07

Oktatási és Kulturális Főigazgatóság

Fókuszban az európai felsőoktatás rendszere 2006/07

Nemzeti trendek a Bolognai folyamatban

Európai Bizottság

Fókuszban az európai felsőoktatás rendszere 2006/2007

Nemzeti trendek a Bolognai folyamatban

EURYDICE Az oktatási információs hálózat Európában

Ezt a kiadványt az Eurydice European Unit adta ki, az Európai Bizottság (Oktatási és Kulturális Főigazgatóság) anyagi támogatásával. A kiadvány elérhető angolul (Focus on the Structure of Higher Education in Europe 2006/07. National Trends in the Bologna Process), franciául (Focus sur les structures de l’enseignement supérieur en Europe 2006/2007. Évolutions nationales dans le cadre du Processus de Bologne) és németül (Im Blickpunkt: Strukturen des Hochschulbereichs in Europa 2006/07. Nationale Entwicklungen im Rahmen des Bologna-Prozesses); továbbá olvasható az Interneten angol, német és francia nyelven a http://www.eurydice.org oldalon, valamint magyarul a www.bologna-folyamat.hu oldalon.

ISBN 978-92-79-06196-7 A szöveget 2007 márciusában zárták le. © Eurydice, 2007 A kiadvány tartalmi részletei felhasználhatók, idézhetők (kereskedelmi célok kivételével), amennyiben az idézetet megelőzi a hivatkozás „Eurydice, az oktatási információs hálózat Európában”, a kiadvány megjelenésének dátumával együtt. A teljes dokumentum megjelentetéséhez az Eurydice European Unithoz kell fordulni engedélyért. A fordítást a Tempus Közalapítvány készítette az Európai Bizottság (Oktatási és Kulturális Főigazgatóság) anyagi támogatásával. Fordító: Kurucz Katalin Lektor: Dr. Temesi József

EURYDICE European Unit Avenue Louise 240 B-1050 Brussels Tel. +32 2 600 53 53 Fax +32 2 600 53 63 E-mail: [email protected] Internet: http://www.eurydice.org

ajánlás A felsőoktatási intézmények az új tudás előállításának és terjesztésének megkérdőjelezhetetlen forrásai. Létfontosságú szerepet játszanak abban, hogy Európa a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás­ alapú gazdaságává váljon. A Bolognai Folyamat ezt a célt kí­ván­ ja szolgálni azáltal, hogy 2010-re lét­ rehozza az Európai Felsőoktatási Térséget. Három téma alapvető fontos­ ságú az európai felsőoktatás nemzetközi vonzerejének növelése érdekében: a különböző európai oktatási rendszerek és diplomák kö­ zötti nagyobb kompatibilitás megteremtése; a kutatók és a hallgatók mobilitásának előmozdítása, illetve a felsőoktatás minőségének fejlesz­ tése a valódi kiválóság elérése érdekében. Az 1999-es Bolognai Nyilatkozat óta az aláíró országok számos fontos lépést tettek annak érdekében, hogy az Európai Felsőoktatási Térség létrehozásához szükséges előfeltételek a megadott időhatáron belül teljesüljenek. A „Fókuszban az európai felsőoktatás rendszere – nemzeti trendek a Bolognai Folyamatban” című kiadvány áttekinti a háromciklusú képzés, az ECTS és az oklevélmelléklet alkalmazása terén az egyes or­ szágokban történt előrehaladást valamint azokat az erőfeszítéseket, amelyeket ezek az országok a nemzeti képzési keretrendszerek, a közös diplomák és a hatékony minőségbiztosítási rendszerek létrehozására érdekében tettek.

Ez a kiadvány jelentősen hozzájárul a Bolognai Folyamat eddigi ered­ ményeinek felméréséhez. Ahogyan a korábbi kiadásokban, úgy itt is megtalálható egy összehasonlító áttekintés a Folyamat főbb eredmé­ nyeiről, az egyes országok nemzeti felsőoktatási rendszerének a 2005-ös bergeni miniszteri konferenciát követően kialakított reformjának jelen­ legi állapotát bemutató leírásokkal és diagramokkal együtt. Örömmel jegyzem meg, hogy a kiadvány nem csak a 31 Eurydice tag­ országot mutatja be, hanem lefedi a Bolognai Nyilatkozatot aláíró 45 ország mindegyikét. Elhatározásunkat, hogy valóban összeurópai meg­ közelítésmódot alkalmazzunk, az is tükrözi, hogy a dél-kelet európai régiókról és számos, az európai szomszédsági politika (European Neighbourhood Policy) által lefedett országról is szerepelnek információk a kiadványban. Nagyon hálás vagyok az Eurydice hálózat európai és nemzeti irodáinak a kiadvány elkészítése érdekében végzett nagyszerű együttes munkájukért. Meggyőződésem, hogy a „Fókuszban az európai felsőoktatás rendszere – nemzeti trendek a Bolognai Folyamatban” című kiadvány jó betekintést nyújt az olvasóknak a Folyamatban máig elért eredményekről, csakúgy, mint az európai felsőoktatás megreformálása kapcsán előttünk álló kihívásokról.

Ján Figel’ Az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért és ifjúsági ügyekért felelős biztosa 3

előszó Az Európai Bizottság felkérte az Eurydice Hálózatot, hogy tekintse át a

Habár 31 ország képviselteti magát az Eurydice-ben, az Európai Bizottság

jelenlegi változásokat, amelyek a Bolognai Folyamat eredményeként a

fontosnak tartotta, hogy a Hálózat által készített áttekintés lefedje mind a

felsőoktatás szerkezetében és a nemzeti szakmapolitikákban zajlanak.

45, a Bolognai Nyilatkozatot aláíró országot. Információgyűjtő kérdőívet

A korábbi (2005) kiadvány által lefedett témák (azaz a háromciklusú

küldtünk minden nemzeti képviselőnek, ideértve a 14 további országot.

képzés, az ECTS – a kreditátviteli rendszer, az oklevélmelléklet és a mi­

Közülük kettő (Azerbajdzsán és Ukrajna) nem tudott információkat nyúj­

nő­ségbiztosítás) mellett, a 2007-es kiadás további információkat nyújt

tani az ország-leíráshoz és a diagramokhoz. Ugyanakkor úgy döntöttünk

a doktori képzésekről, az elismertetést segítő lépésekről és a nemzeti

(a BFUG-gal egyetértésben), hogy az összehasonlító elemzésbe őket is

minőségbiztosítási ügynökségekről. Ahogyan a 2003-as és a 2005-ös

belevesszük a helyzetelemző beszámolóhoz általuk nyújtott információk

kiadások a berlini és a bergeni miniszteri konferencián kerültek kiosztásra,

alapján.

a jelenlegi kiadás is a 2007. május 17–18-án Londonban tartandó, a

Ezen két ország kivételével a kiadványban található információk azokon

Bolognai Folyamat megvitatására összehívott miniszteri konferenciára

az ország-leírásokon és diagramokon alapulnak, amelyeket a nemzeti

készült.

Eurydice Irodák vagy a többi, az Eurydice Hálózatban tagként részt nem

Az Eurydice már másodjára teljesítette ezt a megbízást a Bologna

vevő országok megfelelő nemzeti egységei bocsátottak rendelkezésünkre

Follow Up Group-pal (BFUG) konzultálva, amelyet a miniszterek kértek

és ellenőriztek.

fel egy alapos értékelő jelentés elkészítésére a Bolognai Folyamat

Az információkat 2006. április vége és 2007. március eleje között gyűj­

megvalósításáról, a londoni találkozóra. A kiadvány elkészítésének

tötték össze, majd ellenőrizték minden országban. A 31 hálózati tagor­

minden szakaszát, a nemzeti forrásokból történő információgyűjtést

szágban a szokásos Eurydice adatellenőrzési és jóváhagyási procedúrát

szolgáló kérdőív elkészítésétől kezdve az összehasonlító áttekintés

követték. A BFUG titkárság segítségével a többi ország nemzeti forrásaiból

befejezéséig, a helyzetelemző beszámolóért (Stocktaking Report) fe­le­lős

származó adatokat és azok értelmezési módját is ellenőrizték. Ettől

BFUG munkacsoporttal szorosan együttműködve végeztük. Ennek az volt

függetlenül némi óvatossággal kell kezelni az utóbbi csoportba tartozó

a célja, hogy elkerüljük a párhuzamos feladatvégzést, és a két jelentésben

országok oktatási rendszeréről szóló információkat, ezekről ugyanis az

foglalt adatok a lehető legjobban összhangban legyenek és kiegészítsék

Eurydice-nek kevés előzetes tudása volt.

egymást. Ugyanakkor mindkettőnek más a célja, nevezetesen a

Az Eurydice Hálózat központi intézményi elhelyezése a tagországok­

BFUG jelentés esetében a megvalósítás értékelése és javaslattétel, az

ban – leggyakrabban az oktatási minisztériumokban –, azt jelenti, hogy

Eurydice Fókuszban… esetében pedig a nemzeti körülmények széles

az információk főként hivatalos, adminisztratív jellegű (jogszabályok:

változatosságának és ezek közös vonásainak leíró elemzése.

törvények, rendeletek, ajánlások, stb.) forrásból származnak.

5

F ó kus z ban a z eur ó pai fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 Következésképpen az ebből eredő elemző munka a szakmapolitika el­készítőinek szándékairól ad adatokat, és nem szükségszerűen az azok megvalósítását befolyásoló gyakorlati körülményeket vagy azok hatását tükrözi. Ezt különösen hangsúlyozni kell ennek a jelentésnek az esetében, amely egyrészt olyan folyamatokkal foglalkozik, amelyek már a megvalósítás fázisában vannak, másrészt pedig az oktatás egy olyan szintjével foglakozik, amelyet nagyfokú intézményi autonómia jellemez, és amelyről a gyakorlatban nehéz központosítani a tényszerű adatgyűjtést. Reméljük, hogy ez a kiadvány bővebb betekintést nyújt az európai felsőoktatásban jelenleg történő szerkezeti változásokba. Szeretnénk a nemzeti Eurydice irodáknak, valamint a további 12 ország képviselőinek, akikkel szorosan együtt dolgoztunk, kifejezni hálánkat azért, hogy ezeket a lényeges információkat a rendelkezésünkre bocsátották, és mindent megtettek annak érdekében, hogy a szoros határidőket betartsák. Köszönetet mondunk a BFUG Titkárság tagjainak és a Stocktaking Report munkacsoportnak is támogatásukért és az előremozdító vitákért.

6

Ez az áttekintés abba a kiadványsorozatba illeszkedik, amelyet az Eurydice 2007-ben azért készít, hogy a felsőoktatás egymással összefüggő vonásaiba nagyobb betekintést nyújtson. A többi kiadvány: European Glossary on Education. Volume 5: Decision-making, Advisory, Operational and Regulatory bodies in Higher Education (2007. február), Key Data on Higher Education in Europe (2007. június), és egy későbbi, a felsőoktatás menedzsmentjéről szóló tanulmány (amely 2007 végén jelenik meg). Patricia Wastiau-Schlüter Az Eurydice European Unit vezetője

tartalom Ajánlás

3

Diagramok és országleírások

Előszó

5

Andorra

64

Tartalomjegyzék

7

Albánia

66

Bevezető

9

Örményország

72

Ausztria

76

Bosznia-Hercegovina

82

Áttekintés a Bolognai Folyamatról

11

Összehasonlító áttekintés

15

Belgium – Német Közösség

87



A. rész: A háromciklusú képzés bevezetése

15

Belgium – Francia Közösség

90



B. rész: A harmadik ciklus – doktori képzés

21

Belgium – Flamand Közösség

96



C. rész: Az Európai Kreditátszámítási és akkumulációs Rendszer (ECTS)

25

Bulgária

100



D. rész: Az oklevélmelléklet

29

Svájc

105



E. rész: Egyéb intézkedések az elismerés előmozdítása érdekében

33

Ciprus

113



F. rész: A minőségbiztosítás nemzeti testületei

37

Cseh Köztársaság

118



G. rész: Külső és belső minőségbiztosítás

47

Németország

124



H. Rész: A Bolognai Folyamat megvalósításának nyomon követése

58

Dánia

130

62

Észtország

135

Görögország

140

Spanyolország

145

Finnország

152

Franciaország

159

Grúzia

165

Horvátország

171

Útmutató a diagramok értelmezéséhez

7

F ó kus z ban a z eur ó pai fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 Diagramok és országleírások

8

Svédország

279

Magyarország

176

Szlovénia

284

Írország

181

Szlovákia

289

Izland

187

Törökország

294

Olaszország

191

Egyesült Királyság – Anglia, Wales és Észak-Írország

299

Liechtenstein

199

Egyesült Királyság – Skócia

306

Litvánia

202

Vatikán

310

Luxemburg

208

Lettország

211

Glosszárium

315

Moldova

216



Országkódok

315

Montenegró

222



Definíciók

316

Macedónia

228

Függelék

321

Málta

235



321

Hollandia

240

1. sz. függelék: A független országos (vagy regionális) minőségbiztosítási szervezetek neve és részvétele az ENQA-ban, 2006/2007

Norvégia

245



2. sz. függelék: Nemzeti statisztikák

326

Lengyelország

250

Portugália

256

Románia

260

Szerbia

268

Oroszország

273

Köszönetnyilvánítás

A. EURIDYCE Európai Csoport



B. EURIDYCE Nemzeti Csoportok



C. Más országok



D. Mások

343

bevezető Ennek a kiadványnak az a célja, hogy a 2006/2007-es referenciaévre vonatkoztatva bemutassa a Bolognai Nyilatkozatot aláíró 45 ország állami felsőoktatási rendszerét. A kiadvány két fő részre tagolódik. Az első rész a Bolognai Folyamat megvalósításához kapcsolódó főbb trendek és fontos szempontok összehasonlító áttekintéséből áll. Ezek a szempontok magukban foglalják a három ciklusra alapuló felső­ oktatási képzési szerkezet meglétét, az Európai Kreditátszámítási és Akkumulációs Rendszer elfogadását vagy megvalósítását, az oklevél­ melléklet bevezetését, a fent említett három rendszer bevezetését ösztönző eszközök létét, a nemzeti képesítési keretrendszer és a közös/ kettős diplomák létrehozását, csakúgy, mint a minőségbiztosítási rend­ szerek fejlesztését. Az összehasonlító elemzést a Bolognai Folyamatról szóló rövid tör­ téneti áttekintés előzi meg, amely feltérképezi a Bolognai Folyamatot kísérő miniszteri találkozók főbb eredményeit. A kiadvány második része részletes országleírásokból áll, és át­te­ kintést ad a Bolognai Folyamattal összefüggő a nemzeti reformokról és az aktuális helyzetről. A megfelelő esetekben utalunk más jelentős, a Bolognai Folyamattól függetlenül bevezetett vagy azt megerősíteni kívánó lépésekre is. Ahol még nem történt reform, ott a legutolsó re­ formintézkedést vagy pedig a folyamatban lévő nemzeti vita közép­ pontjában álló témákat tüntettük fel.

Minden országleírást országdiagram követ, amely a felsőoktatási intéz­ mények által rendszeresen kínált programokat és képesítéseket mutatja be. Az intézményneveket és képesítéseket az eredeti nyelven tüntettük fel. A fő szakirányok, a programok hossza és a nemzeti / regionális felvé­ teli eljárások szintén bemutatásra kerültek. Mindezeken túl, az 1997-es ISCED osztályozási rendszert használva a diagramok azt is világosan illuszt­rálják, hogy van-e az adott országban a Bolognai Folyamat aján­ lásai által ösztönzött háromciklusú képzés. Az ISCED pontos definícióját a kiadvány végén lévő Glosszáriumban találják. Az országleírások és diagramok az országkód alapján abc-sorrend­ ben találhatók meg; az országkódok szintén szerepelnek a glosszá­ riumban. Azért ezt a megoldást választottuk, hogy a kiadvány bármely nyelvű kiadásában azonos sorrendben szerepeljenek az országokat bemutató leírások. A kiadvány végén található glosszárium az országkódokat és rövidí­ téseket tartalmazza, valamint a gyakran használt kifejezéseket és függelék formá­jában azokat a nemzeti statisztikákat (ahol volt ilyen), amelyek bemutatják, hogy milyen szinten valósultak meg az egyes nemzeti tervek.

9

áttekintés a bolognai folyamatról A Bolognai Folyamat a felsőoktatásért felelős miniszterek találkozó­ sorozatának az eredménye, amelyeken politikai döntések születtek, annak érdekében, hogy 2010-re létrejöjjön az Európai Felsőoktatási Térség. 1998 óta öt miniszteri szintű találkozót szenteltek a Bolognai Folyamat megtervezésének. Ezeket különböző európai nagyvárosokban tartottak, nevezetesen Párizsban (a Sorbonne egyetemen), Bolognában, Prágában, Berlinben és Bergenben. A következő találkozó 2007 májusában lesz, Londonban.

Sorbonne-i Nyilatkozat (1998) A Bolognai Folyamat kezdetei a „Sorbonne-i Közös Nyilatkozat az Európai Felsőoktatási Rendszer Szerkezetének a Harmonizációjáról” című doku­ mentum 1998 májusában történt aláírásáig nyúlnak vissza. A dokumen­ tumot négy ország (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Olaszország) oktatási miniszterei írták alá. A Sorbonne-i Nyilatkozat a következőkre összpontosított: l A szakok nemzetközi átláthatóságának és a képesítések elisme­ résének a javítása azáltal, hogy fokozatosan áttérnek egy közös képesítési keretrendszerre és tanulmányi ciklusokra; l Az európai hallgatók és oktatók mobilitásának és az európai mun­kaerőpiacra történő integrációjuknak a megkönnyítése; l Azonos szintek rendszerének kialakítása az alapképzésben (Bache­lor/alapfokozat) és az alapképzés utáni képzésekben (Mas­ter/mes­terfokozat és doktori fokozat).

Bolognai Nyilatkozat (1999) Az Európai Felsőoktatási Térségről szóló Bolognai Nyilatkozatot, amelyet főként a Sorbonne-i Nyilatkozat inspirált, 1999 júniusában írta alá 29 ország felsőoktatásért felelős minisztere. Ez a Nyilatkozat lett az a legfon­ tosabb dokumentum, amelyet az aláíró országok az európai felsőoktatás modernizációja és reformja általános kereteinek meghatározására fel­ használtak; ezért lett a reformfolyamat elnevezése Bolognai Folyamat. 1999-ben az aláíró országok között ott volt a 15 EU tagállam, 3 EFTA ország (Norvégia, Izland és Svájc) és 11 EU-hoz társult ország (Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia). A Nyilatkozat szöve­ gének elkészítésében részt vettek olyan nemzetközi szervezetek is, mint az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az egyetemek, a rektorok és az európai hallgatók szövetségei. A Bolognai Nyilatkozatban, a miniszterek megerősítették abbéli szándékukat, hogy: l A végzettségek könnyen érthető és összehasonlítható rendszerét hozzák létre; l Egy alapvetően a két fő ciklusra épülő képzési rendszert vezessenek be; l Kreditrendszert hozzanak létre (mint az ECTS); l Támogassák a hallgatók, oktatók és kutatók mobilitását; l Elősegítsék az európai együttműködést a minőségbiztosítás területén; l Elősegítsék a felsőoktatás európai dimenziójának kialakítását (a tantervfejlesztés és az intézményközi együttműködések formájában). 11

F ó kus z ban a z eur ó pai fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 A Bolognai Nyilatkozat célul tűzi ki, hogy növelje az európai felsőoktatási rendszer nemzetközi versenyképességét és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy ez a rendszer világszerte a figyelem középpontjába kerüljön.

Prágai nyilatkozat (2001) 2001 májusában a prágai ülést azért hívták össze, hogy értékeljék az addig elért haladást (különösen, ahogyan azt a nemzeti jelentések összefoglalták), és azonosítsák a főbb prioritásokat, amelyek a következő években előbbre viszik a Bolognai Folyamatot. 33 ország vett részt, köztük új tagként Horvátország, Ciprus, Liechtenstein és Törökország. Az oktatási miniszterek döntöttek arról is, hogy létrehozzák a Bologna Follow Up Group-ot (BFUG), a Folyamat állandó fejlesztésének felelős szervét. A BFUG tagjai az aláíró országok és az Európai Bizottság képviselői, az elnököt az EU soros elnöke adja. Az Európa Tanács, az Európai Egyetemi Szövetség (EUA), a Felsőoktatási Intézmények Európai Egyesülete (EURASHE) és az Országos Hallgatói Önkormányzatok Európai Szövetsége (ESIB) megfigyelőként vesznek részt a BFUG munkájában.

Berlini Nyilatkozat (2003) A berlini konferencia, amelyet 2003 szeptemberében tartottak, fontos állomás volt a Bolognai Folyamat megvalósításában. Hét új aláíró ország bevonásával (Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Vatikán, Macedónia, Oroszország, Szerbia és Montenegró) akkorra már negyven ország vett részt a folyamatban. A Berlini Nyilatkozattal a Bolognai Folyamat újabb lendületet kapott azáltal, hogy a következő két évre prioritásokat állapítottak meg. Ezek az alábbiak: l Az intézményi, nemzeti és európai szintű minőségbiztosítás fejlesztése; l A kétciklusú rendszer bevezetésének az elkezdése; l

l l l

A Prágai nyilatkozat a Bolognai Folyamat három elemét hangsúlyozta: l Az egész életen át tartó tanulás elősegítése; l A felsőoktatási intézmények és a hallgatók bevonása; l Az Európai Felsőoktatási Térség vonzerejének a növelése.

12

 végzettségek és a tanulmányi időszakok elismerése, ideértve A az oklevélmelléklet automatikus és ingyenes kibocsátását 2005-től kezdve minden végzett hallgató részére; Átfogó képesítési keretrendszer kidolgozása az Európai Felsőoktatási Térségre; A doktori szint, mint harmadik ciklus felvétele a Folyamatba; Szorosabb kapcsolat ösztönzése Európai Felsőoktatási Térség és az Európai Kutatási Térség között.

A Berlini Nyilatkozatban a miniszterek megbízták a BFUG-t, hogy készítsen részletes jelentést a közvetlen prioritások megvalósításáról és szervezze meg a helyzetértékelő folyamatot a következő, 2005-ös miniszteri konferencia előtt. Az UNESCO Európai Felsőoktatási Központja (UNESCO-CEPES) tanácsadóként vett részt a BFUG munkájában.

F ó kus z ban a z eur ó pai fels ő oktatá s rends z ere

Bergeni Nyilatkozat (2005)

Bergentől Londonig (2007)

2005 májusára a Bolognai Folyamat már 45 aláíró országra terjedt ki, miután csatlakozott hozzá Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova és Ukrajna. A felsőoktatásért felelős miniszterek Bergenben találkoztak azért, hogy megvitassák a Bolognai Folyamat középtávú eredményeit. A BFUG erre az alkalomra elkészítette a Helyzetértékelő Beszámolóját. A bergeni konferencián fogadták el „A minőségbiztosítás európai szabványai és irányelvei az Európai Felsőoktatási Térségben” (Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area) című dokumentumot. A Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózata (ENQA), az Oktatási Világszervezet (EI) Pán-Európai Konferenciája és az Európai Gyáriparosok és Munkaadók Szervezeteinek Szövetsége (UNICE) szintén csatlakoztak tanácsadóként a BFUG-hoz.

A következő miniszteri találkozó, amelyet 2007. május 17–18-án tartanak Londonban, a Bolognai Folyamatnak az aláíró országokban elért legutóbbi eredményeire összpontosít. Az Európai Bizottság 2007 januárjában kiadott „Bergentől Londonig” című közleményében a Bizottság hangsúlyozta annak a szükségességét, hogy a Bolognai Folyamathoz kötődő reformok tényleges megvalósítására koncentráljanak. A közlemény megerősíti, hogy a Bolognai Folyamat már több mint felerészben megvalósult, és most, hogy a reformok a nemzeti törvények részeként véglegessé váltak, az oktatók és hallgatók számára is az egyetemi élet napi tapasztalatává kell válniuk. A Bizottság kiemelte továbbá, hogy az európai felsőoktatásban végbemenő változások világszerte nagy érdeklődést keltettek, ezért szükségessé vált a stratégia Európán kívüli dimenziójának kidolgozása is.

A Bergeni Nyilatkozatban a miniszterek kiterjesztették a 2007-ig szóló prioritásokat, amelyek most már magukba foglalták az alábbiakat is: l A Bolognai Folyamat társadalmi dimenziójának a megerősítése, a mobilitás akadályainak elhárítása; l Az ENQA jelentésben javasoltak szerint a minőségbiztosítás európai szabványainak és irányelveinek megvalósítása; l Nemzeti képesítési keretrendszerek bevezetése; l Közös oklevelek kiadása és elismerése; l Rugalmas tanulási útvonalak lehetőségének megteremtése a felsőoktatásban, beleértve a korábbi tanulmányok elismerését szolgáló eljárások megteremtését.

13

F ó kus z ban a z eur ó pai fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007

A BOLOGNAI FOLYAMAT IDŐRENDBEN Intézményi, nemzeti és európai szintű minőségbiztosítás A doktori szint Könnyen érthető és összehasonlítható végzettségek Kreditrendszer (ECTS) Közös képesítési keretrendszer

14

Kutatók mobilitása

A szociális dimenzió megerősítése

mint harmadik ciklus

A minőségbiztosítás

felvétele

szabványai és

Az oklevelek és

irányelvei

Egész életen át tartó

a tanulmányi

Nemzeti képesítési

tanulás

időszakok elismerése,

keretrendszerek

A felsőoktatási

(Oklevélmelléklet)

Közös diplomák

Európai együtt-

intézmények és a

Európai képesítési

kiadása

Közös kétciklusú

működés a minőség-

hallgatók bevonása

keretrendszer

és elismerése

képzési rendszer

biztosításban

Az Európai

Szorosabb kapcsolat

Rugalmas tanulási

Hallgatók és oktatók

A felsőoktatás

Felsőoktatási Térség

az oktatás és a kutatás

útvonalak

mobilitása

európai dimenziója

előmozdítása

között

a felsőoktatásban

1998

1999

2001

2003

2005

2007

Sorbonne-i

Bolognai

Prágai

Berlini

Bergeni

Londoni

Nyilatkozat

Nyilatkozat

NyilatkozaT

Nyilatkozat

Nyilatkozat

Konferencia

áttekintés a bolognai folyamatról A. rész: a háromciklusú képzési szerkezet bevezetése Felsőoktatás három ciklusban: az aláíró országok többsége által elfogadott rendszer A Bolognai Nyilatkozatot aláíró országok felsőoktatásért felelős minisz­ terei egyetértettek, hogy az Európai Felsőoktatási Térség megerősítése érdekében szükségessé vált egy egységesebb szerkezetű és „érthetőbb” rendszer 2010-ig történő bevezetése. A legutóbbi, 2005. májusi konfe­ renciájukon a miniszterek megelégedéssel vették tudomásul, hogy a három ciklusra épülő felsőoktatást (bachelor / master / doktori) már szé­ les körben bevezették. A 2006/2007-es tanév elejére elvileg minden aláíró országban kialakították a háromciklusú rendszert. Csak három ország nem valósította meg azt: Andorrában a háromciklusú rendszer jelenleg társadalmi vita tárgya, Belgium Német Közösségében nem lehet a háromciklusú rendszert tel­­ jesen bevezetni, mert a régióban nagyon korlátozott a felsőoktatási szolgáltatás volumene (ugyanakkor az Autonome Hochschule 2007/2008tól már bachelor oklevelet fog kiállítani), Svédországban pedig, ahol a háromciklusú rendszer jelenleg még csak bizonyos programokra terjed ki, az ezt bevezető törvény 2007 júliusában lép hatályba. A háromciklusú rendszer – legalábbis bizonyos szakterületeken – számos országban már a Bolognai Nyilatkozat 1999-ben történt aláírása előtt is létezett. A többi ország pedig a Bolognai Folyamathoz való csatlakozása után, 1999 és 2006 között vezette be az új rendszert.

A legtöbb országban még mindig többéves átmeneti idő­ szak szükséges Lengyelországban és Szlovéniában, ahol már a Bolognai Nyilatkozat aláírása előtt is érvényben volt a háromciklusú képzési szerkezet, nem­ régiben megtették a szükséges kiigazításokat és bővítéseket. Lengyel­ országban, egy 2006-ban elfogadott rendelet és a 2005-ban elfogadott új felsőoktatási törvény minden felsőoktatási intézménytől elvárja, hogy a legtöbb szakterületen bevezesse a kétciklusú képzést. Ezek a reformok a 2007/2008-as tanévtől kezdődően lépnek hatályba. Szlovéniában 2004ben lépett hatályba az a törvény, amely meghatározza a korábbi há­ romciklusú rendszer szükséges módosításait. A korábbi struktúrát 2009/2010-től teljesen lecserélik. A legtöbb országban, ahol bevezették a háromciklusú rendszert a Bolognai Nyilatkozat aláírása után fokozatosan, felmenő rendszerben tették meg ezt, a két struktúra tehát több évig egymással párhuzamosan létezik. Horvátországban, Moldovában és Romániában minden felsőoktatási intézményt kötelezett a törvény, hogy a 2005/2006-os tanév kezdetétől alkalmazza a háromciklusú képzést. Magyarországon 2006/2007-ben vezették be az új struktúrát. Néhány ország és régió határidőt szabott, ameddig teljes mértékben lecserélik a reform előtti struktúrát. Belgium vallon közösségében, Grúziában és Svájcban az új szerkezet bevezetése fokozatosan tart 2007/2008-ig, Belgium flamand közösségében pedig 2009/2010-ig (az orvosi szakok esetében pedig 2010/2011-ig). Franciaországban a licence /master/doctorat (LMD) reformot 2010-re a legtöbb felsőoktatási intéz­ ményben és szakterületen bevezetik (néhány képzési ágban, főként az 15

F ó kus z ban a z eur ó pa i fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 orvostudomány és a mérnöki tudományok területén még mindig az egy­ciklusú képzés van érvényben). Portugáliában és Szerbiában az új struktúrát először 2006/2007-ben vezették be, a teljes megvalósítást 2009-re tervezik. A Cseh Köztársaságban a Bologna előtti szerkezet marad érvényben ad­ dig, amíg a jelenleg futó programok akkreditációja le nem jár. Ugyanakkor a 2004/2005-ös tanévtől kezdve a hallgatók nagy része már új típusú alapképzésre (bachelor) iratkozott be. Ausztria és Németország továbbra is választási lehetőséget ad a hall­ga­ tóinak, hogy Bologna előtti egyciklusú vagy bolognai típusú háromciklusú képzésekre járjanak. Ausztriában csak a 2002-es új felsőoktatási törvény bevezetése óta indított új programokat kell a háromciklusú szerkezet szerint szervezni. A törvény nem tartalmaz előírást arra a dátumra vo­ natkozóan, ameddig a korábbi programokat az új rendszerrel kell helyet­ tesíteni. Németországban 2003 júniusában vezették be a „10 tézis az alap- és a mesterképzési szerkezetről” című dokumentumot, amely le­he­tő­ vé teszi a két első ciklus elindítását (lehetőleg az egész országban) 2010-re. Spanyolországban mindegyik létező Diplomado, Licenciado és Doctor programot felváltja minden szakirányon és intézményben az új struktúra 2008/2009-ben; a teljes bevezetést 2012-re tervezik. Oroszországban a felsőoktatási intézmények önállóan dönthetik el, hogy bevezetik-e a BA/MA struktúrát. Jelenleg a legtöbb hallgató egyciklusú képzésben vesz részt, amelynek a végén szakképzettséget igazoló okle­ velet kap. A doktori program hagyományos szervezési módja nem vál­ tozott a Bolognai Folyamat miatt.

16

A1 ábra: A Bolognai Folyamatnak megfelelő háromciklusú képzési rendszer bevezetésének mértéke, 2006/2007

Teljesen bevezették minden vagy majdnem minden képzési területen (a Bolognai Nyilatkozat előtt vagy után)

Fokozatosan terjed / folyamatban van az adaptációja vagy kiterjedése



Részleges /korlátozott bevezetés



Nincs bevezetve

Forrás: Eurydice

áttek i nt é s a bologna i folyamatr ó l Kiegészítő megjegyzések az A1 ábrához: Andorra: a háromciklusú rendszer bevezetése jelenleg társadalmi vita tárgya. Azerbajdzsán: az alapképzésben részt vevő és az alapképzés utáni szakaszokban részt vevő hallgatók több mint 90%-a az 1. és a 2. ciklusra iratkozott be; a doktori programokat nem reformálták meg a Bolognai Folyamat szerint. Azerbajdzsán és Ukrajna: Az adatok a BFUG-nak a Helyzetelemző Beszámolóhoz leadott (2007) nemzeti jelentésekből származnak. Belgium (de): Az Autonome Hochschule 2007/2008-tól Bachelor fokozatot fog ki­ bocsátani. Szlovákia: A 2002-es felsőoktatási törvény szerint az Akkreditációs Bizottság hiva­ talos jóváhagyásával bizonyos különleges esetekben engedélyt lehet adni arra, hogy a két első ciklust egy osztatlan ciklusban egyesítsék. Svédország: A háromciklusú rendszert 2007 júliusában vezeti majd be az új tör­vény. Svájc: A háromciklusú rendszert 2010-re vezetik be teljesen.

A2a ábra: Háromciklusú szerkezetben vagy kizárólag egy ciklusban szervezett képzési területek, 2006/2007

Az orvosi tanulmányokat és a kapcsolódó területeket az alá­ író országok több, mint felében egyetlen ciklusba szervezik Számos országban, ahol bevezették vagy megvalósították a háromciklusú képzési szerkezetet, bizonyos tanulmányi területeket továbbra is egyetlen osztatlan, öt vagy hat évig tartó tanulmányi ciklusba szerveznek. Az orvostudomány és a kapcsolódó szakterületek a leggyakoribb kivételek a háromciklusú képzési szerkezet alól, és az aláíró országok több mint felében egyetlen „osztatlan”ciklusba szervezik őket. (A2 ábra) Tíz országban szervezik az orvosi képzést 2 vagy 3 ciklusba: Örményország, Bosznia-Hercegovina, Görögország, Izland, Írország, Málta, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Egyesült Királyság. Ugyanakkor, az első ciklus (Bachelor) az orvosi szakokon ezekben az országokban 5 vagy 6 évig tart. Ezek az első ciklusú képzések olyan képesítést adnak a végzősöknek, amellyel gyakorolhatják a szakmájukat, bár bizonyos esetekben további „gyakorlati” képzést is elvárhatnak tőlük. A diplomásoknak az első ciklus sikeres elvégzése után lehetőségük van továbbtanulni egy második ciklusú szakon.



 inden képzési területet háromciklusú szerkezetben szerveznek (az átme­ M neti időszakot is tartalmazza: néhány területen még mindig lehetnek egy­ ciklusú képzések, az új háromciklusú szerkezettel párhuzamosan).

Létezik a háromciklusú szerkezet, az orvosi képzést csak egy ciklusban lehet elvégezni. Létezik a háromciklusú szerkezet, az orvosi képzést és legalább még egy képzési területet csak egy ciklusban lehet elvégezni. Létezik a háromciklusú szerkezet, legalább egy képzési területet (nem or­ vosi képzés) csak egy ciklusban lehet elvégezni. Nem létezik a háromciklusú szerkezet.

Nincs adat.

Forrás: Eurydice Magyarázat: Az orvosi képzésnek különböző típusú ciklusai vannak; ld. a szövegben.

17

F ó kus z ban a z eur ó pa i fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 A2b ábra: kizárólag egy osztatlan ciklusban szervezett képzési területek (kivételek a háromciklusú képzés megvalósítása alól), 2006/2007 AL Am AT BG CH CZ DE EE ES FI FR GE HR HU Orvostudomány és kapcsolódó képzési területek Építészet Jog Mérnökképzés Teológia Művészetek Egyéb

IS IT LT LV MD NO PL PT RO RS RU SI SK TR

Észtország: A „mérnökképzési” kategóriában csak az építőmérnöki szakot kínálják osztatlan ciklusban, az összes többi a három ciklus szerint szerveződik. Luxemburg: Jelenleg csak az első és a második ciklusban kínálnak képzéseket, a harmadik ciklusban 2007-ben vezetnek be szakokat. Málta: A könyvelés, építészet és teológia alapképzési (első ciklus, bachelor) szakok 5 évig tartanak, de nem számítanak hagyományos „osztatlan ciklusú” tanul­má­nyok­nak. Lengyelország: További területek is kivételt képeznek a „kétciklusú”szabály alól: 1) színművészet; 2) művészeti állagmegőrzés és restauráció; 3) mozgókép előállítás és fotográfia; és 4) pszichológia, ahol csak egyciklusú képzést indítanak; és 5) rendezés, amelynek esetében minden felsőoktatási intézmény önállóan dönti el, hogy egyetlen ciklusban vagy két ciklusban szervezi-e a képzést. A törvény szerint ezeket a ’kivételes’ területeken indított programokat nem érinti az átszervezés. Svédország: 2007 júliusától minden programot a háromciklusú képzési szerkezethez igazítanak.

Orvostudomány és kapcsolódó képzési területek Építészet

Forrás: Eurydice

Jog Mérnökképzés Teológia Művészetek Egyéb

Kiegészítő megjegyzések (A2b ábra) Andorra, Belgium (BE de) és Svédország: Nincs háromciklusú rendszer. Azerbajdzsán és Ukrajna: Nincs adat. Belgium (BE fr és BE nl), Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Dánia, Görögország, Szentszék, Írország, Liechtenstein, Luxemburg, Macedónia, Málta, Montenegró, Hollandia és Egyesült Királyság: A háromciklusú rendszert minden szakirányon bevezették. Kiegészítő megjegyzések (A2a és A2b ábrák) Azerbajdzsán és Ukrajna: Az adatok a BFUG-nak a 2007-es Helyzetértékelő beszá­ mo­lóhoz benyújtott nemzeti jelentésekből származnak. Ciprus, Szentszék és Liechtenstein: Létezik a háromciklusú rendszer, de bizonyos képzési területeket / ciklusokat nem tartalmaz; a hallgatóknak külföldre kell men­niük bizonyos programokra.

18

Az orvostudományi képzést csak néhány országban és régióban szervezik a Bolognai folyamat szerinti szerkezetben, nevezetesen Belgium francia és német közösségeiben, Dániában és Hollandiában; ugyanakkor ezek­ ben az országokban az alapképzést elvégzett, bachelor diplomával rendelkezők nem kapnak jogosítványt arra, hogy gyakorolják a szakmá­ju­ kat a második, mesterdiplomához vezető képzési szakasz elvégzése előtt. Svédországban, ahol 2007 júliusától minden programot a háromciklusú képzési szerkezethez igazítanak, a reform minden képzési területet érint, így az orvostudományit is. Számos országban az építészeti, jogi, mérnöki és teológiai tanulmányok gyakran kivételt képeznek a háromciklusú képzési szerkezet alól és továbbra is egyetlen ciklusban szervezik őket. (Ld. A2b ábra). Sok más tanulmányi terület is lehet kivétel, mint például a tanárképzés Ausztriában, Észtországban (tanárok/tanítók, akik elsőtől hatodik osz­tá­lyig taníthatnak) és Szlovákiában; a művészeti területek Örményországban; és néhány tanulmányi terület Lengyelországban, Norvégiában és Spanyolországban.

áttek i nt é s a bologna i folyamatr ó l

Az ISCED 5b programokat ritkán szervezik alapfokozat / mesterfokozat szintek szerint A legtöbb aláíró országban a felsőoktatási kínálat megoszlik akadémiai jellegű / elméletileg erősen megalapozott programokra (ISCED 5A) és gya­korlatorientált / szakképzési típusú programokra (ISCED 5B – ld. a Glosszáriumban az 1997-es ISCED definíciót). Néhány országban az ISCED 5A és 5B programokat különböző típusú intézmények nyújtják (egyetemek vagy nem egyetemek egyaránt). Ugyan­ akkor ez a „kettős” szervezeti forma változóban van; egyre gyakoribb, hogy az egyetemek és a nem egyetemi felsőoktatási intézmények is nyújtanak képzést mindkét szinten. Továbbá, a két programszint foko­ zatosan hasonlóvá válik a tanterv, az oktatási felfogás és a tanulási ered­ mények szempontjából. Ezért 2006/2007-ben 13 ország (Örményország, Észtország, Finnország, Grúzia, Szentszék, Görögország, Liechtenstein, Luxemburg, Moldova, Norvégia, Lengyelország, Portugália és Oroszország) minden alapképzési felsőoktatási programot ISCED 5A szintként ismert el, még akkor is, ha nem egyetemi felsőoktatási intézmény nyújtja azt. A 2004-es törvény szerint, az ISCED 5B szintű programokat Romániában 2007/2008-tól ISCED 5A szintként fogadják el. Grúziában, ahol jelenleg minden programot ISCED 5A-ként ismernek el, az ISCED 5B programokat meg fogják különböztetni az ISCED 5A programoktól amint hatályba lép a szakképzési törvény kiegészítése (ez 2007/2008-ra várható; az erre a változásra vonatkozó rendelkezést belefoglalták a Parlament által 2007 márciusában elfogadott új törvénybe). Lengyelországban a tanárképző és nyelvtanárképző főiskolák (kolegia)

hároméves programjait az ISCED 5B szintre helyezték a nemzetközi szintű statisztikákban; ugyanakkor ezeket a programokat nemzeti szinten nem ismerik el a felsőoktatás részeként. Általánosságban az ISCED 5B szintű programokat nem a bachelor / master struktúra szerint szervezik. Ugyanakkor öt országban (Albánia, BoszniaHercegovina, Horvátország, Olaszország és Montenegró), a kétciklusú rendszer vonatkozik az ISCED 5B szintű programokra is. Az ISCED5B alapképzés két, három vagy négy évig tart és belépési lehetőséget ad a második ciklusú ISCED 5B szakokra, de az érintett hallgatók közvetlenül nem mehetnek tovább harmadik ciklusú (doktori) szakra. Franciaországban bizonyos képzési területeken az ISCED 5B alapképzést követheti egy egyéves második ciklus (amely a licence professionnellehez vezet); ugyanakkor az ISCED 5B szinten nincs bachelor/master típusú struktúra.

Az ISCED 5B szakokon diplomázóknak gyakran van lehető­ ségük arra, hogy bejussanak az ISCED 5A szakokra Minden olyan országban, amely szakképzési típusú programokat kínál ISCED 5B szinten (kivétel: Andorra, Cseh Köztársaság, Montenegró és Szlovákia), az ilyen szintű oklevelet szerzőknek lehetőségük van belépni a munkaerőpiacra, vagy pedig továbbtanulni egy ISCED 5A szintű programban úgy, hogy legalább részben beszámítják addigi tanulmányi eredményeiket. Néhány esetben, az ISCED 5B szintű diplomások közvetlenül beléphetnek egy ISCED 5A szintű alapképzés második vagy harmadik évébe, vagy akár a mesterképzésbe is. Ez a lehetőség gyakran az országtól és a szaktól függően különböző feltételekhez kötött, és néha csak ugyanazon a képzési területen belül érvényesíthető. 19

F ó kus z ban a z eur ó pa i fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 Belgium francia közösségében az átmenet az ISCED 5B programból egy ISCED 5A szintű alapképzési vagy mesterprogramba azzal a feltétellel történhet, hogy a jelentkező elvégez egy „áthidaló” programot (passerelle), vagy pedig személyes és szakmai előélete és eredményei alapján veszik fel őket. Franciaországban az ISCED 5B szintű diplomások az ISCED 5A szintű képzésre vagy egy hasonló „áthidaló” program elvégzésével, vagy pedig szakmai előéletük és eredményeik alapján nyerhetnek felvételt; továbbá az ECTS kreditjeiket is figyelembe veszik és felmentést kaphatnak néhány vagy bármely ISCED 5A szintű program alól (licence és / vagy mester­ képzés). Belgium flamand közösségében csak azonos képzési területen belül lehet közvetlenül átlépni ISCED 5B és 5A-ról a mesterképzés 5A szintjére. Azoknak a hallgatóknak, akik új mesterképzési szakterületre iratkoznak be az alapképzésükhöz képest, szintén el kell végezniük egy áthidaló programot. Horvátországban minden intézmény maga határozza meg, hogy milyen feltételekkel mehetnek át az ISCED 5B oklevéllel rendelkezők egy ISCED 5A alapképzésre. Máltán a hallgatók akkor mehetnek át ISCED 5A szintű alapképzésre, ha egy vagy két évet ISCED 5B szinten tanultak. Olasz­ országban a törvény szerint az egyetemeknek minden előzetesen meg­

20

szerzett szakmai tudást és / vagy készséget el kell ismerniük és egyetemi tanulmányi kreditként kell azokat kezelniük. Magyarországon az ISCED 5B diplomások legfeljebb 60 kreditet vihetnek át egy ISCED 5A alapképzési programba (az ISCED 5B szinten megszerzett ECTS krediteket figyelembe vehetik, és bizonyos ISCED 5A szemináriumok és előadások alól felmentést kapnak). Ahhoz viszont, hogy ISCED 5A szintű szakra felvegyenek valakit, az ISCED 5B diplomásoknak a többi jelentkezővel azonos módon felvételizniük kell. Hollandiában 2006 szeptemberében kísérleti projektek indultak az újon­ nan strukturált ISCED 5B programok bevezetésére. Az ISCED 5B képe­ sítésnek most egy ún. alapozó diplomához vezet, amely lehetővé teszi a hallgatóknak, hogy 120 összegyűjtött kredittel átmenjenek ISCED 5A szintre. Lengyelországban azok a jelentkezők, akik elvégeztek egy ISCED 5B programot, egy külön vizsga letételével alapfokú oklevélhez juthatnak. Törökországban azok a hallgatók, akik elvégeztek egy ISCED 5B prog­ ramot, bejuthatnak egy ISCED 5A szakra, amennyiben központi állami vizsgát tesznek, amelyet legfeljebb egyéves áthidaló kurzus követ, s ezután egy ISCED 5A szak harmadik évfolyamán folytathatják a tanul­ mányaikat.

áttek i nt é s a bologna i folyamatr ó l

B. rész: a harmadik ciklus – doktori képzés

B1 ábra: A doktori képzésbe történő belépéshez szükséges képesítés, 2006/2007

A Bolognai Folyamat részeként szervezett legutóbbi két konferencián a Bolognai Nyilatkozatot aláíró országok felsőoktatásért felelős miniszterei hangsúlyozták annak szükségességét, hogy erősödjön a konstruktív közös cselekvés az Európai Felsőoktatási Térség és az Európai Kutatási Térség között, valamint azt hogy a felsőoktatási tanulmányok harmadik ciklusaként értelmezzék a doktori képzéseket. A miniszterek hangsúlyozták azt is, hogy általános tanulmányi terhe­ lés a legtöbb országban feleljen meg 3 illetve 4 évnyi teljes idős ta­ nulmányoknak, és kiemelték annak a fontosságát, hogy a kutatói képzés a harmadik ciklus szerves részét képezze.

A doktori képzésbe bejutás általában csak azokra korlátozódik, akik si­ keresen elvégezték az ISCED 5A szintű mesterképzést, vagy ezzel egyen­ értékű képesítést szereztek (ld. B1 ábra). Ugyanakkor néhány országban lehetnek egyéb kiválasztási feltételek, amelyeket országos vagy intézményi szinten határoznak meg. Magyar­ országon például minden jelentkezőnek az idegen nyelv tudását igazoló vizsgabizonyítvánnyal kell rendelkeznie a mesterfokozat mellett. A dok­ tori hallgatókat felvételi eljárás keretében választják ki. A jelentkezőknek be kell mutatniuk a doktori disszertációjuk vázlatát, és személyes interjún kell részt venniük. Spanyolországban a mesterszintű képesítést szerző hallgatóknak is újabb magas szintű elméleti képzésben kell részt venniük, mielőtt meg­ kezdik egyéni kutatómunkájukat. (Ld. B2 ábra).

Forrás: Eurydice

Általában csak ISCED 5A szintű mesterfokozattal rendel­ kezők juthatnak be a doktori képzésbe



Mesterfokozat vagy azzal egyenértékű képesítés szükséges

Mesterfokozat vagy azzal egyenértékű képesítés szükséges, de lehetséges alapfokozattal vagy azzal egyenértékű képesítéssel is részt venni (ISCED 5A) (további elvárásoknak való megfelelés alapján)

Csak külföldön végezhető doktori képzés

Nincs adat

Kiegészítő megjegyzések (B1 ábra) Görögország: Csak azok a karok fogadnak mesterszintű képesítés nélküli hallgatót doktori képzésre, amelyek – technikai okok miatt – nem kínálnak második ciklusú kép­zést. Liechtenstein: A mesterfokozatot főként külföldön szerzik meg. Luxemburg: 2007-ben vezetik be a doktori képzést. Románia: Az új struktúra 2005/2006-os be­ vezetése előtt szerzett alapfokozat ad belépési lehetőséget a doktori képzésbe. Ukrajna: Az adatok a BFUG-nak a 2007-es Helyzetelemző beszámolóhoz benyújtott nemzeti jelentésből származnak.

21

F ó kus z ban a z eur ó pa i fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 Tizenegy országban, amelyek többsége részt vesz az EU-s együttműködési programokban (Ciprus, Németország, Görögország, Izland, Írország, Mál­ta, Hollandia, Portugália, Oroszország, Törökország és Egyesült Király­ ság), a hallgatók csak azután juthatnak be a doktori képzésbe, miután bizonyították, hogy megfelelő módon elvégezték legalább az ISCED 5A alapképzési szintet. Ez a lehetőség általában bizonyos feltételekhez kötött. Cipruson az alapképzést elvégzett hallgatók akkor juthatnak be a doktori képzésbe, ha előtte speciális elméleti képzésben vesznek részt az alap­ képzés után, és megszereznek 60 kreditet. Németországban a különösen tehetséges hallgatók közvetlenül az alapképzés után megkezdhetik a doktori tanulmányokat, amennyiben sikeresen letesznek egy speciális, szakterület-specifikus vizsgát. Görögországban az első képesítés (ptychio) elegendő lehet a doktori képzésbe történő belépéshez azokon a karokon, amelyek nem kínálnak második ciklusú képzést. Írországban az adott felsőoktatási intézmény döntheti el, hogy a hallgató jogosult-e közvet­ lenül az alapképzés után belefogni a doktori képzésbe. Máltán és az Egyesült Királyságban azok a jelentkezők, akik nagyon jó minősítésű bachelor oklevéllel rendelkeznek, beiratkozhatnak a bölcsé­ szeti mesterképzésbe. Legalább 15 havi teljes idős kutatás után ezeket a hallgatók bekerülhetnek egy PhD-programra, és ebben az esetben, a mesterképzésben elvégzett tanulmányok beszámítanak a doktori prog­ ramba. Máltán 2006/2007-től felülvizsgálják ezt a szabályozást. Az Egyesült Királyságban viszont egyes esetekben egy releváns szakterületen jó eredményeket elért, kitüntetéses alapfokozattal rendelkező hallgató mesterdiploma nélkül is elkezdheti a doktori képzést, a doktori téma­ vezető(k) hozzájárulásával.

22

Hollandiában a doktori képzésre való bejutáshoz mindig szükséges a témavezető professzor előzetes hozzájárulása és nagyon ritkán fogadják el az alapképzési diplomát. Portugáliában a felsőoktatási intézmény felveheti a hallgatót mester­ diploma nélkül is, ha a hallgatónak elegendő akadémiai vagy tudományos tapasztalata van és képesnek ítélik a harmadik ciklusú doktori tanul­ mányok elvégzésére. Törökországban az alapképzés során elért kivételes teljesítmény esetén a hallgatók beiratkozhatnak doktori programra mesterfokozat megszer­zése nélkül is. Minden ilyen hallgatónak a Nemzeti Felsőoktatási Tanács által központilag szervezett vizsgát kell tennie. A hallgatóknak a nyelv­tudásukat igazoló bizonyítvánnyal is rendelkezniük kell, és teljesíteniük kell minden egyéb feltételt is, amelyet az adott egyetem Szenátusa támaszt. Izlandon a mesterdiplomával nem rendelkező hallgató bizonyos terüle­ teken beiratkozhat doktori képzésre; ugyanakkor ezekben az esetekben hosszabb ideig tartanak a tanulmányok. Oroszországban a kandidat nauk programokra való beiratkozáshoz általában mester vagy szakirányú továbbképzési oklevél szükséges; ugyan­akkor a törvény nem tiltja az alapfokozattal rendelkező hallga­tók­ nak, hogy bejussanak a kandidat nauk szintre.

A kutatói képzés csaknem minden aláíró országban része a doktori programoknak A doktori programok csaknem minden országban tartalmaznak vala­mi­ lyen kutatói képzést (elméleti kurzusokat) is, kötelező vagy választható jelleggel, az egyéni kutatás mellett (Bosznia-Hercegovina – ahol a refor­ mot akkor fogják bevezetni, amikor az új felsőoktatási törvényt elfogadják

áttek i nt é s a bologna i folyamatr ó l – és Macedónia kivételével). A kutatói képzés számos országban kötelező, és az egyéni kutatással párhuzamosan zajlik. (B2 ábra). B2 ábra: Kutatói képzés a doktori programokban, 2006/2007 AD AL AM AT AZ BA

BE BE BE BG CH CY CZ DE DK EE EL ES FI FR GE HR HU IE de fr nl

Szt. Cyril és Method Egyetemen van egy mérnöki tudományok PhD-program, amelynek része az elméleti képzés. Málta: A Máltai Egyetem éppen most tekinti át a PhD-ra vonatkozó hivatalos szabályokat. Az új szabályokat várhatóan 2006/2007-ben hagyják jóvá. Magyarázó megjegyzés A B2 ábra csak a PhD vagy ezzel egyenértékű szintre vonatkozik, és nem tartalmaz második szintű (habilitációs) doktori programokat.

A B

Forrás: Eurydice

A or B

IS IT LI LT LU LV MD ME MK MT NL NO PL PT RO RS RU SE SI SK TR UA UK VA A B A or B A = Kutatói képzés az egyéni kutatás mellett B = Kutatói képzés az egyéni kutatás előtt



Kötelező



Nincs adat

Választható

Bizonyos körülmények között elvárás

Nem alkalmazható: nem kínálnak doktori képzést

Kiegészítő megjegyzések (B2 ábra) Bosznia-Hercegovina: Jelenleg nem elvárás a kutatói képzés, de az előkészületben lévő új felsőoktatási törvény elfogadása után felülvizsgálják az összes doktori programot a Bolognai Folyamattal összhangban. Bulgária: A gyakorlatban az elméleti képzés leggyakrabban az egyéni kutatómunkával párhuzamosan zajlik. Liechtenstein: Csak két doktori képzés (filozófia és orvostudomány) szerepel a kínálatban. Luxemburg: 2007-től ajánl az egyetem doktori képzést. Macedónia: A doktori képzés csak egyéni kutatómunkából(amelyet egy akadémiai mentor irányít) és a doktori disszertáció megvédéséből áll, egy kivétellel: a szkopjei

Bulgáriában és Szlovéniában kötelező a kutatói képzés, de minden felsőoktatási intézmény maga dönti el, hogy az egyéni kutatómunkát megelőzően vagy azzal párhuzamosan kell-e azt elvégezni. Németországban az, hogy van-e kutatói képzés a doktori programban, és hogy annak melyik szakaszában kell szerepelnie (az egyéni kutatómunka előtt vagy közben), attól függ, hogyan szerepel az adott doktori program szabályozásában. A doktori intézetekben (Graduiertenkollegs) bizonyos körülmények között elvárhatják ennek a képzésnek a teljesítését, különösen a természettudományok területén. Írországban csak bizonyos doktori programoknak része az elméleti kutatási képzés. Izlandon a kutatás természetétől függ. Az Egyesült Királyságban bizonyos testületek, amelyek harmadik ciklusú tanulmányokat támogatnak, elvárják, hogy egyéves kutatás-módszertani képzés előzze meg a doktori tanulmányok első részét, vagy folyjon párhuzamosan. Albániában, Belgium vallon és flamand közösségeiben, Máltán, Hollandiában és Svájcban az elméleti képzés a hallgatók számára, az egyéni kutatómunkával párhuzamosan választható. Olaszországban kimondja a törvény, hogy felajánlhatók választható elméleti kurzusok, de az adott intézmény dönti el, hogy az egyéni kutatás előtt, vagy azzal párhuzamosan kínálja-e fel azt. A Vatikánban az elméleti képzés az egyéni kutatás előtt, vagy azzal párhuzamosan folyhat. 23

F ó kus z ban a z eur ó pa i fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007

Magyarázó megjegyzés A B3 ábra csak a PhD vagy ezzel egyenértékű szintre vonatkozik, és nem tartalmaz második szintű (habilitációs) doktori programokat.

24

B3 ábra: A doktori tanulmányok névleges időtartama, 2006/2007

Rögzített vagy minimális hosszúságú időtartam Változó számú évig tart a minimum után Nincs doktori program

Nincs adat

Maximum

Nincs rögzített időtartam

Forrás: Eurydice

A doktorátus névleges időtartamát gyakran három vagy négy évben határozzák meg. Tizenegy országban: Ausztriában, Bulgáriában, Dániában, Franciaországban, a Vatikánban, Magyarországon, Olaszországban, Macedóniában, Norvégiában, Szlovéniában és Ukrajnában a harmadik ciklus névleges időtartama háromévnyi teljes idejű tanulmányokat fed le. Örményországban és Oroszországban szintén három évig tartanak a PhD-val egyenértékű tanulmányok. Spanyolországban, Finnországban, Litvániában és Svédországban a doktorátus teljes időtartama 4 év. Bosznia-Hercegovinában, a Cseh Köztársaságban, Németországban, Észtországban, Izlandon, Lettországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Svájcban a doktori tanulmányok 3-4 évig tartanak. Az Egyesült Királyságban a dok-tori tanulmányok szintén általában 3-4 évnyi teljes időtartamú tanulást igényelnek. A doktori programok hosszát intézményi szinten határozzák meg, ugyanakkor bizonyos központi ellenőrzést is gyakorolnak a kutatási tanácsokon keresztül, s ezek legfeljebb 4 évig támogatják a doktori tanulmányokat. Máltán és Romániában legfeljebb öt évig tarthatnak a doktori tanulmányok, Cipruson pedig 3–8 évük van a jelölteknek, hogy befejezzék a tanulmányaikat. Habár a doktori programok befejezésének nem mindig van felső időkorlátja, csaknem minden aláíró ország meghatározta a doktori tanulmányok minimális időtartamát. Liechtensteinben legalább két évig tart a doktorátus. Albániában, Belgium vallon közösségében, Horvátországban, Grúziában, Görögországban, Írországban, Moldovában, Montenegróban, Portugáliában és Szerbiában legalább 3 évig tart. Hollandiában és Törökországban legalább 4 év kell a doktorátushoz.

Kiegészítő megjegyzések (B3 ábra) Ausztria: 2009/2010-ig lehetséges marad az, hogy valaki két év alatt befejezze a doktori tanulmányokat. Belgium (BE nl): A doktori tanulmányok átlagos időtartama (teljes idejű képzésben) 4,5 év; a normális időtartam négy év. Dánia: A hagyományos doktori tanulmányok (doktorgrad megszerzéséért) hosszabbak (általában 5–8 év). Luxemburg: Az első doktori program 2007-es bevezetésekor annak névleges időtartama teljes idejű képzésben 3 év. Lengyelország: Bár a doktori tanulmányok 3-4 évi teljes idejű tanulmányokat feltételeznek, a leggyakoribb a négyéves időtartam. Ukrajna: Az adatok a BFUG-nak a 2007-es Helyzetértékelő Beszámolóhoz benyújtott nemzeti jelentésből származnak. Egyesült Királyság: A doktori tanulmányok általában 3-4 évi teljes idejű tanulmányokat feltételeznek; ugyanakkor ezt intézményi szinten határozzák meg, és a rendszeren belül számos változat létezhet.

áttek i nt é s a bologna i folyamatr ó l

C. rész: az Európai Kreditátszámítási és -akkumulációs Rendszer (ECTS)

A legtöbb aláíró országban törvényileg kötelező az ECTS bevezetése

Az ECTS-t (ld. a Glosszáriumot) először az Erasmus programban (1989/ 1990-től) használták alapvetően kreditátszámítási rendszerként a hallgatói mobilitást segítő eszközként. A Bolognai Nyilatkozattal az ECTS az Európai Felsőoktatási Térség konzisztensebbé tételének egyik központi elemévé vált. A felsőoktatásért felelős miniszterek konferenciáiról készült nyilatkozatok Berlinben (2003. szeptember) és Bergenben (2005. május) megerősítették az ECTS fontosságát a hallgatói mobilitásban és a nemzetközi programok fejlesztésében . A Berlini Nyilatkozat arra bátorította az aláíró országokat, hogy az ECTS-t már ne csak kreditátviteli, hanem kreditakkumulációs rendszerként is alkalmazzák. A Bergeni Nyilatkozatban felhívták a figyelmet az ECTS használatára az alapképzési és a mesterképzési szakokon, különös tekintettel az EHEA-ra érvényes átfogó képesítési keretrendszerben történő alkalmazásra, amelyet e konferencián fogadtak el. Ebben a jelentésben akkor tekintjük megvalósítottnak az ECTS-t, ha bevezetése a jelenleg hatályos törvényekben benne foglaltatik, ha csaknem minden felsőoktatási intézmény csaknem minden szakára vonatkozik, és ha megfelel annak a követelménynek, hogy a 60 kreditet a hallgatói munkaterhelés alapján nyújtja, és ha kreditátvitelre és kreditakkumulációra egyaránt használják. Következésképpen az ECTS-nek kizárólag az európai hallgatói mobilitási programokban történő használatát a C1-C3 ábrákon nem vettük figyelembe.

2006/2007-ben a legtöbb aláíró ország megvalósította az ECTS bevezetését (a fentebb említett kritériumoknak teljesen megfelelően, azaz nem csak azzal kompatibilis nemzeti kreditrendszert vezetett be, illetve nem csak az európai hallgatói mobilitási programokra korlátozza az ECTS használatát). A rendszert általában 2000 és 2005 között vezették be, és törvénnyel is megerősítették. Néhány ország vagy régió (Ausztria, Belgium (fl) és Románia) már 2000 előtt részlegesen törvényi úton bevezette. A 2005 óta fennálló helyzetet megfigyelve világos, hogy az ECTS-t rendszerint a törvény erejével vezetik be. Azon országok több mint fele, amelyek nem törvényi alapon vezették be az ECTS-t, nemrégiben rendeletekben szabályozták a használatát, vagy éppen most tervezik ennek kialakítását. Örményországban, Görögországban, Liechtensteinben, Moldovában és Lengyelországban 2005-ben vagy utána fogadták el az ECTS kötelező érvényű bevezetéséről szóló törvényi szabályozást. Andorrában, Cipruson és Észtországban (ahol az ECTS 2009/2010-től minden felsőoktatási intézményben kötelező lesz) törvényjavaslatok vagy rendeletjavaslatok várnak ratifikációra vagy hivatalos jóváhagyásra. A Cseh Köztársaságban jelenleg nem terveznek törvényt. Míg az ECTS bevezetését nem szabályozza törvény Írországban, addig a nemzeti oklevél-kibocsátási rendszernek már része. Macedóniában a 2000-es felsőoktatási törvény alapján minden felsőoktatási intézménynek kreditalapon kell szerveznie az alapképzést és az utána következő tanulmányi szakaszokat, ugyanakkor az intézmények választhatnak, hogy az ECTS-t vagy egy másik rendszert vezetnek-e be.

25

F ó kus z ban a z eur ó pa i fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 Azon országok közül, amelyek 2005-re nem vezették be az ECTS-t (a kizárólag mobilitási programokban történő használaton kívül) a helyzet megváltozott Grúziában (a 2004-es törvény 2009/2010-re kötelezővé teszi a teljes körű bevezetést), Portugáliában (az új törvény szerint 2006/2007től kötelező lesz) és Törökországban (ahol 2005/2006 vége óta kötelező). Belgium német közösségében a kizárólag ISCED 5B szinten kínált képzésekben 2005/2006-tól szintén bevezették az ECTS-t. Svédországban az új ECTS-alapú rendszert már elfogadták és 2007. július 1-től alkalmazzák is. C1 ábra: Az ECTS-re vonatkozó törvényi szabályozások, 2006/2007

Andorra: Az ECTS-t 2004/2005-ben bevezették, de nincs mögötte törvényi szabályozás. Az új egyetemi törvény elfogadása után lesz kötelező. Azerbajdzsán: Az adatok a BFUG-nak a 2007-es Helyzetértékelő Beszámolóhoz be-nyújtott nemzeti jelentésből származnak. Belgium (BE de): Az ECTS a jelenleg kizárólagosan nyújtott ISCED 5B szintű programokban működik. Bosznia-Hercegovina: A törvény ezt a kérdés egységes szinten is szabályozza (a Republika Srpska-ban) és a tartományok nagy részében külön is. A parlamenti elfogadásra váró felsőoktatási törvény tervezete is utal az ECTS-re. Ciprus: Jelenleg megvitatás alatt áll a felsőoktatási intézményekre vonatkozó törvénynek az ECTS kötelező bevezetéséről szóló kiegészítése. Észtország: Az elfogadásra váró törvény alapján kötelező lesz 2009/2010-től az ECTS-t bevezetni. Lettország és Litvánia: A jelenlegi törvényben utalnak az ECTS létezésére a nemzeti kreditrendszer mellett. A nemzeti kreditrendszert az új, elfogadásra váró törvényben felváltja az ECTS. Lengyelország: A 2007. január 1-jén hatályba lépett szabályozások előírják, hogy az ECTS-t kötelezően be kell vezetni az összes alapképzési és mesterprogramban. Portugália: Az új törvény szerint a 2006/2007-től fokozatosan be kell vezetni az ECTS-t. Spanyolország: A szabályozás kötelezővé teszi az ECTS bevezetését az összes háromciklusú képzésben 2010 októberére. A rendszert jelenleg kizárólag a mesterprogramokban alkalmazzák. Svédország: A szabályozás új, az ECTS-szel összhangban álló kreditpont rendszert vezet be. Egyesült Királyság: A felsőoktatási intézmények független, autonóm szervezetek, amelyeket királyi karta vagy törvény hatalmaz fel arra, hogy kialakítsák a saját diplomáikat. Az intézményi autonómia azt jelenti, hogy nem állnak jelentős jogi akadályok a bolognai reformok bevezetése előtt és a felsőoktatási szektor pozitívan fogadta a Bolognai Folyamatból adódó fejleményeket.

Az ECTS általános használatban van a legtöbb aláíró országban

Forrás: Eurydice

26

Kiegészítő megjegyzések a C1 Ábrához



Van törvényi szabályozás az ECTS bevezetésére



Törvényi szabályozás nélkül vezették be az ECTS-t



Nem vezették be az ECTS-t (kivéve a mobilitási programokat)



Nincs adat

2006/2007-ben a legtöbb ország már bevezette az ECTS-t. Több mint a felükben minden intézményben és szakon használják, akár kötelező jelleggel, és / vagy a kialakult gyakorlat alapján. Más országokban legalább részben bevezették az ECTS-t. Franciaországban 2007/2008-ban teljesen bevezetik. Grúziában számos egyetem már a törvény által a teljes bevezetésre előírt 2009/2010-es határidő

áttek i nt é s a bologna i folyamatr ó l előtt bevezette az ECTS-t. Svájcban fokozatosan vezetik be az ECTS-t a háromciklusú képzés megvalósításával összhangban (a teljes megvalósulást 2010-re kell lezárni). C2 ábra: Az ECTS bevezetésének a szintje, 2006/2007

Magyarázó megjegyzés A kompatibilisnek tekintett nemzeti kreditek a hallgatói munkaterhelésen és / vagy a tanulási eredményeken alapulnak. A jelmagyarázat első kategóriája (Kötelező bevezetni minden szakon vagy általános bevezetés történik) főként a nemzeti szabályozáson alapul és arra utal, hogy minden szinten és szakon kötelező bevezetni az ECTS-t. Ahol nem szabályozta törvény a bevezetést, ott az „általános bevezetés történik” azt jelenti, hogy az ECTS-t minden felsőoktatási intézmény minden szakterületen alkalmazza, minden szakon minden modulban és minden hallgató esetében. Kiegészítő megjegyzések a C2 ábrához



Kötelező bevezetni minden szakon vagy általános bevezetés történik



Részleges és fokozatos bevezetés



Csak nemzeti kreditek

A nemzeti kreditek összhangban vannak az ECTS-szel vagy párhuzamosan működnek

Azerbajdzsán: Az ECTS-szel kompatibilis nemzeti kreditrendszert vezetettek be 2006-ban. A kreditrendszerre történő teljes körű átállás 2010-re várható. Azerbajdzsán és Ukrajna: Az adatok a BFUG-nak a 2007-es Helyzetértékelő Beszámolóhoz benyújtott nemzeti jelentésekből származnak. Belgium (fr): 2005 óta kötelező az ECTS. Teljes körűen használják. Ciprus: A Ciprusi Egyetemen minden szakon elkezdték használni az ECTS-t 2005 szeptembere óta. Észtország: Az ECTS-t 2009/2010-ben kötelező jelleggel minden felsőoktatási intézményben bevezetik. Grúzia: Mind a 43 akkreditált felsőoktatási intézmény bevezette az ECTS-t minden tanulmányi szinten (alapképzés, mesterképzés, doktori). Görögország: Teljes körűen használják az ECTS-t. Vatikán: A 2004-es törvény eredményeként fokozatosan vezetik be az ECTS-t. Írország: Az ECTS-t általában csak az alapképzési szakokon alkalmazzák. Jelenleg vezetik be a mesterképzésekbe és a doktori képzésekbe az egyetemi szektorban. Málta: Kötelező az ECTS minden alapképzési és mesterszakon, kivéve az orvostudományt és a szájsebészetet. Portugália: 2006/2007-től felmenő rendszerben vezetik be az ECTS-t. Románia: 2005/2006 óta általánosan használják az ECTS-t. Oroszország és Ukrajna: A létező nemzeti kreditrendszert az ECTS-re alapozva hozták létre. Spanyolország: Az ECTS-t jelenleg csak a mesterszakokon alkalmazzák. Svédország: Az új, ECTS-en alapuló kreditrendszer 2007 júliusában lép hatályba és minden intézmény és szak számára kötelező lesz. Egyesült Királyság: Skóciában és Wales-ben két, a nemzeti kreditrendszerben megszerzett kreditpont egy ECTS kreditnek felel meg. Angliának és Észak-Írországnak is ajánlotta egy szektorközi koordinációs csoport ezt a kreditrendszert (amelyben két nemzeti kreditpont egy ECTS kreditnek felel meg).

27

F ó kus z ban a z eur ó pa i fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007

28

Máltán az ECTS-t az alap- és mesterképzésekben használják, de a doktori szinten nem, mivel az utóbbi túlnyomórészt egyéni kutatómunkán alap­szik (B2 ábra). C3 ábra: Az ECTS alkalmazása a háromciklusú programokban, 2006/2007

Forrás: Eurydice

A nemzeti kreditrendszerrel bíró országok közül volt, amelyik a rend­szer­ be illesztette az ECTS-t (Olaszország, Hollandia és Norvégia) és volt, ame­ lyik eltörölte azt egy, az ECTS-szel kompatibilis új rendszer kedvéért (Finnország, 2005 augusztusa óta). Mások is el fogják törölni a létező kre­ ditrendszerüket, ideértve Bosznia-Hercegovinát és Észtországot (mind­ ketten 2009/2010-re), Lettországban és Litvániában pedig most vár elfo­ gadásra a nemzeti kreditrendszert ECTS-szel felváltó szabályozási javaslat. Svédországban az ECTS-en alapuló új rendszer 2007. július 1-jén lép ha­ tályba. Spanyolországban jelenleg csak a mesterképzésekben használják az ECTS-t, míg a hagyományos nemzeti kreditrendszert alkalmazzák (ez nem kompatibilis az ECTS-szel) a többi programban. Minden szakon ECTS-t fognak alkalmazni, ha 2010-re bevezetik a háromciklusú rendszert. Az Egyesült Királyságban a működő nemzeti rendszerek Skóciában és Wales-ben már kompatibilisek az ECTS-szel, míg Angliában a szektorközi koordinációs csoport által ajánlott rendszer figyelembe veszi a jelenleg használt rendszert és az ECTS-szel is kompatibilis. Minden országban, ahol létezik a háromciklusú szerkezet (A1 ábra), te­ kin­tet nélkül az ECTS bevezetésének szintjére (C2 ábra), használják is ezt a kreditrendszert (vagy egy kompatibilis nemzeti rendszert) legalább az alap és a mesterképzésben (a Bergeni Nyilatkozat ajánlásával össz­hang­ ban). Ezeknek az országoknak több mint a fele a doktori fokozathoz vezető programokban is használja azt(C3 ábra). Írországban minden alapképzési diplomához vezető képzésben hasz­ nál­ják, és fokozatosan bevezetik a mesterképzésekbe és a doktori kép­ zésekbe is.

Alapképzés / mesterképzés / doktori szintek

ECTS

a nemzeti kreditrendszer kompatibilis az ECTS-szel

Alapképzés / mesterképzés

ECTS

a nemzeti kreditrendszer kompatibilis az ECTS-szel



Nem vezették be az ECTS-t (kivéve a mobilitási programokban)



a nemzeti kreditrendszer nem kompatibilis az ECTS-szel



Nincs adat

áttek i nt é s a bologna i folyamatr ó l Kiegészítő megjegyzések a C3 ábrához Azerbajdzsán és Ukrajna: Az adatok a BFUG-nak a 2007-es Helyzetértékelő Beszámolóhoz benyújtott nemzeti jelentésekből származnak. Belgium (de): az ECTS-t kizárólag a létező ISCED 5B szintű alapképzési programoknál használják. Bosznia-Hercegovina: Nem minden felsőoktatási intézményben használják az ECTS-t a doktori szinten. Litvánia: Csak az európai mobilitási programokban használják az ECTS-t. Spanyolország: Az ECTS-t jelenleg csak a mesterszakokon alkalmazzák. Svédország: Az ECTS-t 2007 júliusában vezetik be és minden intézmény és szak számára kötelező lesz ettől a dátumtól.

Az ECTS-t leggyakrabban kreditátvitelre és kreditakkumulációra egyaránt alkalmazzák Azoknak az országoknak a nagy részében, ahol az ECTS-t bevezették, kreditátvitelre és kreditakkumulációra egyaránt használják. A kettős felhasználást nemrégiben vezették be a Cseh Köztársaság és Lengyelország számos intézményében. Lettországban, a Vatikánban és az Egyesült Királyságban (ahol kompatibilis nemzeti rendszerek vannak), kizárólag kreditátvitelre használják az ECTS-t. Lettországban éppen változóban van a helyzet, itt a felsőoktatási törvény tervezete (amelyet várhatóan 2007-ben fogadnak el) az ECTS teljes körű bevezetését írja elő. A Vatikánban az ECTS kreditakkumulációra való használata jelenleg megvitatás alatt áll. Bosznia-Hercegovinában az ECTS-t eddig csak kreditakkumulációra használták, kreditátvitelre nem, mivel annyira alacsony a hallgatói mobilitás szintje.

D. rész: Az oklevélmelléklet Az oklevélmellékletet széles körben használják Az oklevélmelléklet (Diploma Supplement, a továbbiakban DS) célja, hogy a megszerzett tudás és készségek átláthatóak és könnyen érthetőek legyenek a mobilitás során. A Berlini Nyilatkozat kimondta, hogy 2005-től minden végzős hallgatónak automatikusan, térítésmentesen és egy széles körűen használt európai nyelven meg kell kapnia ezt a dokumentumot. 2006/2007-re, a DS-re már kifejezetten utaltak a törvények és a legtöbb aláíró országban kiállították azt a felsőoktatási intézmények. Habár kezdetben számos országban a DS-t külön szabályozás nélkül vezették be, a legtöbb helyen nemrégiben kötelezővé is vált. 2005-ben nyolc ország tett így, nevezetesen Ausztria, a Cseh Köztársaság, Finnország, a Vatikán, Olaszország, Liechtenstein, Hollandia és Lengyelország. A DS megvalósítása többnyire 2001 és 2004 között kezdődött. 2005-ben vezették be Bosznia-Hercegovinában, Grúziában, Görögországban és Írországban, Máltán pedig 2006 decemberében. 2006/2007-re a DS-t minden intézményben és minden szakon ki kell állítani az érintett országok több mint a felében, a törvénynek vagy a hivatalos dokumentumoknak megfelelően. 2006 márciusától széles körben használják Magyarországon, Törökországban pedig a 2005/2006-os tanév végétől kezdve. Az aláíró országok körülbelül egyharmadában, a DS-t csak részlegesen vezették be (bizonyos intézményekben és szakokon használják). Horvátországban és Oroszországban 2008-tól bocsátják ki széles körben, Franciaországban pedig 2009-től. Írországban, Portugáliában és az Egyesült Királyságban (Skócia) ez 2007-ben történik meg. 29

F ó kus z ban a z eur ó pa i fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 D1 ábra: Az oklevélmelléklet bevezetésének szintje, 2006/2007

Bulgária: A DS-t minden felsőoktatási intézmény, de csak az alapképzési és mesterszakokra állítja ki. Horvátország: Az utóbbi néhány évben néhány kar már kibocsátott DS-t olyan hallgatóknak, akik Bologna előtti szakokon diplomáztak. Ciprus: A bemutatott helyzet a Ciprusi Egyetemre vonatkozik. Grúzia: A jelenlegi szabályozás szerint minden felsőoktatási intézmény minden szinten köteles kibocsátani a DS-t 2005 óta. Macedónia: A jelenlegi szabályozás nem kötelezi a felsőoktatási intézményeket a DS kiadására; ugyanakkor sokan saját hatáskörben megteszik ezt. Ukrajna: Az oklevélmellékletet 2008/2009-től vezetik be. Magyarázó megjegyzés

Forrás: Eurydice

A jelmagyarázat első kategóriája („Kötelező bevezetni minden szakon vagy általános bevezetés történik”) főként a nemzeti szabályozáson alapul és arra utal, hogy minden szinten és szakon kötelező bevezetni a DS-t. Ahol nem szabályozta törvény a bevezetését, az „általános bevezetés történik” azt jelenti, hogy a DS-t minden felsőoktatási intézmény minden szakterületen alkalmazza, minden szakon minden modulban és minden hallgató esetében.



Kötelező bevezetni minden szakon vagy általános bevezetés történik



Részleges vagy fokozatos bevezetés



A bevezetést a 2007/2008-as tanév vége előtt tervezik



Még nem kezdődött el a megvalósítás

Kiegészítő megjegyzések a D1 ábrához Albánia: A 2006/2007-es tanév végén vezetik be a DS-t. Örményország: A nemzeti DS-t 2007-ben felváltja az EU / Európa Tanács / UNESCO által javasolt forma. Azerbajdzsán: Az EU / Európa Tanács/ UNESCO által javasolt formának megfelelő DS előkészítése hamarosan lezárul; a megvalósítási tervek ezt fogják követni. Azerbajdzsán és Ukrajna: Az adatok a BFUG-nak a 2007-es Helyzetértékelő Beszámolóhoz benyújtott nemzeti jelentésekből származnak.

30

Hat ország vagy régió nem vezette még be a DS-t. Ezek közül négy esetében a törvény már tartalmaz utalást a bevezetésére. Belgium német közösségében, illetve Luxemburgban azt tervezik, hogy 2007/2008 végén, illetve 2007/2008 folyamán kezdik használni. Ukrajnában a várakozások szerint a 2008/2009-es tanévben fog megvalósulni. Albániában jelenleg egy munkacsoport dolgozik a DS megtervezésén a 2006/2007-es tanév végén történő bevezetés érdekében. Az örmény ENIC/NARIC iroda előkészített egy oklevélmelléklet tervezetet, amelyet 2007 áprilisában fejeznek be; az EU / Európa Tanács / UNESCO által javasolt formának megfelelő DS-t a 2007. június–júliusában mesterdiplomát szerző hallgatók kapják meg. Azerbajdzsánban a jelenleg használt DS nemzeti formátumban készül, amelyet még nem vizsgáltak

áttek i nt é s a bologna i folyamatr ó l felül az EU / Európa Tanács / UNESCO által javasolt formának megfelelően. Belgium flamand közösségében, Hollandiában és az Egyesült Királyságban (Skócia), az oklevélmelléklet az EU / Európa Tanács / UNESCO által javasolthoz közel eső formátumban létezik.

kiadni a DS-t. Szlovákiában és Macedóniában némiképpen változatosabb a helyzet és nagyrészt az érintett intézményen múlik. Bulgáriában 2005/2006-tól automatikusan és térítésmentesen kiállítják az oklevélmellékletet.

A legtöbb aláíró országban automatikus és ingyenes az oklevélmellékelt kibocsátása

D2 ábra: Megfelelés annak a feltételnek, hogy az oklevélmellékletet automatikusan és térítésmentesen állítsák ki 2006/2007

Forrás: Eurydice

Tekintet nélkül arra, hogy mekkora körben használják, a DS-t általában automatikusan és térítésmentesen kapják meg a tanulmányaik végén a végzett hallgatók (D2 ábra). Ugyanakkor hét országban még jelenleg eltérnek ettől a gyakorlattól. Albánia (2006/2007-től), Bosznia-Hercegovina, Horvátország, a Vatikán, Oroszország, Spanyolország és Törökország csak a hallgató kérésére állítja ki. A dokumentum angol verzióját szintén csak kérésre adják ki Belgium vallon és flamand közösségében és Lengyelországban. Andorrában a katalánon kívüli más nyelvű verziókat kérvényezni kell. Magyarországon az oklevélmellékletet magyarul és angolul automatikusan és térítésmentesen adják ki, azonban kisebbségi nyelven folytatott tanulmányok esetében a kisebbség nyelvén is igényelhető, viszont azt csak kérésre állítják ki. Az Egyesült Királyságban (Anglia, Wales és Észak-Írország) még nem minden intézmény állítja ki automatikusan. Az oklevélmelléklet Albánia (2006/2007-től), Macedónia (ahol a térítésről a felsőoktatási intézmény lemondhat), Oroszország, Spanyolország (nyelvtől függetlenül) és Szlovákia kivételével csaknem mindenütt térítésmentes. Ugyanakkor változóban van a helyzet Horvátországban és Oroszországban, ahol 2008-tól automatikusan és térítésmentesen fogják



A DS kiállítása:



Automatikus és térítésmentes



Kérésre és térítésmentes



Kérésre és térítésért Még nem vezették be az oklevélmellékletet

31

F ó kus z ban a z eur ó pa i fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 Kiegészítő megjegyzések a D2 ábrához Albánia: Az oklevélmellékletet 2006/2007-től kérésre és térítésért kiállítják. Örményország: Egy nemzeti oklevélmelléklet (amely nem felel meg az EU / Európa Tanács / UNESCO által javasolt formának) használatos jelenleg, s ezt többnyire automatikusan állítják ki. Ausztria: Az oklevélmellékletet rendszerint automatikusan és térítésmentesen állítják ki; 2007-től azonban csak kérésére fogják kiadni (de még mindig ingyen) a tanárképző intézmények (Akademien für Lehrer/innenbildung vagy Pädagogische Hochschulen) végzős hallgatóinak. Azerbajdzsán: Egy nemzeti oklevélmellékletet (amely nem felel meg az EU / Európa Tanács / UNESCO által javasolt formának) állítanak ki automatikusan és térítésmentesen minden hallgatónak. Azerbajdzsán és Ukrajna: Az adatok a BFUG-nak a 2007-es Helyzetértékelő beszámolóhoz benyújtott nemzeti jelentésekből származnak. Belgium (de): 2007/2008 végén vezetik be az oklevélmellékletet. Német, francia és angol nyelvű lesz, illetve automatikus és ingyenes minden érintett nyelven és minden szakon. Ciprus: Néhány magánintézményben az oklevélmellékletet kérésre és térítésmentesen, és angolul adják ki. Litvánia: Az oklevélmellékletet 2006 óta automatikusan kiállítják. Hollandia: Az oklevélmellékletet 2005 márciusa óta automatikusan kiállítják. Oroszország: 2008-tól az oklevélmellékletet automatikusan és térítésmentesen kiállítják minden akkreditált szakon diplomátszerzett hallgató részére. Szlovénia: Az oklevélmellékletet 2000/2001 óta automatikusan és térítésmentesen kiállítják, 2005/2006 óta pedig az EU valamelyik hivatalos nyelvén. Ukrajna: Amikor az oklevélmellékletet 2008/2009-ben bevezetik, automatikusan és térítésmentesen fogják majd kiadni azt.

Az oklevélmellékletet általában angolul, vagy pedig angolul és az oktatás nyelvén állítják ki Horvátország, Ciprus, Németország, Írország, Málta, a skandináv országok és az Egyesült Királyság csak angolul állítják ki a DS-t.

32

Az aláíró országok több mint fele angolul és az oktatás nyelvén is kiállítja azt. Albániában ugyanez lesz a helyzet, amikor a 2006/2007-es tanév végére bevezetik a DS-t. Szerbiában a DS-t angolul és szerbül adják ki, valamint az oktatás nyelvén, ha ez nem a fenti két nyelv valamelyike. Hollandiában a DS-t vagy a nemzeti nyelven vagy angolul adják ki. 3 másik országban (Franciaország, Szlovénia és Spanyolország) a hallgató kívánságának és az intézmény által nyújtott lehetőségeknek megfelelően a DS elérhető az oktatás nyelvén vagy az EU valamelyik hivatalos nyelvén. Andorra és Törökország figyelemre méltó abból a szempontból, hogy milyen sok nyelven elérhető az oklevélmelléklet. Andorra katalánul, angolul, spanyolul, franciául vagy portugálul adja ki a dokumentumot. Törökországban elérhető angolul, franciául vagy németül (és törökül is). Lengyelországban 2007 januárjáig a lengyelen kívül elérhető volt németül, angolul, spanyolul, franciául vagy oroszul. Kiegészítő megjegyzések a D3 ábrához Azerbajdzsán: A nemzeti oklevélmelléklet minden hazai hallgató azeri nyelven kapja meg; a külföldi hallgatók pedig azeri nyelven és angolul kapják meg a DS-t. Azerbajdzsán és Ukrajna: Az adatok a BFUG-nak a 2007-es Helyzetértékelő beszámolóhoz benyújtott nemzeti jelentésekből származnak. Belgium (nl): A DS-t hollandul adják ki minden hallgatónak. A szabályozás szerint kérésre adják ki angolul, de a gyakorlatban minden intézmény hollandul és angolul is kiállítja. Cseh Köztársaság: Elvben a felsőoktatási intézmény döntheti el, hogy az oktatás nyelvén kívül még milyen nyelven állítja ki az oklevélmellékletet. A gyakorlatban a legtöbb intézmény csehül és angolul is kiállítja. Izland: Bizonyos felsőoktatási intézmények izlandi nyelven is kiadják a DS-t. Egyesült Királyság (Wales): Néhány walesi intézmény angolul és welsh nyelven adja ki a DS-t.

áttek i nt é s a bologna i folyamatr ó l D3 ábra: Milyen nyelveken állítják ki az oklevélmellékletet? 2006/2007

E. rész: Egyéb intézkedések az elismerés előmozdítása érdekében

Forrás: Eurydice

Körülbelül tíz országban fogadtak el Nemzeti Képesítési Keretrendszert (NKKR)



Az oktatás nyelvén és az EU egy vagy több hivatalos nyelvén



Az oktatás nyelvén és / vagy angolul



Csak angolul



Még nem vezették be az oklevélmellékletet

A bergeni konferencián az európai felsőoktatási miniszterek elfogadtak egy átfogó képesítési keretrendszert az Európai Felsőoktatási Térségre (EHEA). Ez utal a háromciklusú képzési szerkezetre és minden ciklusra általános leíró fogalmakat használ, (amelyek az első és a második ciklus esetében tanulási eredményekre, készségekre és kreditekre épül). A miniszterek megegyeztek abban, hogy az EHEA átfogó képesítési keretrendszerrel kompatibilis nemzeti képesítési keretrendszereket dolgoznak ki 2010-re, és 2007-ben el is kezdik ezt a feladatot. A nemzeti képesítési keretrendszereket (Ld. Glosszárium) úgy lehet meghatározni, mint a hivatalos végzettségek és egyéb tanulási eredmények leírására szolgáló mechanizmusokat az oktatás minden szintjén; összetevői és formátuma országonként változhatnak. A szándékok szerint a keretrendszer egy átlátható, meghatározott jelentéssel bíró forrás lesz nemzetközi szinten. 2007 februárjától 9 ország, illetve régió (többségük EU-tagállam) jelentette be, hogy elfogadott (de nem feltétlenül valósított még meg) egy ilyen keretrendszert a felsőoktatásban. Franciaország illetve az Egyesült Királyság 2002-ben, illetve 2001-ben; a többi, ebbe a csoportba tartozó ország 2003 óta tette ezt meg. A 2007. májusi londoni konferencia közeledtével Írország és Skócia részt vett egy kísérleti projektben, amelynek az volt a célja, hogy önértékeléses módszerrel igazolják nemzeti keretrendszereik kompatibilitását az EHEA keretrendszerrel. Ez a kezdeményezés a 2005-ös bergeni, a Bolognai Folyamattal összefüggő miniszteri csúcs következményeként született, 33

F ó kus z ban a z eur ó pa i fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007

34

E1 ábra: A felsőoktatást is tartalmazó nemzeti képesítési keretrendszer elfogadásának helyzete, 2006/2007

Forrás: Eurydice

ahol a részt vevő országok miniszterei által elfogadott jelentés felszólította az országokat, hogy találják meg annak módját, hogyan igazolják nemzeti keretrendszereik kompatibilitását az EHEA keretrendszerrel. (Az E1 ábra azonban szigorúan csak a (felsőoktatást is tartalmazó) nemzeti képesítési keretrendszer elfogadására vonatkozik.) Számos országnak még a későbbiekben kell majd elfogadnia a nemzeti képesítési keretrendszert, de ezt már tervbe vették. Lettország, Málta, Hollandia és Svédország 2007-ben tervezik egy ilyen a keretrendszer elfogadását. A Cseh Köztársaságban a keretrendszer elveinek az elfogadását szintén 2007-re tervezik. Örményországban ennek 2009 végére kell megszületnie. Általánosságban az országok nagy része még nem tűzte ki a dátumot az NKKR elfogadására, de aktívan tevékenykedik (szakbizottságokban, munkacsoportokban vagy társadalmi konzultáció révén) a modell elkészítésén. Az is előfordul, hogy nemrégiben alakultak munkacsoportok, mint például Belgium (fr), Ciprus, Grúzia, Lengyelország esetében 2006ban, vagy nagyon hamarosan megalakulnak, mint Ausztriában, ahol a konzultáció 2007-ben kezdődik. Bulgáriában, Horvátországban, Görögországban, Norvégiában, Spanyolországban és Törökországban munkacsoportok készítenek javaslatot 2007-ben arra, hogy kormányuk fogadjon el egy (teljes vagy részleges) modell keretrendszert. Litvániában 2008-ban tervezik befejezni a modellt. Albániában már lezárult a társadalmi vita, és az NKKR-ről törvénytervezet készült. Finnországban, a keretrendszer-modellt 2004-ben átadták az Oktatási Minisztériumnak, de még nem született döntés az elfogadásáról.



Elfogadva



2007 vége előtt elfogadják

Nincs elfogadva / nem tűztek ki határidőt az elfogadásra Nincs adat

Kiegészítő megjegyzések az E1 ábrához Albánia: Az albán NKKR modell a brit példán alapul. A szintleírásokat albánul fogalmazták meg; az NKKR albánul és angolul készül el. Örményország: Az NKKR elfogadását 2009 végére tervezik. Belgium (nl): A felsőoktatási képesítési keretrendszer elveit egy 2003. áprilisi rendelet tartalmazza. Bosznia-Hercegovina: A projekt irányító testülete 2007 áprilisában fogja elfogadni a javasolt képesítési keretrendszert.

áttek i nt é s a bologna i folyamatr ó l Cseh Köztársaság: A nemzeti képesítési keretrendszer elveit egy 2007. augusztus 1-jén hatályba lépő új törvény tartalmazza. Grúzia: Most készül a felsőoktatási törvény módosítása, és ennek megfelelően fogják meghatározni az NKKR elfogadásának határidejét. A várakozások szerint 2008-ra megszületik az NKKR. Lettország: A nemzeti képesítési keretrendszer elveit a felsőoktatási törvény tervezete tartalmazza, amelyet 2007-ben kell elfogadni. Macedónia: 2009/2010-re meg kell születnie az NKKR-nek. Málta: A tervek szerint az EHEA keretrendszerével kompatibilis NKKR-nek 2007 őszén kell elindulnia. Montenegró: Tervváltozat készült, amit vitára bocsátottak az érintettek körében. A válaszok alapján nyilvános vitát szerveznek, és végleges verziót készítenek. Ez a változat 2007 decemberében kerül a kormány elé jóváhagyásra, a munkaterv szerint. Szlovákia: Az NKKR teljes megvalósítását 2009-ben tervezik. Ukrajna: 2010-re meg kell születnie az NKKR-nek. Az adatok a BFUG-nak a 2007-es Helyzetértékelő Beszámolóhoz benyújtott nemzeti jelentésből származnak.

Az érintett országok mintegy felében hivatalosan elismerik a közös okleveleket Ugyanúgy, mint az ECTS vagy az oklevélmelléklet, a közös diplomák (Ld. a Glosszáriumot) is kulcsszerepet játszanak az EHEA fejlesztésében. Mivel a hivatalos jogi szabályokból azonban hiányzik a közös diplomák fogalmára történő határozott utalás, ezért elismerésük akadályokba ütközhetett – vagy még mindig abba ütközik. Ebből az okból kifolyólag és a lisszaboni egyezményt ratifikáló folyamatokkal összhangban a Bergeni Nyilatkozat felszólította az aláíró országokat, hogy ismerjék el azokat a közös diplomákat, amelyeket az EHEA két vagy több országa bocsát ki.

2007 februárjában a nemzeti vagy nemzetközi közös diplomák kibocsátását nemzeti jogszabály vagy hivatalos dokumentumok szabályozták azoknak az országoknak mintegy a felében, ahol erről információ volt elérhető. Az érintett országtól függően ezek a dokumentumok nem mindig határozzák meg, hogy mely szakokon lehet közös diplomát kibocsátani. Például, a Cseh Köztársaságban, Belgium flamand közösségében, Finnországban, Franciaországban és Máltán közös diplomát lehet kiadni mind a három ciklusban. Litvániában és Lengyelországban ez csak az első két ciklusra érvényes, Görögországban pedig csak a mesterképzésekre. A többi országban nem utal egyértelműen a jogi szabályozás vagy hivatalos dokumentum a közös diplomák kibocsátásának lehetőségére. Hollandia és Spanyolország esetében viszont ezt a megfigyelést módosítanunk kell, mert ezekben az országokban hamarosan jogilag is szabályozni fogják a közös diploma fogalmát. Lettországban egy új törvénytervezet (amelyet várhatóan 2007-ben fogadnak el) rendelkezik a nemzetközi kettős vagy közös diplomákról. Andorrában a közös diplomák hivatalos elismerése jelenleg kormányzaton belüli vita tárgya. A hivatalos elismerés nem jelenti azt, hogy azokban az országokban gyakrabban vagy szélesebb körben bocsátanak ki közös diplomát, mint azokban, ahol nincs erre vonatkozó szabályozás. Így Cipruson és Máltán, ahol a közös diplomák kibocsátását lehetővé teszi a törvény, még soha nem fordult elő ilyen eset. Írországban, ahol szintén engedélyezett a közös diplomák kibocsátása, a még nem vezettek be egyetemi szintű szabályozást. Ellenben Svájcban, ahol nincs releváns jogi szabályozás, a gyakorlatban kiadnak közös diplomákat.

35

F ó kus z ban a z eur ó pa i fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007

Forrás: Eurydice

E2 ábra: Közös diplomák hivatalos elismerésének helyzete, 2006/2007

Jogi szabályozás vagy hivatalos dokumentumok alapján ismerik el a közös diplomákat

36



Nincs hivatalos elismerés



Nincs adat

Kiegészítő megjegyzések az E2 ábrához Albánia: A felsőoktatási törvénytervezetet, amely a közös diplomákra is vonatkozik, várhatóan 2007-ben fogják elfogadni. Azerbajdzsán: Habár számos közös szak működik nemzetközi felsőoktatási intézményekkel közösen, a hallgató nemzeti diplomát kap ezeken a szakokon is. Azerbajdzsán és Ukrajna: Az adatok a BFUG-nak a 2007-es Helyzetértékelő Beszámolóhoz benyújtott nemzeti jelentésekből származnak. Ciprus: A Ciprusi Egyetem működését szabályozó rendelkezéseket módosították a közös diplomák kibocsátására vonatkozó szabályokkal. Észtország: Minden közös diplomát elismernek a Lisszaboni Ekvivalencia Egyezmény alapján. Külön jogszabály-módosítás készült a közös diplomák kibocsátásnak támogatására. Írország: Míg egy sor intézmény alakított ki közös diplomákat Írországban, ezek még nem az egyetemi szektorban készülnek. Az Ír Nemzeti Egyetem 2006 novemberében elfogadta, hogy lehetséges a közös diploma-kibocsátás, és ennek megfelelően módosította az alapító okiratát. Macedónia: Az új, 2007 végére várt felsőoktatási törvény tartalmazni fogja a közös diplomák elismerésének a szabályozását. Egyesült Királyság: Az Egyesült Királyság a diplomakiadás jogát ellenőrzi, és nem az egyedi diplomák kiadását. Maguk a diplomaadó programok jogilag az oklevél kibocsátási joggal rendelkező intézményhez tartoznak. Az oklevél-kibocsátási jog megítélésének és ennek feltételei meghatározásának joga a Kormányé, aki kikéri a Minőségbiztosítási Ügynökség (QAA) véleményét.

áttek i nt é s a bologna i folyamatr ó l

F. rész: A minőségbiztosítás nemzeti testületei A kölcsönös elismerés a felsőoktatási minőségbiztosítás területén szükségessé teszi, hogy világosan definiált és közösen elfogadott értékelési és akkreditációs kritériumokat és módszereket fejlesszenek ki. Ennek a célnak az érdekében a 2003-as berlini miniszteri konferencia konklúzióinak megfelelően, a nemzeti minőségbiztosítási rendszereknek nem csak az ezért felelős testületeket kell magukba foglalniuk, hanem ezek alapvető céljait és összetételét is meg kell határozniuk. A 2005-ös bergeni nyilatkozat kimondja, hogy „szinte minden ország rendelkezik a berlini nyilatkozatban meghatározott kritériumokon alapuló, nagyfokú együttműködést és hálózatba szervezést feltételező minőségbiztosítási rendszerről”.

válásnak (a nemzeti minőségbiztosítási testületek részvételéről az ENQAban további információkat az F4 ábra tartalmaz). F1 ábra: Nemzeti (vagy regionális) minőségbiztosítási testületek, 2006/2007

A legtöbb országban van független nemzeti minőségbiztosítási testület Forrás: Eurydice

A minőségbiztosítás objektív voltának biztosítása érdekében, az ezért a feladatért felelős testületnek függetlennek kell lennie és működésében, valamint munkamódszereiben autonóm felelősséggel kell bírnia. Ez azt jeleni, hogy harmadik fél (pl. a kormány, a felsőoktatási intézmények vagy más érintettek) nem befolyásolhatja a jelentéseit és a megállapításait. A testület független státuszát hivatalos dokumentumban kell garantálni (pl. jogszabály vagy kormányrendelet). Az ilyen független státusszal nem bíró nemzeti testületet rendszerint olyan tanácsként, bizottságként vagy ügynökségként alapítják meg, amely közvetlenül felel a legfelsőbb szintű állami szerveknek. A minőségbiztosítási testület függetlensége az egyik feltétele az ENQA (a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózata) teljes jogú tagjává

Független testület

Nem független testület



Több független testület

Nincs nemzeti minőségbiztosítási testület



Nincs adat

Kiegészítő megjegyzések az F1 ábrához Andorra: Az andorrai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökséget (Agència de Qualitat de l’Ensenyament Superior d’Andorra) 2006 novemberében hozták létre, és jelenleg folyik az eljárási rendjének a kialakítása.

37

F ó kus z ban a z eur ó pa i fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 Azerbajdzsán és Ukrajna: Az adatok a BFUG-nak a 2007-es Helyzetértékelő Beszámolóhoz benyújtott nemzeti jelentésekből származnak. Ciprus: Egy független testület létezik, amely csak a magánintézmények minőségbiztosításáért felelős. Jelenleg megvitatás alatt áll egy Minőségbiztosítási és Akkreditációs Nemzeti Ügynökség létrehozása magán- és közintézményekre egyaránt. Liechtenstein: A felsőoktatási intézményeket a kormány és a Schulamt felügyeli, amelyet külső szakértők vagy minőségbiztosítási ügynökségek támogatnak. Luxemburg: 2006-ban kezdett egy szakértői csoport a minőségbiztosítás területén dolgozni. Moldova: A tervek szerint 2007/2008-ra várható egy független minőségbiztosítási testület működése. Portugália: A 74/2006. számú törvény alapján, az Agência de Acreditação e Avaliação, egy újonnan alapított akkreditációs ügynökség 2007-ben kezd működni. Ez fogja átvenni a Conselho Nacional de Avaliação do Ensino Superior munkáját.

2006/2007-ben legalább egy független nemzeti minőségbiztosítási testület létezett az aláíró országok kétharmadában. Az ilyen testületek gyakran kettős funkciót látnak el: értékelik és akkreditálják az intézményeket vagy a szakokat. Kilenc országnak vagy régiónak (Ausztria, Belgium flamand közössége, Horvátország, Franciaország, Németország, Írország, Macedónia, Hollandia és Spanyolország) van több független nemzeti minőségbiztosítási testülete. Ennek rendszerint az az oka, hogy egy testület csak egy régióért felelős az adott országban, vagy, mert külön testületek vannak a különböző intézmény- és szaktípusokra. Ausztriában, az Österreichische Qualitätssicherungsagentur-t (az osztrák minőségbiztosítási ügynökséget) azért állították fel, hogy támogassa az egyetemeket és a főiskolákat (Fachhochschulen) saját minőségbiztosítási és értékelési rendszereik létrehozásában. Ugyanakkor az akkreditációra két külön testület létezik: a Fachhochschulrat (Főiskolai Tanács) felelős 38

a Fachhochschulen akkreditációjáért, míg az Akkreditierungsrat (Akkreditációs Tanács) a magánintézményeket és az ő programjaikat akkreditálja és felügyeli. Belgium flamand közösségében, a fő minőségbiztosítási testület a Nederlands-Vlaamse Accreditatie Organisatie (Holland-Flamand Akkreditációs Szervezet), egy nemzetek fölötti, Hollandiával közösen létrehozott szervezet, amely az akkreditációért és az értékelő ügynökségek engedélyezésért felelős. Egy másik testület a Vlaamse Interuniversitaire Raad (Flamand Egyetemközi Tanács), amely a 6 flamand egyetem minőségbiztosítását és értékelését támogatja. Harmadikként pedig a Vlaamse hogescholenraad (Flamand Főiskolák Tanácsa) a flamand hogescholen (főiskolák) konzultatív testülete. Horvátországban a felsőoktatási intézmények és programok külső értékelését a Nacionalno vijeće za visoko obrazovanje (Nemzeti Felsőoktatási Tanács) végzi. Az Agencija za znanost i visoko obrazovanje (Felsőoktatási és Tudományos Ügynökség) egy szakmai szervezet, amely szakértői és adminisztratív segítséget nyújt a Nemzeti Tanácsnak. A külső értékelési folyamat során elvégzett feladatokért az Ügynökség felel a Nemzeti Tanácsnak. Franciaországban, a Comité national d’évaluation (Nemzeti Értékelési Bizottság) csak az intézmények külső értékeléséért felelős. Nemzeti bizottságok léteznek bizonyos specifikus programok akkreditációjára is, például olyan szakok esetében, mint az ingénieurs (mérnökök) képzése vagy az üzleti és menedzsment tudományok. Végezetül, az Inspection générale de l’administration de l’éducation nationale et de la recherche (Általános Oktatási és Kutatási Felügyelet) egyik tevékenysége a felsőoktatás minőségértékelése. Az új Agence d’Évaluation de la Recherche et de l’Enseignement Supérieur (Oktatási és Kutatási Értékelési Ügynökség) a tervek szerint 2007/2008-ban kezd el működni.

áttek i nt é s a bologna i folyamatr ó l Németországban az akkreditációt helyi ügynökségek végzik, amelyek a programokat akkreditálják, és van egy központi akkreditációs intézmény is, az Akkreditierungsrat (Akkreditációs Tanács). Nincs nemzeti koordinációs testület az értékelésre. Kialakítottak viszont egy intézményi infrastruktúrát, amely magában foglalja a tartományi (Land) szintű kezdeményezéseket (ügynökségek) és a regionális és régióközti kezdeményezéseket hálózatok és egyesületek) is. Írországban a minőségbiztosítás feladata megoszlik a Felsőoktatási Hatóság, az Ír Nemzeti Képesítési Hatóság, a Felsőoktatási és Képzési Képesítések Tanácsa (amely a nem egyetemi felsőoktatási intézményekért felelős), az Ír Egyetemek Minőségi Testülete és a Dublini Műszaki Egyetem között. Macedóniában, az Odbor za Akreditacija vo Visokoto Obrazovanie (Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság) az akkreditációért felelős nemzeti testület, míg az Agencija za Evaluacija na Visokoto Obrazovanie (Felsőoktatási Értékelési Ügynökség) végzi az oktatási személyzet külső értékelését és közös minőségellenőrzését az egyetemeknél és más felsőoktatási intézményeknél. Jelenleg azt tervezik, hogy összevonják az Akkreditációs Bizottságot és az Értékelési Ügynökséget, és egy nemzeti szintű minőségbiztosítási testületet hoznak létre; a jogi alap erre a változásra a várt új felsőoktatási törvényben lesz majd megtalálható, amelyet 2007-re terveznek. Hollandiában, az Inspectie van het Onderwijs (Oktatási Felügyelet), a Nederlands-Vlaamse Accreditatie Organisatie, (Holland Minőségügyi Ügynökség – csak professzionális képzést nyújtó felsőoktatási intézmények számára) és a Holland Egyetemek Minőségbiztosítási Szervezete (csak egyetemek számára) vesz részt a minőségbiztosításban. Spanyolországban, az Agencia Nacional de Evaluación de la Calidad y Acreditación (Minőségbiztosítási és Akkreditációs Nemzeti Ügynökség)

a fő minőségbiztosítási testület. Van még azonban 11 regionális minőségbiztosítási ügynökség, amelyek együtt alkotják a Red Española de Agencias de Calidad Universitariát (az Egyetemi Minőségbiztosítási Ügynökségek Spanyol Hálózatát). Kilenc országnak, amelyek közül egyik sem EU-tagállam (Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Vatikán, Izland, Moldova, Montenegró, Oroszország és Ukrajna), van olyan nemzeti minőségbiztosítási testülete, amelyet nem tekintenek függetlennek. Albániában, az Agjencia e Akreditimit të Arsimit të Lartë (Felsőoktatási Akkreditációs Ügynökség) és a Këshilli i Akreditimit (Akkreditációs Tanács) végzik a minőségbiztosítást, szorosan együttműködve az Oktatási és Tudományos Minisztériummal. Az Ügynökség egy államilag finanszírozott közintézmény, amely a Minisztériumnak tartozik felelősséggel. Az új felsőoktatási törvénytervezetet, amely a két minőségbiztosítási testület teljes újraszervezését tervezi az ENQA európai minőségbiztosítási szabványai és iránymutatásai szerint, 2007 márciusában küldték meg a Miniszterek Tanácsának. Örményországban a Litsenzavorman ev havatarmagrman gortsakalutyunt (a Nemzeti Akkreditációs és Engedélyezési Ügynökséget) 2000-ben alapították meg az Oktatási és Tudományos Minisztériumon belül, annak szervezeti egységeként. Jelenleg nyilvános vita folyik a független minőségbiztosítási testület létrehozásáról. A Vatikánban, a Congregatio de Institutione Catholica (A Katolikus Oktatási Kongregáció) végzi az értékelést, amely kormányhivatali státuszban van. 2005-ben kezdődött az előkészítő munka egy független minőségbiztosítási ügynökség létrehozásáért. Izlandon a Mats- og greiningarsviðt (Értékelő és Elemző Iroda) az Oktatási, Tudományos és Kulturális Minisztériumon belül alapították meg 2006-ban. 39

F ó kus z ban a z eur ó pa i fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 Az Oktatási és Ifjúsági Minisztérium felel a felsőoktatási intézmények akkreditációjáért Moldovában; eközben jelenleg folyik egy független minőségbiztosítási testület felállítása, amely 2007/2008-ban kezd majd működni. A felsőoktatási intézmények akkreditációs testülete Montenegróban jelenleg a Savjet za visoko obrazovanje (Nemzeti Felsőoktatási Tanács). Az ENQA ajánlásai nyomán Montenegró törekszik arra, hogy független regionális akkreditációs ügynökséget hozzon létre, a hasonló oktatási és gazdasági rendszerrel rendelkező szomszédos országokkal együtt. 1997 óta Oroszországban az Oktatási Minisztérium és a Nemzeti Oktatási Akkreditációs Ügynökség által alapított Akkreditációs Bizottság adja meg az állami elismerést . Hat országban vagy régióban, nevezetesen Bosznia-Hercegovinában, Belgium német közösségében, Cipruson (az állami felsőoktatási intézmények esetében), Liechtensteinben, Luxemburgban és Máltán, nincs nemzeti minőségbiztosítási testület. Ez főként azért van így, mert kis földrajzi méretük miatt nincs kiterjedt felsőoktatásuk. Bosznia-Hercegovinában, a felsőoktatási törvénytervezet rendelkezik egy állami szintű minőségbiztosítási ügynökség létrehozásáról. Ez azonban csak akkor történhet meg, miután a parlament ratifikálta a törvényt. Cipruson, a Symvoulio Ekpaideytikis Axiologisis-Pistopoiisis (az Oktatási Értékelési-Akkreditációs Tanács) egy független testület, de csak a magánintézmények programjainak külső értékeléséért felelős. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium mostanában vitatja meg a Nemzeti Minőségbiztosítási és Akkreditációs Ügynökség létrehozását, amely minden állami és magánegyetem értékelését végezné Cipruson. Máltán a Nemzeti Felsőoktatási Bizottságot nemrégiben állították fel. Egyik fő feladata a minőségbiztosítási rendszerek és szakmapolitikák 40

értékelése, jóváhagyása, akkreditálása, engedélyezése és elismerése. Az 1. Függelék (a kiadvány végén található) felsorolja a független nemzeti minőségbiztosítási testületeket.

Az országok felében a hallgatóknak is vannak képviselőik a független nemzeti minőségbiztosítási testületek irányításában A 2005-ös Bergeni Nyilatkozatban a felsőoktatásért felelős miniszterek hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a minőségbiztosítás folyamatába a hallgatókat is bevonják, például úgy, hogy lehetővé teszik a részvételüket a megfelelő nemzeti testületek irányításában. 22 országban – csaknem minden EU tagállamban – hallgatói képviselők is szerepelnek a nemzeti minőségbiztosítási testület vezetésében. Ez általában azt jelenti, hogy 1, 2 vagy 3 képviselőt választanak egy előre meghatározott kritériumok alapján összeállított jelölti listáról, vagy a hallgatói szervezetek tagjai közül. Az Österreichische Hochschülerinnen- und Hochschülerschaft (Osztrák Nemzeti Hallgatói Szövetség) tagszervezete az Österreichische Qualitätssicherungsagenturnak és mind az igazgatótanácsban, mind pedig a közgyűlésben képviselteti magát. Grúziában egy hallgató van jelen a Felsőoktatási Intézmények Akkreditációs Tanácsában. Ez a Tanács, amely összesen 9 szakértőből áll, a Ganatlebis akreditaciis erovnuli centriben (Nemzeti Oktatási Akkreditációs Központban) található. Magyarországon két szavazati joggal nem rendelkező hallgatói tag képviseli a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját és a Doktoranduszok Országos Szövetségét és vesz részt a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság plenáris ülésein.

áttek i nt é s a bologna i folyamatr ó l Hallgatói képviselet a független nemzeti (vagy regionális) minőségbiztosítási testületek vezetésében, 2006/2007

Forrás: Eurydice

Írországban, a hallgatók mind az öt minőségbiztosítási testület irányító bizottságában részt vesznek. Litvániában hivatalosan szabályozott és kötelező a hallgatói részvétel a Studijų kokybės vertinimo centras (Minőségértékelési Központ) mindkét tanácsadó testületében, nevezetesen a Felsőoktatási Minőségi Szakértői Tanácsban és a Felsőoktatási Intézmények és a Kutatás Értékelésének Szakértői Tanácsában. Lengyelországban kötelező a hallgatói képviselő részvétele a Państwowa Komisja Akredytacyjnában (Állami Akkreditációs Bizottságban) és ennek elnökségében. Szlovákiában, a Felsőoktatási Hallgatói Tanács egy képviselője rendszeresen részt vesz az Akreditacna komisia (Akkreditációs Bizottság) ülésein. A svéd testületben két hallgatói képviselőre van szükség: egy az alapképzési szintről egy pedig az alapképzési utáni szintekről kerül a testületbe. Törökországban, a Nemzeti Hallgatói Tanács által kijelölt hallgató tagja a Yükseköğretim Akademik Değerlendirme ve Kalite Geliştirme Komisyonunak (a Felsőoktatás Akadémiai Értékelésének és Minőségfejlesztésének Nemzeti Bizottsága). Az Egyesült Királyságban a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökség vezetőségében van egy hallgatói képviselő. Más országokban, ahol független minőségbiztosítási testület jött létre, a hallgatók nem kaptak képviseletet annak irányításában. A nemzeti ügynökségek vagy bizottságok lényegében a felsőoktatási intézmények oktatóiból és/vagy kutatóiból állnak, valamint a kormány által kinevezett szakértő tagokból és az adminisztratív személyzetből. Ezen kívül egy vagy több külföldi tudóst is gyakran meghívnak tagnak.



Hallgatói képviselet

Nem létezik független testület



Nincs hallgatói képviselet

Nincs adat

Kiegészítő megjegyzések az F2 ábrához Ausztria: A térkép az Österreichische Qualitätssicherungsagenturban fennálló helyzetet mutatja. Azerbajdzsán és Ukrajna: Az adatok a BFUG-nak a 2007-es Helyzetértékelő Beszámolóhoz benyújtott nemzeti jelentésekből származnak. Belgium (nl) és Hollandia: A Nederlands-Vlaamse Accreditatieorganisatie számára kötelező a hallgatói szervezetekkel konzultálni. Az irányító testületnek tagja egy doktori hallgató.

41

F ó kus z ban a z eur ó pa i fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 Horvátország: Az Agencija za znanost i visoko obrazovanjet érintő szabályozás módosításának elfogadását 2006 végére tervezték. Ezek a módosítások rendelkeznek arról, hogy legyen az ügynökség irányító testületében hallgatói tag is. Ciprus: Nem vesznek részt hallgatók a Symvoulio Ekpaideytikis Axiologisis-Pistopoiisis irányító testületének tevékenységében, amely a magánintézmények értékeléséért felelős. Lettország: A térkép az Augstākās izglītības kvalitātes novērtēšanas centrs-ben (Felsőoktatási Minőségértékelési Központ) fennálló helyzetet mutatja. Van hallgatói képviselő az értékelő bizottságokban és minkét központi testületben, amelyek az akkreditációról döntenek, nevezetesen az Augstākās izglītības padomeban (Felsőoktatási Tanács) és az Akreditācijas komisijaban (Akkreditációs Bizottság). Spanyolország: Az Agencia Nacional de Evaluación de la Calidad y Acreditación a 2007-es akciótervében rendelkezett a hallgatók bevonásáról a minőségbiztosítási programjaiba és folyamataiba, pl. az Ügynökség tanácsadó bizottságában való tagság révén.

A független nemzeti minőségbiztosítási testületek csak az országok kevesebb, mint harmadában tárgyai szakértői értékelésnek A 2005-ös Bergeni Nyilatkozatban a felsőoktatásért felelős miniszterek kötelezték magukat a minőségbiztosítási ügynökségek szakértői értékelésére javasolt nemzeti alapon működő modell bevezetésére. A 2005-ös „A minőségbiztosítás európai szabványai és irányelvei az Európai Felsőoktatási Térségben” című dokumentum megállapítja, hogy „az ügynökségek szakértői értékelése egy olyan alapvető eszköznek is tekinthető, amelynek a segítségével az ügynökségek közötti áttekinthetőség, átláthatóság és összehasonlíthatóság elérhetővé válik”. Ezen kívül az ENQA szabályozások azt is kimondják, hogy legalább ötévenként meg kell történnie a minőségbiztosítási testületek tevékenységének kötelező ciklikus külső áttekintésének. 42

A szakértői értékeléseket elvégezhetik más nemzeti vagy nemzetközi minőségbiztosítás testületek, vagy egy külön erre létrehozott külső értékelő panel is. Mindig meg kell azonban vizsgálni azt is, hogy milyen mértékben felel meg az ügynökség az ENQA külső minőségbiztosítási ügynökségekre vonatkozó európai szabványainak. A szakértői értékelésekről bővebb információ kapható az ENQA „A minőségbiztosítás európai szabványai és irányelvei az Európai Felsőoktatási Térségben” című dokumentumának 3. fejezetéből. Ezért az a javaslat született, hogy állítsák fel az európai felsőoktatásban működő elismert külső minőségbiztosítási ügynökségek regiszterét. Ezen felül a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Konzultációs Fórumát is létrehozták azért, hogy elősegítsék az ENQA (Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózata), az EUA (Európai Egyetemek Szövetsége), az EURASHE (a Felsőoktatási Intézmények Európai Szövetsége) és az ESIB (Országos Hallgatói Önkormányzatok Európai Szövetsége) folyamatos együttműködését. Eddig 15 országban – csaknem mind EU tagállam – működik a nemzeti minőségbiztosítási testület szakértői értékelése. Dániában az Evalueringsinstitutot (Dán Értékelési Intézet vagy EVA) a svéd Högskoleverket (Nemzeti Felsőoktatási Ügynökség) értékelte 2005 tavaszán. Az Ügynökség feladata az volt, hogy értékelje az EVA összes tevékenységét a három központi területen, azaz az értékelést, a tudásközpontú tevékenységeket és a bevételt generáló tevékenységeket. Az Ügynökség az értékelésében elemezte az EVA stratégiáját, a menedzsment és a belső szervezet munkáját csakúgy, mint azokat a külső kereteket és feltételeket, amely befolyásolják az EVA munkáját. Finnországban a Korkeakoulujen arviointineuvosto, Rådet för utvärdering av högskolorna (Finn Felsőoktatási Értékelési Tanács, FINHEEC) minő-

áttek i nt é s a bologna i folyamatr ó l ségbiztosítási folyamatait és eljárásait értékelte 2002-ben a minőségbiztosítási ügynökségek kölcsönös elismerésén dolgozó skandináv projekt. A FINHEEC következő értékelését 2008-ra tervezik. Írországban 2006 decemberében a Felsőoktatási Hatóság elfogadta az Ír Egyetemek Minőségi Testületének kérését a Testület külső értékelésének elvégzésére, amely azt vizsgálja, hogy mennyire felel meg a Testület munkája az ENQA európai szabványainak és irányelveinek. A Dublini Műszaki Egyetem beépítette az európai szabványokat és irányelveket a saját minőségbiztosítási eljárásaiba. 2006 júniusában az EUA lezárta az intézmény minőségbiztosítási eljárásainak hatékonyságát értékelő jelentését a Írországi Nemzeti Képesítési Hatóság (National Qualifications Authority) részéről. A Képesítési Hatóság jelentésének elkészítése, amely egyebek között az európai szabványoknak és irányelveknek való megfelelésére is kitért, 2006 novemberében indult. A Felsőoktatási és Képzési Oklevélhatóság (HETAC) beépítette az európai szabványokat és irányelveket szakmapolitikájába, valamint a képesítési szabványok meghatározására, a képesítések kiadására és a kiadásukra való felhatalmazásokra és a minőségbiztosításra vonatkozó feltételekbe. Ezen kívül, 2006 júliusában a Képesítési Hatóság lezárta a jelentését arról, hogyan teljesítette a kötelezettségeit a HETAC ideértve azt is, hogy mennyire felelt meg az ENQA szabványoknak és irányelveknek. A HETAC az első európai ügynökség, amely a megfelelést kimutatta. Magyarországon, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak van egy Nemzetközi Tanácsadó Testülete, amelynek a fő feladata az eljárásrendek és a működési elvek, valamint a Bizottság akkreditációs elvárásainak és gyakorlatának monitorozása, bírálata és értékelése. Svédországban a Högskoleverket-et kétszer értékelték külső szakértők. Ez utoljára 2006-ban, az első értékelés nyomon követése céljából történt

meg. Az értékelést szakértői csoport végezte, amelynek tagjai a Svéd Nemzeti Pénzügyi Menedzsment Hatóság egy szakértője, a Malmö University College egyik oktatója, és a Statskonsult –norvég állami vállalat, amely a közigazgatási ügyekre specializálódott – egyik tapasztalt tanácsadója voltak. Néhány ország bejelentette, hogy minőségbiztosítás testületük szakértői értékelését a következő években tervezik megvalósítani. Ausztriában az Österreichische Qualitätssicherungsagenturt 2007-ben fogják majd az ENQA koordinálásával szakértők értékelni. Ugyanebben az évben történik majd meg két másik testület (Fachhochschulrat és Akkreditierungsrat) értékelése, az ENQA által összeállított nemzeti iránymutatásokon alapulva. A Nederlands-Vlaamse Accreditatieorganisatie, a belgiumi flamand közösség és Hollandia minőségbiztosítási testületét is szakértők értékelik majd 2007-ben. Az észt Kõrghariduse Hindamise Nõukogu (Felsőoktatási Minőségirányítási Tanács) most készül a szakértői értékelésre, amelyet 2008-ra terveznek. A lett felsőoktatási törvénytervezet szerint (2007-ben várható az elfogadása), az Augstākās izglītības kvalitātes novērtēšanas centrs (Felsőoktatási Minőségértékelési Központ) rögtön a megalapítása után szakértői értékelés tárgya lesz. A norvég Nasjonalt organ for kvalitet i utdanningen (az Oktatási Minőségbiztosítás Nemzeti Ügynöksége) esetében még nem volt szakértői értékelés, terveik szerint azonban 2007 tavaszán ez megtörténik. Romániában azt tervezik, hogy az Agenţia Română de Asigurare a Calităţii în Învăţământul Superiort (a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Romániai Ügynöksége) rendszeresen értékelni fogják hasonló ügynökségek, amelyek tagjai az ENQA-nak. 43

F ó kus z ban a z eur ó pa i fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 Spanyolországban az Agencia Nacional de Evaluación de la Calidad y Acreditación és az Agència per la Qualitat del Sistema Universitari de Catalunya (Katalán Minőségbiztosítási Ügynökség) szakértői értékelését az ENQA végzi 2007-ben. F3 ábra: Szakértői értékelések a független nemzeti (vagy regionális) minőségbiztosítási testületek esetében, 2006/2007

Vatikán: Egy Nemzetközi Szakértők Bizottság, egy másik szakértői / tanácsadói csoporttal együttműködve támogatja a Congregatio de Institutione Catholica irodája munkájának a külső minőségbiztosítását. Hollandia: A térkép a Holland–Flamand Akkreditációs Szervezetben fennálló helyzetet mutatja. Szlovénia: A térkép Svet za visoko šolstvo Republike Slovenije-ben (a Szlovén Köztársaság Felsőoktatási Tanácsában) és a Nacionalna komisija za kvaliteto visokega šolstvaban (Nemzeti Felsőoktatási Minőségértékelési Bizottságban) fennálló helyzetet mutatja.

Forrás: Eurydice

Körülbelül az országok felében van olyan független nemzeti minőségbiztosítási testület, amely tagja az ENQA-nak



Szakértői értékelés alá eső testület

Nincs független testület



Szakértői értékelés alá nem eső testület

Nincs adat

Kiegészítő megjegyzések az F3 ábrához Azerbajdzsán és Ukrajna: Az adatok a BFUG-nak a 2007-es Helyzetértékelő Beszámolóhoz benyújtott nemzeti jelentésekből származnak. Észtország: Az első szakértői értékelést 2008-ra tervezik.

44

A Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Szövetségét 2000-ben állították fel azzal a céllal, hogy előmozdítsák a nemzeti felsőoktatási minőségbiztosítási rendszerek megalapítását és erősítsék az európai együttműködést ezen a területen. 2004 novemberében a Szövetséget átalakították: Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózata (ENQA) lett. Több mint 40 felsőoktatási minőségbiztosítási ügynökség és egyesület csatlakozott eddig a hálózathoz. Az ENQA célja az információk, tapasztalatok, jó gyakorlatok és új fejlesztések terjesztése a felsőoktatási minőségértékelés és minőségbiztosítás területén az érdekelt felek körében, ideértve a hatóságokat, felsőoktatási intézményeket és minőségbiztosítási ügynökségeket. Az ENQA-nak a Bolognai Nyilatkozatot aláíró országok nemzeti minőségbiztosítási testületei lehetnek a tagjai. Az ENQA tagságnak két típusa van: teljes jogú tagság vagy tagjelölti státusz. Ahhoz, hogy egy testület teljes jogú taggá váljon, meg kell felelnie számos feltételnek, amelyet az ENQA megszab (például, függetlennek kell lennie, a kompetens nemzeti hatóságok által elismert szervezetnek kell lennie és meg kell felelnie az ENQA minőségbiztosítási európai

áttek i nt é s a bologna i folyamatr ó l szabványainak és irányelveinek). Egy újabb feltétel, hogy már legalább két éve működő testületnek kel lennie. Ha a testület nem teljesíti az összes feltételt, akkor tagjelöltté válhat. A jelentkezést azonban legfeljebb két év múlva újra el kell bírálni. Ha ekkor minden feltételt teljesítenek, a nemzeti ügynökség teljes jogú taggá válik. Ha még mindig nem teljesítik a feltételeket, akkor a jelentkezés érvénytelenné válik, és az ügynökségnek további két évet kell várnia, mielőtt újra jelentkezhet az ENQA tagságra. Az összes Bologna aláíró ország csaknem felében van egy olyan független nemzeti testület, amely tagja az ENQA-nak: 20 ország testülete teljes jogú tag, míg 8-nak tagjelölt szervezete van. Meg kell jegyezni, hogy néhány országban egynél több minőségbiztosítási testület vesz részt az ENQA munkájában. Ez a helyzet Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Írország, Hollandia és Spanyolország esetében. További információt ezekről az országokról az 1. Függelék tartalmaz (a kiadvány végén). A Państwowa Komisja Akredytacyjna Lengyelországban jelentkezése az ENQA tagságra folyamatban van. A horvát Agencija za znanost i visoko obrazovanje hivatalosan beadta az ENQA tagságra való jelentkezését 2007 januárjában. A szerbiai Komisija za akreditaciju I proveru kvaliteta (Akkreditációs és Minőségértékelési Bizottság) 2007. február 22-én jelentkezett tagnak. Hét országnak (Grúzia, Görögország, Litvánia, Macedónia, Románia, Szlovénia és Törökország) van olyan független nemzeti minőségbiztosítási testülete, amely nem tagja az ENQA-nak. Közülük hárman jelenleg készítik elő a csatlakozási kérelmüket. A grúz Ganatlebis akreditaciis erovnuli centri 2007-ben jelentkezik tagnak. Az Aρχή Διασφάλισης Ποιότητας (Görög Minőségbiztosítási Ügynökség) és a román Agenţia Română de Asigurare a Calităţii în Învăţământul Superior szintén készen állnak a jelentkezésre.

A fennmaradó 4 országban jelenleg nincsenek rövidtávú tervek erre vonatkozóan. A 2006. szeptemberi ENQA Közgyűlésen két másik típusú kapcsolati formát létesítettek a minőségbiztosítás területén dolgozó testületekkel. Az egyik lehetőség szerint egy bona fide szervezet vagy ügynökség, amely kimutathatóan érdekelt a felsőoktatási minőségbiztosításban, társult testületté válhat. Másodszor pedig, bármely bona fide minőségbiztosítási ügynökségi hálózat vagy egyéb ernyőszervezet, amely minőségbiztosítással foglalkozik az ENQA „fióktestületévé” válhat. Bár ezek a testületek nem nevezhetik magukat az ENQA tagjának, ugyanakkor jogosultak megkapni az ENQA kiadványait és részt vehetnek az ENQA által szervezett szemináriumokon és szakmai műhelyeken. F4 ábra: Nemzeti (vagy regionális) minőségbiztosítási testületek részvétele az ENQA-ban, 2006/2007 Minőségbiztosítási testülettel rendelkező ország amely teljes tag amely tagjelölt a mely hivatalosan tagnak jelentkezett Jogosult ország f üggetlen nemzeti testülettel f üggetlen nemzeti testület nélkül Nincs adat

Forrás: Eurydice

45

F ó kus z ban a z eur ó pa i fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 Kiegészítő megjegyzések az F4 ábrához Azerbajdzsán és Ukrajna: Az adatok a BFUG-nak a 2007-es Helyzetelemző Beszámolóhoz benyújtott nemzeti jelentésekből származnak. Ciprus: A Symvoulio Ekpaideytikis Axiologisis-Pistopoiisis, amely a magánintézményeket értékeli, teljes jogú tag. Hollandia: A térkép a Nederlands-Vlaamse Accreditatieorganisatie-ben fennálló helyzetet mutatja. Törökország: A Yükseköğretim Akademik Değerlendirme ve Kalite Geliştirme Komisyonu jelentkezni kíván ENQA tagnak. Magyarázat Azok az országok, ahol több testület van, kockás színekben szerepelnek, amennyiben az egyes testületek státusza eltér.

Számos EU-ország minőségbiztosítási testülete tagja más nemzetközi minőségbiztosítási hálózatoknak is Az ENQA-n kívül még számos más minőségbiztosítási hálózat is létezik regionális, európai vagy nemzetközi dimenzióval. Sok, ebben a jelentésben lefedett ország vesz részt egy vagy több ilyen hálózat munkájában. A Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szervezetek Nemzetközi Hálózatát (INQAAHE) 1991-ben hozták létre. Mintegy 180 tagja van világszerte. Csaknem az összes EU és EFTA ország vesz részt ennek a hálózatnak a munkájában egy vagy több minőségbiztosítási testületen keresztül. Az INQAAHE fő célja, hogy információt gyűjtsön és terjesszen a létező vagy fejlesztés alatt álló elméletekről és gyakorlatokról a felsőoktatás minőségének értékelésében, javításában és fenntartásában. A Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökségek Kelet- és Középeurópai Hálózatát (CEEN) 2001-ben hozták létre és hivatalosan egy évvel később alakult meg. A munkájában 16 Közép- és Kelet-európai országból vagy régióból 19 regionális vagy országos minőségbiztosítási 46

testület vesz részt (Albánia, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Észtország, Németország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia és Szlovénia). A Skandináv Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hálózat (NOQA) 1992 óta létezik. Az öt skandináv ország és azok nemzeti felsőoktatási értékelési és minőségbiztosítási szervezetei alapították: a Dán Értékelési Intézet (EVA), a Finn Felsőoktatási Értékelési Tanács (FINHEEC), az izlandi Oktatási, Tudomány és Kulturális Minisztérium, a Norvég Oktatási Minőségbiztosítási Ügynökség (NOKUT) és a Svéd Nemzeti Felsőoktatási Ügynökség (Högskoleverket). A NOQA fő célja a különböző skandináv nézőpontok közötti megértés megteremtése a felsőoktatási minőségbiztosításhoz kötődő ügyekben. A kis regionális minőségbiztosítási testületek hálózatának példája a D-A-CH, a németajkú országok hálózata. Ennek a hálózatnak négy tagja van Ausztriából, Németországból és Svájcból. A Joint Quality Initiative (JQI) 2001 végén indult. A JQI az alapképzési és mesterprogramok minőségbiztosításának és akkreditációjának informális hálózata Európában. A kezdeményezés 12 európai országból vagy régióból 23 minőségbiztosítási testületet mozgat meg, a tagok Ausztria, Belgium flamand közössége, Dánia, Németország, Írország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Spanyolország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság. A Felsőoktatási Akkreditáció Európai Konzorciumát (ECA) 2003 novemberében hozták létre. A konzorcium célja az, hogy résztvevői kölcsönösen elismerjék egymás 2007 vége előtt hozott akkreditációs döntéseit. Tagjai 10 európai országból vagy régióból származnak, nevezetesen Ausztriából, Belgium flamand közösségéből, Franciaországból, Németországból, Írországból, Hollandiából, Norvégiából, Spanyolországból, Lengyelországból és Svájcból.

áttek i nt é s a bologna i folyamatr ó l

Minőségbiztosítási hálózatok az Interneten A Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Egyesülete http://www.enqa.eu Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szervezetek Nemzetközi Hálózata http://www.inqaahe.org Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökségek Kelet- és Közép-európai Hálózata http://www.ceenetwork.hu Skandináv Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hálózat http://www.noqa.net Joint Quality Initiative http://www.jointquality.org A Felsőoktatási Akkreditáció Európai Konzorciuma http://www.ecaconsortium.net

g. rész: Külső és belső minőségbiztosítás Az ENQA által meghatározott és a 2005-ös bergeni miniszteri konferencián a miniszterek által elfogadott európai minőségbiztosítás szabványok és irányelvek megvilágítják az intézményi autonómia központi jelentőségét a minőségbiztosítás összefüggéseiben. Ennek alapján a minőségi működésről való gondoskodásnak, és annak értékelésének fő felelősei maguk a felsőoktatási intézmények. Tekintettel azonban arra a tényre, hogy az államilag finanszírozott intézmények a társadalomnak tartoznak elszámolással, a felsőoktatás minőségét mindenképpen biztosítani kell. A szabványok és irányelvek célja tehát az, hogy

az intézményeket a minőségirányításban segítse. Az intézményeknek és az ügynökségeknek saját maguknak kell meghatározniuk sajátos eljárásaikat, a saját helyzetükre értelmezve, így az ENQA ajánlásokban nem találunk javaslatot az eljárások részleteire. Ennek az áttekintésnek a célja, hogy bemutassa, hogy az oktatási hatóságok kiadnak-e szabályozást a minőségbiztosítás szervezésére vonatkozóan, azzal a céllal, hogy támogassák a felsőoktatási intézményeket (és lehetőleg megerősítsék a Bergenben elfogadott útmutatások politikai üzenetét), avagy inkább hagyják, hogy az intézmények saját maguk dolgozzák ki részben vagy teljesen a minőségbiztosítási eljárásaikat.

Az országok többségében kötelező a külső és a belső minőségbiztosítás Csaknem minden aláíró országban, az oktatási hatóságok által kiadott szabályozás szerint a belső minőségbiztosítás kötelező. Nincs explicit szabályozás erről Albániában, Andorrában, Örményországban, BoszniaHercegovinában. Cipruson, Dániában és Luxemburgban; azonban gyakran bátorítják a felsőoktatási intézményeket ezekben az országokban is, hogy folytassanak belső minőségbiztosítási tevékenységeket. Albániában a belső értékelés folyamatos ellenőrzését az állami akkreditációs ügynökség végzi. Nem kötelező az egyetemek számára a belső minőségbiztosítási rendszer bevezetése; ugyanakkor, ha mégis van, ezt figyelembe veszik az akkreditáció során. Dániában a belső értékelést nem szabályozza semmilyen hivatalos dokumentum. Ugyanakkor elvárás, hogy ez része legyen az intézmények kötelezően kidolgozandó éves fejlesztési stratégiájának. 47

F ó kus z ban a z eur ó pa i fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 G1 ábra: A belső és külső minőségbiztosítás státusza, 2006/2007 G1b: Külső minőségbiztosítás

Forrás: Eurydice

G1a: Belső minőségbiztosítás



Kötelező vagy ajánlott

Nincs szabályozás



Kötelező vagy ajánlott

Nincs szabályozás

Kiegészítő megjegyzések a G1 ábrához Azerbajdzsán és Ukrajna: Az adatok a BFUG-nak a 2007-es Helyzetelemző Beszámolóhoz benyújtott nemzeti jelentésekből származnak.

Habár az Egyesült Királyság intézményei (Anglia, Wales és Észak-Írország) teljes mértékben felelősek a saját belső minőségbiztosításuk megszervezéséért, a külső minőségbiztosításhoz egy belső értékelési jelentés szükséges. 48

áttek i nt é s a bologna i folyamatr ó l Számos országban a belső minőségbiztosítás megszervezését nem szabályozza részletesen az érintett oktatási hatóság, hanem intézményi hatáskörbe helyezi azt. Gyakran meghatározzák az értékelendő terület(ek)et, csakúgy, mint az eljárásokat és azok gyakoriságát, és megadják, hogy kinek kell részt vennie a folyamatban. A külső minőségbiztosítás a legtöbb aláíró országban kötelező vagy ajánlott, kivéve Andorrát, Örményországot, Ausztriát (az egyetemek esetében), Bosznia-Hercegovinát, Luxemburgot és Máltát. Cipruson csak a magán felsőoktatási intézmények számára kötelező. Ahol nincs központi hatósági szabályozás, ott ez nem azt jelenti, hogy az egyes intézmények nem alkotnak a saját döntéshozói szintjükön kötelező érvényű szabályozást, vagy nem felelnek meg teljesen az ENQA szabványoknak. Ezeket az intézményi szabályozásokat azonban ebben a kontextusban nem vehetjük figyelembe.

Belső minőségbiztosítás: a hallgatók kötelező részvétele gyakoribb, mint más érintetteké Az ENQA irányelvek világossá teszik, hogy nagyon fontosnak tartják a hallgatók részvételét a belső minőségbiztosítási tevékenységekben. Más érintetteknek, mint például a munkaadóknak vagy a munkaerőpiac képviselőinek is lehetőséget kell kapniuk arra, hogy visszajelzést adhassanak az intézményeknek. A legtöbb országban, ahol kötelező a belső minőségbiztosítás a felsőoktatási intézmények számára, az oktatási hatóságok rendeletekben szabályozzák, hogy kinek kell részt vennie az ilyen folyamatokban. Többnyire az intézmény vezetését, az oktatói kart és a hallgatókat jelölik meg. Csak Ausztriában (az egyetemek esetében), Horvátországban és Máltán nincs egyáltalán szabályozva az, hogy kik a résztvevők.

49

F ó kus z ban a z eur ó pa i fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007

Hallgatók

Külső szakértők

Más érintettek

˜

V

˜

m

¢

˜

˜

V

˜

AL

IT

V

V

AM

LI

¢

˜

˜

Külső szakértők

˜

Hallgatók

Oktatói kar

V

Vezetés

Más érintettek

V

˜

AT 1

V

V

V

V

V

LT

2

˜

˜

˜

˜

˜

LU

:

:

:

V

:

LV

˜

˜

˜

V

V

MD

˜

˜

˜

˜

˜

BE de

˜

˜

˜

˜

˜

ME

˜

˜

˜

V

V

BE fr

˜

˜

˜

V

˜

MK

˜

˜

˜

V

V

BE nl

V

V

˜

˜

¢

MT

V

V

V

V

V

BG

˜

˜

˜

˜

V

NL

V

V

˜

˜

V

CH

˜

˜

˜

V

V

NO

˜

˜

˜

V

m

PL

V

V

˜

V

V

BA

CY CZ

˜

V

V

V

¢

PT

˜

˜

˜

¢

¢

DE

˜

˜

˜

¢

V

RO

˜

˜

˜

˜

˜

RS

:

:

˜

:

:

DK

Forrás: Eurydice

˜

IS

AZ

50

˜

AD

Vezetés

Oktatói kar

G2 ábra: A belső minőségbiztosítás résztvevői, 2006/2007

EE

¢

¢

˜

¢

˜

RU

˜

˜

¢

¢

¢

EL

¢

˜

˜

V

V

SE

˜

˜

˜

V

V

ES

˜

˜

V

m

V

SI

˜

˜

˜

V

V

FI

˜

˜

˜

¢

¢

SK

˜

˜

V

˜

¢ V

FR

˜

˜

˜

˜

V

TR

˜

˜

˜

¢

GE

˜

˜

˜

¢

V

UA

:

:

˜

:

:

HR

V

V

V

V

V

UK

˜

˜

˜

˜

˜

HU

˜

˜

˜

m

m

VA

˜

˜

m

˜

˜

IE

˜

˜

˜

˜

V



˜ Kötelező



V Ezt a kategóriát nem szabályozták



¢ Nincs szabályozás a belső minőségbiztosítás státuszáról

¢

Ajánlott

m

Választható : Nincs adat

Kiegészítő megjegyzések a G2 ábrához Ausztria: 1) egyetemek, 2) Fachhochsculen Dánia: Az Egyetemekről szóló törvény kimondja, hogy a hallgatóknak befolyással kell bírniuk az értékelésre. A tanulmányi bizottság (amely hallgatókból és kutatókból áll) és a tanulmányi igazgató a minőségbiztosítás felelőse. Az Egyetemekről szóló törvény nem tesz különbséget belső és külső minőségbiztosítás között. Írország: Az információ csak a nem egyetemi intézményekre vonatkozik. Az egyetemek esetében az érintettek és a vezetés részvétele ajánlott.

A belső minőségbiztosítás területei A belső minőségbiztosítás hatóköre természetesen számos témára kiterjedhet. Az ENQA szabványai és irányelvei különösen kiemelik a hallgatói értékelés, az oktatók, és más, a hallgatók számára elérhető támogatások és tanuláshoz szükséges erőforrások magas színvonalát. Az értékelési eljárásoknak megfelelőnek kell lenniük, és világos kritériumokon kell alapulniuk. Az intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy az oktatóik kellően kvalifikáltak legyenek, és a hallgatók tanulását segítő eszközök minden egyes program/szak esetében megfelelőek legyenek. Az eszközök jelenthetik a könyvtárakat, a számítógépeket, és mentorok vagy más tanácsadók nyújtotta segítséget. A legtöbb országban, ahol szabályozzák a belső minőségbiztosítás területeit, az a fenti szempontok mindegyikét magában foglalja. Belgium német közösségében a szabályozás kizárólag a hallgatói értékelési gyakorlat minőségértékelésével foglalkozik; Olaszországban csak a tanuláshoz szükséges erőforrásokra, Máltán pedig csak az oktatók minősítésére vonatkozik a szabályozás.

áttek i nt é s a bologna i folyamatr ó l

A hallgatók tanulmányait segítő megfelelő tanulási eszközök

Oktatók minősítése

AD

IS

˜

˜

˜

AL

IT

V

V

˜

AM

LI

˜

˜

˜

˜

˜

˜

AT 1

˜

˜

˜

LT

AZ

˜

˜

˜

LU LV

˜

˜

˜

BE de

˜

V

V

MD

˜

˜

˜

BE fr

˜

˜

˜

ME

˜

˜

˜

BE nl

˜

˜

˜

MK

:

˜

:

BG

˜

˜

˜

MT

V

˜

V

CH

˜

˜

˜

BA

CY

NL

V

V

V

NO

˜

˜

˜

CZ

¢

¢

¢

PL

˜

˜

˜

DE

˜

˜

˜

PT

˜

¢

m

RO

˜

˜

˜

DK

Forrás: Eurydice

A hallgatók értékelésének gyakorlata

A hallgatók tanulmányait segítő megfelelő tanulási eszközök

Oktatók minősítése

A hallgatók értékelésének gyakorlata

G3 ábra: A belső minőségbiztosítás területei, az ENQA szabványok meghatározásai alapján, 2006/2007

EE

V

˜

˜

RS

˜

:

:

EL

˜

˜

˜

RU

¢

˜

˜

ES

m

˜

˜

SE

˜

˜

˜

FI

˜

˜

˜

SI

V

V

V

FR

˜

˜

˜

SK

˜

˜

˜

GE

˜

˜

˜

TR

˜

˜

˜

HR

˜

˜

˜

UA

:

:

:

HU

˜

˜

˜

UK

˜

V

˜

IE

˜

˜

˜

VA

V

˜

˜



˜ Kötelező



V Ezt a kategóriát nem szabályozták



¢ Nincs szabályozás a belső minőségbiztosítás státuszáról

¢

Ajánlott

m

Kiegészítő megjegyzések a G3 ábrához Azerbajdzsán: Az adatok a BFUG-nak a 2007-es Helyzetelemző Beszámolóhoz benyújtott nemzeti jelentésből származnak. Írország: Az információ csak a nem egyetemi intézményekre vonatkozik. Az egyetemek esetében ajánlott az oktatók minősítésének és a hallgatók tanulásához szükséges erőforrások figyelembe vétele.

Az intézményi információknak gyakran nyilvánosan is elérhetőnek kell lenniük A Bergenben elfogadott minőségbiztosítási szabványok még egy szempontot kiemelnek, nevezetesen azt, hogy az intézmények felelősek azért, hogy rendszeresen tárgyilagos információt közöljenek a progamjaikról, az általuk kibocsátott képesítésekről és a hallgatók értékelésének eljárásairól. Ezt az információt nyilvánosságra kell hozni. Az országok több mint felében létezik szabályozás arról, hogy milyen információt kell a felsőoktatási intézményeknek elérhetővé tenniük. A szabályozás általában rendelkezik arról is, hogy a hallgatók értékelésének kritériumait, csakúgy, mint a programokról és az oklevelekről szóló információkat nyilvánosan elérhetővé kell tenni. Ugyanakkor az intézményeknek ritkábban kell elérhetővé tenniük a hallgatók értékelésének kritériumait, mint a programokról és az oklevelekről szóló információkat.

Választható : Nincs adat

51

F ó kus z ban a z eur ó pa i fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 G4 ábra: A felsőoktatási intézményekről szóló információk nyilvános elérhetősége, 2006/2007 G4b: A programokról és az oklevelekről szóló információk

Forrás: Eurydice

G4a: A hallgatók értékelésének kritériumai



Kötelező vagy ajánlott

Nincs szabályozás



Kötelező vagy ajánlott

Nincs szabályozás



Ezt a kérdést nem szabályozzák

Nincs adat



Ezt a kérdést nem szabályozzák

Nincs adat

Kiegészítő megjegyzések a G4 ábrához Ausztria: A bemutatott információ csak az egyetemekre vonatkozik. A Fachhochschulen esetében nyilvánosan elérhetővé kell tenni a hallgatók értékelésének kritériumait és a programokról és az oklevelekről szóló információkat. Lettország: Az értékelési kritériumok általában ugyanazok minden szak esetében és a különböző típusú felsőoktatási programok tantervéről szóló szabályozásokban határozzák meg őket.

52

A belső minőségbiztosítás és a helyszíni látogatások eredményét gyakran felhasználják a külső eljárásokban Az ENQA irányelvei hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a külső minőségbiztosítás vegye figyelembe az előzetes belső eljárások eredményét, amely nagyon értékes alapot nyújthat a külső eljárásokhoz és meg is könnyítheti azokat.

áttek i nt é s a bologna i folyamatr ó l

A belső minőségbiztosítás és a helyszíni látogatások eredményét gyakran felhasználják a külső eljárásokban Az ENQA irányelvei hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a külső minőségbiztosítás vegye figyelembe az előzetes belső eljárások eredményét, amely nagyon értékes alapot nyújthat a külső eljárásokhoz és meg is könnyítheti azokat.

Kiegészítő megjegyzések a G5 ábrához Albánia: Ha a felsőoktatási intézmény bevezetett egy belső minőségbiztosítási rendszert, akkor ezt figyelembe veszik az akkreditációs eljárás során. Ausztria: A bemutatott információ csak az egyetemekre vonatkozik. A Fachhochschulen esetében kötelező felhasználni a belső minőségbiztosítás eredményeit. Azerbajdzsán és Ukrajna: Az adatok a BFUG-nak a 2007-es Helyzetelemző Beszámolóhoz benyújtott nemzeti jelentésekből származnak. Ciprus: Csak magán felsőoktatási intézmények.

G5 ábra: A belső minőségbiztosítási folyamatok eredményének felhasználása a külső eljárások céljaira, 2006/2007 Minden országban, ahol kötelező vagy ajánlott a külső minőségbiztosítás, a szabályozás kimondja, hogy a belső minőségbiztosítás eredményeit fel kell használni a külső minőségbiztosításban. Az ENQA dokumentum hasznos elemnek tekinti a helyszíni látogatásokat a felülvizsgálati eljárásokban. A legtöbb országban kötelező vagy ajánlott a helyszíni látogatás, kivéve azokat, ahol csak kismértékű a külső minőségbiztosítás szabályozása vagy nincs ilyen (Andorra, Luxemburg és Málta), és azokat, ahol nincs külön szabályozás az eljárásoknak erre a fajtájára (Dánia, Finnország, Vatikán és Izland).

Forrás: Eurydice

Külső minőségbiztosítás: nem mindig kötelező bevonni külföldi szakértőket és hallgatókat



A belső eljárások eredményeinek a felhasználása kötelező vagy ajánlott



Nincs szabályozás a külső minőségbiztosítási eljárásokra

Az ENQA erősen ajánlja a külföldi szakértők és hallgatók bevonását a külső minőségbiztosításba. Csaknem minden érintett országban vezettek be szabályozást arról, hogy kinek kell részt vennie a folyamatban. A legtöbb esetben az oktatói kar és a kutatók részvételét várják el. A külföldi szakértők és a hallgatók bevonása az országok mintegy felében kötelező vagy ajánlott. Albániában, Belgium német közösségében, 53

F ó kus z ban a z eur ó pa i fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007

¢

AT 1

AZ

Forrás: Eurydice

54

˜

˜

˜

IT

˜

m

V

LI

˜

˜

V

LT

˜

¢

˜

¢

˜

˜

˜

˜

V

LU

:

:

˜

LV MD

˜

¢

V

˜

˜

˜

ME

˜

¢

V

˜

˜

˜

V

V

˜

BA BE de

Hallgatók

¢

AM

2

Külföldi szakértők

¢

Oktatók és kutatók

AD AL

IS

Hallgatók

Külföldi szakértők

Oktatók és kutatók

G6 ábra: A külső minőségbiztosítási csoportok tagjai, 2006/2007

BE fr

˜

˜

V

MK

BE nl

V

V

˜

MT

BG

V

V

˜

NL

CH

˜

˜

V

NO

˜

˜

˜

CY

˜

˜

V

PL

˜

m

m

CZ

˜

V

V

PT

˜

˜

V

DE

¢

¢

¢

RO

˜

V

V

DK

˜

V

˜

RS

:

:

˜

EE

V

˜

V

RU

˜

m

¢

EL

V

¢

V

SE

˜

¢

˜

ES

V

V

V

SI

˜

¢

˜

FI

¢

m

¢

SK

˜

˜

¢

FR

˜

˜

¢

TR

˜

˜

˜

GE

¢

m

¢

UA

:

:

˜

HR

˜

˜

˜

UK

˜

V

V

HU

˜

m

˜

VA

V

V

V

IE

˜

˜

˜



˜ Kötelező



V Ezt a kategóriát nem szabályozták



¢ Nincs szabályozás a belső minőségbiztosítás státuszáról

¢

Ajánlott

m

Választható : Nincs adat

Kiegészítő megjegyzések a G6 ábrához Ausztria: 1) egyetemek, 2) Fachhochschulen Azerbajdzsán és Ukrajna: Az adatok a BFUG-nak a 2007-es Helyzetelemző Beszámolóhoz benyújtott nemzeti jelentésekből származnak. Ciprus: Csak magán felsőoktatási intézmények. Cseh Köztársaság: Minisztériumi köztisztviselők kötelező jelleggel részt vesznek és rendszeresen külföldi szakértők is szerepelnek az ilyen csoportokban. Írország: Az információ csak a nem egyetemi intézményekre vonatkozik. Az egyetemek esetében a hallgatók részvétele nem kötelező.

Horvátországban, Németországban, Franciaországban, Izlandon, Írországban (nem egyetemi intézmények), Lettországban, Litvániában, Macedóniában, Norvégiában, Szlovákiában, Szlovéniában, Svédországban és Törökországban a szabályozások kimondják, hogy mind külföldi szakértőket, mind pedig a hallgatókat be kell vonni. Észtországban és Görögországban csak a külföldi szakértők részvétele kötelező vagy ajánlott. Dániában a Dán Értékelési Intézet igazgatótanácsa jelöli ki az adott értékelésért felelős tagokat. A törvény kimondja, hogy a külső értékelő csoportot az adott terület szakértőinek kell segítenie. Hollandiában megköveteli azt, hogy az adott terület legalább 3 független szakértője és legalább egy hallgató részt vegyen a folyamatban. A külföldi szakértők részvétele ajánlott az egyetemek számára. Lettországban a hallgatók megfigyelőként csatlakoznak a szakértői csoporthoz, szavazati jog nélkül. A Vatikánban és Spanyolországban nincs szabályozás arról, hogy kinek kell részt vennie a külső minőségbiztosítási eljárásban.

áttek i nt é s a bologna i folyamatr ó l

A legtöbb országban világos nyomon követő tevékenységet várnak el Az irányelvek világosan kimondják, hogy a külső minőségbiztosítási eljárásoknak része kell, hogy legyen a strukturált nyomon követő folyamat is, azért, hogy az ajánlásokat biztosan figyelembe vegyék, és ne csak felvázolják az akcióterveket, de gyorsan meg is valósítsák azokat. Az ügynökségeknek alkalmanként jelentést kell tenniük, melyben leírják általános megállapításaikat: ez tartalmazhat információkat a fejlesztésekről, a trendekről és a felmerülő nehézségekről a felsőoktatási rendszer egészén belül. Számos ország bocsát ki szabályozást a nyomon követés kapcsán. 26 országban vagy régióban kötelező vagy ajánlott az akcióterv és az általános megállapításokról írott összegző jelentés készítése.

G7 ábra: A külső minőségbiztosítási folyamatban kötelező nyomon követő folyamatok, 2006/2007 Az eredményeket felhasználják az általános megállapításokról írott összegző jelentéshez

Akcióterv

Az eredményeket felhasználják az általános megállapításokról írott összegző jelentéshez

Akcióterv

˜

˜

IS

˜

˜

IT

V

V

AM

LI

V

V

AT 1

LT

˜

˜

AD AL

2 AZ

˜

˜

LU

:

:

LV

˜

V

MD

˜

˜

BA BE de

V

˜

ME

˜

¢

BE fr

V

V

MK

:

:

˜

¢

MT

˜

˜

NL

˜

˜

CH

˜

¢

NO

˜

˜

CY

˜

˜

PL

V

V

CZ

˜

˜

PT

˜

¢

DE

¢

V

RO

˜

˜

DK

V

˜

RS

:

:

EE

˜

V

RU

˜

˜

EL

˜

˜

SE

˜

˜

Kiegészítő megjegyzések a G7 ábrához

ES

V

V

SI

˜

˜

Ausztria: 1) egyetemek, 2) Fachhochschulen Ciprus: Csak magán felsőoktatási intézmények. Írország: Az információ csak a nem egyetemi intézményekre vonatkozik. Az egyetemek esetében ezeket a folyamatokat ajánlják. Lengyelország: Nem elvárás a formális akcióterv. Ha a szak feltételes jóváhagyást kap, akkor az Állami Akkreditációs Bizottság ellenőrzi, hogy az ajánlásait megvalósították-e egy bizonyos határidőre. Egyesült Királyság: Csak egy felülvizsgálat kedvezőtlen eredménye esetén elvárás az akcióterv készítése.

FI

˜

¢

SK

˜

˜

FR

˜

˜

TR

¢

˜

GE

˜

V

UA

:

:

HR

V

V

UK

˜

¢

HU

˜

˜

VA

V

V

IE

˜

˜



˜ Kötelező



V Ezt a kategóriát nem szabályozták



¢ Nincs szabályozás a belső minőségbiztosítás státuszáról

¢

Ajánlott

m

Forrás: Eurydice

BE nl BG

Választható : Nincs adat

55

F ó kus z ban a z eur ó pa i fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007

A legtöbb országban követelmény az időközönkénti külső felülvizsgálat

G8 ábra: A külső minőségbiztosítás rendszeres megszervezése, 2006/2007

Az ENQA azt ajánlja, hogy a külső minőségbiztosítás ciklikusan történjen, és a ciklus hosszát határozzák meg világosan. Csaknem minden olyan országban, ahol létezik szabályozás a minőségbiztosításról, a külső felülvizsgálatoknak rendszeresen kell megtörténniük. Azonban a gyakoriságuk nagyban függ a különböző minőségbiztosítási eljárások mikéntjétől, mint például hogy intézményi vagy programakkreditáció (vagy újraakkreditálás), vagy programértékelés történik. Néhány ország képzési területenként szervezi a külső felülvizsgálatait.

Forrás: Eurydice

Kiegészítő megjegyzések a G8 ábrához Ausztria: A bemutatott információ csak az egyetemekre vonatkozik. A Fachhochschulen esetében kötelező az időszakonkénti felülvizsgálat. Azerbajdzsán: Az adatok a BFUG-nak a 2007-es Helyzetelemző Beszámolóhoz benyújtott nemzeti jelentésből származnak. Ciprus: Csak magán felsőoktatási intézmények. Cseh Köztársaság: Az információ a programakkreditációra vonatkozik. Más értékelési formákra nem határozták meg a gyakoriságot.

56



Kötelező vagy ajánlott rendszeres felülvizsgálat



Nincs szabályozás a külső minőségbiztosítás státuszáról



Ezt a kérdést nem szabályozzák



Nincs adat

át t e k i n t é s a b o lo g n a i f o lyamat r ó l

Sok információt kell publikálni a külső minőségbiztosításról

Kiegészítő megjegyzések a G9 ábrához

Gyakoriság

˜

Kritériumok

Gyakoriság

˜

Eljárások

Kritériumok

˜

Eredmények

Eljárások

¢

AD AL

IS

V

V

V

V

IT

˜

˜

˜

˜

AM

LI

V

V

V

V

AT 1

LT

˜

˜

˜

˜

2 AZ

˜

˜

:

:

˜

˜

BA

LU LV

˜

V

V

V

MD

m

˜

˜

˜

BE de

˜

V

V

˜

ME

˜

˜

˜

˜

BE fr

V

˜

˜

V

MK

˜

:

˜

˜

BE nl

˜

˜

˜

˜

MT

BG

˜

˜

˜

˜

NL

˜

˜

˜

˜

CH

˜

˜

˜

˜

NO

˜

˜

˜

˜

CY

˜

˜

˜

˜

PL

˜

˜

˜

˜

CZ

˜

˜

˜

˜

PT

˜

˜

˜

˜ ˜

DE

˜

˜

˜

˜

RO

˜

˜

˜

DK

˜

˜

˜

˜

RS

˜

:

:

:

EE

V

˜

˜

˜

RU

˜

˜

˜

˜

EL

˜

˜

˜

˜

SE

˜

˜

˜

˜

ES

V

V

V

V

SI

˜

˜

˜

V

FI

˜

˜

˜

˜

SK

˜

˜

˜

˜

FR

V

V

V

V

TR

˜

V

V

V

GE

˜

˜

˜

˜

UA

˜

:

:

:

HR

˜

V

V

V

UK

˜

˜

˜

˜

HU

˜

˜

˜

˜

VA

V

V

V

V

˜

˜

˜

IE

˜



˜ Kötelező



V Ezt a kategóriát nem szabályozták



¢ Nincs szabályozás a belső minőségbiztosítás státuszáról

¢

Ajánlott

m

Forrás: Eurydice

Albánia: A nyilvánosságra hozatal csak a magán felsőoktatási intézményeknél kötelező, az államiak esetében egyedi döntések alapján fordul elő. Ausztria: 1) Egyetemek, 2) Fachhochschulen. Ciprus: Csak magán felsőoktatási intézmények esetében. Lettország: Jogszabály írja elő a külső minőségbiztosítás folyamatát, kritériumait és gyakoriságát, így az információk közérdekű adatnak számítanak, elérhetők mindenki számára. Ukrajna: Az adatok a BFUG 2007-es Helyzetértékelő Jelentése számára készített nemzeti jelentésből származnak.

Eredmények

Nemcsak a külső minőségbiztosítás eredményeit, de az alkalmazott eljárásokat és kritériumokat is nyilvánosságra kell hozni, csakúgy, mint a felülvizsgálatok gyakoriságát. A felülvizsgálatokról szóló minden információt (eredmények, eljárások, kritériumok és gyakoriság) kötelezően vagy ajánlásként nyilvánosságra kell hozni a legtöbb olyan országban, ahol kötelező a külső minőségbiztosítás. Horvátországban és Törökországban csak a végeredményt hozzák nyilvánosságra. Svájcban csak a pozitív eredményt hozó külső vizsgálatok eredményét publikálják. Belgium vallon közösségében nem szabályozzák, Moldovában pedig opcionális az eredmények publikálása. Nem kötelező Észtországban, de a gyakorlatban mindig nyilvánosságra hozzák az eredményeket. Franciaországban és Spanyolországban nincs hivatalos szabályozás a külső minőségbiztosításról szóló információk publikálásáról, de a folyamat szerves része az eredmények nyilvánosságra hozatala.

G9 ábra: A külső minőségbiztosítás eredményeinek a nyilvánosságra hozatala

Választható : Nincs adat

57

F ó kus z ban a z eur ó pa i fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007

H. rész: A Bolognai Folyamat megvalósításának nyomon követése A Bolognai Nyilatkozatot aláíró országok megállapodtak, hogy megvalósítják a háromciklusú képzési szerkezetet (ld. A. Rész), az ECTS-t (C. Rész) és az oklevélmellékletet (D. Rész) 2010-re. Azért, hogy ebben támogassák a felsőoktatási intézményeket, a nemzeti hatóságok két fő nyomon követési formát ajánlhatnak, nevezetesen az ösztönző és az ellenőrző intézkedéseket. Az ösztönző intézkedéseket arra használják, hogy támogassák a háromciklusú képzési szerkezet, az ECTS és az oklevélmelléklet bevezető szakaszát. Lehetnek ezek pénzügyi ösztönzők (pl. pályázati támogatások) vagy alkalmazhatják az információterjesztés módszerét is (mint például az egyszeri vagy folyamatos tanácsadás). A specifikus ellenőrző intézkedések célja, hogy ellenőrizzék a három fent említett szempont bevezetésének a haladását. Általában az országok igyekeznek biztosítani azt, hogy a háromciklusú képzési szerkezetet, az ECTS-t és a DS-t helyesen és hatékonyan vezessék be. A kontroll gyakorlásának fő eszköze a belső, és még inkább a külső minőségbiztosítás. Ez maga után vonja azt is, hogy a Bolognai Folyamatot irányító nemzeti törvényeknek vagy hivatalos dokumentumoknak nem teljesen megfelelő programok vagy intézmények nem kapják meg az akkreditációt a nemzeti minőségbiztosítási ügynökségüktől. A Bolognai Nyilatkozatot aláíró országok minőségbiztosításáról részletesebb információ az F. és a G. Részekben található. A megvalósítás során elért haladást nyomon követő konkrétabb nemzeti ellenőrző lépések – mint például a külön értékelő vagy monitoring jelentések készítése – csak néhány országban léteznek. Pozitív példa erre Ausztria, ahol a Szövetségi Oktatási, Tudományügyi és Kulturális Minisztérium 58

rendszeresen készít monitoring jelentéseket a Bolognai Folyamat megvalósításáról. A bolognai célokon alapuló részletes nemzeti célkitűzéseket azonosítottak és valósítottak meg a gyakorlatban, a felelősségi körök és a határidők konkrét feladatokhoz rendelésével. Az ilyen rendszeres monitoring a módja annak, hogy fenntartható legyen a céloknak való teljes elkötelezettség. A legutóbbi jelentést 2005-ben adták ki, és a 2000–2004 közötti időszakot fedi le, míg a következő 2007 tavaszán jelenik meg. Az ösztönző lépések sokkal gyakoribbak, mint az ellenőrző lépések. Meg kell jegyezni, hogy itt csak a nemzeti közigazgatási ösztönző lépéseket vettük figyelembe. Így a felsőoktatási intézmények vagy magánintézmények nemzeti kezdeményezéseit, vagy az Európai Unió (pénzügyi) támogatását (pl. Socrates program) nem vettük figyelembe a H1 ábrán. Sem a Bologna Follow-up Group, sem a nemzeti Bologna tanácsadói csoportok vagy a nemzeti Europass és NARIC központok nem szerepelnek, mivel ezeket – legalább részben – EU-támogatásból fedezik. A nemzeti Bologna tanácsadók, a nemzeti Europass és NARIC központok értékes hozzájárulását hangsúlyozni kell. A nemzeti Bologna tanácsadók, például a felsőoktatási intézmények számára nyújtanak konzultatív szolgáltatást a Bologna reformok megvalósításáról. Néhány tanácsadó egyben ECTS/ DS tanácsadóként is működik, ezek helyes megvalósítása érdekében. A nemzeti Europass és NARIC központok mindezen felül technikai támogatást is biztosítanak a felsőoktatási intézmények vagy egyének számára a DS-sel kapcsolatos kérdésekben. Általánosan tekintve, a nemzeti közigazgatási ösztönző lépéseket csak azokban az esetekben vezetik be, ha a Bolognai Folyamat három fő aspektusának megvalósítása még mindig folyamatban van. Így számos esetben már nincsenek ösztönző lépések azokban az országokban, ahol a háromciklusú képzési szerkezet, az ECTS és a DS már teljes egészében bevezetésre kerültek.

áttek i nt é s a bologna i folyamatr ó l

A bevezetés szakaszában lévő országok nagy része alkalmaz ösztönzőket Az összes ország csaknem fele a Bolognai Folyamat három fő célkitűzéséből (háromciklusú képzési szerkezet, az ECTS és a DS) legalább kettőt már teljesen megvalósított. Azok az országok, amelyek 2006/2007ben ösztönzőket alkalmaznak, főként tanácsadás és technikai segítségnyújtás formájában teszik azt. Tíz ország vagy régió használ pénzügyi ösztönzőket a fent említett 3 célkitűzés közül legalább egy elérése érdekében (rendszerint a háromciklusú képzési szerkezet esetében). A pénzügyi ösztönzőket vagy meghatározott költségvetési növekményként vagy egyösszegű támogatások formájában adják. Hirdethetnek pályázatokat is a felsőoktatási intézményeknek. Számos ország ad meg részletes tájékoztatást a felajánlott ösztönzők természetéről. A Cseh Köztársaságban az ösztönzés fejlesztési programok keretében valósul meg, amelynél a felsőoktatási intézmények projekteket nyújthatnak be támogatásra. Példaként említhető az alapképzési programokra nyújtott 5%-kal magasabb normatív finanszírozás, és az egyre több

magasan képzett szakembert kibocsátó sikeres doktori programoknak nyújtott fokozatosan emelkedő támogatás. H1 ábra: Ösztönző intézkedések a háromciklusú képzési szerkezet, az ECTS és az oklevélmelléklet teljes bevezetéséhez, 2006/2007 3 ciklusú képzési szerk.

ECTS

3 ciklusú képzési szerk.

DS

ECTS

DS

AD

:

:

:

IS

¢

¢

¢

AL

˜m

¢

û

IT

¢

¢

¢

AM

m

m

û

LI

¢

¢

¢

AT

m

m

m

LT

¢

m

¢

AZ

:

m

:

LU

¢

¢

û

BA

û

û

û

LV

¢

û

¢

BE de

û

¢

û

MD

:

¢

:

BE fr

¢

m

m

ME

û

¢

¢

BE nl

¢

¢

¢

MK

:

:

:

BG

¢

¢

¢

MT

¢

û

û

CH

˜m

˜m

¢

NL

¢

¢

m

CY

¢

¢

¢

NO

¢

¢

¢

CZ

˜

˜

˜

PL

û

û

û

DE

m

¢

¢

PT

m

m

m

DK

¢

¢

¢

RO

¢

¢

¢

EE

û

˜

¢

RS

û

¢

¢

EL

¢

¢

¢

RU

û

û

û

ES

˜

û

û

SE

˜

û

¢

FI

˜

¢

˜m

SI

m

¢

¢

FR

˜m

m

m

SK

û

¢

û

GE

˜

m

¢

TR

¢

¢

m

HR

û

û

û

UA

:

:

:

HU

˜m

¢

¢

UK

¢

m

m

IE

¢

û

û

VA

¢

m

m



Forrás: Eurydice

Azonban ha az ösztönző lépéseket több évig tartó, hosszú távú jelleggel tervezték, akkor egy átmeneti, fokozatos megszüntetési szakaszban még mindig elérhetők lehetnek akkor is, ha a Bolognai Folyamat valamely aspektusa már teljesen működőképes. Ez történhet éppen az ellenkező módon is: megeshet, hogy az ösztönző intézkedéseket, csak a Bolognához kapcsolódó reformok kezdeti szakaszára nyújtották, tehát a későbbiekben már nem érvényesek, még akkor sem, ha a folyamat megvalósítása még nem teljes.

˜ Pénzügyi támogatás m

¢ Teljesen bevezették Tájékoztatás vagy tanácsadás û Nincs ösztönzés : Nincs adat

59

F ó kus z ban a z eur ó pa i fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 H1b ábra: Ösztönző intézkedések az ECTS teljes bevezetéséhez, 2006/2007

Forrás: Eurydice

Forrás: Eurydice

H1a ábra: Ösztönző intézkedések a háromciklusú képzési szerkezet teljes bevezetéséhez, 2006/2007



Pénzügyi támogatás

Teljes körűen bevezették



Pénzügyi támogatás

Teljes körűen bevezették



Tájékoztatás, tanácsadás

Nincsenek ösztönzők



Tájékoztatás, tanácsadás

Nincsenek ösztönzők



Nincs adat



Nincs adat



Kiegészítő megjegyzések a H1 ábrához Azerbajdzsán: Az adatok a BFUG-nak a 2007-es Helyzetelemző Beszámolóhoz benyújtott nemzeti jelentésből származnak. Belgium (de): Mivel a német közösségben csak egy felsőoktatás intézmény van, a képzési szerkezetet szándékosan az első ciklusra korlátozták. A 2005-ös törvény szerint, az alapképzési diplomát és az oklevélmellékletet 2007/2008-ban adják ki először. A hatóságok úgy gondolják, hogy nem szükséges különös ösztönző intézkedés.

60



Dánia: Néhány oktatási programot (főként a Kulturális Minisztériumhoz tartozókat) még nem alakítottak át a háromciklusú képzési szerkezetnek megfelelően; mások esetében nincsenek tervek ennek megvalósítására a közeljövőben. Franciaország: A háromciklusú képzési szerkezet bevezetésére lehetséges lesz pénzügyi támogatást biztosítani a kormány és az egyetemek közötti négyéves szerződések tárgyalása során.

áttek i nt é s a bologna i folyamatr ó l

Forrás: Eurydice

H1c ábra: Ösztönző intézkedések az oklevélmelléklet teljes bevezetéséhez, 2006/2007



Pénzügyi támogatás

Teljes körűen bevezették



Tájékoztatás, tanácsadás

Nincsenek ösztönzők



Nincs adat



Kiegészítő megjegyzések a H1 ábrához Magyarország: Mivel az oklevélmelléklet kiállítása csak 2006 márciusa óta kötelező, az Oktatási és Kulturális Minisztérium oklevélmelléklet Információs Központot állított fel, amelynek a célja, hogy egy Koordinációs Program révén elektronikus tájékoztatást és tanácsadást, valamint IKT programok révén gyakorlati segítséget nyújtson. Norvégia: 2002 és 2004 között nyújtottak pénzügyi ösztönzőket a hatóságok a háromciklusú képzési szerkezet, az ECTS és a DS teljes bevezetéséhez.

Finnországban a felsőoktatási intézmények külön finanszírozást kaptak célzottan a háromciklusú képzési szerkezet bevezetésére és az oklevélstruktúra kialakítására. Erre a célra a Finn Oktatási Minisztérium mintegy 5 millió euró éves projekttámogatást biztosított minden egyetem számára a 2004 –2007 közötti időszakra. E projektek egyike, amelyet W2W (öt év, két diploma) néven ismernek, a hallgatókat abban segíti, hogy 5 év alatt befejezzék a kétciklusú tanulmányaikat. Magyarországon pályázati felhívásokon keresztül lehet támogatásokhoz jutni. A támogatás összege a pályázat típusától és tartalmától (új szak tanterve, minőségbiztosítás, stb.) függően változhat. Az ECTS-t illetően technikai segítségnyújtást, információs pontokat és egyéb adminisztratív és tanácsadói szolgáltatásokat biztosítanak az Országos Kredittanács révén, amely felelős még az olyan nyomon követési intézkedésekért is, mint például a kreditmonitoring. Spanyolországban az Oktatási és Tudományos Minisztérium mintegy 13 millió eurót fektetett 2006-ban programokba és kísérleti projektekbe azért, hogy az egyetemeket az Európai Felsőoktatási Térséghez igazítsa. Hasonló programokat az Autonóm Közösségek is finanszíroznak. Svédországban a kormány közvetlenül is nyújtott támogatást a felsőoktatási intézményeknek, mind pedig a Myndigheten för nätverk och samarbete inom högre utbildningen (a Svéd Felsőoktatási Együttműködések és Hálózatok Ügynökségén) keresztül is azért, hogy támogassa a háromciklusú képzésért folyó munkát és bátorítsa az intézmények közötti együttműködést a bevezetés során. Svájc 32 millió svájci frankot különített el a 2004–2007 közötti időszakra a bolognai reformok megvalósításának támogatására. Minden egyetem közvetlenül részesedik a teljes összegből a hallgatók, a programok és a kibocsátott oklevelek számától függően. 61

ÚTMUTATÓ A DIAGRAMOK ÉRTELMEZÉSÉHEZ Az országdiagramok a főbb felsőoktatási útvonalakat illusztrálják,

A felvételi eljárást vagy a tanulmányi helyek korlátozását a belépési

képzési területek szerint felsorolva. Mindegyik útvonal egy vagy több

pontnál függőleges vörös vonallal jeleztük. A tömör vonal azt jelzi, hogy

szakot, tanulmányi programot fed le az első, második és / vagy a harmadik

a felvételi eljárást nemzeti vagy regionális szinten határozzák meg. A pöty-

ciklusban. Az első és második ciklusban a programokat a diagram bal oldalán, a harmadik ciklusú programokat és egyéb kurzusokat pedig a diagram jobb oldalán ábrázoltuk. Az egyedi programokat színes dobozokban találják. A dobozok hossza jelzi a programok teljes idejű

meg. A tömör vonalat és a pöttyös vonalat együtt mutatjuk, amikor mind a nemzeti/regionális, mind pedig az intézményi szintek részt vesz-

képzésnek megfelelő névleges hosszát, még akkor is, ha az érintett

nek ebben.

tanulmányi programot esetleg részidős tanulmányok keretében is el

Az elsőciklusú programok már belépési jogot adhatnak a munkaerő-

lehet végezni. Különböző színárnyalatot használtunk az ISCED 5A, 5B

piacra. Ha a második ciklus doboza alacsonyabb, mint az első ciklusé,

és 6 szintű tanulmányok megkülönböztetésére (ld. a Glosszáriumot). Az

akkor az azt jelenti, hogy a hallgatók elhagyhatják az akadémiai útvonalat

egyes ISCED szinteken belül akkor kapcsolódnak egy útvonalba a külön-

az első ciklus után kapott oklevéllel. Amikor különböző hosszúságban

böző szakterületek, ha a következő vonásaik megegyeznek: Ÿ

a képzési terület szakjai hasonló felvételi eljárást alkalmaznak (intézménytípusonként vagy nemzeti szinten)

kínálnak egy szakot (pl. 1 vagy 2 éves mesterszak), akkor a doboz magassági szintje lépcsőzetes.

ugyanaz(ok) az intézmény(ek) kínálja(-ák) őket (az intézménytípus

Ahol a doktori képzésbe bejutás ISCED 6 szinten (vagy a további ISCED

megegyezik)

5A és 5B szintű szakokra történő bejutás) függ az első vagy második

Ÿ

ugyanannyi ideig tartanak

ciklusban megszerzett oklevél birtoklásától, akkor ezt a követelményt a

Ÿ

ugyanazon típusú képesítéshez vezetnek (ugyanazzal az akadémiai

két érintett dobozt összekötő vonallal jeleztük.

címmel).

Csak az azonos képzési területen, az egyik ciklusból a másik, magasabb

Ÿ

Ahol egy (vagy több) intézménytípuson belül különböző szakterületeken oktatnak, amelyeknek a sajátosságai a fenti kritériumok közül akár egy vagy több esetében eltérnek, az érintett intézmény nevét nem ismételtük meg minden egyes útvonal esetében. Azonban amikor egy (vagy

62

työs vonal azt jelzi, hogy a felvételi eljárást intézményi szinten határozzák

szintű ciklusba bejutást jelöltük. Következésképpen, a diagramok nem jelzik azt a lehetőséget, hogy a hallgatók esetleg több szakot is felvehetnek párhuzamosan ugyanazon a szinten, vagy újabb első-/második-

több) intézmény különböző ISCED szinteken (ISCED 5A és 5B) kínál prog-

ciklusú képzést kezdhetnek az első/másodikciklusú képesítés megszerzé-

ramokat, az intézmény(típus) nevét megismételtük minden szint esetében.

se után, illetve mozoghatnak az első ciklusú képzési programok között is.

JELMAGYARÁZAT

63

ANDORRA 1997-ben fogadták el a felsőoktatási intézményekről szóló törvényt. 2004 júliusában fogadtak el egy olyan rendeletet, amely a nemzeti felsőoktatási diplomák kiadását kísérelte meg szabályozni. A Bolognai Folyamathoz kötődő releváns törvényi változások még folyamatban vannak és jelenleg megvitatás alatt állnak. Az új törvény parlamenti vitáját elkezdték és jóváhagyásra vár. Foglalkozni fog a három fő ciklusra alapuló képzési szerkezet bevezetésével (alapképzés, mesterképzés, doktori képzés), az ECTS-szel, a közös diplomákkal, és a minőségbiztosítás, az átláthatóság és a mobilitás elveivel is. Mivel az Andorrai Nagyhercegségben jelenleg korlátozott a felsőoktatási kínálat, (egyetlen ciklusú képzésből áll), a legtöbb ezen a szinten

AD

tanuló fiatal Franciaországba vagy Spanyolországba megy tanulni. Az első vagy második ciklusú programokat távoktatásban is el lehet végezni. A távoktatási tanulmányok végén a hallgatók kettős diplomát kapnak, amelyet az andorrai kormány és a Katalóniai Szabadegyetem ad ki, amelyet tehát Spanyolországban is hivatalosan elismernek. Az ECTS-t az Andorrai Egyetem a 2004/2005-ös tanévben kezdte el bevezetni, és kreditátvitelre valamint akkumulációra is használják. Amint az új egyetemi törvényt jóváhagyják, teljes mértékben bevezetik és kötelező lesz. Az oklevélmellékletet szabályozó rendeletet 2004 júliusában fogadták el. A 2004/2005-ös tanév óta minden nemzeti felsőoktatási diplo-

ma mellé térítésmentesen kiállítják az oklevélmellékletet. Minden hallgató automatikusan megkapja katalán nyelven. A hallgató kérésére spanyolul, franciául, portugálul vagy angolul is kiállítható. A jelenlegi törvény a felsőoktatási minőségbiztosításról is rendelkezik. A minőségbiztosítási rendszer bevezetése érdekében a kormány 2006 novemberében létrehozta az Andorrai Felsőoktatási Minőségi Ügynökséget (Agència de Qualitat de l’Ensenyament Superior d’Andorra, AQESA).

Jogi és / vagy hivatalos referenciák

64

Dátum

Angol kifejezés

Magyar kifejezés

Kifejezés a nemzeti nyelven

1997. 07.30.

Act on higher education institutions

Felsőoktatási törvény

Llei d’Universitats

2004. 07.14.

Decree regulating the issuance of the Higher Education National Degrees

A nemzeti felsőoktatási diplomák kiadásáról szóló rendelet

Decret d’aprovació del Reglament sobre l’expedició de títols d’ensenyament superior de caràcter estatal

2004. 07.14.

Decree regulating the implementation of the Diploma Supplement

Az oklevélmelléklet bevezetését szabályozó rendeletet

Decret regulador de l’expedició del suplement europeu al diploma

2006. 11. 22.

Decree regulating the creation and function of the Agency for the Quality of Higher Education in Andorra

Az Andorrai Felsőoktatási Minőségi Ügynökség létrehozásáról és működéséről szóló rendelet

Decret d’aprovació del Reglament pel qual es regula la creació i el funcionament de l’Agència de Qualitat de l’Ensenyament Superior d’Andorra.

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

ANDORRA

2006/07 AD

Source: Eurydice.

A távoktatás lehetősége az üzleti és menedzsment tanulmányok, számítástudomány, számítógéprendszerek, multimédiás tanulmányok, turizmus és telekommunikáció szakokon érhető el. A tanulmányok 3 évig tartanak, és alapképzési diplomához vezetnek. A jog, a katalán filológia, a humán tudományok és a pszichológia területén alapképzési és mesterképzési szakok is léteznek távoktatási formában; ezek négy évig tartanak. Távoktatási mesterkurzus elérhető az üzleti és menedzsment tanulmányok, társadalomtudományok, audiovizuális technikák, dokumentáció, számítástudomány, telekommunikáció, Kelet-ázsiai tanulmányok, marketing és piackutatási technikák, pszichopedagógia, hirdetés és PR szakokon; ezek a programok 2 évig tartanak.

65

ALBÁNIA AL

Az Albán Köztársaság 1999-es felsőoktatási

az olyan képzések esetében, mint az ápolástan

törvényét a Parlament 2003 júliusában azért

és az óvodapedagógusi képzés.

módosította, hogy megnyissa az utat a tanulmányi ciklusokon alapuló képzési szerkezet előtt. A harmadik tanulmányi ciklust a Minisztertanács 1998. decemberi határozatában foglalt kritériumok alapján szervezték meg, az 1999. februári felsőoktatási törvény és a 2004. decemberi kormánydöntés módosításai szerint. Egy 2006. decemberi rendelet alapján az albániai BFUG megkezdte a működését, hogy ezáltal a bolognai célok szerinti felsőoktatási reformot 2010-re megvalósítsák.

66

A doktori képzés mindenki számára nyitva áll, aki mesterdiplomával vagy ezzel egyenértékű posztgraduális képesítéssel rendelkezik, akár a hazájában, akár külföldön szerezte azt. Azoknak a jelentkezőknek, akik második ciklusban szerzett képesítéssel rendelkeznek, azonban ez nem teljesen egyenértékű a mesterdiplomával, kiegészítő képzésen kell részt venniük azért, hogy jogosultak legyenek a doktori tanulmányokra. A doktori programok 3 évi teljes idejű munkának felelnek meg; a jelöltek általában

A 2004. évi 20. végrehajtási rendelet kimondja,

3–5 év alatt teljesítenek minden elvárást. A

hogy 2005/2006-os tanévtől kezdve minden

doktori programokat úgy tervezték meg, hogy

felsőoktatási intézmény és a szakok nagy része

segítsék a szakembereket képesítésük színvo-

a kétciklusú szerkezethez (BA/MA) igazítja

nalának növelésében és önálló akadémiai ku-

tevékenységét. Az alapképzési szakok legalább

tatást tudjanak folytatni. Különleges esetekben

3 évig, a mesterképzések 1-2 évig tarthatnak.

rövid képzéseket hoztak létre speciális tárgy-

Kivétel az orvostudomány, a fogorvosi tanul-

körökben. Rendszerint azonban a doktori prog-

mányok, a gyógyszerészet, az állatorvosi tanul-

ramok kizárólag kutatásból állnak, és az egyéni

mányok és a művészetek; ezek szakjain a

kutatás eredményeire építenek. A doktori

tanulmányok 6 évig tartanak. A villamosmér-

programokat még nem reformálták meg a

nöki és agrármérnöki szakokon már 2001/2002

Bolognai Folyamat szerkezete szerint. A doktori

óta működik a kétciklusú képzési szerkezet, az

programokra beiratkozott jelöltek különleges

Albánia és Olaszország kormányai között lét-

státuszt élveznek. Ösztöndíjat, és ehhez tart-

rejött együttműködés eredményeként. A BA/

ozó speciális pénzügyi támogatást is kaphat-

MA szerkezet az ISCED 5B szintre is vonatkozik

nak. Különtámogatásban is részesülhetnek arra

az időre, amíg a fizetett munkájuktól távol vannak a doktori fokozat megszerzése érdekében. Azoknak a mesterdiplomásoknak, akik nem mennek tovább doktori programra, de kiegészítő képesítést kívánnak szerezni a munkaerőpiacra, második ciklusú ISCED 5B szakok (0,5–1 évig) állnak rendelkezésére, valamint szakirányú továbbképzési szakok (1–4 év). A szakképesítéssel végződő programok magukban foglalják a pénzügyi, marketing, üzleti és a menedzsmentképzést. A speciális szakmai továbbképzések az orvostudományban, és számos más területen az osztatlan ciklusú, hatéves programot követik 2–4 évig tartanak. A speciális szakmai továbbképzések a közgazdaságtanban 6–9 hónapig tartanak. A nemzeti törvények még nem rendelkeznek a közös vagy kettős diplomák kibocsátásáról, és Albánia nem fogadta még el a Nemzeti Képesítési Keretrendszert sem. Ezek az ügyek azonban nyilvános nemzeti vita tárgyai és várhatóan 2007-ben megjelennek a törvényben is, a 2010-es bevezetés szándékával. Az ECTS bevezetése, amelyet most mind kreditátvitelre, mind pedig kreditakkumulációra használnak, 1999-ben kezdődött. Azon hallga-

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

ALBÁNIA

2006/07 AL

Source: Eurydice.

67

ALBÁNIA AL

tók esetében, akik ISCED 5B szakról átmennek

tók már átmehetnek az egyik egyetemről a

ISCED 5A szakra, bizonyos tárgyak esetében

másikra.

elfogadhatók az ECTS kreditek. A 2004. évi 18. számú végrehajtási rendelet alapján a 2004/2005-ös tanév végétől minden felsőoktatási szakon kötelezővé vált a képesítést kísérő tárgyfelsorolásban az ECTS krediteket is jelezni. Jelenleg az országban a felsőoktatási szakok nagy részében bevezették az ECTS-t.

kezdeményezett minden egyetem esetében a háromciklusú képzésre és az ECTS-re vonatkozóan. A háromciklusú képzés bevezetésének tevékenységei magukban foglalják a nemzeti és nemzetközi műhelyvitákat, csakúgy, mint a tanulmányok kiadását a Bolognai Folyamathoz

2004-ben országos szemináriumot szerveztek

kapcsolódó találkozókról és konferenciákról.

az oklevélmelléklet (DS) bevezetéséről, és

Az ECTS bevezetéséhez a Minisztérium szemi-

2006 májusában életre hívtak egy egyetemi

náriumokat és konzultációkat szervez az okta-

képviselőkből álló munkacsoportot az Oktatási

tók számára.

és Tudományos Minisztériumban. Ez a munka-

A felsőoktatási minőségbiztosítási rendszer

csoport tervezi a 2006/2007-es tanév végén

a Miniszterek Tanácsának 1999-es döntésén

bevezetendő oklevélmellékletet. Minden egye-

alapul. Az érintett intézmények a Felsőoktatási

tem albánul és angolul fogja kiállítani a DS-t, a

Akkreditációs Ügynökség (FAÜ – 2000 január-

hallgató kérésére és térítés ellenében.

jában alapították) és az Akkreditációs Tanács

Az Oktatási és Tudományos Minisztérium admi-

(AT – 2004 márciusában alapították) az Oktatási

nisztratív és pénzügyi ösztönzőkkel bátorítja a

68

A Minisztérium felügyeleti intézkedéseket is

és Tudományos Minisztériummal szoros együtt-

háromciklusú képzési szerkezet teljes beveze-

működésben.

tését. Munkacsoportokat állítanak fel, hogy

A FAÜ egy államilag finanszírozott közintéz-

felülvizsgálják az összes egyetem tantervét a

mény, amely a Minisztériumnak tartozik fele-

háromciklusú szerkezet alapján. Szemináriu-

lősséggel. Ez határozza meg a felsőoktatási

mokat és konzultációkat szerveznek, ahol az

minőségbiztosítás értékelésének kritériumait,

oktatók megvitatják az új struktúrát. A részidős

és a felsőoktatási intézményekkel történő kon-

vagy teljes idejű képzésre beiratkozott hallga-

zultáció után végső jóváhagyásra leadja javas-

latát az AC-nak. Minden, a FAÜ által meghatározott és az AT által jóváhagyott kritériumot és eljárást elérhetővé kell tenni a felsőoktatási intézmények számára. Az Ügynökség felelős az értékelési eljárásért és folyamatért, és az értékelési eredmények összegyűjtéséért. A FAÜ 7 teljes munkaidős és 2 részmunkaidős tagból áll, az igazgatóval és négy szakértővel együtt. Egy külföldi szakértőnek köszönhetően, aki a FAÜ munkáját követte és támogatta több felsőoktatási intézmény külső értékelésében 2001– 2004 között, beépítették nemzetközi szempontokat is. A jelenlegi gazdasági körülmények és a nyelvi nehézségek megakadályozták, hogy külföldi szakértők is tagjai legyenek az AT-nek. A felsőoktatási intézmények szakértőivel és képviselőivel szoros együttműködésben, a FAÜ egy-egy önértékelési és külső értékelési kézikönyvet állított össze. Az Ügynökség felsőoktatási értékelési eljárásokat is kidolgozott, amelyeket az AT jóváhagyott. Végezetül, nemzeti és külföldi szakértőkkel együttműködve, a FAÜ elkészítette a „Felsőoktatási minőségértékelés fő szempontjai és mutatói” című jelentést. Az Akkreditációs Tanács (AT) kilenc magas szintű személyiségből áll, akik az oktatás, a tudomány és a gazdaság különböző területein

ALBÁNIA dolgoznak, és akiket az Oktatási és Tudományos Minisztérium nevezett ki az egyes szakterületek javaslata alapján. Az AT elnökét a Miniszterelnök nevezi ki, az Oktatási és Tudományos Miniszter ajánlása alapján. Az AT elemzi az értékelési eredményeket és eljárásokat, amelyeket a FAÜ végez, és ajánlásokkal készíti elő az Oktatási és Tudományos Miniszter döntését. Az AT kérheti a Miniszterek Tanácsát bármely típusú nem-állami felsőoktatási intézmény fenntartására vagy bezárására is. Az értékelési eljárások a harmadik ciklusra is vonatkoznak, csakúgy, mint az első és második ciklusú programokra. A Miniszterek Tanácsának egy a nem-állami felsőoktatási intézményekről szóló 2001. márciusi döntése felhatalmazza az Oktatási és Tudományos Minisztériumot arra, hogy hivatalosan elismerje a nem-állami felsőoktatási intézményeket és programokat. Az elismerés az értékelések és akkreditáció kimenetétől függ, és ötéves időszakra ítélik meg. A külső értékelést végezhetik a Minisztérium vagy bármely adott felsőoktatási intézmény kérésére, illetve a FAÜ által készített ütemezés szerint is. Az 1999. júliusi rendelet szerint egy felsőoktatási intézmény sem működhet négy évnél hosszabb ideig akkreditáció nélkül. Ha

egy intézmény nem szerzi meg az akkreditációt ezen az időszakon belül, akkor a FAÜ és a Minisztérium kezdeményezi az értékelési eljárást. A külső értékelő csoportok tagjaként külföldi szakértők már eddig is részt vettek az értékelésben. A FAÜ felelős az értékelési eredmények bejelentéséért és publikálásáért, miután azokat az Akkreditációs Tanács megerősítette. Az állami felsőoktatási intézmények esetében, az AT eseti alapon dönt arról, hogy nyilvánosságra kell-e hozni a végeredményt, és ha igen, hogyan. A nem-állami felsőoktatási intézmények esetében az értékelési eredményeket kötelező nyilvánosságra hozni; az AT csak a módját és eszközeit határozza meg. A Felsőoktatási Akkreditációs Ügynökség (FAÜ) megadja és ellenőrzi a belső minőségbiztosítási és értékelési mechanizmusokat, és segít a felsőoktatási intézményeknek a megfelelő eljárások bevezetésében. A felsőoktatási törvény alapján nem kötelező az egyetemeknek belső minőségbiztosítási rendszert bevezetni; néhány egyetem azonban folyik minőségbiztosítási tevékenység. Vannak egyéni kezdeményezések is a belső minőségbiztosítás elősegítésére. Az értékelési és akkreditációs eljárás során a FAÜ gondosan figyelembe veszi a belső minőség-

biztosítási rendszer létét és működését, így bátorítja az egyetemeket ilyen rendszerek létrehozására a belső minőségbiztosítási kultúra előmozdítása céljából. Az Ügynökség meghatározott egy sor szabványt is az intézmények és tanulmányi programok számára. Ezt a felsőoktatási intézményekkel történő hosszas konzultáció előzte meg, majd az iránymutatásokat jóváhagyta az AT és a Minisztérium.

AL

Az intézményi értékelések magukban foglalják a hallgatói bekerülési oldalt is, amelyre vonatkozó információkat a külső értékelő csoport különböző interjúk alapján gyűjt össze. A kisebb és a nagyobb értékelési témákban készült jelentések magukban foglalják az egyetemek tagjainak és a hallgatóknak az ötleteit is. Az értékelési eljárás során az egyetemeket megkérdezik arról is, hogy bevonják-e a hallgatóikat a stratégiai és szakmapolitikai dokumentumok előkészítésébe, és hogy a hallgatók képviselete biztosított-e a konzultatív és más döntéshozatali testületekben. Az értékelés megvizsgálja, hogy a hallgatói ötletek hozzájárulnak-e az intézmény napi működéséhez. 2005 márciusától kezdődően a FAÜ rendszeresen köröztetett egy hallgatói kérdőívet, amelyet minden értékelésben használnak. A kérdőívet kirakták a FAÜ honlapjára is, hogy 69

ALBÁNIA AL

nyilvánosan megjegyzéseket lehessen fűzni

nemzetközi hálózat tagja a felsőoktatási minő-

hozzá. Mindeközben erőfeszítéseket tesznek

ségbiztosítás területén, nevezetesen a Felső-

annak érdekében is, hogy a hallgatókat be-

oktatási Minőségbiztosítási Szervezetek Nem-

vonják a külső értékelő csoportba.

zetközi Hálózatának (INQAAHE), a Felsőoktatási

A FAÜ szoros kapcsolatokat tart fenn és közös

Minőségbiztosítási Ügynökségek Kelet- és

tevékenységeket valósít meg társügynöksé-

Közép-európai Hálózatának (CEEN) és az amsz-

gekkel Európa-szerte és azon túl, és három

terdami központú Nemzetközi Oktatás Európai

Egyesületének (EAIE). Az új felsőoktatási törvény tervezetét, amely a két minőségbiztosítási testület teljes újraszervezését tartalmazza az ENQA szabványainak és irányelveinek megfelelően, 2007 márciusában küldték el a Miniszterek Tanácsának.

Jogi és / vagy hivatalos referenciák

70

Dátum

Angol kifejezés

Magyar kifejezés

Kifejezés a nemzeti nyelven

1998. 12. 17.

Decision No. 786 by the Council of Ministers on the postgradu­ate scientific qualification and classification of pedagogical and research employees (amended by Decision No. 897 on 29 December 2004 and the 1999 Higher Education Act)

A Minisztertanács 786. számú határozata az oktatók és kutatók posztgraduális tudományos minősítésről és a besorolásáról (módosítva a 897. számú határozatban (2004. 12. 29-én) és az 1999-es felsőoktatási törvényben)

Vendim i Këshillit të Ministrave nr. 786, datë 17.12.1998 ‘Për kualifikimin shkencor pasuniversitar dhe për klasifikimin e punonjësve pedagogjike e kërkimorë’ (i ndryshuar me Vendimin nr. 897, datë 29.12.2004)

1999. 02.25. (2003. 07.23-án módosítva)

Law No. 8461: Albanian Higher Education Act

8461. számú törvény: az albán felsőoktatási törvény

Ligji nr. 8461, ‘Për arsimin e lartë në Republikën e Shqipërisë’ (I ndryshuar më 28.06.2003)

1999. 07.01.

Decision of the Council of Ministers No. 303 (based on the 1999 Higher Education Act) ‘For the establishment of the accreditation system in higher education’

A Minisztertanács 303. számú határozata (az 1999-es felsőoktatási törvény alapján) „A felsőoktatási akkreditációs rendszer létrehozásáról”

Vendim i Këshillit të Ministrave nr. 303, datë 01.07.1999 ‘Për Krijimin e sistemit të akreditimitnë arsimin e lartë’

1999. 08. 10.

Instruction No. 18 of the Ministry of Education and Science and the Scientific Qualification Board ‘On post university scientific qualification’

Az Oktatási és Tudományos Minisztérium és a Tudományos Minősítési Bizottság 18. számú rendelete „Az egyetemi utáni tudományos minősítésekről”

Udhëzim Nr. 18 i MASH dhe i KKSH ‘Per kualifikimin shkencor pasuniversitar’

ALBÁNIA Dátum

Angol kifejezés

Magyar kifejezés

Kifejezés a nemzeti nyelven

2001. 03.22.

Decision of the Council of Ministers No. 156, on non-public HEIs in the Republic of Albania

A Minisztertanács 156. számú határozata, a nem-állami felsőoktatási intézményekről az Albán Köztársaságban

Vendim i Këshillit të Ministrave nr. 156, datë 22.03.2001 ‘Për arsimin e lartë Jopublik në Republikën e Shqipërisë’

2004. 10. 08.

Instruction No. 29 of the Minister of Education and Science ‘On election of Student Governments in universities’

Az Oktatási és Tudományos Miniszter 29. számú rendelete a Hallgatói Önkormányzatok választásáról az egyetemeken

Udhëzimi Nr. 29, datë 08.10. 2004 ‘Për zgjedhjen e Qeverisë Studentore në shkollat e larta universitare’

2004. 07. 29.

Instruction No. 18 of the Minister of Education and Science ‘On Standards of the academic structures’

Az Oktatási és Tudományos Miniszter 18. számú rendelete az akadémiai szervezet szabványairól

Udhëzim Nr. 18, datë 29.07.2004 ‘Për standardet e strukturave akademike’

2004. 07. 29.

Instruction No. 20 of the Minister of Education and Science, on structuring two-cycle study programmes in Higher Education Institutions

Az Oktatási és Tudományos Miniszter 20. számú rendelete a kétciklusú képzési programok szerkezetéről a felsőoktatási intézményekben

Udhëzimi nr. 20, datë 29.07.2004 ‘Për organizimin e studimeve në shkollat e larta (për sistemin me kohë të plotë)’

2004. 10. 05.

Instruction No. 28 from the Ministry of Education and Science ‘On organising studies in higher schools’

Az Oktatási és Tudományos Miniszter 28. számú rendelete a tanulmányok szervezéséről a felsőbb iskolákban

Udhëzimi nr. 28, datë 05.10.2004 ‘Për disa ndryshime në Udhëzimin’ nr. 20, datë 29.07.2004 ‘Për organizimin e studimeve në shkollat e larta’

2006. 01. 05.

Order No. 1 ‘On admission quota approved for doctoral studies at Tirana University for 2005/06 academic year’

1. számú szabályzat a Tiranai Egyetem doktori tanulmányaira a 2005/2006-os tanévre jóváhagyott felvételi keretszámról

Urdhër nr. 1 ‘Per miratimin e kuotave te pranimit ne doctorate ne Universitetin e Tiranes per vitin 2005-2006’

2006. 04. 27.

Ordinance No. 154 of the Minister of Education and Science ‘For the establishment of the working group on elaborating the draft law on higher education in the Republic of Albania’

Az Oktatási és Tudományos Miniszter 154. számú utasítása az Albán Köztársaság felsőoktatási törvénytervezetét kidolgozó munkacsoport megalakításáról

Urdhër nr. 154, datë 27.04.2006 ‘Për ngritjen e grupit të punës për hartimin e projektligjit për arsimin e lartë në Republikën e Shqipërisë’

2006. 05. 15.

Ordinance No. 172 of the Minister of Education and Science ‘For the establishment of the working group on curricula reform according to the Bologna Process’

Az Oktatási és Tudományos Miniszter 172. számú utasítása a Bolognai Folyamathoz igazodó tantervi reformot kidolgozó munkacsoport megalakításáról

Urdhër nr. 172, datë 15.05.2006 ‘Për krijimin e grupit të punës mbi reformën kurrikulare dhe përshtatjen sipas sistemit të Bolonjës

AL

71

örményország A Bolognai Folyamathoz szükséges jogi kereteket az új felsőoktatásról és posztgraduális

AM

tanulmányokról szóló törvény (Orenq barzraguyn ev hetbuhakan masnagitakan krtutyan veraberyal) teremtette meg, amelyet 2004. december 10-én fogadtak el, valamint az a felsőoktatási stratégia (Bardzraguyn krtutyan barepokhumneri razmavarutyun), amelyet Örményország kormánya 2003. november 21-én hagyott jóvá. Ezek a dokumentumok, az elfogadott rendeletekkel és a főbb nemzetközi nyilatkozatokkal együtt, tartalmazzák a szektor főbb fejlesztési trendjeit. 1991-ben az Állami Mérnöki Egyetem (korábban Állami Egyetemi Politechnikum) kezdeményezte a saját oktatási és strukturális reformját. Ezek a reformok vezettek a két cikluson alapuló felsőoktatási képzési szerkezethez: az alapképzést (bakalavriat) hivatalosan is bevezették a tradicionális egyciklusú képzési programokba, és a mesterképzéseket (magistros), amelyek az első egyetemi diplomára épülnek, második ciklusként rendszeresítették. 1994ben az egyetem hivatalosan bevezette a posztgraduális oktatási programok harmadik ciklusát – Kutató (hetazotogh) – ez azonban nem aratott nagy sikert. 1995-ben a Jereváni Állami Egyetem bevezette az alapképzés /  mesterkép72

zés struktúrát, és ezt követően 1996-ban a Mezőgazdasági Akadémia is alkalmazta azt. Ezeket a változásokat az Örmény Kormány 2004-es különrendelete követte. Ez a rendelet előírja, hogy az ország összes felsőoktatási intézményében be kell vezetni az alapképzés/ mesterképzési szerkezetet. A tervek szerint minden felsőoktatási intézmény (állami és magán) 2010-re teljesen be fogja vezetni a BA/ MA struktúrát. Minden tanterv és oktatási program egyszerre szakmai és akadémiai orientációjú. A szakok nem felelnek meg az ISCED 5B-nek. A doktori programok hagyományos struktúráját (Aspirantura; Doktorantura) még nem alakították át a Bolognai Folyamat szerint. A Gitutyunneri teknatsu diploma a nemzetközileg elismert Ph.D-fokozathoz hasonlítható, és kötelező elméleti valamint bizonyos szaktantárgyakat foglal magában (amelyeket az egyéni tervek alapján a tudományos vezető határoz meg), továbbá idegen nyelvi kurzusokat is (kivéve az idegen nyelven oktatott szakokat). Minden kurzus vizsgával zárul. A teknatsu diploma megszerzése után a végzett hallgató dönthet úgy, hogy magasabb szinten folytatja a tanulmányait a Doktoranturán. Ez a program a Tudományok Doktora (Gitutyunneri

doktor) diplomához vezet, amely kizárólag egyéni kutatásból áll. A 2001. július 22-én kiadott különleges kormányrendelet a doktori tanulmányok állami szabályozásáról szól (Aspiranturayum ev doktoranturajum usucman kargy). E kormányrendelet szerint az Aspirantura (Ph.D-szintű tanulmányok) legalább 3 évi teljes idejű munkát jelent. A hallgatóknak az alapképzési szintnél magasabb diplomát kell szerezniük, ha doktori tanulmányokra akarnak beiratkozni. A posztgraduális szinten tanuló hallgatók bizonyos kedvezményeket élveznek: tanulmányaik első két évében kezdő kutatónak és hallgatónak is tekintik őket. Két év után kutatói képesítést kapnak (pl. mérnök-kutató). Minden teljes állású kutató kötelezően munkaszerződést kap a felsőoktatási intézménytől; teljes ösztöndíjat kapnak, és tanulmányaik teljes időtartama alatt mentesülnek a kötelező katonai szolgálat alól. Nemrégiben az Oktatási és Tudományos Minisztérium létrehozott egy munkacsoportot a háromciklusú képzési szerkezetről, s ez a munkacsoport új megközelítési módot fog kidolgozni a harmadik ciklusra vonatkozóan. A 2004/2005-ös tanév előtt beiratkozott hallgatók jelenleg még mindig a Bologna előtti

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

örményország

2006/07

AM

Source: Eurydice.

73

örményország hosszú idejű (osztatlan) struktúrában tanulnak. A régi rendszert három év alatt fokozatosan az

AM

újjal helyettesítik. Jelenleg nincs jogi szabályozás a nemzetközi közös vagy kettős diplomákra. Örményország még nem fogadta el a Bolognai Folyamat által kidolgozott Nemzeti Képesítési Keretrendszert. A minisztérium munkacsoportot hozott létre egy nemzeti képesítési keretrendszer kidolgozására. A kormány által elfogadott határidők szerint a nemzeti képesítési keretrendszert 2009-re országosan be kell vezetni. Az ECTS-t kezdetben az Állami Mérnöki Egyetemen vezették be kísérleti projekt keretében, a Nyitott Társadalom Intézetének finanszírozásával. 2005. december 22-én külön kormányrendeletet adtak ki a kreditrendszer bevezetéséről, amely szerint minden felsőoktatási intézménynek el kell kezdenie az ECTS bevezetését. Közben a Minisztérium munkacsoportot hozott létre, amely nemzeti szinten fejleszti az ECTS-t, és iránymutatásokat készít a rendszer megvalósításához és a képzések szervezéséhez. A felsőoktatási intézményekben jelenleg az összes szak minden tanegységére vonatkozóan folyamatban van az ECTS bevezetése. 74

Az ECTS-t kreditátvitelre és kreditakkumulációra is alkalmazzák. Nincs más nemzeti kreditrendszer jelenleg. Az oklevélmellékletet (DS) még nem vezették be hivatalosan Örményországban. Az ország jelenleg a nemzeti DS egy hagyományos formáját alkalmazza, amelyet legtöbbször automatikusan kiállítanak, és magában foglalja a tanított kurzusokat, a tanórák számát, a tanulmányi átlagokat, az államvizsgák és / vagy diplomamunka-védések eredményét. Ez a nemzeti DS még nem felel meg az európai elvárásoknak; elhatározták azonban, hogy 2007-ben bevezetik az európai DS-t. Az örmény ERIC / NARIC által készített DS áprilisban készül el; az első európai DS-t a 2007 június-júliusában diplomázó mesterképzéses hallgatóknak állítják ki. Az Oktatási és Tudományos Minisztérium folyamatos adminisztratív támogatás révén ösztönözte a háromciklusú képzési szerkezet és az ECTS bevezetését. A háromciklusú képzési szerkezethez helyi és nemzetközi civil szervezetek, az EU Tempus programja és a felsőoktatási intézmények saját forrásai biztosítottak anyagi támogatást. A felsőoktatási intézmények általában a saját kezdeményezésükre pályáznak támogatásra. A támogatás összege

200  000 euró körül mozog. Az ECTS bevezetéséhez a Nyitott Társadalom Intézetétől jött támogatás a számos felsőoktatási intézménynek nyújtott pályázati összegek formájában. A Nemzeti Akkreditációs és Engedélyező Ügynökséget (Litsenzavorman ev havatarmagrman gortsakalutyun) 2000-ben hozták létre az Oktatási és Tudományos Minisztériumon belül. A testület a Minisztérium szervezeti egysége. Minden örményországi felsőoktatási intézménynek engedéllyel kell rendelkeznie az oktatási tevékenységének folytatásához. Az állami akkreditációs eljárást az oktatási tevékenység önértékelése előzi meg; a felsőoktatási intézmény adminisztratív munkatársai önértékelő jelentést készítenek a tanszékektől kapott információk alapján, és ezt követően jelentkeznek a részleges vagy teljes állami akkreditációra. A nemzeti minőségbiztosítási rendszert még nem reformálták meg a Bolognai Folyamattal összhangban. A független nemzeti minőségbiztosítási ügynökség létrehozása jelenleg nyilvános vita tárgya.

örményország Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Magyar kifejezés

1995. 06. 12.

Government of Armenia Decree on Temporary Regulations for the Introduction of a United Three-cycle Structure for the Higher Education System

Az Örmény Kormány rendelete az egységes háromciklusú felsőoktatási képzési szerkezetről

2001. 07. 20.

Government Decree on State Regulations for Doctoral Studies

Kormányrendelet a doktori tanulmányok állami szabályozásáról

Aspiranturayum ev Doktoranturajum Usucman Kargy

2003. 11. 21.

Strategy of Higher Education Endorsed by the Government

A Kormány által jóváhagyott felsőoktatási stratégia

Bardzraguyn Krtutyan Barepokhumneri Razmavarutyun

2004. 12. 14.

Law on Higher Education and Postgraduate Education

A felsőoktatásról és a posztgraduális tanulmányokról szóló törvény

Orenq Barzraguyn ev Hetbuhakan Masnagitakan Krtutyan Veraberyal

Government Decree on the Creation and Adoption of State Standards for Higher and Postgraduate Education

Kormányrendelet a felsőoktatás és a posztgraduális tanulmányok állami szabványainak megalkotásáról és elfogadásáról

Karg Barzraguyn Masnagitakan ev Hetbuhakan Krtutyan Petakan Krtakan Chaporoshichneri Zevavorman ev Hastatman

Government Decree on State Regulations for Student Scholarships

Kormányrendelet a hallgatói ösztöndíjak állami szabályozásáról

Barzraguyn Usumnakan Hastatutyunnerum Usanokhneri Petakan Krtatoshak Talu Kargi Hastatelu Masin

2005. 09. 15.

Government Decree on Financial Aid Provision to Students

Kormányrendelet a hallgatói segélyekről

Barzraguyn Usumnakan Hastatutyunnerum Usanoghakan Npastner Talu Kargy Hastatelu Masin

2005. 11. 09.

Government Decree on Approving the List of Higher Education Professional Specialities

Kormányrendelet a felsőoktatási szakmai specializációk jegyzékének jóváhagyásáról

Barzraguyn Masnagitakan Krtutyan Masnagitutyunneri Tsanky Hastatelu Masin

2005. 12. 17.

Government Decree on State Regulations for Educational Provision

Kormányrendelet az oktatási szolgáltatások állami szabályozásáról

Petakan Barzraguyn Hastatutyunnerum Usanoghakan Npastner Talu Kargy

2005. 12. 22.

Government Decree on Credit System Implementation

Kormányrendelet a kreditrendszer bevezetéséről

Barzraguyn Krtutyan Hamakargum Kreditayin Hamakargi Nerdrman Masin

2005. 04. 14.

2005. 09. 08.

AM

Kifejezés a nemzeti nyelven Bardzragyun Krtutyan Miasnakan Yerastitchan Hamakari Jamanakavor Hastatman Masin

75

AUSzTRIA AT

Az egyetemi típusú oktatási intézményeket az

gatók elé a szabályok semmiféle akadályt nem

A doktori fokozat több egyetem közös prog-

Egyetemekről és az egyetemi tanulmányok szer-

gördítenek, ha át akarnak iratkozni egy ISCED

ramjából is származhat, ideértve a külföldi

vezéséről szóló teljes egészében 2004-ben

5A alapképzési szakra, mivel a legtöbb prog-

egyetemeket is. A doktorjelölteket egyetemi

hatályba lépett szövetségi törvény (Egyetemi

ram esetében a két szint felvételi szabályai

hallgatónak, és egyben kezdő kutatónak is

törvény, 2002) alapján hozzák létre, szervezik

megegyeznek. Az ISCED 5B szinten végzett

tekintik, az érintett programtól függően. Spe-

és működtetik. A főiskolákat (Fachhochschulen) az 1993-as Főiskolai tanulmányi törvény alapján szervezik (2006-ban módosították).

ciális státuszt kapnak, ha olyan programra irat-

kezhetnek ISCED 5A mesterképzésre. Ez érinti

koztak be, amely munkaszerződéssel jár együtt.

az ECTS kreditek átvitelét és az összes egyen-

A kormány úgy döntött, hogy elfogadja a Nem-

Az egyetemeken 1999 óta lehetséges a két fő

értékű vizsga elismerését, és ennek a kettőnek

zeti Képesítési Keretrendszert, és összekap-

cikluson alapuló képzést nyújtani (alapképzés

a következményként egy gyorsított felvételi

csolja az Európai Képesítési Keretrendszerrel

eljárást jelent.

(EQF). A minden érintett részvételével folyó

és mesterképzés), a Bolognai Folyamat részeként. A Fachhochschulen esetében a Fachhochschule (FH) tanulmányi törvény 2002-es mó-

A doktori programok fő jogi alapja a 2002-es

dosítása óta van jogi alap az alapképzési /mes-

Egyetemekről szóló törvény. A doktori progra-

terképzési szerkezetre. A bolognai típusú há-

mokra történő beiratkozáshoz mesterdiploma

romciklusú képzés az összes ISCED 5A szintű

szükséges. Az új programok legalább 3 tan-

szakra vonatkozik, kivéve az orvosi képzést,

éven keresztül tartanak, 2009/2010-ig azonban

amely a törvény szerint osztatlan ciklusú kép-

még lehetőség van beiratkozni kétéves doktori

zés maradt, a tanárképzési szakokat, amelyek a

képzésre. Ezeket a képzéseket 2017-ig be kell

törvény szerint kivételt képeznek, és néhány

fejezni.

más, Bologna előtti, még átalakítás előtt lévő

konzultációs folyamat 2007-ben kezdődik, és a felsőoktatást, a szakképzést és a felnőttoktatást egyaránt képviselő kutatócsoport is részt vesz benne. 1999 óta az ECTS bevezetése kötelező volt az alapképzésben és mesterképzésben. Kreditátvitelre és kreditakkumulációra is használják, az egyetemeken és főiskolákon egyaránt. A 2005-ös Tanárképzésről szóló törvénynek meg-

Minden program kötelező kurzusokból (főként

felelően azokban a jelenlegi tanárképző intéz-

tudományos szemináriumokból) és egy doktori

ményekben (Akademien für Lehrer/innenbildung)

háromciklusú képzés bevezetésére. Az újonnan

disszertációból áll. Az egyes részekre fordított

is kötelező, amelyek hivatalosan Pädagogische

alapított programoknak követniük kell a két fő

időt az adott tanterv határozza meg, és nincs

Hochschulenné válnak 2007 októberében.

ciklust. Az alapképzési/mesterképzési szerkezet

központi szabályozás. Nincs szabályozás a kö-

2003 októbere óta az oklevélmellékletet (DS)

nem vonatkozik az ISCED 5B szintű progra-

telezően felveendő kurzusok időtartamáról és

a tanárképző főiskolákon kérésre térítésmen-

mokra. Ugyanakkor az ezekre beiratkozott hall-

azok tartalmáról sem.

tesen kiállítják németül és angolul minden

tanulmányokat. Meg kell azonban jegyezni, hogy nincs tervezett határidő vagy szankció a

76

hallgatók bizonyos körülmények között jelent-

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

AUSzTRIA

2006/07

AT

Source: Eurydice.

77

AUSzTRIA diplomázónak. A 2004-es az egyetemi tanulmányok tanúsításáról szóló rendelet tartalmazza a DS-ről szóló szabályozást. 2005 júliusa óta minden egyetem és Fachhochschulen számára kötelező az oklevélmellékletet németül és angolul térítésmentesen és automatikusan minden végzett hallgató számára kiállítani .

AT

A jogi keretrendszer mellett a következő ösztönzőket vezették be a bolognai célok megvalósításának elősegítésére: A tanácsadói szolgáltatásokat illetően 5 Bolognatanácsadó látogatja meg az intézményeket felkérés alapján. Minden egyetem és Fachhochschulen kinevezett egy-egy Bologna koordinátort, aki a saját intézményében a bolognai célok megvalósításának előmozdításáért felelős. A felelős miniszterek és hatóságok képviselőiből, illetve a felsőoktatási szektor képviselőiből álló nemzeti BFUG 1999-ben jött létre. Ezen felül vannak tematikus munkacsoportok is, amelyek minden szinten aktívak és figyelembe veszik az érintettek szükségleteit és tapasztalatait az egyes bolognai célok megvalósítása során (pl. közös diplomaprogramok munkacsoport, az alkalmazott művészeti egyetemek nemzetközi ügyeinek bizottsága és a Rektori Konferencia nemzetközi fóruma). 78

Az osztrák Szövetségi Oktatási, Tudományos és Kulturális Minisztérium (nemzeti kontaktpont) szemináriumokat szervez az ECTS-ről, s ezekre külföldi szakértőket is meghív. Az osztrák NARIC mintákat dolgozott ki az oklevélmelléklet országosan egységes kibocsátáshoz.

Az AQA az Osztrák Rektori Konferencia, az

A Szövetségi Oktatási, Tudományos és Kulturális Minisztérium egy „monitoring jelentés” segítségével kíséri figyelemmel a Bolognai Folyamat megvalósítását. Ez az első eset, hogy külön monitoring eljárást vezettek be egy felsőoktatási projektre, tükrözve, azt, hogy mekkora fontosságot tulajdonítanak a folyamatnak. A bolognai célokból eredő részletes nemzeti célokat tűztek ki és operacionalizáltak, a megvalósításhoz kötődő felelősségek és határidők meghatározásával. A megvalósítás stádiumának rendszeres nyomon követése révén a céloktól való eltérés láthatóvá válik. A legutóbbi jelentést 2005-ben közölték és a 2000 –2004 közötti időszakot fedi le; a következő 2007 tavaszán jelenik meg.

gáltató ügynökség, amelyet azért hoztak létre,

Lépéseket tettek a felsőoktatási minőségbiztosításra vonatkozó egységes nemzeti megközelítés kidolgozására. Az Osztrák Minőségbiztosítási Ügynökséget (Österreichische Qualitätssicherungsagentur, AQA) 2003 végén alapították és 2004 tavaszán kezdett működni.

nyainak a kiadását. A minőségbiztosítási ügy-

Osztrák Főiskolák Szövetsége (FHK), a Magánegyetemek Szövetsége, az Osztrák Hallgatói Szövetség (ÖH) és a Szövetségi Oktatási, Tudományos és Kulturális Minisztérium közös kezdeményezése. Az AQA egy autonóm szolhogy támogassa az összes felsőoktatási intézményt, tehát az egyetemeket, főiskolákat és a tanárképző intézményeket (a fent említett 2005-ös tanárképzésről szóló törvény alapján) a saját minőségirányítási rendszerük létrehozásában. Az ügynökség felelősségi területei magukban foglalják a felsőoktatási minőségbiztosítás szabványainak és eljárásainak kidolgozását, a szakok és intézmények értékelési eljárásainak koordinációját, a felsőoktatási intézménynek szóló tanácsadást és támogatást a saját belső minőségbiztosítási folyamatok kifejlesztésében és megvalósításában csakúgy, mint a minőségirányítási eljárások tanúsítvánökségekre vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően az AQA az érintett felsőoktatási intézmény hozzájárulásával nyilvánosságra hozza az értékelések eredményének összefoglalását. Az AQA tudományos

AUSzTRIA tanácsa (Wissenschaftlicher Beirat) főként kül-

Ezen felül nyomon követi a magánegyetemi

A 2002-es egyetemi törvény (14. cikk) kötelezi

földi szakértőkből áll.

szektor egészét és a kötelező sztenderdek be-

az egyetemeket, hogy belső minőségbizto-

tartását. A külső szakértők helyszíni látoga-

sítási rendszert hozzanak létre. Számos ele-

tásainak a megállapításait a nagyrészt nemzet-

met konkrétabban is megad: folyamatos belső

közi szakértőkből álló AT felhasználja akkre-

értékelés, az egyetemi oktatók tevékenysé-

ditációs és újraakkreditálási döntéseiben. Az

gének és teljesítményének folyamatos érté-

eredményeket nem hozzák nyilvánosságra.

kelése és az egyetemi tanács, a rektor vagy a

Az 1999-es egyetemi akkreditációról szóló

Szövetségi Oktatási, Tudományos és Kulturális

törvény szabályozza a magánegyetemek (ame-

Minisztérium által kezdeményezett külső érté-

lyek a felsőoktatási hallgatói létszám mintegy

kelés. A teljesítményalapú megállapodások

1%-át fedik le) akkreditációs eljárásait és meg-

(Leistungsvereinbarungen) az állami egyetemek

előmozdítását, az innovációt és továbbképzést

határozza az AT felelősségi és döntéshozatali

(amelyek a felsőoktatási hallgatói létszám

csakúgy, mint a főiskolai szektor monitoringját.

jogkörét. A törvény szabályai szerint a magán-

mintegy 90%-át fedik le) profilja meghatározá-

Az értékelés eredményének összegzését az

egyetemeknek éves fejlesztési tervet kell

sának fő alkotóelemei, és ezek adják a finan-

FHR holnapján publikálják az intézmény hozzá-

beadniuk, az egyetem oktatási és kutatási

szírozásuk alapját. Az alkufolyamatban figye-

járulásával. A megállapítások – és különösen a

tevékenysége éves értékelésének dokumen-

lembe veszik az egyetemi alapfeladatokat és a

nyomonkövetésből következő ajánlások meg-

tációjával és eredményeivel együtt. Az 5 évre

meghatározott célokat. A teljesítményről szóló

valósítása – hozzájárulnak az FHR újraakkre-

érvényes akkreditáció egy szakértői csoport

megállapodások tekintetbe veszik a minőség-

ditálási döntéseihez. Az FHR 2004-es értékelési

helyszíni látogatásán alapul. Az AT döntését a

biztosítási intézkedéseket is, és ez utóbbiakat a

rendelete szerint a főiskolákat felülvizsgáló

felelős szövetségi miniszternek is jóvá kell

nemzetközi szabványok és az általánosságban

csoport legalább egy tagjának egy hasonló

hagynia.

elfogadott eljárások szerint vezetik le. A minő-

külföldi felsőoktatási intézményből kell jönnie.

Az értékelési eljárások, amelyeket minden

ségbiztosítási intézkedések, mint például az

A független Akkreditierungsrat (Akkreditációs

akkreditációs és értékelő testület hasonló

intézményi értékelés, az akkreditációk, a tanú-

Tanács, AT) a magánegyetemi szektor akkredit-

módon alkalmaz, három általános szakaszból

sítványok, és a minőségauditok, részei a telje-

ációs testülete. Fő tevékenysége az új felső-

állnak: önértékelés-dokumentáció, külső érté-

sítményről szóló megállapodásnak. Nincs

oktatási intézmények vagy szakok akkredi-

kelés – a szakértői értékelést is ideértve –, és

azonban jogi kötelezettség az állami egyete-

tációja a már jóváhagyott magánegyetemeken.

egy intézkedési terv.

mek vagy programjaik akkreditációjára.

Az Osztrák Hallgatói Szövetség (ÖH) az AQA tagszervezete, és képviselteti magát az irányító bizottságban és a közgyűlésben. A független Fachhochschulrat (FH Council, FHR) a főiskolai szektor akkreditációs testülete. Kötelességeit a főiskolai tanulmányokról szóló törvény szabályozza, ezek magukban foglalják az akkreditációt, a minisztériumnak szóló tanácsadást, az oktatás és tanulás minőségének

AT

79

AUSzTRIA Az 1993-as főiskolai tanulmányokról szóló törvény, amely az alkalmazott tudományegyetemeket megalapította (ezek a felsőoktatási hallgatói létszám mintegy 8%-át fedik le), szabályozza a belső minőségbiztosítási eljárásokat (pl. a kurzusok rendszeres értékelése hallgatói felmérések alapján). Előírja azt is, hogy a szakokat az FHR-nek legalább ötévente akkreditálnia vagy újraakkreditálnia kell. A 2004-es értékelési rendelet meghatározza az intézmények és szakjaik külső értékelésének eljárásait, tekintettel azok újraakkreditálására is. Az újraakkreditálási döntést általában egy független minőségbiztosítási ügynökség által

AT

80

koordinált külső értékelés alapján hozzák meg.

ENQA-nak és az INQAAHE-nek, és alapító tagja

A külső értékelési eljárás három fő szakaszt

a D-A-CH Hálózatnak (a németországi, ausztriai

követ: önértékelés és jelentés, egy legalább

és svájci akkreditációs ügynökségek regionális

háromtagú szakértői csoport helyszíni láto-

hálózatának). Tagjai még az Felsőoktatási Akkre-

gatása; valamint egy értékelő jelentés és egy

ditáció Európai Konzorciumának (ECA) és a

intézkedési terv.

CEEN-nek. Az FHR tagja a Joint Quality

Az AQA teljes jogú tagja a Felsőoktatási

Initiative-nak.

Minőségbiztosítási Szervezetek Nemzetközi

Az AQA-nál külső szakértői értékelési eljárás

Hálózatának (INQAAHE) és a Felsőoktatási

lesz 2007-ben, amelyet az ENQA koordinál. A

Minőségbiztosítási Ügynökségek Kelet- és

Főiskolai Tanácsnál és az Osztrák Akkreditációs

Közép-európai Hálózatának (CEEN), és teljes

Tanácsnál a nemzeti ENQA felülvizsgálati irány-

jogú tagságra jelentkezett tagjelölt az ENQA-

mutatásainak megfelelő külső szakértői érté-

ban. Az FHR és az AT teljes jogú tagja az

kelési eljárás lesz 2007-ben.

AUSzTRIA Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Magyar kifejezés

Kifejezés a nemzeti nyelven

1993

Fachhochschule Studies Act

Főiskolai tanulmányokról szóló törvény

FachhochschulStudiengesetz

1999

University Accreditation Act

Egyetemi akkreditációról szóló törvény

UniversitätsAkkreditierungsgesetz

1999

Academies Studies Act (expiring)

Az akadémiai tanulmányokról szóló törvény (lejár)

AkademienStudiengesetz

2002

Universities Act 2002

Egyetemi törvény

Universitätsgesetz 2002

2003

Austrian Agency for Quality Assurance – Statutes

Az Osztrák Minőségbiztosítási Ügynökség alapító okirata

Österreichische Qualitätssicherungsagentur – Vereinsstatuten der AQA

2004

University Studies Evidence Decree 2004

Az egyetemi tanulmányok tanúsításáról szóló törvény

Universitäts-Studienevidenzverordnung 2004

2004

Evaluation Decree of the FH Council

A Főiskolai Tanács értékelési rendelete

Evaluierungsverordnung des FHR

2005

Teacher Education Act 2005

A 2005-ös tanárképzésről szóló törvény

Hochschulgesetz 2005

AT

Honlapok A megvalósítás szintjét tükröző részletes információk és statisztikák elérhetőek a 2005-ös Bologna Monitoring jelentésben: http://www.bmbwk.gv.at/europa/bp/teilziel.xml A nemzeti Bologna honlap szolgáltat információt az ausztriai fejleményekről és az európai szintű eseményekről és fejleményekről: http://www.bologna.at

81

BOSzNIA-HERcEGOVINA A 2003-as berlini konferenciát követően kezdeményezték a felsőoktatási kerettörvény előkészítését a Belügyminisztérium égisze alatt. Az

BA

első tervezet 2003. december 18-án készült el és került parlamenti vitára, de végül nem nyert elfogadást. A legutóbbi tervezet 2006. június elsején készült el, és parlamenti vita alatt áll. Az Európai Partnerségi Megállapodás BoszniaHercegovinával (BiH) miatt ezt a törvényt 2006 júniusára el kellett volna fogadni, azonban a még mindig nem került fel a Parlamenti Közgyűlés napirendjére. A bosznia-hercegovinai felsőoktatási törvénytervezet magában foglalja a felsőoktatás azon fő elveit, amelyeket az EFT-ben meghatároztak, vagy éppen most dolgoznak ki. Közben számos tartomány és a Republika Srpska elfogadta saját felsőoktatási törvényét; ezek a törvények lehetővé teszik a Bolognai Folyamattal összhangban lévő reformokat. Mindeközben 2005 februárjában a bosznia-hercegovinai Rektori Konferencia úgy döntött, hogy minden bosznia-hercegovinai állami egyetemnek be kell vezetnie a bolognai elveknek megfelelő új szerkezeteket és programokat, és minden érintett minisztériumot arra kért, hogy a bolognai elveknek megfelelő új felsőoktatási szabályozást fogadjon el. 82

A jelenlegi, 1999-ben keletkezett törvény és szabályozások alapján a felsőoktatási intézményeket vagy a Republika Srpska (RS) minisztériumai, vagy a Bosnyák-Horvát Föderáció (FBiH) tartományi minisztériumai finanszíroznak. Minden felsőoktatáshoz kapcsolódó tevékenység az RS-szintű vagy a tartományi szintű (FBiH) felsőoktatási törvények alapján működik. Az állami szintű Belügyminisztérium szerepe az egyes minisztériumok közötti koordináció.

bizonyos karokon a Bolognai Folyamat elvei

Az utóbbi 30 évben Jugoszlávia utódállamaiban csaknem minden szakon működött a háromciklusú képzési szerkezet, ideértve Bosznia-Hercegovinát is. Az első ciklus után (3-tól 4 évig), a végzett hallgató diplomiranit kap, amely belépőt jelent az 1-2 évig terjedő magistrar nauka diplomához vezető tanulmányokhoz. Az utóbbi diploma a doktor nauka fokozathoz vezető doktori programok (3-4 év) előfeltétele. Nem minden karon és tanszéken van második ciklusú képzés; a második ciklusú képzések expanziója a következő két évben várható. Bizonyos szakirányokat még mindig „osztatlan tanulmányokként” (5-6 év) szerveznek, nevezetesen az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti és állatorvosi képzéseket.

vonatkozóan, akik a számos tartományban és a

Hat állami egyetem vezette be a háromciklusú képzési szerkezetet a 2005/2006-os tanévben

ezzel egyenértékű feladat elkészítése során a

alapján. A háromciklusú képzési szerkezetet egy intézményben, a Tuzlai Egyetemen vezették be 2003-ban. A kétciklusú rendszer néhány ISCED 5B programra is vonatkozik. Az ISCED 5B programok hallgató átiratkozhatnak ISCED 5A szakra. Habár bevezették a háromciklusú képzési szerkezetet, a régi struktúra (4+2+doktorátus) még mindig érvényben van azokra a hallgatókra Republika Srpskában történt törvénykezési változások előtt kezdték meg a tanulmányaikat. A bosznia-hercegovinai felsőoktatási törvénytervezetnek megfelelően a bolognai elveken alapuló harmadik ciklust a törvény elfogadása után azonnal be kell vezetni, s ez átveszi a jelenlegi doktori programok helyét. Ennek a jelentésnek az írásakor a harmadik ciklust (doktori programok) még nem vizsgálták felül a bolognai elvek szerint. A doktori folyamat csak a doktori disszertáció elkészítéséhez vezető egyéni kutatómunkát foglalja magában. A doktorjelöltek esetében úgy veszik, hogy már megfelelő tapasztalatot szereztek a mesterfokozathoz szükséges diplomamunka, vagy magistrar naukához is (az említettek közül az

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

BOSzNIA-HERcEGOVINA

2006/07

BA

Source: Eurydice.

83

BOSzNIA-HERcEGOVINA

BA

egyik kötelező feltétele a doktori disszertá-

rendszerben fejezzék be a tanulmányaikat,

ciónak), és elvárják tőlük, hogy egyéni ku-

amelyben beiratkoztak. A két rendszer nem

tatómunka révén járuljanak hozzá egy adott

kompatibilis, és a következő 3-4 évben az ECTS

területen létező tudásfejlesztéséhez. Eddig

teljesen felváltja a régi kreditrendszert. Eddig

csak egyetlen egyetemen létezik egy inter-

az ECTS-t csak akkumulációra használták, kre-

diszciplináris doktori tanulmányi program.

ditátvitelre nem. Az ECTS bevezetése a FBiH

Más egyetemek szintén elkezdték a doktori

egyetemein ugyanakkor alkalmat adott a tan-

programok kidolgozását, amelyek akkor lépnek

tervek reformjára, és arra, hogy új, modernebb

életbe, amikor a hallgatók első generációja

tartalmakat vezessenek be és a tantervi szer-

elvégezte az új, második ciklusú mesterképzést.

kezetet a Bolognai Folyamattal összhangba

Az ECTS bevezetése folyamatban van az egyetemeken, és a felsőoktatási törvénytervezet 5. és 59. cikkelyében hivatkoznak rá, valamint a Bosnyák-Horvát Föderációban (FBiH) a Republika Srpskában hatályos tartományi felsőoktatási törvényekben. Ennek a rendszernek az elfogadása a továbbiakban várhatóan meg fog történni az összes egyetem minőségbiztosítási dokumentumaiban és az új alapító okirataikban. Már minden egyetem bevezette az

84

hozzák (egy szemeszteres tárgyak). A kreditrendszer kialakítása a bosznia-hercegovinai egyetemek többségben akkumulációs komponenssel is bír, amely lehetővé teszi a hallgatóknak, hogy válogassanak a kurzusok között és krediteket gyűjtsenek. Az átviteli komponenst még nem vezették be teljesen és a hallgatói mobilitás alacsony szintű, amely részben a vízumszabályozás és a korlátozott pénzügyi források következménye.

ECTS-t az alapító okiratába és az új (azaz

Az oklevélmelléklet (DS) bevezetését a felső-

2005/2006-os) alapképzési programok doku-

oktatási törvénytervezet, valamint a Bosnyák-

mentumaiba (60 kredit tanévenként, a hallgató

Horvát Föderáció (FBiH), a Republika Srpska és

teljes munkaterhelése alapján). A rendszert

a tartományok felsőoktatási törvényei kötele-

néhány karon még nem vezették be. Az ECTS

zővé tették, és a legtöbb egyetem és számos

jelenleg egy másik kreditrendszerrel párhu-

kar már elkészítette ennek a dokumentumnak

zamosan létezik, mivel a hallgatók korábbi

az első változatát. Az első oklevélmellékletet a

generációinak lehetővé tették, hogy abban a

2005/2006-os tanévben adták ki (csak azok az

egyetemek és karok, amelyek három évvel ezelőtt kezdték el az új programokat bevezetni). A DS-t kérésre ingyen kiállítják angolul és a helyi nyelven. Nincsenek ösztönző vagy ellenőrző intézkedések a háromciklusú képzési szerkezetet, az ECTS vagy a DS bevezetéséhez. A bosznia-hercegovinai felsőoktatási intézményeket irányító jogi szabályozás megengedi a közös diplomákat és közös szakok szervezését a felsőoktatási intézményekben. Nincs jogi akadálya a közös szakok indításának külföldi felsőoktatási intézményekkel. A legtöbb közös szak jelenleg mesterképzés. Mióta az ország elkötelezte magát a bergeni nyilatkozat előírásai mellett, kialakítottak egy munkacsoportot a Nemzeti Képesítési Keretrendszer kifejlesztésére. A csoport tagjai a Belügyminisztériumból, az egységszintű oktatási minisztériumokból, az összes állami BHegyetemről kerülnek ki, valamint a hallgatók és nemzetközi szakértők képviseltetik magukat. A munkacsoport 2007 áprilisára tesz javaslatot a Képesítési Keretrendszerre, amelyet a projekt irányító testülete elé terjesztenek jóváhagyásra. Léteznek hivatalos szabályozások a belső minőségbiztosítási rendszerről néhány felsőokta-

BOSzNIA-HERcEGOVINA tási intézményre vonatkozóan. A felsőoktatási törvénytervezet 47–53. cikkelyében hivatkoznak az állami szintű, általános minőségbiztosítási eljárásról. Ezek a cikkelyek különösen a Felsőoktatás Fejlesztési és Minőségbiztosítási Ügynökség megalakítására koncentrálnak. Az ügynökség állami szintű intézmény lesz, amelynek a feladatai egyebek között magukban foglalják a felsőoktatási minőségbiztosítás bevezetésének feltételeit és kritériumait. Közös engedélyezési normákat fognak megadni a felsőoktatási intézményekre vonatkozóan, és világos, átlátható és elérhető kritériumokat a felsőoktatási intézmények akkreditációjának, minőségauditjának és minőségértékelésének vezérelveihez. Nemzetközi szakértőket is tartalmazó

szakértői

bizottságokat

fognak

kinevezni, valamint felsőoktatási intézmények akkreditációját, minőségauditját és minőségértéklését is lebonyolítják. A felsőoktatási törvénytervezet meghatározza a Minőségbiztosítási Ügynökség irányító testületének összetételét. Az ügynökséget akkor hozzák létre, amikor elfogadták a felsőoktatási törvénytervezetet. A felsőoktatási törvénytervezet 44. cikkelye adja a jogi alapot az Információs és Elismerési Központ (IEK) létrehozásához, amely lényegében a bosznia-hercegovinai

ERIC / NARIC iroda. Működését és tevékenységeit a felsőoktatási törvénytervezetet 45–46. cikkelye írja le. A bosznia-hercegovinai Belügyminisztérium oktatási részlegében hozták létre 2005 júniusában az ENIC–NARIC Információs Egységet. Az egység átveszi az ENIC teljes feladatkörét, amint a törvényt elfogadták.

Az ENQA-ban nem vesz részt az ország, mivel még nincs akkreditációs ügynöksége. BA

Megalakításuk után a Minőségbiztosítási Ügynökséget és az IEK-et az állami költségvetésből finanszírozzák majd. Jelenleg számos olyan felsőoktatási projekt működik, amelyet az Európa Tanács, az Európai Bizottság és az Osztrák Fejlesztési Ügynökség finanszíroz. Ezek célja a hazai intézmények támogatása az állami szintű funkciók bevezetésében az akadémiai képesítések elismerésére (ERIC / NARIC), és a felsőoktatás minőségének értékelésére, akkreditációjára és tanúsítására (a jövőbeni bosznia-hercegovinai IEK és Minőségbiztosítási Ügynökség bázisaként). Mind a 8 jövőbeni bosznia-hercegovinai egyetem megvalósított már belső értékelést az EUA felügyeletével. Az EUA 7 egyetem külső értékelését is elvégezte (egy kivételével, amelyet 2004-ben alapítottak) 2004-ben. A belső értékelés folyamatába bevonták a hallgatói szövetségeket. 85

BOSzNIA-HERcEGOVINA Jogi és / vagy hivatalos referenciák BA

86

Dátum

Angol kifejezés

Magyar kifejezés

Kifejezés a nemzeti nyelven

1998, 2004-be és 2006. 05. 18-án módosítva

Law on University of Bihać

A Bihać-i Egyetemről szóló törvény

Zakon o Univerzitetu u Bihaću

1999. 07. 19.; 2004-ben és 2005. 05. 31-én módosítva

Higher Education Law of Tuzla Canton

Tuzla Tartomány felsőoktatási törvénye

Zakon o visokom obrazovanju Tuzlanskog Kantona

1999. 09. 22.; 2004. 06. 07-én és 2005. 06. 30-án módosítva

Law on University of Tuzla

A Tuzlai Egyetemről szóló törvény

Zakon o univerzitetu u Tuzli

1999. 10. 04.; 2000-ben, 2002-ben, 2003-ban, 2004-ben, 2005-ben és 2006. 05. 25-én módosítva

Higher Education Law of Sarajevo Canton

Sarajevo Tartomány felsőoktatási törvénye

Zakon o visokom obrazovanju Kantona Sarajevo

2000. 09. 14.

Higher Education Law of Posavina Canton

Posavina Tartomány felsőoktatási törvénye

Zakon o visokom obrazovanju Županije Posavske

2004. 04. 30.

Higher Education Law of WesternHerzegovina Canton

Nyugat-Hercegovina Tartomány felsőoktatási törvénye

Zakon o visokom školstvu Zapadnohercegovačke županije

2005. 03. 31.

Higher Education Law of ZenicaDoboj Canton

Zenica-Doboj Tartomány felsőoktatási törvénye

Zakon o visokom obrazovanju Zeničko-Dobojskog Kantona

2006. 04. 28.

Law on University of Zenica

A Zenicai Egyetemről szóló törvény

Zakon o univerzitetu u Zenici

2006. 06. 15. (Még nincs elfogadva)

Law on Higher Education in Bosnia and Herzegovina

Bosznia-Hercegovina telsőoktatási törvénye

Zakon o visokom obrazovanju u Bosni i Hercegovini

2006. 07. 18.

Higher Education Law of BosnianPodrinje canton Gorazde

A Bosnyák-Podrinje tartománybeli Gorazde felsőoktatási törvénye

Zakon o visokom obrazovanju u Bosansko-podrinjskom kantonu Goražde

2006. 07. 19.

Higher Education Law of Republika Srpska

Republika Srpska felsőoktatási törvénye

Zakon o visokom obrazovanju u Republici Srpskoj

2006. 07. 31.

Higher Education Law of Canton 10

A 10 tartomány felsőoktatási törvénye

Zakon o visokom obrazovanju Kantona 10

BELGIUM – Német Közösség A felsőoktatást a 2001. 02. 21-i különleges rendelet és a 2005. 06. 27-i rendelet szabályozza: mindkettő az autonóm felsőoktatás létrehozásával foglalkozik (Autonome Hochschule). Szorosan kötődnek a Bolognai Folyamathoz, amennyiben az általuk kitűzött célok vonatkoznak a diplomaszerkezetre, ECTS-re és a DS-re. Mivel a Közösség mérete és lakossága kicsi, a felsőoktatási szolgáltatás még fejlődőben van. Az ezen a szinten tanuló fiatalok nagy többsége Belgium francia közösségében vagy Németországban teszi ezt. A három fő ciklusra épülő képzési szerkezet nem létezik. Az ISCED 5B szintű alapképzést az Autonome Hochschule biztosítja, amelyet 2005-ben alapítottak, három kis intézmény összevonásával. A jelenlegi felsőoktatási szerkezet két intézetből áll, amelyek rövid hároméves szakokat működtetnek az egészség tudományok, az ápolástan (ápolóképző) és a pedagógia (tanítóképző) területén, amelyek belépési lehetőséget adnak a munkaerőpiacra a leendő ápolóknak, óvodapedagógusoknak és tanítóknak. Tanulmányaik minden évének végén a hallgatók átjelentkezhetnek (rendszerint ISCED 5B szinten, de néha ISCED 5A szinten), Belgium vallon vagy flamand közössége, vagy akár Németország alapképzéseibe. A Német Közös-

ségben szerzett diploma belépőt jelent a mesterképzésekbe, az óvodapedagógusi és tanító diploma ezért folytatható az előadóművészi vagy oktatástudományi képzésben; az ápolói diploma pedig belépést biztosít a munkatudományi, közegészségügyi, családtudományi és szexológiai és a közgazdaság- és társadalomtudományi mesterképzésekre. A második ciklusba történő felvételhez egy 60 ECTS kreditből álló előkészítő év (ISCED 5A) sikeres elvégzése szükséges. Belgiumban az automatikus felzárkóztató képzések nyújtására vonatkozóan a vallon és flamand közösségek nemrégiben hozott kormányrendeletei a mérvadóak. A felzárkóztató kurzusokon kívül más lehetőség is előfordulhat az egyetemi felvételre, egy felvételi bizottság egyéni alapon hozott határozata révén. Ebben az eljárásban figyelembe veszik a múltbeli tanulmányokat, vagy azok egy részét, ECTS kreditek formájában, vagy a hallgató beiratkozik egy módosított alapképzés második évére. A fentebb említett rendeleteknek megfelelően az első alapképzési diplomákat (ISCED 5B szinten) a 2007/2008-as tanév végén bocsátják ki azoknak a hallgatóknak, akik 2005/2006-ban kezdték meg tanulmányaikat az új törvény alatt.

Az ECTS-t a 2005. 06. 27-i rendelettel vezették be, és csak azokra a hallgatókra vonatkozik, akik 2005/2006-ban kezdték meg tanulmányaiBE de

kat. Kreditátvitelre és akkumulációra is használják és kötelező az Autonome Hochschule minden programjában és minden kurzusán. Az oklevélmellékletet (DS) szintén a 2005. 06. 27-i rendelet vezette be, és első alkalommal a 2007/2008-as tanév végén adják ki, amikor azok a hallgatók, akik a 2005/2006-os tanévben az új törvény alatt kezdték meg tanulmányaikat, megkapják alapképzési diplomájukat. A DS-t németül, angolul és franciául adják ki, automatikusan és ingyen, minden érintett nyelven és szakon. Mivel az alapképzési diploma és az ECTS használat szabályozva van, és bevezették az egyetlen felsőoktatási intézményben, a hatóságok szerint nem szükséges ösztönző intézkedéseket tenni. Az Autonome Hochschule irányító testületében tanácsadóként részt vevő Kormánymegbízott biztosítja, hogy a felsőoktatási intézmény megfelel annak a törvényi elvárásnak, hogy az egyes tanévek, és a tantervek egyes moduljainak munkaterhelését ECTS kreditekben fejezzék ki. 87

BELGIUM – Német Közösség Nem merült fel a független minőségbiztosítási ügynökség létrehozása, mivel csak a felsőoktatási szolgáltatás csekély nagyságrendű. Folyik a vita arról, hogy hozzanak-e létre ilyet a többi belgiumi közösség szakértőivel, és a szomszédos országokkal. A Német Közösség nem tagja az ENQA-nak.

BE de

Jogi és / vagy hivatalos referenciák

88

Dátum

Angol kifejezés

Magyar fordítás

Kifejezés a nemzeti nyelven

2003. 06. 30.

Decree on urgent measures in education (creating a specialisation in the field of nursing studies in particular)

Törvényrendelet egyes sürgős oktatási intézkedésekről (különösen az ápolástani specializáció létrehozásáról)

Dekret über dringende Maßnahmen im Unterrichtswesen (u.a. bezüglich der Schaffung einer Spezialisierung im Bereich der Krankenpflege)

2005. 02. 21.

Special decree concerned with the creation of an autonomous higher education establishment (published in the Moniteur belge on 3 June 2005; http://www.juridat.be/ cgi_loi/loi_rech.pl?language=fr )

Különleges törvényrendelet egy autonóm felsőoktatási intézmény létrehozásáról (megjelent a Moniteur belge 2005. június 3-i számában; http://www.juridat.be/cgi_loi/ loi_rech.pl?language=fr)

Sonderdekret zur Schaffung einer autonomen Hochschule

2005. 06. 27.

Decree concerned with the creation of an autonomous higher education establishment (published in the Moniteur belge on 1 July 2005; http://www.juridat.be/ cgi_loi/loi_rech.pl?language=fr)

Törvényrendelet egy autonóm felsőoktatási intézmény létrehozásáról (megjelent a Moniteur belge 2005. július 1-jei számában; http://www.juridat.be/cgi_loi/loi_rech. pl?language=fr)

Dekret zur Schaffung einer autonomen Hochschule

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

BELGIUM – Német Közösség

2006/07

BE de

Source: Eurydice.

89

BELGIUM – Francia Közösség A bolognai reform mindenek előtt a 2004. 03. 31-i rendeletben jelenik meg. A rendelet az egyetemi és nem-egyetemi felsőoktatás szerkezetét, valamint néhány magasabb szintű szociális

BE fr

szakot szabályoz. A három fő cikluson alapuló képzési szerkezetet, amelyet fokozatosan vezetnek be a 2004/2005-ös Bologna reform óta, legkésőbb a 2007/2008-as tanév végére teljesen bevezetik. Ez egy hároméves Bachelor diplomához vezető (Bachelier) alapképzésen (180 ECTS kredit) alapul,, amelyet egy legalább egy vagy két éves második ciklus követ (60–120 ECTS kredit), illetve graduate tanulmányok az orvosi képzésben (minimum 4 év vagy 240 ECTS kredit), vagy az állatorvosi képzésben (3 év vagy 180 kredit). A harmadik ciklusban (180 ECTS kredit) a hallgatók doktori fokozatot kapnak. A két rendszer együttesen létezik (még mindig vannak „Bologna előtti” képzések a harmadik ciklusú képzéssel párhuzamosan, és ezek 2009-ig minden tanulmányi területre vonatkoznak azon hallgatók esetében, akik 2004/2005 előtt kezdték meg a tanulmányaikat). A harmadik ciklus (doktori kutatás és képzés), csak az egyetemeken létezik. Ebbe a képzési 90

szakaszba egy legalább két éves mesterképzés (120 kredit) megszerzése után lehet bejutni, illetve a régi rendszerben megszerzett licence után. Ezek a programok (választható) egyéves (60 kredit) doktori kurzusokból állnak, és egy olyan kutatói oklevelet adnak, amely a végzettek magas szintű elméleti és szakmai képesítését tanúsítja. A programokhoz hozzátartozik a disszertációt előkészítő egyéni kutatómunka is (minimum három év vagy 180 ECTS kredit). A disszertációt sikeresen megvédő hallgatók doktori fokozatot kapnak. A képzést azok a doktori iskolák nyújtják (écoles doctorales) (a Vallon Közösség kormányrendelete, 2005. 03. 04.), amelyek egy vagy több egyetemi szövetséghez tartoznak (académies universitaires).

segítségével (a 2006. 06. 30-i rendeletben

A doktori hallgatók különböző státuszokat élvezhetnek. Egyes doktori hallgatók ösztöndíjat kapnak, amellyel társadalombiztosítás és adómentesség jár, másokat, a programot szervező intézmény alkalmaz.

portot állítottak fel.

A háromciklusú rendszerben lehetséges az ISCED 5B szintből az ISCED 5A szintre átmenni. Az ISCED 5B szintű szakokat, vagy a rövid kurzusokat egyciklusúként lehet elvégezni, és alapképzési diplomához vezetnek, legalább háromévnyi tanulmányok után (180 ECTS kredit). Ezek a képzések áthidaló kurzusok

mény szervez és ad ki. Két további, 2006 júniu-

meghatározottak és szabályozottak szerint) biztosítanak hozzáférést hosszabb időtartamú ISCED 5A kurzusokhoz (alap- vagy mesterképzés) egy Haute École-ban vagy egyetemen. A rendszerhez tartozik az egyéves előkészítő képzés vagy kiegészítő kurzusok sikeres elvégzése is. Az áthidaló kurzusok mellett felmentés adható (az oktatási hatóságok megítélése alapján) a program egyes részei alól, amikor valaki ISCED 5A szakra megy át. A Belgiumi Francia Közösség még nem fogadta el a Nemzeti Képesítési Keretrendszert, de a 2006. 03. 27-i határozatot követően munkacsoA jogi szabályozás (a fenti 2004. 03. 31-i rendelet) lehetővé teszi a kettős vagy többes diplomák létezését, amelyeket két vagy több nemzeti vagy nemzetközi felsőoktatási intézsában elfogadott rendelet a belga felsőoktatási intézmények egymás közötti, illetve a belga és külföldi intézmények egymás közötti együttműködését kívánja megkönnyíteni, valamint a kettős és közös diplomák kibocsátását. Egy másik cél a hallgatói mobilitás minőségének

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

BELGIUM – Francia Közösség

2006/07

BE fr

Source: Eurydice.

91

BELGIUM – Francia Közösség garantálása ennek az együttműködésnek a keretén belül. Jelenleg az ECTS rendszert csaknem teljesen bevezették. A rendszert fokozatosan indították el 1998/1999-ben a hallgatói csereprogramok keretében. 2001–2002-ben bizonyos egyetemi szakok már használták az ECTS rendszert. 2005 óta kötelező. Minden szakot (a doktori szakokat is) ECTS kreditekben kell megadni, s ez kreditátvitelt és akkumulációt egyaránt jelent. Azok az intézmények, amelyek még nem vezették be, a jelenlegi tanévre tervezik.

BE fr

2004/2005 óta az oklevélmellékletet (DS) mindegyik típusú felsőoktatási intézményben használják. Az egyetemek önkéntes alapon 2002 óta kibocsátják a DS-t, és egyes Haute École-ok 2003/2004-ben követték a példájukat. Franciául minden hallgató automatikusan és ingyen megkapja. Kérésre az intézmények angolul is ingyen kiállítják a hallgatóknak. Vannak ösztönző intézkedések a háromciklusú képzési szerkezet, az ECTS és a DS bevezetésének előnyben részesítésére. A háromciklusú szerkezetet illetően a Francia Közösség támogatást biztosított az új akadémiáknak, csakúgy, mint a cseréket lehetővé tevő szerkezet bevezetésének előmozdítására az egye92

temek és a Haute École-ok között, és a Bolognatanácsadók igénybe vételére. Külön munkacsoportok, az egyetemek, és más felsőoktatási intézmények közös gondolkodása mozdítja elő ezt a célt az ECTS széles körű bevezetése érdekében. Az adminisztráció tervezi a DS-re vonatkozó szövegek módosítását is abból a célból, hogy egységesítsék a jelenlegi szövegeket, megfeleljenek az európai elvárásoknak (DS európai címkével), és minden értelmezési problémát megszüntessenek. Nem alkalmaztak különleges pénzügyi ösztönzőket sem az ECTS, sem a DS bevezetésére. A harmadik ciklusi képzési szakaszban, az ECTS és a DS bevezetésére nincsenek különleges ellenőrző intézkedések sem a Francia Közösség részéről. A különböző felsőoktatási konzultatív testületek rendszeresen kifejtik véleményüket a fent említett ügyekről, és találkozókat szerveznek az intézményeknek, hogy előmozdítsák együttműködésüket ezeken a területeken. A Francia Közösség erőteljesen ajánlja az ECTS nagyon közeli jövőben történő használatát. A 2002. november 14-i rendeletet követően létrehozták a Felsőoktatási Minőségértékelési Ügynökséget (Agence pour l’évaluation de la qualité de l’enseignement supérieur organisé

ou subventionné par la Communauté française). Ez a független ügynökség 2004 januárja óta működik hivatalosan, és a Francia Közösség által szervezett vagy az ez által támogatott felsőoktatást értékeli. Azon kívül, hogy nemzeti és nemzetközi felsőoktatás minőségértékelési testületekben képviseli a Francia Közösséget, az Ügynökség megkönnyíti az összes felsőoktatásban érintett közötti együttműködést annak érdekében, hogy bátorítsa a minőséget javító gyakorlatokat az egyes intézményekben. Feladata ezen kívül a felsőoktatás értékelése is, amelynek úgy tesz eleget, hogy a jó gyakorlatokra, illetve a nem megfelelőségekre és a megoldandó problémákra irányítja a figyelmet. Biztosítania kell azt is, hogy a 2002-es rendeletben meghatározott eljárásokat követik. Az Ügynökség választja ki az értékelendő kurzusokat egy évente megújított több éves terv alapján. Javaslatokat kell benyújtania a szakmapolitikusoknak a felsőoktatás általános minőségének javítására. Hallgatók is részt vesznek az ügynökség tevékenységében, a hallgatói testületek által készített kettős listáról választott három képviselő révén. Ezek a hallgatók szavazati joggal rendelkeznek. Az Ügynökség választja ki a szakértőket a külső értékelés

BELGIUM – Francia Közösség céljaira. A szakértői bizottság a munkaerő-piac

Ha szigorúan vesszük, akkor a Francia Közösség

képviselőből és az értékelt tudományos terület

felsőoktatási intézményei számára nem létezik

oktatóiból áll. Előnyben részesítik a külföldi

akkreditációs rendszer. Érdemes azonban a

specialistákat, akik semmilyen kapcsolatban

gyakorlatot egy ex-ante akkreditációs rendszer-

nem állnak az értékelt intézménnyel. A láto-

nek tekinteni, hiszen csak a szabályozásokban

gatás során a szakértők interjút készítenek a

foglaltaknak megfelelő intézményeket ismeri

hallgatókkal.

el a Francia Közösség. Az elismert intézmények

A szakértői bizottság minden meglátogatott intézményről bizalmas jelentést készít, amelyet csak annak vezetése és az ügynökség elnöke lát. Egy értékelés befejezésekor a bizottság „horizontális” jelentést készít, amely általános megjegyzésekből és minden intézményre vonatkozó anonim információból áll. Ezt az öszszes érintett intézmény vezetőjének és az ügynökség tagjainak is elküldik. Az utóbbiak megjegyzéseket fűznek a jelentéshez, amelyet azután eljuttatnak a felsőoktatásért felelős

sokat, amelyre a szabályozások alatt engedélyt kaptak. Csak olyan képesítéseket bocsáthatnak ki, amelyet akadémiailag vagy törvényben elismertek (különösen a szabályozott szakmákhoz hozzáférést biztosító esetekben). Ideiglenesen visszavonható az egyetemek engedélye

bizonyos master complémentaire

programok esetében (szakosított programok azoknak, akiknek már van egy mesterdiplomájuk), ha nem elegendő a beiratkozott hallgatók száma. A felsőoktatási intézmények autonómiája lehetővé teszi, hogy szakmai vagy

A 2002. novemberi rendelet alapján a felső-

ágazati testületektől akkreditációt szerezzenek,

saját belső értékelési bizottságukat. Ezen felül minden intézménynek ki kell neveznie egy

BE fr

csak olyan tantárgyakban indíthatnak kurzu-

miniszternek, aki továbbítja a kormánynak. oktatási intézményeknek fel kell állítaniuk a

mazott eljárások (metodológiai megjegyzések) elérhetők a www.aeqes.be honlapon. Az ügynökség még nem esett át külső értékelésen.

de ennek nincsenek jogi következményei (pl. a finanszírozásra vonatkozóan). Nincs akkreditációs eljárás a tisztán magánintézményekre

kapcsolattartót, aki az Ügynökség és az intéz-

sem.

mény között közvetít az információ továbbítása

Az ügynökség 2006 óta az ENQA tagjelöltje.

és az intézmények részvételének elősegítése

Az ügynökség missziói (az ügynökséget létre-

céljából.

hozó rendeletben meghatározva) és az alkal93

BELGIUM – Francia Közösség Jogi és / vagy hivatalos referenciák

BE fr

94

Dátum

Angol kifejezés

Magyar kifejezés

Kifejezés a nemzeti nyelven

1970. 07. 07.

Law related to the general structure of higher education

Törvény a felsőoktatás általános szerkezetéről

Loi relative à la structure générale de l’enseignement supérieur

1995. 08. 05.

Decree establishing the general organisation of higher education in Hautes Écoles

Rendelet a felsőoktatás általános szervezési kérdéseiről az Hautes École-okban

Décret fixant l’organisation générale de l’enseignement supérieur en Hautes Écoles

2002. 11. 14.

Decree establishing the Agency for Higher Education Quality Evaluation, for higher education organised by or receiving aid from the French Community

Rendelet a Felsőoktatási Minőségértékelési Ügynökség megalapításáról, a Francia Közösség által szervezett vagy fenntartott felsőoktatás számára

Décret créant l’Agence pour l’évaluation de la qualité de l’enseignement supérieur organisé ou subventionné par la Communauté française

2003. 06. 18.

French Community governmental order specifying the forms and grades of diplomas and supplements issued by art colleges (Écoles supérieures des Arts)

A Francia Közösség kormányrendelete, amely meghatározza az oklevelek és mellékleteik formáit és fokozatait a művészeti főiskolákon (Écoles supérieures des Arts)

Arrêté du Gouvernement de la Communauté française déterminant les formes et les mentions des diplômes et des suppléments délivrés par les Écoles supérieures des Arts

2003. 07. 03.

French Community governmental order specifying the models of diplomas and supplements issued by Hautes Écoles and French Community higher education juries

A Francia Közösség kormányrendelete, amely meghatározza az Hautes Écoles és a Francia Közösség felsőoktatási vizsgabizottságai által kiadott okleveleket és mellékleteiket

Arrêté du Gouvernement de la Communauté française déterminant les modèles des diplômes et des suppléments aux diplômes délivrés par les Hautes Écoles et les jurys d’enseignement supérieur de la Communauté française

2004. 03. 31.

Decree defining higher education, favouring its integration within European higher education and refunding universities

A felsőoktatást definiáló rendelet, előnyben részesítve annak integrálását az európai felsőoktatásba, és az egyetemek újrafinanszírozásáról

Décret définissant l’enseignement supérieur, favorisant son intégration dans l’espace européen de l’enseignement supérieur et refinançant les universités

2004. 06. 02.

French Community governmental order specifying the forms and grades of diplomas and supplements issued by architecture institutes (Instituts supérieurs d’Architecture) and the French Community higher education jury

A Francia Közösség kormányrendelete, amely meghatározza az építészeti főiskolák (Instituts supérieurs d’Architecture) és a Francia Közösség felsőoktatási vizsgabizottságai által kiadott okleveleket és mellékleteiket

Arrêté du Gouvernement de la Communauté française déterminant la forme et les mentions des diplômes et des suppléments aux diplômes délivrés par les Instituts supérieurs d’Architecture et le jury d’enseignement supérieur de la Communauté française

BELGIUM – Francia Közösség Dátum

Angol kifejezés

Magyar kifejezés

Kifejezés a nemzeti nyelven

2005. 03. 04.

French Community governmental order establishing the list of doctoral schools

A Francia Közösség kormányrendelete, amely meghatározza a doktori iskolák listáját

Arrêté du Gouvernement de la Communauté française fixant la liste des écoles doctorales

2005. 07. 20.

French Community governmental order specifying the models of diplomas and supplements issued by universities and French Community university education juries

A Francia Közösség kormányrendelete, amely meghatározza az egyetemek és a Francia Közösség egyetemi vizsgabizottságai által kiadott okleveleket és mellékleteiket

Arrêté du Gouvernement de la Communauté française déterminant les modèles des diplômes et des suppléments aux diplômes délivrés par les institutions universitaires et les jurys d’enseignement universitaire de la Communauté française

2006. 06. 02.

Decree with diverse provisions regarding art studies in higher education

Rendelet a felsőoktatási művészeti tanulmányok nyújtásának egyes feltételeiről

Décret portant diverses mesures en matière d’enseignement supérieur artistique

2006. 06. 02.

Decree establishing the academic degrees offered by Hautes Écoles organised by or receiving aid from the French Community, and establishing minimum timetables

Rendelet, amely meghatározza azokat a diplomákat, amelyeket a Francia Közösség által szervezett vagy fenntartott Hautes École-ok kibocsáthatnak; és a minimum óraszámokat

Décret établissant les grades académiques délivrés par les Hautes Écoles organisées ou subventionnées par la Communauté française et fixant les grilles d’horaires minimales

2006. 06. 16.

Decree related to the cooperation agreements between universities for the organisation of studies, laying down various provisions with regard to higher education

Rendelet az egyetemek közötti együttműködési megállapodásokról a tanulmányok szervezése érdekében, amely különböző kötelezetségeket tartalmaz a felsőoktatás számára

Décret relatif aux conventions de coopération pour l’organisation d’études entre institutions universitaires et portant diverses dispositions en matière d’enseignement supérieur

2006. 06. 30.

Decree modernising the operations and funding of Hautes Écoles

Az Hautes École-ok működését és finanszírozását modernizáló rendelet

Décret modernisant le fonctionnement et le financement des hautes écoles

2006. 06. 30.

French Community governmental order specifying the bridging classes providing access to studies in Hautes Écoles

A Francia Közösség kormányrendelete, amely meghatározza az Hautes École-okba való bejutáshoz szükséges áthidaló kurzusokat

Arrêté du Gouvernement de la Communauté française fixant les passerelles donnant accès aux études organisées en Hautes Écoles

2006. 06. 30.

French Community governmental order specifying the conditions for access to university studies for students with academic degrees issued at non-university institutions

A Francia Közösség kormányrendelete, amely meghatározza az egyetemi tanulmányi szintre való bejutás feltételeit azoknak a hallgatóknak, akik nem egyetemi felsőoktatási intézményben szereztek diplomát

Arrêté du Gouvernement de la Communauté française fixant les conditions d’accès aux études à l’université pour les porteurs de grades académiques délivrés hors université

BE fr

95

BELGIUM – Flamand Közösség

BE nl

96

A Bolognai Folyamathoz kötődő szabályozást a 2003. április 4-i felsőoktatási törvény tartalmazza, amely megreformálta a felsőoktatás szer-kezetét. Ez a törvény szabályozza a képzési szerkezet, az ECTS és a DS egyes tényezőit. A dublini szintleírásokat, valamint az alapképzéshez és a mesterképzéshez kötődő ECTS kreditterjedelmet és a PhD-disszertációhoz kötődő tanulmányi célokat szintén jogilag szabályozza ez a törvény.

tület szabja meg, és 45–90 ECTS kreditet

lesz-e a felmérő vizsgának. A doktori hallgatók

tartalmaznak majd. Ez a mennyiség lemehet

tanársegédként munkaviszonyban állnak vala-

30-ra, ha a hallgató legalább hároméves mun-

melyik egyetemnél. A doktori hallgatók több-

katapasztalattal vagy bizonyított akadémiai

sége kutatóként dolgozik (ösztöndíjas hallgatók,

készségekkel rendelkezik. Ha a hallgatónak

akik inkább a kutatásra, mint a tanulmányokra

van már (nemzeti vagy külföldi) hivatalos ké-

fókuszálnak, vagy akik munkaviszonyban áll-

pesítése, az ECTS kreditek száma 30 alá mehet,

nak) kutatóintézeteknél.

Mint a tudományos kutatás legmagasabb szin-

A törvény, amelynek lényegét a háromciklusú képzési szerkezet alkotja, fokozatosan vezeti be az új struktúrát 2004/2005-ös tanévtől kezdve. A legtöbb régi program 2006 és 2007 között kifut. A hosszabb programoknál ez tovább tarthat. Az orvosi képzésnél például 2010-ig tart.

Hogescholen között szövetségek jöjjenek létre.

tű specializációja, a doktorátus egy eredeti

A szövetség az egyetemek és egy vagy több

kutatási projekten alapul és a doktori disz-

Hogescholen közötti hivatalosan bejegyzett

szertáció nyilvános bemutatásával végződik. A

együttműködési forma. A 2003. április 4-i felső-

felsőoktatási törvény nem határoz meg mi-

oktatási törvény egy egész fejezetet szentel a

nimális vagy maximális időtartamot az ilyen

közös és / vagy kettős diplomáknak, amelye-

típusú programokra. Az általános időtartam

ket külföldi egyetemekkel közösen szerveznek

azonban 4 év teljes idejű tanulmány, és ezt

és bocsátanak ki alapképzési, mesterképzési

A régi rendszert átalakították egy kettős rendszerré, amely egyrészt szakmai irányultságú (ISCED 5B) alapképzési diplomához vezető szakokból áll a főiskolákon (Hogescholen), másrészt kétciklusú ISCED 5A alapképzési és mesterszakokból az egyetemeken és a főiskolákon (Hogescholen). Az áthidaló kurzusok (schakelprogramma) segítségével a szakmai irányultságú alapképzési diplomával rendelkezők átiratkozhatnak mesterképzésekre. Az áthidaló kurzusok programját az egyetemi irányító tes-

veszik a PhD-ösztöndíjprogram alapjául. Ezt a

vagy doktori szinten.

vagy a hallgató akár mentesülhet is az áthidaló kurzus alól.

fokozatot csak 6 egyetemen lehet megszerezni, és két teológiai intézményben, amelyek a törvény szerint bejegyzett felsőoktatási intézmények. A doktori képzések nyitottak a rele-

A felsőoktatási törvény megadta annak a lehetőségét is, hogy az egyetemek és a

A flamand felsőoktatási intézmények nagyon aktívak az Erasmus Mundus mesterképzési programok szervezésében.

váns (nemzeti vagy külföldi) mesterdiplomá-

A törvényben meghatározták a felsőoktatási

val rendelkezők részére, néhány esetben egy

képesítési keretrendszert és a szintleírásokat.

előzetes felmérő teszt után, a szakterülettől

Azonban az általános, az egész életen át tartó

függően. A szervezett kurzusok nem kötele-

tanulásra vonatkozó flamand Nemzeti Képe-

zőek. Az egyetemek maguk dönthetik el, hogy

sítési Keretrendszer (az EKKR alapján) még

a kutatói képzés ( szervezett kurzusok) része

előkészítés alatt van. A felsőoktatás is szerepel

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

BELGIUM – Flamand Közösség

2006/07

BE nl

Source: Eurydice.

97

BELGIUM – Flamand Közösség majd ebben, de ez csak a már létező jogi sza-

A háromciklusú képzési szerkezetet, az ECTS-t

dolgozott egy referenciakeretet, amelyet az

bályozások puszta megerősítése lesz. A 2005-ös

és a DS-t már teljesen megvalósították, ezért

alapképzési és mesterképzési szakok értéke-

döntést, amely révén létrejött a Flamand

nincsenek ösztönző intézkedések használatukra.

lésére és akkreditációjára használnak.

Az ellenőrző intézkedéseket illetően azokat a

A NVAO tanácsadó testületének tagjai a hall-

szakokat, amelyek nincsenek teljesen össz-

gatói képviselők, de az irányító testületben

hangban a 2003-as Felsőoktatási Törvénnyel,

nem vesznek részt. A NVAO irányító testüle-

Egy teljes egészében az ECTS-en alapuló kre-

a 2003. szeptember 3-án létrehozott Holland-

tének azonban kötelező konzultálnia azokkal a

ditrendszert, amelyet kreditátvitelre és kredit-

Flamand Akkreditációs Ügynökség (Nederlands-

hallgató szövetségekkel, amelyeknek a NVAO

akkumulációra is alkalmaznak, kötelező jelleg-

Vlaams Accreditatie Organisatie, vagy NVAO),

tanácsadó testületében képviselete van.

gel használnak minden egyetemi szakon 1991

nem akkreditálja.

óta, a nem egyetemi képzésekben pedig 1994

Mivel az akkreditációt Hollandiával szorosan

A minőségbiztosítást illetően, a belső minő-

együttműködve szervezik, a NVAO (amely teljes

ségellenőrzés – az autonómiájuk miatt – az

jogú tagja az ENQA-nak) garantálja a holland

egyes felsőoktatási intézmények jogkörébe esik.

és a flamand felsőoktatás minőségét az alap-

A külső értékelés első szakaszában felhasz-

képzési és mesterképzési szakok akkreditációja

Egyetemi szinten 1991 óta minden hallgató

nálják a belső értékelési jelentést. Minden érté-

révén. Ez a nemzetközi akkreditációs együtt-

automatikusan megkapja a (flamand) oklevél-

kelés kiindulópontja ez a minőségellenőrzés.

működés kezdeményezte a Joint Quality Initiative-

mellékletet (DS), a nem egyetemi képzé-

A külső minőségellenőrzés, amely a belső

Képesítési Keretrendszer, és a 2005/2006-ban lefolytatott konzultációs folyamatot követően

BE nl

az NKKR elfogadását 2007-re tervezték.

óta. Az új felsőoktatási törvény megerősíti a létező kreditrendszer kompatibilitását az ECTSszel.

sekben pedig 1994 óta, szaktól függetlenül. Az új felsőoktatási törvény magában foglalja a DS fogalmát, és a flamand mintát teljes egészében a nemzetközi mintához igazították. A DS ingyenes, automatikusan kiállítják hollandul, és a hallgató kérésére angolul. A legtöbb felsőoktatási intézmény azonban automatikusan mind-

98

önértékelési jelentésen, és egy szakértőkből, a munkaerőpiac képviselőiből és külföldi szakértőkből álló panel helyszíni látogatásán alapul,

ot, és fontos szerepet játszott az ECA (Felsőoktatási Akkreditáció Európai Konzorciuma) létrehívásában. A cél, hogy kölcsönösen elismerjék egymás akkreditációit 2007 vége előtt.

minden szak esetében nyilvános jelentésben

Az ECA tagságon és tevékenységeken keresztül

végződik.

történik a NVAO szakértői értékelése. Az ECA

Az akkreditáció az utolsó lépés.

tagok és az ENIC / NARIC elismerési központok közötti együttműködés eredményeként szüle-

két nyelven kiadja. A nem hollandul oktatott

Az akkreditáció fogalma benne foglaltatik a

tett meg 2005. december 8-án a Közös Nyilat-

kurzusok esetében az oktatás nyelvén és hol-

felsőoktatási törvényben. Az érintettekkel kö-

kozat, a Vienna Sententia. A partnerség célja,

landul adják ki.

zösen az akkreditációs ügynökség (NVAO) ki-

annak elérése, hogy az ENIC / NARIC központok

BELGIUM – Flamand Közösség automatikusan elismerjék az ECA tagok által akkreditált felsőoktatási intézmények és / vagy programok képesítéseit, az átfogó keretrendszer megfelelő szintjén.

2000 óta Belgium Flamand Közössége teljes jogú tagja az ENQA-nak a VLIR-en (Flamand Egyetemközi Tanácson) és a VLORA-án (Flamand Főiskolai Tanácson), illetve 2003 óta a NVAO-n keresztül.

BE nl

Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Magyar kifejezés

Kifejezés a nemzeti nyelven

2003. 04. 04.

Higher Education Act restructuring higher education in Flanders

A flandriai felsőoktatás újraszervezéséről szóló felsőoktatási törvény

Decreet betreffende de herstructurering van het hoger onderwijs in Vlaanderen

2003. 09. 03.

Treaty between the Kingdom of the Netherlands and the Flemish Community of Belgium concerning the accreditation of higher education programmes in The Netherlands and in the Flemish Community of Belgium

Szerződés a Holland Királyság és Belgium Flamand Közössége között a felsőoktatási programok akkreditációjáról Hollandiában és Belgium Flamand Közösségében

Verdrag tussen het Koninkrijk der Nederlanden en de Vlaamse Gemeenschap van België inzake de accreditatie van opleidingen binnen het Nederlandse en Vlaamse hoger onderwijs

2004. 04. 21..

Higher Education Act on the flexible organisation of education

Felsőoktatási törvény az oktatás rugalmas szervezéséről

Decreet betreffende de flexibilisering van het hoger onderwijs in Vlaanderen

2005. 12. 08.

Vienna Sententia, the joint declaration of ECA members and ENIC/NARIC centres concerning the automatic recognition of qualifications

Vienna Sententia, az ECA tagok és az ENIC / NARIC központok közös nyilatkozata a képesítések automatikus elismeréséről

Vienna Sententia

99

BULGáRIA 2005 júniusában fogadta el a Parlament a felsőoktatási törvény utolsó kiegészítéseit. A háromciklusú képzési szerkezetet először az 1995-ös felsőoktatási törvényben vezették be. E törvény szerint minden felsőoktatási intéz-

BG

mény számára kötelező volt bevezetni a háromciklusú képzési szerkezetet, amely mostanra teljesen megvalósult. Ez vonatkozik minden felsőoktatási intézménytípusra és majdnem minden szakterületre. Az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti, építészeti és jogi osztatlan képzések 5 évig tartanak és mesterdiplomával végződnek. Az alapképzési/mesterképzés struktúra nem vonatkozik a rövidciklusú (hároméves) ISCED 5b szintű programokra, amelyek esetében a diplomázók szakképesítést elismerő diplomát (специалист) kapnak. Ez egy speciális, de teljes mértékben elismert szakmai irányultságú felsőoktatási diploma. A felsőoktatási törvény kimondja, hogy az ISCED 5B szakképesítéssel rendelkező diplomások ISCED 5A alapképzésben folytathatják a tanulmányaikat azért, hogy magasabb fokozatot szerezzenek, amely megfelel a nemzeti állami előírásoknak és feltételeknek, és az adott intézmény szabályainak. 100

A Bolognai Nyilatkozat 1999-es elfogadása óta újjáalakították a felsőoktatás szerkezetét, és az alapképzési diplomával rendelkezők jogok kaptak arra, hogy doktori tanulmányokra jelentkezzenek. A berlini konferenciának megfelelően a törvényt újra módosították 2003-ban. Így más csak a mesterdiplomával rendelkezők juthatnak be a doktori képzésekre.

A kutatói kurzusok az egyéni kutatással párhu-

Már a Bolognai Folyamat előtt is a doktori képzések legalább 3 évig (teljes idejű képzésben) vagy 4 évig (részidőben) tartottak. A felsőoktatási intézmények adott felsorolt szakterületeken nyújthatnak harmadik ciklusú képzést, az intézményi akkreditációnak megfelelően.

például a Bolgár Tudományos Akadémián vagy

A doktori hallgatókat egyéni tanterv szerint képzik, (amely kutatói képzést és egyéni kutatást is magában foglal), és disszertációt kell készíteniük, majd megvédeniük. A képzést egy tudományos témavezető irányítja, akit az adott felsőoktatási intézmény Kari Tanácsa jelöl ki. Az oktatott elméleti kurzusok részei a doktori programoknak az egyéni kutatás mellett. A pontos arány a kutatói képzésre és az egyéni kutatásra szánt idő között a felsőoktatási intézménytől függ (ebben magas fokú autonómiát élveznek), illetve annak profilja és természete pedig a tervezett disszertációtól (tudományos / alapkutatás vagy gyakorlati) függ.

zamosan folynak. A felsőoktatási intézmények azonban eldönthetik azt, hogy az elméleti tárgyakat a doktori programokon belül osztják-e el, vagy a doktori hallgatóknak részt kell-e venniük elméleti képzésen az előtt, hogy a kutatás komplexebb részeivel foglalkoznának. A doktori képzés kutatóintézetekben is folyhat, az Agrártudományi Központban, azokon a területeken, amelyeken ezeket az intézeteket akkreditálták. A doktori fokozat azoknak a doktori hallgatóknak adományozható, akik a tantervben meghatározott vizsgákat letették, és megvédték a disszertációjukat a Tudományos fokozatokra és címekre vonatkozó törvény követelményei szerint. A doktori hallgatók státuszát illetően, a hallgatók havi ösztöndíjat és teljes társadalombiztosítást kapnak. Jelenleg nincs a közös / kettős diplomákra vonatkozó külön törvényi szabályozás. A felsőoktatási törvény szabályai szerint azonban a felsőoktatási intézményeknek joguk van együttműködni és nemzetközi vagy határmenti partnerségeket kialakítani a felsőoktatási szolgáltatások minőségének javítása és a verseny-

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

BULGáRIA

2006/07

BG

Source: Eurydice.

101

BULGáRIA képesség fokozása érdekében. Ezzel a céllal már egy sor intézmény alakította ki az alapképzési, mesterképzési és doktori tanulmányokra kibocsátott közös diplomák feltételeit és ad ki ilyen diplomákat külföldi felsőoktatási intézményekkel kötött együttműködési megállapodások alapján.

BG

2006 elején kezdeményezték az új felsőoktatási stratégia elkészítését célzó folyamatot, és a tervek szerint a dokumentum 2007-ben kerül nyílt társadalmi vitára. Ez a fontos lépés fogja előkészíteni az utat a nemzeti képesítési keretrendszer előkészítéséhez és elfogadásához. A felsőoktatási törvény 2004-es módosításai és a 2004-es rendelet a kreditátviteli és kreditakkumulációs rendszer bevezetéséről a felsőoktatási intézményekben adja a jogi keretet az ECTS gyakorlati megvalósításához. Az ECTS már 2004/2005 óta minden intézmény és program (kivéve a doktori programokat) számára kötelező. 2006/2007 óta, már elkerülhetetlen minden intézmény számára az ECTS használata. Az összes alapképzés 70–80%-ában kapnak ECTS-t a hallgatók, a mesterképzésekben minden hallgatónál ez a rendszer él. Kivételt képeznek azok a hallgatók, akik 2006/2007-ben kapják meg az alapképzési diplomájukat. 102

Az oklevélmellékletet (DS) felsőoktatási törvény 2004-es módosításainak és a 2004-es rendelet a felsőoktatási intézmények által kibocsátott alapdokumentumokra vonatkozó állami elvárásoknak megfelelően vezették be. 2005. január elseje óta a DS-t automatikusan kiadják minden alapképzési és mesterdiplomázónak bolgárul és az EU valamely széles körben használt nyelvén. 2006/2007-ben minden végzett hallgató minden szakon ingyen megkapja a DS-t bolgárul és angolul.

ben alapítottak, szintén változásokon és inno-

Ösztönző, követő és ellenőrző intézkedéseket nem terveznek, és nem vezettek be a hatóságok a háromciklusú képzési szerkezet bevezetésének elősegítésére, mivel az 1995-ös felsőoktatási törvény kötelezte őket, hogy tegyenek azonnali lépéseket ennek megvalósítására. A DS-t számos eszközzel népszerűsítették, (ideértve a nemzeti és egyetemi szemináriumokat, tájékoztató szóróanyagokat, találkozókat, stb.) azért, hogy segítsék az intézményeket ezekben a tevékenységekben.

módosításaiba. Jónéhány bekezdést újraszö-

Az utóbbi években a bulgáriai értékelési és akkreditációs rendszer hatókörére és kereteire vonatkozóan számottevő friss fejlemény következett be. Ezen kívül a független Nemzeti Értékelési és Akkreditációs Ügynökség (агенция за оценяване и акредитация), amelyet 1995-

váción ment keresztül. Ennek eredményként az Ügynökség és a felsőoktatási intézmények azt remélik, hogy mind a hallgatók mind pedig a munkaadók számára javul az oktatási rendszer átláthatósága és összehasonlíthatósága. 2003/2004-ben a Nemzeti Értékelési és Akkreditációs Ügynökség jelentős erőfeszítést tett az értékelési és akkreditációs módszereinek a fejlesztésére és javítására. Számos javaslatát beleépítették a felsőoktatási törvény 2004-es vegeztek, és inkább a minőség értékelése, mint az állami elvárásoknak való megfelelés értékelése felé mozdultak el. Az utóbbi két évben, az Ügynökség erőfeszítései a nemzeti minőségbiztosítási rendszernek az európai szabványoknak és irányelveknek való teljes megfeleltetésére irányultak. 2005 végén az Ügynökség egy olyan kritériumlistát publikált, amely megfelel a minőségbiztosítás európai szabványainak és irányelveinek az EFT-ben. Ezeket a kritériumokat már teljes körűen alkalmazták a felsőoktatási intézmények 2006 végi értékelési eljárásainál. Az intézményi akkreditáció mostanra már kimondottan kapcsolódik a belső minőség-

BULGáRIA biztosítási eljárások és struktúrák hatékonyságának értékeléséhez. A programértékelési módszerek magukban foglalják a programonkénti megközelítést csakúgy, mint a tantárgyszintű értékelést. A Nemzeti Osztályozási Rendszer 52 képzési területét a következő 2 évben értékelik. Az Ügynökség hatékonyságának növelését célzó kiegészítő intézkedések az új akkreditációs jogkörök átadását érintik az Akkreditációs Tanácstól – amely az ügynökség irányító testülete, és 11 habilitált oktatóból áll, akik a felsőoktatás egyes képzési és tudományos szakterületeinek képviselői – a 8 szakterületi állandó bizottság részére. 2004 júniusa óta már az utóbbiak voltak felelősek a felsőoktatási szakok és szakirányok végső akkreditációjáért. Az állandó bizottságokat szakértői csoportok segítik a munkájukban. Az Akkreditációs Tanács hat tagja felsőoktatási intézmények képviselője (akiket az egyes felsőoktatási intézmények Akadémiai Tanácsa jelöl ki) és a Rektori Konferencia nevez ki titkos szavazással. Az Akkreditációs Tanács többi tagjai között szerepel a Bolgár Tudományos Akadémia egy képviselője, az Agrártudományi Központ egy képviselője és az Oktatási és Tudományos Minisztérium 2 képviselője. Az Akkreditációs

Tanács munkájában nem vesznek részt külföldi szakértők. Alelnökét a felsőoktatási intézmények 6 képviselője közül nevezik ki, és az akkreditáció utáni monitoring tevékenység speciális állandó bizottságának is ő az elnöke. A Nemzeti Értékelési és Akkreditációs Ügynökség kritériumainak teljes mértékben megfelelő felsőoktatási intézményeknek 3 és 6 év közötti időtartamra ítélik meg az akkreditációt, az „értékelési osztályzattól” függően. Minden felsőoktatási intézményt rendszeresen felülvizsgálnak és adott időközönként jelentést készítenek róluk. Az Ügynökség által használt külső értékelési és akkreditációs módszerek egy nemrégen született újítása az akkreditáció utáni monitoring bevezetése, amely 2005 óta hatályos, az Ügynökség alapító okiratának a Miniszterek Tanácsa általi elfogadása óta. Erre a célra az Ügynökség a követő felülvizsgálatokért felelős külön monitoring és felügyeleti állandó bizottságot hívott össze. A felülvizsgálatnak komoly következményei lehetnek a meglátogatott intézményekre, az akkreditáció esetleges visszavonását is ideértve. A bizottság munkájának lehetnek közvetett következményei is a háromciklusú szerkezet kapcsán a doktori programokra nézve, különösen arra vonatko-

zóan, hogy egy bizonyos felsőoktatási intézmény megkapja-e a jogot, hogy doktori fokozatot adjon ki. Az Ügynökség részéről ez a jogi és strukturális lépés tükrözi a fokozott tudatosságot a társadalom érdekeinek védelme érdekében a felsőoktatás minőségét illetően.

BG

A felsőoktatási törvény legutóbbi módosításaival, az adott felsőoktatási intézmény Hallgatói Tanácsának képviselői részt vehetnek az oktatás minőségének fenntartására vonatkozó belső minőségbiztosítási eljárások monitoringjában. Ezen túl egyéb lépések is történtek annak érdekében, hogy a hallgatók részvételét az értékelési és akkreditációs eljárások minden fázisában biztosítsák. Megtervezték és alkalmazzák az alapképzési és doktori hallgatók részvételének szabályait a külső minőségbiztosítási és akkreditációs eljárásokban is. Habár a törvény nem rendelkezik a hallgatók részvételéről az Ügynökség Akkreditációs Tanácsának döntéshozatali folyamatában, azért joguk van és bátorítják is őket arra, hogy véleményt nyilvánítsanak és javaslatot tegyenek számos témában, amelyet az Ügynökség fejleszt ki az oktatás minőségére, a hallgatók értékelésére, az információkhoz való hozzáférésre, stb. vonatkozóan. Szakértői csoport 103

BULGáRIA elemzi a hallgatói véleményeket, és – ha szükséges – figyelmet fordít a sürgető ügyekre. Csak végzés előtt álló és doktori hallgatókat lehet az egyes, az értékelési eljárás lefolytatásra jogosult szakértői csoportok tagjának kinevezni.

BG

A hallgatói képviselőket a Nemzeti Hallgatói Tanácsok Képviselete valamint a hallgatói szer-

vezetek és felsőoktatási intézmények irányító testületei jelölik, a felsőoktatási törvény szabályainak megfelelően.

biztosítási Ügynökségek Kelet- és Középeurópai Hálózata), amely szorosan együttműködik az ENQA-val.

A Nemzeti Értékelési és Akkreditációs Ügynökség az ENQA (Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózata) tagjelöltje. Az Ügynökség tagja még a CEEN-nek (Felsőoktatási Minőség-

Jogi és / vagy hivatalos referenciák

104

Dátum

Angol kifejezés

Magyar kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

1995. 12. 27.

Higher Education Act

Felsőoktatási törvény

Закон за висшето образование

1972. 05. 09. (utoljára 2000. 07. 04-én módosították)

Scientific Degrees and Scientific Titles Act (State Gazette issue No. 54/04.07.2000)

Tudományos fokozatokra és címekre vonatkozó törvény

Закон за научните степени и научните звания, ДВ бр. 54 от 4.07.2000 г.

2004. 08. 12.

Ordinance on the state requirements regarding the content of the basic documents issued by the higher education institutions, Decree No. 215 as of 12.08.2004

Rendelet a felsőoktatási intézmények által kibocsátott alapdokumentumokra vonatkozó állami követelményekről, 215. sz. rendelet, 2004. 08. 12.

Наредба за държавните изисквания към съдържанието на основните документи, издавани от висшите училища, приета с ПМС №215 от 12.08.2004 г., обн., ДВ, бр.75 от 27.08.2004 г.

2004. 10. 12.

Ordinance No. 21 for the implementation of a system for credit accumulation and transfer within higher education institutions (State Gazette issue No. 89/12.10.2004)

Rendelet a kreditátviteli és kreditakkumulációs rendszer bevezetéséről a felsőoktatási intézményekben (Állami Közlöny, 89. szám, 2004. 10. 12.)

Наредба №21 от 30.09.2004 г. за прилагане на система за натрупване и трансфер на кредити във висшите училища, обн. ДВ, бр. 89 от 12.10.2004 г.

2005. 12. 23.

Amendments to the Higher Education Act (State Gazette issue No. 103/23.12.2005)

A felsőoktatási törvény módosításai (Állami Közlöny, 103. szám, 2005. 12. 23.)

Закон за висшето образование, ДВ, бр. 103 от 23.12.2005

Svájc A szövetségi és kantonszintű hatóságok közötti megosztott felelősség komplex rendszere következtében a bolognai reformok egyetemi szintű megvalósítására vonatkozó jogosítványokat a Schweizerische Universitäts Konferenzhez (a Svájci Egyetemi Konferenciához, SEK), a szövetségi és kantonszintű kormányok együttműködési testületéhez delegálta a szövetségi törvény. 2003 decemberében, a SEK jóváhagyta a svájci egyetemi oktatás koordinált újraszervezésének irányelveit. Ezek a határozatok képezik a reform jogi alapját. A Fachhochschulen (főiskolák) és a Pädagogische Hochschulen (tanárképző egyetemek) számára, hasonló irányelveket fogadott el Fachhochschulrat (Főiskolai Tanács) a bolognai reform megvalósításához 2002 decemberében. Az első svájci felsőoktatási intézmény már 2001-ben bevezette a kétciklusú képzési szerkezetet. 2006 őszére a két fő cikluson alapuló képzési szerkezetet mind a tíz egyetemen, a két Eidgenössischen Technischen Hochschulenben (Svájci Szövetségi Műszaki Intézet, ETH) és a legtöbb főiskolán és tanárképző egyetemen bevezették. A 2005/2006-os tanév elején, a szakok 70%-ánál megvalósult az alapképzés / mesterképzés struktúra. Az első éves hallgatók csaknem 75%-a már

az új rendszerbe iratkozott be. 2007-re minden intézményt és szakot teljesen újraszerveztek a SEK és a Konferenz der Fachhochschulen der Schweiz (Svájci Főiskolai Konferencia, KFH) által elfogadott szabályok alapján. 2007-ig számos területen továbbra is létezik még az osztatlan képzés, különösen az orvosi, állatorvosi és fogorvosi képzésben.

A doktori tanulmányokhoz nem tartozik kö-

Az alapképzés / mesterképzés struktúra nemcsak az ISCED 5A programokra vonatkozik. A KFH által 2006-ban kiadott, a felsőbb szintű szakmai képzésben végzetteknek az egyetemi alapképzésbe történő felvételére vonatkozó ajánlások szerint az ISCED 5B szintről az ISCED 5A szintre, elvben lehetséges az átmenet. Ehhez egy külön képesítés igazolása is szükséges lehet.

tusza jelentősen váltakozhat a svájci egyete-

A doktori programok szerkezetét és tartalmát nem egységesen, és nem is külön jogi szabályozás alapján szervezik, hanem az egyes egyetemek független módon alakítják ki azokat. Általában 3-4 év alatt lehet elvégezni egy doktori programot. A doktori programokra történő felvétel szokásos előfeltétele a mesterdiploma, vagy azzal egyenértékű végzettség. Ugyanakkor néhány egyetem integrált mester/ doktori képzést (gyorsított programok) is kínálhat korlátozott számú hallgató számára.

telező előkészítő program. Néhány egyetem szervez elméleti kurzusokat, amelyeket a hallgatók az egyéni kutatómunka mellett vesznek fel. A 2005-ös bergeni konferencia következményeként megkezdődött a doktori progra-

CH

mok strukturáltabb megszervezéséről szóló vita. A doktori disszertációt készítő személyek stámeken. Lehetnek: Ÿ A  z egyetemre beiratkozott doktori hallgatók, automatikus támogatás nélkül. Ugyanakkor csökkentett tandíjat fizetnek, balesetbiztosítást és más kedvezményeket kapnak és ösztöndíjra pályázhatnak; Ÿ (Részmunkaidős) fizetett alkalmazottak (aszszisztensként). Egyes esetekben a munkaidő alatt is készíthetik a doktori disszertációjukat; Ÿ K  utatási projekt fizetett alkalmazottai, lévén a doktori disszertációjuk része a kutatási projektnek; Ÿ B  ármilyen státusz nélkül. A doktori disszertációjukra fordított munka „magánügy”. Ez gyakran van így különösen a humán / társadalomtudományok területén. 105

Svájc Általában nem lehetséges jelentős adókedvezmény doktori hallgatói jogviszony alapján, de a szabályozások minden egyes kantonban különbözhetnek. A társadalombiztosítás automatikusan jár, ha asszisztensként vagy egy kutatási projektben állnak alkalmazásban.

CH

Az egyes egyetemek kezdeményezése alapján, a svájci és külföldi egyetemek számos közös mesterdiplomát ajánlanak. A kettős doktori fokozatokra nézve Olaszországgal és Franciaországgal létezik megállapodás. A csak svájci egyetemek által kínált kettős vagy közös doktori fokozatok nincsenek. A Nemzeti Képesítési Keretrendszer kidolgozása folyamatban van. Az ECTS-t ugyanakkor vezetik be, mint az alapképzéseket (180 kredit) és a mesterképzéseket (90–12 kredit). Fokozatosan átveszi a régi kreditrendszer helyét, amely az egy szemeszterben a hetenként óraszámon alapult (Semesterwochenstunden, SWS). Az ECTS-t kreditátvitelre és kreditakkumulációra is alkalmazzák, és jelenleg vezetik be minden egyetemen és főiskolán. 2007-től kezdődően minden szakon használni fogják az ECTS-t ezekben az intézményekben. A tanárképző egyetemek már bevezették az ECTS-t minden programjukban. 106

Az ISCED 5B szintű intézmények nem vezetik be az ECTS-t. Míg az ECTS a továbbképzési mesterprogramokban (Master of Advanced Studies) kötelező, csakúgy, mint a normál alapképzések és mesterképzések esetében, ez a doktori programokban nem így van. Csak a doktori programok részeként kínált tantervi elemek esetében tervezik az ECTS bevezetését (kb. 120 kredit programonként).

tások, az adatkezelési rendszerek kibővítése és

2002-ben, a Rektorenkonferenz der Schweizer Universitäten (a Svájci Egyetemek Rektori Konferenciája, CRUS) ajánlásokat adott ki az oklevélmelléklet (DS) bevezetésére az egyetemeken, és ezek most fognak megvalósulni. A DS minden egyetemen és programban ingyen elérhető. Az egyetem nyelvén (pl. németül, franciául vagy olaszul) és angolul bocsátják ki. A főiskolák 2000 óta már az egész országban kibocsátották a DS-t egy önként megállapodás alapján, jogi szabályozás nélkül. A tanárképző egyetemeken a DS-t automatikusan megkapja minden hallgató 2006 ősze óta.

a finanszírozás felhasználásáról. A svájci felső-

Ami az ösztönző / követő intézkedéseket illeti, a Svájci Államszövetség a 2004–2007-es időszakban összesen 32 millió svájci franknyi támogatást biztosított a bolognai reform megvalósítására (a három ciklus bevezetése, ECTS és DS, hallgatói információs szolgálta-

a Bolognai Folyamat nemzeti koordinációja). Minden egyetem megkapja ennek az öszszegnek a hallgatók, a szakok és a kibocsátott diplomák száma alapján ráeső részét. A pénz felhasználásra vonatkozó feltételeket a politikai hatóságok (CUS) határozták meg. A pénzt közvetlenül az egyetemeknek fizetik ki. Minden egyetem évente jelentést tesz a CRUS-nak oktatási rendszer különböző testületeiből álló munkacsoport ellenőrzi a Bolognai Folyamat megvalósításának folyamatát Svájcban. A külső minőségbiztosításért felelős független testületet, az Organ für Akkreditierung und Qualitätssicherung der Schweizerischen Hochschulent (A Svájci Egyetemek Akkreditációs és Minőségbiztosítási Központja, OAQ) 2001. október 1-jén alapították az 1999-es szövetségi törvény az egyetemeknek és az egyetemi együttműködéseknek nyújtott támogatásról, a 2000-es kantonközi egyezmény az egyetemi politika koordinációjáról és a 2000-es együttműködési megállapodás a szövetségi kormány és az egyetemi kantonok között alapján. Az OAQ-t hivatalosan elismerik a kantonok hatóságai is, csakúgy, mint a szövetségi kor-

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

Svájc

2006/07

CH

Source: Eurydice.

107

Svájc mány. Finanszírozásának felét az egyetemi kantonoktól, a másik felét pedig a szövetségi kormánytól kapja. Jelenleg csak nemzeti szinten működik, és a CUS-nak tartozik beszámolási felelősséggel. Feladatait a CRUS-sal szoros együttműködésben végzi. Az OAQ feladata, hogy meghatározza a minőségbiztosítás alapvető követelményeit a svájci egyetemeken, és rendszeresen ellenőrizze a megfelelőséget. A CUS 2006-ban értékelte (nemzetközi szakértői értékelés). A záró beszámolót 2006 augusztusában jelentették meg.

CH

Az Oktatási és Kutatási Államtitkárság nevében az OAQ-nak négyévente ellenőriznie kell, hogy az egyetemek minőségbiztosítási rendszerei kompatibilisek-e a nemzetközi szabványokkal, és, hogy ezek magas szintű oktatási és kutatási eredményeket hoznak-e. A kantonok állami egyetemeinek adott szövetségi támogatás részben kapcsolódik ezekhez a „minőségauditokhoz”. 2003. július elsején 10 egyetemen kezdték meg az auditot. Az önértékelő jelentések alapján szakértők végeztek helyszíni látogatásokat. A szakértők jelentései alapján aztán az OAQ megjelentette a záró beszámolóját 2004 júliusában. Magát az audit folyamatot is értékelték.

108

A külső minőségbiztosítás minden formájában belső értékelés (önértékelés) előzi meg a külső értékelést.

eljárásokra létrehozott szakértői csoportokban

Az OAQ eljárásai és minőségi szabványai nemzetközileg bevált gyakorlatokon alapulnak. Az OAQ részletesen áttekintette a külföldi akkreditációs és értékelési rendszereket, mielőtt kifejlesztette volna a saját eljárásait.

tapasztalattal kell rendelkezniük, továbbá füg-

Hallgatók nem vesznek részt közvetlenül az OAQ irányításában, de minden minőségértékelésbe bevonják őket (az önértékelő jelentés elkészítése és a partnerek meghallgatása a helyszíni látogatások során).

Az akkreditációs rendszer 2002 óta működik.

Az OAQ különböző típusú minőségértékeléseket végez, mint például az akkreditáció (intézményi és programszintű eljárások az állami és magán felsőoktatási szektorokban, valamint a hagyományos és a távoktatás /  e-learning esetében is), intézmények minőség auditjai és értékelése az új intézmények szövetségei elismerése részeként. Ezeken a feladatokon kívül az OAQ a minőségbiztosítás területén is nyújt szolgáltatásokat. Az OAQ Tudományos Tanácsában számos nemzetközileg elismert akadémikus is tag. A Tanács előkészíti az akkreditációs döntéseket a CUS nevében. A külső értékelésekre és akkreditációs

többségben kell, hogy legyenek a Svájcon kívül alkalmazott szakértők. Bizonyított oktatási getlennek és pártatlannak kell lenniük. Legalább egy szakértőnek tapasztalattal kell rendelkeznie egy hasonló méretű akadémiai egység vezetésében. Nyitva áll az állami és magán felsőoktatási intézmények és programjaik előtt. Az akkreditáció három szakaszos eljárás, amely az akkreditáció alá eső egység önértékeléséből, a független nemzetközi szakértők helyszíni látogatásából, majd pedig az első két szakasztól függő akkreditációs döntésből áll. Az akkreditáció középpontjában az oktatás és tanulás áll. Ha pozitív az eredmény, akkor az egység vagy feltétel nélküli akkreditációt kap 7 évre, vagy feltételes akkreditációt olyan periódusra, amely idő alatt helyrehozhatja az eljárás során megfigyelt hibákat. Az akkreditáció önkéntesen vállalt eljárás (különösen az egyetemek számára). A cél nem az, hogy minden létező intézményt és programot akkreditáljanak, hanem, hogy az akkreditációt olyan esetekben használják, amikor ez külön-

Svájc leges hasznot hajthat az érintett akadémiai egységnek.

(A Kantoni Oktatási Miniszterek Svájci Konfe-

Felsőoktatási Akkreditáció Európai Konzorciu-

renciája, EDK) felelős ezen iskolák tanulmányi

mában (ECA, alapító tag 2003-ban) és a regio-

A Szövetségi Gazdasági Minisztérium felelős a főiskolák akkreditációjáért. A Minisztérium irányelveket ad ki azért, hogy biztosítsa a minőség alapvető szabványait.

programjainak az értékeléséért és elismeré-

nális D-A-CH hálózatban (2003-ban alapította

séért. Az értékelési és elismerési eljárás a

számos németajkú ország). Az OAQ teljes jogú

következő lépésekből áll: a jelentés leadása a

tagja a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai

hatóságoknak; egy előzetes döntés a jelentés

Hálózatának (ENQA). Ezen kívül, az OAQ tagja

alapján; szakértők helyszíni látogatása; döntési

a megfelelő minőségbiztosítási hálózatoknak

javaslat az elismerési bizottságnak; és végül az

és szervezeteknek nemzetközi szinten: a Felső-

EDK döntése. Az értékelési és elismerési eljá-

oktatási Minőségbiztosítási Szervezetek Nem-

rásokban a kapcsolódó területek nemzetközi

zetközi Hálózatának (INQAAHE), csakúgy, mint

szakértői, valamint hallgatók is részt vesznek.

az UNESCO/OECD akkreditációs/ minőség-

Az OAQ aktívan részt vesz számos európai

biztosítási

minőségbiztosítási és akkreditációs hálózat-

fórumainak.

Az akkreditáció eredményét kötelező nyilvánosságra hozni, de a nemzeti adatvédelmi törvények erre is vonatkoznak. A negatív akkreditációs döntéseket nem lehet nyilvánosságra hozni. A tanárképző egyetemek esetében speciális értékelési eljárást alkalmaznak. A Schweizerische Konferenz der kantonalen Erziehungsdirektoren

és

határokon

átívelő

CH

oktatási

ban. Tag a Joint Quality Initiative-ban (JQI), a

109

Svájc Főbb svájci testületek

CH

110

Angol kifejezés

Német kifejezés

Francia kifejezés

Olasz kifejezés

Magyar fordítás

Swiss University Conference (CUS)

Schweizerische Universitätskonferenz

Conférence universitaire suisse

Conferenza universitaria svizzera

Svájci Egyetemi Konferencia (CUS)

Rectors’ Conference of the Swiss Universities (CRUS)

Rektorenkonferenz der Schweizer Universitäten

Conférence des Recteurs des Universités Suisses

Conferenza dei rettori delle università svizzere

A Svájci Egyetemek Rektori Konferenciája (CRUS)

Conference of the Universities of Applied Sciences Switzerland (KFH)

Konferenz der Fachhochschulen der Schweiz

Conférence suisse des hautes écoles spécialisées

Conferenza svizzera delle scuole universitarie professionali

Svájci Főiskolai Konferencia (KFH)

Swiss Conference of Rectors of Universities of Teacher Education

Schweizerische Konferenz der Rektorinnen und Rektoren der Pädagogischen Hochschulen

Conférence suisse des recteurs des hautes écoles pédagogiques

Conferenza svizzera dei rettori delle alte scuole pedagogiche

A Tanárképző Egyetemek Rektorainak Svájci Konferenciája

Council for Universities of Applied Sciences

Fachhochschulrat

Conseil des hautes écoles spécialisées

Consiglio delle scuole universitarie professionali

Főiskolai Tanács

Centre of Accreditation and Quality Assurance of the Swiss Universities (OAQ)

Organ für Akkreditierung und Qualitätssicherung der Schweizerischen Hochschulen

Organe d´accréditation et d´assurance qualité des hautes écoles suisses

Organo di accreditamento e di garanzia della qualità delle istituzioni universitarie svizzere

A Svájci Egyetemek Akkreditációs és Minőségbiztosítási Központja

Swiss Conference of the Cantonal Ministers of Education (EDK)

Schweizerische Konferenz der kantonalen Erziehungsdirektoren

Conférence suisse des directeurs cantonaux de l’instruction publique

Conferenza svizzera dei direttori della pubblica educazione

A Kantonok Oktatási Minisztereinek Svájci Konferenciája (EDK)

Svájc Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Német kifejezés

Magyar kifejezés

1991. 10. 04.

The Federal Institutes of Technology Act

Bundesgesetz über die Eidgenössischen Technischen Hochschulen (ETH-Gesetz)

A Szövetségi Műszaki Intézetekről szóló törvény

1995. 10.06.; módosítva 2005-ben

The Federal Universities of Applied Sciences Act

Bundesgesetz über die Fachhochschulen (Fachhochschulgesetz)

A szövetségi főiskolákról szóló törvény

1999. 10. 08.

Federal Act on Aid to Universities and Cooperation in Higher Education

Bundesgesetz über die Förderung der Universitäten und über die Zusammenarbeit im Hochschulbereich (Universitätsförderungsgesetz, UFG)

Szövetségi törvény az egyetemekről és az egyetemi együttműködésekről

1999. 12. 09.

Intercantonal Convention on coordinating university policy

Interkantonales Konkordat über universitäre Koordination

Kantonközi egyezmény az egyetemi politika koordinációjáról

2000. 12. 14.

Cooperation Agreement between the federal government and the university cantons

Vereinbarung zwischen dem Bund und den Universitätskantonen über die Zusammenarbeit im universitären Hochschulbereich

Együttműködési megállapodás a szövetségi kormány és az egyetemi kantonok között

2002. 01. 30.

CRUS Recommendations linked to the implementation of the Diploma Supplement in Swiss universities

Empfehlungen der CRUS zur Einführung des Diploma Supplement an den schweizerischen Universitäten

A CRUS ajánlásai az oklevélmelléklet bevezetéséhez kapcsolódóan a svájci egyetemeken

2002. 12. 05.

Directives for the implementation of the Bologna Richtlinien für die Umsetzung der Erklärung von Bologna an den Fachhochschulen und den declaration in universities of applied sciences and universities of applied sciences for teacher Pädagogischen Hochschulen education

Irányelvek a Bolognai Folyamat megvalósításához a főiskolákon és a tanárképző egyetemeken

2003. 12. 04.

Directives for the coordinated renewal of teaching at Swiss Universities within the framework of the Bologna process (Bologna Directives)

Richtlinien für die koordinierte Erneuerung der Lehre an den universitären Hochschulen der Schweiz im Rahmen des Bologna-Prozesses

Irányelvek az oktatás koordinált megújítá-sához a svájci egyetemeken a a Bolognai Folyamat keretében (Bologna Irányelvek)

2003. 12. 13.

The Federal Act on vocational education

Bundesgesetz über die Berufsbildung (Berufsbildungsgesetz, BBG)

Szövetségi törvény a szakképzésről

2004. 05. 14.

CRUS Regulation for the denomination of diplomas in accordance with the Bologna reform

Regelung der CRUS für die einheitliche Benennung der universitären Studienabschlüsse im Rahmen der Bologna-Reform

CRUS szabályzat a diplomák elismeréséről a Bolognai Reformmal összhangban

CH

111

Svájc

CH

Dátum

Angol kifejezés

Német kifejezés

Magyar kifejezés

2004. 06. 16.

CRUS Recommendations for the coordinated renewal of teaching at Swiss Universities within the Bologna process

Empfehlungen der CRUS für die koordinierte Erneuerung der Lehre an den universitären Hochschulen der Schweiz im Rahmen des BolognaProzesses

A CRUS ajánlásai az oktatás koordinált megújításához a svájci egyetemeken a Bolognai Folyamat keretében

2004. július

Conference of the Universities of Applied Sciences Switzerland: Recommendation for the conception of Bologna study programmes

Konferenz der Fachhochschulen der Schweiz: Die Konzeption gestufter Studiengänge: Best Practice und Empfehlungen

A Svájci Főiskolai Konferencia ajánlásai a bolognai tanulmányi programok elkészítéséhez

2004. 08. 23.

CRUS Recommendations linked to the application of the European Credit Transfer and Accumulation System (ECTS) in Swiss Universities

Empfehlungen der CRUS für die Anwendung von ECTS an den universitären Hochschulen der Schweiz

A CRUS ajánlásai az Európai Kreditátviteli és Kreditakkumulációs Rendszer (ECTS) alkalmazásához a svájci egyetemeken

2004. 09. 17.

The Swiss University Landscape: Strategy 2005– 2015

Universitätslandschaft Schweiz: Strategie 2005-2015

A Svájci Egyetemi Álláspont: Stratégia 2005– 2015

2005. 03. 11.

Ordinance on minimum directives for the recognition of educational programmes and past-diploma-studies at institutions of higher vocational education

Verordnung des EVD über die Mindestvorschriften für die Anerkennung von Bildungsgängen und Nachdiplomstudien der höheren Fachschulen

Rendelet az oktatási programok és a diploma utáni tanulmányok elismerésének minimum irányelveiről a felsőbb szintű szakképző intézményekben

2006. 05. 16.

Conference of the Universities of Applied Sciences Recommendations for the admission of graduates from higher vocational education and training to Bachelor’s programmes

Empfehlungen der KFH über die Zulassung von Absolvent/innen der Höheren Berufsbildung zu Bachelor-Studiengängen

A Főiskolai Konferencia ajánlásai a felsőbb szintű szakképzettséggel rendelkezők felvételéről az alapképzési programokba

Honlapok Svájci Egyetemi Konferencia: http://www.cus.ch  Ÿ  A Svájci Egyetemek Rektori Konferenciája: http://www.crus.ch  Ÿ  A Tanárképző Egyetemek Rektorainak Svájci Konferenciája: http://www.scte.ch  Ÿ  Svájci Főiskolai Konferencia: http://www.kfh.ch   Ÿ  Oktatási és Kutatási Államtitkárság: http:// www.sbf.admin.ch/htm/sbf/sbf-e.html  Ÿ  Szakképzési és Technológiai Szövetségi Hivatal: http://www.bbt.admin.ch/index.html?lang=en  Ÿ  A Svájci Egyetemek Akkreditációs és Minőségbiztosítási Központja, OAQ: http://www.oaq.ch Információ a Bolognai Reformról az egyetemeken: http://www.bolognareform.ch  Ÿ  Irányelvek a Bolognai nyilatkozat megvalósításához a főiskolákon és a tanárképző egyetemeken: http://www.kfh.ch/index.cfm?nav=3&CFID=2258314&CFTOKEN=99460194  Ÿ  Az 1999. október 8-i szövetségi törvény az Egyetemeknek és az Egyetemi Együttműködéseknek Nyújtandó Támogatásról: http://www.admin.ch/ch/d/sr/c414_20.html 112

Ciprus Mivel a ciprusi felsőoktatási szolgáltatás be-

felsőoktatási intézmény jelentkezett arra, hogy

Jelenleg csak a Ciprusi Egyetem kínál doktori

határolt, számos fiatal külföldön tanul ezen a

egyetemi státuszt kapjon a releváns törvény

programokat. Az ilyen szintű tanulmányok a

szinten. A kormány politikája az, hogy kiter-

előírásainak megfelelően.

Filozófia Doktora (didaktoriko diploma) címhez

jessze a felsőoktatást a helyi igény jobb kielégítése érdekében. Jelenleg három egyetem működik. A Ciprusi Egyetem (Panepistimio Kyprou), amelyet 1989-ben alapított a törvény,

A diplomaszerkezet tradicionálisan a három fő ciklusra épül, a Ciprusi Egyetem 1989-es megalapítása óta. Mostanra már minden olyan

volt az első. Az első hallgatókat 1992-ben

felsőoktatási intézményre vonatkozik, amely

fogadta. Két további állami egyetemet, neve-

alapképzésben vagy e feletti szinten progra-

zetesen a Ciprusi Nyitott Egyetemet (Anoikto

mokat kínál. Az állami és magán felsőoktatási

Panepistimio Kyprou) és a Ciprusi Műszaki

intézményekben, az alapképzési diplomához

Egyetemet (Technologiko Panepistimio Kyprou)

vezető programok (ptychio) 4 évig tartanak, a

2002-ben, illetve 2003-ban alapították. A fel-

mesterdiplomához vezetők (M.A. és M.Sc.)

sőoktatási intézmények (a magánegyetemeket

pedig egytől két évig. Azok a jogosult jelent-

is ideértve) alapítását és együttműködésüket

kezők juthatnak be mesterképzésre, akiknek

az 1996-ban elfogadott, majd utoljára 2004ben módosított törvény szabályozza. Az állami

megvan az első ciklusról a diplomájuk.

vezetnek, és 3-8 évig tartanak. A kutatói képzés (szervezett kurzusok) része a programnak, és rendszerint az egyéni kutatás előtt zajlik le. hatnak a doktori képzésre a Ciprusi Egyetemen. Ezek a hallgatók azonban 60 kreditnyi posztgraduális képzésen kell, hogy részt vegyenek (kutatói képzés) az egyéni kutatás előtt. A mesterdiplomás vagy ezzel egyenértékű diplomával rendelkező hallgatók mentesülhetnek e szakasz alól. További követelmény a doktori programoknál a Ciprusi Egyetemen a minősítő szigorlat sikeres letétele a tanulmányok 5. sze-

Az ISCED 5B programok egy rövid ciklusra ala-

meszterére.

poznak (1-3 év). Vannak lehetőségek az ISCED

A doktori hallgatók általában hallgatói státusz-

5B-ről ISCED 5A-ra történő átmenetelre, mivel

ban vannak. Néhányuk a kutatás mellett egyéb

az ISCED 5B szinten végző hallgatók jelent-

feladatokat is elláthat a tanszék számára és 10

kezhetnek az ISCED 5A programokra, amelyek

hónapig fizetést kaphat. Azok, akik egyéb

főként alapképzési vagy ezzel egyenértékű

feladatokat is ellátnak az egyetem, társadalom-

sőoktatási intézmény létezik, amelyek nem

diplomát adnak. A legtöbb hallgató Cipruson

biztosítást is kapnak.

egyetemi státuszban vannak, és 24 magán

kívül jelentkezik egyetemi szintű intézmények-

Nemrégiben a Ciprusi Egyetem működését

felsőoktatási intézmény, amelyek különböző

be vagy főiskolákra. A célintézmények érté-

szabályozó rendeletet úgy módosították,

szinten kínálnak egy sor programot, a tanú-

kelik a jelentkező előzetes tanulmányait és

hogy lehetővé váljon a közös diplomák ki-

sítványoktól a mesterdiplomákig. Négy magán

saját belátásuk szerint ismerik el a kreditjeit.

bocsátása más egyetemekkel együttműködve.

egyetemeket a rájuk vonatkozó egyedi törvények irányítják. A Nyitott Egyetem 1996 szeptemberében fogadta az első hallgatóit, a Ciprusi Műszaki Egyetem pedig 2007 szeptemberében fogadja az első hallgatókat. Hat olyan szakirányú fel-

CY

Az alapképzési hallgatók (Ptychio) is bejut-

113

Ciprus Jelenleg két közös diplomaprogram működik a Ciprusi Egyetem Oktatási Tanszéke és Matematika és Statisztika Tanszéke, valamint az Athéni Egyetem megfelelő tanszékei között. Ciprus még nem fogadott el Nemzeti Képesítési Keretrendszert. Az Európai Képesítési Keretrendszer jóváhagyásának EU-beli vitáit követően munkacsoportot állítottak fel a bevezetéshez szükséges szakmapolitika kidolgozásához.

CY

Az ECTS-t minden állami egyetemen alkalmazzák, míg az állami és magán felsőoktatási intézményekben fokozatosan történik a megvalósítása. A ciprusi felsőoktatási intézmények megalapítását és működését szabályozó törvények (utoljára 2004-ben módosítva) nem tartalmaznak az ECTS-re vonatkozó ajánlásokat, de bátorítják ezeket az intézményeket, hogy a Bologna tanácsadók irányításával és útmutatásai mellett vezessék be az ECTS-t. 2003 nyarán a Ciprusi Egyetem úgy döntött, hogy minden szakon alkalmazza az ECTS-t. A döntést megvalósították, és 2005 szeptembere óta minden szakot átalakítottak az ECTS szerint. Egy teljes tanév 60 kreditből áll (korábban 30 Ciprusi Egyetem kreditből). Az ECTS-t kreditátvitelre és kreditakkumulációra is alkalmazzák. Számos magán felsőoktatási intéz114

mény készült fel arra, hogy a 2006/2007-es tanévtől teljes körűen bevezesse.

intézmények oktatóiból és legalább egy tenge-

A Ciprusi Egyetem minden szakterületen ingyen és automatikusan bocsátja ki az oklevélmellékletet (DS). Néhány magán felsőoktatási intézményben az oklevélmellékletet kérésre ingyen kibocsátják angolul. Más állami és magán felsőoktatási intézmények még nem vezették be. Jelenleg a bevezetését nem szabályozza a törvény.

látogató csoport vizsgálja meg a jelentkezést,

A háromciklusú szerkezetet teljes körűen bevezették a Ciprusi Egyetemen, de nem léteznek ösztönző és ellenőrző intézkedések a bevezetéshez. Minden újonnan alapított felsőoktatási intézmény is a háromciklusú szerkezetet követi.

A releváns szabályozás nem tartalmazza, hogy

Jelenleg nem léteznek ösztönző és ellenőrző intézkedések az ECTS és a DS bevezetésére.

(EPCU) működése. Az EPCU egy független

Ami a minőségbiztosítást illeti, nincs Nemzeti Minőségbiztosítási Ügynökség. Az Oktatási Értékelési-Akkreditációs Tanács (SEKAP vagy Symvoulio Ekpaideytikis Axiologisis– Pistopoiisis) a külső értékelésért felelős független testület a magán felsőoktatási intézmények programjai esetében. 1989 júliusában hozták létre, és 1992-ben kezdett működni. A SEKAP jelöli ki a Ciprusi Egyetem és más állami

magánegyetemek intézményi és program-

ren túli tagból álló látogató csoportokat. A amely a jelentkező által leadott önértékelő jelentést is magában foglalja. A csoport meglátogatja az intézményt és előzetes jelentést készít a megállapításai alapján. A jelentést átadják az érintett intézmények, hogy az megjegyzéseket fűzhessen hozzá, a zárójelentés kiadása előtt. hallgatóknak részt kell venniük a SEKAP irányításában. Egy nemrégiben kialakított külső értékelési és akkreditációs eljárást testesít meg a Magánegyetemek Megalapítását Értékelő Bizottság testület, amely átfogóan felelős a ciprusi szintű minőségbiztosításáért és akkreditációjáért. Az EPCU célja, hogy megvizsgálja a magánegyetemek megalapítására beadott jelentkezéseket. Joga van szakértői csoportokat kijelölni, amelyek a jelentkezés bizonyos szempontjait vizsgálják, de a végső döntést a Bizottság hozza. Az EPCU felelős a kezdeti, négyéves engedéllyel rendelkező magánegye-

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

Ciprus

2006/07

CY

Source: Eurydice.

115

Ciprus

CY

116

temek működésének nyomon követéséért, és

egységesíti a létező külső minőségbiztosítási

ötévenkénti rendszeres értékeléséért.

mechanizmusokat és eljárásokat.

Egy, a Ciprusi Minőségbiztosítási és Akkreditá-

Pozitív folyamat zajlott le az állami egyeteme-

ciós Testület (CyQAAB) megalapításáról szóló

ken a belső minőségbiztosítási mechaniz-

javaslat a Ciprusi Egyetem és az Oktatási és

musok kialakítása szempontjából. A Ciprusi

Kulturális Minisztérium együttműködésének a

Egyetem különös fontosságot tulajdonít a saját

terméke. A javasolt Minőségbiztosítási Ügy-

belső minőségbiztosítási kultúrája fejleszté-

nökség lesz felelős minden felsőoktatási intéz-

sének. 2000-ben háromtagú szakértői bizottsá-

mény és egyetem külső értékeléséért, akár

gokat jelölt ki a tanszékek az értékelésére.

állami, akár magánintézményről van szó. Érté-

2001-ben zajlott le nála az EUA intézményi

kelni fogja továbbá a Cipruson működő kül-

értékelése, amelyet 2004-ben nyomon követő

földi intézmények transznacionális oktatási

értékelés követett. A tanszékek külső szakértők

szolgáltatásait, és a ciprusi intézményekét kül-

általi értékelése jelenleg intézményesül azzal a

földön. Az Ügynökség működése magában

céllal, hogy 4-5 évenként rendszeresen meg-

foglal majd a rugalmas és határokon átnyúló

történjen. A következő értékelést 2007-re ter-

programok értékelésére vonatkozó szabályokat

vezik.

is. A javaslatot megtárgyalta a Felsőoktatási

Az Oktatási és Tanulási Központ létrehozása

Tanács, és az Oktatási Tanács, két olyan tanács-

szintén fontos fejlemény volt a minőségirá-

adó testület, ahol az összes érintett képviselve

nyítási stratégia összefüggéseiben. Egy másik

van.

véglegesé vált gyakorlat a hallgatói részvétel a

Az Ügynökség működése rendszerbe foglalja a

belső értékelésben, a kurzusokra és az okta-

SEKAP, az EPCU és a Felsőoktatási Tanácsadó

tásra vonatkozó kérdőívek segítségével.

Bizottságok működését, és a belső képesítések

A SEKAP révén Ciprus teljes jogú tagja a Felső-

elismerését, amelyeket nem egyetemi szintű

oktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózatá-

magánintézmények bocsátanak ki, s amelyet

nak (ENQA), amelyet 1996-ban alapítottak. A

jelenleg a KYSATS végez. Így, a CyQAAB mű-

SEKAP az INQAAHE-nek (a Felsőoktatási Minő-

ködése átfogó módon rendszerbe foglalja és

ségbiztosítási Szervezetek Nemzetközi Hálóza-

tának) is teljes jogú tagja 2002 áprilisa óta. A SEKAP-ot nem értékelik külső szakértők. A Bolognai Folyamat céljainak és célkitűzéseinek megfelelően a kormány jogszabályba foglalta a magánegyetemek megalapítását a megfelelő minőség garantálása érdekében. A 109 (I)/2005-ös törvényt már elfogadta a Parlament és az első magánegyetemek várhatóan a nagyon közeli jövőben működni kezdenek (valószínűleg 2007 vége előtt).

Ciprus Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

1989. 07. 28.

Law No. 144/1989 establishing the University of Cyprus

O Peri Panepistimiou Kyprou Nomos

A Ciprusi Egyetemet megalapító 144/1989 sz. törvény

1996. 05. 03.

Law 67(I)/1996 stipulating the legal basis for the establishment and operation of higher education institutions (including private institutions)

O Peri Sholon Tritovathmias Ekpaedefsis Nomos

67(I)/1996-os törvény, amely megadja a jogi alapot a felsőoktatási intézmények (ideértve a magánintézmények) megalapítására és működésére

2002. 12. 31.

Law 234(I)/2002 regulating the establishment and operation of the Open University of Cyprus

O Peri Anoiktou Panepistimiou Kyprou Nomos

234(I)/2002-es törvény, amely a Ciprusi Nyitott Egyetem megalapítását és működését szabályozza

2003. 12. 31. (2004. 02. 27-én vezették be)

Law 198(I)/2003 regulating the establishment and operation of the Cyprus University of Technology Law 198(I) modal/2005 Regulative Administrative Decision P.M.A 558/2005

O Peri Technologikou Panepistimiou Kyprou Nomos O Peri Technologikou Panepistimiou Kyprou (Tropopoietikos) Nomos tou 2005 Kanonistiki Dioikitiki Praxi ΚΔΠ 558/2005

198(I)/2003-as törvény, amely a Ciprusi Műszaki Egyetem megalapítását és működését szabályozza 198(I) módosítás/2005-ös irányítótestületi előírás 558/2005 sz. szabályozó adminisztatív határozat

2005. 07. 29.

Law 109 (I)/2005 regulating the establishment, operation and control of private universities

O Peri Idiotikon Panepistimion Nomos

109(I)/2005-ös törvény, amely a magánegyetemek megalapítását, működését és ellenőrzését szabályozza

CY

117

Csehország A Bolognai Folyamathoz kötődő fő jogi szabályozások az 1998-as Felsőoktatási intézményekről szóló törvény, és annak módosításai, különösen a 2001 és 2006 óta hatályban lévők. A Bolognai Folyamat megvalósítása az Oktatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium (OISM) és az egyes felsőoktatási intézmények stratégiájának

CZ

fontos részévé vált. Ezt az elvet konkrétan az egyes felsőoktatási intézmények hosszú távú stratégiája és azok évenként frissítése fejezi ki. A Minisztérium hosszú távú stratégiájának prioritásait tükrözik a fejlesztési tervek, amelyek a felsőoktatási intézmények fejlesztésére szánt állami költségvetésnek egy részét az egyes intézmények fejlesztési projektjei alapján osztják el. A Bolognai Folyamat része még a Cseh Köztársaság Nemzeti Oktatásfejlesztési Terve (Fehér Könyv), amelyet 2000-ben hagyott jóvá a kormány, valamint az OISM 2000–2005-ös (2010) időszakra szóló Felsőoktatási fejlesztési terve. 2002-ig a fenti dokumentumokban kifejtett stratégiai célok csak nagyon lazán – ha egyáltalán – kapcsolódtak az állami finanszírozás különböző formáihoz. Jelentős változásokat hozott a Felsőoktatási Reformpolitika, amely a minisztérium és a kormány közötti tárgyalások 118

és viták eredménye volt. A kormány 2004-ben fogadta el a koncepciót és annak frissített verzióját 2005-ben hagyta jóvá.

mesterképzési diplomát követheti. Alapképzési

A fent említett törvények adják azt a jogi keretet, amely a felsőoktatás három ciklusáról szóló bolognai elképzelésnek megfelel és az alapképzés, mesterképzés és doktori programok hármasát definiálja

nagy többségét valamely alapképzési szakra

A két fő cikluson alapuló képzési szerkezetet – az első egyetemi diplomára, az alapképzésre (bakalář) építő rövid idejű mesterképzések (magistr) a – hivatalosan 1990-ben adták hozzá a hagyományos osztatlan képzéshez, és az 1998-as Felsőoktatási Intézményekről szóló Törvénnyel vezették be teljes körűen. 2000 óta létrehozták az Átalakítási és Fejlesztési Programot abból a célból, hogy támogassák a bolognai célkitűzéseket, ideértve az alapképzési tanulmányokat és a hagyományos felsőoktatási szakok kétciklusúvá (alapképzés és mesterképzés) alakítását. A Felsőoktatási intézményekről szóló törvény 2001-es módosítása, nagyon kevés kivétellel, kötelezővé tette a háromciklusú szerkezetet. A teljes modell a 3-4 éves alapképzés, 1–3 éves mesterképzés és 3-4 éves doktori képzés. Az osztatlan, hosszú időtartamú programok esetében, a mesterképzés 4–6 évig tart. A doktori képzés bármely

diplomával nem lehet a doktori képzésbe bejutni. A 2004/2005-ös tanév óta a hallgatók vették fel. A párhuzamosan futó osztatlan szakok vagy azok, amelyeknek az akkreditációja még nem járt le, vagy olyan szakterületeket érintenek, mint az orvosi tanulmányok, az állatorvosi tanulmányok, gyógyszerészet, illetve egyéb, az Akkreditációs Bizottság (Akreditační komise) által kijelölt terület. A doktori programok a tudományos kutatást és az önálló kreatív tevékenységet célozzák a kutatás és fejlesztés vagy az önálló elmélet és kreatív művészeti tevékenység területén. A doktori tanulmányok 3-4 évig tartanak és egyéni kutatásból, továbbá egy elméleti részből állnak, amelyből a hallgatóknak vizsgát kell tenniük. A doktori programok egyéni tanterv szerint valósulnak meg egy tutor irányítása alatt, aki meghatározza, hogy a kutatói képzés az egyéni kutatás mellett vagy előtt valósuljon-e meg. Az egyéni tantervre vonatkozó szabályoknak meg kell határozniuk az elméleti tudás arányát is. A doktori tanulmányok állami doktori vizsgával és disszertációvédéssel zárulnak.

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

Csehország

2006/07

CZ

Source: Eurydice.

119

Csehország A doktori programok részt vevőit rendes hall-

akik már végeztek, vagy jelenleg már járnak

gatónak tekintik, és minden, ezzel a státusszal

egy akkreditált oktatási programra egy felső-

járó előnyt megkapnak (egészségbiztosítás,

fokú szakképző iskolában.

szociális támogatások a szülőknek), 26 éves korig. Ösztöndíjat a teljes idejű képzésben részt vevő hallgatók kaphatnak a doktori programokban. Ha egy hallgató alkalmazásban

CZ

is áll, akkor adókedvezményre jogosult. Ez a helyzet a teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóknál 28 éves korig,és a más szinten tanuló hallgatók esetében 26 éves korig. A felsőoktatási intézmények lehetnek egyetemek és nem egyetemi intézmények. A törvény szerint a nem egyetemi felsőoktatási intézmények nem kínálhatnak doktori programokat. A gyakorlatban a nem egyetemi felsőoktatási intézmények főként alapképzéseket nyújtanak. A 2006/2007-os tanév elején közülük csak 15ben volt akkreditált mesterképzés. Vannak felsőfokú intézmények a Cseh Köztársaságban ISCED 5B szintű szakokkal: vyšší odborné školy (felsőfokú szakképző iskolák) és konzervatoře (konzervatóriumok). Ezek azonban az oktatási törvény hatálya alá esnek. A felsőoktatási intéz-

120

A felsőoktatási intézményekről szóló törvény 2005-ös módosítása bevezetett egy új bekezdést a közös diplomaprogramokról mind a három ciklusban: ezek külföldi felsőoktatási intézményekkel együttműködve valósulnak meg. A közös szakokon végző hallgatók a cseh diplomát és a külföldi felsőoktatási intézmény diplomáját is megkapják, az adott ország törvényeitől függően. 2005 áprilisában az OISM lépéseket tett a Nemzeti Képesítési Keretrendszer létrehozására (NKK), az alap- és továbbképzés közötti kapcsolatokat támogatva. Az NKK elveit beépítették a továbbképzési eredmények méréséről és elismeréséről szóló törvénybe, amely 2007. augusztus elsején fog hatályba lépni. 2007 augusztusától a Képesítési Keretrendszer az ISCED 3C szintig lesz érvényes. A várakozások szerint a következő években magasabb szinteket is beleépítenek.

ményekről szóló törvény 2006-os módosítása

Az ECTS-t nem szabályozza törvény, habár a

kimondja, hogy a felsőoktatási intézmények

kreditek odaítélését és meghatározásukat a

vagy karok szabadon megszabhatják a felvételi

felsőoktatási intézményekről szóló törvény

követelményeket azon jelentkezők számára,

2001-es módosítása megemlíti. Minden állami

felsőoktatási intézmény bevezette azonban az ECTS-t, vagy egy ECTS-kompatibilis kreditrendszert. A felsőoktatási intézmények körében végzett gyorsfelmérés 2005-ben azt mutatta, hogy az állami felsőoktatási intézmények nem használják ki teljesen az ECTS-ben rejlő lehetőségeket, és hogy néhány magánintézmény is bevezette azt. Egyes doktori programokban is használják az ECTS-t. Az ECTS formájában történő nemzetközi kreditátvitelt viszonylag széles körben elfogadják. A nemzeti kreditátvitel hasonló típusú felsőoktatási intézmények, karok és programok között történik. Problémák merülnek fel azonban, ha különböző típusú felsőoktatási intézmények, karok és programok közötti kreditátvitel során. Az ECTS kreditakkumulációs funkcióját nemrégiben számos felsőoktatási intézmény alkalmazta. Növekszik azon nem egyetemi típusú felsőoktatási intézmények száma, amelyek használják az ECTS kreditakkumulációs funkcióját azért, hogy lehetővé tegyék a hallgatóik számára az egy programon belüli rugalmasabb tanulási útvonalakat. Különösen a műszaki egyetemek próbálják a tanulmányaik vonzerejét ezen a módon növelni. Az európai oklevélmelléklet (DS) szerepel az egyes szakokon történt végzettséget igazoló

Csehország dokumentumok és iratok között. Az 1998-as

szírozására, és egy differenciált növekményt

tagból áll, a külföldi szakértőket is beleszámítva

felsőoktatási intézményekről szóló törvénynek

azon doktori programok esetében, ahol a

(jelenleg három fő, külföldi egyetemekről).

megfelelően a DS-t csak kérésre adják ki. 2004-

sikerességi ráta jelentős növekedést mutat.

Minden tagot a Cseh Kormány nevez ki, az

ben egy felsőoktatási intézményi szakértői csoport, az OISM, az ENIC/NARIC és a nemzeti DS koordinátor kidolgozta azt a dokumentációt, amely segíti a felsőoktatási intézményeket abban, hogy a berlini nyilatkozatban megfo-

A minőségbiztosítási rendszer magában foglalja az önértékelést, a külső értékelést, a szakértői értékelést és az akkreditációt (a korábbi értékelésre alapozva).

oktatási, ifjúsági és sport miniszter ajánlása alapján. Hallgatók nem tagjai az Akkreditációs Bizottságnak. Az AB feladatai a felsőoktatás minőségének a fejlesztése és az oktatás és kutatás minden as-

galmazottaknak megfelelően minden végzett

Az 1998-as felsőoktatási intézményekről szóló

hallgatónak kibocsássák a DS-t. A felsőoktatási

törvény kimondja, hogy minden felsőoktatási

intézményekről szóló törvény 2005-ös módosí-

intézménynek rendszeresen belső értékelést

tásának megfelelően a DS-t most már auto-

kell végeznie, meg kell határoznia az eljárás

matikusan és ingyen kibocsátja minden felső-

részleteit a belső szabályozásában és nyilvá-

oktatási intézmény. Habár a DS kiadásának a

nosságra kell hoznia az eredményeket. Az

nyelvét a felsőoktatási intézmény határozza

önértékelést a felsőoktatási intézmények Hosszú

meg, a gyakorlatban minden intézmény mind

Távú Fejlesztési Terve az oktatás, a kutatás és a

Az AB eljárásait az alapító okirata szabályozza;

csehül, mind pedig angolul (vagy más idegen

fejlesztés területén előfeltételének és kiinduló-

a legutóbbi 2004. júliusi keltezésű. Az akkre-

nyelven) is kiállítja.

pontjának tekintik. A felsőoktatási intézmények

ditációra jelentkezés szabályait a Jelentkezés

belső értékelése egyben az Akkreditációs Bi-

tartalmáról szóló 1999-es rendelet adja meg.

Az ösztönző intézkedéseket a háromciklusú szerkezet, az ECTS, és ha szükséges, a DS bevezetésére a Fejlesztési Programok nyújtják,

zottság által végzett külső értékelés előkészítő szakasza is.

CZ

pektusának, valamint a felsőoktatási intézmények tudományos, művészeti vagy egyéb kreatív tevékenységének az értékelése. A felsőoktatási intézmények minden akkreditált tevékenységének a minőségértékelése és az eredmények megjelentetése kiemelt feladata.

Az Akkreditációs Bizottság dönt az értékelés idejéről és arról, hogy melyik felsőoktatási

amelyek alapján a felsőoktatási intézmények

A külső értékelést és / vagy szakértői értéke-

intézményt értékelik. Meghatározza az okta-

benyújthatják a fejlesztési projekteket finan-

lést az Akkreditációs Bizottság (AB) vagy ennek

tókra, információs technológiákra, irodalomra

szírozásra. Például az OISM egyik célja, hogy

valamelyik munkabizottsága végzi, hacsak az

és tanulási segédanyagokra vonatkozó szabvá-

biztosítsa a hallgatói létszámok megfelelő el-

intézmény nem jelentkezik nemzetközi érté-

nyokat a programok akkreditációjához. Minden

osztását az alapképzési, mesterképzési és

kelésre. Ez a Bizottságot 1990 júliusában

programot, akár államilag finanszírozott, ál-

doktori szakokon. Ezért egy 5%-os átalány-

alapította a felsőoktatási intézményekről szóló

lami vagy magán felsőoktatási intézmény

növekedést nyújt az alapképzési szakok finan-

törvény. Ez egy független testület, amely 21

kínálja azt, akkreditálni kell. A Felsőoktatási 121

Csehország

CZ

intézményekről szóló törvény alapján, minden

A doktori programok keretében elért tanul-

szakot újraakkreditáltak 2002 óta. Az akkre-

mányi eredményeket egy szakértői bizottság

ditációt az OISM ítéli meg, a Bizottság ajánlása

követi nyomon és értékeli. Számos felsőokta-

alapján. A programokat legfeljebb 10 évre

tási intézmény alakít ki közös szakértői bizott-

akkreditálják. Az AB jóváhagyása is szükséges

ságot egy-egy adott területen. A szakértői

egy magán felsőoktatási intézmény, vagy egy

bizottság elnökét a tagok közül választják.

államilag finanszírozott felsőoktatási intéz-

2002 májusa óta az Akkreditációs Bizottság

mény új karának megalapításához szükséges

teljes jogú tagja a Felsőoktatási Minőségbiz-

engedélyhez, csakúgy, mint az egyetemi tanári

tosítás Európai Hálózatának (ENQA). Az ENQA

és a docensi (docent) kinevezésekhez. Az AB

által meghatározott szabványoknak való meg-

részt vesz a felsőoktatási intézmények típu-

felelés érdekében 2005-ben kétéves projektet

sának (egyetemi vagy nem egyetemi) meghatá-

indított az OISM, a Felsőoktatási Tanulmányok

rozásában is.

Központja és a cseh és a szlovák Akkreditációs

Bizottság. Ennek fő céljai az együttműködés és az Akkreditációs Bizottság belső értékelési rendszerének kidolgozása, a kölcsönös külső értékelés feltételeinek a meghatározása (ideértve a nemzetközi szakértői értékelést), és a nemzeti felsőoktatási minőségbiztosítási rendszerek kifejlesztésében való együttműködés. 1996 óta a Cseh Köztársaság tagja a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szervezetek Nemzetközi Hálózatának (INQAAHE). Az ország alapító tagja a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökségek Kelet- és Közép-európai Hálózatának (CEEN), amelyet 2001-ben hoztak létre.

Jogi és / vagy hivatalos referenciák

122

Dátum (*)

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

1990. 07. 01.

Act No. 172/1990 on Higher Education Institutions

Zákon č. 172/1990 o vysokých školách

Felsőoktatási intézményekről szóló 172/1990. számú törvény

1998. 07. 01.

Act No. 111/1998 on Higher Education Institutions and on the Amendment and Supplement to Some Other Acts (the Act on Higher Education Institutions)

Zákon č. 111/1998 o vysokých školách a o změně a doplnění dalších zákonů (zákon o vysokých školách)

Felsőoktatási intézményekről és néhány más törvény kiegészítéséről és módosításáról szóló 111/1998. számú törvény

1999. 02. 10.

Regulation No. 42/1999 of the Ministry of Education, Youth and Sports of 10 February 1999 on the Content of the Application for a Study Programme Accreditation

Vyhláška č. 42/1999 Sb., Ministerstva školství, mládeže a tělovýchovy ze dne 10. února 1999 o obsahu žádosti o akreditaci studijního programu

Oktatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium 42/1999. számú, 1999. feburár 10-i rendelete a szakok akkreditációjára való jelentkezés tartalmáról

2000

National Programme for the Development of Education in the Czech Republic (White Paper)

Národní program rozvoje vzdělávání v České republice (Bílá kniha)

A Cseh Köztársaság Nemzeti Oktatásfejlesztési Terve (Fehér Könyv)

2000–2005 (2010)

Strategic Development of Tertiary Education, MEYS

Strategie rozvoje terciárního vzdělávání, MŠMT

A Felsőoktatás Stratégiai Fejlesztési Terve, MEYS

Csehország Dátum (*)

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

2001. 07. 01.

Amendment of the Act on HEIs No. 147/2001

Novela č. 147/2001

Felsőoktatási intézményekről szóló törvény 147/2001 számú módosítása

2003 (frissítve 2005)

Standards of the Accreditation Commission for Judging of Applications for Accreditation Extension or Prolongation of Validity Time of Accreditation of Study Programmes or Their Fields

Standardy Akreditační komise pro posuzování žádostí o akreditaci, rozšíření akreditace a prodloužení doby platnosti akreditace studijních programů a jejich oborů

Az Akkreditációs Bizottság szabványai a programakkreditáció kiterjesztésére vagy érvényességi idejének meghosszabbítására vonatkozó jelentkezések elbírálására

2004. 07. 28.

The Statute of the Accreditation Commission, approved by the Government of the Czech Republic in its Resolution No. 744

Statut Akreditační komise, schválený vládou ČR usnesením č. 744

Az Akkreditációs Bizottság Alapító Okirata, amelyet a Cseh Köztársaság kormánya 744. számú határozatában jóváhagyott

2004 és 2005

Higher Education Reform Policy (2004) and its Update (2005)

Koncepce reformy vysokého školství v ČR (2004) a její Aktualizace (2005)

Felsőoktatási Reformpolitika (2004) és annak frissítése (2005)

2005. január

Questionnaire for Evaluation of Accredited Activities – Organisation of Accredited Bachelor’s and Master’s Programmes and Related Scholar, Research, Artistic or Other Creative Activities

Dotazník pro hodnocení akreditovaných činností – uskutečňování akreditovaných bakalářských a magisterských studijních programů a stím související vědecké, výzkumné, vývojové, umělecké nebo další tvůrčí činnosti

Kérdőív az akkreditált tevékenységek értékeléséhez – Akkreditált alapképzési és mesterképzési és kapcsolódó tudomá-nyos, kutatási, művészeti vagy más kreatív tevékenységet végző szervezetek

2005. 01. 01.

Amendment of the Act on HEIs No. 562/2004

Novela č. 562/2004

Felsőoktatási intézményekről szóló törvény 562/2004. számú módosítása

2005. 01. 01.

Act No. 561/2004 on pre-primary, basic, upper secondary, tertiary professional and other education (Education Act)

Zákon č. 561/2004 o předškolním, základním, středním, vyšším odborném a jiném vzdělávání (Školský zákon)

Az óvodai, alapfokú, középfokú és felsőfokú szakképzési és egyéb oktatásról szóló 561/2004. számú törvény

2006. 01. 01.

Amendment of the Act on HEIs No. 552/2005

Novela č. 552/2005

Felsőoktatási intézményekről szóló törvény 552/2005. számú módosítása

2006–2010

The Long-Term Plan for Educational, Scientific, Research, Development, Artistic and Other Creative Activities of Higher Education Institutions for 2006-2010 and its Update for the years 2006, 2007

Dlouhodobý záměr vzdělávací a vědecké, výzkumné, vývojové, umělecké a další tvůrčí činnosti pro oblast vysokých škol pro období 2006–2010 a jeho Aktualizace pro rok 2006, 2007

Hosszú távú terv a felsőoktatási intézmények oktatási, tudományos, fejlesztési, kutatási, művészeti vagy más kreatív tevékenységéről 20062010-re és ennek frissítése 2006-ra és 2007-re

2007. 08. 01-én fog hatályba lépni

Act on Verification and Recognition of Further Education Outcomes and on Amendments of Some Acts

Zákon o ověřování a uznávání výsledků dalšího vzdělávání a o změně některých zákonů

A továbbképzési eredmények méréséről és elismeréséről és néhány más törvény módosításáról szóló törvény

CZ

(*)hatályba lépés ideje (a törvények és szabályozások esetében)

Honlapok

Oktatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium honlapja, amely magában foglalja az Akreditační komise (Akkreditációs Bizottság), a Bolognai Folyamat és a felsőoktatási jogi szabályozás oldalait: http://www.msmt.cz

123

németország

DE

A felsőoktatási szerkezetét az 1998-as Felsőoktatási kerettörvény (Hochschulrahmengesetz, vagy HRG) szabályozza, amelyet 2005-ben módosítottak utoljára. Ez tartalmazza az alapképzési és mesterképzési szakok indításának lehetőségét és meghatározza a minimum időtartamukat. Az ECTS és a DS bevezetésére vonatkozó részleteket az Német Szövetségi Köztársaság egyes tartományainak (Länder) Oktatási és Kulturális Ügyek Minisztereinek Állandó Konferenciájának (Kultusministerkonferenz, vagy KMK) határozatában definiálták, amelyet 1998-ban fogadtak el.

és zenei főiskolák szakjait is belevették. A 2005.

A doktorátus hagyományosan egy önálló ku-

júniusi „A tanári állások betöltéséhez szükséges

tatási projektet és záróvizsgákat foglal magá-

oktatási követelmények kölcsönös elismeré-

ban. A felsőoktatási intézmények maguk ha-

sének alapkérdéseiről az alapképzési és mes-

tározzák meg témavezetési és értékelési

terképzési programokban című dokumen-

eljárásaikat doktori programjaik szabályozá-

tummal és a 2005. szeptemberi „Közös struk-

sában. 1998 óta több formában kínálnak dok-

turáliskövetelmények a tartományokban” című

tori programokat, s ezeknek kiegészítő spe-

dokumentum kiegészítésével, a kétciklusú ta-

ciális témavezetési és / vagy tantervi elemek is

nárképzési rendszerhez is megteremtődtek az

részét alkotják (Graduiertenkollegs, doktori is-

előfeltételek.

kolák, nemzetközi kutatási iskolák). A doktori

A három fő cikluson alapuló képzési szerkezet próbajelleggel már 1998 óta működik az egyetemeken és a főiskolákon (Fachhochschulen).

képzésként létezik. A további területek állami-

Németország már 2002-ben megalkotta a felsőoktatás számára a jogi alapot ahhoz, hogy alapképzési és mesterképzési szakokat kínáljanak a sztenderd portfóliójuk részeként, és bevezették a háromciklusú képzési rendszert, amely az elképzelések szerint 2010-re nemzeti szintű lesz. Ezt a döntést a tartományok felsőoktatási jogi szabályozásában és a felsőoktatási intézményekkel a célokról kötött szerződésekben is megjelenítették. Közben – bár eredetileg kihagyták azokat – mára a művészeti 124

A háromciklusú rendszer mellett még mindig nyújtanak osztatlan képzéseket is. Az orvosi, állatorvosi, és fogorvosi képzés csak osztatlan

kurzusok általában 3-4 évnyi teljes idejű munkának felelnek meg, a bergeni kommüniké ajánlásainak megfelelően, de hosszabb ideig is tarthatnak.

lag szabályozott programjaiban az alapképzés/

A Bolognai Folyamat részeként a KMK 2000.

mesterképzés struktúra továbbra is nagy je-

április 14-én határozatot hozott a „Az alap-

lentőséggel bír az oktatáspolitika számára, ezt

képzésben és mesterképzésben végzettek be-

azonban csak fokozatosan lehet megvalósítani.

jutásáról a doktori képzésbe”. A (kivételesen jó

Az ISCED 5B szakok egy darab, 3-4 éves ciklusból állnak. A foglalkoztatási irányultságú ISCED 5B programokban (amelyeket a Berufsakademienen lehet elvégezni), a hallgatóknak először alapképzési diplomát kell szerezniük, mielőtt átmehetnek egy ISCED 5A mesterképzésre más

eredménnyel rendelkező) alapképzési diplomával rendelkezők részére tématerületenként specifikus vizsgaeljárást hoztak létre a közvetlen bejutás feltételeként. A szervezett kurzusok az ISCED6 kutatási képzésben/doktori programokban az egyedi doktori szabályzatok hatáskörébe tartoznak.

felsőoktatási intézményekben (kivéve Baden-

A doktorátus megszerzéséért dolgozó hall-

Württemberg tartományban).

gatók a doktori programokért felelős egyetem

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

németország

2006/07

DE

Source: Eurydice.

125

németország beiratkozott hallgatójaként társadalombiztosítást és egészségbiztosítást kapnak. Köthetnek munkaszerződést is az egyetemmel, de ez nem túlságos széles körben elterjedt eljárás. Országos szinten, az intézmények saját szabályozása alapján lehetséges egy közös egyetemi és főiskolai doktorátus elkészítése is. DE

A közös és kettős diplomákat már évek óta elismerik. Ennek az alapja a tartományok törvénykezésében található, amely szerint a normál módon szerzett diplomán kívül még egy diploma adományozható egy külföldi felsőoktatási intézménnyel kötött szerződés alapján. A közös diplomák kibocsátása hasonlóképpen lehetséges, mivel a résztvevők felsőoktatási, vagy ezzel egyenrangú intézmények, és ezáltal az érintett országok törvényeinek megfelelően megfelelő minőséget garantálnak a részt vevő országok nemzeti szabályozásaival összhangban. Lehetséges a közös doktori fokozatok kibocsátása is. Az új végzettségi szisztéma a Master-plus programot is támogatja, amely megkönnyíti az alapképzési diplomás külföldi hallgatók belépését a német felsőoktatási rendszerbe, és egy integrált kettős diplomát nyújtó programot jelent. 126

A Hochschulrektorenkonferenz (Német Rektori Konferencia, vagy HRK), a KMK és a Német Szövetségi Oktatási és Tudományos Minisztérium 2005. április 21-én megegyeztek a német felsőoktatási képesítésekre vonatkozó Nemzeti Képesítési Keretrendszerről (Qualifikationsrahmen für Deutsche Hochschulabschlüsse). A Keretrendszer a doktori képzéseket tekinti a harmadik ciklusnak és meghatározza a tanulási célokat. A doktori programokban azonban nem használják a kreditpontokat. 2000 szeptemberében a KMK elfogadta az ECTS-en alapuló kreditrendszerek bevezetésének általános kritériumait (utoljára 2004 októberében módosítva). Egy kredit 30 óra tantermi és egyéni tanulmányokkal egyenértékű. Az ECTS bevezetése a három képzési ciklusra 2004 óta kötelező. Az osztatlan kurzusokra történő alkalmazását is ajánlják a kurzusok közötti átjárhatóság előmozdítása érdekében. Az ECTS-t kreditátvitelre és kreditakkumulációra is alkalmazzák egy adott specifikus szakon (amennyiben valaki egy németországi intézményből egy másik német vagy külföldi intézménybe megy át). Az oklevélmellékletet (DS) a KMK és a HRK 1999 óta ajánlja. 2000-ben kezdődtek lépések arra, hogy minden szakon bevezessék a KMK

és a HRK közös ajánlása alapján. 2005. január elsejétől minden felsőoktatási intézmény kiadja, és minden hallgató automatikusan megkapja angolul. Mióta teljes körűen bevezették a háromciklusú képzési szerkezetet, nincsenek speciális ösztönzők ebben a tekintetben. A megvalósítást, csakúgy, mint a programok akkreditációját a Németországi Programakkreditációs Alapítvány (Stiftung zur Akkreditierung von Studiengängen in Deutschland) követi nyomon. Nem voltak különleges ösztönző vagy ellenőrző intézkedések az ECTS vagy a DS teljes bevezetésére. Az intézmények számára a kezdeti adminisztratív többletmunkához való segítségnyújtásként azonban a HRK biztosította a teljesen kompatibilis oklevélmellékletszoftvert, Diploma Supplement Deutschland (DSD) néven. Ezen felül a HRK megnyitotta a Bolognai Információs Központot. A Központ online szolgáltatásai támogatják a felsőoktatási intézményeket a Bolognai Folyamat megvalósításában. Az oktatási és kutatási minőségbiztosítás a felsőoktatási intézményeknél többnyire az 1995 óta bevezetett belső és külső oktatási értékelési intézkedések révén és az 1998 óta

németország bevezetett programakkreditáció révén valósul

Ugyanakkor a Német Akkreditációs Tanács biz-

ményezésekből (hálózatok és egyesületek) álló

meg. 1998-ban az akkreditációs folyamatot

tosítja azt is, hogy a rendszerben a tartomá-

infrastruktúrát.

a kétciklusú rendszer szakjaira vezették be. A

nyok közössége (Ländergemeinschaft) által vi-

2005 februárjában elfogadott „Németországi

selt felelősség megjelenjen. Az állam nem vesz

Programakkreditációs

részt közvetlenül az akkreditációs eljárásokban.

Alapítványról”

szóló

törvény az akkreditációs folyamat új alapja. Az akkreditációs folyamat feladata a tartalomra vonatkozó technikai szabványok biztosítása, amely magában foglalja a program képzési céljának felülvizsgálatát, a választható kurzusok elérési lehetőségének és az oktatás minőségének vizsgálatát csakúgy, mint a szakmai relevancia áttekintését és a nemek egyenlő esélyeinek előmozdítását. Az akkreditáció egy

Az értékelési eljárások folyamatleírásai nagyjából megfelelnek a bolognai elvárásoknak (belsői áttekintés, külső szakértői értékelés –

Az Akkreditációs Tanács igyekszik biztosítani

gyakran nemzetközi részvétellel, hallgatói érté-

az akkreditációs ügynökség közötti becsületes

kelő bevonása és az eredmények megfelelő

versenyt. Hozzájárul ahhoz, hogy a német

formában történő nyilvánosságra hozatala).

érdekek képviselve legyenek a nemzetközi minőségbiztosítási hálózatokban és akkreditációs intézményekben, többek között azzal, hogy elősegíti az ezen ügynökségek közötti kommunikációt és együttműködést.

A felsőoktatási intézmények a tartományok intézményei. A tartományoknak kell garantálniuk a szakok, vizsgák és záróvizsgák esélyegyenlőségét valamint az egyik egyetemről a másikra történő átiratkozás lehetőségét. A

külső minőségbiztosítási folyamat. A ’szakértői

A Tanács összetétele tükrözi mind a reform-

értékelés’ elvén alapul. Az oktatók mellett

folyamat ’társadalmon átívelő’ voltát, mind

a résztvevők között találjuk a hallgatókat, a

pedig annak szükségességét, hogy az érin-

társadalmi partnerek képviselőit, valamint

tettek elfogadják azt. Négy felsőoktatási kép-

nemzetközi szakértőket is.

viselőből, négy tartományi képviselőből, 5

Az alapképzési és a mesterképzési programok

különböző szakma gyakorlati szakembereiből,

kötelező akkreditációja a Ländergemeinsame

két hallgatóból és két nemzetközi tagból áll.

Strukturvorgabenen (A tartományok közös

Az akkreditációs rendszert helyi ügynökségek jellemzik, amelyek a programakkreditációt vég-

DE

felsőoktatási intézmények hatékonyságának növelése az oktatás szempontjából a reformtörekvések központi célja.

szerkezeti elvárásain) fog alapulni.

zik és egy központi akkreditációs intézményt

A törvény 1998 óta tartalmazza az értékelést,

(Német Akkreditációs Tanács – Akkreditierungsrat),

mint a felsőoktatási intézmények általános

A KMK által 2004-ben elfogadott elvekkel össz-

amely az ügynökségeket akkreditálja és re-

feladatainak egyikét. Az országban nincs nem-

hangban, amelyek minden tartomány és felső-

akkreditálja. Ez utóbbi biztosítja azt, hogy az

zeti koordinációs testület, azonban kifejlesz-

oktatási intézmény minőségbiztosításának jövő-

akkreditációs folyamatot az alapvető köve-

tettek egy tartományi (Länder) szintű intéz-

beni fejlesztésére vonatkoznak, az akkredi-

telmények betartásával, megbízható, átlátható

ményi kezdeményezésekből (ügynökségek) és

tációs rendszert hosszú távon minden szakra ki

szabványok szerint végezzék.

regionális és régiókon átívelő szintű kezde-

kell terjeszteni. 127

németország Az Akkreditációs Tanács, csakúgy, mint néhány

Felsőoktatási Akkreditáció Európai Konzorciu-

akkreditációs ügynökség, teljes jogú tagja a

mának (ECA) és a Felsőoktatási Minőségbiz-

Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Háló-

tosítási Szervezetek Nemzetközi Hálózatának

zatának (ENQA) 2002 óta. Az Akkreditációs

(INQAAHE).

Tanács szintén tagja az Akkreditációs Intéz-

Az akkreditációs ügynökségeket az Akkreditá-

mények Németajkú Hálózatának (D-A-CH), a

ciós Tanács felügyeli.

DE

Jogi és / vagy hivatalos referenciák

128

Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

1998. 12. 03.

Introduction of an Accreditation Procedure for Bachelor’s/Bakkalaureus and Master’s/ Magister Study Courses (Resolution of the Standing Conference of the Ministers of Education and Cultural Affairs)

Einführung eines Akkreditierungsverfahrens für Bachelor-/Bakkalaureus- und Master-/ Magisterstudien­gänge (Beschluss der Kultusministerkonferenz)

Akkreditációs eljárás bevezetése az alapképzési (Bakkalaureus) és mesterképzési (Magister) szakokra (Az Oktatási és Kulturális Ügyek Minisztereinek Állandó Konferenciájának határozata)

2000. 04. 14.

Resolution on access to the doctorate for graduates of Master’s and Bachelor’s study courses (Resolution of the Standing Conference)

Zugang zur Promotion für Master-/Magister- und Bachelor-/Bakkalaureusabsolventen (Beschluss der Kultusministerkonferenz)

Határozat az alapképzési és mesterképzési szakokon végzettek felvételéről a doktori programokba (Az Állandó Konferencia Határozata)

2003. 06. 12.

10 Theses for the Bachelor’s and Master’s Structure in Germany (Resolution of the Standing Conference)

10 Thesen zur Bachelor- und Masterstruktur in Deutschland (Beschluss der Kultusministerkonferenz)

10 tézis az alapképzési és mesterképzési struktúrához Németországban (Az Állandó Konferencia határozata)

2004. 10. 15.

Benchmarks for the Further Development of Accreditation (Resolution of the Standing Conference)

Eckpunkte für die Weiterentwicklung der Akkreditierung (Beschluss der Kultusministerkonferenz)

Az akkreditációs további fejlesztésének összehasonlító szempontjai (Az Állandó Konferencia határozata)

németország Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

2004. 10. 22.

General Framework for the Introduction of Credit Systems and the Modularisation of Degree Programmes (Resolution of the Standing Conference)

Rahmenvorgaben für die Einführung von Leistungspunkten und die Modularisierung von Studiengängen (Beschluss der Kultusministerkonferenz)

Általános keretrendszer a kreditrendszerek bevezetéséhez és a programok modularizációjához (Az Állandó Konferencia határozata)

2004. 12. 16.

Agreement on the Foundation ‘Foundation: Accreditation of Study Courses in Germany’ (Agreement of the Standing Conference)

Vereinbarung zur Stiftung ‘Stiftung: Akkreditierung von Studiengängen in Deutschland’ (Vereinbarung der Kultusministerkonferenz)

Megállapodás a „Németországi Programakkreditációs Alapítvány” megalapításáról (Az Állandó Konferencia megállapodása)

2005. 02. 15.

Law on the Installation of the Foundation ‘Foundation for the Accreditation of Study Courses in Germany’

Gesetz zur Errichtung einer Stiftung ‘Stiftung zur Akkreditierung von Studiengängen in Deutschland’

A „Németországi Programakakkreditációs Alapítvány” megalapításáról szóló 2005-ös törvény

2005. 04. 21.

Qualifications Framework for German Higher Education Degrees (Resolution of the Standing Conference)

Qualifikationsrahmen für Deutsche Hochschulabschlüsse (Beschluss der Kultusministerkonferenz)

A Németországi Felsőoktatási Képesítési Keretrendszer (Az Állandó Konferencia határozata)

2005. 09. 22.

Common Structure Guidelines of the Länder according to paragraph 9.2 HRG for the Accreditation of Bachelor’s and Master’s Study Courses (Resolution of the Standing Conference)

Ländergemeinsame Strukturvorgaben gemäß § 9 Abs. 2 HRG für die Akkreditierung von Bachelorund Master-studiengängen (Beschluss der Kultusministerkonferenz)

A Tartományok közös szerkezeti útmutatásai a Német Rektori Konferencia 9.2 paragrafusa alapján az alapképzési és mesterképzési szakok akkreditációjához (Az Állandó Konferencia határozata)

DE

129

Dánia

DK

130

A Bolognai Folyamathoz kötődő legutóbbi fejleményeket Dániában a Tudományos, Technológiai és Innovációs Minisztérium 2004. májusi Utasítása tartalmazza az alapképzési és mesterképzési szakokról, amelyet a 2003. májusi Egyetemi törvény keretében bocsátottak ki, valamint a Kulturális Minisztérium 2004. júniusi utasítása a Zeneakadémiákról és az Operaakadémiáról. Az Egyetemi törvény egyáltalán nem utal a programok szerkezetére és tartalmára.

azok az intézmények (osztatlan ciklust kínáló

A két fő cikluson alapuló alap/mesterképzési oklevélszerkezetet Dániában az 1980-as évek végén vezették be. A fenti jogi szabályozás egy 3+2 struktúrát vezetett be (vagy néhány esetben 3+2½, illetve vagy 3+3-at) minden egyetemi tudományágban. A 3+2 szerkezetet az osztatlan ciklust kínáló intézmények legtöbb programjában megvalósították, a művészet és kultúra területén kínált néhány szak kivételével.

mai alapképzési diploma 3–3,5 évnyi tanul-

Az alapképzés/mesterképzés szerkezet nem vonatkozik az ISCED 5B szintre. Az ISCED 5B szintről általában nem lehet átiratkozni ISCED 5A szintre. Csak bizonyos körülmények között lehetséges mesterképzésben folytatni a tanulmányokat (ISCED 5A), mégpedig ugyanazon szakterület egy mesterképzésén vagy speciális mesterképzésén. A felvétel feltételeit azonban

magában foglal kötelező szakmai gyakorlati

intézmények) is eldönthetik, amelyekbe a hallgató a képzésre jelentkezik. A Bolognai Folyamattal összhangban, a szakmai alapképzési diplomát (Professions bachelor) bevezették a közép-ciklusú nem egyetemi szakokra 2001 óta, a 2000-es Közép-ciklusú nem egyetemi oktatásra vonatkozó törvényben. Az Oktatási Minisztérium a szabályozó hatóság minden szakmai alapképzési diplomát adó szakot kínáló intézmény esetében. A szakmány (180-210 ECTS kreditpont) után bocsátható ki, az egyetemi alapképzési programok (ISCED 5A) szintjének megfelelően. A középciklusú nem egyetemi szakok rendszerint egy adott szakmára készítik fel a hallgatókat (pl. tanárképző szakok, szociális munkás szak, újságírás, ápolástan, mérnöki szakok, stb.). Minden szakmai alapképzési diplomát adó szak időszakokat és továbbképzéseket és egy projekt vagy projektterv leadása is kötelező. A legtöbb szak belépési lehetőséget nyújt az azonos szakirányú továbbképzésekre, pl. mesterképzésre, vagy bizonyos feltételek mellett egy olyan speciális mesterképzésre, amely különösen releváns az adott szakterület számára.

1992 óta, a harmadik ciklusú PhD-programok háromévnyi teljes idejű tanulmányoknak felelnek meg, egy normál mesterképzési diploma megszerzését követően. A 2002-es jogi szabályozásnak megfelelően, a PhD-program magában foglalja az egy önálló kutatási projekten végzett felügyelt munkát (a PhD-projektet), egy írásos tézisgyűjteményt, amely a PhDprojekt alapján készült, és az intézmény által jóváhagyott kutatói (PhD) kurzusok kielégítő elvégzését. A kurzusokkal járó teljes munka körülbelül 30 ECTS kreditnek kell, hogy megfeleljen, és magában foglalja az egyéb kutatási tevékenységekben való részvételt is, ideértve a más – főként külföldi – kutatóintézetekbe tett látogatásokat vagy hasonló cselekményeket, illetve az oktatást vagy a tudás terjesztésében szerzett gyakorlatot, amely amennyire csak lehet, közvetlenül kapcsolódik a kérdéses PhDprojekthez. A PhD-hallgatók hallgatóként és kezdő kutatóként is működnek. Csak a program hároméves időszakában fizetik őket. A témavezető hathavonta értékeli az előrehaladásukat azért, hogy megbizonyosodjon az egyéni PhD-terv követelményeinek teljesítéséről.. Minden PhDhallgatónak jövedelemadót kell fizetnie, a többi fizetett alkalmazotthoz hasonlóan. Ha a PhD-késést szenved egy hosszabb betegség

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

Dánia

2006/07

DK

Source: Eurydice.

131

Dánia vagy anyasági/apasági szabadság miatt, akkor az alkalmazotti időszakot meg lehet hosszabbítani egyéni kérelem alapján. A PhD-hallgatók nyugdíjjárulékát a mesterképzési diplomával rendelkező állami alkalmazottakkal azonos kategóriája szerint fizetik, a Dán Szakmai Szervezetek Szövetsége (Akademikernes Centralorganisation) és az állam közötti

DK

kollektív szerződésben meghatározott szabályok alapján. Ennek megfelelően a PhD-hallgató fizeti a nyugdíjjárulék egyharmadát, a munkáltató pedig annak kétharmadát. A fenti PhD-lehetőségen kívül, még egy doktori fokozatot (dr.) szerezhetnek a kutatók, normál esetben legalább 5–8 évnyi önálló kutatás után és egy disszertációs nyilvános megvédésével. A doktori fokozatra vonatkozó miniszteri rendeletben említésre kerül, hogy a kutató rendszerint mesterdiplomával és / vagy PhD-val rendelkezik mielőtt erre a doktori fokozatra jelentkezik, de ez nem törvényi előírás. Jelenleg nem lehet két vagy több egyetem együtt kínált doktori programjában részt venni vagy fokozatot szerezni. A dán doktori fokozatra vonatkozó előírások az Oktatási Minisztérium 1996. augusztusi Utasításában találhatók. 132

Általánosságban, a nemzeti törvényi / jogi szabályozások nem rendelkeznek a két vagy több egyetem által együttesen kiadott közös vagy kettős diplomákról (alapképzés, mesterképzés, doktorátus). A felsőoktatási Nemzeti Képesítési Keretrendszert 2003-ban bevezették, és most a felsőoktatási intézményekben a megvalósítás folyik. Az NKKR a képesítési szintek és típusok szisztematikus leírását adja egy adott oktatási rendszeren belül, főként a tanulási eredmények leírásán alapulva. Az ECTS kreditpont rendszer 2001. szeptember elseje óta kötelező minden felsőoktatási intézményben. Az ECTS-t nemcsak kreditátvitelre, hanem kreditakkumulációra is alkalmazzák a végső diplomához. 2000 óta a vizsgáztatási végrehajtási rendelet (Eksamensbekendtørelsen) megköveteli, hogy az ECTS információk az intézmény által kiadott összes vizsgabizonyítványban megjelenjenek. Az oklevélmelléklet (DS) 2001. szeptember elseje óta kötelező. Minden felsőoktatási intézményt köteleztek, hogy minden végzett hallgatónak automatikusan, ingyen kibocsássa angolul. Ami a követő (ösztönző és ellenőrző) intézkedéseket illeti, nem tettek különleges lépé-

seket. A háromciklusú képzési szerkezet már 2001 óta minden szak esetében létezik. Néhány oktatási programot (főként a Kulturális Minisztérium alá tartozókat) még nem változtattak meg ennek az új struktúrának megfelelően, de vannak tervek arra, hogy a közeli jövőben ezek megtörténjenek. 2002-ben a CIRIUS (a dán Leonardo da Vinci, Socrates és Youth programok, valamint a skandináv és dán oktatási programok és kezdeményezések nemzeti irodája) kutatást végzett az ECTS használatáról a középciklusú és felsőoktatási programokban, annak megállapítása céljából, hogy milyen messzire jutottak azok a megvalósítás folyamatában. 2006-ra nincs elérhető adat a megvalósítás folyamatáról. A minőségbiztosítás területén a 2000. szeptemberi egységesített törvény létrehozta a Dán Értékelési Intézetet (Danmarks Evalueringsinstitut, EVA) független nemzeti ügynökségként az Oktatási Minisztérium égisze alatt. Létrehozásakor az EVA magába foglalta a Dán Értékelési Központot, amely a felsőoktatás külső értékelését végezte 1993 és 1999 között. Az EVA felelős az oktatás minden szintjének külső értékeléséért, ideértve a felsőoktatást (állami vagy magán fenntartású felsőoktatási

Dánia intézmények) is. Az EVA kezdeményezi és foly-

Minden értékelő jelentést nyilvánosságra hoz-

tatja le a felsőoktatási programok rendszeres

nak.

értékelését. Tevékenységei között lehetnek intézményi, auditálási vagy egyéb értékelési formák. Az EVA kérésre is kezdeményezhet értékelést. Ezeket az értékeléseket bevételgeneráló tevékenységként végezheti és a kor-

Az értékelt intézmények felelősek a követő tevékenységekért. Az értékelt intézményeknek intézkedési tervet kell készíteniük, amely figyelembe veszi az értékelő jelentés ajánlásait.

mány, a minisztériumok, a tanácsadó testüle-

Az intézkedési tervet legkésőbb a jelentés

tek, a helyi hatóságok és oktatási intézmények

nyilvánosságra hozatala után hat hónappal

kérése alapján is történhet.

nyilvánossá kell tenni, és elérhetővé kell tenni

Az EVA általános felügyeletét egy testület

az intézmény honlapján.

végzi. Ez nevezi ki az EVA főigazgatóját és ter-

Az intézményeknek fel kell állítaniuk a saját

vezi meg az éves munkatervet a főigazgató

belső értékelési eljárásaikat. Az Egyetemi

javaslata alapján. Egy Képviselői Bizottságot

törvény meghatározza a dékánok, tanszék-

állítottak fel tanácsadó testületként, amelyik a

vezetők és tanulmányi bizottságok vezetőinek

hallgatói testületek képviselőit is magában foglalja. A Bizottságot három évre választják – a hallgatói képviselőket két évre. A Bizottság véleményezi az EVA éves jelentését és a tervezett tevékenységek prioritásait. Az EVA minden értékelésre kijelöl egy olyan egyé-

a szerepét az oktatás és tanítás minőségének biztosításában és fejlesztésében. Az önértékelés, amelyben a hallgatók is részt vesznek, minden értékelés kötelező, szerves része. 2006 októberében az EVA megjelentette

nekből álló csoportot, akik speciális szakérte-

a „A kémiai képzési terület áttekintése Dániá-

lemmel rendelkeznek az adott szakterületen.

ban és az Egyesült Királyságban” című jelen-

Minden tagnak függetlennek kell lennie az

tését. Ez egy összehasonlító elemzés az egye-

értékelt programoktól / intézményektől. Általá-

temi kémia programokról, a 3+2 struktúra és

nos szabályként, az EVA törekszik arra, hogy

az ECTS megvalósítására koncentrálva. Az érté-

legalább egy skandináv tag legyen minden

kelést a Brit Királyi Kémiai Társasággal közösen

értékelésben.

is meg fogják jelentetni.

2004-ben kezdődött az összes szakmai alapképzési szak akkreditációja. Az EVA végzi az akkreditációt/értékelést és az Oktatási Minisztérium hozza meg az akkreditációs döntést. Az EVA végzi a magánprogramok akkreditációját is, az Oktatási Minisztérium eljárásának részeként, amely meghatározza, hogy a magánintézmény hallgatói jogosultak-e dán állami ösztöndíjra.

DK

Az illetékes minisztériumok döntik el, hogy melyik intézmény milyen programot indíthat. Minden döntés annak a mérlegelésére alapul, hogy az intézmény bizonyos minőségi kritériumoknak megfelelően tudja-e megvalósítani a programot. Amikor egy intézmény megkapja a jogot, hogy egy bizonyos szakot elindítson, akkor a programot a minisztériumi utasítás által meghatározott keretek között kell megterveznie. Az EVA teljes jogú tagja a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózatának (ENQA). Az EVA szintén együttműködik, illetve részt vesz a Skandináv Hálózatban és a SICI-ben (a Központi és Általános Oktatási Felügyeletek Állandó Konferenciájában), és teljes jogú tagja a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szervezetek Nemzetközi Hálózatának (INQAAHE

133

Dánia Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum 1996. 08. 14.

2000. 05. 31. 2000. 09. 12. DK

2001. 02.19.

2002. 03. 08. 2003. 05. 28. 2004. 05. 06.

2004. 06. 08.

2004. 08. 19.

2005. 08. 10. 2006. 03. 21.

Angol kifejezés Ministerial Order on the Danish doctoral degree (Ministerial Order No. 750) Act on Medium-cycle Non-university Education (Act. No. 481) Act on the Danish Institute of Evaluation (Consolidated Act No. 905) Ministerial Order on Professional Bachelor’s Education (Ministerial Order No. 113) Ministerial Order no. 114 on the Ph.D Course of Study and on the Ph.D Degree Universities Act (Act No. 403) Ministry of Science, Technology and Innovation Order on university Bachelor’s and Master’s programmes (Ministerial Order No. 338) Ministry of Culture Order on education in music academies and the Opera Academy (Ministerial Order No. 511) Ministerial Order on Examinations in University Programmes (Ministerial Order No. 827) Ministerial Order on the Danish Institute of Evaluation (Ministerial Order No. 775) Ministerial Order on universities (Ministerial Order No. 280)

Kifejezés az eredeti nyelven Bekendtgørelse om doktorgrader (bkg. nr. 750)

Magyar kifejezés Miniszteri utasítás a dán doktori fokozatról (750. számú miniszteri utasítás)

Lov om mellemlange videregående uddannelser (Lovbekendtgørelse nr. 481) Lov om Danmarks Evalueringsinstitut (lovbekendtgørelse nr. 905) Bekendtgørelse om uddannelsen til professionsbachelor (bkg. nr. 113)

Közép-ciklusú nem egyetemi oktatásról szóló törvény (481. számú törvény) A Dán Értékelési Intézetről szóló törvény (905. számú egységesített törvény) Miniszteri utasítás a szakmai alapképzésről (113. számú miniszteri utasítás)

Bekendtgørelse om ph.d.-uddannelsen og ph.d.graden (bkg. nr. 114) Lov om universiteter (lov nr. 403) Bekendtgørelse om bachelor- og kandidatuddannelser ved universiteterne (bkg. nr. 338)

114. számú miniszteri utasítás a Ph.D képzésekről és a Ph.D fokozatról Egyetemi törvény (403. számú törvény) A Tudományos, Technológiai és Innovációs Minisztérium utasítása az egyetemi alapképzésekről és mesterképzésekről (338. számú miniszteri utasítás) A Kulturális Minisztérium utasítása a Zeneakadémiákról és az Operaakadémiáról (510. számú miniszteri utasítás) Miniszteri utasítás az egyetemi szakok vizsgáztatási rendszeréről (827. számú miniszteri utasítás) Miniszteri utasítás Dán Értékelési Intézetről (775. számú miniszteri utasítás) Miniszteri utasítás az egyetemekről (280. számú miniszteri utasítás)

Bekendtgørelse om uddannelserne ved musikkonservatorierne og Operaakademiet (bkg. nr. 511) Bekendtgørelse om eksamen ved universitetsuddannelser (eksamensbekendtgørelsen) (bkg. nr. 827) Bekendtgørelse af lov om Danmarks Evalueringsinstitut (bkg nr. 775) Bekendtgørelse af lov om universiteter (Universitetsloven) (bkg. Nr. 280)

Honlapok A Dán Értékelési Intézet értékelése a háromciklusú képzési szerkezet és az ECTS megvalósításáról a dániai kémia szakokon: http://www.eva.dk/Projekter_2005/International_evaluering_af_kemi/EVAluering_december_2006.aspx 134

észtország A felsőoktatásra vonatkozó jogi szabályozást az 1995-ös felsőoktatási törvény (2004-ben módosítva) és a szakmai felsőoktatásról szóló törvény (1998 és 2004) tartalmazza. A szakképző intézményekről szóló törvény (1998 és 2004) és a felnőttoktatási törvény (1993 és 2004) szintén tartalmaz bizonyos, a felsőoktatás vonatkozó szabályozókat. A 2002/2003-as tanévtől kezdve az egyetemi (ülikool) szakokat átstrukturálták a három fő ciklusnak megfelelően. A mesterdiplomához (magistrikraad) 40 nemzeti kredit (60 ECTS) kell, amennyiben egy 160 kredites alapképzést követ, és 80 kredit kell, ha egy 120 kredites alapképzést követ. A 3+2 modell (a hároméves alapképzést egy kétéves mesterképzés követi) gyakoribb, mint a 4+1 modell. A kétciklusú képzési szerkezet a legtöbb tudományágra vonatkozik, az orvosi, gyógyszerészeti, fogorvosi, állatorvosi, építészeti, építőmérnöki és tanítóképzési (1–6. osztályig) programok kivételével. A felsőfokú szakképzési programok továbbra is legtöbbször az egyciklusú képzési szerkezetet követik. 2004. január elsejétől azonban az egyetemeken kívül a felsőfokú szakképzést nyújtó intézmények (rakenduskõrgkool) is kínálhatnak mesterképzéseket a teológia és a nemzetvédelem terüle-

tén, illetve az egyetemekkel együttműködve más tudományterületeken is, ha erre igény merül fel.

be kell fejeződnie. A fő változás az új prog-

A szakmai irányultságú első szintű tanulmányi program befejezését követően lehetőség van egy szakmai felsőoktatási intézmény vagy egy egyetem által kínált mesterképzésben (ISCED 5A) folytatni a tanulmányokat.

zófiára, stb., amelyek már nem részei a mes-

A már létező, doktori fokozathoz vezető programok (doktorikraad) 3-4 évig tartanak, és a mesterdiploma (magistrikraad), vagy egy ezzel egyenértékű képesítés megszerzése után lehet ide bejutni. Minden egyetem megszabhat további felvételi követelményeket is. Az egyetemek által kiadott doktori fokozat az egyéni kutatáson és egy bizonyos mennyiségű elméleti kurzus látogatásán alapul.

törekvéseket mind egyetemi, mind pedig nem-

A PhD-programok elméleti kurzusainál rendszerint meghatározzák, hogy legalább mennyi munkát kell azoknak lefedniük, s ez egyetemenként különbözhet. Ezek a kurzusok kötelezőek és az egyéni kutatással párhuzamosan lehet őket elvégezni. A doktori hallgatókat kutatónak is lehet minősíteni, és a tanulmányaik alatt kutatói ösztöndíjakra jelentkezhetnek.

szóló törvény szabályozza. Ez a szakképesítési

A doktori programok reformja a Bolognai Folyamat keretében már elkezdődött, és 2007/2008-ra

volt Észtországban. Az Oktatási és Kulturális

ramokban az lesz, hogy több figyelmet fordítanak a kutatásmódszertanra, tudományfiloterképzéseknek. Jelenleg még nem lehetséges közös diplomákat kiadni egyik szinten sem (mesterképzés vagy doktori képzés). A nemzetköziesítési EE

zeti szinten k finanszírozzák. A skandináv és balti államok állnak a nemzetközi együttműködések fókuszában az összes felsőoktatási intézményben, de világszerte írtak alá intézményi együttműködési megállapodásokat. Az Észt Szakképesítési Rendszert (Riiklik kutsekvalifikatsiooni süsteem) 1997-ben indították el. A képesítési keretrendszert a szakmákról követelmények fejlesztése, valamint a tanúsítás és a képesítések kibocsátásinak eljárásainak és feltételeinek alapja. A szakképesítéseket 5 szintre osztják (az I. szint a legalacsonyabb, az V. a legmagasabb). A képesítéseket a kormány által alapított szakmai tanácsok ítélik meg. 2006-ban 16 ilyen tanács Minisztérium gyakorolja az állami felügyeletet 135

észtország a szakmai tanácsok tevékenysége felett a szakmákról szóló törvény követelményei alapján. Az ECTS a nemzeti kreditrendszer mellett létezik (1 nemzeti kreditpont 1,5 ECTS kreditpontnak felel meg), a hallgatói munkaterhelésen alapul és heti 40 munkaórának, tanévenként pedig 40 hétnek / kreditnek felel meg. 1995 óta az ECTS-t önkéntesen alkalmazta a EE

legtöbb felsőoktatási intézmény, amelyek a Socrates (Erasmus) programban részt vesznek. A törvénytervezet szerint a 2008/2009-es tanévtől az ECTS-t minden felsőoktatási intézményben be kell vezetni. Még nem döntöttek az ECTS minden aspektusáról, de már most is használják a kreditpontokat mind átvitelre, mind pedig akkumulációra. Az oklevélmellékletet (DS) megvalósították és 2004. január elseje óta kötelező minden felsőoktatási intézményben. Ingyenes, és automatikusan kibocsátják észtül és angolul minden hallgatónak, aki speciális tanulmányait elvégezte (pl. szakmai felsőoktatás, mesterképzés, integrált alapképzés és mesterképzés vagy doktori képzés). A DS-t azoknak a hallgatóknak, akik alapképzést végeztek, csak kérésre adják ki, mivel rendszerint mesterképzésben folytatják a tanulmányaikat. 136

Létezik jogi szabályozás a háromciklusú képzési szerkezet, az ECTS és a DS bevezetésére. Nincs külön pénzügyi mechanizmus a bevezetésükre.

A Rektori Konferencia kezdeményezte egy

Az állami egyetemek 2003 júniusában Minőségbiztosítási Megállapodást kötöttek, amely követelményeket állít fel a tantervekre, az oktatói beosztásokra és az oklevelekre nézve. A Megállapodásnak megfelelően az egyetemek megkezdték e három területen a minőségi követelmények harmonizálását, és vállalták, hogy a 2004/2005-ös tanévtől kezdve alkalmazni is fogják a követelményeket. A Megállapodás magában foglalja az előző év teljesítményértékelésének kötelezettségét, ez minden szeptemberben történik. Két magánintézmény is csatlakozott a Megállapodáshoz.

podásnak az első eredményeit 2005-ben pub-

Csak néhány intézményben működik teljes körű belső minőségbiztosítási rendszer, de sok dolgozik ennek kidolgozásán. A külső értékelést elsősorban akkreditáció formájában végzik, de az Oktatási és Kutatási Minisztérium is végez ilyet. A Minisztériumnak jogában áll rendszeres monitoring tevékenységet végezni a tanulmányi folyamattal kapcsolatban, és hatáskörébe tartozik a beavatkozás is, amenynyiben a felsőoktatási intézmény teljesítménye nem felel meg a jogi szabályozásnak.

minőségi kézikönyv és kritériumok kidolgozását az egyetemi oktatás céljaihoz kapcsolódóan. Ennek a Folyamatos Minőségi Megállalikálták. 15 minőségi kritériumot definiál-ak, s ezeket először 2005/2006-ban értékeltek. A megvitatott problémák magukban foglalják a tantervek nyitottá tételére, a tantervek szerkezetére és a PhD-disszertációk megvédésének eljárásaira és az oktatói pozíciók betöltésére vonatkozó szabályozásokat. Az akkreditáció területén az 1995-ben alapított Felsőoktatási Minőségértékelési Tanács (FMT, Kõrghariduse Hindamise Nõukogu)koordinálja az átfogó akkreditációs eljárást, és tanácsadással segíti az egyetemeket és más felsőoktatási intézményeket az önértékelő dokumentumok elkészítésében. Fő tevékenységei magukban foglalják a tantervek akkreditációját, a felsőoktatási szabványok meghatározását, az akkreditációs döntések kihirdetését és az ajánlások megtételét. Az FMT 12 tagból áll, akik a felsőoktatási intézmények, kutatási és fejlesztési szervezetek, szakmai szervezetek, munkáltatói szervezetek és hallgatói szervezetek képviselőiből kerülnek ki. Legalább egy

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

észtország

2006/07

EE

Source: Eurydice.

137

észtország

EE

hallgatói képviselőjének kell teljes jogú tagként részt vennie az FMK munkájában.

soltaknak megfelelően határozták meg. Azért

2003-ig az FMK-nak teljes joga volt az akkredi-

még van mit fejleszteni, főként az akkreditáció

táció eredményéről dönteni. Jelenleg az Okta-

Az 1997-ben alapított Felsőoktatási Akkreditációs Központ (FAK, Kõrghariduse Akrediteerimise Keskus) látja el az akkreditációhoz kapcsolódó gyakorlati feladatokat. Az akkreditáció első körét 1997 és 2002 között bonyolították le. A FAK teljes jogú tagja a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózatának (ENQA) 2002 óta. Még nem zajlott le nála egy másik minőségértékelési ügynökség által végzett szakértői értékelés. A minőségbiztosítás módszereit és eljárásait általában az ENQA által java-

szervezését illetően, amely a rendszer válto-

tási és Kutatási Minisztériumnak joga van

zásai miatt bonyolulttá vált. A helyszíni láto-

kivételesen egyszer visszautasítani az FMK

gatások után a szakértői csoport jelentést

döntési javaslatát, és egy újabb felülvizsgálatot

készít. A felsőoktatási intézmények önértéke-

kérni a végső jóváhagyás előtt. A legtöbb

lése és a külföldi szakértők jelentése alapján az

egyetemi szakot, és a szakmai felsőoktatási

FMT hozza meg az akkreditációról szóló dön-

intézmények által kínáltak egy kisebb részét

tést. A teljes akkreditáció 7 évre, a feltételes 3

már akkreditálták. Három egyetemen volt

évre szól. Elutasító döntés esetén a kérdéses

intézményi akkreditáció. 2003 óta az FMK

tantervet vissza kell vonni. Az akkreditáció

hallgatói tagjainak joga van részt venni az

eredményét nyilvánosságra hozzák és elérhető

akkreditációs eljárásban, és inputot adni a

az interneten.

belső értékelési jelentéshez.

Jogi és / vagy hivatalos referenciák

138

Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

1993. 11. 10-én elfogadták (2004. 07. 05-én módosítva)

Adult Education Act

Täiskasvanute koolituse seadus

Felnőttoktatási törvény

1995. 01. 12-én elfogadták (2004. 09. 01-én módosítva))

Universities Act

Ülikooliseadus

Egyetemi törvény

1998. 06. 03-án elfogadták (2004. 11. 09-én módosítva)

Private Schools Act

Erakooliseadus

A magániskolákról szóló törvény

1998. 06. 10-én elfogadták (2004. 05. 13-án módosítva)

Institutions of Professional Higher Education Act

Rakenduskõrgkooli seadus

A szakmai felsőoktatási intézményekről szóló törvény

észtország Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

1998. 06. 17-én elfogadták (2004. 11. 09-én módosítva)

Vocational Education Institutions Act Kutseõppeasutuse seadus

Szakképzési törvény

2000. 06. 13-án elfogadták (2003. 09. 05-én módosítva)

Regulation of the Government of the Kõrgharidusstandard. Vabariigi Valitsuse Republic Higher Education Standard määrus

A Köztársaság Kormányának Rendelete a Felsőoktatási Szabványokról

2003. 10. 23.

Regulation of the Government of the Republic Procedure for Accreditation of Universities, Institutions of Professional Higher Education and their Curricula and Requirements for Accreditation

Ülikooli ja rakenduskõrgkooli ning nende õppekavade akrediteerimise kord ja akrediteerimisel esitatavad nõuded. Vabariigi Valitsuse määrus

Magyar kifejezés

A Köztársaság Kormányának Rendelete az Egyetemek, Szakmai Felsőoktatási Intézmények és Tantervük Akkreditációs Eljárásáról és az Akkreditációs Követelményekről

2004 . 09. 01.

Regulation of the Government of the Õppeasutuste antavate akadeemiliste Republic on designation of academic kraadide nimetuste loetelu. Vabariigi degrees Valitsuse määrus.

2004. 10. 29.

Regulation of the Government of the Arstiõppe, loomaarstiõppe, proviisoriõppe, A Köztársaság Kormányának Rendelete Republic on general requirements for hambaarstiõppe, ämmaemandaõppe, a szabályozott szakmák általános követelményeiről regulated professions õeõppe, arhitektiõppe ja ehitusinseneriõppe raamnõuded. Vabariigi Valitsuse määrus.

2005. 06. 12.

Regulation of the Government of the Republic on correspondence of qualifications of the Estonian Republic and former Soviet Union issued before 20 August 1991

Eesti Vabariigi kvalifikatsioonide ja enne 20. augustit 1991. a antud endise NSV Liidu kvalifikatsioonide vastavus. Vabariigi Valitsuse määrus.

A Köztársaság Kormányának Rendelete az 1991. augusztus 20. előtt kiadott képesítések megfeleltetéséről az Észt Köztársaság és a korábbi Szovjetunió között

2006. 04. 16.

Regulation of the Government of the Republic on Procedures and Criteria for the Assessment of Foreign Qualifications and Periods of Study

Välisriigi haridust tõendavate dokumentide hindamise ja akadeemilise tunnustamise ning välisriigi haridussüsteemis antud kvalifikatsiooni nimetuse kasutamise tingimused ja kord. Vabariigi Valitsuse määrus.

A Köztársaság Kormányának Rendelete a külföldi képesítések és tanulmányi időszakok értékelési eljárásáról és kritériumairól

EE

A Köztársaság Kormányának Rendelete az akadémiai oklevelek odaítéléséről

139

Görögország 2004 márciusa óta átalakulóban van az oktatási rendszer. Ezért az Oktatási Minisztérium országos vitát indított a Nemzeti Oktatási Tanács (Εθνικό Συμβούλιο Παιδείας – ESYP) és a Görög Parlament Oktatásügyi és Kulturális Állandó Bizottsága keretében. Elsődleges prioritást adtak a görög felsőoktatási rendszernek az EHEA kialakításával összhangban történő modernizációjának. Az Oktatási Minisztérium és a felsőoktatási intézmények égisze alatt, és az érintettek aktív részvételével, a Bolognai Folyamat megvalósítását egy sor törvényi reformmal támasztották alá.

EL

Az Oktatási Minisztérium új törvényi keretrendszert hoz létre a felsőoktatási intézmények szerkezetére és működésére vonatkozóan. Továbbá, a kormány elkötelezte magát az Alkotmány 16. cikkelyének megreformálására, és így megengedi a magán felsőoktatási intézmények működését bizonyos feltételek mellett. Az oklevélszerkezetet már az 1980-as évek kezdete óta a három fő ciklusra alapozták. Az első ciklus egy első diplomához (ptychio vagy diploma) vezet a felsőoktatás mindkét szektorában, azaz az egyetemi és a műszaki szektorban (mindkettő ISCED 5A szint). A második ciklus egy második diplomához vezet, amelyet posztgraduális szakosító diplomának neveznek 140

(a mesterképzéssel egyenértékű), illetve a harmadik diplomához (doktorátus). A második ciklus programjait csak az egyetemi szektor kínálja. Az úgynevezett szabályozott szakmák területén folytatott tanulmányok (orvosi és sebészeti képzés, mezőgazdaság, művészetek, fogorvosi képzés, gyógyszerészet, állatorvosi és mérnöki képzés) 5-6 évig tartanak. Ugyanakkor a jogi szabályozás megengedi a Műszaki Oktatási Intézményeknek (MOI), hogy egyetemekkel együtt konzorciumokat hozzanak létre a mesterképzések kidolgozására. Mivel a MOI-kat a Görög Minőségbiztosítási Ügynökség értékeli (Aρχή Διασφάλισης Ποιότητας – ADIP), ezért valós lehetőségük lesz mesterképzéseket szervezni az egyetemekkel közösen. Görögországban nincsenek ISCED 5B szintű tanulmányi programok. A doktorátust legalább háromévnyi önálló kutatás után lehet megszerezni, amelynek része egy disszertáció előkészítése és megírása. Néhány doktori programban kötelezőek az elméleti kurzusok, és az egyéni kutatás előtt kell őket elvégezni. Régebben a törvény megengedte, hogy egy első diplomával (ptychio) rendelkező személy

bejusson a doktori képzésbe, de ez már nem így van. A legtöbb karon van mesterképzés, és azok a hallgatók, akik doktori tanulmányokkal szeretnék a tanulást folytatni, meg kell szerezniük egy második (Mester) diplomát. Csak azok a karok vesznek fel második diplomával nem rendelkező hallgatókat doktori tanulmányokra, amelyeken nincsenek második ciklusú szakok (gyakorlati okoknál fogva). Azokat a doktorjelölteket, akik aktívan részt vesznek egy kutatási programban, alkalmazhatja egy egyetemi intézet, illetve asszisztensként dolgozhatnak a kar oktatói vagy kutatói mellett, vagy kutatási programokban vehetnek részt. Azok a doktorjelöltek, akiket az intézmény nem alkalmaz, nincsenek speciális státuszban, és nem élveznek speciális előnyöket. A 2004-es törvény szerint egy új közös mesterdiplomákra vonatkozó nemzetközi tervezet jött létre. Ez szabályozza az intézmények közötti együttműködést a közös képesítésekhez vezető posztgraduális tanulmányi programok szervezésére és működésére vonatkozóan. A 2005-ben kiadott 3404-es sz. törvény 23. cikkelye néhány új szabályozást rögzít a posztgraduális tanulmányi programok területén létrejövő egyetemközi együttműködések státuszára vonatkozóan. A törvény előrevetíti a

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

Görögország

2006/07

EL

Source: Eurydice.

141

Görögország

EL

közös doktori képzések létrehozását is két intézmény együttműködése révén. A szakdolgozat írását a két intézményből egy-egy tutor felügyeli. Minden ilyen közös posztgraduális tanulmányi programra az egyetemek által aláírt Különleges Együttműködési Eljárásrend vonatkozik, amely meghatározza a közös programok tartalmát, működését és státuszát. Négy közös mesterképzést indítottak francia és görög egyetemek, míg további három előkészítés alatt áll. Egy görög és egy angol egyetem közötti együttműködést is el fognak indítani. A görög és a német Rektori Konferenciák fontolgatnak egy hasonló együttműködést német egyetemekkel.

dete óta. Ez tulajdonképpen egy kreditakkumulációs rendszer, amelyben a kreditek közvetlenül megfelelnek az oktatás heti óraszámának, az egyetemi szektort illetően, (pl. heti négy óra oktatás négy kreditnek felel meg). Az ECTS-t azonban mindkét szektorbeli intézmények használják átviteli rendszerként az európai mobilitási programokban. Az új, 2005-ös a felsőoktatás minőségbiztosításáról szóló törvény kötelezővé teszi az ECTS alkalmazását kreditátvitelre és kreditakkumulációra is az összes felsőoktatási intézmény a kétciklusú programjaiban. Az ECTS-t teljes körű bevezetés alatt áll, de még mindkét rendszer használatban van.

Az ADIP-ot a 2005-ös a felsőoktatás minőség-

Egy miniszteri döntést követően a Nemzeti Képesítési Keretrendszerrel foglalkozó bizottságot állítottak fel, amelynek tagjai az Oktatási Minisztérium, a hallgatók, a rektori konferencia, a technológiai szektor, a társadalmi partnerek, a görög felsőoktatási képesítések elismerésével és az erről szóló tájékoztatással foglalkozó szervezet (DOATAP, amely az ENIC / NARIC hálózat tagja) és az ADIP képviselői. A bizottság 2006 decemberében tesz jelentést.

Az oklevélmellékletet (DS) a 2005-ös Törvénynyel építették be az oktatási rendszerbe. A 2006-os miniszteri döntés értelmében kötelező kiadni a DS-t. Automatikusan elérhető, ingyenes, görög és angol nyelvű. Az egyetemek az Európai Unió, az Európa Tanács és az UNESCO által kiadott mintát használják.

ságosságot, átláthatóságot és az eredmények

A hatóságok nem vezettek be sem ösztönző (a pénzügyi, adminisztratív vagy tanácsadási szolgáltatások területén), sem pedig ellenőrző intézkedéseket a háromciklusú képzési szerkezet, az ECTS és a DS bevezetésének bátorítására.

minens kutató egy nem-akadémiai kutatóinté-

A nemzeti kreditrendszer a felsőoktatás mindkét szektorában létezik az 1980-as évek kez142

biztosításáról szóló törvény hozta létre. Az Ügynökség két szinten működik, nevezetesen belső, valamint külső értékelői és felülvizsgálói szinten. Az ADIP célja a felsőoktatási intézmények minőségének javítása külső értékelési eljárások révén. Az Ügynökség felelősségeit a jogi szabályozási keretben határozták meg, és főként a programok és intézmények értékelését és szervezeti auditot foglalnak magukban. A minőségbiztosításért felelős testület autonómiáját és függetlenségét az eljárások, módszerek, és felelős személyek tekintetében garantálja a törvény, hogy a folyamat hatékonyságát és érvényességét, valamint az igazelfogadását biztosítsa. Az Ügynökség irányító testülete a következő személyekből áll: egy nemzetközileg is elismert és jelentős kutatói munkát végző tudós, az egyetemi és a műszaki felsőoktatási szektorban aktív oktatók, két hallgatói képviselő, egy prozetből, és végül a Kamarák Központi Egyesületének egy képviselője. Az Ügynökséget külső szakértők értékelik; nemzetközi szakértők vesznek rész az Ügynökség irányításában és külső értékelésében. Mindeközben azt is ajánl-

Görögország ják és bátorítják, hogy legalább egy külföldi szakértő vagy szakember (azaz egy magas szintű oktató) vegyen részt tagként vagy megfigyelőként minden egyes külső felülvizsgálati csoportban, amelyek a felsőoktatási intézmények értékelését végzik. Az Ügynökség szorosan együttműködik a felsőoktatási közösséggel, és a stratégiai tervezés során figyelembe veszi a társadalmi érdekeket – különösen az állami és magánszektorok érintettjeiét, ideértve a hallgatókat és a munkaerőpiacot. Az Ügynökség egyik fő feladata a minőségbiztosítási szabványok, eljárások és útmutatások kifejlesztése. Ebben az értelemben azokat az értékelési szabványokat, amelyeket az ADIP alakított ki, teljesen összhangba hozták a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózata (ENQA) által meghatározott szabványokkal. Az értékelési folyamatban a helyszíni látogatások állandó elemek, csakúgy,

mint a találkozók, a telephelyeken készített interjúk és a dokumentáció vizsgálata. A külső értékelés eredményét a független szakértők értékelő jelentésben foglalják össze. A külső értékelő bizottság először egy külső értékelő jelentést vázol fel, amit megküld az értékelt oktatási egységnek, amely 15 napos határidőn belül véleményezheti azt. A végső külső értékelő jelentést elküldik az intézmény minőségbiztosítási egységének, amely aztán továbbküldi a megfelelő oktatási egységnek. A külső értékelő jelentést kötelező nyilvánosságra hozni, és ezért az ADIP a felelős testület. Az eredményeket kommunikálják a Görög Parlament Elnöke és az Oktatási Miniszter felé is. A felsőoktatási intézményeket ösztönzik a saját belső minőségbiztosítási mechanizmusaik kidolgozására azzal a céllal, hogy azok biztos alapot nyújtsanak a külső értékeléshez. A cél az intézményi autonómia és elszámoltatható-

ság hatékony kombinálása a nemzeti minőségszabályozási rendszerrel. Minden intézménynek joga van önállóan dönteni és ezért az oktatási és adminisztratív és kutatási funkciók értékelésében felelős a saját minőségbiztosítási rendszerének a megtervezéséért, habár a jogi szabályozás az alapvető szabályokat tartalmazza. Elvárás továbbá, hogy az oktatók és az adminisztratív személyzet, csakúgy, mint a hallgatók, ennek a folyamatnak a fő résztvevői és hozzájárulói legyenek. Az ADIP szándéka, hogy jelentkezik az ENQA teljes jogú tagjának, de még nem döntötték el, hogy mikor. Amíg a jelentkezést jóváhagyják, megfigyelői státusza van. Az ADIP elnöke vesz részt az ENQA tevékenységében.

EL

A nemzeti ügynökség nem tagja más nemzetek feletti minőségbiztosítási hálózatnak.

143

Görögország Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

1992

Law (2083/92) on access to doctoral studies

Συστηματοποίηση της δια βίου μάθησης και άλλες διατάξεις

2038/92. számú törvény a felsőoktatás modernizációjáról

1982 (1992-ben módosítva)

Law 1268/82, Article 15 parag. 5 amended by Law 2083/92 Article 6 parag. 13, on the evaluation of the teaching competency of academics every semester by the students of the modules they teach

Διασφάλιση της ποιότητας στην ανώτατη εκπαίδευση. Σύστημα μεταφοράς και συσσώρευσης πιστωτικών μονάδων- Παράρτημα διπλώματος

1268/82 számú törvény, az egyetemek szerkezetéről és működéséről, amelyet a 2083/92-es törvény 15. bek. 5. cikkelye módosít, az oktatók oktatási kompetenciájának értékeléséről

2004. 07. 22.

Law 3255/22.7.04 on new scheme for Joint Master’s Degrees

Diethneis-Diakratikes synergasies gia metaptychiakes spoudes (Διεθνείς – Διακρατικές συνεργασίες για μεταπτυχιακές σπουδές)

3255. számú törvény (2004. július 22.) az új közös mesterképzési szakokról

2005. 07. 06.

Law 3369/05: Lifelong Learning and other stipulations

«Συστηματοποίηση της δια βίου μάθησης και άλλες διατάξεις»

3369/05 számú törvény: Élethosszig tartó tanulás és más rendelkezések

Law 3374/05: Quality assurance in higher education. ECTS and Diploma Supplement

«Διασφάλιση της ποιότητας στην ανώτατη εκπαίδευση. Σύστημα μεταφοράς και συσσώρευσης πιστωτικών μονάδων- Παράρτημα διπλώματος»

3374/05. számú törvény: Minőségbiztosítás a felsőoktatásban. ECTS és oklevélmelléklet

2005. 10. 17.

Law 3404/05: Regulation of various issues in university and the technological sector and other stipulations

«Ρύθμιση θεμάτων του Πανεπιστημιακού και Τεχνολογικού Τομέα της Ανώτατης Εκπαίδευσης και λοιπές διατάξεις»

3404/05számú törvény: Különböző ügyek szabályozása az egyetemi és a műszaki felsőoktatási szektorban és más rendelkezések

2006. 07. 18.

Ministerial Decision F5/72535/B3 on issuing the Diploma Supplement on a compulsory basis

Yπουργική Απόφαση Φ5/72535/Β3 – Το Παράρτημα Διπλώματος εκδίδ εται υποχρεωτικά

F5/72535/B3. számú miniszteri rendelet: az oklevélmelléklet kötelező kiállításáról

EL

2005. 08. 02.

144

SPAnyolország A Folyamatot az egyetemekről szóló egységes törvény (Ley Orgánica de Universidades, LOU) tartalmazza. A kormány nemrégiben javasolt néhány módosítást ehhez a törvényhez, amelyeket jelenleg vitatnak meg, és az új törvényt a tervek szerint 2007-ben fogadja el a parlament. A nem egyetemi felsőoktatást az oktatásról szóló egységes törvény (Ley Orgánica de Educación, LOE) szabályozza, amelyet 2006-ban fogadtak el. A legutóbbi hivatalos szabályozások a Bolognai Folyamattal és az EFT irányelveivel összhangban az ECTS (2003), az oklevélmelléklet (2004) és a háromciklusú képzési szerkezet bevezetésére vonatkoznak (2005 januárjában elfogadott uralkodói rendeletek). Az Oktatási és Tudományos Minisztérium tett néhány módosító javaslatot ezekhez az uralkodói rendeletekhez, ezeket jelenleg vitatják meg, és 2007 folyamán tervezik az elfogadásukat.

alapszik (240 ECTS kredit) és a graduado dip-

nyaival egyeztetve. A Minisztérium hozza meg

lomához vezet, amelyet először 2008/2009-ben

a végső döntést és fogadja el a listán felsorolt

fognak kínálni. Ez a szint az ISCED 5A-nak felel

egyes programokra vonatkozó speciális irány-

meg. 2006/2007-ben megkezdődött az új,

mutatásokat (csak a szabályozott szakmákra).

A háromciklusú képzési szerkezet (Diplomado / Licenciado/ Doctor) az egyetemi reformról szóló törvény (1983) óta létezik, ez azonban nagyban különbözik az EFT-ből eredő háromciklusú képzési szerkezettől.

lament által kinevezett szakértők is szerepet

Jelenleg létezik néhány lehetőség a szakmai

kapnak benne, közösen fog tanulmányozni

irányultságú ISCED 5B programok hallgatói

egy olyan javaslatot az Oktatási és Tudományos

számára, hogy átiratkozzanak ISCED 5A szakra,

Minisztériummal együtt, amely a szabályozott

áthidaló kurzusok és kreditelismerés révén. A

szakmákhoz kapcsolódó új alapképzési prog-

minisztérium javasolta e lehetőségek kiszélesí-

ramok listáját tartalmazza. Más programokat,

tését azáltal, hogy az új struktúrában megköny-

(amelyek nem kapcsolódnak a szabályozott

nyítette és növelte a szakok közötti átjárható-

szakmákhoz), közvetlenül az egyetemek fog-

ságot. Mind a második, mind pedig a harmadik

nak javasolni, az Autonóm Közösségek kormá-

ciklusban az egyes egyetemek által meghatá-

Az új háromciklusú képzési szerkezet (a 2005ös rendeletek alapján) egy négyéves első ciklusú alapozó, általános és szakmai képzésen

mesterdiplomához és doktori fokozathoz vezető képzések megvalósítása. Jelenleg a mesterképzést egy harmadik ciklusú képzésnek tekintik. Amint bevezetik az új graduado képzéseket, második ciklussá válik. Jelenleg a Licenciado diplomások juthatnak be az új mesterképzésekbe és doktori képzésekbe. A teljes bevezetést 2012-re tervezik befejezni. Az Egyetemi Koordinációs Tanács, amely összefogja az összes egyetemi rektort és a felsőoktatásért felelős magas szintű köztisztviselőket az Autonóm Közösségek kormányaiban, valamint további, az országos kormány és par-

Lesznek „osztatlan” tanulmányok is, amelyekre az új struktúra nem vonatkozik. Ez a helyzet az orvosi, építészeti, fogorvosi, állatorvosi és gyógyszerészeti képzések esetében. A második ciklust (60 és 120 ECTS kredit köES

zött) a magas szintű elméleti vagy szakmai specializációnak szentelik a kutatási tevékenységek és módszerek területén. A program sikeres elvégzésekor a hallgatók mesterdiplomát kapnak. Az egyetemi tanulmányok harmadik ciklusának elvégzése doktori fokozathoz vezet, az akadémiai fokozatok legmagasabbikához, ez adja meg a jogot az oktatói vagy kutatói karrier megkezdéséhez.

145

SPAnyolország rozott módon készítik elő és szervezik a programokat. Az illetékes felelős egység teszi meg a kezdeti javaslatot, és minden egyetem megfelelő bizottsága által nyer végső jóváhagyást. A törvény kifejezetten jelzi, hogy azonos célra, azonos tartalommal legfeljebb egy szak indítható egy adott egyetemen. A doktori tanulmányokat az 1998-as és 2005-ös uralkodói rendeletek hozták létre. E kurzusok hossza a Bolognai Folyamat reform-

ES

jainak egyik következménye. Az új rendszer szerint a doktori programba történő felvételi kérelemhez a hallgatónak rendelkeznie kell egy mesterdiplomával vagy legalább 60 kredittel (egy kurzus) egy posztgraduális programból, amennyiben a hallgató összesen 300 kreditet szerzett előző tanulmányai során. A korábbi Licenciado diplomások is bejuthatnak a doktori képzésekbe, amely két év kurzusmunkából, és két év egyéni kutatásból áll. A felvételi követelményeket és eljárásokat az egyes egyetemek szabják meg. Ha felveszik, a doktori hallgató beiratkozik az egyetemre. A beiratkozás jogot ad a hallgatónak arra, hogy egy témavezető segítségével végezze a munkáját, használja a szükséges erőforrásokat és 146

teljes jogú hallgatóként vegyen részt az intézmény valamely hivatalos posztgraduális programjában. A doktori ösztöndíjban részesülőkre az egyetemi hallgatókra vonatkozó minden egészségügyi biztosítási jogi szabályozás érvényes rá, csakúgy, mint a társadalombiztosítási szabályok. A doktori hallgatók két éves ösztöndíjat kaphatnak (beleértve a társadalombiztosítást) és két éves munkaszerződést. Mindkét esetben jár az adómentesség. AZ új programok megvalósításának át kell mennie az Autonóm Közösségek és az Oktatási és Tudományos Minisztérium kontrollján. Ez után minden programot kötelezően értékelnek és akkreditálnak. Amint az egyetemek felállítják az új alapképzési szakok rendszerét, joguk lesz nemzetközi és nemzeti közös posztgraduális szakokat indítani együttműködési megállapodások alapján. Ezek a megállapodások fogják meghatározni, hogy kik a felelősek a hallgatói tanulmányi adatok kezeléséért és a hivatalos közös diploma nyilvántartásáért és kibocsátásáért, illetve a külön diplomák kibocsátásáért. Az Oktatási és Tudományos Minisztérium minden megfelelő részletet szabályozni fog azért, hogy megkönnyítse e programok kifejlesztését.

Még nem fogadtak el Nemzeti Képesítési Keretrendszert. A munka azonban megkezdődött és 2007-ben bemutatnak egy előzetes javaslatot. Az ECTS bevezetéséről szóló 2003-as rendelet és a hivatalos egyetemi képesítésekre vonatkozó országosan érvényes fokozati rendszer, kimondja, hogy ezeknek a krediteknek meg kell felelniük a kormány által jóváhagyott hivatalos egyetemi fokozatokról szóló iránymutatásoknak, csakúgy, mint a vonatkozó tanmeneteknek. Az elismert képesítésekhez vezető tanulmányi kurzusokat még mindig spanyol kreditekben tartják nyilván. Spanyolország jelenleg adaptálja a rendszert, úgy, hogy az ECTS-t minden kurzusra, minden szakon belül alkalmazni fogják. Amint az alapképzési szakok új rendszerét létrehozzák, ezt is bevezetik. 2006/2007-től, az egyetemek által kínált mesterképzések is használják az ECTS-t. Jelenleg számos kísérleti projektet valósítanak meg az egyetemi programokkal kapcsolatban. A régi kreditrendszer (1 kredit = 10 kontaktóra) nem kompatibilis az ECTS-szel. Az oklevélmelléklet (DS) (Suplemento Europeo al Título) egyetemek általi kibocsátásának folyamatának létrehozásáról szóló uralkodói ren-

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

SPAnyolország

2006/07

ES

Source: Eurydice.

147

SPAnyolország delet minden országosan érvényes egyetemi képesítésre vonatkozik. A DS-t kérésre és térítésért adják ki, az Autonóm Közösségek rendelkezéseinek megfelelően, spanyolul és még egy hivatalos EU nyelven, amelyet az érintett egyetem határoz meg. Az Autonóm Közösségek egyetemei, amelyeknek van saját hivatalos nyelve, ezen a nyelven is kiadhatják a mellékletet. Az utóbbi években az Oktatási és Tudományos

ES

Minisztérium ösztönző programokat és kísérleti projekteket tervezett és finanszírozott azért, hogy az egyetemeket az EFT-hez igazítsa: 6,6 M€-t 2005-ben és 13.2 M€-t 2006-ban. Ezen felül az Autonóm Közösségek is finanszíroztak más programokat azonos céllal. Nincsenek ellenőrző és követő intézkedések az ECTS-re és a DS-re vonatkozóan. A 2001-es LOU-nak megfelelően az egyetemi szakmapolitika egyik elsődleges célja az egyetemi minőségfejlesztés és -biztosítás nemzeti és nemzetközi szinten (külföldi spanyol egyetemek). A törvénynek megfelelően az Oktatási és Tudományos Minisztérium 2002-ben létrehozta a Minőségbiztosítási és Akkreditációs

Ügynökséget

(Agencia Nacional de

Evaluación de la Calidad y Acreditación, ANECA). 148

Az ANECA fő célja, hogy az értékelő jelentések és egyéb jelentések révén hozzájáruljon a tanúsításhoz és az akkreditációhoz, a felsőoktatási intézmények, mint közszolgáltatók teljesítményének a méréséhez. Az Ügynökség meg kívánja erősíteni az átláthatóságot és összehasonlíthatóságot annak eszközeként, hogy javítsa a minőséget és minőségbiztosítást az egyetemeken és ezáltal is segítse azok integrációját az EFT-be. Elszámoltathatósági kritériumokat is meg akarnak állapítani. Az ANECA 4 fő programon keresztül valósítja meg a tevékenységeit. Az akkreditációs program a fő tevékenysége. Az Ügynökség ellenőrzi a megadott kritériumoknak és meghatározott szabványoknak való megfelelést, ezáltal biztosítva azt, hogy a képzési eredmények megfelelőek és a hallgatók által elsajátított készségek találkoznak a munkaerőpiac és a társadalom egészének elvárásaival. A program három szakaszból áll, nevezetesen egy belső értékelésből, egy külső értékelésből ás egy zárójelentésből. Ennek a folyamatnak az érvényesítésére az ANECA létrehozott egy Nemzeti Akkreditációs Bizottságot (Comité Nacional de Acreditación), amelynek a tagjai nemzetileg és nemzetközileg elismert oktatók vagy kutatók, illetve az üzleti

és szakmai szektorok hasonló elismertségű képviselői. Az Intézményi Értékelési Program a hivatalosan elismert képesítésekhez vezető egyetemi tanulmányokat értékeli, és ennek révén tudja nyomon követni a fejlesztési terveket. Az ebben a folyamatban alkalmazott kritériumok és indikátorok ugyanazok, mint az akkreditációs eljárásban, és szintén három szakaszból áll. A Tanúsítási Program egy külső értékelési folyamat, amelynek a célja az előzetesen meghatározott specifikációknak való megfelelés igazolása. Fő célja a minőség ellenőrzése és egy módszertan bevezetése az egyetemi szakok és szolgáltatások folyamatos fejlesztésének elősegítésére. Az Európai Konvergencia Program célja, hogy előmozdítsa azokat a tevékenységeket, amelyeket a spanyol felsőoktatás európai integrációjának megkönnyítésére indítottak. Az ANECA támogatja nemzetközi köz- és magánügynökségekkel és szervezetekkel szervezett a nemzetközi kapcsolatokat, és tagja a legfontosabb felsőoktatási akkreditációs és értékelési ügyekkel foglalkozó egyesületek közül kettőnek: RIACES-nek, az Ibero-amerikai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hálózatnak és

SPAnyolország az ALCUE-nek, a Latin-amerikai és Karibi Közös

járásaiba és folyamataiba, pl. az ügynökség

Az ANECA-n kívül vannak más regionális minő-

Felsőoktatási Térségnek.

tanácsadó bizottságban való tagság révén.

ségbiztosítási ügynökségek is néhány Auto-

Az ANECA tagja a Felsőoktatási Minőségbiz-

Az ügynökség nyilvánosságra hozza minden

nóm Közösségben. Az ANECA-t és az Agència

tosítás

és

dokumentumát, megállapítását, a bizottsági

per la Qualitat del Sistema Universitari de

2003 januárja óta az irányító testületben is

tagsággal kapcsolatos részleteket, és a prog-

Catalunyát (Katalónia Minőségbiztosítási Ügy-

képviseltetve van. 2003-ban az Ügynökség

ramjainak a lényegesebb szempontjait a hon-

nökségét) az ENQA szakértői értékelik 2007-

csatlakozott a Felsőoktatási Minőségbiztosítási

lapján, az AneQualitas vállalati hírlevélben

ben.

Szervezetek Nemzetközi Hálózatához (INQAAHE)

és más médiumokon keresztül azért, hogy

A belső értékelés megfelel az egyes egyetemek

és a Felsőoktatási Akkreditáció Európai Konzor-

a hatóságok és az egyetemek számára elér-

ciumához (ECA).

értékelési tervének és a II. Egyetemi Minőség

hető legyen a szükséges információ a saját

Tervnek

2007-es munkatevébe az ANECA belevette a

hatáskörükbe tartozó megfelelő döntések

Universidades), amelynek a céljait most fejleszti

hallgatók bevonását a minőségbiztosítási el-

meghozatalkor.

ki és népszerűsíti az ANECA.

Európai

Hálózatának

(ENQA),

ES

(II Plan de la Calidad de las

149

SPAnyolország Jogi és / vagy hivatalos referenciák

ES

Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

1998. 04. 30.

Royal Decree No. 778 on the regulation of the third cycle of university studies, the award and issuing of the title of doctor, and other postgraduate studies

Real Decreto 778/1998 por el que se regula el tercer ciclo de estudios universitarios, la obtención y expedición del título de doctor y otros estudios de posgrado

778. számú uralkodói rendelet az egyetemi tanulmányok harmadik ciklusának szabályozásáról, a doktor cím adományázásáról és kibocsátásáról, és más posztgraduális tanulmányokról

2001. december

Organic Act No. 6 on universities

Ley Orgánica 6/2001 de Universidades

6. sz. egységes törvény az Egyetemekről

2002. június

Organic Act No. 5 on qualifications and vocational training

Ley Orgánica 5/2002 de las Cualificaciones y de la Formación Profesional

5. sz. egységes törvény a képesítésekről és a szakképzésről

2003. 08. 01. (2003. 09. 12-től hatályos)

Royal Decree No. 1044 on the establishment of the procedure for issuing the Diploma Supplement by universities

Real Decreto 1044/2003 por el que se establece el procedimiento para la expedición por las universidades del Suplemento Europeo al Título

1044. számú uralkodói rendelet az oklevélmelléklet egyetemek általi kibocsásátási eljárásának kialakításáról

2003. 09. 05. (2003. 09. 19-től hatályos)

Royal Decree No. 1125 on the establishment of the European system of credits and the grade system

Real Decreto 1125/2003 por el que se establece el sistema europeo de créditos y el sistema de cualificaciones

1125. sz. uralkodói rendelet az Európai Kredtirendszer és olsztályozási rendszer létrehozásáról

2005. 01. 21.

Royal Decree No. 55 on the establishment of the structure of university education and the regulation of official graduate university studies

Real Decreto 55/2005 por el que se establece la estructura de las enseñanzas universitarias y se regulan los estudios universitarios oficiales de Grado

55. számú uralkodói rendelet az egyetemi oktatási struktúra létrehozásáról és a hivatalos egyetemi alapképzések szabályozásáról

2005. 01. 21.

Royal Decree No. 56 regulating official postgraduate university studies

Real Decreto 56/2005 por el que se regulan los estudios universitarios oficiales de Posgrado

56. számú uralkodói rendelet a hivatalos egyetemi posztgraduális képzések szabályozásáról

Agreements authorising the implementation of the official postgraduate programmes to obtain the degrees of Master and Doctor for the academic year 2006/07, in the Universities of:

Acuerdos por los que se autoriza, para el curso 2006/2007, la implantación de programas Oficiales de Posgrado, integrados por las enseñanzas universitarias conducentes a la obtención de los correspondientes títulos de Master y Doctor, en las Universidades de:

Megállapodások, amelyek engedélyezik a hivatalos mesterdiploma és doktori diploma megszerzéséhez vezető posztgraduális képzések létrehozását a 2006/2007-es tanévben az alábbi egyetemeken:

Autonomous Communities of Cantabria and Castilla León

Comunidades Autónomas de Cantabria y Castilla León

Cantabria és Castilla León Autonóm Közösségei

2006. 02. 09.

150

SPAnyolország Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

2006. 02. 14.

Autonomous Communities of Madrid and Universities of Deusto, Navarra, Pontificia de Comillas, UNED and Internacional Menéndez Pelayo

Comunidades Autónomas de Madrid y Universidades de Deusto, Navarra, Pontificia de Comillas, UNED and Internacional Menéndez Pelayo

Madrid és Deusto Egyetem, Navarra, Pontificia de Comillas, UNED és Nemzetközi Menéndez Szigetcsoport Autonóm Közösségei

2006. 02. 15.

University of Mondragón

Universidad de Mondragón

Mondragón Egyetem

2006. 02. 22.

University of the Basque Country

Universidad del País Vasco

Baszkföldi Egyetem

2006. 03. 03.

University of the Balearic Islands

Univearsidad de las Islas Baleares

Baleár Szigeteki Egyetem

2006. 03. 21.

University of Extremadura

Universidad de Extremadura

Extremadura-i Egyetem

2006. 03. 23.

Autonomous Community of Galicia

Comunidad Autónoma de Galicia

Galícia Autonóm Közössége

2006. 03. 24.

Autonomous Community of Murcia

Comunidad Autónoma de Murcia

Murcia Autonóm Közössége

2006. 03. 29.

Public University of Navarra

Universidad Pública de Navarra

Navarra-i Állami Egyetem

2006. 04. 06.

University of Zaragoza and Autonomous Community of Valencia

Universidad de Zaragoza y Comunidad Autónoma de Valencia

Zaragozai Egyetem és Valencia Autonóm Közössége

2006. 04. 18.

Autonomous Community of Catalonia

Comunidad Autónoma de Cataluña

Katalónia Autonóm Közössége

2006. 04. 19.

University of Oviedo

Universidad de Oviedo

Oviedoi Egyetem

2006. 04. 21.

University of Castilla-La Mancha

Universidad de Castila-La Mancha

Castilla-La Manchai Egyetem

2006. 04. 25.

Autonomous Community of Andalucía

Comunidad Autónoma de Andalucía

Andalúzia Autonóm Közössége

2006. 06. 22.

University Coordination Council

Consejo de Coordinación Universitaria

Egyetemi Koordinációs Tanács

ES

Honlapok Egyetemi Koordinációs Tanács: http://www.mec.es/educa/ccuniv/ Nemzeti Minőségbiztosítási és Akkreditációs Ügynökség: http://www.aneca.es/

151

FINnország A Bolognai Folyamathoz kötődő főbb intézkedéseket a kormány ötéves oktatási és kutatási fejlesztési tervében határozták meg. A jelenlegi fejlesztési tervet, amely a 2003–2008-as időszakot fedi le, 2003 decemberében fogadta el a Parlament. A felsőoktatást irányítására vonatkozó legfrissebb hivatalos szabályozások a 2003-as főiskolai törvény és főiskolai rendelet (mindkettő ISCED 5A szint), az 1997-es egyetemi törvény és az 1998-as egyetemekről szóló rendelet (mindkettő ISCED 5A és 6 szint).

FI

Az új, 2004-es Kormányrendeletet az egyetemi diplomákról (794/2004), amelyet az 1997-es egyetemi törvény módosításaival egyben adtak ki, 2005. augusztus 1-jén lépett hatályba. Ezzel a reformmal elfogadták az új képzési szerkezetet, a kötelező alapképzéssel (Bachelor) együtt. A felsőoktatási intézményeket így már jogilag is kötelezték a háromciklusú képzési szerkezet létrehozására (alapképzés, mesterképzés és doktori képzés). Minden szakterületen bevezették, az orvosi és a fogorvosi képzés kivételével. Ezen a két képzési területen a reform néhány, főként a képzés tartalmát érintő változást hozott ugyan, ám az oklevélszerkezet egyelőre ugyanolyan maradt, mint előtte volt (kétciklusú képzési szerkezet). 152

Az egyetemekre 2005 ősze előtt beiratkozott hallgatók a régi diplomastruktúrának megfelelően folytathatják a tanulmányaikat 2008 őszéig. Az orvosi, fogorvosi, állatorvosi, mérnöki és építész képzések hallgatói 2010 őszéig folytathatják a tanulmányaikat a régi struktúrának megfelelően. A háromciklusú képzési szerkezetet a Bolognai Folyamat részeként hozták létre. A doktori tanulmányokat azonban nem strukturálták újra a Bolognai Folyamat részeként, hanem más módon fejlesztették őket az 1990-es évek közepe óta. Az elődoktori diplomához (licentiate) vezető harmadik ciklusú programok és doktorátusok a mesterdiplomával vagy ezzel egyenértékű külföldi diplomával rendelkező hallgatók számára elérhetőek. A licentiate választható, és nem létezik minden tudományterületen. A doktori tanulmányok megkezdésének előfeltétele rendszerint a fő tárgyból szerzett „jó” minősítés. Az egyetemek és karaik döntenek saját okleveles programjaik szabályozásáról és tantervéről, a nemzeti oklevelekre vonatkozó szabályozásokon belül. A törvény szerint a doktori fokozatot szerzett hallgatóknak posztgraduális kurzusokat is kellett végezniük a doktori disszertációjuk megírása mellett. A doktori

programok négyévnyi teljes idejű munkának felelnek meg. A kurzusokat általában az egyéni kutatással párhuzamosan tartják. A harmadik ciklusú művészeti képzésben előfordulhat, hogy a hallgatóknak – disszertáció írása helyett – nyilvánosan kell bemutatniuk az egyetem által megkövetelt tudásszintet és készségeiket. Az oktatott kurzusok helyzete egyetemenként vagy karonként változik, és még karon belül is különbözhetnek a hallgatók, az egyéni tanulmányi terveiktől függően. Doktori tanulmányokat a posztgraduális iskolák (tutkijakoulu) is kínálnak, amelyeket 1995ben hoztak létre, és számos egyetem és kutatóintézet együttműködésében állították fel őket. Kapcsolódnak a kutatási kiválósági központokhoz, magas minőségű kutatási projektekhez vagy nemzeti átfogó és akadémiailag széles körű együttműködési hálózatokhoz. Az egyetemek mellett kutatóintézetek és vállalkozások is részt vesznek a programokban. A közösen szervezett oktatás egy fontos részét alkotják a hazai és nemzetközi intenzív kurzusok. A doktori iskolák az összes fő tudományterületet lefedik. A Finn Akadémia kutatóképzési kurzusok finanszírozásával, valamint a doktori hallgatók hazai és külföldi utazta-

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

FINnország

2006/07

FI

Source: Eurydice.

153

FINnország tásával támogatja az Oktatási Minisztérium

adják a közhivatali állások betöltésénél, mint

2005 augusztusától, a Főiskolákról szóló 2003-as

által kinevezett doktori iskolákat.

az egyetemi mesterképzési diplomák.

Kormányrendelettel és a 2004-es Egyetemi Ok-

Az egyetemi törvény (1997), az egyetemi ren-

Finnországban az ISCED 5B szintű képzést

delet (1998) és az egyetemi oklevelekről szóló

(amely a felsőfokú szakképzésre utal) törölték

kormányrendelet (2005) lefedik a doktorátu-

az oktatási szerkezetből.

sokhoz kötődő kérdéseket. A doktori tanulmányok lehetnek teljes munkaidősek, vagy a rendes munka mellett is végezhető a kutatás. A doktori hallgatók korlátozott hallgatói juttatásokban részesülnek; nem jogosultak ugyan-

FI

azokra a juttatásokra, mint a rendes hallgatók. A posztgraduális iskolák munkaszerződést adnak. A gyakorlatban a legaktívabb harmadik ciklusban tanuló hallgatók vagy az egyetemtől, vagy más forrásból kapnak valamilyen finanszírozást. A főiskolai diploma alapképzési diploma; a második ciklusú főiskolai diplomákat 2002 elején vezették be egy próbaidőszakra. Ez

154

levelekről szóló Kormányrendelettel a nemzeti kreditrendszert teljesen felváltotta a közvetlenül az ECTS-en alapuló rendszer, amelyet kreditátvitelre és kreditakkumulációra is alkal-

2004-ben a közös diplomák EFT-beli kifejlesz-

maznak. A kreditreform a főiskolákat és az

tésével összhangban az Oktatási Minisztérium

egyetemeket is érinti. A régi rendszerben egy

kiadott egy ajánlást a nemzetközi közös és

kreditet mintegy 40 óra munkára ítéltek meg

kettős diplomákról. Az ajánlás minden okle-

(ideértve az előadásokat és más oktatási for-

velet érint, és a finn felsőoktatási intézmények

mákat, a gyakorlatokat, szemináriumokat és az

együttműködéseire is alkalmazható. A Minisztérium ajánlásának megfelelően a hallgatók jogi védelmének biztosítása érdekében úgy kell megszervezni a közös diplomát, hogy az legalább egy ország hivatalos oklevélrendszeréhez tartozzon. Ezt azért tartották szükségesnek, mert a nemzetközi közös diplomák státusza még mindig nem teljesen világos.

otthoni vagy könyvtári önálló munkát). Az új rendszerben, a becslések szerint egy tanév elvégzése körülbelül 1600 óra hallgatói munkát igényel, amely 60 ECTS kreditnek felel meg. A doktori programokat nem ECTS-ben mérik a nemzeti jogi szabályozásban, de számos egyetem adoptálta ugyanezt a kreditrendszert a harmadik ciklusú szakokra is. Az 1990-es évek közepe óta, az egyetemek és

azoknak van, akiknek megvan az alapképzési

Még nem fogadtak el Nemzeti Képesítési

főiskolai vagy ezzel egyenértékű diplomájuk,

Keretrendszert Finnországban. 2004-ben egy

és legalább 3 éves szakmai tapasztalatot sze-

munkacsoport benyújtott az Oktatási Minisz-

reztek. A főiskolai mesterképzési diplomát egy

tériumnak egy javaslatot a felsőoktatási képe-

2005 augusztusában hatályba lépett reform

sítésekről, de a Minisztérium úgy döntött, hogy

kiadása minden végzett hallgató részére. Ezt a

révén vezették be véglegesen a 2003-as Főis-

a végső döntés meghozatala előtt megvárja az

Főiskolákról szóló 2003-as Kormányrendeletben

kolai törvénnyel és annak 2005-ös módosítá-

Európai Bizottság tervezett Európai Képesítési

és a 2004-es Egyetemi Oklevelekről szóló Kor-

sával. Ezek ugyanazt a szakmai jogosultságot

Keretrendszerre vonatkozó javaslatát.

mányrendeletben fektették le. Az Oktatási

főiskolák számára kötelező az oklevélmelléklet (DS) kiadása a hallgatók kérésére. 2005 augusztusától minden intézmény számára kötelező egy angol nyelvű oklevélmelléklet automatikus

FINnország Minisztérium 2004-ben emlékeztette a felsőoktatási intézményeket, hogy a DS-nek mindig térítésmentesnek kell lennie.

alatt befejezzék a kétciklusú tanulmányaikat,

Az egyetemek és főiskolák olyan ügyekben, mint a DS, együttműködnek a Nemzeti Oktatási Bizottsággal, amely a nemzetközi információs hálózatok finn kontaktpontja, mint például az ENIC/NARIC (European Network of National Information Centres on Academic Recognition and Mobility/Network of National Academic Recognition Information Centres). Ezek nyújtanak információt a DS-ről a felsőoktatási intézményeket számára, ha ez szükséges. A felsőoktatási intézményeket a DS előkészítésében és fejlesztésében is támogatják.

lákon voltak követő tevékenységek a struktu-

Léteznek ösztönző intézkedések a háromciklusú képzési szerkezet és a DS bevezetéséhez. A felsőoktatási intézmények külön anyagi támogatásban részesültek a háromciklusú képzési szerkezet és az oklevélrendszer fejlesztéséhez. A finn Oktatási Minisztérium projekttámogatást biztosított minden egyetemnek a 2004–2007-es időszakra, amelyet az oklevélreform bevezetéséhez lehetett felhasználni. A támogatás teljes összege körülbelül 5 millió euró évente. Az egyik ilyen projektnek W2W (Öt év, két diploma) a címe, és az a célja, hogy hozzásegítse a hallgatókat ahhoz, hogy 5 év

pl. egyéni tanrend révén. Mind az egyetemeken, mind pedig a főiskorális reformmal összefüggő ügyekről. Az Oktatási Minisztérium finanszírozza az oklevélreform megvalósítási szakaszának folyamatos tudományos értékelését. Ezen kívül a finn Felsőoktatási Értékelési Tanács megállapodott arról, hogy megvalósítja a teljes folyamat átfogó külső értékelését 2009-ben. Az ECTS és a DS bevezetését főként európai szinten felügyelik, például a Bologna Follow-up Group révén. A felsőoktatás minőségbiztosítása három elemet foglal magában: nemzeti felsőoktatási szakmapolitika, országos értékelés és az egyes intézmények minőségbiztosítása. Minden finn egyetemet és főiskolát kötelez a törvény arra, hogy értékelje önmagát (belső értékelés), hogy részt vegyen a külső értékelésekben és nyilvánossá tegye az eredményeket. A felsőoktatási intézmények minőségi munkájának hangsúlyozására az Oktatási Minisztérium az intézményi finanszírozás egy részét az oktatási és kutatási kiválóság alapján ítéli meg, valamint a felnőttoktatás és annak regionális hatása alapján.

A finn Felsőoktatási Értékelési Tanács (FINHEEC, vagy Korkeakoulujen arviointi neuvosto/Rådet för utvärdering av högskolorna) egy független szakértői testület, amelyet 1995-ben hoztak létre abból a célból, hogy segítse az egyetemeket és főiskolákat az értékelési ügyekben. Tevékenységét az Oktatási Minisztérium finanszírozza. A Tanács az Oktatási Minisztérium tanácsadó testületeként is működik az értékelésre és a minőségbiztosításra vonatkozóan. Minden finn egyetemet és főiskolát értékeltek már intézményi szinten és a Tanács számos program- és tematikus értékelést is végzett.

FI

A FINHEEC kötelességeit és politikáját az 1995ös, a Felsőoktatási Értékelési Tanácsról szóló rendelet és annak 1998-as módosítása szabályozza, meghatározva a Tanács kötelességeit. Segíti a felsőoktatási intézményeket és az Oktatási Minisztériumot az értékelésekben, megszervezi a felsőoktatási intézmények tevékenységének az értékelését, valamint a felsőoktatási szakmapolitikához kapcsolódó értékeléseket. A FINHEEC-nek részt kell vennie nemzetközi felsőoktatási és kutatási együttműködésekben is ezeken a területen. A felsőoktatási intézmények által kínált szakképzési kurzusokat is értékelik és nyilvántartják. Továbbá, a FINHEEC tanácsadói szolgáltatást nyújt az értékelések 155

FINnország kivitelezéséhez, oktatási módszereket fejleszt és kommunikálja a finn és nemzetközi jó gyakorlatokat a felsőoktatási intézményeknek és az Oktatási Minisztériumnak. A FINHEEC egy olyan alapvető értékelési módszert alkalmaz, amelyet általában a nemzetközi felsőoktatási értékelésekben használnak. A módszereket és szabványokat új fejlesztették ki, hogy azok megfeleljenek a bergeni nyilatkozatban megszabott követelményeknek. FI

Míg a FINHEEC által használt értékelési minta nem szigorúan predeterminált, mégis a legtöbb értékelési projekt alapvető folyamata. Először dönt magáról az értékelés lefolytatásáról, és kinevez egy irányító bizottságot, amely javaslatot tesz a külső értékelő team összetételére, majd pedig egy áttekintést és egy projekttervet is készít. Azután a FINHEEC kijelöli a teamet és jóváhagyja a projekttervet. A felülvizsgálandó felsőoktatási intézmény összeállítja önértékelési jelentését az őt meglátogató szakértői csoport számára. Eztán a szakértői csoport átfogó vizsgálati jelentést készít, amelyet általános konzultációra közzétesz, gyakran angolul. A hallgatók az értékelésekben, amely többnyire önértékelésből és a nemzetközi szakértőkkel 156

történő szakértői értékelésből áll, fontos szerepet játszanak. Az értékelési irányító bizottságban, az értékelő teamekben és a FINHEEC tanácsában teljes jogú tagként kapnak képviseletet. A hallgatói képviselet rendszerint a hallgatói szövetségeken keresztül valósul meg. Habár a hallgatók hangját hallani az értékelések során, a véleményüket kérdőívek, interjúk és szemináriumok segítségével is be lehet szerezni. Az értékelés folyamán határozzák meg és módosítják a különböző fázisokat, amelyek nagyban különbözhetnek például abban, hogy mennyire szigorúan diktálja a FINHEEC az önértékelési folyamatot. Ennek azonban hatása van arra is, hogy mekkora szabadságot élvez a felsőoktatási intézmény az önértékelési folyamatban, illetve, hogy milyen széles hatáskört élvez a külső értékelő team. A FINHEEC a megbízatási periódusok elején meghatározza a munkastratégiáját. Az akciótervet, amelyet négy éves időtartamra állítanak össze, évente ellenőrzik, és ezen felül még egy éves munkatervek is készülnek. A FINHEEC választja ki az értékelés célterületét azon az alapon, hogy a program vagy téma jelentős-e az oktatási vagy a társadalompolitika szempontjából, illetve gyorsan növekvő, fejlődő,

esetleg problémás terület a felsőoktatás területén. Jelenlegi megbízatásának időtartama alatt például a FINHEEC a felsőoktatási intézmények minőségbiztosítási rendszereinek auditjára és az intézmények által kínált szakképzési kurzusok akkreditációjára koncentrál. Ezen kívül a FINHEEC megállapodást köthet az Oktatási Minisztériummal értékelési megbízásokról. A felsőoktatási intézmények, hallgatói szervezetek és más érintettek is javasolhatnak különböző értékelési célterületeket a FINHEEC-nek. A FINHEEC minden évben 4–8 auditot vállal, ami azt jelenti, hogy egy adott felsőoktatási intézménynek a teljes minőségbiztosítási rendszerét ellenőrzi. Meg kell bizonyosodnia arról, hogy minden finn felsőoktatási intézmény megfelel a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózata és más szervezetek által meghatározott iránymutatásoknak, szabványoknak és kritériumoknak. Az értékelést továbbá felhasználhatják fejlesztési célokra vagy az akkreditációhoz is. Az akkreditáció főként az egyetemek és főiskolák továbbképzési programjaira vonatkozik. Ezek a programok magukban foglalják az MBA szakokat, a szakmai továbbképzési programokat és egyes tudományterületek specializációs tanulmányait. A FINHEEC felelős az

FINnország akkreditált szakok nyilvántartásának vezeté-

A FINHEEC számos nemzetközi projektjében

legi eljárásokat. Ez olyan intézkedéseket igé-

séért. A felsőoktatási intézmények értékelésé-

vesz részt a skandináv régióban, illetve euró-

nyel, mint például a közös jelentkezési rendszer

nek alapmódszerén kívül, a FINHEEC más érté-

pai- vagy világszinten. Teljes jogú tagja a Felső-

kiterjesztése. Ez a rendszer, amelyet a főiskolai

kelési technikákat is használt, mint a portfolió

oktatási Minőségbiztosítás Európai Hálóza-

és középfokú oktatás már alkalmaz, lehetővé

módszer, a szakértői értékelés és a bench-

tának (ENQA) 2000 óta. A Tanács tagja és egyik

teszi a hallgató számára, hogy minden egye-

marking.

alapítója Skandináv Felsőoktatási Minőségbiz-

temre és szakra egyetlen eljárásban jelentkez-

tosítási Hálózatnak (NOQA), amely vitafórumot

zen (lehetőleg elektronikusan) ahelyett, hogy

nyújt a területen felmerülő ügyekről, és közös

mindegyikre külön-külön jelentkezést adna be.

A FINHEEC nyomon követi értékeléseinek hatékonyságát az értékelések követésén, kérdőíveken és követő szemináriumokon keresztül. Az értékelő team a felsőoktatási intézmények, a hallgatók és a külső érintettek képviselőiből

projekteket valósít meg, ideértve például a hallgatói részvételről vagy az európai szabványokról szóló jelentést.

Azt tervezik, hogy a 2009-ben kezdődő programoknál már ezt az eljárást fogják használni. FI

Ezen kívül a felnőtt hallgatók számára a

áll. A FINHEEC minőségbiztosítási eljárásait és

A Bolognai Folyamattal társított reformok mel-

felsőoktatásban való részvételre nyújtott le-

folyamatait 2002-ben értékelte a minőségbiz-

lett nemzeti szinten is fejlődtek a hallgatói

hetőségeket is erőteljesebben hirdetni fogják.

tosítási ügynökségek kölcsönös elismeréséről

felvételi eljárások. A kormány azt tervezi, hogy

szóló skandináv projekt. A FINHEEC tevékeny-

megreformálja a rendszert úgy, hogy meg-

ségének következő szakértői értékelését 2008-

könnyítse a középfokú oktatásból a felsőok-

ra tervezik.

tatásba való átmenetet és egységesítse a jelen-

157

FINnország Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

1995 (1998-ban módosítva)

Decree on the Higher Education Evaluation Council (1320/1995) and its amendment (465/1998)

Asetus korkeakoulujen arviointineuvostosta

Rendelet a Felsőoktatási Értékelési Tanácsról (1320/1995) és módosítása (465/1998)

1997

Universities Act (645/1997) (with amendments)

Yliopistolaki

Egyetemi törvény (645/1997) (módosításokkal)

1998

Universities Decree (115/1998) (with amendments)

Yliopistoasetus

Egyetemi rendelet (115/1998) (módosításokkal)

2003. 05. 09.

Polytechnics Act (351/2003) (with amendments)

Ammattikorkeakoululaki

Főiskolai törvény (351/2003) (módosításokkal)

2003. 05. 15

Government Decree on polytechnics (352/2003) (with amendments)

Valtioneuvoston asetus ammattikorkeakouluista

Kormányrendelet a főiskolákról (352/2003) (módosításokkal)

2003. december

Education and Research Development plan 2003 - 2008

Koulutuksen ja tutkimuksen kehittämissuunnitelma 2003–2008

Oktatási és Kutatási Fejlesztési Terv 2003–2008

2004. 05. 11.

Recommendation of the Ministry of Education on international joint and double degrees

Opetusministeriön suositus yhteistutkintojen järjestämisestä

Az Oktatási Minisztérium ajánlása a nemzetközi közös és kettős diplomákról

2004. 08. 19. (2005. 08. 01-én lépett hatályba)

Government Decree on university degrees (794/2004) issued together with amendments to the 1997 Universities Act

Valtioneuvoston asetus yliopistojen tutkinnoista

Kormányrendelet az egyetemi oklevelekről (794/2004), az 1997-es egyetemi törvény módosításaival egyben kiadva

2005

Audits of Quality Assurance Systems of Finnish Higher Education Institutions. Audit Manual for 2005–2007

Korkeakoulujen laadunvarmistusjärjestelmien auditointi. Auditointikäsikirja vuosille 2005–2007

A finn felsőoktatási intézmények minőségbiztosítási rendszereinek auditja. Audit kézikönyv 2005–2007-re

FI

Honlapok Oktatási Minisztérium, egyetemi tanulmányok és diplomák: http://www.minedu.fi/OPM/Koulutus/yliopistokoulutus/opiskelu_ja_tutkinnot/?lang=en Oktatási Minisztérium, főiskolai tanulmányok és diplomák: http://www.minedu.fi/OPM/Koulutus/ammattikorkeakoulutus/opiskelu_ja_tutkinnot/?lang=en Finn Felsőoktatási Értékelési Tanács (FINHEEC): http://www.finheec.fi Finn ENIC/NARIC Központ: http://www.oph.fi/info/recognition Skandináv Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hálózat (NOQA): http://www.noqa.net 158

FRANCiaország A felsőoktatási rendszernek a Bolognai Folya-

ciklusban különös tekintettel a foglalkoztatha-

mattal összhangban való kiigazítását, amelyet

tóságra. A mesterképzési diploma megszerzé-

1999-ben kezdtek meg, egy sor 2002 áprilisa

sének feltételeit a 2002. 04. 25-i rendelet szabja

óta kibocsátott szabályozás kísérte, amelyet. A

meg. A (piacorientált, illetve kutatásorientált)

leginkább említésre méltó a francia felsőokta-

mesterképzéseket a 2002/2003-as tanévben

tási rendszernek az EFT fejlesztéseihez történő adaptálásáról szóló 2002. április 8-i rendelet., Ez a rendelet a licence-master-doctorat (LMD, vagy Bachelor-Mester-Doctorátus) reform megvalósítását szabályozza. A fokozatok rendszerére gyakorolt hatásán kívül ez a rendelet az

vezették be és 120 ECTS kredit szükséges az oklevélhez az alapképzési diploma után, azaz 300 kredit a baccalauréat vagy érettségi után, amely így a Bac + 5 szintű tanulmányoknak felel meg.

ECTS és az oklevélmelléklet széles körű haszná-

A mesterképzések bevezetésével a felsőoktatás

latát is beindítja.

szerkezete most először egységesíthető az

A régi rendszer három fő cikluson alapult,

egyetemeken és a grande école-okban.

(egy rövidebb ciklussal a kétéves első cikluson

Az LMD reformba minden felsőoktatási intéz-

belül, amely egy közbenső diplomához vezetett), de nem egyezett meg a Bolognai Folyamat keretében leírt szerkezettel. Az új rendszer azonban, ahol három fő ciklusban modulárisan, kreditekre alapozva szervezik az alapképzési (180 ECTS kredit) és mesterképzési (120 kredit, azaz 300 kredit a baccalauréat vagy érettségi után) programokat, már megfelel annak. Min-

ményt bevontak. A 2006-os tanévtől kezdve, az állam és az egyetemek közötti négyéves szerződésekről szóló tárgyalásokat követően minden egyetem számára érvénybe lépett a bevezetés. Az építészeti tanulmányok újrastrukturálása, amelyeket régen egy ciklusban kínáltak, a 2005. június 30-i és július 20-i ren-

den felsőoktatási intézmény azt a programot

deletekkel vált hatályossá. 2010-re az LMD

javasolhatta, amelyet a legmegfelelőbbnek ítélt.

reform minden felsőoktatási intézményre és a

1999-ben a meghirdetett EFT elveknek megfe-

legtöbb szakra vonatkozni fog (néhány tudo-

lelően bevezették a mesterképzési diplomát és

mányág, főként az orvosi és mérnökképzésben,

a piacorientált alapképzési diplomát, az első

még mindig az osztatlan cikluson alapul).

Néhány felsőoktatási intézmény ISCED 5B képzéseket is kínál. Ezeket rendszerint egyetlen kétéves ciklusban szervezik (vagy az orvosi előtanulmányok esetében négyévesben). Egy második, egy évig tartó ciklust (amely egy piacorientált alapképzési oklevélhez vezet) kínálnak a műszaki tanulmányok esetében. Az ISCED 5B szinten azonban nincs alapképzési/ mesterképzési struktúra. Az ilyen szintű oklevelek áthidaló kurzusok és az előzetes tudás elismerése révén (tanulmányok és / vagy szakmai tapasztalatok) belépési lehetőséget nyújthatnak az ISCED 5A szintre, megengedik az ECTS kreditek beszámítását és menteséget nyújtanak minden vagy néhány ISCED 5A szintű program (alapképzés és / vagy mesterképzés) alól.

FR

A doktori tanulmányokat 2002 áprilisában és 2006 augusztusában strukturálták át. A doktori tanulmányokat doktori iskolákba szervezik, és a mesterdiploma után, vagy a mesterdiplomával egyenértékű külföldi diploma megszerzése után külön engedéllyel vagy az előzetes tudás elismerése révén juthatnak be ide a hallgatók. A doktori iskolák olyan doktori programokat kínálnak a doktorjelölteknek, amelyeket hasznosítani tudnak a kutatási projektjükben, valamint olyan szervezett doktori 159

FRANCiaország

FR

kurzusokat is, amelyek azért kellenek, hogy szélesebb körű tudományos tudásra tegyenek szert. Általános szabályként elmondható, hogy három év után, a disszertáció megvédésével ezek a stúdiumok PhD-fokozathoz vezetnek. A PhD-fokozatot egyetemek, az Écoles Normales Supérieures (tudományos vagy irodalmi grandes école-ok), és az erre egyedüliként vagy közösen akkreditált állami felsőoktatási intézmények bocsátják ki, az utóbbiak a felsőoktatásért és kutatásért felelős miniszter rendelete alapján.

A

A doktori képzést elkezdő hallgatók körülbelül 40%-a kap munkaszerződést (mint kutatói ösztöndíjas, ideiglenes oktatási és kutatási asszisztens vagy egy CIFRE szerződés kedvezményezettje). A 2005. január 6-i rendelettel kiszélesítették azt a lehetőséget, hogy egy „közös nemzetközi témafelügyelet” keretében készítse el valaki a Ph.D-jét.

hallgatók számára. Az ECTS-t már kreditát-

Ugyanebben a tekintetben a Ministère de l’éducation nationale, de l’enseignement supérieur et de la recherche (MENESR, vagy Nemzeti Oktatási, Felsőoktatási és Kutatási Minisztérium) és a három érintett felsőoktatási intézményi konferencia közötti elvi megállapodást követően, minden oklevélszintre kiterjesztették a közös vagy kettős diplomák kibocsátásának lehetőségét a 2005. május 11-i határozattal. 160

Répertoire

national

des

certifications

professionnelles-t (RNCP, vagy Nemzeti Képesítési Jegyzéket), amely a Nemzeti Képesítési Keretrendszer (oklevelek, fokozatok és bizonyítványok) megfelelője, a 2002. január 17-i törvénnyel vezették be. Az intézmények a 2002. április8-i rendelet után elkezdték a kínált programokat az ECTS-re átállítani, és bevezették a modularizált tanulmányokat, ami nagyobb rugalmasságot és hatékonyabb tanulmányi tanácsadást biztosít a vitelre és kreditakkumulációra is alkalmazzák és 2007/2008-ra teljes körűen bevezetik az öszszes, az LMD rendszerben működő programra. Az LMD reform keretében felmenő rendszerben vezetik be az oklevélmellékletet (DS) minden felsőoktatási intézményben. 2008-ra minden intézmény automatikusan és ingyen kiállítja franciául és egy, az intézmény által választott nyelven. A hatóságok ösztönző intézkedéseket vezettek be a háromciklusú képzési szerkezet, az ECTS és a DS széleskörű alkalmazására. A folyamat megvalósításának megkönnyítése érdekében intézményi és oktatási tanácsadók nyújthatnak támogatást és tanácsadást a

MENESR által kezdeményezett szerződéses megállapodás keretében, a Bologna Tanácsadói csoporttal együttműködve. Pénzügyi ösztönző intézkedések nincsenek, a négyéves szerződések rendszere azonban lehetővé tehet támogatást az LMD megvalósításának bizonyos elemeire is, ritkábban az ECTS és a DS megvalósítására. Az értékelés / tárgyalás / szerződés folyamatból adódóan, a szerződéses megállapodás egy ellenőrző / követő intézkedést képvisel, amelyet a MENESR a háromciklusú képzési szerkezet, az ECTS és a DS megvalósításának biztosítására használ fel. A minőségbiztosítás tekintetében, a 2002-es szabályozásban meghatározott általános elv a felsőoktatási intézmények, programok, valamint a képesítések rendszeres belső és külső értékelése. A szabályozás a periodikus értékelésen alapul, és az állam nem ad meg semmit (elismerés, címszerzés, finanszírozás) külső értékelés nélkül. A külső értékelési rendszer teljes változáson megy keresztül az Agence d’évaluation de la recherche et de l’enseignement supérieur (AERES, vagy Kutatási és Felsőoktatási Értékelési Ügynökség) létrehozásával, amely 2007-ben kezdi

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

FRANCiaország

2006/07

FR

Source: Eurydice.

161

FRANCiaország meg a tevékenységét. 2006/2007-ig különböző

fejlesztésében. A CNE által végzett intézményi

hatósági jogosítvánnyal rendelkező intézmé-

értékelések, amelyeket az interneten közzétett

nyek hajtják végre a kutatás, a programok és az

(www.cne-evaluation.fr) értékelő jelentés követ,

oklevelek országos szintű periodikus értéke-

az intézmény által benyújtott belső értékelési

lését, a felsőoktatási intézményekre vonatkozó

(önértékelés) jelentésen alapul.

szerződéses megállapodás keretében. Az egyetem és az állam között létrejövő négyéves szerződésről szóló tárgyalások során figyelembe veszik az összes – tudományos, oktatási és irányítási – tevékenység külső értékelésének eredményeit. Figyelembe veszik ezeket akkor FR

is, amikor az állam, amely az oklevelek minőségét garantálja, döntést hoz az oklevelek kibocsátására vonatkozó habilitationról (egyfajta akkreditáció). A nemzeti oklevelek kibocsátására vonatkozó habilitation elnyeréséhez speciális országos bizottságoknak kell értékelniük a mérnöki, üzleti és menedzsment szakokat. Az AERES különösen, a Comité national d’évaluation (CNE, vagy Nemzeti Értékelési Bizottság) – ez egy független, az állami felsőoktatási intézmények értékelése céljából létre-

162

Azért, hogy az intézményeknek a belső értékelések elvégzésében segítsenek, a CNE egy munkacsoportja és az Inspection générale de l’administration de l’éducation nationale et de la recherche (Általános Nemzeti Oktatási és Kutatási Felügyelet), a Conférence des présidents d’université-vel (CPU, vagy Francia Rektori Konferenciával) együttműködve egy Livre de Référencest (Minőségi Szabványok Kézikönyve) készített, amelyet 2003 novemberében adtak ki. A CNE tagja között külföldi akadémikusok is vannak. A franciaországi vagy külföldi akadémiai és nem-akadémiai szakértőket gyakran kérik fel arra, hogy vegyenek részt az értékelésekben. Választott képviselőik révén a hallgatók is részt vesznek az intézményi tanácsokban.

hozott adminisztratív hatóság – által 1984 óta

Jelenleg az intézményi értékelésekért felelős

megszabott tevékenységekért felelős. Tevé-

CNE, és a mérnöki szakok akkreditációjáért fe-

kenységének célja az intézmények átfogó ér-

lelős Commission des titres d’ingénieur (CTI,

tékelése oly módon, hogy segítse őket az

vagy a Mérnöki Oklevelek Bizottsága), tevé-

autonómiájuk gyakorlásában és minőségük

kenységeik külső értékelésére készül fel.

A belső értékelés tekintetében az egyetemek által nyújtott képzés és oktatás értékelési módszereit az adminisztratív tanács határozza meg a tantervi és hallgatói ügyek tanácsának javaslata alapján; ezekben a tanácsokban vannak választott hallgatói képviselők is. A hallgatói képviselők szisztematikus részvétele a különböző belső tanácsokban az egyetemeken vagy szervezeti egységeikben lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy hatást gyakoroljanak az intézményi politika és az intézményi élet főbb irányvonalainak meghatározásába. A Bolognai Folyamat elveivel összhangban az egyetemek és az állam közötti szerződéses megállapodás kiemelte a belső értékelési rendszer megerősítésének fontosságát. 2007-től az új Ügynökség, az AERES, amelyet a 2006. április 18-i kutatási program törvénnyel hoztak létre, minden külső értékelési tevékenységet lefed. Ez fogja átvenni a CNE (a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek értékelése), a Comité national d’évaluation de la recherche (CNER, Nemzeti Kutatási Értékelési Bizottság, a nemzeti kutatóintézetek értékelése) és a Mission scientifique, technique et pédagogique (MSTP, Tudományos, Technikai és Oktatási Misszió, a kutatócsoportok, tanulmányi programok és fokozatok értékelése) jelen-

FRANCiaország legi tevékenységeit. Az AERES független ad-

dési politikáját a 2006. november 3-i rende-

Szervezetek Nemzetközi Hálózatának (INQAAHE).

minisztratív hatóságként tehát le fogja fedni a

letben határozták meg.

Az AERES-nek, amely átveszi a CNE tevékeny-

tanulmányi és / vagy kutatási jellegű felsőok-

A CNE, illetve a CTI teljes jogú tagjai a Felső-

ségeit, majd jelentkeznie kell az ENQA tagság-

tatási intézményekben és nemzeti kutatóinté-

oktatási Minőségbiztosítás Európai Hálóza-

ra. A minőségbiztosításért felelős nemzeti ügy-

zetekben folyó összes tevékenységet. Tanácsá-

tának (ENQA) 2000, illetve 2005 óta. A CNE

nökségeknél és testületeknél nem kell szak-

nak összetételét és hatáskörét, valamint műkö-

tagja még a Felsőoktatási Minőségbiztosítási

értői értékelést végezni.

Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

2002. 04. 08.

Decree No. 2002-481 related to university diplomas and degrees and national degrees

Décret n° 2002-481 relatif aux grades et titres universitaires et aux diplômes nationaux

Decree No. 2002-482 concerning adjustments to the French higher education system to develop the European Higher Education Area

Décret n° 2002-482 portant application au système français d’enseignement supérieur de la construction de l’Espace européen de l’enseignement supérieur

2002-481. sz. rendelet az egyetemi oklevelekről és fokozatokról és az országos szintű fokozatokról

2002. 04. 16.

Decree No. 2002-529 related to the recognition of higher education studies completed in France or abroad

Décret n° 2002-529 relatif à la validation d’études supérieures accomplies en France ou à l’étranger

2002-529 sz. rendelet a Franciaországban és külföldön elvégzett felsőoktatási tanulmányok elismeréséről

2002. 04. 23.

Decree related to university studies leading to a Bachelor’s degree

Arrêté relatif aux études universitaires conduisant au grade de licence

Az alapképzési diplomához vezető egyetemi programokról szóló rendelet

2002. 04. 24.

Decree No. 2002-590 related to the recognition of prior learning by higher education institutions

Décret n° 2002-590 relatif à la validation des acquis de l’expérience par les établissements d’enseignement supérieur

2002-590 sz. rendelet az előzetes tanulás elismeréséről a felsőoktatási intézményekben

2002. 04. 25.

Decree related to the national Master’s degree

Arrêté relatif au diplôme national de master

A nemzeti mesterdiplomáról szóló rendelet

Arrêté relatif aux études doctorales

A doktori tanulmányokról szóló rendelet

Arrêté relatif à la cotutelle internationale de thèse

A közös nemzetközi disszertációfelügyeletről szóló rendelet

Decree related to doctoral studies 2005. 01. 06.

Decree related to joint international thesis supervision

FR

2002-482 sz. rendelet a francia felsőoktatási rendszert érintő módosításokról az EFT fejlesztése érdekében

163

FRANCiaország Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

2005. 05. 11.

Decree No. 2005-450 related to the awarding of degrees in international partnerships

Décret n° 2005-450 relatif à la délivrance de diplômes en partenariat international

2005-450 sz. rendelet az oklevelek kibocsátásáról a nemzetközi partnerségekben

2005. 06. 30.

Decree No. 2005-734 related to studies in architecture

Décret n° 2005-734 du 30 juin 2005 relatif aux études d’architecture

2005-734 sz. rendelet az építészeti tanulmányokról

2005. 07. 20.

Decree related to architecture studies leading to a Bachelor’s degree and Master’s degree in architecture

Arrêté relatif aux cycles de formation des études d’architecture conduisant au diplôme d’études en architecture conférant le grade de licence et au diplôme d’Etat d’architecte conférant le grade de Master

Az alapképzési és a mesterképzési oklevélhez vezető építészeti tanulmányokról szóló rendelet

Decree related to the structuring and validation methods of architecture studies FR

164

Arrêté relatif à la structuration et aux modalités de validation des enseignements dans les études d’architecture

Az építészeti tanulmányok szerkezetéz és hitelesítését érintő módszerekről szóló rendelet

2005. 08. 03.

Decree related to the university degree in technology in the European Higher Education Area

Arrêté relatif au diplôme universitaire de technologie dans l’Espace européen d’enseignement supérieur

Az egyetemi műszaki diplomáról az EFT-ben szóló rendelet

2006. 04. 18.

Planning law No. 2006-450 for research (notably articles 8 to 11 concerning the Agency for the Evaluation of Research and Higher Education)

Loi de programme n° 2006-450 pour la recherche (notamment articles 8 à 11 relatifs à l’agence d’évaluation de la recherche et de l’enseignement supérieur)

A 2006-450 sz. törvény tervezete a kutatásról (különösen a 8-11. sz. cikkelyek a Kutatási és Felsőoktatási Értékelési Ügynökségről)

2006. 08. 07.

Decree related to doctoral studies

Arrêté relatif à la formation doctorale

A doktori tanulmányokról szóló rendelet

2006. 11. 03.

Decree No. 2006-1334 related to the organisation and functioning of the Agency for the Evaluation of Research and Higher Education

Décret n° 2006-1334 relatif à l’organisation et au fonctionnement de l’Agence d’évaluation de la recherche et de l’enseignement supérieur

2006-1334 sz. rendelet a Kutatási és Felsőoktatási Értékelési Ügynökség szervezetéről és működéséről

2007. 04. 11.

Decree n°2007-540 related to the brevet de technicien supérieur general guidelines

Décret n°2007-540 relatif au règlement général du brevet de technicien supérieur

2007-540 sz. rendelet a brevet de technicien supérieur-re vonatkozó általános irányelvekről

Grúzia A grúz felsőoktatási intézményekben 1992-be vezették be a kétciklusú képzési rendszert. 2004. december 21-én, a grúz parlament elfogadta a grúz felsőoktatási törvényt (sakartvelos kanoni ‘umaghlesi ganatlebis shesakheb), amely kimondja, hogy minden grúziai felsőoktatási intézménynek át kell állnia a háromciklusú képzési rendszerre (alapképzés/mesterképzés/ doktori képzés). A törvény átmeneti rendelkezései kimondják, hogy a 2007/2008-as tanévtől minden felsőoktatási intézménynek biztosítania kell a háromciklusú képzési rendszer teljes körű bevezetését (XV. Fejezet, 87. cikkely).

képzésre történő átmenethez szükségesek,

szabályokat és feltételeket kell kidolgoznia az

illetve amelyek a munkaerőpiacon hasznosít-

MA és a PhD-szakok finanszírozására 2007-ben.

hatók(ISCED 5A) (VII. Fejezet, 48. cikkely).

Amint a felsőoktatási törvény módosításai ha-

A törvény szerint, az alapképzési szakok (bakalavriati) legalább 240 ECTS kreditnek megfelelő oktatási programok. A mesterképzések (magistratura) legalább 120 ECTS kreditnek megfelelő oktatási programok. A doktori képzések (doktorantura) legalább 180 ECTS kreditnek megfelelő oktatási programok (VII. Fejezet, 4. cikkely; 2795-ös számú módosítás, 2006. 03. 17.). Az alapképzésben a középfokú vagy ezzel egyenértékű előtanulmányokkal rendelkező személyek kezdhetik meg tanulmányaikat. Az alapképzés az egyetemi képzés első szakasza és olyan tantárgyak széles körű elméleti oktatását is magában foglalja, amelyek a mester-

A mesterképzésben az alapképzési vagy ezzel egyenértékű diplomával rendelkező személyek kezdhetik meg tanulmányaikat. A mesterképzés célja egy képesítés magasabb szintre emelése, a szakmai váltás segítése, illetve szakértői szintű felkészítés a kutatói vagy oktatói mun-

tályba lépnek (ezt 2007/2008-ra várják), az ISCED 5B szakokat jogilag is megkülönböztetik az ISCED 5A szakoktól. Ennek a változásnak a feltételeit belevették a szakképzési törvénybe, amelyet 2007. március 28-án fogadott el a parlament.

kára. A mesterképzési tanulmányoknak olyan

Csak mesterdiplomások vagy ezzel egyenér-

kutatási projektekben kell kicsúcsosodniuk,

tékű diplomával rendelkező személyek iratkoz-

amelyek jelentősen bővítik a meglévő tudást,

hatnak be a doktori programba (VII. Fejezet,

és a munkába álláshoz szükséges képesítést

49. cikkely). 2006. december 31. óta eltörölték

nyújtanak.

a tudományok doktora fokozatot. A doktori

A háromciklusú képzési rendszerrel párhuzamosan 3–5-éves (az orvosi képzéseknél 5–6 éves) okleveles specializált képzés is létezik. Ez egyetlen ciklusból álló felsőoktatási programot jelent, azzal a céllal, hogy a hallgatókat egy speciális szakmára felkészítse (ISCED5A) (VII. Fejezet, 47. cikkely). A 2004-es törvény szerint (VII. Fejezet, 48. cikkely) az a specializált képzési diploma, amelyet egy hatéves orvosi (ideértve az állatorvosit is) program végén bocsátanak ki, mesterdiplomának felel meg.

GE

program elvégzésekor és a disszertáció sikeres megvédésekor a doktori hallgató elnyeri az egyetemi doktori (PhD) fokozatot. A doktori fokozatot a Disszertációs Tanács ítéli meg. A tanácsokat az egyetemi karokon hozták létre, a releváns Disszertációs Tanácsról szóló Rendelkezésben előírt szabályoknak megfelelően, az intézmény Akadémiai Tanácsának jóváhagyásával. Nincs külön jogi szabályozás a doktori tanulmányokra; a doktorjelölteket az Egyetemek az intézmény felvételi eljárásának megfelelően veszik fel. Az egyéni kutatáson kívül az

A 2004-es törvény szerint (88. cikkely), a grúz

egyetem által előírt elméleti képzést is megkö-

Oktatási és Tudományos Minisztériumnak új

vetelik a doktori programokban. A grúziai 165

Grúzia

GE

doktori hallgatók hallgatói státuszban vannak jelen a döntéshozó testületekben, de ugyanazon az egyetemen tanársegédként is alkalmazhatják őket.

tervi reform, Nemzeti Képesítési Keretrend-

A 2004-es felsőoktatási törvény meghatározza azt is, hogy ha a Tudományok Kandidátusa tudományos fokozatot a törvény elfogadása előtt szerezte meg valaki, akkor azt a doktorátussal egyenértékűnek ismerik el. Ez vonatkozik azokra a személyekre, akik aspiránsként (aspiranti) a Tudományok Kandidátusa tudományos fokozatot még az ebben a törvényben szabályozott Disszertációs Tanács megalakítása előtt kapták meg, de nem később, mint 2006. december 31-én (XV. Fejezet, 89. cikkely).

felszínre hozzák a bolognai prioritások megva-

A 407. számú miniszteri rendeletnek megfelelően 2006. május 3-án létrehozták a nemzeti Bologna Tanácsadó csoportot. A csoport tagjait 11 vezető állami és magán felsőoktatási intézmény, a Felsőoktatási Hallgatói Szervezetek Szövetsége és az Oktatási és Kulturális Minisztérium jelölte. A csoport 2007–2010-re hároméves munkatervet dolgozott ki. A Bologna Tanácsadó csoport elsődleges célja a bolognai prioritások hatékony megvalósításának biztosítása. A csoport három fő célkitűzésre összpontosít: minőségbiztosítás (külső és belső), a háromciklusú képzési szerkezet (tan166

szer, stb.) és a képesítések elismerése (ECTS, Lisszaboni Egyezmény, oklevélmelléklet). A csoport tagjai havonta egyszer találkoznak és lósításának problémáit Grúziában. Szemináriumokat szerveznek az összes fenti témáról, és információt terjesztenek az érintettek körében. A Nemzeti Képesítési Keretrendszerről szóló nyilvános vitát 2005 novemberében indították a grúziai Oktatási és Tudományos Minisztérium és az Európa Tanács közös konferenciáján: A Bolognai Folyamat megvalósítása a grúz felsőoktatási rendszerben. Az NKK végső elfogadását 2008 végére tervezik. A 2004-es törvény szerint a felsőoktatási intézményeknek mind a három ciklusra be kell vezetniük az ECTS-t a 2009/10-es tanév elejéig (XV. Fejezet, 87. cikkely). Az intézményi akkreditáció harmadik szakaszában az ECTS bevezetése az akkreditáció egyik kritériuma volt. Ezért minden olyan felsőoktatási intézmény, amely a harmadik szakaszban megkapta az intézményi akkreditációt, már bevezette az ECTS-t; 2006-ban, a több mint 100 felsőoktatási intézmény közül 43 nyerte el az intézményi akkreditációt.

A 2005. április 4-i miniszteri rendeletnek megfelelően, minden felsőoktatási intézményben ki kell állítani azt oklevélmellékletet (DS), amelyet az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az UNESCO / CEPES fejlesztett ki. A DS-t automatikusan és ingyen állítják ki minden tanulmányi szinten,grúzul és angolul. A grúziai Oktatási és Tudományos Minisztériumnak és a Grúz Nemzeti Oktatási Akkreditációs Központnak joga van követő intézkedéseket végezni az ECTS és a DS teljes körű bevezetésével kapcsolatosan. Számos szemináriumot és konferenciát szerveztek az összes érintett számára. Az Akadémiai Elismerési és Mobilitási Részlegnek is joga van követő intézkedéseket lefolytatni a DS-sel kapcsolatosan. A hivatalos ECTS útmutatót lefordították grúz nyelvre is, hogy támogassák a felsőoktatási intézményeket az ECTS bevezetésében. Most dolgozzák ki az ECTS-ről szóló rendelet tervezetét és köröztetik azt a felsőoktatási intézményekben további véleményezésre. A Bologna tanácsadóknak is feladatuk a követő intézkedésekben való részvétel. A 2004-es felsőoktatási törvény (III. Fejezet, 8. cikkely) megköveteli, hogy minden felsőoktatási intézmény létrehozza a belső minőségbiztosítási szolgáltatását; minden akkreditált

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

Grúzia

2006/07

Source: Eurydice.

GE

167

Grúzia

GE

felsőoktatási intézmény már megfelel ennek a

2006. március 27-én a 222-es számú miniszteri

szabályozásnak. A 25. cikkely a Felsőoktatási

rendelet létrehozta a független Oktatási Intéz-

Intézmények Minőségbiztosítási Szolgáltatá-

mények Állami Akkreditációs Ügynökségét

sáról úgy rendelkezik, hogy „a felsőoktatási

(saganmanatleblo datsesebulebebis sakhelmtsipo

intézmények oktatási és kutatási tevékenysé-

akreditaciis samsakhuri). A szervezetet később

gei, valamint a személyzeti továbbképzés rend-

átnevezték Grúz Nemzeti Oktatási Akkredi-

szeres értékelések tárgya, amelyben a hall-

tációs Központtá (ganatlebis akreditaciis erovnuli

gatók is részt vesznek, és amelynek az ered-

centri). A 2004-es felsőoktatási törvény (X. Fe-

ményeit minden érdeklődő számára elérhető

jezet) rendelkezik az összes intézményi és

módon közzé kell tenni”.

programakkreditációs eljárásról és mechaniz-

A grúziai Oktatási és Tudományos Minisztérium

musról. Grúziában az akkreditáció magában

elkészítette egy országos akcióterv vázlatát,

foglalja a belső értékelést, a külső felülvizs-

amelynek részét képezik a felsőoktatási intéz-

gálatot, a hallgatók részvételét és az ered-

mények minőségbiztosítására vonatkozó irány-

mények közzétételét (X-XI Fejezet és a 2006.

mutatások és ajánlások is. A nemzeti akció-

május 10-i, az Állami Oktatási Intézmények

tervet a végső jóváhagyás előtt nyilvánosan is

Állami Akkreditációs Ügynöksége Igazgató-

megvitatják.

jának 3. számú rendelete).

A 2004-es felsőoktatási törvénynek megfelelően az akkreditált felsőoktatási intézmények által kibocsátott okleveleket az állam automatikusan elismeri. Csak az akkreditált felsőoktatási intézmények kaphatnak állami oktatási ösztöndíjat (1). A nem akkreditált felsőoktatási intézmények nem vehetnek fel hallgatókat az Egységes Nemzeti Felvételi Vizsga alapján. Az akkreditáció az állami felsőoktatási intézmények számára Kötelező, és választható a magán felsőoktatási intézmények számára. A törvény kimondja, hogy ötévente az akkreditációt meg kel újítani. Ha egy intézmény feltételes akkreditációt kap, akkor két év után kell a felülvizsgálatot elvégezni. A Nemzeti Oktatási Akkreditációs Központ még nem tagja a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózatának (ENQA), de készül arra, hogy tagnak jelentkezzen. Az Ügynökséget nemrégiben alapították, és az állam által elismert. Még nem végeztek nála szakértői értékelést.

(1) Állami oktatási ösztöndíj: normatív állami finanszírozás a hallgatók után: az Egységes Nemzeti Felvételi Vizsga eredményén alapul, és azért hozták létre, hogy az alapképzést az akkreditált felsőoktatási intézményekben finanszírozza

168

Grúzia Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

2004. 12. 21.

Law of Georgia on Higher Education

Sakartvelos kanoni ‘umaghlesi ganatlebis shesakheb’

Grúz felsőoktatási törvény

2005. 04. 15.

Decree No 149 of the Minister of Education and Science of Georgia on the approval of the State Document for the completion of higher education studies – the Diploma Supplement

Sakartvelos ganatlebisa da mecnierebis ministris 2005 tslis 5 aprilis #149 brdzaneba umaglesi ganatlebis damadasturebeli sakhelmtsipo dokumentis – diplomis danartis formis damtkicebis shesakheb

A grúz Oktatási és Tudományos Miniszter 149. sz. rendelete a felsőoktatási tanulmányok befejezéséről szóló állami dokumentum jóváhagyásáról – az oklevélmelléklet

2005. 07. 26.

Decree No 374 of the Minister of Education and Science of Georgia on the introduction of the special programme promoting foreign nationals’ studies in Georgian accredited higher education institutions and on the rule for allocating state grants to them

Sakartvelos ganatlebisa da mecnierebis ministris 2005 tslis 26 ivlisis #374 brzaneba uckho qveknis mokalaketa sakartvelos akreditebul umaghles saganmanatleblo datsesebulebebshi stsavlis khelsheckobis specialuri programis damtkicebisa da uckho kveknis mokalakeebze sakhelmtsifo sastsavlo grantis ganatsilebis tsesis shesakheb

A grúz Oktatási és Tudományos Miniszter 374. sz. rendelete a külföldi állampolgárok grúz felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányainak elősegítésére létrehozott különleges programról és állami ösztöndíjak megítéléséről a számukra

2005. 11. 18.

Decree No 633 of the Minister of Education and Science of Georgia on the approval of Georgian higher education Baccalaureate (bachelor’s level) specialisations

Sakartvelos ganatlebisa da mecnierebis ministris 2005 tslis 18 noembris #633 brdzaneba sakartvelos umaghlesi saganmanatleblo datsesebulebebis bakalavriatis specialobata chamonatvalis damtkicebis shesakheb

A grúz Oktatási és Tudományos Miniszter 374. sz. rendelete a grúz felsőoktatási alapképzési szakok jóváhagyásáról

2005. 12. 26.

Decree No 721 of the Minister of Education and Science of Georgia on the approval of the statute for the first election of a legal entity of public law – HEI managerial bodies

Sakartvelos ganatlebisa da mecnierebis ministris 2005 tslis 26 dekembris #721 brdzaneba sajaro samartlis iuridiuli piris –umaghlesi saganmanatleblo datsesebulebis martvis organoebis pirveli archevnebis chatarebis debulebis damtkicebis shesakheb

A grúz Oktatási és Tudományos Miniszter 721. sz. rendelete egy a felsőoktatási intézmények vezetői testületének, mint önálló jogi személynek a megválasztását célzó alapszabály jóváhagyásáról

2006. 01.17.

Decree No 33 of the Minister of Education and Science of Georgia for licensing educational activities

Sakartvelos ganatlebisa da mecnierebis ministris 2006 tslis 17 ianvris #33 brdzaneba saganmanatleblo datsesebulebata saqmianobaze licenziis gacemis shesakheb

A grúz Oktatási és Tudományos Miniszter 33. sz. rendelete az oktatási tevékenységek engedélyezéséről

GE

169

Grúzia

GE

170

Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

2006. 03. 27.

Decree No 222 of the Minister of Education and Science of Georgia on the establishment of a legal entity of public law – the State Accreditation Agency for State Educational Institutions – and approval of its statute (later called The National Education Accreditation Centre of Georgia)

Sakartvelos ganatlebisa da mecnierebis ministris 2006 tslis 27 martis #222 brdzaneba sajaro samartlis iuridiuli piris – saqartvelos saganmanatleblo datsesebulebebis saxelmtsifo saakreditacio samsaxuris dafudznebisa da misi debulebis damtkicebis shesakheb

A grúz Oktatási és Tudományos Miniszter 222. sz. rendelete Az Állami Oktatási Intézmények Állami Akkreditációs Ügynöksége – mint önálló jogi személy – létrehozásáról, és alapító okiratának jóváhagyásáról (amelyet később Nemzeti Oktatási Akkreditációs Központnak neveztek)

2006. 05. 03.

Decree No 407 of the Minister of Education and Science of Georgia on the establishment of the National Team of Bologna Promoters

Sakartvelos ganatlebisa da mecnierebis ministris 2006 tslis 3 maisis #407 brdzaneba boloniis procesis mkhardamcheri erovnuli gundis shekmnis shesakheb.

A grúz Oktatási és Tudományos Miniszter 407. sz. rendelete a nemzeti Bologna Tanácsadó csoport létrehozásáról

2006. 05. 10.

Decree No 3 of the Director of the State Accreditation Agency for State Educational Institutions on the approval of the procedure for recruiting accreditation experts and opening competition

Sakartvelos saganmanatleblo datsesebulebebis sakhelmtsifo saakreditacio samsakhuris direqtoris 2006 tslis 10 maisis N 3 brdzaneba akreditaciis ekspertta sherchevis tsesis damtkicebisa da konkursis gamockhadebis shesakheb

Az Állami Oktatási Intézmények Állami Akkreditációs Ügynöksége igazgatójának 3. számú rendelete az akkreditációs szakértők felvételi eljárásának jóváhagyásáról és a nyílt verseny meghirdetéséről

2007. 03. 27.

Law of Georgia on Professional Education

Sakartvelos kanoni profesiuli ganatlebis shesakheb

A grúz szakképzési törvény

horvátország A Bolognai Folyamat megvalósításának a keretét a horvát felsőoktatási rendszerben a 2003 júliusában elfogadott tudományos tevékenységről és a felsőoktatásról szóló törvény és annak 2004. júliusi módosításai teremtették meg. A törvény magában foglalja a Bolognai Folyamat elveit és elrendeli, hogy a 2005/2006os tanévtől be kell vezetni a három fő ciklusra épülő képzési szerkezetet.

prvostupnica (baccalaureus/baccalaurea) cím-

Ennek a törvénynek az elfogadásával minden felsőoktatási intézményt jogilag köteleztek arra, hogy a Bolognai Folyamat elveivel összhangban alakítsa át a képzéseinek a szerkezetét, és jelentkezzen akkreditációra az Oktatási, Tudományos és Sportminisztériumnál. A Nemzeti Felsőoktatási Tanács értékelte a szakokat; 2005 elején kezdték meg az első és második ciklusú szakok értékelését és a 2005/2006-os tanév elejére már több mint 800 szakot értékeltek. A tanulmányi programok átfogó minőségét értékelték a nemzetközi szabványokkal összehasonlításban, miközben külön hangsúlyt helyeztek arra, hogy a javasolt szakok megfelelnek-e a Bolognai Folyamatnak, és hogy megfelelnek-e az oktatókra és az elérhető fizikai erőforrásokra vonatkozó előírásoknak.

leteken, mint a jog (5+0) és az orvostudomány

Az első ciklusú egyetemi tanulmányok (ISCED 5A) általában 3-4 évig tartanak, és a prvostupnik/

(szakértő) címhez vezet. A szakképzésben vég-

hez vezetnek. A második ciklus általában 1-2 évig tart, és a star/magistra struke (MA vagy MSc) címhez vezet. A felsőoktatási intézmények többsége bevezette a 3+2 modellt, és csak egy kisebbségük adoptálta a 4+1 modellt. Az osztatlan tanulmányok, amelyeket integrált alapképzési és mesterképzési tanulmányoknak hívnak, még mindig elérhetők az olyan terü(6+0). Az osztatlan, Bologna-előtti tanulmányok a háromciklusú képzési szerkezettel párhuzamosan léteznek. E tanulmányokat azoknak a hallgatóknak kínálják, akik a 2004/2005-ös tanévben iratkoztak be, mielőtt a Bolognai Folyamat elvei szerinti átstrukturálás megtörtént, és addig lesznek elérhetők, amíg ezek a hallgatók végeznek. Új hallgatók már nem iratkozhatnak be ezekre a szakokra. Az alapképzési és mesterképzési szerkezet a szakmai képzésre is vonatkozik (ISCED 5B). Az első ciklus általában 2-3 évig tart, és a harmadik év elvégzése után a stručni prvostupnik/ prvostupnica (professzionális baccalaureus/ baccalaurea) címhez vezet. A második ciklus általában 1-2 évig tart, és a specijalist struke zettek folytathatják a tanulmányaikat egyetemi

szinten (ISCED 5A), de a felvételi követelményeket az egyes felsőoktatási intézmények határozzák meg. Az új akadémiai és szakmai fokozatokról szóló törvény, amely jelenleg tervezet szakaszban van, szabályozni fogja a hallgatók által a bolognai struktúrájú szakokon megszerzett egyes szakképzettségekkel és specializációkkal járó címeket. Szabályozni fogja azt a szakképesítést is, amely egy három évnél rövidebb szakmai tanulmányok végén szerezhető meg. A 2003. júliusi törvény rendelkezéseinek megfelelően, az új doktori tanulmányok legalább három évig tartanak, és a doktor znanosti vagy doktor umjetnosti (Természet-tudományi PhD. vagy Humántudományi PhD) címhez vezetnek.

HR

Az ezekre a Bologna-előtti tanulmányokra 2005 előtt beiratkozott hallgatók számára a mesterdiplomával azonos tudományterületen folytatott doktori programok tarthatnak csak egy évig is, míg a társadalomtudományi doktori programok két évig tartanak. Ezeket a programokat csak addig kínálják, amíg a bentlévő hallgatók végeznek; ezekre a programokra már nem iratkozhatnak be új hallgatók. Általában nem szükséges kötelező előkészítő kurzusokat elvégezni ahhoz, hogy a doktori tanulmányokra be lehessen iratkozni. A felvé171

horvátország teli követelmény általában a mesterképzés alatt

Az ECTS bevezetése is jogi kötelezettség volt

elért meghatározott átlagosztályzat és ajánló-

az összes felsőoktatási intézmény számára, a

levelek csatolása. Néhány szakon (pl. az orvosi

2003. júliusi törvény rendelkezéseinek megfe-

egyetemeken) tudományos publikációk és /

lelően. A 2005/2006-os tanévtől kezdve min-

vagy speciális kurzusok elvégzése is a felvételi

den szak bevezette az ECTS-t, amelyet kredit-

követelményekhez tartozik.

átvitelre és kreditakkumulációra is használnak.

A korábbi rendszerben egyes esetekben a szervezett kurzusok elvégzése is a követelmények közé tartozott; a doktorátust azonban a szervezett oktatásban való részvétel nélkül is meg lehetett szerezni. Az új doktori fokozatot azonban már nem lehet a doktori tanulmányi prog-

HR

ram nélkül megszerezni, ez pedig szervezett kurzusokat (20–30%) és egyéni kutatást (70–80%) is magába foglal. A harmadik ciklus értékelése 2005 végén kezdődött és 2007-ben fogják befejezni. Az értékelést a Nemzeti Felsőoktatási Tanács végezte, és hasonló elveken alapul, mint az első és a második ciklusú szakok értékelése.

172

Az egyetemi vagy szakmai képzési első ciklus során a hallgatók 180–240 ECTS kreditet, az egyetemi vagy szakmai képzési második ciklus során pedig 60–120 ECTS kreditet szereznek. A megszerzett kreditek teljes számának az első és a második ciklus során összesen legalább 300 kreditnek kell lennie. ECTS kreditet a harmadik ciklusban is adnak; a felsőoktatási intézményeknek kötelező használniuk az ECTS-t, de szabadon eldönthetik a harmadik ciklusú tanulmányok elvégzéséhez szükséges kreditek számát. A 2003. júliusi törvény rendelkezett arról is, hogy az oklevélmellékletet (DS) (dodatak

A 2003. júliusi törvény először nyitotta meg a

diplomi vagy dopunska isprava) minden felső-

lehetőséget a közös tanulmányok szervezésére.

oktatási intézménynek ki kell bocsátania. A

A közös tanulmányok és közös diplomák fej-

2004. decemberi, az Oklevelek Tartalmát és a

lesztésének céljából a Horvát Nemzeti Tudomá-

Kiegészítő Dokumentumokat szabályozó ren-

nyos, Felsőoktatási és Technológiafejlesztési

delet meghatározza a DS tartalmát és elrendeli,

Alapítvány elindította a Közös Tanulmányok

hogy minden diplomázó hallgatónak ki kell

Fejlesztését 2005-ben. Eddig négy közös tanul-

adni, aki a 2005/2006-os tanévben vagy ké-

mányi projektet fogadtak el finanszírozásra.

sőbb iratkozott be a felsőoktatásba. Ez azt

jelenti, hogy csak az új bolognai struktúrájú programba beiratkozott hallgatók kapják meg a DS-t; a hároméves szakokra először 2008-ban fogják kiadni. Ennek a rendeletnek a további módosításai, amelyeket 2007 elején fognak elfogadni, úgy rendelkeznek, hogy a DS-t automatikusan és ingyen kell kiállítani ezeknek a hallgatóknak, angolul és horvátul. Az utóbbi néhány évben néhány kar már kiállította a DS-t a Bologna előtti programokban végzett hallgatóknak is. Angolul a hallgatók kérésére és térítésért állítják ki. 2006 elején az Oktatási, Tudományos és Sportminisztérium munkacsoportot alakított, amely megkezdte a Horvát Képesítési Keretrendszer (HKK) kidolgozását. Minden érintettnek bemutatták és megvitatták velük a HKK-ra tett javaslatot. Eddig a HKK nyolc szintjét csak kreditintervallumokban és az adott szinten elvégzett tanulmányok után megszerezhető képesítésekben írták le. 2007-ben a munkacsoport minden szintre meghatározza a közös szabványokat és leírásokat; ez lesz az alapja a mérhető tanulási eredményeken és készségeken alapuló összes képesítés részletes leírásának. 2006 januárjában bevezették a felsőoktatási intézmények új egyösszegű finanszírozási modelljének első szakaszát. Ebben a modellben a

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

horvátország

2006/07

HR

Source: Eurydice.

173

horvátország teljes finanszírozási összeget (fizetések, dologi

nak és értékelésének szabványaira és kritériu-

költségek, ösztöndíjak, hallgatói tevékenysé-

maira vonatkozó szabályozás kapcsán, kijelöli

gek, stb.) az állami költségvetésből közvetlenül

az értékelőket és elvégzi a felsőoktatási intéz-

az egyetemeknek utalják át, amelyek aztán

mények és programok értékelését.

felosztják az összeget saját részlegeikben. Így az egyösszegű finanszírozási modell minden egyetemre egyetlen finanszírozási politikát ve-

obrazovanje) szakmai támogatásával végzi a

egységét jelképezi.

feladatait. A Tudományos és Felsőoktatási

testület a Nemzeti Felsőoktatási Tanács (Nacionalno vijeće za visoko obrazovanje), a horvátországi felsőoktatási rendszer fejlesztésének és

Ügynökséget létrehozó rendeletet 2004 júliusában fogadták el, és az Ügynökség 2005. január óta működik. Minőségbiztosítási Részlegén keresztül az Ügynökség felelőssége a fel-

minőségének feladatával megbízott szakértői

sőoktatási intézmények, azok szakjainak és

és tanácsadói testület. Az 1993-as Felsőoktatási

minőségbiztosítási

Törvénnyel hozták létre, mint a horvát parla-

folyamata során nyújtott szakértői támogatás.

ment által kinevezett független testületet úgy

Adatokat is gyűjt és elemez a nemzeti felső-

hogy képes legyen a felsőoktatási intézmények

oktatási és tudományos rendszerről.

pártatlan minőségellenőrzésére. A tudományos tevékenységről és a felsőoktatásról szóló törvénynek megfelelően az új Nemzeti Tanácsot 2004. december végén állították fel, újrafogalmazott felelősségi körökkel. A Tanács intéz-

174

tatási Ügynökség (Agencija za znanost i visoko

zet be és pénzügyi oldalról az egyetemek jogi A külső minőségbiztosításért felelős nemzeti

HR

A Nemzeti Tanács a Tudományos és Felsőok-

rendszerének

értékelési

A Nemzeti Tanács 2001-ben tagjává vált a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökségek Kelet- és Közép-európai Hálózatának (CEE Network). A Tudományos és Felsőoktatási Ügy-

kedéseket foganatosíthat a felsőoktatás szín-

nökség részt vesz nemzetközi együttműkö-

vonalának emelésére, terveket javasolhat a

désekben a felsőoktatás területén, és hivata-

felsőoktatási intézmények hálózatának fejlesz-

losan benyújtotta jelentkezését a Felsőoktatási

tésére, tanácsadóként működik a miniszter

Minőségbiztosítás Európai Hálózatának (ENQA)

mellett a felsőoktatási intézmények alapításá-

2007. január 2-án.

A felsőoktatási intézmények, és programok külső értékelését a Nemzeti Tanács végzi, az intézményi és programakkreditáció céljából, amelyet az Oktatási, Tudományos és Sportminisztérium adhat meg, és az állami finanszírozás megítélésének egyik feltétele. A felsőoktatási intézményeket a Nemzeti Tanács által megállapított munkaterv szerint értékelik. 2007 elején a Nemzeti Tanács egy négy éves értékelési tervet fog elfogadni. Az értékelés céljaira a Nemzeti Tanács kijelöl egy szakértői bizottságot, amelynek tagjai jelentést nyújtanak be a Nemzeti Tanácsnak az Ügynökségen keresztül. A felsőoktatási intézmények értékelésének egyik kritériuma az önértékelés. Az értékelés helyszíni látogatást is magában foglal. Az értékelés alapján a Nemzeti Tanács javaslatot tesz a miniszternek az akkreditáció megadására vagy elutasítására. A Nemzeti Tanács közzéteszi a felsőoktatási intézmények és szakok értékelésének eredményeit. A külső minőségbiztosításra vonatkozóan a hét horvát egyetem közül négyben hoztak létre minőségbiztosítási irodát, míg a fennmaradó háromban a létrehozásuk folyamatban van. Ezek az irodák fogják alkotni a Nemzeti Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hálózatot, amelyet az Ügynökség felügyel és koordinál. A hall-

horvátország gatókat bevonták néhány felsőoktatási intézmény belső értékelésébe, az ECTS bizottságok, minőségértékelési bizottságok és hallgatói ér-

tékelési projektek révén, valamint azáltal, hogy tagjai a kari tanácsnak és az egyetemi szenátusoknak.

Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

2003. 07. 23.

Act on Scientific Activity and Higher Education

Zakon o znanstvenoj djelatnosti i visokom obrazovanju

A tudományos tevékenységről és a felsőoktatásról szóló törvény

2003. 09. 25.

Act on Recognition of Foreign Education Qualifications

Zakon o priznavanju inozemnih obrazovnih kvalifikacija

A külföldi oktatási képesítések elismeréséről szóló törvény

2004. 07. 15.

Regulation on Establishing the Agency for Science and Higher Education

Uredba o osnivanju Agencije za znanost i visoko obrazovanje

A Tudományos és Felsőoktatási Ügynökséget létrehozó rendelet

Act on Revisions and Additions to the Act on Scientific Activity and Higher Education

Zakon o izmjenama i dopunama zakona o znanstvenoj djelatnosti i visokom obrazovanju

A tudományos tevékenységről és a felsőoktatásról szóló törvény módosításairól és kiegészítéseiről szóló törvény

2004. 12. 29.

Regulation on the Content of Diplomas and Additional Documents on Studies

Pravilnik o sadržaju diploma i dopunskih isprava o studiju

Az Oklevelek Tartalmát és a Kiegészítő Dokumentumokat szabályozó rendelet

2004. 12. 29.

Regulation on Measures and Criteria for the Evaluation of Quality and Efficiency of Higher Education Institutions and Study Programmes

Pravilnik o mjerilima i kriterijima za vrednovanje kvalitete i učinkovitosti visokih učilišta i studijskih programa

A Felsőoktatási Intézmények és Programok Mérési és Értékelési Kritériumairól szóló rendelet

2004. 07. 21.

HR

175

magyarország A felsőoktatási szektor szervezetét a Felső-

ramok beszámítanak az ISCED 5A szakokba,

oktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény sza-

legfeljebb 60 kreditpont erejéig.

bályozza.

A doktori fokozathoz vezető folyamatnak két,

Az új, három cikluson alapuló képzési szer-

bármilyen oklevelet követhetnek (alapképzési

jogilag elkülönülő része van. Először, a kutatói

kezetet 2004 decemberében fogadták el.

vagy mesterképzési). Ezek egy bizonyos tanul-

képzési program hat féléven keresztül tart,

Csaknem minden fontosabb tudományterü-

mányi területen való specializációt foglalnak

leten alkalmazták az új struktúrát. A kivételek

magukban (és a végzéskor bizonyítvány ki-

az orvosi, gyógyszerészeti, fogorvosi és állat-

bocsátásával járnak), de nem vezetnek újabb

orvosi képzések, az építészet, a jog és bizonyos

végzettséghez. Egy hároméves, már létező dok-

iparművészeti szakok, amelyek megtartották

tori képzés követhet bármely mesterdiplomát, vagy ezzel egyenértékű oklevelet. A mester-

összesen 180 kreditponttal. A szervezett oktatás szerves részét képezik a doktori szakasznak. Másodszor, a befejezett kutatói képzéssel együtt, a fokozat megítélésének folyamata két idegen nyelv középfokú ismeretét követeli meg, és egy írásos disszertációt, amelyet tudományos publikációk támasztanak alá. A jelölteknek két

Az 5-6 évig tartó szakokat megtartják az alap-

diplomán, vagy ezzel egyenértékű oklevélen

képzés / mesterképzés struktúrával párhuzamo-

kívül minden jelöltnek C-típusú középfokú

nyilvánosan meg kell védeniük a disszertá-

san egy bizonyos átmeneti időszakra. A felső-

idegen nyelvvizsgával kell rendelkeznie (írás és

ciójukat. Az ISCED 6 kutatói képzés tehát az

oktatási intézményeket kötelezi a törvény arra,

szóbeli) és részt kell vennie a felvételi eljáráson,

egyéni kutatás mellett a doktori programok

hogy a 2006/2007-es tanévtől kezdve a három

amely egy írott disszertációtervből és egy in-

részét képezi.

cikluson alapuló szakokat indítsák.

terjúból áll. Az intézmények további felvételi

A 2005-ös felsőoktatási törvény rendelkezik a

Az első ciklus az ISCED 5A szintű szakokra vo-

követelményeket is megszabhatnak. A doktori

szóbeli doktori vizsgán kell megfelelniük és

nemzetközi közös vagy kettős diplomákról,

natkozik, amelyek 6–8 félévesek (3-4 év; 180–240

képzésnek négy alaptípusa van:

amelyet két vagy több felsőoktatási intézmény

kreditpont), és alapfokozathoz vezetnek. A má-

(1) t eljes idejű képzésben részt vevő, állami

adhat ki. Mivel a közös diplomák kibocsátása

sodik ciklus mesterfokozathoz fog vezetni

ösztöndíjas hallgató (államilag finanszíro-

ISCED 5A szinten, és 2–4 féléves lesz (1-2 év;

zott hallgató)

60 –120 kreditpont). A kétéves, ISCED 5B szintű felsőfokú szakképzések is elérhetők választható módon az első ciklusú képzések előtt, és felsőfokú szakképesítéshez vezetnek. Az ilyen prog176

gató.

Az ISCED 5A szintű szakirányú továbbképzések

az osztatlan ciklusú, 5-6 éves szerkezetet. HU

(4) a doktori fokozatra egyénileg készülő hall-

(2) t eljes idejű képzésben részt vevő hallgató, állami ösztöndíj nélkül (3) r észidős képzésben részt vevő hallgató

csak 2006 márciusa óta lehetséges, korlátozott az ezzel kapcsolatos tapasztalat. Egy szakértői hálózat írásos koncepciót készített a Nemzeti Képesítési Keretrendszer kialakítására. Ez egy „ernyőtípusú” keretrendszer lesz, amely az oktatás különböző alszektorainak

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

magyarország

2006/07

HU

Source: Eurydice.

177

magyarország képesítési rendszerei (közoktatás, szakképzés,

A Bolognai Folyamat legtöbb aspektusára

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizott-

felsőoktatás, felnőttképzés) számára ad majd

léteznek követő intézkedések (ösztönző és

ságot (MAB) 1993-ban hozták létre. A 2005-ös

keretet, kimenet-alapú megközelítést alkalmaz-

ellenőrző intézkedések). Pénzügyi, adminiszt-

felsőoktatási törvény rendelkezéseinek megfe-

va. Egy tárcaközi bizottság fogja a keretrend-

ratív és tanácsadási szolgáltatásokat (pl. a ki-

lelően a MAB felelős az intézmények és szakok

szer részleteit kidolgozni, mielőtt az a kormány

meneti követelmények megtervezése az új ok-

minőségbiztosításáért (akkreditáció) és tá-

elé kerül 2007 őszén. A keretrendszer megvaló-

levélszerkezethez, a javaslat megvitatása a

mogatja az intézményeket a belső minőség-

sítását a tervek szerint az új, 2007–2013 közötti

munkaerőpiac releváns képviselőivel, az új

biztosítási mechanizmusok kialakításában. Az

időszakra szóló Új Nemzeti Fejlesztési Tervből

tantervek megtervezéséhez nyújtott anyagi tá-

fogják finanszírozni (Nemzeti Stratégiai Refe-

mogatás a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében)

renciakeret).

vezettek be országos szinten a hatóságok azért,

Az ECTS az egyetlen létező kreditrendszer. 2000 novembere óta törvény rendelkezik róla,

HU

és a 2003/2004-es tanévben általánosan bevezették és a gyakorlatban alkalmazzák. Az ECTS kötelező, kreditátvitelre és kreditakkumulációra egyaránt alkalmazzák.

178

hogy bátorítsák a háromciklusú képzési szerkezet teljes bevezetését. Az anyagi támogatásra pályázatot lehetett benyújtani. A pénzügyi ösztönző intézkedések összege a pályázat típusától és tartalmától (pl. új szak tanterve, minőségbiztosítás, stb.) függően változhat. A támogatás felhasználását nyomon követik.

akkreditációs eljárás kötelező a felsőoktatási intézmények minden típusára és programjára. A MAB egy független szakértői testület, amelynek 29, a felsőoktatási és kutatóintézetek által jelölttagja van. Két, szavazásra nem jogosult hallgatói tagja van, akik a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját és a Doktoranduszok Országos Szövetségét képviselik, és részt vesznek a testület plenáris ülésein. A hallgatói részvételt hivatalosan szabályozzák és kötelező. A MAB dönthet úgy, hogy meghív

Az oklevélmellékletet (DS) 2003 júliusa óta

Ami az ECTS-t illeti, az Országos Kredittanács

néhány tanácsadót az üléseire olyan tudo-

adják ki a felsőoktatási intézmények. 2006 már-

technikai segítségnyújtást, információs ponto-

mányterületekről, amelyeket a teljes jogú

ciusa óta, a 2005-ös felsőoktatási törvény

kat és más adminisztratív és tanácsadási szol-

tagok (jelenleg 5) és a rendszeres résztvevők

rendelkezéseinek megfelelően, minden felső-

gáltatásokat alakított ki, amely az olyan követő

(jelenleg 6) nem képviselnek. A tanácsadók és

oktatási intézmény automatikusan és ingyen

intézkedésekért is felelős, mint az általános kre-

a rendszeres résztvevők részt vesznek a vi-

kiállítja a dokumentumot magyarul, angolul és

ditmonitoring. A Nemzeti Europass Központ

tákban, de nem szavazhatnak. Alkalmanként

/ vagy egy etnikai kisebbségi nyelven, ha a ta-

(NPK) adminisztratív és tanácsadási szolgálta-

külföldi szakértőket is meghívhatnak.

nulmányokat ezen a nyelven végezték el. A DS

tásokat vezetett be a DS teljes bevezetésének

A MAB-nak van egy kilenctagú Nemzetközi

első példánya ingyenes a felsőoktatás minden

támogatására. Az NPK a követő intézkedésekért

Tanácsadó Testülete. Ennek a testületnek a

szintjén.

is felelős.

feladata a MAB működési elveinek, eljárási

magyarország rendjének, valamint akkreditációs követelményeinek és gyakorlatának a véleményezése és értékelése, különös tekintettel a nemzetközi követelményekkel való összhangra. A belső értékelés tekintetében az intézményeknek éves intézményi értékelési jelentést kell készíteniük, amelyet az intézményi tanács megvitat és szavaz róla. Az akkreditációs eljárás és a monitoring eljárás részeként önértékelési dokumentációt is készíteniük kell, amelyhez a MAB részletes útmutatást nyújt. A hallgatók intézményi szinten részt vesznek az értékelési eljárásban. Az intézmény éves értékelési jelentését a Szenátus fogadja el, melyben vannak hallgatói képviselők. Az önértékelési dokumentumok helyet adnak a hallgatóknak a véleményük kifejtésére. A külső értékelés egy hosszadalmas, többszintű folyamat. Az intézmény az előre meghatározott MAB útmutatások alapján készíti el dokumentációját és önértékelési jelentését. A MAB Látogató Bizottságot jelöl ki, amelynek összetétele az intézmény típusától, a karok számától és a szakok számától függően változik. Az önértékelési jelentés, a tapasztalatok, a dokumentált interjúk és találkozók alapján a Látogató Bizottság elkészíti a saját jelentését a MAB számára. A jelentést, a véleményeket és

az értékelést kommunikálják az intézmény felé, amelynek lehetősége van további megjegyzéseket tenni. Az ilyen módon tovább kiegészített jelentés a MAB plénuma elé kerül, ahol véglegesítik. A Látogató Bizottság a külső értékelési eljárás során találkozik a hallgatókkal és a képviselőikkel és az előre meghatározott útmutatók alapján interjút készít. Országos szinten a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának és a Doktoranduszok Országos Szövetségének egy-egy tagját delegálják a MAB ülésein való rendszeres részvételre.

mények pénzügyi tevékenységének ellenőrzésének jogát az Állami Számvevőszék gyakorolja. A MAB teljes jogú tagja a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózatának (ENQA) 2000 óta. A MAB tagja még a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szervezetek Nemzetközi Hálózatának (INQAAHE) és a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökségek Kelet- és Közép-európai Hálózatának (CEEN).

Az akkreditációs eljárás kötelező és két külön eljárást foglal magában. Egyrészt magában foglalja a felsőoktatási intézmény vizsgálatát (oktatási és képzési tevékenységek és feltételek, kutatási tevékenységek és erőforrások, személyzet, szervezeti struktúra és infrastruktúra), másrészt pedig magukat a programokat (tanterv tartalma, az elmélet és gyakorlati oktatás aránya, minősített oktatók és infrastruktúra).

HU

Nyolcévenként minden intézménynél el kell végezni az akkreditációs eljárást, illetve egy monitoring eljárást négy év után. Az akkreditációs eljárás eredményének összefoglalóját közzéteszik az Akkreditációs Értesítőben, valamint a MAB honlapján. A felsőoktatási intéz179

magyarország Jogi és / vagy hivatalos referenciák

HU

Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

1999. 06. 04. (Érvényes:1999.06.12 –  2006. 03.01-ig)

Act No. LII of 1999 on institutional integration (first step towards a linear degree system)

A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX törvény módosításáról szóló1999. LII. törvény

2000. 11. 29. (Érvényes: 2000. 12. 07 – 2006. 04. 13-ig)

Governmental Decree 200/2000 (XI. 29.) on the A felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) implementation of the credit system and on the central bevezetéséről és az intézményi kreditrendszerek egységes registration of institutional credit systems nyilvántartásáról szóló 200/2000 (XI. 29.) Korm. rendelet

2001. 12. 24. (Hatályba lépett: 2002. 01. 01-én)

Act No. XCIX of 2001 regulating the implementation of ECTS

A felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi XCIX. törvény

2003. 06. 03. (Érvényes: 2003. 07. 01 – 2006. 03. 01-ig)

Act No. XXXVIII of 2003 regulating the implementation of the Diploma Supplement

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXXVIII. törvény

2005. 11. 29. (Hatályba lépett: 2006. 03. 01)

Act No. CXXXIX of 2005 on Higher Education

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény

2005. 12. 22. (Hatályba lépett: 2005. 12. 30.)

Governmental Decree 289/2005 (22.XII) regulating the new degree structure

A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet

2006. 03. 28. (Hatályba lépett: 2006. 07. 01.)

Governmental Decree 69/2006 on the Hungarian Higher Educational Accreditation Committee

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságról szóló 69/2006 (III. 28.) Korm. rendelet

Honlapok A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság honlapja, további információk az akkreditációs eljárás eredményéről: http://www.mab.hu A MAB Nemzetközi Tanácsadó Bizottságának 2006-os találkozójának ajánlásai: http://www.mab.hu/doc/recomFinal0606.doc A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság külső értékelése: http://www.mab.hu/english/doc/extevalhac.pdf

180

írország Az 1997-ben, illetve 1999-ben elfogadott egyetemi törvény, illetve a képesítésekről (Oktatás és Képzés) szóló törvény szabályozza a Bolognai Folyamathoz kötődő legtöbb intézkedést a felsőoktatási intézményekben.

fokozattal rendelkeznek, de nagyon kevés

A háromciklusú képzési szerkezet a Bolognai Folyamatnál korábban jött létre. Minden hallgató ebben a szerkezetben iratkozott be, akik a felsőoktatási intézmények által kínált ISCED 5A szinten tanul. A képesítések kibocsátását a fent említett törvények irányítják.

ügyelt kutatási folyamat révén lehet megsze-

Az alapképzési diplomát általában 3 vagy 4 év után lehet megszerezni, de ez tovább is tarthat bizonyos tanulmányi területeken, mint az orvostudomány vagy az építészet. A mesterdiplomához vagy más, az alapképzés utáni oklevélhez vezető kurzusok 1–3 évig tartanak. Néhány felsőoktatási intézmény kínál ISCED 5B programokat, de ezek csak egy ciklusból állnak. A hallgatók továbbmehetnek az Honours Bachelor programokba az ezeken a programokon elért eredményüktől függően, végül pedig továbbmehetnek a második és harmadik ciklusba. A doktori programok legalább 3 évig tartanak teljes idejű képzésben. Az ezekbe a programokba belépő hallgatók normálisan mester-

hallgató, például aki első osztályú, kitüntetéses alapdiplomával végzett, megkezdheti a doktorátust mesterfokozat nélkül is. A tipikus doktori fokozatot egy témavezető által felrezni, amelynek disszertáció elkészítése az eredménye. Néhány (kevés) programban (kutatási készségek szakmai fejlesztéssel, az akadémiai környezet kiszélesítése, stb.) a disszertáció mellett számottevő részt ad ki az oktatás. Ez a kutatási elemmel párhuzamosan fut. A doktori hallgatók posztgraduális ösztöndíjat kaphatnak. Az 1999-es képesítésekről (oktatás és képzés) szóló törvény szerint a Felsőoktatási és Képzési Oklevélhatóság (HETAC) megállapodásokat köthet más oklevélhatóságokkal közös diplomák létrehozása céljából. Ez már számos alkalommal megtörtént, míg egy sor további javaslatot most fontolnak meg. 2005-ben a HETAC közzétette a közös diplomák létrehozására, közös akkreditációra, és a közösen nyújtott programok akkreditációjára vonatkozó politikáját és kritériumait. Néhány (kevés) esetben a Dublini Technológiai Intézet (DIT) megállapodást kötött a progra-

mokról szóló közös oklevél-kibocsátásról. A közös oklevél-kibocsátás még nem működik az egyetemi szektorban. Van azonban számos példa a közös programra, más ír, európai vagy nemzetközi partnerintézménnyel. Néhány közös program kettős oklevélhez vezet, vagy egyetlen oklevélhez, amelyben egy külön bizonyítvány pontosítja a program közös voltát. Egy sor ír egyetem tagja az Erasmus Mundus vagy más közös programok konzorciumainak, és már több éve gyakorolja az ilyen típusú oklevél-kibocsátásokat. Már 2003 óta érvényben van a Nemzeti Képesítési Keretrendszer, amely az oktatás és képzés minden szintjére kiterjed, a közoktatástól a doktori szintig. A bergeni miniszteri találkozó után Írország elfogadott egy felkérést arra, hogy részt vegyen egy kísérleti projektben az ír Nemzeti Képesítési Keretrendszer és a bolognai keretrendszer kompatibilitásának önértékelésére. Ez a folyamat 2006 novemberében sikeresen lezárult.

IE

Az ECTS-t 1989 óta beépítették a HETAC (Felsőoktatási és Képzési Oklevélhatóság) nemzeti oklevélrendszerébe és meg is valósították a HETAC által akkreditált felsőoktatási szolgáltatók programjaiban. Bár nem kötelező, az ECTS-t (kreditátvitelre és kreditakkumulációra 181

írország is) alkalmazzák a gyakorlatban az érintett

még kevésbé részletes, mint alapképzési szin-

felsőoktatási intézményekben.

ten.

Minden, a HETAC által akkreditált felsőoktatási

Az oklevélmellékletet (DS) (az EU/CoE/

intézménybe beiratkozott hallgató programja

UNESCO formátumnak megfelelően) országos

kifejezhető ECTS-ben a hallgató típusától és

szinten 2005-ben vezették be. Az egyetemi

tanulmányi módjától (pl. alapképzésben és

szektoron kívüli intézmények esetében auto-

mesterképzésben) függetlenül. A programter-

matikusan és ingyenesen bocsátják ki az összes

vezés részeként a HETAC szolgáltatóknak min-

diplomázónak, angol nyelven. Az egyetemek

den modulra meg kell határozniuk a kreditek

közül öt bocsátja ki az oklevélmellékletet ango-

számát.

IE

A DIT az 1990-es évek közepe óta működtet

másik egyetem még nem kezdte el ezt. Az

ECTS rendszert. Minden szakon meg kell adni

oklevélmellékletet kérésre azonban kiállítják.

az egyes modulokkal / tantárgyakkal elérhető

Projektet kezdeményeztek, hogy 2007-től min-

kreditek számát.

den hallgató számára angolul és ingyenesen

Manapság már minden egyetem használja az

182

lul és ingyenesen az összes diplomázónak. Két

elérhetővé tegyék.

ECTS-t az összes alapképzési szakon, és az ECTS

A háromciklusú szerkezetet már régóta telje-

a kreditmegítélés alapja.

sen bevezették, így nincsenek a megvalósí-

Az ECTS részletes használatát az összes egye-

tására ösztönző intézkedések. Ami az ECTS

temi posztgraduális programban még most

általános bevezetését illeti, a 2006/2007-es

vezetik be. Ugyanakkor a mesterképzések álta-

tanévben az egyik felsőoktatási intézményben

lános menetét már ECTS-ben határozták meg.

most vezetnek be egy új szoftver rendszert, s

A Ph.D programokat is elkezdték már ezekkel a

ezt elősegítő intézkedésként lehet értelmezni.

kimeneti fogalmakkal leírni, hogy meghatároz-

A DS alkalmazását az összes felsőoktatási érin-

ható legyen a hallgatói munkaterhelés, bár a

tettből álló Nemzeti Irányító Csoport felügyeli.

munkaterhelés lebontása modulokra és más

A nemzeti EUROPASS központnak kritikus sze-

egységekre a posztgraduális szinten jelenleg

repe van a DS népszerűsítésében.

A minőségbiztosításban öt nemzeti ügynökség vesz részt, nevezetesen a Felsőoktatási Hatóság (HEA), az Írországi Nemzeti Képesítési Hatóság (NQAI), a Felsőoktatási és Képzési Oklevélhatóság (HETAC), a Dublini Technológiai Intézet és az Ír Egyetemi Minőségi Testület (IUQB). Az egyetemi törvény (1997) kötelezi az egyetemeket arra, hogy minőségbiztosítási eljárásokat hozzanak létre és alkalmazzanak, és ezen eljárások hatékonyságának felülvizsgálatáról gondoskodjanak. A HEA-t 1972-ben hozták létre, és felelős a felsőoktatási állami befektetés továbbfejlesztéséért valamint annak koordinációjában való segítségnyújtásért. Alapító okirata szerint céljai: az egyetemek támogatása abban, hogy azok elérjék minőségbiztosítási céljaikat; felülvizsgálja az egyetemek által létrehozott minőségbiztosítási eljárásokat, és jelentést tegyenek azokról; tanácsadással segítse az egyetemeket ezen eljárások hatékonyságának felülvizsgálatában. A NQAI-t az 1999-es képesítésekről (oktatás és képzés) szóló törvény hozta létre, és a Nemzeti Képesítési Keretrendszer fenntartásáért valamint a felsőoktatási és továbbképzési előírások intézményi eljuttatásáért felelős. Ezt az Oklevélkibocsátási Tanács minőségbiztosítási eljárásai

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

írország

2006/07

IE

Source: Eurydice.

183

írország révén, és a Hatóság minőségbiztosítási felelős-

ségek). Jelenlegi és végzett hallgatókat is meg-

hogy (alapképzési, mesterképzési és PhD)

ségei révén a DIT-vel együtt éri el.

interjúvolnak ebben a folyamatban, és az ő

oklevelet is kibocsáthatnak,.

A HETAC-ot az 1999-es képesítésekről (oktatás

hozzájárulásuk jelentősen befolyásolhatja e

és képzés) szóló törvény részeként hozták létre. Irányításában európai és észak-amerikai felső-

hatállyal úgy döntött, hogy minden jelentését

oktatási és minőségbiztosítási tapasztalattal

közzéteszi. A szolgáltatókkal is kapcsolatot

rendelkező nemzetközi tagok is részt vesznek.

kezdeményez azért, hogy biztosítsa ajánlásai-

A törvény elrendeli egy hallgatói képviselő

nak megvalósítását és megfigyeléseinek figye-

részvételét. A HETAC az oklevél-kibocsátó tes-

lembe vételét.

tület a Technológiai Intézetek és más nem egyetemi felsőoktatási szolgáltatók esetében. Oklevél-kibocsátási jogosultságát a Technológiai Intézetekhez delegálta. Alapító okirata IE

szerint feladatai közé tartozik a szolgáltatói minőségbiztosítási eljárások elfogadása és azok hatékonyságának felülvizsgálata. Minden felsőoktatási intézmény elsődlegesen felelős a

Az 1999-es képesítésekről (oktatás és képzés) szóló törvény úgy rendelkezik, hogy ötévente felül kell vizsgálni a HETAC-ot (egy nemzetközi szakértői panel végzi ezt a munkát). Ez a felülvizsgálat 2006-ban megtörtént, tekintettel „A minőségbiztosítás európai szabványai és irányelvei” tartalmára is. A jelentés megálla-

Míg a Dublini Technológiai Intézet elsődleges felelőssége a minőségbiztosítási eljárások megvalósítása, addig az Írországi Nemzeti Képesítési Hatóság (NQAI) ezekkel az eljárásokkal kapcsolatosan bír minőségbiztosítási felülvizsgálati szereppel. A DIT-nél nemrégiben külső minőségbiztosítási értékelést végzett az EUA, az Írországi Nemzeti Képesítési Hatóság (NQAI) nevében. A felülvizsgáló csoport jelentése és az Intézet válasza a jelentésre elérhető mind a NQAI, mind pedig a DIT honlapján (www.dit.ie). Az Ír Egyetemi Minőségi Testület (IUQB) – egy egyetemközi testület, amelyet azért hoztak

pítja, hogy a HETAC teljesíti az alapító okirat

létre, hogy együttműködjenek a minőségbizto-

szerinti funkcióját, és megfelel „A minőség-

sítási eljárások fejlesztésében – és a HEA meg-

biztosítás európai szabványaira és irányelvei”

bízták az EUA-t, hogy végezzen egy kiterjedt,

kiadványban foglaltaknak. A Dublini Techno-

független és objektív minőségbiztosítási felül-

A felülvizsgálatok részeként minden szolgál-

lógiai Intézetet 1992-ben hozták létre, hat

vizsgálatot az ír egyetemeknél, európai, ame-

tatónak önértékelést kell végeznie, amelyet el-

főiskola összevonásával, amelyeknek önálló

rikai és kanadai szakértők segítségével. A felül-

érhetővé tesznek a szakértői panel számára.

oklevél-kibocsátási jogosultsága volt. Oklevél-

vizsgálat szándéka az volt, hogy támogassák

Egy nemzetközi és nemzeti szakértőkből álló

kibocsátási jogosultságuk az 1992-es, a DIT-ről

az ír egyetemeket a minőségbiztosítási eljárá-

panel végzi a programakkreditációt, delegált

szóló törvény alapján átkerült az új Dublini

saik továbbfejlesztésében és a létező legjobb

jogkörrel (intézményi akkreditáció, kutatási

Technológiai Intézethez, és egy 1996-os nem-

szabványoknak és gyakorlatnak való megfele-

akkreditáció és minőségbiztosítási tevékeny-

zetközi felülvizsgálat nyomán kibővült azzal,

lés elérésében.

HETAC iránymutatásaival és kritériumaival összhangban álló minőségbiztosítási eljárások létrehozásáért. A HETAC mind az akkreditációért, mind pedig a külső értékelésért felelős.

184

panelek megállapításait. A HETAC 2006. júniusi

írország A minőségbiztosítási felülvizsgálati folyamat

a jogi szabályozás is, ideértve az 1997-es egye-

Mind a HEA, mind pedig a HETAC tagja a Felső-

megállapításai azt jelzik, hogy az egyetemek

temi törvényt, illetve 1999-es, a képesítésekről

oktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózatának

jóval többet teljesítenek az 1997-es egyetemi

(oktatás és képzés) szóló törvényt.

(ENQA). A NQAI tagjelölt. A HETAC titkársági

Az Ír Felsőoktatási Minőségügyi Hálózatot

támogatást is nyújt a Felsőoktatási Minőség-

hivatalosan 2003 októberében hozták létre. A

biztosítási Szervezetek Nemzetközi Hálózatá-

hálózat azokból a főbb szervezetekből áll,

nak (INQAAHE).

törvény követelményeinél, amikor erős, sikeresen működő minőségbiztosítási eljárásokat hoztak létre. A hallgatókat képviselete biztosítva van egye-

amelyek Írországban szereppel vagy jelentős

bek között a felsőoktatatási intézmények ala-

érdekkel rendelkeznek a felsőoktatási minő-

pító okirataiban, a Felsőoktatási Hatóság (HEA),

ségbiztosításban. Tagjai az egyetemek, a tech-

az Írországi Nemzeti Képesítési Hatóság (NQAI),

nológiai intézetek, a felsőoktatási főiskolák

a Felsőoktatási és Képzési Oklevélhatóság

egyesülete, a HEA, HETAC, IUQB, DIT, NQAI,

(HETAC), és a Továbbképzési Oklevélhatóság

hallgatói képviselők és az Oktatási és Tudo-

(FETAC) Irányító Testületeiben. A hallgatói kép-

mányos Minisztérium. A hálózat fórumot nyújt

viseletet továbbvitték a teljes minőségbizto-

a minőségbiztosítási ügyek megvitatására az ír

sítási rendszerben, ahol a javasolt rendszer

felsőoktatási minőségbiztosítás elsődleges sze-

elismeri a hallgatók fontosságát a folyamatban,

replői számára, és lehetővé teszi a jó gyakor-

különösen a tanszékek és a hallgatóknak köz-

latok terjesztését az ír felsőoktatási minőség-

vetlenül szolgáltatást nyújtó egységek felül-

biztosításban érintett gyakorlati szakemberek

vizsgálatában. Ezt a megközelítést alátámasztja

és szakmapolitikusok körében.

IE

185

írország Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Magyar fordítás

1992

Dublin Institute of Technology Act & Institute of Technology Act

A Dublini Technológiai Intézetről és a Technológiai Intézetről szóló törvény

1997

Universities Act

Egyetemi törvény

1999

Qualifications (Education and Training) Act

A képesítésekről (oktatás és képzés) szóló törvény

2006

Institutes of Technology Act

A technológiai intézetekről szóló törvény

Honlapok Oktatási és Tudományos Minisztérium: http://www.education.ie Felsőoktatási Hatóság (HEA): http://www.hea.ie

IE

Írországi Nemzeti Képesítési Hatóság (NQAI): http://www.nqai.ie Felsőoktatási és Képzési Oklevélhatóság (HETAC): http://www.hetac.ie Dublini Technológiai Intézet (DIT): http://www.dit.ie

186

IzLAND A felsőoktatás új törvényi keretszabályozását 2006. július elsején fogadták el. Ezt megelőzően a felsőoktatást az 1997-es Egyetemi törvény szabályozta. 2003-ban az Oktatási, Tudományos és Kulturális Minisztérium kijelölt egy nemzeti Bologna munkacsoportot a Bolognai Folyamat koordinációjára és irányítására, input szolgáltatására és a lehetséges jogi reformokra és szabályozásokra vonatkozó javaslatok megtételére. A csoport a minisztérium, illetve minden felsőoktatási intézmény és hallgatói szervezet képviselőiből áll. Az izlandi felsőoktatási rendszer a háromciklusú képzési szerkezeten alapul. A két fő ciklusra épülő oklevélstruktúra (alapképzés / mesterképzés) már régóta létezett az egyciklusú candidatus okleveles programokkal párhuzamosan, amelyek 4–6 évig tartanak. Az alapképzési oklevelek az 1940-es évek, a mesterképzési oklevelek az 1950-es évek óta léteztek. Az elmúlt években számos képzés mozdult el a kétciklusú rendszer felé. Az egyetlen pilléren nyugvó candidatus rendszer nyomai megmaradtak az orvosi és a fogorvosi képzésben. Az új, 2006-os szabályozás megköveteli, hogy a felsőoktatási intézmények átvegyék a háromciklusú rendszert.

Az ISCED5B (szakmai irányultságú) programokról át lehet menni az ISCED 5A szintű (alapképzés / mesterképzés) programokra. Doktori programokat két felsőoktatási intézmény kínál, számos tudományterületen. Néhány tudományterületen a hallgatók beiratkozhatnak a doktori programba anélkül, hogy befejezték volna az MA / MS fokozatot, de ebben az esetben a doktori program időtartama hosszabb lesz. A doktori programokba beletartozik a kurzusokon végzett munka, amely a programnak rendszerint mintegy 15%-át teszi ki. Minden felsőoktatási intézmény, amely engedélyt kapott, hogy második és harmadik ciklusú okleveleket bocsásson ki, maga döntheti el a programok időtartamát és formáját. Az elméleti képzés a kutatás természetétől függően része a doktori programnak, és az egyéni kutatással azonos időben végzik. A doktori hallgatókat hallgatóként és kezdő kutatóként is tekintik, ez lehetővé teszi a kutatói közösségben való aktív részvételt, miközben a hallgatói többletjuttatásokat is élvezik. AZ ECTS-t 1990 óta a legtöbb felsőoktatási intézményben a nemzeti kreditrendszerrel párhuzamosan használják. A nemzeti kreditrendszer, amelyben egy kredit két ECTS kredittel egyenértékű, ugyanazokon az elveken alapul,

mint az ECTS és minden felsőoktatási intézmény alkalmazza. ECTS krediteket minden kurzusra, minden szakon adnak, ezek a hallgatói erőfeszítést, óralátogatást, házi feladatot és vizsgákat tükrözik. Az ECTS-t kreditátvitelre és kreditakkumulációra is alkalmazzák. A 2004-ben végzettek minden felsőoktatási intézményben megkapták az oklevélmellékletet (DS). A DS automatikusan és ingyen elérhető minden hallgató számára. Angolul, és néhány felsőoktatási intézményben izlandiul is kiadják. Nincsenek külön pénzügyi ösztönzők a jogi szabályozásban a háromciklusú képzési szerkezet, az ECTS és a DS megvalósításának megkönnyítésére, mivel ezeket már teljes körűen bevezették. Az új, 2006-os szabályozások azonban nagyon pontosan megadják az oklevelek szerkezetét, és így megkövetelik a felsőoktatási intézményektől, hogy fenntartsák a háromciklusú képzési szerkezetet, illetve a normál ügymenet részeként használják az ECTS-t és a DS-t.

IS

A nemzetközi közös diplomáknak megvan a jogi alapja az új felsőoktatási törvényben. Néhány szakterületen kínálnak közös tanulmányi programokat. Az új jogi szabályozás részeként 2006-ban elfogadták a Nemzeti Képesítési Keretrend187

IzLAND szert (NKK). Az NKK fő tartalma az okleveles

tási, Tudományos és Kulturális Minisztérium.

egységek vagy a teljes intézmény külső érté-

képesítések szerkezetére fókuszál. A felsőok-

Az Iroda országos szinten gyakorolja a jogkö-

kelését. Erre a feladatra egy független külső

tatási intézményeknek meg kell határozniuk

rét. Hatóköre magában foglalja a 2006-os fel-

szakértői panelt jelölnek ki. Egy szakértői cso-

azt a tudást, készségeket és kompetenciákat,

sőoktatási törvény által előírt külső minőség-

port 3–6 főből áll. A csoportban olyan szemé-

amelyeket a hallgatónak el kell sajátítania, mire

biztosítási eljárások felügyeletét is

lyeknek kell részt venniük, akiknek a releváns

megszerzi az oklevelet.

A szabályozások szerint minden felsőoktatási intézmény felelős azért, hogy felállítson egy

ságot hozott létre az oktatási szektor minősé-

hivatalos belső minőségellenőrzési rendszert.

géről (Gæðahópur). Ennek a bizottságnak a

A felsőoktatási szintű programok értékelési

célja az összes oktatási szinten a minőség-

eljárása egy intézményi önértékelésből és a

üggyel kapcsolatos helyzet feltérképezése. A

zárójelentés közzétételéből áll.

latban az értékelendő intézménnyel. A csoport

A felsőoktatási minőségbiztosítási szabályozás

alkalmazásban állnia. A helyszíni látogatások-

mat a munka homlokterében volt.

kimondja, hogy hallgatók is legyenek tagjai az

A felsőoktatási minőségbiztosításra vonatko-

intézmény önértékelő csoportjának. Azt java-

zó általános rendelkezéseket a 2006-os felső-

solja, hogy például a kurzusok értékelésében

oktatási törvény és az ugyanebben az évben

vegyenek részt.

keletkezett rendeletek tartalmazzák.

felsőoktatásban, minőségellenőrzésben, illetve a végzett hallgatók alkalmazásában. A szakértői csoport egyetlen tagja sem állhat kapcsolegalább egy tagjának Izlandon kívül kell ban részt vesznek hallgatók is. A szakértői csoport 8-12 hallgatót interjúvol meg minden helyszíni látogatáson, és a látogatás tervezése során az Oktatási Minisztériumból érkező és

A szabályozás kimondja azt is, hogy az Oktatási

egy, a felsőoktatási intézményen belüli kapcso-

Az Értékelési és Elemzési Irodát (Matsog

Minisztérium kezdeményezheti a felsőoktatási

lattartó személy konzultál a hallgató képvise-

greiningarsvið) 2006-ban hozta létre az Okta-

intézményen belül pontosan meghatározott,

lőkkel a kapcsolat biztosítása érdekében.

BA B. Ed. BFA B. Mus. BS Cand. med. Cand. obst. Cand. odont.

188

terjedt munkatapasztalattal rendelkeznek a

2004-ben az Oktatási Minisztérium különbizott-

felsőoktatási szint esetében a Bolognai Folya-

IS

tudományterületen van képesítésük, vagy ki-

BA-gráða/Bachelor of Arts B. Ed.- gráða/Bachelor of Education BFA-gráða/Bachelor of Fine Arts B. Mus.-gráða/Bachelor of Music BS-gráða/Bachelor of Science Candidatus medicinae Candidatus obstetriciorum Candidatus odontologiae

Cand. Psych. Cand. theol. Dr. phil. LL.M ML MA Mag. Juris MBA

Candidatus psychologiae Candidatus theologiae Doctor philosophiae Master of Laws Master of Law Master of Arts/Magister artium Magister juris Master of Business Administration

M. Ed. M.LIS MPA M. Paed. MS MSW Ph.D.

Master of Education Master of Library and Information Science Master of Public Administration Magister Paedagogiae Master of Science/Magister Scientiarum Master of Social Work Philosophiae Doctor/Doctor philosophiae

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

IzLAND

2006/07

IS

Source: Eurydice.

189

IzLAND A 2006-os szabályozásnak megfelelően az oktatási miniszter határozza meg, hogy mikor kell egy külső értékelésnek megtörténnie, és hogy mi legyen az értékelés fókusza. Az utóbbi években megvalósított külső értékelések főként az egy intézményen belüli vagy intézmények közötti speciális programokra összpontosítottak. Végeztek olyan értékeléseket is, amelyek a magánintézmények

adminisztrációját

vagy

irányítását vették célba. Az Oktatási Minisztérium Oktatási Államtitkársága (Menntaskrifstofa) felelős az értékelés nyomon követéséért. Az Értékelési és Elemzési Iroda szerepe a szerződéskötés az értékelő ügynökségekkel a külső

IS

minőségbiztosítás megvalósítására. Ezért nincs (nemzetközi) szakértői értékelésre terve. A 2006-os új jogi szabályozás eredményeként, minden felsőoktatási intézménynek jelentkeznie kell arra, hogy az Oktatási Minisztérium

akkreditálja az összes kurzusát. A minisztérium ezután meghatározza azokat tanulmányi területeket, amelyek megfelelnek az új szabályozás szabványainak. A 63/2006. sz. felsőoktatási törvénynek megfelelően az Oktatási Minisztérium minden tanulmányi területet akkreditálni fog az izlandi felsőoktatási intézményekben 2008. július 1-ig.

Megállapodtak egy hároméves (2005–2007) akciótervről a felsőoktatási intézmények értékelésére. A terv meghatározza a megadott időkeretben megvalósítható értékelésfajtákat. Mind programértékelést, mind pedig intézményértékelést magában foglal. Általános szabályként elmondható, hogy az értékeléseket a minisztériumon kívüli független szakértők végzik.

Az Oktatási Minisztérium teljesítményközpontú szerződést köt minden felsőoktatási intézménnyel. Minden szerződéshez csatolnak egy függeléket, amely az intézmény által meghirdethető okleveles programokat tartalmazza. Ha egy felsőoktatási intézmény új programot vagy fokozatot akar bevezetni, akkor ezt az Oktatási Minisztériumnak el kell ismernie, és hozzá kell adnia a listához. Az Oktatási Minisztérium rendszeresen közzéteszi az összes, a nemzeti hatóságok által elismert oklevélhez vezető program listáját.

Az Oktatási Minisztérium (illetve az Értékelési és Elemzési Iroda a minisztériumon belül) nem regisztrált tagja a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózatának (ENQA), de „csendestársként’” részt vesz, az ENQA ülésein. Mivel a minisztérium nem egy független minőségbiztosítási ügynökség, nem tervezik, hogy jelentkeznek az ENQA teljes jogú tagjának. Az Oktatási Minisztérium részt vesz a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szervezetek Nemzetközi Hálózatában (INQAAHE) és a Skandináv Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hálózatban (NOQA).

Jogi és / vagy hivatalos referenciák

190

Dátum Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

2006

Higher Education Act No. 63/2006

Lög um háskóla nr. 63 /2006

63/2006 sz. felsőoktatási törvény

2006

Regulations on the accreditation of HEIs No. 1067/2006

Reglur um viðurkenningu háskóla nr. 1067/2006

A felsőoktatási intézmények akkreditációjáról szóló 1067/2006 sz. rendelet

2006

Regulations on internal and external quality assurance of teaching and research No. x/2007

Reglur um innra og ytra gæðaeftirlit með kennslu X/2007. sz. rendelet az oktatás és kutatás belső og rannsóknum nr. x/2007 és külső minőségbiztosításáról

olaszország Az egyetemi szektort (ISCED 5A és ISCED 6) az 1999-es és 2004-es miniszteri rendeletek szabályozzák, amelyek rendelkeznek az egyetemi autonómiáról és az új oklevélstruktúráról. A nem egyetemi szektort (ISCED 5B) az 1999-es Felsőfokú Művészeti és Zenei Intézetek (Alta Formazione Artistica e musicale, AFAM) szóló reformjáról szóló törvény szabályozza. Az 1999-ben elfogadott és 2001-ben megvalósított rendeletnek, valamint az 1999-ben elfogadott AFAM reformtörvénynek megfelelően az oklevélstruktúra a három fő cikluson alapul. A fent említett szabályozás indította el a felsőoktatási rendszer reformfolyamatát a Bolognai Folyamatban vázolt európai modellel összhangban. Következésképpen minden intézménynek a ciklusos struktúrán alapuló szakokat kell kínálnia. Ezen kívül, az első ciklusú oklevéllel (Laurea, L) rendelkezők számára kínálnak egy alternatív, oklevéllel végződő szakot, amely legalább 60 nemzeti kreditből áll és egy közbenső második ciklusú oklevélhez vezet (Master universitario di I livello). Ez utóbbi nem ad belépési lehetőséget a doktori programokra. A Master universitario

di I livello akadémiai vagy szakmai specializációs lehetőséget kínál bizonyos területeken. A Laurea oklevéllel rendelkezők is folytathatják a felsőoktatási tanulmányaikat és első szintű szakértői oklevelet szerezhetnek (Diploma di specializzazione di I livello). A Laurea (L) az akadémiai elvekről és speciális szakmai készségekről szóló tudással látja el az alapképzési hallgatókat. A második ciklusú oklevél (Laurea specialistica, Laurea magistralenak nevezik, LM, 2005 óta) még magasabb szintű oktatásban részesíti a hallgatókat a magas képzettséget igénylő szakmákban. Az első és második ciklusú struktúra az összes ISCED 5B programra is vonatkozik. A nem egyetemi intézményben, ISCED 5B programra járó hallgatók továbbmehetnek egyetemi ISCED 5A programra. A törvény rendelkezik arról, hogy az egyetemeknek el kell ismerniük egyetemi képzési kreditként a korábban bizonyított tudást és / vagy szakmai készségeket. A reform rendelkezik a harmadik ciklusú programokról is. A kutató doktori fokozat (Dottorato di ricerca) magasan specializált kutatásra képezi ki a diplomásokat. A tanulmányok legalább 3 évig tartanak. A felvételi követelmény a Laurea magistrale (második cik-

lusú oklevél) és egy versenyvizsga. A programokat az egyes egyetemek szabályainak megfelelően szabályozzák. A törvény nem tartalmaz előírást kötelező előkészítő programokról vagy kurzusokról. A doktori programok magukban foglalhatnak kutatási időszakokat magán vagy állami kutatási testületeknél és ipari laboratóriumokban. Nem kreditekben szervezik, mivel egyéni kutatáson és a szemináriumokon történő kollektív részvételen alapulnak. Azok, akik sikeresen leteszik a felvételi versenyvizsgát, ösztöndíjat kapnak az egyetemtől. Az egyetemek azonban meghirdethetnek olyan Dottorato di ricerca pozíciókat is, amelyek nem

IT

járnak ösztöndíjjal. Ebben az esetben a dottorato hallgatók éves beiratkozási díjat fizetnek, amelyet az egyes egyetemek állapítanak meg. Minden egyetem figyelembe veszi a hallgató gazdasági körülményeit a Dottorato di ricerca kurzusokra történő beiratkozáskor, illetve a megítélt ösztöndíjakat, ám minden más érdem egyenlőnek számít. A doktori hallgatókat nem kezdő kutatónak, hanem hallgatónak tekintik. Az első és a második szintű specializációs kurzusokat (Corsi di specializzazione di primo és secondo livello, az utóbbiba történő bejutás 191

olaszország feltétele egy Laurea magistrale) kizárólag az

egyetemi szektorban (ISCED 5A) és az AFAM

Egy 2005-ös elnöki rendeletet követően az

EU irányelveknek és a nemzeti törvényeknek

intézetekben (ISCED 5B) a fő cél, hogy hall-

AFAM intézeteknek is ki kell adniuk a DS-t.

megfelelően hozzák létre. Céljuk, hogy mega-

gatóbarátabbá tegyék a rendszert és csökkent-

dott szakmákhoz magas szintű tudást és kész-

sék a programok jogilag meghatározott és

ségeket adjanak át az alapképzési szint felett

valóságos hossza közötti különbséget. A kre-

tanuló hallgatóknak.

ditek a hallgatói munkaterhelést jelképezik

A második szintű egyetemi mesterképzés (Master universitario di II livello), amely egy legalább 60 kredit értékű program, a magasabb akadémiai vagy szakmai specializációt célozza. A felvételi követelmény a Laurea magistrale megléte. Az 1999-es reform óta az összes, fent említett oklevelekhez vezető programoknál lehetséges az, hogy külföldi egyetemekkel együttműködve tervezzék és működtessék őket, és így közös

IT

diplomával végződjenek. Konkrétan az 509/99 sz. miniszteri rendelet mondja ki, hogy „külön megállapodások alapján”, az egyetemek kibo-

testületre bízták: a Nemzeti Bizottság az Egye-

alkalmazzák. Egy nemzeti kredit 25 órának felel

temi Rendszer Értékelésére nevű testületre

meg, és az egy tanév a teljes idejű képzésben

(Comitato nazionale per la valutazione del sistema

60 kredit (1500 óra). A kreditek akkumulál-

universitario, CNVSU) és a Kutatásértékelési

hatók, amíg el nem érik az oklevél kibocsá-

Bizottságra (Comitato di indirizzo per la valu-

tásához szükséges összeget, vagy átvihetők

tazione della ricerca, CIVR).

egy másik szakra. Az egyetemek elismerhetnek krediteket a szakmai tapasztalat (előzetes tanulás akkreditációja) alapján. Az ECTS minden szakon kötelező. bevezették az oklevélmellékletet (DS) is, és

sát a Bergeni Nyilatkozatban megadott határ-

sek bevezetésére.

átvitelre és kreditakkumulációra egyaránt

egyetemekkel közösen’.

keretrendszer nyilvános vita tárgya. Elfogadá-

ges ösztönző és ellenőrző / követő intézkedéA felsőoktatási rendszer külső értékelését két

Az 1999-es és 2004-es reformrendeletek

Keretrendszert, most dolgoznak rajta. Ez a

DS-ről a törvény rendelkezik, nem volt szüksé-

vizsgára, gyakorlati munka, stb.), és kredit-

csáthatnak okleveleket ’más olasz és külföldi Még nem fogadtak el Nemzeti Képesítési

2005 januárja óta minden kibocsátott oklevéllel együtt kiadták az új keretrendszernek megfelelően. A Bergeni Nyilatkozat alapján egy 2004 áprilisában kiadott rendelet megerő-

A CNVSU, amelyet 1999-ben hoztak létre, a minőségbiztosítással megbízott intézményi testület. Ez határozza meg az összes egyetem és az AFAM intézetek értékelésének általános kritériumait, és éves jelentést készít a felsőoktatási értékelési rendszeréről. Támogatja a minőségbiztosítási eljárásokkal, módszerekkel és gyakorlatokkal való kísérleteket és azok megvalósítását.

síti, hogy az egyetemeknek minden végzett

Háromévente meghatározza, hogy milyen tí-

hallgató számára automatikusan és ingyen ki

pusú adatokról és információkról kell az egye-

Az 1999-es reform 2001-től bevezette az ECTS

kell adnia a DS-t, kétnyelvű verzióban (olasz és

temi értékelési egységeknek évente jelentést

mintájára készült nemzeti kreditrendszert. Az

angol).

tenniük.

időre tervezik.

192

(óralátogatás, egyéni tanulás, felkészülés a

Mivel a háromciklusú képzési szerkezetről és a

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

olaszország

2006/07

Source: Eurydice. IT

193

olaszország Az egyetemi értékelési egységek jelentései és

és Kutatási Minisztériumnak (MIUR), más érin-

más információk alapján, a CNVSU éves külső

tett minisztériumoknak és a Gazdasági Terve-

értékelési terveket készít és valósít meg az

zési Tárcaközi Bizottságnak. A CIVR fő célja a

egyes intézmények, illetve oktatási egységek

kutatásértékelés kultúrájának előmozdítása,

számára. Az új állami vagy nem állami egye-

nemzeti és európai szinten.

temek létrehozására szóló javaslatok technikai értékelését is elvégzi, abból a szempontból, hogy felhatalmazzák-e őket hivatalosan elismert oklevelek kibocsátására. A CNVSU, amelynek a tagjait miniszteri rendelettel jelölik ki, egy független testület jogi státuszát évezi, és önállóan kommunikál az egyes egyetemekkel, valamint az Egyetemi és Kutatási Minisztériummal. IT

Nincsenek olyan rendelkezések, amelyek lehetővé tennék a hallgatók számára, hogy részt vegyenek a CNVSU irányításában.

amelynek 4 évre szól a mandátuma. Hét olasz és külföldi tudományos szakértőből áll. Léteznek tervek arra, hogy a közeljövőben a CNVSU-t és CIVR-t egyetlen minőségértékelési ügynökséggé olvasztják össze. Az egyetemi programok akkreditációját 2001-ben vezették be. Az egyetemek megtervezték az új programokat és finanszírozásra jelentkeztek be az államnál, s ezzel egyidejűleg a MUIR a CNVSU együttműködését kérte a finanszírozás hatékony megítéléséhez. A prog-

Olaszország a CNVSU-n keresztül teljes jogú

ramok akkreditációs rendszerét úgy kellett

tagja a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai

áttervezni, hogy csak a teljes folyamatot sike-

Hálózatának (ENQA) 1998 óta.

resen lezáró programok kapjanak finanszí-

A CNVSU nem tagja más nemzetek feletti minőségbiztosítási hálózatnak. Nem volt tárgya szakértői értékelésnek.

194

A CIVR egy kormány által kijelölt szervezet,

rozást. Következésképpen két különálló, de összefüggő eljárást vezettek be egyidőben. Az első az új tantervek hivatalos jóváhagyására vonatkozik, míg a második a programakkre-

A CIVR iránymutatásokat dolgozott ki a kutatás

ditációt jelenti. Minimum minőségi szabványo-

értékelésére; időszaki munkajelentéseket és

kat érvényesítenek és az értékelések ered-

éves jelentést küldenek az Oktatási, Egyetemi

ményeit közzéteszik.

Egy 1998-as elnöki rendelet rendelkezik továbbá az új állami és nem állami egyetemek akkreditációjának kötelező külső értékeléséről, míg egy 2003-as miniszteri rendelet megtervezi a virtuális kampuszok (nyitott egyetemek vagy università telematiche) kötelező külső értékelését. Az egyetemek létrehoztak egy rendszert a működés irányításának, az oktatásnak és a kutatási tevékenységnek, illetve a hallgatói jóléti szolgáltatások belső értékelésére. Az értékelést az egyetemi értékelési egységre bízzák (Nucleo di valutazione di ateneo), amelynek összetételét, céljait és funkcióit az egyetemi alapító okirat szabályozza. 5–9 tagja van, akik közül legalább kettőt a hallgatók és a minőségértékelésben tapasztalt kutatók közül választanak. Az egyetemi értékelési egységek jogai magukban foglalják működésük önállóságát és a szükséges adatokhoz és információkhoz való hozzáférést. Közzétehetik a megállapításaikat a személyiségi jogokra vonatkozó törvény korlátozásain belül. A hallgatókat felkérik, hogy kérdőíveket töltsenek ki az oktatási tevékenységről és az infrastruktúráról, a belső értékelést szabályozó törvény előírásainak megfelelően. A hallgatói véleményeket, tiszteletben tartva a hallgatók

olaszország névtelenségét, évente a MIUR és a CNVSU elé

Az egyetemeknél ez a testület felelős az intéz-

tárják.

ményekben folyó oktatási és kutatási tevékeny-

Az AFAM intézetek (ISCED 5B) tekintetében

ség, illetve az operatív működés értékeléséért.

egy miniszteri rendelet rendelkezik a belső

Az intézmények az értékelési egységnek meg-

értékelési egység (Nucleo di valutazione interna)

adják a szükséges működési autonómiát és biz-

megvalósításáról minden intézményre vonat-

tosítják az eredményeket tartalmazó dokumen-

kozóan. Ez a testület az intézmény vezetése

tumok közzétételét.

számára nélkülözhetetlen.

Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar fordítás

1986. 10. 11.

Law No. 697/86 regulating the accreditation of Higher schools of interpreters and translators

Legge n. 697/86 – Disciplina del riconoscimento dei diplomi rilasciati dalle Scuole superiori per interpreti e traduttori

697/86 sz. törvény a felsőfokú tolmács és fordító intézmények akkrditációjának szabályozásáról

1997. 05. 15.

Law No. 127/97 – Urgent Measures concerning the rationalisation of administration as well as decision-making and control proceedings

Legge n. 127/97– Misure urgenti per lo snellimento dell’attività amministrativa e dei procedimenti di decisione e di controllo

127/97 sz. törvény.- Sürgős intézkedések a döntéshozalati és ellenőrző eljárások adminisztrációjának racionalizációjára

1998. 01. 27.

Presidential Decree No. 25/98 – Regulations on proceedings for university system development and planning, as well as for regional coordination committees

DPR (Decreto del Presidente della Repubblica) n. 25/98 – Regolamento recante disciplina dei procedimenti relativi allo sviluppo ed alla programmazione del sistema universitario, nonché ai comitati regionali di coordinamento

25/98. sz. elnöki rendelet – Szabályozás az egyetemi rendszerfejlesztés és tervezés eljárásairól, illetve a regionális koordinációs bizottságokról

1998. 06. 05.

Legislative Decree No. 204/98 – Regulations on the coordination, planning and evaluation of the national policy concerning scientific and technological research

Decreto Legislativo n. 204/98 – Disposizioni per il coordinamento, la programmazione e la valutazione della politica nazionale relativa alla ricerca scientifica e tecnologica

204/98. sz. törvényrendelet – Szabályozás a tudományos és technológiai kutatás nemzeti szakmapolitikájának koordinációjáról, tervezéséről és értékeléséről

1998. 07. 03.

Law no. 210/98 – Regulations for the recruitment of researchers and university professors with tenure

Legge n. 210/98 – Norme per il reclutamento dei ricercatori e dei professori universitari di ruolo

210/98 sz. törvény – Szabályozás a kutatók és egyetemi professzorok határozatlan idős alkalmazásáról

IT

195

olaszország

IT

196

Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar fordítás

1999. 04. 30.

Ministerial Decree No. 224/99 – Regulations on Research doctorate programmes

Decreto Ministeriale (MURST), n. 224/99 – Regolamento in materia di dottorato di ricerca

224/99 sz. miniszteri rendelet Szabályozás a kutató doktori programokról

1999. 10. 19.

Law No. 370/99 – Regulations on university sector and scientific and technological research

Legge, n. 370/99 – Disposizioni in materia di università e di ricerca scientifica e tecnologica

370/99 sz. törvény - Szabályozás az egyetemi szektorról és tudományos-technológiai kutatásról

1999. 11. 03. (2004. 10. 22-én módosítva)

Ministerial Decree No. 509/99 – Regulations on university teaching autonomy

Decreto Ministeriale (MURST), n. 509/99 – Regolamento recante norme concernenti l’autonomia didattica degli atenei

509/99 sz. miniszteri rendelet – Szabályozás az egyetemek oktatási autonómiájáról

1999. 12. 21.

Law No. 508/99 – Reform of fine art academies, national dance academy, national drama academy, higher institutes for applied arts, music conservatories and recognised music institutes

Legge, n. 508/99 – Riforma delle Accademie di belle arti, dell’Accademia nazionale di danza, dell’Accademia nazionale di arte drammatica, degli Istituti superiori per le industrie artistiche, dei Conservatori di musica e degli Istituti musicali pareggiati

508/99 sz. törvény – A szépművészeti akadémiák, nemzeti táncakadémia, nemzeti színészeti akadémia, felsőfokú iparművészeit intézmények, zenei konzervatóriumok és elismert zenei intézmények reformja

2001. 05. 30.

Ministerial Decree for the determination of basic data on students’ careers and for the issue of the diploma supplement certification

Decreto Ministeriale (MURST), di individuazione dei dati essenziali sulle carriere degli studenti e per il rilascio del certificato di supplemento al diploma

Miniszteri rendelet a hallgatói pályakövetés alapadatainak meghatározásáról és az oklevélmelléklet kibocsátásáról

2003. 04. 17.

Ministerial Decree – Criteria and procedures for the accreditation of distance courses of state and non-state universities and university institutions qualified to issue academic titles

Decreto Ministeriale (MURST) – Criteri e procedure di accreditamento dei corsi di studio a distanza delle universita’ statali e non statali e delle istituzioni universitarie abilitate a rilasciare titoli accademici

Miniszteri rendelet – Az akadémiai fokozatok kibocsátására minősített állami és nem állami egyetemek és egyetemi intézmények távoktatási kurzusainak akkreditációjának kritériumai és eljárásai

2003. 02. 28.

Presidential Decree No.132/2003 concerning the regulation related to criteria for statutory, regulatory and organisational autonomy of AFAM institutes

DPR n. 132/2003, concernente il Regolamento relativo ai criteri per l’autonomia statutaria, regolamentare e organizzativa degli Istituti AFAM

132/2003. sz. elnöki rendelet, az AFAM intézmények alapítási, szabályozási és szervezeti autonómiájára vonatkozó szabályozás kritériumairól

2003. 10. 23.

Ministerial Decree – Fund for the support of young people and the promotion of student mobility

Decreto Ministeriale – Fondo per il sostegno dei giovani e per favorire la mobilità degli studenti

Miniszteri rendelet – A fiatalok és a hallgatói mobilitás támogatása

olaszország Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar fordítás

2003. 12. 16.

Ministerial Decree No. 2206/03 – Decree for the organisation of the research evaluation process included in the CIVR guidelines (with evaluation extended to universities)

Decreto Ministeriale n.2206/03 MIUR – Decreto di organizzazione del processo di valutazione della ricerca indicato nelle linee-guida del CIVR (con estensione della valutazione alle Università)

2206/03 sz. miniszteri rendelet – rendelet a kutatási értékelési eljárások szervezéséről, amely része a CIVR iránymutatásoknak (az egyetemekre kiterjesztett értékeléssel)

2004. 04. 26.

Ministerial Decree No. 214 regulating the accreditation of Italian branches of foreign universities

Decreto Ministeriale (MURST), n. 214/2004 – Regolamento recante criteri e procedure per gli istituti stranieri di istruzione superiore che operano in Italia ai fini del riconoscimento del titolo di studio da essi rilasciato

214. sz. miniszteri rendelet, amely szabályozza a külföldi egyetemek kihelyezett olasz részlegeinek akkreditációját

2004. 04. 30.

Ministerial Decree – National register for students and graduates

Decreto Ministeriale – Anagrafe Nazionale degli Studenti e dei Laureati

Miniszteri rendelet – Nemzeti hallgatói és diplomás nyilvántartás

2004. 10. 22.

Ministerial Decree No. 270/2004 – Amendment to regulations on university teaching autonomy

Decreto Ministeriale n. 270/2004 – Modifiche al regolamento recante norme concernenti l’autonomia didattica degli atenei

270/2004 sz. miniszteri rendelet – az egyetemek oktatási autonómiájáról szóló szabályozás módosítása

2005. 07. 08.

Presidential Decree No. 212/05 – Regulation on the organisation of education in high-level art, music and choreography institutes, in accordance with article 2 of the 21 December 1999 law, no. 508

Decreto del Presidente della Repubblica n. 212/05 – Regolamento recante disciplina per la definizione degli ordinamenti didattici delle istituzioni di alta formazione artistica, musicale e coreutica, a norma dell’articolo 2 della legge 21 dicembre 1999, n. 508.

212/05 sz. elnöki rendelet – Az oktatás szervezésének szabályozása a felsőfokú művészeti, zenei és koreográfiai intézetekben, az 1999. december 21-i, 508. sz. törvény 2. cikkelyével összhangban

2005. 10. 17.

Legislative Decree No. 227/05 – Definition of the general regulations concerning the training of teachers for access to teaching

Decreto legislativo n.227/05 – Definizione delle norme generali in materia di formazione degli insegnanti ai fini dell’accesso all’insegnamento

227/05 sz. törvényrendelet – a tanárképzés tanítási gyakorlatára vonatkozó általános szabályozás

2005. 11. 04.

Law No. 230/2005 – New provisions concerning university professors and researchers and delegation to the government for the reorganisation of the recruitment of university professors

Legge n. 230/05 – Nuove disposizioni concernenti i professori e i ricercatori universitari e delega al Governo per il riordino del reclutamento dei professori universitari

230/2005 sz. törvény – Új rendelkezések az egyetemi oktatókról és kutatókról, és a kormány megbízásáról azzal, hogy újrazervezze az egyetemi oktatók felvételét

IT

197

olaszország

IT

198

Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar fordítás

2005. 11. 08.

Circular No. 4/05 of the Presidency of the Council of Ministers – Art. 28, paragraph 3 of the Legislative Decree 30 March 2001, No. 165, as subsequently integrated and amended, concerning the recognition of academic titles for access to management qualifications in state administrations, also having autonomous regulation, in noneconomic public bodies through the course/ competitive examination procedure of the National School for Public Administration and indications regarding recognition of recently obtained titles with respect to access to public administration.

Circolare n. 4/05 della presidenza del Consiglio dei Ministri – Articolo 28, comma 3, del decreto legislativo 30 marzo 2001, n. 165, come successivamente integrato e modificato, concernente il riconoscimento del titolo di studio ai fini dell’accesso alla qualifica di dirigente nelle amministrazioni dello Stato, anche ad ordinamento autonomo, e negli enti pubblici non economici mediante la procedura del corsoconcorso selettivo presso la Scuola superiore della pubblica amministrazione e indicazioni in materia di riconoscimento dei titoli di recente previsione in relazione all’accesso nelle pubbliche amministrazioni

A Miniszterek Tanácsa Elnökségének 4/05. sz. körlevele – a 2001. márc. 30-i, 165 sz. törvényrendelet 28. cikkely, 3. bekezdésének az itteniek szerint egybefoglalt és kiegészített változata – az állami adminisztrációban betöltött vezetői posztokhoz történő minősítéshez szükséges felsőfokú képesítések elismerését illetően, akkor is, ha ezekre önálló szabályozás vonatkozik, és a köztestületekben a Nemzeti Államigazgatási Főiskola versenyvizsgájának eljárása révén betöltött posztokat illetően, valamint az állami adminisztrációba való bejutáshoz szükséges, a közelmúltban megszerzett fokozatok elismerésére vonatkozó indikatív javaslatok

2005. 11. 25.

Decree No. 293/05 – Definition of the grade of Laurea magistrale studies in law

Decreto n. 293/05 – Definizione della classe del corso di laurea magistrale in giurisprudenza

293/05 sz. rendelet – a Laurea magistrale fokozatú jogi tanulmányok definíciója

2005. 12. 05.

Decree-Law No. 250/05 coordinated with the conversion law of 3 February 2006, No. 27 – Urgent measures with respect to teaching, university, cultural property, etc., see art.1 ‘Promotion of research at universities’

Decreto-legge, n. 250/05 coordinato con la legge di conversione 3 febbraio 2006, n. 27 – Misure urgenti in materia di scuola, università, beni culturali…., v. art. 1 ‘Incentivazione della ricerca nelle università’

250/05 sz. törvényrendelet a 2006. feburár 3-i, 27. sz. átalakításitörvénnyel koordinálva – Sürgős intézkedések az oktatásról, egyetemről, szellemi tulajdonjogról, stb. ld. 1. cikkely „A kutatás előmozdítása az egyetemeken”

2006. 01. 16.

Law No. 18/06 – Reorganisation of the National University Council

Legge n. 18/06 – Riordino del Consiglio Universitario Nazionale

18/06 sz. törvény – A Nemzeti Egyetemi Tanács újraszervezése

2006. 01. 25.

Circular No. 2/06 of the Ministry of Labour and social policies concerning high-level training or education leading to a diploma

Circolare n. 2/06 del Ministero del Lavoro e delle Politiche Sociali in materia di apprendistato per l’acquisizione di un diploma o per percorsi di alta formazione

A Munkaügyi és Társadalompolitikai Minisztérium 2/06. sz. körlevele a diplomához vezető szakképzésről és oktatásról

2006. 04. 06.

Legislative Decree No. 164/06 – Reorganisation of the recruitment of university professors, in accordance with article 1, paragraph 5 of the 4 November 2005 Law, No. 230

Decreto legislativo, n. 164/06 – Riordino della disciplina del reclutamento dei professori universitari, a norma dell’articolo 1, comma 5 della legge 4 novembre 2005, n. 230

164/06 sz. törvényrendelet – Az egyetemi oktatók felvételének újraszervezése, a 2005. november 4-i, 230 sz. törvény 1. cikkely, 5. bekezdésével összhangban

LIECHTENSTEIN 2005-ben tették közzé a felsőoktatásról szóló

Az Internationale Akademie für Philosophie kínál

mint az Universität für Humanwissenschaften-

törvényt, amely a korábbi, 1992-ben elfogadott

egy filozófiai doktori programot, ahol azon-

en 2000-ben önkéntes alapon bevezették az

törvényt váltotta fel. Az ország kis méretére

ban nincsenek első és második ciklusú prog-

ECTS-t, csak kreditátvitelre. A 2005-ös felső-

tekintettel a felsőoktatási rendszer csak három

ramok. A doktori program legalább 2 évig tart

oktatási törvényt követően 2005 januárjában

államilag elismert intézményből áll: Hochschule

(120 ECTS kredit), és a Filozófia Doktora (Dr.

minden felsőoktatási intézményben megkez-

Liechtenstein (Liechtensteini Főiskola), Universität

phil.) tudományos fokozathoz vezet.

dődött az ECTS bevezetése. Az ECTS-t kre-

für Humanwissenschaften (Humán Tudományok

2005 óta kínál az Universität für Humanwissen-

ditátvitelre és kreditakkumulációra egyaránt

Egyeteme) és az Internationale Akademie für

schaften orvostudományi doktori programot.

alkalmazzák.

Philosophie (Nemzetközi Filozófiai Akadémia).

Legalább 2 évig tart (120 ECTS kredit), és a Dr.

Az oklevélmellékletet (DS) a Hochschule

A három cikluson alapuló képzési rendszert

scient. med. tudományos fokozathoz vezet.

Liechtenstein és az Internationale Akademie für

az új törvénynek megfelelően 2005-ben meg-

A doktori programok részét képezik a szerve-

Philosophie 1999 óta kibocsátja, és 2005 janu-

valósították az összes ISCED 5A programra.

zett kurzusok. A felvétel előfeltétele a mester-

árjában minden felsőoktatási intézményben

fokozat megszerzése vagy azzal egyenértékű

jogilag rendezett módon megvalósították. Auto-

program elvégzése és a fokozat megszerzése

matikusan és ingyen kiállítják minden hallga-

külföldön.

tónak németül és angolul.

Nem bocsátanak ki közös vagy kettős diplo-

A háromciklusú képzési szerkezetet, az ECTS-t

mákat.

és a DS-t teljesen megvalósították, ezért már

pedig 2 évig tartanak (120 ECTS kredit). A har-

Létezik Nemzeti Képesítési Keretrendszer.

nincsenek ösztönző intézkedések. A kormány

madik ciklusú doktori fokozatot (PhD, DBA,

Belefoglalták a felsőoktatási törvénybe és meg-

és a Schulamt (Oktatási Hivatal) végez felügye-

DSc) egy partneregyetemmel együttműködés-

határozza a nemzetközileg elismert fokozatokat

leti és követő intézkedéseket. A felsőoktatási

ben lehet megszerezni. A doktori programot

(alapfokozat, mesterfokozat, doktorátusok és

intézményeknek például kötelező éves mérleg-

egy külföldi egyetemen is el lehet végezni, a

oktatói fokozatok). A fokozatok részletesebb

beszámolót készíteniük.

kutatási disszertációt pedig a Liechtensteini

meghatározását maguk a felsőoktatási intéz-

A minőségbiztosítási alapelveket a 2005-ös

A Liechtensteini Főiskolán 2003/2004 óta kínálnak alapképzési és mesterképzési szakokat az üzleti tudományok és az építészet területén. Az alapfokozathoz vezető programok 3 évig (180 ECTS kredit), a mesterfokozathoz vezetők

Főiskolával együttműködve lehet elkészíteni. A

mények végzik.

tudományos fokozatot a partneregyetem ítéli

A Hochschule Liechtensteinen 1995-ben, és az

láról szóló törvény tartalmazza. Nincs nemzeti

meg.

Internationale Akademie für Philosophien, vala-

minőségbiztosítási testület. A felsőoktatási in-

LI

felsőoktatási törvény és a liechtensteini főisko-

199

LIECHTENSTEIN tézményeket a kormány és a Schulamt (Oktatási Hivatal) felügyeli. A belső értékelést illetően az intézmények garantálják az oktatás és a kutatás minőségét, s ezt számos szempont szerint folyamatosan javítják. Kötelező éves jelentést készíteniük a minőségirányításról. Ha a kormány vagy a Schulamt hiányosságokat fedez fel az intézmény irányításában, akkor azokat az intézménynek a kormány által megszabott határidőn belül ki kell javítania. A hallgatók és az oktatók (kötelező jelleggel), az intézmény vezetése és gazdasági és ipari képviselők egyaránt hozzájárulnak az értékeléshez. A jogi elvárásoknak és a nemzetközi szabványoknak megfelelően, a Hochschule Liechtenstein minden termékre és szolgáltatásra kifejlesztett egy folyamat-orientált minőségfejlesztési és biztosítási rendszert. A mi-

LI

nőségirányítási rendszer hat fő folyamatból áll. E rendszerben minden vezetőnek és kari tagnak, illetve adminisztratív és támogató dolgozónak meghatározott folyamatokat kell megvalósítania és aktív szerepet kell játszaniuk a folyamat átfogó fejlesztésében. A hallgatókat és más, az egyetemen érdekelt csoportokat és egyéneket is felkérnek a részvételre. Az ország mérete miatt az akkreditáció a külső értékelési folyamat részeként működik. A legalább hatévente végzett külső értékelést a törvény szabályozza, és jelenleg szakértői értékeléseken alapul. Mivel nincs nemzeti ügynökség ezen a területen, a külső értékelést európai szakértők végzik. Ezek a felügyelő csoportok főként svájci és osztrák szakértőkből állnak. Fő feladatuk, hogy hozzájáruljanak a minőségbiztosításhoz és -fejlesztéshez (amely intézményi értékelésből, a tanegységek belső értékeléséből, önértékelésből, megbeszélésekből és szakértői

látogatásokból áll, amelyeket ajánlások és EU intézményi értékelés követnek). Vannak tervek a külföldi akkreditációs magánügynökségek bevonására az akkreditációs folyamatban való részvételbe. A felsőoktatási intézmények fizetnek ezekért az ellenőrzésekért. Liechtenstein nem tagja a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózatának (ENQA).

Jogi és / vagy hivatalos referenciák

200

Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar fordítás

2004. 11. 25. (2005. 01. 21-én jelent meg)

Act on Higher Education

Gesetz über das Hochschulwesen (Hochschulgesetz; HSG)

felsőoktatási törvény

2004. 11. 25. (2005. 01. 21-én jelent meg)

Act on the Liechtenstein University of Applied Sciences

Gesetz über die Hochschule Liechtenstein

A liechtensteini főiskoláról szóló törvény

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

LIECHTENSTEIN

2006/07

LI

201

LITváNIA

LT

A Bolognai Folyamathoz kapcsolódó fő refor-

reformok egy új szakaszát kezdi meg. Ezeket a

évig tartanak, amelyek után szakmai végzett-

mokat a 2000-ben elfogadott új felsőoktatási

reformokat a 2006–2010-es időszakra szóló

séget lehet szerezni (profesinė kvalifikacija). A

törvény tartalmazza. Ez a törvény módosította

Litván Felsőoktatási Rendszer Fejlesztési Terv

felsőoktatási törvény utolsó, 2006-os módosí-

az intézmények jogállását is azzal, hogy be-

ütemezi. A Fejlesztési Terv fő célkitűzései: a

tásai felhatalmazzák a főiskolákat szakmai

vezette a két pilléren álló egyetemi és nem

felsőoktatás irányításának és bevezetésének

alapfokozat kibocsátására (profesinis bakalauras)

egyetemi felsőoktatási intézményrendszert. Az

fejlesztése, a minőség javítása, új pénzügy mechanizmusok meghonosítása és az erőfor-

2007-től kezdődően.

utóbbi egy nagyon gyorsan növekedő szektor a litván oktatási rendszerben, részben annak

rások hatékony felhasználásának biztosítása.

eredményeként, hogy megreformálták a szak-

A három ciklusra épülő oklevélstruktúra 1993

főiskolákat (aukštesnioji mokykla), és közülük

óta létezik; jogilag a 2000. évi felsőoktatási

sokan elsőként váltak nem egyetemi felső-

törvénybe foglalták. Az első ciklusú tanulmányi

oktatási intézményekké (kolegija). A 2000. évi

programok normális időtartama az egyete-

Bizonyos területeken, mint az orvosi, fogorvosi,

felsőoktatási törvény és a hozzá kapcsolódó

meken 4 év (átlagban 160 nemzeti kredit). Ezek

gyógyszerészeti, állatorvosi és jogi képzések,

jogi szabályozások könnyítették meg végleg a

alapfokozathoz (bakalauras) és / vagy egy kie-

léteznek integrált (vientisosios) tanulmányok,

magán felsőoktatási intézményrendszer kiala-

gészítő szakképesítéshez (profesinė kvalifikacija)

amelyek magukban foglalják az első és a má-

kítását azzal, hogy meghatározták az alapítás

vezetnek. Az első ciklusú tanulmányi prog-

sodik ciklust. Az integrált képzések sikeres

feltételeit. A felsőoktatási rendszer jelenleg a

ramok a kolegija típusú intézményekben 3-4

elvégzése után egy magistras oklevelet és /

A második ciklus általában 1,5–2 évig tart (60–80 nemzeti kredit) és mesterfokozathoz (magistras) és / vagy egy kiegészítő szakmai képesítéshez (profesinė kvalifikacija) vezet.

Kiegészítő megjegyzések a diagramhoz:

A (+ pk) jellel megjelölt képesítések esetében a végzett hallgatók vagy bakalauras/magistras-t, vagy bakalauras/magistras-t és profesinė kvalifikacija-t kapnak. A Profesinė kvalifikacija-t a második ciklusban – amely a magistras időtartamánál rövidebb (1-1,5 év) – csak bizonyos esetekben ítélik meg (pl. oktatás, humán tudományok vagy üzleti tudományok). Az „Egészségügyi szolgáltatások, ápolás, stb.’” területén, a profesinė kvalifikacija -t nem adják meg az „Egészségügyi szolgáltatásokra”. A „Gyártás és folyamatszabályozás, stb.” területén a profesinė kvalifikacija -t nem adják meg sem az újságírás és információ (bakalauras) sem az üzleti tudományok szakon (bakalauras és magistras). A „Műszaki tanulmányok és technológia (stb.)” területén, a profesinė kvalifikacija-t csak az építészet és építőmérnöki szakon (bakalauras and magistras), személyi szolgáltatások (bakalauras és magistras), közlekedési szolgáltatások (magistras) és környezetvédelem (bakalauras) adják ki. A felsőoktatási törvény 2006. augusztusi módosításai vezették be a profesinis bakalauras (szakmai alapfokozat) képesítést, főként a főiskolák által kínált ISCED 5B szintű programokra. A módosítások 2007-ben lépnek hatályba. A tanulmányok végén megszerezhető képesítés vagy a profesinis bakalauras, vagy a profesinė kvalifikacija, vagy mindkettő lesz. 202

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

LITváNIA

2006/07

LT

Source: Eurydice.

203

LITváNIA

LT

204

vagy egy kiegészítő szakmai képesítést (profesinė kvalifikacija) bocsátanak ki, amely hozzáférést ad a harmadik ciklusú tanulmányokhoz. A tanulmányok elvégzéséhez 180–240 nemzeti kredit (200–240, ha egy magistras oklevél megszerzéséhez), míg az orvostudományi területen 280 nemzeti kredit szükséges.

hallgatói jogállásban vannak, s így jogosulttá

mazzák. Az ECTS 1998 óta van használatban,

válnak az adókedvezményekre és a társada-

de csak kreditátvitelre (hallgatói mobilitás). Az

lombiztosításra.

utóbbi években az egyetemek elkötelezték

A harmadik ciklusban három különböző tanulmányi típus létezik. A doktori tanulmányok sztenderd időtartama (doktorantūra) 4 év. Az orvos, fogorvos és állatorvos hallgatók rezidensképzése (rezidentūra) 2–6 évig tart (80–240 nemzeti kredit). A művészeti posztgraduális tanulmányok (meno aspirantūra) 2 évig tartanak (80 nemzeti kredit).

(kivéve a doktori tanulmányokat).

Doktori tanulmányokat a második ciklus, vagy az integrált képzések elvégzése után lehet folytatni mesterfokozattal vagy azzal egyenértékű képesítéssel. A doktorantūra doktori kurzusokból, speciális kutatási tevékenységekből és egy doktori disszertáció elkészítéséből áll. A doktori kurzus elvégzése során egy doktori disszertációt kell elkészíteni és nyilvánosan megvédeni, és a jelölt ezáltal felelj meg a doktori fokozat követelményeinek. A doktori tanulmányokat szervezheti közösen egy egyetem és egy kutatóintézet, vagy egy egyetem önmagában. A doktori hallgatók

Az 1993-tól bevezetett ECTS-kompatibilis nem-

A 2000. évi felsőoktatási törvény és a hozzá kapcsolódó jogi szabályozások hozták létre a nemzetközi közös diplomák kibocsátásának jogi alapját a felsőoktatási intézményekben A Nemzeti Képesítési Keretrendszert (NKK) a hatóságok és az akadémiai közösség közötti vita tárgya. Az Európai Strukturális Alap által finanszírozott kísérleti projektet indítottak 2005-ben. Az NKK modelljét 2008-ra tervezik elkészíteni. zeti kreditrendszert az új, 2000. évi felsőoktatási törvény megerősítette, és intézkedett teljes körűen bevezetéséről. Minden tanulmányi program munkaterhelését kreditekben mérik. Egy nemzeti kredit 40 órányi (vagy egy heti) relatív hallgatói munkának (óralátogatás, laboratóriumok, önálló munka, stb.) felel meg. A teljes idejű tanulmányok átlagos munkaterhelése 40 nemzeti kredit tanévenként. Egy

magukat, hogy a nemzeti kreditrendszert az ECTS-re cserélik. A Litván Egyetemi Rektori Konferencia jelenleg készít javaslatot a 2000-es felsőoktatási törvény ilyen értelmű módosítására. Az oklevélmellékletet (DS) országos szinten 2004-ben vezették be jogilag. Angolul és litvánul ingyen kiadja minden intézmény, az öszszes három cikluson alapuló programban. 2005 végéig a DS-t kérésre adták ki. 2006 óta miden végzett hallgató automatikusan megkapja. Léteznek követő intézkedések (ösztönzés és ellenőrzés) az ECTS és a DS bevezetésére, a háromciklusú képzési szerkezetre viszont nem, mivel ezt teljes körűen megvalósították a felsőoktatásban. Miután bevezették a DS-t, az Oktatási és Tudományos Minisztérium kiegészítő pénzügyi keretet biztosított a felsőoktatás intézményeknek a DS kinyomtatásához szükséges nyomtatók beszerzésére.

nemzeti kredit mintegy 1,5 ECTS kreditnek

1995 óta léteztek adminisztratív intézkedések

felel meg. A nemzeti kreditrendszert kreditát-

a minőségbiztosítás területén. A Felsőoktatási

vitelre és kreditakkumulációra egyaránt alkal-

Minőségértékelési Központot (Studijų kokybės

LITváNIA vertinimo centras) 1995-ben hozták létre. A

szakmai szervezetek képviselői, stb. Az Érté-

le és 2004 decemberében frissítették. Az Okta-

központ egy államigazgatási intézmény, alkal-

kelési Tanács továbbá tudósokból, kiemelkedő,

tási és Tudományos Miniszter, a Minőségér-

mazottjainak többsége köztisztviselő. Tevé-

szakértői értékelésben tapasztalt oktatókból,

tékelési Központ javaslatára tekintettel hozza

kenységei magukban foglalják a kutatási és

szakemberekből, adminisztratív munkatársak-

meg a hivatalos döntést az akkreditációról. A

felsőoktatási intézmények rendszeres önérté-

ból és köztisztviselőkből áll.

központ a szakértői értékelések megállapítá-

kelési folyamatának koordinációját, a felsőoktatási intézmények külső értékelésének meg-

2002-ben bevezették azt a gyakorlatot, hogy a

saira alapozza a javaslatokat.

tanulmányi programokat az adott tanulmányi

Az akkreditáció a tanulmányi program követ-

területhez kijelölt külföldi szakértőket is tar-

kező, nyolc év múlva esedékes külső értékelé-

talmazó szakértői panelek értékelik. A jogi,

séig érvényes. A Minőségértékelési Központ a

orvosi, fogorvosi, szociológiai, oktatási, menedzs-

tanulmányi programok akkreditációs céllal tör-

ment és államigazgatási képzéseket már érté-

ténő értékelésének első ciklusát 1999-ben

kelték külföldi szakértők bevonásával. Más

kezdte meg. Lehetséges korlátozott, 2-3 évig

A hallgatói részvételt hivatalosan szabályozták

tanulmányi területeket a jövőben terveznek

érvényes akkreditáció is.

és kötelező a Minőségértékelési Központ mind-

értékelni.

szervezését, az eredmények közzétételét és a fejlesztésre vonatkozó ajánlásokat, az új programok értékelését , valamint az új kutatási és felsőoktatási intézmények alapítására vonatkozó kérelmek elbírálását.

két tanácsadó testületében: a Felsőoktatási

Intézményértékelést a nem egyetemi felsőok-

Minden felsőoktatási intézményben működik

tatási intézményekben (kolegija) a 2004/2005-ös

belső minőségbiztosítási rendszer. Az ön-

tanév óta valósítanak meg. A várakozások

értékelési jelentés az alapja a külső értéke-

szerint 2008-tól kezdődően ezt az értékelést az

lésnek és az akkreditációnak. A belső értékelés

egyetemekre és a kutatóintézetekre is kiter-

rendszerint nyolcévente történik, azért, hogy

jesztik. Az intézményi vagy a kutatási tevé-

illeszkedjen a külső értékelések gyakoriságá-

kenység értékelése szintén nyolcévenkénti

Egy, a hivatalos litván hallgatói szövetség által

hoz. A hallgatókat belső eljárások és kérdőívek

gyakorisággal történik. A 2000. évi felsőoktatási

delegált hallgatói képviselőnek kell részt ven-

segítségével vonják be. Egy hallgató részt vesz

törvénynek megfelelően az újonnan alapított

nie mindkét tanácsban. A hallgatók jogállása

az önértékelési jelentésért felelős csoportban

magán vagy állami felsőoktatási intézmények-

azonos a tanácsok többi tagjáéval.

is.

nél az alapításuk után 4 évvel kell intézményi

A Szakértői Tanács tagja továbbá legalább egy

Csak a programokra vonatkozóan létezik

egyetemi vagy főiskolai oktató, egy szociális

akkreditáció. Az akkreditációs eljárásokat a

A szabályok szerint a felsőoktatási intézmények

partnerek egy képviselője, elismert tudósok,

2001. augusztusi miniszteri rendeletben írták

értékelési folyamata során azonosított hiányos-

Minőségi Szakértői Tanácsban (Studijų kokybės ekspertų taryba) és a Kutatási és Felsőoktatási Intézmények Értékelésének Szakértői Tanácsában (Mokslo ir studijų institucijų vertinimo taryba). Mindkét tanácsnak 9–15 tagja van.

LT

értékelést végezni.

205

LITváNIA ságokat az előírt határidőre ki kell javítani. A

Felsőoktatási Intézmények Közös Felvételi Egye-

külső értékelés eredményeit figyelembe veszik

sületének, amely megszervezi és koordinálja a

a források megítélése során. Az eredmények

felvételi eljárásokat a tagjai számára. Az első

közzétételének célja a társadalom tájékoztatása

kolegiját 2006-ban vették be a közös felvételi

a felsőoktatás minőségéről és az állami költ-

eljárásba.

ségvetési források felhasználásának hatékonyságáról. A felsőoktatási szolgáltatás biztosítására szóló engedélyhez kötelező az értékelési folyamat során elért pozitív döntés. A Bolognai Folyamathoz kapcsolódó intézkedéseken kívül a felsőoktatási hallgatói felvételi eljárást 1999-ben egyszerűsítették a nemzeti érettségi vizsga bevezetésével. Most általában az itt elért osztályzatot veszik a litván felsőoktatási intézményekbe való felvétel alapjául. LT

A Minőségértékelési Központ jelenleg készül fel a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózatának (ENQA) tagságára. Már most is tagja a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szervezetek Nemzetközi Hálózatának (INQAAHE) és a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökségek Kelet- és Közép-európai Hálózatának (CEEN). A központ nem volt még tárgya szakértői értékelésnek.

2003 óta a legtöbb egyetem tagja a Litván

Jogi és / vagy hivatalos referenciák

206

Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar fordítás

1991. 01. 12. (2005. 07. 30-án módosítva)

Law on Science and Studies

Mokslo ir studijų įstatymas

A tudományról és a tanulmányokról szóló törvény

2000. 03. 21. (2006. 07. 18-án módosítva)

Law on Higher Education

Aukštojo mokslo įstatymas

felsőoktatási törvény

2001. 07. 21.

Regulations on Doctoral Studies

Doktorantūros nuostatai

A doktori tanulmányokra vonatkozó szabályozások

LITváNIA Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar fordítás

2001. 07. 28.

Minister’s Decree on the Rules of the Assessment of Research and Higher Education Institutions

Mokslo ir studijų institucijų vertinimo taisyklės

Miniszteri rendelet a kutatási és felsőoktatási intézmények értékelésének szabályairól

2004. 03. 04.

Minister’s Decree on Quality Assessment within Non-university Higher Education Institutions (kolegija)

Dėl kolegijų, įsteigtų reorganizuojant aukštesniąsias mokyklas, veiklos kokybės vertinimo tvarkos aprašo tvirtinimo

Miniszteri rendelet a nem egyetemi felsőoktatási intézmények (kolegija) minőségértékeléséről

2004. 12. 02.

Minister’s Decree on the Regulations on Study Programmes’ Accreditation

Studijų programų akreditavimo tvarkos aprašas

Miniszteri rendelet a tanulmányi programok akkreditációjáról

2005. 07. 22.

Minister’s Decree on the General Requirements for Study Programmes

Bendrieji studijų programų reikalavimai

Miniszteri rendelet a tanulmányi programok általános követelményeiről

2006. 04. 05.

Lithuanian Higher Education System Development Plan for 2006-2010

Lietuvos aukštojo mokslo sistemos plėtros 2006-2010 metų planas

A litván felsőoktatási rendszer fejlesztési terve, 2006-2010

2006. 12. 17.

Minister’s Decree on the General Requirements for Joint Study Programmes

Jungtinių studijų programų bendrieji reikalavimai

Miniszteri rendelet a közös tanulmányi programok általános követelményeiről

Honlapok

LT

A felsőoktatási rendszer általános leírásáról bővebb információ: http://www.smm.lt és http://www.mokslas.lt A Litván Köztársaság Parlamentjének honlapja a törvényekről szóló további információért: http://www3.lrs.lt/n/eng/DPaieska.html További információ a felsőoktatási intézmények közös felvételi eljárásáról: http://www.lamabpo.lt

207

LUXEMBURG A Luxemburgi Egyetemet 2003. augusztus 12-én hozta létre a törvény (amely a Bolognai Folyamathoz kapcsolódó főbb pontokról rendelkezik). Kis, nemzetközi, többnyelvű intézménynek szánták, erős kutatás iránti elkötelezettséggel. Átvett és újrastrukturált bizonyos kurzusokat a korábbi felsőoktatási intézményektől (a Centre universitaire, az Institut supérieur de technologie, az Institut supérieur d’études et de recherches pédagogiques és az Institut d’études éducatives et sociales pour la formation d’éducateur gradué). Az egyetem a 2003/2004-es tanév elején kezdte meg tevékenységét és az új programjait a 2005/2006-os tanévben indította, a Bolognai Folyamat keretében javasolt modellel összhangban. Mivel a Luxemburgi Egyetem nem kínál minden tudományterületen kurzusokat, a hallgatók továbbra is külföldön végzik tanulmányaik egy részét vagy egészét.

LU

A kurzusok szerkezeti mintája figyelembe veszi a Bolognai Folyamatot, és ezért a három fő ciklusra épül (alapképzés, mesterképzés, doktori képzés). A törvény kimondja, hogy a mobilitás kötelező az alapképzés során, így a Luxemburgi Egyetemre beiratkozott hallgatók csak akkor kaphatják meg az alapfokozatot, ha már egy másik ország egyik egyetemén vagy más 208

felsőoktatási intézményében töltöttek egy tanulmányi időszakot. A doktori kurzusok kínálatát (ugyanúgy, mint az alapképzését és a mesterképzését) a 2006. május 22-i nagyhercegi rendelet szabályozza. A doktori kurzusok megvalósítását 2007-től tervezik. 2005/2006 óta az ISCED 5B szintű programokat fokozatosan átalakították ISCED 5A szintre. A 2005/2006-os tanév eleje óta a három programtípust átváltották ECTS kreditekbe. Az ECTS-t kreditátvitelre és kreditakkumulációra egyaránt alkalmazzák. Az oklevélmelléklet (DS) bevezetését 2007-re tervezik. A hatályos törvényi szabályozás nem határozza meg a kibocsátás módját vagy nyelvét. Luxemburg nem fogadott el Nemzeti Képesítési Keretrendszert, és nem is terveznek lépéseket ebből a szempontból. A jelenlegi törvényi szabályozás nem rendelkezik a nemzeti vagy nemzetközi szinten kínált közös / kettős diplomákról. Nincsenek ösztönző, követő és ellenőrző intézkedések a háromciklusú képzési szerkezet, az ECTS vagy a DS megvalósításához.

A 2003. augusztus 12-i törvénynek megfelelően, amely elrendeli az egyetemen folyó oktatási, kutatási és adminisztratív tevékenységek belső és külső értékelését, 2006-ban egy minőségértékelésért felelős szakértői csoport kezdte meg a működését. Az értékeléseket elismert személyek vagy ügynökségek végzik abból a célból, hogy ezáltal lehetséges legyen a nemzetközi összehasonlítás az oktatás és a kutatás, illetve az egyetemi szolgáltatások minőségét illetően. Luxemburgnak nincs tagügynöksége Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózatában (ENQA).

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

LUXEMBURG

2006/07

Source: Eurydice.

LU

209

LUXEMBURG Legislative and/or official references Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar fordítás

2003. 08. 12.

Law on the establishment of the

Loi portant création de l’Université du

A Luxemburgi Egyetemet megalapító

University of Luxembourg

Luxembourg

törvény

Grand-Ducal Regulation concerning

Règlement grand-ducal relatif à l’obtention du

Nagyhercegi rendelet a doktorátus

the achievement of a doctorate at the

grade de doctorat de l’Université du Luxembourg

megszerzéséről a Luxemburgi Egyetemen

Grand-Ducal Regulation concerning the

Règlement grand-ducal relatif à l’obtention du

Nagyhercegi rendelet az alapfokozat és a

achievement of a Bachelor’s degree and

grade de bachelor et du grade de master de

mesterfokozat megszerzéséről a Luxemburgi

a Master’s degree at the University of

l’Université de Luxembourg

Egyetemen

2006. 05. 22.

University of Luxembourg 2006. 05. 22.

Luxembourg

LU

210

Lettország Már jóval a Bolognai Nyilatkozat előtt történtek kezdő lépések a lett felsőoktatási rendszer reformjára. Az első nagyobb fejlemény az 1991-es oktatási törvény volt. Ennek a törvénynek megfelelően a legtöbb tudományterületen bevezették a két fő ciklusra épülő oklevélstruktúrát (alapképzés / mesterképzés) – de csak az akadémiai programokban. A felsőoktatási intézményekről szóló 2005-ös törvény (FOIT) ennek a szerkezetnek a további megerősítéséhez vezetett, de hangsúlyozta az akadémiai és szakmai irányultságú programok elválasztását. A FOIT 2000-es módosításai létrehozták a korábbi ötéves programok helyébe lépő professzionális alapképzési és mesterképzési okleveles programokat és bevezették az alapképzés/mesterképzés struktúrát az egész rendszerbe, megkönnyítve ezáltal az egyik típusú oktatásból a másikba történő átlépést. A mesterfokozathoz elvégzendő teljes tanulmányi időszak nem lehet 5 évnél rövidebb. 2000-ben történt meg a három fő cikluson alapuló programstruktúra teljes megvalósulása azáltal, hogy a FOIT módosításai az akadémiai oktatás részeként bevezették a doktori tanulmányokat. Korábban a doktorjelölteket kutatóként vették figyelembe, akik nem vettek részt az oktatásban. A felsőoktatási intézményeknek

(kivéve a csak rövid programokat kínáló főiskolákat) most már a háromciklusú szerkezetet kell követniük. Néhány tanulmányi területen azonban – mint az orvosi, gyógyszerészeti, fogorvosi és állatorvosi képzések – továbbra is kínálnak osztatlan ciklusú képzéseket. Megkezdődött a vita ennek helyettesítéséről a háromciklusú szerkezettel, de eddig még konkrét eredmény nélkül.

körülbelül 180–240 ECTS kreditet (120–160 lett

Lettországban csak a rövidciklusú képzéseket tekintik ISCED 5B-nek. Így az alapképzés / mesterképzés szerkezet az ISCED 5B programokra nem vonatkoztatható. Az ISCED 5B programok hallgatóinak lehetőségük van átmenni ISCED 5A programra és átvinni az összes megszerzett kreditjüket, vagy azok egy részét. Ebben az esetben a felsőoktatási intézmény összehasonlítja a két program tartalmát és kijelöli az átvihető krediteket / kurzusokat, valamint azokat, amelyekhez vizsga szükséges.

séhez szükséges oktatási szintet, és más, a

A doktori programok megkezdésének előfeltétele a mesterfokozat. A doktori fokozat megszerzésének a 2005-ös a tudományos tevékenységekről szóló törvényben (TTT) foglalt eljárásait és kritériumait a Kormány rendeletei tovább szabályozzák. A doktori program hoszsza teljes idejű képzésben 3-4 év (már a bolognai reformok előtt meghatározták). Ez

kreditpontot) jelent, amelyből 60–90 ECTS kreditet (40–60 lett kreditpontot) az egyéni kutatás mellett felvett elméleti kurzusokra adnak meg. A doktori tanulmányi programokat a felsőoktatási intézmény dolgozza ki. Ezek a kötelező és választható tárgyak listáját a megfelelő kreditpontok számával együtt, a kutatás tartalmát, az ilyen tanulmányok megkezdéprogram megvalósítására vonatkozó előírásokat tartalmaznak. A doktori fokozatot a doktori tanulmányi program követelményeinek a teljesítése és a doktori disszertáció nyilvános megvédése után lehet megkapni. Néhány esetben, a doktori tanulmányi program egyes részeit oktatási tevékenységgel is lehet helyettesíteni. LV

A doktori hallgatók nem élveznek különleges jogállást (hallgatói és kezdő kutatói jogállást), habár alkalmazhatja őket az a felsőoktatási intézmény, ahol tanulnak. Az intézményeknél általános gyakorlat, hogy lehetőségeket kínálnak a doktorjelölteknek arra, hogy a disszertációjuk egy részt külföldön, egy külföldi témavezetővel, mint második témafelelőssel együttműködve készítsék el. Jogi szempontból azonban még mindig nehéz hivatalosan más egyetemekkel közös doktori 211

Lettország fokozatot kibocsátani. Az új felsőoktatási törvénytervezet (amelyet várhatóan 2007-ben fogadnak el) rendelkezik a nemzetközi közös vagy kettős diplomákról. Tartalmazni fogja a Nemzeti Képesítési Keretrendszer kialakításához szükséges rendelkezéseket is. 1998 óta, a felsőoktatási intézmények többsége bevezette az ECTS-szel kompatibilis lett nemzeti kreditrendszert, amelyet első bevezetése óta kreditátvitelre és kreditakkumulációra egyaránt alkalmaznak (a lett felsőoktatási intézmények körében). Egy lett kreditpontot 40 óra hallgató munkaterhelésnek (egy heti tanulásnak) megfelelő tanulmányi egységként határoztak meg. Mivel a tanév 40 hétig tart, ez évi 40 lett kreditnek felel meg, és ennek alapján, egy lett kredit 1,5 ECTS kreditet ér. Eddig az ECTS osztályozási rendszerét csak nemzetközi kreditátvitel esetében használták (1999 óta, amikor az Erasmus működni kezdett Lettországban). Az új felsőoktatási törvénytervezet rendelkezik az ECTS teljes körű bevezetéséről.

LV

2001-ben elkezdték önkéntes alapon kibocsátani az oklevélmellékletet (DS). 2004 januárjától kötelező. Minden első és második ciklusban végző hallgató automatikusan és ingyen megkapja az oklevélmellékletet, az 531. sz. 212

kormányrendeletnek megfelelően. 2005-ben új szabályozást fogadtak el. Az oklevélmellékletet lettül és angolul állítják ki.

segíti az intézményeket a belső értékelési je-

Nem vezettek be ösztönző intézkedéseket a hatóságok a háromciklusú képzési szerkezet, az ECTS vagy az oklevélmelléklet elősegítése céljából. Az akkreditáció és a programengedélyezés ellenőrző mechanizmusként működik a háromciklusú képzési szerkezet megvalósítására vonatkozóan. Az oklevélmelléklet kibocsátását az Állami Oktatási Felügyelet ellenőrzi, amely az oktatási folyamatnak a törvényi szabályozásokkal való megfelelőségét ellenőrzi az oktatás minden szintjén, valamint a felsőoktatási intézmények és programok akkreditációs folyamata során. Továbbá, a Rektori Tanács munkacsoportja ajánlásokat fogalmazott meg a DS megvalósítására, és a nemzeti Bologna tanácsadói csoporttal is lehet konzultálni.

mális létszáma 3 fő, beleértve legalább egy

A Felsőoktatási Minőségértékelési Központot (FMK, vagy Augstākās izglītības kvalitātes novērtēšanas centrs) 1994 decemberében hozták létre. Fő feladata a felsőoktatási intézmények és programok szakértelmének és minőségének értékelését megszervezni. AZ FMK nem vesz részt magában a felsőoktatási intézmények és programok értékelésében, de

lyamat első lépése önértékelő jelentés, s ezt az

lentésük elkészítésében, és szakértői csoportot (novērošanas komisija) ajánl. A csoport minikülföldi szakértőt (kivéve az első szintű szakmai felsőoktatást, azaz a főiskolákat, ahol az összes szakértő lehet Lettországból). Bár az akkreditációs és minőségbiztosítási eljárásokra vonatkozó fő rendelkezéseket országos szinten fogadják el, az ügynökség alakítja ki az értékelésre vonatkozó módszereket és a különböző ajánlásokat. A hallgatókat bevonják az akkreditációs értékelésbe és döntéshozatalba, de nem vesznek részt az FMK irányításában. A folyamatos minőségbiztosítás önértékelésből és külső szakértői értékelésből áll, és akkreditációval végződik. Mind a felsőoktatási intézményt, mind pedig az adott programot akkreditálni kell, mielőtt az államilag elismert felsőoktatási tanúsítvány kibocsátható. A foadminisztrációnak, valamint az oktatók és a hallgatók képviselőinek kell elkészíteniük. A jelentést és más dokumentumokat szakértők értékelik, és helyszíni látogatást szerveznek a felsőoktatási intézményhez, majd közös jelentést, valamint egyéni írásos véleményeket is leadnak. Az intézményeket a Felsőoktatási

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

Lettország

2006/07

Source: Eurydice.

LV

213

Lettország Tanács (Augstākās izglītības padome), míg a

ramjainak több mint 50%-a akkreditált. Nor-

Az önértékelő jelentéseket és a szakértői cso-

tanulmányi programokat az Oktatási és Tudo-

mális esetben a felsőoktatási intézmény akkre-

port jelentéseit közzéteszik az interneten és az

mányos Minisztérium által létrehozott Akkredi-

ditációja végleges. Kivételes esetekben ideigle-

Izglītība un Kultūra (Oktatás és Kultúra) című

tációs Bizottság (Akreditācijas komisija) akkre-

nesen akkreditálják, és két év múlva meg kell

ditálja. Mindkét testületben képviselik a

oktatási lapban.

az értékelést ismételni.

hallgatókat. Az akkreditációs folyamat 1996ban kezdődött, és az akkreditáció első körét 2002-ben fejezték be. Az akkreditáció a 2006 októberében jóváhagyott szabályozások sze-

214

elkezdéséhez a felsőoktatási intézménynek engedélyt kell kapnia az Oktatási és Tudományos

lesztésre és a felsőoktatási reformok eszközeként is használják.

Minisztériumtól magára az intézményre és

Az FMK teljes jogú tagja a Felsőoktatási Minő-

évente egyszer akkreditálják. Kivételes esetek-

minden egyes tanulmányi programra. Az en-

ségbiztosítás Európai Hálózatának (ENQA)

ben az Akkreditációs Bizottság csak ideiglenes

gedélyezés egyfajta előzetes minőségbiztosítás,

2003 óta, a Felsőoktatási Minőségbiztosítási

akkreditációt ítél meg, amely szerint két év

abban az értelemben, hogy az engedély meg-

Szervezetek Nemzetközi Hálózatának (INQAAHE)

múlva meg kell az értékelést ismételni. Egy

szerzése után két évvel a felsőoktatási intéz-

1997 óta. Az új felsőoktatási törvénytervezet

felsőoktatási intézményt vagy főiskolát csak

ménynek le kell adnia a tanulmányi programot

úgy rendelkezik, hogy az ügynökség szakértői

akkor lehet akkreditálni, ha a tanulmányi prog-

akkreditációra.

értékelés tárgya legyen.

rint folyik. A tanulmányi programokat hat-

LV

A felsőoktatási programok megvalósításának

A minőségbiztosítási rendszert minőségfej-

Lettország Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar fordítás

1995. 11. 02.

Law on Higher Educational Institutions (LHEI)

Augstskolu likums

A felsőoktatási intézményekről szóló törvény

1998. 10. 29. (érvényes 1999. 06. 01. óta; a korábbi, 1991. 06. 19-i oktatási törvény helyébe lép)

Education Law

Izglītības likums

Oktatási törvény

2005. 05. 19.

Scientific Activities Law

Zinātniskās darbības likums

A tudományos tevékenységekről szóló törvény

2005. 06. 21. (érvényes 2005. 07. 02. óta, a korábbi, 2003. szeptemberi, 531. sz. rendelet helyébe lép)

Regulation No. 450 of the Cabinet of Ministers ‘On the order concerned with the issuing of state-recognised education documents testifying higher education and scientific degree’

MK Noteikumi Nr. 450 ‘Kārtība, kādā izsniedzami valsts atzīti augstāko izglītību un zinātnisko grādu apliecinoši izglītības dokumenti’

450. sz. kormányrendelet „A felsőoktatási és tudományos fokozatokat tanúsító államilag elismert dokumentumok kibocsátásáról szóló rendelet”

2005. 12. 27.

Regulation No. 1001 of the Cabinet of Ministers ‘On the procedure and criteria for awarding a scientific doctor’s degree (promotion)’

MK Noteikumi Nr.1001 ‘Doktora zinātniskā grāda piešķiršanas (promocijas) kārtība un kritēriji’

1001. sz. kormányrendelet

2006. 10. 03. (érvényes 2006. 10. 07. óta, a korábbi, 2001. októberi 442. sz. rendelet helyébe lép)

Regulation No. 821 of the Cabinet of Ministers ‘On the Procedure for accreditation of Higher Education Institutions, Colleges and Study Programmes’

MK noteikumi Nr. 821 ‘Augstskolu, koledžu un augstākās izglītības programmu akreditācijas kārtība’

821. sz. kormányrendelet „A felsőoktatási intézmények, főiskolák és tanulmányi programok akkreditációjáról”

A tervek szerint 2007-ben lép hatályba

Draft Law on Higher Education

Augstākās izglītības likuma projekts

felsőoktatási törvénytervezet

LV

Honlapok Felsőoktatási Minőségértékelési Központ: http://www.aiknc.lv/en 215

MOLDOVA A Moldovai Köztársaságban a felsőoktatást az

A doktori tanulmányokat nem módosították

1995-ös felsőoktatási törvény szabályozza.

a Bolognai Folyamat fényében. A doktori ta-

Azóta számos kiegészítés, irányelv és kormány-

nulmányokat a Tudományos és Innovációs

határozat született a felsőoktatási szektorra

Törvénykönyv, illetve az oktatási törvény sza-

vonatkozóan. Az új felsőoktatási törvény jelen-

bályozza. Ezek a programok kötelező elméleti

leg függőben van. Elfogadását nemsokára vár-

és gyakorlati kurzusokat foglalnak magukban

ják. A 2005/2006-os tanévtől kezdődően az

a tudományterületnek megfelelően. Az elmé-

összes felsőoktatási intézményben bevezették

leti kurzusok a program kb. 20%-át (idegen

a háromciklusú rendszeren alapuló tanul-

nyelvek, számítógép-használat, és a kutatási

mányi programokat.

terület szerinti alaptudomány) teszik ki, 80% az

Az Oktatási törvény 2005-ös módosításainak

MD

megfelelően a felsőoktatási tanulmányokat

Az Európai Kreditátszámítási Rendszer (ECTS)

első ciklusba – licentiate (tanulmányok 3-4 évig

bevezetése 2000-ben kezdődött a Moldovai

tartanak) és második ciklusba – mesterfokozat

Köztársaságban, számos kísérleti projekt révén.

(1-2 évig tart) rendezték. Ez a rendszer vonat-

Az ECTS hivatalos bevezetéséről az összes

kozik minden hallgatóra, aki 2005. szeptember

felsőoktatási intézményben az oktatási törvény

1-jén vagy az után iratkozott be. A 2005 előtt

2005-ös módosításai rendelkeznek. 2006-ban

beiratkozott hallgatók még a korábbi, osztatlan

kidolgoztak egy útmutatót az ECTS bevezeté-

tanulmányi programok szerint tanulnak.

séhez. Az útmutató módszertant ad az ECTS

A doktori szintű programokba bejutáshoz a

bevezetéséhez és biztosítja a tanulmányi prog-

hallgatóknak sikeresen el kell végezniük a mesterképzési tanulmányokat. Azok a hallgatók,

216

egyéni tudományos kutatás.

ramok és a Moldovai Köztársaság felsőoktatási intézményei által kibocsátott képesítések jobb

akik 2005 előtt iratkoztak be, vagy az osztatlan

átláthatóságát és kompatibilitását.

tanulmányi programokat követik, a doktori

A kreditrendszer számítási módja 60 kreditet

szintű programokba bejutáshoz a licenta fo-

tervez tanévenként. Az ECTS rendszert kredit-

kozat, a magistru fokozat vagy a diplome de

átvitelre és kreditakkumulációra egyaránt

arhitect fokozat megszerzése a követelmény.

alkalmazzák.

2005 júliusában a Moldovai Köztársaság Kormánya jóváhagyta a képzési területek és tanulmányi programok osztályozási rendszerét. A Rendszert az UNESCO ISCED 97 és az Eurostat osztályozási módszerével összhangban dolgozták ki, és alapvetően azokon a tanulmányi eredményeken alapul, amelyeket a munkaerőpiac szükségletei szerint határoztak meg. A 2005-ös felsőoktatási intézményi felvételi eljárást már az új osztályozási rendszer alapján szervezték meg. Jóváhagyták az első ciklus egy ideiglenes keretét, hogy iránymutatást nyújtsanak az új tantervek fejlesztéséhez. 2005-től automatikusan és ingyen kiállítják az oklevélmellékletet (DS) minden licentiate programban és mesterképzésben végző hallgatónak. A DS-t moldávul és angolul állítják ki. A nemzeti DS megfelel az európai követelményeknek. Az UNESCO/CEPES és az Európa Tanács szakértői 2005 decemberében hagyták jóvá a Bolognai Folyamatról Chisinau-ban, a Moldovai Köztársaságban szervezett nemzetközi konferencián. Az egész országban bevezettek ösztönző intézkedéseket, valamint felügyeleti és követő lépéseket a háromciklusú képzési szerkezetre, az ECTS-re és a DS-re vonatkozóan.

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

MOLDOVA

2006/07

Source: Eurydice.

MD

217

MOLDOVA Folyamatban vannak a tervek egy független Minőségbiztosítási Ügynökségről; az Ügynökségnek 2007-ben kell megkezdenie a működését. A jelenlegi nemzeti minőségbiztosítási rendszer, amely az összes felsőoktatási intézmény számára kötelező, a következő eljárásokból áll: belső értékelés, külső értékelés, illetve a felsőoktatási intézmények és programok akkreditációja. A felsőoktatási intézmények akadémiai értékelése egy sor általános kritériumon és kötelező szabványon alapul, ezeket az Oktatási és Ifjúságügyi Minisztérium dolgozta ki. Az értékelés folyamatának mutatói: az oktatási személyzet, az oktatási programok tartalma, tanulási eredmények, hallgatók, tudományos kutatási tevékenységek, az oktatási folyamat irányítása, oktatási segédanyagok és a gazdasági-pénzügyi tevékenység.

MD

Az Oktatási és Ifjúságügyi Minisztérium által 2006 februárjában kiadott Határozatnak megfelelően a felsőoktatási intézményeknek intézményi testületeket kell létrehozniuk a belső folyamatok minőségének megőrzésére és előmozdítására. Néhány felsőoktatási intézmény kidolgozott egy „Minőségi Kézikönyvet” erre a célra. Mindezen felül országos kutatást is végeztek az „Etika a felsőoktatásban” témában. 218

A belső értékelési folyamatba bevonják a hallgatókat. A különböző karok hallgatói szervezetei kérdőíveket dolgoztak ki az oktatók és a tantervek értékelésére. A Nemzeti Egyetemközi Hallgatói Tanács megvitatja a hallgatók szociális helyzetével, az oktatási minőségbiztosítással, és a Bolognai Folyamat megvalósításával, a tanulmányi programok minőségével, stb. kapcsolatos problémákat. Jelenleg vizsgálják felül és fejlesztik az oktatási szabványokat és követelményeket. Számos ponton módosították az akadémiai értékelés folyamatát és a felsőoktatási intézmények akkreditációját azért, hogy jobb átláthatóságot és nagyobb objektivitást biztosítsanak a folyamat során. Az egyes minisztériumok és hallgatói szervezetek képviselőit is bevonták tagként az értékelési és akkreditációs bizottságokba. Az akkreditáció folyamata 2000-ben kezdődött. Az akkreditáció jelenti a felsőoktatási intézmények hivatalos elismerését. Az Oktatási és Ifjúságügyi Minisztérium felelős a felsőoktatási intézmények akkreditációjáért. Az akkreditáció kötelező folyamat mind az állami, mind pedig a magán felsőoktatási intézmények és tanulmányi programjaik számára.

Az akkreditáció folyamata a felülvizsgált egység önértékeléséből és egy nemzeti szakértői csoport helyszíni látogatásából áll. Az intézmény akkreditációjáról vagy annak elutasításáról szóló döntés az akadémiai értékelés eredményétől függ, amelyet egy Akkreditációs Különbbizottság készít el. Az akkreditált felsőoktatási intézményeket ötévente újraértékelik. Az akkreditált felsőoktatási intézményekről szóló adatokat a hivatalos közlönyökben teszik közzé, és az interneten keresztül is elérhetővé teszik a nagyközönség számára. A doktori programokat az Akkreditációs és Tanúsítási Nemzeti Tanács akkreditálja.

MOLDOVA Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar fordítás

1995. július

Law on Education no. 547-XIII

Legea Învăţământului nr. 547-XIII

547-XIII sz. oktatási törvény

1997. július

Law No. 1275-XIII regarding the Evaluation and Accreditation of the Educational Institutions in the Republic of Moldova

Legea nr.1275-XIII cu privire la evaluarea şi acreditarea instituţiilor de învăţământ din Republica Moldova

1275-XIII sz. törvény az oktatási intézmények értékeléséről és akkreditációjáról a Moldovai Köztársaságban

1999. június

Law No. 423-XIV regarding the approval of the Regulation of the Evaluation and Accreditation of the Educational Institutions.

Legea nr.423-XIV privind aprobarea Regulamentului de evaluare şi acreditare a instituţiilor de învăţământ

423-XIV sz. törvény az oktatási intézmények értékeléséről és akkreditációjáról szóló szabályozás jóváhagyásáról

2004. június

Law No. 259-XV regarding the Code of Science and Innovation

Legea nr. 259-XV Codul cu privire la ştiinţă şi inovare

259-XV sz. törvény a Tudományos és Innovációs Törvénykönyvről

2005. május

Law No. 71-XIV regarding the Amendments and Completions to the Law on Education (Amendments to the Higher Education Structure, Introduction of the Two-Cycle Structure)

Legea nr.71-XVI privind modificarea şi completarea Legii învăţămîntului (introducerea structurii învăţămîntului superior pe cicluri)

71-XIV sz. törvény az oktatási törvény módosításairól és kiegészítéseiről (A felsőoktatás szerkezetének módosításai, a kétciklusú rendszer bevezetése)

2005. július

Law No. 142-XVI regarding the approval of the Classification of Educational Fields and Specialities for Initial Training in the Higher Education Institutions, first cycle.

Legea nr.142-XVI aprobarea Nomenclatorului domeniilor de formare profesională şi al specialităţilor pentru pregătirea cadrelor în instituţiile de învăţămînt superior, ciclul I

142-XVI sz. törvény az oktatási területek és specializációk osztályozásának jóváhagyásáról az alapképzésre a felsőoktatási intézményekben, első ciklus

MD

Határozatok és irányelvek: 2005. február

The Strategic Directions concerning the Modernization of the Educational System, approved by the President of the Republic of Moldova

Direcţiile strategice de modernizare a sistemului educaţional, aprobate de Preşedintele Republicii Moldova

Stratégiai iránymutatások az oktatási rendszer modernizációját illetően, a Moldovai Köztársaság Elnökének jóváhagyásával

2005. május

The Ministry of Education and Youth Order No. 15 regarding the approval of the Diploma Supplement

Ordinul M.E.T. nr.15 cu privire la aprobarea modelului Suplimentului la Diplomă

Az Oktatási és Ifjúságügyi Minisztérium 15. sz. utasítása az oklevélmelléklet jóváhagyásáról

219

MOLDOVA

MD

220

Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar fordítás

2005. május

The Ministry of Education and Youth Order regarding the approval of the Programme of Actions concerning the Implementation of the Objectives of the Bologna Process

Ordinul M.E.T. privind aprobarea Programului de acţiuni pentru implementarea obiectivelor Procesului de la Bologna

Az Oktatási és Ifjúságügyi Minisztérium utasítása a Bolognai Folyamat célkitűzéseinek megvalósítására létrehozott akcióterv jóváhagyásáról

2005. május

Governmental Decision regarding the establishment of the National Coordination Council of the Implementation of the Objectives of the Bologna Process

Decizia Guvernului privind constituirea Consiliului Naţional de coordonare a acţiunilor de implementare a obiectivelor Procesului de la Bologna

Kormányhatározat a Bolognai Folyamat célkitűzései megvalósításának Nemzeti Koordinációs Tanácsa létrehozásáról

2005. július

The M.E.Y Regulation regarding the simultaneous studies in two different fields.

Dispoziţia M.E.T. privind instruirea concomitentă în două domenii diferite

OIM rendelet a két különböző területen egyszerre folytatott tanulmányokról

2005. július

The M.E.Y Regulation No. 202 regarding the approval of the Frame Work for the first cycle (licentiate studies)

Ordinul M.E.T. nr. 202 cu privire la aprobarea Planului-cadru pentru ciclul I (studii superioare de licenţă)

202. sz. OIM rendelet az első ciklus (licentiate tanulmányok) keretrendszerének jóváhagyásáról

2005. augusztus

The M.E.Y. Regulation regarding the Teacher In-service Training Module.

Dispoziţia M.E.T. privind modulul de formare a profesorilor

OIM rendelet a tanártovábbképzési modulról

2005. augusztus

Governmental Decision regarding the approval of the Programme of the Modernization of the Educational System.

Hotărîrea Guvernului privind aprobarea Programului de modernizare a sistemului educaţional

Kormányhatározat az oktatási rendszer modernizációs programjának jóváhagyásáról

2005. augusztus

Governmental Decision for the approval of the Regulation regarding the Organization of Doctoral and Postdoctoral Studies.

Hotărîrea Guvernului pentru aprobarea Regulamentului privind organizarea şi desfăşurarea doctoratului şi postdoctoratului

Kormányhatározat a doktori és posztdoktori tanulmányok szabályozásnak jóváhagyásáról

2006. február

The M.E.Y Regulation No. 97 from February 2006 regarding the Creation of the Internal Quality Assurance Structures

Ordinul nr. 97 al M.E.T. privind crearea structurilor interne de asigurare a calitatii

2006. februári, 97 sz. OIM rendelet a belső mInősébiztosítási struktúrák létrehozásáról

2006. február

The M.E.Y Regulation regarding the approval of the Guide on the Implementation of the National Credit Transfer System

Ordinul M.E.T. privind aprobarea Ghidului de implementare a Sistemului Naţional de Credite de Studiu

OIM rendelet a Nemzeti Kreditátviteli Rendszer megvalósítása Útmutatójának jóváhagyásáról

MOLDOVA Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar fordítás

2006. április

The Classification of the Educational Programmes in the Republic of Moldova (MoldCED), approved by the common Decision of the M.E.Y and the National Statistic Department

Clasificaţia Programelor Educaţionale din Republica Moldova (MoldCED), aprobat prin decizia comună a M.E.T. şi Biroului Naţional de Statistică

Az oktatási programok osztályozása a Moldovai Köztársaságban, az OIM és a Nemzeti Statisztikai Hivatal közös határozatával jóváhagyva

2006. május

The M.E.Y Directive regarding the approval of the Regulation concerning the Organisation and Carrying out of the Admission in the Higher Education Institutions.

Ordinul M.E.T. privind aprobarea Regulamentului de organizare şi desfăşurare a admiterii în instituţiile de învăţămînt superior

OIM irányelv a felsőoktatási intézményekbe történő felvétel megszervezéséről és megvalósításáról szóló szabályozás jóváhagyásáról

2006. június

Governmental Decision concerning the Increasing of the Scholarships of the Students from Higher Education Institutions

Hotărîre de Guvern privind majorarea cuantumului burselor pentru studenţii din instituţiile de învăţămînt superior

Kormányhatározat a hallgatói ösztöndíjának emeléséről a felsőoktatási intézményekben

2006. július

Governmental Decision regarding the approval of the Regulation dealing with the Organisation of the Practical Training in the Initial Teacher Training of the Higher Education Institutions

Hotărîre de Guvern pentru aprobarea Regulamentului privind organizarea stagiilor de practică în cadrul formării iniţiale în învăţămîntul superior

Kormányhatározat a gyakorlati képzés megszervezéséről a felsőoktatási intézmények tanítóképzésében szabályozásának jóváhagyásáról

2006. július

Governmental Decision regarding the approval of the Regulation dealing with the Conditions of Granting Scholarships to Students from Higher Education Institutions, Students from Colleges, Vocational Schools and those from the Post University Education

Hotărîre de Guvern pentru aprobarea Regulamentului cu privire la modul şi condiţiile de acordare a burselor pentru studenţii din instituţiile de învăţămînt superior, elevii din instituţiile de învăţămînt mediu de specialitate şi secundar profesional şi persoanele care studiază în învăţămîntul postuniversitar

Kormányhatározat a felsőoktatási intézmények hallgatóinak, a főiskolák, szakképző intézmények és az egyetem utáni oktatás hallgatóinak az ösztöndíjaának megítéléséről szóló szabályozás jóváhagyásáról

MD

M.E.Y: Ministry of Education and Youth OIM: Oktatási és Ifjúságügyi Minisztérium

221

MONTENEGRó Egy állami egyetem van Montenegróban, neve-

nyok után megszerzett szakértői diploma;

fokozathoz legalább három éves tanulmányo-

zetesen a Montenegrói Egyetem. Az egyetem

az alkalmazott tanulmányok terén elvégzett

kat kell elvégezni. A programok szervezett

17 karból/akadémiából és négy intézetből áll,

tanulmányok után megszerzett mesterdip-

kurzusokból (előadásokból), kutatásból és a

s ezek összesen 73 szakot működtetnek (55

loma; a természettudományos mesterfoko-

doktori disszertáció elkészítéséből és sikeres

akadémiai és 18 alkalmazott).

zat elvégzéséről kiállított oklevél);

megvédéséből állnak.

2006 szeptemberében megnyílt az első montenegrói magánegyetem. Négy kara van. Az országban van még három külön magánkar is.

A szakértői tanulmányi programokba történő bejutás akkor lehetséges, miután a hallgató

iratkozott be az első évre. A Montenegrói

sikeresen elvégezte az akadémiai / alkalmazott

Egyetemen a teljes hallgatólétszám 1636 fő. A

tanulmányait (3 év). A szakértői diplomát a

magán Mediterrán Egyetemen körülbelül 1000

megfelelő legfeljebb egyéves tanulmányi prog-

hallgató van. A három külön magánkar ösz-

ram elvégzése után lehet megszerezni. A hallgatók akkor kaphatják meg az alkalma-

2003 októberében, a Montenegrói Nemzetgyű-

zott tudományi mesterdiplomát, ha előtte meg-

lés elfogadta az új felsőoktatási törvényt. A tör-

szerezték az alkalmazott tudományi alap-

vény szerint, amelyet a Bolognai Nyilatkozat

fokozatot és legalább 2 év posztgraduális

célkitűzéseivel összhangban alakítottak ki, a

tanulmányokat folytattak (egy év szakértői

felsőoktatás szerkezete a három fő cikluson

képzés, egy év mesterképzés).

alapul. A felsőoktatási oklevélhez vezető tanulmányi programok és oklevelek a következők: a) alapfokozat (az akadémiai és az alkalmazott tanulmányok terén elvégzett alapképzésről kiállított oklevél);

222

szerzéséhez.

A 2006/2007-es tanévben, 4443 új hallgató

szesen körülbelül 800 hallgatóval működik.

ME

c) doktori tanulmányok a PhD-fokozat meg-

A természettudományos mesterképzésekbe történő bejutás az akadémiai alapfokozat megszerzése után lehetséges. Az MSc program két évig tart (beleértve egy év szakértői képzést).

Az ISCED 5B diplomások bejuthatnak a mesterfokozathoz vezető képzésekbe. Az ISCED 5A hallgatók átiratkozhatnak az ISCED 5B programokba az egyetemi szenátus által meghatározott feltételek teljesítésével; az ISCED 5B hallgatók nem iratkozhatnak át az ISCED 5A programokba. A törvénynek megfelelően, egy egyetem szervezhet tanulmányokat hazai vagy külföldi intézményekkel vagy nemzetközi szervezetekkel közösen is. Az egyetemnek joga van közös vagy kettős diplomákat kibocsátani a hallgatóknak az előírt tanulmányok elvégzésekor. Az oklevél tartalmát az intézmények közötti együttműködési megállapodások alapján határozzák meg. 2003/2004-ben egy kísérleti projektet használtak fel arra, hogy teszteljék a Bolognai Folyamat követelményeinek a bevezetését néhány

A természettudományos mesterfokozattal ren-

tanulmányi programban. A következő évben

b) posztgraduális (az akadémiai és az alkalma-

delkező diplomások folytathatják a tanulmá-

iratkozott be a hallgatók első generációja az új,

zott tanulmányok terén elvégzett tanulmá-

nyaikat doktori szinten. A PhD akadémiai

2003-as törvény szerint működő felsőoktatási

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

MONTENEGRó

2006/07

Source: Eurydice. ME

223

MONTENEGRó

ME

programokba. A legtöbb felsőoktatási intézmény kínál egy évig tartó mesterképzési programokat azért, hogy összekapcsolja a régi és az új rendszert. Ennek eredményeképpen 2005/2006-ban az alapképzésre és a mesterképzésre beiratkozott hallgatók száma megkétszereződött. A Bolognai Folyamaton alapuló tanulmányi programokra beiratkozott hallgatók sikeraránya 65%; ez jelentősen magasabb, mint az új törvény előtti időszak hallgatói sikeraránya.

bizonyítványokba írták bele az elvégzett kur-

megállapítását, ajánlását és határozatát nyilvá-

zusokat és az osztályzatokat.

nosságra kell hozni. A 2003-as felsőoktatási

2004. szeptember előtt, az ECTS, mint az alapképzési és az utáni képzési szakaszok (szakértői és mesterképzési tanulmányok), valamint a doktori tanulmányok kreditátviteli és kreditakkumulációs rendszerének elvei kötelezővé váltak az összes egyetem és felsőoktatási intézmény számára Montenegróban. A tantárgyaknak egy féléveseknek kell lenniük, és minden kurzust az ECTS pontoknak megfelelően értékelnek. A 2003-as felsőoktatási törvény úgy rendelkezik, hogy az oklevélmellékletet (DS) a hivatalos európai modell alapján kell kibocsátani; a 2006/2007-es tanévtől kezdve a DS kötelező minden szakon; automatikusan és ingyen kiadják az oklevéllel együtt. A DS nyelve montenegrói és angol. A DS bevezetése előtt a 224

A Bolognai Folyamat reformjainak megvalósítását intézményi szinten az egyes felsőoktatási intézmények finanszírozzák. A reformokat az adminisztratív és irányító személyzet vagy szakértői tanácsadó bizottságok hajtják végre és követik nyomon. 2004 áprilisában létre-

törvény szerint a Montenegrói Kormány később, 2006 őszén létrehozta a Tudományos Tevékenységek Tanácsát; most ez a vezető nemzeti testület az összes nemzeti kutatási és tudományos tevékenységre, ideértve a felsőoktatási intézményekét is.

hoztak egy nemzeti Bologna Process Follow-

Az akkreditáció folyamata egy külső értékelő

up Csoportot (BFUG); ez a csoport követi

felülvizsgálattal kezdődik. Ha az intézmény

nyomon a Bolognai Folyamat reformjainak a

megfelel a felülvizsgálaton, akkor megkapja a

megvalósulását.

tanúsítványt arról, hogy joga van okleveleket

A felsőoktatási reformfolyamat kezdetétől fogva Montenegróban az Oktatási és Tudományos Minisztérium támogatta a Bolognai Nyilatkozat megvalósítását; a minisztérium azonban nem képes pénzügyi ösztönző támogatást nyújtani erre a célra az állami költségvetési keretből.

kibocsátani. A külső értékelő bizottságokba külföldi szakértőket is lehet tagnak kijelölni. A működési engedély kiadása egy intézmény számára, illetve az engedély megváltoztatása és visszavonása az Oktatási és Tudományos Minisztérium joga.

2004 óta a felsőoktatási törvény rendelkezé-

A működési engedély egy hivatalos okirat, amely

seinek megfelelően minden felsőoktatási in-

megadja a jogot az intézménynek a működése

tézmény a Bolognai Nyilatkozattal összhang-

megkezdésére. Egy intézmény azután kaphatja

ban végzi oktatási tevékenységét.

meg az engedélyt, ha megszerezte a kezdeti

A 2003-as törvény szerint a Felsőoktatási Tanács (Savjet za visoko obrazovanje) akkreditációs testületként működik, és bizottságai által vé-

akkreditációról szóló tanúsítványt a Felsőoktatási Tanácstól. A tanúsítvány az értékelő bizottság ajánlásain alapul.

gez külső értékeléseket. Montenegró kormá-

Montenegróban minden felsőoktatási intéz-

nya 2004-ben hozta létre a tanácsot; minden

ménynek, akár újonnan alapították, akár már

MONTENEGRó működik, rendelkeznie kell működési engedélylyel. Az engedély meghatározza az intézmény típusát, akkreditált tanulmányi programjait, a felvehető hallgatók maximális létszámát, illetve az általa kibocsátható okleveleket és fokozatokat. A kezdeti akkreditációt kérelmező intézménynek a tanácsnál kell jelentkeznie az oktatási működés megkezdésének dátuma előtt legalább egy évvel. A kezdeti akkreditációt legfeljebb 3 évre adják ki. A reakkreditáció (ami 5 évig érvényes) az intézmény és a tanulmányi programok külső értékeléséről készült jelentésen alapul, a tanács által elrendelt szabványok és eljárások szerint. Ha egy intézmény nem felel meg az akkreditációs szabványoknak, legfeljebb egy évig folytathatja a működését, és ezen időszak alatt nem vehet fel új hallgatókat. Ha egy intézmény nem képes megfelelni a reakkreditációs előírásoknak a próbaév után sem, akkor visszavonják az engedélyét. Ha egyszer az engedélyt visszavonták, azt nem lehet újra kiadni. 2007 az új törvény megvalósításának harmadik éve, és mind az egyetemek, mind pedig a magánkarok első akkreditációs periódusának a vége. Ezen intézmények reakkreditációját 2007. március 1-ig kellene befejezni,

amelynek a végén minden anyagot meg kell küldeni a Felsőoktatási Tanácsnak. Az intézmények és tanulmányi programok értékelése, megerősítése és reakkreditációja a 2007/2008-as tanév elejétől lép hatályba. Azon intézményeknek, amelyeket egy másik államtól vagy ügynökségtől szerzik meg az akkreditációt, le kell adniuk az akkreditációról szóló tanúsítványt a tanácsnak. A tanács az alapító okiratának megfelelően végzi el a nem állami akkreditáció értékelését. A magán felsőoktatási intézményeknek a pénzügyi helyzetüket leíró legalább hároméves garanciát kell leadniuk. A magán felsőoktatási intézmények működési engedélye rendelkezik arról az esetről, amikor a felsőoktatási intézmény megszűnik: ha az intézmény beszünteti a tevékenységét, akkor minden hozzá beiratkozott hallgatónak anyagi támogatást kell nyújtania ahhoz, hogy egy másik akkreditált felsőoktatási intézményben folytassa a tanulmányait. A minőségbiztosítást tekintve, a felsőoktatási intézménynek önértékeléseket kell végeznie, azaz értékelnie kell a tanulmányi programjainak és a munkafeltételeknek a minőségét. Az önértékelést folyamatosan végzik az intézmé-

nyi alapító okiratnak megfelelően, és be kell vonni érintetteket az intézményvezetésből, az oktatók és a hallgatók köréből, valamint külső szakértőket is. Az önértékelés módszereit a tanterveknek, az oktatási felszereltségnek, az oktatók minősítésének, az oktatási módszereknek, a sikeres vizsgát tevő hallgatók százalékának, a végzettek százalékának, és más, az intézmény munkájára vonatkozó szükséges mutatóknak megfelelően határozzák meg. A nemzeti irányelvek a folyamatos fejlesztés megvalósítására vonatkozó ajánlásokat fogalmaznak meg. A belső értékelő jelentés az akkreditáció és a reakkreditáció kötelező része. A hallgatókat bevonják az önértékelési eljárásba (kari szinten minden hallgatót bevonnak; egyetemi szinten a részvétel hallgatói képviselőkön keresztül történik). Az értékelés eszközeként kérdőíveket használnak.

ME

Az önértékelési folyamat még mindig viszonylag új. A jelenlegi felsőoktatási törvény előírja, hogy az értékelési eljárás adott szintjein milyen tevékenységeket kell elvégezni. Nemsokára további szabályozást vezetnek be; a meglévő dokumentumokat felülvizsgálják, és részletesen átdolgozzák. Montenegrónak ezen a területen le kell győznie azt az akadályt, amit a 225

MONTENEGRó

ME

226

képzett minőségbiztosítási szakemberek hiá-

Lisszaboni Egyezmény szabványainak teljes

A TEMPUS projekttel párhuzamosan az Okta-

nya jelent.

bevezetése folyamatban vannak.

tási és Tudományos Minisztérium létrehozott

A 2003-as törvénynek megfelelően, a hallga-

A montenegrói felsőoktatási Nemzeti Képe-

egy munkacsoportot az NKK megalkotására. A

tóknak képviselete van az egyetem irányító

sítési Keretrendszer (NKK) meghatározza a 6.,

munkacsoportban közreműködnek minden

testületében, szenátusában és kari testületei-

7. és 8. referenciaszinteket; magas prioritást

illetékes intézmény képviselői, ideértve az Ok-

ben; minden döntéshozó testület legalább

képviselnek a szélesebb értelemben vett (sze-

tatási és Tudományos Minisztériumot, a Mun-

15%-ban hallgatói képviselőkből áll. A felső-

mélyes és szakmai) tudás, készségek és

kaügyi és Szociális Jóléti Minisztériumot, az

oktatási intézmények akkreditációs testülete

kompetenciák. Az Európai Képesítési Keret-

egyetemeket, az ENIC központokat, a foglalkoz-

jelenleg a nemzeti Felsőoktatási Tanács (Savjet

rendszer az NKK legfőbb referenciapontja;

tatási hivatalokat, beiskolázási ügynökségeket,

za visoko obrazovanje). A Felsőoktatási Minő-

sokat tanultak a német és lett kísérletekből,

stb. 2006. december végén a munkacsoport

ségbiztosítás Európai Hálózatának (ENQA) ja-

illetve Montenegró TEMPUS partnereitől, akik

leadta a Minisztériumnak az NKK vázlatát; ez

vaslata alapján Montenegró a hasonló oktatási

most vannak az NKK-k létrehozásának folya-

most nyilvános vitára és felülvizsgálatra került.

és gazdasági rendszerrel rendelkező szom-

matában, a minőség, a formális és informális

A kormány munkaprogramjának megfelelően

szédos országokkal együtt független akkredi-

tanulás érvényesítése, az egész életen át tartó

az NKK végső verziójának 2007 decemberére

tációs ügynökséget kíván létrehozni regionális

tanuláshoz történő hozzáférés, valamint az

kell elkészülnie.

szinten. Az ENIC-Montenegrót 2003-ban alapí-

elismerés megkönnyítése és a foglalkoztatha-

tották. Az ENIC Központ fejlesztése és a

tóság folyamata tekintetében.

MONTENEGRó Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar fordítás

2003. 10. 22.

Law on Higher Education

Zakon o visokom obrazovanju

Felsőoktatási törvény

2004. 02. 06. 2006. 02.06-án módosítva

Montenegro University Statute

Statut Univerziteta Crne Gore

A Montenegrói Egyetem Alapító Okirata

2004 . 04. 20.

Rules for ECTS

Pravila ECTS

ECTS szabályozás

2004 . 07. 20. 2006. 02.10-én módosítva

Rulebook on initial accreditation of Pravilnik o početnoj akreditaciji studijskih study programmes at higher education programa na ustanovama visokog obrazovanja u RCG institutions in the Republic of Montenegro

2004. 08. 27.

Criteria and standards for initial accreditation of study programmes at higher education institutions in the Republic of Montenegro

2006. szeptember

Rulebook on student registration, proof Pravilnik o vođenju matične knjige, evidencije i Szabálykönyv a hallgatói nyilvántartásról, of educational content and student sadržaja javnih isprava az oktatás tartalmának és a hallgatói performance teljesítménynek a bizonyításáról

Kriterijumi i standardi za početnu akreditaciju studijskih programa na ustanovama visokog obrazovanja u RCG

Szabálykönyv a Montenegrói Köztársaság felsőoktatási intézményei tanulmányi programjainak kezdeti akkreditációjáról A Montenegrói Köztársaság felsőoktatási intézményei tanulmányi programjainak kezdeti akkreditációjának kritériumai és szabványai

ME

Honlapok Montenegrói Egyetem: http://www.ucg.cg.ac.yu Montenegrói Oktatási és Tudományos Minisztérium: http://www.mpin.cg.yu

227

MACEDóNIA Az elmúlt 30 évben a legtöbb tanulmányi területen már létezett a háromciklusú szerkezet a volt Jugoszlávia utódállamaiban, ideértve a Macedón Köztársaságot is. A felsőoktatási törvény módosításait és kiegészítéseit tartalmazó törvény (2003. július) adta a jogi keretet a bolognai szerkezeten alapuló felsőoktatási rendszerhez. A felsőoktatás szerkezetét érintő változásokra irányuló kezdeményezések, különösen az alapképzés és a posztgraduális képzések időtartamát illetően, komoly vitákat és reakciókat váltott ki a macedón egyetemeken belül. A 2003-as törvényi változásokat megelőzően az alapképzési tanulmányok a karok többségben 8 féléven (4 éven) át tartottak. Néhány speciális karon a tanulmányok időtartama 10 félév volt (pl. a műszaki tudományok területén) vagy 12 félév (pl. orvosi képzés). Az ezekben a tanulmány programokban végzett diplomások megfelelő képesítést szereztek ahhoz, hogy az adott területen mesterképzésben folytassák a tanulmányaikat.

MK

A karok – elsősorban a műszaki karok – 2004/2005-ben fontos reformokat hajtottak végre az okleveles programokban, bevezetve a bolognai szerkezetet (5+3 modell az akadémiai tanulmányokra és 3+2+3 az akadémiai és pro228

fesszionális tanulmányokra). Bevezették a három évnél rövidebb oklevélhez vezető programokat is, az első cikluson belüli rövidciklusú képzéseket. A tapasztalat azt mutatja, hogy a 3+2+3 modellt, illetve a hároméves időtartamot az alapképzésben nem könnyű a karokon bevezetni. Néhány kar továbbra is megtartja a négyéves, vagy néhány esetben ötéves alapképzési tanulmányi programokat. A második ciklusú tanulmányok (mesterképzés) újrastrukturálása során néhány kar követi a Bolognai Folyamat ajánlásait a 1,5–2 éves időtartammal kapcsolatban (az alapképzési tanulmányok hosszától függetlenül). Az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti és állatorvosi képzéseket a karok még mindig ún. „osztatlan ciklusban” szervezik (6 éves az orvosi, 5 éves a többi) az alapképzésben. Macedóniában a harmadik ciklusú programok a jól képzett hallgatókat a szakmai pályafutásra és a jövőbeni akadémiai célok elérésére készítik fel. A doktori programok rugalmassága lehetővé teszi a doktorjelölteknek, hogy elérjék az egyéni karriercéljaikat akár egy munkaerőpiaci területen, akár egy akadémiai területen belül.

A doktori tanulmányok jelenlegi macedóniai modelljének megfelelően az akadémiai mentorok felelősek a doktorjelöltek egyéni tanulmányi programjának koordinálásért. A doktori tanulmányok túlnyomó részben egy akadémiai mentor által vezetett egyéni kutatásból állnak. Jelenleg egyetlen olyan PhD-program van, amelynek részét képezik az előadás-alapú kurzusok; a legtöbb doktori tanulmányi programban nincsenek szervezett kurzusok. Egy olyan mérnöki PhD-program van a szkopjei Szt. Cirill és Metód Egyetemen, amely tantárgyakba szervezett elméleti képzést is tartalmaz doktori szinten. A doktori programok legalább kétévnyi tanulmányokból állnak; a doktori disszertációt sikeresen meg kell védeni a tanulmányok befejezése után 3–5 éven belül, a program típusától függően. A doktori programokra felvett jelölteknek legalább mesterfokozattal vagy orvostudományi specializációval kell rendelkezniük, miután sikeresen megvédték mesterképzési szakdolgozatukat. A 2000. évi felsőoktatási törvény megköveteli az összes felsőoktatási intézménytől, hogy kreditalapú alapképzési (96. cikkely) és posztgraduális (111. cikkely) tanulmányokat szervezzenek. A felsőoktatási intézmények önállóan

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

MACEDóNIA

2006/07

Source: Eurydice.

MK

229

MACEDóNIA dönthetik el, hogy az ECTS-t vagy egy másik

a Szt. Cirill és Metód Egyetem rektori tanácsa

figyelmet fordítottak arra, hogy az EU orszá-

rendszert vezetnek be. A szkopjei Szt. Cirill és

úgy döntött, bevezeti a DS-t; térítésért mace-

gokkal való összehasonlíthatóság érdekében

Metód Egyetem és a bitolai Szt. Kliment

dón és angol nyelven adják ki, a hallgató

összhangba hozzák a nemzetközi normákkal és

Ohridski Egyetem szenátusai elfogadták az ECTS,

kérésére. A díjat a rektori tanács határozza meg

szabványokkal. A macedón (nemzeti) Képesítési

mint kreditátviteli és kreditakkumulációs rend-

és ugyanakkora lesz az egyetem minden karán

Keretrendszer célja, hogy egyszerűsítse a nem-

szert az alapképzésre, a posztgraduális (mester-

és tanszékén. A Szt. Cirill és Metód Egyetem

zetközi összehasonlást és elismerést, valamint

képzés és specializáció) és doktori képzésekre.

által kiadott DS megfelel az EU / Európa Ta-

A nemrégiben alapított felsőoktatási intéz-

nács / UNESCO mintának; először 2008/2009-ben

hozzájáruljon a felsőoktatási minőségbiztosítás

mények tanulmányi programjai (a tetovói Dél-

kapják meg a végzett hallgatók (kivéve néhány

Kelet Európai Egyetem, a szkopjei Társadalom-

végzettet a Villamosmérnöki és Információtech-

tudományi Kar és a tetovói Állami Egyetem) is

nológiai Karon, akik már 2007-ben megkapják

az ECTS-re alapulnak. A Macedón Köztársaság

a DS-t; ugyanakkor a Technológiai és Fémipari

folytatni fogja a tantervek újraszerkesztését és

Karon már 2004/2005 óta mindenki megkapja).

mákat. A Macedón Köztársaság 2005–2015-re

az ECTS bevezetését az országos szintű kredit-

A tetovói Dél-Kelet Európai Egyetem angolul,

szóló Nemzeti Oktatásfejlesztési Stratégiájának

átviteli és kreditakkumulációs rendszer kiépí-

albánul és macedónul adja ki a DS-t, automa-

megfelelően az Oktatási és Tudományos Minisz-

tésének céljával. Az ECTS könnyebb meg-

tikusan és ingyen.

térium felelős a másodlagos jogi szabályozás

valósításának érdekében a felsőoktatási adminisztráció kapacitását, különösen a hallgatói szolgáltatásokat és a nemzetközi együttműkö-

MK

dési irodákat (személyzetfejlesztési és információs rendszerek) meg kell erősíteni.

230

2001-ben a Macedón Köztársaság kormánya megkezdte a Nemzeti Képesítési Keretrendszer kialakításának folyamatát azzal, hogy definiálta a szakképzésben és szakmai képzésben megszerezhető képesítéseket. A nemzeti képe-

előrehaladásához. A felsőoktatási törvény nagyon általános keretet ad a nemzetközi tanulmányok szervezésére; nem említi azonban külön a közös diplo-

kifejlesztéséért azokra a tanulmányi programokra, amelyek közös oklevélhez vezetnek. Egy kidolgozás alatt álló felsőoktatási törvénytervezetben külön említést fognak tenni a közös diplomákról és azok elismeréséről. Az új

Jelenleg nincs olyan jogi szabályozás, amely

sítési jegyzéket egységesített elnevezésekkel

törvényt 2007 vége előtt várják. Közben a Szt.

megköveteli a felsőoktatási intézményektől,

és kódokkal hozták létre, az Foglalkozások

Cirill és Metód Egyetem a saját fejlesztési

hogy kiadják az oklevélmellékletet (DS); azon-

Egységesített Nemzetközi Osztályozása (ISCP/88)

stratégiáját követi azzal, hogy mindhárom

ban a következő években a tervezett jogi

alapján. A Nemzeti Képesítési Jegyzéket 2002-

ciklusban integrálja a programokat és közös

szabályozás várhatóan be fog vezetni egy ilyen

ben fejezték be, beépítve mindazokat a vál-

diplomákat, ilyen módon bátorítva a kölcsönös

követelményt. Eddig számos felsőoktatási intéz-

tozásokat, amelyek a munkaerő és az új piac-

oklevélhez vezető tanulmányi programok lét-

mény vállalta, hogy bevezeti a DS-t. 2002-ben

gazdaság szerkezetében bekövetkeztek. Komoly

rehozását.

MACEDóNIA A felsőoktatási törvény (2000) létrehozta a jogi alapot minőségbiztosítási rendszer kifejlesztéséhez. A jogi alap javítását a felsőoktatási törvény módosításait és kiegészítéseit tartalmazó törvényben (2003. július) fektették le. A törvénynek megfelelően a minőségbiztosítási rendszer lefedi a felsőoktatási intézmények teljesítményének jóváhagyását, megerősítését és elismerését úgy, hogy azok az akkreditáció folyamata által a felsőoktatási törvénynek megfelelően folytathatják tevékenységüket. Az értékelés folyamatában a felsőoktatás minőségét értékelik, vagyis az adminisztratív, pénzügyi, akadémiai és egyéb tevékenységeket, valamint az intézmény prioritásait. A minőségbiztosítási rendszer lefedi azokat a más tevékenységeket és mechanizmusokat is, amelyeken keresztül a felsőoktatás minőségét fejlesztik és fenntartják, a törvényben és más, a minőségbiztosításért felelős testületek által alkotott jogi szabályozásban meghatározottak szerint. Az akkreditációért felelős nemzeti testületet – a Felsőoktatási Akkreditációs Tanácsot (Odbor za Akreditacija vo Visokoto obrazovanie) – 2001. november 21-én hozták létre. A Tanács egy tizenöt tagú független testület. Kilenc tagját az Egyetemközi Konferencia választja, kettő a

Macedón Tudományos és Művészeti Akadé-

Az Akkreditációs Tanács, ha szükséges, tájé-

miáról jön, négyet pedig a Macedón Köztársa-

koztatja a felsőoktatásért felelős minisztert az

ság kormánya nevez ki (oktatók vagy tudo-

akkreditációs tevékenységéről és más ügyek-

mányos fokozattal bíró személyek). A Tanács

ről. Az Akkreditációs Tanács létrehozhat szakér-

tagjainak mandátuma négy évre szól, és

tői bizottságokat, amelyek az akkreditációs

önállóan végzik a munkájukat. A Tanács ala-

eljárásban meghatározott kompetenciával ren-

kuló ülését a felsőoktatásért felelős miniszter

delkeznek. Az Eljárási Szabályzat különösen a

hívja össze. A Tanács a tagjai közül maga

munkamódszereket és eljárásokat, a döntés-

választja meg az elnökét. A Tanács munkájában

hozatalt, akkreditációt, értékelést és más

független, és saját hatáskörében szakértelme

ügyeket szabályozza. Az Akkreditációs Tanács

és kompetenciája alapján döntéseket hoz.

működéséhez szükséges anyagi forrásokat a

Amikor benyújtják egy felsőoktatási intézmény megalapításáról szóló projekt dokumentációját, az Akkreditációs Tanács dönti el, saját hatáskörében, hogy az megfelel-e az adott felsőoktatási tevékenységre vonatkozó követelményeknek. Eldönti, hogy a posztgraduális és/ vagy doktori képzést nyújtani kívánó tudományos intézmény megkapja-e az engedélyt, eldönti, hogy a felsőoktatási intézmény megfelel-e az új programok szervezésére szóló feltételeknek és megítéli, hogy elegendő-e a

nemzeti költségvetés tartalmazza, egy külön költségvetési rovatban. Az Akkreditációs Tanács és a felsőoktatásért felelős minisztérium közötti megállapodás szabályozza azt a módot, ahogyan a szakértői, adminisztratív és pénzügyi feladatokat ellátják. Az akkreditációs eljárást a felsőoktatási intézmények megalapítására és a felsőoktatási tevékenységek meg-

MK

valósításának normáira és szabványaira vonatkozó szabályok alapján folytatják le, amelyeket 2002 augusztusában fogadtak el.

felsőoktatási intézmény kapacitása az ilyen

Az egyetemek és más felsőoktatási intéz-

programok szervezésére. Az Akkreditációs Ta-

mények oktatóinak külső értékelését és közös

nács nyilvántartást vezet a felsőoktatási

minőségértékelését a Felsőoktatási Értékelési

intézmények akkreditációjáról és más engedé-

Ügynökség (Agencija za evaluacija na visokoto

lyekről, valamint és ellátja egyéb, a törvény

obrazovanie) végzi, egy jogilag független

által előírt feladatait.

testület, amelyet 2001. december 3-án hozott 231

MACEDóNIA létre a Felsőoktatási Akkreditációs Tanács. Az

benyújtják a parlamentnek, a kormánynak és a

Minden intézmény önértékelési bizottságot

Értékelési Ügynökség kilenc, az Akkreditációs

felsőoktatásért felelős minisztériumnak, illetve

hoz létre, amelyet a felsőoktatási intézmény

Tanács által választott tagból áll. Az Ügynökség

az Akkreditációs Tanácsnak is.

tanácsa jelöl ki. Az önértékelési bizottságnak

Az Értékelési Ügynökség a külső értékeléseket

öt tagja van (3 oktató, egy adminisztratív mun-

tagjai felsőoktatási intézmények oktatói, négyéves mandátummal. Az Értékelési Ügynökség tagja függetlenül végzik a munkájukat, és nem lehet őket elmozdítani a mandátumuk lejárta előtt. Az Értékelési Ügynökség alakuló ülését az Akkreditációs Tanács elnöke hívja össze. Az Értékelési Ügynökség feladatai magukban foglalják az akkreditált intézmények monitoringját az értékelési jelentések és az akkreditált felsőoktatási intézmények jogállásának és működésének ötévente végzett értékelése alapján, mielőtt javaslatot tesznek az Akkreditációs Tanácsnak az engedélyek meghosszabbítására vagy visszavonására. Kibocsátja a szükséges ajánlásokat a felsőoktatási intézmények megalapításának normái és előírásai javítására,

MK

valamint a felsőoktatási tevékenységek gyakorlására vonatkozóan. Az Ügynökség intézkedéseket is javasol a felsőoktatási intézmények hálózatának javítására, és értékeli az

232

a minőségbiztosítási és a felsőoktatási intézmények és oktatók értékelésére vonatkozó irányelvekben meghatározott feltételek szerint végzi, amelyet az Értékelési Ügynökség 2002ben fogadott el. A kari/intézeti és egyetemi szintű külső értékelés 2003-ban kezdődött. Mindig van legalább egy nemzetközi tag minden olyan szak-

katárs és egy hallgató). Minden intézmény, amely az alapszabály szerint a Szt. Cirill és Metód Egyetemhez és a St. Kliment Ohridski Egyetemhez tartozik, 2002 februárjában, illetve márciusában létrehozta az önértékelési bizottságot. Az egyetemi szenátus jelöli ki a kilenc tagból álló (hét oktató és két hallgató) egyetemi értékelési bizottság tagjait.

értői csoportban, amely a külső értékelést

Szt. Cirill és Metód Egyetem önértékelési bi-

végzi. A külső értékelési jelentéseket benyújt-

zottságát 2001 decemberében jelölték ki. A St.

ják az Értékelési Ügynökségnek és az Akkre-

Kliment Ohridski Egyetem szenátusa 2002 ápri-

ditációs Tanácsnak. Az Ügynökség minden

lisában jelölt ki önértékelési bizottságot, a Dél-

felsőoktatási intézménynél ötévente külső ér-

Kelet Európai Egyetem 2003-ban alakította

tékelést végez. A belső értékelés eredményeit

meg az önértékelési bizottságát.

és az önértékelési jelentést felhasználják arra,

A fent említett értékelési eszközök elfogadását

hogy meghatározzák a külső értékelés kereteit a fő missziót, a hatókört és a vizsgált kérdéseket illetően.

és az intézményi, valamint egyetemi értékelési bizottságok megalakítását követően az összes karon, intézetben és egyetemen 2002-ben le-

egyetemek és más felsőoktatási intézmények

A felsőoktatási törvénynek megfelelően a

zajlott az első önértékelés. A hallgatókat

oktatóinak minőségét fejlesztési javaslatok

belső értékelés is jogi szabályozás írja elő. Ezt a

bevonták az önértékelési folyamatba (kari/

meghozatala céljából. Egyéb feladatait az

felsőoktatási intézmény végzi intézményi szin-

tanszéki szinten minden hallgatót; egyetemi

irányelvekkel összhangban végzi, az értékelési

ten (kar, tanszék, felsőfokú szakképző intéz-

szinten hallgatói képviselőcsoportokat). Kérdő-

jelentéseket közzéteszi. Ezeket a jelentéseket

mény vagy kutatóintézet) és egyetemi szinten.

íveket használtak értékelési eszközként.

MACEDóNIA 2003 februárjában az EUA-t meghívták a szkopjei

annak biztosítása céljából, hogy a macedón

új, 2007-ben elfogadandó felsőoktatási törvény

és a bitolai állami egyetemekre, később pedig

egyetemek 2010-re teljes mértékben integ-

fogja létrehozni.

a tetovói Dél-Kelet Európai Egyetemre, hogy

rálódjanak az Európai Felsőoktatási Térségbe.

ezeken az egyetemeken intézményértékelést

Az EUA szakértői csoportok 2003-ban és

végezzen, európai szakértői értékelési folyamat

2004-ben három EUA intézményi jelentést

segítségével. Az értékelés célja az volt, hogy

készítettek. Ezek az interneten nyilvánosan

segítsék az egyetemeket az adminisztratív és

elérhetők.

menedzsment struktúrák és rendszer reform-

Megalakítása óta a minőségbiztosítási rendszer

folyamatában tett előrehaladás elemzésében,

túlzottan bonyolultnak bizonyult. Össze kíván-

megvilágítsák, hogy milyen lépéseket kell még

ják vonni az Értékelési Ügynökséget és az

tenni, és hozzájáruljanak azon szakmapolitikák

Akkreditációs Tanácsot egyetlen országos mi-

és stratégiák kifejlesztéséhez, amelyek garan-

nőségbiztosítási testületbe. Ennek a válto-

tálják az egyetemek működésének minőségét

zásnak a jogi alapját a várakozások szerint az

Az Akkreditációs Tanács és az Értékelési Ügynökség tagjai a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökségek Kelet- és Közép-európai Hálózatának (CEEN) 2001-es megalapítása óta. Jelenleg a felsőoktatási törvény módosításaitól és a minőségbiztosítási testületek nemzetközi szakértői értékelésének szervezésétől függenek az ENQA-tagságra (Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózata) való jelentkezés tervei.

Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar fordítás

2000. 07. 25.

Law on Higher Education; Official Journal of the Republic of Macedonia No. 64, August 2000

Zakon za visokoto obrazovanie; Sluzben vesnik na Republika Makedonija br. 64, avgust 2000

Felsőoktatási törvény; A Macedón Köztársaság 64. sz. Hivatalos Közlönye, 2000. aug.

2001. 09. 24.

Regulations on the harmonised organisation of postgraduate and doctoral studies at Ss. Cyril and Methodius University in Skopje; University Newsletter No. 7, 25 September 2001

Pravilnik za edinstvenite osnovi za organiziranje na poslediplomski i doktorski studii na Univerzitetot ‘Sv. Kiril i Metodij’ vo Skopje; Univerzitetski glasnik br. 7, 25 septemvri 2001

A posztgraduális és doktori tanulmányok összehangolt szervezéséről szóló szabályzat a szkopjei Szt. Cirill és Metód Egyetemen, Egyetemi Hírlevél, 7. sz., 2001. 09. 21.

2001. 11. 29.

Guidebook on harmonised study regulations at Ss. Cyril and Methodius University in Skopje; University Newsletter No. 20, 30 November 2001

Pravilnik za edinstvenite pravila za studiranje na Univerzitetot ‘Sv. Kiril i Metodij’ vo Skopje; Univerzitetski glasnik br. 20, 30 noemvri 2001

Útmutató az összehangolt tanulmányi szabályzatokról a szkopjei Szt. Cirill és Metód Egyetemen, Egyetemi Hírlevél, 20. sz., 2001. 11. 30.

2001. 11. 29.

Regulations on the harmonised credit system for the transition from one study programme to another and for the transition from one higher education institution to another constituent part of Ss. Cyril and Methodius University in Skopje; University Newsletter No. 20, 30 Nov. 2001

Pravilnik za edinstvenite osnovi za kredit sistemot, preminot od edna na druga studiska programa i preminot od edna visokoobrazovna ustanova vo sostav na Univerzitetot ‘Sv. Kiril i Metodij’ vo Skopje; Univerzitetski glasnik br. 20, 30 noemvri 2001

Szabályzat az összehangolt kreditátviteli rendszerről az egyik tanulmányi programról a másikra, illetve egy felsőoktatási intézményből a szkopjei Szt. Cirill és Metód Egyetem egy másik tagegységébe történő átiratkozáshoz, Egyetemi Hírlevél, 20. sz., 2001. 11. 30.

MK

233

MACEDóNIA Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar fordítás

2002. 06. 11.

Decision regarding the introduction of the Diploma Supplement, defining the form, content and means of issuing; University Newsletter No. 27, 16 June 2002

Odluka za voveduvanje Prilog kon diplomata (Diploma Supplement), kako i za formata, sodrzinata i za nacinot na negovoto izdavanje; Univerzitetski glasnik br. 27, 18 juni 2002

Határozat az oklevélmelléklet bevezetéséről, amely meghatározza annak formáját, tartalmát és a kibocsátás eszközét; Egyetemi Hírlevél, 27. sz., 2002. 06. 16.

2002. 08. 13.

Regulations on the norms and standards for establishing HEIs and for practising higher education activities; Official Journal of the Republic of Macedonia No. 68, August 2002

Pravilnik za normativite i standardite za osnovanje visokoobrazovni ustanovi i za vrsenje visokoobrazovna dejnost; Sluzben vesnik na Republika Makedonija br. 68, avgust 2002

A felsőoktatási intézmények alapításának és tevékenységük gyakorlásának normái és előírásai; A Macedón Köztársaság 68. sz. Hivatalos Közlönye, 2002. augusztus

2002. 10. 01.

Guidelines for quality assurance and assessment of HEIs and academic staff in the Republic of Macedonia; Official Journal of the Republic of Macedonia No. 75, October 2002

Vodic za obezbeduvawe kvalitet i ocenuvanje na instituciite za visoko obrazovanie i na akademskite kadri vo Republika Makedonija; Sluzben vesnik na Republika Makedonija br. 75, oktomvri 2002

A felsőoktatási intézmények és az oktatóik minőségértékelésére és minőségbiztosítására vonatkozó irányelvek; a Macedón Köztársaság 75. sz. Hivatalos Közlönye, 2002. október

2003. 03. 19.

St. Kliment Ohridski University regulations on the harmonised credit system for the transition from one study programme to another and for the transition from one higher education institution to another; University Newsletter, March 2003

Pravilnik na Univerzitetot ‘Sv. Kliment Ohridski’ – Bitola za edinstvenite osnovi na kredit transfer sistemot (sistemot za prenos na bodovi, CTSCredit Transfer System) za premin na druga studiska programa i premin od edna na druga visokoobrazovna ustanova; Univerzitetski glasnik, mart 2003

A St. Kliment Ohridski Egyetem szabályozásai az összehangolt kreditátviteli rendszerről az egyik tanulmányi programról a másikra és egy felsőoktatási intézményből a másikba történő átiratkozáshoz; Egyetemi Hírlevél, 2003. március

2003. 07. 17.

Law on Changes and Amendments to the Law on Higher Education; Official Journal of the Republic of Macedonia No. 49, July 2003

Zakon za izmenuvanje i dopolnuvanje na Zakonot za visokoto obrazovanie; Sluzben vesnik na Republika Makedonija br. 49, juli 2003

A felsőoktatási törvény módosításait és kiegészítéseit tartalmazó törvény; a Macedón Köztársaság 49. sz. Hivatalos Közlönye, 2003. július

2004. 01. 21.

Law on establishing a state university in Tetovo; Official Journal of the Republic of Macedonia No. 8, February 2004

Zakon za osnovanje drzaven univerzitet vo Tetovo; Sluzben vesnik na Republika Makedonija br.8, fevruari 2004

A Tetovói Állami Egyetem megalapításáról szóló törvény; a Macedón Köztársaság 8. sz. Hivatalos Közlönye, 2004. február

MK

Honlapok Szt. Cirill és Metód Egyetem – Skopje: http://www.ukim.edu.mk St. Kliment Ohridski Egyetem – Bitola: http://www.uklo.edu.mk Dél-Kelet Európai Egyetem – Tetovo: http://www.see-university.com CEE Hálózat: http://www.ceenetwork.hu/r_macedonia.html 234

MáLTA A felsőoktatási rendszert az 1988-as oktatási törvény és annak módosításai szabályozzák. A Máltai Egyetem ennek a törvénynek a hatálya alá tartozik. 2006-ban benyújtották a parlamentnek az oktatási törvény módosítási indítványát, amely 2006 augusztusában elfogadta azt. A törvény különböző cikkelyei, ideértve a Nemzeti Felsőoktatási Bizottságot szabályozókat, 2006 szeptemberében léptek hatályba. Az oktatási törvény a máltai oktatás minden szintjét lefedi, az ISCED 0-tól az ISCED 6-ig. Jelenleg a Máltai Egyetem az egyetlen intézmény, amely ISCED 5 és ISCED 6 programokat kínál. A Máltai Egyetem oklevélstruktúrája hagyományosan a három cikluson alapul. Már a korai 1960-as évek óta kínálnak alapképzéseket és mesterképzéseket, míg az első PhD-fokozatot 1974-ben ítélték meg. Az oktatási törvény nem követeli meg, hogy a felsőoktatási szakok a három cikluson alapuljanak, de jogot ad az egyetemnek, hogy szabályozza a szakjait, amelyeket kiegészítő jogi szabályozásként hirdetnek ki, a Jogi Közlönyben. Az Oktatási Miniszter azonban befolyást gyakorol az egyetem irányításában a bolognai elvek elfogadására. Az alapfokozathoz illetve a mesterfokozathoz vezető teljes idejű tanulmányok 3-4 évig, illetve

1-2 évig tartanak. Az egyetemi szabályzat megköveteli, hogy minden szak a háromciklusú rendszerre alapuljon.

találják, hogy elérte a mesterfokozat elvárásait,

Az ISCED 5B szintű kurzusokat az első cikluson belül rövid ciklus oklevélhez vezető képzéseként kínálják. A legtöbb kurzust csak azért helyzeték ISCED 5B szintre, mert nem háromévnyi teljes idejű tanulmányokat fednek le. A legtöbbjük nem szakképzési jellegű. Néhány kurzus bejutásra ad lehetőséget az ISCED 5A szintre. Ezt vagy a megszerzett krediteknek az alapképzésre való átvitelével lehet megtenni vagy azzal, hogy az illetőt felveszik az alapképzés 2. vagy 3. évfolyamára. Az ISCED 5B diplomások nem kezdhetik el a mesterképzést anélkül, hogy először ne szereztek volna alapfokozatot.

doktori program időtartamába. A mesterfo-

A doktori programok 3–5 évig tarthatnak teljes idejű képzésben, és főként kutatáson alapulnak. A doktori tanulmányokat részidőben is lehet végezni, így legalább 4 évig és legfeljebb 8 évig tartanak. A Máltai Egyetem jelenlegi PhD szabályozása megengedi a Second Class Upper Division eredménnyel végzett alapképzési diplomás jelentkezőknek, hogy beiratkozzanak a filozófiai mesterképzésre. Nem kevesebb, mint 15 havi teljes munkaidős kutatás után a hallgató munkáját értékelik, és ha úgy

akkor átmehet a Filozófia Doktora fokozatra. Ezt a 15 hónapos időszakot beleszámítják a kozattal rendelkező hallgatók közvetlenül jelentkezhetnek a PhD-fokozatra. Az Egyetem jelenleg vizsgálja felül a Filozófia Doktora fokozatra vonatkozó szabályozást, és azt tervezik, hogy az új szabályzatot a 2006/2007-es tanévben hagyják jóvá. A doktori képzésre beiratkozott hallgatók általában nem élveznek speciális jogállást, amely révén mind hallgatóként, mind pedig kezdő kutatóként is tekintenék őket, kivéve ha a kutatási területük az egyetemi kutatási programok hatókörébe esik, és kutatási asszisztensként alkalmazzák őket egy kutatási projektben. Lehetnek olyan doktori hallgatók is, akiket ideiglenesen alkalmaznak az alapképzésben elő-

MT

adások tartására és tutorálásra. A részidős doktori hallgatók általában teljes állásban dolgoznak, de nem szükségszerűen az egyetemen. 2005. január 20-án a Máltai Egyetem jóváhagyta a más egyetemekkel közös diplomák kibocsátására vonatkozó rendelkezéseket. Az ilyen esetekben minden partnerintézménnyel megállapodást fognak kötni arról, hogy vagy 235

MáLTA részben a Máltai Egyetemen és részben a partnerintézményben, vagy teljes egészében valamelyik részt vevő intézményben kínálják a programokat. Az ilyen kurzusokat sikeresen elvégző hallgatók közös diplomát kapnak, a megállapodásban foglaltaknak megfelelően. Az ECTS-t 2003 októbere óta vezették be a Máltai Egyetemen az Egyetemi Alapfokozat Kibocsátásának Általános Szabályzata alapján. Kötelező az első és második ciklusú programokban (kivéve az orvosi és fogsebészeti alapképzéseket). Az ECTS az egyetlen kreditrendszer, amelyet a Máltai Egyetemen használnak, és kreditátvitelre, valamint kreditakkumulációra egyaránt alkalmazzák. Mivel a doktori programok elsősorban kutatáson alapulnak, az egyetem nem szándékozik ECTS krediteket megítélni az ilyen programok hallgatóinak. MT

A Máltai Egyetem 2006 decemberében bocsátotta ki első ízben az oklevélmellékletet (DS). 2006-ban az egyetem a bevezetés felügyeletére egy albizottságot állított fel, amely a különböző karok oktatóiból, adminisztratív munkatársakból és egy hallgatói képviselőből állt. Néhány alapképzési programra kísérleti projektet indítottak. Az oklevélmellékletet angolul adják ki. Automatikusan és ingyen kiad236

ják a hallgatóknak az eredeti diplomájukkal együtt a hivatalos Diplomaosztói Ünnepség keretében. A DS kibocsátása jogilag nem kötelező Máltán. Mivel az összes kurzusra történő bevezetése függőben van, a hallgatók egy részletes tanulmányi értesítőt kapnak. Az ilyen értesítők a hallgatók személyes adatait, az elvégzett kurzusokat, azok időtartamát, a részvétel módját, a tanulmányi területeket, a felvett modulok címét, az elért eredményeket, a külföldi tanulmányi időszakokban való részvételt és az oklevél végső minősítését tartalmazzák. Mivel a háromciklusú rendszer már sok éve működik, és nem új találmány, nem szükségesek követő intézkedések. A Máltai Egyetem nagyrészt a saját kezdeményezésére döntött úgy, hogy bevezeti az ECTS-t és nem kapott semmilyen különös ösztönzést erre. Az egyetem a saját humán erőforrásait használta: az oktatók és az adminisztratív munkatársak támogatták abban, hogy helyben és külföldön is az ECTS-ről szóló szemináriumokon és workshopokon vegyenek részt. Mind az egyetem, mind pedig az Európai Bizottság nyújtott pénzügyi támogatást. A forráshiány hátráltatta a DS korai bevezetését. A DS bevezetése nem fog többletköltséggel járni az

egyetem számára, de jelenthet bevételkiesést is, mivel megszűnik a korábbi tanulmányi értesítők kibocsátásból származó bevétel. 2005 októberében, a Parlament jóváhagyta a Máltai Képesítési Tanácsot (MKT) létrehozó jogi közleményt. Az MKT fő célja az élethosszig tartó tanulás Nemzeti Képesítési Keretrendszerré fejlesztésének irányítása. A Tanács ki fogja alakítani és fenn fogja tartani a hallgatók által elsajátítandó tudás, késségek, kompetenciák és attitűdök szabványain alapuló szakmai és szakképzési képesítések fejlesztésének, akkreditációjának és kibocsátásnak képesítési keretrendszerét. 2006. november elején Málta útjára indította a Nemzeti Képesítési Keretrendszer konzultációs folyamatát,amely 2007. április végén fog lezárulni. 2007 elején az MKT három szakmapolitikai dokumentumot publikál a javasolt NKK-ról. A várakozások szerint 2007 őszén Málta hivatalosan is elindítja az Európai Képesítési Keretrendszerhez igazított a Nemzeti Képesítési Keretrendszerét. A Máltai Egyetem tanulmányi programjainak minőségbiztosítását (mind látogató és nem látogató) külső vizsgáztatók éves részvételével végzi, akik a végzős hallgatók vizsgadolgozatainak és szakdolgozatainak kérdéseit, tematikáját dolgozzák ki és ők is javítják azokat.

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

MáLTA

2006/07

Source: Eurydice.

MT

237

MáLTA

MT

238

Azt is elvárják tőlük, hogy a kurzusokról általános jelentéseket készítsenek. A nem máltai intézményekből jövő külső vizsgáztatókat mindig a doktorátusi Vizsgabizottság tagjai jelölik ki, és részt vesznek a hallgatók viva voce (szóbeli) vizsgáztatásában.

fő feladata azon rendszerek és szakmapolitikák

A belső értékelési eljárásokat a Minőségbiztosítási Bizottság végzi, amelyet 1996-ban hoztak létre a Máltai Egyetemen. Ez a Bizottság az egyes karok képviselőiből és adminisztratív dolgozókból, illetve a Hallgatói Képviseleti Tanács tagjaiból áll. 2004/2005 óta a Bizottság által bevezetett és a Szenátus által jóváhagyott intézkedések magukban foglalják a kari belső auditokat is. Ebben a szakaszban az Audit Csoportban részt vesz a Minőségbiztosítási Bizottság egy tagja, a kari dékán (vagy képviselője) és egy külső auditor, aki rendszerint egy Máltán kívüli egyetemen dolgozik oktatóként, de jól ismeri a máltai akadémiai helyzetet. A Máltai Egyetemet a törvény felhatalmazza, hogy okleveleket és fokozatokat bocsásson ki, és nem kötelezi őket más testületek által történő akkreditáljásra.

Málta részt vesz a Felsőoktatási Minőségbiz-

Még nem hoztak hivatalos döntést a független minőségbiztosítási ügynökség megalapításáról. A Nemzeti Felsőoktatási Tanácsot azonban megalapították 2006 októberében, és az egyik

összevonásával létrejött Máltai Művészeti, Tu-

értékelése, jóváhagyása, akkreditációja, engedélyezése és elismerése, melyekkel az intézmények és programjaik minőségét biztosítják’. Eközben az egyetem kialakította a saját belső minőségbiztosítási eljárásait. tosítás Európai Hálózatában (ENQA) a Máltai Egyetem Minőségbiztosítási Bizottsága és az Akadémiai Audit Egysége által. A Máltai Egyetem már jelezte az érdeklődését az ENQA-hoz való csatlakozásra. 2007 márciusában Málta részt fog venni az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Egyesületben (ENQA-VET) is, a Máltai Képesítési Tanács révén. 2006-ban az Oktatási, Ifjúsági és Foglalkoztatási Minisztérium kijelölte az MKT-t, hogy képviselje Máltát az ENQA-VET tevékenységeiben. A Parlament elfogadta azt a jogi szabályozást (2006. évi XIII. törvény), amellyel a Máltai Egyetemen kívül a felsőoktatási intézmények közé sorolja a különböző szakképzési főiskolák dományos és Műszaki Főiskolát (MMTF). Jelenleg az MMTF ISCED 3 és ISCED4 szinten kínál képzéseket. A főiskola fejlesztési terve

azonban tervezi az ISCED 5 szakok nyújtását is. Még nincs végleges információ a programok típusáról és a megvalósításuk dátumáról.

MáLTA Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

1988. 08. 16.

Education Act (Cap. 327)

Att dwar l-Edukazzjoni (Kap. 327)

Oktatási törvény (327. fejezet)

2004. 03. 16.

Education Act (Cap. 327) – General Regulations for University Undergraduate Awards – Legal Notice 127 of 2004

Att dwar l-Edukazzjoni (Kap. 327) – IrRegolamenti Ġenerali għar-Rikonoxximenti Universitarji sa l-Ewwel Grad – Avviż Legali 127 ta’ l-2004

Oktatási törvény (327. fejezet) – Általános rendelkezések az egyetemi alapfokozat kibocsátásáról – 2004. évi 127. sz. jogi közlemény

2005. 10. 28.

Employment and Training Services Act (Cap. 343) – Malta Qualifications Council Regulations, 2005 – Legal Notice 347 of 2005

Att dwar is-Servizzi ta’ l-Impieg u Taħriġ (Kap. 343) – Regolamenti ta’ l-2005 dwar ilKunsill Malti għall-Kwalifiki – Avviż Legali 347 ta’ l-2005

A foglalkoztatási és képzési szolgáltatásokról szóló törvény (343. fejezet) – Máltai Képesítési Tanács Szabályzata, 2005. évi 347. sz. jogi közlemény

2006. 08. 04.

Act No. XIII of 2006 – An Act to amend the Education Act Cap. 327

Att Nru XIII ta’ 2006 – Att biex jemenda l-Att dwar l-Edukazzjoni, Kap. 327

2006. évi XIII. törvény – Az oktatási törvény 327. fejezetének módosítása

MT

239

hollandia Az 1993. évi felsőoktatási és kutatási törvény által szabályozott felsőoktatási felsőfokú szakképzésből (HBO) és egyetemi oktatásból (WO) áll. A törvényt 2002-ben, 2003-ban és 2004-ben módosították. A Bolognai Folyamat minden főbb aspektusával foglalkozik (oklevélstruktúra, ECTS, oklevélmelléklet és minőségbiztosítás). A háromciklusú oklevélszerkezethez illeszkedő alapképzés/mesterképzés struktúra a felsőoktatási törvény 2002-es módosítását követően lépett hatályba. Az egyetemek a 2002/2003-as tanévben a legtöbb hagyományos egyciklusú képzésüket alapképzési és mesterképzési szakokká alakították át. A megmaradt szakokat pedig 2003/2004-ben alakították át. Néhány szak (orvosi, gyógyszerészeti és állatorvosi képzések) még mindig a régi formában létezik, ám 2008-ban azok is kifutnak. A korábbi (ISCED 5A) képzéseket (240 ECTS) a felsőfokú szakképző intézményekben (főiskolák – Hogescholen) vagy lezárták, vagy 2002-ben alapképzéssé alakították. Az Oktatási Miniszter segítheti a mesterképzések nyújtását ezekben az intézményekben, ha felmerül egy ilyen szükséglet,, mint ahogyan nemrégiben az egészségügy területén ezt megtette.

NL

Az ISCED 5B képzésekről át lehet lépni az ISCED 5A képzésekre egy közbenső, kiegészítő 240

oklevélnek nevezett képesítés megszerzésével, amelyet a főiskolák 2006/2007-ben vezettek be egy kísérleti projekt révén. Ez a kétéves program elkülönülhet az ISCED 5B programtól, és ugyanakkor szerves része az ISCED 5A alapképzési programnak, így teszi lehetővé a rövid programra járó hallgatók számára a tanulmányaik folytatását az ISCED 5B program (120 ECTS kredit) után az ISCED 5A alapképzésben (összesen 240 ECTS kredit).

A doktori iskolák, amelyek az egyetemek részei, magas szintű nemzeti és nemzetközi kutatóközpontok egy adott tudományterületen vagy egy multidiszciplináris területen. Ezek kutatói állásokat kínálnak a tehetséges kutatási asszisztenseknek és biztosítják a doktori tanulmányok garantált felügyeletét, valamint a személyes konzultációkat. A jelöltektől elvárják, hogy a képzés végén megszerezzék a doktorátust.

A régi ISCED 5B programok (amelyek 1–3 évig tartanak a Hogescholen intézményekben) kifutnak, és nem adnak belépési lehetőséget az ISCED 5A programokba.

A doktorátusért dolgozó személyeket általában „kezdő kutatónak” tekintik, különösen a doktori iskolák által alkalmazottakat.

A doktori programokba a mesterfokozat vagy azzal egyenértékű oklevél megszerzése után lehet bejutni. Habár elvárás a mesterfokozat, bármely hallgató felvehető a doktori képzésbe egy professzor döntése alapján. Felvehetnek hallgatókat a doktori programokba az alapfokozat megszerzése után is, de ez nagyon ritkán fordul elő. A doktori (Ph.D.) hallgatók tudományos kutatást folytatnak, amely általában disszertációhoz (dissertatie) vezet. A kutatóképzést az egyéni kutatás mellett végzik. A doktori program négy évig tart. A doktorátust egy egyetemről, illetve az Open Universiteitről (Nyitott egyetemről) is meg lehet szerezni.

A jelenlegi törvény nem rendelkezik a nemzetközi közös vagy kettős diplomákról. Ezeket az okleveleket azonban az új törvényjavaslat már tartalmazza (2006 júniusában nyújtották be a Parlamentnek). A felsőoktatási Nemzeti Képesítési Keretrendszert (Nederlands Kwalificatie Raamwerk Hoger Onderwijs) most fogadják el. Az előkészítő munka 2006-ban kezdődött, és várhatóan 2007ben befejezhetik. A felsőoktatási törvény 2002-es módosítása bevezette az ECTS-hez hasonló holland kreditrendszert (60 tanulmányi pont évente), s ez felváltotta a korábbi 42-kredites rendszert. Az

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

hollandia

2006/07

Source: Eurydice.

NL

241

hollandia ECTS-t kötelező alapon valósították meg kreditátvitelre és kreditakkumulációra a 2002/2003-as tanévtől, és az összes alapképzési/mesterképzési szakot és az ezeken tanuló minden hallgatót érinti. A 2002-es törvénymódosítás a 60 kreditet 1680 munkaóraként határozta meg. Az oklevélmelléklet (DS) 2005. március 1-je óta kötelező. Számos intézmény már bevezette, vagy most vezeti be. Ahol bevezették, automatikusan és ingyen kiadják minden hallgatónak angolul és hollandul. Az intézményeket bátorítják, hogy az EU/CoE/UNESCO mintát használják, a jelenlegi gyakorlat az, hogy az intézmények ennek a mintának egy adaptált, gyakran egyszerűsített verzióját használják. Mivel a háromciklusú képzési szerkezet csaknem teljesen beágyazódott az oktatási rendszerbe és az ECTS-szel kompatibilis kreditrendszert teljesen megvalósították, nincs szükség

NL

sem ösztönző, sem pedig ellenőrző intézkedésekre. Az oklevélmelléklet használatát széles körben hirdetik a Bologna tanácsadók, a hallgatói szervezetek, a kormány és a NUFFIC (a holland ENIC/NARIC), de nem léteznek speciális ösztönző vagy ellenőrző intézkedések a bevezetésére. 242

A minőségbiztosítás garantálása céljából a 2002-ben a törvény által létrehozott Holland Akkreditációs Szervezet (HASZ) értékeli az alap- és a mesterképzések kurzusait az egyetemeken és a főiskolákon. 2003-ban, a Hollandia és Belgium Flamand Közössége közötti szerződés a HASZ-t nemzetek feletti szervezetté alakította a két országban. 2004 végére ratifikálták a szerződést, és azóta a szervezetet a Nederlands-Vlaamse Accreditatie Organisatie (NVAO, vagy Holland-Flamand Akkreditációs Ügynökség) néven ismerik. Minden felsőoktatási intézményi szak vagy szakcsoport programszintű tanulmányi és vizsgaszabályzata (Onderwijs- en Examenregeling), a törvénynek megfelelően, elérhető az intézményeknél minden hallgató számára, rendszerint a honlapon keresztül. Az 1990-es éve eleje óta ezeket a szabályzatokat a gyakorlatban is használják, – csakúgy, mint a szakokról, az oklevélkibocsátásról és a hallgatói értékelési kritériumokról szóló információkat. Szintén a 2002-es törvényben a tanulmányi programok külső értékelése felügyeletének feladatát a Felügyelőségtől (amely általánosságban felelős az oktatási rendszerért) áthelyezték a 2003-ban újonnan alapított NVAO-hoz. Ennek irányító testületének tagjait Hollandia

és Belgium Flamand Közösségének kormányai jelölik ki. Az NVAO tanácsadó testületében a hallgatókat is képviselik. Követendő gyakorlat, hogy a kormány konzultál az akadémiai közösségekkel az irányító testület tagjainak kijelölése előtt. Az NVAO akkreditálja a programokat, ha a külső értékelést a meghatározott eljárásnak megfelelően végezték el és az értékelés pozitív. Ez az értékelés független. Az akkreditáció mind a létező, mind pedig az új programokra vonatkozik. Ahhoz, hogy a CROHO-ba (Centraal Register Opleidingen Hoger Onderwijs, vagy Felsőoktatási Programok Központi Nyilvántartása) bekerüljenek, az új alapképzési és mesterképzési programokat tesztelik. Az NVAO a CROHO-val közösen megerősíti, hogy a program valóban új, még nem regisztrálták, és a múltban sem vonták vissza a regisztrációját. Az NVAO-t megbízza a törvény, hogy minden létező alapképzési és mesterképzési programot akkreditáljon, és tesztelje az új programokat is, amelyeket az államilag finanszírozott felsőoktatási intézmények, valamint a holland kormány által jóváhagyott (de nem finanszírozott) intézmények kínálnak. Az állami finanszíro-

hollandia zásból vagy jóváhagyásból kizárt intézmények is jelentkezhetnek a post-initial mesterképzési programok akkreditációjára.

Kötelező vagy ajánlott a külső szakértő, a

Minden programnál kötelező, hogy az értékelő

program típusától függően. A kutatási progra-

bizottságnak hallgatói tagja legyen. Az intéz-

moknál az egyetemektől függ, hogy reagálni

mény hatásköre dönteni bevonásuk miként-

A kritériumok és az eljárások elérhetők a nyilvánosság számára a www.nvao.net címen.

kívánnak-e a külső szakértői értékelés eredmé-

jéről a belső értékelésbe.

nyére. Az oktatási programoknál az NVAO dönt

A QANU és az NQA, az Felügyelőséggel együtt,

a külső szakértői értékelés eredménye alapján

teljes jogú tagjai a Felsőoktatási Minőségbiz-

az akkreditációról.

tosítás Európai Hálózatának (ENQA) 2000 óta.

2003 óta az NVAO ellenőrzi, hogy a VBI-k külső

Az NVAO 2003 óta teljes jogú tag. A QANU és

Az NVAO külső tanúsítás alapján hoz döntést, amelyet olyan tanúsító /értékelő szervezetek végeznek, mint a QANU (Quality Assurance Netherlands Universities), az NQA (Holland Minőségi Ügynökség), vagy a Hobéon Certificering bv.

értékelései megfelelnek-e bizonyos minőségi előfeltételeknek. Az NVAO összeállítja azon

A külső minőségértékelést a Visiterende en Beoordelende Instanties (VBIs, Intézményi Látogatások és Értékelések) szervezi és a belső minőségbiztosítás kiegészítéséül szolgál. Minden külső szakértői értékelést belső értékelés előz meg.

szervezetek éves listáját, amelyek megfeleltek

A Visitatiecommissies (külső szakértői bizottságok) minden holland egyetemen minden kurzust és kutatási programot megvizsgálnak. Közzéteszik a jelentésüket a megállapításaikról, és ajánlásokat tesznek. Minden kurzust hatévente értékelnek, a kutatási programokat pedig ötévente. A bizottságok az adott tudományterület adott számú szakértőjéből állnak, akik a tanulmányi terület tartalmát és az oktatási szempontokat értékelik; minden bizottság egy hallgatói tagot is magában foglal.

az NQA elődintézményei, a VSNU és a HBOraad, az ENQA-nak a kezdetek óta tagjai voltak, csakúgy, mint a Felügyelőség.

az értékelések elvégzéséhez összeállított kri-

Az NVAO szintén tagja a Felsőoktatási Akkredi-

tériumoknak. A törvénynek megfelelően a

táció Európai Konzorciumának (ECA). Az összes

Visitatiecommissies jelentéseit, valamint az

fent említett intézmény tagja a Felsőoktatási

akkreditációs jelentéseket közzé kell tenni. A

Minőségbiztosítási Szervezetek Nemzetközi

külső szakértői értékeléseket közzéteszik és

Hálózatának (INQAAHE).

elérhetők a honlapokon. Az NVAO a pozitív

Az NVAO szakértői értékelésnek veti alá magát,

akkreditációs döntéseket publikálja, és ez

s ezt 2007-re tervezik.

elérhető a honlapjukon.

NL

Ezen kívül az egyetemek és a felsőfokú szakképzést nyújtó intézmények jelentős szabadságot élveznek a saját minőségbiztosítási rendszerük megszervezésében. Minden egyetemet bevonnak a saját oktatási és kutatási tevékenységének egyéni minőségbiztosításába (amely külső és belső értékelésekből áll). 243

hollandia Jogi és / vagy hivatalos referenciák

NL

244

Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

1992. 10. 08-án fogadták el, 1993. 09. 01-én lépett hatályba (2002-ben, 2003-ban és 2004-ben módosítva)

Higher Education and Research Act

Wet op het hoger onderwijs en wetenschappelijk onderzoek, WHW

Felsőoktatási és kutatási törvény

Új törvényjavaslat, amelyet 2006. 06. 08-án nyújtottak be a Parlamentnek

(New) Higher Education and Research Act

Wet op het hoger onderwijs en wetenschappelijk onderzoek, WHOO

(Új) Felsőoktatási és kutatási törvény

NORvégia A Bolognai Nyilatkozat legtöbb rendelkezését

A Minőségreform elfogadásával, a Ph.D. foko-

(a háromciklusú szerkezet, az ECTS és a DS

zat foglalta el 15 korábbi doktori fokozat

bevezetéséről, valamint a felsőoktatási minő-

helyét, amelyeket szervezett tanulmányi prog-

ségbiztosítást preferáló lépésekről) beépítették

ramokra építettek. A doktori kurzusok három

a felsőoktatás általános reformjába, amelyre

év teljes idejű munkának felelnek meg. Ezekbe

Minőségreform (Kvalitetsreformen) néven hivat-

csak a második ciklus elvégzése után lehet

koznak és a 2003 őszi félévben teljesen meg-

bekerülni. A kötelező kurzusokon töltött idő

valósítottak. A legújabb felsőoktatási jogi sza-

intézményenként változik, de, főszabályként

bályozás a 2005 áprilisában elfogadott felső-

összesen egy szemeszteren át tart.

oktatási törvény.

Lehetőség van egy külön doktori fokozat, a

Már a Bolognai Folyamat előtt létezett egy

doctor philosophiae, megszerzésére, egyéni ku-

háromciklusú szerkezet, de az alapképzés-

tatás alapján.

ből, mesterképzésből és doktori tanulmányok-

A doktori hallgatókat nem hallgatónak, hanem

ból álló háromciklusú szerkezetet csak a Minő-

„kezdő kutatónak” tekintik. Ők alkalmazottak,

ségreform elfogadása után vezették be, a

rendszerint négyéves szerződéssel, amelynél a

2003/2004-es tanévtől. Azóta az összes felső-

négy évből hármat a doktori fokozatért végzett

oktatási intézménynek be kellett azt építenie

kutatással töltenek. A 4. év során annál a fel-

az oktatásába.

sőoktatási intézménynél dolgoznak, amely al-

A 2007-ig tartó átmeneti szakasz során, a régi

kalmazza őket (előadásokat tartanak, stb.).

és az új rendszer együtt létezik. Néhány tanul-

A fent említett 2005. áprilisi törvény és a 2005.

mányi programot (orvosi, pszichológiai és állat-

szeptemberi rendeletek foglalkoznak a nem-

orvosi képzés) osztatlan ciklusú képzésként

zetközi közös diplomákkal.

kínálnak, és ezért mentesül a bolognai modell alól.

Még nem fogadtak el a felsőoktatási Nemzeti Képesítési Keretrendszert. Az Oktatási és

A felsőoktatási intézmények nem kínálnak

Kutatási Minisztérium által kijelölt munkacso-

ISCED 5B programokat.

port azonban javaslatot nyújtott be, amelyet

véleményeztetésre köröztetnek az érintettek széles körében. Az ECTS krediteket először 2001-ben vezették be, és a 2003-as Minőségreform után teljesen megvalósították. Kreditátvitelre és kreditakkumulációra egyaránt alkalmazzák. Az oklevélmellékletet (DS) a Minőségreform részeként vezették be, és a 2002-ben teljes mértékben megvalósították. Minden felsőoktatási intézmény számára kötelező automatikusan kiadni minden programjára, minden hallgatónak. Ingyenesen érhető el, és csak angolul. A kormány pénzügyi ösztönzőket is felhasznált a Minőségreform bevezetésének támogatására, ideértve a háromciklusú szerkezetet, az ECTS krediteket és a DS-t. A felsőoktatási keretköltségvetést emiatt folyamatosan megnövelték 1144 milliárd NOK-ra (143 milliárd euró). A Minőségreform értékelését a Norvég Kutatási Tanács rendelte meg, az Oktatási és Kutatási Minisztérium nevében. A 2007 januárjában kiadott zárójelentés azt mutatja, hogy a reform általában sikeres volt abban, hogy javította a hallgatók tanulási feltételeit, de még nem érték el a nemzetköziesítés növekedésére vo-natkozó célokat.

NO

245

NORvégia A Minisztériumot folyamatosan tájékoztatják a

minőségbiztosítási rendszeréről, az összes

szektor fejlesztéseiről a felsőoktatási intézmé-

akkreditált intézményben végzett rendszeres

nyek éves pénzügyi beszámolóin és az intéz-

minőségauditok segítségével. Az ellenőrző

ményekkel történő vezetői találkozók révén.

mechanizmus biztosításán kívül az auditoknak

A Norvég Oktatási Minőségbiztosítási Ügy-

a minőség fejlődéséhez kell vezetniük. Egy

nökséget (Nasjonalt organ for kvalitet i

másik feladatként el kell érniük azt, hogy az

utdanningen, vagy NOKUT) 2002-ben hozta

összes felsőoktatási akkreditációs döntés a fel-

létre a törvény. Ez egy független kormányzó

sőoktatásban túlmutasson az intézmény ön-

testület, amely 2003 januárjában kezdett mű-

akkreditációs jogosítványain. Ezeket a dönté-

ködni. Az a szerepe, hogy felügyelje és fejlessze

seket semmilyen más hatóság nem módo-

a felsőoktatás minőségét országos szinten, az

síthatja. Az Ügynökség értékeléséket végez

intézmények és a kurzuskínálat értékelésén,

azzal a céllal is, hogy felülvizsgáljon specifikus

akkreditációján és elismerésén keresztül. A

akkreditációkat. Bármely intézmény akkredi-

NOKUT-ot egy tanács irányítja, amely általános

tációi visszavonhatók vagy felfüggeszthetők –

felelősséggel tartozik az Ügynökség tevékeny-

az egész intézményre, mint olyanra vagy egyes

ségeiért és döntéseiért. A tanácsot négy évre

programokra – az ilyen típusú értékelés során

jelölik ki, és nyolc tagból áll, beleértve egy hallgatót. A hallgatói tagokat 2 évre jelölik. Jelenleg a NOKUT irányító tanácsának egyik tagja Dániából jön, s ez megfelel Norvégia azon szándékának, hogy mindig legyen egy

NO

nemzetközi tag a tanácsban. Minden értékelő csoportban kell, hogy legyen egy hallgatói képviselő. Az értékelő csoportban legalább egy szakértőnek egy másik országból kell

246

született negatív értékelés nyomán. Az értékeléseket és az akkreditációkat a NOKUT által kijelölt szakértők vezetik. Végül, az Ügynökség más típusú értékeléseket is végez a norvégiai felsőoktatás minőségének vizsgálata, értékelése és fejlesztése céljából. A Minisztérium utasíthatja is a NOKUT-ot ilyen értékelés elvégzésére.

jönnie, amelyik – nyelvi okokból – általában

Minden, az értékelésekkel és az akkreditációk-

valamelyik skandináv ország. Az Ügynökség

kal kapcsolatos anyagot, mint például a szak-

értékeli, és ítéletet hoz az intézmények belső

értők kijelölése, az intézményi kérelmek, a

szakértők jelentései és a NOKUT döntései, nyilvánosan közzétesznek. A norvég rendszerben, az akkreditáció annak a szakmai értékelését jelenti, hogy egy felsőoktatási intézmény és a programjai megfelelnek-e az adott szabványoknak. 2003 januárjától, az akkreditáció kötelező és egyetemes minden hivatalosan elismert felsőoktatási intézmény számára. Az akkreditáció nem korlátozódik egy megadott időszakra, hanem a kifejezett visszavonásig érvényes, amely egy a korábbi akkreditáció felülvizsgálatát követi. A rendszer az intézményi és program akkreditáció kombinációja. Az intézményi akkreditáció előírásait az Oktatási és Kutatási Minisztérium rendeletei szabják meg. Az intézményekre vonatkozó további kritériumokat és a programszabványokat, kritériumokat a NOKUT adja meg. Az intézményeket három különböző kategóriában – egyetem, specializált egyetemi intézmény és egyetemi főiskola – akkreditálják. Az intézmény kategóriájától függ, hogy kínálhat-e új felsőoktatási programokat külön programakkreditáció nélkül. Az egyetemek teljes autonómiát élveznek, és bármilyen programtípust akkreditálhatnak anélkül, hogy a Minisztériumnál vagy a NOKUT-nál kérelmeznék.

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

NORvégia

2006/07

Source: Eurydice.

NO

247

NORvégia A specializált egyetemi intézmények alap-

NOKUT azzal kezdi az akkreditációs eljárást,

vetően ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek,

hogy értékeli azt. Az ilyen esetekben két

mint az egyetem, azokon a területeken, ame-

szakértői csoportot vonnak be. Mindegyikben

lyeken doktori fokozatot bocsáthatnak ki. Ha új

4-5 szakértő van, és az egész folyamat mintegy

területekre kívánják kiterjeszteni a program-

10 –12 hónapig tart.

jukat az alapképzési szinten túl, akkor az új kínálatot be kell nyújtaniuk akkreditációra. Az egyetemi főiskolák bármilyen szakot kínálhatnak alapképzési szinten további akkreditációs eljárás nélkül. Azokon a területeken, amelyeken akkreditálták őket doktori fokozat kibocsátására, létrehozhatnak új mesterképzéseket is a NOKUT további akkreditációs eljárása nélkül. Minden további programot akkreditálnia kell a NOKUT-nak.

is, amelynek szolgáltatására nem terjed ki az intézményi akkreditáció. Mind a három fő szintre (alapképzés, mesterképzés és Ph.D.) és a rövid ciklusú felsőoktatásra (kétéves) is vannak szabványok és kritériumok. Néhány szakképzési programról a kiegészítő szabványként működő nemzeti tantervszabályozás rendelkezik. Az akkreditációval nem rendelkező magánintézményeknek minden olyan kurzusra

kintették akkreditált intézményeknek a NOKUT

és programra külön kell akkreditációra jelent-

megalapításakor, mivel a magán felsőoktatási

kezniük, amelyet kínálni akarnak, az alapképzés

intézményekre egy korábbi programakkre-

szintjén is.

nyeknek a három kategória valamelyikében kell intézményi akkreditációra jelentkezniük azért, hogy az állami intézményekkel azonos jogokat szerezzenek. Az akkreditáció előfeltétele a kielégítő szintű belső intézményi minőségbiztosítási rendszer megléte. Ha az

248

olyan specifikus kurzusokra vagy programokra

A magán felsőoktatási intézményeket nem te-

ditációs rendszerlétezett. Ezeknek az intézméNO

A programakkreditációt meg lehet szerezni

A NOKUT megalapításakor minden állami felsőoktatási intézményt akkreditáltnak tekintettek. A NOKUT hatévente ciklikus értékelést fog végezni az összes akkreditált intézményben azért, hogy megállapítsa, kielégítő-e a belső minőségbiztosítási rendszerük.

intézményi akkreditációra jelentkező intéz-

2005. augusztus 1-től, minden olyan felsőok-

mény belső rendszere nincs jóváhagyva, a

tatási intézménynek, amely akkreditált oktatást

kínál, rendelkeznie kell belső minőségbiztosítási rendszerrel. Az intézményeknek dokumentálniuk kell a minőségbiztosítási munkájukat, és ki kell mutatniuk, hogy a rendszerük képes felfedni azokat a pontokat, ahol gyenge a minőség. A rendszereknek eljárásokat kell tartalmazniuk az oktatás hallgatói értékelésére, az intézményi önértékelésre és az értékelések követésére, valamint az intézményben a tanulási környezet fejlesztésével foglalkozó munka dokumentálására, illetve a minőségbiztosítás folyamatos fejlesztésére vonatkozó rutineljárásokkal is rendelkezniük kell. A külső értékeléseket belső értékelések előzik meg (önértékelés). A NOKUT teljes jogú tagja a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózatának (ENQA) 2003 óta. Szintén tagja a Skandináv Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hálózatnak (NOQA) 2003 óta, a Felsőoktatási Akkreditáció Európai Konzorciumának (ECA) 2003 óta, és a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szervezetek Nemzetközi Hálózatának (INQAAHE) 2003/2004 óta. Ezen kívül az Ügynökség kétoldalú megállapodásokat írt alá a spanyol Minőségbiztosítási és Akkreditációs Nemzeti Ügynökséggel (ANECA) 2003-ban és a dél-afrikai minőségbiztosítási ügynökséggel, amelyet Felsőoktatási

NORvégia Minőségi Bizottságként ismernek (Higher Education Quality Committee (HEQC)), 2005-ben. A NOKUT-nál 2007-ben külső értékelés fog lezajlani, a minőségbiztosítás bergeni miniszteri konferencia által elfogadott európai szabványainak és irányelveinek megfelelően.

Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

2005. 04. 01.

Act No. 15 relating to Universities and University Colleges

LOV 2005-04-01 nr 15: Lov om universiteter og høyskoler

15. sz., az egyetemekről és a főiskolákról szóló törvény

2005. 09. 08.

Regulation No. 1040 relating to Accreditation, Evaluation and Recognition under the Act relating to Universities and University Colleges

FOR 2005-09-08 nr 1040: Forskrift om akkreditering, evaluering og godkjenning etter lov om universiteter og høyskoler

1040. sz. az akkreditációról, értékelésről és elismerésről szóló az egyetemekről és a Ffiskolákról szóló törvény hatálya alá tartozó rendelet

2005. 12. 16.

Regulation No. 1574 relating to Degrees and Professional Training Courses, Protected Title and Normal Study Periods at Universities and University Colleges

FOR 2005-12-16 nr 1574: Forskrift om grader og yrkes­utdanninger, beskyttet tittel og normert studietid ved universiteter og høyskoler

1574. sz. rendelet az oklevelekről, a szakképző kurzusokról, a védett fokozatokról és a tanulmányok normális időtartamáról az egyetemeken és a főiskolákon

NO

249

lengyelország A felsőoktatást a 2005-ös felsőoktatási törvény és az ennek alapján elfogadott szabályozások irányítják, amelyek az állami és nem állami egyetemi típusú és nem egyetemi felsőoktatási intézményekre egyaránt vonatkoznak. Azok a szabályozások, amelyeket a korábbi felsőoktatási törvények alapján hoztak és a felsőoktatási törvény visszavont, hatályban maradnak a felsőoktatási törvény alapján kiadandó végrehajtási rendeletek kiadásáig. A 2005-ös felsőoktatási törvény a felsőoktatási intézményekben létrehozta az alapfokozathoz (licencjat vagy inżynier) vezető első ciklusú képzéseket, a mesterfokozathoz (magister vagy egy ezzel egyenértékű fokozat) (ISCED 5A) vezető mind osztatlan ciklusú, mind pedig második ciklusú képzéseket, valamint a doktori programokat (ISCED 6). A felsőoktatási intézménynek nem tekinthető kutatóintézetek által kínált doktori programok a 2003-as, az akadémiai oklevelekről és fokozatokról, valamint a művészeti PL

oklevelekről szóló törvény hatálya alá esnek. A Nemzeti Oktatási és Sport Miniszter 2005-ben kiadott, a doktori programok szervezésének és működésének, illetve a doktori ösztöndíjak odaítélésének követelményeiről és eljárásairól szóló rendelete részletesen szabályozza a doktori programokra vonatkozó intézkedéseket a 250

felsőoktatásban és egyéb kutatóintézetekben is. Végezetül, a tanárképző főiskolákon és a nyelvtanárképző főiskolákon a hároméves, oklevélhez vezető programokat, amelyeket felsőfokú szakképzési (ISCED 5B) programként osztályoznak a nemzetközi összehasonlíthatóság céljából, de amelyeket nem ismer el felsőoktatásként a nemzeti jogi szabályozás, az 1991-es, az oktatási rendszerről szóló törvény és a Nemzeti Oktatási Miniszter 1997-es, a tanítóképzésről szóló rendelete szabályozza. Az alapképzési programokat és a második ciklusú mesterképzéseket az osztatlan ciklusú mesterképzések alternatívájaként kínálta számos felsőoktatási intézmény a saját döntése alapján már az 1990-es évek eleje óta. A 2005-ös felsőoktatási törvény adja az érintett felsőoktatási intézményekben a háromciklusú képzési szerkezet alapját, de nem kötelezi őket arra, hogy bevezessék. Az összes érintett intézménynek kötelező lesz azonban bevezetni a kétciklusú szerkezetet, a Nemzeti Felsőoktatási és Tudományos Ügyekért Felelős Miniszter 2006. október 1-jén hatályba lépett, a képzési ágak elnevezéséről szóló 2006-os rendeletének megfelelően. A rendelettel összhangban a 118 létező képzési ág közül 101-ben csak kétciklusú programokat kínálnak, lecserélve minden, még

létező osztatlan ciklusú mesterképzést. A 17 fennmaradó képzési ágból négyet, azaz a kozmetikus, a fogtechnikusi, a mentőorvosi és a szociális munkás képzéseket csak első ciklusú programként kínálják. 11 képzési ágban, ideértve a színművészet, a művészeti konzervációs és restaurátori, a kánonjogi, a fogorvosi, a jogi, az orvosi elemzési, az orvosi, a mozgóképgyártási és fényképészeti, a gyógyszerészeti, pszichológiai és állatorvosi programokat, csak osztatlan ciklusú mesterképzéseket kínálnak. Végül, a teológia és a rendezés képzési ágakban működő képzéseket vagy kétciklusú programként, vagy osztatlan ciklusú mesterképzésként egyaránt kínálják. Ezek az intézkedések a 2007/2008-as tanévben kezdődő programokra vonatkoznak. Jelenleg a kétciklusú programok az osztatlan ciklusú programokkal együtt léteznek. A kétciklusú programok bevezetését felgyorsította a Bolognai Folyamat. Ennek eredményeként az intézmények egy nagy hányada már legalább néhány képzési területen rendelkezik kétciklusú programokkal. Az ezen a téren történő előrehaladás az intézmény és a képzési terület típusától függ. A főiskolai oklevélprogramok (ISCED 5B) hallgatói kiegészíthetik a tanulmányi programju-

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

lengyelország

2006/07

Source: Eurydice. PL

251

lengyelország kat, és egy megfelelő vizsga letétele után megszerezhetik az alapfokozatot (licencjat) a főiskolájukat felügyelő felsőoktatási intézményben. A doktori programokat teljes vagy részidős képzésben kínálják a felsőoktatási intézmények azon egységei, akik vagy a posztdoktori Habilitált Doktor (doktor habilitowany) vagy a doktori fokozat (doktor) kibocsátására egy tudományág legalább két területén engedélylyel rendelkeznek, illetve a Lengyel Tudományos Akadémia kutatóintézetei, valamint a Habilitált Doktor fokozat kibocsátására jogosult kutatási és fejlesztési egységek. Az ilyen engedélyeket az Akadémiai Címek és Fokozatok Központi Bizottsága adja meg, a kutatás minősége és az Egyetemi Tanár (profesor) vagy a Habilitált Doktor akadémiai fokozatokkal bíró munkatársak száma alapján. A doktori programokba csak a mesterfokozattal vagy egy ezzel egyenértékű oklevéllel rendelkező személyek kerülhetnek be. A doktori programok 3-4 évig tartanak, a legutóbbi bolognai ajánlásnak megfelelően a négyéves modellnek van prioritása. A maximális négyéves időtartamot bizonyos esetekben meg lehet hosszabbítani (pl. szülési szabadság vagy hosszabb betegség esetén). A doktori programok tantervét, amelyek az egyéni kutatás

PL

252

mellett magukban foglalják a hallgatók által látogatott kurzusokat is, az érintett egységek vezetősége fogadja el, és az intézmény vezetése hagyja jóvá. A tantervnek a felsőoktatási és a kutatóintézményekben is meg kell határoznia az évenkénti kötelező óraszámot, az elvégzendő feladatokat és a leteendő vizsgákat. Ezen kívül a felsőoktatási intézményekben a doktori hallgatóknak gyakorlati képzésük részeként kurzusokat kell tartaniuk (legfeljebb 90 órát) . A doktori hallgatók jogosultak a társadalomés egészségbiztosításra, és ugyanazokra a pénzügyi támogatásformákra, mint az alapképzésben és a mesterképzésben tanuló hallgatók. A teljes idejű képzésben részt vevő hallgatók adómentességet kaphatnak a doktori ösztöndíjra. A részidős hallgatók munkaszerződés alapján munkát vállalhatnak tanulmányaik ideje alatt. Amikor a doktori fokozattal rendelkezők a tanulmányaik végén munkát vállalnak, a tanulmányaik időtartamát, de nem több mint négy évet, beszámítják a szolgálati idejükbe, amely meghatározza a különböző munkavállalói juttatásokat (pl. fizetési szint vagy a szabadnapok száma). A 2005-ös felsőoktatási törvény biztosítja a jogi alapot a közös diplomák kibocsátásához, ame-

lyeket különböző – ideértve a külföldi – felsőoktatási intézmények és egyéb akadémiai vagy kutatóintézetek kínálnak a közös alapképzések és mesterképzések (második ciklus és osztatlan ciklus is) elvégzésekor. A felsőoktatási Nemzeti Képesítési Keretrendszert jelenleg dolgozza ki egy munkacsoport, amelyet a Felsőoktatási és Tudományos Ügyekért Felelős Minisztérium hozott létre. Az ECTS-t önként vezették be a felsőoktatási intézmények az 1990-es évek közepétől. Az ezen a területen tett erőfeszítések eddig jobbára az alapképzések és a mesterképzések területére fókuszáltak. Az állami, egyetemi típusú felsőoktatási intézmények haladtak a leginkább előre az ECTS bevezetésében, legtöbbjük a képzési területek több mint felében alkalmazza azt. Míg a fejlődés néhány évvel ezelőtt korlátozott volt az állami nem egyetemi típusú felsőoktatási intézményekben és a nem állami intézményekben, most már évről évre növekszik azok száma, akik bevezették az ECTS-t. Jelenleg az ECTS-t kreditátvitelre alkalmazzák nagyon sok intézményben, és a tapasztaltabb intézmények kreditakkumulációra is használják. 2006 októberében, a Felsőoktatási és Tudományos Ügyekért Felelős Miniszter elfogadta a hallgatói teljesítmény átvitelének

lengyelország követelményeiről és eljárásairól szóló rendeletet, amellyel minden intézményt kötelezett arra, hogy az ECTS-t kreditátvitelre és kreditakkumulációra egyaránt alkalmazza mind az alapképzéseiben, mind pedig a mesterképzéseiben. A rendelet 2007. január elsején lép hatályba.

országszerte rendezett szemináriumok és pro-

2005. január 1-től minden felsőoktatási intézmény kibocsátja az oklevélmellékletet (DS) minden alap- és mesterprogramban (második ciklusú és osztatlan ciklusú is). Erre a Nemzeti Oktatási és Sport Miniszternek a felsőoktatási intézmények által kibocsátott oklevelek, fokozatok és oklevélpéldányok típusairól szóló rendelete kötelezi őket. A DS-t automatikusan és ingyen adják ki lengyelül, és kérésre angolul (2007 januárjáig – franciául, németül, spanyolul vagy oroszul). Nincs jogi alapja a DS kibocsátásának a doktori programokban végzettek számára, és a doktori programokat nem is célozta meg a promóciós tevékenység ezen a területen.

tézmények helyszíni látogatásain. Ugyanezt az

A háromciklusú képzési szerkezet, az ECTS és a DS bevezetésének nyomon követésére és támogatására az Oktatási Minisztérium 2004-ben létrehozta a Bologna Tanácsadói Hálózatot. A Bologna Tanácsadók, akiket az Oktatási Minisztérium és a Socrates Nemzeti Iroda támogat az

Felsőoktatási Tanács, az egyetemi és nem egye-

móciós rendezvények során különböző tanácsadási szolgáltatásokkal állnak rendelkezésre, illetve egyéni megkeresésekre is válaszolnak. Az Állami Akkreditációs Bizottság ellenőrzi a DS-re vonatkozó rendeletnek való megfelelést, a külső értékelés részeként a felsőoktatási inadminisztratív eljárást fogják alkalmazni a nemrégiben elfogadott, a kétciklusú programokra és az ECTS-re vonatkozó rendeletek kapcsán. A nemzeti hatóságok nem vezettek be külön pénzügyi ösztönző intézkedéseket a felsőoktatási intézmények számára. A külső minőségbiztosításért felelős testület az Állami Akkreditációs Bizottság (ÁAB) (Państwowa Komisja Akredytacyjna), a 2002 januárjában az 1990-es, módosított felsőoktatási törvény alapján megalapított független nemzeti ügynökség amely jelenleg a 2005-ös felsőoktatási törvény alapján működik. Tagjait a felsőoktatásért felelős miniszter nevezi ki, a temi típusú felsőoktatási intézmények rektori konferenciái, a Lengyel Köztársaság Hallgatói Parlamentje, a felsőoktatási intézmények szenátusai, illetve a nemzeti akadémiai szövetségek és munkaadói szervezetek által jelölt

személyek közül. Az ÁAB-ban a hallgatókat a Hallgatói Parlament elnöke képviseli, aki a törvény erejénél fogja tagja az ÁAB-nak és az ÁAB elnökségének, azaz döntéshozó testületének, így teljes jogú szavazattal rendelkezik. Az AÁB felelősségi körét a 2005-ös felsőoktatási törvény határozta meg. Szervezeti és működési szabályzatát és minőségértékelési eljárásait alapító okirata és az AÁB által elfogadott és a honlapján közzétett szabályozások tartalmazzák. Az AÁB fő feladatai a következők: 1) az oktatás minőségének értékelése az egyes képzési területeken, ideértve az oklevélprogramok szolgáltatásáról szóló követelményeknek való megfelelést is; 2) a felsőoktatási intézmények alapítására irányuló kérelmek vizsgálata és 3) a felsőoktatási intézmények által benyújtott, adott képzési területen vagy adott tanulmányi szinten indítandó okleveles programokra vonatkozó engedélyezés iránti kérelemvizsgálata. Az AÁB véleményét és értékeléseit a felsőoktatásért felelős miniszternek nyújtja be. A minőségértékelés terén ráháruló felelősség részeként az AÁB elfogadta és közzétette értékelési kritériumait és eljárásait, beleértve a felsőoktatási intézmények önértékelési jelentéseinek elkészítésére, és a felsőoktatási intézményekben tett helyszíni látogatások leveze-

PL

253

lengyelország tésére vonatkozó útmutatókat is. Az egyes intézményekben értékelendő okleveles programokat az AÁB éves szinten határozza meg. Például, a 2005-ös értékelések a közgazdasági képzéseket fedték le 27 intézményben, a gépészmérnöki képzéseket 24 intézményben, a szociológia képzéseket 9 intézményben, a design képzéseket 7 intézményben, stb. Indokolt esetben a felsőoktatásért felelős miniszter felkérheti az AÁB-ot, hogy egészében értékelje az oktatás minőségét egy adott intézményben. Az értékeléseket az AÁB tagjaiból és az AÁB által kinevezett szakértőkből álló bizottság végzi. Ezen kívül a szakértői csoportban lehetnek hallgatói képviselők, akiket a Hallgatói Parlament elnöke jelöl ki, és egy munkaadói szervezet képviselői, illetve külföldi felsőoktatási intézmények oktatói. Az értékelési eljárás részei: 1) az érintett intézmény önértékelése, egy jelentésben összegezve; 2) helyszíni látogatás; 3) előzetes értékelés, azaz a szakértői PL

bizottság által összeállított jelentés, amelyet véleményezésre átadnak az intézménynek; és 4) az AÁB végső döntése. Az értékelés alapján adott osztályzatot (kiemelkedő, pozitív, feltételes jóváhagyás, negatív) közzéteszik az AÁB honlapján. A kiemelkedő vagy pozitív osztályzatot kapott oklevélprogramokat 5 év eltel254

tével újra értékelik, ha nincs olyan ok, ami egy korábbi értékelést indokolna. Ha egy program feltételes jóváhagyást kapott, az AÁB ajánlásait az érintett intézménynek egy adott időhatáron belül végre kell hajtania, és még egy helyszíni látogatásra is sor kerülhet. Ha az értékelés eredménye negatív, a felsőoktatásért felelős miniszter visszavonja, vagy felfüggeszti az érintett intézménynek az adott okleveles program szolgáltatására vonatkozó engedélyét. Az Állami Akkreditációs Bizottság együttműködik az oktatás minősége és az akkreditáció területén érdekelt nemzeti és nemzetközi szervezetekkel. Az együttműködések még nem tartalmazzák a más minőségbiztosítási ügynökségek által lefolytatott szakértői értékeléseket. A Bizottság „feltételes tag” státuszt kapott a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózatában (ENQA) 2003-ban. Az ENQA eljárásainak változásai miatt azonban 2007 elején újra jelentkeznie kell. A Bizottság tagja a Felsőoktatási Akkreditáció Európai Konzorciumának (ECA) és a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökségek Kelet- és Közép-európai Hálózatának (CEEN).

lengyelország Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

1991. 09. 07.

Act on the Education System

Ustawa o systemie oświaty

Az oktatási rendszerről szóló törvény

1997. 08. 12.

Regulation of the Minister of National Education on initial teacher training institutions

Rozporządzenie Ministra Edukacji Narodowej w sprawie zakładów kształcenia nauczycieli

A Nemzeti Oktatási Miniszter rendelete a tanítóképző intézményekről

2003. 03. 14.

Act on Academic Degrees and Titles and Arts Degrees and Titles

Ustawa o stopniach naukowych i tytule naukowym oraz o stopniach i tytule w zakresie sztuki

Az akadémiai oklevelekről és fokozatokról, valamint a művészeti oklevelekről szóló törvény

2004. 07. 23.

Regulation of the Minister of National Education and Sport on the types of diplomas, degrees and diploma specimens awarded by higher education institutions

Rozporządzenie Ministra Edukacji Narodowej i Sportu w sprawie rodzajów dyplomów i tytułów zawodowych oraz wzorów dyplomów wydawanych przez uczelnie

A Nemzeti Oktatási és Sport Miniszter rendelete a felsőoktatási intézmények által kibocsátott oklevelek, fokozatok és oklevélpéldányok típusairól

2005. 05. 25.

Regulation of the Minister of National Education and Sport on the requirements and procedures for the organisation and provision of doctoral programmes, and for the award of doctoral scholarships

Rozporządzenie Ministra Edukacji Narodowej i Sportu w sprawie warunków i trybu organizowania, prowadzenia i odbywania studiów doktoranckich oraz przyznawania i zwrotu stypendiów doktoranckich

A Nemzeti Oktatási és Sport Miniszter rendelete a doktori programok szervezésének és működésének, illetve a doktori ösztöndíjak odaítélésének követelményeiről és eljárásairól

2005. 07. 27.

Act of 27 July 2005 – Law on Higher Education

Ustawa z dnia 27 lipca 2005 – Prawo o szkolnictwie wyższym

A felsőoktatásról szóló, 2005. július 27-i törvény

2006. 06.13.

Regulation of the Minister of Science and Higher Education on the names of fields of study

Rozporządzenie Ministra Nauki i Szkolnictwa Wyższego w sprawie nazw kierunków studiów

A Nemzeti Felsőoktatási és Tudományos Ügyekért Felelős Miniszter rendelete a képzési ágak elnevezéséről

2006. 10. 03.

Regulation of the Minister of Science and Higher Education on the requirements and procedures for the transfer of student achievements

Rozporządzenie Ministra Nauki i Szkolnictwa Wyższego w sprawie warunków i trybu przenoszenia osiągnięć studenta

A Nemzeti Felsőoktatási és Tudományos Ügyekért Felelős Miniszter rendelete a hallgatói teljesítmény átvitelének követelményeiről és eljárásairól

2006. 11. 02.

Regulation on the documentation of study progress

Rozporządzenie Ministra Nauki i Szkolnictwa Wyższego w sprawie dokumentacji przebiegu studiów

Rendelet a tanulmányi előrehaladás dokumentálásáról

PL

255

PORTUGáLia A Bolognai Folyamathoz kapcsolódó főbb fejleményeket a 2005-ben és 2006-ban elfogadott és közzétett új törvények határozzák meg. Az oktatási rendszerről szóló átfogó törvény megváltoztatása 2005 augusztusában – amelyet 2006 márciusában törvényrendelet követett –, a rendszernek a bolognai elvekhez történő igazítását célozta azáltal, hogy jóváhagyta a felsőoktatási oklevelek és fokozatok listáját, a felsőoktatás három ciklusba szervezését, a főiskolai és az egyetemi alrendszerek céljai közötti különbségtételt, az ECTS, valamint a nemzeti akkreditációs rendszer elfogadását. Utóbbi minden felsőoktatási intézményre és minden tanulmányi ciklusra kiterjed abból a célból, hogy az ezek létrehozására és működésére vonatkozó követelmények teljesülését ellenőrizze. Ezt a törvényrendeletet követően, a Bolognai Folyamatra tekintettel, egy széles körű nemzeti projektet kezdeményeztek az oklevélprogramok megfelelőségének ellenőrzésére.

PT

2006/2007-ben több mint 900 alapozó oktatási és képzési okleveles program kezdett működni, a bolognai elvek szerint. A hallgatók a 2006/2007-es tanévben kezdtek az új struktúrába beiratkozni. A régi rendszer még mindig létezik egy átmeneti szakasz során, és a hall256

gatók dönthetnek úgy, hogy a régi struktúrá-

nek az intézménnyel, amely a társadalombiz-

ban fejezik be a tanulmányaikat, de csak a

tosítást, az adólevonásokat, stb. tartalmazza.

2008/2009-as tanévig.

Ellenkező esetben hallgatónak tekintik őket, és

Az egész folyamat 2009-ben fejeződik be. Né-

ösztöndíjak vagy kutatói szerződések (fellows)

hány szakirányon még kínálnak osztatlan tanul-

révén fizetik őket, s ez is magában foglalja a

mányokat, nevezetesen az olyan kurzusok,

társadalombiztosítást.

amelyeket Közösségi koordinációs szabványok szabályoznak az orvosi, építészeti, fogorvosi, állatorvosi, teológiai és gyógyszerészeti képzési területeken. A doktorátusokat a 2006-os törvényrendelet szabályozza. Vannak a Bergeni Nyilatkozatban ajánlottaknak megfelelő doktori programok, és a közeli jövőben a várakozások szerint ezek száma növekedni fog. Minimális időtartamuk 3 év. Az első ciklusú ISCED 5A (licenciado) képesítéssel is el lehet kezdeni egy doktorátust; ez azonban a szóban forgó tanterv eseti elemzésén múlik.

A 2006-os törvényrendelet az összes ISCED 5B képesítést megszüntette. A professzionális tanulmányi programok (főiskolai oktatás) már lehetővé teszik a bejutást az elméletibb jellegű tanulmányi programokba (egyetemi oktatás) is. A 2006-os törvényrendelet rendelkezik arról, hogy a felsőoktatási intézmények szövetkezhetnek más nemzeti vagy külföldi felsőoktatási intézményekkel olyan tanulmányi ciklusok megvalósítására, amelyek közös oklevélhez vagy fokozathoz vezetnek. Idáig még nem hoztak létre ilyen közös okleveleket. Ezen kívül a 2005-ös törvényben bevezetett változások hatókörében

Általában, az új doktori programok részét ké-

a felsőoktatásba történő bejutás egyenlő esé-

pezik az egyéni kutatások kívül a szervezett

lyének elősegítésére a 2006-os törvényrendelet

kurzusok is, de néhány esetben csak egyéni kutatás lehetséges. A kutatóképzés az egyéni kutatás előtt zajlik le.

azt is célozza, hogy a felsőoktatásban javuljon az óralátogatás és a kurzusok teljesítése, valamint az egész életen át tartó tanulás

A doktori hallgatók tanársegédként dolgoz-

perspektívájában a lakosság új rétegeit is

hatnak egy egyetemen, és szerződést köthet-

elérjék.

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

PORTUGáLia

2006/07

Source: Eurydice.

PT

257

PORTUGáLia Elfogadták az alapfokozatokra, a mesterfoko-

tanácsadási szolgáltatásokat és követő lépé-

zatokra és a doktori fokozatokra (licenciado,

seket támogattak.

mestre és doutor) vonatkozó Nemzeti Képesí-

A felsőoktatási intézmények értékelési folya-

tési Keretrendszert. Ez összhangban van az EFT képesítések átfogó rendszerével. A nemzeti

és két szakaszban történik: belső és külső ér-

ni minden, a fent említett jogi rendelkezések-

tékelés. 1998-ban a törvény a felsőoktatási in-

ben meghatározott tanulmányi ciklusra.

tézmények értékeléséért felelős független

Ami az ECTS bevezetését illeti, 2005 február-

testületként létrehozta a Nemzeti Felsőoktatási

szerint 2006/2007-től kezdődően minden tanulmányi programban be kell vezetni az ECTS kreditrendszert, habár már számos intézmény

Értékelési Tanácsot (CNAVES). Teljes jogú tagja volt a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózatának (ENQA), de soha nem volt tárgya szakértői értékelésnek.

bevezette azt. Amint teljesen megvalósul, az

A Tudományos, Technológiai és Felsőoktatási

ECTS-t mindhárom ciklusban kreditátvitelre és

Minisztérium szervezetét irányító törvény nem-

kreditakkumulációra is alkalmazzák majd. Nincs

régiben, 2006 októberében történt jóváha-

más nemzeti kreditrendszer az ECTS mellett.

gyásával a CNAVES-t megszüntették. Az új

Ugyanez a törvényrendelet vezeti be az euró-

leg nyilvános vita alatt áll és 2007-re tervezik.

pai modellnek megfelelő oklevélmellékletet (DS) is. 2007 óta minden hallgatónak mindhá-

258

Minden felsőoktatási intézményre vonatkozik,

keretrendszert a 2009-es tanévre létre kell hoz-

jában hagyták jóvá azt törvényrendeletet, amely

PT

matát 1994-ben vezette be a törvénykezés.

akkreditációs ügynökség megalapítása jelenTudományos és technikai autonómiával fog rendelkezni, és együttműködik majd a felső-

rom ciklusban automatikusan és ingyen kiad-

oktatási intézményekkel, szakmai szervezetek-

ják portugálul és angolul.

kel és egyéb illetékes intézményekkel.

Nem vezettek be pénzügyi ösztönző intéz-

Az ENQA 2006-os felülvizsgálata azt ajánlotta,

kedéseket a háromciklusú képzési szerkezet,

hogy a tanácsadó bizottságnak legyenek tagjai

az ECTS és a DS teljes körű bevezetésének

hallgatói szervezetek képviselői, és az új ügy-

bátorítására. A bevezetett intézkedések főként

nökség határozzon meg eljárásokat annak biz-

tosítására, hogy a hallgatókat bevonják a külső felülvizsgálati szakértői csoportokba is. Az akkreditációt az európai felsőoktatási minőségbiztosítási rendszer keretén belül fogják végezni, és tiszteletben fogja tartani a felsőoktatási intézmények tudományos és pedagógiai autonómiáját. Az akkreditációs ügynökség működésének megkezdéséig lesz egy átmeneti időszak, amely alatt a hatályos okleveles programokat át kell szervezni úgy, hogy megfeleljenek a Bolognai Folyamatnak, és az egész folyamatot 2009-ig be kell fejezni.

PORTUGáLia Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

1986. 10. 14. (1997. 09. 19-én módosítva) (2005. 08. 30-án módosítva)

Basic Law on the Education System (Law No. 46/86, dated 14 October, amended by Law No. 115/97 and by Law No. 49/2005)

Lei de Bases do Sistema Educativo (Lei n.º 46/86, de 14 de Outubro alterada pela Lei n.º 115/97, de 19 de Setembro e pela Lei n.º 49/2005, de 30 de Agosto)

Az oktatási rendszerről szóló alaptörvény (46/86. sz. törvény, október 14., amelyet a 115/97. sz. törvény és a 49/2005. sz. törvény módosít)

1994. 11. 21.

Law No. 38/94, dated 21 November, establishing higher education evaluation

Lei n.º 38/94, 21 de Novembro – Avaliação do ensino superior

A felsőoktatási értékelést létrehozó, 38/94 sz., november 21-i törvény

1998. 07. 11.

Decree-Law No. 205/98 establishing the National Higher Education Evaluation Council

Decreto-Lei n.º 205/98 cria o Conselho Nacional de Avaliação do Ensino Superior

205/98. sz. törvényrendelet a Nemzeti Felsőoktatási Értékelés Tanács létrehozásáról

2003. 01. 06.

Law No. 1/2003 on the development and quality of higher education

Lei n.º 1/2003 do Desenvolvimento e da Qualidade do Ensino Superior

1/2003 sz. törvény a felsőoktatás fejlesztéséről és minőségéről

2005. 02. 22.

Decree-Law No. 42/2005 regulating the principles and instruments for the creation of the European Higher Education Area

Decreto-Lei n.º 42/2005 – Princípios reguladores de instrumentos para a criação do espaço europeu de ensino superior.

42/2005 sz. az Európai Felsőoktatási Térség létrehozásának elveit és eszközeit szabályozó törvényrendelet

2006. 03. 21.

Decree-Law No. 64/2006 regulating the special access and entry conditions for higher education for adults over age 23

Decreto-Lei n.º 64/2006 regulamenta as provas especialmente adequadas a avaliar a capacidade para frequência do ensino superior dos maiores 23 anos

64/2006 sz., a 23 év feletti felnőttek felsőoktatásba történő külön hozzáférését és bejutását szabályozó törvényrendelet

2006. 03. 24.

Decree-Law No. 74/2006 regulating the changes introduced by the Basic Law on the Education System regarding the new model of organisation of higher education into study cycles

Decreto – Lei n.º 74/2006- procede à regulamentação das alterações introduzidas pela Lei de Bases do Sistema Educativo relativas ao novo modelo de organização do ensino superior no que respeita aos ciclos de estudos

74/2006 sz. törvényrendelet, amely az oktatási rendszerről Szóló Alaptörvény által bevezetett változásokat szabályozza, a felsőoktatás oktatási ciklusokba történő új szervezési modelljéről

PT

259

ROMáNIA 1998 óta számos, a Bolognai Folyamathoz kapcsolódó reform indult el. Ezeket az 1998 és 2005 között elfogadott miniszteri utasítások, a 2001-ben és 2006-ban hozott kormányrendeletek, a 2005-ben elfogadott sürgős kormányhatározatok, és végül a parlament által 2004 és 2006 között jóváhagyott, az egyetemi tanulmányok szervezéséről és az oktatás minőségbiztosításáról szóló törvények tartalmazzák (a részleteket ld. a jogi szabályozások táblázatában).

az Oktatási és Kutatási Minisztérium határozta

az egyetlen ISCED 5B programokat kínáló in-

meg, és kormányhatározat hagyta jóvá. Az EU-

tézménytípus Romániában – a 2005/2006-os

szinten szabályozott szakmákra vonatkozóan a

tanévben megkezdték az általuk kínált kurzu-

tanulmányi feltételek speciális normáit a ro-

sok ISCED 5A kurzusokká átszervezésének fo-

mán felsőoktatási rendszeren belül határozták

lyamatát a már létező, illetve kapcsolódó

meg. Az első ciklus (alapfokozat) legalább 180

területeken. 2007/2008-ban ennek eredmé-

és legfeljebb 240 ECTS-szel egyenértékű át-

nyeként már nincsenek ISCED 5B programok.

A 2005/2006-os tanévtől kezdődően minden állami és magán felsőoktatási intézményt kötelezett a 2004-es törvény az új, háromciklusú képzési szerkezet bevezetésére. A 2005/2006-ban beiratkozott elsőéves hallgatók már a háromciklusú képzési szerkezetben kezdték meg a tanulmányaikat.

vihető tanulmányi kreditből áll (kivételes ese-

Az új struktúrára vonatkozó hivatalos szabályozás minden intézménytípusra (akkreditált vagy ideiglenes engedéllyel rendelkező), képzési területre és képzési ágra vonatkozik, kivéve az EU-szinten szabályozott szakmákat. Minden ciklusnak megvannak a saját felvételi és fokozatszerzési eljárásai. Az egyes tanulmányi ciklusok időtartamát a különböző szakterületeknek és specializációknak megfelelően a Nemzeti Rektori Tanács javaslata alapján

RO

260

vihető tanulmányi kreditből áll, és 3–4 évig tart, a szakterülettől és a specializációtól függően. A második ciklus (mesterfokozat) legalább 90 és legfeljebb 120 ECTS-szel egyenértékű áttekben és az első ciklus hosszától függően, az alsó határ lehet 60 átvihető tanulmányi kredit), és 1-2 évig tart. A két ciklusnak együttesen lehetőséget kell adnia legalább 300 átvihető tanulmányi kredit összegyűjtésére. Az EU- nor-

Az ISCED 5B programokon végzettek folytathatják a tanulmányaikat ISCED 5A programokban. A felsőoktatási intézmények határozzák meg, hogy hány, az ISCED 5B programhoz társuló ECTS kreditet kell összegyűjtenie a hallgatónak, mielőtt elkezdi az alapképzést, és így lehetővé válik számára, hogy anélkül folytassa a tanulmányait, hogy az elejéről kellene elkezdenie egy ISCED 5A programot.

mák vagy a helyes gyakorlatok által szabá-

A doktori tanulmányokat, amelyeket két

lyozott szakmáknál a szolgáltató a két ciklust

2005-ös kormányhatározat szabályoz, teljes

egyetlen 5-6 évig tartó és mesterfokozattal

vagy részidős képzésben szervezheti meg egy

egyenértékű képesítéshez vezető osztatlan

felsőoktatási vagy kutatási intézmény, ameny-

tanulmányi programba integrálhatja.

nyiben az Oktatási és Kutatási Minisztérium

Az osztatlan képzéseket még mindig kínálják a háromciklusú képzési szerkezet mellett, és ezekben a felsőoktatásba 2005/2006 előtt be-

jóváhagyja az Egyetemi Fokozatok, Oklevelek és Tanúsítványok Nemzeti Bizottsága javaslatát.

iratkozott hallgatók végeznek. Az új szerkezet

A Bolognai Folyamat eredményeként a doktori

nem vonatkozik az ISCED 5B programokra. A

kurzusok hossza három év teljes időben vég-

2004-es törvénynek megfelelően a főiskolák –

zett tanulmányoknak felel meg. A doktori ta-

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

ROMáNIA

2006/07

Source: Eurydice.

RO

261

ROMáNIA nulmányok időtartamát kivételes esetekben,

A doktori disszertációjukon dolgozó személyek

amelyek a téma speciális természetéből vagy a

hallgatói és kezdő kutatói státuszt élveznek,

további kísérletek szükségességéből erednek,

utóbbi egyrészt kutatási asszisztensként való

egy vagy két évvel meg lehet hosszabbítani,

munkát jelent az emelt szintű képzések során,

amennyiben az egyetemi szenátus jóváhagyja

másrészt tudományos kutatói munkát az egyéni

azt. Az ISCED 5A programokban végzettek,

kutatási program során. A doktori ösztöndí-

akik a háromciklusú képzési szerkezet beveze-

jakért folytatott versenyben során elért ered-

tése előtt szerezték meg az alapfokozatukat, a

ményeiktől függően, a teljes idejű képzésben

sikeresen letett felvételi vizsga után kezdhetik

résztvevők is elnyerhetnek olyan ösztöndíjat,

el a doktori programot. Az új háromciklusú

amelynek összege megfelel a kutatási asszisz-

képzési szerkezetben az alapfokozattal rendelkező személyek nem kezdhetik meg köz-

az oktatási tevékenységekbe is, ezáltal a szer-

A doktori program szerkezete elméleti és gya-

biztosítási hozzájárulásban részesítve őket,

rom vizsga sikeres letételét és legalább három tudományos disszertáció vagy kreatív munka megvédését foglalja magában, a szakiránytól

262

a státuszuktól függően –, és bevonhatják őket

vetlenül a doktori tanulmányaikat. korlati képzési tevékenységeket, legalább há-

RO

tensek vagy tudományos kutatók fizetésének –

vező intézmény által fizetett társadalomvalamint az egész időszakot munkában töltött időként ismerve el számukra. Azok, akik állami intézetekben dolgoznak és részidős képzésben vesznek részt, fizetés nélküli szabadságot is

függően (tudomány vagy művészetek).

kaphatnak a tanulmányaikhoz.

Ezen kívül a teljes idejű doktori tanulmányok

A nemzetközi közös diplomákhoz vezető in-

legalább négy szervezett kurzust is tartalmaz-

tegrált programokat illetően, amelyeket két

nak, ideértve a kapcsolódó szemináriumokat

vagy több egyetem bocsát ki és egy közös

és vizsgákat is, két vagy három féléven keresz-

oklevélhez vezetnek, az Oktatási és Kutatási

tül. Az egyéni kutatás 3-4 szemeszteren át tart,

Minisztérium az érvényes jogi szabályozás

és az adott tudományterület tudományos kö-

alapján elkészítette a megfelelő módszertani

zössége által elfogadott módszertani és elmé-

keretet és benyújtotta azt a kormánynak jóvá-

leti módszereken alapul.

hagyásra a 2005/2006-os tanévre vonatkozóan.

A Kormányhatározatot 2006 októberében fogadták el. A 2005-ös Kormányhatározat úgy rendelkezik, hogy a doktori tanulmányokat két intézmény, egy romániai és egy külföldi (Európában vagy másutt) közösen is szervezheti a két intézmény között létrejött írott megállapodás alapján, amely mindkettőjük szerepét meghatározza, illetve ha a két ország megfelelő hatóságai elismerik az így szerzett ’doktor’ címet. A Felsőoktatási Képesítési és a Gazdasági és Társadalmi Partnerség Nemzeti Ügynökségének (ACPART) a megalapításáról, működéséről és szervezetéről szóló 2005-ös Kormányhatározatnak megfelelően az ACPART ki fogja dolgozni, megvalósítja, és rendszeresen frissíti a Nemzeti Képesítési Keretrendszert, 2006/2007-től kezdődően. Az ECTS-t 1998 végén vezették be az alapképzési és mesterképzési programokban az 1998 októberében elfogadott miniszteri utasítás értelmében. A 2002–2010-es időszakra szóló Román Felsőoktatási Stratégiának megfelelően az Oktatási és Kutatási Minisztérium bátorította az állami, valamint a magánegyetemeket is arra, hogy vezessék be az ECTS-t és határozzák meg a

ROMáNIA nemzeti kompatibilitást biztosító mechanizmusokat. Az egyetemi tanulmányok szervezéséről szóló új jogi szabályozáson alapulva az ECTS kötelezővé vált minden egyetem és program számára a 2005/2006-os tanévtől. Egyedüli felsőoktatási kreditrendszerként, az ECTS-t kreditátvitelre és kreditakkumulációra egyaránt alkalmazzák minden tanulmányi programban (a doktori programokat is beleértve). Az oklevélmellékletet (DS) a 2000 áprilisában elfogadott miniszteri utasítás alapján vezették be. Jelenleg automatikusan és ingyen adják ki minden intézményben az alapképzésekre és a mesterképzésekre, románul és angolul. Azoknak a végzett hallgatóknak, akik más nyelven kívánják megkapni a DS-t, ki kell fizetniük a megfelelő fordítási költségeket. A felsőoktatási tanulmányok szervezéséről szóló 2005-ös miniszteri utasítás alapján, az egyetemeknek tanácsadói és karrier orientációs központokat kell létrehozniuk azért, hogy segítsék a hallgatókat és elősegítsék a háromciklusú képzési szerkezet, az ECTS és a DS teljes körű bevezetését. Mióta 2005/2006-ban bevezették az új rendszert, nem történtek külön ellenőrző intézkedések a teljes körű bevezetésre vonatkozóan. A 2005 végén, a felsőoktatási minőségbizto-

sításra létrehozott új intézmény (ARACIS: Agenţia Română de Asigurare a Calităţii în Învăţământul Superior – Felsőoktatási Minőségbiztosítás Romániai Ügynöksége) felelős az új struktúra teljes körű bevezetéséért. Követnie kell az ECTS teljes körű bevezetésének és a DS kibocsátásának a folyamatát a felsőoktatási intézményekben.

tott oktatási szolgáltatások minőségbiztosítását szabályozó miniszteri utasításon alapult.

2005 októberéig, a minőségbiztosításért felelős testület a Consiliul Naţional pentru Evaluare Academică şi Acreditare (Nemzeti Akadémiai Értékelési és Akkreditációs Tanács) volt. A Tanácsot 1993-ban alapították, és nemzeti szintű független testületként működött a parlament felügyelete alatt. Kilenc szakbizottságból állt, amelyek minden létező kart és főiskolát ötévente értékeltek az oktatás tartalma, a kutatási tevékenység, az oktató/ hallgató arány és más hasonló kritériumok szerint.

Az akkreditáció területén a fő feladatai a különböző felsőoktatási programokra és szolgáltatókra vonatkozó módszertan és akkreditációs szabványok kidolgozása és rendszeres felülvizsgálata, valamint a felsőoktatási programok és szolgáltatók értékelése az ideiglenes engedélyezés és akkreditáció céljából.

2005-ben új jogi szabályozást fogadtak el a felsőoktatási minőségbiztosításra. Ez a keretrendszer a 2005-ös, az oktatás minőségéről szóló sürgős kormányhatározaton, a 2006-os, az előbbi kormányhatározatot jóváhagyó törvényen, az ARACIS szervezetéről és működéséről szóló 2005-ös kormányhatározaton és a 2005-ös, a felsőoktatási intézmények által nyúj-

Az új jogi szabályozás alapján az ARACIS-t független állami intézményként hozták létre, és feladatai két fő területre vonatkoztak: az akkreditációra és a minőségbiztosításra. Ez az új ügynökség megszervezés alatt áll.

A minőségbiztosítás területén, az ARACIS fő feladatai a nemzeti szabványok és teljesítményindikátorok kidolgozása és rendszeres felülvizsgálata, valamint az oktatás minőségének javítása érdekében szakmapolitikák és stratégiák kidolgozása és megvalósítása a Közoktatási Minőségbiztosítás Romániai Ügynökségével (ARACIP) együttműködve, illetve a külső értékelés eljárásainak a kidolgozása és a minőségbiztosítási prioritások megállapítása, a felsőoktatási intézményekkel konzultálva. Egyéb feladatai a belső és külső minőségbiztosítási kézikönyvek, útmutatók és jó gyakorlatok ter-

RO

263

ROMáNIA jesztése, illetve tanulmányok és elemzések közzététele a felsőoktatás minőségéről. Az ARACIS szervezetének része egy 15 felsőoktatási oktatóból álló testület, egy végrehajtó iroda, amely elnökből, alelnökből és főtitkárból áll, valamint a minőségbiztosítási és akkreditációs osztályok igazgatói, és a technikai személyzet. A hallgatók részvételéről az új ügynökség irányításában nincs rendelkezés. Az ARACIS szakértői értékelés tárgya lesz, és ENQA társügynökségek fogják rendszeresen értékelni. A felsőoktatás minőségének külső értékélését az ARACIS végzi és a következő kritériumokat veszi figyelembe: intézményi kapacitás, az oktatás hatékonysága, minőségirányítás, a tanulmányi programok minősége, a belső értékelés és a valós helyzet közötti konzisztencia, és a hasonló programok összehasonlító értékelése. A külső értékéléshez újonnan javasolt kritériumok a következők: intézményi, adminisztratív és vezetői struktúrák, fizikai körülmények, emberi erőforrások, a tanterv tartalma, tanulási eredmények, kutatási és oktatási tevékenységek, pénzügyi teljesítmény, minőségbiztosítási stratégiák és eljárások, a tanmenetek és a képzési tevékenységek monitoringjára, és rend-

RO

264

szeres felülvizsgálatára vonatkozó eljárások, a tanulási eredmények értékelésének eljárásai, az oktatók értékelésének eljárásai, hozzáférés a megfelelő tanulási forrásokhoz, a belső minőségbiztosítási folyamat frissített információs adatbázisainak elérhetősége, a közönség érdeklődésére számot tartó tanulmányi program információk átláthatósága, oklevelek és képesítések, és a minőségbiztosítási mechanizmusok működőképessége. Egy hathónapos időszakon belül az ARACIS-nak új módszertant kell kidolgoznia a külső értékelésre vonatkozóan, illetve új szabványokat, összehasonlító kritériumokat és teljesítményindikátorokat kell meghatároznia. A 2005/2006-os tanévben tesztelték az új külső értékelési és minőségbiztosítási módszertant. Az új módszertant a 2006/2007-es tanévtől kell nemzeti szinten megvalósítani. A minőségbiztosítás céljából végzett belső értékelést egy új értékelési és minőségbiztosítási bizottság végzi, amelyet minden oktatási intézménynek létre kell hoznia, a minőségbiztosítási stratégia és a megfelelő szabályzat kidolgozásával és megvalósításával együtt. Minden bizottság 3–9 tagból áll, akik az oktatókat, hallgatókat, végzetteket és munkaadókat képviselik. Fő feladatai az értékelés és

minőségbiztosítás eljárásainak és tevékenységeinek kidolgozásához és megvalósításához, az oktatás minőségének értékeléséről történő jelentéshez, a minőségfejlesztésre tett javaslatokhoz, stb. kapcsolódnak. A bizottságot technikai asszisztencia segíti a tevékenységeinek elvégzésében. Minden állami vagy magán felsőoktatási intézmény követi a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Romániai Ügynöksége által meghatározott akkreditációs eljárásokat, az új, 2005-ben és 2006-ban elfogadott minőségbiztosításról szóló jogi szabályozásnak megfelelően. Az akkreditáció egy kétlépcsős eljárás. Elsőként a bizalmi alapú engedélyezést foglalja magában, amely megadja az intézménynek a jogot, hogy felvételi vizsgát szervezzen. Másodszor, magában foglalja az akkreditációt, amely megadja a nekik a jogot, hogy államvizsgákat szervezzenek és az Oktatási és Kutatási Minisztérium által elismert oklevelet bocsássanak ki. A hallgatókat csak a belső értékelés/minőségbiztosítás folyamatába vonják be, az értékelő és minőségbiztosítási bizottság és a tanszéki tanács tagjaként, amely főszerepet kap az érintett tanszék vagy specializációs terület akadémiai értékeléséhez és akkreditációjához

ROMáNIA szükséges önértékelő jelentés megírásában. Az

biztosítási Ügynökségek Kelet- és Közép-euró-

egyetemi charták általában kimondják, hogy a

pai Hálózatának (CEEN) 2002 óta. Az ARACIS,

hallgatók véleményét, akár egyénileg, akár

amely a Nemzeti Akadémiai Értékelési és Akkre-

képviselőik útján fejtik ki, figyelembe kell venni

ditációs Tanács jogutóda, átvette minden kö-

az értékelés folyamata és az oktatási tevékeny-

telezettségét és jogát, ideértve a tagságot is a

ségek fejlesztése során. A Nemzeti Akadémiai Értékelési és Akkreditá-

fent említett hálózatokban. Szervezeti és működési szabályzata úgy rendelkezik, hogy működésének első éve során jelentkeznie kell

ciós Tanács tagja a Felsőoktatási Minőségbizto-

a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Háló-

sítási Szervezetek Nemzetközi Hálózatának

zatba (ENQA). Jelenleg folyamatban van az

(INQAAHE) 1996 óta, és a Felsőoktatási Minőség-

ENQA jelentkezés előkészítése.

Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

1993. december

Law No. 88/1993 on the Accreditation of Higher Education Institutions and Diploma Recognition

Legea Nr. 88/1993 privind Acreditarea Instituţiilor de Învăţământ Superior şi Recunoaşterea Diplomelor

88/1993 sz. törvény a felsőoktatási intézmények akkreditációjáról és az oklevelek elismeréséről

1998. október

Ministerial Order No. 4822/1998 regarding the expansion of the transferable credits system in education

Ordinul Ministrului Nr. 4822/1998 cu privire la extinderea sistemului de credite transferabile în învăţământ

4822/1998 sz. miniszteri utasítás az oktatási kreditátviteli rendszerek kiterjesztéséről

2000. április

Ministerial Order No. 3659 introducing the Diploma Supplement

Ordinul Ministrului Nr. 3659 privind introducerea Suplimentului la Diplomă

3659. sz. miniszteri utasítás az oklevélmelléklet bevezetéséről

2001. október

Government Decision No. 1011

Hotărârea de Guvern Nr. 1011

1011. sz. kormányhatározat

2002. június

Ministerial Order No. 3997/2002 concerning the methodology for special monitoring of higher education institutions

Ordinul Ministrului Nr. 3997/2002 privind metodologia de monitorizare specială a instituţiilor de învăţământ superior

3997/2002 sz. miniszteri utasítás a felsőoktatási intézmények különleges monitoringjának módszeréről

RO

265

ROMáNIA

RO

266

Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

2004. június

Law on the organisation of university studies (No. 288/2004)

Legea privind organizarea studiilor universitare (Nr. 288/2004)

288/2004 sz. törvény az egyetemi tanulmányok szervezéséről

2005. február

Ministerial Order No. 3235/2005 concerning the organisation of the Bachelor’s cycle

Ordinul Ministrului Nr. 3235/2005 privind organizarea ciclului de licenţă

3235/2005 sz. miniszteri utasítás az alapképzések szervezéséről

2005. február

Government Decision No. 88/2005 concerning the organisation of Bachelor’s studies at university

Hotărârea de Guvern Nr.88/2005 privind organizarea studiilor universitare de licenţă

88/2005 sz. kormányhatározat az egyetemi alapképzések szervezéséről

2005. március

Ministerial Order No. 3617/2005 concerning the full implementation of ECTS

Ordinul Ministrului Nr. 3617/2005 privind aplicarea generalizată a Sistemului European de Credite Transferabile

3617/2005 sz. miniszteri utasítás az ECTS teljes körű bevezetéséről

2005. április

Ministerial Order No. 3928/2005 concerning the quality assurance of educational services in higher education

Ordinul Ministrului Nr. 3928/2005 privind asigurarea serviciilor educaţionale în învăţământul superior

3928/2005 sz. miniszteri utasítás az oktatási szolgáltatások minőségbiztosításáról a felsőoktatásban

2005. április

Ministerial Order No. 3861/2005 concerning the establishment of post-doctoral research programmes

Ordinul Ministrului Nr. 2861/2005 privind înfiinţarea programelor de cercetare postdoctorală

3861/2005 sz. miniszteri utasítás a posztdoktori kutatási programok megalapításáról

2005. június

Government Decision No. 567/2005 concerning the organisation of doctoral studies

Hotărârea de Guvern Nr. 567/2005 privind organizarea studiilor de doctorat

567/2005 sz. kormányhatározat a doktori tanulmányok szervezéséről

2005. július

Government Emergency Ordinance No. 75/2005 concerning the quality assurance of education

Ordonanţa de Urgenţă Guvernamentală Nr. 75/2005 privind asigurarea calităţii educaţiei

75/2005 sz. sürgős kormányhatározat az oktatás minőségbiztosításáról

2005. július

Ministerial Order No. 4491 concerning the organisation of university doctoral studies starting with the 2005/06 academic year

Ordinul Ministrului Nr. 4491 privind organizarea studiilor universitare de doctorat începând cu anul universitar 2005/2006

4491 sz. miniszteri utasítás az egyetemi doktori tanulmányok szervezéséről a 2005/06-os tanévtől kezdődően

2005. július

Government Emergency Ordinance No. 78/2005 for the modification and completion of Law No. 288/2004 concerning the organisation of university studies

Ordonanţa de Urgenţă Guvernamentală Nr. 78/2005 pentru modificarea şi completarea Legii 288/2004 privind organizarea studiilor universitare

78/2005 sz. sürgős kormányhatározat, a 288/2004 sz. Az egyetemi tanulmányok szervezéséről szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről

ROMáNIA Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

2005. szeptember

Government Decision No. 1169/2005 for the modification of Government Decision No. 567/2005 concerning the organisation of doctoral studies

Hotărârea de Guvern Nr. 1169/2005 pentru modificarea Hotărârii de Guvern Nr. 567/2005 privind organizarea studiilor de doctorat

1169/2005 sz. kormányhatározat, az 567/2005 sz. a doktori tanulmányok szervezéséről szóló Kormányhatározat módosításáról

2005. október

Government Decision No. 1257/2005 concerning the approval of regulation for the organisation and operation of ARACIS

Hotărârea de Guvern Nr. 1257/2005 privind aprobarea regulamentului de organizare şi funcţionare al ARACIS

1257/2005 sz. kormányhatározat az ARACIS szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásáról

2005. november

Law No. 346/2005 concerning the approval of Government Emergency Ordinance No. 78/2005 for the modification and completion of Law No. 288/2004 concerning the organisation of university studies

Legea Nr. 346/2005 privind aprobarea Ordonanţei de Urgenţă Guvernamentale Nr. 78/2005 pentru modificarea şi completarea Legii 288/2004 privind organizarea studiilor universitare

346/2005 sz. törvény, a 288/2004 sz. az egyetemi tanulmányok szervezéséről szóló törvényt módosító 78/2005 sz. sürgősségi kormányhatározat jóváhagyásáról

2005. november

Government Decision No. 1357/2005 concerning the establishment, organisation and operation of the National Agency for Qualifications in Higher Education and Partnership with Economic and Social Environment – ACPART

Hotărârea de Guvern 1357/2005 privind înfiinţarea, organizarea şi funcţionarea Agenţiei Naţionale pentru Calificări din Învăţământul Superior şi Parteneriat cu Mediul Economic şi Social – ACPART

1357/2005 sz. kormányhatározat, a Felsőoktatási Képesítési és a Gazdasági és Társadalmi Partnerség Nemzeti Ügynökségének (ACPART) a megalapításáról, működéséről és szervezetéről

2006. április

Law No. 87/2006 for approval of the Government Emergency Ordinance No. 75/2005 concerning quality assurance of education

Legea Nr. 87/2005 pentru aprobarea Ordonanţei de Urgenţă Guvernamentale Nr. 75/2005 privind asigurarea calităţii educaţiei

87/2006 sz. törvény, a 75/2005 sz. az oktatás minőségbiztosításáról szóló sürgős kormányhatározat jóváhagyásáról

2006. október

Government Decision No. 1424/2006 concerning the approval of the framework methodology for the organisation of integrated study programme, offered by two or more universities, which lead to common diplomas

Hotărârea de Guvern Nr. 1424/2006 privind aprobarea metodologiei cadru de organizare a programelor de studii integrate, oferite de două sau mai multe universităţi, care conduc către diplome comune

1424/2006 sz. kormányhatározat, a két vagy több egyetem által integráltan szervezett, közös oklevélhez vezető tanulmányi program módszertani keretrendszerének a jóváhagyásáról

RO

267

SzERBIA Szerbia felsőoktatási törvényei radikálisan meg-

Az ISCED 5B programokra nem vonatkozik az

változtak az elmúlt 15 évben. 1998–2002 kö-

alapképzés/mesterképzés struktúra (nincs 5B

zött az egyetemi autonómiát eltörölték. A tör-

szintű mesterképzés). Az ISCED 5B programok

vényt 2002-ben visszavonták, és a korábbi,

hallgatói átiratkozhatnak ISCED 5A alapképzési

1992-es törvényt állították vissza egy átmeneti

programra, a fogadó intézmény döntésétől

időszakra. A 2002–2005 közötti törvény alapján

függően.

az Oktatási és Sport Minisztérium nem volt

A doktori szintű programokra történő felvé-

abban a helyzetben, hogy a reformok – ide-

telhez a hallgatóknak a legtöbb tanulmányi

értve a háromciklusú képzési szerkezetet, az

program esetében 300 ECTS kreditet kell ösz-

ECTS-t és az oklevélmellékletet (DS) – megva-

szegyűjteniük, és legalább 360 kreditet az or-

lósítási szintjéről nyilvántartást vezessen.

vostudományi tanulmányokhoz. A doktori prog-

A 2002-es egyetemi törvényt 2005 szeptemberében felváltotta az új felsőoktatási törvény. Az új törvény a 2006/2007-es tanévben lépett hatályba. Ez minden ISCED felsőoktatási szintet (5A, 5B és 6) lefed.

szerzéséhez. A doktori programok része a kötelező kurzusmunka és óralátogatás, illetve az egyéni kutatás és a záródisszertáció (a művészeti tanulmányok területén szerzett doktorátus esetén a

hallgatók a háromciklusú képzési szerkezetű

disszertációt egy művészeti projekt helyette-

felsőoktatásba. A háromciklusú képzési szerke-

síti).

be. Minden szerbiai felsőoktatási intézménynek létre kell hoznia a háromciklusú képzési szer-

268

kreditet kell összegyűjteniük a fokozat meg-

A 2006/2007-os tanévtől iratkozhatnak be a

zetet a Bolognai Folyamat részeként vezették RS

ramokon belül a hallgatóknak legalább 180

Minden szerbiai doktori tanulmányi programnak strukturálisan összhangban kel lennie az adott intézmény által kínált többi programmal,

kezetet 2009 júniusára. Osztatlan képzések

és legalább 3 akkreditált külföldi programmal,

(Bologna előtti szerkezet) még mindig folynak

amelyek közül legalább kettő az Európai Felső-

egy átmeneti időszakban (a jogi határidő 3 év,

oktatási Térségben érhető el. A tárgykörönként

2009. júniusa).

specifikus akkreditációs szabványok biztosítják,

hogy az országszerte kínált tanulmányi programok összehasonlíthatóak maradjanak, és a megkövetelt minőségben kínálják őket. A szerbiai felsőoktatás megfelel az európai szabványoknak a felvételi követelmények, a tanulmányok időtartama, a következő tanévre történő belépés és az oklevél megszerzése tekintetében. Az új felsőoktatási törvény megengedi a közös tanulmányi programokat, amelyeket egynél több engedélyezett felsőoktatási intézmény szervez. A közös diplomát az összes érintett felsőoktatási intézmény jóváhagyása után lehet kibocsátani. Számos szerbiai felsőoktatási intézmény jelenleg valósít meg közös oklevélprogramokat helyi vagy külföldi partnerekkel. A Katonai Akadémiát jelenleg integrálják a felsőoktatási rendszerbe, és részt vesz néhány közös oklevélprogramban. A 2005-ös felsőoktatási törvény vezette be az ECTS-t kötelező kreditrendszerként, amelyet minden felsőoktatási intézménynek, minden oklevélprogramban használnia kell, kreditátvitelre és kreditakkumulációra egyaránt. Nincs másik kreditrendszer Szerbiában. A 2005-ös felsőoktatási törvény az oklevélmellékletet is bevezette kötelező dokumen-

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

SzERBIA

2006/07

Source: Eurydice.

RS

269

SzERBIA tumként, s ezt minden felsőoktatási intézménynek, minden okleveles programban ki kell bocsátania. A DS-t automatikusan és ingyen kiadják szerbül, angolul és a tanulmányi program nyelvén (ha nem ez szerb vagy angol).

A Minisztérium munkáját az Akkreditációs és

A Szerb Köztársaság Oktatási és Sport Minisztériuma felállított egy bizottságot, amelyet azzal bízott meg, hogy 2007 végére hozza létre a Nemzeti Képesítési Keretrendszert. A bizottságban az oktatás minden szintjéről vannak képviselők (alapfokú, középfokú és felsőfokú oktatás), illetve szerepelnek benne a munkaügyi hivatalok, szakszervezetek, a Kereskedelmi Kamara és a Munkaügyi és Foglalkoztatási Minisztérium képviselői. Az NKK a Bergenben elfogadott európai keretrendszerrel kezdődik; a jövőbeli szerb NKK-t harmonizálni fogják a keretrendszer jellemzőivel és követelményeivel.

értékelési Bizottság (Komisija za akreditaciju I

A hatóságok még nem vezettek be ösztönző intézkedéseket a háromciklusú képzési szerkezet, az ECTS vagy a DS bevezetéséhez. Az Oktatási és Sport Minisztérium felelős az összes felsőoktatási intézmény adminisztratív felügyeletéért, és így biztosítja a 2005-ös törvény teljes körű megvalósításának ellenőrzését és követését, és ezáltal a háromciklusú képzési szerkezet, az ECTS, illetve a DS bevezetését.

RS

270

Minőségértékelési Bizottság és a Nemzeti Felsőoktatási Tanács támogatja. A szerbiai felsőoktatás minőségbiztosításáért felelős testület az Akkreditációs és Minőségproveru kvaliteta), amelyet a 2005-ös felsőoktatási törvény hozott létre. A Bizottság nemzeti és nemzetközi szakértői értékelés tárgya; a Bizottság belső minőségbiztosítási eljárásai nyilvánosan elérhetők a honlapján, a küldetésnyilatkozattal, illetve az irányítási és munkatervekkel együtt. A Bizottságot az akkreditációs eljárások díjaiból finanszírozzák. A Bizottság ajánlásokat tesz a Nemzeti Felsőoktatási Tanácsnak a felsőoktatási intézmények munkavállalási engedélyeivel kapcsolatosan, valamint az intézményi és programakkreditációs szabványokkal és eljárásokkal, a minőségértékelési és külső minőségbiztosítási előírásokkal kapcsolatban. A Bizottság felelős a felsőoktatási intézmények és tanulmányi programjaik akkreditációs eljárásainak lefolytatásáért; megvizsgálja, menynyire felelnek meg az intézmények és azok egységei a rájuk vonatkozó minőségi követelményeknek és az éves munkaterveknek.

Biztosítania kell azt is, hogy az akkreditációs szabványok megfeleljenek az Európai Felsőoktatási Térség szabványainak. Az akkreditációt vagy az intézmény vagy pedig az Oktatási és Sport Minisztérium kérésére folytatják le. A törvény megengedi a Bizottságnak, hogy igénybe vegye nemzetközi szervezetek és társaságok szolgáltatásait a felsőoktatás minőségbiztosításának céljából. Minősített nemzetközi (nem szerbiai) szakértőket is kinevezhetnek az akkreditációs eljárás vizsgálóbizottsági tagjának. Az új felsőoktatási törvényt, illetve az akkreditációs szabványokat és munkatervet a Minisztérium honlapján és nyomtatásban is közzéteszik. A Bizottság jelentést nyújt be a minőségbiztosítás teljesítésének állásáról a Nemzeti Tanácsnak, a Miniszternek és a felülvizsgálat alatt álló felsőoktatási intézménynek. Az intézmény a kézbesítéstől számított 15 napon belül megkérdőjelezheti a megállapításokat. A Nemzeti Tanács továbbítja a zárójelentést az Egyetemi Konferenciának (vagy a Szakmai Tanulmányi Akadémiák Konferenciájának) és az Egyetemi Hallgatói Konferenciának (vagy a Professzionális Tanulmányok Akadémiáinak Hallgatói Konferenciájának). A Bizottság jelentése alapján a Nemzeti Tanácsnak jóvá kell hagynia az

SzERBIA intézmény és egységeinek értékelését, és meg

figyelembe veszi a hallgatók értékelését a

Az új felsőoktatási törvény úgy rendelkezik,

kell küldenie ezt a jóváhagyását a felülvizsgálat

tantervről; ugyanakkor a felsőoktatási intézmé-

hogy a hallgatói parlamenteknek hallgatói

alatt álló felsőoktatási intézménynek és a felső-

nyek felelősek a saját szabályozásuk elkészíté-

képviselőket kell küldeniük a felsőoktatási

oktatásért felelős miniszternek. Az értékelés

séért a tantervek és az oktatás értékelésre

intézmények és egységeik minden irányító

eredményét és az akkreditációs státuszt a

vonatkozóan. A belső minőségbiztosítási / ön-

testületébe. Minden szakmai testületben és

Minisztérium honlapján és nyomtatásban is

értékelő jelentéseket a Bizottság felhasználja a

azok egységeiben is vannak hallgatói képvi-

közzéteszik.

külső minőségi felülvizsgálathoz és akkreditá-

selők, akiknek döntéshozói szerepük van a

cióhoz.

minőségbiztosításban, tantervi reformban, intéz-

annak minden egysége meghatározza a belső

A minőségbiztosítási rendszer magában foglal-

ményi önértékelésben és az ECTS-ben. A

minőségbiztosításért felelős testületet és an-

ja a szerbiai felsőoktatás teljes rendszerét. Az

hallgatói képviseletnek ezekben a testületek-

nak eljárásait az alapító okiratában. A belső

akkreditációs eljárás mindhárom elemet tartal-

ben 20%-osnak kell lennie; a hallgatóknak kell

értékelést a Nemzeti Tanács által meghozott

mazza (belső minőségbiztosítás, külső minő-

kitenniük minden felsőoktatási intézményi

szabályozás alapján folytatják le (A felsőok-

ségbiztosítás és az eredmények közzététele).

Tanács kétharmadát.

tatási intézmény és egységeinek a minőségre

Az Akkreditációs Bizottság az INQAAHE teljes

vonatkozó kötelezettségei teljesítésének fel-

jogú tagjává vált 2006 decemberében. Telje-

ügyeletére vonatkozó szabályok és szabályo-

sítette a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Euró-

zások). A felsőoktatási miniszter felelős a felső-

pai Hálózatának (ENQA) teljes jogú tagjává

oktatási intézmények monitoringjáért abban a

váláshoz szükséges feltételeket; a Bizottság

tekintetben, hogy megfelelnek-e a kötelező

2007. február 22-én hivatalosan benyújtotta

minőségi előírásoknak. A minőségértékelés

tagfelvételi kérelmét az ENQA-nak.

Minden független felsőoktatási intézmény és

RS

271

SzERBIA Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

1992–1998

Law on Higher Education

Zakon o visokom obrazovanju

Felsőoktatási törvény

1998–2002

University Law (revoking university autonomy)

Zakon o univerzitetu

Egyetemi törvény (visszavonta az egyetemek autonómiáját)

University Law (return to 1992 Law)

Zakon o univerzitetu

Egyetemi törvény (visszatért az 1992-es törvényhez)

Law on Higher Education

Zakon o visokom obrazovanju

Felsőoktatási törvény

Rules and Regulations on Supervision of Fulfilment of Obligations of Higher Education Institution and Higher Education Unit within its Structure in respect of quality

Pravilnik o proveri ispunjenja obaveza samostalne visokoškolske ustanove i visokoškolske jedinice u njenom sastavu u pogledu kvaliteta

A felsőoktatási intézmények és szervezeti egységeik kötelezettségei teljesítésének a felügyeletéről szóló szabályok és rendelkezések, a saját szervezetükön belül, a minőség tekintetében

2002–2005 2005. szeptember 2006. 10. 20.

Honlapok Oktatási és Sport Minisztérium: http://www.mps.sr.gov.yu

RS

272

oroszország A felsőoktatási rendszert 1996 óta a „A szak-

(amely tartalmazza az alapképzési diploma

A kandidat nauk képzések alapfeltétele a szak-

képzési és a posztgraduális felsőoktatásról”

megszerzésére fordított időt is). A kétciklusú

képzettséget adó oklevél vagy a mesterfokoza-

szóló szövetségi törvény szabályozza. A doktori

képzési struktúra alkalmazása választás kérdé-

tú végzettség, bár az 1996-os „Felső- és poszt-

képzésekre szintén ez a törvény, valamint „Az

se. Mivel a felsőoktatási intézmények autonó-

graduális oktatásról” szóló törvény kifejezetten

Orosz Föderáció felsőoktatásában dolgozó ku-

miával rendelkeznek, maguk dönthetnek arról,

nem tiltja a csak alapképzési oklevéllel rendel-

tatókról és oktatókról” szóló, 1998-ban kiadott

hogy bevezetik-e az alapképzési és a mester

kezők belépését a kandidat nauk szintű kép-

miniszteri rendelet vonatkozik. Oroszországban

fokozatú képzéseket. Jelenleg a hallgatók több-

zésbe.

a felsőoktatási rendszer nem oszlik tudomá-

sége a szakképzettséget adó oklevélhez veze-

nyos, szakmai és szakképzési ágazatokra.

tő, osztatlan képzésben tanul.

A lényegében két fő képzési cikluson alapuló

A doktori képzések hagyományos szerkezete

talattal rendelkezniük, kutatói képzésben része-

modellt a Bolognai Folyamat előtt alakították

nem változott meg a Bolognai Folyamat által.

sülnek ezen a szinten.

ki. Kezdetben korlátozottan vezette be azt a

A doktori fokozathoz vezető tanulmányokat

Szovjetunió Állami Oktatási Bizottságának

továbbra is kétszintű struktúrában lehet Orosz-

1989-es törvényrendelete, amely az alapkép-

országban folytatni. Az első szint a posztgra-

zési (négy éves) és a mester (öt és fél éves, az

duális képzés, amely a tudomány kandidátusa

alapképzést is beszámítva) fokozat képzési

(kandidat nauk, a Ph.D-hoz hasonló) fokozat

programjára vonatkozott. Ezt a modellt terjesz-

elnyeréséhez vezet, míg a második szint a dok-

tette ki a Felsőoktatási Állami Bizottság 1992-es

tori képzés, amely a tudományok doktora

döntése, amely az egész Orosz Föderációban

(doktor nauk) fokozattal végződik. A kandidat

2002-ben, az Oktatási Minisztérium „Az állami

többszintű struktúrát vezetett be. Az alapkép-

nauk képzés egyéni tantervekben (curricula)

felsőoktatás tartalmára alkalmazott kreditrend-

zés elvégzése így alapfeltétele lett a szakképzett-

meghatározott kötelező elméleti kurzusokból

szerről szóló intézkedésekről” szóló törvényren-

séget nyújtó képzésben és a mesterfokozaton

áll. A képzés körülbelül 20 százalékát adják

delet kiadásával párhuzamosan megalakult

történő továbbtanulásnak. „A felsőoktatási szak-

ezek a kurzusok, köztük az idegen nyelvi (kül-

egy munkacsoport, melynek az ECTS-alapú

képzés állami szabványainak elfogadásáról”

földi hallgatóknak orosz nyelvi), filozófiai és

kreditrendszer kialakítása volt a feladata. A

szóló 1994. évi Kormányrendelet a következő-

speciális tárgyak. Mindegyik kurzus állam-

főbb programokra vonatkozó munkaterhelési

képpen határozta meg a szakokat és azok

vizsgával végződik. A kandidat nauk képzések

és kredit számításokhoz dolgozott ki irány-

időtartamát: alapfokozat, 4 év; szakképzettsé-

80 százaléka viszont kizárólag kutatást jelent.

elveket, ezeket a Minisztérium Oroszország

get tanúsító fokozat; 5 év; mester fokozat 6 év

A teljes idejű képzés időtartama 3 év.

összes felsőoktatási intézményébe eljuttatta.

A kandidat nauk képzésekre jelentkező hallgatóknak nem szükséges korábbi kutatási tapasz-

A doktor nauk képzésekben viszont már nincs elméleti oktatás, ahogy nincs időbeni megkötése sem a tanulmányok hosszának. A doktor nauk fokozat elnyerésének fő szabálya, hogy csak a kandidate nauk fokozat megszerzése után kerülhet rá sor.

RU

273

oroszország Az orosz felsőoktatási szakképzés rendszere az

kiadott oklevelekhez csatolandó európai mel-

Európai Kreditátszámítási Rendszerrel analóg

lékletek széles körű bevezetéséről” szóló tör-

nemzeti egységek (kreditek) rendszerét hasz-

vényrendeletét. Eddig hatvannyolc felsőok-

nálja. Az ECTS-hez hasonlóan ez a nemzeti

tatási intézmény (58 állami és 10 magán

rendszer is 60 egységet rendel egy tanévhez,

fenntartású – az összes intézmény körülbelül

és 30-at egy szemeszterhez a teljes idejű kép-

4,8 százaléka) 246 különböző képzési program-

zésben. Az orosz felsőoktatási intézményekben

jában állítanak ki európai oklevélmellékletet.

a hallgatók munkaterhelése 1800–2000 tan-

2005-ben 24 533 hallgató kapott ilyet, ami az

termi óra, ami 30–36 órát jelent kreditenként.

összes hallgató csupán 2 százalékát jelenti.

Jelenleg 52 orosz egyetem vezette be hiva-

Kiemelendő, hogy az oklevélmellékletet csak a

talosan a nemzeti kreditrendszert az első és a második képzési ciklusban (alapképzés/mester/

274

ki az orosz felsőoktatási intézmények. Az em-

szakirányú továbbképzés). 2004-ben a kredit-

lített miniszteri rendelet értelmében 2008-tól

rendszer használatával kapcsolatos ajánlások

viszont az európai oklevélmellékletet automa-

születtek, amelyeket továbbítottak az Oktatási-

tikusan, térítés nélkül kötelesek már kiállítani

és Tudományügyi Minisztériumnak. Az aján-

angol és orosz nyelven az akkreditált felsőok-

lások szerint a rendszer kreditátszámítási és

tatási intézmények minden olyan végzős hall-

kreditakkumulációs rendszerként egyaránt al-

gatójuknak, akik akkreditált képzésben vettek

kalmazandó. Az ECTS-alapú nemzeti kredit-

náluk részt.

rendszer bevezetése önkéntes, a doktori kép-

A minőségbiztosítás / minőségértékelés jog-

zésben nem használatos.

RU

hallgató külön kérésére, térítés ellenében adják

szabályi háttere a Bolognai Folyamattól füg-

A hagyományos nemzeti oklevélmellékletet

getlenül alakult ki az elmúlt 10 évben. A hát-

minden felsőoktatási intézmény automatikusan

teret az 1992-es „Oktatásról” szóló szövetségi

kiállítja, de az nem felel meg az európai köve-

törvény, az1996-os „Felső- és posztgraduális

telményeknek. 2005. február 15-én az orosz

oktatásról” szóló szövetségi törvény, az 1999-es

Oktatás- és Tudományügyi Minisztérium kiadta

„A felsőoktatási intézmények állami akkreditá-

a 40. sz. „Az orosz felsőoktatási intézményekben

ciójáról” szóló, valamint a 2000-es az „Oktatási

tevékenység engedélyezéséről” szóló jogszabályok alkotják. 1997 áprilisa óta az állami akkreditációt az Oktatási Minisztérium által alapított Akkreditációs Bizottság végzi. Tagjai az Országos Rektori Konferencia, a nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények és műszaki egyetemek szervezetei, a szövetségi minisztériumok és közintézmények képviselőiből kerülnek ki. Az akkreditációs eljárások módszertana és az ezzel kapcsolatos információs tevékenység az Oktatás- és Tudományügyi Minisztérium Nemzeti Akkreditációs Központjának felelősségi körébe tartozik. A Központot 2005-ben egy határozattal alakította újjá a Kormány, mint az Orosz Föderáció Nemzeti Akkreditációs Ügynökségét. Az Akkreditációs Bizottság ülése és eljárásai előtt 10 nappal értékelő jelentést kell közzé tenni. Minden akkreditált felsőoktatási intézményről szóló adatot és az akkreditált intézmények hivatalos listáját elérhetővé kell tenni a közvélemény számára az interneten, valamint a felsőoktatási kalauzban. Az állami elismerési eljárás a következő három elemből áll:

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

oroszország

2006/07

Source: Eurydice.

RU

275

oroszország Ÿ Engedélyezés, annak az elbírálása, hogy az

nyolcszor jelenik meg évente. Jelenleg a mi-

oktatási létesítmények, a laboratóriumok és

nőségbiztosítás rendszerébe bevont ügynök-

más felszerelések, az oktatói kar és az ok-

ségek száma bőséges, behálózzák az egész

tatási anyagok megfelelnek-e a törvényi

országot:

előírásoknak; Ÿ Hitelesítés, a graduális képzés tartalmának, szintjének és minőségének értékelése a jogszabályban meghatározott oktatási szabványok tükrében; Ÿ Akkreditáció, hivatalos elismerése annak, hogy a felsőoktatási intézmény a kormány

Ÿ Akkreditációs Bizottság: köz- és állami testület, melynek tagjai az oktatási intézmények vezetői, és a közhivatalok, valamint a szövetségi végrehajtó ügynökségek képvi-selői; Ÿ N  emzeti Akkreditációs Ügynökség. A kép-

intézmény, megfelel kategóriájának és a

zés tartalmának és minőségének elbírálása

jogszabályban meghatározott kötelező mi-

a Felsőoktatási Intézmények Hitelesítésének

nőségi előírásoknak.

Információs és Eljárási Központjának segít-

érdekében az Oktatási Minisztérium olyan szabályozást léptetett életbe 2000. január 1-i hatállyal, amely az előző háromlépcsős eljárást egy procedúrába, az ún. „komplex elbírálásba”

276

Ÿ Szakértők Céhe (alapítva 2006 júniusában);

által egy meghatározott ideig akkreditált

A minőségértékelés költségeinek csökkentése

RU

Ÿ S zövetségi Oktatási és Kutatási Felügyelet;

ségével. A minőségbiztosítási rendszer a hallgatók internetes és személyes megkeresésével készült felmérésen alapul, 2005ben fejlesztették ki ás azóta alkalmazzák önértékelésre és külső értékelésre.

vonta össze. Az akkreditált felsőoktatási intéz-

Az állami akkreditációs eljárás olyan kritériu-

ményekről és programokról egy közzétett

mokat és referencia pontokat (benchmark)

hivatalos lista, valamint az NAA honlapján

használ, amelyek segítségével értékelni tudják

(www.nica.ru) publikált évkönyv alapján tájé-

az oktatási tevékenység feltételeit, szervezeteit

kozódhatunk. Az akkreditációs eljárások és

és eredményeit. Az összehasonlításra használt

eredményeik részletesen az Akkreditáció az

mutatók az évente minden felsőoktatási intéz-

oktatásban című kiadványban találhatók, amely

ményből a Központi Állami Akkreditációs Adat-

bázisba beérkező adatokon alapulnak. Körülbelül ötévente vizsgálják felül a kritériumokat és a referencia értékeket. 1997-ben vezették be a felsőoktatási intézményekre vonatkozó akkreditációs eljárásokat. Az állami intézmények 98, míg a magán fenntartású intézmények 63 százaléka már keresztülment az eljáráson, többségük az ismételt eljáráson is. A külföldi szakértők bevonása a felsőoktatási intézmények külső minőségértékelésébe, az egyes oktatási programok ekvivalenciájának biztosítása érdekében, más országok akkreditációs ügynökségeinek bevonása útján történik. Negyvenhét ilyen szervezet vett már részt orosz felsőoktatási intézmény minőségértékelésében. A Nemzeti Akkreditációs Ügynökség képviseli nemzetközi szervezetekben és hálózatokban Oroszországot: Ÿ F elsőoktatási Minőségbiztosítási Szervezetek Nemzetközi Hálózata (INQAAHE): teljes jogú tagság 2001 óta; Ÿ F elsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökségek Kelet- és Közép-európai Hálózata: teljes jogú tagság 2002 óta. Oroszország 2006 májusa óta, négy évig az Irányító Bizottság tagja.

oroszország immáron másodszor tagja az Irányító Bi-

Ÿ Ázsiai–Csendes-óceáni Minőségbiztosítási

zottságnak.

Hálózat (APQN): teljes jogú tagság 2006 áprilisa óta;

Oroszország szintén képviselteti magát a Felső-

Ÿ Eurázsiai Minőségbiztosítási Hálózat (EAQAN): teljes jogú tagság 2004 októbere óta; az EAQAN hét volt szovjet tagköztársaság kép-

oktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózatában (ENQA) a Nemzeti Akkreditációs Ügynökségén keresztül, tagjelölti státuszban. A

kötelezően részt vesznek a felmérésekben, illetve az önértékelési csoportokban. A 2005/2006-os tanévben, a hallgatók képviselői közvetlenül részt vettek a szakértői munkacsoportokban. Olyan hatékonynak bizonyult ez a gyakorlat, hogy a hallgatókat az Akkreditációs Bizottság munkájába is bevonták.

hallgatókat bevonták a belső minőségbizto-

viselőjét tömöríti. Oroszország az egyik

sítási és önértékelési rendszer folyamataiba.

kezdeményezője volt ennek a hálózatnak,

Válaszadóként és néhány esetben szakértőként

Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

1989. április 19.

Decree of the State Committee for Education of the USSR, No. 351

Prikaz Gosudarstvennogo Komiteta po Obrazovaniyu SSSR, № 351

A Szovjetunió Állami Oktatási Bizottságának 351. sz. rendelete

1992. március 13.

Decision of the State Committee on Higher Education of the Ministry of Science on implementation of the multi-level structure of Higher Education, No. 13

Postanovlenie Gosudarstvennogo Komiteta po Vyisshemu obrazovaniyu o vvedenii mnogourovnevoj struktury visshego obrazovaniya, № 13

A Tudományügyi Minisztérium Állami Felsőoktatási Bizottságának 13. sz. rendelete a felsőoktatás többszintű szerkezetének megvalósításáról

1992. július 10.

Federal Law on Education, No. 3266-1

Federalalniy Zakon Ob obrazovanii, № 3266-1

3266-1. sz. szövetségi oktatási törvény

1994. augusztus 12.

Government Decree on the adoption of state standards for vocational higher education, No. 940

Postanovlenie Pravitelstva Ob utverzdenii gosudarstvennogo obrazovatelnogo standarta viisshego professionalnogo obrazovaniya, № 940

940 sz. kormányhatározat A felsőoktatási szakképzés állami szabványainak elfogadásáról

1995. április 18.

Decree of the State Committee on Higher Education, No. 570

Prikaz Gosudarstvennogo Komiteta po Vyshemu Obrazovaniyu, № 570

Az Állami Felsőoktatási Bizottság 570. sz. rendelete

1996. augusztus 22.

Law on Higher and Postgraduate Professional Education, No. 125-FZ

Zakon o visshem i poslevuzovskom professionalnom obrazovanii, № 125-FZ

A szakmai és a posztgraduális felsőoktatásról szóló 125-FZ sz. törvény

1998. március 27.

Regulations on research and academic staff in higher pro­fes­sional education (1st, 2nd and 3rd cycles of education), No. 581

Polozenie o podgotovke nauchnopedagogocheskih i nauchnyh kadrov v sisteme poslevuzovskogo obrazovania, № 581

581. sz. rendelet a kutatásról és az oktatókról a szakmai felsőoktatásban (1., 2., és 3. oktatási ciklusok)

1999. december 2.

Regulations on State Accreditation of Higher Education Institutions, No. 1323

Polozhenie o gosudarstvenoj akkreditacii visshego uchebnogo zavedeniya, № 1323

A felsőoktatási intézmények állami akkreditációjáról szóló 1323. sz. rendelet

RU

277

oroszország Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

2000. június 29.

Ministry of Education Regulations, No. 1965

Rasporyazhenie Ministerstva Obrazovaniya, №1965

Az Oktatási Minisztérium 1965. sz. szabályzzása

2000. október 18.

Regulations on Educational Activity Licensing, No. 796

Polozhenie o licenzirovanii obrazovatel’noj deyatel’nosti, № 796

Az oktatási tevékenység engedélyezéséről szóló 796. sz. szabályozás

2002. július 19.

Decision on credit system arrangements as applied to the content of state higher education, No. 2822

Postanovlenie ob organizacii rabot po sozdaniu procedury zacheta osvoeniya studentami vuzov soderzhaniya gosydarstvennyx standartov visshego professionalnogo obrazovaniya, № 2822

Az állami felsőoktatás tartalmára alkalmazott kreditrendszerről szóló döntés, 2822. sz.

2003. július 2 /7 2003. október 7.

Ministry decisions on launching pilot projects for use of the credit system, No. 3800

Resheniya Ministersnva o provedenii exsperimenta po ispolzovaniu zachetnyh edinic v uchebnom processe, № 3800)

Minisztériumi döntések a kreditrendszer használatáról szóló kísérleti projektek indításáról, 3800. sz.

2004. április 6.

Government decree, No. 159

Poctanovlenie Pravitelstva, № 159

159. sz. kormányhatározat

2004. július 5.

Letter of the Federal Service on Supervision in Sphere of Education and Research of: ‘On licensing, attestation, and public accreditation’, No. 02-24in/l

Pismo Federalnoy Sluzhby po nadzoru v sfere obrazovania I nauki ‘O icenzrovanii, attestacii I obshestvennoy akkreditacii’, ’, No. 02-24in/l

A Szövetségi Oktatási és Kutatási Felügyelet levele: ’Az engedélyezésről, tanusításról és állami akkreditációról’, No. 02-24in/l

2005. április 25.

Ministry Decree on the InstitutionsCoordinators for the Bologna Process Action Lines in the Russian Federation, No. 126

Prikaz Ministerstva o vuzah-koordinatorah po poziciaym Bolonskogo processa dv Rossiyskoy Federacii, № 126

Minisztériumi rendelet a Bolognai Folyamat célkitűzéseinek intézményi koordinátorairól az orosz föderációban, No. 126

Ministry Decree on the Institutions’ Innovation Activity for the Crossing to Credit System, No. 215

Prikaz Ministerstva ob innovacionnoy deyatelnosty vuzov po perehodu na sistemu zachetnih edinic (kreditov), № 215

Minisztériumi rendelet az intézmények innovációs tevékenységéről a kreditrendszerre való áttérés érdekében, No. 215

2005. december 16.

Ministry Decision on Realization of the Bologna Process Action Lines in the System of Higher Professional Education of the Russian Federation, No. 46

Reshenie Ministerstva o realizacii polozhenij Blonscoq Deklaracii v sisteme visshego professionalnogo obrazovaniya Roosiyskoy Federacii, №46

Minisztériumi döntés a Bolognai Folyamat célkitűzéseinek megvalósításáról a szakmai felsőoktatásban, az Orosz Föderációban, No. 46

2006. február 15.

Ministry Decree on the Plan of Action for Realization of the Bologna Process Action Lines in the System of Higher Professional Education of the Russian Federation in the Period of 2005–2007, No. 40

Prikaz Ministerstva o Plane realizacii polozhenij Blonscoq Deklaracii v sisteme visshego professionalnogo obrazovaniya Rossiyskoy Federacii na 2005-2007 gody, № 40

Minisztériumi rendelet a Bolognai Folyamat célkitűzéseinek megvalósításáról a szakmai felsőoktatásban, az Orosz Föderációban, a 2005–2007-es időszakban, No. 40

2005. június 29.

RU

278

NB: Az Oroszországra vonatkozó nemzeti leírást és diagramot nem ellenőrizték országos szinten.

Svédország Főként a Bolognai Folyamatnak köszönhetően, a háromciklusú képzési rendszerre vonatkozó jogszabályok elfogadásra kerültek és életbe is lépnek 2007. július 1-ével. Az új képzési struktúra teljes egészében felváltja a régit minden felsőoktatási intézményben. A háromciklusú rendszerre való áttérésről szóló döntés előtt a kormányzat nem kezdeményezett mintaprojekteket. Hozzá kell tenni azonban, hogy a háromciklusú struktúra már korábban is működött bizonyos programok esetében, mint például az ápoló szakon. Az oklevelek jelenlegi rendszerét az új képzési struktúrának megfelelően alakították át és reformálták meg. Az első ciklusban megszerzett képesítés feljogosít a második ciklusban való részvételre, ugyanez az összefüggés igaz a második és a harmadik ciklus viszonylatában. Az új kétéves mesterfokozatú oklevél (masterexamen) a második ciklusban megszerezhető képesítés. A kormányzat arról is döntött, hogy az új, az Európai Felsőoktatási Térség (EHEA) átfogó képesítési keretrendszerének megfelelő, tanulási eredményeken alapuló képesítési követelmények készüljenek. Az orvos, gyógyszerész, pszichológia, fogorvos, építőmérnök és jogász szakokon azonban továbbra is 4–6 éves osztatlan képzés folyik.

Mindazonáltal a tanulmányok időtartamától és

tatási intézmények egyedileg további követel-

az elvárt tanulási eredményektől függően be-

ményeket támaszthatnak.

sorolták ezeket a képzéseket is a három ciklus valamelyikébe.

A doktori tanulmányok egy része szervezett keretek között folyik. A szabályok szerint a dok-

Az ISCED 5B szintnek megfelelő felsőoktatási

tori képzés 240 kreditjéből a kutatási szakasz-

tanulmányok 3 évnél rövidebbek, és 180 ECTS-

ban legalább 120 kreditet kell szerezni. A

nél kevesebb kreditet követelnek meg. Ilyenek

különböző tantárgyakra kiterjedő kurzusok el-

például a fogászasszisztens és a szakiskolai ok-

végzésével rendszerint 60–90 ECTS kredit gyűjt-

tató szak, valamint minden rövidebb általános,

hető, de számuk semmilyen esetben sem

szakmai vagy művészeti képzés. Az ISCED 5B

haladhatja meg a 120-at.

szintű tanulmányokon szerzett krediteket át lehet vinni az első ciklusú és az ISCED 5A szintű képzésekre (kurzusonként, vagy akár egy ISCED 5A képzés választható részeként). Ez a gyakorlat nincs központilag szabályozva, minden felsőoktatási intézmény saját hatáskörben dönt.

A tanulmányok finanszírozási szabályainak megfelelően a kutatói képzési programokba csak úgy lehet jelentkezőt felvenni, hogy vagy PhDhallgatóként alkalmazzák, vagy tanulmányi ösztöndíjat kap. Más finanszírozási formában is lehetséges felvételt nyerni egy kutatói képzésbe, ha a kari bizottság úgy ítéli meg, hogy a

A doktori képzések időtartama 4 év maradt.

kérdéses hallgató garantálni tudja tanulmányai

Ugyanakkor új felvételi követelményeket tá-

fenntartását az egész képzési időszak alatt. A

masztanak a harmadik képzési ciklusba jelent-

legelterjedtebb forma a PhD-hallgatóként va-

kezőkkel szemben. Alapkövetelmény a befeje-

ló alkalmazás. Egyéb megoldás lehet a tanul-

zett mesterfokozatú oklevél; vagy négy lezárt

mányi ösztöndíjon kívül, egy felsőoktatási

tanév, amelyből legalább egy év a második

intézményben történő alkalmazás, egy kutatás

ciklusból származik és ahol minden tanulmányi

profilú cégnél történt munkavállalás, illetve az

követelményt teljesített a hallgató; illetve ezek-

államilag garantált támogatások, ösztöndíjak

kel egyenértékű, másképpen, külföldön vagy

vagy egyéb külső finanszírozás. A felsőokta-

Svédországban megszerzett tudás. A felsőok-

tásban asszisztensként, kutatási vagy klinikai

SE

279

Svédország asszisztensként, adjunktusként lehet munkát

Az ECTS-t kreditátvitelre és kreditakkumu-

vállalni.

lációra egyaránt alkalmazzák (ahogy a régi

A közös oklevelek (azaz olyan egyetlen okirat, amelyet legalább két intézmény ad ki közösen)

A felsőoktatási intézményeket 2003 óta arra

a felsőoktatási intézmények szabadon szervez-

kötelezték arra, hogy minden alap-, és mes-

hetnek közös képzéseket mind belföldi, mind

terfokú diplomához automatikusan és térítés-

pedig külföldi intézményekkel. Kettős oklevele-

mentesen oklevélmellékletet (DS) állítsanak

ket állíthatnak ki, kiadásukra ugyanazok a sza-

ki angol nyelven. Az oklevélmelléklet kiállítása

bályok vonatkoznak, akár belföldön, akár kül-

kötelező lesz a harmadik képzési ciklusú dip-

földön folyik a képzés.

lomák esetében is.

A felsőoktatásra vonatkozó Nemzeti Képesí-

A háromciklusú képzési rendszer teljes beveze-

tési Keretrendszert 2007-ben fogadják el. A

tésének ösztönzése érdekében, a kormány

főbb elemei már működnek.

pénzügyi támogatást nyújtott közvetlenül és a

intézménynek alkalmaznia a nemzeti kreditrendszert, amely jelenleg megfeleltehető az ECTS-nek. Egy kredit egy tanulmányi hétnek felelt meg, így egy teljes tanév 40 kreditet ér. Az ECTS-en alapuló új kreditrendszer 2007.

280

régi kreditrendszert.

kiadása jelenleg nem lehetséges. Ugyanakkor

1969 óta kötelező minden svéd felsőoktatási

SE

rendszerben is), és teljes mértékben felváltja a

Felsőoktatási Hálózatok és Együttműködések Ügynökségén keresztül a felsőoktatási intézmények számára, hogy biztosítsa az új rendszerrel kapcsolatos teendők elvégzését, valamint elősegítse a teendők intézményi együttműködésben történő megvalósítását.

július 1-jétől minden felsőoktatási intézmény

Az új rendszerben történő oktatás minőségét a

minden programjában és minden képzési te-

már kialakított külső minőségértékelő rendszer

rületen kötelezően alkalmazandó. A teljes tan-

ellenőrzi. A Svéd Nemzeti Felsőoktatási Ügy-

év 60 kreditet ér. Az új rendszer értékelésére a

nökség (Högskoleverket, HSV, külön utasításra

felsőoktatási intézmények általános értékelé-

alapítva 1995-ben), egy független szervezet,

sével együtt kerül sor.

amely a külső minőségbiztosításért felel.

A HSV egy központi szervezet, amely a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos ügyeket végzi el. Ellenőrzései révén megbizonyosodik arról, hogy a törvényeknek és a rájuk vonatkozó szabályoknak megfelelően működnek-e. Tantárgyi és programellenőrzéseket is végez, ezek visszatérők és 6 évenként kerül sor rájuk. Az értékelés kiterjed arra is, hogy mely szakok teljesítik az oklevelek kiadásának minimum követelményeit. Az ENQA által kiadott „A minőségbiztosítás európai szabványai és irányelvei” szellemében zajlik minden értékelési folyamat. 2001 óta a HSV végzi minden felsőoktatási intézményben indított kurzus minőségértékelését, posztgraduális szinten is. Ez a szervezet végzi a szakképzési programok értékelését is. A HSV ezenkívül segíti a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési munkáját is. A HSV bírálja el a főiskolák által benyújtott, általános szakok indítására vonatkozó pályázatokat, valamint a felsőoktatási intézmények szakképzési és művészeti szakindítási kérelmeit is. Ez a szervezet bírálja el valamely kutatási terület kialakítását az intézményben, és egyes esetekben az egyetemi státusz odaítélését is, amelyről egyébként a kormány dönt. Szintén a HSV vizsgálja felül a felsőoktatási intézmények működését, készíti a rájuk vonat-

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

Svédország

2006/07

Source: Eurydice.

SE

281

Svédország kozó hivatalos központi statisztikákat, és ez a

a szervezet irányító testületében. A hallgatói

szervezet biztosítja a Riksdagnak (a svéd par-

képviselők teljes jogú, szavazati joggal rendel-

lament) és a kormánynak a lényegi döntések-

kező tagok.

hez szükséges háttéranyagot. A HSV végzi a Svédországon kívül megszerzett végzettségek honosítását. Eközben meghatározza, hogy mely svéd képesítésnek feleltethető meg a külföldön szerzett végzettség. Végezetül ez a szervezet foglalkozik a hallgatók

SE

282

A HSV teljes jogú tagja a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózatának (ENQA) 2000 márciusa óta. Tagsággal rendelkezik továbbá a Skandináv Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hálózatának (NOQA) is.

jogokkal is.

A szervezet kétszer esett át külső minőség-

A 2003-as HSV-re vonatkozó szabályozásoknak

értékelésen. Az értékelést végző csoport tagja

megfelelően a hallgatók két képviselőjükön

volt a Svéd Számvevőszék képviselője, a Mal-

keresztül (egy az alap- és mesterképzésből,

mői Egyetem professzora, valamint egy nor-

egy a posztgraduális képzésből) vesznek részt

vég, közszolgálati menedzsmentre specializáló-

dott állami cég, a Statskonsult főtanácsadója. A második értékelésre 2006-ban került sor.

Svédország Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

1992. december 17.

Higher Education Act 1992: 1434

Högskolelagen 1992: 1434

A felsőoktatásról szóló 1992. évi 1434. törvény

1993. február 4.

Higher Education Ordinance 1993: 100

Högskoleförordningen 1993: 100

A felsoktatásról szóló 1993. évi 100. utasítás

1995. június 8.

Ordinance with instruction for the Swedish National Agency for Higher Education 1995:945

Förordning med instruktion för Högskoleverket 1995:945

A Svéd Nemzeti Felsőőoktatási Ügynökségről szóló 1995. évi 945. utasítás

2002. december 19.

Ordinance with instruction for the Swedish National Agency for Higher Education 2003:7

Förordning med instruktion för Högskoleverket 2003:7

A Svéd Nemzeti Felsőőoktatási Ügynökségről szóló 2003. évi 7. utasítás

2005. június 2.

New World – New University, Government Bill 2004/05: 162

Ny värld – ny högskola, regeringens proposition 2004/05: 162

Új világ – Új egyetem, a Kormány által előterjesztett 2004/2005. évi 162. törvényjavaslat

Honlapok Felsőoktatási Nemzeti Ügynökség: www.hsv.se Felsőoktatási Hálózatok és Együttműködések Ügynöksége: www.nshu.se Információk a Svédországban tanulni kívánó külföldi hallgatók számára: www.studyinsweden.se

SE

283

Szlovénia A felsőoktatás jogszabályi hátterét az alkotmányban fektették le, amely a vonatkozó törvények határain belül elismeri az egyetemek és más felsőoktatási intézmények önrendelkezési jogát. Az önrendelkezés határait a következő törvényekben szabják meg: az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény (FTV, és annak 1999., 2001. és 2003. évi módosításai), a 2004. és 2006. évi felsőoktatási törvény kiegészítései és mellékletei, a 2006. évi felsőfokú szakképzési törvény. A 2006-ban elfogadott törvények a 2007/2008-as tanévtől lépnek fokozatosan életbe. 2002-ben a nemzetgyűlés (a törvényhozás alsóháza) elfogadta a Felsőoktatási Cselekvési Tervet, azzal a céllal, hogy megkönnyítse a Bolognai Nyilatkozatban megfogalmazott kritériumoknak (az ECTS, a minőségbiztosítás széleskörű bevezetése, az ehhez szükséges törvényjavaslatok előkészítése) való megfelelést, és azok gyakorlatban való alkalmazását. Szlovénia felsőoktatási képzési rendszere 1960 óta két fő cikluson alapul. A kétéves kutatáscentrikus mesterképzéseket (Magisterij znanosti) a törvény erejével vezették be és bármely tudományterületen indíthatták azokat az egyetemek és a főiskolák. Alapesetben

SI

284

4, esetleg 4 és fél, 5 és hat éves felsőoktatási tanulmányok során megszerzett oklevélen alapultak ezek a képzések. A 2004. évi FTV kiegészítéseiről és mellékleteiről szóló törvény előírta, hogy a Bologna típusú új struktúrát fokozatosan kell bevezetni minden tudományterületen és minden intézménytípusban. Ez alól csak egyes kutatási tevékenységet végző szakmai főiskolák kivételek, amelyek indíthatnak ugyan doktori képzéseket is, de csak ha megfeleltek a követelményeknek, illetve ha egy egyetemmel együttműködnek. A felsőoktatási intézményeket arra kötelezték, hogy bevezessék a háromciklusú képzést, amelyre a 2005/2006os tanévtől iratkozhatnak be hallgatók. Emellett még választhatják a hagyományos rendszert is a 2009/10-es tanévig. Amint egy új típusú programot bevezetnek, a régi típusú többé nem indítható. Tehát az utolsó tanév, amelyben még lehetőség lesz a hagyományos szakokra beiratkozni, a 2008/2009-es lesz. Az első (alapképzésnek megfelelő) képzési ciklus 3-4 évnyi elméleti vagy szakmai tanulmányokból áll. Bármelyik orientációjú képzésről legyen szó, olyan végzettséget nyújt, amely közvetlenül feljogosít a későbbi

ISCED 6 szintű tanulmányokhoz szükséges mesterképzésben való továbbtanulásra. A második (mesterképzéssel ekvivalens) képzési ciklus oklevelét meg lehet szerezni egyvagy két éves többlettanulmányokkal is (4+1, illetve 3+2). Általánosságban elmondható, hogy a második képzési ciklus végén szerzett oklevél feljogosít a hároméves doktori tanulmányok megkezdésére (vagy a munkavállalásra). A reformok utáni struktúra mesterképzéseiben szerezhető végzettségek megfelelnek a Bologna-típusú mesterfokozatnak. A hagyományos mesterszakok szintén jelenthetik az első lépést a doktori tanulmányok felé. AZ 1993. évi FTV óta a doktori tanulmányoknak két módja van: olyan, az első oklevelet követő négyéves tanulmányok elvégzése, amelyek elméleti kurzusokat és egyéni kutatómunkát is magukban foglalnak; vagy először egy kétéves mesterképzés elvégzése, majd ezt követően kell elkezdeni a kétéves doktori tanulmányokat. A doktori képzések nem feltétlenül tartalmaznak szervezett tanulmányokat, hanem inkább egyéni kutatáson és a témavezetői konzultációkon alapulnak.

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

Szlovénia

2006/07

Source: Eurydice.

SI

285

Szlovénia A 2004. évi FTV kiegészítéseiről és mellékleteiről szóló törvény értelmében a doktori képzés három éves, amelynek során 180 ECTS kreditet kell összegyűjteni. Bárki jelentkezhet ezekre a képzésekre, aki rendelkezik második ciklusú végzettséggel. A módosítások a Bolognai Folyamattal összefüggő reform következményei. A szervezett keretek között folytatott doktori tanulmányok általában megelőzik az egyéni kutatást, 60 kreditpontot érnek. A doktorjelöltek egyrészt hallgatói, másrészt kezdő kutatói státusszal rendelkezhetnek. A kezdő kutatók az 1985 óta létező Fiatal Kutatók programjában is részt vesznek. Posztgraduális tanulmányaik kutatómunkája mellett rendszeresen határozott idejű munkaszerződéssel is rendelkeznek. Fizetésüket és a szociális juttatásaikat a Szlovén Kutatói Ügynökség finanszírozza, akárcsak a kutatással és a posztgraduális tanulmányokkal összefüggő anyagi és nem anyagi jellegű kiadásokat is. Két vagy több egyetem közös oklevélhez vezető doktori képzéseket is indíthat. Az együttműködésbe európai és harmadik országokat is bevonhatnak. A 2004. évi FTV kiegészítései és mellékleteiről szóló törvény

SI

286

rendelkezik a közös oklevelekről. A Felsőoktatási Tanács határozta meg a közös képzések tervezésének és elfogadásának kritériumait. A programot megalkotó és működtető felsőoktatási intézményeknek külön együttműködési megállapodást kell kötniük, amelyben pontosan meghatározzák, mi szerepeljen a közös oklevélben és oklevélmellékletben. 2002-ben léptek hatályba a Felsőoktatási Tanács kritériumai a minden intézmény számára kötelezően előírt ECTS-alapú kreditrendszer használatáról. A 2004. évi FTV kiegészítéseiről és mellékleteiről szóló törvény szerint minden első, második és harmadik ciklusú képzésben az ECTS-t kell alkalmazni. A képzések minden oktatási komponenséhez ECTS kreditet kell rendelni a hallgatói munkaterhelést alapul véve. 2004 novemberében a Felsőoktatási Tanács az előzőekben kifejtett kritériumoknak megfelelő kreditrendszert léptetett életbe. A 2000/2001-es tanévtől kezdve adnak ki oklevélmellékletet Szlovéniában. A 2004. évi FTV kiegészítéseiről és mellékleteiről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a 2005/2006-os tanévtől kezdődően minden első, második és harmadik képzési ciklusban

szerzett diplomához automatikusan, térítésmentesen, szlovén és az EU egyik hivatalos nyelvén oklevélmellékletet kell kiállítani. A tartalomra vonatkozó részletes előírásokat a Felsőoktatási Tanács javaslatára a Felsőoktatási Miniszter tette közzé. Az oklevélmellékletek bevezetésének időszakában a minisztérium szemináriumokat, műhelytalálkozókat szervezett, speciális pénzügyi ösztönzőket biztosított és fedezte az anyag-, a fordítási és a többletmunka költségeit minden felsőoktatási intézmény számára. A háromciklusú képzésre és az ECTS-re való átállást támogatta a Bologna Tanácsadói Hálózat is. A minisztérium és a Szlovén Köztársaság Mobilitási, Európai Oktatási és Képzési Központja speciális szemináriumokat szervezett, évente új tendereket írnak ki a felsőoktatási intézményeknek a nemzetközi együttműködések finanszírozására, új tantervek kidolgozására a többciklusú képzési rendszer összefüggésében az Európai Szociális Alap, valamint a Socrates / Erasmus program keretein belül. 2005-ben három minisztérium (az Oktatási és Sport Minisztérium, a Felsőoktatási Minisztérium és a Szociális, Munka- és Családügyi Minisztérium) országos konzultációt

Szlovénia kezdeményezett az Európai Képesítési Keretrendszerről, amelynek alapján egy jelentést készítenek. Ennek érdekében a minisztériumok és az érintettek képviselőiből álló munkacsoportot alakítottak. A Nemzeti Képesítési Keretrendszer továbbfejlesztéséről szóló projektet már előkészítették, de jelenleg nem lehet megmondani, hogy mikor valósítják meg. A minőségbiztosítás rendszere jelenleg az intézmények akkreditációját, külső és belső minőségértékelését foglalja magában. Az akkreditációs eljárásokat a Szlovén Köztársaság Felsőoktatási Tanácsa (FT, Svet za visoko šolstvo Republike Slovenije) végzi. A Szlovén Kormány 1994-ben alapította az FT-t, ő nevezi ki a szervezet elnökét és 15 tagját, melyből hármat a Szlovén Hallgatói Szervezet az egyetemek és a független felsőoktatási intézmények hallgatói tanácsaival egyeztetve jelöl. Külföldi szakértő nem tagja az FTnek, de alkalmanként részt vesznek az akkreditációt végző szakértői csoportokban. A Felsőoktatási Tanács határozza meg az akkreditáció követelményeit mind az intézmények, mind pedig a programok esetében. Szintén ez a szervezet bírálja el a közös

képzések indítását is, melynek során figyelembe veszi az Európai Felsőoktatási Térség kialakításának alapelveit és egyéb nemzetközi elveket és ajánlásokat is. Az FT határozza meg az egyes szakok kreditjeinek ECTS szerinti elismerését, a programok választható kurzusszámának minimumát, a szakok között kreditátvitel mikéntjét, valamint a programokba történő felvételhez szükséges ismeretek és képzettségek elismerésének módját. A felsőoktatási intézmények alapításával, átalakításával, szaklétesítésével, oktatóinak, tudományos munkatársainak kinevezésével, külföldi akkreditációval rendelkező intézményekkel, szakértőikkel folytatott együttműködésével kapcsolatban szintén ennek a szervezetnek a szakmai véleményét kell kikérni. A fennálló szabályozás második törvénycikkének megfelelően az FT függetlenül végzi a munkáját. A belső minőségellenőrzés a felsőoktatási intézmények saját felelőssége, minőségértékelési bizottságaik éves önértékelési jelentést készítenek. Tevékenységüket segíti a Nemzeti Felsőoktatási Minőségbiztosítási Bizottság (Nacionalna komisija za kvaliteto visokega šolstva), amelynek tagjait a felső-

oktatási intézmények oktatóinak és hallgatóinak képviselői adják. Az önértékelés rendszerét és módszertanát az intézmények és a Nemzeti Bizottság közösen készítette el. A Nemzeti Bizottság gyűjti össze az intézményi jelentéseket és évente publikálja azokat. A Nemzeti Bizottság tevékenységének szabályait az FT és a felsőoktatási intézmények szenátusai közösen fektették le. A külső minőségértékelések mostanáig véletlenszerűek voltak, az intézmények maguk kezdeményezték. 2004 októberében a Nemzeti Bizottság a rendszeres külső értékelések országos gyakorlatának megteremtése érdekében megjelentette a Külső Minőségértékelés Követelményei és Szabályai című kiadványát. A 2006. évi FTV kiegészítéseiről és mellékleteiről szóló törvény már az FT hatáskörébe utalja a külső minőségértékelések lebonyolításának feladatát. Az FT-nek egy értékelő testületet kell alakítania erre a feladatra. A Felsőoktatási Minisztérium egy független egysége pedig az FT-nek nyújt mindehhez technikai segítséget. Az FT és a Nemzeti Felsőoktatási Minőségbiztosítási Bizottság munkáját nem értékeli egy másik nemzeti vagy nemzetközi minőségbiztosítási ügynökség. A Nemzeti Bizott-

SI

287

Szlovénia ság minden évben megküldi jelentését a Felsőoktatási, Tudományügyi és Technológiai Minisztériumnak és az FT-nak, és a felmerülő kérdésekre magyarázatot kell adnia.

európai Hálózatának a tagja, és részt vesz a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózatának (ENQA) munkájában is.

A Nemzeti Bizottság a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökségek Kelet- és Közép-

Jogi és / vagy hivatalos referenciák

SI

288

Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

2003. október 17.

Higher Education Act (Official Gazette RS 67/1993, 39/1995 Odl.US: U-I-22/9415, 18/1998 Odl.US: U-I-34/98, 35/1998 Odl.US: U-I-243/95-13, 99/1999, 64/2001, 100/2003)

Zakon o visokem šolstvu (Uradni list RS RS 67/1993, 39/1995 Odl.US: U-I-22/94-15, 18/1998 Odl.US: U-I-34/98, 35/1998 Odl.US: U-I-243/95-13, 99/1999, 64/2001, 100/2003)

A felsőoktatásról szóló törvény (Hivatalos Közlöny RS 67/1993, 39/1995 Odl. US: U-I-22/94-15, 18/1998 Odl.US: U-I-34/98, 35/1998 Odl.US: U-I243/95-13, 99/1999, 64/2001, 100/2003)

2004. június 10.

Amendments and Supplements to the Higher Education Act (ASHEA), Official Gazette RS, No. 63/2004

Zakon o spremembah in dopolnitvah zakona o visokem šolstvu, Uradni list RS, št. 63/2004

A felsőoktatásról szóló törvény kiegészítései és mellékletei, Hivatalos Közlöny RS, 2004/63. szám

2004. július 15.

Higher Vocational Education Act, Official Gazette RS, No. 86/2004

Zakon o višjem strokovnem izobraževanju, Uradni list RS, št. 86/2004

A felsőfokú szakképzésről szóló törvény, Hivatalos Közlöny RS, 2004/86. szám

2006. június 11.

Professional and Scientific Titles Act, Official Gazette RS, No. 61/06

Zakon o strokovnih in znanstvenih naslovih, Uradni list RS, št. 61/06

A szakmai és tudományos fokozatokról szóló törvény, Hivatalos Közlöny RS, 2006/61. szám

2006. június

Amendments and Supplements to the Higher Education Act, Official Gazette RS, No. 94/2006

Zakon o spremembah in dopolnitvah zakona o visokem šolstvu, Uradni list RS, št. 94/2006

A felsőoktatásról szóló törvény kiegészítései és mellékletei, Hivatalos Közlöny RS, 2006/94. szám

SzLOVáKIA Az új felsőoktatási törvényt 2002 áprilisában

vészeti területen doktor umenia) megszerzé-

kötelezi a felsőoktatási intézményeket, hogy a

fogadták el, és 2003 novemberében módo-

séhez vezet. A katolikus teológia tudomány-

2005/2006-os tanévig alkalmazniuk kell az

sították a Bolognai Folyamatnak megfelelően.

területen a két-éves tanulmányok befejezése a

ECTS-alapú kreditrendszert (kreditátvitelre és

licenciát teológie fokozat, míg további egyéves

kreditakkumulációra egyaránt), valamint ki kell

képzéssel a doktor, és a doktor teológie fokozat

adniuk az ECTS információs csomagot. Az

megszerzését jelenti. Az elméleti kurzusok

információs csomag az Erasmus/Socrates prog-

hallgatása kötelező és a párhuzamosan folyik

ramok kezdetétől fogva segíti a bejövő és kiu-

az egyéni kutatással. Doktori fokozatot két

tazó hallgatók és oktatók tájékoztatását.

A háromciklusú képzési rendszert 1996 óta alkalmazzák. Az új törvényi szabályozás világosan megkülönbözteti az alapképzési, a mester-, és a doktori képzéseket. Alapfokú oklevél három- vagy négyéves felsőoktatási, a mesterfokú pedig egy–háromévnyi tanulmányok után szerezhető. A korábbi osztatlan képzések fokozatosan léptek ki a rendszerből a 2006/2006-os tanévtől kezdve, és alakultak át mesterszakokká. A felsőoktatási törvény különleges esetekben lehetőséget nyújt az Akkreditációs Bizottságnak az egyes képzési területek sajátosságaira vonatkozó állásfoglalásának megfelelően az Oktatási Minisztériumnak arra, hogy engedélyezze az első és a második képzési ciklus összevonását. Ilyen összevont képzési progra-

vagy több hazai vagy európai egyetem közösen is kiadhat. A doktoranduszok hallgatói státuszt és a kezdő oktatók bérének megfelelő ösztöndíjat kapnak.

Az oklevélmellékletet először a Műszaki Egyetemen alkalmazták a 2002/2003-as tanévben. A hatályban lévő jogszabályok szerint minden felsőoktatási intézmény hallgatójának

Jelenleg még nem létezik Nemzeti Képesítési

kiállítják, akik a 2005/2006-os tanévtől kezdték

Keretrendszer. Az Oktatási Minisztérium ké-

meg a tanulmányaikat. Az oklevélmelléklet

szített egy konzultatív dokumentumot az

tartalmát az Oktatási Minisztérium külön sza-

Európai Képesítési Keretrendszerről, amelyet minden felsőoktatásban érintett szereplőhöz eljutatott, és kialakítottak egy közös álláspontot. A Nemzeti Képesítési Keretrendszert 2009-ben tervezik bevezetni.

bályozta. Minden hallgató automatikusan és térítésmentesen juthat hozzá szlovákul, az angol nyelvű oklevélmellékletért viszont önköltségi árat kell fizetni. Mind az alap-, a mester-, és a doktori oklevélhez ki kell állítani.

mok léteznek a katolikus teológiai, az orvosi,

Jelenleg egyetlen közös oklevélhez vezető

A fenti szabályozás vonatkozik azon intézmé-

az állatorvosi és a gyógyszerészeti területeken.

képzés folyik egy német egyetemmel együtt-

nyekre is, amelyek újra akkreditáltatják a kép-

működésben.

zéseiket az új felsőoktatási törvénynek meg-

A teljes idejű doktori tanulmányok előírt

felelően.

hossza három-négy év (a rendelet ajánlása

Az ECTS-t 2005/2006 óta alkalmazzák mindhá-

szerint tanévenként 60 kreditet kell megsze-

rom képzési ciklusban. 1998-ban került be-

A Bolognai Folyamat reformtörekvéseinek op-

rezni). A PhD-tanulmányokat a disszertáció

vezetésre a Közösségi mobilitási programokban

timális megvalósítása érdekében Szlovákia

megvédése követi, ami a doktori fokozat (mű-

való részvétel keretében. 2002 óta törvény

a 2004 júniusában elindult Nemzeti Bologna

SK

289

SzLOVáKIA Tanácsadó Hálózat (Národnỳ tím bolonskych promótorov) projektben is rész vesz. Az Oktatási Minisztérium a Rektori Konferenciával, a Felsőoktatási Intézmények Tanácsával és a Socrates Nemzeti Irodával együttműködve az ország minden régióját képviseltetve öszszesen hét Bologna tanácsadót jelölt ki. A projektet 2000. július 1-től 2005 júniusának végéig tartó időszakra tervezték, de meghoszszabbították 2006 decemberéig. A Tanácsadó Hálózat tagjai között helyet kapott a Felsőoktatási Hallgatói Tanács képviselője is. Az ellenőrzést az oktatási szektor egész irányítási rendszere és tevékenysége, valamint az Akkreditációs Bizottság biztosítja. A külső minőségértékelés szerves része a felsőoktatási intézmények akkreditációjának. A 2003 márciusában elfogadott törvény óta az Akkreditációs Bizottság (Akkreditačná komisia vagy AB) végzi ezt a tevékenységet. Amikor a felsőoktatásban folyó bölcsészeti, természettudományi, és műszaki képzések értékelését végzi, az AB felhasználja az intézmények belső minőségbiztosítási (nem publikált) jelentéseinek eredményeit, felkészül a szakértői vizsgá-

SK

latra, majd a működésük egészének értékelése után javaslatot készít az Oktatási Miniszté290

riumnak. Az AB állásfoglalásai szerint hozza meg a döntéseket az oktatási tárca (pl.: egy adott területen bizonyos oklevelek kibocsátásának a joga) és maga a kormány is (pl.: magán felsőoktatási intézmény működésének engedélyezése).

megszűnéseket, stb. Hatévente elvégzi az

Az AB 1990-ben alakult a kormány tanácsadó testületeként. 21 tagja van, külföldi szakértők is helyet kaptak köztük. Mandátumuk hat évre szól, melyet egyszer meg lehet hosszabbítani. Az AB ellenőrzi, és egyenként értékeli a felsőoktatási intézményekben folyó oktatás, kutatás és fejlesztés minőségét, valamint a művészeti és más kreatív tevékenységüket és hozzájárul azok színvonalának emeléséhez. Általánosságban segíti a működésükhöz szükséges feltételek javítását, ajánlásokkal szolgál ezen tevékenységükkel kapcsolatban. Az AB tájékoztathatja a közvéleményt vizsgálatának eredményeiről.

A felsőoktatási törvény melléklete külön listá-

Az AB végzi az intézmények egyedi működésének akkreditálását is. Véleményt alkot arról, hogy rendelkezik-e az intézmény megfelelő kapacitással egy bizonyos szak elindításához, egy oklevél kibocsátásához. Ez a szervezet végzi a habilitációs, professzori kine-vezési eljárásokat, elbírálja az intézményalapításokat, összevonásokat, beolvadásokat, különválásokat,

intézmények rendszeres komplex akkreditációját. Az AB-nak joga van információkat kérni a felsőoktatási intézményektől azok akkreditált tevékenységeiről az akkreditálás érvényessége alatt is. ban sorolja fel, hogy az intézményeknek milyen dokumentumokat kell az AC rendelkezésére bocsátaniuk az egyedi vagy komplex akkreditációs eljárások során. 2003 márciusában az oktatási tárca közzétette az akkreditációs eljárások szempontjait és metódusait. Az Akkreditációs Bizottság teljes jogú tagja a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózatának (ENQA). Tagsággal rendelkezik a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szervezetek Nemzetközi Hálózatában (INQAAHE), és annak regionális alhálózatában, a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökségek Közép- és KeletEurópai Hálózatában (CEENQAAHE). Ami a hallgatói részvételt illeti, a Hallgatók Tanácsának képviselői rendszeresen részt vesznek az AB ülésein, de az irányító testületben nem. Az AB munkájának szakértői értékelése eddig még nem történt meg. Időközben, 2004 októberében a Belügyminisztérium jóváhagyá-

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

SzLOVáKIA

2006/07

Source: Eurydice.

SK

291

SzLOVáKIA sával civil szervezetként megalakult az ARRA

A természet-, bölcsész-, és műszaki tudomá-

A hallgatókat is bevonják a belső értékelési

(Felsőoktatási Rangsoroló és Értékelő Ügynök-

nyok területén végzett oktatás belső minőség-

folyamatokba. Az intézményi szenátusok, kari

ség), amely még ugyanebben az évben közzé-

értékelését a felsőoktatási intézmények tudo-

tanácsok egyharmadát a hallgatók adják, így

tette első jelentését. 2005-ben az ügynökség

mányos bizottságai legalább egyszer egy

közvetlenül részt vehetnek a döntéshozásban

évben elvégzik. Az önértékelés megállapítá-

és az intézmény, valamint a karok főbb fela-

különböző előre kiválasztott indikátorok alapján összehasonlította és rangsorolta az állami egyetemeket a bennük folyó oktatás és kutatás minősége szerint. Ugyanebben az évben az

SK

292

sairól jelentés készül. A felsőoktatási törvény értelmében minden intézmény maga felelős saját minőségértékelési rendszerének bevezetéséért. Néhány egyetem olyan önértékelési

Oktatási Minisztérium és a Szlovák Rektori Kon-

gyakorlatokat alakított ki, amelyek országos

ferencia együtt felkérte az EUA-t, hogy érté-

vagy nemzetközi példákon alapultak, néhá-

kelje az összes szlovákiai egyetemet.

nyan kidolgozták az önértékelés irányelveit is.

datainak meghatározásában is. A felsőoktatási törvény kimondja, hogy minden hallgatónak joga van kifejteni évente legalább egyszer a véleményét az oktatás minőségéről, az oktatókról anonim kérdőívek formájában.

SzLOVáKIA Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Term in national language

Magyar kifejezés

2002. február 21. (hatályos 2002. április 1-től)

Act No. 131/2002 of the Law Code on Higher Education and on Changes and Supplements to Some Laws

Zákon č.131/2002 Z.z. o vysokých školách a o zmene a doplnení niektorých zákonov

A 2002. évi felsőoktatásról és más törvények módosításáról és mellékleteiről szóló 131. sz. törvény

2002. szeptember 27. (hatályos 2002. november 1-től)

Decree No. 614/2002 of the Law Code of the Ministry of Education of the Slovak Republic on the Credit System of Study

Vyhláška č.614/2002 Z.z. Ministerstva školstva Slovenskej republiky z 27. septembra 2002 o kreditovom systéme štúdia

A Szlovák Köztársaság Oktatásügyi Minisztériumának 2002. évi 131. sz. rendelete a felsőoktatási tanulmányok kreditrendszeréről

2003. november 6. (hatályos 2004. január 1-től)

Act No. 528/2003 of the Law Code whereby is amended the Act No. 131/2002

Zákon č. 528/2003 Z.z. ktorým sa mení a dopĺňa zákon č.131/2002 z.z.

A 2003. évi 528. sz. törvény a 2002. évi 131. sz. törvény módosításáról

2004. június 30. (hatályos 2004. szeptember 1-től)

Act No. 455/2004 of the Law Code on the establishment of General Milan Rastislav Štefánik Army Academy, the amalgamation of the Army Air Force Academy of the General Milan Rastislav Štefánik in Košice with the Technical University in Košice, the establishment of the National Defence Academy of Marshal Andrej Hadik and the amendment of some laws.

Zákon č. 455/2004 Z.z. o zriadení Akadémie ozbrojených síl generála Milana Rastislava Štefánika, o zlúčení Vojenskej leteckej akadémie generála Milana Rastislava Štefánika v Košicich s Technickou univerzitou v Košiciach, o zriadení Národnej akadémie obrany maršala Andreja Hadika a o zmene a doplnení niektorých zákonov

A 2004. évi 455. sz. törvény a Milan Rastislav Štefánik Tábornok Katonai Akadémia megalapításáról, a Légierő Milan Rastislav Štefánik Tábornok Katonai Akadémiájának és a Košicei Műszaki Egyetemnek az összevonásával, az Andrej Hadik Marsall Nemzetvédelmi Egyetem megalapításáról, és egyes törvények módosításáról

SK

293

Törökország Törökországban az 1981-es felsőoktatási törvény szabályozza az egész felsőoktatási rendszer működését, a felsőfokú szakképzés (Meslek yüksek okullari) területét is. A felsőoktatási intézményeket a törvény alapítja meg, a karok, intézetek és a négyéves felsőfokú szakképzést nyújtó intézmények alapításáról pedig parlamenti határozattal döntenek. Az új kétéves felsőfokú szakképzést nyújtó intézmények és azok tanszékeinek alapítását a Felsőoktatási Tanács (Yüksekögretim Kurulu, YÖK) engedélyezheti. A YÖK az alkotmány által létrehozott, politikától független állami testület, amely felelős az összes felsőoktatási intézmények működéséért, tervezéséért és elismeréséért, ellenőrzéséért. 1981 óta a török felsőoktatási rendszer három képzési ciklusra épül: az alapképzési, a mester és a doktori fokozatra. Az orvos-, fogorvos-, gyógyszer-, állatorvos- és jogtudomány területein egyetlen osztatlan képzésbe vonják össze az alap- és a mesterképzést. Az ISCED 5B szintű tanulmányokat a hallgatók folytathatják az ISCED 5A szinten, egy központ

TR

vizsga letétele után. Azok a hallgatók, akik sikeresen teljesítik ezt, egy „áthidaló” kurzus 294

elvégzése után az ISCED 5A szint harmadik évfolyamában folytathatják tanulmányaikat. A doktori képzés (Doktora Diplomasi) elméleti része minimum hét (21 nemzeti kredit értékű) kurzust tartalmaz. Ezeket az egyéni kutatási szakasz megkezdése előtt el kell végezni. Teljes idejű képzésben legalább 4 évnyi tanulmányokat jelent a doktorátus megszerzése. 2003-tól, az 1996-os a felsőoktatásra vonatkozó szabályozás megváltozása óta megnyílt az út a doktori képzésekbe azon alapfokú diplomával rendelkező hallgatók előtt, akik az alapképzésben kimagaslóan teljesítettek és elfogadták a jelentkezésüket. Az elméleti képzésben nekik minimum 14, összesen minimálisan 42 kreditet érő kurzust kell elvégezniük. A doktoranduszok többségét az egyetemek kutatási asszisztensként alkalmazzák. A doktori fokozat megszerzéséig olyan ideiglenes státuszuk van, mint egy közalkalmazottnak, rendelkeznek társadalom-, és egészségbiztosítással. A 2006-os, a külföldi felsőoktatási intézményekkel együttműködésben közös és kettős okleveleket adó képzések alapítására vonatkozó szabályozás arra ösztönzi az intézményeket, hogy ilyen típusú képzéseket indítsanak

Törökországban. A külföldi egyetemekkel kötött ilyen jellegű együttműködéseket a YÖKnek jóvá kell hagynia. Nyolc török egyetem a New York-i Állami Egyetemmel közösen több területen kínál kettős oklevélhez vezető alapképzéseket. Egy másik egyetem pedig a németországi Fachhochschule Bochummal indít közös alapképzést. Létezik közös mesterképzés is, de azt nem kell a YÖK-nek engedélyeznie. A Nemzeti Képesítési Keretrendszer szervezését centralizálni fogja a kifejlesztésért felelős YÖK. Ebben a tevékenységben részt vesz még az Egyetemközi Bizottság (Universitelerarası Kurul, ÜAK), amely rektorokból és az egyetemi szenátusok által delegált egy-egy képviselőjéből álló tudományos tanácsadó testület; a Török Egyetemi Rektorok Konferenciája (Türk Rektörler Komitesi, TURC) és a Felsőoktatás Akadémiai Értékelésének és Minőségfejlesztésének Nemzeti Bizottsága (Yükseköğretim Akademik Değerlendirme ve Kalite Geliştirme Komisyonu, YÖDEK). A Felsőoktatási Nemzeti Képesítési Keretrendszer Nemzeti Bizottsága (Ulusal

Yükseköğretim

Nitelikleri

Çerçevesi

Komisyonu) egy új testületet, amelyet szintén életre hívtak. Négy tagja van: egy a Felsőoktatási Tanácsból, egy rektor, a YÖDEK és a Török Oktatási Önkéntesek Alapítvány Végre-

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

Törökország

2006/07

Source: Eurydice.

TR

295

Törökország hajtási Tanácsának elnöke (Türkiye Eğitim Gönüllüleri Vakfı, TEGV). A bizottság, ha szükségét látja, felkéri az üzleti világot (munkaadókat és munkavállalókat egyaránt), valamint a hallgatókat, hogy vegyen részt a munkában. Más érdekelt csoportokat, mint a kereskedelmi, orvosi kamarákat, szintén meg fognak hívni a bizottság üléseire, ahol a nemzeti képesítési keretrendszer kialakítását vitatják meg. A szervezet albizottságokat is létrehozott, hogy segítsék a kutatást, valamint kérdőívek és jelentések előkészítését, a kész tanulmányokat pedig minden érdekelt féllel meg fogják vitatni. A Nemzeti Képesítési Keretrendszerrel kapcsolatos előkészítő munkálatok befejezését a 2007-es évre, a Bologna Nyilatkozatot aláíró országok miniszteri találkozója elé teszik. A felsőoktatási intézmények 2001-ben alkalmazták először az ECTS-t. A YÖK a 2005/2006-os tanév végétől kötelezővé tette a használatát, amely csak a közösségi mobilitási programok EU-beli hallgatóinak kreditátvitelére terjed ki. A felsőoktatási intézmények egyébként az ECTStől független és azzal csak részben kompatibilis nemzeti kreditrendszert is alkalmaznak, amely

TR

kontaktórákon alapul (elméleti és gyakorlati órák száma hetente). 296

Oklevélmellékletet 2001-ben állítottak ki először a felsőoktatási intézmények. Az ECTS-hez hasonlóan a 2005/2006-os tanév végétől lett általános gyakorlat az oklevélmelléklet kiállítása. A YÖK koordinálásával, az UNESCO Európai Központjának (CEPES) ajánlásai szerint dolgozták ki az oklevélmelléklet nemzeti gyakorlatát. Az oklevélmellékletet az intézmények a hallgató külön kérésére állítják ki törökül és az EU három főbb nyelvének (angol, francia, német) valamelyikén. Az oklevélmelléklet első kiadása ingyenes, a többi térítés ellenében történik. 2006 májusa óta a török egyetemek 4711 oklevélmellékletet állítottak ki. Az ECTS és az oklevélmelléklet alkalmazásának ellenőrzésére és nyomon követésére a YÖKön belül külön konzultációs irodát hoztak létre technikai segítséget is nyújtva az egyetemeknek. A minőségbiztosítással kapcsolatos, „A felsőoktatási intézmények értékelésére és minőségfejlesztésére vonatkozó szabályozás” 2005. szeptember 20-án lépett életbe. Tartalma megfelel a Berlini Kommüniké ajánlásainak és kritériumainak és az ENQA által, az Európai Felsőoktatási Térség számára megfogalmazott minőségbiztosítási szabványoknak és irányelveknek. A szabályozás lefektette az oktatási,

intézményvezetési, adminisztrációs és kutatási tevékenységek értékelésének és a minőségfejlesztésének alapjait. Rögzíti továbbá, hogy a független külső minőségvizsgálat eredményeként milyen minőségi csoportokba lehet a felsőoktatási intézményeket a jóváhagyási és elismerési folyamatban besorolni. A szabályozást a minőségbiztosítás Berlini Kommünikében megfogalmazott öt kulcselemének figyelembevételével alkották meg (önértékelés, külső értékelés, hallgatói részvétel, az eredmények nyilvánossága és a nemzetközi részvétel). 2006-tól a szabályozás előírja a felsőoktatási intézmények minden szintjének és adminisztratív egységének, hogy belső intézményi értékelést végezzen el. Továbbá kötelezi őket arra, hogy a saját belátásuk szerint, de rendszeresen, ötévenként külső értékelésnek kell alávetniük magukat, amelynek eredményeit nyilvánosságra kell hozniuk. Várhatóan a 2007-es Bologna Találkozó előtt befejeződik az összes egyetem belső, és néhány egyetem külső értékelése, és az eredmények is nyilvánosságra kerülnek. A szabályozás azt is megcélozta, hogy alakuljanak olyan független nemzeti szervezetek és tanácsok, amelyek alkalmasak az európai

Törökország normáknak megfelelő intézményi értékelésre és a minőségfejlesztési tevékenységek elvégzésére a felsőoktatásban. A YÖDEK egy független minőségbiztosítási testület, amely a felsőoktatási intézmények külső és belső minőségértékeléséért, a szabványok és iránymutatások kidolgozásáért, az intézményi, a belső egységekre vonatkozó és a programszintű külső értékelések lebonyolítására alkalmas nemzeti minőségbiztosítási szervezetek, alapítványok és tanácsok működésének engedélyezésért és ellenőrzéséért felelős. A YÖDEK állítja például össze a felsőoktatási intézmények által elkészített önértékelési jelentésekből az éves Felsőoktatási Intézményértékelési és Minőségfejlesztési Jelentést. A YÖK Elnöksége és az ÜAK ennek alapján dönt a felsőoktatási fejlesztések országos stratégiájáról. A kilenctagú YÖDEK-et az ÜAK alapította 2005 augusztusában a „A felsőoktatási intézmények értékelésére és minőségfejlesztésére vonatkozó szabályozás” értelmében. A szabályozás 2006. decemberi módosításának értelmében a YÖDEK teljes jogú tagja lett egy, a Felsőoktatási Intézmények

Országos

Hallgatói

Tanácsa

(Yüksekögretim Kurumları Ulusal Ögrenci Konseyi) által delegált hallgató is. Jelenleg a török felsőoktatási rendszer nyitott a külföldi szakértői értékelésekre, több egyetemen ez bevett gyakorlattá vált. Négy török egyetem mérnöki képzéseit például az ABET (A Mérnöki és Műszaki Tudományok Akkreditációs Bizottsága, az egyetlen amerikai ügynökség, amely az USA-n kívül is működik) értékelte „lényegében azonos” minőségűnek az egyesült államokbeli, általa akkreditált képzésekkel. Az Európai Egyetemi Szövetség is értékelte a török felsőoktatási intézményeket minőségi szempontból. Eddig huszonkét egyetemvett részt az EUA Intézményi Értékelés Programjában (IRP), öt pedig nemrégiben nyilvánította ki részvételi szándékát, hogy növelje a stratégiai kapacitásait és fejlessze önértékelési kultúráját.

az Országos Hallgatói Tanácsra vonatkozó szabályozást. Az Országos Hallgatói Tanács 2005 decemberében alakult meg, tervezik, hogy belépnek az Országos Hallgatói Önkormányzatok Európai Szövetségébe (ESIB). Az új szabályozás a felsőoktatási rendszer minden szintjére érvényes jogokat biztosít a hallgatóknak, melynek célja az, hogy növelje a hallgatói részvétel arányát. A YÖDEK a jövőben csatlakozni kíván a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózatához (ENQA).

Három másik török egyetem pedig az EUA Minőségi Kultúra Projektjének első fázisában (2002/2003) vett részt. A második szakaszban (2003/2004) további egy, a 2005-ös harmadikban pedig még két egyetem volt a projekt részese. TR

A YÖK 2005. szeptember 20-án fogadta el a felsőoktatási intézmények Hallgatói Tanácsaira és 297

Törökország Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

1981. október 4. (többször módosítva az elmúlt években)

The Higher Education Law No. 2547

2547 sayılı Yüksek Ögretim Kanunu

A felsőoktatásról szóló 2547. sz. törvény

1996. július 1. (módosítva 2003 augusztusában)

Regulations on Graduate Education

Lisansüstü Egitim ve Ogretim Yönetmeligi

A felsőoktatásra vonatkozó szabályozások

2005. szeptember 20.

Regulation for Academic Assessment and Quality Improvement at Higher Education Institutions

Yüksekögretim Kurumlarında Akademik Degerlendirme ve Kalite Geliştirme Yönetmeligi

A felsőoktatási intézmények értékelésére és minőségfejlesztésére vonatkozó szabályozás

2005. szeptember 20., módosítás: 2006. december 28.

Regulation for Student Councils of Higher Education Institutions and the National Student Council of Higher Education Institutions

Yüksekögretim Kurumları Ögrenci Konseyleri ve Yüksekögretim Kurumları Ulusal Ogrenci Konseyi Yönetmeligi

A felsőoktatási intézmények Hallgatói Tanácsaira és az Országos Hallgatói Tanácsra vonatkozó szabályozás

2006. december 28.

Regulation on the Establishment of Joint and Dual Degree Programmes with Foreign Higher Education Institutions

Yüksekögretim Kurumlarinin Yurtdisindaki Kapsama Dahil Yüksekögretim Kurumlariyla Ortak Egitim ve Ögretim Programlari Tesisi Hakkinda Yönetmelik

Külföldi felsőoktatási intézményekkel együttműködésben, közös és kettős okleveleket adó képzések alapítására vonatkozó szabályozás

Honlapok Felsőoktatási Tanács (YÖK): http://www.yok.gov.tr

TR

298

Egyesült Királyság – Anglia, Wales és Észak-Írország Az angliai, wales-i és észak-írországi felső-

nek a munkaerőpiacra, ám ha folytatják fel-

rom-négy évig tartanak, bár sok doktorandusz

oktatási intézmények független, önkormány-

sőfokú tanulmányaikat, azt az alapképzési fo-

részidős. Az intézmények maguk írják elő a

zattal rendelkező szervezetek, a királyi oklevél

kozat második vagy harmadik évében tehetik

képzés időtartamát, a Kutatási Tanács azonban

vagy parlamenti törvény hatalmazza fel őket,

meg. A második képzési ciklusban nem csupán

maximum négy évig finanszírozza a tanulmá-

hogy képzéseket indítsanak, okleveleket bo-

mesterfokú végzettségeket (olyan egy- vagy

nyokat. Minden doktorandusz hallgatói stá-

csássanak ki. Noha az oklevelek kibocsátásának

kétéves tanulmányok, amelyek elméleti és

tusszal rendelkezik.

jogát és az egyetem név használatát törvény

kutatási kurzusokból állnak), de egy sor rövi-

védi, maguk a felsőoktatási oklevelek és ké-

debb képzési idejű, ám alacsonyabb fokozatú

pesítések jogilag az ezeket kibocsátó felsőok-

képesítéseket is meg lehet szerezni.

tatási intézmények tulajdonában vannak. Az

A mesterfokú és doktori tanulmányokat folytató hallgatóknak lehetőségük nyílhat tanítani az intézményben, vagy asszisztensként részt

A doktori képzésbe belépő hallgatók általá-

venni a kutatásban és az oktatásban. Ilyenkor

ban mesterfokú oklevéllel rendelkeznek, de

vagy bért kapnak, és/vagy pedig mentesülnek

néhány esetben előfordulhat, hogy a különö-

a tandíj alól. A tanítási feladatok szemináriu-

sen jó eredményekkel és a megfelelő területen

mok és konzultációk tartására, és/vagy az

szerzett bachelor fokozatú oklevéllel rendel-

oktatók munkájának támogatására korláto-

Bár a felsőoktatási programok rendszere nincs

kező hallgató is megkezdheti a doktori tanul-

zódhatnak az első képzési ciklusban. Ezen

jogszabály által szabályozva, a hagyományos

mányait, a témavezető(k) beleegyezésével.

hallgatók számára gyakran nyílnak meg a szak-

háromciklusú képzés megfelel a Bolognai Fo-

Sokféle doktori képzés létezik: olyanok, ame-

mai továbblépés lehetőségei. A doktorandu-

lyamat alapkövetelményeinek, mivel általában

lyek a munkerőpiacra, és olyanok is, amelyek a

szok tájékoztatása az ilyen lehetőségekről a

a teljes idős tanulmányok az első ciklusban

tudományos életre készítik fel a hallgatókat.

Minőségbiztosítási Ügynökség (QAA) 2004-ben

három vagy négy év alatt elvégezhetők. Egyes

Utóbbiban a képzés kiterjed a felsőoktatási

kiadott A felsőoktatási intézmények minő-

szakmai képesítéseket, mint az orvosi, vagy a

intézményekben való tanításra is. Általános-

ségbiztosítása és az eljárás alapelvei című kiad-

fogász, hosszabb idő alatt lehet megszerezni.

ságban a kutatói képzésre vonatkozóan nin-

vány első részében szerepel. Egy, az Egyesült

Az első képzési ciklus során sokféle rövidebb

csenek előírások, ám a Kutatási Tanácsok

Királyság felsőoktatásával foglalkozó munka-

idő alatt megszerezhető végzettségre is szert

(amelyek finanszírozzák a posztgraduális kép-

csoport megvizsgálta, hogy a Kutatók Európai

lehet tenni, mint például a két éves felsőfokú

zést) előírhatják, hogy a doktoranduszoknak

Chartájának és a Kutatók Felvételi Eljárásának

szakképesítés (Foundation Diploma) vagy a fel-

egy éves kutatásmódszertani tanulmányokat

Magatartási Kódexének ellentmondanak-e a

sőoktatási oklevél (Diploma of Higher Education).

(Master of Research) kell folytatniuk. A teljes

hazai jogszabályok, irányelvek vagy a jó gya-

Az ilyen végzettséggel rendelkezők kiléphet-

idejű doktori tanulmányok alapesetben há-

korlatok. A vizsgálat végeztével bebizonyo-

autonómiából következően nem volt jogi típusú akadálya a Bologna reformok bevezetésének, a felsőoktatási szektor pozitívan reagált a Bolognai Folyamat fejlesztési törekvéseire.

UK-ENG/ WLS/NIR

299

Egyesült Királyság – Anglia, Wales és Észak-Írország

UK-ENG/ WLS/NIR

300

sodott, hogy az Egyesült Királyság az esetek többségében az európai chartának és kódexnek megfelelően jár el, és nincs jelentősebb akadálya az alkalmazásuknak.

sítési keretrendszer jelenleg nem adja meg a

zésben fokozatosan bevezették a Walesi Kre-

tanulmányokhoz rendelt minimális vagy tipi-

dit- és Képesítési Keretrendszert (CQFW) és a

kus kreditértékeket.

wales-i felsőoktatási intézmények többsége

Az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményei régóta nagy tapasztalattal rendelkeznek a hazai és nemzetközi együttműködésben indított, közös vagy kettős oklevelekhez vezető képzésekben. Az ilyen típusú képzéseknek nincsenek törvényi akadályai, ha az együttműködésben részt vevő intézmények megfelelő szabályzattal rendelkeznek. A QAA Eljárási Szabályzatának második részében található a közös és kettős diplomákra vonatkozó információ.

széles körben elterjedt gyakorlat kreditrend-

Külön törvény nem rendelkezik ugyan a képesítési fokozatokról, de a felsőoktatási végzettségek általános leírása és a nomenklatúrára vonatkozó ajánlások megtalálhatók a 2001. januárjában, a QAA által kiadott, és 2003 szeptemberétől bevezetett Felsőoktatási Képesítési Keretrendszerben (Anglia, Wales és ÉszakÍrország esetére). Ezek a leírások és irányelvek segítséget nyújtanak abban, hogy az intézmények konzisztensen kezdjenek el alkalmazni olyan képesítési elnevezéseket, amelyek egyértelmű információval szolgálnak a tanulmányok szintjéről, természetéről és tárgyáról. A képe-

szerek között, mindegyik a tanulási eredmé-

Angliában, Walesben és Észak-Írországban szert alkalmazni, ám az intézmények saját belátásán múlik az, hogy használnak-e, és az, hogy melyiket. A legtöbb Socrates/Erasmus programban részt vevő intézmény 1989 óta az ECTS-t alkalmazza kreditátvitelre. Más rendszert használnak azonban a tantervek és az oktatás kivitelezése során és az egyesi hallgatói eredmények rögzítésére, a hallgatói előrehaladás ösztönzésére az intézményeken belül és kívül. Noha vannak különbségek a kreditrendnyeken és a feltételezett hallgatói munkaterhelésen alapul. Az első képzési ciklusban az a

továbbra is ennek megvalósításán munkálkodik. Angliában számos „kredit konzorcium” (intézmények önkéntes csoportja) működött együtt sok éven keresztül kredit alapú rendszerek kialakítása érdekében. Nemrégiben közmegegyezés alakult ki a kredit megszerzésének és értékének (kredittarifa) alapjaiban. 2005-ben a Hallgatói Eredmények Mérését és Rögzitését Vizsgáló Csoport (elnöke Prof. R. Burgess) az összes érintett féllel konzultált egy nemzeti kreditmegállapodásról, és konszenzust ért el rugalmas irányelvek megfogalmazásával. 2006 novemberében a Csoport kiadta az angol kreditmegállapodást, amely kompatibilis lett az ECTS-szel.

gyakorlat alakult ki, hogy egy évnyi teljes idejű

Az 1997-es Dearing Jelentés (Felsőoktatási Ér-

tanulmányok 120 egyesült királyságbeli kre-

tékelések Nemzeti Bizottsága) ajánlásait követ-

ditet érnek, a második képzési ciklusban pedig

ve Anglia, Wales és Észak-Írország elkötelezte

180-at, mivel több hétből áll a tanév. Mindez

magát a Hallgatói Előrehaladás Nyilvántartá-

60 és 90 ECTS-nek felel meg az Európai

sának továbbfejlesztésében. A nyilvántartásnak

Felsőoktatási Térség Képesítési Keretrendsze-

két alapeleme van, egyfelől nagyrészt megfe-

rének javaslatai és ajánlásai szerint. Walesben

lel az oklevélmelléklet követelményeknek, más-

egy nemzeti kreditátviteli és kreditakkumu-

részt pedig a hallgató személyes előremene-

lációs rendszert alakítottak ki. 2003 óta minden

telét írja le. A felsőoktatási intézmények foko-

16 évnél idősebbek számára indított kép-

zatosan vezetik be az oklevélmellékletet,

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

Egyesült Királyság

2006/07

Source: Eurydice.

UK

301

Egyesült Királyság – Anglia, Wales és Észak-Írország néhányuk automatikusan angolul és térítésmentesen is kiállítja azt hallgatóinak. Walesben néhány intézmény walesi nyelven is kiadja az oklevélmellékletet. Mivel a hagyományos felsőoktatási képzési rendszer megfelel a Bologna-típusú rendszer alapkövetelményeinek, nem felsőoktatáspolitikai cél különösebben bátorítani, vagy elősegíteni az átalakulást. Az ECTS kapcsán már említett Hallgatói Eredmények Mérését és Rögzitését Vizsgáló Csoport az Egyesült Királyság Felsőoktatási Európa Egységével (egy olyan kezdeményezés, amely az Egyesült Királyság felsőoktatási szektorának közelebb vitelét célozza az EU és a Bolognai Folyamat szakpolitikaformáló fórumaihoz) együttműködve gondoskodik arról, hogy az egyesült királyságbeli reformlépések megfeleljenek az ECTS-nek és más nemzetközi átláthatóságot célzó eszközöknek, mint például az oklevélmelléklet. Utóbbi alkalmazását az Egység és a Kormány is ösztönzi, támogatja, továbbá az Egyesült Királyság Országos Elismertethetőségi Információs Központ (az Egyesült Királyság NARIC szervezete, az Európai ENIC/NARIC hálózat tagja) is, amely konferenciákkal és más, az Egyesült Királyság Socrates-Erasmus Tanácsával

UK-ENG/ WLS/NIR

és az Európa Egységgel közösen szervezett 302

eseményekkel népszerűsíti is. A Bolognai Folyamatot az Egyesült Királyság 14 Bologna Tanácsadója is segíti. A Dearing Jelentés által javasoltakat követve a minőség fenntartásának és követelményeinek átfogó rendszerét alakították ki a felsőoktatási intézmények. A külső minőségbiztosítási folyamatok jelenleg az intézményigazgatásra fókuszálnak, hiszen a felsőoktatási intézmények erőteljes belső minőségbiztosítási mechanizmusokkal rendelkeznek, amelyek alkalmasak arra, hogy megfelelően tájékoztassák a közvéleményt a képzési programok minőségéről és normáiról. A Minőségbiztosítási Ügynökség (QAA) 1997-ben azért alakult, hogy az Egyesült Királyság felsőoktatása számára integrált minőségbiztosítási szolgáltatást nyújtson. Az Ügynökség független testület, a felsőoktatási intézmények hozzájárulásaiból és a négy felsőoktatási pénzügyi tanáccsal kötött szerződéseken keresztül finanszírozza magát. Az Ügynökség feladata, hogy megvédje a köz érdekeit azzal, hogy meghatározza a felsőoktatási képesítések normáit és folyamatosan ösztönzi a felsőoktatási minőségirányítás fejlesztését. Teszi ezt azzal, hogy ellenőrzi a minőséget és az alapelveket, valamint olyan külső minőségi

referencia pontokat tesz közzé, amelyek segítenek az intézményeknek világos és határozott szabályozást meghatározniuk. Ilyen külső referencia pontok például: a felsőoktatási képesítések keretrendszere, szakterületi összehasonlító mértékek és a tíz részből álló Minőségbiztosítási Eljárási Szabályzat. A QAA vizsgálatai és auditjai bizonyításra alapozott eljárások révén az intézmények által készített anyagokat és az önértékelési dokumentumokat használják fel. A QAA szakértői eljárásainak feddhetetlensége és következetessége nagyrészt a jól képzett bírálók részvételén múlik. Ezért a QAA meghatározza a bírálók jellemzőit, milyen tulajdonságokkal és tapasztalatokkal kell rendelkezniük, és a bírálók kiválasztása során kínosan ügyel a nem, a földrajzi elhelyezkedés, a szakterület és az etnikum egyensúlyára. Az Ügynökség nem fektet különös hangsúlyt külföldi bírálók kiválasztására, bár az intézményi infrastruktúra néhány részének bírálatába vont már be nemzetközi szaktekintélyeket, ahogyan indított külföldi résztvevők számára auditor képzéseket is 2007 februárjában. Minden QAA által végzett bírálat eredményeit jelentésekben teszik közzé, amelyek mind papír alapon, mind pedig elektronikusan az

Egyesült Királyság – Anglia, Wales és Észak-Írország Ügynökség honlapján elérhetők, akárcsak az eljárásokkal és az alapelvekkel kapcsolatos dokumentumok is. Az Ügynökségnek nincs joga intézményeket bezárni, képzéseket megszüntetni, vagy a finanszírozást visszavonni, viszont megteheti, hogy a bírálatában „bizonytalan” minősítést ad, s az intézménynek ezután egy éve van, hogy a kialakult szituációt minőségfejlesztéssel, vagy a szolgáltatás megszüntetésével orvosolja. Ha ez nem történne meg, a megfelelő Finanszírozási Tanács saját jogkörében intézkedik. A QAA Igazgatótanácsának tagja egy hallgatói megfigyelő, akinek tanácsadási joga van a bíráló bizottságok tagjainak kiválasztásánál. A hallgatók egyébként aktív szerepet játszanak a bírálati folyamatokban, külön írásos jelentést készítenek az auditáló/ bíráló csoportok számára, valamint hallgatókat keresnek fel a helyszíni látogatások során. A QAA 2006-os audit Kézikönyve lefekteti az eljárás szabályait, meghatározza az auditorok és a hallgatók szerepét, és ebben külön irányelveket dolgoztak ki a hallgatók részére. Az Ügynökség külön alkalmazottja foglalkozik a hallgatói ügyekkel, együttműködik az Országos Posztgraduális Bizottsággal, és a Hallgatók és az Egyetemek Országos Uniójával a Quality Takes Time (A minőséghez idő kell) képzési,

minőségbiztosítási projekt keretében. Az ilyen közvetlen kapcsolaton túl a hallgatók részesei értelemszerűen az Országos Hallgatói Felmérésnek (NSS) is, ami a felsőoktatási minőségbiztosítási rendszer lényeges eleme. Az NSS-t a felsőoktatást finanszírozó testületek rendelték meg, hogy részletesebb nyilvános adatokkal rendelkezzen az oktatás minőségéről. A teljes körű felmérés 2005-ben indult Anglia, Wales, Észak-Írország közfinanszírozású felsőoktatási intézményeiben. 2006-ban megismételték, és ezentúl rendszeresen elvégzik. Az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményeiben már évtizedek óta gyakorlat a belső minőségi mechanizmusok és a külső vizsgaellenőrzési rendszerek alkalmazása. A felsőoktatási intézményekre vonatkozóan nincs akkreditációs rendszer, noha az oklevelek kibocsátását és az egyetem cím alkalmazását a Kormány szabályozza. Azok az intézmények, amelyek nem rendelkeznek oklevél kibocsátási joggal (mint a továbbképző főiskolák vagy néhány főiskola) is indíthatnak képzéseket, de okleveleiket olyan intézményeknek kell érvényesíteniük, amelyek bírnak az előző joggal (főként egyetemek vagy egyetemi főiskolai karok). Léteznek viszont olyan szakmákhoz kötődő törvényi és szabályozó testületek, ame-

lyek speciális követelményeknek megfelelően akkreditálnak felsőoktatási képzéseket és/vagy akár egyéneket is. Az Oktatási és Szakképzési Főosztály Angliában elkötelezett a felsőoktatás további bővítése mellett, azzal a céllal, hogy a lakosság fele 30 éves koráig kezdje meg a felsőoktatási tanulmányokat. A Walesi Országgyűlés Kormányának pedig az a fő célja, hogy a walesi lakhellyel rendelkező hallgatók walesi felsőoktatási intézményekben tanuljanak. A felsőoktatás expanziójának mértéke olyan új képesítésekkel valósítható meg például, mint a felsőfokú szakképesítés (foundation degree), vagy a rövid első ciklusú szakképesítés, amelyek elvégzésével lehetőség nyílik az alapképzésbe tovább menni. A QAA teljes jogú tagja a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózatának (ENQA) 2000-es alapítása óta, a 2008/2009-es tanévben pedig az ENQA közreműködésével fog átesni külső értékelésen. Az Ügynökség az ENQA számos projektjében részt vett, mint a Transznacionális Európai Értékelési Projekt (TEEP) és a Minőség Konvergencia Tanulmányok (QCS), továbbá tagja a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szervezetek Nemzetközi Hálózatának (INQAAHE) is. Megfigyelő státusszal rendelkezik az Ázsiai –

UK-ENG/ WLS/NIR

303

Egyesült Királyság – Anglia, Wales és Észak-Írország Csendes-óceáni Minőségbiztosítási Hálózatban. Számos kétoldalú együttműködéssel rendelkezik szerte Európában és a világban. Aktívan részt vesz az OECD és az UNESCO felsőoktatási tevékenységében. A QAA Eljárási Szabályzatának 2. része foglalkozik az Egyesült Királyságból eredő, de a partnerintézmények által más országokban igénybe vett és a QAA által

elvégzett tengerentúli transznacionális szolgáltatásokkal és a jelentéseik publikálásával. A QAA számos külső országos értékelésnek volt már a tárgya, a Felsőoktatási Rendszeres Értékelések Csoportja (HERRG) követelményeinek is megfelelt.

Jogi és / vagy hivatalos referenciák

UK-ENG/ WLS/NIR

304

Dátum

Angol kifejezés

Magyar kifejezés

1997. július

Dearing Report. National Committee of Inquiry into Higher Education. Higher Education in the Learning Society.

Dearing Jelentés. Felsőoktatási Értékelések Nemzeti Bizottsága. A felsőoktatás szerepe az egész életen át tanuló társadalomban.

2004. szeptember

Quality Assurance Agency (QAA). Code of Practice for the Assurance of Academic Quality and Standards in Higher Education: Section 1 (Postgraduate Research Programmes)

Minőségbiztosítási Ügynökség (QAA). A felsőoktatási intézmények minőségbiztosítása és az eljárás alapelvei: 1. rész (Posztgraduális kutatási programok)

2004. szeptember

Quality Assurance Agency (QAA). Code of Practice for the Assurance of Academic Quality and Standards in Higher Education: Section 2: Collaborative Provision, and Flexible and Distributed Learning (including e-learning)

Minőségbiztosítási Ügynökség (QAA). A felsőoktatási intézmények minőségbiztosítása és az eljárás alapelvei: 2. rész: Kiegészítő rendelkezések, rugalmas és elosztott tanulási formák (az e-learning-et is beleértve)

Egyesült Királyság – Anglia, Wales és Észak-Írország Honlapok Bologna Titkárság: www.dfes.gov.uk/bologna/ Angliai Felsőoktatási Finanszírozási Tanács (HEFCE): www.hefce.ac.uk/ Az Egyesült Királyság NARIC szervezetének oklevélmelléklettel kapcsolatos honlapja : www.uknec.org.uk/index.asp?page=90 Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökség (QAA): www.qaa.ac.uk/ Wales-i Felsőoktatási Finanszírozási Tanács (HEFCW): www.hefcw.ac.uk/ Foglalkoztatási és Tanulási Osztály (Észak-Írországban) felsőoktatással kapcsolatos honlapjai: www.delni.gov.uk/index/further-and-higher-education/ higher-education.htm/ Egyetemek az Egyesült Királyságban: www.universitiesuk.ac.uk/ Az Egyesült Királyság Felsőoktatási Európa Egysége: www.europeunit.ac.uk/home/ Oktatási és Szakképzési Osztály felsőoktatási kapuja: www.dfes.gov.uk/hegateway/ Oktatási és Szakképzési Osztály felsőoktatási képesítésekkel kapcsolatos honlapja: http://www.dfes.gov.uk/recognisedukdegrees/ A Wales-i Országgyűlés Kormányának továbbtanulási és felsőoktatási honlapja: http://new.wales.gov.uk/topics/educationandskills/policy_strategy_ and_planning/further_and_higher_education/?lang=en UCAS: www.ucas.com/ Wales-i Kredit- és Képesítési Keretrendszer (CQFW): www.elwa.org.uk/ElwaWeb/elwa.aspx?pageid=1612 Az Oktatás Minőségi Információi: www2.tqi.ac.uk/sites/tqi/home/index.cfm Országos Hallgatói Felmérés: www.hefce.ac.uk/learning/nss/

UK-ENG/ WLS/NIR

305

Egyesült Királyság – Skócia A Bolognai Folyamattal kapcsolatos megálla-

oklevéllel rendelkeznek, de előfordulhat né-

teljes idejű képzés általában 3–4 évig tart, míg

po-dásokat a 2001-ben elfogadott és 2003-ban

hány esetben, hogy jó eredményekkel és

a gyakoribb részidejű képzés időtartama 4–6

befejezett Skót Felsőoktatási Keretrendszer és

alapfokozatú Honours, a megfelelő tudomány-

évre is elnyúlhat.

a 2001-ben elfogadott Skót Kredit és Képesítési

területen szerzett oklevéllel rendelkező hall-

Keretrendszer (SCQF) szabályozza. Ezek vonat-

gatók is folytathatnak doktori fokozathoz

koznak tehát többek között a képzési rend-

vezető tanulmányokat a témavezető(k) bele-

szerre, az ECTS-re, az oklevélmellékletre, és a

egyezésével. A doktori fokozat megszerzésének

felsőoktatási minőségbiztosításra.

feltételei tudományterületenként, intézmé-

A közös és többes oklevelekhez vezető kép-

nyenként, fokozattípusonként változnak, ám

zéseknek nincs kizárólagos modellje. A képzé-

minden esetben bizonyítékkal kell szolgálniuk

sekről egyénileg állapodnak meg a partnerin-

a doktoranduszoknak, hogy jelentős és önálló

tézmények.

tudományos hozzájárulást végeztek.

Skócia 2001-ben vezette be Nemzeti Képesí-

fokozatot 4 évnyi tanulmányok (480 nemzeti

A doktori képzések struktúrája hasonló az

tési Keretrendszerét (a Skót Kredit és Képesí-

kredit vagy 240 ECTS) végén, míg a legtöbb

Egyesült Királyságban máshol indított doktori

tési Keretrendszert).

posztgraduális mesterfokozatot egy naptári év

képzésekéhez. Négyféle doktori fokozat létezik:

alatt (180 nemzeti kredit, amely jelenleg nem

a tradicionális kutatásközpontú PhD vagy D.Phil.;

feleltethető meg ECTS-nek) lehet megszerezni.

a jelentős mértékben szervezett keretek között

Ezen általános megállapítások alól van néhány

folyó, jelenleg néhány professzionális képzési

kivétel a szakmai képesítések esetében.

területeken (mérnöki, üzleti és oktatási) meg-

A képzések hagyományos rendszere is három fő cikluson alapult, minden felsőoktatási intézmény minden tudományágában ez volt érvényben. A hagyományos Honours bachelor

Lehetőség van arra, hogy az ISCED 5B szintű képzésekben szerzett krediteket átvihessék a hallgatók az alapképzésre.

UK-SCT

306

szerezhető doktorátusok; a saját szakmájuk gyakorlatát kutatni kívánóknak szóló profeszszionális doktorátusok; illetve az olyan doktori fokozatok, amelyeket kiemelkedő minőségű,

A dokotranduszok rendelkezhetnek hallgatói és kezdő kutatói státusszal is, noha nem számítanak munkavállalónak.

Az SCQF-et minden felsőoktatási intézmény minden képzésében alkalmazzák, meghatározza a programokat és képesítéseket, a képesítési leírások, kreditpontok és kreditdszintek révén. Az SCQF 2001 óta kompatibilis az ECTSszel (2SCQF 1 ECTS-t ér). Az ECTS-t európai szinten kreditátvitelre, az SCQF-et és az ECTS-t kreditakkumulációra is alkalmazzák.

A fent már említett Skót Felsőoktatási Keret-

korábban publikált disszertáció megírásáért és

A felsőoktatási vitákat és megállapodásokat

rendszer és az SCQF mellett a doktori képzé-

megvédésért adnak ki. A doktori tanulmányok

követően majdnem minden intézmény alkal-

sek is követik a QAA 2004-ben elfogadott

lehetnek elméleti jellegűek és egyéni kuta-

mazni kezdte az európai hivatalos modellnek

Eljárási Szabályzatát. Alapesetben a doktori ta-

táson is alapulhatnak. Az elméleti rész meg-

megfelelő oklevélmellékletet, noha a külalak-

nulmányokba kezdő hallgatók mesterfokozatú

előzheti, de követheti is a kutatási részt. A

juk nem egyezik, hiszen mindenki saját for-

Egyesült Királyság – Skócia mában bocsátja ki. 2007-ig az eddig nem résztvevő intézmények is csatlakoznak ehhez a gyakorlathoz. Az oklevélmellékletet automatikusan, térítésmentesen és angolul állítják ki. A melléklet tartalmazza a skót QAA és a skót felsőoktatási szektor által kidolgozott leírását is a nemzeti felsőoktatási rendszernek. A háromciklusú képzési rendszer teljes egészében megvalósult, így nincs szükség különösebb ösztönző vagy ellenőrző intézkedésekre. A fejlesztés-orientált intézményi felülvizsgálatok (ELIR, a minőségbiztosítási folyamat része) azonban rendszeresen ellenőrzik, hogy a programok/képesítések vajon összhangban állnak-e a skóciai felsőoktatási Keretrendszerrel. Az ECTS és az oklevélmelléklet teljes megvalósításával kapcsolatban sincs szükség különösebb ösztönző vagy ellenőrző intézkedésekre, bár a Bolognai Folyamattal kapcsolatos eredményeket általánosságban vizsgálja a Skót Bologna Érdekeltségi Csoport, amelynek tagjai között van a Skót Kormány, a Skót Egyetemek képviselője, a Skót QAA, a Skót Országos Hallgatói Unió (NUS-Skócia) és a Skót Felsőoktatási Finanszírozási Tanács jogutódjának képviselői.

Ami a külső minőségértékelést illeti, a Skót Továbbtanulási és Felsőoktatási Finanszírozási Tanács (SFC) jogszabályban rögzített felelőssége a közpénzekből fenntartott intézmények minőségének vizsgálata. Az SFC a Minőségbiztosítási Ügynökségen (QAA) keresztül látja el ezt a feladatát.

minden aktív hallgatói szövetség számára,

A Minőségbiztosítási Ügynökség (QAA) hatásköre az egész Egyesült Királyságra kiterjed, külön irodával rendelkezik Skóciában. 1992-ben alapított független testület, amely biztosítja a közbizalmat a felsőoktatási intézmények minősége és normái iránt azzal, hogy ösztönzi azok minőségirányításának állandó fejlesztését. A skóciai QAA az SFC-vel és a skót felsőoktatással közösen dolgozta ki a saját minőségbiztosítási és minőségfejlesztési alapelveit, amelyeket együtt Minőségfejlesztési Keretrendszerként ismerünk. A következő főbb elemek szerint működik:

vékenységébe. A skóciai QAA Irányító

és jelenleg a hallgatók 76 százalékát képviseli a választott képviselőkön keresztül) irányítja a nemzeti fejlesztési szolgáltatást, a Sparqs-t, amelyet az SCF finanszíroz, és támogatja a hallgatók bevonását és részvételét intézményük minőségfejlesztési teTestületében hallgatók is részt vesznek. Továbbá minden külső felülvizsgálatot végző csoportban kell lennie egy hallgatói képviselőnek is. A Sparqs képzést és támogatást nyújt az intézményi önértékelésben és a minőségbiztosítási

folyamatokban

részt

vevő hallgatók számára. Ÿ A QAA ösztönöz egy sor, az egész felsőoktatási szektort érintő fejlesztő tevékenységet, amelyek együttes munkával segítik elő a szolgáltatások minőségének és normáinak fejlesztését.

Ÿ A  felsőoktatási intézmények tantárgyi szinten belső felülvizsgálatot végeznek.

Ÿ Minden felsőoktatási intézmény az SFC

Ÿ N  égyévente a QAA külső intézményi szakértői vizsgálatot végez, amely önértékelésen és helyszíni látogatásokon alapul.

ra a szolgáltatásai minőségéről és alapelvei-

Ÿ A  Skót Országos Hallgatói Unió (egy autonóm hallgatói testület, amely nyitott

A felsőoktatási minőségbiztosítási megállapo-

iránymutatásai alapján hozza nyilvánosságről szóló információkat a Felsőoktatási és Kutatási Lehetőségek honlapján UK-SCT

dások kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a 307

Egyesült Királyság – Skócia hallgatói részvételnek a felülvizsgálati folya-

A felsőoktatási intézmények tantárgyi szintű

A fenti megállapodások mellett sok Tovább-

matokban. A hallgatók képviselőit teljes mér-

önértékelését az SFC útmutatásai alapján

képző Iskola biztosít rövid idejű felsőoktatási

tékben bevonják a hallgatói tanulmányi ta-

végzik. A felsőoktatási intézmények függetle-

képzéseket, amelyeknek a minőségét Őfelsége

pasztalatokra fókuszáló értékelési folyamatok

nek és önkormányzattal rendelkeznek. Az ok-

Oktatási Felügyelete (HMIE) biztosítja. Műkö-

megtervezésébe.

levelek és képesítések kiadásának joga az övék,

désüket vizsgálja továbbá a Skót Képesítési

nem pedig az államé. Míg az intézmények

Hatóság is, amely minden ilyen intézményt és

meghatározzák, hogy milyen okleveles progra-

az általuk indított képzést köteles felügyelni.

mokat kínálnak, addig a Kormány az okleve-

Néhány hasonló iskola okleveles képzéseket is

leket kiadó, illetve az egyéb elismert intéz-

indít egy oklevél kibocsátási joggal rendelkező

A felülvizsgálatok középpontjában az áll, hogy képes-e az intézmény biztosítani a saját működésének minőségét. Az újonnan alapított és a vizsgálatokon elbukott intézmények képzé-

UK-SCT

308

ményeket tartja számon. Az intézményeknek

partnerintézménnyel közösen.

seinek szigorúbb külső bírálaton kell átesniük,

szigorú kritériumoknak kell megfelelniük ah-

A QAA teljes jogú tagja 2000 óta a Felsőoktatási

amíg belső rendszereik nem lesznek elég ma-

hoz, hogy okleveleket bocsáthassanak ki. A ké-

Minőségbiztosítás Európai Hálózatának (ENQA).

gabiztosak. A felsőoktatási intézmények figye-

pesítési normákat és a hallgatói tanulási

2010 előtt az ENQA tagságból kifolyólag a

lembe veszik a belső működésük tervezésénél

tapasztalat minőségét sokféle eljárás biztosítja,

szervezet át fog esni egy külső értékelésen.

a QAA országos eljárási szabályzatát és az or-

a külső vizsgabiztosok alkalmazása is egyike

Más nemzetközi együttműködésnek nem tagja.

szágos tantárgyi szintű referencia indexeket is.

ezeknek.

Egyesült Királyság – Skócia Jogi és / vagy hivatalos referenciák Dátum

Angol kifejezés

Magyar kifejezés

1966

Acts on Universities

Az egyetemekre vonatkozó törvények

1992

Acts on Higher Education Institutions

A felsőoktatási intézményekre vonatkozó törvények

2001 és 2003

Scottish Higher Education Framework

Skót Felsőoktatási Keretrendszer

2001

Scottish Credit and Qualifications Framework

Skót Kredit és Képesítési Keretrendszer

2004. szeptember

Code of practice for the assurance of academic quality and standards in higher education (regulations underpinning doctoral level study)

A felsőoktatási intézmények minőségbiztosítása és az eljárás alapelvei (a doktori képzés megalapozására vonatkozó szabályozás)

2005

Further and Higher Education (Scotland) Act (merged the Scottish Further and Higher Education Funding Councils)

Továbbképzési és felsőoktatási törvény (Skócia) (a Skót Továbbképzési és Felsőoktatási Finanszírozási Tanácsok egyesítéséről)

Honlapok Vonatkozó jogszabályok: http://www.hmso.gov.uk/acts.htm Skót Továbbképzési és Felsőoktatási Finanszírozási Tanács: http://www.sfc.ac.uk/ Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökség (QAA): http://www.qaa.ac.uk Skót Kredit és Képesítési Keretrendszer: http://www.scqf.org.uk Skóciai Egyetemek (US): http://www.universities-scotland.ac.uk Főiskolákkal és egyetemekkel kapcsolatos információk: http://www.hero.ac.uk/uk/home/index.cfm További információk az országos hallgatókat támogató szolgáltatások minőségbiztosítási szerepéről: http://www.sparqs.org.uk

UK-SCT

309

vatikán Ahhoz, hogy megérthessük a Szentszék által fenntartott felsőoktatási szervezetet, különbséget kell tudnunk tenni a Katolikus Egyetemek és a Katolikus Egyházi Felsőoktatási Intézmények között. A katolikus egyház nevében működő, a kompetens egyházi testület által hivatalosan elismert felsőoktatási intézmények minden fajtáját Katolikus Egyetemnek nevezzük, amelyeket a Ex corde Ecclesiae kezdetű apostoli rendelkezés szabályoz. Ezek az intézmények (kb. 1 300 szerte a világon) a nemzeti felsőoktatási rendszereken belül működnek az adott ország jogszabályainak megfelelően. Az egyházi felsőoktatási intézmények viszont a Vatikán nemzeti felsőoktatási rendszerét adják. Ezek az intézmények elsősorban a kereszténységgel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Fő feladatuk, hogy hallgatóikat felkészítsék a papi szolgálatra, illetve más olyan magasan képzett hivatásokra, amelyek az egyházban és a társadalomban szükségesek. Az 1979-ben kibocsátott Sapientia christiana kezdetű apostoli rendelkezés adja ezen intézmények működésének törvényi keretét. Minden (azonos feltételekkel rendelkező) egyházi felsőoktatási VA

intézménynek joga van egymással egyenér310

tékű fokozatot adományozni a Szentszék joghatósága alatt. A 181 autonóm és 191 tag-, összevont vagy társult európai egyházi felsőoktatási intézmény két kivételtől eltekintve a Vatikánon kívül található. Ezért a Szentszéket egy nemzetek feletti felsőoktatási szolgáltatónak tekinthetjük. Néhány országban (például Ausztriában, Németországban és Lengyelországban) az egyházi felsőoktatási intézmények a helyi rendszerbe integrálódtak, sőt olykor részei egy-egy állami vagy magán intézménynek. A Szentszék és más országok együttműködése ezért létfontosságú, külön nemzetközi szerződésben (konkordátumokban) állapodnak meg erről. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy nem mindig volt könnyű ilyen kettős körülmények között bevezetni a Bolognai Folyamatot. Így tulajdonképpen a reformfolyamat egyik gyakorlati próbájának is tekinthetjük ezt a szituációt, amely segíthet az „ideális Bolognai Folyamat” illúzióját elkerülni, és értékes információkat nyújthat a megvalósítás problémáinak gyökereiről. A háromciklusú képzési rendszert már minden programon belül előírta a Sapientia christiana kezdetű apostoli rendelkezés, tehát már a Bolognai Folyamatot megelőzően léte-

zett. A fenti törvény bevezetése óta csak a felsőoktatási felvételhez szükséges követelményeknek megfelelő hallgatók iratkozhatnak be a felsőoktatási intézményekbe. A beiratkozás tanulmányi végzettségre vonatkozó követelményei nem különböznek attól, amit az adott ország világi egyetemei támasztanak a jelentkezőkkel szemben. Senki nem vehető fel a második vagy harmadik képzési ciklusba, hacsak nem rendelkezik az előző ciklusnak megfelelő oklevéllel. A következő fokozatokat lehet megszerezni: Baccalaureate (alapfok), Licentiate (mesterfok) és Doctorate (doktorátus). A fokozatok megnevezése különböző lehet attól függően, hogy melyik egyházi kar adta ki, illetve mi az egyetemi gyakorlat az adott térségben. Ugyanakkor minden esetben megfeleltethetők a fenti három hivatalos megnevezésnek, hogy ne bontsák meg egy-egy földrajzi egység egyházi intézményeinek egységes gyakorlatát. A fokozatok mellett különböző speciális minősítések is szerepelhetnek. Az elmúlt három évben merültek fel problémák azzal kapcsolatban, hogy a más-más országban működő egyházi felsőoktatási intézmények különbözőképpen tértek át a háromciklusú képzési rendszerre. A Szentszék eközben min-

A FELSŐOKTATÁS SZERKEZETE

vatikán

2006/07

Source: Eurydice.

VA

311

vatikán den erejével igyekszik fenntartani a fokozatok

készül el, és nyilvánosan kell megvédeni. A dok-

szerkezetének alapvető egységét. Néhány eset-

tori fokozat birtokában lehet az egyházi intéz-

ben a Bolognai Folyamat átláthatatlanabbá

ményekben tanítani.

tette a fokozatok összehasonlíthatóságát, mint előtte volt. Ezek a problémák azonban megoldhatók, amikor mind az adott ország, mind pedig a Vatikán megalkotja a Nemzeti Képesítési Keretrendszer végső változatát.

gatók és meg kell írniuk a disszertációjukat is. A teológiai képzés idejének relatív rövidsége (minimum 1 év) abból ered, hogy az első és a második ciklus tanulmányi ideje hosszú (össze-

lógiai, kánonjogi és filozófiai szakokra a

sen hét év), felépítése pedig a doktori tanterv

Sapientia christiana kezdetű apostoli rendelke-

jónéhány elemét tartalmazza. Néhány ország-

zés speciális előírásait kell alkalmazni, mivel

ban (például Ausztriában és Németországban)

ezeknek lényegüknél fogva kiemelkedő fon-

a második ciklus több alkotóeleme megtalál-

tosságot tulajdonít a Szentszék. A teológia

ható az első ciklus képzésében, így a Bacca-

szakot 5+2+ legalább 1 év alatt lehet abszol-

laureate fokozat megszerzése után rögtön

válni, míg a kánonjogi szakot, ahol a legtöbb

lehet doktori képzésre jelentkezni. Ebben az

esetben kötelezően más területeken is kell

esetben a meg nem szerzett mesterfokozatot

előzetes felsőfokú tanulmányokat folytatni,

a harmadik ciklus elején lehet abszolválni.

szakon az alapképzésre vonatkozó törvényi szabályozást éppen most vezették be, a képzés két vagy három évig tarthat. A Sapientia christiana kezdetű apostoli rendelkezés ér-

312

tudományos képzésben vesznek részt a hall-

A három ciklus időtartama 3+2+3 év. A teo-

(legalább) 1+3+ legalább 1 év alatt. A filozófia

VA

A teológia doktori program képzési ideje alatt

A kánonjogi doktori program minimum egy éves, amely idő alatt a hallgató teljesíti a szükséges tudományos kutatásokat, és megírja a disszertációját.

telmében a hármadik ciklusú tanulmányokban

A filozófia doktori program képzési ideje alap-

a tudományos érettség szerezhető meg, főként

esetben minimum két év, de változhat a

olyan írásos munkában kifejezve, amely való-

kutatási témától függően. A képzés végén

ban előmozdítja a tudomány művelését. A dok-

doktori disszertáció formájában kell a dokto-

tori disszertáció egy professzor irányítása alatt

randusznak bizonyítania filozófiai érettségét. A

doktori képzések elsősorban egyéni kutatói munkán alapulnak, de azt megelőzően, vagy vele párhuzamosan társulhat hozzájuk elméleti képzés is. A Szentszék felsőoktatási intézményeiben megszerezhető oklevelek legalábbis potenciálisan közös vagy néhány esetben kettős okleveleknek tekinthetők. Egyes fokozatok megszerzéséhez ténylegesen két vagy több helyen, intézményben kell kötelezően tanulmányokat folytatni. A közös oklevelek megszerzésének más lehetőségeit jelenleg vizsgálják. Az intézmények munkacsoportjai és nagyobb konzultatív testületei, a különböző érintett csoportok és szakértők nemrégiben kezdték el megvizsgálni a Vatikáni Képesítési Keretrendszer bevezetésének lehetőségét, lehetőleg 2010 előtt. Az ECTS alkalmazásáról szóló döntést a Bolognai Folyamathoz való csatlakozással egyidőben hozták meg. A rendszert 2004-ben fokozatosan kezdték el bevezetni. A Szentszék, mint határokon átívelő intézményfenntartó, a kreditrendszert körlevélben vezette be. Az átállásnál figyelembe vették más országok jó példáit is, illetve mintaprojekteknek tekintették az egyes országok ECTS bevezetésével kap-

vatikán csolatos törvényi normákat. Az ECTS-t eddig

2005-ben kezdődött el az az előkészítő munka,

kenység kezdetekor; az elindított szakok vizs-

kreditátszámítási rendszerként vezették be, kre-

amely egy független, a külső minőségbiz-

gálatánál, illetve bármilyen változás során.

ditakkumulációs használata még vita alatt áll.

tosításért felelős vatikáni ügynökség 2007-es

Szintén meg kell vizsgálnia a főállású kutatók

felállítását célozza. A tervezett ügynökség meg-

és oktatók szakmai képesítését, valamint a

felelne az ENQA kritériumainak és Európa más

belső minőségbiztosítási értékelési folyama-

ügynökségeivel is együttműködne. A szervezet

tokat.

Az oklevélmelléklet alkalmazásáról szóló döntést 2004-ben hozták meg szintén a Bolognai Folyamathoz való csatlakozás apropóján. Törvényileg szabályozták, hogy minden intézmény összes képzésében alkalmazni lehet. Az oklevélmelléklet nyelve angol és az a nyelv, ame-

megalapításáig azonban az a kérdés került a viták középpontjába, hogy egy ilyen nemzeti ügynökség miként lesz képes működni az eltérő intézményi kultúrával, jogszabályi hát-

A Katolikus Oktatási Intézmények Kongregációjának hozzájárulása előtt a felsőoktatási intézményeknek a Sapientia christiana kezdetű apostoli rendelkezésben meghatározott alap-

lyen a hallgató a tanulmányokat folytatta. A

térrel rendelkező különböző európai régiók-

2005-ös III. körlevél értelmében térítésmen-

ban. Ezért a 2006/2007-es tanévben Európa

tesen kell minden intézményben kiállítani a

több pontján a Katolikus Oktatási Intézmények

Az intézmények státuszát háromévente újra-

hallgató kérésére.

Kongregációja kísérleti projekteket indított el

értékelik (az ötéves intervallum alkalmazását

egy nemzetközi szakértőkből álló tanács koor-

jelenleg vizsgálják). Az értékelés eredményéről

dinálása mellett. Kísérleti jelleggel tehát re-

részletes jelentést készít a helyi egyházi ható-

gionális bizottságok alakultak, tagjaik között

ság. A jelentés főbb területei: az akadémiai és

nemzetközi és helyi szakértőket, az érdekelt

tudományos tevékenység (szaktekintélyek, ok-

csoportok, a munkaadók és a hallgatók kép-

tatók és tudományos publikációik, akadémiai

viselőit is megtaláljuk.

tisztségviselők, főbb események, mint kong-

A Katolikus Oktatási Intézmények Kongregációja további körlevelekben követte nyomon az ECTS és az oklevélmelléklet helyes megvalósítását. Jelenleg a felsőoktatás külső minőségbiztosításáért (és -értékeléséért) felelős szervezet feladatait a Katolikus Oktatási Intézmények Kongregációjának (Congregatio de Institutione Catholica) irodája végzi el, amely a Sapientia

A Kongregáció irodája együttműködik az olyan alárendelt felsőoktatási hatóságokkal, mint a nemzeti bizottságok, helyi képviselők és az érdekelt felek. Az iroda különleges felelőssé-

vető követelményeknek kell megfelelniük.

resszusok, szimpóziumok alapján), oktatási tevékenység; hallgatók; pedagógia és pedagógiai struktúrák; gazdasági helyzet; társult vatikáni testületek és intézmények; általános feltételek; és a jövőre vonatkozó főbb tervek.

christiana kezdetű, valamint az 1988-ban kia-

gének tekinti az eljárásait illetően, hogy meg-

dott Pastor Bonus kezdetű apostoli rendelke-

bizonyosodjon a szükséges normák meglétéről

A 2005-ben kiadott III. Körlevél a felsőoktatási

zé-seknek megfelelően széles hatáskörrel és

az intézményalapításkor vagy az intézményi

intézmények egy önértékelési modelljének

felelősséggel rendelkezik.

akkreditáció során, illetve a felsőoktatási tevé-

közös használatát kezdte el kipróbálni.

VA

313

vatikán Az önértékelési folyamatokba be kell vonni a hallgatókat is, a jelenlegi jogszabályi háttérnek megfelelően. Ami a tervezett ügynökséget illeti, a hallgatói képviselők a tanácsadó testületében hallathatják hangjukat. A Bolognai Folyamathoz való csatlakozás után a Szentszék rögtön felállított egy nemzetközi szakértőkből álló bizottságot, hogy megvizsgálja, milyen releváns előrelépést hozhatnak a reformok. Pillanatnyilag ugyanez a bizottság és más értékelő / konzultáns csoportok is támo-

gatják a külső minőségbiztosítás felülvizsgálatát. A Vatikán jelenleg nem tagja a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózatának (ENQA), bár tervezi, hogy a jövőben bejelenti csatlakozási szándékát. A Szentszék felsőoktatásának nemzetközi jellege és a bizonyos országokkal intézményesített (konkordátumokon alapuló) együttműködések miatt a más, akár Európán kívüli ügynökségekkel, hálózatokkal való közös munka nélkülözhetetlen.

Jogi és / vagy hivatalos referenciák

VA

314

Dátum

Angol kifejezés

Kifejezés az eredeti nyelven

Magyar kifejezés

1979. április 15.

Apostolic Constitution Sapientia christiana

Constitutio Apostolica Sapientia christiana

A Sapientia christiana kezdetű apostoli rendelkezés

1983. január 25.

Code of Canon Law

Codex Iuris Canonici

Egyházi Törvénykönyv

1988. június 28.

Apostolic Constitution Pastor Bonus

Constitutio Apostolica Pastor Bonus

A Pastor bonus kezdetű apostoli rendelkezés

1990. augusztus 15.

Apostolic Constitution Ex corde Ecclesiæ

Constitutio Apostolica Ex corde Ecclesiæ

Az Ex corde Ecclesiæ kezdetű apostoli rendelkezés

2005. július 12.

Circular Letter III (N. 392/2005/3)

Lettera Circolare III (N. 392/2005/3)

III. Körlevél (392/2005/3)

glosszárium Országkódok CH

Svájc

CY

Ciprus

CZ

Csehország

DE DK EE

ME

Montenegró

MK

Macedónia (egykori Jugoszláv Köztársaság)

Németország

MT

Málta

Dánia

NL

Hollandia Norvégia

Észtország

NO

EL

Görögország

PL

Lengyelország

ES

Spanyolország

PT

Portugália

FI

Finnország

RO

Románia

FR

Franciaország

RS

Szerbia

GE

Grúzia

RU

Oroszország

HR

Horvátország

SE

Svédország

HU

Magyarország

SI

Szlovénia

IE

Írország

SK

Szlovákia

IS

Izland

TR

Törökország

IT

Olaszország

UA

Ukrajna

LI

Liechtenstein

UK-ENG

Egyesült Királyság – Anglia

LT

Litvánia

UK-NIR

Egyesült Királyság – ÉszakÍrország

AD

Andorra

BA

Bosznia és Hercegovina

AL

Albánia

BE de

Belgium – Német Közösség

AM

Örményország

BE fr

Belgium – Francia Közösség

LU

Luxemburg

UK-SCT

Egyesült Királyság – Skócia

AT

Ausztria

BE nl

Belgium – Flamand Közösség

LV

Lettország

UK-WLS

Egyesült Királyság – Wales

AZ

Azerbajdzsán

BG

Bulgária

MD

Moldova

VA

Vatikán

315

F ó kus z ban a z eur ó pai fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007

Definíciók Bologna Follow-up Group (BFUG) A BFUG tagjait a Bolognai Nyilatkozatot aláíró ország minisztériumok, valamint az európai szervezetek, így az Európai Bizottság, az Európai Egyetemi Szövetség (EUA), a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózata (ENQA), az Országos Hallgatói Önkormányzatok Európai Szövetsége (ESIB), a Felsőoktatási Intézmények Európai Szövetsége (EURASHE), az Európai Felsőoktatási Központ (UNESCO-CEPES), a Business Europe (korábban az Európai Gyáriparosok és Munkaadók Szervezeteinek Szövetségeként, UNICE-ként volt ismert), az Oktatási Internacionálé és az Európai Tanács képviselői adják. A BFUG évente minimum kétszer ül össze, a találkozót az EU Elnöksége vezeti, míg az alelnököt a következő, kétévente megrendezésre kerülő oktatási miniszteri találkozót rendező ország adja. A BFUG feladata, hogy nyomon kövesse a miniszteri konferenciák ajánlásait és a miniszteri kommünikékben megfogalmazott témakörök általános megvalósítását. Emellett a BFUG dolgozza ki azt a Bolognai Folyamathoz kapcsolódó munkaprogramot, amely műhelyvitákat és egyéb tevékenységeket tartalmaz. Egy Bizottság, amelyet szintén az EU soros Elnökségét adó ország képviselője vezet, a helyettest pedig a következő miniszteri találkozót rendező ország adja, megtervezi a BFUG napirendjét és ellenőrzi a folyamatokat két BFUG találkozó között. A soron következő miniszteri konferenciát rendező ország által működtetett Titkárság támogatja a nyomon követést.

Bologna tanácsadók Olyan felsőoktatási szakértők, akik egyenrangú félként tudnak tanácsot adni a Bologna reformok megvalósításával kapcsolatban. A tanácsadók között vannak rektorhelyettesek, dékánok, tapasztalt akadémikusok, tanulmányi igazgatók, valamint nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó tisztviselők, felsőoktatási szakértők és hallgatói képviselők is. Néhányuk ECTS/oklevélmelléklet tanácsadóként is támogatja a bolognai reformtörekvések megvalósulását.

Kompatibilis kreditrendszerek Egy nemzeti kreditrendszer akkor kompatibilis az ECTS-szel, ha hallgatói munkaterhelésen és/vagy tanulási eredményeken alapul, valamint kreditátvitelre és kreditakkumulációra egyaránt lehet használni. Krediteket csak sikeresen teljesített vizsgával lezárt tanulmányi egységekre lehet kapni. Az olyan kreditrendszerek, amelyek nem hallgatói munkaterhelésen (hanem például kontaktórákon) alapulnak, nem kompatibilisek az ECTSszel.

Ciklusok Három egymást követő szintet határozott meg a Bolognai Folyamat (első ciklus, második ciklus, harmadik ciklus), melyekhez három fő végzettségi fokozatot (alapfokozat, mester, doktori) rendelt.

Oklevélmelléklet (Diploma Supplement, DS) Felsőoktatási oklevélhez csatolt dokumentum, amelynek az a célja, hogy növelje a nemzetközi átláthatóságot, ösztönözze az akadémiai és a professzionális képesítések elismerését (diplomák, fokozatok, bizonyítványok, stb.). Az Európa Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Felső-

316

gloss z á rium oktatási Központ (UNESCO-CEPES) kezdeményezésére alakították ki. Nyolc részből1 áll, egy széles körben beszélt európai nyelven írja le a sikeresen elvégzett tanulmányok lényegét, tartalmát, státuszát és egyéb összefüggéseit. Az oklevélmelléklet ezen kívül többlet információkat nyújt az adott felsőoktatási rendszerről, elősegítve annak megítélését, hogy a képesítés miként illeszkedik a rendszerbe.

Európai Kreditátszámítási és Akkumulációs Rendszer (ECTS) Hallgatóközpontú rendszer, amely a program céljainak eléréséhez szükséges hallgatói munkaterhelésen alapul. Ezeket a célokat egyre inkább tanulási eredmények és kompetenciák formájában adják meg. Az ECTS-t kezdetben kreditátvitelre szánták, hogy ösztönözzék a külföldi tanulmányok elismerését. Az utóbbi időben akkumulációs rendszerré fejlődött, amelyet az intézményi, regionális, nemzeti és európai szintek összes képzésében be lehet vezetni. Az ECTS főbb jellemzői: •

60 kredit jelenti egyezményesen a teljes idejű képzésben részt vevő hallgató egy tanévnyi munkaterhelését. Európában egy tanév 36–40 hétből áll, így egy kredit 24–30 munkaórát jelent. A munkaterhelés ahhoz a feltételezett időhöz kapcsolódik, amely alatt egy átlagos tanuló eléri a kívánt tanulási eredményt.

•

•

 hallgatói tanulási folyamat – tekintet nélkül annak hosszára – telA jesítésével megszerzett tudást, megértési képességet és készségeket kifejező kompetenciákból felépülő tanulási eredményekkel való kapcsolat. ECTS kreditet csak az előírt munka elvégzésével és a tanulási eredmény megfelelő vizsgaértékelése után lehet szerezni.  z ECTS kreditek kiosztása a hivatalos képzési időtartam alapján A történik meg. Az első ciklusban a fokozat megszerzéséhez hivatalosan

szükséges három vagy négy év teljes munkaterhelése 180 vagy 240 kreditben fejezhető ki. •

A  z ECTS hallgatói munkaterhelése kiterjed mind az előadások, szemináriumok látogatására, mind az egyéni tanulásra, mind pedig a vizsgákra való felkészülésre, stb.

•

A  kreditkiosztásnak a tanterv minden elemére vonatkoznia kell (modulok, kurzusok, gyakorlati munka, disszertációk, stb.). Figyelembe kell vennie továbbá a tanterv minden egyes komponensének teljesítéséhez szükséges munkamennyiséget, a teljes tanévnyi munkaterhelés arányában.

Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózata (ENQA) 1988-ban alakult európai hálózat, amely elősegíti az információáramlást, a tapasztalatcserét, a felsőoktatási minőségbiztosítás, minőségértékelés területén megjelenő jó példák és új fejlesztések elterjedését az érdekelt felek (állami hatóságok, felsőoktatási intézmények, minőségbiztosítási ügynökségek) között. További információért látogassa meg a http://www.enga.net honlapot.

Végzettség Egy teljes képzési program elvégzésével (záróvizsgával, vagy anélkül) megszerzett képesítés, amely feljogosít a munkaerőpiacra való kilépésre.

Az Európai Felsőoktatási Térség Képesítési Keretrendszere Az egész Európai Felsőoktatási Térségre vonatkozó átfogó keretrendszer, amely pontosítja és megmagyarázza a Bolognai Folyamat keretében 317

F ó kus z ban a z eur ó pai fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 kidolgozott nemzeti felsőoktatási képesítési keretrendszerek közötti kapcsolatot, és magukat a képesítéseket.

A tanulmány az alábbi ISCED 97 szinteket fedi le: •

Felsőoktatási intézmények

E zen képzési szintre való lépéshez alapesetben az ISCED 3. és 4. szint teljesítése szükséges. Az 5. szint olyan felsőoktatási képzéseket fed le, amelyek vagy elméleti jellegűek és akadémiai irányultságúak (ISCED 5A); vagy foglalkozás középpontúak, általában rövidebbek az akadémiai képzéseknél és a munkaerőpiacra való kilépést célozzák meg (ISCED 5B). Az ISCED 6-os szintű, doktori képzésekre csupán ISCED 5A képzések jogosítanak fel.

Közintézmény: olyan intézmény, amely közvetlenül vagy közvetve állami oktatási hatóság irányít. Állami fenntartású magánintézmény: olyan intézmény, amelyet közvetlenül vagy közvetve nem állami szervezet irányít (egyház, szakszervezet, üzleti vállalkozás, vagy más olyan szervezet, amelynek irányító testülete tagjainak többségét nem állami szervezet jelöli), de állami fenntartású (azaz költségvetésének több mint 50 százalékát állami testületek adják). Államilag elismert magánintézmény: olyan intézmény, amelyet közvetlenül vagy közvetve nem állami szervezet irányít (egyház, szakszervezet, üzleti vállalkozás, vagy más szervezet) és – az UOE kérdőívének definícióját követve –, költségvetésének kevesebb, mint felét adják állami szervezetek.

Az oktatás szabványosított nemzetközi osztályozási rendszere (ISCED 1997) Az oktatás szabványosított nemzetközi osztályozási rendszere (ISCED) által biztosított kritériumok lehetővé teszik nemzetközi oktatási statisztikák készítését. További információért látogassa meg a következő honlapot: http://www.uis.unesco.org/ev_en.php?ID=5069_201&ID2=DO_TOPIC

318

ISCED 5: Felsőoktatás (első lépcső)

•

ISCED 6: Felsőoktatás (második lépcső) E zek olyan felsőoktatási képzések, amelyek magasabb fokú kutatói képesítéseket eredményeznek.

Közös oklevél A Lisszaboni Konvenció közös oklevelek elismeréséről szóló, 2004. június 9-én elfogadott bizottsági ajánlásának megfelelően az ilyen okleveleket két vagy több felsőoktatási intézmény, esetleg egy felsőoktatási intézmény és más oklevélkiadási joggal rendelkező testület közösen bocsátják ki az intézmények által közösen kidolgozott és indított képzés végén. A közös oklevél kiadható • egy vagy több nemzeti oklevél mellett, • a képzést nyújtó intézmények által közösen, anélkül, hogy nemzeti oklevél társulna mellé,. • és úgy is, hogy csak egy vagy több hivatalos nemzeti oklevél bizonyítja, hogy közös képesítésről van szó.

gloss z á rium A tanulmány E) fejezetében a közös oklevél szigorú definíciója szerepel (közös oklevél, melyhez nem társul nemzeti oklevél).

Nemzeti Tanulmányokat Elismerő Információs Központok (NARIC) 1984-ben alapította ezt a hálózatot az Európai Bizottság, melynek célja, hogy továbbfejlessze az oklevelek, valamint az EU és az EGT tagállamaiban folytatott tanulmányok elismerésének gyakorlatát. Minden NARIC tagország nemzeti központokat állított fel azzal a szándékkal, hogy népszerűsítse a tanárok, diákok és kutatók körében a mobilitást, és segítséget nyújtson nekik az elismertetésben. Az EB a Socrates program keretein belül támogatja a NARIC hálózat működését.

Nemzeti Europass Központ (NEC) Az EU 27 és az EGK 3 tagállamában, valamint Törökországban a NEC központok koordinálnak minden olyan tevékenységet, amely az Europassszal és az oklevélmelléklettel kapcsolatos. Az Europass honlapon technikai segítséget nyújtanak a felsőoktatási intézményeknek, ha kérdéseik lennének. A központokat csak részben finanszírozza az EU (az érvényes működési költségek felét). További információért látogassa meg a http://europass.cedefop.europa.eu/europass/preview.action honlapot.

pesítések közötti kapcsolatot. A nemzeti képesítési keretrendszerek nemzetközileg érthető formában készülnek, világosan leírják a képesítések és más felsőfokú tanulmányi eredmények jellemzőit és azok viszonyát.

Nemzeti Bologna Tanácsadói Hálózat Bologna Tanácsadói Hálózat mind a 45 Bolognai Nyilatkozatot aláíró országban létezik. Munkájukat a Socrates-Erasmus Nemzeti Irodák a nemzeti hatóságokkal, a BFUG-gal és az érintett ország felsőoktatásával együttműködve támogatják. A Bologna Tanácsadói Hálózatokat a Socrates és a Tempus program finanszírozza. Andorra, Svájc és a Vatikán önköltségi alapon veszt részt benne.

Szakértői felülvizsgálat Olyan bírálati eljárás, amely egyenrangú külső szakértők által történik.

Minőségbiztosítás Egy mindent felölelő kifejezés, amelyet a jelenleg is zajló és állandó jellegű, a felsőoktatási rendszer, az intézmények vagy a programok minőségét értékelő (minősítő, ellenőrző, garantáló, fenntartó és fejlesztő) folyamatra használnak.

Nemzeti Képesítési Keretrendszer (felsőoktatás) Az oktatási rendszer országos vagy más módon meghatározott szintjének olyan leírásmódja, amely pontosítja és megmagyarázza a felsőfokú ké-

319

függelék 1. sz. függelék: A független országos (vagy regionális) minőségbiztosítási szervezetek neve és részvétele az ENQA-ban, 2006/2007

AD AL

AM AT

A testület neve angolul Agency for the Quality of Higher Education of Andorra 1. Accreditation Agency for Higher Education 2. Accreditation Council National Accreditation and Licensing Agency 1. Austrian Agency for Quality Assurance 2. Fachhochschule Council 3. Accreditation Council (for private universities)

AZ

1. Standing Commission on Accreditation 2. Attestation Commission

A testület neve magyarul Andorrai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökség Felsőoktatási Akkreditációs Ügynökség Akrreditációs Tanács Országos Akkreditációs és Engedélyezési Ügynökség Osztrák Minőségbiztosítási Ügynökség Főiskolai Tanács Akkreditációs Tanács (magánegyetemek számára) Akkreditációs Állandó Bizottság

A testület neve eredeti nyelven Agència de Qualitat de l'Ensenyament Superior d'Andorra 1. Agjencia e Akreditimit të Arsimit të Lartë

Litsenzavorman ev havatarmagrman gortsakalutyun

NF

2. Fachhochschulrat 3. Akkreditierungsrat

˜

1. nem elérhető

NF

2. nem elérhető

NF

BE de

(nincs minőségbiztosításért felelős testület)

BE fr

Agency for the Evaluation of Quality in Higher Education (organised or financially supported by the French Community)

Felsőoktatási Minőséértékelési Agence pour l’Evaluation de la Qualité de Ügynökség (a Francia Közösség által l’Enseignement Supérieur (organisé ou alapítva és fenntartva) subventionné par la Communauté française)

1. Dutch-Flemish Accreditation Organisation

Holland-Flamand Akkreditációs Szervezet

1. Nederlands-Vlaamse Accreditatieorganisatie

2. Flemish Inter-university Council

Flamand Egyetemközi Tanács

2. Vlaamse Interuniversitaire Raad

3. Council of Flemish Institutions of Higher Education

Flamand Felsőoktatási Intézmények Tanácsa

3. Vlaamse hogescholenraad



˜ Teljes jogú tag

m Tagjelölt

Azerbajdzsán: Az adatok a BFUG 2007-es Állapotfelmérési Jelentéséből valók.

û Nem tag

NF

m ˜

(nincs minőségbiztosításért felelős testület)

További megjegyzés:

NF NF

1. Österreichische Qualitätssicherungsagentur

Hitelesítési Bizottság

:

2. Këshilli i Akreditimit

BA

BE nl

ENQA

Nem független testület

m

˜ ˜ ˜

: Nincs adat 321

F ó kus z ban a z eur ó pai fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007

BG CH

CY

322

A testület neve angolul National Evaluation and Accreditation Agency Centre of Accreditation and Quality Assurance of the Swiss Universities

A testület neve magyarul Országos Értékelő és Akkreditációs Ügynökség A Svájci Egyetemek Akkreditációs és Minőségbiztosítási Központja

A testület neve eredeti nyelven Националната агенция за оценяване и акредитация Organ für Akkreditierung und Qualitätssicherung der Schweizerischen Hochschulen (Organe d´accréditation et d´assurance qualité des hautes écoles suisses; Organo di accreditamento e di garanzia della qualità delle istituzioni universitarie svizzere) Symvoulio Ekpaideytikis Axiologisis-Pistopoiisis

ENQA m

˜

Council of Educational EvaluationAccreditation (quality assurance of private institutions only)

Oktatási Értékelési és Akkreditációs Tanács ( csak magánintézmények akkreditációja)

CZ

Accreditation Commission

Akkreditációs Bizottság

Akreditační komise

˜

DE

1. Accreditation Council and six accreditation agencies:

1. Akkreditációs Bizottság és hat akkreditációs ügynökség

1. Akkreditierungsrat und sechs Akkreditierungsagenturen:

˜

˜

• A  gency for Quality Assurance through • Képzési Programok Akkreditációs the Accreditation of Study Ügynöksége Programmes

• Agentur für Qualitätssicherung durch Akkreditierung von Studiengängen

• A  ccreditation Agency for Study • A Mérnöki, Informatikai, Programmes in Engineering, Matematikai és Informatics/computer science, Natural Természettudományi Képzések Sciences and Mathematics Akkreditációs Ügynöksége

• Akkreditierungsagentur für Studiengänge der Ingenieurwissenschaften, der Informatik, der Naturwissenschaften und der Mathematik

• A  ccreditation Agency for Study Programmes in Special Education, Care, Health Sciences and Social Work

• A  Speciális Oktatási, Ápolási, Egészség-tudományi és Szociális Munkás Képzések Akkreditációs Ügynöksége

• Akkreditierungsagentur für Studiengänge im Bereich Heilpädagogik, Pflege, Gesundheit und Soziale Arbeit e.V.

• A  ccreditation, Certification and Quality Assurance Institute

• A  kkreditációs, Hitelesítő és Minőségbiztosítási Ügynökség

• Akkreditierungs-, Certifizierungs- und Qualitätssicherungs- Institut

˜

• F oundation for International Business Administration Accreditation

• N  emzetközi Üzleti Képzések Akkreditációs Alalpítványa

• Akkreditierungsagentur für wirtschaftswissenschaftlich orientierte Bachelor- und Masterstudiengänge

˜

• C  entral Evaluation and Accreditation Agency Hanover

• H  anoveri Központi Értékelési és Akkreditációs Ügynökség

• Zentrale Evaluations- und Akkreditierungsagentur Hannover

˜



˜ Teljes jogú tag

m Tagjelölt

û Nem tag

NF

Nem független testület

m

: Nincs adat

m

û

F üggelék A testület neve angolul 2. Foundation Evaluation Agency Baden-Wurttemberg 3. German Rectors’ Conference – Quality assurance project Danish Evaluation Institute

A testület neve magyarul 2. Baden-Württemberg-i Értékelési Ügynökség 3. Német Rektori Konferencia – Minőségbiztosítási projekt Dán Értékéelési Intézet

A testület neve eredeti nyelven 2. Stiftung Evaluationsagentur BadenWürttemberg 3. Hochschulrektorenkonferenz - Projekt Qualitätssicherung Danmarks Evalueringsinstitut

EE

Higher Education Quality Assessment Council

Felsőoktatási Minőségértékelési Tanács

Kõrghariduse Hindamise Nõukogu

˜

EL

Hellenic Quality Assurance Agency

Görög Minőségbiztosítási Ügynökség

Aρχή Διασφάλισης Ποιότητας

û

ES

National Agency for Quality Assurance and Accreditation (and the eleven regional quality assurance agencies which are organised in the Spanish Network of Agencies for the Quality Assurance of Universities)

Minőségbiztosítási és Akkreditációs Nemzeti Ügynökség (és a 11 regionális minőségbiztosítási ügynökség, amelyek a Spanyol Egyetemek Minőségbiztosításáért Felelős Ügynökségek Hálózatába tömörülnek)

Agencia Nacional de Evaluación de la Calidad y Acreditación (and the eleven regional quality assurance agencies which are organised in the Red Española de Agencias de Calidad Universitaria)

˜

FI

Finnish Higher Education Evaluation Council

Finn Felsőoktatási Értékelő Tanács

Korkeakoulujen arviointineuvosto, Rådet för utvärdering av högskolorna

˜

FR

1. National Evaluation Committee of Research, Cultural and Vocational Public Institutions

Kutatási, Kulturális, Szakképző Állami Intézmények Országos Értékelési Bizottsága

1. Comité national d’évaluation des établissements publics à caractère scientifique, culturel et professionnel

˜

2. Commission for Engineer Qualifications

Mérnöki Képesítések Tanácsa

2. Commission des Titres d’Ingénieur

˜

3. Research and Higher Education Evaluation Agency

Kutatási és Felsőoktatási Értékelések 3. Agence d’Evaluation de la Recherche et de Ügynöksége l’Enseignement Supérieur

GE

National Centre of Education Accreditation

Oktatási Akkreditációs Országos Központ

HR

DE

DK

HU

ENQA ˜ ˜ ˜

m

Ganatlebis akreditaciis erovnuli centri

û

1. National Council for Higher Education 1. Felsőoktatási Országos Tanács

1. Nacionalno vijeće za visoko obrazovanje

2. Agency for Science and Higher Education

2. Tudományügyi és Felsőoktatási Ügynökség

2. Agencija za znanost i visoko obrazovanje

û û

Hungarian Accreditation Committee

Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság

˜ Teljes jogú tag

m Tagjelölt

û Nem tag

˜

NF

Nem független testület

: Nincs adat

323

F ó kus z ban a z eur ó pai fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 ENQA

1. Higher Education Authority

Felsőoktatási Hatóság

1. Higher Education Authority

2. National Qualifications Authority of Ireland

Írország Országos Képesítési Ügynöksége

2. National Qualifications Authority of Ireland

3. Higher Education and Training Awards Council

Felsőoktatási és Képzési Képesítések Tanácsa

3. Higher Education and Training Awards Council

4. Irish Universities Quality Board

Ír Egyetemek Minőségügyi Bizottsága 4. Irish Universities Quality Board

m

5. Dublin Institute of Technology

Dublini Technológiai Intézet

5. Dublin Institute of Technology

û

IS

Office of Evaluation and Analysis

Értékelési és Elemzési Iroda

Mats- og greiningarsvið

NF

IT

National Committee for the Evaluation of the University System

A Felsőoktatási Rendszer Értékelésének Országos Bizottsága

Comitato nazionale per la valutazione del sistema universitario

˜

LI

(nincs minőségbiztosításért felelős testület)

LT

Centre for Quality Assessment in Higher Education

Felsőoktatási Minőségértékelési Központ

Studijų kokybės vertinimo centras

LU LV

(nincs minőségbiztosításért felelős testület) Higher Education Quality Evaluation Centre

Felsőoktatási Minőségértékelési Központ

Augstākās izglītības kvalitātes novērtēšanas centrs

˜

MD

Ministry of Education and Youth

Oktatási és Ifjúsági Minisztérium

information not available)

NF

ME

Council for Higher Education

Felsőoktatási Tanács

Savjet za visoko obrazovanje

NF

MK

1. Board for Accreditation of Higher Education

1. Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság

1. Odbor za Akreditacija vo Visokoto obrazovanie

2. Agency for Evaluation

2. Értékelési Ügynökség

2. Agecija za evaluacija na visokoto obrazovanie

MT

(nincs minőségbiztosításért felelős testület)

NL

1. Dutch-Flemish Accreditation Organisation

Holland-Flamand Akkreditációs Szervezet

1. Nederlands-Vlaamse Accreditatieorganisatie

2. Quality Assurance Netherlands Universities

Holland Egyetemek Minőségbiztosítási Szervezete

2. Quality Assurance Netherlands Universities

3. Netherlands Quality Agency

Holland Minőségügyi Ügynökség

3. Netherlands Quality Agency

4. Inspectorate of Education (division higher education)

Oktatási Felügyelőség (felsőoktatási osztály)

4. Inspectie van het Onderwijs

National Agency for Quality Assurance in Education

Oktatási Minőségbiztosítási Országos Ügynökség

Nasjonalt organ for kvalitet I utdanningen

NF

û

Nem független testület

˜

: Nincs adat

m

û û ˜ ˜ ˜ ˜ ˜



NO

˜

û Nem tag

A testület neve eredeti nyelven

m Tagjelölt

IE

A testület neve magyarul

˜ Teljes jogú tag

A testület neve angolul

324

F üggelék

National Higher Education Evaluation Council

Országos Felsőoktatási Értékelési Tanács

Conselho Nacional de Avaliação do Ensino Superior

˜

RO

Romanian Agency for Quality Assurance in Higher Education

Román Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökség

Agenţia Română de Asigurare a Calităţii în Învăţământul Superior

û

RS

Accreditation and Quality Evaluation Commission

Akkreditációs és Minőségértékelési Bizottság

Komisija za akreditaciju I proveru kvaliteta

RU

1. National Accreditation Agency of the Russian Federation

Az Orosz Föderáció Nemzeti Akkreditációs Ügynöksége

1. (information not available)

2. Accreditation Board

Akkreditációs Bizottság

2. (information not available)

NF

SE

National Agency for Higher Education

Országos Felsőoktatási Ügynökség

Högskoleverket

˜

SI

1. Council for Higher Education of the Republic of Slovenia

1. Szlovénia Felsőoktatási Tanácsa

1. Svet za visoko šolstvo Republike Slovenije

2. National Higher Education Quality Assessment Commission

2. Nemzeti Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökség

2. Nacionalna komisija za kvaliteto visokega šolstva

û

SK

Accreditation Commission

Akkreditációs Bizottság

Akreditačná komisia

˜

TR

National Commission for Academic Assessment and Quality Improvement in Higher Education

Felsőoktatási Intézmányi Értékelési és Minőségfejlesztési Nemzeti Bizottság

Yükseköğretim Akademik Değerlendirme ve Kalite Geliştirme Komisyonu

û

UA

State Accreditation Commission, Department for Licensing Accreditation and Notification of the Ministry of Education and Science of Ukraine

Állami Akkreditációs Bizottság, Engedélyezési, Akkreditációs és Nyilvántartási Osztály, Oktatásügyi és Tudományügyi Minisztérium

Управління ліцензування, акредитації та нострифікації Міністерства освіти і науки України

Quality Assurance Agency for Higher Education

Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökség

Quality Assurance Agency for Higher Education

Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökség Skóciai Bizottsága (QAA, Skócia)

Quality Assurance Agency for Higher Education Scotland Committee (QAA Scotland)

Katolikus Oktatási Intézmények Kongregációja

Congregatio de Institutione Catholica

WLS/NIR

UK-SCT Quality Assurance Agency for Higher

Education Scotland Committee (QAA Scotland)

VA

Congregation for Catholic Education

û NF m

û

NF

˜

˜

Nem független testület

û

PT

NF

Państwowa Komisja Akredytacyjna

û Nem tag

Állami Akkrditációs Ügynökség

m Tagjelölt

State Accreditation Committee

: Nincs adat

ENQA

˜ Teljes jogú tag

A testület neve eredeti nyelven

PL

UK-ENG/

Forrás: Eurydice

A testület neve magyarul

NF

További megjegyzés: Ukrajna: Az adatok a BFUG 2007-es Helyzetfelmérő Jelentéséből valók. Magyarázó jegyzet: A minőségbiztosítási testületek függetlenségén az értendő, hogy működése és eljárási metódusai autonómok. Jelentéseit és azok eredményeit harmadik fél (úgy, mint a kormány, felsőoktatási intézmények, vagy más érdekelt csoportok) nem tudja befolyásolni. A független státuszt hivatalos dokumentumokkal kell alátámasztani (pl.: törvény, kormányrendelet).



A testület neve angolul

325

F ó kus z ban a z eur ó pai fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007

2. sz. függelék: Nemzeti statisztikák Az alábbiakban szerepel azoknak az intézményeknek, tudományterületeknek/programoknak és tanulóknak a száma, illetve százaléka, akikre vonatkozik/ahol bevezették a háromciklusú képzést, az ECTS-t és az oklevélmellékletet. Az alábbi információk adják meg azoknak az intézményeknek, tudományterületeknek/programoknak és a tanulóknak a számát, akikre vonatkozik/ahol bevezették a háromciklusú képzést, az ECTS-t és az oklevélmellékletet. Az adatok referenciaéve a táblázat alatt szerepel. Csak azok az országok szerepelnek, amelyek adatokkal tudtak szolgálni. Ha lehetséges, az információkat az adott típusú intézmények/programok és hallgatóik és az összes intézmény/program/hallgató százalékában is megadjuk. A cél az, hogy mindhárom aspektusból át lehessen látni a reformok megvalósításának mértékét. Kimaradtak azok az országok, ahol a jogszabályoknak megfelelően a Bolognai reformok minden intézményben, programban, minden hallgatóra vonatkozóan megvalósultak, illetve azok az intézmények, akik autonómiájuk folytán maguk döntenek ezek bevezetéséről. Szintén nem szerepelnek azok az orvosi, és a hozzájuk kapcsolódó szakok, amelyek osztatlan képzésben maradtak meg (lásd A fejezet). Így bizonyos programokat és intézményeket úgy tekintettünk, mint amelyek nem érintettek (akár a jogszabályok miatt is) a Bolognai Folyamatban.

326

A sorban szerepel, hogy elfogadták-e a háromciklusú képzésnek megfelelő modellt. B sorban szerepel, hogy elfogadták-e az ECTS-t. C sorban szerepel, hogy az oklevélmellékletet elfogadták-e.

Néhány ország nem szerepel ebben a részben a következő okok miatt. •

N  incs információ róla: Azerbajdzsán, Vatikán, Macedónia, Moldova, Ukrajna

•

A  z előbb említett Bolognai Folyamattal kapcsolatos reformtörekvések egyike sem valósult meg a 2006/2007-es tanévig: Spanyolország

•

M  inden intézményben, minden képzésben bevezették és minden hallgató számára elérhetők a fentiek a 2006/2007-es tanévben: Izland, Norvégia, Törökország, az Egyesült Királyság (Skócia)

függelék AD

Intézmények

Tudományterületek /

Hallgatók

AM

Intézmények

(:)

Közintézmények

B

Andorrai Egyetem: egy programban projektmodell.

A

C

Andorrai Egyetem

Minden hallgató (32)

szakok A

Intézmények

Tudományterületek /

Mind a 22 ISCED 5A Mind a 382 ISCED 5A szintű képzést nyújtó szintű program. felsőoktatási intézmény, és 12 akadémiai kutatóintézet. ISCED 6 szintű képzést nyújtók közül viszont 6, illetve mind a 12 akadémiai kutatóintézet.

Hallgatók

szakok A

Közintézmények 9 ISCED 5A szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény, 6 program (100 százaléka az érintetteknek, és 82 százaléka az összesnek).

87 ISCED 5A szintű program (100 százaléka az érintetteknek és 92 százaléka az összesnek) és összesen két ISCED 5B szintű program.

35652 bachelor és mester hallgató az ISCED 5A szinten (100 százaléka az érintetteknek, 52 százaléka az összesnek) és az ISCED 5B szinten tanuló összes hallgató (150).

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények 8 ISCED 5A szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény, 6 program (100 százaléka az érintetteknek, és 53 százalék az összesnek).

34 ISCED 5A szintű program (77 százaléka az érintetteknek és 49 százaléka az összesnek) és összesen két ISCED 5B szintű tudományterület.

Hallgatók

szakok

Forrás: Kutatási, Felsőoktatási és Elhelyezésügyi Minisztérium (2005/2006). AL

Tudományterületek /

1361 bachelor hallgató az ISCED 5A szinten (100 százaléka az érintetteknek, 27%-a az összes-nek) és az ISCED 5B szinten tanuló összes hallgató (32).

Forrás: Oktatási és Tudományügyi Minisztérium (2005/2006, kivéve az intézményekre és a hallgatókra vonatkozó 2006/20007-es adatokat.

45095 bachelor és 700 mester hallgató az ISCED 5A szinten (85 százaléka az összesnek).

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények 26 ISCED 5A szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény (74 százaléka az érintetteknek, és az összesnek).

B

(:)

Közintézmények 7 ISCED 5A szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény (31 százaléka az érintetteknek, és az összesnek).

C

86 ISCED 5A szintű program (71 százaléka az érintetteknek és az összesnek).

65 program (17 százaléka az összesnek)

Még nincs döntés az oklevélmellékletről.

Forrás: Oktatási és Tudományügyi Minisztérium, Akkreditációs Testület és a felsőoktatási intézmények (2006/2007) 327

F ó kus z ban a z eur ó pai fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 AT

Intézmények

A

Közintézmények

Tudományterületek /

Hallgatók

AT

Intézmények

B

Közintézmények

szakok 17 felsőoktatási intézmény (89 százaléka az érintetteknek, és 81 százalékaz összesnek).

441 ISCED 5A szintű program (71 százaléka az érintetteknek, és 68 százaléka az összesnek).

328

78 ISCED 5A szintű program a Fachhochsculekben (52 százaléka az érintetteknek és az összesnek) és 93 a magánegyetemeken (96 százaléka az érintetteknek, és az összesnek).

Hallgatók

szakok 50030 bachelor és 4837 mester hallgató az ISCED 5A szinten (21 százaléka az érintetteknek, és 19 százalékaz összesnek).

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények 15 Fachhochschule (83 százaléka az érintetteknek, és az összesnek). ISCED 5A szinten, további 6 magánegyetem (75 százaléka az érintetteknek, és az összesnek). Egy ISCED 5A és 6 szintű képzést nyújtó magánegyetem (33 százaléka az érintetteknek, és az összesnek).

Tudományterületek /

Fachhochschule: 10876 hallgató ISCED 5A szinten (46%-a az érintetteknek, és az összesnek), közülük 7883 mesterfokon. 2615 hallgató ISCED 5A szinten a magánegyetemeken (84 százaléka az érintetteknek, és az összesnek), közülük 1569 alap-, 1046 mesterfokon.

Mind a 21 ISCED 5A és 6 szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény.

C

78 program (52 százaléka az érintetteknek, és az összesnek).

Közintézmények Mind a 21.

(:)

Fachhochschule Mind a 18 ISCED 5A szinten.

(:)

Forrás: Osztrák Oktatási, Tudományügyi és Kulturális Szövetségi Minisztérium (az érintett egyetemek adatai); Fachhochchulrat (főiskolai adatok) (2005/2006) Megjegyzés:

A hallgatókra vonatkozó adatok inkább a kurzusokra vonatkoznak, mivel az osztrák hallgatók gyakran több programra is beiratkoznak.

függelék BA

Intézmények

Tudományterületek /

Hallgatók

BE fr és BE nl Intézmények

szakok Közintézmények

A + B

30 ISCED 5A szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény (79%-a az érintetteknek, és 67%-a az összesnek), 6 ISCED 5B szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény (67%-a az érintetteknek, és 55%-a az összesnek). Továbbá 15 mindkét szintű képzést nyújtó (65%-a az érintetteknek, és 60%-a az összesnek).

C

Néhány intézmény és kar.

Hallgatók

szakok 317 ISCED 5A és 5B szintű program (38 százaléka az érintetteknek, és az összesnek).

24356 bachelor és mester hallgató (33 százaléka az érintetteknek, és 31 százalékaz összesnek).

A

B

Minden intézmény (állami és magán finanszírozású).

Minden program.

2004/2005 óta minden beiratkozott hallgató.

Minden hallgató.

C

Forrás: Francia Közösség Minisztériuma. A nem kötelező oktatás, tudományos kutatás általános főigazgatósága (BE fr) és a Felsőoktatásról szóló törvény (BE nl), 2003. április 4.

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények 1 ISCED 5A szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény (50%-a az érintetteknek, és 33%-a az összesnek), mind a 9 ISCED 5B szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény. Továbbá mind a 3 mindkét szintű képzést nyújtó.

Tudományterületek /

35 ISCED 5A és 5B szintű program (95 százaléka az érintetteknek, és 92 százaléka az összesnek).

2290 bachelor és mester hallgató (94 százaléka az összesnek). B: Nincs adat.

Jelentéktelen számú hallgató.

BE de

Intézmények

Tudományterületek /

Hallgatók

szakok

A

Az egyedüli felsőoktatási Két ISCED 5B szintű intézmény, a Főiskola program. 2005/2006-ban vezette be az első képzési ciklust (ISCED 5B)

B

2005/2006 óta.

C

2007/2008-tól.

76 hallgató (az összes 44%-a) 2005/06-ban és 119 (69%) 2006/2007-ben.

Egy program (50 százaléka az érintetteknek és az összesnek). 2007/2008-tól.

Forrás: A Belgiumi Német Közösség Statisztikai Évkönyve (2005/2006)

Forrás: Bosznia-hercegovinai egyetemek és a Civil Kapcsolatok Minisztériuma (2005/2006). Megjegyzés: Nincsnek adatok a Kelet-Szarajevói Egyetemről, a Banjaluka Egyetem néhány karáról és néhány magán felsőoktatási intézményről.

329

F ó kus z ban a z eur ó pai fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 BG

Intézmények

Tudományterületek /

Minden felsőoktatási intézmény (42), kivéve a Kolejit (9).

(:)

Hallgatók

CH

Intézmények

szakok A

B

2004/2005 óta.

C

Minden intézmény (51)

(:)

Intézmények

Tudományterületek /

Minden hallgató 2004/2005 után.

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények A

Mind.

+ B

Hallgatók

Közintézmények

A + B

330

Az egyetemek és a szövetségi technológiai intézetek 455 programja (71 százaléka az érintetteknek). Minden alkalmazott tudományi és tanári programon (235). Ezek az összes program 79 százalékát jelentik.

49958 bachelor hallgató (60%-a az érintetteknek), közülük 7475 mesterfokú (14%-a az érintetteknek) és 17234 doktorandusz. Az ISCED 5A szinten tanuló hallgatók 42%át adják az alapképzési és a mester hallgatók.

Mind a két program.

73 bachelor hallgató (14%-a az érintetteknek és az összesnek). B: Nincs adat.

szakok Mind.

Hallgatók

szakok Minden hallgató (207 340), de léteznek még osztatlan képzések.

Forrás: Nemzeti Statisztikai Intézet, Felsőbb iskolák típusonként és fenntartóként (2004/2005). CH

Tudományterületek /

C

Minden csak ISCED 5A képzést nyújtó felsőoktatási intézmény (15 állami, 1 magán), és 8 ISCED 5A és 6 szintű képzést nyújtó (67 százaléka az érintetteknek és az összesnek).

Az egyetemek és a szövetségi technológiai intézetek 1740 hallgatója (59 százaléka az érintetteknek) és minden hallgató (684), aki alkalmazott tudományokat hallgat (34 százaléka az összesnek).

Forrás: Svájci Egyetemi Rektorok Konferenciája, az Alkalmazott Tudományok Egyetemeinek Konferenciája, a Szakmai Oktatás és Technológia Szövetségi Irodája, Szövetségi Statisztikai Hivatal (2005/2006). Megjegyzés: A tanárképzést folytató egyetemek adatai nem szerepelnek az oklevélmellékletre vonatkozóan, mert nem elérhetők.

függelék CY

Intézmények

Tudományterületek /

Hallgatók

CZ

Intézmények

szakok A

A Minden program (a Ciprusi Egyetem 65 képzése).

A Ciprusi Egyetem minden hallgatója (3726 bachelor, 686 mester és 297 doktorandusz).

B

7 felsőoktatási intézmény 48 bachelor szintű képzése és 3 intézmény 5 mesterképzése.

906 ISCED 5A szintű program (100 százaléka az érintetteknek, 95 százaléka az összesnek).

Mind a 38 ISCED 5A szintű.

Mind a 64 ISCED 5A szintű.

Mind a 65 program.

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények Mind a 6 ISCED 5A és 5B szintű képzést nyújtó intézmény. Csak a Ciprusi Egyetem

B

(:)

Forrás: Ciprusi Egyetem és a Felsőoktatási Minisztérium (2005/2006).

22659 bachelor és 2879 mester hallgató (100 százaléka az érintetteknek, 98 százaléka az összesnek).

Közintézmények Mind (24)

Minden hallgató (773 bachelor, 214 mester és 29 doktorandusz).

144538 bachelor és 23182 mester hallgató (100 százaléka az érintetteknek, 60 százaléka az összesnek).

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények

(:)

Közintézmények Ciprusi Egytem

C

Közintézmények 23 (100 százaléka az érintetteknek, 96%-a az összesnek).

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények Mind a 8.

Hallgatók

szakok

Közintézmények Minden intézmény (azaz a Ciprusi Egyetem).

Tudományterületek /

(:)

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények (:)

C

(:)

Mind.

Minden hallgató.

Forrás: Oktatási Információs Intézet (2005/2006). Megjegyzés: A cseh intézményeket nem kötelezi törvény az ECTS bevezetésére.

331

F ó kus z ban a z eur ó pai fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 Intézmények

Tudományterületek /

Hallgatók

EE

Intézmények

(:)

3797 program (2138 bachelor, 1659 mester), az ISCED 5A szintű képzést adó intézmények 33,9%-a

249 035 hallgató (202802 bachelor, 46 233 mester), az összes hallgató 12,5%-a

A

Intézmények

Tudományterületek /

Közintézmények Mind.

Forrás: Hochschulkompass der Hochschulrektorenkonferenz (Német Rektori Konferencia) és Hallgatók a Felsőoktatási Intézményekben 2005/2006, Statistisches Bundesamt (2005/2006). DK

Hallgatók

Mind.

Közintézmények A + B

C

332

Minden felsőoktatási intézmény (24 ISCED 5A, 188 ISCED 5B szintű képzést nyújt)

(:)

(:)

490 ISCED 5A szintű program (55 százaléka az összesnek).

89 ISCED 5A szintű program (67 százaléka az összesnek).

(:)

B

Az ECTS alkalmazása 2009/2010-től kötelező. Bizonyos intézmények már használják, de pontos statisztikák nem állnak rendelkezésre.

C

Közintézmények

B: Nincs adat.

Minden hallgató (10 106 bachelor, 10935 mester ISCED 5A szinten; 15665 bachelor ISCED 6 szinten, továbbá 816 doktorandusz).

Forrás: Tények és számok, Oktatási Indikátorok, Dánia, 2005; Oktatási Minisztérium, és az UNI-C Statisztika és Elemzés, Dán Oktatási és Kutatási IT Központ, 2006 (2003/2004).

41833 bachelor és 7934 mester hallgató ISCED 5A szinten 96%-a az öszszesnek); és minden doktorandusz (1925).

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények

szakok 22 ISCED 5A és B szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény (92%-a az érintetteknek, és az összesnek), és a csak bachelor, ISCED 5B szintű képzést nyújtó összes felsőoktatási intézmény.

Hallgatók

szakok

szakok A

Tudományterületek /

4 ISCED 5A szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény.

12309 hallgató ISCED 5A szinten (87%-a az összesnek); és minden doktorandusz (46).

2055 bachelor és 583 mester hallgató ( az összes ISCED 5A szinten tanuló hallgató 27%-a

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények 4 ISCED 5A szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény.

406 bachelor és 112 mester hallgató ( az összes ISCED 5A szinten tanuló hallgató 27%-a)

Forrás: Észt Oktatási Információs Szolgálat (EHIS) (2005/2006).

DE

függelék EL

Intézmények

Tudományterületek /

Minden csak ISCED 5A szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény (22); 21 ISCED 5A és 6 szintű képzést nyújtó intézmény (95%-a az érintetteknek, és az összesnek)

702 program ISCED 5A szinten (100 százaléka az érintetteknek, 88%-a az összesnek).

24 ISCED 5A szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény (86%-a az érintetteknek, 63%-a az összesnek). Négy másik intézményben jelenleg is folynak az ECTS bevezetésének előkészületei. Egy intézmény ECTS kompatibilis rendszert alkalmaz.

(:)

Hallgatók

FI

Intézmények

Tudományterületek /

Minden egyetem (20) és 29 politechnikai intézet (18 közülük közintézmény).

Minden program.

szakok A

B

szakok 388413 bachelor és 45872 mester hallgató (100 százaléka az érintetteknek, 68 százaléka az összesnek).

Intézmények Minden egyetem (20)

C

Minden hallgató.

Forrás: Oktatási Minisztérium (2005/2006). Megjegyzés: Nem szerepelnek azon intézmények a statisztikában, amelyek nem az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartoznak.

Intézmények

Tudományterületek /

Hallgatók

szakok A

Tudományterületek / Közintézmények: Minden tudományterület, kivéve az orvosit és fogorvosit. (100%-a a 634 érintettnek, 96 %-a az összesnek).

(:)

(:)

1668802 (76%-a az összes hallgatónak).

Forrás: Közoktatási, Felsőoktatási és Kutatásügyi Minisztérium – A felsőoktatás általános irányításáért, értékeléséért, teljesítményéért és jövőjéért felelős osztály. Hallgatók

szakok A

B

FR

Forrás: Közoktatási és Vallásügyi Minisztérium (2005/2006). FI

Hallgatók

Minden érintett hallgató.

Megjegyzés: A kétéves CPGE és a rövid ciklusú IUT és lycées (STS) tanulmányokat ECTS kreditre konvertáltuk, és elismertük bolognai rendszerű képzésnek. Így hallgatóik is szerepelnek a statisztikában.

333

F ó kus z ban a z eur ó pai fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 GE A

Intézmények

Tudományterületek / szakok

Hallgatók

1040 ISCED 5A szintű program (88 százaléka az összesnek).

54210 bachelor és 3705 mester hallgató ISCED 5A szinten (80%-a az összesnek).

Közintézmények 10 ISCED 5A szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény (59%-a az érintetteknek, 56%-a az összesnek).

HR A

Forrás: Felsőoktatási Intézmények (2005/2006)

B

334

213 ISCED 5A szintű program (83%-a az összesnek).

4429 bachelor és 506 mester hallgató ISCED 5A szinten (75%-a az összesnek).

Közintézmények Mind (18).

Mind (1185).

Mind (25).

C

Közintézmények 10843 bachelor hallgató (51%-a az érintetteknek).

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények 20 ISCED 5A szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény (80%-a az érintetteknek, és az összesnek).

545 ISCED 5A szintű program (95%-a az összesnek) és 140 ISCED 5B szintű program (100%-a az összesnek)

2006/2007-ben, a doktori szint alatt a hallgatók kb. 50%-a.

15 magán felsőoktatási intézmény (100%-a az összesnek).

B

Minden program (27).

(:)

Közintézmények Mind.

Mind (573 ISCED 5A, 140 ISCED 5B).

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények Mind (27 ISCED 5B).

Forrás: Oktatási, Tudományügy és Sport Minisztérium (2005/2006).

Mind (256).

17 ISCED 5A szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény (62%-a az érintetteknek,és az összesnek).

Hallgatók

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények

Mind.

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények

Tudományterületek / szakok

Közintézmények 68 felsőoktatási intézmény (77%-a az összesnek).

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények 10 ISCED 5A szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény (50%-a az érintetteknek, 40%-a az összesnek).

Intézmények

1042 bachelor hallgató (71%-a az érintetteknek).

függelék HU

Intézmények

Tudományterületek /

Hallgatók

IE

Intézmények

szakok A

A 11 982 bachelor hallgató ISCED 5A szinten (3%-a az összesnek). A megvalósítás még nem érinti a terképzéseket.

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények Mind a 4 ISCED 5A és 6 szintű képzést nyújtó érintett intézmény (57 százaléka az összesnek).

B C

(:)

A 2005. évi felsőoktatási törvény értelmében 2006 márciusától minden intézményben kötelező kiállítani.

Minden program (444). 15 476

Forrás: Országos Felsőoktatási Információs Központ, Oktatási Statisztikai Évkönyv 2005/2006, Oktatási Minisztérium (2005/2006).

Forrás: Egyetem- és Kutatásügyi Minisztérium (MiUR) – Statisztikai Hivatal (2004/2005).

Minden intézmény.

Minden program.

Minden hallgató

B C

Majdnem mindenhol.

Kb. 100 000

Forrás: Oktatási és Tudományügyi Minisztérium (2005/2006) IT

Intézmények A

Közintézmények Minden intézmény.

Hallgatók

szakok

Közintézmények 21 ISCED 5A és 5B szintű 31 program (7 százaléka az képzést nyújtó felsőokta- érintetteknek, és az tási intézmény (68%-a az összesnek). érintetteknek,és az összesnek). Minden ISCED 5A és 6 szintű képzést nyújtó intézmény (18).

Tudományterületek /

Tudományterületek / szakok

Hallgatók

5464 ISCED 5A szintű program (72%-a az összesnek) és 772 ISCED 5B szintű program (35%-a az összesnek).

1031890 bachelor és 83627 mester hallgató ISCED 5A szinten (66%-a az összesnek). ISCED 5B szinten 8594 bachelor 5544 mester hallgató (24%-a az összesnek) és 35974 ISCED 6 szinten tanuló hallgató.

Közintézmények Minden ISCED 5A és 6 szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény (60), 68 csak ISCED 5B szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény (68 vagy 82%-a az érintetteknek, és az összesnek). Továbbá minden ISCED 6 szintű képzést nyújtó intézmény.

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények Minden ISCED 5A és 6 szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény (16), 26 csak ISCED 5B szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény (55 százaléka az érintetteknek, és az összesnek).

449 (az összes 71 százaléka) és 135 (az összes 29 százaléka).

71049 bachelor és 7467 mester hallgató ISCED 5A szinten (60%-a az összesnek). ISCED 5B szinten 1577 bachelor 783 mester hallgató (25%-a az összesnek) és 1546 ISCED 6 szinten tanuló hallgató. B: Nincs adat.

335

F ó kus z ban a z eur ó pai fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 LI

Intézmények

A

Tudományterületek / szakok

A Liechtenstein-i Alkalmazott Tudományok Egyeteme (Hochschule Liechtenstein) Két magán felsőoktatási intézmény is működik, de csak doktori képzést nyújtanak (Nemzetközi Filozófiai Akadémia, Bölcsészettudományi Egyetem).

B C

Minden ISCED 5A szintű program (3 bachelor, 4 mester).

Hallgatók Minden hallgató (320 bachelor, 179 mester a közintézményekben, és 30 doktorandusz a magán fenntartásúakban).

A

Intézmények

Tudományterületek / szakok

Hallgatók

Közintézmények Mind, kivéve Kolegija.

983 ISCED 5A szintű program (99 százaléka az összesnek).

A hallgatók 95%-a ISCED 5A szinten (101938 bachelor, 21029 mester), minden doktorandusz (2498).

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények Mind, kivéve Kolegija.

336

15 ISCED 5A szintű program (83 százaléka az összesnek).

B

A hallgatók 89%-a ISCED 5A szinten (2924 bachelor, 879 mester), minden doktorandusz (14).

Intézmények

Tudományterületek /szakok

Hallgatók

Közintézmények Minden ISCED 5A vagy magasabb szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény, 14 csak ISCED 5B szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény (88%-a az összesnek).

(:)

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények

Minden végzős hallgató (79 bachelor, 37 mester, 3 doktori).

Forrás: Liechtenstein-i Oktatási Hivatal, Liechtenstein-i Alkalmazott Tudományok Egyeteme (Hochschule Liechtenstein), Nemzetközi Filozófiai Akadémia, Bölcsészettudományi Egyetem, Oktatási Statisztika 2005-ben (2005/2006). LT

LT

C

Két ISCED 5A szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény (29%-a az összesnek). Minden ISCED 5A és B, ISCED 5A és 6, illetve csak ISCED 5B szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény.

(:)

Minden intézmény rendszere kompatibilis az ECTS-szel.

(:) (:)

Mind.

Forrás: Liechtenstein-i Oktatási Hivatal, Liechtenstein-i Alkalmazott Tudományok Egyeteme (Hochschule Liechtenstein), Nemzetközi Filozófiai Akadémia, Bölcsészettudományi Egyetem, Oktatási Statisztika 2005-ben (2005/2006). LU A

B

Intézmények

Tudományterületek / szakok

Hallgatók

Luxembourgi Egyetem.

Minden 2005/2006 után Minden bachelor hallgató, indult program (13 ISCED aki 2005/2006 vagy 5A szintű és 8 ISCED 5B ezután iratkozott be. szintű). Minden végzős hallgató (79 bachelor, 37 mester, 3 doktori).

Forrás: Közoktatási és Szakképzési Minisztérium (2005/2006).

függelék LV A

B

C

Intézmények

Tudományterületek / szakok

Hallgatók

Minden intézmény (20 köz, 14 magán).

580 program (99%-a az érintetteknek és 81%-a az összesnek), amelyből 111 ISCED 6 szintű.

109 090 hallgató (99%-a az érintetteknek és 83%-a az összesnek), közülük 1809 ISCED 6 szinten tanul.

Minden intézmény ECTS kompatibilis rendszert használ (csak kreditátvitelre).

A

Közintézmények

+

Montenegrói Egyetem.

B

+ B

Tudományterületek / szakok

Hallgatók

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények Minden intézmény: a Mediterrán Egyetem és a 3 külön működő magánkar.

Mind (13 ISCED 5A és 1 ISCED 5B).

Minden hallgató: 1450 bachelor és 70 mesterfokon tanuló ISCED 5A szinten. Továbbá 90 bachelor ISCED 5B szinten. B: Nincs adat.

Minden intézmény (56), azok is, amelyek csak rövid ISCED 5B képzéseket kínálnak.

Intézmények

A

Intézmények

Minden program (csak kreditátvitelre).

Minden 2005-ben végzett hallgató (26 007).

C

Az oklevélmellékletet 2006/2007-től bocsátják ki.

Forrás: Montenegró Oktatási és Tudományügyi Minisztériuma (2005/2006). Megjegyzés:

Forrás: Oktatási és Tudományügyi Minisztérium (2005/2006). ME

ME

Tudományterületek / szakok

Hallgatók

A mesterfokon tanuló hallgatók között szerepelnek specializált képzést folytatók is.

MT

Intézmények

A A Montenegrói Egyetem minden programja (55 ISCED 5A és 18 ISCED 5B szintű).

A Montenegrói Egyetem minden hallgatója: 9391 bachelor ISCED 5A szinten, és 3100 bachelor ISCED 5B szinten; 990 mesterfokon tanuló és 120 doktorandusz..

Tudományterületek / szakok

Hallgatók

Minden program (164 ISCED 5A, 17 ISCED 5B, 68 ISCED 6).

Minden hallgató (827 diploma, 5721 bachelor és 1800 mesterfokon, ISCED A és 5B szinten tanuló, és 148 doktorandusz.

Máltai Egyetem.

B

Mind a 181 ISCED 5A és 5B program.

C

Az első oklevélmellékletet 2006.

Forrás: Máltai Egyetem (2005/2006). 337

F ó kus z ban a z eur ó pai fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 NL

Intézmények

A

C

Tudományterületek / szakok

Hallgatók

PL

Intézmények

Csak ISCED 5A szintű (bachelor vagy mester) professzionális képzést nyújtó felsőoktatási intézmények: 21 köz, és 3 az állam által nem támogatott, de elismert intézmény (sok Kb. 2500. ilyen létezik). Csak ISCED 5A szintű (bachelor és/vagy mester) képzést nyújtó egyetemek: 13 köz és 7 az állam által nem támogatott, de elismert.

345087 bachelor és 1634 mester hallgató a professzionális képzésben (96%-a az összesnek). 137092 bachelor és 28741 mester hallgató az egyetemeken (75%-a az összesnek).

A

Közintézmények

(:)

Körülbelül a végzősök 75%-a (az európai modellnek megfelelően), a további 25%-nak is kiállítják, ha kéri. (Forrás: Holland Egyetemek Szövetsége). 2008-ra minden hallgató (az európai ajánlásoknak megfelelően).

Hallgatók

6 felsőoktatási intézmény összes tudományterületén, 31 felsőoktatási intézmény tudományterületeinek legalább felében; és 23 felsőoktatási intézményben legalább 1 területen. Az intézmények 3%-ában nem elérhető az információ (*).

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények

Forrás: Oktatási, Kulturális és Tudományügyi Minisztérium (Központi Finanszírozási Ügynökség), Holland Egyetemek Szövetsége és az Informatie Beheer Groep (2005/2006).

338

30 felsőoktatási intézmény.

Tudományterületek / szakok

218, csak bachelor szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény.

B

Közintézmények Az állami egyetemek 81 százaléka (50 az 54-ből) és a többi felsőoktatási intézmény (felsőfokú szakképzési iskolák) 15%-a (4 a 26-ból) alkalmazza az ECTS-t minden, vagy legalább a tudományterületek felében. 6%-a az állami egyetemeknek (4db) és 4%-a az egyéb intézményeknek a tudományterületek kevesebb, mint felében alkalmazza az ECTS-t. Utóbbiak 81%-a egyáltalán nem használja. Az állami egyetemek 13%-áról pedig nincs információ.

(:)

függelék PL

Intézmények

Tudományterületek / szakok

(B)

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények

Hallgatók

RO

Intézmények

A

Közintézmények Mind a 48 érintett felsőoktatási intézmény (az összes 87%-a).

A magán felsőoktatási intézmények 15%-a (39 a 212-ből) vezette be az ECTS-t minden, vagy a tudományterületek legalább felében. 5%-uk (12) kevesebb, mint a felében; 61% pedig egyáltalán nem. 22%-ukról nincs információ. (*)

C

Mind.

Tudományterületek / szakok

Hallgatók

Minden érintett ISCED 5A szintű program (518, az összes 93%-a).

2005/2006 óta beiratkozott hallgatók (143 625, vagy 100%-a az érintetteknek és 94%-a a 2005/2006-os tanévben beiratkozott alapképzésben tanuló hallgatóknak).

Minden bachelor vagy mesterfokú végzős 2005 januárja óta.

Forrás: Szkolnictwo wyższe – podstawowe dane 2004 (Felsőoktatás: 2004-es alapadatok), Oktatási Minisztérium, 2005 (2004/2005)

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények

(*) Forrás: A. Kraśniewski, Proces Boloński: Dokąd zmierza europejskie szkolnictwo wyższe, Warsaw, 2006 (2003).

52 csak ISCED 5A szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény.

Mind a 211, érintett, ISCED 5A szintű program (az összes 98%-a).

B

Minden intézmény.

Minden program.

C

Az oklevélmellékletet 2005/2006-tól bocsátják ki kötelezően.

PT

Intézmények

A

Közintézmények

+

14 ISCED 5A és 6 szintű képzést nyújtó intézmény (az összes 30%-a)

B

Tudományterületek / szakok

Hallgatók

(:)

(:)

Államilag elismert magánintézmények 4 ISCED 5A és 6 szintű képzést nyújtó intézmény (az összes 4%-a)

C

(:)

Az oklevélmellékletet 2006/2007-től bocsátják ki kötelezően.

Forrás: Felőoktatási Főigazgatóság (2006/2007).

(:) B: Nincs adat. (:)

2005/2006 óta beiratkozott hallgatók (7776, vagy 100%-a az érintetteknek és 98%-a a 2005/2006-os tanévben beiratkozott alapképzésben tanuló hallgatóknak)

Az oklevélmellékletet 2005/2006tól bocsátják ki kötelezően.

Forrás: Nemzeti Statisztikai Intézet – A felsőoktatás a 2005/2006-os tanév kezdetén. Oktatási és Kutatási Minisztérium, Egyetem irányítási Osztály (2005/2006)

339

F ó kus z ban a z eur ó pai fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 RU

Intézmények

A

Közintézmények 425 csak ISCED 5A szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény (76%-a az érintetteknek, 65%-a az összesnek).

Tudományterületek / szakok 23 360 ISCED 5A szintű program (49%-a az érintetteknek, 39%-a az összesnek).

Hallgatók

RU

Intézmények

C

Közintézmények

Tudományterületek / szakok

312 014 bachelor és 21 620 mester hallgató ISCED 5A szinten. (6%-a az összesnek)

21 ISCED 5A szintű képzést nyújtó, mintaprojektben részt vevő felsőoktatási intézmény.

180 013 bachelor és 11 350 mester hallgató ISCED 5A szinten (22%-a az összesnek).

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények 125 csak ISCED 5A szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény (72%-a az érintetteknek, és az összesnek).

B

2140 ISCED 5A szintű program

Közintézmények 52 ISCED 5A szintű képzést nyújtó, mintaprojektben részt vevő felsőoktatási intézmény (9%-a az érintetteknek, 8%-a az összesnek).

11 680 ISCED 5A szintű program (25%-a az érintetteknek, 19%-a az összesnek).

Állami finanszírozású vagy államilag elismert magánintézmények 15 ISCED 5A szintű képzést nyújtó felsőoktatási intézmény (4%-a az érintetteknek, és az összesnek).

730 ISCED 5A szintű program (3%-a az összesnek).

12 ISCED 5A szintű képzést nyújtó, mintaprojektben részt vevő felsőoktatási intézmény 386 ISCED 5A szintű képzést nyújtó intézmény (85%-a az érintetteknek és 98%-a az összesnek) a bolognaitól eltérő oklevélmellékletet bocsát ki.

Hallgatók

91 320 hallgató ISCED 5A szinten (11%-a az érintetteknek és az öszszesnek). Minden érintett hallgató (821 710) kap a bolognaitól eltérő oklevélmellékletet.

18 340 hallgató ISCED 5A szinten (16%-a az érintetteknek és az összesnek). Minden érintett hallgató (115 220) kap a bolognaitól eltérő oklevélmellékletet.

Forrás: Oktatás Oroszországban. Éves Statisztika (Oktatási és Tudományügyi Minisztérium, Állami Statisztikai Szövetségi Szolgálat, Szövetségi Oktatási Ügynökség). Kiadó: Gazdasági Főiskola, Moszkva, 2005. Nemzeti jelentés az UNESCO-nak Oroszország oktatási rendszeréről, Összehasonlító Oktatáspolitikai Központ, Oktatási és Tudományügyi Minisztérium, Moszkva, 2005. Megjegyzés:

340

A doktori képzés a törvényi szabályozás szerint nem számít a felsőoktatás harmadik ciklusnak.

függelék SK A

Intézmények

Tudományterületek / szakok

Hallgatók

Minden ISCED 5A szintű képzést nyújtó intézmény

Minden program, kivéve az orvosi, katolikus teológiai és gyógyszerészeti programokat.

Minden ISCED 5A szinten tanuló hallgató, és minden új, 2005ben beiratkozott hallgató ISCED 6 szintű képzésen (1 243, 12 százaléka az összesnek).

B

Minden felsőoktatási intézményben az ECTS-szel kompatibilis kreditrendszert használ.

C

Minden intézmény.

Minden program.

UKIntézmények ENG/ WLS/ NIR

Tudományterületek / szakok

Hallgatók

Minden hallgató.

A

Minden intézmény.

Minden program.

B

Az ECTS-szel kompatibilis kreditrendszert használ.

(:)

C

Minden intézmény.

(:)

Forrás: Oktatáskutatási Nemzeti Alapítvány (2005/2006).

Minden hallgató, aki a 2007/2008-as tanévben, vagy később fejezi be felsőoktatási tanulmányainak első szakaszát.

Forrás: Számos PhD-hallgató, Oktatási statisztikai évkönyv (Oktatási Információk és Prognózisok Intézete) (2005/2006).

341

köszönetnyilvánítás A. EURIDYCE EURÓPAI CSOPORT Avenue Louise 240 B-1050 Brussels (http://www.eurydice.org) Vezető szerkesztő Arlette Delhaxhe Szerzők Stéphanie Oberheidt (koordináció), Renata Kosinska, Marion Steinberger és Bernadette Forsthuber, valamint Jesús Alquézar Sabadie (statisztikai adatok), Anna Glass (külső szakértő) Külső borítók és grafika Patrice Brel Termékkoordinátor Gisèle De Lel Titkársági támogatás Helga Stammherr

B. EURIDYCE NEMZETI CSOPORTOK AUSZTRIA Eurydice-Informationsstelle Bundesministerium für Bildung, Wissenschaft und Kultur – Abt. I/6b Minoritenplatz 5 1014 Wien Közreműködők: közös felelősség BELGIUM (Flamand Közösség) Eurydice Vlaanderen / Internationale Projecten Ministerie Onderwijs en Vorming Hendrik Consciencegebouw 5C Koning Albert II – laan 15 1210 Brussel Közreműködők: Noël Vercruysse, Erwin Malfroy, Marie-Anne Persoons BELGIUM (Francia Közösség) Unité francophone d’Eurydice Ministère de la Communauté française Direction des Relations internationales Boulevard Léopold II, 44 – Bureau 6A/002 1080 Bruxelles Közreműködők: közös felelősség; Chantal Kaufmann, Nadia Lahlou (Tudományos Kutatás és a Nem Kötelező Oktatás Főigazgatósága) BELGIUM (Német Közösség) Agentur Eurydice Agentur für Europäische Bildungsprogramme Ministerium der Deutschsprachigen Gemeinschaft Gospertstraße 1 4700 Eupen Közreműködő: Leonhard Schifflers BULGÁRIA Eurydice Iroda Európai Integrációs és Nemzetközi Szervezetek Részlege Európai Integrációs és Nemzetközi Szervezetek Osztálya Oktatási és Tudományügyi Minisztérium 2A, Kniaz Dondukov Bld 1000 Sofia Közreműködő: Krassimira Todorova

343

F ó kus z ban a z eur ó pai fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 CIPRUS Eurydice Iroda Oktatási és Kulturális Minisztérium Kimonos and Thoukydidou 1434 Nicosia Közreműködők: Koula Afrodisi, Christiana Haperi; külső szakértő: Polykarpos Hadjipolykarpou (korábbi oktatási főelőadó, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Felsőoktatási Osztály); belső szakértők: Efstathios Michael, Despina Martidou, Erato Ioannou (Oktatási és Kulturális Minisztérium, Felsőoktatási Osztály) CSEHORSZÁG Eurydice Iroda Oktatási Információk Intézete Senovážné nám. 26 P.O. Box č.1 110 06 Praha 1 Közreműködők: Helena Pavlíková, Stanislava Brožová; Věra Šťastná (Oktatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium) DÁNIA Eurydice Iroda CIRIUS Fiolstræde 44 1171 København K Közreműködő: közös felelősség ÉSZTORSZÁG Eurydice Iroda SA Archimedes Koidula 13A 10125 Tallinn Közreműködők: Kersti Kaldma; Annika Tina, Helen Põllo (Oktatási és Kutatási Minisztérium, Felsőoktatási Osztály)

344

FINNORSZÁG Eurydice Finnország Finn Nemzeti Oktatási Bizottság P.O. Box 380 00520 Helsinki Közreműködő: Alice Stjernberg FRANCIAORSZÁG Unité française d’Eurydice Ministère de l’Éducation nationale, de l’Enseignement supérieur et de la Recherche Direction de l’évaluation, de la prospective et de la performance Mission aux relations européennes et internationales 61-65, rue Dutot 75732 Paris Cedex 15 Közreműködők: Thierry Damour (Eurydice), Hélène Lagier (DREIC) and Eric Froment (DGES) NÉMETORSZÁG Eurydice Iroda FiF Kontaktstelle Frauen in die EU-Forschung EU-Büro des BMBF PT-DLR Heinrich-Konen-Straße 1 53227 Bonn Eurydice-Informationsstelle der Länder im Sekretariat der Kultusministerkonferenz Lennéstrasse 6 53113 Bonn Közreműködők: Brigitte Lohmar, Cornelia Hensel (Sekretariat der KMK) GÖRÖGORSZÁG Eurydice Iroda Közoktatási és Vallásügyi Minisztérium CEE Igazgatóság – C Részleg Mitropoleos 15 10185 Athens Közreműködők: Evi Zigra, Katerina Flotsiou, Kallia Lianaki, Lina Pantazi

kös zönetnyilvá nítá s MAGYARORSZÁG Eurydice Iroda Oktatási és Kulturális Minisztérium Szalay u. 10-14 1055 Budapest Közreműködők: Cser Erika (szakértő); Demeter Dóra

LIECHTENSTEIN Informationsstelle Eurydice Schulamt Austrasse 79 9490 Vaduz Közreműködők: Marion Steffens, Helmut Konrad

IZLAND Eurydice Iroda Oktatási, Kulturális és Tudományügyi Minisztérium Értékelési és Elemzési Iroda Sölvhólsgötu 4 150 Reykjavik Közreműködők: Rósa Gunnarsdóttir, Margrét Harðardóttir

LITVÁNIA Eurydice Iroda Oktatási és Tudományügyi Minisztérium A. Volano g. 2/7 01516 Vilnius Közreműködő: Jūratė Devižienė (főelőadó, Oktatási és Tudományügyi Minisztérium, Felsőoktatási Osztály, Egyetemi Tanulmányok Részleg

ÍRORSZÁG Eurydice Iroda Oktatási és Tudományügyi Minisztérium Nemzetközi Részleg Marlborough Street Dublin 1 Közreműködő: közös felelősség

LUXEMBOURG Unité d’Eurydice Ministère de l’Éducation nationale et de la Formation professionnelle (MENFP) 29, Rue Aldringen 2926 Luxembourg Közreműködő: David Vallado, Jean-Claude Fandel

OLASZORSZÁG Unità di Eurydice Ministero dell’Università e della Ricerca c/o INDIRE Via Buonarroti 10 50122 Firenze Közreműködő: Simona Baggiani; expert: Germana Verri (Ministero dell’Università e della Ricerca – MiUR) LETTORSZÁG Eurydice Iroda Socrates Nemzeti Iroda – Akadémiai Programok Irodája Blaumaņa iela 28 1011 Riga Közreműködő: Zane Birzniece

MÁLTA Eurydice Iroda Fejlesztési és Tervezési Osztály Education Division Floriana CMR 02 Közreműködő: Raymond Camilleri (a tanulmány koordinálása); szakértő: Veronica Grech (regisztációs ügyek helyettese, Máltai Egyetem) HOLLANDIA Eurydice Nederland Ministerie van Onderwijs, Cultuur en Wetenschap Directie Internationaal Beleid IPC 2300 / Kamer 10.086 Postbus 16375 2500 BJ Den Haag KözreműködőK: Marlies Leegwater, Bert Broerse, Raymond van der Ree, Chiara Wooning

345

F ó kus z ban a z eur ó pai fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 NORVÉGIA Eurydice Iroda Oktatási és Kutatási Minisztérium Elemzések, Egész Életen Át Tartó Tanulás és Nemzetközi Kapcsolatok Részlege Akersgaten 44 0032 Oslo Közreműködő: közös felelősség

SZLOVÁKIA Eurydice Iroda Szlovák Akadémiai Szövetség a Nemzetközi Együttműködésért Socrates Nemzeti Iroda Staré grunty 52 842 44 Bratislava Közreműködő: Marta Ivanova; Daniela Drobna (külső szakértő)

LENYGELORSZÁG Eurydice Iroda Oktatásfejlesztési Alapítvány Socrates Iroda Mokotowska 43 00-551 Warsaw Közreműködő: Ewa Kolanowska

SZLOVÉNIA Eurydice Iroda Oktatási és Sport Minisztérium Office for Development of Education (ODE) Kotnikova 38 1000 Ljubljana Közreműködők: Tatjana Plevnik (Eurydice); Bozena Kenig, Darinka Vrecko (felsőoktatási részleg)

PORTUGÁLIA Unidade Portuguesa da Rede Eurydice (UPRE) Ministério da Educação Gabinete de Informação e Avaliação do Sistema Educativo (GIASE) Av. 24 de Julho 134-2° 1399-029 Lisboa Közreműködő: Isabel Almeida; expert: Manuela Paiva (Felsőoktatási Minisztérium) ROMÁNIA Eurydice Iroda Oktatási és Szakképzési Közösségi Programok Nemzeti Irodája Calea Serban Voda, no. 133, 3rd floor Sector 4 040205 Bucharest Közreműködő: Alexandru Modrescu

SPANYOLORSZÁG Unidad Española de Eurydice CIDE – Centro de Investigación y Documentación Educativa (MECD) c/General Oraá 55 28006 Madrid Közreműködők: Marisol González Iglesias (Egyetemi Koordinációs Tanács), Javier M. Valle López (Universidad Autónoma de Madrid), Flora Gil Traver (Eurydice) SVÉDORSZÁG Eurydice Iroda Ministry of Education and Research Drottninggatan 16 10333 Stockholm Közreműködő: Kerstin Lundmann TÖRÖKORSZÁG Eurydice Iroda MEB, Strateji Geliştirme Başkanliği (SGB) Eurydice Birimi Merkez Bina Giriş Kat B-Blok NO 1 Kizilay 06100 Ankara Közreműködő: Aybar Ertepinar (A Felőoktatási Tanács (YÖK) alelnöke, Törökország képviselője a BFUG-ban)

346

kös zönetnyilvá nítá s EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Anglia, Wales és Észak-Írország Eurydice Irodája Oktatáskutatási Nemzeti Alapítvány (NFER) The Mere, Upton Park Slough SL1 2DQ Közreműködő: Sigrid Boyd

BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA Civil Kapcsolatok Minisztériuma Education Sector Vilsonovo setaliste 10 71000 Sarajevo Közreműködő: Zenan Sabanac (BFUG tag)

Eurydice Iroda, Skócia Nemzetközi Csoport Új Oktatási Fejlesztések Részlege Skót Oktatási Igazgatóság (SEED) Area 2B South / Mailpoint 28 Victoria Quay Edinburgh EH6 6QQ Közreműködők: Jeff Maguire

HORVÁTORSZÁG Oktatási, Tudományügyi és Sport Minisztérium Trg hrvatskih velikana 6 10000 Zagreb Közreműködő: Luka Crnjaković

C. MÁS ORSZÁGOK ALBÁNIA Oktatási és Tudományügyi Minisztérium Rruga e Durrësit Nr 23 Tiranë Közreműködő: Anila Theodhori ANDORRA Cap d’Àrea de Reconeixement de Titulacions Ministeri d’Habitatge, Ensenyament Superior i Recerca C/ Prada Casadet s/n, Baixos 500 Andorra la Vella Közreműködő: Enric Garcia ÖRMÉNYORSZÁG Oktatási és Tudományügyi Minisztérium Main Avenue, Government House 3 0010 Yerevan Közreműködők: Ara Avetisyan (oktatási és tudományügyi miniszter-helyettes), Gayane Harutyunyan (ügyvezető igazgató, BFUG tag), Ruben Gasparyan, (osztályvezető), Sasun Melikyan, Ruben Aghgashyan (rektor-helyettes, Jereváni Állami Mérnöki Egyetem)

GRÚZIA Oktatási és Tudományügyi Minisztérium 52 D. Uznadze str. 0102 Tbilisi Közreműködők: Lela Maisuradze (Európai Integrációs Részleg vezetője), Rusudan Chanturia (Európai Integrációs Részleg, főmunkatárs) VATIKÁN Katolikus Intézmények Kongregációja Palazzo della Congregazioni Piazza Pio XII 300193 Roma Közreműködő: P. Friedrich Bechina FSO MACEDÓNIA (EGYKORI JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG) Oktatási és Tudományügyi Minisztérium Ul. Dmitrie Cuposki br. 9 1000 Skopje Közreműködő: Nadezda Uzelac (Az Akadémiai Elismerés és ENIC Egység vezetője) MOLDOVAI KÖZTÁRSASÁG Oktatási és Ifjúsági Minisztérium Piaţa Marii Adunări Naţionale nr. 1 MD-2033 Chişinău Közreműködők: Viorelia Moldovan-Batrinac, Galina Bulat, Ludmila Pavlov

347

F ó kus z ban a z eur ó pai fels ő oktatá s rends z ere – 2006/2007 MONTENEGRÓ Oktatási és Tudományügyi Minisztérium Rimski trg b.b. 81000 Podgorica Közreműködő: Slobodanka Koprivica (A felsőoktatásért és tudományügyért felelős miniszterhelyettes) OROSZORSZÁG Oktatási Minisztérium M.-Maklya St., 6 117198 Moscow Közreműködő: Victor Chistokhvalov (Az Összehasonlító Oktatáspolitikai Központ igazgatója) SZERBIA Oktatási és Sport Minisztérium 22-26 Nemanjina St. 11000 Beograd Közreműködő: Slobodan Vuksanovic (miniszter) SVÁJC Oktatási és Kutatási Minisztérium Hallwylstrasse 4 3003 Bern Közreműködők: Silvia Studinger, Stephan Bucher

348

D. MÁSOK Peter van der Hijden Csoportvezető-helyettes Európai Bizottság – Oktatási és Kulturális Főigazgatóság A Igazgatóság – A2 Csoport – Iskolai és Felsőoktatás Rue de la Loi 200 B-1049 Brussels Ann Mc Vie (Bologna Follow-up Group Titkársága) SE Enterprise Transport & Lifelong Learning Department Europa Building 450 Argyle Street Glasgow G2 8 LG

Impresszum Főszerkesztő: Kurucz Katalin Fordítók: Kurucz Katalin, Dobos Gábor Lektor: Dr. Temesi József Kiadványszerkesztő: Vilimi Kata Kiadja: Tempus Közalapítvány, 2008. A kiadásért felel: Kemény Gabriella, igazgató Kiadványunk megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az Európai Bizottság támogatta. A kiadványban megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság álláspontját. Tempus Közalapítvány 1093 Budapest, Lónyay u. 31. Postacím: 1438 Budapest, Pf. 508. Infóvonal: (06 1) 237 1320 E-mail: [email protected] Internet: www.tka.hu