PÁLYÁZAT (210-3/2013/KIK/020)
| © Szabó Attila, 2013
Alulírott Dr. Szabó Attila, ezúton nyújtom be pályázatomat az Emberi Erőforrások Minisztere által, a Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola intézményvezető (magasabb vezető) beosztás ellátására kiírt pályázatára. A pályázati kiírás feltételeinek – egyetemi végzettség, szakképzettség; pedagógus munkakörben szerzett szakmai tapasztalat; büntetlen előélet; pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség – megfelelek. Egyben nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyagom sokszorosításához és 3. személlyel való közléséhez, továbbá személyes adataimnak a pályázattal összefüggő kezeléséhez. Szigetvár, 2013. május 26.
Dr. Szabó Attila
2
| © Szabó Attila, 2013
1. Bevezető Eddigi életem több mint fele köt napi szinten a Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskolához. Általános iskolásként a „kistornaterembe” jártam edzésre, itt voltam gimnazista és egyetemi tanulmányaim befejezése óta – 17 éve – ebben az iskolában tanítok. Az iskola minden szögletéhez fűz egy történet… 2008-tól igazgatóként, 2009-től – a Dél-Zselic Középiskola létrejöttével – az egyik főigazgató-helyettesként, egyben továbbra is a középiskola igazgatójaként dolgoztam. Amikor 2008-ban átvettem a Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola igazgatását az alábbi célokat fogalmaztam meg: „Iskolánknak az lehet a reális célja, hogy a szigetvári és a környékbeli települések fiataljainak magas színvonalú középfokú iskoláztatást, valamint a város illetve a kistelepülések szociálisan hátrányos helyzetű tanulói számára kedvező szocializációs feltételeket és felzárkóztatást biztosítson. Ehhez olyan erőfeszítésekre van szükség, amelyek segítségével sikerül a szülők, a tanulók és a szakma előtt a gimnázium vonzerejét visszaszerezni, ugyanakkor a szakképzésben a társadalom, a munkaerőpiac és az oktatás új kihívásainak megfelelni. Vezetői programommal e célokat szeretném megvalósítani.” Pályázatomban arra vállalkoztam, hogy a gimnáziumba csak olyan tanulókat vegyünk fel, akiknek az általános iskolai eredménye – szemben a korábbi „mindenkit felveszünk, aki jelentkezik” gyakorlattal – az érettségi tárgyakból legalább 4-es. A tanulólétszám kezdeti csökkenése után mára elértük azt, hogy az előttünk álló tanévben már 2 gimnáziumi osztályt tudunk indítani. Emellett – bővítve iskolánk képzési kínálatát és növelve vonzerejét – elindítottuk az emelt óraszámú angolnyelv- és testnevelés oktatást, valamint a belügyi rendészeti ismeretek tantárgy fakultáció keretében történő oktatását. Véleményem szerint a gimnáziumi képzésnek – főleg a miénkhez fogható szociokulturális háttérrel rendelkező tanulói körrel – része kell, hogy legyen a rendszeres tanulmányi kirándulás, a színház-, a múzeum és a hangverseny-látogatás. E programok éves szinten már eddig is több száz tanulót mozgattak meg. Az anyagi hátteret döntően pályázatok és az iskola alapítványa biztosította. Az elmúlt években a szakképzést is új alapokra helyeztük, ennek keretében indítottuk el az ún. új típusú szakképzést. Egyeztetve a helyi munkaadókkal és a szülőkkel új szakmákat indítottunk (cipőgyártó, fodrász, pék, pincér). Ezzel duplájára emelkedett azoknak a szakmáknak a száma, melyekbe diákokat tudunk beiskolázni. Emellett – a már említett – szabadidős tevékenységek révén teret biztosítunk a szakképzős diákjainknak is az önmegvalósításhoz, tehetségük kibontakoztatásához. Az ő szociokulturális hátrányaik kompenzálását (is) szolgálták / szolgálják a pszichológus alkalmazása, a kizárólag szakiskolásoknak kiírt pályá-
3
| © Szabó Attila, 2013
zatokon való részvétel (pl. tanulmányi kirándulás Erdélybe, tanulmányi kirándulás a Drávamellékre), az Útravaló ösztöndíj programban való részvétel, a DDOP, a TÁMOP stb. Álláspontom szerint az elmúlt 5 évben a Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola tartalmi tekintetben az alapokig megújult iskolává vált. Amennyiben lehetőségem nyílik rá az előttünk álló évek során ugyanebben a szellemiségben, ugyanekkora elánnal szeretném folytatni a 2008-ban megkezdett munkát. 2. Helyzetelemzés1 A társadalmi, gazdasági és politikai térben zajló folyamatok gyökeresen új feltételrendszert szabtak a köznevelési rendszernek. A megváltozott körülmények új funkciókat követelnek meg a köznevelés valamennyi szereplőjétől. Az ország különböző régiói eltérő adottságaik (demográfiai jellemzők, gazdasági teljesítőképesség, településhálózat, köznevelési rendszer sajátosságai stb.) miatt egyrészt eltérő kereteket szabtak a köznevelési rendszernek, másrészt e kereteket a régiók specifikus jellemzőikkel ruházták fel. Kérdés, hogy a köznevelés permanensen változó jogi feltételrendszere mekkora mozgásteret biztosít ahhoz, hogy a kistérség köznevelési intézményhálózata a helyi sajátosságok, lehetőségek és igények figyelembevételével működjön. Tovább, hogy a DDOP-s pályázat „lejárta” után milyen – már kiépült és működő – rendszerbe kell integrálódnunk, és abban (2016 előtt és után) milyen érdekérvényesítő képességgel fogunk bírni. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a köznevelés rendszerének átalakítását a társadalmi és területi esélykülönbségek csökkentésének igénye mozgatja, továbbá hogy a tervezés alapja az ellátandó feladat, optimális esetben iskolánk megkerülhetetlen szereplője lesz az elkövetkezendő évek köznevelési intézményhálózatának. A leendő főigazgatóra – tervek szerint – az alábbi elképzelések optimalizálása, majd levezénylése vár: „A kihasználtság és a rendelkezésre álló demográfiai mutatók szerint átgondolásra javasolt a tanulócsoportok számának csökkentése, illetve a felső tagozatos köznevelési feladat1
A Dél-dunántúli Régió szakképzési stratégiája, 2009-2013. Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv. Baranya megye, 2013-2018. Oktatási Hivatal, 2013. Projekt összefoglaló tanulmány a Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás DDOP-3.1.2/2F-2008-0003 számú pályázatához. Eco-Cortex, 2009. Tahi József - Káplár János (szerk.): Tanulmány a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság számára a térség hiány-szakképesítéseinek meghatározásához. Pécs-Marcali, 2009.
4
| © Szabó Attila, 2013
ellátás felmenő rendszerű átszervezése. Átszervezés esetén szükséges megvizsgálni és megszervezni a tanulók szállításának lehetőségét a kötelező felvételt biztosító iskolákba.”2 „A szakképzésben résztvevők létszáma 13 468 fő alapján 2 szakképzési centrum kijelölése javasolt és szükséges. […] Az integrációs folyamat első lépéseként szükséges a nem kizárólag szakképzési feladatokat ellátó többcélú intézmények egyéb feladatainak leválasztása és más intézménybe történő integrációja, illetve indokolt esetben új intézmény alapítása.”3 2.1. Az iskola tágabb és szűkebb környezete4 A 46 települést összefogó, aprófalvas szigetvári kistérség településeinek nagy részén az állandó lakosságszám – részben a természetes fogyás, részben az elvándorlás következtében – évtizedek óta folyamatosan csökken. Sajnos Szigetvár sem rendelkezik olyan népességmegtartó erővel, hogy a kistérség népességfogyásának gátja lehessen. Kimutatható hogy azok a diákok, akik nem Szigetváron jártak középiskolába, tanulmányaik befejezése után többségében nem térnek haza, hanem a szigetvári kistérségen kívül telepednek le. Így iskolánknak meghatározó a szerepe a kistérség jövője szempontjából. Ez a kistérség általános iskoláiban tanító kollégákra megkerülhetetlen kötelességet, a középiskolában tanító kollégákra megkerülhetetlen felelősséget ró. A kistérség 12 településén (Almamellék, Dencsháza, Hobol, Kétújfalu, Mozsgó, Nagydobsza, Nagypeterd, Rózsafa, Somogyapáti, Somogyhárságy, Szentlászló, Szigetvár) működik általános iskola. Középiskola csak Szigetváron van. Az említett települések közül Kétújfalu, Mozsgó, Nagydobsza, Nagypeterd, Rózsafa, Somogyapáti, Szentlászló és Szigetvár általános iskolái és a középiskola alkotja a Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskolát. A Zrínyi Miklós Középiskola általános iskoláiban – a járás 8 településének 9 feladatellátási helyén – a járás 2 062 általános iskolás tanulójának 84%-át tanítjuk. Az egységes iskola optimális működése esetén ez záloga lehetne a középiskola hosszú távú és zavarta-
2
Feladatellátási… i. m., 550-551. o. Feladatellátási… i. m., 590-591. o. 4 A Dél-dunántúli Régió szakképzési stratégiája, 2009-2013. Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv. Baranya megye, 2013-2018. Oktatási Hivatal, 2013. Kovácsevicsné Tóth Marianna: Beszámoló a többcélú intézmény szakmai programjáról. 2012. Projekt összefoglaló tanulmány a Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás DDOP-3.1.2/2F-2008-0003 számú pályázatához. Eco-Cortex, 2009. Tahi József - Káplár János (szerk.): Tanulmány a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság számára a térség hiány-szakképesítéseinek meghatározásához. Pécs-Marcali, 2009. 3
5
| © Szabó Attila, 2013
lan működésének. Melynek állapota, lenyomata és előrejelzője a kistérség jelenének és jövőjének. Az egykori állami nagyipar (cipőgyár, konzervgyár stb.) megszűnése, valamint a romjain és helyette csak korlátozottan kiépült magánszektor tartós munkanélküliséget, ezáltal a szülők anyagi gondjainak növekedését eredményezte. Fenyegető veszély a szegregálódás. Az általános elszegényedés meghatározza a gyermekek jövőjét: a gyermekek esetében halmozódnak a hátrányok, a szülők átörökítik saját – iskolázottságukon és foglalkoztatottságukon alapuló – társadalmi helyzetüket. Ebből a társadalmi csapdából a kistérségben élő gyerekek nagy része egyedül képtelen kitörni. A leghátrányosabb kistérségek közé tartozó szigetvári kistérségben kiemelten fontos a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint a tanulási nehézséggel küzdők számára a többi gyermekkel egyenlő esély biztosítása. Ezt a célt csak pozitív diszkriminációval lehet elérni. Az iskolának, a pedagógusoknak meghatározó a szerepe az esélykülönbségek csökkentésében, a hátrányok kompenzálásában és a kistérség népességmegtartó erejének növelésében. Erősítenünk kell tanulóink helyi identitástudatát, a munkaerőpiaci igényekhez igazodó tudást és kompetenciákat kell kialakítanunk bennük. Ennek részeként folyik az általános iskolákban pl. a tanulási nehézséggel küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program, a differenciálás, a kooperatív tanulásszervezés, készülnek a helyi „Jó gyakorlatok” és folyik a középiskolában pl. asztalos, cipőgyártó, pincér és szerkezetlakatos képzés. Összintézményi szinten elmondható a szegregációmentesség, az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése, az oktatási „szolgáltatáshoz” való hozzáférés egyenlőségének biztosítása, vagy pl. az Útravaló ösztöndíj programban való részvétel. Az elmúlt évtizedekben a szakmunka becsületének a köztudatban való folyamatos leértékelődését és az érettségi megszerzésének tömegigénnyé válását figyelhettük meg. Ennek következtében a gimnáziumban és szakközépiskolában tanulók aránya növekedett (ma már a korosztály mintegy 4/5-e folytatja érettségit adó képzésben középiskolai tanulmányait), a szakiskolában tanulóké csökkent. Az országos tendencia a szigetvári kistérségben is megfigyelhető, amit a már említett szocialista nagyipar szétesése is súlyosbított. Ma már világosan látszik, hogy hiba volt az egészségügyi szakközépiskolai képzés megszüntetése. A beiskolázási adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a helyette bevezetett informatikai képzés fölött mára eljárt az idő, miközben az egészségügy munkaerőgondokkal küszködik. Ennek fényében elkerülhetetlen a szakközépiskola képzési kínálatának újragondolása. A tanulólétszám folyamatos csökkenése közepette érdekes jelenség az iskolák számának növekedése. Az iskolaalapítások mögött elsősorban nem oktatáspolitikai szempontok húzódnak meg, hanem politikai és olyan társadalmi igények, melyeket a szülők és a fenntartók 6
| © Szabó Attila, 2013
együttesen támasztanak. A helyi politika sikert, fejlődést, új munkahelyeket, megtartóerőt stb. lát az iskolaalapításban. Az iskolaalapítási folyamat annak ellenére zajlik, hogy mind az Európai Unió, mind a magyar kormány az iskolák integrációját tartja kívánatosnak. Ennek szellemében jöttek létre a – ma már megszűnőben lévő – Térségi Integrált Szakképző Központok. Az iskolák számnak növekedése a tanulókért folytatott verseny fokozódását, licitversenyt indított el, amely sok tekintetben a színvonaltalanság melegágya lett. Hosszútávra kiható dilemma annak eldöntése, hogy a tanulólétszám szinten tartása illetve növelése érdekében részt veszünk-e ebben a licitháborúban. Új területet nyithatunk iskolánk számára a felnőttképzéssel. Ennek révén – alkalmazkodva a kormányzati elvárásokhoz – olyan szakembereket képeznénk, akikre biztosan szükség van a lokális munkaerőpiaci igények kielégítéséhez. Ezzel ellensúlyt képeznénk a döntően munkanélkülieket érintő tanfolyamokkal szemben. A tankerület 2 062 fős tanulólétszáma az előttünk álló évek során tovább fog csökkenni. A 2017/18-as tanévben előreláthatólag 1 880 tanuló fog általános iskolába járni. Tekintettel arra, hogy a Dél-dunántúli Régió egészére ez a jellemző, az elkövetkezendő években még élesebb lesz a verseny a régió középiskolái között. Ebben a versenyben iskolánknak nem csak a pécsi (kadarkúti, mohácsi, pécsváradi, sásdi), hanem a barcsi (Hobol, Kétújfalu, Nagydobsza, Szigetvár), a kaposvári (Almamellék, Mozsgó, Szentlászló, Szigetvár) és a szentlőrinci (Nagypeterd, Szigetvár) középiskolákkal is meg kell küzdenie. Jelentős elszívó erő a Leőwey gimnáziumban működő Arany János Program, amellyel kollégium hiányában képtelenség versenyre kelnünk. E program éppen azokat a roma fiatalokat szívja el a térségből, akik követendő példát mutathatnának hátrányos helyzetű társaiknak. Álláspontom szerint ez kellő hivatkozási alap az iskolai kollégiumról újranyitásáról szóló tárgyalások megkezdéséhez. A tankerület általános iskolai tanulóinak 59%-a hátrányos, további 28%-uk halmozottan hátrányos helyzetű. A sajátos nevelési igényű tanulók aránya 6%. A járás aprófalvas jellegéből adódóan az általános iskolai tanulók 39%-a ingázik. Az általános iskolák többségében a más településről bejáró tanulók aránya meghaladja a 75%-ot. A tankerületben az egy általános iskolai osztályra jutó tanulólétszám 18 fő. Az egyegy pedagógusra jutó tanulólétszám 10 fő. „A tankerületben a köznevelési törvény által meghatározott létszámok alapján, maximális osztálylétszámmal számolva 46 osztállyal, átlaglétszámmal számolva 34 osztállyal kevesebbre lenne szükség.”5…
5
Feladatellátási… i. m., 549-550. o.
7
| © Szabó Attila, 2013
3. Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola 3.1. Erős pontok és akadályozó tényezők Erős pontok
Szegregációmentesség
Képzési kínálat sokszínűsége
Zömében a helyi munkaerőpiaci igényekhez igazodó és hiányszakmákat
Akadályozó tényezők
oktató szakképzési kínálat
Egységes iskola
Viszonylag fiatal, többségében sikerorientált tanári kar
Képzettség tekintetében sokoldalú tanári kar
Innovációs hajlandóság (pl. digitális napló bevezetése)
Az elmúlt évek infrastrukturális fejlesztései
A tehetség és képesség kibontakoztatásának sokszínűsége
o A köznevelés átalakításának következtében megtartható-e o A köznevelés átalakításának következtében megtartható-e o Előítéletek, ellentétes érdekek, nehézkes együttműködés o Anyagi ellehetetlenülés, fásultság o A fluktuáció következtében megtartható-e
o Anyagi korlátok
o Technikai amortizáció
o Anyagi korlátok
3.2. Veszélyeztetettség és kitörési pontok, lehetőségek Veszélyeztetettség
Kitörési pontok, lehetőségek o A felnőttképzésben való részvétel
A környező városokban, különösen a megyeszékhelyen sok a középiskola
A tantestület állandóságának biztosítása
Több témában csak a verbalitás szintjén meglévő egység, gyakorlati következetlenség
o Az általános iskolákkal való hatékonyabb együttműködés o Pedagóguspályát választó, egykori diákjaink megnyerése o Nyitottság, együttműködés, következetesség (módszertani megújulás)
8
| © Szabó Attila, 2013
A tanulók jelentős részének neveltsége, motiválatlansága
A tanulók előképzettségének jelentős különbségei
Lemorzsolódás, 16 éves korig tartó tankötelezettség
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának növekedése
Csökkenő érdeklődés a szakközépiskolai képzési kínálat iránt
o Módszertani megújulás és hatékonyabb együttműködés a szülőkkel o Módszertani megújulás, felzárkóztatás, differenciálás o Módszertani megújulás, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása o Módszertani megújulás, pályázati lehetőségek maximális kihasználása o Új képzési kínálat: pl. rendészeti-,
egészségügyi-, idegenforgalmi szakközépiskolai képzés
3.3. Célmeghatározás Az elmúlt évtizedekben jelentősen bővültek azok az ismeretek, műveltségi területek, amelyekre az iskolának fel kell készíteni a tanulókat. Megváltoztak az emberek élet és munkakörülményei, anyagi lehetőségei. Megváltoztak és folyamatosan változnak az iskolával szemben támasztott kormányzati és társadalmi elvárások. A tanulók terhelhetősége véges, figyelmüket nem képesek meghatározott időn túl az ismeretek elsajátításra összpontosítani. Egészséges testi, lelki, szellemi fejlődésük biztosítása is azt kívánja, hogy a szükségesnél több ideig ne kényszerítsük őket feladataik mellé. Nemcsak teret, hanem időt is kell teremtenünk a tananyag elsajátításával szorosan össze nem függő iskolai és iskolán kívüli tevékenységekhez. Iskolánkban együttesen van jelen a gimnáziumi, a szakközépiskolai és a szakiskolai képzés. Míg a korábbi oktatási kormányzat a gimnáziumi képzést, a jelenlegi a szakképzést preferálja. Nekünk olyan programmal kell előállnunk, amely a kiváló, a speciális képességű, valamint az alacsony teljesítmény orientált tanulók számára is differenciált programot ad ahhoz, hogy standardizált vagy emelt szintű érettségi vizsgát illetve szakmunkásvizsgát tegyenek. Kiemelt feladat egy olyan szakmai program kidolgozása, amely a szociálisan hátrányos és szocializációs deficittel rendelkező, ám tehetséges diákok felkarolását, felzárkóztatását célozza. Napjaink makroszintű gazdasági, társadalmi, erkölcsi válságának tünetei jól kitapinthatók. Meggyőződésem, hogy az oktatás kulcsszerepet játszik a kilábalásban. Diákjainkat olyan ismeretekkel, gondolkodás és szemléletmóddal, valamint viselkedési és erkölcsi nor9
| © Szabó Attila, 2013
mákkal kell felvérteznünk, amelyek birtokában olyan emberré válhatnak, akik a középiskola elvégzése után művelt, s a megszerzett ismereteket alkalmazni képes, gondolkodni és tanulni tudó „praktikus” emberként tudják folytatni tanulmányaikat a felsőoktatásban, vagy megállni a helyüket a munkahelyükön, illetve a családalapításban. Feladatunk: o az általános iskolák és a középiskola közötti átmenet biztosítása o a közös szakmai műhelyek erősítése o az általános iskolák és a középiskola közelítése egymáshoz o az adaptív tanulási útvonal továbbvitele o az erős pontok szinten tartása o a kitörési pontok és lehetőségek erősítése o a sokoldalú személyiségformálás, amely a készségek és képességek fejlesztésén nyugszik o a kiemelt képességű tanulók tehetséggondozása o a rossz szociokulturális körülmények között élő tanulók hátrányának csökkentése, egyenlő esélyek biztosítása az oktatásban o széleskörű, korszerű általános műveltség és szakmai ismeretek nyújtása o az eredményes érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő oktató- és nevelőmunka o a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő és az élethosszig tartó tanulást lehetővé tevő szakmunkásképzés o eredményes és hatékony idegennyelv-oktatás o korszerű informatikai ismeretek nyújtása o olyan kommunikációs képességek kialakítása, amely lehetővé teszi a megszerzett tudás érvényesítését, a munkaerőpiacon való érvényesülését. 3.4. Javaslatok az iskola fejlesztési irányainak kialakításához Erőssége iskolánknak, hogy a NAT műveltségi területeinek kiemelt közös céljai: o a tevékenykedtetés középpontba állítása, o az informatika alkalmazása, o a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése, o a közösségi élet, o az egészséges életmód kialakítása, o az aktív részvétel, az öntevékenység és a kreativitás biztosítása, o a médiumok alkotó használata
10
| © Szabó Attila, 2013
már évek óta részei iskolánk mindennapi életének, illetve adottak a hozzá szükséges feltételek a szemléletmódtól a felkészültségen át az eszközökig. Az előttünk álló évek feladata, hogy valamennyi kolléga elfogadja a változás és változtatás szükségességét, hogy mint tantestület tudjuk hitelesen közvetíteni nevelési és oktatási elveinket. 3.4.1. Nevelőtestület Az előző időszak végzettségi kaotikumát, melynek során többen végzettség nélkül ill. nem megfelelő végzettséggel tanítottak, mára maradéktalanul rendeztük. Az elmúlt évek során 11 kolléga szerzett (új) diplomát, 3 szakvizsgázott, 2 érettségi vizsgaelnöki felkészítőt végzett, 2 folytat PhD tanulmányokat és valamennyi kolléga eleget tett továbbképzési kötelezettségének. Iskolánkban 100%-os a szakos ellátottság. Az elmúlt évek során rendszerbeállított IKT eszközök új távlatokat nyitottak, mind a tanárok, mind a diákok előtt. Az eszközök varázsa lassan elmúlik, így az előttünk álló évek prioritása a nevelési, oktatási kultúránk modernizálásának, egyes kollégák esetében cseréjének időszaka kell, hogy legyen. Elkerülhetetlen a tantestület jelentős részének módszertani megújulása. Humanistaként nem tűrhetem, igazgatóként nem engedhetem, hogy diákjaink nyűgnek éljék meg az új megismerésének nagyszerűségét, hogy azokat a gyerekek akik még otthon is a legutolsók, azokat a iskolában ne pedagógusok, hanem „csak” tanárok és oktatók vegyék körül. 3.4.2. Tanulóközösségek Iskolánk az elmúlt évek során olyan intézménnyé vált, ahol mind a gyenge, mind a kiváló képességű tanulóknak, a hagyományos értelemben vett tanulás mellett az alkotó ismeretszerzésre is lehetőségük nyílt. Ezek a tevékenységek (38 óra alatt a Földkörül, aerobic, antik kultúra, dráma- és irodalmi színpad, ECDL vizsgára felkészítő, helytörténet, két-és háromdimenziós ábrázolás, kosárlabda, KRESZ, természettudományos kísérletek, tollaslabda stb.) mind hozzájárultak a fiatalok szellemi gazdagodásához, hogy európai módon gondolkodó sikeres polgárokká váljanak. A nyelvtanulás és az informatika prioritása megkérdőjelezhetetlen. Mindezek ma már nem előnynek, hanem feltételnek számítanak mind a továbbtanulásnál, mind egy-egy jobb állás megszerzésénél. Ezért tartottuk fontosnak az emelt óraszámú angolnyelv-oktatás bevezetését.
11
| © Szabó Attila, 2013
A gimnáziumi képzés keretében reális lehetőség – az angolhoz hasonlóan – az emelt óraszámú németnyelv-oktatás bevezetése. Valamint iskolánk ECDL vizsgaközponttá válása. Az iskolában arra kell felkészíteni a tanulókat, hogy első képzettségük megszerzése után is képesek legyenek további szakismeretek megszerzésre. Ennek az a feltétele, hogy tanulni kell megtanítanunk diákjainkat. Ehhez elkerülhetetlen a tantestület jelentős részének módszertani megújulása. Véleményem szerint a tanulás tantárgyi értékelése személyre szóló, elemző, tanulságokat tartalmazó, segítő jellegű és sohasem lehet fegyelmező eszköz… A jövőben még több figyelmet kell szentelnünk a jó tanulókra. Nem hagyhatjuk érdektelenné válni őket, hatékonyabban kell iskolán kívüli megmérettetésre (pl. OKTV, SZKTV) sarkallnunk őket.
3.4.3. Iskolai karakter A gimnáziumi képzés keretében emelt óraszámú angolnyelv-oktatást és testnevelés oktatást indítottunk. Fakultációként bevezettük a belügyi rendészeti ismeretek tantárgyat, amelyet valamennyi – érettségit adó képzésben részvető – tanuló választhat, és érettségi vizsgát tehet belőle. A szakképzésben az elsők között tértünk át – ezáltal csökkentve a tanulóink lemorzsolódását – az ún. új típusú szakképzésre. Iskolánkban ma már csak ezt lehet választani. Szakítva a mögöttünk hagyott évtizedek gyakorlatával – a szemléltetés és a tantárgyi kísérletek könnyebbé, gördülékenyebbé tétele érdekében – szaktantermeket alakítottunk ki. Alkalmazkodva a munkaerőpiaci és szülői igényekhez új szakmákat indítottunk: cipőgyártó, fodrász, pék, pincér. Az elmúlt években – a TÁMOP égisze alatt – magyar nyelv és irodalomból, matematikából és angol nyelvből kompetencia alapú programcsomagokat vezettünk be. Az „Új tanulási technikák bevezetése a középiskolákban” program keretében témaheteket tartottunk. A „Könyvtári program” keretében külső előadók tartottak rendhagyó irodalomórákat, pl. a népköltészetről, Petőfi Sándorról, József Attiláról, Radnóti Miklósról és Trianonról. Együttműködve a Delfi Koronája Alapítványi Gimnázium és Szakképző Iskolával újraindítottuk az esti tagozatot. Ezáltal az iskolát bevételhez, 16 kollégát pedig plusz jövedelemhez juttattunk. Az elmúlt években bevezettük a nevelőtestületi értekezletek és a belső továbbképzések rendszerét. Előbbin – rendszerint novemberben – a 9. osztályos tanulók munkájának komp12
| © Szabó Attila, 2013
lex értékelése és a pedagógiai munka elemzése folyik, utóbbin – rendszerint tavasszal – egy-egy külső előadó bevonásával folytatunk eszmecserét. Ennek keretében láttuk vendégül Zalavári Katalint, Szilágyi Verát, Pais Ella Reginát és Vekerdy Tamást. Csatlakoztunk a HÍD programhoz. A soron következő ciklus végén érnek a középiskolába azok a diákok, akik elsős általános iskolás koruk óta tantárgyorientált angolnyelv-oktatásban részesülnek. Az ő belépésükkel még eredményesebbé válhat a gimnáziumi emelt óraszámú angol tanítás. A gimnáziumi képzés keretében reális lehetőség – az angolhoz hasonlóan – az emelt óraszámú németnyelv-oktatás bevezetése. Ennek bázisául a több általános iskolában is folyó nemzetiségi nyelvoktatás szolgálhat. A személyi feltételek adottak a horvátnyelv-oktatásához. Ez a potencia a köztünk élő horvátok, valamint Horvátország közelsége és soron következő Uniós csatlakozása okán felértékelődik. Ugyancsak adottak a személyi feltételei az idegenforgalomi szakemberképzésnek. Mely képzés bevezetése kapcsolódási pont lenne Szigetvár városstratégiájához. A beiskolázási adatok azt mutatják, hogy az informatikai szakközépiskolai képzés iránt látványosan csökken az érdeklődés. Ugyanakkor az emelt óraszámú testnevelés és a belügyi rendészeti ismeretek fakultáció az alapja lehet a rendészeti szakközépiskolai képzés bevezetésének. A TÁMOP-os programokban részt vett tanulók eredményei a program sikerességét igazolják. Ennek megfelelően kívánatos a folytatása. A szakképzésben új területet nyithatunk iskolánk számára a felnőttképzéssel. Megalapozottak az esélyeink az asztalos, a cipőgyártó, a hegesztő és a pincér szakmában. A meglévőnél is szorosabb együttműködést kell kialakítanunk a helyi vállalkozókkal, annak érdekében, hogy minél kevesebb potenciális munkanélkülit képezzünk. Továbbra is azokat a szakmákat kell preferálnunk és népszerűsítenünk, melyekben biztosnak látszik tanulóink elhelyezkedése. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a vállalkozók ellenőrzésére, hogy a jogszabályoknak és az előírásoknak (pl. a tananyagnak) megfelelően végezzék tanulóink gyakorlati oktatását. Az előttünk álló évek során olyan „Jó gyakorlatot” kell kidolgoznunk, amelynek eredményeként az alulszocializált és a szocializációs deficittel bíró diákjaink nevelését és oktatását – a szakmai képzésen túl – olyan ismeret- és értékközvetítéssel tudjuk kiegészíteni, amely optimális esetben a családnak, mint elsődleges szociokulturális közegnek a feladata lett volna. 13
| © Szabó Attila, 2013
A tankötelezettség 16 éves korra csökkentése új helyzetet teremtett a köznevelés terén. Ezért hangsúlyt kell fektetnünk egy olyan felvilágosító munkára, melynek eredményeként csökkentve a lemorzsolódást, tanulóink mind nagyobb részét tudjuk szakmához juttatni. Meg kell találnunk annak a lehetőségét, hogy tanulóink heti 35-36 órányi kötelező elfoglaltsága mellett, hogyan tudjuk őket úgy motiválni, hogy ekkora leterheltség mellett is akarjanak rész venni a délutáni foglalkozásokon. Szakemberek (pl. védőnő) bevonásával felvilágosító kampányt kell kezdenünk annak érdekében, hogy diákjaink mind nagyobb számban vegyék igénybe az iskolai menzát, ezáltal is csökkentve azoknak a tényezőknek a számát, amelyek gátolják a délutáni programokon való (érdemi) részvételüket. Be kell vezetnünk a délutáni tanulószoba intézményét.
3.4.4. Tehetséggondozás Tekintettel arra, hogy iskolánk diákjainak nagy része jelentős anyagi- és értékdeficittel bír, szükségesnek tartjuk olyan lehetőségek egy részének átvállalását, melyek optimális esetben a család feladatai lennének. Ennek keretében összhangban a tananyaggal szerveztünk évfolyam és szakmacsoportonkénti kirándulásokat tanulóinknak. Ezek közül a legfontosabbak a kizárólag pályázati pénzből megvalósuló eppingeni (31 000 €), az erdélyi (1 437 500 Ft) és az ausztriai (568 500 Ft) tanulmányi kirándulások voltak. Emellett minden évben több kirándulás költségéhez járult hozzá az iskolai alapítvány. Ugyancsak a szabadidő hasznos eltöltését szolgálja az ún. „szabadsáv” megszervezése. Ennek keretében heti egy alkalommal választhatnak a tanulók a különböző szabadidős foglalkozások közül. A 2012/13-as tanévben kiegészítve a sportkör kínálta lehetőségekkel 23 szabadidős foglalkozás közül választhattak diákjaink. A közösségépítés és a tanulásmódszertani segítségnyújtás a célja a 9. osztályos gimnazistáknak szervezett gólyatábornak. A közösségépítés fontos színtere a ZrínyiÁsz, valamint az idei tanévben új lendületet kapott DÖK által szervezett programok. A családok szűkösebb anyagi helyzete miatt egyre nehezebb egy-egy osztálykirándulást megszervezni. Ezért a lehetőségek és igények összhangját megteremtve, a mögöttünk hagyott tanévek tapasztalataira építve az alábbi rendszerbe foglalva képzeljük el a jövőben a tanulmányi kirándulásokat: 9. évfolyam: Székesfehérvár – Etyek; 10. évfolyam: Zirc – Pannonhalma; 11. évfolyam: Ópusztaszer; 12. évfolyam: Budapest. Lakatos tanulók: Dunaújváros (Vasmű); kőműves tanulók: Budapest (Construma); kereskedő tanulók: Buda-
14
| © Szabó Attila, 2013
pest (Expo). A Föld és egészséghét keretében iskolai szintű kirándulás a Paksi Atomerőműbe. Évfolyamokon átívelő program a Parlamenti különóra, valamint diákjaink eppingeni és a német vendéggyerekek szigetvári fogadása. Emellett miként eddig is, ezt követően is minden eszközzel igyekszünk elősegíteni diákjaink „világlátását”. Továbbra is fontos szerepet szánunk mind a közösségépítésben, mind az értékközvetítésben a hangverseny-, a színház- és a mozilátogatásoknak. Miként például a gólyatábornak, a szabadsávnak, az iskolai Zrínyi napoknak, a ZrínyiÁsznak is. 3.4.5. Hagyományápolás Az elmúlt évek során újragondoltuk iskolánk hagyományait. Meggyőződésem, hogy tartalmasabb és igényesebb programokkal töltöttük meg azokat. Ezekhez az új aula teret, a következetesség (pl. az iskolai egyenruha tekintetében) harmóniát biztosított. Az elmúlt évek során hagyományt teremtettünk az elsős gimnazisták részére szervezett gólyatáborral,
ahol
a
játék-
és
a
sportfoglalkozások
mellett,
csapatépítő-
és
tanulásmódszertani tréningeken vesznek részt a tanulók. Megyei szintű tanulmányi versenyt szerveztünk – a Várbaráti Körrel közösen – „Zrínyiek a magyar históriában” címmel. Ugyancsak a Várbaráti Körrel közös rendezvényünk a Biedermann emlékünnepség. A Biedermann kultusz erősítése érdekében alapítottuk meg a Biedermann Rezső díjat. Az elmúlt években új irányt szabtunk az iskolai Zrínyi Napoknak. A korábban zömében sportrendezvények által uralt rendezvénysorozatnak igyekeztünk kulturális és ismeretterjesztő oldalt is adni. Ennek keretében országos hírű művészek (pl.: Sasvári Sándor, Vermes Tímea, a Szélkiáltó együttes) és tudósok (pl.: Gábris Gyula, Jelenik Zsuzsanna) előadásait hallgathattuk meg. Reményeim szerint elmélyítettük a 20. évébe lépett eppingeni diákcsere kapcsolatot. Jelentős mértékben elősegítette ezt az a 31 000 €, amelyet a Comenius program keretében a két iskola közösen nyert egy a Szigetvárt és Eppingent bemutató magyar és német nyelvű útikönyv elkészítéséhez, melynek során a két iskola diákjai heteken át dolgoztak együtt Németországban és Magyarországon. A könyv bemutatója idén nyáron lesz Eppingenben. Az elmúlt évek során több emléktáblát avattunk tisztelegve az iskola életében meghatározó személyiségek előtt: Biedermann Rezső, az iskola egykori mecénása; az 1960-ban országos bajnokságot nyert leány kosárlabda csapat tagjai és Egyed Mihály testnevelő, a csapat
15
| © Szabó Attila, 2013
edzője; Gulyás József magyarországi horvát költő, iskolánk egykori diákja; Takács László iskolánk egykori diákja és tanára tiszteletére.
Az iskolai egyenruha meghatározása majd kötelezővé tétele az iskolai rendezvényeken, megteremtette az a külső harmóniát, melyeket az iskolai ünnepélyek és megemlékezések emelkedettsége megkövetel.
A hagyományápolásnak továbbra is fontos szerepet szánunk, mind a példamutatás, mind az összetartozás erősítésében. 3.4.6. Az iskola, mint épület Az elmúlt évek során felújítottuk az egykori tűzoltólaktanyát (5,3 millió Ft) és kialakítottuk benne a cipőgyártók, az eladók, a fodrászok és a pékek tanműhelyét és folyik a pincérek tanműhelyének kialakítása is. Modernizáltuk a tanboltot (1,9 millió Ft). Részben pályázati pénzből, részben szponzori támogatásból felújítottuk az 1971/72-ben átadott – s azóta egyszer sem korszerűsített – ún. nagytornatermet (14,5 millió Ft). Szponzori támogatásból felújítottuk, kifestettük az egykori polgári iskolai épületszárny folyosóit és tantermeit. Levezényeltük a mintegy fél milliárd forintos iskolarekonstrukciót, amelynek keretében némileg felújították, modernizálták és bővítették az iskolát. Döntően szponzori támogatásból felújítottuk az egykori fűztelepet és a már meglévő asztalos tanműhely mellett gyakorlati helyet alakítottunk ki a kőműves és a szerkezetlakatos tanulóknak. A kialakított büfé a tanulók kényelmét, az aulában elhelyezett „csocsóasztal” és a pingpongasztalok a szabadidő hasznos eltöltését, az ugyancsak az aulában elhelyezett – és szintén szponzori támogatással vásárolt – LCD tévék a tanulók tájékoztatását szolgálják. Az asztalos tanulók által készített szekrényekkel berendezve, átlátható irattárat alakítottunk ki. Évtizedes huzavona után sikerült elérnünk az egykori polgári iskolai épületszárny tetőszerkezetének felújítását. A munka részben már elkezdődött. Mintegy 100 millió forintos beruházásra van ígéretünk. Előttünk álló feladat ennek a beruházásnak a levezénylése. Továbbá – amennyiben a rekonstrukció forráshiány miatt csak a tetőszerkezetet érinti – elkerülhetetlen a nyílászárók javítása és felújítása. A munka során költségkímélő megoldás lehet a kőműves és az asztalos tanulók bevonása a rekonstrukcióba. 16
| © Szabó Attila, 2013
Nem halogatható tovább a polgári iskolai épületszárnyat az ún. szocreál blokkal összekötő folyosó ablakfelületének a cseréje. A tulajdonos közbenjárásával, helyi vállalkozók bevonásával már túl vagyunk a leendő szponzorok „érzékenyítésén”. Ugyancsak elkerülhetetlen az ún. kistornaterem felújítása, amely a szakmunkás tanulók bevonásával és szponzori támogatással ugyancsak megoldható. A tulajdonos ill. a fenntartó részvétele nélkül már nem megoldható és nem is halogatható a polgári iskolai épületszárny elektromos hálózatának valamint a teljes épület – környezetbarát és energiahatékony – fűtéskorszerűsítése. 3.4.7. Külső kapcsolatok
Az elmúlt évek során kidolgoztunk egy, az iskola népszerűsítését segítő marketing programot. Ennek elemi a következők: új honlap működtetése, facebook megjelenés, pályaválasztási video készítése, pályaválasztási tájékoztatókon (pl. szülőértekezleteken) való rendszeres megjelenés, az iskolát bemutató írásos összefoglaló, közös programok a kistérség általános iskolásaival, tanulmányi versenyek szervezése, a média tájékoztatása a fontosabb iskolai eseményekről stb.
Elmélyült kapcsolatot ápolunk az eppingeni Realschule-val, valamint eltérő színvonalú és intenzitású kapcsolatot a kistérség általános iskoláival.
Évről-évre vendégül látjuk a megye középiskoláit a „Zrínyiek a magyar históriában” elnevezésű – a Várbaráti Körrel közösen szervezett – vetélkedőn.
Az elmúlt évek során kíséreltet tettük egy-egy erdélyi, felvidéki és horvátországi kapcsolat kialakítására, de ezek hosszabb-rövidebb idő után különböző okok miatt elhaltak.
Az előttünk álló években e meglévő kapcsolatok fenntartása és elmélyítése tűnik reális lehetőségnek.
4. Általános iskolák Az alábbiakban az általános iskolák előnyös adottságait, preferált értékeit és erősségeit veszszem sorra, amelyek optimális esetben követendő példaként vagy elérendő célként szolgálhatnak az egyes tagintézmények számára. Ugyanakkor nem mehetek el a veszélyeztetettségi tényezők mellett sem.
17
| © Szabó Attila, 2013
4.1. Kétújfalu, Konrád Ignác Általános Iskola Erős pontok
Veszélyeztetettség, akadályozó tényezők
Sokoldalú személyiségfejlesztés
Helyi „Jó gyakorlatok”
Beás és roma kisebbségi oktatás
Differenciálás
Kooperatív tanulásszervezés
HHH-s tanulók arányának növekedése
Integrált tanterv
SNI-s tanulók arányának növekedése
Intézmények (óvoda-iskola, általános
Az országos átlag alatti kompetenciamérési eredmények
Szülők alacsony iskolázottsága, munkanélküliség, elszegényedés
iskola-középiskola) közötti átmenet segítése
Szignifikánsan javuló kompetenciamérési eredmények
Infrastruktúra (pl. IKT eszközök, tornaterem, sportpálya)
A PTE gyakorló iskolája
Referencia intézmény
Határokon átívelő testvériskolai kapcsolat
4.2. Mozsgó, Lengyeltóti János Általános Iskola Erős pontok
Veszélyeztetettség, akadályozó tényezők
Tehetséggondozás
Nemzetiségi nyelvoktatás
Tanórán kívüli tevékenységek
Csökkenő tanulólétszám
A tantestület alacsony fluktuációja
HHH-s tanulók számának növekedése
Nyitott iskola
Széttagolt, régi (elavult) iskolaépület
Egyéni fejlesztése lehetőséget nyújtó
Infrastrukturális korlátok (pl. tornate-
alacsony létszámú osztályok
Az országos átlag alatti kompetenciamérési eredmények
rem, modern taneszközök)
Szép környezet
18
| © Szabó Attila, 2013
4.3. Nagydobsza Erős pontok
Szoros kapcsolat a CKÖ-vel
Jól működő óvoda-iskola átmenet prog-
Veszélyeztetettség, akadályozó tényezők
Az országos átlag alatti kompetenciamérési eredmények
ram
Szegregálódó vonzáskörzet
Tanítók magas aránya
Szülők alacsony iskolázottsága, munka-
Prioritásként kezelt hátránykompenzá-
nélküliség, elszegényedés
ció
HHH-s tanulók arányának növekedése
Szoros együttműködés a segítő szakem-
Csökkenő tanulólétszám
berekkel (pl. fejlesztő pedagógus, logo-
Szakos ellátottság
pédus, védőnő)
Modern taneszközök hiánya
Infrastruktúra (pl. könyvtár, tornaterem, műfüves pálya)
Részben megújult iskolaépület
4.4. Nagypeterd – Rózsafa Erős pontok
Veszélyeztetettség, akadályozó tényezők
Iskolaotthonos oktatás
Szegregálódó vonzáskörzet
Tanulási nehézséggel küzdő tanulók
Szülők alacsony iskolázottsága, munkanélküliség, elszegényedés
felzárkóztatását segítő program
SNI-s gyerekek oktatása
HHH-s tanulók arányának növekedése
Integrációs felkészítés
Csökkenő tanulólétszám
Szignifikánsan nem változó kompeten-
A dencsházai iskola elszívó hatása
ciamérési eredmények
Roma nemzetiségi oktatás
Infrastruktúra (pl. könyvtár, tornaterem)
IKT eszközökkel való ellátottság
19
| © Szabó Attila, 2013
4.5. Somogyapáti Erős pontok
Prioritásként kezelt tanórán kívüli tevé-
Veszélyeztetettség, akadályozó tényezők
mérési eredmények
kenységek
Az országos átlag alatti kompetencia-
Szoros együttműködés a segítő szakem-
Szegregálódó vonzáskörzet
berekkel (pl. fejlesztő pedagógus, logo-
Szülők alacsony iskolázottsága, munkanélküliség, elszegényedés
pédus)
Megújult iskolaépület
HHH-s tanulók arányának növekedése
Infrastruktúra (pl. könyvtár, szaktanter-
Csökkenő tanulólétszám
mek, nyelvi labor, logopédiai foglalkoz-
Tornaterem hiánya
tató, egyéni fejlesztő szoba, IKT eszközök)
Határokon átívelő testvériskolai kapcsolat
4.6. Szentlászló Erős pontok
Veszélyeztetettség, akadályozó tényezők
Szignifikánsan nem változó kompeten-
Szakos ellátottság
ciamérési eredmények
Az almamelléki iskola (kollégium) el-
Művészeti oktatás
Nemzetiségi nyelvoktatás
Tehetséggondozás
A tantestület alacsony fluktuációja
Növekvő tanulólétszám
Modern iskolaépület
Infrastruktúra (pl. szaktantermek, torna-
szívó hatása
terem, sportpálya, IKT eszközök)
20
| © Szabó Attila, 2013
4.7. Szigetvár, Istvánffy Miklós Általános Iskola Erős pontok
Veszélyeztetettség, akadályozó tényezők
Településből fakadó előnyök
Csökkenő tanulólétszám
„Hogyan igazodjunk a helyi és egyéni
HHH-s tanulók arányának növekedése
különbségekhez” pedagógiai szisztéma
SNI-s tanulók arányának növekedése
Intézmények (óvoda-iskola, általános iskola-középiskola) közötti átmenet segítése
Sokoldalú személyiségfejlesztés
Differenciálás
Kooperatív tanulásszervezés
Helyi „Jó gyakorlatok”
Szignifikánsan javuló kompetenciamérési eredmények
Referencia intézmény
Infrastruktúra (pl. IKT eszközök, tornaterem, sportpálya)
Szakos ellátottság
4.8. Szigetvár, Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola Erős pontok
Veszélyeztetettség, akadályozó tényezők
Településből fakadó előnyök
Csökkenő tanulólétszám
Közösségi szellem, közösségi identitás
HHH-s tanulók arányának növekedése
Infrastruktúra (pl. könyvtár, szaktanter-
SNI-s tanulók arányának növekedése
mek, iskolaorvosi rendelő, IKT eszkö-
Többnyire a hagyományos (pl. frontális
zök, tornaterem, sportpályák, játszótér)
osztálymunka) tanulásszervezési eljárá-
Szakos ellátottság
sok alkalmazása
Tehetséggondozás
Szignifikánsan nem változó kompetenciamérési eredmények
A tantestület egy részének innovációs hajlandósága
(pl.
TIOK,
HEFOP,
TÁMOP) 21
| © Szabó Attila, 2013
4.9. Néhány megállapítás tartalmi kifejtése Az alábbiakban néhány olyan tartalmi megállapítás következik, melyek számbavétele azért különösen fontos, mert követendő példaként vagy elérendő célként szolgálhatnak az egyes tagintézmények számára. Mutatja az együttműködés területeit, és azt az önállóságot is, amelylyel az egységes iskola tagintézményei rendelkeznek. 4.9.1. Az iskolák kötelező és vállalt „szolgáltatásai” o iskolai étkeztetés o napközi otthoni foglalkozás o integrált nevelés-oktatás o tantárgyorientált oktatás idegen nyelvből o magyar nyelven folyó cigány kisebbségi oktatás o a református és a katolikus hitoktatás o tanulószobai foglalkozás (Tinódi, Nagypeterd) o iskolaotthonos oktatás (Nagypeterd) o német nemzetiségi oktatás (Mozsgó, Szentlászló) o emelt szintű ének-zenei képzés (Tinódi) o a Kaproncai Alapfokú Művészeti Iskolával való együttműködés (Kétújfalu, Nagypeterd, Somogyapáti, Szentlászló) o a Zrínyi Miklós Lovasíjász Egyesülettel való együttműködés (Nagypeterd) o a kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskola a Pécsi Tudományegyetem gyakorlóhelye a kompetenciaalapú oktatás és az inkluzív iskola témakörben, további referenciaintézmény is; havi rendszerességgel az ország számos iskolájának hospitációs tréningeket szervez o az Istvánffy Miklós Általános Iskola az inkluzív nevelés differenciált egyéni képességfejlesztés és tantárgyorientált idegen nyelv oktatásában országosan elismert „Jó gyakorlattal” rendelkezik o a Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola a kompetenciaalapú oktatás témakörben pedagógus továbbképzést biztosít a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet felkérésére 4.9.2. A nevelő munkában megvalósított intézményi programcsomagok o a szabadidős tevékenységek valamennyi tagintézményben jól szervezettek, sokrétűek o a mindennapos testnevelés azonban nem minden tanuló számára biztosított o minden tagintézményben külön hangsúlyt fektetnek a középiskolára történő felkészítésre o példaértékű az integrált intézmény pályázati aktivitása 22
| © Szabó Attila, 2013
o jelentősek a működésbe, a fejlesztésbe és a pedagógus továbbképzésbe pályázat útján bevont anyagi erőforrások 4.9.3. Közös intézményközi fejlesztések, szakmai műhelyek o óvoda-iskola átmenet o sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése o multikulturális ismeretek fejlesztése o kompetenciaalapú oktatás o minőségirányítás mérés-értékelés o BOARD hálózatépítő tevékenység a tantárgyorientált angol nyelvi oktatás kidolgozására o SNI tanulók integrációjára o középiskolai és általános iskolai tanárokból álló szakmai munkacsoportok (magyar nyelv és irodalom, idegennyelv-oktatás, matematika) Feladatom gördülékennyé tenni az átmenetet az általános iskolák és a középiskola között. Az adaptív tanulási útvonal továbbvitele. Az erős pontok szinten tartása, a kitörési pontok és lehetőségek erősítése. Továbbra is biztosítani a 100%-os szakos ellátottságot. Kiemelt feladat az Integrációs Pedagógiai Rendszer és a Sajátos Nevelési Igényű tanulók fejlesztésének intézményi szintű preferálása és továbbvitele. Az Útravaló ösztöndíjprogramban való mind szélesebb részvételre ösztönzés. 5. Vezetési módszer A vezetés egyéni felelősség, ugyanakkor csapatmunka is. Emberként is és vezetőként is a demokratikus irányítás híve vagyok. Az olyan irányítói magatartásé, amely szükség esetén nem riad vissza sem az autokrata, sem a laissez faire stílustól, de aki megtalálja az egyensúlyt a két véglet között. Aki tudja, hogy a vezetés nem róla, hanem a „vezetettekről” szól. Az iskola igazgatója csak úgy képes megfelelni a mai kor követelményeinek, ha megtalálja az egyensúlyt az „iskolával való együtt lélegzés” és a „lobbi távollét” között, s ha a vezetést olyan munkatársakkal együtt gyakorolja, akik a kölcsönönös bizalom alapján önállóan, teljes felelősséggel dolgoz(hat)nak saját területükön. Nem engedem azon értékek fellazulását, amelyek nevelési feladataink (pl. demokrácia, fegyelem, hagyománytisztelet) egészét ásnák alá.
23
| © Szabó Attila, 2013
Meggyőződésem, hogy a szigorú követelménytámasztó iskola nem áll ellentmondásban a nyílt és őszinte légkörrel. A tanárra és diákra egyaránt vonatkozó következetesség a demokratizmus alapja. Álláspontom szerint a köznevelés kialakuló, kialakult irányítási struktúrájában a Zrínyi Miklós Középiskola főigazgatójának az a feladata, hogy összekötő legyen a tankerület és az iskolák között, aki miközben „legömbölyíti” az éleket, a megerősítés és „késleltetet” döntéshozatal biztonságát nyújtja az általános iskolák igazgatóinak. Aki fórumot teremt számukra a permanens eszmecseréhez és együttgondolkodáshoz, aki segítséget nyújt nekik elképzeléseik megvalósításához. Hogy miközben erősítjük diákjaink makroközösségi öszszetartozásukat, aközben ne sértsük az egyes iskolák mikroközösségi identitását. Kiemelt vezetői feladat a tervszerűség és a kiszámíthatóság. Előkészítés
Végrehajtás
Ellenőrzés
Tájékozódás
Döntés
Áttekintés
Tervezés
Utasítás
Ellenőrzés
Szervezés
Összehangolás
Minősítés
6. Reflexiók a Pedagógiai Program sarokpontjaira 6.1. Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység Fontos feladatnak tartom időben felismerni és kiszűrni a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulókat. Ez a tevékenység csak akkor eredményes, ha ismerjük a magatartási zavarok megnyilvánulásának leggyakoribb formáit.
Fel kell figyelnünk o az agresszív megnyilvánulásokra o a közönyre és a passzivitásra o az érzelemszegény, apatikus magatartásra o az elkülönülésre, közömbösségre a társak iránt o a túlzott félelemre és szorongásra o a látszólag ok nélküli sírásra o a kifejezet féltékenységre, irigységre o a barátok túl gyakori váltogatására o a hipermobilitásra o a teljesítményromlásra o a beszédzavarra o a hírtelen romló tanulmányi eredményre 24
| © Szabó Attila, 2013
A problémák, a nem elfogadható viselkedés számbavétele után következik a viselkedési zavart kiváltó pszichológiai, szociális, esetleg biológiai okok feltárása.
Feladatok o a családi környezet hatásaiból ered-e (pl. nevelési hibák, a szülők deviáns magatartása) o a család és az iskola ellentétéből fakad-e o iskolai ártalmakra vezethető-e vissza (pl. túl magas követelmények, túl szigorú-, autokratikus magatartás, gúny, megszégyenítés, túlzottan engedékeny-, irányítás nélküli nevelés) o a kedvezőtlen társas pozíciók (pl. peremhelyzet) következménye-e
Mindezek feltárásában segítséget nyújtanak o a szociometriai felmérések o a tanulókkal való személyes beszélgetések o a szülőkkel való kapcsolatfelvétel o a tanulók viselkedésének figyelemmel kísérése o a gyermeket előzőleg tanító tanárokkal való kapcsolatfelvétel
Az okok pontos ismerete sokat segíthet a magatartási problémák hatékony megoldásában, illetve enyhítésében.
A beilleszkedési, magatartási zavarok megoldását, illetve enyhítését az alábbi pedagógiai tevékenységgel lehet elérni o békéltető, konfliktusmegoldó stratégia alkalmazásával o a felnőttek és a serdülők közötti barátságok viszony kialakításával, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhat tanáraihoz o személyes szeretetteljes bánásmód kialakításával o a pozitív énkép kialakulásának támogatásával (dicsérettel, biztatással) o a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással o az egy osztályban tanító tanárok együttműködésével, egységes nevelési elvek alkalmazásával o az osztályközösség segítő erejének mozgósításával o a közös iskolai és iskolán kívüli programok során a peremhelyzetű tanulók bevonásával o következetes – a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer kialakításával 25
| © Szabó Attila, 2013
o az ifjúságvédelmi felelőssel való együttműködéssel o szükség esetén pszichológus, illetve más külső szakember segítségének igénybevételével 6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
Feladatunk a tanulási kudarc okainak megkeresése, amely leggyakrabban o pszichés o önismereti o önelfogadásból származó o tanulás módszertani o családi háttérből adódó (család szociokulturális háttere, deviáns szülők, családi elvárások) o iskolaváltásból eredő (egyes tantárgyakra korlátozódó tananyagbéli lemaradás) o fiziológiai okok (diszlexia, diszgráfia stb.)
Az okoknak megfelelően a szülőkkel együttműködve kérhetjük szakember (ifjúsági védőnő, iskolaorvos, pszichológus, nevelési tanácsadó stb.) segítségét.
Alulteljesítő, lemaradó tanulók felzárkóztatásának alapvető célja és feladata o a felkészültségbeli hiányok feltárása és pótlása o a megfelelő előrehaladáshoz nélkülözhetetlen megismerő, tanulási képességek kialakítása o az ehhez szükséges motivációk megteremtése
A felzárkóztatást segítő tevékenységformák lehetnek o a tanítási órák keretein belüliek
az alapozó tárgyak csoportbontással történő oktatása
tanórai differenciálás megvalósítása egyénre szabott feladatokkal
különböző tanulási technikák tanulói elsajátíttatása
o a tanítási órán kívül
korrepetálások biztosítása
könyvtári foglalkozások, internetes kutatómunka (segítenek az érdeklődés felkeltésében, a tanuláshoz szükséges motivációk megteremtésében, az ismeretek bővítésében)
egyéni elbeszélgetések (segítik a tanuló megismerését, a tanulásra, erőfeszítésre való ráhangolását)
26
| © Szabó Attila, 2013
hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel a tanuló segítése érdekében
6.3. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű, de különösen a szociális hátrányban levő tanulók képességeinek kibontakoztatásában.
Károsan ható tényezők o Családi mikrokörnyezet
a család gazdasági helyzetéből adódó lakásviszonyok
a túlságosan alacsony egy főre jutó jövedelem
a kulturális háttér (a művelődés, műveltség lebecsülése)
a családi hagyományok
a család élete, magatartása
egyszülős családban felnövő gyerekek
o Családi házon kívüli környezet
az utca, a lakókörzet negatív hatása
helytelen viszony, kapcsolat kifogásolható magatartású, erkölcsű gyerekcsoportokkal, felnőttekkel
o Iskolai környezet
a köznevelési intézmény hiányos tárgyi, személyi ellátottsága
az iskolába naponta távolról való bejárás
a tanítás hatékonyságának színvonala
a helytelen nevelői magatartás
a rossz tanár-diák viszony
a tanulók értékelésének merev módszerei
a tanulók nem megfelelő helyzete a különböző közösségekben
A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységi formák szolgálhatják o felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése o önismereti csoportok létrehozása (működtetése) o drog- és bűnmegelőzési programok o pályaorientációs tevékenység o felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórán, levél útján stb. 27
| © Szabó Attila, 2013
o ismernünk kell azokat a lehetőségeket, jogszabályokat, segítő szervezeteket, amelyek egy-egy családot átsegíthetnek a krízishelyzeten o helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése o anyagi hozzájárulás a kirándulások költségeihez o ösztöndíjak o pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon o a tehetséges tanulók versenyeken való részvételének anyagi támogatása 6.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetség korai felismerése és speciális képzése a kibontakozás és az akadálytalan fejlődés legfontosabb feltétele. Az iskola a tehetséggondozást sem tudja a szülők hatékony közreműködése nélkül megoldani. Fontos tehát a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, információcsere.
A tehetséggondozás céljai o a tudás tekintélyének visszaállítása o esélyteremtés, vagyis a különböző szociális, kulturális, gazdasági háttérrel rendelkező szülők gyermekeinek egyenlő esélyeket biztosító oktatási és támogatási rendszer kialakítása
A tehetséggondozás célkitűzései o a tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése o a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése o kiegyensúlyozott társas kapcsolatok megteremtése a pedagógusokkal és a tanulótársakkal
A tehetséggondozás területei o tanórai differenciálás különféle formái (kiscsoport, egyénre szabott munka, kiselőadás, gyűjtőmunka, problémafeladatok stb.) o tanulmányi versenyeken, sportversenyeken, pályázatokon való részvétel o fakultáció o szakkörök, diákkörök o mentor program
28
| © Szabó Attila, 2013
7. Minőségbiztosítás
2010 tavaszán – országos szakmai ellenőrzés keretében – a szakképzést vették górcső alá. o A vizsgálatot végző szakember a 9-10. osztály átmenetet vizsgálva a 2008/09-es tanév eredményei alapján az alábbi megállapítást tette: „A szakiskolában a beiskolázástól a 10. évfolyam végéig a lemorzsolódás 71%. Ezt az arányt nehéz elfogadható szakmai érvekkel magyarázni...” o Ez az arány a 2010/11-es tanévben 27%, a 2011/12-es tanévben 34% volt.
2012 tavaszán fenntartói ellenőrzés zajlott iskolánkban. Az ellenőrzés célja az alábbi volt: o az intézményi tevékenység minőségének megítélése, az ezeket befolyásoló tényezők feltárása o a pozitívnak ítélt folyamatok megerősítése, a kedvezőtlen tendenciák korrigálása, megszüntetése o az intézmény jogszabályoknak megfelelő, szakszerű működésének nyomon követése o az egyes intézkedések jogszabályi megfelelőségének vizsgálata o a tanügyi nyilvántartások meglétének és vezetésének áttekintése Az ellenőrzést végző közoktatási szakértő szakvéleménye az alábbiakat tartalmazza: „A szakértő elismerését fejezi ki az intézmény vezetése és alkalmazotti közössége felé a nehéz körülmények között történő, de kiemelkedő munkavégzésért. […] A kompetenciamérések eredményei a szakiskolai osztályok matematika eredményei kivételével a képzési formára jellemző átlagot vagy annál egy kicsit jobb eredményt mutatnak. A kompetenciamérések eredményei enyhe javuló tendenciát jeleznek. […] Az intézményi munka folyamatos fejlesztése elkezdődött, a PDCA6 elkezdett működni.”
Egy a sok érettségi vizsgaelnöki vélemény közül: „a 12. A osztály érettségi vizsgáját gondos előkészítő munka előzte meg mind az iskolavezetés, mind a szaktanárok és a jegyző részéről. […] A tanulók nemcsak magatartásukkal, de megjelenésükkel is megtisztelték a vizsgát és a tanáraikat. A tanulók viselkedéséből kitűnik, hogy a tantestület tagjai nemcsak szaktárgyi tudást adtak át a diákjaiknak, hanem a nevelőmunkában is kivették részüket. Biztosra vehető, hogy a diákok a továbbiakban is profitálni tudnak mindabból, amit ebben az iskolában szakmailag és emberileg kaptak. […] Az iskolavezetésben és a tantestület tagjaiban nagyon szimpatikus, barátságos, segítőkész, szakmailag igényes kollégákat ismertem meg”.
6
Tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, beavatkozás.
29
| © Szabó Attila, 2013
2011 őszén az iskolavezetés munkáját értékelő klímatesztet készítettünk. Ennek kérdései és eredményei az alábbiak voltak: 1. Jó hatással van az iskola fejlődésére az iskola vezetése? 2. Segíti-e, ellenőrzi-e az intézmény vezetése az oktató-nevelő munkát? 3. Biztosítja-e az iskolavezetés a szakmai-pedagógiai fejlődést? 4. Jó hatással van az igazgató az iskola munkájára? 5. Felkészültnek tartja-e az igazgatót feladatai ellátására? 6. Az órarenddel kapcsolatos kéréseimet teljesítik. 7. Értekezleteken elmondhatom a személyes véleményemet anélkül, hogy következményektől kellene tartanom. 8. A tantárgyfelosztásnál nem veszik figyelembe a kívánságaimat. 9. Az igazgató visszatart fontos információkat.
100% 10%
10%
7%
8%
7%
90%
12%
10%
80% 70% 60% 50% 90%
90%
93%
92%
93%
40%
88%
88%
92%
12%
8%
8
9
90%
30%
20% 10% 0% 1
2
3
4
Igen
5
6
7
Nem
(az értékelhető válaszok száma 39 és 41 között mozgott)
30
| © Szabó Attila, 2013
8. Az iskola 5 év múlva… Egy karakteres profilú, felzárkóztatásra és tehetséggondozásra egyaránt képes, piacképes tudást nyújtó intézmény, ahova járni rangot jelent. Ahol a végzős diákok többsége úgy érzi, hogy ez az iskola minden szempontból jó választás volt és megalapozta a jövőjét. Ahol a kollégák úgy érzik, hogy egy tantestületi team tagjaként eredményes iskolában dolgoznak, ahol megbecsülik és igénylik a nevelő és oktató munkájukat.
31