-~---, -~ _..---_.._----_.._-_._--~--- -~ 4.5 A tanulmányban választott értékelési módszerek

FÜTged-Felsonyék-Magyarkeszi k:ülteriilet, ENERCON E-82 széleromupark

zajvédelmi szakvélemény

sebességének és változékonyságának/turbulenciájának nagysága, az említett két szint annál távolabb kerül egymástól, tehát a különbség felmehet jellemzöen akár 5 dB értékig is, vagy afölé. Megvizsgáltunk több külföldi szélerömuparkhoz készult tanulmányt, amelyeknél az alapzajmérés és szélsebesség korrelációjának meghatározása bevett gyakorlat és példaként egy jellemzöen vidéki, ritkán lakott környezetben végzett zajmérés eredményeit mutatjuk be (Blackstone Edge Windfarm, ENTEC UK Limited, 2008. január), amelyek az alábbi táblázatban láthatóak:

Table 6.6

Noise Assessment

-_ ~..... ..

__

Results - Night-time

-~---, 3

--_. __ .---_ _----_ _-_._--~--29.5

._--

..•..

314 42.7 408 33,3 37.1 3'9.0 9468 57352 10 VIO (ms") Wind Speed

..

..

-~

-~----.

A mért zajszintek LA90, 10 perc statisztikai szintek és láthatólag egy viszonylag csendes vidéki környezetet írnak le, ahol az alapzaj állandó összetevojének szint je szélcsend esetén akár 25 dB alá is eshet. Az adatokból látható, hogy ha a fentiekben részletezett 3-5 dB-t hozzáadjuk a táblázatban szereplo statisztikai szintekhez, akkor az a szélsebesség tartomány, amelyben az alapzaj szabvány szerint meghatározandó A-egyenértéku hangnyomásszintje eléri vagy éppen meghaladja a 40 dB-t, az 5-7 mis közöttre teheto, tehát abba a tartományba, amelyet a magyar szabvány már éppen kizár a meteorológia kritériumok közul. Összefoglalva tehát, a magyar zajmérési szabvány által kizárt 5 mis feletti szélsebesség tartományban történo muszeres zajmérés esetén az alapzaj szint je átlagos környezetben jó eséllyel meghaladja a 40 dB-t, ami pl. a falusi környezetre jellemzo éjszakai határértékek betartásának ellenorzését gyakorlatilag lehetetlenné teszi, mert a vizsgált léteSítmény zajkibocsátása az alapzajtóllegtöbbször már nem különböztetheto meg.

4.5 A tanulmányban

választott értékelési módszerek

A vizsgált szél eromu zaj hatásának értékelését a továbbiakban végeztük el.

három módszer szerint

Egyrészt természetesen figyelembe vettük a magyar jogszabályokban meghatározott határértékeket, illetve a zaj védelmi hatásterület határára vonatkozó definíciókat. Másrészt a Franciaországban, az Egyesult Királyságban és Ausztráliában honos értékelési módszert is alkalmaztuk, amely a magyar gyakorlattói eltéro en 5 mls-nál nagyobb szélsebességek mellett is megköveteli az alapzajmérési eredményeket és ebbol származtatja a széleromuvekbol származó zajterhelés szintjére vonatkozó kritériumot. E gyakorlat értelmében az alapzaj egyben háttérterhelésnek is tekintendo.

készítette: Nagy Ferenc környezetvédelmi szakérto

21/33

FÜfged-Felsonyék-Magyarkeszi

külterület, ENERCON E-82 széleromupark


Sajnos nem álltak rendelkezésünkre olyan magyarországi zaj mérési eredmények, amelyek a szélsebességek fuggvényében tartalmazták volna a háttérterhelési adatokat, ezért a vizsgált területhez jellegében hasonló területen végzett külföldi (angol és ausztrál) mérési eredményeket használtunk fel az alapzaj szintjének, illetve a követelményszintek meghatározásához. A követelményszintet a nemzetközi gyakorlat alapján a háttérzaj LA90 statisztikai hangnyomásszintje + 5 dB -re tettük, ami így a gyakorlatban azt a szintet jelenti, amely alatt gyakorlatilag nem észlelheto a széleromuvek zaja az adott ponton, mert az az alapzaj szintje alatt marad, így zavaró hatás sem keletkezhet. Második módszerként a széleromupark közvetlen hatásterületét a 284/2007. (x'29.) Korm. rendelet 6§ alapján határoztuk meg. Ennek értelmében az eromuvektol azt a távolságot kerestük, ahol a megítélési A-hangnyomásszint 10 dB-lel kisebb, mint a zaj terhelési határérték, ha a háttérterhelés legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték. Ahatásterület meghatározásánál, az MSZ 18150-1:1998 eloírásai szerint a zajméréshez maximálisan megengedett, 5 mJs-os szélsebességhez tartozó zajkibocsátási adattal számoltunk. Harmadik módszerként a hatályos magyar jogszabályok szerinti határértékeket vettük fel követelményként, amelyböl - a biztonság irányában eltérve a valóságtól - levontuk a vizsgálati pontokon lévo épületek saját homlokzatát jellemzo hangvisszaverési korrekciót (3 dB). Ez a követelmény elvileg a szélsebességtol fuggetlenül értelmezendo, ugyanakkor a mérési szabvány meghatározza az 5 mJs -os szélsebességet, amely felett mérni nem szabványos, tehát gyakorlatilag addig a szélsebességig vonatkoztatható. Véleményünk szerint a széleromupark valós zajhatását az elso táblázatrész írja le a valósághoz legjobban közelíto módon, hiszen ahol nem észlelheto a szél eromu zaja, ott zavaró hatás sem származik a mukodésébol.


22/33

Fürged-Felsonyék-Magyarkeszi



5. Vizsgálatok, számítások és értékelés 5.1 Zajtól védendo épületek és határértékek Az lA pontban említettek szerint a széleromupark tervezett telepítési helye Magyarkeszitol K-re, Felsonyéktol D-re és Furgedtol ÉNY-ra helyezkedik el, mezogazdasági területeken. A kozségek legkozelebbi védendo lakóházai minden irányban legalább 880 m-re találhatóak. Foleg Felsonyék, de sok toronynál Magyarkeszi irányában is erdos területek és meredek domborzati formák találhatóak, amelyek a hang terjedése szempontjából - a hangárnyékolásnak és szóródásnak koszonhetoen - kedvezotlen korülményeket teremtenek. A széleromuvek és a belterület szélén elhelyezkedo lakóingatlanokat, zaj forráshoz legkozelebbi védendo épületeket és vizsgálati pontokat, mellékletben jelöltük be digitális térképen.

mint a az Lsz.

Az értékelésnél a falusias lakóterületekre jellemzo határértékeket alkalmaztuk. A határértékeket az éjszakai idoszakra vonatkoztattuk, mert elöfordulhatnak olyan meteorológia viszonyok, amelyek mellett a széleromu éjjeli idoszakban is üzeme!, bár a Magyarországra jellemzo klimatikus viszonyok mellett éjjeli idoszakban többnyire szélcsendes körülmények fordulnak elo. A 93/2007. (XIL18.) KvVM rendelet 1. sz. mellékletének 1. pontj ával összhangban a legközelebbi lakóházaknál, mint zajtól védendo épületnél a zajkibocsátási határérték: LKH= 40 dB(A) mivel a jelenleg hatályos a 27/2008. (XIL3.) KvVM-EuM rendelet Lsz. melléklete szerint a falusias lakóterületekre vonatkozóan az uzemi létesítményekben folytatott tevékenységbol származó zaj legnagyobb megengedett egyenértéku Ahangnyomásszintje: Lakóházak, Vl- V3 vizsgálati pontok éjjel (22-06 h-ig):

LTH

LKH

= 40 dB(A)

= LTH + KN = 40 dB(A)

KN : környezeti zaj források száma miatti korrekció, KN = O dB(A)

5.2 Az alapzaj szint je A területen tapasztalható alapzaj szintjét egy korábbi muszeres helyszíni zajmeres alapján vettük fel, amely egy korábbi projekthez készült Görcsönydoboka lakott területének szélén. Mivel a vizsgált terület zajterhelését tekintve nagyon hasonló, ezért az ott készult mérési eredményeket vonatkoztattuk a tervezési területre. A vizsgálatok paramétereit az alábbiakban ismertetjuk. A mérés idopont ja:

2009. február 25.


2200

-

24QQ

23/33

FÜIged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület, ENERCON E-82 széleromupark

A mérés helyszíne:

Görcsönydoboka,


Nagyfa u. és Csele u.

Meteorológiai tényezok: Szélsebesség: homérséklet:

teljes szélcsend -1,0 oC

páratartalom:

86 %

égbolt:

száraz ido, tiszta égbolt

fóldfelszín:

száraz, kertes és mezogazdasági

A vizsgálathoz használt muszerek: Megnevezés

terület

Típus

Gyártási szám

integráló preciziós zajszintmérö

Brüel & Kjaer 2238E

2359393

akusztikus kalibrátor

Brüel & Kjaer 4231

1791128

A muszer kielégíti az MSZ EN 60804 Integráló hangszintmérok szabványban hivatkozott, IEC 804 szerinti 1. típusú hangnyomásszint és integráló zajmérokre vonatkozó eloírásokat. Az MSZ 18150-1:1998 szabványban rogzített vizsgálati eloírások betartása és az alkalmazott muszer pontossága miatt, a vizsgálat az ,,1. osztály -pontos érték" követelményeknek megfelel.

A hitelesítés/kalibrálás

azonosítása:

A muszer megnevezése

típusa

azonosítója

hitelesítés érvényessége

zajszintméro akusztikus kalibrátor

B&K2238E B&K4231

H267726 . F001504

2009. 07. 04. 2009.07.04.

digitális légsebességméro digitális homérsékietméro

KLSM-01

D00092

2009. 06. 01.

DKH

2009. 05. 25.

páratartalom méro

TES-1360

CQSZ20468 R02409

2009.06.05.

A vizsgálathoz alkalmazott eloírások: MSZ 18150-1:1998 A kornyezeti zaj vizsgálata és értékelése MSZ ISO 1996-1:2009 Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése. 1. rész. Alapmennyiségek és alapeljárások MSZ ISO 1996-2:2009

Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése. 2. rész. Adatgyujtés területfelhasználáshoz

MSZ ISO 1996-3:1995

Akusztika. A környezeti zaj leírása 3. rész. Alkalmazás minosítéshez

és mérése.

Az alapzaj szintje: LAeq

= 22,3 dB(A)


24/33




A mérés eredménye alapján kijelentheto, hogy a lakóházak rendkívül csendes kornyezetben helyezkednek el. Üzemi zajt kibocsátó létesítmény a vizsgálati területen szabad füllel nem volt észlelheto, ezért kijelentheto, hogya 284/2007. (X.29.) Kormány rendelet szerinti háttérterhelés gyakorlatilag az alapzaj szintje alatt marad. Ennélfogva a széleromu hatásterületének határa ott húzható meg, ahol a zaj kibocsátás szint je a 40 - 10 = 30 dB(A) alá csokken.

5.3 A széleromu hangteljesítményszintje

.

Az eromu zaj kibocsátása a 10m magasságban mérheto szélsebesség függvényében van megadva. Az adatok a 2. sz. mellékletben láthatóak, melyek alapján az indulási szél~ebességnél 97,3 dB(A) az eromu zaj kibocsátása és a szélsebesség novekedésével ez egészen 1O?-,-O AJ3(Atértékig növekszik. A gyártói leírásban szerepel egy +1 dB(A) értéku biztonsági tényezo is, amelyet a zajterjedési vizsgálatoknál javasolnak figyelembe venni, amelyet mi is alkalmaztunk a szárnításoknál. Tájékoztató jelleggel tercsávos méréseket végeztünk 1,8 MW-os VESTAS ~ípusú eromuvek közvetlen közelében a létrehozott zaj színkép tekintetében. A mérések értékelésénél több mérés alapzajjal korrigált értékének átlagát számítottuk ki tercsávonként és ezeket az értékeket ábrázoltuk az alábbi diagrarnon.

VEST AS széleromu zajszínképe 45.0 tIl

g

'o 5,0 35,0 10,0 25.0 30,0

40,0 20.0 15.0

0,0

31.5 25

50 40

80 63

125 100

200 160

315 250

500 400

800 630

1250 2000 3150 5000 8000 1000 1600 2500 4000 6300 10000

Hz

Az ábráról leolvasható, hogy a vizsgált esetben a fehér zajhoz nagy mértékben kozelíto, a teljes vizsgált frekvenciatartományban kis eltérésekkel hasonló energiasuruségu spektrummaljellemezheto a torony tovében észlelheto zaj.


25/33

FÜIged-Felsönyék-Magyarkeszi külterület, ENERCON E-82 szélerömupark


Mivel ezek a mérések nem szabványos körülmények között történtek ahhoz, hogy a szélerömu való hangteljesítményszint-spektrumát meg lehessen határozni, továbbá mivel a NORD2000 szabvánnyal végzett számításokhoz elengedhetetlen a forrás zajszínképének ismerete, ezért az egyetlen elérhetö, GE Energy gyártói adatsor alapján próbáltuk definiálni az ENERCON tipus tercsávos hangteljesítményszintjét. A GE 2.5xl-100 típusú széleromu gyártói katalógusában oktávsávos adatok is szerepelnek az eromu zajkibocsátására vonatkozóan. Ezt az ad ats ort konvertáltuk tercsávossá a fiiggvény alakjának figyelembe vétel évei, illetve hozzáigazítottuk az ENERCON eromu 104,0 + 1 = 105,0 dB-es kibocsátási szintjéhez. Az így kapott zaj színkép az alábbi ábrán látható.

ENERCON E-82 széleromu számított zajszínképe 120

100

80

$al

60

"o

40

20

o 31 25

50 40

80 63

125 100

200 160

315 250

500 400

800 630

1250 2000 3150 5000 8000 1000 1600 2500 4000 6300 10000

Hz

A továbbiakban a modellszámításoknál ezt a spektrumot használtuk kiindulási adatként, és az ENERCON széleromu kulonbözo szélsebességeknek megfelelo A-ekvivalens hangteljesítményszintjeihez úgy igazítottuk hozzá a zaj színkép et, hogya fiiggvény alakja ne változzon csak az összegzett szint, és így kulonbozo meteorológia állapotokban is elvégezhetoek legyenek a számítások. .

5.4 Zajterjedés-számítások, a modellek összehasonlítása A feladatkiírásnak megfeleloen eloszor a kulönbözo zajterjedésí modellek eredményeit hasonIítottuk össze az adott telepítési környezet egyszerusített változatára nézve. A hangterjedésnél a terület pontos topográfiáját a modellek nem tudták figyelembe venni, ezért a terjedésnél sík területet feltételeztunk, olyan meteorológiai jellemzokkel, amelyek a valós domborzati viszonyokat jellemzik, ahol a terepelemek turbulendakelto

készítette: Nagy Ferenc környezetvédelmi szakértö

26/33

Ffuged-Felsonyék-Magyarkeszi

zaj védelmi szakvélemény

leültemlet, ENERCON E-82 széleromupark

hatása nagyobb, mint egy teljesen lamináris áramlást lehetové tevo felszín felett. Szél menti terjedést feltételezve, külonbözo távolságokra kiszámítottuk mind a négy modell szerint a hangnyomásszinteket, amit táblázatban és diagramon ábrázoltunk. A terjedési modellek eredményeinek összehasonlítására felhasználtuk az ENERCON szél eromu tercsávos hangteljesítményszint-diagramját, mint a forrásra jellemzo kiinduló adatot. Ezen kívul olyan meteorológia paramétereket definiáltunk mind a NORD2000, mind pedig az MSZ15036 módszer esetében, amelyek a forrás legnagyobb zajkibocsátásának körülményeit jól jellemzik. A bemeno paramétereket az alábbi táblázatokban foglaltuk össze: NORD2000

MSZ15036

forrás hangteljesítményszintje:

105,0 dB(A)

forrás kibocsátási magassága: 100 m észlelési pont magassága: 1,5 m környezeti homérséklet: 10 oC levego relatív páratartalma: 70 % légnyomás: 100500 Pa földfelszín impedancia:

1400 Pasm-2

földfelszín érdesség: 0,25 m

földfelszín hangelnyelési tényezoje: +2 dB

irányítási tényezo: (dbA módszemél visszaverodés miatt)

met. érdességi hossz: 0,05 m

0,5

a

földfelszínrol

való

hangsebesség profil egyenlet A, B együtthatói: 1,2 és 0,04 szél turbulencia együttható: hom. turbulencia együttható:

1 m4/3s·2 0,1 Ks-2

Mind a NORD2000, mind az MSZ 15036 szabványesetén kizárólag a táyolság miatti sZÍIltcsokkenéssel, a levego elnyelésévei és a talaj- és meteorológia-viszonyokat jellemzo korrekciós tényezovel számoltunk. A számítások eredményeként a következo táblázatban szereplo értékeket kaptuk: . m

nord2000 msz15036 21,0 23,4 32,0 55,7 34,3 53,2 54,5 525,9 45,5 54,8 53,9 49,0 53,6 52,7 57,0 50,S 55,9 54,9 56,9 35,7 5,9 5,7 40,4 26,3 24,5 28,6 31,1 22,9 19,7 21,4 27,0 25,3 23,9 28,9 31,2 23,9 22,1 28,8 28,2 30,9 26,0 16,5 19,1 54,7 55,5 53,7 52,5 50,3 39,0 45,2 48,4 51,9 48,2 34,2 38,2 42,8 46,2 50,6 55,0 .39,5 34,5 45,4 48,6 51,2

svéd módszer msz15036:dBA


27/33




Az adatok könnyebb értelmezhetosége kedvéért a szinteket diagramon is ábrázoltuk, amely az alábbiakban látható:

lI:l

;s

g

10.0 0.0 50.0 40.0

o

60.0 30.0

500 1000 2000 1500 2500

20.0

-nord2ooo msz15036 msz15036:dBA svéd m6dszer

Az eredményeket összehasonlítva a következo megállapítások tehetok: •

a svéd módszer és az MSZ 15036 tercsávos számítási módja szolgáltatja az egymástól leginkább eltéro szintadatokat, az eltérés helyenként a 3 dB-t is eléri.

•

a svéd módszer és az MSZ 15036 tercsávos számítási módja a két legszélsoségesebb adatot szolgáltató módszer 1000 m-es távolságon belül.

•

a szakmai körökben egyik legprecízebb számítási módszernek tartott NORD2000 módszer eredményei a széleromü legnagyobb zajkibocsátási állapotára nézve ~.ajdnem teljesen fedésben vannak az MSZ15036 A-ekvivalens értékekre alapuló számításával, az eltérés mindenhol 1 dB-es tartományon belül marad.

A NORD2000 szabvány alkalmazáshatóságának egyik sarkalatos pontja a meteorológia adatok beszerzése és olyan elofeldolgozása, amely a teljesen részletes hangterjedésszámításokhoz megfelelo alapadatokat szolgáltat. A valóságnak nem megfelelo bemeno adatok miatt a számítások eredményei igen eltéroek lehetnek. Egyrészt az ilyen jellegu meteorológiai adatok elérhetetlensége, továbbá az elofeldolgozási gyakorlat hiánya és az ebbol adódó számítási bizonytalanságok miatt Magyarországon ezidáig nem honosodott meg ennek a szabványnak a szélesköru használata. Továbbá magyarországi zajmérések alapján (Bárány Lajos Blautech Kft. eloadása a Pannon Egyetemen 2010.04.16.) megállapítható, hogy az MSZ 15036:2002 számítási módszere által szolgáltatott tervezési eredmények helyességét a Sopronkövesd-Nagylózs széleromüparknál végzett muszeres zajkibocsátás mérések visszaigazolták. Az elvégzett és hivatkozott vizsgálatok alapján véleményünk szerint levonhatjuk azt a következtetést, hogy nem követunk el hibát, ha az MSZ15036 A-ekvivalens számítási módszerét alkalmazzuk a magyarországi gyakorlatban, hiszen ennek alkalmazására megfelelo gyakorlattal és a szükséges alapadatokkal rendelkezünk.


28/33

Ffuged-Felsonyék-Magyarkeszi


Ugyanezt a megállapítást támasztja alá Sipos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi zaj kibocsátása címü elöadási anyaga. A tanulmány további részében ezért az MSZ15036 alkalmaztuk.


László (Alsó- Tisza Vidéki Felügyelöség) Széleromüvek

A-ekvivalens

számítási módszert

5.5 A zaj számítások eredményei különbözo meteorológia állapotokra A 4.5. pontban ismertetett értékelési módszerrel összhangban, a 2. sz. mellékletben látható hangteljesítményszint-adatok felhasználásával elkészítettük a védendo pontokra a számításokat. . A számítások végeredményei a 3. sz. mellékletben láthatóak. A 4 mis-os meteorológiai állapotra készített számítások részadatai a 4.sz. mellékletben láthatóak. A számítások eredményeként mellékelt táblázatokban a legfelso táblázatrész tartalmazza a 4.5 pontban részletezett külföldi követelmény szerint a zajhatások értékelését. A függoleges oszlopokban a 10 m-es magasságban mért különbözo szélsebességekhez tartozó adatok láthatóak: egyrészt a vizsgált széleromütípus gyári mérési adataiból származó hangteljesítményszintek, másrészt a külföldi mérési adatok alapján felvett alapzaj- és követelményszintek, amelyet halványan kiemeltünk. Ezek alatt láthatóak a számított hangnyomásszintek eredményei minden vizsgálati pontra, majd a követelményszinthez képesti különbségek, amely cellák színekkel is érzékeltetik, hogy a zajszint a határérték alatt marad-e (zöld) vagy sem (piros). A középso táblázatrészben a széleromupark közvetlen hatásterületét a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 6§ alapján határoztuk meg. Ennek értelmében az eromuvektol azt a távolságot kerestük, ahol a megítélési A-hangnyomásszint 30 dB. Ahatásterület meghatározásánál, az MSZ 18150-1:1998 eloírásai szerint, a maximális megengedett, 5 mis-os szélsebességhez tartozó zajkibocsátási adattal számoltunk. Ebben a táblázatrészben a sárga szin azt jelölné, hogyahatásterület a vizsgálati ponton túlnyúlik a lakóterület irányában, így zaj határérték kérelem készítése és muszeres zajkibocsátás ellenorzés szükséges a használatbavételi engedélyhez, ugyanakkor a beruházás zajvédelmi szempontból engedélyezheto. A számítások szerint ez az elméleti hatásterület nem érinti a lakott részeket. Az elméleti hatásterületet térképen ábrázoltuk, amely az 5. sz. mellékletben látható. A hatásterület határa a 30 dB-es zold vonal. A harmadik táblázatrészben a hatályos magyar szabályozás szerinti határértékeket tüntettük fel követelményként, amelybol - a biztonság irányában eltérve a valóságtól levontuk a vizsgálati pontokon lévo épületek saját homlokzatát jellemzo hangvisszaverési korrekciót (3 dB). Ez a követelmény elvileg a szélsebességtol függetlenül értelmezendo, ugyanakkor a mérési szabvány meghatározza az 5 mis -os szélsebességet, amely felett mérni nem szabványos, tehát gyakorlatilag addig a szélsebességig vonatkoztatható. A fentieken túl, tájékoztató jellegu összehasonlító vizsgálatot végeztünk az alapzaj és a széleromu által keltett zaj spektrumára vonatkozóan. Az alapzajmérési eredmények egy


29/33

FÜIged-Felsonyék-Magyarkeszi



learatott mezogazdasági területen készültek, ahol átlagosan 4 mis szélsebesség mellett végzetünk tercsávos frekvenciaelemzést a korábban részletezett müszerrel. A vizsgálati területen sem széleromüvek, sem ipari létesítmények, sem a települések zaja nem volt észlelheto. Az egy~düli zajhatás a széltol és a mezogazdasági területet határoló fasortól származott, amely kb. 200 m-re helyezkedett el a mérési ponttól. A mérési eredmény szerint az alapzaj A-egyenértékü hangnyomásszintje 38,2 dB volt. Az alapzaj tercsávos spektrumát az alábbi diagramon ábrázoltuk, és mellette feltüntettük a Nord2000 szabvánnyal egy széleromüre, 4 mis-os szélsebességre, 900 m-es távolságra végzett zaj számítás tercsávos eredményadatait. ""c

<-

5 iD

35 15

10 o~O 20 25 i

+

• alapzaj

6J nord2000

'II.,

I

d,.'l 31 25

50 40

80 63

125 100

200 160

315 250

500 400

800 630

1250 2000 3150 5000 8000 1000 1600 2500 4000 6300 10000

Hz

Ha nem vesszük figyelembe, hogy a külonbozo frekvenciájú hangok észlelése nem teljesen az általuk szállított energia mennyiségévei arányos, mert vannak az emberi érszékszervnek olyan sajátosságai, amelyek alapján egyes frekvenciák "elfedik" egymást, hanem egyszerüen azt vizsgáljuk, hogy mely tercsávokban éri el és haladja meg a széleromü zaja a kornyezeti alapzajt, akkor a diagramból az olvasható ki, hogya vizsgált korülmények kozott a szé!~.rQ!I1üa 160-4QO Hz-es tartományban .okozh,at 'lZ alapzajtól megkülonboztetheto olyan zaj hatást, amely szabad érzékszervvel is észlelliétÖvé válik. Egy teljes széleromüparknál ez a hatás csak akkor lenne pontosan számszerüsítheto, ha létezneneK olyan alapzajmérési eredmények, amelyek a szélsebesség függvényében nem csak az A-ekvivalens egyenértéket tartalmazzák, hanem tercsávos fre~venciaelemzést is. Mindazonáltal valószínüsítheto, hogy a vizsgálati területen a széleromüpark zaja a 4-7 mis-os tartományban bizonyos mértékig szabad füllel is észlelheto lehet. Fontos szem elott tartani, hogyavizsgálatoknál a kornyezo erdos területek hangcsokkento és alapzaj novelo hatása teljesen figyelmen kívül lett hagyva, amivel a biztonság irányában té-rtünk el a valós korülményektol. A jelenlegi vizsgálatoknál pontosabb következtetéseket, akkor lehetne tenni, amennyiben rendelkezésre állnának szakirodalmi adatok az alapzajok várható spektrumára vonatkozóan, illetve a bonyolultabb modellekhez (NORD2000) szükséges részletes meteorológia adatok.


30/33

-~---, -~ _..---_.._----_.._-_._--~--- -~ 4.5 A tanulmányban választott értékelési módszerek

Recommend Documents