Divatos hívószavak, nagy elméletek, fejlesztési szupernarratívák és metanarratívák

Divatos hívószavak, nagy elméletek, fejlesztési szupernarratívák és metanarratívák AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JELENTÉSVILÁGA

Szerzı:

Pintér Róbert

Budapest, 2007. július

A tananyag megírását és kiadását támogatta:

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány a szerzık nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetı felelıssé az abban foglaltak bárminemő felhasználásáér

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ....................................................................................................................... 3 Divatos hívószavak ................................................................................................................... 5 A nagy elmélet és a napi gyakorlat konfliktusa ........................................................................ 8 Fejlesztési szupernarratíva és versengı metanarratívák ......................................................... 11 1. Az információs társadalom, mint fejlesztési szupernarratíva ........................................................................................ 11 2. Az információs társadalom, mint versengı metanarratíva ............................................................................................ 11

Mit jelenthet az információ társadalom? .................................................................................13 1. Információs társadalom elıször: eszmerendszer (utópia – disztópia) szemben a valósággal.................................. 13 2. Információs társadalom másodszor: hétköznapi, politikai és tudományos megközelítések .................................... 13 3. Információs társadalom harmadszor – fókuszban a technológia, a társadalom, a narratíva és a tudomány ........ 14 4. Egzakt fogalom híján............................................................................................................................................................ 15

Összegzés.................................................................................................................................16 Ellenırzı kérdések ..................................................................................................................17 Fontos fogalmak ......................................................................................................................18 Irodalom...................................................................................................................................21 1. Kiemelt irodalom .................................................................................................................................................................. 21 2. Ajánlott irodalom .................................................................................................................................................................. 21 3. Felhasznált irodalom............................................................................................................................................................. 21

3

Divatos hívószavak Az információs társadalom, mint kutatási téma meglehetısen szerteágazó és sokszínő, számos olyan témát tartalmaz, amelynek lefedésére egy mindösszesen 13 fejezetbıl álló tankönyv nem vállalkozhat. Ezért több érdekes és izgalmas terület tárgyalása is kimaradt a könyvbıl, legfıképpen azért, mivel túlságosan speciális részkérdésekkel foglalkoznak, amelyek ismertetése egy általános szinten mozgó könyvben szétfeszítette volna az értelmezési kereteket és a terjedelmi korlátokat. Arra viszont van lehetıség, hogy egy-egy lista formájában megmutassuk mi maradt ki és mi került be ebbe a könyvbe. Elıbbi azt is bemutatja, hogy mik azok a témák és divatos hívószavak (buzzwords), amelyek az ezredfordulót követıen jellemzik a területet, és további kutakodásra sarkallhatják a kíváncsi olvasót. A divatos hívószavakat tartalmazó lista persze egyrészt nem lehet teljes, másrészt vannak hiányosságai, például helyenként elnagyolt és figyelmetlen, mert egybemossa a kisebb és nagyobb témákat, továbbá összekeveri a tudományos fogalmakat, üzleti kifejezéseket és politikai jelszavakat. Ez a kuszaság, a letisztultság hiánya azonban nem a lista készítıjének a figyelmetlenségébıl fakad, hanem a terület egyik fontos tulajdonsága, amely azt jelzi, hogy az még nem teljesen kiforrott. A lista azt is jól illusztrálja, hogy mennyire multidiszciplináris, ugyanakkor szerteágazó jelenségegyüttes az információs társadalom. Az információs társadalom divatos hívószavai és alterületei (az egyszerőség kedvéért abc-sorrendben): • Digitális kultúra, kulturális örökség, digitalizálás • Digitális megosztottság, e-befogadás, hozzáférhetıség, IKT és hátrányos helyzető társadalmi csoportok (pl. idısinformatika, romainformatika stb.) • E-demokrácia, kiberdemokrácia, részvétel, e-szavazás, pártok az interneten • E-egészségügy • E-felkészültség, rangsorok, statisztikák • E-kereskedelem, e-gazdaság, hálózati gazdaság • E-kormányzás, e-adminisztráció • Elektronikus aláírás • Grid hálózatok és számítástechnika • Hacker etika, hackelés és crackelés • Identitás, virtuális identitás identitáslopás • IKT termelés, informatikai ipar, szoftveripar, hardveripar • Információs- és kommunikációs technológiák (IKT) terjedése (diffúzió), elterjedtsége (penetráció), használata • Információs hadviselés, cyberterrorizmus • Információs írástudás, digitális írástudás • Információs társadalom stratégia • Információs túlterheltség, adatszmog • Információszabadság 5

• Intelligens település, intelligens város, regionális információs társadalom • Internet és szex, pornográfia • Internet függıség • Internet használat és aktivitás, pl. e-mailezés, cset, információkeresés, bankolás, telefonálás stb. • Internet jövıje (pl. szemantikus web, kvantum internet, bolygóközi internet) • Internet szabályozás és kormányzás • Kisebbségek, győlöletbeszéd az interneten • Kutatás és fejlesztés, innovációs rendszer, innovációs politika • Mindenhol jelenlévı számítástechnika • Mobiltelefónia • Nyílt forráskódú szoftverek • Nyilvános internet hozzáférési pontok, teleházak • Oktatás és informatika, e-learning, távtanulás, online tanulás, e-egyetemek • Online játékok, nagyon sokszereplıs online szerepjátékok (MMORPG) • Peer-to-peer hálózatok, zene- és filmmegosztás, torrentek • Szélessávú internet • Szellemi tulajdonjogok és megsértésük, creative commons, kalózkodás, szoftverszabadalom • Személyes adatok védelme, megfigyelés, ellenırzés • Tartalomipar • Távmunka • Új média, pl. digitális tévé, internetes rádiók, podcast, stb. • Virtuális közösségek, közösségi oldalak • Virtuális valóság, kibertér • Vírusok, kéretlen elektronikus levelek (spam), adathalászat, biztonság stb. • Web 2.0 és jelenségei (blog, wiki, tag, feed, RSS, podcast stb.) A lista jól illusztrálja, hogy egyrészt az IKT az élet minden területére betört, másrészt a társadalom minden alrendszere (politika, gazdaság, oktatás, egészségügy stb.) válaszolni próbál az információs társadalmi kihívásokra. Nagyon sok buzzword az internettel és az információs- és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos, amelyet egyébként, – ahogy az elsı fejezetben szóltunk róla – sokan hibásan azonosítanak, megfeleltethetınek találnak az információs társadalommal. A listát látva talán könnyebben megérthetı, hogy miért követik el olyan sokan ezt a hibát. Ezek a hívószavak azt a fogalmi pontatlanságot, pongyolaságot is bemutatják, amely a terület kutatását jellemzi, és összemossa azt a politikai szakzsargonnal, illetve az üzlet szlogenjeivel. Az ezekbıl a kifejezésekbıl sokszor kiáradó forradalmi hevület rányomja a bélyegét a tudományos kutatásokra is (magával ragadva vagy éppen ellenkezıleg, elrettentve a tudósokat), veszélyeztetve a kutatások objektivitását.

6

Divatos hívószavak, nagy elméletek, fejlesztési szupernarratívák és metanarratívák

A tankönyv témái szemben a fentebbi erısen technológiai területekkel, sokkal inkább az elméleti alapok bemutatására, a társadalomra, a társadalmi alrendszereket érı változásokra, és a területen folyó politikailag kiemelt fejlesztések összegzésére koncentráltak. Így a következı nagyobb témákkal foglalkoztunk:1 • az információs társadalom fogalma és történetisége, • a technológia társadalmi szerepe, technológiai determinizmus, technorealizmus, • a hálózatosodás jelensége, beleértve a hálózati társadalmat, hálózati gazdaságot és hálózati államot, • térhasználat és térbeli kötıdés megváltozása, globalizáció, • az innovációk felértékelıdı szerepe a gazdaságban és a társadalomban, • jogi-szabályozási kérdések, az információs társadalom joga, • az Európai Unió információs politikája és információs stratégiája, • elektronikus kormányzat- és adminisztráció, • digitális megosztottság és e-esélyegyenlıség, • digitális kultúra, a kulturális örökség digitalizálása, információs írástudás, • végül az elektronikus oktatás, egész életen át tartó tanulás. Azt állítjuk, hogy ezek a tématerületek az információs társadalom témájának a gerincét alkotják, és viszonylag jól bemutatják a társadalomtudományos, politikai és gazdasági nézıpontok sokszínőségét a területen. Jelen fejezet egyik fontos célja, hogy megmutassa, hogy mi indokolja elméleti szempontokból az elsı témalista leszőkítését az elsısorban társadalomtudományos és a politikai fejlesztési kérdésekre – azon túl, hogy a mélyfúrás-jelleg, a fogalmi pongyolaság és a terjedelmi korlátok miatt egyébként sem kaphatott volna minden téma helyet a könyvben. Tehát azt próbáljuk meg megindokolni, hogy miért az maradt bent, ami. Mindez elvezet minket újra ahhoz a kérdéshez is, hogy vajon mit jelent az információs társadalom fogalma.

1

Ezeknek a témáknak a bemutatása során sokszor összegezve kitértünk az elsı listában bemutatott egyes jelenségekre (például a térhasználat kapcsán beszéltünk a virtuális valóságban játszódó MMORPG-krıl, stb.), olyan átfogó tématerületekrıl van tehát szó, amelyek nem feltétlenül szerepelnek a fentebbi listában, miközben azok egyes elemeit integrálják magukba. Ennek oka, hogy a tankönyv fejezetei egy-egy fontos részterületet ölelnek fel, a divatos hívószavak viszont sokszor ezeknek a területeknek az egyes konkrét jelenségeire utalnak – bár találni köztük nagyobb területeket leíró megnevezéseket is (pl. e-gazdaság). 7

A nagy elmélet és a napi gyakorlat konfliktusa Dessewffy szerint három fı kutatási aktivitás figyelhetı meg az információs társadalom kapcsán a társadalomtudományokban, azon belül is elsısorban a szociológiában (Dessewffy, 2004): 1. Metaszint: a posztmodernnel és a posztindusztrialitással szembeni idegenkedés Castells három kötetes információs társadalomról szóló opusával (2005 [1996], 2006 [1997], 1998) jelentısen meggyengült, nem csak a szociológiában. A mai társadalmi jelenségek kapcsán muszáj Castells-re reflektálni a társadalomtudományokban, még ha nem is kell Bibliaként forgatni a könyvét. Az olyan szerzık, mint Beck vagy Giddens ugyancsak az újfajta modernitásról értekeznek – jól láthatóan új szakasz kezdıdött a modernitásban, és eme tény mellett nem lehet elmenni, muszáj megérteni és a vizsgálódás tárgyává tenni. 2. Internet: az internet átalakítja a világot, új folyamatokat indít el, így megjelenik az olyan hagyományos szociológiai kutatási témákban is, amelyek az elmúlt évszázad során az érdeklıdés homlokterében álltak, mint például a társadalmi tıke, a politikai részvétel, a kapcsolathálók, vagy a társadalmi egyenlıtlenség stb.. Probléma ugyanakkor, hogy egyrészt a változások kezdetén állunk, ezért a kutatások is többnyire a kérdésfeltevés szakaszában, a hipotézisek megfogalmazásánál tartanak, másrészt a társadalomtudományos kutatások hagyományos ciklusának ideje (jellemzıen 10-12 év) túl hosszú idı a gyorsan fejlıdı internet hatásainak a megértéséhez, fel kell tehát gyorsulni a folyamatokhoz a kutatásban is, ha meg akarjuk érteni ıket. 3. Új témák: végül, teljesen új területek is megjelennek, amelyek eddig nem léteztek ebben a formában, még ha csírájukat meg is találjuk korábban.2 Várható egyébként, hogy egyre több ilyen forradalmian új kutatási terület jelenik meg a jövıben, aminek a feltárását el kell végezni. Ezek alapján evidensnek tőnhet, hogy egy információs társadalommal foglalkozó társadalomtudományi alapvetéső tankönyv ebbıl a három szintbıl választ megközelítési irányokat és fogalmi hálót. Ez a könyv azonban, bár elsısorban az információs társadalomról – és nem az internetrıl vagy a harmadikként említett új jelenségekrıl – szól, paradox módon mégsem kizárólag az elsı szinthez (metaszint) tartozó megközelítéssel él, pedig a besorolás alapján ez lenne kézenfekvı. Ennek azonban nyomós oka van. A vizsgálatunk tárgyául választott információs társadalom egyes fontos jelenségköreire ugyanis sok esetben egyáltalán nem reflektál az elsı szintő társadalomtudományi információs társadalomkutatás – a „grand theory” (nagy elmélet). A gyakorlatban, a mindennapi életben a politikai szféra és a gazdasági szereplık által olyan gyakran hangoztatott „információs társadalom” – mint ahogy az Európai Unióról, az elektronikus közigazgatásról vagy éppen a digitális megosztottságról szóló korábbi fejezetekben láthattuk – az információs-és kommunikációs technológiák elterjesztésére, az internetre, és az informatika gyakorlati felhasználására koncentráló elképzelés. A nagy elmélet viszont az információs társadalmat a lehetı legtágabban, a mai modernitás egészeként értelmezi, amely az 1960-70-es évektıl létezik, és elsısorban a társadalmi folyamatokkal foglalkozik – innen nézve minden az információs társadalomhoz tartozik, ami az elmúlt három-négy évtizedben történt a világban, hiszen már ennyi ideje beszélhetünk információs társadalomról. Így az a helyzet adódott a tankönyv írása közben, hogy az információs társadalom kérdéseirıl és jelenségeirıl úgy kellett beszélnünk, hogy annak javarészt hiányzik az elméleti alapvetése, mivel a nagy elmélet egy-két pontot leszámítva nem foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Castells és más teoretikusok ugyanis nem írnak elektronikus kormányzatról, e-Europe-ról, digitális 2

8

Ilyen például Lawrence Lessig „kódról” szóló könyve (Lessig, 1999).


használati szakadékról, e-learningrıl és az ehhez hasonló divatos hívószavakról, amelyekkel azonban a tankönyvet olvasó diákok és érdeklıdık nap, mint nap találkozhatnak a hétköznapok során, és sokkal közelebbinek érezhetik az információs társadalomhoz, mint a sokszor elvont társadalomtudományi fogalmakat. Az elmélet egyáltalán nem beszél azokról az erıfeszítésekrıl, amit a társadalom központi szerepben lévı politikusai és gazdasági szereplıi napról-napra véghezvisznek az információs társadalom fejlesztése címszó alatt. Nem beszélnek információs stratégiáról, információs társadalmi monitoringról, az „új gazdaság” sajátos dilemmáiról, a társadalmi mítoszokról, és a felhasználóvá válásról, tehát azokról a jelenségekrıl, amelyeket maguk a társadalom tagjai azonosítanak az információs társadalommal. Nem használják azokat a divatos hívószavakat, amelyekkel manapság a szereplık „megtöltik” ezt a világot, a távmunkától az elektronikus aláíráson át az intelligens településig. Több „információs társadalom” létezik tehát, egy átfogó a kutatók számára, amelyet vizsgálnak és leírnak, egy szőkebb a fejlesztésben érdekelt szereplık révén, amit építenek – és egy harmadik, amelyet a társadalom részben érdeklıdı, részben laikus és közömbös része alkot. Utóbbiakat egyenesen hidegen hagyja az információs társadalom „sorsfordító” kérdése. Célunk tehát ezeknek a világoknak az ötvözése, átjárható összekötése volt, hogy ne legyen a tankönyv sem túl elméleti és elvont, sem felszínes és elnagyolt, vagy a rendszerint tiszavirág élető politikai és gazdasági divatokra koncentráló. A fejezetek így betekintést adtak az elméleti dilemmák mellett a gyakorlati kérdésekbe is – és egyúttal megmutatták azt a kontrasztot is, ami a párhuzamosan létezı információs társadalmi univerzumok (a nagy elméleti, a politikai fejlesztési és a hétköznapi) között húzódik. Az elmélet világát elsısorban a gyakorlattól való elrugaszkodottság jellemzi, a politikait egy sokszor belterjes, nehezen követhetı szakzsargon és a forradalmi hit abban, hogy az informatika elterjesztése képes orvosolni a társadalmi és gazdasági gondokat, végül a hétköznapit az információs és kommunikációs technológiára való redukálás. A három együttes tárgyalása azonban kiküszöbölheti ezeket a hátrányokat, mivel képes lehet az elméleti pontosság mellett a gyakorlati hasznosságot is bemutatni. Mindez az összetettség a téma értelmezésében egyébként alapjában véve „skizofrén” helyzetet teremt a legtöbb információs társadalom kutató és arról gondolkodó szakember számára. Miközben az információs társadalomról beszélünk, legtöbbször nem tudjuk, és nem is lehet társadalomtudományi értelemben használni ezt a fogalmat, hanem egy leszőkítıbb politikai-gazdasági, vagy felületesebb hétköznapi, tömegkulturális megközelítés kerül a középpontba.3 Olyan ellentmondásos helyzet alakul tehát ki, hogy a már létezı tudományos elméleteket minimális mértékben lehet felhasználni, a létezı tárgyról viszont – például az információs társadalom fejlesztésérıl – csak korlátozott számban állnak rendelkezésre tudományos vizsgálódások. Végeredményben azt állítjuk tehát, hogy Castells és a Webster által öt csoportba sorolt (Webster, 1995) további nagy elméletek ismerete legfeljebb szükséges, de egész biztosan nem elégséges feltétele a jelenlegi információs társadalmi folyamatok és fejlıdés megértésének. Ezek az elméletek ugyanis, egyrészt a fejlıdés fısodráról (jellemzıen a fejlett Nyugatról) szólnak és a világ többi része kívül marad a látókörükön, másrészt általánosságban értelmezik az információs társadalmat és nem a fejlesztésben érdekelt szereplık felıl, harmadrészt az információs társadalom egyes jelenségeirıl és nem a fejlesztésérıl fogalmaznak meg állításokat, negyedrészt – talán az egyedüli Castellst leszámítva – évekkel, évtizedekkel vannak lemaradva a folyamatok értelmezésében és a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején élték fénykorukat, de a kilencvenes évek közepe óta lezajló hihetetlen erejő és gyorsaságú változások szinte teljesen elszigetelték ıket, mivel nem követték azokat. Mindennek az a következménye, hogy a „nagy elmélet” egy-két kivételt leszámítva ma már szinte egyáltalán nem hat a leegyszerősített információs társadalom képre, nem képezi a diskurzusok tárgyát. Nem egyszerően csak a politikusok, gazdasági szereplık vagy a média számára idegen, hanem sokszor még a vizsgálatokat végzık, például az internet-penetráció vagy az infokommunikációs technológia társadalmi kérdéseinek kutatásában elmélyült kutatók számára sem nyújt releváns fogalmi kapaszkodókat.

3

Errıl a három megközelítésrıl (társadalomtudományi, politikai, tömegkulturális) és tartalmukról lentebb részletesen is szólunk. 9

Mindennek az a következménye, hogy egy akadémikus fogalmi hálóval szinte lehetetlen érdemben feltárni és megvizsgálni az információs társadalom jelenlegi fejlesztését, a politikának és a gazdaságnak ezen a téren tapasztalható változásait. Ezért döntöttünk úgy a tankönyv írása során, hogy az elméleti alapok bemutatását követıen a politikai gyakorlat több területét is részletesebben bemutatjuk, miközben nem engedünk a divatos hívószavak csábításának, és olyan átfogóbb témák felıl közeledünk, amelyek idıt állóbbnak bizonyulhatnak, mint a ma felkapott, holnap viszont várhatóan megkopó kifejezések.4

4

10

Ki használja még manapság például az információs szupersztráda kifejezést, pedig mennyire felkapott volt az elmúlt évtized második felében!


Fejlesztési szupernarratíva és versengı metanarratívák

1. Az információs társadalom, mint fejlesztési szupernarratíva Ha már a politikai gyakorlatról van szó – a társadalomtudományos megközelítés korlátainak feltárása mellett – értelmezzük azt a kontextust is, amelyben a tankönyv az erre vonatkozó megállapításait tette, vagyis elsısorban az Európai Unió közegét. Az Unió szintjén a Bangemann-jelentés (Bangemann, 1998 [1994]) kilencvenes évekbeli megjelenése óta az a jellemzı, hogy az információs társadalom építését az informatikai eszközök elterjesztésével és az informatika fejlesztésével azonosítják, miközben az információs társadalom koncepcióját, mint fejlesztési szupernarratívát értelmezik. Az Unió eEurope programcsomagja (eEurope, 2000; eEurope+2003, 2002; eEurope 2005, 2002) gyakorlatilag egy internet fejlesztési programnak volt tekinthetı, az i2010 pedig az internet fejlesztésének fontosságát továbbra is megırizve, a médiát és az innováció-politika megújítását állította a középpontba (i2010, 2005). Azonban mindez 2000 óta a lisszaboni célkitőzéseknek van alárendelve (The Lisbon European Council…, 2000), amelynek célja, hogy Európa a világ legversenyképesebb tudás-alapú társadalmává (itt és most értsd információs társadalmává) váljon 2010-re. Ez tehát az a cél, ami mindenek felett áll, ezért állítható, hogy fejlesztési szupernarratívával van dolgunk, aminek elméletileg alárendelik a fejlesztések egészét.5 Ebben az európai közegben tehát az információs társadalom egy fejlesztési szupernarratíva, egyszerre értelmezési kerete a társadalom technológiai fejlıdésének, politikai diskurzus és világkép, amelynek mentén az uniós döntéshozók megmondják, hogy merre, milyen irányba kell fejleszteni a társadalmat. Ha az információs társadalom fejlesztési szupernarratíva, az azt is jelenti, hogy a társadalom összes kérdése értelmezhetı ezen a „szemüvegen” keresztül, minden fejlesztési cél alárendelhetı annak, hogy versenyképes információs társadalmat építsünk, ami növeli az emberek jólétét és életszínvonalát az informatika elterjesztése révén. Mindez, ha sikeres6, legitimálhatja a politikai döntéseket, illetve egyúttal olyan közös célkitőzésrendszert, valamint identitást adhat a társadalom számára, amely átvezeti azt a XXI. századba. Ez persze nem egyedül az Unió koncepciója, az ezredforduló elıtti és az azt követı évtizedben meglehetısen sok állam tőzte zászlajára az információs társadalom minél gyorsabb kiépítését, és fogadott el például, információs társadalom stratégiát (pl. Szingapúr, Malajzia, Finnország, a volt keleti blokk országai, stb.). Ám legtöbbjük nem vette komolyan a kihívást, és nem igazán végzett következetes munkát a cél elérése érdekében – hasonlóan az Unióhoz, amely a lisszaboni célokat tekintve gyakorlatilag kudarcot vallott, még ha néhány tagállama komoly sikereket is könyvelhet el ezen a téren.

2. Az információs társadalom, mint versengő metanarratíva Persze nem csak ez az egy átfogó fejlesztési narratíva létezik, több versengı metanarratíva van, amelyek próbálnak teljes, vagy kellıen átfogó (bár helyenként részleges) magyarázatot adni arra, hogy mi történik az emAzért „csak” elméletileg, mivel ahogy azt Juhász Lilla fejezetében is láthattuk, a lisszaboni célkitőzések nem tarthatóak, az Uniónak nem sikerül végrehajtani az ambiciózus tervet. 6 Lásd a finn példát (Castells – Himanen, 2002). 5

11

beriséggel az új évezredben, ilyenek például a posztmodern társadalom (Lyotard, 1993 [1979]), a posztindusztrális társadalom (Bell, 1976), a posztkapitalista társadalom (Drucker, 1993), vagy a kockázattársadalom (Beck, 2003 [1992]) elméletei. De ide sorolhatók a globalizáció-elméletek, vagy a fenntartható fejlıdés (United Nations, 1987) kérdése is. Végül, bár kevésbé átfogó és általános, a nyugati gondolkodásban ezeken kívül meghatározó szerepet játszott még az elmúlt évtizedekben a jóléti társadalom és a fogyasztói társadalom koncepciója is. Anélkül, hogy mélyebben belemennénk ezeknek a fogalmaknak a magyarázatába, vagy állást foglalnánk valamelyik mellett, arra szeretnénk csupán rámutatni, hogy az információs társadalom ebben az értelemben már nem szupernarratíva, hanem pusztán egy a versengı metanarratívák közül, amely a valóság egy nézıpontját jeleníti meg és nem ı maga a valóság. Magyarul nem információs társadalmat építünk, hanem a társadalom jelenlegi építési folyamata értelmezhetı információs társadalomként, mint ahogy fenntarthatatlan fejlıdésként, a fogyasztói társadalom vagy a kapitalizmus egy következı szakaszaként, a jóléti államok válságaként, a modernitás elszabadult kamionjaként (Giddens, 1990), kockázattársadalomként, a civilizációk összeütközésével a Nyugat alkonyaként (Huntington, 1997 [1996]), vagy perverz integrációként (Castells, 2005 [1996]) is leírható ugyanabban az idıpillanatban. Feltehetıen mindegyikben ott rejlik az igazság, miközben egyiknek sincs maradéktalanul igaza. Ez azonban azt jelenti, hogy az információs társadalom sem több, csak egy nézıpont, egy narratíva.

12


Mit jelenthet az információ társadalom? Mivel ezek után már feltehetıen kellıen elbizonytalanodtunk abban, hogy egyáltalán használható-e valamire az információs társadalom elmélete és fejlesztési gyakorlata, illetve, hogy vajon meghatározható-e, hogy mit jelent az információs társadalom, összegezzük nagyon röviden, hogy mit tudtunk meg a fogalomról a tankönyv alapján. Mindez remélhetıleg visszaadja az önbizalmunkat abban, hogy érdemes volt elolvasni ezt a könyvet, mivel hasznos tudásról van szó, és van értelme a fogalom használatának is.

1. Információs társadalom először: eszmerendszer (utópia – disztópia) szemben a valósággal Aki az információs társadalmat akarja megvizsgálni-megérteni, annak legalább két, egymáshoz erısen kapcsolódó, de sokszor ellentmondó jelenségkörnek, a csak elméletileg szétválasztható közös terében kell elıször kiismernie magát: • Egyrészrıl állítható, hogy az információs társadalom értékekkel és érzelmekkel telített eszmerendszer. Egyszerre pozitív és negatív UTÓPIA. Belevetített vágyakkal és félelmekkel, technofil és technofób indíttatású elképzelésekkel, ahogy arról a legelsı fejezetben már képet adtunk. • Ugyanakkor az információs társadalom egy létezı társadalmi VALÓSÁG összefoglaló megnevezése is, mégpedig annak a kornak, amely felváltja az ipari forradalmat követıen létrejött modern társadalmat. Ez több aspektusból is megfigyelhetı, így technológiai, gazdasági, foglalkozásszerkezeti, térszerkezeti és kulturális változások is zajlanak a szemünk elıtt (Webster, 1995), ahogy azt szintén az elsı fejezetben bemutattuk. Ennek az alapvetı kettıségnek az a következménye, hogy bármely információs társadalommal kapcsolatos vizsgálat, fejlesztés, beszélgetés résztvevıi alapvetıen félreérthetik egymást, mivel könnyen elképzelhetı, hogy a témához kapcsolódó prekoncepcióik, elızetes tudásuk, elvárásaik, félelmeik különböznek egymástól, technológiaképük eltérı, lényegében más nyelven beszélhetnek egymással. Amíg például egyeseknek az információs társadalom a valóságot és a világ megértésének, illetve megváltoztatásának fontos eszközét jelenti, másoknak egy megközelíthetetlen, ismeretlen és nem különösebben izgalmas fantáziavilágként, vagy egyenesen fenyegetésként jelenhet meg.

2. Információs társadalom másodszor: hétköznapi, politikai és tudományos megközelítések A valóság és utópia kettısére szorosan ráépülve egy hármas megközelítés-rendszert is megfigyelhetünk az információs társadalom kapcsán, amelyek a definíció hordozóiban (kik testesítik meg), idıhorizontjában (mikortól számítják az információs társadalom kezdetét) és tartalmában, kiforrottságában térnek el egymástól:

13

1. Táblázat: Az információs társadalom három megközelítése Definíciós kör

A kezdete

Hordozói

Tartalma

Tudományos (leíró, egzakt)

A világháború után, az 1960-70-es évektıl

Alapvetıen társadalomkutatók

Politikai (mozgósító, programszerő)

Az 1990-es évektıl8

Politikusok, technokraták, vállalkozók és tanácsadók

Köznapi (amorf, utópisztikus)

Legkorábban 2010-2020- Mainstream média, utótól pisztikus viták, sci-fi filmek,

Technikai Foglalkozásszerkezeti Gazdasági Térszerkezeti Kulturális7 Politikai program „Forradalom felülrıl” Modernizációs célok Aki lemarad, kimarad Mindent betöltı információs és kommunikációs technológia Forrás: Pintér, 2004: 31

Ahogy haladunk a táblázatban fentrıl-lefelé a meghatározásokban, úgy lesznek azok egyrészt egyre megfoghatatlanabbak, másrészt úgy kerül az információs társadalom kezdete egyre késıbbre, majd tolódik át a jövıbe. Mindebbıl jól látható, hogy az információs társadalommal kapcsolatos diskurzusok, kutatások, politikai kezdeményezések, gazdasági törekvések egy rendkívül összetett rendszerben törnek utat maguknak. Ahhoz tehát, hogy az információs társadalmi térben a változó helyzetre vonatkozóan objektív tudást tudjunk körvonalazni, ennek a három nézıpontnak – az utópikusnak, a mozgósítónak és a korszakváltósnak –, illetve egymáshoz való kapcsolatuknak az ismeretére van szükség. Hogy ne ismételjük meg újra az utópiákban hívı szüleink és nagyszüleink hibáit, az információs társadalommal kapcsolatos vizsgálódásunknak ezt a három irányt egyszerre kell figyelembe vennie.

3. Információs társadalom harmadszor – fókuszban a technológia, a társadalom, a narratíva és a tudomány Az információs társadalom, ahogy azt a tankönyv elsı két fejezetében is jeleztük, a társadalmi együttélés egy új módja, amelyben egyszerre meghatározó az IKT technológia és használata, a hálózati társadalom és gazdaság kialakulása, végül egy paradigmatikus kultúraváltás. Ha a fogalmat definiálni kellene, akkor attól függıen, hogy ezt ki végzi, különbözı meghatározó mozzanatokat emelhet ki az információs társadalom jelenségvilágából. Ez lehet például az információs és kommunikációs technológia jól látható elterjedése, az alapvetı társadalmi-gazdasági átalakulások, a területtel kapcsolatos politikai fejlesztések és programok megjelenése, végül a tudományos vizsgálatok. Ez összesen négy olyan nézıpontot tesz lehetıvé, amely az információs társadalom egy-egy olvasatát adja, egy technológiait, egy társadalmit, egy politikait és egy tudományosat. Mindezek alapján négyféleképpen definiálhatjuk az információs társadalmat:

7 8

14

Webster 1995-ös könyvének tipológiáját felhasználva, amit szintén az elsı, bevezetı fejezetben ismertettünk (Webster, 1995). Az elsı modern információs stratégiák megjelenésétıl, pl. Szingapúr, 1992.


1. Technológiai értelemben az információval és a tudással végzett mőveletek és az ezekhez kapcsolódó infokommunikációs eszközök állnak az információs társadalom középpontjában. 2. Társadalmi értelemben a hálózati társadalom és hálózati gazdaság kialakulása, a közösségiség, a folyamatos adaptáció, az újfajta egyenlıtlenségek és a globalizáció jellemzik. 3. A fejlesztési narratíva értelmében az információs társadalom utal egy korszak- és paradigmaváltásra (ipari utáni korszak), illetve egy gondolkodásmódra (leírható, mint eszme, vagy fejlesztési szupernarratíva, ahogy fentebb már láthattuk). 4. Végül az információs társadalom a tudományos vizsgálat tárgyaként is megjelenik (information society studies), ebben az esetben ismét csak Webster tipológiájához jutunk. (Webster, 1995)

4. Egzakt fogalom híján Mind a három esetben arról van szó, hogy az információs társadalom nem egy egzakt fogalom, felfoghatjuk utópiaként, valóságként, technológiai forradalomként, tudományos vizsgálódás tárgyaként, politikai programként, metanarratívaként vagy szupernarratívaként, huszonegyedik századi hétköznapjaink kereteként, vagy új társadalmi korszakként. A sor minden bizonnyal folytatható volna még, a lényeg azonban már így is kiderült, nekünk magunknak kell eldöntenünk, hogy hogyan tekintünk az információs társadalomra, egyáltalán akarunk-e foglalkozni vele, vagy sem. A választ eldöntésében remélhetıleg segített ez a tankönyv, alapvetıen ugyanis az információs társadalom megismertetése révén ez a célja.

15

Összegzés A fejezetben arra a kérdésre kerestük a választ, hogy miért így épült fel ez a tankönyv, ami elvezetett minket ahhoz a kérdéshez, hogy hogyan lehet a huszonegyedik század kezdetén az információs társadalomról gondolkodni. A fejezet elsı részében többek között azokat a divatos hívószavakat tekintettük át, amelyek kapcsán joggal merülhet fel az olvasóban, hogy miért nem találkozni velük egy, a témába bevezetést ígérı tankönyvben. Ennek hátterében több minden található: egyrészt terjedelmi okai vannak, hogy minden nem kaphatott helyet egy 13 fejezetbıl álló könyvben, másrészt a felhozott témák nem azonos szinten találhatók, és nem egyenszilárdságúak, a listában összekeverednek a tudományos fogalmak, a politikai jelszavak és a gazdasági szlogenek. De nem csak ezek indokolják a könyv társadalomtudományi elméletekre és politikailag kiemelt kérdésekre való leszőkítését, hanem az a többszörösen összetett helyzet is, hogy a társadalomtudomány nagy elméleteinek ismerete szükséges a releváns kérdésekrıl való párbeszédhez, ugyanakkor nem elégséges csupán ezeket ismerni, mivel ezek az elméletek jellemzıen, egy-két kivételtıl eltekintve (pl. Castells) a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek közepén megrekedtek. A leggyakoribb diskurzusok középpontjában álló jelenségeknek (lásd hívószavak) gyakorlatilag nincs közvetlen kapcsolata a nagy társadalomtudományi elméletekkel, azokból nem lehet levezetni a vizsgálatukat, ezért a politikai fejlesztési irányok ismerete kiemelten fontos a jelenlegi helyzet megértésében. Emiatt egy tankönyv a társadalomtudományi elméletekre és a politikai gyakorlatra egyszerre kell, hogy koncentráljon. Ugyanakkor a politikai fejlesztések kapcsán arra is felhívtuk a figyelmet, hogy bár az Európai Unióban az információs társadalom fejlesztési szupernarratíva, amelynek elsısége a lisszaboni tervben rögzítve van, valójában a lisszaboni terv kudarca és más, a valóság értelmezésében versengı metanarratívák elıtérbe kerülése a jövıben megkérdıjelezheti az információs társadalom kizárólagosságát mind a fejlesztésekben, mind a társadalmi folyamatok értelmezésében. Végül az információs társadalom megközelítéseinek és értelmezéseinek összegzése révén arra biztattuk olvasóinkat, hogy maguk döntsék el, hogy mit jelent az információs társadalom (legalábbis számukra), utópiát, technológiai forradalmat, a mindennapjaik környezetét, tudományos vizsgálódásuk tárgyát vagy valami egészen mást. Ennek a kérdésnek a megválaszolásában nyújthat segítséget ez a tankönyv.

16


Ellenırzı kérdések 1. Ismer olyan divatos hívószavakat (buzzword), amelyek kimaradtak a felsorolásból? 2. Mit jelent az, hogy az Európai Unióban az információs társadalom fejlesztési szupernarratíva? Miért állítható ez? 3. Milyen versengı metanarratívákat soroltunk fel az információs társadalom mellett, amelyek a második világháború utáni világ értelmezésében segítséget nyújthatnak? 4. Mi alapján jelentettük ki, hogy az információs társadalom egyszerre utópia és a valóság összefoglaló megnevezése? 5. Mik jellemzik az információs társadalom társadalomtudományos, politikai és hétköznapi megközelítéseit? 6. Mi áll az információs társadalom fogalom középpontjában technológiai, illetve társadalmi értelemben?

17

Fontos fogalmak Digitális megosztottság (digitális szakadék): A „digitális megosztottság” kifejezés arra a szakadékra utal, ami az új IKT eszközök, például az internet hatékony felhasználására képes, illetve nem képes csoportok között fennáll. Kezdetben a kifejezést azoknak a megkülönböztetésére alkalmazták, akiknek rendelkezésére állt a hardver (a személyi számítógép), illetve akiknek nem volt hozzáférésük ehhez az eszközhöz. Ahogy a technológiák fejlıdtek és használatuk is minıségi változáson ment át, a megosztottság egyre inkább a felhasználók és a nem-használók, majd késıbb a felhasználók különféle típusai közötti különbségtételt jelentette. Ténylegesen nem csupán egyetlen digitális szakadék, hanem többféle, különbözı tényezıkre visszavezethetı megosztottság tapasztalható. A legfontosabb tényezık a következık: nem, életkor, etnikai hovatartozás, a megélhetési feltételek bizonytalansága, bizonytalan foglalkoztatási helyzet és a szociális biztonság hiánya. Digitalizálás: Az a mővelet, melynek során egy más hordozón már megjelent mővet (szöveget, képet, hangot) számítógéppel olvasható, kódolt formába teszünk át. A szövegek digitalizálása során minden egyes karakter (bető, írásjel stb.) külön-külön kódot kap; ezt igen gyakran a szöveg megjelenítésére vonatkozó utasítások egészítik ki. Egész életen át tartó tanulás: Az egész életen át tartó tanulás koncepciója új tanulási kultúra kialakítását, a kompetencia-alapú oktatás elterjesztését helyezi a középpontba. Felöleli a korai szocializációtól és az iskoláskor elıtti neveléstıl a munkavállalás szempontjából aktív életkor utánig az egyén teljes életciklusát. Mindenki számára hozzáférést kíván biztosítani a tanuláshoz, és a tanulás iskolán kívüli formáit is magában foglalja. Tanulásnak tekinti az iskolarendszerő formális kereteken belüli tanuláson túl, a hétköznapi élet bármely más színterén (például a médián keresztül), a munkahelyen vagy a családban - történı személyiségformáló tapasztalatszerzést is. Elektronikus kormányzat: Az információtechnológia, a szervezeti változások és új képességek kombinációjának felhasználása a közigazgatásban annak érdekében, hogy javuljon a közszolgáltatások színvonala, a közigazgatás mőködése egyszerőbbé, hatékonyabbá, és gazdaságosabbá váljon, és tovább erısödjenek a demokratikus folyamatok. Fejlesztési szupernarratíva: Értelmezési kerete a társadalom fejlıdésének, politikai diskurzus és világkép, amelynek mentén a döntéshozók megmondják, hogy merre, milyen irányba kell fejleszteni a társadalmat. Globalizáció: A globalizáció folyamata az országok, emberi közösségek kölcsönös függésének és egymásra hatásának világmérető növekedése, amely egyaránt formálja a gazdaság, a kultúra és a politika alrendszereit. Hálózati gazdaság: Az információs társadalom gazdasági rendszere. A „hálózati” jelzı arra utal, hogy a termékek és szolgáltatások létrehozása, maga az értékteremtés hálózatokban történik. Hálózati társadalom: Olyan társadalmi forma, amely az információ elıállítására, feldolgozására és továbbítására épül, és mőködésének alapját a modern információs és kommunikációs technológiák hálózata biztosítja. Hálózati állam: Olyan komplex intézményrendszer, amelyben kombinálódnak a különbözı – helyi, regionális, nemzeti és szupranacionális – döntési szintek. Információs stratégia: A magas szintő politikai tervezésnek az 1990-es évek elején megjelenı új minısége, ami közös kezelésbe vonja az információs közmő fejlesztését, a társadalom legfontosabb alrendszereinek informatizálását, valamint információs iparágak fejlesztési politikáját. Az információs társadalom építésének

18


programját megszabó társadalmi tervezésként víziókat fogalmaz meg a jövıre vonatkozóan, kész társadalomképet rajzol fel, hosszú távra tekint elıre, és az elérendı társadalmi minıség kérdését illetıen konszenzust feltételez a felelıs politikai elit körében. Az erıforrások irányított koncentrációját írja elı, az oktatást tekinti a legfıbb versenyelıny-képzı szektornak, s ezért azt nemzetbiztonsági prioritásként kezeli. Információs írástudás: Az információ elérésének és értékteremtı felhasználásának képessége. Információs írástudónak azt tekinthetjük, aki felismeri, hogy mikor van szüksége információra. Az információs írástudásnak az van a birtokában, aki megtanulta, hogyan kell tanulni. Információs társadalom: A társadalmi együttélés egy új módja, ahol az információ hálózatba szervezett tárolása, elıállítása, áramlása stb. játssza a központi szerepet. (A fogalomnak számos további definíciója is ismert). Információs társadalom joga: A kommunikációs hálózatokra épülı társadalmi viszonyokat szabályozó normák összessége. Az információs társadalom szabályozásának kétféle irányát különböztethetjük meg: a jogalkotó vagy elıre megpróbálja a várhatóan kialakuló életviszonyokat szabályozni, ezt hívjuk ex ante szabályozásnak, vagy a fejlıdési folyamatokat kivárva, utólag szabályoz, ezt nevezzük ex post szabályozásnak. Innováció: Új, vagy jelentısen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing-módszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külsı kapcsolatokban. Társadalmi tıke: A társadalmi tıkének számos meghatározása ismert, de mindegyiknek közös vonása, hogy a fogalmat a társadalmi hálózatokhoz kötik, amelyekben az emberek mindennapi életével kapcsolatos interakciók, szimpátiák és baráti kötıdések alakulnak ki. A társadalmi tıke alatt olyan nem anyagi erıforrást értünk, amely a hálózatokat alkotó szereplık közötti kapcsolatok eredményeként jön létre, és a társadalmi együttmőködés különbözı (például családi, szomszédsági, települési, nemzeti) közösségi szintjein végbemenı társadalmi és gazdasági folyamatokat befolyásolja. Technológiai determinizmus: A társadalmi változások legfıbb mozgatórugójának a tudományvezérelt technológiát tekintı gondolatrendszer. „Puhább” változatában egyszerően csak vizsgálódásainak hatókörén kívül tartja a társadalomnak a technológiára gyakorolt hatásait, szélsıségesebb változatában pedig tudatosan tagadja azokat. Technorealizmus: A technológiai és társadalmi változások pozitív és negatív hatásait egyaránt tekintetbe vevı, a lehetı legnagyobb objektivitásra törekvı, döntıen tudományos kutatások eredményeire alapozó szemléletmód.

19

Irodalom

1. Kiemelt irodalom Castells, Manuel (2005 [1996]): Az információ kora: Gazdaság, társadalom és kultúra I. kötet: A hálózati társadalom kialakulása (Gondolat-Infonia, Budapest) Információs Társadalom (negyedéves társadalomelméleti folyóirat, ITTK-Infonia)

2. Ajánlott irodalom Beck, Ulrich (2003 [1992]): A kockázat-társadalom (Századvég, Budapest) Bell, Daniel (1976): The Coming of Post-Industrial Society: a Venture in Social Forecasting (Basic Books, New York) Drucker, Peter F. (1993): Post-Capitalist Society (Harper Collins, New York) Giddens, Anthony (1990): The Consequences of Modernity (Polity Press, Cambridge) Huntington, Samuel P. (1997 [1996]): The Clash of Civilizations and the Remaking of World Order (Touchstone, Simon and Schuster, New York) Lyotard, Jean-François (1993 [1979]): A posztmodern állapot (in: Habermas, Jürgen – Lyotard, Jean-François – Rorty, Richard (szerk.): A posztmodern állapot, Századvég, Budapest, 7-145)

3. Felhasznált irodalom Bangemann Report (1998 [1994]): Bangemann-jelentés: Európa és a globális információs társadalom (in: Mi a jövı? OMFB–ORTT–HÉA, Budapest http://ec.europa.eu/idabc/servlets/Doc?id=18174 Újra letöltve 2007. július 13.) Beck, Ulrich (2003 [1992]): A kockázat-társadalom (Századvég, Budapest) Bell, Daniel (1976): The Coming of Post-Industrial Society: a Venture in Social Forecasting (Basic Books, New York) Castells, Manuel (2005 [1996]): Az információ kora: Gazdaság, társadalom és kultúra I. kötet: A hálózati társadalom kialakulása (Gondolat-Infonia, Budapest) Castells, Manuel (2006 [1997]): Az információ kora: Gazdaság, társadalom és kultúra II. kötet: Az identitás hatalma (Gondolat-Infonia, Budapest)

21

Castells, Manuel (1998): The Information Age: Economy. Society and Culture, Volume III: The End of the Millennium, (Blackwell, Oxford) Castells, Manuel – Himanen, Pekka (2002): The Information Society and the Welfare State – The Finnish Model (Oxford University Press, Oxford) Dessewffy Tibor (2004): A World Internet Project hazai kutatása (ITTK Szakmai Klub, vitaindító, 2004. május 13.) Drucker, Peter F. (1993): Post-Capitalist Society (Harper Collins, New York) eEurope (2000): An information society for All (http://www.e-europestandards.org/Docs/eeurope_initiative.pdf Újra letöltve: 2007. július 13.) eEurope+2003 (2001): A co-operative effort to implement the information society in Europe – Action plan (http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/plus/index_en.htm Újra letöltve: 2007. július 13.) eEurope 2005 (2002): An information society for All (http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/2005/all_about/action_plan/index_en.htm Újra letöltve 2007. július 13.) Giddens, Anthony (1990): The Consequences of Modernity (Polity Press, Cambridge) Huntington, Samuel P. (1997 [1996]): The Clash of Civilizations and the Remaking of World Order (Touchstone, Simon and Schuster, New York) i2010 (2005): A European information society for growth and employment (http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/i2010/index_en.htm Újra letöltve: 2007. július 13.) Lessig, Lawrence (1999): Code and Other Laws of Cyberspace (Basic Books, New York) Lyotard, Jean-François (1993 [1979]): A posztmodern állapot (in: Habermas, Jürgen – Lyotard, Jean-François – Rorty, Richard (szerk.): A posztmodern állapot, Századvég, Budapest, 7-145) The Lisbon European Council – An Agenda of Economic and Social Renewal for Europe (2000): (Contribution of the European commission to the special European council, Brüsszel http://www.europarl.europa.eu/summits/lis1_en.htm Újra letöltve 2003. március 10.) Pintér Róbert (2004): A magyar információs társadalom fejlıdése és fejlettsége a fejlesztık szempontjából (PhD disszertáció, ELTE TÁTK szociológiai doktori iskola, kézirat, http://www.artefaktum.hu/Pinter_PhD_v2.pdf Újra letöltve 2007. július 14.) United Nations (1987): Report of the World Commission on Environment and Development (General Assembly Resolution 42/187, 11 December 1987, http://www.un.org/documents/ga/res/42/ares42-187.htm Letöltve 2007. július 14.) Webster, Frank (1995): Theories of the Information Society (Routledge, London and New York)

22


Divatos hívószavak, nagy elméletek, fejlesztési szupernarratívák és metanarratívák

Recommend Documents