Máthé István ügyvezető igazgató – Kelenviron Kft
Komposzt forgalomba hozatali és felhasználási engedély megszerzése A jelenlegi helyzet Magyarországon az évi 4.600 ezer tonnára becsült vegyes TSZH-ból mintegy 38%, azaz több, mint 1.700 ezer tonna a szerves hulladék. A szerves hulladék 340 ezer tonnás anyagában való hasznosításon belül a komposztálás 200 ezer tonnát képvisel, azaz az összes TSZH alig több, mint 4%-át, a szerves hulladék közel 9%-át. A kiépített névleges komposztálási kapacitások átvett hulladékra számítva és támogatási konstrukciókból kiemelve: 150 ezer tonna /év (26 önkormányzat/telep, TEHU 2001-2005), 240 ezer tonna /év (nemzetközi alapokból 12 térségi létesítmény á 20 ezer tonna/telep). 70%-os kihasználtság mellett Az átvett szerves hulladék 50%-át tekintve TSZH-gyűjtésből származó zöldhulladéknak, a feldolgozásba 135 ezer tonna /év nagyságrendű zöldhulladékot vontunk be, 2006-ban 29 úgynevezett komposzt forgalomba hozatali és felhasználási engedélyt tartottak nyilván, melyek közül mindösszesen 10 esetében deklarált szerves (nem feltétlenül TSZH-ból származó) hulladék bevonása a kezelésbe, és egy-két készítményben lelhető fel a települési ill. kommunális (TSZH) hulladékeredet. (Az engedélyező hatóság szóbeli tájékoztatása szerint ez a szám mára elérheti a húszat.) A fentiek tükrében a feladat: - a települési szilárd hulladék lerakási arányának 50%-ra csökkentése, - a lerakásra kerülő települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalma 2016-ban ne haladja meg az 1995-ben képződött mennyiség 35%-át (Korábbi adat, amiben időközben beállhatott változás.) - más szavakkal és a témánknál maradva: 2016-ra a telepi szintű komposztálásba már 720 e t/év mennyiséget kell(ene) bevonjunk, - amihez csak a kihasználtsággal számolva is 1 Mlrd tonna /éves kapacitásra, azaz a jelenleginek ötszörösére van / lenne szükség, illetve hogy: - a komposzt forgalomba hozatali és felhasználási engedélyek száma elenyésző, a létezők alapján kimutatható, települési eredetű hulladékok felhasználásának aránya ennél is rosszabb. * Mindez egyfajta hulladékos számmisztika, melyben lehetnek csúsz(tat)ások, amitől eltérő adatot nem nehéz találni, ám a nagyságrendek mind a helyzet, mind pedig a feladatok esetében önmagukért beszélnek. Megállapíthatjuk tehát, hogy bőven van tennivaló az engedélyek számának szaporításában. Komposzt felhasználási, forgalmazási lehetőségek: előnyök és hátrányok Közismert, hogy a komposztok mint termésnövelő anyagok előnyösen használhatók fel mind a mezőgazdaságban, mind pedig a közepes-, kistermelő ill. a magán / hobbi szférában. Míg az elsőkre a szabadföldi, nagy mennyiségű és ömlesztett felhasználás jellemző, az utóbbi(ak)ban kis kiszerelésű, csomagolt árút keresik a vevők a mindenki által elérhető forgalomban.
1
Engedélyezés szempontjából is viszonylag jól elválik a két alkalmazás. Míg a mezőgazdasági kihelyezés un. megvalósítási engedélyköteles, addig –nem kizárva az ömlesztett forgalomba hozatalt és felhasználást- a komposztként való forgalomba hozatalt a címben szereplő jogosítvány megszerzésével kell jogszabályok szerint megalapozni. A felhasználási, forgalomba hozatali eljárás előnyei a következők: - a csomagolt mellett az ömlesztett formájú forgalomba hozatal sincs kizárva, - viszonylag kedvező egységár, különös tekintettel a csomagolt, ill. a kisebb csomagolási egységekre, - jó megjelenési forma, kiválóan alkalmasan a vevőtájékoztatásra, reklámra, - kedvező piaci körülmények, - mindössze egy eljárás lefolytatása „erejével” tíz évre érvényes engedély megszerzése úgy, hogy egy (technológiai, összetételi stb.) módosítás esik újabb eljárás alá, - igen széles körű felhasználási, forgalomba hozatali lehetőségek, - viszonylag szűk körű felhasználási korlátozás, jellemzően az összetételre vonatkozóan, - nincs talajvizsgálati / talajtani szakvéleményeztetési (és nem utolsó sorban költség-, idő) igény. A felhasználási, forgalomba hozatali eljárás KEVÉSBÉ ELŐNYÖS velejárói a következők: - egyszeri, ám komoly szakmai hátteret igénylő eljárásbeli, valamint kötelező (akkreditált intézményekhez kötött) vizsgálatok elvégeztetése, költségeinek viselése, - (a mezőgazdasági kihelyezéshez szükséges)nél –több esetben nagyságrendekkel- szigorúbb határértékek betartásának kötelezettsége. Összehasonlítás/kitekintés: A mezőgazdasági kihelyezés Nem tartozik az engedélyezéshez, ám a forgalomba hozatalhoz fontos: piackutatás, marketing, reklám, csomagolási egységek, címketerv véglegesítése, könnyített bevezetés a piacra, egyenletes minőség biztosítása. előnyei a következők: - nagy mennyiségben való értékesíthetőség, - ömlesztett (kiszerelést, csomagolást, azaz ilyen költségnövelő tényezőket nem igénylő) forma, - (bizonyos paraméterekben, és a komposztok másik csoportjához képest) könnyített minőségi előírások, - stabil(abb)nak tekinthető, tervezhető, külföldi versenytársaktól kevésbé fenyegetett piac. kevésbé előnyös velejárói a következők: -a kihelyezés területéről talajtani vizsgálat, szakvélemény, a felhasználó kultúrát figyelembe vevő agrárhasznosítási terv készíttetése, - időszaki jelentések összeállításának kötelezettsége, - talaj-és talajvízvizsgálatok elvégeztetése, éves értékelések összeállítása, - kihelyezéseket megelőző, ám legalább féléves gyakorisággal elvégeztetett anyagvizsgálatok, az eredmények talajvédelmi hatósághoz való benyújtása, - a kihelyezésre érvényes évszaki, növénykultúra-, terület-, művelési ág-jellegű tilalmak, korlátok fennállása, - viszonylag alacsony egységár. A felhasználáshoz, forgalmazáshoz szükséges dokumentumok A termelőnek (aki nem feltétlenül a forgalmazó) rendelkeznie kell az un. forgalomba hozatali engedéllyel, melynek kiadmányozója (és az engedélykérelem befogadója, a szakhatósági eljárás bonyolítója) a
2
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj-és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság. Az engedély megszerzéséhez szükség van (mindezekre 6 példányban): -egy engedélykérő levélre, -egy eljárási díj befizetésére ill. az ezt igazoló banki kivonatra, -engedélykérelemre, -egy, a komposzt megfelelő minőségét bizonyító, akkreditált laboratórium(ok) által kiadott –és főként- a komposzt megfelelőségét bizonyító analitikára, szakvélemény(ek)re, -un. biztonsági adatlapra, - a kiszerelt komposzt csomagolásán feltüntetendő címketervre, -termékismertetőre, -a komposzt minőségi jellemzőinek felsorolására (a vizsgálati jegyzőkönyvek, szakvélemények alapján), -a felhasználási lehetőségeket és dózisokat ismertető szakanyagra (javaslati szinten). Az engedély megszerzésében alkalmazott eljárás menete, bonyolítás folyamata Ezúton a minden bonyodalomtól mentes, ideális menet kerül ismertetésre a következők szerint*: - annak a szándéknak a megszületése, mely szerint a komposzt forgalomba hozatali és felhasználási engedélyt meg kívánják szerezni, melyhez elengedhetetlenül szükséges a(z) - ismerkedés az engedély kiadásának feltételeivel, az eljárás menetével, nem utolsó sorban költségés időigényével, szakmai-minőségi követelményeivel, az engedély megszerzésének előnyeivel és hátrányaival, o (opcionális, ám ajánlott) részleges, ám szabványos vizsgálatoknak alávetni a komposztot, lehetőleg ott, ahol az engedélyt megalapozó analitika készül majd, - a kész komposztból a rendelet által igényelt mintaszámban és mennyiségben történő mintavétel, - a mérések, szakvélemények megrendelése a hatályos rendelet szerinti paraméterekre, - a(z) o engedélykérelem, o biztonsági adatlap, o címketervet, termékismertető, o felhasználási lehetőségek, alkalmazható dózisok javaslata összeállít(tat)ása, elkészít(tet)ése, - a (fent említett) dokumentáció összeállítása és benyújtása. - Az engedélyezési eljárás lefolytatásának kivárása o (opcionális) érdeklődés az eljárás menete felől, - az engedély átvétele. A komposzt forgalomba hozatali és felhasználási engedély megszerzésének jogszabályi, szabályozási, intézményi háttere Komposzt forgalomba hozatali és felhasználási engedély vonatkozásában a - 2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemről, - 335/2006. (XII.25.) Korm. rendelet a növényvédelmi igazgatás szervezetéről, - 36/2006.(V.18.) FVM rendelet a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról forgalmazásáról és felhasználásáról, - 25/2000.(IX.30.) EüM-SzCSM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról, - 165/2004.(IX.22.) FVM rendelet a növényvédelmi igazgatási szakszolgáltatási díjakról, Valamint nem jogszabályként az EU-s szabályozásból
3
-
A Bizottság 1549/2006/EK rendelete (2006.október 27.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. mellékletének módosításáról megnevezésű dokumentumokat kell részben vagy egészben ismerni, alkalmazni. Ami az intézményi hátteret illeti, az eljárás résztvevői: Engedélyező hatóság: Mezőgazdasági Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
Szakigazgatási
Hivatal
Központ
Növény-,
Talaj-és
Szakhatóságok a felsorolás nem az érvényes FVM R.6.§, hanem a gyakorlat alapján készült. Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) melyek számára háttértevékenységet folytat az =Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKGBI) =Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) =Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI). A bonyolítói munka során szerzett tapasztalatok*, javaslatok ismertetése Ami az eljárás menetét illeti: Korábban ismertetésre került az ideális menet, ami feltételezi: minden rendben van. Azaz - a komposzt felhasználási és forgalomba hozatali engedély megszerzésének szándéka töretlen, - a források mind az eljárás díjára, mind a vizsgálatokra és szakvéleményekre, mind pedig az egyéb külső résztvevők alkalmazására rendelkezésre állnak, és ez a helyzet a későbbiek során sem változik meg, majd mivel - az analitika eredményei alapján a komposzt minősége megfelel az előírásoknak, - ugyanez mondható el az eredmények alapján készült szakvéleményekről, - elkészültek és befogadást nyertek az előírt egyéb dokumentumok, - nem változtak a folyamodó hátrányára időközben a jogszabályok ill. az intézményi / szakhatósági háttér, joggal várható el a Magyar Postától, a szakhatósági / háttérintézményi tevékenységet követően házhoz szállítsa az engedélyt. *az eljárást természetesen levezényelheti maga a komposzt termelője, esetleg forgalomba hozója. Ebben az esetben „csak” az akkreditált laborokat kell, hogy kiválassza, megbízza, ill. szakértőt alkalmazzon a felhasználási javaslatok, dózisok megállapításához. Nem kizárt olyan un. bonyolító szolgálatainak igénybe vétele, aki akár a döntés előkészítésében, akár az engedély kézhezvételéig szükséges minden lépésben igénybe vehető. A tapasztalatok az utóbbiak alapján kerülnek be az előadásba és az un. bonyolító személyes álláspontját tükrözik (reklám / antireklám? Döntsék el!) A tapasztalat szerint (előjelek nélkül): - a komposzt termelője / leendő forgalmazója az eljárás menetének ismeretei (ilyen döntéselőkészítés) hiányában vág bele az engedély megszerzésébe, és menet közben gondolja meg magát: nem mindig megalapozatlanul, - az eljárás a részletek ismeretében indul meg, ám a kapott eredmények –a kérelmezőnek- nem igazolják vissza az előírásszerű összetételt.
4
-
Ez a probléma o vagy orvosolható (példák), o vagy nem, - ha az összetétel megfelelő(nek tűnik), vagy azzá vált, o hirtelen kiapadhat az engedély megszerzése iránti olthatatlan vágy, o vagy a további lépések (eljárási díj, szakértői, bonyolítói közreműködés díjazása) fedezetére szánt / igényelt forrás, - és minden forrás biztosított, a rendelet szerint összeállítandó szakértői anyagok –még mindig a kérelem beadását megelőzően- nem igazolják vissza a kérelmező elvárásait - a dokumentáció beadásra került, ám az engedélyező és / vagy a szakhatóságok, háttérintézmények az anyagot hiányosnak, vagy nem megfelelőnek találják. Ez a probléma o vagy orvosolható (példák), o vagy nem, - ha orvosolható, még mindig felmerülhetnek egyéb problémák (példák). Mindezek fennállhatnak a kérelmező hibájából, a szabályozók, az intézményi rendszer menet közbeni változásából, és jobb esetben némi költségtöbblet ill. idő-elhúzódás árán az engedély megszerezhető. Fenti munkarész ne sugallja azt, hogy az engedélyeztetés útja kizárólag problémákkal van kikövezve. A bonyolítás eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az engedély megszerzésének eredményessége javítható, teljessé tehető azzal, hogy a termelő: - elsősorban technológiai szempontból tisztában van a komposztálás során lezajló folyamatokkal, az utóbbiaknak az engedélyeztetés során előírt paraméterekre való hatásával, és szükség esetén alkalmazza is ezeket, - ismeri a műveletbe bevonható hulladékok összetételét, és törekszik –az előbbieket figyelembe véve- a megfelelő menüt összeállítani azokból, - alkalmaz azokat megoldásokat (pl. a keverék menet közbeni, ill. a végleges elemzést megelőző célvizsgálata), amelyek alapján a kritikus komponensek alakulása befolyásolható, és ezek a lépések megfelelő eredménnyel járnak (példák), - nem határolja be az engedély megszerzésére szánt időt, energiát és –ésszerű határok között- a forrásokat. Azaz pl. elvégezteti a menet közbeni és/vagy előzetes cél-analitikát, és/vagy módosítja / új összetételben megismétli a szükséges technológiai lépést: akár az egész komposztálásét, akár egy bizonyos részét (pl. tovább lebontható összetevők esetében az érlelés/ utóérlelés időtartamát. A fentieken túl néhány megoldás (egyben javaslat is):
- az átvett hulladék elemzési adatainak megszerzése (pl. szerződésben kikötve), az analitika célzott elvég(eztet)ése, - a folyamat során elvárható változások ismeretében a menü módosítása (határesetben az adott hulladék, sőt szállítójának kizárása a komposztálásból, átvételből), - hatékonyságnövelő megoldások célzott alkalmazása, pl.: o lebomlási problémák esetén összetétel-változtatás, átkeverés / szellőztetés / nedvesítés – igény szerint akár kombinált- alkalmazása, a komposztálás és/vagy az utóérlelés időtartamának megnyújtása, o szitamaradék-mérettúllépés esetén az elő/utóaprítás hatásfokának javítása, rostaméretmódosítás. A tapasztalatok kategóriájába tartozik az ugyancsak tetten érhető igen pozitív hatósági / szakhatósági / intézményi hozzáállás mellett: az engedélyeztetés költsége 1-2 milló Ft között, időtartama –induló fázistól függően- fél- és egy év között mozog.
5
6
