MAGASÉPÍTŐ TECHNIKUS I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5801 01 2. Szakképesítés megnevezése: Magasépítő technikus II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás ----------------------A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ----------------------3123 Építésztechnikus 2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások ----------------------A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ----------------------3123 Mélyépítő technikus 3126 Települési környezetvédelmi technikus 3126 Műemléki fenntartó technikus 3122 Közlekedésépítő hídépítő technikus 3122 Közlekedésépítő útépítő technikus 3122 Közlekedésépítő vasútépítő technikus 3. A munkaterület rövid, jellemző leírása – A magasépítő technikus munkaterülete az épületek tervezésével, az építés műszaki előkészítésével, az épületek kivitelezésével, üzemeltetésével, fenntartásával, felújításával és átalakításával kapcsolatos középfokú végzettséget igénylő műszaki feladatok ellátását foglalja magába. – Kiegészítő képzéssel munkaterülete kiterjeszthető mélyépítés, településgazdálkodás, környezetvédelem, műemlékfenntartás, közlekedésépítés vízépítés szakterületeire átképzéssel az építésigazgatás, a településüzemeltetés, az építésügyi kutatás, a fejlesztés, a minőségvédelem, az építőanyag-gyártás és -forgalmazás, az ingatlanbiztosítás és -forgalmazás, valamint a tűzvédelem feladatkörére is. – A magasépítő technikus tevékenységét a tervező, kivitelező, üzemeltető vállalkozások keretében többnyire felsőfokú végzettségű szakemberek irányításával végzi, miközben közvetít a mérnök és a szakmunkás szint között. Gyakorlati tudásával fizikai munkakörök ellátására is alkalmazható. – Kivitelezési gyakorlat birtokában a jogszabályban meghatározott kisebb épületek építési-szerelési munkáinak végzését felelős műszaki vezetőként, illetve építésvezetőként irányíthatja. Megfelelő működési feltételekkel önállóan, építőipari kivitelező vállalkozóként is tevékenykedhet. III. A szakképesítés szakmai követelményei III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok 1. Az épületek műszaki tervezésével, engedélyeztetésével kapcsolatos tervezési, építésigazgatási feladatkörben – Településrendezési, területfelhasználási tervek, vázlattervek, építési, engedélyezési tervek szerkesztése, műszaki kidolgozása. – Építési kiviteli tervek szerkesztése, tételes költségvetési kiírás készítése, közreműködés a kiviteli tervdokumentáció összeállításában. – Közreműködés a hatósági, szakhatósági engedélyezés előkészítésében, részvétel a szakhatósági (közművek, tűzoltóság, egészségügy stb.) vizsgálatokban és engedélyezési eljárásokban. – Közreműködés az építésengedélyezési és használatbavételi eljárásban és az építésfelügyeleti feladatok ellátásában.
2. Az építés műszaki előkészítésének feladatkörében – Az építési tervdokumentáció felülvizsgálata, véleményezése, a költségvetés felülvizsgálata, összeállítása, árkalkuláció készítése, ajánlati ár meghatározása. – Szerződéskötések előkészítése, alvállalkozói szerződések felülvizsgálata pályázati, versenytárgyalási dokumentációs javaslat összeállítása. – Az építés időbeli szervezésének előkészítése, munkamenet ütemtervek összeállítása anyag-, gép-, munka-erőszükséglet meghatározása, megrendelési, felhasználási ütemtervek készítése. 3. Az épületek kivitelezésének építéshelyi előkészítésében – Közterület-felhasználási, úthasznosítási, közműhasználati engedélyek megszerzése, az építési terület átvétele, lehatárolása, védelmének megszervezése. – Az építéshez szükséges ideiglenes utak, közművek kiépítése, használatbavétele, a munkavégzés szociális ellátásához szükséges ideiglenes épületek építése, berendezése. – Az építéshelyi anyagtárolást, előkészítést, előregyártást szolgáló épületek építése, a telephelyek kialakítása, berendezése. – A szállítók, alvállalkozók fogadásához szükséges feltételek megteremtése. 4. Az épületek kivitelezésének ügyvitelében, szervezésében, építéshelyi irányításának feladatkörében – Építési anyagok, segédeszközök, gépek megrendelése, átvétele, ellenőrzése, építéshelyi tárolása, kiadása. – Építési feladatok kiadása, a teljesítésről felmérési napló vezetése. – Az elvégzett munkák minőségi ellenőrzése, minősítése és átvétele, a számlák összeállítása, ellenőrzése, a kifizetések előkészítése. – Az építési napló vezetése, műszaki ellenőri észrevételek fogadása és érvényesítése. – A munkavégzés során a baleset-, a munkavédelmi, a környezetvédelmi előírások betartásának érvényesítése, ellenőrzése. – Ellenőrzési feladatok ellátása a beruházó vagy a hatóság megbízásából. 5. A közvetlen kivitelezési tevékenység irányítása az építés-szerelés fizikai munkáiban – A kivitelezési feladatok egységenkénti és időbeli meghatározásának előkészítése, napi feladat meghatározása. – Az építési munkahely előkészítése, a kivitelezéshez szükséges munkaerő-, anyag- és eszközszükséglet biztosítása. – A kivitelezés során a tervezési, technológiai, minőségi és munkavédelmi követelmények érvényesítése, ellenőrzése. – Egyszerűbb szerkezetek falazási, vakolási, betonozási, burkolási munkák, magasabb elméleti felkészültséget igénylő szerkezetépítési, szerelési feladatok elvégzése. – Építési anyagok helyszíni mintavétele, egyszerűbb anyagvizsgálatok elvégzése. – Az elvégzett építési munkák védelméről való gondoskodás, a létesítmények bontási munkáinak elvégzése. – Épületek és szerkezeti elemek térbeli elhelyezkedéséhez szükséges kitűzési feladatok elvégzése. 6. Az épületek műszaki átadás-átvételi, használatbavételi eljárásának feladatkörében – Az épületgépészeti és épületvillamossági hálózatok és berendezések üzemképességének ellenőrzése. – Az elkészült szerkezetek meglétének, minőségi követelményeinek ellenőrzése, hiányosságok rögzítése. – A szerződéses teljesítmények ellenőrzése, a munkák átvétele, számlák, kifizetések előkészítése. – A műszaki átadás-átvételi eljárás, hatósági használatbavételi eljárás előkészítése, lebonyolítása. – A hiánypótlások teljesítése, a szavatossági és jótállási problémák feltárása, javítási kötelezettségek teljesítése. 7. Az épületek üzemeltetésének, fenntartásának, építési feladatainak ellátásában – Az üzemeltetéshez szükséges anyag és energia biztosítása, az előírt üzemeltetési körülmények teljesítése, műszaki nyilvántartások vezetése. – Meglévő épületek felmérése, szerkezetének állagvizsgálata és értékelése, közreműködés a hibafeltárási eljárásokban. – A létesítmények állagának folyamatos ellenőrzése, az észlelt hibák kijavítása, tervszerű karbantartási tevékenység. III/2. Követelmények A magasépítő technikus legyen képes a foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatok eredményes elvégzésére, melynek feltétele, hogy rendelkezzen átfogó, rendszerezett, jól alkalmazható szakmai elméleti ismeretekkel, legyen
gyakorlata a várható tevékenység fontosabb feladatainak végzésében, rendelkezzen megalapozott általános műveltséggel, szakmai és társadalmi motivációval és a munkamegosztásban való részvételhez szükséges együttműködési és kommunikációs képességgel. a) Szakmai elméleti ismeretek A magasépítő technikus rendelkezzen megalapozott szakmai elméleti ismeretekkel, legyen képes azokat feladatkörében alkalmazni, új ismeretek önálló megértésével és elsajátításával megújítani és bővíteni. 1. Műszaki ábrázolási, szakrajzi, informatikai ismeretek – A térbeli testek ábrázolásának elvei és szabályai, a szabadkézi rajzzal történő ábrázolás eszközei és módszerei. – Az építőipari műszaki rajz szerkesztésének szabályai, a hagyományos rajzeszközök és számítógépes szerkesztési eszközök használata. – Műszaki tervek értelmezése, tervolvasás és adatszolgáltatás. – Az épületek térbeli helyzetének ábrázolása, a jellemző vetületi és metszeti rajzok készítésének szabályai. – Kapcsolódó szakágak tervrajzainak olvasása. – A számítógép alkalmazásának, szövegszerkesztő, táblázatkezelő program használatának ismerete. 2. Építési anyagtani, földtani ismeretek – A természeti környezet alkotóelemei, földtani, vízrajzi alapfogalmak és rendszerek, a környezet élővilága. – Az építés céljaira felhasználható, a természetben megtalálható anyagok és alapanyagok. – Az építési anyagok általános fizikai és építési jellemzői. – Az építési termékek gyártástechnológiája, épületfizikai jellemzői, a termékek és forgalmazása, – Az építési anyagok szállítása és tárolása, a beépített anyag védelme. – Helyszíni keveréssel készített építési anyagok helyes összetétele, készítésének technológiája, felhasználása. – Az építési anyagok és termékek minőségvizsgálatának eszközei és módszerei. – Egyenértékű helyettesítő építőanyag kiválasztásának szabályai. – Az építési hulladékok és bontási anyagok kezelése. 3. Általános építési, építéstörténeti alapismeretek – Az építési tevékenység szerepe a társadalmi munkamegosztásban. – Az építés történetének jelentősebb korszakai és építményei, az építési igények és az építési tevékenység történeti fejlődése. – Az építészeti korok jellemző építészeti kifejező eszközei. – Az építéssel átalakított mesterséges környezet rendszere a települések és az összekötő infrastruktúra. – A települések területfelhasználása, épületei, a települést kiszolgáló közműhálózat rendszere és műtárgyai. – Az egyes épületek térrendszere, szerkezeti rendszere, szerkezeti elemei. – Az épületek üzemeltetésének eszközei és módszerei. – Az épületszerkezetek teljesítményelvű kialakításának módszere. – Az építésen belüli munkamegosztás, a foglalkoztatás területei, azok ellátásához szükséges szakképzettség. – Az építés folyamata a tervezéstől a fenntartásig. – A természetes és épített környezet harmóniája, a környezethasználatból adódó károsodások megelőzése, környezetvédelem. 4. Épületszerkezeti, építéstechnológiai ismeretek – Az épületek szerkezeti rendszere, az épületszerkezetek rendeltetése, anyag, kialakítás, technológia szerinti csoportosítása. – Az egyes szerkezetek anyag, felépítés, építéstechnológia szerinti választéka, alkalmazásuk követelményrendszere. – A szerkezetek építésével és használatával összefüggő követelmények rendszere, a szerkezetek teljesítménye, műszaki előírások. – Az épületszerkezetek épületfizikai jellemzői, hőmérsékleti hatások, nedvesség, tűz elleni védelme. – A szerkezeti elemek építésének feltételei, építési sorrendje és a helyes rendszerek kapcsolatai. – Az épületek és szerkezeteik létrehozásával kapcsolatos munkavédelmi és környezetvédelmi követelmények. – Az elkészült szerkezet minőségének jellemzői, építés közbeni védelme. – A szerkezeti elemek állapotromlásának folyamata, ellenőrzési lehetőségek, a szerkezetek állagvédelme és felújítása. – Az épületszerkezet és az épületgépészeti, épületvillamossági hálózat, közműhálózat elemei, kapcsolata az épület szerkezetével. – Az épületek alapozásának és földmunkáinak talajmechanikai feltételei. 5. Földméréstani ismeretek – Geodéziai alapfogalmak, egyszerű geodéziai eszközök és használatuk.
– A vízszintes és magassági felmérés és kitűzés általános szabályai és módszerei. – A geodéziai felméréseknél, épületek kivitelezésénél használatos eszközök és műszerek. – Az épületek térbeli helyzetének meghatározása, kitűzésének módszerei, eszközei. – A meglévő épületek helyzetének és méreteinek felmérése, ellenőrzési szabályai. 6. Szilárdságtani ismeretek – Az erőtani fogalmak, erők, erőrendszerek egyensúlyának feltételrendszere. – A tartószerkezeti rendszer elemei, a tartók fajtái, a szerkezetek megtámasztásának, tartószerkezeti jellemzőinek meghatározása. – A tartószerkezetek egyensúlya, állékonysági problémái. – A tartókra ható külső és belső erők, tartószerkezetek igénybevételei. – A tartószerkezetek erőtani méretezésének alapelvei, szabványelőírásai, módszerei. – Homogén anyagú és vasbeton tartók erőtani méretezése. – A tartószerkezetek statikai terveinek tartalma, a tartószerkezetek ábrázolásának, műszaki megszerkesztésének előírásai. – A tartószerkezetek építés közbeni állapotának ellenőrzése, a biztonságos építés szabályai. – Építési segédszerkezetek tartószerkezeti követelményei. – Elkészült tartószerkezetek jellegzetes hibái, a károsodás felismerése, a helyreállítás megoldása. 7. Építésszervezési és gépesítési ismeretek – Az építési tevékenység előkészítésének folyamatrendszere, beruházás, műszaki tervezés, engedélyezési eljárás. – Az építési kivitelezési tevékenység folyamatrendszere, szervezeti keretei, feladatrendszere, a kivitelezés technológiai sorrendje. – A kivitelezés műszaki előkészítésének feladatrendszere, organizációs tervdokumentáció. – Tételes költségvetés készítése, árelemzés, vállalkozási díj meghatározása. – Az építés anyag-, munkaerő-, eszközszükségleteinek meghatározása, munkamenet ütemtervek készítése. – Az építési helyszín berendezésének tervezése, kivitelezése. – A kivitelezés helyszíni adminisztrációja, irányításának feladatai. – Az építéshelyi anyaggyártás, szállítás és emelés gépesítése, az alépítményi, szakipari munkák szervezése és gépesítése. – Az építési gépek megrendelésével, használatával, üzemeltetésével kapcsolatos feladatok. – Az épületek műszaki átadásának, használatbavételének előkészítése, szervezése, minőség-ellenőrzés. – Az épületek üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos szervezési feladatok, felújítások előkészítése. 8. Vállalkozási, gazdálkodási, jogi, munka- és környezetvédelmi ismeretek – A vállalkozás szerepe az építőipari munkamegosztásban, a tervezés, kivitelezés, üzemeltetés, fenntartás vállalkozói szervezetei. – A vállalkozás szabályozási rendszere, építésügyi és munkajogi szabályozás. – A vállalkozás szervezeti keretei, vállalkozási formák, a vállalkozás piaci feltételrendszere. – A vállalkozás gazdasági működésének elvei, pénzügyi és közgazdasági szabályai, versenytárgyalások, szerződéskötés, a nyereséges vállalkozás feltételei és eszközei, marketingtevékenység. – A vezetési tevékenység feladatrendszere, eszközei. – Közjogi és magánjogi ismeretek, az államszervezet felépítése, a polgári jog. – A munkaviszony jogi szabályozása. – Adózásra vonatkozó szabályozási rendszer. – A munkavégzéssel kapcsolatos ártalmak megelőzésére szolgáló eszközök és szabályok, egészségvédelem. – Környezeti károk megelőzése, a környezetvédelem jogi és gazdasági eszközei. b) Szakmai gyakorlat A magasépítő technikus rendelkezzen az elméleti ismereteinek alkalmazásához szükséges kreativitással, legyen gyakorlata a fontosabb építés-előkészítési és építési tevékenységek végzésében a jártasság (részben önálló, irányítást igénylő, lassú munkavégzés), illetve a készség (teljesen önálló, folyamatos, gyors munkavégzés) szintjén 1. Az épületek műszaki tervezésében, műszaki szerkesztő-rajzoló feladatkörben – Építési engedélyezési tervek, a kivitelezési, felmérési tervek munkarészeinek (alaprajzok, metszetek, homlokzatok, részletrajzok) műszaki szerkesztése és műszaki rajzolása hagyományos rajzeszközökkel készség szinten, számítógépes programok alkalmazásával jártasság szinten. – Építési tervek költségvetésének szöveges tételkiírása, szerkezeti idomok méretmeghatározása és mennyiségszámítása segédletek és számítógépes programok alkalmazásával készség szinten. – Egyszerű tartószerkezetek tervezése és ellenőrzése jártasság szinten.
2. Az építés műszaki előkészítésének feladatkörében – A költségvetési egységárak kalkulációja, az építési díj meghatározása segédletekkel, illetve számítógépes programokkal a jártasság szintjén. – Az építés anyag-, munkaerő-, eszközszükséglet és munkaidő igényének meghatározása segédletekkel és számítógépes programokkal készség szinten. – Az építési technológiai sorrend meghatározásában, a munkamenet ütemtervek készítésében való jártasság. – Az építési helyszín elrendezésének tervezése a jártasság szintjén. 3. Az építés helyszíni előkészítésében, szervezésének és ügyvitelének építéshelyi irányításában – Az építési tervdokumentáció mennyiségi, minőségi, műszaki, technológiai felülvizsgálata és alkalmazása a meglevő technológiai lehetőségekhez a jártasság szintjén. – Az építési és felmérési napló folyamatos vezetésében való jártasság. – Megrendelések, engedélyezési iratok, utalványok, számlák, jegyzőkönyvek összeállításában való jártasság. 4. Közvetlen termelésirányítás és fizikai munkavégzés munkakörben – Építési anyagok mintavétele és helyszíni minősítése, elkészült szerkezetek minőségének értékelése a jártasság szintjén. – Épületek telken való elhelyezésének kitűzése, egyszerűbb szerkezetek térbeli helyzetének meghatározása jártasság szintjén. – Az építési munkahely anyag és eszköz igénybevételének, munkaerő- és gépigényének meghatározása, az építési hely berendezése előkészítésében szerzett jártasság. – Egyszerű falazási, vakolási, betonozási, vasszerelési, zsaluzási, burkolási munkák végzése a jártasság szintjén. – Állványok összeállítása, egyszerű ácsszerkezeti kötések készítése jártasság szinten. IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei 1. A szakmai vizsga tárgyai, vizsgarészei és tantárgyai A szakmai vizsga tárgyai: szakmai elmélet és szakmai gyakorlat. A szakmai elméleti vizsga írásbeli vizsgarészből és szóbeli vizsgarészből tevődik össze. A vizsgarészek tantárgyai és időtartama a) Az írásbeli vizsgarész tantárgyai és időtartama – Magasépítéstan 300 perc. – Szilárdságtan 300 perc. – Építésszervezés 300 perc. b) A szóbeli vizsgarész tantárgyai és időtartama – Magasépítéstan. – Szilárdságtan. – Szervezési és vállalkozási ismeretek. A vizsgázónak minden tantárgyból egy-egy kérdést kell megválaszolnia, egy-egy tételre legfeljebb 15 perc fordítható. c) A gyakorlati vizsga tárgya, időtartama – Szakmai gyakorlatok 300 perc. 2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok 2.1. Az írásbeli vizsgarész tartalma a) Magasépítéstan A Magasépítéstan tantárgy írásbeli vizsgája az alábbi területek megoldandó feladatait, kérdéseit tartalmazza: – Kiviteli tervek építészeti munkarészeinek szerkesztése és kidolgozása M=1:50-ben, alaprajzok, metszetek, homlokzatok. – Kiviteli tervek szerkezeti csomópontjainak szerkesztése és kidolgozása M=1:20 M=1:10 méretarányban. – Engedélyezési tervek egyes feladatrészeinek szerkesztése és kidolgozása (helyszínrajz, műszaki tervek M=1:100ban). – Segédszerkezetek, zsaluzatok és állványzatok szerkezeti részletei. – Szerkezetek elrendezésére, méreteinek meghatározására irányuló egyszerűbb számítások, elem- és méretkimutatások. b) Szilárdságtan A Szilárdságtan tantárgy írásbeli vizsgája a következő témakörök feladatait tartalmazza:
– Tartószerkezetek, szerkezeti elemek egyensúlyának, állékonyságának vizsgálata, a szerkezetek keresztmetszeti jellemzői, igénybevételei. – Homogén anyagú tartószerkezetek teherbírásának és alakváltozásainak vizsgálata. – Tartószerkezetek mértékadó terheléseinek meghatározása előre gyártott vasbeton szerkezeti elemek teherbírásának ellenőrzése. – Monolit vasbeton szerkezetek erőtani méretezése. – Monolit vasbeton szerkezeti elemek zsaluzási és vasszerelési tervének szerkesztése, vasszükségletének meghatározása. – Előre gyártott és monolit vasbeton szerkezetek statikai kiviteli tervének szerkesztése és kidolgozása. c) Építésszervezés Az Építésszervezés írásbeli vizsgatárgy a következő témaköröket foglalja magába: – Kivitelezési munkák, illetve egyes szerkezetek építése folyamatos technológiai sorrendjének meghatározása. – Költségvetési tételek, tételszöveg kiírása. – Költségvetési tételekhez tartozó mennyiségek meghatározása, idomtervek méretkimutatása. – Kivitelezési munkák anyag-, eszköz-, munkaerő-szükségletének meghatározása. – Munkafolyamatok időbeni sorrendjének és időigényének meghatározása, munkamenet ütemterv készítése. – Építés helyszíni elrendezésének tervezése. 2.2. A szóbeli vizsgarész tartalma a) Magasépítéstan A Magasépítéstan szóbeli vizsgatételei szóban és vázlatrajzokkal megválaszolható feladatrészeket tartalmaznak: – Építési anyagtani ismeretek. – Épületszerkezeti, épületfizikai és építéstechnológiai ismeretek. – Általános építési és építéstörténeti ismeretek. – Építéstervezési alapismeretek. b) Szilárdságtan A Szilárdságtan szóbeli vizsgatételei szóban, egyszerű vázlatokkal és számításokkal megválaszolható feladatokat tartalmaznak: – Tartószerkezetek külső és belső erői, erőrendszerek egyensúlya. – Tartószerkezetek erőtani tervezésének alapismeretei. – Homogén anyagú tartók erőtani méretezése. – Monolit vasbeton szerkezetek kialakításának, vasalásának szabályai, erőtani méretezése. – Előre gyártott vasbeton szerkezetek, acél és faanyagú tartószerkezetek. c) Építésszervezési és vállalkozási ismeretek Az Építésszervezési és vállalkozási ismeretek szóbeli vizsgája két, szóban megválaszolandó tételt tartalmaz: – Az építési tevékenység szervezeti rendszere és ügyvitele. – Épületek kivitelezésének műszaki és építéshelyi előkészítése. – A kivitelezés építéshelyi szervezésének feladatai. – A kivitelezés technológiai, építésgépesítési kérdései. – Épületek és települések üzemeltetésének és fenntartásának feladatai. – Műszaki szabályozási, munkajogi és munkavédelmi ismeretek. – Gazdasági alapismeretek. – Vezetési és vállalkozási alapismeretek. 2.3. A gyakorlati vizsga tartalma A gyakorlati vizsga az alábbi témakörök feladatait tartalmazza: – Építési anyagok helyszíni keverése, minőségvizsgálata. – Épületek és szerkezetek kitűzése, építési munkák előkészítése. – Gyakorlati szakismeretek a falazási, vakolási, betonozási, vasszerelési, állványozási, dúcolási, ácsszerkezeti és szakipari munkák témakörében. 3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei – Felmenthető a vizsga alól az a tanuló, aki az országos szakmai tanulmányi versenykiírása szerint kiemelkedő teljesítményt nyújtott. – Felmentést kaphat az egyes elméleti vizsgarészek, illetve a gyakorlati vizsga alól a jelölt, ha javítóvizsgát tesz, és a korábbi vizsga eredményét anyakönyvi kivonattal igazolni tudja. V. Egyéb tudnivalók
Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni. ***
