DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

Csutorás Gábor mérnök alezredes:

Katonai repülőterek és repülési feladatok tűzvédelmének aktuális kérdései, különös tekintettel a tűzoltó szervezetek túlélést biztosító (STO) rendszerben való működésére

Tudományos témavezető: Dr. Grósz Zoltán alezredes

2003

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS....................................................................................................4 1. FEJEZET A KATONAI REPÜLŐTEREK TŰZVÉDELME A TÚLÉLŐKÉPESSÉG (STO) RENDSZERÉBEN .......................................................8 1.1 Nemzetközi és hazai tűzvédelmi jogszabályok............................................................... 8 1.2 Repülőterek tűzvédelme ............................................................................................... 12 1.2.1 Repülőterek fogalma ........................................................................................... 12 1.2.2 A katonai repülőterek felépítése .......................................................................... 13 1.2.3 A repülőterek biztonsága..................................................................................... 17 1.2.4 A katonai repülőterek biztonsága és a túlélőképesség összefüggései.................. 17 1.3 A katonai repülőterek tűzvédelme ................................................................................ 19 1.3.1 A katonai repülőterek tűzvédelmének általános kérdései.................................... 19 1.3.2 A katonai repülőterek (munkaterület) tűzvédelme............................................... 21 1.3.3 Repülési feladatok (felszálló mező) tűzvédelme................................................... 22 1.4 Repülőtéri tűzoltó alegységek....................................................................................... 24 1.4.1 A tűzoltó alegységek rendeltetése, feladata......................................................... 25 1.4.2 A tűzoltó alegységek készenléti szolgálata .......................................................... 26 1.4.3 A tűzoltó alegységek készenléti fokozatai ............................................................ 28 1.5 Repülőterek tűzvédelmi készenléti kategóriái .............................................................. 30 1.5.1 A katonai repülőterek tűzveszélyességi kategóriái .............................................. 31 1.5.2 A magyar katonai repülőterek kategóriái............................................................ 33 1.5.3 A tűzoltáshoz szükséges vízmennyiség................................................................. 35 1.5.4 Az oltóhab keverék időegység alatt szükséges mennyisége ................................. 36 1.5.5 A katonai repülőterekre szükséges tűzoltó gépjárművek mennyisége ................. 37 1.5.6 A katonai repülőtereken készenlétben tartandó tűzoltó gépjárművek mennyisége.. ............................................................................................................................. 37 1.6 A katonai repülőterek tűzvédelme és a túlélőképesség (STO) összefüggései............... 38 1.6.1 A túlélőképesség (STO......................................................................................... 39 1.6.2 A tűzvédelem helye, szerepe a túlélőképesség (STO) rendszerében .................... 41

A FEJEZET ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEI ....................................48 2. FEJEZET KATONAI REPÜLŐESZKÖZÖK TÜZEINEK OLTÁSA, SZEMÉLYZETEK ÉS UTASOK MENTÉSE...........................................................49 2.1 A katonai repülőterek tűzoltó állományának felkészültsége......................................... 49 2.2 A katonai repülőeszköz tüzek oltási és mentési eljárásainak szükségessége ................ 52 2.3 A repülőeszközök veszélyes anyagai............................................................................ 54 2.4 Katonai repülőeszközök tüzeinek oltására felhasználható oltóanyagok ....................... 60 2.5 A katonai repülőeszközök veszélyes anyagainak oltástechnikai eljárásai .................... 63 2.6 Katonai repülőeszközök tüzeinek oltási és mentési eljárásai........................................ 66 2.6.1 A repülőeszköz megközelítése.............................................................................. 67 2.6.2 A repülőeszköz tüzének oltása ............................................................................. 69 2.6.3 Katonai repülőeszközökből történő mentés ......................................................... 70 2.7 A katonai repülőeszközök oltási és mentési leírásának módszere ................................ 81 2.7.1 A katonai repülőeszközök oltási és mentési eljárása során végrehajtandó feladatrendszerek ............................................................................................................................. 81 2.7.2 A feladatrendszereket alkotó műveletek .............................................................. 82 2.7.3 A katonai repülőeszközök oltási és mentési eljárásainak leírása ........................ 83

A FEJEZET ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEI ....................................87 3. FEJEZET A KATONAI REPÜLŐTEREK TŰZOLTÓ SZERVEZETI STRUKTÚRÁJÁNAK KIALAKÍTÁSA A RENDSZERVIZSGÁLAT MÓDSZERÉVEL.......................................................................................................89 3.1 A katonai repülőterek tűzoltó szervezetének rendszerszemléletű megközelítése ......... 89 3.2 A rendszer környezete .................................................................................................. 91 3.3 A rendszer körülhatárolása ........................................................................................... 92 3.3.1 A vizsgálat célja .................................................................................................. 92 3.3.2 A rendszer összefüggései..................................................................................... 92 3.3.3 A vizsgálat szintje ................................................................................................ 93

2

3.4 A rendszer leírása ......................................................................................................... 93 3.4.1 A rendszer és környezeti elemek hatáskapcsolata ............................................... 94 3.4.2 Az elemek és jellemzőik ....................................................................................... 96 3.4.3 A tűzoltó készenléti váltás funkcionális szerkezete .............................................. 97 3.4.4 A katonai repülőtéri tűzoltó alegység szervezeti struktúrája............................... 98

A FEJEZET ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEI ..................................102 4. FEJEZET A KATONAI REPÜLŐTEREK TŰZOLTÓ ÁLLOMÁNYÁNAK KIVÁLASZTÁSA, FELKÉSZÍTÉSE, KIKÉPZÉSI RENDSZERE ÉS KÖVETELMÉNYEI ..................................................................103 4.1 A repülőtéri tűzoltó katonák kiképzésének helyzete................................................... 103 4.2 A repülőtéri tűzoltók állománykategóriája ................................................................. 106 4.3 A tűzoltó katonákkal szemben támasztott követelmények ......................................... 107 4.4 A tűzoltók kiválasztásának szempontjai ..................................................................... 111 4.5 A képzési rendszer felépítése és tematikája................................................................ 113 4.5.1 A szerződéses tűzoltó állomány felkészítése, kiképzése ..................................... 114 4.5.2 A katonai repülőterek hivatásos tűzoltó állományának kiképzése..................... 117 4.6 A kiképzési követelmények mérése, ellenőrzése ........................................................ 117

A FEJEZET ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEI ..................................121 ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK......................................................123 TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK .............................................................127 AJÁNLÁSOK...............................................................................................127 HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE..................................................................130 1. MELLÉKLET...........................................................................................136 2. MELLÉKLET...........................................................................................137 TÁBLÁZATOK ...........................................................................................138 ÁBRAJEGYZÉK..........................................................................................139 TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE.........................................140

3

Bevezetés A Magyar Honvédségben a tűzvédelem jelenleg nem kellőképpen szabályozott. A NATO csatlakozást követően a tűzvédelem katonai szabályzói nem követték a változásokat. Az országos tűz elleni védekezésről és műszaki mentésről szóló törvényt (1996. évi XXXI.) csak késve követte a tárca által kiadott tűzvédelmi rendelet (31/2001), amely a honvédségre vonatkozik. A rendelet által hatálytalanított jogszabályok pótlása nem történt meg. A Magyar Honvédségben jelenleg 1976-os eredetű tűzvédelmi rendelkezések vannak érvényben, amelyek nem felelnek meg az országos előírásoknak, nagyrészük elavult. A rendelet alapján a Magyar Honvédség tűzvédelmének újjászervezése megkezdődött. A minden vezetési szinten megjelenő tűzvédelmi szolgálati személyek végzik a tűzvédelmi szaktevékenységek tervezését, irányítását. A HM rendeletet azonban nem követte az alacsonyabb szintű jogszabályoknak a megváltozott környezethez, követelményekhez való igazítása. A tűzvédelem területén kidolgozott eljárások, a rendszeresített eszközök és a tűzoltó állomány felépítése, kiképzése továbbra is a Varsói Szerződés idejéből való. Mindemellett a magyar katonai repülőtereken megjelentek a szövetségesek repülőeszközei. Saját repülőeszközeink az 5. cikkelyből adódóan feladatot hajthatnak végre idegen országok repülőtereiről, vagy repülőterein. A NATO haderő-fejlesztési javaslatok a tűzvédelem terén a tűzoltási és mentési eljárásokban a NATO-val való azonosság, az oltásra felhasznált eszközökben kompatibilitás szintjét igénylik. A Magyar Honvédség tűzvédelemre vonatkozó előírásai, a tűzvédelmi szervezetek, azok felszereltsége, felkészítettsége, nem biztosítja a szövetséges helyzetből adódó feladatok

végrehajtását.

Így

a

hazai

katonai

repülőterekről

alkalmazott

repülőeszközökből történő mentés, az oltástechnikai eljárások, a tűzvédelemmel kapcsolatos NATO STANAG -ek előírásai eltérnek lehetőségeinktől. Jelenleg a tűzoltó szervezetek nem képesek a megváltozott követelményeknek eleget tenni.

4

A fentiek figyelembevételével az alábbi tudományos célokat tűztem magam elé: A katonai repülőterek tűzvédelme összetevői és a repülőterek biztonsága közötti

összefüggések

bizonyítása,

a

tűzvédelem

helyének,

szerepének

meghatározása a túlélőképesség (STO) rendszerében. A katonai repülőeszközökből történő oltási és mentési eljárások és jellegzetességek leírási módszerének megalkotása. A Magyar Légierő katonai repülőtéri tűzoltó alegységeinek a túlélőképesség rendszerébe illeszkedő szervezeti struktúrája megalkotása. A katonai repülőterek tűzoltó állományával szemben támasztott elvárások, a kiválasztás és kiképzési rendszer kidolgozása. Az értekezésemben kitűzött célok elérése érdekében az alábbi módszereket alkalmaztam: Összehasonlítottam a hazai és nemzetközi tűzvédelmi jogszabályokat. Analizáltam a repülőterek elemeit, az elemek szintetizálásával meghatároztam a repülőterek tűzvédelmének összetevőit. Analizáltam a túlélőképesség elemeit, és a funkcióihoz való hozzárendeléssel meghatároztam a tűzvédelem helyét és szerepét. Külföldi kísérleti tapasztalatok elemzésével bizonyítottam a repülőeszközök oltási és mentési leírásának szükségességét. Egy NATO repülőgép példáján analizáltam az oltási, mentési jellegzetességeket, és szintetizáltam a repülőeszközök oltási és mentési eljárások leírási módszerét. A rendszervizsgálat módszerével, rendszermodell segítségével kialakítottam a tűzoltó alegységek szervezeti struktúráját. Történeti módszerrel ábrázoltam a tűzoltók kiképzésében kialakult helyzetet. Analizáltam a tűzoltók hazai és NATO felvételi és kiképzési követelményeit és szintetizáltam az új követelményeket. Az értekezés megírásának időszakában: A

2001.

szeptember

11-én

bekövetkezett

terrortámadások

kapcsán

átértékelődött a repülőterek, így a katonai repülőterek biztonsági rendszere és követelményei. Megnőtt a veszélye a repülőterek elleni terrorista, szabotázs és törvénytelen akcióknak, nagyobb hangsúlyt kapott a repülőterek túlélésének kérdése.

5

Kiadásra került a 31/2001 (XII. 28.) HM rendelet a tűzvédelem és műszaki mentés honvédségi ágazati szabályairól. Befejezéshez közelednek a Gripen repülőgépek bérléséről folyó tárgyalások, amely eredményeként a katonai repülőtereken új típusú repülési és kiszolgálási rendszerek kerülnek bevezetésre. Kifejlesztésre került az új repülőtéri tűzoltó gépjármű, melynek csapatpróbája befejeződött. Kutatási eredményeimet a katonai és tűzvédelmi folyóiratokban rendszeresen publikáltam. Előadásokat

tartottam

a

Future

Aviation

Technologies

nemzetközi

konferencián, és a doktoranduszok ZMNE, és Jász-Nagykun-Szolnok megyei konferenciáin. A ZMNE BJKMF Repülőtiszti Intézet által szervezett STO tanfolyamon előadássorozatot tartottam. A megváltozott forrásanyagok felhasználásával átdolgoztam az MSZ K 1123 „Katonai repülőterek tűzvédelme” című szabványt. Részt vettem a 31/2001 (XII. 28.) HM rendelet kidolgozásában. A kutatásokat 2002. november 30-án zártam. Tudományos kutatómunkám során elkészített tudományos értekezésem négy fejezetből áll: Az első fejezetben összehasonlító elemzéssel vizsgálom a repülőterek tűzvédelmével kapcsolatos jogszabályrendszert. Meghatározom a repülőterek tűzvédelmének összetevőit, megfogalmazom a tűzoltó alegységek feladatait, és meghatározom a tűzvédelem helyét és szerepét a túlélőképesség STO rendszerében. A második fejezetben egy NATO repülőgép analizálásával vizsgálom a repülőeszközök tűzveszélyeit, jellegzetességeit, az oltásukra alkalmas oltóanyagokat és elkészítem a katonai repülőeszközök tüzei oltási és mentési eljárásainak leírási módszerét. A harmadik fejezetben a rendszervizsgálat módszerével, rendszermodell segítségével vizsgálom a repülőtéri tűzoltó készenléti szolgálatok szervezeti struktúráját, a készenléti szolgálatot adó váltás összetételét és javaslatot teszek egy új szervezeti struktúrára.

6

A negyedik fejezetben elemzem a repülőtéri tűzoltó alegységek kiképzésének helyzetét, meghatározom az új felvételi és kiképzési követelményeket, és javaslatot teszek a kiképzés rendszerére, értékelésének módjára. Kutatómunkámat nehezítette: A NATO Crash Fire Fighting and Rescue WG-nak nincs magyarországi képviselője, amelynek következtében az új információk késve és kerülő úton hiányosan jutnak el hozzánk. Az anyagok nagy része minősített, ezért szükség volt az olyan nyílt források megtalálására, amelyeket a dolgozat minősítése megenged. Kutatómunkámat könnyítette: Konzulensem és a ZMNE Vegyi – és Környezetbiztonsági Tanszék kollektívája, akik segítettek tanulmányaim, kutatómunkám és kutatási eredményeim publikálása során. A két külföldi tapasztalatcsere, melyet a Légierő Parancsnokság a kétoldalú kapcsolatok révén Németországban lehetővé tett számomra. A Légierő Parancsnokság vezetése, a korlátlan időtartamú Internet hozzáférés lehetőségének biztosításával. Munkahelyem a Légierő Parancsnokság Haderőtervezési és együttműködési főnökség vezetése és kollektívája azzal, hogy lehetővé tették számomra a felkészülést és a kutatómunka zavartalan folytatását. A Hadtörténeti Intézet levéltára, könyvtára, a ZMNE könyvtára, a légierő tudományos könyvtára, valamint a SZIE Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar könyvtára dolgozói, akik segítettek az anyaggyűjtés és rendszerezés munkafázisában. Mindazon

munkatársaim,

akik

NATO

munkacsoportokban

szerzett

tapasztalataikat munkám megkönnyítése céljából megosztották velem, és segítettek az információgyűjtésben.

7

1. fejezet A katonai repülőterek tűzvédelme a túlélőképesség (STO) rendszerében A fejezetben összehasonlító elemzést adok a repülőterek tűzvédelmével kapcsolatos nemzetközi, hazai és NATO jogszabályokról. Analizálom a repülőteret, mint rendszert. Az összehasonlítás módszerével vizsgálom az egyes elemeket és az elemek szintetizálásával, meghatározom a repülőterek tűzvédelmének összetevőit. A jogszabályi háttér alkalmazásával, a repülőterek paraméterei alapján elvégzem a hazai katonai repülőterek tűzvédelmi kategóriába sorolását. Meghatározom

a

katonai

repülőtereink

tűzvédelmi

követelményeit.

Megfogalmazom a tűzoltóalegységek feladatait. Összehasonlítom a NATO hadműveleti képességei közül a túlélőképességet a harcbiztosításokkal, analizálom a túlélőképességet, és a funkciókhoz rendelem a tűzvédelem feladatait. Meghatározom a tűzvédelem helyét és szerepét a túlélőképesség rendszerében. 1.1

Nemzetközi és hazai tűzvédelmi jogszabályok A repülőterek tűzvédelme, a repülőeszközök és a repülőterek objektumai

tüzeinek oltása egyidős a repüléssel. A katonai repülések történetében nem ritka jelenség a repülőtereken a tűz. A NATO hadműveleti repülőterein általában három repülőszázad folyamatos harctevékenységével számolnak. Az ennek megfelelő kiszolgáló, támogató és logisztikai műveletek is nagyobb mértékűek, mint egy olyan repülőtéren, ahol repülőeszközök tárolása történik. (Pápa bázisrepülőtér) Ennek megfelelően a megelőző és mentő tűzvédelmet minden repülőtéren az adott tevékenységnek, és a tevékenységhez rendelt paramétereknek figyelembe vételével kell megszervezni. A katonai repülőterek tűzveszélyességét a technikai fejlődés is befolyásolja. Az első világháború idején a repülőeszközök szerkezete, repülési paraméterei, az általuk használt hajtóanyag mennyisége, a hordozott pusztító eszközök hatása, ezáltal a repülőtéren tárolt veszélyes anyagok mennyisége és a kiszolgálás technológiája tűzveszély vonatkozásában messze elmaradt a jelenkor katonai repülőtereitől. 8

A vizsgált kérdéskör a civil repülőterekre is egyaránt vonatkozik. A repülés fejlődése, a nagy forgalmú civil légikikötők kialakulása, a légi forgalom rohamos fellendülése nemzetközi szinten is igényelte a repülés egységes szabályozását. Fontossá vált, hogy a biztonság, és ebben a tűzvédelem a világon mindenütt ugyanazt jelentse. A repülőterek tűzvédelmének egyforma szabályok alapján kell működnie. Az egyforma szabályozást az Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet1 (ICAO) teremtette meg. Az ICAO dokumentumokban határozza meg a repülőterek tűzvédelmét. A szabvány és ajánlások rendszere teljesen átfogja a repülőterekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, a tűzoltó készenléti szolgálatokat, azok tevékenységét, az oltástechnikai követelményeket, előírásokat, a repülőterek tűzoltó készenléti szolgálatai technikai eszközrendszerét, a felkészültségi követelményeit, és minden a repülőterek tűzvédelmével kapcsolatos rendszabályt. Minden nemzet saját törvényekkel és rendeletekkel rendelkezik a tűzvédelem és ezen belül a repülőterek tűzvédelme témakörében. A nemzeti törvények és rendeletek néha túlmutatnak az adott országon és egész régiókban, vagy az adott földrészen kívüli területeken is elfogadottak. Ilyen például az USA tűzvédelmi kérdésekkel foglalkozó szervezete, a Nemzeti Tűzvédelemi Szövetség (NFPA)2. Az NFPA 1896. óta tapasztalatokon, tudományosan megalapozott úton megegyezések, törvények és szabványok megalkotásával és közzétételével foglalkozik. Nemzetközileg elismert tűzvédelmi szervezet. Elérte, hogy világszerte felismerjék, elfogadják és végrehajtsák törvényeit, szabványait. A nemzetközi nonprofit

szervezet

küldetése

kutatni

a

tüzek

veszélyeit,

csökkenteni

következményeit, vizsgálni a tűzzel összefüggő biztonsági kérdéseket. Az NFPA több dokumentuma kapcsolódik a repülőterek tűzvédelméhez. Az NFPA 1500 tartalmazza a minimális biztonsági követelményeket, amely minden mentő szervezetre vonatkozik. Az NFPA 403 a repülőtéri tűzoltó-mentő szolgálatok szabványait írja le.

1 International Civil Aviation Organization 2 National Fire Protection Association

9

A NATO országok légierői tűzvédelme - támaszkodva az ICAO, valamint az NFPA ajánlásaira, szabványaira- figyelembe véve a fegyveres erők sajátosságait, az érvényben lévő szabványosítási egyezményekre (STANAG)3, valamint Európában az ACE Forces Standard4 előírásaira alapul. A NATO ezekkel a dokumentumokkal tudja alakítani a tagállamok repülőtéri tűzvédelmét. A civil szervezetekhez hasonlóan így tudja biztosítani, hogy minden katonai repülőtéren a tűzvédelem az előírt egységes biztonságot nyújtsa. Ezek az egyezmények és előírások a NATO szabványosítási rendszer alkalmazásával figyelembe veszik a nemzeti törvényeket és rendeleteket. A NATO előírások a katonai repülőterek tűzvédelmére szabványosítási egyezmények formájában kerültek kiadásra. Az érvényben lévő, a katonai repülőterekre vonatkozó több mint tíz szabvány a NATO tűzvédelemmel kapcsolatos szabványainak csak a töredéke. A NATO a repülőterek tűzvédelmének kérdésében egy munkacsoportot működtet. A munkacsoport a Crash Fire-Fighting and Rescue Working Group (CFRWG) a repülőtéri tűzoltás- mentés kérdéseivel foglakozik. Felülvizsgálja az érvényben lévő egyezményeket, javaslatot tesz azok frissítésére, valamint elvégzi a szükséges új STANAG-ek előkészítését. Legutóbbi ülését 2001. októberében tartotta. [1] Az általa készített és a NATO-ban alkalmazásba vett szabványok CFR jelöléssel jelennek meg. A munkacsoport szoros kapcsolatot tart fenn az Airfield Services Working Group-pal. A szabványosítási egyezmények azonban nem végrehajtási utasítások. Az egyezményekben elfogadott közös akaratot, kinyilvánított célt, az egyes tagállamok saját rendelkezések kiadásával biztosítják. A nemzeti dokumentumok többféle formában jelennek meg. Tartalmazzák a STANAG ajánlásait, figyelembe veszik a hazai előírásokat, eltéréseket és sajátosságokat. NATO szabványok hazai alkalmazásba vétele a szabványosítási egyezmény elfogadásával (ratifikálás) történik. Az aláírás során lehetőség nyílik a szabvány elfogadására és alkalmazására fenntartás nélkül, elfogadására és alkalmazására fenntartásokkal, valamint elfogadására alkalmazásba vétel nélkül. Az elfogadás után

3 Standardisation Agreement 4 Allied Command Europe Forces Standards

10

a végrehajtás szakintézkedés, utasítás, parancsok, vagy Magyar Szabvány megjelenésével valósul meg. Hazai vonatkozásban az alapvető szabályozó az 1996. évi XXXI. Törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. A törvény az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek megelőzése, a tűzeseteknél, a műszaki mentéseknél való segítségnyújtás, és a tűz elleni védekezésben résztvevők jogainak, kötelezettségeinek, a védekezés szervezeti és irányítási rendjének, személyi és tárgyi valamint anyagi feltételeit szabályozza. A törvény a Magyar Köztársaság területén hatályos. A katonai repülőterek tűzvédelme vonatkozásában azonban nem alkalmazható, mivel hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédség létesítményeire. [2] A Magyar Honvédség tűzvédelmére érvényes Honvédelmi Miniszteri szintű rendelet a 31/2001. (XII. 28.) HM rendelet a tűzvédelem és a műszaki mentés honvédelmi ágazatra vonatkozó különös szabályairól, melynek kidolgozásában személyesen is részt vettem, a 1996. évi XXXI. törvény ágazati feladatait tartalmazza. A Magyar Honvédség tűzvédelmének alapelveit az említett rendelet és a MK Honvédelmi Miniszterének Irányelvei a MH tevékenységére határozzák meg. A tűzvédelem kérdéskörével kapcsolatban előírja az EU és NATO tűzvédelmi követelményeinek a hazai rendszerbe történő beépítését. [3] Feladatul szabja a tűzvédelemben a MK, a NATO és EU jogszabály és szabványrendeletében szereplő követelmények érvényesítését. [4] A katonai repülőterek tűzvédelmét a MSZK 1123 Katonai repülőterek tűzvédelme írja le. A szabvány a tárgyban érvényes több NATO CFR STANAG, valamint ICAO dokumentum előírásait tartalmazza. Az első magyar katonai szabvány, amely az állandó jellegű, kiépített repülőterek

tűzvédelme,

tűzoltó

szolgálata,

tűzoltó

technikai

eszközeinek,

felszereléseinek és oltóanyagainak követelményeit határozza meg. Szintén a NATO és nemzetközi szabványok hazai adaptálása a MSZK 1162 „ A katonai repülőtereken alkalmazott tűzoltó gépjárművek műszaki előírásai” című szabvány is. A repülőtéri tűzoltó gépjárművekkel kapcsolatos műszaki követelmények önálló szabványban való megfogalmazása.

11

A repülőterek tűzvédelmének alapvető nemzetközi jogszabályait az ICAO határozza meg. A NATO szabványosítási egyezményei kapcsolódnak az ICAO előírásaihoz, azonban több területen szigorúbb követelményeket támasztanak, illetve speciális szabályok előírásával érvényesítik a katonai sajátosságokat. A nemzetközi és NATO tűzvédelmi szabványok hazai alkalmazásba vételét a Honvédelmi Miniszter Irányelveiben elrendelte. A NATO szabványosítási egyezmények feldolgozása és hazai implementálása megkezdődött. 1.2

Repülőterek tűzvédelme A repülőterek, a repülőgépek fel-, és leszállása, a repülőterekhez tartozó

objektumok, valamint a bennük folyó tűzveszélyes tevékenységek következtében fokozott tűzveszélyt jelentenek. A nagyfokú eszközmozgás, a térben koncentrált hajtó-, és üzemanyag, a nagy erejű pusztító eszközök, a kiszolgálás és üzemeltetés technológiája magukban hordozzák a tüzek kialakulásának lehetőségét. 1.2.1

Repülőterek fogalma A repülőtér kezdetben a fel- és leszállópályát jelentette. Az első repülőeszközök valójában nem igényeltek repülőteret. Elég volt egy

viszonylag nagyobb méretű sík terület, amelyről a gép fel tudott emelkedni, és rövid repülés után le tudott szállni. A repülés hőskorában több repülőgép elhelyezésére megjelentek a hangárak. A rendszeresen üzemelő repülőeszközök fel- és leszállása megkönnyítése érdekében megépítették a fel- és leszálló pályákat, karbantartására kialakították a javító bázisokat. A nagyteljesítményű utasszállító repülőgépek megjelenését követte az utas terminálok kialakítása. A sugárhajtóművek elterjedése következtében nagy mennyiségű speciális repülő

hajtóanyagra

volt

szükség,

kialakításra

kerültek

a

repülőtéri

üzemanyagbázisok. A repülésirányítási rendszer fejlődése következtében megjelentek a radarok.

12

A katonai repülőtereken a pusztító eszközök tárolására létrehozták a lőszer és robbanóanyag raktárakat, később a rakétatárolókat. Ma már a repülőterek önálló infrastruktúrával rendelkeznek. Nagy többségük csak energia szükségletében függ a környezetétől. A folyamat és az összefüggés megvilágítása nem igényel részletesebb elemzést. A repülőeszközöket és az infrastruktúrát veszi figyelembe az alábbi meghatározás: „A repülőtér a repülőgépek, helikopterek és más légijárművek elhelyezésére, kiszolgálására, fel-és leszállására alkalmas és az ezekhez szükséges építményekkel, berendezésekkel ellátott terület.”[5] A meghatározás a repülőteret területként kezeli, amin építmények vannak és alkalmas bizonyos tevékenységekre. Tartalmazza azokat az elemeket, amelyek jellemzőek a repülőterekre. A katonai repülőterek fogalmát a katonai repülőterek tűzvédelmével foglalkozó szabvány még pontosabban fogalmazza meg: „Az a Magyar Honvédség üzemeltetésében lévő létesítmény, ahol a légijárművek le-, és felszállását, földi mozgatását, technikai kiszolgálását, a szakszemélyzet kiképzését, tevékenységét, szakmai feladatainak ellátását, az utasok (szállított anyag) kiszolgálását, ellátását biztosítják.”[6] A definíció a repülőteret, mint létesítményt5 határozza meg. A dolgozatban, a továbbiakban a Magyar Katonai Szabvány meghatározását értem a „katonai repülőterek” fogalma alatt. 1.2.2

A katonai repülőterek felépítése A

katonai

repülőterek

(bázisok)

felépítését

több

szempont

szerint

csoportosíthatjuk. Az utóbb ismertetett fogalomhoz kapcsolódó felosztás az objektumok alapján történik. A továbbiakban a vizsgálatok jellege miatt ezt alkalmazom.

5 Létesítmény: Építési telken álló építmények és szabadterek összessége. MSZ K 1123 Katonai repülőterek tűzvédelme

13

A repülőterek két fő részből állnak: Felszálló mező A felszálló mezőhöz tartozik a fel- és leszállópálya, a repülőeszközök közlekedéséhez használt utak, állóhelyek, a harcálláspont, a műszaki kiszolgáló helyek és a rádió, valamint fénytechnikai eszközök. Munkaterület A munkaterülethez tartoznak az építmények, épületek, kiszolgáló és karbantartó helyek, berendezések, raktárak és egyéb más a személyi állomány és technika védelmét szolgáló berendezések, objektumok. A felszálló mező elemei: A fel- és leszállópálya: „Az a szabadterület, amelyet a repülőgép le- és felszállására szolgáló futópálya bármely végétől mért 1000 m-ig, valamint a futópálya középvonalának az eltávolodási távolsággal növelt hosszában, annak mindkét oldalára mért 150 m-ig terjed.”[7] Fel- és leszállóhely: „Az a szabad terület, amely a helikopterek (min. 4 helikopter) fel- és leszállására alkalmas, műszakilag előkészített, kijelölt természetes terepszakasz középpontjától mért 1000 m-ig terjed. Csoportos fel- és leszállóhely esetén mindegyik középpontjától mért 1000 m-es távolságig tart.”[8] A katonai repülőtereken tartalék, vagy kényszer leszállópályát is kijelölnek arra az esetre, ha valamely oknál fogva a fel- és leszállópálya nem használható és nincs más repülőtér, vagy lehetőség a leszállásra. A fel- és leszállópályák legfontosabb paraméterei: A pálya anyaga. Ez lehet füves, vagy szilárd burkolatú. A pálya hossza és szélessége. A pálya teherbírása. Laza talajú rövid hosszúságú füves repülőteret nem használhat egy nagy tömegű szállító repülőgép. Mivel ilyen típusú gép nem jelenik meg ezen a repülőtéren, nincs szükség ennek a típusnak karbantartására, javítására, feltöltésére. Ezek a paraméterek tehát meghatározzák, hogy az adott fel-, és leszállópályát milyen méretű és típusú repülőeszközök használhatják. Közvetve befolyásolják a repülőtéren lévő munkaterület felépítését, és az ott folyó technológiát. A guruló utak: A repülőeszközöknek a repülőtéren történő közlekedésére szolgáló

kijelölt

utak.

Burkolatuk

és

szélességük

meghatározza

igénybevehetőségüket. Forgalmi előterek: A repülőeszközök állóhelyei, amelyeken történhetnek a kiszolgálás egyes fázisai, valamint a ki- és beszállás, feltöltés stb. 14

Repülőgép fedezékek, állóhelyek: A repülőeszközök biztonságos tárolására, rejtésére, csapások elleni védelmükre szolgáló létesítmények. A repülőeszköz típusától és a kiszolgálási technológiától függően itt történhet a repülőeszköz karbantartása, a repüléshez történő előkészítése, fegyverzet függesztése is. A hangárok: Csarnokok, színek a repülőeszközök tárolására. Méretükből adódóan a hangárakban végzik a repülőeszközök javítását is. Az irányító torony: A repülőtér és felelősségi körzetében történő légi közlekedés tervezésére, szervezésére, irányítására szolgál. Speciális szakszolgálatok elhelyezését és folyamatos működését biztosítja. A harcálláspont (WOC)6: A repülőszervezet parancsnokának vezetési pontja. A parancsnok és törzs itt tervezi, szervezi, és innen irányítja a repülőegység harctevékenységét, műveleteit. A munkaterület elemei: A lőszer, robbanóanyag és rakétatárolók: A repülőeszközök által hordozott pusztító eszközök tárolására, karbantartására, ellenőrzésére szolgáló objektumok. Kiemelt biztonsági előírások vonatkoznak a létesítésükre, őrzésvédelmükre és tűzvédelmükre. A repülőtéren működő repülőszervezet fajtájától, alkalmazási céljától függ a tárolt robbanásveszélyes anyagok típusa és mennyisége. Javító műhelyek, hangárok: Ezekben az objektumokban végzik a szakemberek a repülőtereken használt repülőeszközök, gépjárművek és egyéb technikai eszközök műszaki kiszolgálását, időszaki, vagy meghibásodásból eredő javítását. Az állomány pihentetése céljára fenntartott létesítmények: pihenőhelyek, öltözők, szociális és kulturális jellegű épületek. Üzemanyag tárolók: A repülőtéren rendszeresített gépjárművek, munkagépek, valamint a repülőeszközök üzemeltetésére szolgáló hajtó és kenőanyag tárolására telepített tartályrendszerek töltő és lefejtő kutakkal, valamint az üzemanyagok vizsgálatára alkalmas laboratóriumokkal. Telephelyek: „Bázisok a haditechnikai eszközök szabályzatszerű és védett elhelyezésére, tárolására, karbantartására, üzemképességük fenntartására, megbízható őrzésére.”[9]

6 Wing Operation Center

15

Logisztikai raktárak: A repülőtér és repülőszervezet működtetéséhez szükséges mindennemű technikai eszköz, anyag, felszerelés, alkatrész, ruházati, élelmezési, elhelyezési anyagok tárolására, karbantartására szolgáló objektumok. Az itt felhalmozott készletek biztosítják a felhasználás függvényében a repülőtér és a róla üzemelő szervezet (-ek) folyamatos működését. Oxigéntöltő és légsűrítő állomások: A repülőeszközök és személyzetük által használt oxigén és levegő előállítására, palackozására és tárolására szolgáló építmények. Akkumulátortöltő állomások: A repülőeszközök, gépjárművek és más technikai eszközök áramforrásainak karbantartására, tárolására szolgáló építmény. Egyéb objektumok: A szolgálati helyiségek, az alegységek elhelyezésére szolgáló épületek, étkezdék, egészségügyi központ, irodák és más a repülőtér működtetését közvetve elősegítő épületek és a bennük folyó tevékenység. Ide tartoznak a kiépített földi védelmi támpontok, óvóhelyek és fedezékek, valamint más műszaki jellegű építmények. A katonai repülőterek felépítésének csak a tűzvédelem szempontjából kiemelten fontos elemeit vizsgáltam. A repülőtér jellegétől függően a felsorolt elemeken kívül rendelkezhet más objektumokkal, vagy hiányozhatnak egyes elemek. Szállító repülő ezred repülőtere esetleg nem rendelkezik rakétatárolóval. A felszálló mező és munkaterület, vagy azok egyes elemei egymástól elkülönítve, vagy nagyobb távolságra is települhetnek. Németországban Nörvenich repülőterén csak a felszálló mező, javító bázisok, lőszer és üzemanyag tárolók találhatók, a munkaterület többi eleme mintegy 8 km távolságra Kerpenben van. *** A repülőterek a repülőeszközök modernizálása következtében alakultak ki és napjainkban is a repülőtechnika fejlődésével együtt fejlődnek. A katonai repülőtér egy önálló bázis, mely rendelkezik a folyamatos működéséhez szükséges objektumokkal és erőforrásokkal. A repülőterek két fő része a felszálló mező és a munkaterület. A katonai repülőtereknek nem része a repülőszervezet.

16

1.2.3

A repülőterek biztonsága A biztonság megteremtésével zavartalanná, veszélymentessé válnak a

repülőtereken folyó műveletek, technológiák, repülési és kiszolgálási tevékenységek. A biztonságos környezet lehetővé teszi a repülőterek magas fokú biztonsággal folytatott folyamatos működését. 2001. szeptember 11-én az Amerikai Egyesült Államok terrortámadás sorozat áldozata lett. A terroristák eddig nem alkalmazott módszerrel légi katasztrófákat előidézve épületeket romboltak le utasszállító repülőgépekkel. A tettesek keresztül jutottak a repülőterek biztonsági rendszerén, fel tudtak szállni a repülőgépre és ott az utasokat

és

légi

személyzeteket

sakkban

tartva,

véghezvitték

öngyilkos

merényletüket. A terrorcselekmények új korszakot nyitottak a repülőterek biztonságának kérdéseiben. A világ repülőterein az események következtében szigorúbb biztonsági előírásokat vezettek be, technikai korszerűsítéseket hajtottak végre. Előtérbe került a repülőterek biztonságának fokozása: A repülőterek biztonságának elemei: [10] A repülőterek biztonsága két fő rendszerből áll: 1) Technológiai biztonsági rendszer − A technológiai biztonság (a repülőtér beruházás, létesítés és üzemeltetés) − A repülés biztonság (a földi biztonság, repülőműszaki biztonság, légi irányítási követelmények, repülőgépek biztonsága.) 2) Rendészeti biztonsági rendszer − Utas biztonság (beléptetés, kiléptetés, jogosultság, poggyász ellenőrzés) − Tűz-, és katasztrófavédelem A repülőterek tűzvédelme tehát a repülőterek biztonsági rendszerének eleme. 1.2.4

A katonai repülőterek biztonsága és a túlélőképesség összefüggései A katonai repülőtereken az egységeknek képesnek kell lenni önmaguk

hatékony védelmezésére és oltalmazására a domináns veszély ellen békében, váratlan helyzetben, konfliktusban és háborúban akár hagyományos, akár tömegpusztító fegyverek alkalmazási viszonyai között. [11] Ezáltal biztosítják a túlélőképességet és a hadműveletek folytonosságát.

17

A katonai repülőterek egy konfliktus esetén csapások célpontjai lehetnek. Pusztításukkal az ellenség kis ráfordítással, nagy veszteséget tud okozni csapatainknak és a veszteség a háború kimenetelére, az ország védelmi potenciáljára döntő jelentőséggel bírhat. Az MH légiereje a légvédelmi erőket kivéve, alapvetően katonai repülőterekről üzemel. Az előzőekben leírtakból adódóan hazánknak védelmi szempontból jelenleg kulcskérdésként kell kezelnie repülőtereink túlélőképességét. Nem nehéz feladat meghatározni azokat a pontokat, objektumokat, amelyek pusztításával jelentős veszteséget lehet okozni a bázis működése vonatkozásában. Ma már nem feltétlenül van szükség a légierő repülőeszközeinek légi harcban való

legyőzésére,

vagy

az

arab-izraeli

háborúban

is

alkalmazott,

a

repülőeszközöknek felszállásuk előtti, földön való megsemmisítésére. Az ellenség, vagy terrorista célja az, hogy megakadályozza, lehetetlenné tegye a repülőterekről a repülőeszközök felszállását, az oda történő leszállást. A kitűzött célt a repülőtér infrastruktúrája pusztításával a legkisebb energia és anyagi ráfordítás mellet tudja elérni. A repüléssel összefüggő műveletek, technológia, logisztikai támogatás rendszerébe,

az

infrastruktúrába

történő

beavatkozással

elérhető,

hogy

a

repülőeszközök ne legyenek képesek harcfeladatuk végrehajtására. A beavatkozás mindenképpen erőszakos cselekményt feltételez. Ezek

a

cselekmények,

nevezzük

őket

csapásnak,

hagyományos

és

tömegpusztító fegyverek alkalmazásával hajthatók végre. A csapások jellegük szerint lehetnek légi csapások, rakéta-támadások, szárazföldi erők csapásai és terrorista cselekedetek. A támadó fél lehetőségei határozzák meg, milyen módon, a bázis működésének mely pontján tud beavatkozni. *** A katonai repülőterek biztonsága és a túlélőképesség között összefüggés van. A repülőtéri biztonsági rendszer elemei a túlélőképesség részét képezik.

18

1.3

A katonai repülőterek tűzvédelme A katonai repülőterek tűzvédelmét három szempont alapján vizsgálom: • A katonai repülőterek tűzvédelmének általános kérdései • A katonai repülőterek (munkaterület) tűzvédelme • Repülési feladatok (felszálló mező) tűzvédelme

1.3.1

A katonai repülőterek tűzvédelmének általános kérdései A katonai repülőterek megelőző és mentő tűzvédelme, általános előírásainak

részletes ismertetésével nem foglalkozom. Leírásuk, az érvényben lévő intézkedések, Nemzetközi és Magyar Szabványokban kellő mélységig megtörtént. A kérdés vizsgálata során a tűzvédelem általános szabályainak megvalósulási módját vizsgálom. Felelősség: Az MH szervezetek vezetői kötelesek a tűzvédelmi berendezések, eszközök biztosításáról gondoskodni és állandóan üzemképes állapotban tartani az oltóanyag biztosításáról gondoskodni. A tűzesetek megelőzésének, oltásának feltételeit biztosítani, a helyi tűzvédelmi szabályzatot kidolgozni. [12] Az összes parancsnoknak és vezetőnek rendelkeznie kell a tűzbiztonsági előírásokról és tervekről a szervezeteikben. A tűzbiztonságról az élet minden területén tudomással kell bírniuk. [13] A parancsnoknak feladata, hogy szigorúan tartassa be a tűzvédelmi előírásokat. [14] A tűzvédelem megszervezése, biztosítása az adott szervezet parancsnokának a kötelessége. A tűzvédelem szervezése, irányítása a tűzvédelmi tiszt kötelessége. Tervek, intézkedések: A repülőtéren a repülési feladatok során és a munkaterületen jelentkező katasztrófák, balesetek, és tűzesetek megelőzésére és felszámolására terveket, intézkedéseket készítenek. Ezek közé tartozik a repülőtér tűzvédelmi szabályzata. A tűzvédelmi szabályzat készítését és tartalmát a 30/1996 (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről határozza meg. A katonai repülőterek speciális tűzvédelmi terveit a már említett Magyar Szabvány és a NATO szabványosítási egyezmények tartalmazzák. 19

Külön terveket dolgoznak ki: − A kiemelt tűzveszélyt jelentő épületek, tevékenységek, szabadterek tűzvédelmére; − A légijármű balesetekre; − A légijárművekkel összefüggő incidensekre (pl. terrortámadás); − A veszélyes és sugárzó anyagok környezetében lévő tüzekre; − A tűzoltás különleges eseteire. A repülőtéri tűzoltó alegység és az önkormányzati tűzoltóságok, rendészeti szervek, egészségügyi szervezetek között együttműködési megállapodást kötnek. Kiemelt objektumokban keletkezett tűzkárok felszámolására „Riasztási és beavatkozási terv”-eket készítenek. A repülőtéri tűzoltó alegység rendelkezik a repülőeszközök tüzeinek oltására és a mentésre vonatkozó tűzoltási szabályzatokkal, utasításokkal. Tűzjelzés, riasztás: A tűz jelzése telefonhálózaton, vagy a kijelölt helyeken elhelyezett riasztó eszközök segítségével történik. A kiemelten veszélyes objektumokba automata tűzjelző eszközöket telepítenek. A jelzés a tűzoltó alegység vezénylő központjába jut. A vezénylő központ riasztja a készenléti tűzoltó alegységet, és a kapcsolódó szerveket. Felkészítés, kiképzés: Minden a repülőtéren dolgozó, vagy szolgálatot teljesítő személy tűzvédelmi oktatásban részesül a repülőtéren betartandó az általános, valamint a tevékenységével összefüggő speciális tűzvédelmi ismeretekből. Tűzoltó felszerelések és berendezések: − hordozható tűzoltó készülékek vannak elhelyezve a normatíváknak megfelelő helyeken és mennyiségben; − beépített oltóberendezéseket használnak a hangárakban és az üzemanyag tároló telepeken; − speciális tűzoltó felszerelésekkel és gépjárművekkel vannak felszerelve a tűzoltó alegységek; − vezetékes és tárolós oltóvízrendszer van kiépítve; − ezen kívül tűzoltó utakat és álláshelyeket építenek ki a tűzmegközelítés és oltás megkönnyítése céljából. 20

Tűzoltó szervezet: A katonai repülőtereken keletkezett tüzek oltására tűzoltó szervezetek vannak állománytáblában rendszeresítve. A tűzoltó szervezetekkel részleteiben később foglalkozom. 1.3.2

A katonai repülőterek (munkaterület) tűzvédelme Az üzemanyag tároló és ellátó rendszer: A katonai repülőeszközök üzemelésük során méretüktől és típusuktól függően

különböző mennyiségű üzemanyagot használnak fel. A folyamatos működéshez szükséges

hajtóanyagot

mennyiségének

egy

a

repülőtéren

hadműveleti

kell

repülőtéren

tárolni.

A

biztosítani

tárolt kell

üzemanyag egy

három

repülőszázadból álló szervezet folyamatos működését. A NATO hazánk számára megfogalmazott a tárgyhoz kapcsolódó „képesség csomagjában” 30 napos készletet ír elő. A készlet egy részét (7 napnak megfelelő) folyamatosan a repülőtéren, másik részét a repülőtér közelében kell tárolni. Mennyiségét tekintve a repülőtéren tárolt anyag a hazai átlagot tekintve mintegy 2400 m3 repülőterenként. [15] A repülőtéren kívüli készletnek elérhetőnek kell lenni akár szállítóeszközökkel, (tréler, vasút) akár csővezetéken. Mindezekből látható, hogy a katonai repülőtereken az üzemanyag nagy mennyiségben fordul elő. A repülő eszközök üzemanyagán kívül természetesen más hajtóanyagok is megjelennek, mint például a gépjárművek hajtóanyagai is, azonban ezek mennyiségükben nem közelítik meg a repülőeszközökét. A repülőtéren az üzemanyagokat üzemanyag tároló telepeken, általában fekvőhengeres földfeletti vagy földalatti tartályokban tárolják. A készlet egy részét málházott állapotban üzemanyagtöltő illetve tartályos gépjárművekben tárolják. A felhasználás ütemében a fekvőhengeres tartályokat újratöltik. Az üzemanyag tárolókra, mint kiemelten veszélyes objektumokra külön tűzoltási tervvel kell rendelkezni. Az üzemanyag tárolók tüzeinek oltására az oltóhabot alkalmazzák. Automata, vagy félautomata beépített oltóberendezésekkel a habot a tartály aljára fecskendezik, ahonnan az feljut a folyadék felületére, és szétterülve megakadályozza az égést. Az oltás során vízzel tető és palásthűtést is alkalmaznak. Lőszer, robbanóanyag és rakétatárolók: A lőszerek és robbanóanyagok tárolására, kezelésére speciális előírások vonatkoznak. A lőszer és robbanóanyagok tüze az oltást végzőkre nézve 21

életveszélyes, ezért a tűz elszigetelésére, körülhatárolására és a környezet hűtésére kell a főerőkifejtést koncentrálni. Hangárok, műhelyek: A repülőterek munkaterületének legkorábban kialakított részei. Tűzoltalmi Utasítás (Tervezet) már 1949-ben részletesen foglalkozik a hangárak és gépkocsiszínek tűzoltalmi rendszabályaival. [16] A később megjelent szabályzatok, szakutasítások az általános szabályokat tekintve szinte megfogalmazásukban is azonosak. A hangártüzek oltásához az MSZ K1123 előírja a beépített tűzoltó berendezések

alkalmazását.

Oltóanyagként

a

hab

a

legelterjedtebb

és

legeredményesebben használható. Az oltás megkezdése előtt indítási késleltetést kell alkalmazni, hogy az építményt a használók el tudják hagyni. Precízen elkészített, és rendszeresen pontosított, a munkát végzők által jól begyakorolt kiürítési, menekülési tervvel kell rendelkezni. 1.3.3

Repülési feladatok (felszálló mező) tűzvédelme A felszálló mezőn folynak a repülési feladatok és történik a repülőeszközök

üzemeltetése. A teljes feladatrendszer és technológia tűzvédelmének ismertetésére nem vállalkozom. Célom a repülési feladatok azon elemeinek meghatározása, amelyek tűzvédelme

kiemelt

jelentőségű

a

katonai

repülőterek

túlélőképessége

szempontjából. Fel-és leszállások tűzvédelme: A repülőtereken folyó legtűzveszélyesebb tevékenység a repülőeszközök felés leszállása. A repülőeszközök a manőver következtében sérülhetnek. Kiemelt feladat a repülőeszközökből a személyzetek és utasok mentése, valamint a repülőgépek tüzeinek oltása. A feladatra jól felkészített speciális ismeretekkel rendelkező és megfelelő felszereléssel ellátott tűzoltó szervezetet kell biztosítani. A repülési feladatok során keletkezett tüzek jellemzésével a repülőeszközök tüzeinek oltásával és a mentés kérdéseivel a II. fejezetben részletesen foglalkozom. Hajtóművezés: A

repülőgépek

hajtóműveinek

időszakos

ellenőrzése

során,

javítása,

beszabályozása után a hajtóművek működését és teljesítményét ellenőrizni kell. Az

ellenőrzés

a

földön

történik,

a

22

felszálló

mező

kijelölt

területén.

Ugyanígy a hajtóművező helyen hajtják végre a helikopterek forgószárny lapátjainak beszabályozását is. A művelet biztosítása tűzoltó szervezet által történik. Feltöltés: A repülőeszközök üzemanyaggal való ellátása csővezetékes töltőrendszeren, illetve üzemanyag szállító gépjárművek alkalmazásával történhet. A 2. sz. táblázat mutatja az egy feltöltéshez szükséges üzemanyag mennyiséget repülőgép típusonként. Egy hadműveleti repülőtéren három repülőszázad folyamatos művelete során több száz m3 hajtóanyag töltésére és átfejtésére kerül sor naponként. Az üzemanyagtöltés, lefejtés technológiájától függően (nyílt, vagy zárt) szükség lehet tűzoltó alegység alkalmazására. Pusztító eszközök függesztése veszélyes anyagok be-és kirakása: A

katonai

megsemmisítéséhez,

repülőeszközök önmaguk

harcfeladatot

megvédéséhez

látnak

fegyverzetre

el.

Az

van

ellenség szükségük.

A fegyverzetet, lőszert, bombákat, rakétákat és egyéb pusztító eszközöket, a géptörzsben, vagy a szárnyakra függesztve hordozzák. (7. ábra) A harcfeladatra történő felkészítés során kerül sor a fegyver és pusztító eszközökkel való feltöltésre. A feltöltés a technológia jellegétől függően történhet a gép fedezékében, állóhelyen, vagy a repülőtér függesztésre kijelölt területén. A műveletsorozat tűz-, és robbanásveszélyessége révén szaktűzoltó erők biztosítását igényli. Habszőnyeg létesítése a fel-, és leszállópályán: A meghibásodott, vagy ki nem nyílt futóművel leszálló repülőeszközök a leszállópályával való érintkezés során megsérülhetnek. A géptest földhöz csapódása, vagy súrlódása következtében az üzemanyagtartályokból kifolyik a hajtóanyag. A fém alkatrészek és a leszállópálya betonjának érintkezésekor keletkező szikrák a kiömlött üzemanyagot meggyújthatják. A leszállópálya hosszanti tengelyén a tűz megelőzésére - ha elegendő idő áll rendelkezésre - a tűzoltó alegységek habszőnyeget terítenek. A repülőgép földet érésekor nincs szikraképződés, a kiömlő üzemanyagot a hab letakarja. A Luftwaffe FAUN típusú tűzoltó gépjárművei alkalmasak ilyen habszőnyeg létesítésére. Járművenként 6 m széles sávban képesek az oltóhabot teríteni. A habszőnyeg létesítésének módszere hasonló a vegyivédelmi alegységek terepmentesítési módszeréhez. A le- és felszállópályán keletkező tüzek megelőzésének ezt 23

a módszerét nem minden nemzet alkalmazza. A szakemberek a módszer hatékonyságát eltérően ítélik meg. *** A katonai repülőterek megelőző és mentő

tűzvédelme a feladatok

tűzveszélyességének jellege és térbeli elhelyezkedése folytán két területre a repülőterek, és a repülési feladatok tűzvédelmére összpontosul. Az egyik a katonai repülőtér munkaterülete, amelyre a hagyományos tűzvédelem szabályai az irányadók, a másik a felszálló mező, ahol a repülési tevékenységek folynak, és amire speciális tűzvédelmi előírások vonatkoznak. 1.4

Repülőtéri tűzoltó alegységek A repülés kezdeti korszakában a felszálló pályák közelében nem voltak tűzoltó

szervezetek. A tüzek oltását a környezetben lévő önkéntes tűzoltók végezték. Később a repülőterek kialakulásával a fel- és leszállások számának növekedésével növekedett a repülőtéri balesetek száma is. A tűzoltást fogatolt tűzoltószekerek segítségével a repülőtér állományából önkéntesek, vagy felkészített személyek látták el. A repülőszervezetek áttelepülése esetén a kiszolgáló csoportok és velük a tűzoltószekerek is áttelepítésre kerültek. [17] 1949-től tűzőrségeket szerveztek, akik rendelkeztek tűzoltó készülékekkel, és szükség esetén be tudtak avatkozni. 1953-ban a Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola, és a 12 repülőezred 2-2 tűzoltó rajjal rendelkezett, melynek létszáma 14-14 fő volt. Minden rajnak volt egy tűzoltó gépkocsija. [18] A 60-as évek elejétől rendelkezésben is lefektették, hogy szükség van szervezetszerű tűzoltó alegységekre. „Minden olyan szervnél, intézetnél, vagy egyéb objektumnál, ahol a tűzvédelem biztosítása szükségessé teszi- a sorállományból vagy polgári alkalmazottakból- tűzoltó rajt kell állománytábla szerint szervezni.”[19] Az 1967-es átszervezést követően a Honi légvédelmi hadosztály típusú vadászrepülő ezredek a kiszolgáló osztály hadtáp szolgálatába szervezett 3-3 tűzoltó rajjal rendelkeztek, ami 9 főt jelentett 2 db tűzoltó gépkocsival. [20] 1973-ban jelentek meg a Honi légvédelmi hadosztály vadászrepülő ezredek állományában, a harcbiztosító alegységek kötelékében a tűzoltó szakaszok 18 fővel és 4 db tűzoltó gépjárművel. [21]

24

1975-től Honvédelmi Miniszteri utasítás foglalkozik a honvédségi tűzoltó alegységekkel. „Tűzoltó alegységet kell létesíteni és fenntartani: − fokozottan tűz- és robbanásveszélyes („A”); − tűz- és robbanásveszélyes („B”) tűzveszélyességi osztályba tartozó, valamint; − harckészültség

és

harcbiztosítás

szempontjából

kiemelt

fontosságú,

tűzveszélyes tevékenységet folytató, az átlagosnál fokozottabb tűzvédelmet igénylő csapatoknál és intézeteknél. [22] A 80-as évek elejétől a repülőtéri tűzoltó szakaszok elérték jelenlegi létszámukat, és ma már - kisebb módosításokkal - 30-36 fő között váltakozva 5-7 tűzoltó gépjárművel látják el feladataikat. A 31/2001 (XII. 28.) HM rendelet a Magyar Honvédség repülőtereinél 60 fős tűzoltó alegységet ír elő. Jelenleg ez a létszám a haderő csökkentési intézkedések következtében még nincs állománytáblában biztosítva. *** A repülési feladatok mentő tűzvédelme biztosítására tűzoltó alegységeket alkalmaznak. A tűzoltó alegységek szervezeti változása összefügg, a haderőfejlesztéssel, a rendszeresített repülőeszközök típusainak változásaival. A szervezeti változások a nagy szervezési ciklusokhoz kötődnek. 1.4.1

A tűzoltó alegységek rendeltetése, feladata A tűzoltó alegységek rendeltetése a történelem során nem változott. Feladataik

azonban módosultak. Megfigyelhető, hogy a kérdésben megjelent szabályzók fogalmazása egyre pontosabbá vált. „A repülőgépeken, valamint az előkészítő startvonalon a motorok indításánál, hangárokban keletkezett tüzek oltása.” [23] „A repülőtereken fel- és leszálló repülőgépek tüzeinek oltása.” [24] „A honvédségi tűzoltó alegységek feladata a laktanyákban, katonai objektumokban, elhelyezési körletekben, vagy azok közvetlen környezetében keletkezett, a biztonságot veszélyeztető tűz esetén a veszélyeztetett személyek mentése, az anyagi javak védelme, a tűz terjedésének megakadályozása és a tűz eloltása.” [25] 25

A NATO csatlakozás után a katonai repülőtéri tűzoltó alegységek feladatai újrafogalmazásra kerültek, figyelembe véve a szabványosítási egyezményeket ennek alapján megfelelnek a Szövetséges Erők direktíváiban foglaltaknak. A repülőtéri tűzoltóalegységek alapvető feladatai: − légijármű

balesetkor

(katasztrófakor)

a

közvetlen

és

közvetett

életveszélyben lévő ember (ek) mentése és a tűz oltása; − tűzeseteknél a közvetlen és közvetett életveszélyben lévő ember (ek) mentése, az anyagi javak védelme, a tűz terjedésének megakadályozása, a tűz eloltása; − közvetlen tűz- vagy robbanásveszély esetén közreműködés a biztonsági intézkedések végrehajtásában.” [26] *** A feladatrendszer alapján a repülőtéri tűzoltó alegységek alaprendeltetése a légijárműből való mentés és tűzoltás. A tűzoltó alegységek helye az egységek szervezeti struktúrájában, a bevezetőben leírt, a tűzvédelmet érintő irányítási, szervezési változások hatására folyamatosan változott. Amíg nem volt szervezetszerű tűzoltó alegység, addig az őr és tűzoltó alegység állományában, az őrkatonák végezték a tűz oltását. [27] Abban az időszakban, amikor a Magyar Néphadsereg tűzvédelmét a MN hadtápfőnök

irányította,

a

tűzoltó

alegységek

a

kiszolgáló

osztályok

hadtápszolgálatához tartoztak a konyhák, étkezdék, ruházat és felszerelés javító műhelyek és más alegységek közé sorolva. [28] A MN Vegyivédelmi főnök szakmai irányítása alatt a tűzoltó alegységek a harcbiztosító alegységek kötelékébe kerültek, majd később ezen belül a vegyivédelmi századok állományában jelentek meg. [29] A NATO csatlakozás, a képességalapú haderő kialakítása, a túlélőképesség növelése irányában történő elmozdulás következtében a tűzoltó alegységeket a művelettámogató (STO) zászlóaljak szervezetébe integráltuk. Szakmai irányításuk az egység tűzvédelmi tiszt hatáskörébe tartozik. [30] 1.4.2

A tűzoltó alegységek készenléti szolgálata A katonai repülőtereken a tevékenységek során a tűz bármikor előfordulhat.

A tűzoltó alegységnek minden időben készen kell állni feladatai végrehajtására. 26

A feladatra való folyamatos készenlétet az alegység állományának készenléti szolgálatban tartásával lehet biztosítani. A készenlétet a szabályzók eleinte csak bizonyos időszakokban írták elő: „Repülőgépek fel- és leszállásakor a repülést irányító mellett készenlétbe kell helyezni egy-egy hab- vagy gázoltásra alkalmas gépjárműfecskendőt és tűzoltó rajt. A repülőgépek fel és leszállásakor a gépjárműfecskendő motorjának járni kell.” [31] Az MN tűzvédelmének szakmai irányítás alá kerülése után [32] - HM Önálló Tűzrendészeti Alosztály megalakulása - rendelték el a folyamatos készenléti szolgálatot. „Szervezetszerű tűzoltó alegységek állandó készenléti szolgálatot lássanak el. A tűzoltó alegységet erre a célra kijelölt tűzoltó szertárban a felszerelések közelében kell elhelyezni úgy, hogy riasztás esetén a készenlétet nappal 2, éjjel 4 perc alatt érjék el.” [33] A folyamatos készenléti szolgálat elrendelése, a tűzoltó szertárak kialakítása nagy előrelépés volt a mentő tűzvédelem terén. A felszálló mező, és a repülési feladatok mentő tűzvédelmére, akkori terminológiát használva „tűzvédelmi biztosítására” a repülések időtartamára 1976-tól külön tűzoltó alegységet vezényeltek. [34] Megváltozott a készenlét elérésének normaideje is, amit a nagyobb teljesítményű tűzoltó gépjárművek tettek lehetővé. A készenlétben lévő állománynak, és eszközöknek a tűzoltószertárt a riasztás után nappal 60, éjjel 100 másodpercen belül el kellett hagyniuk, a vonulást meg kellett kezdeniük. Ugyanez a normaidő volt érvényben ott, ahol a tűzoltó szertár nem a leszálló mező közvetlen közelében, hanem attól távolabb helyezkedett el. Ilyenkor a készenléti szolgálatot adó alegység a repülésirányító torony mellet, készenléti helyen tartózkodott. A készenlét elérésének követelményeit úgynevezett normagyűjteményben [35] is előírták. A követelmények változásának vizsgálatából látható, hogy a tűzoltó alegységek készenléti szolgálatának követelményei nem veszik figyelembe a tűzoltó alegység alapvető feladatát a légijárműből való mentést. A követelmények a riasztás vételétől a vonulás megkezdéséig voltak mérhetők. Tekintettel a tűzoltó alegységek alaprendeltetésére, olyan készenléti előírások szükségesek, amelyek biztosítják a tűzoltást megelőző feladatok legrövidebb végrehajtását, a mentés mielőbbi megkezdését. Ezért a követelmények meghatározásakor a tűzjelzésen, riasztáson kívül, figyelembe kell venni a vonulást is. 27

A tűzoltó alegységek feladataikat folyamatos készenléti szolgálatban látják el. A tűzoltó alegységek készenléti szolgálatának minősítésére a riasztástól a vonulás megkezdéséig eltelt időt használjuk. A készenlét minősítésének hiányossága, hogy nem foglalkozik a vonulás megkezdésétől a beavatkozásig terjedő időintervallummal. 1.4.3

A tűzoltó alegységek készenléti fokozatai A légi balesetekből származó tüzek esetére a NATO öt készenléti fokozatot

különböztet meg: [36] 5-ös fokozat: a repülőtéri tűzoltó-mentő szolgálat nem áll rendelkezésre (a tűzoltóság zárva, vagy strukturális védelemre csökkentve) 4-es fokozat: A repülőtéri tűzoltó-mentő szolgálat személyi állománya normális készenlétben van, készen arra, hogy reagálni tudjon bármilyen incidensre az elfogadott nemzeti szabványok keretein belül. 3-as fokozat: A repülőtéri tűzoltó-mentő szolgálat személyi állománya benn ül a járó motorú járműben, készen az azonnali reagálásra. 2-es fokozat: A repülőtéri tűzoltó-mentő szolgálat személyi állománya benn ül a járművekben, s elfoglalja előre meghatározott állásait a repülőtéren szükség szerint, vagy kivonul azon balesetekhez, amelyek nem igényelnek 1-es fokozat szerinti reagáló készséget. 1-es fokozat: Az állomány reagálni fog egy légi balesetre, amikor az szükséges, a repülőtéren, vagy amely a repülőtérről látható, illetve a repülőtéren, amikor kétségek merülnek fel a légijármű vagy annak utasai biztonságával kapcsolatban. Az

ismertetett

megfogalmazásuk

a

készenléti szakmai

fokozatok katonai

nem

lettek

terminológiában

adoptálva, nem

mert

egyértelmű,

félreértelmezhető. A fokozatok nem kapcsolódnak a hazai készenléti tagolódáshoz. Az 5-ös fokozat a magyar katonai repülőtereken nem jellemző. A 4-es fokozat hazánkban gyakorlatilag az alapállapotot takarja. A riasztástól a beavatkozásig terjedő időt sok tényező befolyásolja. Ilyenek a tűzoltó állomány helyzete a riasztáskor, a gépjármű mentetulajdonságai, a menetvonal hossza, stb. A különböző tényezőket vizsgálva arra a megállapításra jutottam, hogy a tényezőket összerendezve olyan körülményeket lehet előidézni, amelyeket leírva biztosítható a készenléti alegység készenlétének fokozása. 28

A repülőtéri tűzoltó alegységek készenléti fokozatait az MSZ K 1123: 2002 szabványjavaslatban írtam le. A készenléti fokozatok igazodnak a Magyar Honvédségnél rendszeresített fokokhoz, alkalmazkodnak a repülésben használt készenléti fokokhoz. A repülőtéri tűzoltó- mentő alegységeknek három készenléti fokozata van: 3. fokozat: A készenléti állomány elfoglalta a részére meghatározott helyét a tűzoltó gépjárműveken, amelyek a le- és felszállópálya közelében, az előre meghatározott készenléti helyeken állnak. (E fokozat célja, hogy a tűzoltó alegység felkészült legyen egy esetleges baleseti esemény bekövetkezésére és elhárítására, illetve ha a légijármű baleset a repülőtéren kívül következett be, de a helye még ismeretlen.) 2. fokozat: a készenléti állomány a tűzoltó gépjárművekkel elfoglalja előre meghatározott helyét a repülőtéren, amint az szükségessé válik a tűzoltó gépjárművek felfejlődnek a beavatkozáshoz. 1. fokozat: a készenléti állomány beavatkozik a repülőtéren bekövetkezett vagy onnan látott légijármű baleset során a személyek mentésébe, a keletkezett tűz oltásába, vagy a repülőtéren bekövetkezett váratlan esemény felszámolásába, amikor is feltételezhető, hogy a légijármű, vagy a benne lévők biztonsága veszélybe került. A készenléti fokozatok előnye: − A megfelelő készenléti fokozat alkalmazása lehetővé teszi, hogy a riasztástól a beavatkozásig eltelt idő minimális legyen; − Az életmentés a lehető legrövidebb időn belül megkezdődik; − A készenléti tűzoltó állomány szolgálati leterheltsége csökken. Mindig csak akkor alkalmaznak magasabb készenléti fokot, ha a helyzet azt megkívánja. 1. példa: egy repülőtéren nem folyik repülési feladat. A tűzoltó- mentő készenléti állomány a tűzoltó szertárban tartózkodik alaphelyzetben. A repülőtér munkaterületén tűz keletkezik. A riasztás vétele után 1 perc van engedélyezve, hogy helyüket a gépjárműveken elfoglalják. A riasztás után a beavatkozást 2 percen belül meg kell kezdeniük. A riasztástól a beavatkozásig összesen 3 perc telik el. 2. példa: Egy repülőtéren repülési feladatok folynak. A tűzoltó- mentő készenléti szolgálat 3. fokban van. Az irányító torony mellett, vagy a mentésre és helyreállításra kijelölt erőkkel együtt a meghatározott helyen (Rescue place) tartózkodik. A repülőtéren repülőesemény miatt tűz keletkezik. A riasztástól számítva a beavatkozást 2 percen belül meg kell kezdeniük. 29

3. példa: Egy repülőtéren fel- és leszállás történik, vagy repülőesemény veszélyes helyzet alakult ki. A tűzoltó- mentő készenléti szolgálat 2. fokban van. A járművekkel a repülőtér fel- és leszállópályája mellett a kijelölt pontokon tartózkodnak úgy, hogy a fel- és leszálló pálya bármely pontján legalább egy jármű maximum 1 percen belül be tudjon avatkozni és a többi tűzoltó gépjármű 30-60 másodpercen belül, beavatkozhasson. A riasztástól a beavatkozásig eltelt idő maximum 1 perc lehet. 4. példa: A repülőtéren légijármű baleset (katasztrófa) következett be. A tűzoltó- mentő készenléti szolgálat megkezdte a beavatkozást. A készenléti fokozatok hátránya: − Egy repülési nap (váltás) során többször változik a készenléti fokozat; − A felhasznált üzemanyag és km magasabb, mint a fokozat nélküli készenlét esetén. *** A repülőtéri tűzoltó- mentő készenléti szolgálatok hatékonysága a készenléti fokozatok alkalmazásával növelhető. Az általam javasolt készenléti fokozatok figyelembe veszik a riasztástól a beavatkozásig eltelt időt. A készenléti fokozatok rugalmas elrendelésével biztosítható a riasztás és a beavatkozás között eltelt idő minimálisra csökkentése, az életmentés és a tűz oltásának mielőbbi megkezdése. 1.5

Repülőterek tűzvédelmi készenléti kategóriái A egyes repülőterek a felszálló mezők, és a munkaterületek méreteiben is

különböznek egymástól. Az adott repülőteret csak olyan repülőeszköz veheti igénybe, amelynek technikai paraméterei ezt lehetővé teszik. A repülőterek tűzvédelme szoros összefüggésben van a repülőterek felépítésével, a repülőtérről üzemelő, vagy azt igénybe vevő eszközökkel. A repülőtereket tűzveszélyességük alapján minősítik. A minősítés célja megállapítani, hogy a repülőtér tűzveszélyessége milyen mértékű, és ennek megfelelően milyen szintű tűzoltó- mentő biztosítást igényel. A repülőterek tűzoltó-mentő szolgálatainak azonosítási kategóriáit nemzetközi szintű szabványban az ICAO határozza meg. A kategorizálás célja egységes 30

tűzvédelmi előírásokkal elérni, hogy az ICAO-hoz csatlakozott nemzetek repülőterein a tűzvédelem és ennek megfelelően a repülőtér tűzoltó mentő készültségi szolgálatok szempontjából egységes tűzoltó kapacitás legyen biztosítva a mentő tűzvédelem megvalósítása céljából. A tűzvédelmi kategóriák meghatározzák a repülőtér fogadó készségét a repülőeszközök baleseteiből adódó tűzesetek kezelése vonatkozásában. A repülőterek tűzoltó szolgálata azonosítási kategóriája megállapítása során az ICAO abból indult ki, hogy a repülőtér tűzveszélyességét alapvetően a repülőteret igénybevevő repülőeszközök határozzák meg. A megállapítást a repülőeszközök, és a repülőterek közötti összefüggés magyarázza. A repülőtér tűzvédelmi szempontból annál veszélyesebb, minél nagyobb az ott működő repülőeszközök mérete, és minél nagyobb az általuk szállított üzemanyag mennyisége. A tűzoltó szervezeteknek, a veszélyességnek megfelelő teljesítő képességgel kell rendelkezniük a repülőgépek és az üzemanyag tüzeinek oltására és a személyek (utasok) mentésére. A

repülőterek

tűzoltó-mentő

szolgálatának

azonosítási

kategóriáját

meghatározó mutatók (paraméterek): • A repülőtéren üzemelő, fel és leszálló repülőeszközök törzsének hosszúsága méterben. • A repülőtéren üzemelő repülőeszközök üzemanyag tartályának mérete literben. Ez a szállított hajtóanyag mennyisége. A paraméterek az adott repülőeszköz tüzének oltása során kiemelkedő jelentőséggel bírnak. A megadott paraméterek alapján az ICAO 1-9 tűzveszélyességi kategóriát alakított ki. A számok növekedése mutatja a veszélyesség, valamint a megkövetelt tűzoltó- mentő képesség növekedését. 1.5.1

A katonai repülőterek tűzveszélyességi kategóriái Tekintettel arra, hogy a katonai tűzvédelmi jogszabályok alapja az ICAO

szabályrendszere, a NATO által használt katonai repülőtereket is tűzveszélyességi kategóriába sorolják. A NATO katonai repülőterei tűzveszélyességi osztályait a Repülőtéri mentő és tűzoltó szolgálatok azonosítási kategóriái STANAG 3712 című szabványosítási egyezmény határozza meg. [37] Az egyezmény teljes egészében átveszi

31

az NFPA 403 Standard for Aircraft Rescue and Fire Fighting Services at Airports dokumentumban foglaltakat. A magyar katonai repülőterek tűzoltó szolgálatainak kategorizálását a katonai repülőterek tűzvédelme MSZ K 1123 hajtja végre, melynek műszaki tartalma megegyezik a STANAG 3712 műszaki tartalmával. A NATO kategorizálás is az ismertetett paramétereket jelöli meg a kategóriák meghatározására. Az említett paraméterek figyelembe vételével a katonai repülőtereken az 1. számú táblázat szerinti kategóriákat különböztetjük meg. Repülőtér kategóriája 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Repülőgép törzsének hossza (m) 9 12 18 24 28 39 49 61 61+

Szállított üzemanyag mennyisége (liter) 400 1000 2.500 6.250 15.500 40.000 100.000 200.000 400.000

1. táblázat: A katonai repülőterek kategóriái A NATO katonai repülőtereinek azonosítási kategóriái a tagállamok által használt repülőeszközök tulajdonságaiból adódnak. A dél-európai körzetben települt szövetséges erők számára mintegy 100 db repülőtér van kijelölve hadműveleti célokra. A régiókban folyó katonai műveletek folyamán

a

csapatok

váltásra,

áttelepülésre

kerülnek,

műveleteiket

más

repülőterekről folytatják. Így volt ez a jugoszláv – válság során is, amikor több tagállam repülőegységei áttelepültek olaszországi repülőterekre. A manőverek következtében egyes repülőtereken a korábbi helyzettől eltérő méretű repülőeszköz jelent meg. Megváltoztak a repülőteret

használó

légijárművek

kategóriát

meghatározó

paraméterei, ezért módosítani kellett a repülőtér tűzoltó- mentő szolgálatának kategóriáját. *** A katonai repülőterek tűzoltó- mentő szolgálatait, a repülőteret igénybevevő repülőeszközök alapján kategorizálják. A repülőtéri tűzoltó- mentő szolgálatok 32

kategóriája nem állandó. Amennyiben a repülőteret használó repülőeszközök paraméterei megváltoznak, a repülőtéri tűzoltó- mentő szolgálatok kategóriáját is módosítani szükséges. 1.5.2

A magyar katonai repülőterek kategóriái A magyar katonai repülőterek tűzoltó- mentő szolgálatainak kategóriába

sorolása jogilag nem történt meg. A kategóriába sorolás kérdése a NATO csatlakozás következtében került napirendre. Jogszabály hiányában azonban eddig nem lett meghatározva, hogy a repülőtéri tűzoltó- mentő szolgálatok kategóriába sorolása kinek a hatáskörébe tartozik. A már korábban említett MSZ K 1123 rendelkezik a katonai repülőterek kategorizálásáról, de a konkrét repülőterek besorolását nem hajtja végre. A tárggyal kapcsolatosan kiadott 31/2001 (XII. 28.) HM rendelet nem tartalmazza a kategóriákra vonatkozó előírásokat. A Légierő Parancsnokság rendelkezik a KLH7 49/2/2001 nyilvántartási számú állásfoglalásával, amely a Magyar Köztársaság katonai repülőtereit 5-ös kategóriába javasolja sorolni. [38] Fenntartja azt a lehetőséget, hogy a repülőtéri tűzoltó-mentő szolgálatoknak bizonyos esetekben a 6-os kategóriának is meg kell felelniük. Katonai repülőtereink tűzoltó- mentő szolgálatai kategóriába sorolásakor vizsgálni kell a repülőtereken előforduló legjellemzőbb repülőeszközöket, és ismerni kell azoknak a kategorizálás szempontjából fontos paramétereit. A 2. sz. táblázatban összefoglaltam a magyar katonai repülőterekről leggyakrabban üzemelő repülőgép típusokat. Repülőgép típus MIG-29 (Fulcrum) F-16 (Falcon) JAS-39 (Gripen) AN-26 (Curl) C-130 (Hercules) MI-8 (Hip) Mi-24 (Hind) UH-60 (Black Hawk) AH-1 (Cobra)

Törzs hosszúsága (m) 21,55 15,3 14,75 23,8 34,3 18,1 18,5 15,2 13,8

2. táblázat: Repülőeszközök adatai

7 Katonai Légügyi Hivatal

33

Üzemanyag mennyisége (l) 4200 3609 2637 6395 25812 2057 2140 1306 2018

Az 1. és 2. táblázatok összevetésével megállapítottam, hogy a magyar katonai repülőterek vadász repülőgépek és helikopterek esetében maximum 4-es tűzvédelmi kategóriát igényelnek. A magyar katonai repülőtereken jellemzően használt legmagasabb kategóriát képviselő repülőgép az An-26. A kategorizálás során ennek a típusnak a paramétereit kell figyelembe venni, mivel ez a repülőeszköz rendszeresen közlekedik repülőtereinkről. Hazánknak vannak a NATO által használt, illetve felajánlott repülőterei. A közepes, vagy nagyobb szállító repülőeszközök ezeken a repülőtereken ideiglenes jelleggel végezhetnek fel- és leszállásokat. A C-130 közepes szállító repülőgép és annak változatai nem jellemző típusként vannak jelen a hazai katonai repülőtereken. A XXI. sz. szállító repülőgépének hirdetett 64030 l üzemanyag feltöltéssel repülő 42,2 m hosszúságú A400M8 [39] a C-130 és változatai leváltására készült. A repülőgép NATO rendszeresítése maga után vonná a katonai repülőterek kategóriáinak átminősítését. Az 1. sz. táblázatból kitűnik, hogy ez a típus 7-es tűzvédelmi kategóriát igényel. Ugyanez a helyzet az An-70 O.K. Antonov [40] szállító repülőgép esetén is. Zárójelben jegyzem meg, hogy Budapest Ferihegy 8-as tűzvédelmi kategóriába van sorolva. A NATO-ban rendszeresített C-5 Galaxy szállító repülőgép a MH katonai repülőtereit nem tudja igénybe venni, mivel a felszállásához szükséges kifutópálya hossza 2530 m, ami a 4. táblázatot figyelembe véve határeset. Ennek a típusnak fogadására a kecskeméti repülőtér bázis fel- és leszállópályájának meghosszabbítása után lehetőség nyílik. A katonai repülőterek tűzoltó-mentő szolgálatai a szállító repülőgépek esetében minimum 5, esetenként 6, vagy annál magasabb kategóriát igényelnek. *** A Magyar Honvédség katonai repülőterei a repülőtéri tűzoltó- mentő szolgálatok 5-ös kategóriájába tartoznak.

8 Airbus 400 Military: Az Airbus Military Company (AMC) nemzetközi konzorcium gyártmánya

34

A szállító repülőgépek az An-26 kivételével nem jellemző géptípusai a magyar katonai repülőtereknek. A szállító repülőgépek magasabb repülőtéri tűzoltó-mentő készenléti kategóriát igényelnek, mint a vadászrepülőgépek. A NATO légiereje igénybe veheti kijelölt repülőtereinket. Az igénybevétel idejére előzetes egyeztetés alapján a szükséges kategória követelményeit kell kielégíteni. 1.5.3

A tűzoltáshoz szükséges vízmennyiség A katonai repülőtereken keletkezett tüzek oltásához a kategóriának megfelelő

oltóanyagra van szükség, melynek folyamatosan rendelkezésre kell állni. Az oltóanyagot a készenlétben lévő tűzoltó gépjárművekben kell tárolni. „Sérülést

szenvedett

repülőgépnél

az

égő

géptest

nagysága

és

a

nagymennyiségű kifolyó üzemanyag határozza meg a tűz mértékét. Ezért nem határozható meg pontosan a szükséges oltószer mennyiség.”[41] A készenlétben tartandó vízmennyiséget számítások és tapasztalatok alapján határozták meg. A repülőtéri kategóriához rendelt minimális vízmennyiséget, amely az oltóhab képzéséhez szükséges a 3. sz. táblázat mutatja. A katonai repülőeszközök a hordozott fegyverzet és a pusztító eszközök miatt veszélyesebbek a civil eszközöknél, a követelményrendszer szigorúbb, mint az ICAO előírások. Repülőtér kategória

Vízmennyiség (liter)

1 2 3 4 5 6 7 8 9

250 650 2.300 4.500 10.200 13.000 17.200 24.900 34.000

3. táblázat: A minimálisan szükséges vízmennyiség A táblázat alapján az 5-ös kategóriába sorolt repülőtereken szükséges minimális vízmennyiség 10.200 liter.

35

A magyar katonai repülőtereken minimálisan 10200 liter habképzéshez szükséges vizet kell a készenlétben lévő tűzoltó gépjárműveken tárolni a repülőeszközök tüzeinek oltása céljából. 1.5.4

Az oltóhab keverék időegység alatt szükséges mennyisége 9000 9000

7200

8000 7000

5300

6000

4000

5000

3000

4000 3000 2000

250

1000

550

900

0

1

2

3

5

6

7

8

9

Repülőtéri kategória

1. ábra Az oltóhab keverék mennyisége A repülőgép balesetből származó tüzek oltásának legfontosabb követelményei a gyorsaság és a hatékonyság. A gyorsaság azt jelenti, hogy a beavatkozás a legrövidebb időn belül megkezdődjön. A hatékonyság pedig azt, hogy a tüzet a legrövidebb időn belül el tudjuk oltani. Csak így van esély a bajbajutott kezelőszemélyzetek és utasok mentésére. A hatékonyság mérőszáma az időegység alatt kijuttatott oltóanyag mennyisége (liter/perc). Az 1. számú ábrán az oltóhab keverék percenkénti minimálisan szükséges mennyisége látható a repülőtéri kategória függvényében. *** A magyar katonai repülőtereken a minimálisan szükséges oltóhab képzésére alkalmas keverék percenkénti kilövellhető mennyisége 3000 l/perc kell, hogy legyen. Az egy időben beavatkozást végző tűzoltó gépjárművek összesített teljesítmény adatainak legalább ilyen mértékűnek kell lenniük.

36

1.5.5

A katonai repülőterekre szükséges tűzoltó gépjárművek mennyisége A repülőtereken készenlétben tartandó tűzoltó gépjárművek mennyisége függ a

repülőtér kategóriájától. Minél nagyobb méretű repülőeszközök használják a kifutópályát, és minél nagyobb mennyiségű üzemanyagot hordoznak, annál nagyobb kapacitású eszközre van szükség. Az eszközök kapacitásának van egy határa, ami után az eszközök számát kell növelni. 3

2

1

0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

Repülőtéri kategória

gyorsbeavatkozó

nehéz tűzoltó gépjármű

2. ábra A tűzoltó gépjárművek mennyisége A 2. sz. ábra az eszközök típusát és mennyiségét szemlélteti a repülőtéri kategóriák függvényében. *** Repülőtereinken az 5-ös tűzvédelmi kategóriának megfelelően minimálisan 2 db eszközt, 1-1 gyorsbeavatkozó és nehéz tűzoltó gépjárművet kell biztosítani a repülőtéri tűzoltó-mentő szolgálat ellátására. 1.5.6

A katonai repülőtereken készenlétben tartandó tűzoltó gépjárművek mennyisége A katonai repülőtereken készenlétben lévő tűzoltó-mentő szolgálatok

csoportjainak tűz esetén a repülőtér bármely pontján 2 percen belül képesnek kell lenni a beavatkozásra, és meg kell kezdeni a tűz oltását és a személyek mentését. [42] Ez azt jelenti, hogy a vonulásra és a tűzoltás megkezdésére mindössze 2 perc áll rendelkezésre. A gyorsbeavatkozó tűzoltó gépjárművek 1,5 km távolságot képesek megtenni 2 perc alatt, míg a nehéz tűzoltó gépjárművek 1km távolságot képesek megtenni 2 perc alatt. [43] Ebből következik, hogy a tűzoltó gépjárművek tényleges 37

mennyiségének megállapításához figyelembe kell venni a repülőtér méretét is (felszállópálya hosszúsága). Repülőtér neve Kecskemét Szentkirályszabadja Szolnok Pápa Taszár

Felszállópálya hossza (m) 2500 2000 2000 2460 2500x2

Felszállópálya szélessége (m) 60 60 70 60 60,70

4. táblázat: Kifutópályák méretei A kifutópályák méretei táblázatból kitűnik, hogy a leghosszabb repülőtér sem haladja meg a 2500 m-t. A taszári kifutópályák egymás mellett párhuzamosan vannak elhelyezve, ezért a vizsgálat szempontjából csak egyszer vesszük figyelembe. *** Következésképpen a magyar katonai repülőterek tűzoltó- mentő szolgálatainak minimálisan 2 db repülőtéri tűzoltó gépjárművet kell készenlétben tartani a repülőgépek katasztrófa tűzoltása és mentése céljából. A járműveket a fel- és leszállópálya közelében úgy kell elhelyezni, hogy a beavatkozást 3. fokban a riasztás után 2 percen belül meg tudják kezdeni. 1.6

A katonai repülőterek tűzvédelme és a túlélőképesség (STO) összefüggései A NATO az 1999. áprilisi washingtoni csúcsértekezletén elfogadta a

megváltozott környezetnek és az új kihívásoknak és kockázatoknak megfelelő katonai stratégiát. Az új katonai stratégia a képességorientált haderő kialakítását célozza meg. Az új védelmi képességek fejlesztése a Védelmi Képességek Kezdeményezés (DCI)9 programban kerültek megfogalmazásra. Az öt alapképesség a következő: 1. Felvonulási

képességek,

bevethetőség

és

reagáló

képesség

(Deployability and Mobility) 2. A műveletek fenntarthatósága és logisztikája (Sustanability and Logistics) 3. A fegyverek és fegyverzetek hatékony alkalmazása (Effective Engagement)

9 DCI: Defence Capability Initiative

38

4. A csapatok és infrastruktúra túlélőképessége a hadműveletek során (Survivability of Forces and Infrastructure) 5. A vezetésirányítási és információs rendszerek (Command Control and Information) Az Összhaderőnemi Doktrína10 úgy fogalmaz, hogy növelni kell a csapatok és az infrastruktúra túlélőképességét a kockázatok minimalizálása és a műveletek eredményes végrehajtása érdekében. Short tábornok, aki a Délszláv-válság idején a NATO regionális parancsnoka volt, a korszerű XXI. századi hadviselésre vonatkozó elvek egyik megjelenéseként a következőket mondta: „78 napig bombáztunk, 2 repülőgépet vesztettünk el, katonát nem… a NATO két konfliktust vívott meg teljes mértékben a levegőből, nem veszített embereket és elérte céljait.” A NATO közelmúltban végrehajtott katonai műveleteinek vizsgálatából azt a következtetést lehet levonni, hogy a békeműveletek, konfliktusok, és háborúk során alapvető cél a polgári lakosság és a katonai személyi állomány veszteségeinek elkerülése. Korábban a tömeghadseregek elméletében az élőerő egyszerűen pótolható volt. A professzionális hadseregekben az állomány kiválasztása, felkészítése, jártasságának megszerzése nagy pénzügyi és időráfordítást igényel, így az emberi tényező előtérbe került. A kiképzett katona a haditevékenységek egyik értékes tényezőjévé vált. Megóvását elsősorban kiképzéssel és felszereléssel lehet biztosítani. A doktrínákban megfogalmazott követelmények hatására szükségessé vált a légierő személyi állománya harcképességének biztosítása érdekében megvizsgálni, hogyan lehet csökkenteni a veszteségeket. A harcképesség megőrzésének alapja a túlélőképesség. A csapatok és infrastruktúra túlélőképességének légierőre vonatkozó alapvető követelményeit az ACE Forces Standards fogalmazza meg. [44] 1.6.1

A túlélőképesség (STO) Az ACE alapelve, hogy minden csapatnak és parancsnokságnak képesnek kell

lenni, megvédeni magát a veszélyek ellen mind békében, váratlan helyzetben, mind pedig konfliktusban és háborúban.

10 AJP-01 A NATO Összhaderőnemi Doktrínája

39

Az egységek túlélőképessége a Survive to Operate. „A STO biztosítja a katonai erők azon képességét, hogy megóvják és megvédjék önmagukat hagyományos és tömegpusztító fegyverek alkalmazásának körülményei között.” [45] Előfordulhat, hogy a légi hadműveletet légitámadás és tömegpusztító fegyverek alkalmazási körülményei között kell folytatni. A repülő egységeknek képesnek kell lenni a körülményeknek megfelelő speciális túlélőképességre. A NATO napirenden tartja

a

túlélőképesség

vizsgálatát,

fejlesztési

lehetőségeinek kutatását. Jelenleg folyik a NATO STO doktrínájának kidolgozása az Air Operation Working Group – Study 7157 Sub Working Group vezetésével. [46] Az ACE TACEVAL11 konferencián 2002. november 18-20. között Monsban elhangzott, hogy a túlélőképesség fogalma a jövőben kibővül, és a fogalomkörbe fog tartozni a fokozott személyügyi munka, a létbiztonság, a munkafeltételek biztosítottsága, valamint az információvédelem és személyi védelem feladatköre. Az STO megnevezés Force Protection (FP)-ra fog változni. Az ACE a NATO légibázisoknál három veszélyszinttel határozza meg a légi eszközök és légi hadműveletek sebezhetőségét támadás esetén. Alacsony fenyegetettség Békeidőben bekövetkező katasztrófák, szabotázs, terrorista cselekmények, zavargások. A légitámadás lehetősége kizárható. Nukleáris fegyverek alkalmazása kizárható. Vegyi és biológiai fegyverek terrorista szervezetek általi alkalmazása lehetséges. Közepes fenyegetettség NATO szárny, vagy ahhoz közeli területre irányuló támadás. Egyidejű behatolások 4, vagy 5 NATO légibázis ellen, hagyományos fegyverekkel. Fenyegetés lehet államilag támogatott, vagy terrorista szervezet által speciális erőkkel. Nukleáris fegyverek lehetősége valószínűtlen. Radioaktív és hasadó anyagok felhasználhatók a lakosság ellen. Magas fenyegetettség Az egész európai NATO területre, vagy azon túlra is kiterjed. Fő szembenálló erők

közötti

konfliktus.

Több

rövidebb

11 Tactical Evaluation

40

idejű

légitámadás

hagyományos

fegyverekkel. Szárazföldön terrorista jellegűtől nagyméretű támadásokig kell számolni. Agresszor végső lépésként ABV fegyvereket alkalmazhat. *** A légierő csapatainak képesnek kell leni arra, hogy megóvják és megvédjék önmagukat hagyományos és tömegpusztító fegyverek alkalmazásának körülményei között. A képesség, amely a hadművelettel és a logisztikával az ACE hadműveleti képességét adja, a túlélőképesség. A

túlélőképességet

a

csapatoknak

a

regionális

veszélyeztetettséggel

összhangban kell biztosítani. 1.6.2

A tűzvédelem helye, szerepe a túlélőképesség (STO) rendszerében A korábbi hadászati elvek alapján a tűzvédelem a vegyivédelmi biztosítás része

volt. A vegyivédelmi biztosítás pedig a harcbiztosítás egyik eleme. A Magyar Honvédségnek is figyelembe kellett venni a megváltozott környezetet és az új kihívásokat. Katonai stratégiánkat a NATO katonai stratégiájához kellett igazítani. „Az új környezetben tevékenykedő haderők számára tehát új struktúra, új képességek kellenek” határozta meg a MHPK VKF úr 1999. 06. 10.-én tartott szemináriumán. A HM Irányelvek a légierő számára az ACE követelményeinek való megfelelést tűzi célul. [47] „A korábbi biztosítási képességek a jövőben komplex módon, egységes túlélőképességként funkcionálnak. Harci alkalmazás esetén lehetővé teszik a veszteségek lehető legkisebb szintre történő csökkentését. Mind hagyományos, mind a nem hagyományos tevékenységek során biztosítják az erők megőrzését, képességeik fenntartását az erők és eszközök dinamikus alkalmazását.” [48] A túlélőképesség (STO) elemei A túlélőképesség követelményeivel az ACE Forces Standards III. kötet, VI. fejezete foglalkozik.

41

Túlélőképesség

Aktív védelem

Passzív védelem

Helyreállítás

Földi védelem

Álcázás, rejtés

Csapás utáni felderítés

figyelő helyek

ABV védelem

robbanó eszközök felderítése

földi védelem támpontjai

Széttelepítés

repülőtéri károk felderítése

reagáló csoportok

Fizikai védelem

Robbanó eszközök eltávolítása

Repülőtéri károk helyreállítása

felállított őrök, járőrök

Légvédelem

Tűzoltás

Sérültek ellátása

3. ábra Az STO elemei Az aktív védelem: Az egységeknek biztosítaniuk kell a hatékony és kitartó védelem képességét a földi és légi támadás ellen, összhangban a NATO direktívákkal és a regionális veszélyeztetettséggel. Az aktív védelem funkcióit ABV környezetben is garantálni kell. A passzív védelem: A passzív védelem célja, hogy védje az egységeket a hagyományos és tömegpusztító fegyverek hatásaitól és következményeitől. Az egységeknek képesnek kell lenni az ilyen fegyverek hatásainak túlélésére azáltal, hogy előrejelzik azok használatát. A hatékony megelőző kiképzés és felszerelés csökkentheti az ellenség elszántságát ilyen eszközök alkalmazására. Az egységeknek biztosítaniuk kell a

42

személyi állomány és a fontosabb eszközök hatékony védelmét a hagyományos és tömegpusztító fegyverek hatásai ellen. A helyreállítás: Az alakulatoknak a NATO direktíváknak, a megállapított regionális veszélyeztetési szintnek és a biztosítási terveknek megfelelően, biztosítaniuk kell az ellenséges támadásból származó károk helyreállításának képességét. Amikor a helyreállítás képessége központilag (például országos szinten) van biztosítva, az egységeknek rendelkezniük kell élő, az egység harcfeladatával összhangban lévő tervekkel és intézkedésekkel a saját biztosításukat illetően. A helyreállító funkciót teljesíteni kell tömegpusztító fegyverek alkalmazásának viszonyai között is. A helyreállítás funkciói. A helyreállítás funkciói magukban foglalják, de nem határolják be a következő tevékenységeket: − Támadás utáni felderítést (PAR)12; − Robbanó eszközök hatástalanítását és eltávolítását (EOD)13; − A légierő működési területének helyreállítását (RAOS)14; − Tűzoltást; − Sérültek ellátását. A repülőterek biztonsági rendszere és a túlélőképesség közötti összefüggésből következik, hogy a tűzvédelem kapcsolódik a csapatok és az infrastruktúra túlélőképességéhez. A tűzvédelem a személyek mentése, az anyagi javak és infrastruktúra megvédésére irányul. A tűzvédelem tehát szerves összetevője az egység túlélőképességének. Az egység tűzvédelméért a parancsnok a felelős. Az egység tűzvédelmét a tűzvédelmi tiszt szervezi. A tűzvédelem része a mentő tűzvédelem. A túlélőképesség rendszerében ez a tűzoltás formájában jelentkezik A tűzoltás feladatrendszer az STO felépítéséből következően a helyreállítás funkciójában jelenik meg. *** A túlélőképesség három fő funkciója az aktív védelem, a passzív védelem és a helyreállítás. Az egység tűzvédelme a túlélőképesség egyik összetevője. A tűzoltás (mentő tűzvédelem) a túlélőképesség helyreállítás funkciójának alkotóeleme.

12 Post Attack Reconnaissance 13 Explosive Ordnance Disposal 14 Repair of Aircraft Operating Surfaces

43

A tűzvédelem szerepe Az egységek, az STO képességek létrehozására és annak meghatározatlan ideig való fenntartására, terveket dolgoznak ki. A védelmi, biztosítási és helyreállítási tervekkel és utasításokkal elősegítik az állomány felkészítését, és lehetővé teszik, hogy a túlélőképesség már békeidőben is meglegyen. A terveket úgy építik fel, hogy az STO képességek megfeleljenek a veszélyeztetés növekedésének. A tervek tartalmazzák az STO szervezetet, vezetés és irányítás rendszerét. A terveknek alkalmasnak kell lenni a hosszantartó hadműveletek vezetésére hagyományos és ABV környezetben. Az egységek a meghatározott STO képességek teljesítése érdekében hajtják végre a kiképzési feladataikat. A védelmi tervek közé tartozik az egység Tűzvédelmi Szabályzata. A Szabályzat tartalmát a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről írja elő. [49] Az egység vészhelyzeti terveket dolgoz ki a repülőeszköz balesetekre, bomba balesetekre, épülettüzekre, növényzettüzekre, radiológiai sugárzásra, szabotázsra, gépeltérítésekre és törvénytelen akciókra, valamint a fénytechnikai és világítási rendszer energia ellátásának kimaradására. [50] A biztosítási tervek másik lényeges része, a repülőtér és környezete négyzetrácsos méretarányos térképe. A térképpel minden tűzoltóalegység el van látva. Beavatkozás esetén a repülésirányító szolgálat és a mentésben résztvevő és együttműködő egyéb szervekkel való tájékozódást segíti elő. Külön intézkedések készülnek a tűzoltó alegységek tevékenységére, különleges esetekre. A repülőtereknek rendelkezniük kell légi katasztrófa tűzoltó és mentő képességgel. Riasztási és beavatkozási terveket készítenek a fontosabb objektumok, épületek és szabadterek tüzei esetére. A repülőbalesetekből adódó tüzek kezelésére repülőeszköz specifikus oltási és mentési eljárásokkal rendelkeznek. Az egység az STO tervekben foglaltakat rendszeresen gyakoroltatja így a tűzvédelemmel kapcsolatos feladatokat is. STO személyi állománya. Az egységek STO személyi állományának alkalmasnak kell lenni az egység folyamatos védelmére és oltalmazására, továbbá ellenséges támadás következményeinek felszámolására, az egység harcképességének meghatározatlan időtartamú fenntartására. [51] 44

A mentő tűzvédelem szervezete a tűzoltó alegység. A mentő tűzvédelem feladatai végrehajtására bevonhatók a nem szervezetszerű tűzoltó csoportok. „Az alakulatoknak biztosítaniuk kell elegendő kiképzett tűzoltó állományt, járművet és felszerelést az alakulat jellegének és harcfeladatának megfelelően azért, hogy teljesítsék a STANAG 3929 követelményeit.” [52] A túlélőképességnek vannak olyan követelményei, amelyeket minden személynek teljesíteni kell. Az ACE meghatározza az egyén felkészültségét (ICCS)15 az egyéni földi védelem, egyéni ABV jártasság és egyéni tűzvédelmi ismeret területén is. Egyéni földi védelmi szakértelem hagyományos és ABV környezetben. − Egyéni fegyver kezelésében − Földi célpontok felismerésében. − Egyéni álcázás és rejtés technikájában. − Tüzelési testhelyzetek felvételében és a harcszerű mozgásban, beleértve kézifegyverek tüzére való reagálást. − A hadifoglyokkal való bánásmód szabályaiban. − Váratlan esemény jelentésében és készenléti fokozatok ismeretében. Egyéni ABV jártasság. − Jártasság az ABV védőfelszerelés használatában − Jártasság az ABV támadások előtti, támadások közbeni, és támadások utáni tevékenységben a hatások csökkentése érdekében − ABV szennyezések, csapások felismerése − Azonnali mentesítés végrehajtása − ABV szennyezés jelei felismerése − ABV szennyezett területen való áthaladás képessége − Szaktevékenység végrehajtása védőeszközben − Kollektív védelem elveinek ismerete − Jártasság a személyi sugáradag mérő eszközök használatában − ABV figyelő feladatai ellátására való képesség − Mentesítő eszközök kezelésére való képesség

15 ICCS: Individual Common Core Skills

45

Tűzoltás: hagyományos és ABV környezetben − A tűzjelzés, jelentés szabályainak ismerete; − Jártasság a rendszeresített tűzoltó eszközök használatában; − Az égő, vagy tűz által veszélyeztetett épületek elhagyásának módjainak ismerete; − Égő személyek, objektumok, technikai eszközök, felszerelések tüzeinek oltása ismerete. Riasztó rendszerek. Az ASF előírja, hogy az egységeknek rendelkezniük kell riasztó rendszerrel, amely képes biztosítani az időbeni riasztást a teljes személyi állomány számára az egység felelőségi területén, és amely tisztán azonosítható a veszélyeztetés/támadás és/vagy a helyzet természetének megfelelően. A minimális riasztási követelményt a STANAG 2047 és az ACE 80-9 direktívája részletezi. [53] A riasztó rendszer része a tűzjelzés. A tűz jelzésére, a riasztás végrehajtására és annak eljárásaira vonatkozó előírások a Tűzvédelmi Szabályzatban vannak lefektetve. A STO szervezetének alkalmasnak kell lenni a képesség növelésére és fokozására a veszélyeztetettség növekedésének megfelelően. A tűzvédelemnek is igazodnia kell a veszélyeztetettségi szintekhez. Az egységek túlélőképessége a tűzvédelem hatékonyságának növelésével fokozható. A hatékonyság növelése a megelőző és mentő tűzvédelem területére is kiterjed. A tűzvédelem hatékonysága növelésének feladatai: − Tűzoltó járőrök alkalmazása; − Földi védelmi és ABV figyelők felkészítése tűzfigyelésre; − Fokozott tűzbiztonsági rendszabályok bevezetése; − Ellenőrzések; − Tűzoltó készenléti szolgálat készenléti fokozatának növelése; − Tűzoltó szolgálatok megerősítése (létszám, technika); − Tartalék oltóanyagok beszerzése, előkészítése; − Tűzriadók, épületelhagyások gyakoroltatása; − Tűzoltóvízforrások felülvizsgálata; − Az egyének tűzvédelmi feladatainak gyakoroltatása; − Nem szervezetszerű tűzoltó állomány felkészítése, gyakoroltatása; 46

− Tűzvédelmi Szabályzat és tűzriadó, valamint beavatkozási tervek pontosítása. Váratlan esemény (incidens) vezetése. Az egységeknek biztosítani kell a váratlan események során a hatékony vezetést, egy helyszíni incidens parancsnok által. Az incidens parancsnok lehet egy hivatalosan kinevezett csoportvezető, az incidens jellegének megfelelő szakember, vagy rangidős személy. [54] Tűzesetek és tűzzel kapcsolatos balesetek során incidens parancsnoknak a tűzvédelmi tisztet jelölik ki. A helyzet kezelésére ideiglenes vezetési csoportot jelölnek ki. Tagjai az incidensben érintett és a felszámolásban résztvevő szervezetekből vannak delegálva. Feladatuk az incidens során kialakult helyzet felmérése, értékelése és az eredeti helyzet visszaállítása úgy, hogy az egység műveleti képessége fennmaradjon és elkerüljék, vagy minimalizálják a veszteséget. Tevékenységüket az STO tervek alapján végzik. A feladatokat az érintett területek szakalegységei hajtják végre. A helyreállítás funkciójában megjelenő feladatkomplexumot nem képes a tűzoltó szervezet önállóan kezelni. Légi csapás után, vagy lőszerraktárak, robbanóanyag raktárakban keletkezett tüzek esetén szükség van a tűzoltással egy időben, a robbanóeszközök felderítésére, eltávolítására. A helyreállításba be kell vonni a műszaki, tűzszerész szervezeteket. Veszélyes anyagok tüzeinek oltása során a felderítés és mentesítés végrehajtására szükség van az ABV szervezetekre. Beomlott, összedőlt épületekből történő mentés és tűzoltás nem nélkülözheti a nagyteljesítményű műszaki gépeket, darukat, kotrókat. Személyi sérüléssel járó tűzesetek felszámolása, igényli az egészségügyi személyzetet, eszközöket. A helyreállítás tehát egy komplex rendszer, mely a szakalegységek széleskörű, tervszerű és összehangolt együttműködésével valósítható meg. *** A tűzvédelem hatékonyságának növelésével biztosítható a fenyegetettségnek megfelelő túlélőképesség. A helyreállítás funkciója széleskörű szakmai együttműködést igényel a résztvevőktől.

47

A fejezet összegzett következtetései A repülőterek tűzvédelmét meghatározó alapvető nemzetközi jogszabályokat az ICAO tartalmazza. A NATO szabványosítási egyezményei kapcsolódnak az ICAO előírásaihoz, azonban több területen szigorúbb követelményeket támasztanak, illetve speciális szabályok előírásával érvényesítik a katonai sajátosságokat. A NATO szabványosítási egyezmények feldolgozása és hazai implementálása megkezdődött. A katonai repülőterek a repülőeszközök modernizálása következtében önálló bázissá alakultak és napjainkban is a repülőtechnika fejlődésével együtt fejlődnek. A repülőterek tűzvédelme a repülőterek biztonsági rendszerének eleme. A katonai repülőterek biztonsága és a túlélőképesség között összefüggés van. A repülőtéri biztonsági rendszer elemei a túlélőképesség részét képezik. A katonai repülőterek megelőző és mentő tűzvédelme a feladatok tűzveszélyességének jellege és térbeli elhelyezkedése folytán két területre a repülőterek és a repülési feladatok tűzvédelmére összpontosul. A feladatrendszer alapján a repülőtéri tűzoltó alegységek alapvető rendeltetése a légijárműből való mentés és tűzoltás. A tűzoltó alegységek készenléti szolgálata jelenlegi minősítésének hiányossága, hogy nem foglalkozik a vonulás megkezdésétől a beavatkozásig terjedő időintervallummal. Az általam javasolt készenléti fokozatok figyelembe veszik a riasztástól a beavatkozásig eltelt időt. A Magyar Honvédség katonai repülőterei a repülőtéri tűzoltó- mentő szolgálatok 5-ös kategóriájába tartoznak. A képesség, amellyel a légierő csapatai megóvják önmagukat hagyományos és tömegpusztító fegyverek alkalmazásának körülményei között, a túlélőképesség. A túlélőképesség három fő funkciója az aktív védelem, a passzív védelem és a helyreállítás. Az egység tűzvédelme a túlélőképesség egyik összetevője. A tűzoltás (mentő tűzvédelem) a túlélőképesség helyreállítás funkciójának alkotóeleme. A tűzvédelem hatékonyságának

növelésével

biztosítható

túlélőképesség. 48

a

fenyegetettségnek

megfelelő

2. fejezet Katonai repülőeszközök tüzeinek oltása, személyzetek és utasok mentése A fejezetben abból a hipotézisből indulok ki, hogy a magyar katonai repülőterek tűzoltó állománya jelenleg nem képes a repülőtereinken megjelenő jellemző repülőeszközök tüzeinek oltására, a személyzetek utasok kimentésére, mivel nem rendelkezik erre vonatkozó ismeretekkel. Kell lenni egy metódusnak, amellyel leírható a repülőeszközök tüzeinek oltási és mentési módszere. A hipotézis vizsgálata során feltárom a jelenlegi helyzetet. Külföldi tanulmányúton tapasztalt kísérlet elemzésével és abból levont következtetésekkel bizonyítom a szükségességét a repülőeszközök tüzei oltási és mentési leírási módszerének. Elemzem a repülőeszközök tűzveszélyeit, valamint az oltásukra felhasználható oltóanyagokat az F-16 vadászrepülőgép alapján. A

veszélyek

és

oltóanyagok

összehasonlításával

meghatározom

a

repülőeszközök tüzeinek oltására alkalmas oltóanyagokat. Analizálom az F-16 repülőgép tüzeinek oltási és mentési jellegzetességeit. Szintetizálom az F-16 mentési leírásának módszerét. Indukcióval következtetek az összes repülőeszközre jellemző általános jellegzetességekre, megalkotom a katonai repülőeszközök tüzeinek oltási és a repülőeszközökből történő mentési eljárások leírásának módszerét. 2.1

A katonai repülőterek tűzoltó állományának felkészültsége A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996.

évi XXI. törvény a Magyar Köztársaságban a tüzek oltására és a műszaki mentés végrehajtására a tűzoltóságot hatalmazza fel. A repülőtéri tűzoltó- mentő szolgálatok alaprendeltetéséből adódik, hogy a katonai repülőtereken a balesetet szenvedett gépek tüzeinek oltása, és a személyzetek, utasok mentése a tűzoltó-mentő készenléti szolgálatok kötelessége. Ezt a tevékenységet gyakran helytelenül összekeverik a műszaki-mentéssel.

49

A magyar katonai terminológiában a műszaki mentés16 fogalma összetett. Magába foglalja a műszaki felderítést, életmentést, tűzoltást, károk hatásainak csökkentését, helyreállítást. A NATO túlélőképesség rendszerében a műszaki mentés a helyreállítás funkciójában jelenik meg. Az első fejezetben bemutattam a helyreállítás feladatrendszert végrehajtó szervezeteket. A katonai repülőtereken balesetet szenvedett repülőeszközök tüzei esetén a feladatkomplexumból a tűzoltó szervezetek az életmentést és a tüzek oltását hajtják végre. A tűzoltóknak ismernie kellene az összes, a repülőteret használó repülőeszköz tűzveszélyeit. Túl késő egy repülőgéptűz után tanulmányt készíteni, hogy milyen módszerekkel kellett volna eloltani a tüzet és kimenteni a személyzetet. A repülőgéptüzek megkövetelik az azonnali, jól megtervezett, összehangolt beavatkozást. Minden repülőgéptűz körülményei különbözők, de gyakran csak néhány perc áll rendelkezésre a személyzetek mentésére az égő gépből. A tűzoltóknak tudni kell tehát a repülőgép összes olyan veszélyes helyéről, működéséről, az egyes elemek funkciójáról, ahol, vagy ami tüzet okozhat. [55] A tűzoltás vezetőnek, váltásparancsnoknak másodperceken belül kell dönteni, a tűzoltási és mentési taktikáról, műveletről. Nincs két egyforma helyzet. A tűzoltók felkészültségén, gyakorlottságán múlik a bajba jutott repülő személyzetek és utasok testi épsége és élete, más szóval túlélése. A szakirodalomban folytatott vizsgálataim arra irányultak, hogy milyen mértékben vagyunk képesek ezt a feladatot végrehajtani. A már korábban említett 31/2001 (XII. 28) HM rendelet hatályon kívül helyezte a HM 36/1975. (HK. 19.) számú utasítását és ezzel a végrehajtására kiadott 7/1976. számú MH VVF utasítást a MH tűzvédelmi szervezeti és működési szabályairól. [56] Ebben az utasításban voltak meghatározva a honvédségi tűzoltó alegységek jogállása, feladatai. Az utasítás a repülőeszközök tüzeinek oltásával, személyzetek mentésével nem foglalkozott. Az MN VVF 19/1979. számú utasításával hatályba léptetett tűzvédelmi

16 Műszaki mentés: békeidőben a földrengés-, árvíz- vagy robbanás katasztrófa sújtotta körzetekben, háborús veszély időszakában a romboló hatású támadó fegyverek csapásai által érintett területeken az épület- és műszaki károk csökkentése, felszámolása, az épület-, közmű- és egyéb károk szükség szerinti ideiglenes helyreállítása, a romok által betemetett óvóhelyeken rekedtek felkutatása, kimentése. Hadtudományi lexikon 947. p Magyar Hadtudományi Társaság Budapest 1995

50

kiképzési segédlet a nem szervezetszerű tűzoltókkal foglalkozott, nem tartalmazta a repülőterek tűzvédelmét és nem tárgyalta a szervezetszerű tűzoltók tevékenységét. [57] A repülőgépekből történő életmentés kérdéseivel egyedül a tűzoltó katonák kiképzéséhez használt segédletben találkozhatunk fél oldal terjedelemben. [58] A repülőtereken keletkezett tüzek oltása témaköre ugyanebben a szabályzatban mindössze négy egész oldal terjedelmet kapott. [59] A gyakorló tűzoltó állomány hivatalosan nem rendelkezik más forrásanyaggal ebben a témában. A repülőbalesetek következtében keletkezett tüzek oltására, és a mentésre jelenleg rudimentális17 módszereket alkalmazunk. Nyilvánvaló, hogy a repülőgépekből történő mentés eljárásai, a repülőtéren keletkezett tüzek oltása és a repülőgéptüzek oltása több ismeretet igényel, mint ami ezekből megszerezhető. Látható, hogy a tűzoltók alapvető feladatára a repülőszemélyzetek mentésére nincs kellő hangsúly fektetve. Nincsenek kidolgozva a repülőeszközökből való mentési eljárások. Az egyes repülőgéptípusoknak vannak jellegzetességeik, amelyek ismeretében előre körvonalazhatók az oltás és mentés feladatai. [60] A repülőtéri tűzoltó-mentő készenléti szolgálatok eredményes tevékenységének véleményem szerint legjobban járható útja, ha az állomány megtanulja az adott repülőgéptípus tűzveszélyeinek jellegzetességeit, az oltási eljárásokat, valamint a személyzetek kimentésének fogásait, módszereit. Szükség van tehát egy módszerre, amely rendszerezi a veszélyeket és jellegzetességeket, és segítségével az összes repülőeszköz mentési és oltási eljárását egységes formában leírhatjuk. *** A repülőtéri tűzoltó-mentő készenléti szolgálat feladata a túlélőképesség rendszerében a helyreállítás funkciójából a tűzoltás és életmentés. A Magyar Honvédség tűzoltó állománya jelenleg nem rendelkezik kellő ismeretekkel a repülőgéptüzek oltása és személyzetek mentése területén.

17 Kezdetleges, fejletlen, csökevényes, csak néhány alapvető tényre szorítkozó, durván elnagyolt.

51

A Magyar Honvédségben a repülőgéptüzek oltására és a személyzetek mentésére vonatkozó szabályzat nem került kiadásra ebből kifolyólag repülőgéptüzek esetén nem alkalmaznak egységes oltási és mentési eljárásokat. 2.2

A katonai repülőeszköz tüzek oltási és mentési eljárásainak szükségessége 1999 késő őszén lehetőségem volt egy delegáció élén Németországban

szakértői megbeszéléseket folytatni, és bemutatókon részt venni a katonai repülőterek

tűzvédelme

kérdéskörében.

Az

ott

szerzett

tapasztalataim

felhasználásával kívánom bizonyítani a repülőgéptüzek oltási és mentési eljárásai ismeretének szükségességét. A Luftwaffe egy vadászbombázó és egy szállító repülő ezredének tűzoltó szervezete kísérleteket végzett a repülőtereiken jellemző géptípus tüzének oltásával és a személyzetek mentésével a NATO tűzoltó szervezetek légi balesetből származó tüzek készültségi fokozatainak mérésére, igazolására. A kísérletek során a feltevés az volt, hogy egy repülőgép légi baleset során megsérül, és teljes üzemanyagkészlete kiömlik és meggyullad. A kísérletekhez egyegy PA-200 Tornado típusú vadászbombázó és egy C-160 Transall típusú szállító repülőgépet használtak fel. A vizsgálat tárgyát képezte a tűz keletkezése utáni terjedése és a hajózó személyzetet ért károsodások az idő függvényében. A tűz oltásához repülőgépenként egy-egy repülőtéri gyorsbeavatkozó és egy-egy nehéz tűzoltó gépjárművet használtak fel a megfelelő kezelőszemélyzettel. Az események rögzítésére a gépek körül és a pilótafülkékben több kamerát helyeztek el. Két kísérlet sorozatot hajtottak végre. A kísérletek során szerzett tapasztalatok: − a tűz keletkezése után a 35-40. másodpercben a tűz a teljes géptörzsre és szárnyakra kiterjedt; − a 65-70. másodperc után a pilótafülke oly mértékben megtelt füsttel, hogy a fülkében elhelyezett beöltöztetett bábú azt belélegezve nem jutott volna levegőhöz. A füst késleltette a fülkében a lángoló égés megjelenését; − a 90. másodpercre a gép héjszerkezetének nagy része elégett, megolvadt, a pilóta ruházata tekintélyes felületen megégett;

52

− a tűzoltók a beavatkozást a 60. másodpercben kezdték meg és a 85-90. másodpercben a tüzet eloltották; − a második sorozatban a beavatkozást a tűzoltók a 90. másodperc után kezdték meg és csak jóval később, a 180. másodperc után tudták a tüzet eloltani; − a második sorozatban a repülőszemélyzet már nem élte volna túl a balesetet. A kísérletek legfontosabb tapasztalatai azt támasztják alá, hogy: A NATO szabványoknak megfelelő és a repülőtér kategóriájához előírt mennyiségű tűzoltó eszköz és oltóanyag biztosítja a repülőeszköz tüzének eloltását, ha azt a megfelelő intenzitással és oltástechnikai eljárással juttatjuk az égő gépre; Ha a tűzoltó alegység a beavatkozást 1’-en belül megkezdi, az adott géptípusok esetében a hajózó személyzetet tűzkárosodás nem éri; Minden később megkezdett beavatkozás esetében az oltási idő megnő, és az 1’30” után eloltott tüzek esetében a hajózó állomány a késéssel arányos égési sérüléseket szenved, életét veszti. Bizonyítottnak látszik, hogy a katonai tűzoltó szervezetnek képesnek kell lenni a beavatkozásra 1’-en belül. Az ilyen rövididejű készenléti kategória biztosítható a követelményeknek

megfelelő

technikai

paraméterekkel

rendelkező

tűzoltó

gépjárművekkel és oltóanyagokkal, a megfelelően felkészített tűzoltó kezelő személyzetekkel, valamint az erők és eszközök előre elkészített tervek alapján való csoportosításával, felhasználásával. A német kísérletsorozat a repülőszemélyzetek gépből történő mentésének csak egy, de a repülőszemélyzet túlélését alapjaiban meghatározó kérdésével foglalkozott. Sajnos a leírtakhoz hasonló kísérletek a Magyar Honvédségben nem folytak. A bekövetkezett repülőeszköz tűzesetek tapasztalatai a 70-es évek óta nem kerültek összegyűjtésre, feldolgozásra. Az esetleg levonható következtetéseket nem tették oktatás tárgyává. Az oltástechnikai eljárások, a személyzetek mentésének fogásai a rendszerben lévő repülőeszközökre nem lettek kidolgozva és egységesítve. A tűzoltó alegységek képzése ezen a területen helyi tapasztalatok és elgondolások alapján történt, és történik napjainkban.

53

A NATO előírásoknak megfelelő tűzoltó készenléti kategória biztosításával, a megfelelő oltási és mentési eljárások ismeretével és szakszerű alkalmazásával biztosítható, a repülő balesetekből származó tüzek túlélése. Szükség van tehát a katonai repülőeszköz tüzek oltási és mentési eljárásainak egységes leírására. 2.3

A repülőeszközök veszélyes anyagai A repülőeszközök bonyolult, összetett felépítéséből adódik, hogy gyártásuk

során sokféle elemet, anyagot alkalmaznak. A duralumínium, elektron AZM ötvözet [61] elterjedése óta a különböző fémek és ötvözeteik a repülőgépgyártás alapanyagának számítanak. A repülőeszközök működésükhöz - kémiai nyelven szólva - a vegyületek széles skáláját használják fel. Ezek között vannak veszélyes anyagok is.

4. ábra Az F-16 főbb szerkezeti anyagai Baleset, vagy tűz esetén robbanást, tüzet idézhetnek elő, toxikusságuk, radioaktivitásuk miatt veszélyeztetik a személyzetek, utasok és a tűzoltásban, mentésben résztvevők egészségét, testi épségét. Méretüket tekintve néhány grammtól (stroncium) több tonnáig (kerozin) lehetnek jelen. A repülőgépekben lévő és általuk hordozott veszélyes anyagok tulajdonságaik alapján befolyásolhatják a baleset lefolyását, kiterjeszthetik méretét, növelhetik a kockázatát újabb veszélyek kialakulásának.

54

Ismeretük hiányában a tűzoltást és a mentést végzők nem tudják jól megválasztani a tűzoltás módját, az oltóanyagot, a mentési eljárást. A személyzetek túlélésére tett erőfeszítések kudarcot vallhatnak. A veszélyes anyagok teljes skáláját nem kívánom elemezni. A továbbiakban csak azokkal foglalkozom, amelyek a tűzoltási és mentési eljárásokat lényegesen befolyásolják. A kerozin A repülőeszközök üzemanyaga a tűzbiztonság szempontjából mindig is legfontosabb tényező volt. A tűzveszély első forrását baleset esetén az üzemanyag tartály képezi. Kényszerleszálláskor a tartály megsérül és ez lesz a tűz fő fészke. [62] A kerozin a repülőeszközök hajtóanyaga. Tűzveszélyes (éghető) folyadék. Olyan tulajdonsággal rendelkezik, hogy megszabott körülmények között a párolgása következtében a folyadék felület felett annyi gőz keletkezik, ami láng hatására a környező levegővel elegyedve meggyullad, és ég. A tűzveszélyes (éghető) folyadékok e tulajdonságát használják fel osztályozásukra. Az osztályozás alapja a folyadék lobbanáspontja.18 Ennek alapján a tűzveszélyes folyadékokat négy (I.-IV) tűzveszélyességi fokozatba sorolják. A repülőeszközök hajtóanyaga a kerozin lobbanáspontja 30oC, ami azt jelenti, hogy a II. tűzveszélyességi osztályba tartozik.

5. ábra Az F-16 üzemanyag rendszere

18 Az a legkisebb hőmérséklet 760 torr légnyomáson, amelyen valamely folyadékból olyan mennyiségben képződik gőz, hogy az a folyadéktükör feletti levegővel lángra lobbantható elegyet képez. (Römpp Kémiai kislexikon 602.p.)

55

A hidrazin A hidrazin, mint repülőbalesetekkel összefüggő veszélyes anyag 1997-ben az Európai Légierők Repülésbiztonsági Bizottságának ülésén közzétett leírás alapján került napirendre. A Belga Légierőnél bekövetkezett hidrazin baleset hívta fel a figyelmet a hidrazin veszélyre. A H 70, az F-16-os repülőgépeknél a vészenergia forrás (APU)19 hajtóanyagaként szolgál. A hajtóanyag összetétele 70% hidrazin és 30% víz oldata. A hidrazint a vegyipar redukáló tulajdonságánál fogva alkalmazza. A hidrazin H2N-NH2 (N2H4) erős reaktivitása miatt katalizáló anyagokkal, mint például vas, réz, mangán stb. meggyulladhat. Az öngyulladási hőmérséklete rozsdás vas felszínén 24oC, üvegen 270oC. Szabadba kerülve a levegővel elegyedik, belégzése ártalmas, maró hatású, bőrre kerülve súlyos égési sérüléseket okoz. Gőzei levegővel 4,7% koncentráció felett robbanó keveréket alkotnak. Ugyanez történhet 38oC feletti hőmérsékleten. [63] A hidrazin rákkeltő hatású. Hidrazin balesetnek tekinthetők az alábbi esetek [64]: Az F-16 EPU20 váratlan kigyulladása (földön, vagy repülés közben); A H 70 kifröccsenése védtelen személyre; A H 70 szivárgása; Tűzeset a H 70 kezelési övezetében. A Belga Légierő Vezérkar Technikai Részleg Technikai utasítást adott ki a H 70 kezelésére, hatástalanítására és pótlására. Az utasítás a hidrazin problémával foglalkozó dokumentum halmazt és a szerteágazó információk tömegét rendszerezi egységes kezelhető irányelvekké. A hidrazin oltására a leghatékonyabb oltóanyag a víz, ugyanis a 40%-nál kevesebb hidrazint tartalmazó vizes oldat már nem gyúlékony. A hidrazin által okozott tűz oltható porral, alkohol rezisztens habbal, esetleg széndioxiddal is. Radioaktív veszélyes anyagok: A katonai repülőeszközök szerkezeti anyagában többféle radioaktív összetevő található. [65] Ilyenek a tórium, stroncium, trícium, rádium, kripton, hogy csak néhányat említsek. Közülük a legnagyobb mennyiségben a szegényített urán fordul elő.

19 APU: Auxiliary Power Unit 20 EPU: Emergency Power Unit

56

A szegényített, vagy meddő urán (DU)21 a továbbiakban DU. A meddő uránt a repülőeszközökben, mint a giroszkópok ellensúlyát, repülésvezérlő berendezések nehezékeit használják. Helikopter lapátok, csűrőlapok kiegyensúlyozására is használatos. [66] A repülőeszközökre függesztett, vagy fedélzeten lévő pusztító eszközökben is található. Ilyenek például egyes rakéták és lövedékek. Repülőgép tűz esetén a fémbevonatok megsérülése következtében a hő hatására oxidálódik. Ez a formája két szempontból is veszélyes. Úgy, mint kémiai (mérgező) anyag, és mint sugárzóanyag. Az égési törmelékekben eltemetett uránium oxid darabkák, ha a tűz nem megfelelően lett eloltva, tovább füstölnek. A repülőgéptűz következtében izzó szegényített uránium fém füstjének belélegzése az oltásban és mentésben résztvevő állományra veszélyes. Kémiai hatását csak a szervezetbe jutás után tudja kifejteni. A szervezetbe elsősorban belégzés, táplálékfelvétel útján, vagy nyitott sebeken keresztül tud bejutni. A véráramba jutva a belső szervekben lerakódik és kifejti mérgező hatását. A szegényített urán külső és belső sugárveszélyt jelent. A szervezetbe jutott DU alfa részecskéi a sejtek károsodását idézhetik elő. A külső sugárzás béta jellegénél fogva elsősorban a bőrrétegre veszélyes. A tűzoltás, mentés során kerülni kell a bőrrel való érintkezését, kesztyű viselése kötelező. A sérült lemezburkolatokat műanyag alapú anyaggal le kell takarni. A DU tartalmú, vagy azzal érintkezett tárgyak eltávolításakor védőruhát, légzőkészüléket kell viselni. A tevékenység után mentesítést, és sugárszennyezettség ellenőrzést kell végrehajtani. Oxigén: Az oxigén erős oxidálószer. Önmagában veszélytelen, de más anyagokkal érintkezve heves oxidációs reakció történhet. A repülőeszközökben folyékony és gázhalmazállapotban fordul elő. Színtelen, szagtalan, folyékony állapotban világoskék színű. A különböző típusú repülőkben különböző helyeken, és mennyiségben lehet elhelyezve. Az oxigén tartályok beépített és hordozható formában vannak jelen. A

nagymagasságú

repülésekhez

szükséges

21 DU: Depleted Uranium

57

oxigénellátásra

szolgálnak.

A katapultülésekben is vannak kis mennyiségben, szintén az életmentés elősegítése céljából. Az oxigén kettős veszélyt jelent a repülőgép balesetek során. Egyrészt a robbanásveszély miatt, másrészt az égést tápláló, fokozó tulajdonsága miatt. A robbanásveszély előfordulhat, ha az üzemanyag égetést segítő oxigén összekeveredik a gyúlékony anyagokkal, illetve, amikor az oxigént tároló tartályok magas hősugárzásnak vannak kitéve. Hidraulika rendszer A

hidraulika

rendszer

a

hidraulikus

folyadékot

tároló

tartályokból,

szivattyúból, különféle berendezésekből és csövekből áll. A szivattyú, mozgatja a hidraulikus folyadékot a rendszerben. A hidraulika rendszer a hajtóművek leállítása után is nyomás alatt marad. A hidraulika csöveket a tűzoltás – mentés során nem szabad elvágni, mert a nagy nyomás alatt lévő folyadék kifröccsen és forró alkatrészekre jutva, tüzet okozhat. Elektromos rendszer A rendszer feladata az elektromosság biztosítása minden repülési berendezés részére. A fő tűzveszélyt az elektromos vezetékek rövidre zárása, vagy pedig az elektromos ív képződése jelenti. Baleset esetén előfordulhat, hogy az elektromos kábelek elszakadnak. A repülőgép mozgatása során szikra képződhet, ami meggyújthatja az üzemanyagot.

6. ábra Az F-16 elektromos és hidraulika rendszere

58

Az elektromos rendszerhez több akkumulátor is tartozik. Az akkumulátorokat a gép törzsén, a futóművek közelében, valamint a hajtómű gondolában szokták elhelyezni. Mielőtt a gépet megmozdítanák, az akkumulátor csatlakozásokat szét kell kapcsolni. Rögzíteni kell a kábelvégeket és az akkumulátorokat. Pusztító eszközök A katonai repülőeszközök harci rendeltetésüknek megfelelő mennyiségű és formájú pusztító eszközt szállítanak.

7. ábra Az F-16 fegyverzete Az

eszközöket

konténerekben,

a

szárnyakon

lőszerkamrákban

függesztve,

tárolják

harci

vagy

bombatárolókban,

alkalmazáshoz

előkészítve.

A függesztett rakéták, és egyéb fegyverzet elektromosan csatlakoztatva van. Élesítése és indítása a gépszemélyzet által történik. A pusztító eszközök több változatban függeszthetők az adott géptípuson. Véletlen elindításuk, vagy robbanásuk a balesetek során bekövetkezhet. A mentés során a fegyverzetrendszert áramtalanítani kell. (Lásd a 19. sz. ábrát) A rakéták, konténerek hűtésével csökkenthető a túlmelegedésből származó veszély. A függesztmények (rakéták, bombák, különböző rendeltetésű konténerek) eltávolítását csak szakszemélyzet végezheti, az nem a tűzoltó- mentő állomány feladata. A katonai repülőgépek veszélyeiből adódóan egy esetleges tűz esetén az alábbi égésformák vannak jelen:

59

Szilárd anyagok égése: A gép sárkányszerkezetének anyaga, amely szilárd állapotban egyesül az oxigénnel alumínium és magnézium tartalmából adódóan. A nagymennyiségű műanyag megolvad, párolog és gőzei égnek. Egyes szerkezeti elemei hőre bomlanak, gázai égnek. A repülőeszközök szilárdanyagaira jellemzőek a fémtüzek. A tűzveszélyes fémek között az egyik legveszélyesebb, ami a repülőeszközök szerkezeti összetevői között megtalálható a magnézium és ötvözetei. A Mg ötvözetei már 420oC-on is meggyulladnak. Az égési hőmérsékletük akár 2400oC lehet. A másik fő szerkezeti összetevő az alumínium, amelynek olvadáspontja 660oC és viszonylag nagy mennyiségben van jelen a komponensek között. Az alumíniumot az égő magnézium meggyújtja. Gyakran alkalmazott repülőgép alkotórész a titán, ami szintén veszélyes. Por alakban öngyulladás következtében felrobbanhat. Gyulladási hőmérséklete: 460oC. [67] Az urániumról már esett szó. Gázok égése: Robbanásveszéllyel járó a nagymagasságban használt oxigén, és más, a tűz következtében keletkező gázok. Folyadékok égése: A hajtóanyagok, hidraulika folyadékok égése. Az égés fajtáinak teljes skálája előfordul. Az égés előrehaladásának függvényében történik gyors égés, lassú égés, tökéletes és az oltás megkezdése után tökéletlen égés. A keletkező gázok égésére itt jellemző a diffúz égés. Vannak a sárkányszerkezetnek összetevői, amelyek izzanak. A katonai repülőeszközök szerkezete többféle veszélyes anyagot tartalmaz, amely fokozott tűzveszélyt jelenthet. A működtetésükhöz felhasznált nagymennyiségű hajtóanyag és hidraulika folyadék, valamint a harci műveletekben alkalmazásra kerülő pusztító eszközök baleset során intenzív, nagy hő fejlődéssel járó tüzet és robbanásveszélyt okozhatnak. A katonai repülőeszközöknek ezeket a sajátosságait figyelembe kell venni a tűzoltás eljárásai kidolgozása során. 2.4

Katonai repülőeszközök tüzeinek oltására felhasználható oltóanyagok Oltóporok: A tűzoltásra használt porok nem égnek, az égést nem táplálják és képesek az

éghető anyagot a levegőtől elzárni. Két csoportjukat különböztetjük meg. A természetben előtalálható porokat, ilyen a homok, kőpor stb. A homokot korábban könnyűfémek tüzeinek oltására is felhasználták, de alkalmas a szétfolyt éghető folyadékok felitatására is. A másik csoport a mesterségesen előállított (ipari) tűzoltó 60

porok. Alkotó elemeiket, összetételüket tekintve rendkívül sokféle változatban gyártják őket. A mesterségesen előállított tűzoltó porokat tűzoltó készülékekbe és berendezésekbe töltik, és oltás során, valamilyen inert gáz (nitrogén, széndioxid) segítségével juttatják az égő anyagra. Az oltóporok oltóhatásai a negatív katalízis, a hűtés, a takarás és fojtás. A lángba juttatott oltópor részecskék ütköznek az égést továbbító aktív gyökökkel, ezáltal azok energiájukat a porszemcséknek adják át, megszakad az égési lánc. Ez a negatív katalízis jelensége. A hűtőhatást az oltóporban lévő nátrium hidrokarbonát bomlása okozza, mely során hőt von el a környezettől. A takaró és fojtó hatás úgy érvényesül, hogy a porfelhő gátolja az égő anyag levegőhöz való jutását. A Dävy hálóhoz hasonlóan megakadályozza a lángok áthatolását. [68] Az oltóporokat tűzveszélyes folyadékok, gázok, elektromos berendezések oltására használják a lángokba történő belövés módszerével. Repülőeszközök tüzeinek oltása során, mivel a tűzveszélyes folyadékokon kívül fémek és szilárd anyagok is égnek, visszagyulladással kell számolni ezért kizárólagosan csak port alkalmazni nem lehet. Oltóhabok: A tűzoltásra használt habok kolloid, diszperz rendszerek. Az oltóhabban a diszpergált anyag gáz, a diszperziós közeg pedig folyadék. A folyadék vékony hártyaként körülveszi és elválasztja egymástól a gázbuborékokat. [69] Az oltóhabot a Magyar Honvédségben habképző oldatból és vízből készítjük. A habképző oldat habképessége a habkiadósság. A habkiadósság megmutatja, hogy a hab térfogata hányszorosa a habképző oldaténak.

hk =

Vh Vf

Ahol: Vh- előállított habtérfogat Vf- folyadék térfogat A habkiadósság függ a hab fajsúlyától. Minél kisebb az oltóhab fajsúlya, annál nagyobb a habkiadósság.

fs =

1 hk

A habok élettartamát a hab állékonyságával adjuk meg. A hab állékonyságán értjük azt az időtartamot, amíg a habréteg vastagsága felére nem csökken. 61

Az idő függvényében a habokból a víz kiválik, térfogatcsökkenés mellett. Szokták félmennyiségű vízkiválásnak is nevezni. A hab megszűnés mechanikai hatásra, hőhatásra és oldószer gőzök hatására felgyorsul, ezt a jelenséget habtörésnek nevezzük. Az oltóhab oltóhatásai a takaró hatás és a hűtőhatás. Oltógázok: A

legelterjedtebb

oltógázok

a

halonok.

A

halonok

telített

alifás

szénhidrogének, melyek szénhez kapcsolódó hidrogénatomjait halogénatomokkal részben, vagy teljesen helyettesítik. Erre utal elnevezésük is. A halonok kiválóan alkalmasak tűzveszélyes folyadékok, éghető gázok és elektromos berendezések tüzeinek oltására. Oltóhatásuk kettős. Alkalmazásuk során egyrészt a negatív katalízis, másrészt kis mértékű fojtóhatás érvényesül. A hő hatására a halonokból gyökök keletkeznek, amelyek összekapcsolódnak az égő anyagból képződött aktív centrumokkal, így lezárják az égési láncot. [70] A vázolt tulajdonságok alapján a halonok képesek a repülőeszközök tüzeinek oltására. Elterjedésüket ezen a területen azonban két tényező negatívan befolyásolja. Könnyűfémek tüzeinek oltására a halonok nem alkalmasak, mert heves kémiai reakciót okoznának. A másik tényező a halonok ózon károsító hatása. A halonok éppen klór-és brómtartalmuk következtében - károsítják a Földet az ibolyántúli sugárzástól védő ózonréteget, sőt az összes ismert ózonkárosító anyag között a legnagyobb az ilyen hatásuk. [71] A 35/1990. (II. 28.) MT rendelettel kihirdetett az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, Montrealban 1987. szeptember 16-án aláírt jegyzőkönyv alapján a halonok további gyártása és felhasználása tilos.22 A hazai halon kezelési stratégia nem kritikus és kritikus alkalmazási helyeket23 különböztet meg. A nem kritikus alkalmazási helyekről 2003. december 31.-ig a halont ki kell vonni. A kritikus alkalmazási helyeket kérelem alapján egyedileg engedélyezik.

22 Montreali jegyzőkönyv2. Cikk B)2/B) Halonok 3. pont: Minden Fél biztosítja, hogy 2000. Január 1-jét követő tizenkét hónapos időszakban és azt követően minden tizenkét hónapos időszakban az „A” függelék II. csoportjában szabályozott anyagok felhasználásának a számított szintje nem lépi túl a nullát. Egy vagy több ilyen anyagot termelő minden Fél ugyanezen időszakokra biztosítja, hogy az anyagok termelési szintje nem lépi túl a nullát. 23 Kritikus alkalmazás: „a halonok alkalmazása olyan területeken, amelyeken tűzvédelmi, egészségügyi és környezetvédelmi szempontból egyaránt megfelelő helyettesítő tűzoltó anyag és/vagy eljárás nem áll rendelkezésre.” Tarnaváry Zoltán: A halon – problémakör Florian Press 2002. szeptember 520. p

62

A stratégia kritikus alkalmazási helynek tekinti a repülőgépek utasterében, illetve beépített tűzoltó rendszerében lévő halon típusú oltóanyagokat. [72] Katonai repülőterek tűzoltó-mentő szolgálata, repülőgép tüzek oltására halonokat nem használhat. A halonok kiváltására, helyettesítésére új típusú oltógázok jelentek meg. Ilyen például az FM-200.24 Az FM-200 nem károsítja az ózonréteget. Színtelen, enyhén szúrós szagú gáz. Hátránya, hogy nem az olcsó oltóanyagok közé tartozik. [73] 2.5

A katonai repülőeszközök veszélyes anyagainak oltástechnikai eljárásai Az előzőekben jellemzett oltóanyagok segítségével meghatározhatók a

repülőeszközök veszélyes anyagainak oltástechnikai eljárásai. A Hidrazin oltástechnológiája: Amennyiben a tűz környezetében H 70 van jelen, meg kell állapítani, hogy mi ég, és figyelembe véve, hogy a hidrazin leghatásosabb oltóanyaga a víz, ki kell választani az oltóanyagokat. Kisebb felszínű tűz oltására, például H 70 szivárgás, a por is felhasználható. Nagyobb mennyiségű hidrazin jelenléte esetén a hab az oltásra alkalmatlan, mivel azt a hidrazin elbontja. A tüzet hagyományos módszerrel el kell oltani, majd a hidrazin gőzöket ki kell csapatni a talajra, porlasztott vízzel történő permetezéssel. Azon repülőszervezetek állományában, amelyek az F-16 repülőgép hidrazint felhasználó típusait alkalmazzák, rendszeresítve van úgynevezett készenléti csoport hidrazin-balesetre. Feladatuk a hidrazinnal kapcsolatos balesetek kezelése, a hidrazin összegyűjtése, mentesítése. A H 70-nel kapcsolatos balesetek esetén ezt a csoportot minden esetben értesíteni kell. A tűz oltása során a beavatkozó állománynak légzőkészülék viselése kötelező. [74] Az üzemanyag tüzek oltásának módjai: A tűzveszélyes folyadék gőzéből és levegőből álló elegy, változó összetételű lehet. Ezeknek az elegyeknek nem mindegyike képes az égésre. Az égés feltétele, hogy az elegy összetétele egy bizonyos tartományban, két határérték között legyen. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha az elegy bármelyik alkotórészének összetételét megváltoztatjuk, akkor eljuthatunk egy olyan összetételű elegyhez, amely már nem éghető.

24 FM-200 (1,1,1,2,3,3,3-heptafluor-propán) CF3CHFCF3

63

A tűzveszélyes folyadékok e tulajdonságát használjuk fel az oltásukra. Maga a folyadék nem ég. A felette lévő gázelegy összetételét változtatjuk meg az oltóanyaggal úgy, hogy a folyadékból kilépő gőz mennyiségét csökkentjük azzal, hogy az elegyet fizikailag elzárjuk a folyadék felszínétől. Az éghető gázmolekulák mennyiségének csökkentése a folyadékfelszín felett lehetséges magának a folyadéknak, vagy a környezetnek a hűtésével is. Az üzemanyag tüzek oltási taktikája általában a két módszer, a felület elzárása és a környezet hűtése együttes alkalmazása. Az üzemanyag tüzek oltására használt oltóanyagok: Az oltás egyik anyaga a víz. Üzemanyag tüzek esetében az oltóvizet általában a környezet, illetve a mentésben résztvevők ruházatának hűtésére használhatjuk. Az oltóvíz alkalmazható egységes, szórt, vagy porlasztott sugárban annak megfelelően, hogy mi az alkalmazás célja. Az éghető folyadék fajsúlya kisebb, mint a vízé, ezért az a víz felszínén szétterül, így a víz alkalmatlan az oltására. Ezen kívül vízfelhasználás az oltóhab képzés során jelentkezhet. A másik alapvető oltóanyag az oltóhab. Az üzemanyag tüzek oltására a leghatékonyabban használható. Az oltóhab az éghető folyadék felszínén szétterül és megakadályozza a folyadékrétegből a gázmolekulák kilépését, elzárja a folyadékréteget a felette égő gázok hőjétől. Az oltóhab állékonyságától25 függően a felszínen megmarad és megakadályozza az égést. A habból kiváló víz elpárolog, és hőt von el környezetétől. Tehát hűtőhatása is van. Fémtüzek oltása: A tűzveszélyes fémek tüzeinek oltása sokáig reménytelennek látszott. Úgy látszott, nincs rá oltószer. A tűzoltás taktikája az volt, hogy a fémtüzeket hagyni kell égni, csupán a tűz terjedését kell megakadályozni. A levegő utánpótlás megakadályozására port, homokot használtak. A fémtüzekre a port azonban nem lehetett nyomás alatt rálőni, csupán rászórni. Egy ideig használták a NaCl,

25 A hab állékonyságán azt az időtartamot értjük, amíg fel nem szakadozott takarás mellett a habréteg vastagsága felére csökken. (Kézikönyv a tűzoltó katonák szakkiképzéséhez Nyt.szám:21/361 MH VVF-ség kiadványa 1982. 49. p.)

64

kvarchomok, MgCO3, bórax keveréket, de alkalmazási nehézség miatt ettől elálltak. A 60-as évek végén a trimetoxi-boroxin B3O3 (OCH3)x megoldotta a problémát. [75] Veszélyes anyagok kezelése: Veszélyes anyagok nem csak a repülőeszköz szerkezetében, hanem a szállítmányban is előfordulnak. A balesetet szenvedett repülőeszköz megközelítését, az oltást és a mentést speciális szabályok szerint kell végezni. Végre kell hajtani a helyzetfelmérést a helyszínen. Ez a helyzetfelmérés nem helyettesítheti a tűzfelderítést, és nem egyenlő annak tartalmával. A helyzetfelmérés során legalább az alábbi kérdésekre kell tudni, választ adni: − Szélirány, szélsebesség, − Élet és vagyon veszélyeztetve van-e, − A veszélyes anyag típusa, mennyisége, − A veszélyes anyag elhelyezkedése, helye a fedélzeten, − Van-e lehetőségünk a mentesítésre, − Van-e lehetőség a személyzetek és sérültek mentésére, − Van-e elegendő képességünk a tűz eloltására és a veszélyes anyag kibocsátás (kiömlés) megakadályozására, − Használható védőeszközökkel rendelkezünk-e és alkalmasak-e azok, a jelenlévő veszélyes anyag elleni védelemre, − Milyen az időjárási helyzet? Kedvező-e a veszélyes anyag hatásainak kifejtése szempontjából, − Képesek vagyunk-e a helyzetet stabilizálni, uralni. A veszélyes anyagok kibocsátásával járó repülőgép balesetek, tüzek következményeinek csökkentését, felszámolását a katonai tűzoltó szervezetek önállóan, vagy más szervezetekkel együttműködve végezhetik. A feladat végrehajtásába bevonhatók a túlélőképesség érdekében tevékenykedő ABV felderítő, mentesítő, valamint tűzszerész szakalegységek, csoportok is. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos repülőgéptüzek oltása, mentése eltérő az idézőjelben „hagyományos” repülőgéptüzek hasonló eljárásaitól. Az oltás és mentés az alábbi feladatokkal egészül ki: − A legfontosabb feladat a veszélyes anyag azonosítása. − Védőeszközök védelmi helyzetbe vétele. − A tűzoltóknak zárt rendszerű légzőkészülék használata. 65

− A személyzetek és utasok széllel szemben való kiürítése. − A sérültek, életveszélyben lévők számának, helyének megállapítása. − Tiszta terület biztosítása a tartalékok számára. − Amennyiben ABV felderítőket alkalmaznak, csoportonként legalább 2-2 tűzoltó kijelölése a biztosításukra. − A veszélyes anyag kiömlésének, széthordásának megakadályozása. A szennyezett területen a tűzoltók nem használhatnak fel a légzőkészülékűkben lévő levegő 75%-ánál többet. Általában 20 perc után kivonásra – váltásra kerülnek. [76] A személyzetek, utasok, kimentett sérültek ABV ellenőrzését, elkülönítését biztosítani kell. Az orvosi beavatkozás előtt, ha mód van rá, a mentesítést végre kell hajtani. A feladatban résztvevő teljes állomány felszerelése, a felhasznált technikai eszközök ABV ellenőrzését, és szükség szerinti mentesítését végre kell hajtani. A

repülőbalesetek

következményeként

jelentkező

veszélyes

anyagok

kezelésére kifejlesztés alatt áll egy mentesítő utánfutó a katonai repülőterek tűzoltó állománya részére, amely elősegíti a felsorolt feladatok végrehajtását. *** A katonai repülőeszközök tüzeinek oltására a legalkalmasabbak az oltóhabok. Kiegészítő oltóanyagként lehet számításba venni az oltóporokat és oltógázokat. A kombinált oltás során először mindig az oltóport kell alkalmazni és utána a habot, mivel az oltópornak habtörő tulajdonsága van. A veszélyes anyagok tüzeinek oltása speciális kiegészítő feladatok és felszerelések használatát igényli. 2.6

Katonai repülőeszközök tüzeinek oltási és mentési eljárásai A repülőgéptüzeinek oltásához az oltást és mentést végrehajtók számára

kiinduló információkra van szükség. Az információk alapja lehet az I. fejezetben tárgyalt „Riasztási és beavatkozási terv” Ezen kívül a tűzoltó- mentőszolgálatot naprakészen el kell látni a repülőeszközök személyzetének mentésére vonatkozó információkkal. Egy repülőgép baleset esetén a sikeres oltási és mentési műveletek egyik biztosítéka, hogy a tűzoltók ismerjék a repülőtér elrendezését. Segítséget nyújt a vonulás útvonalának, valamint az incidens helyének meghatározásához a négyzethálós repülőtér vázlat. A készenléti tűzoltó állomány parancsnoka a tűzoltás 66

vezetője. A riasztás során, a magasabb készenléti fok elrendelésével egyidejűleg a legszükségesebb

információt

a

Légiforgalmi

Irányító

Szolgálat

ügyeletes

csoportvezetőjétől kapja meg. [77] Az információk birtokában tudja megszervezni a leghatékonyabb oltást és mentést. Az eredményes tevékenység alapfeltétele, hogy a tűzoltás vezetőnek ismerete legyen: − A balesetet szenvedett, vagy veszélybe került repülőeszköz típusáról. (A típus ismerete meghatározza a szerkezeti problémákat, a gép megközelítését, a behatolási lehetőségeket, a várható veszélyeket, a szükséges mentés mértékét stb.) − Rendelkezzen információval a gépen függesztett, vagy a fedélzeten található fegyverekről, pusztító eszközökről. (Meghatározza a gép megközelítésének lehetőségét, irányát, a tűzoltó járművek helyét oltás közben, befolyásolja az oltást végzők biztonságát.) − Tudjon a fedélzeten található cargo26 fajtájáról, mennyiségéről. (A lőszerek, muníció, vegyszerek potenciálisan veszélyesek lehetnek a tűzoltást végzőkre.) − Legyen tisztában azzal, hogy vannak-e utasok a fedélzeten. (Meghatározza a mentés nagyságát, a tűzoltó gépjárművek helyét.) − Ismerje a gépen lévő üzemanyag mennyiségét. (A tűz nagyságára, a robbanásveszélyre következtethet. A beavatkozáshoz esetleg több tűzoltó gépjárműre lehet szükség.) A felsorolt alap információkon kívül egyes nemzetek előírnak más fontos adatokat, mint például a repülőgép színe és lajstromszáma, valamint a pilóta neve, az utasok száma. A baleset előzménye, károk, sérültek száma, ha ismert. [78] 2.6.1

A repülőeszköz megközelítése A repülőeszközök tüzei oltásának kulcskérdése a repülőeszköz megközelítése

és a tűzoltójárművek helyének meghatározása. A tűzoltó járművekkel a megközelítést úgy kell végezni, hogy a készenléti szolgálat a legrövidebb úton és időn belül meg tudja kezdeni az oltást és mentést.

26 itt - rakomány

67

A megközelítést az alábbi tényezők befolyásolják: Az égő gépet mindig szélirányból kell megközelíteni. A szélirányból történő oltás biztosítja, hogy a sugarak a legnagyobb távolságig eljuthassanak. Csökken a személyzet és a tűzoltó gépjárművek, felszerelés tűztől való veszélyeztetettsége. A másik tényező a terep. A harmadik a repülőgép típusa. A mentést mindig a megközelítési oldalról kell szervezni. Csak így lehet a védősugarat biztosítani a mentés során. A megközelítést és a járművek beállítását úgy kell végrehajtani, hogy az égő repülőgép lehetőleg teljes terjedelmében elérhető legyen a habágyú és a sugarak által. A tűznek a géptörzsön való mielőbbi megfékezése biztosított legyen. A mentést a legrövidebb időn belül meg lehessen kezdeni. Az oltás és mentés során a tűzoltók biztonsága garantálható legyen. A repülőeszköz megközelítése során az alábbi veszélyes tényezőket kell figyelembe venni: A repülőeszköz hajtóművének gázsugara: A hajtómű belépő oldalán a szívóhatás, mintegy 7,5 m távolságra veszélyes. A kilépő oldalon, a gázok hőmérséklete és torló nyomása veszélyes. 1m távolságra kb. 1700oC hőmérséklet mérhető, ami a távolság függvényében csökken. A torló nyomás és hőmérséklet attól függ, hogy a hajtómű mekkora teljesítményen működik. [79] A futómű: A felfújt abroncsok a forró fékek miatt robbanásveszélyesek a repülőgép megállása után 45-60 percig. 90 m-es körzeten kívül ki kell kerülni őket. Ha szükséges, megközelítésük csak elölről, vagy hátulról történhet. [80] A fegyverzet (pusztító eszközök) elhelyezkedése: A rakétákat kirepülési irányból, a fedélzeti fegyvereket lő irányból megközelíteni tilos. A rakéták indításakor a mögöttes területen típustól függően 3-15 m távolságig veszélyeztethetik az ott tartózkodókat. A radar sugárnyaláb: A repülőeszközökön több radar található. A radarok sugárzása károsíthatja az oltást, mentést végzők egészségét. A legveszélyesebb a tűzvezető radar, amitől a biztonságos távolság F-16 típusú repülőgép esetén 37 m. A VHF antennák, TACAN antennák és a magasságmérőktől való biztonsági távolság kevesebb, mint 0,5 m. Az adott repülőgép típus megközelítése, csak a veszélytelen irányokból és távolságból történhet. [81]

68

2.6.2

A repülőeszköz tüzének oltása A megfelelő pozícióba állított tűzoltó gépjárművek elsősorban por és

habágyúik alkalmazásával, betartva a kombinált oltásnál előírt por-hab sorrendet, támadják a tűzfészket, majd habbal letakarják a repülőeszközt és a kifolyt üzemanyagot. A legfontosabb oltástechnikai követelmény a láng lecsapása és az újragyulladás megakadályozása, amit a maximális oltásteljesítmény biztosításával, a jelen lévő oltóeszközök egyidejű beavatkozásával lehet elérni. A közben beérkező megerősítő erők a környezetet és tárgyakat hűtik, védősugarakkal biztosítják a mentést-végzőket. A habágyú kezelője utat nyit a gép felé. A mentési útvonalat folyamatosan sugárral védik. Ezt az utat veszi igénybe az összes mentőcsoport és a kimentett személyekek. Amikor a gépbe bejut az első mentő, eloltja a gépen belüli tüzet. A tűz körülhatárolása után a szellőztetésről is gondoskodni kell. A füst és gázok jelenléte csökkenti a gépben lévők túlélési esélyeit. Ha van lehetőség, füstelszívót kell használni. Ezt azonban csak akkor lehet használni, ha a tüzet körülhatárolták és eloltották. Először a bejárathoz legközelebb eső túlélőket és a mozgásképeseket mentik ki. Utána a sérülteket. A mentési útba eső akadályokat előzőleg el kell távolítani. A tűzoltás irányítása: A tűzoltás irányításának a következő módjai lehetnek: Alapirányítási mód, amikor a raj irányítását a tűzoltás vezetővel egy személyben lehet biztosítani. Csoportirányítási mód, amikor a tűzoltást-végzőket és a háttérben ténykedőket megosztva irányítják Vezetési törzzsel való irányítási mód: Ha a tűz nagysága és az oltás bonyolultsága megkívánja a feladatok szélesebb körű megosztását. A katonai repülőeszközök tüzeinek oltása során általában az alapirányítási módot alkalmazzák, ahol a raj (váltás) parancsnoka a tűzoltás vezetője egyben. Különlegesen nagy, tömeges balesetek, vagy csapások következtében előfordulhat a tűzoltás másik két módjának alkalmazása is. Ilyenkor a tűz oltásához, a mentés végrehajtásához, a helyreállítás irányításához úgynevezett incidens parancsnokot neveznek ki az STO terveknek megfelelően. Az incidens kezelése érdekében vezetési pontot jelölnek ki. A vezetési pontról rálátással kell bírni az érintett területre. A vezetési pontot mindig a mentés felőli oldalra telepítik, körülbelül 1500-1800 m-re 69

a helyszíntől. A vezetési pontot jól láthatóan megjelölik. Létrehozzák a különböző szolgálatokat. Kijelölik a tartalék és közben beérkező járművek állóhelyét. Berendezik a sebesült gyűjtőhelyet, ahová a kimentett sérülteket evakuálják. A kiürítő hely a tűzesettől távol, egy biztonságos helyen legyen. Itt van az egészségügyi személyzet is. A túlélők gyűjtőhelyét is kijelölik. [82] 2.6.3

Katonai repülőeszközökből történő mentés A katonai repülőeszközökből a mentést a repülőszemélyzet, és utasok életének

megmentése céljából hajtják végre. A mentés kiterjed a repülőbalesetek következtében közvetlen, vagy közvetett életveszélyben27 lévőkre. A tűzoltás előtt végezzük az életmentést, ha az életveszély elhárítása halaszthatatlan, illetve, ha a rendelkezésre álló erők és eszközök mennyisége az életmentéssel egyidejűleg nem teszi lehetővé az oltást is. A tűzoltással egyidejűleg végezzük az életmentést, ha nincs közvetlen életveszély, ha a mentés végrehajtására tűzoltás nélkül nincs mód, illetve ha a rendelkezésre álló erők és eszközök mennyisége ezt lehetővé teszi. Tűzoltás utáni időszakra az életmentés csak akkor halasztható, ha a tűz minden kiürítési utat elzárt és a mentést csak a kiürítési, mentési utakon uralkodó tűz eloltása után lehet végrehajtani. [83] A mentési eljárások ismeretének hiánya mind az életveszélyben lévők, mind a mentést végrehajtók számára beláthatatlan, végzetes következményekkel járhat. A repülőeszköz megközelítése és a mentési útvonal biztosítása után az első feladat a mentést végzők gépbe jutási lehetőségének megteremtése. A bejutás útja a különböző repülőeszközökbe eltérő. A behatolás célja, hogy a mentő személyzet bejusson a sérült gép fedélzetére, teherterébe. A behatolásnak két módját különböztetjük meg. A szabályos és az erőszakos behatolást.

27 Közvetlen életveszély: közvetlen életveszélyben lévőnek kell tekinteni mindazokat, akik olyan helyzetben, állapotban körülmények között vannak, amelyek alkalmasak az emberi életfunkciók megszüntetésére vagy súlyos károsítására, és ezekből saját erejüknél fogva nem képesek kimenekülni. Közvetett életveszély: közvetett életveszélyben lévőnek kell tekinteni mindazokat, akik a közvetlen életveszélyből saját erejüknél fogva képesek kimenekülni, továbbá mindazokat, akik az életmentés nélkül közvetlen életveszélybe kerülhetnek. (1996. évi XXXI. törvény)

70

A szabályos behatolás: A bejutáshoz elsősorban a repülőeszköz ajtóit kell használni. Az ajtókon való bejutáshoz, a mentést végrehajtóknak ismerniük kell az adott géptípus ajtói kívülről történő nyitásának módjait. Gyakran előfordul, hogy az ajtók nyitásának lehetőségét a repülőeszköz szerkezetben adódott deformáció nem befolyásolja. A kabintetővel ellátott repülőeszközök esetében a tető típusának megfelelő nyitásmódot kell alkalmazni. A katonai repülőgépek kabintetejének alaptípusai:

8. ábra A kabintetők típusai Ha a bejutás a hagyományos módon nem lehetséges, akkor az erőszakos behatolást kell választani. Erőszakos behatolás: Az erőszakos behatoláshoz is az ajtókat, vészelhagyó nyílásokat kell elsősorban igénybe venni. A katonai repülőeszközöket általában felszerelik külső vésznyitó szerkezettel. Ezeknek a helyét a géptörzsön nyilakkal jelölik. A piros, sárga, vagy fekete festésű fogantyúk meghúzásával az ajtó kinyílik, vagy leesik. Amennyiben a nyitás nem jár eredménnyel, más módszereket kell alkalmazni. Az egyik lehetőség, amikor feszítővassal az ajtó zárszerkezetét kipattintják. A másik lehetőség, hogy bontóbalta segítségével a zár mellett rést ütnek, és azon benyúlva belülről nyitják az ajtót, a kilincset használva. 71

Abban az esetben, ha a gép sérülései olyanok, hogy az ajtókon való bejutás erőszakos módon sem valósítható meg, lehetőség van a sárkány megbontására és az így létrejött nyíláson való bejutásra. Ez a módszer megköveteli a mentést végrehajtóktól az adott géptípus szerkezetének magas szintű ismeretét. A behatolás helyének megválasztásakor figyelembe kell venni, hogy tűz és robbanásveszélyt idézhetnek elő, amennyiben a törzs mentén futó hidraulika, oxigén, üzemanyag, vagy elektromos vezetéket is átvágnak. Tisztában kell lenni a gép belső elrendezésével, hogy a beavatkozás során ne sérüljenek a gépben lévők, és a hely kiválasztása úgy történjen, hogy a legrövidebb úton el lehessen jutni a sérültekhez, bajbajutottakhoz és a legvékonyabb, merevítésektől mentes területen végezzék azt. Egyes géptípusokon, a géptörzsön keresztül történő erőszakos behatolást elősegítik az arra alkalmas területeket jelölő szaggatott sárga vonalak, esetleg feliratok. A jelölés az USAF gépein piros nyilakkal is történhet. [84] A jelölés mentén három oldalról körbevágják a sárkánypalástot, majd a negyedik oldalnál kihajtják. A repülőgépek földre zuhanása során a sárkányrész sérülése következtében nyílások keletkezhetnek. Ezeket a nyílásokat is fel lehet használni a gépbe történő behatolásra. Megfelelő méretűre tágítva alkalmasak lehetnek arra, hogy rajtuk keresztül a mentést végzők bejussanak a fedélzetre, tehertérbe, és lehetővé tegyék az oltást és mentést. A balesetek során a kabintetők megsérülhetnek, és nyitásuk a hagyományos módon lehetetlenné válik. A kabintetőkön való erőszakos behatolás körültekintő eljárást igényel, a mentést végrehajtók részéről.

9. ábra Az F-16 kabintető kivetése

72

Azoknál a gépeknél ,ahol a kabintető kivető(ledobó) szerkezettel van ellátva különösen óvatosan kell eljárni. A kabintető kivetését egy külső fogantyú meghúzásával lehet elvégezni. Minden esetben meg kell győződni arról, hogy a hajózó eszméleténél van- e, mert esetleg ő is működésbe hozhatja a szerkezetet. Fontos, hogy a művelet végrehajtásakor biztonságos távolságon belül ne tartózkodjon senki. A kabintető eltávolítása előtt a környezetet habbal le kell takarni, és egy sugárnak készenlétben kell állni, mivel a belső térben esetleg izzó anyagok a levegő oxigénjével érintkezve lángra lobbanhatnak. A kabintető eltávolításának másik módja, amikor üvegtörő kalapáccsal, vagy bontóbaltával léket ütnek a plexi anyagán, és ezt vágóeszközzel a tető alapvonala mentén körbevágják.

10. ábra Levágott kabintető Az előírás, minél rövidebb idő alatt a lehető legnagyobb nyílást vágni. A vágást erővágóval elölről kezdik. A három oldal vágása után a negyedik hátsó rész vágásánál különös óvatossággal járnak el, nehogy a tető a hajózóra essen, vagy a katapultülés gyújtó mechanizmusa beinduljon. (Lásd 14. számú ábrát) A műveletnek biztosítani kell a mentést végrehajtóknak a személyzethez való hozzáférését, és a személyzet kiemelésének lehetőségét. A sérült személyzetek, utasok kiemelése a repülőeszközből: A mentés megkezdése előtt a mentést végrehajtóknak meg kell győződni a sérültek helyéről, számáról és állapotáról. Ha közvetlen életveszély áll fenn a kimentést azonnal megkezdik. Ha a kimentés nem lehetséges, akkor a tüzet távol

73

tartják a sérültektől. A sérültek mozgatását kellő óvatossággal kell végezni, nehogy további sérülést okozzanak. A sérültek kiemeléséhez minimum kettő fő szükséges. Egy fő a gépből emeli ki a sérültet, és leadja a földön lévő másik mentőnek, majd együtt szállítják a sebesültgyűjtő helyre. [85] A kimentés megkezdése előtt azonban a mentést végrehajtónak több fontos feladata van. Amennyiben a sérült kommunikáció képes, szóban, jelekkel, vagy mutogatással képes közölni állapotát, és a repülőeszközzel kapcsolatos más fontos információkat. A sérült megnyugtatása érdekében célszerű az alapinformációk vétele során megjegyezni a személyzet nevét. A katapultüléssel rendelkező repülőeszközökből történő mentés megkezdése előtt a véletlen katapultálás elkerülése céljából, a katapultot hatástalanítani kell. A legelterjedtebb katapultülés a Martin Baker típusú.

11. ábra Martin Baker katapultülés A katapultszék oldalán leolvasható az indikátorról a szék állapota. Ha a piros készenléti helyzet látható, különös figyelemmel kell eljárni. A katapult hatástalanításához ismerni kell azoknak a biztosító szegeknek a helyét, amelyeknek a megfelelő helyre történő beszúrásával megakadályozható a katapult indítása. 74

12. ábra Katapultbiztosítás (1) A műveletsor alapos elméleti és gyakorlati képzettséget, körültekintést igényel. A biztosító szegekkel a katapult indítókarokat rögzítik.

13. ábra Katapultbiztosítás (2) 75

14. ábra Katapult indító szerkezet biztosítása A katapult indító szerkezet biztosítását is el kell végezni, a kimentés előtt. A katapultülésbe a hajózó általában öt pontos biztonsági övvel van rögzítve. A biztonsági övek csatjai ki- és bekapcsolása módjait a mentő személyzetnek ismerni kell. Amennyiben nincs lehetőség a zárak nyitására, a biztonsági öveket el kell vágni.

15. ábra Biztonsági övek oldása

76

A hajózó személyzet csatlakoztatva van az oxigén vészellátó rendszerhez, ami a katapultülésbe van építve. A személyzet esetleges fulladását az oxigén rendszer azonnali szétkapcsolásával el lehet kerülni. Ezért a sérültet kiemelése előtt az oxigénellátó rendszerről le kell választani. A leválasztás után az álarcot is le kell venni a hajózóról.

16. ábra Oxigén lecsatlakoztatása A sérülthöz van rögzítve a túlélő felszerelés. A kiemelés a felszereléssel együtt nehézkessé válhat, ezért azt le kell csatlakoztatni. Ez történhet a csatok nyitásával, vagy a hevederek elvágásával. Ugyanez a módja az ejtőernyő lecsatolásának is.

17. ábra A felszerelések lecsatlakoztatása

77

Amennyiben a személyzet túlnyomás alatti magassági ruhában van, a nyomást meg kell szüntetni. A ruha típusától függően több módszer alkalmazható. A személyzet a kommunikációs kapcsolatot repülés közben csatlakozó kábeleken keresztül létesíti. Ezeket a kábeleket is szét kell kapcsolni a kiemelés előtt. Előfordulhat, hogy a kabin deformálódása következtében a személyzet beszorul a kabinba. Ilyenkor vágó és feszítő eszközökkel kell biztosítani a szabad mozgást. Előfordulhat az is, hogy a sérülés olyan jellegű, amely azonnali segítségnyújtást igényel. Ekkor a mentő személynek kell azt megadni elsősegély formájában. A felsorolt és ábrázolt feladatok végrehajtási módja repülőeszköz típusonként különböző, azonban magukat a feladatokat végre kell hajtani. A személyzet kiemelése ezután történik. A tűzoltó-mentő állomány a kiemelés során nehéz helyzetben van, mivel a kiemelést végző nem a talajjal van egy szinten. Általában létrán állva végzi el a feladatokat. A belga repülőtéri tűzoltó szolgálatnál rendszeresítettek külön a mentés segítésére egy úgynevezett „rescue” járművet, melyen a mentéshez szükséges eszközök vannak málházva. A jármű elejéhez egy hidraulikusan mozgatható vízszintes rácsszerkezetű lap van rögzítve, amelyet a megfelelő magasságra emelnek. A mentést végzők arra ráállva kényelmesen ki tudják emelni, és a rácsra tudják helyezni a sérültet.

18. ábra Tűzoltó-mentő gépjármű 78

A kiemelt sérültet a mentést végző személyzet viszi a biztosított mentési útvonalon a sebesült gyűjtőhelyre, ahol átadják az egészségügyi személyzetnek. A gépbehatolás után a mentő személyzetnek nem csak a sérültek kimentése a feladata. A balesetet szenvedett repülőeszköz nem biztos, hogy kigyullad, de a tűz veszélye az esetleg szétfolyó üzemanyag miatt fennáll. Sokszor előfordul, hogy a személyzet sérülése miatt, a hajtóművek teljes fordulaton, vagy alapjáraton, de üzemelnek. Működésben lévő égő hajtómű eloltása nem, vagy csak nehezen valósítható meg. A mentést végző személyeknek ismerniük kell a hajtóművek leállításának módjait. A kabinban a gázkar megfelelő helyzetbe hozásával és rögzítésével le lehet állítani a hajtóművet. A hajtómű leállítása történhet az üzemanyag utánpótlás megakadályozásával. Az üzemanyag főkapcsoló lekapcsolásával, egyes géptípusoknál a hajtómű leállítására szolgáló kapcsolóval. Az eredményes oltáshoz szükséges, hogy az elektromos

rendszerek

áramtalanítva

legyenek.

Az

elektromos

rendszerek

áramtalanítását is el kell végezni, a főáramtalanító kapcsolóval. A katonai repülőeszközök sajátossága, hogy pusztító eszközöket szállít. A pusztító eszközök a korábbiakban ismertetett okok miatt veszélyeztethetik az oltást és mentést-végzőket, ezért a mentés és oltás során a fegyverrendszereket a véletlen alkalmazás ellen biztosítani kell, amit szintén a főáramtalanítóval lehet elvégezni.

19. ábra A hajtómű leállítása 79

Amennyiben nincs lehetőség a hajtóművek kabinból történő leállítására, azt az üzemanyag ellátó rendszer paneljén kell megakadályozni. Az F-16 4220-as számú panel borítólapját hüvelykujjal kinyitják, levágják a rögzítő plombát és a csatlakozót szétkapcsolva a kart, befelé nyomják. A hajtómű 30 másodpercen belül leáll. A mentés és az oltás végrehajtása után a személyzetek és járműveknek azonnal vissza kell vonulni a tűzoltó szertárba újratöltésre és karbantartásra abból a célból, hogy a lehető legrövidebb időn belül újra készenlétbe lehessen helyezni őket.

20. ábra Üzemanyag elzárása A repülőeszközön szállított anyagok és pusztító eszközök kirakása, lefüggesztése nem a tűzoltó állomány feladata. A helyszínt, a repülőbalesetet kivizsgáló csoportnak kell átadni. A vizsgálathoz szükséges információkat a tűzoltással kapcsolatban a tűzoltás vezető által készített írásos jelentésben kell biztosítani. A kivizsgálásban a hazai szabályzók alapján tagként részt vesz az alakulat tűzvédelmi tisztje.

80

A katonai repülőeszközök oltási és mentési eljárásai géptípusonként eltérőek. Az oltás és mentés során azonban azonos típusú feladatokat kell végrehajtani. A feladatokat csoportosítva és rendszerbe foglalva az oltás és mentés folyamata leírható. 2.7

A katonai repülőeszközök oltási és mentési leírásának módszere A Szövetséges Erők több szabályzata tartalmazza az egyes géptípusok

jellegzetességeit.28 Ezek a szabályzatok ábrákat, leírásokat közölnek az oltás és mentés megkönnyítése céljából. A leírások azonban nem egységesek. Nem tartalmazzák a hajózó állomány eltérő felszereléséből adódó jellegzetességeket. Nincs meg minden géptípusra ugyanaz a leírási séma, amely alapján csoportosítani lehetne. A tűzoltást-mentést végrehajtók nem rendelkeznek formába rendezett leírással az adott repülőeszközről. Az oltási és mentési jellegzetességek leírásához ezért nem ezek, halmazán keresztül vezet az út, hanem a feladatrendszerek meghatározása és csoportosítása útján. 2.7.1

A katonai repülőeszközök oltási és mentési eljárása során végrehajtandó feladatrendszerek A feladatok általam alkalmazott rendszerezése kismértékben eltér a klasszikus,

a Tűzoltási Szabályzatokban alkalmazott tűzoltást megelőző, tűzoltást előkészítő feladatok, valamint tűzoltás szakaszai és folyamata csoportosítástól. Az eltérésnek több magyarázata van: 1) A tűzoltást megelőző feladatok az I. fejezetben kerültek értelmezésre. 2) A csoportosítás célja a leírási módszer megalkotása, nem pedig a tűzoltás folyamatának kronológiai leírása. 3) A korábbiakban tárgyalt specifikumok figyelembe vétele. Feladatok rendszerezése: − Riasztás, kiinduló adatok vétele, vonulás, a repülőeszköz megközelítése − A felderítés végrehajtása, tűzoltás és mentés megszervezése − A repülőeszköz tüzének oltása, mentés végrehajtás

28 Fire-Fighting Operation FM 5-415, Aircraft Emergency Rescue Information TO-00-105E9

81

A katonai repülőeszközök oltása és a személyzetek utasok mentése tehát jól körülhatárolt feladatrendszerekkel determinálhatók. 2.7.2

A feladatrendszereket alkotó műveletek Az

F-16

repülőeszköz

példáján

keresztül

bizonyított,

hogy

a

feladatrendszerekhez tartozó műveletek, és azok végrehajtási módja repülőeszköz specifikus. A repülőeszközök oltási és mentési eljárásainak leírásában a specifikumokat figyelembe kell venni. Ezért a feladatrendszereket részekre kell bontani, és le kell írni az egyes meghatározó műveleteket. A feladatrendszereket alkotó műveletek, és a műveletek végrehajtásához szükséges információ képezi a katonai repülőeszközök oltási és mentési eljárásainak leírási módszerét. A műveletek közül, csak a leírási módszerhez szükséges, repülőeszközök tüzeinél alkalmazott, specifikus végrehajtást, és jellegzetesség hordozókat sorolom fel. Riasztás, kiinduló adatok vétele, vonulás feladatrendszer: a kiinduló adatok vétele (eltérő az általános tűzoltási tevékenységtől, nincs objektumra készített terv) A feladatrendszerhez tartozó többi műveletet nem tárgyalom, mivel a vizsgált területnek nem meghatározó megelőző műveletei. A repülőeszköz megközelítése feladatrendszer: − a szélirány figyelembe vétele, − a repülőeszköz veszélyeinek figyelembe vétele, − a tűzoltó gépjárművek helyének meghatározása. A felderítés végrehajtása, tűzoltás és mentés megszervezése feladatrendszer: A feladatrendszer műveletei nem térnek el a hagyományos tüzeknél előírt műveletektől. A repülőeszköz tüzének oltása és mentés végrehajtása feladatrendszer: − a tűz oltása, mentési útvonal biztosítása, − a behatolás végrehajtása, − a kimentés végrehajtása, − a hajtómű leállítása, − az áramtalanítás, − az üzemanyag rendszer elzárása.

82

2.7.3

A katonai repülőeszközök oltási és mentési eljárásainak leírása A műveletek végrehajtásának módjával vesszük figyelembe az egyes

repülőeszközök oltási, mentési jellegzetességét. A katonai repülőeszközök oltási és mentési eljárásainak leírása táblázatos formában, a feladat rendszerekhez tartozó műveletek végrehajtásához szükséges szöveges és grafikus információkra épül. A leírás felfogható egy adatbázis szerkezetként. Az adatbázis rekordokkal való feltöltése – az adott repülőeszköz típusra jellemző- oltási és mentési leírást eredményezi. KIINDULÓ ADATOK A repülőtér négyzethálós térképe alapján pontosan megadva. Ha a baleset, incidens még nem következett be, a landolás (földet érés) várható koordinátái. Az időpontot percnyi pontossággal kell A baleset időpontja megadni. Ha a baleset, incidens még nem következett be, a landolás (földet érés) várható időpontja Minden a balesettel, incidenssel A baleset körülményei összefüggő eddig megismert körülmény. A kiváltó ok, a történt események, a repülőeszköz állapota. Van-e tűz a gépen, vagy a fedélzeten? A repülőeszköz pontos megnevezése és A repülőeszköz típusa típusa. (Az oltási és mentési jellegzetességek meghatározásához) A repülőeszköz személyzetének létszáma A személyzet létszáma a baleset bekövetkezésekor A pilóták, másodpilóták, operátorok A személyzet neve neve. Minél teljesebb, annál hasznosabb. A gépen a baleset bekövetkezésekor Az utasok létszáma szállított utasok száma. Ha van utas lista, a nevek is kigyűjthetők. Az esetleges sérültek, halottak száma. A személyzet és utasok Pánik van-e a fedélzeten. Külön az állapota eszméletvesztések száma. A gépen lévő üzemanyag A gépnek a baleset bekövetkeztéig fel nem használt üzemanyag mennyisége. mennyisége a baleset Külön a hidrazin mennyisége, ha van. bekövetkezése idején A fegyverzet típusa, mennyisége A szállított, függesztett A függesztések helye. Bevetés után fegyverzet történt incidens esetén a maradék, vagy el nem indult rakéták, bombák mennyisége. A baleset helye

83

A szállított anyagok jellege, mennyisége

A meteorológiai adatok A repülőgép méretei Az üzemanyag tartályok adatai A VESZÉLYFORRÁSOK ÉS AZ OLTÁSI ÉS MENTÉSI MŰVELETEK LEÍRÁSA A repülőeszköz veszélyes anyagai A repülőeszköz szerkezeti anyagai Az oxigénellátó rendszer

A hidraulika rendszer Az elektromos rendszer

Radioaktív veszélyes anyagok A repülőeszköz megközelítése A hajtóművek

Különlegesen fontos anyagok, veszélyes anyagok vannak-e a fedélzeten? Az anyagok mennyisége, tárolóeszközök jellege (konténer, raklap, hordó stb.) A mentési sorrendet és a mentés körülményeit meghatározó anyagok, eszközök okmányok találhatók-e a szállítmányban? A szélirány, szélsebesség, csapadék és a levegő hőmérséklete. A REPÜLŐGÉP ADATAI A törzs hosszúsága, a szárnyak fesztávolsága. A gép magassága. A futóművek száma. A tartályok helye és űrtartalma. Az üzemanyagrendszer vezetékeinek elhelyezkedése. REPÜLŐESZKÖZRE JELLEMZŐ ADATOK LEÍRÁSA

A repülőeszközt felépítő anyagok szemléltetése rajzon. Az oxigénellátó rendszer elemei és azok elhelyezkedése a repülőeszközön. A szállított oxigén mennyisége a tartályokban. A rendszer elemei, a tömlők, csövek szivattyúk elhelyezkedése rajzon szemléltetve. A különféle akkumulátorok fajtái és elhelyezésük. A hozzáférés lehetősége és leírása. A fontosabb elektromos főkapcsolók leírása. A repülőeszköz azon elemeinek felsorolása és elhelyezkedése, amelyek radioaktív anyagokat tartalmaznak. A hajtóművek száma, elhelyezkedése. Az üzemelő hajtóművek környékén betartandó biztonsági távolságok. A hajtómű szívóoldali veszélyes terület sugara. A hajtómű kilépő (gázelvezető cső) oldalán lévő torló nyomás sugara, távolsága. Rajzon szemléltetve. 84

SPECIÁLIS ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK ÉS BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK

A futóművek

A radarok, antennák

Fegyverzet, pusztító eszközök

A futóművek működési rendszerének leírása. A fékek típusa, elhelyezkedése. A kerékabroncsok nyomásértéke. Az abroncsrobbanás esetén veszélyeztetett terület mérete. A biztonságos megkerülési távolság. Lehetőség szerint rajzon szemléltetve. A repülőgépen elhelyezett radarok, antennák és más sugárzó objektumok helyei és a környezetükben betartandó biztonságos távolságok leírása és rajzon történő szemléltetése. A repülőgépen beépített fegyverzet típusa, a muníció mennyisége, elhelyezése. A fegyverzet megközelítési előírásai. A függesztési pontok helye, száma, a függeszthető pusztító eszközök fajtái. A pusztító eszközök megközelítésének lehetőségei. A megközelítés veszélymentes irányainak ábrázolása rajzon, a felsoroltak figyelembevételével.

A repülőeszköz tüzének oltása A veszélyes anyagok, helyek, a megközelítés szabályai és időjárási adatok figyelembevételével legalább kettő taktikai vázlat elkészítése, amelyen, az előírtakon kívül pontosan jelölve vannak (m-ben) a tűzoltó járművek helyei, a szerelt sugarak és irányuk, a mentés útvonala és egyéb szükségesnek tartott adatok. A személyzet és utasok mentése A személyzet létszáma és A személyzet és utasok elhelyezkedése a kabinban. A szállítható utasok száma és elhelyezkedésük az utastérben, raktérben. A behatolás A repülőeszköz ajtajainak, A szabályos behatolás raktérajtóknak a helye, nyitási módjai leírása kívülről. A kabintető (ha van) nyitási módszerének leírása. Az ajtók felfeszítésének lehetősége, Az erőszakos behatolás fogásai leírása. A kabintető levágásának módja és leemelésének módszere. 85

A sárkánypalást erőszakos behatolásra alkalmas jelzései. Az erőszakos behatolásra alkalmas helyek leírása. A palást vágásának módszere. A személyzet és utasok kimentése A mentéshez szükséges létszám. A katapultülés biztosítása A katapultülés részeinek leírása. Az indító szerkezet helyének ismerete. A katapultindító fogantyúk, karok helye, és működtetése. A biztosító szegek helye és a biztosítás sorrendjének eljárása. A biztonsági övek oldása A vállszalagok kicsatolásának lehetősége. A deréköv lecsatolás lehetősége. Amennyiben a lecsatolás nem lehetséges, az övfeszítés kikapcsolása és a szalagok, övek levágásának eljárásai. Az oxigénellátó rendszer A hajózónak az oxigénellátó rendszerről való lecsatlakoztatásának lecsatolása módjai. A lecsatlakoztatás fogásai. A maszk levételének módszere. A magassági ruha leírása. A túlnyomás A túlnyomás megszüntetésének normál és erőszakos megszüntetése a módszerei. magassági ruhában A túlélő felszerelés elhelyezése. A túlélő felszerelés lecsatolása Az ejtőernyő lecsatolása Az ejtőernyő elhelyezése. A felszerelés lecsatolásának leírása. A felszerelés levágásának lehetőségei. A rádiócsatlakozás szétkapcsolásának A kommunikációs helye és eljárása leírása. rendszer lecsatolása A személyzet kiemelése A lábak, karok és fej szabaddá tételének fogásai, a kabin deformálódása esetén szükséges feszítés, vágások lehetőségeinek leírása. A kiemelés eljárásának leírása. A hajtómű leállítása Hajtómű leállítás a gépen A hajtómű leállítás helyének leírása. A panel borító lemez nyitásának, kívülről levételének módja. A hajtómű leállításhoz szükséges kapcsoló (szelep, kar) helye és állásai. A biztosítás elvégzésének módja, ha szükséges. A gázkar elhelyezkedése, az alaphelyzet Hajtómű leállítás a felismerésének leírása. A gázkar kabinból mozgatásának, biztosításának módja.

86

Elektromos rendszer áramtalanítása Üzemanyag rendszer elzárása Üzemanyag elzárás a gépen kívülről Üzemanyag elzárás a kabinból A repülési adatrögzítő lecsatolása

Az áramtalanító főkapcsoló elhelyezkedése és kikapcsolt állásba mozgatása lehetőségei és körülményei. Az üzemanyag elzárás helye és jelölése a sárkánypaláston. A panel borítójának nyitási módjai. Az üzemanyag főelzáró szelep működtetésének leírása. Az üzemanyag ellátó rendszer paneljének helye a kabinban. Az üzemanyag főkapcsoló lekapcsolási módszere. A repülési adatrögzítő helye. Az adatrögzítő csatlakozásának oldási lehetőségei. ***

A leírási módszer biztosítja, az összes katonai repülőeszköz oltásának és mentési folyamatának egységes megközelítését. A beavatkozás során a leírási módszer alapján készített oltási és mentési eljárás lehetővé teszi a balesetek elkerülését, a veszélyek kezelését. Segítségével a tűzoltó- mentő állomány a legrövidebb időn belül képes a szakszerű beavatkozásra. A kidolgozott sémához integrált, az adott típusra vonatkozó végrehajtási módok, és jellegzetességek adják egy repülőeszköz típus oltási és mentési leírását. A fejezet összegzett következtetései A repülőtéri tűzoltó-mentő készenléti szolgálat feladata a túlélőképesség rendszerében a helyreállítás funkciójából a tűzoltás és életmentés. A Magyar Honvédség tűzoltó állománya jelenleg nem rendelkezik kellő ismeretekkel a repülőgéptüzek oltása és személyzetek mentése területén. A Magyar Honvédségben a repülőgéptüzek oltására és a személyzetek mentésére vonatkozó szabályzat nem került kiadásra ebből kifolyólag repülőgéptüzek esetén nem alkalmaznak egységes oltási és mentési eljárásokat. Szükség van tehát a katonai repülőeszköz tüzek oltási és mentési eljárásainak egységes leírására. A katonai repülőeszközök szerkezete többféle veszélyes anyagot tartalmaz, amely fokozott tűzveszélyt jelenthet, ezeket a sajátosságokat figyelembe kell venni a tűzoltás eljárásai kidolgozása során. 87

A katonai repülőeszközök tüzeinek oltására a legalkalmasabbak az oltóhabok. A kombinált oltás során először mindig az oltóport kell alkalmazni és utána a habot, mivel az oltópornak habtörő tulajdonsága van. A katonai repülőeszközök oltási és mentési eljárásai géptípusonként eltérőek. Az oltás és mentés során azonban azonos típusú feladatokat kell végrehajtani. A feladatokat csoportosítva és rendszerbe foglalva az oltás és mentés folyamata leírható. A feladat csoportokat alkotó műveletek, és a műveletek végrehajtásához szükséges információ képezi a katonai repülőeszközök oltási és mentési eljárásainak leírási módszerét. A leírás, mint adatbázis rekordokkal való feltöltése, - a végrehajtási módok, jellegzetességek adatbázisba integrálása – az adott repülőeszköz típusra jellemző oltási és mentési leírást eredményezi.

88

3. fejezet A katonai repülőterek tűzoltó szervezeti struktúrájának kialakítása a rendszervizsgálat módszerével Az I. fejezetben a katonai repülőterek tűzoltó szervezetei felépítésének történeti módszerrel való vizsgálata eredményéből azt a következtetés vontam le, hogy a tűzoltóalegységek

szervezeti

változása

összefügg

a

haderőfejlesztéssel,

a

rendszeresített repülőeszközök típusainak változásaival. A NATO csatlakozás következtében a magyar katonai repülőterekről üzemelő repülőgéptípusok megváltozása, a tűzoltó készenléti szolgálatok NATO és nemzetközi szintű kategorizálása, a repülőeszközök oltási és mentési eljárásai ismeretének bővülése, az új tűzoltó készenléti fokozatok bevezetése, a tűzoltó szervezeteknek a túlélőképesség (STO) rendszerébe történő integrálása folytán új rendszerkörnyezet alakult ki. A katonai repülőtéri tűzoltó szervezetnek az új környezetbe való integrálódása, beágyazódása új tűzoltó szervezeti felépítést igényel. [86] A fejezetben kitűzött tudományos célom, egy új repülőtéri tűzoltó szervezeti struktúra megalkotása. A rendszervizsgálat módszerével vizsgálom a katonai repülőterek tűzoltó szervezetét. A

tűzoltó

körülhatárolását.

szervezetet Kijelölöm

rendszerként a

vizsgálat

kezelve célját,

elvégzem

a

rendszer

meghatározom

a

rendszer

összefüggéseit. A vizsgálat céljának megfogalmazása után megalkotom a tűzoltó készenléti váltás rendszermodelljét. Megfogalmazom a rendszer célját. Ábrázolom a rendszernek a környezeti elemekkel való hatáskapcsolatát. Elemzem a tűzoltó szervezet funkcionális szerkezetét. Ábrázolom a strukturális viszonyokat osztályozási struktúra formájában. Javaslatot teszek az új katonai repülőtéri tűzoltó szervezeti struktúrára. 3.1

A katonai repülőterek megközelítése

tűzoltó

szervezetének

rendszerszemléletű

Az előző fejezetekben meghatározott rendszernek és feladatoknak megfelelően, a következtetésekből adódóan a jelenlegitől eltérő új tűzoltó struktúra kialakítására van szükség. A korábban feltárt törvényszerűségek alapján a repülőtéri tűzoltó alegység katonai szervezet, mely a csapatok keretei között működik. A katonai 89

repülőterek tűzoltó szervezete tehát rendszerként fogható fel. Mint rendszer rendelkezik helyzeti, mennyiségi, strukturális és minőségi jellemzőkkel. A tűzoltó alegység helye jól meghatározható az egység szerveztében. A

harcbiztosító

alegységek

alrendszerében

a

művelettámogató

zászlóalj

alárendeltségében találhatók. [87] A tűzoltó alegység szolgálati elöljárója a művelettámogató zászlóalj parancsnoka. Szakmai elöljárója a tűzvédelmi tiszt. A művelettámogató zászlóalj többi alárendeltjével mellérendeltségi viszonyban van. A zászlóalj adja az egység túlélőképességét biztosító szervezetek magját. Ide tartoznak a földi védelmi erők, a légvédelmi alegység, a vegyivédelmi alegység, műszaki szervezetek. Rajtuk keresztül valósulnak meg a túlélőképesség funkciói az aktív védelem, passzív védelem és a helyreállítás. Az előzőekben feltártam a tűzoltó szervezet és a STO összefüggéseit, ami alapján a helyreállítás funkciójában játszik meghatározó szerepet. A tűzoltó alegység az egység struktúrájában elfoglalt helyéből adódóan képes az alaprendeltetéséből adódó feladatok végrehajtására. Az egység STO

parancsnok

(incidens

parancsnok)

irányításával

alkalmas

a

többi

szakalegységgel együttműködve hatékonyan segíteni az egység túlélését különböző balesetek, katasztrófák, csapások során. A tűzoltó alegység jól determinálható elemekből, rajokból áll. Ezek az elemek tartalmazzák a személyi állományt. Az állomány létszáma jellemző az alegységre. Meghatározza a szervezet teljesítő képességét. A feladatok végrehajtásához szükséges technikai eszközök, felszerelések, tűzoltó gépjárművek a rendszer elemekhez tartoznak, és kölcsönhatásban vannak az elemeket alkotó létszámokkal. A technikai eszközök és felszerelések mennyisége, minősége befolyásolja az elemek méretét, funkcióját, kihat a rendszer struktúrájára, képességére. A tűzoltó szakasz, mint katonai rendszer alapstruktúrája állománytáblában rögzített. Működési struktúrája az egységben elfoglalt helyétől, az érvényben lévő szabályozóktól, a rendszer elemek közötti kapcsolatától függően alakítható. A tűzoltó alegység minőségi jellemzői megmutatják, hogy milyen mértékben felel meg a szabályzókban lefektetett repülőtéri tűzoltó készenléti kategóriának. A folyamatos készenléti szolgálat biztosításának képességében, a készenléti fokozatok előírásainak való megfelelésben, valamint az oltási és mentési eljárások ismeretében. A katonai repülőterek

tűzoltó

alegységei

rendelkeznek

a

rendszereket

meghatározó

rendszerjellemzőkkel. Közöttük összefüggések állapíthatók meg. A tűzoltó alegység (rendszer) elemekből áll. Az elemek között kölcsönhatások érvényesülnek. 90

A szervezeti hierarchiában elfoglalt helyéből adódóan az alegységben végbemenő folyamatokra a megvalósítási, operatív folyamatok a jellemzők. *** A katonai repülőterek tűzoltó szervezetei rendszerként értelmezhetők. A tűzoltó szervezet működési hatékonyságának növelése, szervezeti struktúrája megalkotása céljából a rendszervizsgálat módszere alkalmazható. 3.2

A rendszer környezete A katonai repülőterek tűzoltó készenléti szolgálatának hatékonysága függ a

környezetével való integrálódás mértékétől. Az optimális integrálódás elősegítése érdekében vizsgálni kell a tűzoltó szervezet környezetét. Meg kell különböztetnünk elsődleges és másodlagos környezeti tényezőket. Elsődleges környezeti tényezőknek kell tekintenünk a tűzoltó készenléti szolgálatokra vonatkozó jogszabályok előírásait. • A repülőtér tűzvédelmi készenléti kategóriáját; • A

repülőtéren

készenlétben

tartandó

habképzéshez

szükséges

vízmennyiséget; • A minimálisan szükséges oltóhab képzésére alkalmas keverék percenkénti kilövellhető mennyiségét; • A

minimálisan

készenlétben

tartandó

tűzoltó

gépjárművek

mennyiségét; • Az oltáshoz, mentéshez szükséges minimális tűzoltó létszámot; • A folyamatos készenléti szolgálat ellátását; • Az előírt készenléti fokozatok biztosítását; • A katonai repülőterek tűzoltó gépjárműveinek előírt műszaki paramétereit; • A

repülőtérről

üzemelő

repülőeszközök

oltási

és

mentési

jellegzetességeit, eljárásait. A tűzoltó alegység elöljáró környezetét a túlélőképesség és a helyreállítás szervezetét. Másodlagos tényezők a fenyegetettség szintje, a repülőtér elhelyezkedése, objektumai és paraméterei. A repülőtér STO tervei, az incidensek kezelésének kialakult rendszere. A tűzoltó szervezetnek a helyreállítás rendszerében elfoglalt helye. A készenléti szolgálat teljesítésére vonatkozó MH szintű és belső jogszabályok. 91

3.3

A rendszer körülhatárolása A tűzoltó alegység alrendszerei a készenléti szolgálatot ellátó váltások.

A folyamatos váltásos29 szolgálat miatt a repülőtéri tűzoltó szervezet egészében soha nem jelentkezik, a képességek, tulajdonságok nem adódnak össze. A váltások (alrendszerek) külön – külön rendelkeznek a tűzoltó alegységre meghatározott tulajdonságokkal, felelnek meg az alaprendeltetésnek. A továbbiakban a váltást, mint rendszert vizsgálom. 3.3.1

A vizsgálat célja A vizsgálat célja egy új katonai repülőtéri tűzoltó szervezet létrehozása, amely: Megfelel az alaprendeltetéséből adódó feladatok végrehajtására; Rendelkezik a repülőtér tűzvédelmi kategóriájának megfelelő tűzoltási és

mentési képességekkel; Képes a folyamatos készenléti szolgálat ellátásra, az új tűzoltó készenléti fokozatok biztosításával; Illeszkedik a túlélőképesség rendszerébe, és alkalmas az abban feladatokat végrehajtókkal való együttműködésre; Kielégíti a hazai és NATO jogszabályi követelményeket, előírásokat. Összességében a tűzoltó alegységnek a környezetéhez való legjobb megfeleltetése. 3.3.2

A rendszer összefüggései A tűzoltó készenléti váltások vizsgálata során mind a külső, mind pedig a belső

összefüggéseket vizsgálni kell. Külső összefüggések: - A katonai repülőtér 5-ös, vagy 6-os tűzvédelmi készenléti kategóriájának biztosítása; - Minimálisan 10200 l habképzéshez szükséges oltóvíz tűzoltó járművön készenlétben tartása; - Minimálisan 3000 l/perc oldatintenzitás biztosítása; - Minimálisan 2 klt. tűzoltó gépjármű készenlétben tartása;

29 Az adott időintervallumban (24 óra, 12 óra) repülőtéri tűzoltó készenléti szolgálatba vezényelt tűzoltó állomány, a szükséges technikai eszközökkel és felszerelésekkel. A váltás méretéből adódóan lehet kezelőszemélyzet, részleg, raj, vagy több raj.

92

- Minimálisan 9 fő tűzoltó készenlétben tartása; - A folyamatos készenléti szolgálat biztosítása érdekében több tűzoltó készenléti váltás alkalmazása. Belső összefüggések: - A repülőtér méreteiből ténylegesen szükséges tűzoltó gépjárművek és a technikai eszközök kezeléséhez szükséges tűzoltó létszám biztosítása; - A rendszeresített tűzoltó technikai felszerelések és eszközök műszaki paraméterei; - A tűzvédelmi készenléti váltás készenléti fokozatainak a helyzethez szükséges, veszélyeztetettségnek megfelelő rugalmas alkalmazása; - A repülőteret használó repülőeszközök oltási és mentési eljárásainak ismerete; - Az

incidensek

kezelésének,

a

repülőteret

ért

csapások,

katasztrófák

következményei felszámolásának begyakorlottsága. 3.3.3

A vizsgálat szintje A vizsgált rendszer a tűzoltó alegység. A rendszer körülhatárolásában leírt

okok miatt, a tűzoltó készenléti váltást, a tűzoltó alegység alrendszerét tekintem rendszernek. Leírom a váltást rendszermodell segítségével. A vizsgálat kiterjed a tűzoltó készenléti váltás elemeire ezen belül az elemek összetevőire, csoportosítási lehetőségeire. A készenléti váltás és környezete hatáskapcsolatára. Elemzem a tűzoltó kezelőszemélyzetek, és gépjárművek paramétereit, mint a váltás elemeit. Feltárom az összefüggéseket, és megfeleltetem a környezeti elemekkel. 3.4

A rendszer leírása A vizsgálat eredményeinek rögzítéséhez a tűzoltó alegység rendszerszemléletű

leírására van szükség. A leírást rendszermodell segítségével hajtom végre. Rendszermodell: − A váltás (rendszer) céljának meghatározásakor a tűzoltó készenléti szolgálat alaprendeltetését veszem figyelembe. − légijármű balesetkor (katasztrófakor) a közvetlen és közvetett életveszélyben lévő ember(ek) mentése és a tűz oltása; − tűzeseteknél a közvetlen és közvetett életveszélyben lévő ember(ek) mentése,

az

anyagi

javak

megakadályozása, a tűz eloltása; 93

védelme,

a

tűz

terjedésének

− közvetlen tűz- vagy robbanásveszély esetén közreműködés a biztonsági intézkedések végrehajtásában. A tűzoltó szakasz szervezeti struktúrájának biztosítania kell a megváltozott környezethez való alkalmazkodást. 3.4.1

A rendszer és környezeti elemek hatáskapcsolata A katonai repülőterek tűzoltó alegységei folyamatos készenléti szolgálatot

látnak el. A tűzoltó készenléti szolgálat létszámának biztosítania kell a repülőtéri kategóriában előírt tűzoltógépjármű mennyiség kezelését. Az adott repülőtér sajátosságából adódóan az előírtnál több tűzoltó gépjármű alkalmazására is szükség lehet. Az ehhez szükséges létszámnak is rendelkezésre kell állni. A készenlét létszámának akkorának kell lenni, hogy az oltás mellett a mentés feladatait is végre lehessen hajtani. A STANAG 7133 [88] meghatározza, hogy a repülőtereken a kategóriákat figyelembe véve minimum hány kiképzett tűzoltót kell folyamatosan készenlétben tartani. (5. sz. táblázat) A STANAG 7133 összhangban van az I. fejezetben meghatározott előírásokkal. A szabványosítási egyezmény a MH VKFH 6/2001 (HK 13.) közleménye alapján fenntartás nélkül elfogadásra került. Alkalmazásba vétele a szabványnak a NATO kihirdetését követő 6 (hat) hónap múlva a légierőnél. Az előírás alapján a magyar katonai repülőtereken (5-ös kategória) minimum 9 (kilenc) főt kell készenlétben tartani.

Repülőtéri tűzoltó készenléti szolgálatok kategóriái 1

2

3

4

5

6

7

8

9

Tűzoltó Tűzoltók gépjárművek létszáma száma

10

Repülőeszközök maximális száma a földön 1-12 1-12 1-12 1-12

4

1

13+ 13+ 13+ 13+ 1-12 1-6

6

2

9

3

13+

7+

1-6

1-3

7+

4+

1-3

1

12

4

4+

1+

15

5

5. táblázat: A tűzoltó készenlét létszáma

94

Amennyiben időlegesen 6-os kategóriát kell biztosítani, az a készenlét létszámára csak akkor van kihatással, ha az oltóanyag szükséglet biztosításához (13000 l) újabb tűzoltó gépjárművet kell készenlétbe vezényelni. A táblázatból kitűnik, hogy az 5 és 6 kategória között sem a készenlét létszámában, sem pedig a tűzoltó gépjárművek számában nincs különbség. A különbség csak az oltáshoz szükséges vízmennyiségben van. Következésképpen, ha a rendszeresített tűzoltó gépjárművek kapacitása biztosítja a 13000 l / 3 klt. tűzoltó gépjármű oltóvizet, akkor repülőtereinken 6-os készenléti kategóriát tudunk fenntartani. Követelmény

Változatok

Minimum 5-ös 1. Gyorsbeavatkozó tűzoltó gjmű: 1+2 tűzoltó készenléti fő (700 l) kategória: Habbaloltó tűzoltó gjmű: 1+3 fő Minimum 9 fő tüó. (6000l) Minimum 3 db tűzoltó gépjármű 2. Gyorsbeavatkozó tűzoltó gjmű: 1+2 Minimum 10500 l víz fő (700 l) (6-os kategória esetén Nehéz tűzoltó gjmű: 1+4 fő (5000 l) 13000 l víz) 3. Gyorsbeavatkozó tűzoltó gjmű: 1+2 Járművenként 1fő fő (700 l) gk.vez. és 2 fő tüó. Nehéz tűzoltó gjmű: 1+2 fő (6500 l) kezelő

Váltás 11 fő 3 db tüó. gjmű. 12700 l oltóvíz 18 fő 4 db tüó. gjmű. 15700 l oltóvíz 9 fő 3 db tüó. gjmű. 13700 l oltóvíz

6. táblázat: A környezet és rendszerelemek hatáskapcsolata Az 1. változatban a jelenleg rendszerben lévő T-148 CAS-32 habbaloltó gépjárművet vettem figyelembe. (A jármű nem rendelkezik az MSZ K 1162 [89] szabványban előírt követelményekkel.) A 2. változatban a fejlesztés alatt álló repülőtéri tűzoltó gépjárművet vettem figyelembe. A 3. változatban több NATO tagállam által használt tűzoltó gépjárművet vizsgáltam. A 5. sz. táblázatból levonható az a következtetés, hogy a 3. számú változat tűzoltó készenléti szolgálat váltása felel meg legjobban a környezeti elemeknek. A változat kielégíti a 6-os repülőtéri tűzvédelmi készenléti kategóriát is. *** A katonai repülőterek tűzoltó készenléti szolgálatok váltása 9 fő készenlétben tartott beavatkozásra képes tűzoltóból, 1 klt repülőtéri gyorsbeavatkozó és 2 klt. nehéz tűzoltó gépjárműből tevődik össze. 95

3.4.2

Az elemek és jellemzőik A váltások elemei a kezelő személyzetek a rendszeresített tűzoltó

gépjárművekkel és felszerelésekkel. A katonai repülőtereken keletkezett tüzek oltására, a balesetet szenvedett repülőgépekből a személyzetek és utasok mentésére a tűzoltó gépjárművek két típusát alkalmazzák. Ezek a repülőtéri gyorsbeavatkozó, valamint a repülőtéri nehéz tűzoltó gépjármű. A váltások teljesítőképessége és ezen keresztül az alaprendeltetésnek való megfelelése ezeknek az elemeknek a minőségi és mennyiségi mutatóitól, a tűzoltó gépjárművek kezelőinek összetételétől függ. A STANAG 7133 meghatározza a tűzoltó gépjárművek kezelőinek minimális létszámát. Egy adott tűzoltó gépjármű üzemeltetéséhez egy fő gépjárművezető és kettő fő kezelőre van szükség. A korszerű haderő egyik mutatója, hogy olyan technikai eszközparkkal rendelkezik, amely kezelése egyszerű és nem igényel nagy létszámú kezelő személyzetet. A repülőtéri tűzoltó gépjárművek jelenlegi kezelő személyzetének létszáma 1 + 2, illetve 1 + 3 fő járművenként az eszköz típusától függően. A haderőfejlesztés egyik alapvető célkitűzése a létszám csökkentése. Elemek Repülőtéri gyorsbeavatkozó és személyzete

Repülőtéri nehéz tűzoltó gépjármű és személyzete

Jellemzők 1+2 fő kezelőszemélyzet gyorsulás 0-80 km/h-ra 25 s alatt 700l oltóvíz szállítása 50 l habképző anyag 500 kg oltópor 1+2 fő kezelőszemélyzet gyorsulás 0-80 km/h-ra 45 s alatt minimum 6500 l oltóvíz szállítása 600 l habképző anyag

Összetevők 2 perc alatt 1,5 km távolság megtétele (a hazai max. 2500 m hosszú felszállópálya közepén elhelyezve a legtávolabbi ponton is képes 2 percen belül beavatkozni.) Kombinált oltásra (por, hab) alkalmas. 2 perc alatt 1 km távolság megtétele (a repülőtereken a repülőtér hosszából és a kategóriától függően minimum 2 klt. szükséges) Vízzel és habbal való oltásra alkalmas. 3000 l/perc keverékintenzitás

7. táblázat: A rendszer elemek A kezelőszemélyzet létszáma tehát egy kiemelten fontos szempont. A tűzoltó gépjárműveknek olyannak kell lenniük, hogy a szükséges kezelő állomány száma minimális legyen. A tűzoltó járművek alvázaikban, felépítményükben eltérőek. A

felépítmény

teljesítményadatai

alapján

96

is

különböznek

egymástól.

A NATO előírásoknak és nemzetközi szabványoknak megfelelő korszerű tűzoltó gépjárművek kezelőszemélyzete 1-3 fő. A katonai repülőterek készenléti váltásai a repülőtéri gyorsbeavatkozó és nehéz tűzoltó gépjárművekből álló kezelőszemélyzetekből tevődnek össze. A váltás összeállításához a 7. számú táblázatban ismertetett paraméterekkel rendelkező elemek szükségesek. A megfelelő paraméterekkel rendelkező elemek teszik lehetővé a készenléti normákban előírt beavatkozási idők tartását. Lásd: 1. melléklet. *** A

katonai

repülőterek

készenléti

váltásának

eleme

a

repülőtéri

gyorsbeavatkozó tűzoltó gépjármű és kezelőszemélyzete, amely a felszállópálya bármely pontján 2 percen belül képes beavatkozni és kombinált oltásra alkalmas. A másik elem a nehéz tűzoltó gépjármű és személyzete, amely minimum 6500 l víz szállítására és habbal oltásra alkalmas. 3.4.3

A tűzoltó készenléti váltás funkcionális szerkezete Tűzoltó készenléti váltás

Repülőtéri tűzvédelmi kategória biztosítása a helyreállítás (STO) funkciójában

Repülési feladatok tűzvédelme Légijármű baleset Személyzetek, utasok mentése

Katonai repülőtér tűzvédelme Együttműködés hivatásos Önkormányzati tűzoltósággal

Repülőeszközök tüzeinek oltása

Repülőtéren keletkezett tüzek oltása Személyek mentése Tűzveszélyes tevékenységek biztosítása Repülőteret ért csapásokból származó tüzek oltása

Biztosítás és tűzmegelőzés Fel- és leszállópálya tűzvédelme

Balesetek, katasztrófák során keletkezett tüzek oltása

Hajtóművezés tűzvédelme

Veszélyes anyagok kezelése, kiömlés megakadályozása

Üzemanyag feltöltés tűzvédelme

Terrorcselekmények, szabotázs, törvénytelen akciók következtében keletkezett tüzek oltása

Pusztító eszközök függesztésének tűzvédelme Légilövészetek tűzvédelme Habszőnyeg létesítése

21. ábra A tűzoltó készenléti váltás funkciói 97

A túlélőképesség rendszeréből adódóan előfordulhat, hogy a katonai repülőterek tűzoltó alegységeinek ideiglenes projektorientált mátrix szervezetekben kell működnie. Ezeket a funkciókat az ábrán szaggatott vonallal jelöltem. A készenléti váltásban mindkét elem megtalálható ezzel biztosított a funkciók teljes vertikumában való működés. Teljesítőképességéből, valamint felszereltségéből adódik a szakfeladatok önálló megoldásának képessége. Szervezeti felépítése biztosítja a vezethetőségét az incidens parancsnok által és az együttműködés képességét a túlélés érdekében tevékenykedő más szervezetekkel. A katonai repülőterek tűzoltó készenléti váltása a repülőtér tűzvédelmi készenléti kategóriájának megfelelő a túlélőképesség érdekében a repülési feladatok tűzvédelmével és a repülőtér tűzvédelmével kapcsolatos funkciókat látja el. 3.4.4

A katonai repülőtéri tűzoltó alegység szervezeti struktúrája Az I. fejezetben meghatároztam a Magyar Honvédség által üzemeltetett katonai

repülőterek tűzvédelmi készenléti kategóriáját. Az 5-ös készenléti kategóriát biztosító tűzoltó készenléti váltás szervezeti alapstruktúrája a 22. sz. ábrán látható. A tűzoltó készenléti váltás: • 1 tiszthelyettes • 10 sor, szerződéses állomány • 1 klt. gyorsbeavatkozó tűzoltó gépjármű • 2 klt. nehéz tűzoltó gépjármű

Tűzoltó készenléti váltás

Váltásparancsnok

Tűzoltó ügyeletes

Gyorsbeavatkozó

Nehéz tűzoltó

Nehéz tűzoltó

Tűzoltó

Tűzoltó

Tűzoltó

22. ábra A tűzoltó készenléti váltás szervezete

98

A tűzoltó készenléti váltás teljesítő képessége biztosítja a repülőtér 5-ös tűzvédelmi készenléti kategóriáját. Figyelembe véve, hogy minden katonai repülőtér 5-ös készenléti kategóriába van sorolva, nem szükséges repülőterenként eltérő váltás kialakítása. A rendszer modellezése során a készenléti váltást eddig, mint rendszert vizsgáltam. Annak ellenére, hogy a tűzoltó készenléti váltás rendelkezik a tűzoltó alegységre előírt jellemzőkkel, helytelen következtetésre jutnánk, ha a tűzoltó alegységgel azonosítanánk. A váltás csak egy adott időintervallumban képes funkcionálni. Átlépve egy magasabb szintű rendszerbe, a váltás a tűzoltó alegység alrendszereként tekintendő. A tűzoltó alegység katonai szervezet, melynek szervezeti alapstruktúráját állománytáblában jelenítik meg. A tűzoltó alegység tehát a katonai szervezetekre jellemző, a tagozódásnak megfelelő vezető szervekkel, és alrendszerekkel rendelkezik. Ebben az esetben a szervezet méretét az alrendszerek mennyissége határozza meg. Az alrendszerek (váltások) mennyiségét, a rendszer környezetéhez tartozó, a készenléti szolgálat teljesítésére vonatkozó MH szintű és belső jogszabályok határozzák meg. A Magyar Honvédségben a szolgálatteljesítési idő jelenleg heti 40 óra, azonban a folyamatos ügyeleti szolgálat esetében éves keretben, 2080 órában van meghatározva. A 24 órás ügyeleti szolgálat után egy nap pihenőnapot és egy nap szabadnapot kell biztosítani. Ha a szolgálatot munkaszüneti napon teljesítették, még egy szabadnapot kell adni. [90] Minden katonát heti két nap pihenőnap illet meg. A folyamatos szolgálatot adók számára havonta legalább egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie. A jogszabályokban előírtaknak számvetéseim szerint akkor tudunk eleget tenni, ha öt tűzoltó készenléti váltást tervezünk. Elkészítettem a tűzoltó készenléti váltások szolgálat vezénylését, amelyet a 2. sz. melléklet tartalmazza. Az öt váltás alkalmazása esetén biztosítva van az évi maximum 2080 órás szolgálati elfoglaltság. Minden 24 órás szolgálat után 3x24 óra pihenőidő biztosított. 99

A váltások öthetente napi 8 órás munkarendben dolgoznak. A 8 órás munkarendben tevékenykedők: − kiképzést, gyakorlatokat tudnak végrehajtani, − ideiglenesen

megnövelt

repülőtéri

tűzvédelmi

kategóriához

szolgálatba vezényelhetők, − a szabadság, vagy betegség miatt távollévők helyettesítésére vezényelhetők, ezáltal nem borul fel a vezénylési rendszer, − elláthatják a repülőtér tűzvédelmi biztosításának egyes funkcióit, − felhasználhatók az alegység technikai kiszolgálására, a repülőtér tűzoltó technikai eszközeinek karbantartására, ellenőrzésére. A tűzoltó alegység szervezeti struktúrája: A szervezeti struktúra alapján a katonai repülőterek tűzoltó alegysége szakasz kategóriába tartozik. A tűzoltó szakasz tehát a rendszer, melyet a váltások mint alrendszerek alkotnak. Tűzoltó szakasz

Szakaszparancsnok

Szakasz tiszthelyettes

Tűzoltó készenléti váltás

23. ábra A tűzoltó szakasz szervezete Személyi és technikai mutatói: Beosztás megnevezése Szakaszparancsnok Szakasz tiszthelyettes Váltás parancsnok Tűzoltó ügyeletes Tűzoltó Kategóriák összesen: Tűzoltó szakasz összesen

tiszt 1

Tiszthelyettes

Sor, szerződéses

1 5

1

5 45 50

6 57

8. táblázat: A tűzoltó szakasz személyi mutatói 100

A tűzoltó szakasz technikai eszközzel való ellátása során is tekintettel kell lenni a tűzoltó készenléti váltásokra. A szolgálatellátás módjából adódóan egy időben maximum kettő váltást kell technikailag ellátni. Ezért a tűzoltó gépjárműveket és felszereléseket az egyéni tűzoltó felszerelés kivételével két váltásra számvetettem. Az egyéni tűzoltó felszerelést minden tűzoltó számára biztosítani kell. Technikai eszköz

Mennyiség

Gyorsbeavatkozó tűzoltó gépjármű

2

Nehéz tűzoltó gépjármű

4

9. táblázat: A tűzoltó szakasz technikai mutatói A 31/2001 (XII.28.) HM rendelet a katonai repülőterekre 60 fő tűzoltót határoz meg. [91] A beosztások között a gépjárművezető megnevezést nem használtam, mert véleményem szerint az alegységnél minden beosztásban lévő személynek tudnia kell az alegység összes technikai eszközének kezelését, gépjárművek vezetését. *** A katonai repülőtereken tűzoltó készenléti váltásokból álló szakaszok végzik a tűzvédelem operatív szakfeladatait. Az összes katonai repülőtéren egyforma tűzoltó szervezeti struktúrára van szükség A katonai repülőterek tűzoltó állományának általam kidolgozott szervezeti struktúrája garantálja a repülőterek tűzvédelmi kategóriájának (5) megfelelő tűzvédelmi készenlét folyamatos biztosítását. A váltások vezénylésének kifejlesztése lehetővé teszi a tűzvédelmi kategória ideiglenes emelését, segíti a tűzoltó állomány kiképzésének tervezését és végrehajtását. Biztosítja a repülőtéren bekövetkezett balesetek sérültjeinek mentését, a keletkezett tüzek oltását. A javasolt váltások képesek a repülőtér bázis túlélésének érdekében megkövetelt helyreállítási feladatokban való részvételre, a helyreállításban résztvevő szervezetekkel való együttműködésre. Teljesítőképességükben, méreteikben, összetételükben megfelelnek a hazai és NATO szabályzókban előírt követelményeknek.

101

A fejezet összegzett következtetései A katonai repülőterek tűzoltó szervezetei rendszerként értelmezhetők. A tűzoltó szervezet működési hatékonyságának növelése, szervezeti struktúrája megalkotása céljából a rendszervizsgálat módszere alkalmazható. A tűzoltó szervezetek alrendszerei a készenléti váltások. A készenléti váltás a repülőtér tűzvédelmi készenléti kategóriájának megfelelő a túlélőképesség érdekében a repülési feladatok tűzvédelmével és a repülőtér tűzvédelmével kapcsolatos funkciókat látja el. A

katonai

repülőterek

készenléti

váltásának

eleme

a

repülőtéri

gyorsbeavatkozó tűzoltó gépjármű és kezelőszemélyzete, amely a felszállópálya bármely pontján 2 percen belül képes beavatkozni és kombinált oltásra alkalmas. A másik elem a nehéz tűzoltó gépjármű és személyzete, amely minimum 6500 l víz szállítására és habbal oltásra alkalmas. A katonai repülőterek tűzoltó készenléti szolgálatai váltása 9 fő készenlétben tartott beavatkozásra képes tűzoltóból, 1 klt. repülőtéri gyorsbeavatkozó és 2 klt. nehéz tűzoltó gépjárműből tevődik össze. A tűzoltó készenléti váltás teljesítő képessége biztosítja a repülőtér 5-ös tűzvédelmi készenléti kategóriáját. A katonai repülőtereken tűzoltó készenléti váltásokból álló szakaszok végzik a tűzvédelem operatív szakfeladatait. A tűzoltó szakaszok vezetőszervből és öt készenléti váltásból állnak. Az összes katonai repülőtéren egyforma tűzoltó szervezeti struktúrára van szükség.

102

4. fejezet A katonai repülőterek tűzoltó állományának kiválasztása, felkészítése, kiképzési rendszere és követelményei A II. fejezetben bizonyítottam, hogy a katonai repülőterek készenléti tűzoltó állományának

sokrétű

és

speciális

ismeretekkel

kell

rendelkeznie

az

alaprendeltetésüknek való megfelelés érdekében. Megállapítottam, hogy az ismeretekkel, jártasságokkal nem rendelkeznek. Elkészítettem a katonai repülőeszközök oltási és mentési leírásának módszerét. A jelenleg működő kiképzési forma nem képes az előzőekben megfogalmazott speciális követelményeknek megfelelő felkészítésre. A katonai repülőtéri tűzoltó állomány rendeltetésének való megfeleltetéséhez szükséges a kiválasztás, felkészítés és kiképzés követelményeinek kidolgozása. A fejezetben történeti módszerrel ábrázolom a katonai repülőterek tűzoltó állománya kiképzési rendszerének fejlődését. Jellemzem a kialakult helyzetet. Összehasonlítom a Magyar Honvédség és a NATO tűzoltó állományának kiképzési követelményeit. Meghatározom az előírt képességeknek megfelelő, hazai sajátosságokat figyelembe vevő kiképzési követelményeket. Analizálom a repülőtéri tűzoltó állomány felvételi, kiválasztási szempontjait és összehasonlítom a NATO jellemző felvételi követelményeivel. Szintetizálom a tűzoltók felvételi, kiválasztási követelményeit. Az előírt követelményeknek megfelelő NATO repülőtéri és más speciális szakterületek tűzoltó állománya kiképzésének felépítése analógiájára meghatározom a hazai katonai repülőtéri tűzoltókiképzés rendszerét. 4.1

A repülőtéri tűzoltó katonák kiképzésének helyzete A repülőtéri tűzoltó állomány úgynevezett előrehaladó jellegű kiképzést kapott.

A sorkatonai szolgálati idő alatt fokozatosan szerezték meg az ismereteket, és érték el a kiképzési időszakokra meghatározott kiképzési követelményeket. A sorkatonai szolgálat végére szerezték meg a legmagasabb katonai szakmai képességeket. Gyakorlatilag a tömeghadsereg számára képeztünk tartalékos tűzoltó katonákat. A repülőtéri tűzoltó alegységek a korábban ismertetett HM utasítás alapján folyamatos készenléti szolgálatot láttak el. Az állomány az alegység parancsnok 103

kivételével sorozott volt. Így a készenléti szolgálatba vezényelt állomány ideális esetben 1/3 rész III., 1/3 rész II., 1/3 rész I. időszakosokból tevődött össze. A tűzoltó katonák kiképzési követelményeit a tűzvédelemmel kapcsolatos törvények és intézkedések, valamint a mindenkor érvényben lévő szakmai kiképzési programok határozták meg. Analizáltam az érvényben lévő kiképzési követelményeket és a jelenlegi helyzetet. Az összefüggések és tendenciák meghatározása érdekében a bázis állapotnak az 1986-os évet vettem. 1986-ban a tűzoltó katonákkal szemben támasztott alapkövetelményt a Magyar Néphadsereg Vegyivédelmi főnökének 7/1976. számú utasítása a MH tűzvédelmi szervezeti és működési szabályairól határozta meg. Részletesen taglalta a szakasz, a rajparancsnok,

tűzoltás

vezető,

tűzoltó

katona

kötelmeit.[92]

Az

utasítás

végrehajtására kiadott kiképzési programban előírt kiképzési követelmény a következő volt: „A III. kiképzési időszak végére készség szintjén legyenek képesek kisalegységben történő- mindennemű tűzoltási feladat végrehajtására egyszerű és bonyolult viszonyok között. Szükségszerűen legyenek képesek rajjal (egy szerrel) történő tüzek oltásakor a tűzoltás vezetésére, irányítására.”[93] 1986-ban a sorkatonai szolgálati idő 2 év volt. A katonákat 1 hónap alapkiképzés és 1 hónap szakalapozó kiképzés után vezényeltük éles repülési feladatok tűzvédelmének biztosítására. A kiképzést három időszakra osztották fel. A szakkiképzésre fordítható idő 249 óra alatt egy civil személyből a korábban ismertetett követelményeknek megfelelő „profi” repülőtéri tűzoltót kellett képezni. 1991-ben, amikor az alapkövetelmény megegyezett a korábbiakkal, a kiképzési program és a kiképzési követelmény megváltozott: „Legyenek képesek alegység kötelékben mindennemű tűzoltási feladat végrehajtására az I. időszak végére jártasság, a II. időszak végére készség szinten egyszerű és rendkívüli körülmények között.” [94] A sorkatonai szolgálat kettő kiképzési időre oszlott fel és 16 hónap állt rendelkezésre a kiképzéshez. A szakkiképzésre fordítható idő 192 órára csökkent. Az alapkövetelmény 1997. után sem változott. A kiképzési követelmény a következőképpen alakult: „A III. időszakos tűzoltó katonák legyenek képesek mindennemű tűzoltási feladat szakszerű, biztonságos 104

végrehajtására egyszerű és rendkívüli körülmények között raj és szakaszkötelékben. Legyenek képesek (egy tűzoltó járművel) tüzek oltásakor a tűzoltás vezetésére, irányítására.”[95] A sorkatonai szolgálat ideje 9 hónapra módosult, amit három kiképzési időszakra bont. Az első kiképzési időszak az alapkiképzésre, valamint a szakbeosztásra történő felkészítésre lett fordítva. A szakkiképzésre fordított idő 120 óra. A hathónapos sorkatonai szolgálatra való áttéréssel a szakkiképzés ideje tovább csökkent.

Tűzoltó kiképzés 400 300 óra 200

100 0

1986

1991

1997

év alapkiképzés

szakalapozó

kötelékkiképzés

10. táblázat: A kiképzésre fordított idő A légierő szakmai vezető állománya felismerte a kialakult helyzetet. A probléma megoldásának céljából elindítottunk egy folyamatot, amelynek vezérelve volt a sorkatonai állomány kiváltása szerződéses állománnyal. Az elgondolás úttörő jellegére utal, hogy a katonai repülőterek állománytábláiban az első szerződéses beosztások tűzoltó szakmai számúak voltak. 2003. január 1-én a Légierő Parancsnokság alárendeltjei állománytábláiban a katonai repülőterek tűzoltó szakmai számú beosztásai 80 %-a hivatásos és szerződéses állománnyal tölthető fel.

105

A sorkatonai szolgálat idejének csökkenésével folyamatosan csökkent a kiképzésre fordítható idő, fokozatosan felborult a követelmények és a kiképzés összhangja. A készenléti szolgálatba vezényelt tűzoltó mentő állománynak ideális esetben is csak egy harmada rendelkezett az alaprendeltetésének megfelelő ismeretekkel. Megváltozott a katonai repülőterek tűzoltó állománykategória összetétele. 4.2

A repülőtéri tűzoltók állománykategóriája A sorkatonai szolgálati idő és a kiképzésre fordítható idő csökkenésével

lehetetlenné vált az ismertetett követelményeknek megfelelő tűzoltó állomány felkészítése. Az új kiképzési rendszert feltételezhetően huzamosabb ideig akarjuk működtetni. Ezért figyelembe kell venni a haderő átalakítást. Az értekezés írásával egy időben került a kormány elé a honvédelmi tárca önkéntes haderőre való áttéréssel foglalkozó javaslata. Mindezek alapján törölni kell a sorozott állomány kategóriát, a katonai repülőterek tűzoltó beosztásaiból. Napjainkban felerősödött az a nézet, miszerint a katonai repülőterek tűzoltó beosztásait polgári alkalmazottakkal kell feltölteni. Magam nem értek egyet ezzel az elképzeléssel. Az 50-es évek végétől az akkori Magyar Néphadseregben a tűzoltó szolgálatok ellátására polgári tűzoltókat is alkalmaztak. [96] A polgári személyek feladata elsősorban a HM üzemek és vállalatok, raktárak tűzvédelmének biztosítása volt. A katonai repülőtereken polgári tűzoltók nem álltak alkalmazásban. Ezt az állambiztonsági és titokvédelmi előírások nem tették lehetővé. A katonai objektumokra előírt, éves tűzvédelmi szemléket sem engedték meg a katonai repülőtereken a BM tűzoltóság által végrehajtani. [97] Ismeretem szerint jelenleg a Magyar Honvédség nem foglalkoztat polgári alkalmazottakat tűzoltó beosztásban. A polgári alkalmazottak jogállása nem teszi lehetővé mobilitásukat. A repülőtér, vagy alakulat áttelepülése esetén nem kötelesek követni a szervezetet. Immobilitásuk a más országokban történő alkalmazást lehetetlenné teszi. Étkeztetés, szállás, pihenő és szolgálati időkben és más ellátási kérdésekben nincs meg a szerződéses, vagy hivatásosokkal az összhang. Az elképzelés az I. fejezetben jellemzett túlélőképesség készenlét fokozása feladatrendszeréhez nem illeszthető. Az STO egyéni jártassági követelmények nem vonatkoztathatók rájuk. A II. fejezetben leírt szakmai jártasságra való felkészítés esetükben gyökeresen új, a NATO kiképzési rendszeréhez nem

106

illeszkedő kiképzési rendszert igényelne. A felsoroltak alapján a polgári alkalmazott tűzoltók katonai repülőtereken való foglalkoztatása nem célszerű. A kormányprogramban jelzett önkéntes hivatásos haderőre való áttérés előre vetíti, hogy a katonai repülőterek tűzoltó állománya is hivatásos és szerződéses katonákból álljon. A megfelelően felkészített hivatásos és szerződéses tűzoltó állomány rendszeresítésével biztosítani tudjuk a követelmények elérését és szinten tartását. *** A katonai repülőterek tűzoltó beosztásaiban hivatásos parancsnokok által vezetett szerződéses állományt kell foglalkoztatni. 4.3

A tűzoltó katonákkal szemben támasztott követelmények Az I. és II. fejezetben leírt feladatrendszerek és készenléti követelmények

alapján a repülőtéri tűzoltó állomány részéről az „Átlagot meghaladó mértékű gyorsaságra, technikai eszközök ismeretére és felkészültségre van szükség, hogy megfeleljenek a fokozott kihívásnak, valamennyi géptípus ismeretében.” [98] Az idézett kijelentés esszenciája lehetne a kiképzési követelményeknek. A Magyar Honvédség tűzoltó katonái kiképzési követelményeit egy kiképzési programban határozták meg a vegyivédelmi katonákkal. A tűzoltó szakkiképzés követelményei: „A tűzoltó katonák az első kiképzési időszakban ismerjék meg a tüzek általános jellemzését, a tűzoltó alegység tevékenységének alapjait, sajátítsák el a megelőző

tűzvédelmi

előírásokat,

a

rendszeresített

tűzoltó

járművek

és

oltóberendezések rendeltetésének megfelelő üzemmódokban történő üzemeltetését, kiszolgálását és kezelését egyszerű és rendkívüli időjárási körülmények között. Legyenek képesek beosztásuknak megfelelően tevékenykedni. A második kiképzési időszakban jártasság szintjén sajátítsák el az I. időszakban megismert megelőző tűzvédelmi előírásokat, valamint ezek gyakorlatban történő alkalmazását a kiképzés menetében és a készenléti szolgálat ellátás alkalmával. Gyakorolják be a különböző jellegű tüzek oltását, emberek és tárgyak mentését egyszerű és rendkívüli körülmények között. Legyenek képesek tűzoltó rajkötelékben beosztásuknak megfelelően a normával szabályozott kezelői feladatok legalább „Jó” szintű végrehajtására. Ismerjék meg a tűzoltás vezetői teendőket. Ismerjék, és a tűzoltás során tartsák be az üzemeltetési és biztonsági előírásokat. 107

A harmadik kiképzési időszakban mélyítsék el az előző időszakokban megszerzett megelőző tűzvédelmi ismereteket, sajátítsák el a rendszeresített tűzoltó technikai eszközök üzemeltetését, műszaki kiszolgálását, kezelését egyszerű és rendkívüli körülmények között. Legyenek képesek készségszinten különböző jellegű tüzek oltására, emberek és tárgyak mentésére egyszerű és rendkívüli körülmények között a rendszeresített tűzoltó járművek oltóberendezések) minden normával szabályozott kezelői feladatát, tűzoltó raj kötelékben beosztásuknak megfelelően végrehajtani. A szakszerű tűzoltás vezetésben szerezzenek jártasságot.” [99] A szerződéses állomány szolgálati ideje nem bontható kiképzési időszakokra, nem határoztak meg számukra kiképzési követelményeket. A II. fejezetben tárgyalt ismeretek szükségessége, és a feltárt specialitások ellenére nincsenek külön megfogalmazva a repülőtéri tűzoltó állomány kiképzési követelményei. A helyzetet bonyolítja, hogy a katonai repülőterek tűzoltó állománya osztályos vizsgára kötelezett. [100] Az osztályba sorolási vizsgát a szaktechnika ismeretéből és kezeléséből (a szaktechnikai eszköz kezeléséből, a légzésvédelmi, valamint a bőrvédő

eszközök

használatának

normafeladataiból,

a

technikai

eszközök

kiszolgálásából, az igénybevételi szabályokból, technikai ismeretekből) alapján kell végrehajtani. Az osztályba soroló vizsga tartalma alapján, az eszközök kezelésére, kiszolgálására összpontosít. A követelményeknek azonban a kezelői szinten túl kellene mutatniuk. A kiképzési követelmények a sorkatonai szolgálat rendszerére lettek kidolgozva. Az állománykategóriák megváltozása, a kiképzési idő lecsökkenése és nem utolsó sorban a katonai repülőterek tűzoltók készenléti szolgálatának NATO által megfogalmazott feladatai igénylik a kiképzési követelmények újragondolását. A NATO a repülőtéri tűzoltók kiképzési követelményeit a STANAG 7145 CFR- Minimum NATO CFR Core Competency Levels for Fire Fighters című egységes előírásban határozza meg. [101] A STANAG az általános követelményeken kívül meghatározza a repülőeszközökből való mentés és tűzoltás minimális követelményeit. Eszerint: Alkalmasnak kell lennie tűzoltónak. − Ismerje a szénhidrogén alapú üzemanyagtüzek tulajdonságait.

108

Legyen alaposan kiképzett: − A repülőgép tüzek oltásához szükséges speciális védőeszköz és felszerelés használatában; − kétirányú rádióösszeköttetés tartásában a repülésirányító torony és más szervezetek között; − ismerje a repülőtér fizikai elhelyezkedését; − az utak, guruló utak és felszállópálya jelölésekben, repülőgép állóhelyek jeleiben; − a tűzriadó kapuk helyét; − a repülőtér jelöléseket, fénytechnikát és jelzéseket; − a leszállító eszközrendszer kritikus helyeit; − a kijelölt tiltott területeket; − az ellenőrző áteresztő pontokat; − a repülő forgalmi csomópontokat és guruló utakat; − az üzemanyag tároló és töltő helyeket; − a repülőtér földrajzi elhelyezkedését és vízhálózatát; − a repülőeszköz karbantartás és bevetés alapvető lehetőségeit; − a térképek és táblázatok használatát; − a fedélzeti tűzoltó eszközök ellenőrzését és használatát; − ismerje az összes NATO rendszeresített repülőeszközt; − repülőeszköz szerkezeti anyagait; − repülőeszközök szaknyelvezetét; − veszélyes területeket; − üzemanyag rendszereket beleértve az egyedi üzemanyagokat is; − fékrendszereket; − tűzoltó rendszereket; − oxigén rendszereket; − a behatolás normál és vészhelyzeti módjait; − a robbanásveszélyes alkatrészeket (magasnyomású levegő és hidraulika rendszerek); − repülőeszköz leállításának eljárásait; − lőszereket és robbanóanyagokat; 109

− hajtsa végre egy 37,2 m-es repülő üzemanyagtűz oltását repülőtéri tűzoltógépjárműről szerelt habsugárcsővel; − hajtsa végre egy 185,9 m-es repülő üzemanyagtűz oltását repülőtéri tűzoltó gépjármű habágyújával; − hajtsa végre egy háromdimenziós repülő üzemanyagtűz oltását sugárcsővel oltóhab és oltópor alkalmazásával; − hajtsa végre egy repülőgép belső tüzének oltását sugárcsővel, a megfelelő oltóanyag használatával; − hajtsa végre egy repülőgép hajtómű és egy APU tűz oltását sugárcsővel, a megfelelő oltóanyag használatával; − hajtsa végre egy repülőgép futómű tűz oltását sugárcsővel, a megfelelő oltóanyag használatával; − hajtsa végre a tűzoltó gépjármű oltóanyaggal való feltöltését a feltöltő helyen elhúzódó műveletek közben; − csoportban

dolgozva

hajtsa

végre

a

személyzet

egy

tagjának

vadászrepülőgépből való mentését a szabályos vészhelyzeti behatolás módját használva; − csoportban dolgozva hajtsa végre a személyzet bombázó repülőgépből való mentését a szabályos vészhelyzeti behatolás módját használva; − csoportban dolgozva hajtsa végre a személyzet és utasok szállító repülőgépből történő mentését a szabályos vészhelyzeti behatolás módját használva; − hajtsa végre egy kezdeti sebesült gyűjtőhely kialakítását; − hajtsa végre egy szállító repülőgép szellőztetését nyitott ajtókon és nyílásokon keresztül mechanikus eszközökkel; − hajtsa végre a mentés és légi baleset helyszínének rendezését. A 6/2001. (HK 13.) Honvéd Vezérkari főnök közleménye Egységes NATO Előírások elfogadásáról V. pontjában közli, hogy a STANAG 7145-t Magyarország fenntartás nélkül elfogadta. Az egyezmény tervezett bevezetési ideje a légierőnél 2005. július. A Magyar Honvédség Légiereje az egyezmény aláírásával kötelezte magát arra, hogy a jelzett időpontra a katonai repülőterek tűzoltó állományának felkészültsége meg fog felelni a meghatározott kívánalmaknak. Nem szükséges tehát saját kiképzési követelmények meghatározása.

110

A

katonai

repülőterek

tűzoltó

állományával

szemben

támasztott

követelményeket a STANAG 7145 határozza meg, melyet a Magyar Honvédség elfogadott. A szabványosítási egyezmény hatálybaléptetéséhez szabályzóként a hazai sajátosságokat figyelembevevő intézkedés kiadására van szükség. 4.4

A tűzoltók kiválasztásának szempontjai „e flammis atque minis salus” a jelmondata a Royal Air Force (Egyesült

Királyság) tűzoltóinak, melyet karjelzésükön is viselnek. A jelmondat a bátorságot, hősiességet, egyben a szakmai jártasságot és felkészültséget jelképezi. A bátorság és a hősiesség az egyén személyiségétől30 függően változik. Célszerű a tűzoltó szolgálatra jelentkezők személyiségének vizsgálata, hogy felvételre csak azok kerüljenek, akik rendelkeznek a II. fejezetben leírt feladatok végrehajtásához szükséges személyiségjegyekkel. A tűzoltók személyiségének ismérveit nem célom részletezni. Közülük, csak az alkalmasság megítélése során vizsgáltakat ismertetem. A kiválasztás szempontjainak meghatározása azért lényeges, mert a kiképzési célkitűzések könnyebben, rövidebb idő alatt elérhetők, ha annak megfelelő alanyokat választunk. A tűzoltók felvételének és kiválasztásának hagyományai vannak. A Magyar Néphadsereg polgári tűzoltó állományának felvételi követelményei között az alábbiakat találhatjuk: férfi, ténylegesen letöltött sorkatonai szolgálat, 40 év alatti életkor, 8 általános, büntetlen előélet, egészségügyi alkalmasság, szellemi alkalmasság, előzőleg már teljesített tűzoltó szolgálat. A felvételhez még 30 nap próbaidőt is le kellett tölteni a jelöltnek. [102] A tűzoltó szakbeosztásokra vonatkozó jelenleg érvényben lévő speciális követelményeket a Beosztási Követelmény táblázat határozza meg. [103] A tűzoltó rajparancsnoknak az alábbi tulajdonságokkal és végzettségekkel kell rendelkezni: Vezetési hajlam, önbizalom, szakmunkásképző iskola, tűzrendész. Az alkalmasságot kizáró okok: szemüveg, kontaktlencse viselése, félénkség, bezártságtól

való

félelem,

alkoholfüggőség,

hallásprobléma,

beszédhiba.

30 Személyiség: az egyedi ember egyéni tulajdonságainak sajátos összessége és egyben bizonyos rendezettségű egysége. (Gordosné Dr. Szabó Anna: Gyógypedagógia Bp. 1982. 11. p)

111

A tűzoltónak 8 általános végzettséggel és önbizalommal kell rendelkeznie. Alkalmasságot kizáró ok a félénkség, bezártságtól való félelem. Érdekesség, hogy a tűzoltóknál nem kizáró ok az alkoholfüggőség és a beszédhiba. A német Luftwaffe tűzoltó beosztásaiba jelentkező személyekkel szembeni elvárások [104]: − igazolás az állampolgárságról (csak német állampolgár lehet tagja a szervezetnek); − személyileg és szakmailag alkalmasnak kell mutatkozni a feladatra − biztosítékot kell adni arról, hogy szabad akaratából lép be; − a belépés napján a 32. életévét még nem töltheti be; − a pályázónak korlátlanul áthelyezhetőnek kell lennie; − hivatalos orvosi igazolás az alkalmasságról; − gépjármű vezetői jogosítvány; − biztosíték arról, hogy kiegyensúlyozott anyagi helyzetben él. Egyes nemzetek a tűzoltók alkalmasságának megítélésében is sajátosságot mutatnak. Legfontosabb az orvosi alkalmasság, ami alatt a látás, színlátás, hallás tökéletességét, a légzőkészülék használatára való alkalmasságot értik. Kizáró okként jelenik meg a veleszületett rendellenesség, gyógyszeres kezelés, kábítószer-, alkoholfüggőség, epilepszia, öntudatvesztés, tudatzavar és mindenfajta szív és keringési betegség, tüdőbetegség, cukorbaj. [105] A katonai repülőterek követelményeitől

eltérő,

de szintén

speciális

felkészültséget igénylő tűzoltókat foglalkoztatnak a paksi ATOMIX kft.-nél. Az atomerőmű (Paks) tűzoltóinak felvételi követelménye az orvosi pszichikai, fizikai, erkölcsi alkalmasság, a letöltött sorkatonai szolgálat, magyar állampolgárság, középfokú végzettség „C” vezetői engedély (PAV-1). [106] *** A katonai repülőterek tűzoltó állománya felvételének követelményei három területre terjednek ki. Ezek az egészségügyi alkalmasság, egyes kiemelten fontos személyiség jegyek, valamint az iskolai végzettség.

112

A katonai repülőtéri tűzoltó szerződéses állomány felvételének követelményeit az alábbiakban határozom meg: A szerződéses állományba vétel alapja a 2001. évi XCV. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról 41.§ (1) bekezdése. A törvényben megfogalmazottakon felül a következő speciális előírásoknak kell megfelelni: − Megfelelő fizikai állapot; − gépjármű vezetői engedély „C”; − maximum 35 éves életkor; − középiskolai végzettség; − angol nyelvismeret előnyös; − pszichikai szempontból a félénkség, bezártságtól való félelemérzet, a kiegyensúlyozatlan családi élet kizáró ok; − egészségügyi szempontból a szemüveg viselése, gyógyszeres kezelés, alkohol és kábítószerfüggés, valamint szív és légúti betegségek kizáró okok. 4.5

A képzési rendszer felépítése és tematikája A STANAG 7145 egyezmény aláírásával vállaltuk, hogy a megjelölt

időponttól a katonai repülőterek tűzoltó állománya felkészítése és kiképzése biztosítani fogja az abban előírtak minimális szintjét. A vállalás egyenes következménye, a katonai repülőterek tűzoltó kiképzésének átalakítása. Az USA a tűzoltó szervezetek beosztásait speciális katonai foglalkozásoknak minősíti (MOS)31 51M, amelyek szakképzett személyeket igényelnek. Ezért a tűzvédelmi kiképzés négy szinten történik. [107] A képzést a Goodfellow Air Force Base Texas területén tartják, ideje 13 hét. A tűzoltók gyakorlati képzését, amely célja a gyakorlat megszerzése, a jártasság fenntartása az alaprendeltetésükből adódó feladatokra egy kijelölt helyőrségbe telepített tűzoltó szervezet kötelékében hajtják végre. [108]

31

MOS: Military Occupational Specialty

113

A repülőtéri tűzoltók kiképzésének sajátosságát jelzi, hogy néhány nemzet kiképzési rendszerében az alapképzés része a repülőtérhez való szoktatás. [109] A Luftwaffe tűzoltó kiképzése 18 hónap időtartamú. Ebből az alaptanfolyam 10 hétig tart. A továbbiakban a tűzoltó szolgálatnál rendszeresített összes típusú tűzoltó gépjármű vezetését megtanulják, majd tűzoltási gyakorlatokat hajtanak végre. A repülőterek és repülőeszközök tűzvédelmével 9 hétig foglalkoznak. Városi tűzoltóságnál is szereznek gyakorlatot felügyelet alatt. Közigazgatási ismereteket és igazgatási ismereteket is tanulnak. A kiképzés utolsó szakaszában egy záró tanfolyamot végeznek, mely vizsgával végződik. [110] A paksi atomerőmű tűzoltó szervezetét működtető ATOMIX kft. a tűzoltókiképzést alapfokú tanfolyammal kezdi, amely időtartama 6 hét, majd speciális tanfolyammal folytatja. A felkészítés és a jártasság karbantartása folyamatos.

Eredményességéről

évente

felmérő

vizsgáztatással

győződnek

meg. [111] *** A katonai repülőterek tűzoltó állománya az általános tűzoltóktól eltérő speciális kiképzést kap a NATO országokban. A képzést általában alap, és haladó képzésre tagolják. 4.5.1

A szerződéses tűzoltó állomány felkészítése, kiképzése A katonai repülőterek tűzoltó állománya általam kidolgozott kiképzési

rendszere három szakaszra tagolódik. 1. Alapképzés: Megelőző tűzvédelem: Az alapképzés az érvényben lévő kiképzési programban megelőző tűzvédelem címszó alatti tematikára támaszkodik. Tartalmazza az égés és oltáselmélet

alapjait,

a

rendszeresített

technikai

eszközök,

felszerelések,

védőeszközök használatának ismeretét. Hasonlít a hivatásos és önkormányzati tűzoltóság alaptanfolyamához. Egészségügyi

ismeretek:

Az

alapképzés

kiegészül

az

egészségügyi

ismeretekkel. A II. világháború után a tűzoltók egészségügyi képzésére sokkal többet fordítottunk, mint napjainkban. A repülőtéri tűzoltók ismerték például rosszullét, hisztéria, agyrázkódás, vérzések, csontsérülés, sebzés, idegen testek, szemsérülések, gyomorvérzés, hasüregi vérzés, tüdővérzés égési sebek felismerésének módját,

114

elsősegélynyújtás, betegszállítás fogásait. [112] Jelenleg a nem szervezetszerű sebesültvivő tanfolyamok résztvevői sem szereznek ilyen mértékű ismereteket. Fizikai felkészítés: Az alaptanfolyamon van szükség a fizikai állapot, kondíció javítására. „A tűzoltóknak szolgálat közben komoly fizikai terhelést kell elviselnie és döntenie társai és saját maga életét kockáztatva.” [113] A fizikai megterhelést a légzőkészülék, valamint a védőeszközök használata fokozza. Ehhez adódik az oltás, mentés során jelentkező hő sokk. A fizikai felkészítés ezért eltér a szokásostól. Az alaptanfolyam végére biztosítania kell, hogy a gyakorlati tanfolyamot az állomány állóképességének hiánya ne akadályozza. Pszichikai felkészítés: A pszichikai felkészítésnek elsősorban a stressz-tűrő képességet kell erősítenie. Ez megvalósítható, a gyakorlatok során a valóságnak leginkább megfelelő helyzetek előidézésével, pszichikai gyakorlópályák alkalmazásával. Igazgatási ismeretek: A tűzvédelemmel kapcsolatos jogszabályok. Összetett vizsga. 2. Gyakorlati képzés: Gépjárművezetés: A szervezetnél rendszeresített tűzoltó gépjárművek minden típusának vezetési ismerete és gyakorlata. Repülőterek tűzvédelme: A tűzvédelem megszervezése, tervek, okmányok. A repülőtereken keletkezett tüzek jellege, oltásuk lehetőségei. Repülőeszközök tüzeinek oltása, személyzetek, utasok mentése: A NATO-ban rendszeresített összes repülőeszköz jellegzetességeinek, oltási szabályainak, mentési eljárásainak elméleti ismerete. A hazai és NATO jellemző repülőeszközök gyakorlati ismerete. Tűzoltási és mentési gyakorlatok: Vadászrepülők, szállító repülők és helikopterek száraz és vizes tűzoltási és mentési gyakorlásai, különböző repülőtereken. Tűzoltó készenléti szolgálati gyakorlatok: Készenléti szolgálat ellátásának gyakorlása felügyelettel, lehetőleg a saját bázison. Záróvizsga. A tanfolyam időtartamát a kidolgozott tematikai program fogja meghatározni. A szerződéses állomány alapképzését úgy kell megszervezni, hogy a képzés végén a vizsga letételének időpontja még a próbaidőbe beleessen. Repülőtéri tűzoltó

115

készenléti szolgálatba csak a záróvizsgát sikeresen teljesített állományt szabad vezényelni. 3. Haladó képzés: A gyakorlati képzés után a jártasság fenntartása céljából kerül végrehajtásra. A haladó képzés a szolgálati idő azon részére esik, amikor a váltás 8 órás munkarendben dolgozik. Ez a váltás nem vesz részt a tűzoltó készenléti szolgálatban. Készenléti kategória növelése, vagy incidens esetén kerül alkalmazásra. A képzés elméleti és gyakorlati ismeretekből áll. Fő irányai a fizikai kondíció fenntartása, a tűzoltási gyakorlatok végrehajtása, technikai eszközök és felszerelés karbantartása, általános katonai ismeretek. A tűzoltási gyakorlatokat nappali és éjszakai viszonyok között hajtják végre úgy, hogy minden

tűzoltó 6 havonta legalább egyszer

részt vegyen

rajtuk.

A gyakorlatoknak életszerűnek kell lenniük. [114] A folyamatos képzés tematikáját, a készenléti szolgálatot vezénylő alegység parancsnok tervezi és a szakmai elöljáró, hagyja jóvá. A folyamatos képzés követelményeinek felmérését évente végre kell hajtani. A szakmai ismeretek frissítése, aktualizálása céljából rövidebb (néhány napos) tanfolyam elvégzését minimum háromévenkénti gyakorisággal a szakmai elöljáró előírhatja. A kiképzési rendszer felépítéséből adódik, hogy az alapképzés, valamint a gyakorlati képzés első részének anya alakulatnál történő végrehajtása nem célszerű. Figyelembe véve a légierő lehetőségeit, a képzés e szakaszainak lefolytatása bázison volna ajánlatos. Bázisnak olyan szervezetet kell kijelölni, ahol az oktatói feltételek, gyakorlat, valamint a technikai eszközök rendelkezésre állnak. Ilyen ideális objektum lehetne, a ZMNE Repülőműszaki Intézet Szolnokon. Az oktatás feltételei biztosítottak, a repülőtér a tűzoltó alegység, és technikai eszközök biztosíthatják a hátteret. A kérdés azonban alapos környezettanulmányt és mérlegelést igényel. A képzés az első év kivételével nem jelent nagy terhet. Az első évben több tanfolyamot kellene lebonyolítani egészen addig, míg a jelenleg meglévő szerződéses állomány megkapja a szükséges képzést. Figyelembe véve a repülőtéri tűzoltó állomány létszámát, a szerződések lejártát, a más okból bekövetkező fluktuációt, évente várhatóan egy tanfolyam volna a légierő szükséglete.

116

4.5.2

A katonai repülőterek hivatásos tűzoltó állományának kiképzése A hivatásos állomány felkészítése és kiképzése a tiszti, tiszthelyettesi iskolák

elvégzése után kezdődik. A tiszti állomány egy részének, valamint a tiszthelyettesi állománynak középfokú tűzvédelmi képesítést kell szerezni az állami oktatás keretén belül. A hivatásos állománynak rendelkeznie kell minimum alapfokú angol nyelvismerettel. A speciális repülőtéri tűzoltás, mentés, a repülőtéri tűzoltás vezető ismereteket az előzőekben ismertetett módon, külön a hivatásos állomány részére történő gyakorlati képzés végrehajtása után szerzik meg. A követelmények teljesítéséről az osztályos vizsgákkal lehet meggyőződni. *** Az általam kidolgozott kiképzési rendszer tartalmazza a katonai repülőterek tűzvédelmével kapcsolatos ismereteket. Rugalmasan alkalmazkodik a szerződéses állománykategória sajátosságaihoz, lehetővé teszi a repülésben bekövetkező változások beépítését a képzési rendszerbe. Biztosítja a katonai repülőterek tűzoltó állományának, a követelményeknek megfelelő felkészítését. 4.6

A kiképzési követelmények mérése, ellenőrzése Az új kiképzési követelmények mérése területén is szükség van a megváltozott

környezethez való alkalmazkodásra.

A Magyar Honvédségben a kiképzési

követelmények mérésére az időszakonként végrehajtott osztályos vizsgáztatások keretében kerül sor. A hivatásos és szerződéses állománnyal szemben támasztott vizsga követelményeket a MH SZFVK VVF 94/2000.(HK 7.) számú intézkedés fogalmazza meg. Az intézkedésben adott beosztásra jellemző követelmények kimerülnek, a szaktechnikai eszközök kezelői szintű ismeretének felmérésében. Az előírt normafeladatokban az adott beosztásra jellemző technikai eszközök előkészítési, üzemeltetési és hibaelhárítási feladatait, a bőr és légzésvédő eszközök alkalmazása van megkövetelve. Az intézkedésbe foglalt osztályos követelmények csak részben felelnek meg az általam javasolt kiképzési követelményeknek. Az értékelési mutatók nem elég konkrétak, érződik, hogy a jogszabály a vegyivédelmi és tűzoltó katonákra közösen vonatkozik. Az intézkedés nem követeli meg az alaprendeltetésből adódó feladatok végrehajtásának készségét, a tűzoltási, mentési ismereteket. 117

A kiképzés értékelésének másik lehetősége a normafeladatok végrehajtatása. [115] A normafeladatok azonban szintén nem tartalmazzák a repülőtéri tűzoltók II. fejezetben meghatározott feladatait. A MSZ K 1123 szabvány 5. mellékletében megfogalmazza a repülőtéri készenléti tűzoltó alegység értékelési követelményeit. A szabvány a STANAG 3929 [116], az

AFS32VI. kötete, a SHAPE33 harcászati

értékelés

kézikönyve

(STEM)34alapján készült. Értékelési szempontok NATO légijármű-balesetei esetén beavatkozó tűzoltó szervezet tevékenységének megítéléséhez. A beavatkozás személyi feltételeinek biztosítottsága. − A légijármű-baleset helyszínén beavatkozó tűzoltó és mentő járművek állománya járművenként a nemzeti előírások (szabványok) szerinti létszámú volt-e? − A kárhelyszínen első beavatkozást végző jármű állományának létszáma elérte-e a minimum 5 főt, vagy a nemzeti intézkedésekben (szabványban) az adott gépjárműtípusra előírt létszámot? A beavatkozás anyagi-technikai biztosítottsága − A beavatkozásban részt vevő tűzoltó járművek száma és típusa megfelelt-e a repülőtér kategóriája alapján a nemzeti szabványban meghatározott követelményeknek? − Volt-e a tűzoltó gépjárművekhez pótalkatrészjegyzék? − A főbb és gyorsan elhasználódó alkatrészekből volt-e megfelelő pótalkatrészkészlet? − Ellátták-e a beavatkozásban résztvevő járműveket a légijárműben lévő személyek mentéséhez szükséges szerszámokkal és felszerelésekkel? − A beavatkozásban részt vevő minden egyes jármű a kárhelyszínre magával vitte-e a balesetet szenvedett személyek elsődleges egészségügyi ellátásához szükséges elsősegély-felszerelést, vagy az egészségügyi ellátás egyéb módon volt biztosítva?

32 AFS: ACE Forces Standards 33 SHAPE: Supreme Headquarters Allied Powers Europe 34 STEM: SHAPE Tactical Evaluation Manual

118

− Elláttak-e minden tűzoltót teljes egyéni tűzoltó védőruházattal és védőfelszereléssel? − A tűzoltók részére biztosítottak-e olyan egyéni védőruházatot, amely az egyéni tűzoltó védőfelszereléssel együtt alkalmazva, alkalmassá tette őket vegyi illetve sugárzó anyaggal és bakteriológiailag szennyezett környezetben végzett tevékenységre? − A tűzoltó járművek mindegyikét ellátták-e a működéséhez szükséges oltóanyag feltöltéssel, a repülőtéren tároltak-e gépjárművenként, a folyamatos működéshez szükséges, legalább 3 feltöltésre alkalmas oltóanyag mennyiséget? − A repülőtér rendelkezett-e a szabvány a kategóriájának megfelelő, előírt oltóvíz mennyiséggel? − A légijármű karbantartó (javító) hangárt ellátták-e automata tűzjelző és oltóberendezéssel? − A légijármű-baleset helyszínén rendelkezésre állt-e a kategóriának megfelelő előírt mennyiségű és típusú oltóanyag? − Az 5-ös vagy az annál magasabb kategóriájú repülőterek esetében az előírt mennyiségű oltóanyagot megosztották-e legalább két jármű között? A tűzjelzés és riasztás − Volt-e és működött-e az automata tűzjelző berendezés? − Az

építmények

rendelkeztek-e

a

kiürítésüket

elrendelő

riasztóberendezéssel, eszközzel? − Volt-e a tűzoltó alegység riasztására megfelelő eszköz a tűzkeletkezés helyszínén? − Elláttak-e minden tűzoltó gépjárművet rádió adó-vevő készülékkel? − A tűzoltási és mentési műveletek értékelése légijármű-baleset esetén − A légijármű-baleset helyszínének közelében volt-e legalább egy az előírt követelmények alapján bevethető tűzoltó gépjármű? − Előre jelzett vészhelyzet esetében a járművek a legelőnyösebb, illetve a vészhelyzet típusának legjobban megfelelő módon vonultak-e fel?

119

− A balesetet szenvedett légijármű megközelítésekor a beavatkozó állomány megfelelően használta-e ki a terep és a nem veszélyeztetett területek előnyeit, illetve figyelembe vette-e a szélviszonyokat? − A tűzoltók rendelkeztek- e megfelelő ismeretekkel a balesetet szenvedett légijárműről ahhoz, hogy abba behatolva megfelelő segítséget tudjanak nyújtani a bent lévők kimenekítéséhez? − A kárhelyszínen a tűzoltás és mentés irányítását a tűzoltó parancsnok, vagy az általa kijelölt tűzoltó szolgálati személy végezte-e? − Indokolt esetben a nemzeti előírásoknak megfelelően intézkedtek-e a szolgálaton kívüli tűzoltók berendelésére? − A tűzoltó gépjárműveket a légijármű-baleset helyszínén csak a szakmailag indokolt ideig vették-e igénybe, azokat késedelem nélkül visszairányították-e a szolgálati helyükre? Az első beavatkozás értékelése − A balesetet szenvedett légijárművet az adott körülmények között a legrövidebb útvonalon közelítették-e meg? − A riasztás vétele és a kárhelyszínre való beérkezés ideje megfelelt-e a tervekben számított időkeretnek, illetve a készenléti fokozatba helyezett tűzoltó alegység esetében a készenléti fokozatnak előírt normaidőnek? − Az alkalmazott oltóanyag hatásos volt-e? − Az oltóanyagot kilövellő sugárcsövek, ágyúk stb. oltóanyagnyomása megfelelt-e

az

oltóanyag

hatásos

alkalmazásához

szükséges

követelményeknek? − A tűzoltó szivattyúk működése folyamatos volt-e? (A tömlőnyomás értékének az optimális érték alá csökkenése semmikor nem haladhatja meg a 15 másodpercet.) − Rendelkezésre állt-e a megfelelő egészségügyi felszerelés a sérült személyek elsősegélyben való részesítéséhez? − A kárhelyszínen a sérült személyek egészségügyi ellátásának érdekében végeztek-e a sérülés mértéke szerinti besorolást?

120

− A

tűzoltók

rendelkeztek-e

olyan

szintű

elsősegély-nyújtási

ismeretekkel, amely lehetővé tette számukra a sérültek mentéséhez szükséges első ellátást? − A

járműveket

az

eredeti

állapotuk

visszaállítása

céljából

haladéktalanul visszairányították-e a tűzoltószertárba, illetve azt követően a szolgálati helyükre? A szabvány figyelembe veszi a repülőtéri tűzoltók rendeltetését, kiképzési követelményeit. Konkrét értékelési mutatók, megfogalmazásával teszi lehetővé a felkészültség mérését, ellenőrzését. A katonai repülőterek tűzoltó készenléti szolgálat kategóriái a NATO tagállamok repülőterein egységesek. A repülőtéri tűzoltó állománnyal szemben támasztott követelmények is megegyeznek. Ebből következik, hogy a NATO a TACEVAL rendszerben egységesen értékeli a tűzoltó állomány tevékenységét. Véleményem szerint nem szükséges külön MH szintű értékelési mutatók kidolgozása a témában. Az MH katonai repülőterei tűzoltó készenléti szolgálatának értékelésére el kell rendelni az MSZ K 1123 „Katonai repülőterek tűzvédelme” című szabvány 5. mellékletének alkalmazását. A

tűzoltó

katonák

osztályba

sorolási

követelményei,

a

kiképzési

követelményeknek meghatározott STANAG 7145, valamint a jelzett katonai szabvány figyelembevételével átdolgozásra szorulnak. *** A katonai repülőterek tűzoltó készenléti szolgálatainak értékelésére az MSZ K 1123 „Katonai repülőterek tűzvédelme” szabvány 5. mellékletében foglaltakat kell alkalmazni. A fejezet összegzett következtetései Megváltozott a katonai repülőterek tűzoltó állománykategória összetétele. A kiképzési idő csökkenésével felborult a követelmények és a kiképzés összhangja. A katonai repülőterek tűzoltó beosztásaiban hivatásos parancsnokok által vezetett szerződéses állományt kell foglalkoztatni. A

katonai

repülőterek

tűzoltó

állományával

szemben

támasztott

követelményeket a STANAG 7145 határozza meg, melyet a MH elfogadott. 121

A

szabványosítási

egyezmény

hatálybaléptetéséhez

szabályzóként

a

hazai

sajátosságokat figyelembevevő intézkedés kiadása szükséges. A katonai repülőterek tűzoltó állománya felvételének követelményei három területre terjednek ki. Ezek az egészségügyi alkalmasság, egyes kiemelten fontos személyiség jegyek, valamint az iskolai végzettség. A katonai repülőterek tűzoltó állománya a NATO országokban az általános tűzoltóktól eltérő speciális kiképzést kap. A képzést általában alap, és haladó képzésre tagolják. Az általam kidolgozott kiképzési rendszer tartalmazza a katonai repülőterek tűzvédelmével kapcsolatos ismereteket. Rugalmasan alkalmazkodik a szerződéses állománykategória sajátosságaihoz, lehetővé teszi a repülésben bekövetkező változások beépítését a képzési rendszerbe. Biztosítja a katonai repülőterek tűzoltó állományának, a követelményeknek megfelelő felkészítését. A katonai repülőterek tűzoltó készenléti szolgálatainak értékelésére az MSZ K 1123 „Katonai repülőterek tűzvédelme” szabvány 5. mellékletében foglaltakat kell alkalmazni.

122

Összegzett következtetések A NATO csatlakozással a katonai repülőterek tűzvédelmének környezete megváltozott. A 1996. évi XXXI. törvényre kiadott 31/2001 (XII. 28.) HM rendeletet nem követte a tűzvédelem összetevőinek átértékelése. Nem határozták meg a repülőterek tűzvédelmi kategóriáit. A tűzoltó készenléti szolgálatok nem ismerik a repülőeszközök oltási és mentési jellegzetességeit, kiképzésük a régi szemléletmódot tükrözi. Értekezésemben a fennálló problémák, hiányosságok megoldására kerestem válaszokat. Értekezésemben az általam kitűzött célok alapján az alábbiakat végeztem el: A

nemzetközi

és

hazai

jogszabályok

összehasonlításából

levont

következtetések alapján megállapítottam, hogy a hazai katonai tűzvédelmi jogszabályalkotás

lemaradásban

van

a

katonai

repülőterek

tűzvédelme

vonatkozásában. Meghatároztam a katonai repülőterek tűzvédelmének összetevőit, értelmeztem a katonai repülőterek biztonsága és a tűzvédelem összefüggéseit. Megfogalmaztam a katonai tűzoltó alegységek rendeltetését, feladatait. Kidolgoztam a repülőtéri tűzoltó készenléti állomány készenléti fokozatait. Meghatároztam a magyar katonai repülőterek tűzvédelmi készenléti kategóriáját. Megfogalmaztam a tűzvédelem helyét, szerepét a túlélőképesség (STO) rendszerében. Megállapítottam, hogy a Magyar Honvédség tűzoltó szakállománya nem rendelkezik a repülőtereinken üzemelő hazai és NATO repülőeszközök tüzeinek oltásához szükséges ismeretekkel. Külföldi tanulmányúton tapasztalt kísérlet adaptálásával, az első fejezetben feltárt követelményrendszer összehasonlításával következtettem a repülőeszközök tüzeinek oltási és mentési leírásának szükségességére. Analizáltam a repülőeszközök tüzeinek veszélyforrásait. Az oltásukra felhasználható

oltóanyagok

és

a

veszélyforrások

összehasonlításával

megfogalmaztam az oltási eljárásokat. Az F-16 repülőeszköz tüzeinek oltási és mentési jellegzetességei analizálásával, feltártam a repülőeszközök veszélyeit, az oltás és mentés során jelentkező sajátosságokat. A kapott eredményeket szintézis 123

módszerével rendszerbe foglaltam. Megállapítottam a katonai repülőeszközök tüzeinek oltása és mentése során a jellegzetes feladatcsoportokat. Megfogalmaztam a feladatcsoportokat alkotó főbb műveleteket. Kiválasztottam, és adatbázisba foglaltam azokat a műveleteket, amelyek repülőeszköz specifikusak. Megalkottam a katonai repülőeszközök oltási és mentési eljárásainak leírási módszerét. A rendszervizsgálat módszerével vizsgáltam a katonai repülőterek tűzoltó szervezetét. A tűzoltó szervezetet rendszerként kezelve elvégeztem a rendszer körülhatárolását. Kijelöltem a vizsgálat célját, meghatároztam a rendszer összefüggéseit. A vizsgálat céljának megfogalmazása után megalkottam a tűzoltó készenléti váltás rendszermodelljét. Megfogalmaztam a rendszer célját és ábrázoltam a rendszernek a környezeti elemekkel való hatáskapcsolatát. Elemeztem a tűzoltó szervezet

funkcionális

szerkezetét.

Ábrázoltam

a

strukturális

viszonyokat

osztályozási struktúra formájában. Kidolgoztam a készenléti váltások összetételét, szolgálatellátásuk rendszerét. Javaslatot tettem az új katonai repülőtéri tűzoltó szervezeti struktúrára. Történeti módszer segítségével értékeltem a katonai repülőterek tűzoltó állománya kiképzésének helyzetét. A megváltozott helyzetet figyelembe véve összehasonlítottam a Magyar Honvédség és a NATO tűzoltó állományának kiképzési követelményeit és meghatároztam az új kiképzési követelményeket. Analizáltam a repülőtéri tűzoltó állomány felvételi követelményeit, kiválasztási szempontjait és összehasonlítottam a NATO tagországok felvételi követelményeivel. Megfogalmaztam a katonai repülőterek tűzoltó állománya általam javasolt felvételi követelményeit. Kidolgoztam a megváltozott követelményeknek megfelelő tűzoltó kiképzési rendszert. Az összegzett következtetéseim alapján megállapításaim a következők: A

tűzvédelemmel

kapcsolatos

NATO

szabványosítási

egyezmények

feldolgozása és hazai implementálása megkezdődött. A repülőterek tűzvédelme a repülőterek biztonsági rendszerének eleme. A katonai repülőterek biztonsága és a túlélőképesség között összefüggés van, a repülőtéri biztonsági rendszer elemei a túlélőképesség részét képezik. A katonai repülőterek megelőző és mentő tűzvédelme a feladatok tűzveszélyességének jellege és térbeli elhelyezkedése folytán két területre a 124

repülőterek, és a repülési feladatok tűzvédelmére összpontosul. A feladatrendszer alapján a repülőtéri tűzoltó alegységek alapvető rendeltetése a légijárműből való mentés és tűzoltás. A tűzoltó készenléti szolgálatok általam javasolt készenléti fokozatai figyelembe veszik a riasztástól a beavatkozásig eltelt időt. A Magyar Honvédség katonai repülőterei a repülőtéri tűzoltó- mentő szolgálatok 5-ös kategóriájába tartoznak. Az egység tűzvédelme a túlélőképesség egyik összetevője. A tűzoltás (mentő tűzvédelem) a túlélőképesség helyreállítás funkciójának alkotóeleme. A tűzvédelem hatékonyságának növelésével biztosítható a katonai szervezetek fenyegetettségnek megfelelő túlélőképessége. A repülőtéri tűzoltó-mentő készenléti szolgálat feladata a helyreállítás funkciójából a tűzoltás és életmentés. A Magyar Honvédség tűzoltó állománya jelenleg nem rendelkezik kellő ismeretekkel a repülőgéptüzek oltása és személyzetek mentése területén. A Magyar Honvédségben a repülőgéptüzek oltására és a személyzetek mentésére nem alkalmaznak egységes eljárásokat. A katonai repülőeszközök oltási és mentési eljárásai géptípusonként eltérőek, az oltás és mentés során azonban azonos típusú feladatokat kell végrehajtani. A feladatokat csoportosítva és rendszerbe foglalva az oltás és mentés folyamata leírható. A feladat-csoportokat alkotó műveletek, és a műveletek végrehajtásához szükséges információ képezi a katonai repülőeszközök oltási és mentési eljárásainak leírási módszerét. A leírásnak, mint adatbázisnak rekordokkal való feltöltése, – a végrehajtási módok, jellegzetességek adatbázisba integrálása – az adott repülőeszköz típusra jellemző oltási és mentési leírást eredményezi. A katonai repülőterek tűzoltó szervezetei rendszerként értelmezhetők. A tűzoltó szervezetek alrendszerei a készenléti váltások. A katonai repülőterek készenléti váltásának eleme a repülőtéri gyorsbeavatkozó tűzoltó gépjármű és kezelőszemélyzete és a nehéz tűzoltó gépjárművek és személyzetük. A katonai repülőterek tűzoltó készenléti szolgálatai váltása 9 fő készenlétben tartott beavatkozásra képes tűzoltóból, 1 klt. repülőtéri gyorsbeavatkozó és 2 klt. nehéz tűzoltó gépjárműből tevődik össze. A tűzoltó készenléti váltás teljesítő képessége biztosítja a repülőtér 5-ös tűzvédelmi készenléti kategóriáját. A tűzoltó szakaszok vezetőszervből és öt készenléti váltásból állnak. A repülőterek tűzvédelmi készenléti kategóriái megegyeznek, ezért az összes katonai repülőtéren egyforma tűzoltó szervezeti struktúrára van szükség. 125

A katonai repülőterek tűzoltó állományának általam kidolgozott szervezeti struktúrája lehetővé teszi a repülőterek tűzvédelmi kategóriájának (5) megfelelő tűzvédelmi készenlét folyamatos biztosítását. A váltások vezénylésének kifejlesztése lehetővé teszi a tűzvédelmi kategória ideiglenes emelését, segíti a tűzoltó állomány kiképzésének tervezését és végrehajtását. Biztosítja a repülőtéren bekövetkezett balesetek sérültjeinek mentését, a keletkezett tüzek oltását. A javasolt váltások képesek a repülőtér bázis túlélésének érdekében megkövetelt helyreállítási feladatokban való részvételre, a helyreállításban résztvevő szervezetekkel való együttműködésre.

Teljesítőképességükben,

méreteikben,

összetételükben

megfelelnek a hazai és NATO szabályzókban előírt követelményeknek. Megváltozott a katonai repülőterek tűzoltó állománykategória összetétele. A kiképzési idő csökkenésével felborult a követelmények és a kiképzés összhangja. A katonai repülőterek tűzoltó beosztásaiban hivatásos parancsnokok által vezetett szerződéses állományt kell foglalkoztatni. A

katonai

repülőterek

tűzoltó

állományával

szemben

támasztott

követelményeket a STANAG 7145 határozza meg, melyet a MH elfogadott. A

szabványosítási

egyezmény

hatálybaléptetéséhez

szabályzóként

a

hazai

sajátosságokat figyelembevevő intézkedés kiadása szükséges. A katonai repülőterek tűzoltó állománya felvételének követelményei három területe az egészségügyi alkalmasság, egyes kiemelten fontos személyiség jegyek, valamint az iskolai végzettség. A katonai repülőterek tűzoltó állományának az általános tűzoltóktól eltérő speciális kiképzésre van szüksége. Az általam kidolgozott kiképzési rendszer tartalmazza

a

katonai

repülőterek

tűzvédelmével

kapcsolatos

ismereteket.

Rugalmasan alkalmazkodik a szerződéses állománykategória sajátosságaihoz, lehetővé teszi a repülésben bekövetkező változások beépítését a képzési rendszerbe és biztosítja, a követelményeknek megfelelő felkészítést. A katonai repülőterek tűzoltó készenléti szolgálatainak értékelésére az MSZ K 1123 „Katonai repülőterek tűzvédelme” szabvány 5. mellékletében foglaltakat kell alkalmazni.

126

Tudományos eredmények Kérem tudományos eredménynek elfogadni: • A katonai repülőterek tűzvédelme összetevői és a repülőterek biztonsága közötti összefüggések bizonyítását, a tűzvédelem helyének, szerepének meghatározását, a túlélőképesség (STO) rendszerében. • A

katonai

repülőeszközök

oltási

és

mentési

eljárásai

és

jellegzetességei leírási módszerének megalkotását. • A Magyar Légierő katonai repülőtéri tűzoltó alegységeinek a túlélőképesség

rendszerébe

illeszkedő

szervezeti

struktúrája

rendszerszemléletű megalkotását. • A katonai repülőterek tűzoltó állományával szemben támasztott elvárások, a kiválasztás és kiképzési rendszer kidolgozását.

Ajánlások A PhD. értekezésemben megfogalmazott tények alapján javaslom: • A Magyar Honvédség által üzemeltetett katonai repülőterek 5-ös tűzvédelmi készenléti kategóriába sorolását. • A hazai katonai repülőtereket használó repülőeszközök oltási és mentési jellegzetességeinek leírását az általam kidolgozott módszer segítségével. • A katonai repülőterek tűzoltó készenléti szolgálataira az általam kialakított készenléti váltás és szolgálatvezénylés alkalmazását. • A katonai repülőtéri tűzoltó szervezetek fejlesztése során az általam kifejlesztett szervezeti struktúra kialakítását és állománytáblákban történő rögzítését. • A katonai repülőtéri tűzoltó állomány általam kidolgozott felvételi és kiválasztási követelményeivel a szerződéses állomány felvételi rendszerének kiegészítését.

127

• A 31/2001 (XII. 28.) HM rendelet módosítását úgy, hogy a katonai repülőterek tűzoltó állományának létszámát a repülőtéri tűzvédelmi kategória és a készenléti váltást képező rendszeresített tűzoltó gépjárművek kezelőszemélyzet szükséglete határozza meg. • A katonai repülőterek tűzoltó állománya kiképzési követelményeinek a STANAG 7145 alapján intézkedésben történő meghatározását. • A tűzoltó állomány kiképzési rendszerének az általam javasolt formában történő átalakítását. • A katonai repülőterek tűzoltó készenléti szolgálata értékelésére az MSZ K 1123 szabvány 5. mellékletének alkalmazását. • A tűzoltó katonák osztályba sorolási követelményeinek, a STANAG 7145, valamint a jelzett katonai szabvány figyelembevételével történő átdolgozását. Dolgozatom ezen túlmenően felhasználható a repülőtéri tűzoltók kiképzésére. Alapját képezheti egy új kiképzési tematika és program elkészítésének a katonai repülőterek tűzoltó állománya részére. A katonai repülőeszközök oltási és mentési eljárásai és jellegzetességei leírási módszerének alkalmazása segítségével légierő szintű egységes, vagy egységszintű szabályzat, parancsnoki útmutató, gyűjtemény készíthető, amely beépíthető a tűzoltók kiképzési rendszerébe. A katonai repülőterek tűzvédelmének összetevői, a tűzvédelem és tűzoltó szervezetek túlélőképességgel való összefüggései, alapját képezhetik a légierő és alárendeltjei tűzvédelmi szabályzatának. Kutatási eredményeim felhasználhatók a légierő túlélést biztosító rendszerének tervezésénél, alkalmazhatók a túléléssel (STO) kapcsolatos kutatások folytatásánál. A katonai repülőterek tűzvédelme terén végzett kutatásaim folytathatók, új tudományos eredmények a készenléti váltások technikai felszerelése, a repülőtéri tűzoltó gépjárművek fejlesztése területén valószínűsíthetők. Kidolgozásra váró terület a tűzoltó alegységek telepíthetőségének, légi szállításának és bárhol történő alkalmazásának kérdései. Megítélésem szerint a katonai repülőterek tűzvédelme szervezésében több mint 17 év alatt összegyűjtött, és a külföldi tanulmányutakon szerzett tapasztalataimat, a

128

doktori képzésben szerzett ismereteimet, kutatási eredményeimet sikeresen beépítettem a dolgozatomba. Értekezésem hozzájárul a Magyar Honvédség, ezen belül a légierő tűzvédelmének fejlesztéséhez.

129

Hivatkozások jegyzéke [1]

FINAL AGENDA FOR THE 12TH MEETING OF THE CRASH, FIRE-FIGHTING AND RESCUE (CFR) WORKING GROUP (WG) to be Held at Texas A&M University (US)- 29-31 October 2001

[2]

1996. ÉVI XXXI. TÖRVÉNY a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1.§ (4) pont

[3]

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERÉNEK IRÁNYELVEI a honvédelmi tárca, a Magyar Honvédség 2001. És 2002. Évi tevékenységére, valamint a 2003-2008. évekre vonatkozó tervezési feladatok végrehajtására. Nyt. szám: 523/3001 III. fejezet 2.11. 5. bekezdés

[4]

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERÉNEK IRÁNYELVEI a honvédelmi tárca, a Magyar Honvédség 2001. és 2002. évi tevékenységére, valamint a 2003-2008. évekre vonatkozó tervezési feladatok végrehajtására. Nyt. szám: 523/3001 IV. fejezet 2.11. 2. bekezdés

[5]

HADTUDOMÁNYI LEXIKON M-ZS főszerkesztő: Szabó József Magyar Hadtudományi Társaság Budapest 1995 1191. p.

[6]

KATONAI REPÜLŐTEREK TŰZVÉDELME MSZ K 1123 Magyar Szabványügyi Testület Bp. 2002. szeptember 1.10.

[7]

KATONAI REPÜLŐTEREK TŰZVÉDELME MSZ K 1123 Magyar Szabványügyi Testület Bp. 2002. szeptember 1.6.

[8]

KATONAI REPÜLŐTEREK TŰZVÉDELME MSZ K 1123 Magyar Szabványügyi Testület Bp. 2002. szeptember 1.7.

[9]

HADTUDOMÁNYI LEXIKON M-ZS főszerkesztő: Szabó József Magyar Hadtudományi Társaság Budapest 1995 1310. p.

[10] TATÁR ATTILA: Repülőterek nemzetközi és hazai tűzbiztonsági követelményei Repülőterek működtetésének tűz- és katasztrófavédelmi követelményei nemzetközi konferencia Budapest 2002. szeptember 11. [11] ALLIED COMMAND EUROPE (ACE) FORCES STANDARDS III. kötet 1. fejezet 1-6. b. [12] 31/2001 (XII. 28.) HM RENDELET a tűzvédelem és a műszaki mentés honvédelmi ágazatra vonatkozó különös szabályairól 11.§ (3) bekezdés [13] FIRE-FIGHTING OPERATIONS FM 5-415 Headquarters Department of the Army Washington, DC Chapter 1 Fire- Fighting Basics 1-1. [14] ÁLT/6 SZOLGÁLATI SZABÁLYZAT 75. pont 9. bekezdés [15] MASTER AIR BASE DEVELOPMENT PLAN Headquarters Allied Air Forces Southern Region Naples Italy [16] TŰZOLTALMI UTASÍTÁS (Tervezet) a HM kiadványa Budapest, 1949. 5-6. p. [17] MOSONYI GYŐZŐ: Repülőtér választás és mozgathatóság Magyar Katonai Szemle 1935. 8. szám 119-125.p [18] REPÜLŐKIKÉPZŐ KÖZPONT ÁLLOMÁNYTÁBLA 1953 130

[19] ÁLT/55 TŰZRENDÉSZETI UTASÍTÁS Honvédelmi Minisztérium kiadása 1961 10.p. [20] 31. HONI VADÁSZREPÜLŐ EZRED 4/5/A ÁLLOMÁNYTÁBLA 1967 és 47. HONI VADÁSZREPÜLŐ EZRED 4/5/B ÁLLOMÁNYTÁBLA 1967 [21] HONI LÉGVÉDELMI HADOSZTÁLY VADÁSZREPÜLŐ EZRED 4/5/A ÁLLOMÁNYTÁBLA 1973 [22] HONVÉDELMI MINISZTER 36/1975. (HK. 19.) HM SZÁMÚ UTASÍTÁSA a tűz elleni védekezésről a Magyar Néphadseregben 27.§ (1) bekezdés [23] TŰZOLTALMI UTASÍTÁS (Tervezet) a HM kiadványa Budapest, 1949. I. fejezet a) pont [24] ÁLT/55 TŰZRENDÉSZETI UTASÍTÁS Honvédelmi Minisztérium kiadása 1961. [25] HONVÉDELMI MINISZTER 36/1975. (HK. 19.) HM SZÁMÚ UTASÍTÁSA a tűz elleni védekezésről a Magyar Néphadseregben 24.§ (1) bekezdés [26] KATONAI REPÜLŐTEREK TŰZVÉDELME MSZ K 1123 Magyar Szabványügyi Testület Bp. 2002. szeptember 2.1. pont [27] REPÜLŐKIKÉPZŐ KÖZPONT ÁLLOMÁNYTÁBLA 1957. XIII. Kiszolgáló osztály B. Őr és tűzoltó század [28] HONI LÉGVÉDELMI HADOSZTÁLY VADÁSZREPÜLŐ EZRED 4/5/A ÉS 4/5/B ÁLLOMÁNYTÁBLÁK 1967. Kiszolgáló osztály hadtáp szolgálat D. 1-3. Tűzoltó raj [29] HONI LÉGVÉDELMI HADOSZTÁLY VADÁSZREPÜLŐ EZRED 4/5/A , 4/5/B ÉS 4/5/C ÁLLOMÁNYTÁBLÁK 1973. Harcbiztosító alegységek 5. Tűzoltó szakasz [30] MAGYAR HONVÉDSÉG 59. SZENTGYÖRGYI DEZSŐ REPÜLŐBÁZIS 4/2 ÁLLOMÁNYTÁBLA

[31] ÁLT/55 TŰZRENDÉSZETI UTASÍTÁS Honvédelmi Minisztérium kiadása 1961. 221. pont. [32] MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERÉNEK 02. SZÁMÚ PARANCSA 1967. március 31-én A Magyar Néphadsereg és Polgári Védelem katonai alakulatai tűzrendészeti szolgálatának végrehajtására [33] MAGYAR NÉPHADSEREG VEZÉRKARI FŐNÖK 7/1967. SZÁMÚ UTASÍTÁSA a MN és a Polgári Védelem alakulatai Tűzrendészeti Szolgálata ellátásának szabályozására 1967. április 15. 57. pont [34] MAGYAR NÉPHADSEREG VEGYIVÉDELMI FŐNÖKÉNEK 7/1976. SZÁMÚ UTASÍTÁSA az MN tűzvédelmi szervezeti és működési szabályairól 109. pont a) bekezdés [35] VV/127 NORMAGYŰJTEMÉNY a vegyivédelmi csapatok szakkiképzésének értékeléséhez MH kiadványa 1993. [36] KÉSZÜLTSÉGI FOKOZATOK LÉGIBALESETBŐL SZÁRMAZÓ TÜZEK ESETÉN STANAG 7048 (2. kiadás) 1996. július 5. [37] AIRFIELD RESCUE AND FIRE-FIGHTING SERVICES IDENTIFICATION CATEGORIES STANAG 3712 (Edition 4)

131

[38] ÁLLAMI REPÜLŐTEREK TŰZVÉDELMI BESOROLÁSA Nyt.szám: 49/2/2001 Honvédelmi Minisztérium Katonai Légügyi Hivatal [39] A400M Http://www.mod.uk/dpa/projects/A400M.htm [40] AN-70, O.K. Antonov http://hep2.physics.arizona.edu/~savin/ram/an-70.html [41] HERCZEGH KÁROLY: Légikikötők Műszaki Könyvkiadó Bp. 1982. 296.p. [42] KATONAI REPÜLŐTEREK TŰZVÉDELME MSZ K 1123 Magyar Szabványügyi Testület Bp. 2002. szeptember 6.4. pont [43] KATONAI REPÜLŐTEREK TŰZVÉDELME MSZ K 1123 Magyar Szabványügyi Testület Bp. 2002. Szeptember 6.3. pont [44] ACE FORCES STANDARDS III. kötet VI. fejezet [45] ACE FORCES STANDARDS III. kötet I. fejezet 1-6. b) pont [46] AO- DOCTRINE ON SURVIVE TO OPERATE REPORT TO AOWG- Study 7157 Sub WG [47] A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERÉNEK IRÁNYELVEI a honvédelmi tárca, a Magyar Honvédség 2001. és 2002. évi tevékenységére, valamint a 2003-2008. évekre vonatkozó tervezési feladatok végrehajtására. Nyt. szám: 523/3001 IV. fejezet 1.1. Védelmi tervezés 4. Bekezdés [48] MHPK VKF: A NATO új stratégiai koncepciójából és a védelmi képességek kezdeményezéséből (DCI) levezethető katonai követelmények előadás A védelmi tervezés aktuális kérdései a NATO Washingtoni Csúcsértekezlete után szeminárium 1999. június 17. [49] 30/1996. (XII.6.) BM RENDELET a tűzvédelmi szabályzat készítéséről 3.§ [50] FLIGHT OPERATION PROCEDURES FM 1-300 Appendix C Emergency plans and Procedures C 1-3 p. [51] ACE FORCES STANDARDS III. kötet VI. fejezet 6-4. pont [52] ACE FORCES STANDARDS III. kötet VI. fejezet 6-32. pont [53] ACE FORCES STANDARDS III. kötet VI. fejezet 6-3. d.) pont [54] ACE FORCES STANDARDS III. kötet VI. fejezet 6-3. c.) pont [55] FIREFIGHTING AND RESCUE PROCEDURES IN THEATERS OF OPERATIONS TM 5315 Chapter 5 Section II. Aircraft Fire Hazards 5-5. [56] HONVÉDELMI MINISZTER 36/1975. (HK. 19.) HM SZÁMÚ UTASÍTÁSA a tűz elleni védekezésről a Magyar Néphadseregben [57] SEGÉDLET A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN FOLYÓ TŰZVÉDELMI KIKÉPZÉS VÉGREHAJTÁSÁHOZ MN VVF-ség kiadása 1979. [58] KÉZIKÖNY A TŰZOLTÓ KATONÁK KIKÉPZÉSÉHEZ Nyt. szám 21/361 a MN VVFség kiadványa 1982 279. p. [59] KÉZIKÖNY A TŰZOLTÓ KATONÁK KIKÉPZÉSÉHEZ Nyt. szám 21/361 a MN VVFség kiadványa 1982 284-288. p. [60] HANDBUCH Schutz-und Sicherheitsbestimmungen bei der Untersuchung und Bergung von Luftwaffenunterstützung kommando Köln 15. April 1996 132

[61] SOLTI BÉLA: A repülőgép építőanyagai Magyar Katonai Szemle 1932. 6. szám [62] JAKABOS REZSŐ: Tűzbiztonság Magyar Katonai Szemle 1934. 3. Szám 112-115. p. [63] HIDRAZIN ICSC 0281 http://www.fjokk.hu/magyariscs/_icsc02/iscs0281.htm [64] A H 70 KEZELÉSE, HATÁSTALANÍTÁS ÉS PÓTLÁS Belga Légierő Technikai Utasítás 6. kötet SEC B - CH 1 – No 7 Quartier Renie Elisabeth Rue d’ Evere 1140 Bruxelles 77.§ [65] THE AIRCRAFT RADIOACTIVE MATERIAL DATABASE http://www.abwem.wpafb.af.mil/em_coldfusion/emb/amarc/with_rad.cfm [66] AIRCRAFT EMERGENCY RESCUE INFORMATION (FIRE PROTECTION) TO 00-105E9 (Revision 3 15 January 2001) Chapter 3 3-6 d. [67] TŰZ ÉS ROBBANÁSVÉDELEM Szerkesztette: Kompolthy Tivadar, Szalay László 45-49.p Műszaki Könyvkiadó Budapest 1990. [68] KÉZIKÖNYV A TŰZOLTÓ KATONÁK KIKÉPZÉSÉHEZ a MN VVF-ség kiadványa 1982 43-46. p [69] BEDA LÁSZLÓ- DR. MÓROTZNÉ CECEI KATALIN: Laboratóriumi gyakorlatok tűzvédelmi szakos hallgatók részére Kézikönyv Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Bp. Tankönyvkiadó Bp. 1989 118-120.p. [70] KÉZIKÖNYV A TŰZOLTÓ KATONÁK KIKÉPZÉSÉHEZ a MN VVF-ség kiadványa 1982 47.p [71] DOBÓ LÁSZLÓ: A halon oltóanyagok hazai felhasználásának korlátozása Florian exPress 11. évfolyam, 9. szám 2002. Szeptember, 512.p [72] TARNAVÁRY ZOLTÁN: A halon-problémakör Florian exPress 11. évfolyam, 9. szám 2002. Szeptember, 521.p [73] FM200 http://www.fm200.com [74] A H 70 KEZELÉSE, HATÁSTALANÍTÁS ÉS PÓTLÁS Belga Légierő Technikai Utasítás 6. kötet SEC B - CH 1 – No 7 Quartier Renie Elisabeth Rue d’ Evere 1140 Bruxelles 101-103.§ [75] TŰZ ÉS ROBBANÁSVÉDELEM Szerkesztette: Kompolthy Tivadar, Szalay László 243.p Műszaki Könyvkiadó Budapest 1990. [76] AIRCRAFT EMERGENCY RESCUE INFORMATION (FIRE PROTECTION) TO 00-105E9 (Revision 3 15 January 2001) [77] RE/1713 SZAKUTASÍTÁS A REPÜLÉSEK VÉGREHAJTÁSÁRA (URV-92) III. fejezet 95. pont [78] AVIATION INCIDENT/ ACCIDENT RESPONSE GUIDE September 17, 1998 4-5.p [79] AIRCRAFT EMERGENCY RESCUE INFORMATION (FIRE PROTECTION) TO 00-105E9 (Revision 3 15 January 2001) Chapter 8 F-16.7 [80] AIRCRAFT EMERGENCY RESCUE INFORMATION (FIRE PROTECTION) TO 00-105E9 (Revision 3 15 January 2001) Chapter 8 F-16.8 [81] AIRCRAFT EMERGENCY RESCUE INFORMATION (FIRE PROTECTION) TO 00-105E9 (Revision 3 15 January 2001) Chapter 8 F-16.6 133

[82] AIRCRAFT EMERGENCY RESCUE INFORMATION (FIRE PROTECTION) TO 00-105E9 (Revision 3 15 January 2001) [83] MADARAS – SZABÓ: Tüzek a harcmezőn A csapatok tűzvédelme Zrínyi Katonai kiadó Budapest, 1982 146. p. [84] EMERGENCY RESPONSE GUIDE Military Aircraft Incidents Disaster Preparedness and Response Association Denver Marc, 1999 Http://www.disasters.org Rescue Safety guide 3rd point [85] FIRE-FIGHTING OPERATIONS Headquarters Department of the Army FM 5-415 Washington, DC Chapter 7: Aircraft Crash/Rescue Fire-Fighting Operations 7-72. [86] VEZETÉS ÉS SZERVEZÉS JEGYZET a ZMKA hallgatói részére Készítette: Magyar László 1992. J-1052 20. p [87] MAGYAR HONVÉDSÉG 59. SZENTGYÖRGYI DEZSŐ REPÜLŐBÁZIS 4/2 ÁLLOMÁNYTÁBLA II./2/J/a) pont [88] MINIMUM LEVEL OF CRASH, FIRE FIGHTING AND RESCUE (CFR) SERVICE FOR DEPLOYED FIXED WING AND ROTARY AIRCRAFT STANAG 7133 (Edition 1) 28 February 2002 [89] A KATONAI REPÜLŐTEREKEN ALKALMAZOTT TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰVEK MŰSZAKI ELŐÍRÁSAI MSZ K1162 [90] A MAGYAR HONVÉDSÉG HIVATÁSOS ÉS SZERZŐDÉSES ÁLLOMÁNYÚ KATONÁINAK JOGÁLLÁSÁRÓL 2001. ÉVI XCV TÖRVÉNY 91.§ (4), 92.§ (3), 93.§ (5-6) bekezdései [91] 31/2001 (XII. 28.) HM RENDELET A tűzvédelem és a műszaki mentés honvédelmi ágazatra vonatkozó különös szabályairól 22.§ (4) pont f) bekezdés [92] MN VVF 7/1976. SZÁMÚ UTASÍTÁSA a Magyar Néphadsereg tűzvédelmi szervezeti és működési szabályairól 94-140. pont [93] KIKÉPZÉSI PROGRAM a Magyar Néphadsereg tűzoltó katonái és alegységei részére Nyt. szám: 21/369 1982. [94] KIKÉPZÉSI PROGRAM a Magyar Honvédség vegyi-, sugármentesítő, lángszórós, tűzoltó katonái és alegységei kiképzéséhez Nyt. szám: 381/251 [95] KIKÉPZÉSI PROGRAM a Magyar Néphadsereg vegyivédelmi katonái és alegységei kiképzéséhez Nyt. szám: 381/739 [96] ÁLT/55 TŰZRENDÉSZETI UTASÍTÁS II. fejezet Honvédelmi Minisztérium kiadása 1961. [97] HM-BM 037. SZÁMÚ EGYÜTTES UTASÍTÁSA a HM felügyelete alá tartozó létesítmények tűzrendészetére, valamint a honvédség és a tűzoltóság együttműködésére vonatkozóan. 1957. július 8-án [98] BAKONDI GYÖRGY: Konferencia megnyitó Repülőterek működtetésének tűz- és katasztrófavédelmi követelményei nemzetközi konferencia Budapest 2002. szeptember 11. [99] 381/739 KIKÉPZÉSI PROGRAM a Magyar Honvédség vegyivédelmi katonái és alegységei kiképzéséhez 9. p 134

[100] MH SZÁRAZFÖLDI VEZÉRKAR VEGYIVÉDELMI FŐNÖK 94/2000 (HK 7.) INTÉZKEDÉSE a vegyivédelmi és tűzoltó katonák osztályos fokozatainak követelményeiről, a követelmények teljesítésének és felmérésének rendjéről [101] MINIMUM NATO CFR CORE COMPETENCY LEVELS FOR FIRE FIGHTERS (AIRCRAFT RESCUE AND FIRE FIGHTING) STANAG 7145 CFR (Edition 1) (Ratification Draft 1) A-16-22 [102] ÁLT/55 TŰZRENDÉSZETI UTASÍTÁS HM kiadása 1961 II. fejezet a.) pont [103] BEOSZTÁSI KÖVETELMÉNY TÁBLÁZAT Nyt.szám: 210/0448 HM VK Szervezési Főcsoportfőnökség kiadása 1987. [104] FACHKONZEPT „Brandschutz der Bundeswehr” Bundesministerium der Verteidigung (S IV3-Az 61-02-02/15) [105] AERODROME RESCUE AN FIRE FIGHTING ADVISORY CICULAR AC 139-4 Civil Aviation authority of New Zealand Revision 1 13/9/1999 [106] BŐHM PÉTER: Az atomerőmű tűzoltósága előadás Vegyivédelmi Információs Központ továbbképzése 2001. 12. 02. Göd [107] SOLDIER’S MANUAL AND TRAINER’S GUIDE MOS 51M Firefighter Skill Levels 1/2/3/4 STP 5-51M14-SM-TG Headquarters Department of the Army Washington, DC [108] FIRE-FIGHTING OPERATIONS FM 5-415 Headquarters Department of the Army Washington, DC Chapter 1 Fire-Fighting Basics 1-3.; 1-4. [109] AERODROME RESCUE AN FIRE FIGHTING ADVISORY CICULAR AC 139-4 Civil Aviation authority of New Zealand (Revision 1) 13/9/1999 [110] LTG61 http://www.feuerwehr-ltg61.de/seiten/personal/ausbildung.htm [111] BŐHM PÉTER: Az atomerőmű tűzoltósága előadás Vegyivédelmi Információs Központ továbbképzése 2001. 12. 02. Göd (előadás) [112] TŰZOLTALMI UTASÍTÁS (Tervezet) a HM kiadványa Budapest 1949. IV. fejezet [113] DR. RADÁK ZSOLT: A repülőtéren tűzoltói szolgálatot teljesítő állományterhelhetőségének vizsgálata Repülőterek működtetésének tűz- és katasztrófavédelmi követelményei nemzetközi konferencia Budapest 2002. szeptember 11. (előadás) [114] MAINTAINING AIRCRAFT CRASH/FIRE/RESCUE SKILLS FOR NATO FIREFIGHTERS STANAG 7052 CFR (Edition 1) 1-2. p. [115] VV/127 NORMAGYŰJTEMÉNY a vegyivédelmi csapatok szakkiképzésének értékeléséhez MH kiadványa 1993. [116] KIÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ a NATO légibaleset/tűzoltó/mentő szolgálatai részére STANAG 3929 (2. kiadás) 1996. február 19. A melléklet

135

1. melléklet

A nemzetközi szabályzókban előírt beavatkozási időnormák

SZABÁLYZÓ

FAA Part 139

NFPA 403

DODI 6055.6

ICAO 9.2.19 és 9.2.20

AZ ELSŐ AZ ÖSSZES TŰZOLTÓ TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰ GÉPJÁRMŰ BEÉRKEZÉSE BEÉRKEZÉSE (perc) (perc)

HELY A középponttól a fel-, és leszállópálya legtávolabbi pontjáig A fel-, és leszállópálya bármely pontján Bármely ponton a fel-, és leszállópálya végétől 500 m-ig A fel-, és leszállópálya, vagy a végbiztonsági sáv bármely pontján A fel-, és leszállópálya bármely pontján ugyanúgy, mint a mozgásterület bármely más részén

3

4

2

2,5

(2,5)

(3)

3

3

2

3

A táblázat az FAA35, NFPA36, DOD37, és ICAO38 előírásait tartalmazza. Forrás: Surviving the Crash. The Need to Improve Lifesaving Measures Our Nation’s Airports

35

Federal Aviation Association National fire Protection Association (NFPA 403 Standard for Aircraft Rescue and Fire Righting Services of Airports) 37 Department of Defense Instruction (DODI 6055.6 Fire and Emergency Services Program) 38 International Civil Aviation Organization (ANNEX 14, 107. p) 36

136

2. melléklet

Szolgálatvezénylés 1

2

3

1. hét 4 5

6

7

8

2. hét 9 10 11 12 13 14

I. váltás II. váltás III. váltás IV. váltás V. váltás 8 órás 3. hét 4. hét 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Jelmagyarázat:

I. váltás II. váltás III. váltás IV. váltás V. váltás 8 órás

24 órás szolgálat 8 órás szolgálat normál munkarend

5. hét 29 30 31 1 2

3

4

5

6

6. hét 7 8 9 10 11

I. váltás II. váltás III. váltás IV. váltás V. váltás 8 órás 7. hét 8. hét 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 I. váltás II. váltás III. váltás IV. váltás V. váltás 8 órás 9. hét 26 27 28 29 30 1

2

3

4

5

I. váltás II. váltás III. váltás IV. váltás V. váltás 8 órás

10. hét 6 7

8

9 14*24+2*32 14*24+2*33 14*24+2*34 14*24+2*35 14*24+2*36 5*8*10

137

= = = = = =

400 400 400 400 400 400

Táblázatok 1. táblázat: A katonai repülőterek kategóriái..............................................................32 2. táblázat: Repülőeszközök adatai ............................................................................33 3. táblázat: A minimálisan szükséges vízmennyiség..................................................35 4. táblázat: Kifutópályák méretei ...............................................................................38 5. táblázat: A tűzoltó készenlét létszáma....................................................................94 6. táblázat: A környezet és rendszerelemek hatáskapcsolata .....................................95 7. táblázat: A rendszer elemek....................................................................................96 8. táblázat: A tűzoltó szakasz személyi mutatói.......................................................100 9. táblázat: A tűzoltó szakasz technikai mutatói ......................................................101 10. táblázat: A kiképzésre fordított idő ....................................................................105 Megjegyzés: • az 1. és 3. táblázatok a „Katonai repülőterek tűzvédelme” MSZK 1123 nyomán készültek • az 5. táblázat forrása a STANAG 7133

138

Ábrajegyzék 1. ábra Az oltóhab keverék mennyisége.....................................................................36 2. ábra A tűzoltó gépjárművek mennyisége ...............................................................37 3. ábra Az STO elemei ...............................................................................................42 4. ábra Az F-16 főbb szerkezeti anyagai ....................................................................54 5. ábra Az F-16 üzemanyag rendszere .......................................................................55 6. ábra Az F-16 elektromos és hidraulika rendszere ..................................................58 7. ábra Az F-16 fegyverzete .......................................................................................59 8. ábra A kabintetők típusai........................................................................................71 9. ábra Az F-16 kabintető kivetése .............................................................................72 10. ábra Levágott kabintető ........................................................................................73 11. ábra Martin Baker katapultülés ............................................................................74 12. ábra Katapultbiztosítás (1)....................................................................................75 13. ábra Katapultbiztosítás (2)....................................................................................75 14. ábra Katapult indító szerkezet biztosítása ............................................................76 15. ábra Biztonsági övek oldása .................................................................................76 16. ábra Oxigén lecsatlakoztatása...............................................................................77 17. ábra A felszerelések lecsatlakoztatása..................................................................77 18. ábra Tűzoltó-mentő gépjármű ..............................................................................78 19. ábra A hajtómű leállítása ......................................................................................79 20. ábra Üzemanyag elzárása .....................................................................................80 21. ábra A tűzoltó készenléti váltás funkciói..............................................................97 22. ábra A tűzoltó készenléti váltás szervezete ..........................................................98 23. ábra A tűzoltó szakasz szervezete ......................................................................100 Megjegyzés: • az 1. és 2. ábrák a „Katonai repülőterek tűzvédelme” MSZK 1123 nyomán készültek • a 4.-16. és 20. ábrák forrása az „Aircraft Emergency Rescue Information” TO 00-105E-93

139

Tudományos publikációk jegyzéke Pályázatok 1. CSUTORÁS GÁBOR: Gépesített lövész zászlóalj teljes sugármentesítése. (XXI. OTDK dolgozat I. díj és MH Tud. és Oktatás Szervezési Főosztály Vezető különdíja 1993) 2. CSUTORÁS GÁBOR: Szervezetszerű tűzoltó alegységek szakharcászati tűzoltási gyakorlatai végrehajtásának módszerei, tapasztalatai pályázat (MH VVF-ség a vegyivédelmi szolgálat 45 éves megalakulására 1995) 3. CSUTORÁS GÁBOR: A helikopteres tűzoltás tapasztalatai a Magyar Honvédségben (ZMNE TDK dolgozat I. díj 1997) 4. CSUTORÁS GÁBOR: A légierő csapatai túlélését NBC környezetben biztosító feladatrendszer és szervezetek (MH LVK Tudományos Tanács műhelymunka pályázat 1999) 5. CSUTORÁS GÁBOR: Légiműveletek NBC környezetben (A vegyivédelmi szolgálat 50. évfordulója Somos alapítvány LEVKF különdíja 2000) Előadások 1. CSUTORÁS GÁBOR: Csapatrepülő csapatok vegyibiztosításának kérdései előadás (Csapatrepülő szakharcászati konferencia 1992. április) 2. CSUTORÁS GÁBOR: Légi műveletek NBC környezetben előadás (Vegyivédelmi Konferencia a vegyivédelmi szolgálat 50. évfordulója alkalmából 2000. május 24. Bp. ZMNE) 3. CSUTORÁS GÁBOR: A katonai repülőtereken alkalmazott tűzoltó gépjárművek előadás (doktoranduszok konferenciája ZMNE Bp. 2001. november 19.) 4. CSUTORÁS GÁBOR: Az ABV védelmi támogatás helye, szerepe és feladatai a légierő művelet támogatási rendszerében (előadás „Future Aviation Technologies 2002” Nemzetközi Konferencia Szolnok 2002. április 13.) 5. CSUTORÁS GÁBOR: Van-e lehetőség a túlélésre? előadás (Doktoranduszok I. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Konferenciája Szolnok 2002. november) 6. CSUTORÁS GÁBOR: A katonai repülőterek biztonságának része a tűzvédelem. (előadás „100 éves a géprepülés” Tudományos Konferencia Szolnok 2003. április 4.) Cikkek, jegyzetek 1. CSUTORÁS GÁBOR: A tűzoltó alegységek szakharcászati gyakorlata: a tűzoltási gyakorlat (Jubileumi Vegyivédelmi Évkönyv 1995. 109-119. p.) 2. CSUTORÁS GÁBOR: Szakvélemény „Katonai repülőterek tűzvédelme” MSZK 1123: 1999. szabványról (Magyar Szabványügyi Testület) 3. CSUTORÁS GÁBOR: A NATO légierejének SZET konstrukciója és eljárásmódjai (jegyzet ZMNE Repülőtiszti Intézet 2001) 140

4. CSUTORÁS GÁBOR: A katonai repülőtereken alkalmazott tűzoltó gépjárművek (Doktoranduszi Konferencia. A 2001. novemberi konferencián elhangzott előadások anyaga ZMNE Bp. 2001 64-73. p.) 5. CSUTORÁS GÁBOR: Légi műveletek atom-, biológiai, vegyi (ABV) környezetben (Hadtudományi Tájékoztató 2001/3 41-52. p.) 6. CSUTORÁS GÁBOR: A katonai repülőterek tűzoltó állománya kiválasztása és felkészítése (ZMNE Hallgatói Közlemények VI. évfolyam 1. szám 2002. 933-103. p.) 7. CSUTORÁS GÁBOR: A katonai repülőterek tűzvédelme MSZ K 1123: 2002. (Magyar Katonai Szabvány. Magyar Szabványügyi Testület) 8. CSUTORÁS GÁBOR: Üzemanyagtüzek katonai repülőtereken (Új Honvédségi Szemle 2002/7 szám 71-78. p.) 9. CSUTORÁS GÁBOR: Az ABV védelmi támogatás helye, szerepe és feladatai a légierő művelet támogatási rendszerében (Repüléstudományi Közlemények „FAT 2002” különszám 2. ZMNE tudományos kiadványa 17-22. p.) 10. CSUTORÁS GÁBOR: Repülőszemélyzetek tűz esetén való mentésének kérdései (Kard és toll Válogatás a hadtudomány doktoranduszainak tanulmányaiból 2002/1 HM Oktatási és Tudományszervező Főosztály kiadványa 116-121. p.) 11. CSUTORÁS GÁBOR: Repülőterek és repülési feladatok tűzvédelmi támogatásának aktuális kérdései, különös tekintettel a tűzoltó szervezetek túlélést biztosító (STO) rendszerben való működésére. (Nemzetvédelmi Egyetemi Doktorandum 2. szám Bp. 2002. 49-56. p.) 12. CSUTORÁS GÁBOR: Gépesített lövész zászlóalj sugármentesítése (ZMKA "Hallgatói Közlemények" 1993. 42. szám 149-159. p.) 13. CSUTORÁS GÁBOR: Tűzoltó alegységek légi szállítása (Kard és Toll 2002/2, 142-148. p.) 14. CSUTORÁS GÁBOR: A katonai repülőterek tűzvédelméről (Florian Press Magyar Tűzbiztonsági Szakfolyóirat 2002/10 szám 608. p.) 15. CSUTORÁS GÁBOR: Van-e lehetőség a túlélésre? (konferencia kiadvány CDROM Doktoranduszok I. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Konferenciája)

141