DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(=
*$='$6È*78'20È1<,.$5
NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
3URJUDPYH]HW
7pPDYH]HW
Dr. KISMÁNYOKY TAMÁS PH]
Dr. MAKAI SÁNDOR
JD]GDViJLWXGRPiQ\
mH]
kandidátusa
JD]GDViJLWXGRPiQ\
kandidátusa
A TALAJTERMÉKENYSÉGET BEFOLYÁSOLÓ NÖVÉNYEK ÉS 1g9e1<7È56Ë7È62.7(50
.e3(66e*e1(.
VIZSGÁLATA
Készítette: CSAVAJDA ÉVA
Keszthely 2003
1 $.87$7È6(/
=0e1<(,&e/.,7
=e6(.
Magyarországon a több mint egy évtizede tartó PH]
JD]GDViJLpV
élelmiszeripari termelés átszervezésének társadalmi és gazdaságpolitikai RNDL
YDQQDN
$
PHJQ|YHNHGHWW
PH]
JD]GDViJL
WHUPpNHN
LUiQWL
kereslettel, és a fogyasztói igények kielégítésével párhuzamosan a WHUP
WHUOHW IRO\DPDWRV pV HU
D PH]
WHOMHV FV|
kkenése tapasztalható. Ennek, és
JD]GDViJL WHUPHOpV LQWHQ]LILNiFLyMiQDN HUHGPpQ\HNpQW MHOHQWNH]
NiURV N|UQ\H]HWL KDWiVRNQDN N|V]|QKHW
HQ SHGLJ HJ\UH VUJHW
WHUPpV]HWHV
LOOHWYH
N|UQ\H]HW
YpGHOPpQHN
MHOHQOHJL
HU
EE D
IRUUiV
-
gazdálkodásunk átértékeléspQHNV]NVpJHVVpJH$UHQGV]HUYiOWiVWN|YHW
tulajdonjogi változások, a kárpótlás és a privatizáció következményeként IHOV]DSRURGy SLDFRULHQWiOWViJJDO MHOOHPH]KHW NHUHVLN D WHUPHV]WpV ~MV]HU
PDJiQJD]GDViJRN PHO\HN
PHJROGiVDLW D KD]DL pV QHP]HWN|]L SLDF
on
jól eladható termékeket, valamint hazánk EU-csatlakozásának igénye is D]W MHO]L KRJ\ MHOHQ N|UOPpQ\HN N|]|WW PH]
JD]GDViJL WHUPHOpVQNEHQ
szemléletváltoztatásra van szükség. A fent említett társadalmi, gazdaságpolitikai és természeti okok késztetnek bennünket arra, hogy számba vegyük és értékeljük az újkor vívmányai mellett azokat a korábban részben már ismert, de feledésbe PHQW
HOMiUiVRNDW
LV
PHO\HNHW
D
WHUPpV]HWV]HPOpOHWWHO
MHOOHPH]KHW
alternatív gazdálkodási rendszerek hangsúlyoznak. Sokak szerint a helyzet megoldásának kulcsa a talajtermékenység IHQQWDUWiViEDQ MHOHQW
„kis”
pV
IRNR]iViEDQ
NHUHVHQG
PHO\EHQ
NLHPHONHG
VpJHOHKHWW|EEHNN|]|WWHJ\MyO|VV]HiOOtWRWWYHWpVIRUJyQDND]~Q
növények
vagy
alternatív
növények
nemesítésének
termesztésénHN D UDFLRQiOLV WDODMKDV]QiODWQDN D KHO\VSHFLILNXV P ág- és vetésszerkezet kialakításának.
és
YHOpVL
2 A változtatás szükségességét elismerve kutatásaink olyan Q|YpQ\HN WHUP HO
YHWHPpQ\
NpSHVVpJpQHN YL]VJiODWiUD LUiQ\XOQDN DPHO\HN NHGYH]
-értékével már számos kutató foglalkozott, mégis napjaink
növénytermesztési gyakorlatában megjelenésüket ritkán tapasztaljuk. A téma középpontjában olyan maghüvelyes és zöldtrágya növények állnak, amelyek napjaink vetésforgóiban alternatív növény számba mennek, de a vetésváltásban betöltött szerepük, és a talajtermékenységre gyakorolt hatásuk alapján termesztésük átgondolásra érdemes. $GROJR]DWDIHQWHPOtWHWWQ|YpQ\HNWHUPHV]WKHW
VpJpQHNNpUGpVpW
vizsgálja természetes körülmények között, és az alábbi kérdésekre keresi a választ: Mekkora termésprodukcióra képesek a vizsgált hüvelyes növények természetes körülmények között? Mekkora taUOyKR]DPPDO
LOOHWYH
WiSDQ\DJpUWpNNHO
MHOOHPH]KHW
N
D
0HNNRUD ELRPDVV]DSURGXNFLyYDO LOOHWYH WiSDQ\DJpUWpNNHO MHOOHPH]KHW
N
vizsgált hüvelyes növények természetes körülmények között?
a vizsgált zöldtrágyanövények természetes körülmények között? Igazolható-H D YL]VJiOW Q|YpQ\HN WDODMWHUPpNHQ\VpJUH J\DNRUROW NHGYH] KDWiVD D YHWpVYiOWiVEDQ
NHW N|YHW
Q|YpQ\ MHO]
Q|YpQ\ YL]VJiOW
tulajdonságain keresztül? ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérlet körülményei Szabadföldi kisparcellás kísérleteinket a Nyugat-Magyarországi (J\HWHP 0H]
JD]GDViJ
Termesztéstechnológiai Mosonmagyaróváron.
- és Élelmiszertudományi Kar Nemesítési és Állomásán
végeztük
1998-2001
között
3 A kísérleti DPHO\QHN I
terület
EE MHOOHP]
talajtípusa karbonátos
L D N|YHWNH]
N D WHUP
Duna-öntéstalaj,
UpWHJ i
tlagos vastagsága
100-120 cm, alatta több száz méter vastagságú kavicsréteg van. A talajvíz átlagos mélysége 3-5 m. A talaj pH-ja (H2O) 7,9-8,1, a KCl-ban mért pH-ja 7,2-7,4. A talaj Arany-féle kötöttségi száma (KA) 48-64, a szénsavas mész tartalma (CaCO3) 18-22%, a humusztartalma (Hu) jó (3,3-3,7%). A humusztartalomból becsült N-ellátottsága jó (0,21-0,25%), a talaj P-ellátottsága igen jó (AL-P2O5 394-429 mg/kg), K-ellátottsága igen gyenge (AL-K2O 82-108 mg/kg). $ YL]VJiOW WDYDV]L YHWpV
Q|YpQ\HN WHQ\pV]LG
V]DNUD YRQDWNR]y
(április-június ill. április-július) havi adatai alapján, az 1998-as és az 1999-HV HV]WHQG
FVDSDGpNRVDEE YROW PLQW D
-es év. A kísérletek
három éve során a csapadék viszonyok szempontjából a második év pUWpNHOKHW YHWpV
D OHJNHGYH]
EEQHN PHUW HEEHQ D] pYEHQ HVHWW D WDYDV]L
Q|YpQ\HN V]iPiUD RSWLPiOLV LG
OHJW|EE HV
V]DNEDQ D YLUiJ]iV LGHMpQ D
-ban a csapadékeloszlás nem a vizsgált hüvelyes
növények igénye szerint alakult, ugyanis a virágzáskor kevesebb, míg az érés illetve betakarítás idején nagyobb mennyiség esett. A harmadik év D] HO
]
pYHNKH] NpSHVW HJ\ V]iUD]DEE PHOHJHEE pV QDSIpQ\EHQ
JD]GDJDEE HV]WHQG
YROW PHO\EHQ D YLUiJ]iV LGHMpQ OHKXOORWW FVDSDGpN
PHQQ\LVpJD]HO
NpWpYLKH]NpSHVWDOHJNHYHVHEEYROW$MHO]
]
Q|YpQ\
V]L E~]D V]HPSRQWMiEyO pUWpNHOYH D E~]D WHQ\pV]LGHMpQHN KDYL DGDWDLW
(október-július) megállapítható, hogy az 1998/1999-es év volt a legcsapadékosabb, az 1999/2000-HV HV]WHQG
PHOHJHEE pV QDSIpQ\EHQ
gazdagabb, a 2000/2001-es év pedig a legszárazabb és a legmelegebb HV]WHQG
YROWDKiURPYL]VJiOWpYN|]O
4 A szántóföldi kísérletek menete és a mintavételek módja $ YL]VJiODWRNEDQ V]HUHSO ]|OGWUiJ\D Q|YpQ\HN HO
kukoricát, 1999-EHQ EHWDNDUtWiViW N|YHW
SLOODQJyV PDJKYHO\HV pV I
WW D NtVpUO
YHWpV
eti területeken 1997-ben és 1998-ban
V]L E~]iW WHUPHV]WHWWHN (]HNQHN D Q|YpQ\HNQHN D HQ D] iOWDOXQN YL]VJiOW WDYDV]L YHWpV
WHUPHV]WpVWHFKQROyJLDL
PXQNDP
YHOHWHLQHN
NLYLWHOH]pVH
Q|YpQ\HN
D
NtVpUOHWHN
minden évében (1998, 19999, 2000) azonos volt. A vizsgált WDYDV]LYHWpV
Q|YpQ\IDMRNpVIDMWiLNDN|YHWNH]
NYROWDN
− pillangósok: borsó (Profi), görögszéna (Óvári-4) − zöldtrágyanövények: facélia (Angelia), olajretek (Diabolo), facélia-olajretek és facélia-görögszéna (50-50%-os) keveréke A kisparcellás megfigyelési egységek területe: 10-10 m2 Kísérlet beállítás: négy ismétlésben, véletlenblokk elrendezésben A vetés ideje: tavasszal (április) Növényápolás: kézi kapálás, gyomlálás A betakarítás ideje és módja: − pillangósoknál: terméséréskor parcella betakarítógéppel −
I
YHWpV
]|OGWUiJ\DQ|YpQ\HNQpO MDYDYLUiJ]iVNRUWDODMPDUyYDO
$ SLOODQJyVRN EHWDNDUtWiViW N|YHW
HQ D V]DOPD HOWiYROtWiVD pV D
növényi mintavételek elvégzése után tarlóhántásra és annak ápolására; a I
YHWpV
]|OGWUiJ\DQ|YpQ\HN WDODMED GROJR]iVD XWiQ WDODMW|P
talaj pihentetésére került sor.
örítésre és a
5 (]W
N|YHWWH
D
IHQW
Q|YpQ\WiUVtWiVRN PLQW HO
HPOtWHWW
WDYDV]L
YHWpV
YHWHPpQ\HN SDUFHOOiLQDN HO
Q|YpQ\YHWpVpUH V]iQWiVpVDQQDNHOPXQNiOiVDYHW
A MHO]
Q|YpQ\NpQWKDV]QiOW
−
MHO]
Q|YpQ\
Q|YpQ\HN
pV
NpV]tWpVH D MHO]
iJ\NpV]tWpV
V]LE~]D IDMWiLDN|YHWNH]
NYROWDN
V]LE~]D 0Y3iOPD0Y2SWLPD
A kisparcellás megfigyelési egységek területe: 5-5 m2 Kísérlet beállítás: négy ismétlésben, sávos elrendezésben A vetés ideje - módja
VV]HO RNWyEHU
- D] HO
YHWHPpQ\NpQW V]HUHSO
tavasziak (borsó, görögszéna, facélia, olajretek, facélia-olajretek és facélia-J|U|JV]pQD NHYHUpN YLVV]DPpUW SDUFHOOiLUD PHU
OHJHV LUiQ\EDQ
tJ\ ROGRWWXN PHJ D]W KRJ\ XJ\DQD]RQ HO
YHWHPpQ\HN XWiQ NpW HOWpU
pUpVFVRSRUWEDWDUWR]y
EHQWHV]WHOKHVVQN
V]LE~]DIDMWiWHJ\LG
Növényápolás: kézi kapálás, gyomlálás A betakarítás ideje és módja: terméséréskor parcella betakarítógéppel A természetes körülmények biztosítása érdekében a kísérletek VRUiQ VHP D SLOODQJyVRN VHP D I D]
YHWpV
]|OGWUi
gyanövények, sem pedig
V]L E~]D HVHWpEHQ WUiJ\i]iVUD pV Q|YpQ\YpG
V]HU KDV]QiODWUD QHP
került sor. A gyomok ellen azonban mechanikai módszerekkel (kézi kapálás, gyomlálás) védekeztünk. A növényi mintavétel LG haWiUR]WD
PHJ $ SLOODQJyVRN HVHWpQ N|]YHWOHQO D EHWDNDUtWiV HO
YpOHWOHQV]HU
további
]tWpVpW D Q|YpQ\HN IHMOHWWVpJL iOODSRWD
HQ YiODV]WRWWXQN NL SDUFHOOiQNpQW
feldolgozások
helyszínére
WW
-20 db növényt és a
szállítottuk.
Ugyanezen
növénycsoportok esetén a betakarítás és a szalma eltávolítása után
6 elvégeztük a tarlón maradt növényi maradványok (gyökeres szárrészek) EHJ\
MWpVpW iVyYDO SDUFHOOiQNpQW
DQDJ\REEWDODMV]HQQ\H]
GpVHNW
-1 m2 WHUOHWU
O $ Q|YpQ\L PLQWiNDW
OPHJWLV]WtWRWWXNDKHO\V]tQHQOHPpUWN
majd a további feldolgozás helyszínére szállítottuk. A zöldtrágyanövények esetében a javavirágzás stádiumában parcellánként 1-1 m2 J\|NHUHV
KDMWiV
D
WHUOHWU
V]HQQ\H]
O
J\
MW|WWQN
GpVHNW
O
EH
WHOMHV
PHJWLV]WtWRWWXN
Q|YpQ\HNHW PDMG
IULVV
zöldtömegük lemérése után a növényi mintákat papírzacskókban szállítottuk a további feldolgozás helyszínére. A minták feldolgozásának módszerei $ PLQWiN IHOGROJR]iVD VRUiQ D WDYDV]L YHWpV LOOHWYHDMHO]
Q|YpQ\QpOD]HOV
NLV]iPtWRWWXQN NO|QE|] PHJIHOHO
Q|YpQ\IDMRNQiO
GOHJHVHQPpUWDGDWRNEyOPHJKDWiUR]WXQN
D] DGRWW IDMUD MHOOHP]
pV FpONLW
]pVHLQNQHN
PXWDWyNDW
A maghüvelyesek vizsgálata A borsó és görögszéna vizsgált paraméterei, a módszerek, (mértékegység): növényenkénti hüvelyszám - számolás: (db/növény), növényenkénti magszám - számolás: (db/növény), ezermagtömeg tömegmérés: (g); magtermés tömege - tömegmérés: (kg/parcella), a WHUPpV PLQ
VpJL Q\HUVIHKpUMH
laborvizsgálatok:
(%);
- és nyerszsír (olaj) tartalom) vizsgálata -
növényi
tömegmérés: (kg/parcella), a tarló
maradványok PLQ
(tarló)
tömege
-
VpJL WiSHOHPHN YL]VJiODWD
-
laborvizsgálatok: (%). $]
HOV
GOHJHVHQ
(mértékegységben)
PpUW
a
DGDWRN
DODSMiQ
maghüvelyeseknél:
PHJKDWiUR]RWW
a
14%-ra
MHOOHP]
N
korrigált
7 hektáronkénti
magtermés
(t/ha),
a
magminták
szárazanyagra
vonatkoztatott fehérje- és olajtartalma (% sz.a.-ban), a hektáronkénti fehérje- és olajhozamok (kg/ha); a tarlótömeg hektáronkénti nagysága és szárazanyag-hozama (t/ha), a tarló minták beltartalmi paraméterei (szárazanyag %-ban), a tápelem-felvétel (kg/ha), illetve a tápanyagérték (kg/t). A zöldtrágyanövények vizsgálata A facélia, olajretek, facélia-görögszéna keverék, facélia-olajretek keverék
vizsgált
paraméterei,
módszerek,
(mértékegység):
nyers
biomasszahozam - tömegmérés: (kg/parcella), szárazanyagtartalom laborvizsgálat DELRPDVV]DPLQ
VpJLYL]VJiODWD WiSHOHPWDUWDORP
-
laborvizsgálatok: (%). A mért adatokból származtatott mutatók, (mértékegységben): a hektáronkénti biomassza-hozam (t/ha), a szárazanyag-hozam (t/ha), a vizsgált beltartalmi paraméterek a növényi minták szárazanyag %-ában, a tápelem-felvétel (kg/ha) és a tápanyagérték (kg/t), valamint a hektáronkénti fehérjehozamok (kg/ha). Számításaink
szerint
a
tápelem-felvétel
azt
a
tápanyagmennyiséget mutatja meg, melyet a zöldtrágyanövények (teljes növény) és pillangós növényi maradványok (gyökeres szárrészek) hektáronkénti
tömege
tartalmaz,
a
tápanyagérték
pedig
azt
a
tápanyagmennyiséget fejezi ki, melyet az aláforgatott növényi tömeg egy tonnája juttat vissza a talajba.
8 $]
V]LE~]iYDONDSFVRODWRVYL]VJiODWRN
A vizsgált paraméterek, módszerek, (mértékegység): szemtermés mennyisége - tömegmérés VW
NJSDUFHOOD D WHUPpV PLQ
VpJL I
NpQW
LSDUL YL]VJiODWD Q\HUVIHKpUMH WDUWDORP QHGYHVVLNpU WDUWDORP
PLQ
VpJL
9
alorigráfos) értékszám
(VÉ),
esésszám
(s) -
laborvizsgálatok. $ PpUW DGDWRNEyO V]iUPD]WDWRWW MHOOHP]
hektáronkénti
szemtermés
nagysága
(t/ha),
N D
-ra korrigált
a
termés
minták
szárazanyagra vonatkoztatott fehérjetartalma (% sz.a.-ban), és a hektáronkénti fehérjehozamok (kg/ha).
$ Q|YpQ\L PLQWiN PLQ
Intézetének
VpJL HOHP]pVH .DUXQN 1|YpQ\WHUPHV]WpVL
laboratóriumában
történt.
A
laborvizsgálatok
során
alkalmazott módszereket az 1. táblázat mutatja be. 1. táblázat Az alkalmazott laborvizsgálati módszerek Vizsgált tulajdonság Szárazanyagtartalom Nyersfehérje tartalom Nyersolaj tartalom Nitrogéntartalom Foszfortartalom Káliumtartalom Kalciumtartalom Magnéziumtartalom Nedvessikér tartalom 0LQ
VpJLpUWpNV]iP
Esésszám
Módszer MSZ 6830/3 (szárítószekrényben) MSZ 6830/4 ill. MSZ 6369/4-81 (Kjeldahl sz.) MSZ 6830/6 (dietiléteres extrahálás) MSZ 6830/4 (Kjeldahl sz.) MSZ 6830/16-87 (fotometria) MSZ 6830/28-80 (atomabszorpció) MSZ 6830/20-80 (atomabszorpció) MSZ 6830/21-80 (atomabszorpció) MSZ 6369/5-87 (sikérmosóval) Valorigráf készülékkel MSZ 6369/9-77
9 Az adatok értékelésének módszerei $ WDYDV]L YHWpV NtVpUOHWL
Q|YpQ\HN SLOODQJyVRN I
HUHGPpQ\HLW
NtVpUOHWNpQW D] KiURPWpQ\H]
Q|YpQ\IDMRQNpQW
YHWpV pV
]|OGWUiJ\DQ|YpQ\HN
pYHQNpQW
HJ\WpQ\H]
V
V]L E
úzával kapcsolatos vizsgálatok adatait pedig
V NtVpUOHWNpQW YDULDQFLDDQDOt]LVVHO pUWpNHOWN 69È%
szerint Ms Excel program segítségével.
ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK 1. Meghatároztuk két maghüvelyes növény a borsó és a görögszéna termés hozamát természetes körülmények között, azaz extra WHUPHO
L LQSXW WiSDQ\DJHOOiWiV Q|YpQ\YpG
V]HU IHOKDV]QiOiVD
nélkül, Mosonmagyaróváron. A magtermések a vizsgálati évek átlagában alacsonyabbak (1,35 ill. 0,63 t/ha), a fehérjetartalmak magasabbak (25,45 ill. 35,33%) voltak az irodalmi adatoknál. Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy a Kisalföld régióban a „bioborsó
és
biogörögszéna”
V]HPSRQWEyO NRFNi]DWRV PLQ YiOODONR]iVQDNW
termesztése
mennyiségi
VpJL V]HPSRQWEyO D]RQEDQ tJpUHWHV
QLN
2. A maghüvelyesekkel kapcsolatos vizsgálatok során külön hangsúlyt fektettünk a növények tarlójának analízisére. Az eredmények alapján megadtuk a borsó és a görögszéna tarló természetes körülmények között realizált tápanyagmutatóit, és a három éves eredmények átlagában megállapítottuk, hogy a borsó tarlójának egy tonnájával közel 13,0 kg N, 3,3 kg P2O5 és 6,3 kg K2O, a görögszéna tarló egy tonnájával pedig mintegy 18,8 kg N, 4,7 kg P2O5 és 6,6 kg K2O juttatható vissza a talajba.
10 3. A
s]HUHSO
vizsgálatainkban
]|OGWUiJ\DQ|YpQ\HNHW
WDYDV]L
vetésben teszteltük és megállapítottuk, hogy a facélia tavaszi YHWpV
]|OGWUiJ\iQDN PHJIHOHO
PHUW NtVpUOHWL N|UOPpQ\HLQN
N|]|WW WLV]WD pV NHYHUW YHWpVEHQ HJ\DUiQW MHOHQW
V ELRPDVV]D
- és
szárazanyag produkcióra volt képes. 4.
0HJiOODStWRWWXN WRYiEEi D]W LV KRJ\ D IDFpOLD D EHO
növényfajokból
összeállított
OH pV PiV
keverékekben
WXODMGRQViJDPLDWWDWiUVtWiVDUiQ\iWHU
domináns
WHOMHVHQPHJKDWiUR]]D
5. Az olajretek ugyan érzékenyebb volt az évhatásra és a növénykárosítókra, mint a vizsgált egyéb növényfajok, a facéliaRODMUHWHN
WiUVtWiVEDQ
SURGXNiOW
MHOHQW
V
ELRPDVV]D
-
és
szárazanyaghozam (34,6-41,3 ill. 10,31-8,89 t/ha) miatt, azonban PHJiOODStWiVW Q\HUW KRJ\ D Q|YpQ\WiUVXOiV HO
Q\|V OHKHW D
zöldugar megvalósításában. 6. A zöldtrágyanövények tápanyagértékének vizsgálata során a kísérleti évek átlagában megállapítottuk, hogy a facélia egy tonnájával közel 5,6 kg N, 1,7 kg P2O5 és 9,3 kg K2O, a facéliagörögszéna keverék egy tonnájával 5,7 kg N, 2,0 kg P2O5 és 8,1 kg K2O, az olajretek egy tonnájával 5,3 kg N, 1,5 kg P2O5 és 5,7 kg K2O, a facélia-olajretek keverék egy tonnájával 5,3 kg N, 1,9 kg P2O5 és 7,0 kg K2O juttatható vissza a talajba. 7. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a
I
YHWpVEHQ
vizsgált zöldtrágyanövények termesztési körzetünkben - Kisalföld régió - karbonátos Duna-öntéstalajon, természetes körülmények N|]|WW
LV
MHOHQW
V
tápelem-WDUWDORPPDO
ELRPDVV]D
-produkcióra képesek, értékes
MHOOHPH]KHW
N
tJ\
WDODMED
IRUJDWiVXNNDO
fontos szerepet játszhatnak a talaj tápelem-veszteségének FV|NNHQWpVpEHQ pV WiSDQ\DJNpV]OHWpQHN PHJ
U]pVpEHQ YpJV
11 soron
értékes
biológiai
módszert
jelenthetnek
a
talaj
termékenységének fenntartásában. 8.
$]
V]L E~]D WHUPpVpUH D] HJ\HV HO
HOWpU
PpUWpN
YHWHPpQ\HNQHN pYH
GH NLPXWDWKDWy KDWiVD YROW
nként
A borsó, az olajretek
és a facélia után mért termések a megfigyelt évek átlagában meghaladták, míg a görögszéna utániak alulmúlták a fajtákra MHOOHP]
iWODJRV
természetes
WHUPpVHNHW
körülmények
]|OGWUiJ\DQ|YpQ\HN NHGYH]
(]HN
DODSMiQ
között
is
a
LJD]ROiVW
borsó
Q\HUW
és
WHUPpVW PyGRVtWy KDWiVD LOOHWYH
PHJiOODStWRWWXNKRJ\DPDJQDNWHUPHV]WHWWJ|U|JV]pQDPLQW E~]DHO
9.
$ VW
a V]L
YHWHPpQ\DV]yMiKR]KDVRQOyPHJtWpOpVDOiHVKHW
LSDUL MHOOHP]
PLQGLJ HU
NUH D IDMWDWX
lajdonságok és az évjárat hatása
WHOMHVHEE YROW PLQW D] HO
YHWHPpQ\HNp
Azt azonban
megfigyeltük, hogy a facélia-görögszéna keverék után mért sikérés fehérjetartalmak illetve esés- pV PLQ PLQGHQ pYEHQ NHGYH]
EEHQ DODNXO
VpJL pUWpNV]iPRN V]LQWH
tak, mint a többi vizsgált
növény utáni eredmények.0LYHODIDMWiNiWODJiEDQDWLV]WDYHWpV
facélia utáni adatok mindig kisebbek voltak, mint a görögszénás keverék utániak megállapítottuk, hogy a görögszéna, bár a keverékben mint társnövény alulmaradt, zölden hasznosítva az XWiQD
YHWHWW
Q|YpQ\
WHUPpVPLQ
VpJpQHN
DODNtWiViEDQ
IRQWRV
szerepet játszhat. 10. $]
V]L E~]D pV D] HO
YHWHPpQ\HN IHKpUMHWHUPpV YL]VJiODWDLQDN
eredményei alapján megállapítottuk, hogy a facélia-olajretek NHYHUpN
YHWpVIRUJyED
LNWDWiVD
HO
Q\|
s
lehet,
mint
a
területegységre vonatkoztatott fehérjetermések növelésének egyik lehetséges eszköze.
12 11. 0LYHO
D NO|QE|]
kifejtett
termést
WDYDV]L YHWpV
módosító
Q|YpQ\HN MHO]
hatása
bizonyos
Q|YpQ\UH
esetekben
statisztikailag is igazolt volt belátható, hogy nagyobb arányú vetésforgóba iktatásuk mindenképpen átgondolásra érdemes. JAVASLATOK − Kísérleti eredményeink alapján, termesztési körzetünkben, a „bioborsó
és
a
biogörögszéna”
V]HPSRQWEyO NRFNi]DWRV PLQ YiOODONR]iVQDN W
termesztése,
mennyiségi
VpJL V]HPSRQWEyO D]RQEDQ
ígéretes
QLN (UHGPpQ\HLQN DODSMiQ H]pUW V]NVpJHVQHN
WDUWMXN D KHO\L YLV]RQ\RNQDN PHJIHOHO
Yt]
- és tápanyagellátás
hangsúlyozását. − A zöldtrágyanövényekkel kapcsolatos vizsgálatok eredményei alapján a facélia és a facélia-olajretek keverék vetésforgóba iktatása zöldugarként megfontolandó, hiszen karbonátos Duna|QWpVWDODMRQ LV PLQLPiOLV WHUPHO
L LQSXW IHOKDV]QiOiVVDO MHOHQW
V
biomassza- és szárazanyag-produkcióra képesek, értékes tápelemWDUWDORPPDO
MHOOHPH]KHW
N
PHO\QHN
N|YHWNH]WpEHQ
W
alajba
dolgozásukkal fontos szerepet tölthetnek be a talaj tápelemveszteségének PHJ
−
csökkentésében
és
tápanyagkészletének
U]pVpEHQ
$IHKpUMHKR]DPYL]VJiODWRNHUHGPpQ\HLQHNKDV]QRVtWiViWLOOHW
HQ
javasolható e térségben a facélia-olajretek keverék termesztése és vetésforgóba iktatása azért is, mert a fehérjestratégiának és így a fehérjehiány enyhítésének egy újabb, alternatív forrását jelentheti. − A borsó, a görögszéna, a facélia, az olajretek és a facéliás keverékek talajtermékenységre gyakorolt hatásának átfogóbb, a
13 WDODMWXODMGRQViJRNUD LV NLWHUMHG WHV]QHN HO
V]NVpJHVVp
YHWHPpQ\HN
$
NXWDWiVD WRYiEEL YL]VJiODWRNDW
WDYDV]L
NH]HOpVHN
YHWpV
KDWiViQDN
Q|YpQ\HN pUWpNHOpVH
PLQW SHGLJ
tartamkísérletek keretében ajánlott.
$=e57(.(=e67e0$.g5e%
/Ë5778'20È
NYOS
KÖZLEMÉNYEK Lektorált tudományos folyóirat-cikk magyar nyelven: Csavajda É. (2001): Az olajretekhez kapcsolódó rovarfajok, különös WHNLQWHWWHODNiUWHY
NUH$FWD$JURQRPLFDÏYiULHQVLV
43, 2: 101-111.
Csavajda É. (2002): Az alternatív gazdálkodás kérdése a fenntartható PH]
JD]GDViJEDQ1|YpQ\WHUPHOpV
51, 3: 345-352.
Csavajda É. (2002): Néhány, a talajtermékenység szempontjából értékes ]|OGWUiJ\DQ|YpQ\ WHUP
NpSHVVpJpQHN YL]VJiODWD , $ YL]VJiOW Q|YpQ\HN
tömege és szárazanyag-tartalma. Acta Agronomica Óváriensis 44, 2: 121-133. Csavajda É. (2003): Néhány, a talajtermékenység szempontjából értékes ]|OGWUiJ\DQ|YpQ\ WHUP
NpSHVVpJpQHN YL]VJiODWD ,, $ YL]VJiOW Q|YpQ\HN
összetétele. Acta Agronomica Óváriensis 45, 1: (In press) Csavajda É. (2003): Egy szárazboUVy
IDMWD
WHUP
NpSHVVpJpQHN
vizsgálata biokörülmények között. Acta Agronomica Óváriensis 45, 1: (In press)
14 Lektorált tudományos folyóirat-cikk idegen nyelven: Csavajda É. (2002): Long-term strategies for sustainable crop production, emphasizing on alternative methods in relation to the Hungarian situation. Acta Agronomica Óváriensis 44, 1: 69-85. 0DJ\DUYDJ\LGHJHQQ\HOY
NLYRQDW|VV]HIRJODOy
Makai S. - Kajdi F. - Késmárki I. - Csavajda É. (2000): Néhány különleges és alternatív kultúrnövény termesztéVL
OHKHW
VpJHL
pV
eredményei a Kisalföldön. In Gyulai F. (szerk.) Az agrobiodiverzitás PHJ
U]pVH pV KDV]QRVtWiVD 6]LPSy]LXP -iQRVV\ $QGRU HPOpNpUH
május 4- WHOMHVWHUMHGHOHPEHQPHJMHOHQWHO
DGiV
Makai, S. - Csavajda, É. (2001): Growing and utilization of fenugreek (Trigonella foenum-graecum L.) in Hungary. World Conference on Medicinal and Aromatic Plants. 2001. július 8-11. Budapest. Poster Session III., Abstracts 239. Makai S. - Csavajda É. - Makai P. S. (2001): Az alternatív növények szerepe a Kisalföld régióban. In: Pepó P. és Jolánkai M. (szerk.). II. Növénytermesztési Tudományos Nap
HO
DGiVDLQDN
pV
SRV]WHUHLQHN
összefoglalói. Poszterek 72. Makai, S. - Csavajda, É. - Makai, P. S. (2001): Growing and utilization of
fenugreek
(Trigonella
foenum-graecum
L.)
in
Hungary.
Internationaler: Kongress 2001 Wien, BOKU. Abstracts of posters 190.
15 Makai, S. - Csavajda, É. - Makai, P. S. (2002): Uspesnaja introdukcija lekarstvennovo rastenija pazitnika grecheskovo (Trigonella foenumgraecum L.) na Vengrii. In V.N. Resetnikov (szerk): Nemzetközi %RWDQLNDL 7XGRPiQ\RV .RQIHUHQFLD HO
2002. május 30-(O
7XGRPiQ\WQpSV]HU
Csavajda É.
DGiVDLQDN |VV]HIRJOD
lói. Minszk,
DGiVNLYRQDWRN
VtW
N|]OHPpQ\HNSRV]WHUHN
7DODMJD]GDJtWy
Q|YpQ\HN
WHUP
NpSHVVpJpQHN
vizsgálata. Bábolnai Gazdanapok 1999. (poszter kiállítás) Makai S. - Csavajda É. - Makai P. S. (2001): A görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.) termesztése és hasznosítása Magyarországon (Poszter kiállítás). Bábolnai Gazdanapok 2001. (poszter kiállítás) Makai, S. - Csavajda, É. - Makai, P. S. (2001): La cultivation et utilization du Fenugrec eu Hongrie. Tudományos szimpózium és bemutató a PDJ\DU PH]
JD]GDViJL pV NXWDWiVL HUHGPpQ\HNU
O 3iUL]V
Sources d’Europe centre d’information sur l’Europe 2001. október 16. (poszter kiállítás)
