0160 (NLE)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

Brüsszel, 2011. július 18. (OR. en) 11101/11

Intézményközi referenciaszám: 2011/0160 (NLE) AGRI 422 FORETS 50 DEVGEN 177 ENV 434 RELEX 612 JUR 282 UD 139 PROBA 82

JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: Önkéntes Partnerségi Megállapodás az Európai Unió és a Libériai Köztársaság között az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióban irányuló kereskedelméről

11101/11

KT/mb DG B

HU

ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A LIBÉRIAI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT AZ ERDÉSZETI JOGSZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSÁRÓL, AZ ERDÉSZETI IRÁNYÍTÁSRÓL ÉS A FATERMÉKEK EURÓPAI UNIÓBA IRÁNYULÓ KERESKEDELMÉRŐL

EU/LR/hu 1

EU/LR/hu 2

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió, és A LIBÉRIAI KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Libéria, a továbbiakban együttesen a felek, FIGYELEMBE VÉVE az Unió és Libéria közötti szoros munkakapcsolatot, különös tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között Cotonouban 2000. június 23-án aláírt, 2005. június 25-én Luxemburgban felülvizsgált partnerségi megállapodásra1, (a továbbiakban: Cotonoui Megállapodás); FIGYELEMBE VÉVE az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és az erdészeti termékek kereskedelmére irányuló uniós cselekvési tervről szóló, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett bizottsági közleményt 2 mint az illegális fakitermelés és az ahhoz kapcsolódó kereskedelem azonnali intézkedést szükségessé tévő problémája elleni küzdelemben tett első lépést;

1 2

EK HL L 317., 2000.12.15., 3. o. COM (2003) 251 végleges, 2003.5.21. EU/LR/hu 3

TEKINTETTEL az 1992. évi Riói Nyilatkozatban foglalt alapelveknek a fenntartható erdőgazdálkodás biztosításában betöltött szerepére, ideértve különösen a 10. alapelvet, amely a nyilvánosság tájékozottságának és környezetvédelmi kérdésekben való részvételének a fontosságára vonatkozik, továbbá a 22. alapelvet, amely az őshonos lakosoknak és az egyéb helyi közösségeknek a környezetgazdálkodásban és -fejlesztésben betöltött kulcsszerepére vonatkozik; FIGYELEMBE VÉVE a valamennyi erdőtípus kezelésére, megőrzésére és fenntartható fejlődésére vonatkozó globális megegyezés alapelveiről szóló, jogilag nem kötelező érvényű 1992. évi irányadó nyilatkozatot, valamint a valamennyi erdőtípusról szóló, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által a közelmúltban elfogadott, jogilag nem kötelező érvényű jogi aktust1; TEKINTETTEL a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre (CITES) és különösen arra a követelményre, hogy a CITES-egyezményben részes felek az I., a II. vagy a III. függelékben felsorolt fajok egyedeire vonatkozóan csak bizonyos feltételek teljesülése esetén adhatnak ki exportengedélyt, ideértve azt is, hogy ezeknek az egyedeknek a beszerzése során nem került sor az állat- és növényvilág védelmét szolgáló vonatkozó jogszabályok megsértésére; FIGYELEMBE VÉVE, hogy a felek fontosnak tartják a nemzetközi szinten meghatározott fejlesztési célokat és az ENSZ millenniumi fejlesztési céljait;

1

2008. január 31-i A/RES 62/98. számú dokumentum EU/LR/hu 4

MEGERŐSÍTVE, hogy a felek fontosnak tartják a többoldalú kereskedelmi rendszereket szabályozó alapelveket és szabályokat, különösen az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményben (GATT), valamint a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó egyéb többoldalú megállapodásokban foglalt jogokat és kötelezettségeket, továbbá azt, hogy ezeket átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon kell alkalmazni; TEKINTETTEL az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendeletre1; FIGYELEMBE VÉVE a libériai nemzeti erdészeti reformtörvény2 által létrehozott keretrendszert, amely egyensúlyt teremt az egymással versengő hatályos kereskedelmi, közösségi és természetvédelmi prioritások között, és az erdészeti erőforrások kezelése és védelme között, előmozdítva ezáltal az ilyen erőforrásoknak a gazdasági fejlődést célzó hatékony felhasználását, egyúttal pedig biztosítva, hogy az erdészeti erőforrások a jövő generációk számára is rendelkezésre álljanak; ELISMERVE továbbá, hogy Libéria fontosnak tartja a lakosság bevonását a fenntartható erdőhasználatba és az erdészeti irányításba, valamint ez utóbbiak átláthatóságát, ideértve az erdészeti engedélyek odaítélését, a környezetbarát műveletek ösztönzését és az adóügyi és egyéb jogszabályi követelményeknek való megfelelés nyomon követését;

1 2

EU HL L 347., 2005.12.30., 1. o. 2006. évi nemzeti erdészeti reformtörvény (NFRL). EU/LR/hu 5

ELISMERVE, hogy Libéria jogszerűség-igazolási rendszerének célja valamennyi, Libériából a világ bármely pontjára exportált fatermék jogszerűségének biztosítása, a jogszerűség követelményének a belföldi piacon használt valamennyi fatermékre történő alkalmazására és/vagy kiterjesztésére törekedve; FIGYELEMBE VÉVE Libériának a fenntartható erdő- és növénygazdálkodással kapcsolatos, és különösen a famozgások legalitásának biztosítása érdekében tett erőfeszítéseit az ország területén; ELISMERVE továbbá, hogy a FLEGT önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtása elő fogja segíteni az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, összhangban azokkal az erőfeszítésekkel, hogy az erdészeti jogszabályok végrehajtásának és az erdészeti irányításnak az előmozdítása révén csökkentsék az erdőpusztulás és erdőromlás okozta kibocsátásokat (REDD+); FIGYELEMBE VÉVE, hogy a felek fontosnak tartják a civil társadalomnak, a magánszféra szereplőinek és a helyi lakosságnak a bevonását az erdészeti irányítási politikák sikeressége érdekében, különös tekintettel a konzultációra és tájékoztatásra, A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODNAK MEG:

EU/LR/hu 6

1. CIKK Célkitűzés E megállapodás célja a feleknek a valamennyi erdőtípus fenntartható kezelésére vonatkozó közös elkötelezettségével összhangban az, hogy jogi keretet szolgáltasson annak biztosítására, hogy a Libériából az Unióba importált és e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi fatermék előállítása jogszerűen történjen, és hogy ezzel ösztönözze a fatermékek kereskedelmét. Ezen túlmenően ez a megállapodás biztosítja a felek által folytatott párbeszéd és együttműködés alapjait e megállapodás teljes körű végrehajtásának ösztönzése és előmozdítása, valamint az erdészeti jogszabályok végrehajtásának és az erdészeti irányításnak a javítása érdekében.

2. CIKK Fogalommeghatározások E megállapodás alkalmazásában: a)

„behozatal az Unióba”: olyan fatermékeknek az Unióban történő szabad forgalomba bocsátása a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet1 79. cikke értelmében, amelyek a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 1. cikkének 6. pontjában meghatározottak szerint nem minősíthetők „nem kereskedelmi jellegű” áruknak2;

1 2

EK HL L 302., 1992.10.19., 1. o. EK HL L 253., 1993.10.11., 1. o. EU/LR/hu 7

b)

„kivitel”: fatermékek Libéria földrajzi területének bármely részéről történő fizikai kivitele vagy kiszállítása, a Libérián áthaladó fatermékek kivételével;

c)

„tranzitfa”: a libériai vámhatóságok felügyelete mellett harmadik országból Libéria területére behozott és ugyanolyan formában kivitt fatermékek, amelyek származási helye nem változik;

d)

„fatermékek”: az I. mellékletben felsorolt termékek;

e)

„HR nómenklatúra”: a Vámigazgatások Világszervezetének Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszeréről szóló nemzetközi egyezmény által létrehozott Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszerben meghatározott négy vagy hat számjegyű kód;

f)

„FLEGT-engedély”: olyan dokumentum, amely igazolja, hogy a szállítmány jogszerű forrásból származik, és az e megállapodásban foglalt kritériumok alapján ellenőrizték. A FLEGT-engedélyeket papír alapon vagy elektronikus formában állítják ki;

g)

„engedélyező hatóság”: a Libéria által a FLEGT-engedélyek kiadására és érvényesítésére kijelölt hatóság;

EU/LR/hu 8

h)

„hatáskörrel rendelkező hatóságok”: az Unió tagállamai által a FLEGT-engedélyek átvételére, elfogadására és ellenőrzésére kijelölt hatóságok;

i)

„szállítmány”: a FLEGT-engedély hatálya alá tartozó azon fatermékmennyiség, amelyet az áruküldő vagy a feladó Libériából küldött, és amelyet egy uniós vámhivatalban szabad forgalomba bocsátás céljából bemutatnak;

j)

„jogszerűen előállított fatermékek”: a II. mellékletben meghatározottak szerint a Libériában hatályos törvényi és rendeleti rendelkezéseknek megfelelő beszerzési, termelési és forgalomba hozatali eljárásból származó fatermékek;

k)

„szabad forgalomba bocsátás”: olyan vámeljárás, amely során a nem uniós áru uniós vámjogi státuszt szerez (a 2913/92/EGK rendelet értelmében), amely a következőket foglalja magában: az esedékes behozatali vámok beszedése, lehetőség szerint egyéb terhek beszedése, valamint kereskedelempolitikai intézkedések, tilalmak és korlátozások alkalmazása, és más, az áruk behozatala tekintetében megállapított alakiságok elvégzése;

l)

„Európai Bizottság”: az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikkének (1) bekezdésében és 17. cikkében említett uniós intézmény, amely többek között az Unió külképviseletét látja el és koordinációs, végrehajtó és irányító szerepet tölt be.

EU/LR/hu 9

3. CIKK FLEGT engedélyezési rendszer 1.

A felek között létrejön az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és a

kereskedelemre vonatkozó engedélyezési rendszer (a továbbiakban: FLEGT engedélyezési rendszer). Az ennek keretében létrehozott eljárások és követelmények célja, hogy a FLEGTengedélyek útján ellenőrizzék és igazolják, hogy az Unióba szállított fatermékeket jogszerűen állították elő vagy szerezték be. Az Unió a 2173/2005/EK rendelettel és e megállapodással összhangban az ilyen szállítmányok Libériából az Unióba történő behozatalát csak akkor fogadja el, ha azok rendelkeznek FLEGT-engedélyekkel. 2.

A FLEGT engedélyezési rendszer az I. mellékletben felsorolt fatermékekre vonatkozik.

4. CIKK Engedélyező hatóság 1.

Libéria kijelöli engedélyező hatóságát (a továbbiakban: engedélyező hatóság), és tájékoztatja

az Európai Bizottságot az engedélyező hatóság elérhetőségéről. Ezt az információt mindkét fél nyilvánosságra hozza.

EU/LR/hu 10

2.

Az engedélyező hatóság igazolja, hogy a fatermékek előállítása jogszerűen, a II. mellékletben

felsorolt jogszabályokkal összhangban történt. A II. mellékletben meghatározott feltételek szerint kiállítja a jogszerűen előállított vagy beszerzett és az Unióba irányuló kivitelre szánt fatermékek szállítmányaira vonatkozó FLEGT-engedélyeket. 3.

Az engedélyező hatóság nem állítja ki a FLEGT-engedélyt azon fatermékek tekintetében,

amelyek harmadik országból Libériába behozott fatermékből állnak, vagy ilyen terméket tartalmaznak, kivéve, ha bizonyítható, hogy e fatermékeket az érintett harmadik ország jogszabályaival összhangban állították elő és vitték ki, valamint hogy azok megfelelnek az e megállapodás II. mellékletének és más, a fatermékek Libériába történő behozatalára vonatkozó jogszabályoknak. 4.

Az engedélyező hatóság megállapítja és nyilvánosságra hozza a FLEGT-engedélyek

kiállítására vonatkozó eljárásait. Ezenkívül a FLEGT-engedélyek hatálya alá tartozó valamennyi szállításról nyilvántartást vezet, és az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban, az exportőrök védett adatai bizalmas jellegének tiszteletben tartása mellett lehetővé teszi az említett nyilvántartás független megfigyelését.

EU/LR/hu 11

5. CIKK Az Unió hatáskörrel rendelkező hatóságai 1.

Az Európai Bizottság tájékoztatja Libériát az Unió tagállamai által kijelölt hatáskörrel

rendelkező hatóságok elérhetőségéről. Ezt az információt mindkét fél nyilvánosságra hozza. 2.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok a szállítmányoknak az Unióban történő szabad

forgalomba bocsátását megelőzően igazolják, hogy valamennyi szállítmány rendelkezik érvényes FLEGT-engedéllyel. Amennyiben a FLEGT-engedély érvényességét illetően kétség merül fel, a szállítmány szabad forgalomba bocsátása felfüggeszthető, és a szállítmány lefoglalható. A III. melléklet tartalmazza a FLEGT-engedélyek hatálya alatt álló szállítmányoknak az Unióban történő szabad forgalomba bocsátását szabályozó eljárásokat. 3.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok nyilvántartják a beérkezett FLEGT-engedélyeket, és a

nyilvántartást évente közzéteszik. 4.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal

összhangban lehetővé teszik a vonatkozó iratokhoz és adatokhoz való hozzáférést azon személyek vagy szervezetek számára, akiket/amelyeket Libéria független ellenőrként jelöl ki.

EU/LR/hu 12

5.

Mindazonáltal olyan fatermékek vonatkozásában, amelyek a veszélyeztetett vadon élő állat-

és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) függelékeiben felsorolt fajokból származnak, és amelyek FLEGT-engedélyek hatálya alatt állnak, az Unióba való behozatalkor csak a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendeletben1 foglalt egyetlen ellenőrzésen kell átmenniük. A FLEGT-engedély rendszere mindazonáltal biztosítékot nyújt ezen termékek jogszerű kitermelése tekintetében.

6. CIKK FLEGT-engedélyek 1.

A FLEGT-engedélyeket az engedélyező hatóság állítja ki annak igazolására, hogy a

fatermékeket jogszerűen állították elő vagy szerezték be. 2.

Az engedélyeket angol nyelven kell kiállítani és kitölteni.

3.

A felek közös megállapodással elektronikus rendszert hozhatnak létre a FLEGT-engedélyek

kiadására, továbbítására és átvételére. 4.

A IV. melléklet tartalmazza a FLEGT-engedélyek kiadására vonatkozó eljárásokat és műszaki

előírásokat.

1

HL L 61., 1997.3.3., 1. o. EU/LR/hu 13

7. CIKK A jogszerűen előállított fatermék fogalmának meghatározása E megállapodás alkalmazásában a „jogszerűen előállított fatermékek” meghatározását a 2. cikk és a II. melléklet tartalmazza. A fogalommeghatározás előírja, hogy Libéria mely nemzeti jogszabályainak, illetve mely kapcsolódó jogszabályoknak kell megfelelni ahhoz, hogy a fatermékek FLEGT-engedéllyel rendelkezhessenek. A II. melléklet ezenfelül „jogszerűségi mátrixokat”, valamint „jogszerűségi mutatókat” és „ellenőrző szempontokat” tartalmaz, és részletesen bemutatja a libériai jogszabályoknak való megfelelés megállapításakor követendő igazolási eljárásokat.

8. CIKK A jogszerűen előállított fatermék igazolása 1.

Libéria rendszert vezet be annak igazolására, hogy a fatermékeket jogszerűen állították elő

vagy szerezték be, és hogy az Unióba csak az így igazolt szállítmányokat viszik ki. Az igazolási rendszer keretében megfelelőségi ellenőrzéseket kell végezni annak biztosítása céljából, hogy az Unióba exportálandó fatermékeket jogszerűen állították elő, vagy szerezték be, és hogy nem adtak ki FLEGT-engedélyeket olyan fatermékszállítmányokra, amelyeket illegálisan állítottak elő vagy szereztek be, vagy amelyeknek származása ismeretlen. A rendszer olyan eljárásokat is magában foglal, amelyek biztosítják, hogy illegális vagy ismeretlen eredetű fa ne kerüljön be az ellátási láncba.

EU/LR/hu 14

2.

A fatermékszállítmányok jogszerű előállítását igazoló rendszert a II. melléklet határozza meg.

9. CIKK A FLEGT engedélyezési rendszer alkalmazása az Unióba nem exportált fatermékekre 1.

Libéria törekszik a nem uniós piacokra exportált fatermékek, a belföldi piacán értékesített

faanyagok és a behozott fatermékek jogszerűségének igazolására, és ennek során lehetőség szerint az e megállapodás végrehajtása céljából kialakított igazolási rendszereket alkalmazza. 2.

Az Unió e törekvések támogatása érdekében az érdekelt felekkel párbeszédet folytatva

ösztönzi az e megállapodás végrehajtása céljából kialakított rendszerek használatát a más nemzetközi piacokon vagy harmadik országokkal folytatott kereskedelem során.

EU/LR/hu 15

10. CIKK Az engedélyek érvényességére vonatkozó konzultáció 1.

Amennyiben kétség merülne fel bármely engedély érvényességével kapcsolatban, az érintett

hatáskörrel rendelkező hatóság haladéktalanul kiegészítő tájékoztatást és további magyarázatot kérhet az engedélyező hatóságtól. Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság a kiegészítő tájékoztatás iránti megkeresés kézhezvételétől számított 21 naptári napon belül nem kap választ az engedélyező hatóságtól, akkor a hatályos nemzeti jogszabályok szerint jár el, és nem fogadja el az engedélyt. Ha a kiegészítő tájékoztatásnyújtás és a további vizsgálódás nyomán azt állapítják meg, hogy az engedélyen szereplő információ nem felel meg a szállítmánynak, akkor a hatáskörrel rendelkező hatóság a hatályos nemzeti jogszabályok szerint jár el, és nem fogadja el az engedélyt. Az engedélyező hatóságot írásban haladéktalanul tájékoztatni kell a FLEGT-engedély minden elutasításáról, megjelölve annak indokát. 2.

Ha a FLEGT-engedélyekkel kapcsolatos konzultációk során tartós ellentétek vagy nehézségek

merülnek fel, akkor az ügy a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság elé utalható.

EU/LR/hu 16

11. CIKK Független ellenőr 1.

A felek megállapodnak abban, hogy a FLEGT engedélyezési rendszer teljesítményének és

hatékonyságának az V. mellékletben bemutatott vizsgálata céljából közösen megállapított időközönként független ellenőr szolgáltatásait veszik igénybe. 2.

Libéria az Unióval folytatott konzultációt követően igénybe veszi a független ellenőr

szolgáltatásait. 3.

A független ellenőr a munkájával kapcsolatosan felmerülő panaszokat a megállapodás

végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság elé utalja. 4.

A független ellenőr az V. mellékletben szereplő eljárás szerint, jelentések útján továbbítja

észrevételeit a feleknek. A független ellenőr jelentéseit az V. mellékletben ismertetett eljárás szerint nyilvánosságra hozzák. 5.

A felek támogatják a független ellenőr munkáját, különösen azáltal, hogy mindkét fél

területén biztosítják a részére az olyan információkhoz való hozzáférést, amelyek a feladatainak ellátásához szükségesek. A felek azonban – az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályaikkal összhangban – visszatarthatnak minden olyan információt, amelynek közlésére nem jogosultak.

EU/LR/hu 17

12. CIKK Szabálytalanságok A felek tájékoztatják egymást arról, ha a FLEGT engedélyezési rendszer kijátszásával vagy a rendszert érintő szabálytalansággal kapcsolatos gyanújuk merül fel vagy ilyen bizonyítékot szereznek, ideértve a következőket is: a)

a kereskedelem kijátszása, ideértve a Libériából az Unióba irányuló kereskedelem harmadik országon keresztül történő átirányítását, amennyiben okkal feltételezhető az, hogy erre az engedélyeztetés kijátszásának szándékával került sor;

b)

FLEGT-engedélyek kiadása olyan fatermékek tekintetében, amelyek gyanús forrásból származó, harmadik országból behozott termékeket is tartalmaznak; vagy

c)

a FLEGT-engedélyek megszerzésével vagy felhasználásával kapcsolatos csalás.

13. CIKK A FLEGT engedélyezési rendszer működésbe lépése 1.

A felek megállapodnak abban, hogy a FLEGT engedélyezési rendszer milyen dátummal kezdi

meg működését.

EU/LR/hu 18

2.

Mielőtt a FLEGT-engedélyek kiadását megkezdenék, a felek közös technikai értékelést

végeznek, amelynek a célkitűzéseit és kritériumait a VI. melléklet tartalmazza. Az értékelés megállapítja, hogy a FLEGT engedélyezési rendszer alapját képező jogszerűség-igazolási rendszer megfelelően betölti-e a funkcióit, és hogy működnek-e a FLEGT-engedélyek átvételére, ellenőrzésére és elfogadására szolgáló uniós rendszerek.

14. CIKK E megállapodás végrehajtásnak ütemterve 1.

A felek megállapodnak a VII. mellékletben meghatározott végrehajtási ütemtervben.

2.

A felek a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság útján értékelik a

végrehajtásnak a VII. mellékletben meghatározott ütemtervhez viszonyított alakulását.

15. CIKK Kísérő intézkedések 1.

A felek megállapították, hogy a VIII. mellékletben meghatározott területeken e megállapodás

végrehajtása érdekében kiegészítő technikai és pénzügyi erőforrásokra van szükség.

EU/LR/hu 19

2.

Az ilyen források folyósítására az Unió és tagállamai által Libériának nyújtott támogatások

rendes programozási eljárásai, valamint Libéria saját költségvetési eljárásai vonatkoznak. 3.

A felek közös eljárást állapítanak meg, amelynek révén az Európai Bizottság és az Unió

tagállamai által az említett folyamatok támogatása érdekében nyújtott finanszírozás és technikai hozzájárulás összehangolható lesz. 4.

Libéria biztosítja, hogy az e megállapodás végrehajtásához szükséges kapacitások kiépítése

tükröződjék az olyan nemzeti tervezési aktusokban, mint amilyenek a szegénységcsökkentési stratégiák és a költségvetések. 5.

A felek biztosítják, hogy az e megállapodás végrehajtásával összefüggő tevékenységeket

összehangolják olyan meglévő és jövőbeni fejlesztési kezdeményezésekkel, mint amilyenek többek között az erdőirtás és erdőpusztulás következtében keletkező kibocsátások csökkentését (REDD+) célzó fellépést támogató intézkedések. 6.

A kiegészítő források biztosítására a Cotonoui Megállapodásban meghatározott, az Unió

segítségnyújtására vonatkozó eljárások, valamint az Unió tagállamai által Libéria részére nyújtott kétoldalú támogatást szabályozó eljárások alapján kerül sor.

EU/LR/hu 20

16. CIKK Az érdekelt felek részvétele e megállapodás végrehajtásában 1.

Libéria a részvételen alapuló erdészetierőforrás-gazdálkodáshoz kapcsolódó libériai nemzeti

erdészeti reformtörvénnyel összhangban gondoskodik arról, hogy e megállapodás végrehajtása és nyomon követése az adott érdekelt felekkel folytatott konzultáció mellett történjen, ideértve az ágazatot, a civil társadalmat, a helyi közösségeket és azon további személyeket, akiknek megélhetése az erdőktől függ. Az érdekelt felek részvételét a meglévő erdészeti irányítási struktúrák keretében és az e cikk (2) bekezdése szerint létrehozandó nemzeti szervben betöltött tagság útján biztosítják. 2.

Libéria az e megállapodás végrehajtását nyomon követő nemzeti bizottságot hoz létre,

amelynek tagjai az érintett kormányzati szervek képviselői és más érdekelt felek. 3.

Az Európai Unió rendszeres konzultációkat folytat az érdekelt felekkel e megállapodás

végrehajtásáról, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. évi Aarhusi Egyezmény alapján fennálló kötelezettségeire is figyelemmel.

EU/LR/hu 21

17. CIKK Társadalmi biztosítékok 1.

A felek az e megállapodásból eredő esetleges kedvezőtlen hatások minimalizálása érdekében

megállapodnak abban, hogy előmozdítják az adott esetben érintett őshonos és helyi közösségek – ideértve az illegális fakitermeléssel foglalkozó személyeket is – megélhetési lehetőségeinek jobb megismerését. 2.

A felek figyelemmel kísérik az e megállapodás által az (1) bekezdésben említett közösségekre

kifejtett hatásokat, és megteszik a kedvezőtlen hatások csökkentését célzó indokolt lépéseket. A felek a kedvezőtlen hatások csökkentése érdekében további intézkedésekről állapodhatnak meg.

18. CIKK A piacok ösztönzését célzó intézkedések Az Unió nemzetközi kötelezettségeire is figyelemmel arra törekszik, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó fatermékek tekintetében előmozdítsa a piacára történő kedvezményes bejutást. Ennek keretében: a)

ösztönzi azokat a közbeszerzési és magánbeszerzési politikákat, amelyek elismerik a jogszerűen előállított erdészeti termékek ellátásának biztosítása érdekében tett erőfeszítéseket; és

b)

az uniós piacon népszerűsíti a FLEGT-engedéllyel rendelkező termékeket.

EU/LR/hu 22

19. CIKK A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság 1.

A felek e megállapodás nyomon követésének és értékelésének előmozdítása érdekében a

megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottságot (a továbbiakban: vegyes bizottság) hoznak létre. A vegyes bizottság megkönnyíti a felek közötti párbeszédet és információcserét. 2.

Mindkét fél kinevezi képviselőit a vegyes bizottságba, amely bizottság konszenzussal hozza

döntéseit. A vegyes bizottság elnökségét társelnöki rendszerben egy uniós és egy libériai tag látja el. 3.

A vegyes bizottság a megállapodás hatékony végrehajtásával kapcsolatos valamennyi ügyet

megvizsgál. Ennek során különösen: a)

évente legalább kétszer ülésezik a felek által közösen megállapított időpontban és helyszínen;

b)

kidolgozza munkája napirendjét és a közös fellépés alapjául szolgáló feladatmeghatározásokat;

c)

létrehozza eljárási szabályzatát;

d)

ülésein az elnökséget az általa meghatározott társelnöki rendszerben látják el;

EU/LR/hu 23

e)

biztosítja munkája átláthatóságát, és a munkáival és határozataival kapcsolatos információhoz való hozzáférést a nyilvánosság számára;

f)

szükség esetén munkacsoportokat vagy más kisegítő testületeket hoz létre olyan területek tekintetében, amelyek különleges szakértelmet igényelnek;

g)

éves jelentést tesz közzé. E jelentés tartalmáról a IX. melléklet rendelkezik.

4.

A vegyes bizottság részletes feladatait e megállapodás X. melléklete ismerteti.

5.

A megállapodás parafálása és hatálybalépése közötti időszakra létrejön egy közös egyeztetési

és nyomonkövetési mechanizmus a megállapodás végrehajtásának megkönnyítésére.

EU/LR/hu 24

20. CIKK E megállapodás végrehajtására vonatkozó közlemények 1.

E megállapodás végrehajtásával kapcsolatos hivatalos közlemények megtételére a felek

következő képviselői jogosultak: Libéria részéről:

az Európai Unió részéről:

a mezőgazdasági miniszter

az Unió libériai küldöttségének vezetője

2.

A felek kellő időben közlik egymással az e megállapodás végrehajtásához szükséges

információkat.

EU/LR/hu 25

21. CIKK Jelentéstétel és az információk nyilvánosságra hozatala 1.

Az információk nyilvánosságra hozatala elengedhetetlen az irányítás javításához, ezért az

érdekelt feleknek nyújtott tájékoztatásnak az önkéntes partnerségi megállapodás központi elemét kell képeznie. Az információkat rendszeresen közzé kell tenni a rendszerek végrehajtásának és nyomon követésének megkönnyítése, az átláthatóság javítása és ezáltal az érdekelti és fogyasztói bizalom növelése, valamint a felek fokozottabb elszámoltathatóságának biztosítása érdekében. A nyilvánosságra hozandó információk részletes leírását e megállapodás IX. melléklete tartalmazza. 2.

Mindkét fél meghatározza az információ nyilvánosságra hozatala szempontjából

legmegfelelőbb mechanizmusokat. A felek különösen törekszenek arra, hogy megbízható és naprakész információt bocsássanak az erdészeti ágazatban tevékenykedő, érdekelt felek rendelkezésére. 3.

A vegyes bizottság működését szabályozó feladatmeghatározásokat és eljárásokat

nyilvánosságra hozzák.

EU/LR/hu 26

22. CIKK Bizalmas információk 1.

A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az e megállapodás alapján egymással megosztott

bizalmas információkat a jogszabályaik által előírt mértékben bizalmasan kezelik. Egyik fél sem hoz nyilvánosságra az e megállapodás alapján egymással megosztott kereskedelmi titkokat vagy bizalmas kereskedelmi információkat, és ezek nyilvánosságra hozatalát az e megállapodás végrehajtásában részt vevő hatóságai számára sem engedélyezi. 2.

Az (1) bekezdésre is figyelemmel, nem minősül bizalmasnak a következő információ:

a)

a Libéria által kiadott és az Unió által átvett FLEGT-engedélyek száma és típusa, valamint a Libériából exportált és az Unió által ilyen engedélyek alapján átvett fatermékek mennyisége;

b)

a FLEGT- engedély érintett jogosultjának és az importőrnek a neve és címe;

c)

az exportőrök által fizetett illetékek és adók összege;

d)

a valamely vállalkozóra vagy FLEGT-engedély jogosultra kiszabott pénzbírságok vagy a velük szemben hozott szabályozási intézkedések.

EU/LR/hu 27

23. CIKK Területi hatály E megállapodást egyrészről azon a területen kell alkalmazni, ahol az Európai Unió működéséről szóló szerződést az abban meghatározott feltételek szerint alkalmazni kell, másrészről pedig Libéria területén.

24. CIKK Vitarendezés 1.

A felek arra törekednek, hogy az e megállapodás alkalmazásával és értelmezésével

kapcsolatos vitákat azonnali konzultációk útján rendezzék. 2.

Amennyiben egy vita az eredeti konzultációkérés időpontját követő két hónapon belül

konzultáció útján nem rendezhető, akkor azt bármelyik fél a vegyes bizottság elé utalhatja, amely törekszik a vita rendezésére. A vegyes bizottság részére minden olyan vonatkozó információt meg kell adni, amely a helyzet részletes vizsgálatához egy elfogadható megoldás megtalálása céljából szükséges. A vegyes bizottság ennek érdekében minden olyan lehetőséget megvizsgál, amely e megállapodás hatékony végrehajtását fenntarthatja. 3.

Ha a vegyes bizottság két hónapon belül nem képes a vita rendezésére, a felek közösen

harmadik személy által nyújtott jószolgálatot vehetnek igénybe, vagy független harmadik személy részéről közvetítést kérhetnek.

EU/LR/hu 28

4.

Ha a vita rendezése a (3) bekezdéssel összhangban nem lehetséges, akkor bármelyik fél

értesítheti a másikat választottbíró kijelöléséről; a másik fél pedig az első választottbíró kijelölését követő 30 naptári napon belül köteles kijelölni a második választottbírót. A felek a harmadik választottbírót a második választottbíró kijelölését követő két hónapon belül közösen jelölik ki. 5.

A választottbírák döntéseiket többségi szavazással hozzák meg a harmadik választottbíró

kijelölését követő hat hónapon belül. 6.

Az ítélet a felekre nézve kötelező, és ellene fellebbezésnek nincs helye.

7.

A választottbíráskodási eljárást a vegyes bizottság határozza meg.

25. CIKK Felfüggesztés 1.

E megállapodás alkalmazását bármelyik fél felfüggesztheti, amennyiben a másik fél a) az e

megállapodásban meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget, b) nem tartja fenn az e megállapodás végrehajtásához szükséges rendeleti és közigazgatási intézkedéseket és eszközöket, illetve c) olyan módon jár el vagy olyan mulasztást követ el, amellyel súlyosan veszélyezteti a környezetet, valamint az Unió vagy Libéria polgárainak egészségét, biztonságát és védelmét. A felfüggesztésről szóló döntést és annak indokolását a másik féllel írásban kell közölni.

EU/LR/hu 29

2.

E megállapodás feltételeinek alkalmazhatósága a fenti közlés megtételét követő 30. naptári

napon szűnik meg. 3.

A megállapodás alkalmazása harminc naptári nappal azt követően kezdődik újra, hogy az

alkalmazást felfüggesztő fél arról tájékoztatja a másik felet, hogy a felfüggesztés okai már nem állnak fenn, és a felek közösen megállapodnak a megállapodás ismételt alkalmazásáról.

26. CIKK Módosítások 1.

Az e megállapodást módosítani kívánó fél javaslatát legalább a vegyes bizottság soron

következő ülését megelőző három hónappal köteles előterjeszteni. A vegyes bizottság megvitatja a javaslatot, és egyetértés esetén ajánlást tesz. Az ajánlást mindkét fél megvizsgálja, és megállapodás esetén saját belső eljárásainak megfelelően elfogadja. 2.

A mindkét fél által így jóváhagyott módosítások az azt követő hónap első napján lépnek

hatályba, amikor a felek tájékoztatták egymást az ebből a célból szükséges eljárások befejeződéséről.

EU/LR/hu 30

3.

A vegyes bizottság módosíthatja a mellékleteket.

4.

Az esetleges módosításokról szóló értesítést e megállapodás letéteményeseihez kell elküldeni,

és az az e cikk (2) bekezdésében foglalt határidők és módozatok szerint lép hatályba.

27. CIKK Mellékletek E megállapodás mellékletei annak elválaszthatatlan részét képezik, és azokat végre kell hajtani.

28. CIKK Időtartam A megállapodás a hatálybalépését követően határozatlan ideig érvényes.

EU/LR/hu 31

29. CIKK E megállapodás felmondása A 28. cikk ellenére ezt a megállapodást a másik félnek küldött írásbeli értesítés útján bármelyik fél felmondhatja. A megállapodás alkalmazhatósága az ilyen értesítést követő 12 hónappal szűnik meg.

30. CIKK Hiteles szövegek Ez a megállapodás két–két példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, amelyek mindegyike egyformán hiteles. Eltérés esetén az angol nyelvű szöveg irányadó.

EU/LR/hu 32

31. CIKK Hatálybalépés 1.

Ez a megállapodás az azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, amikor a felek

írásban értesítették egymást az ebből a célból szükséges eljárásaik befejeződéséről. 2.

Az értesítést az Európai Unió Tanácsának főtitkára és a Libériai Külügyminisztérium részére

kell elküldeni, akik a megállapodás közös letéteményesei.

EU/LR/hu 33

MELLÉKLETEK TARTALOMJEGYZÉKE I. melléklet

A FLEGT engedélyezési rendszer hatálya alá tartozó termékek listája

II. melléklet

A libériai jogszerűség-igazolási rendszer

III. melléklet

A Libériából exportált és FLEGT-engedéllyel rendelkező fatermékek Unión belüli szabad forgalomba bocsátását szabályozó feltételek

IV. melléklet

A FLEGT-engedélyek kiadására vonatkozó feltételek és műszaki előírások

V. melléklet

A független ellenőr feladatai: feladatmeghatározás

VI. melléklet

A jogszerűség-igazolási rendszer értékelésének kritériumai

VII. melléklet

Végrehajtási ütemterv

VIII. melléklet

Kísérő intézkedések

IX. melléklet

A nyilvános információk és az átláthatóságot célzó intézkedések

X. melléklet

A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság feladatai

EU/LR/hu 34

I. MELLÉKLET A FLEGT ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZER HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERMÉKEK LISTÁJA A következő termékek tekintetében kötelező a FLEGT-engedély: HR-

KERESKEDELMI MEGNEVEZÉS

KÓD 4401

Tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló formában; faforgács vagy hasonló részek; fűrészpor és fahulladék és -maradék, hasáb, brikett, labdacs (pellet) vagy hasonló alakra tömörítve is; beleértve a kaucsukfa forgácsát is

4403

Gömbfa, kérgezetten vagy háncsoltan vagy durván szögletesre alakítva is

4406

Vasúti vagy villamosvasúti talpfa

4407

Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is

4408

Furnérlap rétegelt lemez vagy más hasonló rétegelt fa készítésére (beleértve a rétegelt fa szeletelésével készítettet is) és hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt más falemez gyalulva, csiszolva, lapolva vagy végillesztéssel összeállítva is, legfeljebb 6 mm vastagságban

4409

Fa (beleértve az össze nem állított lécet és szegélylécet parkettához) bármelyik széle, vége vagy felülete mentén összefüggő (folytatólagos) összeillesztésre előkészítve (hornyolt, barázdált, lesarkított, ferdén levágott, „V” illesztésű, peremezett, mintázott, legömbölyített vagy hasonló módon formázott), gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is

4410

Forgácslemez, irányított forgácselrendezésű lemez (OSB) és hasonló tábla (például: ostyalemez) fából vagy más fatartalmú anyagból gyantával vagy más szerves kötőanyagokkal agglomerálva (tömörítve) is

EU/LR/I. melléklet/hu 1

HR-

KERESKEDELMI MEGNEVEZÉS

KÓD 4411

Rostlemez fából vagy más fatartalmú anyagból, gyantával vagy más szerves anyaggal összeragasztva is

4412

Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru

4414

Festmény, fénykép, tükör vagy hasonló tárgyak fakerete

4415

Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag; kábeldob fából; rakodólap, keretezett és más szállítólap; rakodólapkeret fából

4416

Hordó, kád, dézsa és fából készült más kádáripari termék és azok elemei, beleértve a hordódongát is

4417

Szerszám, szerszámfoglalat, szerszámnyél és -fogantyú, seprű-, vagy kefe- és ecsetnyél és -test fából; csizma- vagy cipőkaptafa és sámfa fából

4418

Ács- és épületasztalos-ipari termék, beleértve az üreges fapanelt is, összeállított padlópanelek, zsindely

9403.30

Hivatali fabútor

9403.40

Fa konyhabútor

9403.50

Fa hálószobabútor

9403.60

Más fabútor

________________

EU/LR/I. melléklet/hu 2

II. MELLÉKLET A LIBÉRIAI JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER 1.

BEVEZETÉS A libériai jogszerűség-igazolási rendszer (LAS) célja, hogy biztosítsa az erdőhasználati jogok odaítélésének, valamint a faanyag kitermelésének, szállításának, feldolgozásának és értékesítésének jogszerűségét. A rendszer a hatályos nemzeti jogszabályokon és a meglévő kormányzati ellenőrzési rendszereken alapul, és számos érdekelt fél – többek között közösségek, civil társadalmi szervezetek (CSO-k), kormányhivatalok és a magánszféra képviselőinek – részvételével zajló nemzeti folyamat révén jött létre. Ezek az érdekelt felek – konzultációs és egyeztetési folyamat során – a jogszerűség-igazolási rendszer alábbi elemeiben állapodtak meg: −

a jogszerűség fogalommeghatározása,

−

a jogszerűség fogalommeghatározásának való megfelelés igazolása,

−

visszakövetési rendszer,

−

FLEGT engedélyezési rendszer,

−

független ellenőrzés.

EU/LR/II. melléklet/hu 1

A jogszerűség fogalommeghatározása az erdészeti ágazatban alkalmazandó jogszabályok alapvető követelményeit állapítja meg. A jogszerűség fogalommeghatározását a nemzeti érdekelt felek az önkéntes partnerségi megállapodásról folytatott tárgyalások során véglegesítették és hagyták jóvá. A jogszerűség igazolása következetesen megállapítja a jogszerűség fogalommeghatározásában foglalt követelményeknek való megfelelést. Ez a jogszabályok, valamint az önkéntes partnerségi megállapodás által kijelölt kormányzati szervek feladata. A visszakövetési rendszert (COCS) a faellátási lánc ellenőrzésére alkalmazzák az erdőtől a kivitel vagy a belföldi piacon történő értékesítés helyéig. A visszakövetési rendszer a vállalatok által végzett operatív ellenőrzéseket, a visszakövetési rendszer vezetője által végzett igazolásokat és azt az információs rendszert foglalja magában, amelyben az operatív ellenőrzések és az igazolási tevékenységek adatait tárolják és elemzik. A jogszerűségigazolási rendszer követelményeinek jórészt megfelelő visszakövetési rendszer már az önkéntes partnerségi megállapodásról folytatott tárgyalások megkezdése előtt működött. Ezt a rendszert egy külső szolgáltató hozta létre és működteti, és végül az Erdészeti Fejlesztési Hatóság (FDA) veszi majd át. Libéria azokra a kivitelre kerülő fatermék-szállítmányokra adja ki a FLEGT-engedélyeket, amelyeket a jogszerűség fogalommeghatározásának megfelelően állítottak elő, és amelyeket a visszakövetési rendszer megfelelően ellenőrzött. A független ellenőrzés azáltal növeli a jogszerűség-igazolási rendszer hitelességét, hogy a rendszer minden egyes elemét ellenőrzi annak érdekében, hogy biztosítsa a rendszer előírásszerű működését. Az ellenőrzést olyan hatáskörrel rendelkező szerv végzi, amely független a libériai erdészeti ágazat szabályozó hatóságaitól és a magánszféra szereplőitől. Az ellenőrzés eredményeiről jelentést tesznek a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottságnak, és a jelentések a nyilvánosság számára is hozzáférhetők.


Az érdekelt felekből álló munkacsoport körvonalazta a jogszerűség igazolásának, az engedélyezésnek és a független ellenőrzésnek a funkcióit, amelyeket az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtása során majd továbbfejlesztenek és megvalósítanak. Ez a melléklet bemutatja, hogy a jogszerűség-igazolási rendszer elvileg hogyan fog működni a gyakorlatban. 2.

A RENDSZER ALKALMAZÁSI KÖRE

2.1. A faanyag eredete A jogszerűség-igazolási rendszer által ellenőrzött valamennyi belföldön termesztett fának, valamint a fatermékeknek olyan jogszerűen kijelölt területről kell származnia, amelyek használati jogának odaítélése a jogi rendelkezéseknek megfelelően történt. Ezek a források lehetnek olyan természetes erdők és telepített erdők, amelyekre az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által kiadott alábbi engedélyek valamelyike vonatkozik: −

erdőgazdálkodási szerződés (FMC),

−

fa értékesítéséről szóló szerződés (TSC),

−

magánhasználati engedély (PUP),

−

erdőhasználati engedély (FUP),

−

láncfűrészre vonatkozó engedély.


A fenti engedélyekről a nemzeti erdészeti reformtörvény, a közösségi jogokról szóló törvény, a láncfűrészről szóló rendelet és más vonatkozó jogszabályok rendelkeznek. A közösségi jogokról szóló szabályozás és a láncfűrészről szóló rendelet jelenleg kidolgozás alatt áll, és amint ennek folyamata lezárul, a módosításokat beépítik a jogszerűség-igazolási rendszerbe, hogy az a kiegészítéseket is tartalmazza. A jogszerűség-igazolási rendszer hatálya a mezőgazdasági koncessziós megállapodások alapján kitermelt kaucsukfa- és más fatermékekre is kiterjed. A visszahagyott faanyag szintén bekerül a rendszerbe, amint a faanyag tulajdonjogát az árverés után megállapították. A szabályok megszegése miatt lefoglalt faanyagot jelenleg nem lehet a rendszerbe bevinni. A lefoglalt faanyagok kezelésére vonatkozó jogszabályokat, valamint a jogszabály jogszerűség-igazolási rendszerbe történő beillesztésének módját két éven belül, de még a FLEGT engedélyezési rendszer működésbe lépése előtt ki kell dolgozni. A jogszerűség-igazolási rendszer keretében ellenőrzik az ennek a megállapodásnak az I. mellékletében felsorolt valamennyi importált faterméket is. Ennek a mellékletnek az 5.9. szakasza további részleteket tartalmaz.


2.2. Termékek A jogszerűség-igazolási rendszer keretében az alábbi termékeket ellenőrzik: - rönkfa

- parketta

- faforgács

- fakeret

- vasúti talpfa

- fából készült láda, doboz

- fűrészáru

- asztalosipari termék

- furnérok

- bútor

- rétegelt lemez Az I. melléklet tartalmazza az e megállapodás hatálya alá tartozó termékeket, valamint azoknak a nemzetközi kereskedelemben áruosztályozásra alkalmazott HR-kódjait. A végrehajtás során Libéria fontolóra veszi majd, hogy más termékeket, többek között a faszenet is felveszi a jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartozó termékek körébe. 2.3. Célpiacok A jogszerűség igazolását mind a belföldi piacon értékesített, mind a kivitelre kerülő fatermékekre alkalmazzák, a rendeltetési országra tekintet nélkül. A belföldi piacon értékesített termékek ellenőrzését lépcsőzetesen vezetik be, olyan ütemtervet követve, amely a közösségi jogokról szóló törvény, valamint a láncfűrészről szóló rendelet végrehajtásától függ, továbbá figyelembe veszi az ECOWAS regionális kereskedelmi szerződéseket, valamint azok jogszerűség-igazolási rendszerbe történő beillesztését is.


3.

INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉS Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság a jogszerűség fogalommeghatározásának való megfelelés igazolása, valamint a visszakövetési rendszer üzemeltetése érdekében egy új szervezeti egységet hoz létre: a Libériai Igazoló Hatóságot (LVD). Az első öt évben egy szolgáltatóval „BOT-szerződést” (kiépítés–üzemeltetés–átadás) kötnek a szükséges igazolási módszertan kidolgozására, valamint az Erdészeti Fejlesztési Hatóság jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásában érintett hivatalai és részlegei kapacitásának kiépítésére. A Libériai Igazoló Hatóság együttműködik az Erdészeti Fejlesztési Hatóság más hivatalaival és részlegeivel, a Környezetvédelmi Ügynökséggel (EPA), a Kereskedelmi és Ipari Minisztériummal, a Pénzügyminisztériummal, a Munkaügyi Minisztériummal és az erdészeti ágazat szabályozásának konkrét területeiért felelős más kormányhivatalokkal. Ezek a kormányzati szervek a Libériai Igazoló Hatósághoz bizonyítékokat nyújtanak be azzal kapcsolatban, hogy az egyes szereplők megfelelnek a jogszerűség meghatározásának. Ezenkívül a civil társadalmi szervezetek számára kommunikációs csatornát hoznak létre annak érdekében, hogy a Libériai Igazoló Hatóság és más érintett hatóságok számára biztosítsák az annak nyomon követéséből származó adatokat, hogy az egyes szereplők a jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek megfelelnek. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság a kivitelre kerülő fatermékekre vonatkozó FLEGTengedélyek kiadása érdekében létrehozza a Libériai Engedélyező Hatóságot (LLD). Az exportőrök a FLEGT-engedélyek iránti kérelmüket a Libériai Engedélyező Hatósághoz nyújtják be (lásd az 1. ábrát).


1. ábra

Az igazolás és az engedélyezés intézményi felépítése

EXPORTŐR EXPORTER

LLD

LVD LVD COC / WTS COC / WTS

Ellenőrzés

a jogszerűség VERIFICATION definíciója alapján TO LD

Monitoring adatok Submission of benyújtása monitoring data

FDA FDA DEPTS részlegek

EPA

MOCI

Civiltársadalmi CSOs szervezetek Az ellenőrző szervek tájékoztatása verification bodies

MOL MOL


EGYÉB OTHERS

MOF MOF

4.

JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁS

4.1. A jogszerűség fogalommeghatározása és az azzal összefüggő igazolási eljárások A jogszerűség fogalommeghatározása 11 alapelvből tevődik össze: mindegyik alapelvhez számos olyan mutatót rendeltek, amelyek azokat a jogi követelményeket képviselik, amelyeknek meg kell felelni. Mindegyik mutatóhoz ellenőrző szempontok tartoznak, amelyek segítségével azt lehet meghatározni, hogy a magánszféra szereplői vagy a kormányhivatalok megfelelnek-e a szóban forgó mutatóra vonatkozó jogi követelményeknek. Ennek a mellékletnek az A. függeléke tartalmazza a jogszerűség fogalommeghatározását és körvonalazza az igazolási eljárásokat annak érdekében, hogy a megfelelőség értékeléséhez útmutatót biztosítson a felelős minisztérium, kormányhivatal, valamint a Libériai Igazoló Hatóság számára. Ez az igazolási keret a következőket határozza meg: −

az igazolási eljárás céljának megállapítására vonatkozó célkitűzést;

−

szabályozási ellenőrzést a törvényi és/vagy rendeleti előírások, valamint az egyes mutatókra vonatkozó felelősség megállapítása érdekében;

−

igazolási módszertant az igazolás leírására és módjára, amely magában foglalja az okiratok felülvizsgálatát, a helyszíni ellenőrzést, a jóváhagyást és/vagy a konzultációt;

−

annak megállapítását, hogy a Libériai Igazoló Hatóságnak milyen gyakran kell az egyes mutatóknak, illetve azok bizonyos szempontjainak való megfelelést értékelni.


Az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtása során még részletesebb eljárásokat, többek között a jogszerűség fogalommeghatározásának való megfelelés értékelésére szolgáló ellenőrzési listákat dolgoznak majd ki. 4.2. Adatkezelés Az igazolások eredményeit egy adatkezelő rendszerben rögzítik, amely lehetővé teszi, hogy azonnal ellenőrizzék, hogy egy gazdasági szereplő megfelel-e a jogszerűség fogalommeghatározásának. Az adatkezelésért, többek között a nyilvántartások igazolási eljárásokban meghatározott időközönkénti frissítéséért a Libériai Igazoló Hatóság felel. A visszakövetési információs rendszer (COCIS) a jogszerűségre vonatkozó olyan adatokat tartalmaz, amelyeket az ellátási láncban a jogszerűség fogalommeghatározásának való megfelelés értékelése érdekében gyűjtöttek össze. Ezeket a nyilvántartásokat a termékláncban való továbbhaladás kiindulópontjaként használják, mint pl. a fakitermelés megkezdéséhez vagy a rönkfa ellátási láncban való továbbításához. A tervek szerint a visszakövetési információs rendszert az igazolás céljára szolgáló adatkezelő rendszer részének tekintik majd. Az adatkezelő rendszert úgy kell kidolgozni, hogy az valós idejű információcserét tegyen lehetővé annak érdekében, hogy az igazolási eljárásban feltárt, a követelményeknek meg nem felelő faanyag ne haladhasson tovább a folyamatban, és az ellátási lánc további szakaszaiban is ellenőrzéseket végezzenek. Az adatkezelő rendszer felépítését és műszaki előírásait, valamint az adatkezelésre vonatkozó részletes eljárásokat az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtása során dolgozzák ki.


4.3. Független erdőgazdálkodási tanúsítási rendszer alapján működő gazdasági szereplők jogszerűségének igazolása A libériai kormány által tanúsított, független tanúsítási rendszer alapján működő gazdasági szereplők úgy tudják igazolni a jogszerűség libériai fogalommeghatározásának való megfelelésüket, hogy benyújtják a rendszerükre vonatkozó érvényes tanúsítványt a Libériai Igazoló Hatósághoz és a Libériai Engedélyező Hatósághoz. A libériai kormány a tanúsítási rendszer jóváhagyása előtt konzisztencia-értékelést végez annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy a tanúsítási rendszer a jogszerűség libériai fogalommeghatározásának valamennyi mutatóját tartalmazza, a mutatóknak való megfelelést rendszeresen ellenőrzik, és az egész tanúsítási folyamat megbízható. Libéria jogszerűségigazolási rendszerébe csak azok a rendszerek integrálhatók, amelyek a fenti értékelésen megfeleltek. A libériai jogszabályok szerint minden gazdasági szereplő, többek között a saját tanúsított visszakövetési rendszerrel rendelkező valamennyi gazdasági szereplő is a libériai nemzeti visszakövetési rendszer hatálya alá tartozik.


5.

VISSZAKÖVETÉSI RENDSZER

5.1. Szabványos működési eljárások Szabványos működési eljárásokat dolgoztak ki annak meghatározására, hogy a) az erdészeti vállalatok hogyan ellenőrzik az ellátási láncukat és b) a vállalatok ezen tevékenységeit a visszakövetési rendszer segítségével hogyan igazolják: a)

a 01. sz. általános szabványos működési eljárás (GSOP 01) általános leírást ad arról, hogy a faértékesítési szerződések, az erdőgazdálkodási szerződések, valamint a magánhasználati engedélyek alapján kitermelt fára és fatermékekre vonatkozó ellenőrzési és igazolási tevékenységeket hogyan kell végezni;

b)

minden egyes tevékenységre számos szabványos működési eljárás vonatkozik;

c)

amennyiben az ellenőrzési és igazolási tevékenységek változnak, pl. a visszakövetési rendszerbe új faanyag-forrásokat vezetnek be, úgy az általános szabványos működési eljárásokat és a szabványos működési eljárásokat ennek megfelelően módosítják.


Az önkéntes partnerségi megállapodás aláírásától számított két éven belül kidolgozzák a következő forrásokból származó faanyagokra vonatkozó ellenőrzést és igazolást: a)

a közösségi jogokról szóló törvény hatálya alatt álló erdők;

b)

láncfűrésszel végzett fakitermelési műveletek;

c)

importált fa;

d)

tranzitfa;

e)

lefoglalt fa.

A következő néhány szakasz és a B. függelék a visszakövetési rendszer fő ellenőrzési pontjait és irányadó elveit ismerteti. 5.2. Kitermelés előtti eljárások A szerződés jogosultja felelős a szerződésben szereplő terület és a kitermelési blokkok körülhatárolásáért, valamint a fák számbavételéért (állományfelmérés). A Libériai Igazoló Hatóság igazolja, hogy a blokktérkép és az állományfelmérés pontos, és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalának megadja azokat az információkat, amelyek a blokktérkép felmérési munkáit jóváhagyó igazolás, valamint az éves fakitermelési igazolás (AHC) kiadásához szükségesek.


Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság munkatársai igazolják, hogy a blokktérkép és az állományfelmérés megfelelően elkészült, és a szerződés jogosultjai a formanyomtatványokat és a térképeket pontosan kitöltötték. Az eljárás két szakaszból áll: először is hivatali ellenőrzést végeznek, hogy kiszűrjék az adminisztrációs hibákat, és ha az első ellenőrzés kielégítő eredménnyel zárult, úgy az erdőben folytatják a további ellenőrzést az állományfelmérés területének legalább 5 %-át kitevő mintán, ennek során ellenőrzik a fák helyét, átmérőjét, faját és magasságát. A visszakövetési információs rendszer automatikusan ellenőrzi a következőket: a)

a szerződésben szereplő terület hivatkozási száma megfelel-e a szerződés jogosultja azonosítójának;

b)

a blokktérkép négy sarokpontja a szerződésben szereplő bruttó területen belül esik-e;

c)

a fák azonosítószámait kiosztották-e a szerződés jogosultja számára azért, hogy a szerződés jogosultja azokat a szerződésben szereplő területen a fák címkézésére felhasználja.

A visszakövetési rendszer helyszíni ellenőre személyesen ellenőrzi a blokktérképet annak érdekében, hogy meggyőződjön a következőkről: a)

a szerződésben szereplő terület hivatkozási száma és a szerződés jogosultjának azonosítója megfelel a benyújtott állományfelmérési formanyomtatványon szereplő adatoknak;

b)

a felmérés dátumai megfelelnek az állományfelmérési formanyomtatványon szereplő dátumoknak;

c)

a Universal Transverse Mercator (UTM) földrajzi koordinátái megegyeznek az állományfelmérési formanyomtatványon szereplő koordinátákkal;


d)

a léptéket helyesen tüntették fel a térképen, a cellák közötti távolság megfelelő és a távolságokat pontosan jelölték a térképen;

e)

az alapvonal irányát megfelelően rögzítették, és az északi irányt az alapvonalhoz viszonyítva helyesen jelölték;

f)

a felmérési vonal számait és a távolságokat jelző számokat megfelelően tüntették fel;

g)

a blokktérképen megjelölt blokkhatár megegyezik a szerződésben szereplő terület helyének meghatározására szolgáló térképen szereplő adatokkal, továbbá belül esik a szerződésben szereplő teljes terület határán;

h)

a fák azonosítószáma a térkép megfelelő celláiban szerepel, azaz megegyezik az állományfelmérési formanyomtatványon szereplő adatokkal;

i)

a fajkódok megfelelőek.

A visszakövetési rendszer helyszíni ellenőre kitölti a visszakövetési információs rendszer szabványos formanyomtatványát, amely számos ellenőrző mezőt tartalmaz, majd ezt a formanyomtatványt az adatrögzítőhöz vagy a visszakövetési információs rendszer kezelőjéhez továbbítják, hogy az adatokat a visszakövetési információs rendszerben rögzítsék. Amennyiben az állományfelmérési formanyomtatvány vagy a blokktérkép személyes ellenőrzése során hibát találnak, úgy a visszakövetési információs rendszer kezelője kinyomtatja a hibát tartalmazó formanyomtatványokat/térképeket. A visszakövetési rendszer adatbeviteli ellenőre javítás céljából elküldi azokat a szerződés jogosultjának, és az eljárást a javított adatokkal megismétlik.


5.3. Kitermelés Ez a folyamatleírás a szerződés jogosultjai által a kitermelés során követendő címkézési, mérési és dokumentálási eljárásokat ismerteti. A rönkök és a tönkök mérése és címkézése ahhoz szükséges, hogy a fák (állományfelmérés során adott) eredeti azonosítószámát összekapcsolják a fakitermelésből származó rönkökkel és az erdőben maradó tönkökkel, így biztosítva a visszakövethetőséget. Az éves fakitermelési igazolás kiadása után a szerződés jogosultjainak vonalkódot tartalmazó rönkcímkéket bocsátanak a rendelkezésére, és engedélyt adnak arra, hogy a blokktérképen megjelölt területeken megkezdje a fakitermelést: a)

a fa kivágása előtt a szerződés jogosultjának rönkmérője feljegyzi a fa állományfelmérés során kapott azonosító címkéjének a számát;

b)

a rönkmérő a fa kivágásakor a rönk aljához és a tönkhöz rögzít egy-egy új címkét. Megméri a keletkező hosszúfa átmérőjét mindkét végén és a rönk hosszát a koronatörésig (10 m-re kerekítve). A rönkmérő kéziszámítógépre (PDA) vagy a megfelelő formanyomtatványra rögzíti az adatokat.

Ezután a következő kivágandó fa esetében megismétli ugyanezt az eljárást. Az összegyűjtött adatok a visszakövetési rendszer adatrögzítőjéhez kerülnek, aki azokat feldolgozza és a visszakövetési információs rendszerben rögzíti.


5.4. Erdei rönktelepek Ez a folyamatleírás ismerteti, hogy a szerződés jogosultja a kivágott fát a rönktelepre történő szállítás és darabolás után hogyan méri és címkézi. Ugyanezt az eljárást kell követni, ha a rönköket egy későbbi szakaszban tovább darabolják vagy egyszerűen lehámozzák (azaz az első néhány centit eltávolítják, hogy a fa az értékesítés vagy az export szempontjából tetszetősebb legyen). A lényeg az, hogy az azonosító címkét minden egyes új rönkre rögzítsék annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a visszakövethetőséget az eredeti rönkig, fáig és blokktérképig. A visszakövetési rendszer faosztályozói mintavétellel igazolják, hogy a kitermelő a rönköket pontosan felcímkézte és megmérte. A fa faját, átmérőjét és rönkhosszát rögzítik a visszakövetési információs rendszerben, amely a rönkadatokat automatikusan összeveti a szerződés jogosultja által a rendszerbe bevitt információkkal.


5.5. A rönkfa vagy feldolgozott fa szállítása Ez a folyamatleírás ismerteti a követendő eljárásokat, amikor a rönköket és/vagy fatermékeket az erdei rönktelepen a tehergépjárműre rakodják, amikor a rönköket a kikötőn kívüli tárolóhelyen rakodják, és amikor a fűrészárukat a kikötőbe szállítást megelőzően rakodják és szállítják. Mivel a visszakövetési rendszert úgy dolgozták ki, hogy valós idejű adatokat biztosítson arra vonatkozóan, hogy a rönkök vagy a fatermékek az ellátási láncban éppen hol találhatók, a következő intézkedéseket kell alkalmazni: a)

Amikor a szállítmány rakodásra kész, a kitermelő alkalmazottja (azaz a rönkmérő vagy a fűrészüzem méretjegyzék-vezetője) kitölti a fuvarlevelet az alábbiak szerint: −

kitölti a megfelelő mezőket (vonalkód, fafajok, átmérő és hossz),

−

a fuvarlevél megfelelő helyére felragasztja a vonalkódot tartalmazó címkéket,

−

felsorolja a szállítmányt alkotó fatermékek vonalkódos címkéinek a számát vagy a vonalkódot tartalmazó felragasztott címkéket – ezeket a számokat kézzel kell bemásolni,

−

ledátumozza és aláírja a fuvarlevelet.


b)

A rönköket vagy a fatermékeket úgy kell a szállítóeszközre felrakni, hogy a kéziszámítógép olvasója a vonalkódokat az áru lerakása nélkül le tudja olvasni. Ezért (a tehergépjármű típusától függően) helyet kell hagyni a jármű homlokfala és a rönkök vége között, vagy valamennyi rönköt úgy kell felrakni, hogy a címkék a jármű hátsó része felé essenek, azaz jól láthatóak legyenek. Ez megkönnyíti a visszakövetési rendszer faosztályozói, illetve az Erdészeti Fejlesztési Hatóság számára az úton lévő szállítmányok címkéin lévő azonosítók ellenőrzését.

A Libériai Igazoló Hatóság a kiadott és kézhez vett fuvarleveleket/szállítóleveleket 100 %osan ellenőrzi, és mobil faosztályozó/ellenőr csoportjai segítségével minden szállítmányból mintát vesz, és azt ellenőrzi. Nyilvántartásba veszik a fafajokat, a rönkök átmérőjét és hosszát. A libériai rendőrség ugyanakkor azt vizsgálja, hogy az ellenőrzőpontokon áthaladó valamennyi szállítmány rendelkezik-e a szükséges fuvarlevéllel. 5.6. A faanyag feldolgozása Az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtásának első három évében részletes eljárásokat dolgoznak ki arra vonatkozóan, hogy a fűrészárugyártást és a fatermékek egyéb feldolgozását hogyan kell értékelni. A fűrészüzem üzemeltetőjének operatív ellenőrzése és a visszakövetési rendszer igazolása elvileg a következőkre terjed ki: i. a fa nyersanyag fűrésztelepre történő beérkezése, ii. a fa nyersanyag tárolása, iii. feldolgozás, iv. a feldolgozott termék tárolása és v. a termékek fűrésztelepről történő elszállítása.


A következő ellenőrzési és igazolási intézkedéseket kell alkalmazni: a)

az üzemeltető nyilvántartást vezet a fűrésztelepre beérkező valamennyi fa nyersanyagról, és a megfelelő adatokat feltölti a visszakövetési információs rendszerbe;

b)

az üzemeltető nyilvántartást vezet a fűrésztelepen tárolt valamennyi fa nyersanyagról, és a megfelelő adatokat feltölti a visszakövetési információs rendszerbe. Az üzemeltetőnek készletgazdálkodási rendszert kell alkalmaznia, amely nyilvántartja a tárolóhelyre beérkező és az onnan kiszállított nyersanyagokat;

c)

az üzemeltető alkalmazottai formanyomtatványokra rögzítik a feldolgozó üzembe érkező nyersanyagokra és az onnan kikerülő termékekre vonatkozó adatokat. Ez szolgáltatja az alapadatokat a hasznosítás értékeléséhez (a fűrészárugyártás tekintetében ez a fűrészüzemből kikerülő fűrészáru a beszállított rönkök mennyiségének százalékában kifejezve; más esetekben ez egyszerű átváltási arány lehet, pl. x köbméternyi fűrészáru y egységnyi széklábnak felel meg, stb.);

d)

az üzemeltető nyilvántartásba veszi a fűrésztelepen tárolt valamennyi feldolgozott faterméket, és a megfelelő adatokat feltölti a visszakövetési információs rendszerbe. Az üzemeltetőnek készletgazdálkodási rendszert kell alkalmaznia, amely nyilvántartja az egyes raktárakba beérkező és onnan kiszállított nyersanyagokat;


e)

az üzemeltető nyilvántartást vezet a fűrésztelepről kiszállított valamennyi fa nyersanyagról, és a megfelelő adatokat feltölti a visszakövetési információs rendszerbe;

f)

amikor a fűrészüzem kész a termelést megkezdeni, a Libériai Igazoló Hatóság munkatársának a termelési folyamat egy szakaszát teljes mintavétellel ellenőriznie kell (pl. a fűrészüzemben egy műszakot). Ez a minta képezi a „jóváhagyott átváltási arány” alapját;

g)

a Libériai Igazoló Hatóság munkatársai rendszeres időközönként és véletlenszerűen újraértékelik a „jóváhagyott átváltási arányt”. A feldolgozóüzemeknél tett látogatások időpontját nem szabad előre bejelenteni;

h)

a visszakövetési információs rendszer a „jóváhagyott átváltási arányhoz” viszonyítva ellenőrzi az üzemeltető által benyújtott formanyomtatványon alapuló átváltási arányt. Bármilyen jelentősebb eltérés további vizsgálatot és/vagy hibajelentést eredményezhet;

i)

a Libériai Igazoló Hatóság véletlenszerűen ellenőrzi az üzemeltető valamennyi tevékenységét és könyvviteli rendszerét annak érdekében, hogy ellenőrzés alatt tartsa a fa nyersanyagok és feldolgozott termékek fűrészüzemen belül történő mozgását.


5.7. Kivitel Ez a folyamatleírás ismerteti, hogy a Libériai Igazoló Hatóság által exportra jóváhagyott termékeket hogyan szállítják a kikötőbe, és ezt követően hogyan rakják hajóra. A visszakövetési rendszer a visszakövetési információs rendszeren belül a kivitel helyén 100 %-ban ellenőrzi a címkéken szereplő számokat, valamint a termékleírásokat, és az exportszállítmányból vett minta fizikai ellenőrzésére is sor kerül. Az exportőr értesíti a visszakövetési rendszert, amikor a hajó rakodásra kész, így a visszakövetési rendszer egy csoportot küldhet a hajóba történő végső berakodás ellenőrzésére. A visszakövetési rendszer ellenőre az egyes rönköket vagy kötegeket a rakodás közben összeveti a leírásokkal, így meggyőződhet arról, hogy azok érvényes FLEGT-engedéllyel rendelkeznek, majd az adatokat kéziszámítógépre vagy a megfelelő formanyomtatványon rögzíti. A nyilvántartásokat feltöltik a visszakövetési információs rendszerbe, és egyeztetik a korábban bevitt termékleírási adatokkal annak érdekében, hogy nyomon kövessék, pontosan melyik terméket exportálják.


5.8. Belföldi piac A belföldi piacra az e melléklet 5.2–5.7. szakaszában ismertetett ellenőrzési és igazolási eljárásokat kell alkalmazni, ha a faanyag erdőgazdálkodási szerződések, faértékesítési szerződések és magánhasználati engedélyek hatálya alá tartozó termőterületről származik. A láncfűrésszel végzett fakitermelési műveletekből származó faanyag ellátási láncának felügyeletére vonatkozó eljárásokat a VII. mellékletben megjelölt időszakon belül kell kidolgozni. 5.9. Importált fa Az importőrnek igazolnia kell, hogy az importált fa jogszerű forrásból származik, és azt a libériai jogszabályoknak megfelelően vámkezelték. A kitermelési országban a fa jogszerűségét a libériai kormány által – az érintett kormányokkal folytatott konzultációt követően – értékelt és jóváhagyott tanúsítási rendszerek vagy más jogszerűség-igazolási rendszerek alapján kiadott igazolásokkal lehet bizonyítani. A működő FLEGT engedélyezési rendszerrel rendelkező és önkéntes partnerségi megállapodással érintett más ország jogszerűség-igazolási rendszere által ellenőrzött importált fa a libériai jogszerűség-igazolási rendszerben jogszerűnek minősül. A bizonyítottan jogszerű importált fa adatait a határon rögzítik a visszakövetési rendszerben, és a faanyagot ezt követően a belföldön termesztett fával megegyező módon ellenőrzik és igazolják.


5.10. Tranzitfa A tranzitfát a belföldön termesztett vagy importált fától fizikailag el kell különíteni, és azt a libériai vámhatóságok felügyelete mellett továbbítják. A tranzitfa nem kerül be a visszakövetési rendszerbe, és arra a kivitel helyén nem bocsátanak ki libériai FLEGTengedélyt. A származási és kitermelési országot a hajóraklevélen és az egyéb fuvarokmányokon egyértelműen fel kell tüntetni. Libéria előírja a kifejezetten a tranzitfára vonatkozó okiratokat és vámellenőrzéseket. Az engedélyezési rendszer működésének megkezdése előtt részletes eljárásokat dolgoznak ki. 5.11. Kaucsukfa A kaucsukfa-termékek kitermelését, szállítását, forgácsolását és kivitelét szabályozó szabványos működési eljárásokat az önkéntes partnerségi megállapodások végrehajtása során dolgozzák ki. 5.12. Adategyeztetés A visszakövetési információs rendszert a mennyiségi adatoknak az ellátási lánc különböző szakaszaiban és szakaszai között történő egyeztetésére használják. Az adategyeztetési folyamat célja annak biztosítása, hogy a famennyiségek fajonként és méretben az egész ellátási láncban megegyezzenek, továbbá a folyamat különösen annak igazolására irányul, hogy a kiszállított mennyiség nem haladja meg a beérkező mennyiséget, és hogy a feldolgozás során az alapanyagok mennyiségének a feldolgozott termékek mennyiségéhez viszonyított aránya ésszerű.


Az összevont adatok különböző ellátási láncok közötti és időbeli egyeztetésére eljárási szabályzatot dolgoznak ki annak érdekében, hogy biztosítsák az egész erdészeti ágazat jogszerűségét regionális vagy nemzeti szinten. A visszakövetési rendszer a mennyiségi adatok egyeztetésén túlmenően a Libériai Igazoló Hatóság adatbázisában minden egyes értékesítést megelőzően ellenőrzi, hogy az áru a jogszerűség fogalommeghatározásának teljes mértékben megfelel-e, függetlenül attól, hogy azt exportálják vagy Libériában értékesítik. 6.

A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER KÖVETELMÉNYEINEK BE NEM TARTÁSA A FLEGT-engedélyeket csak akkor adják ki, ha az áru a jogszerűség-igazolási rendszer valamennyi követelményének megfelel. A követelmények bárminemű megszegését orvosolni kell. A jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek az igazolási tevékenységek során feltárt megszegése esetén a meglévő jogi eljárásokat és szankciókat kell alkalmazni. A szabálysértéstől függően közigazgatási bírságot lehet kiszabni, korrekciós intézkedést lehet alkalmazni, el lehet rendelni a tevékenység felfüggesztését és/vagy a gazdasági szereplő ellen büntetőeljárást lehet indítani. A szabályszegések kezelésére és a követelmények be nem tartása miatti szankciók kiszabására vonatkozó részletes iránymutatást a FLEGT engedélyezési rendszer működésének megkezdése előtt ki kell dolgozni. A jogszerűség fogalommeghatározásának vagy a visszakövetési rendszernek való meg nem felelést és a megfelelő szankciókat rögzítik az igazolási adatbázisban (lásd a 4.2. szakaszt).


7.

ENGEDÉLYEZÉS A Libériai Engedélyező Hatóságot abból a célból hozzák létre, hogy a jogszerűség-igazolási rendszer valamennyi követelményének megfelelő export fatermék-szállítmányokra a FLEGT-engedélyeket kiadja. Az engedélyezési folyamat a következő lépésekből áll: a)

Az exportőr minden egyes exportszállítmány vonatkozásában benyújtja a Libériai Engedélyező Hatósághoz a FLEGT-engedély iránti kérelmét. Az önkéntes partnerségi megállapodás aláírásától számított két éven belül a kérelemhez szabványos űrlapot dolgoznak ki, amely meghatározza a szükséges információkat és okiratokat. A Libériai Engedélyező Hatóság nyilvántartásba veszi a kérelmet, és igazolási megkereséssel fordul a Libériai Igazoló Hatósághoz.

b)

A Libériai Igazoló Hatóság igazolja, hogy az exportőr és a szóban forgó exportszállítmánnyal kapcsolatban lévő esetleges beszállítók megfelelnek a jogszerűség libériai fogalommeghatározásának, továbbá hogy az exporttermékek jogszerű forrásból származnak, és a vonatkozó adatokat a visszakövetési információs rendszerben megfelelően rögzítették. A Libériai Igazoló Hatóság igazolási tevékenységéhez szükséges részletes eljárásokat és ellenőrzési listákat az önkéntes partnerségi megállapodás aláírásától számított két éven belül dolgozzák ki.


c)

A Libériai Igazoló Hatóság ezt követően az igazolás eredményének megerősítése céljából írásbeli értesítést küld a Libériai Engedélyező Hatóságnak. Ennek az értesítésnek a formátumát és folyamatát az önkéntes partnerségi megállapodás aláírásától számított két éven belül dolgozzák ki. −

Amennyiben a Libériai Igazoló Hatóság megerősíti, hogy az áru a jogszerűség fogalommeghatározásának teljes mértékben megfelel, úgy a Libériai Engedélyező Hatóság késedelem nélkül kiadja az érintett exportszállítmányra vonatkozó FLEGT-engedélyt. A kérelmező értesítésére és a FLEGT-engedélyek kiadására vonatkozó részletes eljárásokat az önkéntes partnerségi megállapodás aláírásától számított két éven belül dolgozzák ki.

−

Amennyiben ebben a szakaszban bármilyen meg nem felelést állapítanak meg, úgy a Libériai Igazoló Hatóság értesíti a Libériai Engedélyező Hatóságot, hogy a FLEGT-engedély nem adható ki, és közli az elutasítás indokait, majd az elutasítást rögzíti a visszakövetési információs rendszerben. A Libériai Engedélyező Hatóság értesíti a kérelmezőt az engedélykérelem elutasításáról és az elutasítás okairól. A követelményeknek meg nem felelő szállítmányok kezelésére és a kérelmező értesítésére vonatkozó részletes eljárásokat az önkéntes partnerségi megállapodás aláírásától számított két éven belül dolgozzák ki.

d)

Az exportőr a FLEGT-engedély kiadását követően elküldi az engedély egy-egy példányát, többek között a termékleírást is a vám- és kikötői hatóságnak, és közli a rakodás javasolt időpontját. A vám- és kikötői hatóság ellenőrzi, hogy az engedély összhangban van-e a többi hivatalos exportdokumentumnak és megfelel-e a szabványos formátumoknak. A Libériai Engedélyező Hatóság a hozzá beérkező valamennyi FLEGT-engedély iránti kérelemről, többek között az elutasított kérelmekről is nyilvántartást vezet.


A FLEGT-engedélyekre vonatkozó műszaki előírásokat, többek között az engedély formátumát és érvényességi idejét ennek a IV. melléklet tartalmazza. 8.

FÜGGETLEN ELLENŐRZÉS A független ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a jogszerűség-igazolási rendszer eredményesen, megfelelően és megbízhatóan működik-e, valamint a rendszer felépítésében és végrehajtásában fellelhető esetleges gyengeségek és kockázatok azonosítása. A független ellenőr feladatmeghatározását, többek között az elvégzendő munkát, a szükséges képesítéseket és a módszertant az V. melléklet tartalmazza.


A. függelék A JOGSZERŰSÉG FOGALOMMEGHATÁROZÁSA, A MÁTRIX ÉS AZ IGAZOLÁSI ELJÁRÁSOK 1.

ERDÉSZETI POLITIKAI TERV ÉS TÖRVÉNYREFORM A jogszerűség alábbi fogalommeghatározását az érdekelt felek széles körének bevonásával lefolytatott, részvételen alapuló eljárás során dolgozták ki. A libériai érdekelt felek a jogszerűség fogalommeghatározásának kidolgozásakor a meghatározás alapjául szolgáló meglévő törvényekben, rendeletekben és szakpolitikákban számos félreérthetőséget, hiányosságot és ellentmondást tártak fel, amelyeket orvosolni kell annak érdekében, hogy a libériai erdészeti ágazatban a felelősségteljes irányítás megvalósítható legyen. A libériai kormány ezért jogi és szakpolitikai reformot kíván végrehajtani az erdészeti ágazatban az érdekelt felek bevonásával. Ezek a jogi reformok várhatóan 2013-ig lezárulnak és a jogszerűség fogalommeghatározását ezt követően aktualizálják annak érdekében, hogy az az említett módosításokat is tükrözze. A következő területeken van szükség szakpolitikai és jogi reformra: a)

Szociális megállapodások: A szociális megállapodásokról szóló tárgyalások szabályozására kidolgozott eljárások a következőkre terjednek ki: i. a tárgyalások ütemezése; ii. a közösségeknek biztosítandó pénzösszegek kifizetésének és átutalásának időzítése; iii. a szociális megállapodások minimális tartalma és a rendelkezések végrehajtása; iv. közösségi használati jogok a koncessziós területeken és v. a szakképzetlen munkaerő alkalmazása, stb.

b)

a közösségi erdőgazdálkodás vonatkozásában különleges iránymutatásokat biztosító közösségi erdészeti rendelet kihirdetése;


c)

a visszahagyott rönkök hasznosítása, többek között az árverésükre, a tulajdonjoguk bejegyzésére és a jogszerűség-igazolási rendszerbe történő felvételükre vonatkozó eljárások;

d)

a jogszabálysértő kitermelés miatt a kormány által lefoglalt rönkök hasznosítása;

e)

a független tanúsítási rendszerek jogszerűség-igazolási rendszerbe történő beépítése: tárgyalás és megállapodás az érdekelt felekkel a független tanúsítási rendszer(ek) Libériában való alkalmazásáról, valamint az önkéntes partnerségi megállapodások hatálya alá nem tartozó országokból importált rönkök jogszerű származásának megállapítása érdekében Libéria által elismert független tanúsítási rendszer(ek) azonosítása;

f)

tiltólista: azon személyek felsorolása, akik hozzájárultak a libériai polgárháborúhoz, és akiket ezért – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság hatályos rendeletei alapján – eltiltottak az erdészeti ágazatban folytatott munkavégzéstől.

g)

feldolgozóüzemek: az i. erdőgazdálkodási szerződések jogosultjai által létesített feldolgozóüzemek létrehozására vonatkozó rendelet, valamint ii. a feldolgozóüzemek üzemeltetésére vonatkozó iránymutatások;

h)

harmadik személyek erdészeti termékekhez való hozzáférése és e termékek harmadik személyek általi felhasználása: harmadik személyek egy másik fél koncessziós területén található erdészeti erőforrásokhoz való hozzáférésére, és ezen erőforrások általuk történő felhasználására vonatkozó rendeletek;

i)

a láncfűrészről szóló rendeletek jóváhagyása és kihirdetése: útmutató az informális szektorral folytatott együttműködésre vonatkozó új eljárásokhoz.


JOGSZERŰSÉGI MÁTRIX Annak érdekében, hogy a libériai piacon értékesített vagy Libériából exportált fatermékek vonatkozásában megállapíthassák, hogy azok megfelelnek-e a „jogszerű faanyag” fogalommeghatározásában szereplő jogi előírásoknak, a következő táblázatban foglalt alapelveket, mutatókat és részletes igazolási eljárásokat kell alkalmazni. A következő táblázat a jogszerűségi mátrix formátumát ismerteti (alapelvek, mutatók, ellenőrző szempontok és igazolási útmutató). A mátrix 11 alapelvet tartalmaz: mindegyik alapelv alatt mutatók és ellenőrző szempontok szerepelnek, valamint egy igazolási útmutató arra vonatkozóan, hogy a mutatóknak való megfelelést hogyan kell ellenőrizni. Az (igazolás célkitűzését, a szabályozási ellenőrzést, az igazolás módszertanát és gyakoriságát ismertető) igazolási útmutató a jelenlegi elképzeléseket tükrözi, ám a rendszer, valamint az eljárások későbbi fejlesztésével módosulhat. Jogszerűségi alapelv

A jogszerűség libériai fogalommeghatározása 11 jogszerűségi alapelvre bontható. Minden egyes jogszerűségi alapelv számos jogszerűségi mutatóból áll, amelyek alatt ellenőrző szempontok találhatók. Minden egyes mutatóra igazolási eljárást dolgoztak ki.

Jogszerűségi mutatók

Ezek azokat a normákat vagy követelményeket körvonalazzák, amelyeket a Libériai Igazoló Hatóságnak az egyes jogszerűségi alapelveknek való megfelelés megállapításához ellenőriznie kell.

Ellenőrző szempontok

Az ellenőrző szempontok olyan bizonyítékok, amelyeket a Libériai Igazoló Hatóság ellenőrei vagy értékelői az adott normának vagy mutatónak való megfelelés értékelésekor keresnek. A felsorolás nem kimerítő, és az értékelő szükség esetén további eszközöket is igénybe vehet a szóban forgó mutató igazolásához.

Igazolási útmutató

Ezek az alapelvek útmutatást adnak a Libériai Igazoló Hatóság ellenőrei vagy értékelői számára az egyes mutatók értékeléséhez: 1.

Célkitűzés: A célkitűzés az igazolási eljárás céljának megállapítására tesz javaslatot.

2.

Szabályozási ellenőrzés: Az egyes mutatók és a felelős kormányzati szervek vonatkozásában meghatározza a törvényi és/vagy rendeleti követelményeket.

3.

Az igazolás módszertana: Az igazolás leírását és módszertanát határozza meg, és az okiratok felülvizsgálatát, a helyszíni ellenőrzést, a jóváhagyást és/vagy a konzultációt fogalja magában.

4.

Az igazolás gyakorisága: Azt állapítja meg, hogy az egyes mutatókat vagy azok bizonyos szempontjait a Libériai Igazoló Hatóságnak milyen gyakran kell igazolnia.


1. ALAPELV: JOGSZERŰ FENNÁLLÁS/ELISMERÉS ÉS AZ ERDÉSZETI ÁGAZATBAN VALÓ MŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ JOGOSULTSÁG Az erdészeti szerződés vagy engedély jogosultja erdészeti tevékenység végzésére jogosult, jogilag elismert üzleti vállalkozás, közösség vagy magánszemély 1.1. mutató

A szerződés vagy engedély jogosultja a libériai kormány által szabályszerűen bejegyzett és/vagy az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által elismert természetes vagy jogi személy Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

1.1.1.

Részvénytársaságok és egyéb társas vállalkozások esetében a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (MOCI) által évenként kiadott cégbejegyzési igazolás és engedély

Valamennyi szerződés- és engedélytípus, amelynek jogosultja bejegyzett vállalkozás

1.1.2. 1.1.3.

Vállalati jogalanyok esetében a Külügyminisztériumban (MOFA) iktatott alapító okirat

Valamennyi szerződés- és engedélytípus, amelynek jogosultja vállalat

Amennyiben a jogosult nem bejegyzett üzleti vállalkozás, az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által kiadott elismerő igazolás vagy okirat

Természetes személlyel vagy önálló vállalkozóval a közösségi erdészeti törvény alapján kötött FMC/TSC, e személyek számára kiadott FUP/PUP, illetve láncfűrész-használatra vonatkozó engedély

Igazolási útmutató

Az igazolás módszere

Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a rönkök vagy bármely egyéb libériai fatermékek kitermelésére, feldolgozására vagy kivitelére vonatkozó erdészeti szerződést megkötni kívánó vagy engedélyért folyamodó személy szabályszerűen bejegyzett üzleti vállalkozás-e, illetve olyan jogalany-e, amelyet az Erdészeti Fejlesztési Hatóság a libériai jogszabályok alapján erdészeti szerződés vagy engedély megszerzésére és betartására alkalmasnak minősít.

A Libériai Igazoló Hatóság az érvényes cégkivonat meglétét ellenőrzi. Amennyiben pontosításra van szükség, a Libériai Igazoló Hatóság a Kereskedelmi és Ipari Minisztériumtól és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi és Jogi Hivatalaitól további tájékoztatást kérhet. Közösségi erdőgazdálkodás esetén az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Jogi és Közösségi Erdészeti Hivatalaitól igazolást lehet kérni arról, hogy az Erdészeti Fejlesztési Hatóság a közösséget elismeri.

Szabályozási ellenőrzés: A libériai jogszabályok előírják, hogy üzleti vállalkozást vezető és/vagy üzleti tevékenységet folytató bármely személynek a vállalkozást a Kereskedelmi és Ipari Minisztériumnál be kell jegyeztetnie. A vállalkozás bejegyeztetésének elmulasztása törvénysértésnek minősül. Közösségi erdőgazdálkodás folytatásához az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnak el kell ismernie a közösséget. A vállalkozás bejegyzése évente a bejegyzés napján lejár, így azt meg kell újítani. A nemzeti erdészeti reformtörvény (NFRL) arról is rendelkezik, hogy bármely jogosult személy köthet erdészeti szerződést. A „személy” kifejezés magában foglalja a természetes és jogi személyeket, illetve a bejegyzett és be nem jegyzett jogalanyokat is.

Hivatkozások: Az általános vállalkozási törvény (GBL) 4.3–4.5. szakasza és a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (4)


Az igazolás módja: 1. 2.

Az okiratok vizsgálata Konzultáció a Kereskedelmi és Ipari Minisztériummal, valamint az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi, Jogi és Közösségi Erdészeti Hivatalaival

Az igazolás gyakorisága

Évente

1.2. mutató

A szerződés vagy engedély jogosultjának tulajdonosa(i) vagy részvényese nem lehet Libéria jelenlegi elnöke vagy alelnöke, a törvényhozó testület tagja, a kormány tagja, az Erdészeti Fejlesztési Hatóság igazgatója vagy vezetője, jelenlegi megyei főfelügyelő vagy bármely más személy, akinek nem lehet a tulajdonában erdészeti szerződés jogosultja, illetve erdészeti szerződésben nem lehet érdekeltsége Ellenőrző szempont


1.2.1. Amennyiben a szerződés jogosultja bejegyzett üzleti vállalkozás, a vezérigazgató által aláírt, közjegyző által hitelesített nyilatkozat arról, hogy a tulajdonosok között kizárt személyek nem szerepelnek

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

1.2.2. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által azokról a jelenlegi vezető beosztású kormánytisztviselőkről készített lista, akik az NFRL 5.2. szakaszának b) pontja alapján nem lehetnek erdészeti engedélyek jogosultjai


1.2.3. A társasági szerződés vagy engedély jogosultjai jelenlegi részvényeseinek és tényleges tulajdonosainak felsorolása


Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.1.2)


Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy az erdészeti engedélyt és/vagy koncessziót kérelmezők erdészeti engedélyre jogosultak legyenek.

A Libériai Igazoló Hatóság a fenti követelmények betartásának biztosítása érdekében megvizsgálja a szerződés jogosultjának a tulajdonosokról készült nyilvántartását abból a célból, hogy ellenőrizze, hogy a kérelmező nem kizárt személy vagy olyan jogalany, akinek a tulajdonosa(i) eltiltott személy(ek).

Szabályozási ellenőrzés: A kormány bizonyos pozíciót betöltő tagjai az NFRL 5.2. szakaszának b) pontja alapján a tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenség miatt nem végezhetnek kereskedelmi célú erdészeti tevékenységet. Az egyik legfontosabb szabályozási szempont a szerződés jogosultjának jelenlegi tulajdonosa és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által a jelenlegi vezető beosztású, kizárt kormánytisztviselőkről készített felsorolás keresztellenőrzése. Mivel elsődlegesen a szerződés jogosultjának kell arról gondoskodnia, hogy a tulajdonosai jogosult személyek legyenek, ezért közjegyző előtt nyilatkozatot kell tennie, hogy megfelel ennek a feltételnek. A közjegyző előtt, eskü alatt tett nyilatkozat hitelességét a szerződés jogosultjának tulajdonosai tekintetében a meglévő nyilvántartásokban ellenőrizni kell. A kizárt személyek, valamint a szerződéssel vagy engedéllyel rendelkező bejegyzett vállalkozások jelenlegi részvényeseinek felsorolását – ennek a megállapodásnak a IX. mellékletében foglaltak szerint – nyilvánosságra kell hozni. Hivatkozások: Az NFRL 5.2. szakaszának b) pontja, a 103-7. sz. rendelet 21–22. bekezdése, a 104-07. sz. rendelet 62. bekezdése, valamint a közbeszerzési és koncessziós törvény (PPC) 44. szakasza


Az igazolás módja: 1.

Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatósággal

2.

Az okiratok vizsgálata


Szállítmányonként

1.3. mutató

A szerződés jogosultját nem tiltották el erdészeti engedély kérelmezésétől vagy bármely más kormányzati szerződésre/koncesszióra vonatkozó ajánlattételtől a közbeszerzési és koncessziós törvény (PPCA) megsértése miatt Ellenőrző szempont


1.3.1. A Közbeszerzési és Koncessziós Bizottság (PPCC) tiltólistát dolgoz ki és tart fenn azokról a személyekről, akiket a közbeszerzési és koncessziós törvény és/vagy az az alapján meghatározott előírások és iránymutatások megsértése miatt bűnösnek találtak

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

Igazolási útmutató/Eljárás:


Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy az erdészeti szerződést vagy erdészeti engedélyt kérelmező ne szegje meg a koncessziók és egyéb szerződések odaítélését szabályozó közbeszerzési és koncessziós törvényt.

A Libériai Igazoló Hatóságnak a fenti követelmények betartásának biztosítása érdekében ellenőriznie kell, hogy a kérelmező nem szerepel a PPCC tiltólistáján. Ennek a megállapodásnak a IX. melléklete szerint a PPCC tiltólistája az egyik olyan dokumentum, amelyet nyilvánosságra kell hozni.

Szabályozási ellenőrzés: Az erdészeti engedélyt kérelmező nem lehet eltiltva koncesszióra vagy egyéb közbeszerzési szerződésre vonatkozó ajánlattételtől a PPCC által megállapított pályázati előírások megsértése miatt. Ellenőrizni kell, hogy a nyertes ajánlattevő szerepel-e a közbeszerzési és koncessziós törvény 44. szakasza alapján – amely megakadályozza, hogy egyes jogalanyoknak koncessziót ítéljenek oda a jóváhagyott kérelmet és/vagy sikeres ajánlattételt követően fennálló bizonyos feltételek miatt – a PPCC által készített és fenntartott jelenlegi/aktualizált tiltólistán. Hivatkozások: A közbeszerzési és koncessziós törvény 44. szakasza



Konzultáció a PPCC-vel

2.



A szerződés időtartama alatt egyszer

2. ALAPELV: AZ ERDŐHASZNÁLATI JOGOK ODAÍTÉLÉSE A szerződésben szereplő erdőhasználati jogokat a nemzeti erdészeti reformtörvény és a közösségi jogokról szóló törvény alapján ítélték oda. 2.1. mutató

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság konzultációt folytatott a javasolt koncessziós terület 3 kilométeres körzetén belül található közösségekkel (a továbbiakban: érintett közösségek), akik előzetes tájékoztatás után hozzájárultak a javasolt koncesszióhoz Ellenőrző szempont


2.1.1. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által a társadalmi-gazdasági felmérésről készített jelentés


2.1.2. A konzultációs ülés(ek)ről szóló írásbeli értesítések (közlemény a rádióban vagy az újságokban)


2.1.3. A megvitatott főbb kérdéseket és az elért megállapodásokat ismertető jegyzőkönyv és jelenléti ív


2.1.4. A közösségek által aláírt szándéknyilatkozat, amelyben a közösségek vállalják, hogy jóhiszeműen tárgyalnak a szerződések végleges jogosultjaival




Célkitűzés:

Meghatározás:

A jogszabályok hangsúlyozzák a nyilvánosság kiemelkedő szerepét a részvételen alapuló irányításban, az átláthatóság megvalósításában, valamint a döntéshozatali eljárásban. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy a libériai erdészeti erőforrások meghatározásánál és odaítélésénél kellő figyelmet fordítsanak erre a szempontra.

A Libériai Igazoló Hatóság ellenőrzi, hogy az Erdészeti Fejlesztési Hatóság az erdőrendezést a közösségekkel és más érdekelt felekkel folytatott, jogszabályban előírt konzultációk alapján tervezi-e meg. A Libériai Igazoló Hatóság a közösségekkel folytatott konzultációk esetén – a dokumentáció, többek között a társadalmi-gazdasági felmérésről készített jelentés, valamint a megbeszélések ütemezésének és a megvitatott kérdésekkel kapcsolatos előkészületeknek a felülvizsgálatával – igazolja a konzultációk tényét és színvonalát. Szükség esetén más kormányhivatalokkal, például a Belügyminisztériummal és az érintett közösségekkel is konzultálhat.

Szabályozási ellenőrzés: Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság felhatalmazást kapott arra, hogy döntsön a kormány vagyonkezelésében lévő erdészeti erőforrások hasznosításáról és odaítéléséről. Az erdészeti erőforrásokkal kapcsolatos erdőrendezési tervek és jóváhagyás kérdésében a nyilvánosság részvétele rendkívül fontos szerepet tölt be, és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság feladata, hogy az érintett közösségeket bevonja a döntéshozatalba. A megfelelő részvétel biztosítása érdekében előírták az Erdészeti Fejlesztési Hatóság számára, hogy az érintett közösségeket értesítse, tájékoztassa, velük megbeszéléseket folytasson, az észrevételeiket feljegyezze és a közreműködésüket figyelembe vegye. Ez a részvételen alapuló megközelítés biztosítja, hogy az érdekelt felek véleményét figyelembe veszik, és hogy az erdészeti erőforrásokkal kapcsolatos erdőrendezés és jóváhagyás kérdésében megalapozott döntés szülessen. A részvételen alapuló előkészítési folyamatot követően az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által kiadott, jóváhagyott kézikönyv alapján az érintett közösségek a koncessziós terület 3 kilométeres körzetén belül található közösségek. Hivatkozások: Az NFRL 4.1–4.5. szakasza, a 102-07. sz. rendelet 21–22. bekezdése, a 104-07. sz. rendelet 62. bekezdése, valamint a közbeszerzési és koncessziós törvény 87. szakasza



Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatósággal, valamint – szükség esetén – a Belügyminisztériummal és az érintett közösségekkel

2.




2.2. mutató

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság az erdészeti szerződés odaítélését megelőzően a Tervezési és Gazdasági Minisztériumtól beszerzett egy koncessziós igazolást, amelyben a minisztérium jóváhagyta az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által benyújtott koncessziós tervet, és igazolta, hogy a javasolt koncesszió megfelel a nemzeti fejlesztési célkitűzéseknek Ellenőrző szempont


2.2.1. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által a Tervezési és Gazdasági Minisztériumhoz (MPEA) benyújtott, a szerződés jogosultjának koncessziójára vonatkozó koncessziós terv

10 000 USD-t elérő vagy meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

2.2.2. A Tervezési és Gazdasági Minisztérium által az Erdészeti Fejlesztési Hatóság részére kiadott koncessziós igazolás (vagy írásbeli jóváhagyás), amely felhatalmazza az Erdészeti Fejlesztési Hatóságot arra, hogy a kijelölt erdőterület vonatkozásában a koncesszió/szerződés odaítélését megkezdje




Célkitűzés:

Meghatározás:

Az eljárás célja annak igazolása, hogy Libéria erdészeti célkitűzései – amelyeket a Tervezési és Gazdasági Minisztérium a koncessziós igazolás kiadása révén hagyott jóvá – szerepelnek az ország általános fejlesztési tervében.

Annak érdekében, hogy a pályázati eljárásra vonatkozó, az NFRL-ben, valamint a közbeszerzési és koncessziós törvényben előírt követelmények teljesüljenek, a Libériai Igazoló Hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a Tervezési és Gazdasági Minisztérium – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által kidolgozott és benyújtott koncessziós terv felülvizsgálata alapján – valóban kiadta a koncessziós igazolást az Erdészeti Fejlesztési Hatóság részére. Ez az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Jogi és/vagy Kereskedelmi Hivatalával folytatott konzultáció révén valósítható meg.

Szabályozási ellenőrzés: Az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy a kiosztandó erdőterület alkalmas legyen kereskedelmi célú erdőgazdálkodásra, és hogy koncessziós tervet dolgoztak ki annak érdekében, hogy biztosítsák az NFRL, valamint a közbeszerzési és koncessziós törvény valamennyi előírásának betartását, a védett területek és az érintett közösségek jogainak tiszteletben tartását, különös tekintettel a nem fa alapú erdészeti termékek használata vonatkozásában.

Az igazolás módja:

Hivatkozások: A 104-07. sz. rendelet 5.2. bekezdése a) pontjának i. alpontja és a közbeszerzési és koncessziós törvény 46. szakasza


1.

Konzultáció a PPCC-vel és/vagy az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Jogi és Kereskedelmi Hivatalaival.

2.




2.3. mutató

A szerződés jogosultja valóban megfelelt a jogszabályban előírt előminősítési követelményeknek, és az Erdészeti Fejlesztési Hatóságtól megfelelő jogosítványokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy i. az erdészeti ágazatban folytassa tevékenységét, valamint faértékesítési szerződés, illetve erdőgazdálkodási szerződések esetén ii. a szerződés vonatkozásában ajánlatot tehessen Ellenőrző szempont


2.3.1. Az előminősítést végző bizottság jelentése az előminősítési eljárásról


2.3.2. A szerződés jogosultja részére kiállított érvényes előminősítési igazolás


2.3.3. Adóigazolás arról, hogy a szerződés jogosultjának a benyújtáskor nincs adóhátraléka


2.3.4. Elismert bank által a benyújtás időpontjában kiadott likviditási garancia


2.3.5. Az előminősítési igazolás időpontját megelőzően kiadott cégbejegyzési igazolás




Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy az engedélyezés iránti kérelmet benyújtó vállalat megfelelt-e az összes vonatkozó előminősítési követelménynek, és így eleget tesz-e az ajánlattételi eljárás feltételeinek.

A Libériai Igazoló Hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a követelményeknek a jogszabályban előírt időben eleget tettek. Ez azt jelenti, hogy a szerződés jogosultja vagy a feldolgozó cégbejegyzési igazolásának, adóigazolásának és bankgaranciájának kiadása meg kell, hogy előzze az előminősítési igazolás kiadását.

Szabályozási ellenőrzés: Az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy az adott szerződés jogosultja az ajánlattételi eljárást és/vagy az erdészeti erőforrás megszerzését megelőzően valamennyi előminősítési követelménynek eleget tett. Az előminősítési követelmények többek között az alábbiakat foglalják magukban: 1. a Külügyminisztériumtól (MOFA) beszerzett alapító okirat, 2. a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (MOCI) által kiadott cégbejegyzési igazolás, 3. a Pénzügyminisztérium (MOF) adóigazolása és 4. egy elismert bank likviditási garanciája.

Hivatkozások: Az NFRL 5.2. szakasza a) pontjának i. alpontja; a 103-07. sz. rendelet 41–46. bekezdése



Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatósággal, a Pénzügyminisztériummal, a Külügyminisztériummal és a Kereskedelmi és Ipari Minisztériummal

2.




2.4. mutató

Az erdőgazdálkodási szerződésre vonatkozó ajánlattétel és elbírálás a közbeszerzési és koncessziós törvényben meghatározott pályázati eljárásnak és szabályoknak, valamint az Erdészeti Fejlesztési Hatóság rendeleteinek megfelelően történt. Ellenőrző szempont


2.4.1. Nyilvános pályázati felhívás


2.4.2. A koncesszióra vonatkozó ajánlatokat értékelő testület jelentése


2.4.3. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság átvilágításról szóló jelentése


2.4.4. Az ajánlatokat értékelő testület Koncessziókkal Foglalkozó Tárcaközi Bizottság (IMCC) számára készített jelentése


2.4.5. Az IMCC ajánlásai az elnöknek

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.2.4)


Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a kereskedelmi célú erdészeti tevékenység végzésére vonatkozó erdészeti engedélyt a törvényben előírtak szerint pályázati eljárás alapján ítélték oda.

A Libériai Igazoló Hatóságnak – elsődlegesen az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Jogi és/vagy Kereskedelmi Hivatalával folytatott konzultáció, valamint a szükséges okiratok meglétének és érvényességének ellenőrzése révén – meg kell győződnie arról, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e. Amennyiben további pontosításra van szükség, a Libériai Igazoló Hatóság konzultációt folytathat a koncessziós ajánlatokat értékelő testülettel és/vagy az IMCC-vel.

Szabályozási ellenőrzés: A törvény előírja, hogy amennyiben ajánlat benyújtására kerül sor, úgy az ajánlatokat a koncessziós ajánlatokat értékelő testületnek kell elbírálnia, amely az ajánlatok értékeléséről 60 napon belül jelentést küld a koncesszornak (ebben az esetben az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnak). Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság ezt követően valamennyi javasolt ajánlatról átvilágítási jelentést készít. A koncessziós ajánlatokat értékelő testület ezután végleges jelentést küld az IMCC-nek. Az IMCC áttekinti a jelentést és az ajánlásait a végleges döntés meghozatala érdekében elküldi az elnöknek.


Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatósággal, az IMCC-vel és a PPCCvel

2. Az okiratok vizsgálata Hivatkozások: Az NFRL 3.3 szakasza és 5.2 szakaszának a) pontja; a közbeszerzési és koncessziós törvény 115. szakaszának (1) és (2) bekezdése, valamint a 116. szakasza, és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság 104. rendeletének 31–36. szakasza




2.5. mutató: Magánhasználati engedély esetében a szerződés odaítélése a föld jogos tulajdonosának írásbeli engedélye alapján történt Ellenőrző szempont


2.5.1. A magán földtulajdonos hiteles okirata

PUP

2.5.2. A magán földtulajdonos írásbeli engedélye

PUP



Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy a magánhasználati engedélyt csak abban az esetben adják ki, ha egyértelműen megállapítható a magántulajdonban lévő földterület tulajdonjoga, és a földtulajdonos az engedély kiadásához írásban hozzájárult.

A Libériai Igazoló Hatóságnak oly módon kell ellenőriznie a fenti követelmények betartását, hogy először is meg kell vizsgálnia a föld tulajdonjogát igazoló okiratot, majd meg kell győződnie arról, hogy az írásbeli hozzájárulás valóban a föld tulajdonosától származik-e.

Szabályozási ellenőrzés: A Libériai Igazoló Hatóságnak ellenőriznie kell, hogy ki a magánhasználati engedély tervezett kiadásával érintett, magántulajdonban lévő földterület tulajdonosa. Ennek érdekében össze kell vetni a benyújtott okiratot a Nemzeti Nyilvántartási és Dokumentációs Központ (CNDRA) nyilvános irattárában szereplő adatokkal.

Hivatkozások: Az NFRL 5.6. szakasza



Konzultáció a CNDRA-val

2.




2.6. mutató

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság – az érdekelt felekkel folytatott konzultáció, valamint a társadalmi-gazdasági felmérésről készített jelentése alapján – összesítő térképet készített a szerződésben szereplő területről, valamint a szomszédos földterületekről, például az egyéb koncessziókról, a védett erdőterületekről és a magántulajdonban lévő földekről Ellenőrző szempont


2.6.1. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által készített térkép, amely az érintett koncessziós területet mutatja, valamint feltünteti a szomszédos földterületeket

FMC, TSC, FUP

2.6.2. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság végrehajtási jelentése (az Erdészeti Fejlesztési Hatóság megfelelőségellenőrzésijelentése)

FMC, TSC, FUP



Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a szerződés jogosultjának odaítélt földterület nem nyúlik át más földtulajdonos(ok) földterületére vagy védett erdőterületre.

A Libériai Igazoló Hatóságnak oly módon kell ellenőriznie a fenti követelmények betartását, hogy az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kutatási és Fejlesztési, valamint a Jogszabályok Végrehajtásával Foglalkozó Hivatalánál ellenőrzi a koncessziós térkép érvényességét.

Szabályozási ellenőrzés: Nagyon fontos, hogy a szerződésekben szereplő területeket megfelelően elhatárolják annak érdekében, hogy elkerüljék a koncessziós területek közötti átfedést, valamint a védett erdőterületek érintését.


Hivatkozások: A visszakövetési rendszer szabványos működési eljárásai (7, 8, 19, 20 és 21) és a 109-07. sz. rendelet


1.

Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kutatási és Fejlesztési, valamint a Jogszabályok Végrehajtásával Foglalkozó Hivatalával

2.




2.7. mutató

Az erdészeti szerződés jogosultja az erdészeti szerződésre vonatkozó ajánlattétellel együtt ajánlati kötelezvényt nyújtott be az Erdészeti Fejlesztési Hatósághoz Ellenőrző szempont


2.7.1. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság elismervénye a szerződés jogosultja ajánlati kötelezvényének átvételéről

FMC és TSC



Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy az ajánlattevő benyújtotta-e a jogszabályban előírt kötelezvényt, és teljesítette-e a vonatkozó feltételeket.

A Libériai Igazoló Hatóságnak – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi és/vagy Pénzügyi Hivatalával folytatott konzultáció, valamint az ajánlati kötelezvény érvényességének ellenőrzése révén – igazolnia kell, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek.

Szabályozási ellenőrzés: Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság 104–07. rendelete előírja az erdőgazdálkodási szerződésre és faértékesítési szerződésre ajánlatot tevők számára, hogy az ajánlatukkal együtt ajánlati kötelezvényt nyújtsanak be. A kötelezvénynek legalább 12 hónapig érvényesnek kell lennie, és az adott szerződésre megállapított éves területhasználati díj egyhatod részével egyenlő összegre kell vonatkoznia. A kötelezvényt ezenkívül egy illetékes és felhatalmazással rendelkező libériai intézménynek kell kibocsátania. A 104–07. rendelet 43. szakasza szerint a nyertes ajánlattevő – amennyiben a kötelezvény összegét készpénzben letétbe helyezi a Libériai Központi Banknál vagy más, az Erdészeti Fejlesztési Hatóság számláinak vezetésére hivatalosan kijelölt banknál, és a letétbe helyezést az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnál igazolja – a kiválasztás után 30 napon belül visszakérheti az eredeti kötelezvényt. A rendelet azt is előírja, hogy amennyiben az ajánlattevő időben igazolja, hogy a Libériai Központi Banknál letétbe helyezte a kötelezvény értékének megfelelő összeget, úgy az Erdészeti Fejlesztési Hatóság az eredeti kötelezvényt a nyertes ajánlattevőnek visszaszolgáltatja. Amennyiben azonban a nyertes ajánlattevő a kiválasztás után 30 napon belül nem igazolja a letétet, úgy az Erdészeti Fejlesztési Hatóság lehívhatja a kötelezvény összegét és a Libériai Központi Banknál vagy más, a Hatóság számláinak vezetésére hivatalosan kijelölt banknál letétbe helyezi a pénzeszközöket. Végül amennyiben a nyertes ajánlattevő és a kormány megköti azt a szerződést, amelyre a kötelezvényt benyújtották, úgy az Erdészeti Fejlesztési Hatóság elrendeli, hogy a letétbe helyezett pénzeszközökből akkora összeget írjanak jóvá, amekkora összeggel a nyertes ajánlattevő a kormánynak a szerződés alapján tartozik. Hivatkozások: 104–07. sz. rendelet 43. szakasza és 61. szakaszának b) pontja, a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (9)



Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi / Pénzügyi Hivatalával

2.




2.8. mutató

A szerződés jogosultja a szerződés megkötésére vonatkozó tárgyalások lezárását követően a jogszabályban meghatározott időn belül postázza az eredeti teljesítési kötelezvényt Ellenőrző szempont


2.8.1. A tárgyalások lezárását követő 90 napon belül elküldött teljesítési kötelezvény egy példánya

FMC

2.8.2. A tárgyalások lezárását követő 30 napon belül elküldött teljesítési kötelezvény egy példánya

TSC



Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a szükséges teljesítési kötelezvényt az előírt határidőn belül postáztáke.

A Libériai Igazoló Hatóságnak – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi és/vagy Pénzügyi Hivatalával folytatott konzultáció, valamint a teljesítési kötelezvény meglétének és érvényességének ellenőrzése révén – meg kell győződnie arról, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e.

Szabályozási ellenőrzés: A 104–07. rendelet előírja az erdőgazdálkodási szerződések, illetve a faértékesítési szerződések jogosultjai számára, hogy az előírt határidőn belül teljesítési kötelezvényt nyújtsanak be. (Az erdőhasználati engedély, illetve a magánhasználati engedély jogosultjaira ez az előírás nem vonatkozik.) 1.

Az erdőgazdálkodási szerződések jogosultjainak 90 napon belül (100 000 hektár alatt) 150 000 USD összegű, illetve (100 000 hektár felett) legfeljebb 250 000 USD összegű teljesítési kötelezvényt kell benyújtaniuk.

2.

A faértékesítési szerződések jogosultjainak 30 napon belül 25 000 USD összegű teljesítési kötelezvényt kell benyújtaniuk.

Hivatkozások: 104–07. sz. rendelet 61. szakaszának b) pontja, a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (9)



Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi és/vagy Pénzügyi Hivatalával

2.



A szerződés időtartamának kezdetekor egyszer

2.9. mutató

A szerződés jogosultja és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság aláírta és adott esetben – a jogszabályi előírással összhangban – megfelelően megerősítette az erdészeti szerződést Ellenőrző szempont


2.9.1. Az erdészeti szerződést megerősítő okmány, amelyet az elnök aláírt, és amelyet szórólapra nyomtattak

FMC és mezőgazdasági koncessziók/ültetvények

2.9.2. A szerződés jogosultja és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság ügyvezető igazgatója által aláírt szerződés

TSC, FUP, PUP és láncfűrészre vonatkozó engedély



Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy valamennyi erdészeti szerződést a jogszabályi előírások szerint kötöttek-e meg. Az erdőgazdálkodási szerződések vonatkozásában biztosítani kell, hogy amellett, hogy a szerződést a szerződés jogosultja és a libériai kormány aláírja, a szerződést megerősítő jogi aktust a törvényhozó testület mindkét házának el kell fogadnia, és az elnöknek is jóvá kell hagynia. A többi szerződés vonatkozásában azt kell biztosítani, hogy a szerződést a szerződés jogosultja és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság vezetése szabályszerűen aláírja.

A Libériai Igazoló Hatóság ellenőrzi, hogy 1. minden erdőgazdálkodási szerződést aláírtak és megerősítettek-e és 2. minden egyéb erdészeti engedélyt az érintett szerződés jogosultja, valamint – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság igazgatóságának jóváhagyását követően – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság igazgatója aláírt. A Libériai Igazoló Hatóságnak – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi vagy Jogi Hivatalával folytatott konzultáció révén – ellenőriznie kell, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e.

Szabályozási ellenőrzés: Amint a nyertes ajánlattevő az erdőgazdálkodási szerződést aláírta, a szerződést a törvényhozó testületnek meg kell erősítenie, és a szerződést megerősítő okmányt az elnöknek jóvá kell hagynia. A többi erdészeti szerződést és engedélyt a szerződés jogosultjának, valamint az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnak alá kell írnia.


Hivatkozások: Az NFRL 5.3. szakasza, a 104–07. rendelet 62. szakasza és a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (5)


1.


2.

Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi vagy Jogi Hivatalával


A szerződés időtartamának kezdetekor egyszer

3. ALAPELV: TÁRSADALMI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS HASZONMEGOSZTÁS A szerződés jogosultja betartja a jogszabályban előírt társadalmi kötelezettségeket és haszonmegosztásra vonatkozó követelményeket 3.1. mutató

A szerződés jogosultja a javasolt koncessziós terület vagy az engedélyben szereplő terület 3 kilométeres körzetén belül található közösségeknek küldött előzetes értesítés után szociális megállapodást kötött az érintett közösségek meghatalmazott képviselőivel Ellenőrző szempont


3.1.1. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság társadalmi-gazdasági felmérése során korábban meghatározott érintett közösségek meghatalmazott képviselői, valamint a szerződés jogosultja közötti tényleges megbeszéléseket és az elért megállapodásokat ismertető jegyzőkönyv


3.1.2. Az érintett közösségekkel való tárgyalási szándékot kifejező kihirdetett vagy közzétett értesítés (közlemény a rádióban vagy újsághirdetés)


3.1.3. Bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az érintett közösség az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnál nem tett olyan panaszt, hogy kizárták volna a megbeszélésekből vagy a szerződés jogosultja elmulasztotta volna a megbeszéléseket




Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy a szerződés jogosultja – az erdőgazdálkodási szerződésre, faértékesítési szerződésre vagy erdőhasználati engedélyre vonatkozó éves fakitermelési igazolás beszerzését megelőzően – tegyen eleget a társadalmi kötelezettségekkel kapcsolatos valamennyi jogszabályban előírt és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által meghatározott követelménynek.

A Libériai Igazoló Hatóságnak – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Közösségi Erdészeti Hivatalával folytatott konzultáció és ellenőrzés révén – igazolnia kell, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek.

Szabályozási ellenőrzés: Az NFRL és az ez alapján közzétett 105–07. sz. rendelet előírja az erdőgazdálkodási szerződések, faértékesítési szerződések vagy a főbb erdőhasználati engedélyek jogosultjai számára, hogy a fakitermeléssel érintett erdőkkel kapcsolatban az érintett közösségekkel – meghatalmazott képviselőik útján – „szociális megállapodást” kössenek. A rendelet az érintett közösségeket a következőképpen határozza meg: „a törvényben megállapított körzetnél kisebb közösség (többek között törzs, klán, község, város, falu és minden emberi település), amelynek az érdekeit az erdészeti erőforrásokra vonatkozó engedély alapján végzett tevékenységek valószínűleg érinteni fogják. Ennek a fogalommeghatározásnak az alkalmazásában az „érdekek” lehetnek gazdasági, környezetvédelmi, egészségügyi, létfenntartási, esztétikai, kulturális, spirituális vagy vallási jellegűek. Az érintett közösségeket a gyakorlatban az Erdészeti Fejlesztési Hatóság az erdészeti erőforrások elosztását megelőzően végzett erdőrendezése és a társadalmigazdasági felmérés során határozza meg és azonosítja be.


Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Közösségi Erdészeti Hivatalával és az érintett közösségekkel

2.


A 105–07. sz. rendelet szerint az erdőgazdálkodási szerződésekkel és erdőhasználati engedélyekkel kapcsolatos ilyen szociális megállapodások időtartama öt (5) év, a faértékesítési szerződésekkel kapcsolatos megállapodásoké pedig három (3) év. Az erdőgazdálkodási szerződésekkel, valamint a faértékesítési szerződésekkel kapcsolatos szociális megállapodásokat a fakivágás megkezdése előtt alá kell írni. Hivatkozások: A 105–07. sz. rendelet 31. és 32. szakasza, az NFRL 5.6. szakasza d) pontjának vi. alpontja

1


Időszakok: Erdőgazdálkodási szerződés és erdőhasználati engedély esetén 5 év, faértékesítési szerződés esetén 3 év EU/LR/II. melléklet/hu 43

Időszakonként1

3.2. mutató

Kölcsönös egyeztetést követően a szerződés jogosultja és – meghatalmazott képviselőik útján – MINDEN érintett közösség aláírja a szociális megállapodást, amely a kitermelési tevékenység megkezdése előtt hatályba lép Ellenőrző szempont


3.2.1. A szerződés jogosultja, valamint minden egyes érintett közösség által a közösségi erdészeti fejlesztési bizottsága (CFDC) révén megkötött és aláírt szociális megállapodás


3.2.2. A szerződés jogosultja éves fakitermelési igazolásának dátumát megelőzően kötött szociális megállapodás


3.2.3. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által meghatározott és bejegyzett közösségi erdészeti fejlesztési bizottságok felsorolása




Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy a 10 000 USD-t meghaladó összegű erdőgazdálkodási szerződés, faértékesítési szerződés és/vagy erdőhasználati engedély jogosultja a fakitermelési műveletek megkezdése előtt minden érintett közösséggel aláírja a szociális megállapodást.

A Libériai Igazoló Hatóságnak – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Közösségi Erdészeti Hivatalával folytatott konzultáció és a megkötött szociális megállapodás ellenőrzése révén – meg kell győződnie arról, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e.

Szabályozási ellenőrzés: A szerződés jogosultja és/vagy a vállalat kizárólag azzal a közösségi erdészeti fejlesztési bizottsággal kötheti meg a szociális megállapodást, amelyik az érintett közösségek nevében jár el. A közösségi erdészeti fejlesztési bizottságnak a szerződés jogosultja által végzett fakitermelési műveletekkel érintett valamennyi közösséget képviselnie kell. Az érintett közösségeket több közösségi erdészeti fejlesztési bizottság is képviselheti. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság éves ellenőrzést végez annak érdekében, hogy a 10 000 USD-t meghaladó összegű erdőgazdálkodási szerződések, faértékesítési szerződések és erdőhasználati engedélyek feltételeinek betartását nyomon kövesse, értékelje és biztosítsa. A 105–07. sz. rendelet 31. szakasza b) pontjának (1) bekezdése előírja, hogy a szerződés jogosultja „köteles gondoskodni arról, hogy a fakitermeléssel érintett területet illetően az erdészeti erőforrásokra vonatkozó engedély érvényességének teljes időtartama alatt legyen hatályban olyan szociális megállapodás, amely minden érintett közösség érdekeit szolgálja”. A rendelet 31. szakasza b) pontjának (2) bekezdése előírja továbbá, hogy a szerződés jogosultja „csak abban az esetben vághat ki fát, ha az erdészeti erőforrásokra vonatkozó engedély alapján fakitermeléssel érintett területet illetően olyan szociális megállapodás van hatályban, amely minden érintett közösség érdekeit szolgálja.” Hivatkozások: A 105–07. sz. rendelet 31. szakasza



Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Közösségi Erdészeti Hivatalával és az érintett közösségekkel

2.


3.

Helyszíni ellenőrzés


Időszakonként

3.3. mutató

A szerződés/engedély jogosultja és az érintett közösségek között létrejött szociális megállapodás feltételei a következőket foglalják magukban: egy, a szerződő felekre érvényes magatartási kódex, egy vitarendezési mechanizmus, továbbá i. a szerződés jogosultja által a közösségnek fizetendő pénzösszegek felsorolása, valamint ii. az a követelmény, hogy a szerződés/engedély jogosultjának az összegeket negyedévenként egy olyan kamatozó escrow-számlára kell megfizetnie, amelyet a szerződés/engedély jogosultja valamennyi érintett közösség nevében vagyonkezelőként tart fenn Ellenőrző szempont


3.3.1. Az érintett közösségek és a szerződés/engedély jogosultjának jogait és kötelezettségeit szabályozó magatartási kódex


3.3.2. Az egy köbméterre eső minimális díj, amelyet a szerződés/engedély jogosultjának negyedévente kell megfizetnie az érintett közösségeknek (az egyéb díjakat, amennyiben vannak, kérjük megadni)


3.3.3. A szerződés/engedély jogosultja által az érintett közösségek részére az előírásnak megfelelően, vagyonkezelőként nyitott kamatozó escrow-számláról vezetett banki vagy egyéb nyilvántartás


3.3.4. Létrehozott vitarendezési mechanizmus


Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.3.3) Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy a jogszabályi követelmények teljesüljenek, és a megkötött szociális megállapodás valamennyi előírt feltételt és/vagy elemet tartalmazza.

1.

az érintett közösségek tagjainak, valamint a szerződés jogosultjának jogait és kötelezettségeit;

A Libériai Igazoló Hatóságnak – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Közösségi Erdészeti Hivatalával folytatott konzultáció és az aláírt szociális megállapodás tartalmának ellenőrzése révén – meg kell győződnie arról, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e.

2.

azoknak a pénzügyi előnyöknek a leírását, amelyekben az érintett közösségek részesülnek;


3.

azt a követelményt, hogy a szerződés/engedély jogosultjának a pénzösszegeket negyedévenként egy olyan kamatozó escrow-számlára kell megfizetnie, amelyet az érintett közösség számára vagyonkezelőként tart fenn;

1.


2.

4.

azt a követelményt, hogy a pénzeszközöket kizárólag egy közösségi erdészeti fejlesztési bizottság írásbeli kérelme alapján lehet felszabadítani, ha a kérelmet az Erdészeti Fejlesztési Hatóság jóváhagyta.

A közösségeknél tett helyszíni szemle

Szabályozási ellenőrzés: Az egy vagy több közösségi erdészeti fejlesztési bizottsággal megkötött bármely szociális megállapodásnak többek között az alábbiakat kell tartalmaznia:

A 105–07. sz. rendelet 33. szakaszának a) pontja előírja, hogy az Erdészeti Fejlesztési Hatóság magatartásikódex-mintákat tegyen ingyenesen elérhetővé az interneten, és a szerződés/engedély jogosultjai, a közösségi erdészeti fejlesztési bizottságok és az érintett közösségek számára kérelemre papíron vagy elektronikus formában is biztosítsa azokat. Hivatkozások: Az NFRL 5.3. szakaszának b) pontja és 5.6. szakaszának d) pontja, valamint a 105–07. sz. rendelet 33. szakasza 1



Időszakok: Erdőgazdálkodási szerződés és erdőhasználati engedély esetén 5 év, faértékesítési szerződés esetén 3 év EU/LR/II. melléklet/hu 45

Időszakonként 1

3.4. mutató

A szerződés jogosultja és a közösség vagy közösségek közötti szociális megállapodást az Erdészeti Fejlesztési Hatóság tanúsította Ellenőrző szempont


3.4.1. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által tanúsított szociális megállapodás a szerződés jogosultja és az érintett közösség között




Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa és/vagy ellenőrizze, hogy az Erdészeti Fejlesztési Hatóság jóváhagyja/jóváhagyta-e a szociális megállapodást.

A Libériai Igazoló Hatóságnak – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Közösségi Erdészeti Hivatalával folytatott konzultáció és a tanúsított szociális megállapodás meglétének és érvényességének ellenőrzése révén – meg kell győződnie arról, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e.

Szabályozási ellenőrzés: Bármilyen megkötött szociális megállapodást be kell nyújtani az Erdészeti Fejlesztési Hatósághoz igazolás céljából. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság az okirat kézhezvételét követően ellenőrzi, hogy a megállapodás teljes-e, pontos-e és megfelel-e a jogszabályokban előírtaknak. Amennyiben a megállapodás a vonatkozó feltételeknek nem felel meg, úgy az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnak el kell azt utasítania, és döntését meg kell indokolnia. A jogosult pótolhatja a hiányosságokat, és ismételten benyújthatja a megállapodást az Erdészeti Fejlesztési Hatósághoz felülvizsgálatra. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság akkor tanúsítja a szociális megállapodást, ha az teljes, pontos és megfelel a vonatkozó jogszabályoknak.

Hivatkozások: 105–07. sz. rendelet 36. szakasza és a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (9)



Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Közösségi Erdészeti Hivatalával

2.


3.

A kiválasztott közösségeknél tett helyszíni szemle


Időszakonként

3.5. mutató

A szerződés jogosultja a szociális megállapodásban rögzített, a közösségeknek járó díjakat i. a megállapodásban meghatározott határidőn belül ii. az általa erre a célra nyitott escrow-számlára befizette Ellenőrző szempont


3.5.1. Az escrow-számla hitelesített negyedéves bankszámlakivonatai


3.5.2. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság megfelelőségellenőrzései




Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy igazolja, hogy a közösségnek járó díjakat határidőben befizették.

A Libériai Igazoló Hatóságnak ellenőrzés révén igazolnia kell, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e. Amennyiben további pontosításra van szükség, a Libériai Igazoló Hatóság az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi, illetve Közösségi Erdészeti Hivatalával is konzultálhat.

Szabályozási ellenőrzés: A szociális megállapodás tartalmazza a teljesítés pénzügyi feltételeit, amelyek a megállapodások lényeges elemei. Ezért alapvetően fontos a kölcsönösen elfogadott, a szociális megállapodásokban meghatározott díjak határidőben történő megfizetésének igazolása. Operatív szinten ellenőrzési pontok lehetnek az escrow-számlák kivonatai, valamint az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által a szerződés jogosultjának megfelelését értékelő éves ellenőrzési jelentések.


Hivatkozások: A 105–07. sz. rendelet 36. szakaszának (10) bekezdése és a 107–07. sz. rendelet 33. szakasza


1.

Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Közösségi Erdészeti Hivatalával

2.


3.

Helyszíni ellenőrzések



4. ALAPELV: ERDŐGAZDÁLKODÁSI MŰVELETEK ÉS FAKITERMELÉS Az erdőgazdálkodási műveletek és a fakitermelés minden vonatkozó jogszabálynak megfelelnek 4.1. mutató

A szerződés vagy engedély jogosultja éves működési tervet és adott esetben erdőgazdálkodási tervet készített Ellenőrző szempont


4.1.1. Éves fakitermelési igazolás

A mezőgazdasági koncessziók/ültetvények kivételével valamennyi szerződés- és engedélytípus

4.1.2. Jóváhagyott éves működési terv


4.1.3. Jóváhagyott erdőgazdálkodási terv

FMC

4.1.4. A föld tulajdonosának írásbeli engedélye

PUP



Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy a szerződések jogosultjai a kitermelési tevékenység megkezdése előtt minden vonatkozó törvényes előfeltételnek eleget tegyenek.

A Libériai Igazoló Hatóságnak – az Erdészeti Fejlesztési Hatósággal és a Környezetvédelmi Ügynökséggel, többek között a Kereskedelmi, illetve a Közösségi Erdészeti Hivatallal folytatott konzultáció révén – ellenőriznie kell, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e.

Szabályozási ellenőrzés: 1. Erdőgazdálkodási szerződés: a szerződéseket az erdőterületek vonatkozásában ítélik oda, jóváhagyják, és a szerződések összhangban vannak a közbeszerzési és koncessziós törvény követelményeivel. Az erdőgazdálkodási szerződés 25 évre szól, és a gazdálkodási terv, a környezeti hatásvizsgálat (KHV), az üzleti terv, a szociális megállapodások és az éves működési tervek függvénye. 2. Faértékesítési szerződés: 3 évre szól, a nemzeti erdőgazdálkodási stratégiával összhangban ítélik oda, jóváhagyják, megfelel a közbeszerzési és koncessziós törvény követelményeinek, és az éves működési tervek függvénye. 3. Kivételes esetekben előfordulhat, hogy az erdőhasználati engedélyhez a vártnál nagyobb követelményeknek kell megfelelni, és az engedélyeket hivatalosan jóvá kell hagyni. A Libériai Igazoló Hatóságnak ilyen esetben esetleg ellenőriznie kell az ilyen erdőhasználati engedélyhez kapcsolódó, kitermelés előtti követelményeket. 4. Magánhasználati engedély: magánterületen lévő erdészeti erőforrások valamennyi kereskedelmi célú felhasználása esetén a kitermelő a föld tulajdonosa kell, hogy legyen, vagy rendelkeznie kell a föld tulajdonosának engedélyével és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által kiadott magánhasználati engedéllyel. A magánhasználati engedély jogosultja addig nem kezdheti meg a kitermelési tevékenységet, ameddig nem rendelkezik jóváhagyott éves fakitermelési igazolással és éves működési tervvel. Hivatkozás: Az NFRL 4.5., 5.3., 5.4. és 5.6. szakasza, a 104–07. rendelet 62. szakaszának a) pontja, az EPML 23. szakasza és a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (9)



Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatósággal és a Környezetvédelmi Ügynökséggel

2.


3.



(működési terv esetén) évente (gazdálkodási terv esetén) időszakonként

4.2. mutató

A szerződés vagy engedély jogosultja az általa kitermelhető fák fajtáját és mennyiségét illetően megfelel az éves működési terve feltételeinek és a jogszabályi követelményeknek. Ellenőrző szempont


4.2.1. Éves kitermelésre jóváhagyott blokkok

FMC

4.2.2. Szakasz és éves kivágás

Az FMC kivételével valamennyi erdészeti szerződés

4.2.3. A kivágott fák adatainak igazolása (szabványos működési eljárás, 11)


4.2.3. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság éves megfelelőségellenőrzési jelentése




Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy a szerződés vagy engedély jogosultja megfeleljen a fakitermelési jogok Erdészeti Fejlesztési Hatóság által jóváhagyott éves kiosztásának és a Hatóság által jóváhagyott kötelezettségeknek.

Ezt a követelményt a Libériai Igazoló Hatóság részletesen ellenőrzi. A Libériai Igazoló Hatóságnak – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával folytatott konzultáció révén – ellenőriznie kell, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e.

Szabályozási ellenőrzés: 1.

A jóváhagyott éves fakitermelési igazolás meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a kitermelőnek dolgoznia kell, és azokat a követelményeket, amelyeket az előírt éves határidőn belül teljesítenie kell.

2.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság két operatív ellenőrzési mechanizmust működtet:

2.1.

folyamatos helyszíni ellenőrzés és

2.2.

az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által végzett éves megfelelőségellenőrzések az erdőgazdálkodási szerződések, faértékesítési szerződések, valamint az egyes erdőhasználati engedélyek és/vagy magánhasználati engedélyek feltételei betartásának nyomon követése, értékelése és biztosítása érdekében. Hivatkozások: Az NFRL 3.2. és 3.4. szakasza, valamint a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárásai (7– 11)



Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával

2.



Évente

5. ALAPELV: KÖRNYEZETVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK A szerződés jogosultja és a fafeldolgozó a jogszabályokban előírt valamennyi környezetvédelmi kötelezettségnek eleget tett 5.1. mutató

A szerződés vagy engedély jogosultja és a fafeldolgozó környezeti hatásvizsgálatot készített, amelyet a Környezetvédelmi Ügynökség jóváhagyott. Ellenőrző szempont


5.1.1. Környezeti hatásvizsgálatról szóló jelentés, amelyet a szerződés jogosultja, illetve a fafeldolgozó készített, vagy amely a részükre készült


5.1.2. A kitermelési műveletek megkezdése előtt a Környezetvédelmi Ügynökség által a szerződés jogosultja vagy a fafeldolgozó részére kiállított környezetvédelmi tevékenységi engedély


5.1.3. A Környezetvédelmi Ügynökség által a szerződés jogosultja vagy a fafeldolgozó részére kiállított környezetvédelmi engedély, amely az 5.1.2. pontban mutatóként felsorolt környezetvédelmi tevékenységi engedély esetleges feltételét/feltételeit tartalmazza.




Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy igazolja, hogy a környezeti hatásvizsgálattal összefüggő eljárás követelményeinek eleget tettek.

A Libériai Igazoló Hatóságnak az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnál és a Környezetvédelmi Ügynökségnél ellenőriznie kell, hogy a szerződés vagy engedély jogosultja nem csak környezetvédelmi tevékenységi engedéllyel, hanem környezetvédelmi engedéllyel is rendelkezik, amely kifejezetten meghatározza, hogy a környezetvédelmi tevékenységi engedély birtokosának milyen feltételeknek kell eleget tennie.

Szabályozási ellenőrzés: A 2002. évi környezetvédelmi és környezetgazdálkodási törvény (EPML) az 1. mellékletében felsorolt és/vagy meghatározott tevékenységekre vonatkozóan előírja a környezetvédelmi tevékenységi engedély beszerzését. Környezeti hatásvizsgálat az alábbi erdészeti tevékenységek esetében szükséges: 1. fakitermelés és/vagy fafeldolgozás, 2. ültetvényes gazdálkodás. A környezetvédelmi tevékenységi engedély mellett a Környezetvédelmi Ügynökség kiadja a környezetvédelmi engedélyt, amely a környezetvédelmi tevékenységi engedélyhez kapcsolódó feltételeket tartalmazza, amelyeknek az engedély jogosultjának meg kell felelnie. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság az engedély kiadása előtt a Környezetvédelmi Ügynökség számára biztosítja az értékeléshez szükséges megfontolásokat és információkat.

Hivatkozások: EPML 6. szakaszának (21)–(23) bekezdése, a 105–107. sz. rendelet és a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (9)



Konzultáció a Környezetvédelmi Ügynökséggel és az Erdészeti Fejlesztési Hatósággal

2.



A környezetvédelmi tevékenységi engedély és a környezetvédelmi engedély érvényességi ideje alatt egyszer

5.2. mutató

A szerződés vagy engedély jogosultja, illetve a fafeldolgozó bevezeti a környezeti hatásvizsgálatában meghatározott és a környezetvédelmi engedélyben megjelölt kárenyhítési rendelkezéseket Ellenőrző szempont


5.2.1. A Környezetvédelmi Ügynökség környezetvédelmi monitoringról szóló jelentése


5.2.2. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság környezeti hatásvizsgálatról szóló vizsgálati jelentése




Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy a szerződés vagy engedély jogosultja, illetve a fafeldolgozó teljesítse az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által meghatározott és előírt bármely feltételt és/vagy kárenyhítési intézkedést, és a környezetvédelmi engedélyben szereplő környezetvédelmi előírásokat ne szegje meg.

A Libériai Igazoló Hatóságnak konzultálnia kell az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Környezeti Hatásvizsgálati Osztályával, a Környezetvédelmi Ügynökség Ellenőrzési Hivatalával és Kirendeltségi Felügyelőségével, és ellenőriznie kell, hogy a szerződés jogosultja megfelel-e a környezetvédelmi engedély feltételeinek.

Szabályozási ellenőrzés: A fakitermelési műveletek megkezdése előtt a szerződés vagy engedély jogosultja részére ki kell állítani a határozatról szóló okiratot és/vagy a környezetvédelmi engedélyt. A Környezetvédelmi Ügynökség és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság rendszeres és/vagy váratlan ellenőrzések révén nyomon követi az előírt feltételek és/vagy a kárenyhítési intézkedések betartását. A környezetvédelmi tevékenységi engedély jogosultja köteles a Környezetvédelmi Ügynökségnek bejelenteni a projektben vagy a tevékenységben bekövetkezett minden olyan lényeges változást, amely hatással lehet a környezetre. A Környezetvédelmi Ügynökség meg nem felelés esetén további végrehajtási intézkedéseket vezethet be.

Hivatkozások: Az EPML 24–27. szakasza és az EPAA




2.


3.



Évente

5.3. mutató

A szerződés vagy engedély jogosultja, illetve a fafeldolgozó az elhasznált berendezéseit, az üzemanyag- és fahulladékot és a tevékenységéből származó egyéb hulladékot szabályszerűen és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon ártalmatlanította Ellenőrző szempont


5.3.1. A Környezetvédelmi Ügynökség vizsgálati jelentése


5.3.2. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság éves megfelelőségellenőrzései jelentése




Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy valamennyi hulladékot szabályszerűen és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon ártalmatlanítsanak.

A Libériai Igazoló Hatóságnak konzultálnia kell az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával és a Jogszabályok Végrehajtásával Foglalkozó Hivatalával, valamint le kell folytatnia az igazolási eljárásokat. Konzultációkat kell folytatnia továbbá a Környezetvédelmi Ügynökség Ellenőrzési Hivatalával és Kirendeltségi Felügyelőségével.

Szabályozási ellenőrzés: 1.

A határozatról szóló okiratot és/vagy a környezetvédelmi tevékenységi engedélyt a szerződés jogosultja számára a műveletek megkezdése előtt kiállították.

2.

A Környezetvédelmi Ügynökség nyomon követi az előírt feltételek és/vagy a kárenyhítési intézkedések betartását.

3.

A Környezetvédelmi Ügynökség rendszeres és/vagy időszakos ellenőrzést végez azoknál a projekteknél, amelyeknek káros hatása lehet.

További információkért közvetlenül a szerződés vagy engedély jogosultjához, illetve a fafeldolgozóhoz fordulhat.

4.

A Környezetvédelmi Ügynökség meg nem felelés esetén végrehajtási intézkedéseket vezethet be.


Hivatkozások: Az EPML 24–27. szakasza és az EPAA


1.

Konzultáció a Környezetvédelmi Ügynökséggel

2.


3.



Évente

5.4. mutató

A szerződés jogosultja a kitermelési terület és a vízfolyások között védőzónát hozott létre, és különösen nem vágott ki olyan fákat, amelyek eltávolítása veszélyeztetheti a vízfolyás(ok) áramlását vagy stabilitását Ellenőrző szempont








Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy az engedély jogosultja tartsa be a vízgazdálkodással és a vízkészletek szennyeződésének megelőzésével kapcsolatos követelményeket.

A Libériai Igazoló Hatóságnak konzultálnia kell az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával és a Jogszabályok Végrehajtásával Foglalkozó Hivatalával, valamint le kell folytatnia az igazolási eljárásokat. Konzultációkat kell folytatnia továbbá a Környezetvédelmi Ügynökség Ellenőrzési Hivatalával és Kirendeltségi Felügyelőségével. További információkért közvetlenül a szerződés jogosultjához, illetve a fafeldolgozóhoz fordulhat.

Szabályozási ellenőrzés: A cél a vízkészlet-gazdálkodás tekintetében a teljes megfelelés biztosítása. A Fakitermelési gyakorlat kódexe (2007) ebben a vonatkozásban megtiltja a védett területeken és a vízfolyások mentén végzett fakitermelést. Előírja, hogy megfelelő védőzónát kell fenntartani a kitermelési területek és a vízfolyások között... A megfelelés értékelésekor a Környezetvédelmi Ügynökségnek és az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnak is rendszeres ellenőrzéseket és megfelelőségellenőrzéseket kell végeznie, amelyeket a Libériai Igazoló Hatóság felülvizsgál annak érdekében, hogy megállapítsa, hogy a szerződés vagy engedély jogosultja a követelményeknek megfelel-e.

Hivatkozások: Az EPML IV. és V. része, továbbá a Fakitermelési gyakorlat kódexe (3.1.;3.2.; 4. és egyéb részei)



Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatósággal és a Környezetvédelmi Ügynökséggel

2.


3.



Évente

5.5. mutató

A szerződés vagy engedély jogosultja eljárásokat működtet annak érdekében, hogy i. biztosítsa a vadvilág védelmére vonatkozó szabályok betartását, valamint ii. elkerülje a veszélyeztetett vagy fenyegetett növény- és állatfajok begyűjtését/elejtését és kereskedelmét. Ellenőrző szempont








Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy a szerződés vagy engedély jogosultja tartsa be a nemzeti erdészeti reformtörvény 9.11. szakaszának v. pontját, amely előírja a „vadászati engedélyt és a vadon élő állatok kereskedelméhez szükséges igazolásokat vagy engedélyeket”, továbbá hogy tartsa be az NFRL 9.12. szakaszának i. pontját, amely tiltja a veszélyeztetett fajok vadászatát, befogását vagy kereskedelmét.

A Libériai Igazoló Hatóságnak konzultálnia kell az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával és a Jogszabályok Végrehajtásával Foglalkozó Hivatalával, valamint le kell folytatnia az igazolási eljárásokat. Konzultációkat kell folytatnia továbbá a Környezetvédelmi Ügynökség Ellenőrzési Hivatalával és Kirendeltségi Felügyelőségével.

Szabályozási ellenőrzés: A cél a nemzeti erdészeti reformtörvény 9.11. szakaszában foglalt, a vadállomány megóvására, az állománygazdálkodásra, és az állomány hasznosításának ellenőrzésére vonatkozó követelmények betartásának biztosítása, illetve a 9.12. szakaszában foglalt tilalom betartásának biztosítása, miszerint tilos az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által fenyegetettnek vagy veszélyeztetettnek minősített fajok befogása, elejtése vagy kereskedelme. A megfelelés értékelésekor a Környezetvédelmi Ügynökségnek és az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnak is rendszeres ellenőrzéseket és megfelelőségi ellenőrzéseket kell végeznie annak érdekében, hogy meggyőződjön a megfelelő eljárások működtetéséről és arról, hogy illegális begyűjtésre vagy kereskedelemre nem utal semmilyen bizonyíték. Hivatkozások: Az NFRL 9.11. és 9.12. szakasza; az EMPL IV. és V. része, valamint a Fakitermelési gyakorlat kódexe (3.1.; 3.2.és egyéb részei)




2.


3.



Évente

6. ALAPELV: A FAANYAG SZÁLLÍTÁSA ÉS VISSZAKÖVETHETŐSÉGE A szerződés vagy engedély jogosultja, illetve a fafeldolgozó megfelel a fa és fatermékek szállítására és visszakövethetőségére vonatkozó valamennyi jogszabályi előírásnak 6.1. mutató

A rönköket, illetve a fa és egyéb fatermékeket tartalmazó szállítmányt kísérő fuvarlevélen szerepelnek a visszakövetési rendszer azonosítószámai/hivatkozási számai és a rendeltetési hely Ellenőrző szempont


6.1.1. A kitöltött fuvarlevél tartalmazza a kitermelés helyét, a visszakövetési rendszer azonosítószámait, a rönkök berakodásának helyét és időpontját, valamint a rendeltetési helyet


6.1.2. Az importált rönkökre vagy fatermékekre vonatkozó kitöltött fuvarlevél tartalmazza a kitermelési országot, a visszakövetési rendszer azonosítószámait, a rönkök berakodásának helyét és időpontját, valamint a rendeltetési helyet

Importált fára vonatkozó engedély



Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy a szerződés jogosultja vagy a feldolgozó feleljen meg a rönkök, fa és fatermékek szállítására vonatkozó, jogszabályban előírt követelményeknek.

A Libériai Igazoló Hatóságnak úgy kell meggyőződnie arról, hogy a fatermékek szállítására vonatkozó követelményeknek eleget tettek-e, hogy a visszakövetési információs rendszerben megbizonyosodik az ellenőrzésről (összeveti a fuvarlevelet és a vonalkódokat).

Szabályozási ellenőrzés: A rönkök, fa és fatermékek feldolgozóüzembe vagy kikötőbe való szállításának feltétele a szállítmányt kísérő fuvarlevél kitöltése. A fuvarozónak az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által kiállított érvényes fuvarozói engedéllyel kell rendelkeznie. Az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtásának első két évében részletes eljárásokat dolgoznak ki az importált fa visszakövetési rendszerbe történő felvételére vonatkozóan.

Hivatkozások: A visszakövetési rendszer szabványos működési eljárásai (13–17, 19 és 20)



A visszakövetési információs rendszerben szereplő adatok ellenőrzése

2.



szállítmányonként vagy rakományonként

6.2. mutató Valamennyi rönköt megfelelően megjelöltek és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság szabványos működési eljárásainak megfelelően bevittek a visszakövetési rendszerbe Ellenőrző szempont


6.2.1. A rönkadatokra vonatkozó nyomtatvány (szabványos működési eljárás, 13)


6.2.2. A rönkadatok igazolására vonatkozó nyomtatvány (szabványos működési eljárás, 14)


6.2.3. A rönkök és fatermékek szállítására vonatkozó fuvarlevél (szabványos működési eljárás, 16)




Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a szerződés vagy engedély jogosultja eleget tett-e a visszakövetési rendszer vonatkozó követelményeinek, és valamennyi rönk adatait bevitték-e a visszakövetési rendszerbe.

A Libériai Igazoló Hatóság az Erdészeti Fejlesztési Hatósággal folytatott konzultáció és a rönkadatok visszakövetési információs rendszerben történő ellenőrzése révén igazolja, hogy a szerződés vagy engedély jogosultja eleget tett a visszakövetési rendszer követelményeinek.

Szabályozási ellenőrzés: A visszakövetési rendszer részeként és a tíz alaprendelettel összhangban különböző szabványos működési eljárásokat és operatív ellenőrzési dokumentumokat dolgoztak ki, amelyeket a visszakövetési rendszer/az Erdészeti Fejlesztési Hatóság ellenőriz.

Hivatkozások: A visszakövetési rendszer szabványos működési eljárásai (13–17, 19 és 20)




2.



Szállítmányonként vagy rakományonként

6.3. mutató

A szerződés vagy engedély jogosultja által kitermelt vagy szállított valamennyi rönk, fa és fatermék a szerződés vagy engedély jogosultjának koncessziós területéről származik Ellenőrző szempont


6.3.1. A rönkadatokra vonatkozó nyomtatvány (szabványos működési eljárás, 13)


6.3.2. 14-es formanyomtatvány (a darabolás, lehámozás és a kivágási díj leszámlázásának igazolása)


6.3.3. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által végzett éves megfelelőségi ellenőrzés




Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy igazolja, hogy a szerződések vagy engedélyek jogosultjai kizárólag a szerződésben/engedélyben jóváhagyott területen végeznek fakitermelést és onnan szállítják el a fát és fatermékeket.

A Libériai Igazoló Hatóság a vonatkozó formanyomtatványok és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság megfelelőség-ellenőrzési jelentésének vizsgálata révén ellenőrzi ennek a követelménynek a betartását.

Szabályozási ellenőrzés: Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság tíz alaprendelete előírja, hogy valamennyi fát és faterméket az engedélyben szereplő erdőterületen és az említett engedélyben foglaltaknak megfelelően termeljenek ki.

Hivatkozások: A visszakövetési rendszer szabványos működési eljárásai (13–15)




2.




6.4. mutató

A Libériába importált valamennyi rönk, fa és fatermék megfelel a kitermelési ország hatályos törvényi és rendeleti rendelkezéseinek. (Ez az előírás a tranzitfára nem vonatkozik.) Ellenőrző szempont


6.4.1. A kitermelési ország jogszabályainak való megfelelés igazolása

Importált fára vonatkozó engedély



Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a Libériába importált rönkök és fatermékek jogszerű forrásból származnak és azokat a libériai jogszabályoknak megfelelően vámkezelték.

A Libériai Igazoló Hatóságnak igazolnia kell, hogy a Libériába behozott faanyag a kitermelési ország jogszabályai szerint jogszerűnek minősül. Az igazoláshoz ellenőrizni kell azt az okmányt, amely a faanyagot a kitermelési országban jogszerűnek minősíti.

Szabályozási ellenőrzés: A libériai jogszabályok legfontosabb követelménye az, hogy a kitermelt és az országba behozott valamennyi faanyag jogszerű forrásból származzon. A kitermelési országban a faanyag jogszerűségét a libériai kormány által – az érintett kormányokkal folytatott konzultációt követően – értékelt és jóváhagyott fenntartható erdőgazdálkodási tanúsítási rendszerek vagy más jogszerűség-igazolási rendszerek alapján kiadott igazolásokkal lehet bizonyítani. Működő FLEGT engedélyezési rendszerrel rendelkező és önkéntes partnerségi megállapodással érintett más ország jogszerűség-igazolási rendszere által ellenőrzött importált fa a libériai jogszerűség-igazolási rendszerben jogszerűnek minősül. Hivatkozások: A 108–07. sz. rendelet 44. szakaszának d) pontja



Betekintés a visszakövetési rendszerbe és konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával

2.



Import szállítmányonként

6.5. mutató A tranzitrönköket vagy tranzit fatermékeket i. fizikailag elkülönítik a belföldi és importált fától és ii. azok a Libéria területén történő átszállítás teljes időtartama alatt a libériai vámhatóságok felügyelete alatt állnak Ellenőrző szempont


6.5.1. A kitermelési ország vámokmányai

Tranzitfa

6.5.2. A kitöltött fuvarlevél tartalmazza a kitermelési országot és a kiviteli országot

Tranzitfa Az igazolás módszere


Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a Libérián keresztül szállított rönkök és fatermékek nem kerülnek be a visszakövetési rendszerbe, és azokat nem keverik össze a belföldön kitermelt vagy az importált fával.

A Libériai Igazoló Hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a tranzitfatermékeket fizikailag minden esetben elkülönítik, illetve elkülönítették az importált és a belföldi rönköktől és fatermékektől, továbbá hogy a vámhivatal felügyelete alatt állnak vagy álltak.

szállítási egységenként


Szabályozási ellenőrzés: A másik fő szabályozási követelmény, ami a jogszerűség-igazolási rendszer egyik sarokköve is egyben, az, hogy a tranzitfa nem kerül be a visszakövetési rendszerbe, és a kivitel helyén azokra nem állítanak ki libériai FLEGTengedélyt. Fontos, hogy a kitermelési országot a hajóraklevélen, a vámokmányokon és az egyéb fuvarokmányokon egyértelműen fel kell tüntetni. Hivatkozások: A 108–07. sz. rendelet 44. szakaszának a–c) pontja



Konzultáció a Pénzügyminisztériummal és a vámhivatallal

6.6. mutató

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság i. a visszahagyott rönkök lefoglalásakor és/vagy ii. árverésre bocsátásakor valamennyi jogszabályi követelménynek eleget tett, bárhol is találta a rönköket Ellenőrző szempont


6.6.1. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság hatáskörrel rendelkező bírósághoz benyújtott lefoglalás iránti kérelme és a lefoglalás engedélyezéséről szóló bírósági végzés

FMC, TSC és FUP

6.6.2. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság hatáskörrel rendelkező bírósághoz benyújtott árverés iránti kérelme és az árverés engedélyezéséről szóló bírósági végzés

FMC, TSC és FUP

6.6.3. Árverési igazolás

FMC, TSC és FUP

6.6.4. A nyertes ajánlattevőt igazoló levél vagy nyilatkozat

FMC, TSC és FUP

6.6.5. A visszahagyott rönkök nyilvántartásba vétele (szabványos működési eljárás, 37)

FMC, TSC és FUP



Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy igazolja, hogy a visszahagyott rönkök és fatermékek lefoglalása és árverésre bocsátása a jogszabályokban előírt eljárások betartásával történt. A visszahagyott rönkök jogszerű lefoglalása és árverésre bocsátása után a faanyag ismét jogszerűnek minősül.

A Libériai Igazoló Hatóságnak – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával folytatott konzultáció és a vonatkozó okmányok ellenőrzése révén – meg kell győződnie arról, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e.

Szabályozási ellenőrzés: Az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnak a visszahagyott rönkök fellelésekor lefoglalás és árverésre bocsátás iránti kérelmet kell benyújtania ahhoz a megyei bírósághoz, ahol a rönköket fellelte. Amennyiben a bíróság megfelelő jogi indokot állapít meg a kérelem jóváhagyásához, úgy engedélyezi a lefoglalást és az azt követő árverést, amelyet a felügyelete alatt kell lefolytatni.

Hivatkozások: A 108–07. sz. rendelet 51. szakaszának d) és e) pontja




2.



Minden esetben, amikor visszahagyott rönkök adatait viszik be a visszakövetési rendszerbe

7. ALAPELV: ÁTALAKÍTÁS ÉS FAFELDOLGOZÁS A fafeldolgozó valamennyi vonatkozó libériai törvénynek és rendeletnek eleget tett 7.1. mutató

A fafeldolgozó az előírt díjak megfizetése után és a műveletek megkezdése előtt kérvényezte és megkapta a fűrészüzemre vonatkozó (A, B vagy C osztályú) engedélyt Ellenőrző szempont


7.1.1. A feldolgozó fűrészüzemre vonatkozó engedély iránti kérelme

Fűrészüzemre vonatkozó engedély

7.1.2. A fűrészüzem kezdeti éves regisztrációs díjának befizetése a fűrészüzemre vonatkozó engedélyt megelőzően


7.1.3. A Környezetvédelmi Ügynökség által jóváhagyott környezetvédelmi terv


7.1.4. A fűrészüzemre vonatkozó engedély, amelyet az Erdészeti Fejlesztési Hatóság ad ki a fűrészüzem üzemeltetőjének




Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a fafeldolgozó a műveletek megkezdése előtt beszerezte-e az előírt engedélyt.

A Libériai Igazoló Hatóságnak ellenőriznie kell, hogy valamennyi fafeldolgozó rendelkezik-e fűrészüzemre vonatkozó engedéllyel. Az ellenőrzéshez az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával folytatott konzultáció szükséges.

Szabályozási ellenőrzés: A fafeldolgozónak a műveletek megkezdése előtt be kell szereznie a fűrészüzemre vonatkozó engedélyt. Az engedélykérelmeket az Erdészeti Fejlesztési Hatósághoz kell benyújtani, és amennyiben a követelményeknek eleget tettek, úgy az Erdészeti Fejlesztési Hatóság kiadja a megfelelő (A, B vagy C osztályú) engedélyt. Ezenkívül a Környezetvédelmi Ügynökségnek jóvá kell hagynia a fűrészüzem tevékenységére vonatkozó környezetvédelmi tervet.

Hivatkozások: 107–07. sz. rendelet 46. szakasza és a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (26)




2.


3.



Évente

7.2. mutató

A Libériában kitermelt, illetve harmadik országokból feldolgozás céljára Libériába behozott valamennyi rönknek rendelkeznie kell a visszakövetési rendszer azonosítószámával Ellenőrző szempont


7.2.1. A vonalkódok kiadásáról szóló jelentés (szabványos működési eljárás, 7)

Valamennyi szerződés- és engedélytípus, ideértve az importált rönkökre és fatermékekre vonatkozó szerződéseket és engedélyeket

7.2.2. Az elszállított rönkök és fatermékek igazolása (szabványos működési eljárás, 17)


7.2.3. Fűrészáru nyilvántartásba vételéről szóló jelentés (szabványos működési eljárás, 15)




Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a feldolgozóüzemekbe kerülő valamennyi rönköt megfelelően dokumentálnak, és jogszerű származásukat igazolják.

A Libériai Igazoló Hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a feldolgozóüzembe kerülő valamennyi rönk adatait bevitték-e a visszakövetési rendszerbe. Amennyiben további pontosításra van szükség, a Libériai Igazoló Hatóság konzultálhat az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával.

Szabályozási ellenőrzés: A libériai jog legfontosabb követelménye az, hogy minden feldolgozóüzem hatékony ellenőrzési rendszert működtessen, és kizárólag a visszakövetési rendszerben szereplő, jogszerű forrásból származó faanyagot dolgozza fel.

Hivatkozások: A visszakövetési rendszer szabványos működési eljárásai (15, 19 és 20)



Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával és a visszakövetési rendszerrel

2.


3.




7.3. mutató

A fafeldolgozó a fűrészüzemen vagy a feldolgozási tevékenységen áthaladó fatermékek visszakövethetősége érdekében nyilvántartási rendszert működtet Ellenőrző szempont


7.3.1. A kitermelésről szóló igazoló jelentés


7.3.2. Termelési jelentés


7.3.3. A fűrészüzem rönkfelhasználására és a kibocsátásra vonatkozó nyomtatványa (szabványos működési eljárás, 31 és 32)

Fűrészüzemre vonatkozó engedély Az igazolás módszere


Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa a visszakövethetőséget a feldolgozás teljes folyamatán keresztül, ami igazolja, hogy a feldolgozóüzemből származó fatermékek igazolhatóan jogszerű forrásból származó alapanyaghoz köthetők.

A Libériai Igazoló Hatóságnak a feldolgozóüzemben működő hatékony visszakövetési rendszer ellenőrzése révén meg kell győződnie arról, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e. Amennyiben további pontosításra van szükség, a Libériai Igazoló Hatóság konzultálhat az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával.



Szabályozási ellenőrzés: Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság előírja, hogy meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a termékek adatait megfelelően bevigyék a visszakövetési rendszerbe, és a termékek a feldolgozási láncon végig visszakövethetőek legyenek.

Hivatkozások: Az NFRL 13.5. szakasza és a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (15)




2.


8. ALAPELV: A MUNKAVÁLLALÓK JOGAI, EGÉSZSÉGE, BIZTONSÁGA ÉS JÓLÉTE A szerződés/engedély jogosultja vagy a fafeldolgozó megfelel a munkajogi kötelezettségeinek és a faipart érintő bármely kollektív szerződés előírásainak 8.1. mutató A szerződések/engedélyek jogosultjai és a fafeldolgozók a szakképzett és szakképzetlen munkaerő alkalmazásakor – a libériai munkaügyi törvény előírásainak megfelelően – előnyben részesítik a libériai állampolgárokat Ellenőrző szempont


8.1.1. A helyi munkaerő alkalmazását és a libériai munkavállalók előnyben részesítését igazoló munkaerőnyilvántartások vagy negyedéves jelentések


8.1.2. A szerződés jogosultja vagy a fafeldolgozó által a Munkaügyi Minisztériumhoz benyújtott negyedéves jelentés


8.1.3. Munkaerő-nyilvántartások, többek között az alkalmazottak állampolgárságát is tartalmazó nyilvántartás


8.1.4. A Munkaügyi Minisztérium által a szerződés jogosultja vagy a fafeldolgozó részére kiállított megfelelési tanúsítvány




Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy igazolja, hogy a szerződés jogosultja és/vagy a fafeldolgozó a munkavállalókat a jogszabályi előírásoknak megfelelően alkalmazza.

E mutató alkalmazásának nem az a célja, hogy a foglalkoztatás különleges vonatkozásait értékelje (ezekkel máshol foglalkoznak), hanem azt hivatott ellenőrizni, hogy a libériai munkaerő előnyben részesítésére vonatkozó jogszabályi előírásokat általában betartják-e. A Libériai Igazoló Hatóságnak a Munkaügyi Minisztérium Munkaügyi Felügyelőségével folytatott együttműködés révén egyeztetnie és/vagy ellenőriznie kell, hogy a munkáltatók a követelményeknek megfelelnek-e.

Szabályozási ellenőrzés: A foglalkoztatást minden vonatkozásban a libériai munkaügyi törvény (LLL) szabályozza. Ezek a jogszabályok előírják, hogy minden foglalkoztatási döntés meghozatalakor kizárólag a libériai állampolgárokat kell előnyben részesíteni, és nem libériai munkaerőt csak akkor lehet felvenni, ha igazolható, hogy nincs olyan libériai állampolgár, aki a különleges szakértelmet igénylő munkakör betöltésére alkalmas és rendelkezésre áll. A munkaközvetítők és/vagy a munkaügyi ellenőrök nyomon követik, foganatosítják és értékelik a munkaerő felvételére, a munkafeltételekre, stb. vonatkozó jogszabályi előírások betartását.


Hivatkozások: Az LLL 54–60., 75. és 1503. szakaszai és a Fakitermelési gyakorlat kódexének 12.2. szakasza


1.

Konzultáció a Munkaügyi Minisztériummal

2.




8.2. mutató

A szerződés/engedély jogosultja vagy a fafeldolgozó minden munkavállalójának legalább a jogszabályokban meghatározott minimálbért fizeti Ellenőrző szempont


8.2.1. A közzétett minimálbér


8.2.2. Bérlista


8.2.3. Éves ellenőrzési jelentések és/vagy megfelelés-igazolás


8.2.4. A munkavállalók fizetési elszámolása




Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a munkavállalóknak a jogszabályban meghatározott tisztességes bért fizetik-e.

A Libériai Igazoló Hatóságnak a Munkaügyi Minisztérium Munkaügyi Felügyelőségével folytatott együttműködés révén egyeztetnie és/vagy ellenőriznie kell, hogy a munkáltatók tisztességes bért fizetnek-e a munkavállalóknak.

Szabályozási ellenőrzés: Minden munkavállaló megfelelő munkabérre jogosult, amely nem lehet alacsonyabb, mint az előírt minimálbér. A munkáltatók e kötelezettségén túlmenően a munkaügyi ellenőrök a megfelelést is vizsgálják. Ezenkívül a munkavállalóknak is tisztában kell lenniük ezzel a követelménnyel. A minimálbért ellenőrző testület időről időre megállapítja a minimálbért, és azt megfelelően nyilvánosságra hozza. Hivatkozások: Az LLL 500–513. szakasza és a Fakitermelési gyakorlat kódexének 12.2. szakasza




2.




8.3. mutató

A szerződés/engedély jogosultja vagy a fafeldolgozó betartja a munkaidő maximális tartamára, a szabadságra és a pihenőidőre vonatkozó jogszabályi előírásokat Ellenőrző szempont


8.3.1. Munkaidő-beosztás


8.3.2. Szabadság-nyilvántartás


8.3.3. Túlóradíj kifizetése

Valamennyi szerződés- és engedélytípus Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.8.3)


Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy az alkalmazottak munkaideje megfelel-e a libériai munkaügyi törvény rendelkezéseinek.

A Libériai Igazoló Hatóságnak a Munkaügyi Minisztérium Munkaügyi Felügyelőségével folytatott együttműködés révén egyeztetnie és/vagy ellenőriznie kell, hogy az előírt munkaidőt betartjáke.

Szabályozási ellenőrzés: A törvény meghatározza a leghosszabb napi munkaidőt (8 óra) és heti munkaidőt (48 óra). Bizonyos tevékenységek és a szezonális munkák esetében ettől eltérhetnek. A libériai munkaügyi törvény a munkaidő maximális tartamának meghatározása mellett előírja, hogy a rendes munkaidőn túl 50 % túlórát lehet végezni, amennyiben a rendes munkaidőt túllépik. Előírja továbbá, hogy öt órát meghaladó munkaidő esetén egy óra pihenőidőt kell tartani, amely a munkaidőbe beleszámít. Ezenkívül a szabadságra vonatkozóan különleges követelményeket határoz meg. Hivatkozások: Az LLL 700–706. és 906. szakasza




2.


3.



Évente

8.4. mutató

Sem a szerződés/engedély jogosultja, sem a fafeldolgozó nem alkalmaz 16 év alatti munkavállalót, illetve nem végeztet kényszermunkát Ellenőrző szempont


8.4.1. A Munkaügyi Minisztériumhoz benyújtott negyedéves jelentések


8.4.2. A Munkaügyi Minisztérium vizsgálati jelentése




Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a foglalkoztatás alsó korhatárára (és a kényszermunka tilalmára) vonatkozó előírásoknak eleget tesznek-e.

A Libériai Igazoló Hatóságnak a Munkaügyi Minisztérium Munkaügyi Felügyelőségével folytatott együttműködés révén egyeztetnie és/vagy ellenőriznie kell, hogy a foglalkoztatás alsó korhatárát tiszteletben tartják-e.

Szabályozási ellenőrzés: A munkaügyi törvény 74. szakasza előírja, hogy „törvényellenes 16 év alatti gyermek iskolaidőben történő foglalkoztatása vagy alkalmazása”. Libéria alkotmánya és a libériai munkaügyi törvény a kényszermunka tilalmát is előírja.

Hivatkozások: Az LLL 74. szakasza




2.


3.



Évente

8.5. mutató

A szerződés/engedély jogosultja vagy a feldolgozó befizeti a (munkáltatói) járulékát a libériai törvény által létrehozott munkavállalói nyugdíj- és társadalombiztosítási alapba Ellenőrző szempont


8.5.1. A Munkaügyi Minisztériumhoz benyújtott negyedéves jelentés


8.5.2. A Munkaügyi Minisztérium vizsgálati jelentései


8.5.3. A Nemzeti Társadalombiztosítási és Jóléti Társaság (NSSWC) tanúsítványa




Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a munkáltatók az öregségi nyugdíjra és a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó kötelezettségeiknek eleget tesznek-e.

A Libériai Igazoló Hatóságnak a Munkaügyi Minisztérium Munkaügyi Felügyelőségével, illetve a Nemzeti Társadalombiztosítási és Jóléti Társasággal (NSSWC) folytatott konzultáció révén egyeztetnie és/vagy ellenőriznie kell, hogy a fenti ellenőrző szempontoknak megfelelnek-e.

Szabályozási ellenőrzés: A libériai munkaügyi törvény és a nemzeti társadalombiztosítási törvény (NSSL) előírja a munkáltatók számára, hogy a munkavállalók védelme érdekében fizessenek járulékot a Libériai Nemzeti Társadalombiztosítási és Jóléti Társaság által létrehozott és működtetett két rendszerbe. Az első egy öregségi nyugdíjrendszer, a második pedig egy biztosítási rendszer. Minden öt vagy ennél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatónak járulékot kell fizetnie ezekbe a rendszerekbe: a társadalombiztosítási rendszer a nyugdíjba vonult munkavállalók nyugdíjáról gondoskodik, míg a biztosítási rendszer a munkahelyi balesetekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.

Hivatkozások: Az LLL 2500–2501. szakasza és az NSSL 89.9. szakasza



Konzultáció a Munkaügyi Minisztériummal és a Nemzeti Társadalombiztosítási és Jóléti Társasággal

2.



Évente

8.6. mutató

A szerződés/engedély jogosultja vagy a fafeldolgozó a Fakitermelési gyakorlat kódexe és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által kiadott iránymutatások szerint betartja a lakhatásra és a közegészségügyre, továbbá a foglalkoztatás-egészségügyre és a munkavállalók általános biztonságára vonatkozó jogszabályi követelményeket Ellenőrző szempont


8.6.1. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság megfelelőség-ellenőrzési jelentése




Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy a szerződés FLEGT-engedélyt kérelmező jogosultja, illetve a kérelmező vállalat feleljen meg a jogszabályban előírt és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által meghatározott, a munkavállalók egészségére és biztonságára vonatkozó követelményeknek.

A Libériai Igazoló Hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a szerződés jogosultja megfelelően foglalkozike a munkavállalók egészségével, védelmével és a közegészségügyi kérdésekkel. Ez az Erdészeti Fejlesztési Hatósággal folytatott konzultáció, valamint a Jogszabályok Végrehajtásával Foglalkozó Hivatal által készített megfelelőség-ellenőrzési jelentések vizsgálata révén valósítható meg.

Szabályozási ellenőrzés: Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság a 2007. évi Fakitermelési gyakorlat kódexét többek között a foglalkoztatásegészségügyi és a munkavállalók biztonságával kapcsolatos kérdések szabályozása érdekében dolgozta ki. A kódex az üzemi követelményeket tartalmazza. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság a különböző erdészeti szerződések és engedélyek feltételei betartásának nyomon követése, értékelése és biztosítása érdekében éves ellenőrzéseket végez.

Hivatkozás: A Fakitermelési gyakorlat kódexe (3.0 és 4.0)



Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatósággal

2.



Évente

9. ALAPELV: ADÓK, DÍJAK ÉS EGYÉB BEFIZETÉSEK A szerződés jogosultja vagy a fafeldolgozó valamennyi pénzügyi kötelezettségének határidőben eleget tesz, ideértve az adók és díjak megfizetését 9.1. mutató

A szerződés/engedély jogosultja vagy a fafeldolgozó a szerződés aláírása, illetve a fűrészüzemre vonatkozó engedély kiadása/megújítása előtt valamennyi adóhátralékát rendezte Ellenőrző szempont


9.1.1. A Pénzügyminisztérium adóigazolása arról, hogy a szerződés aláírásának, illetve a fűrészüzemre vagy a fafeldolgozásra vonatkozó engedély kiadásának/megújításának időpontjáig valamennyi adóhátralékot rendeztek


9.1.2. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság bármely meghatalmazott képviselőjének jelentése




Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a szerződés jogosultja vagy a fafeldolgozó a szerződés aláírását megelőzően valamennyi adóhátralékát rendezte-e.

A Libériai Igazoló Hatóságnak – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi és Pénzügyi Hivatalaival folytatott konzultáció, valamint az érvényes adóigazolás ellenőrzése révén – meg kell győződnie arról, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e.

Szabályozási ellenőrzés: A jogszabály előírja, hogy az ajánlattevőnek vagy a szerződés jogosultjának a műveletek megkezdése előtt valamennyi pénzügyi kötelezettségét rendeznie kell.


Hivatkozások: A 107–07. sz. rendelet


1.

Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi és Pénzügyi Hivatalaival

2.



A szerződés vagy az engedély érvényességi ideje alatt egyszer

9.2. mutató

A szerződés/engedély jogosultja vagy a fafeldolgozó a szerződés aláírása, illetve az engedély kiadása/megújítása előtt befizette a kezdeti éves területhasználati díjat (szerződés jogosultja esetén), illetve az éves regisztrációs díjat (fafeldolgozó esetén). Ellenőrző szempont


9.2.1. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság bármely meghatalmazott képviselőjének elismervénye a területhasználati díj befizetéséről

FMC, TSC

9.2.2. Az ajánlati díj befizetéséről szóló elismervény


9.2.3. Az éves regisztrációs díj befizetéséről szóló elismervény

Fafeldolgozók, láncfűrészt üzemeltetők

9.2.4. A bankcsekk másolata

FMC, TSC, FUP, láncfűrészt üzemeltetők és fafeldolgozók Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.9.2)


Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a szerződés vagy engedély jogosultja befizette-e az éves területhasználati díjat, a fafeldolgozó pedig az éves regisztrációs díjat.

A Libériai Igazoló Hatóságnak – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság meghatalmazott képviselőjével folytatott konzultáció révén – ellenőriznie kell, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e.

Szabályozási ellenőrzés: Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság vagy meghatalmazott képviselője a visszakövetési rendszer részeként olyan eljárásokat dolgozott ki, amelyek biztosítják az erdészeti tevékenységgel kapcsolatos valamennyi adó és díj teljesítését és befizetését.

Hivatkozások: A visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (9)




2.

Betekintés a visszakövetési rendszerbe és konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával


Évente

9.3. mutató

A Pénzügyminisztérium igazolta, hogy a szerződés vagy engedély jogosultja a jogszabályban előírt valamennyi adót és díjat a szerződésben foglaltaknak megfelelően megfizette Ellenőrző szempont


9.3.1. A Pénzügyminisztérium által kiállított adóigazolás


9.3.2. A fakivágási díj befizetéséről szóló elismervény


9.3.3. A szerződés adminisztratív költségeinek megfizetéséről szóló elismervények


9.3.4. Az éves fakivágás ellenőrzési díjának befizetéséről szóló elismervény


9.3.5. A fuvarlevél költségeinek megfizetéséről szóló elismervények


9.3.6. A visszakövetési rendszerrel kapcsolatos díjak befizetésének igazolása

Valamennyi szerződés- és engedélytípus Az igazolás módszere


Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy igazolja, hogy az erdészeti tevékenységgel kapcsolatos valamennyi adót befizették.

A Libériai Igazoló Hatóságnak a visszakövetési információs rendszerben történő ellenőrzés révén meg kell győződnie arról, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e. Amennyiben pontosításra van szükség, a Libériai Igazoló Hatóság a Pénzügyminisztérium adóbevallásokat nyilvántartó csoportjánál is ellenőrzéseket végezhet.

Évente


Szabályozási ellenőrzés: A módosított adóreform-kódex első részének 2108. szakasza, a nemzeti erdészeti reformtörvény 14.2. szakasza, valamint az Erdészeti Fejlesztési Hatóság 107–07. sz. rendelete előírja, hogy a szerződések jogosultjainak a társasági adó és egyéb illetékek megfizetésén túlmenően többek között fakivágási díjat, területbérleti díjat és erdészeti termékdíjat is fizetniük kell. A 107–07. sz. rendelet előírja, hogy valamennyi adót és díjat határidőben kell befizetni, és ezek határidőben történő befizetésének elmulasztása 30 napos türelmi időt követően pénzbírsággal büntetendő.

Hivatkozások: 107–07. sz. rendelet 61–63. szakasza és a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (9)




2.

Konzultáció a Pénzügyminisztériummal

9.4. mutató A szerződés/engedély jogosultja vagy a fafeldolgozó az éves adóbevallását legkésőbb minden év március 31. napjáig beadta a Pénzügyminisztériumhoz Ellenőrző szempont


9.4.1. Adóbevallás



Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy igazolja, hogy a szerződés vagy engedély jogosultja, illetve a fafeldolgozó az éves adóbevallását a törvényben előírtak szerint beadta.

A Libériai Igazoló Hatóságnak a Pénzügyminisztérium magas jövedelemadóval foglalkozó részlegén belül működő adóbevallásokat nyilvántartó csoportjánál az adóbevallás beadásának ellenőrzése révén meg kell győződnie arról, hogy a követelményeknek eleget tettek-e.

Szabályozási ellenőrzés: A törvény előírja, hogy a vállalatok az éves adóbevallásukat december 31. és a következő év március 31. napja között adják be.


Hivatkozások: A libériai adókódex 109. szakaszának c), d) és e) pontja


1.

Konzultáció a Pénzügyminisztériummal

2.



Évente

10. ALAPELV: AZ EXPORTRA, A FELDOLGOZÁSRA ÉS A KERESKEDELEMRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK A szerződések és engedélyek valamennyi jogosultja, továbbá minden fafeldolgozó megfelelt az exportra, a feldolgozásra és a kereskedelemre vonatkozó követelményeknek 10.1. mutató A rönköket, fát és/vagy fatermékeket exportáló minden személy évente bejegyezteti a vállalkozását az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnál Ellenőrző szempont


10.1.1.Az exportőr érvényes nyilvántartásba vétele

Rönköket, fát és fatermékeket exportáló valamennyi exportőr



Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy igazolja, hogy az exportőrök megfeleltek a rönkök, fa és fatermékek exportjára vonatkozó, jogszabályban előírt követelménynek/regisztrációs előírásnak.

A Libériai Igazoló Hatóságnak az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalánál évente ellenőriznie kell, hogy az adott vállalatot és/vagy engedélyest exportőrként nyilvántartásba vették-e.

Szabályozási ellenőrzés: A 108–07. sz. rendelet 41. szakasza előírja, hogy „a rönkök, a fa és a fatermékek exportját megelőzően minden személynek exportőrként be kell jegyeztetnie magát a hatóságnál, és a regisztrációt évente meg kell újítania”.

Hivatkozások: A 108–07. sz. rendelet 41. szakasza




2.



Évente

10.2. mutató A kivitel céljából szállítóeszközre rakott valamennyi rönk, fa és fatermék adatait bevitték a visszakövetési rendszerbe Ellenőrző szempont


10.2.1.FLEGT-engedély iránti kérelem

Valamennyi exportált rönk és fatermék

10.2.2.Az exportra kerülő rönkök felsorolása (szabványos működési eljárás, 20)


10.2.3.Az exportra kerülő fűrészáru felsorolása (szabványos működési eljárás, 21)

Valamennyi exportálandó fűrészáru

10.2.4.Az exportált rönkök mennyiségéről szóló jelentés


10.2.5.Az exportilletékek befizetéséről szóló igazolás (szabványos működési eljárás, 26)




Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy igazolja, hogy valamennyi exportszállítmány adatait felvették a visszakövetési rendszerbe.

A Libériai Igazoló Hatóságnak minden egyes szállítmányt ellenőriznie kell.

Szabályozási ellenőrzés:


A 108–07. sz. rendelet 42. szakasza előírja, hogy a kikötőkért és a vámügyekért felelős kormánytisztviselők csak abban az esetben engedélyezhetik a rönkökből, fákból és fatermékekből álló ömlesztett szállítmányok export céljából történő járműre, hajóra vagy repülőgépre rakását, ha a tisztviselők az alábbiak mindegyikét ellenőrizték:

1.

1.

valamennyi rönk, fa és fatermék adatait bevitték a visszakövetési rendszerbe; és

2.

a visszakövetési rendszerben/visszakövetési információs rendszerben szereplő adatok igazolják, hogy a rönköket (vagy fatermékeket) eddig még nem exportálták.

Hivatkozások: 108–07. sz. rendelet 42. szakasza és a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (20-21)





10.3. mutató Valamennyi rönk-, fa- és fatermék-szállítmány árát a Libériai Igazoló Hatóság által összegyűjtött, rendszerezett és fenntartott aktuális piaci információk alapján állapították meg Ellenőrző szempont


10.3.1. A Libériai Igazoló Hatóság által fenntartott piaci információs adatbázisban található referenciaár




Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy igazolja, hogy valamennyi exportszállítmány árát a vonatkozó és/vagy elfogadott piaci árak alapján állapították meg.

A Libériai Igazoló Hatóságnak az adatbázisában szereplő adatok ellenőrzése révén meg kell győződnie arról, hogy egy adott szállítmány szerződéses és/vagy referenciaárai nem utalnak-e áron alul történő értékesítésre. Amennyiben további pontosítás szükséges, a hatóság konzultálhat a Kereskedelmi Minisztériummal.

Szabályozási ellenőrzés: Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság 108–07. sz. rendelete előírja, hogy az áron alul értékesíteni kívánt fát vagy faterméket tilos export céljából szállítóeszközre rakni.


Hivatkozások: 108–07. sz. rendelet 43. szakasza és a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (18 és 21)


1.

A Libériai Igazoló Hatóság adatbázisában szereplő adatok ellenőrzése

2.

Konzultáció a Kereskedelmi Minisztériummal


Rakományonként vagy szállítmányonként

11. ALAPELV: ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTEL 11.1. mutató: A szerződés vagy engedély jogosultja egy széles körben terjesztett újságban félévente közzéteszi az adott szerződéses terület vonatkozásában a libériai kormánynak teljesített valamennyi kifizetés és ellenszolgáltatás összegének és időpontjának felsorolását. Ellenőrző szempont


11.1.1.A közzétételt tartalmazó újság egy példánya

FMC, TSC, PUP, FUP és láncfűrész-használati engedély



Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy igazolja, hogy az erdészeti engedélyek jogosultjai az előírt adatokat – az átláthatóság és az elszámoltathatóság érdekében – széles körben terjesztett újságban közzéteszik.

A Libériai Igazoló Hatóságnak az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával egyeztetnie és/vagy ellenőriznie kell, hogy a fenti hirdetmény közzététele megtörtént-e és, hogy a hirdetmény tartalmazta-e az előírt információkat.

Szabályozási ellenőrzés: A nemzeti erdészeti reformtörvény előírja a jogosultak számára, hogy egy Monroviában megjelenő újságban félévente (legkésőbb március 15-ig és szeptember 15-ig) tegyék közzé az alábbi információkat tartalmazó hirdetményt:


1.

a szerződés jogosultjának neve

1.


2.

a szerződés jogosultja által végzett fakitermelési műveletekkel érintett terület leírása

2.

3.

a szerződés jogosultja által a kormánynak teljesített kifizetések és egyéb ellenszolgáltatások felsorolása


Hivatkozások: Az NFRL 5.8. szakasza



Félévente

11.2. mutató A szerződés vagy engedély jogosultja jelenleg részt vesz a libériai kitermelő ágazatok átláthatóságáról szóló kezdeményezésben (LEITI) Ellenőrző szempont


11.2.1.LEITI-jelentés


11.2.2.LEITI-tanúsítvány



Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy igazolja, hogy a szerződések vagy engedélyek jogosultjai megfelelnek-e a LEITI előírásainak. Az erdészeti erőforrásokra is kiterjedő LEITI célja az, hogy biztosítsa az erőforrásokkal való gazdálkodás átláthatóságát és elszámoltathatóságát.

A Libériai Igazoló Hatóságnak az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával egyeztetnie és/vagy ellenőriznie kell a LEITI-jelentés közzétételét.

Szabályozási ellenőrzés: A LEITI közzéteszi és/vagy széles körben terjeszti többek között az erdészeti ágazat által a kormánynak teljesített kifizetések részleteit, illetve a kormány ennek megfelelő bevételeit.

Hivatkozások: A LEITI-ről szóló törvény 4.1. és 5.4. szakasza



Konzultáció a LEITI-vel és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával

2.



Évente

11.3. mutató Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság – az információszabadságról szóló libériai törvény rendelkezéseinek megfelelően – a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tette a szerződések és engedélyek másolatait, a kormánynak kifizetett összegekről szóló nyilvántartásokat, valamint a nyertes ajánlattevő ajánlatának értékeléséről szóló jelentést Ellenőrző szempont


11.3.1. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság közzétételi rendszere felsorolja a szerződések vagy engedélyek jogosultjainak azon szerződéseit és egyéb okiratait, amelyek az irattárában megtalálhatók, és ezek a nyilvánosság számára is hozzáférhetők


11.3.2. Annak igazolása, hogy a szerződés jogosultjának szerződését a LEITI honlapján közzétették




Célkitűzés:

Meghatározás:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a szerződések vagy engedélyek jogosultjainak szerződéseit vagy engedélyeit, illetve a szerződések jogosultjainak koncessziójára vonatkozó egyéb okiratokat a LEITI-ről szóló törvény, illetve az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően közzétették-e vagy a nyilvánosság számára hozzáférhetők-e.

A Libériai Igazoló Hatóságnak az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával egyeztetnie és ellenőriznie kell a közzétételi rendszert, és ellenőriznie kell a LEITI honlapját, hogy a szerződést közzétették-e.

Szabályozási ellenőrzés: A LEITI előírja az erdészeti ágazatban odaítélt valamennyi koncesszió közzétételét. Az információszabadságáról szóló törvény előírja, hogy a közérdeket érintő valamennyi okiratot közzé kell tenni és/vagy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. Mivel a koncesszió és a koncesszió alapjául szolgáló benyújtott okiratok a közérdeket érintik, biztosítani kell, hogy azokat a nyilvánosság, különösen a civil társadalom számára hozzáférhetővé tegyék. Hivatkozások: A LEITI-ről szóló törvény 4.1. és 5.4. szakasza, valamint az információszabadságról szóló törvény 2.6. szakasza



Konzultáció a LEITI-vel és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával


Évente

A RÖVIDÍTÉSEK FELSOROLÁSA

AHC

Éves fakitermelési igazolás (Annual Harvesting Certificate)

BOT

Kiépítés–üzemeltetés–átadás (Build, Operate, Transfer) típusú szerződés

CEO

Ügyvezető igazgató (Chief Executive Officer)

CFDC

Közösségi erdészeti fejlesztési bizottság (Community Forestry Development Committee)

CNDRA

Nemzeti Nyilvántartási és Dokumentációs Központ (Center for National Records and Documentation)

COCIS

Visszakövetési információs rendszer (Chain of Custody Information System)

COCS

Visszakövetési rendszer (Chain of Custody System)

CSO

Civil társadalmi szervezet

KHV

Környezeti hatásvizsgálat

EI

Környezetvédelmi tevékenységi engedély (Environmental Impact License)

EIP

Környezetvédelmi engedély (Environmental Impact Permit)

EPA

Environmental Protection Agency (Környezetvédelmi Ügynökség)

EPAA

A Környezetvédelmi Ügynökségről szóló törvény (Environmental Protection Agency Act)

EPML

Környezetvédelmi és környezetgazdálkodási törvény (Environmental Protection and Management Law)

FDA

Erdészeti Fejlesztési Hatóság (Forestry Development Authority)

FMC

Erdőgazdálkodási szerződés (Forest Management Contract)

FUP

Erdőhasználati engedély (Forest Use Permit)

GBL

Általános vállalkozási törvény (General Business Law)

GSOP

Általános szabványos működési eljárás (General Standard Operating Procedure)

IMCC

Koncessziókkal Foglalkozó Tárcaközi Bizottság (Inter-Ministerial Committee on Concessions)

LAS

Jogszerűség-igazolási rendszer (Legality Assurance System) EU/LR/II. melléklet/hu 80

LEITI

Libériai kitermelő ágazatok átláthatóságáról szóló kezdeményezés (Liberia Extractive Industries Transparency Initiative)

LLD

Libériai Engedélyező Hatóság (Liberia Licensing Department)

LLL

Libériai munkaügyi törvény (Liberian Labour Law)

LVD

Libériai Igazoló Hatóság (Liberia Verification Department, FDA)

MIDB

Piaci információs adatbázis (Market Intelligence Data Base)

MOCI

Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (Ministry of Commerce and Industry)

MOF

Pénzügyminisztérium (Ministry of Finance)

MOFA

Külügyminisztérium (Ministry of Foreign Affairs)

MOL

Munkaügyi Minisztérium (Ministry of Labour)

MPEA

Tervezési és Gazdasági Minisztérium (Ministry of Planning & Economic Affairs)

NFRL

Nemzeti erdészeti reformtörvény (National Forestry Reform Law)

NSSL

Nemzeti társadalombiztosítási törvény (National Social Security Law)

NSSWC

Nemzeti Társadalombiztosítási és Jóléti Társaság (National Social Security & Welfare Corporation)

PDA

Kéziszámítógép (Personal Digital Assistant)

PPCA

Közbeszerzési és koncessziós törvény (Public Procurement and Concessions Act)

PPCC

Közbeszerzési és Koncessziós Bizottság (Public Procurement and Concessions Commission)

PUP

Magánhasználati engedély (Private Use Permit)

SOP

Szabványos műveleti eljárás (Standard Operating Procedure)

TSC

Faértékesítési szerződés (Timber Sale Contract)

UTM

Universal Transverse Mercator

WTS

Wood Tracking System


A JOGSZERŰSÉG LIBÉRIAI FOGALOMMEGHATÁROZÁSÁBAN HIVATKOZOTT JOGI AKTUSOK A jogszerűség fogalommeghatározásában hivatkozott jogi aktusok: A 2002. évi környezetvédelmi és környezetgazdálkodási törvény A Környezetvédelmi Ügynökségről szóló 2002. évi törvény Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által kiadott Fakitermelési gyakorlat kódexe (2007) Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság 111-10. sz. rendelete Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság tíz alaprendelete (2007) (101-07–11007. sz. rendelet) Az információszabadságról szóló 2010. évi törvény Az általános vállalkozási törvény A LEITI-ről szóló 2009.évi törvény A libériai visszakövetési rendszer szabványos működési eljárásai A libériai munkaügyi törvény A 2006. évi nemzeti erdészeti reformtörvény A nemzeti társadalombiztosítási törvény A Közbeszerzési és Koncessziós Bizottságról szóló 2005. évi törvény A 2009-ben módosított libériai adókódex Egyéb fontos dokumentumok: A közösségi jogokról szóló 2009. évi törvény Libéria 2007. évi erdészeti politikája Nemzeti erdőgazdálkodási stratégia A védett erdőterületek hálózatáról szóló 2003. évi törvény


B. függelék A VISSZAKÖVETÉSI RENDSZER ÁTTEKINTÉSE SZAKASZ

Kitermelés előtti eljárások

A GAZDASÁGI SZEREPLŐK FELELŐSSÉGE TEVÉKENYSÉGEK

A VISSZAKÖVETÉSI INFORMÁCIÓS RENDSZERBE BEVITT ADATOK

FŐ EREDMÉNYEK

ÉRTÉKELÉSEK ÉS HELYSZÍNI ELLENŐRZÉSEK

A szerződés jogosultja vállalkozásának nyilvántartásba vétele a visszakövetési információs rendszerben

A szerződés jogosultjának azonosítószáma (a Kereskedelmi Minisztérium által kiadott nyilvántartási szám)

Blokktérképek

A hivatalnál:

A blokkok koordinátái

Éves működési terv

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által odaítélt szerződéses terület körülhatárolása és blokkokra osztása (GPSszel meghatározott koordináták) A kereskedelmi méretű fák számbavétele és a visszakövetési információs rendszer vonalkódos címkéinek felerősítése a fákra Az erdő feltérképezése: a fák és a természeti tényezők elhelyezkedése 1 2

AZ ERDÉSZETI FEJLESZTÉSI HATÓSÁG IGAZOLÁSA

Az állományfelmérés adatai, többek között a fa azonosítószáma, faja, mellmagasságban mért átmérője, magassága és a 2500 négyzetméteres blokkon belüli elhelyezkedése

Térképvázlatok Az állományfelmérés eredményei és a haszonfa iránti kereslet

AZ ADATOK ELLENŐRZÉSE A VISSZAKÖVETÉSI INFORMÁCIÓS RENDSZERBEN1

A fák azonosítószáma, faja, mellmagasságban – blokktérképek/szakas mért átmérője, magassága és ztérképek, elhelyezkedése – állományfelmérési formanyomtatványok Vonalkódos címkék használata , – térképvázlatok, – a kitermelendő fák jóváhagyása. A helyszínen: – a blokk területének 5 %-a: a fa elhelyezkedése, átmérője, magassága, faja – a blokkok sarokpontjainak koordinátái

A szerződés jogosultjának nyilatkozata és a visszakövetési információs rendszer igazolása között. A szerződések jogosultjai által szolgáltatott adatok alapján. EU/LR/II. melléklet/hu 83

EGYEZTETÉS AZ ELLÁTÁSI LÁNC SZAKASZAI KÖZÖTT ÉS/VAGY A SZAKASZAIN BELÜL2

SZAKASZ

Kitermelés



FŐ EREDMÉNYEK




Fakivágás, hosszúfa vagy rönkök előállítása

A szerződés jogosultjának azonosítószáma

A fák adataira vonatkozó formanyomtatvány

Kitermelési terület:

A fák adatai: azonosítószám, faj, átmérő és hossz

Útkitűzési formanyomtatvány

– mintavételi ellenőrzés annak megállapítására, hogy a rönkre, a tönkre és a kivágott fára vonatkozó adatok megegyeznek

Faadatok (lábon álló fa esetében): azonosítószám, faj, átmérő és becsült hossz

Az állományfelmérés és a fák adataira vonatkozó formanyomtatvány adatainak összevetése1:

A visszakövetési információs rendszer vonalkódos címkéinek rönkökre és tönkökre erősítése A hosszúfa és a rönkök mérése Erdei (közút melletti) rönktelepre történő szállítás A javasolt út kitűzése és a kitűzött út mentén található fák számbavétele

1


A tönkök azonosítószáma

– a faadatok igazolása (5 %)

a kivágott fa helye, faja és a rönk méretei;

– a haszonfák és a ténylegesen kivágott fák darabszámának összehasonlítása fajonként – a haszonfák és a hosszúfák (vagy rönkök) térfogatának összehasonlítása fajonként a tönkök, fák és hosszúfák/rönkök azonosítószámai közötti kapcsolat

A faadatokra vonatkozó formanyomtatványt a fa kivágásakor, a kezdeti hosszú rönkökre darabolást megelőzően töltik ki. EU/LR/II. melléklet/hu 84

SZAKASZ

Erdei rönktelep/bármi lyen egyéb rönktelep

A GAZDASÁGI SZEREPLŐK FELELŐSSÉGE


TEVÉKENYSÉGEK


FŐ EREDMÉNYEK




A hosszúfák vagy rönkök darabolása és lehámozása

A szerződés jogosultjának azonosítószáma

A rönkadatokra vonatkozó formanyomtatvány

A fakivágás helyén:

Rönkadatok: a rönk azonosítószáma, faja, átmérője, hossza és térfogata

A faadatokra és a rönkadatokra vonatkozó formanyomtatványokon szereplő adatok összehasonlítása:

A visszakövetési információs rendszer vonalkódos címkéinek darabolt vagy lehámozott rönkökre erősítése A rönkök méreteinek felvétele

Rönkadatok: a rönk azonosítószáma, faja, átmérője, hossza, térfogata és minősége

– a rönkadatok mintavételi ellenőrzése (a minta nagysága a vállalat teljesítményétől függ)

A hosszúfák vagy hosszú rönkök és a darabolt vagy lehámozott rönkök közötti kapcsolat.

– a hosszúfák/rönkök és a darabolt és lehámozott rönkök számának összehasonlítása fajonként – a hosszúfák/az egyes rönkök térfogatának összehasonlítása – a hosszúfák/az egyes rönkök összehasonlítása az átmérő és a faj egyezőségének szempontjából A tönkök, fák, hosszúfák/rönkök, valamint a darabolt és lehámozott rönkök azonosítószámai közötti kapcsolat A kitermelt mennyiség és a befizetett fakivágási díj


SZAKASZ

A tulajdonjog átruházása

Szállítás



TEVÉKENYSÉGEK


FŐ EREDMÉNYEK

A rönkök tulajdonosának tulajdonátruházás iránti kérelme

A korábbi és a jelenlegi tulajdonosok azonosítószámai

A tulajdonjog átruházásáról szóló nyilatkozat

A fatermékek azonosítószámának nyilvántartásba vétele az új tulajdonos által

A tulajdonátruházással érintett fatermékek azonosítószámai

A rönkök felrakása a tehergépjárműre

Egyedi fuvarlevélazonosító

A rönkök szállítása

Származási és rendeltetési hely

A rönkök lerakása

A rönk tulajdonosa

Fuvarlevelek (származási és rendeltetési hely)



EGYEZTETÉS AZ ELLÁTÁSI LÁNC SZAKASZAI KÖZÖTT ÉS/VAGY A SZAKASZAIN BELÜL2 A rönkök azonosítószámainak és a rönkadatoknak az egyezősége a korábbi és a jelenlegi tulajdonosnál

Véletlenszerű fuvarlevél-ellenőrzés a szállítási útvonalon (pl. a rönktelepen vagy a közúti ellenőrzőpontokon)

Szállító

A rönkadatokra vonatkozó formanyomtatvány és a fuvarlevél között – a rönkök azonosítószámainak összehasonlítása – a rönkök mennyiségének összehasonlítása fajonként

A szállított rönkök felsorolása, ideértve az azonosítószámot, a fajt, a méretet és a térfogatot

– a rönkök térfogatának összehasonlítása fajonként


SZAKASZ

Feldolgozóüzem



TEVÉKENYSÉGEK


FŐ EREDMÉNYEK


A rönkök vagy egyéb fatermékek (nyersanyagok) átvétele

A beérkezett és a fűrészüzem területén tárolt nyersanyagok adatai: azonosítószám, fafaj, méret és térfogat

A fűrészüzem beléptetési formanyomtatványa

A gyártási köteg A feldolgozósorok mintáinak ellenőrzése hasznosítási aránya/hozama A fűrészüzem tevékenységének és könyvviteli rendszerének véletlenszerű ellenőrzése

A nyersanyagok tárolása A rönkök lehámozása és az új vonalkódos címkék felerősítése A nyersanyagok adagolása a feldolgozáshoz A feldolgozott termékek kezelése, ideértve a visszakövetési információs rendszer vonalkódos címkéinek kötegekre erősítését A feldolgozott termékek tárolása

A nyersanyagkészlet könyvviteli nyilvántartása

Bejövő termékek adatai: A gyártósoronkénti azonosítószám, fafaj, bemenő és kimenő mennyiséget mutató méret és térfogat termelési Dátum formanyomtatvány Kimenő termékek A raktár könyvviteli adatai: a köteg nyilvántartása azonosítószáma, fajok, méret és térfogat (mennyiség) A fűrészüzem területén tárolt feldolgozott termékek adatai: a köteg azonosítószáma, fajok, méret, térfogat és besorolási osztály


EGYEZTETÉS AZ ELLÁTÁSI LÁNC SZAKASZAI KÖZÖTT ÉS/VAGY A SZAKASZAIN BELÜL2 A fűrészüzem beléptetési formanyomtatványa, a nyersanyagkészlet könyvviteli nyilvántartása és a termelési formanyomtatvány között – a nyersanyagok azonosítószámának összehasonlítása – a nyersanyagok mennyiségének összehasonlítása fajonként – a nyersanyagok térfogatának összehasonlítása fajonként A termelési formanyomtatványon szereplő bemenő és kimenő adatok között A termelési formanyomtatvány és a raktár könyvviteli nyilvántartása között – az azonosítószámok összehasonlítása – a termékek mennyiségének összehasonlítása fajonként – a termékek térfogatának összehasonlítása fajonként


SZAKASZ

Szállítás



TEVÉKENYSÉGEK


FŐ EREDMÉNYEK


A feldolgozott termék kötegeinek felrakása a tehergépjárműre

Egyedi fuvarlevélazonosító

Fuvarlevelek

Véletlenszerű fuvarlevél-ellenőrzés a szállítási útvonalon (pl. a közúti ellenőrzőpontokon)

A kötegek szállítása

Származási és rendeltetési hely

A kötegek lerakása

A rönk tulajdonosa Szállító


EGYEZTETÉS AZ ELLÁTÁSI LÁNC SZAKASZAI KÖZÖTT ÉS/VAGY A SZAKASZAIN BELÜL2 A raktár könyvviteli nyilvántartása és a fuvarlevelek között – a kötegek azonosítószámának összehasonlítása – a termékek mennyiségének/térfogatának összehasonlítása fajonként

A fűrészüzem területén tárolt feldolgozott termékek adatai: a köteg azonosítószáma, fafajok, méret és térfogat

A származási és a rendeltetési hely fuvarlevél-példányai között A láncban szereplő korábbi ellenőrzőpontok között


SZAKASZ

A kivitelt megelőzően



FŐ EREDMÉNYEK




Osztályokba sorolás

A termékek azonosítószámai

FLEGT-engedély iránti kérelem Termékleírások

A termékek mennyisége, térfogata és besorolási osztálya

A fuvarlevelek és a FLEGTengedélyek között

Termékleírások: típus, faj és méret

A kivitel helyén: Az exportálandó termékek mintavételi ellenőrzése (a termékleírások adatainak ellenőrzése)

Nyesés és jelölés Adófizetés Vámáru-nyilatkozat Kereskedelmi nyilatkozat Növény-egészségügyi kezelés

Rakodás és kivitel


A FLEGT-engedéllyel rendelkező termékek szállítóeszközre rakása

Az értékesítési szerződés adatai: vevő és eladási ár

Értékesítési szerződés

– a kötegek azonosítószámának összehasonlítása – a termékek mennyiségének összehasonlítása fajonként – a termékek térfogatának összehasonlítása fajonként

A kivitel helyén: A hajóba történő végső berakodás ellenőrzése A hajóra rakott termékek leírásának ellenőrzése

____________________


Az exportszállítmány termékleírása (azonosítószámok, terméktípusok, fafajok és méretek)

A FLEGT-engedélyek és a hajóra rakott termékek fizikai ellenőrzése között.

III. MELLÉKLET A LIBÉRIÁBÓL EXPORTÁLT ÉS FLEGT-ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ FATERMÉKEK UNIÓN BELÜLI SZABAD FORGALOMBA BOCSÁTÁSÁT SZABÁLYOZÓ FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS HÁTTÉR Az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK rendelet1 és annak végrehajtási rendelete2 szabályozza azokat a feltételeket, amelyek alapján a FLEGT-engedéllyel rendelkező, Libériából származó fatermékek beléphetnek az uniós piacra. Ezek a rendeletek előírják a részletes eljárások nemzeti feltételekkel való összehangolását, és különösen különböző lehetőségeket tartalmaznak az uniós piacra történő belépéskor a FLEGT-engedélyek elfogadásáért felelős hatáskörrel rendelkező hatóságokra vonatkozóan, amelyek akár a vámhatóságok, akár más nemzeti igazgatási szervek is lehetnek. Ebből az okból a folyamat leírása kétszakaszos ellenőrzésről rendelkezik: (1) az engedélyek iratellenőrzéséről és (2) a tényleges szállítmány engedélynek való megfelelősége fizikai ellenőrzéséről. Ezen eljárás célja a Libéria által bevezetett ellenőrzések megerősítése és annak igazolása, hogy az Unióba történő belépéskor bemutatott FLEGT-engedélyek valóban azok, amelyeket a libériai engedélyező hatóság szabályszerűen adott ki és tart nyilván, és hogy ezen engedélyek ténylegesen azokra a szállítmányokra vonatkoznak, amelyekre azokat a libériai hatóságok az előírásoknak megfelelően kiadták. A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak nem áll jogukban kétségbe vonni a libériai jogszerűség-igazolási rendszert vagy az engedélyek érvényességét. Ezeket a kérdéseket a megállapodás 10., 19. és 24. cikkével összhangban a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság tárgyalja meg.

1 2

EU HL L 347., 2005.12.30., 1. o. A Bizottság 1024/2008/EK rendelete (2008. október 17.) az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló 2173/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról (HL L 277., 2008.10.18., 23. o.). EU/LR/III. melléklet/hu 1

1. CIKK Az engedély benyújtása 1.

Az engedélyt azon uniós tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságához kell benyújtani,

amelyben az engedély hatálya alá tartozó szállítmány szabad forgalomba bocsátására vonatkozó nyilatkozatot tesznek1. Ez történhet elektronikus formában vagy más hasonlóan gyors eljárás útján. 2.

Az (1) bekezdésben említett hatáskörrel rendelkező hatóságok a hatályos nemzeti

eljárásoknak megfelelően tájékoztatják a vámhatóságokat az engedély elfogadásáról.

2. CIKK Az engedélyekkel kapcsolatos dokumentáció érvényességének ellenőrzése 1.

A papíralapú engedélyek a IV. mellékletben bemutatott engedélymintának felelnek meg.

Érvénytelen az az engedély, amely nem felel meg a IV. mellékletben szereplő követelményeknek és előírásoknak.

1

A szabad forgalomba bocsátás európai uniós vámeljárás. A Közösségi Vámkódex létrehozásáról (Modernizált Vámkódex) szóló, 2008. április 23-i 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 129. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a szabad forgalomba bocsátás a következőket foglalja magában: a) az esedékes behozatali vámok beszedése; b) adott esetben egyéb terhek beszedése, ahogyan azt az egyéb terhek beszedésére vonatkozó hatályban lévő vonatkozó rendelkezések előírják; c) kereskedelempolitikai intézkedések, valamint tilalmak és korlátozások alkalmazása, amennyiben azokat nem kell alkalmazni egy korábbi szakaszban (jelen esetben ezek között az intézkedések között vizsgálják a FLEGTengedélyek meglétét); és d) más, az áruk behozatala tekintetében megállapított alakiságok elvégzése. A szabad forgalomba bocsátással a nem közösségi áru közösségi vámjogi státuszt szerez. EU/LR/III. melléklet/hu 2

2.

Érvénytelen az az engedély, amelyet a rajta feltüntetett lejárati napot követően továbbítanak.

3.

Az engedély nem tartalmazhat semmiféle törlést vagy betoldást, kivéve, ha ezt az

engedélyező hatóság hitelesíti. 4.

Az engedély érvényessége nem hosszabbítható meg, kivéve, ha ezt az engedélyező hatóság

jóváhagyja. 5.

Az engedély másodpéldánya vagy cserepéldánya nem fogadató el, ha azt nem az engedélyező

hatóság állította ki és hagyta jóvá.

3. CIKK További tájékoztatás kérése 1.

Amennyiben kétség merülne fel az engedély, a másodpéldány vagy a cserepéldány

érvényességét vagy valódiságát érintően, a hatáskörrel rendelkező hatóságok további tájékoztatást kérhetnek az engedélyező hatóságtól.

EU/LR/III. melléklet/hu 3

2.

Az engedély, a másodpéldányát vagy a cserepéldány másolatát csatolni lehet a kérelemhez.

3.

Ha az engedélyező hatóság szükségesnek ítéli, visszavonja az engedélyt és kiad egy javított

példányt, amelyet a „Másodpéldány” pecséttel hitelesít, és továbbítja azt a hatáskörrel rendelkező hatósághoz.

4. CIKK Az engedély és a szállítmány közötti megfelelés igazolása 1.

Ha a szállítmányra vonatkozóan további ellenőrzés szükséges azt megelőzően, hogy a

hatáskörrel rendelkező hatóságok eldönthetnék, hogy az engedély elfogadható-e, ellenőrzést lehet végezni annak megállapítása érdekében, hogy a kérdéses szállítmány megfelel-e az engedélyben foglalt információknak, valamint az adott engedélyre vonatkozó, az engedélyező hatóság által nyilvántartott adatoknak. 2.

Ha a szabad forgalomba bocsátásra bemutatott szállítmányban található fatermékek térfogata

vagy tömege nem tér el 10 %-kal nagyobb mértékben a vonatkozó engedélyben feltüntetett térfogattól vagy tömegtől, úgy kell tekinteni, hogy a szállítmány megfelel az engedélyben megadott, térfogatra vagy tömegre vonatkozó információknak.


3.

Amennyiben kétség merülne fel a szállítmány FLEGT-engedélynek való megfelelésével

kapcsolatban, az érintett hatáskörrel rendelkező hatóság további magyarázatot kérhet az engedélyező hatóságtól. 4.

Az engedélyező hatóság kérheti a hatáskörrel rendelkező hatóságtól a kérdéses engedély vagy

cserepéldány példányainak elküldését. 5.


példányt, amelyet a „Másodpéldány” pecséttel hitelesít, és továbbítja azt a hatáskörrel rendelkező hatósághoz. 6.

Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság az e megállapodás 10. cikkében foglaltak szerint a

további magyarázatra vonatkozó megkeresés napjától számított 21 naptári napon belül nem kap választ, akkor a hatályos jogszabályok és eljárások szerint jár el, és nem fogadja el az engedélyt. 7.

Az engedély nem fogadható el, ha – szükség esetén az e melléklet 3. cikke szerinti kiegészítő

információk nyújtását vagy az e melléklet 4. cikke szerinti további vizsgálatot követően – megállapítást nyert, hogy az engedély nem felel meg a szállítmánynak.


5. CIKK A szállítmány érkezését megelőző ellenőrzés 1.

Az engedélyt a hatálya alá tartozó szállítmány érkezése előtt is be lehet nyújtani.

2.

Az engedély akkor fogadható el, ha megfelel a IV. mellékletben felsorolt valamennyi

követelménynek, és ha az e melléklet 3. és 4. cikkének megfelelően nincs szükség további igazolásra.

6. CIKK Egyéb kérdések 1.

Az érintett uniós tagállam vonatkozó jogszabályai és eljárásai eltérő rendelkezéseinek

hiányában az igazolás költségét az importőrnek kell fizetnie. 2.

Ha a FLEGT-engedélyek igazolása során tartós ellentétek vagy nehézségek merülnek fel,

akkor az ügy a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság elé utalható.


7. CIKK Szabad forgalomba bocsátás 1.

A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatot tartalmazó egységes

vámokmány 44. rovatában hivatkozni kell a nyilatkozat hatálya alá tartozó fatermékekre vonatkozó engedély számára. 2.

Amennyiben a vámáru-nyilatkozatot elektronikus úton teszik meg, a fenti hivatkozást az erre

rendelt rovatban kell feltüntetni. 3.

A fatermékek csak akkor bocsáthatók szabad forgalomba, amikor lezárultak az e mellékletben

bemutatott eljárások.

_____________________


IV. MELLÉKLET A FLEGT-ENGEDÉLYEK KIADÁSÁRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK ÉS MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

1. CIKK A FLEGT-engedélyekkel kapcsolatos általános követelmények 1.

A FLEGT-engedélyeket papír alapon vagy elektronikus formában állítják ki.

2.

Mind a papíralapú, mind pedig az elektronikus engedélyeknek tartalmazniuk kell az

1. függelékben meghatározott információkat, a 2. függelékben meghatározott útmutató megjegyzésekkel összhangban. 3.

A FLEGT-engedély a kiadása napjától fogva érvényes.

4.

A FLEGT-engedélyek számozásakor különbséget kell tenni az Unióba, illetve az Unión kívüli

piacokra szánt engedélyek között. 5.

A FLEGT-engedély érvényességi ideje nem haladhatja meg a hat hónapot. Az engedélyben

meg kell jelölni annak lejárati idejét.

EU/LR/VI. melléklet/hu 1

6.

Az engedély a lejártát követően érvénytelennek minősül. Az engedélyező hatóság saját

hatáskörében három hónappal meghosszabbíthatja az engedély érvényességét. Ilyen meghosszabbítás esetén az engedélyező hatóság megadja és jóváhagyja az új lejárati dátumot. 7.

A FLEGT-engedély érvényessége megszűnik, és azt vissza kell juttatni az engedélyező

hatósághoz, ha az engedély hatálya alá tartozó fatermékek az Unióba érkezést megelőzően szállítás közben elvesznek vagy megsemmisülnek.

2. CIKK A papíralapú FLEGT-engedélyekre vonatkozó műszaki előírások 1.

A papíralapú engedélyeknek az 1. függelékben meghatározott formátumnak kell

megfelelniük. 2.

A papír szabványos A4 méretű. A papíron található vízjeleknek különböző logókat, például

egy libériai emblémát kell ábrázolniuk, amelyet a pecsét mellett szárazbélyegzővel is a papírra kell nyomni. 3.

Az engedélyeket írógéppel vagy számítógéppel kell kitölteni. Szükség esetén kézzel is

kitölthetők.


4.

Az engedélyező hatóság pecsétjét lehetőleg acélból készült fémbélyegzővel kell elhelyezni.

Az engedélyező hatóság bélyegzőjét száraz bélyeggel is lehet helyettesíteni, amennyiben azon perforált betűk és számok vannak. 5.

Az engedélyező hatóság az odaítélt mennyiség rögzítésére bármilyen hamisíthatatlan

módszert igénybe vehet, ami lehetetlenné teszi számok vagy hivatkozások utólagos beírását. 6.

A nyomtatvány nem tartalmazhat semmiféle törlést vagy betoldást, kivéve, ha ezt az

engedélyező hatóság pecsétje és aláírása hitelesíti. 7.

Az engedélyeket angol nyelven kell kinyomtatni és kitölteni.

3. CIKK A FLEGT-engedélyek példányai 1.

Az engedélyeket öt példányban kell kiállítani az alábbi színű papírokon:

a)

az 1. számú nyomtatvány, az „Eredeti” fehér;

b)

a 2. számú példány, „Az Európai Unió vámhatóságának példánya” sárga;


c)

a 3. számú példány, „Az engedélyező hatóság példánya” rózsaszín;

d)

a 4. számú példány, „A libériai vámhatóság példánya” zöld;

e)

az 5. számú példány, „Az engedélyes példánya” kék.

2.

Az „Eredeti” példányt átadják az engedélyesnek, aki eljuttatja azt az importőrnek, utóbbi

pedig benyújtja azon uniós tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságához, amelyben az adott engedély hatálya alá tartozó szállítmány szabad forgalomba bocsátására vonatkozó nyilatkozatot tesznek. 3.

„Az Európai Unió vámhatóságának példánya” megjelölésű második példányt átadják az

engedélyesnek, aki eljuttatja azt az importőrnek, utóbbi pedig benyújtja azon uniós tagállam vámhatóságához, amelyben az adott engedély hatálya alá tartozó szállítmány szabad forgalomba bocsátására vonatkozó nyilatkozatot tesznek. 4.

„Az engedélyező hatóság példánya” megjelölésű harmadik példányt az engedélyező hatóság

magánál tartja, és a kiadott engedélyek jövőbeli igazolása érdekében nyilvántartásba veszi. 5.

„A libériai vámhatóság példánya” megjelölésű negyedik példányt nyilvántartásba vételi és

exportcélokra átadják a libériai vámhatóságnak. 6.

„Az engedélyes példánya” megjelölésű ötödik példányt nyilvántartásba vétel céljából átadják

az engedély jogosultjának.


4. CIKK A FLEGT-engedély elvesztése, ellopása vagy megsemmisülése 1.

Amennyiben az „Eredeti” és/vagy a „Az Európai Unió vámhatóságának példánya” elveszik,

illetve azt ellopják, vagy az megsemmisül, az engedélyes vagy annak meghatalmazott képviselője az eredeti példány és/vagy másodlat elvesztésének igazolása ellenében kérelmezheti az engedélyező hatóságtól az engedély pótlását. 2.

Az engedélyező hatóság a cserepéldány(oka)t az engedélyes kérelmének beérkezését követő

egy hónapon belül adja ki. 3.

A cserepéldány tartalmazza a korábbi engedélyben foglalt információkat és bejegyzéseket, az

engedély számát is ideértve. A csereengedélyen fel kell tüntetni a „csereengedély” megjelölést. 4.

Amennyiben egy elveszett vagy ellopott engedély előkerül, akkor az előkerült engedély nem

használható fel, és azt vissza kell juttatni az engedélyező hatósághoz.


5. CIKK Az elektronikus FLEGT-engedélyekre vonatkozó műszaki előírások 1.

A FLEGT-engedély elektronikus rendszerek használatával is kiadható és feldolgozható.

2.

Egy papíralapú engedélyt el kell juttatni az Európai Unió azon tagállamai számára, amelyek

nem csatlakoztak az elektronikus rendszerhez.

6. CIKK Az engedély érvényességével kapcsolatos kétségek kezelése 1.

Amennyiben kétség merülne fel az engedély, a másodpéldány vagy a cserepéldány

érvényességét vagy valódiságát érintően, az uniós hatáskörrel rendelkező hatóságok további tájékoztatást kérhetnek az engedélyező hatóságtól. 2.

Ha azt szükségesnek ítéli, az engedélyező hatóság kérheti a hatáskörrel rendelkező hatóságtól

a kérdéses engedély vagy cserepéldány példányainak elküldését. 3.


példányt, amelyet a „Másodpéldány” pecséttel hitelesít, és továbbítja azt a hatáskörrel rendelkező hatósághoz.


4.

Az engedély érvényességének megerősítése esetén az engedélyező hatóság haladéktalanul,

lehetőség szerint elektronikus úton értesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságot. A visszaküldött példányokon fel kell tüntetni egy „Érvényesítve …-án/én” szövegű hitelesítő pecsétet. 5.

Amennyiben a kérdéses engedély nem érvényes, az engedélyező hatóság erről haladéktalanul,

lehetőség szerint elektronikus úton értesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságot. FÜGGELÉKEK 1.

FLEGT-engedély nyomtatványa

2.

Útmutató megjegyzések.


1. függelék

A FLEGT-ENGEDÉLY FORMÁTUMA 1

1. Kiállító hatóság

2. Adóazonosító szám

Név

EREDETI

Cím

Rendeltetési hely

3. A FLEGT-engedély száma

4. A lejárat időpontja

5. Az exportáló ország

7. Szállítóeszköz

6. ISO-kód

8. Az engedély jogosultja (név és cím)

9. A fatermékek kereskedelmi megnevezése

10. HR vámtarifaszám

1

11. Közismert vagy tudományos név

14. Térfogat (m3)

12. Kitermelési országok

15. Nettó tömeg (kg)

17. Megkülönböztető jelek

18. A kiállító hatóság aláírása és pecsétje

Hely és dátum


13. ISO-kódok

16. Egységek száma

2



Név

Az uniós vámhatóság példánya

Cím

Rendeltetési hely





6. ISO-kód



10. HR-vámtarifaszám

2 11. Közismert vagy tudományos név

14. Térfogat (m3)





Hely és dátum


13. ISO-kódok


3



Név

Az engedélyező hatóság példánya

Cím

Rendeltetési hely





6. ISO-kód





14. Térfogat (m3)





Hely és dátum


13. ISO-kódok


4



Név

A libériai vámhatóság példánya

Cím

Rendeltetési hely





6. ISO-kód





14. Térfogat (m3)





Hely és dátum


13. ISO-kódok


5



Név

Az engedély jogosultjának példánya

Cím

Rendeltetési hely





6. ISO-kód





14. Térfogat (m3)





Hely és dátum


13. ISO-kódok


2. függelék

Útmutató megjegyzések Általános: −

Kérjük, nyomtatott betűkkel töltse ki a nyomtatványt.

−

Az ISO-kód a két betűből álló szabványos nemzetközi országjelzésekre vonatkozik.

1. rovat

Kiállító hatóság

Adja meg az engedélyező hatóság nevét és címét.

2. rovat

Adóazonosító szám és rendeltetési hely

3. rovat 4. rovat

A FLEGT-engedély száma A lejárat időpontja

Tüntesse fel a libériai adóazonosító számot és a kivitel rendeltetési helyét. Az engedélyt nem csak az uniós, hanem valamennyi rendeltetési piacra vonatkozóan állítják ki. Adja meg az engedély számát.

5. rovat

Az exportáló ország

6. rovat

ISO-kód

Itt kell megjelölni azt a partnerországot (Libéria), ahonnan a fatermékeket az Unióba exportálták. Adja meg Libéria kétjegyű kódját.

7. rovat

Szállítóeszköz

Adja meg a kiviteli (export) helyen használt szállítóeszközt.

8. rovat

Az engedély jogosultja

Adja meg az exportőr nevét és címét.

9. rovat

Kereskedelmi megnevezés HR-vámtarifaszám

Adja meg a fatermék(ek) kereskedelmi megnevezését.

10. rovat

Az engedély érvényességi ideje.

A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer szerinti négy- vagy hatjegyű vámtarifaszám, az e megállapodás I. mellékletében leírtak szerint.


11. rovat

Közismert vagy tudományos név

12. rovat

Kitermelési országok

13. rovat

ISO-kódok

14. rovat

Térfogat (m³)

15. rovat

Nettó tömeg (kg)

16. rovat

Egységek száma

17. rovat

Megkülönböztető jelek

18. rovat

Kiállító hatóság aláírása és pecsétje

A termékben használt fafajok közönséges vagy tudományos megnevezése. Használjon külön sorokat, ha egy összetett termék egynél több fafajt tartalmaz. Kihagyható az olyan összetett termékek vagy összetevők esetén, amelyek többféle olyan fafajt tartalmaznak, amelyeknek az azonosíthatósága megszűnt (pl. préselt lemez). Azon országok megjelölése, ahol a 10. rovatban említett fát kitermelték. Összetett termék esetén az összes felhasznált fa forrását fel kell tüntetni. Kihagyható az olyan összetett termékek esetén, amelyek többféle olyan fafajt tartalmaznak, amelyeknek az azonosíthatósága megszűnt. Adja meg a 12. rovatban felsorolt országok ISO-kódját. Kihagyható az olyan összetett termékek vagy összetevők esetén, amelyek többféle olyan fafajt tartalmaznak, amelyeknek az azonosíthatósága megszűnt. Adja meg az össztérfogatot m3-ben. Kihagyható, ha a 15. rovatba írandó információt megadják. Adja meg az össztömeget kg-ban. Ez a fatermékek nettó tömegét jelenti, az állványoktól, távtartóktól, öntapadó címkétől stb. különböző közvetlen tárolóeszközök és csomagolás nélkül. A rovat kitöltése elhagyható, ha a 14. rovatot kitöltik. Adja meg az egységek számát, amennyiben a feldogozott termék ilyen módon számszerűsíthető leginkább. Kihagyható. Lehetőség szerint adjon meg minden megkülönböztető jelet, pl.: a tétel száma, hajórakjegy száma. Kihagyható. Ezt a rovatot egy erre felhatalmazott tisztviselő írja alá, és az engedélyező hatóság pecsételi le. Fel kell tüntetni az aláíró nevét, valamint az aláírás helyét és idejét is.

________________


V. MELLÉKLET A FÜGGETLEN ELLENŐRZÉS FELADATAI: FELADATMEGHATÁROZÁS 1.

BEVEZETÉS A feladatmeghatározás a libériai kormány és az Unió között létrejött önkéntes partnerségi megállapodás céljából létrehozott jogszerűség-igazolási rendszerek ellenőrzésének keretét írja le. A feladatmeghatározás ismerteti a jogszerűség-igazolási rendszer független ellenőrzésének céljait; az ellenőrzés igazolja, hogy a kitermelt, feldolgozott és exportált vagy a belföldi piacon értékesített fatermékek megfelelnek a jogszerűség fogalommeghatározásának, igazolja, hogy eleget tesznek a visszakövetési rendszer követelményeinek, valamint hogy az engedélyező hatóság csak olyan szállítmányokra adott ki FLEGT-engedélyt, amelyeket a jogszerűség-igazolási rendszer előírásaival összhangban állítottak elő. A feladatmeghatározás ezért részletesen ismerteti a feladatokat és az információgyűjtési és jelentéstételi eljárást; ezenkívül meghatározza az elsődleges információforrások listáját és bemutatja, milyen képesítésekkel kell rendelkeznie a független ellenőrnek.

EU/LR/V. melléklet/hu 1

2.

CÉLKITŰZÉSEK A független ellenőrzés céljai a következők: a)

a jogszerűség-igazolási rendszer hatékonyságának és eredményességének értékelése; és

b)

az önkéntes partnerségi megállapodás értelmében létrejött jogszerűség-igazolási rendszer megbízhatóságának javítása.

3.

FELADATOK A független ellenőr alapvető feladata a jogszerűség-igazolási rendszer szempontjainak való jogi szempontú megfelelés igazolására szolgáló rendszerek végrehajtásának nyomon követése. Ellenőriznie kell mindenekelőtt a jogszerűség fogalmának meghatározásában foglalt jogi követelményeknek való megfelelést, a visszakövetési rendszert és a Libériai Igazoló Hatóság (LVD) és Libériai Engedélyező Hatóság (LLD) által végzett igazolást; mindezeket a II., illetve a IV. melléklet mutatja be. Ehhez bizonyítékokon alapuló, iratellenőrzést és helyszíni szemlét vagy helyszíni látogatást is magában foglaló módszert kell alkalmazni. A független ellenőr konkrét feladatai a következők: a)

ellenőrzi a rendszerek hatékony működését és azt, hogy a fatermékek kitermelése, feldolgozása és kereskedelme megfelel e rendszerek követelményeinek. Ide tartoznak a kitermelési jogok előszerződés alapján történő odaítélésére, a szerződés szerinti odaítélésre, az előzetes kitermelésre, valamint a kitermelésre, a feldolgozásra és a szállításra vonatkozó követelmények;


b)

igazolja, hogy a jogszerűség-igazolási rendszer központi elemét alkotó visszakövetési rendszer hatékony és megfelelően működik, megerősítve, hogy a követelmények a kitermelést megelőző műveletektől egészen a kivitelig vagy a belföldi piacon történő értékelésig teljesülnek;

c)

értékeli a Libériai Igazoló Hatóság és az igazolási folyamatban részt vevő kormányzati társszervek teljesítményét és hatékonyságát a jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek való megfelelés biztosítása érdekében;

d)

értékeli az annak biztosítására szolgáló rendszert, hogy a Libériai Engedélyező Hatóság csak olyan szállítmányokra vonatkozóan ad ki FLEGT-engedélyt, amelyek előállítása és kivitele a jogszerűség-igazolási rendszert maradéktalanul tiszteletben tartva történt;

e)

értékeli az engedélyek jogszerűségének meghatározására szolgáló folyamatot annak biztosítása érdekében, hogy az igazolási rendszer hatékony legyen, és ne okozzon indokolatlan késedelmet vagy terheket az engedély jogosultja számára;

f)

felméri, hogy az érintett hatóságok hogyan kezelik a bejelentett jogsértéseket vagy mulasztják el azok kezelését;

g)

értékeli az említett hiányosságok orvosolása érdekében hozott intézkedések hatékonyságát;

h)

meghatározza a jogszerűség-igazolási rendszer egészében tapasztalható hibákat és hiányosságokat, például a visszakövetési rendszer működése, a jogszerűség-igazolási rendszer jogszerűség-igazolási és engedélyezési elemei, valamint a jogszerűségigazolási rendszer megbízhatóságára gyakorolt hatások mértéke tekintetében;


i)

megállapításait és ajánlásait jelentés formájában eljuttatja a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottsághoz, amely rendszeresen közzéteszi ezeket az ellenőrzési jelentéseket.

4.

MÓDSZERTAN: INFORMÁCIÓGYŰJTÉSI ÉS -ÉRTÉKELÉSI ÉS JELENTÉSTÉTELI MÓDSZEREK A független ellenőrnek munkáját a szakmai igényesség és feddhetetlenség jegyében kell végeznie. A független ellenőr elkészíti az információgyűjtési, a bizonyítékok értékelésére vonatkozó és jelentéstételi módszereket ismertető eljárási kézikönyvet. A független ellenőr által összeállított kézikönyvet a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság vizsgálja felül és hagyja jóvá. A független ellenőr a független ellenőrzési kézikönyvben foglalt eljárásokat alkalmazza az ellenőrzések, helyszíni látogatások és vizsgálatok lebonyolítása során, valamint, amikor visszajelzést kér az érdekelt felektől és megállapításait dokumentálja, és amikor közzététel céljából jelentést tesz e megállapításokról a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottságnak.

4.1. Munkavégzési ütemterv a)

A FLEGT engedélyezési rendszer működésének első évében a független ellenőr kétszer végez ellenőrzést. Az első ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a jogszerűségigazolási rendszer valamennyi követelménye teljesül, és a rendszer megkezdheti teljes körű működését. A második és minden további ellenőrzés a jogszerűség-igazolási rendszer teljesítményét méri fel vagy értékeli.

b)

Az ezt követő években a független ellenőr legalább évente ellenőrzi a jogszerűségigazolási rendszert.


c)

A független ellenőr szükség esetén előre be nem jelentett ellenőrzést és váratlan ellenőrzéseket is végezhet.

4.2. A munkavégzés köre a)

A független ellenőr tevékenységei kiterjednek a jogszerűség-igazolási rendszer valamennyi szempontjára, ideértve a jogszerűség fogalommeghatározásának való megfelelést, a visszakövetési rendszert, az igazolást és az engedélyezést, továbbá bármely olyan jóváhagyott tanúsítási rendszert, amely a kormány szerint bizonyítja a jogszerűség-igazolási rendszernek való megfelelést.

b)

A független ellenőr valamennyi intézmény vonatkozó tevékenységeit ellenőrzi, ideértve a libériai jogszerűség-igazolási rendszer különböző szempontjaiért felelős állami szerveket is.

c)

A független ellenőr ellenőrzi az Európai Unió hatáskörrel rendelkező hatóságai által a Libériában kiadott FLEGT-engedélyek igazolására létrehozott rendszereket.

4.3. A bizonyítékok összegyűjtése A független ellenőrzés eljárási kézikönyve ismerteti a bizonyítékok összegyűjtésére szolgáló eljárásokat és gyakorlatokat, amelyek többek között helyszíni ellenőrzéseket, vizsgálatokat, tudakozódásokat, dokumentációt és azt foglalják magukban, hogyan kezeli az ellenőr a panaszokat.


4.4. Értékelés A vizsgálatok során a független ellenőr gondoskodik róla, hogy az bizonyítékok értékelését az ISO 19011 vagy azzal egyenértékű szabvány szerint végezzék. 4.5. Ellenőrzési rendszerek Az ellenőrzési eredmények dokumentálása, a jogszerűség-igazolási rendszer valamely pontját érintő hiányosságok és jogsértések megállapítása és az ezt követően hozott korrekciós intézkedések során a független ellenőr: a)

megfelelő nyilvántartást vezet az ellenőrzés eredményeiről, részletesen ismertetve a teljesítményt, a megfelelést, valamint a teljesítmény és a megfelelés hiányát;

b)

dokumentálja és értékeli a jogszerűség-igazolási rendszer egyes szempontjai, többek között az engedélyezéshez előírt követelmények tekintetében megállapított nem teljesítés vagy meg nem felelés eseteiből álló mintát, amelyet kockázatelemzés alapján választ ki, valamint a nem teljesítés vagy meg nem felelés kezelésére hozott intézkedéseket;

c)

dokumentálja a jogszerűség-igazolási rendszerben megfigyelt rendszerjellegű hiányosságokat, hibákat és javításra szoruló területeket, és biztosítja ezek megfelelő megkülönböztetését;


d)

dokumentálja és értékeli az érintett felek, többek között az Erdészeti Fejlesztési Hatóság (FDA), valamint más, a jogszerűség-igazolási rendszer egyéb szempontjaiért felelős állami hatóságok és magánszervek által végrehajtott valamennyi korrekciós intézkedést.

5.

JELENTÉSTÉTEL ÉS INFORMÁCIÓTERJESZTÉS

5.1. A független ellenőr jelentéseit a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottsággal közösen elfogadott struktúra és eljárás szerint készíti. A független ellenőr: a)

a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottsággal közösen elfogadott ütemtervvel összhangban jelentést tesz a tevékenységeiről;

b)

jelentéseit nemzetközileg elfogadott ellenőrzési alapelvekkel összhangban és a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottsággal kötött megállapodásban foglaltak szerint készíti el;

c)

valamennyi jelentését eljuttatja a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottságnak véleményezésre;

d)

a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság észrevételeit tükröző végleges jelentést készít.

5.2. A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság által jóváhagyott jelentéseket nyilvánosságra hozzák.


6.

INFORMÁCIÓFORRÁSOK Elsődleges információforrásnak tekinthető a dokumentumvizsgálat, a helyszíni látogatás és a jogszerűség-igazolási mátrix jogszerűség-fogalmában (lásd a II. mellékletet) meghatározott érdekelt felekkel folytatott konzultációk/megbeszélések. A libériai kormány és az Unió gondoskodik arról, hogy a független ellenőr valamennyi szükséges információhoz hozzáférjen, ideértve az általa relevánsnak ítélt dokumentumokat és adatbázisokat, különös tekintettel azokra, amelyek a jogszerűség-igazolási rendszernek való megfelelés ellenőrzését szolgáló rendszerek hatékonyságának értékeléséhez szükségesek. Ennélfogva hozzáférést kell biztosítani a kormányzati hivatalok és szervek, valamint az érintett kormányok által alkalmazott magánszervezetek által előállított és/vagy az ezek birtokában lévő információkhoz. A független ellenőrnek ezenfelül korlátlan belépést kell biztosítani valamennyi erdőgazdálkodási területre az erdészeti műveletek előtt, alatt és után. Ide tartozik a fakitermelő telepekre és más olyan területekre való belépési engedély, ahol erdészeti erőforrások kitermelése vagy feldolgozása folyik, valamint a kiviteli helyekre való belépés. Ezen átfogó hozzáférés célja annak biztosítása, hogy a független ellenőr a jogszerűségigazolási rendszer valamennyi pontján feltárhassa az esetleges hiányosságokat. A független ellenőrnek különösen hozzáférést kell biztosítani a következő kormányzati szervekhez, továbbá a jogszerűség-igazolási rendszer egyes szempontjaihoz kapcsolódó feladatok ellátására a kormány által kijelölt vagy alkalmazott más szervezetekhez, valamint egyéb olyan érintettekhez, akik és amelyek releváns információkkal szolgálhatnak a jogszerűség-igazolási rendszer működéséről.


6.1. Libéria kormánya és a kormány által kijelölt szervek a)

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnak a kereskedelmi fakitermelés különböző vonatkozásaiban érintett hivatalai. Ide tartoznak az előzetes odaítélési folyamatokban, többek között a javasolt koncessziós területek jóváhagyásában és a kitermelés előminősítésében érintett hivatalok, valamint a kereskedelmi célú erdészeti ágazatban, illetve az ajánlatok kiírásában, elfogadásában és megnyitásában érdekelt egyéb vállalatok.

b)

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnak a kereskedelmi ágazatban a jogszabályok végrehajtásában érintett hivatalai.

c)

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság azon hivatalai és más olyan intézmények, amelyek részt vesznek a jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásában és a kapcsolódó jogszabály-végrehajtási tevékenységekben.

d)

Az ajánlatok értékelésében részt vevő más kormányzati szervek és kijelölt polgárok, ideértve az Ajánlatértékelő Testületet, az Átvilágítási Bizottságot és a Koncessziókkal Foglalkozó Tárcaközi Bizottságot (IMCC).

e)

Az erdészeti ügyekkel foglalkozó jogalkotási bizottságok, a Képviselőház és a Szenátus, az erdészeti erőforrásokra vonatkozó engedélyek jóváhagyási folyamatában betöltött szerepük erejéig.

f)

A Libériai Környezetvédelmi Ügynökség.


g)

Az erdészeti termékek kiviteléért felelős kormányzati minisztériumok, ideértve a Pénzügyminisztériumot, a Kereskedelmi Minisztériumot és a Nemzeti Kikötőhatóságot, valamint a folyamat egyes elemeiért közvetlenül felelős belső hivatalaikat.

h)

A jogszerűség-igazolási rendszer működtetésével megbízott szolgáltató.

6.2. Civil társadalom és közösségek a)

A libériai erdészeti tevékenységek nyomon követésében részt vevő helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi civil társadalmi szervezetek.

b)

Az erdészeti tevékenységek nyomon követésében részt vevő közösségek és személyek.

c)

A kereskedelmi célú erdészeti ágazat különböző területein tevékenykedő közösségi erdőgazdálkodási szervek és közösségi erdészeti fejlesztési bizottságok.


6.3. Egyéb források a)

Erdészeti vállalatok, ideértve a magán tanúsítási folyamatok eredményeit.

b)

Tudományos intézmények.

c)

Helyi hatóságok.

d)

Helyi közösségek és lakosok.

e)

A fenntartható erdőgazdálkodásra (SFM) vonatkozó tanúsítást végző szervek.

f)

Panaszosok.

g)

Hatáskörrel rendelkező hatóságok.

h)

Panaszt benyújtó vagy a jogszerűség-igazolási rendszer valamely elemének előre be nem jelentett ellenőrzését kérő érdekeltek és érintett felek.

i)

A független ellenőr által relevánsnak ítélt bármely más információforrás.


7.

SZÜKSÉGES KÉPESÍTÉSEK A független ellenőrnek feddhetetlennek kell lennie, és bizonyítania kell, hogy korábban végzett már hasonló ellenőrzéseket, objektíven kell eljárnia, és képesnek kell lennie rendszerjellegű elemzések lebonyolítására. A független ellenőrnek az erdészeti ágazatban kereskedelmi vagy szabályozó szerepet betöltő libériai szolgáltatóktól és intézményektől függetlennek, valamint megbízhatónak kell lennie. A független ellenőr felelőssége annak biztosítása, hogy alkalmazottai minden potenciális összeférhetetlenséget bejelentsenek, és ilyen esetben közölnie kell, milyen intézkedésekkel enyhíti az adott érdekellentétet. A fenti követelményen túl a független ellenőrnek az alábbi követelményeknek is eleget kell tennie: a)

dokumentált belső minőségirányítási rendszert alkalmaz, amely megfelel az ISO 170211 vagy azzal egyenértékű szabványoknak, és az ellenőrzéseket az ISO 190112 vagy azzal egyenértékű szabványoknak megfelelő eljárások szerint végzi;

b)

a vállalatirányítási rendszerek ellenőrzése terén szerzett tapasztalattal rendelkezik;

c)

a panaszok és kifogások kezelésének átláthatóságát biztosító mechanizmust alkalmaz;

d)

egy sor kompetenciával rendelkezik, ideértve – lehetőség szerint az erdőgazdálkodás területén végzett – ellenőrzést, valamint kellő szaktudással és tapasztalattal hasonló feladatoknak a világ más részein, lehetőség szerint Afrikában való ellátásában;

1 2

ISO/IEC 17021:2006. Megfelelőségértékelés – Irányítási rendszerek ellenőrzését és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények. ISO 19011:2002. Útmutató minőségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek ellenőrzéséhez. EU/LR/V. melléklet/hu 12

e)

a munkatársak között igazoltan olyan szakértők vannak, akik kellő tapasztalattal rendelkeznek Libériával és/vagy Nyugat-Afrikával kapcsolatban. Támogatandó az alrégió szakértőinek bevonása a nemzetközi szakértők mozgósításával párhuzamosan;

f)

jól ismeri a kereskedelmi célú erdészeti ágazatot, különösen Afrikában;

g)

személyzete az erdészet különböző területein, például az erdőgazdálkodás, a feldolgozás, a visszakövethetőség és a visszakövetési rendszerek, valamint a fa és fatermékek nemzetközi kereskedelme terén szakértelemmel bír.

A független ellenőr partnerséget vagy vegyesvállalatot hozhat létre valamely libériai szervezettel. 8.

KIVÁLASZTÁSI FOLYAMAT ÉS INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK A független ellenőrt (nemzeti és nemzetközi jogalanyok számára is nyitott) versenypályázat keretében választják ki. Az ajánlatok értékelése átlátható módon zajlik, és valamennyi érdekelt felet tájékoztatják az alkalmazott kritériumokról. A pályázókat átvilágítják, és az ajánlatok értékeléséről szóló jelentést közzéteszik.


9.

EGYÉB KÖVETELMÉNYEK Ez a szakasz a független ellenőr azon további kötelezettségeit ismerteti, amelyek a feladatmeghatározás más részeiben nem szerepelnek.

9.1. Elérhetőség A független ellenőrnek Libériában kapcsolattartó pontot kell kijelölnie annak érdekében, hogy a magánszektorbeli, kormányzati és a civil társadalmi szervezetek számára elérhető legyen. 9.2

Kapacitásépítés és fenntarthatóság A független ellenőr ezenfelül: a)

bevonja a civil társadalmi, magánszektorbeli és kormányzati szerveket annak érdekében, hogy a libériaiak tisztában legyenek a független ellenőr munkájával, például alkalmi munkaértekezletek és tájékoztató ülések révén;

b)

megfelelő képesítéssel rendelkező libériai polgárokat alkalmaz, és egyéni kapacitásukat erősíti a jogszerűség-igazolási rendszer független ellenőrzésének lebonyolításával kapcsolatban.

_________________


VI. MELLÉKLET A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER ÉRTÉKELÉSÉNEK KRITÉRIUMAI E megállapodás jogszerűség-igazolási rendszer megvalósítását írja elő, amely rendszer célja, hogy a megállapodásban meghatározott, és Libériából az Unióba exportált valamennyi faterméket jogszerűen állítsanak elő. A jogszerűség-igazolási rendszer az alábbi elemekből áll: −

a jogszerűen előállított fatermék meghatározása, amely felsorolja az engedély kiállítása céljából betartandó törvényeket,

−

az ellátási lánc ellenőrzése, a fa útjának az erdő és a kivitel helye közötti nyomon követése érdekében,

−

az ellátási lánc jogszerűsége fogalmi elemeinek való megfelelés igazolása és az ellátási lánc ellenőrzésének igazolása,

−

a FLEGT-engedélyek kiadásának eljárásai, és

−

független ellenőrzés a rendszer előírtaknak megfelelő működésének biztosítására.


Mielőtt a FLEGT engedélyezési rendszer működésbe lépne, a jogszerűség-igazolási rendszert független technikai értékelésnek vetik alá, és ennek feladatmeghatározását az érdekelt felek a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottságon belül állapítják meg. Ezek az értékelési kritériumok tartalmazzák, hogy mit várnak el a jogszerűség-igazolási rendszertől, és ez képezi az értékelés feladatmeghatározásának az alapját. Az értékelés különösen az alábbiakra terjed ki: −

a rendszer e megállapodás aláírását követő módosításainak felülvizsgálata, és

−

a rendszer gyakorlati működésének és annak a vizsgálata, hogy meghozza-e a várt eredményeket.

1.

A JOGSZERŰSÉG FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA A jogszerűen előállított faterméket Libéria hatályos jogszabályai alapján kell meghatározni. Az alkalmazott meghatározásnak egyértelműnek, objektív módon igazolhatónak és a gyakorlatban alkalmazhatónak kell lennie, továbbá legalább azokat a jogszabályokat magában kell foglalnia, amelyek az alábbiakra vonatkoznak: (a)

Kitermelési jogok: a jogszabályokban meghatározott területekre vonatkozó, törvényben biztosított fakitermelési jogok odaítélése;

(b)

erdészeti műveletek: az erdőgazdálkodásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés, ideértve a vonatkozó környezetvédelmi és munkaügyi jogszabályokat is;


(c)

illetékek és adók: a fakitermeléssel és kitermelési jogokkal közvetlenül összefüggő adókra, díjakra és illetékekre vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés;

(d)

egyéb felhasználók: lehetőség szerint más felek földterületre vagy más erőforrásokra vonatkozó bérleti jogának vagy egyéb használati jogának a tiszteletben tartása, amely jogot a fakitermelési jog érinthet;

(e)

kereskedelem és vámok: kereskedelmi és vámeljárásokkal kapcsolatos jogszabályi követelményeknek való megfelelés.

Egyértelmű-e, hogy a meghatározás egyes fogalmi elemeit mely jogi eszközök támasztják alá? Meghatározták-e azokat a kritériumokat és mutatókat, amelyek az egyes fogalmi elemeknek való megfelelés ellenőrzésére alkalmasak? A kritériumok/mutatók egyértelműek, objektívek és alkalmazhatók-e a gyakorlatban? A mutatók és a kritériumok világosan meghatározzák-e az érintett felek szerepeit és felelősségét, és a jogszerűség-igazolás minden fontos érintett teljesítményét értékeli-e? A jogszerűség meghatározása tartalmazza-e a hatályos jog fent vázolt fő területeit? Ha nem, miért maradtak ki bizonyos területek a meghatározásból?


A meghatározás kidolgozása során az érdekelt felek figyelembe vették-e az alkalmazandó jogszabályok minden fontos területét? Tartalmazza-e a jogszerűség-igazolási rendszer az egyes érintettekkel folytatott előzetes egyeztetések során meghatározott fő jogi rendelkezéseket? Figyelembe veszi-e a jogszerűség fogalmának meghatározása az ellátási láncba bevont, az Unióba irányuló kivitelre szánt fák valamennyi lehetséges forrását, és kidolgoztak-e megfelelő mutatókat az egyes források/jogok odaítélési eljárásaira vonatkozóan? Módosították-e a jogszerűség meghatározását és a jogszerűség-igazolási mátrixot e megállapodás aláírása óta? Hoztak-e létre mutatókat és kritériumokat e változtatások igazolása érdekében? Valamennyi érdekelt féllel konzultáltak-e ezekről a változtatásokról a véleményüket megfelelően figyelembe vevő folyamat során? 2.

AZ ELLÁTÁSI LÁNC ELLENŐRZÉSE Az ellátási lánc ellenőrzésére szolgáló rendszereknek hitelt érdemlően biztosítaniuk kell a fatermékek nyomon követhetőségét az ellátási lánc mentén a kitermelés vagy a jogszerű behozatal helyétől a kivitel helyéig. Nem szükséges minden esetben a rönk, rönkszállítmány vagy fatermék kiviteli helytől származási erdőig való fizikai visszakövethetőségének a biztosítása, viszont ez mindig szükséges az erdő és az első lehetséges összekeveredési hely (pl. fatelep vagy feldolgozóüzem) között.


2.1. Fakitermelési díjak: Egyértelműen körül kell határolni azokat a területeket, ahol erdei állományokra vonatkozó jogokat ítéltek oda, és meg kell határozni e jogok jogosultjait. Biztosítja-e az ellenőrző rendszer azt, hogy csak olyan fatermék kerül be az ellátási láncba, amely érvényes és elfogadható hasznosítási joggal érintett erdőterületről származik? Biztosítja-e az ellenőrző rendszer azt, hogy a kitermelési műveleteket végző vállalkozások részére megfelelő hasznosítási jogokat biztosítanak az érintett erdőterületre? Nyilvánosan hozzáférhetőek-e a hasznosítási jogok odaítélésére vonatkozó eljárások és az odaítélt hasznosítási jogokra és azok jogosultjaira vonatkozó információk, a libériai jogszabályokkal összhangban? 2.2. Az ellátási lánc ellenőrzésére szolgáló rendszerek Hatékony mechanizmusok segítségével a fa az ellátási láncban a kitermelés helyétől a kivitel helyéig nyomon követhető. A fa azonosítására többféle módszert lehet alkalmazni, az egyedi tételek címkézésétől kezdve a rakományt vagy a tételt kísérő okmányok áttekintéséig. A választott módszernek figyelembe kell vennie a faanyag típusát és értékét, illetve a jogszerűtlen vagy igazolatlan eredetű anyaggal való keveredés kockázatát.


Valamennyi ellátási láncot azonosították-e, és megnevezték-e az ellenőrző rendszerben? Az ellátási lánc valamennyi szakaszát azonosították-e, és megnevezték-e az ellenőrző rendszerben? Meghatározták és dokumentálták-e azokat a módszereket, amelyek egyrészről a termék eredetének azonosítására, és másrészről az ismeretlen eredetű anyaggal való összekeveredés megelőzésére szolgálnak az ellátási lánc következő szakaszaiban: −

faanyag az erdőben,

−

szállítás,

−

közbenső tárolás,

−

az elsődleges feldolgozóüzembe való beérkezés,

−

feldolgozóüzemek,

−

közbenső tárolás,

−

szállítás,

−

a kivitel helyére történő beérkezés?


Mely szervezetek felelnek a famozgások ellenőrzéséért? Rendelkeznek-e ezek az ellenőrzési tevékenységek elvégzéséhez szükséges humán és egyéb erőforrásokkal? Létezik-e az ellenőrzési eljárások eredményeinek ellenőrzésére kidolgozott és alkalmazott jegyzőkönyv? Az alkalmazási eljárásokat egyértelműen meghatározták-e, és az érdekelt feleket ezekről tájékoztatják-e? 2.3. Mennyiségek Az ellátási lánc minden szakaszában határozott és hatékony mechanizmusok biztosítják a faés fatermék mennyiségek mérését és rögzítését, ideértve a lábon álló fa térfogatára vonatkozó, kitermelés előtti megbízható és pontos becsléseket az egyes véghasználati területeken. Szolgáltat-e az ellenőrző rendszer bejövő és kimenő mennyiségi adatokat az ellátási lánc következő szakaszaiban: −

lábon álló fa,

−

rönkök az erdőben,

−

szállított és tárolt fa,

−

az elsődleges feldolgozóüzembe való beérkezés,


−

a feldolgozóüzemek területén való ellenőrzés,

−

a kivitel helyére történő beérkezés?

Mely szervezetek felelősek a mennyiségi adatoknak az ellenőrző rendszerbe történő beviteléért? Ezek a szervezetek hogy kapcsolódnak egymáshoz? Ezeknek a szervezeteknek az alkalmazottait egységes módon képezték-e ki az adatkezelés területén? Rendelkeznek-e ezek a szervezetek elegendő humán és tárgyi erőforrásokkal? Milyen az adatellenőrzés minősége? Amennyiben nem egy szervezet felelős az adatok feldolgozásáért, hogyan biztosították, hogy az adatellenőrzést és -kezelést minden egyes szervezetnél azonos módon és színvonalon végezzék? 2.4. Adatok egyeztetése Az összes adatot úgy rögzítik, hogy azokat haladéktalanul egyeztetni lehessen a lánc korábbi és későbbi elemeivel. Az ellátási lánc egészére vonatkozólag elvégzik az adatok megbízható egyeztetését. A mennyiségi adatokat úgy rögzítik-e, hogy azokat haladéktalanul egyeztetni lehessen a lánc korábbi és későbbi elemeivel?


Kialakítottak-e módszereket a lábon álló fa, a kitermelt rönkök és a feldolgozóüzembe/a kivitel helyére érkező fa közötti megfelelések értékelésére? Kialakítottak-e módszereket a beérkező nyersanyagok mennyisége és a kilépő feldolgozott termékeknek a fűrészüzemekben és más üzemekben mért mennyisége közötti megfelelés értékelésére? Az egyedi fatermékek vagy fatermék-tételek megbízható módon egyeztethetők-e a teljes ellátási lánc mentén? Milyen információs rendszereket és technológiákat alkalmaznak az adatok tárolására, egyeztetésére és rögzítésére? Vannak-e megbízható rendszerek az adatbiztonság biztosítására? Hogyan gondoskodnak róla, hogy a rendszerhez csak az erre vonatkozólag engedéllyel rendelkezők férjenek hozzá (a rendszer biztonságossá tétele)? Hogyan biztosítják a biztonsági rendszerek megbízhatóságát? Mely szervezet felelős az adatok egyeztetéséért? Rendelkezik-e ez megfelelő humán és egyéb erőforrásokkal az adatkezelési tevékenységek elvégzéséhez? Az ellátási lánc ellenőrzéséről mely információkat hozzák nyilvánosságra? Hogyan férnek hozzá az érdekelt felek ezekhez az információkhoz?


2.5. Importált fatermékek Megfelelő ellenőrzéseket végeznek annak megvizsgálása érdekében, hogy a fatermékek behozatala azokkal a jogszabályi követelményekkel és előírásokkal összhangban történt, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy az importált fát a kitermelési ország jogi követelményeinek megfelelően, jogszerűen termelték ki. Hogyan igazolható a fatermékek behozatalának jogszerűsége? Milyen bizonyítékra van szükség annak igazolására, hogy az importált termékek a harmadik országban jogszerűen kitermelt fákból készültek? Azonosítja-e a jogszerűség-igazolási rendszer az importált fatermékeket a teljes ellátási lánc mentén? Importált fa használata esetén – ideértve az összetett termékek összetevőit is – azonosítható-e a FLEGT-engedélyen a származási ország? Az importfán elhelyezett vonalkódok garantálják-e, hogy csak a jogszerűen előállított és feldolgozott fatermékeket exportálják FLEGT-engedéllyel?


3.

IGAZOLÁS Az igazolás megfelelő ellenőrzések lefolytatásából áll, amelyek célja a fa jogszerűségének biztosítása. Az igazolásnak kellően szigorúnak és hatékonynak kell lennie ahhoz, hogy a követelményeknek való bármely meg nem felelés – akár az erdőben, akár az ellátási lánc mentén – azonosítható legyen, és időben meghozzák az ezek orvoslásához szükséges intézkedéseket.

3.1. Szervezet Az igazolást a kormány vagy harmadik szervezet, illetve ezek valamilyen kombinációja végzi, amely megfelelő erőforrásokkal, irányítási rendszerrel, valamint képesített és képzett személyzettel, továbbá az összeférhetetlenségek ellenőrzésére irányuló határozott és hatékony mechanizmusokkal rendelkezik. Kijelölt-e a kormány egy vagy több szervezetet az igazolási feladatok elvégzésére? A szervezet feladatmeghatározása (és a kapcsolódó felelősség) egyértelmű és nyilvános-e? A feladatokat egyértelműen kiosztották-e, és az ezekhez a feladatokhoz kapcsolódó, megkövetelt szakértelmet pontosan meghatározták-e? Hogyan valósítják meg ezeket? A jogszerűség igazolásával megbízott hivatalok hogyan biztosítják az erdészeti ágazat ellenőrzésébe bevont szervezetek közötti legnagyobb fokú együttműködést és racionalizált adatkezelést?


Rendelkezik-e az igazolásért felelős szervezet a jogszerűség-fogalom és a fatermék-ellátási lánc ellenőrzésére szolgáló rendszerek igazolásának elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal? Rendelkezik-e az igazolásért felelős szervezet olyan dokumentált irányítási rendszerrel, amely: −

garantálja, hogy alkalmazottai rendelkeznek a szükséges szakértelemmel/tapasztalattal,

−

belső ellenőrzést/felülvizsgálatot alkalmaz,

−

magában foglalja az összeférhetetlenségek ellenőrzésére szolgáló mechanizmusokat,

−

biztosítja a rendszer átláthatóságát,

−

igazolási módszertant határoz meg és alkalmaz,

−

a panaszok kezelésére nyilvánosan hozzáférhető mechanizmust alkalmaz?


3.2. A jogszerűség-fogalomhoz kötődő igazolás Egyértelműen meghatározott, hogy mit kell igazolni. Az igazolás módszertana dokumentált, és biztosítja, hogy az eljárás szisztematikus, átlátható legyen, és bizonyítékokon alapuljon, azt rendszeres időszakonként elvégezzék, és a meghatározásban foglalt minden fogalmi elemre kiterjedjen. Kiterjed-e az igazolás módszertana a jogszerűség-fogalom minden elemére, és magában foglalja-e az összes meghatározott mutatónak való megfelelés vizsgálatát? Az igazoláshoz szükség van-e a következőkre: −

az okiratok, kitermelési nyilvántartások és helyszíni műveletek (akár váratlan) ellenőrzése,

−

információgyűjtés külső érdekelt felektől,

−

az igazolási tevékenységek nyilvántartása, ami lehetővé teszi a belső ellenőrök és a független ellenőr általi ellenőrzést?

Egyértelműen meghatározottak-e az intézményi szerepek és felelősségek, és azoknak eleget tesznek-e? Nyilvánosan hozzáférhetőek-e a jogszerűség-fogalomhoz kötődő igazolás eredményei? Hogyan férnek hozzá az érdekelt felek ezekhez az információkhoz?


3.3. Az ellátási láncot ellenőrző rendszerek igazolása Egyértelműen meghatározzák az igazolandó adatok körét, ami a teljes ellátási láncra kiterjed a kitermeléstől az exportig. Az igazolás módszertana dokumentált, és biztosítja, hogy az eljárás szisztematikus, átlátható legyen, bizonyítékokon alapuljon, azt rendszeres időszakonként elvégezzék, és a meghatározásban foglalt minden elemre kiterjedjen, továbbá magában foglalja az adatoknak a lánc minden szakaszában történő rendszeres és gyors egyeztetését. Az igazolási módszertan teljes egészében lefedi-e az ellátási lánc ellenőrzésének igazolását? Erről egyértelműen rendelkezik-e az igazolási módszertan? Mivel bizonyítható, hogy az ellátási lánc ellenőrzésére vonatkozóan valóban sor került igazolásra? Egyértelműen meghatározottak-e az intézményi szerepek és felelősségek, és azoknak eleget tesznek-e? Az ellátási lánc ellenőrzésére vonatkozó igazolás eredményei elérhetőek-e nyilvánosan? Hogyan férnek hozzá az érdekelt felek ezekhez az információkhoz?


3.4. Meg nem felelés A meg nem felelésre vonatkozó mechanizmus megfelelően képes a jogszerűség-igazolási követelménynek való meg nem felelés eseteinek kezelésére. Hatékony és működő mechanizmus alapján megfelelő korrekciós intézkedéseket lehet végrehajtani jogsértések megállapítása esetén. Meghatározza-e az igazolási rendszer a fenti követelményt? Kialakítottak-e mechanizmusokat a meg nem felelések kezelésére? Ezeket alkalmazzák a gyakorlatban? Megfelelően nyilvántartják-e a jogsértéseket és a korrekciós intézkedéseket? Értékelik-e a korrekciós intézkedések hatékonyságát? A feltárt szabálysértésekre vonatkozóan milyen információ kerül nyilvánosságra? 3.5. Panaszok A panaszkezelési mechanizmus megfelelően képes a jogszerűség-igazolással kapcsolatos bármely panasz kezelésére.


Van-e olyan panaszkezelési mechanizmus, amely minden érdekelt fél rendelkezésére áll? Rendelkeznek-e az igazoló szervek az érdekelt felektől vagy független megfigyelőktől érkező kifogások fogadására és azok kezelésére alkalmas mechanizmusokkal? Rendelkeznek-e az igazoló szervek a kormányzati tisztviselők által megállapított szabálysértések/jogsértések fogadására és azok kezelésére alkalmas mechanizmusokkal? Egyértelmű-e, hogy hogyan történik a panaszok fogadása, dokumentálása, (szükség esetén) felsőbb fórum elé utalása és megválaszolása? 4.

ENGEDÉLYEZÉS Libéria engedélyező hatóságot jelölt ki, amely általános felelősséggel bír a FLEGTengedélyek kiadása terén. A FLEGT-engedélyeket az egyedi szállítmányok alapján adják ki.

4.1. Szervezet Milyen szervezet felelős a FLEGT-engedély kiadásáért? Egyértelműen meghatározott és nyilvánosan hozzáférhető-e az engedélyező hatóság és alkalmazottainak szerepe a FLEGT-engedélyek kiadásában? Meghatározták-e a kompetenciakövetelményeket, és létrehoztak-e belső ellenőrzést az engedélyező hatóság személyzete tekintetében? Rendelkezik-e az engedélyező hatóság a feladatainak ellátásához szükséges forrásokkal?


4.2. A FLEGT-engedélyek kiadása Az engedélyező hatóság dokumentált eljárásokat követ-e az engedélyek kiadása során? Nyilvánosak-e ezek az eljárások, ideértve a fizetendő díjakat is? Milyen bizonyíték támasztja alá, hogy ezeket az eljárásokat a gyakorlatban megfelelően alkalmazzák? Rendelkezésre áll-e megfelelő nyilvántartás a kiadott és visszautasított engedélyekről? Egyértelműen ismerteti-e a nyilvántartás, hogy az engedélyeket milyen bizonyítékok alapján adták ki? Az engedélyek feltételei egyértelműen meghatározottak, és az exportőr által is ismertek-e? Az exportőrök teljes mértékben megértették-e a FLEGT-engedélyek kiadásának kritériumait? A kiadott engedélyekre vonatkozóan milyen információ kerül nyilvánosságra? 4.3. A kiadott engedélyekkel kapcsolatos kérdések kezelésére szolgáló eljárások Kaphatnak-e magyarázatot az uniós tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a kiadott FLEGT-engedélyekre vonatkozóan?


Meghatároztak-e egyértelmű eljárásokat az engedélyező hatóság és az uniós hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti kommunikációra vonatkozóan? Vannak-e olyan csatornák, amelyeket igénybe véve a többi nemzeti és nemzetközi érdekelt fél tájékoztatást kérhet a kiadott FLEGT-engedélyekről? 4.4. Panaszkezelési mechanizmus Meglévő mechanizmus biztosítja az engedélyezésből eredő panaszok és viták kezelését. Ez a mechanizmus megfelelően képes az engedélyezési rendszer működésével kapcsolatos bármely panasz kezelésére. Van-e olyan dokumentált panaszkezelési mechanizmus, amely minden érdekelt fél rendelkezésére áll? Egyértelmű-e, hogy hogyan történik a panaszok fogadása, dokumentálása, (szükség szerint) felsőbb fórum elé utalása és megválaszolása? 5.

A RENDSZER FÜGGETLEN ELLENŐRZÉSÉRE VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁSOK A független ellenőrzés (IA) a libériai erdészeti ágazat szabályozó hatóságaitól független feladat. Célja a FLEGT engedélyezési rendszer hitelességének fenntartása azáltal, hogy biztosítja, hogy a libériai jogszerűség-igazolási rendszer minden szempontból előírásszerűen működjék.


5.1. Intézményi rendelkezések 5.1.1. Felhatalmazás Libéria hivatalosan engedélyezte a független ellenőrzési feladatot, és lehetővé teszi hatékony és átlátható megvalósítását. 5.1.2 A jogszerűség-igazolási rendszer egyéb elemeitől való függetlenség Egyértelműen elhatárolhatók egymástól azok a szervezetek és személyek, amelyek/akik az erdészeti erőforrás-gazdálkodásban vagy annak szabályozásában, illetve, akik a független ellenőrzésben vesznek részt. Dokumentálta-e a kormányzat az ellenőr függetlenségével kapcsolatos követelményeit? Előírják-e, hogy a két fél erdészeti ágazatában üzleti érdekeltséggel vagy intézményi szereppel rendelkező szervezetek vagy személyek nem jogosultak a független ellenőrzési feladat ellátására?


5.1.3. A független ellenőr kijelölése A független ellenőrt átlátható mechanizmus útján jelölték ki, tevékenységeire pedig egyértelmű és nyilvános szabályok vonatkoznak. A kormány nyilvánosan közzétette-e a független ellenőr feladatmeghatározását? Dokumentálta és nyilvánosságra hozta-e a kormány a független ellenőr kijelölésére vonatkozó eljárásokat? 5.1.4. Panaszkezelési mechanizmus Meglévő mechanizmus biztosítja a független ellenőrzésből eredő panaszok és viták kezelését. Ez a mechanizmus megfelelően képes az engedélyezési rendszer működésével kapcsolatos bármely panasz kezelésére. Van-e olyan dokumentált panaszkezelési mechanizmus, amely minden érdekelt fél rendelkezésére áll? Egyértelmű-e, hogy hogyan történik a panaszok fogadása, dokumentálása, (szükség szerint) felsőbb fórum elé utalása és megválaszolása?


5.2. Független ellenőr 5.2.1. Szervezeti és technikai követelmények A független ellenőr feladata elkülönül a jogszerűség-igazolási rendszer egyéb elemeitől, és olyan dokumentált irányítási struktúra, intézkedések és eljárások szerint működik, amelyek megfelelnek a nemzetközileg elfogadott helyes gyakorlatnak. A független ellenőr olyan dokumentált irányítási rendszer alapján tevékenykedik-e, amely megfelel az ISO 17021. útmutatójának vagy más hasonló szabványoknak? 5.2.2. Ellenőrzési módszertan A független ellenőrzés módszertana bizonyítékok szolgáltatásán alapul, az ellenőrzéseket meghatározott időközönként végzik. Előírja-e a független ellenőrzés módszertana azt, hogy az eredményeket a jogszerűségigazolási rendszer működésével kapcsolatos objektív bizonyítékokra kell alapozni? Előírja-e a módszertan a jogszerűség-igazolási rendszer valamennyi elemének ellenőrzésére szolgáló maximális időközöket? Biztosít-e a kormány garanciát arra vonatkozóan, hogy a független ellenőr hozzáférhessen a feladatai hatékony ellátásához szükséges információkhoz és erőforrásokhoz?


5.2.3. Az ellenőrzés hatóköre A független ellenőr olyan feladatmeghatározás szerint tevékenykedik, amely egyértelműen meghatározza, hogy mit kell ellenőrizni, és amely a FLEGT-engedélyek kiadásával kapcsolatos valamennyi követelményre kiterjed. Kiterjed-e a független ellenőrzés módszertana a jogszerűség-igazolási rendszer valamennyi elemére, és meghatározza-e a hatékonyság fő tesztjeit? 5.2.4. Jelentéstételi követelmények A független ellenőr előzetes jelentést nyújt be a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottságnak. A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság megtárgyalja a független ellenőr jelentéseit és a szükséges korrekciós intézkedéseket. Tartalmazza-e a független ellenőr feladatmeghatározása a jelentéstételi követelményeket és a jelentéstétel gyakoriságát? Az ellenőr feladatmeghatározása és a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság eljárásai egyértelműen meghatározzák-e az auditok eredményei nyilvánosságra hozatalának a folyamatát?


6.

AZ EURÓPAI UNIÓBAN BEVEZETETT ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A FLEGTENGEDÉLYEK BEFOGADÁSÁHOZ A FLEGT-rendelet és annak végrehajtási rendelkezései előírják a FLEGT engedélyezési rendszer megvalósításának eljárásait, beleértve azokat az eljárásokat is, amelyek lehetővé teszik annak ellenőrzését, hogy azok a libériai fatermékek, amelyeket az Unióban kívánnak szabad forgalomba bocsátani, valóban rendelkeznek FLEGT-engedéllyel. Ezek az eljárások egyébként azt is megkívánják az uniós tagállamoktól, hogy megnevezzenek egy hatáskörrel rendelkező hatóságot, amely ezzel a felelősséggel rendelkezik. Mivel új, kifejezetten a FLEGT engedélyezési rendszer megvalósítására hozott rendelkezésekről van szó, az értékelés megvizsgálja, hogy az Unió mennyire készült fel a FLEGT-engedélyek ellenőrzésére. A hatáskörrel rendelkező hatóságokat minden uniós tagállam kijelölte-e? Ezt az információt nyilvánosságra hozták-e? A FLEGT-engedélyek kezelésének eljárásait meghatározták-e minden uniós tagállamban? Ezeket az eljárásokat nyilvánosságra hozták-e? Létrehoztak-e megfelelő törvényeket és rendeleteket abban az esetben, ha ezt a tagállamok szükségesnek ítélték meg?


A hatáskörrel rendelkező hatóságok és a vámhatóságok között meghatároztak-e kommunikációs módszereket? Alkottak-e eljárásokat annak érdekében, hogy az Unió vagy az Unió által kijelölt személyek és szervezetek számára lehetővé tegyék, hogy hozzájuthassanak a vonatkozó dokumentumokhoz és adatokhoz, és annak érdekében, hogy minden olyan problémát kiküszöböljenek, amely veszélyeztetheti a FLEGT engedélyezési rendszer megfelelő működését? Alkottak-e eljárásokat annak érdekében, hogy a független ellenőr hozzájuthasson a vonatkozó dokumentumokhoz és adatokhoz? Az uniós tagállamok és az Európai Bizottság egyeztetett-e a jelentéstételi módszerekkel kapcsolatban? Elfogadtak-e eljárásokat e jelentések nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan? Ezek az eljárások kiterjednek-e azokra az árutermékekre, amelyek rendelkeznek FLEGTengedéllyel, de mégis visszautasítják őket? Alkottak-e eljárásokat annak érdekében, hogy az engedélyekben szereplő ellentmondásokról jelentés készüljön, és hogy kezelni tudják a szabálysértéseket? A különböző szabálysértésekre vonatkozó pénzbüntetésekkel kapcsolatos információkat nyilvánosságra hozták-e? ______________________


VII. MELLÉKLET VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERV Ez az ütemterv az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtásának főbb lépéseit mutatja be. A rendszerek kialakítása, a jogi keretrendszer továbbfejlesztése, a kapacitásépítés és más, egy teljes mértékben működőképes nemzeti jogszerűség-igazolási rendszer létrehozásához szükséges kísérő intézkedések mind akkor kezdődnek meg, amikor az önkéntes partnerségi megállapodás létrejön, és azt parafálják. Az önkéntes partnerségi megállapodás megerősítése azonban időbe telhet, a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság pedig hivatalosan akkor áll fel, és az ebből következő jelentéstételi és nyomonkövetési kötelezettségek akkortól állnak be, amikor a megállapodást mindkét fél megerősítette, és 31. cikke szerint hatályba lép. Az e kettő közötti időszakban létrejön egy egyeztetési mechanizmus (19. cikk). Amint a tájékoztató ütemterv mutatja, a 2011-re tervezett tevékenységek az önkéntes partnerségi megállapodás parafálása után kezdődnek meg.

EU/LR/VII. melléklet/hu 1

Fő eredmények

Főbb lépések (tevékenységek)

2011

2012

2013

Előkészítő szakasz Az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtási struktúrájának létrejötte

Az Unió és Libéria közötti időközi (a vegyes bizottság előtti) egyeztetési struktúra létrejötte Az érdekeltek időközi bizottságának (pl. a megállapodással kapcsolatos tárgyalások irányítóbizottsága) létrejötte

X X X X

Nemzeti végrehajtási struktúrák: Hatóságok közötti koordinációs mechanizmus(ok) létrejötte Az érdekeltek megállapodás végrehajtását nyomon követő nemzeti bizottságának létrejötte

X X


2015

2016

2017

Működési szakasz

X X

A vegyes bizottság létrejötte A vegyes bizottság jelentéstételi rendszerének létrejötte Éves jelentések készítése A vegyes bizottság eljárásai kialakultak

A Libériai Engedélyező Hatóság (LLD) teljes mértékben felszerelt, személyzettel ellátott és működőképes

2014

X

X

X

X

X

X

Fő eredmények


2011

2012

2013

Előkészítő szakasz Nagyobb kapacitás

Átfogó ötéves képzési és beruházási terv

2015

2016

Működési szakasz

X

X

X

X

Képzés a kereskedelmi magánszektorban

X

X

X

A láncfűrészeket üzemeltető kisvállalkozók bevonása A civil társadalom kapcsolatteremtési tevékenysége a közösségek kapacitásának kiépítése céljából

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

A megállapodás végrehajtásához nyújtott külső adományok és nemzeti támogatás összehangolásához és teljesítéséhez szükséges mechanizmusok létrejötte

X

X

A megállapodással kapcsolatos fellépéseket támogató lehetséges forrásokra irányuló rövid és hosszú távú végrehajtási terv kidolgozása Támogatások elkülönítve

X

X

Hosszú távú, fenntartható nemzeti finanszírozás biztosítása a jogszerűség-igazolási rendszer működéséhez


2017

X

A kapacitásépítési beruházási terv végrehajtása

A megállapodás hatékony végrehajtásához szükséges pénzügyi mechanizmusok létrejötte és erőforrások elkülönítése

2014

X

X

X X

X

Fő eredmények


2011

2012

2013

Előkészítő szakasz Jogszerűségigazolási rendszer: a jogszerűségigazolás létrejötte

Rendszerek kialakítása A COCS felülvizsgálata a megállapodás követelményeinek beépítése érdekében

X

X

Az új jogszabályi követelményeket tartalmazó jogszerűség-igazolási eljárások kialakultak

X

X

A megállapodás követelményeinek integrálására szolgáló adatkezelési rendszerek kialakultak

X

X

A visszahagyott rönkökre és a lefoglalt fára vonatkozó részletes eljárások és iránymutatás kialakultak

X

X

Részletes eljárások és iránymutatás az importált fa vonatkozásában

X

X

A belföldi piac és az informális szektor beépült a jogszerűség-igazolási rendszerbe A mezőgazdasági eredetű termékek (kaucsukfa és más, ültetvényen termesztett fa) beépültek a jogszerűség-igazolási rendszerbe

2014

2015

2016

Működési szakasz

X X

Intézmények megerősítése Szerződéskötés külső szolgáltatóval A szolgáltatási szerződést felügyelő kormányzati szerv létrejötte A külső szolgáltató létrehozza és működteti az LVD-t (az FDA külső szolgáltatóhoz kihelyezett személyzetével folytatott munkát is ideértve) A külső szolgáltató kiépíti a különböző kormányhivatalok jogszerűségigazolási kapacitását a részletes eljárásokban meghatározottak szerint A jogszerűség-igazolási feladatok LVD-re ruházása az FDA-n belül (a főbb szakaszokban a részletes feladatátadást bele kell foglalni a szerződésbe) EU/LR/VII. melléklet/hu 4

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

2017

Fő eredmények


2011

2012

2013

Előkészítő szakasz Jogszerűségigazolási rendszer: az engedélyezés létrejötte

Az LLD kidolgozta az engedélyezési eljárásokat A kiviteli engedélyek fokozatos megszüntetése és az új engedélyezési rendszer LLD általi alkalmazása

2017

Működési szakasz

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

Műveleti eljárások kialakítása és elfogadása a vegyes bizottságban

X

A független ellenőrzés megkezdése és a jelentések közzététele

X

A jogszerűség-igazolási rendszer és az uniós eljárások működésének külső értékelése; az esetlegesen szükséges kiigazítások elvégzése (lásd a VI. mellékletet)

X

A vegyes bizottság meghatározza azt az időpontot, amelytől kezdve az EU elfogadja a FLEGT-engedélyeket

X

A jogszerűség-igazolási rendszer működik, az Unió elfogadja az engedélyeket A civil társadalom által végzett nyomon követés létrejött

2016

X

FLEGT-engedélyezés az uniós és más piacokra irányuló kivitel vonatkozásában

Szerződéskötés a független ellenőrrel

2015

X

Az uniós hatáskörrel rendelkező hatóságokkal folytatott kommunikáció mechanizmusának létrejötte Jogszerűségigazolási rendszer: a független ellenőrzés létrejötte A FLEGTengedélyeket elfogadják az EUban

2014

X

Kapacitásépítés a civil társadalom szintjén a nyomon követés elvégzésére

X

A civil társadalom által végzett nyomon követés részletei kialakultak

X

A civil társadalom által végzett nyomon követés létrejött


X X

X

Fő eredmények


2011

2012

2013

Előkészítő szakasz A jogszabályok fokozottabb végrehajtása és jobb szabályozási keretrendszer

A közösségi erdészeti jogszabályok elfogadása A jogszerűség fogalommeghatározásának naprakésszé tétele

X

A láncfűrésszel kapcsolatos jogszabályok elfogadása A jogszerűség fogalommeghatározásának naprakésszé tétele A koncessziós területeken visszahagyott rönkökkel kapcsolatos jogszabály elfogadása

X

A tranzitfával kapcsolatos jogszabályok elfogadása A tranzitfával kapcsolatos részletes eljárások és iránymutatás elfogadása

Működési szakasz

X

X X X

X

X X

X

A jogszerűség fogalommeghatározásában szereplő jogszabályok felülvizsgálata a jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtása során szerzett gyakorlati tapasztalat alapján


2017

X

A lefoglalt fával kapcsolatos jogszabályok elfogadása

A jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos kapacitás erősítése

2016

X

X

A jogszerűség fogalommeghatározásának módosításai

2015

X

A fabehozatallal kapcsolatos jogszabályok elfogadása A szociális megállapodásokkal kapcsolatos eljárások és más hatályos szociális és környezeti rendelkezések pontosítása

2014

X

X

X

X

Fő eredmények


2011

2012

2013

Előkészítő szakasz A belföldi piac szabályozásának és nyomon követésének létrejötte

A belföldi piac jogszerűségének igazolását szolgáló eljárások létrejöttek a jogszerűség-igazolási rendszerben (beépítés a jogszerűség-igazolási rendszerbe és a COCS-be)

X

Az adatgyűjtési rendszer létrehozása

2014

2015

2016

2017

Működési szakasz X

X

Az informális szektor nemzeti (helyi) gazdaságban való közreműködésének értékelése (a rendszeres nyomon követést később alakítják ki)

X

A láncfűrészeket üzemeltetők képzése az új szabályok és eljárások alkalmazására Az önkéntes partnerségi megállapodás hatásainak nyomon követése

A kiindulási állapottal kapcsolatos tanulmányokkal foglalkozó ellenőrző szervezet(ek) bevonása

X

A vegyes bizottság elfogadta a nyomonkövetési keretrendszert

X

Kommunikáció

Beárazott kommunikációs terv a lakosság tudatosságának erősítésére: elkészítve (E) és végrehajtva (V)

Rutinszerű nyomon követés, a vegyes bizottságnak tett jelentésekkel E

Kereskedelmi bemutatók kereskedelmi partnerekkel a FLEGTengedéllyel rendelkező fa előnyeinek népszerűsítése érdekében X

X

A szociális megállapodások kidolgozásához szükséges iránymutatások A jogszerűség-igazolási rendszernek való megfeleléssel kapcsolatos célzott iránymutatás a különböző érdekelt felek számára

X

X


X

X

X

X

X

X

X

X

X

V

V

V

V

V

X

Nyilvános tájékoztató oldalak és kapacitások létrejötte (lásd a IX. mellékeltet)

A megállapodás nyomon követése és a vegyes bizottság jelentéseinek közzététele

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

____________________


VIII. MELLÉKLET KÍSÉRŐ INTÉZKEDÉSEK 1.

HÁTTÉR A libériai erdészeti ágazat a talpra állás és újjáalakulás szakaszában van, miután feloldották a fakitermeléssel szembeni 2006-os ENSZ-szankciókat. Az új jogszabályi keretrendszer hatályban van, azonosították a védendő, illetve a kereskedelmi célú és közösségi erdőművelés alatt álló erdőterületeket. Új jogszabályokat dolgoznak ki az informális szektor, ismertebb nevén a láncfűrészes fakitermelés szabályozására, amely ágazat a belföldi piac fő beszállítója. A kormányzati szolgálatoknak, a magánszektorbeli szereplőknek és a civil társadalomnak az új jogi és politikai keretrendszerben megállapított feladatok teljesítésével kapcsolatos kapacitását érintően 2010 decemberében, az önkéntes partnerségi megállapodás előkészítése során elvégzett felülvizsgálat arra mutat rá, hogy nagy szakadék tátong az elvégzendő feladatok és a tényleges kapacitás között. Az e megállapodásban bemutatott jogszerűségigazolási rendszer hatékony működéséhez erősíteni kell az alapvető szabályozási funkciók ellátásával kapcsolatos kapacitást, emellett fejleszteni kell a II. mellékletben leírt rendszereket.

EU/LR/VIII. melléklet/hu 1

Libéria egy sor, e megállapodás 15. cikkének (1) bekezdésében említett kísérő intézkedést fogad majd el az Unió tagállamaival, az Európai Bizottsággal és más fejlesztési partnerekkel együttműködve, e megállapodás hatékony végrehajtása érdekében. Ezek az intézkedések a következők lehetnek: a)

végrehajtási struktúrák létrehozása a hatékony koordináció biztosítása érdekében;

b)

a főbb érdekeltek kapacitásának kiépítése;

c)

a jogszerűség-igazolási rendszer létrehozása;

d)

a jogi és szabályozási keretrendszer megerősítése;

e)

a belföldi fakereskedelem és nemzetgazdaságban betöltött fontosságának nyomon követése;

f)

az önkéntes partnerségi megállapodás többek között a közösségekre és a magánszektorbeli szereplőkre gyakorolt hatásának nyomon követése;

g)

az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtásának nyomon követése;

h)

a nemzeti és nemzetközi érdekeltekkel folytatott kommunikáció;

i)

az erdészeti ágazat stratégiai keretrendszerének korszerűsítése.


A lehetséges kísérő intézkedéseket az alábbiak mutatják be. Ezeket a megállapodás végrehajtásának korai szakaszában részletes cselekvési tervekké, többek között beruházási ütemtervekké fejlesztik tovább. 2.

VÉGREHAJTÁSI STRUKTÚRÁK Intézményi struktúrákat hoznak létre a megállapodás végrehajtásában részt vevő kormányzati és nem kormányzati szervek zökkenőmentes működése és munkájának összehangolása érdekében. A meglévő struktúrák alapján különösen két új osztály jön létre az Erdészeti Fejlesztési Hatóságon (FDA) belül, ezek a Libériai Igazoló Hatóság (LVD) és a Libériai Engedélyező Hatóság (LLD). Az első évben a kormányhivatalok közötti koordinációt és a meglévő osztályok új feladatok vállalásával kapcsolatos kapacitásának növelését szolgáló mechanizmus lesz az egyik prioritási terület. A végrehajtás első évében különösen létrehozzák a kiszervezett igazolási/megőrzésilánc-rendszerre (COCS) vonatkozó szerződés igazgatási struktúráját. A végrehajtás előkészítésében prioritást élvez a szükséges kapacitás tervezését és kiépítését szolgáló technikai támogatás (pl. a személyzet munkakörének leírása, munkaerő-felvétel, szakértői és hivatalok közötti kommunikáció kezdeményezése az FDA és más ágazati hivatalok pl. a Környezetvédelmi Hivatal, a Kereskedelmi, Ipari, Munkaügyi, Mezőgazdasági és Pénzügyminisztérium között [koncessziós iroda és vámügyi iroda]).


3.

KAPACITÁSÉPÍTÉS Kapacitásépítésre minden, a megállapodás végrehajtásában részt vevő félnél szükség van. Ennek tervezése során figyelembe kel venni az e megállapodás 15. cikkében említett, folyamatban lévő és tervezett ágazati támogatást. A kapacitásépítés a következőket foglalja magában: a) a kormányhivatalok, különösen az FDA, a Környezetvédelmi Hivatal és a Vámhatóság technikai képzése; b) a külső szolgáltatóval dolgozó FDA-személyzet képzése; c) a civil társadalmi csoportok képzése, hogy nyomon tudják követni a jogszerűség-igazolási rendszer műveleteit, és hogy támogassák a közösségeket az erdészettel kapcsolatos fellépésben való részvételben; d) a láncfűrészt üzemeltetők csoportjainak nyújtott segítség a szövetkezeti forma kialakításában és a technikai készségekben; e) a jogszerűség-igazolási rendszerhez szükséges adatkezeléssel kapcsolatos képzés, és kapacitás az ágazati információ rutinszerű elemzésére és közzétételére; f) kapacitásnövelés a technológia segítségével, beleértve a megfelelő berendezések, szoftver és kommunikációs eszközök biztosítását. A jelentős kapacitásépítési feladat irányítása érdekében, és a 2010 decemberében elvégzett, kapacitáshiánnyal kapcsolatos elemzésre támaszkodva Libéria átfogó, beárazott ötéves képzési tervet dolgoz ki, amely tükrözi a meglévő és tervezett kezdeményezéseket, különbséget tesz az igazolást/COCS-t biztosító szolgáltatónál nyújtott munkahelyi képzés és az egyéb szükséges képzés között, és meghatározza azt a képzést, amely a jelenlegi kezdeményezésekből fedezhető, és azt területet, amely tekintetében a megállapodás követelményeihez igazított további képzésre van szükség.


Emellett Libéria ötéves beruházási tervet dolgoz ki, amelyben meghatározza a szükséges berendezéseket és azok működési költségeit, kitér a létesítmények megépítésére, illetve felújítására és karbantartására, azokra a beruházásokra, amelyeket a szolgáltató indít el esetleges átadási célból, valamint azokra, amelyeket meglévő, finanszírozott kezdeményezések keretében indítanak, és azokra, amelyekhez további finanszírozásra van szükség. Amint az e megállapodás 15. cikkében is szerepel, a felek a meglévő rendelkezések keretében dolgoznak együtt, hogy biztosítsák az e kapacitásépítéshez szükséges erőforrásokat. 4.

FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUSOK Részletes költségvetést kell kidolgozni az e mellékletben bemutatott valamennyi intézkedés tekintetében, és rendelkezni kell a finanszírozásról. Ez utóbbi keretében meg kell határozni, hogy Libéria mekkora hozzájárulást tud fizetni saját forrásaiból, és meg kell állapítani, hogy mire van szükség az adományozóktól, emellett azonosítani kell a lehetséges adományozókat, és meg kell őket nyerni. A főbb intézkedések a következők lehetnek: a)

a pénzügyi teljesítési mechanizmus létrehozása;

b)

átfogó rövid és hosszú távú költségvetés, valamint részletes javaslatok és források kidolgozása a megállapodás végrehajtásának finanszírozására;

c)

a Libéria forrásaiból származó támogatás, valamint az Uniótól és más fejlesztési partnerektől igényelt támogatás azonosítása, ideértve a meglévő adományozói támogatás összehangolását is, ahol van ilyen támogatás;

d)

források elkülönítése.


5.

A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER LÉTREHOZÁSA A jogszerűség-igazolási rendszer a meglévő, és Libériában már működő rendszerekre és struktúrákra épít. Támogatásra van szükség azon rendszerek fejlesztéséhez, amelyek biztosítják a II. mellékletben említett jogszerűség-fogalomnak való megfelelés igazolását az ugyanabban a mellékletben vázolt eljárásokat követve. A kísérő intézkedések egyrészt arra összpontosítanak, hogy milyen fellépésre van szükség a számos különböző kormányhivatal funkcionális kapacitásának megteremtéséhez, másrészt a független ellenőrzés bevezetésére. Ezen intézkedések közé tartozik a jogszerűség-igazolási funkció, a FLEGT engedélyezési rendszer és a független ellenőrzési funkció kialakítása, valamint a meglévő COCS annak érdekében történő fejlesztése, hogy megfeleljen a jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek.

5.1. Jogszerűség igazolási rendszer létrehozása Libéria szerződést köt egy külső szolgáltatóval, hogy kiépítse, üzemeltesse és átadja a jogszerűség-igazolási rendszert és a COCS-t egy ötéves időszakban. A feladat középpontjában az ágazati kormányhivatalok szükséges funkciók teljesítésével kapcsolatos kapacitásának kiépítése áll. A külső szolgáltató közvetlenül az FDA hozzá kihelyezett személyzetével dolgozik együtt, akikből hosszú távon az LVD lesz. A főbb intézkedések a következők lehetnek: a)

szerződéskötés a megbízó képviseletét ellátó képesített személlyel, aki segítséget nyújt a szolgáltatókra vonatkozó részletes előírások és szerződéses dokumentumok kidolgozásában, valamint a kiválasztási eljárásoknál;

b)

hirdetmények közzététele a szolgáltatóktól beérkező ajánlatok fogadására, előválogatására és értékelésére;

c)

szerződéskötés a szolgáltatóval kiépítés–üzemeltetés–átadás alapon;


d)

az FDA megfelelő személyzetének kihelyezése a szolgáltatóhoz;

e)

felügyeleti rendszer létrehozása a szolgáltató megfigyelése érdekében;

f)

az e megállapodás II. mellékletében bemutatott jogszerűség-igazolási rendszer kiépítése és üzemeltetése;

g)

a fűrészüzemek eljárásainak és a kaucsukfaforgács előállításának integrálása a COCSbe;

h)

az importált fa és a lefoglalt fa integrálása a COCS-be;

i)

a jogszerűség-igazolási rendszer kiterjesztése a belföldi piacra termelt fákra;

j)

a szolgáltató által üzemeltetett rendszerek átadása az FDA-nak.

5.2. A Libériai Engedélyező Hatóság létrehozása Az FDA létrehoz egy engedélyező hatóságot, amely az exporttermékek FLEGTengedélyezéséért felelős. Részletes eljárásokat határoz meg a FLEGT-engedélyezés tekintetében, és biztosítja a kiviteli eljárásokkal való összhangot, fokozatosan megszünteti a kiviteli engedélyek jelenlegi rendszerét, amint a FLEGT engedélyezési rendszer működésbe lép. Ebből a célból a főbb intézkedések a következők lehetnek: a)

további rutineljárások kidolgozása ahhoz, hogy a kiviteli engedélyek jelenlegi rendszerét hozzá tudják igazítani a FLEGT-engedélyezéshez, adott esetben szakértői segítséggel;


b)

az osztály létrehozása az FDA-n belül;

c)

személyzet és technikai tanácsadó felvétele;

d)

a kivitel engedélyezéséről szóló szabályok kidolgozása;

e)

a kiviteli engedélyek fokozatos megszüntetése;

f)

a FLEGT-engedélyek kiadása;

g)

az uniós hatáskörrel rendelkező hatóságokkal folytatott kommunikációt szolgáló mechanizmusok létrehozása.

5.3. A független ellenőrzési mechanizmus létrehozása Amint az e megállapodás V. mellékletében szerepel, Libéria szerződést köt egy független ellenőrrel, hogy biztosítsa a jogszerűség-igazolási rendszer zökkenőmentes működését és a rendszer hitelességét, különösen a nemzetközi piacokon. Libéria az Unióval konzultálva köt szerződést a független ellenőrrel, a libériai közbeszerzési eljárásokat és az V. mellékletben megállapított iránymutatást követve. Ebből a célból a főbb intézkedések a következők lehetnek: a)

a független ellenőri pozíció meghirdetése, a pályázatok előválogatása, az ellenőr kiválasztása és szerződéskötés;


b)

részletes eljárások kidolgozása a független ellenőr számára, amelyeket el kell fogadtatni a vegyes bizottsággal;

c)

független auditálás kezdeményezése;

d)

a felülvizsgálathoz és jelentéstételhez szükséges kapacitás kiépítése.

5.4. A működő jogszerűség-igazolási rendszer külső felülvizsgálata Amint az e megállapodás VI. mellékletében szerepel, a jogszerűség-igazolási rendszert független technikai értékelésnek kell alávetni, mielőtt az engedélyezési rendszer teljesen működésbe nem lép, és mielőtt az uniós hatóságokhoz FLEGT-engedélyek érkeznének be. A főbb intézkedések a következők lehetnek: a)

a jogszerűség-igazolási rendszer független értékelésének lefolytatása, az eredmények felülvizsgálata, és szükség esetén a rendszerek kiigazítása;

b)

a vegyes bizottság tájékoztatása az értékelés eredményeiről, és azon időpont megállapítása, amikortól az engedélyezési rendszer működésbe lép, és az uniós hatóságoknak a fatermékek uniós piacra lépése előtt ellenőrizniük kell a FLEGTengedélyeket.


6.

A JOGSZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉS A SZABÁLYOZÁSI KERETNEK AZ ERŐSÍTÉSE A jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásával párhuzamosan Libéria megvizsgálja a szabályozási és a jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos rendszer hatékonyságát, valamint az erdészeti ágazatban alkalmazandó jogi keretrendszer koherenciáját, és szükség esetén javításokat vezet be. A jogszerűség fogalommeghatározásának alakulása, valamint az eközben folytatott konzultációk és gyakorlati próbák rávilágítottak néhány olyan szabályozási területre, amelyeket a továbbiakban módosítani kell, hogy a gazdasági szereplők egyértelmű iránymutatást kapjanak. A főbb intézkedések a következők lehetnek: a)

a jogszerűség-igazolási rendszer működésének ötödik évét követően a szabályozás felülvizsgálata; ennyi idő alatt azonosítani lehet az alkalmazással és a jogszerűségigazolással kapcsolatos gyakorlati megfontolásokat;

b)

a jogi keretrendszer következő területeinek javítása: a szociális megállapodások megkötésével kapcsolatos iránymutatások; közösségi erdészeti jogszabályok; a visszahagyott rönkök kezelésére vonatkozó eljárások; a törvénysértés miatt lefoglalt fa kezelésére vonatkozó eljárások; az azzal kapcsolatos iránymutatások, hogy a független tanúsítási rendszereket miként integrálják a jogszerűség-igazolási rendszerbe; tiltólisták létrehozására vonatkozó eljárások; a fa feldolgozó létesítmények közötti visszakövetésére vonatkozó eljárások; a harmadik személyek koncessziós területre való belépésére és az erőforrások általuk történő felhasználására vonatkozó jogszabályok; a láncfűrészes fakitermelésre vonatkozó szabályok; az importált és tranzitfára vonatkozó jogszabályok; a környezeti hatásvizsgálati folyamatok javítása, és környezetgazdálkodás a szerződéses fakitermelési területeken.


c)

a fakitermelésben dolgozó munkavállalók biztonságára és jólétére vonatkozó jogszabályok erősítése;

d)

a II. mellékletben bemutatott jogszerűség-igazolási mátrix törvények és rendeletek változása következtében szükséges kiigazítása.

7.

A BELFÖLDI FAPIAC NYOMON KÖVETÉSE A belföldi fapiac nagyon fontos a nemzetgazdaság szempontjából, de nagyon kevesen értik, és nagymértékben alulszabályozott. Libéria új jogszabályokat fogad el, hogy támogassa a belföldi piac láncfűrészt üzemeltető kisvállalkozásokkal folytatott együttműködését. A belföldi kereskedelemre szánt termelést is bevonják a jogszerűség-igazolási rendszerbe, és szabályozási intézkedéseket fogadnak el a jelenleg a szabályozási rendszeren kívül működő informális ágazatban a jobb szabályozás, a méltányos kereskedelem és a környezeti biztosítékok garantálása érdekében. A főbb intézkedések a következők lehetnek: a)

a belföldi fapiac megszervezése;

b)

a belföldi fapiacra vonatkozó jogi keret javítása;

c)

információs rendszer létrehozása;


d)

megfelelő visszakövetési rendszer létrehozása a belföldi piacon értékesített fa tekintetében;

e) 8.

a fa belföldi értékesítéseinek bevonása a jogszerűség-igazolási rendszerbe.

AZ ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS HATÁSAINAK NYOMON KÖVETÉSE Ahhoz, hogy az önkéntes partnerségi megállapodás elérje kitűzött céljait, szükség van társadalmi, környezeti és piaci hatásainak nyomon követésére általában, és különös hangsúlyt fektetve az erdészettől függő közösségekre. Ebből a célból a főbb intézkedések a következők lehetnek: a nyomonkövetési keretrendszer kialakítása, beleértve a kiindulási mutatókat és például a következő elemekre kiterjedő, kölcsönösen elfogadott mutatókat: javulás az irányítási struktúrákban; az erdészeti használat jogok odaítélése; szociális megállapodások és a haszon megosztása az érintett közösségekkel; a szabályozott fa mennyisége a még mindig nem szabályozott fa mennyiségéhez képest; a jogszabályok végrehajtásának nyilvánvalósága; a lefoglalt fa mennyisége és annak kezelése; a bevételszerzés hatékonysága; a bevételek érintett közösségek számára történő folyósításának hatékonysága; a libériai fa piacai és a megállapodás e fa versenyképességére gyakorolt hatása. A vegyes bizottság hatékony nyomonkövetési rendszert hoz létre, amint azt a X. melléklet meghatározza.


9.

AZ ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK NYOMON KÖVETÉSE A vegyes bizottság felelős általában e megállapodás végrehajtásának nyomon követéséért. Ennek keretében felülvizsgálatot végez, és végrehajtja a független ellenőrzési jelentésre válaszul hozott intézkedéseket, emellett felülvizsgálja a hatások fent bemutatott nyomon követését. Ezen felül, a többi érdekelt, ideértve a civil társadalmat, nyomon követi a megállapodás végrehajtását, és ezzel hozzájárul a jogszerűség-igazolási rendszer hatékony végrehajtásához. A vegyes bizottság jelentéseket kap az érdekeltektől, és biztosítja, hogy hatékony panaszkezelési mechanizmus álljon rendelkezésre az azonosított problémák kezelése érdekében. A főbb intézkedések a következők lehetnek: a)

az e megállapodás 16. cikkében bemutatott, több érdekelt felet tömörítő nemzeti nyomonkövetési bizottság támogatása a megállapodás végrehajtásáról szóló rendszeres nyilvános konzultációk megszervezésében, ahol az érdekelt felek visszajelzéseket is adhatnak;

b)

a civil társadalom általi nyomon követés, ideértve annak biztosítását, hogy a közösségi szintű megfontolásokat megfogalmazzák és közöljék az LVD-vel, az LLD-vel és a független ellenőrrel, az érdekeltek nemzeti nyomonkövetési bizottságával és a vegyes bizottsággal.


10.

KOMMUNIKÁCIÓ A kommunikáció támogatja a megállapodás végrehajtását, és elengedhetetlen a Libéria és faipara bonyodalmas történelmi múltja következtében az ágazatról kialakult kedvezőtlen kép megváltoztatásában. A megállapodás megteremti az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a jogszerűség lehetőségét. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az erdészeti ágazati irányítás javítása érdekében tett kormányzati erőfeszítésekről folytatott kommunikáció értékét. A megállapodás nem csak a kormányzatot érinti, hanem a különböző érdekelti csoportokat, valamint a szélesebb közönséget is, ezért átfogó kommunikációs stratégiát kell kidolgozni, amely megad minden szükséges információt a megállapodásról, annak hatásairól és előnyeiről, nem csak gazdasági, hanem környezeti és társadalmi értelemben is. A megállapodás keretében tervezett fellépésekről és elért eredményekről szóló kommunikáció célja: a)

a különböző érdekeltek bevonásának elősegítése és fellépéseik koherenciájának biztosítása;

b)

a nyilvánosság információhoz való hozzáférésének biztosítása a nyomon követés megkönnyítése érdekében;

c)

a nemzetközi piacokon a libériai fáról kialakult kép javítása;

d)

állami támogatás biztosítása Libéria azon intézkedéséhez, amelynek célja a fenntartható erdészetierőforrás-gazdálkodás és az ezen erőforrásoktól függő közösségek fejlesztésének előmozdítása; és

e)

az érintett felek és a tágabb lakosság körében az önkéntes partnerségi megállapodás előnyeinek ismertetése.


Ebből a célból Libéria támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják a megállapodás célkitűzéseinek és eredményeinek hatékony kommunikálását. A főbb intézkedések a következők lehetnek: a)

kommunikációs stratégia készítése és végrehajtása, hogy a lakosság tudatosságát a modern és a hagyományos média segítségével erősítsék, hogy a lakosság és a fakereskedelem tájékozott legyen a megállapodás végrehajtásáról, hatásairól és előnyeiről;

b)

a megfelelő célcsoportok azonosítása, és a célközönségek szerint konkrét nyomtatott és elektronikus üzenetek kidolgozása a megállapodásról, illetve ezen üzenetek rendszeres frissítése;

c)

információcserét szolgáló platform létrehozása a belföldi és nemzetközi partnereknek szóló, állandó információtovábbítás számára, ideértve annak megfontolását is, hogy ezt a platformot hova kellene beépíteni az átfogó végrehajtási struktúrába;

d)

kereskedelmi bemutatók szervezése leendő kereskedelmi partnerek bevonásával a FLEGT-engedéllyel rendelkező fa előnyeinek népszerűsítése érdekében;

e)

olyan rendszerek bevezetése a megfelelő kormányhivatalok számára, amelyek az információ közzétételére, illetve a IX. mellékletben megjelölt, az információszabadságról szóló törvény szerinti, tájékoztatás iránti megkeresésekre való válaszadásra szolgálnak. _________________


IX. MELLÉKLET AZ INFORMÁCIÓKHOZ VALÓ NYILVÁNOS HOZZÁFÉRÉS ÉS AZ ÁTLÁTHATÓSÁGOT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK A libériai kormány azon óhajával összhangban, hogy átlátható és elszámoltatható természetierőforrás-gazdálkodást alakítson ki – amint ezt a kitermelő ágazatok átláthatóságáról szóló kezdeményezés (EITI) lelkiismeretes végrehajtása is példázza –, a felek egyetértenek abban, hogy az információ közzététele és más átláthatósági intézkedések szükségesek a megállapodás sikeres végrehajtásához, amint azt a megállapodás 21. cikke is kifejti. Ennek fényében mindkét fél kötelezettséget vállal arra, hogy rendszeresen közzétesz valamennyi, az érdekeltek számára hasznos információt, továbbá a megállapodás végrehajtását és nyomon követését megkönnyítő információt. Ez a melléklet a libériai kormány által közzéteendő, illetve az információszabadságról szóló törvény értelmében a libériai kormány által nyilvánosságra hozható információkat mutatja be. 1.

A SZOKÁSOSAN KÖZZÉTEENDŐ INFORMÁCIÓK KATEGÓRIÁI Az alábbi információkat rendszeres közzététel útján hozzák nyilvánosságra, amint azt a 2010. évi információszabadságról szóló törvény 2.5. és 2.6. szakasza meghatározza. Az információkat különböző eszközökkel közzé lehet tenni, az információ jellegétől és a célközönségtől függően, például a következők útján: a)

weboldalak;

EU/LR/IX. melléklet/hu 1

b)

több érdekeltet tömörítő, végrehajtással foglalkozó platformok,

c)

nyilvános ülések;

d)

sajtótájékoztatók;

e)

nemzeti rádió és újságok;

f)

brosúrák és hírlevelek.

Amint azt a VIII. melléklet is meghatározza, átfogó kommunikációs stratégiát dolgoznak ki annak érdekében, hogy az információ valamennyi érdekelthez a legmegfelelőbb eszközökkel jusson el. 1.1. Kifejezetten az önkéntes partnerségi megállapodásra vonatkozó információk a)

a megállapodás és valamennyi melléklete,

b)

a vegyes bizottság által készített jelentések, amelyekben a következő információknak kell szerepelniük: −

a Libéria által kiállított FLEGT-engedélyek száma;

−

a FLEGT-engedélyek iránti kérelmekből az elutasított kérelmek száma;


−

a FLEGT engedélyezési rendszernek való meg nem felelés esetei Libériában és az esetek kezelése érdekében hozott intézkedések;

−

az Unióba kivitt fa és fatermékek éves mennyiségei;

−

az Unió által átvett FLEGT-engedélyek száma;

−

az Unióba a FLEGT engedélyezési rendszer keretében importált fa és fatermékek mennyiségei az importáló EU-tagállam szerint,

c)

a független ellenőr jelentései,

d)

a vegyes bizottság működését vezérlő eljárások,

e)

a vegyes bizottság X. melléklet szerinti emlékeztetői és egyéb jelentései,

ideértve a

nyomonkövetési és hatástanulmányokat,; f)

az érdekeltek megállapodás nyomon követésével foglalkozó nemzeti bizottságának működését vezérlő eljárások és feladatmeghatározások,

g)

a jogszerűség-igazolási rendszernek való megfeleléssel kapcsolatos iránymutatások, különböző érdekeltek számára,

h)

a szociális megállapodásokra vonatkozó iránymutatások.


1.2. Az erdészeti ágazat igazgatásáról szóló információ a)

azon kormányhivatalokról szóló tájékoztatás, illetve azok dokumentumai, amely hivatalok felügyeletet gyakorolnak az erdészeti ágazat felett, és amelyek a 2010. évi információszabadságról szóló törvény 2.1–2.3. szakaszában meghatározott közzétételi rendelkezések értelmében kötelesek szokásosan nyilvánosságra hozni az ilyen információt, ideértve: −

a kormányhivatalt vagy hatóságot felhatalmazó jogszabályt;

−

a hivatal meglévő politikáit, eljárásait és szabályait;

−

a hivatal költségvetését;

−

a hivatal vagy hatóság pénzügyi elszámolásait;

−

a hivatal szervezeti ábráját, beleértve a szolgálati utat;

−

a jelentős szerződéseket;

−

a hatóság vagy a tisztviselői által hozott határozatokkal szembeni jogorvoslati eljárásokat;

−

az igazgatótanács határozatait;


−

az ellenőrzési jelentéseket;

−

az erdészeti ágazattal kapcsolatos lakossági észrevételeket, jelentéseket, stratégiákat és kézikönyveket, a nemzeti erdészeti reformtörvény 18.15. szakaszának értelmében;

b)

a libériai kormány által elfogadott valamennyi jogszabály, szabályozás és műveleti eljárások. Ez a szabályozási keretrendszer mindazon szempontjaira kiterjed, amelyeket az e megállapodás II. mellékletében szereplő libériai jogszerűségfogalom-meghatározás megemlít.

1.3. Az erdészeti erőforrások elosztására vonatkozó információ a)

a kiadott erdészeti engedélyek, ideértve a fa értékesítéséről szóló szerződéseket (TSC), az erdőgazdálkodási szerződéseket (FMC), a műveletekkel és a fatermékek feldolgozásával kapcsolatos megállapodásokat és engedélyeket, többek között az erdőhasználati engedélyt (FUP) és a magánhasználati engedélyt (PUP).

b)

mezőgazdasági koncessziós szerződések az I. mellékletben felsorolt termékek vonatkozásában.

c)

a pályázati eljárásokkal kapcsolatos dokumentumok; az értékelő testület előminősítési jelentése.

d)

az odaítélt koncessziós szerződések.

e)

az erdészeti közösségek és valamennyi szerződő vagy engedélyes közötti szociális megállapodások.


f)

a települési erdők és ezek területének térképei.

g)

az odaítélt szerződések (TSC, FMC) és engedélyek (FUP, PUP) jegyzéke és térképe.

1.4. Az erdészeti erőforrások termelésére vonatkozó információ a)

a kitermelt erdészeti erőforrások, feldolgozott erdészeti termékek és exportált erdészeti termékek mennyisége és pénzbeli értéke (jóváhagyott FOB-árlisták alapján), a következőkben kifejezve: −

összes éves termelés,

−

az erdészeti erőforrásokra vonatkozó egyes engedélyek szerint termesztett fajonként

b)

a Libériába importált vagy Libérián áthaladó fatermékek éves mennyisége.

1.5. Az erdészeti díjakra és bevételekre vonatkozó információ a)

az erdészeti díjak és adók jegyzéke;

b)

FOB-árak.


1.6. A jogszabályok koncessziós területeken történő végrehajtására vonatkozó információ a)

a kiszabott bírságok, és azoknak a listája, akik ténylegesen fizettek, illetve nem fizettek, vagy nem tartották be a szabályokat;

b)

a nyilvános árverésen értékesített fatermékek éves mennyisége és az értékesítés pénzbeli értéke.

2.

MEGKERESÉS ESETÉN NYILVÁNOSSÁGRA HOZOTT INFORMÁCIÓ AZ INFORMÁCIÓSZABADSÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT Az e melléklet szerinti információhoz, jegyzőkönyvekhez vagy dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében az információszabadságról szóló törvény 3. fejezetének 3.1–3.14. szakaszában meghatározott eljárást kell követni.

2.1. Az erdészeti erőforrások elosztására vonatkozó információ a)

az előminősítéssel kapcsolatos dokumentumok, amelyeket az előminősítési eljárás lezárultával tesznek hozzáférhetővé kérelemre; −

az előminősített társaságok listája;


b)

a pályázati eljárással kapcsolatos dokumentumok, amelyeket a nyertes ajánlat kiválasztását és az összes ajánlattevő értesítését követően tesznek hozzáférhetővé kérelemre:

c)

−

az ajánlatok;

−

az ajánlatértékelő testület jelentése;

a kizárt személyek listája (azaz az olyan személyeké, akiknek közhivataluk okán nem lehet részesedésük kereskedelmi fakitermelési társaságokban);

d)

a kitiltott személyek listája (azaz az olyan személyeké, akiket kitiltottak a libériai fakitermelési ágazatból, mivel erdészeti erőforrások használatában, az azokkal folytatott gazdálkodásban, illetve azok kitermelésében vettek részt, és egyúttal támogatták vagy elősegítették a fegyverhasználattal járó társadalmi zavargásokat);

e)

a felfüggesztett személyek listája (azaz az olyan személyeké, akiket az erdőhasználattal kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeik elmulasztása következtében felfüggesztettek);

f)

a jóváhagyott üzleti és erdőgazdálkodási tervekhez kapcsolódó valamennyi dokumentum, jegyzőkönyv és információ;

g)

az erdészeti erőforrásokra vonatkozó engedélyek hatálya alá tartozó föld elhelyezkedése és tulajdonosai;


h)

az erdészeti erőforrások birtokosainak neve, és azon területek rövid leírása, amelyekre a birtokos erdészeti erőforrással kapcsolatos engedélye kiterjed (a terület nagysága és az erdészeti erőforrás típusa).

2.2. Az erdészeti erőforrások termelésére vonatkozó információ a)

a koncessziónkénti éves vágás szerint kitermelésre rendelkezésre álló fa mennyisége és elhelyezkedése;

b)

a libériai jogszerűség-igazolási rendszer adatbázisában tárolt információ;

c)

a belföldi piacon értékesített fatermékek éves mennyisége terméktípusonként és fajonként.

2.3. Információ a feldolgozásról a)

a bejegyzett feldolgozótársaságok listája és elérhetőségeik;

b)

a feldolgozóegységenkénti termelési kapacitás társaságok szerint;

c)

a feldolgozott farönkök éves mennyisége fafaj és terméktípus szerint, feldolgozónként.


2.4. Az erdészeti díjakra és bevételekre vonatkozó információ a)

A pénzügyminisztérium által az erdészeti vállalkozásokra kivetett díjak és adók összege, és az erdészeti erőforrással kapcsolatos szerződés jogosultja által befizetett összegek.

b)

A kormány által beszedett és a Közösségi Erdészeti Fejlesztési Alap számára befizetett pénzösszegek;

c)

a Nemzeti Közösségi Haszonmegosztási Alap által beszedett és kifizetett pénzösszegek.

d)

Az Alap által beszedett és a közösségi erdészeti fejlesztési bizottságok számára kifizetett pénzösszegek, projekt, dátum és érintett közösség szerinti bontásban.

e)

A Megyei Erdészeti Fejlesztési Alappal, a Nemzeti Haszonmegosztási Alappal, vagy bármely közösségi erdészeti fejlesztési bizottsággal kapcsolatos lakossági panaszok kimenetele.


2.5. A jogszabályok koncessziós területeken történő végrehajtására vonatkozó információ a)

Az erdészeti erőforrásra vonatkozó engedéllyel kapcsolatos műveletekkel összefüggő jogszabálysértések vádjai, letartóztatások, egyezségek és elmarasztaló ítéletek az FDA nyilvántartása szerint.

b)

Az erdészeti erőforrásra vonatkozó engedéllyel kapcsolatos díjak számlái és az ilyen kifizetésekről szóló információ.

3.

A nyilvános információhoz, jegyzőkönyvekhez és dokumentumokhoz való hozzáférés eljárásai Ez a melléklet összhangban van a libériai információszabadságról szóló törvénnyel, amely minden állami intézmény és állami erőforrásokban vagy haszonban részesülő, illetve közfeladatot ellátó magánjogi jogalany számára kötelezővé teszi annak meghatározását, hogy a lakosság miként fér hozzá a különböző információkhoz. Az FDA és más állami hivatalok kidolgozták vagy kidolgozzák az információ nyilvánosságra hozatalát szolgáló eljárásokat. E melléklet végrehajthatóságának biztosítása érdekében ki kell dolgozni és jóvá kell hagyni a tájékoztatás iránti megkeresések megválaszolásával kapcsolatos eljárásokat/iránymutatásokat vagy utasításokat. Ezen felül, az LLD-re és az LVD-re alkalmazandó jelentéstételi és az információ nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos rendelkezéseket e megállapodás végrehajtása során tovább kell fejleszteni. ______________________


X. MELLÉKLET A MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSÁVAL FOGLALKOZÓ VEGYES BIZOTTSÁG FELADATAI A megállapodás 19. cikke értelmében a felek létrehoznak egy megfigyelő és döntéshozó szervet, „a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság” (a továbbiakban: vegyes bizottság) néven. A vegyes bizottság felelős e megállapodás ellenőrzéséért és végrehajtásának nyomon követéséért. A vegyes bizottság megkönnyíti az e megállapodás működésével kapcsolatos párbeszédet és információcserét. Ennek során különösen: a)

a megállapodás igazgatása tekintetében: 1.

a IX. melléklettel összhangban éves jelentéseket tesz közzé a megállapodás végrehajtásáról;

2.

a jogszerűség-igazolási rendszer működésének értékelését követően és a VI. mellékletben ismertetett értékelési kritériumok alapján javaslatot tesz arra vonatkozóan, mikor kezdje meg működését a FLEGT engedélyezési rendszer;

3.

felülvizsgálja az ezen megállapodásban foglalt célkitűzések és időhöz kötött fellépések végrehajtásának alakulását, valamint e megállapodás végrehajtásával összefüggő kérdéseket;

EU/LR/X. melléklet/hu 1

4.

a megállapodás megfelelő végrehajtásának javítását szolgáló intézkedéseket javasol és/vagy hoz;

5.

a megállapodás 26. cikkével összhangban módosítja a mellékleteket;

6.

foglalkozik a felek bármelyike által felvetett kérdésekkel, és kísérletet tesz a megállapodás 10. cikkének végrehajtása során esetlegesen felmerülő konfliktusok megoldására;

7.

foglalkozik a felek bármelyike által felvetett kérdésekkel, és a megállapodás 24. cikkével összhangban kísérletet tesz a felek közötti nézeteltérésből eredő esetleges konfliktusok megoldására;

8.

jelentéseket és emlékeztetőket tesz közzé, hogy minél átláthatóbbá tegye a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság működését;

b)

a megállapodás nyomon követése és értékelése tekintetében: 1.

nyomon követi a megállapodás végrehajtása terén elért átfogó haladást, a jogszerűség-igazolási rendszer működését is ideértve;

2.

rendszeres közös missziókat szervez, hogy megvizsgálja a megállapodás eredményességét és hatását a hozzá eljuttatott információk alapján;


3.

szabályos időközönként figyelemmel kíséri a piaci helyzetet, és arról jelentést tesz, szükség esetén tanulmányokat rendel meg, és intézkedési javaslatokat tesz a piaci helyzetjelentések alapján;

4.

a felek által megállapítandó bevált gyakorlattal és kritériumokkal összhangban értékeli e megállapodás társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait, és foglalkozik az értékelések és ellenőrzések eredményeként felmerülő problémákkal;

5.

feltárja a megállapodás végrehajtásához kapcsolódó nehézségeket, és megfelelő intézkedéseket javasol azok orvosolására;

c)

e megállapodással kapcsolatos független ellenőrzés tekintetében: 1.

jóváhagyja a független ellenőr kézikönyvét az V. melléklettel összhangban;

2.

felülvizsgálja a független ellenőr által kiadott jelentéseket és a FLEGT engedélyezési rendszernek a felek bármelyikének területén való működésével kapcsolatos bármely panaszt;

3.

megvizsgálja a független ellenőr munkájával összefüggő jelentéseket vagy panaszokat, és megfelelő intézkedéseket fogad el;


4.

az V. és IX. melléklet rendelkezéseivel összhangban közzéteszi a független ellenőr jelentéseit;

5.

adott esetben figyelemmel kíséri a független ellenőr által jelzett problémák megoldására tett lépéseket;

d)

az érdekelteknek a megállapodás végrehajtásába és nyomon követésébe való bevonása tekintetében: 1.

ajánlásokat fogalmaz meg a megállapodás sikeres végrehajtásához szükséges kapacitásépítés szükségességéről és adott esetben a magánszektor és a civil társadalom azon képességeinek javításáról, amelyek alkalmassá teszik őket a libériai erdőgazdálkodási törvények és rendeletek betartásának nyomon követésére, illetve az ebben való részvételük javításáról;

2.

megfelelő intézkedéseket hoz, amelyek előmozdítják az érintett érdekelt feleknek a megállapodás végrehajtásában való részvételét;

3.

szükség esetén munkacsoportokat vagy más kisegítő testületeket hoz létre olyan munkaterületek tekintetében, amelyek különleges szakértelmet vagy érdekelti szempontok érvényesítését igénylik. _____________________


0160 (NLE)

Recommend Documents