Doktori (PhD) értekezés tézisei
Újváriné Handó Melinda
ROMA/CIGÁNY ÉS NEM ROMA/CIGÁNY TANULÓK TÁRSAS KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA ISKOLAI KÖRNYEZETBEN
Témavezetı: Dr. habil. Szekszárdi Júlia ny. egyetemi docens
Pannon Egyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola
Veszprém 2009.
TARTALOMJEGYZÉK
1. A KUTATÁS CÉLJA ÉS KÖRÜLMÉNYEI ................................................................................ 3 2. A KUTATÁS MÓDSZEREI ......................................................................................................... 4 2.1. Mélyinterjú.............................................................................................................................. 4 2.2. Szociometriai kérdıív ............................................................................................................. 4 2.3. Támogatott felidézés interjúk.................................................................................................. 6 2.4. Résztvevı-megfigyelı módszer.............................................................................................. 7 3. HIPOTÉZISEK ÉS AZOK HELYTÁLLÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA...................................... 7 4. A KUTATÁS JELENTİSÉGE, ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEI ...................................... 9 4.1. A kutatás módszertani eredményei ......................................................................................... 9 4.2. A kutatás empirikus vizsgálaton alapuló eredményei........................................................... 11 5. A SZERZİ TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI ÉS ELİADÁSAI A DISSZERTÁCIÓ TÉMÁJÁBAN ............................................................................................ 14
2
1. A KUTATÁS CÉLJA ÉS KÖRÜLMÉNYEI A kutatás célja, hogy több aspektusból tárja fel a roma/cigány és nem roma/cigány gyerekek közötti interakciókat, valamint a mögöttük meghúzódó gondolatokat, attitődöket. A kutatás során elsıdlegesen azokra a kérdésekre kerestem a választ, hogy miként látják, percipiálják egymást a roma és nem roma gyerekek, maguk hogyan élik meg és kezelik a felmerülı konfliktusokat. Hogyan alakulnak át tartalmukban, mélységükben, jellegükben a kölcsönös elıítéletek a jelenlegi társadalmi és globális szintő változások hatására, miként befolyásolják ezek az elıítéletek a társas kapcsolatok alakulását. Továbbá hogyan látják és milyen problémakezelı stratégiákat, milyen hatékonysággal alkalmaznak a pedagógusok. Van-e különbség a társas kapcsolatok alakulásában az életkori sajátosságoknak, nevezetesen kevesebb vagy több elıítélettel rendelkeznek-e az alsó illetve a felsı tagozatos tanulók? Több mint négy éven át végeztem megfigyeléseket egy 35-40 fıs közép-dunántúli oláh cigány közösség mindennapi életérıl a résztvevı-megfigyelı módszer segítségével. Ez idı alatt megismerhettem életmódjukat, szokásaikat, hit és hiedelemvilágukat, miközben sokszor megtapasztalhattam a lakókörnyezetük és a köztük lévı feszültségeket, konfliktusokat. Ilyen elızmények után kezdtem meg körülbelül három évvel ezelıtt a cigány és nem cigány gyermekek közötti társas kapcsolat vizsgálatát, elsıdlegesen iskolai körülmények között. Erre szorítkoztam, hiszen a spontán szervezıdı iskolán kívüli tevékenységeket jellegükbıl adódóan nehezen tudtam volna kutatásom tárgyává tenni. Vizsgálat közben olyan nem várt eseménynek is tanúja lehettem, mely kutatásomban új aspektus figyelembevételét tette lehetıvé. 2007. júniusában a vizsgált közösség lakóhelyén fennálló általános iskolát bezárták, így a 35-40 fıs cigány közösségnek másik iskolába kellett átíratnia általános iskolás korú gyermekeit. A megszőnt iskola körülbelül 60 tanulójából 49 fıt, köztük a cigány közösség gyermekeit is a szomszédos település iskolájába íratták át. Az így kialakult helyzet tette lehetıvé, hogy a cigány és nem cigány tanulók közötti társas kapcsolatok alakulását, kialakulását egy iskolabezárás következtében keletkezı speciális helyzetben tudjam vizsgálni. Vizsgálatomat a 2006/2007-es tanév végén, még a roma gyermekek érkezése elıtt kezdtem meg abban az általános iskolában, ahová a vizsgált cigány közösség gyermekeit feltételezhetıen át fogják íratni. Célom az volt, hogy a kiindulási állapotokat, azaz a már meglévı társas kapcsolatokat tudjam rögzíteni az osztályközösségekben, melyekre az új tanulók érkezése vélhetıen befolyással lesz majd. Annak érdekében, hogy a társas kapcsolatok alakulását jobban nyomon tudjam követni, mintegy kontrolként kiválasztottam egy hasonló kondícióval rendelkezı iskolát, ahol már régóta jelentıs számban tanulnak roma gyermekek. Ez kutatásom szempontjából azért volt fontos
3
kiválasztási szempont, hogy fel tudjam térképezni, hogy milyen kapcsolatok alakultak ki a roma és nem roma gyerekek között.
2. A KUTATÁS MÓDSZEREI Kutatásomat módszertanilag négy fı pillére építettem, melyek mindegyike kiegészíti, árnyalja és pontosítja a másik módszer segítségével megismert valóságot. A szociometriai kérdıív, a támogatott felidézés módszere, mélyinterjúk és a résztvevı-megfigyelı módszer alkotta azt a négyes fogatot, amely úgy vélem, kellı információhoz juttatott ahhoz, hogy objektív képet tudjak alkotni a valós helyzetrıl.
2.1. Mélyinterjú Kutatásomat az iskolák igazgatójával készített mélyinterjúkkal kezdtem, annak érdekében, hogy az iskolákról, a tanulókról átfogó képet kaphassak. Mindkét igazgató készségesen állt rendelkezésemre, így az interjúk során teljes képet kaphattam az iskola mőködésérıl, nehézségeikrıl, sikereikrıl, a tanulókkal, szülıkkel és a településsel kialakult kapcsolatukról. Emellett segítséget nyújtottak a kutatás céljának leginkább megfelelı osztályok kiválasztásában is. A kutatás második szakaszában újabb mélyinterjút készítettem az iskolaigazgatókkal, melyben elsıdlegesen az elsı interjú óta eltelt változásokról, eredményekrıl érdeklıdtem. A mélyinterjúk félig strukturált interjúk voltak, melynek során néhány kérdés megválaszolását feltétlen elvártam az igazgatóktól, azonban ık maguk is sok olyan témát érintettek, melyek kutatásom szempontjából iránymutatók voltak.
2.2. Szociometriai kérdıív Szociometriai kérdıív segítségével kívántam feltérképezni az osztályközösség szerkezetét, valamint a roma tanulók osztályban betöltött helyét. A szociometriai kérdıívek kitöltésére a támogatott felidézés vizsgálatot követıen került sor, mivel el kívántam kerülni, hogy a kérdıív elemzése során kapott adatok a támogatott felidézés interjúk menetét bármilyen módon befolyásolják, hiszen a szubjektivitás ebben a módszerben jelenhetett meg leginkább. A kutatásban használt szociometriai kérdıívet több okból sem tettem bonyolulttá. Ennek elsıdlegesen gyakorlati oka volt, hiszen ugyanazt a kérdıívet töltötték ki mind az alsó és a felsı tagozatos tanulók, ezért fontos szempont volt a kérdıívek összeállításánál, hogy könnyen és gyorsan kitölthetı legyen és még a kevésbé gyakorlott íráskészséggel rendelkezı alsó tagozatos 4
tanulók számára se okozzon nehézséget. A szociometriai kérdıívben az alábbi kérdések megválaszolására kértem a kutatási alanyokat:
(a) Általános személyi adatok kitöltése (név, osztály, állandó lakhely) (b) Ki a legjobb barátod az osztályban? (c) Melyik osztálytársadat kedveled legkevésbé? (d) Melyik osztálytársaddal szoktál játszani iskola után? (e) Születésnapi bulit szervezel, de a szüleid azt kérik tıled, hogy csak három osztálytársadat hívd meg, mert nagyon sok rokonod érkezik hozzátok. Melyik három osztálytársadat hívnád meg vendégségbe? (f) Osztálykirándulásra mentek, de sajnos nagyon kicsi a busz, három tanulónak itthon kell maradnia. Melyik három osztálytársadat hagynád itthon?
A kérdıív kérdéseit tehát alapvetıen a szeret - nem szeret értékellentét mentén állítottam össze, mely alól egyedül a „Melyik osztálytársaddal szoktál játszani iskola után?” címő kérdés volt kivétel. Az utolsó két kérdés pedig lényegében a barátok, illetve a legkevésbé kedvelt osztálytársak körére vonatkozott. Kutatásom második fázisát a 2007/2008-as tanév elején kezdtem, röviddel az új tanulók érkezését követıen. A Révfülöpi Általános Iskola esetében kutatásom célja az volt, hogy feltérképezzem az új osztálytársak, különösen a roma és a nem-roma gyerekek között formálódó kapcsolatokat. Ennek érdekében a Révfülöpi Általános Iskola tanulói számára szükséges volt egy másik kérdıív összeállítása is. A második kérdıívnek két változatát készítettem el, egyiket az újonnan érkezett tanulók számára, míg a másikat a régi tanulók kapták. A régi tanulók kérdıíve négy kérdéssel bıvült ki, melyek speciálisan az új tanulókra irányultak:
(a) Melyik új osztálytársadat kedveled a legjobban? (b) Ismerted ıt korábban? (c) Melyik új osztálytársadat nem kedveled? (d) Ismerted ıt korábban?
Az újonnan érkezett tanulók kérdıívében arra kerestem a választ, hogy mennyire sikerült új barátságot kötniük, illetve ismerték-e korábban azt, akit most legjobb barátjuknak tekintenek, vagy éppen legkevésbé kedvelnek. 5
A Zalabéri Általános Iskola esetében a korábbi kérdıívet töltötték ki a kutatási alanyok, hiszen a vizsgált osztályokban nem történtek jelentıs személyi változások. Összességében tehát 106 szociometriai kérdıív került kitöltésre, két általános iskola, négy osztályában a 2006/2007-es tanév végén, illetve a 2007/2008-as tanév kezdetén.
2.3. Támogatott felidézés interjúk A kutatás harmadik fı pillérét a támogatott felidézés interjúk adták. A vizsgált két általános iskolában egy-egy alsó és egy-egy felsı tagozatos osztályban végeztem vizsgálatot osztályonként két tanulóval, valamint az osztályfınökökkel. A kutatás során minden osztályban két tanóra felvételére került sor néhány hónap különbséggel. A vizsgálat során tehát összesen 28 támogatott felidézés interjút készítettem el a kutatás céljának megfelelı osztályokból kiválasztott roma és nem roma tanulókkal, valamint az osztályfınökökkel. Feltételeztem, hogy az osztályfınököktıl általánosabb képet kaphatok az osztályközösségrıl, a felmerülı konfliktusokról, valamint a kiválasztott tanulók osztályban betöltött szerepérıl, helyérıl. Mivel kutatásom célja az volt, hogy iskolai keretek között vizsgáljam a roma és nem roma tanulók közötti társas kapcsolatot, ugyanakkor jól rögzíthetıek legyenek a tanulók közötti interakciók, a viselkedési problémák, a verbális és non verbális kommunikáció elemei, ezért kötetlenebb tematikájú tanórákon készítettem felvételt (például testnevelés, technika, osztályfınöki óra). Hiszen egy erıs tanári kontroll alatt tartott tanóra során a tanulók közötti interakciók rögzítésére kevés lehetıség kínálkozott volna. Az interjúk feldolgozásakor elsıdlegesen azokra az információkra koncentráltam, melyek kutatásom, azaz a roma és nem roma gyerekek társas kapcsolatának vizsgálata szempontjából relevánsak voltak. Ugyanakkor a felvett interjúkban még nagyon sok olyan hasznos és hasznosítható adat áll a rendelkezésemre, melyek a késıbbiekben egyrészt jelen kutatásom anyagának bıvítéséhez használható, másrészt pedig más kutatásokhoz nyújthat segítséget. Munkám második fázisát fogja jelenteni az interjúk ilyen célzattal történı újra feldolgozása. Most a módszer kipróbálása, kutatási témámban való hasznosíthatóságának megtapasztalása volt a cél, hiszen ilyen témájú kutatásban még nem került alkalmazásra.
6
2.4. Résztvevı-megfigyelı módszer
Több, mint négy éven át végeztem megfigyeléseket egy 35-40 fıs közép-dunántúli oláh cigány közösség mindennapi életérıl a résztvevı-megfigyelı módszer segítségével. A cigány közösségben tapasztaltakat az alábbi témakörök szerint rendszereztem értekezésemben:
(a) Élet- és lakáskörülmények (b) Életmód, megélhetés (c) Hit, hiedelemvilág (d) Férfi-nıi szerepek, nık helyzete a közösségben •
Férfi-nıi szerepek
•
Párválasztás és házasságkötés
•
Gyermekvállalás és gyermeknevelés
•
Tanuláshoz való hozzáállás
•
Öltözködés
Ezt követıen két interjúrészlet segítségével mutattam be a vizsgált cigány közösség egy nı tagjának életútját, illetve a nıvé válás folyamatát a közösségen belül.
3. HIPOTÉZISEK ÉS AZOK HELYTÁLLÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA Kezdettıl fogva nagyon óvatosan kívántam kezelni kutatásomban a hipotézisek állításának kérdéskörét. A téma érzékenységébıl adódóan csak munkahipotézisek megfogalmazására vállalkoztam, melyek célja elsıdlegesen az volt, hogy kutatásomnak egyfajta irányultságot adjon, utat mutasson. Kutatásom megkezdésekor feltételeztem, hogy,
3.1. Kisiskolás korban a roma és nem roma tanulók közötti interakciók nélkülözik az elıítéleteket, míg serdülıkorban gyakran válik feszültséggel terhessé a roma és nem roma gyerekek közötti társas kapcsolat.
Kutatásom során erre egyértelmő igazolást vagy cáfolatot ugyan nem kaptam, azonban a szociometriai, illetve a támogatott felidézés vizsgálatok során az látszott körvonalazódni, hogy kisiskolás korban nem jelenik meg az elıítélet a tanulók interakcióiban, társas kapcsolataiban, az 7
ellentétek inkább az egyes tanulók személyiségbeli jegyeibıl adódnak. A serdülıknél, annak ellenére, hogy kutatásom során súlyos konfliktusokkal is találkoztam, még sem jelenthetem ki egyértelmően, hogy azok a kölcsönös elıítéletekben gyökereztek volna. Az azonban tisztán látszik, hogy a szülıi háttér sokkal nagyobb elıítélettel bír, mint maguk a tanulók. Sajnos sok esetben ez a szülıi elıítélet az, amely rávetítıdik a gyermekek társas kapcsolatára és mintegy újratermeli az elıítéleteket. Továbbá megállapítható, hogy a vizsgált roma közösségekben a tanulás prioritása rendkívül alacsony, a roma tanulók serdülı korukban egyre inkább kiszakadni látszanak az oktatási rendszerbıl, egyre inkább elsıbbséget élveznek a családi események, a pénzkereset vagy éppen a családalapítás a tanulással szemben.
3.2. Feltételeztem, hogy új iskolába kerülve a nem roma tanulókat sokkal könnyebben és hamarabb fogadja be és el környezetük, mint roma társaikat.
A vizsgált osztályok mindegyikében ez a jelenség észlelhetı volt, legszembetőnıbben az alsó tagozatban. Mivel kutatásom keretében csak kis mintán tudtam fenti hipotézisem helytállóságát vizsgálni, így azt nem tekinthetjük teljességgel igazoltnak. Azonban mindenképpen felhívja a figyelmet a jelenségre, melynek vizsgálata szükségszerő lenne egy másik kutatás keretében.
3.3. Mivel a nemzetközi szakirodalomban Corrigan – Stephanie – Yweig (1998) már eredményesen alkalmazták a tanár - diák interakciók mögött meghúzódó kulturális elıítéletek kutatásakor a támogatott felidézés módszerét, ezért feltételeztem, hogy a módszer jól alkalmazható más hasonló témakörő kutatásokban, így a roma és nem roma gyerekek társas kapcsolatának vizsgálatában is.
Fenti hipotézisem helytállósága bizonyítást nyert, hiszen a támogatott felidézés módszerével sok olyan információhoz juthattam, melyre egyébként nem lett volna lehetıségem. Természetesen a módszer hasonló témakörő kutatásban való alkalmazásakor figyelembe kell venni, és lehetıség szerint ki kell küszöbölni azokat a problémákat, nehézségeket, melyekrıl értekezésem 14.3.6.2. Problémák, nehézségek címő alfejezetben magam is szólok.
8
4. A KUTATÁS JELENTİSÉGE, ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEI A kutatás új tudományos eredményei között nem csak az empirikus vizsgálat által feltárt eredmények, hanem több módszertani eredmény is szerepel, hiszen kutatásom során törekedtem a vizsgálati módszerek újszerő alkalmazására, illetve új adatfeldolgozási eljárások kimunkálására is, annak érdekében, hogy a kutatási téma még alaposabban feltárhatóvá váljon. A kutatás ezen módszertani
eredményei
feltételezhetıen
más
hasonló
témakörő
vizsgálatokban
is
jól
hasznosíthatóak.
4.1. A kutatás módszertani eredményei 4.1.1. A kutatás témájának újszerősége
A releváns szakirodalom áttekintésekor megállapítottam, hogy a jelentıs számú romákkal foglalkozó kutatás ellenére, a roma/cigány gyermekek társas kapcsolatának kérdésköre feltáratlan, kutatásom témájának újszerősége továbbá a jelenlegi társadalmi és globális szintő változások okán jelentısége egyértelmően kimutatható.
4.1.2. Négy kutatási módszer együttes alkalmazása
A kutatás témájának több szempontból történı feltárása, továbbá a valós helyzetrıl objektív kép alkotása érdekében a kutatás gazdag módszerrepertoárral bír: négy pillérre, a szociometriai kérdıívre, a támogatott felidézés módszerére, mélyinterjúkra és a résztvevı-megfigyelı módszerre épül. Következésképpen megállapítható, hogy a kutatás módszertanilag figyelemre méltó, hiszen a szakirodalomban ritkán találkozhatunk, olyan kutatással, amely négy módszer segítségével és egymásra építésével kívánja vizsgálni kutatásának tárgyát.
4.1.3. A támogatott felidézés módszerének fenti témában való alkalmazása
A releváns szakirodalom alapján megállapítható, hogy a támogatott felidézés módszerének fenti témában történı alkalmazása szintén a kutatás újszerőségét jelenti. Továbbá az elvégzett vizsgálat eredményei alapján kijelenthetı, hogy a módszer alkalmazása adekvát volt kutatásom témájának feltárására, így valószínősíthetı, hogy a támogatott felidézés módszere alkalmas más hasonló témájú kutatásban történı felhasználásra is. 9
4.1.4. A támogatott felidézés módszerének adaptációja a kutatási témához
Kutatásom során elvégeztem a támogatott felidézés módszerének témámhoz való adaptációját is a tekintetben, hogy a tanórai felvételt mindvégig hang nélkül tekintettük meg a kutatási alanyokkal, mivel kutatásom során nagyobb hangsúlyt kívántam fektetni a non-verbális kommunikációra, valamint a tanulók viselkedésére, mint magára a tanórán elhangzottakra. E tekintetben kutatásom ugyancsak újszerőnek mondható, hiszen a felvétel megtekintésének ilyen jellegő módjára utalást más kutatóknál nem találtam. Ugyan Delores és Westerman (1991) a pedagógiai gondolkodás és döntéshozatal különbségeinek feltárása érdekében végzett vizsgálatának utolsó, utókövetési szakaszában szintén hang nélkül tekintették meg a felvételt kutatási alanyaikkal, azonban konkrétan a támogatott felidézés interjúk készítésekor a felvétel hanggal együtt került lejátszásra. Ezzel szemben jelen kutatásomban a tanórai felvételt csak hang nélkül vetítettem le a kutatási alanyoknak. Ez az új eljárás tette lehetıvé számomra, hogy az interjú alatt a kutatási alanynak nem volt szükséges megállítani a felvételt, hiszen folyamatosan tudta kommentálni az eseményeket, anélkül, hogy a felvétel hanganyaga zavarta volna gondolatmenetét, vagy elterelte volna figyelmét. Amennyiben a kutatás során jelentıséggel bírt a verbális kommunikáció anyaga, úgy irányított kérdések formájában külön kértem a kutatási alanyt ezzel kapcsolatos véleményének, gondolatának kifejtésére. A kutatási eredmények alapján feltételezhetı, hogy a módszer ilyen jellegő alkalmazása egyszerősítheti a támogatott felidézés módszerének felhasználását olyan kutatásokban, ahol a felvétel hanganyaga kevésbé bír jelentıséggel, mint a kutatási alanyok viselkedése.
4.1.5. A szociometriai kérdıív adatfeldolgozásához használható új eszköz, a „színkódolt táblázat” kifejlesztése
Kutatásom további érdeme a szociometriai kérdıív adatfeldolgozásához használható új eszköz, a „színkódolt táblázat” kifejlesztése. A táblázat elsı oszlopában, illetve elsı sorában az osztály névsora szerepelt. A kérdıívekben adott választásokat a tanulók névsorában soronként haladva jegyeztem be a táblázatba. Tehát a táblázatot vízszintesen olvasva, megkaphatjuk, hogy az egyes tanulók kiket jelöltek meg az adott kérdések válaszaiban. A táblázatot függılegesen olvasva pedig arra a kérdésre kaphatunk választ, hogy az egyes tanuló neve milyen kérdésekre adott válaszokban, milyen gyakorisággal fordul elı. A különbözı kérdésekhez tartozó válaszok elkülönítésének érdekében eltérı színő jelölést (X) használtam.
10
A „színkódolt táblázat” jelentısen megkönnyítette a szociometriai kérdıívek feldolgozását, logikus, könnyen átlátható keretet adott, így használatát más szociometriai kérdıíves vizsgálaton alapuló kutatásban is elınyösnek és alkalmazhatónak tartom.
4.2. A kutatás empirikus vizsgálaton alapuló eredményei 4.2.1. Elıítélet kisiskolás- és serdülı korban
A vizsgált iskolák tekintetében a szociometriai kérdıívek és a támogatott felidézés interjúk elemzésébıl megállapítható, hogy kisiskolás korban nem jelenik meg az elıítélet a tanulók interakcióiban, társas kapcsolataiban, az ellentétek inkább az egyes tanulók személyiségbeli jegyeibıl adódnak. A serdülıknél, annak ellenére, hogy kutatásom során súlyos konfliktusokkal is találkoztam, a szociometriai kérdıívek, valamint a támogatott felidézés interjúk elemzésébıl valószínősíthetı, hogy az osztályközösségek tagjai nem viseltetnek elıítélettel a roma származású tanulókkal szemben. Például az egyik felsı tagozatos osztályban a roma tanulók között D. Nikolettát az osztály 7 %-a tartja legjobb barátjának, és ugyancsak 7%-a hívná meg születésnapi bulijára. K. Martint a tanulók 21 %-a nevezte legjobb barátjának és 29 %-a meghívná, ami jó eredménynek mondható. L. Adriennt az osztály 7 %-a nevezte meg legjobb barátjának, míg 14 %-a meghívná a születésnapi bulijára. Azaz megállapítható hogy a roma tanulók megítélése alapvetıen jó, elıítéletektıl mentes a vizsgált osztályban.
4.2.2. Szülıi háttér elıítéletessége
A támogatott felidézés interjúk, valamint a mélyinterjúk alapján egyértelmően kijelenthetı, hogy a szülıi háttér sokkal nagyobb elıítélettel bír, mint maguk a tanulók. Sajnos sok esetben ez a szülıi elıítélet az, amely rávetítıdik a gyermekek társas kapcsolatára és újratermeli az elıítéleteket.
4.2.3. Tanulás szerepe roma diákok esetében
A támogatott felidézés interjúk, valamint a résztvevı-megfigyelı módszer elemzése során megállapítottam, hogy a vizsgált roma közösségekben a tanulás prioritása rendkívül alacsony. A roma tanulók serdülı korukban egyre inkább kiszakadni látszanak az oktatási rendszerbıl, egyre inkább elsıbbséget élveznek a családi események, a pénzkereset vagy éppen a családalapítás a tanulással szemben. 11
4.2.4. Beilleszkedési nehézségek
Mivel kutatásomat speciális környezetben, egy iskolabezárás következtében keletkezı helyzetben végeztem, így lehetıségem nyílt a roma tanulók új iskolai környezetbe való beilleszkedését vizsgálni. A vizsgált osztályok mindegyikében jól észlelhetı volt, hogy új iskolába kerülve a nem roma tanulókat sokkal könnyebben és hamarabb fogadja be és el környezetük, mint roma társaikat. Például az alsó tagozatban a szociometriai kérdıíves felmérésbıl egyértelmően kiderült, hogy az osztályközösségben erıs negatív viszonyulás alakult ki az újonnan érkezett roma kisfiú irányában. K. Sándort a tanulók 45 %-a nevezte meg, arra a kérdésre válaszolva, hogy ki az, akit legkevésbé kedvelnek az osztályban. 59 %-uk itthon hagyná, 89 %-uk ıt kedveli legkevésbé az új tanulók közül, annak ellenére, hogy 78 %-uk nem is ismerte ıt korábban! Mindössze egy tanuló jelezte, hogy ıt kedveli a legjobban az új osztálytársak közül, de ı már korábban is ismerte. Kiemelendı, hogy az osztályközösség egyetlen tagja sem hívná meg a születésnapi bulijára! Ezzel összevetve az újonnan érkezett szıke, göndör hajú, kék szemő S. Rebekát az osztály 14 %-a nevezte meg legjobb barátjának, 77 %-a ıt kedveli az új tanulók közül a legjobban, úgy, hogy az osztály 70 %-a nem is ismerte ıt korábban! Az osztály 50 %-a meghívná ıt a születésnapi bulijára, és mindössze egy tanuló nevezte meg, hogy ıt kedveli legkevésbé az új osztálytársak közül. Az osztályközösségbıl senki nem hagyná itthon az osztálykirándulás alkalmával.
H. Dóra 5% 9% 5%
K. Sándor
5%
S. Rebeka 14 % 50 % 77 %
Sz. Dorottya 5%
Sz. Márk József 18 % 18 %
100% 90% Legjobb barát
80% 70%
Meghív
60% 50%
Újak közül legjobban kedvel
40% 30% 20% 10% 0% H. Dóra
K. Sándor
S. Rebeka
Sz. Dorottya
Sz. Márk József
1. ábra: Alsó tagozatos osztályközösség roma tanulóinak, valamint újonnan érkezett tanulóinak megítélése pozitív paraméterek alapján 12
H. Dóra
K. Sándor 45 % 59 % 82 %
14 %
S. Rebeka
Sz. Dorottya 5% 14 %
Sz. Márk József 5% 18 %
5%
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Legkevésbé kedvel
Itthon hagy
Újak közül legkevésbé kedvel
H. Dóra
K. Sándor
S. Rebeka Sz. Dorottya
Sz. Márk József
2. ábra: Alsó tagozatos osztályközösség roma tanulóinak valamint újonnan érkezett tanulóinak megítélése negatív paraméterek alapján Igaz, a támogatott felidézés interjúk során a kutatási alanyok úgy nyilatkoztak, hogy nem roma származása, hanem magatartási problémái, agresszivitása miatt éreznek ellenszenvet az újonnan érkezett cigány fiúval kapcsolatban, azonban mindenképpen szembeötlı a tanuló beilleszkedési sikertelensége. A jelenség nagyobb mintán történı vizsgálata mindenképpen érdemes lenne egy további kutatás keretében.
13
5. A SZERZİ TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI ÉS ELİADÁSAI A DISSZERTÁCIÓ TÉMÁJÁBAN 5.1. Tudományos közlemények és könyvrészletek Handó, M.(2008a): Támogatott felidézés módszere és alkalmazása a kutatásban, Erdélyi Pszichológiai Szemle, Kolozsvár, 2008/3. szám, 257-273.
Handó, M (2008b).: Roma és nem roma tanulók társas kapcsolatának szociometriai vizsgálata egy iskolabezárás tükrében, Scientia Pannonica, I. évf. 2008/2. (Utolsó hozzáférés: 2009. május 04.) http://scipa.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=89&Itemid=35
Handó, M. (2008c): Roma és nem roma gyerekek társas kapcsolata egy iskolabezárás tükrében, In: Garaczi Imre - Szilágyi István (szerk.): Társadalmak, nyelvek, civilizációk, Veszprém, 2008, 272275.
Handó, M.(2007a): Roma gyermekek idegen nyelv oktatásának nehézségei és lehetıségei, Scientia Pannonica, II. évf. 2007/2. (Utolsó hozzáférés: 2009. május 04.) http://scipa.unipannon.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=42&Itemid=29#_ftnref1
Handó, M. (2007b): A szocio-kulturálisan hátrányos helyzető roma gyermekek helyzetének vizsgálata a magyar oktatási rendszerben, In: Kiss, É. (szerk.): A pedagógián innen és túl, Pannon Egyetem BTK, 543-549.
Handó, M. (2006a): Modern Languages Education of Roma Children In: Jenı Bárdos (ed.): Proceedings of the conference on the Hungarian Society for the Study of English, Veszprém, 677684.
Handó, M. (2006b): Roma/cigány gyerekek oktatásának és társas kapcsolatainak jellemzıi, In: Tavaszi Szél, Kaposvár, 157-160.
14
Handó, M. (2005): Roma/cigány és nem roma/cigány serdülık társas kapcsolatainak jellemzıi, In: Közoktatás – pedagógusképzés - neveléstudomány, Magyar Tudományos Akadémia, Pedagógiai Bizottság, Budapest, 68.
Handó, M.: Támogatott felidézés a kutatásban, Pedagógusképzés (megjelenésre elfogadott kézirat)
Handó, M.: Modern languages education of Roma people, European Association for Education of Adults (EAEA), Brussels (megjelenésre elfogadott kézirat)
Újváriné Handó, M: Research of the Social Relations of Roma and non-Roma Pupils with the help of Socio-Metrical Questionnaires c. tanulmány, Practice and Theory in Systems of Education (P.T.S.E), (formai követelmények szerint elfogadott, bírálati folyamatba került kézirat)
5.2. Tudományos elıadások Handó, M. (2007): Roma és nem roma gyerekek társas kapcsolata egy iskolabezárás tükrében Társadalmak, nyelvek, civilizációk konferencia, Veszprém, 2007. november 23-24.
Handó, M. (2006): Kutatási beszámoló. A roma/cigány és nem roma/cigány tanulók társas kapcsolatának vizsgálata. Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Kar Interdiszciplináris Doktori Iskola: Bölcsészettudomány (nyelvtudomány) és Társadalomtudomány (neveléstudomány) III. Országos Konferenciája. Pápa, 2006. június 19-20.
Handó, M. (2006): Roma/cigány gyerekek oktatásának és társas kapcsolatainak jellemzıi. Tavaszi Szél 2006 Konferencia. Kaposvár, 2006. május 04-07.
Handó, M. (2006): Roma/cigány gyermekek oktatásának nehézségei és lehetıségei. XI. Országos ÉKP Konferencia, Orosháza, 2006. április 27-29.
Handó, M. (2005): Roma/cigány gyermekek nyelvoktatása. Nehézségek és lehetıségek. TEE II. Országos Konferencia (Tanárok Európai Egyesülete) A pedagógusok többnyelvőségének és többkulturájúságának szerepe az európai mobilitásban, Veszprém, 2005. november 18.
Handó, M. (2005): Roma/cigány és nem roma/cigány serdülık társas kapcsolatainak jellemzıi. Poszter bemutató. V. Országos Neveléstudományi Konferencia, Budapest, 2005. október 6-8. 15
Handó, M. (2005): A roma/cigány és nem roma/cigány tanulók társas kapcsolatának vizsgálata. Beszámoló a kutatás állapotáról. Veszprémi Egyetem Tanárképzı Kar Interdiszciplináris Doktori Iskola: Bölcsészettudományok (nyelvtudomány) és Társadalomtudományok (neveléstudomány) II. (Országos) Konferenciája. Pápa, 2005. június 03.
Handó, M. (2005): Modern Languages Education of Roma Children. HUSSE 7 Conference (The Hungarian Society for the Study of English), Veszprém, 2005. január 27-29.
Handó, M. (2003): A szocio-kulturálisan hátrányos helyzető gyermekek oktatása. Fiatal Neveléstudományi Kutatók Konferenciája, Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága Neveléstudományi Szakbizottsága, Veszprém, 2003. november 6.
16
