Döntéshozatal és döntéstámogatás 1

Miről lesz szó? z

Döntéshozatal és döntéstámogatás 1.

a döntési tevékenység z z z

z z

a döntés folyamata és támogatása döntéstámogató rendszerek z z

dr. Raffai Mária

z

http://rs1.sze.hu/~raffai

döntési szituáció döntési elemek irányzatok, modellek

z

felsővezetői rendszerek onon-line feldolgozás szakértői rendszerek döntéstámogatás

[email protected]

dr. Raffai Mária: Döntési stratégiák

Tegyük fel, fel, hogy egy nagyvárosban élünk, élünk, és összegyűltek az intéznivalóink. intéznivalóink. Sajnos azonban kevés az időnk, időnk, ezért a lehető legrövidebb idő alatt, alatt, autóval próbáljuk meg bejárni azokat a helyeket, helyeket, amelyek egymástól viszonylag távol, távol, a város különböző részein vannak. vannak. A bejáráshoz különböző útvonalakat választhatunk, választhatunk, amelyek között vannak kisebb forgalmúak, forgalmúak, de hosszabbak, hosszabbak, és vannak olyanok, olyanok, amelyeken nagy a forgalom, forgalom, és gyakran forgalmi dugók akadályozzák a közlekedést. közlekedést. A döntés kockázatos, kockázatos, hiszen számos bizonytalansági tényezővel kell számolnunk, számolnunk, és az útvonalválasztási döntésünk helyessége csak akkor derül ki, ki, ha ügyeinket elintézve hazatérhetünk. hazatérhetünk. dr. Raffai Mária: Döntési stratégiák

z

z

z

A döntés a gondolkodás és a cselekvés azon folyamata, folyamata, amely egy választási viselkedésre összpontosul [MacCrimmon, MacCrimmon, 1973]. Döntésen az alternatívák lehetséges megoldásainak a halmazából történő kiválasztási folyamatot értjük (szélsőséges esetben ez egyetlen alternatíva is lehet) lehet) [Nemény, Nemény, 1973]. A döntés egy személy preferenciájának kifejezése két vagy több olyan alternatívára vonatkozóan, vonatkozóan, amelynél legalább egy alternatíva következményei bizonytalanok. bizonytalanok.


A döntés az egyén tudatában lezajló racionális mérlegelési folyamat, amelyben a meghatározott ismeretekkel, készségekkel, tapasztalatokkal rendelkező, adott érdekeket képviselő döntéshozó a társadalmi preferenciák, értékek, szubjektív elvárások figyelembevételével a pozitív és/vagy negatív eredménnyel járó kimeneteleket összeveti a lehetséges megoldási alternatívákkal.


z

z z

A döntés erőforrások elhelyezése oly módon, módon, hogy a döntés nemcsak egy alternatíva kiválasztását jelenti, jelenti, hanem a kiválasztásban való megegyezést is [Spradlin, Spradlin, 1997]. A döntés alternatívák közüli ésszerű választás [Mallach, Mallach, 2000]. A döntés az értékelési folyamat egy mozzanata, mozzanata, amelyben a döntéshozó adott alternatív tevékenységsorok közül a cél elérése szempontjából leginkább alkalmasat választja ki [Harrison– [Harrison–Pelletier, 2000].


1

Döntési szituáció

Problémamegoldás és döntéshozatal A döntéshozatal és a problémamegoldás viszonyát kétféle aspektusból is közelíthetjük: közelíthetjük: z A döntéshozatal (D) egyrészt alternatívák értékelésére és a közülük való választásra vonatkozó problémamegoldások (P) részhalmaza: részhalmaza: D⊂P, z másrészt a problémamegoldás a döntéshozatal olyan része, amely egyszerű megoldások keresésével a döntéshozatalt átfogóbb összefüggésekbe helyezi: P⊂D. dr. Raffai Mária: Döntési stratégiák

Azt állapotot, amelynél valakinek választani kell különböző megoldások közül, döntési szituációnak nevezzük. Osztályozás: (1) a funkcionális terület, (2) a vezetési jellemzők, (3) a strukturáltság, (4) a vezetési szintek és (5) a döntés meghozatalának módja szerint dr. Raffai Mária: Döntési stratégiák

A döntési tevékenység elemei

A döntési szituációk sajátosságai z

z z z

z

bizonytalanság bonyolultság konfliktusok

z



probléma keletkezése, felismerése

valós folyamatok, szituáció

A döntés elemei z

döntési kritériumok

döntési állítás

z

problémák megoldási lehetőségeinek a meghatározása

alternatívák

A döntési állítás a döntési szituációt fogalmazza meg, a döntési alternatívák a különböző feltételek és körülmények között realizálható lehetséges megoldásváltozatokat jelentik, a döntési kritériumok pedig azok a szempontok, amelyek alapján az egyes változatokból választani kell.

választás az alternatívák közül

z

objektumok: objektumok: a döntési szituációban résztvevő szereplők, szereplők, jelenlévő személyek, személyek, dolgok, dolgok, folyamatok stb. stb. tények: tények: az objektumok pillanatnyi állapotát, állapotát, jellemzőit, jellemzőit, kapcsolatait leíró megállapítások (gyakran döntési változók értékeiként szerepelnek) szerepelnek) kiinduló helyzet: helyzet: a döntési szituációban felfedezett probléma, probléma, a döntéssel befolyásolható tények leírása

döntés dr. Raffai Mária: Döntési stratégiák


2

z z

z

alternatívák: alternatívák: a döntéshozatalba bevont, bevont, további vizsgálatot igénylő megoldások, megoldások, változatok döntési tér: tér: a lehetséges döntések halmaza, halmaza, amely megadható alternatívák felsorolásával vagy döntési változók tartományainak a kijelölésével célrendszer: célrendszer: azokat a feltételeket (döntési kritériumok) kritériumok) tartalmazza, tartalmazza, amelyek a döntés minőségét mérik, mérik, vagy meghatározzák (gyakran előnyök és hátrányok formájában adják meg)


z z z

modell: modell: a döntési probléma teljes leírása, leírása, a célrendszer alkalmazása az alternatívákra módszer: módszer: a döntési probléma megoldására szolgáló általános eljárás döntés: döntés: a döntési helyzet feloldása, feloldása, a választott alternatíva kijelölése. kijelölése.


A döntést befolyásoló tényezők z z tények döntési változók

objektumok szereplők, rendszerelemek

kiinduló helyzet

döntési tér

alternatívák

z

módszer

célrendszer

modell

szervezeti komponensek, körülmények, hatások emberi tényezők: természet, magatartás funkcionális elemek

döntés



Típusok

Emberi magatartás z z

z z

a motivációk azok a szükségletek és célok, célok, amelyek az egyén viselkedését irányítják, irányítják, a képességek az egyén feladatfeladat-végrehajtási és problémamegoldási általános és speciális lehetőségeit fejezik ki, ki, a vérmérséklet az egyén viselkedésének olyan beállítódása, beállítódása, mint az optimizmus, optimizmus, a depresszió a stílus pedig azokat a viselkedésviselkedés-összetevőket mutatja, mutatja, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a célelérést biztosító speciális taktikákhoz. taktikákhoz.


z

z

Az adatbegyűjtés szerint egy személy lehet érzékelő típusú, olyan, aki a konkrét problémára vonatkozó pontos adatokat igyekszik elérni, míg az intuitív típus a lehetőségeket leíró holisztikus információkat részesíti előnyben. Az adatfeldolgozás dimenziójában egy személy lehet gondolkodó, az ilyen típusú emberek logikai vagy formális modelleket használnak a következtetések létrehozásában, vagy lehet érző, amikor a személyes meghatározottság részesül előnyben.


3

Kognitív stílus – 1. z

z

a szisztematikus döntéshozó (érzékelőérzékelőgondolkodó) gondolkodó) a pontos adatokat és a logikát részesíti előnyben, előnyben, okok-okozati összefüggéseket vizsgál, vizsgál, különböző elemzési és értékelési eljárásokat alkalmaz a spekulatív döntéshozó (intuitívintuitív-gondolkodó) gondolkodó) a jövőbeli lehetőségeket döntési fákkal vizsgálja, vizsgálja, és/vagy érzékenységérzékenység-vizsgálatot végez, végez,


Kognitív stílus – 2. z

z


Döntési stílusok -1. z

z

Az irányító típusú döntéshozó az „itt és most”most”-ra koncentrál, koncentrál, a speciális és részletes tényeket részesíti előnyben, előnyben, a gyorsaság és a hatásosság elérésére törekszik. törekszik. Az elemző típusú döntéshozó hajlamos arra, arra, hogy a legjobb megoldás keresése közben túlelemezze a szóban forgó helyzetet. helyzetet. Ez a magatartás különösen a részletes tervezésben hasznos. hasznos.


A konfliktusokhoz való viszony alapján z z z z z

versenyző: versenyző: saját egyéni érdekeire koncentrál, koncentrál, együttműködő a problémamegoldásban a résztvevők megelégedésének maximalizálására törekszik, törekszik, kompromisszumkereső: kompromisszumkereső: az előző két magatarmagatar-tás közötti viselkedés, viselkedés, elkerülő: elkerülő: kizárja kizárja a konfliktusok lehetőségét, lehetőségét, alkalmazkodó: alkalmazkodó: együttműködési hajlandóságát igyekszik bizonyítani. bizonyítani.


az ítéletalkotó döntéshozó (érzékelőérzékelő-érző) érző) kvantitatív mértékeket alkalmaz, alkalmaz, de számít a döntéshozó csoportok visszajelzéseire is, a heurisztikus döntéshozó (intuitívintuitív-érző) érző) nagy jelentőséget tulajdonít a jelenlegi lehetőségeknek és kölcsönös kiegyenlítés révén kíván döntéshez jutni. jutni.

Döntési stílusok – 2. z

z

A fogalmi típusú döntéshozó független, független, kreatív gondolkodású, gondolkodású, elviseli a kétértelműséget és szélesebb perspektívában képes szemlélni a problémát. problémát. A cselekvő típusú döntéshozó gondolkodása emberközpontú, emberközpontú, a szóbeli és írásbeli jelentéseket részesíti előnyben, előnyben, és a rövidtávú problémákra képes koncentrálni. koncentrálni.


A döntéshozatalban résztvevők szerint a döntés lehet: z z z

egyéni (lásd pl. SOAR problémamegoldó rendszer, optimalizáló eljárások) csoportos kevert


4

Csoportos döntéshozatal melynek során négy feltételt kell teljesíteni: teljesíteni: 1. A döntést aggregáló módszernek képesnek kell lenni az összehasonlítandó opciókra vonatkozó csoportcsoportpreferencia meghatározására. meghatározására. 2. Ha egy csoport minden tagja az A-t választja a B-vel szemben, szemben, akkor a csoportnak is az A-t kell preferálnia. preferálnia. 3. A csoport preferenciája két opció között kizárólag a csoport tagjainak e két opció közötti választásától függhet. függhet. 4. Nincs a csoportban diktátor jellegű személy, aki minmindig érvényesíteni tudja az akaratát mások rovására. dr. Raffai Mária: Döntési stratégiák

Csoportos döntéshozatal z

z

z

Problémák, tévedések

z

z

z

z

egymásra ható csoportok: csoportok: a tagok együttegyütt-működve hozzák létre és vitatják meg az elképzeléseiket egy probléma megoldásáról, megoldásáról, nominális csoportok: csoportok: a csoporttagok fizikailag jelen vannak, vannak, de véleményeiket egymástól függetlenül dolgozzák ki (írják le), és csak ezután történik a megbeszélés, megbeszélés, Delphi csoportok: csoportok: a nominális csoportokhoz hasonlóan dolgoznak, dolgoznak, de nem biztos, biztos, hogy a csoporttagok szemtőlszemtől-szembe találkoznak. találkoznak.


Fontos csoportjellemző: kohézió

Szigorúan egyhangú döntés esetén minden csoporttag meg van győződve arról, hogy az optimális választást hozták létre. Konszenzus esetén a csoporttagok mindegyike logikusnak és elfogadhatónak tartja a döntést, míg a többségi döntés esetén csak a csoporttagok kisebb része nem teljesen elégedett a döntéssel.


z

Csoportos döntéshozatal formái

Az emberi választás és ítéletalkotás sem eljárás szerint, szerint, sem előírások szerint nem állandó, állandó, hanem a kérdésfeltevés módjától és az információ megjelenésétől függ. függ. A döntéshozók hajlamosak arra, arra, hogy az alacsony valószínűségeket túlbecsüljék, túlbecsüljék, a magasabb valószínűségeket pedig alulbecsüljék. alulbecsüljék. Ez különösen igaz a valószínűségvalószínűség-számításban megfogalmazott feltételes valóvaló-színűségekre vonatkozóan (lásd BayesBayes-tétel). tétel).


A csoportkohézió kialakításának és erősítésének számos módja van, van, így kiválasztási és szocializációs eljárások, eljárások, ceremóniák és szimbólumok használata, használata, z külső fenyegetésekkel szembeni védelem, védelem, sikerek, sikerek, z erős vezetés. z z


z

z

A döntéshozók előszeretettel alkalmaznak olyan heurisztikákat, heurisztikákat, amelyek torzításokat tartalmaznak. tartalmaznak. Ilyenek például a korábban említett reprezentativitás, reprezentativitás, az elérhetőség és a kiegyenlítés heurisztikája. heurisztikája. A döntéshozatalt nagymértékben befolyásolja, befolyásolja, hogy a döntéshozók milyen keretekben keresik a megoldást. megoldást. Ez a hatás akkor is jelen van, ha a döntéshozók a legkorszerűbb döntéselméleti módszert választják. választják.


5

z

z

A döntéshozók nagyon jól teljesítenek egyetlen döntési változóra vonatkozó döntési problémákban, problémákban, de nehézségeik vannak, vannak, ha több dimenzióból származó adatokat egyetlen értékelésben kell összevonniuk. összevonniuk. A döntéshozók túlnyomó többségben hajlamosak olyan egyszerű döntéshozódöntéshozóstratégiák alkalmazására, alkalmazására, amelyek hatásai egy problémacsoportra nem teljesen tisztázottak. tisztázottak.


z

z z

z

A döntéshozatal erősen tartalomfüggő: tartalomfüggő: a döntési szituáció jellemzői közül az számít legjobban, legjobban, hogy mire vonatkozik a döntés. döntés. A döntéshozók még hasonló döntési szituációkban is eltérő módon viselkedhetnek. viselkedhetnek. A döntéshozók az információkat szelektív módon kezelik, kezelik, a kiválasztást azonban véletlen tényezők befolyásolhatják. befolyásolhatják. A döntés minősége szempontjából lényeges a visszajelzés erőssége: erőssége: gyenge visszacsatolás rosszabb döntéseket eredményezhet. eredményezhet.


z

z

z

A hiányzó vagy feldolgozhatatlan mennyiségű adatok arra ösztönzik a döntéshozókat, döntéshozókat, hogy egyszerűsítsék döntéshozó stratégiájukat. stratégiájukat. A személyiségtípusban megmutatkozó különbségek a döntéshozó stílus vonatkozásában nem jelentősek. jelentősek. A döntéshozók megítélésében a legfontosabb tényezőnek a megszerzett tapasztalat és az ismeretek számítanak. számítanak.


z

z

Az emberi információkezelési képességek alapvetően személytől függetlenek: függetlenek: az információk értelmezése szekvenciális, szekvenciális, csak a rövidtávú memóriában tárolt információk kezelhetők (számuk 4 és 7 között lehet), lehet), ugyanakkor a rendelkezésre álló hosszú távú memória lényegében végtelen. végtelen. Az emberi információkezelés adaptív, adaptív, vagyis az ember, ha erre elegendő idő áll rendelkezésre, rendelkezésre, képes tevékenységének modellezésére, modellezésére, a feladatok korlátainak figyelembe vételére, vételére, viselkedésének módosítására. módosítására.


Vezetői hibák z

z

Az elmélyedés/elmerülés típusú vezető a döntéshozatalt az információk gyűjtésével kezdi, kezdi, majd közvetlenül átvált a következtekövetkezte-tések megállapítására anélkül, anélkül, hogy a döntési szituáció alapkérdésén elgondolkodna. elgondolkodna. Ha a döntési szituáció struktúrájának mentális szerkezetét a vezető véletlenszerűen választválaszt-ja meg, és így a rossz problémához próbál megoldást találni, találni, akkor struktúravakságról beszélünk (figyelmen kívül hagyja a legjobb lehetőségeket és a fontos célokat. célokat.


z

z

z

A probléma pontos definiálására képtelen, képtelen, vagy mások véleménye által egyoldalúan befolyásolt vezető perspektívahiányban szenved. szenved. A túlzott önbizalommal rendelkező vezető nem gyűjt információkat, információkat, mivel teljesen meg van győződve a saját feltevései helyességéről. helyességéről. Meggondolatlan egyszerűsítéseket alkalmaz az a vezető, vezető, aki nem helytálló „ökölszabályokban” ökölszabályokban” bízik, bízik, így például a legkönnyebben elérhető információkat felhasználva figyelmen kívül hagyja a legnyilvánvalóbb tényeket és következtetéseket. következtetéseket.


6

z

z

Szervezett eljárás hiányáról beszélünk, beszélünk, ha a vezető elutasítja a módszeres információinformáció-gyűjtést, gyűjtést, az információk elérését biztosító rendszer kialakítását. kialakítását. Ha a döntéshozatalba bevont személyek iránti túlzott bizalom alapján a vezető feltételezi, feltételezi, hogy jó döntés fog születni, születni, és ezért elhagyja csoportfolyamatok megszervezését és/vagy menedzselését, menedzselését, akkor a csoportfolyamatok elégtelenségéről beszélhetünk. beszélhetünk.


z

z

z


Döntéshozatali problémák z z

z z

Racionális döntéshozatal A klasszikus elmélet szerint a döntéshozó teljesen informált, érzékeny a probléma értékérték-különbségeire (eredmények, hasznosság) és célja valamilyen maximummaximum-eredmény elérése (nyereség, osztalék stb.). A racionális, maximális hasznosságra való törekvés mellett azonban a döntéseket viselkedési vonások, pszichológiai és szociológiai tényezők is befolyásolják.

Nem egyértelmű problémadefiniálás Az információk birtoklása, titkolása mások elől A vezetés nincs tisztában a döntéselőkészídöntéselőkészí-tési/tési/támogatási munka jelentőségével, módszereivel. A matematikus nem érti a vezetés problémáját Konjunktúra és krízis kezelésének problémái


A racionális döntéshozatal kritériumai Egy döntéshozó egy adott szituációban akkor racionális, ha megfelel a racionalitással kapcsolatos valamely, a döntési rendszerek feltételeire, valamint a döntéshozó viselkedésére vonatkozó szabályokat előíró axiómarendszernek.


Ha a visszajelzés felületes, felületes, akkor a vezető az elsődleges döntéseket torzítva értelmezi annak következtében, következtében, hogy nem hajlandó szembesülni azzal, azzal, hogy rossz döntés született. született. Elégtelen elemzésről van szó, szó, ha a vezető egyedül a tapasztalataiban bízik, bízik, és ezért elmulasztja olyan adatok szisztematikus rögzítését, rögzítését, amelyek feltárnák a problémákat a döntéshozatali folyamatban. folyamatban. A döntéshozó elmulasztja a döntési folyamat igazolását, igazolását, hiányzik a döntéshozatali folyamat auditálása, auditálása, a szervezeti struktúrának az ellenőrzése. ellenőrzése.


Legfontosabb axiómák (lásd pl. NeumannNeumann-Morgerstein féle) féle) z

z

összehasonlíthatóság (komparabilitás) komparabilitás) A döntéshozó képes két vagy több alternatíva sajátosságainak értékelésére, értékelésére, összevetésére, összevetésére, és választani tud közülük, közülük, vagyis az egyiket preferálja a másikhoz képest tranzitivitás Ha az X változat preferált az Y-hoz képest, képest, és Y magasabb preferenciájú mint Z, akkor az X is magasabb preferenciájú mint Z


7

z

z

dominancia Ha az X és Y cselekvési változatok eredménye a döntéshozó számára azonos preferenciákkal bír, bír, de legalább egy lehetséges tényállapot szerint X preferáltabb eredménnyel jár, jár, akkor a döntéshozó nem támogathatja az Y variánst X-szel szemben, szemben, mert az X változat a domináns. domináns. függetlenség A függetlenség azt fejezi ki, ki, hogy a döntési cél elérési valószínűségének és az eredmény hasznosságának függetlennek kell lenni egymástól. egymástól.


z

z

A társadalmi racionalitás a döntés etikai vonatkozásait veszi figyelembe, figyelembe, a társadalmitársadalmiszervezeti tapasztalatokra épül, épül, a múltbeli döntéseket aszerint értékeli, értékeli, hogy azok mennyiben szolgálták a társadalom és a szervezet általános jobbítását. jobbítását. A procedurális racionalitás a döntés végrehajtvégrehajthatóságát ellenőrzi. ellenőrzi. Az előíró modellekhez köthető procedurális racionalitás: racionalitás: a rendelkezésre álló ismeretek alapján maximálizálja a döntéshozó személy képességeit, képességeit, és minimaminima-lizálja azokat, azokat, amelyeket a személy nem tud hatékonyan használni. használni.


Racionalitási megközelítések z

z

A technikai racionalitás a cél(ok) cél(ok) elérését kizáró alternatívák kiküszöbölésére irányul (üzemszervezés, üzemszervezés, szervezetelemzés) szervezetelemzés) A legalizációs racionalitás a döntés elfogadhaelfogadhatóságának ellenőrzését, ellenőrzését, a szervezeti konflikkonflik-tusok elkerülését célozza, célozza, ezért a szervezet működését meghatározó szabályok teljesek, teljesek, pontosak, pontosak, következetesek és részletesek. részletesek.


z

A politikai racionalitás az egyének, egyének, a szervezeti egységek és a szervezetek közötti kapcsolatokat veszi figyelembe. figyelembe. Feltételezzük, eltételezzük, hogy a döntéshozatalban résztvevők hiedelmei, hiedelmei, értékei és kapcsolatai befolyásolják a döntéshodöntésho-zatal struktúráját, struktúráját, és hogy a döntéshozatal folyamatában különböző szerepek hozhatók létre. létre. Jellemzők: z z z


Döntéshozatali modellek – 1. z

z

adminisztratív modell: modell: a döntéshozó az ismereismere-teire, teire, gondolataira, kvantitatív jellemzőkre alapozva hozza meg a döntéseit. optimalizáló optimalizáló döntések: döntések: a döntéshozó z z z z

ismeri az összes cselekvési változatot, változatot, az egyes alternatívák bekövetkezési esélyeit és eredményeit, eredményeit, meg tudja határozni az eredmények preferenpreferen-ciacia-sorrendjét, sorrendjét, és ki tudja választani az optimális döntést


a feladatok kiegyensúlyozottan kerülnek elosztásra a résztvevők között, között, biztosítható a résztvevők függetlensége, függetlensége, a megszülető döntések a döntéshozó csoport/szervezet összetartozását erősítve növelik a részvételt a közös tevékenységekben. tevékenységekben.


z

A legtöbb komplex szituációban a döntéshozó egyszerűsíti a döntési folyamatot, és a maximalizálás helyett a kielégítő, elegendően jó megoldásra törekszik (korlátozott (korlátozott racionalitási elv). A lépésenkénti kiküszöbölés során először minden alternatívát egyetlen kritérium szerint értékelünk, majd a kritériumnak nem megfelelő alternatívákat kizárjuk a további vizsgálatokból


8


z

Az inkrementális döntéshozatal fő célja az alternatívák számának csökkentése: az aktuális alternatívát másokkal hasonlítjuk össze, a hátrányosat új alternatívával cseréljük fel. A kevert keresés az inkrementális közelítésmód és a kielégítő döntéshozatal szintézise, megőrzi a kielégítő döntéshozatal racionalitását és az inkrementalizmus rugalmasságát.

Döntés hatékonysága - összefoglalás z z z z z z z z


objektivitás: objektivitás: az egyéni érdekektől független döntéshozatal minél kisebb kockázat, kockázat, törekvés kockázati tényezők minimalizálására, minimalizálására, minél magasabb várható eredmény, eredmény, a haszon, haszon, az árbeárbevétel maximalizálása a költségek minimalizálásával, minimalizálásával, egzakt algoritmusok használata a racionális döntéshozatalhoz időtényező: időtényező: a döntések megfelelő időben történő meghozatala, meghozatala, illetékesség: illetékesség: a döntések megfelelő szinten történő meghozása, meghozása, realitás: realitás: végrehajtható tevékenységek előírása, előírása, valamint ellenőrizhetőség és ellenőrzés. ellenőrzés.


9

Döntéshozatal és döntéstámogatás 1

Recommend Documents