Doktoranduszok Országos Szövetsége SzsSzövetsége
2015
ACTA DOCTORANDORUM 2015
Kiadja a Doktoranduszok Országos Szövetsége
Szerkesztette: Kohus Zsolt
Tartalomjegyzék Lectori Salutem!……………………………………………………………................3 A doktori képzés (PhD/DLA) átalakításával kapcsolatos állásfoglalás, megtett lépések, eredmények…………………………………………………….6 Fiatal magyar kutatók külföldön………………………………………………....10 A DOSz tudományos osztályainak szerepe a doktoranduszok tudományosközösségi életében………………………………………………………………….17 Fejlődések nemzetközi kapcsolatainkban – Eurodoc………………………...46 Magyar Doktorandusz Közösség………………………………………...............50 Tavaszi Szél Konferencia 2015……………………………………………………..69 DOSz Nyári Tábor 2015……………………………………………………………...72 III. Mérföldkő Konferencia.………………………………………………………...77 A DOSz Jogsegély-szolgálat működésével és fejlesztésével kapcsolatos koncepciók…………………………………………………………………………...80 Előremutató együttműködések…………………………………………………..85
Lectori Salutem!
Ön a Doktoranduszok Országos Szövetségének annuális kiadványát, az Acta Doctorandorumot tartja kezében. Szervezetünk számára mindig örömteli esemény a kiadvány megjelentetése, hisz ez tulajdonképpen szervezetünk évkönyve. Jelzi számunkra, hogy ismét eltelt egy tartalmas év, számos élménnyel, munkával, rendezvénnyel a hátunk mögött. A 2015-ös év a Doktoranduszok Országos Szövetsége története során bizonyosan a kiemelkedő évek közé fog bekerülni. Szervezetünk 1994-es megalakulása, majd 2012-es újjáalakulása után az idei esztendő újabb mérföldkövet jelent. Ezen állításomat arra alapozom, hogy 2015 az érdekképviselet terén az elmúlt 22 év legnagyobb sikerét hozta meg számunkra – a jelenlegi doktori képzés 1993-as bevezetését alapul véve. A doktori képzés reformja az idei évben megtörtént, melynek szervezetünk aktív kidolgozója, alakítója és képviselője volt. Az átalakítás következtében a képzési idő a jelenlegi három évről négy évre nő, míg ugyanilyen fontos eredmény, hogy a doktori ösztöndíjak jelentős emelésére is sor kerül. A 2016/17-es tanévtől kezdve a doktoranduszok az első két évben havi 140.000 Ft ösztöndíjat kapnak, míg a sikeres komplex vizsga után, doktorjelöltként újabb két évre 180.000 Ft ösztöndíjra számíthatnak havonta. Úgy gondolom, hogy ez a 40 és 80%-os emelés átütő eredményt hozhat a képzés minőségének emelésében, az attraktivitás növelésében és a tehetségek elismerésében. A szervezet egész évben azon dolgozott, hogy a doktorandusz közösség számára az anyagi megbecsültséget elérje és a doktori képzés színvonalát tovább emelje, melynek köszönhetően jelentős minőségi szűrők is parallel módon bevezetésre kerülnek. Kemény munka volt, mely meghozta gyümölcsét. A Doktoranduszok Országos Szövetsége számára elsődlegesek tagjai, a fiatal kutatói társadalmat és a jövő értelmiségét alkotó doktoranduszok és doktorjelöltek. Mindezek után a szervezet tisztségviselői is nyugtázhatják, hogy megérte a rengeteg éjszakai és hétvégi munka, megérte a
3
rengeteg utazás, telefon és e-mailváltás, az erőfeszítések eredményeket hoztak. A nagy képzési reform mellett természetesen folyamatosan látott el további feladatokat is a szervezet, melyre szintén büszkén tekinthet vissza. A tudományszervezési tevékenységünk soha nem látott méreteket öltött. A szervezet által működtetett tudományos osztályok folyamatosan erősödtek, sikerült létszámot növelni és számos színvonalas rendezvényt megszervezni. Az osztályok elindultak a „saját lábra állás” útján, utánpótlásukat folyamatosan biztosítani tudják és önálló pénzügyi forrásokat is megteremtettek. Fontos feladat lesz a jövőben is a tudományos közösségek mentorálása és fejlesztése, hiszen ők adják a szervezet lelkét és értelmét. Ezúton is köszönöm valamennyi osztálytagunknak és vezetőiknek, hogy együtt alakíthatjuk a Szövetséget, hogy számos munkahelyi és magánéleti feladatuk mellett erre is szánnak időt és energiát! Tesszük mindezt a magyar tudomány és a felsőoktatás érdekében egy csapatként, hisz szervezetünk mottója is ezt fejezi ki: „Közösség a tudományért.” A két fő tevékenységünk, az érdekképviselet és a tudományszervezés mellett az év során természetesen további feladatokat is elláttunk és más terveket is megvalósítottunk. A nemzetközi ügyeket tekintve sikerült az európai doktorandusz ernyőszervezet, az EURODOC elnökségébe tagot delegálnunk és megvalósítás alatt van az ún. „DOSz nagyköveti rendszer” kiépítése, melynek lényege, hogy a külföldön kutató doktoranduszok számára, tapasztalt, hosszabb ideje kint élő kollégák nyújtsanak, nyújthassanak segítséget, támogatást. Folyamatosan fejlődtek emellett kapcsolataink a határon túli magyar doktorandusz szervezetekkel, a Magyar Doktorandusz Közösség tagjaival is. A nemzetközi kapcsolatok építése mellett kiemelt figyelmet fordítottunk természetesen a hazai potenciális partnerekkel való együttműködésre is. A teljesség igénye nélkül együttműködési megállapodásokat kötöttünk és készítettünk elő a Belügyminisztériummal, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, az Országos Doktori Tanáccsal, a Magyar Művészeti Akadémiával, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, a HIPAVILON Ügynökséggel, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kftvel, a Bosch Kft-vel, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségével is. A szervezet kommunikációja soha nem látott
4
méretekben fejlődött: számos megjelenésünk volt mind az állami, mind a kereskedelmi média körében. Ezen eredményeket csakis megfelelő alapokon nyugvó szervezettel lehetett elérni. A gazdálkodásunk az egész év során stabil volt, pályázati tevékenységünk pedig rendkívül aktív. Jogsegély-szolgálatunk magas szakmai színvonalon látta el a doktorandusz kollégák által felvetett jogi problémákkal kapcsolatosan felmerülő feladatokat. Az elnökség és a titkárság valamennyi tagja szinergikusan tudott együttműködni az egész év során. Ilyen alapok nélkül nem is lehetett volna megvalósítani elképzeléseinket, köszönöm ezért ezúton is valamennyi kollégám munkáját. Kedves Olvasó! Bízom benne, hogy az évkönyvben leírtak kellő mértékben bizonyítják az Ön számára is, hogy a Doktoranduszok Országos Szövetsége egy rendkívül értékes, Magyarország és a tudomány fejlődéséért dolgozó, ambiciózus KÖZÖSSÉG. Nem véletlen a nagybetű használata, hisz az egész szervezet, kedves Doktorandusz Kollégák, elsősorban Önökért van és Önökkel együtt tudtuk megvalósítani a terveinket. A DOSz vár minden kollégát a közösség tagjainak sorába, aki részese szeretne lenni, egy olyan társaságnak, amely alapvetően határozza majd meg a magyar tudományos élet elkövetkezendő évtizedeit. Széchenyi István időtálló gondolataival búcsúzom a kedves Olvasótól és egyben mutatok irányt a Doktoranduszok Országos Szövetsége jövőképe számára: „Merjünk nagyok lenni, s valóban nem oly nehéz, de legyünk egyszersmind bölcsek is!” Kellemes olvasást kívánok! Üdvözlettel: Keresztes Gábor A Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke
5
A doktori képzés (PhD/DLA) átalakításával kapcsolatos állásfoglalás, megtett lépések, eredmények Tisztelt Kollégák! Az utóbbi hetekben, hónapokban a Doktoranduszok Országos Szövetsége tevékenységét a doktori képzések tervezett reformja határozta meg. Az alábbi beszámoló célja, hogy tájékoztatást nyújtson az április óta elért fejleményekről, változásokról. Mint az ismeretes, a felsőoktatási szféra képviselői (a Felsőoktatási Kerekasztal résztvevői és véleményalkotó szervezetei) 2015. április 17-én, pénteken este kapták meg a Nemzeti Felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításának tervezett szövegét. A később a Küldöttgyűléssel is ismertetett koncepció alapjaiban változtatta volna meg a PhD- és DLA-képzések ma ismert rendszerét: egyebek mellett az időtartam (3 éves ösztöndíjas időszak helyett 2+2 éves, részben opcionális hossz), a számonkérés rendje (a 2. év végén kötelező szűrővizsga bevezetése) és a finanszírozási körülmények (a szűrővizsga sikertelensége vagy a disszertáció elkészítésének hiánya esetén a doktorandusz köteles lett volna visszafizetni ösztöndíját) tekintetében. A DOSZ elnöksége április 18-án részletesen megtárgyalta a teljes koncepciót. Sok tekintetben támogathatónak ítélte azt, azonban határozott állásfoglalása szerint a doktori képzés ekkor előterjesztett módosítási tervezetei nem szolgálták volna a képzés minőségének emelkedését, illetve elfogadhatatlan mértékű terhet róttak volna a doktoranduszokra. Tekintettel a kérdés rendkívüli jelentőségére, az elnökség a Küldöttgyűlés elé terjesztette a koncepciót és az arra adott hivatalos választ. Az április 22-i ülést megelőző 21-i Felsőoktatási Kerekasztalra pedig azzal delegálta dr. Kőmíves Péter Miklós általános elnökhelyettest (aki HÖOK FB elnökként személyesen is részt vehetett a találkozón), hogy jelezze az elnökség egyet nem értését a koncepció doktori képzéssel kapcsolatos részeivel összefüggésben, illetve tolmácsolja a Kerekasztal-tagok felé a DOSZ Küldöttgyűlésének érintettségét az ügyben. A Kerekasztal ülésén Prof. Dr. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár jelezte, hogy a DOSZ Küldöttgyűlés egyet nem értése esetén kész kivenni a törvénymódosításból a doktori képzésekre vonatkozó részeket.
6
A DOSZ április 22-i Küldöttgyűlése egyhangúan elutasította az Államtitkárság által előkészített reformokat és felhatalmazta az elnökséget a további tárgyalások folytatására. Az elnökség tájékoztatta az Államtitkárságot a Küldöttgyűlés döntéséről, az államtitkár pedig ígéretének megfelelően eljárva kivette a törvénymódosítás szövegéből a PhD- és DLA-képzések reformjára vonatkozó szakaszokat. Ezt követően néhány hetes szünet következett, amíg az Államtitkárság a törvénymódosítás országgyűlési vitájában vett részt. Ezalatt a DOSZ delegációja Gáspár Marcell külügyekért felelős elnökségi tag vezetésével az EURODOC kolozsvári küldöttgyűlésén vett részt, ahol több külföldi partnerszervezettel folytatott egyeztetéseket a doktoranduszok jogállását, ösztöndíjazását illetően. A részben itt összegyűjtött nemzetközi jó gyakorlatok később a DOSZ-os tanulmányokba beépítve támasztották alá a szervezet szakmai álláspontját. A Küldöttgyűlés ülését követő hetek legfontosabb eseménye Keresztes Gábor elnök Prof. Dr. Palkovics László államtitkárral folytatott részletes telefonbeszélgetése volt. Az egyeztetésen sikerült elhárítani a korábbi félreértéseket, illetve államtitkár úr kezdeményezett egy újabb találkozót, amelynek célja a doktori képzések reformjával kapcsolatos koncepcionális kérdések tisztázása volt. Az ülésre 2015. június 9-én került sor Budapesten, az EMMI épületében a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság, a Magyar Rektori Konferencia, az Országos Doktori Tanács, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, az Országos Tudományos Diákköri Testület, a HÖOK és a DOSZ részvételével. Az ülésen a DOSZ-t az elnök és az általános elnökhelyettes mellett Csiszár Imre tiszteletbeli elnök is képviselte. Minden jelen lévő szervezet hasznosnak értékelte a doktori reform kivételét az Nftv-módosító általános csomagból. Lefektetésre kerültek a tervezett reformok alapvetései, amelyeket teljes egyetértésben fogadtak el a delegáltak. Az alapelvek lefektették, hogy a képzési idő hosszát növelni szükséges (2+2+1 évre); rendszeresebb és formalizáltabb kapcsolatot kell kialakítani a doktorandusz, a témavezető és a doktori iskola között; rendszeres és releváns felmérésekkel kell értékelni a doktorandusz és témavezetője munkáját, amely felmérések egy része csak visszacsatolást ad, más részéhez azonban komoly minőségi következmények fűződnek; elodázhatatlan a doktori ösztöndíjak emelésének kérdése; növelni szükséges a fokozatszerzési arányt; a doktoranduszt sikertelensége esetén
7
sem terhelheti visszafizetési kötelezettség. A fenti alapelvek mentén a DOSZ kapott lehetőséget arra, hogy egy hónapos határidővel kidolgozza a doktori képzés reformját. A DOSZ elnöksége a kiadott határidőn belül egy olyan javaslatcsomagot állított össze, amely a megbeszélésen tisztázott pontok mellett olyan fontos célkitűzések ügyét is rendezni kívánja, mint a doktoranduszok nyugdíjjogosultsága. A kidolgozott anyag szakmai körökben igen jelentős sikert ért el, a meghívott szervezetek egybehangzóan dicsérték azt. A DOSZ bizonyos kérdésekben deklaráltan nem nyilvánított véleményt részint illetékesség hiánya (pl. visszafizetési kötelezettség delegálása a tanszékekre, doktori iskolákra), részint a kérdés komplexitása (pl. bérfeszültség) miatt. Az elkészült anyagot az előző találkozón kialakult szervezeti kör július 15-én véleményezte. Az ülésen a DOSZ-t az elnökön és a külügyekért felelős elnökségi tagon túl dr. Fazekas Kornél stratégiai elnökhelyettes képviselte. Az összegyűlt szervezetek egybehangzó pozitív véleményét követően az Államtitkárság vállalta, hogy koncepcionális anyagot szerkeszt a dokumentumból, emellett pedig arra kérte a DOSZ-t, hogy a tervezett módosításokat számításokkal, nemzetközi példákkal támassza alá. Ezt a megbízást Gáspár Marcell külügyekért felelős elnökségi tag, az EURODOC elnökségének magyar tagja vállalta magára. Az összegyűjtött nemzetközi jó gyakorlatok számszerűsítését követően összeállított újabb dokumentumot is eljuttattuk az érdekelt szervezeteknek. Az EMMI Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága a napokban juttatta el a véleményező szervezeteknek a doktori képzések reformjának legújabb koncepcióját, amely lényegét tekintve a DOSZ által összeállított tanulmányokon és dokumentumokon alapul. A fent említett dokumentumot a DOSZ elnöksége véleményezte, a véleményt pedig megküldte az EMMI Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága részére. Álláspontunk szerint minden, amit a koncepció tartalmaz, összhangban van azokkal az elvi irányzékokkal, amelyeket korábban a reformban érintett szervek fogadtak el, de bizonyos pontok ma még hiányoznak az anyagból. Ezt követően szeptember közepén, a DOSZ Küldöttgyűlését megelőző időpontban küldte meg véleményezésre az EMMI Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága azt a koncepciót, amely immár nemcsak az elvi
8
állásfoglalások mentén kidolgozott szakmai álláspontot, hanem a módosítani kívánt jogszabály szöveget is tartalmazta. A mindösszesen kétoldalnyi törvénymódosítási javaslatot tartalmazó dokumentum megteremtené a doktori képzések reformjának elvi alapját, azt beépítené a Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szövegébe, viszont részletszabályokat csak korlátozott mértékben tartalmaz. Ennek oka, hogy a reform velejét jelentő szabályok egy része nem törvényi szinten, hanem a jogforrási hierarchia alacsonyabb régiójában kerül szabályozásra. A módosítás fontos jellemzője továbbá, hogy kizárólag az Nftv. szükséges korrekciójára vállalkozik, a reform további fontos elemeit érintő más jogszabályok (pl. a nyugdíjjogosultság kérdésének rendezéséhez kapcsolódóan) egyelőre nem kerültek az Országgyűlés elé. Ezt követően újabb találkozóra került sor a reformban érintett felsőoktatási szervezetek, így kiemelten a DOSZ és az EMMI Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága között, melynek köszönhetően 2015. december 1-én, az Országgyűlés 109 igen, 9 nem, 51 tartózkodás mellett megszavazta a doktori képzés átalakítását is tartalmazó Nftv-t módosító törvénytervezetet. Az 1993 óta változatlan formában működő képzés jelentős átalakuláson megy keresztül. Az eddigi hároméves képzési időt kétszer kétéves képzési ciklusok váltják, melyek között egy, a jelenlegi doktori szigorlatot váltó komplex vizsgán mérik fel a PhD- és DLAhallgatók tudását és eredményeit a doktori iskolák vezető professzorai. A doktori képzés reformjának egyik legfontosabb eleme a jelenlegi 100.555 Ft-os doktori ösztöndíj emelése, az első két évben 140.000 Ft-ra, a komplex vizsgát sikeresen teljesítő doktorjelöltek esetén pedig 180.000 Ft-ra. Ez az összeg már versenyképes lehet a munkaerő-piacon elérhető diplomás bérekkel, így érdemben növekedhet a doktori képzés attraktivitása, valamint a doktori felvételizők száma. Az Emberi Erőforrások Minisztériumával kialakult konstruktív együttműködésnek köszönhetően a magyarországi doktori képzés jelentős, a doktoranduszok számára pozitív változáson megy keresztül, azonban érdekképviseleti munkánk itt nem áll meg. Elsődleges célunk, hogy az elkövetkezendő időszakban elérjük a PhD- és DLA-hallgatók nyugdíjjogosultságának megállapítását. Dr. Kőmíves Péter Miklós A Doktoranduszok Országos Szövetsége általános elnökhelyettese
9
Fiatal magyar kutatók külföldön
2014-2015 folyamán a Doktoranduszok Országos Szövetsége több szakmai fórumon is ismertette azon véleményét, hogy a doktoranduszok, doktorjelöltek és a nem rég doktoráltak többsége életkorukból adódóan az ifjúsági szektor szereplői, ennek egyik jele, hogy a 14-35 év között meghatározott korosztályi kihívások rájuk is jellemzőek. Ezek egyike a tartós külföldre költözés. Ugyanakkor ebben a kérdésben kétfelé kell választani a fiatal kutatókat. Az egyik csoportba azok tartoznak, akik nem kutatói, oktatói munkát végeznek, míg a másik csoportba kutatóként, egyetemi oktatóként él külföldön. A külföldön dolgozó fiatal kutatók motivációja igen széles körű, ugyanakkor tagadhatatlan, hogy olyan Magyarországon nem megszerezhető gyakorlatra tesznek szert és lehetőségeik az esetek többségében sokkal tágabbak, mint a hazai kutató helyeken. Így az esetükben a hazajövetelt célzó kampányok eleve sikertelenek. A külföldön folytatott tanulmányi és kutató munkát támogatandó, valamint a hazajövetelt támogatandó 2015. május 31-ig a Nemzeti Kiválósági Program Magyary Zoltán ösztöndíjalprogram az alábbi támogatásokat tartalmazta. Az alprogram nem más mint a doktorandusz hallgatók részére isalapított ösztöndíj a tehetséggondozás, a kutatási tapasztalatszerzés céljait szolgálja; a kiváló kutatási teljesítmény elismerését, egyúttal a kiváló teljesítményt nyújtó hátrányos helyzetű hallgatók esélyegyenlőségének előmozdítását. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma összefoglalója szerint a doktorjelöltek, fiatal és tapasztalt oktatók-kutatók részére alapított ösztöndíjak a kiváló teljesítmények elismerését, tudományos eredmények elérését és elismerését, valamint tehetséges kutatóink megtartását és a kutatói utánpótlás bázisának növelését szolgálják. Fontos célkitűzés továbbá kiváló, külföldön dolgozó fiatal, illetve tapasztalt oktató-kutatóink hazacsábítása, hosszabb távon történő itthon tartásuk, hazai kutatási projektekbe történő bevonásuk. Szintén lényeges törekvés a nemzetközi kutatási együttműködések és a tapasztalatcsere elősegítése, illetve ehhez
10
kapcsolódóan külföldi neves oktató-kutatók meghívása illetve bevonása magyarországi kutatási projektekbe, a magyar felsőoktatásba.1
1. Eötvös Loránd Hallgatói Ösztöndíj A pályázat célja a tehetséges hallgatók kutatási tevékenységének és szakmai fejlődésének támogatása, amelynek eredménye magas színvonalú, figyelemre méltó publikáció (szakdolgozat, diplomamunka, TDK-dolgozat vagy tudományos cikk), egyéb – az adott tudományágban releváns – tudományos vagy művészi alkotás és a doktori tanulmányok megkezdésére való felkészülés. Célcsoport: hazai mesterszakos hallgatók Ösztöndíj időtartama: 10 hónap Ösztöndíj havi összege: 100 000 Ft
2. Apáczai Csere János Doktorandusz Ösztöndíj A pályázat célja a kiemelkedő tudományos eredményeket felmutató doktoranduszok kutatási tevékenységének és szakmai fejlődésének támogatása, amelynek eredménye magas színvonalú, figyelemre méltó publikáció, egyéb – az adott tudományágban releváns – tudományos, műszaki vagy művészi alkotás, valamint a doktori disszertáció megfelelő előkészítése, megalapozása. Célcsoport: hazai doktoranduszok Ösztöndíj időtartama: 12 hónap Ösztöndíj havi összege: 150 000 Ft
3. Jedlik Ányos Doktorjelölt Ösztöndíj A pályázat célja azon kiváló, magyar állampolgárságú doktorjelöltek ösztöndíjban részesítése, akik doktori tanulmányaik alatt kiemelkedő eredményességgel kutattak, a támogatási időszakban aktívan részt vesznek egy adott kutatás-fejlesztési projektben magyarországi felsőoktatási, akadémiai vagy nonprofit kutatóhelyen, vállalják, hogy az ösztöndíjas időszak alatt egy adott magyar felsőoktatási intézményben 1
Az EMMI Felsőoktatási Államtitkárságának 2015. május 4-i DOSz részére küldött tájékoztatója alapján
11
végzik és/vagy hasznosítják tudományos kutatásukat, támogatási időszak végéig benyújtják disszertációjukat.
valamint
a
Célcsoport: hazai doktorjelöltek Ösztöndíj időtartama: 12 hónap Ösztöndíj havi összege: 200 000 Ft
4. Erdős Pál Fiatal Kutatói Ösztöndíj Az ösztöndíj célja azon kiváló fiatal, tehetséges oktató-kutatók támogatása, akik tudományos fokozatukat maximum 3 éve szerezték meg, kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, aktívan részt vesznek egy adott kutatási projektben magyarországi felsőoktatási, akadémiai vagy nonprofit kutatóhelyen, valamint vállalják, hogy az ösztöndíjas időszak alatt egy adott magyar felsőoktatási intézményben végzik és/vagy hasznosítják tudományos kutatásukat. Célcsoport: posztdoktorok, fiatal oktatók-kutatók Ösztöndíj időtartama: 5 illetve 10 hónap Ösztöndíj havi összege: 250 000 Ft
5. Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj A pályázat célja azon kiváló, magyar állampolgárságú fiatal oktatókutatók ösztöndíjban részesítése, akik tudományos fokozatukat maximum 8 éve szerezték meg (a pályázati kiíráshoz viszonyítva), kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, aktívan részt vesznek egy adott kutatási projektben magyarországi felsőoktatási, akadémiai vagy nonprofit kutatóhelyen, valamint vállalják, hogy az ösztöndíjas időszak alatt egy adott magyar felsőoktatási intézményben végzik és/vagy hasznosítják tudományos kutatásukat. Célcsoport: hazai posztdoktorok, fiatal oktatók-kutatók Ösztöndíj időtartama: 16 hónap Ösztöndíj havi összege: 350 000 Ft
12
6. Szentágothai János Tapasztalt Oktató-kutatói Ösztöndíj Az ösztöndíj célja azon kiemelkedő szakmai, tudományos teljesítménnyel és jelentős kutatási tapasztalattal bíró tapasztalt oktató-kutatók, művészek anyagi és szakmai támogatása, akik tudományos fokozatukat több mint 8 éve szerezték meg (a pályázati kiíráshoz viszonyítva). Az ösztöndíj célja továbbá a tudományos utánpótlás képzésének és biztosításának elősegítése. Célcsoport: hazai tapasztalt oktató-kutatók Ösztöndíj időtartama: 6-16 hónap Ösztöndíj havi összege: 500 000 Ft
7. Szent-Györgyi Albert Hazahívó Posztdoktori Ösztöndíj Az ösztöndíj célja a kiemelkedő tudományos teljesítménnyel és nemzetközi elismertséggel bíró fiatal oktató-kutatók hazatérésének elősegítése, továbbá a hazai felsőoktatásba történő beilleszkedésük anyagi és szakmai támogatása. Jelen ösztöndíjra a műszaki és természettudományok, matematikai, informatikai valamint az élettudományok területét képviselő oktató-kutatók pályázhatnak a tudományági besorolásnak megfelelően. Célcsoport: magyar állampolgárságú fiatal oktató-kutatók, akik legalább 2 éve kutatnak külföldön Ösztöndíj időtartama: 6-16 hónap Ösztöndíj havi összege: 500 000 Ft
8. Szent-Györgyi Kutatóknak
Albert
Hazahívó
Ösztöndíj
Tapasztalt
Az ösztöndíj célja a kiemelkedő szakmai, tudományos teljesítménnyel, jelentős kutatási projektmenedzsment-tapasztalattal és nemzetközi elismertséggel bíró, tapasztalt oktató-kutatók hazatérésének elősegítése, továbbá a hazai felsőoktatásba történő beilleszkedésük anyagi és szakmai támogatása. Jelen ösztöndíjra a műszaki és természettudományok, matematikai, informatikai, valamint az élettudományok területét képviselő oktató-kutatók pályázhatnak.
13
Célcsoport: magyar állampolgárságú tapasztalt oktató-kutatók, akik legalább 2 éve kutatnak külföldön Ösztöndíj időtartama: 6-16 hónap Ösztöndíj havi összege: 1 000 000 Ft
9. Neumann János Ösztöndíj Fiatal Külföldi Kutatóknak A támogatás célja a kiemelkedő szakmai, tudományos teljesítménnyel, jelentős kutatási projektvezetői tapasztalattal és nemzetközi elismertséggel bíró külföldi fiatal oktató-kutatók magyarországi oktatói és kutatói tevékenységének elősegítése, továbbá a hazai felsőoktatásba történő beilleszkedésük anyagi és szakmai támogatása. Célcsoport: nem magyar állampolgárságú fiatal oktató-kutatók Ösztöndíj időtartama: 12 hónap Ösztöndíj havi összege: 500 000 Ft
10. Neumann János Ösztöndíj Tapasztalt Külföldi Kutatóknak A támogatás célja a kiemelkedő szakmai, tudományos teljesítménnyel, jelentős kutatási projektvezetői tapasztalattal és nemzetközi elismertséggel bíró külföldi tapasztalt oktató-kutatók magyarországi oktatói és kutatói tevékenységének elősegítése, továbbá a hazai felsőoktatásba történő beilleszkedésük anyagi és szakmai támogatása. Célcsoport: nem magyar állampolgárságú tapasztalt oktató-kutatók Ösztöndíj időtartama: 6-16 hónap Ösztöndíj havi összege: 1 000 000 Ft Annak érdekében, hogy pontos képet kapjunk a külföldön dolgozó fiatal magyar kutatókról legalább e három kérdésre választ kell kapnunk: 1. Mekkora a külföldön tartózkodó fiatal kutatók létszáma, időszakos bontásban: 1. rövid (0-6 hónap), közép (7-24 hónap) és hosszú távon (24 + hónap); 2. Ezen fiatal kutatóknak mi a motivációja; 3. Ezen kutatók milyen munka és karrierlehetőségekkel rendelkeznek.
14
E három szempontnak megfelelő komplex felmérés 2005-től kezdve nem készült Magyarországon, illetve a Kárpát-medencében, ugyanakkor rendelkezésre állnak olyan felmérések, amelyek részben segíthetik a kutatást: 1. A doktori képzés Magyarországon - szervezetek, szereplők, hallgatók" című 2009-ben megjelent tanulmánykötet, amelynek alapját egy anonim, elektronikus felmérés adta, amelyben a DOSz arra kérte a doktori képzésben résztvevőket, hogy töltsék ki az internetes felületen található kérdőívet a felsőoktatási intézményekről, a doktori képzéséről, valamint a PhD-hallgató személyes életkörülményeiről és terveiről, illetve adják tovább doktorandusz, doktorjelölt ismerőseiknek a kérdőív kitöltésének hírét, lehetőségét. A kérdőívet a doktoranduszok 13 %-a töltötte ki, ugyanakkor alulreprezentált a Debreceni Egyetem, ELTE, a Pécsi Tudományegyetem és a művészeti intézmények doktoranduszai, felülreprezentált benne a BME 2. Elsős felmérés amelyet DOSZ 2013-tól kezdve ugyanazon kérdőíve alapján az első éves doktoranduszok mintegy 15-28 %-a között végzett minden évben felmérést. A kérdőívben a 2013-as évben a BCE, a DE, az ELTE és az ME felülreprezentált, a 2014-es évben a kitöltési arányok kiegyenlítődtek, de még mindig az ELTE-ről érkezett arányaiban a legtöbb kitöltés. A komplex kérdőív egy része az első éves doktoranduszok jelentkezési motivációját, valamint képzésük zárása után jövőbeli terveikre is rákérdez, így a külföldi munkavállalásra, annak okára. 3. Aranymetszés felmérés: a Magyar Doktorandusz Közösség által végzett komplex a Kárpát-medencei külhoni magyar doktoranduszainak motivációját, külföldi tartózkodását. A felmérések és elemzések mellett rendelkezésre állnak olyan adattárak, információforrások, amelyre alapozva a kutatás elkezdhető. Ezek a következők: 1. EMMI végzettek statisztikái 2. ODT témavezetők elérhetőségei, akik a legnagyobb eséllyel kapcsolatban vannak korábbi tanítványaikkal 3. Intézményi DPR adatok 4. Intézményi alumni rendszerek 5. DOSZ tudományos osztályainak korábbi és jelenlegi tagjainak elérhetősége
15
Ezek alapján közvetlen vagy közvetett eléréssel (adatvédelmi szempontokat figyelembe véve) behatárolhatóak azok az országok ahol számszeren a legtöbb magyar fiatal kutató él. Mindezek fényében szükséges egy komplex helyzetkép kialakítása, amely választ ad a következő kérdésekre: 1. A fiatal kutatók mennyi időt töltenek külföldön doktori abszolutóriumuk megszerzése után? 2. A kint töltött időszakot milyen hosszúra tervezik? Milyen hosszú ideje vannak külföldön? 3. Mi motiválja a külföldi tartózkodást? 4. Egyedül vagy családjukkal költöztek-e külföldre, illetve ott alapítottak családot. 5. Mennyire ágyazódnak be a külföldi szakmai, tudományos életbe? 6. A külföldön megszerzett, fejlesztett tudást mennyire nyitottak a Kárpát-medencében, illetve Magyarországért kamatoztatni? E kérdések eredményeire alapozva a Doktoranduszok Országos Szövetsége a következő évben szeretné elindítani a Hazatérő Tudás projektet, amelynek célja a fiatal kutatói innováció becsatornázása a hazai kutatói és oktatói életbe. Nemes László A Doktoranduszok Országos Szövetsége elnökhelyettesi megbízottja
16
A DOSz tudományos osztályainak szerepe a doktoranduszok tudományos-közösségi életében
A Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény hatályba lépésével a Doktoranduszok Országos Szövetsége immár köztestületi formában működő érdekképviseleti szervezetként végzi munkáját. A megújuló szervezet fontos feladatának érezte, hogy érdekképviseleti szerepén túl tudományos osztályokat állítson fel. A Doktoranduszok Országos Szövetségének 20 tudományos osztálya kezdte meg működését az elmúlt két évben. A pillanatnyi adatok szerint a 25 tudományágat megjelenítő 18 tudományos osztály alkotta rendszer több mint 100 doktori iskolából érkező mintegy 500 főt foglal magába. Elmondható, hogy a DOSz rendelkezik egy maga nemében egyedülálló, többszáz tagot magába foglaló, komoly szellemi tőkét jelentő, saját tudományos hálózattal és közösséggel. A tudományos osztályok megszervezése alapjaiban változtatta meg a DOSz arculatát, egyik fő profiljává a tudományszervezést téve, hiszen a Doktoranduszok Országos Szövetségében azok a fiatal tudósok, vezető értelmiségiek dolgoznak, akiknek kutatásai, az azok nyomán megfogalmazódott társadalmi haszon, hasznosság olyan értékek, amelyekre az ország mindenkori közéleti vezetése, gazdasági szereplői, akadémiai szakemberei, a piac, a piacok szereplői (ideértve a szakújságírást is pl.), nagy érdeklődéssel tarthatnak számot. A Doktoranduszok Országos Szövetsége a Fiatal tudósok estje címmel rendezvénysorozatot hirdetett, melynek keretein belül alkalmanként egyegy osztály mutatta meg magát olyan globális témákat tárgyalva, amelyek képesek Magyarország tudományos, gazdasági, társadalmi kihívásaira és kérdéseire válaszokat adni. A rendezvénysorozat további célja bemutatni, hogy miért értékesek, fontosak a tágabb társadalmi környezet számára ma Magyarországon a legfiatalabb tudósgenerációk kutatásai. Szabó Katalin A Doktoranduszok Országos Szövetsége elnökségi tagja
17
Agrártudományi Osztály A DOSz Agrártudományi Osztálya 2013. május 25-én alakult meg, az alapítók a magyar agrár felsőoktatás jelentős részét reprezentálták. Jelenleg 6 egyetem képviseletében 12 fős tagsággal rendelkezünk. Az osztály elnöke Szabó Péter, a Pannon Egyetem Georgikon Kar PhD. hallgatója. Az osztály elnöki tisztségeit korábban Varju József és Gór Arnold töltötték be. Az osztály megalakulásakor az alábbi célokat tűzte maga elé: a magyar agrár felsőoktatásban résztvevők szakmai segítése; az agrár doktorandusz hallgatók érdekképviselete; a mezőgazdasági aktuálpolitika szakmai véleményezése; a szegregálódott agrár felsőoktatás összefogása, a bolognai rendszer hibáinak kiküszöbölése; a doktoranduszok tudományos előmenetelének segítése; a termelésben és az elméletben tevékenykedők közös platformra hozása. 2014. február 21-én került megrendezésre „A magyar agrár felsőoktatás aktuális kérdései PhD-s szemmel” című workshopunk Keszthelyen. Rendezvényünk plenáris ülésén számos magasan kvalifikált előadót hallgathattunk meg a témában, majd a szekcióüléseken a résztvevő PhD-hallgatók prezentálták előadásukat. A rendezvényt követően elkészítettünk egy 135 oldal terjedelmű tanulmánykötetet, melyben a hallgatók egy 5-8 oldalas tudományos cikk formájában kifejthették az elhangzott előadások anyagát. A DOSZ Agrártudományi Osztálya 2015 szeptemberében kiállítóként vett részt az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon. Az OMÉKen számos érdeklődő - köztük egyetemi hallgatók, PhD. hallgatók és egyetemi oktatók - keresték fel az osztály standját. 2015. december 7-én, a Szent István Egyetemen kerül megrendezésre a Fiatal Tudósok estje „Szövetkezet vagy szövetkezés?” címmel, melyen több, neves szakember is vendégünk lesz.
18
A DOSZ Agrártudományi Osztálya 2016. január 29-én rendezi meg a „Pályázati lehetőségek az agráriumban” című konferenciát a Földművelésügyi Minisztérium Darányi Ignác termében. Célja, a pályázati lehetőségek megismerése, megismertetése, illetve az elmélet és a gyakorlat találkozása. „Vidékfejlesztés a Muravidéken” határon túli szakmai fórumunkat 2016. április 2-án, a muravidéki Lendván szeretnénk megrendezni. A rendezvény célja, hogy tudományos szempontból is megvizsgáljuk a vidékfejlesztés lehetőségeit a Muravidéken. Kiemelten foglalkoznánk a mezőgazdasági fejlesztés (szőlészet-borászat, biogazdálkodás), illetve a rurális turizmus kérdéseivel is. A rendezvény lebonyolításába határon túli, egyetemi és doktorandusz hallgatókat is szeretnénk bevonni. A jövőben szeretnénk személyesen is felkeresni minél több felsőoktatási intézményt, és ott osztálytoborzó előadásokat tartani az elsőéves doktoranduszok megnyerésére.
Alumni Osztály Az DOSz Alumni Osztály 2015-ben alakult meg három fővel. Jelenleg az alapító elnök mellet négy végzett doktor alkotja az osztályt. Az osztály elsődleges célkitűzése, hogy a DOSz szervezeti értékeit ötvözze a doktoranduszok oktatási és kutatási értékeivel. Ebben a törekvésben jelentős szerepet játszik a DOSz volt doktoranduszaival történő kapcsolattartás, amely a múlt értékeit összeköti a jövőben elérendő eredményekkel. További célok között szerepel, hogy az osztály tagsága összefogja, és ez által erősítse ezt a közösséget, és lehetőséget biztosítson a kapcsolattartásra azon doktoranduszokkal, akikkel a tudományos osztályok keretein belül működtek közre.
19
Hangsúlyos szerepet kap az összefogás, amely a doktori fokozattal rendelkező volt doktoranduszokat ösztönzi a további kapcsolattartásra a DOSz tudományos osztályainak tisztségviselőivel és tagjaival. Az DOSz Alumni Osztály e céljai elérésének érdekében rendezvényeket, tudósesteket és konferenciákat szervez. Az osztály működése merőben eltér a DOSz tudományos osztályainak működésétől. Elsődlegesen figyelembe kell venni, hogy az osztályba olyan személyek kérhetik felvételüket, akik már rendelkeznek doktori fokozattal. Az osztály tagsága egy úgynevezett mentori tevékenységet is be kíván tölteni azáltal, hogy lehetőséget biztosít arra, hogy a doktorandusz iskolákba tanuló hallgatók segítségért fordulhassanak az osztály tagjaihoz a sikeres doktori védés véghezvitele érdekében. Terveink között szerepel, hogy időközönként tudós estek és műhelybeszélgetések keretén belül számoljunk be az elért eredményekről, terveinkről, céljainkról. Fontos, hogy az osztály doktorai a DOSz által szervezett rendezvényeken is jelen legyen és, hogy a tudományos osztályok tagsága is megismerhesse kutatásainkat és átadhassuk oktatói tapasztalatainkat. Terveink a 2016-os évre vonatkozóan: A DOSz pályázatán elnyert pályázati összeg erejéig egy az osztálytagok publikációból összeállított kiadványkötetet kívánunk megjelentetni. A kötetben a legfrissebb kutatási eredmények publikálására törekszünk. A kötetet a megjelenést követően egy akadémikus mutatja majd be, amely bemutató keretében a szerzők is kifejthetik véleményüket a kutatási eredményeket illetően.
Biológiai és Kémiai Tudományok Osztályának bemutatása A Biológiai és Kémiai Tudományok Osztálya 2013. október 17-én alakult meg mint az egyik legifjabb tudományos DOSz tudományos osztály. Az osztály szervezeti és tudományos programjainak célja,
20
hogy mind a biológiai, mind a kémiai, mind pedig a környezettudományi doktori iskolák hallgatói, vagy e tudományágak határterületeivel foglalkozó doktori iskolák hallgatói számára is lehetőséget adjon a tudományszervezésben folyó munkába való bekapcsolódásba. Az osztály hét fiatal hallgatóval alakult meg, amely létszám már kibővült az eltelt időszak alatt. A hallgatók nagy létszámban a Szegedi Tudományegyetemről jöttek és képviselik tudományterületüket, de a Szent István Egyetemről, a Pannon Egyetemről és a Babeș-Bolyai Tudományegyetemről (Románia) is van tagunk. A tagok főleg a Biológia Doktori Iskolákból és a Környezettudományi Doktori Iskolákból kerülnek ki, de van Kémiai Doktori Iskolából érkezett tagunk és Vegyészmérnöki Doktori Iskolából érkezett tagunk is. A Biológiai és Kémiai Tudományok Osztályának egyik legfőbb célja, hogy a két nagy tudományterület között megteremtse a szakmai kapcsolatok kiépítését, közös programok szervezését és a meglévő hagyományok ápolását, továbbá elősegítse a fontosabb hazai biológiai és kémiai, illetve környezettudományi szakmai szervezetekkel történő kommunikációt és tapasztalatcserét. A doktoranduszok és az akadémiai intézetekben dolgozó fiatal kutatók számára kiemelkedően fontos, hogy kutatásaikat és eredményeiket nemzetközi szinten is bemutathassák, közös témákon és projekteken keresztül hasznos, személyes kapcsolatokat alapozhassanak meg. A 2014-es évben a Biológiai és Kémiai Tudományok Osztálya hagyományteremtő céllal megrendezte első, éves, nagy konferenciáját I. Innováció a természettudományban – Doktorandusz Konferencia címmel, amelyen 130 hallgató és 20 kísérő személy vett részt. A konferenciának a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Területi Bizottsága adott helyet, fővédnökei pedig Szabó Gábor rektor úr mellett, Botka László, szeged polgármestere és Csiszár Imre, a DOSZ elnöke volt. A konferencia megszervezése lehetőséget adott az Osztály számára, hogy kétoldalú, szakmai együttműködést alakítson ki olyan tudományterületekért felelős szakmai és területi szervezetekkel, mint a Magyar Kémikusok Egyesülete vagy az MTA Szegedi Területi Bizottsága. A 2015-ös évben az Osztály újra sikerrel rendezte meg éves nagy konferenciáját, melyre ezúttal 45 hallgató jött el és prezentálta kutatási eredményeit. A rendezvény fővédnöki feladatait a korábbi fővédnökök mellett Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár is ellátta. Ezzel sikerült az Osztálynak egy olyan hagyományt teremtenie, mellyel igyekszünk egyrészt a doktorandusz közösséget támogatni, másrészt
21
bizonyságot tenni arról, hogy a jövő tudományos szakemberei, nemcsak a tudományterületükön képesek kimagasló eredményeket elérni, hanem a tudományszervezésben is jeleskednek, ezzel is az utánpótlást, az új generáció beépülését elősegíteni a hazai tudományos közéletbe. Célunk a doktoranduszok körében elősegíteni az ilyen irányú szerveződések létrehozását, másrészt a nagy beruházási igényű kutatásokban fontos, hogy megteremtsük a lehetőséget más intézetek infrastruktúrájának megismerését, vagy akár használatát is. Támogatni szándékozunk minden olyan kezdeményezést, amely ezen eszközök, kutatások megismerését – például tanulmányutak szervezését – jelenti. Lehetőséget kívánunk teremteni a doktoranduszok számára, hogy megismerjék más intézetek tevékenységét – éves intézeti nyílt napok szervezésével –, akár későbbi posztdoktori álláslehetőségek bemutatása okán is.
Filozófiatudományi Osztály A DOSz Filozófiatudományi Osztálya 2013 júniusában alakult meg az ELTE BTK Filozófia Intézetében és azóta is sikeresen működik 42 taggal. Az alapító elnök Rosta Kosztasz, az ELTE és a Fribourgi Egyetem doktorjelöltje, következő elnöke Nemesi Nikoletta, a PTE doktorjelöltje. A jelenlegi elnök Hendrik Nikoletta, az ELTE doktorandusza; alelnökei Tánczos Péter (DE) és Varga Rita (DE). További tisztségek jelenleg: Eged Dalma (SZTE) titkár, Nemesi Nikoletta tanácsadó, Rosta Kosztasz kommunikáció referens. A Filozófiatudományi Osztály elsődleges és magától értődő célkitűzése a szakterületen munkálkodó doktoranduszok, illetve doktorjelöltek integrációja. Éppen ezért az osztály olyan, a tehetséggondozást biztosító szakmai fórumok megteremtésén dolgozik, mely az összes doktori iskola doktorandusz hallgatója számára lehetőséget nyújt a fejlődésre és a
22
bemutatkozásra. Egyrészt konferenciákat szervezünk, másrészt publikációs lehetőséget biztosítunk, harmadrészt pedig közösséget építünk. Konferenciánk közül a legfontosabb az évente megrendezett Ütközéspontok, amely eddig minden évben közel 50 előadó és korreferens részvételével zajlott. 2014 áprilisában a Debreceni Egyetem adott otthont az „Amennyiben szellemi lények vagyunk” című Kantkonferenciának. 2014 óta a Pécsi Tudományegyetemen szemináriumot és workshopot szervezünk minden évben Roland Poellingerrel együttműködésben. Lényegesnek tartjuk az akadémiai pályához szükséges készségek és képességek fejlesztését, így 2014 novemberében egy oktatási tréninget tartottunk. Igazi sikernek számít a kolozsvári Babeș– Bolyai Tudományegyetemen 2015 márciusában megvalósult konferenciánk, amely Székely Tünde segítségével a RODOSZ, az EMFT és az egyetem doktori iskolájának közreműködésével jött létre. A konferencia elősegítette a párbeszédet az egymástól távoli doktori iskolák doktoranduszai között. 2015 novemberében a Fiatal Tudósok Estjén Paár Tamás ad elő az abortuszról mint filozófiai problémáról, valamint e hónapban egy feminista filozófia workshopot szervezünk. Új tervezett rendezvényeink között a 2016. évre egy publikáció és egy fordítás workshop, valamint az Ütközéspontok 3. konferencia szerepel. Publikációs lehetőséget jelentenek a konferenciaköteteink. Jelenleg három konferenciaköteten dolgozunk. Az Ütközéspontok 2. konferencia anyagát szerkesztjük a szegedi Különbség folyóirattal közösen, a Kantkonferencia tanulmányait a Debreceni Egyetem és az NKA forrásait igénybe véve, valamint a Találkozáspontok konferencia kötetét a Többlet folyóirattal együttműködésben. Formális és informális közösségépítésre is nagy hangsúlyt fektetünk a hatékony szakmai együttműködés elősegítéséért. A Facebookon csoportot hoztunk létre az osztálytagok számára, ahol folyamatosan kirándulásokat, szakmai programokat és tábor felhívásokat osztunk meg.
23
Fizika Tudományok Osztálya A Fizika Tudományok Osztálya 2013. június 22-én alakult meg 16 fővel az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) és a DOSZ által szervezett II. Fizikus Doktoranduszi Konferencián. Az osztály alapí-tó elnöke Soha Rudolf Ferenc, korábban a DE doktorandusza, jelenlegi elnöke Gulyás Krisztina, az ELTE TTK Fizika Tanítási Doktori Iskola 3. éves doktorandusza. Az osztály létszáma 2015ben elérte a 80 főt, az ország mind az öt nagy tudományegyetemének fizika doktori iskolája képviselteti magát: BME, ELTE, DE, SZTE, PTE, tovább más akadémiai kutató intézetek doktoranduszai. A tudományos osztály legfőbb céljai: a kapcsolattartás és hosszú távú együttműködési megállapodások kötése országos szakmai szervezetekkel, kutatóintézetekkel, az osztály tudományágaiban tevékenykedő, kutató hallgatók részére megfelelő színvonalú tudományos, szakmai és közösségi rendezvények szervezése, kapcsolattartás a határon túli magyar doktorandusz szervezetekkel, partnerek, szponzorok megkeresése, akik támogatják az osztály rendezvényeit anyagi és szakmai szempontból. Az eddig megvalósult legjelentősebb programjaink közé tartozik (ápolva a tradíciókat és hagyományokat) az ELFT-vel Balatonfenyvesen közösen szervezett fizikus doktorandusz konferencia (DOFFI), melyen az összes doktori iskola több mint 50 résztvevővel képviseltette magát, továbbá ipari partnerek, szponzorok (Audi Hungária Motor Kft, Robert Bosch , TEVA Gyógyszergyártó Zrt, MVM Paksi Atomerőmű Zrt.), meghívott neves oktatók és kutatók is részt vettek a konferencián és tartottak előadást. 2016. június 10-én kerül megrendezésre az I. Orvos-Fizikus-Műszaki Doktorandusz Konferencia, amely a kapcsolatépítés szempontjából, további kutatói munkalehetőségeket is rejt magába. A korábban említett cégek az eseményen szponzorként lesznek jelen, továbbá a cégek képviselői a konferencia során szakmai vitafórumon keresztül megismerkedhetnek doktoranduszaink kutatói munkájával.
24
2015. novemberében kerül megrendezésre a Fiatal Tudós Estek sorozata, melynek az ELTE BTK Tanácsterme biztosít helyet. A rendezvényre nemzetközileg is elismert szaktekintélyeket hívtunk meg. Kiemelten fontos számunkra, hogy doktoranduszaink a legfrissebb kutatási eredményeiket bemutassák, megvitassák, akár egy közös projektekben kutatóintézetekkel, akár nagyobb cégekkel egyetemben.
Földtudományok Osztálya A földtudományokkal foglalkozó doktoranduszok országos képviseletét 2014-ig a Műszaki, Építészeti és Földtudományi Osztály látta el, azonban hazánkban és a határokon túl működő magyar nyelvű földtudományi doktori képzések száma indokolttá tette egy olyan osztály létrehívását, melynek elsődleges profilja az eme területen tevékenykedő hallgatók összefogása. A DOSz Földtudományok Osztálya 2014. május 9-én alakult meg az ELTE Természetrajzi Múzeumának Ásványtárában Kis Annamária (ELTE Földtudományi Doktori Iskola) vezetésével. A jelenleg 19 fős osztály tagjai az országban működő öt földtudományi doktori iskolából négyet képviselnek (ELTE Földtudományi Doktori Iskola, PTE Földtudományi Doktori Iskola, ME Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola, SZTE Földtudományok Doktori Iskola), valamint a tagok közül hárman környezettudományi doktori iskola hallgatójaként vesznek részt a közös munkában (ELTE Környezettudományi Doktori Iskola, NyugatMagyarországi Egyetem, Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola). A taglétszám bővítése folyamatban van, ugyanis a DOSz Földtudományok Osztályának megalakulásával lehetőség nyílik az ország különböző egyetemeinek ugyanazon tudományág doktori iskolájában tanuló doktoranduszok összefogására, ahol az önállóság és egyéniség megőrzése mellett erőinket, erőforrásainkat összegezni tudjuk. Ennek szellemében kezdtük el a közös programok szervezését, kapcsolatok
25
kiépítését, és a már meglévő hagyományaink őrzését, ápolását. Terveink között szerepel olyan Kárpát-medencei konferenciák szervezése, melyek a földtudományi tudományág magyar ajkú doktori hallgatóit fogják össze. A Kárpát-medencén túlra is kitekintünk, ugyanis nemzetközi kapcsolataink széles körűek, több külföldi egyetemmel állunk összeköttetésben, a nálunk tanuló doktoranduszok rendszeresen részt tudnak venni külföldi részképzéseken és konferenciákon. Ennek a hagyománynak a megőrzése és bővítése különösen fontos a doktoranduszok számára, ugyanis a közös kutatási projekten keresztül alkalom nyílik a szakmai fejlődést segítő és támogató személyes kapcsolatok kialakítására. Ezen cél megvalósításához is a legalkalmasabb eszköz a nemzetközi doktorandusz konferenciák szervezése. Az új kutatási eredmények bemutatásához számos esetben mérésekre, valamint különböző labormunkákra van szükség, melyekhez adott esetben a saját intézményben nem mindig áll rendelkezésre a megfelelő műszer. Éppen ezért elengedhetetlennek tartjuk más intézetek infrastruktúrájának felderítését, esetleges használatát. Ennek megkönnyítésére szervezni tervezünk olyan tanulmányutakat, melyek segítségével a Magyarországon már meglévő eszközparkokat látogatni tudjuk. Az idei évben rendeztük meg osztályunk első önálló tudományági konferenciáját Vörösiszap 2010 – 2015 környezeti katasztrófa rehabilitáció, földrajz és földtudományi összefoglaló címmel Veszprémben a Pannon Egyetemen. A nagy érdeklődésre számot tartott rendezvény lehetőséget biztosított a résztvevő különböző földtudományi, valamint környezettudományi területeken tevékenykedő doktoranduszok, ill. kutatók számára a problémakör kapcsán felmerülő kérdések legkülönbözőbb aspektusaiból történő megvitatására rávilágítva a közös gondolkodás erejére. Ezt követően októberben a Fiatal Tudósok Estje programsorozat keretein belül osztályunk kerekasztal beszélgetéssel egybekötött előadói estet szervezett az ELTE BTK Kari Tanácstermében (A múlt a jövő tükre? Nyersanyagkutatás és bányászat - a fejlődés kulcsa vagy szükségtelen környezetrombolás). Idén novemberben sor kerül egy workshop megrendezésére is a Miskolci Egyetemen Térinformatika a földtudományokban címmel. 2016
26
márciusában pedig az osztály tavaszi csapatépítő rendezvényét tervezzük megvalósítani, mely során lehetőség nyílna az újonnan csatlakozó, valamint a régebbi tagok összekovácsolására. A program keretein belül Dobogó-kőre szervezünk egy kirándulást. A Földtudományok Osztályának céljai az ország különböző egyetemein földtudományi doktori iskolákban dolgozó, ill. földtudományi témában kutató doktoranduszok közös érdekeit szolgálják. Ezért bízunk benne, hogy sikeresen meg is tudjuk őket valósítani, így újabb és újabb közös célok megfogalmazása és elérése által elősegíthetjük a tudomány és az azt művelő szakemberek fejlődését, remélve hogy osztályunk létrejötte egy hiánypótló együttműködés kezdetét jelenti.
Hadtudományi Osztály A Hadtudományi Osztály 2013. június 11-én tartotta meg alakuló ülését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi termében. Az eseményt számos professzor, akadémikus tisztelte meg jelenlétével. 15 fővel kezdtük meg a munkát, létszámunk pedig azóta is folyamatosan nő. A most 58 főt számláló Osztály jelenleg öt doktori iskolából érkező doktoranduszokat fog össze: az NKE Hadtudományi, Közigazgatás-tudományi és Katonai Műszaki Doktori Iskoláján kívül van tagunk az ELTE BTK Történelemtudományi, a PPKE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolából és a BCE Politikatudományi Doktori Iskolájából is. Célunk, hogy összefogjuk a hadtudományok valamennyi ága iránt érdeklődő doktoranduszokat, segítve munkájukat, megkönnyítve az egymással való kommunikációt, és megjelenési lehetőségeket biztosítsunk számukra. Alakuló ülésünkön ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodást kötöttünk a Magyar Hadtudományi Társasággal (MHTT) és a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi
27
Bizottságával. Egy mentorrendszer kidolgozásával segítjük tagjainkat, akik a végzés után egy-egy professzor segítségével készülhetnek a Tudományos Akadémia köztestületi tagságára. Tevékenységünk része a PhD hallgatók publikációs lehetőségét biztosító konferenciák szervezése. Az első ilyen a DOSz Közigazgatás-tudományi Osztályával, a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesületével, valamint az NKE Doktorandusz Önkormányzatával együttműködve megrendezett „A haza szolgálatában” c. konferencia volt 2013. október 25-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amelyet azóta is nagy érdeklődés mellet évente megszervezünk. Az általunk szervezett „Hadtudomány és a XXI. század” című konferencia különlegessége abban állt, hogy az előadók bemutatott kutatási eredményeire hallgatói opponensek is reagálhattak. Összesen 33 hallgató vállalkozott a feladatra, akiknek szintén hasznos volt megtapasztalni, milyen is a másik oldalon állni. A résztvevő oktatók is nagyon aktívan, segítő szándékkal bírálták az előadókat. A doktoranduszok így egy kis ízelítőt kaphattak a védés hangulatából és ötleteket a hozzászólásokból. Mindemellett aktívan részt veszünk a Doktoranduszok Országos Szövetsége által rendezett eseményeken is. A rendezvényekkel párhuzamosan figyelemmel kísérjük az új PhD hallgatók jelentkezését. Az új tanév új doktoranduszokat is jelent, akikkel reményeink szerint tagságunk is bővülni fog. Számukra szeretnénk hasznos programokat szervezni, bemutatni az osztálytagság előnyeit, a tudományos osztályok működését. Remélem, hamarosan Önt is üdvözölhetjük Osztályunk valamelyik rendezvényén!
28
HITTUDOMÁNYI OSZTÁLY A DOSz Hittudományi Osztálya a legkorábban létrejött, folyamatosan működő tudományos osztály, melynek jogelődje a Teológiai Tudományos Osztály 2009-ben állt fel. Eddigi elnökei: Csűrös András (2009-2010), Szávay László (20102013), Gér András (2013-2014), jelenlegi elnöke Zila Gábor, aki második ciklusát tölti. A taglétszám 25 fő, mely – figyelembe véve a hittudományi képzések átlaghoz képesti alacsony létszámát – igen szép eredménynek tekinthető. A Hittudományi Osztály tagjai között nem csak a szűken vett teológia területéről érkeztek hallgatók, hanem a kapcsolódó diszciplínák doktori iskoláiból is. Osztályunk 7 egyetemen 10 doktori iskolájából érkező tagokat tömörít, s nem csak Magyarországról, hanem a Kárpát-medence egész területéről. Az Osztály által szervezett legjelentősebb esemény a Fiatal Kutatók és Doktoranduszok Nemzetközi Teológuskonferenciája, melyet immár 5 esztendeje minden évben komoly sikerrel rendezünk meg, az előadói létszám minden alkalommal 70-80 fő volt. Az idei esztendőben október 23-25. között került sor a konferenciára, hagyományosan a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán, 60 résztvevővel. A tanácskozás fővédnökségét Főtiszteletű Steinbach József püspök úr, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke vállalta el. Az idei évben is – mint eddig minden alkalommal – tervezzük, hogy tanulmánykötet formájában is megjelentetjük a konferencia anyagát. E konferencia tapasztalatai nagy segítségünkre voltak, abban, hogy a 2015 márciusában megrendezett Tavaszi Szél Konferencián a Hittudományi Szekció lebonyolítását sikeresen megoldjuk. Az elmúlt félév egyik legnagyobb vállalkozása volt számunkra, hogy megszerveztük a Fiatal tudós estek nyitórendezvényét. A felvezető előadás arra kereste a választ, hogy miért fontos a kötelező hit- és erkölcstan bevezetése, milyen helyzetekben nyújthat pluszt a diákok számára. A kerekasztal beszélgetés során a szakemberek és politikusok a bevezetés óta eltelt időszak tapasztalatait, és a jövőbeni teendőket elemezték.
29
Az Osztály jövőbeni tervei között szerepel, hogy szorosabb együttműködést alakít ki más tudományos osztályokkal, annak érdekében, hogy olyan közös rendezvényeket hívhassunk életre, amelyek az általunk képviselt tudományágak közötti párbeszédet segíthetik elő. Ezen felül szervezési fázisban van egy workshop, melynek célja a tudományos pályára készülés különböző szakaszain felvetődő kérdések megválaszolása (módszertani és életvezetési kérdések). Ami a közeljövőt illeti, feltétlenül fontos megemlíteni, hogy a Hittudományi Osztály idén is meg kívánja szervezni a DOSZ Karácsonyt, melyre nagy motivációt jelent a tavalyi esztendő pozitív visszhangja.
Jogtudományi Osztály A 2013. június 13-a óta működő Jogtudományi Osztály elsődleges és mindenkorinak tekintett célja, hogy a jogász doktoranduszok közötti együttműködést elősegítse és erősbítse. Ezen cél szem előtt tartása mellett kezdte meg munkáját az osztály első elnöke, Dr. Zoványi Nikolett, aki akkor a Debreceni Egyetem, Marton Géza Állam-és Jogtudományi Doktori Iskola PhD hallgatója volt. Az Ő nevéhez kötődik többek között az éves osztálykonferencia programsorozat elindítása is, amely elnevezéséhez – „Jogalkotás és jogalkalmazás a XX. század Európájában” – mérten az állam-és jogtudomány területén tevékenykedő, kutató valamennyi doktorandusz számára nyitott rendezvény. A konferenciát az osztály egyik legfontosabb rendezvényének tekinti és nem titkoltan hagyományőrzést kíván teremteni az évente történő megrendezéssel. A rendezvény másik sajátossága, hogy vándorkonferencia-jelleggel működik. Azáltal, hogy minden évben másik egyetem állam-és jogtudományi kara ad otthont a rendezvénynek, reméljük, hogy a jogász doktoranduszok közötti kapcsolatépítést fokozottabban és szervezett keretek között tudjuk elősegíteni. Az első osztálykonferencia 2013 decemberében, kétnapos programmal került megrendezésre a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán.
30
Az osztály következő elnökében dr. Bodó Lászlót tisztelhetjük, aki szintén a Debreceni Marton Géza Doktori Iskola PhD hallgatója. Tevékenységét leginkább Nikolett munkásságának folytatása és az Osztály életének felpezsdítése, a tudományos életének továbbfejlesztése fémjelezte. Elnöksége alatt az osztály létszáma folyamatosan gyarapodott és a tagok között rendszeres kommunikáció valósult meg az osztály levelezőlistának köszönhetően, ezzel elősegítve a tényleges és közvetlenebb kapcsolattartást. 2014-ben megjelent az I. „Jogalkotás és jogalkalmazás a XX. század Európájában” konferencia tanulmánykötete, mely az előző évi konferencián előadott doktoranduszok tanulmányait tartalmazta. Folytatva az előző évi konferencia-szervezési gyakorlatot a II. Jogalkalmazás jogalkotás konferenciára a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Karán került sor. A második osztálykonferenciánk eredményeképpen egy színvonalas rendezvény részesei lehettünk, melyhez nagyban hozzájárult a nyitóelődásra meghívott vendégek jogászi szakmában elfoglalt és megbecsült pozíciója is. 2015-ben az osztály vezetését dr. Sápi Edit, a Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Doktori Iskola doktorandusz hallgatója vette át. Az Osztály jövőbeli működése tekintetében folytatni kívánja a korábbi két év munkásságát, és igyekszik mind erőteljesebben népszerűsíteni a DOSz-t és a DOSz JTO-t. Az Osztálynak jelenleg 55 tagja van, mind budapesti, mind vidéki doktori iskolák hallgatói személyében. A tudományos színtéren való fellépés, megjelenés egyik fontos állomására fog sor kerülni 2015 decemberében, mikor az Osztály megrendezi a - DOSz által elindított és valamennyi Tudományos Osztály éves programtervében szereplő – Fiatal Tudósok Estjét. A Fiatal Tudósok Estjének témája az „Államhatalmi ágak elválasztásának elve a XXI. században” melynek szakmai lebonyolítására még 2015 tavaszán létrejött egy munkacsoport, amelynek tagjai az Est főszereplőiként a téma legfontosabb kérdéseit járják körül. Az Osztály éves programjában szerepel továbbá a 2016 márciusában megrendezésre kerülő III. Jogalkotás és jogalkalmazás konferencia, melynek a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara ad majd otthont. Az Osztály életében és programjainak szervezésében természetesen részt vesznek az Osztály tisztségviselői (alelnökei, titkára, referensei, delegáltjai) és tagjai egyaránt, akiknek közreműködése hozzásegít az Osztály
31
tudományos színtéren való aktívabb megjelenéséhez és – reményeink szerint – elismeréséhez.
Kommunikáció- és Médiatudományi Osztály A Kommunikációés Médiatudományi Osztály 2014. szeptember 22-én alakult meg 16 taggal a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskolában, jelenlegi elnöke András Hanga (BCE TKDI). A 2015/2016-os tanévben az alábbi tisztségviselők segítik az osztály működését: Pelle Veronika, alelnök (BCE TKDI), Richman Gabriella, titkár és kommunikációs referens (ELTE TáTK), valamint Gion Zsófia, gazdasági és programszervező referens (BCE TKDI). Az osztály működési területe a komplex társadalmi jelenségeket, a kommunikáció- és médiatudományt tudományfilozófiai, konceptuális és metodológiai, valamint nyelvészeti és nyelvszociológiai szempontú vizsgálatát végző doktoranduszok szakmai szocializációjának elősegítése, széleskörű képviselete. Feladatának tekinti a Doktoranduszok Országos Szövetsége Osztályaival való együttműködésben a tudományterületek kölcsönös és mélyebb megismerését, megismertetését. Célja segíteni a PhD hallgatókat tudományáguk mély megismerésében, annak módszertani, tudományfilozófiai és társadalmi vonatkozásainak felismerésében, figyelmüket ráfókuszálni tudományterületük változásaira; bemutatni a kommunikáció (alapvető) társadalmi beágyazottságát, intézményi megmutatkozását; kialakítani a problémaérzékeny reflexióképességet, a történeti rálátást saját tudományágukra; rámutatni a kommunikáció kutatási és módszertani követelményeire és ezek alkalmazására. További alapvető céljának tekinti a doktoranduszok tanulmányainak gyakorlati előmozdítását a tudományos fokozat megszerzésének alapfeltételéül szolgáló lektorált publikációs, kutatási és oktatási kreditek
32
megszerzéséhez szükséges információk, felhívások, lehetőségek figyelésével, összegyűjtésével, kihirdetésével. Széles partneri kapcsolatot ápol a meghatározó MTA kutatóhálózati és egyetemi tudományos műhelyekkel, kerekasztal beszélgetéseket, konferenciát, könyvbemutatót rendez. A doktoranduszok hallgatói mobilitását és a nemzetközi tudományos életbe való beilleszkedését pályázatfigyeléssel, a tudományos/oktatói kapcsolatok intézményes kialakításával segíti. Az aktív tagok - az Osztály életében való fokozott jelenlét elismeréseként különböző előnyöket élveznek mind a Kommunikációés Médiatudományi Osztály, mind a DOSz gondozásában lebonyolított tudományos és/vagy közösségteremtő rendezvények alkalmával, amely regisztrációköteles és korlátozott férőhely esetén garantált részvételt, regisztrációs díj esetén csökkentett összeg ellenében vagy ingyenesen történő részvételt jelenthet. A tavalyi évben Doktorandusz Műhelyt, Tanévzáró Konferenciát szerveztünk, valamint megjelentettünk egy Kommunikációs terek című kötetet, amely az osztály doktoranduszainak éves munkáját hivatott reprezentálni. Ezen rendezvényeket és kötetet az idei évben is folytatjuk, fontosnak tartjuk a tudomány szervezését és hivatásunk megerősítését.
Közgazdaságtudományi Osztály A Közgazdaságtudományi Osztály 2013. június 24-én 7 fős lelkes csapattal alakult meg, az azóta 60 fő feletti tagság 11 doktori iskola képviseletében. Az osztály fő missziója a közgazdaságtudomány (és a kapcsolódó) területeken tanuló doktoranduszok szakmai kibontakozásának segítése, egy szoros szakmai hálózat kiépítése, valamint az oktatás és a doktori képzések színvonalának emelése. Az osztály tagjai immár két éve havi rendszerességgel találkoznak budapesti és pécsi helyszíneken KTO Klub néven. Ezek az informális beszélgetős esték lehetőséget kínálnak egymás kutatási témájának megismerésére,
33
szakmai kapcsolatok kiépítésére. A budapesti rendezvénynek a Paris Texas kávéház ad otthon minden hónap harmadik keddjén, míg a pécsit havonta új helyszínen minden hónap első szerdáján rendezzük. A rendezvény sikerességét és a doktori hallgatók közötti szoros együttműködést mutatja, hogy a legutóbbi alkalommal Pécsett rekordszámú, közel 30 fő képviseltette magát a nemzetközi programunk PhD hallgatóinak részvételével. 2015. január 30-31-én a KTO másodszorra rendezte meg a Közgazdász Kutatók és Doktoranduszok Téli Konferenciáját. A rendezvény fővédnöke Dr. Rechnitzer János, a Széchenyi István Egyetem Regionális Gazdaságtudományi Doktori Iskola vezetője volt. A konferenciának a győri Széchenyi István Egyetem adott otthon, melyre 80 fő regisztrált és közel 60 előadás hangzott el. A színvonalas szakmai program mellett nagy sikere volt a fakultatív programoknak, mind a gálavacsorának, mind a pannonhalmi kirándulásnak. Szakmai rendezvénysorozatunk nyáron folytatódott Kerekasztal beszélgetéssel Trendek és jövőképek a felsőoktatásban címmel. A program szakmai színvonalát neves előadók részvétele biztosította: Dr. Hrubos Ildikó professor emerita, Dr. Szendrő Péter professor emeritus és Dr. Király Gábor egyetemi docens. A tagság nagy létszámmal vett részt a DOSz 2015-ös Tavaszi Szél konferenciáján is. Doktoranduszaink az előadások tartása mellett számos közlésre elfogadott tanulmánnyal büszkélkedhetnek. Az Osztály fontos célja a határon túli kapcsolatok erősítése. Ennek keretében júniusban szakmai kirándulást szerveztünk Szabadkára, melyre az ország több doktori iskolájából is részt vettek a hallgatók. A hagyományosan augusztus végén rendezett DOSz Nyári tábornak 2015-ben Pécs adott otthon. Tudományos Osztályunk a szabadidős programokon az előző évhez hasonlóan idén is képviseltette magát. Az előttünk álló két félévben további szakmai programokkal tervezzük a DOSz KTO elismertségét növelni (kerekasztal-beszélgetésekkel, fiatal tudósesttel, szakmai tanulmányúttal, az éves konferenciánk megszervezésével), ezen kívül taglétszámunk folyamatos növekedését várjuk.
34
KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI OSZTÁLY A Közigazgatás-tudomány területén történelmi jelentőségű esztendőként tartják számon a 2013-as évet, amikor a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság határozata nyomán létrejött az ország első közigazgatás-tudományi doktori iskolája a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A doktorandusz közösség még ugyanebben az évben, 2013 júniusában megalapította az új diszciplínának megfelelő tudományos osztályt. A DOSZ Közigazgatás-tudományi Osztály küldetése, hogy a „közjóért” szellemiséget követve megteremtse hazánkban azt a fórumot, mely befogadja, átadja és közvetíti a közigazgatás elméleti, gyakorlati eredményeit, ezáltal az elvégzett kutatások és az alkotói munka ténylegesen hozzájáruljanak a magyar nemzeti közigazgatás fejlesztéséhez, megújításához. A 2015/2016 tanév során kiemelt célunk a tagság támogatása egyéni céljaik elérésében akár itthon, akár nemzetközi színtéren, valamint a közösségépítés új dimenzióinak megteremtése az alábbiak szerint: - hasznos szakmai rendezvények, kutatói workshopok megszervezése; - közigazgatási eseménynaptár működtetése Facebook oldalunkon, mely folyamatos tájékoztatást nyújt az aktualitásokról a tudomány iránt érdeklődőknek; - a nemzetközi és hazai partnerekkel való szakmai együttműködés során inspiráló alkotói környezetet biztosítani tagjaink számára; - a határon túli magyar, az uniós állampolgárságú és harmadik országbeli doktoranduszok összefogása a tudomány szellemében; - megfelelő publikációs fórumok megtalálása és biztosítása. Szeretettel várjuk a közigazgatás-tudomány doktoranduszok jelentkezését a fenti e-mail címen!
iránt
elkötelezett
35
MATEMATIKAI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYA A Matematikai és Informatikai Tudományok Osztálya 2013. június 14-én alakult meg az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében 7 taggal, 5 doktori iskolát képviselve, alapító elnöke Hegyháti Máté, a Pannon Egyetem doktorjelöltje volt. Az Osztály céljául tűzte ki a matematikai, informatikai területen kutató doktoranduszhallgatók tájékoztatását, tudományos fórumok szervezését, valamint a két tudományág specifikus problémáinak kezelését, ill. közvetítését a DOSz felé. A 2014/2015-ös akadémiai évben Cserép Máté, az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktorandusza vette át az Osztály vezetését, aki egy második ciklusra is megbízást kapott a tisztség betöltésére. Az Osztály taglétszáma időközben 15 főre nőtt, 8 doktori iskolát képviselve. Az Osztály működésének első lépéseként felmérte a két tématerületen kutató PhD hallgatók igényeit, érdeklődését, valamint problémáit, ezek alapján alakítva ki profilját és tevékenységének három fő alappillérét. MITO portál: a www.doszmito.hu címen elérhető oldalon az osztály tagjai naprakészen tartanak három hírfolyamot a releváns konferenciafelhívásoknak, a pályázati lehetőségeknek, valamint a MITO-val kapcsolatos híreknek. Emellett kialakításra került és folyamatos bővítés alatt áll egy minden doktorandusz számára hozzáférhető adatbázis a magyarországi doktori iskolákban oktatott tanegységekről, valamint az egyes intézmények közötti áthallgatás lehetőségéről, módjáról. WSPS téli iskola: az Osztály fő, éves rendszerességgel megrendezésre kerülő rendezvénye egy három napos téli iskola, a Winter School of PhD Students in Mathemtics and Informatics, melynek fő célja kettős. Az iskola résztvevői az évente megválasztott témakörben rangos plenáris előadásokon, valamint az azokhoz kapcsolódó intenzív kurzuson vehetnek részt, melyért doktori iskolától függően tanulmányi vagy tudományos kreditekben is részesülhetnek. Mindemellett a kulturális programok, valamint egy poszter szekció lehetőséget teremt arra, hogy a résztvevők megismerjék egymást, s egymás kutatási témáit. A téli iskola
36
nyelve angol, így lehetőséget adva egy szélesebb körű, nemzetközi rendezvénnyé való alakuláshoz, külföldi PhD-hallgatók fogadásához, amire volt is már példa. A tábor vándor-konferencia jelleggel a veszprémi Pannon Egyetem és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem után 2016 januárjában a győri Széchenyi István Egyetemen kerül megrendezésre a funkcionális programozás témakörében. A korábbi téli iskolák az elosztott rendszerek és a matematikai optimalizálás témáit ölelték fel. Már meglévő rendezvények támogatása: informatikai és matematikai területeken nagy múltra tekintenek vissza a Conference of Students in Computer Science, valamint a Conference of Students in Mathematics elnevezésű, Szegedi Tudományegyetemen szervezett konferenciák, amelyek támogatásában az Osztály elkötelezett. Az interdiszciplináris kapcsolatok fejlesztése érdekében a MITO a DOSz más tudományos osztályaival is keresi az együttműködési lehetőséget, ennek első elemeként 2015 novemberében közös szakmai napokat rendezett a Műszaki Tudományok Osztályával.
Műszaki Tudományok Osztálya Történetünk, fennállásunk néhány részlete: A Műszaki Tudományok Osztály (MTO) 2013. június 21.-én, Győrött tartotta alakuló ülését. Az Osztály 2013. őszétől, a Földtudományok Osztályának 2014. márciusi különválásáig Műszaki, Építészeti és Földtudományi Osztályként jelent meg. Az MTO tagjai között az ország több doktori iskolájának doktoranduszai is megtalálhatóak. Az Osztály eddigi elnökei voltak: Tormási Alex (Győr) és Cseh Dávid (Miskolc). Ez idő szerint 13 aktív taggal (BME, ÓE, ME) illetve 11 fő passzív taggal (BME, ÓE, PTE, SZE) rendelkezik Osztályunk. A 2015. évben 6 fő jelentkezett sorainkba. 2015 szeptemberétől elnökként Tokody Dániel az Óbudai Egyetem, Biztonságtudományi Doktori Iskolának doktorandusza vette át
37
az Osztály irányítását. Az Osztály további tisztségviselői Nyikes Zoltán alelnök, Földesi Krisztina titkár és Budai Dávid PR menedzser.
A legutóbbi osztályrendezvényünk a szekszárdi kihelyezett osztályülés volt kiegészülve egy nemzetközi folyóirat cikk írását segítő workshoppal (2015. június 21.). A rendezvény másnapján szakmai kirándulást tettünk az MVM Paksi Atomerőműbe. Az MTO rendezvényei minden érdeklődő műszaki és nem műszaki doktorandusz számára nyitottak. Létszámlimitált, illetve részvételi díjas programok esetén az osztálytagok előnyt élveznek.
Tagjaink fluktuációja folyamatos, hiszen a doktoranduszképzésben mindig akadnak belépő hallgatók és egy részük be is fejezi tanulmányait. Ezért szükségszerű a műszaki tudományterület elsőéves doktoranduszainak bátorítása az Osztály munkájában való aktív részt vételre, azaz az utánpótlás megtalálása és a közös munkába való bevonása. Szeretnénk, ha Osztályunk az ország összes műszaki doktori iskolájából rendelkezzen aktív tagokkal, mert így válhat közösségünk kellőmértékében reprezentatívvá a műszaki életben.
Aktív taglétszámunk szinten tartása, némi-nemű emelése Osztályunk ez évi célkitűzései között is szerepel. Az Osztályba jelentkezni scennelt jelentkezési lappal és szakmai önéletrajzzal lehet a
[email protected] ímél címen. Az új tagok felvételéről a soron következő taggyűlés konszenzus alapján határoz.
A Műszaki Tudományok Osztályának 2015. – 2016. évi munkájáról
Hagyományosan tagjaink szerepet vállnak a DOSZ és az Osztály rendezvényein (Mérföldkő Konferencia, workshopok, Tavaszi Szél Konferencia). Így a következő ciklusban az osztálytagjainak munkáját a külvilág felé sokkal inkább extrovertált és reprezentatív módon szeretnénk megmutatni. Ennek jó módja lesz a 2015.12.11-én megrendezésre kerülő Fiatal Tudósok Estje programsorozatban való részvétel a Műszaki Osztály részéről. Az est témája: „Smart City - Az élhető város”. Várhatóan az Osztály aktív tagsága és a témában prominens szakemberek részvételével zajlik majd az esemény.
38
Az Osztály ebben az évben is folytatni szeretné a megkezdett hagyományokat így lesz lehetőségünk szervezőként és résztvevőként is reprezentatív módon képviselni az Osztályt és a műszaki értelmiséget több hazai esetleg külföldi konferencián.
Folytatni kívánjuk az osztálykirándulások szervezését is, mert ez nem csak szakmai fejlődést jelent a tagok számára, hanem egy olyan baráti légkörben történő ismerkedést és szórakozást, ami könnyebbé és hatékonyabbá teszi majd a közös munkát. Helyszínek és programok tekintetében szóba jöhetnek üzem- és gyárlátogatások, energetikai létesítmények, kutató laboratóriumok stb. felkeresése. November 13.-án a 4-es számú budapesti metró vonal forgalomirányító központjában teszünk látogatást majd másnap egy szakmai fórumot és tudományos workshopot tartunk tagjaink számára a doktori védés és a publikációs követelményekről.
Az Osztály életében új fejezetet jelenthet az eddigiekhez képest, hogy doktorandusz közösségünk és a magyarországi ipari szereplők közötti kapcsolatok kiépítésével egy valós tudományos együttműködés kívánunk létrehozni tagjaink és a cégek innovációra fogékony divíziói között.
Ezúton is várunk és hívunk minden műszaki érdeklődésű doktorandusz kollégát Osztályunk tagjai közé!
Orvos- és Egészségtudományi Osztály Tudományos osztályunk életre hívása a 2014-es Tavaszi Szél Konferencián merült fel, az alakuló ülésre 2014. május 2-án került sor Szegeden, ahol a nyolc alapító tag hét doktori iskolát, a négy hazai orvostudományi egyetemből
39
hármat (a debrecenit, szegedit és pécsit) képviselt. A tudományos osztály eddigi tevékenységei és tervei: 2014. május: A DOSz és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat közös cikkpályázatának keretében a pályázatra beadott orvos- és egészségtudományi témájú cikkek szakmai bírálata.
2014. június 26-30: Részvétel a Medikus és Orvos Fesztiválon azzal a céllal, hogy népszerűsítsük, illetve információt adjunk a doktori képzésről és tudományos osztályunk tevékenységéről a medikusok számára.
2014. június 26-30: Részvétel a Medikus és Orvos Fesztiválon azzal a céllal, hogy népszerűsítsük, illetve információt adjunk a doktori képzésről és tudományos osztályunk tevékenységéről a medikusok számára.
2014. augusztus 24-27: Megjelenés a Magyar Biokémiai Egyesület 2014. évi Vándorgyűlésén az esemény támogatói között, cserébe az összes doktorandusz kedvezményes díjjal vehet részt a konferencián, emellett lehetőséget kapunk tudományos osztályunk népszerűsítésére is.
2014. augusztus 28-31: a DOSz Nyári Táborában, osztályunk második hivatalos ülésére került sor, ahol taglétszámunk 20 főre nőtt. A megújult csapat több sportágban is helyezést ért el a tábor sportnapján, és az összesített pontversenyben is kevéssel maradt le az első helyezettől. Az ülésen megbeszéltük a tervezett PhD konferencia körvonalait is.
2014. november: tanulmányi és csapatépítő kirándulás az osztály tagjai és érdeklődő doktoranduszok számára.
2015 március: Debrecenben megrendezésre került a Fókuszban az előadókészségek konferencia, ahol a Phd hallgatók kreditpontokat kaptak a konferencián való részvételért. A konferencián részt vett hallgatók számos hasznos ismeretet sajátíthattak el a kitűnő előadói készség témájában.
40
2015 augusztus: Részt vettünk a Pécsen megrendezésre kerülő DOSZ nyári táborban, ahol megtörtént az új tisztségviselők megválasztása. További tagokat vettünk fel az osztályba és elkezdtük szervezni a további programokat. A hivatalos dolgokon kívül sorversenyeken, főzőversenyen és vetélkedőkön csapatépítő program keretében a többi osztállyal erősítettük a kapcsolatainkat.
2015. november 6. : Budapesten megrendezésre került a Fiatal tudósok estje rendezvénysorozat általunk szervezett eseménye, melynek központi témája az Obesitas (elhízás) volt. Többféle szemszögből közelítettük meg a témát és kerekasztal beszélgetés formájában különböző ismeretekhez jutottunk a témával kapcsolatban. A rendezvény után gyűlésen vettünk részt ahol további tagfelvétel mellet elkezdtük szervezni a további terveink között szereplő 2016-os Teva gyárlátogatást és a szintén 2016 tavaszán megrendezésre kerülő Fókuszban az előadókészségek II. konferencia részletei is megbeszélésre kerültek.
Pszichológiai és Neveléstudományi Osztály A DOSz Pszichológiai és Neveléstudományi Osztály alapítása, 2013. október 18-a óta töretlenül dolgozik a területéhez kapcsolódó magyar doktoranduszok összefogásán, a közösségépítésen és színvonalas szakmai programok szervezésén. Tagjaink lelkiismeretes munkájának köszönhetően az elmúlt két évben számos célkitűzést, rendezvényt sikerült megvalósítani. Első nagyszabású konferenciánk a 2012-es PISA mérés eredményei és a magyar közoktatás aktuális kérdései köré épült. Az eseményre meghívott neves kutatók, szakemberek előadásaira közel kétszázan voltak kíváncsiak. E programunk sikerén is fellelkesülve azóta újabb és újabb rendezvényeket hívtunk életre.
41
A területünkön kutató doktoranduszoknak is előadási lehetőséget biztosítva, évről évre megrendezzük az IPSZILON mozaiknevet viselő rendezvényünket (Ifjú Pszichológus és Neveléstudományi Kutatók Országos Konferenciája), melyet mindig egy-egy aktuális téma köré építünk fel, és országosan és nemzetközileg is elismert plenáris előadókat hívunk meg. Az első konferencia az addiktológia kérdései köré épült fel, a második alkalommal az oktatás-gazdaságtan és gazdaságpszichológia területével foglalkoztunk, 2016-ban pedig az „Iskola-Pszichológia” alcímet viseli majd a rendezvény. Mindezeken felül útjára indítottuk a Professzor Emeritusaink Nyomában rendezvénysorozatunkat, amelyeken neves elődeink életpályáját ismerhetjük meg egy-egy kötetlen beszélgetés formájában. Saját szakmai programjaink mellett az Osztály megalakulása óta nagy hangsúlyt fektetetünk a Tavaszi Szél Konferencia előkészítésére és népszerűsítésére, itt tagjaink előadóként és a szekcióik szervezőiként is képviseltetik magunkat. A nagy közönség számára nyitott tudományos rendezvények mellett kulcsfontosságúnak tartjuk a csapatépítést, tagságunk közösséggé kovácsolását. Osztályunk első csapatépítő programja egy visegrádi osztálytúra volt, amelyen a hajókázás, túrázás és piknikezés mellett (és közben) nagy szerepet kaptak a jól bevált közösségépítő és önismereti játékok. A közösségépítést egymás tudományos tevékenységének megismerésével összekapcsolva született meg a Tagjaink a Tudományért és a Közösségért workshop elnevezésű programunk, aminek köszönhetően egymás szakmai munkájába is jobban beleláthatunk, és segíthetjük is egymást. A megalakulást követő első években a programok kialakítása, tevékenységünk széleskörű megismertetése volt hangsúlyos. A megkezdett munkát a jövőben is hasonló lelkesedéssel kívánjuk folytatni, továbbá ezt követően elsősorban rendezvényeink folytonosságát kell megtartanunk, hogy tartósan beépülhessünk a hazai tudományos közéletbe. Ehhez elengedhetetlen az utánpótlás biztosítása, hiszen kiemelkedően fontosnak tartjuk az Osztály jövőjének megalapozását, céljaink hosszú távú kiteljesedését.
42
Történelem- és Politikatudományi Osztály A Történelem- és Politikatudományi Osztály (röviden DOSz-TePo) a történész és politológus doktoranduszok és doktorjelöltek szakmai szervezete. Alakuló ülését 2013. május 25-én tartotta az Országos Széchényi Könyvtárban. Elsődleges feladatának a magyarországi és kárpát-medencei magyar PhD-hallgatók közötti információáramlás biztosítását és személyes kapcsolatainak előremozdítását tartja. A megalakulás óta képviseltette magát a Tavaszi Szél konferencián, a Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Táborában, a Magyar Történelmi Társulat éves közgyűlésén, továbbá tevékeny szerepe volt az Európai Közösség magyarországi doktori képzést vizsgáló látogatóbizottsága számára elkészített hivatalos jelentés elkészítésében. Az Osztály 2013-as alakuló ülésén elhatározta, hogy éves rendszerességgel vándorrendezvényt indít útjára. Minden év novemberében egy aktuális téma köré szervez tudományos előadásokat, azok megtartására tapasztalt kutatókat kér fel, hogy az azt követő politikai kerekasztal-beszélgetéshez a kellő felvezetést megadja. A legutóbbi vándorrendezvényt a Debreceni Egyetemen tartottuk, Nemzet(politika) és emlékezet(politika) címmel. Előadók: Bárány Attila (DE BTK), Zeidler Miklós (ELTE BTK, MTA BTK TTI). A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Kiss László (MSZP), Mazsu János (Fidesz), Schiffer András (LMP), Szávay István (Jobbik). 2013 decemberében indult el kisebb sorozatunk, a DOSz Café nevezetű tudományos kerekasztal-beszélgetés. Ez a kötetlen hangulatot célzó beszélgetéssorozat mindig egy problémás témakört jár körül, ami a doktorandusz társadalmat érinti. Debrecen, Budapest, Kolozsvár, Pécs, Eger, Szeged - néhány a legfőbb állomásaink közül. Az utóbbi egy évben rendezett Cafék a következők voltak: Mit látunk másképp az információtörténeti szemüvegen keresztül? (Szeged); Az áltudományosság tudós szemmel (Eger); Megújul(t)-e a történelemtanár eszköztára? (Budapest). 2015 májusában módszertani workshopot tartottunk Doktorandusz kutatóúton – Minden, ami egy tanulmány mögött van címmel. A
43
workshop 10-12 perces előadások, poszterbemutatók mentén zajlott, ahol egy-egy adott kutatási projekt módszertanát, buktatóit, tapasztalatait foglalták össze a kutatók. Szeptemberben került sor a DOSz Fiatal Tudósok Estje nevű programsorozatának az Osztályunk által szervezett állomására. A Bölcsészek a siker szolgálatában címet viselő rendezvény egy előadásokkal egybekötött kerekasztal-beszélgetést takar, amelynek a következő vendégei voltak: Balkányi Nóra, újságíró, a Bánkitó Fesztivál és a Trafó kommunikációs munkatársa; Csobod Luca, a Hosszúlépés. Járunk? grafikáért és kommunikációért felelős munkatársa; Dr. Erdődy Gábor, az ELTE nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese, tanszékvezető, a Történelemtudományi Doktori Iskola vezetője; Dr. Korpás Zoltán, a CNA International régió igazgatója és Nyerges Gábor Ádám, az Apokrif irodalmi folyóirat főszerkesztője.
Zenetudományi Osztály A Zenetudományi Osztály 2013. október 19-én alakult meg 15 taggal a Zeneakadémia Ligeti György épületében.
Magyarországon jelenleg zenetudományi képzés mind alap-, mester- és doktori szinten kizárólag a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (Zeneakadémia) folyik. Az oktatás első számú célja – néhány egyelőre kisszámú, de üdvözlendő kezdeményezés mellett – a klasszikus zenei felvértezettség. A kurzuskínálat szinte egyik képzési formában sem bővelkedik a germán muzikológia által ránk hagyományozott zenei matérián és metódusokon kívüli egyéb repertoárok vagy módszerek megismertetését célzó tantárgyakban.
Leginkább a doktori képzés során kellene hangsúlyt fektetni a társművészetek, társtudományok megismerésére és kutatási módszereik zenetudományban való alkalmazhatóságának kipróbálására.
44
Mindebből adódóan a Zenetudományi Osztály céljait mindenképpen interdiszciplináris alapokra helyezve képzeljük el, mivel egyrészt a Zeneakadémia PhD-képzése mindössze néhány hallgatót foglal magába, másrészt mivel fontosnak tartjuk a már említett tudományterületek megismerését és módszereik alkalmazását, ami a zenetudomány látóterének csak bővülésére szolgálhat.
Az osztály tagsága is interdiszciplináris törekvéseinket mutatja, hiszen a tagjaink között üdvözölhetünk olyan doktoranduszokat, akik más egyetemek doktori iskoláinak hallgatói, de kutatási területük a zenével kapcsolatos. Ennek szellemében szeretnénk bővíteni az osztály tagságát. Várjuk tehát minden olyan doktorandusz és doktorjelölt jelentkezését, akinek kutatási témája szorosan kötődik a zenéhez.
Továbbá a művészeti programok szervezését is fontos feladatunknak tartjuk, ezért a zeneművészet területén tanuló DLA-s doktoranduszok jelentkezését is várjuk az osztályunkba.
Szeretnénk, ha osztályunk tagjai egymást inspirálhatnák, megosztanák egymással tapasztalataikat, közös előadásokat (koncerteket) tartanának, így létrehozva egy olyan művészeti-tudományos, sőt baráti közösséget, amely a jövőben mind szakmailag, mind emberileg profitálni tud szerteágazó tevékenységének köszönhetően.
45
Fejlődések nemzetközi kapcsolatainkban – Eurodoc
Az idei év során a DOSZ nemzetközi kapcsolatai jelentős fejlődésen mentek keresztül. Az európai doktoranduszokat, doktorjelölteket és fiatal kutatókat képviseletét ellátó ernyőszervezet legfőbb döntéshozó testülete évente egy alkalommal ülésezik. A 2015. április 27-30. között Kolozsvárott megrendezésre kerülő Eurodoc Konferencián és Küldöttgyűlésen a DOSZ háromfős delegációja vett részt. A testület munkájában aktívan részt vett a Doktoranduszok Országos Szövetsége delegációja is. Tózsa Réka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem PhD hallgatója a küldöttgyűlés mellett működő választási bizottság munkáját segítette. Gáspár Marcell, DOSz elnökségi tag a magyar delegáció vezetője és dr. Kőmíves Péter Mikós a DOSz általános elnökhelyettese több hozzászólással is árnyalta a küldöttgyűlésen megtárgyalt napirendi pontokat. A magyar delegáció tagjai egy absztrakttal jelentkeztek a küldöttgyűlést megelőző konferenciára, amelynek eredményeként dr. Kőmíves Péter Miklós egy részletes előadást tartott a DOSZ szervezeti felépítéséről, különös tekintettel az intézményi doktorandusz önkormányzatok és a tudományos osztályok bemutatására. A magyarországi doktorandusz képviseleti rendszer az osztályok tevékenységével együtt európai szinten egyedülállónak bizonyult, ezért az előadás nagy érdeklődést váltott ki a konferencia résztvevőiben. Az április 30-i ülésnapon sor került a szervezet tisztújítására is. Ennek keretében megválasztásra került az EURODOC új elnöksége, amelyet a belga, Margaux Kersschot vezet, az elnökségben pedig helyet kapott Gáspár Marcell a DOSz külügyekért felelős elnökségi tagja, aki elsősorban a doktoranduszok szociális helyzetével és az ernyőszervezett által végzett rendszeres éves felmérésekkel foglalkozik. Az új elnökség 2015. május 20án lépett hivatalba és munkáját a következő évi választásokig látja el. Gáspár Marcell megválasztásával a DOSZ hagyományainak megfelelően újra lett magyar tagja a EURODOC vezetésének. A küldöttgyűlésen a DOSZ beadványáról is pozitív döntés született, amelyben a tagsági jogok DOSZ egyesületről köztestületre való átruházását kezdeményeztük. A rendezvény végén a közgyűlés döntött arról, hogy a 2016. évi küldöttgyűlést és konferenciát a LUXDOC szervezésében Luxembourgban
46
tartja. A következő évi rendezvény központi témája várhatóan a doktori képzés lesz. Az elnökség a megalakulását követően az alábbi stratégiai célkitűzéseket fogalmazta meg a tagszervezetek körében közelmúltban végzett felmérések alapján: -
doktoranduszok munkavállalói státuszának szorgalmazása társadalombiztosítással és nyugdíjjogosultsággal együtt,
-
a Eurodoc érdekérvényesítő képességének erősítése, a szervezet elismertségének növelése a döntéshozók és a felsőoktatás területén működő európai partnerszervezetek körében,
-
doktori képzés értékének és céljának megfogalmazása,
-
a működési felépítésében.
hatékonyság
fokozása
a
szervezet
belső
A további célkitűzések között szerepel még a szervezetet érintő finanszírozási nehézségek leküzdése, együttműködési megállapodások előkészítése, a tagszervezetek intenzívebb aktivizálása, a 2011-ben sikeresen elvégzett doktoranduszokat és doktorjelölteket célzottan megszólító Eurodoc felmérés (Survey I) megismétlése. A szervezet elnöksége a korábbi években kialakult gyakorlat szerint rendszeres időközönként (kéthetente) tart elnökségi üléseket on-line formában (skype). A tapasztalatok alapján azonban a személyes találkozások sokkal hatékonyabbá tehetik egy szervezet működését. Ehhez azonban stabil, rendszeres éves működési támogatást tartalmazó költségvetésre lenne szükség, a jelenlegi tagdíjakból és (minimális) projektforrásokból álló költségvetés helyett. Ebből a megfontolásból a 2015 nyár végén megrendezésre került DOSZ Nyári Táborra meghívást kapott a Eurodoc elnöksége is, amely egy rendkívül intenzív, munkával telt hétvégét eredményezett az ernyőszervezet vezetősége számára. A rendezvény keretében arra is lehetőség nyílt, hogy a Dr. Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosával tervezett személyes találkozónak az európai szervezet számára fontosnak tartott témáinak egyeztetése és véglegesítése megtörténjen. Az ernyőszervezet elnökségi tagjainak nyári táborban történő részvételére egyébként több alkalommal is sor került a Eurodoc eddigi 14 éves történetében.
47
A kolozsvári Eurodoc küldöttgyűlésen és az azt követő elnökségi üléseken kialakított személyes kapcsolatok, illetve a Eurodoc által korábban végzett felmérések jelentősen segítették a DOSZ munkáját a doktori képzés átalakítására vonatkozó javaslatok, illetve a hozzájuk kapcsolódó, nemzetközi kitekintést célzó tanulmányok elkészítésében. Ennek egyik példáját a doktoranduszok havi nettó jövedelmének országonkénti megoszlása is szemlélteti, amely a doktori képzés tervezett átalakításához kapcsolódó tárgyalások során is érvként szolgált az ösztöndíjemelés mellett. Doktoranduszok havi nettó jövedelme országonként (eFt/hó) 600 525
Havi nettó jövedelem, eFt/hó
500
525
473
400 340
300
200
171
162 113
101
100
90
0 FI
FR
GE
HU
HR
NL
PO
SK
SRB
A nemzetközi kitekintés során az is bebizonyosodott, hogy a hároméves képzés külföldön sem elegendő a doktori kutatás elvégzéséhez és a doktori disszertáció elkészítéséhez. Európa több országában eleve négyéves a doktori képzés (pl. Hollandia), illetve több olyan ország van, ahol pályázati úton egy negyedik évre is lehet finanszírozást nyerni. Finnországban például a doktoranduszoknak már a doktori képzés kezdetétől fogva minden évben újra kell pályázniuk, amellyel akár összességében négy évre is szerezhetnek támogatást. Számos európai országban a doktoranduszok későbbi nyugdíj jogosultságának területe is megoldott, és nemcsak munkavállalói státuszú doktori pozíciók esetén. Finnországban például a havi 1800 EUR doktorandusz ösztöndíjból 15% nyugdíjjárulékot kell befizetni a későbbi nyugdíj reményében.
48
Bízunk benne, hogy a megkezdett úton tovább haladva az elkövetkezendő évben is tovább fog erősödni a Eurodoc és a DOSZ közötti kapcsolat, amelynek pozitív hatásait a magyarországi doktoranduszok és doktorjelöltek is érezni fogják! Gáspár Marcell A Doktoranduszok Országos Szövetsége elnökségi tagja
49
A Magyar Doktorandusz Közösség 2011 augusztusában a Doktoranduszok Országos Szövetségének kezdeményezésére megalakult a Magyar Doktorandusz Közösség (MDK). A magyarországi Doktoranduszok Országos Szövetsége, a szlovákiai TéKa, a kárpátaljai Momentum Doctorandus, a romániai RODOSZ (Romániai Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége), és a délvidéki VMDOK (Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete) együttműködési szándékukat fejezték ki annak érdekében, hogy a Kárpát-medencében élő magyar doktoranduszok szakmai együttműködését, közéleti szerepvállalását elősegítsék. Az együttműködéssel létrejött egy aktív kárpát-medencei magyar doktoranduszhálózat, melynek elsődleges célja, hogy elősegítse a hazai és külföldi, illetőleg európai uniós tapasztalatok felhasználásával a doktoranduszok által végzett kutatások színvonalának emelését, valamint a határon túli doktorandusz- és fiatal kutatói szervezetek közös érdekérvényesítését.
Ezen együttműködés egyik hozománya a 2015. február 13-án, Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Domus Vendégházában tartott közös tudományos est, mely során a Magyar Doktorandusz Közösség tagszervezetei bemutatták legfrissebb kiadványaikat és eredményeiket: a Nemzet és kisebbség – Társadalomtörténeti változások a XIX-XX. században című tanulmánykötetet, a Kárpátaljai Tudományos Adatbankot, az Innováció és kreativitás a tudományban című konferenciakötetet, valamint a vajDasági geneRáció című kiadványt. A
50
rendezvényen Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke is részt vett.
A már hagyományosnak számító DOSz Nyári Tábor keretén belül idén egy zártkörű Kerekasztal-beszélgetésre került sor, mely elsődleges témái a fiatal és tapasztalt generációk közti szakadék szűkítésének lehetőségei, valamint a Magyar Doktorandusz Közösség érdekképviseleti szerepének megvitatása voltak. A beszélgetésen az MDK tagszervezetein kívül a tapasztalt a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, az MTA Határon Túli Magyarok Titkársága, valamint a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiuma is képviseltette magát. Az MDK életében nagy előrelépés, hogy a határon túli magyar tudományosságot támogató szervezetek a Magyar Doktorandusz Közösséget egyenrangú partnernek tekintik, valamint közös programok és projektek megvalósításába is bevonják.
Az MTA Határon Túli Magyarok Titkárságával közösen, az együttműködés jegyében megszerveztük 2 napos DOMUS Café Határon Túl rendezvényünket, mely során a Kárpát-medencei magyar doktoranduszok és fiatal kutatók találkozhattak a szlovákiai magyar kutatói elittel, és olyan kérdések kerültek megvitatásra, mint a döntéshozók és a fiatal generáció közti párbeszéd elősegítése, a PhD képzés népszerűsítése, valamint a fiatalok érvényesülése a tudományos életben. A szlovákiai esemény sikerének köszönhetően a 2016-os évben
51
hasonló találkozóra kerül sor Budapesten, Romániában, Ukrajnában és Szerbiában is.
Kohus Zsolt A Magyar Doktorandusz Közösség koordinátora
A Magyar Doktorandusz Közösség határon túli szervezetei – RODOSZ A Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége az 1999. márciusában tartott közgyűlésen jött létre. A RODOSZ a romániai magyar magiszteri és doktori iskolai hallgatók, valamint a tudományos kutató-munkát végző fiatalok szakmai és érdekvédelmi szervezete; célja a fiatal kutatók társadalmi státusának megerősítése, helyzetének javítása. A RODOSZ tevékenysége két alapvető dimenzióban írható le. Tevékenységünk révén, egyrészt az akadémiai és a tágabb társadalmi-szakmai mezőny fontos szereplőivel való szoros
52
együttműködésben igyekszünk minél több olyan eszközt és stratégiát felkutatni, és a célcsoportunk rendelkezésére bocsátani, amelyek által lehetőséget biztosítunk a fiatal erdélyi magyar tudományos kutatók számára az itthon-maradásra és szakmai érvényesülésre. Másrészt a felvállalt érdekképviseletet biztosító napi szintű háttértevékenységet látjuk el.
PROJEKTEK, RENDEZVÉNYEK: 2012 májusában sor került egy új, „gyűjtő”-honlap elindítására a RODOSZ égisze alatt, és ez az osztondijak.ro oldal, amelyek azóta a RODOSZ állandó projektje, amely a Facebook-on is elérhető (Facebook.com/Osztondijak.ro). A weboldal és Facebook oldal működtetésével és népszerűsítésével a RODOSZ célja a továbbtanulással kapcsolatos bel- és külföldi lehetőségek ismertetése mindazokkal, akik részt vesznek a romániai felsőoktatásban, - kezdve az egyetemi hallgatókkal, folytatva a magiszteri- és doktorandusz-hallgatókkal, a fiatal kutatókkal, a posztdoktorokkal, egészen az oktatókig. A két oldalon ösztöndíj-pályázati kiírások, konferencia-felhívások, publikációs lehetőségek, internship-felhívások, nyári- és téli egyetemek, szimpóziumok, tréningek, könyvbemutatók, workshopra való felhívások, illetve álláslehetőségek is találhatóak. 2015-ben a RODOSZ két tudományos konferencia társszervezésében vállalt szerepet.
53
Először a DOSZ Filozófiatudományi Osztályával, az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság és a Magyar Filozófiai Társaság támogatásával szervezte meg a Találkozáspontok című konferenciát a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Filozófia Intézet Filozófiai Doktori Iskolájában 2015. március 25-29. között, Kolozsváron. A konferencián a BBTE kilenc, illetve a DOSZ Filozófiatudományi Osztályának tizennégy doktorandusza ismertette kutatási témáit. 2015. május 28–29. között került sor a IV. Erdélyi Politikatudományi Konferenciára Kolozsváron, amelynek a RODOSZ társszervezője volt, idén második alkalommal. Az idei konferencia tematikája a Brubaker-i triadikus modell és annak húsz éves múltja és hatása a kisebbségpolitikára. A konferencia a hagyományokhoz híven két helyszínen zajlott, ugyanis a konferencia első napja Babeș-Bolyai Tudományegyetem Politika-, Kommunikációés Közigazgatástudományi Karának új épületében zajlott, itt került sor az állófogadásra is, míg a második nap Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának Tordai úti épületegyüttesében zajlott. Természetesen elmaradhatatlan volt a kolozsvári kulturális kávéházak felfedezése is a konferencia alkalmával. EGYÜTTMŰKÖDÉS SZAKMAI SZERVEZETEKKEL 2015. február 13-án a Domus Café keretében mutatták be a Magyar Doktorandusz Közösség (MDK) határon túli tagszervezetei legfrissebb kiadványaikat, eredményeiket. Ez alkalommal a RODOSZ részéről Székely Tünde, a RODOSZ elnöke ismertette röviden a szervezet
54
történetét, tevékenységét, majd bemutatta az Innováció és kreativitás a tudományban című, már megjelenését tekintve is innovatív konferenciakötetet, mely a 2013 decemberében Kolozsvárott szervezett azonos című tanácskozás anyagát tartalmazza. A Magyar Tudományos Akadémia Domus Hungarica Scientium et Artium pályázatok során a pályázat beadási feltétele, hogy a pályázó feltöltse kutatási eredményeit a Magyar Tudományos Művek Tárába (MTMT). A Magyar Doktorandusz Közösség által szervezett közös est keretein 2015. június 5-én egy kézpsre került sor az MTA Domus Vendégházában, mely során gyakorlatokon keresztül ismerkedhettek meg a résztvevők az MTMT kezelésével. Augusztus utolsó hétvégéjén között került megrendezésre a DOSz Nyári Tábora Pécsett, a Pécsi Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzatának A tábor keretén belül ismét kerekasztalbeszélgetést szervezett a Magyar Doktorandusz Közösség.
A doktoranduszszervezeteknek az elmúlt években sikerült jó kapcsolatokat kialakítaniuk mind az MTA HTMT-vel, mind a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiumával, erről tanúskodnak a korábbi és a még alakuló közös programok. Tarnóczy Mariann hangsúlyozta, hogy mióta az MDK létrejött, sikeresen aktivizálta a fiatalokat, az elmúlt három évben örvendetes növekedést figyeltek meg az Akadémia Domus junior pályázatai esetében. Az osztályvezető továbbá elmondta
55
azt is, hogy az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága jövőre ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, mellyel kapcsolatban még ebben az évben több rendezvényt is szerveznek, ahol az elmúlt húsz év értékelése lesz a központi téma, e tekintetben számítanak a fiatalok véleményére is. A rendezvényen a RODOSZ részéről Székely Tünde és Tőtős Áron vett részt. Fontos megjegyezni, hogy bár “főhadiszállásunk” Kolozsváron található, programjaink nagy része Erdély-szintű, és az utóbbi években kialakított együttműködéseink kiterjednek a Kárpát-medencében működő hallgatói- és doktorandusz-szervezetekre is. Minden rendezvényünkre szívesen várjuk az érdeklődőket ezen szervezetek részéről is. Székely Tünde A RODOSZ elnöke
A Magyar Doktorandusz Közösség határon túli szervezetei – TéKa – Szlovákiai Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása A szervezetről A TéKa 2011 óta működő polgári társulás, melynek célja, hogy olyan ifjúsági szervezetként működjön, mely a tudomány módszereivel segíti elő a szlovákiai magyar fiatalok tudományos és kulturális tevékenységének kibontakozását, miközben egyéneket és közösségeket fejleszt, nemzetközi kapcsolatokat ápol. Tudományos tevékenysége révén, szorosan együttműködve elsősorban a szlovákiai és magyarországi, valamint egyéb nemzetközi intézményekkel, célja olyan stratégia kiépítése, amellyel a szlovákiai magyar fiatalok számára lehetőséget tud biztosítani a tudományos életben való aktív részvételre, szakmai előrehaladásra. Kutatási programjaiba, melynek fókusza főképp
56
a dél-szlovákiai régió társadalmi, gazdasági, környezeti és kulturális fejlődését célozza, igyekszik minél több fiatalt belevonni. A TéKa tevékenységei és programjai révén nem csak egyetemi fokozattal rendelkező személyekkel kíván foglalkozni, hanem mindazokkal, akik aktívan és elkötelezetten érdeklődnek a szlovákiai magyarok tudományos és kulturális tevékenysége iránt, akik útmutatást keresnek, vagy partneri kapcsolatokat szeretnének kialakítani. A TéKa 2015. evi főbb tevékenysége 2015 folyamán a TéKa a tehetséggondozásra és a tudományfejlesztésre helyezte a hangsúlyt. Egyik legfontosabb tevékenységünk a tudományos diákköri konferenciák (TDK) népszerűsítése volt a szlovákiai magyar fiatalok körében. A TDK népszerűsítő körút a szlovákiai magyar egyetemisták legfontosabb szlovákiai felsőoktatási intézményeit célozta meg. Tagjaink interaktív előadások formájában mutatták be a Tudományos Diákköri Konferenciákon gyűjtött tapasztalataikat, egyúttal lehetőséget teremtettek a hallgatóknak szakmai és egyéb kérdések felvetésére. Az előadások és beszélgetések során rávilágítottunk a TDK munkák és prezentációk szerepére a fiatalok szakmai fejlődésében és előrelépésében. Emellett támogatásunkról is biztosítottuk a hallgatókat. Ennek érdekében egy mentorprogramot hoztunk létre. A Mentor a TDK-n részt venni kívánó diákot szakmai tanácsokkal látja el, és elősegíti a hallgató szakmai fejlődését, előrelépését.
57
A TéKa 2015-ben második alkalommal szervezte meg nemzetközi doktorandusz konferenciáját, Modernizációs folyamatok multietnikus nemzetállamokban. Mentalitás-, társadalom- és művelődéstörténeti megközelítések címmel. A konferencia első részére Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében került sor. A következő napon pedig Szlovákiában, a kassai Šafárik Egyetemen folytatódott a rendezvény. A konferencia elsődleges célja a 19-20. századi nemzetiségtörténeti témák továbbgondolása, elsősorban a társadalom- és művelődéstörténet vonalán. A konferencia előadásai a nemzetközi (elsősorban szlovák-magyar) párbeszéd elősegítése érdekében több nyelven – magyarul, szlovákul és angolul – zajlottak. A rendezvény külön sikerének könyvelhető el, hogy a közel 50 előadó összesen hat országból – Magyarországon és Szlovákián kívül Romániából, Ukrajnából, Szerbiából és Lengyelországból – érkezett. A rendezvény színvonalát szakmailag elismert nemzetközi kutatók bevonásával sikerült tovább emelni, akik további, jövőbeli együttműködésről biztosították a TéKa-t. A konferencián elhangzott előadásokat egy többnyelvű konferenciakötet formájában kívánjuk megjelentetni, mellyel a kutatók számára publikálási lehetőséget biztosítunk. A munkák lektorálását a konferencián is szerepet vállaló szakemberek végzik.
2015-ben társulásunk több tudománynépszerűsítő és vitaestet szervezett: több alkalommal került bemutatásra a Felvidék-Horná Zem c. dokumentumfilm, többek között a MÁSZ-Kutatói Szakkollégiumban. A Magyar Doktorandusz Közösség szervezésében egy könyvbemutató-estre került során, mely során a TéKa által 2014-ben kiadott Nemzet és Kisebbség. Társadalomtörténeti változások a XIX-XX. században című konferenciakötetet mutattuk be a Kárpát-medencei magyar
58
közönségnek. A Selye János Egyetemmel (Komárom, Szlovákia) együttműködve került sor egy irodalmi Slam-Poetry estre. A Gombaszögi Nyári Táborban a TéKa csapata egy csillagászati est és gyakorlati bemutatón keresztül népszerűsítette a tudományt. 2015 kiemelt sikere, hogy a Zöld-Aktív Szociális Szövetkezettel közösen beadott ERASMUS+ program KA1 Ifjúsági csere alprogram „Az Ifjúsági Munka Európai Dimenziói” pályázatunk támogatásban részesült, melynek köszönhetően egy 1 hetes ifjúsági tábort szerveztünk Kárpát-medencei és németországi fiataloknak Orfűn. További sikerként könyvelhető el, hogy először került megszervezésre határon túl a Domus Café rendezvénysorozat, melynek köszönhetően a Domus ösztöndíjas fiatalok, PhD hallgatók, fiatal kutatók és kutatók tudományos előadásokon vehettek részt Szlovákiában, Komáromban, valamint találkozhattak a szlovákiai magyar tudományosság képviselőivel.
Bajcsi Ildikó A TéKa elnöke
59
A Magyar Doktorandusz Közösség határon túli szervezetei – Momentum Doctorandus
A SZERVEZET PROFILJA A Momentum Doctorandus kárpátaljai magyar doktorandusz szervezet 2011 márciusában jött létre kárpátaljai magyar doktoranduszok kezdeményezésére. A szervezet tagjai a tudományok igen széles és változatos skáláját reprezentálják: történészek, szociológusok, nyelvészek, irodalmárok mellett fizikusok, matematikusok, biológusok és földtudománnyal foglalkozó fiatal kutatók is gazdagítják sorainkat. Ennek megfelelően a szervezet munkáját két alapvető (társadalom- és természettudományi) szakosztály keretében végzi, amelyek önálló koordinátorai a szervezet titkárával, valamint 3 tagú elnökségével közösen irányítják a Momentum Doctorandust. Munkánkat egy 3 főből álló ellenőrző bizottság is segíti.
60
A MOMENTUM DOCTORANDUS CÉLJAI A szervezet elsősorban azt a célt tűzte ki maga elé, hogy összefogja a kárpátaljai magyar származású vagy kárpátaljai magyar vonatkozású kutatási témával foglalkozó doktori képzésben részt vevő hallgatókat, a doktori abszolutóriummal rendelkező, illetve doktorjelölti státuszban lévő személyeket. Továbbá célunk, hogy a tagok számára olyan szakmai információkat áramoltassunk (konferencia, publikálási, kutatási, ösztöndíj lehetőségek) és olyan szakmai programokat szervezzünk, amelyek segíthetik őket doktori fokozatuk megszerzésében, az ukrajnai és magyarországi tudományos társadalomba való integrációjukban. Fontos feladatunknak tekintjük még azt is, hogy a hazai és külföldi tapasztalatokat felhasználva és átadva a doktori kutatások szakmai színvonalának növekedését elősegítsük. FŐBB PROJEKTEK Kárpátaljai Tudományos Adatbank
2014 decemberében sikerült életre hívnunk a Kárpátaljai Tudományos Adatbankot. A projekt fő célja, hogy elektronikusan elérhetővé tegyük a kárpátaljai magyar kutatók munkásságának eredményeit, illetve a Kárpátaljával kapcsolatos tudományos kutatásokat. Első lépésben három fő menüpontot alakítottunk ki. Az elsőben a Kárpátaljával kapcsolatos tudományos igényű bibliográfiát gyűjtjük. A második fő vonal a kárpátaljai disszertációkat foglalja magába, ahol azokat a doktori
61
értekezéseket tároljuk, amelyek kárpátaljai magyar kutatók munkájának gyümölcsei, és amely kutatók hozzájárultak írásuk közzétételéhez.
A harmadik menüpont pedig a jelenleg doktori képzésben résztvevők bemutatkozásait tartalmazza. Az adatbankon már mintegy 60 kárpátaljai doktorandusz hallgató rövid szakmai életrajza és munkásságának főbb eredményei találhatóak meg. Mindezen gyűjteményekkel igyekszünk hozzájárulni ahhoz, hogy a kárpátaljai tudományos élet főszereplői megismerhessék egymás munkásságát, könnyebben alakítsanak ki hasznos szakmai kapcsolatokat. Az adatbankot folyamatosan bővítjük és a jövőben újabb lehetőségekkel és tartalmakkal is szeretnénk fejleszteni az oldalt. Doctorandus esték A Momentum Doktorandus kiemelt projektjei közé tartozik a "Doktorandus esték" programsorozat, melynek célja, hogy a kárpátaljai magyar doktoranduszok találkozzanak, megismerjék egymás kutatási témáját, kötetlenül beszélgessenek. A programot immár harmadik éve, általában kéthavonta, két Kárpátaljai és két Magyarországi helyszínen valósítjuk meg (Ungvár, Beregszász, Debrecen, Budapest), ott, ahol a kárpátaljai magyar doktoranduszok jelentős része összpontosul. Minden alkalommal sor kerül egy-egy doktorandusz által előadott ismeretterjesztő előadásra, az előadások után pedig kötetlen beszélgetés, társasjátékozás veszi kezdetét. A Doktorandus esték remek alkalmat teremt a kárpátaljai magyar doktoranduszok szakmai „egymásra találására”, a jókedvű beszélgetésekre, az ötletelésekre, együttgondolkodásra. Professzionalizmussal a tehetségekért A Professzionalizmussal a tehetségekért névre keresztelt projekt a Momentum Doctorandus nemrég elindított, a kárpátaljai tehetségeket felkaroló programja, melyeknek keretein belül egy-egy szakterület neves képviselőinek előadásait hallgathatják meg a diákok, majd beszélgethetnek velük kötetlenül, tanácsot, segítséget kérhetnek tőlük szakmai előrehaladásukban. A Momentum Doctorandus egyik alapvető célja, hogy ne csak a képzésben már résztvevő doktoranduszok érdekképviseletével foglalkozzon, hanem a jövőben doktori pályát választók tudományos előrehaladását is segítse. A szervezet számára nagyon fontos, hogy felfedezze a tehetségeket és segítse őket, továbbá, hogy eme rendezvénysorozat Kárpátalja minden olyan felsőoktatási
62
intézményébe eljusson, ahol magyar nyelven folyik oktatás. A jó példa többnyire ösztönzőleg hat az emberekre, és ez a tény a felsőoktatásban különösen igaz. A diákok elhivatottsága mellett nagyon fontos még az is, hogy olyan szakemberektől tanuljanak, akik hozzáértésükkel és kvalitásaikkal követendő példaként állnak hallgatóik előtt. A most induló programsorozat első alkalma az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar nemrégiben átadott Bercsényi Tudományos Könyvtárában került megrendezésre. A szép számban összegyűlt közönség, akik között nemcsak a kar hallgatóit, de az egyetem tanárait is üdvözölhettük, Dr. Czitrovszky Aladár az MTA Wigner FK Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet igazgatóhelyettesének, valamint Dr. Veres Miklós ugyanezen egység Alkalmazott és Nemlineáris Optikai Osztályának vezetőjének előadásait hallhatták meg.
Felvételi Tájékoztató kiadvány A Momentum Doktorandus céljai között szerepel a tudománynépszerűsítés is, a kárpátaljai magyar fiatalok továbbtanulásának ösztönzése, az Ukrajnában működő magyar tannyelvű felsőoktatási intézmények népszerűsítése. Az ukrajnai felsőoktatási piac, valamint a magyar (vagy részben magyar) tannyelvű képzés bővülése, illetve a folyamatosan változó és megújuló felsőoktatási törvény és jelentkezési rendszer következtében egyre sürgetőbb és fontosabb, hogy az érettségire készülő diákok megfelelő ismeretekkel és gyakorlati tudnivalókkal készüljenek az előttük álló megmérettetésekre (érettségi, felvételi vizsga, szakválasztás). Célunkat, immár harmadik éve, egy felvételi tájékoztató kiadvány összeállításával igyekeztünk
63
megvalósítani, amely összefoglaló tájékoztatást nyújt a továbbtanulással kapcsolatos követelményekről, a vonatkozó jogszabályokról. Másrészt áttekinthető formában mutatja be azokat a felsőoktatási intézményeket, amelyeken a kárpátaljai végzős diákok magyar nyelven végezhetik felsőfokú tanulmányaikat, valamint az ösztöndíj lehetőségekről is tájékozódhatnak. A tájékoztatás mellett az ösztönzést is feladatunknak érezzük. Ezért a felvételi tájékoztató kiadványokat személyesen vittük el a nagyobb magyar nyelvű kárpátaljai középiskolákba és gimnáziumokba, ahol a kötetbemutató előadást követően interaktív beszélgetést kezdeményeztünk a tanulókkal, hogy a felmerülő kérdésekkel, bizonytalanságokkal kapcsolatban közvetlen módon beszélgethessünk.
Az MDK közös estjei A Momentum Doctorandus szoros kapcsolatot ápol a magyarországi (DOSZ), vajdasági (VMDOK), felvidéki (TÉKA) és erdélyi (RODOSZ) doktorandusz szervezetekkel. A 2015-ös évben a Magyar Doktorandus Közösség (MDK) szervezésében 2 ízben is sor került közös rendezvényekre. Első alkalommal a Kárpát-medence fiatal kutatói gyűltek össze a Budapesti Domus vendégházban, melynek során bemutatásra kerültek a vajdasági, felvidéki és erdélyi tagszervezetek kötetei, illetve a kárpátaljai tudományos adatbank is. A bemutatók után a Kárpát-medence ízeitborait kóstolhatták meg a résztvevők. Második alkalommal, szintén az MTA Domus vendégházában, a Magyar Tudományos Művek Tárának (MTMT) használatáról, kezeléséről beszélgettek az egybegyűltek 2 meghívott előadó bevonásával.
64
További programok A főbb projektjeink megvalósításán kívül több konferencián, doktorandusz táborban, nyári szabadegyetemeken vettünk részt. A többi határon túli doktorandusz szervezettel együtt bekapcsolódtunk a Balassi Intézet által szervezett Tehetséggondozó Szakkollégium munkájába és az adott intézet által szervezett Kárpát-medencei PhD konferencia szervezésébe, illetve szakmai segítséget nyújtottunk a Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferencia és a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók által szervezett tudományos konferenciához. Részt vettünk a PI-NET által szervezett konferencián, az Orfűi nemzetközi diáktábor kerekasztal beszélgetésén, a Doktoranduszok Országos Szövetsége által szervezett Nemzeti Doktorandusz Kerekasztal-beszélgetésen, ahol a Kárpát-medence doktoranduszait érintő kérdésekről, problémákról esett szó. Kovály Katalin A Momentum Doctorandus elnöke
A Magyar Doktorandusz Közösség határon túli szervezetei – VMDOK - VAJDASÁGI MAGYAR DOKTORANDUSZOK ÉS KUTATÓK SZERVEZETE A szervezetről általában A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete (VMDOK) 2001 februárjában jött létre, hogy összefogja a térség doktoranduszait, fiatal kutatóit, majd 2011. május 28án a Regionális Tudományi Társaság által Szabadkán rendezett I. Vajdasági Doktorandusz Konferencián a jelenlévő mintegy ötven doktorandusz a szervezet újjászervezése mellett döntött. A szervezet egy olyan szellemi műhely kíván lenni a térség fiatal tudományos értelmisége
65
számára, melyről Hankiss Elemér ír: „a függetlenség mellett fontos az is, hogy a gondolkodó ember valamilyen szellemi műhelyt találjon magának. Olyan emberek közösségét, akik kritikusan ugyan, de odafigyelnek egymás gondolataira.” A VMDOK-hoz bárki csatlakozhat, aki doktori képzésben vesz részt, vagy még csak gondolkodik ezen, aki már ledoktorált, aki fiatal kutatóként tevékenykedik, és mindazok, akik szívügyüknek tekintik a vajdasági magyar tudományos utánpótlást. A szervezet céljai Tapasztalataink azt mutatják, hogy a doktoranduszok és kutatók körében az egyik legnagyobb problémát az információáramlás hiánya jelenti, az azonos szakterületen tevékenykedők közül is csak kevesen ismerik egymást, működnek együtt. Ma, amikor az interdiszciplinaritás és a csapatmunka idejét éljük, e hiányosságok orvoslása az elsődleges cél.
Ennek függvényében fontosnak tarjuk a vajdasági magyar doktoranduszok és fiatal kutatók felkutatását, igényeik felmérését, kapcsolati hálójuk gazdagítását. Lényeges célkitűzésünk a tudományos vívmányokkal, szakmai lehetőségekkel kapcsolatos információk terjesztése, a tudományos munka serkentése, a segítségnyújtás a diplomahonosítási eljárásban, a magyar szakmai és tudományos nyelv ápolása és fejlesztése, tudományos kiadványok megjelentetése, műhelymunkák, konferenciák szervezése, interdiszciplináris és egyéb kutatócsoportok kialakítása, a tudományos utánpótlás nevelése, a
66
tudományos, kutatói életpálya népszerűsítése már a középiskolától kezdődően. Főbb események, projektek Az elmúlt év legjelentősebb projektuma a vajDasági geneRáció című kiadványunk nyomtatása és bemutatója, valamint a vajDasági geneRáció portál elkészítése volt, ahol jelenleg mintegy 130 vajdasági magyar doktorandusz, fiatal kutató mutatkozik be. Szerveztünk tovább társadalomtudományi műhelymunkákat, retorikai és kommunikációs workshopot, irodalomtudományi műhelykonferenciát, csapatépítő tréninget, akadémiai angoltanfolyamot és különféle előadásokat is szerveztünk. Fontos mérföldkő a szervezet életében, hogy Vajdasági Magyar Műszaki Tudományos Társaság névvel megalakult a műszaki tudományok terén kutató fiatalokat összefogó szaktestületünk.
Szakmai partnereink: Célkitűzéseink tekintetében az egyik legfontosabb vajdasági partnerünk a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, amely megadja a kezdő anyagi és szakmai támogatást a tehetséges egyetemistáknak, elindítja őket a tudományos pályán. A Felsőoktatási Kollégium 2002 óta minden novemberben megrendezi a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciát, amely bemutatkozási lehetőséget biztosít nemcsak az egyetemistáknak, de a
67
fiatal kutatóknak is. Szorosan együttműködünk továbbá a Doktoranduszok Országos Szövetségével, a TéKa Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulásával, a kárpátaljai Momentum Doctorandusszal és a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetségével.
A főbb projektjeink megvalósításán túl a többi határon túli doktorandusz szervezettel együtt bekapcsolódtunk a Balassi Intézet által szervezett Tehetséggondozó Szakkollégium munkájába és az adott intézet által szervezett Kárpát-medencei PhD konferencia szervezésébe. Részt vettünk a Doktoranduszok Országos Szövetsége által szervezett Nemzeti Doktorandusz Kerekasztal-beszélgetésen, ahol a Kárpát-medence doktoranduszait érintő kérdésekről, problémákról esett szó. Novák Anikó A VMDOK elnöke
68
Tavaszi Szél Konferencia 2015 A Tavaszi Szél 2015. doktorandusz konferenciának április 10-12. között az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) falai adtak otthont. A méltán nagysikerű tudományos esemény idén 400 pályázóval és közel 500 résztvevővel nyitotta meg kapuit.
A Tavaszi Szél alapszellemisége egyrészről az interdiszciplinaritásban érhető tetten, mely az idei esztendőben is maximálisan megmutatkozott.
69
Összesen 20 tudományos szekció és majd 40 alszekció várta a PhD és DLA képzésben részvevő hallgatókat. Másrészről már hagyománnyá vált, hogy a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) a „fiatal magyar kutatók és doktoranduszok világtalálkozója” elnevezéssel hirdeti meg a felhívását. Az előadók így angol és magyar munkanyelveken egyaránt megtarthatták beszámolójukat. A konferencia fővédnöke Dr. Prof. Pálinkás József volt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. A Líceum patinás Dísztermében prezentált megnyitón Dr. Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Dr. Liptai Kálmán az EKF rektora, Keresztes Gábor a DOSz elnöke és Gál Máté az EKF Doktorandusz Önkormányzatának (DÖK) elnöke mondott köszöntő szavakat.
Az intézményünk igyekezett e népes és színvonalas rendezvény számára megfelelő, a tudomány atmoszféráját sugárzó helyszíneket biztosítani. A szekciók javarésze érthető módon a Líceum szakkönyvtáraiba került, s talán nyugodtan kijelenthetjük, hogy a főiskola úgynevezett „A” épülete szolgált a Tavaszi Szél 2015. központjául. Bár az együtt eltöltött napok lényegisége inkább a legújabb tudományos eredmények megosztásában gyökerezett, azért a szokásokhoz híven helyet kapott a zsűrik által legkiemelkedőbbnek ítélt munkák díjazása is.
70
A szakterületek nóvumainak ismertetése mellett természetesen a szervezőség ügyelt arra, hogy a vendégek megélhessék Eger kulturális értékeinek sajátos miliőjét. A fakultatív programok alkalmával az érdeklődők megismerkedhettek a város és az intézmény büszkeségeivel. Az egri vár vezetéssel egybekötött sétája, a főiskola Varázstornyának érdekes előadásai és csillagvizsgálója, illetve az épület nevezetességeinek szakszerű ismertetése mind-mind a gazdag kulturális időtöltést szolgálta. Eger városa nemzetközi szinten ismert minőségi borairól, ami már önmagában indokolta, hogy egy több tételből összeállított, a termelő szakszerű bemutatásával tarkított borkóstoló és a borokhoz illő vacsora zárja az első napot. A Hallgatói Klub zenés-táncos estjei mindkét nap várták a szórakozni vágyókat.
Összességében azt mondhatjuk, hogy a Tavaszi Szél 2015 szép példázatát nyújtotta egyfelől a DOSz és a DÖK, másfelől a DÖK és az EKF szervezeti egységeinek együttműködésére. A Doktorandusz Önkormányzat az önzetlen munkáért hálával tartozik a DOSz vezetőségének és tudományos osztályainak, az EKF vezetésének és összes dolgozójának, a főiskola két doktori iskolájának, a Hallgatói Önkormányzatnak, a Hallgatói Szolgáltató Központnak és nem utolsó sorban az összes pályázónak.
Gál Máté Az Eszterházy Károly Főiskola Doktorandusz Önkormányzat elnöke
71
DOSz Nyári Tábor 2015
Idén 2015. augusztus 28-30. között került megrendezésre a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) nagysikerű, hagyományos rendezvényeinek körébe tartozó Doktorandusz Nyári Tábor, amelynek a 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa címet elnyert, Mecsek lábánál elterülő, nagy múltú Pécs városa adott otthont. A Pécsi Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzata (PTE DOK) és a DOSz közös szervezésében megvalósult programnak a PTE Műszaki és Informatikai Kara, valamint az attól alig 50 méterre található Pollack Strand szolgált helyszínéül, amely kitűnő lehetőséget biztosított a szakmai és közösségi tevékenység lebonyolítása mellett a programok utáni kikapcsolódásra is. A rendezvény célja elsősorban az újdonsült doktoranduszok szakmai szervezetekkel való megismertetésén túl olyan praktikus információkkal való gazdagítás volt, amely a doktori képzés során eredményesen felhasználható minden PhD/DLA képzésben résztvevő számára. A tábor több mint 150 érdeklődője ezenfelül számos közösségi és csapatépítő programon is részt vehetett, amely során lehetőség nyílt új kapcsolatok kiépítésére, illetve a már hatékonyan működők felfrissítésére is. Szakmai programok A programsorozat pénteken DOSz elnökségi üléssel, és a Magyar Doktorandusz Közösség zártkörű kerekasztal beszélgetésével vette kezdetét, amelyet ünnepélyes megnyitó követett. Az eseményt elsőként Prof. Dr. Bódis József, a PTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke nyitotta meg, majd ezt követően Nagy Csaba, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke, Dr. Őri László, Pécs Megyei Jogú Város alpolgármestere, Keresztes Gábor, a DOSz elnöke, Dr. Fazekas Kornél, a DOSz stratégiai elnökhelyettese, valamint Szijártó György Ágoston, a PTE DOK elnöke mondott köszöntőt.
72
Az első nap Prof. Dr. Palkovics László, felsőoktatásért felelős államtitkár „Fokozatváltás a felsőoktatásban: a doktori képzés átalakítása” c. előadásával folytatódott, amely során a hallgatóság első kézből értesülhetett a doktori képzést hamarosan érintő változások részleteiről, valamint azok közép és hosszú távú céljairól.
A nap szakmai részének zárásaként Schanda Tamás János, ifjúságpolitikáért felelős helyettes államtitkár „Ifjúságügy, tehetséggondozás – a doktori képzés tükrében” címmel tartott előadását hallhattuk, amelyben főként a fiatal kutatók jelenlegi helyzete és pályázati lehetőségei kerültek előtérbe.
73
A tábor második napjának délelőttjét Dr. Fazekas Kornél „A doktorandusz érdekképviselet hazai keretei és a DOSz jogsegélyszolgált” c. előadása nyitotta meg, amely kapcsán a megjelentek az országos szervezet törekvéseiről és szerepköréről kaphattak részletesebb képet. Ezek után Gáspár Marcell, a DOSz és a European Council of Doctoral Candidates and Junior Researchers (EURODOC) elnökségi tagja a nemzetközi szervezet felépítéséről, céljairól, valamint ott elnyert tapasztalatairól tartott rendkívül érdekes beszámolót. A szakmai szekció egy interaktív workshop-pal zárult Fodor Péter Tamás, szakmenedzser tolmácsolásában, „Doktorandusz self-management” témában.
Ezt követően megkezdődtek a DOSz Tudományos Osztályainak ülései, amely keretében a még osztályhoz nem csatlakozott doktoranduszok is bepillantás nyerhettek azok működésébe, megismerkedhettek a vezetőségek tagjaival, valamint lehetőségük nyílt bekapcsolódni az általuk választott osztály munkájába is. Közösségépítő programok A szombati nap délutánján főként a szabadidős programoké volt a főszerep, amely folyamán az érdeklődők különböző sporteseményeken mérhették össze tudásukat, valamint csapatokat alkotva, egy több állomásból álló kreatív akadálypályán próbálhatták ki ügyességi, logikai és kreatív képességeiket. Az indulók a játékos, vicces, olykor elsőre lehetetlennek tűnő feladatokon keresztül kovácsolódhattak összetartó, harmonikus csapatokká és szerezhettek együtt feledhetetlen élményeket.
74
Ezzel párhuzamosan a futball és a strandröplabda szerelmesei is több fordulóból álló játszmákban mérkőzhettek meg. A gasztronómiában otthonosan mozgók, előzetes jelentkezés után az előző évhez hasonlóan, egy főzőversenybe is nevezhettek, amely során az elkészült ételeket lelkes zsűri értékelte. A vacsora főként a versenyen készült fogások kóstolásából állt, amelyek között, dicsérve a szakácsok ötletességét, a hagyományos magyaros ízektől egészen az indiai különlegességig terjedt a felhozatal. A vetélkedők során szerzett fáradalmak kipihenésére és a kánikula leküzdésére a programok helyszínéül szolgáló Pollack Strand medencéiben nyílt lehetőség.
75
Az este további részében a résztvevő doktoranduszok színvonalas, több tételből álló borkóstolón vehettek részt a Maláta Bisztró & Sörbárban, amelynek végén oklevelek átadása mellett hirdették ki az aznapi vetélkedők díjazottjait. Ezt követően az éjszaka oldott hangvételű záró party-val végződött.
A 2015. évi DOSz Nyári Táborról összességében elmondható, hogy a színvonalas szakmai programok maradéktalan sikert arattak a résztvevők körében, hasznos információkkal gazdagítva minden doktoranduszt, így bízunk benne, hogy mindenki kellemes élményekkel gazdagodva hagyta el városunkat.
Szijártó György Ágoston A PTE DOK korábbi elnöke
76
III. Mérföldkő Konferencia
November utolsó hétvégéjén, 2015. november 27-29. között tartotta az immár hagyományosnak tekinthető III. Mérföldkő Konferenciáját a Doktoranduszok Országos Szövetsége az ország egyetemein működő intézményi doktorandusz önkormányzatok, a DOSz elnökségének, valamint a DOSz tudományos osztályainak részvételével. A tisztújító küldöttgyűléssel összekötött szakmai workshopnak az idei évben a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) adott otthont.
A rendezvény egyik legfontosabb célja a doktori érdekképviselet és a doktori képzések rendszerének áttekintése volt. A SZIE Rektori dísztermében tartott megnyitón felszólalt Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár, Tőzsér János, a SZIE rektora, Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke, Pecze Dániel, Gödöllő város alpolgármestere, továbbá Keresztes Gábor, a DOSz elnöke. A felszólalók kiemelték a PhD- és DLA-képzések szerepét a tehetséggondozásban, a társadalmi és gazdasági fejlődésben, valamint a 2016-os évben megvalósuló doktori képzés jelenlegi rendszerének teljes reformját, annak hatását a fiatal kutatók karrierjére, szakmai érvényesülésére. Az ünnepélyes megnyitót és állófogadást követően Szabó Katalin (DOSz elnökségi tag) vezetésével, „A tudományos osztályok jövője” címmel tanácskozást tartottak a DOSz tudományos osztályai. A találkozó során
77
felvázolták az országos érdekképviselet által végzett tudományszervező munka jövőképét.
A DOSz, a tudományos osztályoknak köszönhetően hatékonyan reprezentál minden, az országban jelen lévő tudományterületet, így a képzési reform folyamán „becsatornázhatja” a fiatal kutatók szakterületspecifikus meglátásait is. Ezzel párhuzamosan, Dr. Kőmíves Péter Miklós (DOSz általános elnökhelyettes) vezetésével került sor a „A doktorandusz önkormányzatok jövője” című tanácskozásra, amelyen az ország területén működő intézményi doktorandusz önkormányzatai és vezetői vettek részt.
78
A januárban folytatódó, a PhD- és DLA-képzésben résztvevő hallgatók érdekeit szolgáló további egyeztetéseken már a Doktoranduszok Országos Szövetsége újonnan megválasztott tisztségviselői vesznek majd részt. A DOSz küldöttgyűlése egyhangúan újraválasztotta a szervezet elnökének Keresztes Gábort (Nyugatmagyarországi Egyetem). A tisztségében megerősített elnök a jövő év legfontosabb feladatai között említette a doktori képzés átalakításával kapcsolatos részletszabályok kidolgozását, az intézményi képviselet és a tudományos osztályok fejlesztését, valamint a szervezet társadalmi reputációjának növelését.
Az elnök munkáját a 2016-os évben további hét elnökségi tag segíti: Asztalos Kata (Szegedi Tudományegyetem), Buda Lorina (Nemzeti Közszolgálati Egyetem), Csapó László (Szent István Egyetem), Fazekas Kornél (Pécsi Tudományegyetem), Gáspár Marcell (Miskolci Egyetem), Kőmíves Péter Miklós (Debreceni Egyetem) és Szabó Katalin (Szent István Egyetem). A megválasztott tisztségviselők több éve a szervezet elnökségében, tudományos osztályaiban dolgoznak, így a megkezdett munka folytatása sem akad meg. Ennek köszönhetően a Doktoranduszok Országos Szövetsége a tavasszal folytatódó reformtárgyalások során kellő tapasztalattal bíró delegációval képviselheti a doktori képzésben résztvevő hallgatók érdekeit. A szervezet törvényes működése fölött őrködő felügyelő bizottság tagjai Dolnegó Bálint (Testnevelési Egyetem), Körösparti Péter (Debreceni Egyetem) és Lovassy Ádám lettek. Dr. Kőmíves Péter Miklós A Doktoranduszok Országos Szövetsége általános elnökhelyettese
79
A DOSz Jogsegély-szolgálat működésével és fejlesztésével kapcsolatos koncepciók
A Jogsegély-szolgálat célja, rendeltetése A felsőoktatási törvény rendelkezése értelmében a felsőoktatási intézmények doktori képzéseiben részt vevő hallgatóinak képviseletét a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) látja el. A DOSz e feladatkörének ellátása keretében Jogsegély-szolgálatot működtet - a felsőoktatást átfogó, hatályos jogi szabályozás ismeretének birtokában - a doktori képzésben részt vevők számára. A Jogsegélyszolgálat rendeltetése, hogy minden szinten védje a doktoranduszok és a doktorjelöltek jogait, érdekeit és egyúttal gyors és szakszerű jogi segítségnyújtást biztosítson. Emellett fő célunk, hogy a Jogsegélyszolgálat által vizsgált ügyekből, problémakörökből kirajzolódó konzekvenciák felhasználásával, elősegítsük a DOSz érdekvédelmi és szakmai tevékenységének a kiteljesedését is. A felmerülő esetek jogi vizsgálatával kívánunk különböző állásfoglalásokat megfogalmazni, amelyek egyúttal az adott problémára, problémakörre vonatkozó megoldási javaslatnak is tekinthetők.
Megvizsgáljuk a doktoranduszoktól és a doktorjelöltektől beérkezett panaszokat, észrevételeket, illetőleg kérdéseket. Megtaláljuk a hatályos jogszabályoknak és a vonatkozó intézményi szabályzatoknak megfelelő leggyorsabb és leghatékonyabb megoldást. Megtartjuk az anonimitást, azon esetleges méltánytalanságok megelőzése érdekében, amelyek a panaszos személyének nem kívánt nyilvánosságából eredhetnek. Érvényt kívánunk szerezni az egyedi ügyekből általánosítható elvi jelentőségű elnökségi határozatoknak a nyilvánosságon keresztül. Ösztönözzük a doktori iskolákat a doktoranduszok jogainak fokozott védelmére. Elősegítjük az intézményekkel, doktori iskolákkal folytatott közvetlen konzultációk keretében a doktoranduszok jogainak és érdekeinek érvényesülését.
80
Segítséget nyújtunk a doktorandusz és az intézmény közötti eljárásokban
A Jogsegély-szolgálat működése A Jogsegély-szolgálat minden megkeresést követően mély szakmai alapossággal vizsgálja ki a doktoranduszoktól és a doktorjelöltektől érkezett észrevételeket, panaszokat a hatályos jogszabályok, illetve a vonatkozó intézményi szabályzatok rendelkezéseinek tükrében. A vizsgálat lezárultát követően minden érintett számára megfelelő megoldást kívánunk megfogalmazni, illetve kínálni. Természetesen a vizsgálati szakaszba szeretnénk bevonni az érintett intézményeket, szerveket, szervezeteket is, mind a javaslattétel, mind a véleményezés okán. A Jogsegély-szolgálat működése során törekszünk arra, hogy a kooperáció, illetve a hosszú távú szakmai együttműködés jegyében érdemi kapcsolatot alakítsunk ki a felsőoktatás jogi arculatát alakító vezetéssel is. A fentieknek megfelelően tevékenységünk fontos jellemzője a panaszt tevők anonimitása: szeretnénk megelőzni azokat a méltánytalanságokat, amelyek az érintett személyének nyilvánosságából eredhetnek. Az anonimitással párhuzamosan az egyedi ügyekből általánosított elvi döntések, iránymutatások a nyilvánosságon keresztül tudják a kívánt hatást elérni. A DOSz a jogi és doktori szabályzatoknak megfelelő megoldások széles körű bemutatásával kíván - reményeink szerint valamennyi doktori iskolát a doktoranduszok jogainak, érdekeinek fokozott védelmére késztetni. A Jogsegély-szolgálat - többek között - segítséget nyújt a doktorandusz és a doktori intézmény közötti eljárásokban, illetve javaslatot tehet a doktoranduszok jogi képviseletére a bírósági eljárások során is. Megemlítendő, hogy a Jogsegély-szolgálat 1998-as életre hívását követően folyamatosan nőtt a megkeresések száma, amely ambivalens érzéseket válthat ki. Egyrészt örömteli, hogy az érintettek igénybe veszik a DOSz által felajánlott segítséget, továbbá a visszacsatolások alapján pozitívan ítélik meg a Jogsegély-szolgálat tevékenységét. Ugyanakkor mégis aggodalomra adhat okot, hogy az egyes eseteket megvizsgálva az ügyek hátterében nem egyszer a doktor iskolák jogszabályellenes gyakorlata, vagy a megfelelő tájékoztatás hiánya húzódik meg.
81
A DOSz tárgykört érintő érdekvédelmi vetülete
egyéni szinten is védjük a doktoranduszok és a doktorjelöltek jogait és érdekeit; gyors és szakszerű jogi segítséget nyújtva az eseti ügyekből leszűrődő több mint 10 éves tapasztalat felhasználásával elősegítjük a DOSz szakmai tevékenységét; a különféle jogalkalmazási problémákra reakcióként állásfoglalásokat adunk ki és ezeket érvényesítjük a mindennapi munkában.
A Jogsegély-szolgálat igénybevételének módja, feltételei
A szolgáltatás a
[email protected] e-mail címre történő elküldésével vehető igénybe. Az e-mailben megfogalmazott kérdésekkel, problémákkal kapcsolatban a DOSz által megbízott jogász ad tájékoztatást, jogértelmezést, szintén e-mail-ben, a kérdés beérkezésétől számított 4 munkanapon belül. A Jogsegély-szolgálatot bármely doktorandusz és doktorjelölt igénybe veheti. A jogi tájékoztatás, tanácsadás a szolgáltatás igénybe vevője számára térítésmentes.
Jogsegély-szolgálat: témakörökben
tájékoztatás
és
tanácsadás
az
alábbi
a doktori képzésre történő felvételi jelentkezés szabályai; a doktorandusz jogviszonyra vonatkozó szabályok (jogviszony létesítése, szünetelése, szüneteltetése, megszűnése, stb.) a doktoranduszok tanulmányi természetű jogai (tárgyfelvétel, kredit-beszámítás, előadásokkal, publikációs tevékenységgel, kapcsolatos kérdések, stb); a tanulmányok finanszírozásával kapcsolatos kérdések (állami ösztöndíj, költségtérítés, költségtérítés-mentesség, költségtérítéskedvezmények, ösztöndíjak, juttatások, díjak, térítések, képzési idő stb); az ügyintézés szabályai (személyes adatok védelme, hiánypótlás, jogorvoslatok, határidők, mulasztások, igazolási kérelmek stb); a doktorandusz jogviszonnyal összefüggő egyéb jogi kérdések (képzés és munkavállalás összefüggései, stb). társadalombiztosítással, „GYED”- del kapcsolatos kérdések
82
jogi jellegű segítségnyújtás önkormányzatok számára
az
intézményi
doktorandusz
A szolgáltatást a megbízott jogász a hatályos jogszabályok, különösen a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, továbbá az ehhez kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályok (kormányrendeletek, és miniszteri rendeletek) értelmezésével nyújtja. Továbbá titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a szolgáltatás ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független a megbízási jogviszony fennállásától, és az a megbízás megszűnése után is fennmarad. A titoktartási kötelezettség kiterjed a szolgáltatás ellátása körében a jogász által készített és a birtokában levő egyéb iratokra, feljegyzésekre is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. [1998. évi XI. törvény az ügyvédekről 8. § (1)-(2) bek.] A Jogsegély-szolgálat nem terjed ki az alábbiakra:
beadványszerkesztés; jogi képviselet a felsőoktatási intézményekkel szemben, esetleg bíróságok, hatóságok előtt nyilvánvalóan nem jogi természetű kérdések, problémák megválaszolása
Fejlesztési koncepciók a Jogsegély-szolgálat működésében Az eddigi tapasztalatainkat felhasználva a Jogsegély-szolgálat hatékonyságának növelése érdekében az alábbi területeken szükséges a nagyobb fokú hatékonyság.
Az egyedi ügyekből leszűrődő tapasztalatok felhasználása. Az együttműködési lehetőségek mielőbbi és minél hatékonyabb kihasználása a szakmai partnereinkkel. A kooperáció jegyében az aláírók rendszeres szakmai kapcsolatot alakítanak ki annak érdekében, hogy a felsőoktatási szférában felmerülő jogi jellegű problémákat minél hatékonyabban rendezhessék. Az együttműködés további előnye, hogy a jövőben - szükség esetén egyedi ügyek kapcsán is - rendszeres szakmai konzultációra biztosít lehetőséget, így az aláírók jobban megismerhetik egymás tapasztalatát és egységes jogalkalmazói gyakorlat alakulhat ki. Különböző szakmai fórumok, viták szervezése.
83
Az anonimitás megőrzése mellett a doktori képzésben részt vevők számára a határozatok, állásfoglalások minél nagyobb hozzáférhetőségének, illetve elérhetőségének biztosítása. A dosz.hu honlapon jogsegély-szolgálat vonatkozásában a gyakran ismételt kérdések felület folyamatos fejlesztése, aktualizálása. Ezen elérés összegyűjti azokat a problémákat, kérdésköröket, amelyekkel a tapasztalataink szerint a doktoranduszok, illetve a doktorképzésben részt vevők nagy arányban találkoznak. Állásfoglalások készítése a doktoranduszokat, illetve a doktorjelölteket érintő legfontosabb kérdések tekintetében. (pl. nyugdíjjogosultság, képzés és munkavállalás összefüggései, stb).
Összegzés A DOSz a Jogsegély-szolgálat megszervezése és fenntartása útján jogi tanácsadó szolgáltatás nyújtásával kíván hozzájárulni a doktoranduszok jogkövető magatartásához, a jogi problémákhoz vezető hibás döntések megelőzéséhez, illetve az esetleg vétett hibák gyors, hatékony, önkéntes kiküszöböléséhez. Célja a doktoranduszok jogilag alátámasztott tájékoztatása, támogatása és eligazítása, lehetőleg még az egyes nyilatkozataik, döntéseik megtétele előtt vagy a számukra nem egyértelmű, nem világos döntési helyzetekben. Fentiek okán úgy látjuk, hogy a Jogsegély-szolgálat működtetése, annak fejlesztése, fejlődése szükséges és hasznos. A Jogsegély-szolgálat által megvizsgált ügyekből levont állásfoglalások, konzekvenciák azok, amelyek - véleményünk szerint - előbbre vihetik a doktoranduszok, a doktorjelöltek, végső soron az egész doktori képzés fejlődését. Dr. Fazekas Kornél A Doktoranduszok Országos Szövetsége stratégiai elnökhelyettese
84
Előremutató együttműködések
A Doktoranduszok Országos Szövetsége középtávra definiált jövőképe, hogy a magyar és a nemzetközi felsőoktatási rendszerben szakmailag elfogadott, megkerülhetetlen, társadalmilag beágyazott és a doktorandusz közösséget teljes egészében lefedő érdekképviseleti és tudományszervezői szervezetté váljon. A meghatározott célok elérése érdekében olyan eszközrendszerek igénybevétele is szükséges, amelyek hatékonyabbá teszik a doktorandusz közösség partnerségi kapcsolatainak kiépülését. Ez által érdekeink és igényeink könnyebben összhangba kerülnek a tudásalapú gazdaság XXI. századi elvárásaival és célrendszerével. Az ehhez vezető úton a mindenkori kormányzattal olyan stratégiai partneri hálózat kiépítése szükséges, amely operatív kapcsolatot biztosít a döntéshozókhoz, lehetőséget teremt a doktoranduszok számára érdekeik érvényesítésére, továbbá a hazai és EU-s támogatási politika ez által előterébe helyezheti a doktori képzésben részt vevőket. A vállalati szektorral való kapcsolatkeresés és a lehetséges együttműködések kiépítése, a DOSz számára közép-hosszútávon az egyik legfontosabb stratégiai kérdés. Fontos, hogy a vállalatokkal való együttműködések révén pl. innovatív oktatási, képzési modellek kerülhessenek kidolgozásra. A DOSz hosszú távú működése szempontjából lényeges továbbá, hogy olyan támogatókat, szponzorokat szerezzen, akikkel a kölcsönös szakmai-tudományos tudástranszferen túl forrásallokáció vonatkozásában is partnerre talál. Az idei esztendőben e kapcsolatrendszer kiszélesítése és tartalommal történő megtöltése érdekében számos kezdeményezéssel éltünk.
I.
Kormányzati szférával való kapcsolatok fejlesztése
A mindenkori kormányzattal való aktív kapcsolat kialakításán túl a DOSz elemi érdeke, hogy egyes kiemelt területeken (p. munkaerőpiaci, K+F+I, EU-s támogatások) stratégiai együttműködésbe kerüljön az állami szférával. A felsőoktatási szakterülettel való
85
konstruktív együttműködésen túl olyan területeket kellett keresni, ahol a fenti témákban DOSz kölcsönös partneri viszonyba kerülhet egyes kormányzati szervekkel. Az egyik ilyen kiemelt terület volt például, hogy a DOSz köztestületként kormányzati tanácsadói, szakértői, érdekegyeztető testületben képviseltethesse magát. Hatalmas megtiszteltetés szervezetünk számára, hogy civil szereplőként meghívást kapott az egyik legnagyobb 2014-2020-as operatív program, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) Monitoring Bizottságába, szavazati joggal rendelkező teljes jogú tagként. Belügyminisztérium-DOSz-ODT együttműködési megállapodás 2015. május 15-én, szervezetünk Együttműködési megállapodást kötött a Belügyminisztériummal és az Országos Doktori Tanáccsal. Jelen együttműködés célja, hogy a Belügyminisztérium az ágazathoz kutatási témáikkal kapcsolódó doktoranduszok, doktorjelöltek számára vállalja külső gyakornoki rendszer létrehozását és működtetését. A gyakornoki rendszerben résztvevő doktoranduszok és doktorjelöltek tudományos kutatást folytathatnak a Belügyminisztériumban, illetve a minisztérium irányítása alá tartozó önálló belügyi szerveknél (pl. rendészet, katasztrófavédelem, vízügy, nemzetbiztonság). Az együttműködési megállapodást a Belügyminisztérium részéről Dr. Felkai László közigazgatási államtitkár, a Belügyi Tudományos Tanács Elnöke, az ODT részéről Prof. Dr. Csernoch László elnök, a DOSz képviseletében Keresztes Gábor elnök írta alá. A rövidesen felálló kuratórium feladata lesz az első pályázati kiírások megjelentetése, amelyek a DOSz honlapján és szervezetünk Facebook oldalán is elérhetők lesznek. Külügyi és Külgazdasági Minisztérium Kormányzati kapcsolataink további fejlesztése érdekében idén júniusban megkerestük a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium Kulturális és Tudománydiplomáciáért Felelős Államtitkárságát, egy lehetséges együttműködés céljából. Az egyeztetések sikerrel zajlottak, melynek eredményeképpen gyakornoki program indítását célzó együttműködést köt szervezetünkkel a KKM.
86
A megállapodás alapján, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Külügyi és Külgazdasági Intézet a külgazdasági és külpolitikai terület tudományos kutatásával foglalkozó doktoranduszok, doktorjelöltek számára az éves kutatási program figyelembevételével évente felméri az adott tanulmányi szemeszterre vonatkozó fogadókészséget és kapacitást és ennek alapján meghatározza a doktorandusz gyakornoki programra benyújtandó pályázat szükséges kritériumait, amely alapján a Doktoranduszok Országos Szövetsége pályázatot fog hirdetni. Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nkft. Magyarország legnagyobb és legsikeresebb alkalmazott kutatási intézményének, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-nek a célja a magyarországi vállalatok versenyképességének és hatékonyságának növelése sikeres innováció és technológia transzfer révén, szoros együttműködésben hazai és vezető külföldi partnerintézményekkel. Szervezeteink között előremutató egyeztetések folytak az együttműködés feltételeiről, a stratégiai megállapodás idén aláírásra kerül. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HIPAVILON Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Kft.-vel történő együttműködés A hazai tudományos utánpótlás jövőképének megerősítésében, az innovatív megoldások azonosításában és az innovációs potenciál feltárásában, az erős szellemitulajdon-védelmi portfólió kialakításában szervezeteink az elkövetkezendőkben szorosan együttműködhetnek. A szellemitulajdon-védelem a PhD és a DLA hallgatók szempontjából is jelentős eszközrendszer, amely jogi védelmet nyújt szellemi alkotásaik számára. A doktoranduszok által jegyzett találmányok, irodalmi, művészeti és tudományos alkotások, a tudományos felfedezések, az árujelzők, illetőleg az ipar, a tudomány, az irodalom vagy a művészetek terén folyó szellemi tevékenység erkölcsi és jogi védelme, anyagi elismerése e fiatal kutatók számára is kiemelt fontosságú. A DOSz minden olyan kezdeményezésben érdekelt tehát (pl. tréningek, workshopok), amelyek a doktoranduszok számára
87
tanulmányik és pályájuk során is hasznos tudással vértezik fel őket e témakörben. Mindkét szervezettel előremutató határoztunk meg az egyeztetéseken.
II.
együttműködési
kereteket
Vállalati szférával való kapcsolatok fejlesztése
A vállalati szférával való kapcsolatkeresés első lépéseként, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségével vettük fel a kapcsolatot az idei esztendőben. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Úgy véljük, a magyarországi vállalati szektor, valamint a hazai tudományos utánpótlás jövőképének meghatározásában, a közös nevezők meghatározásában, valamint a fejlesztendő területek kidolgozásában szervezeteink az elkövetkezendőkben szorosan együttműködhetnek. A Felsőoktatási Kerekasztal tanácskozásain való közös részvételen túl, az MKIK elnökével az ősz folyamán személyesen is egyeztettük elképzeléseinket. Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) A fiatal PhD és a DLA hallgatók számára potenciálisan szükséges lehet például a cégalapításhoz szükséges alapvető ismeretek megszerzése. A fiatal magyarországi vállalkozók, valamint a hazai tudományos utánpótlás jövőképének meghatározásában, szervezeteink az elkövetkezendőkben szorosan együttműködhetnek. Ennek megfelelőn a FIVOSZ elnökével előremutató egyeztetést folytattunk, amelynek eredményeit összefoglalandó, szervezeteink rövidesen együttműködési megállapodást fognak kötni. Robert Bosch Kft. – Budapesti Fejlesztési Központ A Bosch, hazánk egyik legnagyobb foglalkoztatója. Olyan innovatív vállalat, mely elkötelezett az egyetemekkel való szoros együttműködések kialakításában és folyamatos fejlesztésében. Az idei esztendőben, Magyarországon egyedülálló PhD programot indított el a vállalat, melynek népszerűsítésében, továbbfejlesztésében a DOSz is aktív szerepet kíván vállalni.
88
A Doktoranduszok Országos Szövetsége által képviselt tudástőkét a jövőben folyamatosan menedzselni szükséges. Véleményem szerint olyan köztestületté kell formálódnunk, amely nem csupán összefogja a fiatal tudótársadalmat, hanem „tőkésíteni” is tudja ezt a bázist, mindezt a doktorandusz-társadalom érvényesülése és hatékonyabb munkaerőpiaci integrálódása érdekében. Bokor András A Doktoranduszok Országos Szövetsége elnökségi tagja
89
2015
