A kutatás tárgya és feladatai
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
A mai magyar irodalomtudomány a Nyugat cím' folyóiratot a magyar irodalmi modernség megszületésének fórumaként és dokumentumaként tartja számon. A folyóirat köré csoportosuló alkotók
költ6i
programjának
középpontjában
a
m'vészet
autonómiájának kivívása, az alkotás saját bels6 törvényeinek felismerése és megfogalmazása, valamint egy önálló irodalmi nyelv
Érfalvy Lívia
megteremtése állt, ami a közös célok ellenére különböz6 poétikai eljárásokon keresztül megvalósuló, egymástól olykor jelent6s mértékben eltér6 költ6i paradigmákat eredményezett. Az értekezés
Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezs írásm vészetében
Kosztolányi Dezs6 néhány – általam meghatározó jelent6ség'nek vélt és egymással is dialógusba lép6 – szövegének nyelvi-poétikai vizsgálatán keresztül arra vállalkozott, hogy feltárja az irodalmi modernség meghatározó alkotójaként, illetve nyelvhez való viszonya miatt a kés6modernség lírai paradigmaváltását részben megel6legez6 költ6ként számon
tartott
szerz6
életm'vének f6bb
poétikai
sajátosságait. A disszertációban tehát az alkotói életm'vet nem a klasszikus értelemben vett monografikus igénnyel vizsgáltam, hanem az egyes szövegek nyelvi szervez désén keresztül, annak érdekében, PPKE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola Modern magyar irodalom és irodalomelmélet m'hely Piliscsaba 2009
hogy egy poétikai monográfia keretében feltárjam azt a szemantikai univerzumot, amely az életm' egészét is más megvilágításba helyezi. A szövegelemzések tapasztalata alapján levonható következtetések ugyanis azt mutatják, hogy Kosztolányi esetében a szövegek keletkezési id6pontjától és m'nemét6l függetlenül az életm egészét
2
meghatározó költ i elvekr l beszélhetünk, melyb6l egy egyedi
magasabb nyelvi szintjein megalkotható jelentések hangformai és
poétikai világ körvonalai rajzolódnak ki.
bels6 formai motiváltságára is rákérdezzen. A játék cím' versben a
Ennek egyik oka valószín'leg a szerz6 elméletileg is megalapozott
poétikai
képez6
játékértelmezéseket
a
szöveg
szöveginterpretációk tanúsága alapján Kosztolányi szépirodalmi
egységbe, így a tükör szó hangalakjának (tükör) és szemantikai
tevékenységét,
mértékben
emlékezetének (’valami kerek tárgy’) aktivizálásával a versbeli játék
meghatározza. Nyelv- és irodalom-felfogásának alapja az érzéki
hangsúlyozott körszer'sége nyelvileg válik motiválttá. A tükör
benyomásokon alapuló motivált nyelvszemlélet. A nyelvi jel
tükröz6 funkciója és a szó bels6 formája által meg6rzött történeti
motivált, azaz képi természetét a szó szemantikai emlékezete 6rzi,
szemantikum
mely a hétköznapi nyelvhasználatban elhomályosul, konvencióvá
értelemképzésébe, hasonlóan a Miklóska cím' novellához, ahol a
válik. A költ6i tevékenység lényegét Kosztolányi jelöl
és jelölt
tulajdonnév hangformai és bels6 formai jelentésén keresztül, vagyis a
konvencionális kapcsolatának megújításában, vagyis a szó bels6
ka-ak (Miklóska – Akhillész) palindróma, illetve ’a nép legy6z6je,
forma által 6rzött szemantikai emlékezetének felélesztésében, és így
kényszerít6je, zsarnoka; a nép gy6zelme’ jelentések által Akhilleusz
a történeti jelentések által hordozott jelentéspotenciál aktivizálásában
irodalmi-mitológiai alakja válik a szövegképzés integráns részévé. A
látja. A nyelvi jel effajta megközelítése tehát a nyelv történetiségét a
költ6i szöveg ennek értelmében nem csupán a jelentésképz6dés
szó elidegeníthetetlen részének tekinti, a szó hangzósságára pedig
szempontjából
éppen a hangalak által feléled6 történeti szemantikum miatt különös
szemantikumát képes aktivizálni, hanem az ezekhez kapcsolódó
figyelmet fordít.
mitologémákat, rituálékat, népköltészeti és irodalmi motívumokat is.
is
jelent6s
mely
alapját
diszkurzívája a körkörösség szemantikai jegyén keresztül rendezi
módszerét
keresend6,
tematikus
a
alkotói
gondolkodásában
m'
Az
a
Dionüszosz-mítoszt
kiemelt
irodalmi
szerepet
szöveg
ebb6l
is
bevonja
játszó
szavak
adódóan
a
a
szöveg
történeti
hétköznapi
kommunikációtól eltér6en a szónál kisebb nyelvi egységek, a bels6
Szemlélet és módszer
formát Ez a nyelv- és költészetfelfogás világosan kijelölt tehát bizonyos
el6hívó
hangszekvenciák
hangkapcsolat-ismétl6dések
által
szintjén
is
rendezett.
megteremt6d6
A
hangzás-
módszertani premisszákat, mindenekel6tt azt, hogy az irodalmi
metaforizáció – vagyis a hasonló hangtest' szavak között létrejöv6
szöveg
szemantikai kapcsolat – azonban nem csupán Kosztolányi korai
elemzése
egyfel6l
a
hangformák
által
létrehozott
megfelelésekre, ezek szemantizálódására, illetve az általuk életre
szövegeiben, hanem a Játék els
hívott bels6 formák szövegképz erejére irányuljon, vagyis a szöveg
Kornél éneke cím' versek, valamint a szintén Esti-szövegnek
3
4
szemüvegemmel, illetve az Esti
tekinthet6 Pilla cím' novella tanúsága szerint az életm' kései
rávilágít. A Neróból kiolvasható ars poetica értelmében a m'vészet
szakaszában is a szövegalkotás alapja. A Játék els szemüvegemmel a
feladata a szépség megragadása, ami az irodalmi szövegben csak a
versszöveg létesülését a kiinduló játéktárgy transzformációjától –
rögzült konvenciók megsértésével, a szabályoktól való eltérés árán
metaforizálásától, invokálásától, majd a szóformának az em / me
valósulhat meg. Britannicus „verseinek” ritmusa a metrum egyedivé
hangkapcsolatokon keresztül történ6 anagrammatikus „szétírásától” –
tétele által válik m'vészivé, ellentétben Nero verseivel, ahol a vers
elválaszthatatlan folyamatként mutatja be. A költ6i tevékenység a
lényegét a tanult metrikai szabályok betartása adja. Ennek a „költ6i
halállal
legradikálisabb
elvnek” gyakorlati megvalósulását példázza A játék kezdet' vers
egzisztenciális határhelyzetének megéléseként és túlhaladásaként
ritmikailag radikálisan kiemelt sora („s a nap – óri | ás aranypénz – /
értelmezhet6, éppen az írás, pontosabban egy másik világba való
hirtelen ö | lembe roskad”), ahol a ritmikai elhajlás következtében a
átíródás gesztusán keresztül. A Pilla cím' novellában az illa
zeneiségét elveszít6 ritmus újra zenévé válik.
való
szembesülés,
vagyis
az
én
hangkapcsolat ismétl6dése – mely a szöveg utolsó bekezdésében a
A fentebb felvázolt m'elemz6 eljárás – az általam vizsgált
pilla, pillanat, rápillantok, villan, csillan, illan, pupilla és dies illa
alkotó esszéiben kifejtett irodalomszemlélettel összhangban – aktívan
lexémákat rendezi egységbe – a szöveg metaforizációs folyamatának
épít nemcsak a nyelv, de a befogadó társalkotói szerepére is,
generálójaként a szövegképzés aktív részese. A culleri értelemben
amennyiben a m'alkotás jelentésének létrejöttét szerz6, m' és
vett aposztrophéval összekapcsolódó hangkapcsolat-ismétl6dés (Ó,
befogadó folyamatosan zajló és egymást kölcsönösen meghatározó
dies illa. Ó ez a pilla…) így a költ6i jelenlét, vagyis egy
párbeszédeként gondolja el.
keletkezésében bemutatott költ6i identitás megszületésének is
Az értelmezésre kiválasztott szövegek mindegyike az alanyiság
autopoétikus jelöl6jévé válik. Az értekezés tehát a költ6i identitás
szövegbeli felépülésének sajátos és változatos formáit felmutatva
megképz6dését a nyelvi alkotástól elválaszthatatlan folyamatként írja
exponálja a szubjektum önazonosságának kérdéskörét. A Miklóska
le, mely a szónál kisebb nyelvi egységek m'ködésében is
cím'
megnyilvánul, s rámutat nyelv és szubjektivitás, valamint nyelv és
reflektálatlansága a h6s önazonossági kríziséhez vezet, melynek
alkotás eredend6 összetartozására, vagyis az én – Kosztolányi által
megoldása csak a múlt eseményeinek felidézése és újraalkotása után
elméleti
válik lehetségessé. Az emlékezésfolyamat tehát, mely a h6s
írásaiban
különösképp
hangsúlyozott
–
nyelvi
feltételezettségére.
novellában
önmegértésének
Autopoétikus jellegéb6l adódóan a Kosztolányi-regényben kifejtett m'vészetfelfogás a ritmus szövegképz6 szerepére is
5
integritásának
a
címszerepl6
el6feltétele, problémáját
a
kisgyermekkori
szubjektum
Miklóska
tettének
identitásának
személyes
és
történeteként
mutatja be. A h6s önmegtalálásának útját a narráció a képi
6
látásmódtól a szó kimondásáig, majd a kimondott szó metaforikus
novellája. S. a. r. RÉZ Pál. Bp.: Helikon 1994. 1022-1023.) A
átnevezéséig tartó folyamatként írja le, melyben a személytelen
Lassan járj, tovább érsz közmondás az óraszerkezettel kapcsolatban
elbeszél6 mintegy átadja helyét a h6snek, aki ezáltal a narrátori
feleleveníti a közmondást alkotó szószerkezetek korábbi értelmét,
kompetenciából részesül. A szöveg mint narratíva létrejötte így egy
ami az állandósult szókapcsolatként m'köd6 közmondás elemeként
narratív szubjektum megszületését is maga után vonja, aki az
bizonyos mértékig már elszakadt a járás szemantikájától. Az
elbeszél6 funkció révén tesz szert önazonosságra. Hasonló
óraszerkezet rendeltetésszer' m'ködésére utalva azonban a szöveg
következtetésre juthatunk a Hályogm tét cím' novella értelmezése
át is értelmezi a lassan jár szintagmát, új jelentésvonatkozással
kapcsán, amennyiben a pretextusnak tekinthet6 Mikszáth-szöveg,
egészítve ki a járás képzetkörét (mindig jól járt). A jár ige további
valamint a szöveg hátterében álló poétikai hagyomány intertextuális
jelentésének bevonása a szöveg szemantikájába (én is jól jártam,
újraírása egy új, narratív alanyiság szövegbeli megszületésének útját
vagyis ’valamilyen helyzetbe kerültem, valamilyen állapotba
is demonstrálja. Szintén a narratív identitás kérdését veti fel Az
jutottam’), a korábbi igealakok tükrében a jól jár kifejezés konkrét,
orvos gyógyítása cím' Esti-novella, melyben az elbeszél6 Esti
térbeli járással kapcsolatba hozható értelmét6l a szó átvitt jelentés'
Kornélt – éppen a kerettörténet elbeszél6jét6l elkülönül6 –
használatáig tartó folyamat bemutatásaként válik értelmezhet6vé. A
nyelvhasználata teszi önálló alanyisággal rendelkez6 narrátorrá. Esti
lassan jár – jól jár – jól jártam etimológiai alapú „szójáték” tehát a
ismétlésekre épül6, illetve a szavak reszemantizálását el6térbe állító,
szintagma eredend6en motivált természetének elhalványulását,
és így a nyelvi konvenciókat lebontó nyelvi magatartása a novellát a
valamint ezzel egyidej'leg a metaforikus szójelentés fogalommá
költ6i nyelv m'ködésmódját demonstráló autopoétikus szöveggé
válásának útját mutatja be. Esti Kornél beszédének „költ6isége”
min6síti. Esti Kornél szólásokra, közmondásokra és frazémákra
abban áll, hogy feléleszti a szavak használat során elhalványult
orientált narrátori nyelvezetét jól példázza a Pilla cím' novella
szemantikai emlékezetét, jelen esetben a járás szemantikája által
következ6 részlete: „Ha ismerné azt a közmondást: Lassan járj,
hordozott fizikai tartalmat, vagyis felszínre hozza a „szavakba rejtett
tovább érsz, akkor tovább érne ugyan, de lassan járna, vagyis késne.
metaforákat”.
Ha pedig ismerné ezt: Jobb mindenkor sietni, semmint elkésni, akkor
Az Esti Kornél éneké-ben a prózaszövegek narrátorának
nem késne, hanem föltétlenül sietne. Hála az égnek, teljesen
szövegbeli felépülésével analóg módon merül fel a lírai beszél
m'veletlen, nagyszer' óra. Szóval mindig jól járt. Én is jól jártam,
önazonosságának kérdése. A magát én-ként megnevez6 költ6i hang a
hogy megvettem. Eddig sohase mondta föl a szolgálatot”.
verskezd6 aposztrophé által már az els6 sorban megteremt6dik, a
(KOSZTOLÁNYI Dezs6: Pilla. In: KOSZTOLÁNYI Dezs
szövegben azonban több, egymással látszólagos dialógusba lép6
összes
7
8
hangot azonosíthatunk, ami a címben megjelölt ének és a szövegben
feloldódás) el6feltétele a m'vészi tevékenységnek. Az empirikus-
megszólított dal különböz6ségét is leírhatóvá teszi. Amennyiben a
biografikus én felszámolása azonban Nero esetében nem a költ6i
hetedik versszakban megszólaló hangot a címben megjelölt Esti
szubjektivitás megszületéséhez vezet, hanem épp ellenkez6leg:
Kornélnak tulajdonítjuk, a versszak egésze egyfajta „betétdalként”,
identitásválságot eredményez. A regény esetében tehát a többi
Esti Kornél énekeként értelmezhet6. A vers egyes szám els6
szöveggel ellentétben nem a szubjektivitás felépülésér6l, hanem
személy' lírai alanya tehát a másik hanggal, Esti Kornéllal folytat
annak lebontásáról beszélhetünk. A költ6i identitás létrejöttének
„párbeszédet”.
lehetetlenségét artikulálja a regény központi trópusának – a leveg -
A játék kezdet', a lírai életm' korai szakaszát reprezentáló vers –
lélegzet-lehelet-lélek szavak által megteremtett metaforasornak –
mely a versbeli játékfolyamat hangsúlyozottan önreflexív jellege
szövegbeli átalakulása is: a regény elején az alkotás metaforájaként
miatt játék és szubjektivitás kérdéskörével is számot vet –, illetve a
m'köd6
Nero-regény elemzésének tapasztalata egyaránt azt mutatja, hogy a
összeegyeztethetetlen uralkodás képi kifejez6jévé alakul át.
trópus
a
regény
folyamán
az
alkotással
költ i én csak az empirikus-biografikus szerz6 önazonosságának
Noha az értelmezésre kiválasztott szövegek a Kosztolányi-
feladása árán születhet meg. A szubjektum önértelmezési kísérlete
életm'nek természetszer'en csak egy részét képezhetik, nyelvi
tehát mindig valamilyen kimozdított léthelyzethez, egzisztenciális
m'ködésmódja, több esetben tematikája tekintetében is mindegyik
határhelyzethez köthet6, és nem feltétlenül vezet el az önazonosság
m' az egyes alkotói korszak vagy kötet meghatározó, ám a korábbi
tapasztalatából adódó önmegértéshez. A versértelmezés nyelvére
recepció által figyelemre nem méltatott darabja. A vizsgált m'veket
lefordítva mindez azt jelenti, hogy a lírai h6s önértelmezési kísérlete
explicit – az interpretációk során részletesen argumentált –
A játék cím' versben nem köthet6 csupán egy szimbólumhoz, sokkal
autopoétikus jelei kifejezetten alkalmassá teszik arra, hogy a
inkább olyan trópusok sokaságához (gyermek, játék, tükör, álom),
szövegértelmezésb6l
melyek egyfajta kimozdított léthelyzet, határhelyzet kifejez6iként
poétikai világának általános jellemz6ire következtessünk.
levont
tapasztalatok
alapján
Kosztolányi
válnak értelmezhet6vé. A versben a gyermek lét tehát nem szerepként, hanem nyelvi határhelyzetként értelmez6dik, és így válik
Az értekezés eredményei
a költ6i tevékenység metaforájává. Kosztolányi regényében a Nero által képviselt írói magatartás
A
disszertáció
fontosabb
tudományos
eredményeit
az
szintén azt példázza, hogy az empirikus én, Nero esetében a „császár-
alábbiakban foglalhatjuk össze. Az értekezés Kosztolányi vers- és
lét” feladása (metaforikus értelemben a hangadás aktusában való
prózanyelvének együttes vizsgálatára vállalkozott. Mivel a korábbi
9
10
kutatás jellemz6en egymástól elválasztva tárgyalta a lírai és prózai
korábbi súlypontokat némiképp áthelyez6 Kosztolányi-kánon is
életm'vet, a nyelvi alapú megközelítésmód tapasztalatai alapján
kibontakozik.
levont következtetések szintézise ezidáig nem, vagy csak részlegesen
A kutatás – mivel célzottan a Kosztolányi-szövegek poétikai
történhetett meg. A probléma érzékeltetésére legszembet'n6bb példa
világának feltárására törekedett – Kosztolányi és a modernség
az Esti Kornél-szövegkorpusz, mely a címszerepl6 figuráján
kapcsolatát
keresztül lírai és prózai szövegeket kapcsol össze. A korábbi kutatás
vonatkozások részletes vizsgálata, illetve a Kosztolányi által
nem tett kísérletet az Esti-versek és novellák „összeolvasására” és
képviselt
együttes szövegszer' vizsgálatára, holott ars poétikus jellegükb6l
irodalomban kívül esett e kutatás keretein, így meglátásom szerint
adódóan az Esti-versek és novellák egyaránt az életm' központi
annak folytathatósága a történeti kontextus kitágításában jelölhet6
darabjai.
és
meg. Úgy vélem, hogy az általam nyújtott szöveginterpretációk egy
prózanyelvének különbségére, hanem a kétféle megszólalásmód
effajta vizsgálódás alapját képezhetik, hiszen „ahhoz, hogy jó
hátterében álló nyelvi m ködésmódra, s a szövegszervez dés ebb6l
irodalomtörténészekké váljunk, emlékeznünk kell arra, hogy annak,
fakadó közös jellemz ire irányítja a figyelmet. Az életm' effajta,
amit általában irodalomtörténetnek nevezünk, kevés vagy semmi
újszer' megközelítése a poétikai monográfia „m'faján” keresztül
köze sincs az irodalomhoz, és az, amit irodalmi interpretációnak
vált lehetségessé, mely els6dlegesen nem a szerz6i biográfia vagy az
nevezünk – feltéve, hogy jó interpretációról van szó – valójában
irodalomtörténeti kontextus mentén, hanem sokkal inkább az alkotó
irodalomtörténet”. (DE MAN, Paul: Irodalomtörténet és irodalmi
szövegeinek nyelvi-poétikai vizsgálatán keresztül közelít az életm'
modernség. In: U6: Olvasás és történelem. Ford. NEMES Péter. Bp.:
egészéhez.
Osiris
Az
értekezés
Mivel
a
tehát
nem
Kosztolányi
szövegértelmezések
vers-
módszertani
elvei
csak
érint6legesen
poétikai
2002.
hagyomány
97.)
A
tárgyalta. továbbélése
A a
m'értelmezésekre
világirodalmi mai
magyar
összpontosított
összhangban állnak Kosztolányi elméletileg is megalapozott poétikai
argumentációnak
gondolkodásával,
hasznosíthatók az egyetemi és középiskolai irodalmi képzés területén
a
nyelv
hangzósságára
ráhagyatkozó
prózaszövegek
értelmezése
történeti
aspektusára
megközelítésmód kapcsán
egyaránt
és a
a
vers-
szó és
köszönhet6en
a
disszertáció
eredményei
is.
produktívnak
bizonyult. Az elemzésre szánt regény kivételével elmondható, hogy az általam értelmezett m'vekr6l korábban önálló, szövegközpontú értelmezés nem született, így az értekezés elemzéseib6l egy újfajta, a
11
12
(Pázmány Irodalmi M'hely - Tanulmányok). Szerk. RADVÁNSZKY Anikó. Piliscsaba: PPKE BTK 2009. (közlésre elfogadva)
A disszertáció tárgyköréb l készült publikációk 1. GYORFI Lívia: A szubjektum önkeresése - H s, elbeszél és diszkurzív alany viszonya Kosztolányi Dezs Miklóska cím novellájában. In: Tudományos diákköri dolgozatok. (Pázmány Irodalmi M'hely - Opuscula Litteraria I.). Szerk. HARGITTAY Emil. Piliscsaba: PPKE BTK 2003. 97-122. 2. GYORFI Lívia: A szubjektum önkeresése - H s, elbeszél és diszkurzív alany viszonya Kosztolányi Dezs Miklóska cím novellájában. In: Szó - Elbeszélés - Metafora. M elemzések a XX. századi magyar próza köréb l. Szerk. HORVÁTH Kornélia, SZITÁR Katalin. Budapest: Kijárat 2003. 99-123. (másodközlés) 3. GYORFI Lívia: A tükör által szület szubjektum. Kosztolányi Dezs A játék cím versér l. In: Alföld 2005/ 8. 88-101.
9. ÉRFALVY Lívia: Ki beszél kihez? A lírai beszél az Esti Kornél éneké-ben. In: „...a Nyugattal a helyzet...” Konferencia a százéves Nyugatról. Szerk. CZETTER Ibolya, JUHÁSZ Andrea, KOVÁCS Ágnes. Szombathely: Savaria University Press 2009. (közlésre elfogadva) 10. ÉRFALVY Lívia: Kosztolányi tanulmányok, kritikák. (Az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárának kiadványa.) http://mek.oszk.hu/06500/06547/html/index.htm Az értekezés szövege hozzáférhet6 a www.erfalvy.hu honlapon.
4. ÉRFALVY Lívia: Az önértelmezés útjai. Kosztolányi Dezs : A játék. In: Vers-Ritmus-Szubjektum. M értelmezések a XX. századi magyar líra köréb l. Szerk. HORVÁTH Kornélia, SZITÁR Katalin. Bp.: Kijárat 2006. 189-208. 5. ÉRFALVY Lívia: A humor szerepe Kosztolányi prózájában. In: Eruditio-Educatio 2007/ 3. 67-73. 6. ÉRFALVY Lívia: Szövegváltozatok egy témára. (Kosztolányi Dezs : Hályogm'tét, Mikszáth Kálmán: A hályog-kovács). In: Próza és poétika. Szerk. HORVÁTH Kornélia. Piliscsaba: PPKE BTK 2009. (megjelenés alatt) 7. ÉRFALVY Lívia: Haláltudat és alkotás. A szubjektum egzisztenciális határhelyzete Kosztolányi Dezs Játék els6 szemüvegemmel cím versében. In: Mester és Tanítvány 2009. május. (megjelenés alatt) 8. ÉRFALVY Lívia: A motivált szójelentést l a konvencionális megnevezésig. Kosztolányi Dezs és Friedrich Nietzsche nyelvelméletének analóg vonásai. In: Retorika - Literatúra - Poétika.
13
14
Topic and Objectives
THE THESES OF THE PHD DISSERTATION
In the field of Hungarian Literary Studies, the journal entitled Nyugat is presently regarded as the main forum and record of the birth of Hungarian Literary Modernism. The group of writers who belonged to the Nyugat circle outlined their artistic program as to struggle for the autonomy of art, recognize and define the distinctive and internal principles of artistry, and to create a unique literary language, which resulted in poetic paradigms that were realized
Lívia Érfalvy
through various poetical processes and in some cases considerably differed from one another regardless of their common goal. Through
Language and textuality: the modes of
offering a linguistic-poetic study of some of Dezs6 Kosztolányi’s
self-construction in the artistry of Dezs Kosztolányi
texts I consider particularly significant and which at the same time also enter into dialogue with one another, my dissertation explores the main poetic features of Kosztolányi’s oeuvre who is considered as a decisive author of literary modernism and due to his attitude to language also as a forerunner of the late-modern lyrical paradigm shift. Therefore I did not study the author’s oeuvre within the framework of a classic monograph but rather through the linguistic arrangement of particular texts in order to explore his semantic universe in a monograph on poetics which offers a view on the
Pázmány Péter Catholic University Faculty of Humanities
whole oeuvre. The findings based on the experience of textual
Doctoral School of Literary Studies Modern Hungarian Literature and Literary Theory Program Piliscsaba
analysis show that in Kosztolányi’s case regardless of the date of inception and genre of texts one can discuss certain poetic principles that underlie the whole oeuvre, which outlines a unique poetic
2009
universe.
15
16
One of the reasons behind this can be explained by Kosztolányi’s
theoretically
grounded
poetical
thinking
that can be conveyed on the higher linguistic levels of the text. In the
that
poem entitled The Game, the discursivity of the text arranges the
significantly determines his artistic activity and creative methods as
game definitions that provide a thematic ground to the work into a
revealed by the interpretation of his texts. His approach on language
coherent whole through the semantic feature of circularity
and literature is based on a motivated view of language that derives
(körkörösség) thus the acoustic form of the word mirror (tükör) and
from sensual impressions. The idea that linguistic signs are motivated
the activation of its semantic memory (’a certain round object’)
means that the semantic memory of the word preserves its iconicity
provides linguistic motivation for the emphasized circularity of the
that in everyday use becomes transparent or conventional.
game in the poem. The reflective function of the mirror and the
Kosztolányi finds the core of poetic activity in the renewal of the
historical semanticity that the inner form of the word preserves
conventional relationship between the signifier and the signified in
engages the myth of Dionysus with the construction of meaning
other words the revival of the semantic memories preserved by the
within the text similarly to the short story entitled Miklóska in which
inner form of the word and thus the activation of the semantic
both the acoustic feature of the proper name and the meaning of its
potential carried by the historical meanings of the word. This
inner form, that is the ka-ak palindrome (Miklóska – Akhillész) and
approach to the linguistic sign regards the historical aspect of
the meanings of ’victor, dictator and tyrant of the people; the victory
language as a substantial constituent of the word and devotes special
of the people’ make the literary and mythological figure of Achilles
attention to the acoustic nature of the word that revives its historical
an integral part of the generation of the text. Thus the poetic text can
semanticity.
activate not only the historical semanticity of the words paramount in the construction of meaning but also all the mythologems, rituals, and motifs of oral and written works of literature that these words
Approach and method
evoke. The approach to language and poetry described above
Consequently, the literary text is well-structured even on the
determines certain methodological assumptions the first of which is
level of linguistic constituents smaller than words or in other words
that the interpretation of literary texts focuses on the acoustic
sound sequences that recall the inner form unlike in the everyday
correspondences, their semanticity and the text generating force of
communication. The acoustic metaphorization created by the
the inner forms they recall, in other words the interpretation also
repetition of these sound sequences, in other words the semantic
questions the acoustic and inner formal motivation of the meanings
connection between the words with similar acoustic form, becomes
17
18
the main principle of text generation not only in the early writings of
Kosztolányi’s views on art as they appear in his novels due to
Kosztolányi but also in his later works as it is evident in the pieces
their auto-poetic nature also shed light upon the text generating role
like the poems Game with my First Pair of Glasses and Kornél Esti’s
of rhythm. According to the ‘ars poetica’ that could be traced in
Song as well as the short story Eyelash from the collection entitled
Nero, the mission of art is to capture beauty, which can only be
The Adventures of Kornél Esti. The Game with my First Pair of
accomplished in the literary text through defying strict conventions
Glasses presents the generation of the lyrical text as a process
and diverging from rules. The rhythm of Britannicus’ ‘poems’
inseparable from the transformation of the initial object of the game
becomes artistic by individualizing the use of meter as opposed to
that becomes metaphorized and invoked then its sound sequence em /
Nero’s poems in which applying the learned metrical rules forms the
me is anagrammatically “rearranged”. The poetic act is to face death,
core of poetry. The practical realization of this poetic principle can
which can be interpreted as experiencing and crossing the most
be seen in the meter of the radically significant line of the poem The
radical existential threshold of the self with the help of writing or
Game (“s a nap – óri | ás aranypénz – / hirtelen ö | lembe roskad”),
more precisely through being transcribed into another world. In the
in which the rhythm losing its beat due to rhythmic anomalies regains
short story Eyelash (Pilla) the repetition of the sound sequence illa,
its musicality.
which in the last paragraph arranges the lexemes pilla, pillanat,
The interpretive strategy described above in accordance with
rápillantok, villan, csillan, illan, pupilla and dies illa in line, serves
Kosztolányi’s views on literature as discussed in his essays
an active role in generating the metaphorization process of the text.
considerably relies not only on language but also on the cooperative
Thus the repetition of the sound sequence jointed by apostrophe in
role of the interpreter as it understands the construction of meaning in
the Cullerian sense (Ó, dies illa. Ó ez a pilla…) becomes the auto-
art as a constant dialogue between the author, the work of art and the
poetic signifier of the poetic presence or the birth of poetic identity
interpreter all of which mutually determine the others.
represented in formation. Therefore my dissertation describes the
Each text selected for interpretation exposes a series of questions
formation of poetic identity as a process inseparable from linguistic
regarding the self-identity of the subject as they emerge in the
creation which is manifest even in the operation of linguistic
unique and various forms of textual construction of subjectivity. In
constituents smaller than words and it draws attention to the natural
the short story Miklóska, the lack of reflection upon the main
connection between language and subjectivity, and language and
character’s childhood deed leads to the crisis of the character’s self-
artistry or in other words the linguistic conditioning of the self which
identity for which the only solution is to recall and recreate the past
is particularly emphasized in the theoretical writings of Kosztolányi.
events. Therefore the recollection process, which is the prerequisite
19
20
to the self-understanding of the main character, presents the problem
hurry, you may be late then it would not be late but it would
of the subject’s identity and integrity as Miklóska’s personal story.
definitely be ahead. Thank goodness, it is an absolutely ignorant but
The narration describes the character’s self-discovery as a progress
wonderful clock. So it always perfectly goes round. And as some
from visual perception through verbal utterance to the metaphorical
news went round I decided to buy it. And it was worth is as my
reshaping of the uttered word during which the impersonal narrator
clock has never let me down.” Referring to the clockwork, the
swaps its place with the main character who also acquires his
proverb Go slow and you will get further recalls the original
narrative competence. Thus the generation of text as narrative also
meaning of its verbal constituents which being a constituent of a set
involves the birth of a narrative subject who finds his self-identity
phrase in a proverb has already detached from the semantic field of
in the narrative function. A similar conclusion can be drawn from
going to a certain extent. Alluding to the ordinary mechanism of the
the interpretation of the short story entitled Couching as far as its
clockwork, the text re-interprets the phrase go slow and adds a new
Mikszáth pre-text and the intertextual rewriting of the poetic
semantic reference to the idea of going (always perfectly goes
conventions that provide a background to the text also demonstrate
round). Bringing further meanings of the verb go into the semantic
the way in which a new narrative subjectivity is born in the text. A
field of the text (as some news went round meaning ‘a lot of people
piece of the Kornél Esti corpus entitled The Recovery of the Doctor
heard it and talked about it’) the expression go (round) becomes
also raises the question of narrative identity as it narrator, Kornél
interpreted as the demonstration of a semantic progress from the
Esti, becomes a clearly distinct narrative subject independent from
meaning of a particular spatial movement referred to by the previous
the narrator of the frame story due to his use of language. Esti’s
forms of the word to its use in a figurative sense. The etymological
linguistic behavior, characterized by repetition and focusing on the
pun of go slow-go round-went round demonstrates the fading away
re-semantization of words and thus the reconstruction of linguistic
of the originally motivated nature of the phrase and at the same time
conventions,
text
the abstraction of the figurative sense of the word. The “poetic
demonstrating the operation of poetic language. The following
feature” of Kornél Esti’s diction means that it recalls the semantic
excerpt from the short story Eyelash (Pilla) offers an excellent
memory of words faded away in everyday use which is in this case
example for Kornél Esti’s narrative voice orientated to sayings,
the physical constituent in the semantic field of the word go or, in
proverbs and set phrases: “If it knew the proverb Go slow and you
other words, it brings to light the ‘hidden metaphors in words’.
turns
the
short
story
into
auto-poetic
will get further then it would perhaps get further but it would go
In Kornél Esti’s Song, the problematization of the self-identity of
slower that is it would run behind. Or if it knew the one You'd better
the lyrical voice is analogous to the way the prose texts constitute
21
22
their narrator. The poetic voice identifying itself as I emerges in the
In Kosztolányi’s novel, the artistic attitude Nero represents also
form of apostrophe in the first line of the poem but later on further
exemplifies that artistic activity demands giving up the empirical
voices appear in the text and seem to start a dialogue with each other,
self, which in Nero’s case means abandoning his life as emperor or in
which may account for the distinction between the “song” (ének)
a figurative sense it means his dissolution in the act of giving voice.
referred to in the title and the “song” (dal) addressed in the poem. If
In Nero’s case the disintegration of the empirical-biographical self
we attribute the voice speaking in the seventh stanza to Kornél Esti
does not lead to the emergence of poetic subjectivity but on the
from the title, the entire stanza becomes an “embedded song” he is
contrary it results in an identity crisis. Therefore in the novel as
singing. Consequently, the first person singular speaker of the poem
opposed to the other texts we can see not the construction but rather
enters into a dialogue with Kornél Esti.
the deconstruction of subjectivity. Even the textual transformation of
The poem entitled The Game represents the early stage of the
its central trope, the metaphor-cluster of the words leveg -lélegzet-
poetic oeuvre. By emphasizing the self-reflective nature of the
lehelet-lélek, articulates the impossibility of a poetic identity within
gaming process described, it addresses the questions of game and
the novel: at the beginning the trope appears as a metaphor of
subjectivity. The interpretation of the poem and the Nero-novel
creation but later on it becomes the figurative expression of
indicate that the lyrical I can only be born if the empirical-
domination absolutely incompatible with creation.
biographical author gives up his self-identity. The subject’s attempt
Although the texts selected for interpretation can obviously
to interpret itself is always linked to a disclosure situation, a
represent only a portion of Kosztolányi’s oeuvre, each one of them is
threshold of existential change, and does not necessarily lead to a
a representative piece of a particular artistic period or collection yet
self-understanding that derives from the experience of self-
mostly ignored by scholarly reception. The explicit auto-poetic
identification. Using the language of textual interpretation, it means
features of the texts I studied and supported with ample arguments in
that in the poem entitled The Game the attempt of the lyrical I to
the interpretations make them highly suitable for drawing general
interpret himself cannot be reduced to the use of symbols. Rather, it
conclusions about Kosztolányi’s poetic world based on the findings
is linked to the abundance tropes (like the child, the game, the mirror
of textual analysis.
or the dream) that function as the signifiers of the disclosure situation or existential change. The poem displays the state of the child not as a role but rather as a disclosure situation of language which, in return, becomes the metaphor of the activity of the poet.
23
24
both lyrical and prose texts. With the exception of the novel analyzed
Results
in the dissertation, it can be stated that there has not been any The most significant achievements of the dissertation can be
separate text-centered study written on the works I interpreted so my
summarized as follows. The dissertation undertakes the study of
dissertation outlines a new canon of Kosztolányi’s works slightly
Kosztolányi’s use of language in his poems and prose alike. As
rearranging the focal points of earlier scholarship.
previous researchers discussed his lyrical and prose works separately
Since my research intentionally focuses on the exploration of the
from one another, so far the synthesis of the conclusions drawn from
poetic universe of Kosztolányi’s texts, it discusses only briefly the
the findings of a language-centered approach has not taken place or
author’s relation to modernity. The detailed study of Kosztolányi’s
only partially has been attempted. The most illustrative example of
works in the context of European literature or the legacy of the poetic
this problem is the text corpus of Kornél Esti in which the figure of
tradition he represents in contemporary Hungarian literature falls
the main character connects both lyrical and prose texts. Kosztolányi
beyond the scope of my dissertation, a short-coming which could
scholarship has not attempted to present a parallel reading or a
promote a further research into extending its historical context. I
juxtaposed textual study of Esti poems and short stories even if both
believe that the interpretation of the texts I present here could
the lyrical and prose pieces are regarded central to the oeuvre.
provide new grounds for such a research since ‘to become good
Therefore the dissertation does not focus on the difference between
literary historians, we must remember that what we usually call
Kosztolányi’s use of language in poetry and prose but rather on the
literary history has little or nothing to do with literature and that what
linguistic operation that lies behind both of these different modes of
we call literary interpretation – provided only it is good interpretation
diction, and also on the consequently common features of textual
– is in fact literary history’ (DE MAN, Paul. ‘Literary History and
arrangement. This innovative approach to the oeuvre requires the
Literary Modernity.’ Blindness and Insight: Essays in the Rhetoric of
‘genre’ of a monograph on poetics that does not primarily present
Contemporary Criticism. Minneapolis, Minneapolis UP, 1983. 142-
Kosztolányi’s oeuvre within the context of contemporaneous literary
165.) As my argumentation focuses closely on textual analysis, the
or the author’s biography but rather discusses his works in a
results of my research could be valuable in both secondary and
linguistic-poetic study. As the methodological principles of textual
higher education.
analysis harmonize with Kosztolányi’s theoretically founded poetical views, the approach relying on the historic aspect of language and the acoustic feature of words proves to be productive while interpreting
25
26
(Pázmány Irodalmi M'hely - Tanulmányok). Szerk. RADVÁNSZKY Anikó. Piliscsaba: PPKE BTK 2009. (Accepted for publication)
Publications Related to the Dissertation 1. GYORFI Lívia: A szubjektum önkeresése - H s, elbeszél és diszkurzív alany viszonya Kosztolányi Dezs Miklóska cím novellájában. In: Tudományos diákköri dolgozatok. (Pázmány Irodalmi M'hely - Opuscula Litteraria I.). Szerk. HARGITTAY Emil. Piliscsaba: PPKE BTK 2003. 97-122. 2. GYORFI Lívia: A szubjektum önkeresése - H s, elbeszél és diszkurzív alany viszonya Kosztolányi Dezs Miklóska cím novellájában. In: Szó - Elbeszélés - Metafora. M elemzések a XX. századi magyar próza köréb l. Szerk. HORVÁTH Kornélia, SZITÁR Katalin. Budapest: Kijárat 2003. 99-123.
9. ÉRFALVY Lívia: Ki beszél kihez? A lírai beszél az Esti Kornél éneké-ben. In: ??? 10. ÉRFALVY Lívia: Kosztolányi tanulmányok, kritikák. (Az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárának kiadványa.) http://mek.oszk.hu/06500/06547/html/index.htm The whole dissertation is available at the following website: www.erfalvy.hu
3. GYORFI Lívia: A tükör által szület szubjektum. Kosztolányi Dezs A játék cím versér l. In: Alföld 2005/ 8. 88-101. 4. ÉRFALVY Lívia: Az önértelmezés útjai. Kosztolányi Dezs : A játék. In: Vers-Ritmus-Szubjektum. M értelmezések a XX. századi magyar líra köréb l. Szerk. HORVÁTH Kornélia, SZITÁR Katalin. Bp.: Kijárat 2006. 189-208. 5. ÉRFALVY Lívia: A humor szerepe Kosztolányi prózájában. In: Eruditio-Educatio 2007/ 3. 67-73. 6. ÉRFALVY Lívia: Szövegváltozatok egy témára. (Kosztolányi Dezs : Hályogm'tét, Mikszáth Kálmán: A hályog-kovács). In: Próza és poétika. Szerk. HORVÁTH Kornélia. Piliscsaba: PPKE BTK 2009. (Accepted for publication) 7. ÉRFALVY Lívia: Haláltudat és alkotás. A szubjektum egzisztenciális határhelyzete Kosztolányi Dezs Játék els6 szemüvegemmel cím versében. In: Mester és Tanítvány 2009. május. (Accepted for publication) 8. ÉRFALVY Lívia: A motivált szójelentést l a konvencionális megnevezésig. Kosztolányi Dezs és Friedrich Nietzsche nyelvelméletének analóg vonásai. In: Retorika - Literatúra - Poétika.
27
28
