DÖNTÖTT AZ ORSZÁGGYÛLÉS TÉMÁINK

O nl in e

ki ad ás !

ÉRDEKVÉDELEM JOGVÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS

www.pdsz.hu

1085 Budapest, Somogyi Béla u. 20.

DÖNTÖTT AZ ORSZÁGGYÛLÉS

TÉMÁINK MINDEN, AMI AZ ÉLETPÁLYAMODELLEL ÖSSZEFÜGG 6-19. OLDAL

2-3. oldal Nem történt semmi különös. Honanyáink és honatyáink megszakítva – bizonyára – jól megérdemelt nyári szabadságukat, módosították a Nemzeti Köznevelési Törvényt. Izomból. A kormányzati gõzhenger automatikusan szavazott le minden módosító indítványt, mely a MÛ általuk megálmodott verziójába „belerondított” volna. Lényegtelen, hogy ellenzéki, vagy kormánypárti javaslatról volt szó, még a nyelvhelyességi hibákat sem voltak hajlandók javítani. Hogy az áterõszakolt módosításokkal egybeszerkesztett jogszabály nem más, mint szemfényvesztés – nem fontos. Nekik... 3. oldal

A PDSZ AKADÉMIÁN TÖRTÉNT

MEZTELEN A KIRÁLY?! - ÉVET ÉRTÉKELT A PDSZ 25-27. OLDAL

PÉNZ HELYETT... 29-31. OLDAL

20-21. oldal

JOGI ESETEK 34-37. OLDAL

2013. augusztus

AKTUÁLIS

DÖNTÖTT A PARLAMENT: AKÁR CSÖKKENHET IS A PEDAGÓGUSOK FIZETÉSE Teljes gyõzelmet aratott Hoffmann Rózsa Pokorni Zoltán felett: a köznevelési törvénynél minden módosító javaslatot leszavaztak, azokat is, amelyeket a Fidesz szakpolitikusai támogattak. Több tanár kap béremelést, de jóval kevesebbet, mint amennyivel számoltak. Nem garantálják azt sem, hogy senkinek ne csökkenjen a bére.

Megszavazták a pedagógusok bérezésérõl szóló törvénymódosításokat. A kormány egyetlen módosító javaslatot sem támogatott, ezeket nem is fogadták el, még azokat sem, amelyeket fideszesek nyújtottak be. De még azt sem, amelyben három fideszes képviselõ azt kérte, nyelvtanilag pontosítsák a szöveget. Pokorni Zoltán, aki többször is összekülönbözött Hoffmann Rózsa államtitkárral, nem várta meg, amíg szavaznak a módosító indítványáról, visszavonta azt. A javaslat lényege az lett volna, hogy a pedagógusok besorolásának változásával senkinek a bére ne csökkenhessen. A módosítót a jobbikos Farkas Gergely átvette, sajátjaként fenntartotta és név szerinti szavazást kért róla, de azon a kormánypártok - néhány tartózkodással - leszavazták. Elutasította a többség Pokorninak azt a javaslatát is, amely szerint 5-10 ezer forint többletpótlékot kaphattak volna azok a tanárok, akik több szakon tanítanak. A korábban elfogadott törvény szerint az iskolákban, óvodákban, kollégiumokban pedagógus munkakörben pedagógus végzettséggel dolgozók kaptak csak volna béremelést. A módosítással kiterjesztették a jogosultak körét, így a pedagógiai szakszolgálatokban és intézetekben, gyermekvédelmi intézményekben pedagógusi munkát végzõk is kapnak béremelést. Így viszont kisebb lesz a béremelés mértéke: a tervezett összeg 60 százalékát kapják meg, majd minden év szeptemberében tíz százalékot 2017-ig. Szeptembertõl a pedagógusok fizetésének kiszámítása a mindenkori minimálbér (jelenleg 98 ezer forint) alapján fog történni, így a minimálbér emelkedésével a pedagógusok jövedelme is automatikusan nõ. A jelenlegi közalkalmazotti bértáblában az A kategóriájú fizetési fokozatban, a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkaköröknél a jelenlegi minimálbér jár. A B, a C és a D kategóriákban, a szakképesítéshez kötött munkaköröknél a garantált bérminimumot 114 ezer forintot adják. A diplomások jövedelme a pályán eltöltött évektõl függõen ettõl magasabb. A középiskolai végzettségû pályakezdõk mindössze 1,8 százalékkal több jövedelemre számíthatnak, mint korábban. 18 év munkaviszony után már 47,7 százalékkal, míg 42 év után 88

Elõzmények A kormány augusztus 21-én benyújtotta a pedagógus-béremelés kiterjesztésérõl szóló javaslatát, amelyet jövõ héten rendkívüli ülésen fogadhat el az Országgyûlés. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetõje augusztus 6-án jelentette be, hogy rendkívüli országgyûlési ülés összehívását kezdeményezi augusztus 26-27-ére a pedagógusok béremelésével kapcsolatos törvényi változások elfogadására. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerdán a kormány nevében a házelnöknek írt - a parlament honlapján is elérhetõ - levélben kezdeményezte az ülés megtartását. A módosítást az indokolja, hogy a korábban elfogadott törvény szerint csak az iskolákban, óvodákban, kollégiumokban pedagógus munkakörben, pedagógus végzettséggel dolgozók kaptak volna béremelést szeptembertõl. Balog Zoltán nemzetierõforrás-miniszter szerdán benyújtott elõterjesztése ugyanakkor a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértõ és elõadó munkakörökben, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra is kiterjeszti a béremelést, amely 2015 szeptemberétõl a nevelõ- és oktatómunkát közvetlenül segítõ, pedagógus szakképzettséggel rendelkezõ foglalkoztatottakra is vonatkozik majd. Az érintettek körének kiterjesztésével az idén kisebb, az eredetileg tervezett összegnek a hatvan százaléka lesz a béremelés, amelyet minden év szeptemberében további tíz százalék követ 2017-ig. Balog Zoltán javaslata utóbbi érdekében rendeletalkotási jogot adna a kormánynak a 2014-2017 közötti tanévek illetményalapjának meghatározására. Rogán Antal korábban arra kérte a köztársasági elnököt, hogy hivatala „sürgõsséggel vizsgálja meg a törvény kihirdetésének lehetõségét”.

Ráció online – a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének online kiadása Felelõs kiadó: Mendrey László, a PDSZ elnöke Fõszerkesztõ: Szita Róbert Képszerkesztõ: Kiséri-Nagy Ferenc Szerkesztõbizottság: A PDSZ elnöksége Kiadja: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmánya 1085 Somogyi Béla u. 20. Lapterv, tipográfia: Kiss Csaba

2

AKTUÁLIS százalékkal több bruttó bért remélhetnek. A fõiskolai diplomás pályakezdõk 26,7 százalékkal több bért kapnak szeptembertõl. 18 év munkaviszony után 55, 42 év után 45 százalékkal több bért kapnak mint korábban. Az egyetemi diplomás pályakezdõk 30 százalékos béremelést kapnak, 18 év tanítás után 50 százalékkal, 42 év után 32 százalékkal több bért kapnak a jelenlegi fizetésükhöz képest. Jelentõs ugrás a bérekben már három év munkaviszony után is van, mivel a tanárok 185, illetve 203 ezer forintra számíthatnak. Átlagosan 34 százalékkal emelkedik több mint százötvenezer pedagógus alapilletménye szeptembertõl. 2017-ig minden szeptemberben lesz, mintegy 5-10 százalékos béremelés. A pedagógus-bértábla részleges bevezetésének az idén 40-45 milliárd, jövõre 170-180 milliárd forint bruttó hatása van a büdzsére. Rendezték a pótlékokat is, így például az intézményvezetõk esetében egyetemi végzettségnél maximum 123 715, de legalább 61 858 forint jár. Az osztályfõnöki, kollégiumban csoportvezetõi pótlék végzettségtõl függõen maximum 46 393, illetve 50 833 forint lehet, míg a minimális pótlék 15 464, illetve 16 944 forint. A béremeléssel nem minden tanár jár jól anyagilag. A korábbi fenntartók egyes tanároknak adtak cafeteriát, a tanárok szeptembertõl egységesen nem fognak kapni, jövõre is kétséges, majd a büdzsé tárgyalásakor dõl el. Egyes településeken ruhapénzt adtak, vagy az utazási bérletet térítették. Az új rendszerben nem fizetik ki a túlórákat, így akik korábban sokat túlóráztak és cafeteriát is kaptak, azok nem járnak jobban a béremeléssel. A parlament rendkívüli, kétnapos ülésén nem csak a kiterjesztett béremeléshez szükséges törvényt hozták meg, hanem más, a tanév kezdéséhez szükséges jogszabályokat is. A tanárokat érintõ kollektív szerzõdés, amelyet a már egyetlen intézményfenntartóval, a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központtal (Klik) írnak majd alá, valószínûleg egy-két nappal a tanév megkezdése elõtt. Ezekben egységes feltételeket

kell kialakítani az ország összes iskolájára. Az ehhez szükséges pedagógus elõmeneteli rendszer részletszabályait tartalmazó végrehajtási rendelet a parlament ülése után kezdõdik meg. Ez után ismét egyeztet a pedagógus szakszervezetekkel a kormányzat és az érdekvédõk javaslatai alapján folytatja a konkrét tárgyalásokat a kollektív szerzõdés szövegérõl.

A köznevelésért felelõs államtitkárság szerint a tanév meg tud kezdõdni akár a kollektív szerzõdés aláírása nélkül, mivel ágazati szinten korábban nem is volt ilyen. Az államtitkárság lapunkkal közölte, hogy a pedagógusok új munkaszervezésének legfontosabb szabályait a 2011 decemberében elfogadott köznevelésrõl szóló törvény rögzíti. Ezek a szabályok azóta nem változtak, az augusztus végén megjelenõ végrehajtási rendelet e téren új információkat nem tartalmaz. A jelenleg hatályos heti kötelezõ óraszám fogalmát a neveléssel-oktatással lekötött munkaidõ veszi át, amely a teljes munkaidõ 55-65 százaléka, vagyis 40 órás heti munkaidõ esetén heti 22-26 óra „tól-ig“ határok között mozog. Éber Sándor – Sztojcsev Iván

A PDSZ KÖZLEMÉNYE oktatásból hasznosítható végzettség nélkül kihullók száma. Hosszú távon végül maga a társadalom egésze, az ország sínyli meg a kormányzati idõutazást. Magyarország nem engedheti meg magának, hogy fejét félre fordítva, szemét szégyenlõsen lesütve, némán szemlélje az oktatás tönkretételét. Nemcsak honanyáink és honatyáink történelmi felelõssége megkerülhetetlen, de a pedagógusoké is. Cselekednünk kell! Közösen sikerülni fog!

(Folytatás a címlapról) A köznevelésben érintettek számára azonban az elmúlt évtizedek legátfogóbb, és tegyük hozzá és leginkább retrográd változását hozzák az elkövetkezendõ hónapok. Az ideológiai szempontokat preferáló, fölösleges ismeretekkel zsúfolt Nemzeti Alaptanterv, a megnövekedett munkaterheléstõl hajszolt pedagógusok, az értelmesen – horribile dictu, önálló játékkal –eltöltött szabadidõ esélye nélkül óráról, korrepetálásra, fejlesztésre, szakkörre, napközibe, tanulószobára és még ki tudja hova „vezényelt” diákok, és az ilyen jellegû feladatok magas színvonalú ellátására jellemzõen alkalmatlan intézményrendszer szimbiózisa a színvonal elkerülhetetlen romlását hozza magával. Legkorábban a pedagógusok szembesülnek azzal, hogy átverték õket. A nominálisan emelkedõ fizetés, reálértékben épp hogy fedezi a munkaterhelés növekedését. A szülõk és diákok a változások elszenvedõiként rapid gyorsasággal tapasztalják meg az irreális elvárások kontra produktivitását, a joggal elvárt eredmények elmaradását. A 16 évre leszállított tankötelezettség miatt növekszik az

Budapest, 2013. augusztus 27. Mendrey László elnök

3

TANÉVNYITÓ

A LÉNYEG AZ EMBER, A GYERMEK, A TANULÓ „A tanév itt kezdõdik 2013” címet viselõ tanévnyitó országos konferencián elhangzott, hogy a köznevelés megújítása új állomásához érkezett, ezért a jó színvonalú, igazságos és méltányos rendszer megteremtése érdekében szeptembertõl jelentõs változások lesznek az iskolákban. A konferencián az emberi erõforrások minisztere, a köznevelésért felelõs államtitkár, helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal (OH) és az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet (OFI) vezetõi és munkatársai elsõ kézbõl tájékoztatták a pedagógusokat és az intézményvezetõket. Az emberi erõforrások minisztere szerint kiválóan képzett, erkölcsileg és anyagilag megbecsült pedagógusok nélkül nem újítható meg az oktatás, nem valósítható meg az ország felemelkedése. Balog Zoltán A tanév itt kezdõdik! címû budapesti tanévnyitó konferencia augusztus 22-i nyitónapján azt mondta: a jó iskolarendszer alapja a felkészült pedagógus, akinek a munkájára a nemzet jövõje épül. A lényeg az ember, a gyermek, a tanuló. Az iskolában minden érdekükben, kell történjen. A családok a számukra legértékesebbet, a gyermeküket bízzák az iskolára, s ezáltal a kormányra is. Innen megközelítve kell nézni minden részletet és összefüggést, de még az oktatási rendszer átalakítását is. A miniszter szerint minden átalakítás fõ célja a versenyképesség köré csoportosul.

A tárca irányítója azt is jelezte, hogy a pedagógusok mostani béremelését törvény fogja garantálni. A további emeléseket kormányrendelet rögzíti majd – mondta. Az augusztus 22-i rendezvényen – Balog Zoltán miniszter megnyitója után - elõadást tartott Dr. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelõs államtitkár is. Õ elmondta, hogy mindenképpen szükség volt a változásokra. - Három évvel ezelõtt rossz állapotban voltak a gyerekek, a pedagógusok és bizony sok iskola is. A megújítás célja a fiatalok fejlõdésének elõtérbe helyezése, a családok és ezzel az ország felemelkedése, a minõségi nevelés megerõsítése, a kiegyenlített színvonal és a társadalmi elvárásoknak való megfelelés. Az államtitkár végül azt emelte ki, hogy óriási teljesítmény a magyar gazdaságtól a pedagógus-béremelés. Példaként említette, hogy egy 20 éves tapasztalattal rendelkezõ tanár fizetése 149 ezer forintról 231 ezer forintra emelkedik a bére. Hozzátette: a változások már most megmutatkoznak, hiszen jelentõsen csökkent az iskolai agresszió és a lógások száma is. Az államtitkár után elõadást tartott még Sipos Imre köznevelésért felelõs helyettes államtitkár, Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal elnöke, és Dr. Kaposi József, az OFI fõigazgatója is. Szita Róbert

LACRIMAE RERUM (AZ ÚJ TANÉVRÕL) Aeneas mondja: a dolgoknak könnyei vannak (sunt lacrimae rerum). Magyarul talán a legpontosabb fordítás ez lehetne: a dolgoknak is van lelke. Ha ez igaz, így van ez a tanévekkel is. Ahogy a vakáció elején írt utolsó bejegyzésemben írtam, eddig minden változtatás arról szólt, hogy mostantól bármit be lehessen vezetni az iskolákban. Most nézzük, hogy milyen változtatástömeggel örvendeztet meg minket a második Orbán-kormány szeptembertõl. Egy lista következik a 2013/14-es tanév „könnyeirõl”. A PDSZ nyári akadémiáján néhány napja arról kellett beszélnem, hogy milyen változásokkal kell számolnunk az új törvény számos intézkedésének életbe lépése után, s azoknak mi lesz a következménye. Az alábbi – a szokásosnál kicsit hosszabb – leltár és prognózis az ott elmondottakon alapszik. Leltár Összeválogattam tizenöt olyan szeptembertõl életbe lépõ változtatást, melyek közvetlenül hatnak az iskolák belsõ világára. Mindenki, aki a közoktatásban dolgozik, jól ismeri ezt a listát, számukra újat valószínûleg a hozzájuk fûzött rövid kommentárokban sem fogok tudni mondani. Mégis, fontos, hogy együtt lássuk ezeket a változástatásokat, mert hatásukat nem elszigetelten, hanem együttesen fejtik ki. Lényegében a változtatásoknak egy olyan kritikus – önmagukban nem feltétlenül fontos – tömegével állunk szemben, amelyek teljesen átírják mindazt, amit mostanáig az iskolákról gondoltunk. Lássuk a listát! Hatalmas ütemben és méretekben zajlik lojális új óvoda- és iskolaigazgatók kinevezése. Az elmúlt hetekben és a következõ napokban a minisztérium az intézményvezetõk negyedét-ötödét cseréli le. Az új igazgatók kiválasztásakor a legfontosabb szempont nem az alkalmasság, hanem a lojalitás volt. A valódi döntéseket ugyan már nem az intézményvezetõk, hanem a tankerületi igazgatók hozzák, az intézményvezetõknek viszont kulcsszerepe van abban, hogy e döntéseket amolyan hajtószíjként „bevigyék” az iskolákba. Az intézményvezetõi munka legfontosabb referenciája mostantól nem a tantestület, hanem a tankerület. Megkezdõdik az új tantervek alapján készült pedagógiai programok felmenõ rendszerû bevezetése. Ennek hatására a tanítási-tanulás folyamat minden ma a pályán lévõ pedagógus emlékeinél sokkal inkább szabályozottabb és – a tartalmak és az alkalmazható

pedagógiai módszertan tekintetében – egyre korlátozottabb lesz. Megkezdõdik az új tantárgyak (erkölcs és hittan) bevezetése ezek oktatására gyorstalpalón felkészített pedagógusok és egyházi személyek közremûködésével, gyorsan összecsapott tantervekkel és tankönyvekkel. Ezek az órák pont olyan oktatási üresjáratok lesznek, mint a világnézetünk alapjai tantárgy volt az államszocializmus idején. A szakiskolák teljesen új alapokon, gyökeresen más rendszerben kezdenek el mûködni. A közismereti órák száma hétre csökken, ezeket egyetlen összevont közismereti tankönyvbõl tanítják majd, s megkezdõdik a „munka alapú” („duális”) szakmunkásképzés gyakorlati oldalának megteremtésével kapcsolatos zûrzavar. Az általános iskolákban a tanítás 4-ig tart majd, amit valahogy valamilyen tartalommal kell megtölteni. Nyilvánvalóan ez a tartalom egy-két délutánra tolt órát (tesi, hittan, stb.) jelent majd és a nem napközis gyerekek beültetését a napközibe. Életbe lép a 32 órás benntartózkodási szabály, amit nyilvánvaló módon egyetlen iskola sem lesz képes betartani, mert az iskolák tanári szobáiban nem lehet leülni, órákra készülni és dolgozatokat javítani. Másfelõl viszont elindul a havonta egyszer visszamenõleg aláírt jelenléti ívekkel és a kontaktórákon felüli egyéni munkafeladatok heti dokumentálásával történõ lepapírozás és az „elkéredzkedés” rendszere. Életbe lépnek az új, létszámszabályozáson alapuló finanszírozási szabályok (a „központi bérfinanszírozás”). Ezzel kapcsolatban az egyetlen bibi, hogy látszólag nincs központi létszámszabályozás, mert semmilyen jogszabály nem rögzíti az ennek alapjául szolgáló paramétereket. Ahogy az államtitkár asszony kinyilvánította: „Nincs kötelezõ óraszám, ez a fogalom kikerült a közoktatás rendszerébõl. Tanítással, pedagógiai foglalkozással töltendõ tól-ig idõkeret létezik, ami heti 22-26 óra.” Ez olyan, mint hogy nincsenek felvételi keretszámok sem, noha az ettõl függõ finanszírozás miatt mégis vannak. Amennyire én tudom, természetesen vannak kötelezõ

4

TANÉVNYITÓ óraszámok, a tantárgyfelosztásokat a tankerületek 24 órára kisakkozva csináltatják majd meg a következõ napokban. Ezt éppen csak nem rögzítették törvényben és nem kötötték a nyilvánosság orrára. Egy további évfolyamon lesz kötelezõ a mindennapos testnevelés, ami örvendetesen növeli majd az iskolák folyosóin tornázó osztályok számát. Az általános iskolákban kicsit könnyebb lesz megoldani a tantermek hiányából fakadó problémákat, mert a gyereket délután 4-ig tanórákon múlathatják majd az idõt. Nem sokat beszélünk róla, de az idén 25 százalékkal több beiskolázott gyermek nagyobb létszámú és sokszor fiatalabb belépõ osztályokat eredményez. Noha az osztálylétszámnak az oktatás minõsége gyakorolt hatását erõsen túlértékelik, ez mégis felvet majd egy csomó pedagógiai alkalmazkodási problémát. A pompásan mûködõ régi tankönyvterjesztési rendszer helyén most debütál az új államosított és központosított, tehát drága és béna rendszer. Nem bejáratott mechanizmusról van szó, tehát a tanév eleje óhatatlanul hiányzó tankönyvek utáni rohangálással telik majd. Október elején mindenki megkapja új fizetését és kiderül, hogy a nyelvbotlásként folyamatosan 60 százalékosként kommunikált, valójában átlagosan 34 százalékos bérnövekedés kinek ellensúlyozza a Pedagógus 1-be való visszasorolás, a pótlékok kiesése és a megnövekedett munkaterhek okozta jövedelemcsökkenést, s kinek nem. (Úgy tûnik, sokkal több pedagógusnak csökken a jövedelme, mint amennyit a kormányzat legendás optimizmusa elõre jelez.) Egyúttal elkezdõdik annak a kétezer pedagógusnak a kiválasztása és minõsítése, akik majd a következõ tanévben közremûködnek kollégáik minõsítésében. Ebben a tanévben megkezdi áldásos tevékenységét a szakfelügyelet, amely egy több évtizede halott oktatástudományi paradigma alapján az iskolai oktatás minõségét az egyes pedagógusok ellenõrzésével igyekszik biztosítani. (Részleteket errõl még mindig nem tudunk.) A pedagógusok az átsorolással együtt járó munkaszerzõdés módosítás keretében belépnek a még nem is létezõ pedagógus kamarába, amely – majd ha valóban létrejön – megalkotja azt a NERkompatibilis etikai kódexet, melynek alapján a kamara is közremûködhet az egyes pedagógusok ellenõrzésében. Megtörtént több száz nyugdíjkorhatárt elért pedagógus kényszernyugdíjazása, a helyükre azonban nem lehet felvenni másokat. Azokban az iskolákban, melyeket ez érint, meg kell oldani a kiesõk munkájának a pótlását. Kétszáz, valamilyen okból bûn által fertõzöttnek nyilvánított iskolában megjelennek az iskolarendõrök („bûnmegelõzési tanácsadók”), akik fegyelmi problémák esetén a kormányzat által nyilvánvalóan hatástalannak tekintett pedagógiai eszközök helyett hatósági intézkedéseket foganatosítanak majd. Prognózis: rövidtávú hatások Az iskola egy biztonságos, erõsen szabályozottan és szervezetten mûködõ üzem. (A MÁV vagy a hadsereg csak álmodik arról, hogy annyira pontos és kiszámítható legyen, mint egy iskola.) Általában márciusban már vannak tantárgyfelosztások tehát tudható, hogy ki milyen órában, melyik osztályban mit tanít, tehát bõségesen van ideje mindenkinek felkészülni mindenre. Ennek így is kell lennie, az iskolákba gyerekek járnak. Most azonban minden idõk legzûrösebb tanévkezdése következik. Ahol nem 24 órára számolták ki a tantárgyfelosztásokat ott újra kell sakkozni azokat, tehát egyáltalán nem biztos, hogy mindenki ott és annyi órában tanít majd, ahol most tudja. (Az sem kizárt, hogy a napokban derül ki, hogy nem mindenkinek van állása, aki most úgy hiszi.) Az új tantárgyfelosztások alapján újrakezdõdik az iskolán belüli alku az órarendekrõl, ami azt jelenti, hogy a gyerekek a megszokottnál sokkal hosszabb ideig tanulnak majd ideiglenes órarend szerint. Mint már írtam, még szeptemberben is zajlik majd a hiányzó tankönyvekért való rohangálás. Az új igazgatók bizonytalanok és bizalmatlanok lesznek, ami erõsen rombolja majd azt az együttmûködésen alapuló légkört, ami a tanév beindításához kell. Október elején kitör a rengeteg bérszámfejtési hiba miatti zûrzavar. Meg kell szokni, hogy a tanárik délután is tömve lesznek

dologtalanul ücsörgõ, vagy a kevés számítógép elõtt tolongó, és az elektronikus naplóhoz hozzáférni igyekvõ pedagógussal. Ez a lista hosszan folytatható lenne. Az új tanév ideges pedagógusokkal, ideges szülõkkel, ideges és szorongó igazgatókkal, valamint túlterhelt és egyre agresszívabb tankerületi alkalmazottakkal kezdõdik majd. Mindeközben egyre disszonánsabb lesz a Szalay utcából bõségesen áradó, a zavartalan tanévkezdésrõl szóló sikerpropaganda. Nem új jelenség, hogy a központi oktatásirányítás vagy egy fenntartó önkormányzat valamivel megzavarja a tanévkezdés rutinmûveleteit. A semmilyen felkészülési-alkalmazkodási idõt nem hagyó változtatások ilyen tömegének bevezetése azonban példa nélküli, mint ahogy az is, hogy az oktatás és tanulás megszervezésének legfontosabb paramétereit nem idejekorán meghozott és nyilvános törvények tartalmazzák. Ennek ellenére azt gondolhatnók, hogy ha a szokásosnál lassabban is majd valahogy elrendezõdnek a dolgok. (Végül is már január óta a pedagógusok problémamegoldó képessége és nem a tankerületek mûködtetik a rendszert.) Attól tartok, ez nem így történik majd. Van az új köznevelési rendszernek néhány olyan vonása, ami tartós üzemmé változtatja majd a zûrzavart és bizonytalanságot. A legfontosabbak: Az új nemzeti együttmûködésen alapuló rendszer azon sajátossága, hogy a dolgok mûködését nem törvényi szabályozás, hanem egyedi tankerületi igazgatói döntések határozzák meg. A „tankerek” – felsõbb utasításra vagy egyéni kezdeményezésre – jórészt az iskolaigazgatóktól átvett egyedi irányítási döntések tömegét hozzák majd meg, ami nem segíti majd a dolgok helyrerázódását. (Ne feledjük, az önkormányzati fenntartói rendszerben az önkormányzatok alkotmányos önállósága miatt minden mûködési keretfeltételt törvényben kellett szabályozni, ami biztosította a kiszámíthatóság és átláthatóság minimumát.) Már sokszor leírtam, hogy a bürokratikus centralizáció brutális túlszabályozást eredményez: mindent részletszabályozások tömege határoz majd meg. Ez különösen igaz a nagy rendszer-átalakító mû jelenlegi szakaszában, amikor a minden konzultáció nélkül sebtében meghozott hulladékszabályozások módosítása napi elfoglaltsága lesz az államtitkárság munkatársainak. Megkezdõdik a korábbi években felhalmozott és így-úgy karbantartott épületek és felszerelések leamortizálódása miatti napi küszködés. Lévén az önkormányzatok már nem tulajdonosai az iskoláknak nem lesz könnyû belõlük pénzt kiszedni bármire is, a Klik-bõl pedig még nehezebb lesz, mert a költségvetése durván és szándékosan alul van tervezve. Õsszel megkezdõdik a következõ évi költségvetés tervezése, ami garantálni fogja a tartós bizonytalanságot. Választási költségvetés lesz, ami nem csak azt jelenti, hogy szórják majd a pénzt szavazatvásárlásra, de az ellenkezõjét is: a nem szavazatbiztosító kiadások kurtítására kell számítani (a közoktatás mûködtetése márpedig ilyen) és a költségvetés horizontja csak az elsõ félév végéig tart majd. Semmi sem akadályozza a kormányzatot abban, hogy egész évre megint durván alultervezze a Klik költségvetését, ami tartósítja az eddigi állásbizonytalanságot. A rendszerváltás óta most elõször a kampány egyik kitüntetett harci terepe az oktatás lesz. A megnövekedett médiafigyelem miatt napi szintû egyedi balhék tömege jelenik majd meg a sajtóban, s a kampány miatt a politika korábbiaknál is erõsebb beszûrõdik az iskolákba. (Nem kétséges, hogy ez fel fogja erõsíteni a pedagógusok megfélemlítését szolgáló – eddig is bõségesen alkalmazott – eszközök használatát.) Prognózis: hosszú távú hatások A kormányzó pártok és az oktatásirányítás vezetõi a most életbe lépõ változtatás tömeget egy a valóban minõségi oktatás felé való elmozdulás elsõ lépéseiként népszerûsítik. Ez úgy hangzik, mintha a kormányzatnak valóban lennének komolyan megfontolható oktatáspolitikai céljai. Ezzel szemben már tudjuk, hogy ilyesmije nincs, a rendszer-átalakításnak kizárólag politikai oka van, minden minõségrõl szóló okfejtés pedig csak kommunikációs háttérzaj. Azt azonban tudjuk, hogy a nemzetközi oktatástudomány mit tekint minõségnek. Ennek alapján érdemes tehát mérlegre tenni a változtatásokról szóló listát abból a szempontból, hogy azok közép és hosszú távon milyen hatást gyakorolnak majd az iskolákban zajló nevelõ-oktató munka minõségére és eredményességére.

5

TANÉVNYITÓ, ÉLETPÁLYAMODELL A ma uralkodó oktatástudományi paradigma – az úgynevezett tanulási eredmények alapú megközelítés – alapján azt tekintjük minõségi oktatásnak, ha egy iskola magas mérhetõ tanulási eredményeket produkál az általa oktatott gyermekekkel. Arról, hogy melyek azok a tulajdonságai egy iskolának, melyek erre képessé teszik, három évvel ezelõtt írtam egy részletes magyarázatokkal ellátott bejegyzést az OktpolCafén, aki szeretne benne elmélyülni, látogassa meg. Most csak a két lista összevetésének végeredményét közlöm az elemzés részletei nélkül. A különbözõ minõségkritériumokat igyekeztem három csoportba osztani. Az elsõ csoportba azok kerültek, melyek tekintetében a szeptemberi változások azonnali és drasztikus minõségromlást eredményeznek (ezeket az alábbi ábrában élénkpirossal színeztem). A második csoportba azok a halványpirossal jelzett kritériumok kerültek, melyek tekintetében megítélésem szerint a mostani változtatások lassú, de biztos minõségromlást eredményeznek majd. Végül a harmadik csoportot azok kritériumok alkotnák, melyekkel összefüggésben a változások hatására minõségjavulás várható – ha lettek volna ilyenek. Nem voltak. Mint látható, egyértelmû és azonnali minõségromlásra számítok az iskolákban érvényesülõ – alap- és kulcskompetenciákat középpontba állító – teljesítmény orientáció, a jó vezetés, a tanterv minõsége és a tanulási lehetõségek gazdagsága, az iskolai klíma (az iskolák szervezeti kultúrája) és a szülõk bevonódása tekintetében. Az összes többi kritérium esetében a pedagógusok képességei és rutinja, valamint bizonyos változtatások lassú hatásmechanizmusa miatt a minõségromlás sokkal lassabb, amolyan leépülés, fokozatos képességvesztés jellegû lesz. Elemzõi szemmel nézve nem kétséges tehát, hogy az új tanév egy erõsen minõségellenes politika implementációjának elsõ éve lesz. Ennek elsõ látványos bizonyítékaira még várnunk kell: a decemberben napvilágot látó új PISA adatok még a 2012-es tudásszintekrõl tudósítanak majd, tehát nem szólnak majd többrõl, mint hogy lehet-e csupán szavakkal kárt okozni. Kétség sem férhet azonban ahhoz, hogy a 2015-ös PISA vizsgálat adatai már erõs teljesítményromlást jeleznek majd. Mielõtt bárki azt gondolná, hogy valami ezoterikus rendszerszintû zagyvaságról olvasott: amikor minõség és teljesítményromlásról beszélek hús-vér tanulók tízezreinek alapvetõ szövegértési, matematikai és természettudományi kompetenciáról van szó, melyek fejlettsége egész késõbbi életüket meghatározza majd. Errõl szólnak majd az új tanév könnyei.

Radó Péter

MINDEN, AMI AZ ÉLETPÁLYAMODELLEL ÖSSZEFÜGG A következõ oldalakon az elmúlt kettõ hónap, életpályamodellel kapcsolatos történéseit foglaltuk össze, idõrendben, a teljesség igénye nélkül.

Június 28.: Mendrey László: Lesz-e pénz az életpályamodellre?

(logopédus, pszichológus) számát és körét kormányrendelet fogja meghatározni. Vagyis: törvény helyett elég lesz egy kormányrendelet arra, hogy mennyi szakember szükséges az adott szakterületen. Mindez komoly problémákat vet fel, hiszen a szülõk is komoly dilemma elé kerülnek, ha arra ébrednek, hogy egyik évben szükség van a szakemberekre és mûködik a szolgálat, a következõ évben viszont gazdasági okok miatt nem. A másik komoly probléma a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK). Hogyan befolyásolja a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) felállítása az oktatás színvonalát, eredményességét, mi az intézmény létrehozásának valódi célja, mennyiben felel meg az alkotmányossági elvárásoknak az NPK – tette fel a kérdéseket Mendrey László. Elmondta: Valódi pedagógus igény nincs a létrehozására, hiszen a szakmai és érdekvédelmi szervezetek ellátják feladataikat. A kart a felelõs miniszter felügyeli, õ nevezi ki a vezetõit, sõt meg is semmisítheti a rendelkezéseit. Ezután bírósághoz lehet fordulni, de mindez alkotmányossági kérdéseket is felvet. A kar létrehozása felveti, hogy vajon miként egyeztethetõ össze a lelkiismereti szabadság kérdése az Etikai Kódex elvárásaival, az automatikus tagság fogalma a szabad döntés jogával?

Az oktatási salátatörvény hatásai, valamint a kormány hétvégi ülésének napirendjén szereplõ életpályamodell volt a PDSZ sajtótájékoztatójának témája. Mendrey László nyomatékosította, hogy a kiszivárgott információk nem adnak okot a derûlátásra, ugyanakkor mindenkinek tudnia kell, hogy a pedagógusok számára a béremelés nem kegy, hanem járandóság. A hét közepén elfogadott oktatási salátatörvény és hatásairól a PDSZ elnöke elmondta, hogy a jövõben a pedagógusi szakszolgálaton dolgozók 6

ÉLETPÁLYAMODELL Az is érdekes, hogy a kari tagság követelménye (joga) csak az állami fenntartású iskolákban dolgozó közalkalmazottakra vonatkozik. Az alapítványi, magán és egyházi iskolákban dolgozó pedagógusokra nem. A PDSZ ezért azt gondolja, hogy mindez sérti a diszkrimináció tilalmának alkotmányos követelményét. Emiatt az állampolgári jogok biztosához fordulunk, de ez majd csak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) hétvégi kongresszusán dõl el, hogyan. Közösen, vagy a PDSZ egyedüli szervezetként – tette hozzá a PDSZ elnöke. A sajtótájékoztató második témája a június 29-i kormányülés napirendjére kerülõ életpályamodell bérjellegû részének bevezetése volt. A PDSZ elnöke kijelentette: Noha 2012 nyara óta törvény szabályozza, hogy az életpályamodellt életbe kell léptetni, csupán súlyos lemaradás elsõ lépcsõjérõl szabad beszélni. A béremelés nem a kormány adománya, hanem a társadalmi erõfeszítés eredménye, melybõl a pedagógusok részesülnek. A szakszervezeti vezetõ hozzátette, hogy bérjellegû kérdésrõl van szó, hiszen egyre csökken a rendezésre szánt keret. Elõször 70, majd 50, aztán 30, a múlt héten pedig már csak 20 milliárd forintról szólnak a hírek, ugyanakkor a forrás még mindig nem szerepel a költségvetésben. Nem tudjuk, hogy a béremelésnél mennyi pedagógussal számolnak valójában? A PDSZ szkeptikus. Hogyan számoltak, ha ilyen óriási különbségek vannak? Lehet, hogy nem kapja meg mindenki? Elfogadhatatlan bármilyen szempontokat is figyelembe vevõ megosztás a pedagógusok körében. Nem hagyható ki senki – hangsúlyozta aggodalmát a PDSZ elnöke. A kormányüléstõl, illetve a kormánytól azt várjuk, hogy felszáll a fehér füst és végre megmondja egy felelõs politikus, hogy ki, mennyit és mikor kap! Elég volt a ködös ígéretekbõl, konkrét dátumot, konkrét összeget, konkrét létszámot, beazonosítható felelõst akarunk, most! Ez nem kegy, ez járandóság, melyet a magyar munkavállalók teremtettek elõ – zárta gondolatait Mendrey László.

30-i ülésén az érintettekkel is ismertette. A kormány régóta tervezi, hogy emelni fogja a tanárok fizetését, de idén év elején nem jutott rá pénz, ezért el kellett halasztania a döntést. Idén év elején viszont Hoffmann Rózsa oktatáspolitikai államtitkár azt mondta, hogy szeptember elindítják az új rendszert. A fizetésemelésre valószínûleg az ad lehetõséget, hogy a kormány nemrég újabb megszorítócsomagot fogadott el - többek között emelték a telefon- és csekkadót. A miniszter vasárnap azt mondta, a Nemzetgazdasági Minisztérium még számolja, hogy az összes más intézkedéssel együtt a béremelést milyen ütemben tudják kivitelezni. Nagy valószínûséggel szeptember 1-jétõl a béremelés 50 százalékát kapják meg a pedagógusok, a másik felét pedig a következõ évben - tette hozzá. Balog Zoltán, a fennmaradó rész folyósítására utalva, több lehetõséget vázolt. Elmondta: elképzelhetõ, hogy jövõ január 1-jével és jövõ szeptember 1-jével, tehát két ütemben rendezik a fennmaradó béremelést, de az is lehet, hogy egy ütemben, vagy január 1jén, vagy szeptember 1-jén kapják meg a pedagógusok a béremelésük fennmaradó 50 százalékát. Ezek számbavételével folynak a számítások, mert a kormány a közszolgálat más területein is rendezni akarja a béreket - hangsúlyozta a miniszter. Példaként említette, hogy egy harminc éve dolgozó pedagógus esetében összesen mintegy 110 ezer forintos béremelést jelent az életpályamodellel együtt járó béremelés, ennek az öszszegnek a felét kapja meg most szeptember 1-jétõl az érintett. A béremelés mértéke attól függ, eddig hány évet töltöttek a pedagógusok a pályán, illetve attól, hogy milyen a végzettségük tette hozzá. A miniszter hangsúlyozta: a béremelés mindenkire vonatkozik, a pedagógiai szakmai és szakszolgálatoknál dolgozókra is, tehát mások mellett a logopédusokra, iskolapszichológusokra, és pályaválasztási tanácsadókra, valamint természetesen az óvónõkre, közülük pedig a középfokú végzettségûekre is.

Június 29.: Balog: Lesz pedagógus-béremelés szeptembertõl

Június 30.: PDSZ: Elvárjuk a törvény módosítását A PDSZ nagy érdeklõdéssel várta a hétvégi kormányülés állásfoglalását a pedagógus életpályamodell bevezetésével kapcsolatban. Meglepetést okozott Balog Zoltán miniszter bejelentése, miszerint az életpályamodell elengedhetetlen részét képezõ béremelést két részletben kívánja a kormány végrehajtani, szeptember elsejei, illetve január elsejei ütemezéssel. A PDSZ határozott álláspontja, hogy az életpályamodell minden eleme kizárólag egyszerre, azonos idõpontban vezethetõ be. A kormány szándéka szerinti ütemezés a törvény módosítását, és az életpályamodell átdolgozását kell, hogy maga után vonja. A törvény módosítását elvárjuk, az életpályamodell átdolgozásához pedig felajánljuk segítségünket.

Az emberi erõforrások minisztere bejelentette, hogy az életpályamodell bevezetésével emelik a pedagógusok bérét. Lesz pedagógusbéremelés szeptember 1-jétõl az életpályamodell bevezetésével együtt - közölte az emberi erõforrások minisztere. Balog Zoltán a kormány döntését a Pedagógusok Szakszervezetének június

7

ÉLETPÁLYAMODELL Július 2.: Béremelés három lépésben

minõsítõ eljárással pedig leghamarabb 2014-ben lehet továbblépni. Az alapbér mellett egyébként a pótlékok is jelentõsen megugranak. Míg például az osztályfõnöki pótlékot a jelenleg hatályos kormányrendelet 7 és 20 ezer forint között rögzíti (a konkrét összeget a fenntartó határozhatja meg), az új táblázat már végzettségtõl függõen 18–53 ezer, illetve 20–59 ezer forintos kereteket tartalmaz. Az intézményvezetõi pótlék várhatóan 70 és 141 ezer, valamint 78 és 156 ezer forint között fog alakulni. A gyógypedagógiai pótlék – ugyancsak végzettség függvényében – legalább 8800, de legfeljebb 19 600 forint lehet, ugyanennyi jár majd a hiányszakon tanító és a több szakot tanító pedagógusoknak is, míg a munkaközösség-vezetõk átlagban 15 ezer forintot kaphatnak a korábbi 6 ezerben maximált összeg helyett. Heti egy órakedvezményükrõl ugyanakkor mind a munkaközösség-vezetõknek, mind az osztályfõnököknek le kell mondaniuk. (Szilágyi-Csókás) Az összeállítást a július 2-i Magyar Nemzetben olvashatja el.

A pedagógusok mellett a közszolgálat más területein dolgozók is jelentõs béremelésre számíthatnak a következõ években – értesült a Magyar Nemzet. A lap információi szerint a június 29-i kormányülésen háromlépcsõs emelésrõl határoztak.

Július 5.: Ki keres a legrosszabbul az oktatás területén?

2014. január 1-jétõl tizenöt százalékkal, egy évvel késõbb újabb tíz százalékkal, míg 2016 elsõ napjaiban további öt százalékkal magasabb fizetést kapnak majd a közszolgálatban dolgozók – olvasható a Magyar Nemzetben. – Mindez persze az ország gazdasági teljesítményétõl is függ – tette hozzá a lap hét végi tanácskozáson részt vevõ forrása. A béremelés az Orbánkormány által elindított egységes életpályamodell bevezetéséhez kapcsolódik, amelynek során megteremtették a kormánytisztviselõk, a rendõrök, a katonák, a vám- és pénzügyi területen és a többi hivatásos állománynál dolgozók, továbbá az önkormányzatoknál és más közintézményeknél foglalkoztatott köztisztviselõk által betöltött hivatások közötti átjárhatóságot. A pedagógusok fizetése már szeptembertõl növekszik, az ígért emelés felét most, a másikat jövõre kapják meg. A konkrét ütemezésrõl Balog Zoltán, az emberi erõforrások minisztere szerint július 10-én dönthetnek, de az már biztos, hogy az életpályamodell teljes körû bevezetésével átlagosan másfélszer többet keresnek majd a pedagógusok. A köznevelési törvény szerint az új illetményalap a mindenkori minimálbérhez igazodik majd, egyetemi végzettség esetén annak 200, fõiskolai diploma esetén 180 százaléka lesz. Ha a kormány nem módosít a törvényben már meghatározott fizetési kategóriákon, akkor a pályakezdõ pedagógusok bére a mostani bruttó 122, illetve 129 ezer forintról 176, illetve 196 ezerre emelkedhet. A fokozatokhoz tartozó béreket rögzítõ melléklet szerint a komolyabb munkatapasztalattal bírók még jobban járnak: hat-nyolc ledolgozott év után az emelés mértéke a százezer forintot is meghaladja. Petróczi Gábor közoktatási szakértõ a lap birtokába került összesítése szerint a közalkalmazotti bértáblán jelenleg F fizetési osztályban lévõ fõiskolai végzettségû pedagógusok átlagosan 71 százalékkal, a G osztályban lévõ fõiskolai végzettségû szakvizsgázott pedagógusok átlagosan 62 százalékkal, a H fizetési osztályban lévõ egyetemi végzettségû pedagógusok átlagosan 64 százalékkal, az I fizetési osztályban lévõ egyetemi végzettségû szakvizsgázott pedagógusok bére pedig átlagosan 47 százalékkal lesz több. Az új bérrendszerrõl készített tanulmányában a szakértõ rámutat, hogy a szakvizsgával rendelkezõk meglévõ bérelõnye átmenetileg elveszik, hiszen a modell indításakor mindenkit a pedagógus I. fokozatba sorolnak,

Bruttó 157.600 forint az oktatás területén dolgozók átlagfizetése - derül ki a Workania.hu felmérésébõl. Ficza János, a portál szóvivõje elmondta: a következõ három évben megvalósuló béremelésekkel együtt is csupán az országos 210 ezer forintos átlag közelébe emelkedhet a pedagógusok keresete. Az elmúlt egy év adatai szerint az oktatás, képzés területén a havi bruttó átlagfizetés 157.600 forint volt, ezzel pedig a tanári pálya az ország egyik legrosszabbul fizetett munkaterületei közé tartozik Magyarországon - állítja a Workania állásportál friss tanulmányában. Ficza János, a portál szóvivõje kifejtette: a legkevesebb az általános iskolai tanárok átlagfizetése, 148.400 forint, a középiskolai tanárok átlag 161.100 forintot keresnek. A legtöbbre a fõiskolai, egyetemi oktatók számíthatnak, az õ átlagbérük 242.200 forint. A mûvészeti iskolák tanárai, vagyis a zene- és képzõmûvészeti pedagógusok bére pedig havi 139.800 forint, míg a legkevesebb a tanár asszisztensek fizetése. átlagosan 113.400 forint. Állami alkalmazottak esetében a keresetet a bértáblázat határozza meg, ám a fizetések tanáronként mégis módosulhatnak a ledolgozott évek, a szakosodás vagy éppen a továbbképzések száma alapján. A szakmai tapasztalat például sokat számít: egy pályakezdõ középiskolai pedagógus átlagbére 124.300 forint, és 1-2 éves szakmai tapasztalattal is még csak 128.800 forintra nõ, ám 3 és 10 ledolgozott év után már érezhetõen emelkedik, de még így is csak kiábrándító 140.000 forint körül van. A legtöbbet a 10 éves szakmai tapasztalatnál is többel rendelkezõek kapják: átlagosan 166 ezer forintot - emelte ki a szóvivõ, megjegyezve, hogy ez elmarad az országos átlagtól, a 210 ezer forinttól. Ficza János közölte: a tervezett, három éven keresztül megvalósuló béremelésekkel az országos átlagot eléri a pedagógusok fizetése. Beszélt arról is, hogy az iskolai nevelõk átlagosan 128.800 forintot keresnek, az óvónõk pedig 145.100 forintot. A speciális pedagógusok havi bruttó 153.800 forintra számíthatnak, a lektorok átlagbére pedig 250 ezer forint. Az iskolagondnokok, pedellusok pedig mindössze 109 ezer forintos átlaggal kell, hogy beérjék. Érdekesség, hogy az iskolaigazgatók 247.400 forintos átlagbére alig több, mint a felsõoktatási intézmények pedagógusaié. Egy átlagos iskolaigazgató-helyettes pedig havi 210 ezer forintot keres.

8

ÉLETPÁLYAMODELL Július 7.: Orbán Viktor: csak a tanárok béremelése biztos, a többi kacsa

Július 11.: A tanárok veszettül matekoznak, és átverést szimatolnak

A tanárok béremelésén túl a kormány jelenleg nem tud kötelezettséget vállalni a közszféra más dolgozóinak fizetésemelésére - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban.

Több tanár is csalódott amiatt, hogy a kormányzati ígéretekkel ellentétben nem növekszik nagyságrenddel a fizetése szeptembertõl. Hiába indul ugyanis el az új életpályamodell a következõ tanévben, megszûnik a túlórákért kapott pluszpénz és a cafeteria, így örülnek, ha néhány ezerrel többet vihetnek majd haza. Ráadásul még ezért is alaposan megdolgoztatják õket, ugyanis a kötelezõ munkaidõ és az óraszám is növekszik. „Szeptemberben nálam még nem lesz Kánaán, talán néhány ezerrel viszek haza több pénzt, de ezért többet is kell dolgoznom. Átverés, hogy itt valami nagy fizetésemelés jön“ - ismételgette beletörõdõ hangon Eszter, a budapesti angoltanár, amikor a pedagógusok béremelésérõl kérdeztük. Eszter négy éve tanít egy fõvárosi középiskolában angolt és franciát, jelenleg havi 120130 ezret kap kézhez, mivel sokat helyettesít, szakkört tart, osztályfõnök, emellett a havi ötezer forintos cafeteriára is számíthat. Az új életpályamodell szerint Eszter bruttó alapfizetése ugyan jelentõsen, több mint hetven százalékkal emelkedik, de szeptembertõl - a kormány jelenlegi tervei szerint - ennek az emelésnek csak egy részét kapja meg. A tanárnõ ugyanakkor nem számíthat a helyettesítésekért és a szakkörökért eddig kapott pluszpénzre, illetve a cafeteriára sem, mert ezeket megszüntetik. „Nagyjából 130-140 ezer körül lesz a nettóm õsztõl, szóval nekem nem lesz nagyon átütõ ez a béremelés“ - szomorkodott.

A pedagógusbérek növelésével kapcsolatban a kormányfõ azt mondta: alapvetõ fontosságú, hogy a tanárok mennyit keresnek, ezért is döntött úgy a kabinet, hogy az egészségügyi dolgozóké után szeptembertõl a pedagógusok bérét emeli, bevezetve az életpályamodellt. A többi béremelés kacsa, mert bár „természetesen a kormány folyamatosan vizsgálja, hogy kinek, mikor, milyen béremelést tudna még adni, de semmilyen kötelezettséget nem tudunk és nem tudok vállalni most a pedagógus-életpálya bevezetésén túl“ - mondta Orbán Viktor . A Magyar Nemzet információi szerint három lépcsõs közszolgálati béremelésrõl határoztak a kormányülésen. A lap arról írt, hogy 2014. január 1-jétõl 15 százalékkal, egy évvel késõbb újabb 10 százalékkal, míg 2016 elsõ napjaiban további 5 százalékkal magasabb fizetést kapnak majd a közszolgálatban dolgozók. Giró-Szász András kormányszóvivõ a napokban azt mondta, hogy a pedagógusokén túl, a közszféra más területein is elképzelhetõek bérfejlesztések, illetve egyéb programok beindítása is. Az NGM jelenleg vizsgálja, hogy ezeken a területeken „milyen mértékû és milyen ütemezésû lépések képzelhetõek el a növekedés prognózisának függvényében“. Balog Zoltán a kormány szombati döntését a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) kongresszusán jelentette be az érintetteknek, hogy nagy valószínûséggel szeptember 1-jétõl a béremelés 50 százalékát kapják meg a pedagógusok, a másik felét pedig a következõ évben. „A pedagógus-életpályamodellhez nemcsak a munkaterhelés növekedése tartozik hozzá, hanem a béremelés is, ezért annak minden elemét egyszerre kellene bevezetni a kormányzatnak“ – mondta lapunknak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Mendrey László meglepõnek nevezte Balog Zoltán bejelentését, miszerint a kormány a béremelést két részletben kívánja végrehajtani, miközben a terhelésük ez év szeptemberétõl növekszik.

Számológépet ragadtak, és csalódtak Eszter nem a kedvünkért próbálta kiszámolni, mennyit visz haza a következõ tanévtõl. Miután Balog Zoltán miniszter néhány hete bejelentette, hogy szeptemberben elindul az életpályamodell, és õsszel a fizetésemelés felét megkapják a tanárok, a pedagógusok számológépet ragadtak. A miniszter azt jelentette be, hogy az emelés hatvan százalékát kapják meg a tanárok, és átlagosan 34 százalékkal növekednek a bérek, majd a következõ négy évben fokozatosan emelik az összegeket. A mostani tervek szerint tehát azt a fizetésemelést, amelyet 2013 szeptemberétõl törvényben rögzített a parlament, csak 2017 szeptemberétõl kapják meg teljes egészében a tanárok. „Nem nagyon beszélünk a tanáriban a fizetésrõl, de a múlt héten többen bent voltunk, és a matekos kollégát nyúztuk, hogy akkor most mi mennyi“ - idézte fel egy budapesti magyartanár, hogyan fogadták a kollégáival az elsõ bejelentést. A tanáriban a törvényt elemezték, a táblázatokat adogatták kézrõl kézre, százalékokat számítottak, és persze az igazgatót ostromolták. Az intézményvezetõ azonban nyugalomra intette õket, hiszen a kormány még nem adta ki a rendeletet a béremelés részleteirõl. Megkérdeztük a köznevelési államtitkárságot a fizetésemelésrõl, annak ütemezésérõl, a pontos összegekrõl, de nem kaptunk választ.

9

ÉLETPÁLYAMODELL Még kell várni a minõsítésre A tanárok közül többen sérelmezték azt is, hogy az új rendszerben minden két évnél régebb óta tanító tanár automatikusan Pedagógus I. kategóriába kerül. Az új életpályamodell szerint a kezdõ tanárok gyakornoknak számítanak, és õk kapják a legalacsonyabb fizetést (a minimálbér kétszeresét), a régebb óta pályán lévõk pedig majd négy kategóriába kerülnek: Pedagógus I. és II., Mesterpedagógus és Kutatótanár. A magasabb kategória természetesen magasabb bért jelent, egy 30 éve oktató mesterpedagógus vagy kutatótanár akár bruttó 400-500 ezer forintot is kaphat majd. Úgy tûnik azonban, jó ideig nem találkozhatunk majd mesterpedagógussal vagy kutatótanárral, mert ezekbe a kategóriákba csak a minõsítési eljárások elvégzése után lehet kerülni. Ezek legkorábban jövõre indulhatnak, és egyelõre nem tudni, meddig tartanak. Megkérdeztük az államtitkárságot, hogy mikor kezdõdnek a minõsítések, mibõl állnak, és mennyi idõt vesznek igénybe, de erre sem kaptunk még választ. Hoffmann Rózsa sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a minõsítés szabályai már elkészültek, hamarosan kormányrendeletben jelennek meg. Jelenleg az látszik, hogy 2014-nél elõbb senki nem léphet a Pedagógus II. kategóriába, és csak ezután kérheti valaki a mesterpedagógussá minõsítését. Ez azt jelenti, hogy hónapokig jelentõsebb pénztõl esnek el az érintett pedagógusok. Egy jövõre éppen 30 éve tanító tanár, aki a képesítése és a pályán eltöltött idõ alapján mesterpedagógus lehetne, úgy számolt, hogy havonta nettó 100 ezer forinttal keres kevesebbet addig, amíg nem történik meg az átminõsítése. www.origo.hu - Dull Szabolcs

Több tanár is azt mondta az Origónak, sokan csalódottan fogadták, hogy az emelésnek csak egy részét kapják meg, így az ígéretekhez és a sajtóban olvasott számokhoz képest szerényebb, nettó néhány ezres emelkedésre számíthatnak. Olyan tanárral is beszéltünk, aki az új szabályok miatt meg sem érzi õszszel a fizetésemelést, mert a túlórapénz és a cafeteria kiesése miatt várhatóan ugyanannyit visz haza. Balog Zoltán azt mondta, hogy az adataik szerint 1450 olyan pedagógus van, aki nem, vagy csak minimális mértékben számíthat bérnövekedésre, a minisztérium szerint õk extrém túlórapénzt, munkáltatói többletjuttatásokat vagy jutalmakat kaptak. Mi fáj a tanároknak? Nehéz általánosítani, ki mennyire jár jól az új rendszerrel, mert a tanárok fizetése továbbra is függ a pályán eltöltött idõtõl, a minõsítéstõl, illetve a különbözõ pótlékok mértékétõl (az osztályfõnöki, a munkaközösség-vezetõi munkáért jár pótlék, illetve akkor jön némi pluszpénz, illetve ha valaki több szakon vagy hiányszakon tanít). A megkérdezett tanárok szerint azonban két változtatás biztosan fáj a pedagógusoknak: a túlórapénzek eltörlése, illetve az emelkedõ óraszám. „Igazságtalannak tartom, hogy az új rendszerben a nyakamba sózhatnak egy csomó helyettesítést, szakkört, és ugyanannyit kapok, mint az a kolléga, aki megúszásra játszik, és nem csinál semmit“ - háborgott egy magyartanár. Szerinte a túlórapénz nemcsak a pluszjövedelem miatt fontos, hanem mert „az keressen többet, aki többet dolgozik“. 22 helyett 26 óra Több tanár azt mondta, azért nem tekinti valódi béremelésnek az életpályamodellt, mert ezzel párhuzamosan a munkaidõ és várhatóan a kötelezõ óraszám is nõ. A törvény szerint a következõ tanévtõl a tanároknak a munkaidõ nyolcvan százalékát, 32 órát az iskolában kell tölteni (eddig lényegében csak a tanórák és az értekezletek voltak kötelezõek). Az igazgatótól függ, hogy a tanórák mellett még milyen feladatot ad a pedagógusoknak. „Valaki szakkörért, helyettesítésért, más a tanáriban ücsörgésért kapja majd a pénzt“ - mondta egy tanár.

Július 15.: A miniszter diszkrét bája… Tele van a nyilvánosság a pedagógus életpályamodell bevezetésével együtt járó béremeléssel kapcsolatos megnyilatkozásokkal. Egymást érik a pro és kontra érvek az intézkedés „neveléstörténeti” jelentõségét illetõen. A kormányzat gõzerõvel „nyomul”, talán nincs olyan szereplõje a médiapiacnak ahol az elmúlt napokban ne szólalt volna meg az Emberi Erõforrások minisztere, vagy hû fegyverhordozója, a közoktatásért felelõs államtitkár. Egymással versengenek a kormány erõfeszítését kiemelõ, azt magasztaló mondatok. Csak egyvalamirõl hallgatnak szerényen (van más, találóbb jelzõ is az ilyen viselkedésre, de azt most hagyjuk…) arról, hogy a mostani intézkedésükkel törvényt szegnek. Nem probléma, hiszen – mint hallottuk a minisztert – majd módosítják azt a fránya törvényt. Úgy kell neki! A miniszter és államtitkára jó pedagógiai érzékkel gyakran megemlíti, hogy ez a siker a velük együttmûködõ szakszervezetekkel közösen kidolgozott megállapodás eredménye, hisz aki a megállapodásban érdekelt az meg is állapodik. Mármint abban, amit a kormány akar. A tényszerûség kedvéért mindenképpen el kell mondani, hogy – bár megpróbálják eliminálni – de a kormány által preferált megállapodást alá nem író szakszervezet és a vele együttmûködõ hálózatok folyamatos nyomásgyakorlása nélkül, a törvényszegés még teljesebb lenne. A kormányzat képviselõi a védekezés legbiztosabb módját választva támadnak. Jelentéktelennek, komolytalannak, megállapodásra képtelennek feltüntetve a velük egyet nem értõket, próbálják magyarázni a bizonyítványt. „ A rossz tanuló felel…” Persze tudjuk ez (is) a demokrácia része. Jellemzõen azé, ami elé oly sokáig tettük a „népi” jelzõt szép hazánkban. Nincs ebben semmi meglepõ, hisz nem kizárólag ebben az esetben dübörög a dé ja vu.

A kötelezõ óraszám is magasabb lehet, ugyanis a jelenlegi 22-t akár 26-ra is emelheti a munkáltató, ha szükség van rá. „Nálunk fõleg a tornatanárok szívják meg ezt a szabályt, mert a mindennapos testnevelés miatt egyre több óra van, de az igazgató közölte, hogy új tanárt nem vesznek fel, hanem inkább növelik a terhelést“ - mondta egy gimnáziumi tanár. Egy másik középiskolában az okozott felháborodást, hogy az igazgató közölte, a jövõre szülés miatt kiesõ magyartanár helyére nem kér helyettesítõtanárt, hanem az ott dolgozók óraszámnövelésével oldja meg a problémát. Többen azt is fájlalták, hogy az osztályfõnöknek és munkaközösség-vezetõknek járó kedvezmény, amely szerint eggyel csökken a kötelezõ óraszámuk, megszûnik. A munkaidõ növekedése miatt mondta egy pedagógus, hogy „nem kell irigyelni a tanárokat, alaposan megdolgoztatnak majd minket ezért a néhány pluszezresért“.

10

ÉLETPÁLYAMODELL Július 30.: Emmi: értékálló és kiszámítható lesz a pedagógusok magasabb bére A nagyobb anyagi elismerés mellett a jelenlegitõl alapvetõen eltérõ szemléletû új pedagógus bérrendszert vezetnek be szeptembertõl – közölte az Emberi Erõforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelési államtitkársága az MTI-vel, hangsúlyozva, hogy a magasabb bérek egyúttal értékállók és kiszámíthatók lesznek. A közlemény szerint miközben Magyarországon a kormány jelentõsen növeli a pedagógusbéreket, amelyek Európa több országában csökkennek vagy változatlanok. Az államtitkárság emlékeztetett arra, hogy a felnövekvõ gyerekek sikeressége érdekében a pedagóguspályán a kiszámítható életutat biztosító rendszer bevezetése garantálja a köznevelési intézményekben folyó nevelõ-oktató munka magas minõségét, egyúttal a pedagógusi munka társadalmi jelentõségéhez méltó elismerését. Mint írták, a kormány a bérnövekedésen túl az értékállóságról is gondoskodott. A pedagógusok fizetésének kiszámítása a mindenkori minimálbér alapján történik. Ez azt jelenti, hogy a minimálbér emelkedésével a pedagógusok jövedelme is automatikusan nõ. Megerõsítették: fokozatosan vezetik be a pedagógushivatást támogató bérrendszert. Az idei emelés után 2014 szeptemberétõl 2017-ig minden tanév kezdetén a törvénybe foglalt mértékkel növekszik a pedagógusok bére. Hangsúlyozták, hogy az új rendszer felszámolja az aránytalan, már-már elfogadhatatlan nagyságrendû túlmunka önkéntes vagy kényszerû vállalásának lehetõségét. Az extrém jövedelmeket eredményezõ, gyakran kételyeket ébresztõ, átláthatatlan pótlékok és egyéb juttatások helyébe a színvonalas munkát, a gyermekek elõrehaladását támogató, a pedagógusok teljesítményét ösztönzõ megfelelõ bérezésû elõmeneteli rendszer lép. Az MTI-hez eljuttatott közleményben az államtitkárság ismerteti az egyes képzettségi fokozathoz kapcsolódó fizetési kategóriákat is. Eszerint fõiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér 157,8 százalékával számolva a bérek 154 644 és 293 ezer 824 forint közöttiek. Míg egyetemi végzettséggel a mindenkori minimálbér 172,9 százalékával számolva az alsó határ 169 ezer 442, a felsõ pedig 321 ezer 940 forint. Rendezik a pótlékokat is – derült is ki a közleménybõl. Ennek értelmében intézményvezetõk esetében fõiskolai végzettséggel 123 ezer 715, egyetemi végzettséggel 135 ezer 554 forint jár. Az osztályfõnöki, kollégiumban csoportvezetõi pótlék 46 ezer 393, illetve 50 ezer 833 forint lehet. A két kategóriában a munkaközösség-vezetõi pótlék 15 ezer 464, illetve 16 ezer 944, míg intézményvezetõ-helyettesi 61 ezer 858, illetve 67 ezer 777 forint lesz. A részletes adatok és az egyes bérkategóriák a www.kormany.hu oldalon érhetõk el. MTI

Ami azonban a legszebb az egész történetben, az a miniszter példája, annak illusztrálására, hogy miért is lesz olyan igazságos az új bérezési rendszer. Hát azért mert „volt olyan hátrányos helyzetû vidéken, településen, akinek államtitkári fizetése volt, mert annyiféle pótlékot szedett össze, meg túlóradíjat, meg mindenféléket, ezek ilyen extra juttatások voltak” (M1 Az este 2013. július 11.) Nos: aki ilyet állít, annak minimum meg kell neveznie azt a hátrányos (értik ugye: HÁTRÁNYOS) helyzetû kistérséget, ahol a nyomasztó munkanélküliséggel, forrás és bevétel hiánynyal küzdõ önkormányzat meg tudta engedni magának, hogy az általa fenntartott iskolában ilyen jövedelmet biztosítsanak pedagógusaiknak. Az állítás bizonyítást igényel, ennek híján nem más demagóg népbutításnál. Mindamellett adekvát a kérdés, miért is baj ez? A pedagógus hivatás gyakorlásához felsõfokú végzettség kell. Azt már tudjuk, hogy a miniszterséghez elég az érettségi is, talán az államtitkársághoz azért kell a diploma. Azonos végzettségû állami alkalmazottak között hogy lehetséges hat-hétszázezer forintos különbség? Persze, tudom a választ… csak el nem fogadhatom. Volt a miniszternek a hét elején – egy másik televízióban – egy újabb „érdekes” kijelentése is, melyben megemlítette, hogy õ is szívesen kérne béremelést, s utána panaszkodna, hogy csak 34%-ot kapott, pedig 58-at ígértek. Miniszter úr nagyon nem ért valamit. Láthatóan nem érti, hogy a pedagógusok nem alamizsnát kérnek. Jövedelmüket tekintve, akár még rá is szorulnának, de nem teszik. A jussukat követelik azt, amivel a mindenkori kormányzat már hosszú ideje adósa. S végül: az, az állami alkalmazott, aki fizetését a mi adónkból kapja, aminek összege meghaladja az egymillió forintot, nos - õ ne kérjen fizetésemelést. Sem most, sem a jövõben. Szolgálja azokat, akik munkájukkal megteremtik, szavazatukkal biztosítják számára lehetõséget a - pénzügyi szempontbólnyugodt élethez.

11

ÉLETPÁLYAMODELL Augusztus 23.: Ennyit keresnek õsztõl a tanárok

Így jött ki a tanárok eddigi fizetése Ma gyakorlatilag lehetetlen megmondani, hogy egy tanár fizetése mennyi: az összes tanár, akivel beszéltünk, azt mondta, õket is meg szokta lepni a pontos összeg a hónap elején. A bizonytalanságot a túlóradíjak, a pótlékok és a béren kívüli juttatások okozzák. Elvileg jogszabályok szólnak arról, hogy ezek mikor, kinek járnak, de a gyakorlatban hosszú ideig az önkormányzat és az igazgató döntött, hogy akkor valaki kétszakos tanár megfelelõ pótlékkal, vagy egyszakos tanár pótlék nélkül, aki egyébként más órákra is bejár helyettesíteni.

Szeptembertõl a tanárok nagy részének érezhetõen, kb. 3040 ezer forinttal nõ a nettó fizetése, viszont néhány olyan pedagógus, aki eddig nagyon sokat túlórázott, akár kevesebbet is kaphat. Mindenkit érintõ, igazán nagy bérnövekedés akkor jön, ha a tanárok elkezdenek feljebb lépkedni az új hierarchián, melyet a szeptembertõl érvényben lévõ pedagógus-életpályamodellben állítottak fel. Mindez azt jelenti, hogy a kormánynak valóban sokkal több pénzt csak jövõre és az utána lévõ években kell elutalnia, azt viszont még nem tudni, akkor honnan lesz erre forrás. Közben változik egy csomó szabály, és a pedagógusoknak többet kell dolgozniuk. A www.index.hu-n megjelent cikk az alábbiakban folytatódik. A kormány még 2011-ben rögzítette törvényben, hogy a tanárok bérét megemelik, és 2013 szeptemberétõl elindul a pedagógus-életpályamodell. Az akkor ígért emelésnek hatvan százalékát adják meg most: azért kell rendkívüli parlamenti ülésen módosítani az eredeti törvényt, hogy ne kelljen odaadni az egészet. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan változik szeptembertõl a tanárok bére, és kiderül, mi köze mindehhez annak a kifejezésnek, amit Hoffmann Rózsa már három éve folyamatosan ismételget. A legfontosabb: itt van a béremelés, amit szeptembertõl kapnak meg a tanárok. Látszik, hogy a legtöbb tanárnak ez érezhetõ, kb. 30-40 ezer forintos valódi nettó keresetnövekedést jelent.

Február óta ugyanezt a döntést már a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ hozta meg, leginkább azt a módszert alkalmazva, hogy ahol ez törvényesen lehetséges, ott nem fizettek, és már februártól nekiálltak elvenni a béren kívüli juttatásokat, mint például a cafeteriát és a BKV-bérletet. Most hivatalosan is elveszik a pótlékok nagy részét, valamint a túlórabéreket is. Készítettünk egy táblázatot, ahol a tanárok mostani fizetését próbáljuk megtippelni részletesebben, illetve elmagyarázzuk, hogyan jött ki az elõzõ táblázatban feltüntetett összeg. Valójában a pedagógusok most két-két kategória szerint kapnak fizetést is: hogy melyikbe kerülnek, attól függ, hogy fõiskolán vagy egyetemen végeztek, illetve, hogy a diplomájukat fõiskolán vagy egyetemen szerezték, továbbá, hogy van-e pedagógus-szakvizsgájuk (ez adott pedagógus-munkakörre, illetve például az iskolaigazgatói, szakértõi munkakörre készít fel). Fent a kettõ átlagát vettük, a lenti táblázatban viszont már különválasztva is láthatók a fizetések. A túlórát a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján számoltuk. Eddig a Klebelsberg Központ felügyelete alatt dolgozó 108 ezer pedagógus nagyjából fele kapott havonta túlórabért, átlagosan 13 173 forintot. Úgy számoltunk, hogy ez a pedagógusfizetésnek átlagosan 11 százaléka.

Mostani és 2013. szeptember 1. utáni pedagógusfizetések Egyetemi diplomával 2013. Fõiskolai diplomával 2013. eddig szeptember eddig szeptember alapbér túlórákkal 1-tõl alapbér túlórákkal 1-tõl pályakezdõ 89 595 Ft 99 828 Ft 111 832 Ft 82 170 Ft 91 555 Ft 102 065 Ft 5 év után 93 840 Ft 104 559 Ft 134 198 Ft 85 046 Ft 94 760 Ft 122 478 Ft 10 év után 103 854 Ft 115 716 Ft 150 973 Ft 91 209 Ft 101 626 Ft 137 788 Ft 15 év után 115 584 Ft 128 786 Ft 162 156 Ft 97 371 Ft 108 493 Ft 147 994 Ft 20 év után 122 304 Ft 136 273 Ft 167 748 Ft 100 453 Ft 111 926 Ft 153 098 Ft 25 év után 135 040 Ft 150 464 Ft 178 931 Ft 108 485 Ft 120 876 Ft 163 304 Ft 30 év után 146 646 Ft 163 396 Ft 190 114 Ft 118 555 Ft 132 096 Ft 173 511 Ft 35 év után 152 236 Ft 169 623 Ft 195 706 Ft 123 590 Ft 137 706 Ft 178 614 Ft 40 év után 164 352 Ft 183 123 Ft 206 889 Ft 133 660 Ft 148 926 Ft 188 820 Ft Forrás: NGM közlése, 2013-as közalkalmazotti bértábla, rendelettervezet az új pedagógusfizetésekrõl

A növekedést azért ellensúlyozza néhány más tényezõ, amit ebben a táblázatban nem tudtunk megmutatni. A szeptember 1. utáni fizetést mutató oszlopban azért csak az alapbért mutatjuk, mert ekkortól már nem jár külön fizetés a túlóráért. Jól látható azonban, hogy a legtöbb tanár fizetése ezzel együtt is bõven emelkedik. A pótlékok közül sokat megvonnak, többek között a többszakos tanároknak járó, a fizetésük 10%-át kitevõ pótlékot is. A megmaradó pótlékokat viszont növelik, és általában, a pótlékok kérdésében még nincs végleges döntés a minisztériumban. 2014-tõl, ahol elõzõleg nem volt kollektív szerzõdésben rögzítve a cafeteria és a BKV-bérlet, valószínûleg ezek is megszûnnek, bár ilyet sok helyen már eddig sem kaptak a tanárok. Aki viszont eddig például kapott BKV-bérletet és cafeteriát is, mostantól pedig nem kap, a növekedés mellett akár 20 ezer forintos veszteségre is számíthat. Ráadásul a tanárok heti kötelezõ óraszáma is megnõ, és nem a túlórákat törlik el, csak a túlórák bérezését. A nettó fizetést adókedvezmények nélkül számoltuk, egyszerûen 34%-ot levonva a bruttó összegbõl. Ha valaki nagycsaládos, vagy egyedül neveli a gyermekét, ennél többet kap. Valójában a tanárfizetések sávjai háromévente változnak, de az egyszerûség kedvéért itt 5 évre kerekítettünk.

És így jött ki, hogy mennyi lesz Megnéztük azt a határozati javaslatot, ami az Átlátszó Oktatós blogra szivárgott ki, és amibõl, miután összevetettük a 2011-es törvény módosított változatával, pontosan kiderül, hogy mennyi lesz a pedagógusok pótlékok nélküli alapbére. Az iskolaigazgatók, az osztályfõnökök és a hátrányos helyzetû térségben dolgozó pedagógusok pótléka megmarad, de nagyon sok (például a kétszakos tanároknak járó) eltûnik. Az új elõmeneteli rendszer 5 fokozatba sorolja a pedagógusokat: Gyakornok, Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus és Kutatópedagógus. Hogy valaki mennyi pénzt kap, az attól függ, melyik kategóriában van, és mennyi idõt töltött

12

ÉLETPÁLYAMODELL már el a pályán. Most szeptembertõl mindenki Pedagógus I.-ként kezd, ezért a kezdõtáblázatban azt a fizetést tüntettük fel, amit õk kapnak. Ennek a pontos összege attól függ, ki mennyi ideje van a pályán.

Az Index birtokába került rendelet ezért azt mondja, hogy a jelenlegi pedagógusok átminõsítését a következõ öt évben fokozatosan hajtják majd végre, 30 000 embert vizsgáztatva le évente. Hogy önként lehet-e majd jelentkezni, vagy a minisztérium választja ki az embereket, még nem tudni – sõt, olyan, sokkal fontosabb részletek sem egyértelmûek, mint hogy mikor lesz az elsõ minõsítõvizsga. Egy harmadik lehetõség volna, hogy a pedagógus-szakvizsgával rendelkezõk 2014-tõl minõsítési vizsga nélkül kerülnének Pedagógus II.-be. A kormány megígérte a megállapodást aláíró szakszervezeteknek, hogy 2014-tõl minden szakvizsgázott pedagógussal automatikusan ez fog történni. Ha tényleg így lesz, annak 40 ezer tanár örülne. Viszont valószínûleg erre sem lenne pénz: a júliusi rendelettervezetben még az szerepelt, hogy január 1-jétõl legfeljebb 20 ezer fõ kerülhetne Pedagógus II. fokozatba, és legfeljebb kétezren Mesterpedagógusba (õk is nyilván valamilyen gyorsított eljárással, a Pedagógus II. fokozatot átugorva).

Pedagógus-életpálya: ezzel lesznek elfoglalva a tanárok a következõ öt évben A pedagógus-életpályamodellt a kormány sima fizetésemelésnél sokkal többnek szánja: az alapötlet az, hogy ezzel olyan környezetet hoznak létre, amely úgy ígér egyre nagyobb fizetést a tanároknak, hogy 2, 8 és 15 év után is levizsgáztatják õket, aki pedig rosszul szerepel, még ki is rúghatják. A jövõ tanárai ezen az elõmeneteli rendszeren haladnak majd felfelé: Az egyetem után elõször minden tanár gyakornok lesz, két év után vizsgázhat elõször, és ha ez sikerül, elõreléphet Pedagógus I.-be. Négy évvel a pályakezdés után már kötelezõ a vizsga, ha nem sikerül, kirúgják a tanárt (ezután viszont jelentkezhet újra tanítani, de ha valakit felvesznek, két évvel késõbb megint neki kell futnia a minõsítésnek). Hat évvel a Pedagógus I.-be történt besorolást követõen újabb vizsga jön, ekkor Pedagógus II.-be kell eljutni. Ha valaki még várna, ezt a kilencedik évig teheti meg, ezután kötelezõ a vizsga. A Mesterpedagógus és a Kutatópedagógus fokozatot már nem kötelezõ elérni, és választani is csak az egyiket lehet. Mindkettõre hat évvel a Pedagógus II. kategóriába történt besorolás után lehet majd jelentkezni (tehát leghamarabb a pályakezdéstõl számított 15. évben). A mestertanár inkább tanító, a kutatótanár inkább tudós.

Ennyi lenne a Pedagógus II.-be kerülõ pedagógusok fizetése Egyetemi diplomával Fõiskolai diplomával Pályán töltött Mostani Pedagógus II Mostani Fõiskolai diplomások idõ, év szakvizsgás fizetés fizetése szakvizsgás fizetés Pedagógus II túlórákkal túlórákkal fizetése 9–11 121 915 Ft 167 748 Ft 103 667 Ft 153 098 Ft 12–14 129 747 Ft 173 339 Ft 107 169 Ft 158 201 Ft 15–17 137 579 Ft 178 931 Ft 110 671 Ft 163 304 Ft 18–20 145 411 Ft 184 522 Ft 114 174 Ft 168 407 Ft 21–23 153 243 Ft 190 114 Ft 118 843 Ft 173 511 Ft 24–26 159 508 Ft 195 706 Ft 124 447 Ft 178 614 Ft 27–29 165 774 Ft 201 297 Ft 130 284 Ft 183 717 Ft 30–32 172 039 Ft 206 889 Ft 136 121 Ft 188 820 Ft 33–35 178 304 Ft 212 480 Ft 141 958 Ft 193 924 Ft 36–38 185 614 Ft 218 072 Ft 147 795 Ft 199 027 Ft 39–41 192 924 Ft 223 663 Ft 153 632 Ft 204 130 Ft

Túlórák Az viszont biztos, hogy a tanároknak többet kell majd dolgozniuk. Ez két helyrõl jön össze. A kötelezõ óraszám a mostani 22-rõl 22–26-ra nõ, és megszûnik a túlóradíj, tehát ha valakit még ezen felül megkérnek, hogy például helyettesítsen, azért nem kap külön pénzt. Cserébe a tanárok nem is túlórázhatnak olyan sokat, mint eddig. Maximum napi két, de heti 6 túlóra szabható ki, és 30-nál nem lehet több olyan nap egy tanévben, amelyben a pedagógusnak túlóráznia kell. Sipos Imre helyettes államtitkár szerint mostantól „azonos munkáért azonos munkabér jár”, ami igazságosabb lesz, mert nem függ attól, hogy az önkormányzat hogyan tudja kiegészíteni a fizetést (emiatt az ország elmaradottabb területein dolgozó pedagógusok kevesebbet kerestek, mint a gazdagabb régiókban dolgozók). A másik vitatott pont az új törvényben a pedagógusok kötött munkaidejérõl szól: ez azt a 32 órás idõt jelöli, amelyben a pedagógusnak az intézményvezetõ elõírását kell követnie (ebbe beleszámít a tanítás is). Eddig a kötelezõ 22 óra tanítási idõn kívül a pedagógusok maguk dönthették el, hogy hogyan osztják be az idejüket. A rendelettervezetben még arról is volt szó, hogy a kötött munkaidõt mindenképp az iskolában kellene tölteni, kivéve, ha például ebben az idõben színházba vagy osztálykirándulásra viszik a gyerekeket. Hoffmann Rózsa augusztus 22-én megint arról beszélt, hogy a tanárok kötött munkaidejére azért van szükség, hogy hosszú távon megvalósítható legyen az „egész napos iskola“, amely, ha a szülõk ezt nem ellenzik, különbözõ szakkörökkel és foglalkozásokkal délután 4-5-ig benn tartja a diákokat.

A nagy kérdés persze az, hogy mi lesz azokkal, akik már most is tanárok. Ezt valószínûleg pontosan még senki nem tudja, a kormány pedig határozottan úgy tûnik, a kérdésben két ellentétes cél között gyötrõdik. Egyrészt, a törvény szövege alapján a kormány általános célja, hogy minél szigorúbb legyen. A legszigorúbb megoldás nyilván az lenne, ha a tizenhárom évnél régebb óta dolgozó tanároknak a lehetõ leghamarabb le kéne vizsgázniuk, hogy átkerüljenek a Pedagógus II.-be. Másrészt viszont az országban szeptembertõl 165 150 Pedagógus I.-ként dolgozó pedagógus lesz, és ennyi embernek még a felét is nagyon nehéz lenne hirtelen levizsgáztatni, ráadásul még ki sincsenek dolgozva a vizsgák szakmai követelményei. És a kormánynak nincs is igazán pénze, hogy kifizesse a Pedagógus II.-be tartozók nagyobb fizetését.

13

ÉLETPÁLYAMODELL Akkor most ez az egész jó, vagy nem? Ezt a kérdést a legnehezebb megválaszolni. Egy csomó részlet, például • hogy mikor lesznek az elsõ minõsítõvizsgák • hogy kik vesznek majd részt rajtuk, • hogy mik lesznek majd a vizsgán a pontos szakmai követelmények • és hogy a pedagógusok idejét hogyan kell majd beosztani csak azután derül ki, hogy augusztus 27-én a parlament elfogadja a köznevelési törvény módosítását. A vizsgák szakmai követelményeit az Oktatási Hivatal valószínûleg ennél is késõbb teszi majd közzé. Egyelõre annyit tudunk, hogy a tanárok többsége szeptembertõl legalább 30-40 ezer forinttal többet keres, bár elõfordulhat néhány különösen sokat dolgozó pedagógus, aki akár még kevesebbet is kaphat. Januártól (amikor elvileg már lesznek olyanok, akik Pedagógus II.-be lépnek) viszont elvileg újabb emelést kap néhány tanár. Mindez azután történik, hogy az év elején egy csomó pedagógustól megvonták a béren kívüli juttatásokat, és szeptembertõl újabb tanárok veszthetik el ezeket. Az emelésért cserébe a tanároknak kevesebb lesz a szabadidejük. A minisztérium vállalt célként jelölte meg, hogy kevesebb idõt hagyjanak a tanároknak például délutáni másodállást vállalni, mert emiatt szerintük rosszabbul dolgoztak. Az életpályamodell bevezetésérõl szóló törvényben egyszerû béremelésnél sokkal többrõl van szó: a pedagógusokat tényleg motiválhatja a Mesterpedagógus és a Kutatópedagógus fokozatban lévõ nagyobb fizetés, sõt, valószínûleg a legtöbben már annak is örülnének, ha a közeljövõben sikerülne átsorolniuk Pedagógus II.-be. Sokaknak tetszik a gyakornokok mentorálásának lehetõsége is. Ráadásul az életpályamodellrõl szóló törvényben a kormány egy csomó további ígéretet tesz. Ezeket mondják még: A tanárok bére mostantól a mindenkori minimálbér adott (100-nál magasabb) százalékában van meghatározva, tehát valahányszor növekszik a minimálbér, jó dolog lesz tanárnak lenni. Ugyanígy a minimálbérhez vannak rögzítve a pótlékok is. Öt év alatt fokozatosan tovább emelik a fizetéseket, ezzel végül elérik a 2011-ben ígért szintet. A következõ öt évben mindenki részt vehet a minõsítõ eljárásban, tehát bejuthat legalábbis a

Pedagógus II. fokozatba. Ezek viszont egyelõre csak ígéretek, még ha törvénybe is írták õket. A mostani, alacsonyabb béremelés egy ugyanilyen, törvénybe írt ígéret megszegésével történik, és ugyanaz a kormány módosítja a törvénybe írt ígéretét, amely két évvel korábban a törvényt meghozta. Hogy inkább ígéretként, mint kész tényként kell-e kezelni a szeptembertõl érvényes pedagógus-bértáblát, legjobban az mutatja meg, ha megnézzük, hogy a minisztérium saját becslése szerint hogyan oszlanak meg a modell költségei a mostani év (ez az, amire már konkrétan van forrás), és 2014, sõt, 2015 között. Jól látszik, hogy az a pénz, ami már konkrétan megvan (a 2013-ra szóló rész) eltörpül ahhoz képest, amelynek az elõteremtésére a kormány most ígéretet tesz. Igaz, a 2014-es költségvetés elfogadása nincs már nagyon távol, kiegyensúlyozni viszont azt is csak egy év múlva kell, a választások után. Az életpályamodell a következõ években ráadásul biztosan egyre drágább lesz, még 2015 után is, hisz minden évben újabb és újabb pedagógusok teszik majd le a minõsítõ vizsgát, és kerülnek át a magasabb fizetési kategóriába. Tervezett keretszámok: a magasabb kategóriák fokozatos feltöltése Pedagógus II. Mesterpedagógus Kutatótanár 2014 20000 2000 2015 50000 8000 750 Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy ezt a pénzt honnan teremtik majd elõ. Annyit válaszoltak, hogy a költségvetést nem részenként, hanem egészében tervezik, tehát nincs értelme olyat kérdezni, hogy egy adott kiadásra honnan lesz pénz. Magyarkúti Barna

14

ÉLETPÁLYAMODELL

A FELEJTÉS BÉRE – CSAK HANGULATKELTÉSRE JÓ AZ ÚJ PEDAGÓGUS-BÉRTÁBLA A köznevelési államtitkárság július 29-én sajtóközleményt adott ki, amelyben megelõlegezi a tanárok 2013. szeptember 1-jétõl érvénybe lépõ bértábláját. Az új bértáblát rögzítõ rendelet, ami egyébként már elkészült, egyelõre kényszerû várakozásban van, mint egy kikapcsolt mobilban az SMS – ahhoz, hogy életbe lépjen, parlamenti döntés szükséges, hiszen módosítani kell a nemzeti köznevelési törvényt (Nkt.), aminek része az eredeti pedagógus-bértábla. Pillanatkép A köznevelési törvény kiinduló állapotként a pedagógusgyakornok fizetését a minimálbér kétszeresében állapítja meg. Ehhez kapcsolva adja meg a négy minõségi fokozatot és a szolgálati idõt figyelembe vevõ szorzószámokat. A sajtóközleményben megismert új bértábla a minimálbér 200 százaléka helyett a fõiskolai végzettségûeknek 157,8, az egyetemi végzettségûeknek 172,9 százalékot szán. A készülõ rendelet a törvényben szereplõ négy minõségi fokozatot egyáltalán nem alkalmazza, vagyis minden pedagógus a Pedagógus I. fokozatba kerülhet csupán. A törvényben a minõségi fokozat a gyakornoki státuszt követõen a Pedagógus I.-tõl a Tudóstanárig terjed, és megszabja azt a minimális szolgálati idõt, amely a pedagógust az egyéb követelmények (minõsítõ vizsga, pedagógus-szakvizsgát adó másoddiploma, PhD) megléte esetén az egyes fokozatokra jogosulttá teszi. Mindezek alapján a pedagógus legkisebb fizetése a pályán töltött 3. év és az elsõ minõsítõ vizsga sikeres letétele után a minimálbér 240 százaléka lenne, míg a tudóstanár több mint 40 év szolgálati idõ után a minimálbér 530 százalékát kapná havonként, bruttóban.

felvetõ átláthatatlan pótlékok és egyéb juttatások helyébe a színvonalas munkát, a gyermekek elõrehaladását támogató, a pedagógusok teljesítményét ösztönzõ megfelelõ bérezésû elõmeneteli rendszer lép.” (Kiemelések tõlem – V. M.) Pedig valójában arról van szó, hogy megint más és másképp történik, mint ahogy az érvényes köznevelési törvény szerint történni kellene. Ilyen szöveggel indoktrinálni, hülyét csinálni mindenkibõl bizonyos klubokban azonnali botrányt okozna, és nem maradna következmények nélkül. De ez nem az a klub. Nem véletlen, egyszeri hangulatkeltõ szövegrõl van szó; ennél is látványosabb szemérmetlenséggel hangoztatta ugyanezt a Klebelsberg Központ Az állam a pedagógus-béremeléssel gondoskodik a kiszámítható jövedelemrõl címû közleményében.

Kit fizettek az alábbi mondatokért? – kérdezném „A korábbi rendszerben egyes köznevelési intézmények nem minden álláshelyet töltöttek be, hanem túlóra-kifizetésekkel kompenzálták az alacsony béreket. Így néhány pedagógus magasabb jövedelemhez jutott, ugyanakkor pályakezdõ fiatalok állás nélkül maradtak. Akik ezt az utat követték, nemcsak a jogszabályi túlóramaximumot sértették meg ezzel, hanem a pedagógusok túlterhelésével a színvonalas munkavégzést nehezítették. Például egy dunántúli város általános iskolájának igazgatója a kötelezõ 4 órája helyett heti 43 órát látott el, munkatársai között a kötelezõ 21 óra helyett 47, 49 órában dolgozó gyógypedagógusokat is találtunk. Volt, aki 5 helyen végzett munkát heti 50 órában a kötelezõ 22 óra helyett. Több általános iskolai tanár túlórája haladta meg a havi száz órát, de akadt olyan középiskolai pedagógus, akinek 172 óra túlmunkát számoltak el. Azok, akik ilyen túlzott mértékû többletjövedelemhez jutottak, értelemszerûen a jövõben ezekre a kiegészítõ, minõséget nem tükrözõ juttatásokra nem számíthatnak.” Nyilvánvaló ezek után, hogy az „egyes” pedagógusok tehetnek a kisebb béremelésrõl, a fiatalok munkanélküliségérõl úgy általában. Arról is, hogy olyan túlmunkát végeztek „egyesek”, amit külön megfizettek. Ha szeptembertõl egy tanár az alapfizetéséért hasonló túlmunkát kap a nyakába, akkor az nem túlmunka többé; és mindenki maradjon csöndben, hiszen ezek az egyébként elítélendõ példák is mutatják, hogy simán lehet heti 26 tanórát leadni és 32 órát blokkolni az iskolában. A maradék nyolc óra meg maga az értelmiségi havaj.

A hatályos törvényt módosító rendelet bértáblája – azon túl, hogy mindenkit a Pedagógus I. fokozatba helyez – a szolgálati idõvel is másképp bánik. A háromévenkénti magasabb fizetési osztályba sorolás a törvényben mindenhol azonos százalékos emelkedéssel jár a minõségi kategóriákon belül. A hivatalos sajtóközleménybõl megismert új bértábla viszont a fizetési osztályok között egészen változatos százalékos növekedéseket állapít meg. A még hatályos bértábla szerinti fizetéseket a tervek szerint 2017-ben érhetik el a tanárok, miközben jól tudjuk, hogy az elmúlt öt évben a bérek rögzítve voltak, és az inflációt sem követte semmiféle automatizmus. A sajtóközleményben a tanárok informálására a jelenleg még érvényben lévõ Kjt.-bértáblát olvashatatlan minõségben tették közzé. Ez a táblázat a tervezett új bértábla fölött van, vagyis a jelenleg hatályos törvényben található életpályamodell bértábláját mintegy „kifelejtették” a tájékoztató anyagból. Mintha csak a közölt kettõt lenne szabad összevetni, mintha más opció nem is létezne. A közlemény szövege egyszerre hurráoptimista és kioktató. Kicsaphatja a biztosítékot mindenkinél, aki nem csak a magára vonatkozó táblázati sorokat olvassa: „A bérkiegyenlítés érvényre juttatja minõségjavító hatását azáltal, hogy felszámolja az aránytalan, már-már elfogadhatatlan nagyságrendû túlmunka önkéntes vagy kényszerû vállalásának lehetõségét. Az extrém jövedelmeket eredményezõ, gyakran kételyeket

15

ÉLETPÁLYAMODELL Az érvényes narratíva – Kanonizálás mindenáron Az államtitkár asszony a Duna Tv Heti Hírmondójának július 14-i adásában közel negyedórán át magyarázta, hogy csak örülni szabad az országban páratlan béremelésnek, és nyomatékkal közölte, hogy a munka törvénykönyvét alapul véve semmiféle megnövekedett munkaterhelésrõl nincs szó. Ugyanakkor õ is elmondta azt a történetet, miszerint van olyan pedagógus, vezetõ, aki 200-300 ezer forintnyi túlmunkát számolt el, és annak most valóban nem nõ a jövedelme. De hány személyrõl van szó, aki túlzott jövedelemhez jutott? A Duna Tv-ben az államtitkártól is hallottak alapján 1547-rõl (kiszámolták, nyilvános adat). A pedagógusok durván 1 százalékáról. Boldogabb és gazdagabb ország lennénk, ha az aktív népességnek csupán egy százaléka jutna túlzott jövedelemhez. Tegyük fel, hogy 1 százalék valóban túlzott jövedelemre tett szert így vagy úgy. Akkor tessenek azt korrigálni, és ne a bértábla, az Nkt. módosítását pertraktálni ilyen módon. Augusztus elsején újabb érvet hallhattunk az államtitkár aszszonytól a fenti dicsõ közlemények és nyilatkozatok után. Nevezetesen, hogy a csökkentett béremelés azért van, mert a nem iskolákban tanító, de pedagógusi munkakörben foglalkoztatottakat – szakmai szolgáltatókat, pedagógiai intézetekben dolgozókat – is beemelték a bértáblába. Arról nem esett szó, vajon a pedagógusi életpályamodellbe is bekerültek-e, vagy csak a mostani bérrendezésbe. Ha az elõbbi az igaz, akkor érdekes lesz, hogyan fog mûködni számukra az a minõsítési protokoll, amit az iskolákban tanító tanárokra dolgoztak ki oktató-nevelõ munka értékelésére. Mindenki ismeri azt az érvelési hibát, amely a következtetést túl kicsi vagy nem reprezentatív minta alapján vonja le. Példával szólva: bergengóc szomszédom mindig az én gyümölcsfámat dézsmálja. A bergengóc már csak ilyen lopós fajta. Tudjuk, léteztek és léteznek olyanok, akik szerint az a propaganda a jó, ami sikeres, és az a rossz, amely sikertelen. Szerintük a propagandának nem feladata az, hogy értelmes dolgokat mondjon, a feladata az, hogy sikeres legyen. Számos ismétléssel elhitethetõ, hogy a kör valójában egy négyzet.

hozott a konyhára. Szeretném látni, mennyit hoz vagy visz a jóváhagyandó új bértábla és egy sor további módosítás (például a pedagógusasszisztensek számarányának változtatása). Szeretném látni, hány általános iskola felsõ tagozatában nem lesz iskola-összevonás, holott az elõírt létszámok szerint lennie kellene. A kisiskolák meghagyása eddig csak az elsõ négy osztályra vonatkozott. Szeretném látni, pontosan hányan vannak azok a pedagógusok, akik tíz éven belül elérik a 62 éves kötelezõ nyugdíjkorhatárt, és tovább nem lehetnek közalkalmazottak – vagy maradnak engedéllyel, de az államnál marad a nyugdíjuk. Rájuk már nem feltétlenül vonatkozik az életpályamodell, hanem maradni kényszerülnek az eddigi közalkalmazotti (Kjt.) bértábla-besorolásban. Szeretném látni, hogy hány álláskérelem jutott el a Klik-be. Milyen a korfája az egyes szaktárgyakat tanítóknak. Ezeket az adatokat olyanoknak adnám oda, akik mindezt összefüggéseikben tudják és akarják elemezni. Nem lenne egyszerûbb? Addig is nem lenne egyszerûbb kimondani, hogy 2013 szeptemberében nem lesz minõségi fokozat szerinti besorolás, és csakis az alapdiploma számít? Nem lenne egyszerûbb kimondani, hogy itt most tabula rasa van, mert a kormányzat így akarja? Hogy õ dönti el, ki mire érdemes? Nem lenne egyszerûbb kimondani, hogy hiába van egy tanárnak szakvizsgája, doktori fokozata, egy ideig biztos, hogy a Pedagógus I. kategóriában kell dekkolnia? Hogy ez már önmagában is az eddigi szakmai, tudományos teljesítmények lenullázása? Hogy a diplomák, tudományos fokozatok akkor lesznek érvényesek megint, ha az új minõsítésen is sikeresen túljutnak? (Hogy mikor? Egytõl öt évig tartó idõintervallumban.) Nem lenne egyszerûbb kimondani, hogy lesznek majd persze kivételek, mert a felállítandó minõsítõbizottságokban szakmai részrõl (tehát nem igazgatási részrõl) olyanoknak is kell ülni, akik legalább a Pedagógus II. fokozatban vannak? Erre lesznek a kiskapuk, hiszen az államigazgatási rendszer öt év alatt mindenkit minõsíteni akar; az elsõ évben minõsítendõ tanárok száma a rendelettervezet szerint 30 ezer. Az eljárásokat a tervek szerint 2000 minõsítõ személy végzi; ezek egy része igazgatási pozíciója révén lesz tagja a minõsítõbizottságnak, de lesznek olyan kiképzett tanárok, akik a minõsítésre alkalmasító tanfolyami papírok megszerzésével magasabb besorolási pozícióból rajtolnak kollégáikhoz képest, éppen azért, hogy foroghasson a minõsítés kereke. Nem lenne egyszerûbb kimondani, hogy a beharangozott bértábla az elsõ pillanattól irreális volt? Többek között arra kellett, hogy a törvénnyel szembeni jogos szakmai és politikai ellenállást társadalmilag elérdektelenítse, mondván, ekkora béremelés mellett ugyan miért ágálnak az okosok. Nem lenne egyszerûbb kimondani, hogy a szükséges szakmai, pedagógiai innovációk sehol sincsenek? Nem lenne egyszerûbb kimondani, hogy amit társadalompolitikából, morálfilozófiából, politikai filozófiából bárki is tanult, képviselt, az elfelejtendõ? Persze hogy nem lenne egyszerûbb, mert annak komoly ára lenne.

Amit tudunk, és amit nem Mi a tanári lojalitás elnyerésének ára mindazon esztelen centralizáció után, ami már kész tény, részben átélt tapasztalat is, de aminek a java még hátravan? Nem tudjuk. Lehet, hogy havi nettó 10-20 vagy 30 ezer forint. Ez az egyik, de sajnos, nem a legfontosabb kérdés az újonnan megalkotott bértábla esetében. A politikai vezetés szemléletét ismerve számukra nyilván fontos szempont, hogy az emberekkel elhitessék: a tanárok jelentõs béremelést kapnak a kormánytól. A másik fontos szempont viszont az, hogy a költségvetést a lehetõ legkevésbé terhelje meg az életpályamodell immár torzított változatának a bevezetése. A jelek szerint a kormány arra törekszik, hogy a mostani játszma vége közel nullszaldós legyen. Szeretnék egy hosszú bájtok éjszakáját a Klik-ben. Nem azért, hogy adatok vesszenek el, hanem azért, hogy adatokat lehessen látni. Szeretném például látni, hogy a 62 év fölötti tanárok elzavarása és a túlmunkák díjazásának eltörlése mennyit

Világi Mariann

16

ÉLETPÁLYAMODELL

ÕSZTÕL MINDEN TANÁR A PEDAGÓGUS I. KATEGÓRIÁBAN KEZD Indul az új tanév. Miközben a Fidesz kiszámítható béremelésrõl papol, a tanárok idén már biztosan nem kapnak cafeteriát, és az eredetileg betervezett szeptemberi illetményemelésük is majdnem felére csökkent. Mindezek mellett szeptembertõl - dacára a végzettségeknek és a szolgálati éveknek - minden tanár a Pedagógus I. kategóriában indul. Se cafeteria, se kollektív szerzõdés. Idén már nem fognak cafeteriát kapni a pedagógusok, erre a 2014-es év költségvetési tárgyalásai után lát esélyt a Köznevelésért Felelõs Államtitkárság - olvasható a Világgazdaságban. A cikk szerint a két tanár-szakszervezet (a PSZ és PDSZ) egyként küzd azért, hogy szeptembertõl járjon béren kívüli támogatás a pedagógusoknak. A PSZ vezetõje, Galló Istvánné ugyanakkor úgy nyilatkozott, nem lát erre sok esélyt, mivel a többször halasztott pedagógus-életpályamodell bevezetésével járó béremelés 60 százalékát kapják meg idén szeptembertõl a tanárok. (Ezt Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkár azzal magyarázta, hogy az eredetileg tervezett béremelésbe a nem iskolákban dolgozó pedagógus-végzettségûeket is bevonták - csak a bértömeg maradt változatlanul.) „A cafeteriát a kollektív szerzõdésnek kellene tartalmaznia, ami július 31-ére nem készült el, hanem valószínûleg augusztus végén fog megszületni. A csúszás oka, hogy nem készült még el a köznevelési törvény pedagógus elõmeneteli rendszer részletszabályait tartalmazó végrehajtási rendelet. Ez a jogszabály fogja tartalmazni a pedagógus elõmeneteli rendszerhez tartozó illetményalap meghatározását, valamint a pedagógus elõmeneteli rendszer kiterjesztését a pedagógiai szakszolgálatokra és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekre. Ez után ismét egyeztet a pedagógus szakszervezetekkel a kormányzat és az érdekvédõk javaslatai alapján folytatja a konkrét tárgyalásokat a kollektív szerzõdés szövegérõl. A PDSZ nem írta alá a megállapodást a kormányzattal még az év elején, de részt venne a szerzõdés kialakításában“ - olvasható a cikkben. Cafeteria A cafeteria-juttatás az iskolák állami felügyelet alá helyezése elõtt a települési önkormányzatok döntési jogköre alá tartozott (Pécsen a fideszes városvezetés 2011-ben szüntette meg a gyakorlatot), idén januártól viszont az állam határoz a kérdésben. A PDSZ májusban arról értekezett, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ diszkriminatív módon osztotta az év elsõ felében a cafeteriát a tanároknak. Míg az államtitkárság úgy látja, kollektív szerzõdés nélkül is elindulhat a 2013/14-es tanév, addig a szakszervezeti vezetõk szerint szükséges a szerzõdés megléte, mivel a cafeteria mellett fontos oktatási feltételeket is rögzítenének, mint például a pedagógusok óraszámának beosztását, vagy a munkakörülményenként változó pótlékok mértékét. Ez utóbbit ugyanis a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ differenciálná több szempontból is: tanulólétszám, ellátandó feladat nagysága és nehézsége, stb. Mindenki a nulláról indul Az újonnan bevezetendõ életpályamodell azonban nem tesz különbséget az elsõ években a tanárok munkaévei között: szeptembertõl minden, legalább két éve oktató tanárt a Pedagógus 1. osztályba sorolnak, ahonnan csak meghatározott képesítõvizsga

után lehet feljebb lépni. (A két évnél kevesebb munkatapasztalattal rendelkezõket automatikusan a Gyakornok kategóriába sorolják, õk két évig nem is állhatnak neki a Pedagógus 1. minõsítés megszerzésének az eduline.hu cikke szerint.) Az egyelõre még nem élesített módosító rendelet errõl így fogalmaz: „A pedagógus minõsítések 2013 szeptemberétõl elkezdõdnek, de a 2013. szeptember 1. és 2013.december 31. közötti idõszakban Pedagógus II. fokozatba még csak ideiglenesen, 5 évre lehet bekerülni egyszerûsített minõsítési eljárás keretében.“ A magyarnarancs.hu cikke szerint az ideiglenes minõsítésre amiatt van szükség, hogy legyenek olyan tanárok, akik minõsíteni tudják a kollégáikat az új rendszer kezdeti szakaszában (plusz az Oktatási Hivatal is tart gyorstalpaló képzéseket az ügyben). A cikk szerint így minden pedagógus - dacára szakvizsgáknak, másoddiplomáknak, szolgálati éveknek szeptembertõl a tanárokra vonatkozó új bértábla „alján“ fogja kezdeni a tanévet. Minden rendben van? Mindezek mellett az új igazgatók kinevezése is borzolta a kedélyeket országosan, ugyanis több helyen is Hoffmann Rózsa olyanokat helyezett pozíciókba, akiket az iskolák tantestülete és a szülõi munkaközösségek nem támogattak. Máshol viszont végül a pályázók közül senkit sem neveztek ki igazgatónak, így ott egyelõre nem tudni, ki fogja vezetni az intézményt szeptembertõl - erre többek közt példa a Szigetváron megtörtént eset is. A kinevezések kapcsán aggodalmának hangot adó Együtt-PM Szövetséget a Fidesz részérõl Hoppál Péter, Orbán Viktor (egyik) magyar hangja utasította rendre egy jóízû Gyurcsány-Bajnaizással (az ‘elmúltnyolcév’ nevesített verziója). Hoppál szerint a határozott idõre szóló, lejárt mandátumok miatt volt szükség új igazgatók kinevezésére 588 iskolában, és mivel az iskolák állami felügyelet alá kerültek, így a kinevezések is állami feladattá váltak (az Együtt-PM szerint a helyi közösségeknek kellene adni az igazgatóválasztás jogát). Idén õsszel több mint 150 ezer pedagógus kezdheti meg úgy a tanévet, hogy kiszámítható béremelés vár rá, nem pedig felmondólevél, ahogy az Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon kormánya idején történt, „amikor tízezreket tettek közülük utcára“ - tette hozzá közleményében a politikus. A tanévkezdés elõtt tehát egy tanárként évekig munkálkodó fideszes képviselõ szerint minden rendben van. V. G.

17

ÉLETPÁLYAMODELL

PORTFÓLIÓ A 2013/14-es tanévben bevezetésre kerülõ pedagógus életpályamodell minõsítõ rendszere elõírja a tanári portfólió meglétét. Annak fényében, hogy augusztus végén ül össze a kormány, hogy megtárgyalja az oktatási törvény ezirányú módosításait, nehéz a kezdõmondat jogszabályi hátterét megvilágítani. Egy biztos, hogy a jelenlegi oktatási törvény 64. és 65. §-a rendelkezik errõl.

keszti portfólióját. Mert készül arra, hogy az elkészített óravázlatait, gyerekekrõl, gyerekeknek készített dokumentumait gyûjteni fogja. De egy sok éve a pályán lévõ pedagógus, aki most szembesül azzal, hogy ezeket el kellett volna tennie, nehéz helyzetben van. Errõl a Facebook-on közvéleménykutatást is tartottam, igen az derült ki, hogy nem nagyon õrzünk meg (legalábbis papíralapon nem) egyik évrõl a másikra dokumentumokat. Néhány éve már elterjedt, hogy a számítógépen készítjük anyagainkat, de ezek kinyomtatása, legalábbis kétséges. Tehát a hosszú évek óta tanítóknak a kompetenciák mentén való iratrendezést ajánlom. Néhány nagyon jó dokumentum elhelyezése, mely tükrözi, hogy kompetensek vagyunk abban, amit csinálunk és az ezekre készített reflexióink vonzóvá tehetik gyûjteményünket. Ha mindent csatoltunk a Záróértékeléssel fejezzük be alkotásunkat. Természetesen munkánkat sosem tudjuk igazán lezárni, hiszen amíg a pályán vagyunk, addig keletkeznek anyagaink, melyeket érdemes csatolni, így a Záróértékelést majd mindig bõvítenünk kell. Sok minden szól amellett, hogy digitális portfóliót készítsünk. Az elsõ az, hogy ha rendelkezni akarunk a 21. századi készségekkel, képességekkel, akkor ez alapkövetelmény. Másodsorban olvastam az EMMI által a Kormány elé terjesztett rendelettervezet szövegét egy blogon, melyben arról írnak, hogy a szakvizsgázott pedagógusok szeptemberben kérhetik ideiglenes felvételüket a Pedagógus II. kategóriába. Nekik portfóliójukat egy megadott felületre kell majd feltölteniük. Túlságosan nehéznek találom a papíralapút elõször beszkennelni, majd azután feltölteni egy felületre. Fõleg, ha nem képként szeretnénk dokumentációnkat kezelni. Ha digitális (elektronikus), akkor milyen legyen. Lehet Word alapú, ahogy már írtam. Ekkor írhatunk a papír alapon meglévõ dokumentumainkról, beválásukról, hibáikról reflexiót, de ebbe nehézkes beleszerkeszteni a szkennelt változatot. (De lehetséges.) Egybeszerkeszthetjük az eleve számítógépen készült anyagainkat. Egy kicsit látványosabban megtehetjük ugyanezt a PPt-vel is. Kérdés, hogy a PPt mûfaja megengedi-e a bõ lére eresztett reflexiókat? Nem titkolom elfogultságomat az e-portfólióval kapcsolatban. És ha e-portfólió, akkor Mahara. Ingyenes, bárki számára hozzáférhetõ, regisztrációhoz kötött lehetõség. Olyan, mintha weblapot készítenénk vele. Könnyû használni, találunk néhány egyetemi oldalon leírást is hozzá, ha a Google-be beütjük a „Mahara használata“ keresõkifejezést, 255 ezer találatot kapunk. (Az elsõk között igen jó tutorialokat is.) Úgy gondoltam, hogy esetleg segítség lehet blogom olvasóinak (remélem, hogy nem találják szerénytelennek), ha saját készítésû oldalamat megosztom itt. Blogom fejlécében, oldalaim közül, ha bárki a Portfólió fülre kattint, oda érkezik, amit most éppen „gyártok“. Nem kis munka, folyamatosan próbálom frissíteni, „ápolgatni“, és a Tanári portfólió oldalon még édeskevés anyag van fenn, de nekem örömet okoz ennek szerkesztgetése. Hogy azután hogy fogom ezt bárhova is feltölteni, ha szükségem lesz rá, az még a jövõ zenéje. :-) Az Egyetemi portfólió oldalon pedig megtalálhatók azok a dokumentumok, melyek az egyetemi teljes anyagot tartalmazzák és ennek a végén bõséges bibliográfiát is talál az olvasó. Végül arról írnék, hogy a próbaminõsítésen, mely május tájékán zajlott néhány iskolában, mit vártak el a portfóliótól. A portfóliót elektronikusan kellett benyújtani, ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy egy Word dokumentumban készült,

Ez a két paragrafus említi ugyanis a életpályamodell „fokozatait“ és a minõsítõ eljárás menetét. A neten rengeteget lehet errõl a kérdésrõl olvasni, de amíg meg nem jelenik az ehhez kapcsolódó rendelet, valljuk be, teljes a bizonytalanság. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy portfóliót kell készítenünk. A portfólió lényegét tekintve olyan dokumentumok gyûjteménye, amelyek megvilágítják valakinek egy területen szerzett tudását, gyakorlottságát. De hogyan készítsük? Papír alapon vagy digitálisan? Ha digitálisan, akkor egy egyszerû Word-ben, netán PowerPoint-ban vagy esetleg a nagyon tetszetõs e-portfóliós szoftverekkel? Mit tegyünk bele? Lineárisan gyûjtsük vagy kompetenciák mentén? Sok kérdés felmerül egy pedagógusban, amikor a témával foglalkozik. Jó lenne egy mindenre kiterjedõ részletes leírás. Nagyon - nagyon jó és részletes Kotschy Beáta 3A portfólió szerepe a pedagógusok minõsítési folyamatában címû írása, mely a TÁMOP 3.1.5 Pedagógusképzések kiemelt pályázatra íródott. Az egyetemeken már viszonylag régen megkövetelik e dokumentumgyûjtemény készítését, van, ahol kiváltják vele a szakdolgozatot is. A hallgató többnyire a képzésen szerzett tudást, az ezt bizonyító szakmai dokumentumokat teszi bele a portfóliójába. És természetesen a reflexióit, önreflexióit. Az ELTE szakvizsgás képzésén kiderült, hogy ez utóbbi elkészítése egy külön „szakma“, külön tantárgy foglalkozik vele. Teljesen érthetõ, hiszen, ami egészen biztosan nem volt az elmúlt tanítási éveimnek az eleme, az a saját munkámra való reflektálás. Mára már az is kiderült számomra (több képzésen és a szakirodalmakat olvasgatva), hogy a tanítványainkra való reflektálást sem biztos, hogy jól végezzük. De biztató, hogy ezt is meg lehet tanulni. Az önreflektálást viszont nagyon nehezen. (Remélem, hogy a fiatal, pályakezdõ kollégáknak ez már belsõvé válik!) Most is emlékszem az egyetemen készített portfólióm elsõ mondatára: „Nehezen írok magamról.“ Azt mégis elfogadom, hogy ez egy fontos eszköz ahhoz, hogy a pedagógiai folyamatban rálássunk magunkra, sikereinkre, netán hibáinkra, hogy folyamatosan változni, javítani, korrigálni tudjunk. De visszatérek a portfólió készítésére. Ha papíralapú, akkor fontosnak tartom (nyilván tanítói mivoltom miatt) a külalakját. Lehet persze ez egy nagy gyûrûskönyv, de érdemes kidíszíteni. Mondjuk tanítványaink, olvasmányaink fotóiból dekupázsolhatjuk a borítót. A belsejében pedig az egyes témakörök között jó, ha szép színes elválasztókat használunk. Az elejébe tegyük a szintén frappánsan, kreatívan elkészített fedõlapot, a tartalomjegyzéket, az önéletrajzunkat (lehetõleg EuroPass-os formában). Nem árt, ha készítünk egy táblázatot a pedagógus kompetenciákról, amelyben az egyes témakörökrõl bejelölhetjük, hogy melyik téma, mely kompetenciaterülethez tartozik. Kezdõdjön egy átfogó önreflexióval, mely tulajdonképpen a bemutatkozás. (Honnan jövünk, hová tartunk?) A gyûjteményünk elrendezése? No ez nagy kérdés. Hiszen egy pályakezdõ dönthet úgy, hogy idõrendben, lineárisan szer-

18

ÉLETPÁLYAMODELL a beszkennelhetõ mellékletek csatolásra kerültek. A feltételek között szereplõ óravázlatokat akkor, a portfólióba készítette el a kolléga, akitõl információim származnak. (A kérdés fennáll: tükrözi-e ez a tanár szakmai fejlõdését?) A „szaktanácsadó“ (?) a végzettségeket nézte, azt, hogy a leírt pedagógiai hitvallás koherens volt-e a bemutató órákon látottakkal, és néhány a reflexiókban leírt dologra kérdezett rá. A felület, ahova fel kellett tölteni, meg volt adva és egy kötetlen megbeszélés során kellett a gyûjteményt „megvédeni“. Az alábbiakban Horváth Zsuzsanna Balatonalmádiban elhangzott elõadásának vázlatát idézzük.

különbözõek lehetnek, de fontos elemként meg kell jelennie bennük a pedagógus elemzõ-értékelõ gondolatainak. Ezek mutatják pedagógiai nézeteit, szakmai tudatosságát, problémaérzékenységét, problémamegoldó képességét, a tanulók, tanulócsoportok ismeretének mélységét, az irántuk megnyilvánuló attitûdöket stb.

A portfólió fogalma A portfólió olyan dokumentumok gyûjteménye, amelyek megvilágítják valakinek egy adott területen szerzett tudását, jártasságát, hozzáállását” (Bird 1990; idézik Barton és Collins, 1993, 203.). Fajtái: Papír alapú portfolió – e-portfolió Munkaportfolió – eredmény-értékelés portfolió Tanulói portfolió – pedagógus portfolió

Szakmai fejlõdés összefoglalása Az „értékelési portfólió” kötelezõ része egy rövid, néhány oldalas öszszefoglalás a pedagógus szakmai fejlõdésének útjáról, a fejlõdését segítõ és gátló tényekrõl, folyamatokról, a pedagógus jövõbeli terveirõl.

Külsõ szakemberek értékelésének dokumentumai A portfólió önálló egységét képezhetik a külsõ szakemberek szakmai munkaközösség-vezetõ, igazgató, szakértõ illetve a tanulók (szülõk?) véleményét tartalmazó anyagok.

Mit kérnek tõlünk ebbõl? A minõsítõ vizsga és egy minõsítés a pályája során minden pedagógus számára kötelezõ, kivéve a rendszer bevezetésekor 10 évvel a nyugdíj elõtt állókat. ( ELÕTERJESZTÉS a Kormány részére a nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról, valamint a pedagógusok elõmeneteli rendszerérõl és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történõ végrehajtásáról )

Érvek, ellenérvek Már megint egy új fogalom? Miért? Megõriz, folyamatot követ Mennyi a valóságtartalma? Ki emlékszik a múltra? Folyamatosan készül, nem memoár Mennyire õszinte egy ilyen írás? A pályára való alkalmasság egyik alappillére a fejlõdõképesség, ez nem lehet hiba. Ha a portfolió az egyéni pályakép bemutatására készül, hogyan lehet egységes formai és tartalmi elemeket meghatározni? Javasolt elemek vannak Ki tudja elkészíteni az e-portfoliót? Kis gyakorlással mindenki

Mit kérnek tõlünk ebbõl? a) szakmai önéletrajz, b) a nevelõ-oktató munka dokumentumai, különösen legalább tíz tanóra, foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óraterve, c) a pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatása, dokumentumai, d) önálló alkotói, mûvészeti tevékenységek bemutatása, dokumentumai, e) a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása, f) a szakmai életút értékelése.

A portfolió tartalma A portfolió céltudatos egyéni válogatás alapján készül. Tartalmazhat bármilyen írott, képi, hang, és multimédiás anyagot, amely a pedagógiai tevékenységét mutatja be, és amivel saját véleménye szerint igazolni tudja, hogy szakmailag milyen szinten áll.

Mi az, ami nem tisztázott,de az elkészítés szempontjából fontos? „különösen legalább tíz tanóra, foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óraterve, …” Óraterv vagy óravázlat??? Hova és milyen rendszerbe kell feltölteni a portfoliót? Mennyi tárhelyünk lesz? Mi következik ebbõl?

A portfolió javasolt elemei Szakmai önéletrajz A pedagógiai munka dokumentumai és reflexiói: iskolai tevékenységek dokumentumai, egyéni szakmai tevékenységek, továbbképzések dokumentumai Szakmai közéleti tevékenység Külsõ szakemberek értékelésének dokumentumai Szakmai fejlõdés összefoglalása, önreflexiók

Hogyan fogjunk hozzá? Egy portfólió elkészítése adatgyûjtéssel kezdõdik. Az egy témába tartozó dokumentumokat egy mappába javasolt összegyûjteni. Mappázás: önéletrajz (személyes adatok, tanulmányok, munkahelyek, szakmai tevékenység, szakmai közéleti tevékenység, publikációk), szakmai dokumentumok (óravázlatok, tanórán kívüli programok- képek, tanár-diák kapcsolatról reflexiók), önértékelés (elemzõ, értékelõ saját gondolatok), külsõ értékelések (igazgató minõsítése, munkaközösség-vezetõ értékelése, szakmai tekintélyek véleménye, ajánlása, értékelési portfólió (szakmai, pedagógiai fejlõdés értékelése, jövõbeli tervek – saját értékelés) Érdemes képeket gyûjteni, hangfelvételeket, videofelvételeket készíteni tanári tevékenységünkrõl, úgy, hogy a felvételek kellõ hitelességgel prezentálják tanári pályafutásunkat. HA rendelkezésre állnak a dokumentumok, a portfolió elkészítése nagyjából egy hetet vesz igénybe - ez azonban természetesen személyre szabottan eltérõ lehet. HA papíralapú iratokkal rendelkezünk, el kell készítenünk annak elektronikus változatát (szkenneléssel vagy begépeléssel). HA nincs dokumentációnk, akkor probléma van… ?

Szakmai önéletrajz EUROPASS FORMÁTUM A portfólió tartalmazza a szerzõ rövid szakmai önéletrajzát, amely folyamatosan bõvíthetõ a következõkkel: - tanulmányok (iskolák, képzés, továbbképzések) - munkahelyek, munkahelyi körülmények - szakmai tevékenységek (oktatási-nevelési tevékenységek, fejlesztõkutató tevékenység stb.) - szakmai közéleti tevékenységek - közéleti tevékenységek - publikációk, fejlesztési dokumentumok stb. A pedagógiai munka dokumentumai Természetszerûen be fog kerülni a gyûjteménybe néhány óraleírás, amely valamilyen szempontból kiemelkedõ munkát takar A tanórai tevékenységek bemutatása mellett fontos szerepe van a tanórán kívüli programokról készült anyagoknak: az iskola életében betöltött szereprõl, az iskola és környezete közötti együttmûködésrõl szóló dokumentumoknak; a pedagógus egyéni fejlõdését segítõ önképzések, továbbképzések ismertetésének. A dokumentumok mind tartalmi, mind mennyiségi szempontból igen

A portfolió formája Ha készen vagyunk a rendszerezéssel… Egységes formátum a doksik kinézetére vonatkozólag NEM VÁLTZOTATHATÓ FORMÁTUM nagyon fontos!!! pl.:pdf, ppsx, stb.

19

KÉPRIPORT

FÓKUSZBAN A F

A már hagyományos nyári PDSZ Akadémiának – augusztus 21-24 között – ez alkalommal is a balatonalmádi üdülõnk adott otthont. Az ünnepnap utáni beérkezés, a kedves fogadtatás és a finom ebéd után Tollner József elnökségi tag köszöntötte a kollégákat. Miután a képzés programját egyeztették és a technikai részleteket is megbeszélték a résztvevõk, az elsõ szünetben többen is elmondták nekem, hogy nagy várakozással tekintenek a 4 napos képzés elé, hiszen rengeteg a tanév elõtti kérdõjel. Az ország minden szegletébõl – köztük Budapestrõl, Kaposvárról, Paksról, Piliscsabáról, Miskolcról, Tamásiból, Sellyérõl, Debrecenbõl – érkezõ kollégák hasznos ismeretekkel, friss barátságokkal, és persze jogi segítséggel gazdagodva térhettek haza. Az alábbiakban a parlamenti pártok oktatáspolitikusainak hozzászólásait elevenítjük fel.

A PDSZ Akad Az elsõ nap meghallgattuk a parlamenti pártok képviselõinek véleményét az oktatásról és a nevelésrõl. Az elsõ rész elsõ elõadója Pánczél Károly (Fidesz) volt. Megtudtuk, hogy a képviselõ korábban földrajztörténelem szakos tanárként sok évet dolgozott pedagógusként, - mint mondta - 1990-óta ,,van benne” a közéletben, alpolgármester Gyálon, 1998-óta pedig országgyûlési képviselõ is. Pokorni Zoltán katonája. Elõadásában – többek között – beszélt az oktatáshoz kapcsolódó törvénykezésrõl, a közoktatásról, mint állami feladatról. Az elmúlt évek pénztelensége az oktatás színvonalának csökkenéséhez vezetett. Ahol több volt az önkormányzat ilyen-olyan bevétele, az még tudta támogatni az iskolákat, az oktatást, míg a bevételek nélküli önkormányzat már a gázszámlát sem tudta kiegyenlíteni, így persze az oktatást sem tudta segíteni. Hihetetlen különbségek alakultak ki az egyes iskolákat tekintve. Az elmúlt idõszakban a pedagógus hivatás szinte teljesen elveszítette a presztízsét. Mindenképpen be kellett avatkozni, nem lehetett tovább nézni az ország versenyképességének csökkenését. A tartalmi szabályozás elkerülhetetlen volt. A pedagógus-életpálya modell már több mint fizetésemelés. A jövõben a nevelés, a közösségi élmény, a család, a pénzügyi ismeretek, a környezettudatosság, az etika, az erkölcstan mind-mind elõtérbe kerül. Mindig fontosnak tartottam, hogy a fizetések emelése egyszerre történjen meg az új munkaterheléssel. Az életpályamodell az elõrelépési lehetõségek mellett, a fõiskolától kezdve egészen a pálya lezárásáig, a nyugdíjba vonulásig minõsít és szabályoz – mondta Pánczél Károly. A Fidesz képviselõjének a szenvedélyes Kunhalmi Ágnes (MSZP) volt a vitapartnere. A szociáldemokrata mivoltát mindvégig hangsúlyozó oktatáspolitikus hangsúlyozta: az a kérdés mitõl szenvedett a magyar közoktatás rendszere eddig, elég volt-e az a tudás, amelyet eddig biztosítottunk. Ámokfutás zajlik a parlamentben. Az a baj, hogy egyszerre változtatták meg az oktatás igazgatási és belsõ szakmai rendszerét. Csodálkozom, hogy ilyen változtatások után még nem omlott össze az oktatás. Ma azt mondanám, hogy, ha megnyernénk a választásokat, akkor azonnal megszüntetnénk a Klik-et. Mivel nem lehet egyen finanszírozni az iskolákat, ezért nem autoriter módon, központilag utasítva, hanem az önkormányzatiság elvét szem elõtt tartva kellene irányítani. Kunhalmi Ágnes eredendõ bûnnek nevezte a tankötelezettségi korhatár 16 évre történõ leszállítását. Hozzátette, hogy elsõsorban a legszegényebb, a halmozottan hátrányos helyzetû gyerekeket érinti ez a szabályozás. Véleménye szerint ezek a gyerekek nem a munka, hanem a bûnügy világába kerülnek majd ki, õk nem szakmát, hanem segélyt kapnak majd. Kiemelte, hogy a rendszert együtt kell nézni, nem csak a tankötelezettséget, hanem a hozzá kapcsolódó elemeket is. Az életpályamodellel összefüggésben nem tartotta fair dolognak, hogy amennyiben megígért valamit a Fidesz, azt nem tartja be. Miért nem kapják meg a jogos jussukat – tette fel a kérdést. A nemzeti alaptantervrõl kijelentette, hogy kivitelezhetetlen, hiszen 0%-ra csökkentette a tanítás szabadságát. Ugyanakkor minden gyerekhez másképpen kell hozzányúlni. A két elõadás után kérdéseket tettek fel a PDSZ aktivistái. Többen a bértömegrõl, a tankötelezettség más alternatíváiról, a differenciált tankötelezettségrõl, valamint a kollégiumi nevelõtanár bérezésérõl érdeklõdtek. Emellett azt is megkérdezték, hogy elviselhetõ-e az, ha egy 3 szakon tanító pedagógus, aki osztályfõnök, most 31 ezer forinttal kevesebbet keres majd. Azt is többen kifogásolták, hogy le kell dokumentálni azt, amit egész nap csinál a tanár. Ez az adminisztráció olyan megalázó, hogy semmi köze az életpálya-modellhez, de a szakmához sem. Semmi hasznom nincs belõle, hogy 5 diplomám van, már lassan kiröhögnek a kollégák, hogy 57 évesen itt tartok, nekem is 36 ezer forinttal lesz kevesebb a pénzem – hangzott el. Válaszaikban a gazdasági helyzettel magyarázta mindkét politikus a problémákat. De nagyjából politikai jellegû, semmitmondó válaszokat adtak, egymás pártjait, illetve az ,,elmúltnyócévet” okolták. A moderátor szerepkört betöltõ Tollner László elnökségi tag feltette a költõi kérdést: Számít, hogy van-e különbség a Fidesz és a KDNP oktatáspolitikája között? Sok Fidesz-re hallgató szavazó elhitte, hogy az lesz, amit Pokorni Zoltán mond. Becsapta õket?! Jó lenne tudni, hogy mit lehet az ígéretekbõl megtartani. Kunhalmi Ágnes szerint a lehetõségek – a kormány áldásos tevékenységének köszönhetõen – napról-napra változnak, a Klik mûködést meg kell változtatni, az oktatásból kivett forrásokat vissza kell pumpálni. Megígérte, hogy adott esetben a szocialisták nem veszik el, amit a Fidesz odaadott. Az elsõ nap programja volt még, hogy bemutatkoztak egymásnak a PDSZ Akadémia résztvevõi. Tanárok, tanítók és óvónõk, mellettük a helyi és bükkszentkereszti PDSZ üdülõ vezetõi is elmondták, mióta tagjai a

20

KÉPRIPORT

FIZETÉSEMELÉS

Szita Róbert képriportja

démián történt PDSZ-nek, illetve hol és mit tanítanak. A második nap elején a PDSZ jelenérõl és jövõjérõl Mendrey László beszélt. Majd ,,Csak közönyt ne” címmel Lázár Júlia adott elõ. A délelõtt harmadik témája ,,A változások közép és hosszú távú hatásai” volt – Radó Péter oktatáspolitikus elõadásában. A második nap délutánján aztán folytatódott a parlamenti pártok oktatáspolitikusainak oktatásról és nevelésrõl vallott nézeteinek ismertetése. A második rész elsõ elõadója Michl József (KDNP) országgyûlési képviselõ, Tata polgármestere volt. Õ sok mindenrõl, sok témáról beszélt, többek között azt is megemlítette, hogy a kormánypártok nagyon rugalmasan bánnak a jogszabályokkal, törvényekkel, és, ha belátják, hogy szükséges a módosítás, akkor bármikor megteszik azt. Elõadásában megkérdezte a jelenlévõket, hogy szerintük a mai szakszervezetek érdekvédelmi vagy szakmai szervezetek. Szendrei Zoltán elnökségi tag – az Alapszabályt idézve – válaszolt: Szakmai érdekvédelmi szervezet a PDSZ. A képviselõ beszélt még a szakértõk szerepérõl, a hatásvizsgálatokról, a maximalizált osztálylétszámokról, de azt is elmondta, hogy 600 ezer gyermek kapja meg idén ingyen a tankönyveket. Egy szerinte súlyos félreértést is eloszlatott: a 16 éves korhatár nem azt jelenti, hogy kötelezõen el kell hagynia az iskolát, hanem azt, hogy, ha nem tanul, nem teljesíti az iskola követelményeit, az kezdje meg a felnõtt életét, kapcsolódjon be a munka világába. A gyermeknevelést egyébként minden család másként gondolja másként éli át. Amíg a magyar családok nem lesznek hajlandóak kitartani egymás mellett, amíg egyre növekszik a csonka családok száma, aránya, addig baj lesz a magyar társadalomban – tette hozzá Michl József. Az már az elsõ mondatok után kiderült, hogy az Együtt-PM 2014 másként gondolja! Ercse Krisztina az egyeztetések teljes hiányát kifogásolta, de azt is szóvá tette, hogy a kormány intézkedései nagyrészt nem mûködnek és rosszul alkalmazzák a 2/3-os többséget. Igazat adott Michl Józsefnek abban, hogy állandóan – ha kell, ha nem – módosítják a törvényeket. Önök az esélyegyenlõtlenséget rendszer szinten építették be. Központilag határoznak meg elvárásokat, végrehajtandó feladatokat, minõségbiztosítást – ez pedig a mai Magyarországon nem mûködhet jól. A Fidesz kommunikációja nagyon jól kiszolgálja a jelenlegi oktatási rendszert – emelte ki Ercse Krisztina. Szóvá tette, hogy a kormánypártok az egyes pedagógusokat szeretnék értékelni, pontosabban mondva, jobban szólva elszámoltatni. Ugyanakkor – mint mondta – az iskola, a nevelés egy komplex rendszer, az, hogy egy gyermek hová jut el, az egész közösség érdeme vagy mulasztása. Hozzátette, hogy életképessé, önállóvá és alkalmazkodó képessé kellene tenni azokat az intézményrendszereket, melyek az oktatáshoz elengedhetetlenül szükségesek – ehelyett, a kormánypártok elvették ezeket a feltételrendszereket. Hazánkban a 16 évesek nincsenek felkészítve arra, hogy boldoguljanak ma Magyarországon. Önök sok helyzetre sok rossz választ adtak. Számomra rendkívül megrázó volt a PDSZ tagjaitól a különbözõ egyéni élethelyzeteket hallani, ki mennyit veszít majd az ún. béremeléssel. Emlékeztetett a PDSZ-n kívüli szakszervezetek és a kormány közötti megállapodásra, azokra az ígéretekre, melyeket nem tartottak be a mai napig sem. Az oktatás jelenlegi kommunikációja sikerrõl szól, holott ez egyértelmû kudarc. Hangsúlyozta, hogy szóba kellene állni a szülõi munkaközösségekkel, hiszen a szülõ azoktól a pedagógusoktól várja a válaszokat, akik viszont nincsenek tájékoztatva. Az elõadása végén Berényi Eszter tanulmányát adta át Michl Józsefnek, aki azt elfogadta. Ezt követõen kérdéseket tettek fel a pedagógus kollégák. Elsõsorban a minõsítõ vizsgákról, az erkölcstan és a hittan oktatási rendszerbe történõ bekerülésének fontosságáról, a nõk 40 éves munkaviszonyáról érdeklõdtek. Ezt követõen az egyik PDSZ tag kolléga Istvándiba hívta meg Michl képviselõ urat, ott ugyanis – mint mondta – 10-12 gyermekes családok élnek, mégis kudarcot vallottak az életvezetés terén. Ezután az oktatási rendszer centralizációjáról is megkérdezték. Elhangzott, hogy a Klik, mint mamutszervezet mûködése egyszerûen nonszensz. Ercse Krisztina fontosnak tartotta még elmondani, hogy a centralizáció nem kell, ugyanis meg kell adni az oktatási intézmények alkalmazkodási képességét minden iskolának. Hozzátette, hogy csak az a pozitívuma a Fidesz-KDNP kormánynak, hogy egyáltalán foglalkozik a pedagógusok béremelésével. A képzés harmadik napján a munkajog került fókuszba. Jogsegélyszolgálatunk vezetõje, Nyitrai Károly adott tájékoztatást, ezt követõen pedig az Alapszabály és az õszi kongresszus elõkészítése volt a téma. A befejezõ napon a szervezetépítés, a portfólió került napirendre. Horváth Zsuzsanna elõadása után pedig Mendrey László elnök és Tollner József elnökségi tag értékelte a képzés négy napját. Összefoglalva elmondható, hogy hasznos ismeretekkel és friss barátságokkal, jogi segítséggel gazdagodva térhettek haza a megjelent kollégák.

21

MUNKATERHELÉS

A PEDAGÓGUSOK MUNKABEOSZTÁSÁNAK SZERVEZÉSE A pedagógusok munkaszervezésével kapcsolatos vezetõi feladatok

1.1 A neveléssel-oktatással lekötött munkaidõ kijelölése

(órarendi órák) száma között. E különbségek kiegyenlítésére az intézményvezetõk többsége várhatóan egyéb foglalkozások megtartását rendeli el a pedagógusok számára úgy, hogy a nevelõtestületben egyenletes munkaterhelés alakuljon ki. Az e célból elrendelhetõ egyéb foglalkozások körét a kormányrendelet tervezetének 16.§ (2) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint: a) szakkör, érdeklõdési kör, önképzõkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztõ foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztõ foglalkozás, e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítõ foglalkozás, h) pályaválasztást segítõ foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j) diákönkormányzati-foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidõ eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törõdést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek mûködésével összefüggõ csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás A kormányrendelet tervezetében itt szereplõ elõírás szerint ezeket a foglalkozásokat a tantárgyfelosztásban is lehet szerepeltetni.

A köznevelési törvény (a továbbiakban: Nkt.) 62.§ (6) bekezdése 2013. szeptember 1-jétõl hatályosan rendeli el a következõk alkalmazását: „A teljes munkaidõ ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidõ) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhetõ el….” A neveléssel-oktatással lekötött munkaidõ meghatározása tehát az intézmény vezetõjének hatáskörébe tartozik. Munkaszervezési és tantárgyfelosztási okok miatt nyilvánvalóan egy-egy iskolán belül is különbségek lesznek az egyes pedagógusok számára a szokásos tantárgyfelosztásban elrendelt tanítási órák

1.2 A pedagógusok kötött munkaidejének megszervezése A Nkt. 62.§ (5) bekezdése definiálja a kötött munkaidõ fogalmát az alábbiak szerint: „A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidõ) az intézményvezetõ által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidõ fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.” A kormányrendelet tervezetének 16.§ (3) szakasza elõírja, hogy a pedagógus a kötött munkaidõben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladat ellátásával bízzák meg. A kötött munkaidõ a teljes álláshelyen alkalmazott pedagógusok számára tehát heti 32 óra, kivéve a közalkalmazotti tanácsok, üzemi tanácsok elnökét és tagjait, valamint a szakszervezetek munkahelyi képviselõit, akik számára a Munka törvénykönyve és a kormányrendelet tervezetének 17.§-a munkaidõ-kedvezményt biztosít. A kötött munkaidõ döntõ többségében olyan feladatokat kell elvégezniük a pedagógusoknak, amelyek kizárólag az intézményben teljesíthetõk. A tanítási órák, egyéb foglalkozások megtartása természetesen kitölti ennek a munkaidõnek a többségét, ezt a feladatcsoportot a nevelésseloktatással lekötött munkaidõnek nevezzük, felhasználását részleteiben az elõzõ fejezetben tárgyaltuk.

2013. szeptember 1-jétõl lép hatályba a köznevelési törvény számos olyan elõírása, amely alapvetõen változtatja meg a nevelési intézmények vezetõinek a munkaidõ beosztásával kapcsolatos lényeges feladatait. Cikkünkben áttekintjük az iskolák és óvodák és más köznevelési intézmények vezetõinek az új munkabeosztási renddel kapcsolatos legfontosabb feladatait. A köznevelési törvény módosítására 2013. augusztus utolsó napjaiban kerül sor az Országgyûlés rendkívüli ülésén. 2013. szeptember 1-jén lép hatályba a köznevelési törvény végrehajtási rendeleteként „A pedagógusok elõmeneteli rendszerérõl és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történõ végrehajtásról” szóló kormányrendelet, amely – fenntartótól függetlenül – a köznevelési törvény hatálya alá tartozó minden intézményre vonatkozik majd. A rendelet augusztus végi megjelenésével a köznevelési intézményekre vonatkozóan hatályát veszti a 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet. 1. A pedagógusok munkabeosztásának új rendje 2013. szeptember 1-jétõl alapvetõen átalakul a pedagógusok munkaidejének beosztási rendje. A vezetõk kivételével megszûnik a kötelezõ óraszám fogalma, és helyére a neveléssel-oktatással lekötött munkaidõ kerül, amelynek mértéke – a munkáltató döntésétõl függõen – heti 22-26 óra között lehet. Új kategóriaként jelenik meg a pedagógusok kötött munkaidejének fogalma, amelynek mértékét – teljes státusban történõ alkalmazás esetében – heti 32 órában határozza meg a köznevelési törvény. Most tekintsük át az ezzel kapcsolatos óvodai-iskolai feladatainkat!

22

MUNKATERHELÉS A Nkt. 62.§ (6) bekezdése 2013. szeptember 1-jétõl a kötött munkaidõ neveléssel-oktatással le nem kötött részére vonatkozóan rendeli el a következõt: „…A kötött munkaidõ fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást elõkészítõ, nevelésoktatással összefüggõ egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.” A neveléssel-oktatással lekötött munkaidõn túl a kötött munkaidõ terhére elvégzendõ feladatokat a kormányrendelet tervezetének 16.§ (1) bekezdése határozza meg az alábbiak szerint: a) foglalkozások, tanítási órák elõkészítése, b) a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, c) az intézmény kulturális- és sportéletének, versenyeknek, a szabadidõ hasznos eltöltésének megszervezése, d) a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszervezõdésének segítésével összefüggõ feladatok végrehajtása, e) elõre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerûen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minõsülõ – felügyelete, f) a tanuló- és gyermekbalesetek megelõzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, g) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggõ feladatok végrehajtása, h) eseti helyettesítés, i) a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, j) az intézményi dokumentumok készítése, vezetése k) a szülõkkel történõ kapcsolattartás, szülõi értekezlet, fogadóóra megtartása, l) osztályfõnöki munkával összefüggõ tevékenység, m) pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, n) a nevelõtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történõ részvétel, o) munkaközösség-vezetés, p) az intézményfejlesztési feladatokban való közremûködés, q) környezeti neveléssel összefüggõ feladatok ellátása, r) iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, s) hangszerkarbantartás megszervezése, t) különbözõ feladatellátási helyekre történõ alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, u) a pedagógiai program célrendszerének megfelelõ, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minõsülõ feladat ellátása v) tanulmányi kirándulás, w) kollégiumban tanulók éjszakai felügyeletének megszervezése

akkor rendelhetõ el, ha a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, b) a munkakör nincs betöltve és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és nem áll megfelelõ szakember rendelkezésre a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem, c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A bevezetõ szöveg a neveléssel-oktatással lekötött munkaidõn túli elrendelésrõl beszél, a pedagógusonként változó heti 22-26 órán felül elrendelhetõ helyettesítés mértéke az alábbi: A pedagógus számára elrendelhetõ tanórai és egyéb (eseti) foglalkozások száma egy tanítási napon a kettõ, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidõ felsõ határa felett eseti helyettesítés a fenti feltételek valamelyikének fennállása rendelhetõ el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra. A kormányrendelet tervezete (a kézirat 2013. augusztus 9-i szerkesztésekor) nem tartalmaz rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy az eseti helyettesítésekért helyettesítési díjat, túlóradíjat kellene fizetni. Ez tehát azt jelenti, hogy egy héten a pedagógus számára a maximális 26 óra neveléssel-oktatással lekötött óraszám mellett heti 6 óra további eseti helyettesítés megtartása rendelhetõ el. Ebben az esetben a pedagógus számára – alapilletményéért – akár heti 32 óra megtartását is elrendelheti a munkáltató. Nem tehetõ ez meg minden héten, hiszen a 26 óra felett elrendelt eseti helyettesítés maximum 30 tanítási napot érinthet. A 26 óra felett is elrendelhetõ díjazás nélküli eseti helyettesítések vonatkozásában még pozitív várakozással vagyunk a számunkra kedvezõbb rendelkezés reményében! A módosuló jogszabályok elõírásai azt jelentik, hogy a tantárgyfelosztásban egyetlen pedagógus esetében sem fordulhat elõ 26 órát meghaladó heti óraszám. A betöltetlen álláshelyekbõl adódó „eseti” helyettesítõ (korábban tartós helyettesítésnek neveztük) órákat ugyanis legföljebb 30 tanítási napon lehet elrendelni, tehát a tanév minden hetére vonatkozóan lehetetlen 27 vagy 28 órát elõírni a pedagógus számára.

1.3 Az eseti helyettesítés ellátásával kapcsolatos új szabályozás Amint az eddigiekben láttuk, a pedagógusok számára heti 22-26 tanóra vagy egyéb foglalkozás megtartása rendelhetõ el, amelyet neveléssel-oktatással lekötött munkaidõnek nevezünk. Vizsgáljuk meg most azt, hogy a pedagógusok távolléte vagy betöltetlen álláshely miatt szükségessé vált eseti helyettesítések szabályai várhatóan hogyan alakulnak 2013. szeptember 1-jétõl! A kormányrendelet tervezetének 16.§ (5) bekezdése az eddigiekhez képest változatlan lényegi tartalommal határozza meg azokat az eseteket, amikor eseti helyettesítést lehet elrendelni. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása

2. A pedagógus életpálya részleges bevezetése Az Emberi Erõforrások minisztere, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter benyújtotta a köznevelési törvény módosításáról készített jogszabálytervezetet, amelyet 2013. július 24-én megtárgyalt a Kormány. A javaslat szerint az életpálya-modell

23

MUNKATERHELÉS 60%-os bevezetése úgy történik meg, hogy a köznevelési törvényben meghatározott illetményalapot a tervezetthez képest csak 60%-ban emelik meg. A korábbiakban az alapfokozatra (fõiskolai diploma) meghatározott 180%, illetve a mesterfokozatra (egyetemi diploma meghatározott 200%-os szorzó helyett az alábbiakban közölt adatokkal számolhatunk. A Köznevelési törvény 97. §-a a – várhatóan – a következõ (20a) bekezdéssel egészül ki: (20a) 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidõre megállapított kötelezõ legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének a) 118,5százaléka középfokú végzettség esetén, b) 157,8 százaléka alapfokozat esetén, c) 172,9százaléka mesterfokozat esetén. A 2013. szeptember 1-jétõl (várhatóan) érvényes alapilletmények már pontosan kiszámíthatók. A fõiskolai végzettségû pedagógusok illetményalapja 2013. szeptember 1-jétõl tehát a minimálbér 157,8%-a, azaz 154.644,Ft, ez képezi a gyakornokok alapilletményét. A köznevelési törvényben foglaltak szerint ebbõl kiszámítható az egyes fizetési fokozatokhoz tartozó alapilletmény. Láthatjuk, hogy a 60%-os bevezetés mellett a volt F kategóriások illetménye 50%-kal, a volt G kategóriások illetménye pedig 42%-kal növekszik. Az egyetemi végzettségû pedagógusok illetményalapja 2013. szeptember 1-jétõl a minimálbér 172,9%-a, azaz 169.442,-Ft, ez képezi az egyetemi végzettségû gyakornokok alapilletményét. A köznevelési törvényben foglaltak szerint ebbõl kiszámítható az egyes fizetési fokozatokhoz tartozó alapilletmény. Láthatjuk, hogy a 60%-os bevezetés mellett a volt H kategóriások illetménye 43%-kal, a volt I kategóriások illetménye pedig 27%-kal növekszik.

határozza meg. 2013. szeptember 1-jétõl hatályosak azok a módosító szabályok, amelyek lehetõséget teremtenek arra, hogy a tanév indításakor a maximális létszámot az intézmény 20%-kal átléphesse. A maximális létszám túllépésére akkor van lehetõség, ha azt a fenntartó engedélyezi. A maximális osztály, illetõleg csoportlétszám 20%-kal a tanév folyamán is átléphetõ, ha a létszámnövelés új tanuló átvétele miatt válik szükségessé. A maximális létszám túllépését lehetõvé tevõ módosult szabályokat a köznevelési törvény 25.§ (7) bekezdése tartalmazza. 3.2 A mindennapos testnevelés szervezésével kapcsolatos változások 2013. szeptember 1-jétõl a mindennapos testnevelés az általános iskolák 1-2., 5-6. és a középiskolák 9-10. évfolyamán folyik. A 2013. évi LV. törvény több lényeges pontban módosította a köznevelési törvény mindennapos testnevelésre vonatkozó elõírásait, amelyek az alábbiak: · Nkt. 27.§ (11a): ahol az úszásoktatás infrastrukturális feltételei nem biztosítottak, ott heti egy alkalommal két testnevelési óra egy tanítási napon összevont formában is megtartható. · Nkt. 27.§ (11): a szakképzést folyató iskolákban csak azokon a napokon kell testnevelési órát tartani, amikor közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. · Nkt. 27.§ (11b): a szakiskolákban tartandó testnevelés órák számát a szakképzési törvény által 33%-ban meghatározott közismereti óraszámok meghatározásakor nem kell figyelembe venni. · Nkt. 98.§ (16): a mindennapos testnevelés feladatainak megoldása érdekében határozott 2019. szeptember 1-jéig lehetõvé tette felsõfokú végzettségû sportoktatók, sportedzõk alkalmazását 3.3 Választási kötelezettség az erkölcstan vagy a hit- és erkölcstan között A köznevelési törvény 35.§-a 2013. szeptember 1-jei hatályba lépéssel elõírja, hogy az állami fenntartású iskola 1-8. évfolyamán a tanulónak választania kell, hogy az erkölcstan, vagy a hit- és erkölcstan oktatásában vesz részt. E két tárgy közül a tanuló szabadon választhat, de a két tantárgy egyikének tanulása kötelezõ. A köznevelési törvény 35.§-ában találhatók meg a választással, valamint a két tantárgy oktatásának szervezési kérdéseivel kapcsolatos elõírások. Fontos tudnunk azt, hogy az erkölcstan, vagy a hit- és erkölcstan kötelezõ követelményeinek teljesítésén túl a tanulónak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a nem kötelezõ, fakultatív hitoktatásban is. Petróczi Gábor közoktatási szakértõ

3. A 2013. szeptember 1-jén hatályba lépõ egyéb változásokról Nem maga a köznevelési törvény, hanem a 2013. évi LV. törvény. 2013. május 10-i vagy 2013. szeptember 1-jei hatályba lépéssel módosította a köznevelési törvény számos elõírását. Most csak – a teljesség kedvéért – röviden említjük meg a szóban forgó törvény révén hatályba lépett változásokat. 3.1 Az osztálylétszámokra, csoportlétszámokra vonatkozó új elõírások 2013. szeptember 1-jén lép hatályba a köznevelési törvény 4. sz. melléklete, amely az óvodai csoportok, iskolai osztályok és kollégiumi csoportok minimális, maximális és átlagos létszámát

24

VISSZATEKINTÕ

MEZTELEN A KIRÁLY?! - ÉVET ÉRTÉKELT A PDSZ korszak), valamint az ötvenes – hatvanas – hetvenes évek (Rákosi, Kádár éra) dohos nosztalgiájának dé ja vu érzetét keltve az érintettekben. Az államtitkár és minisztere sikerrõl beszél. Tehetik, mert maguk mögött tudják a miniszterelnök támogatását, s így nem kell komolyan venniük saját frakciójuk szakmai alapon megfogalmazott kifogásait, mint ahogy nem kell foglalkozniuk azokkal a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel sem, akik számtalanszor jelezték fenntartásaikat a kialakuló rendszerrel szemben. Nincs olyan – magára valamit is adó – szakember, aki nevét adná a változáshoz. Nem számít. Újrahasznosítják, de a korszellemhez igazodva módosítják is a régi mondást: „aki nincs velünk, az ellenünk van”, ez 2013-ban így hangzik: aki nincs velünk, az nincs… Így teheti meg az államtitkár, hogy valótlan állítások sokaságával fûszerezve beszél a nagy mûrõl: - amikor azt mondja, hogy a mindennapos testnevelés bevezetéséhez szülõk, egészségügyi szakemberek sokasága gratulál, akkor a testedzés fontosságának hangsúlyozása mellett, nem beszél arról, hogy e feladat végrehajtásához – egész egyszerûen – hiányoznak a feltételek. Nincs elég szakképzett pedagógus, nincs elég tornaterem, nincs elég eszköz. - Az elsõsök beíratása, a szülõk nyilatkoztatása hit és erkölcstan ügyében bizony komoly feszültségeket szült. Sajátos „megoldásként” hamarjában módosult a törvény, s emelkedett az osztálylétszám felsõ határa. A hittan órarendbe iktatásával pedig, egy negyedszázados konszenzus dõlt meg, Magyarországon az ideológia (politika) ismét órarendbe iktatva befolyásolhatja a tanköteles korú fiatalok tömegét. - A tankönyvrendelés körüli botrány, a tankönyvpiac „beszántása”, az ingyenes, tartós tankönyvek körüli káosz, már a következõ tanév megkezdését veszélyezteti. - A szakképzés „átalakítása”, totális hozzá nem értésrõl árulkodik. A közismereti tárgyak oktatásának katasztrofális méretû redukálása, egész egyszerûen pedagógiai, oktatási baklövés, hiba. Olyan tévedés, melynek következményeivel nagyon hamar szembesül a magyar társadalom. Ezek a fiatal „szakemberek” szakbarbárként kerülnek majd ki a munkaerõpiacra, az esetleg szükségessé váló sikeres szakmaváltás minimális esélyével rendelkezve mindössze. A közismereti tárgyak annulálásával pont azokat a képességeiket (szövegértés, nyelvtudás, matematikai kompetenciák) nem fejleszti a szakképzés, melyek segítségével könnyebben tudna boldogulni az életben. - A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) január elsejei szerepvállalása a fenntartásban (államosítás) jelentõs zavarokkal járt. Pedagógusok ezrei kényszerültek szembesülni a ténnyel, hogy csökkent a jövedelmük. A cafetéria körüli cirkusz, csak fokozta ezt a káoszt, hiszen hiába reménykedtek az érintettek abban, hogy a munkáltató nem tesz különbséget közöttük a juttatások biztosításában, csalódniuk kellett. A mai napig problémák jelent, annak megállapítása, hogy mi tartozik a fenntartás, és mi a mûködtetés körébe. Így fordulhatott elõ, hogy egy –egy zár megjavítása, egy projektorégõ kicserélése néha hetekig is eltartott… Az már csak hab a tortán, hogy a KLIK-nek mind a mai napig nincs Szervezeti és Mûködési Szabályzata. Ennek megléte nélkül egyetlen intézmény mûködése sem jogszerû hazánkban… - A kötelezõ nyugdíjazás – mely a közszféra dolgozói közül úgy tûnik, csak a közalkalmazottakra vonatkozik – jelentõs

Mendrey László PDSZ elnök és Tollner József elnökségi tag évértékelõ sajtótájékoztatón mutatta be, amit a tanítványok és a pedagógusok érzékeltek az oktatás átalakításából. A szakszervezeti vezetõk beszéltek a szakképzés kudarcáról, az államosítás körüli anomáliákról, de az áltárgyalások, a kafetéria, a Klik és a pedagógus kar is téma volt. A köznevelési törvény végrehajthatatlanságára utalva elhangzott, hogy ,,meztelen a király“. Gyakorló pedagógusként értékeljük a mögöttünk hagyott tanévet. H-K. Andersen ,,Pomádé király új ruhája“ címû meséje idézi elénk a gyönyörû szép köznevelési törvényt. És nagyon hamar kiderül majd, hogy a király meztelen, tehát a törvény betarthatatlan, a szabályozók nem végrehajthatók - foglalta össze már a bevezetõben a június 21-i sajtótájékoztató lényegét Mendrey László és Tollner József. Andersen újra töltve Ez is elmúlt. Vége a 2012/2013-as tanévnek. Nem akármilyen idõszakon vagyunk túl. Tavaly szeptember elsejével életbe lépett a három részbõl álló Nemzeti Köznevelési Törvény. A jogszabály fenekestül forgatja fel a közoktatás rendszerét - azt mely nagyjából negyedszázada a politikai osztály, a szakma, és az érdekvédelem – ha nem is konszenzusos, de jelentõs többségû – támogatását maga mögött tudva, az európai elképzelések fõsodrába kormányozta hazánk oktatásának ügyét. Ebbe a folyamatba avatkozott bele 2010 után, egy maroknyi politikai alakulat élén a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett oktatási államtitkárság. Az államtitkári értékelés szerint minden a lehetõ legnagyobb rendben történt az elmúlt tíz hónapban, a szülõk, a diákok, és a pedagógusok semmit sem vettek észre a „nagy átállásából”. Adekvát a kérdés, ha senki nem vett észre semmit, akkor történt egyáltalán valami? Ha senki nem vett észre semmit, akkor mi célt szolgált az egész? De hát tudjuk, hogy ez nem így volt. Nézzük meg egy kicsit közelebbrõl… Amit a törvényhozás szavazógépezete segítségével az államtitkárság megvalósított, az bizony nagyon is jelentõs változás. Az oktatás irányítása, fenntartása, szakmai tartalma legalább fél évszázadnyit lépett vissza az idõben. A totális államosítás, a korlátok nélküli centralizálás, a tananyagtartalom indokolatlan (korszerûtlen) megnövelése, a szegregáció ismételt gyakorlattá válása, a pedagógusok – úgymond – szakmai ellenõrzése, a korporatív irányítási modell reaktiválása, a szakma és az érdekvédelem negligálása, többszörösen meghaladott történelmi idõket idéz. A múlt század harmincas éveinek ( Horthy

25

VISSZATEKINTÕ feszültségek forrásává vált, gyakran kellett szembenézni a szakos ellátás esetleges hiányának problémájával. A tankötelezettség leszállítása, a szakképzés átalakítása, valamint a nyugdíjba vonulás kényszere több ezer pedagógus álláshely megszûnésével vonja (vonta) maga után. - Az életpálya modell áterõszakolása jelentõs munkateher növekedéssel jár együtt. Az átlag heti 51 órás munkaterhelésû pedagógus leterheltsége tovább nõ, hiszen munkáltatója - és a törvény - már heti teljes munkaidejének 80%-ban kívánja meghatározni teendõit. Az eddigi 55%-kal szemben ez jelentõs többletterhelést jelent. A pedagógus – mint alkotó, független, kreatív értelmiségi – ad acta lett helyezve. Cserébe – évek óta ígérgetve – az életpályamodell bérjellegû részének bevezetésével kecsegtetnek. Kecsegtetnek, de ennek megtörténtére garanciát senki sem mer vállalni. - Úgy tûnik, megvalósul egy olyan – egyszer már méltán elfeledett – korporatív irányítási modell is, melynek eredetét a múlt század húszas - harmincas éveinek Itáliájában kell keresni. Igen, Mussolini politikájában. A Magyar (bocsánat, Nemzeti) Pedagógus Kar felállítása a korbács és a szájkosár eszközét adja az erre fogékony mindenkori kormány kezébe. A Kar mûködésének alapját jelentõ Etikai Kódex, az automatikusan taggá váló pedagógusok megfegyelmezésének roppant hatékony eszközévé válhat pillanatok alatt. A pedagógusok pedig a nemzet napszámosaiból, a politika cselédjeivé lesznek… - Az elmúlt tanév az áltárgyalások, valamint a „divide et impera” tobzódásának idõszaka is volt. A szakszervezeti egységben kezdett sztrájkbizottsági tárgyalásoknak igazi nyertese a kormány volt. A diákmegmozdulásokkal kapcsolatos megosztás politikáját konvertálva az érdekegyeztetési folyamatokba, eredményesen osztotta meg a szakszervezeti oldalt is. A PDSZ egyedül maradt következetesen hangoztatott álláspontjával. A kormányzat és az aláírók együttmûködése következtében pedig rendületlenül folyik az oktatás szétverése. Gyakran hangzanak el hamis állítások a kormányzati szereplõk szájából, bagatellizálva a velük szemben állókat, mondván a mindig vitatkozók,

az örök elégedetlenkedõk a legkisebbek. Szemérmesen hallgatnak arról, hogy a „miért ne” mellett mindig ott van a „hogyan igen”, s hogy a vita, a tiltakozás sohasem valami ellen, hanem mindig valamiért van. S, hogy az a szakszervezet, amelyiket ezekkel vádolják, nem a legkisebb, hanem a második legnagyobb érdekvédelmi tömörülés hazánk oktatási ágazatában. Emlékeznek ugye? Aki nincs velünk, az nincs… - S végül, nem lehet szó nélkül hagyni az a jogi nonszenszt sem, hogy Magyarországon a pedagógusok nem tudnak jogszerûen sztrájkolni. Ezt a jogot minden munkavállaló számára biztosítja az Alaptörvény. A közoktatásban az elégséges szolgáltatás ügye azonban gátat jelent. A törvény ugyan nem ír ilyet elõ, de az EMMI beleérti a jogszabályba ennek kötelezettségét. A független magyar Bíróság – idestova – fél éve birkózik ennek a problémának a kibogozásával, úgy tûnik eredménytelenül. A PDSZ kezdeményezését – kérdés rendezésére – immár harmadszor utasította vissza. Érdemi vizsgálat nélkül. A pedagógusnapi demonstráción átadott, hét szervezet vezetõje által aláírt peticíóra június 30-ig várta a választ a PDSZ, mely az utolsó utáni pillanatban meg is érkezett. Ezt következõ oldalunkon el is olvashatják - a szerk. Az Emberi Erõforrások Minisztere és államtitkára sikertörténetrõl beszél. Amennyiben a siker kritériumának tekintjük azt, hogy az oktatást és szereplõit lebutítva, joggyakorlásukban akadályozva, a társadalmi szolidaritást atomjaira porlasztva, áterõltették akaratukat, akkor igazuk van. Ha viszont azt nézzük, hogy mennyiben segíti tevékenységük az ország talpon maradását, fejlõdését, felzárkózását, akkor azt kell mondanunk, hogy az irány rossz, elhibázott, súlyos következményekkel jár már rövidtávon. Az írás címe egy népszerû mesére, Pomádé király új ruhájára utal. A királyok – fõleg a mesékben – megengedhetik maguknak, hogy saját virtuális világukat, valóságnak higgyék. Végül azonban mindig jön a legkisebb szabólegény aki elkiáltja magát: „de hiszen a király meztelen!” Fel kell ébredni, míg nem késõ!

26

VISSZATEKINTÕ EMBERI ERÕFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KÖZNEVELÉSÉRT TELELÕS ÁLLAMTITKÁR Iktatószám: 30106-2/2013/0AT Mendrey László részére elnök úr Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Budapest Somogyi Béla utca 20. 1085 Tisztelt Elnök Úr! A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (továbbiakban: PDSZ) elnöke és a vele együttmûködõ „hálózatok” képviselõi által 2013. június 2-án átadott, Balog Zoltán miniszter úrnak címzett petíciót megkaptam, az abban foglaltakra illetékességbõl az alábbiakban válaszolok. Petíciójuk szövegében és a 2013. június 2-i tüntetésen elhangzott beszédekben több olyan állítás is szerepel, amely nem fedi a valóságot, és többekben félelmet, bizonytalanságérzetet kelthet. Ezért felszólítom a PDSZ-t és a vele együttmüködõ szervezeteket, hogy haladéktalanul fejezzék be a közvélemény tudatos megtévesztését! Sokadik alkalommal ismételten megerõsítem, hogy 2013. szeptembertõl nem lesz pedagógus óraszámemelés, a pedagógusok munkaterhei nem növekednek, a Kormány nem hozott olyan intézkedést, amely csökkenti az érettségit adó középiskolában tanulók számát, az új Nemzeti alaptanterv (Nat) nem növeli „hatalmas mértékben” a lexikális tudásanyag mértékét, a szakképzési rendszer átalakítása nem eredményezi „funkcionálisan fél analfabéták tömegének kitermelését”, a Kormány nem csökkenti „adminisztratív eszközökkel” a hallgatói létszámot. Ellenkezõleg, a Kormány a köznevelés megújításával növeli a köznevelés színvonalát, igazságosabb és eredményesebb, a pedagógusok munkakörülményeit javító, a gyerekek és a tanítók, tanárok számára egyaránt nagyobb biztonságot nyújtó iskolarendszert épít. Funkcionális analfabétákat a korábbi, átláthatatlanul, külsõ kontroll nélkül mûködõ rendszer termelt, a diákok jelentõs hányada az alapkészségek minimális szintû elsajátítása nélkül hagyta el az iskolát, a szakképzési rendszerbõl pedig a tanulók negyven százaléka az elsõ két évben kiesett. Sorsuk alakulásáról ma Magyarországon senki sem tud számot adni. Kormányunk megengedhetetlennek tartja, hogy fiataljaink egy része kiszolgáltatott helyzetben tengesse életét. Ezért olyan felzárkóztató programokat indít, amelyek a tanulásban kevésbé sikeres tanulóknak is lehetõségeket teremt arra, hogy szakmát szerezzenek. A 3 éves kortól kötelezõ óvodába járás leküzdhetõvé teszi a hátrányokat. A felsõoktatásban zajló átalakítások a színvonal emelkedésére, a munkaerõpiaci igények és a képzés összeghangolására irányulnak. Eltöröltük a keretszámokat, így a szükséges tudásszint teljesítésével mindenki bekerülhet a felsõoktatásba. Az adófizetõk pénzébõl elsõsorban olyan képzéseket támogatunk, amelyekre szükség és kereslet van. A választás szabadságát a teljes képzési költségre fedezetet adó, állami kamattámogatású diákhitel 2 biztosítja. „Felhívásaikkal” kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom: Az Emberi Erõforrások Minisztériuma továbbra is a fontosnak tartja a szubszidiaritás érvényesülését a köznevelési és felsõoktatási rendszerben, emiek figyelembevételével

szervezi az állami intézmények fenntartását is. Ezt szolgálják a tankerületek. A köznevelésben érvényesülõ új tartalmi szabályozás célja a többi között „a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitûdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerõsítése. ” (Az idézet a Nat-ból származik.) Az állam felelõs azért, hogy a közpénzbõl fenntartott köznevelési rendszerben minden egyes tanuló azonos mûveltségi alapot, korszerû ismereteket és versenyképes tudást szerezhessen. Ez olyan alanyi jog, aminek teljesülése nem válhat esetlegessé. Kutatások bizonyítják, hogy az Emberi Erõforrások Minisztériuma által kijelölt út helyes. A felnõtt lakosság meghatározó többsége támogatja intézkedéseinket. Az iskolák az új tartalmi szabályozás keretei között is megjeleníthetik a tanítás során a helyi sajátosságokat, saját kerettantervet akkreditáltathatnak, dönthetnek a szabad órakeret felhasználásáról, a tantárgyi órakeret tíz százalékáról, ráadásul a tantervi és más szakmai kérdésekben a jövõben már nem a fenntartó, hanem maga a nevelõtestület dönt. A nevelõtestületek éltek ezzel a szabadságukkal, az iskolák így megõrizték egyedi arculatukat, a megjósolt „uniformizálás” elmaradt. A pedagógusok módszertani szabadságát semmi sem korlátozza. A Nemzeti Pedagógus Kar nem az oktatásért felelõs minisztérium vezetésével mûködõ testület lesz, hanem a pedagógusok által demokratikusan és átláthatóan megválasztott képviselõk vezette autonóm köztestület, amelynek keretében a pedagógusok a jelenleginél hatékonyabban közvetíthetik szakmai véleményüket a döntéshozók felé. Figyelemmel a társadalom igényeire, etikai kódexet alkotnak, amelyben maguk a pedagógusok rögzítik a hivatás gyakorlóira vonatkozó morális szabályokat. Az EMMI - amint Ön is tudja -, folyamatosan egyeztet öt nagy pedagógus szakszervezettel és a pedagógus szakmai szervezetekkel. Az Emberi Erõforrások Minisztériuma kezdettõl fogva kiemelten fontos feladatának tekinti a mostaninál érezhetõen magasabb béreket jelentõ pedagógus elõmeneteli rendszer bevezetését. Budapest, 2013. június Üdvözlettel: Dr. Hoffmann Rózsa

27

KAPCSOLATOK

LEVELET ÍRTUNK GALLÓ ISTVÁNNÉNAK, A PSZ ELNÖKÉNEK A Magyar (Nemzeti) Pedagógus Kar létrehozása forszírozott kormányzati szándék. A kar egyértelmû eszköze lehet a mindenkori hatalmi akarat érvényesítésének a közoktatás teljes spektrumában. Sem szakmai, sem érdekvédelmi szempontok nem indokolják felállítását. Indokolt, hogy a két legnagyobb érdekvédelmi szervezet közösen lépjen fel annak megakadályozása érdekében. Ezért fordultunk levéllel Galló Istvánnéhoz, a Pedagógusok Szakszervezete elnökéhez.

nyészõ, kizárólag a mindenkori hatalom akaratának kritikátlan kiszolgálására alkalmas marionett szervezet szerepének betöltésére képes, jelentõs költségvetési terhekkel járó intézmény. Ezért mi a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetében kezdeményezzük hazánk két legnagyobb pedagógus érdekvédelmi szervezete akció szövetségének létrehozását, a pedagóguskar jelenlegi keretek közötti bevezetésének megakadályozására.

Pedagógusok Szakszervezete 1068 Városligeti fasor 10 Galló Istvánné elnök

Tisztelt Elnök asszony, Kedves Piroska! Tudjuk, hogy a januári megállapodás következményeként együttmûködés alakult ki a Pedagógusok Szakszervezete és az EMMi Oktatási Államtitkársága között. A sztrájkbizottsági tárgyalásokat lezáró dokumentum azonban nem foglalkozik a pedagóguskar létrehozásának szándékával. Itt az ideje, hogy közösen lépjünk fel ezzel az elképzeléssel szemben. A pedagógus társadalom, a magyar közoktatás-köznevelés érdeke, hogy a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete együttes fellépése meghátrálásra késztesse az elõterjesztõt!

Tisztelt Elnök asszony, Kedves Piroska! A pedagógustársadalom jelentõs többsége egyre növekvõ aggodalommal figyeli az Oktatási Államtitkárság által forszírozott, automatikus tagsággal járó Magyar Pedagógus Kar létrehozására irányuló törekvéseket. A modern kori Magyarország pedagógiai történetében példanélküli intézmény létrehozása komoly korlátok felállításának veszélyét jelenti a közoktatásban munkát vállaló pedagógusok számára. A pedagóguskar létrehozását sem szakmai, sem érdekvédelmi szempontok nem indokolják, társadalmi támogatottsága ele-

Budapest, 2013. június 19. Mendrey László elnök, PDSZ

GRATULÁCIÓ A PSZ ELNÖKÉNEK A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nevében Mendrey László gratulált Galló Istvánnénak ismételt PSZ elnökké választásához. Munkájához sok erõt, és jó egészséget kívánt. A levelet az alábbiakban olvashatják.

Tisztelt Elnök Asszony! A PDSZ az Állampolgári Jogok Országgyûlési Biztosához fordul a pedagóguskari automatikus tagság ügyében. Azt gondolom, van ok, s van lehetõség, hogy következõ lépések összehangoltan történjenek. Ennek elmaradása gyengíti az érdekvédelem erejét. Megtapasztaltuk, hogy a kormányzat számára kizárólag saját elképzelései fontosak. A látszattárgyalások sorozata mindössze paraván a kezükben annak érdekében, hogy valódi szándékaikat elfedve, kész helyzet elé állítva az érdekelteket, megoszszák a velük vitában állókat, s így akadálytalanul érvényesítsék akaratukat.

Pedagógusok Szakszervezete Budapest, Városligeti fasor 10 Galló Istvánné elnök Tisztelt Elnök Asszony! A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nevében gratulálok ismételt elnökké választásához, munkájához sok erõt, és jó egészséget kívánok! Az elmúlt hét eseményei azt igazolták vissza, hogy – igenis – szükség van a két legnagyobb közoktatási szakszervezet akciószövetség jellegû összefogására. A kormány magatartása, intézkedései sajnos alátámasztják aggodalmainkat, melyek miatt nem írtuk alá a sztrájkbizottsági tárgyalásokat lezáró dokumentumot. Elég, ha csak a bejelentett béremelés mértékére, s az életpályamodellbe való besorolás módjára utalok, hiszen ez szembe megy azzal is, amit õk maguk vállaltak becsapva így a pedagógusokat, és a társadalmat.

Tisztelt Elnök Asszony, Kedves Piroska! A PDSZ nyitott az együttmûködésre. Javaslom, hogy személyes találkozón egyeztessük álláspontjainkat a kérdésben! Üdvözlettel: Mendrey László sk. Budapest, 2013. július 6.

28

BÖLCSÖDEI NEVELÉS

PÉNZ HELYETT ELMÚLTNYOLCÉVEZÉST KAPTAK A BÖLCSÕDEI DOLGOZÓK Balog Zoltán csalódott, amikor elolvasta a tarthatatlan bérhelyzetük miatt hozzá forduló bölcsõdei dolgozók nyílt levelét – olvasható a tárcavezetõ hvg.hu birtokába került viszontválaszában. Az emberierõforrás-miniszter ugyan egyeztetést javasol az elkeseredett kisgyermeknevelõknek, de részletesen kifejti, miért nem is olyan rossz nekik. A bölcsõdei dolgozók viszont a csalódott miniszter válasza miatt csalódottak. Júliusban indult az eddig nem túl konstruktívnak tûnõ levelezés a bölcsõdei dolgozók és a szaktárca között, amikor a Bölcsõdei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete a miniszternek címzett nyílt levélben próbálta felhívni a figyelmet arra: „saját bõrükön nem érzik, hogy Magyarország jobban teljesít”. Jelenleg ugyanis egy bölcsõdei kisgyermeknevelõ – akinek felsõfokú szakképzettsége van – több évtized munkaviszony után átlagosan havi nettó 71 ezer forintot keres, ami a szakmunkás bérminimum összegének felel meg. Az illetményeiket 2008 óta nem emelték, ráadásul sem az iskolázottság, sem a ledolgozott évek nem számítanak, szinte ugyanazt a fizetést viszi haza mindenki, ami – érthetõen – bérfeszültségeket okoz. Az Emberi Erõforrások Minisztériuma a hvg.hu megkeresésére napokig nem tudta megmondani, Balog Zoltán miniszter mit és mikor fog reagálni a felhívásra, de végül – megköszönve a türelmünket – befutott a válasz a válaszról: õk már múlt héten megküldték a panaszos bölcsõdei dolgozóknak. Igaz, valamiért hozzájuk is egy hét csúszással ért oda, és most, hogy megérkezett, sem éppen elégedettek a tartalmával. A miniszter csalódott A miniszter ugyanis – miután azzal a fordulattal indít, milyen csalódottan olvasgatta nyílt levelüket – részletesen kifejti, a kormány mely intézkedéseinek örülhetnének a bölcsõdei gyerekgondozók. Balog Zoltán már bevezetésként az elmúlt 8 évre hivatkozik: szerinte a szociális területen dolgozók bére az elõzõ kormányzati ciklusban csökkent „nemcsak reálértékben, hanem nominálisan is a 13. havi jövedelem megszüntetésével”. Ezzel szemben a jelenlegi kormány megõrizte a béreket, méghozzá „a nemzetközi nyomás ellenére” – írta a tárcavezetõ az elégedetlenkedõ bölcsõdei dolgozóknak. Rájuk vigyázni vagy inkább a hipermarket? „Mi is csalódottak vagyunk, mert valójában nem kaptunk választ a kérdéseinkre” – mondta Szûcs Viktória, a Bölcsõdei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki a hvg.hunak reagált a miniszteri levélben felsorolt érvekre. Balog szerint például az egész szociális ágazatot – ahová a bölcsõdei nevelõkön kívül az idõsgondozók, családsegítõk, gyermekjóléti intézményekben, fogyatékos- és hajléktalanellátásban, szociális, illetve a bentlakásos otthonokban dolgozók tartoznak – is pozitívan érintette az elmúlt három évben a minimálbér-emelés és a rezsicsökkentés. Ugyancsak örülhetnek a kormány devizahiteleseket megsegítõ különbözõ intézkedéseinek is, hiszen ezek közülük is „minden bizonnyal több családot érintenek”. Hiszen táborba is mehetnek A bölcsõdei érdekképviseleti vezetõ szerint ugyanakkor a minimálbér, illetve a szakmunkás bérminimum emelése – mivel

az ettõl is elmaradó bölcsõdei béreket ehhez képest igazítják ki – legfeljebb havi 1000-2000 forintot jelenthet számukra, amúgy most elõször az elmúlt évek – bérkompenzáció ellenére is fennálló – nettó illetménycsökkenése után. „Biztosan van olyan bölcsõdei dolgozó, akit ez érint, de nem az a jellemzõ, hogy õk vásároltak volna devizahitelre lakást, kocsit. Havi 60-70 ezer forintos fizetésbõl be sem tudnának vállalni egy törlesztõrészletet, a kollégáink mindennapos megélhetési problémákkal küzdenek, és nem túlzás, hogy éheznek. Sok dolgozónk csak a bölcsõdében eszik fõtt ételt, mert a fizetésébõl erre másképp nem telne. Vagy köztudott, hogy sokan közülük azért próbálnak bliccelni, mert ha megveszi a 10 ezer forintos havi bérletet, akkor végképp nem boldogul” – sorolta Szûcs. Ugyanígy nem oldja meg a fizetésükbõl nem boldoguló kisgyermeknevelõk helyzetét az, amire a miniszter szintén hivatkozik a válaszlevelében: bár „az ország gazdasági helyzete valóban nem ad minden ágazatban béremelési lehetõséget, ad olyan eszközöket, mint például az Erzsébet-program keretén belül az Erzsébet-tábor”. „Ez a tábor a szociálisan hátrányos helyzetben lévõ gyermekek számára jelent üdülési lehetõséget, de még ha pár kollégánk erre rászoruló gyereke el is jut ide, hogyan oldaná ez meg a tarthatatlan bérhelyzetet?” – vetette fel Szûcs. Megbecsülés: évi egy nap továbbképzés Mivel évek óta inkább a pályaelhagyás a jellemzõ, és aki teheti, inkább megy el dolgozni egy bevásárlóközpontba ugyanennyi fizetésért, nehezen tudják a béremelési kérésükre nézve értelmezni Balog azon dicsekvését, hogy nõtt az új bölcsõdei férõhelyek száma, ami számukra jelent munkahelyeket. „Pont az a baj inkább, hogy az alacsony fizetések miatt feketén vállalt pluszmunkákkal tudnak csak megélni. Vannak, akik úgy esnek be a bölcsibe, mert munka mellett mezõgazdasági munkákat, takarítást, gyerekfelügyeletet vagy piacozást vállalnak” – jegyezte meg Szûcs Viktória. A miniszter – feltételezhetõen a kedélyek lecsillapítására szánt – válaszlevelének azonban a legfurcsább hivatkozása az, hogy intézkedéseikkel a kormány növelte „a bölcsõdei szakma megbecsültségét, elismertségét”. Erre példaként Balog a nevelés-nélküli munkanap bevezetését hozza, aminek – ha a bölcsõdei gondozók munkájából indulunk ki – már az elnevezése is kissé ellentmondásos. Kiderült, hogy még az elõzõ kormány nyilvánította a bölcsõdék napjává április 21-ét annak emlékére, hogy 1852-ben ezen a napon nyílt meg az elsõ bölcsõde Pesten. „2014-tõl kezdve lesz ez a nap nevelés-nélküli munkanap, vagyis nem szabadnap, azért is nevezték el így, mert ünneplésre, illetve szakmai továbbképzésre fordíthatjuk. Viszont ha valamelyik szülõ kéri, akkor ezen a napon is biztosítanunk kell a bölcsõdébe járó gyerekének legalább a felügyeletét és étkezését. Aminek a kivitelezése még nem világos, hiszen olyan nincs, hogy ott hagyjuk valakire a kicsiket, és kitesszük nekik az ételt” – magyarázta az érdekképviseleti vezetõ. Összehasonlításképpen: a minden év július 1-jén esedékes köztisztviselõk és a kormánytisztviselõk napja számukra munkaszüneti nap, a hivatalok és kormányszervek aznap ki sem nyitnak. „Ha ez a levél tárgyalásra hív bennünket, akkor rajtunk nem fog múlni” – mondta Szûcs a miniszteri válaszban feldobott „konstruktív partneri együttmûködésre”. Hozzátette: az egyeztetést már csak a Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottság tagszervezeteként tudják elképzelni, ugyanis a szociális területen dolgozók együtt próbálják elérni a kormánynál, hogy találjon megoldást az egész ágazat elszegényedésére. Gergely Zsófia 29

BÖLCSÖDEI NEVELÉS

AZ DOLGOZHAT BÖLCSÕDÉBEN, AKI GAZDAG FÉRJET FOG Naponta összesen egy autó súlyát emelik meg a bölcsõdei gondozónõk – csak kisgyerek formájában. A felelõsségük óriási, a fizetésük viszont jóval kevesebb a szintén alulfizetett tanárokénál, õk mégsem kapnak béremelést. Amíg megjön a válasz a Balog Zoltán miniszternek írt elkeseredett levelükre, a hvg.hu-nak beszéltek arról, hogyan lehet napközben mosolyogni a rájuk bízott gyerekekre, miközben a villanyszámla befizetésén törik a fejüket. „A hónap vége felé már meg kell fejni a macit” – válaszolja Kurucz Katalin gondozónõ, aki 32 éve, a megnyitása óta dolgozik ebben a bölcsõdében. A kérdés az volt, hogyan jön ki a fizetésébõl, az értetlen arckifejezés láttán pedig hamar kiderül a magyarázat: a maci egy rendszeresített persely, amibe a fizetést követõ idõszakban minden aprót bedobál, majd a hó vége felé közeledve jön a „fejés”. A legfrissebb KSH-adatok alapján a bölcsõdei dolgozók 80 százaléka – Katalinhoz hasonlóan, 20-25 év munka után – havi nettó 100 ezer forintnál kevesebb fizetést visz haza. Holott például a pesti Baross utcai bölcsõdében az összes gondozónõnek érettségire épülõ felsõfokú szakképzettsége van, többen pedig fõiskolát végeztek. A szociális ágazatban pedig – amelyhez a bölcsõdei nevelõkön kívül az idõsgondozók, családsegítõk, gyermekjóléti intézményekben, fogyatékos- és hajléktalanellátásban, szociális, illetve a bentlakásos otthonokban dolgozók is tartoznak – az átlagkereset: havi nettó 71 ezer forint. A bölcsõdei gondozók ezért – a szociális területen dolgozók ágazati megmozdulása mellett – nyílt levelet írtak Balog Zoltán emberierõforrás-miniszternek a bérproblémák megoldását kérve. Egyelõre a minisztérium nem válaszolt a kezdeményezésükre. „Csak annyit, hogy ne fakadjak sírva“ „Nettó 90 ezret keresek, még ötezer forint félretett pénzem sincs. Igaz, most már könnyebb, mert kirepült a gyerek” – meséli Kurucz Katalin, akinek ennek ellenére az a terve, hogy a nyugdíjig hátralévõ 15 évben is a kicsikre fog vigyázni, soha nem váltana hivatást. „Régi motoros vagyok, maradok. Különben is, a gyerekek közt sokkal lassabban öregszik az ember.” „Adjuk egymásnak a tanácsokat, mit hol lehet olcsóbban megvenni, de lehetetlen ennyi pénzbõl kijönni. Még a duplája sem lenne sok, de legalább adna egy kis biztonságot fizetéstõl fizetésig. Csak annyira, hogy ne fakadjak sírva, ha a gyerek tandíjcsekkjét egy hónappal elõbb küldik meg, mint ahogy beterveztem” – fakad ki Lente Annamária, akinek az ölébõl le nem mászna egy kisfiú, mert õ „nagyon bújós”. Annamari elvált, egyedül neveli két iskolás gyerekét, rokonoknál laknak, de még így sem elég hármójuknak a 90 ezer forintos bölcsõdei fizetése, ezért munka mellett takarítani jár. „Bennem annyi szakmai lelkesedés volt korábban”: a munka

mellett nemrég végezte el a fõiskolai gyermeknevelõi szakot, a diplomáját viszont még nem kapta meg, mert a kötelezõ nyelvvizsga még hiányzik – pénz és idõ híján nem könnyû nyelvet tanulni. Szinte rávágja a választ a kérdésre, hogy váltana-e: több pénzért azonnal, mert a jelenlegi helyzet a szakmában „nevetséges”. Lucza Ibolya viszont pont ebbe az irányba váltott: 12 éve állt be bölcsõdei gondozónak, mikor özvegyen maradt. Mint mondja, máshogy nem tudta volna hova tenni a gyereket, olyan állás kellett, ahol az esték, hétvégék legalább szabadok. Azóta már a legkisebb is elsõéves joghallgató, de csak úgy boldogul, ha kiegészítésképpen is gyerekfelügyeletet vállal. „Régen az egészségügyhöz tartoztunk, onnan átkerültünk a szociális területre, de mintha a kettõ között rekedtünk volna.” Ugyanezt mondja Szûcs Viktória, a Bölcsõdei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke is. „A jelenlegi kormány két ágazatot preferál: az oktatást és az egészségügyet. Az ott dolgozókkal foglalkoznak, legalább meghirdették a pedagógus-életpályamodellt (ami egyébként az eredeti ígéretekhez képest meglehetõsen szegényes – a szerk.), és akkor is elindult valami, amikor berakták az orvosok a felmondólevelüket a borítékba. A szociális ágazatban dolgozók el lettek felejtve“ – mondta a hvg.hu-nak a szakszervezeti elnök. Szerinte a tanárok és orvosok talán „hangosabbak”, pedig õk is mindent megtettek, hogy felhívják a figyelmet a bölcsõdében dolgozók bérproblémáira. Inkább a hipermarket Két éve kitalálták a képviselõcsere programot: három parlamenti politikus beállt melléjük dolgozni a bölcsõdébe. „Látták, elismerték, milyen megterhelést jelent fizikálisan és pszichésen is, a média is foglalkozott vele, mégsem kaptunk egy forinttal sem többet.“ A szakszervezeti vezetõ szerint hiába leveleznek a minisztériumokkal, készítenek felméréseket arról, hogy a bölcsõdei szakdolgozók fizetésébõl nem lehet megélni. A szaktárcánál a helyettes államtitkárig jutottak el. A minisztériumtól azt a választ kapták, hogy az ország rossz helyzetben van, nincs pénz a béremelésünkre. „Egyszerûen érezzük, hogy a kollégák minden tûréshatáron túl vannak” – mondta. Összefogott a szociális szféra A szociális területen dolgozók együtt is megkeresték az Emberi Erõforrás Minisztériumot az egész ágazatot érintõ bérproblémák miatt. A Balog Zoltán emberierõforrás-miniszterhez eljuttatott közös levelükben beharangozott Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottság „eléggé elszánt” Szûcs Viktória szerint. Aláírásgyûjtésbe is kezdtek, hogy elsõ körben legalább azt elérjék, hogy leüljenek velük tárgyalni, hiszen a kormány 2010 óta csak egyszer hívta

30

BÖLCSÖDEI NEVELÉS össze az érdekegyeztetõ tanácsot. Akkor is az egészségügyi szervezetekkel együtt, másfél órára, így érdemi vita nem volt. Szerinte ma csak az megy bölcsõdébe dolgozni, aki nagyon elhivatott. Rengeteg a pályaelhagyó, aki teheti, átképzi magát a valamivel jobban keresõ óvodapedagógusnak, de sokan teljesen más területen helyezkednek el, például eladónak mennek bevásárlóközpontokba. Ennyit ott is megkeresnek, miközben nincs rajtuk ekkora felelõsség. Aki pedig nyelvet is beszél, és megteheti, inkább elmegy külföldre gyerekekre vigyázni” – mondta a szakszervezet vezetõje. Hajduk Anikó is tovább képezte magát a NyugatMagyarországi Egyetem csecsemõ- és kisgyermek-nevelõi szakán, júniusban kapta meg a diplomáját. A magasabb végzettség – 28 év bölcsõdei pályafutás után – ezentúl nagyjából havi 25 ezer forint pluszpénzt fog jelenteni. „Tanulmányi szerzõdéssel tanultam, de így is nagyjából három év lesz, mire visszajön az az összeg, amit a tandíjra, utazásra, egyéb iskolai kiadásokra költöttem.” „Van egy olyan mondásunk, hogy aki bölcsõdében szeretne dolgozni, az menjen jól férjhez” – meséli Hajduk. A VIII. kerületi Baross utcai bölcsõdében a többség vagyonos férj híján legfeljebb a már említett különmunkákból boldogul, de többen el is adósodtak, mert nem megy személyi kölcsönök nélkül. „Pedig itt kapják az alapokat a gyerekek, most már nem is a gondozás a lényeg, hanem a nevelés került elõtérbe“ – mondta a hvg.hu-nak Rodauné Pup Emília vezetõhelyettes. A Baross utcába járó több mint hetven gyerek közül ráadásul sok a hátrányos helyzetû, húsz hónapostól 3 éves korig látják el õket, sokan se járni, se beszélni nem tudnak, mikor odakerülnek. 39 év után, 100 ezer alatt Bármelyik bölcsõdét kerestük is meg, minden szakgondozó ugyanazt mondta: szereti a munkáját, „de”. „Nettó 95 ezer

forintot keresek a délutáni pótlékkal együtt, miközben jövõre lesz 40 éve, hogy bölcsõdében dolgozok. A kormány azt mondja magáról, hogy családbarát, meg hogy az anyukák szüljenek minél több gyereket, de akkor miért hagyják, hogy így kínlódjunk? Nem értem, miért csak a tanárok kapnak béremelést, az õ munkájuk is fontos, de a 0-3 éves korú kisgyermekek nevelése, gondozása a legfontosabb, mert a kicsik itt kapják az alapokat” – mondja a Rózsaliget Bölcsõdében dolgozó Joóné Keczán Ibolya, hozzátéve, hogy a gyerekek nem érezhetik, hogy nevelõiknek napi probléma a pénztelenség. Joóné szerint a dolgozók közt feszültséget okoz, hogy a minimálbér és a szakmunkás-bérminimum szintjére felhúzott fizetések miatt lényegében ugyanannyit keres egy pályakezdõ kisgyermeknevelõ, mint aki évtizedek óta ezt a munkát végzi. A szociális ágazatban dolgozók keresetét ugyanis 2008 óta a válságra hivatkozva befagyasztották. Mivel másképpen kevesebb lenne, ki kell egészíteni a minimálbérre, illetve az úgynevezett szakmunkás-bérminimumra, viszont ez eredményezi azt, hogy egy pályakezdõ ugyanannyit keres, mint aki évtizedek óta dolgozik a pályán, és szinte egyáltalán nincs különbség a bérek közt a képzettség alapján sem. A hvg.hu-nak nyilatkozó bölcsõdei gondozónõk szerint amióta üdülési csekket sem kapnak, nyaralni sem mennek. Mint egyikük megjegyezte, az idei vakáció az volt, hogy a bizonyítványért a gyerek kapott egy 1 napos strandbelépõt. A kérdésre, hogy mi volt az utolsó, luxusnak számító kiadásuk, egyikük a továbbképzésre fordított tandíjat mondta, míg kolléganõje némi fejtörés után csak a szemüveget tudta megnevezni, amit két éve csináltatott. „A lányom sokat jár be, imádja a kicsiket, és gyakran mondogatja, hogy egyszer õ is bölcsõdében szeretne dolgozni. Azonnal rá akartam vágni: szó sem lehet róla.”

31

ÓVODAPEDAGÓGIA

KLINGHAMMER SZERINT LEGYEN ÓVÓNÕ AZ, AKI NEM TÚL OKOS, DE SZORGALMAS Klinghammer István, felsõoktatási államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjújában fejtette ki a felsõoktatás átalakításával kapcsolatos ötleteit. Az államtitkár szerint az lenne a legideálisabb megoldás, ha a szerinte „nem túl okos, de szorgalmas” diákok nem próbálkoznának az egyetemmel, hanem úgynevezett közösségi fõiskolákat látogatnának. Itt kétéves képzésben tanulhatnának azok, akik Klinghammer szerint nem valóak egyetemre, de esetleg „nagyon jó védõnõ, falugazdász vagy óvónõ lehet belõlük“ . „Ez az intézménytípus lenne a piramis alja”- fogalmazott a felsõoktatási államtitkár, aki szerint a jelenleg kusza helyzetet úgy lehetne legoptimálisabban rendezni, hogy az új felsõoktatási struktúrában a „nemzeti tudományegyetemek“ oktassanak sok szakot, legyen sok karuk, mesterképzésük és doktori iskolájuk is. Összesen négy ilyen „nemzeti tudományegyetem“ szerepel a tervekben: a debreceni, a szegedi, a pécsi és a budapesti ELTE. A fõiskolákon csak alapképzések folynának, ugyanis az államtitkár szerint a fõiskolai képzésnek az az alapvetõ feladata,

hogy „a közvetlen gyakorlati élet legkorszerûbb tudását a legmagasabb szinten adja át, nem pedig az, hogy az ismeretlenbe való tájékozódásra készítsen fel.“ A hierarchia legalján pedig a közösségi fõiskola állna, szögezte le újból Klinghammer, aki azt is elárulta, hogy a pontos tervekkel szeptemberre készülnek el. -naan-

NEM TÚL OKOS, DE SZORGALMAS Elképesztõ mondat hagyta el a felsõoktatásért felelõs állami vezetõ száját. Megfogalmazása szerint, aki nem túl okos, de szorgalmas - az inkább menjen óvónõnek, vagy éppen falugazdásznak - többek között ez áll a PDSZ által kiadott sajtónyilatkozatban. Eltekintve attól, hogy az államtitkár már nyilatkozott – nem túl hízelgõen a bölcsész és egyéb „tücsök” szakon végzõk gazdasági szempontból – szerinte – kevésbé hasznos voltáról – megdöbbentõ, hogy õ, mint az állam egyik felelõs vezetõje, aki felelõs az új felsõoktatási koncepció kialakításáért, mennyire nincs tisztában a humán szféra jelentõségével, mennyire nem

ismeri a pedagógia mibenlétét, mennyire nem érti, érzi a pedagógus munka fontosságát. Felháborító az a gátlástalanság, amivel megalázta az óvónõk tízezreit. Gondolhatnánk, hogy ez a kijelentés majd „alkotói munkásságának” részét fogja egyszer képezni. Gondolhatnánk, hogy sok a munka, nagy a meleg… Azonban nincs okunk ezt feltételezni, hisz nem csak az államtitkár, s nem csak a miniszter kommunikációja sajnálja le a pedagógusokat („…alig várják, hogy sztrájkoljanak…”). Ahogy a kormányzat megengedi magának azt, hogy a saját maga által aláírt szerzõdést játszi könnyedséggel lépje át úgy, hogy még elnézést sem kér ezért – nos, ez mindent elárul. A pedagógus társadalom egyik legkiszolgáltatottabb, s most már legmegalázottabb rétege az óvónõké. Tiltakozunk az ilyen és hasonló kijelentések ellen! Elvárjuk, hogy az államtitkár kövesse meg az általa említett foglalkozási csoportok képviselõit! Elvárjuk, hogy a felsõoktatási koncepció kialakításakor vegyék figyelembe a szakmai és érdekvédelmi szervezetek véleményét! Hatékony oktatást a benne szereplõk nélkül és velük szemben nem lehet kialakítani. Sikeres jövõ nincs, sikeres felsõ- és közoktatás nélkül! Mendrey László

32

ÓVODAPEDAGÓGIA

TUDÓSOK ÉS BUTÁK Klinghammer István nyilatkozott az új felsõoktatási koncepcióról, és néhány rövidke jajszón kívül más – egyelõre – nem hallatszik. Ha normális országban élnénk, akkor ezt most nem is kéne megírnom. A felsõoktatásért felelõs államtitkár nyilatkozik egy országos terjesztésû napilapnak, hírt ad róla egy csomó más orgánum is. Fontos dolgokat mond, vázolja, hogy hogyan képzeli a felsõoktatás szerkezetének átalakítását, milyen felsõoktatási intézmények legyenek, és azok kiket fogadjanak, kiket képezzenek. Eltelik néhány nap, és egyetlen ellenzéki párt szakértõje szólal csak meg, õ is az Országos Sajtószolgálat útján, pár sorban fejti ki ellenvéleményét, valami halvány híreket hallani az egyik pedagógus-szakszervezet vezetõje felõl, és van napilapcikk, amelyben megszólal egy korábbi államtitkár. Lassan és igen erõtlenül csörgedeznek az állásfoglalások, az államtitkári koncepció elemzései (már ha egyáltalán beszélhetünk effélérõl). És nemcsak arról van szó, hogy Klinghammer ismét nem kímélte magát és bennünket, sikerült elképesztõ, bosszantó – legalábbis (és nagyon finoman szólva) igencsak vitatható – koncepcióval elõrukkolnia. Ha minden rendben volna azzal, amit mond, akkor is azonnal, alaposan és nagyon kritikusan meg kellene beszélni, elemezni, esetleg kiállni mellette. A normális, demokratikus politikai mûködés úgy zajlana, hogy a kormány elképzeléseit szakértõk tucatjai azonnal kivesézik, nem éri õket váratlanul a feladat, és véleményüket széles körben elmondják – akár egyetértenek, akár nem. Ehelyett néhány felháborodott jajszó hallik, az is halkan.

magunkhoz szipkázni. Ez a helyezkedés és építkezés nem volt mindig szabályos, sok volt a suskus, volt csalás is, a Magyar Akkreditációs Bizottság sem állt mindig a helyzet magaslatán. De lett erõs pécsi, miskolci, veszprémi egyetem, egyes fõiskolák errõl vagy arról a szakukról, karjukról híressé válhattak, a Mûszaki Egyetemnek társadalomtudományi kara nõtt. Mozgás, verseny (és persze féltékenykedés, helyezkedés) indult be, ami mindenkinek hasznos – talán csak azoknak nem, akik a változatlanságban, az örökbérletben hisznek. Másrészt – errõl is esett pár szó – nagyon jellegzetes az, ahogyan az államtitkár a tudásról vélekedik. Valahogy úgy képzeli, hogy aki fõiskolára (vagy „közösségi fõiskolára”) fog járni, annak kevesebb (és „bizonytalan”) lesz a tudása. Klinghammer elképzelése szerint tehát a tudás egyetlen vonalszerû kontinuum, ki itt, ki ott kapaszkodik meg rajta; az óvónõk alul, az akadémikusok felül. Szeretném megsúgni Klinghammer akadémikusnak, nincs szörnyûbb, mint a buta óvónõ. Vagy mint a buta vízvezeték-szerelõ, mûbútorasztalos, buszvezetõ. Ezek közül egyiktõl sem várnám el az atomfizika vagy a térképészet alapos ismeretét. Még a felszíneset sem. De egy sor olyan képességgel és tudással (na meg érzékkel) rendelkeznek, amivel sokunk egyáltalán nem; és olyan tapasztalataik vannak, amelyeket nem szerez meg bárki. Nemcsak arról van szó, hogy „a fejlesztõ pedagógia a pedagógusszakma egyik csúcsa. A legjobb eredményt fölmutató oktatási rendszerekben az óvodapedagógusok legalább mester-, de nem ritkán PhD-fokozattal rendelkeznek” – egyszerûen nem összemérhetõ az a tudás, ami a halbiológusé és ami a bölcsõdei nevelõé. Az a „piramis”-modell, ami a Klinghammer-koncepcióban szervezeti szinten is

Pedig sok-sok racionális ellenvetést lehetne tenni, normális országban még vitatkozni, a másikat meggyõzni, a döntéshozatalt befolyásolni sem volna reménytelen. Csak egy-két példa: Klinghammer elképzelése szerint egyszer s mindenkorra rögzítve volna a „nemzeti tudományegyetemek” köre, ez alatt volnának a kevesebb karral rendelkezõ „szakegyetemek”, majd jönne a resztli: fõiskolák és „közösségi fõiskolák”. Ez azt jelentené, hogy véget érne az a kínos, kényelmetlen, kiszámíthatatlan és erõfeszítésekre kényszerítõ tevékenységsor, amit megméretésnek, vetélkedésnek, versengésnek neveznek. Pfuj. Hajdanában, a rendszerváltás óta nagyjából folyamatosan, a kisebb és kevesebb karral rendelkezõ, bizonyos képzési területeket nem kultiváló egyetemek vagy (horribile dictu) fõiskolák arra törekedtek, hogy magukhoz vonzzák az oktatókat, felépítsék az új, innovatív és piacképes (vagy presztízzsel bíró) szakokat és karokat, hogy aztán ringbe szállhassanak a nagy egyetemekkel szemben – amelyek persze igyekeztek ragaszkodni pozíciójukhoz. Az egyházi fenntartású egyetemek is ebbe a közegbe kerültek bele, és kialakították többé-kevésbé sikeres szakjaikat, karaikat, igyekeztek a legkiválóbb oktatókat

megjelenik, tökéletesen hamis és veszedelmes. A csúcson kényelmes biztonságban trónolnak azok, akik valami mérhetõ (tudományos) tudásból eleget felhalmoztak – lejjebb tengõdnek, vergõdnek, kapaszkodnak vagy elvannak azok, akik buták, de szorgalmasak. Ijesztõ. Kálmán C. György

33

JOGI ESETEK A bíróság szerint jogszerû és korrekt volt a PDSZ által meghirdetett márciusi sztrájk!

Pécs: Nyertes próbaper

Megszületett végre. A bíróság jogerõs álláspontja szerint minden szempontból jogszerû és korrekt volt a PDSZ által meghirdetett márciusi sztrájk. A másodfokú határozat szerint a pedagógus, és az iskola nem kötelezhetõ elégséges szolgálat teljesítésére, annak biztosítása, megszervezése a tankerület feladata. A bíróság helyt adott a PDSZ álláspontjának, mely tankerületenként egy intézmény kijelölésérõl szól.

A Kúria helyben hagyta a Pécsi Munkaügyi Bíróság elsõfokú ítéletét, így Nagy Erzsébet pécsi pedagógusnak - nem mellesleg a PDSZ országos választmányi tagjának - 3 évre visszamenõleg jár a költségtérítés, amiért fizetését bankszámlára kapta. És az összes többi magyar pedagógusnak is. Mint ismert, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Pécsett évek óta harcolt azért, hogy az iskolák korábbi fenntartója, a pécsi önkormányzat fizessen kompenzációt, amiért a tanárok bankszámlára kapják a fizetésüket. Így ugyanis többlet költség merül fel. A PDSZ pécsi ügyvivõje, Nagy Erzsébet próbapert indított. Elsõ fokon, a munkaügyi bíróságon ezt meg is nyerte, közel 5500 forint folyószámlaköltségtérítést ítéltek meg számára. Az alperes iskola, az ANK fellebbezett, a Pécsi Törvényszék másodfokon 3500 forintra csökkentette a fizetendõ térítést. Az ítéletben rámutatott: nem ért egyet azzal, hogy a banki költségeket teljes egészében a munkáltató fizesse. Például nem csak illetménye felvételére használta a bankkártyát a tanár. Nagy felülvizsgálati kérelmet terjesztett elõ, amelyet a Kúria végzett. A pécsi pedagógus arra hivatkozott, hogy a bankkártyát akkor is fenn kellene tartania, ha semmi másra nem használná, mint illetménye felvételére. A Kúria tárgyalás nélkül hozott ítéletében kifejtette: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény egyértelmûen rögzíti, hogy a munkavállaló béréhez való hozzájutása egy összegben nem jelenthet számára többlet terhet. Röviden: a kúria a pedagógusnak adott igazat, az iskolának fizetnie kell. Nagy Erzsébet ügyvédje, Molnár Péter a Pécsi STOP-nak elmondta: a döntés precedens értékû, az ítélet alapján minden magyar pedagógus 3 évre visszamenõleg igényelheti munkáltatójánál a bankszámla-kompenzációt.

Marekné dr. Pintér Aranka és a PDSZ tárgyalódelegációja idén tavasszal már kötött egy ilyen értelmû megállapodást, melyet az EMMI megtámadott. Most kiderült jogi álláspontjuk téves értelmezésen alapult. Arra mindenesetre jó volt, hogy a PDSZ felfüggessze sztrájkfelhívását, hiszen egy esetlegesen jogszerûtlen sztrájk ódiumát nem kívántuk felvállalni. A törvényt tisztelõ, és azt minden körülmények között betartó szakszervezetként nem kívántuk tagjainkat a hatalom esetleges vegzálásának kitenni. A jogerõs bírósági határozat ismeretében felhívással fordulunk az Emberi Erõforrások miniszteréhez: - kezdeményezzük a PDSZ és az EMMI közötti – felfüggesztett sztrájkbizottsági tárgyalások haladéktalan folytatását, - a tárgyalások napirendjére javasoljuk az NKT azon fejezeteinek módosítását, melyek következtében az új tanévben a pedagógusok munkaterhelése jelentõsen megnõ, - követeljük a pedagógus életpályamodell részét képezõ bérrendezés végrehajtását a 2012 nyarán elfogadott, s jelenleg érvényben lévõ szabályozás szerint. A Parlament rendkívüli ülésszakát augusztus végére hívták össze. Az addig hátralévõ idõ elegendõ a konstruktív tárgyalások lefolytatására. A pedagógus társadalom, a szülõk, diákok, a PDSZ, az egész közoktatás érdekelt ebben. És a Kormány? Mendrey László

34

JOGI ESETEK Mendrey László: Ami jár, az jár

a munkáltató elvárásának megfelelõ szerzõdést köt” a bankkal. A pedagógus viszont felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amiben fenntartotta igényét a bankkártyaköltség és a számlavezetési díj megtérítésére, arra hivatkozva, hogy a bankkártyának éves díja van akkor is, ha csupán három hónapig használná. A Kúria májusban kihirdetett, de csak most írásba foglalt ítéletében kimondta, hogy helytálló a pedagógus érvelése, és kötelezte a munkaadót az ötezer-hatszáznegyvenkét forint megfizetésére. A PDSZ mindenkit perre buzdít A pernyertes a Pedagógusok Demokratikus Szövetségének (PDSZ) tagja. A szakszervezet elnöke, Mendrey László a hvg.hu-nak azt mondta, minden tagjuknak javasolni fogják azt, hogy forduljanak a bírósághoz, de gondolkodnak egy összevont perindításban is. „Mintegy 150 ezer pedagógus és óvónõ kérheti azt, hogy a Kúria döntése alapján neki is térítsék meg illetményének kifizetésével kapcsolatban felmerülõ többletköltségeket. A munkáltató ráterhelte ezt a kiadást a közalkalmazottra, holott azt nem lehetett volna, aztán mindenrõl el is feledkeztek” – mondta a PDSZ elnöke. Mendrey szerint, ha mind a hétszázezer érintett bírósághoz fordul, és nyer, az milliárdos tétel lesz. (Csak az itt szereplõ közel 5500 forintos kompenzációval számolva 3,85 milliárd forint jönne ki végösszegnek, de ebben a kamatok még nincsenek benne.) Mendrey László hangsúlyozta, nem csak azt tartják fon-

Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a szerzett jogok bármikor, akár egy tollvonással visszavonhatók, hisz a mindenkori költségvetési prioritás értelemszerûen a legkisebb ellenállást mutató közalkalmazottak kárára érvényesült. Így volt ez eddig, mikor is egy pécsi közalkalmazott - PDSZ tag - pedagógus pert nyert munkáltatójával szemben, melyet a Kúria is helybenhagyott. Errõl szólt a július 19-i sajtótájékoztatónk.

Ismeretes, hogy több százezer közalkalmazott és köztisztviselõ indíthat pert az állam – pontosabban munkáltatója – ellen a Kúria jogerõs ítélete nyomán, amely kimondta, hogy a közalkalmazott illetményének kifizetésével kapcsolatban felmerülõ banki többletköltségeket a munkáltató viseli. Súlyos milliárdokat bukhat az állam, ha a hétszázezres közszféra – a közalkalmazottak, a köztisztviselõk, kormánytisztviselõk, a rendõrség hivatásos állományú tagjai – minden dolgozója pert indít bérük banki kifizetésére vonatkozóan felmerülõ többletköltségekért. Márpedig az érintettek számára példaként szolgálhat annak a pécsi pedagógusnak az esete, aki ötezernégyszázhatvankét forintért indított pert még három évvel ezelõtt, mert úgy számolt, 2010-ben a februári, a márciusi és az április béreinek felvételével ekkora többletköltsége adódott, amit a munkáltatójának, a pécsi Apáczai Nevelési és Általános Mûvelõdési Központnak kellene állnia. A Munka törvénykönyvének (Mt.) 158. szakasza szerint a magánszféra dolgozói a munkabért készpénzben vagy banki utalással kaphatják meg, a közszférában viszont a készpénzes bérfizetés nem lehetséges: 1999 óta bankszámlára utalja a fizetést a munkaadó, vagy annak hiányában a postai úton juttatja el dolgozójának. (Más kérdés hogy ma már a magánszférában sem ajánlják fel a készpénzes kifizetést.) Senki többet harmadszor A Pécsi Munkaügyi Bíróság elsõ fokon igazat adott a pedagógusnak, és kötelezte a munkáltatót a folyószámla-költségtérítés megfizetésére. A mûvelõdési központ fellebbezett, mert a dolgozó postán is kérhette volna a fizetését vagy a banknál választhatott volna egy másik, elõnyösebb konstrukciót, ami kevesebb költséggel jár. Az Apáczai azt is vitatta, hogy a háromhavi többletköltség miatt jár-e a pedagógusnak a bankkártya éves díja. Ez alapján új ítélet született, a másodfokú döntés szerint a kiadásokba a bankkártya költségét és a számlavezetési díjat nem kell beleszámítani. Ugyanakkor a közalkalmazottnak adott igazat abban, hogy „nincs olyan jogszabályi rendelkezés, hogy neki kell viselnie a költséget akkor, ha nem

tosnak, hogy egységesen lépjenek fel a pedagógusok és az óvónõk bérének kifizetésére vonatkozó eddig felmerült pluszköltségek megtérítésére, hanem, hogy az állam a jövõben is tartsa be a törvényben elõírtakat, azt, hogy az illetmény egy az egyben jár a dolgozónak. Egy ügyvéd szerint is indulhatnak a perek Egyetértett a szakszervezeti vezetõ véleményével Hadnagy József ügyvéd is. Szerinte „nyilván nem a néhány ezer forintért perelt a pedagógus, hanem azért, mert a törvény kimondja a munkabér sérthetetlenségét, vagyis, azt kell megkapnia a közalkalmazottnak a költségek levonása nélkül, ami jár. Nem csak az állampolgárral, de az állammal szembeni legfõbb elvárás is az, hogy tartson be minden jogszabályt. Vagyis, ezeket a pluszkiadásokat ne terhelje a munkavállalókra” – mondta. Az ügyvéd úgy vélte, a közalkalmazotti és a hivatásos jogviszony eltér ugyan, de az illetmény megfizetésével kapcsolatban ugyanaz a helyzet a rendészeti szerveknél. „Amennyiben valakinek az illetménye például 189 ezer forint, akkor ennyit kell megkapnia, és nem 188 182 forintot.” A hvg.hu cikke alapján: Sz.R.-K.N.F.

35

JOGI ESETEK Változnak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak szabályai

Számlavezetési kompenzáció

A 2013. évi CXXVII. törvény módosítja a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi törvényt (Ebtv.). Az Ebtv. 39/A alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak összegét (terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, táppénz) mostantól az ellátásra való jogosultság elsõ napján fennálló biztosítási jogviszonyban (azaz az utolsó, vagyis a fennálló munkáltatónál) elért pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képezõ jövedelem alapján kell megállapítani.

Kolléganõnk hétközi gyõztes perével kapcsolatban szakszervezetünk elnöke, Mendrey László levelet írt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökének, Marekné dr. Pintér Arankának. Az alábbiakban ezt olvashatják el. Tisztelt Elnök Asszony! Bizonyára Ön elõtt is ismeretes, hogy a T. Kúria 2013. május 15-én kelt Mfv. II.10.561/2012/4. szám alatti ítéletével állást foglalt egy pécsi – közalkalmazott - pedagógus illetménye banki átutalásával, illetve annak készpénzfelvételével kapcsolatos többletköltségek viselésérõl. A T. Kúria helyt adott a pedagógus követelésének miszerint jár neki (visszamenõlegesen is) az illetménye átutalásával kapcsolatos számlavezetési díj, bankkártya díj és tranzakciós díj, melyet korábban munkáltatója nem fizetett meg. Kollégánk esete nem egyedülálló, hisz a hivatkozott illetmény kifizetéssel kapcsolatos többletköltségek munkáltató általi megtérítése, illetve ennek elmaradása minden közalkalmazott pedagógust érint. A Kúria állásfoglalása egyértelmûen jelzi, hogy minden közalkalmazott, így minden közalkalmazott pedagógus részére jár a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 79/A. § rendelkezései alapján a fizetés banki átutalásával és készpénzfelvételével kapcsolatos költségeinek a megtérítése.

Táppénz A táppénz összegét a következõképpen kell kiszámolni: (1) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Ha a biztosított ebben az idõszakban nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdõ napját megelõzõ 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdõ napját közvetlenül megelõzõ naptári év elsõ napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idõ folyamatos. A folyamatos biztosítási idõ megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelõzõ jövedelmet nem lehet figyelembe venni. (2) Ha a biztosított az irányadó idõszakban táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, a táppénz öszszegét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerzõdés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerzõdés szerinti jövedelem. Ha a biztosítottnak azért nem volt figyelembe vehetõ jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képezõ összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a minimálbérnél, illetve a szerzõdés szerinti bérnél kedvezõbb. (3) A naptári év folyamán ismételten keresõképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képezõ kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha a) a korábbi keresõképtelensége is az újabb keresõképtelensége elsõ napját magában foglaló naptári évben kezdõdött, és b) a korábbi táppénzét az általános szabályok alapján állapították meg (1). Az új szabálynak megfelelõen, ha a biztosított a törvényben meghatározott idõszakban nem rendelkezik 180 naptári napi

Tisztelt Elnök Asszony! 2013. január elsejétõl – jogutódként – a Kebelsberg Intézményfenntartó Központ - az alapítványi, egyházi és magániskolák kivételével - a köznevelési intézmények túlnyomó többségének a fenntartója. Ezen intézmények pedagógusai felett Ön gyakorolja a minõsített munkáltatói jogokat. Fentiekre figyelemmel arra kérem Önt, hogy az érintett közalkalmazottak részére az Mt. 6. § rendelkezéseire figyelemmel szíveskedjék intézkedni egy írásos tájékoztató kiküldésérõl, melyben szíveskedjék felhívni a figyelmüket arra, hogy az elmúlt 3 év illetmény banki átutalásával és annak készpénzfelvételével kapcsolatos többletköltségeket a Klik részére jelentsék be, annak utólagos megtérítésére a Klik köteles. Kérem szíves intézkedését oly módon, hogy, a 2013. szeptemberi fizetés folyósításával egy idõben az érintettek számlájára érkezzen az õket jogosan megilletõ – eddig elmaradt összeg! Budapest, 2013. július 18. Mendrey László sk.

36

JOGI ESETEK jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság elsõ napját megelõzõen van legalább 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a tényleges, ennek hiányában a szerzõdés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani. Amennyiben a táppénzre való jogosultság elsõ napját megelõzõen nincs legalább 180 naptári napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a szerzõdés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerzõdés szerinti jövedelem. A táppénz összege a figyelembe vehetõ jövedelem naptári napi átlagának a, hatvan százaléka folyamatos, legalább kétévi biztosítási idõ esetében, b, ötven százaléka ba) az a) pont szerintinél rövidebb folyamatos biztosítási idõ esetében, bb) a fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint bc) a 44. § d) pontjában meghatározott esetben (a szülõ a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése idõtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvõbeteg-ellátást nyújtó intézményben) Azt is kimondja a jogszabály, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét. A biztosításban töltött idõ pedig akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás idõtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességigyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje. A törvénymódosítás megteremti annak lehetõségét, hogy a szülõ a gyermek kórházi tartózkodásának az ideje alatt ne szabadságot vagy jogellenesen saját jogán táppénzt vegyen igénybe. (lásd (bc) pont)

az idõtartamáról és naptári napi összegérõl. Ezen túlmenõen ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán ismételten benyújtott terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet újra elbírálni nem lehet, a terhességi-gyermekágyi segélyt annak idõtartama alatt az említett határozatban megállapított összegben kell folyósítani. A jogosultsághoz szükséges felté-

teleket az igénylõnek a születés napjáig kell megszereznie, így az ellátásra való jogosultság megállapítását követõen az ellátásra való jogosultságban változás nem állhat be. A kismama munkáltatóváltást követõen sem kerülhet kedvezõtlenebb helyzetbe, mivel a számára a megállapított összeg kerül végig folyósításra. GYED A gyed naptári napi átlagának megállapításánál a táppénzre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy megmarad a gyed havi maximum korlátja, illetve az ellátás összegének megállapításához szükséges 180 naptári napi folyamatos biztosítási idõ meglétét a szülés napját megelõzõen kell vizsgálni. A jogszabályváltozások teljes, hatályos szövege a www.magyarorszag.hu weboldalon térítésmentesen érhetõ el.

Terhességi-gyermekágyi segély A terhességi-gyermekágyi segély vonatkozásában a törvény elõírja, hogy határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának

Dr. Kéri Ádám

JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT Telefonos, és online szolgáltatással bõvült az Országos Iroda jogsegélyszolgálata. Szorgalmi idõben, péntekenként 15-17 óra között dr. Nyitrai Károly telefonon és e-mail-en ad jogi tanácsokat. Telefonszám: 06/70-445-3384 E-mail: [email protected] (a nyitraiugyved után szereplõ karakter az egyes)

37

KOLLEKTÍV SZERZÕDÉS

AZ ÁGAZATI KOLLEKTÍV SZERZÕDÉS ÉRDEKÉBEN Augusztus végére köthetik meg a kollektív szerzõdést

A PDSZ elnökeként levelet írt az EMMI tárca vezetõjének Mendrey László. A téma az ágazati kollektív szerzõdés. A levelet az alábbiakban olvashatják el. Tisztelt Miniszter Úr! Az Együttmûködõ Szakszervezetek és az EMMI közötti tárgyalásokat lezáró 2013.január 22-i egyezmény meghatározza a közoktatás/köznevelés átalakításának módját. A dokumentumban foglaltak betartására az aláírók garanciát vállaltak. A megállapodás garanciái fejezet 3. pontjában a következõk olvashatók: „ A miniszter vállalja jelen megállapodás alapul vételével, hogy az oktatásban mûködõ szakszervezetek bevonásával 2013. július 31-ig elkészül és aláírásra kerül az ágazati kollektív szerzõdés. Az ágazati kollektív szerzõdés garantálja a foglalkoztatás szabályainak kialakítását” Miniszter Úr! Ma 2013. augusztus 1-je van. Biztos forrásból származó információim szerint az inkriminált dokumentum nem készült el, mint ahogy hiányzik az a kormányrendelet is, mely ennek tartalmát szabályozná. A PDSZ-t – mint az oktatásban mûködõ szakszervezetet – senki nem kereste az ágazati kollektív szerzõdés ügyében, bár jeleztük, készek vagyunk együttmûködni a kérdésben. Most ismét felajánljuk segítségünket, hogy a foglalkoztatást szabályozó Ágazati Kollektív Szerzõdés elkészüljön. A kérdés nem tûr halasztást! Várom válaszát! Budapest, 2013. augusztus 1. Mendrey László sk.

A tanév kezdete elõtt pár nappal születhet meg a pedagógusok munkáját meghatározó kollektív szerzõdés. Jelen állás szerint a tanároknak nem jár cafeteria, míg a köztisztviselõknek igen Kardinális kérdés a pedagógusokat érintõ kollektív szerzõdés aláírása még a tanév kezdet elõtt, mivel ez az egész munkabeosztást meghatározza és fontos oktatási kérdések seregét rendezi – mondta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Galló Istvánné felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány és a sztrájkbizottság év eleji megállapodása szerint a szerzõdésnek július 31-ig el kellett volna készülnie. A csúszást a kormányzat azzal indokolta, hogy a köznevelési törvény pedagógus-elõmeneteli rendszer részletszabályait tartalmazó végrehajtási rendelete még nem jelent meg. Ennek elfogadását augusztus 27-re tervezik. Az év eleji megállapodásból kimaradó Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet (PDSZ) egy nyílt levélben hívta fel a figyelmet a kollektív szerzõdés hiányára, amelynek kialakításában részt vennének. A PDSZ elnöke, Mendrey László lapunknak elmondta: a tavalyi évtõl eltérõen (önkormányzatok és egyéb fenntartók) jelenleg már csak egy munkáltatója van a pedagógusoknak, a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ (Klik). Így minden egyes állami fenntartású iskolára azonos feltételeket kell bevezetni, többek között az óraszámok, és a pótlékok kapcsán is. A PSZ elnöke lapunknak elmondta, hogy tegnap küldték el az általuk készített kollektív szerzõdés változatát a kormányzatnak és a Klik-nek. Gallóné Mendreyhez hasonlóan kiemelte, hogy a kollektív szerzõdésben meg kell majd határozni azt is, hogy a kötelezõen a pedagógusoknak elõírt 32 órát milyen keretek között kell teljesíteni, például mennyit kell majd az intézményben kötelezõen tartózkodni. A pótlékok kapcsán Gallóné elmondta: egyelõre még nincs rendezve, hogy a pedagógusoknak mekkora pótlék járna, a kormányzat nemrég tól-ig határokat adott meg. A PSZ elnöke szerint például az intézményvezetõknél nem mindegy, hogy valaki egy három csoportot mûködtetõ óvoda igazgatója, 6 óvodapedagógussal, 3 dadussal, 75 gyerekkel, vagy pedig egy ezer gyereket oktató gimnáziumot vezet 80 pedagógussal. A nagyobb felelõsségnek az intézményvezetõi pótlékban is meg kell mutatkoznia. Az osztályfõnököknél egy elsõs, egy ötödikes vagy egy nyolcadikos osztályban jóval több a pluszfeladat, így ezeknél az osztályoknál magasabb pótlék járna. Az sem mindegy, hogy egy osztályban mennyi a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek száma. A pótlék nem a minõségi munkát értékeli, hanem az objektívan mérhetõ plusz feladatot és mivel egy munkáltató van, az egész országban egységesnek kell lennie – hangoztatta Gallóné. A PDSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzet szerint a pedagógusoknak nem jár cafeteria. Mendrey elmondta, hogy a törvény a köztisztviselõknek évi 200 ezer forint béren kívüli juttatást biztosít, a közalkalmazottak esetében pedig csak azt írták elõ, hogy adható. Gallóné szerint mivel az eredetileg tervezett béremelés 60 százalékát fogják megkapni a pedagógusok, ezért nem lát idén esélyt, hogy cafeteria juttatást is kapnának.

A PDSZ sajtóközleménye Gyorsan reagált az EMMI Oktatási Államtitkársága a PDSZ levelére, melyben Balog Zoltánhoz fordultunk az ágazati kollektív szerzõdés ügyében. Az „Elõkészítettük a tanév nyugodt megkezdését” címmel megjelent közlemény a szokásos retorikai fordulatok mellett szentel néhány mondatot az ágazati kollektív szerzõdés ügyének is. Szót nem vesztegetve arra, hogy elnézést kérjenek azért, mert ismét megszegik a miniszteri garanciával aláírt megállapodást, újabb dátumot jelölnek ki (augusztus 27-ét), mely után elkezdõdhet a nekik kedves szakszervezetekkel az egyeztetés. Mi ezzel a baj? Azzal „ne foglalkozzunk”, hogy túl vagyunk az eredeti határidõn. Spongyát rá… elmúlt. Nincs ebben semmi meglepõ. Az már sokkal inkább figyelemre méltó, hogy - láthatóan nem tanulva az államosítást követõ „sikertörténetnek” nevezett néhány hónapos káoszból – most újra teszt üzemmódnak tekintik a tanévet, az ágazati kollektív szerzõdés kipróbálására, beüzemelésére, finomhangolására. Igaz is. Így, hogy a nyugodt tanév elõkészíttettetett nem árt egy kis izgalom… Sok egyéb mellett, ha valamire tényleg szüksége van a magyar közoktatásnak/köznevelésnek, az a nyugalom. Elég volt a permanens átalakításokból (vissza a jövõbe) elég, a nyugodt tervezõ munkának álcázott kapkodásból. A valódi nyugalom megteremtésének alapfeltétele pl. a szerzõdések, megállapodások betartása. Vonatkozik ez a január 22- egyezségre is. Ezzel kapcsolatban mára már bõven vannak hiátusok, de azért amit be lehet tartani, azt be kellene tartani. Még akkor is, ha a szöveg megfogalmazója a garanciális elemek között nem a minisztériummal együttmûködõ szakszervezetek, hanem az oktatásban mûködõ szakszervezetek bevonásáról beszél. Apró, de rendkívül jelentõs különbség! A PDSZ elvárja a kormányzat képviselõitõl, hogy ne értelmezgessék, hanem alkalmazzák az Emberi Erõforrások minisztere által aláírt dokumentumot! Augusztus 27-ig még bõven van idõ. Az elõkészítést elkezdhetnénk. Budapest, 2013. augusztus 5. Mendrey László sk.

38

KOLLEKTÍV SZERZÕDÉS Minimális szintre állították be a pótlékokat A kollektív szerzõdés hiánya nem béníthatja meg az iskolák mûködését, ugyanis eddig sem volt érvényben számos helyen ilyen dokumentum – közölte nemrég a közoktatásért felelõs államtitkár. Hoffmann Rózsa elmondta, hogy a pedagógus-bérpótlékokat egyelõre a jogszabályban meghatározott minimálisra állították be, a Klik-nek azonban mérlegelnie kell, hogy egy ötven és egy ezer tanulót befogadó iskola vezetõje ne ugyanazt a vezetõi pótlékot kapja. Szerzõ: Éber Sándor

ÚGY TÛNIK, HOGY NEM TUDJA AZ EGYIK BALKÉZ, HOGY MIT CSINÁL A MÁSIK Az ágazati kollektív szerzõdés, Hoffmann Rózsa bejelentése nagy port kavart bejelentése, valamint a pedagógiai asszisztensek ügye került szóba a PDSZ augusztus 2-i sajtótájékoztatóján. Mendrey László elnök szerint ,,nagyon úgy tûnik, hogy nem tudja az egyik bal kéz, hogy mit csinál a másik“. Az Emberi Erõforrások Minisztériuma, és a vele együttmûködõ szakszervezeti vezetõk által – január 22-én – aláírt dokumentum azért született, hogy a „Köznevelés rendszere állami fenntartásával összefüggõ szervezési és munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben” egyértelmû állást foglaljon. A megállapodás betartására az aláírók – így Balog Zoltán miniszter is – garanciát vállaltak. E megállapodás keretében kívánták szabályozni többek között a pedagógus életpályamodell bevezetésével kapcsolatos kérdéseket is. Az, ami ezzel kapcsolatban nyilvánosságra került mindenrõl szól, csak a megállapodás betartásáról nem. Nincs ez másként egyéb, a munkavállalók számára kardinális kérdésekben sem. 2013. július 31-e fontos határnap volt, az ágazati kollektív szerzõdés aláírásának végsõ határideje. Természetesen” nem került rá sor - áll a PDSZ által közzétett háttéranyagban. Meddig teheti meg egy demokratikus ország, demokratikusan választott kormánya, hogy fittyet hány kötelezettségeire? Meddig tûrik el a megaláztatást az átvertek, meddig akarják elhitetni velünk, hogy minden a legnagyobb rendben van - többek között ezeket a költõi kérdéseket tette fel a sajtótájékoztató elején Mendrey László. A PDSZ elnöke hozzátette: tegnapelõtt lejárt az ágazati kollektív szerzõdés határideje. A január 22-én aláírt megállapodásban a miniszter vállalta, hogy elkészül az ágazati kollektív szerzõdés. Elhangzott az is, hogy mivel valamennyi pedagógus egy munkáltató, a Klik alá került, ezért rendkívül fontos, hogy legyen - a szakszervezetek bevonásával létrehozott – kollektív szerzõdés. Mendrey aláhúzta: Azért is aggályos a dolog, hiszen még a szerzõdés feltételeit tartalmazó kormányrendelet sem született meg. Nincsenek meg az alapfeltételek, pedig egy hónap múlva itt az iskolakezdés. Ez pedig nemcsak a pedagógusok, hanem mindenkinek, legfõképpen a közoktatás érdeke. Ezt követõen Hoffmann Rózsa bejelentésérõl beszélt a PDSZ elnöke. A PDSZ visszautasítja az államtitkár tegnapi bejelentését is, mely arról szól, hogy azért kapnak a pedagógusok kevesebb bér-

emelést, mert az életpálya modellt kiterjesztik a szakszolgálatokon dolgozókra is. Ez nem a kormány/miniszter/ államtitkárság jóindulatától függ, ezt elõírja a januári megállapodás. Új információként kezelni ezt indokolatlan, viszont alkalmas arra, hogy a pedagógus társadalomban is megosztottságot keltsen - hangsúlyozta Mendrey László. Október 3-án biztosan emelt bért kapunk, de a további emelés már a következõ kormány kompetenciája lesz - tette hozzá a PDSZ elnöke. A szakszervezeti vezetõ a sajtótájékoztató harmadik témájára térve elmondta, hogy zûrzavar tapasztalható a pedagógiai asszisztensek ügyében is. A törvény elõírásai alapján megtörtént „felvételük”, megkötötték a szerzõdéseket. A legújabb hírek szerint az augusztusi rendkívüli parlamenti ülésen ezt is módosítják. Itt már nem csak a jogbiztonság kérdésérõl van szó! A közoktatást/köznevelést körülvevõ káosz a tanév biztonságát veszélyezteti! Ideje végre felelõsen gondolkodni, tevékenykedni, mert a jövõ nem játék! A PDSZ partner ebben. Mendrey László hozzátette: Tudni érdemes, hogy 100 diákra jut egy pedagógiai asszisztens. Ez egy szakma, melyért végzettséget kell szerezni! Hasznos munkát végzõ, a pedagógus munkáját segítõ emberekrõl van szó. Õk nyugodtan töltötték a nyarukat, ugyanakkor a kormány a köznevelési törvény ezen részét is módosítani akarja. Ez már a létbiztonság kérdését is felveti, hiszen, most pedig úgy tûnik, hogy munkát kell keresniük. A közoktatás a nemzetgazdaság olyan része, mely rengeteg pénzbe kerül, de rengeteg jövedelmet is termel. Nem teheti meg egyetlen kormány sem, hogy elherdálja a pénzeket, bizonytalanságba taszítja a munkavállalókat. A kormány öntsön tiszta vizet a pohárba, ne álljon elõ hetente újabb és újabb javaslattal. Újságírói kérdésre elhangzott, hogy a PSZ és a PDSZ közötti együttmûködés napirenden szerepel, de a PDSZ összeül a többi szakszervezettel is, ugyanis fontosnak tartja az egység helyreállását, hiszen - mint Mendrey kiemelte - Közösen kell fellépniük. Egy másik újságírói kérdésre elhangzott, hogy a cikk mellékletében is megtalálható - Balog Zoltán Emmi tárcavezetõnek írt levélre - 30 napon belül szeretne választ kapni a PDSZ. Szita Róbert - Kiséri-Nagy Ferenc

39

SZOLGÁLTATÁS

Kedvezményes üdülési lehetõség Gyulán! A gyulai Hõforrás Üdülõszövetkezet és hotel kedvezményes szálláslehetõséget kínál a PDSZ tagjai számára. A kedvezményt egy névre szóló kártyával lehet igénybe venni. A kedvezmény kártyákat a PDSZ adja át tagjainak, ráírva a kedvezményre jogosult nevét. A kedvezmény kártya névre szóló, másra át nem ruházható. A kedvezményes szolgáltatást az veheti igénybe, akinek nevére a kártya szól. A kedvezmény a vele együtt érkezõ családtagokra is vonatkozik. A szállás igénybe vételéhez elõzetes helyfoglalás szükséges. Foglaláskor a tag jelezze, milyen kártyával rendelkezik. A kártya érvényessége egy év. Érkezéskor a vendég a kártyát bemutatja a hotel recepcióján. A kártyát nem szükséges leadni, így az egy évben többször is felhasználható. „Szállodánk a gyulai termálfürdõ, a Várfürdõ közelében található szálloda. A gyulai szállodák közül egyedülállóan egy nagy parkban helyezkedik el. Az elhelyezésre vonatkozó széleskörû kínálatában a szállodai szobákon kívül bababarát lakrészekben és fõzõfülkés apartmanokban is kínál elhelyezést. Gyógyszolgáltatásokon kívül, elhelyezkedése és adottságai révén széleskörû bababarát- és gyermekbarát szolgáltatást is kínál. A szálloda parkjában lévõ játszóterek, teniszpálya, játékelemek, pihenõhelyek, és a park végében folyó Körös élõvízi ága mellett létesített plázs egy exkluzív hajóbárral, a különbözõ korosztályoknak egyidejûleg biztosítják a nyugodt természeti környezetben való kikapcsolódást, regenerálódást. A szálloda közelében lévõ gyulai Várfürdõ gyógyvize számos megbetegedés gyógyítására alkalmas. Gyula városa a nyugdíjas korosztály, a gyermekes családok és a fiatalabb generáció egyaránt kedvelt célpontja. A város látnivalói közül a gyulai Vár, az Erkel emlékház, a Százéves cukrászda, a gyulavári Almássy-Wenckheim kastély, a Ladics ház tartalmas idõtöltést kínálnak. A gyulai programok közül a nyári Várszínházi elõadások teszik színesebbé a nyaralást. Látogasson el Gyulára és foglaljon szállást kedvezményes áron szállodánkban!” (www. hoforrashotel.hu) A kártya igényléséhez, kérjük, hívják a PDSZ-t, az 1/214-5842-es telefonszámon.

40

SZOLGÁLTATÁS

Szakszervezeti tagok részére kialakított árak 2013. évre Gyönyörû természeti környezetben, egész évben kedvezõ áron kínálunk elhelyezést standard típusú, jól felszerelt 2-3-4 ágyas apartmanokban. Vendégeinknek biztosítjuk a szálloda díjmentes szolgáltatásait: parkolás õrzés nélkül, fitnesz terem használata, free WIFI a recepció elõterében, négyhektáros bekerített park két játszótérrel, játékpályák és plázsunk használata, valamint kisgyermekeknek Csodavilág játszószobánk. Árak: 2013. 09. 01. - 12. 23. 2 ágyas elhelyezéssel, reggelivel: 4000 Ft/fõ/éj 3 ágyas elhelyezéssel, reggelivel: 3700 Ft/fõ/éj 4 ágyas elhelyezéssel, reggelivel: 3550 Ft/fõ/éj 7 éjszakás csomagajánlatunk reggelivel (szombattól- szombatig) : 2 fõre: 51.800 Ft/ hét/apartman 3 fõre: 73.500 Ft/hét/apartman 4 fõre: 94.500 Ft/hét/apartman 2013. 06. 20. - 08. 31., valamint ünnepek és kiemelt rendezvények 2 ágyas elhelyezéssel, reggelivel: 4500 Ft/fõ/éj 3 ágyas elhelyezéssel, reggelivel: 4100 Ft/fõ/éj 4 ágyas elhelyezéssel, reggelivel: 3900 Ft/fõ/éj 7 éjszakás csomagajánlatunk reggelivel (szombattól-szombatig): 2 fõre: 58.100 Ft/hét/apartman 3 fõre: 79.800 Ft/hét/apartman 4 fõre: 101.500 Ft/hét/apartman 1 fõs elhelyezés esetén mindkét szezonnál 1500 Ft/éj felárat számítunk fel. Gyermek kedvezmény: gyermekek elhelyezése 2 éves korig díjmentes 2-6 éves korig: 700 Ft/fõ/éj Az árak az idegenforgalmi adót nem tartalmazzák. Az idegenforgalmi adó 18 éves kortól fizetendõ. 2013. évben 380 Ft/fõ/éj Igény szerint menüválasztásos vacsorát tudunk biztosítani a szomszédos étteremben 1500 Ft/fõ/étkezés árban. Áraink csak a velünk megállapodásban lévõ Szakszervezetek tagjai részére vonatkoznak.

HÕFORRÁS HOTEL ÉS ÜDÜLÕPARK 5700 Gyula, Rábai M. u. 2. • Tel.: 36-66/ 463722, fax: 36-66/ 462246 www.hoforrashotel.hu • [email protected]

41

Kedves PDSZ tag! Ünnepelj velünk, a Honvédszakszervezet 22. születésnapján! H o l ?

A Budapesti Állatkertben! www.zoobudapest.com A Honvédszakszervezet 22. születésnapja alkalmából Budapesti Állatkertbe látogatást szervezünk. Ideje: 2013. szeptember 14. (szombat) 09-19 óráig Jegyárak: 1500 Ft A belépés 2 éves kor alatt ingyenes! Jelentkezési határidõ: 2013. szeptember 10. (kedd). További információk, jegyrendelés a 06-70/335-2471-es számon, Torner Emíliánál!

Étkezés: Az Állatkert területén a fõbejárattal szemben található Barlang Étterem a karszalag felmutatása mellett minden étel árából 20% kedvezményt biztosít a látogatói napon. További kedvezmény, hogy a kétfogásos napi menü ára 980 Ft helyett 790 Ft lesz, mely szintén a karszalag felmutatásával vehetõ igénybe. A 147 éves Budapesti Állatkertben Európa egyik leggazdagabb élõ gyûjteménye látható: több mint 1000 állatfaj közel 8000 egyede, valamint 2000 különféle növényfaj várja a látogatókat az év minden napján a nagy gonddal óvott, mûemléki környezetben. Mókás gorilla- és orángutánkölykök, nyurga zsiráfborjak, tekintélyes elefántcsalád, félelmetes komodói sárkány, lubickoló jegesmedvék és fókák, hatalmas orrszarvúak és sok más különleges állat otthona ez a csodás oázis a fõváros szívében. Legújabb egyedülálló kiállításunk, a Nagyszikla belsejében megnyitott Varázshegy, interaktív életmúzeum, ahol 3 szinten, 16 kiállítótérben mutatjuk be az Élet csodáit. Többek között különleges állatok, mikroszkópos vizsgálódás, 3D filmvetítés, élõállat bemutatók, tengeri medence várják a látogatókat.

Fõvárosi Állat- és Növénykert 1146 Budapest, Állatkerti krt. 6-12. Tel.: +36-1/273-4977 • Fax: +36-1/273-4989