Docimológia a bioetika oktatásban

Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet

BOMM 2013. 05.04. Debrecen

Szubjektív bevezető  -

Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a félévi teljesítményt -- a kettőt együtt

Esetek: - „nem ezt vártam” - „tessék kérdezni az ötösért” - „szerettem az etikát, csak nem szólaltam meg” Szegedi oktatási + vizsgáztatási struktúra Saját tapasztalatok (ÁOK, FOK, GYTK, JGYTFK)

Etika oktatása Szegeden

Rezidens Rezidens képzés képzés

IV. év

III. év

I. év

Orvos-beteg kommunikáció etikája

Kommunikációs tréning

Orvosi etika / bioetika / 7 előadás, 14 szeminárium

Bevezetés az orvostudományba / Etikai alapelvek

Szakirodalom    

Etika curriculum --- könyvtárnyi szakirodalom Etika curriculum értékelése --- u.ez Etika oktatás módszertana --- bőséges irodalom Etika vizsgáztatás --- minimális irodalom

Általában: kell, szükség van rá DE: sajátosságai miatt nehéz objektíven mérni  Konkrétan: nagyon kevés szakirodalom 

Etika oktatás értékelésének (= vizsga) nehézségei 

 

 

Módszertanilag kevéssé kidolgozott Nem „kemény” tárgy (anatómia, biokémia) -- objektív mérés nehézségei

Eltérő koncepciók Sokféle tananyag / tankönyv

A vizsgára tanulunk vagy a hivatásra készülünk?  

 

 

Mit kérjünk számon? Amit tanítottunk Kimenet alapú oktatás Jó orvos – etikus viselkedés / erkölcsi normák betartása / hivatás etikai normái / moralitás Kompetencia-alapú oktatás Lehet-e a kompetenciá(ka)t mérni? Ha igen, hogyan?

GLOBÁLIS KURRIKULUM Klinikai készségek

Populáció egészségi állapota

Kritikus Információ gondolkodás menedzsment Tudományos alapok Kommunikáció Hivatásbeli értékek, beállítódás

Alapkérdések az értékelésben 







1. Miért? – az értékelés szintjei, funkciói 2. Mit? - a változók meghatározása (mit mérjünk?) - a viszonyítás alapjának meghatározása (mihez viszonyítsunk?) 3. Mikor? - az oktatási folyamat melyik fázisában 4. Hogyan? – a mérőeszköz, a mérési eljárás kidolgozása

Miért? Egyszerű válasz: mert az egyetemi oktatás egyik tantárgya



„Összetett” válasz: Indirekt megközelítés: ne legyen vizsga etikából Mert: a közvetített tudás nem / kevéssé befolyásoló tényező az attitűd / magatartás mérhetetlen 

-

Ha nincs vizsga, az degradálja a tárgyat !!! (és oktatóit) - súlytalan a tárgy a diákok szemében „ a többi tárgy oktatója szerint „ az oktatók / kollégák szemében

Miért? 

   

Az értékelés komoly motivációs tényező a tanulásban (ha van / ha nincs) Az értékelés módja befolyásolja a tanulási - magatartást - módszert - a tanulásra fordított időt, energiát, stb.

Mit ? Etika oktatási célok 

Elméleti ismeretek az erkölcsről / etikáról / hivatásetikáról



„Szakmai” és „erkölcsi” problémák tisztázása



Erkölcsi érzékenység növelése



Kritikai reflexió igényének kialakítása



Erkölcsi elemzés és érvelés jártasságának kialakítása



Konfliktusok tisztázásának és megoldási módjainak lehetséges módszerei



Készségek fejlesztése ill. megerősítése (empátia, tolerancia, türelem, megértés, stb)

Mit? Hogyan? 

„KNOW” – szint

„Ismeret” szintje („tények” szintje) (leíró tudásanyag): eü. törvény, betegjogok, nemzetközi és hazai dokumentumok, alapelvek, fogalmak, definíciók 

Módszerek: - Feleletválasztós tesztek - Feladatlapok -

előnyök --- hátrányok

zárt kérdések nyitott kérdések

Mit? Hogyan? 

„CAN” - szint

„Tudás” szintje: összefüggések, elméletek, álláspontok, érvek mellette és ellene



Tesztek (??) Feladatlapok nyitott kérdésekkel Esszé

Mit? Hogyan? „DO

- szint”

„Alkalmazás” szintje - erkölcsi problémák Felismerése / azonosítása Leírása / elemzése Értékelése Megoldási alternatívák kidolgozása Indoklás

-

Módszer: Esszé --- szabadon választott / megadott téma --- otthoni kidolgozás / tantermi vizsga Esetelemzés

-

Előnyök / hátrányok

-

Esetelemzés 



Előre megadott szempontrendszer Otthoni munka – elegendő idő az elkészítésre - „idegen kéz” lehetősége



Egy eset / több (megadott) eset közül választás Szabadon (saját tapasztalatból) választott



((tapasztalataim a JGYTFK-ról))



Mit? Hogyan? 





Attitűd / magatartás értékelése --- legfontosabb, de nehezen mérhető, alig kontrollálható - páciens szimuláció (színész páciens) - gyakorlati évben, megfigyeléssel ---- jogi és etikai problémák!!!

Módszerek kérdései



Validitás Egzaktság Objektivitás Idő Eszköz



Oktatók !!! (orvos, filozófus, teológus)

   



Esszé / esetelemzés pl. a társak is értékelhetik (a megadott szempontok szerint) névtelenül

Összefoglalás Alkalmazás /Gyakorlat Alkalmazás /Gyakorlat (attitűd, magatartás) (attitűd, magatartás) -- Esszé / esetelemzés Esszé / esetelemzés 

Tudás Tudás - Feladatlapok / esszé - Feladatlapok / esszé 

Ismeret Ismeret Teszt / feladatlap 

-Teszt / feladatlap



Alapismeretek

Alapismeretek

Mikor? (Szegedi tapasztalatok) 

I. év – BevO = teszt (4 kérdés, feleletválasztás)

III. év --- Etika – szeminárium (referátum + megbeszélés + esetelemzések) - kollokvium (10 X 10 kérdéses feladatlap + tétel) 

 -

IV. év --- összevont szigorlat Etika: esetelemzés + tétel

Grazer Konferenz: VI. évben „Fallportfolio” 2 + 3 komplex eset elemzése (medicina, etika, pszichológia, szociológia, antropológia) (10 -12 oldal // 5-6 oldal)

Oktatást minősítő kérdőív 1.) MENNYIRE TARTJA ÉRDEKESNEK A SZEMINÁRIUMOK PROGRAMJÁT ? Nem érdekes Nagyon érdekes 1 2 3 4 5 6 7 2.) JÖVENDŐ MUNKÁJÁT ILLETŐEN MENNYIRE TARTJA HASZNOSNAK AZ ITT KAPOTT ISMERETEKET ? Egyáltalán nem tartom hasznosnak Nagyon hasznosnak tartom

1 2 3 4 5 6 7 3.) MILYENNEK ÍTÉLI SAJÁT SZEMINÁRIUMI MUNKÁJÁT ? Passzív voltam Nagyon aktív voltam 1 2 3 4 5 6 7 4.) MILYENNEK ÍTÉLI A CSOPORT SZEMINÁRIUMI MUNKÁJÁT ? Passzív, kevéssé érdeklődő volt Nagyon aktív, érdeklődő volt 1 2 3 4 5 6 7 5.) MELYIK TÉMA TETSZETT A LEGJOBBAN ? 6.) MILYEN JAVASLATA VAN A SZEMINÁRIUM HATÉKONYABBÁ TÉTELÉRE ? 7.) MI A VÉLEMÉNYE A SZEMINÁRIUMVEZETŐ MUNKÁJÁRÓL ? KÖSZÖNJÜK A SEGÍTSÉGÉT !

Hallgatói visszajelzések Hallgatói elfogadottság részaránya 

1/3 – pozitív, elfogadó (7 pontos skálán 6 - 7 )

„érdekes és elgondolkodtató órák voltak, szerettem a szemináriumokra és az előadásokra is bejárni” 

1/3 – megnyerhető

„pozitív csalódás volt számomra az etika tárgy” „sokszor felkeltette az érdeklődésemet a téma iránt” 

1/3 – negatív, elutasító

---- nincs leírt, kifejtett vélemény; (fontos: 7 pontos skálán 1 - 2 )

Problémák, nehézségek 

Természettudományos közeg



„Kemény” tárgyak



„Rejtett kurrikulum” hatása



Egyetemi infrastruktúra hiányosságai

humán tárgyak

„súlytalan” etika Rejtett kurrikulum

A deklarált kurrikulum

Az oktatott kurrikulum

A megtanult kurrikulum

Tanulságok Tudomásul kell vennünk: - hogy az etika nem „kemény tárgy” hogy a diákok a vizsgára tanulnak hogy „redukált” jegyzetekből tanulnak hogy az objektív értékelés nehezen megvalósítható hogy a tantárgyunk „búvópatak” jellegű 

-

Hogy az oktatásnak és a vizsgáztatásnak is van etikai dimenziója

- hogy az oktatás (hosszú távon) rányomja bélyegét az oktatóra

Köszönöm szépen a figyelmet!