3. sz. melléklete az OGYI-T- 9948/01, az OGYI-T- 9949/01 és az OGYI-T- 9950/01 sz. Forgalomba hozatali engedélynek Budapest, 2004. december 2. Szám: 26 453/40/04. Eloadó: dr. Vecsey Annamária Melléklet: Tárgy: Alkalmazási eloírás
1.
A GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNY MEGNEVEZÉSE
Stadamox 0,2 mg filmtabletta Stadamox 0,3 mg filmtabletta Stadamox 0,4 mg filmtabletta 2.
MINOSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Stadamox 0,2 mg filmtabletta 0,2 mg moxonidin filmtablettánként. Stadamox 0,3 mg filmtable tta 0,3 mg moxonidin filmtablettánként. Stadamox 0,4 mg filmtabletta 0,4 mg moxonidin filmtablettánként. A segédanyagok felsorolását lásd a 6.1 pontban.
3.
GYÓGYSZERFORMA
Filmtabletta. Stadamox 0,2 mg filmtabletta Világos rózsaszín, kerek, mindkét oldalá domború felületu, filmbevonatú tabletta. Átmáro: 6 ±0,2 mm Stadamox 0,3 mg filmtabletta Rózsaszín, kerek, mindkét oldalá domború felületu, filmbevonatú tabletta. Átmáro: 6 ±0,2 mm Stadamox 0,4 mg filmtabletta Sötét rózsaszín, kerek, mindkét oldalá domború felületu, filmbevonatú tabletta. Átmáro: 6 ±0,2 mm 4.
KLINIKAI JELLEMZOK
4.1
Terápiás javallatok
Enyhe, illetve mérsékelt fokú esszenciális hipertónia . 4.2
Adagolás és alkalmazás módja
Felnottek A kezelést a Stadamox legkisebb dózisával kell elkezdeni. Ez reggelente 0,2 mg moxonidin adagot jelent. A kezelés nem megfelelo hatásossága esetén a dózist három hét elteltével 0,4 mg-ig lehet növelni. Ez a dózis egyszeri (reggelente beveendo) vagy megosztott (reggeli és esti) napi adagként adható. Ha újabb három hét elteltével az eremények még mindig nem megfeleloek, akkor a dózist reggeli és esti adagra elosztott maximum 0,6 mg-ig lehet növelni. A moxonidin egyszeri maximális dózisa 0,4 mg, napi maximális dózisa pedig 0,6 mg lehet.
2
Az egyideju táplálékbevitel nem befolyásolja a moxonidin farmakokinetikáját, vagyis a Stadamox étkezés elott, közben és után is beveheto. A filmtablettát elegendo mennyiségu folyadékkal kell lenyelni. Gyermekeknek, 16 évnél fiatalab serdülo korúaknak megfeleloterápiás adatok hiánya miatt nem adható a készítmény. Idosek: Vesekárosodás hiánya esetén ugyanakkora dózis javasolt, mint felnotteknek. Vesekárosodás: Mérsékelt vesekárosodásban (GFR > 30 ml/perc, de < 60 ml/perc) szenvedo betegek esetén az egyszeri maximális dózis 0,2 mg, a napi maximális dózis pedig 0,4 mg moxonidin lehet. Súlyos vesekárosodásban (GFR < 30 ml/perc) szenvedo betegek esetén a moxonidin adása ellenjavallt (lásd a 4.3 pont). Májkárosodás: Májkárosodásban szenvedo betegekre vonatkozó vizsgálatok nem történtek. Azonban a moxonidin májmetabolizmusa nem jelentos, ezért nem várható a farmakokinetika jelentos befolyásolása, emiatt az enyhe, illetve mérsékelt májkárosodásban szenvedo betegek esetén ugyanakkora dózis javasolt, mint a felnotteknél. Súlyos májbetegségben szenvedo betegek esetén a moxonidin adása ellenjavallt (lásd a 4.3 pont). A kezelést nem szabad hirtelen befejezni, csak fokozatosan két hét alatt szabad leállítani (lásd még a 4.4 pont). 4.3
Ellenjavallatok moxonidinnel vagy bármely segédanyaggal szembeni túlérzékenység, Sick sinusszindróma vagy sinoatrialis blokk, bradycardia (50/perc alatti nyugalmi szívfrekvencia), súlyos vesekárosodás (GFR < 30 ml/perc), szérum kreatinin koncentráció > 160 mikromól/liter); angioneurotikus ödéma korábbi elofordulása; másod- vagy harmadfokú atrioventricularis blokk; malignus aritmia; szívelégtelenség (lásd a 4.4 pont); súlyos szívkoszorúér-betegség vagy instabil angina pectoris; súlyos májbetegség. -
4.4
Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Kezeléssel kapcsolatos tapasztalatok hiánya miatt a következo esetekben nem alkalmazható a Stadamox: claudicatio intermittens; Raynaud-betegség; Parkinson-kór; epilepsziás zavarok; zöldhályog, depresszió; terhesség vagy szoptatás (lásd még a 4.6 pont); gyermekek és 16 évesnél fiatalabb serdülokorúak. Mérsékelt vesekárosodásban szenvedo betegek esetén (GFR > 30 ml/perc, de < 60 ml/perc és szérum kreatinin koncentráció > 105 mikromól/liter, de < 160 mikromól/ liter) a Stadamox vérnyomáscsökkento hatása szorosan figyelendo, foleg a kezelés elején. Ezeknél a betegeknél gondos dózisbeállításra van szükség.
3
A moxonidin kezelés abbahagyása után eddig még nem tapasztaltak rebound-hatást a vérnyomás tekintetében. A moxonidin szedését azonban hirtelen abbahagyás helyett ajánlatos két hét alatt fokozatosan leállítani. (lásd még 4.2 pont.) Ha a moxonidint ß-blokkolóval együtt használják és abbahagyják a kezelést, akkor a vérnyomás megnövekedo ellenregulációjának elkerülése érdekében eloször a ß-blokkolót kell elhagyni, majd néhány nappal késobb a moxonidint. Cerebrovascularis elégtelenség, akut szívinfarktus, illetve perifériás keringési zavarok esetén rendkívüli gondosság szükséges a moxonidin adásakor. A biztonságos alkalmazásra vonatkozó klinikai adatok hiánya miatt mérsékelt szívelégtelenségben szenvedo betegeknek a Stadamox csak körültekintéssel alkalmazható. Ez a gyógyszer nem szedheto ritka örökletes galaktóz-érzékenység, Lapp laktázhiány, illetve glukózgalaktóz felszívódási zavar esetén. Lásd még a 4.2 és 4.5 pont. 4.5
Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Más magas vérnyomás elleni szerek együttes alkalmazása esetén fokozódik a moxonidin vérnyomáscsökkento hatása. A moxonidin felerosítheti a triciklikus antidepresszánsok (az ezekkel történo együttes felírás kerülendo), a trankvillánsok, az alkohol, a szedatívumok és a hipnotikumok hatását. A moxonidin egyideju alkalmazása felerosítheti a benzodiazepinek szedatív hatását. Lorezapámmal együtt adva a moxonidin enyhén csökkentette a kognitív funkciókat. A moxonidin tubularis szekréció útján távozik a szervezetbol. Az egyéb tubularis szekrécióval kiürülogyógyszerekkel (pl. digitáliszok, inzulin, szulfonil-karbamid, nitrát-származékok, reumaellenes szerek, hypolipaemiás szerek, allopurinol, kolhicin, probenecid, fekélyellenes szerek, pajzsmirigy kivonatok) való kölcsönhatások nem zárhatók ki. A tolazolin dózisfüggoen csökkentheti a moxonidin hatását. 4.6
Terhesség és szoptatás
Nem áll rendelkezésre elég adat a Stadamox terhes noknek történo alkalmazására vonatkozóan. Az állatkísérletek nem mutattak reprodukciós toxicitást (lásd az 5.3 pontot). Emberben a potenciális veszély nem ismert. A Stadamox terhes noknek nem adható, hacsak egyértelmuen nem szükséges. Szoptatás idején a Stadamox nem adható, mivel a moxonidin az anyatejbe kiválasztódik. 4.7
A készítmény hatása a gépjármuvezetéshez és gépek üzemeltetéséhez szükséges képességekre
A gépjármuvezetéshez és a gépek üzemeltetéséhez szükséges képességekre gyakorolt hatást még nem vizsgálták Álmosságról és szédülésrol azonban már érkeztek beszámolók. Ezt figyelembe kell venni az ilyen feladatok végzésekor. 4.8
Nemkívánatos hatások, mellékhatások
Különösen a kezelés elején nagyon gyakori a szájszárazság, fejfájás, gyengeség és álmosság elofordulása. Ismételt alkalmazást követoen rendszerint csökken a gyakoriság és az intenzitás.
4
nagyon gyakori (>1/10) Pszichiátriai betegségek Idegrendszeri betegségek
álmosság, fejfájás, szédülés, aluszékonyság
gastrointestinalis betegségek
Általános tünetek
szájszárazság
gyakori (>1/100, <1/10)
nem gyakori (>1/1,000, <1/100)
gondolkodási zavarok alvászavarok
depresszió, szorongás szedáció
émelygés, székrekedés és más gastrointestinalis betegségek asthenia
Vese- és húgyúti betegségek A bor és a bor alatti szövetek betegségei Máj-, epebetegségek
Endokrin betegségek
4.9
ödéma különbözo helyeken, lábgyengeség, angio-ödéma, ájulás, folyadékvisszatartás, anorexia, fültomirigy fájdalom vizelet visszatartás vagy inkontinencia allergiás borreakciók májreakciók (hepatitis, cholestasis)
Szembetegségek
Érrendszeri betegségek
nagyon ritka (<1/10000, ide értve az egyedi eseteket is)
értágulat
a szem száraz viszketo vagy égo érzése hypotensio orthostaticus hypotensio, végtagok paraesthesiája, Raynaudszindróma, perifériás keringési zavarok gynaecomastia, impotencia és libidóvesztés
Túladagolás
Egy két éves gyermek gondatlanság miatt bekövetkezett túladagolásának túladagolásának eseteét írták le: A gyermek ismeretlen mennyiségu moxonidint nyelt le. A dózis maximális mennyisége 14 mg lehetett. A gyermeken a következo tüneteket észlelték Szedáció, hypotensios kóma , pupillaszukület, nehéz légzés. Gyomormosást, glukóz infúziót, mesterséges lélegeztetés és nyugtatást követoen a tünetek 11 órán belül teljesen megszuntek.
5
A Stadamox farmakodinámiás tulajdonságai alapján felnotteknél a következo reakciók várhatók: szedáció, hypotensio, orthostaticus diszreguláció, bradycardia, szájszárazság. Ritka esetben hányás és a vérnyomás paradox emelkedése fordulhat elo. Súlyos túladagolás esetén elsosorban a tudatállapot változásait és a légzés depressszió obszervációja ajánlott. A kezelés olyan felszívódást csökkento módszerekbol áll, mint a gyomormosás (ha röviddel a lenyelés után történik), aktív szén és hashajtók adása, és egyébként tüneti kezelés alkalmazandó. Specifikus antidótum nem ismeretes. Az általános szupportív intézkedések (intravénás folyadékok, katekolaminok adása) mellett a fentolamin (α 2 -blokkoló) a dózistól függoen visszafordíthatja a moxonidin túladagolás tüneteinek egy részét. Súlyos bradycardia esetén atropin adása ajánlott.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: Magas vérnyomás elleni szerek, központi hatású antiadrenerg szerek ATC kód: C02AC05 Különbözo állatkísérletekben a moxonidin eros vérnyomáscsökkento hatást mutat. A rendelkezésre álló kísérleti adatok szerint a moxonidin a központi idegrendszerben fejti ki hatását. Az agytörzsben a moxonidin szelektív módon kötodik az I1 -imidazolin receptorokhoz. Ezek az imidazolin-érzékeny receptorok foleg a rostralis ventrolateralis medullában találhatóak, amely terület fontos szerepet játszik a szimpatikus idegrendszer központi szabályozásában. Az I1 -imidazolin receptorokkal való kölcsönhatás valószínule g a szimpatikus idegek aktivitásának csökkenését eredményezi. Ez a szív, a zsigerek és a vese szimpatikus beidegzésénél nyert bizonyítást. A Stadamox abban különbözik a többi centrálisan ható vérnyomáscsökkento szertol, hogy az I1 imidazolin receptorok iránti affinitáshoz képest a centrális alfa2 -adrenerg receptorok iránt csak kis affinitást mutat. Az alfa2 -adrenerg receptorok jelentik azt a köztes pályát, amely a szedációt és a szájszárazságot, vagyis a centrálisan ható magas vérnyomás elleni szerek leggyakrabban tapasztalható kedvezotlen mellékhatását okozza. A szisztolés és diasztolés vérnyomás átlaga nyugalmi és terheléses állapotban is csökken. Jelenleg nem ismertek a moxonidin mortalitási és cardiovascularis morbiditási hatásai. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Felszívódás A szájon át való bevitelt követoen a moxonidin gyorsan felszívódik. Emberben a szájon át bevitt dózis mintegy 90%-a felszívódik. A táplálékbevitel nincs hatással a moxonidin farmakokinetikus tulajdonságaira. Nincs first-pass metabolizmus és a biohasznosulás 88%. Eloszlás A moxonidinnek csak mintegy 7%-a kötodik humán plazmafehérjékhez (Vdss = 1,8 ± 0,4 l/ttkg). A plazma moxonidin-szintjének a csúcsa a filmtabletta bevételét követo 30-180 percben jelentkezik. Metabolizmus A moxonidin 10-20%-ban metabolizálódik, elsosorban 4,5-dehidro-moxonidinné és egy aminometanamidin származékká az imidazolin gyuru felbontása útján. A vérnyomáscsökkento hatás a dehidro-moxonidin esetében 1/10-e, az amino-metanamidin származék esetében pedig 1/100-a a moxonidinének.
6
Kiürülés A moxonidin és annak metabolitjai csaknem teljes mértékben a vesén keresztül ürül ki. A dózis több mint 90%-a az elso 24 órában ürül ki a vesén keresztül, míg a széklettel csak mintegy 1% távozik. A módosítatlan moxonidin kumulatív kiürülésének mértéke mintegy 50-75%. Az átlagos plazma felezési ido 2,2-2,3 óra, míg a vese felezési ideje 2,6-2,8 óra. Mérsékelt vesekárosodásban (GFR 30 – 60 ml/perc) szenvedo betegek esetén az AUC 85%-kal nott, a clearance pedig 52%-kal csökkent. Ezeknél a betegeknél úgy kell beállítani az adagot, hogy a napi dózis maximum 0,4 mg, az egyszeri dózis pedig maximum 0,2 mg lehet. Súlyos vesekárosodásban (GFR < 30 ml/perc) szenvedo betegek esetén a clearance 68%-kal csökkent, az ürülés felezési ideje pedig 7 órára nott. Ezeknél a betegeknél a moxonidin ellenjavallott (lásd 4.3 pont). Farmakokinetika gyermekek esetében Gyermekek esetében nem történtek farmakokinetikai vizsgálatok. 5.3
A preklinikai biztonsági vizsgálatok eredményei
Az ismételt, konvencionális humán toxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási és reprodukciós toxicitási vizsgálatok semmilyen speciális kockázatot nem mutatnak. A reprodukciós toxicitási vizsgálatok nem mutattak semmilyen hatást a fertlitásra nézve (akár 6,4 mg/patkány testtömeg-kg nagyságú per os dózisokban), illetve semmilyen teratogén hatást (akár 27 mg/patkány testtömeg-kg és akár 4,9 mg/nyúl testtömegkg nagyságú per os dózisokban). A maximum 9 mg/testtömeg-kg nagyságú dózisok után a patkányok peri- és postnatális fejlodése semmilyen rendellenességet nem mutatott. Lásd még 4.6 pont.
6.
GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZOK
6.1
Segédanyagok felsorolása
Tablettamag: laktóz-monohidrát kroszpovidon povidon K25 magnézium-sztearát Filmbevonat: Opadry Y-1-7000 (hipromellóz, titándioxid (E171), makrogol 400), vörös vasoxid (E172). 6.2
Inkompatibilitások
Nincsenek 6.3 Felhasználhatósági idotartam 2 év. 6.4 Különleges tárolási eloírások Legfeljebb 30°C-on tárolandó.
7
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 30 db filmtable tta színtelen, átlátszó PVC/PVDC//Al buborékfóliában és dobozban. 6.6 A készítmény felhasználására, kezelésére vonatkozó útmutatások Nincs speciális követelmény. Megjegyzés: X (egy kereszt) Kiadhatóság: II./1. csoport Orvosi rendelvényre kiadható gyógyszerkészítmények (V).
7.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA MAGYARORSZÁGON
STADA Arzneimittel AG Stadastrasse 2-18 D-61118 Bad Vilbel Németország 8.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA MAGYRORSZÁGON
OGYI-T- 9948/01 OGYI-T- 9949/01 OGYI-T- 9950/0
Stadamox 0,2 mg filmtabletta Stadamox 0,3 mg filmtabletta Stadamox 0,4 mg filmtabletta
9.A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSO KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA MAGYARORSZÁGON 2004. december 2.
10.
A SZÖVEG ELLENORZÉSÉNEK DÁTUMA MAGYARORSZÁGON
2004. november 11.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA AZ RMS ORSZÁGBAN
STADA Arzneimittel AG Stadastrasse 2-18 D-61118 Bad Vilbel Németország 12.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA AZ RMS ORSZÁGBAN
NL/H/0406/001 NL/H/0406/002 NL/H/0406/003 Az Alkalmazási eloírás OGYI-eng. száma: 26 453/40/04.
