Gazdaság- és Gazdaság vállalkozásfejlesztés vállalkozásfejlesztés, szervezetirányítás, vezetésmódszertan PONT-E E ALAPÍTVÁNY 2014. március 31. 2014/1 tavaszii kiadvány
Integrációs gazdaságfejlesztő azdaságfejlesztő alapítványként az a célunk, hogy felelősségteljes és erős, hatékony és hosszú távon is gyümölcsöző társadalmi szervezetek, üzleti vállalkozások legyenek hazánkban, a Kárpát-medencében Kárpát – és meggyőződésünk, hogy Európa aktuális és súlyos problémáinak inak megoldásához is így járulunk hozzá a legnagyobb nagyobb mértékben! Aktuális információkat és időtlen szervezeti, vezetési alapelveket, módszertani ajánlásokat és összefüggéseket fogalmazunk meg. Témáink. Regionális különbségek az EU-ban. EU A világgazdaság fellendülésének fellendülés folyamata. Pénz- és tőkepiaci megoldások hazánkban. Klímaváltozás és üzleti trendek kialakulása. A tökéletes vállalkozás. Rendszerelvű célcél és teljesítményorientált üzleti analízis. Az újítás, az innováció ellenőrző kérdései.
Farkas Gábor, alapítvány kuratóriumi elnöke elnök
pont-e társadalom- és alapítvány gazdaságfejlesztés
A húsz legszegényebb között négy magyar régió 2014. február 27. – http://www.portfolio.hu/gazdasag/a_husz_legszegenyebb_kozott_negy_magyar_regio.3.195954.html?utm_source=index_ma in&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox
Egy bolgár és egy román régió az Európai Unió legszegényebbje, egy főre jutó GDP-jük a közösségi átlag alig harmada, míg a leggazdagabbnak egy belső londoni kerület számít, ahol az egy főre jutó GDP az EU-átlag több mint háromszorosa - derül ki az Eurostat friss, immár az új EU-tag Horvátországgal kibővített jelentéséből. Pozsony az ötödik és nagyon elhúzott, Prága a tizedik, Bécs a tizenkettedik leggazdagabb régió. Budapest nem számít külön régiónak ebben a bontásban. A hét magyar régióból négy viszont megtalálható a húsz legszegényebb európai között, ahol összesen immár 273 régió van. Horvátország 2013. július 1-től lett az Európai Unió tagja, így a közösség 28 tagúvá vált. Az Eurostat most publikálta az új taggal bővített, régiókra bontott statisztikákat az egy főre jutó GDP-ről. Horvátországgal együtt a viszonyítási alap is az EU28-ak átlaga lett. A most publikált jelentés a NUTS-2 régiókra vonatkozik, 273 ilyen régió van a 28 tagú közösségben.
A 273 régió közül leggazdagabb régió toronymagasan továbbra is Belső-London, Belső London, az egy főre jutó GDP ebben a régióban közel háromszorosa az EU28-ak EU28 ak átlagának. Az első húsz leggazdagabb régió között számos fővárosi régiót találunk, Pozsonyt, Prágát, Stockholmot, Bécset stb. Magyarországon Magyarországon azonban nem képez a főváros külön régiót a NUTS-2 NUTS bontásban, Budapest a közép-magyarországi magyarországi régió része. Miközben Közép-Magyarország Magyarország a 84. a 273 régió közül, különállóan Budapest valószínűleg az első húsz körül lenne. Budapest termeli meg az ország GDP-jének 40%-át. A visegrádi országokat tekintve érdekes, hogy Pozsony az utóbbi években erősen elhúzott Prágától, a válság előtt a cseh főváros számított gazdagabbnak, Pozsony viszont 2009-ben 2009 ben beelőzte Prágát, de még Stockholmot is.
Azonban míg Budapest megtermeli az országos GDP nagyjából 40%-át, át, az ország más régiói egyes bolgár és román régiókkal vannak egy szinten egy főre jutó GDP szerint. A legszegényebb továbbra is Észak-Magyarország, Magyarország, ahol az egy főre jutó GDP mindössze 40%-a az EU-ss átlagnak, ezzel a kilencedik legszegényebb régió lett a 273-ból ból öt bolgár és három román régió után. A húsz legszegényebb régió közé azonban a hét magyar régióból négy is felkerült, az észak-magyarországin magyarországin kívül Észak-Alföld, Észak Dél-Alföld és Dél-Dunántúl. A húsz legszegényebb között találunk még lengyel régiókat, a két horvát régióból azonban egyik sem került fel.
MIKROHITEL 1. A PROGRAM CÉLJA A Mikrohitel Program (MHP) általános célja a kisvállalkozások támogatása pénzügyi segítségnyújtással és tanácsadással, elsősorban azon a speciális területen, ahol a kisvállalkozások igényeit a kereskedelmi bankok jelenleg nem tudják kielégíteni. A Program másik célja, hogy a támogatás eredményeként ezek a vállalkozások mihamarabb a kereskedelmi bankok ügyfeleivé váljanak.
2. A PÉNZÜGYI SEGÍTSÉGRE VALÓ ALKALMASSÁG Az MHP pénzügyi segítségét igénylő vállalkozó és vállalkozása meg kell, hogy feleljen bizonyos követelményeknek. A pályázati dokumentációhoz szükséges formanyomtatványokat a Helyi Vállalkozói Központok biztosítják. Ha Ön saját vállalkozásával áll munkaviszonyban, csakúgy, mint vezető munkatársai és a cég főbb társtulajdonosai, vagy ha a cége bármilyen korlátlan felelősségű formában működik, a következő feltételeket kell teljesítenie: - nem lehet kifizetetlen tartozása, és tiszta kölcsönfelvevői múlttal kell rendelkeznie; - rendelkeznie kell az üzletvitelhez szükséges valamennyi készséggel és képesítéssel. Az alkalmas vállalkozás életképes, vagy rendelkezik az életképesség lehetőségével. A vállalkozásnak, mikor először folyamodik hitelért, a következő feltételeknek kell megfelelnie: - a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzésre jogosult vállalkozásnak, vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vagy arra jogosult vagy egyéb vállalkozásra alkalmas jogosítvánnyal rendelkező személynek kell lennie; - a vállalkozás által foglalkoztatott alkalmazottak száma nem haladhatja meg a kilenc főt; - a vállalkozás éves nettó árbevétele legfeljebb 200 millió Ft lehet; - a vállalkozás magyarországi székhelyű, a külföldi tulajdonosi részarány nem haladhatja meg a 25%-ot; - olyan vállalkozás, amely nem elégíti ki a jelen pontban meghatározott alkalmassági kritériumokat, nem birtokolhatja a kérelmező vállalkozás tőkéjének vagy szavazati jogainak 25%-át vagy ezt meghaladó részét; - a vállalkozás mind az állam, mind az önkormányzat felé teljesíti adófizetési kötelezettségeit, nincs sem illeték, sem társadalombiztosítási járulék tartozása; - a vállalkozásnak más bank felé nem lehet lejárt hiteltartozása. - a cég nem áll sem csőd, sem felszámolás, sem végelszámolás alatt. Ha Ön hiteligénylést nyújt be és/vagy most indítja be vállalkozását, a hitel teljes futamidejére vonatkozó üzleti és pénzforgalmi tervet kell benyújtania. A HVK ehhez formanyomtatványokat biztosít, melyeket a hiteligénylő tölt ki. Ezen felül az üzleti tervhez csatolni kell legalább a következő iratok másolatát: - Vállalkozói Engedély, Társasági Szerződés, Cégbejegyzés (ha még nincs, akkor a Cégbejegyzési Kérelem); - a beruházási tervet alátámasztó iratokat (szándéknyilatkozat, árajánlat, adás-vételi előszerződés); - tulajdoni lapok, bérleti szerződések; - APEH igazolás, helyi adóigazolás; - értékesítési lehetőségek (szándéknyilatkozat, szerződés, előzetes megállapodás); - a zálogtárgy iratai (pl. tulajdoni lap hivatalos másolata, értékbecslés, adó- és értékbizonyítvány stb.); - működési engedély az illetékes hatóságtól; - az előző évi adóbevallás és mérleg; - banki információ (a számlavezető banktól, vagy bármelyik korábbi számlavezető banktól).
3. A HITEL KONDÍCIÓIA A hitelek célja: hitel célja gépek, berendezések, eszközök és más beruházások finanszírozása, a már meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítése és/vagy fejlesztése, illetve a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszközök biztosítása. A beruházáshoz kapcsolódó forgóeszköz finanszírozásra fordítható összeg a folyósított hitel 50%-a lehet. Lehetőség van csak forgóeszközhitel felvételére is. A hitel összege: A hitelösszeg nem haladhatja meg a 10.000.000 forintot. A hitel futamideje: a hitel futamideje beruházási hitel esetén maximum 10 évig terjedhet, forgóeszköz hitel esetén maximum 3 év. A hitel folyósítása: A hitel 100 %-a előfinanszírozható folyamatos részelszámolások esetén, (az elszámolás alapja a vásárlás igazolását bizonyító számla, illetve egyéb bizonylat (szerződés, számlát helyettesítő okmány, stb.). Az Üzleti Tervben vállalt beruházás, illetve fejlesztés megkezdésének igazolására a hiteligénylés beadásának dátumát követően keletkezett számlák és egyéb bizonylatok fogadhatók el. Saját erő: A konstrukció esetében nincs elvárt saját erő, azaz 0% a saját erő igény. A hitel felhasználásának határideje: a hitelt a hiteligénylés jóváhagyásától számított két hónapon belül fel kell használni. Ellenkező esetben a hitel megszűnik, hacsak az időtartamot a HVK meg nem hosszabbítja. Türelmi idő: a törlesztés megkezdése előtti türelmi idő nem lehet több, mint 12 hónap. A kamattörlesztésre nem adható türelmi idő. Biztosíték: A hitel biztosíték ellenében kerül folyósításra. A HVK által végzett értékelést követően a biztosítéknak legalább a hitelösszeg 100%-át kell fedeznie. Kamat: a hitel kamata fix 3,9 %. A kamat havonta fizetendő. Késedelmes fizetés esetén késedelmi kamatot kell alkalmazni. Második és harmadik hitel felvétele: Ugyanaz a vállalkozás legfeljebb háromszor kaphat hitelt az MHP keretében. A második és harmadik hitel csak akkor hagyható jóvá, ha a vállalkozás továbbra is megfelel a pályázati feltételeknek és az előző hitel első folyósítása óta legalább tizenkét hónap eltelt. Az első folyósítástól számított 12 hónapon belül is felvehető második és harmadik mikrohitel, ha a vállalkozás korábbi tartozását maradéktalanul megfizette. Az első hitel folyósítását követő 12 hónap után folyósított második vagy harmadik hitel esetében a fennálló tőketartozás és az újonnan jóváhagyott hitel együttes összege nem haladhatja meg az 10.000.000 forintot. Ugyanannak a pályázónak nem lehet 2-nél több fennálló hiteltartozása. Igényelhető: a Helyi Vállalkozói Központokon keresztül.
(forrás: http://www.tmvallkozp.hu/mikro.html)
Pénzeső hullt a jegybankból 2014. január 1. – http://www.investor.hu/news/20131231-ontik-a-penzt-matolcsyek.html?utm_source=origo_cimlapbox
Nem sokat teketóriázott az újdonsült jegybanki vezetés, az idén elfoglalt székek még be sem melegedtek igazán, a pénzcsapokat egy határozott, nyugatias mozdulattal szinte azonnal meg is nyitották. A még mindig csak lábadozó magyar gazdaság ilyen módon szándékolt felkarolása mindenképp az év egyik, ha nem a legnagyobb magyar specifikus eseménye. Reméljük, idővel sem fog arcunkra fagyni tőle a kezdeti mosoly. Mivel minden politikai erőnek végső célja a szavazatszerzés, egyáltalán nem voltunk meglepődve a választások előtt több hullámban érkező idei rezsicsökkentéseken. Kezdetben azonban nem gondoltuk, hogy ezek egyfajta alapként is szolgálnak majd a további építkezéshez, részeseivé válva a gazdasági növekedés serkentését célzó lépéseknek. A csökkenő rezsiszámlák ugyanis beszivárogtak az inflációs mutatókba, utoljára a 70-es években látott mélységekbe nyomva a pénzromlás ütemét. Mivel az infláció eltűnt, ez lehetőséget teremtett a jegybanknak az alapkamat jelentősebb csökkentésére, amit nem is voltak restek minden egyes ülésen megtenni a monetáris politika frissen kinevezett vezetői. Az év elején még 5,5 százalékos alapkamat mostanra 3 százalékra süllyedt, ráadásul a jegybank nyugati mintára elkezdett kvázi pénzt nyomtatni. Az MNB "ingyen" hitelekkel látja el a kereskedelmi bankokat, hogy ezt a pénzt azok maximálisan 2,5 százalékos kamat mellett tovább hitelezzék a forrásszűke miatt évek óta szenvedő közép- és kisvállalati ügyfélkörnek.
Az apadó rezsiszámlák miatt jelentősen csökkenő alapkamatra azért is volt szükség a hitelprogram elindításához, mert máskülönben a gazdaságpolitikai irányítás a saját farkába harapott volna. Amit ugyanis a jegybank nulla százalékon kihitelez, azt az alapkamatnak megfelelő forrással finanszírozza, vagyis a különbségnek megfelelő vesztesége keletkezik az ügyleten. Ez, az évente több tízmilliárd forintra rúgó mínusz végül a költségvetést terheli, vagyis a hitelprogram szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy az alapkamat 3, vagy 6 százalékos szinten áll.
A növekedési hitelprogram célja, hogy a továbbra is igencsak gyenge magyar gazdasági növekedést valahogy végre beindítsa. A programtól azt várják, hogy 2 százalékponttal gyorsabb magyar növekedést eredményez, így nem is csoda, hogy a programot a bankoktól kezdve a vállalati szegmensig már most mindenki örömmel fogadta, és az első 750 milliárd forintos keretet pár hónap alatt el is vitték (melynek fele egyelőre meglevő hitelek kiváltását szolgálta). Amellett, hogy rövid távon a hitelprogram hatásai egyértelműen pozitívak lehetnek a gazdaságra nézve, nem szabad figyelmen kívül hagyni a vele járó veszélyeket sem, mint például amik a kihelyezni szándékozott hitelek mennyiségéből adódhatnak. A tervek szerint ugyanis 2000 milliárd forintnyi hitelt nyújtanának, ami méreteit tekintve hatalmas összegnek számít. Csak, hogy elhelyezzük térben ezt a pénzmennyiséget, érdemes arra az összvállalati hitelmennyiségre gondolni, ami nagyjából 7000 milliárd forintra (a jövő évre tervezett összeg közel 30 százalékára) rúg Magyarországon.
A hatalmas méretek miatt nem csoda talán, ha némiképp szkeptikusan szemléljük annak kihelyezhetőségét a magyar kkv szektorban. Persze minden pénzt ki lehet helyezni, csak kérdés, hogy kinek és milyen projektekre? Egyelőre a kockázatokat érezzük erősnek, hiszen ekkora méreteknél már szemmel látható mennyiségben lehetnek a hitelezettek között gyengébb életképességű projektek is, melyek esetleges nem teljesítésének fedezésére nem biztos, hogy elég lesz majd a bankok által felszámítható 2,5 százalékos kamatmarzs. Amellett, hogy a bankszektorra nézve - hosszabb távon - hordoz magában kockázatokat a hitelprogram, nem szabad elmenni amellett sem, hogy például a romló külpiaci környezet magát a jegybankot is kihívások elé állíthatja. Az emelkedő kamatpálya ugyanis súlyos többletkiadásokat jelenthet a költségvetésnek (hiszen a hitelprogram konstrukciója miatt veszteségeket okoz a jegybanknak, bár a gazdasági növekedés jótékony hatásai ilyen esetben akár felül is írhatják majd a költségvetésre nehezedő terhet), így rossz esetben a jegybank is óvatosabb lehet a kamatemelések meglépésével, ami növelhetné a forint árfolyamának sérülékenységét. Ezek persze egyelőre csak kockázatok, amivel láthatóan a gazdaságpolitikai vezetők is tisztában vannak.
Fiatal gazda pályázat (hamarosan) 2014. január 19. – http://www.szilberhorn.com/fiatal-gazdalkodok-indulo-tamogatasa.html
A fiatal gazda pályázat célja A fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának, valamint a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő korstruktúrájának javítása, a vidék népességmegtartó képességének növelése és a mezőgazdasági tevékenység hosszú távú fenntartása. A fiatal gazda pályázat jellege, mértéke A támogatás jellege visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás, közismert néven vissza nem térítendő támogatás, melynek 90%-át az MVH előre kifizeti. A támogatás mértéke az üzemeltetési időszak 4. évére vállalt üzemméret nagyságának függvénye, az alábbiak szerint: • • •
4 EUME - 6,99 EUME üzemméret között 20 000 eurónak megfelelő forintösszeg; 7 EUME - 9,99 EUME üzemméret között 30 000 eurónak megfelelő forintösszeg; 10 EUME üzemmérettől 40 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
A támogatás euróban meghatározott összege a kifizetés évének 1. napján az Európai Központi Bank által meghatározott - 2013-ban 292,30 forint/euró - árfolyamon kerül átváltásra. A fiatal gazda támogatás teljes összege tetszőleges célra fordítható! A fiatal gazda pályázat igénybevételének feltételei A támogatás abban az esetben vehető igénybe, ha a fiatal gazda... • a támogatási kérelem benyújtásakor elmúlt 18 éves, de 40. életévét még nem töltötte be; • a pályázati kiírás mellékletében meghatározott szakképzettségek és végzettségek valamelyikével rendelkezik; • vállalja, hogy a mezőgazdasági tevékenységet 5 éven keresztül egyéni vállalkozóként, valamint főtevékenységként végzi; • vállalja, hogy részt vesz az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében szervezett képzésen. A támogatás nem vehető igénybe, ha a fiatal gazda a támogatási kérelem benyújtása előtt már nyújtott be agrár-, vagy agrár-vidékfejlesztési célú támogatási kérelmet, vagy pályázatot az MVH-hoz, kivéve, ha... • az AVOP 1.4. Fiatal gazdálkodók induló támogatása című intézkedésre nyújtott be pályázatot; • az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelet szerint adott be támogatási kérelmet és azt az MVH nem hagyta jóvá; • az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet szerint adott be támogatási kérelmet és azt az MVH nem hagyta jóvá; • az egyéb jogcímre benyújtott pályázatát vagy támogatási kérelmét visszavonta. A fiatal gazda pályázat benyújtása Előreláthatóan 2014. I. negyedévében lesz rá lehetőség. A kérelembenyújtás részletes feltételeit később megjelenő Vidékfejlesztési Miniszter rendelet rögzíti, amelyet hatálybalépését követően honlapunkon közzéteszünk.
Nem siet a világgazdaság 2014. február 9. – http://www.investor.hu/news/20140209-nem-sietos-avilaggazdasagnak.html?utm_source=origo_cimlapbox
Az elmúlt bő 80 év gazdasági válságai utáni fellendülések közül egyik sem zajlott olyan lassan, mint a jelenlegi, 2008-as depresszióból történő feltápászkodás – mutatott rá Barry Ritholtz tőzsdeguru. Rendkívül érdekes ábrát tett közzé Barry Ritholtz, a világhírű tőzsdei szakértő a Bloombergen. A Crestmont Holding által készített ábra azt mutatja, hogy a múlt és a jelenlegi század nagyobb gazdasági mélyrepülései után a következő négy évben a fejlett gazdaságok milyen GDP növekedést tudtak produkálni. A Crestmont Holding négy nagyobb gazdasági válság utáni évek fellendülését vizsgálta, olyan kríziseket, melyek nagyjából hasonló GDP csökkenéssel jártak együtt. A négy nagy válság között helyet kapott az 1930-as évek krízise, valamint az 1975-ös, az 1982-es és a 2008-2009-es depresszió. Ahogy az ábra is mutatja, a fejlett országok jelenlegi fellendülése messze a leglassabb a négy válságot követő időszakok közül. 2010 és 2013 között csupán 2,3 százalékos volt az átlagos éves gazdasági növekedés a fejlett országokban, miközben például az 1933-as válság utáni években ennek a négyszerese volt a GDP növekedés éves átlagos üteme. A mostani lomha javulás okai között Ritholtz megemlíti a folyamatos hitelleépítéseket, a fejlődő régiók gazdasági gyengeségeit, az eurózóna politikai problémáit is. Ezen túl az államok jóval mérsékeltebb költekezéssel segítik a fellendülést jelenleg, mint a korábbi válságok után. Ritholtz szerint akármi legyen az oka a jelenlegi fellendülés lassú lefolyásának, azt be kell látni, hogy a mostani javulás nem a gyorsaságáról lesz híres.
KEDVEZŐ HITEL MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2014.03.05. – http://www.novekedesihitel.hu/
A program célja a kis- és középvállalkozások kedvezményes hitelhez való juttatása. A hitel éves kamata 2,5%! Újdonság az NHP-ban, hogy a beruházási hitel keretében a legalább 10%-ot meghaladó tulajdoni jogot jelentő részesedés elérésére is lehet hitelt felvenni, ami más vállalatok részbeni, vagy egészben történő felvásárlását, és ezzel akár piac, akár többlet kapacitás vásárlását is lehetővé teszi. A program keretében már meglévő hitel, illetve lízing finanszírozás kiváltását is lehet kérni, ha azt beruházásra, forgóeszköz-finanszírozásra, illetve EU támogatás előfinanszírozására, illetve ezen hitelek lecserélésére felvett kölcsön, vagy pénzügyi lízing kiváltására vették fel. Deviza alapú kölcsön vagy deviza alapú pénzügyi lízing kiváltása esetén nincs annak céljára vonatkozó megkötés, azonban feltétel, hogy a kiváltott kölcsön folyósítása 2013. március 31. előtti legyen, és a kiváltandó kölcsöntartozás teljes összege ezen időpont óta folyamatosan devizában álljon fenn. Más megoldás javasolt azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek van a hiteltörlesztésre alkalmas devizabevétele, hiszen nekik a devizahitel kiváltásával nem kell realizálniuk az árfolyamveszteséget, így a kedvezményes kamatozású devizahitelt érdemesebb lehet fenntartaniuk. Mire nem lehet hitelt felvenni az NHP keretében? lakóingatlan, vagy üdülő vétel, építés, bővítés, felújítására, hitel adósa által előállított (saját rezsis) beruházási tevékenységre, személygépkocsi vásárlásra (kivéve a személyszállítással foglalkozók), a vállalkozás tulajdonosaitól, kapcsolt vállalkozásoktól, illetve a vezető munkatársaktól történő vásárlásokra és követelésekre, korábban saját forrásból megvásárolt és kifizetett eszközök utófinanszírozására, 2013.08.31-ét követően átstrukturált, vagy 90 napon túl nem teljesítő hitel kiváltására. Mennyi hitelhez lehet jutni? A felvehető hitel összegét az MNB nem szabta meg pontosan, egy keretet állított fel, amely szerint legalább 3 millió, és legfeljebb 3 milliárd forint igényelhető, de ez az NHP augusztus 31-én lejárt első, és a most indult második szakaszára együttesen értendő. Mekkora a futamidő? A maximális futamidő a beruházási hiteleknél, az EU támogatás előfinanszírozásánál és a kiváltó hitel esetében 10 év, a forgóeszköz hitelek esetében 1 év lehet.
Tőkeprogram vállalkozásfejlesztésre
„Küldetésünk az, hogy magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásokat növekedési pályára állítsunk, megalapozott üzleti terveik véghezvitelét állami tőkeprogram keretében tőkejuttatással illetve szakmai részvétellel támogassuk. A vállalkozásfejlesztést átmeneti idejű (átlagosan 5 éves időtartamra szóló) kockázati tőkebefektetés útján valósítjuk meg, abból a célból, hogy ez a tőke eszközbefektetés, munkaerőfelvétel, vagy üzletviteli szoftver, illetve szolgáltatás igénybevétele révén hasznosuljon a tőkét befogadó társaságokban. Tevékenységünk során külön figyelmet szentelünk azon társaságoknak, amelyek működése meghatározó befolyással bír valamely elmaradott régióban, vagy hagyományosan hazai iparágban.” (forrás: www.szta.hu)
A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. a Magyar Állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, melyet az Új Széchenyi Terv részeként hoztak létre 2011-ben. A Széchenyi Tőkebefektetési Alap tőkéjének felhasználása olyan befektetések végrehajtására irányul, ahol a kedvezményezett minden esetben hazai kis- és középvállalkozás, amely fejleszti tevékenységét és egy adott térségben (beszállítóival együtt) érdemi foglalkoztatónak számít. A tőkekihelyezés kifejezetten ennek a körnek pénzügyi-gazdasági helyzetét erősíti meg; bővítve (fenntartva) a foglalkoztatást, biztosítva a fenntartható növekedést és a stabil piaci finanszírozást. A Széchenyi Tőkebefektetési Alap Magyarországon egyedülálló konstrukció a kis- és középvállalatok tőkeoldali finanszírozási problémáinak megoldására. A részesedés-szerzés mindig időleges (egyértelműen meghatározott kilépési stratégiával), jellemzően kisebbségi, reális üzleti tervre épül, ágazati jellemzőket figyelembe vevő hozamelvárást rögzít, s esetenként tulajdonosi kölcsön nyújtásával is társul. A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. döntéshozatali rendje többlépcsős és részletes befektetés-elemzésen alapul. A társaságnál tőkebefektetési és finanszírozási ügyekben jártas szakértőkből álló Befektetési Bizottság működik. Az ügyletek akvizíciója és előminősítése terén kiemelt partnernek minősülnek a Regionális Fejlesztési Ügynökségek.
„Társaságunk elsősorban olyan vállalkozásba fektet be, amely legfeljebb 200 ezer eurónak megfelelő forintösszeg révén végrehajtott átmeneti idejű (átlagosan 5, maximum 7 éves) tőkejuttatás befogadásával képes piaci pozícióját stabilizálni és fejleszteni, munkahelyeket teremthet és ezen tevékenységével hozzájárul egy adott régió gazdasági helyzetének megerősítéséhez. Tőkekihelyezőként vállaljuk a célvállalat és a tulajdonostársak érdekeinek messzemenő figyelembevételét, előre rögzített szabályok szerint járunk el, jellemzően kisebbségi tulajdonosként. A befektetés során az ágazat jövedelemtermelő képességéhez igazodó feltételeket szabunk.” (forrás: www.szta.hu)
1) Csekély összegű tőkebefektetés A Széchenyi Tőkebefektetési Alap privát tőke hozzájárulása nélkül fektet be maximum 200.000 EURnak megfelelő forintösszegig, amelyhez maximálisan a befektetett tőke kétszeresére rúgó tagi kölcsön kapcsolódhat. Az Alap a tőkéért cserébe jellemzően kisebbségi tulajdonrészt szerez, amely tulajdonrész korábbi tulajdonosok általi kivásárlási lehetősége a befektetési szerződés megkötésekor rögzítésre kerül. Az Alap a vállalkozás operatív irányításában nem vesz részt, feladata a tevékenységek monitorozására terjed ki. 2) Egyedi társbefektetés privát részvétellel Az SZTA társbefektetői szerepvállalása és feltételei nyilvánosan meghirdetésre kerülnek. Privát befektetők (cégek vagy magánszemélyek) jelentkezhetnek egy befektetési célvállalattal együttesen azzal a céllal, hogy a privát befektető az SZTA-val közösen hajtana végre invesztíciót, a megismerhető feltételrendszer keretein belül. Alapvető elvárás, hogy a privát befektető az SZTA-val egyidejűleg fektessen be a célvállalatba tőkeemelés formájában. Az SZTA a co-investment keretében pénzügyi befektető, amely egy adott együttműködési szerződésrendszer keretein belül tevékenykedik. Az SZTA tőkerészvétele mindig átmeneti időre szól, és kilépése nem történhet meg később, mint a privát befektető exitje. A co-investment tőkebefektetési ügylet értékelése az üzleti terv elemzésén alapul. Az SZTA elvárása, hogy az együttes tőkebefektetésen belül a független privát tőkebefektetői részvétel elérje a 10%-ot, a vállalkozás vagy tulajdonosai által nyújtott tőkeemelés pedig további 20%-ot. Az SZTA ebben a formában a teljes tőkebefektetés maximum 70%-át biztosíthatja. Az SZTA a tőkepiac privát szereplőinek ösztönzése érdekében a privát szereplő részére veszteségmérséklést és saját magára nézve hozamkorlátozást határoz meg. 3) Privát társbefektetővel keretszerződés alapján megvalósuló tőkebefektetés Az SZTA nyilvánosan meghirdeti annak lehetőségét, hogy privát kockázati tőkealappal vagy intézményi befektetővel közösen kíván co-investment tranzakciókat végrehajtani. Az SZTA és a privát tőkealap együttműködésének kereteit term sheet rögzíti, amely tartalmazza a két alap együttműködésének célját, a tervezett befektetések nagyságrendjét, a megszerzett részesedések arányát, az elvárt hozamokat, a közös befektetés eredményeként megvalósuló együttes tulajdonlás együttműködési szabályait, a monitoring és vagyonkezelés rendszerét, továbbá a kölcsönösen elfogadott exit stratégiákat. A co-investment lényege minden esetben a privát döntéshozatal, azaz az SZTA lehetőségeinek ismeretében a privát befektető átvilágítja a célvállalatot, részletesen elemzi és feldolgozza az üzleti tervet, kidolgozza a közös befektetés keretrendszerét és dönt a tranzakció végrehajtásáról. Ezt követően felajánlja a társbefektetői együttműködést az SZTA részére. Az SZTA döntése a társulás vagy az ügylet elutasítása. Ez utóbbi akkor történik meg, ha az ügylet valamilyen módon ütközik az SZTA alapvető befektetési előírásaival, illetve annak az SZTA által nem vállalható kockázata valószínűsíthető. A privát befektető az SZTA negatív állásfoglalása esetén is végrehajthatja a tranzakciót. Az SZTA elvárása, hogy az együttes tőkebefektetésen belül a független privát tőkebefektetői részvétel elérje a 30%-ot. Az SZTA a tőkepiac privát szereplőinek ösztönzése érdekében a privát szereplő részére veszteségmérséklést és saját magára nézve hozamkorlátozást határoz. 4) Induló kisvállalkozások kezdeti finanszírozása Az SZTA-nak lehetősége van arra, hogy olyan, magvető fázisban lévő vállalkozásokat finanszírozzon társbefektető bevonása nélkül, amelyek jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek. Ezen termék esetében jellemzően nem a klasszikus seed vagy start-up fázis finanszírozása történik, hanem az olyan, általában kiválással vagy jogutódlással indult vállalkozásoké, ahol a korábbi sikeres vállalkozás új tevékenység beindítását önálló jogi személyiségű társaságban látja megvalósíthatónak. Az SZTA ezen befektetési lehetőségeit kötelezően meghirdeti saját, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület honlapján, 15 napos határidővel. Amennyiben a meghirdetésre a megadott határidőn belül privát befektetői szándék érkezik, úgy az SZTA a privát befektetővel együtt hajtja végre a tőkeemelést. A privát befektetővel az SZTA főszabályként a pari passu elve alapján működik együtt, azaz a hozamfeltételek és a kiszállás módja a privát befektetővel közös elképzelés alapján történik.
Még jól is járhatunk a klímaváltozással
2014. március 31. – http://www.origo.hu/idojaras/20140331-globalis-felemelegedes-ipcc-wg2-munkacsoport-jelentesalkalmazkodas-meg-jol-is-jarhatunk-a.html
Bár a legfrissebb jelentés sötét képet fest a klímaváltozás következményeiről, a nagyobb meleg és a több szén-dioxid még jól is jöhet a magyar mezőgazdaságnak, ha idejében elkezdünk alkalmazkodni, és nem sajnáljuk rá a pénzt. Leginkább az egészségügyi hatások miatt aggódhatunk, az árvízveszélyt viszont lehet majd kezelni. Mit mond az ENSZ klímajelentése Magyarországról? 1. Vihardagály, part menti áradás, tengerszint-emelkedés: elhalálozási, sebesülési, megbetegedési kockázat, nehezebb megélhetés az alacsonyan fekvő tengerparti vidékeken és az alacsony fekvésű szigetországokban. 2. Megáradó folyók: súlyos megbetegedés és nehezebb megélhetés egyes régiókban, a kockázat nagy tömegben érinti a városi lakosságot. 3. Szélsőséges időjárási események: rendszerszintű kockázatok az olyan infrastrukturális hálózatok és kulcsfontosságú szolgáltatások összeomlása miatt, mint az áramellátás, vízellátás, mentő- és egészségügyi szolgáltatás. 4. Hőhullám: elhalálozás és megbetegedés, a kockázat különösen érinti a városi szegényebb rétegeket, valamint a szabadban dolgozókat városban és vidéken egyaránt. 5. Felmelegedés, szárazság, árvíz, csapadékjárás változása és szélsőségei: bizonytalanabbá váló élelmiszer-ellátás, az élelmiszer-termelés összeomlása, a kockázat főleg a városok és a vidék szegényebb rétegeit érinti. 6. Elégtelen ivóvíz- és öntözővíz-ellátás: a vidéki megélhetés és a bevételek elvesztésének kockázata a visszaeső mezőgazdasági termelékenység miatt. A kockázat főleg azokat a kevés tőkével rendelkező farmereket és pásztorokat érinti, akik félsivatagos vidékeken élnek. 7. A tengeri és parti ökoszisztémák megszűnésének, a biodiverzitás (faji sokszínűség, biológiai sokféleség) eltűnésének kockázata, különösen a trópusokon és a sarkvidékeken élő halászközösségek számára. 8. A szárazföldi vizes élőhelyek és az ottani biológiai változatosság megszűntének, az ökoszisztéma biztosította javak és szolgáltatások elvesztésének kockázata. A fenti mondatok nem egy új hollywoodi katasztrófafilm forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből származnak, hanem az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) legfrissebb jelentéséből. Az IPCC második munkacsoportja a múlt héten többnapos konferencián véglegesítette a klímaváltozás legfontosabb lehetséges következményeiről, az egyes kontinensek-régiók sérülékenységéről és az alkalmazkodás lehetőségeiről szóló jelentését. A dokumentum 44 oldalas összefoglalóját helyi idő szerint hétfőn reggel mutatták be a konferencia helyszínén, Jokohamában (Japán), teljes szövege pedig ősszel része lesz az IPCC ötévente megszerkesztett átfogó klímajelentésének. Érdemes tudni, hogy a 243 vezető szerző és a 66 szerkesztő munkájának nem volt célja vadonatúj tudományos eredmények közlése. A jelentés a klímatudomány utóbbi öt évéből 12 ezer tudományos közlemény lényegét összesíti és minősíti megbízhatóság szerint, vagyis a döntéshozók számára vág rendet a szakirodalomban.
Mi érinti Magyarországot? A jelentés először foglalja össze, amit tudni lehet a klímaváltozás és az élelmiszer-ellátás, valamint a társadalmi konfliktusok viszonyáról, és foglalkozik az egészségügyi következményekkel is. Az egyik kiemelt megállapítása szerint, amennyiben a Föld átlaghőmérséklete 2 fokkal emelkedik meg a 20. század végén tapasztaltakhoz képest, és ehhez nem alkalmazkodunk, akkor a búza, a kukorica és a rizs terméshozamai is csökkenni fognak. A hatások modellezési eredményei azonban termények, régiók és adaptációs megoldások szerint változnak. A modellszámítások egytizede 10 százalékos hozambővülést jelez előre 2030 és 2049 között, míg a számítások további egytizede 25 százalékos csökkenést mutat. Magyarország mezőgazdaságát is érzékenyen érinti a klímaváltozás. „Ha nem használunk alkalmazkodási módszereket, akkor a búza hozama 20-30 százalékkal csökkenhet nálunk 2030-ra, ami már meglehetősen közeli időpont” – emeli ki az egyik számítást a jelentés Európáról szóló fejezetéből Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem (CEU) klímakutató központjának igazgatója. Az igaz, hogy ha a változások negatív hatásaitól eltekintünk, akkor az enyhe melegedés és a több széndioxid akár még jobb termést is eredményezhet, de a kevésbé kiszámítható időjárás, a szélsőségesebb csapadék és az elhúzódó szárazság ennél nagyobb kárt tud majd okozni. A szakértő szerint sok pénzt kell befektetnünk mezőgazdaságunk alkalmazkodásába. A lehetséges megoldások megtalálását viszont bízzuk a szakemberekre, mert nem egyszerűen szárazságtűrő fajták nemesítéséről van szó, hanem komplex talajvédelmi megoldásokat kell kidolgozni. „A jó hír viszont az, hogy alkalmazkodás révén akár pozitívvá is fordíthatók a hatások” – magyarázza Ürge-Vorsatz Diána.
2050 után nő a klímaváltozás miatti kockázat a terméshozamoknál, a kockázat súlyossága a melegedés szintjétől függ. A felmelegedés másik következménye, hogy több régióban nő a különbség az egyes évek hozamai között (vagyis kevésbé kiszámítható hosszabb távon a várható termés)
Nehezebben elviselhető melegek „Leginkább az egészségügyi hatások miatt aggódom” – mondja a CEU oktatója. Az IPCC-jelentés szerint több haláleset és megbetegedés fordul majd elő a hőhullámok miatt Magyarországon is. Bizonyos fertőző betegségekre, például a kullancsok által terjesztett megbetegedésekre is gyakrabban kell számítanunk a jövőben. Az Országos Meteorológiai Szolgálat klímakutatóinak számítása szerint ha globális átlagban a felmelegedés eléri a 2 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, akkor évente harminccal (vagy még többel) nőne meg a hőhullámos napok száma. A meteorológusok besorolása szerint akkor van hőség, amikor a napi átlaghőmérséklet 25 fok fölött van – ilyenkor szokott hőségriadót elrendelni az ÁNTSZ. Az OMSZ modellszámításaiban az a legaggasztóbb, hogy tavasszal és ősszel is lehet majd ilyen hőség. Emiatt a jelenleginél sokkal fontosabb lesz a légkondicionálás. Az áramfogyasztási csúcs egyértelműen áttevődik télről nyárra – teszi hozzá Ürge-Vorsatz Diána. A hazai energiaszektort is érinteni fogja a klímaváltozás: a hőerőművek és a paksi atomerőmű hűtését elképzelhető, hogy nehezebb lesz megoldani (bár arról nincs adat a jelentésben, hogy miként változhat a Duna vízhozama). A szélerőművek viszont telente kicsit több áramot termelhetnek, mint most, nyáron pedig esélyünk lesz többet kinyerni a napelemekből. Az Európában várható kockázatok közül leginkább az árvízveszélyt lehet kezelni Magyarországon is, mert évszázados tapasztalatunk van a gátépítésben, és a láp- és mocsárvidékek visszaállítása is megoldható. A jelentés a kockázatok között említi az árvízvédelem magas költségeit, és a gátépítésnek is lehet környezeti vagy tájképi akadálya. „Európában nagyon sokszor az infrastruktúra szab határt az alkalmazkodásnak, és sajnos csak bizonyos hőmérsékleti szintekig lehet adaptálódni, ami attól függően változik, hogy a klímaváltozás melyik hatásáról beszélünk” – emlékeztet a CEU oktatója. Emiatt feltétlenül szükséges csökkenteni a légkörbe engedett üvegházhatású gázok mennyiségét. Ha tovább nő a kibocsátás, akkor a Föld átlaghőmérséklete 4,5-4,6 fokkal is megnőhet 2100-ra az IPCC számításai szerint, de ha sikerül egy viszonylag gyors és jelentős csökkentés, akkor 1,5 foknál tetőzne a melegedés. Ez a legnagyobb tétje a 2015-ös párizsi klímakonferenciának. Az alkalmazkodás jól is elsülhet – erre hívja fel a figyelmet Christopher Field, az amerikai Carnegie Institution globális ökológiai intézetének vezetője, az IPCC második munkacsoport társelnöke. „Az igaz, hogy nem igazán találunk pozitívumokat a klímaváltozás következményei között, és azt hiszem, azért, mert ilyenből nincs is valami sok” – nyilatkozta a Telegraph brit napilapnak. A kutató viszont arra biztatja a döntéshozókat, hogy pozitívan gondolkodva közelítsék meg a kérdést. „A klímaváltozásban legalább annyi innovációs lehetőség rejlik, mint veszély” – magyarázta, főleg az energiaipar, a fenntartható ingatlanfejlesztés és az új közlekedési rendszerek terén. „Ha túl negatívan beszélünk a klímaváltozásról, akkor nem leszünk képesek [erre a területre] vonzani azokat a kreatív embereket, akik kialakítanák a megoldásokat” – figyelmeztette a kutatókat, aktivistákat és politikusokat. Melegedés és háború Az IPCC-jelentés másik fontos újdonsága, hogy a testület 26 éves történetében először foglalkozik a klímaváltozás és a fegyveres konfliktusok viszonyával. Az IPCC második munkacsoportja szerint a változás közvetett módon növelheti a polgárháborúk és az egyes csoportok között erőszakos konfliktusok kirobbanásának kockázatát, ugyanis elmélyíti a szegénységet, és ráerősít a gazdasági válságokra. Ha pedig egy közösséget már fegyveres konfliktus sújt, akkor a klímaváltozás hatásait is jobban elszenvedik, mert a háborúzás lerontja az alkalmazkodáshoz szükséges infrastruktúrát, meggyöngíti az intézményeket, csökkenti a természeti erőforrásokat, a társadalmi tőkét és az emberek megélhetési lehetőségeit.
"A vezetés szerintem akkor és ott kezdődik, amikor valaki önmagán és a részérdekeken túl találkozik a nagyobb egész látomásával, felismeri annak a lehetőségét és felvállalja az azzal járó feladatokat és felelősséget."
Ilyen lesz az üzlet arca 2013. december 27. – http://hvg.hu/kkv/20131227_Ilyen_lesz_az_uzlet_arca#rss
Emberbarát vállalkozások, fogyasztót követő hirdetések, tökéletes mobilitás és követelőző márkák határozzák meg a jövő év üzleti trendjeit. Néhány érdekes vonulatot vázolunk fel.
A vállalatok jótékonykodása és társadalmi felelősségvállalása egy ideje már nemcsak üres szólam, hanem olyasmi, amit a fogyasztók elvárnak, és ami révén büszkék lehetnek a kiszemelt márkára. Ha egy cég fizetőképes és trendi közönséget akar elérni, akkor bizony adakoznia kell. Ágazattól, földrajzi területtől, anyagi lehetőségtől függően, de a profiton kívüli célokat ma már elvárják egy vállalattól. A legkönnyebb út az, ha a helyi közösséget és termelőket támogatja a cég, akár beszállítóként, akár egyegy üzem, munkahely ott tartásával. A nagyobb vállalatok foglakozhatnak országos vagy globális problémákkal is, felkarolhatnak egy-egy alapítványi ügyet. Van, amikor a megoldás a termelési folyamatok kizöldítése: sokat hozhat egy cégnek, ha környezetbarát technológiával vagy termékkel büszkélkedhet. A trendet olyan komolyan veszik a modern nagyvállalatok, hogy külön tréningeken képezik ki a középvezetőket a társadalmi elszámoltathatóság jegyében. Aki ezzel nem törődik 2014-ben, óhatatlanul a vaskalapos kapitalista szerepébe kényszerül. Márka elvárásokkal Villámgyorsan terjedt el 2013-ban a „demanding brand”, vagyis a fogyasztóival szemben elvárásokat támasztó márka fogalma. Ez tulajdonképpen a társadalmi elszámoltathatóság másik oldala. Évekig arról szólt a fáma, hogy a felhasználók, a fogyasztók mennyivel tudatosabban, aktívabban viszonyulnak a márkákhoz, és hogyan kell ehhez alkalmazkodniuk a cégeknek. Bizonyos területeken azonban mára megváltozott a helyzet: ma már a cégek is felállíthatnak szabályokat öntudatos és magabiztos fogyasztóknak. A rangos üzleti blogokban és az ázsiai sajtóban sokszor emlegetik példaként a japán Szapporó szigetén működő Hacsikijó éttermet, ahol a vendégek pénzbírságot fizetnek, ha bármennyit is meghagynak a tányérjukon a lazacot és rizst tartalmazó fogásból. A befolyó összegből az étterem a helyi halászokat támogatja, mivel rendszere az ő nehéz helyzetükre hívja fel a figyelmet. Custowner A kifejezést – amelyet erőltetett szellemességgel talán „fogyasztulajdonosnak” fordíthatnánk (customer /fogyasztó/ + owner /tulajdonos/) – az üzleti változásokat figyelemmel kísérő, befolyásos Trendwatching.com alkotta meg. A meghatározás szerint olyan vásárlókról van szó, akik a termék passzív fogyasztásától elmozdulva
hajlandók finanszírozni is a márkát, például akár részvényesként beszállni a cégbe. A modell hasonló ahhoz, amit az évekkel ezelőtt elindult crowdfunding oldalakon (legnagyobb a kickstarter.com) láthatunk, ahol egy-egy ötlet elindításához gyűjtik az internetezők befektetéseit. Napelemes beruházáshoz csatlakozás ellentételezéseként például az áramfogyasztás csökkenéséből szerzett nyereségből részesültek a kisbefektetők, az egészséges étkeztetésre koncentráló Leon nevű brit gyorsétteremlánc pedig 1,5 millió fontot gyűjtött össze új vendéglátóhelyek nyitására, úgy, hogy a finanszírozókat az üzlethálózatban beváltható kuponokkal fizették ki. A custowner nemcsak anyagi, hanem érzelmi megtérülésre is vágyik, ezért a modell sikeres adaptálására olyan cégeknek, szolgáltatásoknak van esélyük, amelyek nyitottak, szerethetők, társadalmi vagy környezetvédelmi értelemben fenntarthatók. Remarketing: a hirdetés, amely követ Támadt már olyan érzése mostanában, hogy egy hirdetés követi önt, bármelyik oldalra kattint is a neten? Nem paranoia, hanem a remarketing áldozata lett. A módszer a tudatos online marketinget folytató cégek nyomán egyre elterjedtebb, és már hazai konferencián is szó esett róla, úgyhogy biztosan viszontlátjuk jövőre. A remarketing gyakorlatilag feleslegessé teszi a honlapot vagy akár a webshopot a termékértékesítés során. Először csak egy témát állít a középpontba a hirdető egy banner vagy más hirdetés formájában. Ha egyszer rákattintunk, netán megadjuk az elérhetőségünket, az ajánlat vagy valamilyen módosított formája rendre visszatér böngészésünk közben, akkor is, ha kérünk a termékből, akkor is, ha nem. Hihetetlenül hatékony módszer, bármennyire idegesítőnek hangzik is. Szakértők azt jósolják, hogy aki csupán arra vár, hogy a keresőoptimalizálás révén majd betévednek a vevők a webshopjába, az lemarad e személyre szabottabb eladási technika miatt.
Készpénz? Az mi? Elektronikus pénztárca, mobilfizetés, okostelefonos ajándékkártya, paypass, internetes pénzeszközök – az utóbbi évek kísérletei után jövőre megtörhet a megszokott készpénz/bankkártya uralma. Külföldön a kényelem és a divat, itthon még a tranzakciós adó okán tartunk majd mind kevesebb készpénzt a tárcánkban. Magyarország egyébként is sok tekintetben élen jár: a mobiltelefonos parkolás vagy állatkerti belépő, a készpénzmentes fesztiválok mind példamutatók. A Starbuckshoz hasonló nagy hálózatok viszont globálisan készülnek erre a világra: a kávézólánc hazájában már saját applikációjával is megengedi a fizetést. A tengerentúlon már nem csak az internetes fizetésre alkalmas a PayPal, és a Google Wallet is szépen divatba jön. Minél előbb kínál hasonló lehetőségeket vásárlóinak egy üzlet, annál hamarabb vonz majd új közönséget. Persze kell hozzá a biztos üzletmenet: ha a napi bevételre szükség van a következő árubeszerzéshez, marad a régi jó húszezres. Iroda bárhol Főként a mozgásban lévő vállalkozók számára jó hír, hogy a mobilitás egyre jobban kiteljesedik, és akár már egy autóban is működő irodánk lehet. A 24 órás elérhetőség és a BYOD (bring your own device, munka, saját eszközökkel) a fiatal, millenniumi generáció munkamódszerét idézi. Mivel a feladatok kiszervezése, az outsourcing szintén népszerű Európában, egyre több kis cég és szabadúszó számára válik lehetővé a mobilmunka. A rugalmas munkavégzéshez szükséges eszközök gyártására már az informatikai és az autós felszerelések gyártói is ráálltak. Mi kellhet ugyanis? Először is egy laptop vagy egy tablet, amely sokáig bírja szuflával. Persze az sem baj, ha nem, mert széles a választék autós konnektorból, amely a szivargyújtóból tölti fel a kütyüt. Internetet ma már okostelefonunk segítségével is csiholhatunk, a laptop kényelmes elhelyezését biztosító lapdesk révén pedig a hátsó ülésen is dolgozhatunk. Ha egy képernyő kevés, egy tablet rendszerbe kapcsolásával második képernyőt varázsolhatunk. Városban azért egyszerűbb beülni wifit kínáló kávézóba. Lapos szervezet Mind kevesebb olyan vállalkozás alakul, ahol a megszokott hierarchikus építkezés zajlik: a lapos szervezet egyre inkább uralkodóvá válik a nyugati világban. Az ilyen cégben egyetlen vezető van, alatta pedig saját felelősségű, egymás mellé rendelt, nagyon motivált munkatársak dolgoznak. A vállalat rugalmasabb, gyorsabban reagál a változásokra, és ráadásul megspórolja a középvezetői fizetéseket.
A tökéletes vállalkozás Az önismeret és a vállalkozásfejlődés útján Nincsenek tökéletes vállalkozások, csak olyan vállalkozások, amelyek a tökéletesedés útján járnak. Mégis, eszményként, a tökéletes vállalkozások tulajdonságai léteznek. Javaslom, hogy értékelje önmagát és az Ön által vezetett vállalkozást tárgyilagosan!
Szétáradó lelkesedés és belső öröm hatja át a vezetőt és a beosztottakat… Céltudatosság tereli megfelelő irányba a dolgokat és az energiákat… Egymás tisztelete és az elkötelezett hozzáállás sugárzik az emberekből… A munkatársak csapatban dolgoznak, és tényleg együttműködnek…
-
?
+
-
?
+
-
?
+
-
?
+
Világosan, tisztán és félreérthetetlenül kommunikálnak egymással… Példaadó vezető áll a közösség élén, aki a helyzetnek megfelelően irányít… A vállalkozás stabil pénzügyi lábakon áll és biztonságosan lehet dolgozni… Olyan visszatérő vendégek és ügyfelek táplálják a céget, akikkel törődnek… A dolgozókban az alázatos szolgálatkészség és büszkeség egyidejűleg is megtalálható… A jó vállalkozásban lehetőség szerint minden friss, tiszta, rendezett és egyszerű…
-
?
+
-
?
+
-
?
+
-
?
+
-
?
+
-
?
+
A tökéletes vállalkozás nem jogi formula, még csak nem is pénzügyi eredményesség – habár a kitűnőség pénzügyi, gazdasági, egzisztenciális értelemben is megmutatkozik. Hanem a „tökéletes vállalkozás” elsődlegesen egyfajta működési mód, a tevékenység gyakorlásának és az események alakulásának egyértelmű minősége. Mindenhol vannak ilyen szervezetek, és minden társadalomból, gazdaságból kinőnek, és óriási magasságokba jutnak. Vannak ilyen üzleti vállalkozások Magyarországon is, talán több is, mint hinnénk. De ezek a kitűnő vállalkozások nem hiszik, és főleg nem mondják, hogy elérték volna a „tökéletes menedzsment” vagy a „tökéletes szervezet” szintjét, inkább csak haladnak egy bizonyos, helyes irányba.
Rendszerelvű, cél- és teljesítményorientált bevezető üzleti analízis (2.0) 1) Vázolja fel, mi a cégének, vállalatának az üzleti modellje és/vagy stratégiája! Világosak a célok?
2) Ábrázolja a szervezet felépítését, a működési struktúráját! Mindenki felelősséget vállal?
3) Nevezze meg a kielégítendő piacokat, embercsoportokat! Elég pontosan ismerjük az igényeiket?
4) Milyen a vállalatuk termék- vagy szolgáltatásszerkezete? Sorolja fel!
5) Hogyan mérik és értékelik a szervezeti, a csoport és az egyéni teljesítményt a cégben?
6) Hogyan kapják juttatásaikat a dolgozók és vezetők (pl. az életkor, vagy a teljesítmény arányában)?
7) Milyen szerepe(ke)t szánnak a vállalatuknak a világban? A társadalom, a nemzet és a világ életében milyen szerepet játszik a vállalatuk és/vagy játszanak a vezetők, a dolgozók és a tulajdonosok?
8) Milyen értékek határozzák meg a döntéseiket és vállalatuk magatartását – mondjuk az említett szerepekben? Érték alatt ezúttal mindent értünk, amit fontosnak tartanak (pl. elv, tulajdonság stb.).
9) Mi a szervezetük küldetése? Milyen egyedülálló célt szolgál a cégük? Miért létezik és hová tart?
10) Milyen céljai vannak a vállalatával kapcsolatban jelenleg? Van-e egyéb megjegyzése, véleménye? Például, miért dolgozik a jelenlegi vállalatánál? Miért szereti a cégét? Miért tud lelkesedni leginkább?
Ellenőrző kérdések az újításainkról!
Van újító ötletünk? Mikor vizsgáltuk meg utoljára a termékünket, cégünket? Mennyire ismeretesek számunkra a rivális termékek és szolgáltatások? Milyen jellegű újításra törekszünk (termék, technológiai vagy működési stb.)? Van alkalmas munkatársunk az újítások kivitelezéséhez? Vagy külső szakértő? Mennyi időnk és pénzünk, mennyi szabad kapacitásunk van az újításokra? Mit várunk pontosan az újítástól és az újításban résztvevő munkatársaktól?
