DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
VÍGH TÍMEA
Keszthely 2012
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola
Iskolavezető: Dr. Kocsis László egyetemi tanár
Témavezető: Dr. Kazinczi Gabriella egyetemi tanár
GYOMIRTÁSI TECHNOLÓGIÁK HATÁSA HERBICID TOLERÁNS NAPRAFORGÓ HIBRIDEKRE
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
Készítette: VÍGH TÍMEA
Keszthely 2012
1. A kutatás előzményei, célkitűzései A napraforgó a legfontosabb és legnagyobb területen termesztett olajos növényünk. Növényvédelmi szempontból gyomirtása régóta különösen nehéz feladat, kritikus pontja az egyéves és évelő kétszikű gyomok ellen végzett állománykezelés. A közismerten jó gyomelnyomó képessége ellenére fejlődésének első 4-6 hetes koráig, 35-40 cm-es állománymagasságig fokozottan érzékeny a gyomosodásra. Az elmúlt években a napraforgó növénynemesítésnek köszönhetően új hibridek előállítására és termesztésbe vonására került sor, melynek eredményeképpen napjainkban már egyre nagyobb területen termesztenek herbicid toleráns napraforgó hibrideket. A termelők jelentős hányada választja az imazamox hatóanyaggal szemben rezisztens napraforgó hibrid felhasználása mellett alkalmazott CLEARFIELD technológiát, valamint a tribenuron-metil toleráns napraforgó hibrideket, melyek előnye, hogy olyan helyekre is lehetségessé vált a napraforgó vetése, ahol eddig a tábla gyomfertőzöttsége miatt nem lehetett napraforgót termeszteni. Mindemellett a fitotoxicitás veszélye nélkül tudjuk ezeket a széles hatásspektrummal
rendelkező
herbicideket
állományban
kipermetezni.
A
gyomok
fejlettségére kell csupán odafigyelnünk, a napraforgó fenológiai állapota nem döntő. Mindkét gyomirtási technológia előnye, hogy elsősorban a kétszikű gyomok ellen igazán hatásos, mely azelőtt nem volt megoldott. Mindezek alapján az értekezés fő célkitűzése a herbicid toleráns napraforgó hibridek gyomirtási technológiájának az összehasonlítása volt. Ezen belül vizsgáltuk: -
a herbicid tolerancián alapuló technológiát összehasonlítva a hagyományossal,
-
értékeltük a posztemergens herbicidek fitotoxicitását,
-
választ kerestünk arra, hogy az alkalmazott gyomirtási technológiák csökkentik-e a napraforgó kaszattermését (t/ha),
-
az alkalmazott gyomirtási technológiák befolyásolják-e a napraforgó olajtartalmát (%),
-
az alkalmazott gyomirtási technológiák csökkentik-e a napraforgó olajtermését (kg/ha),
-
vizsgáltuk az egyes készítmények és kombinációik gyomirtó hatását.
2. Anyag és módszer Céljaink megvalósítása érdekében 2007-2009 között, három egymást követő évben szabadföldi kisparcellás kísérleteket végeztünk Szeged környékén, a Dow AgroSciences Hungary Kft. telephelyén. A vizsgálatokat köztermesztésben szereplő toleráns napraforgó hibridekkel (IMI: NK Meldimi, NK Neoma, Rimisol és SU: PR63E82) állítottuk be. A kísérleteket négy ismétlésben végeztük, négy soros, hat méter hosszú parcellákban. A parcellák mérete 18 m2 volt. A napraforgó táblák kétszikű gyomnövényekkel voltak fertőzöttek. A betakarítást Chanpool (2007), illetve Wintersteiger Delta (2008-2009) típusú kisparcellabetakarító
kombájnnal
végeztük.
A
termésből
laboratóriumi
körülmények
között
parcellánként olajtartalmat határoztunk meg. A 2007 és a 2009-es kísérleti évben olajtermést határoztunk meg az alkalmazott gyomirtási technológiák figyelembevételével. A fitotoxikus tünetek értékelése során a posztemergens kezelések hatására kialakuló fitotoxicitás mértékét szemrevételezés alapján határoztuk meg a BASF által megadott besorolás alapján, melyet egyetlen értékszámmal fejeztük ki. A tünetek felvételezése a posztemergens kezelést követő 7., 14. és 21. napon történt. A vegyszerek kijuttatását kisparcellás precíziós permetező készülékekkel (Pulvirex, Wintersteiger) végeztük el. A kísérletek során alkalmazott herbicideket és herbicid kombinációkat a kultúrnövényre és a gyomnövényekre gyakorolt hatásuk alapján értékeltük. A gyomfelvételezés a Balázs-Ujvárosi módszer alkalmazásával történt. Értékeléskor az abszolút kontrollhoz (kapálatlan kontroll), valamint (2008 és 2009-es években) a csak posztemergens technológiában részesített kontrollhoz viszonyítottuk a vizsgált készítmények hatását. Becsléssel határoztuk meg a kezelések hatékonyságát a kezeletlen kontrollhoz képest. A gyomirtó hatást, a gyomok pusztulásának mértékét százalékban fejeztük ki. A számszerű eredmények
meghatározása
az
EWRS
besorolásnak
megfelelő,
hivatalos
skála
figyelembevételével történt. A vizsgálatokból származó eredményeket statisztikailag is, egy- és kéttényezős varianciaanalízissel, valamint páronkénti t-próbákkal végeztük, az egyes kezelések hatása közötti eltérések megbízhatóságának igazolása céljából. A hibavalószínűség határa 5% volt.
2.1.
2007-ben beállított kísérletek
A 2007-es évben vizsgálataink során kontrollt [kezeletlen (gyomos) kontroll)], valamint hat különböző (fél, normál, 1.5, 2, 2.5, 3 szoros) dózisban kijuttatott herbicideket (imazamox és tribenuron-metil) alkalmaztunk csak posztemergensen, a napraforgó 4-6 leveles állapotában (BBCH 14-16). Két IMI (Rimisol és NK Meldimi) és egy SU (PR63E82) hibridet használtunk a kísérletek során. Betakarítás alkalmával kaszattermést (t/ha), laboratóriumi körülmények között olajtartalmat (%) mértünk, a kapott adatokból olajtermést (kg/ha) határoztunk meg. A fitotoxikus tüneteket a herbicid kezeléseket követő 7, 14. és 21. napon értékeltük. Herbicidek gyomirtó hatását két alkalommal értékeltük (posztemergens kezelést követő 2. héten, illetve betakarítás előtt). A területen fellelhető jelentősebb gyomnövények: Ambrosia artemisiifolia, Chenopodium album, Convolvulus arvensis, Hibiscus trionum és Portulaca oleracea voltak. A Rimisol napraforgó hibriden posztemergensen protoporfirinogén-IX oxidáz gátló herbicideket is kijuttatunk normál és dupla dózisban, bifenox és flumioxazin hatóanyaggal, összehasonlítva ezáltal a hagyományos és herbicid toleráns technológiákat.
2.2.
2008-ban beállított kísérletek
A 2008-as évben a hibridek (IMI: Rimisol, NK Meldimi, SU: PR63E82) már preemergens alapkezelésekben is részesültek (acetoklór+diklormid, oxifluorfen, oxifluorfen+S-metolaklór, fluorkloridon,
acetoklór+diklormid+fluorkloridon,
fluorkloridon+S-metolaklór,
pendimetalin+dimetenamid, S-metolaklór). A napraforgó 4-6 leveles állapotában, a preemergens kezelésekre merőlegesen imazamox (engedélyezett dózisa 45 g hatóanyag/ha) illetve tribenuron-metil (engedélyezett dózisa (22,5 g hatóanyag/ha) hatóanyagú herbicideket juttatunk ki az engedélyokirat egyszeres illetve kétszeres dózisában. Ezen kívül a tribenuronmetil hatóanyagot – a gyakorlati ajánlás szerint – osztott kezelésben is kijuttattuk. Az osztott kezelésnél a második posztemergens kezelés az első állománypermetezést követő harmadik héten történt. Kontrollként kapálatlan, abszolút kontrollt, valamint csak posztemergens technológiában részesült kontrollt használtunk. Betakarítást követően laboratóriumi körülmények között olajtartalmat (%) mértünk. A fitotoxikus tüneteket a herbicid kezeléseket követő 7, 14. és 21. napon értékeltük. A herbicid
kezelések gyomirtó hatásának értékelésekor a gyomokra gyakorolt hatásukat három időpontban értékeltük, hatékonysági százalékot állapítottunk meg a kezeletlen kontrollhoz képest (preemergens kezelést követő 14. napon, posztemergens kezelést követő 14. napon, illetve betakarítás előtt). A kísérleti terület domináns gyomfajai a következők voltak: Ambrosia artemisiifolia, Convolvulus arvensis, Chenopodium album, Orobanche cumana, Portulaca oleracea.
2.3.
2009-ben beállított kísérletek
A 2009-es évben a hibridek (IMI: NK Neoma, SU: PR63E82) pre-és posztemergens kezelésekben részesültek, amelyek a szintén a gyakorlatban leginkább használatos technológiákat foglalták magukban (acetoklór+diklormid, oxifluorfen, oxifluorfen + Smetolaklór,
fluorkloridon,
acetoklór+diklormid+fluorokloridon,
acetoklór+diklormid+oxifluorfen). A 2008-as év kísérletéhez hasonlóan, a napraforgó 4-6 leveles állapotában, a preemergens kezelésekre merőlegesen imazamox (engedélyezett dózisa 45 g hatóanyag/ha) illetve tribenuron-metil (engedélyezett dózisa (22,5 g hatóanyag/ha) hatóanyagú herbicideket juttatunk ki az engedélyokirat egyszeres illetve kétszeres dózisában.. Ezen kívül a tribenuron-metil hatóanyagot – a gyakorlati ajánlás szerint – osztott kezelésben is kijuttattuk. Az osztott kezelésnél a második posztemergens kezelés az első állománypermetezést követő harmadik héten történt. Kontrollként kapálatlan-abszolút kontrollt, valamint csak posztemergens technológiában részesült kontrollt használtunk, emellett külön csak preemergens alapkezelésben részesült parcellákat is alkalmaztunk az összehasonlíthatóság érdekében. Betakarítás alkalmával kaszattermést (t/ha), laboratóriumi körülmények között olajtartalmat (%) mértünk, a kapott adatokból olajtermést (kg/ha) határoztunk meg. A szántóföld meghatározó gyomnövényzete a 2009-es évben: Ambrosia artemisiifolia, Convolvulus arvensis, Chenopodium album, Hibiscus trionum. A gyomirtó hatás értékelését három időpontban végeztük el: preemegens kezelést követő 14. napon, posztemergens kezelést követő 14. napon és közvetlen betakarítás előtt. A fitotoxikus tüneteket a herbicid kezeléseket követő 7., 14. és 21. napon értékeltük.
3. Új tudományos eredmények 1. Az imazamox hatóanyagú Pulsar 40 SL készítmény átmeneti, dózistól függő sárgulást (yellow flash) eredményezett az IMI hibrideken, amely (az engedélyokirat normál dózisában kijuttatva) a napraforgó 8-10 leveles állapotára (kb. két héttel a kezelést követően) teljesen megszűnt. Ugyancsak dózistól függő növekedésgátlást is megfigyeltünk, amely csak később, a virágzás idejére normalizálódott. A fitotoxikus tünetek intenzitását a kijuttatást követő időjárási tényezők (csapadék, hőmérséklet) befolyásolták. Hűvösebb időben a fitotoxikus tünetek tovább megmaradtak a növényeken. AZ SU toleráns napraforgó hibridet a tribenuron-metil kezelés még átmenetileg sem károsította. Nem volt látható sem színelváltozás, sem növekedésgátlás. 2. A termésátlagot – az alapkezelésektől függetlenül – az imazamox és tribenuron-metil hatóanyagú normál és dupla dózisú kezelések nem befolyásolták jelentősen. AZ NK Meldimi kaszattermését az egyes herbicid kezelések szignifikánsan növelték. Az NK Neoma és a Rimisol hibridek esetében szignifikáns különbség nem volt kimutatható a kezeletlen, gyomos kontrollhoz képest. A tribenuron-metil hatóanyag esetében a normál dózis nem okozott statisztikailag kimutatható eltéréseket, viszont a kijuttatás gyakorisága (dupla dózis, osztott kezelés) szignifikáns különbségeket eredményezett a kezeletlen, gyomos kontrollhoz viszonyítva. 3. A kaszatok olajtartalmát az imidazolinon toleráns napraforgó hibridek (NK Meldimi, NK Neoma, Rimisol) esetében a herbicidkezelések – a kapálatlan, gyomos kontrollhoz képest – szignifikánsan nem befolyásolták. AZ SU hibrid (PR63E82) esetében a tribenuron-metil normál és dupla dózisa osztott kezelésben szignifikáns eltéréseket okozott a kontrollhoz képest. Egyes alapkezelések után az osztott posztkezelés az olajtartalom szignifikáns növekedését eredményezte. 4. A kaszatok hektáronkénti olajtermését az imidazolinon toleráns napraforgó hibridek közül az NK Neoma és a Rimisol hibrid esetében a herbicidkezelések – a kapálatlan, gyomos kontrollhoz képest – szignifikánsan nem befolyásolták. Az NK Meldimi
esetében szignifikáns olajtermés növekedés volt kimutatható az imazamox feles és normál dózisában kijuttatva. AZ SU hibrid (PR63E82) esetében a csak posztemergens technológiában részesített parcelláknál a normál dózis kivételével minden esetben szignifikáns különbségeket tapasztaltunk az olajtermés vizsgálata során a kezeletlen kontrollhoz képest A tribenuron-metil hatóanyag a preemergens kijuttatást követően normál dózisban és a normál
dózis
osztott
technológiájában
kijuttatva
szignifikáns
különbséget
eredményezett a gyomos kontrollhoz képest.
5. A kapott eredmények statisztikai elemzései során megállapítottuk, hogy azokat a hibridek genetikai jellege és az adott év időjárási körülményei nagyban befolyásolják. 6. Az imazamox gyomokkal szembeni hatékonysága jelentősen függött a gyomfajtól, azok fenológiai állapotától és a herbicid dózisától. Legjobb gyomirtó hatást provokatív kísérletekben a herbicidek háromszoros dózisa biztosította, ezt azonban a hibridekre gyakorolt fitotoxikus hatás és költségtakarékossági okok miatt nem javasoljuk. 7. A hagyományos technológiákban alkalmazott protox-gátlók (bifenox, flumioxazin) erős gyomfertőzés esetén önmagukban nem biztosítanak a gyakorlat számára kielégítő gyomirtó hatást. Ugyanez érvényes a herbicidtoleráns (HT) hibridekben alkalmazott imazamox és tribenuron-metil hatóanyagú készítményekre is. 8. A napraforgó legjelentősebb gyomnövénye, a parlagfű ellen az imazamox és a tribenuron-metil hatóanyagok csak a parlagfű max. 2-4 leveles állapotáig (BBCH 1214) voltak megfelelő hatékonyságúak.
4. Az értekezés témaköréből írt tudományos közlemények, publikációk, előadások Magyar nyelvű lektorált tudományos folyóiratban megjelent közlemények: 1.
Vígh T. - Kerekes G. - Mészáros G. - Hoffmann R. - Kazinczi G. (2009): Gyomirtási
technológiák hatása herbicid toleráns napraforgó hibridekre. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 10 (1): 43-53. 2.
Vígh T. - Kerekes G. - Hoffmann R. - Kazinczi G. (2010): Herbicid toleráns
napraforgó hibridek kaszattermésének alakulása különböző herbicid kezelések hatására. Acta Agararia Debreceniensis, Agrártudományi Közlemények, Különszám, 2010/39: 121-125.
Idegen nyelvű, lektorált tudományos folyóiratban megjelent közlemények: 3.
Vígh T. - Kerekes G. - Hoffmann R. - Kazinczi G. (2012): Comparison of oil-content
of IMI- and SU-tolerant sunflower hybrids treated with different herbicides and their efficacy on weeds. Herbologia, 13 : (1): 93-105.
Magyar nyelvű előadások teljes terjedelemben megjelentetve CD-n 4.
Vígh T. - Mészáros G. - Kazinczi G. (2008): Gyomirtási technológiák hatása herbicid
toleráns napraforgó hibridekre, különös tekintettel a kaszattermés mennyiségi, minőségi alakulására. XIV. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, 2008. április 03. CD-kiadvány. 5.
Vígh T. - Kerekes G. - Mészáros G. - Kazinczi G. (2009): IMI és SU toleráns
napraforgó hibridek gyomirtási eredményei. XV. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, 2009. április 16. CD-kiadvány. 6.
Vígh T. - Kerekes G. - Mészáros G. - Hoffmann R. - Kazinczi G. (2010): IMI toleráns
napraforgó hibrid olajtartalmának, kaszattermésének alakulása különböző herbicid kezelések hatására. XVI. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, 2010. március 25. CD-kiadvány.
Magyar nyelvű előadások, poszterek összefoglalói 7.
Vígh T. - Mészáros G. - Kazinczi G. (2008): Gyomirtási technológiák hatása herbicid
toleráns napraforgó hibridekre, különös tekintettel a kaszattermés mennyiségi, minőségi alakulására. XVIII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, Keszthely, 2008. január 30. p. 117. 8.
Vígh T. - Kerekes G. - Mészáros G. - Kazinczi G. (2009): ALS- gátló herbicidekre
toleráns napraforgó hibridek gyomirtási eredményei. Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaság A Gyommentes Környezetért Alapítvány 26. találkozója valamint a Magyar Gyomkutató Társaság Konferenciája, Salgótarján (Salgóbánya) 2009. március 05-07. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 10 (1): pp. 71-72. 9.
Vígh T. - Kerekes G. - Mészáros G. - Kazinczi G. (2010): Acetolaktát- szintetáz
működést gátló herbicidek gyomirtási eredményei herbicid toleráns napraforgó hibrideken. XX. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, Keszthely, 2010. január 27-29. p.166. 10.
Vígh T. - Kerekes G. - Mészáros G. - Hoffmann R. - Kazinczi G. (2010): Gyomirtó
szerek hatékonyságának vizsgálata IMI és SU napraforgó hibrideken. Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaság A Gyommentes Környezetért Alapítvány 27. találkozója valamint a Magyar Gyomkutató Társaság Konferenciája, Kaszó, 2010. március 04-06.
Magyar
Gyomkutatás és Technológia, 11 (1): pp. 79-80.
Idegen nyelvű lektorált nemzetközi konferencia kiadványban megjelent összefoglaló 11.
Vígh T. - Kerekes G. - Mészáros G. - Hoffmann R. - Kazinczi G. (2010): Effect of
weed control technologies on herbicide-tolerant sunflower hybrids. 15th International European Weed Reseaech Society Symposium, Kaposvár, 12-15. July 2010. p. 44.
