1. Fejlesztési dokumentumok és kapcsolataik

1

Tartalom Bevezetés .................................................................................................................................... 4 1. Fejlesztési dokumentumok és kapcsolataik ............................................................................ 5 2. A projekt célja, célcsoportja ................................................................................................... 8 2.1. Átfogó cél ........................................................................................................................ 8 2.2.Specifikus célok ............................................................................................................... 9 3.Munkáltatói igények a foglalkoztatás területén .................................................................... 18 4. Elvárt eredmény ................................................................................................................... 18 4.1.

Kötelező vállalások és az ahhoz kapcsolódó célérték ............................................... 18

4.2.

A projekt tevékenységéhez kapcsolódó egyéb vállalások: ........................................ 19

5. A tervezett beavatkozások átfogó bemutatása...................................................................... 21 6. A paktum projekt munkaerő-piaci operatív részének megvalósulását közvetlen módon támogató beavatkozások, és kapcsolódásuk a Foglalkoztatási Stratégiában megfogalmazott prioritásokhoz és intézkedésekhez ........................................................................................... 23 6.1. A munkaerő-tartalék (kiemelten az inaktívak) feltárása és toborzása, programbavonása ................................................................................................................. 23 6.2.

Az egyéni fejlesztési tervek készítése ....................................................................... 23

6.3.

Munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása .................................................................... 24

6.4.

A vállalati igényekhez igazodó képzések fejlesztése és támogatása ......................... 25

6.5.

Beavatkozás célja ...................................................................................................... 25

6.6.

Pályaorientáció és képzések megvalósítása ............................................................... 25

6.7.

A támogatott foglalkoztatás és célcsoport specifikus foglalkoztatási akciók............ 27

6.8.

Elhelyezkedést segítőtámogatások ............................................................................ 27

7. A projekt céljának elérését segítő, támogató beavatkozások ............................................... 29 7.1.

Szociális gazdaságfejlesztése .................................................................................... 29

7.2.

Atipikus foglalkoztatás és az önfoglalkoztatástámogatása ........................................ 29

7.3.

Partnerség erősítése a helyi foglalkoztatási helyzet javításaérdekében ..................... 30

8. Partnerek feladata az akcióterv megvalósításában ............................................................... 30 8.1.

A megvalósítás és a fenntartás szervezete ................................................................. 31

8.2. A szervezet feladatainak (projekt menedzsment, szakmai feladatok, egyéb feladatok) ismertetése. ........................................................................................................................... 31 8.3. A projekt megvalósítás rendelkezésre álló/rendelkezésre bocsátott humán erőforrásainak bemutatása .................................................................................................... 31 9. Pénzügyi terv ........................................................................................................................ 41 10. Ütemezési terv .................................................................................................................... 43

2

Ábrajegyzék 1. ábra Fejlesztési dokumentumok kapcsolatának bemutatása: ................................................. 5 2. ábra Tamási – Dombóvár foglalkoztatási paktum területe..................................................... 6 3. ábra Tamási-Dombóvár Paktumprojekt célfája.................................................................... 10 4. ábra Betöltetlen munkakörök a paktumterületjárásaiban: .................................................... 18 5. ábra A stratégiai célrendszer elérését támogatóprioritások .................................................. 22 6. ábra A foglalkoztatási stratégia prioritásrendszere .............................................................. 22 7. ábra A konzorciumi partnerek, illetve a támogatásban nem részesülő együttműködő partnerek közötti együttműködés ............................................................................................. 29 8. ábra Összefoglaló ábra a megvalósítás és fenntartás szervezetére vonatkozóan ................. 37

3

Bevezetés A Tamási és Dombóvári járás 13 települése Értény, Felsőnyék, Iregszemcse, Magyarkeszi, Nagykónyi, Nagyszokoly, Pincehely, Tamási, Dalmand, Dombóvár, Kocsola, Szakcs, Várong pályázatot nyújtott be Magyarország KormányánakaTOP-5.1.2-15 kódszámú, helyi foglalkoztatási együttműködések elnevezésű program felhívására. A programkeretében, a TOP-5.1.2-15-TL1-2016-00002 azonosítószámú szerződéssel támogatott Foglalkoztatási paktum létrehozása Tamási és Dombóvár városok környezetében projekt a Tamási Város Önkormányzata, mint a konzorcium vezetője, valamint a Dombóvár Város Önkormányzata, a Tolna Megyei Kormányhivatal és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület─konzorciumi megállapodása alapján valósul meg. A Foglalkoztatási paktum létrehozása Tamási és Dombóvár városok környezetében projekt, a Foglalkoztatási Stratégiában megfogalmazott célokat egyrészt a munkaerő minőségének és foglalkoztathatóságának javításával, illetve munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésével, másrészt a megye fejlődési potenciálját biztosító munkaerő-minőség és tudás fejlesztésével kívánja megvalósítani. A területi sajátosságokon alapuló fejlettségbeli különbségeket legtöbb esetben a helyi (gazdasági, önkormányzati és civil) szereplők összefogására építő, vagy azok bevonásával előkészített és végrehajtott komplex programokkal, a munkaerő-piaci részvételben és jövedelmekben megmutatkozó különbségeket a munkaerő foglalkoztathatóságának, minőségének, termelékenységének és versenyképességének javításával kívánja csökkenteni. A munkaerő-piacihelyzet és a foglalkoztatási lehetőségek tekintetében megnyilvánuló igen jelentős különbségek miatt fontos, hogy kellő mozgástér legyen a helyi munkaerő-piaci viszonyokra szabott stratéga és programok kialakítására. A projekt közvetlen célja, hogy megyei szinten több szereplős együttműködés ─foglalkoztatási, gazdaságfejlesztési megállapodás (paktum)─ jöjjön létre, amelyen a gazdasági élet helyi, és a térségi viszonyokat legjobban ismerő szereplői, az állam, önkormányzat és a vállalkozások, valamint a civilszféra képviselői egyeztethetik, összhangba hozhatják stratégiai céljaikat, ezáltal közös mederbe terelhetik és multiplikálhatják erőfeszítéseiket a gazdaság és a munkaerő-piac fellendítése érdekében. A fentiek okán, 2016. november 21. napján megalakult a Tolna Megyei Foglalkoztatási Paktum. A megyei paktum elsődleges célja a térség gazdaságának fellendítése, foglalkoztatási szintjének és a lakosság életszínvonalának növelése. A megyei szintű foglalkoztatási együttműködés a megye egészére kiterjedő célokkal és tevékenységekkel működik. Megyei szintű gazdaság– és foglalkoztatásfejlesztési helyzetelemzést készít, majd stratégiát alkot, megyei paktum-programot készít és valósít meg. Ösztönzi, előkészíti, segíti a helyi foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési kezdeményezéseket. A helyi paktumok vonatkozásában, valamint a megye azon területén, ahol helyi paktum nem jött létre ernyőszervezeti feladatokat lát el, monitoring tevékenységet végezés biztosítja a megyei szintű koordinációt. Aktív kapcsolatot tart a munkaerőpiac szereplőivel, különösen a foglalkoztató és képzőszervezetekkel. Támogatja a szociális gazdaságfejlődését, valamint munkaerő-piaci, képzési– és foglalkoztatási programokat dolgoz ki és valósít meg.

4

1. Fejlesztési dokumentumok és kapcsolataik A program tervezési folyamata során elkészült a Megvalósíthatósági Tanulmány, amely tartalmazza jelenfejlesztés illeszkedését a Tamási Járás és Dombóvár Járás Integrált Területi Programjához, a Tolna megyei Integrált Területi Programhoz, a megyei fogalakoztatási paktumhoz és az esélyegyenlőségi programokhoz feltárja a terület valamennyi gazdasági ágazatára vonatkozóan a munkaerő-piac jellemzőit és a foglalkoztatás nehézségeit, valamint átfogó képet ad a fejlődési lehetőségekről, elképzelésekről. Kidolgozásra került a paktum foglalkoztatási stratégiája, mely a gazdasági és foglalkoztatási helyzetelemezéseken alapul. A partnerség tagjai konszenzusos módszerrel fogadják el annak tartalmát, amelyet majd a paktumrésztvevői közös célnak tekintenek. Megvalósításának segítése a paktummenedzsment szervezet feladata lesz. A stratégia a megyei gazdaságfejlesztésre és a foglalkoztatás növelésére irányul. Tartalmazza a helyzetelemzésen alapuló átfogó és specifikus célokat, prioritásokat, intézkedéseket, a fejlesztésekhez szükséges lehetséges források felmérését, az indikatív forrástérképét, a monitoring és értékelési rendszert. Horizontális, esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontok figyelembevételével készült. Összhangban áll a hazai és az uniós szinten meghatározott célkitűzésekkel es fejlesztési irányokkal. Igazodik az európai uniós elvárasokhoz, az országos koncepciókhoz, területi, megyei koncepciókhoz, de elsődlegesen a2014- 2020-as európai uniós finanszírozási időszak operatív programjaihoz. A stratégia meghatározza a jövőképet is. Fontos, hogy a partnerség tagjainak egyet kell érteniük abban, hogy mik azok az értékek, célok és fejlesztési irányok, amelyekre a jövőt építik. A fejlesztési célok meghatározása érdekében a stratégia megalkotása során felvázolásra került a jövőben elérni kívánt állapot, mely a partnerség értékrendjét tükrözi es számításba veszi a realitásokat is.

1. ábra: Fejlesztési dokumentumok kapcsolatának bemutatása (Forrás: Saját szerk.) .

Jelen foglalkoztatási akcióterv a Foglalkoztatási paktum létrehozása Tamási és Dombóvár városok környezetében projekt támogatási szerződésének részeként létrejött konzorciumi megállapodásra, valamint az elfogadott foglalkoztatási stratégia végrehajtására került kidolgozásra. Elsődleges célja a Foglalkoztatási paktum létrehozása Tamási és Dombóvár városok környezetében projektfizikai megvalósításának támogatása.

5

A beavatkozás földrajzi helyszíne: Jelen partnerség illetékessége Tamási és Dombóvári járás 13 településére (Értény, Felsőnyék, Iregszemcse, Magyarkeszi, Nagykónyi, Nagyszokoly, Pincehely, Tamási, Dalmand, Dombóvár, Kocsola, Szakcs, Várong) terjed ki, figyelemmel a Tolna megyei foglalkoztatási együttműködés által meghatározott feladatokra is. Jelen helyzetértékelés relevanciái azok a járási mutatók és területek, amelyek alapján a paktumterület települései elhelyezhetők és összehasonlíthatók. A Dombóvári és a Tamási járás többi települése továbbra is részese a már korábban elfogadott és kidolgozott koncepcióknak, stratégiáknak (például: járási esélyegyenlőségi programok). E mellett, egy-egy jellemző cél elérése érdekében kapcsolódnak a megyei paktumhoz. A Tamási – Dombóvár foglalkoztatási paktum területét az alábbi térkép mutatja be.

2. ábra Tamási – Dombóvár foglalkoztatási paktum területe (Forrás: Megvalósíthatósági Tanulmány)

Tamási járás illetékességi területéhez 32 település tartozik: Belecska, Diósberény, Dúzs, Értény, Felsőnyék, Fürged, Gyönk, Hőgyész, Iregszemcse, Kalaznó, Keszőhidegkút, Kisszékely, Koppányszántó, Magyarkeszi, Miszla, Mucsi, Nagykónyi, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Pári, Pincehely, Regöly, Simontornya, Szakadát, Szakály, Szárazd, Tamási, Tolnanémedi, Udvari, Újireg, Varsád. A járás székhelye, valamint legnépesebb települése Tamási. Ennek megfelelően az összes járási hatókörű igazgatási-, oktatási-, egészségügyi szervezet is itt található. Ezen belül Gyönk és Simontornya nyújt még városi 6

jellegű szolgáltatást a járásban, valamint Hőgyésznek és Pincehelynek van kiegészítő térségi szerepköre. A Tamási járásban mindössze három 2000 főnél népesebb falu található, így a három városhoz tehát egy dominánsan (2000 lakos alatti) aprófalvas térség kapcsolódik. Tamási járás területe 1020 km². A Dombóvári járás három megyehatár találkozásában, Tolna megyedél-nyugati sarkában helyezkedik el. A járásban 16 település található, ezek közül négy aprófalu (500 lakosnál kevesebbel), 11 nagyobb falu, és csak egy város, Dombóvár. Dombóvár közlekedés-földrajzi szempontok alapján kedvező adottságokkal rendelkezik, hiszen kapcsolódik az országos csomópontokhoz, kiemelt vasúti elágazási pont. Dombóvár járáshoz 16 település tartozik: Attala, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Dombóvár, Döbrököz, Gyulaj, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Kocsola, Kurd, Lápafő, Nak, Szakcs, Várong. A járás területe 509,02 km². Összességében a két járás területén 48 település (ebből négy város) található, amelyek a megye településeinek 52,1%-t teszik ki. A járások 2013. január 1-el alakultak meg1 és 2014ben felülvizsgálatra kerültek a korábbi kedvezményezett területek. A vonatkozó kormányrendelet értelmében, Tolna megye hat járásából a Dombóvári és a Tamási járás tartozik a kedvezményezett (más terminológiával hátrányos, illetve leghátrányosabb) járások közé.2 A Dombóvári járás mutatói 41,3%-os alapján kedvezményezetti, míg a Tamási járás (30,5%) komplex jellegű fejlesztést igényel. A járások területi fejlettség alapján történő besorolásánál a társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból (négy mutatócsoport) képzett komplex mutatót vették figyelembe.3 A besorolás települési szinten is megtörtént. A Dombóvári járásban Attala, Csibrák, Dalmand, Döbrököz, Gyulaj, Jágónak, Kocsola, Nak, Várong, míg Tamási járásban Dúzs, Értény, Magyarkeszi, Mucsi, Nagykónyi, Nagyszékely, Nagyszokoly egyaránt kedvezményezett település.4A fenti települések közül a paktumterülethez Dalmand, Várong, Értény, Magyarkeszi, Nagykónyi, Nagyszokoly tartozik. Időtáv: az akcióterv, a Foglalkoztatási paktum létrehozása Tamási és Dombóvár városok környezetében projekt fizikai megvalósításának időszakára (2017-2021) került kidolgozásra. Finanszírozás: Forrását egyrészt a Foglalkoztatási paktum létrehozása Tamási és Dombóvár városok környezetében projekt költségvetése, a megyei paktumáltal biztosított forrás biztosítja. Továbbá a projekt céljainak elérését az Európai Unió és Magyar Kormány

1

2012. évi XCIII. törvény járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet és a Kormány 106/2015. (IV. 23.) Korm. rendelete a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet módosı́tásáról 3 Fejlesztendő járások:a kedvezményezett járásokon belül azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező járások, amelyekben az ország kumulált lakónépességének 15%-a él. Kedvezményezett járások: azok a járások, amelyeknek komplex mutatója kisebb, mint az összes járás komplex mutatójának átlaga. Komplex programmal fejlesztendő járások: a kedvezményezett járásokon belül azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező járások, amelyekben az ország kumulált lakónépességének 10%-a él. 4 105/2015 (IV. 23.) kormányrendelet.2. sz. melléklete 2

7

általbiztosított operatív programok pályázatai segíthetik. A foglalkoztatási akcióterv egyben a foglalkoztatási stratégia végrehajtására irányuló intézkedés sorozat. Az akcióterv végrehajtásába bevontak köre a paktumban részt vevő partnerek, valamint az érdekeltek képviselői, de kiemelten az Irányító Csoport, az egyes projektek irányításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek, valamint a célcsoportok képviselői. Az akciótervet az Irányító Csoport fogadja el. A foglalkoztatási stratégiában részletesen bemutatásra kerültek az intézkedések, ezért az akcióterv készítése során az elvárt eredmények eléréséhez szükséges beavatkozások kerülnek azonosításra. Az akciótervben csakolyan beavatkozások szerepelnek, amelyek szakmailag indokoltak és szükségesek, közvetlen vagy közvetett módon hozzájárulnak a paktum céljainak eléréséhez, megvalósításukra reálisesély van finanszírozási és szervezeti oldalról egyaránt.

2. A projekt célja, célcsoportja A foglalkoztatáspolitika lokális dimenziójának szerves és szükséges kiegészítője a foglalkoztatási partnerség kialakítása, amely egyrészt a lokális szint társadalmasítása, másrészt ad neki egy szervezeti-intézményi hátteret, ill. részben eszközt. A TamásiDombóvár Foglalkoztatási Paktum, amelyben a partnerség és a lokalitás együtt jelenik meg – alapvető jelentősége abban rejlik, hogy megteremti a települési munkaerő-piaci szereplők közötti kooperáció lehetőségét és szerződéses kereteit. A megállapodás lényege, alapvető feladata az, hogy közösen meghatározott célokat és intézkedéseket fogalmazzon meg, és ennek érdekében a paktumban résztvevő partnerek egyesítsék saját erőforrásaikat, eszközeiket, közös felelősségvállalás alapján, együttes aktivitással, a szinergikus hatásokat kihasználva növeljék a célok sikeres megvalósításának esélyeit. A célrendszer kialakításakor figyelembe vettük azokat a társadalmi, gazdasági és munkaerő-piaci körülményeket, hatásokat, amelyek a paktumterületet és az itt élő gazdasági szervezeteket, munkavállalókat és álláskeresőket jellemzik. 2.1 . Átfogó cél A Tamási –Dombóvár Foglalkoztatási Paktum átfogó célja a gazdasági fellendülés, a területi sajátosságokon alapuló fejlettségbeli különbségek mérséklése, valamint a lakossági életszínvonal növelése. A paktumterületen élő emberek életminőségének javítása foglalkoztatásuk elősegítésével, a gazdaság erősítésével, a területi különbségek csökkentésével, az esélyegyenlőség biztosításával valósulhat meg. Stratégiai célja a fejlesztésnek: a paktumterület munkaerő-piaci viszonyainak javítása, amely a foglalkoztatási színvonal növelésével érhető el.

8

2.2.

Specifikus célok

1. Helyi és megyei szintű széleskörű társadalmi együttműködés  Partnerség kialakítása és fejlesztése az önkormányzatok, munkáltatók, munkavállalók, munkaerő-piaci szolgáltatók, oktatási és szociális intézmények, civil szervezetek között.  A különböző fejlesztés stratégiák (terület, gazdaság, esélyegyenlőség) foglalkoztatást segítő intézkedéseinek összehangolása.  A gazdaság, a foglalkoztatás, a helyi munkaerőpiac közötti összhang stratégiai kialakítása, kontinuitásának biztosítása. 2. Emberi erőforrás fejlesztés, munkaerő minőségének és foglalkoztathatóságának javítása  A paktumterületen élő emberi erőforrás fejlesztés javítása a foglalkoztathatóság minőségének elősegítésével.  Foglalkoztatás ösztönzése  A rugalmas foglalkoztatás, családbarát munkahelyi környezet, munka és a magánélet összehangolását célzó fejlesztések biztosítása.  A hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javítása.  A foglalkoztatást segítő aktivizáló rendszerek helyi fejlesztése. A fenti célok az alábbi tevékenységekkel érhetőek el: Foglalkoztatási paktum létrehozása, Paktumiroda működtetése, Munkaerőpiaci dokumentumok megalkotása, célcsoporti képzések, célcsoporti képzések és kapcsolódó költségek támogatása, munkerőpiaci szolgáltatások biztosítása, foglalkoztatás támogatása (bér-és egyéb kapcsolódó támogatások). Kiemelt cél a foglalkoztatás ösztönzését szolgáló támogatások odaítélésénél a TOP ERFA forrásból támogatott üzleti infrastruktúrát igénybe vevő vállalkozások humán-erőforrás igényeit kiszolgáló fejlesztés megvalósítása. A Tamási-Dombóvár Paktumprojekt célfáját az alábbi ábra szemlélteti.

9

3. ábra Tamási-Dombóvár Paktumprojekt célfája (Forrás: Megvalósíthatósági Tanulmány)

10

A projekt közvetlen célcsoportja a Felhívással összhangban került meghatározásra: a tervezett munkaerő-piaci tevékenységekbe az adott térségben munkát vállalni szándékozó, álláskereső hátrányos helyzetű személyek és inaktívak vonhatóak be. A közvetlen célcsoportok a támogatási kérelem megvalósítása során létrejött eredmények közvetlen használói, tehát azon személyek, akik a foglalkoztatási paktum tevékenységéből közvetlenül részesülnek. Ide tartoznak a hátrányos helyzetű személyek, álláskeresők és azok a munkáltatók, amelyek támogatással bővíteni tudják a foglalkoztatást. Alacsony iskolai végzettségűek Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők kiszorulása a foglalkoztatásból jelentős munkaerő-piaci problémát jelent a térségben. Alacsony iskolázottságú, aki nem rendelkezik szakképzettséggel vagy érettségivel. Így a programban részvételre jogosultak lesznek azok is, akik középfokú iskolában megkezdték tanulmányaikat, de befejezni valamilyen okból nem tudták, de ide tartozhatnak az elavult szakmával rendelkezők is. Sajátosságaikból adódóan speciális, komplex kezelési módra, hatékony fejlesztési technikákra van szükség ahhoz, hogy munkapiaci esélyük növelhető legyen. A két járás összesített mutatói szerint a lakónépességen belül az 1-7 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 14,9%-os, a 8 általánost végzetteké 31,6%-os. A 8 általános iskolával rendelkező álláskeresők aránya a paktumterületen élő összes regisztrált álláskeresőhöz viszonyítva 2016-ban 37,7%-ot tett ki. 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők A pályakezdő fiatalok helyzete, változása közvetlenül visszatükrözi a munkaerőpiac feszültségeit, hatással van a társadalmi, gazdasági fejlődésekre. Fejlesztésének alapját az adhatja meg, ha a pályaválasztási rendszer jól funkcionál, ami természetesen összefügg az oktatási rendszer adottságaival, de korrelációban van a munkaerő-piaci igényekkel. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot.5 A pályakezdő álláskeresők jelenléte a paktumterületen is kiemelt fontossággal bír. Az összes fiatal álláskeresőn belül 79,5%-a pályakezdő álláskereső. A két járásban a paktumterületen regisztrált pályakezdők aránya 54,7%-os volt 2015 decemberében. A 25 év alatti fiatalok célcsoportján belül meg kell említeni a korai iskolaelhagyó fiatalokat, arányukat 13-14%-ra becsüljük, valamint nem tanul és nem dolgozik fiatalokat (NEET), rátájuk megközelítheti a 15-16%-ot.6

5

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt.) A korai iskolaelhagyás rátája az Európai Unióban hivatalosan használt definíció szerint azon 18–24 évesek arányát méri, akiknek (még) nincsen középfokú (ISCED 3 szintű, szakmunkás vagy érettségi típusú) 6

11

50 év felettiek Annak ellenére, hogy az idősek foglalkoztatása– részben az emelkedő nyugdíjkorhatár következtében – az elmúlt években növekedni kezdett, az 55–64 évesek foglalkoztatottsága a hazai átlagtól elmarad. Munkaerőpiacra visszatérésüket nehezíti, hogy jelentős részük hosszú ideje nem dolgozott, nehezebben alkalmazkodnak a megváltozott munkaerő-piaci elvárásokhoz, tudásuk, készségeik elavultak, egészségi állapotuk megromlott. Az idősödő lakosságot számtalan hátrány érheti, ha munkavállalásban gondolkodik. Az alacsony iskolai végzettség, a rossz egészségi állapot, valamint a munkaadó és munkavállaló beállítódása, önértékelési problémák, a számítógép-, nyelvismeret és az idősebbek rugalmas foglalkoztatottsági rendszerének a hiánya. A munkáltatók részéről gyakran tapasztalható diszkrimináció részben ez utóbbi okokra vezethető vissza. A regisztrált 50 év feletti álláskeresők száma a paktum-területen 922 fő, aránya 28,8%-os volt 2015. december 20án. A paktumterületen 2015-ben az 50 év felettiek száma amely a terület regisztrált álláskeresőinek a 28,1%-át tette ki, amely némileg alacsonyabb a járási és a megyei átlagoknál. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy itt is érvényesülnek a ciklikusságból eredő eltérések, akár rövid, akár hosszabb távon. GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek A nők munkához való hozzáállását a családi állapota, családi normák, ezeket befolyásoló társadalmi-kulturális értékrend, azaz a szociológiai környezet is befolyásolja. A kisgyermekes nők jelentős része a teljes gyermekgondozási időszakot otthon, gyermekével tölti.A szolgáltatások biztosítását a gyermekek igényeinek szem előtt tartása mellett az is befolyásolhatja, hogy a munkaerő-piaci visszatérés esetükben távolról sem zökkenőmentes. A GYES-ről, GYED-ről, ápolási díjról visszatérni kívánók számára a szükséges ismeretpótlással új ismeretek, kompetenciák megszerzésének biztosításával, valamint a bérhez adott támogatással kívánjuk megteremteni a hosszú távú foglalkoztatás lehetőségét. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők számára a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedést kívánjuk elősegíteni a szakképzésbe való bekapcsolódódás és a foglalkoztatáshoz nyújtott támogatások révén. Számukra különösen fontos a családbarát munkahelyek kialakítása. Ezek a vállalat és a munkavállalók érdekét egyaránt szolgálják. Az ilyen intézkedések elismerik az alkalmazottak személyes és családi kötelezettségeinek létjogosultságát, és igyekeznek az ezek ellátásához szükséges rugalmas munkavégzés feltételeit megteremteni. A megfelelő munkakörülmények és feltételek a munkavállalókat nagyobb fokú elkötelezettségre serkenti.

végzettsége, és nem is vesznek részt oktatásban vagy képzésben. A NEET (neither in employment nor in education and training). Magyarország az Európai Unió 28 tagállama között a NEET ráta tekintetében a felső harmadba tartozik. A mutató értéke2,4 %-ponttal haladja meg az EU 28 tagállamának átlagát (13,0%).

12

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás a foglakoztatást helyettesítő támogatás. Az aktív korúak ellátására való jogosultságot a szociális feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal állapítja meg.7 Az aktív korúak ellátása szempontjából nem minősül kereső tevékenységnek, ha a kérelmező közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt, vagy bejelentett háztartási alkalmazott. A két járásban 2015 év végén álláskeresési járadékban a regisztráltak 10,3%-a, álláskeresési segélyben 4,8%-a, foglalkoztatást helyettesítő támogatásba 34,6%-a részesült, ellátásra nem volt jogosult 50,35%-uk. A paktumterületen ugyanezen időpontban az álláskeresők 14,6%-a kapott álláskeresési segélyt, illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 32,9%-uk részesült, míg 52,5%-uk nem volt jogosult ellátásra. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők döntő része tartósan munkanélküli. Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek (a munkanélküliségben töltött időtartamba az álláskeresés és a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartama is beszámítható) A tartósan munkanélküli személyek hónapokon, éveken át sok-sok kudarcot élnek meg a munkaerő-piacon és azon kívül is. E helyzetből való kikerülés után hosszú idő, megfelelő intelligencia, motiváltság és támogató családi háttér kell ahhoz, hogy újra egyensúlyba kerüljön önmagával és környezetével. Energiái elsősorban arra kellenek, hogy saját magát lendítse át a munkába állás nehézségein (munkahelyi környezet, életritmus váltás, saját komplexusainak legyőzése, stb.), és pozitív gondolkodással felül emelkedjen a helyzeten. A munkavégző képességek javítását a foglalkoztathatóság fejlesztése érdekében elsősorban azokra a személyre szabott, komplex megközelítést és eszközrendszert alkalmazó (munkaerőpiaci szolgáltatások, képzés, átképzés, munkagyakorlat szerzés, teljes munkaidős, valamint bármilyen rugalmas munkavégzési –atipikus foglalkoztatási - formák támogatása) programokra szükséges építeni. A paktumterületen 2015 decemberében 543 fő volt olyan álláskereső, akinek a regisztrációs időtartama elérte vagy meghaladta a 365 napot. Arányuk 30,8%-ot tett ki. Megváltozott munkaképességű személyek Számos olyan cselekvést gátló akadállyal kell megküzdeni, mint az információdeficit, az alacsony munkaerő-piaci érték, negatív attitűdök, az ún. hátrányos helyzet a személyiség hiányosságai, esetleg zavarai. Mint a legtöbb hátrányos helyzetű munkavállalói csoportnál, a fogyatékos, megváltozott munkaképességű embereknél is jellemző a hátrányok halmozódása. Munkavállalási lehetőségeit erősen korlátozza alacsony iskolai végzettségük. Többségük legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A szolgáltatásokkal azt kell elérni,

7

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege 2016-ban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a. (jelenleg: 22.800 Ft).

13

hogy a megváltozott munkaképességű ember is képes legyen saját értékeivel kapcsolatban valóságos ítéletet alkotni, és megfelelő önismeret birtokában egyéni munkavállalási stratégiát tudjon kidolgozni. A KSH 2014-évi településstatisztikai adatai szerint a településszerkezetben Tamási Járásban 2631 fő, míg a Dombóvári járásban 2372 fő, összesen 5003 fő részesült a megváltozott munkaképességű személyeknek járó ellátásokban, ebből a paktumterület 13 településén 2760 megváltozott munkaképességű személy él Roma nemzetiséghez tartozó személyek A roma népesség foglalkozatási szintje jelentősen elmarad megyei, járási átlagoktól. A romák rendkívül rossz munkaerő-piaci helyzetében egyszerre több, egymást erősítő tényező játszik szerepet. Az átlagnál jóval magasabb közöttük a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, a szakmunkás végzettségűek közül – bizonyos iparágak leépülése nyomán – sokaknak elavulttá váltak készségeik, ami megnehezíti, olykor ellehetetleníti elhelyezkedésüket. A többszörös hátrány felszámolásához ezért összehangolt, a gazdaságra, a közlekedési viszonyokra, az oktatásra, a kultúrára, az egészségügyre, lakhatási feltételekre és a szociális intézményekre egyszerre kiterjedő rehabilitációs integrációs programokra és antidiszkriminációs intézkedésekre van szükség. A roma résztvevők, hasonlóan a Tolna Megyei Foglalkoztatási Paktum Megvalósítási Tanulmányához, integráltan vesznek részt a programban, felkutatásuk a roma szervezetek bevonásával történik. A program keretében a 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet 11.§ (2) bekezdése alapján a Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat szervezeti egységei bértámogatást azon álláskeresők elhelyezkedése érdekében nyújthatnak, akik  legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik vagy  25 életévét nem töltötte be vagy  életévét betöltötte vagy  a járási hivatal legalább hat hónapja álláskeresőként nyilván tartja vagy  saját háztartásában egy vagy több eltartott személlyel egyedül élő felnőtt, vagy  12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült, vagy  nappali tagozatos tanulmányait legalább két éve fejezte be, és még nem állt rendszeres fizetett alkalmazásban. A célcsoport kijelölése tehát a fenti jogszabály alapján, valamint a rendelkezésre álló munkaügyi statisztikák alapján történt, már a Felhívás készítője által. A projekt célcsoportja a projekt megvalósítás során kerül pontosan meghatározásra. Az igényfelmérés a projektmegvalósítás első hónapjában lezárul. A személyek elérése részben a toborzás révén történik meg, részben a munkaügyi hivataloknál történő egyéni regisztráció biztosítja a támogatásba történő bevonás lehetőségét.

14

A projekt közvetett célcsoportja azon intézmények, személyek köre, akik nem a támogatási kérelem eredményeinek közvetlen használói, de összetett mechanizmusokon keresztül a támogatási kérelem eredményei és hatásai helyzetüket befolyásolják. Tamási Város Önkormányzata, Dombóvár önkormányzatok

Város

Önkormányzata,

általában

az

A foglalkoztatás bővítésében, a munkanélküliek számának csökkentésében a települési önkormányzatok több szempontból is érdekeltek és együttműködésük lényeges a jelen paktum megvalósításában. A foglalkoztatás bővítése komplex, megtervezett, sokágú, összehangolt, rendszerszerű cselekvéssorok eredménye lehet. A közösség javait gondozó, kezelő és a paktumban résztvevő önkormányzati közszféra önmaga is befektet; olyan beruházásokat hajthat végre, amelyek többlet befektetéseket generálhatnak. Menedzsment és marketing tevékenységével az önkormányzatok előre mozdíthatják és fenntarthatják a vállalkozói szférával, a helyi civilekkel közösen kialakított helyi gazdaságot. A közcélú befektetésekből áttételesen mindig a helyi közösség profitál (a foglalkoztatás bővülése, jövedelemszint és életszínvonal emelkedése. Tamási és Dombóvár városok önkormányzatai mellett a programban várhatóan részt vesznek a paktumterület teleülési önkormányzatai. Megyei Kormányhivatalok Munkaügyi szervezeti egységei A munkaügyi szervezet alapvető és deklarált célja a foglalkoztatás elősegítése, annak minél magasabb szinten való megvalósítása; a munkanélküliség megelőzése és a munkanélküliség hátrányos következményeinek enyhítése; a foglalkoztatás minőségének javítása, a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése. A 2015. évi VI. törvény értelmében pedig a munkaügyi központok is átalakultak. Az új nomenklatúrában a munkaügyi központok foglalkoztatási főosztályok, a járási hivatalok keretében működő kirendeltségek, pedig foglalkoztatási osztályok lettek. Tevékenységüket meghatározzák a hatáskörök (pl.: munkaerő-piaci eszközgazdálkodás, munkavédelem stb.) és a megyei, járási területi illetékességi határok. Alapvető feladataik közé tartozik a közfoglalkoztatás szervezése, a munkaerő közvetítése és a kapcsolódó szolgáltatások biztosítása, az álláskeresők ellátása, a rehabilitációs foglalkoztatás elősegítése, a munkaerő-piaci programok adott szintű tervezése.8 A paktum szempontjából meghatározó a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztálya, valamint a Tamási és a Dombóvári Járási Hivatalok Foglalkoztatási Osztályai. Képzőintézmények Támogatni azok tanulását, akik csak akkor tudnak elhelyezkedni, illetve munkahelyüket megtartani, ha szakmát szereznek vagy továbbképzésen, átképzésen vesznek részt. Nemcsak végzettséget nyújtó képzések segíthetik elő ennek a célnak az elérését, hanem olyan

8

A Miniszterelnökséget vezető miniszter 7/2015. (III. 31.) MvM utasítása a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról

15

tanfolyamok is, ahol az egyén fejleszti azon képességeit, amelyek megteremtik számára a lehetőséget, hogy munkába állhasson. Az iskolán kívüli felnőttképzésnek az egész életen át tartó tanulásban komoly jelentősége van, egyrészt segítheti a folyamatos tudásbővülést, a köznevelésből kikerültek első szakmaszerzését, másrészt fontos feladata lehetne a pályakorrekciós tanácsadás biztosítása. A munkaerő-piaci képzések lebonyolításában vesznek részt az iskolarendszerű szakképzési és felnőttképzési intézmények, a munkaerő- fejlesztő és képző központok. Vállalkozások, egyéb munkáltatók, melyek várhatóan a projektbe bevont hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatását vállalják A partnerség lényege, hogy a helyi polgármesterek, vállalkozók, munkaügyi szakemberek, civilek, illetve a képzőintézmények vezetői együtt gondolkodnak és dolgoznak a térség foglalkoztatási problémáinak megoldásán. A foglalkoztatási partnerségben a helyi gazdaságnak kiemelkedően fontos szerepe van, mivel a térség foglalkoztatási helyzetét, csak a helyi munkáltatókkal és a vállalkozásokkal együttműködve lehet megoldani. Következésképpen partnerség fontos szereplője a munkáltatók köre. Nélkülük nem lehet elképzelni a foglalkoztatásiproblémák megoldását. A vállalatok, vállalkozók akkor fogják támogatni ezt az együttműködést, ha a paktum hozzájárul a munkaerő igények kielégítéséhez, illetve kedvező humán infrastruktúrát biztosít a gazdaságfejlesztési célok megvalósításához. Jelen paktum keretében a térség munkáltatói vennének részt. A foglalkoztatási partnerségben a helyi gazdaságnak kiemelkedően fontos szerepe van, mivel a térség foglalkoztatási helyzetét, csak a helyi munkáltatókkal és a vállalkozásokkal együttműködve lehet megoldani. Azon társulások, fejlesztési és egyéb szolgáltató szervezetek, melyek az adott térség fejlesztésének céljának elérésért dolgoznak (pl. vidékfejlesztési HACS, önkormányzati társulások, munkaerő-piaci szolgáltatók, HVK, helyi ipartestületek) A különböző területfejlesztési szerveződések az alternatív szolgáltatók és társulások részvétele a közös munkában a társadalmi kontroll, valamint a helyi szükségletek kielégítése szempontjából fontos. Aktív részvételük azért is szükséges, mert egyrészt egyébként is ezek a szervezetek képviselik a foglalkoztatás két oldalát, ami a paktum alapvető célja és működési közege, másrészt makroszinten is a társadalmi párbeszéd főszereplői a szociális partnerek, a foglalkoztatási paktumokban pedig lényegében hasonló zajlik, csak lokális színtereken. A társulások tevékenységének, stratégiájuknak ismeretében, azok szinergikus hatásai miatt is lényeges lehet a paktumhoz való csatlakozásuk. Civil szervezetek A civil szervezetek az utóbbi években mind jelentősebb szerepet vállalnak a munkaerő-piaci problémák kezelésében, a munkanélküliek számára szervezendő szolgáltatások működtetésében, programok megvalósításában. A foglalkoztatáspolitika és a munkanélküliség területén működő civil szervezetek főként azokat a feladatokat látják el, amelyek a személyre szóló szolgáltatás, segítés és önsegítés világába tartoznak. A humán szolgáltatásnak a civil szférában jelentős szerepe van. A civil szervezetek ismerik a konkrét problémákat és 16

szükségleteket, mivel a célcsoporttal közvetlen kapcsolatban állnak. A problémamegoldáshoz szükséges pénzügyi kereteket pályázatok útján igyekeznek előteremteni. Többféle modellprogram létezik a probléma az, hogy ezek a programok nincsenek beépítve a mindenkori kormány humán szolgáltatási szakmapolitikájába. Tamásiban nyolc Dombóváron 46 civil szervezte van bejegyezve. Nemzetiségi önkormányzatok A nemzetiségi önkormányzatok törvényben9 rögzített tevékenységük mellett, részt tudnak venni a teljes közösséget érintő olyan folyamatokban is, mint a foglalkoztatás elősegítése. Tamásiban német és roma, míg Dombóváron német, horvát és roma nemzetiségi önkormányzat működik. A paktum szempontjából különösen fontos a roma nemzetiség, mely önkormányzatának feladata a roma társadalom alkotmányos jogainak biztosítása, az esélyegyenlőség elősegítése a jogegyenlőség megőrzése mellett, valamint a romák tudatos, hatékony integrációja a társadalom mindennapi életébe. Ennek érdekében a kisebbségi önkormányzatok számos területen dolgozhatnak párhuzamosan, melyek közül az egyik fontos vonal a megfelelő tehetséggondozás, oktatás és foglalkoztatás elősegítése, illetve ennek érdekében az esélyek kiegyenlítése a szociális problémák lépésről lépésre történő megszüntetésével. Szociális gazdaság képviselői A szociális gazdaság képviselői munkavégzési lehetőséget biztosíthatnak a munkaerőpiac hátrányos helyzetű csoportjainak, akik társadalmi és szociális értelemben egyaránt hasznos tevékenységet, azaz alacsony költségű szolgáltatásokat nyújtanak a rossz anyagi helyzetben élőknek, és eltartottaknak.10 Ezek a szolgáltatások, ha kis mértékben is, de a helyi új piacok kibontakozását is elősegítik és hozzájárulhatnak a foglalkoztatási paktum eredményes működéséhez. Tevékenységek lehetnek: non-profit humán szolgáltatások, személyi szociális, háztartási szolgáltatások, audiovizuális szolgáltatások, szabadidős és kulturális programok szervezése, környezetvédelmi tevékenységek stb. Foglalkoztatói típusok lehetnek: tranzitfoglalkoztatási projektek (termelőiskolák, foglalkoztatási társaságok); védett foglalkoztató szervezetek; szociális vállalkozások (termelő- szolgáltató üzemek, szociális szövetkezetek).

9

A nemzetiségek jogairól szóló CLXXIX. törvény

10

A szociális gazdaságalapfilozófiája: a szolidaritás és a szociális kohézió; a szociális felelősség és elkötelezettség; a demokrácia és részvétel; autonómia és függetlenség. A szociális gazdaság legfőbb értékei - a méltányosság, szabályozott szabad piac elve, bizalom, megbízhatóság, együttműködés, decentralizáció, sokszínűség, hasznosság, befogadás, emberközpontúság, fenntarthatóság, pluralizmus, polgári státusz - a mindennapok működését meghatározó értékekkel szemben, annak alternatívájaként megjelenő, a jelenleg sikeresnek tartott piac értékeivel szemben működő értékek. Frey Mária (szerk. 2007): Szociális gazdaság kézikönyv. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest

17

A paktumszervezetbe bevonni kívánt szervezetek a projektmegvalósítás kezdetét követően kerültek/kerülnek nevesítésre, felkeresésre. A projekt közvetlen és közvetett célcsoportja továbbá valamennyi, a megvalósításban részt vevő személy, szakmai megvalósító, külső szakértő szervezet. Csak ott nevesítettünk, ahol ez már egyértelművé vált, illetve hatáskörileg, illetékességi területe miatt más résztvevőkkel nem helyettesíthetők (pl.: kormányhivatal foglalkoztatási egységei).

3. Munkáltatói igények a foglalkoztatás területén A „Humánerőforrás térképek” dokumentumot megalapozó kutatások alapján, a legnagyobb munkaerőhiánya feldolgozóiparban és az építőiparban keletkezik, viszont a kereskedelem, gépjárműjavítás, és a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén is jelentős. Járás

Betöltetlen munkakörök:

Dombóvári járás

szerelő, betanított munkás; informatikus, szerviz-technikus; kőműves, festő; villanyszerelő, mezőgazdasági erőgépkezelő; szülésznő, csecsemőésgyermekápoló,OKJ54 ápoló, haematológiai asszisztens, műtőssegéd; segédmunkás; szállítmányozási ügyintéző, termelés vezető, konstruktőr; betanított varró; termékmenedzser, értékesítő, árukiadó

Tamási járás

ápoló; gondozó; kőműves; gépszerelő; nehézgépkezelő; építésvezető; asztalos; lakatos; műszerész; műszaki előkészítő; forgácsoló-esztergályos; festékszóró; minőségbiztosítási mérnök; műszaki előkészítő mérnök; szakács;

4. ábra Betöltetlen munkakörök a paktumterület járásaiban (Forrás: Humán erőforrástérkép)

4. Elvárt eredmény 4.1. Kötelező vállalások és az ahhoz kapcsolódó célérték Azakciótervbeavatkozásainakelérteredményéinekvizsgálatasoránnemcsakatevékenységekközv etleneredményeit vizsgáljuk, ezért minőségi és mennyiségi indikátorokat is érdemes alkalmazni. A mennyiségi indikátorok: Specifikusak és mérhetőek. Alkalmasak a kiindulóhelyzet, a tények, a kimeneti eredmények, a projekt kötelező vállalásának mérésére, az elvárt eredményének bemutatására. (pl. a Foglalkoztatási Paktum keretében álláshoz jutók száma), önmagukban nem alkalmasak a teljes kép, a jelen akciótervben rögzített, a foglalkoztatási stratégia célrendszerét szolgáló, az átfogó tevékenység eredményének mérésére. A minőségi indikátorok: A személyek és szervezetek gyakorlati tapasztalataira irányul. (pl. vélemények, attitűdök stb.) Túlmutatnak a mennyiségi indikátorokon. Használhatók egyéb készségek mérésére, például a hátrányos helyzetű csoportok esetében a munkához vezető úton 18

tett személyes előrelépések mérésére is alkalmasak. Mérésére, a konkrét feladatra kidolgozott projekttervekhez kapcsolódó monitoring mutatók szolgálnak, a monitoring mutatókhoz szükséges adatgyűjtés eszköze a célcsoport, valamint a munkaerő-piacon jelenlevő szervezetek körében végzett a kérdőíves felmérés, a személyes interjú, egyéb rendelkezésre álló adatbázis rendszer, statisztikai adat. 4.2.

A projekt tevékenységéhez kapcsolódó egyéb vállalások:

A projekt egyéb, a foglalkoztatási stratégiában megfogalmazott célok elérését támogató beavatkozások eredményességét, a tevékenységekhez kapcsolódó mennyiségi és minőségi indikátorok gyűjtése és elemzése szolgálja, a monitoring eljárási rendalapján. A monitoring tevékenység során végzett indikátor figyelés eredményei, az éves munkaprogramba kerülnek visszacsatolásra. Az európai mérce szerint az indikátorok kialakításával kapcsolatos alapvető követelmény, hogy azok intelligens mutatók (SMART – Specific, Measurable, Achievable, Realistic, Timebased), vagyis az indikátoroknak sajátos jelleggel konkrétaknak, mérhetőknek, rendelkezésre állóknak, valóságszerűeknek és időalapúaknak kell lennie. 

Esetünkben a sajátos jelleg az indikátor egyértelműségében érhető tetten, mivel az a paktumterületen történt foglalkoztatási kezdeményezések végrehajtására vonatkozik, és a célcsoportra gyakorolt általános hatásait vizsgáljuk.



A mérhetőség a paktumterv, illetve a megjelenő feladatok, vállalások kvantitatív megközelítése, amely az operativitás szintjén értelmezhető.



A rendelkezésre állásnak (időszerűség) adott időpontra kell teljesülni, mivel hosszú távú koncepcióról van szó és a végrehajtás ütemezése a helyi foglalkoztatáspolitikában érhető tetten, így a rendelkezésre állás tényét indikatív módon közelítjük meg.



A valóságszerűség követelménye szerint a mutatónak valóban az aktív végrehajtás minőségére vonatkozik és nem más mellékes körülményekre, mint pl. a passzív ellátási rendszer minőségére. Az időalapúság a mutatóhoz rendelt időterv megjelenésével teljesül.



Az adatok tényleges hozzáférhetősége további minőségi kritérium, annak ellenére, hogy inkább kvantitatív adatokat tartalmaz.



Az összehasonlíthatóság szintén minőségi kategória, mivel egy mutató hasznossága nagymértékben függ a különböző intézkedések és a foglalkoztatási paktum közötti összehasonlítás lehetőségétől.



Mindazonáltal az indikátorok objektíven ellenőrizhetők (megbízhatóság) kell lenniük, ami azt jelenti, hogy különböző monitorozó csoportok az paktumterv és a végrehajtás eredményeire nézve mindenképpen egyazon következtetésre juthatnak. 19

A fentiek alapján reálisan a programba 145 fő bevonását tervezhetjük, közülük a munkahelyhez jutók aránya 44%-ot tesz ki. Az állás jutottak közül a 6 hónapon túl is munkaviszonyban lévők aránya 65%-ban teljesül. Kapcsolódó Monitoring mutató cél megnevezése

Mérték egység

Kiindulási érték

Célérték

Céldátum

Az adatforrás megnevezése

Kimenet Munkaerőpiaci A foglalkoztatási szolgáltatás paktum keretében igénybevételét 2018.10.31 munkaerő-piaci fő 0 145 igazoló dokumentum, programokban hiteles résztevők száma dokumentumo k alapján Az indikátor alatt a foglalkoztatási paktum fejlesztését célzó projekt keretében megvalósult, az álláskeresők munkába állását segítő munkaerő-piaci programokban résztvevők számát értjük. A munkaerő-piaci program alatt értendő: - képzési és foglalkoztatást elősegítő támogatás és szolgáltatás; - bértámogatás – és/vagy járuléktámogatás; keresetpótló támogatás; - egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások: álláskereső klub; mentálhigiénés tanácsadás, pályaorientációs tanács-adás, motivációs tréning, egyéb tanácsadás, szolgáltatás. Eredmény Foglalkoztatás i megállapodás A foglalkoztatási dokumentációj paktumok a keretében 2020.02.28 Munkaszerződ fő 0 63 álláshoz jutók és, száma önfoglalkoztat ást igazoló okmány A foglalkoztatási paktum (megállapodás) helyi szinten, a térség foglalkoztatási viszonyainak javítása, foglalkoztatás bővítése érdekében létrejött, többszereplős, az adott térség gazdaságitársadalmi szereplőinek formalizált együttműködése. A foglalkoztatási megállapodás átfogó célja az életszínvonal javítása a foglalkoztatási szint emelésén keresztül. Az indikátor a foglalkoztatási paktumok (megállapodások) keretében, vagy annak hatására elhelyezkedett munkavállalók számát méri.

20

Kapcsolódó Monitoring mutató cél megnevezése

Mérték egység

Kiindulási érték

Célérték

Céldátum

Az adatforrás megnevezése

Eredmény A foglalkoztatási Foglalkoztatási paktumok megállapodás keretében dokumentációja álláshoz jutók Munkaszerződ közül a és, 2020.02.28 fő 0 41 támogatás után önfoglalkoztat hat hónappal ást igazoló állással okmány rendelkezők száma A foglalkoztatási paktum (megállapodás) helyi szinten, a térség foglalkoztatási viszonyainak javítása, foglalkoztatás bővítése érdekében létrejött, többszereplős, az adott térség gazdaságitársadalmi szereplőinek formalizált együttműködése. A foglalkoztatási megállapodás átfogó célja az életszínvonal javítása a foglalkoztatási szint emelésén keresztül. Az indikátor az foglalkoztatási paktumok (megállapodások) keretében, vagy annak hatására elhelyezkedett és a támogatás után 6 hónappal állással rendelkező munkavállalók számát méri. Egy „célcsoporti” személy az indikátorok szempontjából 1 résztvevőnek/álláshoz jutónak/állással rendelkezőnek számít függetlenül attól, hogy hány TOP - os munkaerő-piaci programban vett részt. Az indikátor számításánál a több munkaerő-piaci szolgáltatást igénybevevő személyeket egy személyként kell figyelembe venni.

5. A tervezett beavatkozások átfogó bemutatása Az akcióterv beavatkozásai a helyzetelemzés során feltárt problémák figyelembevételével, a TOP-5.1.2-15 helyi foglalkoztatási megállapodások programkeretében kerültek megtervezésre. A helyi paktumterület gazdasági és foglalkoztatási helyzetképe alapján a helyi foglalkoztatási stratégiában megfogalmazott alábbi prioritások jelentőségük miatt külön fókusszal bírnak, azonban csak közösen alkotnak egy olyan átfogó komplex rendszert, amely a foglalkoztatási stratégia céljának megvalósulását támogatja. 1. Fiatalok munkaerő-piaci integrációja 2. Egész életen tartó tanulás ösztönzése a szak - és felnőttképzés támogatásával és fejlesztésével 3. A szakképzés fejlesztése, a duális képzés elterjesztésének támogatása 4. Munkaerő-piaci alkalmazkodó készség fejlesztése, munkáltatói igényeken alapuló munkaerő-fejlesztési programok támogatása 5. A munkahelyi rugalmasság ösztönzése, a munka és a magánélet összehangolásának elősegítése, a kisgyermekes nők foglalkoztatásának támogatása 6. A foglalkoztatás ösztönzése, foglalkoztatói fejlesztések támogatása 7. Munkaegészségügy és a munkabiztonság fejlesztése 21

8. Szociális gazdaság non-profit foglalkoztatási programok támogatása 9. Munkaerő-piaci belépés segítése 10. Hátrányos helyzetű munkanélküliek és inaktívak foglalkoztathatóságának javítása 5. ábra A stratégiai célrendszer elérését támogatóprioritások (Forrás: Tolna Megyei Foglalkoztatási Stratégia)

A foglalkoztatási stratégia célrendszerének elérését támogató, a fent felsorolt tíz prioritás négy területre fókuszál, és ez által egy átfogó rendszert alkot. A négy terület: a képzés, a foglalkoztatás, a munkaerő-piaci reintegráció, és a koordináció. Képzés

Foglalkoztatás

1. Fiatalok munkaerőpiaci integrációja, 2. Egész életen át tartó tanulás ösztönzése a szak- és felnőttképzés támogatásával és fejlesztésével

5. A munkahelyi rugalmasság ösztönzése, a munka és a magánélet összehangolásának elősegítése, a kisgyermekes nők foglalkoztatásának támogatása

3. A szakképzés fejlesztése, a duális képzés elterjesztésének támogatása

6. A foglalkoztatás ösztönzése, foglalkoztatói fejlesztések támogatása

Munkaerő-piaci reintegráció 8.Szociális gazdaság nonprofit foglalkoztatási programok támogatása 9. Munkaerő-piaci belépés segítése

Koordináció 4.Munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztése, munkáltatói igényeken alapuló munkaerő-fejlesztési programok támogatása

10. Hátrányos helyzetű munkanélküliek és inaktívak foglalkoztathatóságának javítása

7. Munkaegészségügy és munkabiztonság fejlesztése 6. ábra A foglalkoztatási stratégia prioritásrendszere (Forrás: saját szerk. a Tolna Megyei Foglalkoztatási Stratégia adatai alapján)

A képzési terület a vállalati igényeket figyelembe vevő szak- és felnőttképzés fejlesztését, a képzések után pótlásának biztosítását, valamint a képzések eredményességének növelését foglalja magába. A foglalkoztatási terület első sorban a foglalkoztatók tevékenységét támogatja. Ehhez a területhez kapcsolódik a jogszerű foglalkoztatás feltételeinek megteremtése, a foglalkoztatás ösztönző környezet biztosítása, valamint a munka és magánélet összehangolását támogatótevékenységek. A munkaerő-piaci reintegráció terület, a foglalkoztatási stratégia elsődleges célcsoportját jelentő hátrányos helyzetű álláskeresőket, valamint az inaktív személyeket támogató prioritásokat foglalja magába.

22

A koordináció terület feladata, hogy biztosítsa a hatékony koordinációt a vállalati igényekre alapozott képzések és a kereslet-vezérelt foglalkoztatás között, valamint, hogy a paktum terület munkaerő-piacán jelenlévő szereplők képesek legyenek rugalmasan alkalmazkodni a térségben megjelenő gazdasági változásokhoz, igényekhez, amely csak afelek együttműködése révén valósulhat meg. A prioritások megvalósítását a célként megfogalmazott intézkedések segítik.

6. A paktum projekt munkaerő-piaci operatív részének megvalósulását közvetlen módon támogató beavatkozások, és kapcsolódásuk a Foglalkoztatási Stratégiában megfogalmazott prioritásokhoz és intézkedésekhez A Foglalkoztatási paktum létrehozása Tamási és Dombóvár városok környezetében projekt munkaerő-piaci operatív részének megvalósulását a programban meghatározott támogató tevékenységek alkotják, melyek közvetlenül kapcsolódnak a projekt foglalkoztatási pillérének végrehajtásához. Az alábbiakban részletezett konkrét beavatkozások, a foglalkoztatási stratégia prioritásainak megvalósítása érdekében célként megfogalmazott intézkedések sorozatára épülnek, tevékenységeik vonatkozásában lefedik azt. 6.1.

A munkaerő-tartalék (kiemelten az inaktívak) feltárása és toborzása, programba vonása

A projekt feladata az inaktív személyek felkutatása és az egyéb munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtása, együttműködve a célcsoporti személy lakóhelye, tartózkodási, szállás helye szerinti illetékes foglalkoztatási szervként működő járási hivatallal. Feladata a hátrányos helyzetű, valamint az inaktív célcsoporti személyek tájékoztatása a programba vonáslehetőségeiről, felkészítése a munkavállalásra készség-és kompetencia-fejlesztéssel, képzésekkel és mentorszolgáltatás nyújtásával. Komplex fejlesztő programok keretében együttesen kerülnek alkalmazásra, a különböző képzési, életvezetési, készség- és kompetencia-fejlesztő, valamint szociálisszolgáltatások. A programba vonás során egyéni fejlesztési tervek kerülnek kidolgozásra és végrehajtásra, mely során az egyén aktuális felkészültsége, állapota alapján meghatározásra kerülnek a reáliscélok. A foglalkoztatási stratégia érintett intézkedései: 1, 2 ,4, 5, 6, 9, 10 6.2.

Az egyéni fejlesztési tervek készítése

A foglalkoztatási szerv nyilvántartásában lévő, és a folyamatosan belépő, a kötelező együttműködést teljesítő, a célcsoportnak megfelelő álláskeresők folyamatos tájékoztatásban részesülnek a programmal kapcsolatos lehetőségekről. A program során megtalált inaktív célcsoporti személyek a programba vonás folyamatában a foglalkoztatási szerv 23

nyilvántartásába kerülnek, számukra egyéni fejlesztési terv készül, mely együttműködési megállapodásban kerül rögzítésre. A tájékoztató munka során rá kell mutatni azokra a program nyújtotta előnyökre, melyek a részvétellel érhetők el, mint például az ingyenes szolgáltatásokra, az anyagi támogatásokra a munka és a tanuláskapcsán, a személyes segítségnyújtásra. A csoportos vagy egyéni tájékoztató keretében lehetőség van részletesen ismertetni a munkaerő- piaci programba való bevonás feltételeit, az együttműködés menetét, az igénybe vehető segítségeket. A munkaerő- piaci program szóbeli ismertetése mellett szükséges helyi írásos tájékoztatót is átadni, melynek átvételi dokumentálása bizonylata a felkutatás-tájékoztatás szakasz megtörténtének. A programba irányítást követően, a programra szóló megállapodás megkötése során elkészül az ügyfél egyéni programja, melyben meghatározásra kerülnek a programban adható támogatási és szolgáltatási elemek. A foglalkoztatási stratégia érintett intézkedései: 1, 2, 4, 5, 6, 9, 10 6.3.

Munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása

A paktum keretében a Tolna Megyei Kormányhivatal és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület biztosítja a munkaerő-piaci szolgáltatásokat a hátrányos helyzetű és inaktív célcsoporti személyek részére, munkaerő-piaci esélyeik növelése érdekében. A célcsoportot érintő egyéb munkaerő-piaci tevékenységek az alábbiak:  Álláskeresők humán fejlesztése a képzéseken és a foglalkoztatásban való sikeres részvételérdekében.  Munkaerő-piaci információk átadása a program célcsoportja részére, helyi információs pontok létesítése és működtetése.  Pályaorientációs tanácsadás, tevékenység motivációt elősegítő tréning, személyiségfejlesztés, mentorálás, önfoglalkoztatásra valófelkészítés.  Munkahelyi környezethez való alkalmazkodást segítő szolgáltatások nyújtása, munkahelyi beilleszkedésükkel kapcsolatos tanácsadások, munkaadóval történő kommunikáció segítése, szociális és adminisztratívügyek intézésének segítése.  A szolgáltatások alatt gyermek felügyeletbiztosítása. (A célcsoportot érintő egyéb munkaerő-piacitevékenység keretében adható a program támogatásában, amennyiben a szolgáltatás hozzájárul az egyénmunkaerő-piaci integrációjához. A projekt jelenleg érvényben lévő költségvetésében e szolgáltatástípusra nincs elkülönítve forrás, azonban a célcsoport igényeihez mérten indokolt lehet a programelemek közötti folyamatos forrásátcsoportosítás, amely a célcsoportra fordítható összköltséget nem érinti.)  A hátrányos helyzetű célcsoport tagjai és a piaci szereplők képviselői közötti kapcsolódási lehetőségek kiépítése, a munkaerő-piaci kereslet és kínálat egyensúlyának elősegítésére, az érdekeik összehangolása révén. Amennyiben indokolt a szolgáltatások igénybevétele alatta helyi és helyközi utazási költsége, a gyermekfelügyelet költsége és a hozzátartozó gondozásával járó költség támogatásra kerülhet az egyénszámára. A foglalkoztatási stratégia érintett intézkedései: 1, 2, 4, 5, 6, 9, 10 24

6.4.

A vállalati igényekhez igazodó képzések fejlesztése és támogatása

A humánerőforrás fejlesztése a megye foglalkoztatási rátájának emelkedéséhez nagyban hozzájárul, ezért fontos a munkaképes korú helyi lakosság munkaerő-piaci versenyképességének a fejlesztése. A vállalkozások, intézmények fejlődése, magasabb színvonalú működése érdekében, a képzési, szakképzési kínálat és amunkaerő-piaci igények összehangolása a cél, ami magában foglalja a munkáltatói igényeknek megfelelőképzési szerkezet kialakítását. A képzések indításakor, valamint a célcsoport képzésbe vonásakor, indokolt az igazolt munkaadói igény elsődleges szempontként való figyelembe vétele. A hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piaci helyzetének erősítése érdekében fontos a nem OKJ-s képesítést adó betanító képzések indítása is, amelyek a konkrét helyi munkaerő-igényekre reagálnak. 6.5.         

Beavatkozás célja Integrált és átjárható rendszer létrehozása a szakképzés/felnőttképzés területén. A megyei munkaerő-piaci igények és a szakképzési kínálat összehangolása. A fizikailag, szellemileg, szociálisan hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerőpiaciintegrációja. Munkavállalók szakmai tudásának naprakészségének biztosítása, szükséges át-és tovább képzések biztosítása, A duális képzés elterjesztése, fejlesztése a megyében, Duális képzést érintő problémák feltérképezése, Gyakorlati tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása a diákok számára, Munkáltatók bevonása a gyakorlati képzésbe, A képző intézmények – tanulók – gyakorlati képzőhelyek közötti kapcsolatrendszer kialakítása, fejlesztése.

A foglalkoztatási stratégia érintett intézkedései: 1, 2, 3 6.6.

Pályaorientáció és képzések megvalósítása

Az álláskeresők számára hozzáférhetővé kell tenni a pályaorientációs szolgáltatásokat, különös figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű személyeknek a tanulás, illetve a munka világába történő visszatérését illető különbségekre, a fogyatékkal élők speciális igényeire, a veszélyeztetett csoportba tartozó egyénekre, illetve a középiskolában végzős diákokra, pályakezdő fiatalokra, mivel kiemelkedő szerepet játszik a fontos döntésekben, amelyeket az életük során meg kell hozniuk. Ennek érdekében a pályaorientáció terén széleskörű együttműködés, összehangolt intézkedések szükségesek. A megfelelő szakmaválasztás mellett a jövő generációit alkalmassá kell tenni a folyamatosan változómunkaerő-piaci és technológiai kihívásokhoz való rugalmas alkalmazkodásra. A karrierút során akár ágazati mobilitásra is fel kell készíteni a fiatalokat olyan 25

pályaválasztással, amelyben oldalirányú elmozdulás vagy új szakterületek adaptálása válik elérhetővé. A pályaorientációs tevékenységnek elsősorban a helyi munkaadók érdekeltségébe tartozó szakmákra és hiányszakmákra kell fókuszálni, melynek eszközei lehetnek:  gyárlátogatások, munkahelyek szervezett megtekintése,  gyakornoki, ösztöndíj rendszerek indítása,  iskolák helyett a szakmák bemutatása, bemutatkozása,  a szakmák képviseletében sikeres karriertörténetek, személyek bemutatása,  tájékoztatással, a tanácsadással, a kompetencia-felméréssel, a támogatással, valamint a döntéshozatali és életpálya menedzsment- készségek oktatásával kapcsolatos egyéni és csoportos tevékenységek,  osztályfőnöki órák keretében különböző szakmák bemutatása helyi vállalkozások bevonásával,  informatika óra keretében valamennyi internetes pályaválasztást elősegítő portál elérhetőségének, használatának megismertetése a diákokkal,  a tanulók készségeit, képességeit felmérő programok indítása, amelyek alapján könnyebben orientálhatók az egyes szakma csoportok felé,  Pályaorientációs központ létrehozása (szakmák bemutatása, interaktív foglalkozások, stb.)  közösségi média és modern eszközök alkalmazása (pl. rövid, figyelemfelkeltő szakma-és cégbemutató videók, infógrafikák, stb.) Pályaorientációs beavatkozás célja:  A fiatalok számára életpályamodell kidolgozása, pályaorientációs, pálya-tanácsadási és pályakövetési szolgáltatások nyújtása.  Az iskolák pályaorientációs, valamint sikeres pályaválasztást elősegítő tevékenységének kiegészítése. A program szolgáltatási és támogatási programelem kínálatából olyan segítő tevékenységek választhatók ki, amelyek hozzájárulnak a résztvevők munkaerő-piaci esélyeinek javításához, a személyes fejlődéshez. A programban meghatározott „célcsoporti személyek” képzéséhez kapcsolódó tevékenységek támogathatóak, kizárólag a Kormányhivatal megvalósításával, és szabályozása szerint. A beavatkozás során az álláskereső személyeknek, adott üres álláshely betöltését fókuszba állító, célzott képzésének és/vagy foglalkoztatásának támogatása történik és bemutatásra kerülnek a nemzeti pályaorientációs portál nyújtotta lehetőségek. Képzési támogatásként nyújtható:  képzési költség, és a vizsga díja (egyéni és csoportos egyaránt),  a képzés idejére szóló keresetpótló juttatás és járulékainak biztosítása;  a képzéshez kapcsolódó (helyi/helyközi) utazás költségeinek megtérítése  gyermekfelügyelet költségtérítése  hozzátartozó gondozásának költségtérítése A foglalkoztatási stratégia érintett intézkedései: 1, 4, 5, 6, 9, 10 26

6.7.

A támogatott foglalkoztatás és célcsoport specifikus foglalkoztatási akciók

A program szolgáltatási és támogatási programelem kínálatából olyan segítő tevékenységek választhatók ki, amelyek hozzájárulnak a résztvevők munkaerő-piaci esélyeinek javításához, a személyes fejlődéshez. A programban meghatározott „célcsoporti személyek” foglalkoztatásához kapcsolódó, alábbi tevékenységek támogathatóak, kizárólag a Kormányhivatal megvalósításával, és szabályozása szerint. 6.8.

Elhelyezkedést segítőtámogatások

A célcsoporti személyek foglalkoztatását vállaló munkáltatók részére nyújtott támogatások az alábbiak: a) A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás (bértámogatás) adható a hátrányos

helyzetű munkavállaló foglalkoztatásához, a támogatás időtartama legfeljebb 8 hónap lehet, 4 hónapos támogatásnélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettség mellett. A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bér és szociális hozzájárulási adó legfeljebb70%-a. A program keretében a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 11. § (2) bekezdése alapján bértámogatás azon álláskeresők elhelyezkedése érdekében nyújtható, akik 

legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy



a 25 életévét nem töltötte be, vagy



az 50. életévét betöltötte, vagy



a járási hivatal legalább hat hónapja álláskeresőként nyilván tartja, vagy



a saját háztartásában egy vagy több eltartott személlyel egyedül élő felnőtt, vagy



12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi- gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült, vagy nappali tagozatos tanulmányait legalább két éve fejezte be, és még nem állt rendszeres fizetett alkalmazásban



Azon programba vont hátrányos helyzetű vagy inaktív személyek foglalkoztatásának elősegítéséhez, akik a bértámogatás szempontjából nem hátrányos helyzetűek, de minimis jogcímen lehet a projekt keretében támogatást nyújtani. (lásd. c. pont: bérköltség támogatás) b) Munkatapasztalat-szerzést elősegítő bérköltség támogatás: A támogatás időtartama

legfeljebb 90 nap lehet. A támogatás mértéke, a résztvevő munkabére és a szociális hozzájárulási adó legfeljebb 100%-a. A konstrukciócélja egyrészt, hogy oldja a munkáltatók előítéleteit a munkavállaló munkavégző képességének, munkabírásának 27

megismertetése által, másrészt, hogy a támogatásban foglalkoztatottak önmaguk is meggyőződjenek arról, hogy alkalmasak a képzettségük, a képességeik, a korábbi szakmai tapasztalataik alapján a valós munkafeltételek között zajló munkavégzésre. Ugyan azon személy esetében, indokolt esetben többször is alkalmazható a munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatás, az ismételt támogatás indoka: a munkavállalónak nem felróható okból még nem sikerült munkatapasztalatot szereznie, vagy más profilú munkaadónál is részt vehet munkatapasztalat-szerzésben. c) Bérköltség támogatás csak de minimis bérköltség támogatásként nyújtható a

programban résztvevőszemély foglalkoztatásához olyan hatósági szerződéssel, amely a támogatott foglalkoztatás és az azt követőtámogatás nélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartamára állapít meg kötelezettségeket. A támogatás időtartama legfeljebb 8 hónap lehet, 4 hónapos támogatás nélküli tovább foglalkoztatási kötelezettség mellett, mértéke, a részt vevő munkabére és az azt terhelő szociális hozzájárulási adó legfeljebb100%-a. Mivel jelen konstrukció csakis de minimis a támogatásként nyújtható, ezért a vállalkozásokra nézve az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU Bizottsági rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. A 2014-2020 programozási időszakra rendeltforrások felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014 (X10.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés b) pontja kizárja, ezért a programban nem nyújtható de minimis támogatás elsődleges mezőgazdasági termeléshez. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásoknyújtása: 

A munkába járáshoz, munkatapasztalat szerzéshez kapcsolódó utazástámogatása.



Önfoglalkoztatóvá válás támogatása: Minimálbér összegével megegyező támogatás nyújtható Munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos támogatások: A szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos helyi és helyközi utazási költségtámogatása

 

A szolgáltatáshoz kapcsolódó keresetpótló juttatás és járulékainak biztosítása



A szolgáltatásban való részvétel idejére igénybe vett gyermekfelügyelet költségeinek támogatása.



A szolgáltatásban való részvétel idejére a hozzátartozó gondozásával járó költségek támogatása. Foglalkozás egészségügyi és képzési alkalmassági vizsgálatok költségeinek megtérítése.



A fent felsorolt, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatások a program felhívás, valamint a vonatkozó eljárási rendben rögzítettek szerint nyújthatóak a programkeretében, amennyiben az hozzájárul az egyén munkaerő-piaci integrációjához. A támogatások forrását a projekt költségvetése biztosítja. A projekt jelenleg érvényben lévő költségvetésében a fentiekben felsorolt szolgáltatástípusokra nem minden esetben van forrás elkülönítve, azonban 28

a célcsoport igényeihez mérten indokolt lehet a programelemek közötti folyamatos forrását csoportosítás. A költségsorok közötti indokolt, az igényeknek megfelelő átcsoportosítás a célcsoportra fordítható összköltségén nem változtat. A foglalkoztatási stratégia érintett intézkedései: 1, 4, 5, 6, 9, 10

7.

7. A projekt céljának elérését segítő, támogató beavatkozások

7. ábra A konzorciumi partnerek, illetve a támogatásban nem részesülő együttműködő partnerek közötti együttműködés

7.1.

Szociális gazdaságfejlesztése

A foglalkoztatási stratégia érintett intézkedései: 7.2.

Atipikus foglalkoztatás és az önfoglalkoztatástámogatása

Rugalmas foglalkoztatási formák bevezetésének ösztönzése: A beavatkozás a munkaerő-piacon jelen lévő olyan csoportokra irányul, amelyek valamilyen oknál fogva nem tudnak, vagy nem akarnak a hagyományos foglalkoztatási formában munkát vállalni, elhelyezkedni, például kisgyermek nevelése, idős hozzátartozó gondozása, oktatásban való részvétel vagy egyéb ok miatt. A rugalmas foglalkoztatási formák bevezetése elősegíti a munkavállalók számára a munkahelyi és a családi feladatok összehangolását. A családbarát működés a munkáltatói márka építésének és a társadalmi felelősségvállalás erősítésének az egyik pillére. Munkáltatói szempontból vonzó, rugalmas munkahely egyértelmű előnye az értékes és érték teremtő munkaerő felkutatása és megtartása. Munkáltatók érzékenyítése a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatására: A társadalmi esélyegyenlőség elősegítése nagyban hozzájárul a foglalkoztatási szint 29

növekedéséhez. Az esélyegyenlőség megteremtéséhez szükséges a munkáltatók körében az érzékenyítés a hátrányos helyzetű személyek iránt. Az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése a hátrányos helyzetű célcsoport munkaerő-piaci integrációját, valamint anyagi biztonságának megteremtését jelenti. A foglalkoztatási stratégia érintett intézkedései: 5, 6, 7 7.3.

Partnerség erősítése a helyi foglalkoztatási helyzet javítása érdekében

A beavatkozás, a megyei partnerségi hálózat tovább építését támogatja, valamint a paktum partnerek által kezdeményezett, a paktumprojekt megvalósításával párhuzamosan zajló, annak hatását erősítő kezdeményezések megvalósítására fókuszál. A foglalkoztatási stratégia érintett intézkedései: 4,

8. Partnerek feladata az akcióterv megvalósításában A paktum keretében, valamint ahhoz kapcsolódóan végrehajtandó tevékenységek elsősorban a Foglalkoztatási paktum létrehozása Tamási és Dombóvár városok környezetében projekt konzorciumi partnereinek hatáskörébe tartozik, viszont a paktum szervezet egyéb tagjai is fontos szerepet játszanak bizonyos funkciók ellátásában. A Tamási Városi Önkormányzat, a Foglalkoztatási paktum létrehozása Tamási és Dombóvár városok környezetében projekt megvalósításáért felelőskonzorcium vezetője. Az önkormányzat hatáskörébe tartozik, az 1.főtevékenység programrész, a „Foglalkoztatási megállapodások (paktumok), valamint a befektetés ösztönzés, ágazati gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó tevékenység” lebonyolítása. A Tolna Megyei Kormányhivatal a Foglalkoztatási paktum létrehozása Tamási és Dombóvár városok környezetében projekt konzorciumi tagjaként elsődleges feladata a támogatott képzések, a foglalkoztatás, és a munkaerő-piaci szolgáltatások biztosítása. A Tolna Megyei Kormányhivatal rendelkezik azokkal a pénzügyi, infrastrukturális és humánerőforrásokkal, amelyek az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII.13.) Korm. rendeletben felsorolt feladatok ellátásához szükségesek. A Dombóvár Város Önkormányzata biztosítja a Foglalkoztatási paktum létrehozása Tamási és Dombóvár városok környezetében projektmenedzsment szervezetét (1 fő projektmenedzser, 1 fő pénzügyi vezető) A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, az egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó szervezet feladata elsősorban a humán erőforrás fejlesztése, aktivizálása. A szervezet munkája során hozzájárul a hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű személyek programba vonásához, kapcsolódási pontot jelent a hátrányos helyzetű álláskeresők, és a munkaadók között. 30

8.1.

A megvalósítás és a fenntartás szervezete

A következő fejezte bemutatja a projekt megvalósításának szervezeti kereteit, a feladatokat és a hozzárendelni kíván erőforrásokat. Bemutatásra kerül, hogy minként valósul meg a partnerség. 8.2.

A szervezet feladatainak (projekt menedzsment, szakmai feladatok, egyéb feladatok) ismertetése.

A projekt megvalósítás szervezetét a konzorcium tagjai hozzák létre. A konzorcium tagjai által kijelölt belső alkalmazottak, felelősök, a projektmenedzsment szakértők, szakmai megvalósítók, továbbá egyes feladatokra bevont külső szakértők közötti együttműködés az alapja a létrehozni kívánt paktumszervezet sikeres működésének. A támogatást igénylő konzorcium feladatai:      

paktumiroda kialakítása a projektmenedzsment feladatokat ellátó szervezet kijelölése és működtetése a paktum pályázatban vállalt feladatok ellátásához szükséges külső szakértők megbízása paktumszervezeti megállapodás és paktumszervezet létrehozása és működtetése a paktumpályázat célcsoportjának elérése (munkavállalói és munkáltatói oldal egyaránt) a célcsoport képzésének, foglalkoztatásának biztosítása, támogatása, utógondozás

(A feladatok részletes leírását a 4.1.2. fejezet tartalmazza.) A projekt keretében Irányító Csoport kerül létrehozásra (lásd. 2.3.1. fejezet). 8.3.

A projekt megvalósítás rendelkezésre álló/rendelkezésre bocsátott humán erőforrásainak bemutatása

A projekttel azonos időben minden konzorciumi tag egyéb projekteket is megvalósít, a Kormányhivatal és a Máltai Szeretetszolgálat az adott témában is részt vesz egyéb projektben. A szervezetek valamennyi projekt megvalósításához rendelkeznek, vagy rendelkezni fognak (munkaköri kiegészítés, létszámbővítés révén) a megfelelő szakmai kapacitásokkal. A párhuzamosan zajló egyéb projektek megvalósulása, illetve elmaradása jelen projektre nincs hatással, jelen projekt elkülönített kapacitásokkal, eszközökkel és forrásokkal valósul meg. A konzorcium tagjai a vállalt feladatok ellátásához szakmai tapasztalattal rendelkeznek, illetve megfelelő külső szakértői állomány megbízásával a feladatok elvégzése megoldható. A támogatás elnyerése esetén bevonásra kerülő – projektből finanszírozott és nem finanszírozott – humánerőforrás röviden az alábbiak szerint áll össze. Félkövérrel került jelölésre a döntéshozói szint.

31

Rendelkezésre állás módja

Munkakör

Tervezett feladat

Tamási Város Önkormányzata paktumiroda működtetése, támogatásból finanszírozott főállású paktumiroda paktumszervezet humánerőforrás (kiválasztása vezető/partnerségi vezető koordinációja, partnerségi a projektmegvalósítás alatt) vezető konzorciumi tag képviselője, polgármester döntéshozatal támogatásból nem döntéshozatal előkészítője, finanszírozott paktumiroda munkáltatói humánerőforrás kapacitás aljegyző jogokat gyakorlója (munkakörén belül végzi el feladatait) pénzügyi elszámolásért, (Egyéb információk a 3.1. pénzügyi osztály vezetője fenntarthatóságért, fejezetben kerültek likviditásért felelős bemutatásra) polgármesteri titkársági ügyintéző adminisztrátor jegyzői titkársági ügyintéző adminisztrátor, kapcsolattartó

Dombóvár Város Önkormányzata támogatásból finanszírozott humánerőforrás (kiválasztása a projektmegvalósítás alatt) támogatásból nem finanszírozott humánerőforrás kapacitás (munkakörén belül végzi el feladatait) (Egyéb információk a 3.1. fejezetben kerültek bemutatásra)

projektmenedzser

Részletezés a táblázat alatt

pénzügyi vezető

Részletezés a táblázat alatt

polgármester Polgármesteri Kabinet tagja pénzügyi iroda vezetője titkársági ügyintéző

konzorciumi tag képviselője, döntéshozatal döntéshozatal előkészítője pénzügyi elszámolásért, fenntarthatóságért, likviditásért felelős adminisztrátor

Tolna Megyei Kormányhivatal

támogatásból finanszírozott humánerőforrás (kiválasztása a projektmegvalósítás alatt)

támogatásból nem finanszírozott humánerőforrás kapacitás (munkakörén belül végzi el feladatait) (Egyéb információk a 3.1. fejezetben kerültek bemutatásra)

szakmai megvalósító

szakmai megvalósító kormánymegbízott főosztályvezető osztályvezető pénzügyi referens

a projekt keretében meghatározott, célcsoporttal kapcsolatos támogatások ügyintézése a projekt keretében meghatározott, célcsoporttal kapcsolatos támogatások ügyintézése konzorciumi tag képviselője, döntéshozatal döntéshozatal előkészítője szakmai megvalósítók munkájának felügyelete és koordinációja a program Kormányhivatalt érintő pénzügyeivel kapcsolatos feladatok ellátása

32

Rendelkezésre állás módja

Munkakör

Tervezett feladat

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület

szakmai megvalósító támogatásból finanszírozott humánerőforrás (kiválasztása a projektmegvalósítás alatt) szakmai megvalósító támogatásból nem finanszírozott humánerőforrás kapacitás (munkakörén belül végzi el régiós vezető feladatait) (Egyéb információk a 3.1. fejezetben kerültek bemutatásra)

a felhívás 3.1.1. B. (2. főtevékenység) b) egyéb munkaerőpiaci szolgáltatások közül vállalt feladatok elvégzése (toborzás, bevonás) a felhívás 3.1.1. B. (2. főtevékenység) b) egyéb munkaerőpiaci szolgáltatások közül vállalt feladatok elvégzése (toborzás, bevonás)

szakmai koordináció

A paktumszervezet működtetése a fent felsorolt résztvevőkkel történik majd a később – támogató döntést követő projekt előkészítés – kidolgozásra kerülő ügyrend és munkaterv alapján. A projektmenedzsment tagokat Dombóvár Város Önkormányzata a 272/2014. (XI.5) kormányrendelet 5. mellékletének 3.8.2 pontjában foglaltak szerint kívánja biztosítani: „Közszféra szervezet kedvezményezettek - ide nem értve az egyházi jogi személyt - az Útmutató 3.8.1.5. pontja szerinti szakértői szolgáltatást kizárólag akkor számolhatják el a projekt keretében, ha a szakértői szolgáltatást költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet látja el, amelyben az állam vagy önkormányzat - együttesen vagy külön, közvetve vagy közvetlenül - 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és amelyek a szolgáltatást kizárólag közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottal, vagy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott természetes személlyel láthatják el.” Projektmenedzser főbb feladatai, hatásköre, felelőssége:     

a felelős hatóságok és az Európai Uniós szervek által a projekt végrehajtása során megkövetelt feladatok megfelelő teljesítéséért a projekt megvalósítására vonatkozó ütemterv nyomon követése és szükség esetén aktualizálása részvétel a projektet érintő Hatóságok (Irányító Hatóság és Közreműködő szervezet) által kezdeményezett megbeszéléseken, tárgyalásokon, esetleges ellenőrzéseken döntéshozatal előkészítése vezetők részére a beruházás folyamatos nyomon követése 33

  

        

a pályázatban lefektetett szakmai célok elérésének segítése, nyomon követése folyamatos együttműködés a projektben közreműködő alvállalkozókkal, szakértőkkel, partnerekkel, melyeket a Megbízó jelöl ki a Támogatási Szerződésben foglaltak esetleges módosításának menedzselése, szükség esetén javaslat készítése és egyeztetés a szerződéskötő hatósággal és további érdekelt szereplőkkel a pályázatban lefektetett célok elérésének nyomon követése projektmegbeszélések összehívása és levezetése minőségbiztosítás: folyamatok minőségbiztosítása konfliktusfeloldás: a projekt megvalósításában közreműködő szereplők közötti konfliktus helyzetek kezelésének segítése kockázatmenedzsment: a projekt megvalósítása során felmerülő lehetséges kockázatok felmérése és azok lehetőség szerinti kezelése. kommunikáció menedzsment: a projekt megvalósításában közreműködő szereplők közötti kommunikáció segítése és támogatása. a projekt nyilvántartási rendszerének kialakítása, nyilvántartás felügyelete jelentéstételi kötelezettségek, adatszolgáltatások teljesítése dokumentálás, archiválás felügyelete

Pénzügyi vezető főbb feladatai, hatásköre, felelőssége: 

        

a projekt költségei alakulásának nyomon követése, költségvetések/becslések vizsgálata és aktualizálása, a változások, módosulások egyeztetése a közreműködőkkel és a Hatóságokkal a kifizetési kérelmek összeállítása és benyújtása a közreműködő szervezethez projekt pénzügyi menedzselése, forrásgazdálkodása, a folyamatos likviditás biztosításának segítése, tervezése a projekt megvalósításának időszakában a közreműködő szervezet által kért jelentések, beszámolók elkészítése ellenőrzi a számviteli rend és a projekt pénzügyi előírásainak betartását tanácsadás, konzultáció vállalkozók részére (számlák formai, tartalmi követelményei, teljesítési igazolás kiállításának feltételei, stb.) pénzügyi dokumentumok ellenőrzése, a dokumentumok helyességének felügyelete az elszámolhatósági szempontok betartásának ellenőrzése elszámolhatóság szempontjából a dokumentumok formai-tartalmi követelményeinek meghatározása, meglétük ellenőrzése elkülönített könyvelés felügyelete

A szükséges személyi fejlesztések meghatározása A fent bemutatott táblázat tartalmazza a projektmegvalósítás időszaka alatt kiválasztásra, megbízásra kerülő humánkapacitást. A Kormányhivatal tervezi továbbá a szakmai megvalósítással kapcsolatos képzésen való 34

részvétel biztosítását a szakmai megvalósításban részt vevők számára. Egyéb, a projektet megvalósító humánerőforrás képzés nem tervezett. A személyi kompetenciák elemzése, a személyi állomány végzettségeinek, szakmai tapasztalatának és pontos feladatainak meghatározása, a becsült javadalmazás feltüntetésével A szükséges személyi kompetenciák között a projekt megvalósításában támogatásból finanszírozott személyeket mutatjuk be. A megvalósításban résztvevő további személyek jelenlegi munkakörükön belül végzik el feladataikat, a feladatok ellátásához szükséges szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Projektben tervezett feladat

Képzettség

Tamási Város Önkormányzata paktumiroda felsőfokú vezető, partnerségi koordinátor Dombóvár Város Önkormányzata projektmenedzser felsőfokú végzettség pénzügyi vezető felsőfokú végzettség, vagy mérlegképes könyvelői végzettség Tolna Megyei Kormányhivatal

Szakmai tapasztalat a projektben ellátandó feladat vonatkozásában (év)

Tervezett Tervezett munkaidő a bruttó bér projektben (Ft/hó) (óra/hónap)

min. 2 év releváns heti 40 óra tapasztalat

216.535

min. 2 év releváns heti 40 óra tapasztalat min. 5 év releváns heti 20 óra szakmai és legalább 3 év projekttapasztalat

megbízási díj

Szakmai felsőfokú min. 1 év megvalósító végzettség tapasztalat Szakmai felsőfokú min. 1 év megvalósító végzettség tapasztalat Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Szakmai felsőfokú min. 1 év megvalósító végzettség tapasztalat Szakmai középfokú min. 1 év megvalósító végzettség tapasztalat

megbízási díj

releváns heti 40 óra

261.000

releváns heti 40 óra

261.000

releváns heti 40 óra

300.000

releváns heti 40 óra vállalkozási (megbízási díj jogviszony)

Szakmai megvalósításhoz külső szakértők, szolgáltatók: projektmenedzser, közbeszerzési szakértő, képzőintézmények, foglalkoztatási szakemberek, pénzügyi munkatárs

35

A projekt teljes időszaka alatt az alábbi feladatok végrehajtásához külső szakértők, szolgáltatók, tanácsadók bevonását tervezzük: Tamási Város Önkormányzata:  megvalósíthatósági tanulmány készítése  nyilvánossági feladatok ellátása  paktumiroda felállítás, ügyrend, munkaterv, költségvetés kidolgozása  a paktumok fenntartható működésére is garanciákat nyújtó paktumot alapító együttműködési megállapodás kidolgozása, aláírása, melyet a támogatási szerződés hatályba lépését követő 6. hónap végéig kötelező megtenni.  paktumiroda működésével kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtése és megosztása Dombóvár Város Önkormányzata:  foglalkoztatási stratégia, akcióterv, ágazati trendeket figyelő elemző, előrejelző rendszer (gyorsjelentések készítése), munkaprogram, projekttervek  munkaerő-piaci, vállalkozásfejlesztési és munkaerő igényfelmérések elvégzése  honlap kialakítása a partnerség erősítésére és a projektekben résztvevők közötti kommunikáció megkönnyítésére, valamint foglalkoztatási/munkáltatói fórumok működtetésére  horizontális szempontokat érvényre juttató dokumentum  tudatos térségi és helyi termék fogyasztás és vásárlás ösztönzése (ismeretterjesztő fórumok a helyi gazdaság vonatkozásában)  a kidolgozott helyi gazdasgáfejlesztési projektek megalapozása és közösségi integrálása gazdasági és foglalkoztatási fókuszú vállalkozói fórumok, rendezvények szervezése, tapasztalat-csere támogatása  figyelemfelkeltés a minél szélesebb körű partnerség megteremtésére és a projekt tudatosítására az együttműködési hálózatban érintett partnerek, valamint a szélesebb nyilvánosság körében  projektmenedzsment feladatok ellátása (100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság) Tolna Megyei Kormányhivatal:  képzéshez kapcsolódó egészségügyi vizsgálta, egészségügyi vizsgálat elvégzése  célcsoport képzéshez kapcsolódó utazása  szakmai tevékenységhez kapcsolódó képzés  eszközbeszerzés (KEF)  postai szolgáltatások

foglalkoztatáshoz

kapcsolódó

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület:  szükségletfelmérés, előzetes igényfelmérés, célcsoport elemzése, helyzetfeltárás költsége a képzések megkezdése előtt  szakmai megvalósítás (részben), a felhívás 3.1.1 B. b) pontjában meghatározott feladatok (toborzás, tanácsadás, mentorálás) 36

8. ábra Összefoglaló ábra a megvalósítás és fenntartás szervezetére vonatkozóan

A projekt megvalósításához szükséges infrastruktúra, kiszolgáló technikai felszerelések bemutatása A projekt megvalósításához szükséges ingatlanok rendelkezésre állnak, a támogatást igénylő és konzorciumi tagok székhelye, telephelye, épületei jelentik a paktumiroda, projektmenedzsment és szakmai megvalósítók munkavégzésének helyét. A projekt keretében beszerzendő eszközökön kívül a meglévő eszközállomány és szoftverek használata biztosítja a sikeres projektmegvalósítást (rezsiköltség elszámolását tervezzük). A paktumiroda a Felhívás előírásainak megfelelően az alábbi felszereltséggel rendelkezik majd:  önálló irodahelyiség funkcionális bútorzattal és a közös szociális helyiségek használatának biztosítása  Internet eléréssel rendelkező biztonságos számítógép jogtiszta irodai alkalmazásokkal és nyomtatási/szkennelési lehetőséggel  vezetékes vagy mobil telefonhasználat, irodaszerek biztosítása 37

 

paktum honlap kialakítása és a szerkesztőségi rendszer használatának biztosítás belső és külső hírlevél rendszer és közös dokumentumtár a honlaphoz kapcsolódóan

A fentieken túl a pályázat mellékleteként benyújtásra kerülő eszközlisták szerint Tamási, a Kormányhivatal és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület terven eszköz és szoftverbeszerzést a szakmai megvalósítók részére. A monitoring és kontrolling feladatok, módszerek bemutatása és a mechanizmus működésének leírása A projektben monitoring és kontrolling rendszer kialakítása, szereplőkkel történő ismertetése és elfogadtatása szükséges. A projektmenedzsment feladata a projektben meghatározott vállalások teljesülésének biztosítása és ellenőrzése:  mérföldkövek határidejére a vállalt feladatok ismertetése, döntéshozók számára az elvégzendő feladatok ismertetése, döntések előkészítéséhez adatszolgáltatás  a feladatok elvégzéséről beszámoló kérése a konzorciumi tagok részéről, folyamatos ellenőrzés  folyamatos visszacsatolás az elvégzett feladatokról, értékelés, döntéshozók tájékoztatása, szükséges további beavatkozások meghatározása  indikátormérési útmutató ismertetése, betartásának ellenőrzése, beszámolók kérése a konzorciumi tagoktól  indikátorelérés folyamatos ellenőrzése, döntéshozók tájékoztatása, beavatkozási javaslatok megtétele A szakmai megvalósítás előrehaladásának, valamint az előrehaladás ismertetésének felelőse valamennyi konzorciumi tag. A felosztott feladatok megvalósítása csak együttesen jelentheti a projekt sikeres megvalósítását.

38

A projekt szakmai megvalósításának ellenőrzési folyamata 1. Az értékelés kritériumai: Az értékelés kritériumainak meghatározásakor figyelembe vettük azt az értékrendszert, amely az Európai Unióban és ma már Magyarországon is meghatározónak számít. E kritériumok kérdések formájában jelennek meg és az értékelés kérdéseit is jelentik:  A stratégia mennyire illeszkedik a megy, a régió, illetve az ország foglalkoztatáspolitikai elképzeléseihez?  A tervezett intézkedések mennyire konzisztensek egymással?  Milyen innovációs tartalommal bír a stratégia?  Mennyire és milyen mértékben jelenik meg a programban a partnerség?  A foglalkoztatási paktum mennyire tud építeni a stratégiára?  Milyen a partnerek magatartása az együttműködésben?  Mennyire sikerült a munkaerőpiac releváns szereplőit bevonni a paktumba?  Milyen a paktum külső kapcsolatrendszere?  A munkaprogram támaszkodik-e a megye erőforrásaira, a foglalkoztatási lehetőségek kihasználására.  A projektek mennyire felelnek meg a stratégia célkitűzéseinek?  A projektek mennyire felelnek meg a problémaelemzés tartalmának? 2. Az értékelés rendszere, módszerei: Az értékelési rendszer alapja az önértékelés, amely nem azonos a negyedéves előrehaladási jelentéssel. A program ideje alatt félévente végzünk önértékelést és készítünk önértékelési jelentést az alábbi tartalmak alapján:  A program időarányos eredményei (mennyiségek, pozitívumok, erősségek, sikerek).  A program időarányos megvalósulásának hiányosságai (negatívumok, gyengeségek)  A program időarányos végrehajtásának minőségi mutatói (a célcsoporttal való bánás minősége, a szakmai munka minősége, az irányítás minősége). Az elkészítéshez kapcsolódó módszerek: dokumentumok elemzése, szakértők megkérdezése, kérdőívek, interjúk készítése, a monitoring adatok elemzése, a partnerek megkérdezése, a programban dolgozó munkatársak megkérdezése. Az értékelést elősegítő legfontosabb módszer a monitoring: a folyamatos monitoring célja, hogy figyelemmel kísérje a program előrehaladását, azt összevesse a kitűzött célokkal, tervekkel. Összetevői:  Az irányításra vonatkozó adatok.  A tevékenységadatok a célindikátorok összevetésével.  A külső környezet adatai. A konzorciumi partnerek, illetve a támogatásban nem részesülő együttműködő partnerek közötti együttműködés, kommunikáció, kapcsolattartás bemutatása, nyilvántartási rendszer bemutatása 39

A projekt megvalósítása során a beruházás sikerének egyik kulcsmotívuma a hatékony kommunikáció, vagyis:  a megfelelő kommunikációs csatornák megteremtése,  a csatornák szereplőkkel történő megismertetése,  a szereplők közti kapcsolattartást segítő elérhetőségek és  kommunikációs szabályok közzététele. A projekt sikeres megvalósítása érdekében a Konzorciumnak szükséges kommunikációs tervet készítenie. A támogató döntés követő a kommunikáció rend rögzítésre kerül az alábbi kooperációs eszközök mentén. A személyes kooperációk alkalmával használatos eszközök: 1. ICS ülések: Az Irányító Csoport összehívásával kapcsolatos teendőket operatív szinten szakmai kérdésekben a Paktumiroda vezetője, pályázattechnikai kérdésekben a Projektmenedzser készíti elő, terjeszti fel jóváhagyásra és szükség esetén az elkészülő dokumentumokra vonatkozóan biztosítja a nyilvánosságot, vagy a dokumentumot kiküldi az érintett személyeknek. 2. Rendkívüli ICS ülések: Rendkívüli ülés összehívását bármelyik tag kezdeményezheti az Irányító Csoport elnökénél. Rendkívül sürgős döntési helyzetben az Irányító Csoport elektronikus úton, személyes találkozás nélkül is dönthet. 3. Egyéb személyes kooperációs eszközök: Elvárás ezen megbeszélések esetében is feljegyzés, emlékeztető készítése. A telefonon történő megbeszélések eszközei: A telefonos kapcsolattartás értelemszerűen a projekt megvalósításával kapcsolatban felmerült, projekt megvalósulását lényegesen nem befolyásoló adatok információk cseréjére, és apróbb technikai problémák kiküszöbölésére használatos. Írásbeli kooperációs eszközök: 1. E-mail Az e-mailen keresztül történő kapcsolattartás során a küldött e-mailek esetében a megvalósítás megkezdését követően alapvető kommunikációs szabályok kerülnek felállításra (kötelező másolati résztvevők meghatározásával). 2. Jegyzőkönyvek, feljegyzések, emlékeztetők Feladatok, felelősök és határidők megjelölésével. 3. Postai levelek Az adott szervezet iktatási rendszerének megfelelően, ugyanakkor a projektszemléletnek 40

megfelelő elkülönített nyilvántartás biztosításával. A paktumprojektek alapvető fontossága a paktumszervezetbe bevont, támogatásban nem részesülő partnerekkel való kapcsolattartás rendszerességének, követhetőségének, dokumentáltságának biztosítása.

9. Pénzügyi terv A tervezett projekt nem jövedelemtermelő projekt, bevételek a megvalósítás során és a megvalósítást követően sem keletkeznek. A vizsgált időhorizont a fentiekből adódóan a projekt megvalósításának időszaka: 2017.03.26-2020.02.28. A projekt megvalósításának elszámolható összköltsége: 250.000.000 Ft. A költségvetés konzorciumi tagok közötti megoszlása: Összesítés konzorciumi tagonként

Bruttó Ft

Megoszlás

Tamási Város Önkormányzata

23 793 800

9,518%

Dombóvár Város Önkormányzata

21 453 020

8,581%

182 510 280

73,004%

22 242 900

8,897%

250 000 000

100,000%

Tolna Megyei Kormányhivatal Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Konzorcium összesen A támogatás intenzitása 100%. Amortizáció nem kerül elszámolásra.

A támogatást igénylő és a konzorciumi tagok ÁFA státusza: A támogatást igénylő alanya az ÁFA-nak, de a támogatási kérelemben megjelölt, támogatásból finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatban felmerült költségeire vonatkozóan adólevonási jog nem illeti meg. Az elszámolásnál az ÁFA-val növelt (bruttó) összeg kerül figyelembevételre. (Bruttó elszámolás) Az infláció kezelése nem tárgy a projektnek, a tervezés során a költségek felelős módon kerültek tervezésre. A projekt keretében nem történik nem támogatható, vagy támogatható, de nem jelen projekt részének tekintett tevékenység, a konzorciumi tagok részéről önerő biztosítására nincs szükség. 41

Az igényelt előleg számításának módszertana: A Felhívás 5.4. Előleg igénylése című pontja értelmében „Jelen felhívás keretében támogatott projektek esetében az utófinanszírozású tevékenységekre igénybe vehető támogatási előleg maximális mértéke a megítélt támogatás a) 50 %-a, de civil szervezet kedvezményezett esetén legfeljebb egymilliárd forint, c) c) 100 %-a központi, helyi önkormányzati vagy köztestületi költségvetési szerv, közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság, helyi önkormányzat, köztestület kedvezményezett esetén, ha a kedvezményezett ca) a fizetési számláit az Áht. alapján a kincstárban köteles vezetni, vagy az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások kezelésére a kincstárnál külön fizetési számlával rendelkezik, vagy 28 cb) megítélt támogatásának összege nem éri el az ötszázmillió forintot.” Fentiekre tekintettel a projektben lehívni kíván előleg: Konzorciumi tag

Bruttó Ft

Előleg mértéke

Előleg összege

Tamási Város Önkormányzata

23 793 800

100,000%

23 793 800

Dombóvár Város Önkormányzata

21 453 020

100,000%

21 453 020

182 510 280

100,000%

182 510 280

22 242 900

50,000%

11 121 450

Tolna Megyei Kormányhivatal Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Konzorcium összesen

250 000 000

238 878 550

A kifizetések ütemezését a költségek felmerülését követő mérföldkőre terveztük. A fejlesztés költséghatékonyságát igazolja, hogy a költségvetés tervezése során betartásra kerültek a Felhívás 5.7. pontjában meghatározott, valamint a Felhívás mellékeltét képező költségvetési táblázat által meghatározott szakmai jellegű belső korlátok. A Felhívás mellékletét képező költségvetési táblázat jelen dokumentum melléklete.

42

10. Ütemezési terv 2016

Tevékenységek

Megfeleltetés a 3.1.2 Önállóan támogatható és kötelezően megvalósítandó tevékenységek fejezetnek

2017

I

II III IV

X

X

2018

I

II III IV

2019

I

II

III

2020

IV

I

Megvalósítás feladatai 3.1.1 Önállóan támogatható tevékenységek A. Főtevékenység: Foglalkoztatási megállapodások (paktumok) programrészéhez (1. főtevékenység) kapcsolódóan: a) foglalkoztatási stratégiák, illetve kapcsolódó alapdokumentumok, tanulmányok kidolgozása (humán erőforrás térképek elkészítése, meglévő vállalati háttér felmérése és elemzése, kompetencia kézikönyv kidolgozása, befektetés-ösztönzési kézikönyv kidolgozása), akcióterv, munkaprogram kidolgozása, majd

b), részletes foglalkoztatási stratégia, akcióterv kidolgozása, ágazati trendeket figyelő elemző és előrejelző rendszer felépítése, negyedéves vagy féléves megyei gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentések készítése

43

2016

Tevékenységek

annak megvalósítása, információ szolgáltatás az érdekeltek számára, munkaerő-kereslet szezonalitását csökkentő munkaerő-piaci beavatkozások b) a helyi szereplők közötti információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolása;

Megfeleltetés a 3.1.2 Önállóan támogatható és kötelezően megvalósítandó tevékenységek fejezetnek c) a foglalkoztatási paktum stratégiájának/akciótervének megvalósítására reális ütemtervű munkaprogram, projekttervek kidolgozása

X

2017

2018

I

II III IV

X

X

X

X

X

X

2019

2020

I

II III IV

I

II

III

IV

I

X

X

X

X

X

X

X

X

X

44

2016

Tevékenységek

Megfeleltetés a 3.1.2 Önállóan támogatható és kötelezően megvalósítandó tevékenységek fejezetnek

c) figyelemfelkeltés a minél szélesebb körű partnerség megteremtésére és a projekt tudatosítására az együttműködési hálózatban érintett partnerek, valamint a szélesebb nyilvánosság körében, j) figyelemfelkeltés a hálózatban szemináriumok, workshopok, érintett partnerek, valamint a partnertalálkozók, konferenciák, szélesebb nyilvánosság körében szakmai és közösségi fórumok szervezése, a stratégiaalkotási folyamat előmozdítására és az együttműködés fenntartására, valamint a program megvalósítására

2017

I

2018

2019

2020

II III IV

I

II III IV

I

II

III

IV

I

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

45

2016

Tevékenységek

Megfeleltetés a 3.1.2 Önállóan támogatható és kötelezően megvalósítandó tevékenységek fejezetnek

e) foglalkoztatási együttműködés d) érintett szereplők között (partnerség), irányító csoport foglalkoztatási együttműködési (partnerséget reprezentáló szűkebb megállapodások elkészítése, testület), menedzsment szervezet szervezeti és működési szabályzat, és paktumiroda felállítása valamint költségvetések kidolgozása működtetése, ügyrend, munkaterv megkötése és paktumiroda felállítása, kidolgozása, reális költségvetés működtetése kidolgozása, paktum iroda működtetése a) foglalkoztatási paktum létrehozása, foglalkoztatási g) foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési helyzetelemzés készítése kezdeményezések ösztönzését és összehangolását célzó helyi szintű f) együttműködési megállapodás együttműködési hálózatok kialakítása, aláírása és működési feltételeinek h) partnerségi bevonással megteremtése végrehajtott projekt folyamat részletes dokumentációja

2017

I

II III IV

X

X

X

X

X

X

X

X

2018

I

II III IV

2019

I

II

III

2020

IV

I

46

2016

Tevékenységek

Megfeleltetés a 3.1.2 Önállóan támogatható és kötelezően megvalósítandó tevékenységek fejezetnek

2017

2018

2019

2020

I

II III IV

I

II III IV

I

II

III

IV

I

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

p) honlap kialakítása a partnerség erősítésére

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

q) partnerséget működtető szervezet működtetése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

h) a térség gazdasági és foglalkoztatási jövőképének és stratégiájának kidolgozása, a megvalósítás koordinálása, projektjavaslatok kidolgozása, gazdaság – és foglalkoztatásfejlesztési projektcsatorna-rendszer felállítása; munkaerő-piaci projektjavaslatok kezdeményezése, megvalósításuk segítése n) a projektben résztvevők közötti folyamatos információcsere

X

47

2016

Tevékenységek

s) paktumok működési tapasztalatainak összegyűjtését és megosztását szolgáló látogatások, rendezvények

Megfeleltetés a 3.1.2 Önállóan támogatható és kötelezően megvalósítandó tevékenységek fejezetnek g) foglalkoztatási partnerség (paktum) működési tapasztalatainak összegyűjtése, illetve megosztása

2017

I

2018

2019

2020

II III IV

I

II III IV

I

II

III

IV

I

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

- foglalkoztatást elősegítő képzésben történő részvétel támogatása:

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

- elhelyezkedést segítő támogatások:

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

B. Főtevékenység: Munkaerőpiaci programokhoz, a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódó programrészhez (2. főtevékenység) kapcsolódóan: a) célcsoportot érintő képzése és foglalkoztatása

48

2016

Tevékenységek

Megfeleltetés a 3.1.2 Önállóan támogatható és kötelezően megvalósítandó tevékenységek fejezetnek

2017

I

2018

2019

2020

II III IV

I

II III IV

I

II

III

IV

I

- önfoglalkoztatóvá válás támogatása (maximum 6 havi, a minimálbér összegével megegyező mértékű támogatás),

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

- a foglalkozás-egészségügyi és képzési alkalmassági vizsgálatok és költségeinek megtérítése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

b) A célcsoportot érintő egyéb munkaerő-piaci tevékenységek - munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása a hatályos jogszabályokkal összhangban, azokra építve: a szolgáltatási tevékenység és díjának megtérítése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

- a célcsoport toborzása, a projektbe bevont személyek kiválasztása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

49

2016

Tevékenységek

Megfeleltetés a 3.1.2 Önállóan támogatható és kötelezően megvalósítandó tevékenységek fejezetnek

- munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása a projekt célcsoportja részére, ezen belül például munkaerőpiaci információk átadása, tanácsadás, tevékenység, mentorálás

2017

2018

2019

2020

I

II III IV

I

II III IV

I

II

III

IV

I

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

3.1.3 Önállóan nem támogatható, de kötelezően megvalósítandó tevékenységek a) gyermekellátási szolgáltatások (helyzetelemzésben, stratégiában, megvalósításra kerülő akciótervben külön fejezetben taglalva) bemutatása b) Nyilvánosság biztosítása

X

X

X

3.1.4 Önállóan nem támogatható, választható, kiegészítő tevékenységek

50

2016

Tevékenységek

Megfeleltetés a 3.1.2 Önállóan támogatható és kötelezően megvalósítandó tevékenységek fejezetnek

2017

I

2018

2019

2020

II III IV

I

II III IV

I

II

III

IV

I

A. Helyi termék- vagy szolgáltatásfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek – 1. kiegészítő tevékenység: g) tudatos térségi és helyi termék fogyasztás és vásárlás ösztönzése (ismeretterjesztő fórumok a helyi gazdaság vonatkozásában)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

C. Befektetés-ösztönzéshez, ágazati gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységek – 3. kiegészítő tevékenység: d) gazdasági – és foglalkoztatási fókuszú vállalkozói fórumok, rendezvények szervezése, tapasztalat-csere támogatása.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

51

2016

Tevékenységek

Megfeleltetés a 3.1.2 Önállóan támogatható és kötelezően megvalósítandó tevékenységek fejezetnek l) A megyei és a helyi, valamint a megyei jogú város paktumok összehangolása, megyei önkormányzat és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara bevonása

i) projektzárási feltétel a minősítés megszerzése a sztenderdek alapján

X

2017

2018

2019

2020

I

II III IV

I

II III IV

I

II

III

IV

I

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

52

2016

Tevékenységek

Megfeleltetés a 3.1.2 Önállóan támogatható és kötelezően megvalósítandó tevékenységek fejezetnek

B. Munkaerőpiaci programokhoz, a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódó programrészhez (2. főtevékenység) kapcsolódóan

2017

I

2018

2019

2020

II III IV

I

II III IV

I

II

III

IV

I

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

53