Bocskaikert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2010. (X.25.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról Bocskaikert Községi Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdése a) pontjában, valamint a 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezetének kialakítása-, működésének rendjére vonatkozóan a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1)
(2)
A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat és hatásköri-, szervezeti-, és működési előírásokat, jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SzMSz) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. Az SzMSz hatálya kiterjed az Önkormányzat Képviselő-testületére, a települési képviselőkre, a képviselő-testület bizottságaira, a polgármesterre, valamint az önkormányzati fenntartású intézmények alkalmazottjaira. 2. §
(1)
Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bocskaikert Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2)
Az önkormányzat székhelye: 4241 Bocskaikert, Poroszlay u. 20. sz.
(3)
Az önkormányzat hivatala: Bocskaikert Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (4241 Bocskaikert, Poroszlay u. 20. sz.)
(4)
Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét. Az önkormányzat a jelképek használatát külön rendeletben szabályozza.
(5)
Az önkormányzat Bocskaikert község önállóvá válásának napját minden év október 15-én a - község napján- ünnepli.
(6)
Az önkormányzat kapcsolatokat tart fenn: • Svédországban: Bothyrka várossal, • Székelyföldön: Szováta településsel.
2. Az önkormányzat feladatai, hatásköre, szervei
3. § (1)
Az önkormányzat helyi közszolgáltatások terén ellátott feladatait a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) határozza meg.
(2)
Az önkormányzat az Ötv-ben meghatározott kötelező feladatai ellátásáról az alábbiak szerint gondoskodik: a) a település egész területét érintő egészséges ivóvízellátást: üzemeltetővel kötött közszolgáltatási szerződéssel-, b) az óvodai nevelésről: saját fenntartású intézmény működtetésével-, c) az általános iskolai oktatásról és nevelésről: saját fenntartású intézmény működtetésével-, d) az egészségügyi alapellátásról: területi ellátási kötelezettséggel működő orvosokkal vagy egészségügyi ellátást biztosító gazdasági társasággal kötött feladat-ellátási szerződéssel-, továbbá közalkalmazotti jogviszonyba kinevezett alkalmazottakkal (védőnőkkel) -, e) a szociális alapellátásról: saját fenntartású intézmény működtetésével, és mikrotérségi intézményfenntartói társulásban társult önkormányzatokkal közösen fenntartott és működtetett intézményekkel-, f) a közvilágításról: üzemeltetővel kötött Közszolgáltatási szerződéssel-, g) a helyi közutak fenntartásáról: saját munkavállalói foglalkoztatásával-, h) a köztemető fenntartásáról: üzemeltetővel kötött Kegyeleti Közszolgáltatási szerződéssel biztosítja
(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatait a mindenkori éves költségvetés elkészítése során határozza meg. 4. § (1)
A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat és hatásköröket az Ötv. 10. § (1) bekezdése határozza meg.
(2)
A képviselő-testület által a polgármesterre és a Szociális Bizottságra átruházott hatáskörök jegyzékét az SzMSz I. számú függeléke tartalmazza.
3. A képviselő-testület működése 5. § (1)
A képviselő-testület tagjainak választáskori száma 6 fő. Névsorukat, valamint a létrehozott bizottságokat az SzMSz II. számú függeléke tartalmazza.
(2)
A képviselő-testület havonta 1 alkalommal tart rendes ülést az éves munkatervében elfogadott napirendek szerint, valamint szükség esetén rendkívüli ülést tart. A rendes ülésekre hétfői napokon 1500 órakor kerül sor.
(3)
A képviselő-testület ülését a Polgármesteri Hivatal tanácstermében tartja, a közmeghallgatás(ok) a Németh László Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda iskolai tagintézményének közösségi termében kerül(nek) összehívásra.. Az üléseket a polgármester, annak távollétében az alpolgármester, mindkettő távollétében a pénzügyi bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal korábban megkapják.
(4)
Az ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a jegyző köteles a lakosságot tájékoztatni a hirdetőtáblára kifüggesztett-, illetve a település honlapján közzétett közleményben a meghívók kipostázásával egyidőben.
(5)
Sürgős, halasztást nem tűrő esetekben a képviselő-testület azonnal összehívható telefonon vagy SMS-ben, ekkor részükre az ülés kezdete előtt kell átadni a meghívót és a mellékleteit. 6. §
(1)
A képviselő-testület ülésének menete: - A levezető elnök az ülés megnyitását követően megállapítja a megjelentek létszámát, az ülés határozatképességét. - Javaslatot tesz a megvitatásra kerülő napirendekre, a meghívó kiküldése után érkezett sürgősségi indítványok tárgyalására és a tárgyalás sorrendjére. A képviselő-testület - nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel - dönt az ülés napirendi pontjainak tárgyalásáról. - A polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról. A képviselő-testület – nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel – dönt a beszámoló elfogadásáról.
- Az elnök napirendi pontonként külön-külön megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát. Elsőként a napirend előadóját illeti meg a szó, aki az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet. - Az elnök - előterjesztett döntésenként - szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendeleteket. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról. - Az elnök kihirdeti a szavazás eredményét és az elfogadott határozatokat. - A polgármester a napirendi pontok megtárgyalását követően "különfélék" keretében tájékoztatást ad a legutóbbi testületi ülés óta eltelt időben bekövetkezett eseményekről, majd berekeszti az ülést. (2)
A levezető elnök jogai és kötelességei az ülés során: a) folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti, b) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát, ehhez megadja a szót, c) az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőnek megadja a szót, ha a képviselő-testület nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel ezt jóváhagyja, d) tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folyamatát akadályozó körülmény felmerülésekor, e) az ülést meghatározott időre megszakítja vagy berekeszti, f) megtagadja a szót a további hozzászólást kérőtől, amennyiben a már feltett kérdésére adott választ a képviselő-testület nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel elfogadja, g) indítványozhatja a tárgyalt napirend keretében a vita lezárását a vita 30. percétől, erről a képviselő-testület nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel dönt, h) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása, i) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
j) figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti. (3)
A tájékoztató napirendek felett nem lehet vitát nyitni. Azokat a napirendeket, amelyek tárgyalása elmaradt, fel kell venni a munkaterv szerint soron következő ülés napirendjére. A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4)
A napirend tárgyalása során és a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(5)
A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett különkülön nyit vitát, amelynek során: a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 5 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat (pl. tényeket, adatokat, módosító indítványokat, stb.) kell tartalmaznia; b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(6)
A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat 2 percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.
(7)
Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható. 7. §
(1)
Előterjesztésnek minősül a határozat- és rendelettervezet, a beszámoló és a tájékoztató. Az előterjesztés megtételére jogosultak: a) a képviselő-testület bizottságai, b) a polgármester, c) a képviselő-testületi tag, d) a jegyző, e) az önkormányzati fenntartású intézmény vezetője.
(2)
A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az
előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3)
A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek, kivéve a sürgősségi indítvány által tárgyalt ügyeket. A bizottság a véleményét a testületi ülésen írásban vagy szóban terjesztheti elő.
(4)
A sürgősségi indítvány előterjesztésére a képviselő-testületi bizottság elnökei, a polgármester, a képviselők és a jegyző jogosult. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely a meghívóban nem szerepel vagy az ülés előtt az illetékes bizottság indítvány hiányában nem tárgyalja.
(5)
Az előterjesztésnek tartalmaznia kell: a) a tárgy pontos meghatározását, b) az előkészítésben résztvevők megnevezését, c) a döntés-előkészítés során beszerzett véleményeket, d) pontosan fel kell sorolni az adott tárgykörrel kapcsolatos hatályos jogszabályokat, e) utalni kell azokra a dokumentumokra, döntésekre, szabályzatokra, melyek az adott előterjesztéshez kapcsolódnak. f) amennyiben a képviselő-testület által már tárgyalt tárgykörben készül előterjesztés, akkor fel kell sorolni a korábban hozott kapcsolódó döntéseket, g) egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, a hozandó döntés indokainak felsorolását, h) a felelős és végrehajtási határidő megjelölését.
8. § (1)
A megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata minősített többség) szükséges az Ötv-ben meghatározott esetekben, továbbá: a) a képviselő-testület munka- és gazdasági programjának elfogadásához, b) településrendezési terv elfogadásához, c) alapítvány létrehozásához, d) hitelfelvételhez,
e) kitüntetéshez (díszpolgári cím adományozásához), f) helyi népszavazás kiírásához, g) amit az önkormányzat rendeletében minősített többségű elfogadáshoz köt.
(2)
A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben az Ötv. ezt lehetővé teszi. A titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezheti, a kezdeményezésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazás, urna igénybevételével történik, a szavazás számszerű eredményét és a döntést határozat formájában a testületi ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza.
(3)
Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a törvény előírja, vagy a képviselőtestület tagjainak több mint fele azt indítványozza. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet, a szavazást vita nélkül kell elrendelni.
(4)
A névszerinti szavazás során az elnök felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, és a jelenlévő tagok - a nevük felolvasását követően - "igen"-nel, vagy "nem"-mel, szavaznak. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. 4. A képviselő-testület döntései, a testületi ülés jegyzőkönyve 9. §
(1)
A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos arab sorszámmal és a határozat elfogadásának dátumával kell ellátni a következők szerint: "Bocskaikert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011. (I. 03.) határozata".
(2)
A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet. A határozatokat elfogadásukat követő 5 munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. 10. §
(1)
Törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet megalkotását kezdeményezhetik:
• • • •
(2)
(3)
(4)
(5)
a polgármester, és a települési képviselők, az önkormányzati bizottságok, a jegyző erre irányuló népi kezdeményezés
A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti azt. A rendeletalkotás szükségességében a képviselő-testület állást foglal. A képviselő-testület megbízhatja bármely bizottságát a rendelettervezet előkészítésével. A rendelettervezetet a jegyző minden esetben véleményezi. A rendelettervezet előkészítésében részt vesznek a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársai. A rendelet 8 napon belül történő kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, kifüggesztéssel történik. A rendeletet a település honlapján interneten kötelező közzétenni. A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos arab sorszámmal és évszámmal, valamint a rendelet kihirdetésének időpontjával kell megjelölni az alábbiak szerint:
"Bocskaikert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011. (I. 03.) önkormányzati rendelete a (rendelet címe) „-ról/ről" 11. § (1)
A képviselő-testület üléséről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből: a) az első példányt a jegyző kezeli, melyet évente be kell köttetni, b) a második példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének,
(2)
A jegyzőkönyv tartalmazza: a) az ülés helyét, időpontját, b) a megjelent képviselők nevét (a távolmaradt képviselők névsorát), c) az ülésre esetlegesen késve érkezők nevét és az érkezésük időpontját, d) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét, e) az elfogadott napirendet, f) a napirendet előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét, g) a határozathozatal módját, h) a szavazás eredményét, a névszerinti szavazás jegyzékét, i) rendeletek szövegét, j) a polgármester esetleges intézkedéseit, az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint k) az ülés bezárásának időpontját
l) a kisebbségi véleményt.
5. A települési képviselő 12. § (1)
A képviselő az Ötv-ben rögzített jogok és kötelezettségek mellett köteles a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrizni, amely titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll, d) kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, helyi civil szervezetekkel.
(2)
A képviselők juttatásait a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg. 6. A képviselő-testület bizottságai 13. §
(1)
A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására a következő állandó bizottságokat hozza létre: a) b) c)
Pénzügyi és Községfejlesztési Bizottság Szociális Bizottság Művelődési-, Ifjúsági és Sport Bizottság
(2)
Valamennyi bizottság 3 főből áll. A tagokat és a bizottság elnökét a képviselőtestület választja meg. A tagok névsorát az SzMSz II. számú függeléke tartalmazza.
(3)
A képviselő-testület a bizottságaira hatáskört ruházhat át, és azt visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró bizottság Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen jogorvoslattal a képviselő-testülethez lehet élni.
(4)
Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SzMSz 1. számú melléklete szerint határozza meg.
(5)
A bizottság feladata elsősorban a képviselő-testület munkájának elősegítése. A döntés előkészítő feladata körében a bizottságok jogosultak:
a) bármely ügyet a képviselő-testületi ülés elé terjeszteni, b) az indítványokat a képviselő-testületi ülés előtt megtárgyalni és ezt követően a képviselő-testület elé terjeszteni, c) felkérhetik a polgármestert adott témakörök megvizsgálására és előkészítésére, határidő megjelölésével, d) külső szakembereket a bizottság munkájába bevonni. 14. § (1)
A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodóan szükség szerint tartják. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(2)
A bizottsági ülést össze kell hívni: a) a képviselő-testület döntése alapján, b) a polgármester indítványára, c) bizottsági elnök kezdeményezésére.
(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt. (4) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Ötv. kötelezővé teszi, vagy lehetőséget biztosit. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. (5) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati (üzleti) titkot megőrizni. 15. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint külön indítványra a kisebbségi véleményeket tartalmazza. (2) A jegyzőkönyvet az elnök valamint a jegyzőkönyv vezetője írja alá. (3) A bizottsági jegyzőkönyvet a jegyző 15 napon belül köteles megküldeni a HajdúBihar Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének. 7. A polgármester, alpolgármester 16. §
(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv., a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. LXIV. törvény, továbbá a köztisztviselőkre vonatkozó helyi rendelet határozzák meg. (2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a „Bocskaikert Község Polgármestere Bocskaikert” felirat olvasható. 17. § (1) A polgármester feladatai különösen: a) képviseli az önkormányzatot, b) szervezi-, és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését, c) segíti a képviselők munkáját, d) gondoskodik: - a testület működésének nyilvánosságáról, - helyi fórumok szervezéséről, e) támogatja: a lakosság önszerveződő közösségeit, a helyi civil szervezeteket, f) kapcsolatot tart: - felsőbb szintű szervekkel, - megyei közgyűléssel, - az országgyűlési képviselőkkel - más település – különösen a 4. számú Országgyűlési Választókerület, a szomszédos települések - önkormányzataival, - a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel. - a történelmi egyházak vezetőivel. (2) A polgármester, polgármesteri hivatallal összefüggő jogosítványait az Ötv. 35.§ (2) bekezdése tartalmazza. (3) A polgármester a jegyzővel, a gazdasági vezetővel közösen, az intézményvezetők és helyetteseik részvételével szükség szerint, de legalább negyedévente intézményvezetői értekezletet tart. 18. § (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkája segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. (2) A képviselő-testület dönt az alpolgármesteri tiszteletdíj mértékéről.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
8. A jegyző 19. § A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével, valamint a Polgármesteri Hivatal vezetésével kapcsolatos az Ötv. 36. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásáról. Ezen feladatok ellátása körében: a) előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, b) ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat, c) törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában, d) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, e) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről f) ellátja a jogszabályban előirt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket, g) szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját, h) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat, i) ellátja a lakosság tájékoztatását, j) biztosítja a közérdekű adatok nyilvánosságát. 9. Az Önkormányzat intézményei 20. § (1)A képviselő-testület az önkormányzati igazgatási feladatok ellátásáról az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézménye, a Polgármesteri hivatal útján gondoskodik. (2) A polgármesteri hivatalban pályázati eljárás lefolytatása nélkül betölthető munkakörök: a Ktv. rendelkezései alapján. 21. § (1) A képviselő-testület az alapfokú oktatás feladatainak ellátásáról saját fenntartású intézménye, a • Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda iskolai tagintézménye útján gondoskodik.
(2) A képviselő-testület az óvodáskorú gyermekekkel kapcsolatos közoktatási feladatok ellátásáról saját fenntartású intézménye,
alapfokú
• Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda óvodai tagintézménye útján gondoskodik 22. § A képviselő-testület a szociális alapellátással-, a házi segítségnyújtással, valamint szociális-, gyermekjóléti gyermekvédelmi alapfeladatok, és családsegítés feladatainak ellátásáról saját fenntartású, a Bocskaikerti Humán Szolgáltató Központ gondoskodik. 23. § (1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján – az önkormányzat munkáltatói jogkörébe tartozó személyek közül vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek a jegyző, és az intézményvezetők. (2) Az önkormányzati fenntartású intézményekben a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körének meghatározása a munkáltatói jogokat gyakorló intézményvezetők-, a Polgármesteri Hivatalban a jegyző hatáskörébe tartozik. 10. Társulások 24. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. (2) A társulás célja és rendeltetése: a) társult településsel vagy településekkel együtt közös intézmény fenntartása, b) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, közös megvalósítása, c) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása, d) a lakosság szélesebb körének a közügyekbe való bevonása, e) a közös érdekképviselet, közös fellépés meghatározott közös érdekű feladatok ellátására. 11. Közmeghallgatás, lakossági fórumok 25. §
(1) (2) (3)
A képviselő-testület közmeghallgatással és lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre. Közmeghallgatást a képviselő-testület minden évben egy alkalommal tart. A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.
26. § (1)
A képviselő-testület - szükség szerint - lakossági fórumot szervez: a) lakosság széles körét érintő, fejlesztési, beruházási kérdésekben, b) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra, c) a közvetlen tájékoztatásra, d) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok: a) közmeghallgatás, b) állampolgári közösségek rendezvényei, c) érdekegyeztető tanácskozás d) hatósági közmeghallgatás a Ket. 63. § (1)−(3) bekezdései alapján. (3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a Bocskaikerti Hírekben való megjelentetése és a Polgármesteri Hivatal által működtetett honlap. 12. Az önkormányzati gazdálkodás 27. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg (2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését két fordulóban állapítja meg - az első fordulóban a tárgyév kezdete előtt a költségvetési koncepciót határozza meg, - a második fordulóban a jegyző által összeállított és a polgármester által előterjesztett költségvetési rendelettervezetet vitatja meg és dönt annak jóváhagyásáról, illetve módosításáról. 28. §
(1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön. (2) A képviselőtestület az Önkormányzat foglalkoztatott belső ellenőrrel látja el.
belső
ellenőrzését
szerződéssel
29. § (1) A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeleti formában dönt. (2) A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot. (3) Az Önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot évente egyszer átfogóan tájékoztatja. 13. Záró rendelkezések 30. § (1) Ez a rendelet 2010. október 25. napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat korábbi SzMSz-ét megállapító 5/2007. (III.28) KT. számú rendelet, 13./2009.(VIII.12.) KT. sz. rendelet, 23/2008.(XI.26.) KT. sz. rendelet, 17/2008.(VII.31.) KT. sz., rendelet 7/2008. (III.26.) KT. sz. rendelet, 13/2007.( VI.20.) KT. számú rendeletek Bocskaikert, 2010. október 20. Szőllős Sándor polgármester
Kihirdetési záradék:
Szaniszló Tamás jegyző
A Rendeletet 2010.október 25-án kihirdetésre került.
Bocskaikert, 2010. október 25. Szaniszló Tamás jegyző
1. sz. melléklet BIZOTTSÁGOK FELADATKÖRE
Pénzügyi és Községfejlesztési Bizottság: • •
•
• • • •
• •
• • •
•
véleményezi az éves költségvetési tervjavaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámolót, figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés ) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat, vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését, vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli, figyelemmel kíséri évközben a gazdálkodás menetét, javaslatot tesz hitelek felvételére, figyelemmel kíséri a község fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását, ennek kapcsán javaslatot tesz a képviselő-testület felé a fejlesztési tevékenység koordinálására, egyes fejlesztési feladatok közös kooperációban való megvalósítására, közreműködik az önkormányzati fejlesztési tervek kidolgozásában, figyelemmel kíséri a településrendezési terv betartását és javaslatot tesz a településrendezési terv figyelembevételével a jelentősebb létesítmények építési helyére, vizsgálja és javasolja építési tilalom elrendelését, illetve feloldását, ellenőrzi a közterületek rendjét, tisztaságát, környezet és természet védelmet, nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait kidolgozza az önkormányzat szervezeti- és működési szabályzatát és vizsgálja hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz módosítására, vagy új szabályzat alkotására, javaslatot tesz a polgármester bérfejlesztésére, jutalmazására.
Szociális Bizottság: • • •
• • • •
ellátja a szociálpolitikai és családvédelmi tevékenységgel kapcsolatos bizottsági feladatokat, figyelemmel kíséri a polgármesteri hivatal szociálpolitikai, családvédelmi tevékenységét, hátrányos helyzetű lakosok körülményeinek folyamatos figyelemmel kisérése, a problémák megoldásához javaslatok, javaslat programok kidolgozására, pályázatok megírására, javaslatot tesz veszélyeztetett helyzetű kiskorúak, egyedülállók, idősek ellátására, problémáik megoldására, ellátja az egészségügyi tevékenységgel kapcsolatos feladatokat, figyelemmel kíséri a település foglalkoztatási helyzetét, közreműködik a tartós munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítésében.
Művelődési-, Ifjúsági és Sport Bizottság: • • • • •
ellátja az oktatás, közművelődés és sporttevékenység felügyeletével kapcsolatos bizottsági feladatokat, figyelemmel kíséri az óvoda, iskola tevékenységet, ellenőrzi a polgármesteri hivatal művelődésügyi, oktatási tevékenységet, segítséget nyújt ezek minél jobb ellátásához, figyelemmel kíséri és koordinálja iskolai sport tevékenységet, a tömegsport tevékenységet, kapcsolattartás a helyi rendőrkapitánysággal, I. sz. függelék ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK
Polgármesterre átruházott hatáskörök: Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeni és természetbeni szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 6/2009. (III.25.) KT. számú rendelete alapján: a) köztemetés (Sztv 48. § (1) bekezdés); b) temetési segély (Sztv. 46. § (1) bekezdés) c) normatív lakásfenntartási támogatás (Sztv. 38.§ (1) bekezdés a) pontja); Szociális Bizottságra átruházott hatáskörök Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeni és természetbeni szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 6/2009. (III.25.) KT. számú rendelete alapján:
a) helyi lakásfenntartási támogatás (Sztv. 38.§ (1) bekezdés c) pontja);
b) átmeneti segély (Sztv. 45. § (1) bekezdés); c) méltányossági ápolási díj (Sztv. 43/B. § (1) bekezdés). Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekek védelmével összefüggő pénzbeli és természetben nyújtott ellátások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló 10/2006. (VII. 01.) KT. rendelete alapján: - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, (1997. XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 21. § (1) bek.,) II. sz. függelék A Képviselő-testület névsora: 1.
Szőllős Sándor
Csillag u. 5.
2.
Dr. Tarcali Gábor
Tölgyfa u. 1/b.
3.
Bak Attila Gábor
Német L. u. 61.
4.
Gorzsás Attila
Pillangó u. 96.
5.
Dr. Lőrinczy Tamás
Db, Paptava u. 5.
6.
Nagy Mihályné
Debreceni u. 56.
7.
Záhonyi László
Dienes u. 52.
Pénzügyi és Községfejlesztési Bizottság: Elnök: Záhonyi László Tag: Nagy Mihályné Külső tag: Lukács Anna Mária
Szociális Bizottság: Elnök: Dr. Lőrinczy Tamás Tag: Bak Attila Gábor Külső tag: Bottyán Sándor
Művelődési-, Ifjúsági és Sport Bizottság: Elnök: Nagy Mihályné Tag: Gorzsás Attila Külső tag: Moldovánné Duró Ágnes III. sz. függelék: BEVEZETŐ (Preambulum) A Magyar Köztársaság Országgyűlésének döntése alapján kiépült helyi önkormányzati rendszer biztosítja az önkormányzatok kiemelkedő jogainak érvényesülését, nevezetesen az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás jogát és az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát. Az önkormányzati rendszer folyamatos erősödésének eredményeként Bocskaikert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete kiemelt céljának tekinti, hogy olyan önszerveződésen alapuló helyi hatalomgyakorlás valósuljon meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján – a törvényi keretek között – önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét. Bocskaikert Község Önkormányzata feladat- és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot és megjeleníti a helyi érdekeket. Mindezek figyelembevételével Bocskaikert Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikusan, széles körű nyilvánosságot biztosítva intézi a település közügyeit, valamint gondoskodik a közszolgáltatásokról és a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Az önkormányzat képviselő-testülete alapelvként fogadja el, hogy: – a képviselő-testület mindenkor demokratikus alapokon működik; – a képviselő-testületi döntések meghozatalát megelőzően minden esetben lehetőség nyílik a különböző vélemények, így a kisebbségi vélemény ismertetésére; – a képviselő-testület tagjai döntéseik meghozatalakor Bocskaikert polgárainak az érdekeit tartják szem előtt és szolgálják. A település bemutatása A település a Dél-Nyírség északi peremén helyezkedik el. A táj alapvetően közepes magasságú tagolt síkság. A terület jellemző formái a széles sávban húzódó
szélbarázdák és kisebb deflációs mélyedések. A falut erdők veszik körül. A település határában egy kb. 75 éves homoki kocsányos tölgyes található. A falu Debrecentől 15 km-re, míg Hajdúhadháztól 3 km-re található. Megközelíthető közúton Debrecen és Nyíregyháza irányából a 4 számú főútvonalon, ami a községen vezet keresztül. Keleti peremén halad keresztül a Budapest-Debrecen-Záhony kétvágányú villamosított vasúti fővonal, melynek egyik megállója Bocskaikert. településről az első írásos emlék 1158-ból származik, e hely Szabolcs vármegyéhez tartozott, és erdőként tartották nyilván. A XIV. században a terület tulajdonosai Beke Tamás, Lőrincz Tamás, Diószeghi Miklós, Debreczeni László. A XV. században előbb a Dózsa család birtokolta a területet, majd 1477-től Szilágyi Erzsébet földbirtoka lett. Már ekkor lakott település létezett a mai Bocskaikerthez tartozó Monostordűlő területén Szalók-monostora néven. A krónikák szerint 150 lakos élt itt akkoriban. A helyet a török hódítók elpusztították. A területen országos jelentőségű kereskedelmiés hadi út vezetett át. Területe Dorogiás mezeje néven szerepelt 1888-ban a krónikákban, amikor is a hadházi előljáróság megkezdte parcellázni a helyet. A legelső tulajdonosok a Poroszlay család tagjai voltak, e család mellett debreceni tisztségviselők, tanárok, katonatisztek, hajdúhadházi földművesek telepedtek le e helyen. Ezzel egyidőben létrehozták a vasútvonalon túli Rákóczikertet is, mely szintén Bocskaikert része. A település mai neve az írásos feljegyzésekben először 1899. február 21-én lelhető fel, akkor alapították meg a Bocskaikerti Hegyközséget, melyről beszámolt a Debrecen-Nagyváradi Értesítő 1899. március 5-i számában. A Bocskaikerti Hegyközség alakuló közgyűlése vélhetően Bocskai Istvánról, a hajdúk letelepítőjéről keresztelte a falut e névre. A II. világháború után a település, mint Hajdúhadház külterülete igen lassú ütemben fejlődött. A rendszerváltás hatására felmerült a Hajdúhadháztól való elszakadás gondolata, s az 1993-as népszavazás eredményeként Bocskaikertet 1993. október 15-től önálló községgé nyilvánították. 1950-ben 150 fő körüli volt az itt lakó emberek száma, 1993-ban, a függetlenné válás évében 1350, 2006. január 1-i állapot szerint pedig már 2847 fő. A település testvérvárosa: Botkyrka, Stockholm városrésze.
IV. sz. függelék A Németh László Általános iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata. *
V. sz. függelék
A Bocskaikerti Humán Szolgáltató Központ Szervezeti és Működési Szabályzata. * * Terjedelmi okokból nincs mellékelve, azok elektronikus formában a Titkárságon megtekinthetők.
