DOKTORI (PhD.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI 0DJQp]LXPKLiQ\PpUVpNOpVpQHNOHKHW %DGDFVRQ\LERUYLGpNV]
O
VpJHLD
OWHWYpQ\HLEHQ
Írta:
MÁJER JÁNOS
DOKTORI (PhD.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(=
*$='$6È*78'20È1<,.$5
3URJUDPYH]HW
Dr. Gáborjányi Richárd Egyetemi tanár, az MTA doktora
7pPDYH]HW N
Dr. Debreczeni Béláné Egyetemi tanár, az MTA doktora
Dr. Diófási Lajos Egyetemi tanár, az MTA doktora
MAGNÉZIUMHIÁNY MÉRSÉKLÉSÉNEK /(+(7 6e*(,$%$'$&6ONYI BORVIDÉK 6=
/
h/7(79e1<(,%(1
Írta:
Májer János
Badacsony 2004.
3
1.$NXWDWiVHO
]PpQ\HLFpONLW
]pVHN
A Badacsonyi borvidék „tanú-hegyei” nemcsak a valahai pannon kori WpUV]LQWU
O
pV
D
KDUPDGNRUL
ED]DOW
YXONiQRVViJUyO
WHV]QHN
ÄWDQ~
-
bizonyságot”, hanem a több mint kétezer éves borkultúra révén, az ember és a természet egymásra találásáról is. $ V]
O
PpOWiQ
YLOiJKtU
EDGDFVRQ\L
ERURN
NXOW~UD V]HPSRQWMiEyO UHQGNtYO NHGYH]
OHJQDJ\REE
UpV]EHQ
D
WHUPpV]HWL DGRWWViJRNQDN
köszönhetik sikerüket. $NHGYH]
QDSVXJiU]iVLpVK
PpUVpNOHWLYLV]RQ\RN
mellett, a talajtani,
geológiai sajátosságok is szerepet játszanak az itt termett borok NO|QOHJHVPLQ
VpJpEHQ
A Balaton-felvidék geológiai, talajtani adottságai alapján nem tartozik D 0J XWiQSyWOiVW IHOWpWOHQO LJpQ\O
WHUOHWHN N|]p $] XWyEEL LG
ben
mégis egyre gyakrabban kell súlyos magnéziumhiányra utaló tünetekkel V]HPEHVOQQNDWpUVpJV]
O
OWHWYpQ\HLEHQ
.
$ PDJQp]LXP D Q|YpQ\L DQ\DJFVHUpEHQ QDJ\RQ VRNUpW IXQNFLyW OiW HO PLQW WHVWpStW HOHP PLQGHQ VHMWEHQ PHJWDOiOKDWy pV FVDNQHP PLQGHQ
életfolyaPDWEDQ UpV]W YHV] $ NORURILOO pStW
N|YH iOWDOiQRV
enzimaktivátor,
az ATP-vel alkotott komplexe révén, a foszforiláción keresztül szinte minden asszimilációs és lebontó életfolyamatban részt vesz. %iUHUUHDWiSHOHPUHLVPDNURHOHPV]LQW D
V]
O
QHN
XWiQSyWOiVD
D]
PHQQ\LVpJEHQYDQ
OWHWYpQ\HN
Magyarországon kevéssé terjedt el.
WUiJ\i]iVL
szüksége
rendszerében,
4 Az utóbbi években egyre gyakrabban tapasztalt hiányjelenségek felvetették a magnézium utánpótlás termesztés-technológiába állításának esetleges
szükségességét,
hiszen
az
LQWHJUiOW
V]HPOpOHW
termesztéstechnológiák, a tápanyag-utánpótlás területén, az intenzív V]HPOpOHW
HJ\ROGDO~ 13. WUiJ\i]iV J\DNRUODWiYDO V]HPEHQ QDJ\REE
hangsúlyt fektetnek a mezo- és mikroelemek utánpótlására, a harmonikus tápanyagellátás biztosítására. $ WpPD LG V]HU VpJpW IHOLVPHUYH D] )90 EDGDFVRQ\L 6] OpV]HWL pV
Borászati Kutatóintézetében, szabadföldi magnézium-trágyázási kísérletet kezdtünk 1998 - ban, amelyQHNNHUHWpEHQNO|QE|]
DGDJJDO
, és kijuttatás-
móddal (talaj,- ill. lombkezelés), évente magnézium utánpótlást végeztünk, NHVHU Vy 0J624
7 H2O) felhasználásával.
A kísérlet keretében arra kerestünk választ, hogy a magnéziumWUiJ\i]iV NO|QE|]
PyGV]HUHLYHO PpUVpNHOKHW
milyen hatással vannak azok V]
O
N
-e a hiánytünetek, ill.
D WHUPpV PHQQ\LVpJpUH PLQ
OHYpOpVDWDODMWiSHOHPWDUWDOPiUD
VpJpUH D
5
2. Kísérletek helye, körülményei, anyaga és módszere A
NtVpUOHWL PXQNiW D] )90 EDGDFVRQ\L 6]
.XWDWyLQWp]HWpEHQ LOO MRJHO
GMpEHQ D SpFVL 6]
OpV]HWL pV %RUiV]DWL OpV]HWL pV %R
rászati
Kutatóintézet Badacsonyi Kísérleti Telepén állítottuk be, és 3 évig folytattuk (1998, 1999, 2000). A kísérleti tábla a Badacsony - hegy déli oldalán, a Badacsonytomaj 012/32 hrsz-RQHOKHO\H]NHG
XQÄ,%26WHUDV]RN´5yPDL~WWDOpULQWNH]
részén található, közel a Balatonhoz. A tábla tengerszint feletti magassága 130 m. A] LG
MiUiV D NtVpUOHW pYHLEHQ %D
dacsonyban a csapadékviszonyok
alakulásában tért el lényegesen egymástól. 1998 és 1999 az átlagosnál csapadékosabb, míg 2000 az átlagosnál szárazabb volt. A vegetációs ciklus három kiemelt hónapjában (június, július, augusztus) azonban, a LVV]pOV
VpJHVHQV]iUD]YROW
.
$.Ë6e5/(7,7È%/$/(*)21726$%%-(//(0=
,
A kísérleti tábla területe: 1,4 ha Fajta: Olasz rizling Alany: Teleki 5C Telepítés éve: 1994 7
NH P
-
YHOpVPyG N|]pSPDJDVNRUGRQ FVHUFVDSRVYiOWyPHWV]pVVHO
Rügyterhelés: 6 rügy/m2
6 A terület
WHOHStWpV
HO
WW
100 t/ha istállótrágyát (szarvasmarha),
1200 kg K2O/ha NiOLXPNpV]OHWH] KDWyDQ\DJIRV]IRUP
WUiJ\iWNDS
P
WUiJ\i
t, valamint 100 kg P2O5/ha
ott.
A terület talaja: homokos-YiO\RJ szelvényében
karbonátos,
gyengén
IL]LNDL
lúgos
WDODMIpOHVpJ
kémhatású,
WHOMHV
alacsony
humusztartalmú. A talajvizsgálati adatok alapján a terület talajának magnézium ellátottsága a Magyarországon alkalmazott határértékek alapján, a „jó” kategóriába sorolható! VIZSGÁLT 7e1<(= $WpQ\H]
.
, KEZELÉSEK:
WDODMNH]HOpV0J2NJKDD0JP WUiJ\DWDODMEDEHGROJR]YD
a1
Ø 0JP
a2
10 kg/ha
a3
20 kg/ha
a4
30 kg/ha
a5
40 kg/ha
A kísé rleti parcellákat megfeleztük é s
WUiJ\i]iVQpONO
% WpQ\H]
NpQW D NHVHU
VyV
lombtrágyázást is beiktattunk, ké t változattal: b1
lombtrágyázás né lkül
b2
ORPEWUiJ\i]iVVDODV] O YLUiJ]iVXWiQ
alkalommal
A kísé rlet elrendezé se sávos, ismé tlé sek száma: 4.
A hiánytünetek bonitálására levé lmintavé tel é s kísé rleti szüret cé ljára 10-
W
NpV NLVSDUFHOOiNDW MHO|OWQN NL NH]HOpVHQNpQW LVPpWOpVEHQ
Egy-HJ\NH]HOpVW[|VV]HVHQW
NHNpSYLVHOW
7 Mg trágyázásra (talajkezelés) 16 %-os hatóanyag tartalmú használtunk.
$ NH]HOpVHNQHN PHJIHOHO
NHVHU
NHVHU
VyW
Vy PHQQ\LVpJHW pYHQWH
áprilisban a talaj felszínére szórtuk, majd sekélyen bedolgoztuk. LombtrágyázásrD
V]LQWpQ
NHVHU
VyW
KDV]QiOWXQN
5 %-os
töménységben. A lombtrágyázást külön menetben, a növényvédelmi NH]HOpVHNW
O IJJHWO
enül végeztük, hektáronként 800-1000 liter permetlé
NLMXWWDWiViYDO$SHUPHWH]
WUiJ\i]iVLG
SRQWMDL
1. virágzás után (június közepén) 2. zöldborsó nagyság elérése után (július közepe) 3. zsendüléskor (augusztus közepe). VIZSGÁLATI, KIÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK A fürttermés mennyiségét úgy állapítottuk meg, hogy a kijelölt 10 W
NpV SDUFHOOiN |VV]HV WHUPpVpW NO|Q
PDMG
D
V]
O
W
D
V]RNiVRV
– külön leszüreteltük, megmértük,
PyGRQ
IHOGROJR]WXN
$]
HUHGPpQ\HN
kiértékelése során az adatokat kg/m2-re számoltuk át. A szürettel párhuzamosan szemrevételezéssel bonitáltuk a rothadási százalékot is. A V]UHWL LG MHOOHP] $
SRQW PHJYiODV]WiViQiO D] 2ODV] UL]OLQJ IDMWD DGRWW pYUH
iWODJRVV]UHWLLGHMpKH]LJD]RGWXQN
IHOGROJR]RWW
megmértük
a
V]
O
E
O
mustfokot,
NpV]OW
majd
PXVWEyO
PDJ\DU
minták
alapján,
PXVWIRNROyYDO
a
borászati
laboratóriumunkban megállapítottuk a titrálható savtartalmat. $ NH]HOpVHN ERUPLQ
kiválasztott
Ø,
20,
VpJUH J\DNRUROW KDWiViQDN YL]VJiODWiKR] D
és
40
kg/ha-os
talajkezelések
mustjából,
mikrovinifikációs módszerrel (üvegballonban) bort készítettünk.
8 A borokat kétszer fejtett állapotukban kémiai elemzéssel és RUJDQROHSWLNXV EtUiODWWDO LV PLQ
VtWHWWN $]
analízist a badacsonyi
borászati laboratóriumunkban végeztük, amelynek során a vonatkozó szabványok szerinti módszerekkel meghatároztuk az alkoholtartalmat, a cukortartalmat, a cukormentes extrakttartalmat, a titrálható savtartalmat és a borok fajsúlyát. A kísérlet borainak érzékszervi bírálatára mindig a tárgyévet N|YHW
pYEHQ
(május-június) megrendezett un. „Intézeti Borbírálaton”
került sor, évente mintegy 40 szakember részvételével. A titkos borbírálat során a 20 pontos, pozitív bírálati módszert alkalmaztuk. A borbírálati eredményeket a számtani átlagok összehasonlítása mellett, az egyes bírálók pontszámai alapján képzett rangszám alapján is kiértékeltük. $
ORPER]DWRQ
V]HPUHYpWHOH]pVVHO
bonitálását mindhárom évben végeztük el.
D
V]UHW
pU]pNHOKHW HO
WW
$ KLiQ\WQHW PpUWpNpQHN V]iPV]HU
hiánytünetek
V]HSWHPEHU
HOHMpQ
VtWpVpUH D ERQLWiOiVW
V]DEDG V]HPPHO YpJH]WN ~J\ KRJ\ LVPpWOpVHQNpQW W
NpQ NO|Q
-
külön becsültük a klorotikus levélfelület és az összes levélfelület V]i]DOpNRVDUiQ\iWPDMGHEE
OiWODJRWV]iPROWXQN
$ NtVpUOHWL SDUFHOOiN W NpLU O pYHQWH NpW DONDORPPDO
– virágzáskor és
éréskor – szedtünk levélnyél nélküli levélmintákat. A levelek makro- és mikroelem-tartalmát (N,K,P,Mg,Ca,Fe,Zn,Mn,B) az FVM SzBKI pécsi analitikai laboratóriumában állapították meg. A talajmintavételeknél a kétátlós, párhuzamos módszer szerint, a 0-30 és a 31-60 cm-HV WDODMUpWHJHNE
O YHWWQN PLQWiNDW ~J\ KRJ\ HJ\
-egy
9 minta 20
D]RQRV W|PHJ UpV]PLQWiEyO iOOW $ UpV]PLQWiNDW DODSRVDQ
|VV]HNHYHUWN
pV
HEE
O
D]
|VV]HNHYHUW
PLQWiEyO
NE
kg-nyi
mennyiséget, szárítás után a laboratóriumba szállítottuk. $WDODMPLQWDYpWHOHNLG
SRQWMDL
¾
$NtVpUOHWEHiOOtWiVDHO WW iSULOLV WiEODV]LQW
¾
iSULOLV DWDODMNH]HOpVHNI
SDUFHOOiLUyOD1
-a5)
¾
iSULOLV DWDODMNH]HOpVHNI
SDUFHOOiLUyOD1
-a5)
¾
DXJXV]WXV DWDODMNH]HOpVHNI
A
talajvizsgálatokat
az
FVM
mintavétel)
SDUFHOOiLUyOD1
SzBKI
-a5)
kecskeméti
talajtani
laboratóriumában végezték. A talaj könnyen oldható magnéziumtartalma meghatározásánál összehasonlítási céllal három módszert is alkalmaztunk úgy, mint: I. Schachtschabel eljárás, mérés AAS készüléken II. KCl-os extrakciós módszer, mérés AAS készüléken III. EUF módV]HU Mg* V]
0J
*
0J,0J,,0J,,,0J
).
U SDStUUyOOHROGRWW NDWyGRQNLYiOW PDJQp]LXP
KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK MATEMATIKAI ÉRTÉKELÉSE: A talajvizsgálati eredmények értékelését a párhuzamos minták mérési pUWpNHLE O NpS]HWW iWODJpUWpNHN |VV]HKDVRQ
lításával végeztük el. A többi
vizsgált
paraméter
eredményadatait
SVÁB
(1981)
alapján,
varianciaanalízissel értékeltük ki. A kiértékeléshez a Csongrád megyei 1|YpQ\
pV
7DODMYpGHOPL
6]ROJiODW
PXQNDWiUVD
5HJ V
$QWDOQp
iOWDO
VisualBasic programnyelven készített, Windows ’98 alatt futó számítógépes programot használtunk.
10
3. Eredmények, megállapítások 3. 1. 0DJQp]LXPWUiJ\i]iVKDWiVDDWHUPpVPHQQ\LVpJpUHPLQ A három év kísérleti eredményei alapján – D V] pV
PLQ
VpJL
SDUDPpWHUHLQHN
VpJpUH
O WHUPpV PHQQ\LVpJL
alakulása tekintetében – az alábbi
összefoglaló megállapításokat tehetjük: 3.1.1. A fürttermés mennyiségében a „nagyobb adagú” talajkezelések (30-
V]iPRWWHY
NJKD HVHWpEHQ pU]pNHOKHW
Q|YHNHGpV $
lombkezelés általában nem növelte a termés mennyiségét. A 10 és 20 kg/ha-os talajkezelésekkel kombinálva azonban szinergista hatás ILJ\HOKHW
PHJ
3.1.2. A mustfok tekintetében is a „nagyobb” adagú talajkezeléseknél MHOHQWNH]HWW
D
YL]VJiOW
KiURP
pYE
O
NHWW EHQ
pUWpNHOKHW
növekedés. A lombtrágyázás hatását iWW VHP VLNHUOW WHWWHQ pUQL V
W
ennél a paraméternél, a fürttermés mennyiségénél tapasztalt pozitív szinergizmust sem tudtuk igazolni. 3.1.3. A magnéziumtrágyázás hatására – pYMiUDWWyO IJJ must
titrálható
savtartalma,
ami
a
HQ
– csökkenhet a
„lelágyulásra
hajlamos”
WHUP KHO\HNHQ D] XWyEEL pYHN LG MiUiVL N|UOPpQ\HL N|]|WW QHP IHOWpWOHQONHGYH] KDWiV
3.1.4. $NtVpUOHWLERURNRUJDQROHSWLNXVPLQ KiURP pYE PLQ
O NHWW
EHQ D] t]
VtWpVpQpO
a bírálók, a vizsgált
- és aromaanyagok mennyiségében és
VpJpEHQ pUH]W
ek pozitív különbséget a magnézium-kezelések
MDYiUD (UHGPpQ\HLQN DODSMiQ WHKiW ~J\ W WUiJ\i]iVKDWiVDDPXVWpVDERUPLQ
QLN KRJ\ D PDJQp]LXP
VpJpUHpYMiUDWIJJ
11 Eredményeinket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a magnéziumtrágyázás – az alkalmazottGy]LVWyOpVIRUPiWyOIJJ DV]
O
HQ
–pozitívan hatott
Q|YpQ\IUWWHUPpVpUHHJ\HVpYMiUDWRNEDQDPXVWFXNRUWDUWDOPiUD
valamint a bor érzékszervi értékére.
3. 2. Az alkalmazott magnézium utánpótlási módszerek hatása a hiánytünetek mérséklésére A
lombozatoQ
V]iPV]HU
pU]pNHOKHW
PDJQp]LXP
-hiánytünetek
mértékének
VtWpVpUH YpJ]HWW ERQLWiOiVDLQN HUHGPpQ\HLW YDULDQFLDDQDOt]LVVHO
kiértékelve megállapíthattuk, hogy: 3.2.1.
$ YDULDQFLDDQDOt]LV VRUiQ D NpW WpQ\H] WDODMNH]HOpV NO|QE|]
Gy
N|]O FVDN D] Ä$´ WpQ\H]
zissal) esetében sikerült statisztikailag
igazolni a különbségeket. Mindhárom évben szignifikánsan kisebb WHKiW NHGYH]
EE V]i]DOpNRV
értékeket adott a 30-40 kg/ha-os
talajkezelés. 3.2.2.
$
Ä%´
WpQ\H]
SR]LWtY
KDWiViW
HJ\LN
szignifikánsDQ LJD]ROQL $ NpW WpQ\H]
pYEHQ
VHP
VLNHUOW
ÄN|OFV|QKDWiVD´
-ban
5%-os, míg 2000-ben 10%-os szinten volt szignifikáns, ugyanakkor 1999-ben ez a hatás sem igazolható. 3.2.3. A három év adatait együtt értékelve megállapíthatjuk, hogy a ORPER]DWRQ XWDOy
V]HPUHYpWHOH]pVVHO
WQHWHN
(30-40 kg/ha) értékeket.
V]UHW
HO
WWL
talajkezelésnél
pU]pNHOKHW
PDJQp]LXPKLiQ\UD
ERQLWi
lásánál a nagyobb dózisú
kaptuQN
NHGYH]
DODFVRQ\DEE
12 3.2.4. A lombkezelés önmagában csak minimális mértékben csökkentette a klorotikus tüneteket, ugyanakkor a 10-20 kg/ha-os talajkezelések lombkezelt
kombinációinál
alacsonyabb
%-értékben
megnyilvánuló pozitív szinergista hatást is érzékelhettünk. Jól szemlélteti a különbségeket a kísérleti terülHWHQ D]RQRV LG
SRQWEDQ
készített két kép is (1-2. kép). .tVpUOHWQN HUHGPpQ\HLE
O PHJiOODStWKDWMXN KRJ\ D PDJQp]LXP
-
hiányra utaló tüneteket, 30- NJKD KDWyDQ\DJQDN PHJIHOHO WDODMNH]HOpV
keser
IRUPiMiEDQ
W|UWpQ
DONDOPD]iViYDO
NHVHU
PpUVpNHOKHWMN
Vy $
VyVORPEWUiJ\i]iV|QPDJiEDQHEEHQDWHNLQWHWEHQVHPYiOWRWWDEH
DKR]]iI
]|WWUHPpQ\HNHW
.H]HOpVHNKDWiVDDV]
O
OHYpOWiSHOHPWDUWDOPiUD
A kísérlet keretében végzett levélanalízisek eredményeit összefoglalva az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: 3.3.1. A magnézium trágyázás hatására, a levél tápelem-tartalmában a K és Mg esetében lehet egymással ellentétes irányú, szignifikáns változást kimutatni. Ez a hatás azonban csak a talajtrágyázási kezelésekre vonatkozik, a lombtrágyázásra nem.
13
1. kép: 10 kg/ha-os talajkezelés, 2. kép: 40 kg/ha-os talajkezelés, lombtrágyázással lombtrágyázás nélkül 1999. augusztus eleji állapot
14
3.3.2. A talajkezelések közül a 30-40 kgMgO/ha-os kezelés esetében emelkedett a levelek Mg tartalma, miközben csökkent ugyanezen kezeléseknél a K érték. A kísérlet körülményei között a levél Ca tartalmára a magnézium trágyázás nem volt befolyással. 3.3.3. Mindezek, valamint a K/Mg arány változásai arra engednek következtetni,
hogy
esetünkben
a
K-Mg-Ca
antagonizmus
hármasból a K-Mg antagonizmus a domináns. 3.3.4.
$ 0J WUiJ\i]iV 3 IHOYpWHOW VHJtW
KDWiVD D NtVpUOHW N
örülményei
között nem igazolódott. Nem befolyásolta a magnézium trágyázás a levelek N-,
valamint
mikroelemeknél YH]HWKHW
3.3.5.
mikroelem-tartalmát
tapasztalható
sem. Az egyes
különbségek
évjárathatásra
NYLVV]D
$ MHOHQWNH]
levélanalízis
– helyenként súlyos – magnéziumhiány oka tehát a tanúsága
szerint,
a
K-Mg
antagonizmusban
NHUHVHQG
3.3.6.
A
kísérlet
feltételezhet
körülményei
HQ
D
WHOHStWpV
között HO
WW
tapasztalható 0J
végzett, nagy adagú (1200 kg K22KD YH]HWKHW
YLVV]D
PHQWHV
K
. P
NpV]OHWH]
túlsúly,
-
WUiJ\iYDO
WUiJ\i]iVUD
15
3. 0DJQp]LXP WUiJ\i]iV KDWiVD D WDODM IHOYHKHW
PDJQp]LXP
tartalmára és az adszorbeált kationok összetételére A
kísérlet
keretében
végzett
talajvizsgálatok
eredményeit
összefoglalva az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: 3.4.1. Annak ellenére, hogy a talaj tömegéhez képest, a kísérlet keretében NLMXWWDWRWW P
WUiJ
ya mennyisége rendkívül kicsi, a magnézium
trágyázás hatását a talaMIHOYHKHW
0JWDUWDOPiUD
– a nemzetközileg
elterjedt Schachtschabel – és a hazánkban általánosan alkalmazott KCl-os
módszerrel,
a
„nagyobb
dózisú”
30-40 kgMgO/ha
kezeléseknél nyomon lehet követni. 3.4.2. Az egyes módszerekhez megállapított határértékeket mechanikusan alkalmazva, a Schachtschabel és a KCl-os módszer esetében NHGYH]
NpS UDM]ROyGRWW NL D WDODM PDJQp]LXP HOOiWRWWViJiUyO PtJ
az EUF módszer optimum alatti ellátottságot is jelzett. 3.4.3. Vizsgálataink
szerint,
a
kísérlet
körülményei
között,
a
magnéziumtrágyázás hatására, ha szerény mértékben is, de HJ\pUWHOP
HQQ|YHNV]LND0JLRQRNDUiQ\DD]6
-értéken belül.
16
4. Új kutatási eredmények 4.1. $
NtVpUOHWL
WHUOHWKH]
KDVRQOy
DGRWWViJ~
O
V]
WHUOHWHNHQ
magnéziumhiányra utaló tünetek megjelenése esetén, fenntartó trágyázás keretei között szükség lehet magnézium utánpótlásra akkor is, ha a talajvizsgálati eredmények alapján a terület talajának magnézium ellátottsága a „jó kategóriába” sorolható. 4.2. Megállapítást myGV]HUHN
nyert,
N|]O
D
IHOKDV]QiOiViYDO pUKHW
hogy NHVHU
a Vy
HO NHGYH]
vizsgált
magnézium-trágyázási
WDODMNH]HOpV
IRUPiMiEDQ
W|UWpQ
HUHGPpQ\ PLN|]EHQ D NHVHU
ORPEWUiJ\i]iV |QPDJiEDQ NHYpVQHN EL]RQ\XOW D V]
O
VyV
PDJQp]LXP
igényének kielégítéséhez. 4.3. A
talajkezelésnél,
HJ\pUWHOP
HQ
30-40
PpUVpNHOKHW
kgMgO/ha
HN
D
felhasználása
ORPER]DWRQ
D
esetén
KLiQ\WQHWHN
Q|YHNV]LN D IUWWHUPpV PHQQ\LVpJH pV pYMiUDWWyO IJJ HQ MDYXOKDW D PXVWpVDERUPLQ
VpJH
4.4. Eredményeink értelmezésénél arra a következtetésre jutottunk, hogy a magnéziumtrágyázás must éV KDWiVDHOV
4.5. $
D ERUPLQ
VpJUH J\DNRUROW SR]LWtY
VRUEDQD]DV]iO\RVQ\DU~pYMiUDWRNEDQpUKHW
NtVpUOHWL ERURN RUJDQROHSWLNXV PLQ
WHWWHQ
VtWpVH VRUiQ PHJiOODStWiVW
Q\HUW KRJ\ pYMiUDWWyO IJJ HQ D] t] DURPDDQ\DJRN PHQQ\LVpJpUH pV PLQ
VpJpUHYDQSR]LWtYKDW
ással a magnéziumtrágyázás.
17
5. Javaslatok A kísérletekben szerzett tapasztalataink, eredményeink alapján, a gyakorlat számára az alábbi javaslatokat fogalmazhatjuk meg: 5.1. $
NtVpUOHWL
WHUOHWKH]
magnéziumhiány
KDVRQOy
tüneteinek
DGRWWViJ~
mérséklésre,
30-40 kgMgO/ha hatóanyagnaN
PHJIHOHO
V]
ill.
NHVHU
O
WHUOHWHNHQ
D
megszüntetésére Vy DONDOPD]iViW
javasoljuk. 5.2. A magnézium trágyázást évente, a fenntartó trágyázás keretein belül, WDYDVV]DOFpOV]HU
HOYpJH]QL$NHVHU
VyWiSULOLV
végén a talajfelszínre
javasoljuk kiszórni, majd sekélyen munkáljuk be. 5.3. 0LYHO
D V] O .
-igényére tekintettel továbbra is számolnunk kell a
V] O WHOHStWpVHN HO WW D WDODM WXODMGRQViJDLYDO pV D Q|YpQ\ LJpQ\HLYHO |VV]KDQJEDQ PHJYDOyVtWRWW MHOHQW V PpUWpN . P WUiJ\i]iVVDO D NRQNUpW
-
kiOLXP
P WUiJ\DIpOHVpJ
V]HPEHQ
HO WpUEH
PHJYiODV]WiViQiO
MDYDVROMXN
KHO\H]QL
D
D
MHOHQOHJL
0J
J\DNRUODWWDO
-tartalmú K-P
WUiJ\iN
felhasználását. Közülük is a káliumot szulfát formájában tartalmazó Patentkáli, ill. Káli-magnézia (MgSO4, K2SO4) felhasználásával enyhíthetnénk a nagyadagú K trágyázás kiváltotta káros hatásokat.
18
6.
Az
értekezés
témaköréhez
kapcsolódó
tudományos
N|]OHPpQ\HNHO DGiVRN
.OI|OGLLGHJHQQ\HOY OHNURUiOWIRO\yLUDWEDQPHJMHOHQWN|]OHPpQ\
1. J. MÁJER (2004): Magnesium supply of the vineyards in the Balaton-highlands. Acta Horticulturae (közlésre elfogadva)
Hazai lektorált folyóiratokban megjelent dolgozatok: 1. MÁJER J. (2004):Magnézium - WUiJ\i]iV KDWiVD D V] O WHUPpV mennyiségére – PLQ VpJpUH D ERURN pU]pNV]HUYL pUWpNpUH Borászati Füzetek, Budapest. 2004. 2. szám. Kutatási rovat: 1-7. p. 2. MÁJER J. (2004): Magnézium - WUiJ\i]iVKDWiVDDV] O OHYpOWiSHOHPtartalmára és a hiánytünetek megszüntetésére. Kertgazdaság, Budapest. 2004. 36. (1) 41-50. p. Konferencia kiadványokban megjelent közlemények: 1. MÁJER J. (1999): Magnézium-WUiJ\i]iV WHUPpVpQHN
PHQQ\LVpJpUH
YLVV]DYH]HWKHW
PLQ
VpJpUH
KDWiVD D V] D
KLiQ\WQHWHN PHJMHOHQpVpUH
O
Q|YpQ\
PDJQp]LXP
-hiányra XLI. GEORGIKON
napok, Keszthely, 1999. szeptember 23- ³$JUiUM|Y FtP NRQferencia posztereinek összefoglalói. 176 p.
QN D PLQ
VpJ´
2. MÁJER J. – MIKLÓS E. (2000): Magnézium trágyázás hatása a WDODM
NO|QE|]
PyGV]HUHNNHO
PHJKDWiUR]RWW
IHOYHKHW
magnézium tartalmára. XLII. GEORGIKON napok, Keszthely, 2000. szeptember 21-22. "Az agrár-termékpiacok és környezetük" FtP NRQIHUHQFLD HO DGiVDLQDN pV SRV]WHUHLQHN |VV]HIRJODOyL 303.p.
19 3. MÁJER J. (2000): Magnézium trágyázási kísérletek eredményei a Badacsonyi borvidéken. (O DGiV D /,33$< -È126 7XGRPiQ\RV Ülésszakon. Budapest, 2000.november 6-7. A LIPPAY JÁNOS 7XGRPiQ\RV hOpVV]DN HO
DGiVDLQDN pV SRV]WHUHLQHN |VV]HIRJODOyL
542-543. p. 4. MÁJER J.(2001): 6] O OWHWYpQ\HN 0J-trágyázására irányuló kísérletek eredményei Badacsonyban. XLIII. Georgikon Napok. Keszthely, 2001. szeptember 20-21. "Vidékfejlesztés Környezetgazdálkodás - 0H] JD]GDViJ FtP WXGRPiQ\RV konferencia kiadványa. II. kötet, 909-912. p. 5. J. MÁJER (2003): Magnesium supply of the vineyards in the Balaton-highlands. Oral presentation. 1st ISHS Symposium on Grapevine Growing, Commerce and Research Lisbon 30 June-3 July 2003.; Abstract Book,. 54. p. 6. MÁJER J. (2003):
6]
O
OWHWYpQ\HN 0J XWiQSyWOiVD
/LSSD\ -iQRV 7XGRPiQ\RV hOpVV]DN HO
Poszter. A
DGiVDLQDN pV SRV]WHUHLQHN
összefoglalói. Budapest, 2003. november 6-7. 528-529. p. Pályázatok, kutatási jelentések: 1. DIÓFÁSI L. – MÁJER J. (2000): ,QWHJUiOW V] O WHUPHV]WpVL technológiák egyes elemeinek továbbfejlesztése a Balatonfelvidéken. Altéma: $ V] O OWHWYpQ\HN PDJQp]LXP-hiánytüneteit PpUVpNO WHFKQROyJLiN NLGROJR]iVD IHMOHV]WpVH FVM Agrár K+F pályázat, FVM SzBKI, Pécs. Beszámoló jelentés, 14-27. p. (O
DGiVRN
1. MÁJER J. (1998): $ V] kísérleti tapasztalatok. 0H]
O
PDJQp]LXPWUiJ\i]iViYDO NDSFVRODWRV
(O
DGiV
D
JD]GDViJL6]DNEL]RWWViJD7DODMHU
3pFVL
$NDGpPLDL
%L]RWWViJ
JD]GiONRGiVL0XQNDEL]RWWViJ
ülésén. Pécs, 1998. október 12. 2. MÁJER J. (2003): $] LQWHJUiOW V] O WHUPHV]WpVL PyGV]HUHN fejlesztése Badacsonyban. (O DGiV D] 07$ 3$% 1|YpQ\RUYRVL Munkabizottsága és az MTA VEAB Növényvédelmi Munkabizottsága
20 és az FVM SZBKI Badacsony közös rendezvényén, aÄ6] WHUPHV]WpVH´FtP
O
LQWHJUiOW
WXGRPiQ\RVOpVHQ%DGDFVRQ\iSULOLV
3. MÁJER J. (2003): $ V] O Q|YpQ\ 0J WiSOiONR]iVL ]DYDUDLQDN enyhítését célzó kísérletek Badacsonyban. (O DGiV D 0DJ\DU 1|YpQ\pOHWWDQL7iUVDViJN|]J\ OpVpQ%XGDSHVWPijus 8.
7. Lektorált folyóiratokban megjelent egyéb közlemények 1.
*<
5))<1e 02/1È5 -
- MÁJER J. (1998): Ragadozó atkák EHWHOHStWpVH EDGDFVRQ\L V] O OWHWYpQ\HNEH Növényvédelmi Tanácsok. Mosonmagyaróvár, VII. évf. 1998. október; 26-28. p.
2. DIÓFÁSI L. – MÁJER J. (1999): A filoxéra levéllakó alakjának NiUWpWHOH HXUySDL V] O IDMWiNRQ Növényvédelmi Tanácsok. Mosonmagyaróvár, VIII. évf. 1999. május; 25-27. p. 3.
*<
5))<1e02/1È5-
- MÁJER J. – NÉMETH CS. (2000): A YpGHNH]pV UDJDGR]y DWNik betelepítésével. Agrofórum. 11. évf. 4. szám; 54-55. p.
V]
O
NiUWHY
DWNiN
HOOHQL
4. DIÓFÁSI L. – MÁJER J. (2001): $ .pNQ\HO IDMWD YDOyV értékeinek feltárása Badacsonyban. Kertgazdaság. Budapest, 2001. 33. (3.); 1-9. p. 5. GYÖRFFYNÉ MOLNÁR. J. – MÁJER J. – NÉMETH CS. (2003): A filoxéUD OHYpOODNy DODNMiQDN NiUWpWHOH HXUySDL V] O IDMWiNRQ Növényvédelmi Tanácsok. XII. évf., 3. szám, 13-16. p. 6. MÁJER J. – VARGA P. (2003): A Balaton-felvidéki Nemzeti Park WHUOHWpQ
NHOHWNH]
V]HUYHV
KXOODGpNRN
QiG
ViV
V]ROLGiJy
IHOKDV]QiOiVD V] O OWHWvényekben, talajtakarásra. Növényvédelmi Tanácsok. XII. évf., 6. szám, 21-23. p.
7. NÉMETHY L. – SZABÓ I. – MÁJER J. – NÉMETH CS. (2003): Szerves hulladékok (sás, nád, szolidágó) talajtakaró anyagként való
21 felhasználásának hatása a talajnedvességre, talajtömörségre és a terítés technológiájára. Növényvédelmi Tanácsok. XII. évf., 11. szám, 11-12. p. 8. G. GYÖRFFYNÉ JAHNKE - J. KORBULY - J. MÁJER (2003): Izoenzymatic Characterisation of Some Grapevine Cultivars Bred in Badacsony. Acta Horticulturae Number 603, Volume 1. 593-600. p. 9. G. GYÖRFFYNÉ JAHNKE - J. MÁJER (2003): Results of the Experiments for the Impromevent of the Fertilisation of the )XQFWLRQDO )HPDOH )ORZHUHG *UDSHYLQH &XOWLYDU Ä.pNQ\HO
´
Acta Horticulturae Number 603, Volume 1. 767-774 .p. 10. G. GYÖRFFYNÉ JAHNKE – J. KORBULY – J. MÁJER (2003): Isoenzyme polymorphism of some grapevine (Vitis vinifera L.) cultivars. Acta Horticulturae (közlésre elfogadva) 11. P. VARGA - J. MÁJER (2003): Use of organic wastes for soilcovering of vineyards. Acta Horticulturae (közlésre elfogadva)
22
TARTALOMJEGYZÉK
]PpQ\HLFpONLW
]pVHN
1.
$NXWDWiVHO
2.
Kísérletek helye, körülményei, anyaga és módszere
5
3.
Eredmények, megállapítások
10
3.1.
Magnéziumtrágyázás hatása a termés mennyiségére, PLQ
3.2.
3
VpJpUH
10
Az alkalmazott magnézium utánpótlási módszerek hatása a hiánytünetek mérséklésére
11
3.3.
.H]HOpVHNKDWiVDDV]
12
3.3.
0DJQp]LXPWUiJ\i]iVKDWiVDDWDODMIHOYHKHW
O
OHYpOWiSHOHPWDUWDOPiUD PDJQp]LXP
tartalmára és az adszorbeált kationok összetételére
15
4.
Új kutatási eredmények
16
5.
Javaslatok
17
6.
Az értekezés témaköreihez kapcsolódó tudományos N|]OHPpQ\HNHO
DGiVRN
18
