12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia •
•
•
•
•
Az 1943. november 28-a és december 1-e között megtartott konferencia volt az első, melynek során a „három nagy” találkozott egymással. Churchill, Roosevelt és Sztálin megtárgyalták a háború folytatásának, valamint az azt követő konszolidációs időszaknak legfőbb kérdéseit. Megállapodtak, hogy a második frontot 1944 májusában nyitják meg. Véglegesen eldőlt, hogy a partraszállásra Franciaországban kerül majd sor, nem pedig a Churchill által preferált Balkánon, ahol a britek ezután egyértelműen Tito támogatása mellett tették le voksukat, és „ejtették” az addig segített Mihajlovicot. Churchillnek a Németország felosztására vonatkozó tervét is fel kellett adnia, az általa javasolt (Bajorországból, Ausztriából és Magyarországból álló) államszövetség terve Sztálin ellenállásán megbukott. A vezetők megbeszélték, hogy miként lehetne elérni Törökország bevonását a Hitler-ellenes koalícióba. A szovjetek ígéretett tettek egy, a nyugat-európai partraszállással egyidejűleg indítandó offenzívára, és vállalták, hogy az európai háború befejeztét követően megtámadják Japánt. Nagy vonalakban kijelölték a háború utáni Lengyelország határait, de ebben a témában sok lezáratlan kérdés maradt. Napirenden volt még Kelet-Poroszország és a Memel-vidék sorsa is. Tárgyalásokat folytattak az ENSZ létrehozásáról is.
2. A jaltai konferencia •
A Churchill, Roosevelt és Sztálin részvételével 1945. február 2-a és 12-e között megtartott második nagy konferencián szóba kerültek a háború végső szakaszának kérdései, valamint szó volt Európa új politikai arculatának kialakításáról.
•
A katonai szakértők közreműködésével összehangolták a végső hadműveleteket Európában. A Szovjetunió kötelezettséget vállalt, hogy az európai háború vége után 3 hónappal hadat üzen Japánnak. Kialakították Németország megszállási övezeteit, létrehozták a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot, melybe meghívták a Szabad Franciaországot is.
•
Szóba került a német jóvátétel is, de az ország felosztásának kérdését nyitva hagyták. Heves viták során nagyjából megegyeztek Lengyelország határairól: Sztálin elérte, hogy az oroszok megtarthassák az elfoglalt kelet-lengyel területeket, valamint azt is, hogy a londoni emigráns kormánnyal szemben a szovjet irányítás alatt álló lublini kormányt támogassák. A nyugat-lengyel határt nem véglegesítették.
•
Megállapodás született a háborús főbűnösök bíróság elé állításáról.
•
Sokak szerint a már nagybeteg Roosevelt erősen Sztálin befolyása alá került a tanácskozáson. Az elnök gyengeségét kihasználva a szovjet diktátor a vitás kérdések többségében érvényesíteni tudta akaratát Churchill-lel szemben.
3. A potsdami konferencia •
A „három nagy” potsdami konferenciáját 1945. július 7-e és augusztus 2-a között rendezték
meg. A teheráni és jaltai megbeszélésekhez hasonlóan a Szovjetuniót Sztálin képviselte. Az időközben elhunyt Roosevelt utódaként az amerikai elnök, Truman mellett július 28-tól új szereplő volt a brit választásokon vesztes Churchillt felváltó Attlee is. Annak ellenére, hogy a távol-keleten még folytak a harcok, a potsdami konferencia tulajdonképpen a második világháború diplomáciai lezárásának tekinthető. •
A megbeszéléseken – egyebek mellett – megvonták a németországi, az ausztriai és a berlini megszállási övezetek határait, egyben megállapodtak az egységes német állam fenntartásában.
•
Meghúzták Lengyelország új határait, visszaállították Ausztria szuverenitását, Königsberget (Kalinyingrádot) és környékét pedig a Szovjetunióhoz csatolták.
•
Szóba került az olasz ENSZ-tagság kérdése, valamint a diplomáciai kapcsolatok helyreállításának lehetősége Magyarországgal, Finnországgal és Bulgáriával.
•
Döntés született a magyar, a lengyel és a csehszlovák területeken élő németek kitelepítéséről. Meghatározták a német jóvátétel mikéntjét.
•
Létrehozták a Külügyminiszterek Tanácsát, melynek feladata a békeszerződések feltételeinek kidolgozása volt.
•
Döntés született a háborús főbűnösök elleni per lefolytatásáról.
•
Július 26-án az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kína felszólította Japánt a fegyverletételre. Az amerikai és részben az angol tárgyalási pozíciót nagyban befolyásolta a sikeres atomkísérletről szóló titkos híradás. Sztálin erről a kérdésről csak felületes tájékoztatást kapott Trumantól, bár a szovjet ügynökök révén már korábban is tudott az atombomba fejlesztésének munkálatairól.
A jaltai elvek megvalósulása: •
1945 február 4. Jaltai Konferencia megnyitása → USA Roosevelt, SZU Sztálin, UK Churchill
•
,,Nyilatkozat a felszabadított Európáról.”
•
Egyezmény megvalósulása: ◦ 4 nagyhatalom megszállja Németo.-t ◦ megszállt területeken SZEB (Szöv. Ellenőrző Bizottság) letrehozása ◦ Nemzetközi Katonai Törvények feállítása → 1945-46: Nünbergben ülésezik ◦ 1945 június 26 ENSZ alapokmánya: ▪ konfliktusok békés, diplomáciai úton való rendezése ▪ nemzetek egyenjogúsága ▪ béke fenntartásának a célja ▪ az emberi jogok tiszteletben tartása ▪ faji megkülönböztetések elvetése ▪ együttműködés a globális problémák megoldásában
Az ENSZ felépítése: •
Közgyűlés: tagállamok küldötteinek fóruma; állandó bizottságok
•
Biztonsági Tanács: fő feladata a tagok közti béke fenntartása; határozatai kötelezőek ◦ Állandó tagjai: USA, Fr. o., UK, SZU, Kína ◦ 1965 óta 10 nem állandó tag; évente 5 váltja egymást
•
Nemzetközi Bíróság (Haga)
•
Gyámsági Tanács
•
Gazdasági és Szociális Tanács
•
Titkárság, élén az ENSZ főtitkára
Főbb szervezetek: •
FAO – élelmezésügyi és mez.gazd-i szervezet
•
UNESCO – nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezet
•
WHO – eg.ügyi világszervezet
•
IMF – nemzetközi valutaalap
•
Világbank
•
GATT – általános vámtarifa- és kereskedelmi egyezmény
A nemzetközi erőviszonyok megváltozása: •
SZU katonai-politikai nagyhatalommá válik; határai mentén „biztonsági zóna” kialakítását kezdi meg (Kelet-Közép-Európa) → szovjet vezetésű SZEB döntően befolyásolja ezen országok belpolitikáját (komm. Pártok hatalomra segítése) → jaltai elv (minden állam maga választja meg azt a fejlődési formát, amelyben élni akar) itt nem valósul meg
•
Fr. o. meggyengül a háborúban; Anglia gyarmatbirodalmát kezdi elveszíteni; No. romokban hever; Japán a veszteségei miatt a tőkés világ perifériájára szorul → világ legerősebb gazd-i, politikai, katonai hatalma: az USA
Békeszerződések: •
1946 nyara Párizs: ideiglenes fegyverszüneteket rendezni kívánó konferencia összeül
•
1947 febr 10: békeszerződést Párizsban aláírja Mo, Finno, Bulg, Románia, Olaszo ◦ jóvátételt kell fizetniük ◦ Mo. trianoni határok közé szorul vissza; 3 község Csehszlovákiához kerül ◦ SZU 1940-es határaihoz tér vissza; megkapja: ▪ Kuril-szgk ▪ Dél-Szahalin ▪ Kárpátalja ▪ Kelet-Poroszország
◦ Olaszo elveszti afrikai gyarmatit; Etiópia és Albánia függetlenné válik ◦ Fiume, Isztriai-félsziget Jugoszláviáé ◦ Trieszt Olaszo-é ◦ Romániáé Erdély, Partium, Alföld keleti része, de SZU-nak kell adnia Besszarábiát, Bukovinát ◦ Csehszlovákiától SZU-hoz csatolják Kárpátalját •
békeszerződésekből kimaradnak a kisebbségi jogokat védő cikkelyek
•
nem születik békeszerződés Németországgal és Japánnal
Vasfüggöny: – a világháborúban együtt harcoló koalíciós államok útjai békében szétválnak – Sztálin célja a SZU vezette szocialista világrendszer kiépítése – USA vezette tőkés világ gazdasági-politikai érdekeit sérti a szovjetbarát országok számának növekedése – 1946 március 5: Churchill fultoni beszéde → világ kettészakadásának első jele Német kérdés: – sem a SZU-nak, sem az USA-nak nem érdeke egy egységes Németország újjáalakítása – Bizóna: angol és amerikai megszállási övezetek egyesülnek, majd kapcsolódik a fr. Zóna → trizóna – megszállt zónákból egyik megszálló hatalom se vonul ki – 1948 londoni konferencia (német kérdés) SZU-t nem hívják meg – 1948 jún: nyugati zónában pénzreform – SZU tiltakozik a reform ellen → NY-Berlint blokád alá vonja – 1949 máj 23 Trizónia → Német Szövetségi Köztársaság (szöv.-i választások) – 1949 okt 7: szovjet zóna NDK (komm. párt jut hatalomra) Nyugati világ integrációja: – Marshall terv, Truman-elv → Ny-Európában erős az USA befolyás – 1947: Anglia – Fr.o. Kölcsönös segítségnyújtási szerződés – 1948: öthatalmi egyezmény (Anglia, Fr.o, Benelux) – 1948 április: OECC (Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet) tagjai a Marshall terben részt vett államok; később USA + Kanada; célok: segélyek elosztása, gazd-i folyamatok tervezése, vámszabályzók közös megállapítása – 1949 árpilis 4: NATO Szovjet uralom a megszállt országokban: – Sztálin külpol. Célja: minél nagyobb területű bir. Létrehozása – Marxista-leninista ideológia: szocializmus, majdani kommunizmus legfeljetebb társ-i információ, amelynek a kivívására az adott ország kommunista pártjai hivatottak – meg kell szüntetni az országban a magántulajdont; tőkés világgal szemben nemzetközi összefogás szükséges Diktatúra kiépítésének kezdete: – Vörös Hadsereg, SZEB a már elfoglalt területeken a komm. Pártot támogatja – ideiglenes hatalom létrehozása (kulcsszerep biztosítása komm-nak; reformok bevezetése) – egypártrendszer megteremtése (polg-i pártok kiszorítása a hatalomból; erőszakszervezetek
létrehozása) – államosítások (magántul megszüntetése; korábbi vezetők leváltása; kultúra államosítása) – „sztálinizmus” átvétele (iparosítás: nehézipar egyoldalú fejlesztése; mezőgazd. Kollektivizálása; ideológiai, fizikai terror; kísérlet a vallástalanításra) Integráció a keleti blokkban: – 1947 szept: KOMINFORM → nyilatkozatban határolja el a térség államait a világ többi részétől – tagországok hűségesküt tesznek a SZU-nak/Sztálinnak – Marshall-terv elutasítása – harc az imperializmus ellen – készül az újabb háborúra – Tito függetleníteni akarja az országát a sztálini uralomtól → elítélik Jugoszláviát – 1945-49: kölcsönös barátsági, együtműk. És segítségnyújtási egyezmények – 1949 jan: KGST → SZU és általa elfoglalt országok gazdasági-politikai elszigetelődése teljessé válik A szovjet érdekszféra országai • háborús készülődés a SZU-ban ◦ Sztálin: VH után még erőszakosabb konferencia; szembeszegül háborús szövetségeseivel ◦ világ 2 táborra oszlik: IMPERIALISTA: munkásosztály „kizsákmányolása”; „BÉKETÁBOROK”: szocializmus építése ◦ újabb háborút elkerülhetetlennek és szükségesnek tartja ◦ SZU béketábor országaira saját politikai, tsd-i, gazd-i rendszerét kényszerítette rá ◦ hadiipar felfuttatása ◦ 1949-től SZU-ban is atombomba ◦ hidegháború-> ország erejét felemészti a fegyverkezési verseny ◦ millióan dolgoznak politikai és hadifoglyok • Lengyelország ◦ VH befejezésekor 2 kormány: NY-i hatalmak 1939 őszén megal. emigr. kormány; SZU saját emberiből '45 jan 1-> lublini kormány ◦ egész Lengyelország szovjet megszállás alatt ◦ megoldás: 2 kormányból 1 → komm. Kormánynak lehetőség, hogy magába olvassza a NY-i dem. Kormányt ◦ Mikolajczky min. elnök ◦ kommunizmus győzelme ◦ dem. Pártok kettészakadtak ◦ '47. jan. kommunisták által létrehozott dem. Blokk győz: proletárdiktatúra ◦ '48. komm párt + szocdemek → Lengyel Egyesült Munkáspárt • Jugoszlávia ◦ 2 kormány: londoni emigránsok + kommunista partizánok (Tito) ◦ partizánmozgalmak → Jugo felszabadítja önmagát ◦ Tito nyugatellenes politika → túl nagy önállóság, Sztálin nehezményezi ◦ Tito elfogadja a Marshall segélyt • Csehszlovákia ◦ győztes országnak számít ◦ komm. Magába olvasztja a szoc.dem. Pártot → proletárdiktatúra • Románia • Bulgária
