Doktori (Ph.D.) értekezés
Táplálkozástudományi vizsgálatok csecsemő,- és gyermekkorban
Fülöpné Jakobik Viktória
Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Gyermekgyógyászati Klinika
Ph.D. program:Bizonyítékokon alapuló orvoslás B-2/2008 Programvezető: Dr. Decsi Tamás, egyetemi tanár Témavezető: Dr. Decsi Tamás, egyetemi tanár Pécs, 2015.
AZ ÉRTEKEZÉSBEN TÁRGYALT ZSÍRSAVAK RÖVIDÍTÉSEI .................................................... 3 AZ ÉRTEKEZÉSBEN HASZNÁLT EGYÉB RÖVIDÍTÉSEK .......................................................... 3 A VÖRÖSVÉRTESTMEMBRÁN LIPIDEK ZSÍRSAVÖSSZETÉTELE ÚJSZÜLÖTTKORTÓL A FIATAL FELNŐTTKORIG .................................................. 4 1. BEVEZETÉS.................................................................................................................... 4 1.1. Biokémiai sajátosságok .......................................................................................... 4 1.2. Diétás vonatkozások ............................................................................................... 9 1.3. Élettani sajátosságok .............................................................................................. 9 2. CÉLKITŰZÉS ................................................................................................................ 11 3. VIZSGÁLT SZEMÉLYEK ................................................................................................ 11 4. ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK ........................................................................................... 13 4.1. A minta előkészítése............................................................................................. 13 4.2. Analitikai eljárások .............................................................................................. 13 4.2.1. Lipidextrakció ............................................................................................... 13 4.2.2. Lipidfrakcionálás .......................................................................................... 13 4.2.3. Transzészterifikálás ....................................................................................... 14 4.2.4. Az egyes zsírsavak azonosítása, mennyiségi meghatározása .......................... 14 4.3. Statisztikai értékelés ............................................................................................. 14 5. EREDMÉNYEK.............................................................................................................. 15 5.1. Telített zsírsavak .................................................................................................. 15 5.2. Egyszeresen telítetlen zsírsavak ............................................................................ 15 5.3. Transz zsírsavak ................................................................................................... 16 5.4. Omega-6 többszörösen telítetlen zsírsavak............................................................ 17 5.5. Omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak............................................................ 17 6. MEGBESZÉLÉS ............................................................................................................. 20 A CSECSEMŐTÁPLÁLÁS ÚJABB TUDOMÁNYOS FELISMERÉSEINEK MEGJELENÉSE AZ ORVOSTÁRSADALOMBAN ÉS A KÖZVÉLEMÉNYBEN...... 22 7. BEVEZETÉS.................................................................................................................. 22 8. CÉLKITŰZÉSEK ............................................................................................................ 26 9. MÓDSZEREK ................................................................................................................ 27 9.1. Hivatalos dokumentumok ..................................................................................... 27 9.2. A csecsemőtáplálás módjának kiválasztását befolyásoló hatások .......................... 28 9.3. Fogyasztói információk ........................................................................................ 30 9.3.1. Szórólapok .................................................................................................... 30 9.3.2. Magazinok .................................................................................................... 30 10. EREDMÉNYEK............................................................................................................ 31 10.1. Hivatalos dokumentumok ................................................................................... 31 10.2. A csecsemőtáplálás módjának kiválasztását befolyásoló hatások......................... 35 10.3. Szórólapok és magazinok ................................................................................... 42 10.3.1. Az anyatejjel vagy csecsemőtápszerrel táplált csecsemők egészségi állapotára vonatkozó megállapítások a szórólapokban és a magazinokban ............................... 45 10.3.2. A hozzátáplálással foglakozó megállapítások a szórólapokban és a magazinokban. ........................................................................................................ 46 11. MEGBESZÉLÉS ........................................................................................................... 49 12. A VIZSGÁLATOK ÚJ EREDMÉNYEI ............................................................................... 53 13. IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................... 54 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ................................................................................................. 62 AZ ÉRTEKEZÉS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ KÖZLEMÉNYEK ...................................................... 63 TOVÁBBI KÖZLEMÉNYEK ................................................................................................ 64 IDÉZHETŐ (FOLYÓIRATBAN MEGJELENT) ELŐADÁSKIVONATOK ....................................... 66 PREZENTÁCIÓK AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN (ELSŐ SZERZŐS): ..................................... 67 PREZENTÁCIÓK AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉN KÍVÜL: ........................................................ 68
2
Az értekezésben tárgyalt zsírsavak rövidítései Omega-6 zsírsavak: C18:2n-6: linolsav (LA) C18:3n-6: γ-linolénsav (GLA) C20:4n-6: arachidonsav (AA) Omega-3 zsírsavak: C18:3n-3: α-linolénsav (ALA) C20:5n-3: eikozapenténsav (EPA) C22:6n-3: dokozahexénsav (DHA)
Az értekezésben használt egyéb rövidítések IQR: interkvartilis távolság (interquartile range) LCPUFA:
hosszú
szénláncú,
többszörösen
telítetlen
zsírsav
(long-chain
polyunsaturated fatty acid) PC: foszfatidilkolin (phosphatidylcholine) PE: foszfatidiletanolamin (phosphatidylethanolamine) PUFA: többszörösen telítetlen zsírsav (polyunsaturated fatty acid) vvt-membrán: vörösvértestmembrán Th: helper T sejt (CD4) IL-2: interleukin-2 TGF-β: transzformáló növekedési faktor béta INF-gamma: interferon-gamma
3
A vörösvértestmembrán lipidek zsírsavösszetétele újszülöttkortól a fiatal felnőttkorig 1. Bevezetés A hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavak (long-chain polyunsaturated fatty acids, LCPUFA) fontos élettani szerepet töltenek be az emberi szervezetben. Kiemelkedő jelentőségűek az esszenciális zsírsavak, így a linolsav (LA, C18:2n-6) és az alfa-linolénsav (ALA, C18:3n-3), valamint ezek metabolitjai, melyek közül a legjelentősebbek az arachidonsav (AA, C20:4n-6) és a dokozahexénsav (DHA, C22:6n-3). A tényleges biológiai hatás kifejtéséért elsősorban az esszenciális zsírsavak hosszú szénláncú metabolitjai a felelősek.
1.1. Biokémiai sajátosságok Táplálkozás-élettanilag a legjelentősebb többszörösen telítetlen zsírsavak 2-6 kettős kötést tartalmazó, 18, 20 vagy 22 szénatomból álló vegyületek. A molekula metil végén elhelyezkedő szénatomot omega szénatomnak nevezzük. Az első kettős kötésnek a metil-csoporttól való távolsága alapján megkülönböztetünk omega-3, omega-6 és omega-9 sorozatba tartozó zsírsavakat. A zsírsavak rövid képletében a C betű után a molekula szénatomszámát tüntetjük fel, a kettőspont után szerepel a kettős kötések száma, végül pedig az omega-x vagy az n-x formula, mely a metil-csoporthoz legközelebb eső telítetlen kettős kötés helyét adja meg. (Az ALA, az DHA, az LA és az AA képletét az 1. ábrán tüntettem fel.)
4
1.ábra:A legfontosabb omeg-3 és omega-6 zsírsavak
http://www.eufic.org/article/en/nutrition/fats/artid/The-importance-of-omega-3-andomega-6-fatty-acids/ nyomán módosítva
5
A cisz-konfigurációjú kettős kötés a molekula síkját a térben megtöri, míg a transzkonfigurációjú molekulák a térben lineáris elrendeződést mutatnak. A kettős kötés körül nincs szabad rotáció, a kapcsolódó szénatomok térbeli helyzete rögzített: a cisz és transz izomerek egymásba nem képesek átalakulni. Azok a többszörösen telítetlen zsírsavak, melyek a szervezetünkben, illetve a táplálékunkban előfordulnak, szinte kizárólag cisz-konfigurációjúak. A fent említett térszerkezeti különbségből adódik eltérő élettani hatásuk; a ciszkonfigurációjú zsírsavak kedvezőbb hatásokkal rendelkeznek. A szervezetünkbe került transz-konfigurációjú zsírsavak ugyanazokat az enzimeket használják fel metabolizmusuk során, mint a cisz-izomerek. Ebből következik, hogy a transzzsírsavak gátolhatják a cisz-zsírsavak átalakulását. Az emberi szervezet nem képes az esszenciális zsírsavak bioszintézisére, mivel nem rendelkezik azokkal az enzimekkel, melyek omega-3 illetve omega-6 pozícióban kettős kötést lennének képesek létrehozni. Így ezen esszenciális zsírsavakat, mint az esszenciális omega-6 zsírsavat, az LA-t és az esszenciális omega-3 zsírsavat, az ALAt a táplálékkal kell bevinnünk. Az esszenciális omega-6 zsírsavból, az LA-ból képződő AA metabolizmusát a 2. ábrán tüntettem fel, míg az esszenciális omega-3 zsírsavból, az ALA-ból képződő DHA metabolizmusát a 3. ábra mutatja. Az AA delta-6 deszaturáció, elongáció és delta-5 deszaturáció során keletkezik az LA-ból. A DHA szintézise bonyolultabb, több lépésből álló folyamat. Itt nem csak lánchosszabbodás és telítetlen kötések kialakulása zajlik, hanem a dokozapenténsavból elongáció és delta-6 deszaturáció utáni béta-oxidáció során keletkezik a DHA. Bár ugyanaz az enzimrendszer végzi mindkét sorozat tagjainak a metabolizmusát, a két sorozat tagjai mégsem alakulhatnak át egymásba, mivel a molekula csak a karboxil-csoport felőli végén aktiválódhat.
6
2. ábra : Az arachidonsav linolsavból kiinduló szintézisének sémás ábrája 1 = delta-6-deszaturáció; 2 = elongáció; 3 = delta-8-deszaturáció; 4 = delta-5deszaturáció Decsi és mtsai (Decsi at al., 1998) nyomán, módosítva
7
3. ábra: A dokozahexénsav az alfa-linolénsavból kiinduló szintézisének sémás ábrája 1 = delta-6-deszaturáció; 2 = elongáció; 3 = delta-8-deszaturáció; 4 = delta-5deszaturáció; 5 = delta-7-deszaturáció; 6 = delta-4-deszaturáció;7 = peroxiszomális béta-oxidáció Decsi és mtsai (Decsi et al., 1998) nyomán, módosítva
8
1.2. Diétás vonatkozások Az esszenciális zsírsavak nagy mennyiségben növényekben fordulnak elő. LA-ban gazdag a napraforgóolaj (68%), a kukoricacsíra-olaj (52%) és a szójaolaj (53%), míg az ALA nagy mennyiségben a lenmagolajban (50-60%), a repceolajban (10%) és a szójaolajban (7-10%) fordul elő (Antal et al., 1998). Az ALA ezen kívül a kis zsírtartalmú, zöld levelű zöldségfélékben és a hüvelyesekben is kimutatható. A szárazföldi állatokból készült ételek gazdagok hosszúszénláncú, többszörösen telítetlen omega-6 zsírsavakban, az AA legfontosabb természetes forrása a marhahús, a tengeri állatok húsa pedig nagy mennyiségben tartalmaz többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavakat. (Kris-Etherton et al., 2007). A vizekben élő planktonok ugyanis ALA-ból eikozapenténsavat (EPA, C20:5-n3) és DHA-t szintetizálnak, és ez halmozódik fel a tengeri halak zsírjában. Hazai halaink közül a busa húsa tartalmaz nagyobb mennyiségben DHA-t. A szervezetbe kerülő transz zsírsavak a táplálékból származnak. A természetben a kérődző állatok előgyomrában zajló erjedés során képződnek transz izomer zsírsavak, amelyek ezt követően beépülnek az állat húsába és megjelennek annak tejében is (ez felelős a transz zsírsav bevitel kisebb hányadáért, kb. 1/3-áért) (Koletzko et al., 1997). Ennél jelentősebb transz zsírsav expozíciót jelent (kb 2/3-ad) az az élelmiszeripari eljárás, amely során növényi olajok olvadáspontjának növelése érdekében alkalmazott hidrogénezés során keletkeznek a transz izomer zsírsavak.
1.3. Élettani sajátosságok A LCPUFA-k fontos szerepet játszanak a sejtmembránok felépítésében, azok fluiditásának kialakításában. Az összes membránhoz asszociált fehérje konfigurációját szabályozzák,
valamint
a
prosztaglandinoknak,
a
leukotriéneknek,
és
a
tromboxánoknak a prekurzorai. (Horrobin, 1995). A LA az epidermális vízáteresztőképesség szabályozásában tölt be fontos szerepet, így akadályozva meg a túlzott vízveszteséget,
valamint
az
epidermisz
károsodását.
Az
ALA
a
szérum
koleszterinszintet, míg egyik hosszú szénláncú metabolitja, az EPA a szérum trigliceridszintet csökkenti (Decsi et al., 2000a). Az omega-3 és az omega-6 hosszú szénláncú zsírsavak fontos szerepet játszanak az emberi idegrendszer korai fejlődésében is. A központi idegrendszer növekedésének és 9
differenciálódásának igen intenzív perinatális időszakában (Dobbing et al., 1970) nagy mennyiségű AA és DHA épül be az agykéreg és a retina lipidstruktúráiba (Farquharson et al., 1992; Makrides et al., 1994). A retina fotoreceptor membránjaiban a zsírsavak többsége LCPUFA; a DHA főként a foszfatidiletanolamin (PE), míg az AA a foszfatidilinozitol lipidekben (Litman et al., 1996) A retina magas LCPUFA-tartalmának szerepet tulajdonítanak a rodopszin térszerkezeti változásaiban, azaz magában a fényérzékelésben (Kurlak et al., 1999). Az agykéreg LCPUFAtartalmát pedig az agyállomány növekedésével, a sejtek közötti kölcsönhatások intenzitásával és az acetilkolinra adott válasz erősségével egyaránt összefüggésbe hozták (Decsi et al., 2000b). Későbbi életkorokban pedig fontos szerepük lehet a szívbetegségek kialakulásának prevenciójában (Caggiula et al., 1997), a hypertensio, gyulladásos és autoimmun megbetegedés (Calder, 2001) és bizonyos daganatok kialakulásának a megelőzésében (Bagga et al., 1997). A növekvő gyermekeknek szükségük van LCPUFA-ra nemcsak az eikozanoid bioszintézis és oxidáció céljaira, hanem azért is, mert ezek alkotják a növekvő szövetek tömegének jelentős részét (Farquharson et al., 1992). Az LCPUFA-k sokoldalú szerepének megismerése lehetővé tette alkalmazásukat a várandós anyák étrendjének kiegészítőjeként, a csecsemőtápszerek összetevőjeként, valamint egyes gyermekkori megbetegedések kezelésében (Agostoni et al., 2004; Decsi et al., 1995; Decsi et al., 1996; Decsi et al., 1998; Pöge et al., 1998).
10
2. Célkitűzés Korábbi vizsgálatunk eredményeként (Decsi et al., 1994) kutatócsoportunk már közölt normális értékeket a plazma lipidek zsírsavösszetételére vonatkozóan, azonban a vörösvértest (vvt) membrán lipidek zsírsavösszetétele jobban tükrözheti a szervezet hosszabb távú zsírsavellátottságát. A zsírsavellátottság megítélésének lehetőségei közül a legmegbízhatóbb eredményt adó vizsgálat a szöveti zsírsavösszetétel meghatározása lenne (az elmúlt 1-2,5 év zsírsavellátottságát tükrözi) (Plakké et al., 1983; Beynen et al., 1980), de a gyakorlati és az etikai nehézségek miatt, ez csak igen speciális esetben végezhető el. Az egyszerűbb vénás vérvétellel nyerhető vvtmembránok zsírsavösszetétele közelebb áll a szövetekéhez (Katan et al., 1991; Glantz et al., 1989), mint a plazma lipidjeié, amelyek csak az elmúlt néhány hét, esetleg hónap zsírsavellátottságáról szolgáltatnak információt (Arab et al., 2002; Ma et al., 1995). Ezért jelen vizsgálatunkban meghatároztuk nagyszámú egészséges személy vvt-membrán
foszfatidilkolin (PC)
és
foszfatidiletanolamin(PE)
frakciójának
zsírsavösszetételét.
3. Vizsgált személyek A vizsgálatba 188 egészséges személyt vontunk be újszülöttkortól fiatal felnőttkorig. A köldökzsinór vérmintákat időre született, egészséges újszülöttektől vettük, a további gyermekkori korcsoportok tagjai krónikus betegséggel nem kezelt, klinikánk ambulanciáján megfordult olyan gyermekek voltak, akikben később nem igazolódott betegség miatt történt vénás vérvétel. A fiatal felnőttek pedig a vizsgálatba önként jelentkező egyetemi hallgatók voltak. A személyek legfontosabb anthropometriai adatait az 1. táblázat foglalja össze.
11
1. táblázat: A vizsgált személyek anthropometriai adatai Újszülött (n = 17)
Csecsemő (n = 97)
Gyermek (n = 38)
Fiatal felnőtt (n = 36)
Nem (fiú/lány)
9/8
45/52
18/20
19/17
Kor (év)
Újszülött
0,6 (0,3)
12,5 (3,7)
22,7 (1,9)
Súly (kg)
3,3 (0,5)
7,1 (1,7)
45,1 (15,0)
66,3 (11,6)
Magasság (cm)
49,6 (2,8)
66,2 (6,8)
154,8 (26,7) 173,3 (8,9)
Az adatokat átlag (szórás) formájában adtuk meg.
12
4. Anyagok és módszerek 4.1. A minta előkészítése A zsírsavanalízishez használt vérmintákat az antecubitalis vénából, újszülöttek esetében
köldökzsinórból,
antikoagulánsként
2
mg/ml
EDTA-t
tartalmazó
kémcsövekbe vettük le. A vérplazmát 30 percen belül eltávolítottuk, a vvt-t tartalmazó üledéket pedig izotóniás sóoldattal háromszor átmostuk. A végső szedimentumot 1 ml desztillált vízzel, szobahőmérsékleten, 20 percen keresztül haemolizáltattuk. A haemolizátumhoz 0,5%-os butil-hidroxi-toluolt (antioxidáns) tartalmazó, jéghideg izopropil-alkoholt adtunk cseppenként, folyamatos rázogatás közben. Ezután mind a plazma-, mind a vvt mintákat az analízisig –80 °C-on tároltuk.
4.2. Analitikai eljárások A vvt minták analízise a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika Táplálkozástudományi Kutatólaboratóriumában történt. A mintákat felolvasztás után az alábbi összefoglalás szerint dolgoztuk fel.
4.2.1. Lipidextrakció Az eljárás lényege a lipideknek a vvt membránból történő kivonása. A vvt minták felolvasztását követően, a lipideket 3 ml metanol/kloroform keverékkel kivontuk. Az így kapott mintát 10 percig 2000rpm-en centrifugáltuk. A vvt-massza ekkor a középső, a lipideket tartalmazó kloroform pedig az alsó fázisban helyezkedett el. Az alsó kloroformos fázist leszívtuk, 4 ml-es üvegcsébe tettük és a szerves oldószert nitrogén gáz alatt elpárologtattuk.
4.2.2. Lipidfrakcionálás A vékonyréteg kromatográfiával elvégzett frakcionálás a lipidfrakciók elkülönítésére szolgál. A kromatográfiához használt futtatószer hexán:dietil-éter:kloroform:ecetsav 21:6:3:1 arányú, majd ezt követően kloroform:metanol:víz 65:25:4 arányú keveréke 13
volt. A sávokat diklorofluoreszceinnel festettük meg, mely UV-fény alatt láthatóvá teszi az egyes elkülönült frakciókat. A futtatás után a frakciókat a lemezről lekapartuk, és barna üvegcsékbe tettük.
4.2.3. Transzészterifikálás A transzészterifikálás során a zsírsavakat leválasztjuk az észterpartnerről és az összes zsírsavból metil-észtert képzünk. A lemezről lekapart mintákhoz 800l 3 N sósavas metanol keveréket adtunk, majd az üvegcséket lezártuk, és 45 percre 84 °C-os termosztátba tettük. Kihűlés után 700l hexánt mértünk rá, majd a mintát vortexszel összekevertük, a felső fázist leszívtuk, majd nitrogén gázzal bepároltuk. Ezután 70 l hexánban vettük fel, és ampulláztuk.
4.2.4. Az egyes zsírsavak azonosítása, mennyiségi meghatározása Erre a célra nagy felbontóképességű kapilláris gáz-folyadék kromatográfot használtunk (Finnigan 9001 GC). A minta a hőmérséklet folyamatos emelésével párolog, gáz halmazállapotúvá válik. Rendszerünkben a mozgó fázis a hidrogén gáz, mely a gáz halmazállapotú apoláris zsírsav metilésztereket a poláros közepes filmvastagságú cianopropil oszlopon (Poláris J&W DB-23, 60 m-es, 0,25 mm belső átmérőjű, 25 mikrométer filmvastagságú oszlop) mozgatja. A gáz mintakomponensei és a cianopropil oszlop között kialakuló különböző erősségű kölcsönhatásnak megfelelő időbeli sorrendben válnak le az oszlopról a különböző zsírsavak. A kromatogramm alapján az egyes csúcsok retenciós (időbeli megjelenés) sorrendje alapján azonosítjuk a különböző zsírsavakat, mennyiségüket pedig a görbe alatti területből számoljuk ki. Az egyes zsírsavakat az összes meghatározott zsírsav tömegszázalékában fejeztük ki.
4.3. Statisztikai értékelés A zsírsaveredmények feldolgozását Windows SPSS statisztikai programmal végeztük. Az értékeket mediánként, a negyedelő pontok (1. és 3. kvartilis) távolságával adtuk meg, mivel különösen az alacsony koncentrációjú zsírsavak esetén az eloszlás nem 14
felelt meg a normális eloszlásnak. Az eredményeket Mann-Withney teszttel hasonlítottuk össze. A különbségeket p < 0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak.
5. Eredmények A vvt-membrán két fontos frakcióját vizsgáltuk, a PC és a PE frakciókat. Eredményeinket a 2. és a 3. táblázat tartalmazza.
5.1. Telített zsírsavak Mindkét frakcióban a mirisztinsav (C14:0), a palmitinsav (C16:0), az arachinsav (C20:0), valamint a lignocerinsav (C24:0) értékek szignifikánsan magasabbak voltak az újszülöttekben, mint a csecsemőkben, ellenben a sztearinsav (C18:0) értékek a csecsemőkben bizonyultak szignifikánsan magasabbnak. Következésképpen az összes telített zsírsav értékek az újszülöttekben voltak szignifikánsan magasabbak. Mindkét frakcióban a C14:0 és a C16:0 értékek szignifikánsan magasabbak voltak a felnőttekben, mint a csecsemőkben, míg a C18:0, C20:0, dokozánsav(C22:0) és C24:0 értékek szignifikánsan alacsonyabbak voltak. Az összes telített zsírsav értékek nem mutattak szignifikáns különbséget e két korcsoport között.
5.2. Egyszeresen telítetlen zsírsavak Mindkét frakcióban a palmitoleinsav (C16:1n-7) és a vakcénsav (C18:1n-7) értékek szignifikánsan magasabbak voltak újszülöttekben, mint csecsemőkben. A C18:1n-7 értékek szignifikánsan csökkentek a kor előrehaladtával a PE frakcióban. Az olajsav (C18:1n-9), eikozénsav (C20:1n-9), dokozénsav (C22:1-n9) és a nervonsav (C24:1n9) értékek szignifikánsan alacsonyabbak voltak születéskor, mint csecsemőkorban. Ezt követően ezek az értékek szignifikánsan csökkentek a felnőtt korig. A PC frakcióban, az összes egyszeresen telítetlen zsírsavak értékei születéskor voltak a legmagasabbak, majd értékük szignifikánsan csökkent a felnőtt korig, míg a PE frakcióban ezek az értékek magasabbak voltak a csecsemőkben, mint az újszülöttekben, majd szignifikánsan csökkent az értékük a felnőtt korig.
15
5.3. Transz zsírsavak Mindkét lipid frakcióban a transz zsírsav értékek, (t16-1n9; t18-1n9/7 és tt18-2n6 beleértve az összes transz zsírsav értékeket is) szignifikánsan magasabbak voltak újszülött korban, mint csecsemőkorban. A t16-1n7 értékek szignifikánsan csökkentek csecsemőkor és a felnőttkor között, szemben a t18-1n9/7 és a tt18-2n6 értékekkel, amelyek szignifikánsan magasabbak voltak gyermekkorban, mint csecsemőkorban. A t18-1n9/7 értékeke szignifikánsan csökkentek gyermekkor ésa felnőttkor között, míg a tt18-2n6 értékek szignifikánsan emelkedtek. Az összes transz zsírsavak értékei szignifikánsan magasabbak voltak az újszülöttekben, mint a csecsemőkben, míg a későbbi életkorokban nem mutattak szignifikáns különbséget (4. ábra).
4. ábra: A vörösvértestmembrán lipidek összes transz izomer zsírsav tartalma
16
5.4. Omega-6 többszörösen telítetlen zsírsavak Az LA(C18:2n-6) értékek szignifikánsan emelkedtek az újszülöttkor és a csecsemőkor között mindkét zsírsav frakcióban és tovább növekedtek fiatal felnőttkorig a PC frakcióban. A gamma-linolénsav (C18:3n-6) értékek szignifikánsan csökkentek a csecsemőkor és a gyermekkor között a PE frakcióban. Az eikozadiénsav (C20:2n-6), a C20:3n-6 és az AA (C20:4n-6) értékek szignifikánsan csökkentek mindkét lipid frakcióban az újszülöttkor és a csecsemőkor között. A PC frakcióban a C20:2n-6 értékek szignifikánsan növekedtek gyermekkor és fiatal felnőttkor között, míg a PE értékeik szignifikánsan csökkentek a csecsemőkor és a gyermekkor között. A C20:3n6 érékek a PE frakcióban szignifikánsan csökkentek a csecsemőkor és a gyermekkor között. Az AA értékek szignifikánsan csökkentek a csecsemőkor és a felnőttkor között, mindkét lipid frakcióban. Az összes omega-6 LCPUFA és az összes omega-6 PUFA értékek az AA értékekhez hasonlóan változtak.
5.5. Omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak Az ALA értékek (C18:3n-3) szignifikánsan növekedtek az újszülöttkor és a csecsemőkor között a PC frakcióban. Az eikozatriénsav (C20:3n-3) értékek szignifikánsan csökkentek újszülöttkor és a csecsemőkor között, majd szignifikánsan növekedtek a felnőtt korig. Ezzel szemben az EPA (C20:5n-3) értékek szignifikánsan növekedtek újszülöttkor és csecsemőkor között, mindkét lipid frakcióban. Az EPA értékek szignifikánsan növekedtek felnőtt korig mindkét lipid frakcióban, a dokozapenténsav (C22:5n-3) értékek szintén szignifikánsan növekedtek fiatal felnőtt korig, de csak a PE lipid frakcióban. A DHA (C22:6n-3) értékek szignifikánsan csökkentek az újszülöttkor és a csecsemőkor között, ezt követően viszont szignifikánsan növekedtek fiatal felnőttkorig a PE frakcióban Az összes n-3 LCPUFA és n-3 PUFA értékek hasonlóan változtak, mint a DHA értékek.
17
2.táblázat: Vörösvértestmembrán lipidek zsírsavösszetétele a foszfatidilkolinfrakcióban (% tömeg / tömeg; median (IQR). Újszülött (n = 17)
Csecsemő (n = 97)
Gyermek (n = 38)
Fiatal felnőtt (n = 36)
Telített zsírsavak C14:0 0,56(0,17)A C16:0 43,15 (8,14)A C18:0 12,49 (4,11)A C20:0 0,29 (0,21)a C22:0 0,20 (0,23) C24:0 0,42 (0,37)a Összes 56,88 (7,03)A
0,32 (0,17)Aa 26,46 (4,47)AaB 21,16 (4,35)ABC 0,19 (0,10)abA 0,16 (0,17)A 0,22 (0,66)a 48,86 (4,20)Aa
0,37 (0,40) 30,52 (8,13)aC 17,25 (5,30)BD 0,16 (0,07)bc 0,13 (0,20)a 0,29 (0,53) 48,72 (14,63)a
0,42 (0,25)a 33,04(4,03)BC 14,08(4,24)CD 0,12 (0,04)Ac 0,08 (0,04)Aa 0,30 (0,29) 48,73 (3,34)
Egyszeresen telítetlen zsírsavak C16:1n-7 0,82 (0,48)A C18:1n-7 3,38 (0,80)A C18:1n-9 13,37 (1,85) C20:1n-9 0,17 (0,09)A C22:1n-9 0,09 (0,11) C24:1n-9 0,10 (0,26)A Összes 18,47 (2,70)a
0,29 (0,16)A 1,43 (0,47)A 13,23 (2,90) 0,26 (0,09)Aa 0,10 (0,06)AB 0,25 (0,41)Aa 16,15 (3,46)ab
0,30 (0,14) 1,40 (0,33) 13,16 (2,74) 0,24 (0,05) 0,05 (0,03)Aa 0,22 (0,30) 16,04 (3,20)
0,29 (0,09) 1,38 (0,26) 12,58(1,96) 0,23 (0,06)a 0,07 (0,02)Ba 0,17 (0,11)a 15,35 (2,33)b
Transz-zsírsavak C16:1n-7, t 0,28 (0,15)A C18:1n-9/7, t 0,23 (0,17) C18:2n-6, tt 0,06 (0,04) Összes 0,60 (0,27)a
0,16 (0,09)AB 0,19 (0,12)a 0,04 (0,07)A 0,43(0,16)a
0,13 (0,06) 0,29 (0,20)ab 0,05 (0,05)a 0,46 (0,27)
0,12 (0,04)B 0,18(0,14)b 0,07 (0,03)Aa 0,37(0,16)
N-6 többszörösen telítetlen zsírsavak C18:2n-6 6,49 (2,45)A C18:3n-6 0,07 (0,06) C20:2n-6 0,63 (0,39)A C20:3n-6 3,40 (1,05)A C20:4n-6 11,38 (1,66) Összes n-6 LCP 15,02 (4,68)a Összes n-6 PUFA 22,24 (6,54)A
14,51 (4,32)ABC 0,05 (0,05) 0,46 (0,11)Aa 1,84 (0,68)A 10,38 (3,59)A 12,60 (3,54)aA 27,50 (4,68)ABC
18,10 (3,25)BD 0,05 (0,05) 0,45 (0,09)b 2,04 (0,48) 9,48 (6,64)a 11,95 (6,59)a 30,09 (4,54)B
19,87(2,03)CD 0,05 (0,04) 0,52 (0,10)ab 1,99 (0,65) 8,00 (1,85)Aa 10,50 (2,25)Aa 30,92 (1,62)C
N-3 többszörösen telítetlen zsírsavak C18:3n-3 0,03 (0,03)a C20:3n-3 0,14 (0,17)A C20:5n-3 0,07 (0,17) C22:5n-3 0,18 (0,21)A C22:6n-3 1,76 (1,96) Összes n-3 LCP 2,00 (1,80) Összes n-3 PUFA 2,04(1,90)
0,07 (0,05)ab 0,02 (0,04)Aab 0,07 (0,07)Aa 0,70 (0,44)AaB 1,81 (1,50) 2,67 (1,86) 2,75(1,87)
0,07 (0,04) 0,03 (0,02)a 0,15 (0,08)A 0,60 (0,37)a 1,86 (1,49) 2,68 (1,90) 2,77(1,88)
0,08 (0,05)b 0,03 (0,01)b 0,14 (0,12)a 0,56 (0,30)B 2,05 (1,25) 2,72 (1,63) 2,84(1,60)
Összes n-6 LCPUFA: C20:2n-6 + C20:3n-6 + C20:4n-6. Összes n-6 PUFA: összes n-6 LCP + C18:2n6-6 + C18:3n-6. Összes n-3 LCPUFA : C20:3n-3 + C20:5n-3 + C22:5n-3 + C22:6n-3. Összes n-3 PUFA :összes n-3 LCP+C18:3n-3. a, b = p < 0,05; A, B, C, D = p < 0,001 Az adatokat medián (kvartilisok közötti távolság) formájában adtuk meg
18
3.táblázat: Vörösvértestmembrán lipidek zsírsavösszetétele a foszfatidiletanolamin frakcióban (% tömeg / tömeg; median (IQR). Újszülött (n = 17)
Csecsemő (n = 97)
Gyermek (n = 38)
Fiatal felnőtt (n = 36)
Telített zsírsavak C14:0 0,27 (0,30)a C16:0 27,28 (4,24)A C18:0 7,29 (2,49)a C20:0 0,24 (0,39)A C22:0 0,37 (0,45)A C24:0 0,38(0,55)A Összes 37,22 (6,92)A
0,20 (0,19)abc 15,63 (2,60)Aab 9,01 (2,33)ab 0,14 (0,09)Aa 0,17 (0,21)AaB 0,27 (0,41)AaB 25,21 (3,37)Aa
0,34 (0,40)b 16,76 (2,61)a 9,40 (4,01)bc 0,12 (0,08) 0,13 (0,07)a 0,19 (0,20)ab 26,90 (6,29)a
0,25 (0,28)c 16,70 (2,15)b 8,15 (2,86)c 0,11 (0,04)a 0,10 (0,07)B 0,13 (0,18)Bb 26,15 (4,17)
Egyszeresen telítetlen zsírsavak C16:1n-7 0,51 (0,51)A C18:1n-7 1,49 (0,61)A C18:1n-9 15,47 (2,41)A C20:1n-9 0,46 (0,17) C22:1n-9 0,12 (0,17) C24:1n-9 0,25 (0,36) Összes 19,19 (2,99)
0,24 (0,17)A 0,99 (0,22)AaB 17,31 (2,85)ABC 0,49 (0,16)aA 0,14 (0,09)AB 0,35 (0,41) 20,26 (3,25)AB
0,24 (0,08) 0,91 (0,15)a 15,91 (1,94)Ba 0,44 (0,10)ab 0,07 (0,04)A 0,30 (0,18) 18,35 (2,48)Aa
0,24 (0,10) 0,88 (0,13)B 15,18 (1,74)Ca 0,39 (0,07)Ab 0,07 (0,03)B 0,29 (0,18) 17,53 (2,08)Ba
Transz zsírsavak C18:1n-9/7, t 0,56 (0,70)a C18:2n-6, tt 0,09 (0,07)A Összes 0,66 (0,76)A
0,27 (0,23)a 0,03 (0,03)Aa 0,30 (0,26)A
0,40 (0,14) 0,03 (0,02)b 0,43 (0,23)
0,34 (0,19) 0,04 (0,01)ab 0,38 (0,22)
N-6 többszörösen teítetlen zsírsavak C18:2n-6 2,49 (0,58)A C18:3n-6 0,12 (0,19) C20:2n-6 1,42 (0,50)A C20:3n-6 2,07 (0,61)A C20,4n-6 26,80 (5,75) Összes n-6 LCP 31,05 (6,03) Összes n-6 PUFA 33,46(5,48)a
5,94 (1,81)A 0,08 (0,10)AB 0,54 (0,14)ABC 1,53 (0,63)ABC 25,62 (4,31)a 27,74 (3,67)a 33,83(3,38)abc
6,15 (1,17) 0,03 (0,03)A 0,44 (0,09)B 1,19 (0,34)B 26,38 (3,98)b 28,26 (4,15)b 34,59(4,59)bd
6,17 (1,12) 0,03 (0,02)B 0,45 (0,11)C 1,17 (0,31)C 24,46 (2,44)ab 25,99 (2,62)ab 32,15(3,26)cd
N-3 többszörösen telítetlen zsírsavak C18:3n-3 0,12 (0,15) C20:3n-3 0,31 (0,20)A C20:5n-3 0,11 (0,13)A C22:5n-3 0,68 (0,51)A C22:6n-3 7,77 (2,42)A Összes n-3 LCP 9,01 (2,97)A Összes n-3 PUFA 9,15(2,95)A
0,13 (0,19)a 0,04 (0,06)Aab 0,26 (0,22)Aab 2,56 (1,17)AB 4,20 (2,41)AaB 7,38 (3,08)AB 7,53(3,10)AB
0,14 (0,11)b 0,06 (0,03)a 0,32 (0,15)a 2,72 (0,41)C 4,55 (0,97)aC 7,72 (1,30)C 7,87(1,36)C
0,08 (0,07)ab 0,07 (0,04)b 0,33 (0,24)b 3,31 (0,66)BC 6,66 (1,81)BC 10,51 (2,53)BC 10,59(2,49)BC
a, b = p < 0,05; A, B, C = p < 0,001 Az adatokat medián (kvartilisok közötti távolság) formájában adtuk meg
19
6. Megbeszélés A vvt-membrán lipidek zsírsavösszetételének meghatározásából már származtak ún. kézikönyvi normális értékek a hetvenes években is (Cooper, 1970). Egészséges felnőttek bevonásával végzett vizsgálatok adatai is rendelkezésre állnak (Leichsenring et al., 1992; Manku et al., 1983), azonban a gyermekkorban meghatározott adatok csak korlátozott számban érhetők el. Laryea és munkatársai vvt membrán lipideket vizsgáltak 88 egészséges személyben (Laryea et al., 1990). A vizsgálatban 7 különböző életkort választottak külön, amelyek nagyjából 3 évenként fedték le a gyermekkort (a legkisebb csoportok azonban például hat csecsemő, illetve nyolc 12 és 15 év közötti gyermek volt). Ezek az adatok úttörő jelentőségűek voltak a zsírsavellátottság meghatározása szempontjából, azonban a tudományos kutatásokban nehezen voltak felhasználhatóak, mert az életkori tartományok viszonylag keskenyek voltak. Kutatócsoportunk is szembesült korábban hasonló problémával, mikor a 115 egészséges személyben (születéstől a fiatal felnőttkorig) határoztuk meg a plazmalipidek zsírsavösszetételét (Decsi et al., 1994). A vizsgált személyeket 7 különböző csoportba soroltuk, azonban amikor az eredményeinket referencia értékekként kívántuk felhasználni a további vizsgálatokban, összevont csoportokat kellett alkalmazunk (Decsi et al., 1995; Decsi et al., 1996). Ezen tapasztalatok alapján jelen vizsgálatunkban 4 csoportot alkottunk az életkorok alapján (újszülött, csecsemő, gyermek, fiatal felnőtt). Az esszenciális zsírsavakhoz (LA, ALA) és legfontosabb LCPUFA metabolitjaikhoz (AA, DHA) vonatkozó eredményeink felhasználhatóak lehetnek a további tudományos kutatómunkában és a zsírsavellátottság zavaraival járó kórképekben szenvedő gyermekek étrendjének összeállításában egyaránt. Vizsgálatunkban arra a meglepő eredményre jutottunk, hogy az újszülöttek vvtmembrán lipidjeiben a transz izomer zsírsav értékek szignifikánsan magasabbak voltak, mint a későbbi életkorokban (4. ábra). Ez az eredmény ellentmondásban van Laryea és munkatársai (1990) adataival, akik alacsonyabb transz izomer zsírsav értékeket írtak le újszülöttkorban, mint csecsemő- és fiatal gyermekkorban. A két vizsgálat adatai közötti különbség egyik oka az lehet, hogy a transz izomer zsírsav értékek csecsemőkben és gyermekekben a mi vizsgálatunkban csak 30-40%ának bizonyultak a 25 évvel ezelőtt közölt német közleményben leírtaknak (Laryea et al., 1990). 20
Annak ellenére, hogy az elmúlt 20 évben jellemzően csökkentek a vvt-membrán lipidek transz izomer zsírsav értékei csecsemőkben és gyermekekben, mégis aggodalomra adhat okot, hogy újszülöttekben szignifikánsan magasabb értékeket mértünk,
mint
a
későbbi
életkorokban.
Gyermekgyógyászati
szemszögből
legfontosabb kockázat, hogy a transz izomer zsírsavak megzavarhatják a cisz izomer zsírsavak metabolizmusát, ezáltal befolyásolják a szervezet számára fontos hosszúszénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavak képződését (Koletzko et al., 1997). Az emberi szervezetben transz izomer telítetlen zsírsavak nem képződnek, ezek a vegyületek táplálékkal jutnak be a szervezetbe, illetve a placentán keresztül jutnak be a magzatba. A cisz és a transz konfigurációjú zsírsavak ugyanazokat az enzimeket használják fel metabolizmusuk során, így a transz izomerek befolyásolhatják a két legfontosabb esszenciális zsírsav, a LA és az ALA metabolizmusát. Ezen keresztül pedig a LCPUFA-k, így az AA és a DHA korlátozott hozzáférhetőségét idézhetik elő a fejlődés szempontjából fontos perinatális időszakban (Decsi et al., 2000 b; Decsi T, et al., 2005b, Decsi et Bhoem, 2013). Korábbi vizsgálatunkban magunk is szignifikánsan inverz korrelációt találtunk a transz izomer zsírsav értékek és az AA és a DHA értékek között a köldökzsinórvér lipidekben érett újszülöttekben (Elias et al., 2001) és atópiás hajlamú, érett újszülöttekben (Decsi et al., 2001), valamint az egészséges újszülöttek köldökzsinórfal sejtjeiben (Decsi et al., 2002). A fenti adatok fényében valószínűleg kedvezőtlen jelenség, hogy a transz izomer zsírsav értékek éppen akkor a legmagasabbak, amikor a legmagasabb az AA és a DHA iránti igény. A gyakorlat szempontjából a magas újszülöttkori transz zsírsav értékek a várandós anyák transz zsírsav expozíciójának potenciálisan káros hatására hívják fel a figyelmet.
21
A csecsemőtáplálás újabb tudományos felismeréseinek megjelenése az orvostársadalomban és a közvéleményben 7. Bevezetés A tudományos világban széles körben ismert, hogy a közvetlen pre -és postnatális fejlődés metabolikus hatásainak következményei lehetnek az egészségre későbbi életkorban. Ezt a fogalmat gyakran nevezik korai metabolikus, vagy táplálási programozódásnak (early nutritional programming) (Koletzko et al., 2005). Tudományos bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a várandósság alatti táplálkozásnak (Decsi et al., 2005b), az anyatejes táplálásnak (von Kries 1999), és a kiegészítő táplálásnak hatása lehet a gyermek fejlődésére, valamint a későbbi egészségre (Lucas et al., 2005) egyaránt. A korai táplálás szabályozza a növekedést, a szervek funkcionális fejlődését, és úgy tűnik, hogy hosszú távú programozó hatása van a betegségek kialakulásának kockázatára felnőtt korban (Buckleyet al., 2005). Összességében egyetértés van a tudományos közleményekben arra vonatkozóan, hogy a korai táplálásnak hatása lehet az egészségre későbbi életkorokban (Demmelmair et al., 2006), de további kutatások témája lehet, hogy kiderítsük, hogy ezeket az információkat hogyan alkalmazzák a nemzeti csecsemőtáplálási irányelvek és javaslatok megalkotásánál, valamint, hogy ezek az információk eljutnak-e a társadalomhoz. A korai táplálási programozódás jelentősége az orvosok körében elfogadott, azonban kihívást jelent, hogy a szülőket tájékoztassuk az egészséges csecsemőtáplálásról. A szülők széleskörű információkhoz juthatnak az egészségügyi szakemberektől, a médiából, barátoktól, rokonoktól. Ezen információk minősége azonban változó lehet, és nem minden esetben alapulnak bizonyítékokon. A környezet és a csecsemőtáplálás, valamint a hosszú távú egészségmegőrzés közötti kapcsolat megértése segíthet a szülőnek a csecsemő számára megfelelő táplálás kiválasztásában. Az egészségügyi szakemberek fontos szerepet játszanak abban, hogy a szülők megfelelő információhoz jussanak a csecsemőtáplálással, illetve a kiegészítő, 22
majd elválasztó táplálással kapcsolatban, valamint befolyásolhatják a táplálási programozódás jelenségének megértését.Tanácsokat kaphatnak a szülők továbbá a családtagoktól, barátoktól, a média különböző területeiről, könyvekből, szórólapokról, az internetről. A döntésüket számos tényező befolyásolja, amelyek közül a csecsemő hosszútávú egészsége csak egy szempont. Amióta az édesanyák megtapasztalhatták a tápszerrel történő táplálás látszólag kényelmes lehetőségét, az egészségügyi előnyök jelentik a fő érvet az anyatejes táplálás mellett (Murphyet al., 1998; Shaw et al., 2003; Stewart-Knox et al., 2003). Az anyatej ugyanis olyan összetett, természetes táplálék, ami antitesteket, enzimeket és hormonokat egyaránt tartalmaz (Hoddinott et al., 2008). Az anyatej összetétele a lactatio folyamán folyamatosan változik. Az első kb. öt napban termelődik az úgynevezett colostrum, amelynek összetételében a legfontosabb eltérés a tej későbbi összetételétől a magasabb fehérje- és ásványi anyag tartalom, valamint az alacsonyabb zsír és szénhidrát tartalom (Giovanni et al., 1993; Jocson et al., 1997; Molnár et al. 2002). A colostrum minőségét tekintve is jelentősen eltér az érett anyatejtől, ugyanis sokkal nagyobb mennyiségben tartalmaz IgA-t. Ez a szekretoros immunoglobulin kulcsfontosságú a csecsemő bélrendszerének születés utáni adaptációjában (Carbonare et al., 2005). A colostrum nem nagy mennyiségben, csupán napi kb. 100 ml volumenben termelődik. A 6. - 15. naptól a colostrumot felváltja az átmeneti anyatej. Az ebben az időszakban termelődő átmeneti tej immunoglobulin és tápanyagtartalma az érett anyatej és a colostrum jellemző értékei között mozog. Számos tanulmány említi, hogy összefüggés mutatkozik a csecsemők későbbi intelligenciájának alakulása, és a csecsemőkori táplálás módja között. Ennek okaként az LCPUFA-kat említik, mint a DHA és az AA, melyeknek nagy mennyiségű beépülését figyelték meg a terhesség korai szakaszában, illetve a csecsemők életének első hónapjaiban a retina és az agykéreg lipidstruktúráiba (Farquharson et al., 1992;. Makrides et al., 1994; Martinez et al., 1998). A csecsemő szervezete, hasonlóan a magzatéhoz, nem képes az esszenciális zsírsavakból fedezni a fejlődéshez szükséges DHA és AA igényét, ezért kézenfekvő, hogy ezt számára külső forrásból biztosítani kell (Szabó et al., 2007). A fejlődő gyermek immunrendszere még nem képes maradéktalanul ellátni a szervezete védelmét. Jól ismert tény, hogy az anyatej bifidogén hatással rendelkezik,
23
vagyis fiziológiás körülmények között, ha a csecsemőt csupán anyatejjel táplálják, képes kialakítani egy bifidus túlsúlyú bélflórát. Ennek előnyei egyre nyilvánvalóbbá válnak napjainkban. Számos tanulmány foglalkozik az allergia és a probiotikumok kapcsolatával. A vizsgálatok szerint atópiás családok gyermekeiben a probiotikumok adásával szignifikánsan kevesebb volt az atópiás dermatitis, aminek magyarázata, hogy a probiotikumok hatására az allergén expozícióra Th1 sejtes immunválasz alakul ki, IL2, IL-12 és INF-gamma citokinek túlsúlyával, elnyomva a Th2 immunválaszt és az IL-4, IL-5 citokin termelést. A TGF- is segíti a Th2 válasz kialakulását és az IgA szekréció növekedését (Kaaliomaki et al., 2001; Isolauri 2001).A probiotikus hatás kialakulásához, és fenntartásához számos tényezőre van szükség. A prebiotikumok hatása
egyértelműen
Prebiotikumoknak
kedvez
tekintjük
a
bifidus
azokat
az
flóra
fiziológiás
elszaporodásának.
oligoszacharidokat,
amelyeket
nem
hidrolizálnak sem a pancreas emésztőenzimei, sem a vékonybél kefeszegélyében lévő enzimek, így azok eljutva a vastagbélbe, képesekké válnak az ott jelenlévő baktériumoknak táplálékául szolgálni, elősegítve ezzel azok elszaporodását, kolonizációját.
Az
anyatejben
eddig
közel
130,
laktózból
származtatható
oligoszacharidot mutattak ki jelentős mennyiségben. Ezen oligoszacharidok jelenlétében a bél Bifidobaktérium tartalma nő, a pathogén baktériumok száma pedig csökken. A probiotikumok a prebiotikumok hatására képesek olyan anyagokat termelni, amik fékező hatással vannak a pathogén flóra propagációjára (Newburg 2000; Salminen et al., 2005; Kalliomaki et al., 2003). Az anyatejes táplálás természetes formája a szoptatás. Az anyatej a szervezetbe történő bejuttatásának legjobb és élettanilag is leginkább indokolt módja, hogy az anya szoptassa gyermekét, hiszen a szopás ingere a legfontosabb a lactatio folyamán. A mell kiürítése ugyanis prolaktin elválasztást eredményez. Ennek hiányában csökken a tejelválasztás, ami folyamatosan kevesebb és kevesebb női tejet eredményez, aminek hatására egyre több tápszerre lesz szükség, hogy a gyermek fejlődése szinten tartható lehessen, ami pedig szintén egyre kevesebb szoptatást tesz lehetővé (Maródi 2002).A
felsorolt
élettani
tényezőkön
túl,
természetesen
nem
szabad
megfeledkeznünk arról sem, hogy a szoptatás rendkívül intim, belsőséges élmény mind az édesanyának, mind a gyermekének. Olyan kapcsolatot alakít ki anya és gyermeke között, ami egyedi és igen mély érzelmi köteléket jelent, elmondható, hogy
24
az emocionálisan stabil édesanyáknak és gyermeküknek ez a táplálási mód a legelőnyösebb érzelmi téren is. Az anyatejes táplálás elmaradása, vagy nem kielégítő mértéke bizonyos táplálkozási hiánytünetekhez vagy akár megbetegedésekhez vezethet. Az anyatejpótló tápszer nem tartalmazza az anyatej számos egészségügyileg fontos összetevőjét,
annak
alkalmazása rövid távon megnövelheti egyes megbetegedések kockázatát, különös tekintettel a gyomor,- és bélrendszeri, valamint légzőszervi infekciókra. Az egészségügyi következményei a nem anyatejes táplálásnak kihatással lehetnek a gyermekkorra, tinédzserkorra, vagy akár még későbbi életkorokrais (American Academy of Pediatrics. 2005; Lawrence 1997; World Health Organization Europe. 2007). Kutatási eredmények állatkísérletekben(Martin-Gronert et al., 2005; Symonds et al., 2006)és human megfigyelési vizsgálatokban(Decsi et al., 2005a; KraussEtschmann et al., 2007; Hibbeln et al., 2007) egyaránt igazolták, hogy a korai táplálás hatással van a növekedésre a fejlődésre és a későbbi életkorokban kialakuló egészségi állapotra.(Delisle 2002; Horta et al., 2007). A nem megfelelő csecsemőtáplálás összefüggésbe hozható számos jelentős megbetegedéssel (Yach, 2004), mint az elhízás(Wilson et al., 1998; von Kries et al., 1999), az allergia (Chandra,2002), a diabetes (Virtanen et al., 2003)és a kardiovaszkuláris megbetegedések (Fall et al., 1992; Singhal et al., 2003). Az Egészségügyi Világszervezet egy kiterjedt egészségügyi következményeket vizsgáló review alapján 2001-ben létrehozta a “6 hónapig kizárólagos anyatejes táplálás” irányelvét (World Health Organization. 2001). A csecsemőtáplálás és a fiatal gyermekek táplálása fontos területe az egészségügyi politikának (World Health Organization Europe. 2006). Kiterjedt kutatások igazolták, hogy mind élettani, mind lélektani, mind pedig társadalmi szempontból az anyatejes táplálás az „arany standard” (American Academy of Pediatrics. 2005). A csecsemőtáplálással foglalkozó hivatalos dokumentumok, melyeket általában nemzeti és regionális kormányzati szervek, szakmai kollégiumok és egyesületek készítenek, ma már általában rendszerezett tudományos ismereteken alapulnak (Brown, et al., 2005; Rayner, 2007). A hivatalos dokumentumok útmutatást adnak az orvosoknak, ápolóknak és védőnőknek, akik fontos szerepet játszanak az információk továbbításában a szülők felé.
25
8. Célkitűzések Jelen vizsgálatunkban összegyűjtöttük, elemeztük és összehasonlítottuk öt európai országban:
Angliában,
Finnországban,
Magyarországon,
Németországban
és
Spanyolországban a rendelkezésre álló csecsemőtáplálással foglalkozó irányelveket, és hivatalos dokumentumokat. Külön elemeztük a csecsemőtáplálás hosszú távú hatásaira vonatkozó megállapításokat, azaz vizsgáltuk, hogy mely dokumentumokban szerepel a „táplálási programozódás” jelensége. A vizsgálat második körében arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen információkhoz juthatnak a szülők szórólapokból és magazinokból a csecsemők táplálásának egészségügyi hatásaival kapcsolatban. A célunk az volt, hogy (1) megismerjük, hogy a leírt információk hatással vannak-e a szülők döntésére abban, hogy hogyan táplálják gyermeküket az első életévben; (2) jellemezzük az első gyermekes édesanyákat, akik azt az információt adták, hogy döntésüket befolyásolják az írott információk; (3) összegyűjtsük a rendelkezésre álló szórólapokat és magazinokat; (4) megvizsgáljuk, hogy mennyi információt tartalmaznak a szórólapok a csecsemőtáplálás egészségügyi hatásairól.
26
9. Módszerek A vizsgálatban résztvevő szülőkkel személyesen, illetve e-mail segítségével vettük fel a kapcsolatot, biztosítva, hogy minden országban ugyanazon a módon történjen a kapcsolattartás.
9.1. Hivatalos dokumentumok A csecsemőtáplálással foglalkozó hivatalos dokumentumokat kerestük és elemeztük 5 európai országban: Angliában, Finnországban, Magyarországon, Németországban és Spanyolországban. A résztvevő országokat úgy választottuk ki, hogy eltérés legyen a nemzeti táplálkozási tradíciókban (World Health Organization Europe. 2006), ugyanakkor szociális és gazdasági szempontból tükrözzék egész Európát. A dokumentumok elemzése során korábban lefektetett irányelveket követtünk (May, 1993; .Dew, 2005). Egységes keresési és kódolási rendszert alkalmaztunk, a felmérés minden
országban
az
előzőleg
meghatározott
kritériumok
alapján
zajlott,
meghatározott időközönként megtartott megbeszélések segítették a vizsgálatban résztvevő partnerek munkáját. A dokumentumokat az interneten kerestük a következő kulcsszavakat használva: táplálás, diéta, szoptatás, tápszeres táplálás, elválasztás, kiegészítő táplálás, csecsemőtáplálás (minden országban az ottani hivatalos nyelven történt a keresés). Kerestük a 0-12 hónap közötti egészséges csecsemőkkel kapcsolatos egészségügyi ajánlásokat a nemzeti és a regionális kormányzati szervek, a szakmai kollégiumok és a különböző egyesületek kiadványaiban. Abban az esetben, ha a kiadvány teljes szövege nem volt elérhető az interneten PDF, vagy HTML formátumban, akkor az adott kiadványt kizártuk a feldolgozásból. A kiadványok címeit lefordítottuk angol nyelvre, valamint a bibliográfiákat és a tartalomjegyzékeket egy központi adatbázisba töltöttük fel. Minden egyes fellelt dokumentumot országonként két-két munkatárs vizsgált, olyan állításokat keresve, melyekben összefüggéseket írtak le a csecsemőtáplálás a későbbi életkorokra kifejtett hatásaival kapcsolatban. A vizsgálatból kizártuk azokat az állításokat, amelyek az alkohol, illetve más toxikus anyagok, vagy a dohányzás következtében kialakuló károsító hatásokat írták le. Minden esetben csak az egészséges csecsemők táplálására vonatkozó ajánlásokat vizsgáltuk. 27
Az állításokat egy központi adatbázisban dolgoztuk fel, a statisztikai analízishez SPSS szoftvert használtunk (SPSS from Windows version 15.0; SPSS Chicago, IL, USA), minden állítás angol nyelven került a központi adatbázisba. Az állításokat többféle szempont szerint osztályoztuk: a)a táplálási szokásokat feltűntetve 4 kategóriát különböztettünk meg: anyatejes táplálás, hat hónapig tartó kizárólagos anyatejes táplálás, tápszeres táplálás és kiegészítő táplálás („hozzátáplálás”); b) az egészségügyi állapotot tekintve 22 kategóriát állítottunk fel, amelyek összefüggésben lehetnek az anyatejes/tápszeres táplálással (például értékeltük az „egészséges”, a „fertőzés”, az „allergia”, valamint a „hosszú távú hatás” kifejezések használatát); c) a táplálási programozódás hatásának hossza: ez alapján megkülönböztettünk rövid (≥ 5 év), közepes (5-15 év), valamint hosszú távú (≤ 15 év) hatást, illetve negyedik kategóriaként azt, amelyben a hatás hosszát nem említették; d) volt-e adatforrásra történő hivatkozás az adott állításra vonatkozóan. Abban az esetben, ha a két vizsgáló személy által talált állításokban eltérés mutatkozott, egy harmadik személyt kértünk fel értékelésre, majd megbeszéltük a különbözőség okát. Az SPSS program segítségével értékeltük az állításokat országonként, táplálási szokások alapján, valamint a táplálási programozódás jelensége szerint.
9.2.A csecsemőtáplálás módjának kiválasztását befolyásoló hatások A szülők csecsemőtáplálási szokásaiknak jellemzőit 2 kérdőív segítségével gyűjtöttük össze, az egyiket közvetlenül szülés után a Szülészeti Klinikákon, a másikat pedig a gyermek 8 hónapos korában. A vizsgálatba első gyermekes édesanyákat vontunk be, mert feltehetően ők többet foglalkoznak információ szerzéssel, mint többgyermekes társaik. A vizsgálati anyagok Angliában készültek, ezt követően fordítottuk finn, magyar, német és spanyol nyelvekre. Minimális változtatásokra került sor, amik az adott ország kulturális különbözőségeiből adódtak, pl. Angliában és Finnországban a terhességi tanácsadást háziorvosok végzik, míg Magyarországon, Németországban és Spanyolországban szakorvosok. 28
Az etikai engedélyt minden országban megkértük. Az édesanyákat a Szülészeti Klinikákon munkatársaink vonták be, úgy válogatva, hogy lehetőség szerint az adott ország teljes szociális és gazdasági helyzetét tükrözzék a vizsgálatba bevont személyek. Minden első gyermekes, nem ikret szült édesanyát megkérdeztünk, hogy rész kíván-e venni a vizsgálatban, abban az esetben, ha gyermeke időre született, egészségesen jött világra és nem igényelt speciális kórházi ellátást. A vizsgálatba országonként 400 édesanya bevonására készültünk. A kérdőív három részből állt : (A) a csecsemőről: terhességi történet, születési súly, hossz, nem; (B) a csecsemőtáplálásról: anyatejes táplálás vagy tápszeres táplálás (kizárólag anyatejes, kizárólag tápszeres, vegyesen), az édesanya nézeteiről, hogy a csecsemőtáplálásnak vannak-e későbbi életkorokban az egészségi állapotra vonatkozó hatásai, illetve, hogy milyen forrásokból származó információi vannak a csecsemőtáplálásról; (C) a résztvevő édesanyák szociális, anyagi háttere, életkor, beszélt nyelvek, a család havi bevétele, hol élnek, iskolázottság, egészséggel kapcsolatot szokások (dohányzás, diéta, fizikai aktivitás), terhesség előtti BMI, foglalkozás, családi anamnézis. A csecsemőtáplálásról szóló részben feltettük a kérdést, hogy 17 lehetséges információ-forrás közül, melyik milyen mértékben befolyásolta a szülők döntését, hogy hogyan táplálják gyermeküket (nem, alig, közepesen, nagyon, rendkívüli módon). Az információ forrásokat három kategóriába csoportosítottuk: 1. család és barátok (az apa, szülők, más rokonok, barátok); 2. egészségügyi személyzet (háziorvos, védőnő, a kórházi személyzet, fogadott orvos); 3. média (szórólapok, újságcikkek, TV műsorok, rádióadások, internet, könyvek, magazinok, videók/DVD-k). Az összes édesanyának, akik kitöltötték az alap kérdőívet, gyermekük nyolc hónapos korában kipostáztunk egy második kérdőívet, amelyből a gyermek nyolc hónapjáról szerettünk volna információt gyűjteni. Ebben a kérdőívben arra kértük az édesanyákat, hogy írják le, hogyan táplálták a gyermeküket az elmúlt nyolc hónapban, illetve, hogy változtak-e a nézeteik, arra vonatkozóan, hogy befolyásolja-e a 29
csecsemőtáplálás a későbbi életkorokban kialakuló egészségi állapotot, valamint, hogy milyen hatással van a csecsemőtáplálás típusa a csecsemő egészségére, növekedésére és fejlődésére. Az alap kérdőívben feltett, információ forrásokról szóló kérdést újra feltettük, hogy lássuk változott-e a szülők véleménye.
9.3. Fogyasztói információk 9.3.1. Szórólapok A hivatalos dokumentumok mellett kíváncsiak voltunk arra, hogy a táplálási programozódás jelensége megjelenik-e a társadalom számára készített anyagokban. Ennek érdekében olyan, az interneten vagy nyomtatott formában bárki számára hozzáférhető szórólapokat, könyvecskéket kerestünk, amelyek a 0-12 hónapos, egészséges csecsemők táplálásával foglakoznak. Ezeket a kiadványokat a nemzeti, vagy
a
regionális
kormányzat,
szakmai
kollégiumok,
egyesületek,
illetve
csecsemőtáplálással foglalkozó cégek adták ki. Az internetes keresés során a következő keresőszavakat használtuk: táplálás, szoptatás, anyatejes táplálás, tápszeres táplálás, elválasztás, kiegészítő táplálás, valamint csecsemőtáplálás. Minden olyan dokumentumot elemeztünk, amelyet 2000 után publikáltak. Ebben az esetben is a hivatalos
dokumentumokkal
megegyező
kizárási,
valamint
osztályozási
kategóriákatalkalmaztuk.
9.3.2.Magazinok A széleskörű társadalmi tájékoztatás egyik nagyon fontos elemét is megvizsgáltuk. Mind az öt ország legolvasottabb, szülők számára készített, havonta megjelenő magazinjának 12 számában megjelenő cikkek és hirdetések szövegeit is elemeztük az előbbiekben leírtmódon.
30
10. Eredmények 10.1. Hivatalos dokumentumok A csecsemőtáplálás minőségének a későbbi életkorokra áthúzódó hatását említő dokumentumokat az 4. táblázatban soroltam fel. Összesen huszonhat dokumentumot vontunk be a vizsgálatba, melyek Angliából (4), Finnországból (2), Németországból (9), Magyarországról (6) és Spanyolországból (5) származtak. Angliában és Finnországban a dokumentumok jelentős részét kormányzati szervek adták ki. Ezekben az országokban a dokumentumokban bizonyítékokon alapuló szakmai ajánlásokat is találtunk (E1, E2, F1, F2). Angliában két dokumentum alátámasztotta a WHO hat hónapig kizárólagos anyatejes táplálást ajánló irányelvét (E3, E4). Németországban (G1, G4), Magyarországon (H1, H2, H4, H5) és Spanyolországban (S1, S2, S3, S4) a hivatalos dokumentumok többségét szakmai kollégiumok
adták
dokumentumokat
ki.
találtunk,
Magyarországon melyek
a
általában
legtöbb
viszonylag
esetben
nem
rövidebb
tartalmaztak
hivatkozásokat. A dokumentumok, 2 magyar és 1 angol dokumentumot kivéve, az adatgyűjtésünket megelőző öt évben készültek. A 26 dokumentumban összesen 203 állítást találtunk, melyekben megfogalmazódott a csecsemőtáplálás
hosszú
távú
hatása
különböző
egészségügyi
tényezőkre
vonatkozóan. A jellegzetes megállapításokat az 5. táblázatban jelenítettem meg. Az állításokat 15 egészségügyi kategória alapján vizsgáltuk (betegség, infekció, obezitás, gasztrointesztinális megbetegedések, diabetes, allergia, kardiovaszkuláris megbetegedések, rosszindulatú daganatos megbetegedések, csont betegségek, egészség, növekedés és fejlődés, immunfunkció, étkezési szokások, szellemi fejlődés és egyéb). A leggyakrabban említett kategória a magyar dokumentumokban az allergia, a német és a spanyol dokumentumokban az infekció, az angol dokumentumokban az egészség, míg a finn dokumentumokban a szellemi fejlődés voltak. (6. táblázat). A táplálási programozódás hatásának hossza alapján az állítások 54%-ban említették a hatás hosszát, 26%-ban rövid távú, 9%-ban közepes, míg 11%-ban hosszú távú hatásról számoltak be. A magyar dokumentumokban a legtöbb megállapítás az anyatejes táplálás a fertőzésekkel szembeni védő szerepére (n = 8), valamint a hosszú távú védőhatásokra
31
(n = 13) vonatkozott. A legtöbb állítást a német és a finn, a legkevesebbet a magyar dokumentumokban találtunk. Az anyatejes táplálás az egészségre gyakorolt általános pozitív hatásai a csecsemőtápszerrel tápláltakkal összehasonlítva a finn dokumentumokban jelentek meg legtöbbször, összesen 49 helyen, melyek közül a neurológiai és mentális fejlődés volt a leghangsúlyosabb (19 említés). A fertőzések kialakulásának esélyét említő állítások (n = 66) mintegy 24%-a (n = 16) az anyatejes táplálás a gyomor-bélrendszeri fertőzések elleni védelméről, míg kb. 23%-a (n = 15) a légúti fertőzések elleni védő szerepéről szólt. A fertőzések elleni védőszerep megemlítése legkevésbé a magyar dokumentumokra volt jellemző (átlagosan 1,3 állítás/dokumentum szemben a másik négy ország átlagosan 4,3 állítás/dokumentum arányával). Ami a WHO hat hónapig tartó kizárólagos anyatejes táplálás irányelvének (World Health Organization, 2001) a dokumentumokban való megjelenését illeti, a legtöbb állítás (n = 152; 75%) az anyatejes táplálás időtartamát annak ellenére sem jelölte meg, hogy az egészségre gyakorolt hatás a legtöbb esetben függött az anyatejes táplálás hosszától. Huszonegy állítás (10%) nyolc dokumentumban (E2, E3, F2, G1, G2, G7, H1, S1) tulajdonított jelentőséget a kizárólagos anyatejes táplálás tényének, ezek közül tizenkettőben nem szerepelt az anyatejes táplálás időtartama, egyben említettek négy hónapnál rövidebb időtartamot, egy állításban négy-hat hónap közötti időtartamot, míg hét állításban írták le a WHO irányelvével egybecsengő, hat hónapos kizárólagos anyatejes táplálást. A huszonhat dokumentumból tizenegy jelent meg a WHO irányelvének kihirdetése után (2001), de csak az angol Egészségügyi Minisztérium (E3) által kibocsátott ajánlásban jelenik meg a WHO álláspontja részletesen (5 állításban). A „táplálási programozódás” jelenségét három dokumentumban nevezték meg, két esetben a hosszú távú metabolikus hatással (G3, S4), illetve egy esetben a gyulladásellenes hatással összefüggésben (G8). A többi dokumentumban is találtunk állításokat az anyatejes táplálás hosszú távú jótékony hatásairól, például a diabetes, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásával kapcsolatban, azonban ezekben nem volt nevesítve a „táplálási programozódás” jelensége. Az állítások mindössze 44%-ban tartalmaztak hivatkozásokat.
32
4. táblázat: Az öt európai országnak a csecsemőtáplálással foglalkozó hivatalos irányelvei, melyek hosszútávú hatásokra vonatkozó leírásokat tartalmaznak Ország Anglia
E1 E2 E3
Finnország
E4 F1
F2 Németország
G1
G2
G3
G4 G5 G6 G7 G8
G9 Magyarország
H1 H2 H3 H4
H5 Spanyolország
H6 S1 S2
S3 S4
S5
Cím Department of Health, Report on Health and Social Subjects 45, Weaning and the weaning diet, London, 1994. Department of Health, Report on Health and Social Subjects 51, Scientific review of the Welfare Foods Scheme, London, 2002. Department of Health, Infant feeding recommendations, London, 2003. Royal College of Midwives, Infant feeding position statement, 2004. Ministry of Social Affairs and Health. Child, family and food: Dietary recommendation for pregnant and lactating women, infants and toddlers. Nordic Council of Ministers, Copenhagen 2004. Nordic Nutrition Recommendations - Integrating nutrition and physical activity. Schöch G. Grundsätze der Ernährung von Säuglingen und Kleinkindern. Frühe Kindheit. Fach- und Elternzeitschrift der Deutschen Liga für das Kind; 2000 Mar;2, 4-10. Koletzko B, Müller H. Ernährung im Säuglings-, Kleinkind- und Schulalter. Deutsche Gesellschaft für Kinderheilkunde und Jugendmedizin ed. München, Jena: Urban & Fischer; 2000, 1-9. Kersting M. Die Lebensmittelgesetzgebung der EG und die Kinderernährung in Deutschland. Ernährungsumschau 2000, 47, 437-41. Manz F, Kersting M. Kinderärztl. Praxis 2000, Sonderheft, 25-9. Kersting M. Kinderärztl. Praxis 2000, Sonderheft, 30-33. Kersting M. Monatsschr. Kinderheilkd. 2001, 149, 4-10. Przyrembel H. Die Vorteile der Muttermilch. Bundeszentrale für gesundheitliche Aufklärung, Köln, 2001, 13-24. Kersting M. Ernährung der stillenden Mutter und Beikost für das Kind. Bundeszentrale für gesundheitliche Aufklärung, Köln, 2001, 198-209. Nationale Stillkommission Deutschlands. Empfehlungen zur Stilldauer. 2004. Országos Csecsemő és Gyermekegészségügyi Intézet. Mit egyen a baba? Csecsemőgondozás 1997, 2, 13-4. Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium. Vitamin és ásványianyag szupplementáció. 1998. Magyar Táplálkozástudományi Társaság. Táplálkozás csecsemő és gyermekkorban. 2000. . Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium. Az egészséges csecsemő táplálásának irányelvei (módszertani ajánlás). Gyermekgyógyászat 2001, 52, 303-16. Országos Bábaszövetség. Tápszerpótlás adása szoptatott babáknak. Bábák, Szülésznők 2004, 3, 49-50. A Szoptatásért Magyar Egyesület, 2004. Comité de lactancia de la Asociación Española de Pediatría-AEP. Hablemos de lactancia materna. Ultimas evidencias, 2001. Sociedad Española de Gastroenterología, Hepatología y Nutrición Pediátrica-SEGHNP. Guias prácticas sobre nutrición. Alimentación en el lactante, 2001. Comité de lactancia de la Asociación Española de Pediatría-AEP. Lactancia materna: guía para profesionales, 2004. Asociación española de pediatría de atención primaria-AEPAP. Lactancia materna y alimentación durante el primer año de vida, 2004. Sociedad española de Medicina de Familia y ComunitariaSEMFYC. Actividades preventivas en la infancia y adolescencia, 2004.
33
5. táblázat: Példák az állításokból Egészségügyi Példamondat következmény „Az anyatejjel táplált csecsemők kevésbé betegesek, mint a csecsemőtápszerrel táplált Általános társaik”(E1) „Az anyatejjel táplált csecsemők egészségesebbek “ (S4) „Az anyatej a megfelelő táplálék a csecsemő számára összetételét és emészthetőségét tekintve” (G7) „Az anyatej proteinek a legmegfelelőbbek a csecsemők számára” (F1)
Fertőzések
„Az anyatejes táplálás véd a fertőzésekkel szemben” (S2) „Az anyatejjel táplált csecsemőkben ritkábban alakul ki gasztrikus, illetve respiratorikus infekció” (E3) „Az anyatej csökkenti a respiratorikus infekcio kialakulásának valószínűségét” (H4)
Allergia
„Az anyatejjel táplált csecsemőkben csökken az allergia kialakulásának esélye” (H4) „Az anyatejes csecsemőkben ritkábban alakul ki atópias megbetegedés, mint tápszerrel táplált társaiknál” (E3) „A kizárólagos anyatejes táplálás csökkenti a szénanátha kialakulásának esélyét” (E3) „A kizárólagos anyatejes táplálás összefüggésben van a gyermekkorban kialakuló asztmatikus megbetegedések alacsonyabb számával” (S1)
Hosszútávú hatás
„Az anyatejes táplálás összefüggésben van agyermekkori és fiatal felnőttkori alacsonyabb vérnyomással” (F2) „Az anyatejjel táplált csecsemőkben ritkábban alakul ki ulceritiv colitis későbbi életkorokban” (H4) „A szoptatás csökkenti agyermekkori elhízás kialakulásának esélyét” (H6) „A szoptatásnak védő szerepe van a leukémia kialakulása ellen” (S4)
6. táblázat: Az öt leggyakrabban említett egészségügyi kategória az ajánlások állításaiban
Infekció Allergia Növekedés és fejlődés Szellemi fejlődés Egészség
Anglia n(%) 10 (18,8) 8 (15,1) 7 (13,2) 2 (3,8) 11 (20,8)
Finnország Németország Magyarország Spanyolország n(%) n(%) n(%) n (%) 5 (20) 12 (22,2) 22 (22,7) 20 (41,8) 3 (12)
17 (17,5)
15 (28,3)
5 (10,4)
2 (8)
12 (12,4)
4 (7,5)
4 (8,3)
6 (24)
9 (9,3)
4 (7,5)
2 (4,2)
0 (0)
9 (9,3)
2 (3,8)
1 (2,1)
Összes n (%) 69 (25,1) 48 (17,4) 29 (10,5) 23 (8,3) 23 (8,3)
34
10.2. A csecsemőtáplálás módjának megválasztását befolyásoló hatások Összesen 2071 elsőgyermekes édesanya töltötte ki az alap kérdőívet az öt európai országban. Az édesanyákra vonatkozó adatokat az 7. táblázat tartalmazza. A spanyol édesanyák fejezték be legnagyobb arányban a tanulmányaikat 16 éves korukig, valamint ők nyilatkoztak legnagyobb arányban arról, hogy dohányoztak terhességük alatt és a háztartás havi bevétele a legalacsonyabb kategóriából került ki. Spanyolországban volt a legalacsonyabb a terhességet megelőzően 8 órában dolgozók aránya. A második kérdőív visszaküldési aránya 91,1% (Finnországban), és 47,3% (Spanyolországban) között mozgott. Az adatok értékelése során arra jutottunk, hogy azok az édesanyák, akik visszaküldék a második kérdőívet, összehasonlítva azokkal, akik ezt nem tették, idősebbek voltak (átlag életkor: 30,3 vs 29,0 év, t test p<0,01); magasabb havi jövedelemmel rendelkeznek (Mann-Whitney U teszt; p<0,01), 16 éves koruknál tovább tanultak (90,7% vs 70,8%; Khí-négyzet próba p<0,01)a terhességet megelőzően napi 8 órában dolgoztak (78,4% vs 65,9%; Khí-négyzet próba p<0,01),valamint alacsonyabb számban dohányoztak a terhességüket megelőzően (23,2% vs 39,4%; Khí-négyzet próba p<0,01) és a terhességük alatt is (5,3% vs 13,7%; Khí-négyzet próba p<0,01).
35
7. táblázat: Az édesanyák jellemzése Anglia
Finnország
Németország
Magyarország
Spanyolország
összes
438
426
414
389
404
2071
80,8
91,1
86,2
85,2
47,3
78,2
31,7 (4,9)
28,3 (4,6)
32,1 (5)
28,1 (4)
29,6 (5,1)
30 (5)
<0,0005b
23,5 (4)
23,4 (4,1)
21,8 (2,9)
22,2 (3,3)
23,1 (3,7)
22,8 (3,7)
<0,0005b
3371 (521)
3467,5 (435,5)
3277 (486,4)
3403,7 (406,2)
3186,7 (539,3)
3342,2 (490,3)
<0,0005b
Fiúk aránya (%)
51,4
49,1
49,8
50,1
56,2
51,3
Az édesanya az édesapával él (%)
97,2
96,2
94,7
97,7
90,3
95,3
<0,0005a
Iskoláit 16 éves koránál korábban befejezte (%) Egészségügyi végzettsége van (%)
6
5,6
5,3
11,8
40,8
13,7
<0,0005a
19,6
31,2
10,6
14,1
14,6
18,2
<0,0005a
Terhessége előtt teljes munkaidőben dolgozott (%) Dohányzott a terhesség előtt (%)
89,4
68,1
78
86,9
55,7
75,7
<0,0005a
23,6
28,4
26,2
18,5
37,1
26,8
<0,0005a
Dohányzott a terhesség alatt (%)
4,4
9,4
6,1
1,8
13,9
7,1
<0,0005a
A kérdőívet kitöltő édesanyák száma A követő kérdőívet kitöltő édesanyák aránya (%) Kor (év) * BMI (kg/m2) terhesség előtt Gyermek születési súlya (g) *
a
Khi-négyzet próba; begy tényezős ANOVA * Az adatokat átlag (szórás) formájában adtuk meg.
36
Az édesanyák arra vonatkozó válaszait, hogy melyik információ forrás milyen mértékben befolyásolta a csecsemőtáplálás típusának megválasztásában a születés után, illetve gyermekük nyolc hónapos korában, a 8. táblázat tartalmazza. A befolyásolás mértékét az édesanyák öt kategóriába sorolhatták: nem, alig, közepesen, nagyon, rendkívüli módon. Az elemzés során a “nem és alig” kategóriákat hasonlítottuk össze a “közepesen, nagyon és rendkívüli módon” kategóriákkal. Ezek százalékos aránya alapján állítottuk fel a sorrendet. A befolyásolás mértéke magasabb volt a követő kérdőívben, mint az alap kérdőív esetében, legkifejezettebb a kórház személyzete és a magánorvosi rendelés esetében. A könyvek, az apa és a védőnő tanácsainak tulajdonítottak a legjelentősebb szerepet mindkét kérdőívben. A szülők, az apa, a háziorvos, egyéb egészségügyi személyek és az internet kategóriáknak nagyobb jelentőséget tulajdonítottak gyermekük nyolchónapos korában, mint a születést követően. Majdnem az összes édesanya egyetértett abban, hogy a csecsemőtáplálás minősége hatással lehet a gyermek egészségi állapotára az első életéve során, azonban jóval kevesebben vélekedtek úgy, hogy ez akár hosszabb távú hatása is lehet (9. táblázat). Megkértük az édesanyákat, hogy írják le véleményük milyen egészségügyi kockázatokra hat véleményük szerint a csecsemőtáplálás minősége. A szülők legkevesebbszer a hosszútávú, kezelést igénylő, krónikus lefolyású betegségekre gyakorolt hatást említették. A magyar édesanyák közel 70%-a az anyatej jótékony hatását hangsúlyozta. Az allergia kialakulásának csökkentett kockázatát a német édesanyák jóval fontosabbnak vélték, mint a másik négy ország édesanyái. A felnőttkori egészséget befolyásoló tényezők értékelésére szintén felállítottunk egy ötfokú skálát (nem, alig, közepesen, nagyon, rendkívüli módon), majd ez követően a “nem, alig, közepesen” kategóriákat a “nagyon és rendkívüli módon” kategóriák %-os arányában állapítottuk meg az értékeket. A kapott eredményeket a 10. táblázat tartalmazza. Az édesanyák a legjelentősebben befolyásoló tényezőknek a testmozgást és a felnőttkori táplálkozást tartották, míg a legkevésbé fontosnak a család anyagi helyzetét.
37
Összehasonlítva az édesanyák véleményét elmondható, hogy a spanyol anyák véleménye szerint a legvalószínűbb (44%), míg a magyar anyák véleménye szerint a legkevésbé valószínű (20%), hogy a csecsemőtáplálás módja hosszútávon befolyásolhatja a gyermek egészségét. A legnagyobb mértékben az allergia (50%) kialakulásának esélyét befolyásolhatja a csecsemőtáplálás minősége az édesanyák szerint,
míg
a
rosszindulatú
daganatos
betegségek
kialakulásának
esélyét
valószínűsítik a legkevésbé összefüggőnek (18%) a csecsemőtáplálással.
38
8. táblázat: Az édesanyák véleménye az információ forrásokról, amelyek befolyásolták abban, hogy hogyan táplálják gyermeküket. Összehasonlítva a “közepesen, nagyon, rendkívüli módon” kategóriákat a “nem befolyásolt és “alig befolyásolt” kategóriákkal a szülést követően és a gyermek 8 hónapos korában. Alap kérdőív A F 438 426 54,7 63,1 58,8 54,3 64,1 48,6 50,3 61,1
N 414 61,0 74,7 53,7 44,9
M 389 43,8 47,0 20,8 34,7
S 404 57,4 27,4 49,2 46,6
46,5 39,6 35,8 34,2
46,1 40,0 15,5 30,5
69,5 47,6 42,0 33,8
63,3 50,4 20,2 36,1
24,7 28,8 16,4 22,4
25,5 33,1 45,3 48,8
33,8
39,7
14,8
55,1
16,8
33,3
23,8
42,8
22,8
11
Magánorvosi rendelés Más egészségügyi szakemberek Internet
31,9
26,9
41,7
12 13 14 15
Rokonok Háziorvos Újságcikkek TV
29,9 28,0 20,2 17,8
18,0 15,5 25,9 22,2
16 17
Videó/DVD Radió
10,8 10,4
10,8 9,4
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Kitöltők száma Védőnő Könyvek Édesapa A kórház személyzete Szórólapok Magazinok Barátok Szülők
Összes 2071 55,2 52,6 47,7 47,5
Kitöltők száma Édesapa Könyvek Szülők Védőnő
Összes 1619 70,7 69,8 59,6 58,6
Követő kérdőív A F 354 388 80,2 62,7 77,7 42,2 57,3 50,3 37,9 49,9
N 357 78,2 82,8 55,6 65,2
M 329 63,9 81,3 66,3 85,0
S 191 76,2 68,0 80,5 59,0
56,7 50,6 50,0 45,4
24,1 38,1 30,0 64,4
41,0 53,3 27,6 48,3
71,3 74,2 67,2 25,2
77,4 28,8 31,3 41,0
86,9 51,4 53,8 51,3
41,6
Háziorvos Szórólapok Magazinok Más egészségügyi szakemberek Internet
43,9
39,9
40,4
58,3
50,1
38,9
na
42,3
Barátok
43,7
53,0
36,5
52,7
34,7
40,5
29,1
41,8
20,3
38,5
33,3
32,7
38,1
41,9
55,4
14,2 42,0 16,4 18,5
19,0 20,6 12,4 12,2
18,0 16,4 25,2 23,4
40,2 45,3 21,1 20,4
33,0 29,0 23,5 18,7
24,9 26,2 23,6 29,1
29,8 22,3 15,6 4,7
28,7 18,2 13,1 37,3
27,9 51,0 40,5 30,0
52,6 29,9 28,9 58,8
6,9 4,0
4,4 4,4
9,8 17,7
22,3 17,1
A kórház személyzete Rokonok Újságcikkek TV Magánorvosi rendelés Radió Videó/ DVD
14,0 11,9
10,5 7,7
6,2 3,5
9,0 4,5
29,3 19,9
17,8 29,5
A: Anglia; F: Finnország; N: Németország; M: Magyarország; S: Spanyolország Az eredmények az édesanyák válaszai alapján“nem és alig” kategóriák a “közepesen, nagyon és rendkívüli módon”kategóriák %-os arányában
39
9. táblázat Az édesanyák nézetei a csecsemőtáplálás hatásairól
Kérdőívet kitöltők száma Édesanyák száma, akik egyetértenek az állítással (n%) Az anyatej jótékony hatású (%) Immunrendszer (%) Egészséges (%) Fejlődés és növekedés (%) Kevesebb fertőzéses megbetegedés (%) Allergia (%) Hosszú távú kezelést igénylő krónikus kórlefolyású betegség2 (%)
Az első hónapok táplálási minősége befolyásolja-e a gyermek egészségét az első életévében későbbi életkorokban Összes A F N M S p érték Összes A F N M 2057 430 424 411 389 404 2029 418 415 407 389
S 400
p érték
1970 95,8
410 95,3
409 96,7
387 94,2
370 95,1
394 97,5
0,01271
1795 88,5
372 89
369 88,9
353 86,7
331 85,1
370 92,5
0,0161
40
49,9
45,7
27
69,5
13,6
<0,00051
24,7
20,8
29
21,6
54,8
5,7
<0,00051
39,2
58,5
31,3
45,3
38,5
22,4
<0,00051
30
33,8
25,1
33,7
50,5
12,6
<0,00051
24,7 15,7
32,3 17
21,8 21,3
20,3 22,3
23,3 2,3
24,7 13,4
0,0031 <0,00051
28,6 13,2
31,3 15
26 18,2
31,8 13,7
12,2 2,1
37,2 14,6
<0,00051 <0,00051
12
15,9
12,6
13
5
11,9
0,001
11,4
14,6
15,6
9,4
8
9,2
0,028
8,9 5,1
7,5 5,6
7,5 5,5
24,7 8,3
4,2 0,4
2 5,1
<0,00051 0,0011
13,9 12
12,5 19,6
17,7 12,6
31,8 16,5
3,7 2,1
1,5 7,3
<0,00051 <0,00051
A:Anglia; F: Finnország; N: Németország; M: Magyarország; S: Spanyolország 1 Khí-négyzet próba 2 Hosszútávú, kezelést igénylő, krónikus lefolyású betegség: elhízás, diabetes, kardiovaskuláris megbetegedés, gastrointestinális megbetegedés, rosszindulatú daganatos betegségek, csontritkulás ,
40
10. táblázatA felnőttkori egészséget befolyásoló tényezők A
F
N
M
S
Összes
A felnőttkori egészséget befolyásoló tényezők Testmozgás gyermek,- és 86,7 83 90 81 80,9 84,4 tinédzserkorban Testmozgás felnőttkorban 89,7 88,2 86,4 75,3 75,2 83,2 Táplálkozás felnőttkorban 90,4 87,7 81,5 73 73 81,4 Cigarettafüst 83,3 63,4 89,8 81,2 86,9 80,8 Táplálkozás gyermek,- és 84,5 76,9 81,6 73 80,2 79,3 tinédzserkorban Genetika 75,5 64,5 80,5 71,5 58,2 70 Táplálás csecsemőkorban 64,6 44,3 64,2 71 75,5 63,7 Környezetszennyezés 61,8 36,1 60,6 78,7 78,5 62,7 A család anyagi helyzete 20,1 7,5 29,9 28,8 35,9 24,2 A csecsemőtáplálás típusa befolyásolja az egész életre kiterjedő kockázatát az ételallergiának 49,3 46,3 73,3 39,6 42,6 50,3 az elhízásnak 52,4 35,2 53,7 18,5 57,9 43,8 az ekcéma, asztma, szénanátha 47,3 33,8 69 31,6 35,1 43,5 kialakulásának a diabetes kialakulásának 44,1 34,6 42,7 14,4 50 37,4 a csontritkulás kialakulásának 47,3 43,4 28,5 22,9 42,3 37,2 a magas vérnyomás kialakulásának 37,9 25,9 31,1 11,1 49,8 31,3 a szív és érrendszeri 42,5 21,8 28,6 12,3 45,3 30,3 megbetegedések kialakulásának a daganatos megbetegedések 22,1 8,6 17,7 11,1 28,5 17,6 kialakulásának A:Anglia; F: Finnország; N: Németország; M: Magyarország; S: Spanyolország 1 Kruskal-Wallis teszt (összahasonlítva az 5 ország eredményeit)
p érték1
<0,0005 <0,0005 <0,0005 <0,0005 <0,0005 <0,0005 <0,0005 <0,0005 <0,0005
<0,0005 <0,0005 <0,0005 <0,0005 <0,0005 <0,0005 <0,0005 <0,0005
Az eredmények az édesanyák válaszai alapján a „nagyon és rendkívüli módon” kategóriák a „közepesen, alig és nem” kategóriák %-os arányában.
41
10.3. Szórólapok és magazinok Az írott információkat az édesanyák fontosabbnak tartották, mint az audiovizuális információs forrásokat. A szórólapokat és a magazinokat az ötödik/hatodik és a hatodik/hetedik helyre sorolták az alap és a követő kérdőívben a könyvek, a közeli családtagok és az egészségügyi szakemberek mögé.Az édesanyák fele nyilatkozta, hogy közepesen, nagyon, vagy rendkívüli módon befolyásolták a szórólapokból és magazinokból szerzett információk abban, hogy hogyan táplálja gyermekét. Ez majdnem megegyezik a könyvek jelentőségével, amelyeket minkét kérdőívben a második helyre soroltak az édesanyák. Az alap kérdőívben az édesanyák 53%-a, a követő kérdőívben pedig a 70%-uk nyilatkozott úgy, hogy információ forrásként jelentősnek tartja a könyveket. Az öt országban összesen 127 szórólapot találtunk, amelyek megfeleltek a keresési feltételeknek.
(11. táblázat)
A szórólapok 76%-a tartalmazott
a táplálási
programozódás jelenségével foglalkozó állítást. Az állítások 20%-nál találtunk hivatkozást. A szórólapok közel fele az anyatejes táplálásról szólt (arányuk 12% (Finnország) és 61% (Spanyolország) között mozgott). A szórólapok felét Finnországban és Magyarországon egyesületek, míg Németországban tápszergyártó, illetve babaételt gyártó cégek készítették.Angliában és Spanyolországban a legjelentősebb szerepet a nemzeti és a regionális kormányzati szervek vállalták a szórólapok készítésében.A legtöbb publikáció ingyenes volt, viszonylag rövid (65%-uk maximum 8 A4-es oldalt tett ki) és jelentős többségük képeket vagy illusztrációkat tartalmazott (74%). A magazinokban összesen 161 táplálással foglalkozó cikket, illetve hirdetést találtunk, ennek 41%-a tartalmazott számunkra fontos megállapítást. A hivatkozások a magazinok tekintetében a különböző országokban eltérően alakultak: az angol, a magyar és a spanyol állításoknál nem találtunk hivatkozást, a finn állítások 13%-nál, míg a német magazinoknál 2%-ban tartalmaztak az állítások hivatkozást. A leggyakrabban említett kategória az angol (25,7%), a német (22,2%) illetve a magyar (23,5%) állításokban az allergia volt, a finn állításokban a növekedés és fejlődés (18,4%), míg a spanyol állítások esetében az infekció (21,2%) (12. táblázat). Az állítások 68,2%-ában nem említették a táplálási programozódás hatásának hosszát, 18,2%-ban rövid távú, 5,1%-ban közepes, míg 8%-ban hosszú távú hatást írtak le. 42
A táplálási szokások alapján elmondható, hogy az állítások jelentős többsége Magyarországon, Spanyolországban és Németországban a 6 hónapig tartó kizárólagos anyatejes táplálásra, míg Angliában általánosságban véve az anyatejes táplálásra vonatkozott. 12. táblázat: Az öt leggyakrabban említett egészségügyi kategória a szórólapok, illetve a magazinok állításaiban Anglia n (%) Allergia Infekció Növeked és és fejlődés Obezitás Betegség
46 (25,7) 41 (22,9) 10 (5,6) 11 (6,1) 19 (10,6)
Finnország n(%) 4 (10,5)
Németország n (%)
Magyarország n (%)
Spanyolország n (%)
Összes n (%)
44 (22,2)
28 (23,5)
10 (9,6)
3 (7,9)
13 (6,6)
20 (16,8)
22 (21,2)
132 (20,7) 99 (15,5)
7 (18,4)
34 (17,2)
9 (7,6)
13 (12,5)
73 (11,4)
5 (13,2)
18 (9,1)
9 (7,6)
11 (10,6)
54 (8,4)
3 (7,9)
10 (5,1)
9 (7,6)
10 (9,6)
51 (8)
43
11. táblázat: Az öt európai országban elért szórólapok Szám
Táplálás típusa Anyatejes táplálás
Hozzátáplálás
Kiadó szervezet Ingyenes
(Átlag) Euró
<4
5-8
Oldalak száma (A4 méret) 9-16 17-32 33-64
3 (8,6)
13 (37,1)
22 (0,5)
20 (57,1)
8 (22,9)
7 (20,0)
0
0
0
5 (14,3)
(22,9) 1
0
6 (75,0)
2 (1,25)
2 (25,0)
3 (37,5)
2 (25,0)
1 (12,5)
0
0
2 (25,0)
(12,5) 7
0
12 (92,3)
1 (5,8)
3 (23,1)
0
4 (30,8)
6 (46,2)
0
0
2 (15,4)
0
38 (100) 33 (100) 102 (85,0)
0
24 (63,2) 11 (33,3) 60 (47,2)
8 (21,1) 3 (9,1) 22 (17,3)
3 (7,9) 7 (21,2) 23 (18,1)
2 (5,3) 6 (18,2) 15 (11,8)
0
1 (2,6)
4 (12,1) 4 (3,1)
2 (6,1) 3 (2,4)
13 (34,2) 11 (33,3) 33 (26,0)
Kor mány zat 14 (40,0)
Szakmai szervezetek 3 (8,6)
Egyesületek
Ipar
7 (20,0)
8
A
35
13 (37,1)
15 (42,9)
Mind kettő 7 (20,0)
F
8
1 (12,5)
4 (50,0)
3 (37,5)
1 (12,5)
2 (25,0)
4 (50,0)
N
13
3 (23,0)
0
10 (76,9)
2 (15,4)
1 (7,7)
3 (23,1)
M
38
21 (55,3)
5 (13,2)
33
20 (60,6)
127
58 (45,7)
11 (33,3) 28 (22,0)
10 (30,3)
Ö
14 (36,8) 13 (39,4) 47 (37,0)
0
S
3 (7,9) 0
21 (55,1) 6 (18,2) 41 (32,3)
22 (17,3)
Ár
21 (16,5)
(53,8) 12 (31,6) 5 (15,2) 33 (26,0)
Más
1 (3,0) 4 (3,1)
0 0
65-128
A: Anglia, F: Finnország, N: Németország, M: Magyarország, S: Spanyolország, Ö: Összes Az értékek darab (%) formában megadva
44
Szöveg kép nélkül
A vizsgálatba bevont magazinok jellemzőit a 13.táblázat tartalmazza. 13. táblázat: Magazinok leírása Ország
Cím
1 szám ára (Euro)
Anya és a Gyermek Kettő plusz
3,10 1,0
34,423
6,6
100
Élet és oktatás Anyák Magyarország lapja Én és a Spanyolország gyermekem
1,99
134,858
1,6
83
1,99
133,000
13,1
100
1,95
627,000*
14,8
120
Anglia Finnország Németország
Átlagos havi Átlagos példányszám példányszám 1000 lakosonként 79,932 1,3
Átlagos oldalszám
180
*A magas példányszám oka, hogy az édesanyák ingyen megkaphatják a kórházakban.
10.3.1. Az anyatejjel vagy csecsemőtápszerrel táplált csecsemők egészségi állapotára vonatkozó megállapítások a szórólapokban és a magazinokban Az öt országban összesen 105 szórólapban 395 megállapítást találtunk, amelyek a szoptatott, vagy csecsemőtápszerrel táplált csecsemők hosszú távú egészségére vonatkoztak (14. táblázat). Néhány szórólap (n= 24, (22,9%), Magyarországon a 38ból 12 (31,6%) nem tartalmazott a vizsgálat szempontjából értékelhető megállapítást. Átlagosan 4,9 egészségügyi megállapítást tartalmaztak a szórólapok (arányuk 3 (Finnország) és 6,5 (Németország) között mozgott). Körülbelül a megállapítások harmada hangsúlyozta az anyatej infekciókkal szembeni védő szerepét, míg a másik harmad az általános egészségügyi következményeket hangsúlyozta. A magazinok értékelése során 56 cikk foglalkozott az anyatejes táplálással (a 60 számból, amelyet az 5 országban gyűjtöttünk), ezek közül 44-ben találtunk információt a táplálási programozódással kapcsolatban. Összesen 121 megállapítást találtunk, átlagosan számonként kettőt, amelyek aránya 0,25 (Finnország) és 7,2 (Anglia) között mozgott. Az anyatej infekciókkal szembeni védő szerepe volt a
45
legtöbbször említett pozitív hatás. A 395 szórólapokban talált megállapítás közül 19 (4,8%), míg a magazinokban talált 121 megállapítás közül 21 (17,4%) említette a WHO 6 hónapig tartó kizárólagos anyatejes táplálásra vonatkozó irányelvét (WHO 2001).
10.3.2. A hozzátáplálással foglakozó megállapítások a szórólapokban és a magazinokban. Összesen 117 megállapítást találtunk a 69 hozzátáplálással foglakozó szórólapban, amelyikben megjelent a táplálási programozódás jelensége. Mindössze 25 (36%) szórólapban
találtunk
a
vizsgálat
szempontjából
értékelhető
megállapítást,
Finnországban és Magyarországon egyet sem (15. táblázat). A megállapítások 41%-a azon ételekkel foglakozott, amelyek allergiát válthatnak ki, 18%-ukban a hosszútávú, kezelést igénylő, krónikus lefolyású betegségekkelkapcsolatban, 12% pedig a megfelelő étkezési szokások kialakításával kapcsolatban tartalmaztak fontos információkat. Tanácsokat adtak a szülők számára, hogy mely ételekkel milyen megbetegedések kialakulásának kockázatát csökkenthetik. A magazinokban összesen 25 cikk foglakozott a hozzátáplálás időszakával.Összesen 76 megállapítást találtunk (átlagosan 1,3 megállapítást számonként), a finn és a spanyol magazinokban nem találtunk számunkra értékelhető megállapítást. Akárcsak a szórólapoknál, az allergia kialakulásának kockázata volt a legtöbbször említett egészségügyi következmény (a megállapítások 46,1%-a tartalmazott erre vonatkozó információt).
46
14. táblázat: Az anyatejjel vagy csecsemőtápszerrel táplált csecsemők hosszú távú egészségére vonatkozó megállapítások a szórólapokban és a magazinokban. A:Anglia, F: Finnország; N: Németország, M: Magyarország; S: Spanyolország Szórólapok száma / újságcikkek száma (országonként 12 számból) Szórólapok száma / újságcikkek száma, amelyben megjelenik a táplálási programozódás jelensége Egészségügyi következményeket tartalmazó állítások Jobb egészség, a betegségek kialakulásának Általános egészségügyi alacsonyabb kockázata következmények Szórólapok: n= 132(33,4%) Az anyatej összetétele, tápanyagok, kólika, Magazinok: n= 29 (24,0%) székrekedés Növekedés és fejlődés Neurológiai fejlődés, intelligencia Gastrointestinalis Az anyatej védő szerepe az infekciókkal szemben Légúti Fül Szórólapok: n= 131(33,2%) Meningitis Magazinok: n= 40(33,0%) Vese Fertőzéses megbetegedés általánosságban Asztma Az anyatej allergiával szembeni védő szerepe Rhinitis Atópiás dermatitis, Szórólapok: n= 63(15,9%) Ételallergia Magazinok: n= 25(20,7%) Allergia általánosságban Hoszzútávú hatás Szórólapok: n= 69(17,5%) Magazinok: n= 27 (22,3%)
Immun funkció Gastrointestinalis Elhízás Diabetes CVD Rosszindulatú daganatos megbetegedések Csontok
Összes Állítások szórólaponként / cikkenként Az állítások száma, amely említi a hat hónapig tartó kizárólagos anyatejes táplálást
Szórólapok N M 13 35 11 23
Magazinok
A 20 17
F 4 3
S 33 27
17
Állítások a szórólapokban (n) 2 13 7 15
Összes 105 81
A 21 18
54
7
F 3 3
N 11 6
M 4 4
S 17 13
Összes 56 44
Állítások a magazinokban(n) 0 0 3 0 10
2
2
12
1
0
17
8
0
1
0
1
10
5 4 8 6 7 0 3 18 4 1 5 0 1
2 1 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0
9 2 5 3 1 0 0 5 1 0 0 0 12
5 11 6 2 3 1 0 12 6 0 3 2 12
12 10 16 8 6 3 3 13 4 0 4 0 8
33 28 35 19 17 4 6 50 15 1 12 2 33
0 5 9 6 4 0 4 7 6 0 3 0 10
0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 1 1
1 1 1 1 0 0 0 1 0 0 0 0 4
0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0
1 0 1 2 1 0 0 86 5,06 4
0 0 0 0 0 0 0 9 3,00 0
4 0 2 2 0 0 0 71 6,45 9
9 2 5 7 6 4 0 104 4,52 5
0 2 8 6 6 0 1 125 4,63 1
14 4 16 17 13 4 1 395 4,88 19
0 0 6 4 3 4 0 86 7,17 19
0 0 0 0 0 0 0 3 0,25 1
0 0 4 0 0 0 0 14 1,17 1
0 0 1 0 0 0 0 5 0,42 0
2 0 1 1 0 0 0 3 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 1 2 13 1,08 0
3 6 11 8 5 0 4 12 6 0 3 1 15 0 0 13 4 3 5 2 121 2,01 21
47
15. táblázat :A hozzátáplálással foglakozó megállapítások a szórólapokban és a magazinokban A:Anglia, F: Finnország; N: Németország, M: Magyarország; S: Spanyolország Szórólapok száma / újságcikkek száma (országonként 12 számból) Szórólapok száma / újságcikkek száma, amelyben megjelenik a táplálási programozódás jelensége Egészségügyi következményeket tartalmazó állítások Tojás Ételek, amelyek allergiát okozhatnak Mogyoró Szórólapok: n= 48(41,0%) Tehén tej Magazinok: n= 35(46,0%) Gabona/glutén Egyéb ételek, amelyek halat, sajtot vagy gyümölcsöt tartalmaznak Allergia általánosságban Tojás (Salmonella) Ételek, amelyek ételmérgezést okozhatnak Szórólapok: n= 5(4,2%) Méz (Botulizmus) Magazinok: n= 6(8,0%) Ételek, amelyeknek egészségügyi kockázata Só van Tea, Kávé Szórólapok: n= 29(24,8%) Mogyoró, magvak, nehéz ételek Magazinok: n= 13(17,0%) Cukor, cukrozott italok Cukrozott ételek elkerülése Megfelelő étkezési szokások kialakítása Szórólapok: n= 14(12,0%) Magas sótartalmú ételek elkerülése Magazinok: n= 6(8,0%) Egészséges táplálkozás általánosságban Immun funkció Ételekkel kapcsolatban megemlített megbetegedések Elhízás Diabetes Szórólapok: n= 21(18,0%) CVD Magazinok: n= 16(21,0%) Rosszindulatú daganatos megbetegedések Csontok Egészség általánosságban Összes Állítások szórólaponként / cikkenként
A 22 13
F 7 0
Szórólapok N M 10 17 10 0
S 13 2
Összes 69 25
A 9 9
F 0 0
Magazinok N M S 13 4 0 12 4 0
Összes 26 25
Állítások a magazinokban(n)
Állítások a szórólapokban (n) 3 0 3 0 0 6 0 3 0 0 3 0 3 0 0 4 0 1 0 0 5 0 7 0 0
6 9 6 5 12
2 6 4 2 1
0 0 0 0 0
1 1 1 1 1
1 0 4 0 2
0 0 0 0 0
4 7 9 3 4
4 2 3
0 0 0
6 0 0
0 0 0
0 0 0
10 2 3
3 2 3
0 0 0
3 0 0
2 0 1
0 0 0
8 2 4
1 2 8 13 1 0 0 0 1 1 1 1 0 2 61 4,7
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 1 4 6 3 2 2 1 0 1 0 3 5 51 5,1
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 1 1 0 0 1 0 1 1 0 0 5 2,5
1 2 9 17 8 4 2 2 3 1 3 2 3 7 117 4,7
3 3 1 3 1 0 1 0 4 0 0 1 0 2 42 3,5
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
2 0 1 0 2 1 1 1 2 0 1 2 3 0 24 2,0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 10 ,83
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
5 3 2 3 3 1 2 1 6 0 1 3 3 2 76 1,27
48
11. Megbeszélés Felmérésünk célja az volt, hogy megvizsgáljuk, vajon a táplálási programozódás jelensége megtalálható-e a csecsemőtáplálásra vonatkozó ajánlásokban, illetve ezek az információk milyen formában jutnak el a szülőkhöz, befolyásolják-e a szülőket a csecsemőtáplálás típusának megválasztásában Angliában, Finnországban, Magyarországon, Németországban és Spanyolországban. Vizsgálatunk kiindulópontja az volt, hogy a bizonyítékokon alapuló szisztematikus összegzésekben az anyatejes táplálás fontosságának különböző értelmezéseit olvashatjuk (Alonso-Coello, 2008). Amíg egyes szerzők az anyatej bizonyos betegségek elleni védő szerepét hangsúlyozzák (Hoddinott et al., 2008; Lawrence, 1997), például a lymphoma, az inzulin-függő diabetes mellitus és a Crohn-betegség kialakulása vonatkozásában, addig mások jóval óvatosabb álláspontot képviselnek (American Academy of Pediatrics. 2005; Agency of Healthcare Research and Quality. 2007). Habár egyes adatok szerint a nem anyatejjel táplált csecsemők fogékonyabbak a légútifertőzésekre és a középfülgyulladásra, amint azt a rájuk fordított egészségügyi ellátások összege is mutatja az Egyesült Királyságban(Weimer, 2001), ugyanakkor más tanulmányok arra utalnak, hogy az anyatejes táplálás nincs hatással ezeknek a betegségeknek a kialakulására (World Health Organization. 2001). Hasonló vita tárgya a szoptatásnak az allergia kialakulására gyakorolt hatása. A közelmúltban megjelent közleményekben arra a következtetésre jutottak, hogy az anyatejes táplálás nem csökkentette az allergia, illetve az asztma kialakulásának esélyét (World Health Organization. 2001; Kramer et al., 2007), vagy az eredmény legalábbis nem volt egyértelmű (Agency of Healthcare Research and Quality. 2007), míg mások összefüggést találtak a megemelkedett számú atópiás megbetegedések és a csecsemőtápszerrel történő táplálás között (Lawrence, 1997; Silvers et al., 2009). Mivel a vázolt bizonyítékok megjelennek a csecsemőtáplálás hivatalos irányelveiben is (Renfrew et al., 2008), ezért célszerűnek tűnt az európai helyzet áttekintése. Vizsgálatunk erősségének érezzük, hogy a hivatalos dokumentumok keresése, valamint a számunkra fontos állítások kiemelése minden esetben nagyon pontosan, előzetesen megfogalmazott követelményrendszer alapján történt. A munka során a kutatócsoport tagjai között több találkozó is történt, ahol további egyeztetések folytak arról, hogy az öt országban a lehető legnagyobb mértékben azonos körülmények és feltételek mellett történjen az adatgyűjtés. Mindamellett vizsgálatunk bizonyos szempontból korlátozott érvényű, hiszen 49
csak öt európai ország bevonásával készült. Bár megpróbáltuk a legnagyobb lefedettséget biztosítani az országok kiválasztásánál, figyelembe véve a geográfiai, kulturális, valamint a táplálkozási különbözőségeket (World Health Organization Europe.2006), természetesen így sem tudtuk lefedni Európa teljes szocio-politikai rendszerét. Az egészségügyi kimenetek vizsgálata a dokumentumokban, a szórólapokban és a magazinokban talált állítások összeszámolásán alapult, de természetesen a gyakoriság megállapítása önmagában nem megfelelő módszer átfogó jelentőségű következtetések levonásához (May, 1993). Mivel vizsgálatunk célkitűzése az volt, hogy értékeljük az anyatej pozitív egészségügyi hatásainak megjelenését, ezért azokat az állításokat, amelyek az anyák mikrotápanyag-hiányával (Poskitt et al., 2005) összefüggésben írtak az anyatejes táplálásról, a vizsgálatból kizártuk. Összehasonlítva az országokat, meglepő volt a hivatalos dokumentumok sokfélesége. Hét vizsgált dokumentumban egyáltalán nem említettek pozitív egészségügyi előnyt azzal a táplálási móddal kapcsolatban, melyet támogatnak. Általánosságban elmondható, hogy a magyar dokumentumok rövidebbek voltak, kevés hivatkozást tartalmaztak, egyszerűbb mondatok tartalmazták az állításokat, mint a másik négy ország dokumentumaiban. A német dokumentumok gyakrabban használtak szaknyelven megfogalmazott állításokat és jellemző volt rájuk a nagyszámú tudományos hivatkozás is. Angliában és Finnországban a csecsemőtáplálással kapcsolatos dokumentumok szinte kizárólag a közigazgatási szektorból kerültek ki. Nagyobb diverzitás mutatkozott a magyar, német és spanyol dokumentumok között, ami valószínűleg azzal is magyarázható, hogy ezekben az országokban több, szakértőkből álló testület is adott ki hivatalos dokumentumot. Irodalmi adatok alapján is úgy tűnhet, hogy ezekben az országokban jóval nagyobb jelentőségűek a szakértői testületek, melyek a várandósság ideje alatt, illetve a csecsemők ellátása során is jobban bekapcsolódnak a szülők életébe, mint Angliában és Finnországban (Martin- Moreno et al., 2009; Papanicolaou et al., 2005; European Observatory on Health Care Systems. 2001). Azok a korábbi vizsgálatok, melyek alacsony szoptatási arányt találtak, szemléletváltást hoztak egész Európában (Cattaneo et al., 2005; Nichol et al., 2002; World Health Organization Europe. 2003). Ennek következtében a jelenleg érvényben lévő hivatalos dokumentumok Európa szerte a korábbiaknál határozottabb megfogalmazásokkal ösztönzik az édesanyákat az anyatejes táplálásra (World Health Organization Europe. 2007; World Health Organization Europe. 2003; European Commission, Directorate of Public Health and Risk Assessment. 2004).
50
A WHO a hat hónapig tartó kizárólagos anyatejes táplálásra vonatkozó irányelve egy szisztematikus áttekintő közleményen alapult, amely alapjául 2000 korábbi közlemény szolgált. Arra a következtetésre jutottak, hogy nincs bizonyíték arra nézve, hogy a hat hónapig tartó kizárólagos anyatejes táplálásnak (összehasonlítva a 4-6 hónapig tartó kizárólagos anyatejes táplálással) káros hatása lenne a növekedésre és a fejlődésre, ugyanakkor védő hatása volt a gyomor-bélrendszeri fertőzésekkel szemben (bár a légúti fertőzésekkel szemben nem találtak védő szerepet) (World Health Organization. 2001). Ez a WHO irányelv mérföldkő volt a csecsemőtáplálással foglakozó hivatalos dokumentumok számára, azonban az általunk áttekintett 26 dokumentum közül csak két hivatalos dokumentum hivatkozott erre a közleményre (mindkettő Angliában). Ezen jelenség egy lehetséges magyarázata, hogy a véleményt formáló szervezetek nem támogatják teljes mértékben a WHO irányelvet (American Academy of Pediatrics. 2005; Agostoni et al.,2008), és amellett érvelnek, hogy nincs bizonyíték arra nézve, hogy a hat hónapnál kevesebb ideig tartó anyatejes táplálás ne lenne ugyanúgy előnyös a csecsemő számára, mint a hat hónapot elérő kizárólagos anyatejes táplálás(Raitenet et al., 2007). Így érthető, hogy a hivatalos dokumentumok készítői óvatosak. Jelen vizsgálatunk eredményei azt sugallják, hogy a csecsemőtáplálásra vonatkozó irányelvekben,
ajánlásokban,
valamint
a
szülők
számára
készített
kiadványokban
megfogalmazódik a táplálási programozódás jelensége, azonban a táplálás hosszútávú hatásainak fontosságára, valamint a hivatkozásokra nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, hiszen az állítások leginkább a csecsemőtáplálás rövid távú hatásairól szólnak, ami egybecseng az édesanyák véleményével. A vizsgálatban részt vevő 2071 első gyermekes édesanya 95,8%-aértett egyet azzal, hogy a csecsemőtáplálás minősége befolyásolhatja a gyermek első életévében kialakuló egészségi állapotát, de a későbbi életkorokra kiterjedő hatást kevesebben (88,5%) gondolták megalapozottnak. Az allergia kialakulásának esélyét tartották a legjelentősebbnek, ezzel szemben az édesanyák kevesebb, mint fele nyilatkozott úgy, hogy a csecsemőtáplálás minősége befolyásolhatja a hosszútávú, kezelést igénylő, krónikus lefolyású betegségek, mint, az elhízás, diabetes, kardiovaskuláris megbetegedés, gastrointestinális megbetegedés, rosszindulatú daganatos betegségek, valamint a csontritkulás kialakulásának esélyét. A 17 információforrás közül a könyvek, az édesapa és az egészségügyi szakemberek véleménye alapján hozták meg a döntésüket, hogy hogyan táplálják
a
gyermeküket,
a
szórólapokat
és
magazinokat
közepesen
fontos
információforrásként jelölték meg. A befolyásolás mértékét a követő kérdőívben (gyermekük 8 hónapos korában) nagyobb mértékűnek ítélték, mint közvetlenül a szülés után.
51
Az édesanyák véleménye nemzetenként különbözött. Az angol és a finn édesanyák kevésbé tartották fontosnak az egészségügyi szakemberek véleményét, mint a magyar, a német és a spanyol édesanyák. Ezek az eltérések, részben az országokban eltérően működő terhes,- és csecsemőgondozó rendszerből fakadhatnak. A társadalomnak szüksége van arra, hogy megfelelő információt kapjon a táplálási programozódásról, és ezt az információt a kormányzatoknak, szakmai kollégiumoknak kell a társadalom számára szolgáltatni, illetve hozzáférhetővé tenni. Éppen ezért fejleszteni kellene az információ áramlást a kormányzat és a kutatók között, hogy egy egységes, az Európai Unióban harmonizált ajánlást dolgozhassanak ki, amelyben figyelembe veszik a táplálási programozódásra vonatkozó legfrissebb kutatási eredményeket is. Az Európai Bizottság is fontosnak tekinti, hogy nagyobb legyen az összhang a hivatalos dokumentumok között (Commission of the European Communities. 2001). Ez egyfajta elkötelezettséget jelent, ami növeli a közreműködés igényét a felhasználók és a hivatalos dokumentumokat készítő szervezetek között, és nagyobb nyíltságot és áttekinthetőséget követel az adatgyűjtés és a szakértői tanácsok felhasználása területén is (Commission of the European Communities. 2001). Az a folyamat, amely során a kutatók az eredményeket értékelik, adoptálják és egyesítik a hivatalos dokumentumokban, ajánlásokat szolgáltat a szakértőknek. Egyes metodikai kérdések azonban megnehezítik a bizonyítékok értékelését. Először is a kontroll csoport kialakítása komoly etikai dilemmát vet fel a szoptatással kapcsolatos vizsgálatokban. Másodszor problémát jelent definiálni az anyatejes táplálás fogalmát (anyatejes táplálás szemben kizárólagos anyatejes táplálás). Harmadszor a hosszútávú egészségügyi hatásokat nehéz nyomon követni az esetleges zavaró tényezők miatt, valamint az epidemiológiai összefüggések
talán
nem
mindig
magyarázhatók
meg
egyszerűen
biológiai
mechanizmusokkal. A csecsemőtáplálási irányelvek fejlesztésének a jövőben a „táplálási programozódás” jelenségét nagyobb mértékben kellene figyelembe venni. A programozódás koncepciója már most is megjelenik az általunk gyűjtött hivatalos dokumentumokban, szórólapokban és magazinokban. Mivel a kutatási eredmények száma egyre nő, fontos, hogy a hivatalos dokumentumok készítői értékeljék az eredményeket, pontos leírásokat szolgáltassanak az egészségügyi szakemberek számára,és ezáltal csökkentsék a bizonytalanságokat.
52
12. A vizsgálatok új eredményei
1.
A
vizsgálatunk
eredményeivel
ún.
kézikönyvi
adatokat
szolgáltattunk
a
vörösvértestmembrán lipidek zsírsavösszetételére újszülöttkortól fiatal felnőtt korig. 2. Az esszenciális zsírsavakra (LA, ALA) éshosszú szénláncú, többszörösen telítetlen metabolitjaikra (AA, DHA) vonatkozó eredményeink felhasználhatóak lehetnek a további tudományos kutatómunkában csakúgy, mint a zsírsavellátottság zavaraival járó kórképekben szenvedő gyermekek étrendjének összeállításában. 3. Az újszülöttek vörösvértestmembrán lipidjeiben mért szignifikánsan magasabb transz zsírsav értékek a várandós anyák transz zsírsav expozíciójának potenciálisan káros hatására hívják fel a figyelmet. 4. Megállapítottuk, hogy a szülők számára 5 európai országban készített kiadványokban érintőlegesen megfogalmazódik ugyan a táplálási programozódás jelensége, azonban ezek főként
a csecsemőtáplálás rövid távú hatásait
tárgyalják.A táplálási
programozódás jelenségének a társadalomban való megismertetéséhez további erőfeszítések látszanak szükségesnek. 5. Összehasonlítva
az
édesanyák
véleményét
elmondható,
hogy
a
táplálási
programozódás jelensége ismeretében lényeges különbségek vannak az európai országok között, így például a spanyol anyák véleménye szerint valószínűbb (44%), míg a magyar anyák véleménye szerintkevésbé valószínű (20%), hogy a csecsemőtáplálás módja hosszútávon befolyásolhatja a gyermek egészségét. 6. Az egyes későbbi betegségek tekintetében is lényeges különbség van a táplálási programozódás jelenségének elfogadottságában. Míg az édesanyák 50 %-a szerintaz allergia kialakulásának esélyét befolyásolhatja a csecsemőtáplálás minősége, addiga rosszindulatú daganatos betegségek kialakulásának esélyét valószínűsítik a legkevésbé összefüggőnek (18%) a csecsemőtáplálással.
53
13. Irodalomjegyzék 1.
Agency of Healthcare Research and Quality. Breastfeeding and maternal and infant health
outcomes
in
developed
countries.
2007.
http://www.ahrq.gov/clinic/tp/brfouttp.htm. Accessed July 2008 2.
Agostoni C, Heird W Long-chain polyunsaturated fatty acids in chronic childhood disorders: panacea, promising, or placebo, J Pediatr Gastroenterol Nutr,2004,38:2-3
3.
Agostoni, C., Decsi, T., Fewtrell, M. és mtsai.Complementary feeding: a commentary by the ESPGHAN Committee on Nutrition. J. Pediatr. Gastroenterol. Nutr, 2008, 46, 99-110.
4.
Alonso-Coello, P. Quality of guidelines on obesity in children is worrying. BMJ, 2008, 337, a2474.
5.
American Academy of Pediatrics. Policy statement Breastfeeding and the Use of Human Milk. Pediatrics 2005; 115 (2): 496-506
6.
Antal M, Gaál Ö. Többszörösen telítetlen zsírsavak jelentőságe a táplálkozásban. Orv. Hetil, 1998, 139. 1153-1158.
7.
Arab L,Akbar J. Biomarkers and the measurement of fatty acids. Public Health Nutr,2002, 6A:865-71
8.
Bagga D, Capone S, Wang HJ, Heber D, Lill M, Chap L, Glaspy JA. Dietary modulation of omega-3/omega-6 polyunsaturated fatty acid ratios in patients with breast cancer, J Natl Canc Inst,1997,89:1123-1131
9.
Beynen AC, Hermus RJ, Hautvast JG. A mathematical relationship between the fatty acid composition of the diet and that of the adipose tissue in man. Am J Clin Nutr,1980, 33(1):81-5.
10.
Brown, M.B., Lentsch, J., Weingart, P. Representation, expertise and the German parliament: a comparison of three advisory institutions. In Sabine Maasen and Peter Weingart (editors). Democratization of expertise? Exploring novel forms of scientific advice in political decision making. Sociol, 2005, 24, 81-100.
11.
Buckley AJ, Jaquiery AL, Harding JE. Nutritionalprogramming of adult disease. Cell Tissue Res. 2005; 322:73-9
12.
Caggiula AW, Mustad VA. Effects of dietary fat and fatty acids on coronary artery disease risk and total and lipoprotein cholesterol concentrations: epidemiologic studies, Am J Clin Nutr,1997,65(5 Suppl):1597S-1610S
54
13.
Calder
PC.
Polyunsaturated
fatty
acids,
inflammation,
and
immunity,
Lipids,2001,36:1007-1024 14.
Carbonare CB, Carbonare SB. Et al. Secretory immunoglobulin A obtained from pooled human colostrum and milk for oral passive immunization Pediatr Allergy Immunol, 2005; 16, 574-581.
15.
Cattaneo, A., Yngve ,A., Koletzko, B. és mtsai. On behalf of the ‘Promotion of Breastfeeding in Europe’ project. Protection, promotion and support of breastfeeding in Europe: current situation. Public Health Nutr, 2005, 8, 39 – 46.
16.
Chandra RK. Breastfeeding, hydrolysate formulas and delayed introduction of selected foods in the prevention of food hypersensitivity and allergic disease. Nutr. Res, 2002; 22: 125-135
17.
Commission of the European Communities. European Governance a White Paper. COM 428 final, 25.7.2001. Brussels.
18.
Cooper RA.Lipids in human red cell membrane: normal composition and variability in disease, Semin Hematol, 1970, 7:296-322
19.
Decsi T, Koletzko B. Fatty acid composition of plasma lipid classes in healthy subjects from birth to young adulthood, Eur J Pediatr,1994, 159:520-525
20.
Decsi T, Zaknun D, Zaknun J, Sperl W, Koletzko B. Long-chain polyunsaturated fatty acids in children with severe protein-energy malnutrition with and without human immunodeficiency virus-1 infection, Am J Clin Nutr, 1995, 62:1283-1288
21.
Decsi T, Molnár D, Koletzko B. Long-chain polyunsaturated fatty acids in plasma lipids of obese children, Lipids, 1996, 31:305-311
22.
Decsi T, Molnár D, Koletzko B. The effect of under- and overnutrition on essential fatty acid metabolism in childhood, Eur J Clin Nutr, 1998, 52:541-548
23.
Decsi T., Csábi Gy., Török K., Erhardt É., Minda H., Burus I., Molnár Sz., Molnár D. Polyunsaturated fatty acids in plasma lipids of obese children with and without metabolic cardiovascular syndrome. Lipids, 2000ª, 35, 1179S-1184S.
24.
Decsi T, Koletzko B. Role of long-chain polyunsaturated fatty acids in early human neurodevelopment, Nutr Neurosci,2000b, 3:293-306
25.
Decsi T, Burus I, Molnár S, Minda H, Veitl V. Inverse association between trans isomeric and long-chain polyunsaturated fatty acids in cord blood lipids of fullterm infants, Am J Clin Nutr, 2001, 74:364-368
26.
Decsi T, Boehm G, Tjoonk HMR, Molnár Sz, Brouwer J, Hadders-Algra M, Martini I, Muskiet F, Boersma R. Trans isomeric octadecenoic acids are related 55
inversely to arachidonic acid and DHA and positively to Mead acid in umbilical vessel wall lipids, Lipids, 2002, 37:959-965 27.
Decsi T, Campoy C, Koletzko B. Effect of N-3 polyunsatureted fatty acids supplementation in pregnancy: the Nuheal trial. Adv Exp Med Biol. 2005 a; 569:109-13
28.
Decsi T, Koletzko B. Omega-3 fatty acids and pregnancy outcome, Curr Opin Clin Nutr Metab Care,2005b, 8:161-166
29.
Decsi T, Boehm G. Trans Isomeric fatty acids are inversely related to the availability of long-chain PUFAs in the perinatal period, Am J Clin Nutr.2013 Aug;98(2):543S-8S.
30.
Delisle H. Programming of chronic disease by impaired fetal nutrition. Dept of Nutrition for Health and Development. WHO 2002
31.
Demmelmair H, von Rosen J, Koletzko B. Long-term consequences of early nutrition. Early Hum Dev. 2006; 82(8):567-574
32.
Dew, K.: Documentary analysis in CAM research. Part 1. Complement. Ther. Med., 2005, 13, 297-302.
33.
Dobbing, J., Sands, J. Timing of neuroblast multiplication in the developing human brain. Nature. 1970 May 16;226(5246):639-40.
34.
Elias SL, Innis SM. Infant plasma trans, n-6, and n-3 fatty acids and conjugated linoleic acids are related to maternal plasma fatty acids, length of gestation, and birth weight and length, Am J Clin Nutr,2001,73:807-814
35.
European Commission, Directorate of Public Health and Risk Assessment. Protection, promotion and support of breastfeeding in Europe: a blueprint for action. Luxembourg, 2004.
36.
European Observatory on Health Care Systems. Health Care Systems in Transition. WHO Europe 2001.
37.
Fall CHD, Barker DJP, Osmond C, Winter PD, Clark PMS, Hales CN. Relation of infant feeding to adult serum cholesterol concentration and death from ischaemic heart disease. Br. Med. J. 1992; 304, 801–805.
38.
Farquharson J, Cockburn F, Patrick WA, Jamieson EC, Logan RW. Infant cerebral cortex phospholipid fatty acid composition and diet, Lancet,1992, 340:810-813
39.
Garg A. High-monounsaturated-fat diets for patients with diabetes mellitus: a metaanalysis. The American Journal of Clinical Nutrition,1998, 67, 577S-582S. 56
40.
Giovanni C, Orazio G. et al. Changes in carbohydrate composition in human milk over 4 months of lactation Pediatrics, 1993; 91, 637 – 641
41.
Glatz JF, Soffers AE, Katan MB. Fatty acid composition of serum cholesteryl esters and erythrocyte membranes as indicators of linoleic acid intake in man. Am J Clin Nutr,1989, 2:269-76.
42.
Hibbeln JR, Davis JM, Steer C, Emmett P, Rogers I, Williams C, Golding J. Maternal seafood consumption in pregnancy and neurodevelopmental outcomes in childhood (ALSPAC study): an observational cohort study. Lancet, 2007 Feb; 17; 369 (9561): 578-85.
43.
Hoddinott, P., Tappin, D., Wright, C. Breastfeeding. BMJ, 2008, 336, 881-887.
44.
Horrobin D. F. Abnormal membrane concentrations of 20 and 22-carbon essential fatty acids: a common link between risk factors and coronary and peripheral vascular disease? Prostaglandins, Leukotrienes and Essential Fatty Acids,1995, 53, 385S-396
45.
Horta BL, Bahl R, Martines JC, Victora CG. Evidence of the long term effects of breastfeeding: systematic review and meta-analyses. Prepared for the Department of Child and Adolescent Health (CAH) WHO, 2007.
46.
Isolauri E. Probiotics in the prevention and treatment of allergic disease Pediatr Allergy Immunology, 2001; 12, 56-59.).
47.
Jocson MA, Mason EO, Schanler RJ. Effects of Nutrient Fortification and Varying Storage Conditions on Host Defense Properties of Human Milk Pediatrics, 1997; 100, 240 – 243.
48.
Kaaliomaki M, Salminen S. et al. Probiotics in primary prevetion of atopic disease: a randomised placebo-controlled trial Lancet, 2001; 357, 1076-1079
49.
Kalliomaki M, Salminen SJ. Et al Probiotics and prevention of atopic desease: 4year fallow-up af a randomised placebo-controlled trial Lancet, 2003; 361, 18691871.
50.
Katan MB, van Birgelen A, Deslypere JP, Penders M, van Staveren WA. Biological markers of dietary intake, with emphasis on fatty acids. Ann Nutr Metab,1991, 35(5):249-52.
51.
Koletzko B, Decsi T. Metabolic aspects of trans fatty acids, Clin Nutr, 1997, 16:229-237
52.
Koletzko B, Akerblom PJ, Dodds PF, Ashwell M. Eraly nutrition and its later consequences: New oppertunities. Adv Exp Med Biol. 2005; 569:1-237 57
53.
Kramer, MS., Matush, L., Vanilovich, I. és mtsai.: For the Promotion of Breastfeeding Intervention Trial (PROBIT) Study Group. BMJ, 2007, 335, 815820.
54.
Krauss-Etschmann S, Shadid R, Campoy C, Hoster E, Demmelmair H, Jiménez M, Gil A, Rivero M, Veszprémi B, Decsi T, Koletzko B. Effects of fish oil and folate supplementation of pregnant women on maternal and fetal DHA and EPA plasma levels – a randomized European multicenter trial. European Journal of Clinical Nutrition (Am J Clin Nutr). 2007; 85(5):1392-400.
55.
Kris-Etherton PM, Innis S. American Dietetic Association, Dieticians of Canada. Position of the American Dietetic Association and Dietitians of Canada: dietary fatty acids. J Am Diet Assoc, 2007,107:1599–1611
56.
Kurlak, L. O., Stephenson, T. J. Plausible explanation for effects of long-chain polyunsaturated fatty acids (LCPUFA) on neonates. Arch. Arch Dis Child Fetal Neonatal Ed,1999, 80(2):F148-54.
57.
Laryea M, Cieslicki P, Diekmann E, Wendel U. Age-dependent fatty acid composition of erythrocyte membrane phospholipids in healthy children, Z Ernährungswiss, 1990, 29:284-294
58.
Lawrence, R. A review of the medical benefits and contraindications to breastfeeding in the US. US Dept of Health and Human Services, Public Health Series. Maternal and Child Health. Technical Information Bulletin. Oct 1997.
59.
Leichsenring M, Hardenack M, Laryea MD. Relationship among the fatty acid composition of various lipid fractions in normally nourished German adults, Int J Vitam Nutr Res,1992, 62:181-185
60.
Litman, B. J., Mitchell, D. C. A role for phospholipid polyunsaturation in modulating membrane protein function. Lipids, 1996,31, S193-S197
61.
Lucas A. Long-term programming effect of early nutrition – implications for the preterm infants. J Perinatol. 2005; 25 Suppl 2: S2-6
62.
Ma J, Folsom AR, Shahar E, Eckfeldt JH. Plasma fatty acid composition as an indicator of habitual dietary fat intake in middle-aged adults. The Atherosclerosis Risk in Communities (ARIC) Study Investigators. Am J Clin Nutr,1995,62(3):56471.
63.
Makrides M, Neumann MA. et al. Fatty-acid composition of brain, retina and erythrocytes in breast- and formula-fed infants Am J Clin Nutr, 1994; 60, 189-194,
58
64.
Manku MS, Horrobin DF, Huang YS, Morse N. Fatty acids in plasma and red cell membranes in normal humans, Lipids,198318:906-908
65.
Maródi L. Gyermekgyógyászat,2002, Medicina, Budapest
66.
Martin- Moreno, J., Alonso, P., Claveria, A. és mtsai. Spain: a decentralised health system in a constant state of flux. BMJ, 2009, 338, b1170.
67.
Martinez M, Mougal I. Fatty acid composition of human brain phospholipids during normal development J Neurochem, 1998; 71, 2528-2533.
68.
Martin-Gronert MS, Ozanne SE. Programming of appetite and type 2 diabetes. Early Hum Dev. Epub 2005 Oct 27; 2005 Dec; 81(12):981-8.
69.
May, T. Social Research. Issues, Methods, Process. Open University Press 1993.
70.
Molnár S, Oláh S. et al. A colostrum és az érett női tej zsírsavösszetétele Magyarországon Orvosi Hetilap, 2002; 143, 1015-1020.
71.
Murphy, E., Parker, S., Phipps, C. Competing agendas in infant feeding. British Food J, 1998, 100, 128-132.
72.
Newburg DS. Oligosaccharides in human milk and bacterial colonization Journal.of Pediatric Gastroenterology and Nutrition, 2000; 30, 8-17.
73.
Nichol, A., Thayaparan, B., Newell, M-L. és mtsai. Breastfeeding policy, promotion and practice in Europe. Results of a survey of non-governmental Organizations. J. Nutr. Environ. Med, 2002, 12, 255 -264.
74.
Papanicolaou, S.,Pons, ME., Hampel, C. és mtsai. Medical resource utilisation and cost of care for women seeking treatment for urinary incontinence in an outpatient setting: examples from three countries participating in the PURE study. Maturitas, 2005, S25, S35 – S 47.
75.
Plakké T, Berkel J, Beynen AC, Hermus RJ, Katan MB. Relationship between the fatty acid composition of the diet and that of the subcutaneous adipose tissue in individual human subjects. Hum Nutr Appl Nutr, 1983, 37(5):365-72.
76.
Pöge AP, Bäumann K, Müller E, Leichsenring M, Schmidt H, Bremer HJ. Longchain polyunsaturated fatty acids in plasma and erythrocyte membrane lipids of children with phenylketonuria after controlled linoleic acid intake, J Inherit Metab Dis,1998,21:373-381
77.
Poskitt, E., Morgan, J. Infants, Children and Adolescents. In: Human Nutrition, editors Gerssler C and Powers H. 11th edition, pp 275 – 299. Elsevier Publishers, Edinburgh 2005.
59
78.
Raiten, D., Kalham, SC., Hay, WW. Maternal nutrition and optimal infant feeding practices: executive summary. Am. J. Clin. Nutr, 2007, 85, 577S – 583S.
79.
Rayner, S. The rise of risk and decline of politics. Enviroment. Hazards, 2007, 7, 165-72.
80.
Renfrew, M., Dyson, L., Herbert, G. és mtsai. Developing evidence-based recommendations in public health – incorporating the views of practitioners, service users and user representatives. Health Expect, 2008, 11, 3-15.
81.
Salminen SJ, Gueimonde M. et al. Probiotics that modify disease risk J Nutr, 2005; 135, 1294-1298,
82.
Shaw, R., Wallace, LM., Bansal, M.Is breast best? Perceptions of infant feeding. Commun. Practit, 2003, 76, 299-303.
83.
Silvers, KM., Frampton, CM., Wickens, K. és mtsai. Breastfeeding protects against adverse respiratory outcomes at 15 months of age. Matern. Child. Nutr, 2009, 5, 243-250.
84.
Singhal A, Wells J, Cole TJ, Fewtrell M, Lucas A. Programming of lean body mass: a link between birth weight, obesity, and cardiovascular disease? Am J Clin Nutr, 2003 Mar; 77(3):726-30.
85.
Stewart-Knox, B., Gardiner, K., Wright, M. What is the problem with breastfeeding? A qualitative analysis of infant feeding perceptions. J. Hum. Nutr. Diet, 2003, 16, 265 – 273.
86.
Symonds ME, Gardner DS. Experimental evidence for early nutritional programming of later health in animals. Curr Opin Clin Nutr Metab Care, 2006 May; 9(3):278-83.
87.
Szabó, É, Jakobik, V. et.al. A méhen belüli tápanyagellátottság gyermekkorra áthúzódó kognitív hatásai. Táplálkozástudomány, 2007; 4, 43-48
88.
Virtanen SM, Knip M. Nutritional risk predictors of beta-cell autoimmunity and type I diabetes at young age. Am. J. Clin. Nutr, 2003; 78,1053–1067.
89.
von Kries, Koletzko B, Sauerwald T, et al. Breast feeding and obesity: cross sectional study. BMJ, 1999; 319(7203):147-50
90.
Weimer, J. The economic benefits of breastfeeding: a review and analysis. US Dept of Agriculture. Food Assistance and Nutrition Report, No.13. March 2001.
91.
Wilson AC, Forsyth JS, Green SA, Irvine I, Han C, Howie PW. Relation of infant diet to childhood health: seven years follow up of a cohort of children in the Dundee infant feeding study. Br. Med. J, 1998; 316, 21-25 60
92.
World Health Organisation. Global strategy of infant and young child feeding. The optimal duration of exclusive breast feeding. 2001.
93.
World Health Organization Europe. Comparative analysis of food and nutrition policies in WHO European member states. Report 2003.
94.
World Health Organization Europe. Comparative analysis of nutrition policies in the WHO European region. A comparative analysis of nutrition policies and plans for action in WHO European member states. WHO European Ministerial Conference on Counteracting Obesity, Istanbul, Turkey, 15-17 November 2006. EUR/06/15062700/BD/2. 25th August 2006.
95.
World Health Organisation Europe. Proposed second action plan for food and nutrition policy, 2007 - 2012. Consultation document 2007.
96.
Yach D, Hawkes C, Gould CL, Hofman KJ. The global burden of chronic diseases: Overcoming
impediments
to
prevention
and
control.
Special
Communication.JAMA, 2004; 291:2616–2622. 97.
http://www.eufic.org/article/en/nutrition/fats/artid/The-importance-of-omega-3and-omega-6-fatty-acids
61
Köszönetnyilvánítás Munkámat az Európai Bizottság EARNEST (The Early Nutrition Programming Project; Project Number: Food-CT-2005-007036) programja támogatta. Köszönet illeti a külföldi kollegákat; az Earnest programot Anglibán koordináló dr. Moniqe Raatst és munkatársait, Spanyolországban Cristina Campoy Professzor Asszonyt és munkatársait, Finnországban Kirsi Laitinent, valamint Németországban Bertold Koletzko Professzort és munkatársait. Hálás köszönettel tartozom témavezetőmnek, Decsi Tamás Professzor Úrnak, hogy segítette tudományos munkámat, lehetőséget adott tudásom gyarapítására a kongresszusokon és továbbképzéseken történő részvételem biztosításával, valamint támogatott az értekezés elkészítésében. Köszönettel tartozom továbbá dr. Burus Istvánnak és Marosvölgyi Tamásnak, akik a laboratóriumi munkámban és a kromatogrammok kiértékelésében nyújtottak segítésget. Végül, de nem utolsó sorban szeretném megköszönni a családomnak a támogatást, a türelmet és a bátorítást.
62
Az értekezés alapjául szolgáló közlemények 1. Gage H, Von Rosen-Von Hoewel J, Laitinen K, Jakobik V, Martin-Bautista E, Schmid M, Egan B, Morgan J, Williams P, Decsi T, Campoy C, Koletzko B, Raats M. Health effects of infant feeding: Information for parents in leaflets and magazines in five European countries. PUBLIC UNDERSTANDING OF SCIENCE 22:(3) pp. 365-379. (2013) IF: 1,724
2. Gage H, Williams P, Von Rosen-Von Hoewel J, Laitinen K, Jakobik V, MartinBautista E, Schmid M, Egan B, Morgan J, Decsi T, Campoy C, Koletzko B, Raats M. Influences on infant feeding decisions of first-time mothers in five European countries. EUROPEAN JOURNAL OF CLINICAL NUTRITION 66:(8) pp. 914-919. (2012) IF: 2,756
3. Jakobik V, Martin-Bautista E, Gage H, Von Rosen-Von Hoewel J, Laitinen K, Schmid M, Morgan J, Williams P, Campoy C, Koletzko B, Raats M, Decsi T. Az anyatejes táplálás hosszú távú hatásainak megjelenése a csecsemőtáplálási irányelvekben Magyarországon. ORVOSI HETILAP 152:(41) pp. 1641-1647. (2011)
4. Gage H, Raats M, Williams P, Egan B, Jakobik V, Laitinen K, Martin-Bautista E, Schmid M, von Rosen-von Hoewel J, Campoy C, Decsi T, Morgan J, Koletzko B. Developmental origins of health and disease: the views of first-time mothers in 5 European countries on the importance of nutritional influences in the first year of life. AMERICAN JOURNAL OF CLINICAL NUTRITION 94:(6) pp. 2018S-2024S. (2011) IF: 6,669
5. Martin-Bautista E, Gage H, von Rosen-von Hoewel J, Jakobik V, Laitinen K, Schmid M, Morgan J, Williams P, Decsi T, Campoy C, Koletzko B, Raats M. Lifetime health outcomes of breast-feeding: a comparison of the policy documents of five European countries. PUBLIC HEALTH NUTRITION 13:(10) pp. 1653-1662. (2010) IF: 2,075
63
6. von Rosen-von Hoewel J, Laitinen K, Martin-Bautista E, Campoy C, Jakobik V, Decsi T, Schmid MA, Morgan J, Gage H, Koletzko B, Raats M. Obesity related programming statements in materials on infant feeding aimed at parents in five European countries.
ADVANCES
IN
EXPERIMENTAL
MEDICINE
AND
BIOLOGY 646: pp. 175-181. (2009) IF: 2,020
7. Jakobik V, Burus I, Decsi T. Fatty acid composition of erythrocyte membrane lipids in healthy subjects from birth to young adulthood. EUROPEAN JOURNAL OF PEDIATRICS 168:(2) pp. 141-147. (2009) IF: 1,634 8. Jakobik V, Burus I, Decsi T. A vörösvértestmembrán lipidek zsírsavösszetételének gyermekkori referenciaértékei. GYERMEKGYÓGYÁSZAT 60: pp. 234-238. (2009)
További Közlemények 1. Lattka E, Rzehak P, Szabo E, Jakobik V, Weck M, Weyermann M, Grallert H, Rothenbacher D, Heinrich J, Brenner H, Decsi T, Illig T, Koletzko B. Genetic variants in the FADS gene cluster are associated with arachidonic acid concentrations of human breast milk at 1.5 and 6 mo postpartum and influence the course of milk dodecanoic, tetracosenoic, and trans-9-octadecenoic acid concentrations over the duration of lactation. AMERICAN JOURNAL OF CLINICAL NUTRITION 93:(2) pp. 382-391. (2011) IF: 6,669
2. Marosvolgyi T, Campoy C, Koletzko B, Szabo E, Jakobik V, Jimenez M, Demmelmair H, Decsi T. Trans isomeric and LCPUFA are inversely correlated in erythrocyte membrane lipids at mid-gestation. ADVANCES IN EXPERIMENTAL MEDICINE AND BIOLOGY 646: pp. 159-163. (2009) IF: 2,020
64
3. Krauss-Etschmann S, Niedermaier S, Beyer J, Campoy C, Escolano V, Decsi T, Jakobik V, Schendel DJ, Demmelmair H, Heinrich J, Koletzko BV. Current use of room disinfectants and allergic symptoms at the age of 4 years. JOURNAL OF ALLERGY AND CLINICAL IMMUNOLOGY 123:(5) pp. 1176-1178. (2009) IF: 9,165
4. Fekete K, Marosvolgyi T, Jakobik V, Decsi T.Methods of assessment of n-3 longchain polyunsaturated fatty acid status in humans: a systematic review. AMERICAN JOURNAL OF CLINICAL NUTRITION 89:(6) pp. 2070S-2084S. (2009) IF: 6,307 5. Szabó, É, Jakobik, V. et.al. A méhen belüli tápanyagellátottság gyermekkorra áthúzódó kognitív hatásai. Táplálkozástudomány, 4, 43-48 (2007)
6. Decsi T, Campoy C, Demmelmair H, Szabó É, Jakobik V, Dolz V, Koletzko B. Várandós anyák étrendjének kiegészítése halolaj eredetű n-3 zsírsavakkal: a “NUHEAL” nemzetközi vizsgálat.GYERMEKGYÓGYÁSZAT 56:pp. 73-78. (2005)
65
Idézhető (folyóiratban megjelent) előadáskivonatok 1. Decsi T, Marosvölgyi T, Jakobik V, Fekete K. Systematic review of methods for assessing n-3 long-chain polyunsaturated fatty acid status in clinical trials. JOURNAL OF PEDIATRIC GASTROENTEROLOGY AND NUTRITION 48:p. E131. (2009) 2. Decsi T, Marosvolgyi T, Jakobik V, Fekete K. Methods os assessment of n-3 Longchain polyunsaturated fatty acid status in humans: a ystematic review. ANNALS OF NUTRITION AND METABOLISM 55:(1) p. 88. (2009) 3. Talian GC, Melegh B, Jakobik V, Tarnok A, Decsi T. Plasma carnitine concentrations and carnitine ester profiles in children with coeliac disease. PROCEEDINGS OF THE NUTRITION SOCIETY 66: p. 18A. (2007) 4. J. von Rosen-Von Hoewel, K Laitinen, M.A. Schmid, T.Decsi, E. Martin-Bautista, B. Koletzko, V. Jakobik, C. Campoy, H. Gage, J. Morgan, M.M. Raatz: Nutrition programming statements on infant feeding aimed at parents: comparison among five European countries. Proceeding of the nutrition Society, 2007. vol 66 5. Marosvölgyi T, Campoy C, Koletzko B, Szabó É, Jakobik V, Perdillo S, Demmelmair H, Decsi T: Inverse association between trans isomeric and long-chain polyunsaturated fatty acids in erythrocyte lipids at mid-gestation. Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition 44 (Supplement 1): e318, 2007. 6. T. Marosvölgyi, C. Campoy, B. Koletzko, É. Szabó, V. Jakobik, M. Jimenez, H. Demmelmair, T. Decsi: Trans isomericand long-chain polyunsaturated fatty acids are inversely correlated in erythrocyte membrane lipids at mid-gestation. Acta Paediatrica96 (Supplement 456): 137, 2007. 7. Tárnok A, Horváth M, Papp K, Szabó É, Jakobik V, Decsi T: Low contribution of eicosapentaenoic and dihomo-gamma-linolenic acids to plasma lipids in children with celiac disease. Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition 42:18, 2006. 8. V. Jakobik, C. Campoy, B. Koletzko, T. Marosvölgyi, V. Dotz, H. Demmelmair, B. Veszprémi, T. Decsi: Comparison of essential fatty acid status among German, Hungarian and Spanish women at mid-gestation. 2nd World Congress os Pediatric Gastroenterology, Hepatology and Nutrition, Párizs, 2004. Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition: Volume 39 Supplement 1 June 2004 p S100 9. Marosvölgyi T, Campoy C, Koletzko B, Jakobik V, Dolz V, Demmelmair H, Veszprémi B, Decsi T. Pc7 Comparison of essential fatty acid status among German,
66
Hungarian and Spanish women at mid-gestation. JOURNAL OF PEDIATRIC GASTROENTEROLOGY AND NUTRITION 39:(Suppl) p. S513. (2004)
Prezentációk az értekezés témakörében (első szerzős): 1. Jakobik V., Martin-Bautista E., Gage H., von Rosen von Howel J., Laitinen K., Schmid M., Morgan J., Decsi T. Első gyermeket szült édesanyák véleménye a csecsemőtáplálás jelentőségéről öt európai országban. Magyar Gyermekorvos Társaság 2014 Évi Nagygyűlése Budapest, 2014. 2. Jakobik V., Decsi T. Az anyatejes táplálás hosszútávú hatásainak megjelenése a csecsemőtáplálási irányelvekben Magyarországon és másik négy európai országban Magyar Gyermekorvosok Társasága Dél-dunántúli Területi Szervezete 2010. évi Kongresszusa. Kaposvár, 2010 3. Jakobik V., Decsi T. Fiatal Anyák véleménye a csecsemőtáplálás minőségének a gyermekkorra áthúzódó hatásairól. A Magyar Gyermekorvosok Társasága DélDunántúli Területi szervezete 2009. évi Kongresszusa, Pécs, 2009 4. V. Jakobik, T. Decsi, SZ. Bokor, E. J. Von Rosen-Von Hoewel, B. Koletzko, E. Martin-Bautista, C. Campoy, K. Laitinen, M. A. Schmid, H. Gage, J. Morgan and M. M. Raats: Representation of obesity in nutrition programming statements: comparison among five European countries. Cospi – Combating obesity: Strategies for Prevention and Intervention, Graz, 2007 5. Jakobik V, Burus I, Decsi T: A vörösvértestmembrán lipidek zsírsavösszetételének összehasonlítása újszülött kortól fiatal felnőtt korig. Semmelweis Egyetem PhD Tudományos Napok, Budapest, 2006. 6. Jakobik V, Burus I, Decsi T: A transz izomér zsírsavak értékeinek összehasonlítása avörösvértestmembrán lipidekben újszülött kortól fiatal felnőtt korig. Magyar Gyermekorvos Társaság 2006. Évi Nagygyűlése Siófok, 2006.
67
Prezentációk az értekezés témakörén kívül: 1. K. Fekete, V. Jakobik, T. Marosvölgyi, T. Decsi. Assessing potential biomarkers of eicosapentaenoic acid status in humans: a systematic review. The Power of Programming–International Conference on Developmental Origins of Health and Disease, München, Németország, 2010. 2. Fekete K., Jakobik V., Marosvölgyi T., Decsi T. Az n-3 hosszú szénláncú többszörösen telítetlen zsírsavak ellátottságának biomarkerei az intervenciós vizsgálatok szisztematikus irodalmi áttekintése alapján. PhD Tudományos Napok, Budapest, 2009. 3. T. Decsi, T. Marosvölgyi, V. Jakobik, K. Fekete. Methods of assessment of n-3 longchain polyunsaturated fatty acid status in humans: a systematic review. 19th International Congress on Nutrition, Bangkok, Thaiföld, 2009. 4. T. Decsi, T. Marosvölgyi, V. Jakobik, K. Fekete. Systematic review of methods for assessing n-3 long-chain polyunsaturated fatty acid status in clinical trials. The 42thAnnual Meeting of the European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology and Nutrition, Budapest, 2009 5. Jakobik V., Campoy C., Koletzko B., Marosvölgyi T., Szabó É., Dolz V., Demmelmair H., Veszprémi B., Decsi T.: Fatty acid composition of erythrocyte membrane lipids in German, Hungarian and Spanish mothers at mid-gestation. PreCongress Satellite Meeting of 15thECO – Early Nutrition Programming and Health Outcomes in later Life: Obesity and Beyond, Budapest 2007. 6. Szabó É, Jakobik V, Campoy C, Koletzko B, Marosvölgyi T, Jimenez M, Demmelmair H, Decsi T: Trans isomericand long-chain polyunsaturated fatty acids in erythrocyte membrane lipids inexpecting women at mid-gestation. ESPGHAN Young Investigators Research Forum, Schliersee, 2007. 7. Marosvölgyi T., Campoy C., Koletzko B., Szabó É., Jakobik V., Jimenez M., Demmelmair H., Decsi T.: Trans isomeric and long-chain polyunsaturated fatty acids are inversely correlated in erythrocyte membrane lipids at mid-gestation. Pre-Congress Satellite Meeting of 15th ECO – Early Nutrition Programming and Health Outcomes in later Life: Obesity and Beyond, Budapest 2007. 8. Von Rosen – Von Hoewel J., Laitinen K., Schmid M. A., Decsi T., Martin-Bautista E., Koletzko B., Jakobik V., Campoy C., Gage H., Morgan J., Raatz M. M.: Obesity related programming statements in materials on infant feeding aimed at parents in five 68
European countries. Pre-Congress Satellite Meeting of 15th ECO – Early Nutrition Programming and Health Outcomes in later Life: Obesity and Beyond, Budapest 2007. 9. Schmid M. A., Von Rosen-Von Hoewel J., Martin-Bautista E., Jakobik V., Koletko B., Decsi T., Campoy C., Gage H., Morgan J., Raatz M. M.: Infant feeding and the concept of nutrition programming: A comparison of qualitative data from four European countries. Pre-Congress Satellite Meeting of 15th ECO – Early Nutrition Programming and Health Outcomes in later Life: Obesity and Beyond, Budapest 2007. 10. Jakobik V., C. Campoy, B. Koletzko, Marosvölgyi T., H. Demmelmair, Veszprémi B., Decsi T.: Magyar, Német és Spanyol várandós anyák zsírsavösszetételének összehasonlítása.
Magyar
Gyermekorvos
Társaság
2007.
Évi
Nagygyűlése,
Székesfehérvár 2007. 11. A Tárnok, M Horváth, K Papp, É Szabó, V Jakobik, T Decsi: Low contribution of eicosapentaenoic and dihomo-gamma-linolenic acids to plasma lipids in children with celiac disease. 39thAnnual Meeting of the European Society of Paediatric Gastroenterology, Hepatology and Nutrition, Drezda, 2006. 12. C. Talián, B. Melegh, V. Jakobik, A. Tárnok, T. Decsi: Plasma carnitine concentrations and carnitine ester profiles in children with celiac disease. Nutrition Society Winter Meeting, Cambridge 2006. 13. Györei E., Tárnok A., Horváth M., Szabó É., Jakobik V., Marosvölgyi T., Decsi T.: A Plazmalipidek zsírsavösszetétele cöliákiás gyermekekben. A Magyar Gyermekorvosok Társasága és a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Gyermekgasztroenterológiai Szekciójának XXIII. Tudományos Ülése, Lillafüred, 2006. 14. J. Von Rosen, K. Laitinen, M.A. Schmid, T. Decsi, E. Martin Bautista, B. Koletzko, V. Jakobik, C. Campoy, H. Gage, J. Morgan, M. Ratz: Nutritionprogramming statements in materials on infant feeding targeted aimed at parents: comparison among five European countries. Nutrition Society Winter Meeting, Cambridge 2006 15. Jakobik V, Campoy C, Koletzko B, Marosvölgyi T, Dolz V, Demmelmair H, Veszprémi B, Decsi T: Magzati dokozahexénsav szupplementáció: Placebóval kontrollált, kettősen vak vizsgálat Magyarországon. A Magyar Gyermekorvosok Társasága és a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Gyermekgasztroenterológiai Szekciójának XXII. Tudományos Ülése, Eger, 2005.
69
16. Jakobik V, Campoy C, Koletzko B, Marosvölgyi T, Dolz V, Demmelmair H, Veszprémi B, Decsi T: Magyar várandós anyák étrendjének kiegészítése halolaj eredetű n-3 zsírsavakkal. Magyar Gyermekorvos Társaság Évi Nagygyűlése, Balatonszárszó, 2005 17. Jakobik V, Campoy C, Koletzko B, Marosvölgyi T, Dolz V, Demmelmair H, Veszprémi B, Decsi T. Esszenciális zsírsavellátottság középidős terhességben: Nemzetközi összehasonlítás. A Magyar Gyermekorvosok Társaság 2004. évi Nagygyűlése, Debrecen, 2004.
70
