DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
Doktori (PhD) értekezés
dr. Péterfalvi Attila 2014.
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola
dr. Péterfalvi Attila
Átláthatóság a védelmi igazgatásban
Doktori (PhD) értekezés
Témavezetk: Prof. Dr. Bukovics István DSc. …………………………………… Prof. Dr. Solymosi József DSc.
…...………………………………
Budapest, 2014. 2
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK
3
1
7
2
BEVEZETÉS
A TÉMA VIZSGÁLATÁNAK HIPOTÉZISE, A KIDOLGOZÁS SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK, A KUTATÁS KORLÁTAI 14
2.1 A TÉMA VIZSGÁLATÁNAK HIPOTÉZISE 2.2 A TÉMA KUTATÁSÁNAK MÓDSZEREI 2.3 A KUTATÁS KERETEI 3
14 19 20
A VÉDELMI IGAZGATÁS HELYE, SZEREPE ÉS FELADATAI A KÖZIGAZGATÁS RENDSZERÉBEN
22
3.1 A KÖZIGAZGATÁS ÉS A VÉDELMI IGAZGATÁS KÖZÖS ÉS SAJÁTOS FELADATAI A TÁRSADALMI MUNKAMEGOSZTÁS KÖRÉBEN
22 22 26 30 31 31 36 39 42 42 44 47 51
3.1.1 A közigazgatás mködésének jellemzi 3.1.2 A védelmi igazgatás jellemzi és feladatai 3.1.3 A közigazgatás és a védelmi igazgatás azonosságai és különbözsége 3.2 A RENDRSÉG JELEN HELYZETE, ALAPFELADATAI, SZERVEZETE 3.2.1 Állapotanalízis a rendrség helyzetérl 3.2.2 A rendrség alapfeladatai 3.2.3 A rendrség szervezete 3.3 A KATASZTRÓFAVÉDELEM HELYZETE, ALAPFELADATAI, SZERVEZETE 3.3.1 Állapotanalízis a katasztrófavédelem jelen helyzetérl 3.3.2 A katasztrófavédelem alapfeladatai 3.3.3 A hivatásos katasztrófavédelem szervek 3.4 MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 4
AZ ADATVÉDELEM ÉS ADATBIZTONSÁG, NYILVÁNOSSÁG ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG NAPJAINKBAN
53
4.1 AZ ADATVÉDELEM ÉS INFORMÁCIÓSZABADSÁG NEMZETKÖZI FEJLDÉSÉNEK JELLEMZI 4.1.1 Az adatvédelem és információszabadság érvényesítésére irányuló nemzetközi törekvések az 1950-es évektl az 1990-es évekig 4.1.2 Az Európai (Közösség) Unió tevékenysége az adatvédelem megújítása érdekében az 1990-es évek közepétl napjainkig 4.1.3 Az adatvédelem és nyilvánosság az Európai Unióban. Az Európai Unió Alapjogi Chartája, az Uniós intézmények 4.1.3.1 Az Európai Unió Adatvédelmi Biztosa 4.1.3.2 A 29. cikk szerinti Adatvédelmi Munkacsoport 4.1.3.3 A Schengeni Információs Rendszer és az átláthatóság 4.1.3.4 Európai Ombudsman 4.2 AZ ADATVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA, AZ ADATVÉDELEM ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG ÉRVÉNYESÜLÉSE
53 53 55 61 62 64 65 68
68 HAZÁNKBAN 4.2.1 Az adatvédelem és információszabadság jogi szabályozásának kialakulása, folyamata 1980-tól – 2010-ig 68 4.2.2 Az Infotörvény, mint a magyar törvényi szabályozás hatályos alapdokumentuma 74 4.2.2.1 Az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény hatálya, az adatkezelés elvei 74
3
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
4.2.2.2 A törvényben elrendelt adatkezelések, a nyilvánosságra vonatkozó szabályok változásai, a közérdek adatok kezelése 4.2.2.3 A különleges adatok kezelése 4.2.2.4 A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, mint az átláthatóság és adatvédelem érvényesítésének biztosítéka 4.3 AZ ADATVÉDELEM - ADATBIZTONSÁG, AZ INFORMÁCIÓSZABADSÁG - ÁTLÁTHATÓSÁG DILEMMÁI NAPJAINKBAN
A BIZTONSÁG, KÖZBIZTONSÁG, AZ ADATVÉDELEM ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG ÖSSZEFÜGGÉSEI NAPJAINKBAN
5.1 A BIZTONSÁGPOLITIKA F IRÁNYAI AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON SZEPTEMBER 11-E UTÁN 5.1.1 A biztonságpolitika alapjai 5.1.2 A 9/11. hatása az európai és hazai biztonságpolitika alakulására 5.1.2.1 Az Európai Unió biztonságpolitikája 9/11. után 5.1.2.2 Magyarország biztonságpolitikájának jellemzi 5.2 A BIZTONSÁG, SZABADSÁG ÁS ÁTLÁTHATÓSÁG KONFLIKTUSAI NAPJAINKBAN 5.3 AZ ÜGYIRATOK MINSÍTÉSI ELJÁRÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA A VÉDELMI IGAZGATÁS GYAKORLATA
5.3.1 Az ügyiratok minsítési rendjének szabályozása 5.3.2 A védelmi igazgatás szervezeteinek ügyviteli, minsítési gyakorlata és ennek hatása az átláthatóságra, információszabadságra 5.4 MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 6
83 97
4.3.1 Az adatvédelem és átláthatóság helyzete a nemzetközi ellenrz munkacsoportok véleménye alapján 4.3.2 Az átláthatóság és nyitottság összefüggései a hazai jog keretei között 4.4 MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 5
77 80
97 99 101 104 2001. 104 104 109 111 117 142
SZERVEZETEINEK
149 149 155 159
AZ ADATVÉDELEM, ADATNYILVÁNOSSÁG, AZ ÁTLÁTHATÓSÁG FELTÉTELEI ÉS MEGVALÓSULÁSA A VÉDELMI IGAZGATÁS SZERVEINÉL 160
6.1 PÉLDÁK ÉS ELLENPÉLDÁK – ADATVÉDELEM, ADATBIZTONSÁG, NYILVÁNOSSÁG ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG 160 6.1.1 2006. augusztus 20, Budapest 160 6.1.2 2010. október, Devecser, Kolontár 161 6.1.3 2013. március Észak-nyugat Dunántúl M-1 autópálya, Gyr térsége 163 6.1.4 2013. május, Dunántúl, a Duna magyarországi szakasza 164 6.1.5 2013. augusztus 20, Budapest, Balaton 166 6.2 AZ ADATVÉDELEM ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG SZABÁLYOZÁSA ÉS ÉRVÉNYESÜLÉSE AZ ÁGAZATI (BM) IRÁNYÍTÁS ÉS A VÉDELMI IGAZGATÁS SZERVEZETEINEK SZINTJÉN 170 6.2.1 Az adatvédelem és átláthatóság érvényesítését meghatározó ágazati (BM) szabályozás jellemzi 170 6.2.2 Az adatvédelem és átláthatóság megvalósításának sajátosságai a védelmi igazgatás országos és területi hatáskör szervezeteinél 171 6.3 AZ ÁTLÁTHATÓSÁG KÖRÜLMÉNYEI ÉS LEHETSÉGEI A KÜLÖNLEGES JOGREND BEVEZETÉSE ÉS 177 ALKALMAZÁSA IDSZAKÁBAN 6.3.1 A különleges jogrend jellemzi és hatása az átlátáhatóság alakulására 177 6.3.2 A védelmi igazgatás szervezeteinek együttes feladatai és az átláthatóság alakulása a különleges jogrend idszakában 184 6.4 AZ ÁTLÁTHATÓSÁG ÉRVÉNYESÜLÉSE A VÉDELMI IGAZGATÁS SZERVEINEK MINDENNAPOS 190 TEVÉKENYSÉGÉBEN 6.4.1 Az interjú, mint az átláthatóság helyzete felmérésének f módszere 190 6.4.2 Az átláthatóság érvényesülése az országos és területi rendrségi- és katasztrófavédelmi szervezetek szintjén 192
4
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
6.4.3 Az átláthatóság érvényesülése a helyi rendrségi és katasztrófavédelmi szervezetek szintjén 6.4.4 A rendrség és a katasztrófavédelem tevékenységi területén a szervezetek átláthatóságával összefügg, állampolgároktól és a szervek állományától érkez kérelmek 6.5 MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK
200 203
7
205
7.1 7.2 7.3 7.4
BEFEJEZÉS A DISSZERTÁCIÓ TARTALMÁNAK ÖSSZEGZÉSE ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK JAVASLATOK AZ ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEINEK HASZNOSÍTÁSÁRA ÉS FELHASZNÁLÁSÁRA
198
205 213 217 219
KÖSZÖNET NYILVÁNÍTÁS
220
A SAJÁT PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE 1. SZÁMÚ MELLÉKLET A disszertáció készítése során felhasznált fogalmak 2. SZÁMÚ MELLÉKLET A disszertáció kidolgozása során felhasznált irodalom, jogszabályok, intézkedések jegyzéke 2.1 Szakirodalom: 2.2 Jogszabályok 2.3 WEBLAPOK 3.SZ. MELLÉKLET A DISSZERTÁCIÓ ÁBRÁINAK JEGYZÉKE 4.SZ. MELLÉKLET FOTÓK A DISSZERTÁCIÓ ÁLTAL ELEMZETT KATASZTRÓFA- ÉS KATASZTRÓFA KÖZELI
221 226 226 241 241 241 245 247 249
HELYZETEKRL
250
5
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
"Amit egyáltalán meg lehet mondani, azt meg kell mondani világosan, amirl pedig nem lehet beszélni, arról hallgatni kell." (Ludwig Wittgenstein) (Logikai - Filozófia Értekezés 1918.)
6
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
1 BEVEZETÉS Magyarország történetében az 1990-es években bekövetkez rendszerváltozás új fejezetet nyitott. Jellemzen átfogó társadalmi, politikai és gazdasági változások következtek be, melyek dönten gyakoroltak hatást a felépítmény minden elemére.1 Az államhatalmi ágak megosztására épül jogállamban jelenik meg az a közigazgatás, mely a végrehajtó hatalmon, mint önálló hatalmi ágon belül fejti ki szerepét.2 Sajátos feladatai átfogják a társadalmi- és gazdasági élet minden területét, szervezeti értelemben magába foglalja mindazokat az állami szerveket, melyek közhatalommal rendelkeznek. Feladatai komplex jellegek, melyek - a folyamatos változás mellett - a közösségi célokat megvalósító állami akarat gyakorlati végrehajtását, annak megszervezését és a megfelel rendelkezések kialakítását jelentik. A közigazgatási feladatok különleges jogállású szervek összehangolt tevékenysége útján realizálódnak. A védelmi igazgatás definícióját a 290/2011. (XII. 22.) Kormányrendelet határozza meg.3 A téma bevezetése során szükségesnek tartom rögzíteni, hogy a definícióban felsorolt tevékenységek közül a katasztrófavédelmi feladatok ellátására létrehozott szerveket vizsgálom. A szakirodalom a védelmi igazgatás tágabb intézményrendszerébe beleérti a rendrség szervezeteit is, így a védelmi igazgatás tágabb értelemben tartalmazza a rendrség szervei által ellátott igazgatási tevékenységet is.
1
Torma András: Információ jelentsége a (köz)igazgatásban. Bevezetés 5. oldal. Virtuóz Kiadó, 2002. Budapest. 2 Takács Albert: A Hatalommegosztás elve az alkotmányos érékek rendszerében, Tanulmány, Budapesti Corvinus Egyetem. 2010. Budapest. Virtuóz Kiadó Budapest 2004. Virtuóz Kiadó, 2004. Budapest. 3 A honvédelemrl és a Magyar Honvédségrl, valamint a különleges jogrendben bevezethet intézkedésekrl szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2011. Budapest. Megjegyzés: A védelmi igazgatás meghatározását az 1. sz. melléklet, A disszertáció készítése során felhasznált fogalmak tartalmazza.
7
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
1. ábra: A védelmi igazgatás intézményrendszere4
A védelmi igazgatás
átláthatóságának vizsgálata során a dolgozatomban a
katasztrófavédelem és a rendrség szerveinek tevékenységét tekintem át azért, mert e szervek törvényi felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy szükség esetén, a jogszabályokban meghatározott feltételek fennállásakor, az állampolgárok mindennapi életébe beavatkozzanak, akár életvitelük, tevékenységük idleges korlátozásával. A demokrácia, jogállam érvényesülése szempontjából kiemelten fontos, hogy érvényesüljön az átláthatóság, információszabadság. Kijelenthet, hogy „a szabadság, a jog és a biztonság között konfliktusviszonyok állnak fenn”5. A továbbiakban így az általam
kiválasztott
szervek
adatvédelmének
és
tevékenységeik
átláthatósága
összefüggéseinek feltárására összpontosítok. A kutatást 2014. január 26-án zártam le. A
közigazgatás
munkamegosztás
részét elveinek
képez
védelmi
megfelelen
igazgatás
alakul.
mködése
a
társadalmi
Funkcionálisan
a
különböz
4
Forrás: Hülvely Lajos, Konferencia eladás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2013. Budapest. Megjegyzés: Az ábrát csak annak igazolására használom, hogy a szakirodalom a rendrség tevékenységét a védelmi igazgatásba sorolja. 5 Finszter Géza: Az alkotmányos jogállam esélyei a terrorizmus elleni küzdelemben. Belügyi Szemle 6-7. szám. 156. oldal. 2002. Budapest.
8
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
közigazgatási területeket szolgálja ki, ugyanakkor sajátos közigazgatási módszert, igazgatástechnikai eszközt jelent.6 A védelmi igazgatás átláthatósága kapcsán vizsgált szervezetek feladata a biztonság és közbiztonság védelmére, fenntartására, valamint az állampolgárok életének és vagyonának megóvására irányul.7 Tágabb értelemben a szakirodalom a védelmi igazgatás körébe sorolja mindazokat a szerveket, melyek az állam és a közigazgatás rendszerében az ország törvényekkel szabályozott bels rendjét biztosítják. Így ebbe a körbe tartozik a Nemzeti Adó és Vámhivatal, a katonai- és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, a büntetés-végrehajtás, az egyesületként mköd polgárrség, a polgári és a katonai rendészet. A védelmi igazgatás mködésének egészére általánosíthatóan jellemz, hogy minden eleme jogilag szigorúan szabályozott, irányultsága az állampolgárokra, az egyes személyekre vagy azok csoportjaira összpontosul. Az Alaptörvény C) cikk 2. bekezdése szerint „senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erszakos megszerzésére, megtartására vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvések ellen mindenki jogosult és köteles fellépni. Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében a kényszer alkalmazására az állam jogosult.”8 Az Alaptörvény idézett rendelkezései közérdeket fejeznek ki, melyek a társadalom tagjainak megóvásában és védelmében öltenek testet. Ez nem más, mint a társadalom biztonság iránti igényének állami kifejezdése, melyet a biztonságpolitika tartalmaz. A biztonságpolitika az állami politika részeként a törvényhozás által meghatározott célokat,
elveket
az
állami
végrehajtó
intézmények
részérl
foganatosítandó
rendszabályokat, a lakosság cselekv hozzájárulásának összességét foglalja magába. Átfogó és integráló jellege folytán egyaránt kiterjed a béke- és különleges jogrend viszonyaira, hatásában az általános biztonság fenntartásának feltételeit teremti meg.
6
Hadtudományi Lexikon II. kötet 1108. oldal. Magyar Hadtudományi Társaság, 1995. Budapest. Megjegyzés: A közelmúltban végrehajtott szervezeti változás során a rendrség szervezetébe a határrendészet, a polgári védelem és az önkormányzati tzoltóság pedig a katasztrófavédelem szervezetébe integrálódott. 8 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), Magyar Közlöny különszáma, Magyar Közlönykiadó, 2011. Budapest. 7
9
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
Nem kitérve a különböz szervezetek funkcionális feladataira, tevékenységük speciális jellegére, ezen szervezetek közérdek szerepe egyértelm. Alkotmányos kötelezettségük teljesítése érdekében a demokratikus jogállam a védelmi igazgatás szereplit hatósági jogkörökkel ruházta fel annak érdekében, hogy a társadalom közösségi értékei, az egyes emberek élete, javai és méltósága védelemben részesüljön. Az általánosítás szintjén a konkrét feladatok a közérdek cél megfogalmazását és differenciált tudatosítását, a kötelezettségek, tilalmak és követelmények kimunkálását és megvalósítását, a társadalmi szint elvárások hatósági érvényesítését foglalják magukba. Mindez azonban a jogállamiság természetének megfelelen csak kell nyitottsággal, átláthatóan teljesülhet. Bár a disszertációban a védelmi igazgatás területén megvalósuló átláthatóság kutatását vállaltam fel, azonban ennek a feladatnak szorosan kapcsolódnia kell az érintett szervezetek adatvédelmének áttekintésével. A két halmaz egymástól elválaszthatatlan, csak egymáshoz viszonyítva értelmezhet. Kapcsolatuk olyan, mint az érem két oldala, illetve az irodalom legendás szereplié - Trisztán és Izolda, Csongor és Tünde, Jancsi és Juliska - melyek összetartoznak, együtt léteznek. Az összefüggést illusztráló irodalmi példákon túl az adatvédelem és átláthatóság az egyetemes emberi szabadságjogok rendszerébl vezethet le.
10
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
Az emberi jogok azoknak a jogoknak az összességét jelenti, melyek az embernek, mint szabad akarattal rendelkez lénynek a lényegéhez tartoznak, t természeténél fogva emberi mivoltából adódóan megilletik.9
Ezek érvényesülését az állam jogszabályi
rendelkezések és normák elfogadásán, alkalmazásán keresztül biztosítja, korlátozásukra csak kivételes esetben, szigorú szabályok alkalmazása mellet kerülhet sor. A közérdek adatok nyilvánossága (információszabadság) 1989 óta alkotmányos jog Magyarországon. Rendeltetése a polgárok számra annak biztosítása, hogy ezen keresztül ellenrizzék a hatalmat. „Az információ létszükséglet, a kell informáltság a polgárok szabadságának feltétele, illetve a szabadságot növeli.”10 A disszertáció céljának teljesítése érdekében végzett kutatás során ezt az összefüggést kiemelten kezeltem annak érdekében, hogy a következtetések visszavezethetek legyenek az emberi jogok érvényesülésére vagy azok sérelmére. Ezért, 2001. szeptember 11. (továbbiakban: 9/11.) után, a biztonság érdekében megnövekv nemzetközi és hazai igény miatt, fel kívánom tárni azokat a következményeket, melyek a védelmi igazgatás tevékenységére hatottak. Így megvizsgálom a biztonság, közbiztonság hatását az adatvédelemre, illetve az átláthatóság, nyilvánosság, információszabadság érvényesülésére. Az adatvédelem, adatbiztonság és átláthatóság egymásra hatása, azok megítélése és értelmezése évek óta foglalkoztatja a témát tudományosság igényével kutató szakértket. Errl az összefüggésrl írja Majtényi László: „Amikor az adatvédelmet és az információszabadságot elemezzük, akkor a két alapjogról, mint információs jogokról beszélünk, pedig ha az állam átláthatósága - az ember átláthatatlansága ketts maxima nem kapcsolná ket egybe, kevés közöset találnánk bels szerkezetükben. Az információs jogok természetesen elkülönülnek a kommunikációs jogoktól.”11
9
Magyar Nagylexikon 7. kötet 179. oldal. Magyar Nagylexikon Kiadó, 2006. Budapest. Sólyom László: Adatvédelem és személyiségi jog Másodközlés: Tízéves az Adatvédelmi Biztos Irodája kiadványa,13. oldal. 2006. Budapest. 11 Majtényi László: Közérdek adat - személyes adat - nyilvános adat - titok (történeti, logikai, fogalmi problémák) Tízéves az Adatvédelmi Biztos Irodája, Adatvédelmi Biztos Irodája kiadványa, 39. oldal. 2006. Budapest. 10
11
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
Ezek a gondolatok tükrözik az adatvédelem és átláthatóság összefüggését, ezzel együtt azt is, hogy a mindennapi gyakorlatban a közigazgatás különböz területein feszültségek generálódnak. Valószínsíthet, hogy a kutatás tárgyát képez védelmi igazgatásban - a szervezeti sajátosságok miatt - az ellentmondás érvényesülése nagyobb mértékben tapasztalható, feloldása jelentsebb nehézségekbe ütközik. A disszertáció céljának és hipotézisének rögzítése és a tartalom kifejtése eltt fontosnak tartom rögzíteni, hogy a nyitottság és átláthatóság nem tartalmazhat valótlanságokat. Ez számomra olyan alaptétel, mely mindenkire egyaránt érvényes. Azt jelenti, hogy a közölt információknak valósnak, pontosnak kell lenniük, melyek függetlenek a tájékoztatást végz személytl, legyen az magas rangú, országos hatáskör szerv vezetje, országgylési vagy helyi képvisel, köztisztvisel vagy akár a védelmi igazgatás nyilatkozatra feljogosított munkatársa.
A nem valós információk alapján
ugyanis nem mködne a jogállam, az állampolgárok nem tudnák ellenrzési jogosítványaikat gyakorolni.12 A disszertáció egyfajta kísérlet a védelmi igazgatás szervezetei adatvédelemének és az átláthatóság érvényesülése helyzetének feltárására, melyeket az alábbi célok elérésével kívánok teljesíteni: •
Bemutatni
a
meghatározó
védelmi
szervezetek
rendszerváltást
követ
fejldésének f irányait, kapcsolódásukat és helyüket a közigazgatás társadalmi feladatainak megoldásához;
•
Megvizsgálni és feltárni az adatvédelem, adatbiztonság és átláthatóság fejldésének, jogi szabályozottságának helyzetét a közigazgatás területein, elemezni a védelmi igazgatás körében jelentkez sajátosságokat;
•
Az Alaptörvény vonatkozó elírásaiból kiindulva, a jogszabályi rendelkezésekre alapozva,
az
információszabadságra
és
a
közhatalom
nyilvánosságára
figyelemmel elemezni és értékelni a rendrségi és katasztrófavédelmi szervezetek közérdek adatkezelési gyakorlatát, annak esetlegesen negatív,
12
Lásd: Adatvédelmi Biztos Beszámolója 2006. Politikai kampány és információszabadság 147. oldal. Kiadta: Adatvédelmi Biztos Irodája, 2007. Budapest.
12
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
illetve pozitív vonásait, és javaslatokat kidolgozni az esetleges negatív gyakorlat megszüntetésére;
•
A
biztonság,
biztonságpolitika,
információszabadság
tartalmának
és
mködésének összevetésével feltárni azokat az összefüggéseket, melyek befolyásolják - ersítik vagy gyengítik - az átláthatóság alakulását.
•
Az érintett védelmi szervezetek különböz szintjein megvizsgálni és bemutatni az ügyviteli minsítés rendszerét és gyakorlatát, az adatkezelés átláthatóságát, a közérdek információkról szóló tájékoztatás megvalósulását;
•
Feltárni azokat az ellentmondásokat, melyek az átláthatóság érvényesítésének akadályát képezik;
•
Kimunkálni azokat a javaslatokat, melyek felhasználása a védelmi igazgatás területén elsegíthetik az adatvédelem, adatbiztonság és átláthatóság komplex megvalósítását.
13
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
2 A TÉMA VIZSGÁLATÁNAK HIPOTÉZISE, A KIDOLGOZÁS SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK, A KUTATÁS KORLÁTAI 2.1
A téma vizsgálatának hipotézise
Az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. (VII. 26.) törvény13 (továbbiakban: Infotörvény) egyik f célja, hogy a közérdek adatokat mindenki megismerhesse. A törvény rendelkezése szerint közérdek adatnak minsül az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lev és tevékenységére vonatkozó, vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyjteményes jellegétl. Közérdek adatnak minsül így
különösen
a
hatáskörre,
illetékességre,
szervezeti
felépítésre,
szakmai
tevékenységre, illetve annak eredményességére is kiterjed adat. Ugyancsak ilyennek minsül a közfeladatot ellátó szerv által birtokolt adatfajtákra, az általa megkötött szerzdésekre, a mködését szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra vonatkozó adat. Személyes adat nem lehet egyben közérdek adat is, csak közérdekbl nyilvános, ha törvény ilyennek minsíti. A nyilvánosság tartalmát az alábbi ábra foglalja össze:
13
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2011. Budapest.
14
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése - a közérdek adatok egyik fajtájával, a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatokkal összefüggésben - a rendelkezés szövegében kifejezetten megjeleníti a közérdek adatként történ alaptörvényi minsítés célját: mely az átláthatóság és a közélet tisztasága elvének biztosítása. Ez az elv - a Nemzeti hitvallásban foglaltakat figyelembe véve - nem csak a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozik, általában véve irányadó a közfeladatok ellátásával összefügg adatok kezelése tekintetében. A Nemzeti hitvallás értelmében: „népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.”14 Ennél fogva a polgárait szolgáló demokratikus állam mködésének egészével, általánosságban a közfeladatok ellátásával kapcsolatos alaptörvényi követelmény tehát az átláthatóság és a közélet tisztasága, valamint a közügyek méltányos, visszaélés és részrehajlás nélküli intézése. A véleménynyilvánításhoz való jog biztosítása mellett, illetve azon keresztül a közérdek adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapvet jog, végeredményben a fenti követelmény érvényre juttatására hivatott. Kiindulva
az
Alaptörvény
idézett
cikkébl
és
a
közigazgatáson
belüli
munkamegosztásból, a védelmi igazgatás érintett szervezetei közfeladatot látnak el. A közfeladat teljesítése során közérdek adatokat kezelnek, melyek nyilvánosságát az Alaptörvény és az azzal összhangban lév jogszabályok írják el. A védelmi igazgatás szervezetei alaprendeltetésébl adódóan azt is számba kell venni, hogy mely veszélyekkel szemben kell fellépniük. Mérlegelés tárgyát képezi, hogy Magyarország politikai és biztonsági érdekei, a nemzetközi és hazai jogszabályok alapján meglev kötelezettségek milyen módon érvényesíthetk. A rendrségi- és katasztrófavédelmi szolgáltatások megkerülhetetlenül embereket és emberek közösségét érintik, így nyilvánvaló, hogy az adatkezelés tartalmaz személyes adatokat - ezen belül esetenként különleges adatokat is -, ezzel együtt az adatok dönt
14
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), Magyar Közlöny különszáma, Magyar Közlönykiadó, 2011. Budapest.
15
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
többsége közérdek. A hatályban lév, minsített adatok titkosítására vonatkozó törvény lehetséget biztosít a nyilvánosság, ezzel együtt az átláthatóság szükségszer korlátozására. Ugyanakkor a jogszabály azt is elírja,15 hogy a minsítések során az adatok nyilvánosságának legszkebb mérték korlátozására kell törekedni, nem lehetséges a közvélemény tájékoztatásának háttérbe szorítása. Ennek törvényi garanciái beépülnek az egyes szervezetek gyakorlatába, így meghatározott a minsített adat fogalma, az egyes minsítési fokozatba sorolt adatok tartalma, a minsítésre jogosultak köre és az egyes adattípusoknak megfelel eljárási szabályok is. A törvényi rendelkezés, kiegészülve a rendrség és katasztrófavédelem ügyvitelének bels szabályozottságával, kell garanciát képez az adatvédelem és adatbiztonság fenntartására. A közigazgatás törvényes, szakszer és eredményes mködése érdekében az Infotörvény a döntés megalapozását szolgáló adat vonatkozásában lehetvé teszi a nyilvánosság idleges korlátozását.
A Közigazgatásban a nyilvánosságot befolyásoló tényezket az alábbi ábra foglalja össze:
15
A minsített adat védelmérl szóló 2009. évi CLV. törvény, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2009. Budapest.
16
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
Külön értékelend szempont, hogy a védelmi igazgatás szervezetei milyen közegben fejtik ki tevékenységüket, milyen veszélyeket hordozó cselekvések, illetve történések elhárítása érdekében mködnek. Ugyancsak fontos, hogy mint közérdek szervezetek, képesek-e biztosítani a releváns információkhoz történ hozzáférést, valamint a szabad véleménynyilvánítás jogának gyakorlását. Mindez az állampolgárok számára több mint egyszer lehetség: ez feltételezi a közhatalmat gyakorlók tevékenységének átláthatóságát, azt jelenti, hogy a védelmi igazgatás egészében érvényesül a szabad véleménynyilvánítás és az ellenrizhetség. Így érvényesíthet a rendrség és a katasztrófavédelem társadalom számára nyilvános mködése, amely megteremti a transzparencia kiterjesztésének lehetségét is. A közfeladatot ellátó szervek által kezelt adatok egy részét törvényi hivatkozás (például: nemzetbiztonsági-, honvédelmi-, bnügyi érdek) alapján az adatgazda titokká minsítheti, mely korlátozza a közérdek adat megismerését. A jogszabály nem ad módot a korlátozások önkényes kiterjesztésére. Ennek ellenére hivatali munkám során tapasztaltam, hogy esetenként megjelenik az adatkezelk törekvése a közérdek információk visszafogására, a tájékoztatási kötelezettség átértékelésére. Ehhez a védelmi igazgatás szerepli viszonylag könnyen találhatnak az állampolgárok számára elfogadható érveket: a társadalom megóvásának célja, a bnüldözés érdekeinek érvényesítése, a katasztrófák elhárításának kötelezettsége az emberek számára elfogadható indok lehet. Ez azonban ellentétes a nyitottság követelményével, akadálya lehet az átláthatóság érvényesülésének. Mindezek együttesen nyilvánvalóvá teszik azt az ellentmondást, mely az adatok védelmének szükségessége és a közérdek adatok nyilvánossága, a védelmi igazgatás szervezete tevékenységének átláthatósága között kétségtelenül létezik. A célok elérése érdekében az alábbi hipotézist állítottam fel: •
Az a feltételezésem, hogy a védelmi igazgatás, mint a közigazgatási rendszer sajátos feladatokat ellátó része, tölti be funkcióját.
17
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
•
Szervezeteinek mködésében számos olyan tevékenység lelhet fel, amely a társadalom szempontjából közösségi érdeket fejez ki, ezzel együtt közérdek információt generál.
•
A védelmi igazgatás területén a közérdek adatok kezelésének szervezeti és ügyrendi feltételei kialakultak, mködképesek, az átláthatóság és nyilvánosság érvényesítése teljesíthet.
•
Az átláthatóság megvalósításának felelse az adott szervezet vezetje, aki általános (parancsnoki) felelsségének részeként vezeti az alárendeltek ez irányú munkáját. Ezzel együtt azonban vélelmezem, hogy fennáll az adatvédelem öncélúvá válásának veszélye, mely akadályozza a nyilvánossághoz fzd legitim érdeket.
•
A vizsgálat során igazolom vagy cáfolom azokat a feltételezéseket, melyek részben tagadják az adatvédelem és átláthatóság együttes megvalósításának kiterjesztését a védelmi igazgatás területeire, részben korlátozottan tartják megvalósíthatónak azt.
•
Ezzel
összefüggésben
feltételezem,
hogy
a
9/11.
után
bekövetkez
jogalkalmazói szemléletbl adódó változások miatt, a biztonság ersítése iránt megnövekedett nemzetközi és hazai követelmények okán az átláthatóság szenved csorbát. A nyilvánossághoz fzd alkotmányos érdek elé az adatvédelembl és a titkosításból származó akadályok hárulhatnak.
•
Az
adatvédelem,
adatbiztonság,
nyilvánosság
történeti
fejldésének
vizsgálatával cáfolom azokat a nézeteket, melyek tagadják vagy korlátozottan tartják megvalósíthatónak az átláthatóság követelményének teljesülését.
•
Feltételezve a rendrség és katasztrófavédelem tudatos törekvését az adatvédelem és átláthatóság összhangjának megteremtésére bizonyítom, hogy a szervezetek különböz szintjein eltér mélységben és terjedelemben nyílik mód a jogszabályokban elírtak teljesítésére, a közérdek információk széleskör megismertetésére. 18
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
•
A védelmi igazgatás területeire vonatkozóan bizonyítom vagy elvetem azt a feltételezést, mely szerint a titokhoz fzd jog és a nyilvánosság összhangba hozható oly módon, hogy érvényesülhessenek az alkotmányos garanciák.
•
Feltételezve az ágazati, az országos, a területi és helyi hatóságok törekvését az adatvédelem és átláthatóság törvényekben deklarált egységének fenntartására, megvizsgálom a különböz szervezetek ez irányú munkájának jellemzit. A vizsgálat tapasztalataira alapozva bemutatom az adatvédelem és átláthatóság közötti ellentmondás mérséklésének lehetségeit.
2.2
A téma kutatásának módszerei
A disszertáció kimunkálása, a célkitzések elérése érdekében elssorban a tudományos kutatás metodikája elveinek következetes érvényesítésére törekedtem, melyek az alábbiakban összegezhetk: •
Általános, összehasonlító jelleg, kronologikus vizsgálat;
•
Analízisre
és
szintézisre
épül,
átfogó
helyzetelemzés
és
értékelés
következtetések megállapításával, javasatok kimunkálásával; •
A vonatkozó hazai, nemzetközi szakirodalom és a jogszabályi háttér tanulmányozása, feldolgozása;
•
A
kutatás
részeredményeinek
dokumentumokban,
felhasználása
ismertetésük
és
konferenciákon
publikálása és
szakmai
tudományos
tanácskozásokon; •
A dokumentumok elemzésére, feldolgozására és felhasználására alapozó módszerek mellett rendszeresen törekedtem szakmai konzultációk és interjúk megvalósítására.
Ennek megfelelen egyeztettem a rendrség és a katasztrófavédelem illetékes munkatársaival, a védelmi igazgatással foglalkozó szaktekintélyekkel. Az egyes országos hatóságoknál folytatott konzultációk során módom nyílt arra, hogy kikérjem az adatvédelmi felelsök, a tapasztalt hivatásos-, közszolgálati tisztségviseli- és közalkalmazotti jogállású munkatársak véleményét, akik napi feladataik részeként foglalkoznak az adatvédelem, adatbiztonság és átláthatóság problémakörével. 19
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
A kutatás törvényi hátterét a védelmi igazgatás jogszabályi alapját képez Magyarország Alaptörvénye, a Rendrségrl és a Katasztrófavédelemrl szóló törvények, valamint az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény képezte. Ezek az alapvet rendelkezések a kutatás során kiegészültek az ágazati szint jogszabályokkal, valamint a védelmi igazgatás alaptevékenységét, ügyvitelét, információs- és tájékoztató tevékenységét meghatározó bels szabályzókkal. A kutatás folyamatában a módszertani eljárások újragondolása vált szükségessé. Ennek oka, hogy úgy a védelmi igazgatás, mint az adatvédelem és adatnyilvánosság különkülön megfelelen széleskör szakirodalmi háttérrel rendelkezik. Azonban a védelmi igazgatás területén érvényesül adatvédelem, az itt megvalósuló átláthatóság tudományos igény elemzésérl rendkívül korlátozottak a források. Ezért a kutatás módszereinek alkalmazása során nagyobb hangsúlyt fektettem a tapasztalatok feltárására, az interjúk során megvalósuló érdemi és célirányos konzultációra. A doktori disszertáció elkészítése több mint négyéves idszakot ölel fel. Ez id alatt úgy a védelmi igazgatás, mint az adatvédelem, nyilvánosság és átláthatóság körében de facto és de jure jelents változások következtek be, melyek egy részének hivatali munkámból adódóan részese lehettem. Mindez természetesen folyamatos aktualizálásra, történeti jelleg áttekintésre, a disszertáció részanyagaiban pontosításokra ösztönzött. Így fontosnak tartom, hogy a tanulmányban mindezek komplexen jelenjenek meg, ugyanakkor elérhetek legyenek a bevezetésben megfogalmazott célok. Kiemelten törekedtem arra, hogy a hipotézis bizonyításához vagy elvetéséhez elegend információ álljon rendelkezésre, mely megbízható következtetések kialakítását teszi lehetvé.
2.3
A kutatás keretei
A kutatás során azzal szembesültem, hogy a védelmi igazgatás átláthatóságának elemzését nem célszer minden szervezetre kiterjeszteni. Így a polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének dönt többsége, az itt készül ügyiratok minsített kategóriába soroltak. Ez a tény behatárolta volna a disszertáció kezelését, megismerését zárt körben tette volna csak lehetvé.
20
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
A Nemzeti Adó és Vámhivatal alárendeltségébe tartozó vám és pénzügyr szervezetek védelmi jellege megváltozott, a pénzügyi meghatározottság dominál.16 A polgárrség, mint sajátos funkciójú, alapveten civil szervezet, az adatvédelem és átláthatóság szempontjából nem releváns. A védelmi igazgatás közvetlen szerepljeként az önkormányzatok adatvédelmének és átláthatóságának elemzése az általam meghatározott célokhoz nem illeszthet. Az ebbl a körbl fellelhet eredmények gyökeresen eltér környezetbl származnak. Számbavételük nem hiteles eredményhez, a védelmi igazgatás átláthatósága vizsgálatának torzulásához vezetne. A minsített adat védelmérl szóló 2009. évi CLV. törvény alapján úgy a rendrség, mint a katasztrófavédelem a kötelezettségeikkel kapcsolatos adatok egy részét jogszeren minsített adatként kezelhetik. A kutatás mélységét és terjedelmét a védelmi igazgatás szervezeteinél fellelhet különböz
dokumentumok
jelentsen
befolyásolták.
Feldolgozásukkal
és
felhasználásukkal, elssorban szó szerinti idézetekkel nem kívántam olyan helyzetet teremteni, mely a disszertációhoz történ hozzáférést az érdekldk jelents része számára megakadályozta volna.
16
Megjegyzés: Változások alatt az elmúlt években, elssorban a 2008-2013. közötti idszakban, a kormányzati átalakításokkal és a jogszabályi környezet módosulásával összefügg eseményeket értem.
21
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
3 A VÉDELMI IGAZGATÁS HELYE, SZEREPE ÉS FELADATAI A KÖZIGAZGATÁS RENDSZERÉBEN 3.1 A közigazgatás és a védelmi igazgatás közös és sajátos feladatai a társadalmi munkamegosztás körében 3.1.1 A közigazgatás mködésének jellemzi Kalas Tibor mértékadó, általam elfogadott álláspontja szerint a célkitzések teljesítése érdekében a közigazgatási szervezetek tevékenysége, elkészít (információgyjtés, feldolgozás, tervezés és döntés) és kivitelez szakaszra (végrehajtás koordinációi, ellenrzés) osztható fel. A gyakorlatban a közigazgatási apparátusok munkájának f szakaszai folyamatos, ismétld tevékenységeket képeznek, melyben a társadalmi elemek jól körülhatárolhatók. Egyértelm tehát, hogy a közigazgatás komplexitásában közelíthet meg, ez adhat reális alapot a védelmi igazgatáshoz fzd kapcsolatainak feltárásához.17 A közigazgatás komplex jellege az államhatalom szempontjából értelmezhet.18 Torma András számos jellemzt összefoglalva, a közigazgatás meghatározó elemeit az alábbiak szerint csoportosítja: •
A törvényhozó és bírói hatalom mellett a közigazgatás önálló hatalmi ág, mely a demokratikus államban a végrehajtó hatalmat jelenti.
•
Abszolút értelemben a közigazgatás mködésében mindhárom kormányzati funkció jelen van. Mködését speciális jogkörökkel felruházott közszolgálati tisztségviselk biztosítják.
•
A közszolgálati szervek rendeletet alkotnak (jogalkotó), végrehajtatják és végrehajtják ezeket (végrehajtó), és elbírálják alkalmazásukat (bírói funkció).
Lényegét tekintve a közigazgatás tehát az állami akarat végrehajtását biztosítja, mint önálló hatalmi ág jelenik meg. A törvények elkészítését és végrehajtását biztosító közigazgatás elkülönült alrendszerként tölti be funkcióját.
17 18
Kalas Tibor: Közigazgatási Jog Általános Rész 7-14. oldal. Virtuóz Kiadó, 2003. Budapest. Torma András: Az információ jelentsége a (köz)igazgatásban 11-20. oldal Virtuóz Kiadó, 2002. Budapest.
22
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
Két meghatározó típusa van, mely az államigazgatási szervek, illetve önkormányzatok csoportját tartalmazza. Az államigazgatási szervek a mindenkori kormánynak alárendeltek, míg az önkormányzatok
viszonylagos
függetlenséget
élveznek,
a
választópolgároknak
tartoznak elszámolással. Következésképpen a szervezeti függséget és függetlenséget a hatalommegosztás demokratikus elve motiválja. Ebbl adódóan az államigazgatás szervei országosan egységes irányítást igényl feladatokat (rendvédelem, honvédelem, katasztrófavédelem, stb.) látnak el, míg az önkormányzatok a helyi közügyeket intézik. Ellátják továbbá mindazon feladatokat, melyeket jogszabályok a védelem-igazgatási tevékenységhez kapcsolódva hatáskörükbe utalnak. •
A közigazgatás az állami tevékenység törvényeknek alárendelt sajátos területét foglalja magába. Ebben a megközelítésben az állami akarat végrehajtását biztosítja rendelkezések és szervezés útján.
A végrehajtó tevékenység operatív beavatkozást jelent a különböz feladatok megoldásának folyamatába. Ez a klasszikus értelemben vett elemeket - tervezés, szervezés, információgyjtés és elemzés, finanszírozás - tartalmazza, mely a közösségi célok felismerése, megfogalmazása és kitzése érdekében történik. Leegyszersítve: a közigazgatás
nem
más,
mint
felismert
és
meghatározott
racionális
emberi
együttmködés. •
A közigazgatás sajátos feladatokat lát el, mely mindig az állami jelenlét képviseletében, az emberek közösségi céljainak elérésére összpontosít.
A hatalmi ágak közötti feladatmegosztás alapján a leglényegesebb elem, hogy mindig konkrét, tevékenység centrikus, és az állami élet szektoraira irányul. Ez nem tri a sablonokat, a történelmi fejldés nyomán a közigazgatás szerepvállalása ma már nélkülözhetetlen a társadalmi- és gazdasági élet területein, illetve azok egyes szektoraiban. •
A közigazgatás speciális, sokrét, a társadalmi és gazdasági folyamatokat átfogó tevékenységek összessége. Nem nélkülözheti a szakértelmet, a döntéselkészítés területén jártas szakértk munkáját. 23
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
A demokratikus állam különböz igazgatási szintjein választott önkormányzatok mellett hivatásos apparátusok mködnek. A célok megfogalmazásáról és az elérésükhöz szükséges út kijelölésérl, a végrehajtás megszervezésérl és ellenrzésérl a közszolgálat tisztviseli kara: köztisztviselk, kormánytisztviselk, közalkalmazottak, hivatásos állomány gondoskodik. Ennek tagjai közfeladatot látnak el, így a feladatukkal kapcsolatos adatok közérdekbl nyilvánosak. Személyi oldalról tehát a közigazgatás funkcionálisan tagolt szakigazgatási szervezet, mely kidolgozza, egyezteti és elterjeszti a döntéshozók elé a döntési tervezeteket, feltárja a társadalmat terhel konfliktusokat és közremködik a feszültségeket oldó konszenzus
létrehozásában.
Ebben
a
megközelítésben
a
közigazgatás,
mint
kommunikációs csatorna mködik a társadalmi csoportok és az állam között. A közigazgatás gyakorlati feladatai a tapasztalatok alapján konkrétan rögzíthetk, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a társadalmi környezet domináló tényezi: munkamegosztás, bel- és külpolitika, a gazdasági fejlettség, viszonylag gyorsan változnak. A feladatok tartalmát jelentsen befolyásolja a modern technikai eszközök, elssorban a számítástechnika elterjedése is. A közigazgatás területein a jogszabály-elkészítés, jogalkotás, jogalkalmazás, irányítás, felügyelet, ügyvitel és közvetlen tulajdonosi tevékenység képezi a legfontosabb feladatokat. A közigazgatás egyben szolgáltatás. Ezt deklarálja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény preambuluma is.19 A jogszabály-elkészítés és a jogalkotás az információgyjtést, a döntési alternatívák kidolgozását, és a végrehajtáshoz kapcsolódó rendelkezések elkészítését és jogrendbe iktatását foglalja magába. „A jogalkotásra jogosultak tevékenységét szakért szervezet segíti el, amely a jogalkotásra hatáskörrel rendelkezket olyan helyzetbe hozza, hogy a társadalom számára célszer és ésszer jogszabályokat képes alkotni.”20 Ez nemcsak az országos hatáskör szervezeteknél jelenik meg, a közigazgatás megyei, járási és helyi szintjein a feladat a jog- és hatásköröknek megfelelen értelmezhet. A
19
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2004. Budapest. 20 Tamás András: Közigazgatási Jog, 33. Szakszer ésszerség és célszerség, PPKE-JÁK jegyzet, 1998/99. tanév Budapest. http://www.jegyzetportal.hu/download/kozig/legistica.doc Letöltés dátuma: 2013. december 2.
24
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
folyamat nélkülözhetetlen része a végrehajtás jelleg rendeletek - a védelmi igazgatás esetében:
a
parancsok,
utasítások,
intézkedések,
közalkalmazottakra,
a
kormánytisztviselkre vonatkozó határozatok - megalkotása. Tekintettel arra, hogy úgy a törvények, mint más jelleg jogszabályok kidolgozása organikus egységet képez, egyik folyamat sem nélkülözheti az információszerzést, a különböz jelleg adatok kezelését. Ebben a kontextusban jelenik meg az adatvédelem és átláthatóság értelmezése, mely a jogszabály-alkotás egészére gyakorol hatást. A jogalkalmazás az operatív tevékenység meghatározó eleme, mely a társadalom tagjaival folytatott kapcsolatok során realizálódik. A jogalkalmazás hatósági tevékenység,
mely
a
hagyományos
irányítási,
vezetési
modell
részeit
-
információszerzés, döntési alternatívák elkészítése, döntés, ellenrzés - tartalmazza. A feladat egésze a közigazgatás teljes tevékenységkörét magába foglalja, megersíti azt a feltételezést, hogy a közigazgatási apparátusok legfontosabb „munkaeszköze” az információ, illetve az adat. A jogalkalmazás tehát a közigazgatás meghatározó tevékenysége, mely alkalmas a kapcsolatok kiépítésére az állampolgárokkal. Ez az a keret, melyben megállapíthatók (meghatározhatók) a jogok és kötelezettségek. Az irányítás olyan tevékenység, mely során egy adott közigazgatási szerv törvényekre és más jogszabályokra alapozva meghatározó befolyást gyakorol egy másik szervre abból a célból, hogy az irányított mködése megfeleljen az irányító elvárásainak. A közigazgatási szervek irányításához kapcsolódó jog- és hatáskörét törvényekben kodifikált elírások, kormány és ágazati rendelkezések, illetve szervezeti és mködési szabályzatok rögzítik. Az irányítás megvalósításának alapja az adott ügyhöz kapcsolódó releváns információk rendelkezésre állása, mely lehetvé teszi a jogalkalmazás optimális megvalósítását. Közvetlen tulajdonosi tevékenység egyrészt a tulajdonosi igazgatást, másrészt az állami tulajdonra irányuló közvetlen tulajdonosi tevékenység ellátását foglalja magába. A tulajdonosi igazgatás részeként a közigazgatás, védelmi igazgatás szervezetei gazdasági társaságokat alapíthatnak, szntethetnek meg, illetve már mköd vállalkozásokban szerezhetnek tulajdonosi részesedést.
25
DOI azonosító: 10.17625/NKE.2014.016
A tulajdonosi tevékenység keretében rendelkezhetnek állami tulajdon felett, mely gazdasági célú támogatást, állami pénzeszközök felhasználásával finanszírozott beruházást, tulajdon értékesítésében, privatizálásában történ közremködést jelenthet. A feladat ellátásához szintén információkra van szükség, melynek rendelkezésre állását az irányítási feladat jellege határozza meg. Az ügyvitel egyrészt az érdemi ügyintézési cselekményekhez, másrészt az ügyintézés során keletkezett dokumentumok kezeléséhez kapcsolódik. Leegyszersítve tehát az ügyviteli feladat nem más, mint az információkkal végzett munka összessége. Berényi Sándor professzor megfogalmazása szerint a közigazgatás és ügyvitel f feladata: „információk tárolása, feldolgozása és továbbítása”.21 Összefoglalva: a közigazgatás része a végrehajtó hatalomnak, mely önálló hatalmi ág, az állami szervek elkülönült alrendszere, melynek feladatai átfogják az állami, társadalmi és gazdasági élet minden területét. A törvénynek alárendelt állami tevékenységként
szervezést,
rendelkezések
kiadását,
végrehajtás-irányítást
és
ellenrzést teljesít, amelyet sajátos jogállással rendelkez közszolgálati tiszt(ség)viselk látnak
el.
A
közigazgatási
tevékenység
jogszabály-elkészítést,
jogalkotást,
jogalkalmazást, irányítást, felügyeletet és ügyvitelt foglal magában. Szabályozási feladata van az adatkezeléseket (adatvédelem, nyilvánosság) illeten, ugyanakkor az adatvédelem, adatbiztonság és nyilvánosság vonatkozásában egyúttal jogalkalmazó is. Egyértelm tehát, hogy a közigazgatásban megjelenik a közhatalom szolgáltató funkciója.
3.1.2 A védelmi igazgatás jellemzi és feladatai A védelmi igazgatás a közigazgatás részét képezi, tevékenysége az állam védelmi feladatainak megvalósítása irányul, mely magában foglalja az e célra létrehozott, valamint kijelölt közigazgatási szervek által végzett végrehajtó és rendelkez tevékenységet.
Tartalmazza a különleges jogrendre történ felkészülést, továbbá az említett idszakok és helyzetek honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi, védelemgazdasági,
21
Berényi Sándor: Közigazgatás a modern társadalomban 6. oldal. Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, 1990. Budapest.
26
lakossÆg-ellÆtÆsi
feladatainak
tervezØsØre, ØsØre, a feladatok szervez
vØgrehajtÆs
Ællami tevØkenysØgek22 sszessØgØt.
irÆnyul
A vØdelmi igazgatÆs tÆrsadalmi rendeltetØse ztonsÆg Øs a k zbi zrend fenntartÆsa, lakossÆg
meg vÆsa,
a
k lveszØlyek nb z
jellemz je
a bØkeszakban id
elhÆr tÆsa.
A
vØdelmi
igazga
vØgzett tevØkenysØg, mely kiegØsz nleges l a k
jogrend bevezetØse sorÆn az alaprendeltetØs kØpez speciÆlis rØszØtk telezettsØgekkel
A vØdelmi igazgatÆs tehÆt a k zigazgatÆs ÆllamirØsze, szerepvÆllalÆs az speciÆ ter lete, mely az alÆbbi kkeljellemz rendelkezik: •
A
vØdelmi
igazgatÆs
a
k zigazgatÆs
azon elynek Ægazata, tÆrsadalmi am
rendeltetØse a k zbiztonsÆg, Øs k zrend , a kfenntartÆsa l nb veszØlyek z 23 elhÆr tÆsa Øs az ÆllampolgÆrok szubjekt ØrzetØnek v biztonsÆg meger s tØse.
•
A
vØdelmi
igazgatÆs
a
k zigazgatÆs
rØszekØnt len Ællami k zvet irÆny tÆs
hatÆsk rØbe utalva t lti be funkci vertikÆlisan jÆt. Szervezetei Øs horizontÆli
22
23
A honvØdelemr l Øs a Magyar HonvØdsØgr l, valamint a k l nleges jogrendben beveze intØzkedØsekr l sz l 2011. Øvi CXIII. t rvØny egyes inek rendelkezØse vØgrehajtÆsÆr l sz l 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet agyar 1. § n) K zl pont. ny, M Magyar K zl nykiad , 2011 Budapest. Finszter GØza: A rendØszet alkotmÆnyos M IrattÆr, alapjai. 2003.B Budapest. http//pecshor.hu/periodika/XI/finszter.pdf dÆtuma: 2013. Let ltØs december 15.
27
helyezkednek el az Ællami igazgatÆs apcsolataik rendszerØben. a K szÆmukra meghatÆrozott
tÆrsadalmi
k zeggel
folyamatosak, y m k dØs kmel
ÆtlÆthat sÆgÆnak egyik biztos tØka.
•
Az alkotmÆnyos jogÆllam a vØdelmi igazgatÆs it hatØkony szerepl eszk z kkel
ruhÆzza fel, melyek vØ lehet teszik a tÆrsadalmi munkamegosztÆsban be szerep k teljes tØsØt.
•
A vØdelmi igazgatÆs a tÆrsadalom kollekt ek megv vÆsa ØrtØkein ØrdekØben
sszpontos tja fesz ertØseit. A hat sÆgi eszk zei alkalmasak ogy az arr emberek
Ølete,
javai,
mØlt sÆga
garantÆlt n rØszes vØdelembe lj n. Ez
a
rendrsØg esetØben felhatalmazÆst nyœjt jogok az ÆllampolgÆri korlÆtozÆsÆra, akÆr a legitim szakeralkalmazÆsÆra is.
•
A
vØdelmi
igazgatÆs
hat sÆgi
tevØkenysØgei n szabÆlyozottak, szigorœa
jogszabÆlyi garanciÆk biztos tjÆk, hogy n a ØrvØnyes t rvØnyessØg lj Øs az emberi
mØlt sÆg
rendelkezØsek
tisztelete.
a
k l nleges
A
speciÆlis tartalmaz szabÆlyokat t rvØnyi
intØzkedØsek se
mellett engedØlyezØ szigorœ
korlÆtokat tartalmaznak. Ezek egyœttal anciÆk t rvØnyi is, melyek gar betartÆs k telez , elmulasztÆsuk
sœlyos
k vetkezmØnyekkel a megfelel jÆr. Csak
feltØtelek fennÆllÆsa esetØn lehetsØges ÆllampolgÆrokkal az Ørintettszemben a speciÆlis intØzkedØsek foganatos tÆsa, megalapozottsÆg mely a jogiesetØn sem sØrtheti az Ørintettek emberi mØlt sÆgÆt.
•
Ezen tœl, a szervezetek szÆmÆra biztos i jogk tott r khat szÆmos sÆg olyan lehet sØget nyœjtanak, melyek egyetlen mÆs Æra szervezet sem adottak szÆm (pØldÆul
ÆllampolgÆrok
b ntetØs
kiszabÆsa;
magÆntulajdon
ellen rzØse
k vetelmØnyØb l ad d
szabadsÆgÆnak dkorlÆtozÆsa; leges megvonÆsa; i
szemØlyes stb.).
adatokat kmÆnyok tartalmaz kezelØse; o
EzØrt
ellen rizhet sØg,
kiemelten
fontos
elszÆmoltathat sÆg
a
jog
ØrvØnyes l
Ennek hatØkony eszk ze a kadatok zØrdeknyilvÆnossÆga.
•
A jogszabÆlyokban biztos tott jogos dej tvÆnyokkal leg r gz egyi tettek azok a korlÆtok is, melyek szigorœ feltØtelekhez egitim szak erk tik alkalmazÆsÆt. a l ˝gy
a
hat sÆgi
jogk r k
csak
a
feltØtelek r fennÆllÆsa teljes esetØn k 28
hasznÆlhat k.
TermØszetesen
a szak legitim alkalmazÆsÆval er
kapcsolato
adatok k zØrdek adatok. Az erszak alkalmazÆsa sorÆn, ahhoz kapcsolsd adatok, an szemØlye ezen bel l k l nleges adatok is megjelennek. sØre Ezek vonatkoz kezelØ an a 2006. 24 Øvi demonstrÆci k sok pØldÆval szolgÆltak.
•
A vØdelmi igazgatÆs igazgatÆstechnikai mintØrtelemben, m dszer jelenik meg. Az
igazgatÆstechnikai
megfogalmazÆsÆt,
m dszer
tilalmak
Øs
a
hatÆsk k rØbe zØrdek tartoz cØl
k telezettsØgek elmØnyek) (k r vet gz tØsØt
tartalmazza. Mindezek alapjÆn biztos lØrØse tott Øs a cØlok a hat e sÆgi jogk r
birtokÆban az alapfeladatok teljes Ønyekt tØse.l Aval k vetelm eltØrØs esetØn sajÆt
hatÆsk rben
vagy
arra
feljogos evonÆsÆval tott hat szankci sÆg b kat
alkalmazhat.
A vØdelmi igazgatÆs feladatai, hasonl atÆs an feladataihoz, a k zigazg Ægazati-, ter
Øs helyi szinteken jelennek meg, melyek jogk ar hatÆsket, illetve Øs a tevØkenys tartalmÆt en illet mutatnak eltØrØst. A feladatok jelleg Ælland k vÆltozÆst szerint mutatnak, melyek a vØdelmi igazgatÆs ivel szerepl szemben felmer biztonsÆgi l kih vÆsok Ælland
m dosulÆsÆval f ggenek a k ssze. zigazgatÆs ˝gy e ter letØ
jelentkezfeladatok dlegesen els lelhet k fel.
Ezen
tœl
az
a
jogalkalmazÆs
k rØben,
informÆci jtØs, ØrtØkelØs, -gy
ahhoz n
tervezØs,
kapcs
d ntØs,
vØgrehajtÆs szervezØse Øs informÆcit visszacsatolÆs cØlz , adott vezetØsi szint tartoz
ellen rzØst jelent. Mindez irÆny tÆsi, vezetØsi lenik meg, k rben mely jea
szervezeti hierarchia alapjÆn realizÆl dik.
sszefoglalva: a vØdelmi igazgatÆs aØszekØnt, k zigazgatÆs annakr alrendszerekØn
Ørtelmezhet feladat Øs szervezeti rendszer. en Feladatait Ællami irÆny k zvetl tÆs alÆ rendelve
lÆtja
el.
JogosultsÆgai
meghaladjÆk gazgatÆs
mÆs a k szerepl ziinek
hatÆsk rØt, hatØkony eszk z kkel rendelkezik adalmi cØlok a tÆrs ØrvØnyes tØsØre. jogÆllami k mdØs ØrdekØben tevØkenysØge speciÆliskoordinÆlt, szabÆlyokkal mely
lehet vØ teszi, hogy a tÆrsadalmi rendeltetØs val suljon optimÆlisan meg. Ez azt jelen hogy a vØdelmi igazgatÆs szakmai feladatai polgÆrokaz Æltal Ællam rizhet ellen ,
24
LÆsd: AdatvØdelmi Biztos BeszÆmol ja 2006. Ørdekes TovÆbbi gycsoportok 123. oldal. Kiad AdatvØdelmi Biztos IrodÆja, 2007. Budapest.
29
elszÆmoltathat . A vØdelmi igazgatÆsdalmi tehÆt, biztonsÆg a tÆrsafenntartÆsa er s tØse ØrdekØben fejti ki hatÆsÆt. lgÆrok Az egyes szempontjÆb Ællampo l ez a
szubjekt v biztonsÆgØrzet stabil szeti nvonalÆt meg. BÆr teremh a vØdelmi igazgatÆ l szÆrmaz k zigazgatÆs szerves rØsze, munkamegosztÆsb a tÆrsadalmi
k l nbsØgek,
szubjekt v biztonsÆg fenntartÆsÆnak ssØge, afelel feladatok eltØrØsØt eredmØnyez
3.1.3A k zigazgatÆs Øs a vØdelmi igazgatÆss azonossÆgai Ø k l nb zsØge
A k zigazgatÆs Øs vØdelmi igazgatÆs viszonya Ælis logika a form szabÆlyai szerint faj vØdelmi
nem
fogalom k z tti kapcsolattal meg.hatÆrozhat Ennek megfelel en a
igazgatÆs
a
k zigazgatÆs
rØsze, azgatÆs gy ter a kletØn zig
jelentkez
feladatok Øs a vØdelmi igazgatÆs ÆltalÆnos sØgei megegyeznek tevØkeny egymÆssal.
MindkØt ter leten megjelenik a jogalkalmazÆs, irÆny tÆsiØsfolyamat az minden egy rØsze, a tÆrsadalmilag hasznos cØlok ek Øs meghatÆrozÆsa. k vetelmØny A tevØkenysØg kben kiemelten fontos elem informÆci az adat , Øs illetve azok
gyvi
kezelØse. Ez a disszertÆci hoz kapcsol zempontjÆb d elemzØs l meghatÆroz s , tØnyez hiszen ebben az
sszef ggØsben meg k zel azthet ÆtlÆthat sÆg ØrvØnyes lØse.
azonossÆgok k rØbe sorolhat , hogy as kazigazgatÆs vØdelmi igazgatÆs Ø szerveze elemei vertikÆlisan Øp lnek fel, az aegyes feladatok szinteken azonos formÆban, eltØrtartalommal realizÆl dnak. Az eltØrØsek alapvet en a feladatok tartalmisØgeib k l lnbadz dnak. A vØdelmi
igazgatÆs k rØbe sorolt szervezetek minden gazgatÆsi mÆs apparÆtust k zi l eltØ jogos tvÆnyokkal rendelkeznek, melyek ØkenysØgekre speciÆlis tev jogos tanak fel.
CØljuk Øs egyœttal feladatuk f a biztonsÆg 25 garantÆlÆsa, melyben kizÆrhat k, illetv
megb zhat an kezelhet k az esetlegesen bek vetkez veszØlyhelyzetek, katasztr f esetØben adottak a vØdekezØs szemØlyiltØtelei. Øs tÆrgyi fe
Az ÆtlÆthat sÆg szempontjÆb l fontos hogy k vetkeztetØs, a biztonsÆg napjainkban
egyre inkÆbb komplex jelleggel b r, mely lal politikai, magÆba fog gazdasÆgi, kato szociÆlis, egØszsØg gyi Øs kulturÆlis elemeket is.
25
VirÆnyi Gergely: A biztonsÆg-fogalomr http://www.pecshor.hu/periodika/XIII/viranyi l, mÆskØnt, Let ltØs dÆtuma: 2013. okt ber 22.
30
sszefoglalva:
a
k zigazgatÆs
Øs
vØdelmi ÆltalÆnos igazgatÆs feladatai
nagyrØs
megegyezek, melyek az ÆltalÆnos irÆny tÆs hatÆsk hat k. rØbe A szervezeti sorol
felØp tØs mindkØt esetben horizontÆlis s, az Øs egyes vertikÆli feladatok azonos formÆ de eltØr tartalommal jelennek meg. A tartalom alaprendeltetØsb eltØrØsei l ad az dnak, melyek speciÆlis, mÆs szervezetekre jogos nem jellemz tvÆnyokat biztos tanak vØdelmi igazgatÆs szervezetei szÆmÆra.
3.2 A rendrsØg jelen helyzete, alapfeladatai, szervezete 3.2.1 `llapotanal zis rsØg a rend helyzetØr l Meg tØlØsem szerint az ÆtlÆthat sÆg alapvet ØrvØnyes en befolyÆsolja, lØsØt hogy a
vizsgÆlt vØdelmi szervek jelen helyzete t mutat, milyen illetve kØpe az adott hel milyen t rtØnelmi folyamatban alakult ki. A rendszervÆltÆst
kpozit vet v
tÆrsadalmi, politikai, gazdasÆgi k nem
tend
26
alapvet en befolyÆsoln zØs b k vÆnatos mellØkhatÆsakØnt, rsØga feladatÆt rend mØrtØkØben
soha
nem
tapasztalt
n vekedØs t be. k vetkezet Az ismerttØ
vÆlt
27 A volt! b ncselekmØnyek szÆma 1988-ban 185 ezer, ezer, 1989-ben 1991-ben 225 341
rendrsØg egyidej leg szembes ltn azØs b elleni fokozott fellØpØs k vetelmØ
Øs a tÆrsadalom n vekv igØnyØvel, mely nem kis mØrtØkben az Øs ÆtlÆtha nyitottsÆg megval s tÆsÆra
sszpontosult. phelyzetEza az maiala napig sem vÆltozo
az elmœlt 24 Øvben kisebb-nagyobb intenzitÆssal olyÆsolta a test bef let tevØkenysØgØ
Az Ællapotanal zis tartalmÆt en a 2000-2013 illet k z szakra tti id visszatekintve az
ÆtlÆthat sÆg ØrvØnyes tØsØnek feltØteleire Ælva - a koncentr teljessØg igØnye nØlk tekintem Æt a rsØg rend vezetØsØnek, szervezetØnek, humÆnr forrÆsainak Øs anyagi e alakulÆsÆt. A
rendrsØg
irÆny tÆsa
Øs
vezetØse
MagyarorszÆg ye alapjÆn, Alapt rvØn abb l
levezethet en val sul meg. A rendszervÆltÆst en a rØgi k vetAlkotmÆny m dos tÆsa nyomÆn
kialakult
a
test let
viszonylagos , megteremt nÆll dtek sÆga a
politikamentessØg t rvØnyi feltØtelei. tÆrsadalmi Ezzel egy Øs tt politikai elvÆrÆ
26
27
MegjegyzØs: Jelenleg ÆltalÆnos rsØgi feladatok rend ellÆtÆsÆra lØtrehozott szertÆci szerv. ban a A dis rendrsØg elnevezØst hasznÆlom. ForrÆs: G ncz l Katalin: n zØs AØsb nmegel a b zØs MagyarorszÆgon a rendszervÆltÆs szakÆban id Magyar Jog 1991/1. szÆm Magyar JogÆsz ySzirata vetsØg 1991. fol Budapest.
31
fogalmaz dott meg a nyitottsÆg Øs ÆtlÆthat nyes tØsØnek sÆg ØrvØ feladata, a kapcsol er s tØsØnek sz ksØgessØge a k zigazgatÆs ivelmÆs Øs szerepl a civil szfØrÆval. Az OrszÆggy lØs t rvØnyeket alkot, a vØgrehajt rendeletekkel,
utas tÆsokkal
-hatalom Øs miniszteri kormÆny
szabÆlyozza munkÆjÆnak a test let alapjait,
a
minisztØriumok sajÆt feladataikba illesztve a vØdelmi hoznak tevØkenysØgekre k tele rendelkezØseket (pØldÆul k ltsØgvetØs). Az ÆtlÆthat sÆg ØrvØnyes lØsØt mutatja, zÆgoshogy Rend rf azkapitÆny Ors Øs az OrszÆgos
Katasztr favØdelmi igazgat F
meghallgatÆsokzik el meg. miniszter
Az
interpellÆlhat ,
kinevezØsØt
irÆny t
Ægazat
orszÆggy lØsi bizottsÆgi
(Bel gyminisztØrium) zetje a
emellettjØkozatja rendszeresen a parlament tÆ
v
illetØk
bizottsÆgÆt.
A jelenlegi rendszerben rsØg a rend kormÆnyzati szint irÆny tÆsÆt a Bel gyminiszt jogszabÆlyi felhatalmazÆs alapjÆn vØgzi. ge sorÆn TevØkenysØ ak sz Ørtelemben vett irÆny tÆsi feladatk r k ellÆtÆsÆn az tœl, ÆtlÆthat gondoskodik sÆg megk vetelØsØr l, a minisztØrium tÆrsadalmi kapcsolatain es ti kereszt az orszÆgos l teljtÆjØkoztatÆst. szint A rendrsØg irÆny tÆsa k rØben (ezzel egyÆgttmegval az ÆtlÆthat s tÆsa sØrdekØben) specifikus ter letet kØpez az nkormÆnyzatok test letek
Øs
a rsØg rend k z tt
korlÆtozott
nkormÆnyzatokkal ntartott kapcsolat. fen Jelenleg nincs
hierarchikus
viszony, t
a
jogosultsÆgokkal k. Ezzel rendelkezne egy tt folyamatos
a
informÆci csere, jogszabÆlyokban r gz ttsØg tettazk teleze nkormÆnyzati kØpvisel
test letek tti elbeszÆmolÆs. Ezek a kapcsolatok nemcsak tÆs k zvetett az irÆnyelemei, de fontos rØszei a helyi szinten k zbiztonsÆgra ØrvØnyes l irÆnyul A
rendrsØg
belsvezetØsi,
irÆny tÆsi
nyitottsÆgnak
struktœrÆja tatottan - t bbek - Æltal az
egyszemØlyi parancsnoki rendszerk alapjÆn dik. Az megyes vezetØsi, irÆny
szintek szigorœ hierarchia szerintzÆgos-, Øp lnekter fel: letiors Øs helyi szer elemekre tagoz dnak. Ezen nem vÆltoztatott rsØg Øs aa rend hatÆr rsØg integrÆci ja sem. 28 2. Æbra: A rsØg rend szervezeti felØp tØse
28
ForrÆs: http://www.police.hu/a-rendorsegrol/testul et/altalanosan/a-rendorseg-szervezete, dÆtuma 2014. januÆr 13.
32
Le
A vezetés-irányítás tartalmi értékelése során megállapítottam, hogy szintek szerint elkülönülve jelenik meg a vezetés elvi és operatív funkciója. Ez tapasztalataim szerint számos feszültség hordozója, amely a hatás- és jogkörök keveredését, a koordinációs eljárások elhúzódását eredményezheti. Az egyes vezetési funkciókat illeten a vezeti információs rendszer követi a testület hierarchikus felépítését. Tartalmát felsbb intézkedések és eseti jelleggel meghatározott információkérések foglalják magukba. Mködése fontos biztosíték az átláthatóság és nyitottság érvényesítéséhez és az egyszemélyi parancsnoki döntések elkészítéséhez. A megkérdezettek véleménye szerint zavaró az „ad hoc” vezeti igények gyakori megjelenése. Az információk továbbítására és a tájékoztatásra gyakran kevés id áll rendelkezésre. A tervezés területén napjainkra létrejöttek a stratégiai tervezés feltételei. A jogszabályokra épül stratégia alapján több évre kiterjed tervek készülnek, melyek nem csak országos szintek. A középtávú elgondolások kidolgozása érdekében területi szinten is határozott törekvések léteznek. A rövid távú tervek részben éves terjedelmek, egy-egy tevékenységre, akcióra, illetve szakszolgálati (például gazdasági, 33
humánpolitikai) feladatkörökre irányulnak. A küls- és bels információcsere érdekében minden terv szerves részét képezi a tájékoztatás feladatainak és fórumainak meghatározása, a felelsök kijelölése. A tervezés vonatkozásában alapveten pozitív jelek mellett azt is tapasztaltam, hogy a stratégiai elgondolások gyakran alapjaikban változnak meg, amely problémák leginkább a kormányváltásokat követ idszakokra jellemzek. A feladatok végrehajtásának szervezése a testület hierarchikus felépítésének megfelelen mködik. A különböz szolgálati ágak saját tevékenységük érdekében határozzák meg a szervezés metodikáját. A folyamatosság érdekében éves-, havi- és idszakos ismétldés a jellemz, mely kiegészül a szakszolgálatok által koordinált, elssorban felkészítés jelleg fórumokkal. Ezek során az adott szint vezet helyzetértékelést végez, meghatározza, hogy a közeljövben, idnként hosszabb távon, milyen f irányok, célok és feladatok jelentkeznek, azokat milyen módon és milyen határidk betartásával kell végrehajtani. Az egyes szervezetekre és szolgálati ágakra irányuló ellenrzések, úgy a végrehajtók, mint az érintettek számára feltárják a bels viszonyokat, amelyek közvetlenül az átláthatóság konkrét elemeit alkotják. A vezeti ellenrzés29 metodikája kialakult, ágazati rendelkezésekre alapozott bels normákban szabályozott. Az ellenrzésekre az országos és területi szinteken önálló, elkülönített apparátus mködik. Ezen túl, úgy a rendri szakma, mint a funkcionális területek végrehajtanak saját hatáskör bels vizsgálatokat. Az ellenrzések során feltárt tapasztalatok felhasználása, terjesztése része az átláthatóság megvalósulásának. Az együttmködés során a testület széles kör kapcsolatokat épített ki a védelmi igazgatás más szerveivel és az Európai Uniós tagállamok és a környez országok rendrségeivel. Állandó kapcsolatot tart fenn a közigazgatás résztvevivel, az igazságszolgáltatással, az önkormányzatokkal és a civil szférával. A különböz szint szervezetek jogaik és hatáskörük alapján vesznek rész az együttmködésben. A védelmi igazgatáson belüli együttmködés jellemzje a közös
29
A Rendrség Szervezeti és Mködési Szabályzata, 7/2013 (II. 22.) ORFK utasítás. A rendrség bels nyilvántartású dokumentuma, 2013. Budapest. http://www.police.hu/sites/default/files/7_2013.pdf Letöltés dátuma: 2013. október 20.
34
célok
és
érdekek
alapján
megvalósuló
munkamegosztás.
Együttmködésük
dokumentuma az évente megújításra kerül együttmködési szerzdés. Ebben történik meg az általános és idszakos közös tennivalók rögzítése, melyek a felek számára kötelez jelleggel bírnak. Az önkormányzatokkal és a civil szférával folytatott koordináció az átláthatóság egyik feltétele, biztosítékot képez a civil társadalom tájékoztatásához, a nyitottság érvényesítéséhez. A nemzetközi együttmködés kereteit tagállami követelmények, a nemzetközi rendri szervezetek (EUROPOL; INTERPOL) profiljai, a nemzetközi jogszabályok és bilaterális szerzdések határozzák meg. A nemzetközi együttmködés egyik újabb eleme napjainkban, hogy az Európai Unió tagjelölt országainak rendrségei igényt tartanak a magyar tapasztalatokra. A rendrség mködési feltételei úgy a humán, mint a gazdasági, pénzügyi területeken folyamatos változást mutatnak. A humánerforrás gazdálkodás a 90-es években a létszámfejlesztésre összpontosult, mely a bnözés szerkezetében bekövetkez változásokra és a feladatrendszer bvülésére vezethet vissza. Ebben az évtizedben megnövekedett a fluktuáció is. A polgári élet, elssorban a személy- és vagyonbiztonsági piac nyújtotta mérsékeltebb leterhelés és a kedvezbb megélhetési lehetség komoly elszívó ert jelentett a fiatal állomány számára. Így az ezredfordulóra közel háromezer fs létszámhiány keletkezett, a tényleges létszám 35-38.000 f körül alakult. Az ezredforduló óta stabilizálódó viszonyok tapasztalhatók. A rendrség és a határrség integrációjával az összlétszám 45.000 fre emelkedett, az átlagéletkor 33,1 év, a fluktuáció évi 3,5-4 %-os, a feltöltöttség 90-95 % között mozog. Probléma, hogy változatlanul hat a környezet elszívó hatása, a távozások dönten ezzel indokolhatók. További feszültségforrás, hogy a hiányzó létszám elssorban a helyi szinteket, a rendrkapitányságokat terheli. A humánerforrásra vonatkozó adatok ismertek, így ezen a téren érvényesül az átláthatóság! A gazdasági, pénzügyi erforrások rendelkezésre állását dönten a költségvetési támogatások, kisebb mértékben a rendri szolgáltatásokért kapott bevételek, illetve a nemzetközi és hazai pályázatokból származó pénzösszegek képezik. Mindez nominál 35
értéken folyamatos növekedést mutat, mely azonban nincs teljes összhangban a rendri szakterületek számára megjelen új kihívásokkal. Ennek következménye, hogy változó intenzitással ható ellentmondás létezik a szolgálati ágak alaprendeltetésébl adódó feladatok végrehajtási kényszere és a rendelkezésre álló költségvetési erforrások között. Ezért a gazdasági, pénzügyi gazdálkodást irányítók reális célja a rendrség mködésképességének fenntartása, likviditásának megrzése, a küls pénzügyi erforrások (pályázatok) feltárása és hasznosítása, a maradékelv alapján a költségvetési támogatás terhére a szakmai prioritásoknak megfelel fejlesztése lett. A gazdálkodásra vonatkozó adatok ismertek, így ezen a téren is érvényesül az átláthatóság!
3.2.2 A rendrség alapfeladatai A rendrség stratégiai célja, hogy alaprendeltetésének megfelel tevékenységével garantálja a biztonság fenntartását, az ország bels békéjének megrzését, az állampolgárok jogállamba vetett bizalmának megersítését és az ország határainak sérthetetlenségét.30 A rendrség alapfeladatait törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek és utasítások határozzák meg, melyek szerint a legfontosabb tevékenységterületek: •
a közbiztonság és
•
a közrend védelme,
•
az államhatár rzése,
•
az államhatár ellenrzése és rendjének fenntartása.
A teljesség igénye nélkül, hivatkozva a többször módosított Rendrségi Törvényre, az alapfeladatok az alábbiak: •
Általános bnügyi, nyomozói, hatósági jogkör keretében a bncselekmények megelzése és felderítése.
•
Szabálysértési hatósági jogkör gyakorlása, közremködés a szabálysértések megelzésében, felderítésében és elbírálásában.
30
1994. XXXIV. számú törvény a Rendrségrl, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 1994. Budapest.
36
•
A közbiztonságra veszélyes anyagok és eszközök elállításával, forgalmazásával és felhasználásával összefügg hatósági jogkörök alkalmazása.
•
Közlekedési-, hatósági- és rendészeti feladatok teljesítése, a közúti közlekedés felügyelete.
•
A közterületek rendjének fenntartása, rendészeti feladatok ellátása, folyamatos ellenrzés a kijelölt körzetekben és területeken.
•
A büntet eljárásokban résztvevk, valamint az igazságszolgáltatást segítk védelmi programjának megvalósítása.
•
Az ország és a rendri szervezetek számára kiemelten fontos objektumok rzésvédelmének megvalósítása.
•
Magánnyomozói-, személy- és vagyonri tevékenység engedélyezése, az elírt képzések felügyelete és az érintettek munkájának ellenrzése.
•
A büntetés-végrehajtás során az elzetes fogva tartás feladatának ellátása.
•
Különleges jogrend: veszélyhelyzet esetén a hatáskörébe utalt védelmi feladatok megvalósítása.
•
Közremködés az államhatárt fegyveresen átlép személyek lefegyverzésében, kiszorításában és elfogásában.
•
Az államhatár rzés-védelme, Magyarország területi sérthetetlenségének megóvása.
•
Az államhatár jogellenes átlépésének megelzése, felderítése, megszakítása.
•
A határokon zajló személy- és jármforgalom - és a közösségi vámkódex alapján - a szállítmányok ellenrzése.
•
A határcselekmények kivizsgálását végz magyar hatóságok munkájának irányítása, Magyarország képviselete a vizsgálóbizottságokban.
•
Az államhatár bejárásával, felmérésével, megjelölésével, a határjel felállításával kapcsolatos munkák felügyelete.
•
A tömeges méret migráció és az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztet konfliktushelyzet esetén a szükséges intézkedések foganatosítása.
•
Az államhatár ellen irányuló erszakos cselekmények elhárítása, a határvédelmi funkció teljesítése.
•
A nemzetközi szerzdésekben és hazai jogszabályokban rögzített feladatok végrehajtása.
37
Az adatvédelem és átláthatóság szempontjából egyértelm, hogy úgy az adatvédelem, mint az információszabadság az alapfeladatok teljesülése során, azokkal együtt, azok részeként jelenik meg. Ugyanakkor a jogalkalmazás keretében gyakran merül fel a mérlegelés követelménye, mely az illetékes vezet számára döntési lehetséget és egyúttal döntési kényszert is jelent. Ebben az esetben gyakorlatilag a vezet döntésétl függ, hogy meddig terjed az adatvédelem szükségessége és mettl kezdve valósul meg az átláthatóság érvényesítését biztosító tájékoztatás.
A nyilvánosság szempontjából a közfeladatot ellátó rendri
szerveknél az átláthatóság így eltér tartalommal, terjedelemmel és mélységben valósul meg. Ez akadályozza az átláthatóság követelményének megvalósulását. A polgárok vélemény-nyilvánításhoz, ellenrzéshez való jogának érvényesüléséhez szükséges az egységes joggyakorlat kialakítása, a szubjektív elem kiiktatása, illetve minimálisra csökkentése. Mindez szoros összefüggésben van a „látható rendrségrl” alkotott képpel. A tevékenységek oldaláról ide tartozik a közterületi rend fenntartása, a járrözés, határ- és objektumrzés, a határ- és személyi védelem. Az alapfeladatok ellátása során nélkülözhetetlen
az
információszerzés,
azonban
jogszerségének
szempontjából fontos, hogy ennek módszere is átlátható legyen.
ellenrzése Ez a titkos
információgyjtés esetén nem lehetséges, ugyanakkor megvannak azok a független intézmények, amelyek jogosultak ebben az esetben a jogszerséget ellenrizni. Az átláthatóság megvalósulása szempontjából fontos lenne, hogy az állampolgárok errl (beleértve
a
statisztikai
számokat)
tájékoztatást
kapjanak.
Az
átláthatóság
érvényesülésében szükség van az önkormányzati szervek és a civil szervezetek közremködésére is. A rendrség bnügyi szolgálati ágának munkatársai körében gyakran jelenik meg az adatvédelemmel szemben az átláthatóság tagadása. Ez azt jelenti, hogy a bnügyi információkat csak zárt körben kezelik, gyakran titkosítják. Ezzel szemben az a meggyzdésem, hogy az információszerzést és kezelést nagymértékben nyilvánossá lehet tenni, melynek hatása nemcsak az átláthatóság szempontjából értelmezhet. Ebbe a körbe tartoznak a statisztikai adatok is, az állampolgárok igénye a tájékoztatásról ezen a területen feltétlen jogos, hiszen ez utal a jogállamiság érvényesülésére is. A mélyebb tájékoztatás ersíthetné a rendrségbe 38
vetett bizalmat is! A bnügyi szolgálati ág felderíti, nyomozói és vizsgálói az együttmköd állampolgároktól olyan tényeket ismerhetnek meg, melyek az igazságszolgáltatást is meggyz bnügyi információkat tartalmaznak. Megítélésem szerint a rendrség számára rendelkezésre álló legitim kényszer alkalmazása is feltételezi az átláthatóság érvényesítését. Ez a legitimáció politikai-, jogiés szociológiai értelemben kezelhet a társadalom számára, mely helyesl hozzáállást feltételez. Ellenkez esetben az adott társadalmi csoport nem fogadja el az egyébként jogszer beavatkozást, így a testülettel fennálló kapcsolatban feszültségek keletkeznek. Ezek megelzése érdekében a folyamatos tájékoztatás és az átláthatóság tudatos érvényesítése kínálhat megoldást.
3.2.3 A rendrség szervezete A rendrség szervezeteinek vizsgálata során az alábbi kérdésekre kerestem választ: •
a szervezet mennyiben illeszkedik a törvényben rögzített alapfeladatokhoz,
•
képes-e azokat végrehajtani, vagy magában hordja a diszfunkciókat kiváltó okokat,
•
miként és hol helyezkedik el a közigazgatásban,
•
milyen a rendrség státusza, a szervezet képes-e elsegíteni állományának azonosulását a meghatározott rövidebb és hosszabb távú célokkal.31
A rendrség státuszát tekintve szorosan kapcsolódik a közigazgatáshoz, a közrend, a közbiztonság feletti rködéssel, a határok biztonságának garantálásával a társadalom zavartalan mködését segíti el. Létrehozója a hatalmat gyakorló állam, mely a szervezeti rendszer kialakításával együtt gondoskodik a költségvetési támogatásról. A rendrség és civil társadalom közötti kapcsolatok a jogalkotó által szabályozottak, melyek determinálják, hogy a testületnek mennyiben van lehetsége átláthatóan, „polgárbarátként” mködni. A szervezet és feladatteljesítés közötti összhang a feladatok rangsorolásától, a hatáskörök rendri szervek közötti elosztásától a mködési stratégia jellegétl függ.
31
Csonka István: Állapot analízis a Magyar Köztársaság rendrségének helyzetérl 1-9. oldal. ORFK Bels anyag (jelentés), 2010. Budapest.
39
Mindezek szerint fontos a centralizáció és decentralizáció optimális arányának kialakítása, a központi-, területi- és helyi hatáskörök elkülönítése. A rendri állomány és a szervezet azonosulása egyet jelent az alapfeladatok végrehajtása iránti elkötelezettséggel. Ebben a körben pozitív és negatív tulajdonságok egyaránt jelen vannak, ersíthetik vagy gyengíthetik a szakmai sajátosságok szerint mköd testületet. A szervezet és a rendr kapcsolatában az adott társadalmi környezet hatása a determináló, melyben a politikai és társadalmi motiváció együtt jelenik meg. Az pedig, hogy a rendr és a szervezet kapcsolatára melyik hatás a domináló, az az adott idszak konkrét körülményeitl függ. A fentiek alapján az a megítélésem, hogy olyan szakmailag és irányítási szempontból tagolt rendri szervezet kiépítése szükséges, amely megfelel a mindenkori körülményeknek és lehetségeknek. Ez teszi érdekeltté és érintetté a testület munkatársait, teremti meg a bels és küls átláthatóság fenntartását. Ennek megfelelen az egyes szervezeti elemeknél a decentralizáció, másoknál a centralizáció a jellemz. A testület egésze tekintetében folyamatosan érvényesül a koordináció és az átláthatóság, ez jelentheti a további fejldés lehetségét. A rendrség központosítottan szervezett, területi illetékességgel rendelkez egységekre tagozódó, az ország területét lefed hálózattal rendelkez állami szerv, melyet funkcionálisan szervezett egységek, Készenléti Rendrség, Repültéri Rendri Igazgatóság egészítenek ki. A rendrség országos hatáskör szerve az Országos Rendr-fkapitányság. Területi szervei az ORFK közvetlen alárendeltségében mköd Budapesti Rendr-fkapitányság és a megyei rendr-fkapitányságok, valamint a felsorolt funkcionális szervezetek. A megyei rendr-fkapitányságok alárendeltségébe önálló feladatkörrel rendelkez, kevés kivétellel - városi szintre telepített rendrkapitányságok tartoznak. A határrendészet körében rendrkapitánysági jogosultsággal bíró határrendészeti kirendeltségek látják el a feladatokat. A kapitányságok hatáskörében rendrrsök és körzeti megbízottak mködnek. A rendrség alapfeladatainak teljesítése érdekében bels munkamegosztás alakult ki, melyet az általános rendri feladatok ellátására létrehozott szervezet teljes mértékben képes lefedni. 40
A rendri munka alapfeladatainak teljesítésére létrehozott struktúra egyrészt tevékenység területeket, másrészt rendri-, határrendészeti tevékenység-formák szervezeti alapjait tartalmazza. Biztosítja, hogy a társadalom értékeinek megóvása szervezett keretek között, a jogszabályi rendelkezések betartásával és betartatásával érvényesüljön. Ez a felépítés azonban önmagában nem mködképes, ezért a bels munkamegosztás elemei és a területi elven felépül szervezetek együttesen alkotják a mködés megfelel biztosítékát. A társadalmi kapcsolatok kiépítése az egyes szervezetek jog- és hatáskörének megfelel kötelezettségeket tartalmaz. Így az adott szinteken valósulhat meg a tájékoztatás a közigazgatás szerepli, a civil szféra és a rendrség között. Ebbl következen úgy a tájékoztatás tartalma, mint módszere eltér, így az átláthatóság jellege is eltéren alakul. Az irányító szervezet, az Országos Rendr-fkapitányság általában a társadalom egészét tájékoztatja. Így a testület általános mködésével kapcsolatos, az irányítás, vezetéssel összefügg információk, az átfogó fejlesztési elgondolások, valamint az egyedi, a közvélemény érdekldését kiváltó jelents ügyekrl közvetlenül jut el az információ a címzettekhez. Tapasztalatom és véleményem, hogy a felvázolt - korántsem teljes kör feladatok és azok megvalósítása - mind az állampolgárok, mind pedig a rendrség állománya részérl érdekldésre tartanak számot. Ez megteremti a nyitottság alapjait, ezzel együtt az átláthatóság fenntartását teszi folyamatossá. Az ágazati és országos szinten a tájékoztatás - így az átláthatóság - politikai, kormányzati célok érdekében valósul meg, ehhez a kommunikáció minden lehetsége és eszköze rendelkezésre áll. Megyei és helyi szinteken az átláthatóság f eszköze ugyancsak a tájékoztatás, azonban a tartalom, a felhasználható eszközök és az állampolgárok közösségével tartott együttmködés módszerei eltérnek.
41
A tájékoztatás tartalma az érintett csoportot közvetlenül érint kérdésekre összpontosít. Az eszközök tekintetében a személyes kapcsolatok dominálnak, melyek az átláthatóság közvetlen lehetségeit teremtik meg.32 A védelmi igazgatás szervezetei tekintetében az átláthatóság érvényesítésére alkalmazott módszerek azonosak, az eltér alaprendeltetés szerint megfelelen alakulnak.
3.3
A katasztrófavédelem helyzete, alapfeladatai, szervezete
3.3.1 Állapotanalízis a katasztrófavédelem jelen helyzetérl 2000. január 1-ig a polgári védelem és a tzoltóság önállóan, területi elv alapján szervezdve töltötte be feladatait. Hazánk Európai Unióhoz történ csatlakozásának egyik elfeltétele volt a katasztrófák elleni védelem egységes kezelése, a SEVESO Irányelv33 átültetése. Az Országgylés 1999. június 22-en nagy többséggel fogadta el az LXXIV. törvényt a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérl, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elhárításáról, a következmények felszámolásáról34 (továbbiakban: Katasztrófavédelmi törvény). A törvény a katasztrófavédelmet egységes irányítás alá helyezte. A 2011-2013. évi módosítások alapja az Alaptörvény 53. cikkelyére vezethet vissza. A veszélyhelyzet kihirdetésével kapcsolatos feladatok, elvárások és a körülhatárolt beavatkozási kötelezettségek egyértelmvé tették a továbblépés f irányát, mely leegyszersítve az állampolgárok biztonságának szavatolását jelenti kritikus körülmények között. A katasztrófavédelem közel 15 éves fejldése során a szervezet bels struktúrája, jellege jelents mértékben olyan irányba alakult át, hogy képes legyen eleget tenni a biztonságpolitikai elvárásoknak.
32 33
34
Megjegyzés: Az országos-, területi-, helyi rendri szervezetek és tevékenységük átláthatóságát a disszertáció 6. fejezetében elemzem. A Tanács 96/82/EK irányelve (1996. december 9.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenrzésérl http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CONSLEG:1996L0082:20081211:HU:PDF Letöltés dátuma: 2014. március 27. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrl szóló 1999. évi LXXIV. törvény Magyar Közlöny, Magyar Közönykiadó 1999. Budapest.
42
A katasztrófavédelem területén egyre inkább kiemelked szerepe van a helyi-, területi-, természeti- és ipari katasztrófák elhárításának.
A katasztrófavédelem - mely a
közigazgatás szerves részét képezi - szabályainak változása része a rendszerváltozással összefügg folyamatok lezárásának. Szervezeti átalakulása során megtartotta a korábbi rendszer pozitív elemeit, ugyanakkor kialakult az új feladatokhoz kapcsolódó minségi struktúra. Ennek folyamatos változása, a hatékonyságot elsegít kezdeményezések megjelenése tapasztalható, mely pozitívan hat vissza a szervezet mködésére, társadalmi megítélésére. A feladatok végrehajtásának menetében szigorú, hatékonyabb fellépés jellemz, melyben a megelzés, a hatósági jogosultságok következetes alkalmazása és a költségtakarékosság érvényesül. Az egyes szakterületek körében nem okozott törést a megnövekedett hatósági jogkörök alkalmazása. A rendszeren belül javult az irányítás metodikája, ehhez kell alapot képeznek az Országgylés és az irányító ágazat (Belügyminisztérium) jogi garanciái. Ezzel együtt a párhuzamosságok megszntek, az új intézmények mködése teljesítette a katasztrófavédelem átlátható mködésének feltételeit. Az Európai Unió elvárásai a Katasztrófavédelmi törvény végrehajtásával párhuzamosan valósulnak meg. Így a veszélyek kezelése és a veszélyes anyagok szállítása során várható súlyos balestek elleni felkészülés és megelzés központi szinten történik meg. A lakosság védelmének társadalmi és szakmai elvárásai a napi munka során érvényesülnek. A polgári védelem szerepének ersítése és hatásának kiterjesztése úgy a területi, mint a helyi szinteken realizálódik, települési szintig és az önkéntes ment szervezetekig terjed ki. E körben utalni kell a köteles polgári védelmi szervezetekre, melynek létszáma 102 ezer f. A Katasztrófavédelmi törvény 2012. január 1-én hatályba lépett módosításáról megállapítható, hogy rendszerváltás lépték változásokat jelentett nemcsak a katasztrófavédelem rendszerében, hanem a védelmi igazgatásban is. A katasztrófavédelem egészére vonatkozóan a szakmaiság és hatékonyság vált a jellemzvé, mely megfelel a biztonságpolitika általános követelményeinek, mely megalapozza az átláthatóság érvényesülését. 43
3.3.2 A katasztrófavédelem alapfeladatai Az 1999. júniusban elfogadott Katasztrófavédelmi törvény megfelel jogi garanciát nyújt a katasztrófavédelmi szervezetek mködéséhez, és elsegíti az állampolgárok pozitív hozzáállásának kialakulását a védelmi igazgatás feladataihoz. Az ezredforduló els évtizedében azonban olyan változások következtek be, melyek a törvényhozást és a szakmai vezetést, a jogszabályok teljes körének felülvizsgálatára és megváltoztatására ösztönözték. A globális felmelegedés egyre inkább kiterjed hatására mutató jelek következtében a katasztrófavédelem tevékenysége még inkább eltérbe kerül. Egyre inkább számolni kell a gyakran ismétld árvízi veszéllyel, a szélsséges idjárási viszonyok emberekre gyakorolt hatásával. Az Európa Tanács irányelveiben megfogalmazott követelmények érdekében - a hazai változások együttes hatására - a katasztrófavédelem feladatrendszerének átfogó újragondolása
vált
szükségessé.
Ennek
nyomán
a
Parlament
elfogadta
a
katasztrófavédelemrl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényt, mely 2012. januárban lépett hatályba.35 A jogszabályban új elem az iparbiztonság feladat-, és követelményrendszerének megfogalmazása, a veszélyhelyzetek értelmezése és a veszélyes anyagokkal összefügg balesetek megelzésének, elhárításának és - bekövetkezése esetén - a következmények felszámolásának tennivalója. A törvény egésze a lakosság védelmét helyezi eltérbe, megfogalmazva egyúttal az állampolgárok kötelezettségeit is. Ebbl a szempontból kiemelt jelentség az állampolgárok megfelel idben történ, megfelel tartalmú tájékoztatása. A feladatokhoz kapcsolódó munkamegosztás tekintetében a katasztrófák elleni védekezés nem szkül le a katasztrófavédelmi szervezetekre, olyan munkamegosztást tartalmaz, mely a jog és hatásköröknek megfelelen írja el a kormány, a Belügyminiszter és a közigazgatás más szereplinek felelsségét és kötelezettségeit az önkormányzatok, a civil szervezetek, az állampolgárok irányába.
35
A katasztrófavédelemrl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó 2011. Budapest.
44
A törvény fbb elemei szigorúbb követelményeket támasztanak az ipari üzemek és az önkormányzatok elé. A jogszabály részletesen foglalkozik a hatósági jogosítványokkal és kötelezettségekkel. Külön rész rendelkezik a nyilvánosság érvényesítésérl is. A törvény végrehajtására elkészültek a kormány- és Belügyminisztériumi rendeletek, melyek szerint a kormány koordinációs-, döntést elkészít- és irányító szerepet tölt be. Az érintett terület meghatározásával és körzetének megjelölésével lehetvé teszi a szükséges katasztrófavédelmi döntések végrehajtását. A Kormány veszélyhelyzetben rendeleteket
alkothat,
törvények
alkalmazását
függesztheti
fel,
rendkívüli
intézkedéseket vezethet be, illetve eltérhet más jogi rendelkezések alkalmazásától.36 A Kormány rendeleti felhatalmazása alapján számos rendkívüli intézkedés bevezethet. A katasztrófavédelem alapvet rendeltetése: •
a magyar lakosság élet- és vagyonbiztonságának védelme;
•
a nemzetgazdaság védelme;
•
a kritikus infrastruktúra elemek biztonságos mködésének védelme.37
A törvényben meghatározott feladatok megvalósítása a katasztrófavédelem országos hatáskör szervezet - az egyszemélyi parancsnoki rendszer elvei alapján a katasztrófavédelmi figazgató - hatáskörébe utalt. Részleteiben a f feladatok az alábbiak: •
Iparbiztonsági-, tzvédelmi-, polgári védelmi-, szakhatósági-, és hatósági jogkörök gyakorlása;
•
Veszélyhelyzetek
megelzése
érdekében
más
együttmköd
hatóságok
tevékenységének összehangolása; •
A törvénybl adódó feladat- és hatáskör alapján részvétel a kritikus infrastruktúrák azonosításában;
36
37
Szerzi csoport: Iparbiztonságtan I. kézikönyv az iparbiztonsági és üzemelteti feladatok ellátásához egy 57-59. oldal; 164. oldal; 226. oldal egyetemi tankönyv Nemzeti Egységes Közszolgálati Egyetem, 2013. Budapest. Muhoray Árpád: A katasztrófavédelem aktuális feladatai http://mhtt.eu/hadtudomany/2012/2012_elektronikus/2012_e_Muhoray_Arpad.pdf Letöltés dátuma: 2014. március 27.
45
•
A törvény hatálya alá tartozó üzemekre vonatkozóan javaslatok kimunkálása a társhatóságok ellenrzésének szempontrendszerére;
•
Részvétel a társhatóságokkal közös ellenrzésekben;
•
Részvétel
a
védelmi
igazgatás,
a
polgári
veszélyhelyzet
tervezés,
nemzetgazdasági mozgósítás és az állami tartalékgazdálkodás feladatainak teljesítésében; •
A tzvédelmi rendszer teljes kör irányítása, szabályozása és felügyelete;
•
A lakosság tájékoztatása, riasztása és védelme a területi és helyi készenléti hivatásos szervek útján;
•
Megyei szinten mveletirányítási tevékenység ellátása;
•
A létesítményi tzoltóságok, valamint az önkéntes tzoltó egyesületek tzoltásiés mentési mveleteinek irányítása;
•
Az egész országot lefed távközlési, mvelet-irányítási, informatikai, mér-, érzékel, lakosság riasztó rendszerek fenntartása, a kapcsolódó adatok kezelése;
•
A katasztrófavédelmi tevékenységhez szükséges adatok, információk, illetve dokumentumok kikérése különböz hatóságoktól és intézményektl és ezek kezelése;
•
A katasztrófák elleni védekezéssel összefüggésben szakmai irányítási jogkör gyakorlása;
•
Közbiztonsági referensek képzése, felkészítésük a lakosság riasztására és vészhelyzeti tájékoztatására;
•
A törvény által meghatározott esetekben a hatósági jogkör alapján bírság, illetve helyszíni bírság kiszabása;
•
Együttmködés a hazai és nemzetközi partner szervezetekkel, a Magyar Honvédséggel és a biztonságot szolgáló más hatóságokkal;
•
Magyarország képviselete a katasztrófavédelem nemzetközi fórumain;
•
Nemzetközi katasztrófa esetén (külön felkérésre) segítségnyújtás a katasztrófa következményeinek felszámolásához, mentéshez, a szükséges adatok- és információk átadása, eszközök, mentcsapatok biztosítása;
•
A regionális és határ menti együttmködés alapján személyi- és anyagi támogatással részvétel a katasztrófa elhárításban, a lakosság megóvásában;
46
•
A hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek mködése, gazdasági- és személyi feltételeinek biztosítása.38
A f feladatok egyaránt érvényesek az országos-, területi- és helyi szervezetek tevékenységére.
A
Katasztrófavédelmi
törvény
alapján
a
védekezést
és
a
következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különböz védekezési rendszerek mködésének összehangolásával kell biztosítani. Tekintettel arra, hogy a katasztrófavédelem nemzeti ügy, ebbe a körbe beletartoznak az állampolgárok, a polgári védelmi szervezetek, a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az állami meteorológiai szolgálat, az állami mentszolgálat, a vízügyi igazgatási szervek, az egészségügyi államigazgatási szerv, az önkéntesen részt vev civil szervezetek és az erre a célra létrehozott köztestületek. Nem természeti katasztrófa esetén a védekezést és a következmények felszámolását a katasztrófa okozójának elidézjének, az állami szervek és az önkormányzatok bevonásával, illetve közremködésével kell biztosítani. A katasztrófavédelem személyi állománya elsdlegesen a megelzés, elhárítás, következmény-felszámolás tennivalóira készül fel.
A katasztrófák felszámolásában
gyakorlatilag mindenkinek, az egész nemzetnek részt kell vennie. A feladatok végrehajtása során ezért kiemelt szerepe van az együttmködésnek a nem hivatásos erkkel, melyet már a különleges jogrend tervezésénél és a felkészülésnél is figyelembe kell venni. Ez a szükségszerség már önmagában is az átláthatóság irányába hat, elsegíti és kiegészíti a katasztrófavédelem ez irányú törekvéseit. A hatékonyság sikeresség, feltétele az információk, adatok megfelel rendelkezésre állása, áramlása!
3.3.3 A hivatásos katasztrófavédelmi szervek A katasztrófavédelem hivatásos szervezetének átalakulása dönten a feladatok jelents változásával, a hatás- és jogkörök módosulásával, a bels munkamegosztás jelents megváltozásával függ össze.
38
Katasztrófavédelmi Figazgatóság Szervezeti és Mködési Szabályzata, 11. pont a-u, alpontok Katasztrófavédelmi Figazgatóság bels nyilvántartású dokumentuma, 2012. Budapest.
47
3. ábra: A katasztrófavédelmi szervek szervezeti felépítése39
39
Forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_szervezeti_abra. Letöltés dátuma: 2013. július 10.
48
4. ábra: Az Országos Katasztrófavédelemi Figazgatóság területi szerveinek szervezeti felépítése40
5. ábra: Az Országos Katasztrófavédelemi Figazgatóság helyi szerveinek szervezeti felépítése41
40
Forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_szervezeti_abra. Letöltés dátuma: 2013. július 10. 41 Forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_szervezeti_abra. Letöltés dátuma: 2013. július 10.
49
6. ábra: A rendszeresített beosztások42
Az új katasztrófavédelmi szervezet teljes mértékben megfelel az Alaptörvény 53. cikkében rögzítetteknek, biztosítja a katasztrófavédelem egységes rendszerének mködését. Így lehetvé teszi a szigorúbb, de hatékonyabb fellépést, alapot képez az egységes szemlélet fenntartásához, eltérbe helyezi a megelzés követelményét, ugyanakkor költséghatékony mködést tesz lehetvé.43 A katasztrófavédelem szervezetét a kormány közvetlenül irányítja, melyet a Belügyminiszteren keresztül lát el. Az elvi felépítés szakmai és funkcionális szervezeti elemeket foglal magába. A Katasztrófavédelmet a figazgató irányítja, helyettesei egy-egy szakterületért felelsek. Az átalakított katasztrófavédelem irányító szervezete (figazgatóság) teljes mértékben eleget tesz az új követelményeknek. Szakmai, szervezeti elemei egyenként és összességében alkalmasak az irányítási funkciók ellátására.
42
Forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_szervezeti_abra. Letöltés dátuma: 2013. július 10. 43 Muhoray Árpád pv. ezredes: A Katasztrófavédelem területi irányítási modelljének vizsgálata 2002 http://uni-nke.hu/downloads/konyvtar/digitgy/phd/2002/muhoray_arpad.pdf Letöltés dátuma: 2014. március 27.
50
Veszélyhelyzet kialakulása esetén képesek a közvetlen beavatkozásra, a különböz területekre történ kitelepülésre, reagálási képességük megfelel az Alaptörvény 53. cikkében meghatározott elvárásoknak. Mindezek helyi (területi) kivitelezése érdekében megyei (területi) szinteken katasztrófavédelmi igazgatóságok mködnek, amelyek szervezete igazodik az országos hatáskör figazgatóság mködéséhez. A megyei szervezetek, illetve a katasztrófavédelmi kirendeltségek együttesen biztosítják a katasztrófavédelem számára az ország egészét lefed tevékenységet, ezzel minden szervezeti lehetség adott a törvényben, kormány- és Belügyminiszteri rendeletekben megfogalmazott feladatok teljesítéséhez. A disszertáció témája szempontjából úgy a katasztrófavédelem feladatrendszere, mint szervezeti felépítése biztosítja az átláthatóság érvényesítését. Ezt tovább ersíti az a tény, hogy a katasztrófavédelem tevékenysége csak akkor lehet sikeres, ha elválaszthatatlan a helyi közigazgatás tájékoztatási kötelezettségétl. Tekintettel arra, hogy a katasztrófák felszámolásának idszakában gyakorlatilag mindenkinek, az egész nemzetnek együtt kell mködnie, ennek hatékonysága sikeressége jelents mértékben függ az információk, adatok megfelel rendelkezésre állásától, áramlásától. Ez már a különleges jogrend tervezésénél és a felkészülésnél is igényli az átláthatóság megvalósulását. A helyszíni egyeztetések során meggyzdtem arról, hogy az átláthatóság érvényesítése a védelmi igazgatás katasztrófavédelmi szereplinél több mint megoldandó feladat, ez része és kötelezettsége a különböz szinteken dolgozó minden munkatársnak.
3.4 Megállapítások, következtetések A védelmi igazgatás vizsgált szervezetei a közigazgatás részeként mködnek. A közigazgatás azon ágazatát képezik, mely a közrend fenntartása, a lakosság megóvása és a különböz veszélyek elhárítása érdekében, sokoldalú együttmködés keretei között dolgoznak. A védelmi igazgatás szerveinek általános tevékenysége - jogalkotás, jogalkalmazás, a társadalmilag hasznos célok megvalósítása - azonos a közigazgatás mködési jellemzivel, az eltérések a feladatok jellegébl és tartalmából adódnak. A rendrség és a katasztrófavédelem helye és szerepe a rendszerváltást követen megváltozott. A törvényhozás megváltoztatta az alapvet jogszabályok tartalmát, ezzel 51
együtt a demokratikus jogállam követelményeinek megfelel feladatokat határozott meg. A feladatok hatékonyabb végrehajtása érdekében mindkét szervezet átalakult. A rendrség és határrség integrációjával kibvül létszámú, jelentsen nagyobb bels struktúrával rendelkez testület jött létre. A katasztrófavédelem korábban külön mköd részei ma már egységes szervezetet alkotva tevékenykednek, így magasabb szinten képesek eleget tenni a biztonságpolitika általános követelményeinek. Mindkét szervezet esetében változatlan maradt a regionális elv szerinti felépítés, az országos, megyei és helyi szervezeti rend. Közöttük kiemelten a katasztrófák megelzése, következményeinek felszámolása, a lakosság életének és anyagi javainak védelme területén szabályozott együttmködés alakult ki, mely egyaránt érvényes a béke, illetve a különleges jogrend esetén megvalósuló közös feladatokra. A mködést szabályozó törvényi rendelkezések - kiemelten a 2011-ben elfogadott Infotörvény alapján - az adatvédelem és információszabadság érvényesítésének feltételei adottak. Mindkét szervezetnél megvannak azok az elírások, amelyek az adatvédelem rendszerét és az információszabadság megvalósításának rendjét határozzák meg.44 A személyi feltételek biztosítása érdekében kinevezésre kerültek az adatvédelmi felelsök, tevékenységük érzékelhet az adatkezelési mveletek jogszerségében. Az átláthatóság mindkét szervezetnél érvényesül, melynek f módszere a formálisinformális információcsere, a szervezett tájékoztatás. Az átláthatóság tartalma a különböz szinteken változó, a konkrétság az országos területi és helyi körülményeknek megfelelen tér el.45
44
Megjegyzés: A katasztrófavédelmi szervek esetében: A hivatásos katasztrófavédelmi szervek Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzatának kiadásáról szóló 109/2011. számú BM OKF Intézkedés. A rendrség esetében: A bels adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatáról kiadott 23/2013. (V. 17.) ORFK utasítás. 45 Megjegyzés: Ennek a különleges jogrendre és mindennapi körülményekre vonatkozó részletes elemzését a disszertáció 6. fejezetében mutatom be.
52
4 AZ ADATVÉDELEM ÉS ADATBIZTONSÁG, NYILVÁNOSSÁG ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG NAPJAINKBAN 4.1 Az adatvédelem és információszabadság nemzetközi fejldésének jellemzi 4.1.1 Az adatvédelem és információszabadság érvényesítésére irányuló nemzetközi törekvések az 1950-es évektl az 1990-es évekig A II. világháború után új felfogás alakult ki a Nyugat-Európai államok emberi jogi rendszerében: a polgárok, mint egyének rendelkeznek az alapvet emberi jogokkal, mely nem kötdik ahhoz, hogy az érintett személy mely ország állampolgára. A jogban változatos formában található meg a magánszféra védelme, azonban ezeknek eredje, hogy kizárólag az egyes személyek rendelkeznek a rájuk vonatkozó információk feletti döntés jogával.46 A magánszféra védelmével összefüggésben számos dokumentum foglalkozik a védelem szükségességével, mely a személyes adatok kezelése és feldolgozása tekintetében végs célként a természetes személyek szabadságát, magánéletének tiszteletét határozza meg. Az emberi jogok primátusának ersítése, az adatvédelem érvényesítése mellett azonban némely személyes adat kezelését a magánszféra védelmére hivatkozva nem lehet megtagadni, azok kezelésére közérdek szempontok alapján van szükség. A Római Szerzdés (1950. november) számos emberi jogot garantál, azonban még hiányzik közülük az adatvédelem és információszabadság deklarálása.47 Az 1980-ban elfogadott OECD irányelvek már kifejezetten az adatvédelemre koncentrálnak, így ez az els olyan dokumentum, mely a konkrétság és teljesség igényével közelít.48 A dokumentum olyan elveket tartalmaz, melyek nemzetközi- és
46
Szerzi munkacsoport: Adatvédelem és információszabadság a mindennapokban. 35. oldal. Szerkeszt: dr. Péterfalvi Attila- hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft., 2012. Budapest. 47 http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_emberi_jogok_eur%C3%B3pai_egyezm%C3%A9nye Letöltés dátuma: 2013. december 3. 48 OECD irányelvek a magánélet védelmérl és a személyes adatok határokon átível áramlásáról. Internet: http://www.oecd.org/dataoecd/16/9.15590228.pdf Letöltés dátuma: 2013. december 3.
53
nemzeti körben egyaránt alkalmazhatók, ezek alapján egységes elmélet és gyakorlat alakulhatott ki, melynek f tartalma az alábbiakban összegezhet:49 •
korlátozott adatgyjtés: az adatok gyjtése és kezelése törvényes és tisztessége módon történhet, lehetleg az érintett személy tudtával és beleegyezésével;
•
adatminség: a felhasznált személyes adatoknak célhoz kötöttnek, pontosnak, teljesnek és aktuálisnak kell lennie;
•
cél meghatározása: a személyes adatokra irányuló adatgyjtés célját a kezd idpontban meg kell határozni, a felhasználás csak erre irányulhat;
•
felhasználás korlátozás: személyes adatokat nem lehet az eredeti célon kívül mások számára rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az adatalany ebbe beleegyezik, illetve a nyilvánosságra hozatal törvényi elírás alapján történik;50
•
biztonság elve: az adatokat hathatós intézkedésekkel kell megvédeni az illetéktelen hozzáféréstl, megváltoztatástól, adatvesztéstl, felhasználásuk nem lehet az eredeti céltól eltér;
•
nyíltság: az adatvédelemre vonatkozó szabályozásnak és gyakorlatnak megismerhetnek kell lennie, mely magába foglalja az esetlegesen új kiegészítések hozzáférési jogosultságának meghatározását is;
•
személyes részvétel: az érintett jogalanyra vonatkozóan meg kell teremteni a tájékozódáshoz, a betekintéshez, a kérés elutasítása esetén a jogorvoslathoz való jogot, és azt ki kell terjeszteni az adatok kiegészítésére és helyesbítésére is;
•
elszámoltathatóság: az adatkezelnek a fentiekrl elszámoltathatónak kell lennie.
Az OECD irányelvek adatvédelmi rendelkezéseinek „betartása” azért is fontos, mert összehozza az eltér filozófiai megközelítésbl adódó szabályozásokat, mely „közös nevez” lehet az Európai Unió és az Egyesült Államok között. Az ezzel összefügg egyeztetések - a felek gyökeresen eltér álláspontja és szemlélete miatt - meglehetsen vontatottan haladnak, részterületeken, részeredmények születtek.
49 50
Jóri András: Adatvédelmi kézikönyv 28-29. oldal. Osiris Kiadó, 2005. Budapest. Megjegyzés: Ez azt jelenti, hogy adatokat az érintett természetes vagy jogi személy engedélye nélkül megváltoztatni, megsemmisíteni, alkalmazni tilos.
54
A következ évben az Európa Tanács egyezményt fogadott el a személyes adatok gépi feldolgozása tárgyában, mely szigorú szabályokhoz köti a számítástechnikai eszközök és informatikai programok alkalmazását.51 A magyar jogalkotás fejldésére - már az els adatvédelmi törvény elfogadása után kétség kívül hatással lév dokumentum az Európai Parlament és Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK Irányelve,52 mely a személyes adatok feldolgozása során az egyének védelmérl és az ebbe a körbe sorolt adatok szabad áramlásáról rendelkezik. Ezek
az
„irányelvek”
elfogadásukkor
áttörést
jelentettek
az
adatvédelem
szabályozásában, beleértve az érintettek jogait, amelyek az elszámoltathatóságot, így a jogszer adatkezelés átláthatóságát is biztosították. Az irányelv közvetlenül nem érvényesül, a tagországok, valamint a csatlakozásra váró államok számára az „egy az egyben” átvétele nem kötelez. A nemzeti jogalkotásnak azonban törekednie kell a minél teljesebb harmonizációra. A különböz országok - így hazánk is – azonban csak eltér mélységben és terjedelemben építették be saját törvényi rendelkezéseikbe az elveket és a módszereket és alkalmazták azokat adatvédelmi joggyakorlatukban. Az irányelvek nem kezelték együtt az adatvédelmet és az információszabadságot, a polgárok személyes adatinak védelmére összpontosítottak.
4.1.2 Az Európai (Közösség) Unió tevékenysége az adatvédelem megújítása érdekében az 1990-es évek közepétl napjainkig Az 1990-es évek közepétl kezdden az Európai Közösség szervezetében és mködési mechanizmusában alapvet változások zajlottak le. A tagállamok száma 27-re bvült, mely a kétségtelen pozitív hatások mellett, az eltér jogrend, a különböz gazdasági és politikai fejlettségi szint miatt egyúttal a bizonytalanság forrásává is vált. Annak ellenére, hogy az Európai Közösség 2000. július 26-án hozott Bizottsági határozata53 Magyarországot olyan országnak minsítette, amely megfelel szinten biztosította a Közösségbl hazánkba továbbított személyes adatok védelmét, az uniós csatlakozásunk eltt - a nagyobb fokú jogharmonizáció megvalósítása okán - az 51
52 53
1998. évi VI. törvény az egyének védelmérl a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezmény kihirdetésérl, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 1998. Budapest. Forrás: http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/E2679611-9564-4B1A-8041DD35D9ACC495/0/EUF35_Adatvedelem.pdf Letöltés dátuma: 2013. október 10. Forrás: http://www.parlament.hu/irom37/14721/14721.pdf Letöltés dátuma: 2013. augusztus 9.
55
adatvédelem szabályozása területén több módosítást kellett elfogadni. Ekkor kapott kvázi hatósági jogkört az Adatvédelmi Biztos. Csatlakozásunkkal teljes jogú tagjai lettünk a 95/46/EK Irányelv 29. cikkelyével létrehozott Munkacsoportnak. Ezek a pozitív körülmények olyan helyzetet teremtettek, melyek megalapozták a szorosabb együttmködést az európai adatvédelmi hatóságok között. A védelmi igazgatás szempontjából fontos, hogy a bnügyi személyes adat - amely bncselekményekkel, nyomozásokkal, bntet ítéletekkel hozható kapcsolatba különleges adatként került meghatározásra, így kezelésére szigorú szabályokat kell alkalmazni. Magyarország Alaptörvénye és az Infotörvény a megelz szabályozáshoz képest már ersebb harmonizációt tükröz. Ez kiszámíthatóbb környezetet biztosít az adatvédelem szabályainak érvényesülésében, ersíti az adatbiztonság követelményét és jótékony hatást gyakorol az átláthatóságra is. Mindezek pozitív hatással vannak a gazdasági-, társadalmi és politikai viszonyokra is. Tapasztalataim azt igazolják, hogy a hatás kölcsönös, a politikai és gazdasági fejldés is inspirálja az uniós és tagállami tevékenységek átláthatóságát. Az Európai Bizottság 2012. január 25-én tette közzé az adatvédelmi reformcsomag keretében rendelettervezetét, mely számos új társadalmi és technikai fejldére reagáló megoldást foglal magába: •
Az Európai Unió adatvédelmi jogának alkalmazása és hatása az adatalanyhoz kötdik, így az adatkezelés során akkor is alkalmazni kell a rendeletet, ha az nem az unió területén történik, de uniós polgár adataira irányul.
•
A tervezet létrehozza az Európai Adatvédelmi Testületet, mely a 29-es számú Munkacsoport helyébe lép.
•
A különleges személyes adat fogalmát kiterjesztik a biometrikus és humángenetikai adatokra is.
•
A hozzájárulás fogalmával kapcsolatban az „egyértelmség” elvárása került a „kifejezettség” helyébe.
•
Az adatátvitelhez való jog alapján az érintett saját adatait egy, az elzhöz hasonló
szolgáltatást
nyújtó
szervezethez
vagy
gazdasági
szereplhöz
akadályoztatás nélkül viheti át. 56
•
Új elemként jelenik meg a „felejtés” joga, mely a személyes adat törlését követen jelenik meg. Arra kíván biztosítékot adni, hogy az adat-nyilvánosság megsznése után, lehetetlenné váljon annak további felhasználása.
•
A rendelet hangsúlyozza a „felelsség” elvét, melyet az adatkezelés során beépített garanciákkal kell biztosítani.
•
Az „elzetes bejelentési kötelezettség” csak a különleges kockázattal járó esetekben marad fent.
•
Új elem az ”adatvédelmi jogsértés esetén értesítési kötelezettség” mely az adatkezelés szabályai megszegésének egyes eseteire elírja az adatvédelmi hatóság és az adatalany haladéktalan értesítésének kötelezettségét.
•
A dokumentum elírja, hogy a 250 fnél nagyobb létszámot foglalkoztató munkáltatónál kötelez a bels adatvédelmi felels megbízása.
Az adatvédelmi csomag részeként benyújtott irányelvek és a tervezett uniós rendelet elfogadásától a tagországok az uniós adatvédelmi jog megújítását várták el. Gyakorlatilag már a magyar elnökség is készen állt arra, hogy elterjessze- és koordinálja az európai adatvédelmi jog reformját. A dokumentum benyújtására azonban csak 2012. január 25-én került sor. A késlekedés oka a dokumentumok körül kibontakozó vita volt, mely az Európai Unió Bizottsága és az Európai Unió Tanácsa között folyt. A Bizottság által támogatott rendeleti forma azzal a következménnyel járna, hogy az uniós jogalkotók által megfogalmazott normaszöveg tagállami átültetés nélkül lennének alkalmazandók az Európai Unió területén. Ez a megoldás azonban jelents feszültségforrást képez, hiszen az adatvédelmi jog horizontális jellegébl adódóan számos más jogalkalmazói területre gyakorol hatást. Az eltér nemzeti sajátosságok miatt az erteljesebb harmonizáció ugyanakkor megkerülhetetlen, mert ez tenné lehetvé az adatvédelem egységes alapú értelmezését, mely természetesen az érintettet megillet jogok gyakorlásán keresztül hatással van az átláthatóságra is. Ez az adatkezelk kontrollján keresztül tovább ersítheti azt a követelményt, hogy csak jogszer adatkezelések történjenek. A „reformcsomag” elfogadása körüli késlekedés igazi oka azonban abban lelhet fel, hogy nem egyeznek az Európai Uniót képvisel Bizottság és a tagállamokat tömörít Tanács érdekei. Az elbbi a „több Európát” törekvést helyezi eltérbe, míg az utóbbi a 57
nemzeti szuverenitás mellett áll ki. A Bizottság álláspontjának elutasítása így politikai kérdéssé is vált. Jelenleg patthelyzet alakult ki, melybl az álláspontok közelítése, a konszenzus jelenthet kiutat. A Bizottságnak meg kell értenie, hogy az Uniót nem lehet a tagországok érdekeivel szemben kormányozni, ezért meg kell gyzniük a Tanácsot (tagországok illetékeseit) az adatvédelmi jog megújításának szükségességérl és arról, hogy ezen belül mely kérdések kezelése indokolt uniós hatáskörben. A realitások alapján az Európai Unió Tanácsának is akceptálnia kell azokat az érveket, melyek a centralizáció mellett szólnak. Az id sürget, mert a késlekedés úgy az Európai Unió egésze, mind az egyes tagországok számára károkat okozhat. Az a veszély is reális, hogy a nemzetközi közösség a globális szereplkkel szemben kerül hátrányba és a bizonytalan helyzet további feszültségeket generál a vezet testületek és a tagországok kapcsolataiban. A dolgozat befejezésének idpontjában az uniós tervezet sorsa bizonytalannak látszik. Annyi bizonyos, hogy az Európai Unió tagországai közül tizenketten nem támogatták a reformok elfogadását.54 Az adatvédelem mellett fontos követelmény az átláthatóság, a „nyílt kormányzás”. Az átláthatóság és nyilvánosság szükséges eleme a véleménynyilvánítás szabadságának, de feltétele az állampolgárokat megillet ellenrzés jogának is. A közelmúltban az átláthatóság uniós értelmezésében, módszereiben és gyakorlatában folyamatos fejldés bontakozott ki. Az átlátathatóság és az információszabadság az Európai Unió alapelve is, mely azt jelenti, hogy a döntéseket a lehet legnagyobb nyilvánosság eltt és a tagországok teljes körének bevonásával kell elkészíteni és meghozni. Ennek alapján minden uniós polgárnak joga van ahhoz, hogy megismerje az uniós intézmények mködésének mechanizmusát, azt, hogy a különböz intézmények miként készítik el a döntéseket, kik vesznek részt azok kimunkálásában, hogyan történik az uniós jogszabályok elfogadása. Ez a tájékoztatás a kifejezetten politikai tartalmú
54
Zátonyra futott közös uniós adatvédelem - interjú Péterfalvi Attilával, a NAIH elnökével - Magyar Nemzet Belföld, 2014. január 3. péntek, Kiadja: Nemzeti Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest.
58
információkon túl, kitér az uniós költségvetés megismertetésére és arra is, hogy az uniós intézmények milyen módon gazdálkodnak a rendelkezésükre bocsátott pénzügyi erforrásokkal. Ennek érdekében az Európai Bizottság „Az Ön hangja Európában”55 elnevezés weblapján nyújt lehetséget és hozzáférést különböz vitafórumokban, konzultációkban részvételhez, valamint a hivatalos tájékoztatók eléréséhez. Az uniós polgárok közvetlenül kapcsolódhatnak be a tervezés és elkészítés folyamatába, véleményükkel befolyásolhatják a döntéshozatalt. A weblap az interaktív „politikai döntéshozatal” elnevezés kezdeményezésével az uniós kormányzás tömegbázisának kiszélesítését, a szabályzás színvonalának javítását, az átlátható politika fenntartását hivatott biztosítani. Végs soron a nyilvános konzultáció lehetvé teszi, hogy a politika a tömegek számára átlátható legyen, és megvalósuljon az a törekvés, hogy az Unió polgárai részt vegyenek a közös politika kialakításában. Az Európai Parlament és az Európai Unió Bizottsága szintjén került létrehozásra az átláthatósági nyilvántartás.56
A nyilvántartás célja az állampolgárok tájékoztatása
azokról a szervezetekrl és független személyekrl, amelyek tevékenységükkel befolyásolják az Európai Unió döntéshozatali eljárását. Ezt a tevékenységét magatartási kódex szabályozza, melyhez figyelmeztet rendszer is tartozik. Ennek segítségével lehetvé válik a kódex esetleges megsértésének felismerése és kezelése, mely biztosítja a döntéshozatali folyamatok átláthatóságát, így ellenrizhet az etikai alapelvek betartása is. Az átláthatósági nyilvántartás közvetlen információt nyújt a polgárok számára arról, hogy kik vesznek részt a döntéshozatalban, melyek a meghatározó értékek. Az etikai kódex magatartási szabályai „tisztességes játékszabályok” folytatását teszi lehetvé. A kódex elírásainak megszegése szankciót vonhat maga után. Az átláthatósági nyilvántartást az Európai Parlament és az Európai Bizottság „Átláthatósági Nyilvántartás Közös Titkársága” üzemelteti. Ez a titkárság biztosítja a nyilvántartás napi szint kezelését és tartalmának minségét. A rendszer mködtetéséért az Európai Parlament és az Európai Bizottság kijelölt tisztségviseli felelsek. Végs soron az uniós szabályozás nyitottságra és átláthatóságra irányuló törekvése eleget tesz az ENSZ Egyetemes emberi jogok nyilatkozata 19. cikkének, mely szerint
55 56
Forrás: http://ec.europa.eu/yourvoice/index_hu.htm Letöltés dátuma: 2014. január 10. Forrás: http://ec.europa.eu/yourvoice/index_hu.htm Letöltés dátuma: 2014. január 10.
59
„minden személynek joga van a vélemény- és a kifejezés szabadságához, mely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, terjeszthessen és átvihessen híreket és eszméket bármely kifejezési módon”.57 Az Európa Tanács 2009. június 18-án Tromso-ban Egyezményt fogadott el a közérdek adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésrl.58 Az Európa Tanács és az Európai Bizottság a nyitottság megvalósítása érdekében a hivatalos dokumentumokhoz való hozzáférést kívánja elsegíteni. Ez a közügyekre gyakorolt állampolgári hatás lehetségét, az államszervezet mködésének hatékonyságát, a közbizalom ersítését célozza. Az információszabadság tartalma az Aarhusi Egyezmény59 elfogadásával, új elemmel, a környezet-, természet-, és egészség-védelemhez kapcsolódó közérdek adatok nyilvánosságával gazdagodott. Az Egyezmény általános tájékoztatási kötelezettséget, illetve annak ellenpólusaként tájékozódáshoz való jogot biztosít a környezet- és természetkárosítás, valamint az egészség lényeges összefüggéseinek megismerése érdekében. Ez minden közfeladatot ellátó szerv számára kötelez, ezek az adatok kiemelten közérdek jellegek, nyilvánosságukat meg kell valósítani. Az egyezmény nem csak az állam számára írja el a tájékoztatás feladatát, ez a környezet-használók számára is kötelez. Az információszabadság „aktív” oldalán tehát a közfeladatot ellátó apparátusok és a természet és környezetvédelemmel hivatásszeren foglakozó személyek tájékoztatási kötelezettsége áll. A másik pólus, hogy bármely uniós polgárnak jogában áll ezeket a közérdek információkat megismerni, azokról tájékoztatást kérni. Az Európai Unió polgárainak a környezeti információkhoz kötd megismerési joga azt jelenti, hogy megismerheti a közvetlen lakókörnyezetében vagy attól távol
57 58 59
Forrás: http://www.menszt.hu/layout/set/print/content/view/full/201Letöltés dátuma: 2014. január 10. 2009. évi CXXXI. törvény az Európa Tanács közérdek adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésrl szóló Egyezményének kihirdetésérl, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2009. Budapest. 2001. évi LXXXI. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésrl, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történ részvételérl és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetésérl, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2001. Budapest.
60
prognosztizálható katasztrófaveszélyt,60 tisztában legyen annak hatásával, adott esetben részt vegyen a veszélyek elhárításában. A védelmi igazgatás szervezeteinek irányításával és támogatásával sajátíthatja el a védekezés szabályait, mködhet közre a katasztrófák elhárításában. Az Aarhusi Egyezmény definiálja, illetve részletesen kifejti a környezeti információk tartalmát. Környezeti információt jelent bármely írott, látható, hallható, elektronikus vagy egyéb formában megjelen bármely adat, amely a környezet alapvet elemeinek, illetve azok egymásra hatásának állapotát fejezi ki. Ebbe a körbe soroltak azok a tényezk, melyek a környezeti elemek egymásra hatását befolyásolják, valamint a kapcsolódó elemzések és a döntéshozatal során felhasznált költségek is. Az emberi egészség és biztonság állapota szintén a tényezk részét képezik, a kritérium azonban, hogy mindezeket a környezeti tényezk valószínsítheten befolyásolják. Az egyezmény kiemeli, hogy az esetlegesen veszélyes, a lakott és természetes élettérre káros szennyezettségre vonatkozó kibocsájtási adatok abszolút nyilvánosságot élveznek. Ezeket az adatokat sem személyes érdekre, sem üzleti titokra hivatkozva nem lehet elzárni a nyilvánosság ell. (lásd: MAL Rt. esete) Az Országgylés az Egyezményt a 2001. évi LXXI. törvény elfogadásával iktatta be a magyar jogrendbe, ezzel az Egyezmény rendelkezései a természeti katasztrófák elleni védekezés és a környezetvédelemhez kapcsolódó nyilvánosság irányadó szabálya lett. Az Egyezményben rögzített alapelvek megjelennek a katasztrófák elleni védekezés késbb elfogadott rendelkezéseiben és az Infotörvényben is.
4.1.3 Az adatvédelem és nyilvánosság az Európai Unióban. Az Európai Unió Alapjogi Chartája, az Uniós intézmények Az Európai Unió Alapjogi Chartáját61 a kidolgozás céljára létrehozott Konvent készítette el. A kidolgozó csoport a nemzeti kormányok képviselibl állt össze, melyet kiegészített az Európai Bizottság egy-egy tagja, valamint az Európai Parlament képviseli. A dokumentumot a nemzeti kormányok képviseli 2000. december 7-én a nizzai csúcstalálkozón írták alá.
60
A 2011. évi CXVIII. törvény a katasztrófavédelemrl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2011. Budapest. 61 Forrás: ur-lex.europa.eu/hu/treaties/dat/32007X1214/htm/C2007303HU.01000101.htm Letöltés dátuma: 2013. október 10.
61
Az Európai Unió Alapjogi Chartája hét fejezetben, 54 cikkelyben határozza meg azokat az alapvet értékeket, politikai, gazdasági és szociális jogokat, melyek az emberek számára biztosítják a szabadság és igazság térségében az emberi jogok megvalósítását. Ezek érvényesülését az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) védelmezi. A FRA 2007. március 1-tl Bécsben mködik, célja továbbá az is, hogy az európai polgárokat megismertesse az ket megillet jogokkal, illetleg összefogja az emberi jogok védelmében tevékenyked szervezeteket. A Chartában megfogalmazott alapvet értékek és jogok beépültek a tagállamok nemzeti törvényeibe. A Charta II. Szabadságok cím fejezetének 8. cikke a személyes adatok védelméhez, 11. cikke a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jogot deklarálja. A személyes adatok védelméhez fzd jog tartalmáról úgy rendelkezik, hogy ilyen adatokat csak tisztességesen és jóhiszemen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyjtött adatokat megismerje, és joga van azokat kijavíttatni. Azt is meghatározza, hogy a jogok tiszteletben tartását független hatóságnak kell ellenriznie. A 11. cikk kapcsán rögzíti, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna. A polgárokat ez a jog országhatárokra való tekintet nélkül illeti meg, mely nem csak az uniós polgárokat érinti, hanem a kiterjed a harmadik országból érkezk védelmére is.
4.1.3.1 AZ EURÓPAI UNIÓ ADATVÉDELMI BIZTOSA Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-án elfogadta a 45/2001/EK rendeletet az egyének védelmérl, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történ feldolgozása tekintetében.62 A rendelet független ellenrz hatóság felállítását írja el, "Európai Adatvédelmi Biztos" néven.
62
Forrás: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32001R0045:hu:HTML Letöltés dátuma: 2013. december 9.
62
Feladata annak ellenrzése, hogy a személyes adatok feldolgozása során az összes uniós intézmény
és
szerv
tiszteletben
tartja-e
az
emberek
jogát
magánéletük
sérthetetlenségéhez. Az Európai Unió Adatvédelmi Biztosa panasz alapján vagy hivatalból vizsgálatot folytat; figyelemmel kíséri a közösségi intézmények és szervek adatkezelését; biztosítja a közösségi jogi aktusok alkalmazását; adatvédelmi tanácsokkal látja el a közösségi intézményeket és szerveket, valamint az érintetteket. Az Adatvédelmi Biztos széleskör kapcsolatokat alakít ki a tagállamok illetékes hatóságaival, módszertani és gyakorlati segítséget nyújt, figyelemmel kíséri a vonatkozó nemzeti törvények kidolgozásának folyamatát. Tevékenységét a létrehozó rendeleten kívül az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2002. július 1-én kelt, az Európai Adatvédelmi Biztos feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekrl szóló 1247/2002/EK határozata63 szabályozza, mely az alábbiakat foglalja össze. •
Ellenrzése során vizsgálja az adott szervezet adatkezelési nyilvántartásait, kivizsgálja a panaszokat.
•
Átfogó vizsgálatokat végez, helyszíni ellenrzéseket kezdeményez és tart. Tájékoztatja tapasztalatairól az ellenrzés alá vont adatkezelket, intézkedéseket kezdeményez.
•
Hatáskörében tanácsokat ad az uniós intézmények és szervezetek számára.
•
Véleményt formál az uniós adatvédelmi politika kialakításában és megvalósítása során.
•
Az együttmködés során f cél az adatvédelmi rendelkezések és politika egységes értelmezésének és gyakorlatának kialakítása. Két- és többoldalú együttmködést folytat a nemzeti hatóságokkal, részt vesz a 29-es számú Adatvédelmi Munkacsoport tevékenységében. Tagja többek között a Schengeni Adatbázist és az EUROPOL adatvédelmi tevékenységét felügyel közös ellenrz hatóságnak.
63
Forrás: http://eur-ex.europa.eu/smartapi/cgi/sga_doc?smartapi!celexapi!prod!CELEXnumdoc& numdoc=32002D1247&model=guichett&lg=hu Letöltés dátuma: 2013. október 9.
63
4.1.3.2 A 29. CIKK SZERINTI ADATVÉDELMI MUNKACSOPORT Az adatvédelemmel és a magánélet védelmével foglalkozó 95/46/EK Irányelv 29. cikkelyével létrehozott Munkacsoport a tagállamok nemzeti adatvédelmi felügyel hatóságainak vezetibl, biztosaiból áll. Független tanácsadó szerv, mely azokat a kérdéseket vizsgálja, amelyeket elnöke akár saját kezdeményezésére, akár a felügyel hatóságok képviseljének vagy a Bizottságnak a javaslata alapján napirendjére tz. Tevékenysége során: •
tanácsokat ad a Bizottságnak az irányelvek módosítására, a személyes adatok feldolgozásának módszereire és gyakorlatára;
•
a természetes személyek jogainak és szabadságának biztosítását célzó uniós dokumentumok elkészítése során indítványozza a közösségi intézkedések pontosítását, illetve átalakítását;
•
áttekinti az irányelvek alapján a hozott etikai szabályokat;
•
amennyiben megállapítja, hogy személyes adatok feldolgozása során a tagállamok jogszabályai között olyan eltérések tapasztalhatók, melyek a megfelel szint védelmet valószínsítheten befolyásolják, errl tájékoztatja a Bizottságot;
•
megvizsgálja az irányelvek értelmében elfogadott nemzeti jogszabályokat, elsegíti azok összhangját az uniós rendelkezésekkel;
•
a Bizottság számára véleményt alkot a „harmadik országok”64 adatvédelmi szabályairól és a vonatkozó joggyakorlatáról;
•
részt
vesz
a
tagországok
adatvédelmi,
adatkezelési
tevékenységének
ellenrzésében; •
az illetékes nemzeti hatóságok számára az ellenrzések tapasztalatai alapján javaslatokat dolgoz ki;
•
az adatvédelmet érint közösségi intézkedések kidolgozására javaslatokat fogalmaz meg.
64
Megjegyzés: Minden olyan állam, amely az Európai Gazdasági Térségrl szóló megállapodásban nem részes állam.
64
4.1.3.3 A SCHENGENI INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS AZ ÁTLÁTHATÓSÁG A disszertáció olvasójában joggal vetdik fel a kérdés, hogy a Schengeni Információs Rendszer65 hogyan válik az átláthatóság vizsgálatának tárgyává. Megítélésem szerint a védelmi igazgatás meghatározó szervezetei közül a rendrség és annak határrendészeti szervei számára a nemzetközi bnügyi együttmködés meghatározó szervezeti formáját jelenti a Schengeni Szerzdés keretei között végzett tevékenység, ezen belül a szervezett és összehangolt bnügyi információcsere. „A Schengeni Információs Rendszer az eddigi legnagyobb, határokon átnyúló olyan információs rendszer, melynek Magyarország is részese.”66 Létrehozása az emberek és eszmék szabad áramlásához, a schengeni „bels” határok szabad átlépéséhez kötdik. Az Unió tagországainak védelme érdekében a „küls”, a nem tagországok mentén húzódó határokon megersített ellenrzés alkalmazását jelenti. Gyakorlatilag olyan kompenzációs intézkedésekrl van szó, amely a határellenrzés eltörlésébl származó biztonsági deficit felszámolására szolgál. A Schengeni Végrehajtási Egyezmény a határellenrzés felszámolásáról rendelkezik a bels határokon, amely szükség esetén, idszakosan visszaállítható. A rendrség és biztonság cím fejezetben az Egyezmény a rendrségi együttmködésrl, a kölcsönös bnügyi jogsegélyrl, a kábítószer és lfegyverekkel kapcsolatos bnözés elleni fellépésrl, azok kereskedelmére és átadására vonatkozó nemzeti jogszabályok uniós elveknek megfeleltetésérl rendelkezik. A Schengeni Végrehajtási Egyezmény magába foglalja az együttmködés bázisát képez informatikai rendszert (SIS II.), melynek lényege, hogy a csatlakozó országok határait átlép harmadik országbeli állampolgárok adatai egységes uniós nyilvántartásba kerüljenek. Ez egyúttal azoknak a figyelmeztet jelzéseknek az alapja, mellyel kiszrhetk az Unió szempontjából terrorcselekmény
potenciálisan
veszélyt
elkészítésével
jelent
gyanúsítottak,
személyek nem
(körözött
megfelel
bnözk,
okmányokkal
rendelkezk, stb.). Így felderíthetk a körözött bnözk, elsegíthet az eltntek megtalálása, a keresett tárgyak (például mkincsek, védett tárgyak, védett alkotások, 65
66
Schengeni Végrehajtási Egyezmény Hivatalos Lap L 239, 22/09/2000 o. 0019 – 0062 http://eurex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:42000A0922%2802%29:hu:HTML Letöltés dátuma 2013. december 7. Pajó Ágnes: Schengen Európa kapujának rzje. Az információs jogok kihívásai a XXI. században, 121. oldal. Adatvédelmi Biztos Irodája, 2009. Budapest.
65
tagországok számára fontos nemzeti kincsek) megtalálása. A Schengeni Információs Rendszer alapja tehát a kölcsönös információcsere. Az átláthatóság szempontjából vizsgálva a SIS II mködését, ez az állampolgárok számára nem elérhet, csak meghatározott szervezetek tagjai számára van hozzáférési jogosultság. A rendrség és határrendészeti szervei számára az adatbázis nyitott, átlátható. A magyar rendrség meghatározott szervezetei jogosultak az adatbázis szinte korlátlan felhasználásához, ezzel együtt az adatbiztonság követelményeit betartva a rendrség bnügyi szervezetei hozzájárulnak a SIS II adattartalmának bvítéséhez. A Schengeni Végrehajtási Egyezmény tehát kölcsönösségi alapon teszi lehetvé a bnüldözés nemzetközi szint összehangolását, olyan adatbázis kiépítését, mellyel a potenciálisan veszélyes személyek már az Unió határának átlépésekor felderíthetk, az Európai Unió területén mozgásuk nyomon követhet. A rendszer átláthatósága nem értelmezhet hagyományos módon. A nyitottság az arra feljogosított szervek számára teljes kör, ugyanakkor zártsága minden más szervezetre érvényes. Az informatikai rendszer adatainak dönt többsége személyhez kötdik, forgalmazása elektronikus úton valósul meg. Ez önmagában veszélyforrást jelent az adatvédelemre, melyet a tagállamok szigorú szabályok elrendelésével és betartatásával védenek ki.
Az átláthatóság, a jogszer adatkezelés ellenrzésének követelménye
ugyanakkor a bizalom szempontjából is rendkívül fontos. Az informatikai rendszerben nyilvántartott személyeket megilleti a tájékoztatáshoz való jog, melynek érvényesülését, illetleg az adatkezelés jogszerségét a nemzeti adatvédelmi hatóságok ellenrizhetik. A Schengeni Végrehajtási Egyezmény az adatvédelem és átláthatóság alapján lehetséget biztosít a SIS II. informatikai rendszerben tárolt személyes adatok kezelése jogszerségének ellenrzésére. Ennek értelmében, ha bárki tájékoztatást kíván kapni, hogy adatai szerepelnek-e a SIS II. elektronikus nyilvántartásában, vagy az ott tárolt információk
törlését,
kezdeményezheti.
A
helyesbítését kérelmet
kéri,
bármely
ezt
formanyomtatvány
rendrkapitánysághoz
kitöltésével
vagy
magyar
külképviselethez be lehet nyújtani, akik ezt az ORFK Bnügyi Figazgatóság SIRENE Irodához továbbítják, amely köteles a beadvány kivizsgálására és megválaszolására.
66
Amennyiben a kérelmez a válasszal nem elégedett, azt elfogadni nem tudja, beadvánnyal fordulhat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.67 A NAIH megalakulását követ negyedik hónapban uniós szakérti bizottság ellenrizte a Schengeni Végrehajtási Egyezmény és a kapcsolódó kiegészít okmányok adatvédelemmel kapcsolatos elírásainak érvényesülését. A felels minisztérium, a rendri szervek és az adatvédelmi Hatóság szóban és írásban megválaszolta mindazokat a kérdéseket, melyek a Schengeni Információs Rendszer mködtetésére és adatvédelmére vonatkozott. Az uniós szakértk áttekintették a kapcsolódó joganyagot és a rendészeti és az adatvédelmi hatósági joggyakorlatot. Az ellenrzés során kiemelten kezelték
az
állampolgárok
tájékoztatásának
megvalósítását,
panaszügyeik
kivizsgálásnak rendszerét és a jogorvoslati lehetségek biztosítását. A bizottság véleménye összességében pozitív volt, jónak minsítette a védelmi igazgatás tevékenységét a Schengeni Végrehajtási Egyezmény végrehajtása körében. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság munkáját kiválóra értékelték. Az Országos Katasztrófavédelmi Figazgatóság nemzetközi kapcsolatrendszere - a katasztrófavédelmi feladatok jellegére tekintettel - a közérdek adatok nyilvánossága szempontjából rendkívüli jelentséggel bír. A Figazgatóság kiterjedt kétoldalú kapcsolatrendszert tart fenn. Ezek közül kiemelkedik a szomszédos országokkal folytatott együttmködés, amelynek kereteit 2013 októbere óta mind a hét szomszédos ország viszonylatában kétoldalú kormányközi katasztrófavédelmi és segítségnyújtási megállapodás szabályozza. A szoros együttmködés alapja a katasztrófakockázatok természete, amelyek nem állnak meg az országhatáron, így a megelzésben illetve az esetleges következmények elhárításában az érintett országok együttes erfeszítéseire van szükség.68 Az Európai Uniós katasztrófavédelmi együttmködés alapja a Lisszaboni Szerzdés 196. cikke, azonban a tagállamok polgári védelmi tevékenységét összehangoló együttmködés kezdetei az 1990-es évekre nyúlnak vissza. Ennek Magyarország az uniós csatlakozással vált részesévé. A Lisszaboni Szerzdés uniós
67
68
http://www.naih.hu/schengen-information-system.html Letöltés dátuma: 2014. január 12. Megjegyzés: Az Európai Bizottság az EU Polgári Védelmi Mechanizmust 2013-ban 36 alkalommal aktiválta, ez 16 esetben irányult segítségkérésre, 4 esetben az Európai Unión belül, 12 esetben az EU-n kívül.
67
szintre emelte a polgári védelmet úgy, hogy mindeközben a tagállamok nem adtak át hatásköröket az Uniónak, a polgári védelem kizárólagos tagállami hatáskörben maradt. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2013. december 17-én elfogadta az uniós polgári védelmi Mechanizmusról szóló 1313/2013/EU Európai Parlamenti és Tanácsi határozatot, mely 2014. január 1-én lépett hatályba.69 A polgári védelmi Mechanizmus hatálya a személyek, valamint a környezet és a tulajdon (beleértve a kulturális örökséget is) védelmére terjed ki. Akár az Unión belüli, akár azon kívüli mindennem természeti és ember által okozott katasztrófa esetén (beleérte a környezeti katasztrófákat, a tengerszennyezést és az akut egészségügyi veszélyhelyzeteket) az érintett ország reagálási képességeinek kiegészítéséhez polgári védelmi és más veszélyhelyzeti segítségnyújtás is kérhet. Terrorcselekmények, illetve nukleáris vagy radiológiai balesetek által okozott katasztrófák esetében az uniós mechanizmus csak a polgári védelem körébe tartozó katasztrófa-felkészültségi és katasztrófa-reagálási intézkedésekre vonatkoztatható.
4.1.3.4 EURÓPAI OMBUDSMAN Az Európai Ombudsmanhoz az unió polgárai, illetve az Európai Unió területén bejegyzett gazdasági és társadalmi szervezetek fordulhatnak panasszal abban az esetben, ha az európai intézmények részérl jogsérelem érte ket. E körbe tartozik az igazgatási szabálytalanság, a méltánytalan eljárás, a diszkrimináció, a hatalommal való visszaélés. Az Európai Ombudsman jár el kérelem esetén akkor is, ha a kérelmez az európai intézményektl nem kapta meg a kért információt, így ez az intézmény fontos garanciája a nyilvánosságnak, közvetlenül gyakorol hatást az átláthatóság fenntartására.
4.2
Az adatvédelem jogi szabályozása, az adatvédelem és átláthatóság érvényesülése hazánkban
4.2.1 Az adatvédelem és információszabadság jogi szabályozásának kialakulása, folyamata 1980-tól – 2010-ig A rendszerváltást megelzen a 80-as évek végén került felszínre az adatvédelem és adatnyilvánosság jogi szabályozásának igénye.
69
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2013:347:0924:0947:HU:PDF Letöltés dátuma: 2014. április 5.
68
Az igény megfogalmazása számos tényezre vezethet vissza, mely politikai-, gazdasági-, információ-technológiai és szkebb értelemben vett szakmai okokat foglal magába. Megítélésem szerint a politikai okok a rendszerváltáshoz, a demokratikus állami berendezkedéshez kötdnek. Nevezetesen ahhoz, hogy a szabad Magyarország polgárai számára megteremtdtek az emberi jogok érvényesítésének lehetségei a tájékozódás, a közérdek információk megismerésének, a személyes adatok megóvásának területén. A szkeptikusok - lebecsülve a hazai közvélemény aktivitását - tagadták a nyilvánosság, átláthatóság kiterjesztésének szükségességét. A megkérdezettek azonban a vártnál nagyobb arányban nyilvánítottak véleményt az információszabadság és a nyitottság ersítését célzó - fleg az állam és közigazgatás mködésére vonatkozó - jogszabályok elfogadása mellett. Nyilvánvalóvá vált, hogy az állampolgárok ragaszkodnak egyéni szabadságjogaikhoz, igényt tartanak az átláthatóságra, mint az állam ellenrzésének lehetségére és eszközére. A gazdasági okok elssorban a kapitalizmus térnyerésére, a piacgazdaság elterjedésére vezethetk vissza. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az intenzív versenyben résztvev piaci szereplk elemi érdeke a vállalkozások lényegi mködésére vonatkozó adatok védelme. Az állami szerepvállalás esetén azonban az ellenrzés igénye a nyitottság ersítését követeli meg. Leegyszersítve, az adófizetknek joguk van megismerni azt, hogy a hatalom egyes szervezetei milyen módon rködnek az általuk adó formájában befizetett pénz-eszközök felhasználásával kapcsolatban. Információtechnológiai értelemben vett „adatkezelési okok”70 vonatkozásában az 1980as évektl kezdden az államigazgatás, a gazdasági és magánszféra területein robbanásszeren jelent meg a számítógépek használata. Ez az önmagában pozitív folyamat azonban súlyos ellentmondásokat hordozott magában. Az egyes adatkezelk szinte korlátozás nélkül rögzítették adatbázisukban a természetes, illetve jogi személyekre vonatkozó információkat.
70
Torma András: Az információ jelensége a közigazgatásban A közigazgatási munka szervezete: a hivatal nyersanyaga az információ 21-25. oldal. Virtuóz Kiadó, 2006. Budapest.
69
Ugyanakkor a közérdek információk nyilvánossága szabályozottság hiányában csak és kizárólag az adatkezel „jóindulatától” függött. A védelmi igazgatás szervezetei - a korábbi beidegzdések és a szabályozás anomáliáinak hatására - törvényekre és bels rendelkezésekre hivatkozva tagadták meg a közérdek információk nyilvánosságra hozatalát. A szakmai indokok71 abból a ténybl fakadnak, hogy a vezeti döntés-elkészítés során gyakran alakult ki olyan helyzet, amikor a közigazgatás - így a védelmi igazgatás területén az adatvédelem vélt vagy valós szükségszersége és a közérdek adatok nyilvánossága között egymást kizáró helyzet alakult ki. A rendszerváltás folyamatában, annak lezárásaként nyilvánvalóvá vált, hogy az adatvédelem és információszabadság területén lépéskényszer alakult ki, mely törvényi rendelkezésekben rögzített szabályzással oldható fel. A jogi deficit feloldására az els lépést a polgári törvénykönyv 1977. évi módosítása jelentette, mely szerint „a számítógéppel történ adatfeldolgozás nem sértheti a személyhez fzd jogokat”.72 A Polgári Törvénykönyvben kodifikált szabályzásnak azonban nem alakult ki igazi igazságszolgáltatási gyakorlata. A Polgári Törvénykönyvben rögzítetteket gyorsan meghaladta a mindennapi élet. Ez elssorban a közérdek adatok nyilvánosságának és a személyes adatok védelme szükségességének társadalmi szinten megjelen igénye miatt következett be. A megoldás nyilvánvaló volt, önálló adatvédelmi törvény elfogadása vált szükségessé. Az adatvédelemre, a nyilvánosságra, és átláthatóságra vonatkozó törvényjavaslatra nagy hatással volt Sólyom László tudományos munkássága. A személyes adatok védelmérl és a közérdek adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: adatvédelmi törvény) kidolgozására a kodifikáció tehát már a rendszerváltást megelzen elkezddött, azonban a jogszabály elfogadására csak késbb, 1992 októberében került sor.73
71
Megjegyzés: a probléma részletes elemzésére a 6. fejezetben visszatérek. Polgári Törvénykönyv 83. § (1) bekezdés, Magyar Közlönykiadó, 1997. Budapest. 73 A személyes adatok védelmérl és a közérdek adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 1992. Budapest. 72
70
Az adatvédelmi törvény elkészítése idszakában az 1989. október 23-án kihirdetett Alkotmány-módosítás alkotmányos szintre, „tehát az alapvet emberi jogok közé sorolva” rögzítette a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdek adatok nyilvánosságához való jogot. Ez elrelépést jelentett a korábbiakhoz viszonyítva, egyúttal kötelezte a jogalkotót részletes szabályozás elkészítésére. A jogszabály elfogadásához az Alkotmány minsített - a jelenlév képviselk 2/3-os - többséget írt el, mely a késbbiekben megnehezítette a törvény módosítását. Az
adatvédelmi
szabályozásra
vonatkozóan
az
Alkotmánybíróság
fontos
megállapításokat tett. A személyi szám alkotmány-ellenességérl szóló 15/1991. (IV.13.) számú határozatában74 állást foglalt az adatvédelem néhány alapkérdésérl is. A személyes adatok védelméhez való jogot aktív jogként, információs önrendelkezési jogként határozta meg, fontos garanciaként értelmezte a célhoz kötöttség elvét. Fontos döntéseket hozott a közérdek és közérdekbl nyilvános adatok nyilvánosságának érvényesülésével kapcsolatban is.
Az Alkotmánybíróság döntései az adatvédelem
mellett az információszabadság értelmezésében, szabályozásában is hosszútávon meghatározó, miután a „taláros testület” álláspontja érdemben, azóta sem változott. A hosszú idszakot felölel elkészítés és az országgylési érdemi szakmai vita után elfogadott
adatvédelmi
törvény
kétségtelen
érdeme,
hogy
összegezte
az
adatvédelemmel, az emberi szabadságjogokkal, a személyes adatok jogszer kezelésével, a nyitottság és átláthatóság érvényesítésével összefügg követelményeket. Rendelkezett az Adatvédelmi Biztos intézményének létrehozásáról, jogainak és kötelezettséginek meghatározásáról. A törvény alapján megtörtént az információs alapjogok pontos megfogalmazása, az önrendelkezés értelmezése. Az adatvédelem, mint önálló jog beépült a jogrendszerbe és a köztudatba. Az adatvédelem szabályainak változását a titokvédelemrl75 és a levéltári anyagokról szóló76 törvények hatályba lépése okozta.
74
15/1991. (IV. 13.) AB határozat, http://adatvedelem.gportal.hu/gindex.php?pg=5396 Letöltés dátuma: 2013. december 8. 75 Az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1995. évi LCV. törvény, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 1995. Budapest. 76 A közokiratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyagokról szóló 1995. évi LXVI. törvény, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 1995. Budapest.
71
Így kiegészültek az 1995. évben megválasztott Adatvédelmi Biztos jogosítványai, aki a titoktörvény alapján felhatalmazást kapott az adatok minsítésének felülvizsgálatára (megváltoztatására, megszüntetésére). Ez fontos lépésként értékelhet az átláthatóság garanciái tekintetében. A levéltári törvény pontosította a közérdek adat fogalmát. Az adatvédelmi törvény alkalmazása során fontos változást eredményezett az adatkezel, és az adatfeldolgozó meghatározása, az adatkezelés és adatfeldolgozás fogalmának pontosítása. Az Adatvédelmi Biztosok következetes tevékenysége nyomán kialakult a konzekvens joggyakorlat, melynek eredményeképpen ntt az adatvédelem társadalmi elismertsége. Ebben a hivatalban volt ombudsmanok szerepe elvitathatatlan. A nyilvánosság biztosítása érdekében a törvény kötelezettséget írt el a közfeladatot ellátó szerv és személy részére, amely szerint a feladatkörébe tartozó ügyekben ideértve a gazdálkodásával kapcsolatos ügyeket is - köteles elsegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.
Ez jelenthet médián keresztüli tájékoztatást is, de
emellett a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, a birtokukban lév adatfajtákra és a mködésükrl szóló jogszabályokra vonatkozó - adatokat a törvény alapján rendszeresen közzé vagy más módon is hozzáférhetvé kellett és kell ma is tenniük. Az átláthatóságnak emellett kiemelten fontos megvalósulása a kérelemre történ nyilvánosság. Ezért a közfeladatot ellátó szerveknek és személyeknek a közérdek adat megismerésére irányuló kérelemnek 15 napon belül - legfeljebb a közléssel kapcsolatban felmerült költség érvényesítésével - eleget kell tenniük. Természetesen a minsített adatok nyilvánossága korlátozott, azonban az erre vonatkozó elutasításról írásban értesíteni kell a kérelmezt. A jogszabály 2005. évben történt módosítása77 alapján a közfeladatot ellátó személy, vagy közfeladatot ellátó szerv feladatkörében eljáró személy hivatalos tevékenységével összefügg személyes adata közérdekbl nyilvános adatként került meghatározásra. Közérdekbl nyilvános adattá minsítette a jogszabály az állami, illetleg helyi önkormányzati szervvel kötött szerzdés alapján kötelezen igénybe veend, vagy más módon ki nem elégíthet szolgáltatást nyújtó szervek, vagy személyek kezelésében
77
2005. évi XIX. törvény (hatályos: 2005. VI. 1-tl), Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2005. Budapest.
72
lev, e tevékenységükre vonatkozó, személyes adatnak nem minsül adatot is. Az „üvegzseb”
szabályozás
keretében
a
közérdek
adatok
megismerésével
és
nyilvánosságával összefüggésben a jogalkotó meghatározta, hogy mely adatok nem tartoznak a Polgári Törvénykönyv által szabályozott üzleti titok körébe, így azok megismerésére lehetség nyílik. A proaktív nyilvánosság érdekébe tett fontos elrelépés volt az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény elfogadása.78 A rendelkezés a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében meghatározta a közérdek adatok azon körét, melyet bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, elektronikus úton, folyamatosan és díjmentesen közzé kell tenni. A jogalkotást és jogalkalmazást tekintve az adatvédelem és átláthatóság szempontjából elemezve megállapítható, hogy az adatvédelmi törvény hatályba lépése után az Adatvédelmi Biztos tevékenysége jelents hatással volt mind a vonatkozó jogalkotásra, mind pedig az információs alapjogokkal kapcsolatos joggyakorlat kialakítására. A mködés tekintetében az Adatvédelmi Biztos tevékenységére a hivatali professzionális ügyintézés vált jellemzvé. Az adatvédelem és átláthatóság követelményének társadalmi elfogadottságát jelzi, hogy többszörösére ntt az ügyszám, mely kétségtelenül a közbizalom ersödésére utal. Az uniós csatlakozással a törvényhozás az Adatvédelmi Biztos intézményét végrehajtó hatalmi jogkörökkel ruházta fel, így az saját hatáskörében határozatot hozhatott, ebben szólítva fel az adatkezelt a jogszertlen adatkezelés megszüntetésére. Késbb határozata végrehajthatóvá vált.79 Az adatvédelem és nyilvánosság új elméletének és gyakorlatának ezt a fejldési szakaszát az Alaptörvény elfogadása zárta le, mely hatályba lépésével egyidejleg a közérdek adat nyilvánosságának biztosítását és a személyes adatok védelmének ellenrzését a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) gondjaira bízta. Az Alaptörvénnyel egyidejleg lépett hatályba az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény.
78
Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó 2005. Budapest. 79 Megjegyzés: Ennek lehetségét a 2010. évi CXXVI. törvény biztosította, mely 2011. január 1-én lépett hatályba. Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2010. Budapest.
73
4.2.2 Az Infotörvény, mint a magyar törvényi szabályozás hatályos alapdokumentuma Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a korábbi pozitív joggyakorlat felhasználásával, az új kihívásokra és a megváltozott jogi környezetre reagálva jött létre. Lényegében véve az alapfogalmakra, alapelvekre vonatkozó rendelkezések változatlanok maradtak, az elektronikus információszabadsággal kapcsolatos szabályok ugyanakkor a külön törvénybl átkerültek az Infotörvénybe. Az Alaptörvénnyel és az Infotörvénnyel az Európai Unió Adatvédelmi Irányelve is jobban harmonizálttá vált. A törvény az ombudsmani modell helyébe új, valóságos, bírságolási jogkörrel is rendelkez hatóság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság létrehozásáról rendelkezett. Az Infotörvény az Európai Unió Adatvédelmi Irányelvébl - elszakadva a korábbi „törvény vagy hozzájárulás” logikájától - (nem teljes kören) más adatkezelési jogalapokat is átvett. Ezzel az Infotörvény jobban eleget tesz az Unió jogharmonizációs követelményének.80
4.2.2.1 A TÖRVÉNY HATÁLYA, AZ ADATKEZELÉS ELVEI Az Infotörvény hatálya alapján, a törvény rendelkezéseit a Magyarország területén folytatott minden olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra alkalmazni kell, amely természetes személy adataira, valamint közérdek és közérdekbl nyilvános adatra vonatkozik. Akkor is alkalmazni kell a rendelkezéseket, ha az adatkezelés az Európai Unió területén kívüli érintettek adataira vonatkozik, de az adatkezel az adatfeldolgozással Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel vagy lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkez adatfeldolgozót bíz meg, vagy itt lév eszközt használ fel. Nem kell ugyanakkor a rendelkezéseket alkalmazni az olyan adatkezelésekre, melyek kizárólag természetes személynek saját személyes céljait szolgálja (például valakinek a saját címregisztere). A törvény tárgyi hatályánál azt is figyelembe kell venni, hogy a jogszabály a személyes adat és az érintett fogalmát ugyan egy gondolatkörben kezeli, ezek azonban egymástól elválaszthatók. Az érintett és a 80
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2012. évi beszámolója 2012. Budapest.
74
személyes adat együttes alkalmazása attól függ, hogy a két meghatározás összekapcsolására
van-e
lehetség.
Amennyiben
a
kapcsolat
kizárt
és
visszafordíthatatlanul sem azonosítható a személy, az adatkezelés nem tartozik a törvény hatálya alá. Az Infotörvény alapfogalmai: az érintett; a személyes adat; a különleges adat; a bnügyi személyes adat; közérdek adat; a közérdekbl nyilvános adat; a hozzájárulás; a tiltakozás; az egyes nevesített adatkezelési mveletek; adatkezel; adatfeldolgozó; adatkezelés; adatfeldolgozás; harmadik személy stb. meghatározását foglalják magukba.81 A jogalkotó nem határozza meg tételesen az adat tartalmát, a törvényhozó elfogadta az elterjeszt álláspontját, amely szerint ez a személyes adat fogalmából közvetlenül levezethet. Az adatkezelés elvei a különböz adatkezelési mveletek során betartandó követelményeket foglalják magukba.82 A célhoz kötöttség az információs önrendelkezési jog meghatározásával összefüggésben az Alkotmánybíróság határozatában jelent meg elször. Azt jelenti, hogy személyhez köthet adatokat meghatározott cél és jogszer feltételek között lehetséges feldolgozni.83 Egyértelm tehát, hogy mindig elre kell meghatározni a célt, mely csak jogszer és társadalmilag indokolt lehet.
A célhoz kötött adatkezelés azt a kritériumot is
tartalmazza, hogy az adat csak a cél megvalósulásáig kezelhet és minden egyes adatkezelési mvelet vonatkozásában a célhoz kötöttségnek fenn kell állnia. A célhoz kötöttségben
benne
foglaltatik
a
szükségesség
kritériuma
is,
melyhez
az
adatminimalizálás követelménye csatlakozik. Ezért, már az adatkezelés megkezdése eltt meg kell határozni azt, hogy mely adatokra van szükség. Ugyancsak dönteni szükséges
az
adatkezelés
idtartamáról,
majd
az
adatok
törlésérl.
Fontos
81
Megjegyzés: Az alapfogalmak felsorolását és meghatározását a 1. sz. melléklet tartalmazza. Szerzi munkacsoport: Adatvédelem és információszabadság a mindennapokban 73. oldal. Szerkeszt: dr. Péterfalvi Attila- hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft., 2012. Budapest. 83 Szerzi munkacsoport: Adatvédelem és információszabadság a mindennapokban 73. oldal. Szerkeszt: dr. Péterfalvi Attila - hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft., 2012. Budapest. 82
75
kihangsúlyozni, hogy az adatkezelés jogalapját és a célhoz kötöttséget külön-külön kell vizsgálni, melyhez még a tisztességes adatkezelés követelménye társul. A közérdek vagy a közérdekbl nyilvános adatok kezelése esetén a célhoz kötöttség általában nem értelmezhet.84 Megismerésükre adatigénylést bárki benyújthat. Abban az estben
azonban,
ha
az
adatokat
kereskedelmi
célból
kívánják
felhasználni
(újrahasznosítani), a tevékenységre a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény85 rendelkezései az irányadóak. A tisztességes adatkezelés követelménye azt jelenti, hogy nem elegend a jogalap és a célhoz kötöttség megléte, az érintettet az adatkezelés nem sértheti emberi méltóságában. Az emberek személyes adatok védelméhez fzd jogát tehát együtt kell értelmezni az emberi méltóság tiszteletével. Az adatminség elve a pontosság és naprakészség elvárását tartalmazza, mely az adatfelvétel és adatkezelés egész idszakában meg kell, hogy valósuljon. A pontosság az
adatok
rögzítésének,
rendszeres
ellenrzésének,
az
esetleges
változások
átvezetésének megvalósítására vonatkozik. Ezzel szoros összefüggésben jelenik meg az adatminimalizálás követelménye, mely szerint csak a szükséges és annál nem több adat kezelhet. A helyreállíthatóság az érintett és az adat közötti kapcsolat körében értelmezhet. Azt jelenti, hogy megfelel technikai feltételek rendelkezésre állásra esetén a személy és a rá vonatkozó adattartalom visszaállítható. Amíg a kapcsolat helyreállítható, addig az adat személyes adat marad. Az adatkezelés jogi normákkal megalapozottan történik, melyek meghatározzák az egyes mveletek végrehajtását. Ez a törvények által szabályozott azon esetek körét jelenti, amikor a személyes adatok kezelése legitimnek minsül. A fentiekben kifejtettek alapján egyértelm, hogy külön kell teljesülnie a célhoz kötöttség követelményének is. Az Infotörvény az adatkezelési mveletek definiálása során a korábbi szabályozásra alapoz, annak számos elemét szinte változtatás nélkül veszi át. 84
Megjegyzés: A közérdekbl nyilvános személyes adatok vonatkozásában azonban relevanciával bír, állapította meg az adatvédelmi Hatóság a több mint 140.000 f különböz adatainak kiadása iránti kérelemmel kapcsolatos állásfoglalásában. NAIH-2774-2/2013/V. (bels anyag) 85 A közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2012. Budapest.
76
Az érintettek hozzájárulása továbbra is az egyik lehetséges adatkezelési jogalap. Az Infotörvény emellett továbbra is megköveteli az önkéntességet, a határozottságot és a megfelel tájékoztatást, amely az érintett teljes kör felvilágosítását foglalja magába. A disszertációhoz kapcsolódó jogi szabályzás folyamatának elemzését követen, nem kívánok
kitérni
a
törvény minden
részletének
vizsgálatára.
A
disszertáció
célkitzéseinek eléréséhez szükségesnek ítélem meg a törvényben elrendelt, a veszélyhelyzetre és a különleges adatok kezelésére, valamint a közérdek adatokra vonatkozó rendelkezések áttekintését.
4.2.2.2 A TÖRVÉNYBEN ELRENDELT ADATKEZELÉSEK, A NYILVÁNOSSÁGRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK VÁLTOZÁSAI, A KÖZÉRDEK ADATOK KEZELÉSE A
törvényben
elrendelt
adatkezelések,
elssorban
állami
és
önkormányzati
adatkezelések jogalapját képezi, így a védelmi igazgatás szervei is ez alapján kezelnek személyes adatokat. Miután ezek a szervek közfeladatot látnak el, a kezelésükben lév és tevékenységükre vonatkozó adatok közérdek adatok. Az Infotörvény kodifikálásával a nyilvánosságra vonatkozó szabályok részben megváltoztak. E körben a legnagyobb vitát a közérdek adat86 fogalmának változása, illetleg ennek a változásnak a megismerhetségre, és a nyilvánosságra-hozatalra gyakorolt hatása váltotta ki. A fogalom megváltozása egyértelmvé teszi a közérdekség meghatározását. A közérdekbl nyilvános személyes adat vonatkozásában azonban nem történt áttörés, így számos kérdés megválaszolása továbbra is a jogalkalmazás feladata.87 A jogbiztonság érdekében ezeket jogalkotással kellene rendezni. A megismerhetség lehetsége azonban nem korlátlan. Erre utal az Infotörvény 27. szakaszának második bekezdése: honvédelmi-, nemzetbiztonsági-, bnüldözési-, központi pénzügyi- és devizapolitikai-, környezet-, és természetvédelmi érdekbl a nyilvánosságra-hozatalra irányuló kérelem elutasítható. A törvény ugyancsak korlátozza a megismerhetséghez való jogot a külügyi és nemzetközi szervezetekkel tartott kapcsolatokra, a bírósági és közigazgatási hatósági eljárásokra, a szellemi tulajdonhoz
86 87
Megjegyzés: a közérdek adat fogalmát az 1. sz. melléklet tartalmazza Megjegyzés: az Infotörvény a „közfeladatot ellátó személy feladatkörével összefügg adata” vonatkozásában csak példákat sorol fel, így változatlanul tág teret biztosít a jogalkalmazó számára, hogy eldöntse egy adatról, hogy e körbe sorolja-e a kért adatot.
77
fzd jogokra tekintettel is. Az üzleti titokra továbbra is a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni, az új Ptk. hatályba lépésével ezek a rendelkezések az Infotörvénybe építve lépnek hatályba. Az Európai Unió jelents pénzügyi-, gazdasági és adópolitikai érdekeinek felmerülése esetén szintén korlátozható a közérdek adatok megismerhetsége. A döntés-elkészít adatok keletkezésüktl számított 10 évig nem nyilvánosak. A közfeladatot ellátó szervek - a közigazgatási apparátusok, védelmi igazgatás szervei vezeti
döntést
megalapozó
adatok
megismerhetségét
azonban
a közérdek
mérlegelésével engedélyezhetik. A közérdek adatok megismerésére bárki igényt nyújthat be. A kérelemnek az adatot kezel közfeladatot ellátó szerv az igény tudomására jutását követ legrövidebb id alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül eleget kell, hogy tegyen. Amennyiben az adatigénylés jelents terjedelm, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, a határid egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. Errl a tényrl az igénylt, az igény kézhezvételét követ 8 napon belül tájékoztatni kell. A kérelmet elutasítani jogszeren kizárólag az Infotörvényben szabályozottak szerint, 8 napon belül lehet. Az elutasító döntésrl, annak indoklásával, az adatigénylt tájékoztatni kell, megismertetve vele egyúttal a jogorvoslati lehetséget is. Az ilyen esetekrl éves összesítésben adatot kell szolgáltatni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság számára. Az igény teljesítése során a kérelmez a kért adatokról másolatot kaphat, melybl azonban törölni kell mindazokat a részeket, melyek nem nyilvánosak, illetve a kérelem szempontjából nem relevánsak. Az adatok kiadásával kapcsolatos - elssorban a másolással keletkez - költségeket az igénylnek meg kell fizetnie. A NAIH egy ügyben elfogadhatatlannak tartotta a 160 forint oldalankénti másolási költség megállapítását.88 A Hatóság azt is megállapította hatósági jelentésében, hogy az Infotörvény
nem
teszi
kötelezettséggé
a
költségtérítés
megállapítását,
csak
lehetségként említi azt. Az információszabadság érvényesülését jobban szolgálja, ha a közfeladatot ellátó szerv eltekint a költségtérítés megállapításától.
88
NAIH-1660-11/2013/V számú ügy, Forrás: http://naih.hu/files/Infoszab-NAIH-1660-11-2013V_jelentes.pdf Letöltés dátuma: 2014. január 5.
78
A közérdek adat kiadásának megtagadása esetén a kérelmez az Infotörvény szerinti hatásköri és illetékességi szabályok alapján bíróságnál pert indíthat, az eljárást soron kívül kell lefolytatni. Amennyiben a kérelemnek a bíróság helyt ad, határozatban kötelezi az adatkezelt a közérdek adatok kiadására. Az Infotörvény a közfeladatot ellátó szervek számára meghatározza, hogy a feladat és hatáskörükbe tartozó ügyekben kötelesek elsegíteni a közvélemény gyors és pontos tájékoztatását. Ennek legfontosabb módszere az elektronikus közzététel, melyet az internetes honlapon kell megjeleníteni. A weblapról az adatokat bárki letöltheti, ezek megismerése nem igényli személyes adatok közlését. A weblapok igénybevétele független az üzemeltettl, akár a közigazgatási szerv, akár a vele szerzdéses jogviszonyban álló vállalkozás végezheti az elektronikus közzétételt. Az Infotörvény meghatározza azokat a körülményeket, melyek betartásával kell az adatokat közzé tenni. Az elektronikus információszabadság szabályai ezzel beépültek az Infotörvénybe. A hatályos szabályozásba egy módosítás révén idközben bekerült, hogy a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszint, illetve tételes ellenrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései az irányadóak. Abban az esetben, ha az igény teljesítése erre való hivatkozással kerül elutasításra, az adatigényl a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál vizsgálatot kezdeményezhet. A szabály alapján még nem alakult ki joggyakorlat. Az elmúlt év júniusában a Kúria a közérdek adatok kiadása vonatkozásában figyelemre méltó döntést hozott. Megállapította, hogy „a Polgári Törvénykönyv alapelvei a közérdek adat kiadására irányuló perben is érvényesülnek”.89 Ez azt jelenti, hogy a Kúria álláspontja szerint a közérdek adatok megismerésének jogát csak rendeltetésszeren lehet gyakorolni. Joggal való visszaélésnek minsül a bíróság szerint az alanyi jog nem társadalmi rendeltetésének megfelel gyakorlása. A konkrét esetben a bíróság ilyennek tekintette a személyes indíttatású adatkérést (joggyakorlást). A közérdekbl nyilvános személyes adatok egyedi megismerés iránti igény teljesítésével kapcsolatban a NAIH felhívta a figyelmet arra, hogy minden egyes
89
Tájékoztató a Kúria Pfv. IV. 20. 137/2013. számú ügyben hozott határozatáról http://www.lb.hu Letöltés dátuma: 2014. február 2.
79
esetben külön-külön kell mérlegelni, hogy az érintettek magánszférához való joga szükségesen illetleg arányosan szenved-e jogkorlátozást.90 Egy olyan ügyben hozott állásfoglalást a Hatóság, melyben kikérték több mint 140.000 fnek az illetményére, nevére, szolgálati jogviszonyára, besorolására, munkakörére, vezeti kinevezésére és ezek idpontjaira, a címadományozásra, végzettségére, közigazgatási alap- vagy szakvizsgájára, illetmény-eltérítésére vonatkozó adatait. A Hatóság álláspontja szerint indokolatlan, hogy ugyanazon adatokat engedi megismerni a közérdekbl nyilvános személyes adatokról rendelkez törvényi szabályozás egy választott tisztségviselrl vagy politikai vezetrl, mint egy kizárólag döntés-elkészítéssel, napi ügyintézéssel foglalkozó közszolgáról.
A közhatalmat
gyakorlók vagy a politikai közszereplést vállalók esetében az egyéneknek - különösen a választópolgároknak - a közérdek adatok megismeréséhez fzd joga elsbbséget élvez az elbbiek személyes adatainak védelméhez képest. A Hatóság állásfoglalásában azt is kifejtette, hogy a személyes adatok nyilvánossága csak a közfeladat ellátása körében, és alkotmányosan csak olyan mértékig indokolt, amely a cél eléréséhez szükséges. Az Infotörvény szellemiségével nem fér össze az Alkotmánybíróság által „készletez adatkezelésnek” minsül személyes adatok megismerése vonatkozó igény. Az adott szerv gazdálkodását az állampolgárok név nélküli lista kiadásával, illetleg összesített adatok szolgáltatásával is ellenrizni tudják. A Hatóság egy másik ügyben arra is rámutatott, hogy a pályázatokat elbíráló bizottság tagjainak megismerhetségét biztosítani kell, ezek a személyek vitathatatlanul közfeladatot látnak el.91
4.2.2.3 A KÜLÖNLEGES ADATOK KEZELÉSE Az Infotörvény a különleges adatok kezelésére a 6. szakaszban meghatározott módon és esetekben ad lehetséget. Az adatokkal összefügg mveletekre sor kerülhet, ha az Alaptörvényben biztosított alapvet jog érvényesítése válik szükségessé, vagy honvédelmi érdek, nemzetbiztonsághoz kapcsolódó körülmény, bncselekmény megelzése, felderítése merül fel. Ezekben az esetekben a törvény a közérdek cél teljesítése érdekében rendeli el az adatkezelést.
90 91
NAIH-2774-2/2013/V. számú ügy (bels anyag) NAIH-1700-7/2013/V. számú ügy (bels agyag)
80
A különleges adat kezelésére lehetség van az érintett írásbeli hozzájárulása esetén is, azonban a hozzájárulásnak visszakereshetnek és az azonosíthatónak kell lennie. Az Infotörvény 3. szakasz 3. bekezdésének a) alpontjában felsorolt adatok különösen érzékenyek - faji eredet, nemzetiséghez tartozás, politikai vélemény, világnézet, párt vagy érdekképviseleti tagság, szexuális élet -, ezért vonatkoznak kezelésükre nagyon szigorú szabályok. Ugyanezen szakasz b) alpontjában felsorolt adatok, így az egészségügyi, a kóros szenvedélyre vonatkozó és a bnügyi adatok esetében a jogszabály nem fogalmaz meg külön nevesített felhasználási célt, azonban az írásbeli, tehát igazolható hozzájárulás kötelezettsége ezekre is vonatkozik. Kötelez adatkezelés esetén a jogforrás szintje csak törvény lehet. A védelmi igazgatásban a rendrségi és katasztrófavédelmi szervezeteknél az elmúlt év során többször fordult el, hogy veszélyhelyzetben jelent meg az adatkezelés igénye,92 melynek során lehetség van különleges adat kezelésére is. Ezekben az esetekben az érintett hozzájárulásának beszerzése szinte lehetetlen, azonban az élet védelme az emberi és természetes környezet megóvása halaszthatatlan beavatkozást követel. Az Infotörvény ezekben az esetekben, amikor az érintettek beleegyezése elháríthatatlan okok miatt nem lehetséges, az élet vagy mások anyagi javainak megóvása érdekében lehetvé teszi az adatkezelést.93
Az adatkezelés ebben az esetben nem az érintett
beleegyezésével és kezdeményezésére történik, hanem az emberélet, testi épség, az anyagi javak megóvása érdekében mások - harmadik személy - döntése vagy kezdeményezése alapján valósul meg. A gyakorlat tapasztalatai errl a szabályról egyértelmen pozitívak, melyet igazolnak a 2013.
évben
bekövetkezett
katasztrófahelyzetek
kezelésének
és
lehetséges
megelzésének tapasztalatai. Az érintett a veszélyhelyzetben történt adatkezelésekrl - a felszámolását követen - az általános szabályok szerint tájékoztatást kérhet. A bnügyi adatkezelés korábbi rendszerérl az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a gyakorlat nem felel meg a jogállami elveknek: „a bnügyi
92 93
Lásd: IV. fejezet 1. pont Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2011. Budapest.
81
nyilvántartás alatt a hatályos jog szerint olyan összefügg és összekapcsolt, ám de eltér rendez elvek mentén kialakult – közhitel hatósági nyilvántartásokat (adatbázisokat) értünk, amelyek legszélesebb értelemben vett büntetjogi (anyagi jogi, bnüldözési, felderítési) célokra egyaránt felhasználhatók”.94 A határozat megköveteli, hogy a különböz nyilvántartásokban az adatkezelk tartalmukban az egyénre súlyos terhet jelent adatokat differenciáltan kezeljék. Ez következik a személyes adatok védelméhez fzd jogból, mint alapjogból és megfelel az adatok minségére vonatkozó követelménynek is. A bnügyi nyilvántartásokban szerepl adatok felhasználásához is kapcsolódik az az állásfoglalás, melyet az adatvédelmi Hatóság egy panaszos kérelmére adott ki. A beadványozó azért kérte a NAIH eljárásának lefolytatását, mert az egyik elektronikus hírportál úgy fogalmazott, hogy „(Név)-ról még évekkel ezeltt írták meg, hogy eléletét több bncselekmény terheli. Ezek között van még 1961-bl lopás, három évvel késbb deviza-bncselekmények, illetve bnszövetségben elkövetett üzérkedés miatt folyt ellene eljárás. Emellett foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és erszakos nemi közösülés kísérlete terheli múltját, közúti veszélyeztetés miatt, pedig mint többszörös visszaest két év négy hónap fegyházbüntetésre ítélte a bíróság. (Név)-ot a rendrség számos alkalommal érte ittas vezetésen.” A Hatóság állásfoglalása szerint „a kérdés adatvédelmi szempontból elsdlegesen nem az, hogy Ön büntetlen elélet vagy sem, hanem az, hogy az Ön bntett eléletére vonatkozó különleges személyes adatára utaló közlés jogszeren került-e nyilvánosságra vagy sem. …Törvényes jogalap hiányában a bnügyi különleges adat nyilvánosságra hozatala jogellenes és az bncselekményt is megvalósíthat.” 95 Az Országgylés által, a gyermekek védelmérl szóló törvénycsomag keretében elfogadott új szabály szerint,96 2014. január 1-tl az erkölcsi bizonyítvány minden esetben jelzi, ha valakit gyerek ellen elkövetett bncselekmény miatt eltiltottak foglalkozásától.
Ezzel ellenrizhetvé válik, hogy a gyermekek sérelmére súlyos
bncselekményeket
elkövetk
ne
dolgozhassanak
gyermekekkel
foglalkozó
94
Az Alkotmánybíróság 144/2008. (IX. 26.) határozata a Bnügyi nyilvántartásról, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2008. Budapest. 95 Részlet a NAIH 1-2/2014/V számú állásfoglalásából (bels anyag) 96 Egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történ módosításáról szóló 2013. évi CCXLV. törvény, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2013. Budapest.
82
munkakörben vagy munkahelyen. A szigorítás értelmében az ilyen bncselekményeket elkövetk nemcsak tanári, nvéri, orvosi vagy neveli munkát nem végezhetnek, hanem olyan feladatokat sem, amelyek azzal járnak, hogy huzamosabb idt töltenek el gyermekekkel. További szigorítás, hogy nem csak a szexuális, hanem más, brutális bncselekmények elkövetit is eltilthatják.
4.2.2.4 A NEMZETI ADATVÉDELMI ÉS INFORMÁCIÓSZABADSÁG HATÓSÁG, MINT AZ ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS ADATVÉDELEM ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKA
Az Országgylés - az Infotörvény részeként - új alapra helyezte az adatvédelem és nyilvánosság kontrollját. Az alapjogok érvényesülésének figyelemmel kísérésére, illetleg hatósági jogkör gyakorlására új autonóm államigazgatási szerv a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság létrehozásáról döntött, ezzel együtt meghatározta függetlenségének elveit, feladatait, rendelkezett speciális eljárási szabályokról, jogosultságokról is. A Hatóság feladata (tevékenységének célja) a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdek
és
közérdekbl
nyilvános
adatok
megismeréséhez
fzd
jog
érvényesítésének ellenrzése és elsegítése, melyek érdekében az alábbi f feladatokat látja el:97 •
bejelentés alapján vizsgálatot végez;
•
hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást folytat;
•
titokfelügyeleti hatósági eljárás keretében felülvizsgálhatja az adatok minsítését;
•
a közérdek- és a közérdekbl nyilvános adatokkal kapcsolatos jogsértéssel összefüggésben bírósághoz fordulhat;
•
az adatvédelemmel és információszabadsággal összefügg, más által indított perbe beavatkozhat;
•
97
adatvédelmi nyilvántartást vezet;
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Szervezeti és Mködési Szabályzata, Forrás: http://www.naih.hu/szervezeti-es-m-koedesi-szabalyzat-1.html Letöltés dátuma: 2014. január 8.
83
•
javaslatot tehet a személyes adatok kezelését, valamint a közérdek adatok és közérdekbl
nyilvános
adatok
megismerését
érint
jogszabályok
megalkotására, illetve módosítására, véleményezi a feladatkörét érint jogszabályok tervezetét; •
tevékenységérl minden évben március 31-éig beszámolót hoz nyilvánosságra és benyújtja azt az Országgylésnek;
•
általános jelleggel vagy meghatározott adatkezel részére ajánlást bocsát ki;
•
véleményezi a közfeladatot ellátó szerv tevékenységével kapcsolatosan az Infotörvény szerint közzéteend adatokra vonatkozó különös, illetve egyedi közzétételi listákat;
•
törvényben meghatározott szervekkel vagy személyekkel együttmködve képviseli Magyarországot az Európai Unió közös adatvédelmi felügyel testületeiben;
•
megszervezi a bels adatvédelmi felelsök konferenciáját, segítséget nyújt továbbképzésükhöz,
•
meghatározza az adatvédelmi auditálás szakmai szempontjait, az adatkezel kérelmére adatvédelmi auditot folytat le.
84
7. ábra: A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szervezeti felépítése (2013)98
A törvény a Hatóság számára meghatározott f feladatok teljesítése érdekében szabályozza a különböz eljárásokat. A disszertációban ezek közül elssorban azokat foglalom össze, melyek kapcsolatba hozhatók a dolgozat témakörével. Hatósági vizsgálat állampolgári kezdeményezés alapján a személyes adatok kezelésével és közérdek vagy közérdekbl nyilvános adatokhoz fzd jogok megsértésével keletkez jogsérelem vagy annak veszélye esetén indítható. A
vizsgálat
során
a
NAIH
munkatársai
az
üggyel
kapcsolatba
hozható
dokumentumokba betekinthetnek, arról feljegyzést, szóbeli felvilágosítást kérhetnek, melynek az érintett szervezet köteles eleget tenni. Amennyiben a bejelentésben
98
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Szervezeti és Mködési Szabályzata Forrás: http://www.naih.hu/szervezeti-es-m-koedesi-szabalyzat-1.html Letöltés dátuma: 2014. január 8.
85
megfogalmazott jogsértés megalapozott, a Hatóság az adatkezelt a jogsérelem orvoslására, illetve annak közvetlen veszélye elhárítására szólítja fel. A megtett intézkedésrl a hatóságot 30 napon belül tájékoztatni kell. Hatóság jelentése akkor készül, ha a NAIH lezárta az ellenrzést, de nem kezdeményez vizsgálatot, illetve vizsgálati eljárást. A jelentés összegzi a feltárt információkat, megállapításokat és következtetéseket fogalmaz meg.99 Fszabály szerint a jelentés nyilvános, ez a minsített információt tartalmazó adathordozókra azzal a megkötéssel érvényes, hogy a Hatóság állásfoglalása még utalás jelleggel sem tartalmazhat minsítéssel védett adatot. Adatvédelmi hatósági eljárás akkor indítható, ha bejelentésen alapuló vizsgálat megállapítása szerint, vagy egyéb okok miatt valószínsíthet a személyes adatok jogellenes kezelése. Ez akkor következik be, ha a jogsérelem személyek széles körét, illetve különleges adatait érinti, vagy érdeksérelmet idéz el. A Hatóság döntése során megtilthatja a jogellenes adatkezelést, helyesbítésrl, zárolásról, megsemmisítésrl, törlésrl határozhat. Döntési kompetenciájába tartozik, hogy bírságot szabhat ki, mely százezer forinttól tízmillió forintig terjedhet. Titokfelügyeleti hatósági eljárás akkor indul, ha valószínsíthet, hogy a nemzeti minsített adat minsítése jogellenes. A jogsértés megállapítása esetén a NAIH a minsítt a minsítés szintjének, idtartamának megváltoztatására, illetve annak megszüntetésére szólítja fel. Amennyiben a minsít nem fordul bírósághoz, a minsítés megsznik és az adat a 61. naptól nyilvánossá válik. Fontos megjegyezni, hogy hatósági eljárás kizárólag hivatalból indulhat, mely akkor sem minsül kérelemre induló eljárásnak, ha azt bejelentésre kezdeményezett vizsgálat elzte meg. Hatóság által indítható per: amennyiben az adatkezel nem tesz eleget a NAIH kötelezésének, a Hatóság a tájékoztatásra vonatkozó határid lejáratát követ 30
99
Megjegyzés: Ilyen jelentést készített a Hatóság abban az ügyben, melyben indokolatlanul magasnak tartotta a kikért dokumentumok oldalankénti másolási díját.
86
napon belül keresettel élhet, és a bíróságtól kérheti az adatkezel felszólítás szerinti magatartásra kötelezését. A per során a törvénynek megfelelés bizonyítási kötelezettsége az adatkezelt terheli. A bíróság a döntés nyilvánosságra hozatala során elrendelheti az adatkezel azonosító adatainak a nyilvánosságát is abban az esetben, ha azt az adatvédelem vagy az információszabadság érdekei megkövetelik. Adatvédelmi nyilvántartás: az érintettek tájékoztatása céljából a NAIH hatósági nyilvántartást (adatkezelési nyilvántartást) vezet. A nyilvántartás az adatkezelés azonosítását elsegít meghatározó információkat foglalja magába, beleértve az esetleges továbbításra vonatkozó adatokat is. Az adatvédelmi nyilvántartás nyilvános, az érdekldk betekintési és feljegyzési jogosultsággal rendelkeznek. Adatvédelmi audit: a Hatóság olyan szolgáltatása, amely során a tervezett adatkezelési mveletek a NAIH által meghatározott és közzétett szempontok szerinti értékelésén keresztül, magas szint adatvédelem és adatbiztonság válik megvalósíthatóvá. Az audit akkor végezhet eredményesen, ha a tervezett mveletek elkészítettsége ezt már lehetvé teszi. Az eljárás lefolytatása az adatkezel kérelmére történik, amelyért a Hatóság a végzett tevékenység mértékével arányos ellenértéket állapíthat meg. Fszabály szerint a végeredmény nem nyilvános, csak az adatkezel kérésére az értékelés vagy annak összegzése hozható nyilvánosságra. Büntet-, szabálysértési eljárás kezdeményezése: jogszabálysértés megalapozott gyanúja esetén történik, amelyet a NAIH annak lefolytatására felhatalmazott szervnél kezdeményez. A NAIH az Infotörvényben meghatározottak szerint alakult meg. Mködésének gazdasági-, pénzügyi-, személyi-, és informatikai feltételei a jogszabálynak megfelelen jöttek létre. Az adatkezelknél tevékenyked adatvédelmi felelsökkel a kapcsolatot a Hatóság felvette, a rendszeres konzultációk megkezddtek. A NAIH 2012. januári megalakulásakor átvette az Adatvédelmi Biztos folyamatban lév ügyeit, készen állt a különböz beadványok, kezdeményezések és panaszok 87
intézésére, a vizsgálatok lefolytatására.100 Az elmúlt két év tapasztalatait elemezve a NAIH képes ellátni a törvényben meghatározott feladatait, valódi hatóságként mködik. Ezt egyértelmen igazolja a hatósági eljárások statisztikája. A Hatóság 2012-ben és 2013-ban összesen 72 hatósági eljárást indított és jogellenes adatkezelés, illetleg az adatbiztonsági szabályok megszegése miatt 44 esetben, összesen 46,950 millió forint bírságot szabott ki.101 Összehasonlításként: az Adatvédelmi Biztost 2005-tl illette meg a bírságolási jog nélküli hatósági jogkör, de az intézmény megsznéséig (2011. december 31.) terjed 6 évben elenyész volt az ilyen eljárások száma. A 2012. évben102 a hatósági eljárás alá vont ügyek tárgya jelents szóródást mutat. Magas az egészségügyi adatkezelés körében a betegjogok megsértése (8 eset). Súlyos jogsértésnek minsül, ha a betegek nem jutnak hozzá az egészségügyi adataikhoz. Bár az on-line adatkezeléssel összefügg jogsértések száma (3 eset) nem kimagasló, de több száz érintett jogellenesen ismerte meg egymás e-mail címét. A Hatóság maximális pénzbírságot (10 millió forint) szabott ki egy ingatlanközvetít honlap jogsértnek minsített adatkezelése miatt, míg egy felszámolás alatt lév cég adatainak jogellenes - rzés nélküli - tárolása miatt 5 millió forintot. Az elmúlt évben103 lefolytatott eljárások zöme (59%, 18 ügy) három ügycsoportban indult. A gyermekjogi projekthez - „Kulcs a net világához” a gyermekek biztonságos és jogtudatos internethasználatáról - kapcsolódva, a Hatóság társkeres szolgáltatások honlapjait vizsgálta, melyek lehetvé tették 16 év alattiak számára is a regisztrációt. A Hatóság az eljárás során, 22 honlapon 7741 jogellenes regisztrációt talált. Természetesen a bírság kiszabása mellett elrendelte a jogellenes adatok törlését is. Hat hatósági eljárás indult a miatt, mert az írott és elektronikus médiában megjelent
100 101 102 103
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2012. évi beszámolója, 16-30 oldal. 2012. Budapest. Megjegyzés: Adatok a 2012-2013. évi eljárásokról. A NAIH bels nyilvántartásának felhasználásával kerültek megállapításra. Megjegyzés: Adatok a 2012. évi eljárásokról. A NAIH bels nyilvántartásának felhasználásával kerültek megállapításra. Megjegyzés: Adatok a 2013. évi eljárásokról. A NAIH bels nyilvántartásának felhasználásával kerültek megállapításra.
88
egy bncselekmény áldozatának a neve. A Hatóság az önkormányzatok honlapját vizsgálta abból a szempontból, hogy a helyi adótartozás adatait miként teszik közzé. A szabálytalan közzététel bírságot vont maga után. A 2012-ben és 2013-ban indított hatósági ügyek közül 17 állami vagy önkormányzati adatkezelt érintett, mely összesen 2,650 millió forint bírság kiszabását eredményezte. A NAIH 11 határozatával szemben fordultak bírósághoz, ebbl 3 eljárás folyamatban van, 7 esetben a bíróság elutasította a keresetlevelet és 1 esetben új eljárásra kötelezte a Hatóságot. A NAIH 2013-ban ellenrzési terve részeként, kiemelten vizsgálta a kintlévségkezeléssel,
adósságbehajtással
kapcsolatos
adatkezeléseket.
Ennek
során
5
adatvédelmi hatósági eljárás indult. A Hatóság egy lezárt ügyben jogellenesnek minsítette az adósnak nem minsül harmadik személyek (pl. szomszéd, rokon) személyes adatainak kezelését, a többi (4) eljárás még folyamatban van. A NAIH 2014-ben tovább folytatja a kintlévség-kezeléssel, adósságbehajtással kapcsolatos adatkezelések ellenrzését, valamint új terültként a termékbemutatók adatkezelésének vizsgálatát határozta el. A
Hatóság
kiemelt
figyelmet
fordít
az
adatbiztonságot
érint
beadványok
kivizsgálására. Az adatbiztonságra vonatkozó szabályok „durva” megsértése esetén hatósági eljárás lefolytatására kerül sor, melyben indokolt a bírság kiszabása is. Ez történt
a
Közigazgatási
és
Igazságügyi
Minisztérium
Nemzeti
Biztonsági
Felügyeletének bejelentése alapján indított eljárásban is, melynek során a Hatóság megállapította, hogy az adatkezel egy volt marhatelepen, nyitott helyiségben (nyílászáró nélküli istállóban) tárolta rizetlenül a felszámolt szervezetek, köztük egykori állami vállalatok, szövetkezetek személyes adatokat is tartalmazó iratanyagát. Ebben az ügyben a Hatóság ötmillió forint bírság megfizetésére kötelezte a jogsértt.104 Változatlanul magas a konzultációs ügyek száma, elssorban az információszabadság területén. Ezt csak részben igazolhatja az egyes elemeiben megváltozott jogszabályi környezet. Sajnos az is megállapítható, hogy a közfeladatot ellátó szervek a mai napig sincsenek teljesen tisztában a tevékenységükre vonatkozó, átláthatóságot biztosító
104
NAIH-2087-5/2012/H. sz. ügy (bels anyag)
89
szabályokkal, így azzal sem, hogy mely adatokat kell kérelem nélkül, hivatalból, közzé tenniük. Az adatvédelmi felelsök konferenciájának intézménye beváltotta a hozzá fzött reményeket. Az évente két alkalommal megrendezésre kerül fórumokon több száz adatvédelmi felels vett részt, a rendezvény hasznos konzultációs fórumnak bizonyul. A NAIH megalakulása óta számos ügyben foglalt állást, illetve adott iránymutatást az állami, társadalmi élet, és a gazdaság szerepli számára. Kiemelten kezelte a közérdek információkkal, az információszabadsággal és az állampolgárok személyes adatainak védelmével, valamint az önrendelkezés jogával összefügg ügyeket. A disszertáció szempontjából legfontosabb eljárások tapasztalatait az alábbiakban foglalom össze: Személyes adatokat tartalmazó okmányok elvesztésével kapcsolatos bürokratikus eljárás és a dokumentumok másolása miatt számos panasz és beadvány érkezett a Hatósághoz. Ennek oka, hogy az eltnt igazolványokkal összefüggésben visszaélések történtek, melyek anyagi és erkölcsi károkat okoztak az érintett állampolgároknak. Hiába jelentették be az illetékes hatóságokhoz a dokumentumok ellopását, illetve elvesztését, önhibájukon kívül folyamatos magyarázkodásra kényszerültek. Ugyanez a helyzet akkor is, amikor okmányokat igénylk fordulnak a közigazgatás szerveihez. Mindez sérti az érintettek személyes adatok védelméhez fzd jogát, a jogügyletek biztonságához fzd közérdeket, valamint az emberi méltóságukat is. Változatlanul probléma az igazolványok - általában pénzintézetek általi - másolási gyakorlata. A Hatóság nem vitatta a pénzintézetek azon álláspontját, hogy a másolási módszer az ügyfél-azonosításhoz szükséges adatok teljességét biztosíthatja, azonban az adatminség követelménye más megoldással is biztosítható. A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelzésérl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény által elírt adatkört a személyazonosító okmány bemutatását követen a banknak rögzítenie kell, mely az azonosítás pontosságának, teljességének biztosítása érdekében kontrollként egy másik személy bevonásával is ersíthet. A pénzügyi szolgáltatóknak ugyanis olyan ellenrzési rendszer 90
kidolgozására kell törekedniük, amely ügyfeleik adatainak a lehet legkíméletesebb kezelésével jár együtt (adatminimum elve).105 Attól sem lehet eltekinteni, hogy a törvény nem írja el a személyazonosító okmányon szerepl fénykép rögzítését, így az arckép rögzítésére a szolgáltatónak nincs törvényi felhatalmazása. A fénykép lemásolása, tárolása sem az azonosításhoz, sem a szerzdéskötéshez nem szükséges, ezért még az érintett hozzájárulása esetén sem fogadható el a fénykép kitakarása nélkül történ okmánymásolási gyakorlat. A Hatóság nem támogatta azt a törvénymódosításra tett javaslatot sem, amely engedélyezte volna a pénzintézetek számára ezt a gyakorlatot. Az önkormányzatok személyes adatok - különösen a rossz szociális helyzetben lévk kezelésére vonatkozó tevékenységét a Hatóság kiemelt figyelemmel kíséri. Így hatósági eljárás keretében marasztalta el azt az önkormányzatot, amely a szociális segélyben részesülk adatait nyilvánosságra hozta.106 A helyi adókkal tartozók névjegyzékének internetes közzétételét is kifogásolta a NAIH. Véleménye szerint a nyilvánosságra hozatal csak az adott településen megszokott módon (hirdettábla, helyi újság) történhet. Fszabály szerint az adatokat a helyben szokásos módon kell közzétenni, melybe az internet nem tartozik bele, ezért más módszert kell választani. Az interneten közzétett adatokat ugyanis a világhálón bárki elérheti, ezzel sérül a célhoz kötöttség elve. Az ilyen jelleg nyilvánosságra hozatal értelemszeren túlmutat az eredeti célon, így sérti az Infotörvény elírásait. A Hatóság felhívta az érintett önkormányzatok figyelmét a törvénysért eljárás megszntetésére, és a Hatóság elhatározta utóellenrzések végzését is. Az eset fontos tanulsága, hogy az átláthatóság, a közvélemény tájékoztatása nem sértheti a személyhez fzd jogokat. A 2013. január 1-én hatályba lépett az adózás rendjérl szóló 2003. évi XCII. törvény 55/B. §-a107 alapján az önkormányzati adóhatóság a helyi adó és gépjármadó vonatkozásában a magánszemélyek esetében az ötvenezer forintot elér, 90 napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkezk nevét, lakóhelyét, 105 106 107
NAIH-988-9/2012/V. számú ügy (bels anyag) Lásd: http://www.naih.hu/files/4991-hat-anonim.pdf Letöltés dátuma: 2013. szeptember 2. Megjegyzés: Hatályba léptette az egyes adótörvények és azzal összefügg egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény 265. § Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2012. Budapest.
91
adóazonosító számát és az adótartozás összegét a helyben szokásos módon közzéteheti. Az idközbeni jogszabály-módosításra tekintettel, a megváltozott tartozás összegének mértéke felett az internetes közzétételt a Hatóság nem kifogásolja. Az összeghatár alatti közzététel ugyanakkor hatósági eljárást és bírság kiszabását vonhatja maga után. Az adatnyilvánosságot érint vizsgálat során a közmunka-programban résztvevk adatainak védelme mellet foglalt állást a Hatóság. Megállapítása szerint az érintett munkavállalók személyes adatai nem minsülnek közérdekbl nyilvános adatnak. Az Infotörvény 26. szakasz (2) bekezdése szerint a közmunkások önkormányzat által kezelt adatai nem nyilvánosak, így azokat kifüggeszteni, adatigénylés alapján kiadni nem lehet. Természetesen a közmunka programban részt vevk számára, költségeire vonatkozó statisztikai adatok közérdek adatnak minsülnek, így azok nyilvánosak! Az oktatásügy területén folytatott adatkezelésekkel kapcsolatban a Hatóság az Adatvédelmi Biztostól átvett, illetve új panaszügyekben hozott döntést, konzultációs megkeresésekben foglalt állást. Az iskola-fenntartói váltás során a fenntartók gyakran értelmezhetetlen tartalmú, bizonytalan célú nyilatkozatokat kértek az oktatási intézményekben tanuló gyermekek szüleitl. Errl több panasz és beadvány érkezett a Hatósághoz, melyek elssorban a kérdések tartalmát kifogásolták. Ezek a kifogások elssorban a világnézet megítélésére, annak semleges vagy elkötelezett voltára, a szabad iskolaválasztás indokainak feltárására irányultak. Emellett a szülk arról sem kaptak tájékoztatást, hogy válaszaik önkéntesek, nem ismerték a felmérések célját, jogalapját, idtartamát és az adatkezelésre jogosultak személyét sem. A fenntartók a NAIH megkeresésére elismerték, hogy nem tájékoztatták megfelelen a szülket, az adatokat az új tanév tervezése érdekében használták fel. A nyilatkozatokat a NAIH értesítésével egyidejleg, a feldolgozást követen megsemmisítették. A Hatóság a vizsgálatok lezárását követen felszólította a fenntartókat, hogy a jövben a felmérések tervezése és végrehajtása során fordítsanak nagyobb figyelmet a célok pontos meghatározására és a szülk megfelel tájékoztatására.
92
Az oktatásüggyel összefügg panaszok továbbra is kifogásolják a modern technikai eszközök iskolai használatát. Az oktatási intézményekben kialakított weblapok gyakran közölnek a tanulókról és az intézményrl kifogásolható információkat. Ezen a területen egymásra tekintettel kell érvényesülnie a személyes adatok védelméhez és a nyilvánossághoz fzd jognak. Ezek a tények egyaránt utalhatnak helyi szabályozatlanságra, az internet használata felügyeletének hiányára és az adatvédelmi követelmények megsértésére is. A Hatóság rávilágított az átláthatóság hibás értelmezésére, esetenként a személyes adatok védelméhez fzd jog megsértésére. A technikai eszközök használatához kapcsolódik az a beadvány, amely arról kérte a Hatóság állásfoglalását, hogy a pedagógus minsítéséhez a tanórán készülhet-e felvétel, ahhoz a szülknek hozzá kell-e járulniuk.108 A pénzügyi szektor területén a pozitív, illetve negatív adóslisták kezelésével és a bankok birtokában lév hanganyagok kiadásával szemben merültek fel aggályok. Az adóslisták készítése a hitelezési feltételek szigorításával függ össze, immáron a pozitív listának is jogszabályi alapja van. A Hatóság állásfoglalásában egyértelmvé tette, hogy a pénzintézeteknek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kell tájékoztatniuk ügyfeleiket. A pénzügyi szektorra jellemz, hogy élen jár az új adatkezelési technológiák alkalmazásában. Ennek részeként szinte már általános az ügyfelek telefonon történ ügyintézése és a hanganyag rögzítése, melyet a beszélgetést követen tárolnak is. A jelenlegi technikai viszonyok között a hanganyagok elemzésébl olyan rejtett információk is kinyerhetk, melybl következtetések vonhatók le a potenciális ügyfél személyiségérl, esetleges törlesztési képességérl és készségérl. A beszédelemzésen alapuló technológia nagymérték beavatkozást jelent a magánszférába, olyan kockázatokat hordoz, melyeket az érintett hozzájárulása során nem lenne képes felmérni, nem ismerné fel azok hatását személyiségi jogaira. A NAIH eljárása során felhívta a figyelmet arra, hogy ennek a technológiának az alkalmazásával a pénzintézetek olyan adatok birtokába juthatnának, amelyekrl az érintetteknek nincsen tudomásuk. Ezzel az eljárással „alanyból” „tárggyá” fokozódnának le a polgárok. Az Alkotmánybíróság következetes ítélkezési gyakorlata
108
Megjegyzés: A beadvány elbírálása folyamatban van.
93
szerint ez az adatvédelem anyajogának, az emberi méltósághoz fzd jognak a sérelmét is megvalósítaná.109 Az egészségügyi adatkezelések területén számos panasz érkezett arról, hogy az érintettek kérelmükre sem kapnak tájékoztatást saját egészségügyi állapotukra vonatkozó adataikról. A NAIH ezekben az ügyekben hatósági eljárást folytatott le, melynek lezárásaként meghozott határozatok megállapították, hogy a panaszok megalapozottak voltak. A Hatóság rögzítette, hogy az érintettek jogosultak megismerni a gyógykezelésükkel összefügg adatkezeléseket, ezen belül az egészség állapotukra vonatkozó adatokat. A hatóság a jogsértés megállapítása mellett bírságot is kiszabott.110 Az egészségügyi adatok interneten történ elérésével és a világhálón való továbbításával kapcsolatban a Hatóság az
érintett kifejezett hozzájárulását
elengedhetetlennek tarja, amely csak akkor tekinthet érvényesnek, ha bizonyíthatóan a betegtl származik, elzetesen megfelel tájékoztatatásban részesült, egyértelmen kinyilvánítja hozzájárulását és utal a megfelel tartalomra is. A társasházak közös képviseli, valamint a képviseletet ellátó vállalkozások, a lakóközösségek tagjainak személyes adatait kezelik. Napjainkban egyre több azon lakóingatlanok száma, melyben több család él, így a személyes adatok jogszer kezelése egyre nagyobb kihívást jelent a képviseletet ellátók számára. Visszatér probléma, hogy a közös költség-tartozással rendelkez tulajdonosok személyes adati közzé tehetk-e, illetve a tájékoztatás a többi tulajdonostárs számára milyen módon adható meg. A probléma látszólagosnak tnik, azonban nem az, ugyanis az elszámolás, a helytállás a lakóközösség felelssége. A Hatóság már sokszor adott tájékoztatást arról, hogy az Infotörvény értelmében ezeket az adatokat nem lehet nyilvánosságra hozni, táblára kifüggeszteni, ezeket csak a tulajdonostársak ismerhetik meg. Azt is kifejtette, hogy az éves közgyléseken, a társasház költségvetésének tárgyalása során mód van a szóbeli tájékoztatásra, ha ezen kizárólag a szavazati joggal
109
15/1991. (IV. 13.) AB határozat, http://adatvedelem.gportal.hu/gindex.php?pg=5396 Letöltés dátuma: 2013. december 8. 110 Lásd: http://www.naih.hu/files/530_2013_hatarozat_anonim.pdf Letöltés dátuma: 2013. december 7.
94
rendelkez tulajdonostársak, vagy képviselik vesznek részt. Nekik van joguk és lehetségük arra, hogy megismerjék az ingatlan pénzügyi helyzetét, azt, hogy milyen nagyságú tartozás halmozódott fel és ki(k) által. A társasházi kamerarendszerek üzemeltetésére korábbiakban nem volt törvényi jogalap, azonban a vonatkozó jogszabály idközben megváltozott, így már a lakóépületekben telepíthetk képrögzít rendszerek.111 A Hatóság állásfoglalásaiban számos esetben rámutatott ennek feltételeire, valamint felhívta a figyelmet arra is, hogy a kamerás megfigyelést a törvény a lakóközösség kétharmados támogató szavazatához köti. A munkáltatói adatkezelés esetében a Hatósághoz érkez bejelentések többsége azonos problémákat fogalmaz meg. A munkavállalók ellenrzésére szolgáló jogosultságokat a munkáltatók meglehetsen széleskören értelmezik: GPS készüléket telepítenek a gépjármvekbe, kamerás megfigyelést alkalmaznak a munkahelyen, ellenrzik az e-maileket, és a telefonok használatát. Ezek egyebekben „mködnek” a közigazgatásban, így a védelmi igazgatás szerveinél is. A NAIH álláspontja szerint a felsorolt módszerek alkalmazása az érintett munkavállalók hozzájárulásával vagy jogszabályi rendelkezés alapján történhet. Ennek hiányában a felsorolt ellenrzések jogszertlenek. „A munkavállaló mobiltelefonján hozzájárulása nélkül a munkáltató által flotta nyomkövet rendszer aktivizálása megalapozza a munkavállaló rendkívüli felmondását” mondta ki határozatában a Kúria.112 Napjainkban egyre gyakrabban felmerül kérdés, hogy bérelszámolás céljából hogyan adhatók át a munkabér folyósításához szükséges személyes adatok. Az Infotörvény hatályos szabályozása ezt a megoldást lehetvé teszi, azonban szigorú garanciákat követel meg a munkáltatóktól. 111
A lakásszövetkezetekrl szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXVI. törvény, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó 2011. Budapest. 112 Forrás: http://www.jogiforum.hu/hirek/31100?utm_source=jfhl&utm_medium=email&utm_campaign =20143Letöltés dátuma: 2014. február 5.
95
Kritikus idjárási és más veszélyhelyzetekben az Infotörvény megengedi az adatok speciális szabályok szerinti kezelését. Az emberi élet megóvásának szükségessége felülírja a személyes adatok védelmére meghatározott általános szabályokat. Így abban az esetben, ha az érintett cselekvképtelensége folytán, vagy más elháríthatatlan okból nem képes hozzájárulását megadni, akkor a saját, vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez, valamint a személyek életét, testi épségét, vagy javait fenyeget közvetlen veszély elhárításához vagy megelzéséhez szükséges mértékben, a
hozzájárulás
akadályainak
fennállása
alatt
az
érintett
személyes
adatai
kezelhetek.113 A Hatóság állásfoglalásai ezen a téren a védelmi igazgatás számára is iránymutatóak. A katasztrófák következményeinek felszámolása, a közúti balesetek helyszínelése során gyakran alakul ki olyan helyzet, amikor az érintett - a megsérült személy - cselekvképtelen. Ebben az esetben az elhárításban, mentésben részt vevk hivatkozhatnak erre a jogalapra. Az információszabadság területén a közérdek és a közérdekbl nyilvános adatok esetében a törvényben rögzített nyilvánosság megvalósulására vonatkozó gyakorlat értékelése került a Hatóság vizsgálati körébe. Az egyes beadványok alapján indított vizsgálatok során a közérdek érvényesítésére, az átláthatóság és a nyilvánosság minél magasabb fokú megvalósítására hívta fel az adatkezelk figyelmét a Hatóság. Természetesen a jogszabályi feltételek fennállása esetén a nyilvánosság jogszeren korlátozható, mely körbe tartozik a minsített adat is. Így az adatok minsítésével kapcsolatos eljárás során a Hatóság szigorúan ellenrzi a vonatkozó jogszabályok betartását. Megítélésem szerint ez fontos garancia a nyilvánosság megvalósulására.
A Hatóság egyértelmvé tette az indoklási
kötelezettség szükségességét az egyes adatok titkosítása során, ugyanis az indokolatlan titkosítás akadályozhatja a közérdek érvényesülését.114 A hatóság beadvány alapján vizsgálta a korábbi honvédelmi államtitkár által a Gripen vadászrepülgépek beszerzése tárgyában 2007-ben a Kormány számára készített
113
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, 6. § (2) bekezdés, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2011. Budapest. 114 Megjegyzés: a védelmi igazgatás szervezeteinek ügyviteli minsítési gyakorlatával az 5. fejezetben foglakozom.
96
jelentés minsítésének alaki szabályszerségét, a minsítés jogszerségét, ez alapján megismerhetségét.115
Megállapította,
hogy
a
törvényben
meghatározott,
a
titoktartalomra vonatkozó minsítési jelzések feltüntetésének hiányában a minsített adat minsítése nem érvényes, a minsítési eljárás során a minsített adat nem jött létre. A Hatóság felszólította a minsít jogutódját arra, hogy a jelentésben és a mellékletében található közérdek adatok megismerésére vonatkozó adatigény esetén azt olyan másolattal (kivonattal) teljesítse, amelyen az igényl által meg nem ismerhet adatot felismerhetetlenné tette. Az ügyhöz kapcsolódóan a NAIH útmutatót adott, hogy a védett adatot nem tartalmazó kivonatot milyen szempontok szerint kell elkészíteni.116 Az adatvédelem és átláthatóság értelmezésében nagy jelentség és orientáló állásfoglalásokon túl, a NAIH véleményt alkotott a pártok adatgyjtésérl, az általuk kezdeményezett akciók adatkezelési és adatvédelmi követelményeirl.117 Megítélésem szerint a NAIH mködésének megkezdése óta eltelt két év elegend ahhoz, hogy megállapítsuk: a beadványok és eljárások száma és jellege, a Hatóság tevékenységérl szóló éves beszámoló parlamenti vitája, a parlamenti frakciók hozzáállása és a beszámoló elfogadása, egyértelmen pozitív képet mutat.
4.3
Az adatvédelem - adatbiztonság, az információszabadság átláthatóság dilemmái napjainkban
4.3.1 Az adatvédelem és átláthatóság helyzete a nemzetközi ellenrz munkacsoportok véleménye alapján Az Európai Unió Adatvédelmi Irányelv 29. cikk szerinti Adatvédelmi Munkacsoportja az Adatvédelmi Biztosi intézmény létrehozása óta az adatvédelem magyarországi érvényesülésének felmérése érdekében több esetben vizsgálta és értékelte a jogi szabályozást, valamint a vonatkozó gyakorlatot. A munkacsoport megállapításait tükröz bizottsági dokumentum lényegesen több mint technikai folyamatokat leíró és
115
Részlet a NAIH 6410-16/2012/V. számú állásfoglalásából (bels anyag) NAIH-1938-2/2013/T. számú ügy, útmutató (bels anyag) 117 Lásd: http://www.naih.hu/files/Valasztas-2014-Ajanlas-2014-02-04.pdf Letöltés dátuma: 2014. február 8. 116
97
elemz jelentés. Az értékelés elismeri Magyarország közép- és kelet-európai úttör szerepét az adatvédelem és átláthatóság területén. Ez a rendkívül kedvez értékelés tartalmazza, hogy a magyar joggyakorlat - az adatvédelmi törvény és a szektorális szabályzást tekintve - érvényesíti az Európai Unió irányelveit, ezzel együtt figyelembe veszi a nemzeti sajátosságokat is. Errl így vélekedik Peter J. Hustinx, az EU Adatvédelmi Biztosa: „Magyarország a személyes adatok kezelése során megvalósította a magánélet védelmét… a szektorális törvények, …a személyes adatok védelmével kapcsolatban, olyan területeken, mint a titkosszolgálatok, a statisztika, a közvetlen üzletszerzés, legújabban az egészségügy.” „A törvényi elírások végrehajtását garantálja a jogérvényesítés lehetsége.”118 A hatályos magyarországi szabályozás kiterjed a természetes személyek adatvédelmének adekvát szintjéhez szükséges összes alapelv megfogalmazására, miközben a közérdek védelmének érdekében rendelkezik a korlátozásokról és kivételekrl. Az uniós dokumentum rögzíti, hogy hazánk a személyes adatok védelme területén teljesíti „a megfelel védelem” szintjét. Az Európai Unió irányelvének megfelelen, a magánélet és a személyes adatok védelme képezi a magyar adatvédelmi jog f irányát, a szabályozásnak megfelel joggyakorlat kialakult. A magyar szabályozásban azonban az adatvédelem, a személyes adatok védelme együtt jelenik meg a közérdek adatok nyilvánosságával, az információszabadsággal. „A törvény alkalmazási területe szélesebb, mint a személyes adatok védelme, hiszen szabályozza a közigazgatási dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés lehetségét is… az ombudsman… akit a parlament választott meg mindkét terület felett rendelkezik”119 felügyeleti jogosultságokkal – állapította meg a hivatkozott munkacsoporti vélemény. A Magyarországon alkalmazott modell, az adatvédelem és az információszabadság együttes szabályozása és közös felügyel intézmény jogrendbe iktatása az azóta eltelt
118
119
Peter J. Hustinx: „Megfelel védelem” A 29. cikk Adatvédelmi Munkacsoport 6/99. számú véleménye, Tízéves az Adatvédelmi Biztos Irodája, Adatvédelmi Biztos Irodájának kiadványa, 84. oldal. 2006. Budapest. Részlet a 29. cikk Adatvédelmi Munkacsoport 6/99. számú véleményébl. Peter J. Hustinx: „Megfelel védelem” Tízéves az Adatvédelmi Biztos Irodája, Adatvédelmi Biztos Irodájának kiadványa, 84. oldal. 2006. Budapest.
98
idszakban nagy elismerést váltott ki és követend példává ntte ki magát. A gyakorlat tehát igazolta a magyar modell sikerét, mely így nemzetközi elismertségre tett szert.
4.3.2 Az átláthatóság és nyitottság összefüggései a hazai jog keretei között A téma meghatározó szakérti között állandó tudományos vita tárgyát képezi az adatvédelem és információszabadság, a nyitottság és átláthatóság összefüggéseinek elemzése. A vita f tartalmi elemei között fellelhet a „mi a fontosabb” kérdése. Ugyancsak része a disszertációnak, hogy meddig terjed a személyes adatok védelme, korlátozható-e az információkhoz történ hozzáférés, mire irányuljon a nyitottság, milyen viszonyban van az átláthatóság a minsített adat védelmével. A dilemmák közül szinte állandóan jelen volt és jelen van a személyes adatok, a közérdek és közérdekbl nyilvános adatok és az átláthatóság értelmezése. Tekintettel a disszertáció témájára
a
továbbiakban
az
adatvédelem,
a
nyilvánosság
és
átláthatóság
kapcsolatrendszerérl kívánom kifejteni álláspontomat. Jóri András pontosan fogalmazza meg az adatvédelem egyik kulcskérdését: véleménye szerint az adatvédelem és adatnyilvánosság egyazon tudományos és gyakorlati összefüggés két oldalát foglalja magába.120 Kifejti, hogy mindkét fogalom állampolgári érdeket fejez ki, mely optimális esetben, egyensúlyban van. Azonban a közhatalom szerepli számára ez a viszony nem egyértelm, hivatali tevékenységük során az adatvédelem a nyilvánosság rovására, azt korlátozva érvényesül. Megállapítása ma is érvényes, a helytelen gyakorlat miatt a transzparencia szenved csorbát. Majtényi László széles kören elemzi a különböz adatfajták jellemzit, egymáshoz való viszonyukat, kapcsolataikat és lehetséges használatukat az adatvédelmi jog területén. Egyik fontos következtetése, hogy az adatvédelem számára a magánszféra megóvása a fontos, mely a demokratikus állami berendezkedés körülményei között az információs társadalom lehetségeire alapozva biztosítékot jelent a természetes
120
Jóri András: A nyilvánosság határai: a személyes adat, a közérdek adat és a közérdekbl nyilvános adat fogalma az Adatvédelmi Biztos és az alkotmánybíróság gyakorlatában, Tízéves az Adatvédelmi Biztos Irodája, Adatvédelmi Biztos Irodájának kiadványa, 109-110. oldal. 2006. Budapest.
99
személyek számára.121 Ez arra irányul, hogy az állampolgárok adatainak megóvása teljes kör legyen. A védelemhez való jog ugyanakkor nem akadályozhatja a nyilvánossághoz fzd legitim érdeket, nem lehet gátja annak. Mindkét megállapítás arra hívja fel a figyelmet, hogy az adatvédelem nem lehet korlátlan, ennek túlzott alkalmazása az átláthatóság megvalósulása ellen fejti ki hatását. „A nyilvánosság alkotmányjogilag a demokrácia és a népszuverenitás alkotmányos elvébl vezethet le, érvényesülését a véleményszabadság és az információszabadság, mint alapvet jogok teszik lehetvé.”122 A nyilvánosság és az ezzel együtt érvényesül átláthatóság így a demokratikus közhatalom kontrollja, egyben próbája is. A demokrácia megvalósítása során az állam különböz szerveinek, így elssorban a közigazgatásnak közfeladatot kell teljesítenie, mely során közérdek információk, illetve közérdekbl nyilvános információk és adatok keletkeznek. Ezek nyilvánosságra hozatala és hozzáférhetvé tétele a jogállamiság biztosítéka. A közérdek információ visszatartása korlátozza az emberek alkotmányos jogait, így a szkítés, a szabadságjogok korlátozása, Alaptörvény-ellenes. Az állam nevében eljáró közigazgatás, a helyi önkormányzat, a védelmi igazgatás közfeladatot lát el, így az alaptevékenységére vonatkozó minden adat közérdek, így ezeket nyilvánosságra kell hoznia. Leegyszersítve:
az
adatok
védelme
a
polgárok
védelmét
jelenti,
az
információszabadság pedig az állam tevékenységeinek átláthatóságát, a közérdek adatok megismerésének jogosultságát foglalja magába. Az átláthatóság tehát azt is jelenti, hogy minden embernek joga van azoknak az adatoknak, információknak a megismeréséhez, melyet róla nyilvántartanak, melyeket vele kapcsolatban az állami szervek, vagy más intézmények kezelnek. Ez a személyes adatok jogszer kezelése szempontjából garancia az állampolgár számára.
121
Majtényi László: Közérdek adat – személyes adat - nyilvános adat - titok, Tízéves az Adatvédelmi Biztos Irodája, Adatvédelmi Biztos Irodájának kiadványa, 40-47. oldal. 2006. Budapest. 122 Balogh Gyöngyi: Nyilvánosság, tájékoztatás, jogérvényesülés, Az információs jogok kihívásai a XXI. században, Adatvédelmi Biztos Irodájának kiadványa, 163-166. oldal 2006. Budapest.
100
Az információszabadság pedig az állam, a közhatalom tevékenységének átláthatóságát hivatott biztosítani. Az átláthatóság ebbl a szempontból azt jelenti, hogy a közérdek és közérdekbl nyilvános adatot kezel adatkezelnek meg kell nyílniuk a társadalom eltt. Ez, az állam és a közigazgatás elszámoltatásának alapja. Az ismeretekhez való hozzáférés
értékítélet-alkotásra
késztet,
véleményformáló
hatást
fejt
ki.
A
nyilvánosság és átláthatóság az állam mködésének ellenrzésében jelenik meg. Az állam mködésének törvényességét így ellenrizheti az állampolgár személyes adatainak kezelésén keresztül is, de az átláthatóság a közérdek adatok nyilvánosságával bárki számára lehetvé teszi az „érintettségen kívüli” általános ellenrzés lehetségét.
4.4 Megállapítások, következtetések Az Európai Unió folyamatosan növekv intenzitással kezelte az adatvédelem, információszabadság és átláthatóság kérdéseit. Az Európai Parlament és Tanács a személyes adatok védelmérl és az ilyen adatok szabad áramlásáról irányelvet fogadott el, melynek szabályai a jogharmonizáción keresztül beépültek a nemzeti törvényekbe, így a magyar jogszabályokba is. A globalizációs kihívások és nemzeti szabályozások eltér felfogása miatt erteljesebb harmonizációra van szükség, mely egységesíthetné a jogérvényesítést és a végrehajtást, a szankcionálás területén közös szabályok alakulhatnának ki. Az adatvédelmi reformcsomag sorsa azonban jelenleg bizonytalan. Az átláthatóság, információszabadság
uniós
jogharmonizációja hiányzik.
A hatályos
magyar
szabályozásban az uniós elvárások megjelennek, az Infotörvény magasabb szinten valósítja meg az uniós szabályok hazai átültetését, mint eldje az adatvédelmi törvény. Az Európa Tanács jogalkotása is hatással volt mind az adatvédelem, mind pedig a nyilvánosság alakulására. Európai uniós tagállamként természetesen az Adatvédelmi Irányelv a meghatározó, ugyanakkor az átláthatóság, nyilvánosság területén az Európa Tanács egyezményei kiemelkedek. Mindezek jelentsen befolyásolták az ez irányú tagországi jogalkotást és jogalkalmazást, elmozdítva az adatvédelem egységes értelmezését. Az adatvédelemmel összefügg teljes uniós jogharmonizáció azonban csak részben valósult meg.
101
Az adatvédelem és információszabadság els magyar szabályozása három évvel elzte meg az uniós kodifikációt, így az uniós szabályozás alapelvei a módosítások során épültek be a magyar jogszabályba annak módosításai során. A rendszerváltás idszakában elfogadott Alkotmány-módosítás alkotmányos szintre emelte a személyes adatok védelmét, valamint az információszabadságot. Az Alkotmánybíróság a mai napig érvényes állásfoglalásokat alkotott az adatvédelem és információszabadság területén, melyben az információs önrendelkezési jogról, a célhoz kötöttség kiemelt szerepérl, a közérdek adatok megismerhetségének szélesítésérl jelölte ki a követend gyakorlatot. Az adatvédelmi biztosi intézmény rendszerbe állításával intézményi garanciát kapott az adatvédelem és a közérdek adatok megismerhetsége. Nemzetközi szinten is unikum volt, hogy egy intézményben összpontosult az adatvédelem és a transzparencia érvényesítésének elsegítése. Az Alaptörvény hatályba lépésével egyidejleg hatályba lépett Infotörvény átvette a korábbi szabályozás fenntartható elemeit, ezzel együtt megtartotta a közérdek adatok megismerésének rendjét. Biztosítja annak feltételét, hogy a magánszféra védelme ne váljon öncélúvá, ne akadályozza az átláthatósághoz fzd legitim érdek érvényesülését. A törvény az Adatvédelmi Biztos intézménye helyett létre hozta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, mint független, autonóm államigazgatási szervet. A NAIH jogosultságai lényegesen meghaladják a korábbi intézmény kereteit, tényleges hatósági jogkörrel és bírságolási joggal rendelkezik. Kibvült eljárási lehetségeivel közvetlenül képes befolyást gyakorolni a hazai adatvédelem alakulására, mely együtt jár az átláthatóság, információszabadság alakításával is. Az új szabályozást és az adatvédelmi hatóságot ellenrz bizottságok és munkacsoportok
megállapították,
hogy
az
adatvédelem
hatályos
rendszere
kompatibilis az uniós joggal. Nemzetközi tendencia az adatvédelem és az információszabadság kombinációja, az ellenrzés egy intézmény alá rendelése. Ez biztosíthatja az adatvédelem és az információszabadság egymásra hatásának optimális érvényesülését a gazdasági, társadalmi és állami élet területén. Az átláthatóság érvényesülését az információszabadság és nyitottság garanciája biztosítja. Ezáltal az 102
emberek megismerhetik az állam- és a közigazgatás tevékenységét és így megfelel információkkal rendelkezve, részesei lehetnek a politika alakításának is. A disszertáció készítése során a védelmi igazgatás különböz, elssorban helyi szintjein folytatott interjúk rávilágítottak arra, hogy az átláthatóság megkívánt érvényesüléséhez még van tennivaló annak érdekében, hogy az állam átláthatósága, a közigazgatás ellenrzése a polgárok számára a gyakorlatban teljessé váljon.
103
5
5.1
A BIZTONSÁG, KÖZBIZTONSÁG, AZ ADATVÉDELEM ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG ÖSSZEFÜGGÉSEI NAPJAINKBAN
A biztonságpolitika f irányai az Európai Unióban és Magyarországon 2001. szeptember 11-e után
5.1.1 A biztonságpolitika alapjai A disszertáció témájának kutatása során arra összpontosítottam, hogy a védelmi igazgatásban az általam kiválasztott szervezeteknél feltárjam az adatvédelem és átláthatóság ellentmondásainak mködését. Ebben a kontextusban az ellentmondás érvényesülését és hatását dönten szubjektív tényezk befolyásolják. A közérdek információk megismerésének lehetségei szabályozással megteremthetk, a tájékoztatás színvonala megfelel gyakorlattal javítható. Természetesen mindkettben - a szabályozásban jogszabály-véleményezéssel, a gyakorlat javításában iránymutatással szerepe van a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak. Számot kell vetni
azonban
azzal
is,
hogy
az
adatvédelem,
adatbiztonság,
átláthatóság,
információszabadság egységét küls, illetve globális tényezk, és azok magyarországi érvényesülése is befolyásolhatja. Ezek egyaránt kihatnak a biztonságra, az emberi jogok, ezen belül a szabadságjog érvényesülésére. A közelmúlt biztonságpolitikáját alapjaiban változtatta meg, hogy a Szovjetunió megsznésével együtt megsznt a kétpólusú világrendszer. A szocialista világrendszer megsznése után újfajta fenyegetés, a globális terrorizmus veszélye jelent meg. Nógrádi György biztonságpolitikai szakért, egyetemi tanár véleménye szerint azonban „az eljövend világ újra kétpólusú lesz, az egyik oldalon áll majd az USA, a másikon pedig Kína, melynek nemzetgazdasága 2017-re eléri, st meghaladja az amerikaiakét”.123 A nemzetközi- és a sajátos hazai viszonyoknak megfelelen a változások elsdlegesen a biztonság eltérbe kerülésében, a biztonságpolitika komplex rendszerében jelennek meg. Ezeknek értelemszeren hatásuk van az emberi jogok érvényesülésére, így a személyes adatok védelmére, az átláthatóságra és a közérdek adatok nyilvánosságára, 123
Forrás: http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/03/nogradi-gyorgy-a-ketpolusu-vilag-uj-kihivasai.html Letöltés dátuma: 2014. április 5.
104
az információszabadságra is. Az alapvet fogalmak tisztázása után - a teljesség igénye nélkül - úgy az uniós, mind a hazai folyamatokat összefoglalva kívánom kifejteni a biztonságpolitika és az átláthatóság egymásra gyakorolt hatását, kiemelten kezelve a 9/11. utáni idszakot. „A biztonság egyéneknek,
csoportoknak,
országoknak,
régióknak
(szövetségi
rendszereknek) a maguk reális képességein és más hatalmak, nemzetközi szervezetek hatékony garanciáin nyugvó olyan állapota, helyzete (és annak tudati tükrözdése), amelyben kizárható v. megbízhatónak kezelhet az esetlegesen bekövetkezhet, veszély, ill. adottak az ellene való eredményes védekezés feltételei.”124 Leegyszersítve a biztonság a félelem hiányát, illetve a fenyegetettség kivédésének képességét jelenti.125 Értelmezése különböz szintekre terjedhet ki, mely az emberi lét kategóriáinak, illetve a politikai színtereknek megfelelen alakulhat. Tekintettel arra, hogy a szabadságjogok korlátozására általában a biztonságra törekvés jegyében kerül sor, fontosnak tartom számba venni azokat a területeket, melyek hivatkozási alapként megjelenhetnek. „Egyéni biztonság alapvet szükséglet és szubjektív élmény, lét és egzisztenciális helyzetekben, amikor a személy nem fenyegeti semmiféle veszély, vagy ha igen képes azt elkerülni.”126 „A kollektív biztonság államok közösségére kiterjed rendszer; célja az érintett államok függetlenségének és területi épségének a biztosítása együttmködés és közös intézkedések útján, a béke fenntartása, szükség esetén az agresszió leküzdése, a konfliktusok megelzése, valamint a válságok kezelése.
A kollektív biztonság
kifejezés az I. vh. után a Thomas Woodrow Wilson (1856-1924), az USA elnöke (1913-1921) által meghirdetett elgondolás nyomán terjedt el.”127
124
Hadtudományi Lexikon a Magyar Hadtudományi Társaság kiadványa 1 kötet. 144. oldal 1995 – Budapest. 125 Vida Csaba: A biztonság és a biztonságpolitika katonai elemei, 89. oldal. Forrás: http://uninke.hu/uploads/media_items/a-biztonsag-es-a-biztonsagpolitika-katonai-elemei.original.pdf Letöltés dátuma: 2013. december 16. 126 Magyar Nagylexikon 4. kötet 117. oldal. Magyar Nagylexikon Kiadó, 2006. Budapest. 127 Hadtudományi Lexikon a Magyar Hadtudományi Társaság kiadványa 1. kötet 706. oldal 1995 – Budapest.
105
„A
nemzetbiztonság
valamely
állam
megfelel
katonai
védettségébl,
külkapcsolatainak, valamint bel- és gazdaságpolitikájának helyes kialakítása céljából ered biztonsági helyzete.”128 „A nemzetközi biztonsági rendszer a nemzetközi béke és biztonság fenntartását garantálni hivatott nemzetközi szerzdések, dokumentumok, a bennük foglalt alapelvek, intézkedések, valamint a béke és biztonság alakításában érintett nemzetközi szervezetek összessége.”129 A globalizáció eltérbe kerülésével, a nemzeti és nemzetközi területek kiterjedésével együtt bvült a biztonság értelmezése. A kibvült értelmezés magába foglalja a katonai-, politikai,- gazdasági-, társadalmi- és környezeti területeket. Ezek a területek természetesen csak elméletben, a disszertáció keretei között különíthetek el, egyenként a valóság egy-egy adott szeletét világítják meg. „A katonai biztonság - a status quo-val elégedetlen más államok okozta fenyegetés egyes politikusok és a témát kutatók véleménye szerint a terrorizmus miatt maradt eltérben. Az államok védelmi képességének, illetve szándékának összességét foglalja magába. Ennek célja a nemzetközi közösség-, az ország-, a lakosság-, a terület-, a légtér védelme, illetve a védelem minden feltételének fenntartása.”130 „A politikai biztonság az állam normális mködésének körülményeit jelenti. Az államok kormányzati rendszerét, a kormányzati apparátus felépítettségét és az intézmények fenntartását, hitelességét alátámasztó ideológiai alapelveket tartalmazza. Ezen belül kiemelten fontos a mködképesség. Sajnos ezt napjainkban a gazdasági válság, a politikai intézményrendszerek zavarai, illetve az etnikai- és nemzetiségi konfliktusok nehezítik.”131 „A gazdasági biztonság garanciák összessége, melyek az adott ország fejldésének történelmi elzményeihez viszonyítva a társadalmi jóléthez, az államhatalom elfogadható szinten tartásához szükséges erforrásokat, valamint a pénzeszközökhöz 128
Hadtudományi Lexikon a Magyar Hadtudományi Társaság kiadványa 2. kötet 965. oldal 1995 – Budapest. 129 Magyar Nagylexikon 4. kötet 117. oldal. Magyar Nagylexikon Kiadó, 2006. Budapest. 130 Magyar Nagylexikon 17. Kötet 208. oldal. Magyar Nagylexikon Kiadó, 2006. Budapest. 131 Hadtudományi Lexikon a Magyar Hadtudományi Társaság kiadványa 1. kötet 144. oldal 1995 – Budapest.
106
és a piacokhoz való hozzáférést tartalmazza. A gazdasági biztonság minden szektorra kihat, és színvonala azok fejldését alapjaiban befolyásolja. A piacgazdaság globális mködési zavara és a fenntarthatóságot befolyásoló veszélyek - így a 2008-2010 közötti gazdasági világválság - minden szektorra, a társadalmi és gazdasági mködés minden spektrumára kiterjed károkat okozott.”132 „A társadalmi biztonság a nemzeti identitás és szokásrend-, a nyelv-, a kultúra-, a vallás megfelel feltételeinek fenntartását és stabil mködését foglalja magába. A társadalmi biztonság elemei összességében és egyenként a nemzeti lét alkotó részeiként értelmezhetk. Bármelyikük veszélyeztetése minden másra kihat, ezért fenntartásuk és ersítésük a politika felelssége, kiemelt feladata. Ez a társadalmi biztonság egyik meghatározó része. A társadalmi biztonság nem nélkülözheti az emberi tényez aktivizálását, azt, hogy adott körülmények és megfelel feltételek mellett azonosuljanak a politika-, valamint a társadalmi viszonyok szilárdítását célzó erfeszítéseivel.”133 A környezet-biztonság az emberi élet fenntarthatóságnak része. A káros hatások, a civilizáció nemkívánatos következményei állapotát közvetlenül befolyásolják. Ez sajnos nem számolható fel, azonban hatása csökkenthet. Az ENSZ által kezdeményezett számos megoldás esélyt kínál a környezet megóvására. A
biztonság
fogalmának
és
általam
választott
megközelítésének
tartalma
természetesen vitatható, azonban kétségtelen, hogy napjaink valóságából indul ki és azt a teljesség igényére törekedve tárja fel. A biztonság fogalomrendszere nem különíthet el egymástól, közöttük a kapcsolat szoros, egymást feltételezve, egymást átfedve, egymásra épülve fejtik ki hatásukat. Az egyes ember biztonságérzetét mindegyik külön-külön is jelentsen befolyásolja, azonban hatásuk összessége adja a biztonság egészét. A csernobili atomreaktor felrobbanása eredenden környezeti katasztrófaként értelmezhet. Azonban globális hatásának kiterjedésével nem csak a közvetlen környezet, hanem más nemzetek biztonságát fenyeget veszéllyé is vált. Egyes
132 133
Magyar Nagylexikon 8. Kötet 512. oldal. Magyar Nagylexikon Kiadó, 2006. Budapest. Magyar Nagylexikon 17. Kötet 208. oldal. Magyar Nagylexikon Kiadó, 2006. Budapest.
107
katonapolitikusok szerint az atomszennyezés globális hatása miatt gyorsultak fel azok az
egyeztetések,
melyek
a
tömegpusztító
fegyverek
jelents
csökkentését
eredményezték. A magyar hadsereg afganisztáni missziója a kezdeti idszakban a társadalom támogatását élvezte. Az idközben bekövetkez-, a magyar kontingens állományát érint vesztességek miatt a támogatási arány csökkent. Mindez azt bizonyítja, hogy a biztonság területeinek egymásra hatása bonyolult rendszert képez, melyben számos küls tényez gyakorolhat befolyást. A biztonság „mködése” önmagában nem értelmezhet. Megvalósulása a nemzet, nemzetközösség összehangolt politikájában realizálódik. A biztonságpolitika a nemzetközi szövetségek-, illetve egy adott állam általános politikájának része, az arra jogosult szervezet által meghatározott célok, elvek, a végrehajtó intézmények részérl foganatosítandó intézkedések, rendszabályok és tevékenységek, a lakosság cselekv hozzájárulásának összessége békében, válság-, veszély- és katasztrófahelyzetben a biztonság feltételeinek megteremtése érdekében.134 Az egyetemes emberi jogok az emberek, mint racionális, szabad akarattal rendelkez egyének lényéhez tartoznak, t természeténél fogva emberi mivoltából ereden illetik meg.135 A biztonság, biztonságpolitika és az emberi jogok érvényesülése globális kontextusban együtt jelenik meg. A biztonság prioritásként van jelen a nemzeti- és nemzetközi színtéren, fenntartása egyaránt cél, és stratégiai feladat. Az Európai Unió számára is elsdleges cél a biztonságpolitika egységes követelményrendszerének kialakítása, annak tagországi alkalmazása, az intézményi háttér felépítése, az egységes módszertan- és gyakorlat kialakítása és folytatása. Mindezek együttesen az egyetemes emberi jogok érvényesülésének befolyásolása nélkül nem oldhatók meg. A valódi kérdés az, hogy a biztonságpolitika a nemzetközi és a hazai gyakorlatban hogyan fejti ki hatását és milyen mérték az a korlátozás, amely az állampolgárok szabadságát ugyan jelentsen befolyásolja, de ez számukra még tolerálható szinten marad. 134 135
Magyar Nagylexikon 4. Kötet 119. oldal. Magyar Nagylexikon Kiadó, 2006. Budapest. Magyar Nagylexikon 7. Kötet 279. oldal. Magyar Nagylexikon Kiadó, 2006. Budapest.
108
A biztonság, jog, szabadság a modern állampolitika és államigazgatási rendszernek alapját képzi. „Ez annyit jelent, hogy egyikük sem mködhet a másik kett nélkül, ugyanakkor mindegyik
akadályozza
a
másik
mködését.”136
Az
átláthatóság
az
információszabadság része, érvényesülése a szabadság, az emberi jogok fontos aspektusa. Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok közvetlenül ellenrizhetik az állam, az általuk választott képviseleti szervek, a központi és a helyi kormányzat mködését. Az átláthatóság összhangban van a biztonság egyes szektorainak helyzetével. Mivel a biztonság, az emberi jogok és a szabadság egymással „egyenérték” társadalmi kategóriák, magukban hordozzák a diszfunkcionalitás lehetségét. Ez azt jelenti, hogy a biztonság - beleértve az egyes területeit is -, a szabadság és az emberi jogok kapcsolatában ellentmondásokkal jelenik meg. Ennek mérséklése, az egyensúlyuk fenntartása az átláthatóság érvényesítésével realizálható. Így az átláthatóság és a biztonság viszonyában a ,,fékek és ellensúlyok” hatása érzékelhet.
5.1.2 A 9/11. hatása az európai és hazai biztonságpolitika alakulására Mind az európai, mind a hazai szabadságjogokra kétségkívül 9/11. után a legnagyobb hatása az Egyesült Államok Kongresszusa által 2011. októberben elfogadott „Patriot Act” (Hazafias Törvény) törvénynek volt. Nógrádi György biztonságpolitikai szakért, egyetemi tanár véleménye szerint a szeptember 11-ei támadás gyakorlatilag menlevelet adott az Egyesült Államoknak, és ezzel új fejezet kezddött a terror elleni harcban. A támadás nélkül nem lett volna sikeres a terror elleni fellépés és a nélkül nem tudtak volna létrehozni egy terrorellenes rendszert.137 A rendfenntartó szervek számára ez a törvény tette és teszi lehetvé ma is, hogy bírói végzés nélkül figyelhessenek telefonvonalakat, e-maileket, személyes-, orvosi-, pénzügyi- és egyéb iratokat. Ez nem csak az amerikai állampolgárokat érinti, hanem vonatkozik a világ összes polgárára, beleértve az európai uniós polgárokat is.
136 137
Bukovics István: A biztonság mint alapvet jog, Acta Humana Emberi jogi közlemények, NKSZ Szolgáltató Kft. 97. oldal. 2013. Budapest. http://hvg.hu/vilag/20110908_terrorizmus_nogradi_szeptember_11 Letöltés dátuma: 2014. április 5.
109
Ezt ersítette meg az elmúlt év (Edward Snowden által kirobbantott) „lehallgatási botránya” is, amely az állami vezetket sem kímélte.138 A törvény lehetvé tette a pénzügyi tranzakciók ellenrzését és megnövelte a bevándorlási hivatal hatáskörét a terrorizmussal gyanúsítható bevándorlók letartóztatására és kitoloncolására. A törvény a nagyobb hatáskör biztosítása érdekében kiterjesztette a terrorizmus definícióját a belföldi terrorizmusra is. A törvényt a szabadságjogok megsértése miatt a jogvédk részérl számtalan kritika éri. Kifogásolják a meghatározatlan idej fogvatartás engedélyezését külföldiekkel szemben, a házkutatásokat a tulajdonos engedélye vagy tudta nélkül, a telefon- és email megfigyeléseket bírói végzés nélkül. Nézetük szerint mindez felszámolja a magánszférához fzd jogot. Rövid idvel 9/11. után az Egyesült Államok belbiztonsági szervei igényelték, hogy a repülvel érkez utasok adatai (PNR) még a gép felszállása eltt elérhetk legyenek számukra. Az adatkezeléssel kapcsolatban 2003-ban az Adatvédelemi Biztos vizsgálatot folytatott, mely állásfoglalással és közlemény kiadásával zárult.139 A Malév RT. utasai személyes adatainak továbbításával kapcsolatban az Adatvédelmi Biztos felkérte a Malév Rt. elnök vezérigazgatóját, hogy a légitársaság fordítson nagyobb figyelmet az érintettek hozzájárulásának megszerzésére és a tájékoztatásra. Az állásfoglalás szerint a Malév Rt. már a jegyvásárláskor köteles az utasok megfelel tájékoztatáson alapuló hozzájárulását kérni az adatkezeléshez és adattovábbításhoz. Késbb, 2006-ban az Országgylés törvényben hirdette ki az Európai Unió és az Egyesült
Államok
közötti
megállapodást
az
utas
nyilvántartási
adatokkal
kapcsolatban.140 Sólyom László köztársasági elnök azonban a törvényt nem írta alá és visszaküldte azt az Országgylésnek. Megállapítása szerint nem volt egyértelm, hogy a nemzetközi megállapodással kapcsolatban teljesülnek-e azon feltételek, amelyek
138
Megjegyzés: A Magyarországot érint lehallgatások kivizsgálásra az Országgylés 101/2013. (XII. 12.) OGY határozatával eseti vizsgálóbizottságot állított fel. A vizsgálóbizottság munkájában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság elnöke állandó meghívottként vesz részt. A vizsgálóbizottságnak ez év március elejéig kell jelentését elkészítenie. 139 Adatvédelmi Biztos 2003. évi Beszámolója 174. oldal. Adatvédelmi Biztos Irodája, 2004. Budapest. 140 2006. évi CXXVIII. törvény az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az utasnyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történ továbbításáról szóló Megállapodás kihirdetésérl, valamint a légi közlekedésrl szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó 2006. Budapest.
110
alapján a külföldi államokban megfelel szintnek tekinthet a személyes adatok védelme. A köztársasági elnök továbbra is szükségesnek tartotta az érintettek kifejezett hozzájárulását. Azt a véleményét is hangsúlyozta, hogy az állampolgároknak nincs lehetségük az Egyesül Államokban az érintettet megillet adatvédelemhez fzd jogaik gyakorlásra.
5.1.2.1 AZ EURÓPAI UNIÓ BIZTONSÁGPOLITIKÁJA 9/11. UTÁN A 9/11. bekövetkezése nem csak az Amerikai Egyesült Államok számára jelentett súlyos csapást, hanem globális értelemben a kialakult világrend alapjainak megrázkódtatását eredményezte. A volt szocialista országok számára - így Magyarország részére is - a tragédiát megelz idszak a rendszerváltás kibontakozását, az egyéni szabadságjogok érvényesülését, a közérdek információk megismerésének lehetségét, az állam és szervezetei tevékenységének átláthatóságát hozta magával. A folyamat nem szakadt meg, azonban az állami politika új dimenziói kerültek eltérbe. Az Európai Unió Tanácsa az események kapcsán a nemzetközi közösség minden szegmensében elkötelezte magát a globális biztonság megersítésének támogatása mellett. Az európai terrorellenes politika legfontosabb területévé a rendrségi- és igazságügyi együttmködés kiterjesztése és megszilárdítása141 vált. Ez a tagországok rendri szervezetei közötti információ-áramlás kiterjesztését eredményezte. Ebben kiemelt feladata van az EUROPOL-nak, az Európai Unió bnüldöz hatóságának. A szervezet f feladata hozzájárulni egy biztonságosabb Európa megteremtéséhez elssorban bnügyi információk cseréjének és elemzésének segítségével. Az EUROPOL célja, hogy javítsa az európai bnüldöz hatóságok eredményességét és együttmködését a nemzetközi bnözés súlyos formái: a szervezett bnözés és a terrorizmus megelzésében és leküzdésében. Tevékenysége során szorosan együttmködik az Európai Unió tagállamainak bnügyi hatóságaival, valamint az USA, Kanada, Ausztrália és Norvégia bnüldöz szerveivel. Mködésével a határokon átnyúló
141
Szurday Kinga: 2011. szeptember 11. következménye a személyes adatvédelemre vonatkozó politikára az Európai Unióban. Az információs jogok kihívásai a XXI. században, 115-116. oldal. Adatvédelmi Biztos Irodájának Kiadványa, 2009. Budapest.
111
nyomozáshoz nyújt hathatós segítséget, elssorban az adatok gyjtése-, elemzése- és megosztása, valamint a koordináció eszközeivel. Részt vesz a tagállamok területén tevékenyked, ún. Közös Nyomozó Csoportok munkájában is, ahol speciális eszközökkel és információkkal segíti a bncselekmények felderítését. Az EUROPOL 1999. július 1-jén kezdte meg teljes kör mködését. Az Európai Rendrségi Hivatal (EUROPOL) létrehozásáról szóló 2009. április 6.-i 2009/371/IB számú tanácsi határozat142 (továbbiakban: tanácsi határozat) elfogadása után, 2010. január 1-tl új jogi kerettel és kiterjesztett feladatkörrel rendelkez, teljes jogú uniós ügynökséggé vált. Feladatai ellátásában segíti az EUROPOL Információs Rendszer, amely lényegét tekintve az EUROPOL bnügyi adatbázisa, elsdleges ellenrz rendszere. A rendszer mködtetésének célja, hogy az EUROPOL mandátumába
tartozó,
súlyos
megítélés
(a
Btk.
szerint
legalább
5
év
szabadságvesztéssel fenyegetett), és legalább két tagországot érint bncselekmények esetén a tagállamokban folyamatban lev nyomozásokat összekapcsolja, ezáltal orientálva és támogatva a nemzeti bnüldöz hatóságok operatív, mveleti tevékenységét. Az Információs Rendszernek komoly gyakorlati haszna van, mivel segítségével megállapítható, hogy az EUROPOL hatáskörébe tartozó ügyek esetében egy másik tagország rendelkezik-e a hazai nyomozáshoz kapcsolható információval. „Találat” esetén a tagállamok adatszolgáltató nyomozó szervei a nemzeti egységek közvetítésével kapcsolatba léphetnek egymással, és megállapodhatnak az információk felhasználhatóságáról. Magyarországon az EUROPOL nemzeti egység az Országos Rendr-fkapitányság Nemzetközi Bnügyi Együttmködési Központjában (ORFK NEBEK Iroda) található.143 Tekintettel arra, hogy az EUROPOL jelents mennyiség személyes-, ezen belül különleges adatot kezel, rendkívül fontos, hogy ezek felhasználása tekintettel legyen a személyiségi - ezen belül az adatvédelmi - jogra. Az adatok felhasználásának ellenrzését egy független-, a tagállamok adatvédelmi hatóságai által delegált tagokból
142 143
Forrás: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2009:323:0020:0030:HU: PDF Letöltés dátuma: 2013. október 20. Forrás: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság honlapja, Nemzetközi kötelezettségekhez kapcsolódó információk/Tájékoztató EUROPOL rendszerrl, www.naih.hu Letöltés dátuma: 2014. január 25.
112
álló szerv, a Közös Ellenrz Hatóság végzi. Legfontosabb feladata annak biztosítása, hogy
az
EUROPOL
tevékenysége
megfeleljen
az
adatvédelmi
elveknek.
Magyarországot a Közös Ellenrz Hatóságban a NAIH munkatársa képviseli. A „fékek és ellensúlyok” elve megköveteli, hogy megtaláljuk az optimális egyensúlyt a biztonság, adatvédelem és adatbiztonság, valamint az egyetemes jogok, a szabadságjogok, az átláthatóság és az információszabadság megfelel tiszteletben tartása, érvényesülése között. Ebben a kontextusban jelenik meg az a - sokak által vitatott - feltételezés, amely szerint a biztonság ersítése tulajdonképpen az emberi jogok érvényesítése irányba hat, mert igazi célja, - egyúttal prognosztizálható eredménye - az emberi élet megóvása. Ezért az emberi élet védelmének részét képezi a terrorizmus, a szervezett bnözés elleni védelem joga. Így a biztonság ersítése céljából az információkhoz történ korlátlan hozzáférés nem sérelmezhet. Ez éppen az Unió és polgárainak védelme érdekében történik. A 9/11-et követen London és Madrid lakossága szenvedte el az emberek életét kioltó és hatalmas anyagi károkat okozó terrortámadásokat. Nyilvánvalóvá vált, hogy a biztonság sérthetetlensége, az emberi jogok korlátozása pillanatnyi, vagy hosszabbrövidebb ideig fenntartható eredményeket hozhat ugyan, de nem oldja meg az alapproblémát. „A biztonság maximalizálása veszélyezteti az emberi szabadságjogok érvényesülését és fordítva.”144
Az is világossá vált, hogy az európai polgárok
többsége elfogadja az érvelést a biztonsági követelmények szigorítása mellett. Sokan elfogadható árnak tartják és támogatják az emberi jogok, ezen belül az információs önrendelkezési jog, valamint az információszabadság és az átláthatóság korlátozását. Az így kialakuló új egyensúly a biztonság ersítése érdekében ugyanakkor lehetvé teszi az emberek fokozottabb megfigyelését, adataik kezelését sokszor tudtuk és beleegyezésük nélkül, megsértve ezzel az európai adatvédelem olyan klasszikus elveit, mint az érintett hozzájárulása, a célhoz kötöttség, az adatminimalizálás elve stb. A biometrikus adatok nyilvántartásának fejlesztése, egységes kezelése további lépés a biztonság ersítése, ugyanakkor az emberi szabadságjogok korlátozása terén.
144
Szabó Máté: Az emberi jogok és a biztonság konfliktusai a 21. században. Az információs jogok kihívásai a XXI. században Adatvédelmi Biztos Irodájának Kiadványa, 31. oldal. 2009. Budapest.
113
A 9/11. és az azt követ terrortámadások tovább ersítették a nemzetközi közvélemény igényét a biztonságpolitikai váltás iránt. Ez egyet jelent a biztonság feltételeinek ersítésével, akár olyan áron is, hogy az emberi jogok érvényesítésének további korlátozása következik be. Az intézkedések az adatok kezelésének egységesítésére, a telekommunikációs információk tárolására és továbbítására, az Unió tagországainak határát átlép harmadik országból érkez állampolgárok fokozott vizsgálatára és adataik egységes-, központi kezelésére vonatkoznak. A VIS és az EURODAC létrehozása, valamit a tárolt információkhoz történ hozzáférés kiterjesztése új minséget jelent a bnüldöz szervek számára. Lehet, hogy mindez összhangban van a korábbi (Maastrichti-, Amszterdami-, Schengeni-, Lisszaboni-) szerzdésekkel, de az is nyilvánvaló, hogy a biztonság érdekében tett erfeszítések az információszabadság és átláthatóság olyan korlátozását okozhatják, melyek visszafordítására kevés az esély. A korlátozások negatív hatására mind az Európai Adatvédelmi Biztos, mind a 29-es Adatvédelmi Munkacsoport felhívta a figyelmet. Egyetértek Dr. Kondorosi Ferenc azon a megállapításával, amely szerint az Európai Unió 9/11. utáni biztonságpolitikájának változásai szoros összefüggésben vannak a globalizáció kiterjedésével, a globális világrend kialakulásával.145 Tanulmányában részletesen áttekinti az ,,új világrend” bels mozgatórugóit, foglalkozik az egységesül piac szerepével, egyúttal kitér a nemzetközi közösség és az egyes államok lehetségeire is. Elemzi a klímaváltozás hatásait, a szegénység elleni küzdelem lehetségeit és az újonnan jelentkez biztonsági kihívásokra adandó válaszokat. Más kutatók146 a globalizáció bels ellentéteinek feltárására összpontosítva, hasonló témaköröket
más-más
alapon
közelítenek
meg
és
jutnak
általánosítható
következtetésekre. Ezek mindegyike foglalkozik a biztonságot veszélyeztet tényezkkel, sürgeti az egységes fellépést a veszélyek elhárítása, elssorban azok megelzése érdekében. Megítélésük szerint az új globális világrend fejldésében minden tényez - a 145
Kondorosi Ferenc: Az új világrend jogi kérdései. 45-50. oldal. 2010. Budapest. Forrás: http://www.pecshor.hu/periodika/2008/kondorosi.pdf Letöltés dátuma: 2013. december 2. 146 Poul Nyrup Rasmussen: Európa és az új világrend. Forrás: http://www.c3.hu/~eufuzetek/index_17.php?nagyra=17/17_02_rasmussen.html Letöltés dátuma: 2013. december 8.
114
klímaváltozás hatásainak mérséklése, a szegénység elleni harc, a fenntartható fejldés kiterjesztése - az uniós politika elterében kell, hogy maradjon. Ezeknek hosszú távú megoldásokhoz kell vezetniük, hiszen az emberek életének megóvását jelentik, a terrorizmus okainak felszámolásához járulhatnak hozzá. Egységes a véleményük abban is, hogy az európai biztonságpolitika a világméret elssorban az Amerikai Egyesült Államok által vezérelt - trendnek megfelelen alakul. Ebben központi kategória a biztonság, amely az emberi élet, a humán szféra létének, az államok zavartalan mködésének, a társadalom különböz szféráit egyaránt érint hatásának megfelelen fejldik. A kutatók egy része helyesli az Európa Tanács dokumentumaiban megfogalmazott azon célokat, irányokat és feladatokat, amelyek kimondva vagy rejtetten, de elfogadják az emberi szabadságjogok korlátozását, így az információszabadság és átláthatóság mozgásterének szkítését is. Az információszabadság és átláthatóság szempontjából vizsgálva, az uniós biztonságpolitika f irányaiban ellentmondás van a biztonság megersítését célzó erfeszítések és a személyes adatok védelme és az információszabadság, átláthatóság érvényesítésére irányuló törekvések között.147 Jellemz mindkét területen, hogy az érvek az uniós polgárok jogainak érvényesítésére, az alapvet emberi jogok biztosításának primátusára utalnak. Véleményem szerint az összefüggés - mint annyi más esetben - a politikai hatalom gyakorlásához köthet. Az uniós és tagállami biztonságpolitikák - az állampolgárok érdekére hivatkozva - minden olyan eszközzel, módszerrel és felhatalmazással rendelkeznek, melyekkel közvetlenül és közvetve hatást tudnak gyakorolni az állampolgárok életviszonyaira. Ez természetesen befolyásolja a szabadságjogok alakulását, így erteljesen felszínre kerül
a
biztonság,
adatvédelem
és
az
információszabadság,
átláthatóság
ellentmondása, plasztikusan jelennek meg az átláthatóságot akadályozó tényezk.
147
Szabó Máté: Az emberi jogok és a biztonság konfliktusai a 21. században. Az információs jogok kihívásai a XXI. században Adatvédelmi Biztos Irodájának Kiadványa, 37-40. oldal. 2009. Budapest.
115
A biztonság hatását az átláthatóságra az alábbi ábra foglalja össze:
Az uniós biztonságpolitika közel tizenöt éves tapasztalatának összegezése azt mutatja, hogy a biztonság ersítése kapott kardinális szerepet. Ez az emberi jogok szükségszer korlátozásával jár együtt, mellyel az Unió polgárainak többsége - kimondva vagy kimondatlanul - egyetért. Egyértelm tehát, hogy a félelem a vélt vagy valós fenyegetettségtl jelentsebb mértékben van jelen, mint az igény az átláthatóság, információszabadság iránt. Ez azt is jelenti, hogy az állampolgárok önként mondanak le az állam ellenrzésének legfontosabb
lehetségérl,
az
információszabadság,
átláthatóság
jogának
érvényesítésérl, illetve hozzájárulnak ennek korlátozásához. Ezen a helyzeten változtathat a Lisszaboni Szerzdés hatályba lépését követen kimunkált Stockholmi Program,148 mely ,,A polgárokat szolgáló és véd nyitott és biztonságos Európa” jelszavának megvalósítását tzte ki célul. Ebben - a biztonság érdekében folytatott együttmködés javítása mellett - kiemelt hangsúlyt kap az alapvet jogok és szabadságjogok, így a személyes adatok védelméhez való jog, valamint az információszabadság kiterjesztése is.
148
Forrás: ur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2010:115:0001:0038:hu:PDF Letöltés dátuma: 2014. január 12.
116
A terrorizmus veszélyének megnövekedése új megközelítést igényel, amely a biztonság-felfogás, valamint a biztonságpolitika ennek megfelel kidolgozása érdekében megköveteli a tudományosan megalapozott elméleti megközelítést, illetve annak átültetését a gyakorlatba. Így megkerülhetetlen a terrorizmus tudományos vizsgálata, okainak, természetének, megjelenési formáinak, módszereinek és a társadalomra kifejtett hatásának feltárása. Ez természetesen együtt jelenik meg az elhárítás, felszámolás és megelzés lehetségeinek kutatásával is. A dolgozat kereteit meghaladja a 9/11 biztonságpolitika-tudományra gyakorolt kihatásának részletezése, mélyebb elemzése.
5.1.2.2 MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGPOLITIKÁJÁNAK JELLEMZI 5.1.2.2.1 A magyar biztonságpolitika kialakításának körülményei Az elmúlt évek során a biztonság és biztonságpolitika tekintetében széleskör vita bontakozott ki a szakértk között. Ez a polémia nem maradt meg a tudományos kutatás keretei között, hanem a tömegkommunikáció eszközein keresztül elérte az érdekld közvélemény ingerküszöbét is. A vita lényege a „mi a fontos” dilemmája körül zajlik, gyakorlatilag azt foglalja magába, hogy mi befolyásolja hazánk biztonságának megszilárdítását, mik legyenek a biztonságpolitika legfontosabb elemei. A vita résztvevi egyrészt kifejtik, hogy a 9/11. hatásai már nem érzékelhetk, a világ- és Magyarország túlságosan hosszú ideje foglalkozik a tragédia hatásaival. Megítélésük szerint a kétségtelenül nagy hatású terrorcselekmények helyébe olyan más fenyegetések léptek, mint a gazdasági világválság, az újabb fegyveres konfliktusok a világ egyes térségeiben és a klímaváltozás. A globalizáció egyre gyorsuló folyamata, szükségszeren befolyásolja a biztonság önálló érvényesítésének lehetségét. A függség olyan méret, ami lehetetlenné teszi az államok, illetve nemzetközi szövetségek önálló céljainak megvalósítását. A vita másik pólusán minden problémát 9/11-bl vezetik le. Nem tagadják az „új világrend” kialakulását igazoló érveket, minden biztonsági probléma kiinduló pontjául azonban az Amerikai Egyesült Államokat sújtó tragédia bekövetkeztét és elhúzódó hatását fogadják el. 117
Jól érzékelhetk a vitában részt vevk közötti felfogásbeli különbségek, melyek állásfoglalásra késztetnek. Természetesen jól tudom, hogy egy disszertáció tartalmi és formai keretei között nem dönthetk el a globális és hazai biztonság nagy kérdései, de a kutatás során nyert tapasztalataim a polémiát illeten kialakították véleményemet a vita egyes pontjairól. Az a megítélésem, hogy 9/11. globális hatását nem lehet bekövetkezése idpontjától számítva meghatározott idkeretek közé szorítani. A világot megrázó tragédia hatására olyan folyamatok indultak el, mint például a globalizáció felgyorsulása, a szélesebb körre kiterjed együttmködés az államok között, társadalmi konszenzus alapján az emberek
szabadságjogait
érint
korlátozások.
A
biztonság
irányába
tett
erfeszítéseken keresztül 9/11. jelen van mindennapi életünkben, egyaránt befolyásolja a politikai elit és az egyes emberek tevékenységét, így a tragédiának hosszú távú hatása van. Az új kockázatok nevesítése mindkét fél érvei között megtalálhatók és ezek nem negligálják a 9/11. hatását földrészünk és szkebb környezetünk életére. A látszólag tisztán elméleti indíttatású problémát Tálas Péter közértheten tárja fel.149 Megítélése szerint a politika két véglet között mozog. Értelmezésében az aktuálisan felels politikai tényezk, azaz a politikusok vagy „túlértékelik”, vagy „alábecsülik” a biztonság körében megjelen konkrét helyzeteket. A biztonságpolitikával foglalkozók azonban sohasem elégedettek, egyértelm koncepciókat és a politika határozottabb kiállását várják el. Határozott véleményük szerint a szakért feladata a biztonságot fenyeget létez vagy potenciális veszélyek feltárása, a politikus tennivalója pedig a tények és érvek birtokában a határozott döntés. Tálas tények és adatok felhasználásával bizonyítja, hogy Európa és szkebb hazánk veszélyeztetettsége ugyanakkor csökken tendenciát mutat. „Az Európai Unió országaiban 2006 januárja és 2011 márciusa között elkövetett 1115 merénylet a világ összes terrorcselekményének csupán 1,7 százalékát, a 34 halálos áldozat 0,03 149
Tálas Péter: A terrorfenyegetettségrl a számok tükrében. 83-92. oldal. 2011. Budapest. http://www.nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/talas_peter- a_terrorfenyegetettsegr__l_a_szamok _ tukreben.pdf Letöltés dátuma: 2014. január 4.
118
százalékát, a 373 sebesült 0,2 százalékát, a 19 túsz 0,04 százalékát, az összesen 426 áldozat pedig 0,13 százalékát tette ki (vagyis az EU terrorfenyegetettsége a világ más tájaihoz képest elenyész).”150 Záró gondolatai fontos következtetést fogalmaznak meg a magyar biztonságpolitika mveli számára azzal, hogy a biztonságérzet szubjektív és objektív megközelítése ne szakadjon el egymástól. A szakért álláspontja mértékadó, ugyanakkor további vitára ösztönöz. Az, hogy az európai adatok minimális veszélyeztetettségi szintet mutatnak, hogy hazánk kívül esik a maximális fenyegetettség határain, nem jelentik a kockázatok minimális szintjét. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy a biztonságpolitika lényege és egyúttal célja az emberek biztonságérzetének megersítése. Ezzel tulajdonképpen az állam törekvése megegyezik az állampolgárok véleményével. Az állami erfeszítések az objektív biztonságra gyakorolnak befolyást, mely a tájékoztatás megvalósulásával a szubjektív biztonság érzetében, napi élet rendezettségében jelenik meg. Az emberek pozitív eljel biztosságfelfogása tehát nem spontán alakul ki. Létrejötte az állami biztonságpolitika hiteles, átlátható érvényestésével valósítható meg. Ellenkez esetben bekövetkezhet, hogy „balsejtelmek és félelmek határozzák meg az emberek magatartását”.151 Az a következtetésem, hogy a biztonság ersítésére tett állami beavatkozás biztonságpolitika - nem nélkülözheti az átláthatóság fenntartását. Ennek hiánya viszont a Tálas Péter által leírt társadalmi feszültséghez vezethet. „A magyar társadalomra jellemz, hogy különböz biztonsági fenyegetések és kockázatok határozott jelenlétét érzékeli.”152 Veszélybl azonban nincs hiány, így
150
Tálas Péter: A terrorfenyegetettségrl a számok tükrében. 90. oldal. 2011. Budapest. Megjegyzés: Tálas Péter a terrorcselekmények elköveti körébe beleérti a szeparatista, nacionalista indíttatású merénylket is. Ezek az adatok a disszertáció témája szempontjából indifferensek. 151 Tálas Péter: Az európai terrorfenyegetettségrl - a számok tükrében. ZMNE SVKI Elemzések 2010/13. Budapest. http://nit.uni-nke.hu/downloads/Elemzesek/2010/SVKI_Elemzesek_ 2010_13.pdf 152 Gyimesi Gyula - Molnár Ferenc: A magyar társadalom viszonya a terrorizmushoz. ZMNE Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet Kiadványa 4. oldal. 2005. Budapest. http://hhk.old.uninke.hu/downloads/kozpontok/svkk/Elemzesek/2005/SVKK_Elemzesek_2005_2.pdf Letöltés dátuma: 2014. január 4.
119
abszolút biztonság nincs. A veszély hiánya objektív értelemben is megvalósíthatatlan. A magyar társadalmat a közelmúltban és napjainkban is számos olyan hatás éri, melyek befolyásolják a veszélyérzetet. Ez gyakorlatilag eltér mélységben és terjedelemben ersíti vagy gátolja a társadalom tagjainak életminségét. A kulcskérdés tehát nem a veszély hiánya vagy jelenléte, hanem az emberek képessége ennek felismerésére. Ehhez hozzájárul a biztonságpolitika érvényesülése, azaz a biztonságpolitika képes-e elfogadható alternatívát kínálni a társadalom tagjainak megvédése érdekében. természetesen
nem
spontán
kialakuló
folyamat,
megvalósítása
a
Ez
magyar
biztonságpolitika feladata. Az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtása érdekében az Országgylés a lakosság biztonságának és biztonságérzetének növelése céljából, a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának fokozása, a katasztrófavédelmi szervezetrendszer ersítése, a katasztrófavédelmi intézkedések
eredményességének
növelése
érdekében
fogadta
el
a
katasztrófavédelemrl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényt. A magyar biztonságpolitikai stratégia kialakításának, a biztonsági stratégia tervezésének alapja nem nélkülözheti a magyar társadalom biztonság-felfogásának ismeretét. A biztonság - ezen belül a belbiztonság - megítélésére hatással van a védelmi igazgatásról alkotott vélemény, továbbá a terrorizmusról, a szegénységrl, a fenntartható fejldés akadályairól és a klímaváltozás hatásairól alkotott képzet. Az így megalkotott
biztonságpolitika
társadalmi
konszenzuson
nyugszik,
társadalmi
támogatása érzékelhet. Ellentmondásosnak tnik azonban, hogy a magyar állampolgárok tudatában vannak-e a védekezési mechanizmus egyes elemeivel. Milyen eszközöket és módszereket fogadnak el saját biztonságuk megóvása területén. Egyértelm tehát, hogy a társadalom veszélyérzetének csökkentésére tett erfeszítések hatékonysági mutatói attól is függnek, hogy az emberek tisztában vannak-e a biztonságpolitika f irányaival, támogatják-e azok társadalmi szint kiterjesztését. A ZMNE Stratégiai Védelmi Kutató Központ kérdíves adatfelvétel formájában felmérést készített arról, hogy a lakosság mennyire van tisztában a biztonságot érint
120
fenyegetettségekkel, elssorban a terrorizmus kockázatával.153 Arra is választ vártak, hogy hazánk érintett-e a terrorizmusból származó veszélyekben, milyen okokat lát e jelenségek mögött. Azt is fel kívánták mérni, hogy a megkérdezettek véleménye szerint, a politika levonta-e a megfelel következtetéseket, illetve megtörténtek-e a szükséges intézkedések.154 A lakosság veszélyérzetét - kiemelten a terrorizmusról alkotott véleményét vizsgálva az adatok különböz megközelítésben és dimenzióban bizonyítják a fenyegetettség érzetét. Ezek dönt többsége nem a közvetlen érintettség eredményeként kerül a veszélyeztetési lista els harmadába. A kutatás során felsorolt veszélylista valamennyi elemére érkezett minsítést tartalmazó vélemény, azonban azok súlyozása, a hatások megítélése gyökeresen eltér. Így a megkérdezettek a drogproblémát, a szervezett bnözést, a környezetszennyezést érzik hazánk számára veszélyesnek. A felsorolt fenyegetések a közbiztonság, a gazdasági biztonság-, és a környezetbiztonság szektorai alá sorolhatók. A terrorizmus veszélyének értékelése nem szerepel a veszélylista els felében. A válaszok jellegébl egyértelmen adódik a következtetés, hogy a magyar állampolgárok közvetlen környezetükhöz, családjukhoz való közelség alapján alakítanak véleményt, kevésbé érzik magukat érintettnek a regionális és a helyi konfliktusok hatását illeten. A felmérés adatainak elemzése komplex biztonságképet alakít ki a magyar társadalom egészét illeten. Ebben nem mutatható ki az életkor, családi állapot, iskolai végzettség, foglakozás befolyásoló hatása. Így levonható az a következtetés, hogy az állampolgárok egységesen érdekeltek a biztonság fenntartásában. A vélemények egyértelmen a bels biztonság ersítése irányába, annak megszilárdítása érdekében foglalnak állást. Ugyanakkor a rendrség, a határrendészet, a katasztrófavédelem és a honvédség béketámogató-, béketeremt misszióban való részvételét elfogadják. Így a közelmúltban Afganisztánba telepített magyar kontingens 153
Gyimesi Gyula - Molnár Ferenc: A magyar társadalom viszonya a terrorizmushoz. ZMNE Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet Kiadványa 2. oldal. 2005. Budapest. 154 Megjegyzés: a kutatás adatait csak a disszertáció számára fontos területeken dolgoztam fel.
121
megszervezése társadalmi támogatást élvezett, mely áttételesen a közvélemény gondolkodásában a terrorizmus elleni küzdelem kiterjesztésének elfogadására utal. Ez annak ellenére tény, hogy a küls veszélyeztetettségre irányuló kérdésekre adott válaszok kevesebb relevanciával bírnak. Következésképpen, a terrorizmus veszélye ismert, a megkérdezettek közel 80%-a szerint jelen van a fenyegetettség. Válaszaikból az is kiderül, hogy a támadások lehetsége nem csak a fejlett államokat érinti, a világ bármely országa célpont lehet. Ez a válaszadók 85%-nak álláspontja, mely a globális fellépés lehetségét ersíti. A terrorizmus értelmezésének lényeges eleme az a válasz, mely szerint a terrorizmus félelemkelt cselekedet, mely annál inkább veszélyes, minél inkább ártatlanok elpusztítását tzi ki célul. A terrorizmus keletkezését a többség nem tudja történetileg elhelyezni, azt a közelmúltra valószínsíti. Nem látnak összefüggést a különböz súlyos bncselekmények és a terrorizmus között, 54 %-uk a vonatkozó kérdésre nemleges választ adott. A kutatás eredményei, a statisztikai adatok nem teljes kör elemzése alapján megállapítható azonban, hogy a társadalmi biztonságot fenyeget veszélyeket az állampolgárok többsége érzékeli, arról képes határozott álláspontot kialakítani. A terrorizmus veszélyét nem tartják Magyarország számára közvetlenül súlyos fenyegetettségnek, azonban annak romboló hatását, esetleges bekövetkezését reális lehetségnek érzékelik. A terrorizmus veszélyességének viszonylagosan alacsony százalékot mutató értékelését a közvetlen tapasztalat hiányával magyarázzák a kutatók. A felmérés viszonylag reális képet mutat a magyar lakosság veszélyérzetének alakulásáról, az általuk fontosnak tartott biztonsági területekrl, a potenciális célpontokról, így megalapozottak azok a következtetések, melyek szerint a magyar lakosság érzékeli a biztonsági kockázatokat. Az egyes kérdésekre adott válaszaik, illetve következtetéseik azonban az információk hiányára is utal. Ez érzdik a környezet-, gazdaság-, közbiztonság helyével és szerepével, a fenyegetettség elleni eszközök felhasználásával kapcsolatban, és nincsenek tisztában a terrorizmus elleni harc eszközeivel sem. 122
A kutatási eredményeket az információszabadság, az átláthatóság szemszögébl vizsgálva megállapítható, hogy a viszonylag jelents tömegkommunikációs hatások ellenére jelents az információhiány. A bels biztonság kérdéseirl adott válaszokban a rendrség helyét és szerepét a lakosság nem értékeli súlyának megfelelen, a katasztrófavédelemrl meglév ismeretek pedig a tájékozottság szintjének alsó harmadában találhatók. A katasztrófavédelem szerepét a megkérdezettek nem tudják igazán értelmezni, nincsenek megbízható ismereteik annak alaprendeltetésérl (kivételt képez a tzoltóság). A megállapítások ellentmondásai egyértelmen a kutatás körébe bevont állampolgárok ismerethiányára, a biztonsághoz kapcsolódó tájékozató tevékenység problémáira, azaz a biztonságpolitika átláthatóságának zavaraira utalnak. Így az átláthatóság hiánya a magyar biztonságpolitika lényegét befolyásolhatja, akadályt képezhet a társadalom pozitív viszonyulására. A kutatás során feltárt vélemények azonban arra utalnak, hogy az állampolgárok elfogadják a biztonságpolitika célkitzéseit. Szükség lenne azonban hatékonyabb tájékoztatásra és az átláthatóság magasabb szint megvalósítására. A kutatás eredményei napjainkban is érvényes következtetésekre alkalmasak, azonban érdemes lenne a felmérést megismételni, melynek adatai megmutatnák, hogy az állampolgárok ismerete és hozzáállása változott-e az utóbbi idben. A magyar biztonságpolitika alakítása, f irányainak és céljainak kijelölése nem szkíthet le a belügyi feladatok körére. Még az Amerikai Egyesült Államok vagy akár az Európai Unió sem képes kizárólag bels, saját erforrásokra vonatkozó biztonságpolitika megvalósítására. Hazánk számára is szükséges más államok támogatása, a konszenzus érdekében a felek számára kedvez megállapodások megkötése. Magyarország esetében a biztonságpolitikára egyaránt hatnak globális- és regionális tényezk. A költségvetési, pénzügyi erforrások nagysága és rendelkezésre állása korlátozást jelent. A kutatás következtetései igazolják, hogy az állampolgárok számára a globalizáció keveset mond, elvont fogalmat jelent. Érzékelik a folyamatokat, azokból annyit vesznek tudomásul, melyeket saját élethelyzetük számára fontosnak ítélnek meg. 123
Indifferensek számukra a világot behálózó hatalmi érdekrendszerek, és azt a tényt az sem befolyásolja jelentsen, hogy idrl-idre szembesülniük kell azok negatív hatásával. Általánosítható értékítéletük inkább a negatívumokat, - mint például „a multik behálózzák a világot; a bankok uralják az országot; a nagy cégek hazánkat csak piacnak tekintik” - hangsúlyozza.
Disszertációm során számos alkalommal használtam a globalizáció kifejezést anélkül, hogy a fogalmat meghatároztam volna. Miután a magyar politika-, gazdaság- és társadalom mködésére a globalizáció jelents hatással bír, az alábbiakat tarom fontosnak kiemelni:
•
A globalizáció gazdasági-, szociológiai és politikai értelemben az egész világra kiterjed új rendszereket jelenti.155
•
A nyugati civilizáció kezdeményezésére az élet különböz - politikai, gazdasági,
társadalmi
területein
zajló
világméret
egységesedési
folyamatoknak és azok következményeinek összessége.156 A globalizáció a kor biztonsági kihívásainak egymással szorosan összefügg rendszerét eredményezte. Ezek nem azonosak a hagyományos értelemben vett katonai eredet kockázatokkal, túlmutatnak azok keletkezésén és hatásán. Magukba foglalják az emberi jogok érvényesítésének követelményét, a fenntartható fejldés megvalósítását, a klímaváltozás következményeinek csökkentésére tett erfeszítéseket, a szegénység felszámolásáért kialakított politikát és a terrorizmus elleni határozott fellépést, Ez, a csak felsorolásra szorítkozó leírás új megközelítést jelent a biztonságpolitika értelmezésében, arra enged következtetni, hogy a biztonságpolitika alakítóinak széleskör kitekintés alapján kell meghatározni a célokat és a hosszabb távú feladatokat.
Ez tulajdonképpen az „új világrend” követelményeihez történ
alkalmazkodás képességét jelenti, melynek központi kategóriája a biztonság.
155 156
Magyar Nagylexikon VIII: kötet 659. oldal. Magyar Nagylexikon Kiadó, 2006. Budapest. Forrás: www.wikipedia.org/wiki/globalizacio
124
A globalizáció keretében létrejöv változások a biztonság új, szélesebb felfogását követelik meg. Ennek napjainkban három f eleme van:
•
A közös biztonság elve egyaránt vonatkozik a világra, földrészünkre és hazánkra. A tartós biztonság nem valósítható meg, ha az egyenlség és igazságosság alapján nem osztozhatnak rajta más nemzetek is. Az ezen a területen megjelen problémák felszámolásához a multilaterális rendszer megersítése válik szükségessé.
•
A fenntartható biztonság kereteit a konfliktusok okainak feltárására alapozva, azok megoldására törekedve lehet megvalósítani. A magyar biztonságpolitika a konfliktusok
okainak
megszüntetésében,
a
nemzetközi
feszültség
mérséklésében érdekelt. Tevleges részvétellel - békefenntartás, béketeremtés missziói
-
járul
hozzá
a
globális-
és
regionális
feszültségpontok
felszámolásához. A konfliktuskezelés azonban nem csak az országok közötti szembenállás alapján értelmezhet, ebbe a körbe tartozik a globális felmelegedés, az elszegényedés, vagy akár a természeti katasztrófák következményeinek
felszámolása
is.
A
fenntartható
biztonság
tehát
nagymértékben múlik a konfliktuskezelés képességén, mely - a múlt és jelen tapasztalatai alapján - egyet jelent a jöv biztonságának megteremtésével.
•
Az értékalapú biztonság megvalósítása157 a demokrácia kereti között nyerhet teret. A törvények ereje, az emberi jogok tiszteletben tartása, a demokratikus alapon mköd intézményrendszer, a közigazgatási kultúra, vagy akár a migráció kezelése hozza létre a biztonság fenntartásának alapjait, befolyásolja az ország biztonságpolitikájának kimunkálását.
A regionális biztonság érdekében tett magyar erfeszítések elsdlegesen az Európai Unióban,158 a Visegrádi Együttmködés keretein belül valósulnak meg. Az
157
Poul Nyrup Rasmussen Európa és az új világrend Európai Füzetek Forrás: http://www.c3.hu/~eufuzetek/index_17.php?nagyra=17/17_02_rasmussen.html, Letöltés dátuma: 2014. január 4. 158 Megjegyzés: az Európai Unió biztonságpolitikájának f irányait és feladatait a 5.1.2.1. fejezet tartalmazza.
125
együttmköd országok közösen dolgozzák ki a biztonságot megalapozó tennivalókat. Mindegyik államra jellemz a globális fenyegetettség felismerése, a gazdasági, energiabiztonsági veszélyek elleni fellépés, a transzatlanti elkötelezettség. Magyar sajátosság, hogy a közös politika rangjára kívánja emelni a kulturális sokszínség hangsúlyozását és a nemzeti kisebbségek érdekeinek védelmét. Mivel a többi ország az energiabiztonság hangsúlyozás mellett kiemeli a gazdasági világválság régiót érint hatását, mely tartalmában az adott országra vonatkozó ágazati szemléletet nevesíti, így következtetéseik is eltérek. A lényeg azonban, hogy az okos védelem jegyében csaknem azonosan ítélik meg a kiemelt kockázatok elleni fellépés szükségességét, melyet a közös biztonsági elgondolások keretei között kívánnak megvalósítani. A biztonságpolitika magyar költségvetési forrásai az elmúlt néhány évben nem változtak jelentsen, a bruttó összegeket mutató százalékok a GDP-hez mérten az alábbiak:159 Rendrség
1,3 %
Katasztrófavédelem
0,2 %
Büntetés-végrehajtás
0,2%
Rendvédelem K+F
0,0%
Egyéb védelmi kiadások
0,0 %
Összesen:
1,7%
A tételes kiadási mértéket összehasonlítva a hazánkkal hasonló nagyságrend országok adataival nincs jelents eltérés, földrészünkön a biztonsági célú kiadások tekintetében a „középmeznyben” foglalunk helyet. Ez az elmúlt évek forráshiányos állapotából kiindulva akár pozitívnak is értékelhet. Azonban a kutatás-fejlesztés területe
változatlanul
nem
részesül
támogatásban,
így az
érintettek
vagy
átcsoportosítás, vagy pályázatok útján korszersítenek. Az egyes - a disszertáció szempontjából fontos - szervezetek költségvetéseinek bels
159
Forrás: http://nit.uni-nke.hu/downloads/Elemzesek/2013/SVKK_Elemzesek_2013_13.pdf 6. oldal. (Felméry Zoltán) Letöltés dátuma: 2013. december 2.
126
elosztása torzképet mutat. A személyi kiadások 70-80%, a mködési kiadások 20-22 %-os arányban részesednek az egyes szervezetek költségvetésébl. A fejlesztésre fordítható keret 0-3% között van.
Az adatokból egyértelmen kiderül, hogy a
biztonságpolitika szervezeteinek forrásai alultervezettek, nem elegendek a szakmai szervezetek feladatainak maradéktalan végrehajtásához. Az igények és a költségvetési lehetségek között évek óta ellentmondás van. Ezért az egyes szervezetek a bevételeik növelésével, a pályázatokból megszerezhet kiegészítéssel és szigorú takarékossági intézkedésekkel teremtik el az elégséges pénzügyi feltételeket. 5.1.2.2.2 Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája, mint a biztonságpolitika meghatározó dokumentuma Az ország NATO csatlakozása a korábbiaktól merben eltér biztonsági környezetet eredményezett. Belépésünk a szövetségi rendszerbe módosította a kockázatok kezelésének lehetségét, ersítette a küls védelmi képességeket, ezzel új követelményeket támasztott a magyar biztonságpolitika elé. A bels védelem körében szembe kellett nézni 9/11. hatásaival, a terrorfenyegetettség valószínségének megjelenésével, és a szervezett bnözés nemzetközivé válásának körülményeivel. Mindezek alapján fogadta el a kormány a Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról szóló 2073/2004. (IV.15.) Kormányhatározatot,160 mely az adott idben és az adott helyzetnek megfelelen jelölte ki a küls- és bels biztonság célkitzéseit és feladatait. A stratégia alapján a biztonságpolitika kell hatékonysággal töltötte be feladatát. Az ország lehetségeihez mérten vett részt a NATO mveleti tevékenységében, elismerésre méltóan szerepeltek a honvédség és a rendvédelem egységei a békefenntartó mveletekben. A bels biztonság területén megtörtént az erk és eszközök átcsoportosítása, elkezddött a védelmi szervezetek átalakítása, javult az akcióképesség és az együttmködés. Az emberek napi életét veszélyeztet bncselekmények száma csökken tendenciát mutatott, a súlyossága azonban stagnált. Az ország határainak biztonsága, rzés-védelme megfelel volt, képes volt kezelni a
160
A Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról szóló 2073/2004. Kormányhatározat, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2004. Budapest.
(IV. 15.)
127
migráció változó intenzitású hullámait.161 A bels biztonság elemei összességében megfelelen alakultak, igazolták a döntéshozók elvárásait. Az eltelt közel 10 év során azonban közvetlen környezetünkben jelents változások zajlottak le. Magyarország változatlan szövetségesi elkötelezettsége mellett a külpolitika új irányai jelentek meg. Részvételünk az iszlám befolyása alatt álló térségeket érint békefenntartó missziókban az ország csekély terrorfenyegetettsége ellenére megnövelte a merényletek bekövetkezésének kockázatát. Közvetlen szomszédainkkal a határon túli érdekeink felvállalása és védelme miatt visszatéren jelennek meg ellentétek, melyek feszültségeket generálnak. A „keleti-nyitás” új lehetségek feltárását célozza, amely azonban az uniós országok körében nem arat osztatlan sikert. A harmadik világ országaival kötött kétoldalú, elssorban gazdasági szerzdések, a régi értékek megrzése mellett hazánk mozgásterének bvülésére utalnak. A külpolitikai irányváltás pozitív elemei egyúttal a biztonsági kockázatok növelését is eredményezik, melyek egyaránt érintik a politika-, gazdaság-, és a társadalom biztonsági szektorait, és befolyásolják az élet más szektorait is. Belpolitikai vonatkozásban biztonsági kockázatot képez a társadalom különböz oldalai közötti szakadék mélyülése, a radikális nézetek terjedése, a munkanélküliség és a szegénység magas aránya, az etnikai konfliktusok idrl-idre felszínre kerülése. Mindezek a kül- és belpolitika területén megjelen kockázati tényezk negatívan hatottak. A 2010. évi választások eredménye, mellyel az állampolgárok több, mint kétharmada elutasította a korábbi kormányzatot, természetesen kihatott a korábbi biztonságpolitikára is. Az új kormányzat részérl jelents irányváltás következett be, mely egyaránt érintette a kül- és belpolitika, valamint a társadalom és gazdaságpolitika szinte minden elemét. Az állam, a gazdaság és a társadalom teljes megújítása érdekében széleskör törvényalkotás indult, mely 2012-ben érintette a biztonságpolitika alapját képez
161
Megjegyzés: Adatok találhatók a migráció változására: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php?title=File:Immigration_by_main_citize nship_group,_2010_%281%29.png&filetimestamp=20130204085131 Letöltés dátuma: 2014. január 25.
128
stratégiát is. Így Magyarország 2012. február óta új, korszer, a bel- és külpolitika igényeinek megfelel stratégiával rendelkezik, mely hosszú távon határozza meg az ország biztonságpolitikájának f irányait, és legfontosabb tennivalóit.162 A Magyar Nemzeti Biztonsági Stratégia az érdekek és értékek számbavételbl, valamit a biztonsági környezet változásából vezeti le a stratégiai célok, feladatok és kormányzati eszközök meghatározását, azaz a konkrét helyzetre és a változásokra reagál. A dokumentum visszaigazolja a kormány politikáját, a nemzeti érdekek érvényesítését a változó nemzetközi környezetben, melyben a hangsúly a nemzeti célok érvényesítésén van. Az is világosan érzékelhet, hogy az ország biztonsága nem lehet független a környezet hatásaitól sem. A stratégia szerint a kormány a biztonság széleskör értelmezését fogadja el, így a biztonság minden egyes területével, a komplexitás igényével foglakozik. Magyarország biztonságpolitikai környezetének értékelése szinte kizárólagosan a küls tényezket, illetve azok prognosztizálható hatásait foglalja össze. Más országok hasonló dokumentumaihoz viszonyítva a stratégia szövegébe építve külön tárgyalja a biztonság fogalom tartalmának változásait. Ez azt jelenti, hogy a korábbi felfogáshoz viszonyítva új területek (környezeti, katonai, gazdasági, pénzügyi, társadalmi, emberi és kisebbségi jogi) kerültek eltérbe. Ezek egyaránt érintik az egyes embert, a társadalmi csoportokat, valamint a régiókat, szövetségeseket és harmadik államokat. Mindezek egyre inkább globális szintéren érzékelhetk. A biztonságpolitikai kihívások így átfogó megoldásokat, széles eszköztárra alapozó fellépést igényelnek. A globalizáció hatásait, mint hazánk biztonságát befolyásoló tényezt, az egyenltlen fejldés, a gazdasági-, pénzügyi válság körében értelmezi a stratégia. Ez tulajdonképpen a mai valóság biztonsági szemlélet megközelítése. Az egyenltlen fejldés a biztonsági környezetünkben felersöd feszültségeket, új hatalmi központok megjelenését, nem állami szereplk kiterjesztésének törekvését hozta magával. Ez
162
A Kormány 1035/2012. (II. 21.) határozata Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2012. Budapest.
129
kihat a nemzetközi kapcsolataink alakulására, az erviszonyok átrendezdését okozhatja. Következménye lehet továbbá, hogy az egyes térségekben és régiókban kiélezdhetnek a feszültségek, kiszámíthatatlanná válhat a biztonsági környezet. A globális gazdasági-, pénzügyi válság eltér mértékben fejtette ki hatását a világ-, szkebb értelemben a hazánkkal együttmködésben érdekelt országok körére. Ennek következménye, hogy a válság hatásai tovább mélyítették a meglév feszültségeket. A különböz országok és hazánk költségvetési forrásainak csökkenése hatással volt, és hatással van a biztonságpolitikára fordítható pénzügyi erforrásokra. Ez arra ösztönöz, hogy a biztonságpolitika szerepli a rendelkezésükre álló anyagi forrásokat innovatívabban, a hatékonyság szempontjait eltérbe helyezve a biztonsági képességek ersítésére használják fel. Ennek megvalósításában fontos tényez a szövetségesi együttmködés kiterjesztése, a közös célokon alapuló felhasználása. A stratégia értelmezése szerint globalizálódó világunkban a biztonság nem a határainknál kezddik.
A távoli térségekben megjelen biztonsági kockázatok
érint(het)ik Magyarországot, határainkon belülre kerülve komoly kihívások és veszélyforrások jelenhetnek meg. A terrorizmus, a szervezett bnözés, a tömegpusztító fegyverek kikerülése az azokat jelenleg birtokló államok felügyelete alól bizonytalanságot, bizalmatlanságot eredményeznek, és valós veszélyt jelentenek az ország és a nemzetközi szövetség számára. Az ország biztonsága, annak küls- és bels dimenziója ezért elválaszthatatlan egymástól.
Magyarországot, illetve szövetségeit érint fegyveres agresszió
bekövetkezése nem valószín, ugyanakkor nem is kizárt. Továbbra is léteznek katonai konfliktusok, egyes államok a hadsereg alkalmazásával kísérlik meg problémáik megoldását. Ezek a krízishelyzetek annál inkább veszélyeztetik biztonságunkat, minél közelebb vannak határainkhoz. Megítélésem szerint ebbe a körbe sorolható a békefenntartó haderben megvalósuló részvételünk, mely növeli az ország biztonsági kockázatát. Az ország biztonságpolitikai környezete f vonalaiban ismert a közvélemény eltt. A 130
tömegkommunikáció csatornái úgy a közvetlen, mint a távoli régiók eseményeirl tájékoztatást nyújtanak. Ez nem csak a hazánkat közvetlenül érint biztonsági kockázatot mutatja be, kiterjed a távolabbi régiók történéseire is. Igaz, hogy a dokumentum nem hangsúlyozza az átláthatóság követelményét, de ettl függetlenül elvárja az állampolgárok informálását, a biztonságukat érint veszélyek tudatosítását. Az ország érdekei a globális biztonságpolitika területén a helyzetértékelésbl levont következtetéseknek megfelelen alakulnak. Az ország helye és érdekei szempontjából földrajzi elhelyezkedésünk, nyitottságunk, beágyazódásunk a nemzetközi gazdasági környezetbe, szövetségesi kötelezettségeink meghatározó jelentséggel bírnak. Ezek a biztonságpolitikai tényezk azon alapulnak, hogy egyetlen országot sem tekintünk ellenségünknek, alapvet értékként kezeljük a béke, a szuverenitás, a demokrácia, a kisebbségi- és az alapvet szabadságjogok érvényesítését. A dokumentum rögzíti, hogy nemzeti biztonsági érdekeink az euró-atlanti szövetséghez, a szomszédos országokkal tartott kapcsolatokhoz, az együttmködés további kiterjesztéséhez kötdnek. A biztonságpolitikai érdekeink, így a szövetségi rendszer keretei között, az ENSZ alapokmányának megfelelen, az emberi jogok érvényesítését szem eltt tartva valósulnak meg. A NATO keretei közötti tevékenységünk lényege és célja, hogy egyrészt érvényesüljön az ország védelmének garantálása, másrészt lehetség nyíljon a gazdasági törekvések nemzetközi keretek közötti kibontakozására. Ez azt jeleneti, hogy a kormány az ország biztonságpolitikáját, ezzel együtt biztonságát a szövetség keretei között, hosszú távú elgondolás alapján képzeli el. A biztonsági kihívásokkal és kockázatokkal szemben az európai identitás alapján, közös gazdaság-, biztonság-, védelempolitika kialakításában érdekelt. A keleti- és déli szomszédinkkal tartott kapcsolatok területén a stabilitás megersítése jelenti a biztonságpolitika célját. Ehhez az uniós csatlakozásuk elsegítésén - a szoros partneri kapcsolatokon - és a nemzetpolitikai érdekek érvényesítésén keresztül van optimális lehetség.
131
A határon túli magyarság jogainak érvényesítése érdekében kiemelt támogatást élveznek azok az országok, amelyek területén jelents nagyságrend magyar közösségek élnek.
Tekintettel a szórvány magyarság sajátos helyzetére, az
anyaországgal tartott kapcsolatokra, a befogadó államok biztonsága kiemelt politikai tényezt képez. Ezért a külpolitika egyik prioritása, hogy minden támogatást megadjon ezeknek az országoknak, hazánk együttmködése velük szorosabbá váljon. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a határokon túli magyarság megmaradjon szülföldjén, rendelkezzen az önkormányzatiság és a kulturális autonómia jogával. A kormány határon túli magyarság érdekében tett erfeszítései támogatják a legitim magyar közösségek megmaradását szülföldjükön, a befogadó országok támogatása pedig a közép-európai térség stabilitását, a biztonságpolitikai követelményeket garantálja. Az a következtetésem, hogy a magyar külpolitika határon túli magyarság érdekében tett erfeszítései egyaránt szolgálják a legitim magyar közösségek, és a befogadó országok közötti viszony megfelel színvonalának alakulását. A biztonsági stratégia új eleme a kulturális sokszínség értelmezése, melyet a kormány, mint az általános biztonságot befolyásoló tényezt kezel. A különböz nemzetek együttélésében a sokszínség azonos érdekeken alapul. Az eltérések abból adódnak, hogy a különböz nemzetek és nemzetrészek azonos érdekei mellett, eltér identitásuk miatt, változatos formában jelenítik meg a rájuk jellemz sajátosságaikat. Ennek alapján, országunkon belül és a világban egyaránt támogatni szükséges a különböz nemzetek és etnikumok társadalmi-, kulturális-, és más hagyományainak fennmaradását. A stratégia meghatározása alapján, az értékek felismerése és megóvása a társadalmi béke megóvásának alapja, és ez hordozza magában a nemzetközi együttmködés alapját is. A magyar biztonságpolitikának számolnia kell az ország objektív helyzetébl adódó sajátosságokkal. A gazdasági és földrajzi nyitottság, a fejldés korábbi szakaszából származó feszültségek, az energiaforrások szk keresztmetszete halmozottan ersítik fel a meglév problémákat. Ezek a biztonságot érint veszélyek és kockázatok állandó elemei, melyek kezelése a szövetségi rendszeren belüli kapcsolatok ersítésével, a 132
szomszédos országokkal megvalósuló együttmködés kiterjesztésével és a bels társadalmi béke útján tarthatók fenn. A stratégia felméri az országot érint biztonsági fenyegetéseket és kockázatokat, elemzi az ezekhez kapcsolódó kihívásokat és kijelöli mérséklésük és kezelésük tennivalóit. A kockázatok és kihívások áttekintése egyaránt számba veszi a globális fenyegetések hatását, a regionális konfliktusok létrejöttének, illetve kiterjedésének valószínségét, a hagyományos-, illetve a tömegpusztító fegyverekkel vívott háborúk bekövetkezésének
lehetségét,
a
bnözés
nemzetközi
jellegébl
adódó
következményeket és a természeti, ipari katasztrófák potenciális hatását. A kockázatok és fenyegetések számbavétele és azok kezelése együtt jelenik meg, mely tükrözi a dokumentum - megítélésem szerint - legfontosabb értékét, a problémák komplex megközelítését. Az euró-atlanti együttmködés, mint az ország biztonságának garanciája jelenik meg, melynek hatása hosszú távon érvényesül. Ez képezi alapját szilárd nemzetközi helyzetünknek, segíti el, hogy a környezetünkben és a távoli térségekben kialakuló konfliktusok kezelhetk legyenek számunkra.
A dokumentum rögzíti, hogy
Magyarország biztonsági helyzete stabil. Ez a demokratikus átalakulás folyamatának és a nemzetközi szövetségben történ részvételünknek köszönhet. A globális- és regionális függségbl adódóan azonban a kockázatok és veszélyek érintik az országot, melyhez a szövetségi státuszunkból adódó feszültségek társulnak. A biztonság fenntartása így a szövetségi rendszer kereteire alapozva teljesíthet. Ez az Európai Biztonsági Stratégiában meghatározottak szerint realizálódik. A saját képességekre alapozott biztonsági törekvések aktívan járulnak hozzá a nemzetközi helyzetünkbl adódó kockázatok mérsékléséhez, ersítik az ország saját erforrásaira alapozott biztonságpolitikáját. A Magyarországot érint közvetlen katonai fenyegetés kockázata csökkent, azonban a fegyveres konfliktus kitörésének veszélye nem zárható ki. Az ország elleni biztonsági fenyegetések elhárításában a szövetségesi kapcsolatok, az 133
európai uniós tagországokkal fenntartott együttmködés és a közvetlen szomszédos országokkal kialakított jó viszony a meghatározó. Ez magában foglalja azokat a kötelezettségeket is, melyeket a világ konfliktusoktól terhelt térségeibe a hadsereg és a védelmi igazgatás erinek bevonásával kell megoldani. Az alapvet érdekünk azonban a feszültségek békés megoldását, a külpolitika eszközeinek felhasználását, a diplomácia útján történ tárgyalásos rendezést részesíti elnyben. A regionális konfliktusok a feszültségektl terhelt körzetek, az egyes államok közötti vagy államokon belüli válságot generáló problémák - függetlenül a térségtl vagy földrajzi távolságtól - potenciális veszélyt jelentenek az ország biztonságára. Ezek instabilitást
okoznak,
ersítik
az
országhatáron
átível
fenyegetéseket.
Összhatásukban közvetlenül járulnak hozzá a terrorizmus és szélsséges néztek terjedéséhez,
a
fegyver-,
kábítószer-,
és
emberkereskedelem
lehetségeinek
bvüléséhez. A regionális veszélyek elleni magyar fellépés a világ különböz térségeiben a kül- és biztonságpolitikát irányító kormánytól az adott helyzetnek megfelel reagálást követeli meg. Ennek f eszköze a válságok megelzésére irányuló törekvés, mely a szövetségesekkel együttmködve teljesülhet. Ez magába foglalja a nemzeti érdekeken alapuló diplomáciai lépéseket és a béketeremt, békefenntartó kontingensek kirendelését az érintett területekre. Közvetlen térségünkben a politikai-, gazdasági-, pénzügyi-, és kereskedelmi kapcsolatok javítása járul hozzá a stabilitáshoz. A világ távoli térségeiben, Észak- és Kelet-Afrika országaiban a demokratizálódási törekvések támogatása a cél. A tömegpusztító fegyverek és hordozó eszközeik létezése változatlanul globális méret biztonságpolitikai kockázat, melyet elmélyít egyes országok törekvése a tömegpusztító eszközök birtoklására. A leszerelésre irányuló tárgyalások jelents korlátozást eredményeztek, a fegyverzeti csökkentés mérsékelte a tömegpusztító fegyverekkel vívott háború kockázatát. Számos állam azonban a továbbra is e fegyverzet birtokbavételével kíván javítani geopolitikai pozícióján. A tömegpusztító fegyverek ellenrzésének esetleges hiánya miatt ezen eszközök terrorista csoportok birtokába
kerülhetnek,
ennek
következményei
beláthatatlanok.
A
kockázat
csökkentése érdekében Magyarország a teljes kör leszerelést célzó tárgyalások 134
folytatásában és sikeres befejezésében érdekelt. Ebben a multilaterális diplomácia és a szövetségi együttmködés színtere biztosítja a lehetséges megoldást. Az ország pénzügyi helyzete jelenleg stabil, azonban az elhúzódó válság és jelents adósságállomány miatt sebezhet. Az adósságon belül a devizahányad magas, mely a gazdasági biztonság területén kockázati tényezt képez. Hazánk adottságai szkös energiaforrásokat mutatnak, melyek pótlása import útján lehetséges. A gazdasági- és lakossági energiaellátás megoldása behozatali függséget eredményez, mely önmagában is biztonsági kockázat. Ehhez társul, hogy az import szinte teljes egészében egy országból származik, melynek forrás és útvonal bizonytalansága tovább növeli az energiarendszer sebezhetségét. Az ellátás stabilizálása érdekében, a hatékonyságot javítva, további hazai lelhelyek feltárása, a nukleáris energia biztonságos és hosszú távú hasznosítása, az európai kezdeményezés infrastrukturális projektek megvalósítása jelenti a megoldást. A globális éghajlat és környezetváltozás, a természeti és ipari katasztrófák163 biztonsági kockázatait a 2013. évi téli idjárási viszonyok és a dunai árvíz tapasztalatai igazolják. Hatásuk kiterjed a gazdaságra, az emberek életkörülményeire és a társadalom bels viszonyaira is. A világban jelentkez civilizációs, egészségügyi, és élelmezési problémák hatása túlmutat az egyes országok határain. A Magyarországon és környezetében megjelen természeti és ipari katasztrófák a térség biztonságát, illetve fejldési lehetségeit befolyásolják negatívan. A veszélyek kezelése hazánk számára biztonságpolitikai szempont, mely a kritikus infrastruktúrák védelmére, a nukleáris biztonság fenntartására, az állami szerepvállalás bvítésére, az élet- és vagyonvédelem hatékonyságának javítására összpontosít. A terrorizmus globális fenyegetést jelent, mely eltér módon és változatos tartalommal fejti ki hatását. Egyaránt veszélyezteti a szövetségi rendszert és hazánk biztonságát. A biztonságpolitikai értékelések Magyarországot az alacsony terrorveszélyeztetettség országok közé sorolják, azonban a külföldi- és külföldi eredet magyar érdekeltségek
163
Megjegyzés: Részleteiben az 5.1. fejezetben kerül kifejtésre.
135
célpontjai lehetnek egy esetleges terrorista akciónak. Ezért az ország érdekelt a nemzetközi terrorellenes rendszer fejlesztésében, a többoldalú együttmködésben és a nemzetközi szervezetek összehangolt erfeszítéseiben. A nemzeti szinten koordinált terrorizmus
elleni
fellépés
összkormányzati
képességfejlesztést,
valamint
speciális
tevékenységet,
szervezetet
igényel.
intézményi A
és
terrorellenes
tevékenység egyidejleg igényel megelzést, felderítést és adott esetben határozott fellépést. Ezen túl a politika kiemelt feladata a potenciális célpontok megfelel védelme, az anyagi-, pénzügyi háttér létrehozása a terrorellenes szolgálatok mködképességének javítása. A szervezett bnözés és a kábítószer kereskedelem egymással összefügg, együtt megjelen bnözi tevékenységek. A szervezett bnözés napjainkban országhatárokon átnyúló, a gazdasági és társadalmi fejldést közvetlenül veszélyeztet folyamat. Megjelenése összefügg a társadalmi és gazdasági változások kihívásaival, jelents terhet hárít a védelmi igazgatás szervezeteire. Hatása kiterjed a piaci viszonyok alakulására, ersíti a korrupció fennmaradását. Törekvéseiben célcsoporttá válnak a politika-, az állam-, a közigazgatás- és védelmi igazgatás szerepli. Ezeknek a bnözi csoportoknak a szándéka arra összpontosul, hogy részesei legyenek az állami döntéshozatal mechanizmusának. A szervezett bnözés elleni sikeres fellépés alapja olyan jogi szabályozás, mely törvényi korlátot állít a bnözi csoportok befolyásának kierjesztése elé. Kiemelten jelenik meg az Európai Unió hivatalos szerveivel (EUROPOL, OLAF) történ együttmködés és az INTERPOL szervezeteivel tartott kapcsolat. A bncselekmények megelzése és felszámolása megköveteli a védelmi igazgatás szervezeteinek szoros együttmködését, a közös tevékenységet a nemzetbiztonsági szolgálatokkal és az igazságszolgáltatással. A közös fellépés leghatékonyabb eszköze a szervezett bnözéshez kötd vagyoni háttér felszámolása, a törvénytelen úton szerzett pénzeszközök legalizálásának megakadályozása és a korrupció elleni határozott fellépés. Magyarország a kábítószer-kereskedelem területén az ezredfordulóig tranzit ország volt, mely a védelmi igazgatás szervezeteitl - elssorban a határrendészettl és a szervezett bnözés elleni szolgálattól - sajátos feladatellátást követelt meg. Az elmúlt közel húsz év során gyökeres változás következett be, hazánk a kábítószer 136
kereskedelem egyik célpontjává vált. A felhasználás elterjedése összefonódva jelenik meg a szervezett bnözés térnyerésével és a drogok hazai elállításának növekv volumenével. A változások nyomán a kábítószer-kereskedelem és fogyasztás társadalmi problémává ntte ki magát. A biztonsági kockázatot jelent kábítószer-kereskedelem elleni fellépés átfogó feladatot jelent, mely a fiatal korosztály veszélyeztetésének csökkentését, a drogfüggséggel rendelkezk rehabilitációjának megszervezését foglalja magába. Az Országgylés az elmúlt évben „Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószerbnözés ellen” címmel Nemzeti Drogellenes Stratégiát fogadott el a 2013-tól 2020-ig terjed idszakra vonatkozóan.164 Az Országgylés felhívta a Kormányt, hogy kormányzati szakpolitikai programokban, a mindenkori költségvetési lehetségek figyelembevételével gondoskodjon a Stratégiában megállapított feladatok és célkitzések megvalósításának mérhet indikátorokat is magában foglaló eszközrendszerérl, a szükséges eszközökrl és azok felhasználásáról. A kábítószer elleni fellépés kiemelt rendészeti feladat is, amely magába foglalja a határátlépés és forgalom ellenrzését, a vámvizsgálatok szigorítását, a speciális rendri szervezetek határozott fellépését, a rendszeres adóhatósági vizsgálatokat az illegális jövedelmek keletkezésének megakadályozása érdekében. A migráció a nyitott határok között természetes folyamat, amely egyaránt jelenthet gazdasági és demográfiai elnyöket, de egyúttal nemzetbiztonsági kockázatot is. A legális migráció a schengeni határok törvényes átlépését jelenti, mely megnöveli a védelmi és az ellenrzési tevékenységet. Az illegális migráció résztvevi hazánkat elssorban tranzit országnak tekintik, ugyanakkor az is valószínsíthet, hogy belátható idn belül a kivándorlók célpontjává válhat. Az illegális migráció kiterjedésébl adódó kockázatok mérséklése a rendészeti tevékenység hatásfokának javításával, a vízumpolitika színvonalának emelésével, az uniós országokkal folyatott ez irányú együttmködéssel oldható meg.
164
80/2013. (X. 16.) OGY határozat a Nemzeti Drogellenes Stratégiáról, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2013. Budapest.
137
Fontosnak tartom, hogy a potenciálisan veszélyes személyek kiszrésével összefügg kiutasítási-, visszafogadási- és hazatérési jogszabályok stabil törvényi hátteret nyújtsanak az illegális migráció elleni fellépéshez. A szélsséges csoportok a jogállam demokratikus lehetségeit nézeteik terjesztésére és a társadalom normális mködésének megzavarására használják fel.
Céljuk, hogy
akcióikkal mások alkotmányos jogait korlátozzák, az állam intézményeinek mködését akadályozzák, terjesszék antidemokratikus eszméiket. Törekvéseik alkotmányos kockázatot jelentenek, melyek megkérdjelezik az állami erszak monopóliumát. Felszámolásuk hosszútávon a szimpatizánsi kör leválasztásával, a védelmi erk speciális felkészítésével és alkalmazásával érhetk el. Meg kívánom jegyezni, hogy a társadalmi jólét színvonalának javulása, a szimpatizánsi kör megfelel életkörülményeinek javítása, a folyamatos tájékozató tevékenység gátat szabhat a szélsséges nézetek terjedésének. A biztonságpolitika eszközrendszere a stratégiai feladatok végrehajtásnak eszközeit, a kormányzati tevékenységek lehetségeit és az állami szervezetek feladatait veszi számba. A gazdaság a biztonságpolitika alapjaként jelenik meg a dokumentumban, hiszen ettl függ a biztonságpolitika végrehajtásához szükséges erforrások mértéke. A dokumentum tartalmazza, hogy az erforrásokat az ország teherbíró képességének megfelelen kell elosztani. A gazdasági lehetségek bvülésével, a nemzetgazdasági kockázatok csökkenésével elérhet az ország sérülékenységének enyhülése is. A gazdasági fejldés, a foglalkoztatottak számának növelése, az adósságállomány csökkentése együttesen járul hozzá a társadalmi jólét színvonalának javításához, ezzel együtt a szürke- és a feketegazdaság csökkenéséhez, mely a korrupció visszaszorítását eredményezheti. A biztonság fenntartása csak pozitív társadalmi hozzáállás és támogatás mellett fejldhet. Ennek feltétele a demográfiai csökkenés megállítása, valamint az elszegényedés, a perifériára kerülés megakadályozása. A tartós népességfogyás az ország stabilitását veszélyezteti, a szegénység a társadalmi különbségeket mélyíti el. Ezek felszámolására hosszú távú politikai koncepcióra van szükség, mely az okok 138
feltárásán túl a pénzügyi erforrások e célú koncentrációját igényli. Az aktív külpolitika nemzetközi szervezetekben, valamint két- és többoldalú kapcsolatok útján teljesülhet. Alapvet törekvése a kiszámíthatóság, az aktivitás, a kezdeményezés és a kiegyensúlyozott viszony nemzetközi partnerekkel. Magyarország nemzetközi szerepvállalása az ország biztonságát ersít tényez, mely nemzetközi kötelezettségvállaláson és társadalmi konszenzuson kell, hogy alapuljon. A legitimáció nyílt tájékoztatással érhet el. A fenyegetések elhárítása összkormányzati tevékenységet igényel, mely magában foglalja a védelmi-, honvédelmi-, katasztrófavédelmi-, igazságügyi-, szerveket, de szükség van a civil szervezetek támogatására és közremködésére is. A
Magyar
Honvédség165
alapvet
feladata,
hogy
az
Alaptörvényben
meghatározottaknak megfelelen garantálja az ország küls biztonságát és járuljon hozzá hazánk nemzetközi kötelezettségének teljesítéséhez is. A honvédelmi feladatok ellátásához megfelel felszerelés és technikai eszközök szükségesek, mely jelents terhet ró a költségvetésre. A NATO tagságunkból ered kötelezettségek és a nemzetközi békefenntartó feladatok ellátása ugyancsak befolyásolja a Honvédség költségvetési keretét. A hírszerzés és az elhárítás166 kulcsszerepet játszik a biztonságpolitikában. Tevékenysége során a kockázatokra és fenyegetésekre vonatkozó információk megszerzésével feltárja a magyar érdekeket sért vagy veszélyeztet törekvéseket. Hatásköre kiterjed a különböz nemzetközi kontingensekben résztvev állományt érint kockázatok felderítésére is. Tevékenysége nélkülözhetetlen az ország érdekeit érint kockázatok kiszrése, a politikai, gazdasági, és katonai titkaink megóvása terén. A hírszerzés és elhárítás szervei természetesen együttmködnek szövetségeseink hasonló szolgálataival.
165 166
1656//2012 (12.20.) sz. Kormányhatározat Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiájáról, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2012. Budapest. 1995. évi CXXV. (IV. 20.) törvény a Nemzetbiztonsági Szolgálatokról Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 1995. Budapest.
139
A bels biztonság fenntartása a védelmi igazgatás szervezeteinek feladata. Tevékenységüket a közrendvédelmi politika által meghatározottan, a közbiztonság színvonalának ersítése, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának megóvása érdekében fejtik ki. A védelmi igazgatás szervezetei a közbiztonság fenntartása érdekében, az állami erszak monopóliumának birtoklásával és alkalmazásával, a törvényekben szabályozottak szerint látják el feladataikat. A védelmi igazgatás szervezetei tehát alapfeladataik végrehajtásán keresztül járulnak hozzá a közbiztonság megfelel szintjéhez, így teljesítik a biztonságpolitika elvárásait. A védelmi stratégiában meghatározottak szerint a védelmi igazgatás szervezeteinek a nemzetközi kapcsolatok keretében globális (INTERPOL) és uniós (EUROPOL, OLAF) hatáskör intézményekkel tartott együttmködés során át kell venniük a bevált módszereket, növelni kell a rendrség bnüldözési tevékenységének hatékonyságát, meg kell valósítani az információk megfelel áramoltatását és cseréjét. Ez személyes (különleges) adatok-, valamint minsített adatok kezelésével jár együtt. Az együttmködés keretében történ egyes adatcserére nem vonatkozik az átláthatóság, és az
információszabadság
is
csak
korlátozottan,
elssorban
a
jogszabályi
rendelkezésekre és a statisztikákra vonatkozik. Az internet és a technikai eszközök fejldésével egyre nagyobb kihívás az elektronikus
információbiztonság
megvalósítása.
A
veszély
az
információs
társadalom, egészét érinti. Ezért kiemelten fontos a nemzeti vagyon részét képez nemzeti elektronikus adatvagyon, valamint az ezt kezel információs rendszerek, illetve a létfontosságú információs rendszerek és rendszerelemek biztonsága. Ezek védelmére az Országgylés 2013-ban törvényt fogadott el.167
Nógrádi György
biztonságpolitikai szakért, egyetemi tanár szerint „sosem volt ennyire aktuális az informatikai biztonság és a diplomácia kérdése, mint manapság”. Mostanra eljutottunk a kiberhadviselés azon korszakába, amikor a nemzeti kormányok is kezdik átvenni a kiberbnözk által kifejlesztett technológiákat és eszközöket vagy a legnagyobb globális nagyhatalmat is képesek lejáratni egyetlen számítógéppel.”168
167
Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó 2013. Budapest. 168 Forrás: http://computerworld.hu/computerworld/a-kiberteret-az-uralja-akinek-penze-esinfrastrukturaja-van.html Letöltés dátuma: 2014. április 4.
140
Társadalmi elvárás az állam és polgárai számára elengedhetetlen elektronikus információs
rendszerekben
sértetlenségének
és
kezelt
rendelkezésre
adatok
és
állásának,
információk valamint
ezek
bizalmasságának, rendszerelemei
sértetlenségének és rendelkezésre állásának zárt, teljes kör, folytonos és a kockázatokkal arányos védelmének biztosítása, ezáltal a kibertér védelme. 5.1.2.2.3 A magyar biztonságpolitika átláthatósága Az
Infotörvény
alapján
a
biztonságpolitikai
stratégia
közérdek
adatokat,
információkat tartalmaz, így az az állampolgárok számára nyilvános, megismerhet. Azzal, hogy a kormány a dokumentumot a Magyar Közlöny aktuális számában megjelentette, eleget tett az információszabadság alkotmányos követelményének. A stratégia alapján készül részletes intézkedési, végrehajtási tervek közérdek adatnak minsülnek. Nyilvánosságra hozataluk az Infotörvény alapján ugyanakkor korlátozható. Ez azokra az esetekre vonatkozik, ha az adat minsített, illetve olyan, melynek a megismeréséhez való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény korlátozza. Ilyen lehet a honvédelmi-, nemzetbiztonsági- érdek, bncselekmények üldözése vagy megelzése, környezet- vagy természetvédelmi érdek, központi pénzügyi- vagy devizapolitikai érdek egyaránt. Fontos kiemelni, hogy a közérdek adat kiadásának megtagadása nem szabad belátás alapján történik. „Csak akkor tagadható meg a tájékoztatás, ha annak teljesítése nemzetbiztonsági érdeket sértene, vagy mások jogát sértené”, mondta ki az Alkotmánybíróság az alapvet jogok biztosának jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát kér eljárásban.169 A természeti- és ipari katasztrófák megelzése és elhárítása a lakosság életének, anyagi javainak, környezetük normális viszonyainak megóvását célozza. Ez a katasztrófa elhárító szervezeteken túl a lakosság bevonását is igényli, melynek során megfelel információval kell rendelkezniük, így a tájékoztatásuk alapvet fontosságú. Ezen a területen az információszabadságnak maradéktalanul érvényesülnie kell! Ezért 169
Az Alkotmánybíróság 2/2014. (I. 21.) AB határozata a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 48. § (1) bekezdésével kapcsolatos alkotmányos követelmény megállapításáról és indítvány elutasításáról Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2014. Budapest.
141
ezt a közfeladatot ellátó szerveknek minden lehetséges módon (például a szükséges információk honlapon megjelentetésével, hangosbeszéln) biztosítaniuk kell. Az átláthatóság szempontjából értékelve a Magyar Nemzeti Biztonsági Stratégia ers oldalának tartom a veszélyek, feladatok együttes megközelítését, valamint az alkalmazható eszközrendszer részletes bemutatását. A stratégia gyenge oldala a bels biztonság szempontjából fontos védelmi igazgatás feladatának részleges kifejtése. A dokumentum a kockázatok és veszélyek között tételesen felsorolja a különböz fenyegetéseket - szervezett bnözés, kábítószer probléma, illegális- és legális migráció, ipari-, természeti-, és civilizációs katasztrófák -, azonban az ezekkel szembeni eszközrendszer meghatározásával adós marad. Gyakran keveredik a cél, a feladat és a helyzetmegítélés, így esetenként a célokat azonosítja a feladatokkal. A magyar biztonságpolitika átláthatósága csak korlátozottan valósítható meg, hiszen a teljes nyilvánosság éppen a biztonság ellen hatna. A biztonság és a teljes nyilvánosság ebben az estben egymás ellen ható követelmények, melynek feloldása elsdlegesen a jogalkalmazó feladata. Miután a hatályos biztonságpolitikai stratégia elemei ismertek, az írott és elektronikus hírmsorokban gyakran tárgyalt témák, így ezen a téren megvalósul az állampolgárok tájékoztatása, az átláthatóság!
5.2 A biztonság, szabadság ás átláthatóság konfliktusai napjainkban Hans Peter Bull, Németország els szövetségi Adatvédelmi Biztosa mondta a biztonság, szabadság és átláthatóság helyzetérl: „Évtizedek óta, így folyamatos szabadságjogaink ellenében történ belpolitikai fegyverkezést élünk át. …A biztonsági elnyök és a szabadságjogok csorbítása nem áll többé arányban egymással. …A politika tovább feszíti az alkotmányosság határait. ...Vége az egyensúlynak, a terrorizmus elleni harcában az állam azt kockáztatja, hogy feláldozza a biztonság szabadságát.”170 A szakért tulajdonképpen az alapvet dilemmára mutat rá: biztonság vagy szabadság
170
Hans Peter Bull: A szabadság pátosza és a biztonságpolitika. Az információs jogok kihívásai a XXI. században. 63. oldal. Argumentum Kiadó, 2009. Budapest.
142
(átláthatóság).
A
tudatos
leegyszersítés
nem
teszi
könnyebbé
a
kérdés
megválaszolását, újabb problémákat generál. Így mi a fontosabb: az emberek közvetlen védelmét szolgáló biztonság, vagy a szintén emberi jogok körébe tartozó szabadság és átláthatóság. A társadalmi szinten mindkét területért felels állam képese, kész-e azonos alapon mérlegelni a súlypontokat, azt, hogy sem a biztonság, sem a szabadság, átláthatóság ne egymás kárára, egymásnak alárendelve érvényesüljön. Létezik-e egyáltalán konfliktus az alapjogok között, ha igen, ez a jelen nemzetközi és hazai körülmények között mérsékelhet vagy csökkenthet-e. Azaz, az ,,állam feláldozza a biztonság szabadságát”?171 Megítélésem szerint a helyes felfogás, hogy két egyaránt fontos, egymással kölcsönhatásban álló jog megfelel egyensúlyáról van szó. Azt, hogy adott körülmények között melyik kerül eltérbe, nem lehetséges általánosságban meghatározni. Ez mindig az adott helyzet, konkrétan a veszélyhelyzet függvénye. Következésképpen az állami felelsség és a döntési kötelezettség egyértelm. Így a biztonság szempontjából az alkotmányos rendet fenyeget veszélyek, a védett értékek megóvása, a katasztrófák megelzése és elhárítása az állami prevenció érdekében szükségszer. A megelzés így garantálhatja a biztonságot, mely átfogó intézkedéseket, jelents költségvetési erforrást igényel. Ezzel a rendrség a bntettesek, gyanúsítottak elleni nyomozások lefolytatására, a bncselekmények széleskör feltárására képes. A 9/11. utáni Európa erfeszítései a biztonság ersítése, a belbiztonság, az ellenrzés és korlátozás irányába koncentrálódtak. A modern információs és kommunikációs technológiák, a rendrség és a katasztrófavédelem változó feladatait támogató eszközrendszer az alapfeladatokhoz szükséges háttér szinte teljes körét lefedi. A katasztrófavédelem a kiterjesztett jog- és hatáskörében el tudja látni alapfeladatait és hatósági jogosítványainak alkalmazásával szakmai tevékenysége hatékonyabbá vált. Ez vonatkozik az iparbiztonság területére is, melynek keretében a kritikus infrastruktúrák - Paksi Atomerm, MOL, Százhalombatta - védelmét is megfelel
171
Dieter Grimm, Aus der Balance, in: Die Zeit Nr.49 v.29.11.2007.14.0. (Megjelent: Az információs jogok kihívásai a XXI. században. 63. oldal.Argumentum Kiadó, 2009. Budapest.)
143
jogosítványokkal tudja biztosítani. A rendrség saját hatáskörében eljárva deríti fel a bncselekmények elkövetit, feltárva egyúttal azokat a körülményeket - a személyeket érint kapcsolatrendszert - is, melyek a gyanú megalapozásához, a bizonyítási eljárás sikeres lezárásához szükségesek. Ezek a módszerek óhatatlanul - tudtuk és beleegyezésük nélkül érintenek olyan állampolgárokat, akiknek semmi közük az adott ügyhöz. Az esetek jelents részében az érintettség hiánya csak késbb, az eljárások lezárását követen bizonyosodik be. Ezekben az esetekben a cél a vélelmezett bncselekmények felderítése, a gyanú megalapozása, azaz a ,,gyanúnyerés”. Sok esetben ezek az adatgyjtések, adatkezelések megvalósítják a „készletez adatgyjtést,” melynek tilalma már a 15/1991 (IV. 13.) számú Alkotmánybírósági határozatban is megjelenik. A rendrség tevékenységében a bnelkövetk felderítése mellett egyre fokozottabban jelenik meg a bnmegelzés koncepciója. Ebben a helyzetben értelemszer a biztonság, közbiztonság, valamint a szabadság, információszabadság, átláthatóság konfliktusa. A katasztrófavédelmi szervezetek esetében ilyen konfliktus nem jelenik meg, ugyanakkor az új szabályozás keretében az alapfeladatok bvülése, a hatósági jogkör alkalmazása szélesebb lehetséget nyújt egyes gazdálkodó szervek preventív vizsgálatára. A megoldás kiindulópontja, hogy egyformán fontos - az állampolgárok számára Alaptörvényben biztosított - jogok egyensúlyáról van szó. Az egyensúly - bár optimális az állandóság lenne - nem határozható meg az adott körülményektl függetlenül. Az egyformán fontos jogok: a biztonság, a szabadság, a közbiztonság, az átláthatóság, az információszabadság egymással kölcsönhatásban állnak, és az, hogy közülük melyik primátusa érvényesül, mindig az adott veszélyhelyzet függvénye. A polgárai véleményére alapozó állam, védelmi igazgatási szervezetei azzal szembesülnek, hogy nagyobb biztonságot, közbiztonságot vagy nagyobb szabadságot, átláthatóságot akarnak-e az emberek. Ez a szembeállítás nem ad választási lehetséget a társadalom tagjai számára, pedig mindkét pólus egyformán fontos, az emberi szabadságjogok érvényesülése szerves része a demokratikus mködésnek. A védelmi 144
igazgatás szervei alaprendeltetésének feladata a bn-, baleset- és katasztrófa megelzés. Természetesen ennek érdekében priorálhatnak is, az viszont nem mindegy, hogy a prevenció milyen módszerekkel történik, és az emberek milyen körét érinti. A ,,prevenciós állam”172 felfogása azt a képzetet alapozza meg, hogy szervezetein esetünkben a védelmi igazgatás szervezetein - keresztül képes-e és kész-e az alkotmányos rendet fenyeget veszélyeket felszámolni, a biztonságot garantálni. Hans Peter Bull véleménye szerint ,,a megelzés minden rossz elhárítója.” Németországi tapasztalataira alapozva, megítélése szerint a korábbiakban bevált rendri, és más állami, igazságszolgáltatási intézkedések egyfajta sablont követtek. E szerint a törvények által szabályozottan arra koncentráltak, hogy a már elkövetett bncselekmények, vagy katasztrófák okozta károk és veszélyek meghatározott csoportokhoz vagy személyekhez kötdnek-e. A konkrét cselekmény vagy kár esetén tehát a jogsérelem bekövetkeztekor - az alapos gyanú alapján az eljárás csak a konkrét gyanúsított körére irányulhat. A korábbi alkotmányos gyakorlatot a már említett ,,gyanúnyerés” kialakulására összpontosuló megoldások vették át. Ez azt jelenti, hogy nem csak egy konkrét gyanúsított körre irányul a figyelem, hanem bárkire, aki kapcsolatba hozható, vagy vélelmezheten köthet a jogsért cselekményhez. Ezzel, a biztonság érdekében folytatott tevékenységek szinte mindenkire kiterjeszthetek. A megelzés ebben az értelemben már nem a bncselekmény vagy katasztrófa kivédésére vagy elhárításárra irányul, hanem már a lehetséges krízispontok felfedezésére, egy jövbeni veszély felderítésére törekszik. Ez már nem a károk okozóinak kiderítését vagy a bntettesek elleni bizonyíték szerzését jelenti, hanem a cél ,,a gyanúnyerés eszköz bevetése”.173 A jeles német tudós véleményét értelmezve kétségtelen, hogy a jövbeni feltételezhet bncselekmény, veszély vagy kár elhárítása érdekében folytatott vizsgálat magában
172
173
Megjegyzés: Ezt fejti ki Hans Peter Bull: A szabadság pátosza és a biztonságpolitika c. tanulmányában, Az információs jogok kihívásai a XXI, században. 63-77. oldal. Argumentum Kiadó, 2010. Budapest. Hans Peter Bull: A szabadság pátosza és a biztonságpolitika. Az információs jogok kihívásai a XXI, században. 67. oldal. Argumentum Kiadó, 2010. Budapest.
145
hordja a biztonság, közbiztonság eltérbe helyezését a szabadság, átláthatóság rovására. Az is tény, hogy a védelmi igazgatás elhivatott szakérti számára, már csak az elkötelezettségük okán is, a biztonság, közbiztonság ersítése érdekében tett erfeszítés egyértelm támogatást kap. A közvélemény, ,,az egyszer állampolgár” számára a szabadság túlságosan elvont, a hétköznapok során nehezen értékelhet és értelmezhet fogalom, melynek ,,csak” a hiánya okoz komoly feszültséget. A biztonság a veszély nélküli életet, a közbiztonság a szubjektív biztonságérzet szilárdságát foglalja magába. Ezek állapotát a társadalom tagjai közvetlenül érzékelik, az érdekükben tett erfeszítések széleskör támogatást élveznek. A szabadság és átláthatóság azonban szükségességük felismerésének hiánya esetén is az egyetemes emberi jogok részét képezik. Háttérbe szorításuk, vagy szk keresztmetszet érvényesülésük sérti az alkotmány elírásait, negatívan hat a társadalmi viszonyokra. A disszertációhoz kapcsolódó kutatás, az interjúk tapasztalatai alapján két lehetséges, ugyanakkor szélsséges alternatíva rajzolódott ki. A védelmi igazgatás szervezeteinek feladata mindig is az volt és az is marad, hogy bncselekményeket és veszélyhelyzeteket elzzön meg, illetve számoljon fel. Helyes tehát, ha a rendrség és a katasztrófavédelem szervei a jövbeli problémák kiszrése érdekében információkat gyjtenek, figyelemmel kísérik a potenciálisan védelemre szoruló szektorokat. A régi elmélet, mely szerint a közelg, vagy nyilvánvaló veszély esetén van mód eljárásra, idejét múlt. Az a helyes megoldás, ha a rendrség és a katasztrófavédelem eri preventív intézkedéseket tesznek a lehetséges krízispontok felfedése érdekében is. Hans Peter Bull a hivatkozott tanulmányában utal arra, hogy a rendrség meghatározó képviseli és a jogalkotók jelents része is támogatja úgy szövetségi, mint tartományi szinteken azt a megoldást, amely lehetvé teszi a jogsértkkel kapcsolatban álló személyekre irányuló elzetes információgyjtést, tárolást és a késbbiekben azok veszély-elhárítási és bnüldözési célú felhasználását.
146
Továbbá utal arra, hogy egyesek szerint a bnözi profilnyerés hiánya vagy korlátozása az államot az alapjogvédelem fontos területén fegyvertelenné tenné, ha a hagyományos bnüldözési és veszélyelhárítási eszközöket az alkotmány védelme okából a kockázat-megelzés területén korlátozná. Így meg kell engedni, hogy az illetékesek „elzetes tudakozódási cselekményeket végezhessenek az alapjogok védelme érdekében a konkrét veszélyhelyzet kialakulása eltt is”.174 A szabadság és a biztonság viszonyáról ugyanakkor megállapítható, hogy „aki a szabadságot a biztonság árának tartja, az rosszul számol…. hiszen aki az alapjogi védelem alatt álló szabadságát az állami erszaknak feladja, az semmiképpen sem lehet nyugodt, hiszen csupán az egyik veszélyforrást a másikra cserélte.”175 A globális klímaváltozás hatásai, a gazdasági világválság következményei - ezen belül a társadalmi feszültségek növekedése - a szervezett bnözés nemzetközi jellegének kiterjedése és a terrorizmus lehetséges megjelenése mind hivatkozási alapja lehet a jogkorlátozásnak. Nem csak az adatvédelmi szakértk, de a társadalom számára is elfogadhatatlan, hogy minden más jogot, így az átláthatóság érvényesítését is alárendeljék a biztonság szempontjainak. A német szakértk által alapveten a biztonság, közbiztonság ersítésére irányuló a szabadság, átláthatóság korlátozását feltételez megállapítások még nem jellemzek a magyar viszonyokra. Kétségtelen azonban, hogy a biztonság eltérbe helyezésének lehetsége adott, megítélésem szerint ez a lehetség hazánkban is számos támogatóra lelhet. A „biztonság megersítése, a közbiztonság megszilárdítása mindenek felett” álláspont ugyanakkor a nemzetközi és hazai viták fórumán kisebb-nagyobb intenzitással rendszeresen megjelenik. H. P. Bull a szabadság és a biztonság összefüggéseinek németországi dilemmáit elemzi, de a kérdések nálunk is idszerek: milyen mértékben van lehetség a felderítés szakában „az un. „gyanúnyeréseszköz” bevetésére, ami nem
174 175
Hans Peter Bull: A szabadság pátosza és a biztonságpolitika. Az információs jogok kihívásai a XXI, században. 67. oldal. Argumentum Kiadó, 2010. Budapest. Hans Peter Bull: A szabadság pátosza és a biztonságpolitika. Az információs jogok kihívásai a XXI, században. 74. oldal. Argumentum Kiadó, 2010. Budapest.
147
más, mint a nyilvántartások és a különböz technikai megfigyel eszközök összevetése”.176 Ezen szemlélet szerinti megfigyelés elvezethet a magánszféra teljes felszámolásához. Egy friss hír szerint: az „USA FBI-ügynökei vírusokat és más rosszindulatú szoftvereket vennének, hogy segítse ket a bnügyek megoldásában”.177 A konfliktus körüli dilemmából levont másik következtetésem, ,,a szabadság mindenek felett” szlogennel fejezhet ki, mely a nyitottság és átláthatóság korlátozás nélküli érvényesítésére utal. Ez azt jelenti, hogy a védelmi igazgatás szervezeteinek minden tevékenységét szigorú, elssorban jogszabályi keretek közé kell helyezni. Gyakorlatilag a biztonság és közbiztonság olyan feltételek között kell, hogy érvényesüljön, melyekben az átláthatóság a biztonságpolitika minden lehetséges szegmensére kiterjed. Leegyszersítve tehát: az emberek életének, testi épségének, természeti és épített természeti környezetének védelmét, azaz a biztonság és biztonságpolitika érdekében tett erfeszítéseket (a törvényhozás lehetségeit is felhasználva), valamint a szabadság, információszabadság és átláthatóság követelményeit együtt kell kezelni. A disszertációhoz kapcsolódó kutatás során két egymással szemben álló felfogás került felszínre. A társadalom mködése érdekében azonban meg kell találni a biztonság, közbiztonság és szabadság, információszabadság, átláthatóság együttes fenntartásának feltételeit. Szabó Máté véleménye megítélésem szerint egyfajta megoldásra világít rá. Eszerint a 20. század fejldése egyaránt megalapozta a biztonság és emberi jogok igényét a társadalmakban. Mindkét értékrend maximalizálása azonban konfliktusokhoz és dilemmákhoz vezet a jogállamban. A biztonság maximalizálása veszélyezteti az emberi szabadságjogok érvényesülését, és fordítva. A kényes egyensúly megtalálása a mindenkori jogpolitika és a demokratikus politikai kultúra közös feladata, melynek a
176
Hans Peter Bull: A szabadság pátosza és a biztonságpolitika. Az információs jogok kihívásai a XXI, században.67. oldal. Argumentum Kiadó, 2010. Budapest. 177 Forrás: index.hu/tech/2014/02/07/virusokat_vesz_az_fbi/?token=e2d82659d4679a1fefc27071f1c38bda Letöltés dátuma: 2014. február 8.
148
globalizáció keretei között kell érvényesülnie. Az államok belpolitikája és jogpolitikája szoros összefüggésben van az emberi jogok és biztonság regionális és globális rendszereivel.178 A konfliktus elemzése során meggyzdtem arról, hogy a ,,szabadság és biztonság” szembeállítása, egyedi - valamelyik oldalt eltérbe helyez - kezelése nem tolerálható. Ugyanis ebben az esetben kézenfekv a következtetés: vajon szabadságpárti vagy biztonságpárti-e az állam? A szembeállítás azért sem helyes, mert generálja azt a konklúziót, hogy kinek biztonságpárti, kinek szabadságpárti a hatalom. Meggyzdésem, hogy a biztonság és a szabadság, információszabadság és átláthatóság egymással megfér, együttesen mköd fogalmak, melyek a társadalom keretei között azonos súllyal fejtik ki hatásukat. Ebben az értelmezésben az állam biztonsági intézkedései egyúttal a szabadság érvényesítését ersít beavatkozások is. A legitim erszak alkalmazására felhatalmazott rendrség azt a személyt vagy csoportot helyezi megfigyelés alá, aki jogsértést tervez elkövetni. A cél az, hogy megelzze a károkat. Bncselekmény elkövetése esetén felderíti, üldözi, illetve rizetbe veszi a tettest. Ezekben az esetekben tevékenysége, intézkedései a társadalom védelmét szolgálják, ersítik az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét. Miután a szabadság és biztonság egymást feltételez, együtt ható, a társadalom normális mködését biztosító kategóriák, optimálisnak az az állapot tekinthet, melyben az állampolgárok mindkét tényezt figyelembe véve elégedettek és a védelmi szervek is megfelel felhatalmazással és jogkörrel rendelkeznek, melyet alkotmányosan gyakorolnak.
5.3
Az ügyiratok minsítési eljárásának szabályozása a védelmi igazgatás szervezeteinek gyakorlata
5.3.1 Az ügyiratok minsítési rendjének szabályozása A biztonság és közbiztonság területén a védelmi igazgatás szervezetei tevékenységük során számos olyan adatot kezelnek, melyek a nyilvánosság számára nem elérhetk. 178
Szabó Máté: Az emberi jogok és a biztonság konfliktusai a XXI. században. Az információs jogok kihívásai a XXI. században. 43-47. oldal. Argumentum Kiadó, 2010. Budapest.
149
A kutatás kiindulási pontját képez adatvédelem és átláthatóság ellentmondását a biztonság érvényesítésébl származó követelmények is befolyásolják, melyek az átláthatóság, a közérdek adatok megismerésének korlátozásához vezetnek, így az információszabadság alkotmányos követelménye csak korlátozottan érvényesül. Ez különösen igaz a védelmi igazgatás szervezeteinek gyakorlatára, hiszen a kezelésükben lév adatok, információk közérdekek. Ezek kapcsolatban vannak alaprendeltetésük teljesítésével: az emberek életének-, testi épségének-, vagyonának megóvásával, a társadalmi és természeti környezet védelmével. Ezért olyan szabályzásra volt szükség, mely egyértelm felhatalmazást ad a nyilvánosság jogszer korlátozására, és figyelembe veszi az adatbiztonság követelményét. Tekintettel arra, hogy alapjog korlátozására csak törvényi szabályozás ad lehetséget, ennek feltételeit a minsített adatok védelmérl szóló 2009. évi CXV. törvény179 biztosítja. A korlátozás célja a közfeladatok ellátásának biztosítása. A közérdek adatok megismerésének alkotmányos joga csak a szükségesség és arányosság figyelembevételével lehetséges a minsített adatok védelme céljából. A törvény tartalmazza: •
a minsített adat létrejöttével és kezelésével összefügg rendelkezéseket;
•
a minsítési eljárás rendjét;
•
a nemzeti, külföldi minsített adat védelmének elírásait és felülvizsgálatának rendjét;
•
a nemzeti, külföldi minsített adat felülvizsgálatának módszertanát;
•
a nemzeti iparbiztonság fenntartásához kötd minsítési és ügyviteli elírásokat;
•
a törvény végrehajtását biztosító személyi és tárgyi feltéteket.
A jogszer minsítéshez a szükséges ismeret-, a bizalmasság-, a sérthetetlenség- és a
179
A minsített adat védelmérl szóló 2009. évi CLV. (XII. 14.) törvény, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2009. Budapest.
150
rendelkezésre állás elveit kell betartani. A nyilvánosság korlátozására sor kerülhet a Magyar Állam érdekében, de védelemben részesül az Európai Unió valamennyi intézménye és szerve. Védelemben részesülhet továbbá az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, a külföldi részes fél vagy nemzetközi szervezet által készített és törvényben kihirdetett nemzetközi szerzdés vagy megállapodás alapján átadott olyan adat is, amelyhez a hozzáférést az Európai Unió intézményei és szervei, az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, más állam vagy külföldi részes fél, illetve nemzetközi szervezet minsítés keretében korlátoz. Ez utóbbi a külföldi minsített adat. A közérdek adatok nyilvánosságának korlátozása az érintett védelmi szervek, (katasztrófavédelmi és rendri) állományától függ. Ez az átláthatóság érvényesítése szempontjából lehet akár pozitív, akár negatív. A törvény ugyan eloszlathatja az aggályokat,
a
alkalmazásának
közérdek függvénye.
adatok A
korlátozása disszertáció
azonban
valójában
hipotézisében
törvény
megfogalmazott
ellentmondás feloldása tehát nagymértékben a gyakorlaton múlik. Az alapelvek meghatározzák a közérdek adatok nyilvánosságához fzd jogot, melyet csak szigorú feltételek betartásával és a védelem szükségességéhez igazodó idhatár megállapításával lehet korlátozni. Ez a rendelkezés egyaránt eleget tesz az információszabadság és biztonságpolitika követelményének. A többi alapelv már a minsített adatok kezelésére vonatkozik, ezek tartalmazzák az adatkezel kötelezettségeit. Minsítk lehetnek az államigazgatás-, a rendvédelem- és az igazságszolgáltatás meghatározott vezeti, akik feladat- és hatáskörükben járnak el. Jogkörüket ugyanakkor szigorú szabályok mellett átruházhatják. A katasztrófavédelem területén a figazgató és a helyettesei, illetve a külön megbízással rendelkezk indítványozhatják, illetve hajthatják végre az ügyviteli korlátozást. A rendrség esetében a rendrségi törvényben rögzítettek szerint az általános rendrségi feladatok végrehajtására létrehozott
szervezet
vezetje,
helyettesei,
bnmegelzés-,
bnfelderítési-,
közbiztonsági szervek vezeti és az általuk meghatározott munkatársak jogosultak a minsítések meghatározására.
151
A Belügyminiszter a minsítés jogát az alárendeltségébe tartozó vezeti megbízással vagy kinevezéssel rendelkez személyre, illetve felülvizsgálati szakértre írásban ugyancsak átruházhatja. A minsítk körének meghatározása a védelmi igazgatás országos vezetire szkíti le azt a kört, amelynek lehetsége nyílik az adatok megismerésének korlátozására. Ezt azonban feloldja a megbízás átruházásának joga, illetve a védelmi igazgatás szervezeteivel összefügg törvényi kivétel. A minsítésre jogosult személyeket, a minsítéssel védhet közérdek tartalmát, a minsítési kategóriákat együtt vizsgálva nyilvánvaló összefüggések állapíthatók meg. Magyarország érdekeire figyelemmel, a minsítési kategória rendkívül súlyos kár felmerülésének lehetsége esetén „szigorúan titkos”, ennek megállapítása az országos szint vezetk hatáskörébe utalt. A rendrség esetében az arra feljogosított vezet a honvédelmi, a nemzetbiztonsági, a külügyi és a nemzetközi kapcsolatokkal összefügg minsítési jogkörét bels szabályzatban az alárendeltségébe tartozó személyre írásban átruházhatja. Ennek szabályait a minsíti jogkör átruházásáról, a minsített adat védelmével kapcsolatos szakirányítási tevékenységrl, valamint a személyi és adminisztratív biztonsági intézkedések egységes alkalmazásáról szóló 25/2013. (VI. 28.) ORFK utasítás rendelkezik.180 Ha a kár lehetsége súlyos, akkor „titkos” lehet a minsítés, míg ha a kár veszélye fennáll, akkor a minsítés „bizalmas”. Hátrány esetén a „korlátozott terjesztés” minsítést kell alkalmazni. A hatályos szabályozás tehát a kármérték alapú minsítés talaján áll, melyben az alap az ország érdeke, a mérlegelés joga pedig a törvényben nevesített személyekhez kötdik. A törvény meghatározza az egyes adatok minsítésének érvényességi idejét, melyet a szigorúan titkos és titkos adatoknál 30, a bizalmas adatok esetében 20, a korlátozott terjesztés adatoknál 10 év. Az érvényességi id fszabály szerint egy esetben meghosszabbítható, melynek lejárta után a dokumentum minsítése
180
Megjegyzés: A hivatkozott utasítás 4. pontja alapján az országos rendrfkapitány minsíti jogköreit átruházott jogkörben az alábbi vezetk gyakorolják: „Szigorúan titkos!” minsítési szintig: az ORFK bnügyi figazgatója, az ORFK rendészeti figazgatója, az ORFK gazdasági figazgatója, a Készenléti Rendrség parancsnoka, a minsített adatok védelmének szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatok körébe tartozó adatok esetében az ORFK biztonsági vezetje.
152
megsznik. A rendrség esetében a törvény a bnüldözési érdekre tekintettel, két alkalommal biztosítja a lehetséget az érvényességi id meghosszabbítására. A
minsített
adat
megismerése
szigorú
szabályokhoz
kötött,
általában
nemzetbiztonsági ellenrzést követen, engedéllyel és titoktartási nyilatkozat aláírás mellett lehetséges. A titokfelügyeleti jogkör gyakorlása érdekében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, valamint nemzetbiztonsági ellenrzésen átesett munkatársai a minsített adatot megismerhetik. A minsített adat felhasználására annak van lehetsége, akinek állami vagy közfeladat ellátása során munkaköri kötelezettségei azt szükségessé teszik. Ennek feltétele, hogy az érintett rendelkezzen személyi biztonsági tanúsítvánnyal, titoktartási nyilatkozattal, és a titokgazda által kiadott felhasználási engedéllyel. Ebben az esetben is kritérium a nemzetbiztonsági átvilágítás. A biztonság fenntartása a titokgazda felelssége, magában foglalja a fizikai-, adminisztratív-, és elektronikus biztonságot. A fizikai biztonság a minsített adat kezelésének és elhelyezési körülményeinek kialakítására irányul. Az épületek, építmények
és
helyiségek
olyan
berendezését
szükséges
létrehozni,
amely
megakadályozza, hogy az adat megismerése érdekében illetéktelen személyek hozzájussanak a minsített ügyiratokhoz. Az adminisztratív biztonság a minsítés körülményeire, az adott szervezet bels szabályzóinak elkészítésére utal. Így minden minsített adatot kezel szervezetnél el kell készíteni azokat a rendelkezéseket, amelyek minimalizálják az adatkezelés során megjelen kockázatokat, beleértve a minsített adatok nyomon követhetségének, bizalmas
kezelésének,
felhasználásának,
rendelkezésre
állsásának
és
sérthetetlenségének feltételeit. Az elektronikus biztonság követelménye az informatikai rendszerek mködtetésével járó kockázatok csökkentésére összpontosul. Ez magában foglalja a hozzáférési jogosultságok egyértelm tisztázását, az állandó rendelkezésre állás fenntartását az 153
illetékes adatkezelk számára. Ezen túl tartalmazza az adatokat hordozó szoftverek bizalmas kezelésének és megóvásának (sérthetetlenségének) garanciáit is. A disszertáció alapvet kérdéseinek megválaszolása szempontjából a minsített adatok védelmérl szóló törvény a bevezetben leírt ellentmondásban az adatvédelemadatbiztonság elemét, vagyis az átláthatóság, információszabadság korlátozását ersíti. A közérdek adatok megismerése nehezebbé válik, a tájékoztatás szigorú korlátok közé szorított. A minsítésre kötelezett adattartalom meghatározása összhangban az Infotörvénnyel, a biztonságpolitika céljainak megfelel, megteremti annak lehetségét, hogy az ország biztonsága megvalósuljon. A szabályozásban pozitív, hogy egyértelmvé teszi a jogosultságokat, meghatározza a felelsségi viszonyokat és a káralapú minsítéssel lehetséget teremt a minsített ügyiratok mennyiségének csökkentésére. A jogszabály rendelkezéseinek következetes betartásával nem sérülhet a biztonságpolitika feladat-, és követelményrendszere. Az elterjesztés indoklása szerint a törvény (egyik) célja „a magasan minsített adatok” számának radikális csökkentése, ezáltal védelmük hatékonyságának növelése, és hosszabb távon a védelmi igénybl adódó magas költségvetési ráfordítások csökkentése.181 A törvény indoklása utal arra is, hogy az átláthatóság követelményének érvényesítésére, vagyis a közérdek adatok nyilvánossága alkotmányos jogának korlátozására csak jogállami kerek között, alkotmányosan indokolható esetekben kerülhet sor. Ezen követelménynek a jogalkotó a káralapú minsítési rendszer bevezetésével kívánt eleget tenni. Az információszabadság korlátozása kétségtelenül reális probléma. Ez akkor következhet be, ha a különböz dokumentumokat nem csak szakmai szempontok alapján minsítik. Ezért fontos a küls kontrol, a Nemzeti Adatvédelmi és
181
A minsített adat védelmérl szóló 2009. évi CLV. (XII. 14.) törvény indoklása 66. oldal. http://www.parlament.hu/irom37/18708/18708.pdf Letöltés dátuma: 2013. december 5.
154
Információszabadság Hatóság vizsgálatának lehetsége. A NAIH titokfelügyeleti hatósági eljárást indíthat abban az esetben, ha valószínsíthet, hogy a nemzeti minsített adat minsítése jogellenes. Az eljárás lehet vizsgálati vagy hivatalból hatósági. Amennyiben a Hatóság a nemzeti minsített adat minsítésére vonatkozó jogszabályok megsértését állapítja meg határozatában, a minsítt a minsített adat minsítési szintjének, illetve érvényességi idejének a jogszabályoknak megfelel megváltoztatására, vagy a minsítés megszüntetésére hívhatja fel. A határozat ellen halasztó hatályú keresettel bírósághoz lehet fordulni a közlésétl számított hatvan napon belül. Ha a minsít a határozat közlésétl számított hatvan napon belül nem fordul bírósághoz, a nemzeti minsített adat minsítése a határozat közlésétl számított hatvanegyedik napon a határozatban foglaltak szerint megsznik, illetve minsítési szintje vagy érvényességi ideje a határozatban foglaltak szerint megváltozik. Ez a jogkör korábban az Adatvédelmi Biztost is megillette. 1995-tl napjainkig összességében a titokfelügyeleti ügyek száma, nem haladja meg a százas nagyságrendet.
5.3.2 A védelmi igazgatás szervezeteinek ügyviteli, minsítési gyakorlata és ennek hatása az átláthatóságra, információszabadságra Az országos hatáskör védelmi igazgatási szervezetek szabályzatokban határozták meg a minsített adatok kezelésével összefügg szabályokat. A szabályzatok a minsített adat védelmérl szóló törvény alapján határozzák meg a jog- és hatásköröket, az ehhez igazodó felelsséget, valamint módszertani útmutatást adnak. A minsítk, valamint mindazok, akik a minsített adattal összefügg rendelkezési jogot gyakorolnak, felelsséggel tartoznak. Ez nemcsak fegyelmi felelsséget jelent, a jogellenes minsítés - amennyiben célja a nyilvánosság korlátozása - akár megalapozhatja a büntetjogi felelsséget is.182 A minsítési jogkör átruházása korlátozott, arra csak a törvény felhatalmazása alapján van lehetség. A minsített adattal összefügg rendelkezési jogosultságok gyakorlására a vezetkön és a biztonsági vezetn kívül, az abban megjelölt körben
182
Közérdek adattal visszaélés, a Büntet Törvénykönyvrl szóló 2012. évi C. törvény 220. § (1) bekezdése, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2012. Budapest.
155
valamennyi felhasználói engedéllyel rendelkez jogosult. A minsített adatok védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtását és koordinálását a minsített adatot kezel szervnél biztonsági vezet végzi, akit a szerv vezetje nevez ki. Feladatuk ezen túl az adatok minsítésének segítése, módszertani útmutatók kiadása, oktatások tartása. A minsített adat védelme területén fontos szerepe van a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek. Feladata többek között a nemzeti és a külföldi (NATO/EU) minsített adat védelmének hatósági felügyelete, a minsített adatok kezelésének hatósági engedélyezése, továbbá a törvényben meghatározott nemzeti iparbiztonsági hatósági feladatok ellátása. A Felügyelet önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkez szervezet. Gondoskodik a biztonsági vezetk képzésrl és továbbképzésrl. Az indokolatlan és jogellenes minsítések elkerülése érdekében garanciális elem, hogy együttmködik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal a közérdek adatok megismeréséhez fzd alkotmányos jog tiszteletben tartása és az információszabadság érvényesülése érdekében. A jogszer minsítések érdekében garancia, hogy a biztonsági vezetk rendszeresen kötelesek ellenrizni a minsített adatok kezelésével összefügg tevékenységeket. Az ellenrzések magukban foglalják a statisztikai összegzést, valamint a minsítési tevékenységet bemutató jelentés készítését. A minsítés érvényességének kritériuma a tartalmi és formai követelmények betartása. Az irányadó szabályok tartalmazzák az ügyiratokon kötelezen feltüntetend adatokat, melyek utalnak a kezelési jogosultságokra, javaslattevre, a készítre, a minsítre, a példány és lapszámra, illetve az iktatási azonosításra, nyilvántartásra is. Külön szabályok vonatkoznak a számítógépes adathordozókon tárolt információk rögzítésére, kezelésére. A védelmi igazgatásban használt „Robotzsaru NOVA” A minsített ügyirat sokszorosítását a minsítésre jogosultak engedélyezik, ezt az eredeti ügyiraton is fel kell tüntetni. A védelmi igazgatás vonatkozó elírásainak ismerete alapján az a megítélésem, hogy azok rendelkezései megfelelen szabályozzák a minsített adatok védelmével 156
összefügg kötelezettségeket. A disszertáció alapkérdése az adatvédelem és átláthatóság viszonya. Az ellenhatást a szabályok önmagukban nem oldják fel, a védelmi igazgatás hatályban lév normái nem utalnak a minsítés és az átláthatóság kapcsolatára. A rendrség és katasztrófavédelem minsítési gyakorlatát az interjúk tapasztalatainak felhasználásával vizsgálva, a minsítés és átláthatóság összefüggéseire vonatkozóan az alábbiakat állapítottam meg:
•
A minsítés leszkíti azon munkatársak körét, akik az ilyen ügyiratokat kezelhetik, ez elsegíti az adatbiztonság érvényesítését;
•
Az interjú résztvevi elmondták, hogy kevés lehetséget látnak a minsített dokumentumok nagyarányú, számszer csökkentésére. A gyakorlat szerint egyes ügyeket gyjtszám alá minsítenek és alszámokkal ellátva sorolják be a kapcsolódó dokumentumokat.
•
A védelmi szervek nemzetközi kapcsolataik során be kell, hogy tartsák a nemzetközi bnüldöz szervezetek dokumentumaira vonatkozó minsítési és adatbiztonsági elírásokat is.
•
Elssorban a rendrség, de a katasztrófavédelem szervei is hivatali tevékenységük során többségében személyes adatokat kezelnek. A személyes adatok
védelmének
kötelezettsége
magában
foglal
adatbiztonsági
követelményeket, így ezek minsítés nélkül is biztosítják a megfelel védelmet;
•
A különösen súlyos bncselekmények esetén a közvélemény joggal várja el a tájékoztatást, melynek során az adatvédelem, adatbiztonság és a közérdek adatok nyilvánosságához, az információszabadsághoz fzd érdeket egyaránt figyelembe kell venni.
•
Védett adatok esetén kizárólag azonosításra alkalmatlan módon lehet tájékoztatást adni. Ennek során törlik a neveket, felismerhetetlenné teszik a 157
fényképet, egyes esetekben átfogalmazzák a szöveget, kihagyva abból az azonosítást lehetvé tev részeket.183 Ezeket a megoldásokat a közvélemény nehezen fogadja el, mert sok esetben a bnesetek tekintetében az áldozatok ismertek, a tettesek viszont személyiségi jogaikra hivatkozással védelemben részesülnek. Megítélésem szerint a közfeladatot ellátó személyek által, feladatuk ellátásával összefügg bncselekmények estén „bátrabb” lehetne a média. Az is igaz ugyanakkor, hogy az új Polgári Törvénykönyv sem változtat érdemben a szabályokon, így egyértelmen nagyobb nyitottságot jogszabály-módosítással lehetne elérni. A védelmi igazgatás szervezetinek minsítési gyakorlatát vizsgálva megállapítható, hogy jelentsen csökkent a minsített ügyiratok száma. A katasztrófavédelem egészére kiterjed felülvizsgálat során a figazgatóságon a saját kezelésben
lév
iratok
96%-nak
minsítését
megszntették.
A
megyei
igazgatóságokon ez az arány 99,2 %. Számszersítve: 11.797 ügyiratból, 106 minsítéssel védett dokumentum maradt érvényben. Ennek 99,2 %-a saját minsítés irat. A minsített iratok száma a katasztrófavédelmi szerveknél 2013-ban összesen 186 db. volt. A rendrség adatait az alábbi táblázat foglalja össze184 Minsítési
2011
2012
Összesen:
4
94
98
Titkos
6205
3059
9264
Bizalmas
44965
25807
70772
Korlátozott
24589
18044
42633
75763
47004
112767
kategória Szigorúan titkos
terjesztés Összesen
183 184
Megjegyzés: Ehhez segédanyagot tett közzé a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság honlapján, www.naih.hu Letöltés dátuma: 2014. február 11. Forrás: ORFK Hivatal Biztonságfelügyeleti és Ügykezelési Osztály statisztikai adatszolgáltatása. (külön kérésre) 1. oldal. 2013. Budapest.
158
Arra a kérdésre, hogy a minsített dokumentumok mennyisége sok-e, az illetékes vezetk tudnák megadni az érdemi választ. A fenti számok tartalmazzák az alszámokra iktatott minsített adatot is, így a tényleges minsített adathordozók számát tükrözi. A 2011. évi és a 2012. évi minsítések száma közötti különbség 38%, mely csökken tendenciára utal, a „szigorúan titkos” ügyiratok száma jelentsen emelkedett, mely olyan nyomozási cselekményekre utal, ahol megkerülhetetlen a magasabb minsítési fokozat. Ugyanakkor a tényszerség és az információszabadság szempontjából fontos megjegyezni, hogy még ez a szám is eltörpül a törvény hatályba lépése eltti idszak legmagasabb szint minsítések száma mellett. Összességében a védelmi igazgatás szervezeteinek minsítési gyakorlata megfelel a törvényi rendelkezéseknek és a bels szabályzatoknak. A gyakorlatot elemezve ugyanakkor megállapítható, hogy az nem cáfolja a hipotézisben megfogalmazott ellenhatást. A minsítés eljárás során a minsít szubjektív döntési kompetenciája hatással van az információszabadság és átláthatóság érvényesülésére. Ezért is fontos az a küls kontrol, melyet a NAIH Infotörény által meghatározott titokfelügyeleti eljárása biztosít.
5.4 Megállapítások, következtetések A biztonság a fenyegetettség és a félelem hiányát, illetve kivédésének képességét fogalja magába. Hatása különböz - egyéni-, kollektív-, nemzeti-, nemzetközi szinteken érvényesül. A biztonság különböz területei egymásra épülve fejtik ki hatásukat. A biztonság kihat az emberi jogok érvényesülésére, befolyásolja a szabadság területeit, így az állampolgárok számára az állam ellenrzésének lehetségét, az átláthatóságot. A 9/11. bekövetkezése után a világ számos országában biztonságpolitikai irányváltás történt. Ez igaz az Európai Unióra is. A változások az információcsere kiszélesítésére, a tagországok információkhoz történ szabad hozzáférésére, a veszélyes személyek kiszrésére fókuszál. A változás hatása csorbítja a szabadságjogokat, amely a biztonság és a szabadság, az adatvédelem és az átláthatóság optimális egyensúlyával ugyanakkor mérsékelhet.
159
6
AZ ADATVÉDELEM, ADATNYILVÁNOSSÁG, AZ ÁTLÁTHATÓSÁG FELTÉTELEI ÉS MEGVALÓSULÁSA A VÉDELMI IGAZGATÁS SZERVEINÉL
6.1 Példák és ellenpéldák – adatvédelem, adatbiztonság, nyilvánosság és átláthatóság Az elmúlt évek során, de különösen a 2013. évben a védelmi igazgatás szervezetei katasztrófa közeli helyzetekben jelents kihívásokkal szembesültek. Ezek úgy a rendrség, mint a katasztrófavédelem különböz szint egységeitl példa nélküli erfeszítést igényeltek. A disszertáció témájával kapcsolatban ezek az események általánosításra alkalmas tapasztalatokkal szolgálnak, melyek felhasználhatók az érintett szervezetek munkája során.
6.1.1 2006. augusztus 20, Budapest Az év augusztus 20-i ünnepségein nyári idjárási viszonyok uralkodtak. Az állami rendezvények küls zavaró tényez nélkül zajlottak, jelents tömegek mozdultak meg. A nap fénypontját képez tzijátékra a Duna partján és hídjain több százezer néz gylt össze. Az Országos Meteorológiai Intézet idjárási viszonyokra vonatkozó információi azonban gyökeres változást, nagy erej viharok bekövetkezését jelezték elre. Az illetékes szervek részére a tzijáték megkezdése eltt néhány perccel érkezett meg a riasztás, melynek továbbítása nem történt meg. Így a tzijáték gyakorlatilag a vihar, az orkánszer szél és es megérkezésével egyidejleg kezddött el. A vihar hatására a tzijáték hulladéka a nézk között ért földet. A viharban 5 ember meghalt, 500 megsebesült. A tragédiát követ vizsgálat megállapította, hogy az Országos Meteorológiai Intézettl származó idjárás-jelenések nem jutottak el az irányító operatív törzshöz. Elzetes tájékoztatással csak a rendrség rendelkezett, azonban bürokratikus okok miatt nem történt döntés a program leállítására. Nem volt olyan szervezet, mely gondoskodott volna a nézk tájékoztatásáról, elmaradt a védelmi igazgatás szervezeteinek azonnali informálása is. Kiderült az is, hogy a rendelkezések nem tartalmaztak jogosítványt a program leállítására. A katasztrófavédelem vezeti nem voltak jelen, mert a 160
Miniszterelnöki Hivatal nem kérte fel a katasztrófavédelem vezetjét, hogy a helyszínre delegáljon szakembert. A Fvárosi Tzoltó Parancsnokság tzoltói szerzdés alapján az esetleges oltási feladatokra voltak jelen. Gyakorlatilag a tömeggel összefügg kockázatokat a vihar eltt senki nem vizsgálta. A tömeg felkészítése, elzetes informálása és riasztását célzó tájékoztatása - elssorban az értesítési láncban meglév áttételek miatt - nem történt meg. Ennek következményeként az állam nem volt képes teljesíteni az emberi élet megóvására vonatkozó alapjogvédelmi kötelezettségét. Megállapítható tehát, hogy a polgárok tájékoztatása, az információszabadság e formája nem érvényesült.
6.1.2 2010. október, Devecser, Kolontár 2010. október 4-én a MAL Zrt. Ajkai Timföldgyára zagytározójának északi gátfala átszakadt. Ennek következtében 1,7 millió köbméter mérgez vörösiszap és lúgos víz elegye zúdult ki a természetbe, elárasztva ezzel a környez mezgazdasági területeket és a közeli településeket. „Az iszapáradat miatt életét vesztette tíz kolontári lakos, kétszáznyolcvanhatan szorultak a településeken egészségügyi ellátásra, közülük százhúszan hosszabb kezelésre.”185 A kiöml veszélyes anyag 10 km2 területet borított el, beszennyezve ezzel Devecser egyharmadát, Kolontár kétharmadát. A terület szennyezésén túl a mérgez vegyület kiömlése hét ember halálát, több száz állampolgár vagyonának, a települések hasznosított mezgazdasági körzetének és a közlekedési hálózat jelents részének tönkretételét eredményezte. Az azonnali káros hatáson túl az elöntött terület hosszú távon vált használhatatlanná. A szennyez anyag a kiszáradást követen
por
alakban
belélegezve
számos
állampolgárnak
súlyos,
tartós
egészségkárosodást és krónikusan jelentkez megbetegedést okozott. A riasztást követen a helyben és a közelben szolgálatot teljesít rendri- és katasztrófavédelmi állomány szállt ki, mely azonban nem rendelkezett megfelel információval a veszély mértékérl. Közülük a rendri állomány érintkezett elször a mérgez anyaggal, melynek következtében 29 f szenvedett tartós sérülést. A katasztrófa kivizsgálására létrehozott bizottság megállapította, hogy sem a környez lakosság, sem a védelmi igazgatáshoz tartozó szervezetek állománya nem rendelkezett a
185
Muhoray Árpád – Papp Antal: A vörösiszap-katasztrófa utáni helyreállítás, újjáépítés tapasztalatai I. Belügyi Szemle, 2013/2., 27. oldal 2013. Budapest.
161
valós helyzetet tükröz információkkal. A következmény, hogy a veszély elhárításában résztvevk megfelel védfelszerelés nélkül jelentek meg a szennyezett körzetben. Nem zárható ki az sem, hogy a katasztrófavédelem hosszú távon lesz kénytelen foglalkozni a vörösiszap okozta károsodás következményeivel.186 A vörösiszap-katasztrófa esetében - amint az a bírósági eljárásról szóló sajtó hírekbl nyilvánosságra került - a fels vezetk az üzem stratégiai besorolására hivatkoztak, melyek miatt az adatok nem lehetnek közérdekek. Ez az álláspont természetesen elfogadhatatlan, hiszen a hatalmas veszélyforrást eredményez gyártási melléktermék egyrészt nem jelent stratégiai anyagot, másrészt az emberek életének és anyagi javai biztonságának garantálása felülírja az üzem stratégiai besorolásában vélelmezett, az adatok nyilvánosságára vonatkozó korlátozásokat. A vörösiszap veszélyességére vonatkozó adatokat az Aarhusi Egyezmény alapján is nyilvánosságra kellett volna hozni.187 A kolontári vegyi katasztrófa során - a vezeti hibákon túl - a tájékoztatás elmaradása és az átláthatóság tagadása hozzájárult a veszélyhelyzet kialakulásához, megfosztotta az embereket és a védelmi igazgatás közremköd állományát azoktól az információktól, melyek birtokában a védekezés és mentés esélyei nagyobb hatékonyságúak lehettek volna. Az üzem eljárása nyilvánvalóan ellentétben áll az elfogadott, a környezeti információkra vonatkozó törvényekben rögzített kötelezettségekkel. A
hatás
emberi
életekben,
egészségveszélyeztetésben
és
maradandó
egészségkárosításban mérhet, valamint pénzben kifejezethet károkat okozott a helyi közösségeknek és a nemzetgazdaságnak is. A környezeti adatok nyilvánosságának az Aarhusi Egyezmény alapján kiemelten kellett volna érvényesülnie!
186 187
Alapvet Jogok Biztosa Projekt Füzetek (szerkeszt: dr. Hajas Barnabás), Katasztrófavédelmi projektrl általában, Alapvet Jogok Biztosa Hivatalának kiadványa, 9-38. oldal. 2012. Budapest. 2001. évi LXXXI. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésrl, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történ részvételérl és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetésérl, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2001. Budapest.
162
A katasztrófa bekövetkezése után a lakosság tájékoztatása megfelel volt, erre pozitív példaként
említhet,
hogy
a
katasztrófavédelmi
szervek
20.000
egységnyi
tájékoztatásban hívta fel a devecseri lakosságot a követend magatartásra.188
6.1.3 2013. március Észak-nyugat Dunántúl M-1 autópálya, Gyr térsége 2013. év márciusában az ország a nemzeti, illetve húsvéti ünnepekre készült. Régóta létez szokás szerint elindult a „népvándorlás” a Nyugat-Dunántúl és az országhatár felé. A gépjármvel utazó emberek tömege az M-1-es autópályát vette igénybe, mely a meteorológiai elrejelzés szerint különösen veszélyeztetett volt a visszatér tél hatásától. A téli idjárási viszonyok az elrejelzés prognózisának megfelelen elérték az ország nyugati területeit, közlekedésre alkalmatlanná tették az országrész úthálózatát. Emiatt a gépjármvek elakadtak, az utazók közvetlen életveszélybe kerültek. A rendrségi és a katasztrófavédelmi mentésre felkészített állomány nehezen jutott el a helyszínekre, így az operatív törzsek által hozott döntést az utak lezárásáról csak késve lehetet végrehajtani. A nemzeti ünnep tovább nehezítette a lakosság tájékoztatását. A nyilvánosság, átláthatóság körébe tartozó tájékoztatás és figyelemfelhívás nem megfelelen jutott el az érintettekhez. A hasonló katasztrófahelyzetre vonatkozó elírások a médiára alapozott tájékoztatást szabják meg. Ez a gyakorlatban nem felelt meg a konkrét helyzet követelményeinek, a tömegkommunikáció rendszere jelents késéssel nyújtott használható információkat. Az interneten közölt tájékoztatás elkésve jutott az érintettek tudomására, inkább bosszúságot eredményezett, mint segítséget nyújtott.189 A felels szervek nem kezelték megfelelen a katasztrófahelyzet felszámolásának lehetségeit, a krízis kommunikáció és a beavatkozások hatékonysága elmaradt a hasonló helyzetekben elvárhatótól. A katasztrófahelyzet egész idszakában sem az elzetes figyelemfelhívás, sem az események közbeni információközlés nem mködött kellen, hatékonyan. 188
Megjegyzés: A vörösiszap-katasztrófa tapasztalataival részletesen foglalkozik Muhoray Árpád - Papp Antal: A vörösiszap-katasztrófa utáni helyreállítás, újjáépítés tapasztalatai c. tanulmánya. Belügyi Szemle, 2013/2-3. szám, 2013. Budapest. 189 Alapvet Jogok Biztosa Projekt Füzetek (szerkeszt: dr. Hajas Barnabás), Katasztrófavédelmi projektrl általában, Alapvet Jogok Biztosa Hivatalának kiadványa, 9-38. oldal. 2012. Budapest.
163
A katasztrófa-közeli helyzetet eredményez téli idjárási viszonyok miatt váratlan, ugyanakkor viszonylag rövid ideig tartó, évtizedek óta nem tapasztalt idjárási körülményekbl származó katasztrófaveszély alakult ki. Az ok-okozati összefüggéseket vizsgálva a konkrét tájékoztatás hiányosságai szembeötlek. A tömegkommunikáció szerepli nem rendelkeztek hiteles adatokkal, a rendrség és a katasztrófavédelem erinek összpontosítása elkésett, a helyi védelmi bizottságok az információk hiányában nem kellen megalapozott döntéseket hoztak. Pozitív példa a helyi rádió (Kék Duna Rádió) tevékenysége, mely valós tájékoztatást nyújtott a viszonyokról, nagymértékben járult hozzá az önkormányzatok és a lakosság mozgósításához, aktivizálásukhoz a katasztrófa következményeinek elhárítására. A védelmi igazgatás eri számára a kialakult körülmények között a közutak zárása, a gépjárm-forgalom elterelése és szabályozása, az állampolgárok biztonságának megóvása, a hátrahagyott vagyontárgyak rzése és elszállítása, a katasztrófát okozó akadályok felszámolása és a közúti közlekedés normális körülményeinek visszaállítása jelentett feladatot. A felsorolt tevékenységek mindegyike megköveteli az átláthatóság érvényesítését, az érintett állampolgárokkal tartott folyamatos kapcsolatot, az idszer és hiteles tájékoztatást. Ez a kezdeti idszakban nem volt zökkenmentes, a rádió és televízió országos csatornái - a helyi rádiók kivételével - nem ismerték fel a veszély súlyosságát. Országos adásaikban - a meteorológiai szolgálatoktól származó idjárás-jelentéseket kivéve - nem esett szó az állampolgárokat érint közvetlen veszélyrl. Csak az operatív törzs megalakulását követen, az aktív irányítás és a megalapozott döntések hatására következett be gyökeres, az állampolgárok számára érzékelhet változás. Gyakorlatilag ettl az idponttól valósult meg az elvárható tájékoztatás.
6.1.4 2013. május, Dunántúl, a Duna magyarországi szakasza A 2013. év kora nyarán az Alpokban a télen esett hatalmas mennyiség hó olvadásnak indult, amelynek hatására Németországban és Ausztriában a folyók áradása kritikus helyzetet eredményezett. A Duna menti települések és területek súlyos veszélybe kerültek. Várható volt, hogy a folyó áradása rövid idn belül veszélyezteti a magyar településeket.
164
Az árvízi veszély kialakulásával egyidejleg a katasztrófák elleni védekezés elírásainak megfelelen megalakultak az operatív törzsek és helyi védelmi bizottságok. A tömegkommunikáció felhasználásával a lakosság tájékoztatása folyamatos volt, az információk
idben
jutottak
el
a
közremköd
rendri-,
katasztrófavédelmi
szervezetekhez. Úgy a mentés résztvevi, mint a közvélemény állandó és pontos tájékoztatást kapott a vészhelyzet alakulásáról, a foganatosított és tervezett intézkedésekrl. Mindezek együttesen a védekezés teljes folyamatát tették átláthatóvá. A dunai árvízi veszély egész idszakában az átláthatóság szempontjából elvégzett értékelés pozitív tapasztalatokat mutat. Az adatvédelem és információszabadság összefüggésében a nyílt és a változásokat követ tájékoztatás, azaz a döntések és tevékenységek átláthatósága dominált. Az árvízi védekezés idszakában a védekezésért felels központi, területi és helyi védelmi szervek idben megalakultak és idben vették át a veszélyhelyzet értékeléséhez, a megelzéséhez és elhárításához szükséges azon személyes és közérdek adatok kezelését, melyek a tevékenységek irányításának és koordinálásának nélkülözhetetlen elemei voltak. Ez a katasztrófavédelmi és rendri erk megfelel csoportosítása szempontjából jelents mozgásteret biztosított. Személyes tapasztalatom, hogy a védelmi igazgatás kirendelt eri már az összevonásukat megelzen érdemi felkészítést kaptak. Az állampolgárok a tömegkommunikáció eszközein keresztül részletes felvilágosítást kaptak az árhullám várható alakulásáról, a körzetek érintettségérl. Ezzel vált megvalósíthatóvá a közvetlen, személyes bevonásuk a véd mvek megersítésébe, az új gátak kialakításába. Külön pozitívumnak bizonyult, hogy a védekezés vezeti - kormány és országos operatív törzs szinten - személyes részvétellel és tájékoztatással szolgáltak a közvélemény számára. Gyakorlatilag az egész folyamat Magyarország lakossága eltt zajlott, az intézkedések végrehajtásáról és azok hatásáról a közvélemény azonnal értesült. Nem kis mértékben az átláthatóság és a krízis kommunikáció járult hozzá az árvízi védekezés sikeréhez, ahhoz, hogy az emberek élete nem forgott elháríthatatlan veszélyben, anyagi javaik megóvása szinte teljes mértékben realizálódott. Az
árvízi
helyzet
kezelése
mintaszer
volt,
a
krízis
kommunikáció
a
tömegkommunikáció eszközeit optimálisan használta fel. A tájékoztatás folyamatában az ország vezeti és a veszélyhelyzet elhárítását végz erk személyes kapcsolatot 165
tartottak az önkormányzatokkal, a védelmi igazgatás állományával és a helyi lakossággal. Az árvízi védekezés nyitott, átlátható volt, összességében elérte célját, más országokhoz viszonyítva a károk minimalizálása nemzetgazdasági jelentséggel bírt.
6.1.5 2013. augusztus 20, Budapest, Balaton 1. számú sajtóközlemény Megkezdte munkáját az operatív törzs az augusztus 20-i nemzeti ünnepen, és egyelre nincs olyan rendkívüli körülmény, amely a nemzeti ünnephez kapcsolódó szabadtéri programok lebonyolítását veszélyeztetné, minden az eredeti terveknek megfelelen zajlik. Az operatív törzs folyamatosan ülésezik a nap folyamán, így folyamatosan kapcsolatot tart többek között a Meteorológiai Szolgálattal is, és döntéseirl folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt. A nemzeti ünnep eseményeit - mint minden esetben - most is az operatív törzs felügyeli, amelyben minden érintett szerv, többek között a rendrség, a meteorológiai szolgálat, a mentk, a katasztrófavédelem képviseli jelen vannak az esemény napján reggel 8 órától egészen az utolsó program zárásáig. Az idén, miután a Balaton környékén is lesznek programok és tzijáték, az operatív törzs Siófokon is tart fenn egy kihelyezett bázist. 2. számú sajtóközlemény Katonai tiszteletadással Magyarország lobogója eltt és tisztavatással kezddött meg az augusztus 20-i nemzeti ünnep programja. Az eseményen mintegy kétezer érdekld vett részt. 10 órakor zavartalanul kezdetét vették a családi- és népmvészeti programok a Clark Ádám téren. 3. számú sajtóközlemény A Balatonon jelenleg nem túl kedvez az idjárás, 60-80 km/h-s széllökések mellett, komoly hullámzás jellemzi a tó vizét, amely befolyásolhatja a tzijáték biztonságos lebonyolítását. A balatoni tzijátékok megtartásával kapcsolatban kora délutánra (14-15 166
óra körül) hozza meg az operatív törzs a végleges döntését, amelyrl sajtótájékoztató formájában értesítjük a sajtó képviselit. A sajtótájékoztató idpontjáról késbb küldünk tájékoztatást. A budapesti tzijáték zavartalan lebonyolítását egyelre semmi nem veszélyezteti, de folyamatosan figyeljük az idjárás változásait. 4. számú sajtóközlemény A balatoni helyszíneken elmarad a tzijáték. Az operatív törzs döntése alapján, az ünneplk biztonságának garantálása és a vagyoni kár elkerülése érdekében a kormány lemondja a balatoni helyszínekre tervezett tzijátékot, azaz Siófokon, Balatonlellén, Zamárdiban, Keszthelyen, Zánkán és Balatonfüreden nem lesz központi tzijáték. A fvárosban egyelre nem indokolt a tzijáték elhalasztása. A Balatonon II. fokú viharjelzés riasztás van érvényben, a széllökések továbbra is 60-80 km/h között vannak, és ez az elrejelzések szerint ma estig nem fog változni. Így - bár nincs narancsriasztás -, olyan ers, váratlan széllökések várhatók az esti órákban, hogy a telepített 100 méteres biztonsági zóna ellenére, nem lehet garantálni a tzijáték biztonságos megrendezését. Emellett az idjárás némely helyszínen a telepített rakétákat már megrongálta. Balatonfüredre és Zamárdiba a Balatoni Hajózási Zrt. nem tudja a tzijátéktesteket szállító hajók biztonságos kifutását garantálni, így el sem tudnak indulni a tzijáték tervezett helyszíneire az uszályok. A rossz id miatt az M7-es autópályán már érezheten megntt a forgalom a Balatonról a fváros irányába, ezért a szervezk mindenkit türelemre és óvatosságra intenek. A kormány arra kér minden helyi tzijátékot tartó települést, hogy vegyék figyelembe a meteorológiai elrejelzéseket, s kell óvatossággal járjanak el, különösen a balatoni térségben.
167
Budapesten továbbra sem indokolt a tzijáték lemondása, amennyiben ez változik, errl a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatni fog mindenkit. Nagyobb fennakadás nem történt, a nemzeti ünnep fvárosi programjai zavartalanul folynak. 5. számú sajtóközlemény Rendben lezajlottak a nemzeti ünnep eddigi programjai. Az augusztus 20-i budapesti tzijáték, amely 21.03-kor kezddött el Havasi Balázs zenéjével, rendben lezajlott. A reggeli tisztavatással kezdden közel 100 ezer ember ünnepelt együtt a nap folyamán a fvárosban. Az egész napos programok során rendkívüli esemény nem történt, mindössze 23 embert kellett ellátni a mentknek, ebbl 10 könnyebb sérült szorult kórházi ellátásra. Augusztus 21-én: 2013. augusztus 21. Budapest Operatív Törzs A kedveztlen idjárás ellenére együtt ünnepelt az ország augusztus 20-án. Az operatív törzs 17 órán keresztül felügyelte a nemzeti ünnep balatoni és fvárosi eseményeit, munkájának köszönheten a kormány megfelel döntéseket hozott, így a nemzeti ünnepen rendkívüli esemény nem történt. A kihelyezett balatoni operatív törzs 18.00-kor befejezte a munkáját, miután az idjárás miatt le kellett mondani a balatoni helyszínekre tervezett tzijátékokat. A döntést megersíti az éjfélkor kiadott idjárás-jelentés is: a Balaton-parton még mindig óránként 70 km/h-s széllökéseket jeleznek a meteorológusok.190 Az operatív törzs 2013. augusztus 20-i tevékenysége példaérték volt. Az információ forgalom egésze a veszélyhelyzetek megelzését és - a sajtón keresztül - a közvélemény tájékoztatását célozta. A várhatóan kritikus idjárási viszonyok eljelzésével döntési helyzetbe hozta a felels vezetket, a döntést követen megvalósította az érintettek informálását is.
190
Forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=2153 Letöltés dátuma: 2013. szeptember 1.
168
Az Országos Operatív törzs sajtóval folytatott internetes kapcsolata önmagáért beszél, az átláthatóság alapját képez tájékoztatás követte a helyzet változását. Elsegítette, hogy a döntéshozók megalapozottan foglaljanak állást, melyrl idben értesültek az állampolgárok is. A disszertáció témája, a vélelmezett ellentmondás (adatvédelem és átláthatóság) és a hipotézisek bizonyítása szempontjából a potenciális veszélyhelyzetek általánosítható tanulsággal és következtetéssel szolgálnak. Az ellentmondás két pólusa - a rosszul értelmezett adatvédelem, az információ visszatartása és a közérdek adatokról tájékoztatás, az átláthatóság - az egyes példák keretei között jól érzékelhetk. Azokban az esetekben, amikor az illetékesek nem találták meg az ellentétpár két oldala közötti egyensúlyt, a hatás negatív volt. Az elemzett katasztrófahelyzetek hazánk különböz körzeteiben következtek be; mindegyikük tartalmazza az adatvédelem, adatbiztonság, információszabadság, átláthatóság dilemmáját, a közérdek adatok jellegével, megfelel kezelésével összefügg értelmezési problémákat. Ezek eltéren, negatív és pozitív gyakorlatot mutattak, melyek feltárása nemcsak a disszertáció szempontjából bír jelentséggel, a tapasztalatok hasznosítása hosszú távon segítheti el a közérdek információkért, az átláthatóság megvalósításáért felels munkatársak szakszer döntéseit és ezek alapján a megkívánt közérdek tájékoztatás megvalósítását. A témával foglalkozó szakértk az adatvédelem és átláthatóság összefüggéseit a védelmi igazgatás és a civil társadalom között értelmezik. A katasztrófahelyzetek vizsgálata során nyilvánvalóvá vált, hogy a sikeres mentés érdekében elengedhetetlen, hogy a rendrség és a katasztrófavédelem személyi állománya megfelel idben kapjon tájékoztatást a közérdek adatokról, azaz elengedhetetlen a bels nyilvánosság.
169
6.2 Az adatvédelem és átláthatóság szabályozása és érvényesülése az ágazati (BM) irányítás és a védelmi igazgatás szervezeteinek szintjén A disszertáció elz fejezeteiben részletesen áttekintettem az adatvédelem és információszabadság alapvet összefüggéseit, kapcsolatukat a biztonság-közbiztonság érvényesülésével. Ezzel a továbbiakban oly módon kívánok foglalkozni, amennyire azt az eltérések és a nyitottság, átláthatóság védelmi igazgatás szintjén történ értelmezése szükségessé teszi.
6.2.1 Az adatvédelem és átláthatóság érvényesítését meghatározó ágazati (BM) szabályozás jellemzi A
Belügyminisztérium
vonatkozó
szabályozója
teljes
mértékben
alapoz
az
Infotörvényben meghatározottakra, általánosan érvényes rendelkezéseit nem ismételi meg, azok átvételére és alkalmazásának kötelez jellegére utalásokat tesz. Meghatározza az adatokkal végzend mveletek rendjét, az igénylés szabályait, a nyilvántartások fajtáit és azok kezelésének felelsségét és a NAIH eljárásaival összefügg kötelezettségeket. Az adatvédelem és információszabadság törvényi elírásainak teljesítése érdekében szabályozza az adatvédelmi felels kötelezettségeit. A szabályzat hatálya minisztérium hivatali szervezeti egységeire, valamint személyi állományára terjed ki. A kezelt adatokra és adatcsoportokra a védelmi igény alapján a Belügyminiszter intézkedésben biztonsági fokozatokat határoz meg, melyek alap-, fokozott-, és kiemelt kategóriákat foglalnak magukba. Ezek megállapításának alapja az adatbiztonságot veszélyeztet kockázat. A Belügyminiszter az intézkedésében meghatározza a közérdek- és közérdekbl nyilvános adatok kezelésével összefügg kötelezettségeket, mely az átláthatóság érvényesítésének alapja és feltétele.191 A közvélemény pontos informálása érdekében az egyes vezetk feladatkörükben elkötelezettek a gyors és pontos tájékoztatásra. A vonatkozó elírások szerint, az állami költségvetés felhasználásáról, a BM és az alárendeltek kezelésére bízott vagyon
191
38/2011. (XII.30.) BM utasítás a Belügyminisztérium adatvédelmi, adatbiztonsági és közérdek adat megismerésére vonatkozó szabályzatának kiadásáról, BM bels nyilvántartású dokumentumok, 2011. Budapest.
170
állapotáról, a közpénzek kezelésérl és az erre irányuló szerzdésekrl, valamint a piaci szereplkkel, magánszemélyekkel és szervezetekkel kötött különleges jogokat biztosító megállapodásokról kell a nyilvánosságot tájékozatni. A felsorolt témák jellegük miatt különösen érzékenyek, a közvélemény részérl fokozott érdekldést váltanak ki. Az átláthatóság lehetsége ezekben az esetekben az állam és a védelmi igazgatás iránti bizalom garanciáját képezheti. Az állampolgárok közérdek adatok megismerési jogának gyakorlása - ezzel együtt az átláthatóság érvényesítése - érdekében közérdekvé teszi a minisztérium és az alárendelt szervezetek tevékenységével összefügg adatokat. Az ezekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség az alábbiakra terjed ki: •
az érintett szervezetek hatáskörére és illetékességére,
•
a szervezet bels felépítésére,
•
a szakmai tevékenységére, annak eredményességére (esetleges hiányosságaira) is kiterjed értékelésre,
•
a mködésre vonatkozó (az adott csoportot érint, vagy érdekl) jogi szabályokra,
•
a szervezet birtokában lév releváns adatokra,
•
a szervezet gazdálkodását tükröz információkra.
A nyitottság feltételeinek létrehozására tett határozott elrelépésként értékelhet, hogy az átláthatóság megvalósításának sikere érdekében a Belügyminiszter lehetséget ad a tömegtájékoztatás, az elektronikus adattovábbítás alkalmazására. Kívánatosnak és alkalmasnak tart minden olyan módszert, így a személyes beszélgetést is, amellyel a célcsoportok elérhetk.
6.2.2 Az adatvédelem és átláthatóság megvalósításának sajátosságai a védelmi igazgatás országos és területi hatáskör szervezeteinél A védelmi igazgatás országos és területi hatáskör szervezeteinek mindegyike önálló intézkedésben határozza meg az adatvédelemmel és információszabadsággal összefügg feladatokat. Valamennyi rendelkezésre jellemz, hogy felépítésében és fontos tartalmi kérdéseiben követi az Infotörvény és a BM utasítás logikáját, átveszi azokat a fontos alapelveket és fogalmakat, melyek alkalmazása az adott szinteken nyilvánvaló. 171
A szabályozás ilyen megoldása megalapozza az egységes ismereteket, módszereket és gyakorlatot, lehetvé teszi az összhangot a különböz szervezeti szintek között. Gyakorlatilag a bels szabályzók következetes végrehajtása egyet jelent az adatvédelem és átláthatóság következetes érvényesítésével, melyet az adatvédelmi felelsök is segítenek. Mindkét szervezetnél külön szabályozás tárgyát képezi az állományuk személyes adatainak kezelése. Ez a humánigazgatásról szóló rendelkezésekben (Humán Szabályzat) kerül meghatározásra. Az adatok a szolgálati beosztásra, illetve a közszolgálati tisztségviseli-, közalkalmazotti munkakörre vonatkozhatnak, így egyértelm az adatkezelés célhoz kötöttsége.192 Az átláthatóság érvényesülése e körben korlátozott lehet, melyet biztosíthat az adatok kötelez ügyviteli minsítése. A rendrség és a katasztrófavédelem országos és területi hatáskör szerveinél kialakult és mködképes az adatvédelem intézményrendszere, mely az adatok megóvását, az információszabadság fenntartását és az átláthatóság „küls” (szervezeten kívüli), és a „bels” (a védelmi igazgatáson belüli) érvényesítését teszi lehetvé.193 Az adatvédelem és információszabadság-, a nyitottság és átláthatóság els számú felelse az adott szint szervezet parancsnoka (vezetje). Ez a kötelezettség az egyszemélyi parancsnoki rendszerbl származó egyetemleges felelsség elvén alapul. A rendrségnél az Országos Rendrfkapitány felhatalmazása alapján a szervezeti mködési szabályzatban rögzítettek az ORFK Hivatal Biztonságfelügyeleti és Ügykezelési Osztály szakirányítási feladatait. A területi szerveknél bels adatvédelmi felelsök dolgoznak. A rendrkapitányságok szintjein a vezet megbízás alapján jelöli ki a helyi rendri szerv adatvédelmi felelsét. Az adatvédelmi szabályzatra és a bels adatvédelmi felelsökre vonatkozóan az Infotörvény fontos rendelkezéseket tartalmaz.
192 193
23/2013. (V.17.) ORFK utasítás a Bels Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzatról, 2013. Budapest. 23/2013. (V.17.) ORFK utasítás a Bels Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzatról, 2013. Budapest.
172
A bels adatvédelmi felels közvetlenül a szerv vezetjének (parancsnokának) felügyelete alá tartozik és jogi, közigazgatási, informatikai vagy ezeknek megfelel, felsfokú végzettséggel kell rendelkeznie. Feladata: •
közremködni, illetve segítséget nyújtani az adatkezeléssel összefügg döntések meghozatalában, valamint az érintettek jogainak biztosításában,
•
ellenrizni a törvény és az adatkezelésre vonatkozó más jogszabályok, valamint a bels adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatok rendelkezéseinek a betartását,
•
kivizsgálni a hozzá érkezett bejelentéseket,
•
jogosulatlan adatkezelés észlelése esetén annak megszüntetésére felhívni az adatkezelt vagy az adatfeldolgozót,
•
elkészíteni a bels adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot,
•
vezetni a bels adatvédelmi nyilvántartást,
•
gondoskodni az adatvédelmi ismeretek oktatásáról.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a bels adatvédelmi felelsök számára évente legalább egy alkalommal konferenciát szervez, melynek célja a szakmai kapcsolattartás, valamint a személyes adatok védelmére és a közérdek adatok megismerésére vonatkozó jogszabályok alkalmazása során az egységes szemlélet és joggyakorlat kialakítása. A katasztrófavédelem szervezetében országos szint bels adatvédelmi felels látja el a feladatokat, a megyei igazgatóságoknál megbízott adatvédelmi felelsök mködnek.194 A rendrség és a katasztrófavédelem azonos feladatai mellett a szervezetek alaprendeltetésébl adódó eltérések jelennek meg. A rendrség az elmúlt évek során, a közterületeken és egyes objektumokon, valamint azok közelében számos helyen telepít és mködtet kamerarendszereket. Ennek célja, hogy az adott közterek állandó megfigyelésével elsegítse a közbiztonságra, közúti közlekedésre, közrendre veszélyes személyek kiszrését.
194
34/2013. BM Országos Katasztrófavédelmi Figazgató intézkedése a Hivatásos Katasztrófavédelmi Szervek adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatának kiadásáról. BM OKF Bels nyilvántartás anyaga, 2013. Budapest.
173
A kamerarendszer telepítése széles kör vitát generált az adatvédelem szakérti és a testület illetékesei között. A jogvédk véleménye szerint a kamerás megfigyelés súlyosan sérti a személyi szabadságjogokat, felhasználásuk nem követhet nyomon, összességében a rendszer használata törvényellenes. A rendrség megítélése szerint a képi adatok gyjtése a társadalom védelmének célját szolgálja, alkalmazásáról csak annak van félnivalója, aki a törvényekkel szemben cselekszik, bnt követ el. A kamerák felhasználása jogszer keretek között a személyiségi jogok tiszteletben tartásával átláthatóan történik, melyre garanciát a rendrség adatvédelmi szabályzatában meghatározottak adnak. A szabályzókban rögzítettek szerint kamerákat telepíteni csak fontos bnügyi-, közbiztonsági érdekre alapozva, a területileg illetékes önkormányzattal egyeztetve, közösen kialakított adatvédelmi szempontok elfogadásával és ellenrizhet betartásával lehet. Az átláthatóság érdekében a képrögzít eszközöket úgy kell elhelyezni, hogy azok a közleked állampolgárok számára jól érzékelhetek legyenek, az észlelhetség elsegítése érdekében pedig figyelmeztet táblák telepítésére kötelezett a testület. A közvetített képek állandó nyomon követését az erre kiképzett, oktatáson és vizsgáztatáson résztvev állomány végezheti, jogaikat és - kiemelten az adatvédelmi kötelezettségeiket a munkaköri leírásukban kell meghatározni. Ha a képek felvétele nem kötdik bncselekményhez vagy szabálysértéshez, azokat 5 munkanapon belül meg kell semmisíteni. Amennyiben a képi információhordozók bizonyítékul szolgálnak, azok felhasználására az adatok kezelésére alapul szolgáló eljárás szabályit kell alkalmazni.195 A kamerák üzemeltetése során közvetlen a kapcsolat a személyes adatok védelméhez és a közérdek adatok nyilvánosságához fzd jog között. A kamerák által rögzített képek személyes adatokat tartalmaznak, ugyanakkor a rendszer mködésére vonatkozó adatok - beleértve annak költségeit és az eredményességére vonatkozó információkat -, közérdek adatok.
195
A 23/2013. (V.17.) ORFK utasítás a Bels Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzatról, 2013. Budapest. Megjegyzés: Ebben az esetben az ügy iktatásának idpontjában hatályos Iratkezelési Szabályzat irattári tervében elirt megrzési id az irányadó.
174
Ebben a vonatkozásban szélesebb kör tájékoztatásra lenne szükség, hiszen a statisztikai adatokon keresztül ismertethet lenne - akár például utcákra lebontva - a bncselekmények visszaszorításának eredményessége. A közterületen történ kamerás megfigyelés, illetleg a felvételek rögzítésének és tárolásának igénye megjelent az Országgylési rség tevékenységének kapcsán is. A NAIH erre vonatkozóan úgy foglalt állást, hogy „A kamerafelvételek legitim célját és jogszer mködtetését elfogadja, ugyanakkor az Ogytv. vonatkozó rendelkezéseinek módosítására irányuló javaslatát továbbra is fenntartja…. A Hatóság - tekintettel az Országgylés kiemelt szerepére - továbbra is teljes mértékben támogatja az Országgylési rség által történ kép- és hangfelvétel készítésére vonatkozó megfelel garanciális, egyben pedig szigorú szabályok megalkotását.”196 A személyre vonatkozó adatok rendrségi kikérésének, lekérdezésének joga a különböz-, elssorban népesség-nyilvántartásokból történ adatkezelési mvelet. Megvalósítása a rendri munka konkrét ügyekhez kötd feladataiból származtatható. Ez személyi azonosító adatokra vagy személyhez kötd információkra (például gépjárm típus, rendszám, lakóhely, stb.) irányul, így kezelésükre az Infotörvény elírásai az érvényesek. A katasztrófavédelem alaprendeltetésének teljesítése során az állampolgárokkal és különböz gazdasági és más intézményekkel szemben a katasztrófavédelmi törvényben meghatározottak szerinti hatósági jogköröket gyakorolja.197 Hatósági eljárásba vont ügyek esetében korlátozásokat rendel el a szabályzó, a kezelést kizárólagosan a hivatalosan kijelölt ügyintéz (vizsgáló) számára teszi lehetvé. A bekövetkezett katasztrófákról szóló, a közvélemény felé irányuló tájékoztatás során a személyes adatok nyilvánosságra hozását az érintett írásbeli nyilatkozata alapján lehet teljesíteni. Közérdek alapján a közvélemény tájékoztatása olyan mélység lehet, amely a megzavart köznyugalom helyreállítását szolgálja.
196 197
Részlet a NAIH-3214-3/2013V. számú állásfoglalásából (bels anyag) 34/2013. BM Országos Katasztrófavédelmi Figazgató intézkedése a Hivatásos Katasztrófavédelmi Szervek adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatának kiadásáról. BM OKF Bels nyilvántartás anyaga, 2013. Budapest.
175
A katasztrófavédelmi mvelet céljának és tartalmának ismertetésen keresztül pedig átláthatóvá teszi a kialakult helyzet legfontosabb jellemzit. A rendrség és a katasztrófavédelem országos vezetésének szintjén kimunkált - az átláthatóság érvényesítését célzó - eljárások a területi és helyi szinteken egyaránt éreztetik hatásukat. A szabályozás egységes logikája a különböz általam megismert szervezeteknél fellelhet, érvényesülése nyomon követhet. Azzal együtt, hogy a jelenlegi szabályozás keretei kell mozgásteret nyújtanak az adatvédelem és átláthatóság együttes megvalósítására, azt is tapasztaltam, hogy az ágazati szint rendelkezésektl a helyi szintig nincs meg a koherens egység, illetve a törvényben rögzítettek automatikus másolása érzékelhet. Egyes helyeken a szakmaiság kerül eltérbe, másutt a szöveg szinte szó szerinti átvétele jelent túlzott alkalmazkodást. Ezek az általam vélelmezett hibák ugyan nem okoznak mködési zavart az átláthatóság érvényesítésében, azonban szükségesnek tartom megjegyezni, hogy mindkét véglet gondok forrása lehet, melyek negatív hatásai elre prognosztizálhatóak.
176
6.3 Az átláthatóság körülményei és lehetségei a különleges jogrend bevezetése és alkalmazása idszakában 8. ábra: Különleges jogrend198
6.3.1 A különleges jogrend jellemzi és hatása az átlátáhatóság alakulására Az elmúlt évek, 2012-2013 során a kormány és az illetékes ágazatok vezetése felülvizsgálta a minsített idszakok tartalmi és formai kérdéseit és új fogalmat, a különleges jogrend bevezetését határozta el. A különleges jogrend idszakában megváltoznak a normál idszaki jogok, a „béke” idszakhoz viszonyítva rendkívüli intézkedések lépnek életbe. Az új elnevezés - minsített idszak helyett, különleges jogrend - nem egyszer formai változást jelöl, hanem bels tartalmi pontosítások, az irányítás és együttmködés új formái, a tervezés és szervezés metodikája, az esetleges veszélyezetés objektumai, az
198
Forrás: Rácz Krisztina: A védelmi igazgatás rendszerében bekövetkezett változások 2012. január 1-én hatályba lépett jogszabályok alapján c. szakdolgozat 52. oldal Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet, 2013. Budapest.
177
adott helyzetben érvényesül munkamegosztás új szabályozása történik meg.199 A megfelel felkészülés érdekében a felelsségi viszonyok, a jogok és kötelezettségek tisztázására, a végrehajtás metodikájának pontosítására volt szükség. Leegyszersítve a különleges jogrend bevezetése akkor válik szükségessé, ha az állam normál mködését, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát küls- vagy bels társadalmi, illetve természeti veszély fenyegeti.
Erre az utóbbira adnak példát a
korábbiakban elemzett katasztrófák és katasztrófaveszélyes helyzetek. A tapasztalatok elemzése azt is igazolja, hogy a különleges jogrend bevezetése a jogok és hatáskörök tisztázását igényli. A jogszabály elírásai és a védelmi szakmai logikának megfelelen át kell tekinteni és meg kell határozni a potenciális veszélyhelyzeteket és folyamatokat. Ezek megkövetelik a központi-, területi-, helyi szinteken az államigaztás és az önkormányzatok részérl a tudatos beavatkozást, az aktív és közvetlen részvételt a veszélyek elhárítása érdekében. A dolgozat témája és a vizsgált szervek vonatkozásában elsdlegesen a veszélyhezet kihírdetésének van gyakorlati jelentsége, ezért az átláthatóság érvényesülése keretében elsdlegesen ezt vizsgálom. Veszélyhelyzetet a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztet elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében hirdetheti ki. Ennek keretében rendkívüli intézkedéseket vezethet be, rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektl eltérhet.200
199
26/2012. (VI. 15.) BM utasítás a Belügyminisztérium és a Belügyminiszter által irányított szervek készenlétbe helyezésérl, a különleges jogrend bevezetésére történ felkészülés szabályairól, valamint személyi állományának értesítésérl. Belügyminisztérium bels nyilvántartású dokumentuma, 2012. Budapest. 200 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 53. cikk. Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2013. Budapest.
178
9. ábra: A veszélyforrások csoportosításának egy változata201
Az ábrában rögzített felosztás azt bizonyítja, hogy a társadalom létfeltételeit képez kritikus infrastruktúrák potenciális veszélyforrást alkotnak, tehát ország, régió, megye, járás, település vonatkozásában értelmezhetk.202 A katasztrófakezeléssel kapcsolatos kockázatértékelés továbbfejlesztésérl az EU Tanácsa 8068/1/11 szám alatt 2011. április 7-én következtetést adott ki. Ezzel összhangban Magyarország elkészítette a Nemzeti Kockázatértékelési Jelentés és Módszertan dokumentumot, amely a közbiztonságot és a nemzetbiztonságot fenyeget kockázatok elemzéséhez útmutatóul szolgál, valamint alapvet információkat biztosít a
201
202
Forrás: Belügyminisztérium Kabinet Védelmi Iroda Javaslata a területi és helyi szinten mköd védelmi bizottságok kötelez veszély elhárítási tervrendszerének korszersítésére 1. oldal. Dr. Kónya József ny. r ezredes Belügyminisztérium Irattár, 2013. Budapest. Belügyminisztérium Kabinet Védelmi Iroda Javaslata a területi és helyi szinten mköd védelmi bizottságok kötelez veszély elhárítási tervrendszerének korszersítésére. 1. oldal. Dr. Kónya József ny. r ezredes Belügyminisztérium Irattár, 2013. Budapest.
179
nemzeti kockázatkezelési stratégia jövbeni céljainak meghatározásához. A kidolgozott módszer alkalmas az ország szempontjából jelentséggel bíró kockázatok széles spektrumának elemzésére mind a valószínségek, mind a következmények tekintetében, ezen túlmenen lehetséget ad mindazon katasztrófa események azonosítására, amelyek súlyos következményeket jelenthetnek az ország teljes vagy jelents kiterjedés területére, konkrétabb értelemben a népességre, a gazdaságra és a természeti környezetre. A veszélyhelyzetek során a tevékenységek f irányát a mindennapi körülmények fenntartása, így az államigazgatás, a gazdasági szereplk, a lakosság részérl jelentkez igények teljesítése jelenti. A katasztrófavédelmi jogi szabályozás hangsúlyos eleme a veszélyes tevékenység nyilvánossága. A veszélyes anyaggal foglalkozó üzem telephelye szerint illetékes polgármesternek az üzemeltetvel és a hatósággal együttmködve biztosítania kell, hogy a lakosság véleményt nyilváníthasson az új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem építésére, vagy a már mköd veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem tevékenységének jelents változtatására vonatkozó engedély kiadása eltt. Ezen túlmenen az üzem veszélyességi övezetében történ fejlesztések, valamint a küls védelmi tervek esetében szintén a nyilvánosság biztosítása jogszabályi elírás. A polgármesternek a közmeghallgatásra meg kell hívnia az érintett települések polgármestereit, az üzemeltett, a hatóságot, valamint a mentszolgálat, a rendrség, a fvárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve, az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelség, a vízügyi hatóság és az érintett társadalmi szervezetek (amennyiben a részvételi szándékukat elzetesen bejelentik), továbbá a veszélyeztetett településen elhelyezked katonai létesítmény képviseljét is. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrl szóló 219/2011 (X.20.) Korm. rendelet203 meghatározza a nyilvánosság biztosításának követelményeit, módszereit, eszközeit. Ugyanakkor biztosítja az üzemeltetk számára, hogy a nyilvánosság tájékoztatása kapcsán az üzemi vagy üzleti titkai védelméhez való jogaik ne sérüljenek.
203
219/2011 (X.20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrl, Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2011. Budapest.
180
A normálistól eltér állapot miatt azonban a létfontosságú infrastruktúrák mködésében a legnagyobb fokú biztonságot, a közremködk koordinált tevékenysége, a körzetben élk bevonása és a gyors intézkedések határozzák meg. Az életet, a vagyonbiztonságot, az épített környezetet tehát természeti- és civilizációs katasztrófák veszélyeztetik, ezek megelzése és a károsító hatásuk elleni fellépés nemzeti ügy, így egységes és tervezett tevékenységre van szükség. Ezért az elre látható veszélyforrásokat számba kell venni, és elre ki kell dolgozni az elhárításukra vonatkozó összes lehetséges alternatívát. Temészetesen ezek nyilvánossága bizonsági okokra hivatkozással és jogszer minsítéssel korlátozható. A tervezéshez egyaránt szükség lehet személyes, közérdek és minsített adatra is.
181
10. ábra: Különleges jogrend idszakának tervezési rendszere204
A különleges jogrend bevezetését követen az egyszemélyi vezeti felelsséget kormánybiztos, miniszteri biztos és katasztrófavédelémi tiszt kinevezése biztosítja. Ebben az idszakban a törzsek a döntéselkészítést végzik, a kidolgozó munkát koordinálják, terveznek, szerveznek, ellenriznek.
204
Forrás: Belügyminisztérium Kabinet Védelmi Iroda Javaslata a területi és helyi szinten mköd védelmi bizottságok kötelez veszély elhárítási tervrendszerének korszersítésére 2. oldal. Dr. Kónya József ny. r ezredes Belügyminisztérium Irattár, 2013. Budapest.
182
11. ábra: Az országos törzs felépítése205
Az ORFK a feladatok végrehajtása érdekében együttmködik:
− − − − − − − − −
a Terrorelhárítási Központtal (TEK); az Országos Katasztrófavédelmi Figazgatósággal (OKF); a Magyar Honvédséggel (MH); a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal (BÁH); az Alkotmányvédelmi Hivatallal (AH); a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV); a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával (BV OPK); az ÁNTSZ Országos Tisztiforvosi Hivatallal; és az Országos Mentszolgálattal (OMSZ).
Így a törzsek gyjtik, összegzik és elemzik a veszély és rendészeti helyzetre-, az alkalmazás körzetére-, az együttmködésre- és a lakosságra vonatkozó információkat. Javaslatokat készítenek el a döntésre jogosult vezetk számára. Kimunkálják az alkalmazási dokumentumokat, parancsokat, utasításokat, az együttmköd polgári szervek számára a különböz értesítéseket. Megszervezik és fenntartják a mvelet teljes 205
Forrás: ORFK Rendészeti Figazgatóság Védelmi Igazgatási Osztály: Az általános rendrségi feladatok végrehajtására létrehozott szerv a védelmi igazgatásban. ORFK bels nyilvántartású anyaga, ORFK Irattár, 2013. Budapest.
183
kör (anyagi, technikai, személyi) biztosítását. Megszervezik és segítik a pogári lakosság és a saját állomány tájékoztatását. Kidolgozzák, jóváhagyásra elterjesztik és továbbítják a küls szervek (civil szervezetek, írott sajtó, tömegkommunikáció) számára a tájékoztató anyagokat. A különleges jogrend szabályai a minségi változás lehetségét hordozzák magukban. A korántsem teljes áttekintés egyes elemeiben visszaköszönnek az átláthatóság érvényesítésére utaló jelek, nyitottabbá válnak azok a körülmények, melyek a közérdek információkról szóló tájékoztatás tartalmát, tervezhetségét és metodikáját teszik pontossá, teljesíthetvé. A veszélyhelyzetek meghatározása nem csak az állomány szakmai kondicióját gazdagítja, hanem ráirányítja a figyelmet az emberek tájékoztatásának lehetséges mondanivalójára is. A deduktív tervezés jellemzibl adódóan logikusan építhet fel a tevékenység idrendje, melyet betartva, szintekre differenciálva, az érintettek a rájuk vonatkozó információk birtokába jutnak. Az átláthatóság érvényesítéséhez szükséges mveletek elkészíti és a megvalósításuk megszervezi az operatív törzsek, melyek rendelkeznek a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, képesek megszervezni úgy a küls, mint a bels információcserét. Az operatív törzsek rendelkeznek minden olyan információval, anyagi és tárgyi feltétellel, melyek a közremködk tájékoztatásához szükségesek. Ez önmagában is megalapozza az átláthatóság fenntartását, annak a lehetségét, hogy az érintettek megfelel idben és helyen rendelkezzenek minden olyan ismerettel, melyek feladataik ellátásához szükségesek. Ebbe a körbe értend az a kapcsolatrendszer is, melyet a védelem résztvevi a helyi közigazgatás szervezeteivel fenntartanak.
6.3.2 A védelmi igazgatás szervezeteinek együttes feladatai és az átláthatóság alakulása a különleges jogrend idszakában A különleges jogrend idszakában a rendrségi és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtása szoros együttmködésben, a veszélyek közvetlen felszámolása, együttes elhárítása éredekében valósul meg. A végrehajtás során a rendrség a katasztrófavédelem kijelölt erivel vesz részt az ár- és belvíz elleni védekezésben, a környezetvédelmi és járványügyi rendszabályok 184
bevezetésében és folyamatos betartatásában. A rendrség végrehajtja a különösen „érzékeny” és a kulturális-, nemzeti örökség részét képez objektumok rzés-védelmét, a katasztrófavédelem teljesíti a szennyezett körzet mentesítését. A katasztrófa sújtotta területeken együtt felügyelik a közúti közlekedést, ellenrz-, átereszt pontokat telepítenek. Közremködnek a lakosság életének és vagyonának megóvásában, elsegítik a védelem céljait szolgáló építmények rendszerbe állítását, koordinálják a veszélyeztetett területeken lév lakosság regisztrációját és kitelepítését, végzik a potenciális áldozatok felkutatását és azonosítását. Adatokat szolgáltatnak a katasztrófa sújtotta területek helyzetérl, az állampolgárok életviszonyairól, javaslatokat tesznek az azonnal foganatosítandó intézkedésekre. Gondoskodnak a mentésben közremködk tevékenységéhez szükséges teljes kör biztosítás megszervezésérl, közremködnek a lakosság ellátásában. Lezárják a kárterületeket, végzik a kitelepítést és kimenekítést. Információkat közölnek a kiürített területek helyzetérl. A
katasztrófa-
és
veszélyhelyzet
kihirdetését
követen
koordinálják
a
segélyszállítmányok eljuttatását a rendeltetési helyre, fenntartják a rendet a kitelepítési, befogadó és veszélyeztetett helyeken. A rendrség szabályozza és irányítja a közúti forgalmat a katasztrófa sújtotta körzetekben, közrendvédelmi és közrendészeti ellenrzést végez. Halaszthatatlan esetekben elrendeli a kitelepítést, zárja a helyszínt, biztosítja a katasztrófavédelmi ellenrök felvonulását az alkalmazás körzetébe.206 A katasztrófák és megelzésük, elhárításuk és a következmények felszámolása érdekében végzett, védelmi igazgatáson belüli együttmködés feltételei adottak, közöttük a koordináció folyamatos. Az irányítási metodika, az állampolgárokat közvetlenül érint erfeszítések, az önkormányzatok és civil szervezetek részvétele a katasztrófák elleni védekezésben folyamatos kapcsolatot tételez fel a rendrség és a katasztrófavédelem eri, valamint a helyi lakosság között. Erre egyetlen jól mköd módszer alkalmazható, amely a
206
Megjegyzés: Az intézkedések megtételét Magyarország Alaptörvénye 52. cikke biztosítja. Magyar Közlöny Különszám, Magyar Közlönykiadó, 2011. Budapest.
185
folyamatos és konkrét tájékoztatást, az információcsere kiterjesztését jelenti. Ez önmagában megköveteli a nyilvánosságot, az átláthatóság érvényesítését, a hivatalos és informális kapcsolatok kiterjesztését az érintettek teljes körére. A megfelel idben rendelkezésre álló közérdek adatok nélkülözhetetlenek a védelemhez, ezért az ezekrl szóló tájékoztatásnak minden lehetséges formában és csatornán meg kell történnie. Az együttes feladatok elemzése, a tevékenység jellege egyértelmen megkívánja, hogy a katasztrófák körzetében, a veszélyek els vonalában a védelmi igazgatás szervezeteinek személyi állománya tartózkodjon. Az átláthatóság szempontjából két következtetés adódik. Egyrészt a „bels átláthatóság” felértékeldik, a közremköd rendr- és katasztrófavédelmi állomány tájékoztatása kiemelten fontossá válik, hiszen esetenként életüket és saját testi épségüket kockázatva végzik munkájukat. Másrészt közvetlen kapcsolatba kerülnek a veszélyzóna lakosságával, mely joggal várja el, hogy a hatalom hivatalos képviseli valós és reális képet adjanak az általános állapotokról és a lehetséges következményekrl. Ez a kommunikáció a legkézenfekvbb megoldás a „küls átláthatóság” érvényesítésére. A védelmi igazgatás szervezetei a különleges jogrend bevezetését követen a közrend fenntartása, a közbiztonság, a természet és az épített környezet megóvása, a katasztrófák elhárítása illetve a következmények felszámolása érdekében lépnek fel. A károsító hatások elleni fellépés nemzeti ügy, közfeladat. Így az eljáró szervek közfeladatot látnak el, az erre vonatkozó adatok tehát közérdek adatnak minsülnek. Az Infotörvény elírásai alapján ezek az adatok nyilvánosak, így megismerésük céljából a védelmi igazgatás szereplinek - minden lehetséges törvényi rendelkezés betartásával, az átláthatóság érdekében - folyamatosan tájékozatni kell az érintett állampolgárokat. Különösen fontos, hogy a közbiztonságra, a környezet és az egészség veszélyeztetésére vonatkozóan a releváns információk teljes kören kerüljenek az érintettek tudomására. A védekezés idszakában a nyilvánosság hangsúlya az aktív tájékoztatás irányába tolódik el. A lakossággal tartott folyamatos kapcsolat, annak gyors riasztása prioritást képez, mely hozzájárul a napi tájékoztatás, a megelzés és a prevenció megvalósításához. A lakosságon kívül az információáramlás másik iránya a védekezésben résztvevk között történik a rend helyreállítása és fenntartása, a hatékony kárelhárítás és mentés 186
érdekében. A kisebb kiterjedés (helyi), illetve területileg jól behatárolható válságok esetén még inkább fontos a közelben tartózkodók és a helyi lakosság tájékoztatása, valamint a válságkezelk között zajló megfelel kommunikáció, melyben mindkét szerepl, a civilek és a védelmi igazgatás egyenl súllyal vesz részt. A kritikus körülmények közötti-, az átláthatóság feltételét képez tájékoztatás követelményei néhány szóval leírhatók: megbízhatóság, gyorsaság, pontosság, rövidség. Ezeknek a feltételeknek a kríziskommunikáció felel meg. A krízisek idszakában az ország közvéleményének figyelme a veszélyeztetett körzetekre irányul, az emberek joggal várják el az átláthatóság érvényesítését. Ez a természetes érdekldés azonnali kérdéseket fogalmaz meg és haladéktalan válaszokat vár el. A hiteles tájékoztatás a rendrség és a katasztrófavédelem helyi vezeti számára stratégiai jellegvé válik. A tájékoztatás tudatos kezelése az alapfeladat megoldását, az érintettek felkészítését, a válságkörzetekben élk mozgósítását eredményezi. Az ország közvéleménye irányában folytatott kommunikáció eszközei adottak. A vezetés és az operatív törzsek számára a tömegkommunikáció minden eszköze rendelkezésre áll. A sajtótájékoztatók és a hivatalos közlemények általánosságban képesek
elérni,
hogy
az
érdekldk
számukra
megfelel
információkkal
rendelkezzenek. Az átláthatóság elérhet kell, hogy legyen a közvélemény jelents része számára. A helyi közvélemény jogos igénye, hogy saját környezetükrl, a várható rendelkezésekrl, értesüljenek.
döntésekrl,
a
döntések
következményeirl,
a
részletekrl
Ezért az országos szinten közölt tájékoztatás nem elegend. A
kommunikáció csatornái kibvülnek a helyi közigazgatás bevonásával közölt információkkal, a térségi rádiók, televíziók bevonásával. Megítélésem szerint azonban a helyi lakosság szintjén a közvetlen feladatot ellátó védelmi igazgatási erk és az érdekldk közötti személyes kontaktus a leghatékonyabb módszer. A katasztrófavédelmi és rendri erk a krízishelyzetekben az államot képviselik. Az emberek joggal várják el tlük a tájékozottságot, azt, hogy hiteles információk birtokában megbízható felvilágosításra legyenek képesek. 187
Ezért a kirendelt rendrök, katasztrófavédelmi munkatársak a lehet legtöbb hiteles információval kell, hogy rendelkezzenek az adott körülményekrl és a lakosságot érint kérdésekrl. A tényekre alapozott ismeretek megfelel alapot képeznek arra, hogy a védelmi igazgatás szervezeteinek állománya a kríziskommunikáció kulcsszereplje legyen. A kommunikáció szervezete és tevékenysége a különleges jogrend idszakában sem tér el a normál viszonyok között megszokottaktól. Feladata, hogy megszervezze, és megfelel tartalommal töltse meg a társadalom egésze vagy érdekelt csoportjai számára a hiteles információközlés formáit. Lényeges annak tudatosítása, hogy az általa közölt minden adat a hivatalos álláspontot tükrözi, mely az állampolgárok számára alapvet jelentség. A sajtó-szóvivk fontos feladata, hogy elkészítsék és koordinálják az illetékes vezetk tájékoztatásait, segítséget nyújtsanak az újságírók munkájához. A normálistól eltér idszakok között fokozott jelentség a védelmi igazgatás szervezeteinek átláthatósága. A hiteles információk azonnali és valós képet adnak az aktuális viszonyokról. A nem elkészített, elkapkodott tájékoztatás a lakosság körében zavart okoz és az érdekldk azonnal szembesülhetnek valótlan adatokkal. Elveszhet a hitelesség,
végs
soron
megrendülhet
a
bizalom
a
rendvédelem
állami
szerepvállalásában. Különleges jogrend idszakában a védelmi igazgatás szervezetei az esetek többségében az események meghatározó szereplivé válnak. Tevékenységük során kapcsolataik széleskörek, melyek a közigazgatás szereplire, a civil szféra tagjaira, a honvédség állományára és más érintettekre terjednek ki. A közigazgatás részeként állami közfeladatot látnak el, így az általuk készített illetve forgalmazott adatok közérdeknek minsülnek.
Így az Infotörvényben rögzített fszabály szerint ezek az adatok
nyilvánosak, következésképpen a nyilvánossághoz fzd, az Alaptörvényben rögzített alapjog értelmében a feladatkörükbe tartozó ügyekben kötelesek elsegíteni és megvalósítani a közvélemény - legyen az országos vagy helyi - megfelel tájékoztatását.
188
A megismerési jog azonban nem korlátlan. Ha a közérdek adatok nyilvánosságához való jogot a törvény - rendrségre, honvédelemre, nemzetbiztonságra, nemzetközi bnügyi kapcsolatokra tekintettel - korlátozza, az adat a nyilvánosság ell elzárható. A közérdek adatok nyilvánosság eltti korlátozása az adott dokumentum minsítésével oldható meg. A nyilvánosság alóli korlátozásnak azonban szigorú, törvényben rögzített feltételei vannak, amelyek szerint „ügyviteli” korlátozással az adat csak akkor védhet, ha az a minsítéssel védhet közérdek körébe tartozik. Nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése,
módosítása,
felhasználása
vagy
illetéktelen
személyek
részére
hozzáférhetvé tétele károsítja a minsítéssel védend közérdeket. A feltételek konjunktívak, ami az jelenti, hogy minsítés csak valamennyi fennállása esetén valósítható meg. A törvényi feltételeknek objektív alapja van, ugyanis az adat azért lesz minsített, mert az illetéktelen hozzáférés az állam valamely védhet érdekét ténylegesen károsítja. A nyilvánosságot jogszeren korlátozhatja a döntés megalapozását szolgáló adat is. Az Infotörvény úgy rendelkezik, hogy a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétl számított tíz évig nem nyilvános. Ugyanakkor a törvény lehetvé teszi ezen adatok megismerését is. Az adat megismeréséhez és a megismerhetség kizárásához fzd közérdek súlyának mérlegelésével a kezel szerv vezetje engedélyezheti a nyilvánosságot. Abban az esetben, ha a döntés megszületett, a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény - a tízéves határid lejárta eltt - csak akkor utasítható el, ha az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes mködési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen küls befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné. Ezen szabály alapján, különös tekintettel a bírósági jogorvoslat lehetségére, az „automatikus nyilvánosságkorlátozás” nem minden esetben oldja meg az adat „titokban maradását”. A védelmi igazgatás szervezeteinek tevékenysége során tehát az információszabadság, ezzel együtt az átláthatóság akkor korlátozható, ha a vonatkozó jogszabályok ezt maradéktalanul lehetvé teszik. Fontos azonban megjegyezni, hogy a törvényi 189
rendelkezések betartása, különösen a különleges jogrend idszakában nehezen teljesíthet. Olyan döntéskényszer alakulhat ki, melynek társadalmi érdekek ütközését kell feloldania. Így bármely-irányú döntés törvénysért lehet. Ezt a problémát korábban a bels használatú adat, mint az automatikus nyilvánosságkorlátozás egyik fajtája mérsékelte, azonban az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos mulasztásos törvénysértést, alkotmánysértést állapított meg,207 így a törvény módosítása következtében ez a lehetség megsznt.208 A védelmi igazgatás napi gyakorlatában a vezetk változatlanul szembesülhetnek ezzel a dilemmával, melyet számos esetben az adat minsítésével oldanak meg. A feloldás lehetségének kialakítása külön vizsgálat tárgyát képezi, mely kompromisszumos megoldáshoz, esetleg törvénymódosításához vezethet.
6.4 Az átláthatóság érvényesülése a védelmi igazgatás szerveinek mindennapos tevékenységében 6.4.1 Az interjú, mint az átláthatóság helyzete felmérésének f módszere A disszertáció témája kutatásának elkészítése során úgy ítéltem meg, hogy az adatvédelem és információszabadság összefüggéseinek feltárására, a szervezetek és tevékenységeik megismerésére a személyes konzultációk lehetségét biztosító interjú módszere a legkézenfekvbb. Ezért úgy a rendrség, mint a katasztrófavédelem különböz szintjein, különböz beosztású és hatáskör munkatársakkal vettem fel a kapcsolatot. A témákról az adatvédelmi felelsökkel és az adatvédelemért és az átláthatóság feltételeinek kialakításáért és felügyeletéért felels jogi fosztályok vezetivel konzultáltam. Az összefüggések teljes kör áttekintése érdekében módom nyílt arra is, hogy a helyi szinteken tevékenyked Rendrkapitányság és Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetjének, illetve azok beosztott állománynak is kikérjem a véleményét. A disszertáció céljának elérése érdekében alakítottam ki azokat a f témákat, amelyekrl az irányítás és végrehajtás szintjén fel akartam mérni azoknak a meglátásait,
207 208
12/2004. (IV. 7.) AB határozat Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó 2004. Budapest. A személyes adatok védelmérl és a közérdek adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi XIX. törvény Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó 2005. Budapest.
190
akik az átláthatóság érvényesítésének els vonalában - mint hivatásos rendrök, katasztrófavédk, kormánytisztviselk, közalkalmazottak - dolgoznak. Az interjúk témájának megválasztása során - részletkérdések teljes kimunkálása nélkül, elkerülend az egyszer kérdés-felelet megoldást - az alábbi témák megbeszélésére összpontosítottam: •
hogy alakul az átláthatóság feltételét képez szabályozás, illetve annak ismerete és tudatos alkalmazásai,
•
az állampolgárok - ezen belül a rendri- és a katasztrófavédelmi állomány milyen kérdésekben fordultak az országos szint adatvédelmi munkatársakhoz,
•
milyen módszerek alkalmazásával sikerül fenntartani az átláthatóságot a védelmi igazgatás és a civil társadalom helyi csoportjai, illetve az önkormányzatok között,
•
mi a véleményük a biztonság, közbiztonság alakulásáról saját mködési körzetükben, milyennek ítélik meg az állampolgárok szubjetív biztonságérzetét,
•
hogyan alakul a kapcsolat a rendri és a katasztrófavédelmi állomány és az állampolgárok között az átláthatóság szempontjából,
•
milyen a fogadtatása a katasztrófavédelmi kierndeltségek munaktársainak az állampolgárokat közvetlenül érint ellenrzések, bejárások során,
•
milyen egyedi problémák jelentek meg az átláthatóság érvényesítése során,
•
mi a megoldás az átláthatóság érvényesítésére a különleges jogrend bevezetését követen,
•
a nagyobb átláthatóság érdekében milyen változást tartana szükségesnek az Infotörvény esetleges módosítása során és az ehhez kiadott segédletek tartalmán.
A fenti témakörök közvetlen beszélgetés keretei között képezték a konzultáció tárgyát. A megbeszéléseken nem készült semmilyen írásos dokumentum, a tapasztalatokról utólag készítettem feljegyzést, ez képezi az alapját a 6.4. pont kifejtésének. Kifejezett kérésem ellenére mindkét szervezett adatvédelmi megbízottja nem hivatalos feljegyzést készített, melyet azonban - miután számukra sem a célok teljes köre, sem a disszertáció felépítése nem volt ismert - az átláthatóság érvényesülésének konkrét elemzése érdekében nem tudtam felhasználni. Ezek az anyagok más részkérdések kifejtése során váltak hasznosíthatóvá, illetve adatokat szolgáltattak a tevékenységek elemzéséhez.
191
A konzultációk témái közül a tapasztalatok jelents hányadát (például különleges jogrend) a disszertáció szervezeti szabályzással foglalkozó témái során figyelembe vettem. A továbbiakban kizárólag az információszabadság és az átláthatóság megvalósulásának országos, területi és helyi szint elemzésével foglalkozom.
6.4.2 Az átláthatóság érvényesülése az országos és területi rendrségiés katasztrófavédelmi szervezetek szintjén Az
Országos
Rendr-fkapitányság209
és
az
Országos
Katasztrófavédelmi
Figazgatóság210 a mindenkori kormány közvetlen alárendeltségében látja el feladatait. A közvetlen alárendeltségbl adódó irányítási feladatokat az ország vezetésén belül kialakított munkmegosztás alapján a Belügyminiszter látja el. Ez azt jelenti, hogy a szervezetek mködését meghatározó törvényi rendelkezések kidolgozása a védelmi igazgatás országos szint szervezeteinek bevonásával a BM és az igazságügyi tárca feladata. Rendszeres gyakorlat, hogy a döntéseket megelzen a területi szervek szakért
munkatársai
aktívan
közremködnek
a
jogszabályok
tervezeteinek
elkészítésében. Mindezek elrebocsátása azért fontos, mert gyakorlatilag a törvények elkészítése idszakában dl el, hogy hosszabb távon az átláthatóság milyen jogszabályi keretek között valósulhat meg. A törvényalkotás során elkövetett esetleges hiba szükségszeren megjelenik az ágazati, a védelmi igazgatási rendelkezésekben és területi intézkedésekben, és ezek utólagosan nehezen kezelhetk, javíthatók. Ezért rendkívül fontos, hogy a NAIH a jogszabályok tervezetét - természetesen amennyiben az az adatvédelmet vagy információszabadságot érinti - megfelel idben véleményezni tudja. A tervezetek megküldése ugyan alkotmányos kötelesség, mégis nagy számban fordul el ennek mellzése. Ráadásul ez a kötelezettség az országgylési képviseli indítványokra nem is vonatkozik. A jogszabály-véleményezés a NAIH számára a jogalkotásban való olyan részvételt jelent, amely biztosítja az adatvédelem és az átláthatóság egységének érvényesülését. A Hatóság vezetjeként, csakúgy mint
209
7/2013. (II. 22.) ORFK utasítás, ORFK Szervezeti Mködési Szabályzat - ORFK bels nyilvántartású dokumentuma, 2013. Budapest. http://www.police.hu/sites/default/files/7_2013.pdf Letöltés dátuma: 2013. december 3. 210 1/2013. (IV. 24. ) BM OKF figazgatójának utasítása Országos Katasztrófavédelmi Figazgatóság Szervezeti Mködési Szabályzata OKF bels nyilvántartású anyaga 2013. Budapest. http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/szervezet/BM_OKF_SZMSZ_20130425.pdf Letöltés dátuma: 2013. december 3.
192
Adatvédelmi Biztosként, ezt a feladatot kiemelten fontosnak tartom, tartottam. Ezzel ugyanis elkerülhet vagy jelentsen csökkenthet a „rossz” jogszabályok száma. A más tárcák által kidolgozott és elterjesztett törvények esetében az eljárás hasonlóan alakul. A jogszabály-tervezet koordinációja során a rendrség és a katasztrófavédelem szervei lehetséget kapnak arra, hogy érvényesítsék szakmai álláspontjukat. A költségvetés tervezése idszakában van lehetség a társadalmi kapcsolatokkal - az országos-, területi-, és helyi rendezvényekkel, a rendrség és katasztrófavédelem napjaival, a különböz kiadványokkal - kapcsolatos költségek beépítésére. Az oktatási államtitkárság által kidolgozott Nemzeti Alaptantervben és más - a képzést meghatározó - dokumentumokban, azok döntéselkészítési szakaszában nevesíthetk a védelmi igazgatás átláthatóságát biztosító követelmények. Az oktatás általános feladataival és tartalmával összefüggésben kialakított javaslatok különösen fontosak, hiszen a célpont a gyermek- és fiatal korosztály, mely a jöv nemzedékét alkotja. Ebben a körben fogalmazhatók meg a védelmi igazgatás alapvet ismereteinek, oktatásának elvei és témái. A szervezetek utánpótlása érdekében a rendri és katasztrófavédelmi pályára irányítás rendszere és gyakorlata az egyeztetés tárgyát képezi. Ez oktatási évenként több alkalommal ismétld kapcsolatot jelent a tanulók és a képzésre kijelölt rendrök és katasztrófavédk között. Az oktatást irányító államtitkársággal egyeztetve, közös szervezés alapján elre tervezetten valósulnak meg azok a nyári táborok, ahol a potenciális utánpótlás elzetes felkészítése megtörténik. Rendkívül fontos, hogy már itt átláthatóan történjen meg a védelmi igazgatás szervezetei mködésének bemutatása, az elnyök és hátrányok feltárása. A rendrség és a katasztrófavédelem közvetlen kormányzati alárendeltségébl adódóan az Országgylés aktívan gyakorolja felügyeleti, ellenrzési funkcióját. A szervezetek els számú vezetinek kinevezése eltt az illetékes parlamenti bizottságok meghallgatják a jelölt személyt. A rendrfkapitányt és a katasztrófavédelmi figazgatót évente, illetve rendszeresen, fontos ügyekben alkalmanként az Országgylés Rendészeti Bizottsága beszámoltatja, írásos tájékoztató jelentést kérhet. A rendrség és a katasztrófavédelem ügyeiben a Belügyminiszter interpellálható. Ezekben az esetekben az Országgylés és a bizottságok munkája során az átláthatóság érvényesül. A 193
parlament - plenáris és bizottságok - ülései fszabály szerint nyilvánosak, a televízió a parlament munkájáról rendszeres közvetítést ad, az elektronikus és írott sajtó a hiradásokban összefoglalja az Országgylés munkáját. Az országgyülési képviselk a választóikat tájékoztatási kötelezettségük keretében informálják. A Belügyminiszter 3 évente jelentést készít a Kormánynak és az Országgylésnek a kockázatelemzésekrl, a katasztrófák elleni felkészülés helyzetérl és a védekezésrl. Mindezek együttesen biztosítják azt, hogy a törvényhozás és a végrehajtás alapjai a társadalom számára átlátható legyen. Természetesen ez még nem valósítja meg a teljes kör átláthatóságot. A területi vezetk esetében a megyei önkormányzatok felé irányul a tájékoztatási kötelezettség. A megyei közgylések elnöke, illetve a megyeszékhelyek választott testületei által tartott értekezletek, illetve a testületi ülések állandó résztvevi a védelmi igazgatás illetékes munkatársai. A vonatkozó jogszabályok alapján az
együttmködés keretében, illetve a szakmai
feladataik ellátásáról szóló tájékoztatás teszi lehetvé, hogy a közigazgatás szervezetei és a helyi közvélemény hiteles információkkal rendelkezzen a rendrség és katasztrófavédelem mködésérl. Az átláthatóság alapját képez tájékoztatás talán legfontosabb eszköze az országos és helyi elektronikus és írott sajtó felhasználása. A közvélemény informálásáért, a sajtóval tartott kapcsolatokért országos szinten a kommunikációs szervezet, területi szerveknél a szóviv felels. Feladataik közé tartozik a tájékoztatás, a hivatalos nyilatkozatok elkészítése, kiadása után azok terjesztése, személyes részvétel a televízió és rádió hírmsoraiban. k szervezik meg és készítik el a vezetk szereplését, elterjesztik a napi és idszakos sajtófigyelés összegz dokumentációját. Az írott és elektronikus sajtó fontos témája a bn-, baleset-, és katasztrófa megelzés aktuális mondanivalójának terjesztése a különböz célcsoportok körében. Mindhárom téma érdekében országos szinten mköd osztály-szint szervezet végzi a szakirányítást.
A
megyei
szerveknél
szakért
munkatársak
dolgoznak.
A
sajtónyilvánosságot a megelzésért felels szervezetek és a kommunikációs szakszolgálatok végzik. Együtt alakítják ki a televízió bn-, baleset- és katasztrófa
194
megelzési msorait, készítik el a társadalom egészét-, illetve egyes csoportjait megcélzó hirdetéseket. Mind a rendrség, mind a katasztófavédelem rendelkezik központi kiadású - a kommunikációs szolgálatok által felügyelt - magazin jelleg népszer sajtótermékkel. Ezek a kiadványok népszer, közérthet tartalommal mutatják be az egyes szervezetek életét és tevékenységét. A civil társadalom számára „fogyasztható” kivitelezés mellett a hivatásos állomány számára is közölnek olyan közérdek információkat, melyek a „bels” átláthatóság fenntartását biztosítják. A sajtómegjelenés minden formája közvetlenül szolgálja a védelmi igazgatás átláthatóságát. Erényei a közérthetség, koncentráltság, tömeghatás, érthetség és gyors reagálás képessége. A társadalmi kapcsolatok a civil szféra egészére, illetve egyes részeire irányuló erfeszítések összességét jelenti. Fenntartására mindkét szervezetnél hivatásos apparátus - az ORFK-nál osztály szint szervezet - mködik. Az osztályok feladat- és hatáskörébe tartoznak mindazon tevékenységek, melyek a civil szféra körében népszersítik a rendri- és katasztrófavédelmi szervezetek munkáját, koordinálják a különböz akciókat, megteremtik annak feltételét, hogy az érdekldk hiteles információhoz jussanak. A társadalmi kapcsolatok irányultsága nemcsak a tágabb értelemben vett civil lakosságra koncentrál, jelents erfeszítést fordít a szervezetek állományának családtagjaira is. Országos és területi szinten a rendrség és a katasztrófavédelem aktív kapcsolatot tart az önkéntes civil szervezetekkel, elssorban a polgárrség és az önkéntes tzoltóság szervezeteivel. Az együttmködés kétirányú, mely anyagi és technikai segítséget jelent, illetve kölcsönös információcserét tesz lehetvé. Az önkéntes civil szervezetek tagságának létszáma százezres nagyságrend, mely önmagában segíti el a védelmi igazgatás átláthatóságát. Az ország szinte minden településén az önkéntesek aktív részesei a biztonságért folytatott erfeszítéseknek. A közös célokon alapuló kapcsolatok, a kölcsönösség érvényesülése nélkülözhetetlen eleme a biztonságért folytatott harcnak. Ezek a szervezetek nem csak részei a rend-, tz- és polgári védelmi
195
tevékenységek támogatásának, hanem rajtuk keresztül az állampolgárok tájékoztatása is új lehetségekkel gazdagodik. Az Országos Katasztrófavédelmi Figazgatóság alaprendeltetése részeként szervezi és végzi az iparbiztonsági, tz- és katasztrófavédelmi tevékenységek hatósági felügyeletét. Ezek a kötelezettségek nem nélkülözhetik az érintettekkel tartott folyamatos kapcsolatokat.
A szakmai eljárások során az ellenrzk óhatatlanul kapcsolatba
kerülnek az üzemekben és hivatalokban dolgozókkal, a lakóházakban él emberekkel, akik a szakmai tevékenység megítélésével véleményt alkotnak a védelmi igazgatás szerveirl, és ez átláthatóvá teszi a folyamat egészét. Ugyanakkor azt is fontos kihangsúlyozni, hogy a felügyelet során megismert adatok, információk nem feltétlenül jelennek meg közérdek adatként. Természetesen a hatósági felügyelet során az üzleti titok is megismerhet, de ennek védelme az eljáró hatóság számára is kötelez. A társadalmi kapcsolatok körében kerül megszervezésre a Rendrség és a Katasztrófavédelem napja. A védelmi szervek számára ez ünnepnapot és nem önmaga és dolgozói ünneplését jelenti. Az eseményre meghívást kapnak az állami- és önkormányzati vezetk, valamint - nem utolsó sorban - a lakosság is. A szervezk különböz eszközökkel bemutatják mindennapi életüket, technikai eszközeiket és a társadalom érdekében végzett tevékenységük jellemz meghatározó elemeit. A színes programok és bemutatók a lakosság széles tömegeit vonzzák, az érdekldk létszáma Budapesten tízezres nagyságrend. A nyílt napok során az iskolák tanulói, a civil csoportok és más érdekldk beléphetnek a
zárt
objektumokba,
közvetlenül
kapnak
tájékozatást
az
ezekben
folyó
tevékenységekrl. Ágazati, illetve országos- és területi szinteken hagyománnyá vált a nagycsaládosok karácsonyának megszervezése. Ez olyan bels program, melyre az állomány családtagjai kapnak meghívást. Az ajándékozáson túl az a f szempont, hogy a családtagok közvetlenül megismerkedjenek hozzátartozójuk munkakörülményeivel.
196
Az interjúk során nyilvánvalóvá vált, hogy a „bels átláthatóság” fontos szerepet játszik az országos és területi rendri és katasztrófavédelmi szervezetek életében. Ebben a rendszeres, idszakos és havi szervezési fórumok jelentik azt a módszert, melyben a beszámoltatások, a feladat kiosztások és a differnciált tájékozatások megvalósulnak. A résztvevk számot adnak arról, hogy a korábbiakban meghatározottak hogyan valósultak meg. Az els számú vezet értékel, ismerteti az elkövetkezend idszak f feladatait és erre vonatkozó döntéseit. Leegyszersítve a folyamat néhány kérdszóval leírható: mit, hogyan, kivel, hol, mikor. Ez a néhány kérdés és az ezekre adott válaszok kifejezik a vezetési folyamat lényegét, ezzel együtt képezik az átláthatóság aktuális tartalmát. A központilag kialakított célok és f feladatok a megyei vezetésen keresztül a helyi rendrkapitányságok és katasztrófavédelmi kierendeltségek számára - a sajátosságokat figyelembe véve - megalapozzák a végrehajtás tartalmát. Ez a folyamat, az egységes szemlélet és gyakorlat a szervezet egészére kiterjed, az alapfeladatok teljesülésében érvényesül átláthatóság biztosítéka. Az átláthatóság megvalósulásának módszereit az alábbi ábra foglalja össze:
197
6.4.3 Az átláthatóság érvényesülése a helyi rendrségi és katasztrófavédelmi szervezetek szintjén Az
átláthatóság
érvényesítése
a
rendri
szervezetek,
a
katasztrófavédelmi
kirendeltségek és a helyi társadalom („civil” szféra) között évek óta folyamatosan gyakorolt, jól bevált módszerek alkalmazásával valósul meg. Úgy a rendrség, mint a katasztrófavédelem helyi vezeti évente legalább két alkalommal adnak hivatalos tájékoztatást az érintett szerveik helyzetérl, problémáikról és eredményeirl az illetékes önkormányzati testületek számára. Ezek a fórumok az állampolgárok számára nyilvánosak és részletes információkat tesznek közé az aktuális helyzetrl. Az önkormányzati törvényben elírt közmeghallgatások során a védelmi igzagatás illetékes vezeti az adott körzetre vonatkozó releváns információkat meg osztják település érdekld polgáraival. Ezek nem eladások, hanem közösségi alapon folyó, a jobbítás szándékát célzó eszmecserék. Ezek a fórumok az egyes városrészek szerint szervezdnek a körzet székhelyén és az adott körzetre vonatkozó közérdek adatokat tárják a nyílvánosság elé. Mindenhol alkalmazott megoldás, hogy a települések éves nagy rendezvényein (például falunap) a tzoltóság és a rendrség számot ad az éves fejldésérl, tájékoztatást ad eredményeirl, a helyi lakosság érdekében kifejtett tevékenységeikrl. Megítélésem szerint az átláthatóság biztosítékát és egyúttal fontos formáját képezik a tzoltóság és a rendrség felügyeletével mköd helyi önkéntes szervezetek. Minden településen jelen van a polgárrség, melynek tagjai a rendrséggel közös szolgálat ellátásával felügyelik a községek és városok közbiztonságát. Az önkéntes tzoltók a hivatásos tzoltókkal együtt teljesítik a mentési- és tzvédelmi feladatokat. Ezek az alapveten civil - de speciális tevékenységet ellátó közösségek a civil szféra részei. Interperszonális kapcsolataik útján tudatosan vagy ösztönösen járulnak hozzá a védelmi igazgatás hivatásos szervezeteinek nyitottságához, tevékenységük átláthatóságához. Az átláthatóságot elsegít önkéntes állampolgári részvétel nem korlátozódik a felntt lakosságra. A védelmi igazgatás szervezetei tevékenységének ismertetését az alapfokú és a középszint tanintézetek tanulóira is ki kell terjeszeni.
198
Az átláthatóság érvényesítése az állampolgárok és a védelmi igazgatás szervezeteivel tartott kapcsolatokon, azon a tájékoztató tevékenységen múlik, mely hiteles képet ad az érintett szervezetekrl. Ez az esetek többségében hatósági tevékenység keretében alakul ki. Ezek például a tzvizsgálati tevékenységek, vagy éppen a közúti közlekedés ellenrzése által válnak közvetlenné. Végs soron az állampolgárok többsége ilyen és ehhez hasonló esetekben közvetlenül pillanthat be a védelmi igazgatás színfalai mögé. A helyi szinten folytatott konzultációk során a kapitányságok és kirendeltségek vezeti kifejtették,
hogy
tisztában
vannak
a
közérdek
adatok
kezelésébl
adódó
kötelezettségeikkel, azzal, hogy ezek az adatok nyilvánosak és az átláthatóság érdekében biztosítaniuk kell a helyi közösségek tájékoztatását. Erre nemcsak a törvényi rendelkezések elírásai kötelezik ket, hanem a szervezetek számára is fontos a közérdek adatok terjesztése. Az utóbbi néhány évben azonban egyre csökken az érdekldés a helyi információk iránt, sem a védelmi igazgatás szervezeteinek hivatalos rendezvényeire, sem az önkormányzati fórumokra nem mennek el a polgárok. A közelmúlt hasonló fórumai érdektelenségbe fulladtak. Ezzel szemben az országos bnesetek, az ipari és természeti katasztrófák jóval nagyobb érdekldést és aktív reakciót váltottak ki. Így a védelmi igazgatás helyi szint átláthatóságáért nap mint nap meg kell küzdeni, újra és újra fel kell hívni a figyelmet a helyi közérdek információk megismerésének hiányából adódó problémákra és lehetséges következményeire. A rendrség és a katasztrófavédelem helyi vezeti nem elégedettek az átláthatóság helyi állapotával, az irányítási hatáskörükbe tartozó szervezetek és a települések közösségeinek érdekében készséggel osztanák meg a rendelkezésükre álló közérdek információkat minden érdekld állampolgárral. A szigorú - úgy a rendrség, mint a katasztrófavédelem rendelkezésre álló - hatósági jogosítványok alkalmazásáról az interjúk alanyát képez vezetk egységes tartalommal nyilvánítottak véleményt. Megítélésük szerint a mködés alapjául szolgáló rendrségi és katasztrófavédelmi törvények betartása és betartatása nemcsak a szervezetek szakmai tevékenységét szabályozzák, elkötelezettséget jelentenek a civil társadalommal fenntartott kapcsolatokra is.
199
Ez
önmagában
a
transzparencia
biztosítéka,
melyhez
az
adatvédelem
és
információszabadság védelmi igazgatáson belüli szabályozása határozza meg a létez kereteket. Mindezek együttesen alkotják a szervezetek és munkájuk átláthatóságát. A rendrkapitányság és a katasztrófavédelmi kirendeltség munkatársai részérl jelent meg határozott igény a „bels” átláthatóság hatékonyabb megvalósítására. Ez több mint a parancsnok és beosztott közötti szolgálati úton keletkez kapcsolat. Magában foglalja a szervezetek egészére kiterjed, akár a helyi hivatásos és közalkalmazotti állományt érint rendszeres tájékoztatást. Lefordítva a szakzsargon sajátos terminológiájára: a közérdekldésre számot tartó adatokról a minsítési követelmények betartásával az állományt tájékoztatni kell. Az országos-, területi-, és helyi szinten folytatott interjúk összegzése során tapasztaltam, hogy a különböz szint vezetk véleménye mennyire egybehangzó. Ez egyaránt érvényes a szakmai munka megítélésére, az átláthatóság felfogására, amely kétségtelenül pozitívum, tükrözi az egységes szemléletet és gyakorlatot.
6.4.4 A rendrség és a katasztrófavédelem tevékenységi területén a szervezetek átláthatóságával összefügg, állampolgároktól és a szervek állományától érkez kérelmek A közérdek feladatellátással összefüggésben mindkét szervezetnél történik olyan adatokkal összefügg mvelet, mely egyrészt közérdek adatkezelésnek minsül, másrészt az állampolgárok tájékoztatását teszi szükségessé. Mindkét szervezet esetében elfordul, hogy a tzesetek, közlekedési balesetek helyszínén a beavatkozó,211 intézked rendri állományról a sajtó kép- és hangfelvételt készít. Ezekhez természetesen nem kérik ki az érintettek hozzájáruló nyilatkozatát. A Kúria 1/2012. számú jogegységi határozata szerint a beavatkozó állományról készített kép- és hangfelvételen történ megjelenítés nem minsül közszereplésnek, így nem tartozik a kivételi szabály alá. Ez a határozat azonban nem oldja meg az alapvet problémát, amely szerint ez esetben is az adatvédelem és átláthatóság érdekei egymással szemben hatnak. A jogi helyzet megváltoztatásához jogszabály-módosításra lenne szükség. Álláspontom szerint a körülményeken érdemben nem változtat az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépése sem. 211
Forrás: http://www.lb.hu/hu/joghat/12012-szamu-bkmpje-hatarozat Letöltés dátuma: 2013. november 6.
200
A rendrségi és tzoltó gépjármveken elhelyezett videó kamerák használatának eredeti célja a rendri intézkedések jogszerségének és a katasztrófavédelmi beavatkozások megfelelségének regisztrálása volt. Azonban a képfelvételeken az állomány tevékenysége is megjelent, így sérült a célhoz kötöttség követelménye, az Infotörvény elírása. A jogszer használathoz a katasztrófavédelmi állomány megfelel felkészítését követ hozzájáruló nyilatkozata adott megoldást. A nyilatkozatokat az állomány jelents része aláírta, a hozzájárulást megtagadók a továbbiakban nem szerepelnek a felvételeken. A tz- és bnesetek bekövetkezésérl, a természeti katasztrófák hatásáról, a megtett rendri- és katasztrófavédelmi intézkedésekrl a szervezetektl a nyilvánosság joggal követeli meg a nyilt és átfogó tájékoztatást. Ennek teljesítése eleget tesz az átláthatóság törvényben
megfogalmazott
követelményének.
Azonban
mindkét
szervezet
gyakorlatában elfordulnak olyan esetek, amikor a nyilvánvaló veszély elhárítása személyiségi jogokat sért. A kötelezettségek teljesítése miatt az állampolgár személyiségi jogai sérelmére hivatkozva bírósághoz fordulhat, kártérítési igénnyel léphet fel. A bíróságok számos alkalmommal ítélnek meg kártérítést, elmarasztalva ezzel a védelmi igazgatás szervezeteit. Ez elbizonytalanítja a védelmi igazgatás munkatársait. A kábítószer probléma terjedése miatt az általam vizsgált körzetben a rendrség és az oktatási intézmények átfogó szociológiai jelleg felmérést terveztek megvalósítani a végzs általános- és középiskolások körében. A felmérés elkészítésekor egyértelm volt, hogy a gyerekek és a fiatalkorúak esetében nem elegend az érintettek beleegyezése, a kérdések megválaszolását a szülknek és gondviselknek is engedélyezniük kell. Ezért minden szültl beleegyez nyilatkozatot kértek, biztosítva ket arról, hogy a kutatás egésze anonim. A kiadott hatszáz nyilatkozat közül 496 f adott engedélyt arra, hogy gyermeke részese legyen a felmérésnek. A kutatás sikeresen zárult le, a rendrség az adatok alapján széles kör tájékoztató, preventív munkát végzett, mely az iskolák szüli értekezleteire koncentrált. A rendrök ismertették elgondolásaikat a kábitószer terjedése elleni fellépés területén, kérve a tanárok és a szülk segít hozzáállását. Egyönteten megfogalmazott az az igény, hogy a régen jól bevált DADA program a jövben ismételten kiemelt szerepet kapjon.
201
A rendrség és a katasztrófavédelem helyi szervezeteihez rendszeresen érkeznek olyan kérések, melyek az állampolgárok személyes ügyeivel kapcsolatosak. Példának okáért egy gépjárm baleset kapcsán biztosítási ügyintézés céljára kérte a sérült a helyszínen készített videó-, illetve fényképfelvételek kiadását. Ebbl két probléma adódott: egyrészt az érintett mszaki ment állomány korábbi nyilatkozatában nem járult hozzá arcképének továbbításához, másrészt a rendri intézkedés folyamata olyan képi rögzítést is tartalmazott, mely meghaladta a nyilvánosság körébe sorolhatóságát. A problémát úgy oldották meg, hogy a katasztrófavédelmi állomány arcát kitakarással tették felismerhetetlenné. A rendrség, konzultálva a biztosítóval, a személyes adatok olvashatatlanná tételét (kimaszkolását) követen a helyszínelés és a vizsgálat dokumentumainak releváns részét átadta az információt kér ügyfélnek. A helyi rendri és katasztrófavédelmi vezetk úgy nyilatkoztak, hogy az adatvédelem és átláthatóság területén a közös hangot - az eredményes együttmködés érdekében - a sajtó munkatársaival karöltve kell megvalósítani, betartva a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat. A közfeladatot ellátó szervezetek vezeti tehát mindkét alapjog tartalmával és érvényesülésének fontosságával tisztában vannak. A vizsgált szervek különböz szint vezetivel és munkatársaival folytatott konzultáció számos új ténnyel bvítette ismeretemet, amelyek meggyztek arról, hogy a NAIH számára még sokáig lesznek megoldandó feladatok. Az Országos Katasztrófavédelmi Figazgatóság munkatársai vetettek fel kérdést az autópályákon telepített kamerarendszerek adatainak kezelésével kapcsolatban. Az autópályák mentén elhelyezett kamerák üzemelteti egyrészrl az úthasználati díj megfizetését, másrészrl a közúti forgalom szabályainak betartását hivatottak ellenrizni, így alkalmasak a forgalom rendjét megszeg gépjármvezetk kiszrésére, az esetleges közúti balaesetek körülményeinek feltárására. A jelenlegi szabályzás szerint ezeknek az adatoknak a felhasználására a rendrség közlekedésrendészeti szervei jogosultak. Napjainkban azonban - a forgalom növekedésével párhuzamosan - egyre több az olyan speciális tehergépjárm, amely veszélyes vegyi anyagokat szállít (ADR), potenciális katasztrófaveszélyt jelent.
202
Ennek hivatalos felügyelete, a szállítás engedélyezése, balesetek következményeinek felszámolása, az esetleges mentesítések elvégzése a katasztrófavédelmi bevetési erk és a vizsgálók feladata. A rendrség az „egyszer” balesetek során gyakran igényli a katasztrófavédelmi erk közremködését. Így egyértelm, hogy a súlyos közúti balesetek kivizsgálásában nélkülözhetetlen a katasztrófavédelem munkatársainak közremködése. A körülmények tisztázására azonban nem kaphatják meg a kamerákon rögzített felvételeket. Véleményem szerint ez a helyzet tarthatatlan, csak „hab a tortán”, hogy bürokratikus okok miatt sérül az átláthatóság elvárása. A megoldást a vonatkozó jogszabály felülvizsgálata és módosítása jelentheti, melynek kezedményezése az Országos Katasztrófavédelmi Figazgatóság elterjesztésével indítható el. Természetesen egy ilyen módosítást a NAIH-nak is véleményeznie kell. A Hatóság véleménye szerint addig is - katasztrófavédelmi okokra hivatkozással -, jogszer lehet az élképek átvétele. Miután a képek rögzítésére nem kerül sor és más szervezetek (például nyomozó hatóságok, nemzetbiztonsági szolgálatok) számára nem közvetítik tovább az élképeket, ezek megismerése nem korlátozza aránytalanul az érintettek személyes adatok védelméhez fzd jogát.212
6.5 Megállapítások, következtetések A téma kutatása során áttekintettem a közelmúlt veszély- és katasztrófahelyzetek kezelésének tapasztalatait. A történéseket az adatvédelem és az információszabadság szempontjából vizsgálva megállapítottam és bizonyítottam, hogy az átláthatóság vagy annak hiánya alapjaiban befolyásolta a potenciális veszélyek kimenetelét, pozitív illetve negatív hatással volt az emberek életére, a természeti és anyagi viszonyokra. A releváns információk ismerete a védelmi igazgatás szervezetei számára az alapfeladatok ellátásának feltétele, az átlátható tevékenységük biztosítéka. A rendri és katasztrófavédelmi szervezetek átláthatósága, helyzetének feltárása során megállapítottam és igazolom, hogy a szabályozás az országos szinttl a helyi szintekig kiterjed, és összhangban van az Infotörvény elírásaival.
212
NAIH-3082-2/2013/V számú ügy. (bels anyag)
203
Mindkét szervezetnél megjelennek azok a tevékenységbl adódó sajátosságok, melyek külön szabályozást igényelnek. A különböz szint szabályzások koherens egységet alkotnak. A rendrség és a katasztrófavédelem esetében azonban mind az adatvédelemnek, mind pedig az átláthatóságnak és az információszabadságnak kiemelked jelentsége van. Az átláthatóság megköveteli, hogy érvényesüljön a küls és bels átláthatóság megkülönböztetése. A különböz szinteken szerzett tapasztalataim alapján az a meggyzdésem alakult ki, hogy a tájékoztatás elre tervezhet, tartalma f vonalaiban meghatározható, így az átláthatóság fenntartható. A „béke idszakban” a bels rendelkezések alapozzák meg az átláthatóság kivitelezését. A védelmi igazgatás szervezetei a különböz módszerek felhasználásával a sajtó útján, a személyes
kapcsolatokon
keresztül
biztosítják,
hogy
a
társadalom
hiteles
információkhoz jusson. A különböz szinteken folytatott interjúk során számos olyan problémával szembesültem, melyek meghaladják a rendrség és a katasztrófavédelem illetékes vezetinek hatáskörét. Ezek egy része ágazati rendelkezések modósításával kezelhet. Azonban azt is fel kell ismerni, hogy egyes problémák esetében jogszabályi változtatásokra van szükség. Ezért szükségesnek tartom, hogy a felsbb döntési hatáskörbe tartozó-, feszültségeket indukáló-, megoldásra váró feladatok összegezése megtörténjen. A védelmi igazgatás érintett szervezeteivel egyeztetett együttes javaslatok kerüljenek a döntéshozók, a jogszabály elkészítk asztalára.
204
7 BEFEJEZÉS 7.1 A disszertáció tartalmának összegzése •
A
védelmi
igazgatás
a
közigazgatás
részeként
tölti
be
funkcióját.
Alaprendelkezésébl adódóan speciális feladatot lát el, védi az emberek biztonságát, életét és anyagi javait. Fejldése a rendszerváltást követen felgyorsult, alapfeladatait törvények és más jogszabályok, valamint bels intézkedések szabályozzák. Felépítése regionális elv alapján országos, területi és helyi szintekre tagozódik. Kapcsolatai
a „civil” környezettel rendezettek,
rendszeresek, formális és informális módon valósulnak meg.
•
Az Európai Unió szintjén az adatvédelem és átláthatóság tartalmi és szervezeti feltételei folyamatosan alakultak ki. A kialakulás az emberi szabadságjogok biztosításának igényére,
az emberek és eszmék határok nélküli áramlására
alapoz. Az adatvédelem és átláthatóság szabályozására az Európa Tanács irányelveket fogadott el, melyek a tagállamok számára közvetlenül nem kötelezek. Az adatvédelem intézményrendszere kialakult, az Európai Unió Adatvédelmi Biztosa megválasztásra került. Az adatvédelem magyarországi szabályai több tekintetben meghaladják az uniós metodikát. A 29. számú Adatvédelmi
Munkacsoport
ellenrz
albizottságai
az
adatvédelem
magyarországi szabályozottságát és gyakorlatát megfelelnek, a felügyel hatóság pénzügyi függetlenségét példa értéknek ítélték meg. A Schengeni Végrehajtási Egyezmény elírásainak megfelelen új tartalmú informatikai alapú adatcsere feltételei jöttek létre. •
Az átláthatóság érvényesítésére irányuló törekvések megfelelnek az Unió Alapjogi Chartájában foglaltaknak. Az átláthatóság az információszabadság és a szabad véleménynyilvánítás jogához kapcsolódik. Ezt a tagországok teljes körének bevonásával kell biztosítani. Ez tenné lehetvé, hogy minden uniós polgár részese legyen a döntéshozatalnak. Az átláthatóság kiterjed a döntés elkészítés folyamatára és az egységes jogszabályok kidolgozásának és elfogadásának metodikájára is. Az unió polgárainak tájékozatását célozza meg „Az Ön hangja Európában” honlap, mely a tagországok állampolgárai számára 205
elérhet és használható. Az átláthatósági nyílvántartás a legitimációt és
a
„tisztességes játékszabályok” megvalósulásának kontrollját teszi lehetvé.
•
Az Adatvédelmi törvény egy törvényben szabályozta a két alapjogot (adatvédelem és információszabadság). Magyarország ezzel úttör szerepet vállalt a két jog közötti ellenhatás feloldásában. A hazai szabályozást politikai-, gazdasági,-, szakmai-, és informatikai okok tették szükségessé. Az els Adatvédelmi törvény meghatározta a definiciókat, az adatkezelés elveit és szabályait, létrehozta az Adatvédelmi Biztos intézményét. A törvény megfelelt az Alkotmánybíróság korábbi határozatában megfogalmazott szabályozási elvárásoknak. Az alkotmányos reform keretében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény - a nagyobb fokú uniós jogharmonizáció érdekében - bírságolási joggal ruházta fel az Adatvédelmi Biztos helyébe lép Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot.
•
A védelmi igazgatás szervezeteinek általános tevékenységét az emberi jogok érvényesítése, a biztonság megszilárdítása és a közbiztonság ersítése határozza meg. A biztonság, politikai-, gazdasági-, katonai körben értékelhet, hatása a társadalom egészére kiterjed. A biztonságpolitika az általános politika része, hatása az állam tevékenységében meghatározó. A biztonság, jog, szabadság a modern államigazgatás alapelveiként teszi lehetvé az állampolgári jogok kiterjesztését, segíti el az információszabadság, átláthatóság kibontakozását. Az Európai Unió biztonságpolitikája 9/11. bekövetkezése után új irányt vett. Eltérbe helyezte a terrorizmus elleni globális fellépés támogatását, a nemzetközösség minden szegmensében a lakossági együttmködést. Törekvései az
információcsere,
a
kölcsönös
tájékozatás,
az
egységes
adatbázis
megteremtésére irányulnak. A közös cél a terrorizmus, a szervezett bnözés elleni fellépés, a károkozás lehetségének felszámolása. A különböz szerzdések a további tevékenységi területek bevonásával az együttmködési formák szélesítése irányába hatnak. A biztonságpolitika ersítése céljából tett lépések azonban szükségszeren magukkal hozzák az emberi jogok korlátozását is. Az unió polgárai elfogadják a biztonságuk ersítése érdekében tett intézkedéseket, azonban az információszabadsághoz fzd jogaik részbeni korlátozásának indokait vitatják. 206
•
A magyar biztonságpolitika az általános politika részeként fejti ki hatását. Kialakítása, értelmezése, f céljainak megvalósítása körül jelenleg is széleskör szakérti vita zajlik. Ennek lényege 9/11. hatásának értelmezése, annak alulértékelése, illetve túlbecsülése. Az új kockázatok megjelenése nem negligálja a tragédia globális befolyását, alulértékelése káros, azonban a kockázatok és veszélyek számbavétele a biztonságpolitika állandó korrekcióját követeli meg. Ennek felelse a politika, realitását a tények és érvek számbavétele, felhasználása alpozza meg.
•
A
biztonságpolitikához
kapcsolódóan
reprezentatív
közvélemény-kutatás
készült, mely az állampolgárok veszélyérzékelésének felmérésére irányult. Az erendmények
azt
igazolják,
hogy
a
megkérdezettek
érzékelik
a
feszültségpontokat, azok közül fontosnak tartják a közvetlen életüket, csládjukat és a mindennapi tevékenységüket érint kockázatokat. Egy lehetséges rangsorban a küls veszélyek - így a terrorizmus - nem szerepelnek a veszélyekrl alkotott, az objektív- és szubjektív biztosnágérzetet megteremt jelenségek els harmadában.213 •
A magyar biztonságpolitika kialakítására és kivitelezésére egyaránt hatnak a globális és regionális tényezk. A közös biztonság, a konfliktusok okainak ismerete és az értékalapú biztonság értelmezése hiányzik a köztudatból. Ez egyértelmen
arra
enged
következteni,
hogy
az
átláthatóság
és
a
biztonságpolitika kivitelezésének összhangja nem egyértelmen adott, a biztonság és az átláthatóság arányának torzulása elmélyítheti a disszertáció hipotézisében
megfogalmazott
ellentmondást.
A
nemzetközi
regionális
kapcsolatok az ország közvetlen biztonságának legfontosabb nemzetközi kereteit fogják át. Ez az Európai Unió közeli és szomszédos tagállamaira, valamint a harmadik országokra terjed ki. Az unión belüli kapcsolatok lényegi eleme a közös biztonságpolitika kivitelezése és a nemzeti sajátosságok együttes érvényesítése. A regionális együttmködés egyre határozottabban megjelen
213
Megjegyzés: ZMNE Stratégia és Védelmi Kutató Központ felmérése megállapítja, hogy az emberek elssorban a gazdasági-, közbiztonsági-, környezetet károsító hatásokat érzékelik kockázati tényezként, életkörülményeik megóvását az államtól, a védelmi igazgatás szerveitl várják el.
207
eleme a visegrádi országok közös törekvése a biztonságpolitika céljainak és tartalmának összehangolása, melyben együtt van jelen a konszenzuson alapuló biztonságpolitika
és
a
nemzeti
sajátosságokat,
eltéréseket
felvállaló
kompromisszum.
•
A magyar biztonságpolitika költségvetési forrrásai évek óta stagnálnak. A bruttó keret növekv, azonban a nettó (a felhasználható) pénzeszközök alultervezettek, amely hosszabb távon befolyásolhatja a biztonságpolitika érvényesítését.
•
A magyar biztonságpolitika alapját a kormányhatározattal elfogadott biztonsági stratégia (rendeltetés, f irányok, tartalmi feladatok és eszközök meghatározása) képezi.
•
Az országot fenyeget biztonsági kockázatok bekövetkezésének valószínsége csekély. Az esetleges veszélyek elhárításában fontos garancia részvételünk a védelmi szövetségi rendszerben és a nemzetközi együttmködés. Az ÉszakAtlanti
Szövetség
a
hagyományos
fenyegetések
elrettentésében
és
a
fegyverellenrzés kiterjesztésében érdekelt.
•
Potenciális veszélyt jelent a globális színtéren megjelen regionális konfliktusok kiterjedésének, a tömegpusztító fegyverek eszkalációjának, a terrorizmus fenyegésének a megjelenése. A védekezés a megelzés, a határozott fellépés, a célok megóvása, a tárgyalások és a prevenció útján érhet el.
•
Az
ország
a
tömegpusztító
megakadályozásában,
a
fegyverek
hordozóeszközök
korlátozásában, felszámolásában,
elterjedésük a
fegyvezet
megsemmisítésében és a leszerelést célzó tárgyalások folytatásában érdekelt. Stratégiai fenyegetést jelent, hogy számos ország törekvései ezzel ellentétesek.
•
Hazánk terror-fenyegetettsége nem számottev, azonban úgy a magyar intézmények, mint a külföldi érdekeltségek célponttá válhatnak. A terror korunk hosszabb távon létez jelensége marad, mely térben és idben eltér módon kerülhet felszínre. A kockázat mérséklése a megelzés, felderítés és felszámolás 208
útján - nemzetközi összefogás keretei között - a potenciális célpontok védelmével és speciális erk felkészültségével, bevetési képességének javításával érhet el. •
A természeti és ipari katasztrófák állandó, váratlanul megjelen vegyi-, biológiaés nukleáris fenyegetést képeznek. A kockázat megjelenik veszélyes áruk szállítása során is. A csökkentés lehetsége a katasztrófavédelmi erk készenlétének fokozásában, a hatósági ellenrzés színvonalának javításában, a nukleáris védettség színvonalának javításában, a természeti katasztrófák korai elrejelzésében lelhet fel.
•
A szervezett bnözés és kábítószer-kereskedelem egymással összefügg, az esetek többségében együtt jelentkez cselekmények. Hatásuk országoktól független, törekvéseik a mindennapi élet kereteit befolyásolják, elsegítik a szürke- és fekete gazdaság elterjedését. Törekvéseik során megkísérlik a beépülést a politika-, az igazságszolgáltatás- és a védelmi igazgatás szervezeteibe. A kábítószer-bnözés terjedése közvetlen veszélyt jelent az ország biztonságára, napjainkra Magyarország célországgá vált.
•
A természeti és ipari katasztrófák, valamint a bnözés ellen történ fellépés alapja a védelmi igazgatás szervezeteinek minségi fejlesztése. Ezzel érhet el, hogy az iparbiztonság érvényesüljön, a természeti és lakott környezet folyamatos megóvása megtörténjen. A rendrség mködési feltételei minségének javításával teljesíthet a bnöz csoportok illegális vagyoni hátterének felszámolása, az államigazgatás megóvása a küls befolyástól. A védelmi igazgatás szervezeteinek kiemelt feladata a fiatalkorúak körében megjelen veszélyeztetettség mérséklése, mely a közvetlen kapcsolatok útján és az iskolarendszer keretei között oldható meg. Ez egyúttal az átláthatóság megvalósításának állandó formája, kiemelt feladata.
•
A migráció korunk természetes jelensége, mely az emberek és eszmék szabad áramlásával függ össze. A schengeni térség küls határát képez határszakaszok úgy a legális, mint az illegális migráció számára célterületek, a tanzit forgalom és a törvényellenes határátlépés egyaránt itt zajlik. Ez megnöveli az ország 209
felelsségét az Európai Uniós biztonsági követelmények teljesítése területén. Tartalmában az rzés-védelem hatékonyságának javítását szükséges ersíteni, mely a közös vízumpolitika, a határrendészeti fejlesztés, a kiutasítási- és hazatérési
szabályzás,
a
migránsokat
kibocsátó
országokkal
történ
együttmködés útján teljesülhet. •
A szélsséges radikális nézeteket valló csoportok és támogatóik a demokratikus jogállam törvényes rendjét felhasználva népszersítik ideológiájukat, zavarják meg a társadalmi rendet. Szándékuk az állam erszak-monolóliumának megkérdjelezése,
annak
kisajátítása,
mely
törekvés
nemzetbiztonsági
kockázatot okoz. •
A magyar biztonságpolitika eszközrendszerének alapja a gazdasági-, pénzügyi stabilitás.
A
társadalmi
bázist
a
bels
feszültségek
kezelésével,
a
mélyszegénység mérséklésével, a perifériára szorult emberek felzárkóztatásával lehet elérni. •
Az aktív külpolitika az ország biztonságának nemzetközi feltételeit ersíti, kezelhet küls környezetet teremt. A fenyegetések és kockázatok csökkentése, illetve felszámolása a biztonságpolitika megvalósításában kardinális szerepet játszó szervezetek együttmködésével oldható meg. A honvédség és a védelmi igazgatás más szervei és a biztonsági szolgálatok rendeltetésüknek megfelelen a
szövetségesekkel
folytatott
együtmködés
felszereltséggel
keretében,
vesznek
részt
a
gazdasági
a
biztonság
lehetségekhez
igazított
fenntartásában,
a nemzetközi konfliktuskezelést elsegít békefenntartó
mveletekben. A biztonságot szolgáló szervezetek a védelmi politika komplex rendszerének részei. Feladataik teljesítése során képességük maximumát kell elérni. •
A biztonsági stratégia a társadalom egészét érinti, kormányzati és nem kormányzati szervek közremködésével valósul meg. Az ágazati stratégiák a saját irányításuk alá tartozó területekre bontják le a kormány biztonságpolitikai elgondolásait. A stratégia egésze megfelel az ország jelenlegi lehetségének. Célkitzései összehangoltak az unió törekvéseivel.
A dokumentum reális 210
biztonságpolitikai jövképet tartalmaz, azonban a meghatározott feladatok a költségvetés oldaláról kevésbé megalapozottak. •
A védelmi igazgatás szervei a biztonság megersítésében, a közbiztonság színvonalának javításábann érdekeltek. A közbiztonság az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának megóvását garantálja. Ez az állami politika körébe tartozó védelmi politika alapján valósul meg. A védelmi politika olyan keret, amely a rendrség és a katasztrófavédelem alapfeladatainak teljesítéséhez megadja a szükséges jogi hátteret, ezzel együtt azokat a jogosultságokat, melyek megkülönböztetik
a
védelmi
igazgatást
a
közigazgatás
bármely
más
tevékenység-területétl. •
A közbiztonság a biztonság egyik szektoraként jelenik meg, közvetlenül az állampolgárokra gyakorol hatást. A szubjektív és objektív biztonságérzet befolyásolásával hozzájárul az emberek életminségének alakításához, a félelem nélküli élet fenntartásához. Ezt a bn- és katasztrófavédelmi prevención, a bnügyi-,
közbiztonsági-,
tevékenységen
keresztül
közlekedésrendészeti-,
alakítja.
Ebben
katasztrófavédelmi
nélülözhetetlen
a
megfelel
kommunikáció.
•
A biztonság, közbiztonság és szabadság, átláthatóság konfliktusának lényege, hogy az alapjogok érvényesítése során mely élvezzen társadalmi prioritást. A biztonság eltérbe helyezésével a „szabadság és biztonság” helyébe „a szabadság vagy biztonság” léphet. Ez az információszabadság és átláthatóság alapjogának korlátozásához vezethet, felrúgva az arányosság követelményét, amely szerint csak az elérni kínánt célnak megfelel mértékben lehetséges korlátozni az alapjogokat. A biztonság és szabadság azonban olyan egyenérték tárasadalmi követelmény, mely érvényesítésében az optimális egyensúly a kívánatos.
•
A szabadság és biztonság közötti konfliktus hatása kiterjed a védelmi igazgatás szervezeteire is. Ennek következtében olyan helyzet állhat el, melyben az általuk kezelt közérdek adatok törvényi hivatkozás alapján a közvélemény
211
számára elérhetetlenek lesznek, így korlátozódik az állampolgárok ellenrzési lehetsége. •
Az adatok minsítése, ügyviteli kezelése ugyancsak befolyásolja az adatvédelem és átláthatóság arányosságát. A minsítések feltételeit „a kárérték” elvének alkalmazásával törvény szabályozza, mely objektív alap a korlátozásra. Az átláthatóságra jelents hatása van az emberi tényeznek is, mely szubjektív hatású.
•
A védelmi igazgatás minsítési gyakorlata megfelel ügyviteli normákban szabályozott. A minsít jogkörét a szabályok szerint átruházhatja, kinevezi a biztonsági vezett.
A védelmi igazgatás minsítési gyakorlatában csökkent
azoknak a száma, akik dönthetnek az adatok titkosításáról.
•
A védelmi igazgatás szempontjából is fontos különleges adatok - ezen belül a bnügyi személyes adatok - kezelésének feltételeit a jogszabályok szigorú, speciális feltételekhez kötik.
•
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság f feladata a személyes adatok védelmének, valamint a közérdek és közérdekbl nyilvános adatok megismeréséhez fzd jog érvényesítésének elsegítse és ellenrzése. Feladatai ellátása érdekében az Országgylés hatósági jogkörrel ruházta fel a szervezetet. A titokfelügyeleti ügyekben megfelel jogosítványokkal rendelkezik a Hatóság. Mködésének kétéves ideje alatt számos, az egységes joggyakorlatot elmozdító állásfoglalást hozott.
•
A védelmi igazgatás adatvédelmének- és tevékenysége átláthatóságának bels szabályozása kialakult, mködképes. Az egyes szervezetek biztosítják az állomány számára az adatokhoz történ hozzáférést, az adatvédelem és átláthatóság megvalósítását.
•
A közelmúlt katasztrófa-, illetve veszélyhelyzeteinek bekövetkezése során az átláthatóság megvalósításának, illetve elmulasztásának hatása egyértelm igazolást nyert. Azokban az esetekben, amikor közérdek információk nem 212
jutottak el az érintettekhez, katasztrófák következtek be, melyek emberi életeket követeltek, vagyoni és természeti károkat okoztak. A veszélyhelyzetek megfelel kezelése életeket és anyagi javakat óvott meg. Az átláthatóság így, mint anyagi er jelent meg.
•
Különleges jogrend idszakában az átláthatóság érvényesítése elé speciális korlátok hárulnak. A tájékoztatás kiterjesztése nehézségekbe ütközik, a vezet számos alkalommal kerül olyan helyzetbe, mely gyors és önálló döntést igényel. Ugyanakkor ezekben az idszakokban megn a közvélemény jogos információ igénye, melyre válaszokat kell adni. Ezért a különböz, váratlanul bekövetkez eseményekre a tájékoztatás szempontjából is fel kell készülni.
•
A védelmi szervezetek „béke” idszaki tevékenységének, illetve a szervezetek mködésének átláthatósága adott. Fontos, hogy a társadalmat és a társadalom kisebb csoportjait érint kérdések kezelése nyitottan, a közvélemény számára érzékelheten történjen. A helyi rendri- és katasztrófavédelmi szervek kialakították azokat a módszereket, melyek a helyi közvélemény számára átláthatóvá teszik a különböz tevékenységeket. Az alkalmazott eszközök vonatkozásában határozott törekvések tapasztalhatók a kompromisszumos megoldásokra. A „bels” védelmi igazgatás körében megvalósuló átláthatóság intézményes lehetségei adottak. Az érintettek a rájuk vonatkozó mértékben ismerik azokat a jogokat, melyek az adatvédelem és információszabadság területén rendelkezésükre állnak. Ennek valóságát mutatják a közelmúlt történései, az információszabadsággal és a személyiségi jogokkal összefügg tapasztalatok.
7.2 Összegzett következtetések Az
adatvédelem
és
átláthatóság
ellentmondásának
elemzése
a
disszertáció
elkészítésének egyik alapvet célkitzése volt, melyet a vizsgálat minden periódusában kiemelten kezeltem. Az egyes fejezetekben többszörösen bizonyítottam, hogy az ellentmondás létez a védelmi szerveknél, hatása érzékelhet feladataik ellátása, az állampolgárokkal tartott kapcsolatok során.
213
A védelmi igazgatás jellemzit a közigazgatás más területeivel összehasonlítva tártam fel. Megállapítottam, hogy a célkitzésben megfogalmazott ellentétpár mködése nem fogható fel mechanikusan. A védelmi igazgatás szereplinél az átláthatóság biztosításának megvalósulása mellett gyakran fellelhet az adatvédelem eltérbe helyezésének késztetése. Az ok-okozati összefüggést keresve az látszik igazolhatónak, hogy az alapvet ok a védelmi igazgatás szereplinek a közigazgatás rendszerében betöltött speciális tevékenysége. Feladatuk dönt többsége személyhez kötdik, esetenként azon belül különleges adatok kezelésével jár együtt. A kutatás során tapasztaltam, hogy a gyakorlatban nehézséget okoz az adatok közérdek jellegének meghatározása. Ezt tovább bonyolítja, hogy az ügykezelés során - betartva a minsített adatra vonatkozó aktuális szabályokat - a szerveknél készül dokumentumok többsége valamilyen minsítéssel rendelkezik. Ebbl adódóan a közvélemény tájékoztatása, az átláthatóság érvényesítése elé nehezen kezelhet akadály gördül. Ez viszonylag objektív tényez, melynek jogszabályi háttere - mint hivatkozási alap mindkét rendészeti szervnél fellelhet. Ezt a problémát tovább mélyíti, hogy az egyes szervek személyi állományának tagjai az adatvédelem fenntartását helyezik eltérbe a nyilvánosság tájékoztatásának kötelezettségével szemben. A helyszíni interjúk során arról is meggyzdtem, hogy a különböz szint vezetk tudatosan törekednek az országos- és helyi közvélemény tájékoztatására, az átláthatóság követelménye intézményes feltételeinek megteremtésére és fenntartására. Ehhez kialakultak azok a jogszabályi keretek, határozott vezeti követelmények és szokások, melyek biztosítják az adatvédelem és átláthatóság ellentmondásának megnyugtató feloldását. A kutatás kereteinek (II. fejezet 3. pont) megállapítása során kifejtettem, hogy miért foglalkozom csak a rendrség és a katasztrófavédelem szerveivel. Ezen belül bizonyítottam, hogy a közigazgatás és a védelmi igazgatás nem alá- és fölérendeltségi viszonyban van, a kapcsolat a társadalmi munkamegosztásból származik. Ebben a két szervezet mással nem helyettesíthet, speciális jogosultságokkal rendelkezik. Igazoltam, hogy az egyes szervezetek az Alaptörvény és egyéb jogszabályok rendelkezései alapján teljesítik feladataikat. Közfeladataik alapján tevékenységük során közérdek adatok keletkeznek, melyek kezelését mindkét szervezetnél megfelel ügyviteli apparátus végzi és adatvédelmi felels segíti. A személyi állomány képzése rendszeres, felkészültsége a közérdek adatok kezelésére megfelel. 214
Azt is tapasztaltam azonban, hogy a napi élet gyakorlatában számos esetben nehézséget okoz az nyilvánosság megvalósítása során annak
értelmezése, hogy mely adatok
minsülnek közérdeknek. A
disszertációhoz
kapcsolódó
adatgyjtés
idszakában
tájékozódtam
a
katasztrófavédelem központi-, területi- és helyi szerveinél. Meggyzdtem arról, hogy mindenütt foglalkoznak az adatvédelem és az átláthatóság értelmezésével, azonban a megoldás módszerei szintenként eltéren alakulnak, jogok és hatáskörök szerint oszlanak meg. Azt tapasztaltam, hogy az egyes helyeken a kormánytisztviseli- és a hivatásos
állományú
munkatársak
szabályzókban
rögzített
kötelezettségeiknek
maradéktalanul eleget tesznek. Ugyanakkor az átláthatóság meghatározó elemét képez tájékoztatás egyes ügyekhez kapcsolt megvalósulása számos akadályba ütközik. Ezek többségében a személyes adat-, közérdek adat értelmezésére, a döntési kompetenciák túlértékelésére vezethetk vissza. Alulról felfelé haladva ezek a problémák kevésbé jellemzek, az átláthatóság az országos hatáskör szerveknél jól érzékelhet. A disszertációban vizsgálatokkal bizonyítottam, hogy a védelmi igazgatás közösségi érdeket fejez ki, ezzel összefüggésben közérdek adatot állít el és kezel. Az információhordozók minsítése szabályozott, az erre a célra létrehozott ügyviteli szervezet végzi a tevékenységet, és adatvédelmi felels segíti a munkájukat. A személyes-, közérdek- és közérdekbl nyilvános adatok kezelésére vonatkozóan mindkét szervezet rendelkezik bels szabályzattal. Bebizonyosodott az a tény, hogy az adatvédelem primátusa jelenhet meg a nyilvánossággal, átláthatósággal szemben. Így vélelmezésem igazolódott, a veszély reális, mely szerint az adatvédelem az átláthatósággal szemben eltérbe helyezdhet. Az interjúk során elhangzott az a megállapítás is, hogy helyi szinten, a lakosságot érint kapcsolatartás során az állampolgárok - az ket közvetlenül érint eseteket kivéve mérsékelt érdekldést mutatnak a védelmi igazgatáshoz kapcsolódó közérdek
215
információk iránt. Az Országos Rengr-fkapitányság Hivatalához 2011-ben 6, 2012ben 9, 2013-ban 24 közérdek adatigénylés érkezett.214 Az a feltevésem, amely szerint az adatvédelem és átláthatóság problémája szemléleti gondokra utal, csak részben bizonyult igaznak. A szemléleti problémák ténylegesen léteznek, azonban ezek csak egyik elemét jelentik az átláthatóság lehetséges háttérbe szorításának az adatvédelemmel szemben. A vizsgálat során bebizonyosodni látszik Majtényi László véleménye, amely szerint az adatvédelem érdekében tett erfeszítések az adatnyilvánosság rovására valósulhatnak meg. Ez részben a túlszabályozottságra, részben a védelmi igazgatás minsítési eljárásainak, a titokvédelem eltérbe helyezésének negatív hatására vezethet vissza. A disszertáció készítése során az is nyilvánvalóvá vált, hogy az átláthatóság és a nyilvánosság elé háruló akadályok ellenére érvényesülnek az alkotmányos érdekek. Megállapítottam, hogy a védelmi igazgatás különböz szintjein ehhez kialakultak és a napi gyakorlat során megfelelen mködnek a különböz módszerek. Ezek egy része formális, a jogszabályban rögzített kötelezettségekbl származik, más részük a helyileg kialakított kapcsolatokra, szokásokra épül. Összefoglalva: a disszertáció elkészítését megelz vizsgálatok, és a feltárt tények alapján megállapítom, hogy az átláthatóság és az adatvédelem ellentmondása érvényesül a védelmi igazgatás szervezeteinél. Ennek hatása vertikálisan eltér, a rendrség és a katasztrófavédelem
vonatkozásában
más-más
dimenziókban
jelenik
meg.
Az
átláthatóság és nyilvánosság ellen ható tényezk létez problémákra utalnak, ugyanakkor tudatos törekvést tapasztaltam az átláthatóság követelményének történ megfelelésre.
Mindezek
együttesen
bizonyítják,
hogy kutatómunkám
konkrét
eredményei valós helyzetet tükröznek, a vizsgált szervezetek vezetése és tagjai, a dokumentumokban és jogszabályokban fellelhet információk, az interjúk során elhangzottak egyértelmen igazolják az átláthatóság érvényesülését.
214
Megjegyzés: A statisztikai adatokat az ORFK Hivatala bocsájtotta rendelkezésemre. Ezek a számok nem fedik le teljes kören még az ORFK-t érint adatigényléseket sem, mivel vannak olyan adatkérések, amelyek egy-egy szakmai figazgatósághoz közvetlenül érkeznek. Az újságírók, szerkesztk az ORFK Kommunikációs Szolgálatához fordulnak. A megyei rendr-fkapitányságok esetében ritkábban fordulnak el közérdek adatok megismerésére irányuló megkeresések, általában évente egy-két megkeresést kapnak.
216
7.3 Új tudományos eredmények 1. A kutatás a védelmi igazgatás katasztrófavédelmi- és rendri szervezetére kiterjeden tekintettem át az átláthatóság, ezzel együtt az adatvédelem és információszabadság összefüggéseit. Az irodalom tanulmányozása során meggyzdtem arról, hogy az adatvédelmi törvény elfogadása és alkalmazása óta számos vizsgálat zajlott, több elemzés, tanulmány és disszertáció készült, azonban az általam vázolt összefüggés tudományos igény feltárására nem került sor. A védelmi igazgatás rendszerét vizsgálva, az adatvédelem és átláthatóság szervezeti feltételeinek általam elsként elkészített helyzetelemzése rávilágít a feszültségpontokra. Feltártam azokat a pozitív és negatív folyamatokat, melyek általánosíthatóak. Ezek közül a fontos kiemelni, hogy a gyakorlatban sokszor okoz problémát a személyes adat-, közérdek adat-, közérdekbl nyilvános személyes adat értelmezése. A polgárok véleménynyilvánításhoz, ellenrzéshez való jogának érvényesüléséhez szükséges az egységes joggyakorlat kialakítása, a szubjektív elem kiiktatása, illetve minimálisra csökkentése. 2. A kutatás kezdeti idszakában arra összpontosítottam, hogy a védelmi igazgatáson kívüli közeg - társadalmi csoportok, helyi közösségek, egyes állampolgárok - szempontjából közelítsem meg a tudományos problémákat. A vizsgálat során - különösen a katasztrófa-, illetve a katasztrófa közeli helyzetek konzultációkkal együtt végzett elemzése eredményeképpen - meggyzdtem arról, hogy az átláthatóság bels szervezeten belüli érvényesítése azonos érték a küls szervezetek felé irányuló átláthatósággal. Így megfontolásra érdemesnek tartom, hogy az adatvédelemmel és átláthatósággal hivatásszeren foglalkozók a „küls” és „bels” átláthatóságra egyaránt kiterjeden alkothassanak véleményt. 3. A védelmi igazgatás tevékenysége során megjelen közérdek adatokat a törvény szerint nyilvánosságra kell hozni, ügyviteli minsítésük szigorú feltételekhez kötött. A közérdek információk nyilvánosságának társadalmi érdeke azonban más - az emberekhez köthet - érdekkel ütközhetnek. Megállapítottam, hogy ennek feloldása a gyakorlatban nehézségekbe ütközhet. Szkíteni szükséges az egyedi mérlegelés lehetségét, illetleg a Nemzeti 217
Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közremködésével
egységes
joggyakorlatot kell kialakítani. 4. A védelmi igazgatás területén folytatott vizsgálat során a tudományos kutatás általánosan használatos korszer módszereit alkalmazva jártam el. Az összefüggések feltárásához azonban ki kellett azokat egészíteni a komplexitás követelményének érvényesítésével. Ez azt jelenti, hogy a problémákat szervezeti és tevékenységi oldalról az elmélet és a gyakorlat összevetésével egyaránt elemezni kellett. Mindez együttesen tette lehetvé annak igazolását, hogy az adatvédelem, adatbiztonság és az információszabadság, átláthatóság gyakran egymással szemben fejti ki hatását. A biztonság fokozása ugyancsak az átláthatóság ellen hat. 5. A
védelmi
igazgatás,
az
adatvédelem
és
az
információszabadság
szabályrendszere egyaránt egymásra épül, részben egymástól független szabályokból áll. Ezek a jogszabályi hierarchia teljes spektrumát felölelik az Alaptörvénytl kezdve a törvényeken, a kormány- és miniszteri rendeleteken keresztül, kiegészülve a stratégiai típusú „ bels”, az egyes szervezetekre érvényes szabályzatokkal. Ezeknek a szabályzóknak egy részét áttekintve arra a következtetésre jutottam, hogy ezek nem alkotnak koherens rendszert. A szabályzatokat számos esetben az ágazati-, illetve az országos hatáskör kompetenciából adódó, szakmai alapokon nyugvó széttagoltság jellemzi. A komplex védelmi igazgatás, az adatvédelem és átláthatóság jogszabályi alapokon mködik, az eltérések nem befolyásolják lényegesen a mködést, azonban nem lehet elmenni a szabályozottság területén fellép hiányosságok mellett, ezeket jogértelmezéssel, esetlegesen jogszabálymódosítással meg kell szüntetni. 6. A disszertáció témájának kutatása során meggyzdtem arról, hogy az adatvédelem-, adatbiztonság-, nyilvánosság- és átláthatóság terminológiája túlságosan bonyolulttá vált. A szakértk számára egyértelm megállapítások és publikációk
pontosan
azok
számára
kezelhetk
nehezen,
akiktl
az
átláthatóságot várjuk el. Pedig az alapképlet egyszer, a személyes és minsített adatokat védeni, a közérdek információkat ismertetni, terjeszteni kell. Ezért a 218
lehet legegyszerbb, legközérthetbb módon kell foglalkozni az adatvédelem és információszabadság kérdéseivel. 7. A kutatás során meggyzdtem arról, hogy a kialakított intézményrendszer mködképes,
ezért
nem
tartom
célszernek
új
intézményrendszerek
létrehozását, vagy annak teljes kör felülvizsgálatát. A meglév rendszer mködési hatékonyságát a jogértelmezés egységesítésével, a szubjektív elemek szerepének csökkentésével kell javítani. 8. A közérdek információk nyilvánossága, az átláthatóság alapja társadalmi érdek. A közérdek információt kezel vezetk azonban - mint ahogy a disszertációmban vázoltam - gyakran kerülnek döntéskényszerbe. Ennek feloldása nem a rendvédelem kompetenciájába tartozik. Megfontolás tárgyává kell tenni, hogy a NAIH éves beszámolója kapcsán készüljön az Országgylés elé terjesztend jogszabály-módosítási javaslat. 9. A védelmi szervek átláthatóságának növelése szempontjából fontos a NAIH szakértinek
közvetlen
konzultációs
lehetsége
a
vizsgált
szervetek
munkatársaival, a felmerült gyakorlati problémák megbeszélése az adatvédelmi felelsök konferenciáján.
7.4 Javaslatok az új tudományos eredményeinek hasznosítására és felhasználására •
A disszertáció tartalma a rendrség és katasztrófavédelem munkatársai számára felhasználható, a jelen helyzet megítéléseként fogható fel.
•
A Hatóság saját hatáskörében szervezett eljárásai során a vizsgálat módszerei átfogó felmérésére használhatók.
•
Az egyes részek publikációk anyagát képezhetik, szakirodalomban hozhatók nyilvánosságra.
•
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tananyagában a disszertációban elemzett példák és következtetések felhasználhatók. 219
KÖSZÖNET NYILVÁNÍTÁS
Végül, de nem utolsósorban szeretnék köszönetet mondani Prof. Dr. Solymosi József és Prof. Dr. Bukovics István professzor úrnak, akik abban a megtiszteltetésben részesítettek, hogy elvállalták a témavezetést, dr. Pintér Sándor, Tasnádi László, és dr. Bakondi György úrnak, hogy lehetvé tették számomra a doktori disszertációm elkészítése során személyes konzultációk folytatást. Megköszönöm Csóti András, Kossa György és dr. Gömbös Sándor úr szakmai és emberi támogatását, továbbá mindazoknak, akik konzultációs beszélgetésen fogadtak, hogy véleményükkel hozzájárultak a dolgozatban megfogalmazott következtetések levonásához.
220
A saját publikációk jegyzéke KÖNYVEK, KÖNYVFEJEZETEK: 1. Dr. Péterfalvi Attila: Alkotmányossági követelmények pp.: 133-138. in: Ügynökök és Akták; Fundamentum 2002. szeptember, szerk. Halmai Gábor, Kiadó: Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ Alapítvány Budapest, 2002. ISSN: 1417-2844 2.
Dr. Péterfalvi Attila: Adatvédelem és információszabadság Magyarországon, pp.: 580-589. in: Magyarország politikai évkönyve 2004., Danár Nyomda; Budapest 2004.
3. Dr. Péterfalvi Attila: Adatvédelem és információszabadság 2004-ben, pp.: 559568. in: Magyarország politikai évkönyve 2005., Danár Nyomda; Budapest 2005. 4. Dr. Péterfalvi Attila: Adatvédelem és információszabadság 2005-ben, pp.: 647658. in: Magyarország politikai évkönyve 2006., Danár Nyomda; Budapest 2006. 5. Dr. Péterfalvi Attila: Adatvédelem és információszabadság 2007-ben, pp.: 526540. in: Magyarország politikai évkönyve 2007., Danár Nyomda; Budapest 2008. 6.
Dr. Péterfalvi Attila: A személyes adatok védelmérl és a közérdek adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításai c. fejezet pp.: 2138. in: Tízéves az adatvédelmi biztos irodája Rózsa Gábor nyomdája Budapest, 2006. ISBN: 963 229 793 8
7.
Dr. Péterfalvi Attila: Adatvédelem és információszabadság az emberi jogok tükrében pp.: 29-38. in: Az ombudsman intézménye és az emberi jogok védelme Magyarországon c. konferencián elhangzott eladás szerkesztett formában, A kötetet szerkesztette: Heizerné Hegeds Éva, Felels Kiadó: dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgylési biztosa, Budapest, 2007. ISBN 978 963 06 4306 1
221
8. Péterfalvi Attila - Sziklay Júlia: Adatrségen, Kitl és miért kell védeni adatainkat c. fejezet pp.: 40-45. in: A joger legyen veled! (Izgalmas jogi kérdések neves jogászok válaszai) Szerkesztette: Schenk Borbála, Dialóg Campus Kiadó (Nordex Kft.) Budapest-Pécs, 2008. ISBN: 978 7296 185 9. Péterfalvi, Attila: A második adatvédelmi biztosi ciklus – szubjektív szemmel, pp: 19-31., in: Az információs jogok kihívásai a XXI. Században, Argumentum Kiadó és Nyomda Kft., Budapest. 2009. ISBN nincs 10. Dr. Péterfalvi Attila: Dologi jog c. fejezet pp.: 81-89., Személyiségi jog c. fejezet pp: 161-168. in: Civilisztika, UNIO Kiadó Budapest, 1994, ISBN SZÁM 963 8304 987 11. Dr. Péterfalvi Attila: Tulajdonjog c. fejezet pp.: 85-120, Kötelmi jog-különös rész c. fejezet pp.: 145-170, Öröklési jogi alapvetés c. fejezet pp.: 171-184, A személyiségvédelem polgári jogi szabályozásának alapelvei c. fejezet pp.: 221234 in: Civilisztika (második kiadás) UNIO kiadó Budapest, 1998. ISBN: 963 388 2400 12. Dr. Péterfalvi Attila: Tulajdonjog c. fejezet pp.: 103-145, Kötelmi jog-különös rész c. fejezet pp.: 243-274, Öröklési jogi alapvetés c. fejezet pp.: 275-291, A személyiségvédelem polgári jogi szabályozásának alapelvei c. fejezet pp.: 338354 in: A magánjog alapjai HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2002. ISBN: 963 9404 39X 13. Dr. Péterfalvi Attila: Öröklési jogi alapvetés c. fejezet pp.: 266-281, A személyiségvédelem polgári jogi szabályozásának alapelvei c. fejezet pp.: 324362 in: A magánjog alapjai (2. hatályosított, bvített kiadás) HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2007. ISBN 978 963 7490 651 14. Dr. Péterfalvi Attila: Adatvédelem c. fejezet, pp.: 19-99. in: Jogi Informatika Államigazgatási Fiskola, Budapest, 1997. 15. Péterfalvi
A.:
Országgylési
biztosok-ombudsmanok,
2009,
DKMKA,
Budapest, 2010, Magyarország Politikai Évkönyv 2009, ISSN 2061-7631
222
16. Péterfalvi Attila: Országgylési biztosok Magyarországon in: Szabó Máté: Ki rzi az rzket? Az ombudsmani jogvédelem; pp.: 134 – 165., Kairosz Kiadó, Budapest, 2010. ISBN 978 963 662 329 6 17. Péterfalvi A. - Szabó Szilvia: Az információs önrendelkezési jog. Adatok, információk egyházi kezelése c. fejezet, PPKE JÁK, Bp, 2011. Alkotmányjog – Alapjogok, ISBN 978-963-308-021-4 18. Péterfalvi A.: A második adatvédelmi biztosi ciklus in: Viva Vox Iuris Civilis, Tanulmányok Sólyom László 70. Születésnapja Alkalmából, pp.: 270-277.; Budapest, 2012. ISSN 1587-1509 19. Gabriele Kucsko Stadlmayer: European Ombudsman-Institution magyar kiadás (szerkesztette: Péterfalvi A. - Szabó Máté) Hajas Barnabás – Péterfalvi Attila – Szabó Máté: Az állampolgári jogok országgylési biztosa Magyarországon, 277290.; ELTE Eötvös Kiadó, Bp, 2010, Európai ombudsman-intézmények ISBN 978-963 312 008 8 20. Péterfalvi A. - Baka Péter; Dudás Gábor; Filipovits Viktória; Freidler Gábor; Keszey Gábor; Kuthiné Nagy Andrea; Révész Balázs; Somogyvári Katalin, Szabó Endre Gyz; Sziklay Júlia; Trócsányi Sára; Zombor Ferenc: Adatvédelem
és
információszabadság
a
mindennapokban
ISBN
978 963 258 163 7 21. Péterfalvi Attila: Az adatvédelem a magyar jogvédelem mechanizmusában in.: Ünnepi tanulmányok Rácz Attila 75. születésnapja tiszteletére, pp.: 333-345.; Fáma Lapterjeszt Zrt., Budapest 2013. ISBN 978-615-5344-02-2 22. Péterfalvi Attila: A választással összefügg adatvédelmi kérdések. In: Cserny Ákos-Téglási András (szerk.): Tanulmányok a választási eljárás aktuális kérdéseirl. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó, ISBN 978-615-5305-030, Budapest, 2013. 103-108. oldalak 23. Péterfalvi Attila: Gondolatok az adatvédelmi ombudsman intézményének átalakításáról – korreferátum. in: Balogh Elemér – Cserny Ákos – Patyi András – Téglási András (szerk.): Változások a magyar alkotmányjogban. Tanulmányok
223
az Alaptörvényrl. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó, ISBN 978-96308-5592-1, ISSN 2063-7772, Budapest, 2012, 171-172. oldalak 24. dr. Péterfalvi Attila - dr. Révész Balázs: Közigazgatás funkciói és mködése” tantárgy oktatásához alkalmazott tankönyv, A közigazgatás adatkezel tevékenysége c. fejezet; Budapest, 2013., kiadás alatt Tudományos folyóirat: 25. Dr. Péterfalvi Attila: Az információszabályozás és adatvédelem aktuális kérdései, Állam és igazgatás, 1988. október XXXVIII. Évfolyam, 10. szám, pp: 928-932. 26. Dr. Péterfalvi Attila: A személyiségvédelem polgári jogi szabályozásának alapelvei és rendszere, Magyar Közigazgatás 1991. december XLI. Évfolyam 12. szám pp:928-932. 27. Péterfalvi A.: Minsítési kategóriák változása a katasztrófavédelemben, ZMNE HADMÉRNÖK, 2/V/2010 on-line, ISSN 1788-1919. 28. Péterfalvi A. - : Iustitia regnorum fundamentum, Igazság a hatalom alapja, Magyar Bioetikai Társaság, Bp, 2009, Magyar Bioetikai Szemle 2009/1-2. ISSN 1218-3911 29. Péterfalvi A. – Hajas B.: Az alapvet jogok biztosa, Közszolgálat I. éf. 4. sz., Bp. 2011 ISSN 2062-5014 30. Péterfalvi A: Nagyobb védelem, ersöd biztonság, Közszolgálat I. éf. 5. sz., Bp. 2011 ISSN 2062-5014 Angol nyelven 31. Attila Péterfalvi: Disturbances in Budapest, 2006 pp.:58-59. in: European Ombudsman
Newsletter
2007.
October,
Published
by
the
European
Ombudsman, FR Strasbourg Cedex 2007. ISSN 1725-6062 32. Attila Péterfalvi: Communiqué on the data controlling of the Church of Scientology in Hungary in: European Ombudsmen Newsletter 2005. November, Published by the European Ombudsmen, FR Strasbourg Cedex 2005. ISSN 1725-6062 Ombudsman Daily News 224
33. Péterfalvi A.: The legislation of the right for protection of personal data and the right to disclosure of information of public interest in Hungary, Kijev, 2010/1, Kijevi Jogi Egyetem
225
1. számú melléklet A disszertáció készítése során felhasznált fogalmak 1. Védelmi igazgatás: a közigazgatás részét képez feladat- és szervezeti rendszer, amely az állam védelmi feladatainak megvalósítására létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek által végzett végrehajtó, rendelkez tevékenység; magában foglalja a különleges jogrendre történ felkészülést, továbbá az említett idszakok és helyzetek honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi, védelemgazdasági, lakosság-ellátási feladatainak tervezésére, szervezésére, a feladatok végrehajtására irányuló állami tevékenységek összességét.215 2. Adat:
a.) megrzésre érdemes tény, b.) mérési eredmények és a megfigyelésbl adódó tények összessége, c.) valamely tény, fogalom, vagy utasítás, mely feldolgozásra, értelmezésre, továbbításra alkalmas, és amelyet feltétel, érték, állapot leírására használnak.216 3. Adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége.217 4. Adatbázis: egymással összefügg adatállományok szervezett összessége, amely lehetvé teszi, hogy az egymással összefügg adatok egymásra történ hivatkozás alapján, könnyen eltalálhatók legyenek.218 5. Adatbiztonság:
az
adatforgalommal
és
tárolással
szemben
támasztott
követelmény, annak megakadályozása, hogy illetéktelen személy az adathoz hozzáférhessen, törölje.
azokat
értelmezhesse,
eltorzíthassa,
módosíthassa,
vagy
219
215
A honvédelemrl és a Magyar Honvédségrl, valamint a különleges jogrendben bevezethet intézkedésekrl szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § n) pont. Magyar Közlöny, Magyar Közlönykiadó, 2011. Budapest. 216 Magyar Nagylexikon I. Kötet, 133. oldal. 217 Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. (VII. 26.) törvény 3. § 21. 218 Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. (VII. 26.) törvény 3. § 21. 219 Magyar Nagylexikon I. Kötet, 134. oldal.
226
6. Adatelkészítés: a feldolgozandó adatoknak az adatfeldolgozó eszköz számára bevitelre történ alkalmas formában való elállítása, valamilyen adathordozón.220 7. Adatfeldolgozás: az adatkezelési mveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a mveletek végrehajtásához alkalmazott módszertl és eszköztl, valamint az alkalmazás helyétl, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik.221 8. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkez szervezet, aki vagy amely szerzdés alapján - beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerzdést is - adatok feldolgozását végzi.222 9. Adatfelels: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezen közzéteend közérdek adatot elállította, illetve amelynek a mködése során ez az adat keletkezett.223 10. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely mvelet vagy a mveletek összessége, így különösen gyjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzk (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.224 11. Adatkezel: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkez szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált
220
Magyar Nagylexikon I. Kötet 133. oldal. Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. (VII. törvény 3. § 17. 222 Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. (VII. törvény 3. § 18. 223 Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. (VII. törvény 3. § 19. 224 Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. (VII. törvény 3. § 10. 221
26.) 26.) 26.) 26.)
227
eszközt)
vonatkozó
döntéseket
meghozza
és
végrehajtja,
vagy
az
adatfeldolgozóval végrehajtatja.225 12. Adatközl: az a közfeladatot ellátó szerv, amely - ha az adatfelels nem maga teszi közzé az adatot - az adatfelels által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi.226 13. Adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából.227 14. Adatmegsemmisítés:
az
adatokat
tartalmazó
adathordozó
teljes
fizikai
megsemmisítése.228 15. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történ hozzáférhetvé tétele.229 16. Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módón, hogy helyreállításukra ne legyen mód.230 17. Adatvédelem: mindazon tevékenységek és jogszabályok összessége, melynek célja
az
adatok
megszüntetésének, megakadályozása.
biztonságának
fenntartása,
megismerésének,
az
adatok
törlésének,
illetéktelen
módosításának
231
18. Az informatikai biztonság: az informatikai rendszer olyan – az érintett számára
kielégít mérték – állapota, amelyben annak védelme az informatikai rendszerben kezelt adatok bizalmassága, sértetlensége és rendelkezésre állása,
225
Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény 3. § 9. 226 Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény 3. § 20. 227 Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény 3. § 14. 228 Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény 3. § 16. 229 Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény 3. § 11. 230 Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény 3. § 13. 231 Hadtudományi Lexikon II. Kötet, 8. oldal.
2011. évi CXII. (VII. 26.) 2011. évi CXII. (VII. 26.) 2011. évi CXII. (VII. 26.) 2011. évi CXII. (VII. 26.) 2011. évi CXII. (VII. 26.) 2011. évi CXII. (VII. 26.)
228
valamint a rendszer elemeinek sértetlensége és rendelkezésre állása szempontjából zárt, teljes kör, folytonos és a kockázatokkal arányos.232 19. Adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott idre történ korlátozása céljából.233 20. Államigazgatás: A kormány és a neki közvetlenül vagy közvetve szervezetileg
alárendelt közigazgatási szervek rendszere. A kormány által irányított hierarchikusan felépül központi és területi szinten szervezd apparátusokból áll.234 21. Állampolgári jogok: Az embert állampolgári státuszából adódóan megillet jogok csoportja: az állampolgári szabadságjogok (ezen belül a politikai szabadságjogok és a
személyes szabadságjogok), a gazdasági-szociális-
kulturális jogok, a közügyek vitelében való részvétel és a közhivatal viselésének a jogai, az állampolgárok jogegyenlsége és az állampolgári kötelességek teljesítésének joga.235 22. Bels adatvédelmi felels: az adatkezel/adatfeldolgozó szervezetén belül, közvetlenül a szerv vezetjének felügyelete alá tartozó azon munkavállaló, aki az adatvédelmi szabályok betartásáért, a személyes adatok védelméért a szervezet nevében felels.236 23. Biztonság: egyéneknek, csoportoknak, országoknak, régióknak, szövetségeknek a maguk reális képességein és nemzetközi garanciákon nyugvó olyan állapota, annak tudati tükrözdése), amelyben kizárható vagy megbízhatóan kezelhet az esetlegesen bekövetkez veszély, illetve adottak az ellene való védekezés feltételei.
237
232
Forrás: http://lmuha.hu/ Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. (VII. 26.) törvény 3. § 15. 234 Kökényesi József: A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai (jegyzet) - Magyar Közigazgatási Intézet - 2006. Budapest. 235 Jogi fogalomtár. Forrás: http://www.ugyved.hu/lawphrases.php 236 Adatvédelmi szótár. Forrás:http://www.naih.hu/adatvedelmi-szotar.html 237 Hadtudományi Lexikon I. Kötet, 144. oldal. 233
229
24. Bnügyi személyes adat: a bünteteljárás során vagy azt megelzen a bncselekménnyel vagy a bünteteljárással összefüggésben, a bünteteljárás lefolytatására, illetve a bncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett eléletre vonatkozó személyes adat.238 25. Egység: közigazgatásilag és gazdaságilag önálló rendri, katasztrófavédelmi megyei szint szervezet, mely jog- és hatáskörön belüli szakfeladatok végrehajtására hivatott.239 26. Emberi jogok: természeti eredet fogalom, azoknak a jogoknak az összessége, amelyek az embernek, mint szabad akarattal rendelkez egyénnek a lényegéhez tartoznak, t emberi mivoltából következen megilletik, így függetlenek az állami elismeréstl.240 27. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy.241 28. Globalizáció: azoknak a bonyolult folyamatoknak az összessége, amelyek a politika-, gazdaság-, technika-, és kultúra területén az egész földre kiterjeden új rendszereket hoznak létre.242 29. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkez szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelvel vagy az adatfeldolgozóval.243 30. Határozat (közigazgatási): a közigazgatás szervezeteinek alapvet döntési formája, amelyekkel a jogszabályok általános rendelkezéseit az arra illetékes személyek, vagy szervezetek egyedi eseteire alkalmazzák.244
238 239 240 241 242 243
Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. (VII. 26.) törvény 3. § 4. Hadtudományi Lexikon I. Kötet, 251. oldal. Magyar Nagylexikon VII. Kötet, 279. oldal. Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. (VII. 26.) törvény 3. § 1. Magyar Nagylexikon VIII. Kötet, 659. oldal. Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. (VII. 26.) törvény 3. § 22.
230
31. Igazgatás: valamely adott feladat végrehajtására szolgáló tevékenységek
összessége, szervezeti funkció, mely az alapvet célok és feladatok realizálását segíti
tervez,
szervez,
elkészít,
rendelkez
tevékenységeket
foglal
magába.245 32. Katasztrófa: a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetleg a minsített helyzetek kihirdetését el nem ér mérték olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredet, tz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvet ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek elírt együttmködési rendben történ védekezési lehetségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttmködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.246 33. Katasztrófavédelem: a különböz katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési,
szervezési,
összehangolási,
végrehajtási,
irányítási,
létesítési,
mködtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az elidéz okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, a katasztrófa sújtotta területen az alapvet életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.247 34. Katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszeren lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínségével, és
244 245 246 247
Magyar Nagylexikon XI. Kötet, 504. oldal. Magyar Nagylexikon IX. Kötet, 768. oldal. A Katasztrófavédelemrl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. (X. 3.) törvény 3. § 5. A Katasztrófavédelemrl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. (X. 3.) törvény 3. § 8.
231
amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.248 35. Kormánytisztvisel,
köztisztvisel:
a
közigazgatási
szerv
feladat-
és
hatáskörében eljáró vezet és ügyintéz, aki elkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve - felhatalmazás esetén - a döntést kiadmányozza.249 36. Költségvetési szerv: az államháztartás részét alkotó, állami feladat ellátására
létrehozott szervezet (vagy szervezeti elem). Önálló jogi személyként (saját nevében jogokat szerezhet, kötelezettséget vállalhat), alapfeladatként valamely közös
társadalmi
szükségletet
(egészségügyi,
oktatási,
közigazgatási,
közbiztonsági, védelmi, stb.), feladatvégzést, és ellátási kötelezettséget nem profit szerzési célból (mködési forrása: állami támogatás) az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és gazdasági felügyelete mellett meghatározott illetékességi területen végez.250 37. Közalkalmazott: az állami és önkormányzati költségvetési szerveknek, a valamit az önkormányzati közszolgáltatást nyújtó szervezetek által foglalkoztatott személyek összefoglaló meghatározása.251 38. Közbiztonság: az állampolgárok élet-, és vagyonbiztonságának az adott ország jogrendszerétl és a közállapotoktól függ megvalósítása.252 39. Közérdekbl nyilvános adat: a közérdek adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetségét vagy hozzáférhetvé tételét törvény közérdekbl elrendeli.253 40. Közérdek adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy
248
A Katasztrófavédelemrl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. (X. 3.) törvény. § 9. 249 A közszolgálati tisztségviselkrl szóló 2011. évi CXCIX. (XII. 30.) törvény 6. § 13. 250 Bende Szabó Gábor: Államháztartás - Magyar Közigazgatási Intézet - 2006. Budapest. 251 Magyar Nagylexikon XI. Kötet, 480. oldal. 252 Hadtudományi Lexikon I. Kötet, 735. oldal. 253 Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. (VII. 26.) törvény 3. § 6.
232
kezelésében lév és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem es, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyjteményes jellegétl, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjed értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a mködést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerzdésekre vonatkozó adat.254 41. Közérdek bejelentés: olyan információ vagy adat, mely a társadalom egészét, vagy egyes csoportjait érint olyan körülményre hívja fel a figyelmet, melynek megszakítása vagy felszámolása társadalmi érdeket szolgál.255 42. Közigazgatás szervezete: az államigazgatás, mely a központi területi, helyi
szervek
hierarchikus
rendszere.
Önkormányzatok,
melyek
alárendeltségi
viszonyban nem álló választott helyi és területi szervek együttese.256 43. Közigazgatás: az állam végrehajtó, rendelkez és szervez feladatait ellátó
szervek, valamint a szervek tevékenységeinek összessége.257 44. Közvélemény: a lakosság különböz rétegeinek közvetlenül vagy közvetve a kormányzati
döntésekre
irányuló,
különféle
kommunikációs
formákban
megjelen, helyesl vagy eltér állásfoglalásokat tartalmazó tömegméret megnyilatkozása.258 45. Közszolgálati jogviszony: munkavégzés céljából a közigazgatási szerv és a
köztisztvisel között létrejöv különleges jogviszony.259 46. Különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyzdésre, az
254 255 256 257 258 259
Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. (VII. 26.) törvény 3. § 5. Magyar Nagylexikon XI. Kötet, 496. oldal. Magyar Nagylexikon XI. Kötet, 503. oldal. Magyar Nagylexikon XI. Kötet, 503. oldal. Magyar Nagylexikon XI. Kötet, 523. oldal. Belényesi Emese: A köztisztviseli jogviszony (jegyzet) - Magyar Közigazgatási Intézet - 2006. Budapest.
233
érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bnügyi személyes adat.260 47. Küls védelmi terv: a veszélyes anyagokkal foglakozó üzem környezetében él lakosság mentése, az anyagi javakban, a környezetben bekövetkez károk enyhítése érdekében végrehajtandó rendszabályok bevezetésére, a végrehajtó szervezetre, a vezetésre, az adatszolgáltatásra vonatkozó terv, mely része a települési veszélyelhárítási tervnek.261 48. Megelzés: minden olyan tevékenység vagy elírás alkalmazása, mely a katasztrófát elidéz okokat megsznteti vagy minimálisra csökkent, a károsító hatás valószínségét a lehet legkisebbre korlátozza.262 49. Minsített adat: MAV Tv. 3. §.
a) nemzeti minsített adat: a minsítéssel védhet közérdekek körébe tartozó, a minsítési jelölést az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelen tartalmazó olyan adat, amelyrl - a megjelenési formájától függetlenül - a minsít a minsítési eljárás során megállapította, hogy az érvényességi idn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetvé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a minsítéssel védhet közérdekek közül bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti (a továbbiakban együtt: károsítja), és tartalmára tekintettel annak nyilvánosságát és megismerhetségét a minsítés keretében korlátozza.263 b) külföldi minsített adat: az Európai Unió valamennyi intézménye és szerve, továbbá az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, a külföldi részes fél vagy nemzetközi szervezet által készített és törvényben kihirdetett nemzetközi 260 261 262 263
Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. (VII. 26.) törvény 3. § 3. A Katasztrófavédelemrl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. (X. 3.) törvény 3. § 13. A Katasztrófavédelemrl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. (X. 3.) törvény 3. § 16. 2009. évi CLV. (XII. 14.) törvény a minsített adat védelmérl 3 §. a)
234
szerzdés vagy megállapodás alapján átadott olyan adat, amelyhez történ hozzáférést az Európai Unió intézményei és szervei, az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, más állam vagy külföldi részes fél, illetve nemzetközi szervezet minsítés keretében korlátozza.264 c) érvényességi id: az az év, hó, nap, szükség esetén óra, perc szerint feltüntetett idpont, ameddig a nemzeti minsített adat nyilvánosságra hozatalát, illetve az arra feljogosítotton kívüli minden megismerhetségét a minsít korlátozza.265 d) minsít: feladat- és hatáskörében minsítésre jogosult személy.266 e) minsített adatot kezel szerv: állami vagy közfeladat ellátása érdekében minsített adat kezelését végz szerv, szervezet vagy szervezeti egység, továbbá a gazdálkodó szervezet.267 f) felhasználó: az a személy, akinek állami vagy közfeladat végrehajtása céljából a felhasználói engedély kiadására jogosult vezet a minsített adatra vonatkozóan a felhasználói engedélyben rendelkezési jogosultságokat biztosít.268 g) közremköd: az a természetes személy, aki az állami vagy közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben segítséget nyújt, és ehhez minsített adat felhasználása is szükséges.269 h) felhasználás: állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében a felhasználói engedély
kiadására
jogosult
vezet
által,
a
felhasználói
engedélyben
meghatározott, a minsített adatra vonatkozó rendelkezési jogosultságok gyakorlása.270 i) felhasználói engedély: állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében a minsít, illetve a felhasználói engedély kiadására jogosult vezet által, a minsített
264 265 266 267 268 269 270
adat
felhasználására
jogosult
személy
részére
írásban
adott
2009. évi CLV. (XII. 14.) törvény a minsített adat védelmérl 3 §. b) 2009. évi CLV. (XII. 14.) törvény a minsített adat védelmérl 3 §. 2. 2009. évi CLV. (XII. 14.) törvény a minsített adat védelmérl 3 §. 3. 2009. évi CLV. (XII. 14.) törvény a minsített adat védelmérl 3 §. 4. 2009. évi CLV. (XII. 14.) törvény a minsített adat védelmérl 3 §. 5. 2009. évi CLV. (XII. 14.) törvény a minsített adat védelmérl 3 §. 6. 2009. évi CLV. (XII. 14.) törvény a minsített adat védelmérl 3 §. 7.
235
felhatalmazás, a minsített adattal kapcsolatos egyes rendelkezési jogosultságok meghatározásával.271 j) megismerési engedély: a minsít által a jogosult személyazonosító adatainak feltüntetésével,
a
nemzeti
minsített
adattal
kapcsolatos
rendelkezési
jogosultságok megjelölésével, a nemzeti minsített adat megismerésére írásban adott felhatalmazás.272 k) titoktartási nyilatkozat: a minsített adatot felhasználó vagy megismer személy nyilatkozata arról, hogy a minsített adat védelmére vonatkozó szabályokat megismerte, és az t terhel titoktartási kötelezettséget tudomásul vette.273 l) személyi biztonsági tanúsítvány: az a tanúsítvány, amely érvényességi idejének lejártáig meghatározza, hogy valamely természetes személy milyen legmagasabb minsítési szint adat felhasználására kaphat felhasználói engedélyt.274 m)
elektronikus
adatkezel
rendszer:
minsített
adat
elektronikus,
elektromagnetikus vagy optikai úton történ kezelésére alkalmas berendezés, módszer és eljárás együttese.275 n) védelmi szerv: a rendrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet.276 50. Nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történ hozzáférhetvé tétele.277 51. Objektumvédelmi terv: a veszélyes ipari üzem vagy veszélyes katonai objektum
veszélyességi övezetében lév, külön jogszabály hatálya alá nem tartozó ágazati létesítményekben tartózkodó személyi állomány mentése, a haditechnikai eszközökben, egyéb anyagi javakban, a környezetben bekövetkez károk
271
2009. évi CLV. (XII. 14.) törvény a minsített adat védelmérl 3 §. 8. 2009. évi CLV. (XII. 14.) törvény a minsített adat védelmérl 3 §. 9. 273 2009. évi CLV. (XII. 14.) törvény a minsített adat védelmérl 3 §. 10. 274 2009. évi CLV. (XII. 14.) törvény a minsített adat védelmérl 3 §. 11. 275 2009. évi CLV. (XII. 14.) törvény a minsített adat védelmérl 3 §. 12. 276 A Katasztrófavédelemrl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. (X. 3.) törvény 171. §. 277 Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. (VII. 26.) törvény 3. § 12. 272
236
enyhítése érdekében a végrehajtandó rendszabályok bevezetésére, a végrehajtó szervezetre, a vezetésre, az adatszolgáltatásra vonatkozó terv.278 52. Ombudsman: (svéd eredet szó), magyar nevén országgylési biztos, olyan saját
hivatallal rendelkez, a parlamentek által megválasztott köztisztvisel, aki tevékenységében más állami szervektl független, és csak az t megválasztó országgylésnek tartozik felelsséggel. Az ombudsman feladata elssorban a közigazgatásban, de az igazságszolgáltatás kivételével valamennyi állami szervnél, panasz alapján vizsgálat indítása, a jogsértnek talált gyakorlatról a szerv értesítése és a panaszos jogainak képviselete. Az ombudsman nem hozhat kötelez intézkedéseket, nem alkalmazhat jogi szankciókat.279 53. Polgári védelem: a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat- és intézkedési rendszer, amelynek célja a fegyveres összeütközés, a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében.280 54. Polgári védelmi szervezet: az a szervezet, amely hivatásos személyi állománya és az állampolgárok polgári védelmi kötelezettségének teljesítése útján kizárólag e törvényben meghatározott polgári védelmi feladatokat lát el.281 55. Rendvédelem: a.) a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozó fegyveres testületeknek a közrend és közbiztonság védelmében folytatott tevékenységeinek összessége, b.) az állam és a közigazgatás, továbbá a rendvédelemhez tartozó szervek, valamint az egyesületként mköd polgárrségek minden olyan tevékenysége, mely az ország törvényeivel szabályozott bels rendjének fenntartását biztosítja.282
278
A honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 23/2005. (VI. 16.) HM rendelet 1A. § b) 279 Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ombudsman. Letöltve: 2013. október 14. 280 A Katasztrófavédelemrl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. (X. 3.) törvény 3. § 20. 281 A Katasztrófavédelemrl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. (X. 3.) törvény 3. § 21. 282 Hadtudományi Lexikon II. Kötet, 1162. oldal.
237
56. Védelmi
mvelet:
a
Rendrség
szolgálati
ágainak,
szolgálatainak
és
szakszolgálatainak, valamint a katasztrófavédelem szakmai és funkcionális szervezeteinek egységed elgondolás, terv, cél, feladat, id, és hely alapján, önállóan vagy együttmködésben összehangolt tevékenységeinek összessége, mely a rendvédelemhez tartozó összetett feladatok megoldására irányul.283 57. Védelmi szerv: a) rendrség, határrendészet, katasztrófavédelem, polgári védelem, állami - és önkéntes tzoltóság, polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, büntetés végrehajtás, b) polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, rendrség, polgári védelem, hivatásos tzoltóság, vám – és pénzügyrség, büntetés végrehajtási szervezet.284 58. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemz ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.285 59. Védend adat: az üzemeltet által meghatározott üzleti titok, és az üzem küls támadás elleni biztonságára vonatkozó lényeges adat.286 60. Szubszidiaritás: a latin subsidum szóból ered, amelynek jelentése: „tartalék”,
átvitt értelemben „segítség”, „támogatás”, „pénzbeli segély”.287 61. Társadalom: szociológiai kategória, amely szerint megadott területen együtt él,
sajátos
kultúrájú
szervezett
közösség,
akiket
az
emberi
szükségletek
kielégítésének közös érdeke motivál.288 62. Terrorcselekmény: akkor következik be, ha valamely személy vagy csoport állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerít, hogy eltrjön, tegyen vagy ne tegyen valami olyan cselekvést, amely a lakosságot
283
ORFK Rendészeti Figazgatóság Védelemi igazgatási Osztály: az általános rendrségi feladatok végrehajtására létrehozott szerv a védelmi igazgatásban (az ORFK bel nyilvántartású dokumentuma). 284 Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. (VII. 26.) törvény 3. § 28. 285 Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (1) 286 A Katasztrófavédelemrl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. (X. 3.) törvény 3. § 33. 287 http://hu.wikipedia.org/wiki/Szubszidiarit%C3%A1s 288 Magyar Nagylexikon XVII. Kötet, 208. oldal.
238
megfélemlíti, illetve az állam vagy más állam társadalmi-, gazdasági rendjét megváltoztassa, megzavarja, nemzetközi szervezet mködését lehetetlenné tegye.289 63. Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja és az adatkezelés megszntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri.290 64. Ügyfél: az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkez szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit (amelyet) jogi ellenrzés alá vontak, akire (amelyre) nézve tulajdonát, jogait és vagyontárgyait is ideértve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.291 65. Ügykezel: iratkezelési feladatokat végz személy.292 66. Ügyvitel: a közigazgatási szervek ügyintézéssel összefügg eljárása, mely a
szervezet
rendeltetéséhez
kapcsolódó
tevékenységek
regisztrálása
és
ellenrizhetségére irányuló nyilvántartási, dokumentációs és aláírási feladat ellátását fogalja magába.293 67. Védelmi igazgatás: a közigazgatás részét képez feladat- és szervezeti rendszer. Az állam komplex védelmi feladatainak megvalósítására létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek által végzett végrehajtó, rendelkez tevékenység, amely magában foglalja az Alkotmányban szabályozott minsített idszakokra, és az azokat kiváltható helyzetekre történ felkészülést, továbbá az említett idszakok és helyzetek honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi,
289
Magyar Nagylexikon XVII. Kötet, 379. oldal. Magyar Nagylexikon I. Kötet, 133. oldal. 291 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. (2004. XII. 28.) törvény 15. § (1) bekezdés. 292 A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirl szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § 41. 293 Magyar Nagylexikon VIII. Kötet, 58. oldal. 290
239
védelem gazdasági, lakosság ellátási feladatainak tervezésére, szervezésére és végrehajtására irányuló állami tevékenységek összességét.294 68. Veszély: a veszélyes anyag természetes tulajdonsága, vagy olyan körülmény,
amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy környezetre.295 69. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: egy adott üzemeltet irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben - ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is - veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elér mennyiségben (tekintet nélkül az üzem tevékenységének ipari, mezgazdasági vagy egyéb besorolására).296 70. Veszélyhelyzet: a szükséghelyzetet (Alaptörvény 52 cikk.) el nem ér esetekben a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztet elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az felszámolása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és rendkívüli intézkedéseket vezethet be.297
294
A Magyar Honvédségrl szóló 2004. évi CV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet. 295 A Katasztrófavédelemrl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. (X. 3.) törvény 3. § 24. 296 A Katasztrófavédelemrl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. (X. 3.) törvény 3. § 26. 297 Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (1)
240
2. számú melléklet A disszertáció kidolgozása során felhasznált irodalom, jogszabályok, intézkedések jegyzéke 2.1 Szakirodalom: Adatvédelmi Biztos 2003. évi Beszámolója, Adatvédelmi Biztos Irodája, 2004. Budapest. Adatvédelmi Biztos 2006. évi Beszámolója, Adatvédelmi Biztos Irodája, 2007. Budapest. Alapvet Jogok Biztosának jelentése a katasztrófavédelmi tevékenységrl a 2013. évi téli idjárási viszonyok idszakáról - AJBH 2013. Budapest. Alapvet Jogok Biztosának jelentése az AJBH 474/2013 számú ügyben / Hó helyzet 2013. március / - AJBH 2013. Budapest. Alapvet Jogok Biztosának jelentése az AJBH 662/2013 számú ügyben / Hó helyzetBalaton vidék / - AJBH 2013. Budapest. Az Állampolgári Jogok Országgylési Biztosának jelentése a Katasztrófavédelmi projekt végrehajtásáról - AJBH 2012. Budapest. Balogh Gyöngyi: Nyilvánosság-tájékoztatás jogérvényesülés, Az információs jogok kihívásai a 21. században. Adatvédelmi Biztos Irodájának kiadványa 2009. Budapest. Bende Szabó Gábor: Államháztartás - Magyar Közigazgatási Intézet - 2006. Budapest. Bércesi Ferenc: Vezetési ismeretek a közigazgatási szervek részére. Magyar Közigazgatási Intézet, /Jegyzet/ 2007. Budapest. Berényi Sándor: Közigazgatás a modern társadalomban. Közgazdasági és jogi Könyvkiadó. 1998. Budapest. Bukovics István: A biztonság, mint alapvet jog Acta Humana Emberi jogi közlemények NKE Szolg. Kft. 2013. Budapest.
241
Csonka István: Állapot analízis a Magyar Köztársaság rendrségének helyzetérl 19. oldal. ORFK Bels anyag (jelentés), 2010. Budapest. Dieter Grimm, Aus der Balance, in: Die Zeit Nr.49 v.29.11.2007.14.0. Finszter Géza: A rendészet alapkérdései. Belügyi Tudományos Tanács kiadványa 2011. Budapest. Finszter Géza: Az alkotmányos jogállam esélyei a terrorizmus elleni küzdelemben. Belügyi Szemle 6-7. szám. 2002. Budapest. Gönczöl Katalin: A bnözés és a bnmegelzés Magyarországon a rendszerváltás idszakában Magyar Jog 1991/1. szám Magyar Jogász Szövetség folyóirata 1991. Budapest. Gyimesi Gyula, Molnár Ferenc: A magyar társadalom viszonya a terrorizmushoz ZMNE Stratégiai Védelmi Kutató Intézet kiadványa Elemzések 2. 2005. Budapest. Hadtudományi Lexikon - Magyar Hadtudományi Társaság kiadványa - 1995. Budapest. Hans Peter Bull: A szabadság pátosza és a biztonságpolitika, Az információs jogok kihívásai a 21. században. Adatvédelmi Biztos Irodájának kiadványa 2009. Budapest. Jóri András: Adatvédelmi kézikönyv 28-29. oldal. Osiris Kiadó, 2005. Budapest. Jóri András: A nyilvánosság szokásai, személyes adat, közérdek adat, közérdekbl nyilvános adat fogalma, az adatvédelmi biztos és az Alkotmánybíróság gyakorlatában, Kiadja az Adatvédelmi Biztos Hivatala 2006. Budapest Kalas Tibor: Közigazgatási Jog Általános Rész I. (átdolgozott kiadás) Virtuóz Kiadó Budapest 2004. Kalas Tibor: Közigazgatási Jog Általános Rész. Virtuóz Kiadó, 2003. Budapest. Kondorosi
Ferenc:
Az
új
világrend
jogi
kérdései
http://www.pecshor.hu/periodika/2008/kondorosi.pdf, Pécs.
242
Kónya József: Javaslat a területi és helyi szinten mköd védelmi bizottságok kötelez veszély elhárítási tervrendszerének korszersítésére, Kézirat, 2013. Budapest. Kökényesi József: A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai (jegyzet) - Magyar Közigazgatási Intézet - 2006. Budapest. Magyar Nagylexikon, Magyar Nagylexikon Kiadó - 2006. Budapest. Magyarország és a védelmi igazgatás rendszere - Hagyományok és megújulás - NKE Szerzi Munkaközösség - Zrínyi Kiadó - 2012. Budapest. Majtényi László: Közérdek adat - személyes adat - nyilvános adat, Kiadja az Adatvédelmi Biztos Hivatala 2006. Budapest. Muhoray Árpád: A katasztrófavédelem irányítási modelljének vizsgálata - Doktori értekezés - 2002. Budapest. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2012. évi beszámolója Nemzeti Adatvédelmi Hatóság 2013. Budapest. Nógrádi György: A kétpólusú világ új kihívása http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/03/nogradi-gyorgy-a-ketpolusu-vilag-ujkihivasai.html Pajó Ágnes: Schengen az Európai Unió kapujának rzje, Kiadja az Adatvédelmi Biztos Hivatala 2006. Budapest Peter J. Hustinx: Megfelel védelem. A 29. cikk Adatvédelmi Munkacsoport 6/99 számú véleménye, Kiadja az Adatvédelmi Biztos Hivatala 2006. Budapest. Poul
Nyrup
Rasmussen
Európa
és
az
új
világrend
Európai
Füzetek
http://www.c3.hu/~eufuzetek/index_17.php?nagyra=17/17_02_rasmussen.html, Letöltés dátuma: 2014. január 4. Rácz Krisztina: A védelmi igazgatás rendszerében bekövetkezett változások a 2012. január 1-én hatályba lépett jogszabályok alapján - Doktori disszertáció - 2013. Budapest. 243
Sólyom László: Adatvédelem és személyiségi jog. Másodközlés: Tízéves az Adatvédelmi Biztos Irodája. Kiadja az Adatvédelmi Biztos Hivatala 2006. Szabó Máté: Az emberi jogok és a biztonság konfliktusai a XXI. században, Az információs jogok kihívásai a 21. században. Adatvédelmi Biztos Irodájának kiadványa 2009. Budapest. Szerzi Csoport: Iparbiztonságban (egyetemi tankönyv) kézikönyv az iparbiztonsági és hatósági feladatok ellátásához (jegyzet) NKE, 2013. Budapest. Szerzi Csoport: Kézikönyv az iparbiztonsági üzemelteti és a hatósági feladatok ellátásához /egyetemi tankönyv/ Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2013. Budapest. Szerzi munkacsoport: Adatvédelem és információszabadság a mindennapokban. 35. oldal. - Szerkeszt: dr. Péterfalvi Attila - hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft., 2012. Budapest. Sziklay Júlia: Adatvédelem és információszabadság a politika gondolkodás tükrében, Kiadja az Adatvédelmi Biztos Hivatala 2006. Budapest. Szurday Kinga: A 2001. szeptember 11. következményei a személyes adatok védelmére vonatkozó politikára az Európai Unióban, Az információs jogok kihívásai a 21. században. Adatvédelmi Biztos Irodájának kiadványa 2009. Budapest. Takács Albert: A Hatalommegosztás elve az alkotmányos érékek rendszerében Tanulmány, Budapesti Corvinus Egyetem. 2010. Budapest. Tálas Péter: Az európai terrorfenyegetettség a számok tükrében ZMNE Stratégiai Védelmi Kutató Intézet kiadványa 10/3. szám. 2010. Budapest. Torma András: Az információ jelentsége a (köz)-igazgatásban Virtuóz Kiadó 2011. – Budapest Udvardi Endre: Kockázatbecslés, kockázat értékelés Hadmérnök IV. évf. 3. szám (2009. szeptember) , Budapest. Vida Csaba: A biztonság és a biztonságpolitika katonai elemei, http://uninke.hu/uploads/media_items/a-biztonsag-es-a-biztonsagpolitika-katonai-elemei. original.pdf
244
Virányi
Gergely:
A
biztonság-fogalomról
másként,
http://www.pecshor.hu/
periodika/XIII/viranyi.pdf
2.2 Jogszabályok 1. Magyarország Alaptörvénye (2011. IV. 25.) Magyar Közlöny különszáma 2. 2011. évi CXIII. (VII. 27.) törvény a honvédelemrl és a Magyar Honvédségrl, valamint a különleges jogrendben bevezethet intézkedésekrl 3. 2010. évi CXXX. (X. 29.) törvény a jogalkotásról 4. 2011. évi CXXVIII. (X. 3.) törvény a katasztrófavédelemrl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 5. 1994. évi XXXIV. (IV. 20.) törvény a Rendrségrl 6. 2011. évi CXII. (VII. 26.) törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 7. 2009. évi CLV. (XII. 14.) törvény a minsített adat védelmérl 8. 1995. évi CXXV. (IV. 12.) törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról 9. A Kormány 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet a Rendrség szerveirl és a Rendrség szerveinek feladat- és hatáskörérl 10. A Kormány 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a honvédelemrl és a Magyar Honvédségrl, valamint a különleges jogrendben bevezethet intézkedésekrl szóló 2011. évi CXIII. (VII. 27.) törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 11. A Kormány 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemrl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. (X. 3.) törvény végrehajtásáról. 12. A minsített adatok elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló 161/2010. (V. 6.) Korm. rendelet 13. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet mködésének, valamint a minsített adat kezelésének rendjérl szóló 90/2010. (III. 20.) Korm. rendelet 14. A Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról szóló 2073/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet. 15. A kormány 1035/2012. (II. 21.) Korm. határozata Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról 16. A Kormány 1150/2012. (V. 15.) Korm. határozat a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és 245
mködési rendjének meghatározásáról. 17. 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a Rendrség Szolgálati Szabályzatáról 18. 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól. 19. 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a Rendrség Szolgálati Szabályzatáról 20. 38/2011.(XII.
30.)
BM
utasítás
a
Belügyminisztérium
Adatvédelmi,
Adatbiztonsági és Közérdek adat megismerésére vonatkozó Szabályzatának kiadásáról. Belügyminisztérium bels nyilvántartású dokumentuma Budapest, 2011 21. 26/2012. (VI. 15.) BM utasítás a Belügyminisztérium és a belügyminiszter által irányított szervek készenlétbe helyezésérl, a különleges jogrend bevezetésére történ felkészülés szabályairól, valamint személyi állományának értesítésérl. Belügyminisztérium bels nyilvántartású dokumentuma Budapest, 2012. 22. 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól Belügyminisztérium bels nyilvántartású dokumentuma Budapest, 2011. 23. Az Országos Rendr-fkapitányság 26/2011. (XII. 30.) ORFK utasítása a minsítési jogkörök átruházásáról, a szakirányítási feladatok és minsített adatok kezelése során irányadó egységes szabályok megvalósításáról 24. 23/2013. (V. 17.) ORFK utasítás a bels adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatról
Országos
Rendr
Fkapitányság
bels
nyilvántartású
dokumentuma Budapest, 2013. 25. 30/2013. (VII. 5.) ORFK utasítás az általános rendrségi feladatok ellátására létrehozott szerv készenlétbe helyezésérl, a különleges jogrend bevezetésére történ
felkészülésének
értesítésérl.
Országos
szabályairól, Rendr
valamint
Fkapitányság
személyi bels
állományának nyilvántartású
dokumentuma Budapest, 2013. 26. BM Országos Katasztrófavédelmi Figazgató 32/2013. számú intézkedése a hivatásos
Katasztrófavédelmi
Szervek
Adatvédelmi
és
Adatbiztonsági
Szabályzatának kiadásáról. Országos Katasztrófavédelmi Figazgatóság bels nyilvántartású dokumentuma Budapest, 2013. 27. Pest megyei Rendr Fkapitányság 16/2013 számú intézkedése a Pest megyei Rendr Fkapitányság Bels Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzatáról. Pest megyei Rendr Fkapitányság bels nyilvántartású dokumentuma 246
Budapest, 2013. 28. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 1/2012. számú Szervezeti és Mködési Szabályzata. NAIH bels nyilvántartású dokumentuma Budapest, 2013.
2.3 Weblapok •
http://www.ajk.elte.hu/file/AJKDI_SzaboMate_tez.pdf
•
www.naih.hu
•
www.kormany.hu
•
http://www.corvinusembassy.com/ep/?page=7&corvina=7&level=3&content=6 3
•
http://hu.falkvinge.net/a-kalozkerek/a-kalozkerek-elvei/a-kalozkerek-elveiatlathatosag/
•
http://index.hu/tech/jog/2010/09/29/az_atlathatosag_neha_faj/
•
http://ec.europa.eu/transparencyregister/info/aboutregister/dataProtection.do?locale=hu
•
http://www.ekint.org/ekint/ekint.news.page?nodeid=474
•
http://doktori-iskola.ajk.pte.hu/files/tiny_mce/File/Archiv2/Komanovics _Adrienne_ Tezisek.pdf
•
http://epa.oszk.hu/02300/02334/00017/pdf/EPA02334_Fundamentum_2004_04 _115-119.pdf
•
http://www.fundamentum.hu/fundamentum-20044/cikk/informacioszabadsagaz-europai-unioban
•
http://ppos.hu/jogszabalyok_linkek/Kulcsar_Zoltan_informacioszabadsag.pdf
247
•
http://hirlevel.egov.hu/2013/05/06/a-nemzeti-adatvedelmi-esinformacioszabadsag-hatosag-a-parlamentben/
•
http://elib.kkf.hu/edip/D_15492.pdf
•
http://www.jegyzetportal.hu/download/kozig/legistica.doc
•
http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2003ev/11/20070307223215813000000989.html
•
http://www.parlament.hu/irom39/10904/10904.pdf
•
http://abi.atlatszo.hu/index201.php?menu=infonemzetkoz
•
http://europa.eu/about-eu/institutions-bodies/edps/index_hu.htm
•
http://hu.wikipedia.org/wiki/Adatv%C3%A9delmi_biztos_Magyarorsz%C3%A 1gon
•
http://adatvedelem.blog.hu/tags/adatv%C3%A9delmi_biztos
•
http://eltuntkereso.network.hu/blog/eltuntkereso-hirei/allasfoglalas-az-eltuntszemelyek-felkutatasa-soran-adatvedelmi-biztos
•
http://hvg.hu/itthon/20130128_Jori_Andras_Nem_akadalyoztam_a_Google_Str
•
http://www.dataprivacy.hu/archives/tag/europai-bizottsag
•
http://www.dataprivacy.hu/archives/1125
•
http://www.dataprivacy.hu/archives/1001
•
http://www.dataprivacy.hu/archives/989
•
http://pawproject.eu/en/sites/default/files/page/web_national_report_hungary_hu .pdf
•
http://figyelo.hu/cikkek/383793_peterfalvi__a_google_street_view_szolgaltatas _elinditasanak_nincs_adatvedelmi_akadalya
248
•
http://tasz.hu/files/tasz/imce/munkahelyi_privacy_0.pdf
•
http://uni-nke.hu/uploads/media_items/a-biztonsag-es-a-biztonsagpolitikakatonai-elemei.original.pdf
•
http://hadmernok.hu/archivum/2008/2/2008_2_horvath.html
•
http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_emberi_jogok_eur%C3%B3pai_egyezm%C3% A9nye
•
www.lb.hu
3.sz. melléklet A disszertáció ábráinak jegyzéke 1. ábra: A védelmi igazgatás intézményrendszere.................................................................................. 8 2. ábra: A rendrség szervezeti felépítése ............................................................................................ 32 3. ábra: A hivatásos katasztrófavédelem szervek szervezeti felépítése ................................................ 48 4. ábra: Az Országos Katasztrófavédelemi Figazgatóság területi szerveinek szervezeti felépítése ... 49 5. ábra: Az Országos Katasztrófavédelemi Figazgatóság helyi szerveinek szervezeti felépítése....... 49 6. ábra: A rendszeresített beosztások ................................................................................................... 50 7. ábra: A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szervezeti felépítése (2013) ........ 85 8. ábra: Különleges jogrend ............................................................................................................... 177 9. ábra: A veszélyforrások csoportosításának egy változata .............................................................. 179 10. ábra: Különleges jogrend idszakának tervezési rendszere.......................................................... 182 11. ábra: Az országos törzs felépítése ................................................................................................ 183 12. ábra: Idjárás térképek a viharról. ................................................................................................ 250 13. ábra: Mentés a rakparton. ............................................................................................................. 250 14. ábra: Az iszapömlés koncentrációja a folyókban. ........................................................................ 251 15. ábra: Kolontár az iszapömlés után................................................................................................ 251 16. ábra: Mentési munkálatok ............................................................................................................ 251 17. ábra: A 2013. országos árvízhelyzet............................................................................................. 252 18. ábra: Az árvíztetzése Budapestnél. ............................................................................................. 252 19. ábra: A mentési munkálatok a gátakon ........................................................................................ 253 20. ábra: A mentk mentése ............................................................................................................... 254 21. ábra: Az ORFK légi felvételei a hóhelyzetrl. ............................................................................. 254
249
4.sz. melléklet Fotók a disszertáció által elemzett katasztrófa- és katasztrófa közeli helyzetekrl 2006. augusztus 20.
I
12. ábra: Idjárás térképek a viharról.
13. ábra: Mentés a rakparton.
250
2010. Kolontár
14. ábra: Az iszapömlés koncentrációja a folyókban.
15. ábra: Kolontár az iszapömlés után
16. ábra: Mentési munkálatok
251
A Dunai Árvíz 2013.
17. ábra: A 2013. országos árvízhelyzet
18. ábra: Az árvíztetzése Budapestnél.
252
19. ábra: A mentési munkálatok a gátakon
253
2013. március hóhelyzet.
20. ábra: A mentk mentése
21. ábra: Az ORFK légi felvételei a hóhelyzetrl.
254