, Tx ELŐTERJESZTÉS Sárvár város Integrált Városfejlesztési Stratégiájáról

SÁRVÁR VÁROS POLGÁRMESTERE 9600 Sárvár, Várkerület 2. Pf. 78. Fax.: 95/323-555, Tel.:95/ 320-265, Tx 37-417

ELŐTERJESZTÉS Sárvár város Integrált Városfejlesztési Stratégiájáról

Tisztelt Képviselő-testület!

Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 247/2013. (X.24.) számú képviselő-testületi határozatával Sárvár város integrált városfejlesztési stratégiájának felülvizsgálatát és módosítását határozta el a jelenlegi és a középtávú önkormányzati célokhoz történő igazítás érdekében. Döntött a bevonandó partnerek köréről és a stratégia felülvizsgálatával és módosításával a Fülöp Építész Iroda Bt-t (1033 Budapest, Zab u. 12.) bízta meg. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 31.§-a értelmében: „ (1) A stratégia tervezetét a polgármester véleményezésre megküldi a 30. § (1) bekezdésében meghatározott résztvevőknek. A résztvevők a stratégia tervezetét 21 napon (a főváros esetében 30 napon) belül véleményezik. (2) A polgármester a beérkezett véleményeket, illetve a vélemények alapján átdolgozott stratégiát ismerteti a képviselő-testülettel. (3) Az elfogadott stratégiát az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. (4) A stratégia elfogadásáról és honlapon való közzétételéről a polgármester 5 napon (a főváros esetében 10 napon) belül értesítést küld az egyeztetésben részt vetteknek és az állami főépítésznek. Az előterjesztés mellékletét képező stratégiai dokumentum – illeszkedve a településfejlesztési koncepcióban bemutatott jövőképhez és annak elérését szolgáló célrendszerhez – rögzíti a város középtávú fejlesztési céljait, valamint részletezi a célok elérése érdekében megvalósítani tervezett projektszintű fejlesztési elképzeléseket. A stratégia tervezetének véleményeztetése a Korm. rendelet előírásai szerint lezajlott, közzétételi kötelezettségünknek eleget tettünk. A megküldött dokumentációval kapcsolatban az államigazgatási szervektől, hatóságoktól, partnerektől érkezett vélemények áttekintésre kerültek, a tervezőkkel egyeztetve azok a stratégiába beépítésre kerültek. A beérkezett válaszokat a stratégia 2. melléklete tartalmazza. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy Sárvár város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálatát és módosítását szolgáló tervezetet megtárgyalni, elfogadni szíveskedjen. 1

HATÁROZATI JAVASLAT: Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete „Sárvár város Integrált Településfejlesztési Stratégiáját” jelen határozat mellékletét képező tartalommal elfogadja.

Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester

Sárvár, 2015-03-26

Kondora István polgármester

2

Melléklet a …./2015.(…)számú képviselő-testületi határozathoz

3

4 VÉGSŐ JÓVÁHAGYÁSRA SZÁNT VERZIÓ

KÉSZÍTETTÉK

5

MEGBÍZÓ

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9600 Sárvár, Várkerület 2.

GENERÁLTERVEZ Ő

FÜLÖP ÉPÍTÉSZIRODA BT. 1033 Budapest, Zab utca 12.

Fülöp Péter

okl. építészmérnök, településrendezési vezető tervező

Fülöp Építésziroda Bt.

Fülöp Judit

okl. építészmérnök

Fülöp Építésziroda Bt.

Aczél Gábor

okl. építészmérnök, településrendezési vezető tervező

Aczél Városépítész Bt.

Márton Melinda

okl. településmérnök

Aczél Városépítész Bt.

6

2015. március

7

Tartalom BEVEZETÉS........................................................................................................................ 9 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI............................................................ 10 1.1.

A stratégiai fejlesztési célok meghatározása............................................................. 10

1.1.1. A fejlesztési célok meghatározásánál figyelembevett korábbi dokumentumok célkitűzései ........................................................................................................................ 10 1.1.2. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 célkitűzései....................... 14 1.1.3. A specifikus célok a hozzájuk kapcsolódó tematikus célok bemutatása ............... 15 1.1.4. A tematikus célok elérését szolgáló indikatív beavatkozások ............................... 22 1.2.

A tematikus és területi célok közötti összefüggések bemutatása ............................ 26

2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK ...................................................... 29 2.1.

A megvalósítást szolgáló beavatkozások bemutatása városrészenként................... 29

2.2.

A település egésze szempontjából jelentős fejlesztések (hálózatos projektcsomagok) 60

2.3.

A településfejlesztési akciók és beavatkozások vázlatos pénzügyi terve.................. 63

3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM ............................................................................... 67 4. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI......................................................... 68 4.1.

A stratégia külső összefüggései ................................................................................. 68

4.2.

A stratégia belső összefüggései................................................................................. 74

5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI................................. 77 6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMONKÖVETÉSE.................................................. 79 6.1. A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek....................................................................................................................... 79 6.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek meghatározása...................................................................................................................... 80 6.3.

Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok.................. 80

6.4.

Monitoring rendszer kialakítása ................................................................................ 83

6.4.1. A monitoring rendszer feladata és módszertana .................................................. 83 6.4.2. A monitoring rendszer működtetési mechanizmusainak meghatározása ............ 83 6.4.3. Javasolt indikátorkészlet meghatározása .............................................................. 83 1. MELLÉKLET.................................................................................................................. 91 2. MELLÉKLET.................................................................................................................. 96

8

BEVEZETÉS Az Integrált Településfejlesztési Stratégia feladata Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) a Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott hosszú távú célok elérése érdekében középtávra (7 év) határozza meg a város fejlesztésének főbb irányait és a szükséges konkrét beavatkozásokat. Eszerint az ITS középtávú elképzelései – tematikus célokba rendezve – illeszkednek a koncepcióban rögzített hosszú távú célokhoz, és egytől-egyig a hosszú távú jövőkép elérését szolgálják. A területfejlesztés tervezési gyakorlatának megváltozása, a felülvizsgálat indoklása A Kormány 2012-ben új jogszabályi környezetbe helyezte a területfejlesztést, és megalkotta a 314/2012. (XI. 8.). Kormány rendeletet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről (a továbbiakban Kormányrendelet). A Kormányrendelet szerint az Integrált Településfejlesztési Stratégia – korábbi nevén Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) – tartalmi követelményrendszere megváltozott, ez indokolttá teszi a korábbi dokumentum felülvizsgálatát és aktualizálását. Sárvár város jelenleg érvényes Településfejlesztési Koncepciója 2002-ben készült, amelyet a képviselő-testület 2012-ben – kizárólag a gyógyhellyé nyilvánítás érdekében – részlegesen módosított. A módosítás érdemben nem érint más településrendezési eszközt – kizárólag a gyógyhely területének térbeli lehatárolása miatt vált szükségessé –, a településrendezési tervek és a koncepció elhatározásai továbbra is érvényesek. A Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott jövőkép elérése érdekében a város 2008-ban elkészítette Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) az akkori tartalmi követelményeknek megfelelően. A felülvizsgálatot és aktualizálást – a Kormányrendelet megjelenésén túl – a korábbi IVS elkészítése óta eltelt idő is szükségessé tette, hiszen a stratégiája vonalán harmonikusan fejlődő Sárvár hat évvel ezelőtt körülhatárolt fejlesztési elképzeléseinek jelentős része megvalósult. A továbblépés érdekében a jövőkép és célok elérése érdekében az elmúlt évek tapasztalataira építve új beavatkozási területeket, projekteket kell meghatározni. Az fentieken túlmenően a város társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetében is jelentős változások következtek be: • megváltoztak a piaci, gazdasági körülmények, befektetési tendenciák (gazdasági világválság hatásai), • megújult az EU kohéziós politikája, • nagyobb figyelem fordult a korábban kisebb jelentőségű témákra, mint pl. a klímaváltozás, az energiahatékonyság, vagy a gazdasági innováció kérdésköre, • módosultak a város társadalmi, gazdasági folyamatai (melyek elemzéséhez már rendelkezésre állnak a KSH 2011-es népszámlálási adatai), • jelentősen megváltoztak az önkormányzat feladatés hatáskörei (intézményfenntartás, köznevelés, közművelődés stb.), • rendelkezésre állnak az elmúlt időszak tapasztalatai, a fejlesztések eredményei. 9

A megváltozott jogszabályi környezethez és az EU megújult kohéziós politikájához igazodva a központi tervezés már 2012-ben elkezdődött. Az Országgyűlés az 1/2014. (I.3.) OGY határozattal elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK), amely alapján készülnek az uniós előírásoknak megfelelő további szükséges dokumentumok. Az OFTK összefoglalja minden fontos hazai politikai és szakpolitikai dokumentum fejlesztési gondolatait. Az OFTK elfogadását követően 2014-ben elkészült Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója. A megyei koncepció megfogalmazta a megye és térségei területi fejlődéséhez szükséges fő irányokat, és meghatározta hosszabb időtávra az ezen irányok eléréséhez szükséges legfontosabb eszközöket. A megyei koncepció közvetíti a várostérségek felé az országos szinten megfogalmazott, a célok elérését szolgáló eszközöket és megoldásokat. A településfejlesztési stratégia és a településrendezés eszközeinek összehangolása, harmonizálása közös nevezőre hozza a falvak és városok előrelépéséhez szükséges eszközrendszert. Ezáltal a települések közössége és vezetése együtt kell, hogy végiggondolja jövőképét, a fejlesztés céljait, és az azok megvalósulásához vezető utat, annak stratégiai elemeivel együtt. 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI

1.1.

A stratégiai fejlesztési célok meghatározása

1.1.1. A fejlesztési célok meghatározásánál figyelembevett korábbi dokumentumok célkitűzései

II. Településfejlesztési Koncepció – a város hosszú távú jövőképe és célkitűzései „Sárvár, mint nemzetközi gyógyhely, az itt élő sárvári polgárok és az idelátogató Jövőkép vendégek számára egy lakható és mind magasabb életszínvonalat kínáló, szolgáltató autonóm várossá válik.” A város jövőképének elsődleges célja, hogy Sárvár gazdasági, azon belül turisztikai versenyképessége erősödjön. Ennek elérése érdekében a koncepcióban megfogalmazott átfogó cél: Sárvár gyógyhellyé fejlesztése „Tudatosan tervezett fejlesztésekkel az autonómia megteremtése a magas minőségű szolgáltatásokra, a jó környezeti állapotra és a helyi sajátosságokra támaszkodva.” A jövőkép és az átfogó cél elérése érdekében a koncepció három fejlesztési prioritást, és azokon belül további részcélokat határoz meg - majd e részcélok elérése érdekében konkrét beavatkozásokat és intézkedéseket fogalmaz meg -. (Ezeket a 2008-ban készült IVS kiegészítette (lásd dőlt betűvel írt pontok): I. prioritás: TURIZMUSFEJLESZTÉS 1. Fürdőfejlesztés 10

2. Az üdülőhelyi imázs erősítése, gyógyhelyi területek kialakítása 3. A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése 4. Új turisztikai kínálati elemek létesítése, a meglévő adottságok jobb kihasználása 5. Szálláshely-fejlesztés 6. Nemzetközi gyógyhellyé fejlesztés II. prioritás: VÁROSFEJLESZTÉS 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont bővítése Az üdülőterület és a városközpont térbeli összeköttetése Tudatos városkép alakítás Vonalas infrastruktúra fejlesztése Városi és turisztikai célra alkalmas kulturális, sport és egyéb létesítmények fejlesztése Parkolóhelyek kialakítása Barnamezős tevékenységek a felhagyott ipari, gazdasági termelőegységek területén Megújuló energiaforrások környezetbarát hasznosítása (geotermikus energia) Környezetkímélő technológiájú gazdasági egységek letelepedésének támogatása (vállalkozásbarát környezet kialakítása, helyi foglalkoztatási kezdeményezések alakítása)

III. prioritás: EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE 1. 2. 3. 4. 5.

Önkormányzati szolgáltatásfejlesztés Turisztikai desztinációs modell kialakítása Intézményfejlesztés Civil szervezetek A humánerőforrás-fejlesztés infrastrukturális támogatása

11

III. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008) célkitűzései Az IVS a koncepcióban meghatározott prioritásrendszerhez illeszkedve a jövőkép elérése érdekében három specifikus stratégiai célt fogalmaz meg: 1. Térségi szerepkör erősítése 2. A versenyképesség megőrzése 3. Élhető és vonzó település megteremtése A 2008-as IVS megvalósult fejlesztései Beavatkozás, indikatív tevékenység 1. KÖZPONTI AKCITERÜLET 1. Városközpont és a fürdőközpont összekapcsolása Nádasdy vár előtti parkoló felújítása, nyilvános illemhelyek kiépítése Nádasdy vár hídjának felújítása Várpark zöldfelületi megújítása Nádasdy vár hátsó bejáratának rekonstrukciója Nepomuki Szt. János szobrának visszaállítása Rákóczi utca - járdaépítés, utcabútorok, parkolók, zöldfelületrendezés Várkerület – útburkolat javítása 2. Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő fejlesztése 3. Térségi rehabilitációs központ létesítése Sárváron 4. Emelt szintű járóbeteg ellátó központ kialakítása Sárváron 5. A sárvári Csónakázó tó és szabadidőpark fejlesztése 6. Tizenháromvárosi felhagyott hulladéklerakó rekultivációja 7. Volt téglagyár rehabilitációja - Sportcentrum kialakítása 8. Szálláshelyfejlesztések 9. Arborétum 10. Piactér 2. KISVÁROSI AKCIÓTERÜLET 1. Szolgáltatásfejlesztés 3. KERTVÁROSI AKCIÓTERÜLET 4. DÉLI REKREÁCIÓS ZÖLDZÓNA AT 1. Üdülőterület kiterjesztése, szálláshelyfejlesztés 5. ÉSZAKI GAZDASÁGI AT 1. Gazdasági területek fejlesztése (rendezés, megfelelő befektetői környezet) 6. IPARI PARK AT 1. Gazdasági területek fejlesztése (rendezés, megfelelő befektetői környezet) 7. BARNAMEZŐS TERÜLETEK AT 1. Idegenforgalmi célú fejlesztések az egykori barnamezős 12

Megvalósulás igen részben nem X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X

X

X X

Beavatkozás, indikatív tevékenység területeken 2. Szállodafejlesztés 3. Kereskedelem-, szolgáltatásfejlesztés 8. KÜLÖNLEGES IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSEK (GOLFPÁLYA) AT 1. Golfpálya kialakítása a 84. sz. főút mentén (zöldmezős beruházás keretében) 9. KERESKEDELEM, LOGISZTIKAI FEJLESZTÉSI TERÜLETEK AT 1. Kereskedelmi, logisztikai fejlesztések a 84. sz. főút mentén (zöldmezős beruházás) 10. RÁBASÖMJÉN AT 11. HEGYKÖZSÉG AT 12. ÚJMAJOR AT 1. Idegenforgalmi célú fejlesztések

Megvalósulás igen részben nem X X X

X

X

Megállapítható, hogy a 2008-as IVS a specifikus stratégiai célokat, valamint a fejlesztési prioritásokat helyesen határozta meg, azokat ma is érvényesnek lehet tekinteni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a város fejlesztései – a megvalósult és jelenleg folyamatban lévő fejlesztései egyaránt – az IVS-ben foglaltaknak megfelelően történnek.

13

14

T12

Káros-anyag kibocsátás, környezetterhelés csökkentése, levegőtisztaság védelem

T13

Fenntartható erőforrás-gazdálkodás, energiahatékony városüzemeltetés

T14

A környezettudatos szemléletmód erősítése

T15

A város profiljának megfelelő minőségi oktatás fejlesztése

T16

Együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők között

T17

Egészségügyi és szociális ellátó és támogató rendszerek fejlesztése, a társadalmi integráció elősegítése

T18

A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása, egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió megteremtése

T19

Közbiztonság növelése, a lakossági biztonságtudat erősítése

T20

Ár- és belvízvédelmi intézkedések fokozása

2.2. A fenntarthatóság és környezettudatosság elvének érvényesítése

A beépítetlen területekkel való takarékos bánásmód

3.3. Biztonságos városi környezet, összetartó társadalom megteremtése

T11

3.1. Minőségi és versenyképes tudás kialakítása és fenntartása

A kulturális örökség megóvása, értékőrző megújítása

3.2.Minőségi közszolgáltatás okhoz való hozzáférés megteremtése, egyenlős esélyek biztosítása

T10

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 célkitűzései

A városi és városkörnyéki zöldterületek, természeti értékek megóvása, minőségi fejlesztése, a sérült környezet rehabilitációja

1.1.2.

T9

Jelen ITS a város eddigi sikeres városfejlesztési tevékenységét folytatva, a korábban meghatározott prioritásokhoz, specifikus célokhoz és a tervezett fejlesztésekhez illeszkedve kibővíti a 2008-as IVS célrendszerét, és ez alapján határozza meg a szükséges stratégiai beavatkozásokat, intézkedéseket az elkövetkezendő időszakra. Ennek megfelelően: Sárvár középtávú célkitűzései 2014-2020

Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont kialakítása

Sárvár, mint nemzetközi gyógyhely az itt élő sárvári polgárok és az idelátogató vendégek számára egy lakható és mind magasabb életszínvonalat kínáló szolgáltató várossá válik.

T8

JÖVŐKÉP

Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése, területi kohézió megteremtése a városrészek között

Sárvár tudatos fejlesztése a magas minőségű szolgáltatásokra, a jó környezeti állapotra és a helyi sajátosságokra támaszkodva

T7

ÁTFOGÓ CÉL

K+F+I tevékenységek ösztönzése

SC3. A versenyképesség erősítése

T6

SC2. Élhető és vonzó település megteremtése

Vonzó, támogató befektetői környezet megteremtése

SC1. Térségi szerepkör erősítése

T5

SPECIFIKUS CÉLOK

Helyi adottságokra épülő kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés, foglalkoztatottság növelése

3. TÁRSADALOM

T4

2. ÉPÍTETT-ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET

Új turisztikai kínálati elemek létesítése, attrakcióbővítés

1.GAZDASÁG

T3

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK

A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése

2.1. Tudatos városfejlesztés

T2

1.2. A gazdaság diverzifikálása

Sárvár nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése, üdülőhelyi imázs erősítése

1.1.Turizmusfejlesztés

T1

STRATÉGIAI CÉLOK

KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS CÉLOK

1.1.3.

A specifikus célok a hozzájuk kapcsolódó tematikus célok bemutatása

1. GAZDASÁG 1.1.

Turizmusfejlesztés

Sárvár város gazdaságában mindig is jelentős szerepet játszott az idegenforgalom. A koncepció, így a stratégia is kiemelt figyelmet szentel a turisztikai célú fejlesztéseknek, melyeknek legfontosabb alappillére a városban fellelhető gyógyvíz. A gyógyvizek hasznosítása és az erre alapozott turisztikai vonzerő megteremtése a helybéliek és a városba látogatók érdekeit egyaránt szolgálják, hiszen a gyógyhelyi városkarakter kialakítása, illetve a település egyre attraktívabb megjelenése az itt élők mindennapjaira is pozitív hatással van. A fürdő- és gyógy turizmusra épülő szolgáltatás- és szálláshelyfejlesztések hatására az idegenforgalom jövedelemtermelő képessége és munkahelyteremtő hatása növekszik. Mindemellett azonban nem szabad megfeledkezni Sárvár további idegenforgalmi adottságainak fejlesztési lehetőségeiről sem (műemléki környezet, lovas turizmus, ökoturizmus, falusi turizmus), a kulturális- és sportkínálat, a szabadidő eltöltésére alkalmas terek bővítése, fejlesztése mind-mind olyan vonzerőt jelentenek, amellyel a város tovább növelheti turisztikai kínálatát. A megnövekedett kínálat további turisztikai infrastruktúraberuházásokat is igényelhet (elsősorban szálláshelyek és vendéglátó ipari létesítmények). A minőségi szolgáltatáshoz elengedhetetlen továbbá a megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkaerő biztosítása is, így fontos a felmerülő igényekhez igazított oktatás fejlesztése, és a képesített emberek helyben tartásának elősegítése. A turizmusfejlesztés elengedhetetlen feltétele a város külső megközelíthetőségének javítása, és a városon belüli egyéni és közösségi közlekedési módok (autóbusz, kerékpár, gyalogos) megfelelő színvonalának biztosítása, valamint a megfelelő információs rendszer (turisztikai táblarendszer, internetes tájékoztató) kiépítése. A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T1. Sárvár nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése, üdülőhelyi imázs erősítése T2. A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése T3. Új turisztikai kínálati elemek létesítése, attrakcióbővítés 1.2.

A gazdaság diverzifikálása

A turizmusfejlesztés mellett elengedhetetlen – a város gazdaságának versenyképessége érdekében – más gazdasági ágazatok fejlesztése is. Ennek érdekében szükséges az uniós források hatékony befektetési célú felhasználása, a hiányzó infrastrukturális elemek megvalósítása, a gazdasági szereplők közötti együttműködés ösztönzése, általában a tudásalapú gazdaság preferálása. A versenyképes gazdaság megteremtésének alapfeltétele továbbá a befogadó és támogató attitűd a város lakói és döntéshozói részéről. A vállalkozásösztönzés, a vállalkozások közötti együttműködés, a lakosság vásárlói tudatosságának erősítése (helyi termékek preferálása), közvetlen termelői-fogyasztói kapcsolatok elősegítése (termelői piac), a megfelelő befektetői környezet megteremtése,

15

mind hozzájárulnak a helyi gazdaság fellendítéséhez, és jövedelemtermelő képességének növeléséhez. A gazdaság helyi viszonyainak újraszervezésével, a kereslethez igazodó kínálat felmérésével, és a hozzá igazodó fizikális környezet és emberi erőforrás fejlesztésével biztosítható a gazdaság stabilitása. A fenti alapelveket figyelembe véve elsősorban az alábbi gazdasági ágazatok fejlesztését kell elősegíteni (helybiztosítás, támogatási rendszer, szakképzés, együttműködés): o o o o

termelői/feldolgozó ipar fejlesztése K+F+I tevékenységek erősítése (pl.: környezetipar) kereskedelem- és szolgáltatásfejlesztés KKV szektor fejlesztése

16

A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T4. Helyi adottságokra épülő kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés T5. Vonzó, támogató befektetői környezet megteremtése T6. K+F+I tevékenységek ösztönzése 2. ÉPÍTETT- ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 2.1.

Tudatos városfejlesztés

A városfejlesztés elsődleges célja minden esetben az élhető és minőségi városi környezet megteremtése, mind a város lakói, mind a városba látogatók számára. A minőségi városi környezet hozzájárul az idegenforgalmi vonzerő – ezáltal a térségi versenyképesség – növeléséhez. Ezt a város az épített- és természeti környezetének értékőrző megújításával, minőségi fejlesztésével érheti el. A városfejlesztés sikeressége nagymértékben függ az „integrált szemléletmód” érvényesítésétől, vagyis attól, hogy a döntéshozók, beruházók és tervezők képesek-e saját céljaikon, érdekeiken túllépve megteremteni a projekt sikerességéhez szükséges integrált fizikai, gazdasági és társadalmi környezetet. A célok elérését szolgáló városfejlesztési tevékenységek: -

műszaki infrastruktúra fejlesztése (közlekedés vonalas létesítményeinek fejlesztése, parkolási problémák enyhítése, közműfejlesztések) gyalogos- és kerékpáros közlekedés fejlesztése (sétaútvonalak gyalogos zónák, pihenőhelyek kiépítése,) közterület-rehabilitáció - városi terek kialakítása, minőségi fejlesztése pihenésre, aktív kikapcsolódásra alkalmas minőségi terek kialakítása (parkok, vízpartok, sportterületek, játszóterek fejlesztése) lakóterületek fejlesztése (rehabilitáció, rekonstrukció) épületenergetikai fejlesztések beruházásra alkalmas területek kialakítása (barnamezős területek megtisztítása, megfelelő szabályozási környezet biztosítása)

A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T7. Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése, területi kohézió megteremtése a városrészek között T8. Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont kialakítása T9. A városi és városkörnyéki zöldterületek, természeti értékek megóvása, minőségi fejlesztése, a sérült környezet rehabilitációja T10. A kulturális örökség megóvása, értékőrző megújítása

2.2.

A fenntarthatóság és a környezettudatosság elvének érvényesítése

A fenntartható fejlődés folytonos törekvést jelent a kiegyensúlyozott és harmonikus társadalmi-, gazdasági és környezeti viszonyok megteremtésére. A fenntartható fejlődés környezeti szempontból már hosszú ideje jól definiált fogalom. Olyan komplex gondolkodásmódot jelent, amely egyrészt önkorlátozást jelent a fogyasztásban, az elsődleges források felhasználásában, másrészt biztosítja az elhasznált források biztonságos 17

visszavezetését a természet és az ember által meghatározott rendszerek körforgásaiba – mindezt az eljövendő generációk érdekében. A „klasszikus” megfogalmazás szerint: „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövendő generációk esélyét és képességét saját szükségleteik kielégítésére.” Mai felfogásunk szerint a fenntarthatóságot a társadalom, a gazdaság és a környezet területén egyaránt értelmezzük. Az egyes területek szorosan összefüggenek egymással, ami azt jelenti, hogy mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével kell mérlegelni a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fenntartható fejlődés kulcskérdése napjainkban az energiagazdálkodás racionalizálása, más szóval az energiahatékonyság kérdése. Az energiahatékonyság kérdése szorosan összefügg a – napjainkban is tapasztalható – klímaváltozással, melynek egyik okozója az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ezért a fejlesztések során cél a CO2- kibocsátás csökkentése (ennek eszköze pl. az alternatív meghajtású járművek használata, vagy a kerékpáros közlekedés előnyben részesítése). A klímaváltozás okozta felmelegedés – a jelenlegi technikai lehetőségek között - várhatóan jelentős többlet-energiát fog igényelni (nyári hűtés), amely energiaigény növekedést a hagyományos energiaellátási struktúrával egyre költségesebb kielégíteni. Ennek elkerülése érdekében szükséges az infrastrukturális rendszerek korszerűsítése (új technológiák alkalmazása), valamint további hatékony energiafelhasználásra irányuló fejlesztések megvalósítása (épület-energetikai fejlesztések; energiatakarékos beruházások támogatása; a városszerkezet klímatudatos alakítása; több zöld- és vízfelület, épületek tájolása). A fejlesztések hatására az üzemeltetési költségek csökkenthetők (ami pozitívan hat a gazdaságra). A klímaváltozásból adódóan fontos a változó csapadékviszonyok megfelelő kezelése (megfelelő vízelvezetési illetve tárolási rendszerek kialakítása) mind környezeti mind biztonsági okokból (árvízvédelem). Sárvár esetében továbbá érdemes vizsgálni a termálvíz másodlagos hasznosíthatóságát. A kiegyensúlyozott környezeti viszonyok azonban nemcsak az energiafelhasználás racionalizálását jelentik, hanem többek között a környezetszennyezés visszaszorítását, a meglévő városi és városkörnyéki zöldterületek, valamint a településeket övező mezőgazdasági termőterületek védelmét is. Sárvár területének mintegy egyötöde – többek között a Rába és holtágai menti mély fekvésű területek, az összefüggő, nagy kiterjedésű erdőtömbök – ökológiai szempontból értékes területek (Nemzeti Ökológiai Hálózat része, a város külterületének a Rába és Csörnöc-patak völgyéhez tartozó része az EU Natura 2000 hálózatához tartozó terület, a Rába és holtágainak környezete a Ramsari területek közé tartozik). 2014-ben elkészült a Rába és Csörnöc-völgy Natura 2000 terület fenntartási terve, amely a területre vonatkozó részletesen tartalmazza. Mind a hosszú, mind pedig a középtávú fejlesztések során a terv ajánlásait mindenkor szem előtt kell tartani a természeti környezet megóvása, és fenntarthatósága érdekében. A Natura 2000 területek védelmében különösen hangsúlyos a hagyományos gazdálkodási módok szerepe, ahol a rezervátumszerű védelem helyett e területek a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolására alapozott megóvása kerüljön előtérbe. A környezeti fenntarthatóság

18

elérésének további alapvető feltétele a társadalom felfogásának megváltozása, a környezettudatos magatartás általánossá válása. A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T11. A beépítetlen területekkel való takarékos bánásmód T12. Káros-anyag kibocsátás, környezetterhelés csökkentése, levegőtisztaság védelem T13. Fenntartható erőforrás-gazdálkodás, energia hatékony városüzemeltetés T14. A környezettudatos szemléletmód erősítése 3. TÁRSADALOM 3.1.

Minőségi és versenyképes tudás kialakítása és fenntartása

2013. január 1-től az óvodai nevelés kivételével a közoktatás kikerült a helyi közügyek köréből – (az Önkormányzat hatás- és feladatköréből) –, és állami feladattá vált. Az állami és önkormányzati feladatmegosztás azonban felemás módon történt meg, ugyanis a fenntartói és működtetői jogokon differenciált módon osztoznak. Az átszervezést az oktatás-nevelés országos szinten eltérő színvonala indokolta, ugyanakkor vitathatatlan, hogy az iskoláknak helyi identitás-megtartó, –képző és –erősítő szerepe van, így a helyi közösségekhez és önkormányzatokhoz való szoros kapcsolata megkérdőjelezhetetlen. Tehát Sárvár már nem tud közvetlen eszközökkel beavatkozni a középfokú oktatás és szakképzés területébe - nem a város kezében van a szakmai irányítás -, ugyanakkor feladata a saját tulajdonában lévő létesítmények műszaki fenntartása, és – megfelelő forrás rendelkezésre állása esetén – minőségi fejlesztése. A megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítása mellett ugyanakkor a város érdeke, hogy továbbra is a profiljának megfelelő – ebben az esetben a turizmushoz kapcsolódó – magas szintű szakképzés folyjon az intézményekben, melynek érdekében szoros és folyamatos együttműködést kell megvalósítania a feladatellátásért felelős állami szervezettel (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ). A versenyképes szaktudás elengedhetetlen feltétele az elméleti ismeretek elsajátítása mellett a megfelelő gyakorlati oktatás. Az oktatási intézmények és a gazdasági szervek között olyan együttműködésre van szükség, amely együttesen járul hozzá a tanulók szakképzéséhez. Az önkormányzat érdeke a szakképzett emberek helyben tartása, a városon belüli megfelelő munkahely kínálat megteremtésével. Így az Önkormányzat elsődleges feladata az olyan foglalkoztatást bővítő gazdaságfejlesztési tevékenységek ösztönzése, amelyek lehetőé teszik a helyben képzett szakemberek elhelyezkedését. A felsőfokú (OKJ) szakképzések bővítése további lehetőségeket teremthet a város számára. A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T15. A város profiljának megfelelő minőségi oktatás fejlesztése, emberi erőforrás fejlesztés T16. Együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők között

19

3.2. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megteremtése, egyenlő esélyek biztosítása A településen élők életminőségét jelentősen befolyásolja a közjavak és szolgáltatások elérhetősége és azok minősége. Közjavak például a közparkok, közutak, az egészségügy és az oktatás. Az intézményi és műszaki infrastruktúra-hálózatok kiépítése és üzemeltetése ezért kiemelt fontossággal bír a helyi társadalom kiegyensúlyozott viszonyainak fenntartásában. A város területén csökkenteni kell a közszolgáltatások területi eloszlásából adódó különbségeket, a hozzáférhetőség javításával és az egyenlő esélyek biztosításával a lakossági elégedettség és a társadalmi kohézió is erősödik. Kiemelten fontos az egészségügyi és szociális ágazatban tervezett fejlesztések összehangolása, az alapellátás és járóbeteg-szakellátás minőségi fejlesztése (rendelők korszerűsítése, hatékony szervezési és irányítási rendszerek kialakítása, szakképzett dolgozók az intézményekben). A közművesítés mértéke és állapota alapvetően befolyásolja a lakosság életminőségét. Sárvár városának közmű-kiépítettsége mára már közel települési szintű. A csapadékvíz elvezetése a település nagy részén nyílt árkos rendszerben történik, azonban az árkokra, csatornákra, patakokra általánosan jellemző, hogy az utóbbi években karbantartásuk hiányos volt. Több helyen a vízelvezetést biztosító árkok, patakok medre feliszapolódott, illetve növényzettel benőtt. A felszíni vizek és a csapadékvizek zavartalan elvezetése a gyűjtőhálózat hiányos szakaszainak kialakítását, a vízgyűjtő hálózat hidraulikai rendezését, a befogadók fokozottabb karbantartását igényli. A lakosság számára kulcsfontosságú kérdés, hogy a szabadidejét milyen módon, és milyen körülmények között tölti el. A sport- és rekreációs lehetőségek széles választékának biztosítása, a közterületek, parkok, a pihenésre alkalmas helyszínek rendezettsége hozzájárul – mind fizikailag, mind mentálisan – az egészséges társadalom megteremtéséhez. A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T17. Egészségügyi és szociális ellátó és támogató rendszerek fejlesztése, a társadalmi integráció elősegítése T18. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása, egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió megteremtése 3.3.

Biztonságos városi környezet, összetartó társadalom megteremtése

Egy település közbiztonsága az ott élők életminőségét alapvetően meghatározó tényező. A közbiztonság nem csak a lakosság védelmét, és biztonságérzetét jelenti, hanem jelentős hatással van a város gazdasági életére is (vállalkozások megtelepedése, tőke bevonzása). A közbiztonságot alapvetően meghatározó tényezők alakítására, befolyásolására az önkormányzatnak korlátozottak a lehetőségei, azonban helyi szinten, a körülmények és feltételek megfelelő biztosításával sokat tehet a biztonságosabb és lakhatóbb városi környezet megteremtéséért (pl. köztéri-kamerarendszer fejlesztése). Mivel a bűnözés alapvetően társadalmi jelenség, – amely általában az egyenlőtlenségekből, illetve az eltérő szocializációs folyamatokból adódik – az önkormányzat különböző preventív, illetve a társadalmi összetartást erősítő program szervezésével fokozhatja a lakosság biztonságérzetét. 20

A biztonságos környezet megteremtése érdekében a közbiztonság fokozásán túlmenően kiemelt figyelmet kell fordítani a katasztrófavédelemre. Sárvár földrajzi fekvése és vízrajzi adottságai miatt árvíz és belvíz tekintetében egyaránt veszélyeztetett település. A Sárvár közigazgatási területén áthaladó, kiterjedt vízgyűjtő területről érkező Rábán és a Gyöngyös patakon is nagy esőzések, hirtelen záporok, hóolvadás esetén árhullámok alakulnak ki. A nagyobb árhullámok levonulásakor a víz mederben tartása nehézséget okoz, az árvízvédelmi mű és a folyó medre közötti hullámtéri terület, valamint a nagyvízi meder által érintett vízjárta terület kisebb-nagyobb hányada is víz alá kerülhet. A felszíni vízfolyások karbantartása hiányos, több helyen a vízelvezetést biztosító medrek feliszapolódtak, illetve növényzettel benőttek, azok vízszállító képessége romlott. Az árvízvédelem állami feladat, azonban a belvízvédelmi feladatok az önkormányzat hatáskörébe tartoznak. A napjainkban tapasztalható szélsőséges időjárási körülményeket figyelembe véve tehát a jövőben fokozottabb ár- és belvízvédelmi intézkedésekre, a felszíni vizek és a csapadékvizek zavartalan, rendezett elvezetéséhez a befogadók fokozottabb karbantartására van szükség. A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T19. Közbiztonság növelése, a lakossági biztonságtudat erősítése T20. Ár- és belvízvédelmi intézkedések fokozása

21

1.1.4.

A tematikus célok elérését szolgáló indikatív beavatkozások TEMATIKUS CÉLOK

T1


T2


T3


T4

Helyi adottságokra épülő kereskedelem

INDIKATÍV BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK ÉS INTÉZKEDÉSEK* fürdőfejlesztés minőségi szálláshely-fejlesztés (magas és alacsonyabb kategóriában egyaránt) szolgáltatásfejlesztés gyógyhelyi területek bővítése (gyógyvízkincs kihasználása) programkínálat bővítés egységes arculat megteremtése (Sárvár „brand”) belföldi és külföldi marketing tevékenység sportterületek fejlesztése (pl. sportpályák, játszóterek, tornatermek fejlesztése, extrém sportok helybiztosítása) a szabadidő aktív eltöltésére alkalmas terek, és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése (pl. futópálya, nyilvános WC, stb.) lovaglási lehetőségek fejlesztése (pl. iskoláskorúak lovas oktatásának megszervezése) sportrendezvények, közösségi programok klubok, egyesületek támogatása turisztikai desztinációs modell kialakítása (a várostérséggel együttműködésben) ökoturisztikai kínálat bővítése (pl. túraútvonalak fejlesztése) egészségturisztikai szolgáltatás- és termékfejlesztés (a gyógyvízre építve) lovas turizmushoz kapcsolódó fejlesztések (időjárástól független lovaglási lehetőségek biztosítása, túralovaglás, lovas üdülés, lovasbemutatók, fogattúrák szervezése) üzleti és konferenciaturizmus kiszolgálásához kapcsolódó fejlesztések programkínálat bővítés a kulturális intézmények fejlesztése kiállítások szervezése a közművelődést elősegítő programok szervezése belföldi és külföldi marketing tevékenység tájékoztató rendszer fejlesztése (táblarendszer, web) egészségturisztikai termék és szolgáltatásfejlesztés 22

és szolgáltatásfejlesztés

T5

Vonzó, támogató befektetői környezet megteremtése

T6


T7

Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése, területi kohézió megteremtése a városrészek között

T8

Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont kialakítása

T9

A városi és városkörnyéki zöldterületek, természeti értékek megóvása, minőségi fejlesztése, a sérült környezet rehabilitációja

T1 0

A kulturális örökség megóvása, értékőrző megújítása

a kereslethez igazodó kínálati elemek, helyi egyedi termékek azonosítása a termékek piacra jutásának elősegítése termelői piac megszervezése attraktív üzlethelyiségek kialakítása kezdő vállalkozások támogatása a meglévő, alulhasznosított területeken megfelelő alapinfrastruktúra kiépítése (pl. szennyezett talaj megtisztítása, közművesítés) befektetés ösztönző önkormányzati tevékenységek K+F+I tevékenységek menedzselése (konferenciák, pályázatok, háttérszolgáltatások) fejlesztési területek beazonosítása és a kapcsolódó kutatási igények felmérése (pl. gyógyfürdő – új fűtési technológiák; arborétum – energianövények) szükséges technológiai infrastruktúra-fejlesztések, eszközbeszerzés (pl. Erdészeti Tudományos Intézet) speciális képzések indítása a tevékenységeknek megfelelően a hiányzó térségi közlekedési kapcsolatok megteremtése városi úthálózat fejlesztése (új utak kiépítése, meglévők fejlesztése – szélesítése, biztonságtechnikai fejlesztések) a városrészek közötti egyéni és közösségi közlekedési kapcsolatok erősítése (kerékpárút kiépítés, hiányosan ellátott területek autóbusz elérésének megteremtése) megfelelő parkolási lehetőségek megteremtése városi és turisztikai célra alkalmas rendezvényterek kialakítása gyalogos területek kiterjesztése lakóterületi fejlesztések városi zöldterületek növelése (pl. út menti fásítás, városi terek „zöldítése”) meglévő zöldterületek minőségi fejlesztése (pl. Várpark, Kavicsgödörpark) vízpartok revitalizációja (vízparti sétány, kerékpárút, csónakház, stb.), tórendszer bővítése pihenőerdők fejlesztése (gyalogösvények, tanösvények) egységes zöldfelületi rendszer megteremtése – kapcsolatok kiépítése (gyalogos és kerékpáros útvonalak összekötése, hidak, stégek kialakítása) az épített értékek megóvása, megújítása (pl. Zeneiskola, Magtár, Zárda) a magánerős beruházások ösztönzése (a nem önkormányzati tulajdonban lévő építészeti értékek 23

T1 1


T1 2

Káros-anyag kibocsátás, környezetterhelés csökkentése, levegőtisztaság védelem

T1 3

Fenntartható erőforrás-gazdálkodás, energiahatékony városüzemeltetés

T1 4


T1 5

A város profiljának megfelelő minőségi oktatás fejlesztése, emberi erőforrás fejlesztés

T1 6

Együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők

megújítása) szemléletformáló tevékenységek barnamezős területek hasznosítása, az elhagyott ipari csarnokok, létesítmények aktivizálása a beépítésre nem szánt terület átsorolása beépítésre szánt területbe csak kivételes esetben (speciális elhelyezkedésből adódóan) a városi foghíjak beépítése, szükséges telekrendezések elvégzése a beépített területek intenzifikálása környezetbarát – alternatív – közlekedési módok támogatása (kerékpáros közlekedés), a szükséges szolgáltatások kiépítése (pihenőhely, tárolók) korszerű járművek beszerzése, megfelelő parkolási lehetőségek megteremtése hulladékgazdálkodásra és hasznosításra irányuló fejlesztések (szelektív hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése) épületenergetikai fejlesztések (az önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése) környezetbarát közműrendszerek fejlesztése (pl. közvilágítás; hulladékgazdálkodás) megújuló energiák hasznosítása költséghatékony közlekedési rendszer komplex programok, előadások megrendezése különböző célcsoportok részére közösségi programok szervezése (pl. szemétszedési akció) kommunikációs tevékenységek (tanácsadó-hálózat, kiadványok, honlap) tervezési és támogatási intézkedések – a lakosság érdekeltté tétele a megújuló energiák használatában a munkaerő-piaci igények és képzések szinkronizálása speciális képzési területek azonosítása, szakemberek képzése elsősorban: - egészségturizmus területén (pl. masszőr, pénztáros, gépész-karbantartó, segédmunkás) - lovas turizmus területén (pl. lótenyésztő, lovas-túravezető, szakedző) magas szintű idegen nyelvi képzés gyakorlati képzési helyek biztosítása (intézményi és szakmai összefogás) kutatás és fejlesztés erősítése gyakorlati képzési helyek biztosítása (intézményi és szakmai összefogás)

24

között T1 7


T1 8


T1 9


T2 0


egészségügyi intézményrendszer fejlesztése (energetikai korszerűsítés, bővítés, eszközbeszerzés) alapszintű orvosi ellátás biztosítása (egészségházak fejlesztése) szociális intézményrendszer fejlesztése bérlakás-állomány korszerűsítése a társadalmi integrációt elősegítő, szociális összetartást erősítő programok szervezése civil szervezetek támogatása helyi hagyományőrző programok megrendezése szabadidős infrastruktúra fejlesztése, megfelelő helyszínek kialakítása (pl. nagyterem a Nádasdyvárban) önkormányzati minőségi szolgáltatásfejlesztés megfelelő információs és telekommunikációs rendszerek fejlesztése (tájékoztatás, adathozzáférés, elektronikus ügyintézés) elektronikus hírközlés fejlesztése köztemetők fenntartása, fejlesztés (bővítése) közterületek tisztántartása közműellátás és –kezelés utcabútorok, padok kihelyezése térfigyelő kamera-rendszer kiépítése, fejlesztése prevenciós és életvezetési programok, oktatás szervezése minden korosztály számára csapadékvíz-elvezető rendszerek karbantartása vízvisszatartás védekező szervezetek tevékenységeinek összehangolása

*Az egyes célok elérését szolgáló indikatív (lehetséges) beavatkozási területek közötti kapcsolat, így a tervezett fejlesztések egymásra hatása és egymástól függése vitathatatlan. Például a térségi szerepkör erősítésének egyik – ha nem a legfontosabb – eleme a megközelíthetőség javítása, vagy a térségi szintű intézményi infrastruktúra fejlesztése. Ezek mindegyike elsősorban műszaki fejlesztést igénylő feladat, vagyis az épített környezetbe történő beavatkozás. Mindezek hatására azonban a város versenyképessége is erősödik, és a lakosság életminősége is javul. A projektek nemcsak beruházási típusúak lehetnek, hanem például foglalkoztatási, képzési, szemléletformáló jellegűek is. Ezek mellett fontos hangsúlyozni, hogy a tematikus fejlesztési célok a település más-más fejlesztési területein, esetenként azonban azonos területeken, komplex – több ágazatot érintő – módon valósíthatók meg. Ilyen komplex fejlesztés például a gyógyfürdő fejlesztése, hiszen területileg koncentráltan több fejlesztés (energetikai fejlesztés, szolgáltatás és termékfejlesztés, zöldterületi fejlesztés) egymást erősítve, ütemezetten tud megvalósulni.

25

1.2.

A tematikus és területi célok közötti összefüggések bemutatása

Sárvár városszerkezete, városrészek lehatárolása A korábbi IVS Sárvár területét nem osztotta fel városrészekre, hanem 12 „akcióterületet” jelölt ki, ezeket azonban nagyobb összefüggő – sokszor városrésznek tekinthető - területre kiterjedően értelmezte. Jelen ITS – a vonatkozó rendeletek tartalmi követelményeivel összhangban – városrészeket jelöl ki, amelyek lehatárolásánál – kisebb korrekciókkal ugyan, de igyekezett figyelembe venni a korábbi akcióterületi lehatárolást. Sárvár – városszerkezetét és egyes településrészeinek jellegzetes karakterét tekintve – igen sokszínű város. Önállóan élő és működő városrészek lehatárolása ennek ellenére meglehetősen nehéz, hiszen még az egyes – történelmileg kialakult – városrészek határai sem azonosíthatók már pontosan. Ezért jelen ITS-ben a városrészek lehatárolásának elsődleges célja a dokumentum értelmezhetősége. (Hivatalos városrész kijelölési szándék esetén a határok és elnevezések felülvizsgálata javasolt.) Ennek megfelelően tehát az ITS Sárvár teljes közigazgatási területét 14 részre osztja (ezen belül 4 külterületi „városrész” került kijelölésre). Az ITS a városrészek területén akcióterületeket és önálló projekteket is meghatároz. A kijelölésre kerülő akcióterületek – a vonatkozó rendeletek szerint, tehát eltérően a 2008-as IVS gyakorlatával – a valóban akciószerűen megvalósítható fejlesztéseket foglalják magukba. Az akcióterületi és önálló projekteken túlmenően az ITS ún. hálózatos projekteket is meghatároz, ezeket az érintett városrészek területénél is megjeleníti. (Kizárólag azokban az esetekben, ahol a hálózatos projekt tartalmi elemei, helyszínei jelen dokumentum készítésekor ismertek, vagy beazonosíthatók. Ez azonban nem zárja ki az adott projektcsomag célterületeinek – a tervezési illetve a megvalósítási időszakban történő – bővítését, és a projektek frissítését.) Azokban a városrészekben, ahol középtávon konkrét beavatkozás nem tervezett, az ITS a városrész területére általános – a városrész karakterétől és jellegétől függő – hosszabb távú ajánlásokat tartalmaz. A fent leírtak alapján az ITS városrészi felosztása az alábbiak szerint alakul:

26

Az ITS-ben meghatározott projekttípusok 1. Akcióterületi projektek Akcióterületi projektnek tekinthetők a térben és időben koncentrált, egymással összehangolt beavatkozásokból álló projektek. A térben való koncentráltság azt jelenti, hogy a beavatkozások egy jól meghatározható határvonallal körülvett területen belül történnek. Az időben való koncentráltság pedig azt jelenti, hogy az akcióterületen belüli beavatkozások szintén egy jól meghatározott, de záros határidőn belül - legfeljebb néhány év alatt, jelenleg a 2014-2020-as uniós cikluson belül – megtörténnek. Az akcióterületen végbemenő fejlesztések: • egymással szinergikus hatást fejtenek ki, vagyis az egyes projektelemek segítik más projektelemek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését, • az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, • volumenük, így várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idéznek elő az akcióterületen. Az akcióterületek kijelölése több szempont figyelembevételével történt: • •

Először meghatározásra kerültek a város nagyobb összefüggő, hasonló karakterű, vagy hasonló funkciót betöltő, jól beazonosítható területei, vagyis jelen dokumentum szóhasználata szerint Sárvár „városrészei”. A rendelkezésre álló projektötletek és fejlesztési igények elemzését követően jól kirajzolódott, hogy azok a városrészeken belül térben hol koncentrálódnak, így létrejöttek az akcióterületi lehatárolások.

2. Akcióterületen kívüli, önálló projektek

27

Nem minden – a város területén megvalósuló - projekt tekinthető akcióterületi projektnek, mert vagy időben, vagy térben nem koncentráltak, vagy a beavatkozás jellege nem komplex. Térben nem koncentrált projekt például egy olyan program megvalósítása, amely a város különböző pontjain jelent pontszerű beavatkozásokat. Időben nem koncentrált az a projekt, amelynek megvalósítása csak hosszabb idő alatt lehetséges. Végül nem komplex jellegű az a projekt, amely egyetlen, pontszerű beavatkozást jelent. Jellemző akcióterületen kívüli projektek: • önálló épületek, építmények felújítása, korszerűsítése, energetikai fejlesztése, • közterület- és környezetrendezés a város egy-egy pontján, • új, önálló létesítmény elhelyezése a városszövetben, • hosszabb idő alatt (nem akciószerűen) megvalósítható fejlesztések (meglévő lakóterületek átépülése, ipari területek funkcióváltása, stb.) 3. Hálózatos projektek Hálózatos projektnek az egymással összehangolt, térben kapcsolódó beruházási és nem beruházási („soft”) jellegű projekteket nevezzük. A térben való kapcsolódás azt jelenti, hogy a hálózatos projekt kiterjedhet több városrészre, vagy akár a város egészére is, kapcsolódhat továbbá nagyobb léptékű térségi (országos, megyei, járási) hálózatokhoz is. A hálózatos projekt • több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemekből áll, • a város egészére vagy annak egy részére – például több akcióterületre – terjed ki, • a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik.

28

2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 2.1.

A megvalósítást szolgáló beavatkozások bemutatása városrészenként 1. VÁROSKÖZPONT

A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK CÉLJA A fejlesztés célja Sárvár történelmi emlékeinek, a jelen a közigazgatási szerepének és a jövőt jelképező fürdőközpont egységes városképi arculatának kialakítása, a szolgáltatások magas minőségű fejlesztése, a zöldterületek rendezése. AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOK A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN A1. NÁDASDY VÁR ÉS KÖRNYEZETE – KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓK ÉS TURISZTIKAI ATTRAKCIÓK BŐVÍTÉSE Az akcióterület lehatárolása Várkerület – Kossuth tér – Ady Endre utca – Deák Ferenc utca által határolt terület A településfejlesztési akció rövid leírása A Vár eddigi sikeres rekonstrukciójának folytatása szélesebb körű használatot eredményez, tovább bővül a város kulturális kínálata. A fejlesztések útján kiemelt cél továbbá a helyi identitáshoz hozzájáruló közösségi terek kialakítása és programok szervezése, a különböző egyesületi törekvések felkarolása a kulturális sokszínűség bemutathatósága érdekében. Akcióterületi projektek Cél A Nádasdy-vár gazdasági épületeinek T2, T3, felújításával egy nagyterem kialakítása, egyben a Városi nagyterem T8, Nemzeti Örökség részét képező kiemelt A1.1 kialakítása a NádasdyT10, várban műemléki együttes rekonstrukciójának T18 befejezése. 29

A Nádasdy-vár A1.2 energetikai korszerűsítése

A történelmi emlékhelyként nyilvántartott vár a magyar állam tulajdona, azonban a város kezelésében van. A vár energetikai korszerűsítése az építmény műemléki jellege miatt körültekintő tervezést és megoldásokat igényel. A fejlesztés célja az elöregedett távhő rendszer berendezéseinek cseréje, korszerű megoldások alkalmazása. A korszerűsítéssel megközelítőleg 20-30% energia takarítható meg.

T10, T12, T13

A Nádasdy-vár A1.3 díszkivilágításának rekonstrukciója

A projekt célja a vár meglévő díszkivilágításának korszerűsítésével egy takarékos és vendégbarát közvilágítási rendszer kiépítése.

T8, T10, T12, T18, T19

Közösségi terek és közlekedési területek A1.4 megújítása a Nádasdyvár környezetében

Báthory Erzsébet program – a Nádasdy A1.5 vár turisztikai kínálatának bővítése

• a gyaloghíd felújítása, mellvéd és külső fal rekonstrukciója • a hátsó gépjármű bejárat felújítása, közvilágítás kiépítése •a várudvar, mint rendezvényhelyszín fejlesztése: mobil színpad és mobil lelátó, színpad-tető és színpadtechnika kiépítése A program célja Báthory Erzsébet – Nádasdy II. Ferenc legendás felesége – kultuszának bemutatása, valamint egy hozzá kötött programsorozat létrehozása és működtetése. A vár területén létrehozott attrakció egyrészt bemutatja Báthory Erzsébet valódi történetét, illetve a személyével kapcsolatos legenda kialakulását, magyarázatát. Az új turisztikai attrakcióval nem csupán a múzeumi bemutatás a cél, hanem egy olyan program létrehozása, amely folyamatosan fenntartja a városban élők érdeklődését, és egyben növeli a városba érkező turisták számát is.

T2, T3, T8, T10, T18

T3, T8, T10, T16

AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOK A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN A2. POSTA TÉR ÉS KÖRNYEZETE – KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓK BŐVÍTÉSE Az akcióterület lehatárolása Batthyány utca – Ady Endre utca – Deák Ferenc utca – Várkerület által határolt terület A településfejlesztési akció rövid leírása Sárvár gyógyhelyi arculatának fejlesztésére az egyéb turisztikai és városi infrastrukturális fejlesztések is jelentős hatással vannak. A 2014-ben megújított Posta tér a város turisztikai főtere. A tér a város érkezési és kiindulási pontja, amely „kaput” nyit a hozzá kapcsolódó történelmi városrészek, a Nádasdy Vár, és a gyógyfürdő irányába. A projektcsomag célja a főtéri funkciók további bővítése, és a város rendezett közterületeinek kiterjesztése. Akcióterületi projektek Cél Az evangélikus templom előtti területek T1, T2, A2.1 A Hild-park megújítása megújítása, közterületek rendezése: térrendezés, T3, T4, út- és sétányépítés, rendezvénytér kialakítása, T5, T8, 30

A2.2

Posta tér – főtéri funkciók bővítése

Csapadékvíz elvezetési A2.3 rendszer rekonstrukciója

P1

P2

P3

P4

árnyékoló, szökőkút, vízgépészet, közvilágítás és díszvilágítás, kertészeti beavatkozások, utcabútorok cseréje, egységes arculat A Posta tér sikeres megújítását folytatva a cél a főtéri funkciók további bővítése: − színpadépítés − országzászló építése − Sylvester János szobor/emlékmű építése A csapadékvíz-elvezetési rendszer korszerűsítése a Posta tér és Hild-park területén, és a kapcsolódó közterületeken.

T10, T18 T1, T2, T3, T10, T18 T8, T12, T18

A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT ÖNÁLLÓ PROJEKTEK 2014-2020 A jelenleg kihasználatlan, beépítetlen és funkció nélküli belvárosi terület rehabilitációja, a fürdővárosi minőséghez piac kialakítása a cél. A belváros átalakításának szerves folytatásaként a csatlakozó területek (Hild-park, Posta tér) T4, T5, rendezésével, díszburkolásával egy Termelői piac létesítése T7, T8, összefüggő sétatér kialakítása, ezáltal az T18 idegenforgalmi kínálat bővítése. Így az „élő” fürdővárosi városközponti funkciók tovább bővülnek. A fejlesztés jelentős gazdaságélénkítő hatással van az térségre és egyúttal újdonságként jelenik meg az idegenforgalmi kínálatban. Az intézet országos szinten élvonalban jár az energia növények tudományos kutatásában. Kísérleti telepein egyedülálló munka folyik. K+F és Innovációs A fejlesztés az ingatlan infrastrukturális és infrastrukturális eszközfejlesztését jelenti a már elkészült T4, T5, fejlesztések az Erdészeti tervek alapján. A megújuló energiafajta T6, T13, Tudományos Intézet reménybeli elterjedése egyre inkább sürgeti T14, területén a tudományosan megalapozott kutatások T15, T16 folytatását. A kutatás már ma is világszerte érdeklődést vált ki a tudományos világból, így a fejlesztés nemzetgazdasági szinten is megalapozott. Gondozási és Családsegítő A projekt célja a családsegítő központ fizikai T7, T8, Központ felújítása megújítása, bővítése, energetikai T12, korszerűsítése, a szociális és családsegítő T13, funkciók, valamint a társadalmi integráció T14, feltételeinek javítása T17, T18 A város egyik fontos feladata, hogy a T7, T8, A Rákóczi Ferenc utcai jelenleg nem önkormányzati tulajdonban T12, városi egészségház lévő ingatlanokban működő háziorvosi T13, felújítása, energetikai praxisok számára helyet biztosítson. Ennek T14, korszerűsítése érdekében szükséges a meglévő leromlott T17, T18 31

állagú rendelők átalakítása, korszerűsítése, valamint épületenergetikai fejlesztése. További, a városrész területén megvalósítandó fejlesztések (a városrész területét érintő hálózatos projektek) H2.

Belterületi út-, járda-, kerékpárút építési program o gyalogos átkötés kialakítása a belvárosi főút és a Dózsa György utca között o Várkerület útburkolat megújítása

H3.

Lakóházak energetikai célú felújítása

H4.

A városrész területén kiemelt feladat a parkolási problémák enyhítése. Ennek érdekében a „Parkolók kialakítása a város több helyszínén” c. hálózatos projektcsomag keretén belül a városrész több pontján parkolók kialakítása tervezett: o Alkotmány utca o Gárdonyi utca o Dózsa György út o Árpád utca o Rákóczi Ferenc utca – Rendelőintézet

H5.

Sárvár közvilágításának energetikai korszerűsítése

H6.

Sárvári kulturális örökségvédelmi program Sárvár legtöbb védett (ill. védendő) épülete a központi – belvárosi – területen található, így a programcsomagban foglalt fejlesztési elképzelések a városrész területén kiemelten érvényesíthetők: o saját tulajdonban lévő épületek megújítása (műemléki felújítás, energetikai korszerűsítés) o a lakosság szemléletformálása (helytörténet, értékvédelem) o a nem önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok esetében a magánerős felújítások ösztönzése

H11.

Épületenergetikai fejlesztések Sárvár közintézményeiben H11.1. A Nádasdy Tamás Általános Iskola tornacsarnokának energetikai célú felújítása H11.2. A Vármelléki Óvoda felújítása, épületenergetikai korszerűsítése H11.3. A Zárda (civil ház – Batthyány utca 29.) épületenergetikai fejlesztése

32

2. FÜRDŐNEGYED ÉS REKREÁCIÓS ZÓNA

A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK CÉLJA A városrész Sárvár fürdő területét és a hozzá kapcsolódó „rekreációs zónát” (a Vadkert körúttól északra eső tórendszert és zöldterületeket) valamint a volt téglagyári területeket foglalja magába. A városrész területén tervezett fejlesztések célja a szabadidő – legyen szó pihenésről, vagy aktív kikapcsolódásról – eltöltésének minőségi – és mennyiségi – lehetőségeinek fejlesztése, ezzel erősítve Sárvár fürdővárosi és gyógyhelyi karakterét, a térségi idegenforgalomban betöltött szerepét. AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOK A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN A1. VOLT TÉGLAGYÁR TERÜLETE – SPORTCENTRUM Az akcióterület lehatárolása Esze Tamás utca – Nádasdy Ferenc utca – Katóköz utca – Tizenháromváros utca – Gyöngyös patak A településfejlesztési akció rövid leírása Az egykori téglagyár területén tervezett fejlesztés célja egy nemzetközi színvonalú, a sárvári lakosság, és az aktív szabadidő eltöltését kedvelő turisták igényeit maximálisan kielégítő sportcentrum létrehozása. (A fejlesztés csak ütemezetten valósítható meg.) Akcióterületi projektek Cél A projekt keretén belül egy olyan T2, multifunkcionális sportcsarnok létesítése T3, Multifunkcionális tervezett, amely kielégíti a helyi egyesületek T8, A1.1 sportcsarnok építése teremigényét, megfelelő helyszín nemzetközi T9, (I. ütem: 2014-2020) versenyek megrendezésére, és mindezek T13, mellett kulturális programok befogadására is T18 alkalmas (a terület rendelkezésre áll). Nyitott pályák és A projekt keretén belül az I. ütemben T2, A1.2 kiszolgáló létesítmények megépített sportcsarnok mellett nyitott T3, 33

kialakítása, szolgáltatásfejlesztés (II. ütem: 2020 után)

sportpályák elhelyezése, és a kapcsolódó szolgáltatások kialakítása tervezett (területszerzés folyamatban).

34

T8, T9, T13, T18

A2. SÁRVÁR FÜRDŐ – TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS Az akcióterület lehatárolása Rákóczi Ferenc utca – Vadkert krt. – Markusovszky utca – Gyöngyös műcsatorna által határolt terület A településfejlesztési akció rövid leírása Az idegenforgalom területén egyre élesedő versenyhelyzet következtében a fürdő – mint 100%-os önkormányzati tulajdonú vállalkozás – továbbfejlesztése, attrakcióbővítése indokolt. Akcióterületi projektek Cél Előzetes tanulmányok alapján a Fürdő területén 2200 m mélységben megtalálható a magas sótartalmú 83°C körüli gyógyvíz (amelyből korábban a Sárvári Termálkristály-t T1, T2, állították elő). A gyógyvizet medencékben T3, T4, 2200 m-es kút fúrása, A2.1 valamint a gyógyászaton különleges T6, T8, gyógyászat fejlesztése T13, gyógykezelések formájában lehet alkalmazva. A projekt része a gyógyászati szárny T14 földszintjének felújítása, speciális gyógyászati eszközök beszerzése, inhalatórium kialakítása, valamint gyógyvíz bázisú termék előállítás. A Fürdő közvetlen szomszédságában egy 160 szobás gyógy szálloda építése – elsődlegesen prevenciós és rehabilitációs kúrák céljából. A T1, T4, szállodából a fürdő zárt folyosón keresztül T15, A2.2 Szállodafejlesztés érhető el. A megjelenő szálláskapacitás T16, hozzájárul a Fürdő hétköznapi kiegyenlített T17 vendégforgalmának biztosításához, a gyógyászati részleg magasabb kihasználásához. A projekt keretén belül a „Patkó-tó” rehabilitációja, kibélelése, partfal építése T1, T2, tervezett. A Fürdőből elfolyó meleg vizek T3, T9, A „Patkó-tó” T11, felhasználásával biztosítható a tó vizének A2.3 rehabilitációja, turisztikai megfelelő hőmérsékleten tartása. A tó partján T13, célú hasznosítása ún. spa bungalók kerülnek kialakításra, T14, melyek lehetőséget biztosítanak családok T20 vagy baráti társaságok kikapcsolódására. A 2001 óta magas kihasználtsággal (jelenleg évi kb. 720 ezer vendég) működő fürdőben a fenntartható és gazdaságos üzemelés T1, T2, érdekében időszerűvé vált a régi fürdő T3, T4, komplett energetikai, épületgépészeti és T8, A2.4 A fürdő fejlesztése víztechnológia megújítása. Mindemellett T12, komplett belsőépítészeti felújítás, a T13, medencetér burkolatainak cseréje és a családi T14, fürdőszárny bővítése tervezett a projekt T18 keretén belül. A projekt célja továbbá út túloldalán lévő 35

területek beintegrálása a fürdőkertbe egy híddal, és a megkezdett parkoló bővítés befejezése.

A3. CSÓNAKÁZÓ-TÓ ÉS KÖRNYEZETE – TERMÉSZETVÉDELMI PRIORITÁSÚ FEJLESZTÉSEK Az akcióterület lehatárolása A tórendszer és környezete (lásd: térképi lehatárolás) A településfejlesztési akció rövid leírása A termálfürdőhöz közel, 9 hektárnyi vízfelületű, négy részből álló tórendszer található, melyet öt híd és öt sziget tesz hangulatossá. A csónakázásra, hétvégi piknikre, horgászásra, sétára is alkalmas természetközeli környezet tökéletes helyszín a csendes kikapcsolódásra, pihenésre vágyó lakosok és turisták számára. A fejlesztések közcélt szolgálnak, és hosszú távon a gyógy-idegenforgalom fellendülésével pozitív hatást gyakorolnak a város gazdasági helyzetére. Akcióterületi projektek Cél T1, T2, T3, T7, • Gyalogút építése berendezésekkel a Vadkert A Csónakázó-tó T9, körút és a meglévő csónakázó tó között, ill. A3.1 megközelíthetőségének T11, a gyalogösvény folytatása a sétálóerdő javítása T12, irányába T14, T18 T1, T2, • a tó melletti játszótér felújítása T3, T8, A szabadidő eltöltésére • a gyermek KRESZ park és sportpályák T9, A3.2 alkalmas terek felújítása, közvilágítás kiépítése a pályákhoz T11, megújítása • közszolgáltatások fejlesztése a tó körül T18, (nyilvános illemhely, esőbeállók, stb.) T19

A3.3

A tórendszer bővítése, a kapcsolódó zöldterületek természetvédelmi prioritású fejlesztése

• A projekt célja a Csónakázó-tó mellett lévő közel 10 ha-os agyag-nyerőhely rekultivációjával a Csónakázó-tó meglévő vízfelületének mintegy 5 ha-os bővítése. • A kibővített tórendszer mellett, pihenőerdő, gyalogösvények és természetvédelmi tanösvény kialakítása tervezett.

T1, T2, T3, T9, T11, T12, T13, T14, T18, T20

További, a városrész területén megvalósítandó fejlesztések (a városrész területét érintő hálózatos projektek) H2.

Belterületi út-, járda-, kerékpárút építési program o gyalogos átkötés kialakítása a belvárosi főút és a Spirit Hotel között

H3.

Parkolók kialakítása a város több helyszínén c. projektcsomag keretén belül a Vadkert körút mentén 250 db új felszíni parkoló létesítése tervezett.

36

3. IPARI PARK

A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK CÉLJA A sárvári Ipari Park, mint „városrész” egy önálló akcióterület. A fejlesztés révén a meglévő vállalkozások megtartása mellett cél újabb befektetők, vállalkozások letelepedésének elősegítése, ösztönzése. A fejlesztések a város térségben betöltött gazdasági szerepkörét erősítik. AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOK A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN A1. IPARI PARK – GAZDASÁGI SZEREPKÖR ERŐSÍTÉSE Az akcióterület lehatárolása Nádasdy utca – Ungvár utca – Ikervár út – Ikervár úti temető nyugati határa – a Katona József utca déli oldalán húzódó telkek hátsó telekhatára – belterületi határvonal által határolt terület A településfejlesztési akció rövid leírása A tudatos városépítő munka legjelentősebb fejlesztése a – nagyrészt már beépített 55 hektáros – Ipari Park, amely jelenleg az amerikai Flextronix menedzsmentje alatt működik, helyet adva további – részben ráépülő – vállalkozásoknak. A településfejlesztési akció célja – a város gazdasági életében jelentős szerepet betöltő – ipari park eddigi sikeres fejlesztéseinek folytatása, amelyhez Önkormányzat elsősorban a minőségi befektetői környezet megteremtésével tud hozzájárulni (városi műszaki infrastruktúra fejlesztése, és a befektetéseket bevonzó szabályozási feltételek megteremtése). Akcióterületi projektek Cél A megfelelő szabályozási környezet T4, Befektető-vonzó megteremtése – településrendezési eszközök T5, A1.1 szabályozási környezet módosítása (szükség esetén a beépíthetőség T6, megteremtése növelése; bővítési lehetőség biztosítása) T11

37

Szolgáltatásbővítés A1.2 (nem önkormányzati feladat)

Csapadékvíz-elvezetési problémák enyhítése A1.3 (nem önkormányzati feladat)

Az Ipari Park területén olyan üzemeltetési háttér kialakítása, amely – a területen már működő és a jövőben letelepedő mindenkori igényeket figyelembe véve – eredményesebbé teheti az üzleti tevékenységet. technológiailag korszerű - vonzó, vállalkozói környezet kialakítása - non-profit szolgáltatások (pl. közműrendszer üzemeltetése, tisztítás, karbantartás, stb.) - szolgáltatóházi funkciók (pl.: jogi tanácsadás, hatóságok közötti közvetítés, műszaki előkészítés segítése, támogatási forrásokról való tájékoztatás, pályázatkezelés, finanszírozási segítségnyújtás) - beszállítói hálózat A területen a megfelelő csapadékvíz-elvezetés hiánya – felszín alatti – vízszennyezési problémákat okoz. A területről érkező csapadékvíz befogadói (Gyöngyös műcsatorna, Újmajori-árok) nem képesek a keletkezett vízmennyiséget megfelelően elvezetni (hiányos karbantartás miatt a medrük feliszapolódott). Az árvízvédelem állami feladat, így a kapcsolódó műtárgyak is állami tulajdonban vannak. Ezért az önkormányzat feladata, hogy – a lehetőségekhez mérten – a megfelelő hatóságoknál a problémák kezelése érdekében eljárjon, erőteljes lobby-tevékenységet folytasson.

T4, T5, T6, T16

T9, T12, T14, T19, T20

További, a városrész területét érintő hálózatos projektek H1.

A Sárvárt elkerülő út III. ütemének kiépítése A várost északról elkerülő körgyűrű III. szakaszának megépítése az Ipari Park működésének stabilitását, illetve a település belső forgalmának csillapítását eredményezi

H2.

Belterületi út-, járda-, kerékpárút építési program Ikervár út szélesítése: Az Ikervári út szélesítése, és körforgalom kialakítása az Ipari Park működésének stabilitását, illetve a település belső forgalmának csillapítását eredményezi.

38

4. HEGYKÖZSÉG

A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK CÉLJA Hegyközség Sárvár délkeleti részén található, kissé „leszakadó” falusias-zártkertes jellegű lakóterület. Az utóbbi években egy jelentős átalakulási folyamat vette kezdetét a városrészben: a telkek folyamatosan átépülnek, a falusi házak helyére modernebb családi házak épülnek (a történelmileg kialakult – a domborzati viszonyokhoz igazodó, szalagtelkes – településstruktúrát megtartva). A város egykori szőlőhegye tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezet. A tervezett fejlesztések elsődleges célja a városrész „központi várostesttel”, a fürdővel való kapcsolatának fejlesztése (közúti, kerékpáros és gyalogos kapcsolatok erősítése). A városrész területén tervezett Országos Mentőszolgálat (OMSZ) helikopter-leszállójának megvalósításával a városrész a sárvári – és térségi – egészségügyi ellátás kiemelkedő pontjává válhat. A mentőhelikopterek leszállási lehetősége erősítheti a Térségi rehabilitációs központ regionális szerepkörét (hiszen a nyugat-dunántúli légi mentés kérdése régóta megoldatlan probléma). Az önkormányzat kötelező feladatai között kiemelt szerep jut egy – a városrész területén megvalósítandó – új temető létesítésének, fenntartásának. 39

A felmerülő lakóterület-fejlesztések területigényének kielégítése érdekében szükséges és ajánlott a lehető legnagyobb terület belterületbe vonása a kialakult településszerkezet megtartásával. A tervezett fejlesztések megvalósítása mellett cél a városrész lakó-üdülő és mezőgazdaságikertes jellegének megőrzése, az itt található országosan védett épületek megóvása. AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOK A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN A1. HEGYKÖZSÉG KAPUJA – KÖZÖSSÉGI TÉR KIALAKÍTÁSA Az akcióterület lehatárolása Sótonyi út – Celli út – Kálvária kápolna térsége A településfejlesztési akció rövid leírása A helyi közösségi identitás és a város egyedi arculatának erősítése érdekében a városrész területén (Celli út – Sótonyi út térségében) egy magas-kilátó elhelyezése tervezett, mindezt az objektum környezetének rendezésével és „főtéri” funkciók kialakításával egybekötve. Akcióterületi projektek Cél A kialakítandó magas-kilátó kiemelkedő idegenforgalmi vonzerőt jelenthet a város T2, A1.1 Magas-kilátó létesítése számára, hiszen a városrészről – földrajzi T3, adottságainak köszönhetően – izgalmas látvány T10 tárul az idelátogatók elé. A kilátó megépítése magával vonzza a csatlakozó közterületek rendezését, egy közösségi tér – „főtér” – kialakítását a szükséges T2, berendezésekkel, közösségi szolgáltatásokkal. A T3, A1.2 „Főtér” kialakítása tér – a tervezett lakóterület fejlesztések T10, kapcsán felmerülő közösségi funkció-igények T18 kielégítésének is eleget téve –tökéletes találkozási-, kiinduló- vagy akár érkezési pont lehet a városrészbe látogatók számára.

P1

P2

A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT ÖNÁLLÓ PROJEKTEK 2014-2020 Projekt Cél Sárvár központi temetője 1830-ban létesült, jelenlegi kapacitása már nem elegendő a felmerülő igények kiszolgálására. Az új köztemető kialakítása halaszthatatlan, mert a régi köztemető fizikai bővítésére már nincs Új városi köztemető T9, lehetőség. A fejlesztés első üteme kialakítása T18 (útcsatlakozás kiépítése, területvásárlás – önkormányzati önerőből – már megtörtént). A városrész területén megvalósítandó új köztemető megnyitásával a városi temető hosszú távon kegyeleti parkká válhat. Az OMSZ által létesítendő mentőhelikopter bázis megépülésével a város egészségügyben T7, OMSZ mentőhelikopter ellátott térségi és regionális szerepköre is T17, bázis létesítése erősödhet. A bázis létesítésének legalapvetőbb T18 feltételei – a településrendezési eszközök módosításával – már megvalósultak. Az 40

esélyegyenlőség, a hozzáférés minél szélesebb körben történő biztosításának céljával a bázisstruktúra kiépítésének előkészítése zajlik és jelenleg megvalósításra – és forrásra – vár. További, a városrész területét kiemelten érintő hálózatos projektek H2.

Belterületi út-, járda-, kerékpárút építési program o a termálfürdő és Hegyközség között önálló kerékpárút és gyalogos sétány kiépítése

H5.

Sárvári kulturális örökségvédelmi program A műemlékekben gazdag belváros mellett Hegyközségben (és Újmajor városrészben) találhatóak további védelem alatt álló épületek, létesítmények, így a programcsomagban foglalt fejlesztési elképzelések a városrész területén kiemelten érvényesíthetők: o saját tulajdonban lévő épületek megújítása (műemléki felújítás, energetikai korszerűsítés) o a lakosság szemléletformálása (helytörténet, értékvédelem) o a nem önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok esetében a magánerős felújítások ösztönzése

H6.

Közösségi közlekedésfejlesztési program o autóbuszjáratok átszervezése, új megállóhelyek kialakítása az új köztemető irányába

Hosszabb távú fejlesztési szándékok a városrész területén Az utóbbi években sok új épület épült a városrészben, és további igények merültek fel az ilyen irányú fejlesztések iránt. A városrész jelentős lakásépítési tartalékkal rendelkezik, de az igények kielégítése érdekében szükséges további lakóterületek kijelölésének sincs akadálya: külterületi földrészletek belterületbe vonása, a városrész karakterét szem előtt tartó megfelelő szabályozási környezet megteremtése, és a szükséges műszaki infrastruktúra kiépítése (kiemelt figyelemmel a csapadékvíz-elvezetésre

41

5. KERTVÁROS

A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK CÉLJA Sárvár városközpontjától nyugatra – a belvároshoz szervesen kapcsolódva – található családi házas övezet a város hagyományos értelemben vett – és nevezett – kertvárosa. A kellemes hangulatú, és egységes arculatú rendezett utcák mentén földszintes, nyeregtetős épületek sorakoznak. A fejlesztések útján cél, a kertvárosi karakter megőrzése mellett a lakókörnyezet fejlesztése, a mindennapi élethez szükséges közlekedési feltételek javítása. AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOK A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN A1. KERTVÁROS – LAKÓTERÜLETFEJLESZTÉS Az akcióterület lehatárolása Nádasdy Ferenc utca – Ungvár utca – Újmajori árok által határolt terület A településfejlesztési akció rövid leírása A településfejlesztési akció célja a kertváros délnyugati „csücskéhez” csatlakozó – a rendezési tervekben már kertvárosias lakóövezetbe sorolt, jelenleg külterületi, mezőgazdasági – területek lakóterületi fejlesztésre alkalmassá tétele. Akcióterületi projektek Cél • a külterületi mezőgazdasági területek belterületbe vonása A1.1 Telekviszonyok rendezése T11 • telekalakítás, telkek parcellázása (végrehajtás) A fejlesztések alapfeltételeként a közterületek (utcák) és a teljes közmű-infrastruktúra T7, T8, Műszaki infrastruktúraA1.2 kiépítése a területen (fokozott figyelemmel a T12, hálózat kiépítése T14 csapadékvíz-elvezetési rendszerek megfelelő kialakítására). 42

P1

A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT ÖNÁLLÓ PROJEKTEK 2014-2020 Projekt A 1511, 1512 és 1513 helyrajzi számú önkormányzati tulajdonú telkek rendezése, Árpád utcai telkek együttes hasznosítása (telekegyesítés): a hasznosítása nagyvárosias lakóterület övezetbe sorolt területen – igényfelmérést követően – lakó ill. szolgáltató funkciók elhelyezése

43

Cél

T4, T5, T11

További, a városrész területét kiemelten érintő hálózatos projektek H1.

A Sárvárt elkerülő út III. ütemének kiépítése A várost északról elkerülő körgyűrű III. szakaszának megépítése a település belső forgalmának csillapítását eredményezi.

H2.

Belterületi út-, járda-, kerékpárút építési program H2.1. Ikervár út szélesítése: a település belső forgalmának csillapítását eredményezi. H2.2. Körforgalmi csomópont kialakítása a Soproni utca – Sársziget utca találkozásánál: a csomópont biztonságtechnikai fejlesztésével a Penny Market megközelíthetőségi problémái is enyhülnek. A gyors és biztonságos közlekedés megteremtése érdekében a Nádasdy Ferenc, Esze Tamás és Berzsenyi utcák teljes megújítása tervezett.

H6.

Közösségi közlekedésfejlesztési program o autóbuszjáratok átszervezése Kertváros irányába Épületenergetikai fejlesztések Sárvár közintézményeiben o Kertvárosi – Petőfi tagóvoda energia-hatékony felújítása

H11.

44

6. ÓVÁR – PÉNTEKFALU

A VÁROSRÉSZ RÖVID BEMUTATÁSA Óvár a Gyöngyös-patak keleti oldalán található történelmileg kialakult „városrész” (a Kr.u. I. század elején Rába két partján katonai táborok épültek, így például Óvár területén is, ahol az út védelmére épített egykori római erőd maradványait találták meg). A Deák Ferenc utca és a Gyöngyös-patak között található terület ma kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területként működik. Péntekfalu 1912-ben lett Sárvár része. Az egykori egyutcás falu mára már teljesen átépült, a zömében földszintes, nyeregtetős épületekkel kertvárosias jelleget mutat. A múlt nyomait már csak a Fekete híd utca északi oldala mentén található szalagtelkes telekstruktúra őrzi. A Fekete híd utca mentén a Rákóczi Ferenc utcához közeledve a kertvárosias jellegű beépítést már – a fürdő közelségéből adódóan – kisvárosias karakter váltja fel. A két, fenti nevesített történelmi településrészen túl az ITS által lehatárolt városrész magában foglalja továbbá a Deák Ferenc utcától nyugatra található kertvárosi karakterű településrészeket is. A városrész területét kiemelten érintő hálózatos projektek H2.

Belterületi út-, járda-, kerékpárút építési program Közterület-felújítás keretén belül útburkolás és parkolók kiépítése a Szatmár utcában

H11.

Épületenergetikai fejlesztések Sárvár közintézményeiben A Szatmár utcai tagóvoda épületenergetikai felújítása.

45

Hosszabb távú fejlesztési szándékok a városrész területén A városrész területén cél – a jelenlegi kis-és kertvárosias karakter megőrzése mellett – az eddig beépítetlen tömbök elsősorban lakóterületi fejlesztése, illetve a lakófunkcióhoz kapcsolódó szolgáltatások megszervezése.

46

7. VOLT CUKORGYÁRI TERÜLETEK

Cukorgyári kastély

A VÁROSRÉSZ RÖVID BEMUTATÁSA A rendszerváltáskor privatizált – majd több néven és tulajdonos kezében működő – sárvári cukorgyárat 1998-ban bezárták, majd a gyár épületeinek többségét 2005-ben lebontották. Az egykori gyártól északra található a sárváriak által csak Cukorgyári-kastélyként emlegetett – jelenleg magántulajdonban lévő és eladásra kínált – Hatvany-Deutsch-kastély, amelyet a gyár egykori tulajdonosa, báró Hatvany Béla építtetett 1898-ban. A kastélyhoz egy közel 5 hektáros park tartozik. Az épület nem áll egyedi védelem alatt, ugyanakkor a kastélykert történeti kertként van nyilvántartva. A cukorgyár lebontása után a területet üdülő-és lakóövezetté minősítették. Hosszabb távú fejlesztési szándékok a városrész területén Sárvár funkcióváltásra szoruló barnamezős (felhagyott) ipari területei közül a volt cukorgyári terület átépülése (illetve annak elősegítése) jelentős hatással lesz a városszerkezetre, hiszen a terült fekvése - a sűrűn beépített várostest és a Rába között -, a közvetlen vízparti helyzet és a fürdőhöz való közelség jól pozícionálja a területet, amely a jövőben az idegenforgalmi fejlesztések kulcsterülete lehet. A terület fekvéséből adódó előnyök rendkívüli értéket 47

jelentenek, ami a terület teljes funkcióváltását eredményezheti. A volt cukorgyári épületek többségének bonthatósága e funkcióváltás realitását elősegítheti, hiszen a meglevő épületállományból a Szatmár utca menti lakó és irodaépületeken kívül alig van hosszú távon is megtartható. Mindezen adottságok következtében az egykori zárvány-iparterület a városszerkezetbe visszaintegrálható. Ehhez hosszú távon megoldandó feladatot jelent a belső feltárás rendszerének megvalósítása, új utcanyitásokkal a terület belső szerkezetének kialakítása és bekapcsolása a meglevő városi hálózatba. A volt cukorgyári területek középső sávja ideális lakóterületi fejlesztések számára. A jelenleg használaton kívüli kastély kiváló helyszín kereskedelmi szálláshely-fejlesztés céljára. A fürdő közvetlen vonzáskörzete (Rákóczi utca térsége, Rába patak) a rekreációs és szálláshelyfejlesztéseken túl az idegenforgalomhoz kapcsolódó kiegészítő funkciók elhelyezésére is alkalmas. Az Önkormányzat elsődleges és legfontosabb feladata a funkcióváltás elősegítése egy olyan építési szabályozás megteremtésével, amely az építészeti értékek sérülése nélkül teszi lehetővé a terület átalakulását.

48

8. ÉSZAKI GAZDASÁGI TERÜLET

A VÁROSRÉSZ RÖVID BEMUTATÁSA A városrész Sárvár városközpontjához északról kapcsolódó gazdasági területeket foglalja magába. A városrészt a vasútvonal két eltérő jellegű részre osztja. A vasútvonaltól északra fekvő területen már korábban létesültek telephelyek, de a térség jelenleg alulhasznosított, annak ellenére, hogy közlekedési kapcsolatai jók. A vasúton túli fekvése következtében lakóterületekkel nem érintkezik. A város felől a Deák Ferenc utcai felüljárón, az Ipartelep utcai vasúti kereszteződésnél, ill. gyalogosan az állomásterület fölötti gyalogos felüljárón jól megközelíthető. Rábasömjén felől a közvetlen közúti kapcsolata rendelkezésre áll. A várost északról elkerülő út III. ütemének megépítése után a terület a város Ny-i lakóterületeiről és a Kertváros felől is elérhetővé válik. A vasútvonaltól délre húzódó terület felhasználás szempontjából igen vegyes képet mutat: a vasút menti gazdasági területek és a Sársziget utca kisvárosias karakterű területei közé „ékelődve” helyezkedik el a Városi Temető. A Soproni utca és a Hunyadi János utca között található Sárvár legnagyobb lakótelepe, a Petőfi Sándor lakótelep. Itt található továbbá a kedvezőtlen elhelyezkedésű Sága Húsipari Rt. üzeme is. A városrész területét érintő hálózatos projektek H2.

H11.

Belterületi út-, járda-, kerékpárút építési program o Körforgalmi csomópont kialakítása a Soproni utca – Sársziget utca találkozásánál: a csomópont biztonságtechnikai fejlesztésével a Penny Market megközelíthetőségi problémái is enyhülnek. Épületenergetikai fejlesztések Sárvár közintézményeiben o A Sárvári Városi Bölcsőde energia hatékony felújítása.

49

Hosszabb távú fejlesztési szándékok a városrész területén A vasúttól északra eső területek szerkezeti elhelyezkedése a gazdasági tevékenységek számára kedvező, és a belterületen ma lakóterületek közé ékelődött gazdasági telephelyek kiköltözésére is alkalmas. A kijelölt gazdasági területek fejlesztése ütemezetten, az igényeknek megfelelő folyamatos belterületbe vonásokkal valósítható meg annak érdekében, hogy a ne alakuljanak ki üres zárványterületek. A vasúttól délre kiemelt feladat a lakókörnyezet minőségi fejlesztése: elsősorban a Petőfi Sándor lakótelep zöldterületeinek megújítása és a parkolási problémák enyhítése új parkolóhelyek kiépítésével.

50

9. DÉLI REKREÁCIÓS ZÖLDZÓNA

Vadkert Major - Lovascentrum

A VÁROSRÉSZ RÖVID BEMUTATÁSA A településrész a fürdő közvetlen szomszédságában, a városközponttól délre húzódó nagy kiterjedésű Rába menti és kapcsolódó természet közeli, ökológiai területeket foglalja magába. (Fontos kiemelni, hogy a lehatárolt területet nem lehet és nem is szabad fizikálisan ténylegesen különválasztani a város – illetve a szomszédos települések – ökológiai rendszerétől, a lehatárolást csupán a városközpont és a fürdő közelsége, és az ebből az elhelyezkedésből adódó természet közeli fejlesztési lehetőségek bemutathatósága indokolta.) A Rába az ország harmadik leghosszabb folyója, a Duna legjelentősebb magyarországi mellékfolyója, hazánk egyik legkevésbé háborított folyóvize, számos fajnak nyújt otthont. A város közigazgatási területén fennmaradt holtágak erősen eltérő állapotúak, és sokféle igénybevételnek kitettek. Értékük – különösen a nyílt vízzel rendelkező holtágak esetében – nemcsak természetvédelmi, hanem mezőgazdasági, rekreációs és környezetvédelmi szempontból is felbecsülhetetlen. Az Esze Tamás utca és az árvízvédelmi töltés között – a tervezett területfelhasználás szerint – erdőterületek (turisztikai és védelmi), valamint az idegenforgalomhoz és rekreációhoz kapcsolódó szolgáltatások (pl. szálloda, kemping) elhelyezésére kijelölt különleges területek húzódnak. A városrész területét érintő hálózatos projektek H4.

Parkolók kialakítása a város több helyszínén

51

H8.

Zöldfelület-fejlesztési program Sárváron

H9.

Vízpartok revitalizációja, minőségi fejlesztése

H10.

Lovas turisztikai szolgáltatások fejlesztése és programkínálat bővítés

52

Hosszabb távú fejlesztési szándékok a városrész területén A Rába folyó és ökológiai környezete, valamint Sárvár védett természeti értékei megfelelő teret és lehetőséget biztosítanak a város ökoturisztikai fejlődéséhez. Az ökoturizmus a fenntartható fejlődés elvének érvényesítésében igen nagy szerepet játszik, hiszen lényege, hogy a bemutatott attrakciók, látnivalók a jövő nemzedékei számára is elérhetőek maradjanak. Vagyis az ökoturizmus a természeti és kulturális értékek oly módon történő bemutatása, hogy egyben azok védelme és megőrzése is biztosított legyen. Az ökoturizmusnak számos formája ismert, ezek közül a déli rekreációs zöldzóna többek között a lovas-, kerékpáros-, vízi-, és természetjáró turizmus megfelelő színtere lehet. Feladat tehát a jövőben az ökoturizmus fogadási feltételeinek megteremtése (különböző típusú szálláshelyek létesítése, kapcsolódó szolgáltatások, tájékoztató rendszer kiépítése). A folyó menti töltés alkalmas egy regionális kerékpárút kialakítására, amely részben a folyóvölgy élővilágának megismerését, részben a mellette fekvő települések bemutatását is szolgálhatja. A város hatályos településrendezési eszközei lehetővé teszik továbbá Bagoly-rét teljes területén a szálláshely-fejlesztést, valamint a fürdő szomszédságában elterülő Vadkert Major továbbfejlesztését, bővítését (kemping kialakítása, parkolóhelyek létesítése). A Vadkert Zrt. tulajdonában lévő Vadkert Major (a Nádasdy vár történelmi vadaskertje) területén 2014-ben megvalósított fejlesztéseket (19. századi épületegyüttes felújítása, négy évszakos lovas pálya kialakítása) folytatva Sárvár igazi lovas központtá válhat. A Vadkert Majorhoz kapcsolódóan a 0270/3 hrsz-ú telken kemping, a szomszédos 0270/4 hrsz-ú telken pedig – önkormányzati beruházás keretén belül – parkoló kialakítása tervezett. A területen megvalósuló fejlesztéseknél a táj természetes jellegének megtartására kell törekedni, hiszen Sárvár legfőbb természeti értékeit az ártéri erdők őrzik.

53

10. RÁBASÖMJÉN

A VÁROSRÉSZ RÖVID BEMUTATÁSA Az 1968-ban Sárvárhoz csatolt Rábasömjén – Hegyközséghez hasonlóan – a központi várostesttől különálló, „leszakadt” belterületi városrész. A falusias karakterű egykori község önállósága ma is megmaradt. A városrész területét kiemelten érintő hálózatos projektek H2.

Belterületi út-, járda-, kerékpárút építési program Sárvár-Rábasömjén kerékpáros útvonal kiépítése

H4.

Parkolók kialakítása a város több helyszínén Parkolóhelyek kialakítása a rábasömjéni temetőhöz (útfelújítással egybekötve)

H11.

Épületenergetikai fejlesztések Sárvár közintézményeiben A Rábasömjéni kultúrház külső és belső energetikai felújítása Hosszabb távú fejlesztési szándékok a városrész területén A városrész területén az Önkormányzatnak fejlesztési szándéka jelenleg nincs. Ugyanakkor a városrész jelentős lakásépítési tartalékkal rendelkezik, így hosszú távon cél - és szem előtt tartandó szempont -, hogy az időközben megvalósuló fejlesztések hatására a városrész falusias karaktere ne sérüljön. A városrész elérhetőségének javítása a Rábasömjéni út fejlesztésével valósítható meg. 54

11. ÉSZAK-NYUGATI KÜLTERÜLET

Újonnan beépítésre szánt kereskedelmi-szolgáltató terület

A VÁROSRÉSZ RÖVID BEMUTATÁSA Sárvár észak-nyugati külterületén zömében általános mezőgazdasági területek húzódnak. A város egészére jellemző, hogy közigazgatási területén (külterületén) elszórtan ipari gazdasági, illetve szolgáltató hasznosítású területek is találhatóak, melyek gyakran rendezetlen megjelenésükkel, környezetszennyező hatásukkal zavaróak a tájban. (Ilyenek például a Rábasömjén menti üzemi gazdasági telepek, a Termálkristály üzeme stb.) Hosszabb távú fejlesztési szándékok a városrész területén Rábasömjén szomszédságában a 84-es számú főút keleti oldala mentén jelentős méretű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület (logisztikai központ) kialakítását teszi lehetővé a város érvényben lévő településszerkezeti és szabályozási terve. A zöldmezős fejlesztés magánberuházásként valósítható meg, ugyanakkor érdemes a területkijelölést a jelenlegi gazdasági szerkezetváltás tükrében átgondolni, hiszen az északi gazdasági területen jelentős szabad területkapacitás áll rendelkezésre a logisztikai és nem zavaró ipari gazdasági tevékenységek elhelyezésére is. A város ilyen léptékű terjeszkedése a külterület irányába nem indokolt, a zöldmezős beruházások folyamatosan csökkentik a mezőgazdasági területeket, aminek eredményeként a beépített területek és az élő környezet területi aránya kedvezőtlenül alakul, és így a fenntartható fejlődés (kompakt város) elve nem érvényesül.

55

12. ÉSZAK-KELETI KÜLTERÜLET

Golfpálya kialakítására kijelölt terület

A VÁROSRÉSZ RÖVID BEMUTATÁSA Sarolta major Sárvár városkörnyéki területinek tájhasználatában meghatározó – elsősorban a Rába és a Csörnöc-Herpenyő-patak völgyében – a vízgazdálkodással szorosan összefüggő erdőgazdálkodás, és a nagyvízi mederben, hullámtérben lehetséges mezőgazdaság. A Rába és holtágai mentén húzódó mélyfekvésű, vízjárta területek, Sárvár összefüggő, nagy kiterjedésű erdőtömbjei ökológiai szempontból értékes területek. E tájban művi - de gyakran a tájképet gazdagító - elemként jelennek meg az erdők között megbúvó, gyakran építészeti értéket is hordozó mezőgazdasági majorok, tanyák (pl. Újmajor, Sarolta major, Lánkapuszta). Ez az épületállomány jelenleg sajnos pusztulóban van. Hosszabb távú fejlesztési szándékok és javaslatok a településrész területén Korábban a külterületen, a Közép-malom környékén idegenforgalmi fejlesztési szándékként jelentkezett egy golfpálya (és a hozzá tartozó klubház, szálló, üdülőfalu) létesítése. E funkciókat a város be tudná fogadni - ennek megfelelően módosította is településrendezési eszközeit -, azonban mára a befektetői kedv alábbhagyott, a megvalósításnak jelen dokumentum időtávjában nincs realitása. Emellett meg kell jegyezni azt is, hogy a fejlesztésre kijelölt terület a Rába árterén fekszik, ezért évente többször is elöntésre kerülhet, így a pálya gazdaságos üzemeltethetőségét a jövőben meg kell vizsgálni. Az új turisztikai attrakció – amennyiben megvalósul – a Rába menti erdőkben vezetett túraútvonalakon keresztül összeköthető a városközpont más idegenforgalmi funkcióival. Sarolta majort jellege (kisebb léptékű hajdani gazdaság) és kedvező természeti környezete (Rába és Lánka patak közelsége) a falusi turizmus és a családi üdülések potenciális helyszínévé teheti.

56

13. DÉL-NYUGATI KÜLTERÜLET

Újmajor

A VÁROSRÉSZ RÖVID BEMUTATÁSA A Dél-nyugati külterületen, a Gyöngyös-patak és az Ikervár utca találkozásánál található Újmajor. A felhagyott egykori mezőgazdasági major épületállománya műemléki védelem alatt áll. A majorság kiváló településszerkezeti elhelyezkedése, épített öröksége és a Gyöngyös-patak, valamint a visszaduzzasztásával nyert tó táji adottságai jól hasznosítható idegenforgalmi fejlesztési potenciált jelentenek. A városrész területét kiemelten érintő hálózatos projektek H1.

A Sárvárt elkerülő út III. ütemének kiépítése A dél-nyugati külterületen megvalósítandó, a várost északról elkerülő körgyűrű III. szakaszának megépítése a település belső forgalmának csillapítását eredményezi.

H10.

Lovasturisztikai szolgáltatások fejlesztése és programkínálat bővítés

Hosszabb távú fejlesztési szándékok és javaslatok a településrész területén A legjelentősebb major-rehabilitációs beavatkozást a műemléki védelem alatt álló Újmajor felújítása jelentené. Kiterjedt épületegyüttese, nagy befogadó kapacitása többféle idegenforgalmi szolgáltatás, de elsősorban a falusi turizmushoz kapcsolódó programok és helyszínek kialakítására teszi alkalmassá (pl. lovasturizmus, kézműves és hagyományőrző 57

(kultur)turizmus, ifjúsági turizmus). Udvara szabadtéri előadások, ünnepségek megrendezésére is alkalmas, de akár a vadászturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások kialakítása is elképzelhető itt. A korábbi IVS akcióterületként kezelte a majorság területét, azonban a rehabilitációval egybekötött funkcióváltás megvalósítása a stratégia időtávjában nem reális. A majorság magántulajdonban van, így fejlesztésére az önkormányzatnak közvetlen eszközei és forrásai nincsenek.

58

14. DÉL-KELETI KÜLTERÜLET

A VÁROSRÉSZ RÖVID BEMUTATÁSA Hegyközség és környezete országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi területek. Az igen kedvező táji környezet és a változatos domborzati viszonyok kiváló adottságokat jelentenek a kertes mezőgazdasági tevékenységek számára. Az utóbbi években Hegyközség egykori zártkertes területeinek átalakulása - főként az északi területeken -, és a lakóterületek külterület irányába történő terjeszkedése figyelhető meg, annak ellenére, hogy a domborzati viszonyok nem éppen a legkedvezőbbek lakófunkció telepítésére. (A szűk, meredek utcák, a keskeny telekstruktúra rendkívül költségessé teszi a lakóterületté történő átalakulást.) Hosszabb távú fejlesztési szándékok és javaslatok a településrész területén A külterületi „városrész” területén - a korábbi fejlesztési elképzelésekkel ellentétben – jelenleg nem tervezett beavatkozás. A Hegyközségben esetlegesen felmerülő lakóterületfejlesztési igényeknek megfelelően a külterületek belterületbe vonása lehetséges, azonban az átsorolásnál a beépítetlen táj megőrzése, a Rába-völgy természeti folytonosságának biztosítása mindenkor figyelembe veendő szempont.

59

2.2.

A település egésze szempontjából jelentős fejlesztések (hálózatos projektcsomagok)

Illeszkedés TOP a forrás A PROJEKTCSOMAG NEVE A PROJEKTCSOMAG TARTALMA tematikus célokhoz T1, T4, T5, A Sárvárt elkerülő út A várost északról elkerülő körgyűrű III. szakaszának megépítése az Ipari Park működésének T7, T8, 2000 H1 III. ütemének stabilitását, illetve a település belső forgalmának csillapítását eredményezi. T12, T18, (IKOP) kiépítése T19 Sárvár belső közlekedési viszonyait nagyban meghatározzák a településszerkezeti adottságai (természetes és mesterséges határok, az épített környezet). A programcsomag célja – a gyorsan bővülő turizmus, a tranzitforgalom növekedése miatt – a gyors és biztonságos közlekedés megteremtése. A programcsomag keretén belül az alábbi fejlesztések tervezettek: • Nádasdy utca, Esze Tamás utca, Berzsenyi utca teljes megújítása • Várkerület útburkolat megújítása • Ikervári út szélesítése, körforgalmi csomópont kialakítása • Soproni utca (Penny Market) biztonságtechnikai fejlesztése (körforgalom) T1, T2, T7, Belterületi út-, járda-, T8, T12, • gyalogos átkötés kialakítása a belvárosi főút és a Dózsa György utca között H2 kerékpárút építési 360 T14 T18, • a kerékpárút-hálózat fejlesztése, a hiányzó összeköttetések megteremtése: program T19 Sárvár-Rábasömjén kerékpáros útvonal kiépítése a termálfürdő és Hegyközség között önálló kerékpárút és gyalogos sétány kiépítése Péntekfalu: Fekete híd utcán a 88.sz. főút mellett (Sárvár – Bögöti elágazás) megépített kerékpárút folytatása, átvezetése a vasúton a városközpont irányába. • a Bagolyrét turisztikai fejlesztése kapcsán gyalogos és kerékpáros kapcsolatok létesítése a Rába fölött • Gyógyhelyi út a Posta tértől a Spirit szállodáig Lakóházak A paneles és téglablokk épületek hőszigetelése, nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés a T8, T12, 400 H3 energetikai célú lakóközösségek együttműködésével. T13, T14 (KEHOP) felújítása 60

H4

H5

H6

H7

H8

A város területén, a kritikus pontokon a közlekedésbiztonság javítása érdekében a projektcsomag célja parkolók kialakítása – elsősorban – az alábbi helyszíneken: • Alkotmány utca (30 db) • Gárdonyi utca (45 db) • Dózsa György út (50 db) Parkolók kialakítása a város több helyszínén • Árpád utca (30 db) • Izraelita temető mögött (170 db) • Rákóczi Ferenc utca – Rendelőintézet (25 db) • Vadkert körút (250 db) • Parkolóhelyek kialakítása a rábasömjéni temetőhöz (útfelújítással egybekötve) A fürdővárosi jelleg megkívánja a korszerű, takarékos és vendégbarát közvilágítási rendszert. Ennek Sárvár érdekében a projektcsomag célja a város területén található 2000 db – helyenként több évtizedes – közvilágításának energetikai telepített közvilágítási rendszer felújításával egy korszerű, takarékos és vendégbarát közvilágítási korszerűsítése rendszer megteremtése. Sárvári kulturális • a város egyedi védelem alatt álló (helyi védett vagy műemléki) épületeinek értékőrző örökségvédelmi megújítása magánerő bevonásával program • az épített örökség megóvására irányuló, szemléletformáló programok szervezése • vasúti pályaudvar felújítása és körforgalmú csomópont kiépítése (körforgalom, P+R parkolók Közösségi és kerékpártárolók kiépítése) közlekedésfejlesztési • autóbuszjáratok átszervezése, új megállóhelyek kialakítása (Kertváros, új köztemető program irányába) A fejlesztési program célja a város zöldfelületeinek minőségi és mennyiségi fejlesztése, egy összefüggő zöldfelületi rendszer kialakítása: • a meglévő zöldterületek fejlesztése, értékőrző megújítása Zöldfelület-fejlesztési • a szigetszerű meglévő zöldfelületeket összekapcsolása, az összekötő útvonalak mentén program Sárváron fasorok kialakítása/pótlása, pihenőhelyek, kilátópontok létrehozására • a szabadtéri, pihenési és sportolási funkciók fejlesztése (pl.: sportpályák, korcsoportos játszóterek) • temetőkertek megújítása 61

T1, T8, T12, T18, T19

300

T1, T8, T13, T14, T18, T19

250

T1, T3, T8, T10, T11, T14, T20

-

T1, T5, T7, T8, T12, T18

-

T1, T2, T3, T8, T9, T11, T12, T14, T18, T19, T20

-

• Rába parti gyalogos sétány kialakítása • a tórendszer bővítése nyugati irányba, az eddig elkészült tanösvény ÉK-i irányba történő folytatása • a vízparti turisztikai szolgáltatások fejlesztése • A Gyöngyös-patak és a Csónakázó tó hídjainak felújítása

T1, T2, T3, T8, T9, T11, T13, T14, T20

Lovasturisztikai szolgáltatások H10 fejlesztése és programkínálat bővítés

• Újmajor turisztikai célú fejlesztése (lovas-turizmus, élő skanzen, rendezvényhelyszín) • Lovas túra útvonal hálózat és a szükséges infrastruktúra fejlesztése: lovagló útvonal kialakítása Csénye és Ikervár felé, a Rába parton, Újmajor felé • a vadkerti lovas centrum fejlesztése

T2, T3, T4, T7, T8, T9, T10, T11, T14

Épületenergetikai H11 fejlesztések Sárvár közintézményeiben

• • • • • • •

H9

H12

Vízpartok revitalizációja, minőségi fejlesztése

Gyógyhelyi út program

Kertvárosi – Petőfi tagóvoda energia hatékony felújítása Szatmár utcai tagóvoda energia hatékony felújítása Rábasömjéni kultúrház energia hatékony felújítása A Nádasdy Tamás Általános Iskola tornacsarnokának energetikai célú felújítása A Sárvári Városi Bölcsőde energia hatékony felújítása A Vármelléki Óvoda felújítása, épületenergetikai korszerűsítése Zárda (civil ház) épületenergetikai korszerűsítése

T6, T8, T12, T13, T14

A programcsomag célja egy tematikus gyógyhelyi út kialakítása a Posta tér és a Spirit Hotel között a Csónakázó-tavat is érintve. A gyalog-és kerékpárút és a kapcsolódó beruházások (közvilágítás, T1, T2, T3, utcabútorozás, fásítás, információs táblák kihelyezése, stb.) kiépítése mellett az úthoz csatlakozó T7, T8, T9, tematikus terek létrehozása tervezett (KRESZ-park, bokorlabirintus, korcsoportos játszóterek, parkok). T12, T18 A program keretén belül továbbá a Rákóczi úti kandeláberek cseréje, a meglévő légvezeték kiváltása tervezett.

62

-

-

-

-

2.3.

A településfejlesztési akciók és beavatkozások vázlatos pénzügyi terve

Jelen ITS készítésekor kizárólag a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezhető forrásai ismertek. A végleges források (ágazati Operatív Programok) ismerete és pontos tervek (megvalósíthatósági tanulmányok) szükségesek a tényleges összegek meghatározásához. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretein belül meghatározott források tervezése integrált területi programok kialakításával megyei szinten történik. Jelenlegi ismereteink szerint a Vas Megyei Önkormányzat a 2014-2020-as időszak tervezésénél 21,4 milliárd forint uniós támogatással és hazai társfinanszírozással számolhat. A Sárvár számára rendelkezésre álló indikatív forráskeret az ITS készítésekor még nem ismert. A ténylegesen rendelkezésre álló forráskeret (ágazati Operatív Programok) ismerete, és a műszaki tervek (megvalósíthatósági tanulmányok) elkészítése szükséges a részletesebb és pontosabb pénzügyi terv, valamint az egyes projektek ütemezhetőségének meghatározásához. Az alábbi táblázatok a Sárvár városa által – az egyes projektek megvalósítására – a megyétől igényelt TOP forrásokat tartalmazzák. (A fent leírtak alapján a ténylegesen rendelkezésre álló összegek ettől akár majd jelentősen is eltérhetnek.) 1. VÁROSKÖZPONT A1. NÁDASDY VÁR ÉS KÖRNYEZETE – KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓK ÉS TURISZTIKAI ATTRAKCIÓK BŐVÍTÉSE Finanszírozó TOP forrás Sorszám Projekt megnevezése alap (mFt) Városi nagyterem kialakítása a NádasdyA1.1 ERFA 2000 várban A1.2 A Nádasdy-vár energetikai korszerűsítése ERFA 100 A Nádasdy-vár díszkivilágításának A1.3 ERFA rekonstrukciója Közösségi terek és közlekedési területek ERFA A1.4 megújítása a Nádasdy-vár környezetében Báthory program – a Nádasdy vár A1.5 ERFA, ESZA turisztikai kínálatának bővítése A2. POSTA TÉR ÉS KÖRNYEZETE – KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓK BŐVÍTÉSE Finanszírozó TOP forrás Sorszám Projekt megnevezése alap (mFt) A2.1 A Hild-park megújítása ERFA 200 A2.2 Posta tér – főtéri funkciók bővítése ERFA Csapadékvíz elvezetési rendszer A2.3 ERFA rekonstrukciója A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT ÖNÁLLÓ PROJEKTEK 2014-2020 Sorszám Projekt megnevezése Finanszírozó TOP forrás 63

P1 P2 P3 P4

Termelői piac létesítése K+F és Innovációs infrastrukturális fejlesztések az Erdészeti Tudományos Intézet területén Gondozási és Családsegítő Központ felújítása A Rákóczi Ferenc utcai városi egészségház felújítása, energetikai korszerűsítése

alap ERFA

(mFt) 150

ERFA

300

ERFA, ESZA

300

ERFA

150

1. FÜRDŐNEGYED ÉS REKREÁCIÓS ZÓNA A1. VOLT TÉGLAGYÁR TERÜLETE – SPORTCENTRUM Finanszírozó Sorszám Projekt megnevezése alap Multifunkcionális sportcsarnok építése A1.1 ERFA (I. ütem: 2014-2020) Nyitott pályák és kiszolgáló létesítmények A1.2 kialakítása, szolgáltatásfejlesztés ERFA (II. ütem: 2020 után)

TOP forrás (mFt) 2500 -

A2. SÁRVÁR FÜRDŐ – TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS Finanszírozó TOP forrás Sorszám Projekt megnevezése alap (mFt) 2200 m-es kút fúrása, gyógyászat A2.1 ERFA 250 fejlesztése A2.2 Szállodafejlesztés ERFA 3000 A „Patkó-tó” rehabilitációja, turisztikai A2.3 ERFA 250 célú hasznosítása A2.4 A fürdő fejlesztése ERFA 1200 A3. CSÓNAKÁZÓ-TÓ ÉS KÖRNYEZETE – TERMÉSZETVÉDELMI PRIORITÁSÚ FEJLESZTÉSEK Sorszá Finanszírozó TOP forrás Projekt megnevezése m alap (mFt) A Csónakázó-tó megközelíthetőségének A3.1 ERFA javítása A szabadidő eltöltésére alkalmas terek A3.2 ERFA megújítása A tórendszer bővítése, a kapcsolódó A3.3 zöldterületek természetvédelmi prioritású ERFA 300 fejlesztése 2. IPARI PARK A1. IPARI PARK – GAZDASÁGI SZEREPKÖR ERŐSÍTÉSE Finanszírozó Sorszám Projekt megnevezése alap A1.1 Befektető-vonzó szabályozási környezet ERFA 64

TOP forrás (mFt) -

A1.2 A1.3

megteremtése Szolgáltatásbővítés (nem önkormányzati feladat) Csapadékvíz-elvezetési problémák enyhítése (nem önkormányzati feladat)

ERFA

-

ERFA

-

3. HEGYKÖZSÉG A1. HEGYKÖZSÉG KAPUJA – KÖZÖSSÉGI TÉR KIALAKÍTÁSA Finanszírozó Sorszám Projekt megnevezése alap A1.1 Magas-kilátó létesítése ERFA A1.2 „Főtér” kialakítása ERFA

TOP forrás (mFt) 20 -

A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT ÖNÁLLÓ PROJEKTEK 2014-2020 Finanszírozó TOP forrás Sorszám Projekt megnevezése alap (mFt) P1 Új városi köztemető kialakítása ERFA 550 OMSZ mentőhelikopter bázis létesítése P2 ERFA, ESZA 10 (önkormányzati hozzájárulás) 4. KERTVÁROS A1. KERTVÁROS – LAKÓTERÜLETFEJLESZTÉS Finanszírozó Sorszám Projekt megnevezése alap A1.1 Telekviszonyok rendezése ERFA A1.2 Műszaki infrastruktúra-hálózat kiépítése ERFA

TOP forrás (mFt) -

A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT ÖNÁLLÓ PROJEKTEK 2014-2020 Finanszírozó TOP forrás Sorszám Projekt megnevezése alap (mFt) P1 Árpád utcai telkek hasznosítása ERFA -

3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM Az anti-szegregációs program elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. A program célja, hogy felmérje a város azon területeit, ahol a szegregációs folyamatok már megindultak, illetve ahol előrehaladott állapotban vannak, és ezek figyelembe vételével, az anti-szegregációs folyamatok stratégiai megközelítésével és kezelésével kapcsolatos intézkedéseket, programokat határozzon meg.

65

A szegregátumok lehatárolásának kiindulópontját a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban KSH) által szolgáltatott szegregációs térképek adják, melyeken kijelölésre kerülnek – a népszámlálási adatokon alapuló szegregációs mutatóknak megfelelően – a szegregátumok, vagy szegregációval veszélyeztetett területek. A 2001. évi népszámlálás alapján, Sárváron nem volt kimutatható olyan terület, amely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek. A járásszékhely városok Integrált Településfejlesztési Stratégiáinak kidolgozásához a KSH a 2011-es népszámlálás alapján – a korábbiaktól eltérő módon – újonnan meghatározott mutatószámok alapján jelöli ki a szegregált, illetve a szegregációval veszélyeztetett területeket. Jelen ITS – társadalmasításra szánt egyeztetési anyagának – készítésekor az új szegregációs mutatók még nem állnak rendelkezésre, azonban az anti-szegregációs program kidolgozása csak ezen adatok ismeretében lehetséges (amennyiben az új mutatók alapján lehatárolhatóak olyan területek, amelyek szükségessé teszik a program elkészítését).

66

4. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM Az anti-szegregációs program elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. A program célja, hogy felmérje a város azon területeit, ahol a szegregációs folyamatok már megindultak, illetve ahol előrehaladott állapotban vannak, és ezek figyelembe vételével, az anti-szegregációs folyamatok stratégiai megközelítésével és kezelésével kapcsolatos intézkedéseket, programokat határozzon meg. A szegregátumok lehatárolásának kiindulópontját a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban KSH) által szolgáltatott szegregációs térképek adják, melyeken kijelölésre kerülnek – a népszámlálási adatokon alapuló szegregációs mutatóknak megfelelően – a szegregátumok, vagy szegregációval veszélyeztetett területek. A 2001. évi népszámlálás alapján, Sárváron nem volt kimutatható olyan terület, amely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek. A járásszékhely városok Integrált Településfejlesztési Stratégiáinak kidolgozásához a KSH a 2011-es népszámlálás alapján – a korábbiaktól eltérő módon – újonnan meghatározott mutatószámok alapján jelöli ki a szegregált, illetve a szegregációval veszélyeztetett területeket. Jelen ITS – társadalmasításra szánt egyeztetési anyagának – készítésekor az új szegregációs mutatók még nem állnak rendelkezésre, azonban az anti-szegregációs program kidolgozása csak ezen adatok ismeretében lehetséges (amennyiben az új mutatók alapján lehatárolhatóak olyan területek, amelyek szükségessé teszik a program elkészítését).

67

5. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 5.1.

A stratégia külső összefüggései

Tervhierarchia A településrendezési és településfejlesztési típusú tervek különböző szintjeit és hierarchiáját, egymással való kapcsolatait, illetve az ITS helyét ebben a tervrendszerben az 4.1. ábra mutatja be. Minden alacsonyabb szintű terv a célrendszerét a felette álló – magasabb szintű – terv célrendszerét figyelembe véve, azokhoz igazítva alakítja, így az alacsonyabb szintű tervek egyre részletesebben dolgozzák ki – a helyi célokhoz és adottságokhoz igazodva – a kitűzött célokhoz vezető konkrét megoldásokat, javaslatokat. 4.1. ábra: A rendezési és fejlesztési típusú tervek kapcsolata

Az EU tematikus célkitűzései és beruházási prioritások

68

Az Európai Unió támogatásait a 2014-2020 közötti időszakban az elérendő célokhoz (11 tematikus célkitűzés) és a meghatározott beruházási prioritásokhoz köti, ezekhez igazodva hirdet meg különböző programokat, pályázatokat. Az Unió átfogó és specifikus céljait bizonyos horizontális alapelvek egészítik ki, melyeket minden egyes cél megvalósulásánál érvényesíteni kell. Az esélyegyenlőség és a környezeti fenntarthatóság biztosítására irányuló horizontális alapelvek Magyarország, és egyben Sárvár városa számára is kiemelten fontos prioritásokat jelentenek. Az ITS ezen horizontális alapelvek figyelembevételével készült, a célok megvalósítása érdekében tervezett intézkedések és beavatkozások összhangban vannak az EU alapelveivel, melyeket a stratégia végrehajtásánál minden esetben érvényesíteni kell. Az EU tematikus célkitűzései és az ITS célrendszere közötti kapcsolatot a 4.1. táblázat mutatja be. A beruházási prioritások és az ITS tervezett beavatkozásai közötti összefüggéseket az 1. melléklet tartalmazza. 4.1. táblázat: Az EU 11 tematikus célkitűzése és az ITS célkitűzései közötti kapcsolat

AZ EU 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK 11 TEMATIKUS

A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák 2. használatának és minőségének fokozása A KKV-k versenyképességének fokozása 3. 1.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású 4. gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a 5. kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése Környezetvédelem és az erőforrások 6.

T5, T6

T7

T6

T8

T3

T4, T5

T7

T1

T6

T7

T6

T9, T10

T6 69

T13

összetartó társadalom

való hozzáférés megteremtése, egyenlős esélyek városi környezet,

2.1. Tudatos városfejlesztés fenntarthatóság és környezettudatosság elvének versenyképes tudás kialakítása és közszolgáltatásokhoz



AZ ITS 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK STRATÉGIAI CÉLJAI 2. ÉPÍTETT ÉS 1. TERMÉSZETI 3. TÁRSADALOM GAZDASÁG KÖRNYEZET

T1 6 T18 T1 5, T1 6

T12, T13, T14 T11, T12, T13, T14 T11,

T20

T12, T13, T14

hatékonyságának elősegítése

A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú 7. hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 8.

T7, T8 T4, T5, T6

A társadalmi befogadás 9. előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem Beruházás az oktatásba, 1 készségekbe és az egész életen át 0. tartó tanulásba

T7

T12, T13, T14 T1 5, T1 6

T1 5, T1 6

Az intézményi kapacitások és a 1 közigazgatás hatékonyságának 1. fokozása

T17, T18

T19

T17, T18

T19

T18

T17, T18

70

Vas Megye Területfejlesztési koncepciója 2014-2030 Vas Megye Területfejlesztési koncepciójából megállapítható, hogy a megye területfejlesztési elképzelései, és fejlesztési irányai Sárvár – mint a megye egyik kistérségi központja – fejlesztési irányai együtt értelmezhetőek és valósíthatóak meg. Minden térség eltérő léptékben, a saját specifikumai alapján illeszkedik a megye átfogó és stratégiai céljaihoz. A megye által tervezett mind nagytérségi, mind megyén belüli tervezett közlekedési kapcsolatok (M86, S31-87-es, Szombathely északi körgyűrű, M8, M9) elősegítik a térség településeinek fejlődését. A nagytérségi közlekedésfejlesztésekhez kapcsolódóan a meglévő vasúti és közúti kapcsolatok (Sárvár-Pápa közötti 45 km-es szakasz) kihasználásával és fejlesztésével lehetőség nyílik a logisztikai szolgáltatások bővítésére. A megyei koncepció kiemelten fontos feladatként kezeli a Sárvár-Celldömölk-Jánosháza térségben „az érintett települések turisztikai pozíciójának erősítését, a szolgáltatások kínálat bővítését több település bevonásával, illetve a termelő szektor helyi erőforrásokon alapuló fejlesztését. Ezen térségben különösen fontos a mezőgazdaság, így többek között az állattenyésztés versenyképes fenntartása.” A koncepció külön kitér a vonzó települési környezet kialakításának fontosságára a városokban, melyhez kapcsolódóan cél a megfelelő színvonalú kulturális és zöldövezeti infrastruktúra megteremtése. Sárváron ilyen infrastrukturális fejlesztésként kezeli a csónakázó tavat és környékét. A megyei koncepció célkitűzései és az ITS célrendszere közötti kapcsolatot a 4.2. táblázat mutatja be. Vas Megye Gazdaságfejlesztési fókuszú operatív programja 2014-2020 A Vas Megyei Közgyűlés 10/2014.(II.14.) számú határozatával társadalmi vitára alkalmasnak nyilvánította a Vas Megye Területfejlesztési Stratégiai és Operatív Program egyeztetési változatát. Vas Megye Operatív Programjának megalkotása során a Stratégiai Programalkotásra épülő, decentralizált, széles szakértői bázist aktívan bevonó tevékenység valósult meg.Sárvár a megye által tervezett projektek megvalósításához – a város tervezett fejlesztései révén – elsősorban alábbiakhoz tud kapcsolódni: • • • • • •

Gyógytermék Kiválósági Központ (gyógyvíz-kutatási tevékenység, gyógyvízből termékek létrehozásának ösztönzése) Termelői szerveződés (helyi termelői piac kialakítása) Nagyvállalati program (kutatás-fejlesztési együttműködések elősegítése a felsőoktatási intézmények és a nagyvállalatok között Vas megyében) Tematikus turisztikai kínálat kialakítása Helyi termékek fejlesztése, beépítése a turisztikai kínálatba Sport program

71

T1 T2 T3 T4 T5 T6 T7 72

T8

Sárvár nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése, üdülőhelyi imázs erősítése A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése Új turisztikai kínálati elemek létesítése, attrakcióbővítés Helyi adottságokra épülő kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés, foglalkoztatottság növelése Vonzó, támogató befektetői környezet megteremtése K+F+I tevékenységek ösztönzése kapcsolatok erősítése, területi kohézió megteremtése a városrészek Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont kialakítása zöldterületek, természeti

T9

értékek megóvása, minőségi fejlesztése, sérült környezet A kulturális aörökség

T10

megóvása, értékőrző megújítása A beépítetlen területekkel való takarékos bánásmód környezetterhelés csökkentése, levegőtisztaság gazdálkodás, energiahatékony A környezettudatos szemléletmód erősítése A város profiljának megfelelő minőségi oktatás fejlesztése Együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők között ellátó és támogató rendszerek fejlesztése, a társadalmi integráció hozzáférés feltételeinek javítása, egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió Közbiztonság növelése, a lakossági biztonságtudat erősítése Ár- és belvízvédelmi

T11 T12 T13 T14 T15 T16 T17 T18 T19 T20

intézkedések fokozása

4.2. táblázat: Vas Megye Településfejlesztési Koncepciójának célrendszere és az ITS célrendszere közötti kapcsolat (hozzárendelési mátrix) SÁRVÁR INTEGRÁLT 1.GAZDASÁG 2. ÉPÍTETT-ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3. TÁRSADALOM TELEPÜLÉSFEJESZTÉSI 3.3. 3.2.Minőség STRATÉGIÁJÁNAK STRATÉGIAI ÉS 3.1. Biztonsá i TEMATIKUS CÉLJAI Minőségi gos közszolgálta 2.2. A és városi tásokhoz fenntarthatóság versenyk környeze 1.2. A való 1.1.Turizmus2.1. Tudatos és épes t, gazdaság hozzáférés fejlesztés városfejlesztés környezettudatos tudás összetart diverzifikálása megteremt ság elvének kialakítás ó ése, érvényesítése a és társadal egyenlős fenntartá om esélyek sa megtere biztosítása mtése

VAS MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK CÉLKITŰZÉSEI 1. Foglalkoztatás bővítése

Ó

HORIZONTÁLIS CÉLOK

2. A gazdaság teljesítőképességének javítása 3. Munkaerő képzettségi szintjének növekedése 4. Természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása 5. Belső periférián lévő kistelepülések teljes leszakadásának megakadályozása Fenntartható környezet és tájhasználat Barnamezős területek hasznosítása Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása (esélyegyenlőség) a fejlesztésekbe Korszerű információs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazása

73

Sárvár Gazdaságfejlesztési programja Sárváron az elmúlt 10 évben megvalósult projektek közel fele közvetlenül gazdaságfejlesztési operatív program támogatásával valósult meg, de közvetve számos projekt szolgált gazdaságfejlesztési célokat, részben az idegenforgalom (szálláshely és szolgáltatásfejlesztések), részben a város elérhetőségét, közlekedési infrastruktúrájának javítását célozva. A város gazdaságfejlesztési sikereit többek között a jól meghatározott fejlesztési irányoknak és gazdaságfejlesztési programjának köszönheti. Sárvár gazdaságfejlesztési programjának felülvizsgálata jelenleg folyamatban van. A felülvizsgálat a város eddigi sikeres gazdaságfejlesztési útját folytatva nem csak a város, hanem a megye és a kistérség fejlesztési szándékait, valamint a stratégia javaslatait, célkitűzéseit figyelembe véve kerül aktualizálásra. 5.2.

A stratégia belső összefüggései

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítésénél elsődleges szempont volt a már fent ismertetett magasabb, illetve települési szintű tervekhez és ágazati dokumentumokhoz való illeszkedés. Mindemellett a stratégia célrendszere – a célok elérése érdekében megfogalmazott projektek és beavatkozások – teljes mértékben a helyzetelemzésben feltárt erősségekre építve, a beazonosított problémák megoldását célozzák. A városrészi szintű beavatkozások egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak megvalósításához. A város stratégiájában megfogalmazott valamennyi prioritás a sárvári lakosság egészségének és életminőségének javítását szolgálja. Az egyes ágazati célok egymásra gyakorolt hatásai a valóságban nehezen szétválaszthatók. Az egyes tematikus célokhoz rendelt beavatkozások hatása több területen egyszerre is jelentkezhet. A humánerőforrás erősítése érdekében tervezett oktatási, szociális és egészségügyi, valamint sport és szabadidős tevékenységek kiszolgálása céljából tervezett infrastrukturális fejlesztések, a városi szolgáltatások, vagy a kulturális infrastruktúra fejlesztése gazdaságélénkítő hatásuk mellett legtöbb esetben az épített és természeti környezet fejlesztésein keresztül realizálódnak. A műszaki infrastruktúrához kapcsolódó fejlesztések társadalmi hatása (a lakosság életminőségének javítása) mellett a város megközelíthetőségének és térségi kapcsolatainak erősítésével lehetőség nyílik a város gazdasági potenciáljának további kiaknázására. Környezetvédelmi szempontból valamennyi eszköz közvetlen városfejlesztési tevékenységet jelent, amely a környezetbarát technológiák elterjesztésén, a barnamezős területek rehabilitációján, a zöldterületek és a konkrét városrehabilitációs projekteken keresztül egyaránt támogatja a városfejlesztései célok elérését. A városfejlesztés sikeressége a legnagyobb mértékben az integrált szemléletmód megfelelő érvényesítésétől függ. Vagyis attól, hogy a döntéshozók, beruházók és tervezők képesek-e saját céljaikon, érdekeiken túllépve megteremteni a projekt sikerességéhez szükséges integrált fizikai, gazdasági és társadalmi környezetet, vagyis az integrált városfejlesztés optimális feltételeit. Az alábbi táblázat az ITS tematikus céljai közötti kapcsolatokat szemlélteti annak tükrében, hogy az egyes célok eléréséhez szükséges – indikatív – beavatkozások mely további célok teljesüléséhez járulnak hozzá.

74

T1

1. GAZDASÁG

1.1.Turizmus-fejlesztés

T2 T3 T4


T5 T6

2. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET

T7 T8 2.1. Tudatos városfejlesztés T9

2.2. A fenntarthatóság és

T1 0 T1 1

Sárvár nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése, üdülőhelyi imázs erősítése A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése Új turisztikai kínálati elemek létesítése, attrakcióbővítés Helyi adottságokra épülő kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés, foglalkoztatottság növelése Vonzó, támogató befektetői környezet megteremtése K+F+I tevékenységek ösztönzése Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése, területi kohézió megteremtése a városrészek között Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont kialakítása A városi és városkörnyéki zöldterületek, természeti értékek megóvása, minőségi fejlesztése, a sérült környezet rehabilitációja A kulturális örökség megóvása, értékőrző megújítása A beépítetlen területekkel való takarékos bánásmód 75

3.3. Biztonságos városi környezet, összetartó társadalom megteremté se

A város profiljának megfelelő minőségi oktatás fejlesztése Együttműködés ösztönzése T16 az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők között ellátó és támogató T17 rendszerek fejlesztése, a társadalmi integráció hozzáférés feltételeinek T18 javítása, egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió Közbiztonság növelése, a T19 lakossági biztonságtudat erősítése Ár- és belvízvédelmi T20 intézkedések fokozása

3. TÁRSADALOM 3.2.Minőségi 3.1. Minőségi közszolgáltat és ásokhoz való versenyképe hozzáférés s tudás megteremté kialakítása és se, egyenlős fenntartása esélyek biztosítása

T15

energiahatékony A környezettudatos T14 szemléletmód erősítése

T13

környezetterhelés csökkentése, levegőtisztaság védelem gazdálkodás,


2.2. A fenntarthatóság és környezettudatosság elvének érvényesítése

kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés, foglalkoztatottság növelése Vonzó, támogató befektetői T5 környezet megteremtése K+F+I tevékenységek T6 ösztönzése kapcsolatok erősítése, T7 területi kohézió megteremtése a városrészek Élhető, ugyanakkor T8 turisztikailag is vonzó településközpont kialakítása zöldterületek, természeti T9 értékek megóvása, minőségi fejlesztése, a sérült környezet A kulturális örökség T10 megóvása, értékőrző megújítása A beépítetlen területekkel T11 való takarékos bánásmód Káros-anyag kibocsátás,


T4

SÁRVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK STRATÉGIAI ÉS TEMATIKUS CÉLJAI

Sárvár nemzetközi T1 gyógyhellyé fejlesztése, üdülőhelyi imázs erősítése A szabadidő aktív eltöltési T2 lehetőségeinek bővítése Új turisztikai kínálati elemek T3 létesítése, attrakcióbővítés Helyi adottságokra épülő


2. ÉPÍTETT-ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET

T12

1.GAZDASÁG

környezettudatosság elvének érvényesítése

3. TÁRSADALOM

3.1. Minőségi és versenyképes tudás kialakítása és fenntartása 3.2.Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megteremtése, egyenlős esélyek biztosítása 3.3. Biztonságos városi környezet, összetartó társadalom megteremtése

T1 2 T1 3 T1 4 T1 5 T1 6 T1 7 T1 8

Káros-anyag kibocsátás, környezetterhelés csökkentése, levegőtisztaság védelem Fenntartható erőforrás-gazdálkodás, energiahatékony városüzemeltetés A környezettudatos szemléletmód erősítése A város profiljának megfelelő minőségi oktatás fejlesztése Együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők között Egészségügyi és szociális ellátó és támogató rendszerek fejlesztése, a társadalmi integráció elősegítése A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása, egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió megteremtése Közbiztonság növelése, a lakossági biztonságtudat erősítése

T1 9 T2 Ár- és belvízvédelmi intézkedések fokozása 0

Erős kapcsolat Közepes kapcsolat A stratégiai és tematikus célok közötti kapcsolat bemutatása – hozzárendelési mátrix

6. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A stratégia megvalósítását a város által befolyásolható belső, illetve a város hatáskörén kívül eső külső tényezőkből adódó kockázatok befolyásolhatják.

A külső-belső kockázatok mellett a kockázati tényezők alapvetően három kategóriába sorolhatók: Minden projektelemre vonatkozóan

1. Fizikai, környezeti

KOCKÁZATOK Előkészítés

Tervezési folyamat elhúzódása

Megvalósítás A megvalósítás időbeni csúszása (műszaki okok, időjárás) Vis maior események okozta (pl. balesetből adódó) károk Az építkezés következtében megnövekvő környezeti terhelés

2. Pénzügyi, gazdasági

Pályázati források el nem nyerése, folyamatosan változó tervezési környezet (Operatív Programok tartalma, forráskeret, szervezeti keretek) A tervezettnél kisebb támogatási összeg megítélése Befektetői érdeklődés elmaradása Hitelfelvételi problémák

A pályázati források lehívhatóságának időbeni csúszása

A kereslet által generált magasabb kivitelezői árak Kivitelező csődbe megy

A hazai és nemzetgazdasági helyzet romlása miatt 77

Üzemeltetés/Fenntartás Tervezési, illetve kivitelezési hibákból adódó balesetveszélyesség Nem rendeltetésszerű használatból, szándékos rongálásból adódó károk Forgalomnövekedésből adódó megnövekedett környezeti terhelés (zaj, légszennyezés, forgalmi dugó) Tervezett üzemeltetői struktúra változása

Alacsony vásárlói, bérlői érdeklődés, alacsony kihasználtság

bekövetkező financiális problémák Az érintett államigazgatási szervek partnerségének hiánya Tőkehiány, önerő hiány miatt elmarat közszolgáltatások fejlesztése

Az érintett államigazgatási szervek partnerségének hiánya Több projekt párhuzamos megvalósítása következtében jelentkező finanszírozási problémák

Nyertes pályázat esetén a Építési napló nem szerződéskötés megfelelő vezetése elhúzódása Az együttműködés és az érdekérvényesítési Pótmunkák felmerülése esélyeinek gyengülése Engedélyeztetési eljárás elhúzódása 3. Jogi, Közbeszerzés időbeli társadalmi, tolódása szervezeti Tulajdonjogi problémák Az Önkormányzat tevékenységeivel kapcsolatos lakossági ellenállás Jogszabályi változások, amik hatással vannak a projektek költségvetésére

Engedélyek kiadásának csúszása, visszavonása Lakosság általi kihasználtság nem megfelelő A beruházó nem a megállapodásnak megfelelő módon végzi a kivitelezést

A fent bemutatott kockázatok különböző mértékben befolyásolhatják a stratégia céljainak megvalósulását, valamint azok bekövetkezésének valószínűsége is változó. Ezek figyelembevételével kell az Önkormányzatnak a szükséges intézkedéseket megtennie a kockázatok elkerülése érdekében.

78

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMONKÖVETÉSE 6.1. A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Az Önkormányzatnak a stratégiában rögzített célok megvalósítása érdekében a fejlesztési és beruházási tevékenységek mellett további, nem beruházási jellegű tevékenységeket is folytatnia kell. Ilyen tevékenységek többek között az önkormányzat: településfejlesztési, gazdaságfejlesztési, foglalkoztatáspolitikai, lakás- és helyiséggazdálkodási, intézmény-fenntartási, valamint energiagazdálkodási tevékenységei. A város fejlődését és a lakosok életminőségét a környezet fizikai megváltoztatásán túl több más tényező is befolyásolja (pl.: egy intézmény fejlesztésénél nem elegendő csupán a létesítmény felújítása, új eszközök beszerzése, hanem szükséges annak fenntartható és szakszerű működtetése). Ilyen tényezők többek között: • a helyi szabályozás − építésügyi szabályozás − a településképet/élhetőséget befolyásoló szabályozás (közterületi szabályozás, belvárosi üzletporták/cégérek egységes szabályozása, teraszkihelyezések koordinálása) − tulajdonjog, használati jog kezelése (fejlesztéssel érintett területek tulajdonviszonyainak tisztázása) − a megfelelő közbiztonság és nyugalom érdekében tett szabályozási lépések (pl. vendéglátóhelyek nyitva tartása) − speciális területek szabályozása (pl. környezettudatos hulladékgazdálkodás – jogi keretek) • a közszolgáltatások minősége (oktatás és képzés minősége, szakképzett munkaerő) • a megfelelő szervezeti keretek biztosítása (színvonal, hatékonyság) • a megfelelő adózási és finanszírozási környezet megteremtése (adható kedvezmények vizsgálata, helyi adók mértéke, adható támogatások, befektetésösztönzés) • együttműködés a város számára stratégiai fontosságú ágazatokat működtető partnerekkel, gazdasági szereplőkkel, valamint az állami közszolgáltatásokat biztosító szervezetekkel (pl. KLIK) • bizalom a városvezetés és a lakosság, valamint a vállalkozások/befektetők között (pl. folyamatos tájékoztatás a városfejlesztési elképzeléseiről, illetve tevékenységeiről) • tudatos gondolkodásmód a lakosság részéről (környezettudatosság, szolidaritás – programok szervezése) • a megfelelő kommunikációs – város- és térségmarketing – tevékenység (turisztikai brand, fesztiválok, programok megrendezése, hálózatépítés, kommunikációs felületek biztosítása)

79

• településközi koordináció – a külső szereplők tevékenységeinek összehangolása a város érdekeivel, illetve befogadó attitűd a külső igények tekintetében.

6.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek meghatározása Az Integrált Településfejlesztési Stratégia megvalósításának legfontosabb szereplője maga Sárvár Önkormányzata és annak munkaszervezete. A stratégia sokrétűségéből adódóan a Polgármesteri Hivatal valamennyi Irodája érintett az előkészítési és megvalósítási feladatokban. A helyi településfejlesztési tevékenység irányításának legfelső szintjét a polgármester és az alpolgármester látja el. A városfejlesztéssel kapcsolatos döntéshozói tevékenységeket a Képviselőtestület és – a három szakbizottság közül – a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság látja el. A koordináló és projektmenedzsment jellegű, valamint a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel kapcsolatos operatív feladatokat a legtöbb esetben a – Polgármesteri Hivatal három irodája közül – a Gazdasági és Városfejlesztési Iroda látja el. A Humánpolitikai Iroda az oktatási, sport és szociális jellegű projektekben, a turisztikai és kulturális projektekben valamint a városmarketing területén vállal szakmai irányító, illetve részben projekt lebonyolító szerepet. A fejlesztések forrását biztosító helyi adóbevételek megteremtésében (beszedésében) a Hatósági Iroda működik közre. A városnak külön városfejlesztési céllal létrehozott városfejlesztő társasága, projektcége nincs. A településfejlesztési tevékenységet a hivatali és önkormányzati apparátus, valamint a városüzemeltetést ellátó önkormányzati társaság végzi. Az Önkormányzat egyes projektek lebonyolítására célzottan külső szakértőket von be. A kisebb helyi turisztikai szolgáltatók bevonására, aktivizálására 2011 nyarán megalakult a Sárvári Turisztikai Egyesület. Ezt követően a város Képviselő testületének elhatározása alapján megalapították a Sárvári Tourist & TDM Nonprofit Kft-t. A társaság tagjai az Önkormányzat, a Danubius, a Park Inn és a Spirit szállodák, a Sárvári Turisztikai Egyesület, valamint a Sárvári Gyógy- és Wellness fürdő.

6.3.

Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok

A fejlesztések előkészítése során a Vas Megyei Önkormányzat a saját kompetenciájában törekszik az adott területegység számára szükséges fejlesztési tevékenységek összehangolt tervezésére. 2012. január 1. napján megszűnt a megyei területfejlesztési tanács. A tanács jogutója a területileg érintett megyei önkormányzat lett. Ezzel a megyei önkormányzat feladatkörébe került a települési önkormányzatok, a területi államigazgatási szervek, valamint a civil és szakmai szervezetek irányában fennálló (hazai és nemzetközi) együttműködés irányítása, elősegítése. Továbbá a megyei önkormányzat vette át a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek a megye területén belüli összehangolásával járó feladatokat is.

80

A megyei önkormányzat területfejlesztéshez és koordinációhoz kapcsolódó fontosabb feladatai: • • • • • • •

részt vesz az országos, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciók és programok kidolgozásában, véleményezésében, nyomon követi azok kidolgozását, véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat, részt vesz a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában, dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról, közreműködik a területi operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában, a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés-ösztönző tevékenységet lát el, segíti a települési és térségi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak tevékenységét, működtetik a területi információs rendszert, aminek részeként adatot szolgáltatnák a megyei vagy az alatti területi szinten megvalósuló fejlesztések megalapozásához.

2012. január 1-től új szervezeti formaként megjelent a megyei területfejlesztési konzultációs fórum. A 4 tagú fórum fele-fele arányban a megyei közgyűlési és a megyei jogú városi küldöttekből áll össze. A fórum előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztési ügyeiben, külön munkaszervezete nincs, titkársági feladatait a Megyei Önkormányzati Hivatal látja el. Sárvár kistérségi központ szerepköréből adódóan a térségi alapfeladatokat a város látja el. A kistérség egységes fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség képessé váljon arra, hogy problémáit és szükségleteit közösen tudja megfogalmazni, majd ezeket integrált programokká alakítsa. Sárvár város jelen stratégiai dokumentuma összehangoltan, a kölcsönös egymásrautaltság felismerésével és az együttműködés további erősítésének szándékával készült. A kistérség szervezeti keretei (Sárvár és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás) biztosítják a hatékony együttműködést.

81

Együttműködési területek, javaslatok • • • • • • • • • • • • • •

a települési önkormányzatok közötti kapcsolat erősítése térségi kohézió erősítése a közlekedési kapcsolatok fejlesztésével (pl.: az alárendelt közlekedési utak és mezőgazdasági utak állapotának javítása) intézményfejlesztések térségi szintű összehangolása (egészségügyi- és szociális ellátás, oktatás terén) idegenforgalom – térségi szintű programkínálat és attrakcióbővítés (pl. egységes térségi arculat, turisztikai menedzsment, kistérségi marketing tevékenység, attrakciók egymásba fűzése, vendégváró és marasztaló események térségbe vonzása) környezettudatos szemléletformáló tevékenységek kistérségi szinten kistérségi helyi termelők támogatása, termékeik feldolgozása és helyi termelői piacok létesítése együttműködés megújuló energiák hasznosítása terén (ki és mit termel, a piacra jutás megszervezése) regionális és kistérségi kerékpárút-hálózat fejlesztése falusi turizmus fejlesztése (specifikus helyszínek és lehetőségek beazonosítása, a települések közötti versenyhelyzet kialakulásának minimalizálása, „együtt előre”) közszolgáltatások fejlesztése terén – oktatások, tanfolyamok szervezése, idegen nyelvű képzés kistérségi identitástudat növelése (pl. civil szervezetek hálózatosodásának elősegítése, kistérségi közös hagyományőrző tevékenységek) szoros együttműködés a természeti környezet védelme terén együttműködés a közbiztonság, bűnmegelőzés terén pályázatfigyelő „rendszer”, tájékoztató fórum

Az együttműködéshez szükséges a térségi szinten jelentkező fejlesztési igények, projektjavaslatok ismerete és számbavétele, valamint a folyamatos egyeztetés és tájékoztatás a tervezett vagy éppen megvalósuló fejlesztésekről. A közös érdekű fejlesztések megvalósításakor létrejövő együttműködések olyan többleterőt jelenthetnek a térség számára, amely a további fejlődés mozgatórugójává válhat. Sárvár fejlesztési elképzeléseinek kidolgozásakor és megvalósításakor a fent leírt – térségi szintű – együttműködéseken túl rendkívüli jelentőséggel bír a helyi társadalmi és gazdasági szereplők bevonása a folyamatokba, a partnerek folyamatos tájékoztatása, a javaslatok és igények befogadása. Elengedhetetlen az Önkormányzat és a partnerek közötti intenzív kommunikáció és a résztvevők aktív támogató közreműködése.

82

6.4.

Monitoring rendszer kialakítása

6.4.1. A monitoring rendszer feladata és módszertana A monitoring rendszer egy folyamatos adatgyűjtésen alapuló ellenőrző tevékenység annak érdekében, hogy az Önkormányzat információkhoz jusson az adott tevékenységek – jelen esetben a fejlesztési dokumentumaiban foglalt célkitűzések, és projektek megvalósításával – kapcsolatban, és szükség esetén, akár menet közben is befolyásolhassa azok alakulását. A monitoring lényege az információk folyamatos visszacsatolása, és beépítése az éppen aktuális elemek, projektek, programok végrehajtásába. A monitoring működéséhez először alapadatokat, kiinduló értékeket tartalmazó adatbázis felépítése szükséges. Az ITS egy integrált szemléletmódú dokumentum, amely nem csak a projekteket, hanem az egyes ágazati célokat és azok összefüggéseit is figyelembe veszi. Ezért a monitoring rendszer mérési alapja nem kizárólag a projektek megvalósulása, hanem az egyes célok teljesülése. A rendszer hatékony működéséhez elengedhetetlen egy szakmailag megalapozott indikátorkészlet meghatározása. A mérés alapja a kiinduló évben meghatározott bázis érték, melyhez a program végére elérendő célértéket kell meghatározni. A bázisérték meghatározására elsősorban szükséges az adatbázis kiépítése, az alapadatok beszerzése majd az évenkénti felülvizsgálatokhoz szükséges adatszolgáltatási rendszer kiépítése. A célértékek és az indikátorok pontosan csak akkor azonosíthatók és számszerűsíthetők, amennyiben az operatív programcsomagok véglegesen elfogadásra kerülnek, illetve a projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut arra a szintre, hogy a hozzájuk kapcsolódó indikátorok mérhetők legyenek. Amíg ezen feltételek nem teljesülnek, addig elsősorban az alapelvek tisztázására és javasolt monitoring mutatók meghatározására kerülhet sor. 6.4.2. A monitoring rendszer működtetési mechanizmusainak meghatározása A monitoring rendszer működtetési mechanizmusa az EU-s társfinanszírozású projektek esetében a közösségi és a hazai jogszabályoknak megfelelően történik. A monitoring tevékenység alapvetően az Önkormányzat belső feladata, és a végrehajtásért felelős szervezeti egység felelősségi körébe tartozik. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 5. pontjában meghatározottak alapján a stratégia készítése során – a kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott tartalmi követelmények alapján – készült megalapozó vizsgálatokat szükség szerint aktualizálni kell. A stratégia végrehajtásáról szóló beszámolóról a helyi önkormányzat képviselőtestülete évente dönt. A kormányrendelet előírja a stratégia legalább négyévente történő ellenőrzését is, amely során az önkormányzat dönt arról, hogy továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, módosítja, vagy új dokumentumot készít. Az időközi értékelésből származó javaslatok beépülhetnek az aktuális programok végrehajtásába. 6.4.3. Javasolt indikátorkészlet meghatározása Az integrált stratégia nem csak a projektek szintjére, hanem az ágazati célokat is figyelembe véve a nagyobb léptékű összefüggésekre is koncentrál, ezért a mérés alapja nem kizárólag a projektek megvalósulása, hanem az egyes célok teljesülése. Az ITS készítésének jelen 83

fázisában – végleges operatív programok és kidolgozott tervek hiányában, a stratégiában rögzített projektek és fejlesztések ismeretében – az egyes tematikus célok teljesülését mérő javasolt indikátorkészlet1 kerül meghatározásra, amely megfelelő alapul szolgál a végleges monitoring rendszer kidolgozásához.

1

Az ITS indikátorkészletének meghatározása az alábbi európai uniós dokumentumok figyelembe vételével történt: − − − −

Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU RENDELETE az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (ERFA) Az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU RENDELETE az Európai Szociális Alapról (ESZA) The Programming Period 2014-2020 – Guidance Document on Monitoring and Evaluation – European Regional Development Fund and Cohesion Fund – Concepts and Recommendations Széchenyi 2020 ROP indikátor adatlapok

− 84

AZ ITS STRATÉGIAI ÉS TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEI

1.1. Turizmus-fejlesztés

T2

T3


1. GAZDASÁG

T1

T4

T5




Helyi adottságokra épülő kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés, foglalkoztatottság növelése Vonzó, támogató befektetői környezet megteremtése

Indikátor neve Termál és gyógyfürdőkben a támogatás eredményeként kialakított új gyógyászati és rekreációs szolgáltatások száma Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (külföldi+belföldi) A sportolási célú rendezett területek nagysága A rendszeresen sportoló lakosság részaránya A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken látogatások várható számának növekedése Támogatott turisztikai attrakció árbevétele Foglalkoztatottak száma (15-64 éves) a közszféra adatai nélkül KKV-k által előállított bruttó hozzáadott érték növekedése Ipari parkba, ipari területre újonnan betelepült vállalkozások száma A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál 85

Indikátor típusa

Mértékegysé g

Tervezet t változás

kimeneti

db

növekszi k

eredmény

db

növekszi k

eredmény

m2

eredmény

%

eredmény

látogatás/év

kimeneti

Ft

eredmény

ezer fő

eredmény

mrd Ft

eredmény

db

eredmény

teljesmunkai dő-

növekszi k növekszi k növekszi k növekszi k növekszi k növekszi k növekszi k növekszi k


Indikátor neve

Indikátor típusa

Mértékegysé g


egyenérték

T6


K+F+I területén az oktatási intézményekkel együttműködő vállalkozások száma Beszerzett új nagyértékű eszközök, műszerek száma

86

eredmény

vállalkozás

növekszi k

kimeneti

db

növekszi k

Mértékegység

Helyi térségi együttműködésbe bevont résztvevők száma

eredmény

db

Az újraépített vagy felújított közutak teljes hossza

kimeneti

km

Elégedettség a települési környezet minőségével

eredmény

pontérték (1-10)

eredmény

m2

kimeneti

látogatás/ év

növekszi k

eredmény

pontérték (1-10)

növekszi k

kimeneti

látogatás/ év

növekszi k

kimeneti

db

Funkcióváltással felújított barnamezős területek nagysága

eredmény

ha

A korábban felhagyott, a fejlesztés nyomán újrahasznosított ingatlanok területe

kimeneti

m2

eredmény

%



T8

T9

T1 0 fenntarthatóság és környezettudato sság elvének

2. ÉPÍTETT- ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET

T7

Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése, területi kohézió megteremtése a városrészek között Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont kialakítása

Indikátor neve

Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek A városi és városkörnyéki A természeti és a kulturális örökségnek, illetve zöldterületek, természeti látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett értékek megóvása, minőségi látogatások várható számának növekedése fejlesztése, a sérült környezet A közösségi, szabadidős közszolgáltatást nyújtó terekkel és rehabilitációja létesítményekkel való lakossági elégedettség A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett A kulturális örökség látogatások várható számának növekedése megóvása, értékőrző megújítása Felújított védett épületek (helyi védett és műemlék) száma

T1 1


T1 2

Káros-anyag kibocsátás, környezetterhelés

Tervezet t változás növekszi k

Indikátor típusa

Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók 87

növekszi k növekszi k növekszi k

növekszi k növekszi k növekszi k növekszi k

részaránya csökkentése, levegőtisztaság védelem

T1 3

Fenntartható erőforrásgazdálkodás, energiahatékony városüzemeltetés

T1 4


Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése A középületek éves elsődleges energia-fogyasztásának csökkenése A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energia-fogyasztáson belül A szemléletformáló tevékenységekben együttműködő szervezetek száma A hatékony energiafelhasználásra irányuló programokon résztvevők száma

88

kimeneti

tonna CO2egyenérté k

eredmény

PJ

eredmény

PJ/év

eredmény

szervezet

eredmény

szervezet

növekszi k növekszi k növekszi k növekszi k növekszi k

3.1. Minőségi és versenyképes tudás kialakítása és fenntartása 3.2.Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megteremtése, egyenlős esélyek biztosítása

T1 5

A város profiljának megfelelő minőségi oktatás fejlesztése

T1 6

Együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők között

T1 7


T1 8


gos városi környeze t, összetart ó társadalo m

3. TÁRSADALOM


T1 9


Indikátor neve Fejlesztett nevelési-oktatási intézményekben tanuló diákok száma A közoktatási intézmények fejlesztéssel érintett telephelyeinek száma Az oktatási intézményekkel együttműködő vállalkozások száma Az együttműködési programokba bevont diákok száma Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság A fejlesztés nyomán újonnan kialakított közösségi szolgáltatások száma a projektek által érintett területeken Támogatott civil szervezetek száma Közlekedési balesetek számának csökkenése Bűnmegelőzési előadásokkal elért gyermekek száma 89

Indikátor típusa

Mértékegység


eredmény

fő

növekszi k

kimeneti

db

növekszi k

eredmény

vállalkozás

eredmény

fő

kimeneti

fő

eredmény

fő

eredmény

db

növekszi k

kimeneti

db

növekszi k

eredmény

db

csökken

eredmény

fő

növekszi k

növekszi k növekszi k növekszi k növekszi k

T2 0


Árvízvédelmi intézkedéseket élvező lakosság Bel-és csapadékvíz-védelmi létesítmények hossza

90

eredmény

fő

kimeneti

m

növekszi k növekszi k

1. MELLÉKLET

TEMATIKUS CÉLTERÜLETEK ÉS BERUHÁZÁSI PRIORITÁSOK

Tervez-

Várható

Az ITS kapcsolódó fejlesztési szándékai,

hető alap

támogatási keret

beavatkozások, tevékenységek

ERFA

GINOP

1. A kutatás, a technológia fejlesztés és az innováció megerősítése A kutatási és innovációs infrastruktúra (K+I) és ennek kiválóságának a 1.1

fejlesztésére irányuló kapacitás megerősítése és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása

• gazdaság diverzifikálása – K+F+I tevékenységek ösztönzése

A vállalatok K+I beruházásainak, a vállalkozások és K+F központok és

• K+F és Innovációs infrastrukturális

felsőoktatási intézmények egymás közötti kapcsolatainak és szinergiáinak 1.2

kialakításának támogatása, különösen a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése,

szociális

innováció

és

közszolgálati

GINOP

területén • ipari parki szolgáltatásfejlesztés

intelligens specializáció által

• új kút fúrása, gyógyvíz bázisú termékek

technológiai

termékhitelesítési

és

alkalmazott

intézkedések,

kutatás, az

kísérleti

programok,

alaptechnológiák

fejlett

előállítása

korai

gyártási

kapacitásának és az első gyártás támogatása, az általános célú technológiák

ERFA

GINOP

• a város profiljának (elsősorban idegenforgalom, gyógyászat terén) megfelelő oktatásfejlesztés

terjesztése

• együttműködés ösztönzése az oktatási

A kutatás, a technológiai fejlődés és az innováció ösztönzése posztgraduális 1.4

fejlesztések az Erdészeti Tudományos Intézet

alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció

A 1.3

technológiaátadás,

ERFA

képzések kidolgozása, kutató képzési programok, valamint a felsőoktatási intézmények, kutató- és technológiai központok és vállalkozások közötti

intézmények és gazdasági szereplők között ESZA

GINOP

hálózatépítő tevékenységek és partnerségek révén 2. Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása A szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok kiépítése, 2.1

továbbá feltörekvő technológiák és hálózatok támogatása a digitális

ERFA

GINOP

gazdaság érdekében 2.2

2.3

• a város és térség turisztikai kohézióját

Az IKT-termékek és szolgáltatások, az e-kereskedelem továbbfejlesztése és az IKT iránti kereslet fokozása Az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás, e-kultúra és az e-egészségügy IKT-alkalmazásainak megerősítése

ERFA

GINOP

ERFA

GINOP

(internet sávszélesség, honlap kezelhetősége,

• tanácsadási rendszer működtetése

elősegítése és a technológiák használatának és minőségének fokozása a digitális jártasság és az e-tanulás fejlesztése, valamint a digitális társadalmi

• informatikai szolgáltatások fejlesztése

dokumentumokhoz való hozzáférés javítása)

Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés

2.4

elősegítő hálózatfejlesztési tevékenységek • a lakosság hozzáférési lehetőségének javítása

ESZA

GINOP

ERFA

GINOP

befogadással, a digitális jártassággal és a megfelelő vállalkozói készséggel kapcsolatos beruházások révén 3. A KKV-k versenyképességének fokozása • a KKV-k, a helyi gazdasági szereplők intenzív

A vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági 3.1

hasznosításának

megkönnyítésével,

valamint

új

cégek

alapításának

képességének növelése érdekében

ösztönzésével, beleértve az üzleti inkubációt 3.2

3.3 3.4

KKV-k számára új vállalati modell kidolgozása és megvalósítása, elsősorban a nemzetközivé válás céljával A

termék-

és szolgáltatásfejlesztésre

irányuló

korszerű kapacitások

támogatása, létrehozása A KKV-k kapacitásainak támogatása a növekedés és innováció érdekében

ERFA

GINOP

ERFA

GINOP

ERFA

GINOP

munkavállalók alkalmazkodóképességének elősegítése és a humántőke-

• helyi termelői piac – térségi termelői piaclánc, a minőségi élelmiszer értékesítés helyszínének megteremtése • a közvetlen kapcsolat megteremtése a termelő és a vásárló között • KKV-k és a nagyvállalatok közötti

A kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése a vállalkozások és 3.5

bevonása a gazdaság jövedelemtermelő

ESZA

GINOP

együttműködések erősítése – új befektetők vonzása

beruházások növelése révén

91

• képzési és együttműködési programok • helyi adottságokra épülő oktatásfejlesztése 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 4.1

4.2

Megújuló energiaforrások gyártásának és forgalmazásának támogatása

ERFA, KA

A vállalkozásokban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése

ERFA, KA

Az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú épületeket és a 4.3

lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia

ERFA, KA

támogatása 4.4

Alacsony és közepes feszültségű intelligens elosztórendszerek fejlesztése és megvalósítása

GINOP. TOP,

– tájékoztatási rendszer a lakosság és a

GINOP, TOP,

gazdasági szereplők számára egyaránt,

KEHOP GINOP, TOP, KEHOP

dioxid-kibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása, beleértve a fenntartható városi mobilitás előmozdítását és a releváns adaptációs intézkedések negatív

ERFA, KA

TOP, KEHOP

4.7

közintézményeiben (Nádasdy-vár, orvosi rendelők, óvodák, Sárvár fürdő területén)

és téglablokk épületek hőszigetelése, nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés) a lakóközösséggel együttműködve

ERFA, KA

TOP, KEHOP, IKOP

• Közösségi közlekedésfejlesztési program környezetbarát közlekedési rendszer

hatásainak enyhítését 4.6

szemléletformáló programok • épületenergetikai fejlesztések Sárvár

• Lakóházak energetikai célú felújítása (paneles

Minden típusú területi egységben, különösen a városokban alacsony szén4.5

• megújuló energiák használatának ösztönzése

KEHOP

Alacsony szén-dioxid-termelésű technológiák kutatásának, innovációjának és átvételének előmozdítása Magas hatékonyságú hő- és áramtermelés alkalmazásának előmozdítása a hasznos hő keresleten alapulva

ERFA

GINOP, TOP, KEHOP

fejlesztése (gyalogos- és kerékpáros utak kiépítése, korszerű buszok beszerzése) • környezetbarát közműrendszerek kialakítása

ERFA

TOP, KEHOP

– Sárvár közvilágításának energetikai korszerűsítése

A kis szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben

• a városi klímatudatos alakítása: városi

ellenállóképes, erőforrás-hatékony és környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való áttérés támogatása az oktatási és képzési rendszerek

zöldterületek megóvása fejlesztése, vízpartok

reformja, a készségek és képesítések munkerőpiaci igényekhez való igazítása,

revitalizációja és bekapcsolása a város

a munkavállalók képzési szintjének emelése, valamint a környezettel és

zöldfelületi rendszerébe (Zöldfelület-

energiával foglalkozó ágazatokban történő munkahelyteremtés révén

fejlesztési program Sárváron; Vízpartok revitalizációja, minőségi fejlesztése) • a város levegőjének védelme – átgondolt ipar (Ipari Park, Északi gazdasági terület) és energetikai fejlesztések; átgondolt

4.8

ESZA

TOP, KEHOP

közlekedési fejlesztések • környezettudatosságra nevelő szemléletformáló tevékenységek • beépítetlen területekkel való takarékos bánásmód • együttműködési lehetőségek keresése az áramtermelés és ellátás terén – Ikervári Vízerőmű • termálvíz másodlagos hasznosításának vizsgálata

5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése • árvízvédelmi biztonság fokozása a város

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló célzott beruházás 5.1

ERFA, KA

támogatása

TOP, KEHOP

teljes területén • roncsolt felületek, tájsebek rehabilitációja

Egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenállóképesség 5.2

biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése

• csapadék-elvezetési rendszer fejlesztése ERFA, KA

TOP, KEHOP

(Ipari Park – vízszennyezési problémák kezelése)

92

• mikroklimatikus hatások biztosítása a városi zöldfelületi rendszer és a vízpartok fejlesztésén keresztül (pl. Rába part, új köztemető)

93

6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése A hulladékgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében 6.1

ERFA, KA

GINOP, TOP, KEHOP

ERFA, KA

TOP, KEHOP

ERFA, KA

KEHOP, GINOP, TOP

ERFA, KA

KEHOP, GINOP, TOP

A vízgazdálkodási ágazat jelentős beruházási igényeinek kielégítése az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében 6.2

A kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése

6.3

6.4

A biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, talajvédelem éshelyreállítás, és az ökoszisztémaszolgáltatások elősegítése, ideértve a

94

• hulladékgazdálkodás és hasznosításra irányuló fejlesztések (szelektív hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése) • energetikai korszerűsítés – szennyezőanyag kibocsátás csökkentése (Ipari Park, közintézmények) • szemléletformáló tevékenységek • ivóvízkészlet védelme • gyógyvíz védelme • folyóvizek öntözésre való haszonsítása • élővizek patakok védelme • a környezettudatos szemléletmód erősítése • ártéri gazdálkodás szabályozása – szennyező anyag talajba jutásának megakadályozása • természetvédelmi prioritású fejlesztések (Rába part, Csónakázó-tó, a Patkó-tó rehabilitációja, a tórendszer bővítése nyugati irányba, stb.) • műemléki területek megóvása, kulturális és turisztikai célú fejlesztések (Belváros, Hegyközség) • Védett építészeti értékek megóvása, megújításának ösztönzése (egykori majorok – Újmajor; Cukorgyári kastély) • az épített örökség megóvására irányuló szemléletformáló programok szervezése • A Nemzeti Ökológiai Hálózat folytonosságának biztosítása és fejlesztése • ártéri erdők és növényvilág

NATURA2000-t és infrastruktúrákat is

a

zöld

•

• A városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is 6.5

•

• ERFA, KA

TOP, KEHOP • •

95

fokozott védelme (eredeti természetes növénytársulások – tölgykőris-szil ligeterdő) az ökológiailag sérülékeny területek megóvása (hulladéklerakás, túlzott beépítés, környezetszennyezés, stb.) roncsolt felületek, tájsebek rehabilitációja barnamezős területek rehabilitációja – volt cukorgyári területek működő ipari-gazdasági, városüzemeltetési területek technológiai korszerűsítése környezetbarát közlekedési rendszer-fejlesztés szemléletformáló és nevelési programok

2. MELLÉKLET A véleményezési szakasz során beérkezett észrevételek összefoglalása

Ikervár Község Önkormányzata 9756 Ikervár Kossuth u. 47. Ikt.: I/92-2/2015. Fehér Ferenc polgármester Tel: (95) 490-001

Közlekedésfejleszté si Koordinációs Központ 1024 Budapest Lövőház u. 39. Ikt.: M-1/8-8/2015 Ea: Haraszti Zsuzsa Tel: 061-336-8227

válasz kelt 2015.02.27.

címzett

2015.02.24.

799-23

799-24

Ügyiratszá m

A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről” szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 31. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján lefolytatott államigazgatási eljárás véleményezési szakaszára beérkezett észrevételek összefoglalása2 és önkormányzati válaszok:

észrevétel

állásfoglalás (hozzájárul/nem járul hozzá)

vál asz

Az ITS-ben Egyetért, kifogást nem – emel. foglaltakka l egyetérten ek, különösen az Ikervár irányába induló elképzelés ek és beruházás ok vonatkozá sában. Tájékoztat a Kifogást nem emel – fejlesztési javaslatok megvalósítása figyelembe veendő előírásokról és dokumentumo król.

2

Az összefoglalás csak a tervezés során figyelembe veendő, az alkalmazandó jogszabályokon kívüli további észrevételeket rögzíti. A beérkezett eredeti véleményeket a CD melléklet „Terviratok” című mappája tartalmazza. 96

Győr-MosonSopron Megyei Kormányhivata l - Építésügyi és Örökségvédel mi Hivatal Állami Főépítészi Iroda 9021 Győr Árpád út 32. Ikt.sz.: GYD02/33-2/2015. Üi.: Somogyi László Tel.: 96/507234

2015.02.20.

799-21

799-22

2015.02.26.

Sárvár Városszépítő Egyesület 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Dr. Kulcsár László elnök Tel.: 0630-6310665

„Az elkészített dokumentáció gondosan előkészített, jól felépített, alapos munka. Tartalmazza mindazokat a stratégiai célkitűzéseket és tervezett intézkedéseket, amelyek középtávon biztosítani tudják a város fejlődését.” Az alábbi beavatkozásokkal javasolja kiegészíteni az A.1. Nádasdy-vár és környezete akcióterületen tervezett projekteket: 1.4. A Nádasdy-vár gyalogos hídjának felújítása 1.5. A Nádasdy-vár hátsó bejárati útjainak illetve a belső Várkerület járda és útfelújítása 1.5. A Várpark növényállományának és gyalogösvényeinek rekonstrukciója A „Fürdőnegyed és északi rekreációs zóna” akcióterület elnevezését megtévesztőnek tartja, hiszen az érintett terület a város déli részén helyezkedik el.

Általánosságban mind a Településfejlesztési Koncepció, mind az ITS szerkezete, tartalma pontosan követi a Korm. rendelet 2. sz. mellékletében rögzítetteket és meggyőzően érzékelteti a megalapozó vizsgálatok, elemzések és értékelések mélységét és szakszerűségét. Szerencsés, ha a város fejlesztési koncepciója és annak operatív stratégiája – a településrendezési tervekre is kitekintéssel – egy ütemben, koherens rendszerként készül el: a nagy összefüggés kibontásából kerülnek levezetésre a taktikai szintű döntések és a tényleges operatív lépések. Dicséretes, hogy az „integrált” jelzőnek értelmet adva a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok a maguk komplexitásában és egymással való sokrétű összefüggésében tekinti, ezzel megalapozva a kidolgozott dokumentum hatékonyságát és eredményességét.

97

Támogatja – az anyag elfogadását (Mind a környezetvé delmi, mind a természetvé delmi célú intézkedése k megvalósítá sában az egyesület szívesen közreműköd ik, akár az előkészítés, akár a megvalósítá s szakaszában .)

Eltérő véleményt nem fogalmaz meg, kifogást nem emel „A véglegesítet t fejlesztési koncepció megvalósítá sához, a stratégiai célok eléréséhez sok sikert kívánok.”

A javasolt beavatkozások kal az anyagot kiegészítettük.

A földrajzi elhelyezkedésr e utaló – megtévesztő – jelzőt a terület elnevezéséből töröltük, a térképi lehatároláson maga a „rekreációs zóna” jól beazonosíthat ó. –

–

Támogatja Észrevételt, javaslatot nem tesz

–

2015.02.23.

A stratégiai tervezettel kapcsolatban észrevételt Észrevételt nem tesz, az eljárásban a továbbiakban nem kíván nem tesz részt venni.

A megküldött anyagot a Korm. rendeletnek megfelelően, valamint vasútszakmai szempontokat figyelembe véve áttanulmányozta, azt támogatja, módosító javaslattal, kiegészítéssel nem kíván élni.

2015.02.20.

799-20 799-19

Rendőrkapitán yság Sárvár – Rendészeti Osztály 9600 Sárvár, Ady E. u. 3. Pf.:30 Tel.: 0695/523543 Ikt.: 18040/444/201 5. ált. Üi.: Molnár István r. alezredes osztályvezető MÁV Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság Pályavasúti Területi Igazgatóság Szombathely 9700 Szombathely Széll Kálmán u. 2. Ikt.: 10074/2015/M ÁV Ea.: FintaSarkadi Beáta Tel.: +361-5171532

98

Észrevételt nem tesz, a tervezetet elfogadja

–

2015.02.19.

–

2015.02.10.

799-17 799-16

NyugatDunántúli Környezetvéde lmi és Természetvéde lmi Felügyelőség 9700 Szombathely Vörösarty u. 2., 9701 Pf.: 183 Sz.:12471/1/2015 Ea.: Kigyós Attila Tel: (94) 506724 Vas Megyei Kormányhivata l Növény és Talajvédelmi Igazgatóság 9762, Tanakajd Abróczy sétány 2. Ikt: VAF/TALVO/972/2015. Üi.: Ágfalvi Miklós Tel.: (94) 577410

Adatszolgáltatást (tájékoztatást) nyújt a város Kifogást nem – területén érvényben lévő, talajvédelmi emel létesítményekről, és részletesen tájékoztat az egyes akcióterületek termőföldre vonatkozó érintettségéről, és a vonatkozó jogszabályokról, amelyeket a további részletes tervezésnél (rendezési tervek, engedélyezés tervek, kiviteli tervek, stb. készítésénél) figyelembe kell venni.

99

A tervezett módosításokkal, célokkal egyetért

Kifogást nem – emel

A tervezet közegészségügyi szempontból megfelelő, a közegészségügyi hatóság hatáskörébe tartozó szakkérdések tekintetében azok megvalósítását teljes mértékben támogatja. „A dokumentáció alapos. A város valamennyi akcióterületét – a közegészségügyi érdeket is szem előtt tartva – a hely lakosság és a gyógyfürdő vendégeinek igényei szerint kívánja fejleszteni.” Javasolja a 2015. január 1-től megszűnt, a lakosság számára a szelektív módon történő hulladék elhelyezését szolgáló hulladékudvar újbóli létesítését és folyamatos működtetését.

Kifogást nem emel, teljes mértékben támogatja

2015.02.18. 2015.02.19.

799-15 799-14

Magyar Közút Nonprofit Zrt. Vas Megyei Igazgatóság 9700 Szombathely Március 15. tér 2. Ikt.: 2622/2015. Üi.: Szakács Gábor – megyei forgalomtechni kai és kezelői osztály Tel.: (94) 819510, (94) 504000 Vas Megyei Kormányhivata l Népegészségüg yi Szakigazgatási Szerve 9700 Szombathely, Sugár u. 9. Ikt.: VAR/088/0020 9-2/2015. Üi.: Takácsné Dankovics Brigitta Tel.: (94) 506324

100

Az Önkormányza ta hulladékudvar újbóli létesítését nem tervezi.

Kifogást nem emel, észrevételt nem tesz

–

2015.02.11.

Tájékoztat a stratégia megvalósítását szolgáló projektek részletes tervezésénél (rendezési tervek kidolgozása, építési tervek, stb.) figyelembe veendő jogszabályokról.

Az IVS felülvizsgálatának és módosításának Kifogást erdészeti szempontból akadálya nincs. nem emel

2015.02.19.

799-13 799-12

Vas Megyei Kormányhivata l Szombathelyi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédel mi Hivatal 9700 Szombathely, Bejczi u. 1-3. Ikt.: VA06D/EOH/3022/2015 Üi.: Bek Tamás / Bodovics László Jan Tel.: (94) 520334 Vas Megyei Kormányhivata l Erdészeti Igazgatósága 9700 Szombathely Batthyány tér 2. Ikt.: VAG/EI/8672/2015 Üi.: Kiss Noémi Tel.: (94) 512987

Tájékoztat a fejlesztési javaslatok megvalósítása során betartandó jogszabályokról, és a betartandó előírásokról (erdőterületek más célú igénybevétele, létesítmények elhelyezése, stb.)

101

–

VASIVÍZ Vas Megyei Víz- és Csatornamű ZRt. 9700 Szombathely Rákóczi Ferenc u. 19. Ikt.: FF/545/2015. Üi.: Hompasz Gyula fejlesztési főmérnök Tel.: (94) 516200

2015.02.12. 2015.02.16.

799-11 799-10

Vas Megyei Kormányhivata l Földhivatala 9700 Szombathely Welther K. u. 3. Ikt.: 10.038/2015. Üi.: Ligeti Zoltán Tel.: (94) 511120

Tájékoztat a fejlesztési javaslatok megvalósítása során betartandó előírásokról (termőföld védelmének érvényesítése). A módosításra irányuló szándékok nagy többsége belterületi és művelés alól kivett területeket érint, melyek esetében a termőföldre vonatkozó földvédelmi rendelkezéseket nem kell alkalmazni, a Hivatal hatáskörrel nem rendelkezik, ezért kifogást nem emel. „Egyértelműen megállapítható, hogy a Sárvárt Rábasömjénnel összekötő kerékpárút megvalósítása csak átlagosnál jobb minőségű termőföldek – indokolt mértékű – igénybevételével valósítható meg”, ezért a tervezett változtatással szemben földvédelmi szempontból kifogást nem emel. Kifejezetten támogatja az anyag mezőgazdasági művelési területek védelmére irányuló javaslatait (konkrétan pl. a 84-es sz. főút keleti oldala és Rábasömjén között a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület/logisztikai központ kialakítására irányuló rendezési tervben rögzített szándék átgondolása, valamint a golfpálya indokoltsága is felülvizsgálatra került). Földvédelmi szempontból támogatja továbbá a T11 és a T20 jelű intézkedéseket, valamint a II. prioritású városfejlesztés 7. pontjában jelölt barnamezős tevékenységeket. A fejlesztési javaslatok tervezésére és megvalósítására vonatkozó észrevételt tesz. („A település vízellátását szolgáló vízbázisok védelméről – a Waterplan Kft. dokumentációja alapján – a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 3321/10/2011. I. számú határozatában rendelkezik. A fejlesztéseket erre tekintettel kell megtervezni. „)

102

Támogatja, kifogást nem emel

–

Kifogást nem emel

–

Javasolja a – stratégiai jóváhagyásá t

2015.02.12.

Továbbtervezésre vonatkozó tájékoztatást ad.

Adatszolgáltatást nyújt. Kifogást A fejlesztési javaslatok megvalósítására nem emel vonatkozóan tájékoztatást ad a betartandó előírásokról és követelményekről.

–

A megküldött dokumentációban foglaltak a Észrevételt honvédelem érdekeit nem érintik, a Magyar nem tesz. Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért az abban foglaltakkal kapcsolatban külön észrevételt nem tesz.

–

2015.02.12. 2015.02.04.

799-9 799-8 799-7

Égáz-Dégáz Földgázelosztó ZRt. 9700 Szombathely Rákóczi F. u. 23-25. Ikt.: F71268003-2/2015. Üi.: Gombás Róbert Tel.: (94) 518700 Vas Megyei Katasztrófavéd elmi Igazgatóság 9700 Szombathely Ady Endre tér 1. Sz.: 36800/12902/2015. ált. Üi.: Ferenczy Sándor tű. alez. Mosonyi Gábor műszaki üi. Tel: (94) 513430 Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal 1135 Budapest Lehel u. 35-37. Nyt.sz.: HHI/6651/2015 Üi.: Dr. Gulyás András ezredes Tel: (1) 2375556

103

Nagysimonyi Község Önkormányzat a 9561 Nagysimonyi Kossuth L. u. 12. Üi.sz: 932/2015. Lábos András polgármester Tel: (95) 550005

–

A felülvizsgálat és módosítás a város bel-és külterületét érinti. Adatszolgáltatás: A város külterületi részét érinti a Nemzeti Ökológiai Hálózat, Ramsari Terület és a Natura 2000 hálózat, melynek határvonalait adatszolgáltatásban (email) az Önkormányzat részére megküldte. 2014-ben elkészült a Rába és Csörnöc-völgy Natura 2000 terület fenntartási terve, mely a területre vonatkozó részletes ajánlásokat tartalmazza. Kéri a tervben foglaltak figyelembe vételét a stratégia megvalósításakor.

Kifogást nem emel, eltérő véleményt nem fogalmaz meg

–

–

Észrevételt nem tesz, kifogást nem emel

–

2015.02.11.

2015.02.06.

A módosítás az Ostffyasszonyfa község Kifogást közigazgatási területét érintő infrastrukturális nem emel kapcsolatokra nincs hatással, környezeti ártalmat a településre nem jelent.

2015.02.04.

799-6 799-5 799-4

Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 9500 Celldömölk Városháza tér 1. Üi.sz.: C/520/1/2015 Üi.: Császár Réka Tel: 95/525-826 Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 9941 Őriszentpéter Siskaszer 26/A Ügy.sz.: 25200- /2015 Üi.: Havas Márta Tel: (94) 548036

104

2015.02.04.

A tervezetben szereplő, a Sárvár-Rábasömjén Kifogást területrészre tervezett kerékpárút létesítéssel nem emel kapcsolatban a megvalósítás keretében készek együttműködni esetleges kerékpárút nyomvonal hosszabbítását illetően Rábapaty irányába, közös pályázat benyújtására a szükséges források biztosítása érdekében.

–

A Hatóság a további egyeztetési eljárásban nem Hozzájárul kíván részt venni.

–

Az ITS-ben meghatározott, a város fejlesztésének A stratégia középtávú feladatainak megvalósítását biztosító elfogadását kulcsprojektekkel és integrált akcióterületi támogatja beavatkozásokkal, valamint annak meghatározott keretfeltételeivel egyetért, azokkal kapcsolatban észrevételt nem tesz.

–

2015.02.02. 2015.02.05.

799-3 799-2 799-1

Rábapaty Község Önkormányzat a 9641 Rábapaty Alsópatyi u. 82. Dugovics Balázs polgármester Ikt.: 1322/2015. Tel: (95) 360035 Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal 1065 Budapest Pf.: 41. Ikt: FD/RR/NS/A/14 3/1/2015 Üi.: Horváth András Szilárd Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala 1066 Budapest, Teréz krt. 62. Ikt.: UVH/UH/2019/ 1/2015. Üi.: Balassa András Tel: (1) 4741712

105

, Tx ELŐTERJESZTÉS Sárvár város Integrált Városfejlesztési Stratégiájáról

Recommend Documents