Doktori (PhD) értekezés tézisei

Doktori (PhD) értekezés tézisei

A megkésett beszédfejlődés lehetséges és kizárható okai, valamint terápiás lehetőségek és eredmények egy konkrét gyermek esetében

─ Esettanulmány ─

Lendvainé Décsy Kornélia Márta

Veszprém 2007.



1. Az értekezés témája

A téma a gyermeknyelv fejlődésének egyik zavarát, a diszfáziát, azon belül a megkésett beszédfejlődést foglalja magában. Célja a lehetséges és kizárható okok feltárása,

elkülönítése,

valamint

a

terápiás

lehetőségek

és

eredmények

bemutatása. A témaválasztás a nyelv humán összefüggéseit vizsgáló pszicholingvisztika és neurolingivisztika területéhez kapcsolódik, kiegészülve biológiai, pszichológiai és gyógypedagógiai ismeretekkel. A választás „újszerűsége”, hogy a pszicholingvisztika mint a beszédtevékenységet sokoldalúan

elemző

tudományág

általánosan

megfogalmazott

tételei,

a

határtudományokkal együtt egy konkrét gyermek példáján nyernek bizonyítást. A hipotézisekben (hét) megfogalmazottak öt esetben igazoltnak tekinthetők. A beszédfejlődés elemzése longitudinális megfigyelésen alapul, de ez nemcsak a gyermekkel történő személyes kapcsolattartásban valósul meg, hanem az édesanya és a terápiás foglalkozások szakértőinek a bevonásával is.

2. Az értekezés időszerűsége

Napjaink egyik fontos s gyors orvoslást igénylő feladata a rejtett dyslexia felszámolása, melynek hátterében a szövegértés hiánya áll. A nem megfelelő szövegértés egyik leggyakoribb oka a nem megfelelő beszédértés, -értelmezés. Az időben észre nem vett megkésett beszédfejlődés egy életen át elkísérheti a gyermeket. Kudarcot kudarcra halmozhat. Sikertelenné válik az iskolában, a munkában és ezek következtében a magánéletben is.

1



Az időben „felfedezett” beszédzavarokat megszüntető terápiák, valamint a beszédészlelés, – megértés és – produkció tudatos, szakszerű fejlesztése biztos sikerhez vezet.

3. Az értekezés tartalma

A gyermekkori beszédzavarok többsége anyanyelv-elsajátítási zavar. A megkésett beszédfejlődés a diszfázia körébe tartozik. Könnyen összetéveszthető az elektív mutizmussal, néha még az autizmussal is. Ha a kisgyermek a normális beszédkezdethez képest késést mutat, megkésett beszédfejlődésről beszélünk. Ez nem más, mint fejlődési diszfázia. A beszéd késésének oka lehet örökletes neurológiai zavar, mentális retardáció, agyi károsodás, de okozhatja az ingerszegény környezet is. Az okok sokfélesége következtében sokféle diszfázia létezik. A terápiák szempontjából fontos, hogy használ-e a gyermek jeleket, s ezek melyik csoportba tartoznak. A feldolgozási folyamatot helyettesíthetik a testhelyzetek, a mozdulatok, de a mimika is. Ilyenkor fordul elő, hogy a szülő szerint gyermeke mindent megért, csak nem beszél. Ez az úgy nevezett szituatív beszéd. A megkésett beszéd leggyakrabban spontán megindul. A család és a gyermekközösségek jó hatással vannak a gyerekek beszédfejlődésére. Ha a spontán indulás nem történik meg, szükség van fejlesztő terápiák alkalmazására. A beszéd szempontjából az agy a felelős a kommunikációért: képes az információk feldolgozására, tárolására, valamint az információk megválaszolására. A beszéd és a nyelv folyamatait a bal és a jobb agyfélteke együtt koordinálja. A beszéd központja a bal féltekében van: a Broca-terület a beszédprodukcióért, a Wernicke-terület a beszédmegértésért felelős. A bal féltekében van a fogalmazás, a fogalomalkotás, az irányfelismerés, a látás és a színérzékelés központja. De a szó jelentésének a felismerésében nagy szerepe van a jobb agyféltekének is.

2



Az agyfélteke-dominancia az anyanyelv-elsajátítás során a nyelvi elemek hatására alakul ki. Ha hároméves korra nem mutatható ki a gyermeknél a kézdominancia, zavarok jelentkezhetnek a beszédfejlődésben, majd az írott nyelv elsajátításában is. A jobb félteke dominanciájánál gyakoribb a beszéd késése. A balkezesség erre utaló jel. Az emlékezésnek is nagy szerepe van a beszéd kialakulásában. Az ingerek megjegyzéséhez

szükséges,

hogy

létrejöjjön

az

emléknyom,

amely

az

ismétlődések során bevésődik. A gyakori ismétlés biztosítja a mélyebb bevésést. Egyéves korban a gyermek már emlékezik a többször látott tárgyakra, személyekre. Három-, négyéves kor után már az egyszeri élmény is nyomot hagy. Az iskolás korra intenzívvé válik az emlékezés. Fontos a hosszú és a rövid távú memória elkülönülése, valamint a szeriális észlelés szerepe. A memória elengedhetetlen a betűk megtanulásában és megtartásában. A szerialitásnak az írásban és a számolásban van jelentősége. Az értekezés a megkésett beszédfejlődést egy konkrét gyermek példáján mutatja be, és kíséri végig az általános iskola első osztályában, és betekintést nyújt a második osztályba. Az értekezés célja a megkésett beszédfejlődés egyedi vonásainak a bemutatása, a kezdetektől, amikor a gyermek édesanyja észrevette, hogy nem a megfelelő ütemben zajlik kislányánál az anyanyelv elsajátítása. A megkésett beszédfejlődés kizárható okai a konkrét gyermek esetében a következők: 1) Koraszülöttség. Lili a terhesség negyvenedik hetében, 3250 gramm súllyal, 59 centiméterrel született. A születés után azonnal felsírt, így nem alakult ki nála oxigénhiányos állapot. Normál módon, természetes úton jött a világra. 2) Szülési sérülés nem következett be. 3) Születési rendellenességet sem a szülést követően, sem később nem tapasztaltak. 3



4) Hallássérülése nem volt, hallása ép. 5) Nem tapasztaltak nála hosszan tartó hurutos állapotot. 6) Nincs családi érintettség a szűk családon belül. Bár az egyik második unokatestvér kisfiú, anyai ágon, súlyos autista, Lilinél kétszeri vizsgálat is kizárta az autizmus tényét, valamint az értelmi elmaradást. 7) A születése pillanatától családban él. Sem hosszabb, sem rövidebb időre nem szakadt ki onnan. Tizenegy hónapos koráig szopott. A megkésett beszédfejlődés lehetséges okai Lili esetében: 1) Az anya a várandósság idején más nyelvi környezetben élt, mint a szülést követően. 2) Az édesanyát tizenkét éves korában egy életre kiható pszichés sokk érte. 3) A kislány újszülöttként besárgult, kékfény kezelést kapott. 4) Tizenhárom hónapos korában indult el. Sokáig lábujjhegyen járt. 5) Beszéde későn indult, nagyon vontatott volt a beszédfejlődése. Sokáig halandzsázott. Bár két és fél évesen bölcsődés, négyéves korában óvodás lett, 3;9 korában mondta az első önálló mondatot. Lilit 6;4 korában ideggyógyászati vizsgálatra küldték. A diagnózis a következő volt: 1) Homlokán tág vénás hálózat érzékelhető. 2) A vezetett tárgyat jól fixálja és követi. 3) A mimikai mozgások gyengébbek a szokásosnál. 4) Izomerő, izomtónus normális, a váltakozó mozgások csaknem életkora szintjén, a célkísérletek pontatlanul és ritmustalanul kivitelezettek. 5) Vizsgálat közben jól kooperál, de énekel, csettintget a nyelvével. A nagyothallás és az autizmus kizárása után szinte azonnal megkezdődött a fejlesztés. A fejlesztésben szakembereken kívül az anyának is jelentős szerep jutott. A terápiák (mozgás, zene, logopédia) jelentősen befolyásolták a beszéd megindulását. Még lézerakupunktúrás kezelésen is részt vett a kislány, melynek célja a beszéd megindulása volt. 2001. májusában a kezelés hatására mondta az 4



első önálló mondatot az orvosnő rendelőjében: „Ezt a piszkos zsebkendőt kidobom a szemetesbe.” (1997. augusztus 21-én született, tehát 3;9 volt ekkor.) A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 2004. januárban, 6;4 korában az iskola megkezdése előtt megvizsgálta és megkésett beszédfejlődést,

beszédészlelési

elmaradást,

valamint

tanulási

nehézség

veszélyeztetettségét állapították meg. Javaslat: jó lenne, ha kis létszámú fejlesztő osztályban vagy logopédusi megsegítéssel kis létszámú osztályban kezdené az iskolát. A szülők, mivel köztudott, hogy a fejlesztő osztályokban többnyire magatartási problémákkal küszködő, szociálisan is hátrányos helyzetű tanulók vannak, nem oda íratták a kislányt.

4. Az értekezés szerkezete A) KIVONATOK: 1. magyar 2. angol 3. német B) KÍSÉRLETI RÉSZ: I. Célkitűzés: A megkésett beszédfejlődés okainak a felderítése, elhatárolása egyéb

beszédprodukciós

rendellenességektől

–

szakirodalmi

összefoglaló tükrében. 1. A beszéd 2. Az agyfélteke-dominancia 3. A beszédészlelés és a beszédmegértés 3.1. Kommunikációs nehézségek 3.2. Etiológia - Biológiai tényezők

5



- Környezeti tényezők - Rizikótényezők 3.3. Autizmus 3.4. Elektív mutizmus 4. A megkésett beszédfejlődés, diszfázia 5. A szituatív beszéd II. Kutatási terület: a gyermeknyelv és az anyanyelv elsajátítása 1. A gyermeknyelvkutatás történetéből 2. Kutatási paradigmák 2.1. Természetes mintavétel 2.2. Kísérletezés 2.3. Longitudinális és keresztmetszeti vizsgálatok 3. Az anyanyelv elsajátítása: 3.1. Pszicholingvisztikai összefüggések 3.2. Neurolingvisztikai összefüggések 3.3. Az írás elsajátítása 3.4. Az olvasás elsajátítása III. Hipotézisek IV. Módszerek, források V. A konkrét gyermek: 1. Anamnézis 2. Státusz 2.1. GMP-diagnosztika 2.2. PPVT 2.3. Mentális lexikon 3. Terápiák 3.1. Mozgásterápia 3.2. Logopédiai foglalkozások 4. Az iskolában 6



4.1. Az első osztály: - Taneszközök bemutatása - Logopédiai rásegítés - Az iskolai teljesítmény értékelése 4.2. A második osztály: - Taneszközök bemutatása - Logopédiai rásegítés - Az iskolai teljesítmény értékelése VI. Folyamatterv VII. A hipotézisek cáfolása, igazolása C) AZ ÉRTEKEZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA D) BIBLIOGRÁFIA E) TÉZISEK 1. magyar 2. angol F) MELLÉKLETEK

5. Az értekezés témájához kapcsolódó előadások és lektorált publikációk 5.1. Előadások: •

Lendvainé Décsy Kornélia: A megkésett beszédfejlődés lehetséges és kizárható okai, valamint terápiás lehetőségek egy konkrét gyermek esetében 2004, Nyíregyháza, XIV. MANYE Kongresszus

•

Lendvainé Décsy Kornélia: A megkésett beszédfejlődés okai és terápiái

7



2004, Balatonalmádi, VII. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem •

Lendvainé Décsy Kornélia: A diszfázia felismerésétől a terápiákig 2004, Győr, NYME AK, VIII. Apáczai-napok

•

Lendvainé Décsy Kornélia: Diszfáziás gyermek az első osztályban 2005, Miskolc, XV. MANYE Kongresszus

•

Lendvainé Décsy Kornélia: A megkésett beszédfejlődés következményei az iskolában 2006, Gödöllő, XVI. MANYE Kongresszus

•

Lendvainé Décsy Kornélia: Megkésett beszédfejlődésű gyermek GMPdiagnosztikájának ismertetése 2006, Győr, NYME AK, X. Apáczai-napok

•

Lendvainé Décsy Kornélia: Egy megkésett beszédfejlődésű gyermek mentális lexikonja a harmadik osztályban 2007, Siófok, XVII. MANYE Kongresszus

•

Lendvainé Décsy Kornélia: Szóasszociációk szemantikai vizsgálata 2007, Győr, NYME AK, XI. Apáczai-napok

5.2. Lektorált publikációk •

Lendvainé Décsy Kornélia: A megkésett beszédfejlődés lehetséges és kizárható okai, valamint terápiás lehetőségek egy konkrét gyermek esetében In: Nyelvek és nyelvoktatás Európa és a Kárpát-medence régióiban, Pécs – Nyíregyháza, 2005, 111-120.

•

Lendvainé Décsy Kornélia: A diszfázia felismerésétől a terápiákig In: Esélyek és kihívások az Európai Unióban, Győr, 2005, 298-310.

•

Lendvainé Décsy Kornélia: Diszfáziás gyermek az első osztályban In: A világ nyelvei és a nyelvek világa. Soknyelvűség a gazdaságban, a tudományban és az oktatásban, Pécs – Miskolc, 2006, 120-125.

•

Lendvainé Décsy Kornélia: A megkésett beszédfejlődés következményei az iskolában

8



In: Nyelvi modernizáció. Szaknyelv, fordítás, terminológia. Nyelvelsajátítás, Pécs – Gödöllő, 2007, 882-889. •

Lendvainé Décsy Kornélia: Gyerekszövegek mondatszerkezeti sajátosságai In: Tanulmányok három hangra, Apáczai – füzetek 1. NYME AK, Győr, 2007, 84-95.

•

Lendvainé Décsy Kornélia: A GMP-teszt eredményei egy megkésett beszédfejlődésű gyermek esetében In: Hagyomány és fejlődés NYME AK, Győr, 2007, 66-73.

5.3. Bölcsészdoktori értekezés Lendvainé Décsy Kornélia: A morfológiai szabályok elsajátítása magyar anyanyelvű gyermekek beszédtanulásában Témavezető: Dr. Károly Sándor DSc tanszékvezető egyetemi tanár JATE BTK, Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 1987

9

Doktori (PhD) értekezés tézisei

Recommend Documents