A 2011/10. SZÁM TARTALMA
LÓ Veres-Nyéki K. O., Spadavecchia, C.: Újszülött és fiatal csikók altatása. Irodalmi áttekintés / 579
BAROMFI Ivanics É., Benyeda Zs., Benyeda J., Nagy Gy., Dán Á., Tóth Á., Bálint Á., Palya V., Glávits R.: Hepatitis-E vírus okozta betegség vizsgálata hazai tojótyúkállományokban / 587
KISÁLLAT Khayer, B., Wehmann E., Demeter Z., Rónai Zs., Jánosi Sz., Rusvai M., Magyar T.: Kutya eredetű Bordetella bronchiseptica törzsek molekuláris vizsgálata / 594
KEDVENCÁLLAT Nagy
S z.,
Gál
J.,
Marosán
M.:
Primer,
multiplex
tüdőcarcinoma
burundukban (Eutamias sibiricus) / 601
ÉLELMISZER-HIGIÉNIA Németh Cs., Dalmadi I., Friedrich L., Balla Cs.: Salmonella Enteritidis és
Listeria
monocytogenes
hőtűrőképességének
változása
tojásfehérjelében a kezelési hőmérséklet és a felmelegítési sebesség függvényében / 605
KÍSÉRLETES SEBÉSZET Németh N.: A haemorrheologia jelentősége az állatkísérletekben és lehetséges kapcsolata az állatorvos-tudományhoz / 612
ÖKOLÓGIA Seregi J., Zöldág L.: Az ökogazdálkodás és az ökotermék-előállítás humán- és állat-egészségügyi összefüggései. Irodalmi áttekintés / 620
LABORÁLLAT Sebestyén A., Hrivnák G., Fekete S. Gy.: Laboratóriumi patkányok tömeges candidiasisa. Esetismertetés / 630
AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK, 2011 Az állatorvos-tudományi kutatások 2010-ben, az akadémiai beszámolók tükrében / 635
RENDEZVÉNY A Nemzetközi Állathigiéniai Társaság XV. Kongresszusa (Bécs, 2011. júl. 3–7.) (Brydl E., Kovács P.) / 586
IN MEMORIAM Dr. Egyed Miklós (1922–2011) (Lami Gy.) / 640
Veres-Nyéki K. O. – Spadavecchia, C.:
ÚJSZÜLÖTT
ÉS
FI ATAL
CSIKÓK
ALTAT ÁS A.
IRODALMI
ÁTTEKINTÉS
A cikkben a szerzők az újszülött és a fiatal (1–3 hónapos) csikók altatásának élettani sajátosságait tekintik át, valamint összefoglalják a bódításhoz
és
az
általános
anesztézia
létrehozásához
és
fenntartásához használható módszereket és készítményeket. Tárgyalják a szükséges altatás alatti műszeres ellenőrzést és a folyadékpótlást, továbbá a leggyakrabban előforduló perioperatív komplikációkat és azok kezelését.
Ivanics É. – Benyeda Zs. – Benyeda J. – Nagy Gy. – Dán Á. – Tóth Á. – Bálint Á. – Palya V. – Glávits R.: HEP ATITIS-E
VÍRUS
OKOZTA
BETEGSÉG
VIZSG ÁLATA
HAZ AI
TOJÓTYÚKÁLLOMÁNYOKBAN
A szerzők három (A, B és C jelzésű – 1 fehér tojó és 2 húshibrid) szülőpár hazai tojótyúkállományban tanulmányozták a hepatitis-E vírus okozta betegséget. Vizsgálták a tojástermelés alakulását, a klinikai tüneteket,
az
elhullások
alakulását,
valamint
a
patomorfológiai
változásokat, továbbá a vírus genetikai tulajdonságait és a szerológiai áthangolódást.
A
megbetegedések
és
elhullások
mindhárom
állományban a tojástermelés beindulását követően jelentkeztek és több héten át tartottak. A tojástermelés mintegy 5–20%-kal csökkent és romlott a tojások termékenysége és keltethetősége is. Az elhullás
meghaladta
a
heti
1%-ot.
Kórboncoláskor
a
máj
megduzzadását,
parenchymaelhalásokat, vérzéseket, haematomákat a burok alatt és gyakran májrepedést lehetett megfigyelni. A lép megnagyobbodott. A testüregekben savós vagy véres tartalmat, esetenként légzsák- és hashártyagyulladást
lehetett
még
észlelni.
A
kórszövettani
elváltozásokat elhalásokkal, vérzésekkel és amyloid lerakódással kísért hepatitis, valamint a lépben hyperplasia jellemezte. A bakteriológiai vizsgálat eredménye többnyire negatív volt, de ritkán másodlagos baktériumos fertőzések is előfordultak. Az elváltozott májakból PCR-vizsgálattal a hepatitis-E vírus kimutatható volt. A vizsgálatok 2 különböző génszakaszra tervezett PCR-rendszer segítségével történtek. A kimutatott vírus szekvenciája eltért nemcsak az
amerikai
és
ausztrál
törzsekéitől,
hanem
a
2005-ben
Magyarországon kimutatott vírustörzs szekvenciájától is. Az átvészelt állatok vérsavóiban, indirekt ELISA-próbát alkalmazva, többnyire
1:1000–1:4000
ellenanyagtitereket
tudtak
kimutatni,
de
előfordultak 1:10 000 nagyságrendű titerek is.
Khayer B. – W ehmann E. – Demeter Z. – Rónai Zs. – Jánosi Sz. – Rusvai M. – Magyar T.: KUTYA
EREDETŰ
BORDETELLA
BRONCHISEPTICA
TÖRZSEK
MOLEKULÁRIS VIZSG ÁLATA
A Bordetella bronchiseptica emlősök felső légútjaiban megtalálható, fakultatív patogén baktérium, kutyákban az ún. kennelköhögés egyik
fontos kóroktani tényezőjeként tartják számon. A szerzők a fertőzés folyamatának különböző lépéseiben kulcsszerepet játszó molekulák (flagellin, fimbria és adenilát cikláz) genetikai vizsgálatát végezték el kutyákból és humán megbetegedésekből származó B. bronchiseptica törzseken. Polimeráz láncreakciót követő restrikciós fragmenthossz polimorfizmus analízis (PCR–RFLP) módszerrel a fimbriális
gének
azonosságát mutatták ki, míg a flagellin gén alapján 3 csoportba sorolták a törzseket. Az adenilát cikláz gén jelenlétét csupán a törzsek 20%-ánál igazolták, és nagyobb genetikai változatosságot találtak. Bár a magyarországi B. bronchiseptica törzsek egységes eredményt adtak a különböző
vizsgálatokban,
törzsekkel
kapott
a
külföldről
eredmények
származó,
megegyeztek
a
kutya
humán
eredetű
törzseknél
tapasztaltakkal, ami a zoonosis veszélyére hívja fel a figyelmet.
Németh Cs. – Dalmadi I. – Friedrich L. – Balla Cs.: SALMONELLA
ENTERITIDIS
HŐTŰRŐKÉPESSÉGÉNEK KEZELÉSI
ÉS
LISTERIA
V ÁLTOZÁS A
HŐMÉRSÉKLET
ÉS
A
MONOCYTOGENES
TOJ ÁSFEHÉRJELÉBEN
FELMELEGÍTÉSI
A
SEBESSÉG
FÜGGVÉNYÉBEN
Kísérletükben Listeria
tojásfehérjelevekbe
monocytogenes
oltott
Salmonella
hőtűrőképességét
Enteritidis
vizsgálták
a
és
kezelési
hőmérséklet és a felmelegítési sebesség függvényében. A 10 8 CFU·ml – 1 körüli sejtet tartalmazó mintákat, 0,76–9,24 sebességgel, 4
o
C-ról 48,96–56,04
o
o
C·min – 1 felmelegítési
C-ra melegítették, majd a kezelési
hőmérsékleten, adott időpontokban, fedett lemezöntéses technikával, XLD, ill. PALCAM Listeria Selective agar táptalajon vizsgálták a z élőcsíraszám változását. Kísérletükben
a
Central
Composite
Design
elrendezést
(CCD)
használták, és az adatok elemzéséhez a választófelület módszert (RSM)
alkalmazták.
Eredményeik
alapján
az
S.
Enteritidis
hőpusztulását, a kezelési hőmérsékleten kívül a felmelegítési sebesség is jelentősen befolyásolta. Amennyiben a hűtött mintákat 9,24 °C·min
–1
sebességgel melegítették, a D 5 2 , 5 =2,32 min volt, azonban 0,76 °C·min
–1
melegítést
alkalmazva,
sebesség
jelentősen
D 5 2 , 5 =19,23
min
volt.
befolyásolta
az
Bár
a
felmelegítési
L.
monocytogenes
hőérzékenységét is, ilyen kezelési körülmények esetében a Salmonella hőtűrőképessége meghaladhatja a Listeriájét.
Németh N.: A HAEMORRHEOLOGI A JELENTŐSÉGE AZ ÁLLATKÍSÉRLETEKBEN ÉS LEHETSÉGES KAPCSOLAT A AZ ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYHOZ
A
haemorrheologia
a
vér
sejtes
áramlástanának,
valamint
tulajdonságainak
összefoglaló
meghatározó
fő
a
tényezők,
vérrel
és
érintkezésben
megjelölése. mint
plazmatikus
a
A
vér
összetevői lévő
érfal
viszkozitását
plazmaviszkozitás,
a
fibrinogénkoncentráció, a hematokrit, a vörösvérsejt deformabilitás és a vörösvérsejt aggregáció számos patofiziológiai folyamatban érzékenyen változik, így vizsgálatuk a kutatómunkában alkalmazott állatkísérletes
modellekben hasznos információt nyújthat. A microrheologiai jellemzők (vörösvérsejt deformabilitás és vörösvérsejt aggregáció) jelző értékű változásai mutathatóak ki szepszisben, gyulladásos folyamatokban és ischaemia-reperfusio során. Az állatkísérletek vonatkozásában a microrheologiai értékek faji és nemi
különbségei
is
egyre
nyilvánvalóbbá
válnak.
Ezek
figyelembevétele fontos a kísérletek tervezésénél, kivitelezésénél és a kapott
eredmények
összehasonlító standardizálás
értékelésénél
vizsgálatok, szempontjai
a
egyaránt.
A
mintavételi
meghatározóak
méréstechnikai
és
az
mintakezelési
állatkíméleti
elvek
tükrében is, hiszen a nem megfelelő méréstechnikai körülmények jelentősen befolyásolhatják a kapott eredményeket. A haemorrheologiai értékek vizsgálata az adott laboratóriumi állatfaj vérmintáinak
elemzésére
kialakított
szabványokkal
és
modern
mérőmódszerekkel ajánlható az orvosbiológiai és állatorvos-tudományi kutatásokban.
Seregi J. – Zöldág L.: AZ ÖKOG AZDÁLKODÁS ÉS AZ ÖKOTERMÉK-ELŐ ÁLLÍTÁS HUMÁNÉS
ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI
ÖSSZEFÜGGÉSEI.
IRODALMI
ÁTTEKINTÉS
A jó táplálás mind az ember, mind az állat egészségmegőrzésének és a megbetegedések
megelőzésének
az
alapja.
Az
organikus
(öko-)
termékek tápértéke mennyiségi és minőségi tekintetben kiváló, nem
tartalmaznak
vagy
maradványanyagokat,
csak ezért
jelentéktelen
az
emberi
és
mennyiségben
az
állati
egészség
megőrzésében fontos szerepet játszhatnak. Az
növények
ökotermelésű
nagyobb,
vas-,
víztartalma
magnézium-,
kisebb,
C-vitamin-
és
tápanyagtartalma
antioxidáns-tartama
kedvezőbb, és kiegyensúlyozottabb az aminosavösszetételük is, a nem ökotermelésűekkel összehasonlítva. Az
ökotartású
állatok
egészségesebbek,
betegségekkel
szemben
ellenállóbbak, húsuknak jobb a telített és telítetlen zsírsavak aránya, mint a nem ökotartásúaknak. Hasonlóan az ökoállattartásból származó és legelőn tartott állatoknál nagyobb a zsír többszörösen telítetlen esszenciális
zsírsavtartalma
és
kedvezőbb
az
omega-6:omega-3
zsírsavarány. Az esszenciális zsírsavak fontos szerepet játszanak a z emberek és állatok egészségének megőrzésében, a megbetegedések megelőzésében és az idült megbetegedésekből történő felépülésben.
Sebestény A. – Hrivnák G. – Fekete S. Gy.: LABORATÓRIUMI
P ATKÁNYOK
TÖMEGES
CANDIDI ASIS A.
ESETISMERTETÉS
Zsilip mögött tartott, 200, SPF Sprague Dawley kísérleti patkány 4 hónapos
korukban,
egyszeri
alkalommal
intrapleuralisan
a
föltételezetten karcinogén növény (Phalaris spp.) rostrészecskéinek szuszpenzióját kapta. Ezt követően az állatok többsége megbetegedett, jelentős
testtömegcsökkenést,
polydipsiát,
nagy
mennyiségű,
élesztőszagú vizelet ürítését és vaszoragyulladást lehetett megfigyelni. A tünetek fokozatosan, az állomány egyre több egyedére terjedtek ki. A mikrobiológiai és szövettani vizsgálat erős Candida albicans inváziót állapított meg a gyulladásos urogenitalis szervekben, különösen a vesékben, a húgyhólyagban és a prostatában. A gombaellenes szerrel való kezelés nem tudta a teljes kísérleti csoportnak a nyilvánvalóan endémiás fertőzés miatti pusztulását megakadályozni. A megbetegedés és elhullás nemcsak a tesztanyaggal, hanem a hordozóval, ill. a z élettani konyhasóoldattal kezelt egyedeket egyaránt érintette. Miután a szintén a helyiségben, de más ketrecblokkban élő nőstény W istar patkányok
nem
kifertőtlenítették,
betegedtek s
újabb
meg,
csoport
az hím
elhullott Sprague
hímek Dawley
helyét patkányt
helyeztek el benne. Kiderült, hogy nem specifikus, fakultatív patogén kórokozók bizonyos stressz körülményei között klinikai tünetekben megnyilvánuló
megbetegedést
képesek
okozni
a
laboratóriumi
állatokon. Jelen esetben a hímeknek és a nőstényeknek elkülönítve, de egy légtérben való elhelyezése lehetett a kiváltó stresszor. A kórkép kialakulásához
az
állatok
harmadában
szintén
kimutatható
Pseudomonas aerugenosa is hozzájárulhatott. A fertőzés forrását nem kerestük,
mivel
sok
ember
(beleértve
az
állatgondozókat)
és
az
állatokat is, főként tünetmentesen hordozzák ezt a gombát. Így annak bejutását nem könnyű megakadályozni az állványos, nem szűrten és önállóan levegőztetett ketreces laborállat-elhelyezési rendszerben, még akkor sem, ha az állatszobát zsilip védi.
