DOKTORI ÉRTEKEZÉS (PHD) TÉZISEI
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR
Vízibogarak faunisztikai és ökológiai vizsgálata, különös tekintettel a tócsabogarak családjára
Készítette: Lőkkös Andor
Témavezető: Dr. Kondorosy Előd egyetemi docens
Keszthely, 2014
2
1. Bevezetés A vízibogarak számos, egymástól távoli rendszertani kategóriákba sorolt, eltérő életmódú és táplálkozású, különböző élőhelyi és ökológiai igényű fajok. Egyetlen közös tulajdonságuk, hogy vízi életmódot folytatnak. A dolgozatnak jelentős részét a tócsabogarak (Hydraenidae) képezik, melyek szinte minden típusú víztérben előfordulhatnak, a legtöbbjük azonban vízfolyásokban él. Az állóvizek esetében általában a kisvizeket részesítik előnyben. Tyrphobiont (lápi) fajok nem ismertek, ellentétben sok csíkbogárral és csiborral.
2. Célkitűzés Mivel a vízibogarakról, de különösen a tócsabogarakról kevés az ismeretünk, ezért a célkitűzéseim a következők voltak: - Magyarországi vízibogarak faunisztikai adatainak gyűjtése faunánk teljesebb megismerése céljából. -A
tócsabogarak
aktuális
magyarországi
határozókulcsának
megírása. - A hazai tócsabogár fauna részét képező fajok nevezéktani, elterjedési és életmódbeli bemutatása. Az újonnan előkerült fajok jellemzése. Hazai elterjedésük megismerése érdekében a saját gyűjtéseken felül az összes számottevő anyagot tartalmazó hazai gyűjtemény revideálása, más intézetek, magángyűjtők példányainak 3
feldolgozása. Az irodalmi adatok összegyűjtése és összevetése a fellelhető gyűjteményi példányokkal. - A fajok hazai
elterjedésének bemutatása UTM rendszerű
térképeken és magyarországi fajlistájuk összeállítása. - A tócsabogarak életmódjának megismerése. Egy fajgazdag élőhelynek (Zala folyó) a habitat preferencia vizsgálata és a különböző habitatok karakterfaj elemzése.
3. Anyag és módszer 3.1. Mintavételezés, minta feldolgozás A faunisztikai adatok nagyrészt a szerző saját gyűjtésein alapulnak, illetve a tócsabogarak (Hydraenidae) családja esetén az összes fellelhető gyűjteményi adatot és más vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutató gyűjtéseit is felhasználta. A szerző a mintavételezéseket rendszeresen vagy alkalomszerűen a következő tájegységeken végezte: Dél-Dunántúl (Balaton, Kis-Balaton, Nagy-Berek, Dráva mente, Baranyai-dombság, Külső-Somogy, Mecsek, Zselic); Nyugat-Dunántúl (Kőszegi-hegység, Csörnöc mente, Répce mente, Őrség); Dunántúli-középhegység (Magas-Bakony, Fekete-hegy, Pilis); Északi-középhegység (Ipoly mente, Mátra); Alföld (Bátorliget, Kiskunság). A mintavételekre 2003 és 2011 között került sor. A szerző saját gyűjtései mellett a legjelentősebb múzeumi gyűjtemények hazai tócsabogár anyagait is feldolgozta. Ennek során a budapesti Magyar 4
Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményének tócsabogarait (3200 példány), a pécsi Baranya Megyei Múzeum, a gyöngyösi Mátra Múzeum, a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum és a szombathelyi Savaria Múzeum gyűjteményét (összesen 360 példány) határozta meg, illetve revideálta.
Ezen
felül
a
Nyugat-Dunántúli
Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (191 példány), Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (178 példány) és a Pécsi Egyetem Ökológiai és Hidrobiológiai Tanszék Makrogerinctelen Csoportjának munkatársai által gyűjtött tócsabogarakat (2423 példány) is feldolgozta. A vizsgálatok során a leggyakrabban alkalmazott módszer a vízihálózás volt, gyakran alkalmazott módszer volt még a lámpázás is.
3.2. Ökológiai vizsgálatok A mennyiségi mintavételezésekre 2009 nyár végén került sor a Zala folyó középső szakaszán, egy közigazgatásilag Csödéhez tartozó 150 méteres természetközeli állapotban lévő és változatos aljzatú szakaszon. Itt hat domináns mikrohabitat került elkülönítésre, melyekből 10-10 részminta lett véve. A habitat preferencia vizsgálatokhoz mennyiségi mintavételezés került alkalmazásra Surber mintavevő segítségével. Ez 25x25 cm-es szabványos átmérőjű és 0,5 mm lyukbőségű.
3.3. Alkalmazott statisztikai módszerek Annak vizsgálatára, hogy meghatározzuk a hat különböző mikrohabitat típusban a vizsgált fajpár (Hydraena riparia – H. melas) előfordulásának 5
valószínűségét (esélyértékét (odds)), logisztikus regresszió analízist alkalmaztunk. Az analízishez az R 2.14.2 programot használtuk (R Development Core Team, 2011). A különböző mikrohabitat típusokra jellemző karakterfajokat a fajok relatív abundanciáját és relatív gyakoriságát figyelembe vevő IndVal módszert használtuk (DUFRÉNE and LEGENDRE 1997).
4. Új tudományos eredmények 1. A faunisztikai vizsgálatok során a szerző kimutatott Magyarország faunájára több új fajt: Dactylosternum abdominale (Fabricius, 1792) csiborfajt, Elmis rietscheli Steffan, 1958 karmosbogárfajt és a Cyphon ruficeps Tournier, 1868 rétbogárfajt. A Pachysternum capense (Mulsant, 1844) csibor első hazai lelőhelyadatát és első romániai adatát közölte. A tócsabogarak közül Magyarország faunájára új a Hydraena (Hydraena) schuleri Ganglbauer, 1901 és Ochthebius (Eniocerus) melanescens Dalla Torre, 1877, újból felvette a hazai fajlistába az Ochthebius (Eniocerus) gibbosus Germar, 1824, Ochthebius (Ochthebius) foveolatus Germar, 1824 és Ochthebius (Ochthebius) metallescens Rosenhauer, 1847 fajokat. Románia területére új faj a Hydraena assimilis Rey, 1885. Magyarország faunalistájából törölte az Aulacochthebius exaratus (Mulsant, 1844) fajt. 2. Faunisztikai adatokat közölt az ország számos területéről, különös tekintettel a Balaton vízgyűjtőjére. Részletesen vizsgálta a Nagy-berek, a Kis-Balaton, a Balaton, a Balatonba befolyó vízfolyások és a Zselic vízibogár faunáját. Elsőként közölte a Nagy-berek vízibogarainak 6
fajlistáját, 148 fajt mutatta ki. A Kis-Balaton vízibogarai közül 22 új, a területről nem közölt fajt gyűjtött. A Balaton vízibogarainak vizsgálata során a tóra nézve 4, a partjára nézve 5 fajt talált meg elsőként. A balatoni befolyók tócsabogarait elsőként közölte, 11 fajt mutatott ki. A Zselic vizsgálata 69 vízibogár fajt eredményezett. 3. A szerző összegezte a tócsabogarak összes hazai adatát tartalmazó irodalmakat, életmódjukról a rendelkezésre álló információt. A feldolgozott múzeumi, saját, és más gyűjtők által gyűjtött anyagok alapján felmérte hazai gyakoriságukat és UTM rendszerű térképeken szemléltette is ezeket. Mivel a család tagjait is tartalmazó határozókulcs 1967-ben jelent meg és mára már a tócsabogarak határozására alkalmatlan, továbbá nemzetközi tekintetben sincs a közép-európai faunát tartalmazó kulcs, ezért a hazai és a várhatóan előkerülő fajokat tartalmazó új határozókulcsot állított össze. 4. Vizsgálatai során igazolta a Hydraena riparia és H. melas fajpár széles ökológiai toleranciáját, hiszen nagy számban kerültek elő a növényzet közül, a durva szemcséjű kavicsról, nagy kövekről és fákról, gyökerekről is. Egyedül a homokos, szerves anyagot tartalmazó aljzatban nem voltak megtalálhatóak. A karakterfaj elemzések során csak két fajra kapott szignifikáns eredményt, a Hydraena pulchella Germar, 1824 tócsabogár és Calopteryx virgo (Linnaeus, 1758) szitakötő fajra. Ezek alapján a Hydraena pulchella Germar, 1824 a macrophital és macrolithal habitatokra jellemző, míg a Calopteryx virgo (Linnaeus, 1758) karakterfaja a macrophitalnak.
7
Tudományos közlemények 1. A disszertáció témakörében megjelent publikációk Lőkkös, A., Boukal, M. & Fikaček, M. (megjelenés alatt): The hydrophilid beetle Pachysternum capense (Mulsant, 1844) (Coleoptera: Hydrophilidae) became a world-wide adventive species: a summary of distribution with new records from Europe, Australia and South America – North-Western Journal of Zoology. (IF: 0.706) Lőkkös, A, Kondorosy, E., Cser, B. & Szivák, I. (2013): Adatok a Koppány-patak makroszkopikus vízi gerinctelen faunájához – Natura Somogyiensis 23: 153-158. Lőkkös, A., Jäch, M. A. & Kovács, T. (2011): First record of Hydraena schuleri Ganglbauer, 1901 (Coleoptera: Hydraenidae) in Hungary − Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis 35: 109-110. Móra, A., Deák, Cs., Kálmán, Z., Lőkkös, A., Soós, N. & Csabai, Z. (2011): Contribution to the aquatic insect fauna of Káli-medence and Fekete-hegy, and their surroundings (Balaton Uplands) – Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis 28: 147-180. Lőkkös, A. (2010): Minute moss beetles (Coleoptera: Hydraenidae) from the catchment area of Lake Balaton − Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 21: 109-113. Lőkkös, A. (2010): Water beetle fauna of the moors at Lake Balaton (Coleoptera: Hydradephaga, Hydrophiliodea, Hydraenidae) − Natura Somogyiensis 17: 141-144. Lőkkös, A. (2010): The water beetles (Coleoptera: Hydradephaga, Hydrophiloidea) of the Nagy-berek area, Lake Balaton, Hungary − Natura Somogyiensis 17: 144-158. Lőkkös, A. (2010): First record of Elmis rietscheli Steffan, 1958 from Hungary (Coleoptera: Elmidae) – Folia Entomologica Hungarica 71: 31-33. Lőkkös, A., Fábics, A., Kondorosy, E., Ferincz, Á., Vári, Á. & Rozner, Gy. (2010): A balatoni hínárbogár (Macroplea mutica balatonica Székessy, 1941) elterjedésének vizsgálata – Hidrobiológiai Közlöny 90 (6): 94-95. Lőkkös, A. & Kovács, T. (2010) − A Mátra Múzeum bogárgyűjteménye, Tócsabogarak (Coleoptera: Hydraenidae) − Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis 34: 117-118. 8
Móra, A., Deák, Cs., Lőkkös, A., Papp, L., Soós, N. & Csabai, Z. (2010): A Porva melletti Hódos-ér vízi makrogerinctelen faunájáról a 2008. évi Biodiverzitás Nap eredményei alapján – Folia Musei HistoricoNaturalis Bakonyiensis 27: 75-82. Szivák, I., Deák, Cs., Kálmán, Z., Soós, N., Mauchart, P., Lőkkös, A., Rozner, Gy., Móra, A. & Csabai Z. (2010): Contribution to the aquatic macroinvertebrate fauna of the mountains Mecsek with the first record of Limnius opacus P.J.W. Müller, 1806 in Hungary – Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 21: 197-222. Fikaček, M., Boukal, M., Lőkkös, A., Kraus, Z. & Krivan, V. (2009): First records of Cercyon hungaricus from Slovakia, notes on its distribution and biology, and fixation of its type specimens (Coleoptera: Hydrophilidae: Sphaeridiinae) − Acta Musei Moraviae - Scientiae Biologicae 94: 73-80. Lőkkös, A. (2009): Dactylosternum abdominale (Coleoptera: Hydrophilidae) in Hungary – Folia Entomologica Hungarica 70: 93-94. Lőkkös, A. 2009: Vízibogarak (Coleoptera: Hydradephaga, Hydrophiloidea, Dryopoidea, Hydraenidae) Gyűrűfűről. – Natura Somogyiensis 13: 115-118. Lőkkös, A. (2006): Vizsgálatok a Nagy-Berek vízibogár faunáján (Coleoptera: Hydradephaga, Hydrophiloidea) – Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 14: 163–168. Előadások és poszterek a disszertáció témakörében Lőkkös, A.: Unser derzeitiges Kenntniss über die Zwergwasserkäfer (Coleoptera: Hydraenidae) in Ungarn/ The present knowledge of Minute Moss Beetles (Coleoptera: Hydraenidae) in Hungary − Symposium Internationale Entomofaunisticum Europae Centralis XXII., 29.06.-03.07.2011. Varaẑdin, Croatia. Lőkkös, A.: A Kis-Balaton vízibogarai (Coleoptera) − VIII. Makroszkopikus Vízi Gerinctelenek Kutatási Konferencia (VIII. MaViGe), 2011.04.14–16., Jósvafő. Lőkkös, A., Kondorosy, E., Cser, B. & Szivák, I.: A Koppánypatak Somogyacsa és Somogydöröcske közti szakaszának vízi makrogerinctelen faunája − VIII. Makroszkopikus Vízi Gerinctelenek Kutatási Konferencia (VIII. MaViGe), 2011.04.14–16., Jósvafő. 9
Lőkkös, A.: Pataklakó tócsabogarak (Coleoptera: Hydraenidae) a Balaton vízgyűjtő területéről − VII. Makroszkopikus Vízi Gerinctelenek Kutatási Konferencia (VII. MaViGe), 2010.04.15–17., Sümeg. Móra, A., Deák, Cs., Kálmán, Z., Kálmán, A., Lőkkös, A., Soós, N. & Csabai, Z.: Adatok a Balaton-felvidéki Káli-medence és a Fekete-hegy vízirovar faunájához − VII. Makroszkopikus Vízi Gerinctelenek Kutatási Konferencia (VII. MaViGe), 2010.04.15–17., Sümeg. Szivák, I., Deák, Cs., Kálmán, Z., Soós, N., Mauchart, P., Lőkkös, A., Rozner, Gy., Móra, A. & Csabai, Z.: Adatok a Mecsek-hegység víztereinek vízi makrogerinctelen faunájához és a Limnius opacus első hazai előfordulása − VII. Makroszkopikus Vízi Gerinctelenek Kutatási Konferencia (VII. MaViGe), 2010.04.15–17., Sümeg. Lőkkös, A.: A Hydraenidae család kutatása hazánkban (Coleoptera) – XXXII. Magyar Rovarászati Napok, 2010. 02. 19-21., Budapest. Rozner, Gy., Lőkkös, A., Fábics, A., Ferincz, Á. & Vári, Á.: A balatoni hínárbogár (Macroplea mutica ssp. balatonica Székessy, 1941) elterjedésének vizsgálata – Magyar Rovartani Társaság 777. ülése, 2009. 10. 16., Budapest. Lőkkös, A., Fábics, A., Kondorosy, E., Ferincz, Á., Vári, Á. & Rozner, Gy.: A balatoni hínárbogár (Macroplea mutica ssp. balatonica Székessy, 1941) elterjedésének vizsgálata – LI. Hidrobiológus Napok, 2009.09.30-10.02., Tihany. Lőkkös, A.: A Balaton környéki berekterületek vízibogarai (Coleoptera: Hydradephaga, Hydrophiliodea, Hydraenidae) – VIII. Magyar Ökológus Kongresszus, 2009. 08. 26-28., Szeged. Lőkkös, A.: A Hydraenidae (Coleoptera) család kutatása hazánkban – VI. Makroszkopikus Vízi Gerinctelenek Kutatási Konferencia (VI. MaViGe), 2009.04.16–18., Villány. Lőkkös, A.: Vizsgálatok a Nagy-Berek vízibogár faunáján (Coleoptera: Hydradephaga, Hydrophiloidea) − III. Makroszkopikus Vízi Gerinctelenek Kutatási Konferencia (III. MaViGe), 2006.04.13–14., Göd.
10
2 A disszertáció témakörén kívül megjelent publikációk Horvai, V., Czirok, A., Lőkkös, A., Borza, P., Bódis, E. & Deák, Cs. (2012): Újabb adatok a magyar-horvát Dráva szakasz ripális régiójának makroszkopikus gerinctelen faunájáról – Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 28: 109–120. Lőkkös, A. (2010): A Nagy-berek cincérei (Cerambycidae) – XVI. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely: 1-6 (CD kiadvány). Rozner, Gy., Lőkkös, A. & Ferincz, Á. (2010) − Preliminary studies on the distribution of Large Golden Ringed Dragonfly (Cordulegaster heros Theischinger, 1979) and Golden Ringed Dragonfly (Cordulegaster bidentata Sélys, 1843) in the Kőszeg-mountains − Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis 34: 37-40. Csordás, L., Ferincz, Á., Lőkkös, A. & Rozner, Gy. (2009): New data on the distribution of Large Golden Ringed Dragonfly (Cordulegaster heros Theischinger, 1979) (Odonata) in Zselic hills − Natura Somogyiensis 15: 53-56. Merkl, O., Lőkkös, A. & Szalóki, D. (2009): A szamócafénybogár (Stelidota geminata) Magyarországon (Coleoptera: Nitidulidae) – Növényvédelem 45 (11): 615-617. Lőkkös, A. (2003): A Látrányi-Puszta Természetvédelmi Terület cincérfaunája (Coleoptera: Cerambycidae) – Natura Somogyiensis 5: 173178. A disszertáció témakörén kívüli előadások és poszterek Lőkkös, A. & Kondorosy, E.: Revision of the genus Caridops (Heteroptera: Lygaeoidea, Rhyparochromidae) − 13th Young Systematist’s Forum, 2011.12.01., London, United Kingdom. Rozner, Gy., Lőkkös, A., Ferincz, Á. & Csordás, L.: A kétcsíkos hegyi szitakötő (Cordulegaster heros Theischinger, 1979) elterjedésének vizsgálata Nyugat- és Dél-Dunántúlon − Magyar Rovartani Társaság 788. ülése, 2010. 12. 17., Budapest. Csordás, L., Ferincz, Á., Lőkkös, A. & Rozner, Gy.: Újabb adatok a ritka hegyiszitakötő (Cordulegaster heros Theischinger, 1979) zselici elterjedéséhez – III. „Dél-Dunántúl Zöld Szigetei” Tanácskozás, Konferencia a Zselicért, 2009.10.14., Kaposvár. Csordás, L., Ferincz, Á., Lőkkös, A. & Rozner, Gy.: A fokozottan védett ritka hegyi szitakötő (Cordulegaster heros Theischinger, 1979) 11
élőhelyeinek vizsgálata – LI. Hidrobiológus Napok, 2009.09.30-10.02., Tihany. Lőkkös, A. (2010): A Nagy-berek cincérei (Cerambycidae) – XVI. Ifjúsági Tudományos Fórum, 2010.03.25., Keszthely.
12
