LIFE06NAT/H/000096
Annex A2/2
A kerecsensólyom védelme a Kárpát-medencében (LIFE06NAT/H/000096)
A2 AKCIÓ – ZÁRÓJELENTÉS – FINAL REPORT OF A2 ACTION A2 akció: A leromlott legelők helyreállítási és kezelési módjának kidolgozása mintaterületeken és javaslat a megfelelő támogatási rendszer bevezetésére a védett ürge élőhelyén a megfelelő gazdálkodási módok ösztönzése érdekében
Az akció elsődleges céljaként kidolgoztuk az ürge szempontjából kedvező gyepkezelési módszereket, illetve javaslat készült a mezőgazdasági – elsősorban agrárkörnyezetgazdálkodási – támogatási rendszer módosítására, amely a kerecsensólyom egy fő zsákmányállatát jelentő ürge szempontjából kedvező élőhelyek kialakulását és megőrzését eredményezi a gyepterületeken. A javaslat megalapozott elkészítéséhez először az ürgetelepítési mintaterületeken és egyéb vizsgált ürge élőhelyeken született telepítési és gyepkezelési tapasztalatokat összegyűjtöttük. Elemeztük az ürge élőhelyigényével és számára kedvező gyepgazdálkodási módszerekkel foglalkozó szakmai anyagokat, széles körű gyakorlati tapasztalatokat. Az ürge szempontjából nyomonkövettük a jelenlegi gyepekkel összefüggő agrártámogatások és agrár-környezetgazdálkodási gyepes célprogramok alakulását, alkalmazásuk tapasztalatait. A fenti információk alapján kidolgoztuk a gyep művelési ág ürge (kerecsensólyom) szempontjából kedvező kezelési módszereit, konkrét gyepes agrár-környezetgazdálkodási célprogram előírásaiként rögzítve. A kidolgozott célprogramokat javaslatként továbbítottuk az illetékes Vidékfejlesztési Minisztériumba, kérve figyelembevételét a jelenlegi vidékfejlesztési program (ÚMVP) időközi módosításánál, illetve a soron következő program kidolgozásánál.
Final Riport
1
LIFE06NAT/H/000096
ÉLŐHELYI IGÉNYEK AZ ÜRGE REQUIREMENT OF S. CITELLUS
Annex A2/2
SZEMPONTJÁBÓL
–
HABITAT
Az A1 akció vizsgálatai alapján a szakirodalmi adatoktól egyes kérdésekben eltérő adatokat kaptunk a gyepek jelentőségével kapcsolatban. Számításaink alapján a kerecsensólyom pl. a Hevesi-sík mintaterületen nem preferálja, inkább elkerüli a gyepterületeket, illetve a másik két mintaterületen sem preferálja. A gyep fenológiai szempontból folyamatos növekedést és ezért egyre sűrűbb takarást eredményez egészen június közepéig-végéig (Hevesi-síkon 06.15-ig), amikor főként kaszálással hasznosítva újra nyílt (vadászatra alkalmas) területté válik. Fontos tényező – amely a többi vegetáció-típussal kapcsolatban is lényeges –, hogy 2008-ban erős pocok és hörcsög gradáció volt egyes területeken (pl. Hevesi-sík mintaterületen). A pockok rendszerint nem a nyílt gyepterületeken, hanem elsősorban a szántókon jelennek meg. Így ezek a fertőzött területek elvonják a madarakat a gyepektől, ez is okozhatja a negatív preferencia értékeket. Például a csákvári területen 2 hónapon keresztül döntően a pocokkal erősen fertőzött lucernatáblákon zsákmányolt a sólyom, elhanyagolva a környező gyepeket. A Előzőek alapján nem lehet egyértelműen azt állítani, hogy a kerecsen kifejezetten elkerüli a gyepeket, csak a mintaterületeken végzett vizsgálatok torzító tényezői valamint a 2008-as zsákmányállat-gradáció jelentősen visszavetették a gyepek kedveltségét. Gyepeknél az említett növénymagassági szempont miatt fontos tényező a szükséges állatlétszámmal legeltetett gyepterületek arányának növelése (megfelelő legelési nyomás), és a kaszálások időbeli és térbeli széthúzása: minél több területrészen és alkalommal találjon a madár rövid füvű részeket, ahol eredményesebben zsákmányolhat.
Szántóföldi növénytermesztés – arable land Földhasználat, művelési ág – land use advantage: kívánatos:
- gyepgazdálkodás fenntartása - rövid füvű élőhelyek - gyep (főként legelő) - füves repülőterek, gyepesedett parlagok
disadvantage: kedvezőtlen: - szántó, erdő, ültetvény, vizes élőhelyek, felszíni vizek - ökológiai folyosók eltűnése Birtok-szerkezet, táblaméret – ownership, size of parcels kívánatos:
- gyep művelési ág természetes élőhelyekkel - közepes-nagy összefüggő gyepterület
kedvezőtlen: - gyeptől eltérő nagykiterjedésű illetve összefüggő művelési ágak - túl kicsi összefüggő gyepterület - elaprózott, foltokban meglévő gyepterület, beékelődve egyéb művelési ágak közé - meglévő gyepterület feldarabolódása, fragmentálódása - hiányzó füves szegélyek szántóföldi környezetben
Final Riport
2
LIFE06NAT/H/000096
Annex A2/2
Gyepgazdálkodás – Grassland management Gyepterületek megőrzése, kialakítása – protection of grasslands, management advantage: kívánatos:
- jelenlegi gyepterületek (rövid füves legelő-kaszáló területek, füves repülőterek) - megfelelő növényzetű új telepítésű, és parlagon és felhagyott lucernán keresztül spontán kialakult gyepek, füves zöld folyosók - rövid füvű gyep (5-10 cm) - változatos növényszerkezetű gyepek: változatos fűfajok, gyepalkotó pillangósok és kétszikűek (főleg útifűfélék) - legalább 8-10 ha egybefüggő gyepterület
disadvantage: kedvezőtlen: - csökkenő gyepterületek: feltörés, fásítás, kiterjedt vizes élőhely kialakítása, vonalas létesítmények - magas, zárt, homogén gyepnövényzet - fajszegény, nem legelő típusú növényzetűvé alakuló illetve ilyen telepített gyep - túl sok kétszikű és gyomnövény a gyepben - elaprózódott gyepterület Gyeptermesztési alapműveletek – basic management techniques kívánatos:
- tartósan 120 cm alatti talajvízszint - jellemzően száraz talajviszonyok - tartósan bolygatás nélküli talaj - csak a legelő állatok elhullatott trágyája jut ki - nincs növényvédő szer használat - csak lokális vegyszeres gyomirtás történik
kedvezőtlen: - magas talajvíz, kiterjedt felszíni víz jelenléte - túl laza vagy túlzottan köves talajszerkezet - víz által erodált gyep, leégetett gyep - gyep (gyepesedő parlag) talajának mechanikai kezelése, művelése - kijutatott hígtrágya, műtrágya, szervestrágya (legelő állatok elhullatott trágyáján kívül!), talajjavító anyagok - rágcsálóirtószerek, gázosítószerek alkalmazása - gyomirtó szerek általános használata gyepen - szántóról vegyszerelsodródás - koncentrált, túlzott emberi mozgás Legeltetés - gazing kívánatos:
-
kedvezőtlen: Final Riport
rendszeres legeltetéssel fenntartott rövid gyep elsősorban juh, másodsorban szarvasmarha, ló, esetleg kecske, szamár legeltetve (vagy térben vegyesen, illetve időben egymás után) mérsékelt magasságú növényzeti borítás tartós fenntartásához optimális állatlétszám jelenléte teljesen hiányzó legeltetés alullegeltetett gyep kiterjedten túllegeltetett gyep (foltokban nem hátrányos) 3
LIFE06NAT/H/000096
-
Annex A2/2
intenzív legeltetési módokkal legeltetett gyep nem megfelelő állatfajjal legeltetett gyep károsodott gyeptalaj és növényzet csökkent a növényzet változatossága
Kaszálás, szárzúzás – mowing, mulching kívánatos:
- csak legeltethető állatállomány teljes vagy részlege, illetve időleges hiányában alkalmazva - alkalmazás esetén rendszeres kaszálás az alacsony növényzet tartós biztosításához - legtöbb legeltetett gyepen őszi tisztító- vagy gyomirtó kaszálás, szárzúzás - térben mozaikosan elhelyezkedő, változatos növénymagasságú gyepterületek egy térségben - levágatlan részek lehetőleg a szegélyekkel érintkezve, kaszálásonként vagy évente váltakozó helyen
kedvezőtlen: - kaszálással fenntartott gyep esetén teljesen, illetve rendszeresen vagy időnként elmarad a növényzet levágása - teljes gyepterület, tábla levágása egy időben - túl alacsony vagy túl magas tarló - levágott növényi részek (rend, bála) túl sokáig maradnak a tarlón (14-30 napon túl) - szárzúzás alkalmazása kaszálás helyett a széna-szenázs betakarítás időszakában
Szegélyek - lining Táblaszegélyek, füves mezsgyék, fás-bokros szegélyek, földutak, árokpartok, töltések – lining of parcels, gassy borderland, bushy borderland, dirt roads, dikes, dems kívánatos:
-
gyepes szegélyek, vonalas élőhelyek megfelelő arányú jelenléte vegyszermentes táblaszélek parcella/tábla szinten füves táblaszegélyek, mezsgyék tájegység szinten gyepes szegélyek, zöld folyosó időben minél tovább változatos szerkezetű növényzet (őszi „szántási sokk”, téli fedetlen talaj) nincs vegyszerterhelés
kedvezőtlen: - nincsenek vagy túl kisarányúak a szegélyek, vonalas élőhelyek, kevés gyepes szegély van - nem megfelelően kialakított, kezelt szegélyek - kijutatott rovar-, gyom- és rágcsálóirtószerek - túl korán és gyakran levágott növényzet - terjedő invazív tájidegen növényfajok - fásszárúakkal nagymértékben záródó szegélyek
Final Riport
4
LIFE06NAT/H/000096
Annex A2/2
SZLOVÁK PARTNER RÉSZÉRŐL A PROJEKT IDŐSZAKBAN ÖSSZEGYŰJTÖTT KEZELÉSI TAPASZTALATOK ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS ÁTADÁSA MME RÉSZÉRE – SUMMARY OF COLLECTED MENEGEMENT EXPERIENCES OF SLOVAK PARTNERS WHAT WERE PROVIDED FOR MME
A Malé Karpaty SPA területén fekvő Kuchyňa projekt terület kezelési tapasztalatainak összefoglalása A projekt keretében szabályozott kezelés alatt álló ürgés terület 250-300 m-re van a tsz. felett Kuchyna közelében. Ez a terület a Male Karpaty SPA területén fekszik az azonos nevű földrajzi egységben és kapcsolódik nyugat felől a Borská nížina földrajzi egységgel. Egy kb. 50 ha-os állandó gyepen marhák és lovak legelnek. A teljes gyepterület - amely az ürgés területet is tartalmazza - 250 ha. Nyugat felől a terület szántóval érintkezik, amely hosszú ideje legelőként használt. A legelőként használt szántók teljes területe 1.000 ha amelyen a kuchinai GGH Kft. gazdálkodik. Húsmarha tenyésztés folyik (Simmental X Limousin, Charolais) extenzív ill. fél-extenzív módon, ami azt jelenti, hogy a tehenek, üszők, borjak és bikák majdnem az egész évben a legelőn voltak, ahol takarmánnyal és szénával hizlalták azokat. A szaporítás úgy történt, hogy a bikák szabadon mozoghattak a csordában. Az állatok száma 800 és 1.100 között mozgott ebben az időszakban. A lótenyésztés angol telivér és félvér hátaslovakra koncentrált. A projekt időszak alatt kb. 100-120 ló volt a területen. A lovak együtt legeltek a marhákkal. 2009 márciusában a Kft. Vásárolt 150 kecskét azzal a céllal, hogy lelegeljék a fák természetes sarjait és a le nem legelt magaskórós gyomokat. Azonban a kecsketenyésztés megfelelő személyzet hiányában az év végére megszűnt. A marhák és a lovak szabadon legeltek pásztor felügyelete nélkül elektromos és fa karámok között. A legelő területe nagyobb volt, mint amit a legelő állatok száma igényelt volna, ami legeletlen foltokat eredményezett különösen május végén és júniusban. Az ürgés élőhelyek környékének intenzív legeltetését a kihelyezett (30 kg-os) sótömbökkel érték el, hogy elkerüljék az ürge számára kedvezőtlen körülmények kialakulását. Ősszel (október-november) a le nem legelt területeket szárzúzózták. Az ürgés területek kedvező kezelése köszönhető volt az intenzív kapcsolattartásnak és a konkrét megállapodásnak a GGH Kft. képviselőivel. A rendszeres telefonos visszajelzése az ürge megfigyeléseknek az egyik példája a gyümölcsöző kapcsolatnak. Továbbá beleegyeztek, hogy nem változtatnak a terep egyenetlenségein, nem távolítják el a sziklákat és az elszórtan álló fákat a területről, amelyek kedvelt helyei az ürgének és a változtatások kedvezőtlen hatással lennének az ürgékre. 2009-ben a tulajdonosokkal való konzultáció alapján két újabb mikro terület került szóba mezőgazdasági területen ürgetelepítés számára. A mikro területek 500 m és 1.300 m távolságra vannak jól beállt állománytól füvesített szántón. Ezen felül a terület legelőként használt és a jövőben is folytatódni fog a legeltetés, ami megfelelő kezelést biztosít a területnek. Ennek a területnek a kiválasztásával kapcsolat teremtődött a korábbi és az új kolóniák között, ami fontos ezeknek a fennmaradása és fejlődése érdekében. Az ürgés területek fenntartható kedvező kezelése és a gazdálkodók figyelmének erre összpontosítása érdekében agrár-környezetvédelmi tanácsadást biztosítottunk a teljes projekt Final Riport
5
LIFE06NAT/H/000096
Annex A2/2
időszakban. GGH Kft. képviselőinek javasoltuk, hogy pályázzanak agrár-környezetvédelmi támogatásra a 2007-2013-as Vidékfejlesztési program keretében a gazdálkodás kedvező hatásával az ürge állományra. Az ürgés területek kedvező kezelése szempontjából a “Kölcsönös-megfeleltetés” nagyon fontos szerepet játszott az ürgés terület kedvező helyzetének fenntartásában a projekt területen. A “Kölcsönös-megfeleltetés” fenntartható mezőgazdasági termelés egyik eszköze az EU-ban a “jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények“ és a „helyes mezőgazdasági és környezeti állapot“ révén a gyepek fenntartását is magában foglalva. A közvetlen kifizetések feltétele a “Kölcsönös-megfeleltetés” követelményeinek teljesítése. Ennek a jogi alapja a madár és élőhely direktívák. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot standardja adja az alapját a talajszerkezet és szervesanyag karbantartásnak az erózió elleni védekezésnek és a gazdálkodás minimumának. -
a gazdálkodási minimum követelménye a legeltetés 0,2 marha egyenérték/ha vagy a szárzúzás mellőzése a kijelölt területen; az összes állandó gyep tengerszint feletti magasságnak megfelelő ütemezésű kaszálása vagy legeltetése; a levágott anyag 14 napon belüli lehordása (ez nem érvényes, ha a talaj állapot ezt nem teszi lehetővé); a fás növények újulatának, a bozótnak, inváziós illetve makacs legeletlen fajoknak az eltávolítása; A gazdálkodóknak 2008. január 1-től kell ezt alkalmazniuk, míg a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket 2009. január 1-től.
A Muranska planina és Stolické vrchy SPA területén Muráň-hoz közeli projekt terület kezelési tapasztalatainak összefoglalása A terület Biele Vody, Muráň közelében 425-500 m tszf. A projekt által szabályozott kezelés alatt állt. A terület 60 ha állandó gyep, amit kaszálónak használnak, majd az év vége felé birkákkal legeltetik. A területen a revúcai AGRODRUŽSTVO – SRevúca gazdálkodik. A vállalat 8001000 Zošľachtená Valaška fajta birkát, illetve 250-350 szimentáli és szlovák Pinzgaus fajta marhákat tenyészt. 2008-ban a cég beszüntette a kereskedelmi tejtermelést és áttért a nem tejtermelő marhatenyésztésre. 2008 óta AGRODRUŽSTVO – SRevúca a 2007-2013 Vidékfejlesztési terv keretében 517 ha gyepen gazdálkodik az “organikus gazdálkodás” agrárkörnyezetvédelmi alrendszerben amibe beletartozik a ürgés terület is, illetve 733 ha-on a “természetes és természetszerű gyep védelme” alrendszerében. Biele Vody-ban az ürgés gyepet egy lóvontatású fűkaszával kaszálták és a szénát a vágás után 14 napon belül lehordták. A gyep visszamaradó részét szárzúzták a megállapított időszakban. A területet alkalmanként legeltetik birkával juhász felügyelete mellett. Az ürgés területek fenntartható kedvező kezelése és a gazdálkodók figyelmének erre összpontosítása érdekében agrár-környezetvédelmi tanácsadást biztosítottunk a teljes projekt időszakban. A legelső megbeszéléseken a cég képviselőjének javasoltuk, hogy pályázzanak a 2007-2013 Vidékfejlesztési program agrár-környezetvédelmi támogatására az ürge számára kedvező gazdálkodással. 2008-ban a segítségünk eredményeként pályázatot nyújtottak be az “organikus gazdálkodás”, illetve a “természetes és természetszerű gyep védelme” agrárFinal Riport
6
LIFE06NAT/H/000096
Annex A2/2
környezetvédelmi alrendszerek támogatására aminek eredményeként a Biele vodyi terület támogatást kapott az “organikus gazdálkodás”-ból. Mint a kuchinai terület esetében a “Kölcsönös-megfeleltetés” fontos szerepet játszott az ürgés élőhely megfelelő állapotának fenntartásában. Azonban fontos megjegyezni, hogy AGRODRUŽSTVO – SRevúca különböző okokból (működési és műszaki problémák, elégtelen személyi kapacitás, pénzügyi problémák, stb.) nem volt képes a megállapodás szerinti élőhelykezelésre és biztosítani a Biele vodyi ürgés élőhely megfelelő kezelését.
Final Riport
7
LIFE06NAT/H/000096
Annex A2/2
JAVASLAT A GYEPEK ÜRGE SZEMPONTJÁBÓL KEDVEZŐ KEZELÉSÉRE – PROPOSAL FOR S. CITELLUS FRIENDLY MANAGEMENT OF GRASSLANDS Stratégiai, rendszer szintű javaslatok – Strategic proposals -
alapvető fontosságú az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok folyamatos fenntartása, további finomítása, szükség esetén újabb hazai rendszerekbe, módosuló EU műkési keretekbe való integrálása
-
a természetvédelmi célú gazdálkodáshoz kötött támogatási rendszerek (pl. MTÉT, zonális természetvédelmi célprogramok) felülvizsgálata, földrajzilag eddigieknél szélesebb körű elterjesztése, mielőbbi és a potenciális területeken teljes körű bevezetése
-
a hazai Natura 2000 rendszer gyepekre vonatkozó alapszintű mezőgazdálkodási előírásainak és kompenzációs támogatásának fenntartása alapvető fontosságú; a kapcsolódó gyepes célprogramok esetlegesen változó előírásaihoz időnként illeszteni szükséges
-
az ürgék által jelenleg lakott és potenciális gyepterületeken, illetve a kerecsensólyom által érintett MTÉT-ken lehetőleg teljes körűen és mielőbb be kell vezetni a javasolt „Gyepgazdálkodás kerecsensólyom élőhely-fejlesztési előírásokkal” célprogramot, illetve annak minél több elemét beépíteni egyéb gyepes célprogramokba
-
a gazdálkodóknak nemcsak az MTÉT-ken kell felkínálni a lehetőséget, hogy természetkímélő gyepgazdálkodást folytassanak, földrajzilag szélesebb körűen lehetővé kell tenni, hogy csatlakozhassanak az ürgevédelmi gyepes célprogramhoz
-
a szarvasmarha, juh és lótartást ténylegesen támogatni kell, ez maga után vonzza a legelő és a széna iránti igény növekedését (agrárgazdasági stratégiában megjeleníteni)
-
a gazdálkodók természetvédelmi témakörökben való célzott felvilágosítása, ilyen irányban való továbbképzése alapvető fontosságú
-
kiemelt jelentőségű a mezőgazdasági támogatási rendszerekkel kapcsolatosan kialakított szaktanácsadói hálózat(ok) tanácsadóinak felkészítése a gazdák részéről felmerülő természetvédelmi kérdések megválaszolására
-
elengedhetetlen a mezőgazdasági támogatási rendszerek természetvédelmi vonatkozású jogcímeinek helyszíni ellenőrzése során a szakterület szerint illetékes természetvédelmi szervek (nemzeti park igazgatóságok) hangsúlyosabb és időben történő bevonása
-
a területalapú agrár- és természetvédelmi támogatási rendszerekbe bevont területek folyamatos élővilág-védelmi monitorozása szükséges
-
a nem megfelelően végrehajtott vegyszeres rágcsálóirtáskor bírság és/vagy a területalapú agrártámogatások megvonása történjen (Kölcsönös Megfeleltetés)
-
a füves repterek Natura 2000 hálózatba való maradéktalan beillesztése, illetve magasabb természetvédelmi kategóriába helyezése
-
a Natura 2000 hálózat, illetve egyéb természetvédelmi támogatások (pl. LIFE, KEOP) segítségével plusz anyagi források megszerzése a repterek területeinek kezelésére
-
a füves repterek beépítését, felszámolását meg kell akadályozni
Final Riport
8
LIFE06NAT/H/000096
-
Annex A2/2
a reptereken a füvet maximum 5-10cm közötti magasságban kell tartani, legeltetéssel vagy kaszálással
Konkrét javaslatok – Specific proposals Szántóföldi növénytermesztés Földhasználat, művelési ág -
jelenlegi gyepterületek megőrzése, minél több új kialakítása jellemzően rövid füvű élőhelyek (főként legelő, füves repülőterek, gyepesedett parlagok) megőrzése szántókon minél több füves szegély kialakítása zöldugarból, parlagból spontán vagy felülvetéssel kialakítható gyepesítést engedélyezni és támogatni kell füves ökológiai folyosók megőrzése
Birtok-szerkezet, táblaméret -
kiemelten támogatandó a gyep művelési ág fenntartása/kialakítása a szomszédos természetes (főleg füves) élőhelyek mellett közepes-nagy összefüggő gyepterületek fenntartására, kialakítására kell törekedni gyepterület feldarabolódásának kerülése, zárvány gyepek „összenyitását” (telepített gyeppel, spontán gyepesedő parlaggal) kiemelten támogatni
Gyepgazdálkodás Gyepterületek megőrzése, kialakítása -
-
-
jelenlegi gyepterületek általános megőrzése, gyep művelési ágban tartása (feltörés, kiterjedt fásítás megakadályozása) jelenlegi és potenciális ürgés gyepek megőrzése célzott intézkedésekkel, kiemelt támogatásokkal meglévő gyepek további felaprózódásának megakadályozása, újabb felszíni vonalas létesítmények megakadályozásával legtöbb élőhelyen és területen előnyben kell részesíteni a kezelt, spontán gyepesedéseket (pl. parlagon vagy felhagyott lucernán keresztüli, illetve tartós vízállás környéki), mint a feketére műveléses telepítést külön figyelmet kell fordítani a begyepesedett parlagok további fenntartására, megfelelő kezelésére mezőgazdasági, természetvédelmi és egyes vadgazdálkodási célú gyeptelepítések ösztönzése, főként egyes fragmentálódott vagy zárványszántók, a parlagok, a természetes vagy természetközeli élőhelyekkel szomszédos és meglévő gyepeket összekötő szántók gyepesítését kell előnyben kell részesíteni kiemelt támogatással (agrár-környezetgazdálkodási, Natura 2000) fel kell készülni az újonnan kialakított gyepek hosszabb távú, megfelelő kezelésére (állatállomány, szénagépsor, stb. tervezése) adott tájegységnek és konkrét élőhelynek megfelelő, potenciális természetes gyeptípushoz közelítő, változatos növényi összetételű gyep kialakítására kell törekedni természetes és természetközeli gyepeknél általában kerülni kell a felülvetést, csak természetvédelmi célból engedélyezhető
Final Riport
9
LIFE06NAT/H/000096
-
-
Annex A2/2
meglévő és újabb fásítások szükségességét alapvetően a tájegység jellemző földhasználatának, élőhely-szerkezetének és a megcélzott főbb zsákmányállat állomány(ok) igényei(nek) tükrében kell értékelni; de mindenkép törekedni kell, hogy a gyep helyett inkább a gyeppel szomszédos szegélyeket vagy szántókat fásítsák fás legelők megőrzése és főleg kezelése esetén más természetvédelmi szempontokat is előtérbe kell helyezni
Kifejezetten az ürge szempontjából -
-
jelenlegi rövid füves gyepterületek (legelők, füves repülőterek) felaprózódás nélküli megőrzése alapvető fontosságú (feltörés, fásítás, kiterjedt vizes élőhely kialakítása, vonalas létesítmények megakadályozása) ürge esetében legalább 8-10 ha egybefüggő gyepterület szükséges rövid füvű (5-10 cm), változatos szerkezetű gyepet igényel változatos fűfajokkal, megfelelő arányú gyepalkotó pillangósokkal és kétszikűekkel (főleg útifűfélék) kívánatos az új telepítésű, vagy a parlagon és felhagyott lucernán keresztül spontán kialakult gyepek, füves zöld folyosók kialakítása célzottan ürge számára megfelelő talajszerkezetű és nem túl magas talajvízszintű területeken érdemes gyeptelepítést végezni, elsősorban legelést bíró vezér fűfajokkal ürge esetében a gyepterület teljes egészén mindenkép kerülendő a nagyobb területű összefüggő fásítás, inkább kisebb foltokban, széleken sávokban lefogadható a fásítás
Gyeptermesztési alapműveletek -
-
-
indokolt esetekben, egyes területeken a kiterjedt felszíni víz (belvíz, hóolvadás) elvezetése szükséges meliorációs beavatkozásokkal más, meghatározott területeken indokolt lehet egyes tartós vízállások megőrzése, vizes élőhellyé alakítása a területi egység növényzeti változatosságának növelése érdekében gyepek öntözésének korlátozása, csökkenteni kell egyes kitett gyepek víz általi erózióját talajlazítás, altalajlazítás, fogasolás, talajfelszínt károsító gépi munkák tiltása meglévő hagyományos földutak és kapcsolódó árokpartok, felhajtóutak megőrzése nagy mennyiségű, rendszeres szervestrágya kijuttatását nem szabad engedni, jellemzően csak a legelő állatok elhullatott trágyája juthat ki, mindenféle műtrágyázás és hígtrágya kijuttatást csökkenteni-tiltani kell talajjavító anyagok kiszórást mellőzni kell növényvédő szerek alkalmazásának tiltása, közeli szántókról meg kell akadályozni a vegyszerek elsodródását (indokolt esetben invazív növényfajok ellen lokális, ellenőrzött kezelés engedélyezhető) rágcsálóirtószerek (rodenticidek), gázosító szerek felhasználásának teljes tiltása gyepek égetése tilos (kivéve szabályozott természetvédelmi célú égetés)
Kifejezetten az ürge szempontjából -
-
tartósan 120 cm alatti talajvízszint szükséges indokolt esetben az ürge szempontjából talajvízszint (1-1,2 m alá) és felszíni vízállások lecsökkentése lehet szükséges, megfelelő meliorációs beavatkozásokkal, területi korlátozással alkalmazott altalajlazítással esőztető és árasztásos öntözés tiltása ürge élőhelyén tartósan bolygatás nélküli talaj szükséges, a gyep (gyepesedő parlag) talajának mechanikai kezelése, művelése kerülendő
Final Riport
10
LIFE06NAT/H/000096
Annex A2/2
Legeltetés -
-
-
-
-
legeltetés fenntartása vagy újbóli megkezdése minél több hagyományos és potenciális legelőterületen általános alullegeltetés csökkentésére kell törekedni minden eszközzel, a legelő állatállomány növelésének kiemelt támogatása, erre vállalkozó gazdálkodók szélesebb körű előnybe részesítése agrár-környezetgazdálkodási és természetvédelmi oldalról is, pl. természetvédelmi alapon márkázott termékek rendszere lokális alullegeltetés megszüntetése bérleti, állomány átcsoportosítási megoldásokkal lokális túllegeltetés elkerülése, legeltetett állatsűrűség felső határainak konkrét területre és időszakra meghatározott korlátozása (általánosan a teljes legeltetési időszakra vonatkozóan szarvasmarhánál, lónál és juhnál 0,5-1,0 ÁE/ha), változatos fajösszetételű növényzet megőrzése alapvető cél lehetőleg a gyeptípusnak, a konkrét területnek és a természetvédelmi célnak megfelelő állatfajjal kell legeltetni, sertés legeltetése jelen fajok esetében általában kedvezőtlen, hasonlóan a lúd is gyeptípusnak és konkrét területnek megfelelő, változatos szerkezetű gyepet biztosító legeltetés módszerek alkalmazhatók (pásztorolót előnyben kell részesíteni, szakaszos is megfelelő, stabil vagy mobil karámmal), az intenzív legeltetési módokat kerülni kell (pl. adagolt, sávosan adagolt), a legelőkert egyes esetekben megfelelő lehet gyep talajában és növényzetében hátrányos elváltozást nem okozó időszakban való legeltetés, túl korai és késő őszi legeltetés elkerülése meglévő, maradvány fás legelők kezelésére kiemelt figyelmet kell fordítani
Kifejezetten az ürge szempontjából -
-
-
a megfelelő területeken lehetőleg a juhval történő legeltetés előnybe részesítése, egyéb gyepterületeken szarvasmarha és ló legeltetése kívánatos, kisebb számban kecske és szamár is, illetve egyes esetekben korlátozottan a liba is elfogadható, sertés legeltetésének szigorú tiltása ürge esetében rövid füvű gyepet biztosító legeltetés módszerek alkalmazhatók (pásztoroló, szakaszos), túlzottan intenzív módszerek nem (pl. sávosan adagolt) ürge szempontjából legalább a kritikus április-szeptember időszakban mérsékelt magasságú növényzeti borítás folyamatos fenntartása a cél, ehhez alapvető a kívánatos állatlétszám folyamatos megléte (legeltetési időszakra vonatkozóan szarvasmarhánál és lónál 0,5-1,0 illetve juhnál 0,8-1,2 ÁE/ha az általános felső határ) delelőhely és felhajtóút kijelölésénél el kell kerülni a koncentrálódó ürge járatrendszerek helyeit
Kaszálás, szárzúzás -
legelőknél a legeltetés mellett csak másodsorban, kiegészítésként (gyomirtó-tisztító) alkalmazandó gyepkezelési módszer legelőknél szükség esetén, általában a legtöbb területen tisztítókaszálás őszi elvégzése szükséges kaszálóknál, réteknél és elegendő állatállomány hiányában legelőknél is általában (erősen egyedi területi adottságtól függően!) megfelelő kezelési módszer a kaszálás ebben az esetben rendszeresen el kell végezni, így elsősorban a gyeptípustól, évjárattól és természetvédelmi céltól függően legalább évente 1-2-szer vagy 1-3 évente minél nagyobb arányban és területen végezzék a kaszálást időben széthúzva, az azonos növedékeket legalább 3-4 hét alatt vágják le az egyes táblák, gyeprészek vagy
Final Riport
11
LIFE06NAT/H/000096
-
-
Annex A2/2
szakaszok tekintetében (területi egység illetve táji szinten adott időben eltérő növénymagasság területileg minél mozaikosabb elérése érdekében) parcella/tábla szinten az első kaszálás minél korábbi vagy későbbi elvégzése, illetve a kaszálási időszak elnyújtása és térbeli megosztása (lehetőleg több részletben kerüljön levágásra a tábla) kaszálás helyett szárzúzás lehetőleg csak szükség szerinti, kiegészítésként (gyomirtótisztító) való alkalmazása (használata növénytani szempontból is előnytelen lehet)
Kifejezetten az ürge szempontjából -
-
legeltetés helyett csak a legeltethető állatállomány teljes vagy részleges, illetve időleges hiányában alkalmazható a kaszálás ekkor rendszeres kaszálás szükséges az alacsony növényzet tartós biztosításához kisebb (kaszálásonként 5-10%-os) kiterjedésben hasznos lehet a kaszálatlan területrészek meghagyása, foltszerűen vagy sávosan, lehetőleg füves szegélyekkelszomszédos gyeppel érintkezően, kaszálásonként vagy évente változó helyeken ürge esetében az alacsony tarló kedvezőbb, de a túl alacsony sem jó (sarjadás, ritkulás)
Szegélyek Táblaszegélyek, füves mezsgyék, fás-bokros szegélyek, földutak, árokpartok, töltések -
-
-
-
-
meglévő szegélyek, vonalas élőhelyek megőrzése és megfelelő fenntartása általános cél, újabb füves szegélyek kialakítása továbbra is kiemelten támogatandó (pl. „Nem termelő mezőgazdasági beruházások” intézkedés) alapvető minél több újabb füves szegélyfelület hosszú távú kialakítása, amit a felület arányában és a szegély szerkezetétől, növényzetétől függően kiemelten kellene támogatni füves táblaszegély, mezsgye kialakítása: legalább 2-4 méter, de lehetőleg 6-10 méter, egész fogásnyi szélességben, vegyszerezetlenül (rágcsálóirtó szer sem alkalmazható!), 1-3 évente ősszel kaszálva (indokolt esetben invazív növényfajok ellen lokális, ellenőrzött vegyszeres kezelés engedélyezhető) füves szegélyek mechanikai gyomirtása 1-3 évente ősszel (optimálisan 07.15.-08.01. után, de a „parlagfű rendelkezés” miatt 06.15. után) végezhető a füves szegélyek vegyszerterhelését igyekezni kell a minimálisra lecsökkenteni (vegyszersodródás szomszédos szántóföldről) a táblán belüli bogárteleltető bakhát sávok kialakítása kívánatos, amelyek füves folyosóként segíthetik az ürgék mozgását pl. zárvány gyepterületek között meglévő fás, bokros vonalas élőhelyek megőrzése (pl. mezővédő erdősáv, földút menti fasor vagy cserjesáv, árokparti bokros, patakparti erdősáv, csenderesek) új fás, bokros vonalas élőhelyek, szegélyek kialakítását, földutak menti telepítést külön kell támogatni (lehetőleg őshonos fajokkal, több szintű vegetációval, csatlakozva más élőhelyekhez) alapvető a fészkelésre alkalmas fák megőrzése, megfelelő kezelése, alkalmas fajok telepítése, a gazdálkodóval egyedi előzetes egyeztetés alapján a szegélyekben az invazív, tájidegen agresszív gyomok és fásszárúak terjedésének csökkentése kiemelt feladat, külön ösztönzéssel kell támogatni
Final Riport
12
LIFE06NAT/H/000096
Annex A2/2
Szlovák partner részéről: az ürgés gyepek kezelésére javasolt intézkedések Szlovákiában a Male Karpaty SPA ill. Muranska planina és Stolické vrchy SPA-ken lévő projekt területeken szerzett kezelési tapasztalatokon alapulnak.
Az ürge lakta gyepekkel kapcsolatos követelmények: a) tájékoztatni a tulajdonost/gazdálkodót az ürge jelenlétéről és természetvédelmi értékéről b) kideríteni a tulajdonos/gazdálkodó hosszútávú gazdálkodási elképzelését és irányítani a tervezett gyepgazdálkodást az ürge ökológiai igénye szerint. c) biztosítani a megfelelő gyepgazdálkodást és agrár-környezetvédelmi tanácsadást biztosítani a tulajdonos/gazdálkodó számára a 2007-2013 Vidékfejlesztési tervnek az ürgés élőhelyek kedvező hatására vonatkozó agrár-környezetvédelmi támogatását illetően és tájékoztatást adni Természet- és Tájvédelmi Törvény (60§ - pénzügyi hozzájárulás és a 61§ - a gazdálkodás korlátozásának kompenzációja) pénzügyi kompenzációs lehetőségeiről. d) a terület különleges kezelése kaszálással vagy legeltetéssel e) a szárzúzás kizárása; ami csak a legelőn visszamaradt magas gyomok levágására alkalmazható. f) kaszálás esetén az első kaszálást május 31-ig el kell végezni, a második és a további kaszálások esetén az időpontot a „helyes mezőgazdasági és környezeti állapot“ szerint kell meghatározni; vagy az első kaszálás után legeltetni kell; a kaszálás során riasztót kell alkalmazni és a szénát 14 napon belül le kell hordani g) biztosítani, hogy a kaszálás a tábla közepétől kifelé illetve az egyik oldalról a másik felé haladva történhet h) kizárni a vegyszerek, műtrágyák és a szervestrágya alkalmazását (kivéve a legelő állatok trágyáját) i) abban az esetben, ha a feldarabolt ürgés gyepek között szántó van, akkor a gazdálkodót fel kell kérni, hogy 2-4 m széles gyepet létesítsen a szántó területén a gyepek között (pl. földút mentén), hogy biztosítsa az ürge kolóniák kapcsolatát a felszabdalt gyepeken; ezeket a gyepcsíkokat kezeletlenül kell hagyni és nem szabad vegyszereket vagy műtrágyákat használni rajta. j) az ürge lakta állandó gyepek mellett nem lehet magas növényeket (kukorica, napraforgó, stb.) vetni. k) kerülni kell a változtatásokat a mesterséges létesítményeken amelyek megfelelő részei a területnek, és amelyek nem zavarják az ürge jelenlétét és szaporodását (így a tábla határok, töltések, csatornák, utak, füves sport területek, beton panelek, stb) ezeket továbbra is kaszálással vagy legeltetéssel kezelni kell. l) az ürgés élőhelyeken nem szabad a terepet megváltoztatni semmilyen beépítéssel, gazdasági épülettel, ideiglenes épülettel, stb. m) ha a legeltetés pásztor jelenléte nélkül történik, ami az ürgés területek elégtelen legeltetéséhez vezethet, akkor biztosítani kell sótömbök kihelyezését vagy itatókat, hogy ezzel a legelő állatok számát növeljük az ürgés élőhelyen és így biztosítsuk annak megfelelő állapotát. Final Riport
13
LIFE06NAT/H/000096
Annex A2/2
n) ha a legeltetés elektromos kerítés mögött történik, akkor gondoskodni kell a kerítés megfelelő méretéről (az ürgék által lakott terület függvényében) és a megfelelő legelő állatsűrűségről a területen (minimum 0,2 szarvasmarha egység/ha), hogy a gyep megfelelő kezelését (a szükséges gyepmagasság és minőség) biztosítsuk o) biztosítani az ellenőrzést a megfelelő rendelkezések szerint, a rendelkezések megsértését megbeszélni a tulajdonossal/gazdálkodóval; értesíteni a Mezőgazdasági Kifizető Ügynökség irodáját, hogy elősegítsük a szabálysértés felszámolását p) biztosítani kell az állatorvosi (virológiai és bakteriológiai) vizsgálatot, hogy megelőzzük a súlyos fertőzések átvitelét emberre és az állatállományra, mivel az ürge potenciális gazdaállat.
Final Riport
14
LIFE06NAT/H/000096
Annex A2/2
JAVASLAT AZ AGRÁRTÁMOGATÁSI RENDSZER MÓDOSÍTÁSÁRA PROPOSAL FOR MODIFICATION OF AGRI-ENVIRONMENT SÍSTEM
–
A projekt időszaka alatt, 2009-ben indult el – és jelenleg is fut – Magyarországon az újabb agrár-környezetgazdálkodási célprogram rendszer, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében (alaprendelet: 61/2009. FVM). Ez a rendszer számos olyan gyepes agrár-környezetgazdálkodási célprogramot tartalmaz, amely megtalálható a 3 mintaterületen, illetve országos szinten is jelentős területeket fednek le: Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram; Extenzív gyepgazdálkodási célprogram Másrészt vannak olyan gyepes zonális természetvédelmi célú célprogramok, amelyek előírásai kedvezőek a kerecsen számára (főként az ürge, mezei nyúl mint zsákmányállatokra kifejtett kedvező hatásikon keresztül), illetve célfajai között megnevezetten szerepel a kerecsensólyom is (mint nappali ragadozómadár), pl. Gyepgazdálkodás túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram; Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram. Ezek a zonális célprogramok olyan előírásokat is tartalmaznak, amelyek részben vagy egészében megfelelnek az ürge (illetve rajta keresztül a kerecsensólyom) igényeinek. A fenti célprogramokba több fontos ürge élőhelyen is bekapcsolódtak a gazdálkodók, vagy megjelenhetnek a jövőben ezeken az élőhelyeken (ÚMVP módosítás, 2014-től új rendszer és célprogramok). Így ezen előírások felhasználása az általunk összeállított célprogramjavaslatban földrajzilag jóval nagyobb területekre (potenciális ürge élőhelyekre, migrációs célterültekre!) is kiterjesztheti az ürge számára kedvező gazdálkodási módszerek alkalmazását. Előzőekhez kapcsolódik a „Nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások” (alaprendelet: 33/2008 FVM) rendszere is, melynek számos eleme segíti a gyepeken előforduló főbb zsákmányállatfajok állományainak szaporodását (gyeptelepítés, mezsgye, sövény, fasor, bakhát). Szintén kedvező hatása lehet a gyepeken élő táplálékfajokra a Natura 2000 gyepterületekre szóló kompenzácós támogatás, annak általános előírásai (alaprendelet: 128/2007. FVM, 269/2007. Kormány). Meg kell említeni a Kölcsönös Megfeleltetés rendszerét (Cross Compliance), amely egységes szerkezetben többek között tartalmazza a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, „A vadon élő madarak védelme”, „A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme” rendelkezéseit. Ezekben is számos, az ürge (illetve a kerecsensólyom) számára kedvező előírás megtalálható. Jelen gyepes célprogram javaslatunk részben épül a fent felsorolt kapcsolódó célprogramok legfontosabb idevágó előírásaira, másrészt azokat kibővíti és finomítja. A javasolt célprogramok a kerecsensólymon kívül más, gyepeken zsákmányoló veszélyeztetett madárfaj szempontjából is előnyös hatású, így a zsákmányállatokra kifejtett kedvező hatásán keresztül segítheti pl. a parlagi sas, a kék vércse, a hamvas rétihéja és más nappali ragadozómadár fajok állományainak növekedését. A javaslat elkészítésének időszerűségét adja, hogy hamarosan (minisztériumi források alapján 2011. első felében) várható a jelenleg futó ÚMVP időközi módosítása, ennek keretében az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok újbóli megnyitása, alkalmazhatósági területeik felülvizsgálata.
Final Riport
15
LIFE06NAT/H/000096
AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM PROPOSAL FOR AGRI-ENVIRONMENT TARGET PROGRAM
Annex A2/2
JAVASLAT
–
Szlovák partner javaslata az agrár-környezetvédelmi támogatási rendszer kiigazítására A támogatás tárgya A mezőgazdasági területek kezelése a kerecsen revírekben a Natura 2000 SPA-k területén és azon kívül a támogatási rendelkezéseknek megfelelően. A revírek a síkságokon és medencékban találhatóak Szlovákiában: Borská nížina, Chvojská pahorkatina, Podunajská rovina, Trnavská pahorkatina, Nitrianska pahorkatina, Žitavská pahorkatina, Hronská pahorkatina, Košická kotlina, Východoslovenská rovina, Východoslovenská pahorkatina, Slovenský kras és Rožňavská kotlina. A 2007-2013 Vidékfejlesztési Terv és a 499/2008 korm.r. által az agrár-környezetvédelmi támogatások általános feltételeiként előírtakon felül a kerecsen élőhelyeken pályázóknak a következő feltételeknek kell megfelelniük: A kerecsen élőhelyen állandó gyepeken gazdálkodóknak előírt feltételek a) a kerecsensólyom revírek beazonosítása a térképen és a terepen RPS és SNC (állami természetvédelem) közreműködésével b) a Kassai Állatorvosi Egyetem Növényvédőszer Nemzeti Referencia Laborja által az SPA-kről kitiltott növényvédőszereket nem használhatják a teljes támogatási időszak alatt c) a kaszálás, betakarítás vagy szárzúzás csak a tábla közepétől kifelé illetve az egyik oldalról a másik felé haladva történhet riasztó alkalmazásával d) nem használjon műtrágyát e) amennyiben fészket találnak, akkor a betakarítást vagy kaszálást azonnal abba kell hagyni és haladéktalanul értesíteni kell SNC-t és RPS-t, majd a továbbiakban az ő útmutatásuk szerint kell eljárni f) az első kaszálást az állandó gyepeken a Jó Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírása szerinti időpontban kell végezni a terület 80%-án; a gyep maradék 20%-án augusztus 15. és szeptember 30. között. SNC-nek kell meghatároznia azokat a területeket, ahol a kaszálás elhalasztása szükséges. g) az ürgés élőhelyeket különlegesen kell kezelni kaszálással vagy legeltetéssel: - az ürgés élőhelyeken az első kaszálásnak május 31-ig meg kell történnie. A 2. és a további kaszálások időpontját SNC-nek kell meghatároznia. A legeltetés és az első kaszálás kombinációja megengedett. - az ürgés területeken a szárzúzást mellőzni kell, csak ott megengedett, ahol a le nem legelt magas gyomokat kell levágni. - mellőzni kell a szerves trágyázást (a legelő állat trágyája kivételével) - kerülni kell a változtatásokat a mesterséges létesítményeken amelyek megfelelő részei a területnek, és amelyek nem zavarják az ürge jelenlétét és szaporodását (így a tábla határok, töltések, csatornák, utak, füves sport területek, beton panelek, stb) ezeket továbbra is kaszálással vagy legeltetéssel kezelni kell. - az ürgés élőhelyeken nem szabad a terepet megváltoztatni semmilyen beépítéssel, gazdasági épülettel, ideiglenes épülettel, stb. Final Riport
16
LIFE06NAT/H/000096
Annex A2/2
Magyarországi javaslat A megfogalmazott célprogram javaslatot eljutattuk a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékeseihez, hogy azt mielőbb fel tudják használni. Lehetőség szerint felhasználhassák az ÚMVP időközi felülvizsgálatánál, illetve minél teljesebb tartalommal beépíthessék a következő programozási időszak 2014-től induló új agrár-környezetgazdálkodási rendszerébe.
Gyepgazdálkodás kerecsensólyom élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram Csak meghatározott Magas Természeti Értékű Területek gyepterületein igényelhetők, ezeken belül a kijelölt zónákban magasabb prioritással pályázhatók. Legeltetéses hasznosítás esetén jelentősen (legalább 1,5 x) magasabb kifizetési összeg jár a gazdálkodónak. A hasznosítás módját a célprogramba való belépéskor meg kell határozni, ami az 5 év alatt egyszer módosítható. A program célja Extenzív gyepgazdálkodás alkalmazása a gyepterületen táplálkozó ragadozó madarak, kiemelten a kerecsensólyom védelme, a táplálékállatok (elsősorban az ürge) élőhelyének és életfeltételeinek fenntartása és fejlesztése céljából. Jogosultsági feltételek -
legalább 1 hektár célprogramba bevitt gyepterület a meghatározott MTÉT területen;
-
a célprogramokba legalább 0,3 ha területű táblák vihetők be;
-
a célprogramba bevitt teljes gyepterületre vonatkozóan legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállománnyal rendelkezik;
-
legeltethető állatfajok: szarvasmarha, juh, ló, bivaly, szamár, kecske;
-
a célprogramban szintén bent lévő parcellával/fizikai blokkal közvetlenül szomszédos parcella (és/vagy kijelölt zónák) bevonása esetében plusz pont jár az érintett, belépni szándékozó gazdálkodónak (elbírálásnál előnyben részesül)
-
a célprogramba bevitt terület széleivel érintkező saját tulajdonú földrészlet legalább 20%-án a „Nem termelő mezőgazdasági beruházások” programban való részvétel plusz pontot jelent (elbírálásnál előnyben részesül)
Célprogram előírásai 1. évente legeltetési illetve kaszálási tervet kell készíteni az illetékes állami természetvédelmi szerv által előzetesen kiadott útmutató alapján; 2. a gyepterületet legeltetéssel és/vagy kaszálással kell hasznosítani a legeltetési illetve kaszálási terv szerint; 3. a gyepgazdálkodás során a talaj- illetve gyepfelszín károsítása tilos (nem végezhető talajlazítás, fogasolás, boronálás, felázott talajon gépi munka vagy tartós legeltetés); 4. melioráció, öntözés és felülvetés nem megengedett; 5. tápanyagutánpótlás csak a legelő állatok által elhullatott trágyából származhat; Final Riport
17
LIFE06NAT/H/000096
Annex A2/2
6. növényvédő szerek használata tilos (kivétel az invazív növények egyedi kijuttatáson alapuló vegyszeres irtása); 7. meglévő fasorokat, facsoportokat, idős fákat meg kell őrizni; 8. a kiszáradt fákat őshonos fafajokkal kell pótolni az 5. év végéig. Legeltetéses hasznosítás esetén kiegészítő előírások 1. a legeltetett területen legalább 0,2 állategység/ha legeltetési sűrűség alkalmazása; 2. a célprogramba bevitt teljes gyepterületre vonatkozóan a 3. gazdálkodási év végére el kell érni a 0,4 állategység/ha legeltethető állatállomány nagyságot; 3. pásztoroló vagy szakaszoló legeltetést kell alkalmazni; 4. őszi tisztító kaszálás elvégzése kötelező; 5. a kötelező őszi tisztító kaszáláson kívül évente legfeljebb egy alkalommal engedélyezett kaszálás, úgy hogy a célprogram kaszálásra vonatkozó előírásait maradéktalanul be kell tartani; 6. újabb nyáriszállás, itató-, etető- és delelőhely, karám és felhajtóút kialakítása csak az illetékes természetvédelmi szerv előzetesen kiadott írásos véleménye alapján megengedett. Kaszálásos hasznosítás esetén kiegészítő előírások 1. a gyepterületet évi legalább egyszeri kaszálással kell hasznosítani, csak a sarjú legeltethető; 2. madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni; 3. kaszálásnál vadriasztó lánc használata szükséges; 4. kaszálást helyettesítő szárzúzás nem alkalmazható; 5. szénabetakarításnál a levágott növényi részeket 1 hónapon belül le kell hordani a gyepterületről; 6. minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, kaszálásonként eltérő területen és az illetékes állami természetvédelmi szerv írásos kijelölése alapján; 7. a célprogramba bevitt táblákon a kaszálást táblánként eltérő napon kell elvégezni; 8. 3 hektárnál nagyobb tábla esetében minden kaszálásnál a kaszálandó területrészt két egyenlő részre kell osztani, az első 50% kaszálásának befejezését követően a másik 50% kaszálását csak 15 nappal később lehet elkezdeni; 9. kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját.
Final Riport
18