Doktori (PhD) értekezés. Az e-lexikográfia aktuális kérdései

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Program

Doktori (PhD) értekezés Gaál Péter

Az e-lexikográfia aktuális kérdései Online szótárak, e-szótár tipológia, online szótárak elemzési szempontjai

Témavezető: Dr. Fóris Ágota, habilitált egyetemi docens

Pécs, 2015

2

3

4

Tartalom 1. Bevezetés ...................................................................................................................... 7 2. Szakirodalmi áttekintés ................................................................................................. 9 2.1. A lexikográfia ........................................................................................................ 9 2.1.1. A metalexikográfia és a szótárkritika ........................................................... 11 2.1.2. A szótár ......................................................................................................... 16 2.1.3. Szótártipológia .............................................................................................. 18 2.2. Az e-lexikográfia ................................................................................................. 21 2.2.1. Az elektronikus szótár .................................................................................. 25 2.2.2. Elektronikusszótár-tipológia ......................................................................... 28 2.2.3. Az online szótár ............................................................................................ 34 2.2.4. Az online szótárak speciális jellemzői és előnyei ......................................... 37 3. Célkitűzések, módszerek, források ............................................................................. 44 3.1. Kutatási célkitűzések ........................................................................................... 44 3.2. Kutatási módszerek és források ........................................................................... 45 4. Az online szótárak néhány aktuális kérdése ............................................................... 47 4.1. Nyelvi és enciklopédikus információk az online szótárakban ............................. 47 4.2. Az online szótárak multimédiás jellemzői ........................................................... 54 4.3. Online szótár – mobil szótár ................................................................................ 60 4.4. Az online szótárak szerepe a magyar–magyar nyelvhasználatban ...................... 66 4.5. E-lexikográfia és onlineszótár-kiadás Magyarországon a 2010-es években ....... 74 5. Szempontrendszer online szótárak minősítéséhez ...................................................... 81 5.1. Bevezetés ............................................................................................................. 81 5.2. A szempontrendszer szakirodalmi előzményei és a vizsgált jellemzők .............. 82 5.3. A minősítési szempontok ..................................................................................... 83 5.3.1. Az online szótárral kapcsolatos háttér-információk ..................................... 83 5.3.2. A szótár általános tartalmáról szóló információk ......................................... 86 5

5.3.3. A szótár tartalma ......................................................................................... 104 5.3.4. A szótár használatáról szóló információk ................................................... 106 5.4. Összegzés ........................................................................................................... 110 6. Esettanulmányok ....................................................................................................... 112 6.1. Intézmény/szervezet által szerkesztett szótárak ................................................. 112 6.1.1. English-Galician CLUVI Dictionary, 2nd edition ...................................... 112 6.1.2. Teológiai szótár........................................................................................... 121 6.2. (Szótár)kiadó cég által szerkesztett szótárak ..................................................... 130 6.2.1. Longman Dictionary of Contemporary English Online.............................. 130 6.2.2. Akadémiai Magyar–angol nagyszótár Online ............................................ 143 6.3. Magánszemély által szerkesztett szótárak ......................................................... 155 6.3.1. Kicktionary ................................................................................................. 155 6.3.2. Magyar–szomáli szótár ............................................................................... 165 6.4. Közösség által szerkesztett szótárak .................................................................. 177 6.4.1. Wiktionary (angol) ...................................................................................... 177 6.4.2. OmegaWiki (magyar) ................................................................................. 195 6.5. Intézmény/szervezet/kiadó/magánszemély által szerkesztett, a felhasználók által szolgáltatott információkat felhasználó szótárak ...................................................... 207 6.5.1. NetLingo ..................................................................................................... 207 6.5.2. SzóJelentése.com ........................................................................................ 219 7. Összefoglalás ............................................................................................................ 230 8. Summary ................................................................................................................... 234 9. Irodalom .................................................................................................................... 240 10. Források .................................................................................................................. 255 11. Függelék.................................................................................................................. 257 11.1. Ábrák jegyzéke ................................................................................................ 257 11.2. Mellékletek ...................................................................................................... 258

6

1. Bevezetés Doktori tanulmányaimat a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott Nyelvészet Programjának keretei között folytattam. Ezt megelőzően Szombathelyen, a korábbi Berzsenyi Dániel Főiskolán szereztem magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát 2004-ben, majd ugyanezen intézmény jogutódjában

a

Nyugat-magyarországi

Egyetem

Savaria

Egyetemi

Központjában alkalmazott nyelvészet szakos bölcsész végzettséget 2008-ban. Alkalmazott nyelvészet szakos egyetemi diplomamunkámat a hobbinyelvek körébe tartozó póker kártyajáték nyelvével kapcsolatban írtam A póker lexikográfiai és terminológiai vonatkozásai címmel (Gaál 2008). A szakdolgozat kapcsán végzett lexikográfiai és terminológiai vizsgálatok során figyeltem fel arra a tényre, hogy a rendelkezésre álló pókerszótárak és -szójegyzékek zömében már online érhetőek el, a hagyományos nyomtatott források száma jóval csekélyebb. Érdeklődésem ekkor tevődött át a póker nyelvéről a lexikográfia, azon belül is az online szótárak témakörére, mivel az volt a hipotézisem, hogy az elkövetkezendő években az online szótárak lesznek azok, amelyek alapjában fogják meghatározni a szótárkiadási trendeket, háttérbe szorítva a papíralapú szótárakat. Doktori kutatásaimat és publikációs tevékenységemet a továbbiakban a fent említett irányvonal határozta meg, annál is inkább, mivel az olvasmányaim során feldolgozott nemzetközi lexikográfai szakirodalomban is egyre nagyobb és nagyobb hangsúlyt kezdtek kapni az elektronikus − főként az online − szótárak és a velük kapcsolatos kutatások, ugyanakkor a magyar nyelvű lexikográfiai kutatások (és a megjelenő publikációk) arányaiban még mindig alacsony százalékban fókuszáltak az elexikográfiára. Kézenfekvőnek tűnt tehát, hogy kutatási tevékenységem középpontjába az online (azon belül nagy arányban a magyar nyelvű) szótárak kerültek. Kezdetben az online szótárak egy-egy jellemzőjére vagy bizonyos jellemzőire koncentráltam, amely eredmények (és a rendelkezésre álló releváns szakirodalom) felhasználásával összeállt egy, kifejezetten online szótárak minősítésére használható szempontrendszer, amely – magyar viszonylatban – az első ilyen jellegű átfogó szempontrendszer.

7

Értekezésem felépítése nem a kutatások időrendjét követi, ennek tükrében annak szerkezete a következő. A Bevezetés és Köszönetnyilvánítás utáni 2. fejezetben szakirodalmi áttekintést nyújtok, definiálom az értekezésemhez legszorosabban kapcsolódó terminusokat, amelyek alapján rögzítem az értekezésemben elfogadott terminushasználatot. A 3. fejezetben ismertetem a kutatási célkitűzéseket, illetve bemutatom a kutatási módszereket és források típusait. A 4. fejezetben öt alfejezeten keresztül megvizsgálom az online szótárak néhány aktuális kérdését, külön kitérve a magyar nyelvű online szótárakkal kapcsolatos problémákra, a pillanatnyi helyzetre és jövőbeli fejlődési/fejlesztési utakra. Az 5. fejezetben bemutatok egy – az értekezésem gerincét adó – online szótárak minősítéséhez használható, általam összeállított átfogó szempontrendszert. A 6. fejezetben esettanulmányok keretében tíz magyar és idegen nyelvű online szótárat vizsgálok az 5. fejezetben bemutatott minősítési szempontrendszer elemzési szempontjai alapján. A 7. fejezetben az értekezés eredményeit foglalom össze. Az értekezést az angol nyelvű összefoglalás az Irodalom, a Források, az Ábrák jegyzéke és a Függelék zárja.

Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondok a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának, hogy keretet és lehetőséget biztosított disszertációmhoz kapcsolódó kutatásaimhoz. Köszönettel tartozom Fóris Ágotának, akinek ösztönzésére elkezdtem doktori tanulmányaimat, és aki tanácsaival, iránymutatásával folyamatosan segítette, támogatta munkámat. Végezetül köszönöm családom, barátaim és kollégáim biztatását és türelmét, akik végig mellettem álltak és támogattak.

8

2. Szakirodalmi áttekintés Disszertációmban a különböző szótártípusok közül a legújabb típussal, az online szótárakkal foglalkozom. Mielőtt rátérek az online szótárak jellemzőire, elkerülhetetlen néhány alapfogalom tisztázása, amely a szakirodalmi áttekintés gerincét adja. Mindenképpen definiálásra szorul maga az online szótár terminus, de mindez csak úgy lehetséges, ha előtte körbejárjuk, hogy mit is tekintünk szótárnak, valamint elektronikus szótárnak. Fontosnak tartom továbbá, hogy – mivel disszertációm vizsgálati tárgyát a szótárak képezik – a szótárakkal foglalkozó tudományágat: a lexikográfiát és ehhez kapcsolódóan az e-lexikográfiát, valamint néhány, az említett tudományágakhoz és disszertációmhoz szorosan kapcsolódó terminust is definiáljak. A szakirodalmi áttekintés során kiindulási alapként Fórishoz (2002a) hasonlóan Hartmann és James (1998): Dictionary of Lexicography című könyvét használtam, a benne található definíciókat az azóta született kutatások és publikációk eredményeinek felhasználásával egészítettem ki.

2.1. A lexikográfia

Hartmann és James (1998: 85) a lexikográfiát olyan tudományterületként és professzionális

tevékenységként

határozza

meg,

amely

szótárakkal

és

más

referenciaművekkel foglalkozik. A lexikográfiának két fő területét említik: a lexikográfia gyakorlatát (szótárírás) és a lexikográfia elméletét (szótárkutatás). Kiemelik azonban azt is, hogy a kettő között nem minden esetben lehet éles határvonalat húzni. [„The professional activity and academic field concerned with Dictionaries and other reference works. It has two basic divisions: lexicographic practic or dictionary-making, and lexicographic theory, or dictionary research (…) strict boundaries are difficult to maintain.” ]1

1

A Hartmann és James (1998) szócikkeiből vett angol nyelvű idézeteket szögletes zárójelben, külön bekezdésben elkülönítve szerepeltetem.

9

Szintén a fentiekben taglalt kettős felosztás mellett érvel Svensén (2009: 2–3), aki a lexikográfiát olyan tevékenységként írja le, amely magában foglalja a lexikai elemek megfigyelését, gyűjtését, szelektálását, analizálását, illetve szótárban való rögzítését. Ezt az összetett tevékenységet nevezi a lexikográfia gyakorlatának, más néven szótárkészítésnek. De szintén a lexikográfia tárgykörébe tartozik azoknak az elméleteknek a megalkotása és vizsgálata, amelyek a szótárak összeállításához, jellemzőihez, céljaihoz és a szótárhasználathoz köthetőek. Svensén ezt nevezi elméleti lexikográfiának, amit sokan metalexikográfiának is hívnak (lásd. a 2.1.1-es fejezetet). Fernández és de Alba (2011: 305) tanulmányában olvasható, hogy 2010-ben, a valladolidi egyetemen tartott nemzetközi lexikográfiai konferencia résztvevői többségében egyetértettek abban, hogy a lexikográfia olyan önálló tudományterület, amelynek saját kutatási tárgya (a szótár), tudományos koncepciói, kategóriái, elemzési módszerei stb. vannak. Ebből kifolyólag az a nézőpont, hogy a lexikográfia a nyelvészet egyik részterülete lenne, szerintük hibásnak bizonyul. (Fernández és de Alba ezt azzal támasztották alá, hogy például a dán zenei szótár készítésében egyáltalán nem vettek részt nyelvészek.) A lexikográfia önálló diszciplínaként való kezelésének gondolata már ezt megelőzően is felmerült, hiszen például Pajzs (2008: 9) egy dániai, nemzetközi konferenciáról írt beszámolójában is szerepel, hogy a résztvevők javaslatot tettek, miszerint „célszerű lenne a lexikográfiát önálló tudománynak tekinteni, nem pusztán az alkalmazott nyelvészet egyik résztudományának. Ezt az álláspontot azzal indokolják, hogy a lexikográfiának csak egy része foglalkozik nyelvi tényekkel, másik ága enciklopédikus ismeretek megfelelő stílusban való közlésére szakosodott”. Hasonlóan vélekedik Bergenholtz és Gouws (2012: 40): szerintük a lexikográfia legalább annyira kötődik az információtudományhoz, mint a nyelvészethez (noha vannak olyan típusú szótárak, amelyek összeállítása nyelvészeti szaktudást igényel), ezért ők is amellett érvelnek, hogy a lexikográfiára ma már önálló diszciplína, amelynek művelői közt különböző tudományágak és szakmák képviselői is megtalálhatóak. Ami a magyar nyelvű szakirodalmat illeti, a korábbiakkal cseng össze Magay (2004a: 54) véleménye, aki Országh Lászlót idézve, és vele egyetértve azon a véleményen van, hogy a lexikográfia alatt nem csak magát a szótárírást és a szótárírói tevékenységet kell érteni, hanem elméletet (szótártudományt, szótártant) is. A lexikográfián belül is több „elágazás létezik”, Magay többek között a történeti-, tudományos-, elméleti-, gyakorlati, egynyelvű-, többnyelvű-, számítógépes-, és internet-lexikográfiát sorolja fel.

10

Pálfi és Stockholm (2009: 153–154), Mi a lexikográfia? című tanulmányának konklúziója ugyancsak összhangban áll az előbbiekkel: „ a lexikográfia annak a szakmai, illetve tudományos tevékenységnek az elnevezése, amely lexikográfiai kézikönyvek készítésére és ezeknek az összeállításáról, tulajdonságairól, céljairól, használatáról stb. szóló elméleteknek a vizsgálatára és továbbfejlesztésére terjed ki. A lexikográfia nagyobb rokonságot mutat az információtudománnyal (könyvtártudomány, dokumentáció, szakirodalmi informatika), mint a nyelvészettel, filológiával, lexikológiával vagy terminológiával.” A fenti megfogalmazásokból és hivatkozásokból az látszik, hogy mind a nemzetközi, mind a magyar lexikográfiai szakirodalomban ma már konszenzus uralkodik abban a tekintetben, hogy a lexikográfia egyaránt jelent elméleti és gyakorlati tevékenységet, mi több ez a két terület egymáshoz általában több ponton kapcsolódik, egymástól el nem választható. Ennek ellentmondó felfogással csak elvétve találkozhatunk. Látszólag a kevés kivétel közé tartozik például Wiegand (1989: 251) véleménye, aki szerint a lexikográfia csupán gyakorlati tevékenységet jelent, amely arra hivatott, hogy egy másik gyakorlatot, nevezetesen a szótárhasználat kulturális gyakorlatát tegye lehetővé. Wiegand meghatározása azonban abból fakad, hogy a német nyelvű terminológiában a lexikoráfia (Lexikografie) csak a gyakorlatot jelenti. Fontos megemlíteni továbbá, hogy a lexikográfia tudománya egyre inkább elszakadni látszik az (alkalmazott) nyelvtudománytól és megindult az önálló diszciplínává válás útján. Tarp (2007) egyenesen úgy véli, hogy talán megfontolandó lenne a lexikográfia elnevezés elhagyása, és helyette valamilyen kifejezőbb terminus, mint például az „infológia” (infology), vagy informológia (informology) használata, hiszen a lexikográfia, pozícióját tekintve egyre inkább a modern információs tudományok közé sorolható.

2.1.1. A metalexikográfia és a szótárkritika Svensén (2009) fenti lexikográfia definíciójában már felbukkant a metalexikográfia terminus, amit azért is érdemes körüljárni, mivel a magyar nyelvű publikációkban, ahogy arra Fóris (2007: 296) rámutat, sok esetben nem egyértelmű a két szó (lexikográfia és metalexikográfia) közti különbség. A bizonytalanság abból fakad, hogy az angolszász szakirodalomban a lexikográfia (lexicography) fogalom alá sorolják be a szótárkészítés gyakorlatát (dictionary making) és az elméleti kutatást (dictionary research). A német 11

nyelvű szakirodalomban a gyakorlati szótárkészítés viseli a lexikográfia elnevezést (Lexikografie), a metalexikográfia (Metalexikografie) pedig kizárólag az elméleti kutatásra vonatkozik, így tulajdonképpen nem másról, mint csupán a nem és a fajfogalmak közti besorolás különbségéről van szó. Hartmann és James (1998: 93) kissé általánosan úgy definiálja, hogy a metalexikográfia egyenlő azon tevékenységek összességével, amelyek a lexikográfia kérdéskörével foglalkoznak.

[„A complex of activities concerned with the status of the field of lexicography.”] Pálfy (2004a: 9) konkrétabban fogalmaz: szerinte a metalexikográfia az a tudományterület, amely „főleg a szótártörténetet, szótárkritikát és a szótárelméletet foglalja magába, de ide tartozik minden olyan kulturális, civilizációs vizsgálat, szemantikai, lexikológiai elemzés, statisztikai felmérés is, amelynek tárgya vagy korpusza a szótár”. Bergenholtz és Tarp (1995: 30-31) is az angolszász felosztást követve bontja két részre a lexikográfiát (metalexikográfiára és gyakorlati lexikográfiára), a metalexikográfia három „pillérének” nevezik a szótárhasználókkal kapcsolatos kutatásokat, a szótárkritikát és a szisztematikus szótárkutatást. Fábián (2011) tanulmányában összefoglalja a metalexikográfia megvalósulási formáit. Elsőként említi a szótári recenziót, amelynek két fő típusa a tudományos és a publicisztikai

jellegű

recenzió.

Előbbieket

szakmabeliek

készítik,

elsősorban

szakmabelieknek, míg az utóbbinak inkább figyelemfelkeltő, illetve reklámszerepe van. A következő műfaj a szótári előszó, amely a szótárhasználatot hivatott megkönnyíteni a szótárhasználók számára, de itt kell megemlíteni a kiadónak előzetesen benyújtott szótári szinopszisokat is. Szintén a metalexikográfia megjelenési formájának tekinthetők a szótár szó egynyelvű szótárakban és enciklopédiákban fellelhető szócikkei is. Jellemző műfajok még a nagyobb terjedelmű vagy önálló, kimondottan metalexikográfiai elméleti munkák (könyvfejezetek, monográfiák, összefoglaló kötetek). Végül Fábián az egyéb műfajok közé sorolja egy esetleges szótárral kapcsolatos (plágium)perhez kapcsolódó szakértői véleményt, amely szintén egy speciális metalexikográfiai produktumként kezelendő. Pálfy (2004a) és Bergenholtz és Tarp (1995) is említi a szótárkritikát mint a metalexikográfia egyik tevékenységi körét. Mivel disszertációm témáját az online szótárak jellemzése adja, ezért fontosnak tartom a szótárkritika terminus meghatározását, amelyet elsőként ismét Hartmann és James (1998: 32) definíciójával kezdek: a 12

szótárkritika a szótárkutatás egyik ága, amely a szótárak és egyéb referenciaművek értékelésével foglalkozik. Ez magában foglalhatja azok történeti tanulmányozását (beleértve a szerzőkét is), tartalmuk részletes összevetését más hasonló típusú művekkel. Magában foglalhatja az azzal kapcsolatos minősítést is, hogy a mű mennyire lehet értékes az aktuális vagy a potenciális felhasználók számára. Hartmann és James a szótárkritika végeredményének a folyóiratban megjelenő recenziót tekintik.

[„A branch of dictionary research concerned with the description and evaluation of dictionaries and other reference works. This may involve studies of the historical background of the work and⁄or its compiler(s), detailed comparisons of its contents with other products of its type (with or without an assessment of its value to its potential or actual users), and result in a review in a periodical publication.”] Svensén (2009: 480) szerint a szótárkritika tágabb értelemben magában foglalja a szótárak vizsgálatát, elemzését és értékelését. Svensén támpontokat is nyújt, hogy szerinte milyennek kell lennie a szótárkritikának: csak releváns információkat tartalmazzon, csak a szükséges jellemvonásokra fókuszáljon, legyen megbízható és legyen semleges. Nem véletlen, hogy Svensén javaslatokat tesz arra, hogy milyen legyen egy (jó) szótárkritika, hiszen lexikográfus körökben ez a téma folyamatosan vita tárgyát képezte és képezi. Magay (2004b: 93-94) a beszédes című Kritika a (szótár)kritikáról című tanulmányában egy rövid külföldi és magyar történeti kitekintés után szintén megfogalmazza saját javaslatait, miszerint a szótárkritika ne legyen egyoldalú (azaz a pozitívumok és a negatívumok egyaránt szerepeljenek a kritikában), valamint ne legyen szubjektív érzelmektől befolyásolt vagy motivált. Jackson (2002) jelentős különbséget lát a szótárkritika és az egyéb könyvek kritikája között, hiszen egyrészt szótár esetében a kritikát végzőnek nincs arra módja, hogy - a könyvekhez hasonlóan – elejétől a végéig elolvassa a művet. Másrészt egy szótárkritika megalkotása speciális (lexikográfiai) szaktudást igényel, nem elég, ha csak szótárhasználók vagyunk, szemben például egy újságban vagy magazinban megjelenő könyvkritikával, amelyet egy „egyszerű” olvasó is megalkothat. Jackson kétféle szótárkritikát különít el: belsőt és külsőt. Belső kritikának nevezi azt, amit a szerkesztők maguk állítanak a szótárukról (vagy ami például a szótár előszavában olvasható). Külső 13

kritika alatt azt a (meta)lexikográfiai munkát érti, amikor független kritikusok tesznek megállapításokat a szótár formáját és tartalmát illetően. Jackson a szótárkritika során minimálisan a következő formai jellemzők figyelembevételét tartja fontosnak: a szótároldalak elrendezése, a szócikkek elrendezése, a szócikkek hossza, rövidítések. Tartalom szempontjából pedig a következő jellemzőket említi: a szóanyag hatóköre, a képzett szavak, azonos alakú szavak, jelentések elkülönítése, definíciók, egyéb jelentések, kiejtés, grammatikai információk, használat, példák, etimológia. Jackson (2002: 182-183) a szótárkritika végtermékeként elkészülő, folyóiratokban megjelenő szótárrecenziók célját abban látja, hogy informálják a folyóirat olvasóit a szótár létezéséről és annak tartalmáról, valamint segítsék a lexikográfusok és a kiadók munkáját, hogy a kritikák ismeretében továbbfejleszthessék szótáraikat. A fentiekben felsorolt (szótárkritikai) kritériumok is jól jelzik, hogy általánosan elfogadott szótárkritikai elvek felállítása meglehetősen nehéz feladat. Hartmann (2001: 47-48) megjegyzi, hogy amióta szótárakat készítenek, jelen van szótárkritika is. A kívánalmak között említi, hogy egy szisztematikus, nemzetközileg elfogadott kritériumrendszerre lenne szükség a szótárak és egyéb referenciaművek értékeléséhez, amelyek vonatkozhatnának a lefedettségre, formátumra, hatókörre, méretre, címre és a szerzőségre. Ugyan létezik néhány nemzetközi sztenderd (például az ISO 1990 szabvány, a szótárak méretére, hatókörére, technikai jellemzőire vonatkozóan), de ezek nem elégségesek. Hartmann megemlíti a szótárkritika lehetséges műfajait is úgy, mint: a hagyományos szótárrecenziót, a terméktesztet, a vásárlási tanácsadót, a részletes értékelést, különböző recenziók elemzését, és a szótárkritikákhoz íródott általános irányelveket. 

A hagyományos szótárkritikáról (conventional critical review) azt írja, hogy készülhet egy vagy több szótárról, megjelenési helye lehet a tömegsajtó és tudományos folyóiratok egyaránt.



A terméktesztek (product tests) szintén egy vagy több szótárra is fókuszálhatnak, melynek során meghatározott szempontok szerinti alapos, vizsgálatnak vetik alá őket „laboratóriumi” körülmények között, vagy a felhasználói viselkedést vizsgálva.



A vásárlási tanácsadó (buying guide) közli a referenciaművek listáját, véleményezi azok tulajdonságait, és javaslatokat fogalmaz meg az alkalmasságukkal kapcsolatban.

14



A részletes értékelés (detailed assessment) olyan monográfia, amely néhány, vagy az összes jellemzőjét vizsgálja egy adott szótárnak, szótártípusnak.



Különböző recenziók elemzésére (analisys of different reviews) is sor kerülhet, amit Hartmann metakritikának nevez. Ez a műfaj egy adott szótárról készült recenziók vizsgálatát jelenti.



Az általános irányelvek (general guidelines) a fent említett szótárkritikai műfajokhoz kidolgozott irányelveket takarják.

Nielsen (2009) szakfolyóiratokban közölt szótárkritikákat vizsgál, és ezek alapján fogalmazza meg javaslatait a szótárkritika-írással kapcsolatban. Swanepoel (2008) pedig tanulmányában

részletesen

áttekinti

a

szótárkritika

témakörében

született

szakirodalmakat, majd a tanulságok levonása után felállít egy keretrendszert, amely általánosan használatos minősítési alapelvekre tesz javaslatot a szótárkritikára vonatkozóan. A keretrendszer négy fő csomópont köré épül: a szótárkritika által lefedett információkra,

megjelenési

formájára, érvényességére

és

felhasználhatóságára.

Swanepoel a kritika által lefedett információkhoz sorolja a forrást, a kritika hatókörét, a szótártípust, az általános jellemzőket, a specifikus jellemzőket, a szótár alaposságát és fontosságát. A megjelenési formához tartozik az egyes elemek megformáltsága, a használati útmutató, a kérdések, a követelmények és a magyarázatok, valamint a szerző itt említi azt a fontos pontot, hogy a szótárkritika szempontjából nem mindegy, hogy egy már meglévő szótárról készül a kritika, vagy az előzetesen kidolgozott kritikai szempontok alapján készül a szótár (termék vagy folyamatkritika). A szótárkritika érvényességét a következő összetevők határozzák meg: alapvetések, szótárkutatás, gyakorlati motivációk; sztenderdek, elméleti motivációk, lexikográfiai elmélet és gyakorlat, újdonságérték mint motiváció. A felhasználhatóság szempontjából az első szempont, hogy a kritika alkalmazása milyen szintű szakértelmet igényel, a második a kimeneti lehetőségeket érinti, végül az utolsó pont, hogy a felhasználhatósági kör konkrétan meghatározott, vagy konkrétan nem meghatározott. Hadebe (2005: 17) is a szótárkritika fejlesztésének szükségességét hangsúlyozza. Véleménye szerint, ha fejlődik a szótárkritika, az hozzájárul a szótárkészítés, valamint a szótárhasználat és a szótárkultúra fejlődéséhez is. A szakirodalmi előzmények alapján az tehát megállapítható, hogy a szótárkritika mint műfaj létezik, a hangsúly inkább azon van, hogy milyen szempontokat veszünk figyelembe vele kapcsolatban. Az is jól látszik, hogy sokféle elképzelés van, hogy milyen 15

szempontoknak kellene megjelenniük a szótárkritikában, viszont azok nincsenek rendszerbe foglalva. Jelen alfejezetben a metalexikográfiáról és a szótárkritikáról olvasható szakirodalmi összefoglalót az indokolta, hogy témaválasztásomat illetően disszertációmban metalexikográfiával foglalkozom, azon belül is az online szótárakhoz kötődő szótárkritikával.

2.1.2. A szótár A fentiekben megállapítást nyert, hogy a lexikográfia tárgya a szótár, a szótár definiálására azonban még nem került sor, ezért az alábbi fejezetben ezt a terminust értelmezem. Hartmann és James (1998: 41) a szótárak közé sorol minden alfabetikus vagy tematikus elrendezésű, általános vagy speciális, egy-, két- vagy többnyelvű referenciaművet. [„dictionary has been used for an increasingly wider range of alphabetic (but also thematic), general (but also specialised), monolingual (but also bilingual and multilingual) reference works”]. A definícióban szereplő referenciamű terminus szintén értelmezésre szorulhat. Hartmann és James (1998: 117) referenciaműnek nevez minden olyan terméket, úgymint például könyvek, számítógépes szoftverek, amelyek lehetővé teszik információk tárolását és az azokhoz való viszonylagosan egyszerű és gyors hozzáférést.

[„Any product, such as a published book or a computer software, that allows humans to store and retrieve information relatively easily and rapidly.”] Mindamellett a lexikográfusok között a szótár fogalmának meghatározása hosszú idő óta vita tárgyát képezte, képezi. A magyar szakirodalomban Fóris 2002-ben állt elő egy átfogó szótárdefinícióval, miszerint a szótár: „olyan egy- két- vagy többnyelvű strukturált adatbázis, amely – hordozótól függetlenül – szavak, kifejezések, fogalmak jelentését, magyarázatát, eredetét, egyszóval jellemzőit, és ezeknek adott szempont szerint, kulcsszavakkal történő osztályozását tartalmazza, egy meghatározott korpusz vizsgálata alapján” (Fóris 2002b: 17). Szöllősy (2007) tanulmányában több ponton kritikával illette az előbbi meghatározást, amelyre válaszként Fóris (2007: 31) egy némileg módosított definíciót alkotott: „A szótár olyan egy-, két- vagy többnyelvű 16

gyűjteményes adatbázis, amely – hordozótól függetlenül – nyelvi egységek jellemzőit, és ezeknek adott szempont szerint, kulcsszavakkal történő osztályozását tartalmazza, egy meghatározott korpusz alapján”. Egy későbbi tanulmányában Fóris (2012a: 27) 2007-es definícióját így jellemzi: „ebben az értelmezésben a szótár szóval a magyar nyelvhasználatban nem csak a nyelvi szótárakat, hanem a tágabb értelemben vett lexikográfiai referenciaműveket” is jelölik. Fóris (2012a) definíciója egy általánosabb kategóriára vonatkozik, amely magában foglalja a nyelvi és az enciklopédikus jellegű szótárakat is. Fóris álláspontjával némileg szembemegy Magay (2015) és Fábián (2015), akik a szótár terminus tradicionális meghatározása mellet érvelnek. Fórishoz hasonlóan Bergenholtz (2012) is a szótár szó tágabb értelmezése mellett érvel, azaz szótárnak nevezi az összes lexikográfiai referenciaművet (szótár, lexikon, enciklopédia). Bergenholtz (2012: 30) szótárdefiníciója a következőképpen foglalható össze: olyan lexikográfiai referenciamű, amely szótári szócikkeket tartalmaz sajátos témákkal vagy a nyelv összetevőivel kapcsolatban. Ezeken kívül tartalmazhat még külső szövegeket, amelyek a szövegértést, szövegalkotást vagy fordítást segíthetik, vagy csak többletinformációt nyújtanak egy szóról, szórészletről, vagy szavak kombinációjáról. Mindezeken túl azokat a lexikográfiai referenciaműveket is ide sorolja, amelyek olyan különböző szótárakat tartalmaznak, amelyek megfelelnek az előbbiekben felsorolt tulajdonságoknak. A szótár definíciójához további megfogalmazásokat és adalékokat találhatunk még a következő szerzőknél: Zgusta (1971: 197), Béjoint (2000: 6-31), Landau (2001: 67), van Sterkenburg (2003). Napjaink lexikográfiájának következménye, hogy Tarp (2011) tanulmányában felteszi a kérdést, hogy az elektronikus lexikográfia korában vajon meg kell-e tartani a szótár terminust, és nem kellene-e helyette bevezetni valami mást (ha nem is a köznapi használatban, de legalábbis a tudományos diskurzusban). Tarp néhány javaslatot is megfogalmaz az új terminust illetően, miszerint a szótár helyett használni lehetne például a lexikográfiai e-eszköz (lexicographical e-tool), a lexikográfiai információs eszköz (lexicographical information tool), lexikográfiai tanácsadó eszköz (lexicographical consultation tool) terminusokat. A fentiekben idézett külföldi és magyar szótárdefiníciók némileg más és más jellemzői felől közelítenek a szótárhoz. Egy dologban azonban megegyeznek: az összes lexikográfiai típusú referenciaművet a szótárral azonosítják. A szótárfogalom tágabb értelmezésével ellenkező felfogás megjelenésére meglehetősen kevés példát találunk a 17

szakirodalomban. Ide sorolhatjuk Jackson (2002: 21) bevezető jellegű lexikográfiai művét, amelyben a szótárat olyan referenciaműnek nevezi, amely a szavakról és a nyelvről szól. Rögtön megemlíti, hogy a szótár legközelebbi rokona az enciklopédia, amely viszont dolgokról, emberekről, helyekről, gondolatokról szól, tehát tulajdonképpen a „való világról”, és nem a nyelvről. Jackson tehát a szótárnak egy szűkebb értelmezését adja (elsősorban a nyelvi szótárakat érti alatta), és az enciklopédikus műveket megkülönbözteti tőlük, noha megemlíti, hogy a kétféle referenciamű elkülönítése nem minden esetben egyszerű feladat. Disszertációmban, a továbbiakban – igazodva a magyar és a külföldi szakirodalomban kialakított állásponthoz – a szótár szónak a tágabb értelmezést fogadom el és használom.

2.1.3. Szótártipológia Az előbbi alfejezetben olvasható szótárdefiníciókból jól kitűnik, hogy nagyon sokféle szótár (lexikográfiai referenciamű) létezik. Attól függően, hogy mely szempontokat helyezzük előtérbe az osztályozás során, a szótárak tipizálásának számos módja lehetséges. Mivel disszertációmban sem általánosságban a szótárakkal, hanem azok egy speciális típusával (online szótárak) foglalkozom, ezért érdemes áttekinteni, hogy mit értünk szótártipológia alatt, illetve, hogy a szakirodalom a milyen jellemzők alapján állít fel szótártípus-kategóriákat. Hartmann és James (1998: 147-148) (szótár)tipológiának nevezik a szótárak és más referenciaművek osztályozását, amely osztályozás formális jellemzőkön alapszik.

[„The classification of dictionaries and other reference works. A typology based on formal features (…)”]. Hartmann és James (1998) többféle ilyen jellemzőt sorol fel, például: méret, érvényességi terület (szakszótár, általános szótár), formátum (alfabetikus, tematikus), hordozó (papír, elektronikus), funkcionalitás (aktív, passzív), információtípus dominanciája (szótár, tezaurusz, enciklopédia, katalógus), nyelv (egynyelvű, kétnyelvű, többnyelvű), felhasználási kör (tudományos, tanulói, fordítói). Részletes információkat találhatunk a szótár-tipológiáról és szótár-tipológiai szempontokról Swanepoel (2003: 44-45) tanulmányában, aki a szótárkutatás fontos 18

elemének nevezi a szótár-tipológiák megalkotását. Írásában tipológiának nevezi azt a rendszert, amely a szótárak osztályozásra és leírására alkalmazható. Több, korábbi szótár-tipológiát áttekintve a szótártipológia-összeállítás céljait a következőkben fogalmazza meg: a) szisztematikus áttekintést nyújt a szótárak különböző kategóriáiról és alkategóriáiról, b) jelzi, hogy melyek a fő megkülönböztető jegyei az egyes főkategóriáknak és alkategóriáknak c) lehetővé teszi, hogy világossá váljanak az egyes (al)kategóriákba sorolt szótárak különbségei és egyezései. Swanepoel (2003: 69) azt is megjegyzi, hogy a szótár-tipológiákat folyamatosan frissíteni, aktualizálni kell, hiszen a technika (számítógép-technológia) fejlődése, a szótárakban megjelenő új információtípusok, a felhasználói szokások változása, az újfajta tipizálást is szükségessé teszi. Zgusta két összefoglaló jellegű lexikográfiai kötetében (1971) és (2006) is részletesen olvashatunk a szótár-tipológiáról. Az előbbiben a szótárak két alapvető típusát, az enciklopédiákat és a nyelvi szótárakat különíti el (a nyelvi szótárakat tovább bontja: egy és többnyelvű, szinkrón és diakrón, etimológiai és történeti stb. szótárakra), az utóbbi műben pedig főként a nyelvi szótárakkal foglalkozik, és azokat négy – viszonylag ritkábban alkalmazott fő tipizálási szempont szerint csoportosítja. Megkülönböztet: a) szótárakat, amelyek azzal a céllal íródtak, hogy egy írott standard nyelvet teremtsenek (standard alkotó szótárak), b) szótárakat, amelyek azzal a céllal íródtak, hogy a standard nyelvet modernizálják (modernizáló szótárak), c) szótárakat, amelyek azzal a céllal íródtak, hogy ne csupán megállítsák, hanem egyenesen visszafordítsák a standard nyelvben történő változásokat (archaizáló szótárak), d) szótárakat, amelyek azzal a céllal íródtak, hogy leírják a létező standard nyelvet (leíró jellegű szótárak). Fóris (2012b: 27) is az enciklopédia−nyelvi szótár dichotómiára alapozza a szótárak tipizálását. Cikkében a szótárakat (lexikográfiai referenciaműveket) alfabetikus és tematikus szótárakra osztja. Az alfabetikus szótárnak további két altípusát különíti el: a nyelvi szótárt és az enciklopédikus szótárt (más néven lexikon). A tematikus szótáraknak szintén két altípusa jelenik meg: a tematikus nyelvi szótár és az enciklopédia. Atkins és Rundell (2008: 24-25) ugyancsak megjegyzi, hogy a szótárak osztályozása számos nézőpontból történhet. Mivel könyvük a szótárkészítés folyamatát követi végig, úgy vélik, hogy már a szótárkészítés kezdeti fázisában tisztában kell lenni azzal, hogy a leendő szótár milyen típusba (típusokba) lesz sorolható, hiszen ez a 19

majdani eladhatóság (tulajdonképpen a végfelhasználók) szempontjából kardinális kérdés. Nyolc fő aspektust különítenek el, amelyek alapján szerintük osztályoznunk kell a szótárakat. A nyolc szempont (és a hozzájuk kapcsolódó típusok, esetenként példákkal) az alábbiakban olvashatóak: A szótár nyelve 

egynyelvű



kétnyelvű (egyirányú vagy kétirányú)



többnyelvű

A szótár lefedettsége 

általános



enciklopédikus és kulturális információk



terminológia vagy szaknyelv (pl. jogi szakszótár, krikett szótár)



speciális nyelvi szótár (pl. kollokációs szótár, frazeológia szótár, idiómaszótár

A szótár mérete 

standard szótár



kéziszótár



zsebszótár

A szótár hordozója 

nyomtatott



elektronikus (pl. DVD vagy szótárgép)



web alapú

A szótár szerkezete 

szó és jelentés (ez a leggyakoribb)



szó és jelentés és szó (egy szó megkeresése másik, szemantikailag releváns szavakhoz vezet)

A szótárhasználók nyelve 

azon felhasználók csoportja, akik mind ugyanazt a nyelvet beszélik



két különböző nyelvet beszélő felhasználók csoportja



a szótár nyelvén világszerte tanulók csoportja

A felhasználók ismeretei 

nyelvészek és egyéb nyelvi szakértők



olvasott, tanult felnőttek



diákok 20



kisgyerekek



nyelvtanulók

A szótár használatának célja 

dekódolás (egy szó jelentésének megértése vagy egy idegen nyelvű szöveg lefordítása az anyanyelvre)



kódolás (egy szó helyes használata, vagy egy anyanyelvi szöveg idegen nyelvre történő fordítása, vagy nyelvoktatás)

Hartmann (2001: 71-73) könyvében tizenegy szempont jelenik meg, amelyek alapján osztályozni lehet a szótárakat: 

Nyelvek szerinti felosztás (egy-, két- vagy többnyelvű)



Kiadó szerinti felosztás (intézmény által kiadott, kereskedelmi)



Felhasználók életkora szerinti felosztás (gyerek, tanulói, felnőtt)



Méret szerinti felosztás (teljes, asztali, kézi, kompakt, zseb, mini)



A lefedett témakör szerinti felosztás (általános, szaknyelvi)



Lexikai lefedettség szerinti felosztás (dialektológiai, etimológiai, kiejtési, szinonima, szleng, neologizmus)



A lemmák komplexitása szerinti felosztás (morféma, szó, összetétel, frazéma, idióma, közmondás, idézet)



Elsődleges célközönség szerinti felosztás (anyanyelvi beszélők, idegen nyelvi beszélők)



Időbeli lefedettség szerinti felosztás (szinkrón, diakrón)



Nyelvészeti megközelítés szerinti felosztás (előíró, leíró)



Hozzáférés szerinti felosztás (alfabetikus, tematikus, képes, gyakorisági, kronologikus)

Hartmann és James (1998), valamint Atkins és Rundell (2008) tipológiájában is megjelenik a szótárak hordozó szerinti osztályozása. Disszertációm szempontjából a hordozó szerinti megkülönböztetés az egyik fő tipológiai aspektus, hiszen a vizsgálatom tárgyát az elektronikus (online) szótárak képezik. A következő alfejezetekben ezt a két terminust (elektronikus szótár és online szótár) járom körbe.

2.2. Az e-lexikográfia

21

Az e-lexikográfia viszonylag új keletű terminusnak számít, ebben a formájában csak néhány éve bukkant fel a lexikográfiai szakirodalomban. Az „e” előtag sok, hasonló módon képzett szavunkkal egyetemben az elektronikus (angolul: electronic) szónak a rövidítése, így teljes alakjában elektronikus lexikográfiaként olvasandó. Hartmann és James (1998: 26) szótárában is még teljes alak, tehát az elektronikus lexikográfia (electronic lexicography) szerepel, de szinonimaként kezelik a számítógépes lexikográfiával (computional lexicography), valamint a számítógép által támogatott lexikográfiával (computer assisted lexicography). Definíciójuk szerint az elektronikus lexikográfia

olyan tevékenység, amely foglalkozik az elektronikus szótárak

megtervezésével, megalkotásával, használatával és minősítésével. Mindez kiterjed a szótáralkotó folyamat fő fázisaitól kezdve (adatkinyerés egy szöveges korpuszból, számítógép által támogatott egyértelműsítés, képernyőn történő szövegfeldolgozás, nyomdatechnikai műveletek), a számítógéppel olvasható szótárakon keresztül (gépi fordítás, természetes nyelvfeldolgozás), az új referenciarendszerek megtervezéséig (CDROM, multimédiás enciklopédiák, többnyelvű terminológiai adatbázisok).

[„A complex of activities concerned with the design, compilation, use and evaluation of electronic dictionaries. This ranges from the mechanisation of the main stages of the dictionary-making process (e.g. data-capture from a text corpus, computerassisted disambiugation, on-screen text processing and the use of printing technology) through the use of machine-readable dictionaries (e.g. in machine translation and natural languageprocessing) to the design of entirely new reference systems (CD-ROM, multimedia encyclopedias and multilingual terminological databases).”] Noha Hartmann és James definíciója 1998-ból datálódik, viszonylag korszerűnek mondható, hiszen az elektronikus lexikográfia – mint arra Granger (2012:1) rámutat – gyökerei az 1950-es, 1960-as évekre nyúlnak vissza. Ekkor még az elektronikus lexikográfia csupán a számítógépek, szótárkészítésben való felhasználását jelentette. (Ekkoriban a szótárakat is inkább gépileg olvasható szótáraknak, semmint elektronikus szótárnak nevezték.) A számítógépek lexikográfiában történő felhasználásáról Atkins és Rundell (2008: 112-113) ad rövid, de lényegre törő áttekintést lexikográfiai témájú kézikönyvében.

22

Granger (2012) az elektronikus lexikográfiát egy összefoglaló („ernyő”) terminusként írja le, amely magában foglalja az elektronikus szótárak megalkotását, használatát és alkalmazását. Egészen odáig megy, hogy kijelenti: az e-lexikográfia ma már szinte a lexikográfia szinonimájának tekinthető. Ezt azzal támasztja alá, hogy sok szakértő a papírszótárak közeljövőbeli eltűnését vizionálja (az Oxford English Dictionary példáját említi, ami 2010 óta nyomtatásban nem, kizárólag csak online jelenik meg). Ehhez a gondolathoz kapcsolódik Fernandez és de Alba (2011) megjegyzése, aki szerint el kell kerülni, hogy kétféle lexikográfia (e-lexikográfia és p-lexikográfia/papír alapú lexikográfia) létezzen egymás mellett, a cél az egységesítés azaz, hogy egyféle lexikográfia legyen, amely felöleli az összes irányvonalat. A magyarországi számítógépes lexikográfia kezdeteivel kapcsolatban Pusztai (1994: 40) arról ír, hogy a lexikográfia történetében is radikális fordulatot hoztak a számítógépek, mivel a nyelvészeti munkák gépesítésével kitágult a szótárírás hatóköre, megnövekedtek a lehetőségek. Pusztai a magyarországi számítógépes lexikográfia két (akkori) központjaként a Debreceni Egyetemet és a Nyelvtudományi Intézetet említi. Pajzs (1990) A Magyar irodalmi és köznyelv nagyszótárának munkálatait mutatja be, különös figyelmet fordítva a számítógépek felhasználására a munkafolyamatban. Szintén az 1980-as évek magyarországi számítógépes nyelvészeti és -lexikográfiai munkálatait összegzi Prószéky (1989) könyvének egy fejezetében, említést téve ennek keretében többek közt a Debreceni tezauruszról, a Magyar nyelv szóvégmutató szótáráról, a Magyar nyelv gyakorisági szótáráról, és a Magyar nyelv nagyszótáráról. Pusztai 1997-es cikkében már arról tesz említést, hogy egyre erősödnek a számítógépes lexikográfia pozíciói és a lexikográfia jövőjét mindenképpen a „számítógépes távlat” jelenti. Pusztai előrevetíti, hogy a jövőben a lexikográfus és a programozó szoros együttműködésre lesz szükség a szótárkészítés során, ennélfogva a lexikográfia hatóköre már túlnyúlik a nyelvtudományon. Pajzs (2007) egy a szótárakról és a magyar számítógépes lexikográfiáról írt (a korábban idézett Pusztai cikkekhez képest egy évtizeddel későbbi) tanulmányában még az eredeti értelmében használja a terminust, hiszen áttekintésében elsősorban arról számol be, hogy hogyan segíti az információtechnológia és a számítógépek Magyarországon a hagyományos szótárak készítését. Eredményként említi az XML formátum, a számítógépes korpuszok felhasználását az újabb szótárak

(pl. A magyar nyelv

nagyszótára) készítésében és, hogy számos nyomtatott szótárnak elkészült vagy el fog készülni az elektronikus változata. Szót ejt még a szótári adatbázisok, valamint a 23

magyarul tanuló külföldiek nyelvtanulását elősegítő online szótár létrehozásának fontosságáról. Mint azt az alábbiakban látni fogjuk, a mai értelemben vett lexikográfia körébe – a felsoroltak közül – leginkább ez utóbbi feladatok és tevékenységek sorolhatók be. A számítógép mint a szótárkészítés során használt fontos eszköz aspektusából vizsgálja a számítógépek és a lexikográfia kapcsolódását Balaskó (2004), melynek kapcsán különös figyelmet fordít a számítógépes korpuszokra és azok lexikográfiai felhasználási lehetőségeire. Kiss (2012: 411) szintén a korpuszok irányából közelíti meg a magyar (elektronikus) lexikográfia feladatait. Véleménye szerint az újabb elektronikus szövegkorpuszok megalkotása után azokhoz magas szintű és felhasználóbarát keresőfelületeket kell készíteni. Mindez a munka csak úgy lehetséges, ha a magyar szakemberek folyamatosan nyomon követik a nemzetközi nyelvtechnológiai trendeket, és elsajátítják a legújabb szövegfeldolgozó és adatbányászást végző szoftvereket. Javasolja továbbá az 1990-s években Magyarországon megrendezett, de nemzetközi (korábban

COMPLEX

néven

futó)

számítógépes

lexikográfiai

konferenciák

hagyományának felújítását. Javarészt az e-lexikográfia előretörésének köszönhető az a bizonytalanság is, amely azzal a kérdéssel kapcsolatban merül fel, hogy napjainkban ki is nevezhető lexikográfusnak. Hartmann és James (1998: 84) még azt írja, hogy az a személy, aki lexikográfiával foglalkozik (akár a szótárkészítő, akár a metalexikográfus).

[„One who engages in lexicography, either as a compiler, or as a metalexicographer”] Fernandez és de Alba (2011) viszont már úgy vélik, hogy a lexikográfiában egyfajta demokratizálódás figyelhető meg (például az ún. wiki szótárprojektek hatására), és ma már lexikográfus gyakorlatilag bárki, aki részt vesz egy lexikográfiai projektben, egy szótár szerkesztésében stb., így van ez még akkor is, ha az illető nem is nevezi magát lexikográfusnak. A jelenlegi tendenciák egyre inkább arra utalnak, hogy a papírszótárakat belátható időn belül teljes mértékben felváltják az elektronikus szótárak különféle típusai, így valószínűsíthető, hogy az e-lexikográfia (talán már csak egyszerűen lexikográfia néven) végérvényesen az elektronikus szótárakhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati tevékenységet fogja jelenteni. 24

Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy az e-lexikográfia utóbbi években történő látványos előretörése annak a lexikográfiában végbemenő paradigmaváltásnak (paradigmaváltásoknak) a velejárója, következménye, amelyekről például Fóris (2002a: 13-16) és (2012b: 31-33) ír. Fóris az említett írásaiban kifejti, hogy – köszönhetően a tudományos-technikai fejlődésnek – a paradigmaváltás először a 1990-es, majd a következő a 2010-es években zajlott (zajlik) a lexikográfiában. Szintén az e-lexikográfia jelentőségének növekedését tükrözi a nemzetközi e-lexikográfiai konferenciák növekvő száma az utóbbi években, mint például az EURALEX égisze alatt szervezett eLEX konferenciák (2009. Leuven – Franciaország, 2011. Bled – Szlovénia, 2013. Tallin – Észtország, 2015. Herstmonceux – Egyesült Királyság). Említésre méltó kezdeményezés (és szintén az e-lexikográfia jelentőségét bizonyító vállalkozás) a mannheimi Institut für Deutsche Sprache által működtetett OBELEX (Online Bibliography of Electronic Lexicography) nevű projekt, amely egy kereshető adatbázis formájában tartalmazza a 2000 óta megjelent e-lexikográfiai témájú publikációk bibliográfiai adatait, továbbá online szótárak linkjeinek gyűjteményét a legkülönfélébb nyelveken. (Az OBELEX projektről részletesebben lásd. Möhrs és Töpel (2011).)

2.2.1. Az elektronikus szótár Ha végigtekintünk a lexikográfia és a szótárak történetén, könnyen belátható, hogy az elektronikus szótárak fejlődése a hagyományos szótárakhoz képest jóval gyorsabb, és jóval látványosabb. Az elektronikus szótár definíciójának megalkotása ezért még a szótár definíciójának megalkotásához képest is problematikusabb, hiszen a technika fejlődésével szinte évről évre jelennek meg újabb, modernebb, új funkciókkal ellátott elektronikus szótárak (és egyúttal tűnnek el elavult típusok), így értelemszerűen a definícióalkotás is jóval nehezebb. Ezt a folyamatot szemlélteti de Schryver (2003) az elektronikus szótárakról írott összefoglaló jellegű cikke, melyből – többek között – röviden megismerhetjük az elektronikus szótárak fejlődéstörténetét és azt az időszakaszt, amit de Schryver az „elektronikus szótárak korszakának” nevez. Ennek a korszaknak a kezdetei az 1960-as évekre nyúlnak vissza, amikor az első szótárakat elektronikus úton rögzítették (ekkor még mágnesszalagra). A folyamat az 1970-es, 1980-as években folytatódott: az úgynevezett számítógéppel olvasható (machine readable) szótárak azonban ekkor még leginkább kutatási, fejlesztési célokat szolgáltak. Az első elektronikus szótárak az 1980-as évek végén váltak a nagyközönség számra is elérhetővé (human25

readable electronic dictionaries), amikor is a hordozót illetően átkerültek az internetre, CD-ROM-ra és egyéb adathordozókra, valamint különféle hordozható eszközökre. Az elektronikus szótárak a tudományos diskurzusban (igaz csekély jelentőséggel) az 1980as években kezdtek megjeleni, az igazi fordulópontot azonban az 1990-es évek jelentették, amikor a téma már különféle konferenciákon és folyóiratokban is gyakran megjelent. Hartmann és James (1998: 47-48) az elektronikus szótár (electronic dictionary) terminust a számítógép-alapú szótárak (computer based dictionary) szinonimájaként használja. Definíciójuk szerint az elektronikus szótár „olyan referenciamű, amely kihasználja a számítógépeket és a hozzájuk kapcsolódó technológiát, hogy a képernyőn információkat jelenítsen meg. Ide tartoznak például a szövegszerkesztő szoftverekbe épített helyesírás-ellenőrzők és tezauruszok, a többkötetes CD-ROM formátumú szótárak és enciklopédiák, többnyelvű terminológiai adatbázisok és fordítórendszerek, korpuszok, hipertextek és az internet. Ezen típusok további fejlődése függ az ártól, a kompatibilitástól, hogy mennyire felhasználóbarátak, és a kiadók, szerkesztők képességétől, hogy ki tudják-e elégíteni a specifikus felhasználói igényeket.”

[„A type of reference work which utilises computers and associated technology to present information on-screen. Examples include spelling checkers and thesauruses built into word processors, multi-volume dictionaries and encyclopedias on CD-ROM, multilingual terminological databanks and translation systems (e.g. Eurodicautom), research corpora, hypertext and the internet. Further progress will depend on the price, compatibility and userfriendliness of products and the ability of compilers and publishers to satisfy thereference needs of specific users.”] Mint az látható, az előbbi definíció az elektronikus szótárak rendkívül tág meghatározását adja, hiszen például a helyesírás-ellenőrzők, vagy a korpuszok nem feltétlenül a köznapi értelemben vett elektronikus szótárak közé tartoznak. De Schryver (2003) ez utóbbi kategóriákat adatbázisoknak, illetve alkalmazásoknak (applikációknak) nevezi, melyeket megkülönböztet a közvetlenül emberek által használható (olvasható) elektronikus szótáraktól. Nesi (2000: 839) definíciója szerint az elektronikus szótár terminus minden olyan elektronikus formában tárolt referenciaműre használható, amelyek információt nyújtanak 26

a helyesírásról, jelentésről, vagy a szavak használati köréről. Ilyen módon ide sorolandók a szövegszerkesztő szoftverek helyesírás-ellenőrzői, azok az eszközök, amelyek beolvassák és lefordítják a nyomtatott szövegeket, az oktatási anyagként használatos online szójegyzékek és a nyomtatott szótárak elektronikus verziói. Prószéky (1997: 326) tanulmányában is a fentiekhez hasonló felosztás jelenik meg, ahol a szerző megkülönböztet közvetlen felhasználású szótárakat és közvetett felhasználású szótárakat. Előbbiek azokat az elektronikus szótárakat jelentik, amelyek a nyomtatott szótárakéhoz hasonló funkciót látnak el, közvetlen emberi felhasználásra tervezték őket, azaz a felhasználó maga keresgél bennük. Utóbbiak közé azok a szótárak tartoznak, amelyek nyelvhelyesség-ellenőrző, illetve más nyelvi programok belső adatbázisául szolgálnak; ezekhez szótárakhoz a felhasználó nem fér hozzá közvetlenül, az adatok csak a számítógépes programok számára elérhetőek. Létezhetnek ugyanakkor olyan esetek, amikor a közvetlen felhasználású szótár közvetett szótárrá válhat, például, amikor a fordítási munkafolyamatban az ún. „előfordító program” ugyanazokat a szótárakat használja fel, mint később a fordító szakember (Prószéky–Kis 1999: 236). Fontos aspektusait vizsgálja az elektronikus szótáraknak Prószéky (2004) egy másik publikációjában: azt, hogy a papírszótárakhoz képest milyen funkciót látnak el, illetve, hogy élnek-e a számítógép adta – papíralapon nem megvalósítható – lehetőségekkel. Ebből a szempontból két kategóriát állít fel: az „elektronikus papírszótárakét” és az „igazi elektronikus szótárakét”, egyúttal felhívja a figyelmet, hogy az utóbbi kategóriába tartozó szótárak létrehozása csak akkor lehetséges, ha a szótárkészítők az elektronikus formátum adta lehetőségeket minél jobban kihasználják. Az egyik legújabb elektronikusszótár-definíció Granger (2012: 2) tanulmányában olvasható, eszerint az elektronikus szótár elsődlegesen elektronikus adatok strukturált emberközpontú gyűjteménye, amelyek információt nyújtanak egy vagy több nyelven a szavak alakjáról, jelentéséről és használatáról. Ezeket az információkat számos eszközön tárolják (tárolhatják): például Pc, internet, mobil eszközök. Látható tehát, hogy az elektronikus szótár terminushoz kapcsolódó átfogó meghatározások – Granger definícióját leszámítva – az elektronikus szótár egy tágabb értelmezését adják, ami alapján az elektronikus szótárak széles körű felhasználási és alkalmazási lehetősége rajzolódik ki. Ahogy Fóris (2002a: 9) fogalmaz: modern társadalmunkban

„megnőtt

az

információhordozók

jelentősége

és

ezen

információhordozók között az egyik legjelentősebb a szótárak, legújabb változatukban az

27

elektronikus szótárak megjelenése.” Ez a folyamat pedig hatással van a szótárhasználatra és a szótár-összeállításra egyaránt. Disszertációmban az elektronikus szótáraknak csak a Prószéky (1997) által közvetlen felhasználású szótáraknak nevezett típusával foglalkozom. A közvetlen felhasználású elektronikus szótárak azonban még további altípusokra oszthatóak, ezért szakirodalmi

áttekintésemben

mindenképpen

indokoltnak

tűnik

részletes

elektronikusszótár-tipológia (tipológiák) szerepeltetése.

2.2.2. Elektronikusszótár-tipológia De Schryver (2003) korábban már idézett cikkében a 2003 előtti szakirodalmat felhasználva egy külön alfejezetet szentel az elektronikusszótár-tipológiának. Az alábbiakban írása alapján ezek közül a tipológiák közül ismertetek néhányat. Martin (1992: 193-194) az elektronikus szótárak hét típusát említi: emberi használatra szánt szótárak,

számítógép-alapú

szótárak,

számítógéppel

olvasható

szótárak,

lexikai/terminológiai adatbankok, gépi szótárak, lexikai adatbázisok, lexikonok mesterséges intelligenciával. Az előbbi felosztásból kitűnik, hogy a közvetlen felhasználású szótárak különböző típusai itt még nincsenek elkülönítve, a későbbi tipológiákban azonban már ezek is megjelennek. Sharpe (1995, idézi de Schryver 2003: 147) kétnyelvű elektronikus szótárakat vizsgált és a következő típusokat különítette el: egyéni elektronikus szótárak, elektronikus szótárgép, CD-ROM szótár, elektronikusszótár-szoftver, floppy-lemezen tárolt szótár, elektronikus szótár hordozható optikai karakterfelismerő szkennerrel. Lehr (1996, idézi de Schryver 2003: 147-148) tipológiája az előzőekhez képest (mai szemmel nézve már) jóval korszerűbbnek tűnik. Az elektronikus szótárakat alapvetően két fő típusra osztja: offline és online szótárakra. Az online szótárak további részletezése Lehr tipológiájában elmarad, az offline szótárakat viszont tovább osztja elektronikus (zseb)szótárgépekre (pocket electronic dictionary) és PC-n futtatható szótárakra. A PC-n futtatható szótárakat a hordozó szerint tovább csoportosítja, floppylemezen, CD-ROM-on és egyéb hordozón tárolt szótárakra. Mind az offline, mind az online szótárakat aszerint is kategorizálja, hogy azok új fejlesztés eredményei, vagy egy már létező papírszótáron alapszanak; továbbá a megjelenést/megjelenítést illetően különbséget tesz nyomtatott és innovatív megjelenítés között. (A Lehr (1996) tipológiáját összefoglaló, de Schryver (2003: 148) által alkotott szemléltető ábrát lásd az 1. ábrán.) 28

Elektornikus szótár

Technikai felosztás

Offline szótár

Elektronikus szótárgép

Online szótár

Pc-s szótár

CD-rom

Floppy lemez

Egyéb

Papírszótár alapú

Új fejlesztés

Nyomtatott megjelenítés

Innovatív megjelenítés

(Meta)lexikográfiai felosztás

1. ábra: Lehr (1996) Elektronikusszótár-tipológiája (saját fordítás) A korábban idézett definíció mellett Nesi (2000) egy elektronikusszótár-tipológiát is felállít, amely négy tényező alapján különíti el az elektronikus szótárakat: típus, forrás, készítő és profitabilitás szempontjából. A felosztás az alábbiakban olvasható (2. ábra):

29

Típus

Forrás

Készítő

Profit

Internetes szótár

(Elavult)

Internethasználók

Nincs

Új anyag

Nyelvészek

Nincs

Tanulói szótár CD-

Patinás nyomtatott

Neves szótárkiadók

Van

ROM-on

referenciaművek

Elektronikus

Meg nem nevezett Elektronikai cégek

szótárgép

nyomtatott szótárak

szerzőijogdíjmentes, felhasználók által összeállított anyagok Szójegyzék online tananyagokhoz

Van

2. ábra Nesi (2000) elektronikusszótár-tipológiája [de Shhryver (2003) alapján] (saját fordítás) De Schryver (2003) egy „háromosztatú” tipológia felállítását javasolja, amely három alapvető kérdésre reflektál az elektronikus szótárakkal kapcsolatban. Ki kérdezi le a szótárakat, milyen platformon történik a hozzáférés, és milyen eszközön keresztül? Az első lépés arra irányul, hogy a lekérdezés (hozzáférés) számítógépek (NLP=Natural Language Processing) vagy emberek (esetleg mindkettő) által történik-e. A hozzáférés platformja jelenti a médiumot, amelyen keresztül lekérdezhetőek a szótári információk. A hagyományos szótáraknál ez lehet valamilyen hordozható (kisméretű) médium, leggyakrabban papír, vagy a korábbi időszakokból például agyagtáblák, illetve valamilyen nagyméretű gép, például mikrofilmolvasó. Az elektronikus szótárak esetében is a hordozható, illetve a nagyméretű médiumok szerint osztályozza a szótárakat. A hordozható elektronikus szótárak további két típusa az önálló, illetve a hálózatra csatlakozó szótárak. De Schryver az előbbihez a (zseb)szótárgépeket, és tollszkennereket, utóbbihoz a hordozható tárolóról/memóriáról futtatható szótárakat említi példaként. A nagyméretű médiumon (asztali vagy hordozható számítógép) használható elektronikus szótárak esetében szintén megjelennek az előbb említett alkategóriák. Az önálló szótáraknál a CD-ROM-on, merevlemezen tárolt szótárak, a hálózatra csatlakozó szótárak esetében pedig az intranetes (vállalati, könyvtári, egyetemi stb. belső hálózaton 30

tárolt), illetve internetes (online) szótárakat találhatjuk a példák között. (De Schryver (2003: 150) tipológiájának sematikus ábráját lásd 3. ábra) Szemléletes kategóriaelnevezéseket használ Tarp (2011) az elektronikus szótárak osztályozásakor. Négy fő kategóriát állít fel, melyek a következők: utánzók (copycats), gyorsabb lovak (Faster Horses), a Ford T-modellek (Model T Fords), Rolls Royceok (Rolls Royces). Tarp az utánzók körébe sorolja azokat a papírszótárakat, amelyket beszkenneltek, vagy egy szövegfájlból kivágtak és elektronikus formába konvertáltálák, leginkább pdf formátumba. A gyorsabb lovak azokat a szótárakat jelentik, amelyek ugyan eredetileg is elektronikus formában publikáltak, azonban jellemzőiket tekintve közelebb állnak a papírszótárakhoz, nem használják ki az elektronikus platfrom kínálta lehetőségeket. A Ford T-modellek az előző kategóriához képest már lényeges előnyöket mutatnak: megvalósítják a dinamikus szócikkek, dinamikus adatok kritériumát, a felhasználók pedig – az interaktív opciók által – maguk dönthetik el, hogy mely (szótári) információkra van szükségük. További fontos tulajdonsága még ennek a típusú elektronikus szótárnak, hogy a felhasználók jellemzően online férhetnek hozzájuk. Tarp a legfejlettebb elektronikusszótár-típusnak a szótárak Rolly Royceait tartja. Ezek a szótárak a felhasználók számára individulalizált megoldásokat kínálnak, speciális lexikográfiai szituációkhoz. A szótárak kizárólag online elérhetőek, és nemcsak saját adatbázisukból nyerik ki az információkat, hanem képesek arra, hogy az internetről, egyéb webhelyekről is adatokat szolgáltassanak, a felhasználók pedig e két forrásból kigyűjtött információk kombinációját kapják meg. Tarp sajnálattal jegyzi meg, hogy ez utóbbi szótártípus még csak elméleti szinten létezik, hiszen egyelőre nem találunk olyan működő elektronikus szótárt, amely megfelelne az imént felsorolt kívánalmaknak. A jövőben viszont számítógépes és információs szakemberek, valamint lexikográfusok összehangolt munkájára lesz szükség, hogy a „szótárak Rolls Royce-ai” valóban létrejöhessenek.

31

Szótárak

Megj:NLP=

Ember által

Natural

NLP

Language

lexikonok

Lexikonok NLP-hez

olvasható szótárak

és emberek számára

Processing

Fizikailag

Emberközpontú

Tisztán NLP

létező szótárak

elektronikus szótárak

rendszerek

Kéziszótár

Gépileg olvasható

Gépileg olvasható

Kéziszótár

szótár

Kőtábla, papír

Mikrofilm

szótár

Önálló

Hálózatba

Önálló

Hálózatba

szótár

kötött szótár

szótár

kötött szótár

Intranetes

Internetes

szótár

szótár

Szótárgép,

Mobil

CD-ROM,

Belső hálózati

Internetes

tollszkenner

lemezek

merevlemez

tárolás

tárolás

3. ábra De Schryver (2003) szótártipológiája (saját fordítás) A magyar nyelvű szakirodalomban a Gonda (2012) cikkében található szótártipológiában szintén megjelennek a hagyományos szótárak is, viszont a fő hangsúly az elektronikus szótárakra helyeződik. Gonda szótártörténeti korszakok szerint különíti el a szótárakat, melyek időrendi sorrendben így következnek: könyvnyomtatás előtti nómenklatúrák, könyvnyomtatás korabeli nómenklatúrák, könyvnyomtatás korabeli első szótárak, modern szótárak, számítógépes szótárak, elektronikus szótárak, online szótárak. (Az első négy kategóriáról – lévén papíralapú szótárakról van szó – ehelyütt bővebben nem teszek említést.) A számítógépes szótár egy átmeneti kategória: a gépileg olvasható szótárakat jelöli, ami tulajdonképpen azokat a szótárakat takarja, amelyeket számítógépen készítenek, szerkesztenek, viszont végleges formájukban csak nyomtatásban kerülnek forgalomba. Az elektronikus szótárak az előbbi kategóriához képest abban különböznek, hogy a kész szótárhoz elektronikus formában, elektronikus felületen jutnak hozzá a 32

végfelhasználók. Az online szótárak abban jelentenek újdonságot, hogy korlátlan mennyiségű, dinamikus információt tudnak tárolni, szemben az elektronikus szótárak korlátozott mennyiségű, statikus adataival szemben. Dringó-Horváth (2011) tipológiája – amelyet Dringó-Horváth 2003a és 2003b, Engelberg és Lemnitzer 2001, Prószéky 1997, Prószéky és Kis 1999, Schall 2007 és Wiegand 1998 alapján állított össze – kifejezetten a hordozó szempontjából osztályozza a szótárakat, és az eddig ismertetett tipológiák közül előrelépésnek tekinthető, mivel már megjelennek benne a legújabb elektronikus szótári platformok, mint például az okostelefonok. Dringó-Horváth (2011: 142) tipológiája az alábbi ábrán látható (4. ábra).

4. ábra Dringó-Horváth (2011) elektronikusszótár-tipológiája A fentiekben röviden ismertetett szótártipológiák egyik fő problémájának az tűnik, hogy sok közülük minimum egy évtizednél régebbi. Ennyi idő az informatikában és a(z elektronikus) lexikográfiában hatalmas időnek számít. A tipológiákban megjelenő szótártípusok közül néhány már egyáltalán nem vagy csak alig-alig használatos, néhányuk pedig soha nem is vált igazán elterjedtté. Példaként lehet említeni, hogy a hordozók közül a floppy-lemez ma már teljesen elavultnak tekinthető, és nagy valószínűséggel a hagyományos optikai lemezeken (CD, DVD) tárolt szótárak is néhány éven belül ódivatúnak fognak számítani, hiszen ma már jóval korszerűbb, hatékonyabb, időtállóbb és nagyobb kapacitású elektronikus adattárolási módok léteznek (pl. nagy kapacitású pendrive-ok, memóriakártyák stb.) Hasonló sors várhat a főként Ázsiában 33

népszerű (vö. Nesi 1999, Chan 2010) elektronikus (zseb)szótárakra (más néven elektronikus szótárgépek), hiszen az okostelefonok és táblagépek felhasználóinak növekvő száma feleslegessé teszi ezeket a korábban elterjedtnek számító hordozható eszközöket. Ami azonban biztosan kijelenthető, hogy az elektronikus szótár terminus alá sorolt különféle szótártípusok – köszönhetően a gyors technikai fejlődésnek – folyamatosan változnak, cserélődnek.

2.2.3. Az online szótár Szakirodalmi áttekintésemben ezen a ponton eljutottunk disszertációm elsőszámú vizsgálati tárgyához, az online szótárakhoz. Az előző alfejezetben bemutatott elektronikusszótár-definíciókból és -tipológiákból jól látszik, hogy az online szótárak (más megnevezésben on-line szótárak, internetes szótárak) az elektronikus szótárak között jelentős szerepet töltenek be, azoknak egyik legfontosabb típusát adják. Mint azt már írtam, az online szótárak a a szótárak fejlődéstörténetében a legújabb típusnak számítanak. Fejlődésük az internet fejlődésének sebességével állítható párhuzamba, a felhasználók körében történő elterjedés pedig minden más szótártípushoz (beleértve az egyéb elektronikus szótárakat is) képest gyorsabb (vö. pl. Lan 2005.). Ez a gyors elterjedés pedig jellemzően az egyéb szótártípusok rovására megy, hiszen az online szótárak népszerűségének növekedése az egyéb szótárak népszerűségcsökkenésével jár együtt. Ennek a folyamatnak a szemléltetésére és bizonyításra kiváló példa, hogy a lexikográfiai szakirodalomban egyes kutatók (vö. például Gouws 2011: 17) az elektronikus szótár terminust már kizárólag csak az online szótárakra alkalmazzák, és olyan szótártípusokat, mint például a CD-ROM-on megjelenő szótárak, már nem sorolja az elektronikus szótár terminus alá. Ebből a tényből jól látszik, hogy az új médiumok megjelenése terminológiai zavart okozott a lexikográfián belül, a különféle szótártípusok besorolását illetően. A Gouws által alkalmazott terminushasználat még meglehetősen modernnek számít (habár nem elképzelheteten, hogy rövid időn belül általánosan elfogadott lesz), ennek ellenére disszertációmban az online szótárakat a „hagyományos” besorolás szerint, azaz az elektronikus szótárak egyik altípusaként kezelem. Ehelyütt kell megemlíteni, hogy az internet és az online szótárak széles körű elterjedéséhez kapcsolódik az a Prószéky (2012) által megfogalmazott probléma, miszerint a felhasználók többségében nem tudják, hogy hol húzódik a határ a (statikus) szótárak és a (dinamikus) fordítóprogramok közt, noha – véleménye szerint – a két eszköz 34

közti különbségek ismerete ma már a nyelvészeti alapokhoz sorolandó. Arról van tehát szó, hogy a felhasználók tulajdonképpen sok esetben nincsenek tisztában azzal, hogy idegen nyelvű szótárazási feladatokhoz melyik fordítástámogató eszközt is használják. Gyakran okoz a fentiekhez hasonló terminológiai zavart a szótár és az adatbázis terminusok elkülönítése. Sermann és Tamás (2010: 104) a fordítói adatbázisok vizsgálatáról szóló cikkükben Tebé Soriano (2005) meghatározását idézve az adatbázist olyan koherens struktúra szerint rendezett adatok összességeként írják le, amelyhez valamilyen programon, alkalmazáson vagy a felhasználón keresztül lehet hozzáférni. Szintén Tebé Sorianot idézve fontosnak tartják kiemelni, hogy az adatbázis csak adatok összessége, nem pedig alkalmazás. Az adatbázis terminus az informatika adatkezelő eszközeinek fejlődésével terjedt el, pedig a hagyományos eszközökre épülő adatok összességét (mint pl. az azonos szerkezetű bibliográfiai cédulákat) is adatbázisnak nevezzük. Ahogy azonban Nielsen és Almind (2011: 142−147) is leszögezi: az adatbázis és a szótár két különböző dolog, mivel az adatbázis nem más, mint egy tároló, amely adatokat tartalmaz, de önmagában nincs funkciója. Noha ez nyilvánvalónak tűnik, a szakirodalmat tanulmányozva mégis az tapasztalható, hogy még a lexikográfusok is hajlamosak ezt a két terminus összekeverni. Az adatbázis az online szótárnak csak egyik komponense, amihez még kapcsolódnia kell egy webes felületnek, valamint egy keresőmotornak, hogy szótárról beszélhessünk. sőt még az is előfordulhat, hogy egy adott adatbázis több szótár adatbázisául is szolgálhat. Az egyik legelső jelentős lexikográfiai cikk az online szótárakról Carr (1997): Internet Dictionaries and Lexicography című írása volt, amelyben összegyűjtötte az akkor elérhető online szótárak (az ő akkori – ma már elavultnak számító – megnevezésében: cyberlexicographic resources/kiberlexikográfiai források) egy jelentős részét. Jellemző a korabeli viszonyokra, hogy – az akkor még legnépszerűbbnek számító internetes kereső – a Yahoo keresője 91 (zömében angol nyelvű) indexált online szótárt talált. A cikkben az online szótárakra vonatkozó definíció nem található, viszont az internetes enciklopédiákra vonatkozóan a következő meghatározás olvasható: jelentheti egy létező referenciamű online verzióját, vagy egy elektronikus együttműködés innovatív formáját. Az utóbbi kiegészítés arra vonatkozik, hogy Carr meglátása szerint az online szótárak megjelenése maga után vonja, hogy a „top-down” lexikográfiát (ami a szótárkészítési folyamatban a szerkesztő, kiadó, olvasó sorrendet jelentette), felváltja a „bottom-up” lexikográfia, melynek során a felhasználók maguk is bekapcsolódhatnak a szerkesztési folyamatokba. (Ebben az értelemben Carr jól előrejelezte azt a folyamatot, amelyet ma a 35

közösségi szótárak, mint például a Wikipédia és más hasonló szótárprojektek testesítenek meg.) Hartmann és James (1998: 101) szótárában már szerepel az online szótár szócikk, ahol egy rövid definíció olvasható, miszerint az online (on-line) szótár egy olyan szótár vagy más referenciamű, amely valamilyen számítógépes hálózaton (mint például az internet) érhető el.

[„ dictionary or other reference work available via a computer network, such as the internet.”] A szótár és az elektronikus szótár terminusokhoz fellelhető tömör definíciókhoz hasonló meghatározások az online szótárakra vonatkozóan (Hartmann és James fent idézett definícióján kívül) nincsenek jelen a szakirodalomban. Az online szótárakat általában legfontosabb tulajdonságaikon keresztül, illetve a papíralapú és egyéb elektronikus szótárakhoz viszonyított különbségeiken keresztül jellemzik. Ami azonban biztosnak látszik, – ahogy azt Lew (2013) is leszögezi – hogy az online szótárak megjelenése a szótárkészítés új alapokra aló helyezését teszi szükségessé. A papírszótárak készítésének metódusai az online szótárakra a továbbiakban már nem alkalmazhatóak. Fuertes-Olivera (2013a) véleménye az, hogy a jövő információs eszközeinek (amelyet meglátása szerint az online szótárak képviselnek) három jól körülhatárolható komponensből kell állniuk: egy lexikográfiai adatbázisból, a hozzá kapcsolódó szótároldalból és egy keresőmotorból. Ezeknek az információs eszközöknek a létrehozása azonban sokrétű szakértelmet igényel a szótárkészítők részéről, ezért Fuertes-Olivera javaslata az, hogy az online szótárakon négyféle szakembernek kell dolgoznia: egy főlexikográfusnak (szerkesztő), egy internetes adatbáziskezelésben jártas szakembernek, a szótár tartalmáért felelős szakembernek, valamint egy marketingesnek. A szótárszerkesztési munka Fuertes-Olivera által említett összetettségére egyébként már Fóris (2004) is felhívta a figyelmet, aki kiemelte, hogy az elektronikus szótári adatbázisok megjelenése az eddigieknél is hangsúlyosabbá teszi az interdiszciplináris szerzői, szerkesztői munka fontosságát és a csoportmunkát. Az egyik legújabb meghatározás szerint, amelyenek elfogadására a 2010-ben Valladoidban megrendezett e-lexikográfiai nemzetközi konferencán került sor, az online szótár egy olyan szótár, amely „azzal a céllal készül, hogy olyan dinamikus szócikkeket 36

(benne dinamikus adatokkal) szolgáltat a különféle felhasználók számára, amely megfelel a specifikus információs szükségleteiknek és specifikus lexikográfiai tevékenységeiknek bármely információlekérdezési szituációban” (Fernández – de Alba 2011: 307). A 2.2.2-es alfejezetben az elektronikus szótárak tipizálásának számos megközelítésmódját ismertettem, nem esett azonban szó azokról a szótártipológiákról, amelyek kizárólag az online szótárakra fókuszálnak. Ennek oka, hogy a szakirodalomban az online szótárak besorolása egyelőre túlnyomórészt az elektronikus szótárak keretrendszerében történik. Kivételt képez ez alól Yongwei (2012) tanulmánya, amelyben egy háromosztatú onlineszótár-tipológiát alkot. Yongwei az online szótárakat három csoportba osztja, amelyeket a következő fantázianevekkel látott el: „klikkelj és tüzelj” szótárak (clicks-and-mortar), „egymegállós szótárak” (One-stop dictionary sites) és „csináld magad” szótárak (DIY dictionaries). Az első kategóriát Yongwei a leggyakoribb típusnak nevezi, amelyek a létező papírszótárak online változatait foglalják magukban. Az „egymegállós szótárak” olyan keresőoldalak, amelyeknek segítségével egyszerre kereshetünk több különböző online szótár adatbázisában. A DIY szótárak pedig a közösségi szótárkészítés produktumait jelentik. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy melyek azok a konkrét elvárható kritériumok, amelyek kiemelik az online szótárakat a papíralapú és más elektronikus szótárak sorából, melyek azok a speciális jellemzők, előnyök, amelyek valóban alátámasztják azt, hogy a jelenleg elérhető szótártípusok közül az online szótárak számítanak a legkorszerűbbeknek. A továbbiakban ezt a kérdéskört vizsgálom meg a szakirodalom alapján.

2.2.4. Az online szótárak speciális jellemzői és előnyei Az online szótárak jellemzése tehát nagyon gyakran a hagyományos szótárak viszonylatában történik, noha Prószéky (2011) az eladhatósági szempontokat vizsgálva kifejti, hogy az online szótárak „ellenfelei” nem a papírszótárak, hanem az elektronikus (de nem internetes) szótárak. A szótárkritikánál szóba jöhető lehetséges szempontok jelentős része azonban még mindig a hagyományos szótárakra kidolgozott szempontrendszerekből kerül át az online szótárak értékelésére, minősítésére szolgáló szempontok közé, így a szakirodalomban is gyakran találkozhatunk a hagyományos szótár – elektronikus (online) szótár oppozícióval.

37

Laursen és Duva (2005: 338–340) a szótárak egyik legfontosabb jellemzőjének a hatékonyságot tartják, amely véleményük szerint öt elemből tevődik össze: az átláthatóságból, az előreláthatóságból, a megbízhatóságból, a hozzáférhetőségből és az alkalmasságból. A szerzők tanulmányukban a papír- és az online szótárakat a felsorolt öt jellemző szempontjából vizsgálják. Ami az átláthatóságot illeti, a papírszótáraknál a szótári összetevők viszonylagosan állandó struktúrát követnek, ami megkönnyíti a felhasználók dolgát. Az online szótárakban az egyszerű struktúrától a nagyon bonyolultig mindenféle megtalálható, és a szótárak szerkezete nincs is minden esetben kellően átgondolva, ezért az átláthatóság gyakran meglehetősen alacsony fokon áll. Laursen és Duva az előreláthatóság tekintetében szintén a papírszótárak mellett teszik le voksukat: véleményük szerint az online szótárakban gyakran hiányoznak a használati útmutatók, információs panelek, amelyek segítenék a felhasználót a szótár használatában, a papírszótárakban azonban mindezek jelen vannak. A megbízhatóság foka a papírszótáraknál általában csak a használat során dől el, némi előzetes támpontot a szerző(k), a felhasznált korpusz, a biliográfia ismerete adhat. Az online szótárak egy részénél feltüntetik az előbb felsorolt információkat, míg másoknál nem lehet őket kideríteni, ezért a megbízhatóság terén nem lehet érdemi különbséget tenni a papír- és az online szótárak között. A hozzáférhetőség a papírszótáraknál viszonylag nehézkes, hiszen az egyes szócikkekre történő keresés sok időt vesz igénybe, míg az online szótáraknál (legalábis amelyek fejlett hiperlink rendszerrel rendelkeznek) ez a folyamat jóval gyorsabb. Az alkalmasság a szótár által hozzáférhető információk mennyiségét jelzi. Ebben az összevetésben az online szótárak egyértelműen megelőzik a papírszótárakat, hiszen utóbbi szótártípusnál a szótárba sűríthető információk mennyisége véges, míg az előbbinél elméletileg korlátlan. Összegezve tehát a Laursen és Duva által leírtakat, azt mondhatjuk, hogy az ő olvasatukban átláthatóság és előreláthatóság szempontjából a papírszótárak, a hozzáférhetőség és alkalmasság szempontjából az online szótárak a jobbak, a megbízhatóságban pedig mindkét szótártípus hasonlóképpen teljesít. Az összegzéshez azonban mindenképpen hozzá kell tennünk, hog az idézett tanulmány már csaknem egy évtizede született, így az online szótáraknál tapasztalható fejlődés – mint az disszertációmból is kiderül – felülírja (felülírhatja) az előbbi megállapításokat. Almind (2005: 39–40) és Fuertes-Olivera és Nino-Amo (2011: 172–173) tanulmányaikban összegzik azokat az elvárásokat és az elvárásokhoz kapcsolódó megoldási javaslatokat, amelyeknek egy online szótárnak meg kell felelnie. Az alábbi táblázatban az említett tanulmányokban közölt pontokat ismertetem (4. ábra). 38

Elvárások

az

online

szótárakra Megoldási javaslatok

vonatkozóan Legyen könnyen megtalálható

A szótárnak egyszerű internetes címet kell adni elérési útként.

Legyen intellligens keresőrendszere

A keresett adatokhoz és a hozzájuk tartozó egyéb információkhoz többféleképpen is el lehessen jutni.

Legyen erősen interaktív

A felhasználóknak legyen módja felvenni a kapcsolatot a szerkesztőkkel, vagy más felhasználókkal.

Meg

kell

teremteni

számukra a lehetőséget, hogy interaktív segédletet kapjanak a különböző keresési módokhoz. Legyen egy internetes (referencia)portál Meg kell győződni róla, hogy a szótár a része

megfelelő porál részét képezi.

Legyen

elegáns

és

kellemes

elrendezése, kivitelezése

az Felhasználóbarát betűtípusokat,

színeteket, betűméretet

kell

alkalmazni. A szótároldal statikus (pl. fejléc, navigációs menü) és dinamikus részeit (szótári információk) egymástól jól el kell különíteni. Legyen

képes

hangot

lejátszani

és Legyen beépített audio lejátszó és – rögzítő opció.

felvenni

Legyen barátságos és megnyugtató a A képernyő ne tartalmazzon „extra virtuális környezet A

szótári

elemeket” (pl. reklámokat)

adatokhoz

többféle A szöveges információkat – ha szükséges

formátumban is hozzá lehessen férni

– egészítsék ki ábrák, hangok, animációk stb.

Legyenek

ellátva

extra

szoftveres Legyenek elérhetőek egyéb funkciók,

funkciókkal

mint pl. a „kivágás-beillesztés” parancs.

A keresőmező legyen a középpontban

A keresőmezőt a szótároldal felső részén, középen kell elhelyezni 39

Ha nem szükséges, ne legyen keresőmező Különösen kisméretű (pl. szakszótárak) esetében jobb megoldás lehet, ha a szótár csak egyszerű szócikklistát tartalmaz a keresőmotor helyett, így egyszerűbb lesz a szótároldal felépítése. A szócikkek legyenek olvashatóak

A színekkel „takarékosan” kell bánni, a „jó” színeket a fontos adatoknak kell fenntartani. Ügyelni kell a kontrasztra (pl. fehér

háttéren

legyenek,

fekete

karakterek). Minden információtípus a számára fentartott sorokba kerüljön. A szótár legyen folyamatosan frissítve és A legutóbbi frissítések időpontját jól javítva

láthatóan fel kell tüntetni, hogy a felhasználók informálódni tudjanak arról, hogy

mennyire

aktuális

a

szótári

adatbázis. A keresési találatok gyorsan jelenjenek Inkább jelenjen meg kevesebb találat meg, legyenek egyszerűek és redukált (maximum 5-10 oldalanként) és legyen mennyiségűek

lehetőség a keresés paramétereinek újbóli beállítására,

minthogy

zavaróan

sok

találatot dobjon ki Legyen benne lehetőség haladó keresésre

Túl kell lépni az alfabetikus keresési lehetőségen. a felhasználónak legyen módja

rákeresni

pl.

szinonimákra,

antonimákra, kollokációkra, példákra és a szócikkek egyéb speciális elemeire A keresési találatok logikai sorrendben A találatok ne alfabetikus sorrendben, jelenjenek meg

hanem pl. szóhosszúság vagy relevancia alapján jelenjenek meg. A megjelenítés módjáról a felhasználó dönthessen.

5. ábra Elvárások az online szótárakkal szemben Fuertes Olivera és Nino-Amo (2011) alapján

40

Érdekes aspektust jelenthet ugyanakkor, ha megvizsgáljuk, hogy melyek azok a jellemzők, amelyeknek a felhasználók szerint egy online szótárnak bírniuk kell. Széleskörű kutatások erről a kérdéskörről egyelőre még nem állnak rendelkezésre. Müller-Spitzer, Koplenig és Töpel (2011) egy több mint ezer résztvevőt bevonó kérdőíves kutatás alapján azt a megállapítást tették, hogy a felhasználók az online szótárak esetében is azokat a tulajdonságokat tartják a legfontosabbnak, amelyek a hagyományos szótáraknál is első helyen állnak, azaz a megbízhatóság és pontosság. Megjegyzik ugyanakkor, hogy ez nem azt jelenti, hogy az online szótárak innovatív vonásai ne lennének fontosak a szótárhasználóknak, hanem inkább arról van szó, hogy például a felhasználó-barát kezelőfelület önmagában nem jelent elég vonzerőt, ha ahhoz nem társul a már említett megbízhatóság és pontosság. A szerzők azonban úgy vélik, hogy ezek még csak kezdeti eredmények, a későbbiekben még további kutatások szükségesek a pontosabb és jól megalapozott eredményekhez. A fentiekben ismertett kutatáshoz kapcsolódnak Koplenig (2011) eredményei, aki az online kérdőíves felmérésből nyert adatokból arra következtetésre jutott, hogy a felhasználók az online szótárak innovatív lehetőségeit (például a multimédiás komponenseket) akkor tartják igazán fontosnak, ha részletes információkkal rendelkeznek róluk és tisztában vannak hasznosságukkal. 2.3. A disszertációban elfogadott terminushasználat Szakirodalmi áttekintésemből kitűnik, hogy a vizsgált terminusok használata – sok esetben – sem a magyar, sem a nemzetközi szakirodalomban nem egységes, ezét fontosnak tartom tisztázni, hogy disszertációmban mely terminusokat, definíciókat és megközelítéseket fogadom el és használom. A lexikográfia terminus alatt egyaránt értek elméletet és gyakorlatot, amely megközelítést az e-lexikográfiára is kiterjesztek, tehát az e-lexikográfiára olyan elméleti és gyakorlati tevékenységként tekintek, amelynek tárgya az elektronikus (és az online) szótár. Nem sorolom viszont az e-lexikográfiai tevékenységek közé a „számítógéppel támogatott” hagyományos szótárkészítést, hiszen ma már a papírszótárak szerkesztése is elképzelhetetlen számítógépek, digitális eszközök nélkül, noha maga a végtermék (a hagyományos szótár) egyáltalán nem digitális.

41

Mint azt a 2.1.2-es alfejezetben rögzítettem, disszertációmban a szótár szónak a tágabb értelmezését fogadom el, amely Fórisnál (2002b, 2007, 2012) és Bergenholtznál (2012) is megjelenik, tehát szótárnak tekintek hordozótól függetlenül minden egy-, két-, vagy többnyelvű, nyelvi és/vagy enciklopédikus információt tartalmazó lexikográfiai referenciaművet. A szakirodalmi áttekintésben bemutatott elektronikusszótár-tipológiák nagy változatosságot mutatnak, mind a bennük megjelenő szótártípusok, mind az egyes szótártípusok között megjelenített kapcsolatok tekintetében. Ezt a változatosságot nagymértékben befolyásolja, hogy az adott tipológia mikor készült, hiszen az elektronikus

szótárak

fejlődése

folyamatos

és

rendkívül

gyors,

a

szótári

kategóriák/típusok állandóan változnak, eltűnnek. Disszertációm szempontjából a legfontosabb terminus az online szótár, amely az összes elektronikusszótár-tipológiában megjelenik. (A tipológiákban sokhelyütt feltűnik az internetes szótár megnevezés is, disszertációmban azonban a továbbiakban az online szótár elnevezéshez ragaszkodom.) Az elektronikus szótárak a legkülönfélébb számítógépes hálózatokon tárolhatók, én azonban kizárólag az interneten (world wide web) fellelhető szótárakra fókuszálok az értekezésben, a belső hálózatokról (intranet) elérhető elektronikus szótárakkal a disszertációban nem foglalkozom, és nem is sorolom őket az online szótár terminus alá. Hasonlóan járok el a közvetett felhasználású (számítógép által olvasható) szótárakkal: ezt a szótártípust sem nevezem online szótárnak: disszertációmban kizárólag a közvetlen felhasználású (emberközpontú) elektronikus szótárakkal foglalkozom. Online szótárnak tekintek tehát minden (bármilyen eszköz segítségével) internetről elérhető, elektronikus formátumú, egy-, két-, vagy többnyelvű, nyelvi és/vagy enciklopédikus információkat tartalmazó lexikográfiai referenciaművet függetlenül a bennük található szótári adatok mennyiségétől. Fontos megemlíteni az ún. offline szótárak, amelyek egyes felosztások szerint jelenthetik például a CD-ROM-on, DVD-n megjelenő szótárakat, vagy az elektronikus szótárgépeket. Disszertációmban ettől a felfogástól eltérek, mivel a szakirodalom terminushasználata nem tükrözi a gyakorlatban történő szóhasználatot. Offline szótárnak nevezem azokat az internetről elérhető elektronikus szótárakat, amelyek eléréséhez, letöltéséhez szükség van ugyan internetkapcsolatra, használatuk viszont nem igényel állandó online kapcsolatot. Noha ebből a szempontból az offline szótárak eltérnek a valódi online szótáraktól, bizonyos értelemben az átmenetet jelentik köztük és az egyéb

42

elektronikus szótárak között, éppen ezért disszertációmban történő – bizonyos mértékű – szerepeltetésüket indokoltnak tartom.

43

3. Célkitűzések, módszerek, források

3.1. Kutatási célkitűzések

Fóris (2008: 63) a leíró jellegű kutatás mibenlétét a következőképpen fogalmazza meg: „egy témakör objektumainak, jelenségeinek, az ezek között lévő kapcsolatoknak a meghatározása és leírása. A leíró kutatás olyan kutatás, amely során a vizsgálat tárgyát képező objektumokra, folyamatokra vonatkozó tényeket pontosan feltárják és azokat leírják.” E definíció alapján a disszertációmban bemutatott kutatások a leíró (deskriptív) jellegű kutatások csoportjába tartoznak. Szakirodalmi áttekintésemből (lásd. 2. fejezet) is kitűnik, hogy az e-lexikográfia és az elektronikus/online szótárak napjaink modern lexikográfiai kutatásainak a gerincét adják. A nemzetközi tendenciák és kutatási irányvonalak, a sokasodó e-lexikográfiai témájú konferenciák is az előbbi trendet támasztják alá. Ami a magyar helyzetet illeti, a fent említett témakörök – a nemzetközi viszonyokhoz képest – arányait tekintve, egyelőre még talán kevésbé hangsúlyosan jelennek meg, noha az elmúlt években érezhetően szaporodnak az ezirányú hazai kutatások. Disszertációm témaválasztását elsősorban a tudományterület magyarországi kutatottságának hiányosságai indokolják. Értekezésemre vonatkozóan a következő célkitűzéseket fogalmazom meg: 

a feldolgozott témához közvetlenül kapcsolódó alapvető fogalmak terminológiai szemléletű elemzése és leírása,



szótári minősítési szempontrendszer kidolgozása az online szótárakra,



az online szótárak szerkezeti, formai és tartalmi jellemzőinek részletes vizsgálata és elemzése, az online szótárak típusainak leírása a megalkotott szempontrendszer alapján,



magyar és idegen nyelvű online szótárak esettanulmány(ok) keretében történő vizsgálata, kritikai elemzése,



az online szótárak néhány aktuális és fontos részkérdésének körüljárása,



a magyar nyelvű online szótárak, az online szótári ellátottság pillanatnyi helyzetének bemutatása, a lehetséges fejlesztési utak, feladatok felvázolása.

44

3.2. Kutatási módszerek és források

Vizsgálataim alapvetően leíró jellegű, empirikus viszgálatok. A kutatások során többféle, egymáshoz kapcsolódó és egymást kiegészítő módszert alkalmaztam. A szakirodalmi előzmények feltárásához egyrészt hagyományos könyvtári kutatómunkát folytattam, másrészt számos, (esetenként kizárólag) az interneten fellelhető publikációkat használtam fel. A vizsgálatok tárgyát képező online szótárakhoz (mint primer forrásokhoz) – értelemszerűen – az interneten fértem hozzá, de a velük való összevetéshez felhasználtam hagyományos (nyomtatott) és egyéb elektronikus szótárakat is. Az online szótárak vizsgálatához,elemzéséhez felhasználtam már létező hagyományos,

vagy

elektronikus

(online)

szótárakra

kidolgozott

kritikai

szempontrendszereket (Magay 2004b, Fóris–Rihmer 2007, Kemmer 2010, DringóHorváth 2011), illetve az általam, online szótárakra kidolgozott (Gaál 2012c) minősítési szempontrendszerre támaszkodtam, illetve lexikográfia témájú szakcikkek bizonyos megállapításait vettem alapul. Szempontrendszeremben a következő rendező elvet követtem: először sorra vettem az általam felállított szótárminősítési szempontrendszer egyes pontjait, amelyeket részletesen kifejtek, és azokat szótári példákon keresztül is magyaráztam, szemléltettem. A szótárak fő kiválasztási szempontjaként a kiadói, illetve szerkesztői háttért vettem alapul, így alakultak ki a következő vizsgált szótártípusok: (1) intézmény, szervezet által szerkesztett, (2) (szótár)kiadó cég által szerkesztett, (3) magánszemély által szerkesztett, (4) közösség által szerkesztett, (5) intézmény/szervezet/kiadó/magánszemély által szerkesztett, de a felhasználók által szolgáltatott információkat felhasználó szótárak. Az öt fő típus szótártípus mindegyikéhez egy-egy magyar és idegen nyelvű online szótárt hoztam példaként, amelyeket esettanulmányok formájában részletes elemzésnek vetettem alá. Az egyes jellemzőknél példaként hozott online szótárak internetes elérhetőségét a Források alatt tüntettem fel. Értekezésem végén közlöm a szempontrendszert vázlatos, magyarázatok nélküli formában, mellékletként. Az eredeti szempontrendszernek ugyan nem képezi részét, de az esettanulmányok végén Összegzés/Kitekintés címmel (a komplex elemzéshez képest) némileg szubjektív összegzést és véleményt közlök a kiválasztott online szótárakról. 45

A vizsgálat alá vett, illetve disszertációmban példaanyagként megjelenő, valamint a szempontrendszer pontjaihoz kapcsolódó szótárakat a Források részben sorolom fel, a felhasznált tudományos művek adatai pedig az Irodalomban kaptak helyt.

46

4. Az online szótárak néhány aktuális kérdése Az alábbi fejezetben – korábban publikált tanulmányaim (Gaál 2015, Gaál 2013, Gaál 2014, Fóris – Gaál 2014 és Gaál 2012b) eredményei alapján – az online szótárak olyan jellemzőit vizsgálom tüzetesebben, amelyek helyt kapnak ugyan az 5. fejezetben bemutatott szempontrendszer keretein belül, azonban csak vázlatos formában. A 4. fejezetben feldolgozott témakörökkel a magyar nyelvű szakirodalomban egyáltalán nem vagy csak érintőlegesen foglalkozik, ezért tartom indokoltank azok szerepeltetését a disszertációmban.

4.1. Nyelvi és enciklopédikus információk az online szótárakban2 Terminológiai áttekintés – a szótárfogalom és a szótári információk típusai Ahogy arra szakirodalmi áttekintésemben kitértem, a lexikográfiai kutatások egyik fontos területe a különböző típusú szótárak rendszerezése, osztályozása, szótártipológiák felállítása (vö. 2.1.3-as fejezet). A szótárak tartalmi vizsgálata során az egyik fontos vizsgálati szempont lehet, hogy a szótárban található szócikkek milyen típusú szótári információkat tartalmaznak. A lexikográfiai szakirodalom a szótári információknak két alapvető típusát különbözteti meg: a nyelvi információkat és az enciklopédikus információkat. Problémát okoz azonban, hogy e két információtípus elkülönítése nem minden esetben egyértelmű (ld. a későbbiekben). A nyelvi és az enciklopédikus információk aránya szótártípusonként eltérő lehet. A szótár fogalmáról szóló összefoglaló cikkében Fóris (2012a) kitér arra, hogy a szótár terminust tágabb értelmezésében kell szemlélni, amely így magában foglalja nemcsak a nyelvi szótárakat, hanem az enciklopédikus szótárakat és az enciklopédiákat is. Fóris (2012b: 278) egy másik tanulmányában említi, hogy a nyomtatott szótáraknak általában három fő alfaját különítik el: a szótárt (szavakra vonatkozó információkat tárol), a lexikont vagy enciklopédikus szótárt (egy tárgykör ismereteit tartalmazza szótári kivitelben, általában betűrendes elrendezésben), és az enciklopédiát (az „összes” világról szóló ismeretet tárolja, szótári rendszerű kivitelben, általában tematikus elrendezésben).

2

Jelen alfejezet Gaál (2015) tanulmányán alapszik.

47

A 4.1-es alfejezetben a fenti hármas felosztást (szótár, lexikon, enciklopédia) követem az online referenciaművekre vonatkoztatva.3 Visszatérve a nyelvi és az enciklopédikus információk elkülönítésének a problémájára, a következőkben Fóris (2006a: 260) alapján összefoglalom, hogy mely információtípusok mely kategóriába sorolhatók. Fóris a nyelvészeti információk közt említi a diakrón (pl. etimológiai), az ortográfiai (pl. helyesírási), a fonológiai (pl. kiejtési), a nyelvtani (pl. szófaji), a szemantikai (pl. definíciók vagy fordított ekvivalensek), és a pragmatikai (pl. használati minősítésre utaló) szótári adatokat. Az enciklopédikus információk közé tartoznak a szaktudományi tények, adatok, információk; az életrajzi vagy földrajzi tények; a történelmi adatok; a művészeti vagy tudományos információk; a fogalomköri információk és a képi információk. Fóris (2006a) szerint a nyelvészeti és az enciklopédikus információk általában jól elkülöníthetők, kivéve a szótári definíciók esetét, amikor is a szemantikai információ lehet nyelvészeti és enciklopédikus egyaránt. Konkrét szótártípusokra lebontva ez azt jelenti, hogy az értelmező szótárak definíciói tartalmaznak

(tartalmazhatnak)

enciklopédikus

elemeket,

és

a

lexikonokról,

enciklopédiákról is elmondható, hogy találhatunk bennük nyelvi információkat. Nyelvi és enciklopédikus információk az online referenciaművekben A lexikográfiában és a szótárhasználatban zajló paradigmaváltás(ok) (vö. 2.2-es fejezet) velejárója, hogy a hagyományos (papíralapú) szótárak helyét és szerepét fokozatosan átveszik az elektronikus, ezen belül is az online szótárak. Az online szótárak tipizálása, a különböző szótártípusok meghatározása a hagyományos szótárakhoz hasonlóan történik. Ebből következik, hogy a hagyományos szótári információtípusok jelentős része megjelenik az elektronikus referenciaművekben is, adott esetben kiegészülve a speciális elektronikus szótári információtípusokkal. Amikor az elektronikus (online) szótárak hagyományos szótárakhoz viszonyított előnyeit vizsgáljuk, az egyik leggyakoribb érv az elektronikus szótárak mellett a szótárakban feldolgozható – elméletileg – korlátlan adatmennyiség. Az elektronikus adattárolási mód valóban megszünteti a hagyományos szótáraknál gondot okozó terjedelmi kötöttségeket, továbbá olyan adattípusok szótárakban való szerepeltetését teszi 3

Érdemes megjegyezni, hogy Fóris felosztásával nem minden magyar lexikográfus ért egyet (vö. pl. Magay 2015)

48

lehetővé, amelyeké a papírszótárakban nem, vagy csak korlátozottan volt lehetséges. Ide tartoznak például az online szótárak szócikkeinek képi, hang és video információi (vö. Gaál 2013). A 4.1-es alfejezetben olyan magyar és idegen nyelvű online szótárakat vizsgálok, amelyek a fent említett szótártípusokat reprezentálják. A szótárak részletekbe menő elemzésétől, illetve a példaszócikkek teljes körű vizsgálatától ehelyütt eltekintek, csupán a nyelvi és az enciklopédikus információk megjelenésére, illetve azok egymáshoz viszonyított arányára fókuszálok. Online enciklopédiák Ha az online szótárakat vizsgáljuk, és párhuzamba állítjuk Fóris (2006a), a felosztásával, akkor evidensnek tűnik, hogy az online enciklopédiák – akárcsak a hagyományos enciklopédiák – szócikkei jó eséllyel enciklopédikus információkat fognak tartalmazni. A világhálón ma már számos (jó és kevésbé jó minőségű) online enciklopédia áll a felhasználók rendelkezésére. Ezek egy része olyan referenciamű, amelynek van hagyományos hordozójú előzménye, de ma már a papír változat mellett az online verzió is elérhető. Erre a típusra jó példa a nagy múltú Encyclopaedia Britannica online változata, amely a 18. század óta jelenik meg folyamatosan nyomtatott formában, a kiadó mégis úgy döntött, hogy az enciklopédia a jövőben csak és kizárólag online lesz elérhető. Az utolsó nyomtatott kiadás 2010-ben jelent meg, azonban a nyolcezer kinyomtatott példányból mindössze négyezret értékesítettek. (Összehasonlításképpen: 1990-ben még 120.000

kötetet

adtak

el

csak

az

Egyesült

Államokban,

forrás:

http://index.hu/tudomany/2012/03/14/nem_lesz_tobbe_nyomtatott_encyclopedia_britan nica/). Ezek a tények arra engednek következtetni, hogy a nyomtatott enciklopédiák korszaka végleg lezárulóban van, hiszen a bennük található hatalmas mennyiségű információ papíralapon (akár több kötetben) történő tárolása ma már egyáltalán nem praktikus, ugyanakkor rendkívül költséges. Azok a felhasználók, akik az Encyclopedia Britannicahoz hasonló jellegű referenciaműveket keresnek, két lehetőség közül választhatnak. Vagy valamelyik közösség által szerkesztett online enciklopédiához fordulnak (melynek napjainkban a legnépszerűbb

képviselője

enciklopédiákhoz

képest

a

számos

óriási

nyelven

elérhető,

szócikkmennyiséget

és

magában

a

hagyományos foglaló

online

enciklopédia, a Wikipédia), vagy – amennyiben a közösségi szerkesztésű online 49

referenciaműveket esetleg megbízhatatlannak tartják – valamelyik neves kiadóvállalat, intézmény interneten publikált enciklopédiáját választják (mint például az Encyclopedia Britannica Online). Ha a példaként említett online enciklopédiáknak megvizsgáljuk egyegy azonos szócikkét, például a cat/domestic cat (macska/házimacska) szócikket (22. és 23. sz. melléklet), akkor az tapasztalható, hogy a szócikkek felépítése, összetétele rendkívül hasonló. Egy rövid általános bevezető után olvashatunk többek között az állatfaj eredetéről és fejlődéstörténetéről, a legközelebbi rokonaikról, háziasításáról, fizikai jellemzőikről, a macskafajtákról, viselkedésükről stb. A szócikken belüli tájékozódáshoz nagy segítséget nyújt a mindkét enciklopédiában megtalálható navigációs menü, amelynek segítségével könnyedén ugrálhatunk a szócikk fő részei között. A szócikkek elsősorban szöveges és képi információkat tartalmaznak, de az Encyclopedia Britannica Online oldalán mindezeken kívül még rövid videók is megtekinthetőek, tovább növelve ezzel a multimedialitás mértékét. Áttekintve a példaként hozott szócikkek összetételét, összességében azt tapasztalhtó tehát, hogy a szótár szűkebb értelemben vett típusának (enciklopédia) megfelelően valóban kizárólag enciklopédikus információkból épülnek fel a szócikkek. Online enciklopédikus szótárak Az interneten mára már a legkülönfélébb lexikonok (ezt a terminust az enciklopédikus szótár szinonimájaként használom) is megtalálhatóak elektronikus formában. A következőkben két nyelvészeti lexikont, az angol nyelvű Lexikon of Linguistics-et és a német nyelvű Online Lexikon Linguistik-et hozom példaként. Az említett (szak)lexikonok – mint az címükből is kikövetkeztethető – nyelvészeti fogalmak magyarázatát adják. Ami a szócikkek terjedelmét illeti, az Online Lexikon Linguistik bővebb terjedelmű szócikkeket tartalmaz, míg a Lexikon of Linguistics-ben a szócikkek általában rövidebbek. Mindkét online lexikonról elmondható, hogy kizárólag enciklopédikus információkat foglalnak magukban; ha megvizsgáljuk például a generatív szemantika szócikket (Generative Semantics, Generative Semantik: 24. és 25. sz. melléklet), akkor mindkét szótárban főként történeti áttekintést olvasható a generatív szemantikáról, a szakterület elhelyezkedéséről a nyelvészeten belül, illetve mindezeken kívül még néhány szakirodalmi hivatkozás. Magyar nyelvű, de eltérő tematikájú online enciklopédikus szótár a Magyar Katolikus Lexikon, amely a katolikus egyházhoz, a keresztény valláshoz kapcsolható 50

személyekről,

helyekről,

eseményekről,

intézményekről,

fogalmakról

nyújt

információkat. A fogalmak magyarázatánál találhatóak arra példák, hogy a szócikkek nem csak enciklopédikus, hanem nyelvészeti információt is tartalmaznak. Az idegen eredetű fogalmaknál ugyanis etimológiai információk is olvashatóak, például az ostiarius szócikkből (26. sz. melléklet) kiderül, hogy az ajtónálló jelentésű szó a görög osztiariosz szóból ered. A Magyar Katolikus Lexikonban a nyelvészeti információk mennyisége azonban elenyésző, és csak az etimológiára terjed ki. Online nyelvi szótárak A közösségi online enciklopédiák legnépszerűbb és egyben – a feldolgozott adatmennyiséget tekintve – legmonumentálisabb képviselője a korábban többször említett Wikipédia. A Wikipédiához Hasonló szerkesztési elvek alapján működik, és szintén hatalmas felhasználótáborral rendelkezik, ugyanakkor típusát tekintve az online nyelvi szótárak közé tartozik a Wiktionary, amely egy közösség által szerkesztett, többnyelvű online szótár (lásd az 6.4.1-es fejezetet). Visszatérve az előző példához, a cat szócikket megvizsgálva (27. sz. melléklet) azt tapasztalható, hogy általában a következő nyelvészeti információk alkotják a szócikk tartalmát: nyelvváltozatokban előforduló alakok, kiejtés (fonetikus átírásban és hangfájl formájában, amerikai és brit nyelvváltozat szerint),

szófaji

besorolás,

(példamondatokkal),

etimológia,

szinonimák,

a

hiponimák,

különböző hiperonimák,

jelentések

megadása

képzett

szóalakok,

származékok, idegen nyelvi ekvivalensek, anagrammák. A szócikket felépítő információk tehát egyértelműen a nyelvi szótárak kategóriájába pozícionálják a Wiktionaryt. Enciklopédikus információként – amennyiben elfogadjuk, hogy a képek ebbe a kategóriába tartoznak – mindössze a képi anyag (fotók) említhető. Az előzőekhez hasonló tapasztalatokat szerezhetünk az egyik legismertebb angol egynyelvű szótár a Longman online változata (lásd az 6.2.1-es fejezetet) esetében is. A cat (28. sz. melléklet) szóra történő keresés után választhatunk, hogy a főnévhez, vagy az igéhez, esetleg a képzett alakokhoz vagy szókapcsolatokhoz tartozó szócikket kívánjuk megnyitni. A különböző jelentéseket itt is példamondatokon keresztül szemléltetik, ezeken kívül számos – a címszóhoz kapcsolódó – szólás, közmondás, állandósult szókapcsolat is olvasható. A használati körre vonatkozóan arról kapható információ, hogy az adott kifejezés a brit vagy az amerikai angolban használatos, illetve sok esetben csatolják a használati minősítést is. A Wiktionaryhoz hasonlóan az egyetlen 51

enciklopédikus információként tekinthető elem a szócikkekhez (nem minden esetben) kapcsolódó képanyag. Szintén az online nyelvi szótárak képviselője A magyar nyelvű Wikiszótár.hu, amely egy egyszerűen kezelhető, online értelmező szótár, és összetétele sokkal változatosabb a korábban példaként hozott online nyelvi szótárkhoz képest: a szócikkekben található enciklopédikus és nyelvészeti információk aránya itt már jóval kiegyenlítettebb. A Wikiszótár.hu-ban is szerepel a macska szócikk (8. sz. melléklet), amelynél az enciklopédikus információk között említhetjük a különböző jelentésekhez kapcsolódó definíciók bizonyos elemeit, a képanyagot; a nyelvészeti információk között pedig a szófaji besorolást, az etimológiát, szinonimákat, valamint szólásokat, közmondásokat. Összegzés, kitekintés Összegezve a fenti példákból levonható tanulságokat, az a kép rajzolódik ki, hogy az online referenciaművek a szótári információk arányát tekintve egyelőre a hagyományos referenciaműveknél megszokott szótári információs felosztást követik. Tehát az enciklopédiák és enciklopédikus szótárak zömében enciklopédikus információkat, a nyelvi szótárak zömében nyelvészeti információkat tartalmaznak. Az online szótárak szerkesztői nagy valószínűséggel azért követik előszeretettel ezt a struktúrát, mivel az online referenciaművek használói szótárválasztásnál a hagyományos referenciaművek megfelelőit keresik online környezetben is. A felhasználóknak így azonban többféle online referenciaművet (szótártípust) kell használniuk és működésüket elsajátítaniuk, hiszen a különféle lexikográfiai igények kielégítéshez különféle információtípusokra (és szótártípusokra) lehet szükség. Az elektronikusan tárolható adatmennyiség korlátlansága ugyanakkor feleslegessé teszi (teheti) a szótártípusok nyomtatott szótárakhoz igazodó, tulajdonképpen megszokáson alapuló felosztását. A jövőben az igazán innovatív és a legtöbb felhasználót kiszolgálni képes referenciaművek többnyelvű, multifunkciós szótári adatbázisokként valósulhatnak meg, amelyekben mind a nyelvészeti, mind az enciklopédikus információknak helyt kell kapniuk.

Ahogy

azonban

Fuertes-Olivera

(2013a)

is

megjegyzi,

a

túlzott

információmennyiség veszélyekkel is járhat a szótárhasználók számára, következménye lehet ugyanis az ún. „információs stressz” vagy „információhalál”. A problémára való megoldást Fernandez és de Alba (2011) a Valladolidban megrendezett nemzetközi e52

lexikográfiai konferencián megfogalmazott alapelvek szerint a következőképpen foglalja össze: a jó szótáraknak olyan eszközöknek kell lenniük, amelyek segítséget nyújtanak a kívánt információ megtalálásában. Ez csak úgy lehetséges, ha olyan individualizálható szótárakat alkotunk, amelyek mögött multifunkciós adatbázis(ok) áll(nak), annak pedig, hogy a szótár milyen típusú információkat jelenít meg, a felhasználók választásán és döntésén kell múlnia.

53

4.2. Az online szótárak multimédiás jellemzői4

Bevezetés A lexikográfiában zajló paradigmaváltások következtében még a korábban csak hagyományos szótárakat kézbe vevő felhasználók is tapasztalhatják, hogy – akárcsak más területeken, pl. a zene- vagy könyvkiadásban, – az újonnan megjelenő szótárak közül egyre több jelenik meg digitális formában (is). Azok az eszközök, amelyeken ezeket a digitális szótári tartalmakat meg tudjuk jeleníteni, egyre kisebbek, gyorsabbak, mobilabbak és nem utolsó sorban olcsóbbak lesznek. Az okostelefonok, táblagépek, netbookok ma már életünk szinte minden pillanatában velünk vannak, rendelkezésünkre állnak, így gyakran – különösen a fiatal korosztály körében – már fel sem merül, hogy a (szótári) információkat ne valamilyen digitális, elsősorban online forrásból szerezzék be. Ahogy Prószéky (2011: 3) is megállapítja: „mivel minden elektronikus eszköz egyre erősebben van jelen a piacon, kimutatható, hogy papírszótárakból egyre kevesebbet adnak el.” Az elektronikus szótári formátum rendkívül gyors terjedése ellenére azonban az elektronikus szótáraknak jelenleg csak egy kis hányada használja ki kellőképpen az elektronikus

technológiából

fakadó

lehetőségeket

és

előnyöket

(Fuertes-

Olivera−Bergenholtz 2011). A 4.2-es alfejezetben az online szótárak néhány olyan jellemzőjét vizsgálom, illetve mutatom be, amelyek szótárakban való megjelenése szinte kizárólag az elektronikus referenciaművekben jellemző, illetve lehetséges. A vizsgált szótári jellemzők Áttekintve a szakirodalmat számos, szótárakra kidolgozott kritikai szempontrendszert találhatunk, amelyek közül néhány az online szótárakat is érinti. Kizárólag online szótárak jellemzőinek elemzését segítő szempontrendszer egyelőre még csekély számban áll rendelkezésre (vö. 5.2-es fejezet). Jelen fejezetben Kemmer (2010) online szótárakhoz

4

Jelen alfejezet Gaál (2013) tanulmányán alapszik.

54

készült osztályozási rendszerét vettem alapul, melyben a szerző 39 értékelési szempontot különböztet meg. Kemmer a szempontjait két nagy csoportba sorolja: megkülönböztet „szótárfüggetlen” és „szótárfüggő” kritériumokat. Előbbiek bármely szótártípusnál alkalmazhatóak, utóbbiak viszont kifejezetten az online szótáraknál érvényesíthetőek. Kemmer a hagyományos szótárakhoz képest három fő összetevőben látja az online szótárak előnyeit. Ez a három terület szerinte a hipertextualitás, az intertextualitás és a multimédia. Az első két jellemzőre ehelyütt nem térek ki, csupán az online szótárakban fellelhető multimédiás tartalmakat és azok funkcióját, hasznosságát vizsgálom. A multimédiás jellemzők bemutatása során magyar és angol nyelvű online szótárakat hozok példaanyagként. Az online szótárak szócikkeinek multimédiás tartalmai alatt elsősorban három összetevőt: a képeket, hangzó tartalmakat és videókat értjük. Az adott online szótártól függ, hogy e három komponens közül melyek találhatóak meg benne illetve, hogy tartalmaznak-e egyáltalán ilyen jellegű plusz adatokat. A továbbiakban az említett három online szótári jellemzőt külön-külön vizsgálom, és azokat példákkal is szemléltetem. Képi információk az online szótárak szócikkeiben Az, hogy a szótárak szócikkeinek szöveges részét képek is kiegészíthetik, nem az elektronikus szótárak megjelenéséhez kapcsolható újítás, hiszen számos olyan hagyományos szótárt ismerünk, amelyek élnek ezzel a lehetőséggel. A különböző illusztrációk, ábrák, fotók, esetleg színes képek megjelenítése a papíralapú technika lehetőségeiből fakadóan mennyiségi és minőségi korlátokba is ütközik, hiszen a kötött oldalszámú papírszótárak csak korlátozott mennyiségű képi információt tartalmazhatnak és azok – kevés kivételtől eltekintve – zömében nem túl nagy méretű és részletességű (sok esetben csupán fekete-fehér) képeket takarnak. Az elektronikus formátum mind mennyiségi, mind minőségi szempontból előrelépést jelent a hagyományos szótárakhoz képest, mivel a szócikkeket elméletileg korlátlan mennyiségű és rendkívül jó minőségű képi információval lehet kiegészíteni. Az online szótárak kínálta óriási tárolókapacitás persze nem jelenti azt, hogy azt a szótár készítőinek mindenáron ki kell azt használniuk, pl. rendkívüli mennyiségű képi információ beépítésével. A szótárszerkesztőknek mérlegelniük kell, hogy szükség van-e egyáltalán egy adott típusú és funkciójú szótárban képekre, és ha igen, akkor milyen mértékben. 55

Az online szótárakban különböző típusú képi információkra lehet példákat találni. Megvizsgálva például, a dog főnév szócikkét a Longman online szótárában (LDOCEO), akkor azt tapasztalható, hogy a szócikk szöveges részének jobb felső sarkában egy németjuhász kutya kisméretű fotója jelenik meg, amely egy kattintással tetszés szerint ki is nagyítható. A magyar nyelvű Wikiszótár.hu-n a kutya szóra való keresés után a szócikk részeként az egyéb információkon túl itt is megjelenik egy kutya képe, igaz már nem fotón, hanem rajzolt formában. A fenti példák ennek ellenére mégsem tekinthetőek igazi kuriózumnak,

hiszen

azok

adott

esetben,

egy

hagyományos

szótárban

is

megvalósíthatóak. Ha azonban a mindenki által jól ismert Wikipédiában a Togó szócikket vizsgáljuk, akkor az látható, hogy képi információk egész sora áll a felhasználó rendelkezésére. A szócikken belül szerepel Togó zászlaja, címere, domborzati térképe, valamint három további térkép, amelyek az ország Afrikán belüli elhelyezkedését, legfontosabb városait, illetve közigazgatási egységeit jelölik. Könnyen belátható, hogy egy magyar nyelvű, hagyományos enciklopédia egy ilyen – globálisan kevéssé fontos – országról nagy valószínűséggel nem tartalmazna ekkora mennyiségű és részletességű képi információt, így ebben az esetben egyértelműen megmutatkozik az elektronikus formátum előnye. Összegzésként elmondható, hogy az előző példák arra szolgálnak bizonyítékul, hogy a képi anyagok minden esetben a szócikkek szerves részét képezik, segítik a megértést és növelik azok használati értékét. A szócikkekbe történő beépítésük tehát mindenképpen indokoltnak mondható. Audio információk az online szótárakban Különösen a nyelvtanulók, a nem anyanyelvi beszélők számára lehet fontos, hogy a szócikkek a kiejtésben is segítséget nyújtsanak egy-egy címszóval kapcsolatban. A hagyományos szótáraknál bizonyos esetekben ezt a problémát valamilyen fonetikus átírás segítségével oldották meg: általában a címszó mellett, szögletes zárójelben közölték a címszavak kiejtését. (Ez az eljárás bizonyos online szótárakban is megmaradt, lásd. pl. Wikiszótár/Wiktionary.) Abban az esetben azonban, ha a szótárhasználó nem ismerte eléggé az adott átírási rendszert, az nem nyújtott kellő fogódzót a kiejtéshez. Az online szótárak megjelenése azonban jelentős előrelépést jelentett ezen a téren is. Egyre elterjedtebb megoldás, hogy az online szótárak szócikkei olyan beépített hangfájlokkal egészülnek ki, amelyek segítségével meghallgathatóak egy-egy szócikk bizonyos elemeit. Ezek a hangzó elemek nem csupán a címszóra korlátozódhatnak, 56

hanem esetenként definíciókra, példamondatokra is kiterjedhetnek. A tartalmi tényezők mellett fontos szempont lehet még a technikai megvalósítás. Ez pillanatnyilag kétféle formában lehetséges: számítógép által generált hang vagy valódi beszélőtől származó hangfelvétel felhasználásával. A hangminőség, és autentikusság szempontjából nyilván az utóbbi tűnik hasznosabbnak, viszont az előbbi egyszerűbben és gyorsabban elkészíthető. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a beszédszintetizáló szoftverek fejlődésével a közeljövőben talán már a számítógép által generált hang is közelíteni fog a beszélt nyelvi felvételek minőségéhez (Lew 2010). Az következőkben a fent említett mindkét technikai kivitelezés típusára hozok példákat. Az egyik legnépszerűbb magyar szótároldal az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (SZTAKI) által üzemeltetett SZTAKI szótár. A magyarangol nyelvpár viszonylatában kiegészítő opcióként lehetőség van a szavak fonetikus átírásának megtekintésére, illetve audiofájlok segítségével történő meghallgatásukra. A SZTAKI szótára egy úgynevezett Text-to Speech szoftverrel generálja a szavak kiejtését, hol jobb, hol rosszabb minőségben. Mivel a szoftver angol nyelvre van optimalizálva, ezért inkább az angol szavak kiejtése hasonlít a valós kiejtésre, a magyar szavak leginkább viccesnek, semmint autentikusnak hatnak. További zavaró részlet még, hogy nincs beépített hanglejátszó program, így a hangfájlokat csak külső lejátszóval lehetséges megnyitni, ami kissé körülményessé és lassúvá teszi a folyamatot. Szerencsésebb megoldás található a LDOCEO szótárban. A szócikkeken belül kis hangszóró ikon jelzi az meghallgatható címszókat. Az ikonra kattintva megnyílik egy új ablak, ahol kiválasztható, hogy a szó brit vagy amerikai angol változatát kívánja a felhasználó meghallgatni. A lejátszáshoz a szótár beépített lejátszót használ, így külső szoftverre nincs szükség. További előny még, hogy a szótár előre rögzített hangfájlokat használ, így a szótárhasználó valódi beszélt nyelvi segítséget kap a kiejtéshez. Összehasonlítva tehát az LDOCEO és a SZTAKI szótár „hangosszótár” részét, elmondható, hogy mindenképpen az előbbié számít a fejlettebbnek, hasznosabbnak és felhasználóbarátabbnak. Video információk az online szótárakban A vizsgált multimédiás jellemzők közül talán a videók online szótárakba való beépítésének a hasznossága tűnhet a leginkább megkérdőjelezhetőnek, hiszen talán ez áll a legtávolabb a hagyományos szótárak funkcióitól. A továbbiakban olyan szótári példákat 57

hozok, amelyek bizonyítják ennek a multimédiás elemnek a létjogosultságát és előremutató jellegét. Napjainkban azt tapasztalhatjuk, hogy a jelnyelv presztízse, a jelnyelvi kutatások egyre inkább felértékelődnek. A jelnyelv tanulásának, oktatásnak fontos eszközei a jelnyelvi szótárak. A jelnyelvi szótárak megalkotása azonban a „hagyományos” nyelvi szótárakhoz képest egészen más típusú információk közlését teszi szükségessé (vö. Zwitserlood 2010), hiszen itt a szópárok ekvivalenseinek megjelenítése a szöveges információkon túl valamilyen vizuális megjelenítést is igényel. Ez megvalósítható akár képek segítségével is, de talán még hatékonyabb, ha videókat alkalmazunk, mint teszi azt a Hallatlan.hu nevű online jelnyelvi szótár. Az oldalon többféle keresési módszerrel lehet választani a szavak, kifejezések között. A kívánt címszóra kattintva egy jó minőségű videó mutatja be a felhasználó számára az adott jelnyelvi jelet, melyek értékelhetőek is aszerint, hogy mennyire elfogadott jelről van szó. Nemcsak a jelnyelvi szótárak esetében lehet létjogosultsága a szócikkekbe beépített videóknak, hanem olyan speciális esetekben is, amikor egy-egy szó, kifejezés értelmezése a legkönnyebben mozgókép segítségével lehetséges. Jó példa erre az American Balett Theatre honlapján (http://www.abt.org/) található balettszótár, amely amellett, hogy szövegesen is definiálja az egyes balett-terminusokat, egy kisméretű videó formájában szemlélteti is az adott mozdulat pontos kivitelezését, ami nyilvánvalóan megkönnyíti annak megértését és alkalmazását. Utolsóként egy teljesen újszerű online szótári koncepciót mutatok be, amely főként a nyelvtanulók számára jelenthet hasznos segítséget. A Wordia.com egy olyan komplex angol nyelvtanulási platform, amely egy szótár alapjaira épül. Különböző játékos feladatokkal, internetes böngészőbe épített játékokkal segíti a szótanulást, emellett azonban az oldal szótári része is egészen rendhagyó. Egyrészt a szócikkek követik egy hagyományos szócikk felépítését (a HarperCollins online szótárára alapozva), viszont többségükhöz mozgókép is társul, amelyekben laikusok, az oldalt használó közösség tagjai mondják el élőszóban egy-egy szó definícióját, a saját megfogalmazásukban. A szócikkekhez szabadon feltölthetők videók, így vannak olyan szavak, amelyekhez több videó is tartozik, melyek közül a felhasználó kedvére válogathat. Első ránézésre talán megmosolyogtatónak tűnhet egy ilyen internetes oldalt valódi szótárnak nevezni, viszont ha figyelembe vesszük, hogy a legfiatalabb generáció már „internet bennszülöttnek” tekinthető és számukra már az a természetes, hogy az ismereteik zömét audiovizuális forrásokból szerzik, akkor talán nem elrugaszkodott 58

elképzelés az, ha a szótárfogalom közeljövőbeli (újabb) újradefiniálását vizionáljuk. Ha nem is minden korosztály számára, de talán a fiataloknak már az ilyen típusú online szótárak fogják jelenteni a ma még zömében papír alapú tanulói szótárakat. Összegzés Jelen fejezetben az online szótárakban alkalmazott és alkalmazható lehetséges multimédiás lehetőségekről szóltam röviden. A bemutatott példákból is jól látszik, hogy az online szótárakban a multimediális elemek egyre nagyobb arányban járulnak hozzá azok tartalmához. Hogy a multimediális komponensek közül egy adott szótárban melyek jelennek meg, az nagyban függ a szótár típusától, funkciójától és a célközönségtől. Ahogy azonban Kemmer (2010) is megjegyzi: a multimédia öncélú felhasználása az online szótárakban nem tanácsos. Csak abban az esetben indokolt a használata, ha információtöbbletet biztosít, így például, amikor jelentésmagyarázatokban, kulturális különbségek leírásában, fogalmi kapcsolatok bemutatásában tölt be fontos funkciót. A szócikkek hagyományos adatfajtái azonban nem maradhatnak el a multimédia túlzott használata miatt; azaz a hagyományos és multimédiás adattartalmaknak nem kiszorítaniuk, hanem éppen, hogy kiegészíteniük kell egymást.

59

4.3. Online szótár – mobil szótár5

Bevezetés Kevés olyan terület létezik a technika és a tudomány világában, amely az utóbbi évtizedekben a számítástechnikához és a mobilkommunikációhoz hasonló dinamikus fejlődést produkálna. A nem is olyan régen még a technika csúcsának számító asztali számítógépek már-már a múltat képviselik, és nagyon úgy tűnik, hogy néhány év múlva a különböző típusú hagyományos, hordozható számítógépek (laptopok, netbookok) is idejétmúlt eszközöknek fognak számítani, de legalábbis jelentőségük meg sem fogja közelíteni a jelenlegi szintet. A jelenlegi trendek egyértelműen az okostelefonok és a táblagépek (valamint egyéb okoseszközök) széleskörű térhódítását vetítik előre. Az említett eszközök közül sok mind teljesítményében, mind szolgáltatásait illetően már jelenleg is eléri egy átlagos tudású személyi számítógép szintjét, és figyelembe véve az elmúlt néhány évben történt rendkívül gyors fejlődést, valószínűsíthető, hogy hamarosan túl is szárnyalják azt. Az okostelefonoknak és táblagépeknek van azonban egy olyan tulajdonsága, amellyel szemben a hagyományos számítógépek már most elbuknának egy átfogó összevetésben: ez pedig a nagyfokú mobilitás. Noha még számos olyan feladat létezik, amelyek kényelmesebben és hatékonyabban megoldhatóak egy asztali vagy hordozható számítógépen, méretükből és hordozhatóságukból adódóan mégis egyre többen választják a különböző mobil kommunikációs eszközöket a hagyományos megoldások mellett vagy helyett. A hagyományos számítógépekhez hasonlóan ma már az okostelefonokon és a táblagépeken is a legkülönfélébb szoftverek érhetőek el és a legkülönfélébb feladatok végezhetőek. A 4.3-as fejezetben az okostelefonokon és táblagépeken történő online szótárhasználatot vizsgálom egy-egy magyar és idegen nyelvű online szótár példáján keresztül. Zárásként röviden összegzem a szótárak vizsgálata során szerzett tapasztalatokat és tanulságokat.

5

Jelen alfejezet Gaál (2014) és Fóris–Gaál (2014) tanulmányán alapszik.

60

A vizsgált platformok és szótárak A mobil kommunikációs eszközökön futtatható mobil operációs rendszerek közül jelenleg két operációs rendszer, az iOS és az Android számít piacvezetőnek. (Az egyéb mobil operációs rendszerek elterjedtsége egyelőre még csekély.) Az említett operációs rendszerek közül az iOS csak az Apple cég eszközein futtatható, míg Android operációs rendszert számos gyártó mobil eszközei támogatnak. Jelen fejezetben az Android platformon történő online szótárhasználatot mutatom be. Mint sok egyéb szoftver esetében, az online szótárak felhasználói élményét is nagyban befolyásolhatja a hardver, amin a szoftvert fut. A példaanyagként felhasznált online szótárakat kétféle hardverrel, egy alsóbb kategóriájúnak számító 3,2 collos képátmérővel rendelkező okostelefonon és egy 7 coll átmérőjű középkategóriás táblagépen futtattam. A különféle internetes tartalmak androidos eszközökön is internetes böngészők segítségével érhető el. Ebben az esetben a böngészőben megjelenik a letöltött honlap, a hagyományos számítógépeknél már megszokott módon. Különbség csak abból adódhat, hogy a mobil eszközök kijelzője kisebb a laptopok vagy monitorok képernyőméreténél, így ha az egész oldalt szeretnénk látni, akkor kénytelenek vagyunk görgetni, nagyítani a képernyőt. Éppen ezért egyre több honlap készítői optimalizálják mobilkészülékekre internetes oldalaikat, így a hagyományos internetes oldaltól némileg eltérő, ám a kisebb képernyőkön is jól áttekinthető változatokat kapunk. Még ennél is jobb megoldás lehet, amikor az elérési cím böngészőbe való beírása nélkül használhatunk egy-egy internetes szolgáltatást, vagy hívhatunk le online tartalmakat. Minderre az ún. alkalmazások (applikációk) segítségével van lehetőség. Android operációs rendszerhez a Google online alkalmazásboltjából,

a

Google

Playről

lehet

hozzájutni

a

legkülönfélébb

alkalmazásokhoz. Ami az online szótárak mobil eszközökön való hozzáférését illeti, a fent említett mindhárom megoldást akalmazzák. A továbbiakban egy angol (Merriam Webster Online: www.merriam-webster.com) és egy magyar (MTA SZTAKI szótár: szotar.sztaki.hu) online szótárt vizsgálok. A szótárak bemutatása során nem törekszem azok teljes körű formai és tartalmi bemutatására, hanem arra koncentrálok, hogy összehasonlítsam őket a hagyományos számítógépeken történő futtatás, illetve a mobil eszközökön való használat tekintetében. Azt vizsgálom elsősorban, hogy mennyiben nyújt más felhasználói élményt az online mobil szótárak használata, illetve tapasztalható-e különbség a funkciók 61

tekintetében, a tartalomban és a kezelhetőségben a hagyományos hozzáférési módokhoz képest.

Merriam Webster Online Az egyik legtradicionálisabb angolszász szótárkiadó cég, a Merriam Webster több mint 150 éve van jelen szótáraival a piacon. A kiadó már a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fordít arra, hogy – a technika fejlődésével párhuzamosan – szótárait elektronikus formában is elérhetővé tegye a felhasználók számára. Az elektronikus szótárak először CD-ROM-on, majd egyre inkább online formában jelentek meg (vö. Lew 2011). A Merriam Webster online szótár egy ingyenes, jól használható, világszerte népszerű angol szótár, amely az egynyelvű részen túl angol–spanyol, orvosi, tezaurusz és enciklopédikus szótári részt is tartalmaz. Amennyiben mobil eszközökön, a hagyományos módon, azaz böngészőn keresztül töltődik be a Merriam Webster Online szótároldal, a teljes kezdőlap megjelenik a képernyőn. Tekintve, hogy a keresőmezőn kívül még számos menü és szolgáltatás érhető el innen, a kisebb okostelefonok és táblagépek képernyőmérete itt már nem bizonyul elégségesnek. A képernyő egyértelműen túlzsúfoltnak tűnik, valamint a keresőmezős keresés is komplikáltabbá válik, hiszen amikor a keresett szót bevitele történik a keresőmezőbe, előtte nagyítani kell a képernyőn, majd csak ezután kezdhődhet meg a bevitel. Ebből kifolyólag mobil eszközökön célszerű inkább a mobil eszközökre optimalizált változatot használni, amely a www.i.word.com címen keresztül érhető el. Az oldal betöltődése után a Merriam Webster szótár egy minimalizált, jól áttekinthető kezelőfelületéhez juthat a felhasználó, amelyen csak egy keresőmező látható, illetve további opciók aszerint, hogy melyik szótári részben történik a keresés. Az adott szó begépelése után sorrendben megjelennek az egyes jelentések, majd tovább kattintva a definíciókat kifejtett formában is olvashatóvá válnak. A legpraktikusabb megoldás ennek ellenére mégis a Merriam Webster mobilszótár alkalmazásának a használata. A Google Play alkalmazásboltból letölthető számtalan applikáció között számos online szótáralkalmazás is megtalálható. A Merriam Webster ingyenesen letölthető online szótára ezek közül az egyik legnépszerűbb. A statisztikák tanúsága szerint csak az utolsó egy hónapban több millió felhasználó töltötte le és telepítette androidos telefonjára vagy táblagépére. (Beszédes és elgondolkodtató adat ugyanakkor, hogy a cég egyéb, fizetős szótáralkalmazásainak letöltései világszerte csak töredékét teszik ki az ingyenes 62

alkalamazások letöltéseinek.) A Merriam Webster szótáralkalmazás letöltése és telepítése után, egy jól áttekinthető kezdőoldal jelenik meg előttünk, melynek fő részét a már jól ismert keresőmező tölti ki, amellyel a korábbiakban már kifejtett módon kereshetünk rá az egyes szavakra. A kibontott definícióknál nem maradt el a hangosszótár opció sem, amelynek segítségével egy kattintással meghallgatható egy-egy szó kiejtését. A képernyő alján további hasznos opciók találhatók: a legutóbb keresett szavak listája, a kedvencek, illetve egy további kattintással megtekinthető „a nap szava”. Az eddigiekben felsorolt jellemzők alapján érdemi újdonság, újítás nem tapasztalható a hagyományos internetes verzióhoz képest. Az applikáció azonban mégis nyújt egy olyan szolgáltatást, amely egészen új dimenzióba helyezi a (mobil) szótárhasználatot. Ez a szolgáltatás pedig nem más, mint a hangalapú keresés. Ez az opció sok olyan szótárhasználót is a mobil szótárhasználat felé terelhet, akiket korábban éppen a nehézkes – virtuális billentyűzeten történő – szövegbevitel tántorított el attól, hogy mindennapos

szótárazási

feladatokhoz

a

Merriam

Websteréhez

hasonló

szótáralkalmazásokat használjon. A hangalapú keresés a jobb felső sarokban található „mikrofon ikon” megnyomása után válik elérhetővé, és használata mindössze annyiból áll, hogy a telefonunk mikrofonjába a felhasználó „bemondja” a keresett szót vagy kifejezést, és amennyiben az adatbázis tartalmazza azt (illetve viszonylag artikuláltan és helyesen történt a kiejtés), megjelenik egy rövid lista, amelyből kiválasztható, hogy melyik szóra is gondolt a szótárhasználó. Innentől kezdve pedig a szótár használata a már megszokott módon folytatható tovább. Megjegyzendő még, hogy a szótár definícióinak olvasásához nem szükséges internetkapcsolat (ezeket az adatokat a szoftver a saját eszközünk memóriájára telepíti), ugyanakkor a hangosszótár, az esetleges illusztrációk letöltése és a hangalapú keresés egyaránt online történik. Összegzésképpen a Merriam Webster online szótáralkalmazásáról elmondható, hogy nem véletlenül számít kategóriájában az egyik legnépszerűbbnek. Könnyen és hatékonyan használható menüivel, funkcióival, a hagyományos online szótárral megegyező tartalommal és nem utolsósorban ingyenességével az egyik legjobb választásnak tűnik az angol, egynyelvű Androidos szótáralkalmazások között. MTA SZTAKI szótár Az MTA SZTAKI szótár – hibái ellenére is – a legkedveltebb magyar online szótárak közé tartozik (vö. Szöllősy 2006 és Gaál 2011b). A szótár a közelmúltban esett át egy 63

jelentős arculatváltáson, a változások azonban nemcsak a külsőségeket, hanem a tartalmat és a struktúrát is érintették, sőt történtek lépések a szótár közösségi szótárrá történő átalakításával kapcsolatban is. A megújult szótár részletes bemutatástól ehelyütt eltekintek, a Merriam Webster szótárhoz hasonlóan csak a mobil eszközökön történő használatra fókuszálok. Az MTA SZTAKI új verziója mellett továbbra is elérhető a régi szótár, amely már az okostelefonok megjelenésével szinte egyidejűleg rendelkezett mobil készülékekre optimalizált változattal is. Ez a régi, mobil változat jelenleg is elérhető a http://www.regiszotar.sztaki.hu/m internetes cím alatt, melynek betöltésekor egy kifejezetten felhasználóbarát felületet jelenik meg. A keresőmezőn kívül csak a nyelvválasztó gombok, a véleményezés, valamint a szótár blogjához vezető link található a nyitóképernyőn. A kezdőoldal kisméretű képernyőn is kényelmesen használható, negatívum viszont, hogy a keresési találatok megjelenítése során a szavakhoz tartozó hangfájlok – amelyek a hagyományos változatban alapszolgáltatásnak számítottak – nem érhetőek el. Ezt a problémát az MTA SZTAKI szótár új verziójában már kiküszöbölték, ráadásul ebből a verzióból már mobil változat sem készült, mivel a szoftver automatikusan a felhasználó által használt készülék internetes böngészőjéhez és képernyőjéhez igazítja a felhasználói felületet. Ennek ellenére a régi mobil verzió végletekig leegyszerűsített kezelőfelülete mégis áttekinthetőbbnek és funkcionálisabbnak tűnik, igaz ehhez hozzájárul az is, hogy az új verzió ugyanannál a szónál sokkal bővebb és részletesebb találati listát eredményez a régi verzióhoz képest. A találati oldalak közti lapozás, navigálás egyelőre még kissé nehézkesnek tűnik, így ebben a tekintetben mindenképpen szükséges lenne némi finomítás. Az MTA SZTAKI szótár egyik nagy hiányosságának pillanatnyilag az tűnik, hogy nem érhető el hozzá applikáció a Google Play alkalmazásboltban, amely leegyszerűsítené, meggyorsítaná a szótárhoz való hozzáférést és a használatot. Bizakodásra adhat okot ugyanakkor, hogy letölthető néhány, szintén az MTA SZTAKI által készített turisztikai/városnéző applikáció, így elképzelhető, hogy a közeljövőben elkészül és elérhetővé válik az MTA SZTAKI szótár online szótáralkalmazása is. Összegzés Az

mobil

eszközökön

történő

szótárhasználat

a

szótárhasználói

szokások

megváltozásának egy újabb fontos állomását jelöli. A szótárak lehetnek ugyanis azok az 64

információhordozók,

amelyek

belátható

időn

belül

szinte

teljes

mértékben

„átköltözhetnek” az okostelefonokra és a táblagépekre. Azok a felhasználói elvárások, amelyek egy szótárral kapcsolatban leggyakrabban megfogalmazódhatnak (könnyű hozzáférés, gyors keresés, releváns információk stb.) a leghatékonyabban egy mobil eszközön futtatott online szótár(alkalmazás) keretein belül valósíthatóak meg. Kiválóan alkalmazhatóak például mindennapos iskolai vagy otthoni szótárazási feladatokra, de egy-egy külföldi utazás során is a legpraktikusabb megoldás lehet egy okostelefonra telepített szótáralkalmazáshoz fordulni, papíralapú útiszótár vagy egyéb hagyományos információforrás helyett. Természetesen léteznek olyan feladatok, amikor a hagyományos, számítógépen futtatott szótárak használata a célravezetőbb és kényelmesebb módszer (pl. nagyobb volumenű fordítási munkák során), azonban az eszközök és a szótárak további fejlődésével valószínűleg ezek a feladattípusok fogják a szótárhasználat kisebb hányadát kitenni. Érdemes néhány gondolatot szánni a magyar mobilszótárakkal kapcsolatos helyzetre is. Sajnos jelenleg meglehetősen kevés magyar szótáralkalmazás tölthető le a Google Playről. Ezeknek az alkalmazásoknak a nagy része ráadásul nem online, hanem offline szótár, másik részük pedig nem valódi szótár, hanem fordítószoftver. Jó minőségű, magyar nyelvű szótáralkalmazásokra tehát mindenképpen szükség lenne, viszont a minőség, a professzionális szótárkészítés pénzbe kerül és – ahogy azt a Merriam Webster szótár példája is mutatja – a felhasználók még a világ gazdaságilag fejlettebb részein is inkább az ingyenes szótáralkalmazásokat választják a fizetősek helyett. Az említett okok miatt Magyarországon egy még viszonylag mérsékelt áron kínálható szótáralkalmazás elkészítésének pénzügyi megtérülése is erősen kétségesnek tűnik, hiszen az ingyenes alternatívák (még ha silányabb minőségűek is) jóval nagyobb felhasználói kört vonzanak. Összefoglalva, és némileg már a jövőbe is tekintve arra lehet számítani, hogy a mobil szótáralkalmazások megjelenésével az online szótárak egy új generációja született meg: olyan szótáraké, amelyek életünk szinte minden pillanatában velünk vannak, bármikor

használhatjuk

őket

és

a

hangalapú

keresésnek

köszönhetően

az

információkeresés és hozzáférés időtartama minden eddiginél rövidebbé válhat.

65

4.4. Az online szótárak szerepe a magyar–magyar nyelvhasználatban6 Bevezetés Az egynyelvű online szótárak egy speciális változatát képezik azok a szótárak, amelyek ugyanazon nyelv, különböző földrajzi területeken használt nyelvváltozatait dolgozzák fel. A magyar nyelv esetében ez utóbbi kategóriába sorolhatjuk a magyarországi és a magyar országhatáron túl élő magyarok által használt nyelvváltozatokat rögzítő szótárakat. A 4.4-es alfejezetben a magyar–magyar (magyar–közmagyar) online szótárakat helyezem középpontba. Azért tartom lényegesnek ezen online szótárak vizsgálatát, mert megindult egy olyan folyamat, amely a határon túli magyar köznyelvi nyelvváltozat szókincsének összegyűjtésén túl a terminológia területén is szolgáltathat újabb adatokat; ahogy Fóris (2005: 109) figyelmeztet: „meg kell kezdeni nem csak a határokon belüli, de a határokon kívül használt terminusok összegyűjtését is (…), e munkához a legmegfelelőbb az egynyelvű és többnyelvű adatbázisok létrehozása”. Jelen fejezet célja: idegen és magyar nyelvű primér források vizsgálata alapján választ adni arra, hogy mi a haszna a fent említett egynyelvű (azonos nyelvű) online szótárak létrehozásának, illetve melyik az az online szótártípus, amely erre leginkább alkalmas. Források és módszerek A felhasznált magyar és külföldi internetes szótárak kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy az online szótárak minél több – a fentiekben részben már említett – típusára példát adjak. Ennek megfelelően vizsgálatomban egyaránt szerepelnek közösségi és intézmények/intézetek által szerkesztett, valamint ingyenesen és regisztrációs díj fejében használható szótárak. A vizsgálat szempontjából elsődleges magyar nyelvű szótárak mellett példaanyagként angol, illetve német nyelvű online szótárak szolgáltak, ennek megfelelően a következő szótárakat választottam forrásul: BBC America – British American Dictionary, Ostarrichi.ORG – Wörterbuch deutsch-österreichisch,Termini

6

Jelen alfejezet Gaál (2102b) tanulmányán alapszik.

66

Kutatóhálózat – Ht-online szótár, Magyar értelmező kéziszótár online verzió. Közös jellemzője a fent említett négy szótárnak, hogy mindegyik a köznyelvi szótárak közé sorolható. Az internetről ma már számtalan online szótár érhető el, melyek eltérő fejlettségi szinten állnak. A vizsgálatban szereplő online szótárak között akad olyan, amely adatbázisként működik és egy nagyobb kiterjedésű adatbank részét képezik (vö. Sermann–Tamás 2010), ebből kifolyólag vizsgálatuknál ezt a szempontot is figyelembe vettem és külön kategóriaként kezeltem az önálló, más magasabb szintű struktúrának nem alárendelt online szótáraktól. A fejezetnek nem célja a vizsgált online szótárak teljes körű (mega-, makro-, mikro- és mezo) strukturális elemzése. Vizsgálatomban a kiválasztott online szótárak formai és tartalmi elemeinek rövid bemutatására és (amennyiben lehetséges) egymással való összevetésükre fókuszálok. A vizsgált angol és német nyelvű szótárak rövid jellemzése Az angol nyelv, mint a világ, egyik legtöbbek által beszélt nyelve, rendkívül sok változatban létezik. Ha pusztán a területi elhelyezkedés alapján osztjuk fel az angol nyelv különböző variánsait, akkor is számos, széles körben használt változatot sorolhatunk fel, melyek között régóta nagy figyelem irányul az amerikai és a brit angol közti különbségekre. Az angol nyelv előbb említett két változatát feldolgozó hagyományos szótárak már régóta hozzáférhetőek, az internet terjedésével pedig az online szótárak száma is fokozatosan gyarapszik. Az alábbiakban egy talán kevéssé ismert amerikai–brit angol szótárt, a BBC America online szótárát mutatom be. A vizsgált online szótár a BBC brit műsorszolgáltató társaság amerikai divíziójának honlapján érhető el. A szótár elhelyezését a BBC America honlapján az indokolhatja, hogy az Amerikai Egyesült Államokban sugárzó csatorna nagy számban tűz műsorára brit (angol) gyártású műsorokat, amelyek értelemszerűen brit angol nyelven szólalnak meg, ezáltal az amerikai angol nyelvet beszélő televíziónézők számára hasznos segédlet lehet ez az online szótár. A szótár készítőiről, illetve a szóanyag forrásáról sajnos semmilyen információ nem található a honlapon, így kérdéses az is, hogy a szótárt szakemberek vagy laikusok állították-e össze. A szótár kezdőlapja rendkívül egyszerű felépítésű, itt kétféle keresési típus választható: egyrészt néhány átfogó kategória alapján (pl. öltözködés, időjárás, 67

ételek), másrészt konkrét szót is beírható a keresőmezőbe. A találatok tovább szűkíthetők, aszerint, hogy az adott szó az angol, skót, ír vagy walesi régióra jellemző-e inkább a Britszigeteken belül. Megjegyzendő, hogy a szóra történő keresés során minden olyan szócikket megjelenít a rendszer, amelyben szerepelnek a begépelt karakterek. (Például az ’a’ betű megadásával az összes olyan szócikk listázódik, amelynek címszavában vagy a szócikk szövegében legalább egyszer szerepel az ’a’ betű.) A szócikkekben tartalmilag nem csak az ekvivalensek, hanem egy-két mondatos definíciók, valamint címszó szófaja, esetenként példamondatok is szerepelnek (szerepelhetnek). Példaként álljon itt az alábbi szócikk: „argy-bargy, noun a disagreement, argument. (Me self and me missus were having a bit of an argy bargy over whose mum's house we should go to for Easter lunch.) Derived from argle-bargle.” (web) commonly used in British Isles [nézeteltérés, vita (Nekem és a feleségemnek volt egy kis vitánk arról, hogy melyikünk édesanyjához menjünk húsvéti ebédre.) A szó az „argle-bargle”-ból származtatott. A Brit-szigeteken használatos. (A szerző fordítása)] A szóanyag mindössze néhány száz szót tesz ki, melyek többsége a szleng kategóriába tartozik. A szótár mindezek ellenére funkcióját betölti, hiszen a csatornán futó modern TV-műsorok jobb megértéséhez hasznos segítség lehet, ez a könnyen áttekinthető, egyszerűen kezelhető szótár, átfogó, teljes képet viszont természetesen nem ad az amerikai és a brit angol szókészlet közti különbözőségekről. A német nyelv elterjedtsége és változatossága – ha kisebb léptékben is – sok tekintetben hasonló a korábban említett angol nyelvéhez. Az Ostarrichi.ORG német– osztrák szótára az Ausztriában beszélt német szavait gyűjti össze, felépítésében azonban alapvetően különbözik az előbb tárgyalt BBC America online szótárától. A szótár, a szabadon, közösség által szerkeszthető online szótárak közé tartozik. Bárki szabadon küldhet be szavakat, szerkeszthet szócikkeket, amelyek ha többek által megbízhatónak minősülnek, bekerülhetnek egy kisebb méretű szótárba (a kisebb szótár jelenleg kb. 1200 szót tartalmaz). Ebből kifolyólag tehát itt gyakorlatilag egy adatbázis hálózatról van szó, amely egy nagyobb és egy benne foglalt kisebb adatbázist tartalmaz. A nagyobb adatbázis

68

képezi a szerkesztők „nyersanyagát”, amelyből összeállítják a kisebb, szerkesztett adatbázist. A honlapon belül megválasztható a keresés iránya is, aszerint, hogy az osztrák– német, vagy a német–osztrák szótárat választja a felhasználó. A keresés a keresőmező segítségével történik, de lehetőség van különböző kategóriák szerint szűkíteni a találatokat. A címszók kezdőbetűk alapján tallózhatók, ilyenkor a szótár az összes találatot kilistázza, ami az adott betűvel kezdődik. A címszó mellett kis ikonok jelzik, hogy a szó milyen kategóriába sorolható, mennyire ismert, mennyire megbízható, bekerült-e már a szűkített szótárba, illetve, hogy ki és mikor küldte a bejegyzést. A címszóra kattintva megjelenik a hozzá tartozó szócikk, melyeken belül definíciók nem, csak ekvivalensek szerepelnek. Példaként a Schneeglöckerl szócikket hozom: „Schneeglöckerl Österreichisch :Schneeglöckerl , das , -s , -/-an Aussprache :-kl Deutsch :Frühlingsknotenblume, Großes Schneeglöckchen; Echtes Schneeglöckchen Eingereicht von :Koschutnig ( Region : Klagenfurt(Stadt)) Eingereicht am :2010-07-28 15:20:32 Verwendung :ugs Kategorien :Natur” (web) [Hóvirág; Osztrák: Schneeglöckerl; kiejtés: kl; német: Frühlingsknotenblume, Großes Schneeglöckchen; Echtes Schneeglöckchen; Beküldve: Koschutnigból (Régió: Klagenfurt); Beküldés ideje: 2010-07-28 15:20:32; Használat: köznyelvi; Kategória: természet (A szerző fordítása)] A szócikken belül a felhasználók a szócikkre vonatkozó kommenteket helyezhetnek el, és itt kaptak helyt a kapcsolódó szavak, továbbá egy szimbolikus Ausztria térkép, amelyen kék szín jelzi az adott szó elterjedtségét. Arról, hogy egy szó benn maradhat a szótárban, vagy ki kell kerülnie onnan, a felhasználók szavazhatnak. A Ht-online szótár és a Magyar értelmező kéziszótár online változata

69

A magyar nyelv vonatkozásában a határon túli magyar nyelvváltozatokat feldolgozó online szótárakat helyezhetjük párhuzamba a korábban példaként hozott angol és német nyelvű online szótárakkal. A magyar nyelv tekintetében azonban jóval nehezebb ilyen típusú online szótárakat találni: jelenleg mindössze a Termini Kutatóhálózat – Ht-online szótárát és bizonyos tekintetben a Magyar értelmező kéziszótár online változatát sorolhatjuk ide. Mindkét említett magyar nyelvű szótár anyaga gyakorlatilag ugyanazon kutatócsoport munkájának köszönhető, hiszen a szóanyag mindkét esetben az MTA Határon Túli Kutatóhálózatának gyűjtéséből származik (vö. Pintér 2008). (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a Magyar értelmező kéziszótár online verziójában csak az erdélyi, szlovákiai és kárpátaljai magyar nyelv szókészletéhez tartozó szavak szerepelnek.) A vizsgált két online szótár fent említett szóanyaga (az ÉKsz esetében a szóanyagnak csupán egy minimális része) a „határtalanítás” terminussal megnevezett munkálatok keretein belül gyűlt össze, melynek célja, hogy: „az újonnan készülő vagy átdolgozott magyarországi nyelvészeti kiadványokban jelentőségüknek megfelelő mértékben jelenjenek meg a magyar nyelv határon túli változatai” (Lanstyák: 2006). A határon túli szóanyag szótárakba történő bekerülésének jelentőségét Péntek (2004) cikkében így összegzi: „a magyarországi magyarok megismerkedhetnek a határon túli magyar nyelvváltozatok legfontosabb elemeivel, ami megkönnyítheti számukra a magyar–magyar kommunikációt, másfelől pedig a határon túli magyarok megtudhatják, hogy az általuk nemegyszer kizárólagosan használt sajátos szókészleti elemeknek melyek a magyarországi magyar megfelelőik”. A Ht-online szótár 2007 óta elérhető a világhálóról, és mint azt készítői külön hangsúlyozzák is, csupán a regisztrálatlan felhasználók számára funkcionál egyszerű szótárként (és jelenít meg olyan adatokat, mint a címszó írásváltozatai, kiejtése, szófaja, eredete, fogalomköri minősítése, stílusértéke, jelentése). A regisztrált felhasználók azonban már egy komplex adatbázist kapnak, amely olyan adatokat is tartalmaz, mint például a címszó alaki szerkezete, valamely kölcsönszótípushoz való tartozása, nyelvészeti feldolgozására vonatkozó bibliográfiai adatok. A szótár adatbázis jellegéből adódóan hasonlóságot mutat az Ostarrichi.ORG szótárral, fontos különbség viszont, hogy a Ht-online szótárt szakemberek és nem laikusok szerkesztik. A szótár tipológiailag az intézetek által létrehozott online referanciaművek közé sorolható. Használata ingyenes. A szócikkek nem szerkeszthetőek szabadon, viszont a fórumon keresztül javaslatok küldhetőek a készítőknek új szócikkekre, illetve a meglévők 70

módosítására. A szótáron belüli keresés történhet a címszóra, vagy a szócikken belüli tartalomra is. Hasznos lenne ugyanakkor más szempontok (például földrajzi elterjedtség, fogalomköri minősítés) alapján történő keresési lehetőség is, ami egyelőre még hiányzik a szótárból. A vizsgálat idején a Ht-online szótár nagyjából 3500 szócikket tartalmazott, ami tekintve a szóanyag specifikusságát és a szócikkek kidolgozottságát mindenképpen jelentős számnak mondható. Az alábbiakban a maszkara szócikket hozom példaként: „maszkara fn 1. Kozmet Va (ált) (közh) (biz), Hv (biz) szempillafesték ♥▫ Va Itt az én maszkarám, kölcsönadom. (f.n.) 2. Er (id+nép) (közh) (biz) jelmez ♠ Er Az előadásnak két része volt: egy általános farsangi táncos-mondókás és egy szünet alatti átöltözést követően a tulajdonképpeni maszkarás bemutató. (www.ceeol.com) ♠ Er De a farsangi mulatozások fénypontját a maszkurázás vagy batykózás, busójárás jelenti. A maszkarás, jelmezes, álarcos alak koskodások a farsangi időszak utolsó napjaira, "farsangvasárnapra", "farsanghétfőre" és "húshagyó keddre" összpontosultak. (www.hhrf.org/nepujsag) (→maskara, maskura)” (web) A készítők a Ht-online szótárt alapvetően általános, köznyelvi szótárként aposztrofálják, amely csak „csekély hányadában” tartalmaz szakszavakat. A Magyar értelmező kéziszótár online változatának határon túli szóanyaga inkább csak színesíti, semmint érdemben gazdagítja a szótár anyagát. Ez utóbbi tényt maguk a szerkesztők is elismerik, egyúttal reményüket fejezik ki, hogy a következő értelmező szótárak már a határon túli szóanyagot is jelentősebb mértékben fogják reprezentálni. A szótárhoz való hozzáférés a www.szotar.net internetes oldalon keresztül vagy az Elektronikus Információszolgáltatás rendszerén keresztül lehetséges. Előbbi esetben az Akadémiai Kiadótól hozzáférést kell vásárolni az online szótárhoz, utóbbi esetben pedig bizonyos intézményekből, könyvtárakból térítés nélkül használhatjuk az online tartalmat. A szótáron belül néhány egyszerű keresési opció áll rendelkezésre: választható egyszerű, összetett és minősítés szerinti keresés. A szócikkek formailag és tartalmilag a Magyar értelmező kéziszótár egyéb szócikkeihez illeszkednek, pl.: 71

„monterka fn <pongyola haszn:> monterki biz (kék színű) munkaruha [szlk]” (web) A szótár legnagyobb hibájaként említhető, hogy nem tekinthető igazi online szótárnak, sokkal inkább a papírszótár elektronikus változatának. Hiányoznak belőle ugyanis azok a jellemzők, amelyek markánsan megkülönböztetnék egy hagyományos szótártól és valódi online referenciaművé tennék. Összegzés A körülöttünk zajló, főként a szókincsen belül bekövetkező rendkívül gyors nyelvi változások rögzítésére a hagyományos szótárak – elsősorban lassú megjelentethetőségük miatt – ma már önmagukban nem alkalmasak. Még inkább igaz ez a magyar esetében a határainkon túli nyelvváltozatokra, ahol a magyar nyelv a külső nyelvi hatásoknak még inkább ki van téve, mint az országhatárokon belül. A magyar–magyar szótárak létrehozása és folyamatos bővítése kulturális, gazdasági, oktatási és politikai okokból is lényeges, megvalósítási formátumukat tekintve pedig az online platform a legkézenfekvőbb megoldás. A fentiekben vizsgált, egy adott nyelv különböző országokban használt változatát feldolgozó online szótárak példát szolgáltattak arra, hogy az online forma előnyeit kihasználó specifikus adatbázisok, szótárak, szójegyzékek milyen fontos szerepet töltenek be napjaink lexikográfiai referenciaművei között. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a vizsgált szótárak közül, típusát tekintve a Ht-online szótárhoz hasonló internetes szótárak megalkotása tűnik a legcélravezetőbbnek. Ennek okát a követezőkben látom: a Ht-online nem csupán egy szótár, hanem egy jól strukturált adatbázis, szóanyagát szakemberek ellenőrzik és állítják össze, emellett azonban bárki küldhet javaslatokat, saját gyűjtéseket, melyeket a szerkesztők figyelembe vesznek, és adott esetben felhasználnak. Ez utóbbi jellemvonás a Ht-online-t (és a hozzá hasonló szótárakat) egy olyan szótártípussá teszi, amely félúton helyezkedik el a közösségi szótárak és az intézmények/intézetek által szerkesztett online szótárak között. Ez a tipológiai kettőség két fontos problémára is választ ad: egyrészt biztosítja az online szótárak

esetében

sokszor

bírált

megbízhatóságot,

másrészt

szélesebb

körű

72

anyaggyűjtésre ad lehetőséget a szótárszerkesztésben laikus, de a nyelvváltozatot beszélő tömegek bevonásával. Fontos megvalósítandó célkitűzés, hogy a magyar–magyar (online) szótárak anyaga – mint arra a közelmúltban, néhány esetben már volt is példa – minél több szótárba épüljön be és képezzen azokban nem csak jelképes, hanem valóban jelentős egységet. A terminológia szempontjából pedig jelentős feladat, – mivel ilyen jellegű online, magyar referenciaművek még nem léteznek – hogy mielőbb és minél nagyobb számban készüljenek ne csak a köznyelvet, hanem a szakszavakat feldolgozó terminológiai adatbázisok és szótárak is.

73

4.5. E-lexikográfia és onlineszótár-kiadás Magyarországon a 2010-es években Az internet és elterjedése és az online szótárak népszerűvé válása megteremtett ugyan a lehetőséget a közösségi szótárszerkesztés és egyéb alternatív szótárkészítési módok számára, ez azonban nem jelenti azt, hogy a hagyományos szótárkiadó cégek ne lennének továbbra is fontos szereplői a(z online) szótári paicnak. Az alábbi alfejezetben négy jelentős szótárkiadással (is) foglalkozó magyarországi cég: az Akadémiai Kiadó, a Grimm Kiadó, a Tinta Könyvkiadó és a MorphoLogic onlineszótár-kiadási tevékenységét mutatom be. Akadémiai Kiadó7 Az Akadémiai Kiadó évtizedek óta vezető pozíciót tölt be a magyarországi szótárkiadásban, a kiadó legújabbkori történetének kezdete 1997-re datálható. 1997-ben a Wolters Kluwer kiadócsoport az Akadémiai Kiadóban közel 75%-os tulajdonrészt vásárolt. Még ugyanabban az évben elindult a nagyszótárak megújítási munkálatai, az adatok tárolásához az SGML szabvány felhasználása mellett döntött a Kiadó. Ezt a folyamatot folytatták az azt követő években a kézi- és kisszótárak felújítása során is, 2002-ben pedig az SGML helyett XML szabványra álltak át. Az évek alatt több, mint 70 szótár került feldolgozásra, a magyar egynyelvű kiadványok mellett angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz, holland és egyéb nyelveken (például szerb, héber, horvát), a 3 millió szócikk közel 35 millió szótári adatot tartalmaz. Az elkészült XML adatbázisok a nyomtatott megjelenés mellett 2004-től CDROM-on, egy Nextpage nevű keretrendszert használva jelentették meg. Az volt a cél, hogy a nyomtatott szótár tartalma kerüljön az elektronikus felületekre, de már kezdettől fontosnak cél volt, hogy a szótárban használt rövidítéseket (mint például a ~) a képernyőn már feloldott állapotban mutassák meg a felhasználóknak.

7

Az Akadémiai Kiadó onlineszótár-kiadási tevékenységéről szóló információk a kiadó honlapjáról (www.akkrt.hu), illetve Gál Zoltán (Az Akadémiai Kiadó online- és e-szótárfejlesztéssel foglalkozó munkatársának) személyes közléséből származnak (2015).

74

2007-ben készültek el az első olyan kiegészítő tartalmak, amelyek már csak a digitális termékekhez tartoztak: az angol kéziszótárban a kiejtésekhez audio tartalmat rendeltek: britek segítségével 42000 szó helyes kiejtését felvételére került sor, stúdiókörülmények között. Később további termékeknél is megjelentek az elektronikus többlettartalmak: a spanyol-magyar szótárban a rendhagyó igék ragozási táblázatai kaptak helyt (1000 táblázatban több, mint 32.000 cella), az orosz szótárnál a készítők a keresést segítve standard és magyar transzliterációs megoldást biztosítottak, amivel a cirill karakterek helyett latin karakterek beírásával lehet a címszavakban keresni. A CD-ROM kiadványok hátránya az volt, hogy nagyon nehezen tudták az operációs rendszerek és a böngészők fejlődésével járó frissítéseket biztosítani, majd a Nextpage keretrendszer támogatása 2008-tól megszűnt. Ekkor született a döntés az online szótárszolgáltatásra való áttérésre, és 2008-tól a kiadó a www.szotar.net oldalon szolgálja ki az egyéni előfizetőket. Az online felület további előnye, hogy hatékony szerver oldali kiszolgálás beépítésére volt lehetőség, így például lehetővé vált szótári alak keresése (toldalékvágási algoritmus és alakadatbázis építésével). 2012-től folyamatosan készülnek mobilalkalmazások Android, iOS, illetve Windows Phone és Desktop platformokra, amelyek teljesen offline használatot tesznek lehetővé. A teljes kínálat a www.szotar.net/mobil oldalon érhető el. Noha a mobilszótáralkalmazások ára meglehetősen magas (köszönhetően az adatbázisok létrehozásának és frissítésének jelentős költségeinek), azok a kiadó legnépszerűbb termékei közé tartoznak. A szotar.net egy online szolgáltatás, az előfizető korlátozott időre kap hozzáférést az adott szótárhoz (12 vagy 24 hónap), miután lejár az előfizetése, kedvezményes áron meghosszabbíthatja. A mobilapplikációk más üzleti modellt követnek: ott egyszeri vásárlással lehet a szótár(párok)hoz jutni, viszont ott az eszközök száma korlátozott. A

könyveladási

tendenciák

azt

mutatják,

hogy

2008-tól

folyamatos

forgalomcsökkenés tapasztalható a nyomtatott könyvek piacán, ez természetesen a nyomtatott szótárakat sem kerülte el. Az elektronikus tartalomszolgáltatás és a mobilapplikációk árbevétele azonban az Akadémiai Kiadó szótárai esetében növekedési pályán van. Az Akadémiai Kiadó szótárai lexikográfusok munkájának eredménye, a célja az évtizedek alatt nem változott: a szótár felhasználóinak a lehető legrészletesebb és legpontosabb információt biztosítani. Az elektronikus felületek fő célja ebben a hatalmas adatbázisban megkönnyíteni a böngészést, a lehető leggyorsabb navigáció biztosítása. A kiadónak van olyan tartalma, amely nem jelent meg nyomtatott formában, csak online, de 75

ezt kizárólag a magas nyomdai költségek indokolják, az anyag struktúrája lehetővé teszi a nyomtatott megjelenést is. Nagy a valószínűsége azonban, hogy lesznek olyan kiadványok, amelyeket utánnyomni sem érdemes, csak elektronikusan publikálni, illetve jelenleg a Német-magyar műszaki szótár az, amelyből csak elektronikus verzió áll rendelkezésre. A következőkben néhány jövőbeli kiadói tervet ismertetek. A szotar.net felület átalakítása 2015 októberében kezdődik, és átnyúlik 2016 első félévére, elsősorban a mobil eszközökről történő kiszolgálás javítása a cél (figyelve arra, hogy a mobilalkalmazások által betöltött szerep is megmaradjon). Mindemellett fontos szempont a digitális adatbázisok folyamatos frissítése. A szándék az, hogy kétévente minden jelentősebb szótárhoz frissítéseket, javításokat publikáljanak, ami egyértelműen a digitális tartalomszolgáltatás előnyeként említhető. (A frissítések nyomtatott formában értelemszerűen csak némi késéssel jelennek meg.) Az Akadémiai Kiadó honlapján jelenleg a következő online szótárakat kínálja (az offline mobilalkamazások felsorolásától ehelyütt eltekintek): -

Angol nyelv: Magyar–angol kisszótár, Angol–magyar kisszótár, Magyar–angol kéziszótár, Angol–magyar hangosszótár, Magyar–angol nagyszótár, Angol– magyar nagyszótár, Angol–magyar műszaki szótár, Angol–magyar pénzügyi szótár, Magyar–angol környezetvédelmi értelmező szótár

-

Magyar nyelv: A magyar helyesírás szabályai, Idegen szavak és kifejezések szótára, Magyar értelmező kéziszótár, Magyar értelmező szótár, Magyar szinonimaszótár, Környezetvédelmi lexikon, Pszichológiai lexikon

-

Német nyelv: Német–magyar kisszótár, Magyar–német kisszótár, Magyar–német kéziszótár, Német–magyar kéziszótár, Magyar–német nagyszótár, Német– magyar nagyszótár, Német–magyar műszaki szótár

-

Francia nyelv: Magyar–francia kisszótár, Francia–magyar kisszótár, Francia– magyar kéziszótár, Magyar–francia nagyszótár, Francia–magyar nagyszótár

-

Egyéb nyelvek: Magyar–olasz kéziszótár, Olasz–magyar kéziszótár, Spanyol– magyar kéziszótár, Magyar–spanyol kéziszótár, Magyar–holland kéziszótár, Magyar–orosz kéziszótár, Orosz–magyar kéziszótár, Európai uniós terminológiai szótár

76

Grimm Kiadó8 A szegedi székhelyű Grimm Kiadó 1996-ban kezdte meg szótárkiadói tevékenységét, az azóta eltelt idő alatt 70 teljesen új szótárt adtak ki, hat különböző európai nyelven (angol, német, francia, spanyol, holland, olasz). A Magyar Szótári Munkabizottság kilenc alkalommal díjazta a kiadó valamnelyik szótárát Kiváló Magyar Szótár díjjal. A szótárak online platformra történő átültetésében jelentős mérföldkőnek számított az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott pénzügyi támogatás, amelynek keretében 2010 és 2012 között egy – európai szinten is kuriózumnak számító – hétnyelvű online szótári rendszer jött létre a Grimm kiadó teljes szótári állományából. A szótári rendszer a http://www.grimmonlineszotar.hu/ internetes címen keresztül érhető el, ahol regisztráció után lehet a felületet használni. A Grimm Online Szótári Rendszer (OSZR) fejlesztése során az elsődleges célok között az szerepelt, hogy a Grimm Kiadó papíralapú szótárainak szócikktartalma elérhető legyen az online rendszerben is, és a felhasználófelület kialakítása az online alkalmazások jövőjét jelentő HTML5 programozési technológiával készüljön. A felhasználói felület újdonsága, hogy a forrásszöveget szótárazza a rendszer, majd a szótárazás eredményeként a szócikkeket egy könnyen áttekinthető szójegyzéken keresztül érheti el a felhasználó. A tanulószótárak a közoktatási intézményben tanulók számára kedvezményes formában érhetők el, míg a rendszer többi része a nem iskolai szótárhasználók számára számos opcióval hozzáférhető (nyelvpáronként, 1 nap, 7 nap, 30 nap, 365 nap). A rendszer módszertani lehetőségeivel kapcsolatban a közoktatási intézmények oktatói az elmúlt években a számukra tartott továbbképzések keretében ismerkedhettek meg, illetve kísérleti jelleggel a Szegedi Tudományegyetemen is használták oktatás során az OSZRt, melyekkel kapcsolatban felmérések is készültek, ezek adatai azonban nem publikusak. A Grimm Kiadó online szótári rendszerében jelenleg a következő online szótárakat kínálja: 

Angol nyelv: Autóverseny szakszótár (angol–magyar/magyar–angol), Angolmagyar gazdasági szakszótár, Magyar-angol gazdasági szakszótár, Magyarangol Controlling szótár, Angol-magyar Controlling Szótár, Magyar–angol

8

A Grimm Kiadó onlineszótár-kiadási tevékenységéről szóló információk a kiadó honlapjáról (http://www.grimm.hu/), illetve Gyáfrás Edit (lexikográfiai főszerkesztő) személyes közléséből származnak (2015).

77

munkahelyi szótár, Angol-magyar munkahelyi szótár, Magyar-angol kéziszótár, Angol-magyar kéziszótár, Gasztronómiai szakszótár (angolmagyar/magyar-angol), Turisztikai szótár (angol-magyar/magyar-angol), Tanuló szótár (angol–magyar/magyar–angol) 

Francia nyelv: Magyar–francia gazdasági szakszótár, Francia–magyar gazdasági szakszótár, Francia–magyar kéziszótár, Gasztronómiai szakszótár (francia–magyar/magyar–francia),

Turisztikai

szótár

(francia–

magyar/magyar–francia), Tanuló szótár (francia–magyar/magyar–francia) 

Holland nyelv: Holland–magyar kéziszótár



Német nyelv: Magyar–német controlling szakszótár, Német–magyar controlling szakszótár, Magyar–német számviteli szakszótár, Német–magyar számviteli szakszótár, Magyar–német kéziszótár, Német–magyar kéziszótár, Gasztronómiai szakszótár (német–magyar/magyar–német), Turisztikai szótár (német–magyar/magyar–német), Tanuló szótár (német–magyar/magyar– német)



Olasz nyelv: Gasztronómiai szakszótár (német–magyar/magyar–olasz), Magyar–olasz kompakt szótár, Olasz–magyar kompakt szótár, Turisztikai szótár (olasz–magyar/magyar–olasz)



Orosz nyelv: Tanuló szótár (orosz–magyar/magyar–orosz)



Spanyol nyelv: Spanyol–magyar kéziszótár, Gasztronómiai szakszótár (spanyol–magyar/magyar–spanyol),

Turisztikai

szótár

(spanyol–

magyar/magyar–spanyol), Tanuló szótár (spanyol–magyar/magyar–spanyol) Tinta Könyvkiadó9 Az 1992-ben alakult Tinta Könyvkiadó 1997-ig főként más kiadók megbízásából történő nyelvészeti szakmunkák és szótárak szerkesztési munkálatait végezte. Az első saját fejlesztésű szótáruk 1998-ban jelent meg, amelyet számos újabb szótár megjelentetése követett. Szótárkiadói tevékenységük a mai napig töretlen, évente jelennek meg újabb és újabb szótárköteteik. Az előbbi megállapítás azonban csak a hagyományos szótárakra

9

A Tinta Könyvkiadó onlineszótár-kiadási tevékenységéről szóló információk a kiadó honlapjáról (http://www.tintakiado.hu/) származnak.

78

értendő, megállapítható, hogy a fejezetben tárgyat négy nagy magyar szótárkiadó vállalat közül a Tinta Könyvkiadó jelenleg lépéshátrányban van az online szótárakat illetően. A kiadónak pillanatnyilag négy ingyenesen használható online szótára van, amely a honlapjukról (www.tintakiado.hu/szotar/) érhető el. A következő négy szótárról van szó: 

Angol-magyar műszaki szótár: a rendelkezésre álló információk szerint a szótár angol egynyelvű műszaki szótárak, redeti angol nyelvű szakszövegek és párhuzamos korpuszok felhasználásával készült, a műszaki és tudományos élet számos területét dolgozza fel.



Angol-nagyar informatikai szótár: a szótár az Iványi Antal (2006) főszerkesztésével készült Angol-magyar informatikai szótár elektronikus változata.



Idegen szavak szótára: a szótár Tótfalusi István (2001): Idegen szavak magyarul című szótárának elektronikus változata.



Latin-magyar, magyar-latin szótár és latin morfológiai elemző: Nagy Viktor által összeállított kb. 3500 szócikket tartalmazó szótár

MorphoLogic Kft.10 Az 1991-ben alapított MorphoLogic Kft. a magyarországi számítógépes nyelvészet és a nyelvtechnológia úttörőjének számít. Szerteágazó tevékenységi körük (pl. gépi fordítás, nyelvhelyességi eszközök fejlesztése) fontos részét képezi az elektronikus szótárak kiadása, amellyel ehelyütt részletesebben foglalkozom. A MorphoLogic Kft. 1993 óta foglalkozik professzionális elektronikus szótárak készítésével. A közelmúlt fontos eseménye volt, hogy 2013-ban leváltották a nagy népszerűségnek örvendő MobiMouse 6 szótári rendszert, melynek helyébe az európai Unió LT-Innovative díját elnyert MorphoMouse találóprogram vette át. A MorphoMouse rendszer ingyenesen letölthető, a hozzá kapcsolódó szótárakat offline és online használatra lehet megvásárolni. Az offline licenceket egy, kettő vagy három számítógépre, az online hozzáférést egy évre lehet előfizetni. A MorphoLogic Kft. honlapján keresztül megvásárolható szótárak tartalmát (néhány kivételtől eltekintve) jellemzően nem a MorphLogic szakemberei állították

10

A MorphoLogic Kft. onlineszótár-kiadási tevékenységéről szóló információk a kiadó honlapjáról (www.morphologic.hu) származnak.

79

össze, hanem azok más kiadók termékeinek elektronikus platforma történő átültetései. A legtöbb szótár a fentiekben már bemutatott Grimm Kiadó terméke: 

Angol nyelv: Angol egyetemes nagyszótár, Angol autóverseny-szótár, Angol gasztronómiai szótár, Angol gazdasági szótár, Angol kontrolling szótár, Angol munkahelyi szótár, Angol tanulószótár, Angol turisztikai szótár



Francia nyelv: Francia gasztronómiai szótár, Francia gazdasági szótár, Francia kéziszótár, Francia tanulószótár, Francia turisztikai szótár



Német nyelv: Német kéziszótár, Német gasztronómiai szótár, Német kontrolling szótár, Német számviteli szótár, Német tanulószótár, Német turisztikai szótár



Olasz nyelv: Olasz gasztronómiai szótár, Olasz kisszótár, Olasz turisztikai szótár



Spanyol nyelv: Spanyol gasztronómiai szótár, Spanyol kéziszótár, Spanyol tanulószótár, Spanyol turisztikai szótár,



Egyéb

nyelvek:

Holland–magyar

kéziszótár,

Többnyelvű

ruhaipari

szakszótár, Orosz tanulószótár A Grimm Kiadó szótárai túl számos egyéb kiadó szótárai is megtalálhatóak a kínálatban (zárójelben a kiadóval vagy a szerkesztővel): Angol autó-műszaki szótár (ESG Kiadó), Angol bankszótár (Adecom Kiadó), Angol építési szótár (Szerkesztő: Dr. Érdi Tamás), Angol gazdasági szókincstár (Aula Kiadó), Angol informatikai szótár (SZAK Kiadó), Angol iskolai szótár (Park Kiadó), Angol kisszótár (Morphologic), Angol–lengyel kéziszótár (PWN Kiadó), Angol–német Oxford-Duden szótár (Oxford University Press – Dudenverlag), Angol –magyar üzleti nagyszótár (Tudex Kiadó), Német informatikai szótár (Szerkesztő: Jodál Endre), Német üzleti nagyszótár (Tudex Kiadó), Többnyelvű EU kifejezéstár (Morphologic – SZAK Kiadó), Angol jogi szótár (Adecom Kiadó).

80

5. Szempontrendszer online szótárak minősítéséhez

5.1. Bevezetés

A modern lexikográfiai kutatások vissza-visszatérő problémája, hogy a folyamatosan fejlesztett szótárak, referenciaművek értékeléséhez hiányoznak az összehasonlíthatóságot és a minősítést segítő átfogó, objektív kritikai szempontrendszerek (lásd. még 2.1.1 fejezet). Ez egyrészt abból fakad, hogy a szótárak tartalmi és formai jegyei olyannyira különbözőek és egyediek lehetnek, hogy rendkívül nehéz egységes, minden egyes szótárra alkalmazható szempontrendszer kidolgozása. 11 Másrészt a szótárak olyan mértékű változáson, fejlődésen mentek (mennek) keresztül az utóbbi évtizedekben, hogy egy-egy minősítési szempontrendszer rövid idő alatt idejétmúlttá, sok esetben alkalmazhatatlanná válik az újonnan megjelenő szótárakra. A fenti megállapítást jól példázza a papíralapú szótárak háttérbe szorulása, hiszen amikorra megjelentek az első részletesnek és alaposnak mondható szótárkritikával foglalkozó tanulmányok, addigra már általánosan elterjedt az elektronikus és az online szótárak használata. Ugyanakkor nem mondhatjuk, hogy a hagyományos szótárakra vonatkozó, korábban megalkotott szempontrendszerek a továbbiakban teljesen használhatatlanok lennének, hiszen azok bizonyos (szótárfüggetlen) elemei az elektronikus és online szótárakra is alkalmazhatóak. Disszertációmban egy olyan, kifejezetten az online szótárakra alkalmazható átfogó minősítő szempontrendszer megalkotására teszek kísérletet, amelynek célja, hogy a fokozatosan dominánssá váló online formátumban megjelenő szótárak jellemzőinek értékeléséhez,

elemzéséhez,

összevetéséhez

nyújtson

hasznos

segédletet

a

szótárhasználók, illetve a szótárkritikát író szakemberek számára. A felsorolt szempontok alapvetően online szótárak jellemzésére szolgálnak, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy egyes jellemzők a hagyományos szótárakban is megvannak, és még ennél is nagyobb átfedés lehetséges az offline és egyéb elektronikus (CD, DVD, stb.) szótári jellemzők között.

11

Érdemes megjegyezni azonban, hogy a szótárkészítést szabványok is szabályozzák, vö. Fóris – Sermann (2010) és Sermann (2013).

81

5.2. A szempontrendszer szakirodalmi előzményei és a vizsgált jellemzők Számos olyan lexikográfiai témájú könyv és tanulmány született, amelyekben a különböző típusú szótárak minősítéséhez, értékeléséhez, tipizálásához segítséget nyújtó szempontrendszerről olvashatunk, valamint több olyan tanulmányt is publikáltak, amelyek magával a szótárkritika művelésével foglalkoznak (lásd. 2.1.1-es és 2.1.3-as alfejezetet) Megjegyzem, hogy az idegen nyelvű (különösen az angol nyelvű) lexikográfiai szakirodalomban jóval több publikáció jelent meg a témában, magyar nyelven viszonylag kevés írás létezik eddig erről. A jelen fejezetben kifejtett minősítési szempontrendszer megalkotásához a hivatkozott szakirodalomban írtakat is felhasználtam, konkrétan Magay (2004b) tanulmányában megfogalmazott szempontokat, Dringó-Horváth (2011) elektronikus szótárak jellemzőit bemutató cikkét, valamint Kemmer (2010) „kritériumkatalógusát”. Saját szempontrendszerem felépítése Fóris és Rihmer (2007) cikkéhez kapcsolódó (hagyományos szótárakra kidolgozott) elemzési szempontrendszer struktúráját követi, annak fő pontjai köré csoportosul, de igazodik az online szótárak speciális jellemzőihez. A szempontrendszer egyes alpontjaihoz egyéb – a szótáraknak csak bizonyos jellemzőit kiemelő – lexikográfiai témájú cikkek megállapításait is felhasználtam, amelyekre az egyes szempontok kifejtésénél hivatkozom. Szempontrendszeremben a következő rendező elvet követem: először sorra veszem az általam felállított szótárminősítési szempontrendszer egyes pontjait, amelyeket részletesen kifejtek, és azokat szótári példákon keresztül is magyarázom, szemléltetem. Az egyes jellemzőknél példaként hozott online szótárak internetes elérhetőségét a Források alatt tüntetem fel. Értekezésem végén a szempontrendszert vázlatos, magyarázatok nélküli formában mellékletként közlöm (9. számú melléklet). Az egyes elemzési pontok sorrendje a főszövegben található sorrendet követi. Fóris és Rihmer (2007) tanulmányának függelékeként közzétett szempontrendszer struktúráját követve szótárminősítési szempontjaimat három nagy csomópont köré szervezem. Elsőként az online szótárral kapcsolatos háttér-információkat részletezem, majd az online szótárak általános tartalmáról szóló információk következnek, végül a szótárak használatáról szóló információkat vizsgálom. 82

5.3. A minősítési szempontok

5.3.1. Az online szótárral kapcsolatos háttér-információk Egy szótár minőségével kapcsolatban a szótárak tartalmi és formai jegyeinek vizsgálata mellett hasznos következtetéseket vonhatunk le, ha megvizsgáljuk a szótárhoz kapcsolódó háttér-információkat. Vizsgálhatjuk a szótár tágabb hátterét, amely magában foglalja az adott szótár előzményeit, illetve a szűkebb hátteret, amely a szótár kiadójával/készítőjével kapcsolatos tudnivalókat összegzi. Tágabb háttér Az online szótárakat az előzményeik alapján két nagy csoportra oszthatjuk. Egy részük rendelkezik valamilyen „papírszótári” előzménnyel, például az olyan tradicionális szótárkiadó cégek online szótárai, amelyek korábban már papírszótárakként is megjelentek. Ilyenek például az olyan neves angolszász kiadók szótárai, mint az Oxford University Press vagy a Longman. Mindkét kiadó kínál online szótárakat (OED Online és LDOCE Online) felhasználói számára, amelyek anyaga a kiadók forgalomban lévő, hagyományos szótáraira épül. A hagyományos szótárak online formátumra való átültetése többféle formában is megvalósulhat. Elliot (2000) cikkében jól nyomon követhető az az összetett, hosszadalmas és költséges folyamat, amelynek során egy kiadó (jelen esetben az Oxford University Press) a már létező papírszótárát interneten is elérhetővé teszi. A cikkből megismerhetjük, hogy milyen fő munkafázisai voltak a bemutatott online szótár megalkotásának (piackutatás, szoftverfejlesztés, prototípus elkészítése, grafikai dizájn), illetve, hogy mindez mekkora költséggel járt az Oxford Kiadónak (közel másfél millió amerikai dollár). Az online szótárak másik csoportja abba a körbe tartozik, amelyek eleve internetes megjelenési céllal készültek, tehát semmilyen hagyományos előzményük nem volt. Jellegükből fakadóan ide sorolhatóak a közösségi szótárak és azok talán legismertebb képviselői, a wiki szótárprojektek. Egy korábbi elemzés során már foglalkoztam az OmegaWiki szótári adatbázissal (Gaál 2012a): e szótár előzményei több állomásból 83

álltak. A szótár a megszületése óta folyamatosan változott, funkcióiban, szolgáltatásaiban és tartalmában is, amit többszöri névváltoztatás is követett. Indulásakor WiktionaryZ, majd Ultimate Wiktionary néven nevezték, és csak 2006 óta viseli az OmegaWiki nevet. Akár hagyományos, akár internetes előzményekkel rendelkezik egy online szótár, elemzése során mindenképpen hasznos lehet az egyes fejlődési szakaszoknál megfigyelhető tartalmi változások, szolgáltatásbeli előrelépések vizsgálata, hiszen így követhető nyomon a korábbi kiadásokhoz, verziókhoz viszonyított fejlődés. Az online formátum egyik hátránya viszont, hogy míg a hagyományos szótáraknál viszonylag egyszerű módon hozzáférhetőek és összehasonlíthatóak voltak a korábban megjelent papíralapú referenciaművek, addig az online szótáraknál számolni kell azzal az eshetőséggel, hogy – sok más internetes tartalomhoz hasonlóan – egy verziófrissítésből, vagy más egyéb okból kifolyólag a korábbi adatok végérvényesen elveszhetnek, hacsak nem fordítottak gondot azok archiválására. Szűkebb háttér Az online szótárak szűkebb hátterének vizsgálata alatt a szótár kiadójának, készítőjének a bemutatását értem. A hagyományos szótárak esetében ez a jellemző még viszonylag egyszerűen áttekinthető volt, hiszen a szótárak kiadói, illetve szerzői általában könnyen meghatározhatóak voltak, ami bizonyos mértékig támpontot nyújthatott a szótár minőségével, megbízhatóságával kapcsolatosan is. Az online szótárak megjelenésével a helyzet némileg árnyaltabbá vált, hiszen kibővült a szótárkészítők, kiadók köre, ráadásul új jelenségként a közösségi szótárkészítés is egyre jelentősebb méreteket ölt. FuertesOlivera (2010) tanulmányában két alapvető csoportba sorolja az online szótárakat: megkülönbözteti az intézmények/intézetek által létrehozott internetes szótárakat és a közösség által szabadon szerkesztett többnyelvű online referenciaműveket. Saját felosztásomban az előbbi csoportosítást tovább bontom és a szótár kiadója, szerkesztője szempontjából az alábbi kategóriákat állítom fel: a) intézmény, szervezet által szerkesztett, b) (szótár)kiadó cég által szerkesztett, c) magánszemély által szerkesztett, d) közösség

által

szerkesztett,

e)

intézmény/szervezet/kiadó/magánszemély

által

szerkesztett, de a felhasználók által szolgáltatott információkat felhasználó szótárak. Az alábbiakban az említett öt típust jellemzem és szemléltetem példákon keresztül. a) Intézmény, szervezet által szerkesztett online szótárak: e szótártípus jellemzője, hogy általában nonprofit, nem kereskedelmi céllal létrehozott, szakemberek által 84

összeállított szótárakról van szó. Ebbe a kategóriába sorolható például az Institut für Deutsche Sprache Mannheim (IDS) által fejlesztett, több mint 300.000 szócikket tartalmazó elexiko, német nyelvű szótárprojekt. b) Szótárkiadó cég által szerkesztett online szótárak: az igazán neves szótárkiadó cégek ma már nem engedhetik meg maguknak, hogy csak hagyományos szótáraikkal képviseltessék magukat a piacon. (Sőt, egyre inkább az online szótári piac élvez prioritást a hagyományos szótári piaccal szemben.) Ebből kifolyólag egyre több, kiadócégek által üzemeltetett, professzionális szótároldalt érhetünk el a kiadók honlapjairól. A kiadók egy része ingyenes, mások fizetős, illetve részben fizetős oldalakat kínálnak a felhasználók számára. Többek között itt lehet felsorolni a korábban már említett LDOCE és OED Online szótárakat, vagy magyar vonatkozásként az Akadémiai Kiadó online szótárait. c) Magánszemély által szerkesztett online szótárak: az internet kínálta számtalan lehetőség közé tartozik, hogy a világhálón viszonylag egyszerűen megalkothatjuk és közzétehetjük saját szótárainkat is. A magánszemélyek által megalkotott szótárak jellemzően csekély mennyiségű szóanyagot tartalmaznak, sokszor nem is tekinthetőek valódi szótárnak, inkább csak szójegyzékeknek. Zömében valamilyen speciális terület szóanyagát dolgozzák fel, amelyek az általános szótárakban nem kellő mértékben reprezentáltak, illetve szakszótárakban való feldolgozásuk is mérsékelt. Ezekre a vonásokra láthatunk példát a Cseh Balázs és Balogh Julianna által szerkesztett Online marketing szótár esetében. d) Közösség által szerkesztett online szótárak: ez a szótártípus a Wikipédia világméretű sikere óta számít a hagyományos módon szerkesztett szótárak vetélytársának. A legismertebb képviselői a különböző wiki szótárprojektek, amelyek teljes egészében decentralizált módon, az internethasználók szerkesztői aktivitása nyomán módosulnak és bővülnek. A wiki közösségi szótárprojektek közül az egyik legismertebb és legmonumentálisabb online szótár a Wiktionary, amellyel a későbbiekben részletesen is foglalkozom. e) Intézmény/szervezet/kiadó/magánszemély által szerkesztett, de a felhasználók által szolgáltatott információkat felhasználó online szótárak: már az e-lexikográfia megjelenését megelőző időkben is volt rá példa, hogy a szótárírók felhasználták a laikus közönség által szolgáltatott, beküldött adatokat. Az internet megjelenésével az ilyen jellegű együttműködések még egyszerűbbé és kézenfekvőbbé váltak. Számos online szótár tartalmaz olyan lehetőséget, amelynek keretein belül a felhasználók továbbíthatják javaslataikat a szerkesztőknek, és ezek a javaslatok valamilyen formában meg is 85

jelenhetnek az adott online szótárban. A Termini Kutatóhálózat által szerkesztett Htonline szótár a határon túli magyar nyelvváltozatokat dolgozza fel egy szótári adatbázis formájában (bővebben lásd. Gaál 2012b). A felhasználóknak regisztráció után a szótárhoz kapcsolódó fórumon keresztül van módjuk arra, hogy a szócikkekkel kapcsolatban javaslatokat tegyenek és így aktívan hozzájáruljanak a szótár bővítéséhez.

5.3.2. A szótár általános tartalmáról szóló információk Egy adott szótár minősítésének, elemzésének talán legfontosabb részét képezik az általános

tartalmi

információkról

szóló

pontok.

Ennek

megfelelően

szempontrendszeremben is a legnagyobb hangsúlyt ez a fejezet kapja, amely három további alfejezetre lebontva (a szótár fizikai leírása, a szótár szerkezete, a szótár tartalma) tárgyalja az online szótárak általános tartalmáról szóló információkat. Az online szótár fizikai leírása A hagyományos szótárakról szóló recenziókban visszatérő elem volt a szótárkötet fizikai paramétereinek (oldalak száma, papírminőség, nyomtatási minőség stb.) leírása. Az online szótáraknál a fizikai jellemzők alapjaiban változtak meg a papírszótárakhoz képest, így leírásukhoz is zömében új szempontok szükségesek. Ezek a pontok a következőek lehetnek: a szótár technikai paraméterei, a szótár jellege, a szótár beágyazottsága, a szótár ára. A szótár technikai paraméterei Egy online szótár zavartalan működtetéséhez nem árt, ha a felhasználó tisztában van annak technikai jellemzőivel, hiszen amennyiben bizonyos külső, technikai feltételek nem valósulnak meg, abban az esetben a szótárhasználat hatékonysága és a „felhasználói élmény” nem lesz kielégítő. A szótár technikai paraméterei közé sorolom: a) a szükséges hardverkövetelményeket, a szótárprogram sebességét, b) a futtatási platformokat, c) a futtatáshoz szükséges szoftvereket és d) a szótárszoftverek jellemzőit. a) A szükséges hardverkövetelmények, a szótár sebessége: az online szótárak egyik nagy előnyeként szokás említeni, hogy használatuk jóval gyorsabb, mint egy hagyományos szótáré. Ez a gyorsaság azonban csak akkor realizálódik, ha az a hardver, 86

amelyen a szótároldalt futtatjuk, megfelel az optimális hardverkövetelményeknek. Hiszen mi sem bosszantóbb, mint amikor hosszasan várakoznunk kell arra, hogy maga a szótároldal, vagy a találati oldal megjelenjen a képernyőn. Egy szótár minőségi megítélésénél mindenképpen hasznos megadni, hogy milyen erősségű hardverre van szükségünk az online szótár futtatásához. A szótárak erőforrásigénye általában egyenes arányban van azok bonyolultságával, hiszen például a multimédiás elemeket is tartalmazó szótárak futtatása értelemszerűen más típusú és erősségű hardvereket igényel (igényelhet), mint a csak szöveges információkat tartalmazó szótáraké. Természetesen nem csak a felhasználók hardvere befolyásolhatja a szótár sebességét, hanem olyan (a felhasználó szempontjából) külső tényezők is, mint a szerverek sebessége vagy, hogy a szótároldal programozói milyen mértékben tudták a sebesség szempontjából optimalizálni a szótárszoftvert. b) Futtatási platformok: néhány évvel ezelőtt még evidens volt, hogy a világhálót (és ebből kifolyólag az online szótárakat) csak valamilyen asztali számítógépen vagy laptopon keresztül érhetjük el. A számítástechnika és a mobilkommunikáció fejlődésével jelentős mértékben és rendkívül gyorsan növekszik az okostelefonok és táblagépek felhasználóinak tábora. Egyre gyakoribb, hogy az online szótárak készítői ez utóbbi platformokra optimalizált változatokat is készítenek szótáraikból. Jó példa erre a korábban említett MTA-SZTAKI szótára, amelynek „normál verziója” is elérhető ugyan okostelefonról, ekkor azonban a telefon képernyőjének kis mérete miatt meglehetősen nehézkes annak használata. Az okostelefonok képességeihez igazított változat (www.szotar.sztaki.hu/m) azonban már kényelmes használatot biztosít iOS, Android vagy akár Symbian (újabban Windows Phone)

operációs rendszert

futtató

mobiltelefonokon is. Egyre inkább úgy tűnik tehát, hogy rövid időn belül az okostelefonok és táblagépek a hagyományos számítógépekkel azonos jelentőségű futtatási platformjaivá válnak az online szótáraknak. c) Futtatáshoz szükséges szoftver: az online szótárakat leggyakrabban valamilyen internetes böngészőprogram segítségével futtathatjuk, és egyéb szoftverekre nincs szükség. Vannak azonban olyan szótárak, amelyek audiovizuális információkat is tartalmaznak, és megjelenítésükhöz külső lejátszószoftverekre is szükségünk lehet. Az ABT Ballet Dictionary különböző balett-terminusokat tartalmaz, amelyek könnyebb értelmezését rövid video fájlok is segítik. A szótár nem tartalmaz azonban beépített lejátszót, így a videók megtekintéséhez a QuickTime nevű szoftvert is telepítenünk kell számítógépünkre. Számos online szótárhoz telepíthetünk internetes böngészőnkbe 87

beépülő bővítményt (pl. Wiktionary), amelyek azt a célt szolgálják, hogy ne legyen szükség minden egyes alkalommal az online szótár internetes címének begépelésére, ehelyett egy kattintással érhessük el a szótár keresőmezőjét. Az okostelefonokhoz igazított online verziókhoz kapcsolódóan kell megemlíteni, hogy nem csak internetes cím beírásával érhetjük el ezeket a szótárakat, hanem néhány szótárkiadó cég külön mobilalkalmazást készített a szótárakhoz való könnyebb hozzáféréshez. Ebben az esetben, ha telepítjük, majd elindítjuk a mobiltelefonos alkalmazást, máris hozzáférhetünk a szótári információkhoz. Ilyen szolgáltatást kínál például a Merriam Webster internetes oldala (http://www.merriam-webster.com/promos/mobile-app-promo.htm) iPhone-ra, iPadra és Androidos mobilkészülékekre is. d) A szótárszoftver jellemzése: az online szótárak zökkenőmentes használatának egyik feltétele, hogy a szótárszoftver kellő mértékben felhasználóbarát legyen. A könnyű áttekinthetőség, a szótár egyes funkcióinak egyszerű elérhetősége alapkövetelmény egy jó minőségű online szótárral szemben. A különböző szótárkészítők általában egyedi arculatot terveznek saját online szótáruknak, így minden egyes szótár kezelésének elsajátítása több-kevesebb időt vesz igénybe. Léteznek ugyanakkor olyan online szótárak is, amelyek azonos alapszoftverre épülnek, így ezek a szótároldalak szinte azonos felépítéssel, kezelőfelülettel bírnak, és az elérhető funkciók is nagyfokú hasonlóságot mutatnak, még ha a szótárak tartalma teljesen el is tér egymástól. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk a különböző wiki szótárprojekteket, hiszen azok egytől egyig a nyílt forráskódú MediaWiki szoftverre épülnek. A felhasználók számára nagy segítséget nyújthat az online szótáron belüli eligazodásban, ha a szótárszoftver nem csak egy, hanem több nyelven is elérhető. Az egynyelvű szótáraknál a nyelvek közötti átváltás opció magától értetődően nem jelenik meg, többnyelvű szótárak esetében több esetben is találkozhatunk vele. Az Ultralingua.com négynyelvű (angol, portugál, francia, spanyol) szótárban egy legördülő menü segítségével megválaszthatjuk a szótároldal nyelvét, ilyenkor minden menü és felirat a kiválasztott nyelvre vált át. Negatív példaként említhető az előbbi szótárnál jóval ismertebb Dictionary.com, amely nem csak egynyelvű, hanem többnyelvű szótárként is funkcionálhat, ha a felhasználó a szótár „Translate” menüjére vált át. A Dictionary.comon azonban a nyelvválasztás nem szerepel az opciók között, így a szótárfelület csak angol nyelven áll a felhasználók rendelkezésére, megnehezítve ezzel az angolul nem (vagy nem kielégítő szinten) beszélők dolgát.

88

A szótár jellege Az első online szótárak megjelenésükkor még nem számítottak a hagyományos szótárak valódi vetélytársainak, mivel nem nyújtottak valódi plusz tartalmat és szolgáltatásokat a papírszótárakhoz képest. Arról volt mindössze szó, hogy a már meglévő hagyományos tartalmakat digitalizálták, és interneten is elérhetővé tették. A szótár szerkezete, a szócikkek felépítése és tartalma azonban nem igazodott az elektronikus formátum kínálta lehetőségekhez.

Prószéky

(2004)

egy

korábbi

tanulmányában

„elektronikus

papírszótáraknak” nevezte az ilyen típusú szótárakat. Erre a típusra találhatunk számos példát a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) honlapján, ahol fellelhető néhány hagyományos szótár online elérhető, de ugyanakkor papírszótárról beszkennelt változata, mint például az 1888-as Magyar Nyelvtörténeti Szótár digitálisan, pdf formátumban olvasható verziója. Szintén a MEK honlapján szerepel egy (Vonyó Attila gyűjtésén alapuló) Angol-magyar/magyar-angol szótár, amely annyiban előrelépés az előbb említett Nyelvtörténeti szótárhoz képest, hogy html formátumban érhető el és tartalmaz egy betűrendes lapozó keresési opciót, azonban „valódi online szótárnak” még egyáltalán nem tekinthető. Az előző bekezdésben említett szótártípus szerencsére azóta már eltűnőben van: az újonnan megjelenő online szótárak nagy része olyan struktúra szerint épül fel, hogy ki tudja használni az internet nyújtotta előnyöket, és így joggal nevezhetőek „valódi online szótáraknak”. A két fentebb említett online szótártípus közötti különbséget jól szemlélteti Kwary (2010) cikke, amelyben online pénzügyi szótárak jellemzőit vizsgálja, és az alapján osztályozza őket, hogy milyen mértékben használják ki az elektronikus formátum, illetve az internet adta lehetőségeket. A szótár beágyazottsága A szótár beágyazottsága alatt azt a jellemzőt értem, amely arra vonatkozik, hogy egy adott szótár kapcsolódik-e – és ha igen, akkor milyen formában – egy nagyobb szótári hálózathoz. Ha megvizsgáljuk az online szótárak más online szótárakkal való kapcsolatát, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy csak egy részük működik teljesen önállóan és „szeparáltan”, számos közülük azonban – valamilyen formában – kapcsolatban áll más szótárakkal. Lew (2011) angol nyelvű online szótárakkal foglalkozó tanulmányában négy osztályt állít fel: a) egyedülálló szótár, b) szótári klaszter, c) szótárportál, d) szótári 89

gyűjtőoldal. Saját szempontrendszerembe változatlan formában átemelem Lew felosztását, és az alábbiakban az egyes típusokat példákkal is szemléltetem. a) Egyedülálló szótár: leginkább ez a típus hasonlít a hagyományos szótárakra, önállóan, más szótárakhoz való kapcsolat nélkül működnek. Ide sorolhatjuk például a szűkebb háttérnél említett Online marketing szótárt. b) Szótári klaszter: olyan szótároldalak tartoznak ide, amelyek egy internetes oldalról több szótárhoz való hozzáférést is kínálnak. Lew (2011) a Cambridge kiadó online szótári oldalát említi példaként, ahol egy és többnyelvű szótárak és szakszótárak anyagában is kereshetünk. c) Szótárportál: léteznek olyan internetes oldalak, amelyek csupán azt a célt szolgálják, hogy összegyűjtsék különböző online szótárak linkjeit, amelyek közül a felhasználó igényei szerint válogathat. Magyarországon nagyon népszerűek a startlap.hu honlaphoz hasonló tematikus gyűjtőoldalak. A szótár.lap.hu segítségével – amely a magyar nyelvű szótárportálok egy népszerű reprezentánsa – a legkülönfélébb online szótárakat érhetjük el egyetlen kattintással. d) Szótári gyűjtőoldal: a szótári gyűjtőoldalak valójában nem tekinthetők szótáraknak, hiszen önálló adatbázissal nem rendelkeznek, hanem más online szótárak adatait felhasználva jelenítik meg a felhasználó által keresett információkat. Az egyik legátfogóbb keresési hálóval rendelkező gyűjtőoldal a Onelook Dictionary Search (részletes ismertetőjét lásd: Gaál 2011a), amely több mint 1000 különböző online szótár adatait kapcsolja össze, és teszi kereshetővé azokat egyetlen keresőfelületen keresztül. A szótár ára Az internet elterjedésének egyik fő oka valószínűleg az, hogy a felhasználó általában korlátozások nélkül, ingyen juthat hozzá a különböző információkhoz, tartalmakhoz. Az online szótárak kiválasztásánál is a felhasználók egyik fő szempontja, hogy mennyibe kerül számukra egy-egy internetes szótár használata. Az online szótárakhoz kapcsolódó üzleti megoldások és megjelenési formák még csak most vannak kialakulóban. A különböző üzleti modell(ek) kialakítására irányuló törekvések az online szótárkiadás gazdaságossá tételével függnek össze. (Abban az esetben, amennyiben a szótár kiadójának célja a profitszerzés.) Leegyszerűsített formában három típusú online szótárt különböztethetünk meg: a) ingyenes, b) fizetős, c) korlátozottan ingyenes szótárak.

90

a) Ingyenes szótárak: azokat a szótárakat soroljuk ide, amelyeknek minden szolgáltatása és funkciója díjmentesen, korlátozások nélkül használható. Szinte kivétel nélkül ide tartoznak a közösségi szótárak, de intézmények által szerkesztett referenciaműveket is találhatunk ebben a kategóriában (pl. MTA-SZTAKI szótár). A szótár ingyenessége nem azt jelenti, hogy a szerkesztők ne próbálnának valamilyen bevételhez jutni az online szótár üzemeltetéséből, legfeljebb ezt a bevételt nem a felhasználóktól remélik. Ez utóbbi eset leggyakoribb példája az online reklámok elhelyezése a szótároldalon. Az egyik magyar nyelvű online helyesírási szótár, a Magyarhelyesiras.hu főoldalának túlnyomó részét például online reklámok borítják, maga a keresőmező csak csekély hányadát foglalja el a felületnek. b) Fizetős szótárak: a fizetős konstrukciók számos formájával találkozhatunk az online szótárak palettáján. Gyakori megoldásnak számít, hogy a megvásárolt papírszótárhoz jár a kiadó azonos online szótárához való hozzáférés, mint láthatjuk azt az Akadémiai Kiadó online szótárainál. Szintén e kiadó szolgáltatásai közé tartozik, hogy ha nincs szükségünk a papírszótárra, bizonyos összegért éves vagy kétéves online szótári előfizetést vásárolhatunk. Az egyéni licenc vásárlásán túl többfelhasználós licenc konstrukciók is léteznek (vö. Dringó-Horváth 2011: 149−150), amelynek keretében különböző intézmények, könyvtárak stb. kedvezményes áron juthatnak hozzá az online szótári termékhez, amelyet aztán az arra jogosultak ingyenesen használhatnak. c) Korlátozottan ingyenes szótárak: különböző számítógépes szoftverek esetében elterjedt megoldás, hogy a szoftverkiadók, -fejlesztők programjaik korlátozott verzióját ingyenesen bocsájtják a felhasználók rendelkezésére, a teljes (professzionális) verziók használatáért viszont már pénzt kérnek. Ez a modell az online szótáraknál is terjedőben van. A korábban már említett LDOCE Online szótárban például csak a szavak kis részét tudjuk meghallgatni audiofájlok segítségével, az összes szó meghallgatásához meg kell vásárolnunk a DVD verziót. Lew (2011) felhívja a figyelmet egy általa „freemiumnak” nevezett konstrukcióra is, melynek az a lényege, hogy bizonyos díj ellenében az online szótár ingyenes verziója prémium opciókkal egészíthető ki. Példaként az Oxford Kiadó online szótárait (http://www.oxforddictionaries.com/account/subscribe) hozza, melynek prémium verzióiban extraként szerepelnek többek között a kiejtést segítő audiofájlok, a részletesebb kereső opció, vagy a kibővített példaanyag. A vásárlók az említett konstrukció keretében három opció közül választhatnak: ingyenes, ezüst és arany előfizetés. Az ingyenes előfizetés angol egynyelvű szótárt, angol nyelvű tezauruszt, nyelvtani útmutatókat és az kiejtést segítő audio fájlokat tartalmaz. Az ezüst előfizetés 91

(évi 9,99 angol font ellenében) az ingyenes verzióhoz képest kétmillió példamondatot és reklámmentes felhasználói felületet is magában foglal. Az arany előfizetés (ára: évi 19,99 angol font) pedig mindezeken túl egy főként szerzőknek, szerkesztőknek szóló helyesírási/nyelvhelyességi/stilisztikai segédletet (New Hart’s Rules: The Oxford Style Guide), egy angol nyelvhasználati zsebkönyvet (Pocket Fowler’s Modern English Usage), egy szerzőknek, szerkesztőknek szóló szótárat (New Oxford Dictionary for Writers and Editors), valamint egy jogi szaknyelvi szótárt (Garner’s Dictionary of Legal Use) nyújt az előzőekben említetteken túl. A szótár szerkezete Az online szótárak fő előnye leginkább azok szerkezetében rejlik, így érdemes velük részleteiben is foglalkozni. A hagyományos szótárak szerkezetében négy szintet szokás megkülönböztetni: mega-, makro-, mikro- és mezo/mediostruktúrát (vö. például Hartmann 2001: 59 és Fuertes-Olivera–Aribas-Bano 2008: 19−44, magyarul Fóris– Rihmer 2007). Ez a felosztás kis változtatással az online szótárak esetében is alkalmazható. Az alábbi alfejezetekben a szerkezetre, felépítésre vonatkozó jellemzők lehetséges minősítési szempontjai kapnak helyet. I. Megastruktúra A szótári megastruktúra jellemzésénél a következő elemek meglétét vizsgálom: előszó/általános információk, használati útmutató/súgó, segédletek, hirdetések. Az említett négy szempontot az alábbiakban tovább részletezem. Előszó/általános információk A hagyományos szótáraknak általában részét képezi az előszó, amely néhány hasznos tudnivalóról,

adatról

tájékoztatja

a

szótárhasználót.

Az

online

szótárak

is

tartalmaz(hat)nak ilyen jellegű információkat, melyeket a következő szempontok köré csoportosítottam: a) általános információk a kiadóról/szerkesztőről, b) a feldolgozott szóanyag mennyisége, c) célközönség megjelölése, d) szerzői jogi/adatvédelmi információk.

92

a) Általános információk a kiadóról és a szerkesztőkről: a szótárral kapcsolatos háttér-információk kapcsán már felmerült a szótár kiadójának és szerkesztőinek szerepe, ami a szótár hitelességének, megbízhatóságának az egyik fokmérője lehet. Fontos azonban, hogy az ide vonatkozó információk könnyen hozzáférhető módon jelenjenek meg a szótároldal felhasználói felületén, ami leggyakrabban a szótároldal alján található menün keresztül érhető el, mint például a Merriam Webster Online esetében is („About us” menü). b) A feldolgozott szóanyag mennyisége: a hagyományos szótárak méretbeli kategorizálása általában a szóanyag nagysága alapján történik, az ide vonatozó adatokat általában már a címlapon, vagy az előszóban szokás feltüntetni. A szakirodalomban fellehető szótártipológiák sokszínűségéből adódóan a szótárak feldolgozott szóanyagának mennyisége alapján történő szótártípus-elnevezések rendkívül nagy változatosságot mutatnak. Atkins és Rundell (2008: 25) például standard szótár, kéziszótár és zsebszótár elnevezéseket használ a szótárak méretére vonatkozóan. Földes (2004) egy- és kétnyelvű nyomtatott szótárakat vizsgál tanulmányában aszerint, hogy a különböző nagyságrendű címszóállományhoz, milyen megnevezést társítanak a szótárak címében. Pálfy (2004b) a szótári típusok közül a nagyszótár és középszótár oppozíciót említi, megjegyezve, hogy középszótárt még érdemes lehet papír alapon is megvalósítani, nagyszótárt viszont kizárólag csak elektronikus formában. Papírszótárak esetében a méretbeli adatok valódisága viszonylag könnyen ellenőrizhető, szemben az online szótárakkal, hiszen sok online referenciamű egyáltalán nem tünteti fel ezeket az információkat, és ebben az esetben még a szótárkötet mérete vagy egy mintaoldal megtekintése alapján sem becsülhetjük meg a szóanyag nagyságát. Néhány online szótár közöl bizonyos hozzávetőleges számokat, de ezek a szóanyag növekedésével könnyen aktualitásukat veszthetik, amennyiben a készítők nem frissítik őket folyamatosan. Jó kezdeményezés viszont a wiki szótárprojektekhez kapcsolódó statisztikai oldal (http://stats.wikimedia.org/), amelyen keresztül naprakészen nyomon követhetjük egy-egy szótár szócikkeinek bővülését és aktuális szócikkszámát. c) A célközönség megjelölése: a felhasználók manapság már a bőség zavarával küzdenek, amikor online szótárakra van szükségük. A laikus szótárhasználó gyakran csak a szótár címéből, elnevezéséből vonhat le következtetéseket, arra vonatkozóan, hogy az adott szótár megfelel-e az elképzeléseinek. Ezért lehet különösen fontos, hogy a szótárak precízen definiálják önmagukat, egyértelművé váljon, hogy mely felhasználók számára lehet hasznos az adott referenciamű, azaz, hogy ki lehet a potenciális célközönség. A 93

szerkesztők az ide vonatkozó információk feltüntetését sok esetben még elmulasztják, de például a több szótárt (pl. Learner’s, Business stb.) magában foglaló Cambridge Online esetében néhány mondatban meghatározzák, hogy kiknek is szól elsősorban az adott szótár. d) Szerzői jogi/adatvédelmi információk: a komolyabb internetes szótároldalak jellemzően részletes szerzői jogi/adatvédelmi információkat közölnek, hiszen a papíralapú referenciaművekhez képest az internetes formátum még inkább alkalmas lehet a szerzői, illetve adatvédelmi jogok megsértésére. A szótárkészítők ezért gondosan ügyelnek arra, hogy se anyagi, se erkölcsi kár ne érje őket a szerzői jogi vagy adatvédelmi irányelvek be nem tartása miatt. A közösségi szótárkészítés megjelenése, és széles körű elterjedése szerzői jogi és adatvédelmi szempontból is új problémákat és kérdéseket hozott magával, amelyekkel kapcsolatosan a lehetséges megoldások jelenleg is formálódnak. A kiadói/szerzői adatokhoz hasonlóan a vizsgált információk is általában a szótároldalak alján található menün keresztül érhetőek el. Használati útmutató/súgó Általánosságban az online szótárak egyik előnyeként szokás említeni a könnyű, egyszerű használhatóságot (különösen annak tükrében, hogy milyen sok szótárhasználónak okoz nehézséget a papírszótárak használata, köszönhetően többek között a szótárhasználat nem kielégítő iskolai oktatásának). Az online szótárak esetében sem arról van ugyanakkor szó, hogy beírjuk a keresett szót a keresőmezőbe és kilistázzuk a találatokat. Az online szótárak használatának elsajátítása a hagyományos szótárakhoz hasonlóan tanulást és gyakorlást igényel. Ahhoz, hogy egy-egy szótár minden funkcióját maximálisan ki tudjuk használni, néha szükség lehet segítségre, amelye a következők lehetnek: a) Gyakran Ismételt Kérdések menü, b) Szöveges/Vizuális segédlet, c) Kapcsolatfelvétel lehetősége a szerkesztőkkel. a) Gyakran Ismételt Kérdések menü: hasznos segítség lehet, ha szótár szerkesztői a leggyakrabban felmerülő kérdésekre, problémákra adandó válaszokat egy csokorba gyűjtik, és a felhasználók számára közzéteszik, lerövidítve így a keresett problémára történő válaszadás idejét. Ez a megoldás más jellegű honlapokon is felelhető, és általában a Gyakran Ismételt Kérdések menü alól (rövidítése GYIK, vagy angolul FAQ) érhető el. Az említett eljárásra láthatunk példát többek között a MorphoLogic cég online szótára esetében (Webforditas.hu), ahol a főoldal alján helyezték el a GYIK menüt. 94

b) Szöveges/Vizuális segédlet: a szöveges használati útmutató szinte minden komolyabb online szótárnak a részét képezi, ami elengedhetetlen, ha laikus vagy kevésbé gyakorlott felhasználók szeretnék használni az adott szótárt. A szöveges segédlet megléte önmagában azonban nem minden esetben elégséges: nagyban felgyorsíthatja a szótár kezelésének elsajátítását, ha valamilyen vizuális segédlet is rendelkezésre áll. Az előbbieknél is praktikusabb lehet, ha egy olyan segédlet áll a felhasználó rendelkezésére, amely (egyéb számítógépes szoftverekhez hasonlóan)r, bemutatja a szótár legfontosabb funkcióit és használati lépéseit. A LDOCE Online súgója például lépésről lépésre elmagyarázza a szótári keresés folyamatát, és a szöveges magyarázat mellé képeket is csatoltak, amelyek egyszerűsítik a megértést. c) Kapcsolatfelvétel lehetősége a szerkesztőkkel: előfordulhat, hogy a Gyakran Ismételt Kérdések között nem találjuk meg a szótárral kapcsolatos problémákra a választ. Ebben az esetben lehet fontos, hogy legyen lehetőségünk a szerkesztőkkel való kapcsolatfelvételre. Az OED Online „Contact us” menüjében például elektronikus úton, témakörök szerint intézhetjük kérdéseinket a szótár készítőihez, illetve ha egyik megadott témához sem illeszkedik kérdésünk, akkor egyéb témában is informálódhatunk. Megjegyzendő, hogy különösen a fizetős online szótárszolgáltatásoknál várhatja el joggal a felhasználó, hogy adott esetben ügyfélszolgálat álljon a rendelkezésére, amely a megvásárolt termékkel (azaz a szótárral) kapcsolatban gyors és hatékony segítséget nyújt bármilyen jellegű felmerülő probléma esetén. Segédletek A különféle rövidítések és jelölések alkalmazása a szótárak szócikkeiben a papírszótárakra különösen jellemző, hiszen ott a kötött terjedelem miatt célszerű az ismétlődő információkat a lehető leggazdaságosabban kezelni. Az online szótárakban a terjedelmi korlátok gyakorlatilag megszűntek, a rövidítések és egyéb jelek használata azonban sok esetben megmaradt, ebből kifolyólag azok feloldásának a jegyzéke is helyt kell, hogy kapjon bennük. Ehelyütt két ide vonatkozó szempont vizsgálatát tartom célszerűnek, a) rövidítések feloldása és b) kiejtési segédlet. a) Rövidítések feloldása: amennyiben a szótári szócikkek tartalmaznak rövidítéseket, a papírszótárakhoz hasonlóan az online formátumban is szükség van azok feloldására. Ennek egyik kitűnő példáját láthatjuk a Ht-online szótárban, amely

95

részletesen ismerteti a szócikkek felépítését, értelmezve az összes lehetséges előforduló rövidítéssel együtt. b) Kiejtési segédlet: a későbbi fejezetekben lesz arról szó, hogy az online szótárak milyen új lehetőségeket jelentenek a szavak kiejtésének minél hatékonyabb megismertetésében. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arról sem, hogy a hagyományos módszer – tehát a szavak fonetikus átírása – sok online szótárban továbbra is megtalálható, amelynek használatához szintén szükség lehet segítségre. A már többször példaként említett MTA-SZTAKI szótár is él ezzel a lehetőséggel, az általa alkalmazott fonetikus átírási rendszer értelmezésében pedig a „Kiejtési útmutató” nevű menü nyújt segítséget. Lew (2011) cikkében felteszi a kérdést, hogy a jövő szótáraiban vajon nem is lesz szükség fonetikus átírásra, csupán audio segédletre? Végül arra a megállapításra jut, hogy anyanyelvi

beszélőknél

ez

elképzelhető

lenne,

viszont

a

nem

anyanyelvi

szótárhasználóknál (pl. nyelvtanulóknál) továbbra is szükség lesz a szavak fonetikus átírására, mivel számukra nem elégséges, ha csak hallják a kiejtést. Elektronikus hirdetések Az online szótárak árával kapcsolatban már írtam róla, hogy a szótároldalak gyakran elektronikus hirdetések értékesítésével tartják fenn magukat. Egyre több az olyan online szótároldal, amelyen különböző elektronikus reklámok és bannerek „színesítik” a felhasználói felületet. Egy szótár minősítése során arra érdemes figyelni, hogy az elektronikus hirdetések mennyire zavaróak, mennyire teszik nehézkessé a szótár használatát, a felhasználói felület áttekinthetőségét, hiszen a felhasználó elsődleges célja a szótárban való keresés, nem pedig reklámok megtekintése. II. Makrostruktúra A szótári makrostruktúra tárgyalásánál három fő szótári jellemzőt veszek alapul: a keresőmotort, a keresési találatokat és a közölt anyag jellegét. A hagyományos szótáraknál a makrostruktúra részeként szokás tárgyalni a szótárban található szócikkek szerveződési elveit. A digitális információtárolásból adódóan a szócikkek egymáshoz való viszonya és szerveződése nem írható le a papírlapokon megjelenített információkhoz hasonlóan. A papírszótárakban a szócikkek egymáshoz való viszonya elsősorban a 96

szótárban történő keresés szempontjából lényeges, ezért sorolom a keresőmotor jellemzését, illetve hozzá kapcsolódóan a keresési találatok megjelenítését az online szótárak makrostrukturális jellemzői közé. A keresőmotor jellemzése Az online szótárak hatékony használatának egyik legfontosabb eleme, hogy tisztában legyünk a rendelkezésre álló keresési lehetőségekkel. A szótárakhoz kapcsolódó keresési lehetőségek rendkívül változatosak, ezért egy általános jellemzésben is helyt kell kapniuk. A keresőmotor jellemzésénél vizsgáltam: a) a keresés módját, b) a keresés hatókörét, c) a beírás módját és d) a beírási lehetőségeket. Az egyes pontokhoz tartozó típusok megállapításához Pastor és Alcina (2010) elektronikus szótárak keresési lehetőségeit összegző cikkét vettem alapul. a) A keresés módja leegyszerűsítve két típust foglal magában: a hagyományos szótárak keresési módjához közel álló lapozó keresést (browsing) és a keresőmezős keresést. A lapozó keresés során a felhasználó betűrendes vagy egyéb tematikus elrendezésű csoportok közül választhat és a csoporton belül a keresett szócikket tulajdonképpen manuális úton választja ki. A keresőmezős keresés során az online szótár keresőmezőjébe kell a szót, szórészletet stb. bevinni, és a bevitel után kapjuk meg a keresési találatokat. Az OED Online szótárában mindhárom keresési módot megtaláljuk. A keresőmezős keresést a főoldal jobb felső részén található keresőmező segítségével, a lapozó keresést a „Dictionary” menün keresztül, míg a tematikus keresést a „Categories” menü megnyitásával érhetjük el. b) A keresés hatóköre: mivel az online szótárak nem zárt rendszerek, a keresés hatóköre többrétegű lehet. Kereshetünk a címszók között, a szócikkek szövegében (definíciókban, példákban stb.), csak az online szótáron belül, illetve külső forrást bevonva. Az első három hatókör nem kíván különösebb magyarázatot, az utolsó viszont olyan esetekben lehet hasznos, amikor egy adott online szótár adatbázisa nem tartalmazza az általunk kereset információt. A Webforditas.hu többnyelvű szótár csak bizonyos nyelvpárok esetén szolgáltat saját találatokat, más esetekben viszont a szótár átvált az Itranslate4eu online szolgáltatásra, amely lefordítja számunkra a keresett szót vagy kifejezést. Hasonló megoldásokkal más online szótáraknál is találkozhatunk, nem ritka hogy a kereséshez valamilyen internetes keresőszolgáltatást (a leggyakrabban a Googlet) használnak. 97

c) A lekérdezés módja: a felhasználó első feladata az online szótári keresés során, hogy bevigye azokat az adatokat, amelyek alapján a szótárszoftver megjeleníti a releváns találatokat. A lekérdezés legegyszerűbb módja a tisztán szöveges lekérdezés, amikor a felhasználó egyszerűen beírja a keresőmezőbe a keresett szót. A keresőmezős keresési opcióval rendelkező szótárak mindegyikénél alkalmazható ez a módszer. Felmerülhet olyan eset is, amikor szűkíteni vagy éppen bővíteni szeretnénk a találatok körét, illetve amikor nem pontosan tudjuk, hogy milyen szóra keresünk rá. Ilyenkor lehet szükség az úgynevezett logikai operátorok vagy az úgynevezett wildcardok használatára (pl. +, ?, * stb. jelek). Ezek a speciális (a számítástechnika más területein is használt) karakterek nagymértékben segíthetik a szótári keresést, hiszen így esetlegesen olyan találatokat is elérhetünk, amelyekre egyszerű szöveges keresőmezős kereséssel nem találtunk volna rá. A wildcardokkal történő keresés használható például a Onelook Dictionary Search szótári keresőben, amelynek mikéntjéről a szótárhasználók számára részletes segítség is elérhető a szótár honlapján. A fentieken túl a fejlettebb szótárszoftverek lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a keresési találatok pontosításához szűrőket is alkalmazzunk, amelyek segítségével kizárhatjuk a számunkra irreleváns találatokat. A szűrők segítségével meghatározhatjuk például a keresés hatókörét, a nyelvváltozatot vagy a szócikk szótárba való feltöltésének idejét. A szűrőket általában a részletes keresés menüpontban, vagy a keresőmező mellett található legördülő menük segítségével érhetjük el, mint azt például az Akadémiai Kiadó online szótárainál is láthatjuk. A Google-hoz és a hozzá hasonló keresőmotorokhoz hasonlóan egyre több online szótárban is megjelenik az ún. automatikus kitöltés, amikor a felhasználónak elég mindössze néhány karaktert bevinnie a keresőmezőbe, az intelligens keresőmotor pedig automatikusan megjeleníti a lehetséges keresési célt (célokat). Amennyiben a keresett szó szerepel az automatikusan generált listában lerövidül a keresési idő. Fejlettebb keresőmotorok esetén még a felhasználó által hibásan történő begépelést is javíthatja a számítógépes algoritmus, megelőzve ezzel az eredménytelen keresést. d) Beírási lehetőségek: a keresőmezős keresés során nem csak pontos keresőszavakat írhatunk be. Sok esetben a hibás, vagy a szótári szóval nem pontosan egyező szóalakok beírása is találatokat eredményezhet. Pastor és Alcina (2010) öt lehetőséget sorol fel, amelyeket az elektronikus (online) szótárakban használhatunk: -

pontos szó beírása,

-

szórészlet beírása, 98

-

hozzávetőleges kifejezés beírása,

-

anagramma,

-

két vagy több szó kombinációjának beírása. A pontos szó beírása azt jelenti, hogy a szót pontosan abban a formában írjuk be

a keresőmezőbe, ahogy az a szótárban megtalálható. ez a beírási lehetőség minden online szótárban megtalálható, ügyelni kell azonban arra, hogy a pontos szóra keresés lehet kisés nagybetű érzékeny. A szórészlet beírása egy nem teljes szó beírását jelenti, ebben az esetben a kihagyott részlet előfordulhat a szó elején, végén, vagy a szó belsejében. A szórészlet beírása során használhatjuk a wildcardokat is. A hozzávetőleges kifejezés beírása jelentheti azt, hogy a ragozott alakot gépeljük be a keresőmezőbe, ilyenkor a szótár kiadja az alapformát (pl. egy többes számú főnévi alak bevitele után megkapjuk az egyes számú alakot). A másik ide tartozó lehetőség, amikor egy hasonlóan ejtett vagy betűzött szót viszünk be a keresőmezőbe, az pedig a keresőmotor fejlettségétől függ, hogy mindezek után kapunk-e találatokat, és ha igen, akkor milyen minőségűeket. Bizonyos szótárakban lehetőség van az anagrammás keresésre, amely akkor lehet hasznos, ha a keresett szónak csak néhány betűjét ismerjük. A fejlettebb szótárak rendelkezhetnek ún. szógeneráló opcióval is, amelyhez megadhatjuk, hogy a keresett szó ismert betűin kívül még hány további betűt használhat fel a program a keresési találatok összegyűjtéséhez. A két vagy több szó beírása kategórián belül számos lehetőségünk van, hogy a keresésünket kombináljuk. A legegyszerűbb mód, amikor minden bevitt szónak elő kell fordulnia a találatokban. A „vagy” operátor használatával elégséges, ha csak az egyik szó szerepel a bevitt szavak közül. Ritkább, de létező lehetőség, hogy pontosan megadjuk, hogy az egyik szót tartalmazhatja a szócikk, de a másikat nem. A legpontosabb keresésre a szavak konkrét sorrendben történő megadása ad lehetőséget, ilyenkor a szócikk tartalmában a szavaknak pontosan abban a sorrendben kell egymás mellett állniuk, ahogy azt megadtuk. Végül ide kell még sorolnunk azt az egyelőre még nem túl gyakori keresési módot, amikor nem szavakat, szórészleteket stb., hanem természetes kérdéseket (általában olyan kérdőszavakkal, mint pl. a ki, mi, kit, mit) írunk a keresőmezőbe. Keresési találatok megjelenítése

99

Az online szótári keresés végső célja, hogy a felhasználó olyan találatokat kapjon, amelyek tartalmazzák azt az információt, amelyre szüksége volt. Nem mindegy azonban, hogy a kapott találatok milyen formában jelennek meg a szótárhasználó képernyőjén, hiszen egy nem logikusan felépülő, illetve áttekinthetetlen találati lista nagyban hátráltathatja az információszerzést. Ebben az alpontban két szempontot különítek el, vizsgálom egyrészt a) a találatok rendezettségét és b) a találatok kifejtettségét. a) A találatok rendezettsége: a szótári keresés eredményeképp megjelenített találatokat általában valamilyen rendezőelv alapján jeleníti meg a felhasználók számára a szótárszoftver. A legegyszerűbb rendezőelvnek a betűrendes megjelenítés számít (pl. Webforditas.hu), ez a megjelenítési mód azonban nem feltétlenül a legpraktikusabb, felhasználói szempontból sokkal hasznosabb, ha a találatok relevancia szerint következnek egymás után, erre láthatunk példát a többnyelvű Ultralingua online szótár esetében. b) A találatok kifejtettsége: ennél a pontnál vizsgálható, hogy egy adott online szótár csak a címszók listájának felsorolását jeleníti-e meg, és azokra kattintva juthatunk az egész szócikkhez (pl. LDOCE online), vagy azonnal kifejtett formában, egymás alatt jelennek meg a szócikkben található információk (pl. OED Online). A közölt anyag jellege Míg a hagyományos szótáraknál elsősorban szöveges, illetve ritkább esetben képi információkhoz juthattunk hozzá a szótári keresés után, addig az online szótáraknál már a multimédiás lehetőségek szócikkekbe történő beépülésének lehetünk tanúi. Az alábbi alfejezetben a szótári információk jellegét vizsgálom. A szócikkekben megjelenő információkat két nagy csoportra bontom: a) szöveges és b) multimédiás információkra. a) Szöveges információk: az online szótári szócikkek szöveges anyagai gyakorlatilag megegyeznek

a

papírszótárakban

megjeleníthető információkkal,

legfeljebb mennyiségük haladhatja meg a hagyományos szótárak szöveges anyagait. b) Multimédiás információk: az audiovizuális összetevők megjelenése az online szótárak egyik legnagyobb újítása (részletesebben lásd: Gaál 2013). Amennyiben a szótár tartalmaz multimédiás elemeket, a szótárkritikában mindenképpen fontos megemlíteni, hogy milyen a megjelenő audiovizuális információk minősége (kép/hangminőség), illetve, hogy jelentenek-e tartalmi többletet a szótár anyagában, vagy jelenlétük csak öncélú. Az online szótárak multimédiás anyagai három csoportba sorolhatók: 100

-

képi információk (illusztrációk, fotók, ábrák, grafikonok),

-

audio információk (számítógép által generált hangok, valós beszélők rögzített hangja/egyéb, a külvilágból rögzített hangok),

-

videó információk (hangos, hang nélküli videók).

III. Mikrostruktúra A hagyományos szótári felosztás alapján a szótári mikrostruktúra a szótárban található szócikkek felépítését, szerkezetét jelenti. Amennyiben nem „elektronikus papírszótárral” van dolgunk, akkor számos újdonságot fedezhetünk fel az online szótárak szócikkeiben. A mikrostruktúrán belül a következő jellemzők vizsgálhatók: a) az információk megjelenítése, b) az információk megjelenítésének sorrendje, c) a szócikk szövegének megjelenítése, d) a szócikkek áttekinthetősége. a) Az információk megjelenítése: a keresési találatok megjelenítésénél már írtam róla, hogy milyen formában történik a találatok megjelenítése. Amennyiben eljutunk egy konkrét szócikkhez, vagy az egész szócikk tartalma jelenik meg előttünk (ez a gyakoribb megoldás), vagy, mint azt például a Wiktionary vagy az OmegaWiki esetében is tapasztalhatjuk, a szócikk bizonyos részei a könnyebb áttekinthetőség érdekében rejtve maradnak, és általában egy legördülő menü segítségével nyithatjuk meg őket. Ez utóbbi funkció azért lehet hasznos, mivel így a felhasználó szelektálni tud a szócikkben megjelenő információhalmazban, és a számára érdektelen adattípusokat figyelmen kívül hagyhatja. b) Az információk megjelenítésének sorrendje: az online szótárakban a különböző típusú szótári információk nagy mennyiségével találkozhatunk. Szótáranként eltérő, hogy az információk milyen sorrendben, milyen elrendezésben követik egymást. Fontos szempont azonban, hogy ez az elrendezés minden egyes szócikkben megegyező legyen, hiszen ez a gyors és hatékony szótárhasználat alapfeltétele. Hasznos segédlet lehet a wiki szótárprojektek szócikkeinek részét képező összefoglaló tartalomjegyzék, amelyek azon túl, hogy a gyors szócikken belüli navigálást is lehetővé teszik, a szócikk információinak sorrendjéről is átfogó képet adnak. c) A szócikk szövegének megjelenítése: az elektronikus forma lehetőséget biztosít arra, hogy az online szótárak szócikkeinek szövege színesebb, látványosabb legyen, mint a hagyományos szótáraké. A papírszótárakban megszokott vastagon szedett vagy dőlt betűs kiemelésen túl az internetes szótárak közül soknál megfigyelhetjük, hogy a 101

különböző típusú információkat különböző színekkel jelenítik meg. Az LDOCE Onlineban például fehér színű a címszó, piros számozással, kék betűszínnel különítik el az egyes jelentéseket, lilával jelölik a stílusértéket, a példamondatok pedig vastag dőlt betűvel szerepelnek. Az iménti megoldás a szócikkeken belül természetesen csak abban az esetben tekinthető pozitívumnak, amennyiben nem öncélú, hanem a szócikkek áttekinthetőségét segíti elő. d) A szócikkek áttekinthetősége: némileg a c) ponthoz kapcsolódik a mikrostruktúrán belül vizsgált utolsó jellemző, a szócikkek áttekinthetősége. Az online szótárak korlátlan adattárolási lehetősége magában hordozza azt a veszélyt, hogy a szótár készítői a szócikkekbe túlzott mennyiségű információt zsúfolnak bele, ami már az áttekinthetőséget akadályozza. Egy szótárkritika megalkotása során célszerű vizsgálni, hogy az online szótár szócikkének olvasása közben mennyit kell görgetni, illetve lapozni, kellően tömör-e, nem túl zsúfolt-e az adott szócikk, milyen egyéb eszközök (pl. színek, rövidítések) járulnak hozzá az áttekinthetőség növeléséhez. IV. Mezostruktúra/Mediostruktúra A szótári mezostruktúra (más néven mediostruktúra) alatt a szótárban fellelhető külső és belső hivatkozások, utalások rendszerét értjük. Az online szótárakban ez az összetevő különösen felértékelődik, hiszen az elektronikus linkek beépülése az információk egészen újfajta, hálózatos kapcsolódását teszi lehetővé (vö. Fóris−Hesz 2007, Fóris 2010). A mezostruktúrán belül a belső és külső linkekkel, illetve a linkek megjelenési formájával foglalkozom. Belső linkek Az online szótárak belső linkjei a szótáron belüli navigációt könnyítik meg, illetve alakítják át. Ennél a pontnál vizsgálható, hogy fellelhetők-e a) szócikkeken belüli linkek, illetve mi állapítható meg a b) szócikkek közötti linkek szerepéről. a) Szócikken belüli linkek: a nagy terjedelmű, csak görgetés vagy lapozás segítségével elolvasható szócikkek esetében lehet fontos, hogy a szócikken belüli navigációt belső linkek is segítsék. A korábbiakban már példaként hoztam a wiki szótárprojekteket, amelyeknek szócikkeiben egy összefoglaló táblázatban találhatjuk a

102

szócikkek „tartalomjegyzékét”. A kívánt elemre kattintva azonnal a kiválasztott, szócikken belüli tartalomra ugorhatunk. b) Szócikkek közötti linkek: a szócikken belüli linkekhez képest talán még fontosabbak az online szótár egymáshoz kapcsolódó szócikkei. Ez a módszer a legtöbb esetben úgy működik, hogy a szócikkben szereplő bizonyos szavak aktív linkként viselkednek, tehát rájuk kattintva egy másik szócikkhez juthatunk. Általában kulcsszavak, illetve szinonimák, egyéb jelentések azok, amelyek más szócikkekhez vezethetnek. A szócikken belül elhelyezett más szócikkekre mutató linkek extrém példája a Dictionary.com-ban alkalmazott megoldás. Ebben az online szótárban a szócikkekben szereplő minden egyes szó egyben egy hivatkozás is, amely egy kattintással továbbvisz a szó szótári címszavára. Külső linkek Már a hagyományos szótárakban is találkozhattunk az adott szótáron kívüli forrásokra történő utalásokkal. Ezen hivatkozások forrásainak megkeresése azonban már időigényes feladat volt. Az online szótáraknál ez a folyamat nagymértékben felgyorsult, hiszen általában pillanatok alatt eljuthatunk a külső linkekre mutató helyekre is. A minősítés során azt célszerű vizsgálni, hogy a külső linkek különböző típusai a szótár saját, belső anyagához képest valódi többletinformációhoz juttatják-e a felhasználót. A külső forrásokra mutató hivatkozásokat három csoportra osztottam: a) más online szótárakra mutató linkek, b) egyéb webhelyekre mutató linkek, c) egyéb nem internetes forrásra mutató linkek. a) Más online szótárakra mutató linkek: nem ritka, hogy az online szótárak információi kisebb-nagyobb mértékben más online szótárak adataira támaszkodnak. Szerencsésebb esetben ezek a források a szócikkekbe épített linkeken keresztül el is érhetőek. Példának okáért a már többször említett Wiktionary-ben a „References” menüpontból érhetőek el a kapcsolódó külső online szótári források. De említhetjük a Wikipediát is, amelynek számos szócikkén keresztül elérhető a címszó Wiktionary-ben található megfelelője. b) Egyéb webhelyekre mutató linkek: az online szótárak szócikkei nem csupán szótárakból, hanem egyéb internetes oldalakról gyűjtött információkat is tartalmaznak. A fentiekben említett Wikipedia az általában amúgy is terjedelmes szócikkeken túl további hivatkozásokat is tartalmaz. A szócikkek „External links” nevű menüjéből érhetünk el 103

olyan linkeket, amelyeken keresztül további adatokat, információkat gyűjthetünk egy-egy szócikkel kapcsolatban. c) Egyéb, nem internetes forrásra mutató linkek: ugyan egyre ritkábban, de még találhatunk példát arra, hogy az online szótárak szócikkei nem digitális, hanem hagyományos forrásra történő hivatkozást tartalmaznak. A Wiktionary szócikkeiben például szerepel(het)nek olyan idézetek, amelyek tartalmazzák az adott címszót. Ezek az idézetek nem önmagukban, hanem a forrás pontos megjelölésével együtt szerepelnek, amelyek többnyire valamilyen papíralapú könyvben találhatók. A linkek megjelenési formája A

linkek

megjelenési

formájuk

szempontjából

különbözőek

lehetnek.

Szempontrendszeremben Kemmer (2010) csoportosítását veszem át. Eszerint a) permanens és b) nem permanens megjelenítéssel találkozhatunk. a) Permanens megjelenítés: ebben az esetben a megjelenítés színnel, írásmóddal, gombokkal vagy szimbólumokkal történik. A minősítés során figyelembe kell lenni, hogy a permanens linkmegjelenítési módok nem teszik-e túlzsúfolttá, átláthatatlanná a képernyőt. b) Nem permanens megjelenítés: kedvelt megoldásnak számít az online szótárakban, hogy a linkek csak akkor jelennek meg a felhasználó előtt, ha az a kurzorral a link fölé mutat. Ez a módszer hasznos lehet abból a szempontból, hogy az oldal áttekinthetőségét nem akadályozza, viszont ügyelni kell arra, hogy a felhasználó észrevegye az így félig-meddig rejtve maradó linkeket.

5.3.3. A szótár tartalma Az online szótárak szócikkeiben megjelenő konkrét tartalom nagyban hasonlít a hagyományos szótárak tartalmához, ezért átveszem Fóris és Rihmer (2007) cikkében, a szótár tartalmára alkalmazható (és az online szótárak esetében is vizsgálható) szempontokat, melyek a következők: a) lexikológiai alapok, b) fonológiai/grafémikai információk, c) grammatikai információk, d) szemantikai információk, 104

e) egyéb releváns nyelvészeti információk. Az egyes tartalmi elemek részletezéséhez Magay (2004a) tanulmányát használtam fel, a benne található információkat esetenként az online szótárak tartalmi jellemzőihez igazítottam. a) Lexikológiai alapok: ez a szótári jellemző magában foglalja egyrészt a szótár által feldolgozott címszóállomány eredetét (korpuszalapú vagy egyéb forrás), a válogatás elveit (mely címszók kerüljenek be végül a szótárba). Itt kell továbbá említést tenni arról, hogy a címszavak között milyen arányban kapjanak helyet a köznyelvi és a szakszavak (ez nyilvánvalóan függ az adott szótár jellegétől, valamint, hogy mit tekinthetünk egyáltalán szakszónak). Az online szótárak egyik legnagyobb előnye, hogy a szótárban megjelenő címszók mennyisége elméletileg korlátlan lehet, ez azonban nem jelenti azt, bármilyen és bármennyi köznyelvi, és/vagy szaknyelvi címszó bekerülhet az online szótárba- Amennyiben azonban minőségi szótárról van szó, a szócikkek előre lefektetett szempontok szerinti, alapos szelektálása az online szótárak esetében is fontos követelmény. A lexikológiai alapoknál kell szót ejteni a nyelvi és az enciklopédikus információk szótáron belüli, egymáshoz viszonyított arányáról (vö. Pajzs 2015 és 4.1-es fejezet). b) Fonológiai/grafémikai információk: a korábbiakban már volt szó az online szótárakban található fonetikus átírásról és az azt esetlegesen kiváltó, vagy kiegészítő audio segédletről. Legyen szó bármelyik említett megoldásról, a fonológiai információk szótárban történő szerepeltetésének célja a kiejtés segítése. A grafémikai információk a szótárakban az eltérő írásváltozatokat, és azok közlését (illetve nem közlését) jelentik (mint például az angol szótárakban a brit és az amerikai angol változatok szerepeltetése). c) A grammatikai információkat alapvetően meghatározza, hogy egy-, két- vagy többnyelvű szótárról van szó, illetve, hogy a célközönség anyanyelvi, vagy idegen nyelvű felhasználói csoportba tartozik (aktív vagy passzív szótárak). A grammatikai, azon belül a morfológiai információk közé sorolandó a helyesírás, a homonimák, morfonematikus (ragozott) változatok és a képzett alakok szerepeltetése. Egy másik grammatikai szempont a szintaktikai szempont, amelyhez a szófaji besorolás is tartozhat, hiszen a szófaj alapvetően meghatározza egy szó mondatban elfoglalt helyét. A mondatok létrehozásával hozható kapcsolatba a 105

különféle vonzatok feltüntetése (pl. esetragok, igekötők, elöljárók, tárgyastárgyatlan ragozás stb.). A szótári szócikkek rendkívül fontos részét képezik a kontextusra vonatkozó információk, amely a leggyakrabban rész- vagy teljes mondatok formájában nyilvánul meg. Az online szótárakban ez az összetevő ugyancsak markánsan kap(hat) helyet, hiszen a papírszótárakban problémát jelentő terjedelmi korlátok az online formátumban nem befolyásolják a szerkesztők munkáját. d) Szemantikai információk: A szótárak legfőbb feladata a jelentésközvetítés, ennek alapján a szótárakban két típusú szemantikai információ különíthető el: a definíció és a fordított ekvivalens (Fóris 2006a). A két szemantikai információtípus előfordulását elsősorban a szótár típusa határozza meg. A szemantikai összetevőhöz tartoznak még az ún. lefordíthatatlan elemek (kultúraspecifikus szavak), jelentésváltozatok (poliszémia), stílusminősítések. e) Egyéb releváns nyelvészeti információk: az utolsó kategória a szótár tartalmi elemei között felöleli az összes, az előző kategóriákba nem besorolható összetevőt. Itt említhető például a frazeológia körébe tartozó állandósult és szabad/alkalmi szókapcsolatokat, tehát a többszavas lexikai egységeket.

5.3.4. A szótár használatáról szóló információk A szótárkészítés elsődleges célja (akár hagyományos, akár online szótár esetében), hogy a szótárhasználók igényeit egy adott szótár a maximális mértékben kielégítse és betöltse azt a funkciót, amelyet eredetileg szántak neki. Ezért számít fontos elemnek egy szótár minősítése során, hogy vizsgáljuk a szótár használatáról szóló információkat, melyek a következők lehetnek: a szótároldal kezelhetősége, a szótári adatok megbízhatósága, a szótári információk frissítése, a szótár innovatív jellege, a szótár szakmai fontossága. A szótároldal kezelhetősége A korábban megfogalmazott szempontokkal kapcsolatban már felmerült, hogy mennyire fontos, hogy egy szótároldal felhasználóbarát legyen, hiszen a nehezen áttekinthető kezelőfelület hamar eltántorítja a felhasználókat egy-egy online szótár használatától. A felhasználók az online szótár használata során először annak kezdőlapjával találkozik, 106

innen indul a szótár tényleges használata, ezért célszerű ismertetni a nyitóoldal felépítését. A szótároldal kezelhetőségével kapcsolatban vizsgálni lehet még, hogy a szótár megfelel-e annak a követelménynek, hogy minden lényeges funkciót tartalmazzon, ugyanakkor ezek a funkciók egyszerűen és gyorsan elérhetőek legyenek, azaz legyen a szótár a lehető legegyszerűbb felépítésű, de lényeges elemek ne hiányozzanak róla. A felesleges, csak esztétikai célt szolgáló összetevők szintén kerülendők. Fontos, hogy mennyi időt vesz igénybe az online szótár készségszintű használatának elsajátítása (értelemszerűen minél rövidebb ez az idő, annál jobb). A szótári adatok megbízhatósága Noha egyre nagyobb az online szótárak felhasználói tábora, sokan még mindig azért választják inkább a hagyományos szótárakat, mert megbízhatóbbaknak tartják őket a digitális formátumúaknál. Tény és való, hogy az interneten számos silány minőségű szótárral találkozhatunk, habár megjegyzendő, hogy mindez a papírszótárakra vonatkoztatva is elmondható. Fóris szótárvizsgálatai mutatják, hogy sok esetben a nyomtatott szótárak megbízhatósága is megkérdőjelezhető. Különösen a szakszókincs esetében tapasztalhatók hitelességi problémák: „gyakran találkozunk azonban szótárakban a műszaki és a tudományos eredetű szavak vitatható tartalmú szócikkeivel. Megfogalmazásuk pontossága, aktualitásuk, kidolgozottságuk gyakran elmarad a történelmi vagy irodalmi címszavak definíciója, illetve ekvivalensei mögött” (Fóris 2006b: 37). A probléma abból ered, hogy a szótárak újabb kiadásai során nem végzik el a szükséges mennyiségi és tartalmi módosításokat, nem kerülnek be a tömegesen keletkező új fogalmakat jelölő szavak, és a régi fogalmak jelentésváltozásai. Ennek oka a szakmai és lexikográfiai/terminológiai tárgykörök között kialakult szakadékok áthidalatlansága. Magyar és külföldi példák mutatják, hogy az új kiadású szótárak gyakran csak több évtizedes késéssel reagálnak a terminológia változásaira. A felhasználói bizalmat erősítheti, ha az online szótárakban feltüntetik az információk forrását, vagy a készítők nevét és szakmai múltját. A szótári adatok megbízhatósága a közösség által szerkesztett szótáraknál még inkább megkérdőjelezhető. Hasznos lehet megvizsgálni, hogy egy-egy közösségi szótárnál működik-e valamilyen ellenőrző, korlátozó mechanizmus, mint például a Wikipédia esetében az ún. „Friss

107

változtatások járőrözése”, amely bizonyos mértékben kontrollálja a valamilyen okból nem megfelelő információk szótárba kerülését. A szótári információk frissítése Egy online szótár abban az esetben nyújthat egyértelmű előnyt a hagyományos szótárakkal szemben, amennyiben a szerkesztők folyamatosan frissítik, aktualizálják, hiszen csak így küszöbölhető ki a hagyományos szótáraknál tapasztalt egyik legnagyobb probléma: a gyors elavulás. Az online szótári információk frissítése nagyságrendekkel egyszerűbb és olcsóbb, mint a papírszótáraknál, hiszen ez utóbbiaknál átdolgozott kiadások, illetve kiegészítő kötetek kiadása szükséges, hogy a szótár friss és naprakész maradhasson. Az online szótárak minősítése során nagy figyelmet kell fordítani annak vizsgálatára, hogy a szótári anyagot folyamatosan frissítik-e, vagy változatlan formában szerepel-e már hosszabb idő óta. Ennek nyomon követése nem egyszerű feladat, ezért nagy segítséget nyújthat, ha a szótárkészítők folyamatosan dokumentálják az esetleges újításokat, frissítéseket és ezeket a közleményeket a felhasználók számára is elérhetővé teszik. Viszonylag könnyen áttekinthetjük a szócikkekben történő aktuális frissítéseket a wiki szótárprojekteknél, hiszen azok „History” (magyarul „Laptörténet”) menüje pontosan számon tartja, hogy ki, mikor és milyen módosításokat hajtott végre egy szócikkben. A szótár innovatív jellege Mivel ma már az online szótárak széles skálája áll a felhasználók rendelkezésére, hosszú távon csak azok a szótároldalak maradhatnak fenn és őrizhetik meg népszerűségüket, amelyek mind formailag, mind tartalmilag folyamatosan fejlődnek és jellemző rájuk az állandó megújulás. Ezek a kritériumok azért fontosak, mivel más területeken is az tapasztalható, hogy az internethasználók akár egy régóta használt és jól megszokott internetes alkalmazásról is könnyen átpártolnak, amennyiben egy modernebb, számukra jobban használható és hasznosabb alkalmazás jelenik meg a világhálón. Az internetes trendeket nehéz előre kiszámítani. Ez a megállapítás az online szótárakra is igaz, így abban sem lehetünk biztosak, hogy melyik innováció marad meg csupán egy érdekes ötletnek, és melyik válik elterjedtté más online szótárak körében is. Ettől függetlenül egy 108

szótár minősítésekor nem maradhat ki a szótár újdonságainak, előremutatató jellemvonásainak a megemlítése sem. Az, hogy mi számít előremutató jellemvonásnak, mindenképpen csak a felhasználói igények aspektusából vizsgálható, hiszen a tény, hogy egy megoldás újszerű, korábban még nem alkalmazott, még nem jelenti azt, hogy a szótárhasználók számára feltétlenül hasznos is. A szótár innovatív megoldásait abban az esetben értékelhetjük pozitívumként, ha a szótári információk hozzáférésében, a keresés módjában, a közölt anyag megjelenítésében kínálnak olyan új opciókat, amelyek felgyorsítják, illetve hatékonyabbá teszik a keresett információk megszerzését. A szótár szakmai fontossága Az online szótárakkal kapcsolatos – indokolt vagy indokolatlan – ellenérzések lassan kezdenek megszűnni. Ma már nem mondhatjuk, hogy az online referenciaművek csak a laikus internethasználók „papírszótár-helyettesítő” megoldásai lennének. Az online szótárak, a minőség javulásával a pedagógiai célú felhasználás mellett a legkülönfélébb szakmák és tudományágak képviselői számára is fontos munkaeszközzé válnak. Így egyegy átfogó szótárkritika megalkotása után az online szótárakkal kapcsolatban is megfogalmazhatunk konklúziót a célközönség számára azzal kapcsolatban, hogy szakmailag mennyire tekinthető jelentős és használható referenciaműnek a vizsgált online szótár. A minősítés során fontos kitérni arra, hogy egy online szótár a tanulók, kutatók, a különböző szakmák képviselői (összefoglalóan a felhasználók) szempontjából milyen igényeket elégít ki, és képes-e a már forgalomban lévő (hagyományos vagy online), de a felhasználók számára nem minden szempontból kielégítő szótárakat felülmúlni. Talán már nincs messze az idő, amikor az MTA Szótári Munkabizottsága által kiírt Kiváló Magyar Szótár díjhoz hasonló elismerésben részesülhetnek az igazán kiváló online szótárak is. (A 2015-ös Kiváló magyar szótár díj pályázati kiírására már elektronikus szótárakkal is lehet jelentkezni.) A szótár szakmai fontosságának mércéje lehet az is, hogy forrásául szolgál-e professzionális lexikográfiai kutatásoknak, illetve tárgyául szolgál-e (meta)lexikográfiai publikációknak, előadásoknak, szótárrecenzióknak.

109

5.4. Összegzés

A világban végbemenő társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy a globalizáció, az inter- és multikulturalizmus mindannyiunk számára mindennapi életünk szerves részévé válik. A sokasodó nyelvi kihívások generálta problémák megoldásában egyre nagyobb szükségünk lesz könnyen hozzáférhető, modern, jó minőségű szótárakra. Úgy tűnik, hogy ezeknek a jellemzőknek csak az online szótárak lesznek képesek maradéktalanul megfelelni. A laikus felhasználó eligazodását abban a kérdésben, hogy melyek az igazán jó minőségű online szótárak, igazán csak a lexikográfiai ismeretekkel rendelkező szakemberek által összeállított és megfogalmazott ajánlások segíthetik. Ez annál is inkább fontosabb mert, ahogy Lew (2011) is megállapítja, a felhasználók körében az univerzális keresőmotorok (pl. Google) egyre inkább háttérbe szorítják az online szótárakat, meggátolva őket ezáltal a releváns szótári információkhoz való hozzájutásban. Összefoglalómban egy, az online szótárakra alkalmazható szempontrendszert állítottam össze, amelyben felsoroltam és – az adott keretek között lehetséges mértékben – kifejtettem, hogy mely jellemzők vizsgálata lehet célszerű egy online szótár minősítésekor. Mint ahogy azt általában minden szótárkritikai szempontrendszerrel kapcsolatban megállapítják annak összeállítói, ez esetben is el kell mondani, hogy a tanulmányban szereplő szempontrendszer sem lehet teljes, hiszen a dinamikusan fejlődő online szótárak újabb és újabb jellemzőket vonultatnak fel, amelyeknek idővel a szótárak minősítésében is meg kell jelenniük. Lehetnek ugyanakkor olyan jellemzők, amelyek elavulnak, helyüket valamilyen más, innovatív megoldás veszi át. Elképzelhető például, hogy a hagyományos – és a fentiekben is taglalt – keresőmezős keresést hamarosan felváltja a hangfelismerésen alapuló szótári keresés, hiszen a Google a közelmúltban állt elő az első, gyakorlatban is jól működő, mobil operációs rendszerekre kifejlesztett, beszédfelismerésen alapuló keresőprogramjával. Az új Google kereső már szükségtelenné teszi a billentyűzettel való adatbevitelt, ez a technikai újítás pedig jó eséllyel hamarosan az online szótárakban is megjelenik majd, kiegészítve vagy egyenesen kiváltva a jól megszokott keresőmezős keresést. De a még csak most kialakulóban lévő megoldások között említhetjük egy új online terminológia adatbázis, a TermWiki „filozófiáját” (részletes ismertetőjét lásd

110

Klenk 2012), amely az online szótárak és a manapság nagy népszerűségnek örvendő internetes közösségi oldalak struktúráját és működését egyesíti. A fentiekben taglalt kritériumok tehát nem teljesek és főként nem állandóak. A technológia és az online szótárak fejlődésével párhuzamosan kiegészítésük, módosításuk a lexikográfusok számára folyamatos feladatot jelent. Megjegyzendő még, hogy a tanulmány számos lehetséges szótári jellemzőt taglal, amelyek a szótárminősítés alapját képezhetik, ez azonban még csak az első lépés annak érdekében, hogy lehetővé váljon az online szótárak teljes körű, objektív értékelése, azaz annak eldöntése, hogy mely tulajdonságok megléte tesz egy online szótárt „jó online szótárrá”. Az egyes szótári jellemzőkhöz kacsolódó értékorientált szabályzat kidolgozása éppen ezért a további kutatások feladata lesz.

111

6. Esettanulmányok Az esettanulmányok című részben az 5. fejezetben ismertetett online szótári minősítési szempontrendszer alapján vizsgálok meg különböző nyelvű és típusú online szótárakat. A szótárak fő kiválasztási szempontjaként a kiadói, illetve szerkesztői háttért vettem alapul, így alakultak ki a következő vizsgált szótártípusok: (1) intézmény, szervezet által szerkesztett, (2) (szótár)kiadó cég által szerkesztett, (3) magánszemély által szerkesztett, (4) közösség által szerkesztett, (5) intézmény/szervezet/kiadó/magánszemély által szerkesztett, de a felhasználók által szolgáltatott információkat felhasználó szótárak. Az esettanulmányokhoz felhasznált források között minden kategóriánál egy-egy magyar és angol (vagy több)nyelvű online szótár szerepel. Az esettanulmányokat az adott szótárra vonatkozó összegzéssel, kitekintéssel zárom.

6.1. Intézmény/szervezet által szerkesztett szótárak

6.1.1. English-Galician CLUVI Dictionary, 2nd edition http://sli.uvigo.es/CLIG/index_en.html (10. sz. melléklet) A English-Galician CLUVI Dictionary-vel kapcsolatos háttér-információk Tágabb háttér Az English-Galician CLUVI Dictionary (a továbbiakban EG-CLUVI) kimondottan online megjelenésre készült, papírszótári előzményei nincsenek. A szótár fejlesztése három nagyobb szakaszra bontható. Az első kiadás (1.5-ös verzió) 2005-ben, a második 2008-ban, a második, javított, amely egyben a jelenleg elérhető legfrissebb kiadás (2.2es verzió) pedig 2012 óta hozzáférhető. Szűkebb háttér

112

A szótár jelenlegi verziójának készítői (Alberto Álvarez Lugrís, Eva Díaz Rodríguez, Xavier Gómez Guinovart, illetve a korábbi verziókban közreműködtek: Elena Sacau Fontenla és Ánxeles Torres Padín) a Vigói Egyetem SLI (Computational Linguistics Group of the University of Vigo) nevű csoportjának munkatársai. A szótárprojekt pénzügyi finanszírozását a Spanyol Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Vigói Egyetem és a Galíciai Önkormányzat közösen biztosítja, ezért az intézmény/szervezet által szerkesztett szótárak közé sorolható. A szótár általános tartalmáról szóló információk Az online szótár fizikai leírása A szótár technikai paraméterei a) Szükséges hardverkövetelmények A szótári információtípusok közül az EG-CLUVI csak szöveges információkat tartalmaz, ezért futtatásához egyéb hardvereszközökre nincs szükség. b) Futtatási platformok A szótár hagyományos számítógépes felületre optimalizált, mobilnézet nem elérhető. c) A futtatáshoz szükséges szoftver A szótár futtatásához internetes böngészőprogram szükséges, mobil alkalmazás nem áll rendelkezésre. Mozilla Firefox és Microsoft Explorer böngészőkhöz a szótároldalról letölthető egy kereső plug-in, amely a gyorsabb keresést teszi lehetővé. d) A szótárszoftver jellemzése A szótárszoftver egyedi fejlesztés, amelyben rendelkezésre áll a nyelvek közti váltás. A felület angol és galíciai nyelven használható.

113

A szótár jellege A EG-CLUVI egy elektronikus korpusz alapján készült szótár, papírszótári változata nem létezik. Felépítése, funkciói, szolgáltatásai alapján a valódi online szótárak közé sorolható. A szótár beágyazottsága Az EG-CLUVI egyedülálló szótár, mivel nem kapcsolódik más online szótárakhoz. A szótár ára A szótár minden szolgáltatása ingyenesen használható. A szótár szerkezete Megastruktúra Előszó/általános információk a) Általános információk a kiadóról és a szerkesztőről A szerkesztőkről és a kiadóról szól információk a szótár kezdőoldalának „Foreword” menüpontban található 1-es, 2-es és 3-as pont alatt olvashatóak. b) A feldolgozott szóanyag mennyisége A szótár megközelítőleg 20.000 szócikket és 30.000 fordítást (ekvivalenst) tartalmaz. c) A célközönség megjelölése A célközönség a szótárban nincsen megjelölve. d) Szerzői jogi, adatvédelmi információk Szerzői jogi és adatvédelmi információk a szótárban nem lelhetőek fel. Használati útmutató/súgó 114

a) Gyakran Ismételt Kérdések menü Gyakran Ismételt Kérdések menüt a szótár nem tartalmaz b) Szöveges/vizuális segédlet Szöveges vagy vizuális segédletet a szótár nem tartalmaz. c) Kapcsolatfelvétel lehetősége a szerkesztőkkel A szótároldalon közvetlen elérhetőségek nincsenek feltüntetve, a Computational Linguistics Group honlapjára navigálva lehet az intézet e-mailes és telefonos elérhetőségét fellelni. Segédletek a) Rövidítések feloldása A szócikkekben csak néhány rövidítés található, de azokhoz nem tartozik segédlet. b) Kiejtési segédlet Kiejtési segédlet nem képezi a szótár részét. Elektronikus hirdetések Hirdetések, reklámok nem jelennek meg a szótároldal felületén. Makrostruktúra A keresőmotor jellemzése a) A keresés módja Az EN-CLUVI-ban kizárólag keresőmezős keresés lehetséges, lapozó keresés opciót a szótár nem tartalmaz. b) A keresés hatóköre

115

A keresés hatóköre a szótár belső adatbázisára (illetve az a mögötte álló elektronikus korpuszra) terjed ki. A szócikkek szövegére nem, csak a címszókra lehet keresni. c) A lekérdezés módja A lekérdezés szöveges módon történik, kétféle beállítás változtatható a keresése előtt. Az első, hogy a felhasználó angol vagy galíciai nyelven kívánja-e folytatni a keresést, a másik pedig, hogy szó eleji vagy pontos szóra történő keresést választja. A wildcardok használata a keresés során nem támogatott. d) Beírási lehetőségek A beírás során pontos szó, illetve szórészlet (szó eleje) bevitele eredményez találatot. A keresési találatok megjelenítése a) A találatok rendezettsége Több találatot eredményező keresés esetén a találatok egymás alatt ábécésorrendben jelennek meg. b) A találatok kifejtettsége A találatok listázása során a képernyőn csak a keresett címszó, illetve az idegen nyelvű ekvivalens jelenik meg, a szócikkek kibontása a jobbra mutató nyílra kattintva érhető el. A közölt anyag jellege a) Szöveges információk A szócikkekben kizárólag szöveges információk találhatók. b) Multimédiás információk Multimédiás információkat a szótár szócikkei egyáltalán nem tartalmaznak. Mikrostruktúra (11. sz. melléklet) a) Az információk megjelenítése 116

A szócikkek a megnyitás után teljes terjedelmükben megjelennek a képernyőn. b) Az információk megjelenítésének sorrendje A szócikket határoló kék színű keret tetején a címszó jelenik meg a keresőbe bevitt nyelven. Alatta az adott szóhoz tartozó szófaji és egyéb nyelvtani információk, majd az idegen nyelvű ekvivalensek következnek. Az ekvivalensek alatt a forrásnyelven és a célnyelven megjelenő, a korpuszból vett (és a címszót tartalmazó) példamondatok követik egymást. A példamondatok alatt egy link segítségével lehet eljutni a példamondat korpuszban fellehető helyére. c) A szócikk szövegének megjelenítése A szócikkek törzsszövege fekete színű, a különböző ekvivalenseket kék színű pipa jelöli, az angol példamondatok mellett piros színű EN, a galíciai nyelvűek mellet kék színű GL rövidítés áll. A korpuszra mutató linkeket zöld színnel különítettek fel a szócikk egyéb részeitől. d) A szócikkek áttekinthetősége A szócikkek szövege kellően szellős, az alkalmazott színek és jelölések maximálisan áttekinthetővé teszik azokat. Mezostruktúra/Mediostruktúra Belső linkek a) Szócikken belüli linkek A viszonylag rövid terjedelmű szócikkek belső linkeket nem tartalmaznak. b) Szócikkek közötti linkek A szócikkek közötti linkek közé sorolhatók azok a hivatkozások, amelyeket a megnyitott szócikkek fölött megjelenő címszavak jelölnek. A szócikk kerete felett, szalagszerű elhelyezkedésben az aktuális címszó előtt és mögött (betűrendben) álló 9-9 címszó áll. Külső linkek

117

a) Más online szótárakra mutató linkek Más online szótárakra mutató linkeket a szótár nem tartalmaz. b) Egyéb webhelyekre mutató linkek Mindegyik szócikkből lehetséges az alapjául szolgáló korpusz szövegrészletének pontos forrásmegjelöléséhez navigálni. c) Egyéb, nem internetes forrásra mutató linkek Az EN-CLUVI szócikkei nem internetes forrásra mutató linkeket nem tartalmaznak A linkek megjelenési formái A korpuszra mutató linkeket zöld szín különböztették meg a szócikken belül, amire a kurzort mozgatva a kurzor formája is megváltozik, ezért azok permanens megjelenítésűnek számítanak. A szótár tartalma a) Lexikológiai alapok A szókincsállomány alapját a CLUVI (Linguistic Corpus of the University of Vigo) nevű párhuzamos korpusz szolgáltatja. A korpusz 2003 óta elérhető az interneten (http://sli.uvigo.es/CLUVI/index_en.html) és több rétegből (alkorpuszból) tevődik össze, például: jogi korpusz, tudományos-technikai korpusz, turisztikai korpusz, irodalmi korpusz. A szótár kizárólag nyelvi információkat tartalmaz. b) Fonológiai/grafémikai információk Fonológiai és grafémikai információkat a szótár nem tartalmaz. c) Grammatikai információk A szócikkekben minimális mennyiségű grammatikai információ található. A szófaji jelölés minden szócikkben szerepel (a több szófajba sorolható szavak egy szócikkben kaptak helyet), ezen felül bizonyos speciális nyelvtani információk (pl. főnevek rendhagyó többes száma, igék rendhagyó múltideje) képezik a szócikkek részét.

118

A címszók kontextusban történő megjelenítését a CLUVI korpusz aktív szótári beépítése biztosítja, egyrészt a szócikkben szereplő példamondatok, másrészt a korpusz bizonyos szövegrészeire mutató linkeken keresztül. d) Szemantikai információk A szócikkek definíciókat nem, csak célnyelvi ekvivalenseket foglalnak magukban. e) Egyéb releváns nyelvészeti információk Egyéb releváns nyelvészeti információkat a szótár szócikkei nem tartalmaznak. A szótár használatáról szóló információk a) A szótároldal kezelhetősége A viszonylag kevés keresési (és egyéb) opció és a megválasztható nyelvű felület egyszerű kezelhetőséget biztosít a CLUVI szótárnak , amelyet még a használati útmutató hiánya sem befolyásol jelentősebben. A szótároldal nyitólapja tulajdonképpen egy hagyományos szótár fedőlapjának felel meg, ahol a kiadó és a szerkesztők nevei olvashatók, a tényleges szótárhasználat a „Dictionary search” nevű menüből indítható, amin keresztül a keresőmező érhető el. A kezdőlapról lehet eljutni az általános információkat tartalmazó „foreword” (előszó) oldalhoz és az „En galego” feliratra kattintva lehetséges a felület galíciai nyelvűre való váltása. Az kezdőoldal legalján lévő kék színű linkről a Computational Linguistics Group of the University of Vigo honlapjára lehet továbblépni. b) A szótári adatok megbízhatósága A komoly szakmai felügyelet alatt készülő és működő CLUVI korpusz szavatolja, hogy a szótári adatok kellően relevánsak és megbízhatóak. c) A szótári adatok frissítése A szótár előszavában az az információ szerepel, hogy az EN-CLUVI a jövőben további angol szócikkekkel és angol–galíciai ekvivalensekkel bővül, amiről azonban konkrét részletek és időpontok nem derülnek ki, így a 2012-es tekinthető az eddigi legújabb verziófrissítésnek.

119

d) A szótár innovatív jellege Az EN-CLUVI szótár azon szótártípus képviselője, amelyek kimondottan egy bizonyos (elektronikus) korpuszra épül (vö, pl. az 6.3.1-es fejezetben elemzett Kicktionary-vel). Maga a szótári rész jelentős innovációt nem tartalmaz sem megjelenésében, sem funkcióiban. e) A szótár szakmai fontossága Az EN-CLUVI egy hosszú évek alatt véghezvitt fejlesztőmunka eredménye. A projekttel kapcsolatban számos publikáció született, például Gómez Guinovart és Fontenla (2004), Gómez Guinovart és Ánxeles Torres (2006), Guinovart (2008), Lugris (2008), Gómez Guinovart és Rodríguez és Lugrís (2008), Simões és Gómez Guinovart (2009). Összegzés, kitekintés A kis nyelvekkel – mint amilyen a galíciai is – kapcsolatos lexikográfiai munkálatok mindig kiemelt fontossággal bírnak, hiszen adott esetben akár egy nyelv fennmaradásához is hozzájárulhat egy-egy korszerű szótár megléte. Problémát jelent viszont, hogy a kis nyelvek szótárainak megalkotása és kiadása ugyanolyan költséges és időigényes feladat, mint a nagy nyelvek esetében. Éppen ezért az elektronikus szótárak komoly lehetőséget kínálnak és esélyt jelentenek az újabb szótárak elkészítésében. Professzionális szótárak elkészítése azonban nem lehetséges megfelelő anyagi háttér nélkül, ezért az EN-CLUVI-hoz hasonló projektek – mivel a piaci alapú megtérülés nem elvárható – valamilyen állami vagy egyéb központi forrást feltételeznek. Az ENCLUVI példája bizonyítja, hogy megfelelő szakmai koncepcióval és anyagi erőforrásokkal értékes referenciaművek alkothatóak a legkülönfélébb nyelveken.

120

6.1.2. Teológiai szótár http://teol.lutheran.hu/tanszek/rendszeres/eszkozok/szotar.html (12. sz. melléklet) A Teológiai szótárral kapcsolatos háttér-információk Tágabb háttér A Teológiai szótár több hagyományos forrást felhasználva készült, közvetlen papírszótári előzménye azonban nem létezik. Szűkebb háttér A szótár az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológia Tanszékének honlapján található, arról nem áll rendelkezésre pontos információ, hogy a szótároldal mióta üzemel. A Rendszeres Teológia Tanszék egyike az Evangélikus Hittudományi Egyetem hét tanszékének. A szótároldalon azonban nem áll rendelkezésre információ arról, hogy a tanszék részéről pontosan kik szerkesztik a szótárat. A szótár általános tartalmáról szóló információk Az online szótár fizikai leírása A szótár technikai paraméterei a) Szükséges hardverkövetelmények Mivel a szótár korlátozott mennyiségű tartalommal és funkcióval rendelkezik, erőforrásigénye

meglehetősen

kicsi.

Bármilyen

átlagos

honlaphoz

hasonlóan

böngészőben futtatható. b) Futtatási platformok A szótár hagyományos számítógépes felhasználásra készült, sem mobilnézet, sem mobilalkalmazás nem érhető el.

121

c) A futtatáshoz szükséges szoftver A szótár futtatásához kizárólag internetes böngészőprogramra van szükség. d) A szótárszoftver jellemzése A szótárszoftver az egyetemi honlap részét képezi, így illeszkedik annak megjelenéséhez. A szótár jellege A Teológiai szótár nem tekinthető valódi online szótárnak, mivel szinte egyáltalán nincsenek olyan jellemzői, amelyek érdemben megkülönböztetnék egy hagyományos szótártól. A szótár beágyazottsága A szótár más szótárakkal nincs kapcsolatban, ezért egyedülálló szótárnak tekinthető. A szótár ára A Teológia szótár használata teljes mértékben ingyenes. A szótár szerkezete I. Megastruktúra Előszó/általános információk e) Általános információk a kiadóról és a szerkesztőről Az Evangélikus Hittudományi Egyetem budapesti központú, államilag elismert felsőoktatási intézmény, amelynek fő profilja teológusok, hittantanárok, lelkészi munkatársak és kántorok képzése. Az egyetemről és a tanszékekről az egyetemi honlapról (www. teol.lutheran.hu) érhető el bővebb információ. b) A feldolgozott szóanyag mennyisége

122

A pontos szócikkszámról nem szerepel hiteles információ a szótároldalon, a jelenlegi szócikkszám kb. 1200 alakul. c) A célközönség megjelölése A célközönség a szerkesztők által nincsen körülhatárolva, viszont mivel a szótárt az egyetemi honlapon a segédletek kategóriába sorolták be, ezért valószínűsíthetően az egyetemi hallgatók számára mint oktatási segédanyag készült el. d) Szerzői jogi/adatvédelmi információk Szerzői jogi és adatvédelmi információk nem lelhetőek fel a szótárban. Használati útmutató⁄súgó a) Gyakran Ismételt Kérdések menü A szótár nem tartalmaz Gyakran Ismételt Kérdések menüt. b) Szöveges/Vizuális segédlet A szótár nem tartalmaz sem szöveges, sem vizuális segédletet. c) Kapcsolatfelvétel lehetősége a szerkesztőkkel Közvetlen elérhetőségek a szótároldalon nincsenek, a Rendszeres Teológia Tanszék munkatársainak e.mailes elérhetősége az egyetemi honlap „Munkatársak” menüje alatt olvasató. Segédletek a) Rövidítések feloldása A szócikkek a felhasznált forrásokra utaló rövidítéseket tartalmaznak, amelyek feloldása a kezdőképernyőn olvasható. A szócikkekben egyéb rövidítéseket is előfordulnak, ezek feloldásához azonban nincsen segédlet. b) Kiejtési segédlet A szótár nem tartalmaz kiejtési segédletet.

123

Elektronikus hirdetések A szótároldalon elektronikus hirdetések nem jelennek meg. II. Makrostruktúra A keresőmotor jellemzése a) A keresés módja A szótárban csak lapozó keresésre van lehetőség, a kezdőoldalon található kezdőbetűkre kattintva. b) A keresés hatóköre A keresés csak a Teológiai szótár saját adatbázisára terjed ki. c) A lekérdezés módja Mivel csak lapozó keresés áll rendelkezésre a szótárban, ezért különböző lekérdezési módokról sem lehet beszélni. d) Beírási lehetőségek A beírási lehetőségek a keresőmezős keresés hiányában a vizsgált szótárnál nem értelmezhetőek. Keresési találatok megjelenítése a) A találatok rendezettsége A találatok rendezettsége a keresőmezős keresés hiányában a vizsgált szótárnál nem értelmezhető. b) A találatok kifejtettsége A találatok kifejtettsége a keresőmezős keresés hiányában a vizsgált szótárnál nem értelmezhető. A közölt anyag jellege 124

a) Szöveges információk A szótár kizárólag szöveges információkat tartalmaz. b) Multimédiás információk A szótár képi, audio és video információkat nem tartalmaz. III. Mikrostruktúra (13. sz. melléklet) a) Az információk megjelenítése A szócikkekben az információk teljes egészében megjelennek. b) Az információk megjelenítésének sorrendje A szócikkekben ekvivalensek (nem magyar nyelvű címszók esetén) és/vagy definíciók találhatók. Amennyiben mindkettő, akkor első helyen az ekvivalens áll, amit a definíció követ. Bizonyos esetekben feltüntetik a szó eredetét (pl. görög, angol), vagy a tudományköri besorolását (pl. biológia). Amennyiben az említett információk szerepelnek a szócikkben, akkor azok közvetlenül a címszó után állnak. c) A szócikk szövegének megjelenítése A szócikkek szövege egységesen kék színű, a címszók vagy nagy kezdőbetűvel szerepelnek, vagy az egész címszó nagybetűvel van szedve. A címszók a szócikk többi részétől három egymást követő gondolatjellel vannak elkülönítve. d) A szócikkek áttekinthetősége A rendkívül rövid szócikkek néhány másodperc alatt elolvashatóak, görgetésre nincs szükség az áttekintésükhöz, a benne foglalt információk viszont nem minden esetben követnek egységes rendezőelvet. IV. Mezostruktúra/Mediostruktúra Belső linkek

125

a) Szócikken belüli linkek A szócikkekben szócikken belüli linkek nem fordulnak elő. b) Szócikkek közötti linkek Szócikkek közötti linkek nem képezik a szótár részét. Külső linkek a) Más online szótárakra mutató linkek A Teológiai szótár más online szótárakra mutató linkeket nem tartalmaz. b) Egyéb webhelyekre mutató linkek Egyéb webhelyekre mutató linkek nem szerepelnek a szótár szócikkeiben. c) Egyéb, nem internetes forrásra mutató linkek Konkrét, aktív linkek nincsenek a szócikkekben, ugyanakkor bizonyos szócikkek esetében (rövidítésekkel) feltüntetik, hogy mely hagyományos forrásból származik a szócikk tartalma. A források bibliográfiai adatai a kezdőképernyőn kaptak helyet, közülük a szócikkekben három műre van hivatkozás, a következő rövidítésekkel: BL (Bölcskey–Lenkei 1990), FA (Ferenczi 1999), GGy (Groó 1956). A linkek megjelenési formái A nem internetes forrásra utaló linkeket a felhasznált mű szerzőjének monogramjával jelölik, amelyek nem permanens megjelenésűek. A szótár tartalma a) Lexikológiai alapok A szótári címszóállomány elsődleges forrásai az egyéb, nem internetes forrásra mutató linkeknél felsorolt szakirodalmak (Bölcskey–Lenkei 1990, Ferenczi 1999 és Groó 1956) voltak. A felsoroltakon túl egyéb – főként teológiai – referenciaművek alkotják, amelyek listája az „Ajánlott és felhasznált irodalom” címszó alatt található. A szócikkek egy

126

részénél szerepel jelzés arra vonatkozóan, hogy mi volt a forrásuk, nagyobbik részüknél azonban nem. A nyitóoldalon olvasható néhány soros bevezető szerint „a szótárban elsősorban általános teológiai és etikai, főként a bioetikában elterjedten használatos szavak találhatók.” A szótár nyelvi és enciklopédikus információkat egyaránt tartalmaz. b) Fonológiai/grafémikai információk Fonológiai és grafémikai információkat a szótár nem tartalmaz. c) Grammatikai információk Grammatikai információkat a szótár nem tartalmaz. d) Szemantikai információk A szemantikai információk tekintetében a szócikkekben megjelennek a definíciók és az ekvivalensek is, rendszerezettségük azonban véletlenszerűnek mondható. e) Egyéb releváns nyelvészeti információk Az idegen szavak esetében bizonyos szócikkekben feltüntetik, hogy melyik nyelvből származik az adott címszó. A szótár használatáról szóló információk A szótároldal kezelhetősége A szótár nyitóoldala tulajdonképpen egyben az „a” és „b” betűvel kezdődő címszókat tartalmazó oldal is. Az oldal tetején, a szótár címe alatt a lapozó kereséshez szükséges kezdőbetűk sora, alatta egy néhány mondatos rövid bevezető, majd a felhasznált és ajánlott irodalmak, ezután pedig a szótári címszók és a hozzájuk kapcsolódó szócikkek következnek, egymás alatti elrendezésben. A képernyő bal oldalán a Rendszeres Teológiai Tanszék honlapjának egyéb menüi kaptak helyt. Mivel csak a lapozó kereséssel lehet a megadott kezdőbetűre ugrani, ezért az adott kezdőbetűvel kezdődő keresett szó megtalálása csak hosszabb-rövidebb görgetés után kivitelezhető, ami meglehetősen kényelmetlenné teszi a szótárhasználatot. Áthidaló megoldásként a böngészőprogram beépített keresőjével érhető el a valódi keresőmezős

127

kereséshez hasonló eljárás, hiszen az egyes betűkhöz tartozó szócikkek egyetlen oldalon, „ömlesztve” állnak egymás után. A szótári adatok megbízhatósága A szótári adatok megbízhatóságát a szótár összeállítóinak szakterületi felkészültsége, és a felhasznált szakirodalom széles köre biztosítja. Az szerkesztők említett felkészültsége azonban szigorúan a tartalmi elemekre, és nem a lexikográfiai képzettségre vonatkozik. A szótári adatok frissítése A szótári adatok frissítéséről nem áll rendelkezésre információ. A nyitóoldalon szerepel egy, a felhasználóknak szóló felhívás, miszerint aki nem találja meg a szótárban az általa keresett szót, az jelezze a szerkesztőknek, akik ennek megfelelően bővítik tovább az adatbázist. A szótár innovatív jellege A Teológiai szótár tulajdonképpen nem több egy (meglehetősen elavult) digitális szójegyzéknél, ezért esetében innovatív jellemvonásokról nem beszélhetünk. A szótár szakmai fontossága A készítők szótárukat valószínűleg egy szűk körnek szánták, elsősorban belső, egyetemi használatra, zömében már meglévő forrásokat felhasználva. Sem tartalmilag, sem megjelenésében, sem funkcióiban nem tekinthető szakmailag kiemelkedő fontosságúnak. Összegzés, kitekintés A különböző oktatási intézmények ma már egyre inkább törekszenek arra, hogy tanulóiknak különféle digitális tananyagokat, segédanyagokat biztosítsanak, hiszen nyilvánvaló, hogy az 1980-as évek vége után született generációk elsődleges információforrásnak az internetet tekintik. A Teológiai szótár megalkotása önmagában tehát mindenképpen dicséretes vállalkozás, mivel a szótárral az egyetemi hallgatók egy 128

gyorsan és egyszerűen hozzáférhető adatbázist kaptak. Meg kell azonban jegyezni, hogy mind a szótári adatok strukturáltsága, mind a technikai megvalósítás a (lexikográfiai) koncepció hiányáról árulkodik. (Aminek az oka elsősorban nyilván az, hogy a készítők nem képzett lexikográfusok.) Néhány egyszerű funkció (pl. keresőmezős keresés) beépítésével és formai változtatásokkal (pl. a szócikkek egységesebbé tétele) a Teológiai szótár a mai kor igényeinek jobban megfelelő referenciaművé válhatna.

129

6.2. (Szótár)kiadó cég által szerkesztett szótárak 6.2.1. Longman Dictionary of Contemporary English Online http://www.ldoceonline.com/ (14. sz. melléklet) A Longman Dictionary of Contemporary English Online-nal kapcsolatos háttérinformációk Tágabb háttér A Longman English Dictionary Online (a továbbiakban LDOCE Online) a Longman Kiadó The Longman Dictionary of Contemporary English című tanulói szótárának (annak ötödik kiadásának) online változata, amely a papír és az online változat mellet DVD változatban is hozzáférhető. A papírszótár első kiadása több évtizedes múltra tekint vissza: 1978-ben jelent meg először, az online változat 2008 óta érhető el az interneten. Szűkebb háttér Az LDOCE Online kiadója, a Longman, több évszázados múlttal rendelkező tradicionális angol kiadóvállalat. A cég születése 1724-re tehető, amikor Thomas Longman Londonban könyvárusítással kezdett foglalkozni, majd évszázadokon keresztül családi vállalkozásként működött és fejlődött tovább a vállalat. A fordulópontot – tulajdonosi szempontból – 1968 jelentette, amikor a Pearson globális kiadócég felvásárolta és magába olvasztotta a Longman kiadót (Briggs 2008). A Longman kiadó tradicionálisan az egyik legnagyobb és legismertebb szótárkiadással foglalkozó vállalt, világviszonylatban is. Napjainkban is számos, a legkülönfélébb célközönségnek szánt egy és kétnyelvű szótárral képviselteti magát a piacon. A szótár általános tartalmáról szóló információk Az online szótár fizikai leírása

130

A szótár technikai paraméterei a) Szükséges hardverkövetelmények Az

LDOCE

Online

honlapján

nem

található

információ

a

javasolt

hardverkövetelményekről. A szótár futtatásához egy átlagos teljesítményű számítógép és internetkapcsolat, illetve – amennyiben a felhasználó a hangfájlokat is szeretné meghallgatni – hangkártya és hangszóró szükséges. b) Futtatási platformok Az LDOCE Online hagyományos és hordozható számítógépeken, illetve mobil eszközökön is futtatható. Okostelefonokon és táblagépeken történő használathoz azonban nem áll rendelkezésre mobil nézet, így csak a hagyományos böngészőre optimalizált verzió használatára van lehetőség a mobil eszközökön is. c) Futtatáshoz szükséges szoftver A futtatás hagyományos módon, internetes böngészőben történik, a hangfájlok lejátszásakor automatikusan a szótároldal beépített hanglejátszója indul el, a hangfájlok meghallgatásához viszont szükséges a QuickTime nevű bővítmény telepítése. Firefox Mozilla és Internet Explorer böngészőknél lehetőség van az LDOCE Online bővítmény telepítésére, ebben az esetben a szótároldal felkeresése nélkül lehetséges a szótár adatbázisában történő keresésre a böngésző megfelelő keresőmezőjének kiválasztásával. Mind a Google, mind az Apple internetes alkalmazásboltjából megvásárolható és letölthető – több más Longman szótár mellett – a The Longman Dictionary of Contemporary English mobil alkalmazása, amely a szócikkekhez tartozó audio fájlokat is magában foglalja. A Microsoft alkalmazásboltjából, Windows Phone operációs rendszerre a Longman szótárához egyelőre nem tölthető le applikáció. d) A szótárszoftver jellemzése Az LDOCE Online szoftvere saját fejlesztés, más szótárak nem használják ezt a felületet. A szótároldal két nyelven hozzáférhető Az angol nyelvű szótároldal elérési útja a http://www.ldoceonline.com, illetve a http://www.ldoce-online.cn/ címen a lokalizált, kínai nyelvű felület találhat A szótár jellege 131

Az LDOCE Online változatos keresési és multimédiás tulajdonságokkal rendelkezik. A szótár megtartja a papírváltozat erényeit és kihasználja az internet adta lehetőségeket, ezért a valódi online szótárak közé sorolható, ugyanakkor megjegyzendő, hogy a DVD változat (és a fizetős online verzió) több szolgáltatást tartalmaz, mint az ingyenes online verzió. A szótár beágyazottsága Az LDOCE Online egyedülálló szótár, más online szótárakhoz nem kapcsolódik. A szótár ára Az LDOCE Online a korlátozottan ingyenes szótárak körébe tartozik. Az online verzióban gyakorlatilag minden funkció elérhető, az audiofájlok meghallgatására, viszont csak a D és S betűkkel kezdődő címszók esetén van lehetőség. Amennyiben a felhasználó az összes címszót és a hozzájuk tartozó példaanyagot szeretné meghallgatni, meg kell vásárolnia a DVD, vagy a hagyományos papír változatot, amelyhez automatikusan jár a teljes körű online verzióra vonatkozó hozzáférési jog. A szótár szerkezete I. Megastruktúra Előszó/általános információk a) Általános információk a kiadóról és a szerkesztőről A Pearson Kiadóról a cég honlapján lehet tájékozódni, ami a LDOCE Online szótároldal alján található Pearson ELT feliratra kattintva érhető el, a Longman szótárairól a Longman Dictionaries menüponton belül olvashatók bővebb információk, ahol nem csak az LDOCE-t, hanem más Longman szótárakat is bemutatnak. b) A feldolgozott szóanyag mennyisége

132

A szótár – az oldalon olvasható saját megfogalmazás szerint – 207 ezer szót és szókapcsolatot tartalmaz, azok jelentésével együtt, valamint ezen felül egymillió példamondat is a szótár részét képezi. c) A célközönség megjelölése A LDOCE Online angol egynyelvű tanulói szótár, a Longman Dictionaries menüpont alatt olvasható ajánlás szerint a szótárt az erős, középhaladó⁄haladó szintű angol nyelvtudással rendelkező nem angol anyanyelvű tanulók számára ajánlják elsősorban. Az ennél mérsékeltebb nyelvtudással rendelkezőknek a kiadó egyéb szótárait javasolják. d) Szerzői jogi/adatvédelmi információk Az LDOCE Online-ra a Pearson Kiadó szerzői jogi szabályozása vonatkozik. Eszerint a szótároldal felhasználói jogosultak a szótári információkhoz való hozzáféréshez, letöltéséhez és kinyomtatásához, de csak abban az esetben, ha az oktatási, vagy magánjellegű célokat szolgál. A szótári információk minden, a felsoroltaktól eltérő használata csak a jogtulajdonos kiadó engedélyével lehetséges. Használati útmutató/súgó a) Gyakran Ismételt Kérdések menü A szótár Gyakran Ismételt Kérdések menüje a főoldal How to use menüpontja alatt található. A menün belül meglehetősen kevés (mindössze kilenc) kérdés és válasz kapott helyt, amely néhány alapvető szótárhasználati problémára ad választ. b) Szöveges/Vizuális segédlet A How to use menü a Gyakran Ismételt Kérdéseken túl magában foglal még egy rövid szöveges, illetve vizuális segédletet, amely az LDOCE Online-ban történő szótári keresést illusztrálja. c) Kapcsolatfelvétel lehetősége a szerkesztőkkel A Longman Dictionaries menüből lehet eljutni a Contact Dictionaries menüponthoz, majd kiválasztva a Contact us opciót van mód a Longman szótárakkal kapcsolatos kérdések és megjegyzések elküldésére a Pearson Kiadó munkatársainak.

133

Segédletek a) Rövidítések feloldása A LDOCE Online szócikkei nem tartalmaznak rövidítéseket. b) Kiejtési segédlet A szótár szócikkei csak elvétve tartalmaznak fonetikus átírást, a How to use menüpont alatt szerepel egy kiejtést segítő táblázat az IPA szimbólumokkal. Elektronikus hirdetések Az LDOCE Online szótároldal felületén számos elektronikus hirdetéssel találkozik a felhasználó. A hirdetések főként a Google hirdetései, amelyek feltűnnek az oldal alján, tetején és szélén egyaránt, ezáltal kissé zavaróvá téve a szótárhasználatot, különösen azért, mivel a reklámok egy része nem statikus, hanem mozgóképes hirdetés. A Google hirdetésein túl helyenként a Pearson Kiadó saját reklámjai is felbukkannak a szótároldalon, amelyekben főként saját kiadású szótáraikat reklámozzák. II. Makrostruktúra A keresőmotor jellemzése a) A keresés módja Az LDOCE Online többféle keresési módot kínál a felhasználóknak. A legfontosabb a keresőmezős keresés, ami a kezdőoldal felső részén található keresőmező segítségével történik. A keresőmezős keresés mellet a szótárban kétféle lapozó keresés is megtalálható, mindkettő a How to use menün keresztül használható. Az első a betűrendes keresés, melynek során először a képernyő felső részén megjelennek az ábécé betűi, majd a kívánt kezdőbetűre kattintva lapozó módban lehet böngészni a szótár címszói közt. A másik típusú lapozó keresés a témakörök szerinti keresés. Az LDOCE Online több mint kétszáz témakörbe sorolja be címszóit (egy-egy címszó akár több témakörbe is beletartozhat), a felsorolt témakörökre kattintva egymás alatt, betűrendben jelennek meg az adott kategóriához tartozó címszók.

134

b) A keresés hatóköre A keresés hatóköre az LDOCE Online esetében csak a saját adatbázisra terjed ki, külső szótári vagy egyéb online forrásban történő keresésre nincs mód. A keresőmezőbe bevitt keresőszavak csak a címszók közül eredményeznek találatot, a szócikkek szövegében való keresés nem lehetséges. c) A lekérdezés módja A lekérdezés alapvetően egyszerű szöveges lekérdezés formájában történik, amely kiegészülhet a wildcardok használatával. Szűrők beállítását a LDOCE Online nem támogatja. d) Beírási lehetőségek A beírási lehetőségeknél csak pontos szó vagy szókapcsolat beírása eredményez találatot. Amennyiben nincs pontos találat, a szó hozzávetőleges alakjának beírása is eredményezhet találatokat, ebben az esetben a szótár felkínál egy listát, amiből a felhasználó kiválaszthatja az általa keresett szót. Keresési találatok megjelenítése a) A találatok rendezettsége Amennyiben a keresés eredményes volt, a keresőmezőt a találati lista váltja, ahol a címszók egymás alatt helyezkednek el. Első helyen mindig a keresőszóval egyező címszó jelenik meg, majd azok a szavak, amelyeknek a keresőszó a részét képezi. Ezután következnek a többtagú kifejezések, amelyeknek a keresőszó az előtagját, illetve az utótagját adja. A találatok minden kategóriában betűrendben következnek egymás után. b) A találatok kifejtettsége A találatok megjelenítése során a találatok csak kis mértékben kifejtettek. A címszók mellett a találati lista feltünteti a szófajt, illetve hogy melyik témakörbe tartozik az adott címszó. A közölt anyag jellege a) Szöveges információk 135

Az LDOCE Online szócikkei legnagyobb arányban szöveges információkból állnak. b) Multimédiás információk A kiejtési segédlettel kapcsolatban volt róla szó, hogy az LDOCE Online csak hangos kiejtési segédletet tartalmaz, szövegeset nem. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a címszók meghallgathatók (brit és amerikai angol változatban) az audiofájlok megnyitása után, illetve, ami kimondottan az LDOCE Online erősségének számít a hasonló kategóriájú online szótárak között, hogy a példamondatok sem csak szöveges formában, hanem kihangosítva is a felhasználók rendelkezésére állnak. Az LDOCE Online szócikkeiben, (főként a főnevek esetében) gyakran a szócikk részét képezik a képi információk. A szócikkek képi információi leginkább fotók, ritkábban rajzolt illusztrációk formájában jelennek meg. Bizonyos esetekben a fotók, illusztrációk keveredhetnek a szöveges információkkal (lásd pl. a car szócikket, ahol a képi anyag mellett szöveges formában, nyilakkal rámutatva olvashatóak az autó legfőbb részei). Videó információkat az LDOCE Online nem tartalmaz. III. Mikrostruktúra (15. sz. melléklet) a) Az információk megjelenítése Az LDOCE Online szócikkeinek megnyitása esetén azok teljes tartalma megjelenik a képernyőn. Amennyiben a szócikk részét képezik a „Word Choice”, „Grammar” és „Collocations” címmel ellátott szövegablakok, azok bezárására a felfelé mutató háromszög szimbólum segítségével van lehetőség. b) Az információk megjelenítésének sorrendje A LDOCE Online szócikkeinek belső felépítése egységes szerkezetet mutat. A szócikken belül kék színű fejléccel szerepel a címszó, mellette a szófajjal. A fejléc alatt első helyen szerepel a témakör szerinti besorolás, néhány fontos nyelvtani információ (igék esetében a rendhagyó ragozás, mellékneveknél a fokozás), majd számozással elkülönítve egymás alatt kapnak helyt a különböző jelentések. Az egyes sorszámmal jelzett jelentés mellett jobb oldalt látható a képi információ (amennyiben része a szócikknek). Az egyes jelentéseken belül a hangfájlok lejátszására szolgáló ikon, a stílusminősítés, majd a 136

definíció következik és a más szócikkekre történő utalások. Végül a definíciók alatt olvashatóak a szócikkhez tartozó példamondatok és a lap legalján a címszó szólásokban, állandósult szókapcsolatokban való megjelenései. c) A szócikk szövegének megjelenítése Az LDOCE Online-ban fontos szerep jut a színek használatának, amelyek nagyban megkönnyítik a szócikken belüli tájékozódást és lényegkiemelést. A szócikk kék színű fejlécében a címszó és a hozzá tartozó szófaji megjelölés fehér színnel szerepel. A különböző jelentések kék háttérrel, fehér betűtípussal szerepelnek, az egyes jelentések számozása pedig pirossal történik. A nyelvtani információkat zöld színnel és szögletes zárójellel, a példamondatokat dőlt betűvel különítik el. A stílusminősítéseket a lila szín és dőlt betű jelzi. Amennyiben a címszó egy állandósult szókapcsolat része, és az állandósult szókapcsolat megjelenik a szócikk szövegében, az vastag fekete betűvel emelik ki. d) A szócikkek áttekinthetősége A szótár szócikkei általában elég terjedelmesek, az áttekinthetőséget viszont nagymértékben megkönnyíti a c) pontban ismertetett színkódok használata. Rövid szótárhasználat után az egyes színekhez és betűtípusokhoz tartozó funkciók megismerése után az először hosszúnak és kaotikusnak tűnő szócikkek könnyen áttekinthetővé válnak. A szócikkek hosszából adódik, hogy csak kevés esetben fér el egy képernyőnyi felületen a teljes szócikk, ezért a szócikk görgetésére majdnem minden esetben szükség van IV. Mezostruktúra/Mediostruktúra Belső linkek a) Szócikken belüli linkek Az LDOCE Online szócikkein belüli navigációra a szócikkek tetején lévő „menu” gomb lenyomása után nyílik mód. Miután a felhasználó a bal egérgombbal a „menu” gombra klikkelt, egy külön kis ablakban megjelenik a szócikken belüli különböző jelentések listája. A kívánt jelentésre klikkelve a szótár automatikusan a szócikk kiválasztott részére navigálja a felhasználót. 137

b) Szócikkek közötti linkek Az LDOCE Online szótár teljes egészét behálózzák a szócikkek közötti linkek. A szócikk szövegében bármelyik szóra duplán kattintva (amennyiben az a bizonyos szó címszóként szerepel a szótárban) egy új ablak nyílik meg, benne a kijelölt szóhoz tartozó szócikkel. Az újonnan megnyíló ablak tulajdonképpen a teljes szócikket tartalmazza, kivéve az audiofájlok meghallgatásához szükséges ikonokat, amelyek eléréséhez a „go to entry” gombra kell kattintani. Külső linkek a) Más online szótárakra mutató linkek Más online szótárakra mutató linkeket az LDOCE Online nem tartalmaz. b) Egyéb webhelyekre mutató linkek Egyéb webhelyekre mutató linkeket az LDOCE Online nem tartalmaz. c) Egyéb, nem internetes forrásra mutató linkek Egyéb, nem internetes forrásra mutató linkeket az LDOCE Online nem tartalmaz. A linkek megjelenési formái Az LDOCE Online linkjei nem permanens megjelenítésűek, a linkekre mutató szavakat nem jelölik se színnel, se más egyéb módon. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy a legtöbb szó, amire duplán kattint a felhasználó, elvezet egy másik szócikkhez, ezért felesleges a linkek külön jelölése. A szótár tartalma a) Lexikológiai alapok A Longman kiadó egyéb szótáraihoz hasonlóan az LDOCE Online is a Longman Corpus Network nevű korpusz alapján készül. A korpusz forrásai angol nyelvű könyvek, újságok és magazinok, melyekből 330 millió szövegszó került be a korpuszba. a Longman Corpus

138

Networköt kiegészíti a Longman Spoken American Corpus, amely egy beszélt nyelvi korpusz 5 millió szövegszóval. A Longman szótárainál a címszók válogatási elveinél első helyen szerepel, hogy a valódi, jelenleg is használatban lévő angol nyelvet tükrözzék. Az LDOCE Online a tanulói szótárak körébe sorolható, ezért a benne feldolgozott szókincs általános, köznyelvi jellegű. A szótárban a nyelvi és az enciklopédikus információk hasonló arányban képviseltetik magukat. b) Fonológiai/grafémikai információk A címszók fonetikus átírása csak a szócikkek elenyésző százalékában van jelen, ezzel szemben az audio fájlok minden szócikknél megtalálhatóak, amerikai és brit kiejtési változatban egyaránt. c) Grammatikai információk Az LDOCE Online angol egynyelvű szótár, a szócikkekben a szófajt minden esetben feltüntetik. A homonimákat a keresési lista szófajonként, elkülönítve jeleníti meg. A grammatikai információk sorában hasznos segítség a nyelvtanulók számára, hogy a szócikkek részét képezi a rendhagyó igék ragozása, illetve a melléknevek fokozott alakjai. Igei címszóknál szerepel még továbbá, hogy az adott ige határozott vagy határozatlan ragozású, valamint névszóknál, hogy megszámlálgatóak vagy nem megszámlálhatóak. A kontextusra vonatkozó információk nagy arányban kapnak helyt a LDOCE Online-ban, hiszen egye-egy szócikkhez számos példamondat tartozik. Hasznos segédlet a nyelvtanulóknak, az egyes szócikkekben felbukkanó „Grammar” elnevezésű, piros hátterű ablak, amelyben a címszóhoz kapcsolódó és magyarázatot igénylő nyelvtani szabályok értelmezésére és szemléltetésére hivatott. d) Szemantikai információk A címszókhoz kapcsolt jelentésekhez általában rövid, két-három soros definíciók kapcsolódnak. A stílusminősítések a jelentések mellett lila színnel vannak feltüntetve, de a szócikkeken belül nem mindegyik jelentéshez kapcsolódik stílusminősítés. Esetenként szögletes zárójelben feltüntetve ellentétes és rokon értelmű szavak is szerepelnek a jelentések mellett. Vannak szócikkek, amelyeknek részét képezi az ún. „Word Choice” nevű ablak, amelyekben kontextushoz kötődő szóhasználati⁄szóválasztási tanácsok olvashatóak. 139

e) Egyéb releváns nyelvészeti információk Bizonyos szócikkekben egy külön megnyitható „Collocations” elnevezésű ablakban a címszóhoz kötődő szókapcsolatok jelennek meg. A relevanciára vonatkozó információ bizonyos szócikkek fejlécében a W és az S jelölések, amelyek azt hivatottak szolgálni, hogy jelöljék, hogy egy adott szó mennyire gyakori az írott vagy a beszélt nyelvben. Például a W1 jelölés azt jelenti, hogy a szó – ami az írott nyelvet illeti – benn van az 1000 leggyakrabban használt szó közt, az S2 pedig azt, hogy a szó a 2000 leggyakoribb beszélt nyelvi szó közé tartozik. A szótár használatáról szóló információk A szótároldal kezelhetősége Az LDOCE Online nyitóoldalának fókuszában a keresőmező áll, tulajdonképpen kínálja magát a felhasználónak, hogy a keresőmezős kereséssel kezdje el a szótárhasználatot. Miután a sikeres keresés megtörtént, már sokkal több opció áll a szótárhasználó rendelkezésére. A nyitóoldalon kapott még helyet a „nap szava” rovat, ahol minden nap más-más címszó jelenik meg a szótár adatbázisából. A kezdőoldalon található még néhány témakör, amelyek alapján szintén elkezdhető a szótári keresés, de megjegyzendő, hogy a megjelenített témakörök, csak töredékét teszik ki a teljes témaköri listának. A nyitóoldal fejlécében három menü található, ahol az online szótárhoz telepíthető bővítményekről, a szótárhasználatról és az LDOCE Online-hoz kötődő fontos információkról olvashat a felhasználó. A nyitóoldal alján található menükből lehet eljutni a Pearson Kiadó honlapjához, a Longman Kiadó szótárakat bemutató oldalához, illetve itt találhatóak meg a szerzői jogi és adatvédelmi tudnivalók. A szótároldalról kezelhetőségét nagyban elősegít a szócikkek logikus felépítése, illetve A szócikkek áttekinthetősége részben említett színkódok használata. Zavaró lehet viszont a szótároldalon az átlagosnál több reklám és hirdetés jelenléte. A szótári adatok megbízhatósága Az LDOCE Online szótár minőségét a Longman Kiadó patinás múltja és a szótári piacon betöltött kiemelkedő szerepe garantálja. A kiadó szótárainak évszázados sikere és a szótár 140

szerkesztésében részt vevő szakembergárda szaktudása biztosítja a megbízhatóság magas fokát. A szótári információk frissítése Az LDOCE Online a Longman Dictionary of Contemporary English ötödik kiadásán alapszik. A szótár hatodik kiadása nemrégiben jelent meg, egyelőre azonban a hatodik kiadásra történő frissítés az online kiadásban nem történt meg. A szótár innovatív jellege Az LDOCE Online szótár jól beleillik a nagy angolszász szótárkiadó cégek online szótárainak sorába. Rendelkezik minden olyan alapvetően fontos tulajdonsággal, amellyel napjainkban egy angol egynyelvű tanulói szótárnak rendelkeznie kell. Megállapítható azonban, hogy olyan egyedi jellemzők, technikai újdonságok nem találhatóak meg benne, amelyekkel más versenytársainál ne találkozhatna a felhasználó. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a könnyű kezelhetőség és a felhasználóbarát szótári struktúra kárpótlást jelenthet az esetleges innovációk hiányáért. A szótár szakmai fontossága Mivel az LDOCE Online egy nagy múltra visszatekintő, világszinten ismert szótár online változata, ezért szakmai fontosságát nem lehet megkérdőjelezni. Lew (2011) cikkében a „Nagy ötös” (Big Five) egyik tagjaként nevezi meg mint a legnépszerűbb angol egynyelvű tanulói szótárak egyikét. Összegzés, kitekintés A szótárkiadó cégeket az online szótárak szerepének növekedése jelentős kihívások elé állította, hiszen ma már nem elég, hogy digitális papírszótárakat kínáljanak a vásárlók részére, alapjaiban kell átalakítaniuk szótáraikat és szótárkínálatukat. A piaci verseny ráadásul még élesebb, mint a papírszótárak korában, hiszen olyan cégek léphetnek be a piacra, akik korábban nem is foglalkoztak szótárkiadássál, illetve nem lehet figyelmen

141

kívül hagyni a közösségi szótárak és az egyéb ingyenesen használható online referenciaművek részesedését a felhasználók kegyeiért folytatott harcban. Az LDOCE (némileg talán meglepetésként) a statisztikai adatok alapján (www.similarweb.com) nincsen benne a 100 legyakrabban látogatott szótároldal között, ami tekintve, hogy az egyik legnevesebb egynyelvű szótárakat kiadó cégről van szó, semmiképp sem töltheti el elégedettséggel az LDOCE kiadóját. További érdekesség, hogy a legnépszerűbb 50 online szótároldal között csak a Merrriam-Webster és a Cambridge online szótárai képviseltetik magukat, előbbi a 15., utóbbi a 26. pozícióban. A listát – talán kevéssé meglepő módon – a Wikipédia vezeti.12 Mindenképpen nagy felelősség van tehát a neves szótárkiadókon, köztük az LDOCE kiadóján is, hiszen az internet korszakában a korábban jól csengő márkanevek sem jelentenek garanciát arra, hogy a felhasználók nem pártolnak át akár rövid idő leforgása alatt a jobb minőségű. megújulni képes, vagy éppen az olcsóbb szolgáltatást nyújtó online szótárakra.

12

A www.similarweb.com adatai alapján a „Szótárak és enciklopédiák” kategóriában világszerte a tíz leglátogatottab oldal sorrendje a következő: Wikipedia.org, Quora.com, Wordreference.com, Reference.com, Dictionary.reference.com, Thesaurus.com, Thefreedictionary.com, Urbandictionary.com, Wiktionary.org, Weblio.jp

142

6.2.2. Akadémiai Magyar–angol nagyszótár Online http://www.szotar.net/ (16. sz. melléklet) Az

Akadémiai

Magyar–angol

nagyszótár

Online-nal

kapcsolatos

háttér-

információk Tágabb háttér Az Akadémiai Magyar–angol nagyszótár Online (a továbbiakban AManO) rendelkezik papírszótári előzményekkel. Az előszó tanúsága szerint Országh László magyar-angol nagyszótárának harmadik, átdolgozott kiadásán alapul, amelynek főszerkesztői Futász Dezső és Kövecses Zoltán voltak. (Az előző két átdolgozás 1963-ban és 1969-ben jelent meg.) Szűkebb háttér Az AManO kiadója az Akadémiai Kiadó, amely – kezdetben a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt – a 19. század óta ad ki szótárakat és különféle folyóiratokat, szakkönyveket, kézikönyveket, tudományos kiadványokat. Önálló kiadóként 1950 óta működik, 1996-tól részvénytársasági formában folytatja tevékenységét (Bővebben lásd. a 4.5-ös fejezetet. Ami a kiadó szótárkiadási tevékenységét illeti, Magyarországon piacvezetőnek számít a szótárkiadást illetően. Szótáraik 20 nyelven, nyomtatott és online formában többféle korosztálynak és felhasználói körnek készülnek. A szótár általános tartalmáról szóló információk Az online szótár fizikai leírása A szótár technikai paraméterei a) Szükséges hardverkövetelmények 143

Az AManO pontos erőforrásigényéről a szótároldal honlapja nem nyújt információt. A tapasztalat alapján átlagos teljesítményű számítógép és internetkapcsolat szükséges a szótár futtatásához. Hangkártya, vagy más egyéb kiegészítő hardverre nincsen szükség. b) Futtatási platformok Az AManO hagyományos számítógépeken és mobil eszközökön is futtatható. mobil eszközökön csak a hagyományos nézetben lehetséges a szótárhasználat, mobil nézet nem érhető el a szótárhoz. c) Futtatáshoz szükséges szoftver Az AManO futtatásához szükséges szoftveres környezetről részletes tájékoztatást nyújt a szótároldal Gyakran Ismételt kérdések menüjének első pontja. „Az oldal zökkenőmentes használatához engedélyeznie kell a cookie-kat illetve a javascript-ek futtatását is. Emellett a következő böngészők és operációs rendszerek támogatottak: Mozilla Firefox, 3.6.12-es verzió után; legutolsó frissítésekkel javított Windows XP, Windows Vista, Windows 7 és Linux (Debian/Ubuntu/Fedora/openSUSE) operációs rendszeren; Microsoft Internet Explorer, 8.0.7600 verzió után; legutolsó frissítésekkel javított Windows XP, Windows Vista, Windows 7 operációs rendszeren; Google Chrome, 7.0.517.44 verzió után, legutolsó frissítésekkel javított Windows XP, Windows Vista, Windows 7 operációs rendszeren; Apple Safari, 5.0.3 verzió után, legutolsó frissítésekkel javított Mac OS X (10.6 verzió után) operációs rendszeren.” Az Akadémiai Kiadó Android és iOS mobil operációs rendszerekre készített alkalmazások formájában is elérhetővé tette az AManO szótárt, amely térítés ellenében hozzáférhető az internetes alkalmazásboltokban. d) A szótárszoftver jellemzése Az AManO a www.szotar.net internetes címen keresztül érhető el. A szotar.net egy egységes szótári keretrendszer, melyhez az Akadémiai Kiadó számos egyéb szótára kapcsolódik. A szótároldal használatakor a felhasználó dönti el, hogy melyik konkrét szótárt kapcsolja hozzá (attól függően, hogy melyik szótár használatához van jogosultsága) a szotar.net rendszeréhez. Az Akadémiai Kiadó szótárain kívül a szotar.net keretrendszert más szótárak nem használják.

144

A szótár.net keretrendszer – beleértve az AManO szótárt is, teljes egészében magyar nyelvű. Annak ellenére, hogy számos kétnyelvű szótár elérhető a honlapon keresztül a nyelvváltásra nincsen mód. A szótár jellege Az AManO – noha papírszótári előzményekkel bír – valódi online szótárnak nevezhető, negatívumként hathat azonban a multimédiás tulajdonságok hiánya, így e tekintetben alulmarad más, valódi online szótárakkal történő összevetésben. A szótár beágyazottsága Az AManO szótár szótári keretrendszere a www.szotar.net a szótári klaszterek körébe tartozik, mivel egy internetes oldalról, és egy keresőrendszerből az Akadémiai Kiadó valamennyi online szótárához hozzáférést kínál. A szótár ára Az AManO fizetős szótár, amelyhez a hozzáférési a jog a szotar.net vagy az Akadémiai Kiadó honlapján vásárolható meg. A kiadó 12 és 24 hónapos előfizetést kínál a felhasználóknak 4980, illetve 7990 Ft-os áron. Az Androidos és iOS-es mobil alkalmazások 5950 Ft-ba kerülnek, amellyel a magyar–angol és az angol–magyar szótár is használható, viszont mindkét szótár csak offline módban. Az AManO szótárhoz hozzá lehet még jutni a papírszótár megvásárlásával is, ebben az esetben a vásárló 24 hónapos hozzáférést kap az online változathoz. A szótár szerkezete I. Megastruktúra Előszó/általános információk a) Általános információk a kiadóról és a szerkesztőről

145

A kiadóról a szótároldal kezdőlapja alján található Magunkról menüpontra, illetve a jobb oldali Akadémiai Kiadó feliratra kattintva érhetőek el információk. A konkrét szótárhoz kapcsolódó tudnivalók a bal oldali Szótáram menüpontban olvashatóak. A használni kívánt szótár neve alatt található kapcsolódó anyagoknál letölthető pdf fájlokban főszerkesztői előszó, köszönetnyilvánítás és az impresszum (a szerkesztőgárda bemutatásával) olvasható. b) A feldolgozott szóanyag mennyisége A főszerkesztői előszó tanúsága szerint az AManO-ban található „címszavak és szókapcsolatok” száma 120.000. c) A célközönség megjelölése A célközönség megjelölése nincs konkrétan megjelölve a szótár bemutatójában. A szótár jellemzőinél annyi információ olvasható, hogy általános nagyszótárról van szó, a C egységes nyelvi szinthez elégséges szóanyagot tartalmaz, és 60 szakterület szókincsét foglalja magában. d) Szerzői jogi/adatvédelmi információk A szerzői jogi és adatvédelmi információk a szótároldal alján található Adatvédelem menüponton belül olvashatók. Eszerint mindennemű szerzői jog a kiadó kizárólagos tulajdonát képezi. Használati útmutató⁄súgó a) Gyakran Ismételt Kérdések menü A Gyakran Ismételt Kérdések menüpont a keresőmezőn található súgó feliratra való kattintás után érhető el, itt mindössze két technikai jellegű problémára adnak választ a készítők. b) Szöveges/Vizuális segédlet Az AManO vizuális segédletet nem tartalmaz, szöveges súgója viszont részletekbe menően elmagyarázza az alapvető szótárhasználati tudnivalókat. A szöveges segédlet a keresőmező súgó feliratára kattintva jelenik meg.

146

c) Kapcsolatfelvétel lehetősége a szerkesztőkkel A kapcsolatfelvételhez szükséges elérhetőségek, a nyitóoldal alján található Elérhetőség menüpont alatt olvashatók, melyeken keresztül az Akadémiai Kiadó ügyfélszolgálatához lehet kérdésekkel és javaslatokkal fordulni. Segédletek a) Rövidítések feloldása A rövidítések listája, és azok feloldása a Szótáraim menüpontban, a szótárakhoz kapcsolódó pdf fájlok egyikében olvasható, ahol feltüntetik a rövidítéseket, azok magyar jelentését és a magyar jelentések angol fordításait. Külön pdf fájlban kapott helyt a szócikkekben alkalmazott egyéb jelek feloldása. b) Kiejtési segédlet Az AManO szócikkeiben nincsenek feltüntetve fonetikus átírásra vonatkozó információk, ezért kiejtési segédlet sem képezi részét a szótárnak. Elektronikus hirdetések A szotar.net oldal felületén elektronikus hirdetések nincsenek jelen, mindössze az Akadémiai Kiadó webshopjára mutató link kapott helyet a nyitóoldalon. II. Makrostruktúra A keresőmotor jellemzése a) A keresés módja Az AManO csak a keresőmezős keresést támogatja, alfabetikus, tematikus, vagy egyéb típusú lapozó keresésre nincsen lehetőség. b) A keresés hatóköre A keresés hatóköre az AManO-n kívül kiterjedhet más, az Akadémiai Kiadó által kiadott online szótárra, amely kapcsolódik a szotar.net keretrendszerhez, és a felhasználó rendelkezik a megfelelő hozzáférési jogosultsággal. A keresőmező (a szotar.net elnevezése szerint keresőpanel) bal oldali legördülő menüjében van mód a nyelv

147

kiválasztására, illetve a Szótáraim menüpont alatt a konkrét szótárak kijelölésére, ezáltal a keresési kör kiterjesztésére vagy szűkítésére. A keresőmező jobb oldali legördülő menüjében van mód a szótáron belüli keresési kör meghatározására. Lehetőség van a címszók közti, illetve a szócikkek teljes szövegében történő keresésre egyaránt. c) A lekérdezés módja A keresőmezős keresésnél alkalmazható az egyszerű szöveges lekérdezés, de emellett lehetőség van wildcardok (a szotar.net elnevezése szerint joker karakterek) bevitelére is. Kétféle karakter a * és a ? használható a wildcard-os keresés során. Operátorok beírására nincsen mód, ehelyett az összetett keresésnél beállítható opciók alkalmazhatók. További keresést segítő opció az automatikus kitöltés, amely tetszés szerint ki és bekapcsolható a prediktív lista felirat bejelölésével, illetve kikapcsolásával. d) Beírási lehetőségek A bővített beírási lehetőségek használatához a felhasználónak a keresőmezőnél található összetett keresés opciót kell kiválasztania. A jobb oldali legördülő menüből ki lehet választani a kívánt keresési módot. A Mindet ezek közül kiválasztása esetén olyan szócikke jelennek meg, amelyben az összes begépelt keresőszó szerepel. A „Bármelyiket ezek közül” kiválasztásakor bármelyik keresőszóval való egyezés találatot eredményez. A „Pontosan ezt” kijelölése után csak olyan találatok jelennek meg, amelyben pontosan a többszavas keresési szöveg pontosan egyezik a szócikkben talált szöveggel. Az „Egymáshoz közel” kijelölése esetén keresőszavai csak közeli előfordulás esetén eredményeznek találatot. Keresési találatok megjelenítése a) A találatok rendezettsége A találatok megjelenítése két szinten történik. Amennyiben több szótár szerepel a kiválasztott szótárak között, akkor sorban megjelennek a szótárak nevei, amelyikben a keresett szó előfordul, mellettük az adott szócikk első egy-két sorával. A felhasználó választhat, hogy melyik szótár teljes szócikkét kívánja megnyitni. b) A találatok kifejtettsége 148

A találatok kifejtettsége attól függ, hogy hány szótár van beállítva a Szótáraim menüpontban, illetve hány találatot dob ki a keresés. Amennyiben csak egy szótárról és egy találatról van szó, akkor a szócikk teljes kifejtettségében megjelenik a képernyőn. Több szótár és⁄vagy több találat esetén csak a szócikke első egy-két sora látható a képernyőn, amit a kiválasztás után a felhasználónak kell megnyitnia, hogy eljusson a teljes szócikkhez. A közölt anyag jellege a) Szöveges információk Az AManO szócikkei kizárólag szöveges információkból állnak. b) Multimédiás információk Képi, audió és video információk nem találhatóak a szótárban. III. Mikrostruktúra (17. sz. melléklet) a) Az információk megjelenítése Az AManO szócikkeinek szövege – miután a felhasználó megnyitotta őket – teljes egészében megjelenik a képernyőn. b) Az információk megjelenítésének sorrendje A szócikk elején, vastag betűvel kiemelve a címszó szerepel, a homonimákat felső indexben feltüntetett számozással jelzik. A címszó után csúcsos zárójelben a szó (magyar nyelvű) ragozására vonatkozó útmutatás, a szófaj megjelölése, majd a stilisztikai és szaknyelvi minősítések következnek. A különböző jelentéseket a szócikken belüli arab számok alapján lehet elkülöníteni. A szócikkek törzsét az angol nyelvű ekvivalensek (kiegészítve a szögletes zárójelben olvasható magyar egyértelműsítő magyarázattal) és a magyar címszavakat tartalmazó angol nyelvű állandósult szókapcsolatok alkotják. c) A szócikk szövegének megjelenítése Az AManO-ban a papírszótáraknál megszokott tipográfia és betűszínek a jellemzőek. A kiemeléseket a vastag és a dőlt betűk, valamint a különböző típusú zárójelek szolgálják. 149

A színek alkalmazásával – noha a képernyőn történő megjelenítés erre lehetőséget adna – a szótár nem él. (Elvétve akad néhány link, amelyiket narancssárga betűszín jelöl.) d) A szócikkek áttekinthetősége Ahogy a szócikkek szövegének megjelenítésére, úgy a szócikkek áttekinthetőségére is az a jellemző, hogy az AManO nem él a digitális formátum nyújtotta lehetőségekkel. A szócikkek szövege – akárcsak a legtöbb papírszótár esetében - túlzsúfolt, a különböző elemek egymásra torlódnak, a szócikk maga kevéssé áttekinthető. A felhasználó benyomása az lehet, hogy nem is egy online szótár, hanem egy papírszótár szócikkét olvassa. Amennyiben a szócikk túl hosszú, a böngészőoldal görgetésével lehet eljutni a szócikk kívánt részéhez. IV. Mezostruktúra/Mediostruktúra a) Szócikken belüli linkek Az AManO-ban nincsenek belső linkek, a szócikken belüli navigációra csak manuális úton van lehetőség. b) Szócikkek közötti linkek Az AManO részét képezi az ún. Smartclick rendszer, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a felhasználó duplán kattint az aktuális szócikk bármely elemére, a rendszer keresett címszóként értelmezi azt, és automatikusan az új címszóra navigálja a szótárhasználót. Egy másik módszer szócikkek közötti navigálásra a görgethető címszólista, amely a szótár címszavait mutatja betűrendben. A kijelölés mindig az éppen megnyitott szócikken található. A görgethető címszólista segítségével a felhasználó könnyen kikeresheti az adott címszó előtt és után található címszókat. Külső linkek a) Más online szótárakra mutató linkek Más online szótárakra mutató linkeket az AManO nem tartalmaz.

150

b) Egyéb webhelyekre mutató linkek Egyéb webhelyekre mutató linkeket az AManO nem tartalmaz. c) Egyéb, nem internetes forrásra mutató linkek Egyéb, nem internetes forrásra mutató linkeket az AManO nem tartalmaz. A linkek megjelenési formái Az AManO linkjei többségében nem permanens megjelenítésűek, ritkábban előfordul, hogy bizonyos (szócikkek közötti) linkeket narancssárga betűszínnel emelnek ki a szócikk szövegéből. A szótár tartalma a) Lexikológiai alapok Az AManO magyar–angol kétnyelvű, köznyelvi szótár, tehát címszóinak zöme köznyelvi szó. Ennek ellenére a szerkesztők fontosnak tartották, hogy minél több, különösen az 1990-es évek után fontossá vált szaknyelvi szót is beépítsenek a szótár címszóanyagába. A szócikkek nyelvi információkat foglalnak magukban. b) Fonológiai⁄grafémikai információk Bizonyos esetekben (amennyiben különbség mutatkozik) a szótár feltünteti az adott szóra vonatkozó eltérő brit és amerikai írásmódot. c) Grammatikai információk Az AManO szócikkeinek egyik legfontosabb eleme a szófaji megjelölés. Az angol ekvivalenseknél a szótár jelöli azt, ha az adott szó után többes számú ige áll (tsz). Elsősorban a nem magyar anyanyelvű szótárhasználóknak nyújthat segítséget a címszók után következő ragozási segédlet, ahol az alapszavak ragozott alakjai olvashatók. d) Szemantikai információk Ahogy az a szótár bevezetőjében is olvasható, a szócikkek felépítéséből következően a szótárban kétféle angol ekvivalens található: a magyar címszóknak (és ezek különböző

151

jelentéseinek) megfelelő angol szavak, valamint a magyar címszavakat tartalmazó több szavas állandósult szókapcsolatoknak megfelelő angol szókapcsolatok. A homonimákat növekvő sorrendű, felső indexben feltüntetett számok jelzik. A szócikkekben bőséges, kontextusba helyezett példaanyag segíti a szótárhasználók információszerzését. A nyelvtani minősítéseken túl a szócikkekben a stílusra és a szakmai nyelvre utaló minősítések találhatók. Az angol nyelvű ekvivalenseknél csak akkor szerepel külön a minősítés, ha az érdemben eltér a magyar nyelvű címszó minősítésétől. A szaknyelvi minősítések ezzel szemben kizárólag az angol nyelvű ekvivalensekhez vannak kapcsolva. e) Egyéb releváns nyelvészeti információk Az állatok és a növények neveinek nem csak az angol nyelvű ekvivalensei, hanem azoknak a rendszertanban használatos, latin elnevezése is a szócikk részét képezi. A szótár használatáról szóló információk A szótároldal kezelhetősége A szotar.net keretrendszer (ahonnan az AManO is) elérhető nyitóoldalának tetején kapott helyt a keresőmező és a súgó. A kezdőlap bal oldalán egy menüsor található, ahol ki lehet választani, hogy melyik szótár(ak)ban történjen a keresés, illetve itt lehet megtekinteni a korábbiakban elmentett kereséseket és szócikkeket. Az előzmények menüre kattintva időrenden listázódnak a korábbi keresések. Az adatmódosítás menüben a felhasználói adatok módosítására van lehetőség, a kilépés gombra kattintva pedig ki lehet lépni a szotar.net rendszerből. A termékaktiválás mezőbe a szótárhoz tartozó, vásárlás során kapott kód bevitelére van mód, amellyel a szótárhasználó jogosulttá válik a fizetős szótárak használatára. A szótároldal bal oldalán, illetve tetején találhatók az Akadémiai Kiadó különféle termékeinek és szolgáltatásainak megvásárlást (bizonyos esetekben ingyenes használatát) lehetővé tevő linkek. Az oldal jobb oldalán a más szótárakból már ismert nap szava opció is helyt kapott. Az oldal legalján a Súgó, Magunkról, Elérhetőség, Hirdetőknek és Adatvédelem menük kaptak helyt. A szotar.net keretrendszer használatának teljes körű elsajátítása igényel némi időt és gyakorlást a felhasználó részéről, szerencsére a súgó kellő segítséget biztosít a gyakorlatlan

szótárhasználónak.

A

szócikkek

struktúrájának

áttekintéséhez 152

mindenképpen javasolt a pdf fájlokból elérhető segédletek áttanulmányozása, mivel a szócikkek papírszótár-szerű megjelenítése könnyen elriaszthatja a kevésbé gyakorlott (vagy teljesen gyakorlatlan) szótárhasználókat. A szótári adatok megbízhatósága A szótári adatok megbízhatóságáért a két főszerkesztő, Futász Dezső és Kövecses Zoltán mellett – a köszönetnyilvánítás tanúsága szerint - egy több főből álló team dolgozott. A szótári adatok hitelességét a kétnyelvű, illetve a szakmai lektorok közreműködése szavatolja. A szótári információk frissítése A szótári információk frissítéséről nem áll rendelkezésre információ. Mivel az online szótár a papíralapú szótáron alapul, ezért a papírszótár újabb kiadásának megjelenéséig nem valószínű az online szótári adatbázis frissítése. A szótár innovatív jellege Noha az AManO a magyar online szótár-kiadás szempontjából kétségkívül jelentős referenciaműnek számít, a nemzetközi trendekkel összehasonlítva, nem sok újdonságot tartalmaz. A szótár rendelkezik a legfontosabb funkciókkal és jellemzőkkel, amelyeknek egy jó online szótárnál feltétlenül meg kell jelenniük, jelentős innovációk azonban nem jellemzőek rá. A szótár szakmai fontossága A magyar-angol kétnyelvű online szótárak közül a AManO fontos szerepet tölt be, hiszen a – nemzetközi viszonylatban – kicsinek számító magyar online szótári piacon kevés professzionális magyar-angol szótár áll rendelkezésre. Az AManO a feldolgozott szóanyag mennyiségét tekintve kategóriájában az első helyen áll. A szótárhasználók szempontjából a magyar-angol online nagyszótár méretű referenciaművek között pillanatnyilag az egyetlen alternatívát kínálja. A szótár azonban az Akadémiai Kiadó régebbi kiadású online szótárai közé tartozik, ezért szolgáltatások terén elmarad a kiadó

153

elmúlt években megjelent online szótárainak szintjétől (vö. Csábi 2013), további fejlesztése mindenképpen indokoltnak mondható. Összegzés, kitekintés Az Akadémiai Kiadó szótárai évtizedekre visszanyúlóan sok szótárhasználó számára az elsőszámú alternatívát jelentették a szótárválasztás során. A kiadó korábbi kiemelkedő pozíciója mára talán már megszűnt, de az online szótárak felé történő nyitásban így is úttörő szerepet vállalt (a jelenlegi onlineszótár-kiadási tevékenységükről lásd. a 4.5-ös alfejezetet). Ahogy azt a szótár szakmai fontosságával kapcsolatban megállapítottam, jelenleg az egyetlen piacon lévő online angol-magyar nagyszótár, tehát az a felhasználó, aki az előbbi paraméterekkel keres szótárt, tulajdonképpen az AManO megvásárlását nem tudja megkerülni. A magyar szótárpiacon az AManO jelentheti az összekötő kapcsot a múlt és a jövő szótáraival, hiszen – bizonyos jellemzőinek elavultságának dacára – bizonyítékul szolgál arra, hogy a (bizonyos konstrukcióban együttesen is megvásárolható) papírváltozathoz viszonyítva nagyságrendekkel gyorsabb és hatékonyabb szótárhasználatot tesz lehetővé. Mindez pedig a felhasználói szokások gyökeres változásához is vezethet, ami rövid időn belül a kiadókat is arra ösztökélheti, hogy újonnan készülő nagyszótáraikat csak és kizárólag elektronikus formában jelentessék meg.

154

6.3. Magánszemély által szerkesztett szótárak

6.3.1. Kicktionary http://www.kicktionary.de/ (18. sz. melléklet) A Kicktionaryvel kapcsolatos háttér-információk Tágabb háttér A Kicktionary kifejezetten online platformra készült szótár, papírszótári előzményekkel nem rendelkezik, ebből kifolyólag teljesen új fejlesztésnek tekintendő. Szűkebb háttér A Kicktionary készítője Thomas Schmidt (szakterületét tekintve számítógépes nyelvész), aki 2005 júliusa és 2006 szeptembere fejlesztette szótárát, a Berkeley Egyetem vendégkutatójaként, a FrameNet projekthez kapcsolódóan. 2008 és 2009 között a szótáron újabb fejlesztéseket hajtott végre. A szótárszerkesztést egyéni módon, más munkatársak bevonása nélkül végezte, ennél az oknál fogva a Kicktionary a magánszemély által szerkesztett szótárak közé sorolható. A szótár általános tartalmáról szóló információk Az online szótár fizikai leírása A szótár technikai paraméterei a) Szükséges hardverkövetelmények A szótároldal futtatásának hardverkövetelményeit külön nem tüntették fel. A hangfájlok lejátszásához és meghallgatásához hangkártya és hangszóró szükséges. b) Futtatási platformok 155

A szótár – elkészültének időpontjából is fakadóan – hagyományos számítógépes felhasználásra készült. Mobilnézet híján, mobil eszközökön is csak a hagyományos, számítógépes nézet használható. c) Futtatáshoz szükséges szoftver A Kicktionary internetes böngészőben futtatható, az audiofájlok meghallgatásához az Adobe Flash Player program telepítése szükséges. A szótárhoz mobilalkalmazás nem létezik, csak a hagyományos böngészőben történő futtatás lehetséges. d) A szótárszoftver jellemzése A szótárszoftver egyéni, új fejlesztés, amelynek felülete elsősorban angol nyelvű, de mivel – lévén maga a szótár többnyelvű – sok esetben a feliratok angol, német és francia nyelven is olvashatók. A kezdőlapként funkcionáló üdvözlőképernyőn a felhasználónak lehetősége van a nyelvek közti váltásra, ez a funkció azonban a többi menüben nem elérhető. A szótár jellege A szótárból csak online változat készült, papírszótári előzménye nincsen. Mivel rendelkezik a legfontosabb online szótári funkciókkal, ezért a valódi online szótárak közé sorolandó. A szótár beágyazottsága A Kicktionary egyedülálló szótár, más szótárakhoz nem kapcsolódik. A szótár ára A szótár minden funkciója teljesen ingyen használható. A szótár szerkezete I. Megastruktúra

156

Előszó/általános információk a) Általános információk a kiadóról és a szerkesztőről A „Background” menü „CV” almenüjén belül olvasható a szótár készítőjének, Thomas Schmidtnek szakmai önéletrajza, a „Publications” menüpont alatt pedig publikációs listája. b) A feldolgozott szóanyag mennyisége A feldolgozott szóanyag mennyiségéről pontos statisztikák állnak rendelkezésre a „Background” menü „Overview” című fejezetében. Eszerint a szótár összesen 1926 címszót tartalmaz, amelyből 792 német, 599 angol és 535 francia nyelvű. c) A célközönség megjelölése A Kicktionary speciális helyzetben van más online szótárakhoz képest, hiszen elsődleges célja nem a felhasználói igények kielégítése volt, hanem annak szemléltetése, hogy a különféle elméleti kutatások (lexikai szemantika, korpusznyelvészet, hipertext stb.) hogyan ültethetőek át a gyakorlatba, egy online szótár keretein belül. Az eredeti elkészítési céloktól függetlenül hasznos referenciamű lehet a futball terminológiája iránt érdeklődőknek, a megvalósítás mikéntje pedig a lexikográfus szakemberek számára nyújthat érdekes információkat. d) Szerzői jogi, adatvédelmi információk A szótároldalon szerzői jogi, adatvédelmi információk nem lelhetőek fel. Használati útmutató/súgó a) Gyakran Ismételt Kérdések Menü A szótár nem tartalmaz Gyakran Ismételt Kérdések Menüt. f) Szöveges/vizuális segédlet A szótárnak kifejezetten segédletként funkcionáló része nincsen (se szöveges, se vizuális). A „Background” menüpontban, a szótár felépítéséhez kapcsolódó leírások között lehet néhány használatra vonatkozó információt találni.

157

g) Kapcsolatfelvétel lehetősége a szerkesztőkkel A „Contact” menüpont alatt található a szótár készítőjének, Thomas Schmidtnek a postai és e-mailes elérhetősége, ahol kifejezetten kérik a felhasználókat arra, hogy küldjenek visszajelzéseket. Segédletek a) Rövidítések feloldása A szótár csak néhány rövidítést használ (pl. a szófajok megjelölésénél), de a rövidítésekhez nincs külön segédlet. b) Kiejtési segédlet A szótár kiejtési segédletet nem tartalmaz. Elektronikus hirdetések A szótár – lévén nonprofit projektről van szó – semmilyen elektronikus hirdetést nem tartalmaz. II. Makrostruktúra A keresőmotor jellemzése a) A keresés módja A keresés történhet keresőmezővel, lapozó, illetve (szemantikai) kategóriákhoz kapcsolódó kereséssel. Az összes keresési mód a főoldal „Dictionary” menüjén keresztül érhető el. b) A keresés hatóköre A keresés a szótár belső adatbázisában történhet, küldő adatbázisokkal való kapcsolódása nincs a Kicktionarynek. c) A lekérdezés módja

158

A lekérdezés csak szöveges formában lehetséges, a rendszer sem a wildcardokat, sem az automatikus kitöltést nem ismeri. d) Beírási lehetőségek A beírási lehetőségeknél a pontos szó vagy a szórészlet beírása eredményez találatokat. A szórészlet beírása esetén az összes olyan találat megjelenik, amely tartalmazza a keresőmezőbe bevitt szórészlet (ez nemcsak a címszóra, de a kategóriákra is vonatkozik). A keresési találatok megjelenítése a) A találatok rendezettsége A találatok táblázatos formában jelennek meg, amely táblázat három oszlopból áll. Az első oszlopban találhatóak a német, a másodikban az angol, a harmadikban pedig a francia nyelvű találatok. A találatokat megjelenítő táblázat horizontálisan is fel van osztva: az kezdőbetűkhöz tartozó találatok ábécérendben következnek egymás alatt elhelyezkedő sorokba rendezve. b) A találatok kifejtettsége A találati oldalon csak a címszók jelennek meg, a szócikkek teljes megjelenítéséhez a címszóra kell kattintani. A közölt anyag jellege a) Szöveges információk A Kicktionary legnagyobb arányban szöveges információkat tartalmaz. b) Multimédiás információk Videó információk nincsenek a szótárban, audio és képi információk azonban igen. A szótár német nyelvű részéhez kapcsolódik egy rádiófelvételeken alapuló beszélt korpusz, amelynek keretében német nyelvű rádiós futballközvetítésekből hallgathatóak meg szövegrészletek. A képi információk az ún. scene-ekhez kapcsolódnak, melyek lehetnek sematikus diagramok, rajzok vagy fotók. III. Mikrostruktúra 159

(19. sz. melléklet) a) Az információk megjelenése A szócikkek megnyitása után az információk teljes egészében megjelennek. b) Az információk megjelenítésének sorrendje A szócikkek különböző információtípusai horizontálisan elrendezett szakaszokra különülnek el. A szócikk fejében, baloldalt vastag, fekete betűtípussal a címszó áll, mellette a szófaji besorolás, a nyelv, illetve a kategóriánkénti elkülönítés. A szócikk feje alatt szürke vonallal elválasztva a példamondatok következnek, amelyek a feldolgozott korpuszból származnak, és amelyekben a címszó vastag betűvel van kiemelve. A következő szürke vonallal elválasztott rész a szemantikai viszonyokat ábrázoló információkat foglalja magában. A szócikkek utolsó blokkjában a keretszemantikai megközelítésben megalkotható fogalmi keretek (frame) elemei jelennek meg. c) A szócikk szövegének megjelenítése A szócikkekben a fekete betűszín dominál, de a kulcsfontosságú elemek más színekben jelennek meg. A különböző nyelvi ekvivalensek egy egyszerű színkód séma alapján vannak elkülönítve (német: fekete, angol: piros, francia: kék). Az ún. frame-eket és sceneeket (keretek és jelenetek) nagyméretű, zöld betűtípus jelzi a szócikkfejben, és piros kiskapitális betűtípus a szócikk szövegében. A szócikkek egyes logikailag, funkcionálisan elkülönülő részeit vastag, szürke sáv jelzi. d) A szócikkek áttekinthetősége Az egységes szócikk-megjelenítés, és a logikus tagolás könnyű áttekinthetőséget biztosít a szótárnak, az ablak görgetésére csak minimális mértékben van szükség. IV. Mezostruktúra/Mediostruktúra Belső linkek a) Szócikken belüli linkek A szócikkekben szócikken belüli linkek nem fordulnak elő.

160

b) Szócikkek közötti linkek Szócikkek közötti linkek a szócikkek szemantikai kapcsolatait ábrázoló részben (semantic relations) találhatóak. Az aktív linkekre kattintva a már megnyitott ablak helyén megjelenik az újonnan megnyíló szócikk. Külső linkek a) Más online szótárakra mutató linkek A Kicktionary más online szótárakra mutató linkeket nem tartalmaz. b) Egyéb webhelyekre mutató linkek Egyéb webhelyekre mutató linkek nem szerepelnek a szótár szócikkeiben. c) Egyéb, nem internetes forrásra mutató linkek Egyéb, nem internetes forrásokra mutató linkeket a szótár nem tartalmaz. A linkek megjelenési formái A linkek nem permanens megjelenésűek, amennyiben a kurzor a szócikken belül egy linket takaró szó fülé kerül, a kurzor formája megváltozik, a szó pedig aláhúzott formátumúvá válik. A szótár tartalma a) Lexikológiai alapok A Kicktionary a futball terminusait feldolgozó szakszótár (ebben az értelemben egy speciális szótártípus, a sportszótárak képviselője). A szócikkekt nyelvi információk alkotják. A szótár elkészítéséhez felhasznált írott korpusz az UEFA.com (Európai Labdarúgó Szövetség) német, angol és francia írott futballmeccs-közvetítésein alapszik, ami nyelvenként hozzávetőleg 500 szöveget és 200.000 szövegszót foglal magában. Körülbelül a szövegek fele megegyezik, egymás közvetlen fordításai az említett nyelvekre. A német nyelvű korpusz az UEFA.com szövegein túl magában foglal egy 1200 szövegből (750.000 szövegszó) álló forrást, amely a kicker.de honlapról származik. Szintén a német nyelvű korpuszt bővíti a nagyjából egy óra hosszúságú átírt beszélt nyelvi 161

korpusz, melynek forrása az NDR és SWR német nyelvű rádióadók futballközvetítései voltak. b) Fonológiai/grafémikai információk Fonológiai és grafémikai információkat a szótár nem tartalmaz. c) Grammatikai információk A szótár elsődleges célja nem grammatikai információk közlése, egyetlen grammatikai információként a szófaji megjelölés szerepel. A Kickitionary a következő szófaji osztályokat különíti el: főnév, ige, melléknév, idiomatikus kifejezés. d) Szemantikai információk A Kicktionary alapkoncepciójából adódóan a legtöbb szótárhoz képest jóval több szemantikai információt tartalmaz. A szótár szócikkei definíciókat nem, csak ekvivalenseket foglalnak magukban (német, angol és francia nyelven.) Definíciókat (kiegészülve a szemantikai keret leírásával) a „Scenes” menüben olvashat a felhasználó. A szócikkekben külön szakaszban szerepelnek a címszók szinonimái, hiperonimái és holonimái (ugyancsak mindhárom említett nyelven). A szócikkek utolsó szakaszában a címszóhoz tartozó szemantikai keret összetevői vannak megjelenítve. A szemantikai kerettel kapcsolatos információk másik része azonban nem a szócikkeken belül, hanem a definíciókhoz hasonlóan a „Scenes” menüponton keresztül hozzáférhető. e) Egyéb releváns nyelvészeti információk Egyéb releváns nyelvészeti információk a szótárban nem szerepelnek. A szótár használatáról szóló információk A szótároldal kezelhetősége A szótároldal, noha csak viszonylag kevés menüpontot tartalmaz, első ránézésre nem feltétlenül felhasználóbarát, szükség van némi idő, míg minden funkció használata egyértelművé válik. Egy egyszerű használati útmutató ezen a problémán sokat segíthetett volna. 162

A szótároldal nyitóoldala néhány menüt foglal csak magában. A „Home” gomb megnyomásával a kezdőképernyőre lehet visszajutni, a „Dictionary” menüpont öt további almenüt tartalmaz, sorrendben: „Lexical Units” (címszólista, és keresőmező), „Scenes (szemantikai jelenetek)”, „Concept Hierarchies (alá-fölérendeltségi viszonyok)”, „Spoken

Examples

(beszélt

nyelvi

példák)”,

Parallel

Texts”

(háromnyelvű,

„párhuzamos” példaszövegek). A Background menün belül a szótár elméleti hátteréről olvashatók információk, valamint innen lehet megnyitni a kapcsolódó bibliográfiát („Bibliography”), a szótárhoz kapcsolódó aktuális híreket, frissítéseket („News”), a szótárszerkesztő önéletrajzát „CV”), továbbá a szerkesztő publikációs listáját („Publications”). A kezdőképernyőn található „Contact” menü alatt a kapcsolatfelvétel lehetőségei kaptak helyet. A szótári adatok megbízhatósága A szótári adatok megbízhatóságát egyrészt a szótár szerkesztőjének, Thomas Schmidtnek a szakmai háttere (matematikus, számítestechnikai szakember és nyelvész), valamint a célzottan megválasztott korpusz nagysága és szakszerű felhasználása garantálja. A szótári adatok frissítése A szótároldal adatai szerint a Kicktionaryt annak elindítása óta éveken át folyamatosan frissítették, fejlesztették, a legutolsó frissítés azonban 2009-re datálódik, azóta a szótár változatlan formában működik. A szótár innovatív jellege A laikus felhasználóknak 2015-ben talán már nem tűnik különösebben innovatívnak a szótár, azonban figyelembe kell venni, hogy egy majdnem 10 éves szótárról van szó, ami megjelenésekor – különösen, ha figyelembe vesszük a keretszemantikához kötődő elméleti megalapozottságot és annak szótárban való gyakorlati megjelenését, valamint a feldolgozott speciális szaknyelvi területet – mindenképpen nóvumnak számított. A szótár szakmai fontossága

163

A Kicktionary bizonyítékul szolgál azzal kapcsolatban, hogy a Charles Filmore nevéhez köthető keretszemantika és a hozzá kapcsolódó FrameNet projekt nemcsak elméleti szempontból fontos, hanem az alkalmazás oldaláról is eredményesen használható, például a vizsgált szótárhoz hasonló szótárprojektek megalkotása során. A Kicktionaryvel kapcsolatban Thomas Schmidtnek több publikációja is megjelent (Schmidt 2006, 2007, 2008a, 2008b, 2009a, 2009b, 2010), illetve Fuertes-Olivera és Tarp (2014: 153-155) könyvében olvasható róla egy rövid áttekintés. Összegzés, kitekintés Az általános, köznyelvi online szótárak mellett egyre nagyobb számban jelennek meg szakszótárak is a világhálón. A szakszótárak alatt nemcsak az egyes szakmák terminológiáját feldolgozó szótárakat kell érteni, hanem például a hobbinyelvekét (vö. pl. Gaál 2009a, 2009b), vagy – a Kicktionary kapcsán – első helyen említendő sportnyelvek (vö. pl. Bérces 2006 és Mátis 2009). Noha a labdarúgás mint a világ legnépszerűbb sportága (és ebből kifolyólag annak terminológiája) sokak érdeklődésre számot tarthat, a sportszótárak jellemzően egy viszonylag szűkebb célközönséghez szólnak, ezért a leggazdaságosabb és legpraktikusabb megoldás azok online formátumban történő megjelentetése. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az elmúlt években, évtizedekben rengeteg új sportág született, vált népszerűvé, ezzel párhuzamosan hagyományos sportágak szabályai változtak meg, vagy bővültek ki. Ezeket a rendkívül gyorsan lezajló folyamatokat és a velük járó nyelvi változásokat papíralapú szótárakkal követni lehetetlen. A Kicktionary kitűnő példáját nyújtja annak, hogy egy biztos nyelvészeti, lexikográfiai és technológiai alapokon nyugvó szakszótár (sportszótár) online szótári megvalósítása milyen könnyen és gyorsan hozzáférhető referenciaművé válhat sportolók, sportszakemberek vagy éppen a sportrajongók számára. A szótár kiváló alapkoncepcióját egyedül az a tény árnyékolja be, hogy a projekt évek óta nem frissül. Pedig, – figyelembe véve a labdarúgás világszerte milliárdos (és egyre növekvő) rajongótáborát – a kezelőfelület modernizálásával, illetve felhasználóbarátabbá tételével, néhány extra funkció beépítésével, esetleg a meglévő adatbázis és nyelvek kibővítésével könnyen az egyik legnépszerűbb online szakszótárrá válhatna.

164

6.3.2. Magyar–szomáli szótár http://qaamuus.rmk.hu/index.php (20. sz. melléklet) A Magyar–szomáli szótárral kapcsolatos háttér-információk Tágabb háttér A Magyar–szomáli szótár teljesen új fejlesztés, a korábbiakban a magyar és a szomáli nyelvpárt illetően sem papíralapú, sem elektronikus szótár nem készült. Az online verzió fejlesztésével párhuzamosan zajlott a nyomtatott szótár összeállítása, a két formátum közti alapvető különbségek miatt azonban – az elérhető funkciókat tekintve – a két szótár nem teljes mértékben fedi egymást. Szűkebb háttér A szótár a Református Missziói Központ – Menekültmisszió Iskolai Integrációs Program 2013-2015 projektjének keretében, az Európai Menekültügyi Alap támogatásával jött létre. Megalkotói: Joachim László (az Iskolai Integrációs Program magyar mint idegen nyelv tanára) és Muhyadin Hussein Tukale (Joachim László szomáli anyanyelvű diákja). A Magyar-szomáli online szótár tesztváltozata 2013 novemberében, a nyomtatott verzió pedig 2014 júniusában készült el. A szótár elkészültének technikai hátterét a Morphologic Kft. biztosította. A szótár általános tartalmáról szóló információk Az online szótár fizikai leírása A szótár technikai paraméterei a) Szükséges hardverkövetelmények A szótár nem igényel semmilyen különösebb erőforrást, átlagos teljesítményű számítógépeken zökkenőmentesen futtatható. A hangfájlok meghallgatásához hangkártya és hangszóró szükséges. 165

b) Futtatási platformok A

Magyar–szomáli

szótár

elsősorban

hagyományos

számítógépen

futtatható

kényelmesen. Mivel mobil nézet nem áll rendelkezésre, a mobil eszközökön való használat körülményes és időigényes. c) A futtatáshoz szükséges szoftver A Magyar-szomáli szótár minden elterjedtebb böngészőprogram segítségével futtatható, egyéb szoftverek telepítése nem szükséges a szótár futtatásához. Mobil applikáció formájában a szótár (anyagi okok miatt) egyelőre nem elérhető. d) A szótárszoftver jellemzése A szótárszoftvert a nyelvtechnológiában Magyarországon vezető szerepet betöltő MorphoLogic Kft. készítette. Fontos kiemelni, hogy a szoftver nem a cég egy régi termékének felhasználásával készült, hanem kifejezetten a Magyar-szomáli online szótár támogatásához megalkotott új fejlesztés. A szótárszoftver kezelőfelülete lehetővé teszi a magyar és a szomáli nyelv közötti választást, így a felhasználó maga döntheti el, hogy milyen nyelven használja az online szótárat. A magyar és szomáli nyelven kívül egy rövid – a szótárt bemutató leírás – angolul is elérhető, amely az „about the Hungarian-Somali dictionary” menüpontban olvasható. A szótár jellege A szótár kezdetektől fogva az online felületre készült, a papírváltozat megjelenésére csak az elektronikus verzió elindítása után került sor. Az előzetes koncepció és a technikai megvalósítás egyaránt olyan jellemzőkkel ruházzák fel a szótárat, amely alapján a valódi online szótárak közé sorolható. A szótár beágyazottsága A Magyar-szomáli szótár egyedülálló szótár, nem kapcsolódik más online szótárakhoz. A szótár ára 166

A szótár teljes mértékben ingyenesen használható. A fejlesztés során felmerülő költségeket az Európai Menekültügyi Alap fedezte. A szótár szerkezete I. Megastruktúra Előszó/általános információk a) Általános információk a kiadóról és a szerkesztőről Mint az a Szűkebb háttér kapcsán említésre került, a szótár szerkesztői Joachim László, a Menekültmisszió Iskolai Integrációs Program magyar mint idegen nyelv tanára és Muhyadin Hussein Tukale magyarul tanuló szomáli anyanyelvű diák. A szótárról, a szótárkészítésről és a szerzőkről általános információk „a szótárról” menüpont alatt, valamint a nyomtatott szótárhoz készült bevezetőben (Joachim 2014) olvashatók. b) A feldolgozott szóanyag mennyisége A Magyar-szomáli szótár a hagyományos besorolás szerint a kisszótárak közé tartozik. A jelenlegi szócikkállomány körülbelül 2000 szócikkből áll. c) A célközönség megjelölése A szótár célközönsége egészen pontosan körülhatárolható: a magyart mint idegen nyelvet tanuló, tanulmányaik elején járó, szomáli anyanyelvű nyelvtanulók számára készült. (A megjelölt célközönség alapvetően a Magyarországon élő szomáli migránsokat foglalja magában.) d) Szerzői jogi, adatvédelmi információk A szerzői jogok Joachim László és Muhyadin Hussain Tukale tulajdonát képezik. Használati útmutató/súgó e) Gyakran Ismételt Kérdések menü A szótár nem tartalmaz Gyakran Ismételt Kérdések Menüt. 167

f) Szöveges/vizuális segédlet A „szótárról” menüpont alatt vizuális segédletként egy, a szótárból kivágott mintaszócikk magyarázattal ellátott képe olvasható. A szomáli nyelvű verzióban szerepel egy „Caawimaad” nevű menüpont, amely a célközönség (magyarul tanuló szomáliak) számára készült. A mintaszócikk mellett egy rövid videó is megjelenik, amiben látható a szócikkek és a fogalomköri rendszer közötti navigálás mikéntje, illetve némi nyelvtani információ. g) Kapcsolatfelvétel lehetősége a szerkesztőkkel A kapcsolatfelvétel a szerkesztőkkel a nyitóoldal jobb felső sarkában található ikonra kattintva lehetséges. A szótároldalon olvasható felhívás szerint a szerkesztők szívesen veszik a szótárral kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat. Segédletek a) Rövidítések feloldása A szótár nem tartalmaz rövidítéseket b) Kiejtési segédlet A „Beszélj bátran!” menüpont alatt olvasható a magyar ábécé, amelynek betűit a fonetikus átírás során alkalmazza a szótár. Elektronikus hirdetések A szótároldal felületén elektronikus hirdetések nem bukkannak fel. II. Makrostruktúra A keresőmotor jellemzése a) A keresés módja A keresés keresőmező, illetve kategóriánkénti besorolás alapján lehetséges. A keresőmező a szótár kezdőoldalának közepén helyezkedik el, a kategóriánkénti keresés a „fogalomköri mutató” menüre kattintva nyílik meg. 168

b) A keresés hatóköre A keresés hatóköre a szótár belső adatbázisára terjed ki, külső forrásokban történő keresésre a keresőmotor nem alkalmas. A keresőmezős keresés a címszókeresés mellett a szócikkek szövegében megjelenő találatokra is kiterjed. c) A lekérdezés módja A lekérdezés tisztán szöveges formában történik, a wildcardokat a rendszer nem támogatja. A keresés előtt a nyelvre vonatkozó szűrőket lehet beállítani, attól függően, hogy a felhasználó magyar, szomáli, angol vagy az összes nyelven szeretné véghezvinni a keresést. (Az angol nyelvű ekvivalensek nem minden esetben képezik a szócikk részét.) A szótár keresője támogatja az automatikus kitöltés funkciót, felgyorsítva ezzel a szótárhasználatot. h) Beírási lehetőségek A pontos szavak beírásán túl a toldalékolt szavak beírása is találatot eredményez(het), megkönnyítve ezzel a kezdő nyelvtanulók szótárazási munkájának hatékonyságát. A hibás szóalakok beírása nem generál találatokat, illetve további keresési javaslatokat, ugyanakkor a keresőmező automatikus kitöltés funkciója hibás, vagy a szótárban nem szereplő szóalak, illetve szótöredék begépelése esetén sok esetben felajánl különböző keresési javaslatokat. A hibás alakok begépelésekor a rendszer a magyarul tanuló szomálok tipikus hibáit némileg ismerve kínál fel lehetőségeket, próbálva ezzel segíteni, hogy a pontatlanul beírt, de a szótárban egyébként szereplő szavakat is megtalálják a felhasználók, amelyeket meg is különbözteti a felkínált szavak listájában. A keresési találatok megjelenítése a) A találatok rendezettsége A sikeres keresés után a szótár a legtöbb esetben mindössze egy találatot jelenít meg. Amennyiben a keresés több találatot eredményez, a találatok címszó szerinti betűrendben követik egymást. b) A találatok kifejtettsége 169

A találatok a keresés után kifejtett formában jelennek meg a képernyőn. A közölt anyag jellege a) Szöveges információk A Magyar–szomáli szótár legnagyobb részben szöveges információkat tartalmaz. b) Multimédiás információk A multimédiás információk közül ki kell emelni, hogy a szótár minden szó (magyar) kiejtését tartalmazza audio fájlok formájában. A hangfájlokat a BME TMIT Beszédtechnológiai Laboratóriuma által fejlesztett Provifox TTS beszédszintetizátor segítségével készítették. A gépi felolvasás kicsit gépies hangú hatást kelt, a készítők ugyanakkor megjegyzik, hogy az anyagi nehézségek játszottak közre abban, hogy nem egy fejlettebb felolvasó szoftvert használtak a feladathoz. Bizonyos szócikkekben képek segítik a nyelvtanuló számára a megértést, ez főként abban az esetben kap kiemelt fontosságot, amikor két vagy több magyar szó esetén is azonos szomáli ekvivalens szerepel. A képi információk között lehet még említeni, hogy az ekvivalensek mellett egy kisméretű magyar, brit, illetve szomáli zászló képe jelzi, hogy a felhasználó melyik nyelvű ekvivalenseket olvassa éppen. Videó információk a szótárban nem szerepelnek. III. Mikrostruktúra (21. sz. melléklet) a) Az információk megjelenítése A szócikkek tartalmából az ekvivalensek teljes egészében megjelennek a megnyitás után. A kapcsolódó fogalmakat a szócikkben található kis nyíl ikonokra kattintva egy legördülő menüben lehet megjeleníteni. b) Az információk megjelenítésének sorrendje A szócikkek tetején egy vastag szürke vonal választja el a címszót a szócikk többi részétől. A címszó mellett szögletes zárójelben a szófaji besorolás olvasható, valamint a címszó kiejtéséhez tartozó hangszóró ikon.

170

A szürke vonal alatt az eltérő típusú információk külön sorokban jelennek meg: elsőként a címszó és a hozzá kapcsolódó szintaktikai információk, majd a különböző egyéb (szófajonként változó) alakok (például főnévi igenévi alak, tárgyas, többes számú, fokozott alakok stb.). A következő blokkban a választott nyelvtől függően a magyar, szomáli és angol ekvivalensek

találhatóak,

esetenként

nyelvhasználati

információkkal

és/vagy

példamondatokkal kiegészülve A szócikkek legalján az információk megjelenítésénél már említett kapcsolódó fogalmak és távolabbi kapcsolódó fogalmak menük nyithatóak meg, ahonnan tovább lehet navigálni a kapcsolódó szócikkekre. c) A szócikk szövegének megjelenítése A szócikkek szövege dominánsan fekete betűszínnel jelenik meg, a különböző nyelvű tartalmak közti elkülönítést a kis színes zászlók segítik, a legördülő menüket szürke ikonok jelzik, a példamondatok előtt pedig + jel szerepel. Eltérő betűszín (kék) csupán a kapcsolódó szócikket jelöli. d) A szócikkek áttekinthetősége A szócikkek egyszerű felépítésűek, jól strukturáltak, helyigényük még teljes kifejtettség esetén sem haladja meg az egy képernyőnyi méretet. A szótár áttekinthetőség szempontjából tehát teljes mértékben felhasználóbarátnak mondható. IV. Mezostruktúra/Mediostruktúra Belső linkek a) Szócikken belüli linkek A szótár szócikken belüli linkeket nem tartalmaz; jelenlétük nem is indokolt, hiszen a szócikkek terjedelme meglehetősen rövid. b) Szócikkek közötti linkek A szócikkek közötti linkek a kapcsolódó fogalmak és a távolabbi kapcsolódó fogalmak legördülő menükből hozzáférhetőek. A szócikkek közötti linkek részét képezik minden

171

egyes szócikknek. Az új szócikk megnyitásakor új ablak nem nyílik meg, hanem az a régi szócikk ablakában jelenik meg. A fogalomköri mutató a szócikkekhez kapcsolódik, így a belső linkeken keresztül az összeköttetés fennáll a két réteg között. Külső linkek a) Más online szótárakra mutató linkek A szótár külső linkek tekintetében zárt rendszernek tekinthető, más online szótárakra mutató linkeket nem tartalmaz. b) Egyéb webhelyekre mutató linkek A szótár szócikkei egyéb webhelyekre mutató linkeket nem tartalmaznak. c) Egyéb, nem internetes forrásra mutató linkek A szótár szócikkei nem internetes forrásra mutató linkeket nem tartalmaznak A linkek megjelenési formái A linkcsoportok (kapcsolódó fogalmak, távolibb kapcsolódó fogalmak, tematika szerinti csoportok) megnyitását lehetővé tevő legördülő menüt szürke, lefele mutató nyíllal jelölt ikon jelzi. A legördülő menün belül a konkrét szócikkekre mutató linkeket aláhúzott, kék színű betűtípus jelöli. A szótár tartalma a) Lexikológiai alapok A szótár címszóállományának összeállításakor a szerkesztők az angol nyelv alapszinthez készült leírásához (Waystage) igazodtak, amelyet összevetettek a magyar mint idegen nyelv oktatásában meghatározott Küszöbszint követelményeivel. Mivel előbbi az A2-es, utóbbi a B1-es szintnek felel meg, a kettő összevetése után történt egy egyszerűsítés. A szótár további forrásai már létező szótárak, illetve nyelvkönyvek voltak, amelyek mellett a címszóállomány kiegészült néhány, a Magyarországon élő szomálok számára hasznos témakör szavaival. A szótár végül így nyerte el a jelenlegi, kb. 2000-es címszóállománynagyságot. 172

A címszavak válogatásánál voltak szavak, amiket az online szótár keresőkérdései alapján kerültek be a szótárba, vagyis amire rákerestek a felhasználók, de nem szerepelt a szótárban, azok közül néhány szó bekerült (vö. Joachim 2013). A szócikkeben enciklopédikus információk nem, csak nyelvi információk szerepelnek. b) Fonológiai/grafémikai információk A szótárban előfordulnak szöveges fonológiai információk: azon esetekben, ahol az íráskép és a kiejtés eltérnek egymástól, ott a magyar ábécé betűivel a kiejtés is meg van adva. A szöveges információkon túl a kiejtésre vonatkozó információk hangfájlokon keresztül is elérhetőek. Grafémikai információkat a szótár nem tartalmaz. c) Grammatikai információk A magyar

nyelv morfológiai

sajátosságai

miatt

a

nyelvtanulást

jelentősen

megkönnyítheti, ha a szótárban ragozott, képzett alakok is szerepelnek. A Magyar– szomáli szótár a különböző szófajokhoz kapcsolódóan a következő egyéb alakokat adja meg: 

ige, segédige (főnévi igenévi alak, múlt idő, vonzatos formák)



főnév

(tárgyeset,

többes

számú

alakok,

birtokos

szerkezet,

helyhatározói/időhatározói ragok) 

melléknév (fokozott alakok, képzett alakok)



számnév (fokozott alakok, képzett alakok)



névmás (tárgyragos alakok, többes számú alakok, birtokos szerkezet)



határozószó (fokozott alakok, képzett alakok



névutó (különböző kérdőszókra válaszoló ragozott alakok)

A szintaktikai információk viszonylatában a legjellemzőbb az igekötők megadása és a vonzatok szerepeltetése. d) Szemantikai információk A szótár definíciókat nem, csak ekvivalenseket tartalmaz. Az ekvivalensek magyar és szomáli nyelven minden esetben szerepelnek a szócikkekben, de a legtöbbször az angol nyelvű ekvivalensek is kapcsolódnak a magyar–szomáli nyelvpárhoz. A poliszém címszavak számozással különülnek el egymástól a szótárban. A szerkesztőknek sok esetben gondot okozott a lefordíthatatlan elemek problémája, amely 173

a magyar és szomáli kultúra közti nagy távolságból fakad. Az említett esetekben a körülírás, nyelvi magyarázat módszerét alkalmazták megoldásul (Joachim 2014: 20). A szótárban megtalálható szemantikai információkhoz lehet még sorolni a (szomáli nyelven megadott) stílusminősítéseket, nyelvhasználati információkat. e) Egyéb releváns nyelvészeti információk A szótár magyar és szomáli nyelven is tartalmaz irányítószavakat, amelyek a címszóval kiegészülve gyakran használt szókapcsolatokat alkotnak, alkothatnak. A szótár használatáról szóló információk A szótároldal kezelhetősége A szótároldal kissé puritánnak tűnő megjelenése elsősorban anyagi okokra vezethető vissza, mivel a szerkesztők közlése szerint a szótároldal dizájnjára már nem jutott elég anyagi forrás. A funkciók ettől függetlenül (vagy éppen pont ennek köszönhetően) egyszerűen áttekinthetőek, elérhetőek. A szótároldal tetején, bal oldalon kapott helyet a fő menüsor. A „szótárról” menüpontban a szótár hátteréről lehet információkat megtudni. A „szótár” menüpont – amely tulajdonképpen a szótár kezdőlapja – a keresőmezőt hozza elő. A „szótár” menüponttól jobbra helyezkedik el a „fogalomköri mutató”, majd a társalgási segédletet tartalmazó „Beszélj bátran!” menü. A menüsor utolsó két eleme az „impresszum” és az „about the Hungarian-Somali dictionary” (rövid angol nyelvű ismertető a szótárról). A jobb oldalon felül a zászló ikonokkal lehet a szótár nyelvei között váltani, a kis levél ikon pedig a szerkesztőkkel való kapcsolattartást hivatott szolgálni. A szótároldal alján a szótár létrejöttét támogató szervezetek és a közreműködők adatai, valamint általános könyvészeti adatok olvashatók. Megemlítendő, hogy a menürendszer nem teljesen azonos a két nyelven: a szomáli menürendszerben a szótár magyar nyelvű bemutatásának helyén található a súgó menüpontja („Caawimaad”). A szótár kezelhetősége az egyszerű, letisztult funkcióknak, és a gondosan elkészített (szemléltető ábrákkal kiegészített) használati útmutatónak köszönhetően könnyen, rövid idő alatt elsajátítható. A szótári adatok megbízhatósága 174

Az a tény, hogy a szerkesztőgárda mindössze két főből állt, a megbízhatóság szempontjából nagy terhet róhat a szótár készítőire. A szótár specifikus jellegéből adódóan azonban a

főszerkesztő, Joachim

László mindenképpen az egyik

legautentikusabb személy volt a munkára, hiszen rendelkezett szomáliak körében folytatott magyar mint idegen nyelv oktatási tapasztalattal, így tisztában volt az elérendő célokkal, és az esetlegesen szóba jöhető problémákkal egyaránt. A másik oldalról a szótár másik szerkesztője Muhyadin Hussein Tukale anyanyelvi szomáli nyelvtudását felhasználva tovább erősítette a szótár hitelességét és megbízhatóságát. A szótár elkészítését előzetes szakirodalmi (lexikográfiai) kutatómunka és szakmai tanácsadókkal történő konzultáció előzte meg, tehát a szótárszerkesztés elméleti megalapozottsága is megfelelőnek tekinthető. A szótári adatok frissítése A szótári adatok frissítésére elviekben minden technikai lehetőség adott. Arról nem áll rendelkezésre információ, hogy a Menekültmisszió projektjének lezárultával, erre rendelkezésre áll-e valós akarat és emberi erőforrás. A szótár innovatív jellege A szótár igazán nagy újításokat nem vonultat fel (eltekintve a feldolgozott tartalom abszolút újdonságától). Néhány jellemző azonban mindenképpen kiemelendő: az, hogy a szótár automatikus kiegészítés funkciója a magyarul tanuló szomálok tipikus hibáit figyelembe véve teszi meg a javaslatait, újdonságszámba megy; valamint figyelemre méltó még a szakszótáraknál tipikusnak mondható, a tanulói szótáraknál azonban nem elterjedt fogalomköri mutató. Fontos továbbá újra kiemelni a szótárszoftver jellemzésénél már említett tényt, hogy a szótár szoftvere teljesen új fejlesztés, amely kifejezetten a Magyar–szomáli szótár megalkotásához készült. A szótár szakmai fontossága A Magyar–szomáli szótár egyértelműen rétegigényt elégít ki, hiszen (lehetséges) felhasználói köre meglehetősen szűknek mondható, ami azonban nem jelenti azt, hogy 175

jelentősége, fontossága vitatható lenne. Különösen igaz mindez annak tükrében, hogy a menekültügyi kérdés mind nagyobb problémát jelent úgy Magyarországon, mint globálisan. A Magyar–szomáli szótár mintát jelenthet olyan további leendő, viszonylag ritkább nyelvpárokat feldolgozó szótárak között, amelyeknek megvalósítása csak a Magyar–szomáli szótárhoz hasonló keretek között kivitelezhető. A szótár elkészítésének hátteréről, illetve a szótár tartalmi, formai jellemzőiről Joachim (2014) Bevezetésében olvasható publikált anyag. A szótár nyelvtechnológiai megoldásairól Endrédy (2014) cikkében található bővebb információ. Összegzés, kitekintés A Magyar–szomáli szótár jó példáját adja annak, hogy a 21. században miért az online formátum a szinte egyetlen racionális megoldás a rétegigényt kielégítő kisszótárak számára. Sem a készítők, sem a felhasználók szempontjából nem jelenthet üdvözítő megoldást a papíralapú szótárak kiadása; helyettük jelenthet alternatívát az alaposan kidolgozott, egyszerűen használható szótári keretrendszerek (szoftverek) megalkotása, amelyekkel akár egyéni szerkesztői munka keretében is elkészíthetőek a kis szócikkszámú, kevésbé elterjedt nyelveket, nyelvpárokat feldolgozó szótárak.

176

6.4. Közösség által szerkesztett szótárak

6.4.1. Wiktionary (angol) https://en.wiktionary.org/wiki/Wiktionary:Main_Page (22. sz. melléklet) A Wiktionaryvel kapcsolatos háttér-információk Tágabb háttér A Wiktionary szótárprojekt eredendően online kezdeményezésnek indult, így semmilyen közvetlen papírszótári előzménye nincsen. A szótár történetéről bőséges információ található annak testvérlapján a Wikipédián (https://en.wikipedia.org/wiki/Wiktionary). A Wiktionary indulása 2002. december 12-ére datálható, a projekt ötletgazdái a Wikipédia társalapítói, Daniel Alston és Larry Sanger voltak. Az első nem angol nyelvű Wiktionaryk (lengyel és francia) 2004 márciusától érhetőek el. Szűkebb háttér A Wiktionary üzemeltetője (más egyéb wiki projektek mellett) a San Francisco-i székhelyű nonprofit szervezet, a Wikimédia Alapítvány (Wikimedia Foundation, Inc). A szótár szerkesztői önkéntesek, akik közösségi együttműködésben alkotják, bővítik, módosítják a szótár tartalmát, tehát közösség által szerkesztett szótárnak minősül. A címszavak egy részét, illetve számos definíciót azonban nem emberek, hanem ún. számítógépes robotok (angolul „bot”-ok) alkotnak meg, jellemzően azzal az eljárással, hogy más online szótárakból importálnak szótári adatokat. A közösségi szótárkészítés kapcsán ehelyütt fontos tisztázni a web 2.0 fogalmát, illetve a „wiki jelenség”-et. Az internet mostanára kétségtelenül a 21. század egyik legfontosabb technológiai elemévé vált. Megváltoztatta az emberek információszerzési szokásait, munkavégzésüket és szociális kapcsolataikat, illetve azok fenntartásának módját. Az internet átalakította a gazdaság, a politika és a kormányzás arculatát is. A hagyományos internet – nevezzük web 1.0-nak – egy olyan egyirányú média, melynek elsődleges célja információk átadása az internethasználóknak. A Web 2.0 már 2004 óta 177

ismert fogalom, amely elsősorban Tim O’Reilly-hoz, az O’Reilly Media cég vezetőjéhez köthető. (Az O’Reilly cége által 2004-ben szervezett konferencia nevében szerepelt a „Web 2.0” kifejezés, ekkortól terjedt el széles körben.) A Web 1.0-val szemben a Web 2.0 lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy az információkat létrehozzák, megosszák és felosszák a világháló segítségével. A Web 2.0 magában foglalja az olyan technológiákat, mint például a blogok, közösségi portálok, vagy éppen az úgynevezett wikik (Murugesan 2009). A wiki terminus Ebersbach és szerzőtársai definíciója alapján a következőt jelenti: „A wiki is web-based software that allows all viewers of a page to change the content by editing the page online in a browser. This makes the wiki a simple and easy-to-use platform for cooperative work on texts and hypertexts.” (Ebersbach et al. 2006: 10) „A wiki egy olyan web alapú szoftver, amely lehetőséget biztosít az adott internetes oldalak látogatóinak, hogy azok tartalmát online megváltoztassák, szerkesszék. Ezáltal a wiki egyszerűen használható platformmá válik a szövegekkel és hiperszövegekkel való kooperatív munkában.” (a szerző fordítása) A wiki platformja lehetőséget biztosít, hogy olyan, folyamatosan szerkeszthető online adatbázisokat hozzunk létre, amelyekben az információk könnyen bővíthetőek, törölhetőek és módosíthatóak. Ez a platform lehetővé teszi különböző csoportok (elektronikus úton történő) együttműködését különböző projektekben, de arra is alkalmas, hogy olyan projektek jöjjenek létre, amelyek megalkotásában elméletileg akár az összes internet-felhasználó részt vehet (Baron 2009). A leginkább közismert wiki technológián alapuló projekteket a Wikimedia Alapítvány (Wikimedia Foundation, Inc.) üzemelteti. Maga a technológia egy olyan hipertext rendszer, amely különböző célokra használható fel, és a felhasználás céljának megfelelően különböző kiépítettséggel jelenik meg. Az egyes megjelenítéseket nevezik oldalaknak, testvérlapoknak, amelyek a wiki technológia variánsai. A különböző „oldalak” közül a legtöbbek által ismert és használt a Wikipedia, de egyre népszerűbbek olyan testvérlapok is, mint a Wikiforrás (Wikisource), Wikihírek (Wikinews), Wikikönyvek

(Wikibooks)

Wikiidézet

(Wikiquote),

Wikifajok

(Wikispecies),

Wikiegyetem (Wikiversity), Wikimédia Commons (Wikimédia Commons), vagy a Wikiszótár (Wiktionary) (Ayers et al. 2008). 178

Míg a hagyományos szótáraknál egyértelműen meghatározható, hogy kik a szótár írói, kiadója, addig a Wiktionary-ről ez nem mondható el. E szótár szerkesztői (akárcsak a többi wiki projekt esetében) lelkes amatőrök, akik mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, szabadidejükben foglalkoznak a szótár folyamatos bővítésével. Mindössze egy gyorsan elvégezhető regisztráció szükséges ahhoz, hogy bárki a szótár szerkesztőjének (Wiktionarian, magyarul Wikiszótárnok) mondhassa magát. A szótár szerkesztésében innentől kezdve az általa választott felhasználói néven vesz részt. A szerkesztők létrehozhatnak magukról úgynevezett szerkesztői lapokat, amelyeken közölhetik a saját magukról

fontosnak

tartott

információkat.

A

http://stats.wikimedia.org/wiktionary/EN/Sitemap.htm linken elérhető statisztikából kiolvasható, hogy az angol nyelvű Wiktionarynek kb. 6000 szerkesztője van, számuk nagyjából 1%-kal növekszik havonta. Az angol nyelvet beszélők számához viszonyítva (A Wiktionary statisztikájában 1,2 milliárd fő), ez az arány 0,2 szerkesztőt jelent egymillió

beszélőre

levetítve.

(Összehasonlításképpen

a

második

legbővebb

szócikkszámú verzió, a francia Wiktionary 0,6 szerkesztő jut egymillió francia nyelvet beszélőre, a magyar nyelvnél pedig 0,5 ez az arányszám.) A szerkesztők aktivitása azonban nagy szórást mutat. A regisztrált felhasználók közül mindössze kb. 300 az, aki havi szinten legalább öt új szócikket hoz létre, vagy módosít már meglévő szócikkeket. Ezen felül kb. 60 szerkesztő az, akiknél ez a szám meghaladja a százat. Mivel a szótár készítését néhány adminisztrátoron kívül gyakorlatilag semmilyen felsőbb szervezet nem felügyeli, koordinálja, így a regisztrált felhasználók önmaguk dönthetnek bizonyos vitás kérdésekről. (A Wiktionaryvel kapcsolatban egyelőre nincs arra vonatkozó adat, hogy működne a Wikipédiánál a „Friss változtatások járőrei” nevet viselő önkéntes csoporthoz hasonló összefogás, melynek feladata az újonnan szerkesztett szócikkek – bizonyos meghatározott szempontok alapján történő – lektorálása.) A vitás kérdések közül a legfontosabb talán a nem megfelelő lapok (szócikkek) törlése. A lapok törlésére való javaslatokat szavazásra lehet bocsátani, amit a regisztrált felhasználók jóváhagyhatnak vagy elutasíthatnak. A szócikkek tartalmáról a szerkesztők úgynevezett vitalapokon fejthetik ki véleményüket, hozhatják fel érveiket és ellenérveiket a különböző tartalmi elemekre vonatkozóan. A szótár fontos irányelvei közé tartozik a szerzői jogok védelme, külön felhívják a szerkesztők figyelmét, hogy szerzői jogot sértő anyagokat ne töltsenek fel, hiszen az jogi problémákat vet fel és veszélyezteti a szótár működését. A szótár általános tartalmáról szóló információk 179

Az online szótár fizikai leírása A szótár technikai paraméterei a) Szükséges hardverkövetelmények A Wiktionary internetes oldalán nem lelhető fel információ azzal kapcsolatban, hogy milyen erősségű hardverre lenne szükség a Wiktionary használatához. A tapasztalatok szerint egy napjainkban átlagos teljesítményűnek számító internetkapcsolattal bíró számítógép elégséges a szótár futtatásához. Mivel a Wiktionary szócikkei csak képeket tartalmaznak, videofájlokat nem, így a számítógépnek komolyabb grafikai képességekkel nem kell rendelkeznie. A hangfáljok lejátszásához és meghallgatásához viszont hangkártyára és hangszóróra mindenképpen szükség van. b) Futtatási platformok A Wiktionary egyaránt futtatható hagyományos asztali és hordozható számítógépeken, valamint egyéb mobil eszközökön (okostelefonokon, táblagépeken). Ez utóbbi kategóriákhoz a Wiktionary felkínál egy ún. mobil view (mobil nézet) opciót, melyen keresztül a mobil készülékek tulajdonságaihoz optimalizált formában történhet a szótárhasználat. c) Futtatáshoz szükséges szoftver A Wiktionary bármelyik ismert internetes böngészőprogrammal használható, a szótár megjelenítése böngészőtől függetlenül ugyanaz. Ami a mobil platformokat illeti, a Google Play internetes áruházban ingyenesen letölthető Android rendszerre a Wiktionary mobil alkalmazás, valamint a Wiktionary Dictionary, amelyen keresztül azonban csak az angol nyelvű Wiktionary használható. További applikáció még a Wiktionary Word of the Day, amelynek segítségével a Wiktionary aktuális „a nap szava” szócikke olvasható. IOS rendszerre Wiktionary mobil alkalmazás egyelőre nem tölthető le. A Dictionary! nevű alkalmazással van lehetőség arra, hogy a felhasználó a Wiktionaryben keressen, amennyiben a Dictionary adatbázisában nem áll rendelkezésre a szükséges információ. Windows Phone rendszerekhez egyáltalán nem létezik Wiktionary applikáció. A hangfájlok lejátszásához nem szükséges külön lejátszó szoftver, ehhez rendelkezésre áll a szótár saját, beépített lejátszója, amely a lejátszás opción túl 180

lehetőséget biztosít arra is, ahogy egy-egy hangfájlt letöltsünk, megosszunk, és információkat tudjunk meg róla (pl. a feltöltő személye, feltöltés ideje). Bizonyos internetes böngészőkhöz (pl. Mozilla Firefox) letölthető ún. add-on (kiegészítő), amellyel a Wiktonary honlapjának betöltése nélkül elérhető a tárgyalt online szótár, oly módon, hogy a böngésző fejlécében található keresőmezőbe csak egyszerűen beírjuk a keresett szót, a kiegészítő pedig automatikusan megnyitja a kapcsolódó Wiktionary szócikket. d) A szótárszoftver jellemzése A Wiktionary a MediaWiki alapszoftverre épül, amely egy nyílt forráskódú, PHP alapú szabad felhasználású szoftver. A MediaWiki szoftvert először a Wikipédia online enciklopédiánál alkalmazták, majd később számos wiki projekt – köztük a Wiktionary – alapjául szolgált. Azok számára akik, használnak más wiki szótárszoftvereket is, nagy könnyebbséget jelent, hogy a szótároldal felépítése főbb vonásaiban megegyezik, így kezelésük is hasonló. A Wiktionary (már csak a szótár koncepciójából fakadóan is) több nyelven is elérhető a www.wiktionary.org internetes címről, az angol változat nyelve azonban értelemszerűen az angol. A szótár jellege Mint arról a háttér-információknál volt szó, a Wiktionary nem rendelkezik semmilyen papírszótári előzménnyel, a kezdetektől fogva csak online szótárként létezett. Rendelkezik mindazokkal a szótári tulajdonságokkal (lásd. a további elemzést), amelyek alapján joggal nevezhetjük valódi online szótárnak. A szótár beágyazottsága Az angol nyelvű Wiktionary – noha szoros rokonságban áll más wiki szótárprojektekkel – egyedülálló szótárnak tekinthető. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy amennyiben a Wiktionary központi oldalát vizsgáljuk (www.wiktionary.org), ahonnan a különböző nyelvű Wiktionary-k elérhetők, ebben az esetben már szótári klaszterről beszélhetünk. A szótár ára 181

A Wiktionary teljes mértékben ingyenesen használható, se előfizetésre, se egyszeri regisztrációs díjra nincsen szükség. A szótár további jellemzője, hogy száz százalékosan reklámmentes, tehát a szótároldal áttekinthetőségét nem akadályozzák a képernyőn felbukkanó reklámok, hirdetések. A szótár szerkezete I. Megastruktúra Előszó/általános információk a) Általános információk a kiadóról és a szerkesztőről A Wiktionary-nek – közösségi szótár jellegéből adódóan – nincsenek a hagyományos értelemben vett szerkesztői. Egy-egy szócikk megalkotásához és későbbi módosításához általában több szerkesztő járul hozzá. A regisztrált szerkesztőkről az ún. Babel Template nyújt információkat, amelyekhez a szócikkek laptörténet (history) menüjéből lehet eljutni. A Babel Template egy adatlap, amely azt a célt szolgálja, hogy a szerkesztők megadják az általuk ismert nyelveket, illetve nyelvtudásuk szintjét. A regisztrált szerkesztők a nyelvtudásukat a következő szintek szerint osztályozhatják: alapszint, középszint, haladó szint, közel anyanyelvi szint, professzionális szint és anyanyelvi szint. Az elérhető nyelvek listája az ISO 639 szabványon alapszik, amely szabvány egy kóddal azonosítja a világon ma ismert nyelveket (a szabvány több mint 7600 nyelvet sorol fel). Az ISO 639 szabványhoz kapcsolódóan ezek a nyelvi adatok egy kód formájában is megjelennek, amely kód tartalmazza egyrészt az adott nyelv rövidítését és 1-től 5-ig számozva (illetve N-nel jelölve az anyanyelvi szintet) a szerkesztő nyelvtudásának szintjét. Ennek megfelelően például egy magyarul anyanyelven, és angolul haladó szinten tudó szerkesztő adatlapján a hu-N és az en-3 kódok jelennek meg. A Wiktionaryben külön megadható, a beszélt nyelvi tudás szintje, illetve az olvasott szöveg megértésének mértéke. Ez, a szerkesztő nyelvtudásának szintjét megjelenítő táblázat a regisztrált szerkesztők adatlapjának egyetlen kötelező eleme, ezen kívül azonban tetszés szerint megadhatnak magukról egyéb, általuk fontosnak vélt információkat is. b) A feldolgozott szóanyag mennyisége 182

Az angol nyelvű Wiktionary a vizsgálat idején (2014. május) hozzávetőleg 3.750.000 szócikket tartalmazott. c) A célközönség megjelölése A Wiktionary-ben a célközönségre vonatkozó konkrét utalás nincsen, viszont olvasható egy rövid önmeghatározás a bemutatkozásban (Introduction), amely a következőképpen hangzik „Wiktionary (…) Designed as the lexical companion to Wikipedia, the encyclopaedia project, Wiktionary has grown beyond a standard dictionary and now includes a thesaurus, a rhyme guide, phrase books, language statistics and extensive appendices. We aim to include not only the definition of a word, but also enough information to really understand it. Thus etymologies, pronunciations, sample quotations, synonyms, antonyms and translations are included.” (Wiktionary: web) A Wiktionaryt a Wikipedia nevű enciklopédia-projekt szótári társának terveztük. A Wiktionary azon kívül, hogy egy sztenderd szótárrá nőtt, ma már magában foglal egy tezauruszt, „rímkalauzt”, kifejezés-gyűjteményt, nyelvstatisztikákat és egyéb függelékeket. A célunk nemcsak az, hogy a szavak definícióját adjuk, hanem elég információt szolgáltatni ahhoz, hogy a szavakat valóban meg lehessen érteni. Éppen ezért az etimológia, kiejtés, példaidézetek, szinonimák, antonímák és fordítások egyaránt a szótár részét képezik. (A szerző fordítása.) d) Szerzői jogi/adatvédelmi információk A Wiktionary szerző jogi és adatvédelmi szabályai a Wikimedia Foundations irányelvei alapján működnek. Az irányelvek a „Privacy policy” menüpontból érhetőek el, amely a Wiktionary kezdőlapjának alján található. Az irányelvek legfontosabb elemei a következők: minden egyes lapszerkesztés (akár regisztrációval, akár regisztráció nélkül történik) publikációnak minősül. Amennyiben a szerkesztő nem regisztrált felhasználó, az azonosítás IP cím alapján történik (így a szerkesztő személyazonossága visszakereshető). Amennyiben a szerkesztő szeretné megtartani az inkognitóját, választhatja a regisztrációval történő bejelentkezést. Ebben az esetben a laptörténetben nem IP címe, hanem csak felhasználóneve fog megjelenni. A Wiktionary lapok felkeresését naplófájlokban rögzítik (akár történik 183

szerkesztés, akár nem), amelyeket szervereken tárolnak. Az így gyűjtött adatokat statisztikai célokra használják fel (pl. melyek a leglátogatottabb lapok, milyen külső weboldalakról jutnak el a Wiktionary lapokhoz a felhasználók) A Wiktionary-ben közzétett szövegek – hasonlóan más wiki projektekhez – a GFDL (GNU Free Documentation Licence: http://www.gnu.org/licenses/fdl-1.3.html) feltételei szerint használhatóak fel. Használati útmutató⁄súgó a) Gyakran Ismételt Kérdések menü A help menün belül kapott helyt a Gyakran Ismételt Kérdések (FAQ) menüje, ahol néhány tucat kérdés és válasz segítségével kapható válasz a leggyakrabban felmerülő problémákra a Wiktionary-vel kapcsolatban. b) Szöveges/Vizuális segédlet A Wiktionary súgójához a kezdőlap bal oldali sávjában található help menüre való kattintással lehet eljutni, ahol témakörökre bontva olvashatóak a különféle segédletek. Az alapvető szerkesztési információkon túl, megtalálhatók a haladó felhasználóknak szánt segédletek, valamint a wiki projektekre vonatkozó általános tudnivalók. Néhány esetben apró szemléltető ábrák, példák segítik elő a könnyebb használatot. c) Kapcsolatfelvétel lehetősége a szerkesztőkkel Mivel a Wiktionary-nek nincsen a szó klasszikus értelmében vett szerkesztői gárdája, így a felhasználók kérdéseikkel elsősorban az online közösséghez fordulhatnak. Ezzel kapcsolatban a Contact us menüponton belül olvashatóak bővebb információk. Általános kérdésekben rendelkezésre áll egy e-mail cím ([email protected]), amelyen keresztül „megbízható Wiktionary önkéntesek” állnak a felhasználó rendelkezésére. Szerzői jogi problémákkal a Wikimedia Alapítvány szakemberéhez lehet fordulni. Minden egyéb kérdés megválaszolására a Wiktionary-n belül működő közösségi fórumok használatát javasolják, ahol bármilyen jellegű probléma megvitatható. Mindezeken túl lehetőség van még az egyes szerkesztőkkel történő kapcsolatfelvételre is.

Segédletek

184

a) Rövidítések feloldása A Wiktionary szócikkeiben viszonylag ritkán fordulnak elő rövidítések, a meglévők feloldást a http://en.wiktionary.org/wiki/Appendix:Glossary lehet megtekinteni. Az említett elérési úton a szócikkek egyéb visszatérő elemivel (pl. stílusminősítések) kapcsolatos rövid magyarázatok, definíciók is megtalálhatóak. b) Kiejtési segédlet A Wiktionary legtöbb szócikkének részét képezi a címszavak fonetikus (IPA) átírása is. A http://en.wiktionary.org/wiki/Appendix:English_pronunciation, oldalon táblázatos formában, példákkal kiegészítve található részletes segédlet, amely egyaránt tartalmazza a brit, az amerikai, a kanadai, az ausztrál és az új-zélandi angol változatokat. Elektronikus hirdetések A Wiktionary egyáltalán nem tartalmaz elektronikus hirdetéseket, reklámokat. Az szótárprojekt egyedüli bevételi forrását a Wikimédia Alapítvány számára felajánlott adományok jelentik. Az alapítvány fel is hívja a figyelmet arra, hogy amennyiben valaki mégis hirdetésekkel találkozik a szótároldalon, akkor azt valószínűleg számítógépes vírustámadás okozza. II. Makrostruktúra A keresőmotor jellemzése a) A keresés módja A Wiktionaryben a lapozó és a keresőmezős keresés egyaránt a felhasználók rendelkezésére áll. A lapozó keresésen belül is többféle opció létezik. A legalapvetőbb a betűrendes keresés, ami tovább bővíthető a címszó első két karakterére, meggyorsítva ezzel a rengeteg szócikk közötti keresést. Egyéb lapozó keresési módok még a nyelvenkénti keresés, amelynek segítségével a betűrendes keresés a Wiktonary adott nyelvhez tartozó szócikkei körében történik. A Wiktionary szócikkei közül sok tematikusan is indexált, amely alapján szintén lehetséges a lapozó keresés. A keresés a következő tematikus kategóriák szerint lehetséges: üzleti szókincs, kultúra, földrajz, 185

történelem, nyelv, természet, emberek, filozófia, rekreáció, tudományok, érzékelés, szex, technológia, közlekedés. Az utolsó lapozó keresési mód a nyelvtani kategóriák alapján történő keresés. Itt először ki kell választani az adott nyelvet, majd a nyelven belüli nyelvtani kategóriát (pl. ige, főnév), a Wiktionary pedig listázza az adott nyelvtani kategóriához tartozó szócikkeket. A keresőmezős keresés a képernyő jobb felső sarkában található keresőmező segítségével használható, a keresés megkezdése előtt a felhasználónak lehetősége van a billentyűzet beviteli nyelvének megadására. b) A keresés hatóköre A keresés hatóköre alapvetően a Wiktionary adatbázisára terjed ki, amennyiben a keresés nem eredményez találatot, a szótár felajánlja a Google keresőjében történő keresést. A keresés során választható a címszavak közti keresés és a szócikkeken belüli (teljes szövegben való) keresés egyaránt. c) A lekérdezés módja A lekérdezési módok közül a legkézenfekvőbb az egyszerű szöveges lekérdezés. Ezen túlmenően bizonyos parancsok begépelésével tovább szűrhetőek a találatok. A parancsokat (intitle, incategory, prefix, morelike és talk) a keresett szó elé kell begépelni, majd ezek után a felhasználó szórészletre, több szóra, hasonló alakú szavakra, kategóriára kereshet akár a címszóban, akár a szócikkek szövegében. A keresőmezős keresés kiegészül az automatikus kitöltési funkcióval, amint megtörténik a karakterek begépelése a keresőmezőbe, megjelenik a lehetséges keresési célok listája. d) Beírási lehetőségek A Wiktionary többféle beírási lehetőséget kínál: pontos szó, szórészlet, hozzávetőleges szó, két vagy több szó kombinációjának a beírását. A beírás során bizonyos esetekben szükség van a lekérdezés módjánál említett parancsokra. Keresési találatok megjelenítése a) A találatok rendezettsége

186

Ha a keresés pontos találatot eredményezett, akkor a Wiktionary automatikusan megnyitja az adott szócikket, amely azonnal olvashatóvá válik. Ha a keresés nem járt pontos eredménnyel (a begépelt karaktersor nem esik egybe egyetlen címszóval sem), vagy a szócikkek szövegére is kiterjedt a keresés hatóköre, akkor a találatok egymás alatt, kilistázva jelennek meg. Első helyen mindig a begépelt karaktersor mint címszó önmagában áll, ezt követik azok a találatok, amelyeknél a keresett szó a címszó részét képezi, majd végül a szócikken belüli szövegbeli egyezések következnek. b) A találatok kifejtettsége Amennyiben a keresés listázott eredményeket produkál (több keresési találat), a találatok egymás alatt jelennek meg. A találatoknál minden esetben felül látható a címszó, majd a szócikk első egy-két sora. A találatok felső sorára kattintva nyitható meg a szócikk teljes tartalma. A közölt anyag jellege a) Szöveges információk A Wiktionary szócikkei legnagyobb arányban szöveges információkat tartalmaznak. b) Multimédiás információk A Wiktionary egyik nagy erénye, hogy az adatbázisában található szócikkek jelentős része tartalmaz audio kiejtési segédletet. Amelyek a fonetikus átírás alatt található beépített lejátszó segítségével hallgatható meg. A közelmúltban bevezetett újdonság, hogy a lejátszó program mellett található menü gomb segítségével információ kapható a hangfájl feltöltőjéről és a feltöltés idejéről; a megjelenített link segítségével az audioanyag egyszerűen megosztható, valamint lehetőség van a hangfájl .ogg formátumban történő letöltésére is. Számos szócikk esetében a

szöveges információk kiegészülnek képi

információkkal. Ezek lehetnek fotók, képek a címszó különböző jelentéseiről, ritkábban a szócikkekhez kapcsolódó ábrák, diagramok is. Videó információkat a Wiktionary nem tartalmaz. III. Mikrostruktúra (23. sz. melléklet) 187

a) Az információk megjelenítése A Wiktionary szócikkei – lévén sok esetben rendkívül terjedelmesek – csak részben jelenítik meg a szócikkhez tartozó összes információt. Az idegen nyelvű ekvivalenseket és a származtatott kifejezéseket a felhasználó tudja megnyitni a képernyő jobb oldalán található „show” feliratra kattintva. Ezen kívül a definíciókhoz tartozó idézetek is rejtve maradnak, amelyek a „quotations” felirathoz tartozó legördülő menüben olvashatóak. b) Az információk megjelenítésének sorrendje A Wiktionary szócikkei folyamatosan változásban vannak, közülük néhány több oldalt is felölel, néhányuk pedig csak néhány sorból áll. Ettől függetlenül az információk sorrendje a szócikken belül mindig ugyanaz. A szavak jelentései nyelvenként különülnek el, és a nyelveken belül a különböző elemek sorrendben követik egymást. Az elemek sorrendje így alakul: alakváltozatok, kiejtés, etimológia. Az etimológia után több részre bomlik a struktúra, annak megfelelően, hogy a címszóra jellemző-e a többszófajúság. Amennyiben igen, akkor a különböző szófajokon belül elkülönülve jelennek meg a további összetevők: a definíciók (idézetekkel, példamondatokkal), szinonimák, hiponimák, hiperonimák, származtatott szavak/kifejezések, fordítások (idegen nyelvű ekvivalensek), ajánlott külső és belső linkek, hivatkozások. c) A szócikk szövegének megjelenítése A Wiktionaryben alapvetően három szín: a fekete, a kék és a piros dominál. A szócikkek szövegei ebben a három színben jelennek meg. Funkciójuk nem a szócikk tartalmával, hanem a mezostruktúrával van összefüggésben. A fekete szín jelenti a normál szöveget, amelyek nem vezetnek tovább, a kék színű szavakra kattintva további Wiktionary vagy más webhelyre mutató oldalak nyílnak meg, a piros színű szöveg ugyancsak más Wiktionary oldalakhoz vezet, ezek az oldalak azonban még üresek, tartalommal való megtöltésük a felhasználókon múlik. További kiemelő eszköz a szócikken belül bizonyos szavak félkövér, illetve dőlt betűvel történő szedése. Dőlt betű jelzi például a definíciókon belül a stílusminősítést, a címszó pedig mindig félkövérrel jelenik meg a szócikk szövegében. d) A szócikkek áttekinthetősége 188

A Wiktionaryben a szócikkek áttekinthetősége jelentős mértékben függ a szócikk hosszától. Bővebb szócikkek esetén a felhasználó csak hosszas görgetés után juthat el a szócikk végére, míg a kevésbé kidolgozott szócikkeknél az információk elférnek a képernyőn. A szócikkek rövidítését és az egyszerűséget szolgálják az információk megjelenítésénél említett legördülő menük, amelyekről a felhasználó maga dönthet, hogy megnyitja őket, vagy sem. Nagy segítséget jelent továbbá a szócikk részét képező tartalomjegyzék, amelynek segítségével könnyen áttekinthetőek a szócikk főbb szerkezeti egységei (lásd. mezostruktúra). IV. Mezostruktúra/Mediostruktúra Belső linkek a) Szócikken belüli linkek A tartalomjegyzék segítségével az egyes (egész és törtszámokkal jelzett) címekre és alcímekre kattintva a felhasználó rögtön a szócikk kívánt elemére ugorhat, megkönnyítve és felgyorsítva ezzel a terjedelmesebb szócikkeken belüli navigációt. b) Szócikkek közötti linkek A Wiktionaryben a szócikke szövege számos belső linket tartalmaz. Függetlenül attól, hogy a definíciókról, szinonimákról vagy más összetevőről van szó, szinte alig van olyan sor a szócikk szövegében, amelyben ne fordulna elő egy másik Wiktionary szócikkre mutató link. A kék színnel jelzett hivatkozásokra (címszó értékű szavakra) kattintva közvetlenül el lehet jutni az adott szó által jelzett másik szócikkhez. Külső linkek a) Más online szótárakra mutató linkek A Wiktionary References menüpontja tartalmazza a más online szótárakra mutató linkeket. A külső linkek között gyakori, hogy akár száz évnél is régebbi referenciaművekre (illetve azok online változatára) mutatnak. Gyakori külső linkként jelennek meg (a „see also” menün belül) a Wiktionary címszók Wikipédiás (vagy más wiki szótárprojektben fellelhető) szócikkei.

189

b) Egyéb webhelyekre mutató linkek A Wiktonary szócikkeire nem jellemző, hogy külső online szótárakon kívül egyéb webhelyekre mutató linkeket tartalmaznának. c) Egyéb, nem internetes forrásra mutató linkek A Wiktionary külső linkjei között előfordulnak nem internetes helyre mutató linkek, többségében ezek hagyományos szótárakra történő hivatkozások. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a Wiktionary szerkesztési elveihez hozzátartozik, hogy elsősorban az online indexált forrásokat részesítik előnyben. A linkek megjelenési formái A Wiktionary linkjei permanens megjelenítésűek, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden olyan elem az oldalon, amely egyben egy belső vagy külső hivatkozást rejt magában, kék színnel van feltüntetve. Ez vonatkozik a tartalomjegyzékre, a menükre vagy a szócikkek szövegében található szavakra egyaránt. A szótár tartalma a) Lexikológiai alapok A Wiktionary – közösségi szótár jellegéből adódóan – a közösség által meghatározott és feltöltött címszóállományt tartalmazza. Amennyiben valaki hiányol egy bizonyos címszót a szótárból (és ő maga nem akarja megalkotni) a „Requested entries” (igényelt címszók) menü segítségével kérheti a szerkesztőktől, hogy alkossák meg azt. A köznyelvi és szaknyelvi szavak arányára vonatkozóan a „Criteria for inclusion” (bekerülési kritériumok) elnevezésű útmutató nyújt támpontot. Eszerint a Wiktonary elsősorban köznyelvi szavakat tartalmaz, hiszen a bekerülési kritériumok közt szerepel, hogy széles körben való használat és elterjedtség. Ami az enciklopédikus információk megjelenését illeti, a bekerülési kritériumok között külön felhívják a szerkesztők figyelmét, hogy a Wiktionary nem enciklopédia, ezért tartózkodni kell az enciklopédikus információ megadásától (pl. tényszerű adatok, információk helyekről, emberekről). Azoknak a szerkesztőknek, akik ilyen jellegű információkat

szeretnének

közölni,

javasolják,

hogy

azt

a

Wiktionary

testvérprojektjéban, a Wikipédiában tegyék meg, hiszen a Wiktionary a nyelvi

190

információkra fókuszál (ennek ellenére minimális arányban előfordulnak benne enciklopédikus információk), ebből kifolyólag az online nyelvi szótárak közé sorolandó. b) Fonológiai⁄grafémikai információk A Wiktionary egyik erőssége a szócikkek részét képező részletes fonológiai információk. A kiejtésnél általában mindenhol szerepel a brit és az amerikai angol változat (esetenként kiegészülve a kanadai és az ausztrál változattal; az audio segédletek között csak a brit és az amerikai kiejtés szerepel). Amennyiben vannak eltérő írásváltozatok, azok az „Alternative forms” menüpontnál találhatóak, viszont itt a szerkesztők néha archaikus, eufemisztikus stb. írásváltozatokat is feltüntetnek. c) Grammatikai információk A Wiktionary (angol verziója) hivatalosan többnyelvű szótár ugyan, de alapvetően angol egynyelvű szótárként funkcionál. A szócikken belül a homonimák szófajonként különülnek el, a ragozott és képzett alakok a származtatott kifejezések (derived terms) menün belül találhatóak. A címszó mellett szófajtól függően megjelennek különféle grammatikai információk (pl. főneveknél többes szám, mellékneveknél fokozás, igéknél múlt idejű alakok, tárgyas⁄tárgyatlan ragozás). A kontextusra vonatkozó információkhoz tartoznak az egyes jelentésváltozatokhoz kapcsolódó példamondatok, bizonyos esetekben a (forrásmegjelöléssel ellátott) idézetek. d) Szemantikai információk A Wiktionary egynyelvű részében a különböző jelentésváltozatokhoz rövid definíciók kapcsolódnak, amelyek sorszám alapján különülnek el egymástól. A stílusminősítések az egyes jelentések mellett zárójelben állnak. Az idegen nyelvű ekvivalensek a „Translations” menüben kaptak helyt, attól függően, hogy hány jelentéshez tartoznak idegen nyelvű ekvivalensek, mindegyikhez egy-egy legördülő menü tartozik. A címszók rendszerszintű áttekintéséhez nyújtanak segítséget a hiponimák és hiperonimák. További értékes része még a Wiktionarynak a szinonima és antonimagyűjtemény, amely a hiponimákkal és a hiperonimákkal együtt a Wiktionary egyik „alszótáraként” funkcionáló Wikisaurus nevű tezauruszban is megjelenik. e) Egyéb releváns nyelvészeti információk 191

A Wiktionary állandósult szókapcsolatai a származtatott kifejezések (derived terms) menüből érhetőek el. Egyes szócikkekben olvashatóak továbbá a címszó anagrammái is. A szótár használatáról szóló információk A szótároldal kezelhetősége A Wiktionary kezdőlapjának közepén található a keresőmező, mellette a legfontosabb gyorsmenük, amelyek a kereséshez szükségesek lehetnek. A képernyő közepén helyezkedik el a nap szava és a nap idegen nyelvű szava, valamint a közösségi portálhoz eljuttató gyorsmenük. A bal oldali sávban négy fontos kategóriába rendezve kaptak helyt a következő menük: Főmenük, Eszközök, Egyéb nyelvek, Visszajelzés. Az egyes menücsoportokhoz tartozó menüket az alábbiakban ismertetem. Főmenük: Main page (ugrás a kezdőlapra), Preferences (beállítások), igényelt szócikkek (requested entries), friss változások (recent changes), véletlenszerű szócikk (random entry), súgó (help), adományok (donations), elérhetőségek (contact us). Eszközök: What links here (az oldalra mutató linkek), Related changes (kapcsolódó változtatások), Upload file (fájl feltöltése), Special pages (speciális lapok), Printable version (nyomtatható verzió), Page information (lapinformációk). Egyéb nyelvek: váltás más nyelvű Wiktionary-kre. Visszajelzés: felhasználó visszajelzés küldése a Wiktionary minőségéről. A Wiktionary alapvető funkcióinak használata rövid idő alatt, könnyedén elsajátítható (különösen abban az esetben, ha a felhasználó már találkozott más wiki szótárprojektekkel is.) Amennyiben a specifikus funkciók és szolgáltatások elérése a cél, akkor viszont már szükség lehet a súgóoldal és a fórumok böngészésére, különösen igaz ez abban az esetben, ha a felhasználó nem csak a szótár használatában, hanem a szótár szerkesztésében is részt kíván venni. A szótári adatok megbízhatósága A Wiktionary egy közösség által szerkesztett, nyitott tartalmú szótár, melynek üzemeltetői kifejezetten felhívják a figyelmet arra, hogy a szótárban található információk hitelességét, érvényességét nem garantálják, hiszen a szócikkek szerkesztői nem (feltétlenül) szakemberek. Ennek megfelelően a Wiktionary nem is vállal 192

felelősséget semmilyen olyan eseményért, amely a Wiktionary-ban található információk helytelensége miatt következett be. Mindamellett fontos megemlíteni, hogy az üzemeltetők közlése szerint dolgoznak olyan megoldásokon, amelyek a jövőben lehetővé teszik a megbízható és a megbízhatatlan szócikkek elkülönítését. Jelenleg a megbízhatóságot elősegítő opcióként működik (működhet) a szócikkekhez tartozó ún. vitalap (Discussions), amelyen keresztül a szerkesztők megvitathatják a szócikkben benne foglalt tartalmakat, és a hozzá kapcsolódó változtatási javaslatokat. A szótári információk frissítése Mivel a Wiktionary közösség által szerkesztett szótár (ráadásul meglehetősen nagy közösség által szerkesztett), a benne található szótári információk folyamatos változásban vannak. A szótári információk változásai naprakészen nyomon követhetők a szócikkek laptörténet (History) menüpontjában, ahol pontosan megtekinthető, hogy melyik felhasználó, mikor és milyen változtatásokat végzett az adott szócikkben. A szótár innovatív jellege A közösségi szótárkészítés napjainkban már egyáltalán nem számít újdonságnak, a wiki szótárprojektek megjelenésekor azonban még rendkívüli újításnak számított. A Wiktionary megjelenése óta eltelt időben természetesen számos változáson ment keresztül. A folyamatos fejlődés dokumentálása a szerkesztői hírek (News for editors) oldalon érhetőek el, ahol havi szintű lebontásban lehet tájékozódni a szótárt érintő legújabb (és régebbi) változásokról. A szótár szakmai fontossága Az angol nyelvű Wiktionary szócikkei, a statisztikák tanúsága szerint óránként több mint százezer megtekintést számlálnak, ez havi szinten több mint 72 millió megtekintést jelent. A számok jól bizonyítják azt, hogy a Wiktionary milyen hatalmas felhasználóbázissal rendelkezik. A felhasználók összetételéről pontos adatok nem állnak rendelkezésre, a szótár jelentőségét azonban mi sem példázza jobban, mint, hogy számos lexikográfiai

193

publikáció témájául szolgált (Vö. pl. Gurevich, Müller és Zesch 2008, Fuertes-Olivera 2009, valamint Gurevich és Meyer 2010, 2011, 2012). Összegzés, kitekintés A Wiktionary a közösségi szótárkészítés egyik zászlóshajójának, sikertörténetének tekinthető. A számszerű adatok azt bizonyítják (a www.similarweb.com alapján a 9. legnépszerűbb online szótár világszerte), hogy más, hagyományos módon szerkesztett szótárakat megelőzve a leglátogatottabb szótároldalak közé tartozik. Ez egyúttal válasz arra a kérdésre, hogy van-e létjogosultságuk a közösségi szótáraknak a professzionális online szótárakkal szemben. A felhasználók ezt a kérdést már rég megválaszolták, hiszen például a Wiktionary folyamatosan bővül, fejlődik, felhasználóinak és szerkesztőinek száma nő. Úgy tűnik, hogy nem fenyegeti az a veszély, mint például az OmegaWikit, hogy ígéretesnek induló szótárprojektként megreked egy bizonyos szinten, hanem továbbra is az online szótári világ megkerülhetetlen tényezője marad.

194

6.4.2. OmegaWiki (magyar) http://www.omegawiki.org/Portal:hun (24. sz. melléklet) A OmegaWikivel kapcsolatos háttér-információk Tágabb háttér Az OmegaWiki egyike a számos wiki szótárprojektnek, legközelebbi rokonának az 6.4.1es alfejezetben elemzett Wiktionary tekinthető. Megalkotásának célja egy olyan többnyelvű szótár létrehozása volt, amely a világ összes szavát, az összes nyelven tartalmazza, definíciókkal kiegészülve. Az OmegaWikit kifejezetten online formátumra tervezték, papírszótári előzménye nincsen. A 4. fejezetben a minősítési szempontoknál már összefoglaltam azt a fejlesztési folyamatot, melynek során 2006-ban a szótár elnyerte jelenlegi nevét és arculatát. A magyar nyelvű OmegaWiki az eredeti angol nyelvű verzió után nem sokkal, már 2006 márciusában megkezdte működését, magyar nyelvű szerkesztők ekkor járultak hozzá először a szerkesztéshez. Szűkebb háttér Az OmegaWiki közösség által szerkesztett online szótár, alapítója a holland származású Gerard Meijsen és a francia anyanyelvű, Kipcool felhasználónéven dolgozó szerkesztő, aki jelenleg a szótároldal elsőszámú karbantartója. A szerkesztők – a szótár közösségi jellegéből fakadóan – pontosan nem meghatározhatóak. (Sok szerkesztő a Wiktionary szerkesztői közül csatlakozott az OmegaWikihez, így jelentős az átfedés a két szótár szerkesztőgárdája között.) A szótár szerkesztésében bárki részt vehet, erre két mód kínálkozik. A szócikkek akár regisztráció nélkül is szerkeszthetünk, ilyenkor azonban csak új adatok felvitelére van lehetőség, a már rendelkezésre álló információk módosítására nem. Létező adatok módosítására mindenképpen regisztrálni kell a rendszerbe, amelynek során a felhasználónév megadása után az úgynevezett „Babel Template”-et kitöltése kötelező. Ez az adatlap szolgál arra, hogy a szerkesztők megadják az általuk ismert nyelveket, illetve nyelvtudásuk szintjét. A regisztrált szerkesztők a nyelvtudásukat a következő szintek 195

szerint osztályozhatják: alapszint, középszint, haladó szint, közel anyanyelvi szint, professzionális szint és anyanyelvi szint. A nyelvi adatok az ISO 639-2 szabványhoz kapcsolódóan egy kód formájában is megjelennek, amely kód tartalmazza egyrészt az adott nyelv rövidítését és 1-től 5-ig számozva (illetve N-nel jelölve az anyanyelvi szintet) a szerkesztő nyelvtudásának szintjét. Ennek megfelelően például egy magyarul anyanyelven, és angolul haladó szinten tudó szerkesztő adatlapján a hu-N és az en-3 kódok jelennek meg. Ez, a szerkesztő nyelvtudásának szintjét megjelenítő táblázat a regisztrált szerkesztők adatlapjának egyetlen kötelező eleme, ezen kívül azonban tetszés szerint megadhatnak magukról egyéb, általuk fontosnak vélt információkat is. A magyar nyelvű OmegaWiki szerkesztéséhez eddig mindössze két magyar anyanyelvű szerkesztő járult hozzá, akik más szerkesztőkkel összevetve nem mondhatóak túlzottan aktívnak a szerkesztés tekintetében. A szótár általános tartalmáról szóló információk Az online szótár fizikai leírása A szótár technikai paraméterei a) Szükséges hardverkövetelmények A

szükséges

hardverkövetelmények

megegyeznek

a

Wiktionary

hardverkövetelményeivel, leszámítva, hogy hanglejátszó eszközökre nincsen szükség, mivel az OmegaWiki csak szöveges és képi információkat tartalmaz. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az OmegaWiki észrevehetően lassabban működik, mint a Wiktionary, ennek oka feltehetően a szótároldalak mögött álló szerverek kapacitásbeli különbségéből adódik. b) Futtatási platformok Noha a szótár futtatható hagyományos és mobil platformokon is, használata elsősorban hagyományos számítógépeken kényelmes, mivel sem mobil nézet, sem mobilalkalmazás nem áll rendelkezésre. c) A futtatáshoz szükséges szoftver A szótár futtatásához kizárólag internetes böngészőprogramra van szükség. 196

d) A szótárszoftver jellemzése A szótárszoftver nem egyedi fejlesztés, hanem hátterében MediaWiki alapszoftver áll, ami kiegészül egy WikiLexicalData nevű bővítménnyel, ami az adatbázis-kezeléssel kapcsolatos funkciókban tölt be szerepet. A felület átállítható a magyaron kívül egyéb nyelvekre is, viszont ebben az esetben tulajdonképpen egy új (másik nyelvű) OmegaWikit kezd el használni a felhasználó. A szótár jellege A szótár egyértelműen a valódi online szótárak közé sorolható, jellemzőiben minden tekintetben távol áll a hagyományos szótáraktól. A szótár beágyazottsága A magyar nyelvű OmegaWiki tulajdonképpen szótári klaszternek tekinthető, hiszen a keresés során a keresőmotor az egyéb nyelvű OmegaWikikben is véghezviszi a keresést, a bennük foglalt adatok pedig szorosan összekapcsolódnak. A szótár ára A szótár minden funkciója teljes egészében ingyen használható. A szótár szerkezete I. Megastruktúra a) Általános információk a kiadóról és a szerkesztőről Közösségi szótárról lévén szó, a szerkesztők személye nem – vagy csak nagyon ritka esetben – behatárolható. A szerkesztőkről (A Wiktionaryhez hasonlóan) az ún. Babel Template alapján lehet információkat megtudni. b) A feldolgozott szóanyag mennyisége

197

A statisztikai adatok szerint a magyar nyelvű ekvivalensek száma kicsivel több, mint hétezerre tehető, magyar nyelvű definíciókból viszont mindössze harminc létezik. (Összehasonlításképpen: az angol nyelvű OmegaWiki esetében az említett két szám 50.000 és 46.000.) c) A célközönség megjelölése A célközönség konkrétan nincsen meghatározva, de a szótároldal blogjából (http://omegawiki.blogspot.hu/) kiderül, hogy az OmegaWikit indulásakor főként a Wiktionary felhasználói számára készítették, hiszen a két szótár alapelveiben sok hasonlóságot mutat, ugyanakkor az OmegaWiki szerkesztése egyszerűbb és kevésbé időigényesebb, mint a Wiktionaryé. d) Szerzői jogi, adatvédelmi információk A szótárban közzétett információk a GNU Free Documentation License 1.2 (http://www.gnu.org/copyleft/fdl.html) és a Creative Commons Attribution 2.5 DualLicensing

(http://creativecommons.org/licenses/by/2.5/deed.en)

feltételei

szerint

használhatóak fel. Használati útmutató/súgó a) Gyakran Ismételt Kérdések Menü A „GYIK” menü a „Segítség” menüponton keresztül érhető el, ahol sok információ olvasható a szótárról általában, a használati kérdésekről és a szócikkek szerkesztéséről. Nagy probléma viszont, hogy a „GYIK” magyarul nem, csak angol nyelven készült el. (A rendszer ilyenkor tulajdonképpen átvált az angol nyelvű OmegaWikire.) b) Szöveges/Vizuális segédlet A „GYIK” menühöz hasonlóan a szöveges segédlet is csak angol nyelven hozzáférhető a képernyő jobb oldalán található „Segítség” menüből, ahol főként a szócikkszerkesztéssel, semmint a szótár használatával kapcsolatos információk olvashatók. A szócikkek szerkesztési metódusát (angol nyelvű) szemléltető ábra is segíti. c) Kapcsolatfelvétel lehetősége a szerkesztőkkel

198

Mivel a szótárnak – közösségi szótár lévén – számos szerkesztője van a kapcsolattartás elsősorban a projekt elsőszámú működtetőivel (Gerard Meijsen és „Kipcool”) lehetséges az OmegaWiki blogoldalán. A szótárszerkesztő közösségekkel az ún. vitalapokon (discussion pages) keresztül lehet megvitatni a kérdéseket, problémákat. Segédletek a) Rövidítések feloldása Az OmegaWikiben nem szerepelnek rövidítések. b) Kiejtési segédlet A szótár kiejtési segédletet nem tartalmaz. Elektronikus hirdetések A szótároldal reklámmentes felület, nincsenek rajta elektronikus hirdetések. II. Makrostruktúra A keresőmotor jellemzése a) A keresés módja A szótári keresés csak a keresőmező segítségével történhet, lapozó keresésre nincsen lehetőség. b) A keresés hatóköre A keresés a szótár belső adatbázisában történik. Amennyiben nem születik találat, a rendszer opcionálisan felajánlja a Google keresővel történő, az egész internetre kiterjedő keresést. c) A lekérdezés módja A lekérdezés tisztán szöveges módon kivitelezhető, a wildcardok nem támogatottak. A szöveges lekérdezés során segítségül szolgál az automatikus kitöltés funkció, amely egy legördülő menüben kínálja fel a javasolt keresési lehetőségeket. 199

d) Beírási lehetőségek Az OmegaWikiben elviekben kétféle beírási lehetőség áll rendelkezésre: a pontos szó beírása vagy a szórészlet beírása. A gyakorlatban azonban csak a pontos szavak beírása eredményez találatot, szórészlet beírásakor a rendszer „terhelési okok miatt” nem teljesíti a keresési parancsot. Keresési találatok megjelenítése a) A találatok rendezettsége Mivel csak a pontos szóra való keresés működik a szótárban, ezért általában egyetlen találat jelenik meg a képernyőn. Kivételt képez ez alól, amikor azonos alakú vagy többjelentésű szavakról van szó, ebben az esetben a találatok (nem kifejtett formában) egymás alatt jelennek meg a képernyőn. b) A találatok kifejtettsége Eredményes keresés után - amennyiben csak egy találat van – a szócikk részben kifejtett formában olvasható, a különböző idegen nyelvű definíciók, illetve ekvivalensek és szinonimák egymás alatt megjelennek a képernyő, a szócikkek egyéb összetevőit viszont külön meg kell nyitni. Ha több találat is van, akkor azok nem kifejtett formában listázódnak, a felhasználó csak a címszót és a hozzá tartozó (angol nyelvű) definíciót láthatja. A közölt anyag jellege a) Szöveges információk A szótár anyagának legnagyobb részét a szöveges információk teszik ki. b) Multimédiás információk Bizonyos szócikkekben megtalálhatóak a képi információk, amelyek forrása a Wikimedia Commons (https://commons.wikimedia.org). Hang és videó információkat a szócikkek nem tartalmaznak. III. Mikrostruktúra 200

(25. sz. melléklet) a) Az információk megjelenítése A szócikkek megnyitása után csak bizonyos információk (definíciók, idegen nyelvű ekvivalensek és szinonimák) jelennek meg a képernyőn. A szemantikai és egyéb kategóriákba történő besorolás, valamint az ekvivalensekhez tartozó ún. jegyzetek megnyitása külön gombbal történik. b) Az információk megjelenítésének sorrendje A teljesen megnyitott szócikkekben az oldal tetején a címszó áll, ezt követi a címszó nyelvének megadása, a szófaj megadása (nem mindig), majd a definíció az adott nyelven (magyar definíció híján az angol nyelvű). A „Definíció” részben az összes elérhető idegen nyelvű definíció sorakozik egymás alatt, amit a „Szinonimák és fordítások” rovat követ az adatbázis létező idegen nyelvű ekvivalenseivel és a hozzájuk (esetenként) kapcsolódó jegyzetekkel. A szócikk alján a „Szemantikai annotációk” (Semantic annotations), az „Osztály tagság”, Gyűjtemény tagság” és a „Bejövő kapcsolatok” rovatokban a szemantikai kapcsolódásokról, ontológiai viszonyokról, és a forrásokról kaphat a felhasználó információkat. Az esetlegesen megjelenő képanyag a szótároldal jobb oldali sávjában kapott helyet. c) A szócikk szövegének megjelenítése A szócikkek szövege három színből tevődik össze: az adott címszó nyelvének megadása a fejlécben rózsaszín kiemeléssel történik, a lenyíló menüket és linkeket kék színű betűtípus jelzi, míg az általános szövegrészek normál, fekete betűtípussal jelennek meg. d) A szócikkek áttekinthetősége Hosszabb szócikkeknél elkerülhetetlen a görgetés a szótárhasználat során, hiszen a számos ekvivalens és definíció sok helyet foglal a képernyőn. A szócikkek áttekinthetőségét segíti azonban, hogy a különböző információtípusok elrejthetőek és újra megjeleníthetőek, így elégséges mindig csak az éppen szükséges legördülő menüt megnyitni, elkerülendő ezzel a szócikk túlzsúfoltságát. IV. Mezostruktúra/Mediostruktúra

201

Belső linkek a) Szócikken belüli linkek Szócikken belüli linkeket az OmegaWiki nem tartalmaz. b) Szócikkek közötti linkek Szócikkek közötti linkek a „Szinonimák és fordítások” között találhatóak, amennyiben egy fogalomhoz több címszó is kapcsolódik. (A más nyelvű OmegaWikiket külön szótárakként kezeljük.) Külső linkek a) Más online szótárakra mutató linkek A szócikkekben a kék színnel jelölt aktív linkek elvezetnek a különböző nyelvű OmegaWikikhez, illetve közvetlen kapcsolat van a szócikk WikiMedia Commons forrásához, valamint Wikipedia szócikkéhez. b) Egyéb webhelyekre mutató linkek Egyéb webhelyekre mutató linkeket a szótár nem tartalmaz (leszámítva a keresési találatok híján felajánlott Google találatokat). c) Egyéb, nem internetes forrásra mutató linkek Egyéb, nem internetes forrásra mutató linkeket a szótár nem tartalmaz. A linkek megjelenési formái A szótárban megjelenő linkek permanens megjelenésűek, kék színnel különülnek el a többi szövegrésztől, illetve a linkeket takarók szavak felett a kurzor formája megváltozik, illetve aláhúzott formátumúvá változik. A szótár tartalma a) Lexikológiai alapok

202

A szótár szócikkeinek megalkotásához bárki hozzájárulhat, így a szócikkek önkéntes szerkesztőktől származó forrása pontosan nem körülhatárolható. A szótári adatok egy része a Wiktionary szótárból származik, amelyet beépítettek az OmegaWiki adatbázisába. Az OmegaWiki saját meghatározása szerint egynyelvű és többnyelvű szótár, tezaurusz és képes szótár egyben, a benne foglalt információk a felsorolt kategóriáknak megfelelően alakulnak. A szótár köznyelvi és szaknyelvi szavakat egyaránt tartalmaz. A szócikkekbe foglalt információk zömében nyelviek, kisebb részben enciklopédikusak. b) Fonológiai/grafémikai információk A fonológia információknál kell említést tenni a címszók IPA rendszer szerinti átírásáról és szótagolt formáiról. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy egyelőre a szócikkek nem tartalmazzák az említett típusú fonológiai információkat, csupán az elvi lehetőség van meg rá.) c) Grammatikai információk A szótárban a következő grammatikai kategóriákat jelölik: szófaj, nyelvtani nem, példamondatok.

d) Szemantikai információk Akárcsak egyéb típusoknál, a szemantikai információknál is meglehetősen esetlegesen szerepelnek az adatok a szócikkekben. Opcionálisan a következő kategóriák jelenhetnek meg: definíciók, ekvivalensek, szinonimák, antonimák, hipernimák, hiperonimák, holonimák, meronimák, szaknyelvi besorolás. e) Egyéb releváns nyelvészeti információk A szócikkek tartalmaz(hat)nak etimológiai információkat. A szótár használatáról szóló információk A szótároldal kezelhetősége A magyar nyelvű OmegaWiki két nagyobb hasábra van osztva. A szűkebb, bal oldali sában a következő menük kaptak helyt: „Kezdőlap” (ugrás a www.omegawiki.org központi oldalra), „Visual Dictionary” (képes szótár megnyitása), „Lap találomra” 203

(véletlenszerű szócikk), „Friss változtatások” (a szótár legutóbbi módosításai), „OmegaWiki blog” (ugrás a szótár hivatalos blogjára), „Segítség” (szerkesztési segédletek), „Közösségi portál” (fórumok), „Development” (fejlesztői információk), Donate to OmegaWiki” (adományok felajánlása). Az „Eszközök” rovatban a „Mi hivatkozik erre” (adott szótároldalra mutató linkek), „Kapcsolódó változtatások” (adott szótároldalon történt friss változtatások), „Speciális lapok” (szótároldalak kategorizálása speciális jellemzők alapján), „Nyomtatható változat” (nyomtatási kép), „Hivatkozás erre a változatra” (váltás a szótároldal korábbi változatára), „Lapinformáció” (általános jellemzők az adott szótároldalról). A jobboldali hasáb tetején van mód a nyelvváltásra, illetve a bejelentkezésre és regisztrációra, amely alatt a keresőmező található. A szótároldal felső részén öt „fül” között lehet lépkedni, sorrendben: „Portal”, „Vitalap”, illetve „Olvasás”, „Szerkesztés”, „Laptörténet”. A kezdőlap közepén néhány általános információ és üdvözlés olvasható a magyar nyelvű OmegaWikiről, illetve a „Babel template”-tel kapcsolatos általános információk. Az oldal legalján az adatvédelmi irányelvek, a jogi nyilatkozat és a szótár általános bemutatására mutató linkek találhatóak Az OmegaWiki kezelése más online szótárakhoz viszonyítva nem feltétlenül a leggyorsabban elsajátítható, még azok számára sem, akik már korábban találkoztak más wiki szótárprojektekkel. A megállapítás különösen igaz, ha a felhasználó nem csak böngészni, hanem szerkeszteni is szeretné a szótárat. A kezelhetőségekkel kapcsolatos nehézségek egyik fő oka, hogy nincsen egyszerűen áttekinthető (az angolon kívül más nyelvű), tömör használati utasítása a legfontosabb funkcióknak. A különböző, használatra vonatkozó információkat csak hosszas kutakodás után lehet összegyűjteni, ráadásul egyes részei a használati leírásnak még mindig nem készültek el. A szótári adatok megbízhatósága Mivel az OmegaWiki közösség által szerkesztett szótár, az adatok megbízhatóságát csak a közösségi felügyelet szavatolja. Tartalmi kérdésekhez kapcsolódó (szerkesztők általi) vitákra a vitalapok állnak rendelkezésre. A szótári információk frissítése A szótári információk frissítése a „Laptörténet” menüpontból pontosan nyomon követhető. Sajnálatos tény, hogy a magyar nyelvű szótárszerkesztők tevékenysége 204

gyakorlatilag évekkel ezelőtt megszűnt. A magyar OmegaWiki tartalomban bővülés nem tapasztalható. A szótár innovatív jellege Az OmegaWiki– a közösség által szerkesztett szótárak minden hátrányát figyelembe véve is – egy struktúrájában jól átgondolt és rendkívül hasznos, modern online szótárról, amely rendkívül nagy mennyiségű és változatos típusú szótári információt tartalmaz. Az alapkoncepció előrelépésnek tekinthető a jóval népszerűbb Wiktionaryhez képest, abban az értelemben, hogy hatékonyabban képes másféle felhasználói (különösen fordítói) igényeket kielégíteni. A szótár szakmai fontossága Az Omegawiki nagy reményekkel indult szótári projekt volt, amelynek fejlődése a kezdeti lendület után érezhetően alábbhagyott. Mindettől függetlenül értékes képviselője a közösségi (wiki) szótárprojekteknek, a későbbiekben is felhasználható tudáshalmazzal szolgál a projekt fejlődését nyomon követő OmegaWiki blogon. A szótárhoz kapcsolódó publikációk közt Meijsen (2009) és Gaál (2012a) tanulmányait lehet kiemelni. Összegzés, kitekintés Az internet világában nap mint nap tapasztalható, hogy kategóriájukban korábban országosan vagy akár világszinten is népszerű, esetleg piacvezetőnek számító honlapok vesztik el olvasóik, felhasználóik jelentős részét, vagy szűnnek meg véglegesen. Az említett folyamatok az online szótáraknál is hasonlóan működnek. Az OmegaWiki ígéretes szótári projektként indult, több ezer regisztrált felhasználóval, mára azonban csak elenyésző számú szerkesztő maradt aktív. sajnos a szótár sokhelyütt félkész állapotúnak tekinthető, ajkár a szótároldal egészét, akár az egyes szócikkeket vizsgáljuk. Amíg a legnépszerűbb Wiki szótárprojektek, mint a Wikipedia vagy a Wiktionary világszerte a legnépszerűbb (nemcsak szótár)oldalaknak számítanak, addig az OmegaWiki mondhatni stagnáló állapotban van. (Beszédes adat, hogy blogjában az utolsó bejegyzést 2013 novemberében publikálták.)

205

A magyar nyelvű OmegaWikiről elmondható, hogy tulajdonképpen sohasem sikerült olyan szintre jutnia, mint más, kisebb nyelvek OmegaWiki szótárai, az igazán nagy nyelvekkel való összevetés nem is mérvadó, hiszen az arányok nem összevethetőek. Úgy tűnik, hogy a közösségi szótárkészítésre affinitást érző felhasználók nem láttak elég perspektívát (vagy csak eleve nem kapott körükben elég publicitást), hogy kellő aktivitással szálljanak be a szótár fejlesztésébe. A fentiekből leszűrhető tanulság, hogy a közösségi szótárak egy erős, produktív közösségi szerkesztői gárda nélkül – különösen ha a projekt indításakor jelen lévő tagok időközben kiszállnak a szerkesztői munkából – hosszú távon életképtelennek bizonyulnak. Csak folyamatos fejlesztések, újítások és némi marketing árán lehetséges, hogy megkerülhetetlen tényezőkké váljanak a szótárhasználók körében.

206

6.5. Intézmény/szervezet/kiadó/magánszemély által szerkesztett, a felhasználók által szolgáltatott információkat felhasználó szótárak 6.5.1. NetLingo http://www.netlingo.com/ (26. sz. melléklet) A NetLingoval kapcsolatos háttér-információk Tágabb háttér A NetLingo 1995-ben indult, egy egyszerű internetes honlapként, papírszótári előzményei nincsenek. Érdekesség azonban, hogy az online változatnak viszont elkészült és kereskedelmi forgalomba került a hagyományos, papírszótári változata. A NetLingo indulásakor mindössze néhány száz címszóval rendelkezett, innen nőtte ki magát a jelenlegi méretű és összetettségű online szótárrá. Szűkebb háttér A NetLingo szótár tulajdonosa a Los Angeles-i székhelyű NetLingo Inc. olyan internetes tartalomszolgáltató cég, melynek alapítója és tulajdonosa Erin Jansen, aki Vincent Jamesszel együtt megalkotta a NetLingo.com-ot. A NetLingo főszerkesztője maga a tulajdonos, Erin Jansen (aki világhírű IT szakértő), de a szótár tartalmának szerkesztésébe az

internethasználókat

is

nagymértékben

bevonják,

ezért

a

NetLingot

az

intézmény/szervezet/kiadó/magánszemély által szerkesztett, de a felhasználók által szolgáltatott információkat felhasználó szótárak közé sorolható. A szótár általános tartalmáról szóló információk Az online szótár fizikai leírása A szótár technikai paraméterei

207

a) Szükséges hardverkövetelmények A szükséges hardverkövetelményeket a szótár készítői nem tüntették fel, a „Gyakran Ismételt Kérdések” menün belül viszont felhívják a figyelmet arra, hogy az internetes böngészőt célszerű a legújabb verzióra frissíteni, mivel régebbi verziók esetén problémák léphetnek fel a szótároldal működésével kapcsolatban. b) Futtatási platformok A szótár alapvetően hagyományos számítógépes felhasználásra készült, mobil nézet nem érhető el. A mobil eszközökön történő használat ezért nem túl kényelmes, hiszen csak folyamatos görgetés és zoomolás segítségével lehet a szótároldal egyes részeit (látható módon) elérni. c) Futtatáshoz szükséges szoftver A NetLingo zavartalan működéséhez olyan internetes böngészőprogram szükséges, amely támogatja a HTML 3.0, illetve a Javascript formátumokat. A szótár részét képezi az úgynevezett Pocket Dictionary, amelynek használatához a felhasználónak engedélyeznie kell a felugró ablakokat a böngésző beállításaiban. A „Gyakran Ismételt Kérdések” menün belül felhívják a figyelmet arra, hogy az internetes böngészőt célszerű a legújabb verzióra frissíteni, mivel régebbi verziók esetén problémák léphetnek fel a szótároldal működésével kapcsolatban. A mobil operációs rendszerekhez kapcsolódó alkalmazásboltokban egyelőre nincsen a NetLingo szótárhoz tartozó applikáció, és a szótároldalon sem olvashatóak olyan információk, amelyek arra utalnának, hogy a jövőben tervezik annak megjelentetését. d) A szótárszoftver jellemzése A szótárszoftver a kiadó cég saját fejlesztése, ezért a szótároldal egyedi arculattal rendelkezik. A szótár használata a szótároldal tetején lévő „fülek” segítségével történik, amelyeknek funkciói rövid gyakorlás után könnyen kiismerhetők. A szótár felülete kizárólag angol nyelvű, hiszen a NetLingo az angol, egynyelvű szótárak közé tartozik, így nem indokolt a nyelvválasztás lehetősége. A szótár jellege

208

A NetLingo megjelenésekor – 1995-ben – egy egyszerű digitális szójegyzékként indult, ami a NetLingo profiljába tartozó szócikkeket tartalmazott. Mára a szótár a fejlesztéseknek köszönhetően modern keresőmotorral és mezostruktúrával rendelkezik, ezért a valódi online szótárak körébe sorolható. A szótár beágyazottsága A NetLingo egyedülálló szótár, más online szótárakhoz nem kapcsolódik. A szótár ára A NetLingo online változata, annak minden funkciója ingyenesen használható. A NetLingo online shopján keresztül lehetőség van az online szótár alapján, annak bizonyos részeiből készült papírszótárak, illetve e-könyv formátumú szótárak megvásárlására, amelyeknek ára 2 és 20 amerikai dollár között mozog. A szótár szerkezete I. Megastruktúra Előszó/általános információk a) Általános információk a kiadóról és a szerkesztőről A szótár a Press menüpont alatt bőséges információval szolgál a NetLingo.com alapítójáról, Erin Jansenről, aki egy interjú keretében válaszol a NetLingoval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. Emellett egy részletes életrajz is olvasható, amely bemutatja az említett Erin Jansen szakmai életútját. Szintén a Press menüponton belül található a NetLingoval kapcsolatos sajtómegjelenések linkjeinkek gyűjteménye. b) A feldolgozott szóanyag mennyisége A feldolgozott szóanyag mennyiségéről nincsenek pontos információk, a szótároldalon támpontként az szerepel, hogy a szótár több ezer terminus magyarázatát adja, ami magában foglalja a legnagyobb internetes chatrövidítések gyűjteményét. A szóanyag

209

mennyiségével kapcsolatban le kell szögezni, hogy az állandó jelleggel növekszik, hiszen a NetLingo címszólistája folyamatosan bővül. c) A célközönség megjelölése A szótároldalon olvasható interjúból kiderül, hogy az „internet nyelv”, vagy „cyber nyelv” rendkívül dinamikusan fejlődő rétege a nyelvnek. Az internet megjelenése óta megállás nélkül keletkeznek az újabb és újabb szavak, akár az üzleti-, akár a magánéletben a kommunikáció ma már elképzelhetetlen az internetnyelv szókincsének ismerete nélkül, hiszen az internet az élet megkerülhetetlen tényezőjévé vált. A készítők ezért a legszélesebb rétegeket jelölik meg célközönségüknek, tulajdonképpen az internethasználók összességét. d) Szerzői jogi, adatvédelmi információk A NetLingo szótár teljes tartalma a NetLingo Inc. tulajdona, a szótár egészének vagy részeinek nyomtatásban történő felhasználása kizárólag a jogtulajdonos beleegyezésével történhet. A felhasználók által feltöltött információkért, az azokban megjelenő esetleges pontatlanságokért, a NetLingo Inc. felelősséget nem vállal, ugyanakkor fenntartja a jogot, hogy a felhasználói tartalmakat törölje, módosítsa, vagy azok megjelenését elutasítsa. Használati útmutató/súgó a) Gyakran Ismételt Kérdések Menü A gyakran ismételt kérdések menü a szótároldal alján található Contact menüpont alatt érhető el. Tizenhárom ponton keresztül olvashatóak általános tudnivalók és a használattal kapcsolatos gyakorlati tippek, a NetLingoról. b) Szöveges/Vizuális segédlet A Contact menü Gyakrani Ismételt Kérdések menüpontjával egybeillesztve szerepel a szótárhoz tartozó szöveges segédlet. Vizuális segédlet minimális mértékben áll rendelkezésre, a Help menü szótáron belüli navigációval foglakozó pontja tartalmaz néhány színes ábrát, a szótárban felbukkanó egyértelműsítő jelzésekről. c) Kapcsolatfelvétel lehetősége a szerkesztőkkel 210

A szerkesztők elektronikus és telefonos elérhetősége a „Contact” menüpont „Contac Us” almenüjében található. Segédletek a) Rövidítések feloldása A NetLingo nem tartalmaz rövidítéseket b) Kiejtési segédlet A szótár szócikkei nem tartalmaznak fonetikus átírást, így kiejtési segédletre sincsen szükség. Elektronikus hirdetések A NetLingo szótár – lévén az üzemeltető cég üzleti vállalkozásként működik – felületén számos hirdetés jelenik meg. Ezek a reklámok egyrészt a cég saját termékeit (papír és elektronikus szótárak), másrészt egyéb hirdetők termékeit ajánlják. II. Makrostruktúra A keresőmotor jellemzése a) A keresés módja A szótári keresés háromféle módon valósulhat meg, keresőmezős, lapozó és kategóriák szerinti keresés által. A keresőmezős keresés a képernyő jobb felső sarkában található „search here” feliratú mezőbe való beírással történik. A lapozó keresés az oldal tetején lévő, „dictionary” menüpontból megnyíló, szalagszerűen megjelenő betűsorra kattintva érhető el, amely mellett a „by category” menüpont a kategóriák szerinti segítséget teszi lehetővé. b) A keresés hatóköre A keresés kizárólag a NetLingo belső adatbázisára korlátozódik, külső adatbázisban történő keresésre nincsen lehetőség. A szótáron belüli keresés csak a címszókra terjed ki, a szócikkek szövegére nem. 211

c) A lekérdezés módja A lekérdezés tisztán szöveges módon történik, a wildcardok használata nem támogatott, csakúgy, mint az automatikus keresőmező-kitöltés sem. Szűrők beállítására a keresés során szintén nincsen mód. d) Beírási lehetőségek Csak a pontosan beírt szó vagy szókapcsolat eredményez találatot a keresés során, a hibás beírás nem eredményez találatot, se további keresési javaslatokat. Keresési találatok megjelenítése a) A találatok rendezettsége Amennyiben a keresőmezőbe beírt szó találatot eredményez, a találatok betűrendben követik egymást. Ha a felhasználó egy keresőszót írt be, és az egyben egy szókapcsolat része, akkor gyakran a címszóként szereplő szókapcsolat megelőzi az egyszavas címszót (a betűrendben elfoglalt helyétől függően). b) A találatok kifejtettsége A megjelenített találatok alig kifejtettek, csupán a címszó és a szócikk első sora (vagy első sorának egy része) olvasható a találati listában. A közölt anyag jellege a) Szöveges információk A NetLingo kizárólag szöveges információkat tartalmaz. b) Multimédiás információk A NetLingo sem képi, sem hang, sem videó információkat nem tartalmaz. III. Mikrostruktúra (27. sz. melléklet) a) Az információk megjelenítése 212

A NetLingo szócikkei teljes terjedelemben megjelennek, miután a felhasználó megnyitja azokat. b) Az információk megjelenítésének sorrendje A megnyitott szócikk tetején, – a szócikk többi szövegéhez képest – nagyobb betűtípussal és kék színnel a címszó olvasható. A címszó alatt (helyenként) annak rokon értelmű megfelelői kapnak helyet. A szócikk fő részét a helyenként hosszabb, helyenként rövidebb definíció vagy definíciók adják, ami alatt a „see also” menüpont található, ahonnan elérhetőek a szócikkhez kapcsolódó egyéb szócikkek. A „see also” menüpontot követően olvasható a címszó kategória szerinti besorolása. A szócikk ezután következő részei (linkek és letöltések) már a szótári mezostruktúra részeit képezik (lásd a következő pontokat), továbbá minden esetben megjelenik az „updates” menüpont, ahol a szótárral kapcsolatos legfrissebb információk olvashatók. A szócikk végét a piros ikonnal elkülönített „done” felirat jelzi. c) A szócikk szövegének megjelenítése A szócikkeken belül a kék szín dominál, a címszó nagyobb és vastagabb betűtípussal van kiemelve, a külső és belső linkeket aláhúzás jelöli. A szócikk nagyobb szerkezeti egységeire a vastag, de normál méretű betűtípus utal. Külön színekkel jelzik a „links”, „download”, „more info” feliratokat. d) A szócikkek áttekinthetősége A szócikkek viszonylag rövidnek mondhatóak, jól elkülöníthető szerkezeti egységekkel, így az áttekinthetőség nem ütközik akadályokba. A szócikkek terjedelme csak nagyon ritkán vonja maga után, hogy a használat során az oldal görgetésére legyen szükség. IV. Mezostruktúra/Mediostruktúra Belső linkek a) Szócikken belüli linkek

213

A szócikkek relatíve rövid terjedelme nem teszi szükségessé a szócikken belüli navigációt, hiszen a legtöbb esetben azok tartalma elfér egy képernyőnyi felületen. A szótár ennek megfelelően nem is tartalmaz belső linkeket. b) Szócikkek közötti linkek Szinte minden szócikk szövegében találhatók olyan aláhúzással jelölt szavak, amelyekre kattintva a szótárhasználó egy a szótárban található másik szócikkre navigálhat. Az új szócikk ilyenkor a régi ablakban, az eredetileg megnyitott szócikk helyén jelenik meg. Külső linkek a) Más online szótárakra mutató linkek A NetLingo alszótárának tekinthető a chat és sms rövidítések szótára. Számos szócikk „links” menüjében megjelenik az említett alszótárra mutató link. b) Egyéb webhelyekre mutató linkek A más online szótárakra mutató linkekhez képest a szócikkek jóval nagyobb számban tartalmaznak egyéb webhelyekre mutató linkeket. A készítők tájékoztatása szerint ezeknek a külső linkeknek az aktualitását és elérhetőségét rendszeresen ellenőrzik. c) Egyéb, nem internetes forrásra mutató linkek Egyéb, nem internetes forrásra mutató linkeket a NetLingo nem tartalmaz. A linkek megjelenési formái A szótár belső linkjeit az aláhúzott betűtípus, külső linkjeit az aláhúzott betűtípus és a zöld színű „links” felirat jelzi. A szótár tartalma a) Lexikológiai alapok A szótári címszóállomány többféle forrásból tevődik össze. Egyrészt jelentős részük a felhasználó által szolgáltatott információk alapján került be az adatbázisba, másrészt a szótár alapítója (Erin Jansen) saját maga által összegyűjtött és indexált szócikkei képezik 214

a szócikkállomány másik jelentős részét. Ezen felül bizonyos szócikkek az – Erin Jansennel készült interjú megfogalmazása szerint – egyéb „hiteles források” felhasználásával készültek. A válogatási elvek között első helyen áll azoknak a szavaknak és mozaikszóknak az állományba vétele, amelyek az internetes kommunikációban felbukkannak, legyen szó akár privát, akár üzleti vagy egyéb jellegű kommunikációról. A szócikkek zömében nyelvi információkat tartalmaznak. b) Fonológiai/grafémikai információk A szócikkek elenyésző hányadában olvasható a címszók kiejtésére vonatkozó segédlet. c) Grammatikai információk A NetLingo angol egynyelvű szótár, elsődleges célja az internetes kommunikációban használatos szavak és rövidítések definiálása, ebből kifolyólag a szótár grammatikai információkat nem tartalmaz. d) Szemantikai információk A címszók mellett álló változatos hosszúságú definíciók képezik a szócikkek legterjedelmesebb részét. A szócikkekben stílusminősítéseket nem tüntetnek fel. e) Egyéb releváns nyelvészeti információk A nyelvészeti információk csekély hányada az egyéb releváns nyelvészeti információk esetében is tetten érhetőek. Említésre méltó, hogy a címszók között nagy számban találhatóak állandósult szókapcsolatok. A szótár használatáról szóló információk A szótároldal kezelhetősége A szótároldal felépítésében a számítástechnikában manapság rendkívül kedvelt szalagmenüs felépítés dominál. A menüsor a képernyő felső részén található. Az első két menü a „home” és a „dictionary”, ahonnan a lapozó keresés indítható, illetve a „by category” menü, ahol a kategóriánkénti keresésre van mód. A szalagmenü következő eleme a „nap szava”, ahol naponta váltakoznak a szótár különböző szócikkei, amelyeket 215

akár – a hírlevélre feliratkozva – e-mailben is megkaphat a felhasználó. Fontos menüpont az Add/Edit, amelyen keresztül a felhasználók hozzájárulhatnak a szótár szerkesztéséhez. A „Tips” menüben a szótár szoftverének technikai hátteréről olvashatók információk. A Top 50-ben speciális kategóriákba sorolt szócikkek válogatását gyűjtötték össze. A kategóriák a következők: mozaikszók szülőknek, szöveges üzenetekben előforduló népszerű rövidítések, üzleti szöveges üzenetekben előforduló rövidítések, legújabb szócikkek, gyakori kifejezések, legviccesebb terminusok. A „Press” menüponton belül a NetLingo-ra történő hivatkozások jegyzéke olvasható – amely vonatkozik a nyomtatott és az elektronikus médiára egyaránt –valamint a különböző díjak és az Erin Jansennel készült interjú is itt kapott helyet. Az utolsó menü a „Shop” elnevezést kapta, ahol a kiadó cég papíralapú kiadványainak online megrendelésére van lehetőség. A szalagmenü végén a keresőmező helyezkedik el. A szalagmenü alatti részben egy szövegdobozban külön kattintás nélkül is megjelenik a nap szava, egy másikban pedig a NetLingo saját hirdetése, ahol a nyomtatott szótár megvásárlására van lehetőség. Másik két szövegdobozban a nap szavára való emailes feliratkozásra van mód, alatta az öt legfrissebb szócikken belüli módosítás listája található. A szótároldal alsó harmadában a NetLingo partneroldalaira mutató linkek kaptak helyt. Az oldal legalján egy rövidebb szalagmenü segítségével lehet elérni az „Advertise”, „Legal” és „Contact” menüket. Az elsőben a hirdetési lehetőségekkel kapcsolatos információk, a másodikban a (szerzői) jogi és adatvédelmi tudnivalók, a harmadikban a kiadó elérhetőségei olvashatók. A szalagmenü alatti rész a NetLingo Facebook és Twitter oldalának linkjét is tartalmazza. A szótároldal működésének elsajátításához szükség van bizonyos gyakorlatra, mivel struktúrája kissé eltér a legtöbb szótároldalétól. Első ránézésre kaotikusnak tűnhet a különféle szövegdobozok, linkek és hirdetések, reklámok összessége, az összes funkció felfedezése viszonylag sok időt vesz igénybe. A szótári adatok megbízhatósága A megbízhatóság kérdése a NetLingo szótárnál érdekes kettősséget mutat, hiszen ugyan egy cég áll annak fejlesztése és szerkesztése mögött, a felhasználók maguk is hozzájárulhatnak a szócikkek szerkesztéséhez, új szócikkek megalkotásához. A szerkesztés menetéhez egy szerkesztési segédlet (Editor Guidelines) nyújt segítséget, ahol a szerkesztés menetéről, illetve az esetleges korlátozásokról olvasható tájékoztatás. 216

Amennyiben a felhasználók csupán csak egy címszó szótárba történő felvételére tesznek javaslatot, arra a Make decisions menün keresztül van mód. Miután a javaslatokat beküldték, azokat – a vele készült interjú alapján – a NetLingo tulajdonosa, Erin Jansen személyesen ellenőrzi, és szükség esetén módosítja. A szócikkek nem felhasználók által megalkotott része Erin Jansen szerkesztői munkájának eredménye, az internetes iparban eltöltött komoly szakmai múltja garantálhatja a szótári adatok megbízhatóságát. A szótári információk frissítése A szótár folyamatos bővülése, frissítése biztosítottnak látszik, egyrészt a felhasználók aktív közreműködésének a lehetőségének, másrészt a szótár tematikájának (internet nyelv) köszönhetően. Az internetes nyelv és nyelvhasználat a nyelv egyik legdinamikusabban változó rétege. Egy jól használható szótár csak úgy lehet sikeres ezen a területen, ha folyamatosan igazodik a változások üteméhez. Ez az alkalmazkodás pedig csak a szótári adatok rendszeres felülvizsgálatán és frissítésén keresztül kivitelezhető. A szótár innovatív jellege Az alapvető (online) szótári funkciókon túl a NetLingo igyekszik a web 2.0 nyújtotta kihívásoknak is megfelelni. Ez egyrészt a felhasználók szerkesztési munkába történő bevonásán, másrészt a felhasználókkal történő intenzív kapcsolattartáson keresztül valósul meg. Ez utóbbi megnyilvánulási formája, hogy a NetLingo saját blogot, Facebook és Twitter oldalt üzemeltet, amely különösen a fiatalabb szótárhasználók számára jelenthet további vonzerőt. Érdekes tény, hogy a NetLingo – üzleti vállalkozásról lévén szó – minden lehetőséget megragad, hogy (különösen online) jelenlétét erősítse. Számtalan elektronikus fórumon és egyéb felületen építi ki kapcsolatait az internetezők közösségével (akik elsősorban a szótár felhasználótáborát jelentik). Az erős marketing és PR tevékenység hozzájárul ahhoz, hogy a NetLingo ne csupán egy egyszerű szótárt, hanem egy saját „brand”-et jelentsen. A szótár szakmai fontossága

217

A NetLingo szótár az 1990-es és 2000-es évek internetes forradalmának idején az egyik fontos képviselő volt az online szótárak palettáján, meglovagolva azt az érdeklődést, amely az internet fejődésével és elterjedésével járt. A 2000-es évek derekán a szótár az ezer leglátogatottabb honlap között szerepelt. Mára ez a helyezés már jóval szerényebb, mint a korábbiakban, (tehát népszerűségvesztés figyelhető meg), ugyanakkor a szótár szakmai fontosságát bizonyítja az is, hogy az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára beválogatta azon weboldalak közé, amelyeket archiválnak, mivel azok nemzeti (internetes) kultúra részét képezik, és történelmi forrásnak számítanak. A NetLingo nyelvészeti, lexikográfiai szakirodalmakban történő megjelenéséről nem állnak rendelkezésre információk, a Press menüpontban feltüntetett forráshelyek főként napilapokra, különféle internetes forrásokra mutatnak (például televíziócsatornák honlapjai), amelyek különböző szövegkörnyezetben megemlítik a NetLingo nevét. Összegzés, kitekintés Az internet megjelenése és elterjedése alapjaiban változtatta meg a nyelvek fejlődését, különösképpen azok szókincsét. Korábban soha nem látott sebességgel tűnnek el és jelennek meg új szavak, amelyek magukban foglalják egyrészt az internetes, számítógépes technológiához kapcsolódó újdonságok elnevezéseit, másrészt az internetes nyelvhasználatban felbukkanó új elemeket. A gyors változások követése egyénileg gyakorlatilag lehetetlen, az egyetlen megoldás tehát a NetLingo-hoz hasonló (természetesen online) szótárak megalkotása, hiszen csak, hogy egy kézenfekvő példát hozzunk: az idegennyelv-oktatásban egy generációs probléma leképeződése lehet, amikor a nyelvtanár nincsen tisztában azokkal az új lexikai elemekkel, amelyeket nála fiatalabb (és itt nem kell feltétlenül évtizedes nagyságrendű korkülönbségekre gondolni tanár és diák között) nyelvtanuló diákjai már beépítettek mindennapi nyelvhasználatukba. Az általános szótárak hasonló szituációkban nem feltétlenül nyújtanak iránymutatást, ezért különösen fontos a naprakész szakszótárak, mint például a NetLingo ismerete és használata.

218

6.5.2. SzóJelentése.com http://szojelentese.com/ (28. sz. melléklet) A Szójelentése.com-mal kapcsolatos háttér-információk Tágabb háttér A SzóJelentése.com nevű értelmező szótár 2013-ban kezdte meg működését, kifejezetten online megjelenésre szánva, noha adatbázisának jelentős része a 19. században megjelent Czuczor Gergely és Fogarasi János (1862, 1864, 1865, 1867, 1870, 1874) által jegyzett, A magyar nyelv szótára hat kötetén alapszik. A Czuczor–Fogarasi féle szótár (a továbbiakban CzF.) anyagán túl a szótár a későbbiekben kiegészült egyéb tematikus szótárakkal. A tematikus szótárak a következők: Élettani, Építészeti, Filozófiai, Fizikai, Földrajzi, Geológiai, Informatikai, Jogi, kereskedelmi, Katonai, Kémiai, Matematikai, Műszaki, technikai, Orvosi, Ruházati, Sport, Történelmi, Tudományos, Vallási és egy ún. Egyéb szótár. (A tény, hogy a szótár magját a CzF. adja, alapvető minőségi problémákat vet fel, hiszen a CzF. a legtöbb vonatkozásában ma már elavult szótárnak számít. Részletesebben lásd. A szótári adatok megbízhatósága című részt.) Szűkebb háttér A SzóJelentése.com szerkesztőjének valódi személyazonossága nem derül ki a szótároldalon olvasható információkból, a szótár bemutatkozó szövegének aláírásában csak mint „lgi a webmester” nevezi meg önmagát. A magyar nyelv szótára forrásanyagán kívül a szerkesztő saját maga is bővítette a szótár adatbázisát, valamint a szótárhasználók javaslatai is bekerülhetnek a szótárba, ezért az Intézmény/szervezet/kiadó/magánszemély által szerkesztett, de a felhasználók által szolgáltatott információkat felhasználó szótárak közé sorolható. A szótár általános tartalmáról szóló információk Az online szótár fizikai leírása

219

A szótár technikai paraméterei a) Szükséges hardverkövetelmények A kizárólag szöveges információkat tartalmaz szótár futtásához mindössze egy átlagos teljesítményű számítógépre vagy egyéb internetezésre alkalmas eszközre van szükség. Amennyiben azonban a külső linkek használatára is sor kerül, akkor szükség lehet hanglejátszó eszközökre a videók megtekintéséhez. b) Futtatási platformok A szótár hagyományos számítógépes felhasználásra készült, sem mobilnézet, sem mobilalkalmazás nem érhető el. c) A futtatáshoz szükséges szoftver A szótár futtatásához kizárólag internetes böngészőprogramra van szükség. d) A szótárszoftver jellemzése A szótárszoftver új fejlesztés, egyedi arculattal és mivel egynyelvű szótárról van szó, kizárólag magyar nyelvű a kezelőfelülete. A szótár jellege A szótár érdekes hibridje a valódi online és az elektronikus papírszótáraknak, hiszen például lehetőség van többféle típusú keresés végrehajtására, ugyanakkor a szócikkek megjelenése és strukturáltsága a hagyományos szótárak hagyományait követi. A szótár beágyazottsága A SzóJelentése.com a szótári klaszterek közé tartozik, mivel egyetlen szótároldalon a „főszótáron” túl többféle „alszótár” (tematikus szótár) adatbázisához nyújt hozzáférést. A szótár ára A szótár korlátozások nélkül, ingyenesen használható, a szerkesztői szándék szerint ezen a későbbiekben sem kívánnak változtatni. 220

A szótár szerkezete I. Megastruktúra Előszó/általános információk a) Általános információk a kiadóról és a szerkesztőről A nem túl hosszú előszó a kezdőképernyő tetején kapott helyet, ahol néhány mondatban összefoglalják a szótárral kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, viszont magáról a szótár szerkesztőjéről nem derül ki semmilyen konkrét információ. b) A feldolgozott szóanyag mennyisége A szótároldalon található adatok tanúsága szerint a szótár megközelítőleg 100.000 címszót tartalmaz. c) A célközönség megjelölése A célközönség a szerkesztő által nem behatárolt, a szótár megalkotásának célja – a bevezetőben olvasható szerkesztői közlés szerint – egy egyszerűen és jól működő online értelmező szótár létrehozása volt. (Feltehetően azok számára, akik a papíralapú értelmező szótárak helyett az online hozzáférést részesítik előnyben.) d) Szerzői jogi, adatvédelmi információk A szótároldal üzemeltetője, a Szojelentese.com, aki a felhasználók számára a szótár használatát a „Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 2.5 Magyarország” licenc használati feltételeivel összhangban engedélyezi. Használati útmutató/súgó a) Gyakran Ismételt Kérdések Menü A „GyIK” menünek a szótárban a szótároldal bal szélén található „Kérdések és válaszok” menüpont felel meg, amely azonban túl sok érdemi információt nem tartogat a felhasználó számára, lévén mindössze hat-hat kérdést és választ tartalmaz.

221

b) Szöveges/Vizuális segédlet Szöveges vagy vizuális segédletet a szótár nem foglal magában. c) Kapcsolatfelvétel lehetősége a szerkesztőkkel A kapcsolat-felvételi lehetőség elviekben a „Kapcsolat” menüben kapott helyet, de sajnos a kommunikációt szolgálni hivatott kapcsolati űrlap nem működik. Segédletek a) Rövidítések feloldása A szótár szócikkeiben számos rövidítés található, viszont azok feloldása nem képezi a szótár részét, ami azért is érdekes, mivel az eredeti CzF.-ben az még megtalálható volt. b) Kiejtési segédlet Egészen rendkívüli eleme a szótár szócikkeinek, hogy a címszók a főként siketek által használt daktil ábécé kézjeleivel, illetve morzejelekkel is meg vannak jelenítve. Az említett jelrendszerekhez azonban segédlet nem tartozik. Elektronikus hirdetések A szótároldal különböző pontjain a Google Adsense hirdetései bukkannak fel. II. Makrostruktúra A keresőmotor jellemzése a) A keresés módja A keresés keresőmező segítségével, illetve lapozó kereséssel történhet. A keresőmezős keresés a SzóJelentése.com-hoz tartozó összes szótárban történik, a lapozó keresés viszont mindig csak a felhasználó által kiválasztott szótárban. A keresőmezős keresés a jobb felső sarokban lévő keresőmezőből, a lapozó keresés pedig a főoldalon, téglalapokban megjelenített kezdőbetűk segítségével indítható. b) A keresés hatóköre 222

A keresés a belső adatbázison kívül külső forrásokban is történhet, aminek módja, hogy miután a felhasználó megnyitott egy szócikket, az oldal alján megjelenik öt link, amelyek további kereséshez nyújtanak módot. A „képek keresése” a Google képkeresőjében, a „Bing kereső” a Bing keresőben, a „Google kereső” a hagyományos Google keresőben, a „Video keresés” pedig a Youtube videó adatbázisában keres rá az adott szócikkhez tartozó címszóra. A „Fordítás” link segítségével pedig a Google fordítóját felhasználva angolra lehet lefordítani a címszót. c) A lekérdezés módja A lekérdezés csupán szöveges módon lehetséges, sem a wildcardok használata, sem az automatikus kitöltés funkció nincs beépítve a keresőrendszerbe. Szűrők beállítására a keresés során szintén nincsen mód. d) Beírási lehetőségek A keresőmezőbe pontos szó („szó egyezés” opció) vagy szórészlet („akárhol” opció) beírása eredményez találatokat. Keresési találatok megjelenítése a) A találatok rendezettsége Amennyiben az „akárhol” opció van bekapcsolva és több találatot eredményez a keresés, akkor először a pontos találatok jelennek (ábécésorrendben), majd egymás alatt a szórészletbeli egyezőségek. b) A találatok kifejtettsége A találati listában csak a címszók jelennek meg, rájuk kattintva válnak láthatóvá a szócikkek kifejtett formában. A közölt anyag jellege a) Szöveges információk A SzóJelentése.com száz százalékban szöveges információkat tartalmaz. b) Multimédiás információk 223

A szócikkek egyedül képi információkat tartalmaznak, amikor a daktil ábécé kézjeleinek ábrái megjelennek a szócikkek második felében. III. Mikrostruktúra (29. sz. melléklet) a) Az információk megjelenítése A szócikkek szövege a megnyitás után teljes egészében megjelenik. b) Az információk megjelenítésének sorrendje Az információk megjelenítésének sorrendje nagyban függ attól, hogy a Czucor–Fogarasiféle alapszótár (a továbbiakban CzF.) vagy a tematikus szótárak szócikkeiről van-e szó. Az alapszótár szócikkei követik a forrásul szolgáló papírszótár szócikkeinek felépítését. A címszó után a szófaji megjelölés, a különböző ragozott és képzett alakok, egyéb morfológiai jellemzők, tájnyelvi változatok, jelentések, állandósult kifejezésekben történő előfordulások, etimológiai/szófejtési információk és a más nyelvek szavaival való kapcsolatok következnek egymás után. A szócikk második felében a címszó a daktil ábécé jeleivel, valamint morzejelekkel leírt formája olvasható, majd néhány számszerű adat a címszó betűiről, végül a címszó visszafelé leírva. A tematikus szótárak szócikkei a fentiekkel szemben jóval rövidebbek, mindössze egy rövid néhány szavas definícióból (vagy csak egy ekvivalensből) és esetenként etimológiai vagy stílusra utaló információkból állnak. c) A szócikk szövegének megjelenítése A szócikkek megjelenítése meglehetősen monoton: barnás alapú háttéren sötétebb barna betűtípussal megjelenített normál betűtípusú szöveg látható, mindössze a címszók vannak vastag betűvel kiemelve. d) A szócikkek áttekinthetősége A szócikkek (főként a hosszabbak) meglehetősen nehezen áttekinthetőek, átgondolt tagolás és elkülönülő szövegrészek híján. A hosszabb szócikkek esetén ráadásul görgetni is kell a képernyőt, ami a zsúfolt szócikkeknél különösen zavaró. IV. Mezostruktúra/Mediostruktúra 224

Belső linkek a) Szócikken belüli linkek Szócikken belüli linkek nem fordulnak elő a szótárban. b) Szócikkek közötti linkek Szócikkek közötti aktív linkek nincsenek a szótárban, csak szócikkek közti (nem aktív) utalások. Külső linkek a) Más online szótárakra mutató linkek A kezdőlapról elérhető egy internetes link, amely a CzF. beszkennelt, digitális változatára mutat. b) Egyéb webhelyekre mutató linkek Az egyéb webhelyekre mutató linkek között a keresés hatókörénél felsorolt öt linket lehet megemlíteni. c) Egyéb, nem internetes forrásra mutató linkek Egyéb, nem internetes forrásra mutató linkeket a szótár nem tartalmaz. A linkek megjelenési formái Az egyéb webhelyekre mutató linkeket, aláhúzott, piros betűtípus jelzi, tehát permanens megjelenésűnek tekinthetőek. A szótár tartalma a) Lexikológiai alapok A szótári szóanyag forrása három fő pilléren nyugszik. A legnagyobb részt képviselik a CzF.-ből átvett (néhány esetben kis mértékben módosított) szócikkek, másodsorban a szerkesztő által felvett és megalkotott szócikkek, illetve a felhasználók által beküldött 225

szócikkjavaslatok, amelyek az „Új szó javaslása” nevű menün keresztül kitölthető űrlappal lehetséges. A címszavak közül a tematikus szótárak zömében szakszavakat, míg az alapszótár inkább köznyelvi, irodalmi nyelvi, valamint tájnyelvi szavakat és tulajdonneveket foglal magában (habár a CzF. életkorából adódóan jelentős részük elavultnak mondható.) A szótárban az enciklopédikus és a nyelvi információk vegyesen szerepelnek. b) Fonológiai/grafémikai információk Az alapszótárban bizonyos szócikkeknél megjelennek az eltérő írásváltozatok. c) Grammatikai információk Az alapszótár általában feltünteti a szófaji besorolást, a címszók morfológiai összetételét, ragozott és képzett alakokat. A kontextusra vonatkozó információk közül ki kell emelni a bőséges mennyiségű példamondatot. A homonimákat a szótár külön szócikkekbe sorolja, csakúgy, mint pl. az igekötős igéket és igekötő nélküli változatukat. A tematikus szótárak grammatikai információkat nem tartalmaznak. d) Szemantikai információk A szótárban definíciók és ekvivalensek egyaránt megtalálhatóak. A homonimáktól eltérően a poliszém szavak egy szócikken belülre kerültek. Bizonyos szócikkekhez stílusminősítés és (szak)nyelvi rétegre utaló minősítés is hozzátartozik. e) Egyéb releváns nyelvészeti információk Az alapszótár szócikkei számos esetben magukban foglalnak a címszóval összefüggésbe hozható közmondásokat és állandósult szókapcsolatokat. (A tematikus szótárakra ez nem jellemző.) Az egyéb nyelvészeti információk közt kell megemlíteni a CzF.-ből származó szótörténeti elemzéseket, amelyek ugyancsak a szócikkek jelentős részében helyt kaptak. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy mivel a CzF. nyelvészeti szempontból elavult szótár, nagyon sok hibás nyelvészeti információ szerepel benne.) A szócikkek végén számítógép által generált statisztikák olvashatók az adott címszókról például, hogy hány betűből áll, ebből mennyi a magánhangzó, ez az arány hogyan viszonyul a magyar szavakra viszonyított átlaghoz, van-e a szónak olyan karaktere, amely nem írható le az angol ábécé betűivel.

226

A szótár használatáról szóló információk A szótároldal kezelhetősége A szótároldal egy bal oldali központi egységre és egy jobb oldali menürendszerre osztható. Az nyitóoldal közepén a szótár bemutatása, alatta pedig a CzF.-hez tartozó lapozó keresés kezdőbetűi állnak. A tematikus szótárak görgetés után a szótároldal alján látható linkekből érhetőek el. Legalul a Használati feltételek és az adatvédelmi nyilatkozat érhető el. Jobb oldalon felül található a keresőmező, alatta a következő almenük: „A magyar nyelv szótára”, „Tematikus szótárak”, Kérdések és válaszok”, „Új szó javaslása”, „Kapcsolat”. A szótár egyik nagy erénye, hogy használata könnyen elsajátítható, és ugyan használati útmutató nem tartozik hozzá, az elérhető funkciók gyorsan kitapasztalhatók és használhatók. A szótári adatok megbízhatósága A szótári adatok megbízhatósága az egyik legkritikusabb pontja a SzóJelentése.com-nak. Egyrészt a szócikkek javát adó CzF. már mindenképpen elavultnak számít, a szótár szakmai megítélését övező évszázados nyelvészeti viták övezik, többségben a bírálat hangján. Legfőbb negatívumaként a hibás etimológiákat (részletesebben lásd. Németh 2007.) és a benne megjelenő elavult nyelvtudományi felfogást, módszereket említik (Vö. Kiss 1976, Balázs 1978, Sági: 1942). A CZf. adatain túl az egyéb forrásokból származó adatok minősége sem garantált, hiszen azok tulajdonképpen lelkes amatőrök (a szerkesztő és a felhasználók) gyűjtőmunkájának eredménye, akiktől különösebb szakmai hozzáértés nem elvárható. Összességében tehát a megbízhatóság problémája a Szójelentése.com a legnagyobb negatív jellemzőjeként említhető. A szótári információk frissítése A szótári információk frissítéséről nem áll rendelkezésre információ, így nem tudható, hogy milyen gyakran frissítik, vagy éppen frissítik-e egyáltalán még a szótárat.

227

A szótár innovatív jellege A szótár kezelőfelülete praktikus ugyan, de kimondott újdonságot nem tartalmaz, tartalmilag pedig nagyobbrészt elavultnak mondható. Kuriózumként lehet említeni a daktil ábécé jeleivel és a morzejelekkel megjelenített címszókat, ezek azonban inkább érdekes, semmint hasznos elemei a szócikkeknek. A szótár szakmai fontossága A szótár eddig nem képezte lexikográfiai kutatások tárgyát. Létezése azonban figyelemfelhívás lehet a szótári szakma számára, hogy nagy igény lenne egy ingyenesen hozzáférhető, professzionális, magyar nyelvű értelmező szótár létrehozására. Összegzés, kitekintés A SzóJelentése.com megközelítése kétféle aspektusból is lehetséges abban a tekintetben, hogy milyen – már korábban létező – trendek mentén készült. Az egyik ezek közül a közösségi szótárkészítés metódusa, melynek során a felhasználók készítik és szerkesztik a szócikkeket valamilyen kontroll mellett vagy teljesen szabadon. A másik jelenség a (bizonyos) papírszótáraknál bevált eljárás, miszerint régi (ebből kifolyólag elavult), már lejárt szerzői jogi védelmű szótárakat jelentetnek meg újra, érdemi változtatások nélkül. Ebben az értelemben tehát a SzóJelentése.com is ebbe a kategóriába sorolható, hiszen az alapszótárt képező CzF. az eredeti mű szinte változtatások nélkül átkonvertált digitális mása. Összegzésképpen elmondható, hogy a szótár alapkoncepciója teljes mértékben elfogadható, a technikai kivitelezés alapjai – ahhoz képest, hogy egy egyéni kezdeményezésről van szó – kielégítőnek mondható, hiszen a felület egyszerűen és gyorsan használható, viszont a tartalmi hiányosságok és elavultság jelentősen ront az összképen. Egyúttal rámutat a nem professzionális szótárkészítés veszélyeire is. Jelen esetben egy tartalmi szempontból idejétmúlt szótár adatait egészítették ki további nem megbízható forrásból származó információkkal, ami önmagában még nem jelentene problémát, viszont a legtöbb szótárhasználó (és internethasználó) nincsen tisztában az említett tényekkel. Ha a magyar nyelvű Google keresőben az „értelmező szótár” keresőszavakra harmadik találatként a SzóJelentése.com jelenik meg, így a laikus 228

szótárhasználó nagy eséllyel fordulhat a vizsgált szótárhoz, annak kétes minősége ellenére is. Az elérhető statisztikai adatok alapján (www.similarweb.com) a magyar nyelvű internetes oldalak között a háromezredik pozíció körül helyezkedik el, ami pedig külön érdekesség, hogy az oldal lekérdezéseinek csak 86%-a történik Magyarországról, a maradék Romániából, Szlovákiából, Ausztriából és az Egyesült Királyságból indul, amiből arra lehet következtetni, hogy a határon túl élő magyarok is jelentős számban használják.

229

7. Összefoglalás Az értekezés általános célja az online (különös tekintettel a magyar nyelvű) szótárak és azok jellemzőinek, speciális tulajdonságainak a vizsgálata volt. A vizsgálatok bizonyították, hogy a magyar nyelvű e-lexikográfiai kutatások pillanatnyilag elmaradásban vannak a hasonló tematikájú nemzetközi kutatásokhoz viszonyítva, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Figyelembe véve az e-lexikográfia jelenlegi súlyát és fontosságát a gyakorlati és az elméleti lexikográfiában, az online szótárakkal kapcsolatos kutatásokra fordítandó nagyobb figyelem mindenképpen kívánatos. Az értekezésben összegyűjtöttem és feldolgoztam a releváns magyar és idegen nyelvű szakirodalmat. Definiáltam az értekezés szempontjából kulcsfontosságú alapfogalmakat (lexikográfia, metalexikográfia, szótárkritika, szótár, szótártipológia, elexikográfia, elektronikus szótár, eletronikusszótár-tipológia, online szótár), jelezve az esetlegesen

felmerülő

nem

egyértelmű

terminushasználatot,

külön

utalva

a

magyarországi vitatott terminushasználathoz kapcsolódó problémákra. Összegeztem, hogy a szakirodalom alapján melyek az online szótárak legfontosabb speciális jellemzői és előnyei. A feldolgozott szakirodalom és a saját tapasztalatok alapján összeállt egy lista, amelyből szelektáltam a legfontosabb online szótári jellemzőket, amelyek alkalmasak arra, hogy objektív és átfogó minősítési szempontrendszert képezzenek. Az elkészült szempontrendszer „teszteléséhez” különböző magyar és idegen nyelvű online szótárakat használtam, amelyeket aprólékosan megvizsgáltam a szempontrendszer minősítési kritériumai

alapján.

Az

esettanulmányok

elkészítése

bizonyította,

hogy

a

szempontrendszer alkalmas arra, hogy az online szótárak legtöbb jellemzőjét számba vegye, és felhasználva azokat, egy objektív minősítés, szótárkritika alapját szolgáltassa. A szempontrendszer kidolgozására vonatkozóan meg kell jegyezni, hogy a kutatás során nehézséget okozott, hogy néhány év leforgása alatt az online szótárak és az e-lexikográfia – a technikai változásokhoz kötődően – olyan mértékű fejlődésen mentek keresztül, hogy a kutatás kezdeti fázisának bizonyos megállapításai a kutatás befejező szakaszára részben elavultak, vagy jelentős mértékben megváltoztak, egyes hipotézisek elvesztették jelentőségüket. Akár a szótárak hardveres, akár a szoftveres oldalát vizsgáljuk, az előrelépés szembetűnő. Előbbivel kapcsolatban példaként lehet említeni a mobil okoseszközök 230

nagyarányú elterjedését, utóbbival kapcsolatban pedig (sok más közt) a hangfelismerő szoftverek szótárakba történő beépítését. Az értekezés negyedik fejezetében rövid kitekintést nyújtottam az online szótárakkal kapcsolatos néhány olyan aktuális és fontos részproblémára, amelyek a szakirodalmi áttekintésben vagy a szempontrendszerben nagyobb hangsúllyal nem feltétlenül jelentek meg. Az értekezés egésze jól szemlélteti azt a ma már evidenciának tekinthető tényt, hogy az online szótárak a hagyományos szótárakkal összevetve elsődleges platformmá váltak, és a papírszótár mint műfaj 21. századi örökösének tekinthetőek. Ahogy FuertesOlivera (2013b) összegzi az online szótárak jövőjével kapcsolatos gondolatait: a szótárak „digitális asszisztensekké” válnak, olyan információs eszközökké, amelyek alapvető jellemvonásaiknak köszönhetően elégítik ki a felhasználók speciális lexikográfiai igényeit. Az említett információs eszközök folyamatosan és párhuzamosan fejlődnek a társadalmi változásokkal, a technikai eszközökkel és a médiával együtt. A 21. század szótárainak azonban – akárcsak a megelőző korszakokban – egyaránt szükségük van jól megalapozott elméleti és gyakorlati pillérre. Az elméleti pillér a felhasználói szükségleteket helyezi középpontba, amely azt célozza, hogy a szótárhasználók limitált mennyiségű és strukturált információkhoz férhessenek hozzá a szótárakon keresztül. A gyakorlati pillér az elméletiből következően azon alapszik, hogy a rendelkezésre álló technikai lehetőségeket ne csupán önmagáért használják fel egy-egy szótárban (kvázi pusztán azért, mert lehetséges), hanem, hogy az a szótárhasználók igényeinek kielégítését szolgálja. Felállítva a végső konklúziót, kijelenthető, hogy a 2010-es évek derekára az online szótárak fejlettsége eljutott arra szintre, hogy legyen szó bármilyen nyelvű, méretű, típusú szótárról, új szótárakat kiadni már csak és kizárólag elektronikus (online) formában érdemes. (De legalábbis elektronikus formában mindenképpen, még ha párhuzamosan készül is papírváltozat.) A feldolgozott információk mennyisége és minősége, a fajlagos előállítási költségek, a hatékony és gyors hozzáférés mind az online szótárak irányába billentik a mérleg nyelvét a hagyományos szótárakkal szemben. Az online és a papírszótárak közti határvonal némileg hasonlít az elektronikus és a papírkönyvek közti határvonalra. Az e-könyvek megjelenésével sokan jósolták a Gutenberg-galaxis végét, a hagyományos könyvek halálát. Ezek a jóslatok – legalábbis egyelőre – tévesnek bizonyultak, amely analógiából arra következtethetünk, hogy talán még a hagyományos szótárak eltűnésével sem kell számolni. Van azonban egy lényegi 231

különbség a szótárak és a tágabb értelemben vett könyvek között. Míg a könyvek zömében a szórakozás, a szabadidő eltöltésének kellékei, amelyhez sokaknál bizonyos fokú megszokás, érzelmi többlet (a „könyv jellegzetes illata”, a lapozás megszokott metódusa stb.) kapcsolódik, addig a szótárak tulajdonképpen használati eszközök. A használati eszközöktől a felhasználó azt várja el, hogy gyorsan, egyszerűen és hatékonyan megoldja azt a problémát, amelyre a készítői szánták. Az online szótárak ebben a tekintetben messze lekörözik papíralapú megfelelőiket, ezért valószínűsíthető a jövőbeli teljes térnyerésük. A papíralapú szótárak természetesen nem egyik napról a másikra fognak eltűnni. Vannak olyan jó minőségű vagy éppen olyan speciális szótárak, amelyeknek még nem jelent meg elektronikus változatuk, vagy nem jelent meg más, hozzájuk hasonló színvonalat képviselő, azokat helyettesíteni tudó online szótár. Az említett papírszótárak még egy ideig használatban maradnak, de – különösen a fiatalabb korosztályok körében – valószínűsíthetően fokozatosan ki fognak szorulni a szótári piacról. Attól a pillanattól kezdve pedig, amikor a szótárkiadóknak anyagilag már nem éri meg – köszönhetően a csökkenő eladási számoknak – egy-egy szótárat papír alapon kiadni, kizárólagosan átállnak az elektronikus formátumra. Az értekezés eredményei a következőkben foglalhatók össze: 

A feldolgozott szakirodalom alapján kirajzolódott, hogy a magyarországi elexikográfiai kutatások sok területen elmaradásban vannak, vagy el sem kezdődtek a külföldi kutatásokhoz viszonyítva. Amíg külföldön kimondottan e-lexikográfiai konferenciák zajlanak, és e-lexikográfiai kötetek jelennek meg, addig Magyarországon erre egyáltalán nem, vagy csak részben találhatunk példát.



A lexikográfiai terminusok vizsgálata során rámutattam arra, hogy a lexikográfiai

alapfogalmak

kapcsolatban

a

tekintetében,

magyarországi

bizonyos

lexikográfiában

terminusokkal

terminológiai

zavar

mutatkozik. 

Magyarországon elsőként állítottam össze kifejezetten online szótárak minősítésére használható szempontrendszert.

232



Tíz

esettanulmányon

keresztül,

a

szótárak

részletes

elemzésével

szemléltettem, hogy az online szótárak palettája – legyen szó akár magyar, akár idegen nyelvű szótárról – mennyire változatos képet mutat. 

Kimutattam, hogy az online szótárakban a kétféle információtípust (nyelvi és enciklopédikus)

egyelőre

a

hagyományos

szótárakban

megszokott

információfelosztás szerint használják. 

Magyarországon elsőként foglalkoztam részletesebben a mobil eszközökre szánt szótárak jellemzőivel.

A kutatásaimban elért eredmények hasznosítási lehetőségei: 

Az általam kidolgozott minősítési szempontrendszer lehetőséget biztosít az online szótárak átfogó, objektív vizsgálatához, amely felhasználható többek között a Kiváló Magyar Szótár díjhoz hasonló összevetések értékeléséhez.



A szempontrendszer segítséget, támpontot nyújthat a különféle fórumokon megjelenő onlineszótár-recenziók megírásához.



A szótárhasználók számára segédletet jelenthet a számukra megfelelő online szótár kiválasztásában



Hasznos kiindulópont lehet bármilyen online szótári kezdeményezés megvalósításához, a leendő online szótárak jellemzőinek meghatározásához.



Segédanyagként szolgálhat a felsőoktatásban, lexikográfiai témájú kurzusok megtartásához.



Alapot szolgáltathat a folyamatosan fejlődő online szótárakhoz, a jövőben összeállítandó újabb minősítési szempontrendszerekhez.

233

8. Summary Introduction

I completed my studies in the Applied Linguistics Programme of the Doctoral School of Linguistics, University of Pécs, Faculty of Humanities. I obtained a degree as a Hungarian language and literature teacher at Berzsenyi Dániel College in Szombathely and received an MA in applied linguistics in 2008 at University of West Hungary – Savaria Campus (the legal successor of Berzenyi Dániel College) My thesis of MA in applied linguistics was written about the topic of language of poker (which belongs to hobby languages).

Its title was: Lexicographical and

Terminological Relations of Poker. (Gaál 2008). My attention was attracted by the fact that poker dictionaries and glossaries are mostly available online and the number of traditional printed sources is much less. That was the point when my interest changed from the language of poker to lexicography (especially online dictionaries). My hypothesis was that in the following years online dictionaries will fundamentally determine dictionary publishing trends and put paper dictionaries into the shade. My doctoral research and publication activity was determined by the above mentioned trend as electronic (especially online) dictionaries and also researches about it started to get more emphasis in the elaborated foreign international scientific literature of lexicography. However Hungarian lexicographical researches and publications concentrated on e-lexicography in a low percentage. So it seemed obvious to put online dictionaries (mostly Hungarian ones) in the centre of my research activity. In the beginning I concentrated on one feature or some certain features of online dictionaries. With the help of these results (and the available relevant literature) I compiled a criteria catalogue for the evaluation of online dictionaries which was the first criteria catalogue of its kind in Hungary.

Aims, methods and sources

As the summary of the relevant literature shows that e-lexicography and electronic/online dictionaries are the central topic of recent modern lexicographcal research. International tendencies, research trends and the growing number of e234

lexicography conferences support the above statement. Hungarian e-lexicographical researches – in comparison to the international importance of the topic – slightly exist even though some improvement has happened in the past few years. Choice of the subject of the dissertation is being justifiable due to the fact that researches about this discipline is insufficient. In the light of the above mentioned statement the studies presented in the dissertation have the folllowing aims: 

to analyse and describe principal terms – in a terminological aspect – directly related to the topic



to elaborate criteria catalogue for the evaluation of online dictionaries



to study and analyse the structural, formal and content features of online dictionaries as well as to describe the types of online dictionaries on the basis of my criteria catalogue



to study and review Hungarian and foreign language online dictionaries within the framework of case studies



to examine some current and important issues about online dictionaries



to demonstrate Hungarian online dictionaries and its recent supply and outline the possible imporvements and future tasks

My studies are predominantly descriptive in nature and empirical. During the research, depending on the research topic I used several methods that completed each other. In order to discover essential literature on the one hand I have carried out traditional library research and on the other hand I have used publications (sometimes exclusively) available on the internet. The observed online dictionaries (as primary sources) were found evidently on the internet however (because of comparison) I put traditional (printed) and other electronic dictionaries to use. For studying and analysing the online dictionaries I have used existing criteria catalogues (Magay 2004b, Fóris–Rihmer 2007, Kemmer 2010, Dringó-Horváth 2011) and my previous criteria catalogue for online dictionaries (Gaál 2012c) furthermore I have taken some statements of lexicographical articles into account. In my criteria catalogue I have used the following method: firstly I have put the points of my catalogue in order which were elaborated and also explained and illustrated by dictionary examples. 235

The practical usefulness of the compiled criteria catalogue was demonstrated by case studies which was included the examination of five Hungarian and five foreign language online dictionaries.

The structure of the dissertation

The dissertation comprises of ten chapters, which are preceded by the Table of Contents. In chapter one (introduction) I outline the research area, the reasons for selecting this topic, and I describe the structure of the dissertation. The Acknowledgement is found at the end of the chapter. In chapter two I summarise and evaluate the relevant literature, based on the following key terms: lexicography, e-lexicogrpahy, dictionary, electronic dictionary and online dictionary. I use the dictionary of Hartmann and James (1998) as a starting point to define the key terms of the dissertation. I also summarise some information (connected with lexicography) the terms: metalexicography and dictionary criticism (Svensén 2009, Fóris 2007, Hartmann and James 1998, Pálfy 2004 Bergenholtz – Tarp 1995, Magay 2004b, Jackson 2002, Hartmann 2001, Nielsen 2009 és Swanepoel 2008). On the basis of the relevant literature (Hartmann – James 1998, Svensén 2009, Magay 2004a, Pálfi – Stockholm 2009) I point out that lexicography means both the theory and practice of dictionary making. Many experts say that today’s lexicography is an independent discipline (Fernández – de Alba 2011, Bergenholtz – Gouws 2012, Pajzs 2008) which might as well get a new, more expressive name (Tarp 2007). As the definition of lexicography says, its subject is the dictionary. Hungarian and international literature (Hartmann – James 1998, Fóris 2002 és 2007, Bergenholtz 2012, Tarp 2011) predominantly – but not exclusively (Jackson 2002) – agrees that dictionary should be handled as a broader term, which means all kind of lexicographical work. As it is illustrated by the different definitions of dictionary, there are many types of dictionaries (lexicographical reference works). Depending on the preferred viewpoint being used during the classification, there are various methods of the classification of dictionaries. Due to the fact that in the dissertation I deal with dictionaries not generally but with one special type (online dictionary), I define the term: dictionary typology (Hartmann – James 1998, Swanepoel 2003, Zgusta 1971, 2006, Fóris 2012, Atkins – Rundell 2008) and, in addition, I illustrate some detailed dictionary typologies.

236

E-lexicography is quite a new term, it has been known in this form only for a couple of years in the literature. It is connected to computational lexicography (Atkins – Rundell 2008, Pusztai 1994, Pajzs 2007). Granger (2012) describes e-lexicography as an umbrella term which contains the creation, usage and application of electronic dictionaries. There are many types of online dictionaries which are summarised in different electronic-dictionary typology (de Schryver 2003, Sharpe 1995, Lehr 1996, Nesi 2000, Gonda 2012, Dringó-Horváth 2011). Among the types of electronic dictionaries I deal with online dictionaries. Online dictionaries are „constructed with the aim of offering dynamic articles with dynamic data that correspond to the specific types of information needs” and specific types of lexicographically relevant activities may have in any consultation situation”. Online dictionaries, compared with paper dictionaries and offline dictionaries, have many special features and advantages (see Laursen – Duva 2005, Fuertes-Olivera – Nino-Amo 2011). At the end of chapter two I present the accepted usage of terms in the dissertation. In chapter three I define the general and specific aims of the dissertation and discuss the methods used in the studies. In chapter four I deal with some current issues of online dictionaries, based on the results of some previously published articles of mine (Gaál 2015, Gaál 2013, Gaál 2014, Fóris–Gaál 2014 és Gaál 2012b). In this chapter I survey the relation of linguistic and encyclopaedic information in online dictionaries; the multimodal features of online dictionaries; I introduce one of the newest type of online dictionaries: the mobile dictionary; I deal with the role of online dictionaries in the ‘Hungarian–Hungarian’ language usage; finally I introduce the online dictionary publishing activity of four Hungarian dictionary publishing company: Akadémiai Kiadó, Grimm Kiadó, Tinta Könyvkiadó and MorphoLogic. In chapter five I make an attempt to create such a comprehensive criteria catalogue of which aim is to give assistance for dictionary users, and experts (who want to write dictionary review) to evaluate, analyse and compare the attributes of online dictionaries. My criteria catalogue is partly based on the following publications: Fóris – Rihmer (2007), Magay (2004b), Kemmer (2010), Dringó-Horváth (2011). In chapter six I study online dictionaries of different languages and types making my criteria catalogue of use. The key aspect of choosing the dictionaries was the 237

publisher’s and author’s background. The studied types of dictionaries are: (1) institutional, (2) compiled by a (dictionary) publishing house, (3) compiled by individuals, (4) collaborative, (5) institutional/compiled by a (dictionary) publishing house/compiled by individuals but included information gaining from dictionary users. The analysed dictionaries are the following: English-Galician CLUVI Dictionary, 2nd edition, Teológiai szótár, Longman Dictionary of Contemporary English Online, Akadémiai Magyar–angol nagyszótár Online, Kicktionary, Magyar–szomáli szótár, Wiktionary (angol), OmegaWiki (magyar), NetLingo, SzóJelentése.com. In chapter seven I summarise the results of the dissertation and outline the applicability of obtained results. In chapter eight I give an English summary. In chapter nine I give the bibliographical data of literature used in the dissertation. In chapter ten I give the primary Sources. Chapter eleven includes the Appendix which has two parts: The List of Illustrations and Supplements.

New scientific results of the studies contained in the dissertation: 

It had been stood out by the literature that Hungarian e-lexicographical researches fall short of foreign researches or simply has not started yet. While there are elexicography conferences abroad and volumes are published in the topic of elexicography. In Hungary we cannot find examples for it at all or just partly.



I have pointed out the fact during the examination of lexicographical terms that there is a terminological disorder in Hungarian lexicography regarding to some fundamental lexicographical terms.



In Hungary I was the first who had compiled a criteria catalogue especially for the evaluation of online dictionaries.



I have demonstrated through ten case studies with detailed examination of dictionaries that the range of online dictionaries (also in Hungarian or foreign language) shows a diverse picture.



I have proved that the two type of information (linguistic and encyclopaedic) in online dictionaries is used like the traditional dividing of information in paper dictionaries.

238



In Hungary I was the first who had dealt with the features of dictionaries available on mobile devices.

The applicability of obtained results: 

My criteria catalogue offers the opportunity for a comprehensive and objective examination of online dictionaries which can be usable for the evaluation about competitions like the ’Excellent Hungarian Dictionary Award’



The criteria catalogue can provide a basis or help for the writing of online dictionary reviews published on different platforms.



It can be used as an assistance for dictionary users to choose the most appropriate dictionary.



It can be a useful starting point carrying out any kind of initiatives about online dictionaries and also for standardisation of future online dictionary features.



It can serve as a material in courses about the topic of lexicography in higher education.



The findings of my studies could serve in the future as a basis of the continuously developing online dictionaries and further evaluation criteria catalogues.

239

9. Irodalom Almind, Richard 2005. Designing Internet Dictionaries. Hermes. 34. 37–54. Atkins, Beryl T. Sue – Rundell, Michael 2008. The Oxford Guide to Practical Lexicography. New York: Oxford University Press Ayers, Phoebe – Matthews, Charles – Yates, Ben 2008. How Wikipedia Works: And How You Can Be a Part of It. San Francisco: No Starch Press. Balaskó Mária. 2004. Számítógép és lexikográfia In: Fóris Ágota. – Pálfy Miklós (szerk.) A lexikográfia Magyarországon. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 121–136. Balázs János 1978. A hazai és finnugor nyelvészet története 1850-től 1920-ig. In. Szathmári István (szerk.) Tanulmányok a magyar és a finnugor nyelvtudomány történetéből. Budapest: Tankönyvkiadó.13–36. Baron, Dennis 2009. A Better Pencil – Readers, Writers and the Digital Revolution. New York: Oxford University Press. Béjoint, Henri. 2000. Modern Lexicography: An Introduction. New York: Oxford University Press Bérces Emese 2006. A sportlexikográfia és -terminológia az új sportágak megjelenésének tükrében.

Doktori

(PhD)

értekezés.

Pécs:

Pécsi

Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar. Kézirat. Bergenholtz, Henning – Tarp, Sven 1995. Manual of Specialised Lexicography – The Preparation of Specialised Dictionaries. Amsterdam⁄Philadelphia: Johns Benjamins Publishing Company Bergenholtz, Henning 2012. What is dictionary? Lexikos 22. 20–30. Bergenholtz, Henning – Gouws, Rufus 2012. What is lexicography? Lexikos 22. 31–42. Briggs, Asa 2008. A History of Longmans and Their Books 1724-1990: Longevity in Publishing. London: British Library Carr, Michael 1997. Internet Dictionaries and Lexicography. International Journal of Lexicography 10 (3), 209−230. Chan, Yuzhen. 2010. Dictionary Use and EFL Learning. A Contrastive Study of Pocket Electronic Dictionaries and Paper Dictionaries. International Journal of Lexicography 23 (3), 275–306. Csábi Szilvia 2013. Az Akadémiai Kiadó új angol szótárainak újdonságai: nyomtatott, online és e-olvasóra készült szótárak. Elhangzott: MANYE XXIII. Nyelv – 240

Társadalom – Kultúra. Interkulturális és Multikulturális perspektívák ELTE-BTK 2013. március 26–28 . de Schryver, Gilles-Maurice 2003. Lexicographers’ Dreams in the Electronic-Dictionary Age. International Journal of Lexicography 16 (2), 143–199. Dringó-Horváth Ida 2003a. Wechselwirkung von Fachdidaktik und Technik im Zeitalter des Computers. Analyse und Evaluation des modernen Lehr- und Lernmediums „Elektronisches PC- Wörterbuch” für Deutsch als Fremdsprache. Ph.D disszertáció. Kézirat. ELTE BTK Germanisztikai Doktori Iskola, Budapest. Dringó-Horváth Ida 2003b. Analyse und Evaluation des elektronischen PC-Wörterbuches als modernes Lehr- und Lernmedium für DaF. In: Orosz Magdolna – Herzog, Andreas (szerk.): Jahrbuch der ungarischen Germanistik. ELTE Germanistisches Institut, Budapest. 316–338. Dringó-Horváth Ida 2011. Hogyan válasszunk elektronikus szótárat a nyelvtanuláshoz? Iskolakultúra (6−7), 141−157. Ebersbach, Anja – Glaser, Markus – Heigl, Richard 2006. Wiki Web Collaboration. Berlin/Heidelberg: Springer-Verlag. Elliot, Laura 2000. How the Oxford English Dictionary Went Online. Ariadne 24 http://www.ariadne.ac.uk/issue24/oed-tech/ Endrédy István 2014. Hungarian-Somali-English Online Dictionary and Taxonomy. In: Proceedings on "Collaboration and Computing for Under-Resourced Languages in the Linked Open Data Era". (Language Resources and Evaluation Conference 2014.)

Reykjavík:

38−43.

[http://www.lrec-

conf.org/proceedings/lrec2014/workshops/ LREC2014-Workshop-CCURL2014Proceedings.pdf] Engelberg, Stefan – Lemnitzer, Lothar 2001. Lexikographie und Wörterbuchbenutzung. Stauffenburg, Tübingen. Fábián Zsuzsanna 2011. Mi „hiba” a kétnyelvű szótárban? Adalékok a kétnyelvű lexikográfia és szótárkritika elméletéhez és gyakorlatához. A 2011. nov. 8-án az MTA „Lexikográfia és nyelvtechnológia” című tudományos ülésén elhangzott előadás elektronikusan

publikált

változata.

http://mta.hu/data/cikk/12/90/70/cikk_129070/Fabian_Zs_szotari.pdf Fábián Zsuzsanna 2015. A szótár, illetve a lexikon és az enciklopédia megkülönböztetése az enciklopédikus szótár műfajának tükrében In: Fábián Zsuzsanna – Szöllősy Éva

241

(szerk.) Szótár, lexikon, enciklopédia (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 172.) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 17–37. Ferenczi Andrea 1999. Genetika - génetika. Beszélgetések. Budapest: Harmat Kiadó Fernández, Eva Samaniego – de Alba, Beatriz Pérez Cabello 2011. Conclusions: Ten Key Issues in e-Lexicography for the Future In: Fuertes-Olivera, Pedro A. – Bergenholtz, Henning (eds.) e-Lexicography – The Internet, Digital Initatives and Lexicography. London: Bloomsbury. 305–311. Fóris Ágota 2002a. Szótár és oktatás. Pécs: Iskolakultúra. Fóris Ágota 2002b. A szótárfogalom megváltozásáról. Modern Filológiai Közlemények 4 (2) 5–19. Fóris Ágota 2004. A szótárak és a szótárírás társadalmi-gazdasági szerepéről. Tudásmenedzsment 5 (2), 111–122. Fóris Ágota 2005. Hat terminológia lecke. Pécs: Lexikográfia Kiadó. Fóris Ágota 2006a. A nyelvi és az enciklopédikus információk a szótári jelentésmeghatározásban. In: Klaudy Kinga – Dobos Csilla (szerk.) A világ nyelvei és a nyelvek világa. A XV. MANYE Kongresszus előadásai. Miskolc. 2005. április 7−9. (A MANYE Kongresszusok előadásai 2.) Vol. 2/2. MANYE – Miskolci Egyetem, Pécs–Miskolc. 259−264. Fóris Ágota 2006b. Hitelesség, pontosság, aktualitás: a szaklexika szótári rögzítésének néhány kérdése. In: Magay Tamás (szerk.) Szótárak és használóik. (Lexikográfiai füzetek 2.) Budapest: Akadémiai Kiadó. 35–55. Fóris Ágota 2007. A szótár terminus értelmezéséről. In: Magay Tamás (szerk.) Félmúlt és közeljövő. (Lexikográfiai füzetek 3.) Budapest: Akadémiai Kiadó. 283–293. Fóris Ágota 2008. Kutatásról nyelvészeknek. Bevezetés a tudományos kutatás módszertanába. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Fóris Ágota 2010. A skálafüggetlen hálószerkezet a szótárakban. In: Bárdosi Vilmos – Kiss Gábor (szerk.) Szótárak, szólások, nevek vonzásában. Köszöntő könyv Fábián Zsuzsanna tiszteletére. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 111.) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 81−92. Fóris Ágota 2012a. A szótár fogalma a magyar lexikográfiában In: Pintér Tibor – Pődör Dóra − P. Márkus Katalin (szerk.) Szavak pásztora. Írások Magay Tamás tiszteletére. Szeged: Grimm Kiadó. 22–37. Fóris Ágota 2012b. A lexikon megközelítései. In: Alberti Gábor – Kleiber Judit – Farkas Judit (szerk.) Vonzásban és változásban. (A nyelvészeti Doktorandusz füzetek 242

különkiadása) Pécs: Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola. 277–307. Fóris Ágota – Hesz Györgyi 2007. A szócikkek közötti utalás szerepe egynyelvű szótárakban. In: Fóris Ágota – Tóth Szergej (szerk.) Ezerarcú lexikon. (Terminologia et Corpora – Supplementum 2.) Szombathely: BDF. 86−99. Fóris Ágota. – Rihmer Zoltán 2007. A szótárak minősítési kritériumairól. Fordítástudomány 9 (1), 109−113. Fóris Ágota – Sermann Eszter 2010. A terminológiai szabványosítás és a terminológiai harmonizáció. Magyar Terminológia 3 (1), 41–54. Fóris Ágota – Gaál Péter 2014. Lexicography, Terminography and the Role of New Mobile Devices in Teaching Terminology. Terminologija (20), 75–81. Földes Csaba 2004. A szótárak nagyságrendi osztályozásáról és elnevezéséről. In: Fóris Ágota – Pálfy Miklós (szerk.) A lexikográfia Magyarországon. Budapest: Tinta könyvkiadó. 29–38. Fuertes-Olivera, Pedro A. 2009. The Function Theory of Lexicography and Electronic Dictionaries: Wiktionary as a Prototype of Collective Free Multiple-Language Internet Dictionary In: Bergenholtz, Henning – Nielsen, Sandro – Tarp, Sven (eds.) Lexicography at a Crossroads. Dictionaries and Encyclopedias Today, Lexicographical Tools Tomorrow. Bern, Berlin, Bruxelles, Frankfurt am Main, New York, Oxford, Wien: Peter Lang. 99–134. Fuertes-Olivera, Pedro A. 2010. Lexicography for the Third Millennium: Free Institutional Internet Terminological Dictionaries for Learners. In: Fuertes-Olivera, Pedro A. (ed.) Specialised Dictionaries for Learners. (Lexicographica Series Maior 136.) Berlin: De Gruyter. 193−208. Fuertes-Olivera, Pedro A. 2013a. Specialised Dictionaries of Economics and Translation. Hermes.

50.

33–49.

http://download2.hermes.asb.dk/archive/2013/Hermes50.html Fuertes-Olivera, Pedro A. 2013b. e-lexicography: The Continuing Challenge of Applying New Technology to Dictionary Making. In: Jackson, Howard (ed.), The Bloomsbury Companion to Lexicography. London – New York: 2013. 323–340. Fuertes-Olivera, Pedro A. – Arribas-Bano, Ascension 2008. Pedagogical specialised lexicography: the representation of meaning in English and Spanish business dictionaries. Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing Company.

243

Fuertes-Olivera, Pedro A. – Bergenholtz, Henning 2011. Introduction: The Construction of Internet Dictionaries In. Fuertes-Olivera, Pedro – Bergenholtz, Henning (eds.), e-Lexicography: The Internet, Digital Initiatives and Lexicography. London & New York: Continuum. 1–17. Fuertes-Olivera, Pedro A. – Nino-Amo, Marta 2011. Internet Dictionaries for Communicative and Cognitive Functions: El Diccionario Inglés–Espanol de Contabilidad In: In: Fuertes-Olivera, Pedro A. – Bergenholtz, Henning (eds.) eLexicography – The Internet, Digital Initatives and Lexicography. London: Bloomsbury. 168–186. Fuertes–Olivera, Pedro A. – Tarp, Sven 2014. Theory and Practice of Specialised Online Dictionaries – Lexicography Versus Terminography. (Lexicographica Series Maior 136.) Berlin/Boston: De Gruyter Gaál Péter 2008. A póker lexikográfiai és terminológiai vonatkozásai. Szakdolgozat. NYME-SEK BTK, Szombathely: Kézirat Gaál Péter 2009a. A póker kártyajáték nyelvének néhány terminológiai vonatkozása. Magyar Terminológia 1 (2), 262–277. Gaál Péter 2009b. Pókerszótárak és –szójegyzékek In: Fábián Zsuzsanna (szerk.): Szótárírás és szótárírók. (Lexikográfiai füzetek 4.) Budapest: Akadémiai Kiadó, 125–144. Gaál Péter 2010. Online szótárak a Web 2.0 platformon – A Wikiszótár és a Wiktionary. Magyar Terminológia 3 (2), 251−268. Gaál Péter 2011a. OneLook® Dictionary Search. Modern Nyelvoktatás 17 (2), 140−143. Gaál Péter 2011b. A hagyományos szótárak vizsgálati szempontjainak alkalmazhatósága az online szótárak esetében. In: Boda I. K., Mónós K. (szerk.) 2011. Az alkalmazott nyelvészet ma: innováció, technológia, tradíció. XX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus.. Budapest–Debrecen: MANYE – Debreceni Egyetem. 432–437. Gaál Péter 2012a. Omegawiki – egy multifunkciós, közösség által szerkesztett szótári adatbázis, és annak magyar vonatkozásai. In: Horváthné Molnár, K. – Sciacovelli, A. (szerk.) Az alkalmazott nyelvészet regionális és globális szerepe. XXI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus, Szombathely, 2011. augusztus 29−31. Budapest−Szombathely−Sopron: MANYE – NYME. 83−88. Gaál Péter 2012b. Az online szótárak szerepe a magyar–magyar nyelvhasználatban In: Hires-László, Kornélia – Karmacsi, Zoltán – Márku, Anita (szerk.) Nyelvi 244

mítoszok, ideológiák, nyelvpolitika és nyelvi emberi jogok Közép-Európában elméletben és gyakorlatban – A 16. Élőnyelvi Konferencia anyagai. Beregszász−Budapest. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézete − Tinta Könyvkiadó. 451−456. Gaál Péter 2012c. Szempontrendszer online szótárak minősítéséhez. Magyar Terminológia 5 (2), 225–250. Gaál Péter 2013. Új formátum, új perspektívák – Az online szótárak néhány speciális jellemzőjének vizsgálata In: Tóth Sz. (szerk.): Társadalmi változások – nyelvi változások. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a Kárpát-medencében. XXII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus Szeged, 2012. április 12−14. Budapest–Szeged. MANYE – Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 446–449. Gaál Péter 2014. Online szótár – mobil szótár. In: Ladányi M. – Vladár Zs. – Hrenek É. (szerk.) Nyelv – Társadalom – Kultúra: Interkulturális és multikulturális perspektívák I-II. A XXIII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus (ELTE BTK Budapest, 2013. március 26–28.) előadásaiból készült tanulmánykötet. Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, 2013.03.26–2013.03.28. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 646–650. Gaál Péter 2015. Nyelvi és enciklopédikus információk az online szótárakban. In: In: Fábián Zs. – Szöllősy É. (szerk.) Szótár, lexikon, enciklopédia (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 172.) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 127–135. Gómez Guinovart, Xavier 2008. A investigación en lexicografía e terminoloxía no Corpus Lingüístico da Universidade de Vigo (CLUVI) e no Corpus Técnico do Galego (CTG). In: Seoane, Ernesto González. et. al. (eds.), A lexicografía galega moderna. Recursos e perspectivas. Santiago de Compostela: Consello da Cultura Galega / Instituto da Lingua Galega, 197–216. Gómez Guinovart, Xavier – Fontenla, Elena Sacau 2004. Parallel corpora for the Galician language: building and processing of the CLUVI (Linguistic Corpus of the University of Vigo). In Teresa Lino et al. (ed.), Proceedings of the 4th International Conference on Language Resources and Evaluation, LREC 2004, Lisboa (Portugal), 26-28 maio 2004. 1179–1182. Gómez Guinovart, Xavier and Ánxeles Torres, Pérez 2006. Extracción dun vocabulario xurídico-administrativo galego-castelán a partir dun corpus paralelo. In Cabré, Maria Teresa – Bach, Carme –Jaume, Martí (eds.), Terminología y derecho: la 245

complejidad de la comunicación multilingüe. Universitat Pompeu Fabra (Institut Universitari de Lingüística Aplicada), Barcelona, 175–188. Gómez Guinovart, Xavier – Rodríguez, Eva Diaz – Lugrís, Alberto Álvarez 2008. Aplicacións da lexicografía bilingüe baseada en córpora na elaboración do Dicionario CLUVI inglés-galego. Viceversa: Revista Galega de Traducción, 14. Gonda Zsuzsa 2012. A nómenklatúráktól a wikiszótárig. A papíralapú és a digitális szótárak kontrasztív elemzése. Filológia.hu 3 (3) http://www.filologia.hu/kisebbkozlemenyek/a-nomenklaturaktol-a-wikiszotarig.-a-papiralapu-es-a-digitalisszotarak-kontrasztiv-elemzese.html Gouws, Rufus H. 2011. Learning, Unlearning and Innovation in The Planning of Electronic Dictionaries. In: Fuertes-Olivera, Pedro A. – Bergenholtz, Henning (eds.) e-Lexicography – The Internet, Digital Initatives and Lexicography. London: Bloomsbury. 17–29. Granger, Sylvia 2012. Introduction: Electronic lexicography–From challenge to Opprtunity In. Gragner, Sylivia – Paquot, Magali (eds.) Electronic Lexicography. Oxford: Oxford University Press. 1–14. Gurevich, Iryna – Müller, Christof – Zesch Torsten 2008. Extracting Lexical Semantic Knowledge from Wikipedia and Wiktionary In: Calzorali, Nicoletta (et. al.) Proceedings of the Sixth International Conference on Language Resources and Evaluation Conference (LREC '08), Marrakech, 28 - 30 May 2008. Marrakech: ELRA. 1646–1652. Gurevych, Iryna – Meyer, Christian M. 2010. Worth Its Weight in Gold or Yet Another Resource - A Comparative Study of Wiktionary, OpenThesaurus and GermaNet In: Gelbukh, Alexander (ed.) Computational Linguistics and Intelligent Text Processing. Proceedings of the 11th International Conference, CICLing 2010, Iaşi, Romania, 21 - 27 March 2010. Heidelberg, Berlin: Springer. 38–49. Gurevych Iryna – Meyer, Christian M. 2011. What Psycholinguists Know About Chemistry: Aligning Wiktionary and WordNet for Increased Domain Coverage In: Wang, Ho – Yarowsky, David (eds.) Proceedings of the 5th International Joint Conference on Natural Language Processing (IJCNLP), Chiang Mai, Thailand, 8 - 13 November 2011. Chiang Mai: Asian Federation of Natural Language Processing. 883–892. Gurevych Iryna – Meyer, Christian M. 2012. Wiktionary: A new rival for expert-built lexicons? Exploring the possibilities of collaborative lexicography In: Gragner, 246

Sylvia – Paquot, Magali (eds.) Electronic Lexicography. Oxford: Oxford University Press. 259−291. Hadebe,

Samukele

2005.

Improving

Dictionary

Criticism

in

Ndebele.

http://ir.uz.ac.zw/jspui/bitstream/10646/28/3/Hadebe_Dictionary_Criticism.pdf Hartmann, Reinhardt Rudolf Karl – James, Gregory 1998. Dictionary of Lexicography. Exeter: Routledge. Hartmann, Reinhardt Rudolf Karl 2001. Teaching and Researching Lexicography. Essex: Harlow. Jackson, Howard 2002. Lexicography: An Introduction. London – New York: Routledge Joachim László 2013. A magyar tanulói szótárak címszókiválasztásának főbb kérdései (és néhány szempont a magyar alapszókincs meghatározásához). THL2 9 (1-2), 15–27. Joachim László 2014. Bevezetés. In: Joachim, László – Muhyadin Hussein Tukale: Hungariyan–Soomaali qaamuus. Magyar–szomáli szótár szomáloknak, fogalomköri mutatóval. (Nyomtatott szótár.) Budapest: RMK - Menekültmisszió. 9–40. Kiss Gábor 2012. A magyar lexikográfia újabb eredményei, hiányosságai és feladatai. Magyar Nyelvőr 136 (4), 407–412. Kiss Lajos 1976. Az etimológiai kutatások újabb fejlődése külföldön. In. Benkő Loránd – K. Sal Éva (szerk.) Az etimológia elmélete és módszere. Nyelvtudományi Értekezések 89., 27–47. Kemmer, Katharina 2010. Onlinewörterbücher in der Wörterbuchkritik. Ein Evaluationsraster mit 39 Beurteilungskriterien. OPAL − Online publizierte Arbeiten zur Linguistik 2/2010. Mannheim: Institut für Deutsche Sprache. http://pub.ids-mannheim.de/laufend/opal/pdf/opal2010-2.pdf Kopeling, Alexander 2011. Understanding How Users Evaluate Innovative Features of Online Dictionaries – An Experimental Approach In: Kosem, Iztok – Kosem, Karmen (Eds.): Electronic lexicography in the 21st Century: New Applications for New Users. Proceedings of eLex2011, Bled, Slowenien, 10–12. November 2011. Ljubjana: Trojina. Institute for Applied Slovene Studies. 147–150. http://www.trojina.si/elex2011/Vsebine/proceedings/eLex2011-18.pdf (2014.02. 29.) Klenk, Márk 2012. TermWiki. Magyar Terminológia 5 (1), 192−198.

247

Kwary, Deny Arnos 2010. Access Routes of Internet Finance Dictionaries: Present Solutions and Future Opportunities. Lexikos 20, 272−289. Lan, Li 2005. The growing prosperity of on-line dictionaries. English Today 21 (3), 16– 21. Landau, Sidney I. 2001. Dictionaries – The Art and Craft of Lexicography. Cambridge: Cambridge University Press Lanstyák István 2006.

Nyelvi változatosság a határon túli magyar szókincsben.

Kisebbségkutatás 15 (1), 60–73. Laursen, Anne Lise – Duva, Grete 2005. Cyberlexicography in LSP: New Aspects of Components and Structures in the Dictionary. In: Gottlieb, H. – Mogensen, J. E. – Zetterstern, A. (eds.) Symposium on Lexicography XI. Proceedings of the Eleventh International Symposium on Lexicography May 2−4, 2002 at the University of Copenhagen. (Lexicographica Series Maior 115) Tübingen: M. Niemeyer. 337−350. Lew, Robert 2010. Multimodal Lexicography: The Representation of Meaning in Electronic Dictionaries. Lexikos 20. 290–306. Lew, Robert 2011. Online Dictionaries of English. In: Fuertes-Olivera, P. A. − Bergenholtz, H. (eds.) E-Lexicography: The Internet, Digital Initiatives and Lexicography. London/New York: Bloomsbury. 230−250. Lew, Robert 2013. ‘Dictionaries and technology’ In: Chapelle, Carol A. (ed.), The encyclopedia of applied linguistics. Oxford: Wiley-Blackwell, 1–8. Lugrís, Alberto Álvarez 2008. O Dicionario CLUVI inglés−galego. Longa Lingua, 20. Magay Tamás 2004a. Szó, ami szó. In: Fóris Ágota − Pálfy Miklós (szerk.) A lexikográfia Magyarországon. Budapest: Tinta könyvkiadó. 53–71. Magay Tamás 2004b. Kritika a szótár(kritikáról). In: Tóth Szergej – Földes Csaba – Fóris Ágota (szerk.) Lexikológiai, lexikográfiai látkép: problémák, paradigmák, perspektívák. (Fasciuli Linguistici Series Lexicographia 3.) Szeged: Generalia. 86–99. Magay Tamás 2015. Szótár, enciklopédia és tipológia. In: Fábián Zsuzsanna – Szöllősy Éva (szerk.) Szótár, lexikon, enciklopédia (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 172.) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 9–14. Martin, Willy 1992. On the organization of semantic data in passive bilingual dictionaries In: Alvar Ezquerra, Manuel (ed.) 1992. EURALEX ’90 Proceedings/Actas del IV

248

Congreso Internacional/IV International Congress. Barcelona: Biblograf. 193– 201. Mátis Bernadett 2009. Sportnyelvünk változásai a 21. század elején – labdajátékok szókészletének összehasonlító elemzése. Doktori (PhD) értekezés. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Kézirat. Meijsen, Gerard 2009. The Philosophy behind Omegawiki and the Visions for the Future In: Bergenholtz, H., Nielsen, S., Tarp, S. (eds.) Lexicography at a Crossroads – Dictionaries and Encyclopedias Today, Lexicographical Tools Tomorrow. Linguistic Insights, V.90. Bern: Peter Lang AG. 99–135. Möhrs, Christine – Töpfel, Antje 2011. „The Online Bibliography of Electronic Lexicography” (OBELEX) In: Kosem, Iztok. – Kosem, Karmen (eds.) Electronic lexicography in the 21st century: New applications for new users. Proceedings of eLex

2011,

Bled,

10

-

12

November

2011.

199–202.

http://www.trojina.si/elex2011/Vsebine/proceedings/eLex2011-26.pdf (2013.08. 08.) Murugesan, San 2009. Handbook of Research on Web 2.0, 3.0, and X.0: Technologies, Business, and Social Applications. Hershey/New York: Information Science Reference. Müller-Spitzer, Caroline – Koplenig, Alexander – Töpel, Antje 2011. What Makes a Good Online Dictionary? – Empirical Insights from an Interdisciplinary Research Project. In: Kosem, Iztok – Kosem , Karmen (Eds.): Electronic lexicography in the 21st Century: New Applications for New Users. Proceedings of eLex2011, Bled, Slowenien, 10–12. November 2011. Ljubjana: Trojina, Institute for Applied Slovene

Studies.

203–208.

http://www.trojina.si/elex2011/Vsebine/proceedings/eLex2011-26.pdf (2013.08. 08.) Németh Renáta. 2007. A XIX. századi nyelvbölcselet és a magyar nyelv szótárának etimológiai elvei. Doktori (PhD) értekezés. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Kézirat. Nesi, Hilary 1996. Review article: For future reference? Current English learners Dictionaries in Electronic Form. System 24 (4), 537–57. Nesi, Hilary 1999. A User’s Guide to Electronic Dictionaries for Language Learners. International Journal of Lexicography 12 (1), 55–66.

249

Nesi, Hilary 2000. Electronic Dictionaries in Second Language Vocabulary Comprehension and Acquasition: the State of the Art’ In: Heid, Uwe et al. (eds.) Proceedings of the Ninth Euralex International Congress, EURALEX 2000, Stuttgart, Germany, August 8th–12th, 2000. Stuttgart: Institut für Maschinelle Sprachverarbeitung,

Universität

Stuttgart.

839–47.

http://www.euralex.org/elx_proceedings/Euralex2000/099_Hilary%20NESI_Ele ctronic%20Dictionaries%20in%20Second%20Language%20Vocabulary%20Co mprehension%20and%20Acquisition_the%20State%20of%20the%20Art.pdf (2014. 01. 14.) Nielsen, Sandro 2009. The Evaluation of the Outside Matter in Dictionary Reviews. Lexikos 20, 207−224. Nielsen, Sandro – Almind, Richard 2011. From Data to Dictionary. In: Fuertes-Olivera, P. A. – Bergenholtz, H. (eds.) e-Lexicography – The Internet, Digital Initatives and Lexicography. London: Bloomsbury. 141–167. Pajzs Júlia 1990. Számítógép és lexikográfia (Linguistica Series A Studia Et Dissertationes 4.). MTA Nyelvtudományi Intézete: Budapest Pajzs Júlia 2007. A jövő szótára és a magyar számítógépes lexikográfia. In: Magay Tamás (szerk.) Félmúlt és közeljövő (Lexikográfiai füzetek 3). Akadémiai Kiadó: Budapest. 171─188. Pajzs Júlia 2008. Merre tart a lexikográfia? Modern Nyelvoktatás 14 (3), 3–9. Pajzs Júlia 2015. Szótár és enciklopédia az online világban. In: In: Fábián Zs. – Szöllősy É. (szerk.) Szótár, lexikon, enciklopédia (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 172.) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 120–126. Pálfy Miklós 2004a. Bevezetés In: Fóris Á – Pálfy M. (szerk.) A lexikográfia Magyarországon. Budapest: Tinta könyvkiadó. 9–11. Pálfy Miklós 2004b. Szótári típus és címszóállomány. A címszókiválasztás szempontjai. In: Fóris Ágota – Pálfy Miklós (szerk.) A lexikográfia Magyarországon. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 72−80. Pálfi L. L. – Stockholm E. 2009. Mi a lexikográfia? In: Fábián Zs. (szerk.) Szótárírás és szótárírók. (Lexikográfiai füzetek 4.) Budapest: Akadémiai Kiadó. 145–164. Pastor, Verónica − Alcina, Amparo 2010. Search Techniques in Electronic Dictionaries: A Classification for Translators. International Journal of Lexicography 23 (3), 307−354.

250

Péntek János 2004. A magyar nyelv szótárai, nyelvtanai, kézikönyvei és a határon túli magyar nyelvváltozatok.. In: Magyar Tudomány. 165 (7), 724–727. Pintér Tibor 2008. Gondolatok a Kárpát-medencei magyar nyelvi korpusz bővítéséről – A magyar nyelv „határtalanításának” egyik újabb eredménye. In: Magyar Nyelv 54 (1) 81–89. Prószéky

Gábor

1989.

Számítógépes

nyelvészet.

Budapest:

Számítástechnika

Alkalmazási Vállalat Prószéky Gábor 1997. Szótárírási szempontok a számítógépes nyelvi programok korában és korábban. In: Kiss Gábor (szerk.) Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. 326–335. Prószéky Gábor 2004. Az elektronikus papírszótártól az „igazi” elektronikus szótárak felé. In: Fóris Ágota – Pálfy Miklós (szerk.) A lexikográfia Magyarországon. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 81−87. Prószéky Gábor 2011. A szótári világ átalakulási tendenciái az internet megjelentével. Modern Nyelvoktatás 17 (4), 3–11. Prószéky Gábor 2012. A nyelvtechnológia és a magyar nyelvtudomány. Magyar Nyelv 108 (1), 1–18. Prószéky Gábor – Kis Balázs 1999. Számítógéppel emberi nyelven. Intelligens szövegkezelés számítógéppel. Bicske: Szak Kiadó. Pusztai Ferenc 1994. Leíró lexikográfiánk változó és változatlan feladatai. In: Kiss Lajos (szerk.) A lexikológia és lexikográfia elmélete és módszertana. A magyar nyelvészek VI. nemzetközi kongresszusának bevezető előadásai (Eger, 1994. augusztus 23−26. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 201. szám) Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság. 33–41. Pusztai Ferenc 1997. A lexikográfia helye és helyzete. Magyar Nyelv 93 (1), 7–14. Sági István 1942. Czuczor és Fogarasi nyelvtudományi elvei. Emlékkönyv Melich János 70. születésnapjára. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság. Schall, Natalia 2007.: Was können elektronische Wörterbücher leisten? Ein Evaluationsverfahren und seine Erprobung an englischen und deutschen einsprachigen Wörterbüchern auf CD-ROM. Ph.D disszertáció. Kézirat. Philosophische

Fakultät

der

Friedrich-Alexander-Universität,

Erlangen-

Nürnberg. Schmidt, Thomas 2006. Interfacing Lexical and Ontological Information in a Multilingual Soccer FrameNet. In: Proceedings of OntoLex 2006 - Interfacing 251

Ontologies and Lexical Resources for Semantic Web Technologies, Genoa, Italy, May, 24-26, 2006 Schmidt, Thomas 2007. The Kicktionary: A Multilingual Resource of the Language of Football. In: Rehm, Georg – Witt, Andreas – Lemnitzer, Lothar (eds.): Data Structures for Linguistic Resources and Applications. Tübingen: Gunter Narr, 189–196. Schmidt, Thomas 2008a. The Kicktionary: Combining corpus linguistics and lexical semantics for a multilingual football dictionary. In: Eva Lavric – Gerhard Pisek – Andrew Skinner – Wolfgang Stadler (eds.) : The Linguistics of Football (Language in Performance 38). Tübingen: Gunter Narr, 11–23. Schmidt, Thomas 2008b. The Kicktionary Revisited. In: Storrer, Angelika – Geyken, Alexander – Siebert, Alexander – Würzner, Kay-Michael (eds.) : Text Resources and Lexical Knowledge. Berlin: Mouton de Gruyter, 239–252 Schmidt, Thomas 2009a. Kicktionary. In: Burkhard, Armin – Schlobinski, Peter (eds.): Flickflack, Foul und Tsukahara: Der Sport und seine Sprache (Thema Deutsch 10). Mannheim: Duden-Verlag. Schmidt, Thomas 2009b. The Kicktionary – A Multilingual Lexical Resource of Football Language. In: Boas, Hans C. (ed.): Multilingual Framenets in Computational Lexicography. New York: de Gruyter, 101–134. Schmidt,

Thomas

2010.

Der

Fußballwortschatz

im

Kicktionary.

In:

Der

Deutschunterricht (3), 17−25. Sermann Eszter 2013. A terminológiai szabványosítás és a terminológiai harmonizáció fordítási vonatkozásai. Doktori (PhD) értekezés. Budapest: ELTE-BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. Kézirat. Sermann Eszter – Tamás Dóra 2010. Hogyan definiálhatjuk a fordítói adatbázist? Egy olasz és egy spanyol fordítói terminológiai adatbázis vizsgálata In: Károly Krisztina – Fóris Ágota (szerk.) Nyelvek találkozása a fordításban – Doktori kutatások Klaudy Kinga tiszteletére. Budapest. ELTE Eötvös Kiadó. 101–117. Sharpe, Peter 1995. Electronic Dictionaries with Particular Reference to the Design of an Electronic Bilingual Dictionary for English-speaking Learners of Japanese. International Journal of Lexicography 8 (1), 39–54. Simões, Alberto – Gómez Guinovart, X. 2009. Terminology extraction from EnglishPortuguese and English-Galician parallel corpora based on probabilistic translation dictionaries and bilingual syntactic patterns. In: Teixeira, A – Sales 252

Dias, M. – Braga, D. (eds.), Proceedings of the Iberian SLTech 2009 - I Joint SIGIL/Microsoft Workshop on Speech and Language Technologies for Iberian Languages. Designeed, Porto Salvo (Portugal), 13–16. Svensén, Bo 2009. Handbook of Lexicography – The Theory and Practice of DictionaryMaking. Cambridge: Cambridge University Press. Swanepoel, Piet 2003. Dictionary typologies: A pragmatic approach. In: van Sterkenburg, Piet. (ed.) A Practical Guide to Lexicography (Terminology and Lexicography Research and Practice 6.) Amsterdam – Philadelphia: John Benjamins Publishing. 44–70. Swanepoel, Piet 2008. Towards a Framework for the Description and Evaluation of Dictionary Evaluation Criteria. Lexikos 18, 207−231. Szöllősy Éva 2006. Az MTA SZTAKI és a Szegedi Tudományegyetem on-line angol– magyar–angol szótárai: erények, hibák, fejlesztési lehetőségek. In: Magay Tamás (szerk.) 2006. Szótárak és használóik. (Lexikográfiai füzetek 2.) Budapest: Akadémiai Kiadó. 165–179. Szöllősy Éva 2007. Megjegyzések egy szótárdefinícióhoz In: Magay Tamás (szerk.) Félmúlt és közeljövő. (Lexikográfiai füzetek 3.) Budapest: Akadémiai Kiadó. 283–294. Tarp, Sven 2007. Lexicography in The Information Age. Lexikos 17. 170–179. Tarp, Sven 2011. Lexicographical and Other e-Tools for Consultation Purposes: Towards the Individualization of Needs Satisfaction. In: Fuertes-Olivera, Pedro A. − Bergenholtz, Henning (eds.) E-Lexicography: The Internet, Digital Initiatives and Lexicography. London/New York: Bloomsbury. 54–70. Tebé Soriano, Carles 2005. La representacio conceptual en terminologia: l’atribucio tematica en els bancs de dades terminologiques. Tesi doctoral. Barcelona: Institut Universitari

de

lingüística

apliacada,

Universitat

Pompeu

Fabra.

http://www.tdx.cesca.es/TDX-0329106-105835/#documents Yongwei, Gao 2012. Online English Dictionaries: Friend or Foe? In: Torjusen, Julie Matilde – Fjeld, Ruth Vatvedth (eds.) Proceedings of the 15th EURALEX International Congress 2012, Oslo, Norway, 7 - 11 August 2012. Oslo: Universitetet i Oslo, Institutt for lingvistiske og nordiske studier. 422–433. http://www.euralex.org/proceedings-toc/euralex_2012/ (2014. 02. 17.) van Sterkenburg, Piet 2003. ’The’ dictionary: Definition and histrory In: van Sterkenburg, Piet. (ed.) A Practical Guide to Lexicography (Terminology and Lexicography 253

Research and Practice 6.) Amsterdam – Philadelphia: John Benjamins Publishing. 3–17. Wiegand,

Herbert

Ernst

1998.

Wörterbuchforschung.

Untersuchungen

zur

Wörterbuchbenutzung, zur Theorie, Geschichte, Kritik und Automatisierung der Lexikographie. Erster Teilband. Berlin – New York: De Gruyter. Wiegand, Herber Ernst 1989. Der gegenwärtige Status der Lexikographie In: Hausmann, Franz Josef et al. (eds.) Wörterbücher. Dictionaries. Dictionnaries. an International Encyclopedia of Lexicography. Berlin: De Gruyter. 246–280. Zgusta, Ladislav 1971. Manual of Lexicography. The Hague – Paris: Mouton Zgusta, Ladislav 2006. Lexicography Then and Now – Selected Essays (Lexicographica Series Maior 129.) Tübingen: Max Niemeyer Verlag Zwitserlood, Inge 2010. Sign Language Lexicography In The Early 21st Century and a Recently Published Dictionary of Sign Language of the Netherlands. International Journal of Lexicography, Vol. 23. No. 4. 443–476.

254

10. Források ABT Ballet Dictionary: http://www.abt.org/education/dictionary/index.html Akadémiai Kiadó online szótárai: http://www.szotar.net/ Akadémiai Magyar-angol nagyszótár Online: http://www.szotar.net/ Angol–magyar/magyar–angol szótár: http://mek.oszk.hu/00000/00076/index.phtml BBC

America

-

British

American

Dictionary:

http://www.bbcamerica.com/content/141/dictionary.jsp Bölcskei G. – Lenkey I. 1991. Idegen eredetű vallási szavak és fogalmak szótára. Ethnica Alapítvány – Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke: Debrecen Cambridge online: http://dictionary.cambridge.org/ Czuczor G. – Fogarasi J. 1862. A magyar nyelv szótára I. A –D . Pest: Emich Gusztáv Akadémiai Nyomdásznál Czuczor G. – Fogarasi J. 1864. A magyar nyelv szótára II. E –H. Pest: Emich Gusztáv Akadémiai Nyomdásznál Czuczor G. – Fogarasi J. 1865. A magyar nyelv szótára III. I –Ly. Pest: Emich Gusztáv Akadémiai Nyomdásznál Czuczor G. – Fogarasi J. 1867. A magyar nyelv szótára IV. M –Ő. Pest: Emich Gusztáv Akadémiai Nyomdásznál Czuczor G. – Fogarasi J. 1870. A magyar nyelv szótára V. P –Sz. Pest: Emich Gusztáv Akadémiai Nyomdásznál Czuczor G. – Fogarasi J. 1874. A magyar nyelv szótára VI. T –Zs. Pest: Emich Gusztáv Akadémiai Nyomdásznál Dictionary.com: http://dictionary.reference.com/ Elexiko: http://www.owid.de/wb/elexiko/start.html Encyclopaedia Britannica Online: http://www.britannica.com/ English–Galician CLUVI Dictionary, 2nd edition: http://sli.uvigo.es/CLIG/clig_en.html Groó Gy. (összeáll.) 1956. Teológiai szótár. Evangélikus Teológiai Akadémia: Budapest Hallatlan.hu: http://www.hallatlan.hu/ Ht-online szótár: http://ht.nytud.hu/htonline/htlista.php?action=firstpage ISO-639-2 szabvány: https://www.loc.gov/standards/iso639-2/php/code_list.php Iványi A. (Főszerk.) 2006. Angol–magyar informatikai szótár. Budapest: Tinta Könyvkiadó 255

Kicktionary: http://www.kicktionary.de/ LDOCE Online: http://www.ldoceonline.com Lexikon of Linguistics: http://www2.let.uu.nl/uil-ots/lexicon/ Magyar értelmező kéziszótár online: http://szotar.net/ Magyarhelyesiras.hu: http://magyarhelyesiras.hu/ Magyar Katolikus Lexikon: http://lexikon.katolikus.hu/ Magyar Nyelvtörténeti Szótár: http://mek.oszk.hu/07000/07026/pdf/ Magyar–szomáli szótár (szomáloknak): http://qaamuus.rmk.hu/index.php Merriam Webster Online: http://www.merriam-webster.com/ MTA-SZTAKI szótár: http://szotar.sztaki.hu NetLingo: http://www.netlingo.com/ OED Online: http://oxforddictionaries.com/ OmegaWiki: http://www.omegawiki.org/ OmegaWiki (magyar): http://www.omegawiki.org/Portal:hun Online Lexikon Linguistik: http://lexikon.anaman.de/lexikon.htm Online marketing szótár: http://www.onlinemarketingszotar.hu/ Onelook Dictionary Search: http://www.onelook.com/ Ostarrichi.ORG - Wörterbuch deutsch-österreichisch: http://www.ostarrichi.org/ SzóJelentése.com: http://szojelentese.com/ Szótár.lap.hu: http://szotar.lap.hu/ Teológiai szótár: http://teol.lutheran.hu/tanszek/rendszeres/eszkozok/szotar.html Tótfalusi István 2001. Idegen szavak szótára. Budapest: Tinta Könyvkiadó Ostarrichi.ORG - Wörterbuch deutsch-österreichisch: http://www.ostarrichi.org/ TermWiki: http://www.termwiki.com/Home Ultralingua online: http://www.ultralingua.com/onlinedictionary Webforitas.hu: http://www.webforditas.hu/szotar.php Wordia.com: http://www.wordia.com/ Wikipédia: http://www.wikipedia.org/ Wikiszótár.hu: http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Kezd%C5%91lap Wiktionary: https://hu.wiktionary.org/ Wiktionary (angol): https://en.wiktionary.org/wiki/Wiktionary:Main_Page

256

11. Függelék 11.1. Ábrák jegyzéke 1. ábra: Lehr (1996) Elektronikusszótár-tipológiája: 29. oldal 2. ábra Nesi (2000) elektronikusszótár-tipológiája de Shhryver (2003) alapján: 29–30. oldal 3. ábra De Schryver (2003) szótártipológiája: 32. oldal 4. ábra Dringó-Horváth (2011) elektronikusszótár-tipológiája: 33. oldal 5. ábra Elvárások az online szótárakkal szemben Fuertes Olivera és Nino-Amo (2011) alapján: 39–40. oldal

257

11.2. Mellékletek 1. sz. melléklet: A Wikipedia cat szócikke

2. sz. melléklet: Az Encyclopedia Britannica Online domestic cat szócikke

258

3. sz. melléklet: a Lexikon Of Linguistics Generative Semantics szócikke

4. sz. melléklet: Az Online Lexikon Linguistik Generative Semantik szócikke

259

5. sz. melléklet: A Magyar Katolikus Lexikon ostiarius szócikke

6. sz. melléklet: A Wiktionary cat szócikke

260

7. sz. melléklet: Az LDOCE Online cat szócikke

8. sz. melléklet: A Wikiszótár.hu macska szócikke

261

9. sz. melléklet Szempontrendszer online szótárak minősítéséhez (vázlatos forma) Az online szótárral kapcsolatos háttér-információk Tágabb háttér (A szótár előzményei, korábbi kiadások/verziók) Szűkebb háttér a) Intézmény, szervezet által szerkesztett online szótárak b) (Szótár)kiadó cég által szerkesztett online szótárak c) Magánszemély által szerkesztett online szótárak d) Közösség által szerkesztett online szótárak e) Intézmény/szervezet/kiadó/magánszemély által szerkesztett, de a felhasználók által szolgáltatott információkat felhasználó online szótárak A szótár általános tartalmáról szóló információk Az online szótár fizikai leírása A szótár technikai paraméterei a) A szükséges hardverkövetelmények, a szótár sebessége b) Futtatási platformok c) Futtatáshoz szükséges szoftver d) A szótárszoftver jellemzése A szótár jellege („Elektronikus papírszótár”, „valódi online szótár”) A szótár beágyazottsága a) Egyedülálló szótár b) Szótári klaszter c) Szótárportál d) Szótári gyűjtőoldal A szótár ára a) Ingyenes szótárak b) Fizetős szótárak c) Korlátozottan ingyenes szótárak A szótár szerkezete I. Megastruktúra 262

Előszó/általános információk a) Általános információk a kiadóról/szerkesztőről b) A feldolgozott szóanyag mennyisége c) A célközönség megjelölése d) Szerzői jogi/adatvédelmi információk Használati útmutató/súgó a) Gyakran Ismételt Kérdések menü b) Szöveges/Vizuális segédlet c) Kapcsolatfelvétel lehetősége a szerkesztőkkel Segédletek a) Rövidítések feloldása b) Kiejtési segédlet Elektronikus hirdetések II. Makrostruktúra A keresőmotor jellemzése a) A keresés módja b) A keresés hatóköre c) A lekérdezés módja d) Beírási lehetőségek Keresési találatok megjelenítése a) A találatok rendezettsége b) Találatok kifejtettsége A közölt anyag jellege a) Szöveges információk b) Multimédiás információk III. Mikrostruktúra a) Az információk megjelenítése b) Az információk megjelenítésének sorrendje c) A szócikk szövegének megjelenítése d) A szócikkek áttekinthetősége IV. Mezostruktúra/Mediostruktúra Belső linkek a) Szócikken belüli linkek b) Szócikkek között linkek 263

Külső linkek a) Más online szótárakra mutató linkek b) Egyéb webhelyekre mutató linkek c) Egyéb, nem internetes forrásra mutató linkek A linkek megjelenési formája a) Permanens megjelenítés b) Nem permanens megjelenítés A szótár tartalma (Lexikológiai

alapok,

fonológiai/grafémikai

információk,

grammatikai

információk, szemantikai információk, egyéb releváns nyelvészeti információk) A szótár használatáról szóló információk A szótároldal kezelhetősége A szótári adatok megbízhatósága A szótári információk frissítése A szótár innovatív jellege A szótár szakmai fontossága 10. sz. melléklet: az English-Galician CLUVI Dictionary, 2nd edition kezdőlapja

264

11. sz. melléklet: az English-Galician CLUVI Dictionary, 2nd edition house szócikke

12. sz. melléklet: a Teológiai szótár kezdőlapja

265

13. sz. melléklet: a Teológiai szótár néhány A betűvel kezdődő szócikke

14. sz. melléklet: az LDOCE Online kezdőlapja

266

15. sz. melléklet: az LDOCE Online scissors szócikke

16. sz. melléklet: Akadémiai Magyar–angol nagyszótár Online kezdőlapja

267

17. sz. melléklet: Akadémiai Magyar-angol nagyszótár Online számítógép szócikke

18. sz. melléklet: A Kicktionary kezdőlapja

268

19. sz. melléklet: A Kicktionary own goal szócikke

20. sz. melléklet: Magyar–szomáli szótár (szomáloknak) kezdőlapja

269

21. sz. melléklet: a Magyar–szomáli szótár (szomáloknak) férfi szócikke

22. sz. melléklet: a Wiktionary kezdőlapja

270

23. sz. melléklet: a Wiktionary delicious szócikke (részlet)

24. sz. melléklet: az OmegaWiki (magyar) kezdőlapja

271

25. sz. melléklet: az OmegaWiki (magyar) toll szócikke (részlet)

26. sz. melléklet: a NetLingo kezdőlapja

272

27. sz. melléklet: a NetLingo mouse szócikke

28. sz. melléklet: a SzóJelentése.com kezdőlapja

273

29. sz. melléklet: a SzóJelentése.com ablak szócikke

274