DIMENZIÓ Biztosító és Önsegélyező Egyesület

DIMENZIÓ Biztosító és Önsegélyező Egyesület

1

A DIMENZIÓ BIZTOSÍTÓ ÉS ÖNSEGÉLYEZŐ EGYESÜLET „HALASZTOTT KEZDETŰ NYUGDÍJKIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS” BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK A jelen „Halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítás”-ra szóló biztosítási feltételek alapján a DIMENZIÓ Biztosító és Önsegélyező Egyesület (a továbbiakban: Biztosító) a biztosított részére az alábbi nyugdíjszolgáltatásokat nyújtja: 1. A SZERZŐDŐ / BIZTOSÍTOTT / DÍJFIZETŐ 1.1.A Szerződő egyúttal a Biztosított (a továbbiakban: biztosított), aki az Alapszabályban foglaltak szerint a Biztosítóval tagsági viszonyt, továbbá biztosítási feltételek szerint biztosítási jogviszonyt létesít. 1.2. Biztosított az a természetes személy, aki − a 16. életévét betöltötte, − díjfizetést vállal. 1.3. Díjfizető lehet a biztosított és/ vagy a biztosított mnkáltatója. Amennyiben a díjat részben vagy egészben a munkáltató fizeti, a munkáltató a Biztosítóval erre vonatkozóan szerződést köt. 2. A KEDVEZMÉNYEZETT 2.1. A biztosított halála esetén az egyéni számla ( Lsd.7. pont) hagyatékának nem része. A biztosított a halála esetére természetes személy kedvezményezettet jelölhet a biztosítási ajánlaton, közokiratban vagy egyéb teljes bizonyító erejű magánokiratban (haláleseti kedvezményezett). 2.2. A kedvezményezett-jelölés a Biztosító tudomásulvételével, a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A Biztosító a kedvezményezettjelöléséről a biztosítottat a kötvény átadásával, illetve egyéb esetben a tudomásszerzést követő 15 napon belül a bejelentés aláírt másolati példányának megküldésével értesíti. 2.3. Amennyiben a biztosított egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá. 2.4. A biztosított bármikor új kedvezményezettet jelölhet. 2.5. A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha o a biztosított a korábbi kedvezményezett-jelölését visszavonja, vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl, o a kedvezményezett a biztosított halála előtt meghal, o a biztosított a kedvezményezett - a bíróság jogerős ítélete szerint - szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni számlából nem részesülhet. 2.6. Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá eső részéből a biztosított halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesednek. 2.7. Ha a biztosított kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés a 2.5 pontban foglaltak alapján hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a biztosított természetes személy örökösét öröklése arányában kell tekinteni. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Az itt közzétett szöveg 2007. május 31. napjától hatályos, az általános szerződési gyakorlattól eltérő szabályozást vastag betűvel jelöltük.


2

3. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE 3.1 A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a Biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény pótolja. Ha a kötvény tartalma a fél ajánlatától eltér, és az eltérést a fél 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a Biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. 3.2 A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a Biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. 3.3 Az ajánlat elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni. 4. A SZERZŐDÉS HATÁLYA 4.1 A biztosítás a szerződésben meghatározott napon lép hatályba, feltéve, hogy a biztosítási díjat a Biztosítónak megfizették, illetőleg azon a napon, amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a Biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. 4.2 Amennyiben a felek hatályba lépés (kockázatviselés kezdete) időpontjáról nem állapodtak meg, a biztosítás az azt követő napon 0 órakor lép hatályba, amikor a biztosított a Biztosító tagjává vált, biztosítási ajánlatott tett, és az első díjat megfizette. 5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY 5.1. A biztosítási esemény a biztosított nyugdíjkorhatárának elérése. 5.2. Nyugdíjkorhatár: az az életkor, melynek betöltését a társadalombiztosítási jogszabályok az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételéül előírják. Ennek értelmében a nyugdíjkorhatár betöltésének minősül, ha a biztosított szolgálati nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. 5.3. A nyugdíjkorhatár betöltése után a biztosított jogosulttá válik a szolgáltatásra. 6. A SZOLGÁLTATÁSI IGÉNY BEJELENTÉSÉNEK, ÉS EGYÉB KIFIZETÉSEK IGÉNYLÉSÉNEK MÓDJA 6.1

A biztosított a szolgáltatásra való jogosultságot a biztosítási esemény bekövetkezését követő 15 napon belül köteles bejelenteni és igazolni. A szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítottnak a Biztosító részére a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Ennek elmulasztása esetén a Biztosító annyiban megtagadhatja a kifizetést, amennyiben emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. Az itt közzétett szöveg 2007. május 31. napjától hatályos, az általános szerződési gyakorlattól eltérő szabályozást vastag betűvel jelöltük.


3

6.2 A biztosított halála, illetve szolgáltatás igénylése esetén az igényt írásban kell a következő iratok csatolásával bejelenteni: a) a biztosított halála esetén: - halotti anyakönyvi kivonat, - a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány, - a jogosultság igazolása, - azok az egyéb okiratok, amelyek a jogosultság, továbbá a biztosítási esemény megállapításához szükségesek. b) a biztosított nyugdíjkorhatárának elérése esetén: - a Nyugdíjigazgatóság által kiadott határozat, - ennek hiányában igazolás arról, hogy elérte a nyugdíjkorhatárt, - a Munkaügyi Központ határozatát. 6.3 A Biztosító az igény elbírálására maga is beszerezhet adatokat.

7. BIZTOSÍTÁSI DÍJ, EGYÉNI SZÁMLA 7.1

A biztosítás díja származhat a tag által vállalt saját befizetésből, munkáltatói hozzájárulásból, adományból. 7.2. A 7.1 pont szerint vállalt díj fizetésén felül rendkívüli befizetés teljesíthető. 7.3 Egyéni biztosítottként az Egyesületbe belépő tag minimális biztosítási díja havi 3.000 Ft, amely első alkalommal a szerződés létrejöttekor, a továbbiakban a tárgyidőszak első napján esedékes. A biztosítás értékének szintentartása érdekében a biztosítási díj összege évente a KSH által hivatalosan közzétett, előző naptári év inflációs ráta (fogyasztói árindex) 80%-ával egyező mértékben növelhető. Minimum havi 1.000.-Ft a biztosítási díja (minimál tagdíj) annak a biztosítottnak, aki azért vált egyéni díjfizetővé, mert az Egyesülettel munkáltatói hozzájárulás fizetésére szerződött munkáltatónál fennálló munkaviszonya megszünt. 7.4.1.Munkáltatói hozzájárulás esetén annak mértékét, valamint a díjfizetés esedékességét, módját a Munkáltató és a Biztosító között létrejött szerződés rögzíti. A munkáltatói hozzájárulás minden biztosított munkavállalóra nézve azonos összegű vagy a munkabérének azonos százaléka, de ettől eltérhet azon alkalmazottai tekinetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. 7.4.2. A 7.4.1. pont alól kívételt képez a munkaerőkölcsönzés, amikor a kölcsönvevőnél fennálló feltételek szerint kötelezett a munkáltató a hozzájárulás fizetésére. Munkáltatói hozzájárulás esetén annak mértékét, valamint a díjfizetés esedékességét, módját a Munkáltató és a Biztosító között létrejött szerződés rögzíti. 7.5 A Biztosító a biztosított által, illetve javára befizetett biztosítási díjakról biztosítottanként elkülönített nyilvántartást (egyéni számlát) vezet, és a díjak működési költséghányaddal csökkentett összegéből egyénileg elkülönített díjtartalékot (a továbbiakban rövidítve: díjtartalék) képez. 7.6 A Biztosító a díjtartalékot – a biztosító intézetekre vonatkozó mindenkori befektetési szabályok szerint – hasznosítja. A hasznosításból származó – a Biztosító ezzel kapcsolatos költségeivel, de maximum 20%-al csökkentett – Az itt közzétett szöveg 2007. május 31. napjától hatályos, az általános szerződési gyakorlattól eltérő szabályozást vastag betűvel jelöltük.


4

többlethozammal, és a biztosítási jogviszony kezdetekor érvényes technikai kamatláb alapján számított technikai kamat összegével évente növeli a díjtartalékot. A két hozamfelosztás közötti időszakban kilépő (pl.:nyugdíjba vonuló) tagoknál az elszámoló kamat a tagra érvényes szerződés szerinti technikai kamatlábbal megegyező mértékű. Ez a szabály érvényes akkor is, ha a tag a várakozási idő lelteltét követően nem szolgáltatás címén, hanem rendelkezési jogával élve jut a számláján lévő összeg egészéhez vagy egy részéhez. 7.6./AA Biztosító a díjtartalékot – a biztosító intézetekre vonatkozó mindenkori befektetési szabályok szerint – hasznosítja. A hasznosításból származó –a Biztosító ezzel kapcsolatos költségeivel, de maximum 20%-kal csökkentett – hozammal, évente növeli a díjtartalékot. A két hozamfelosztás közötti időszakban kilépő (pl. nyugdíjba vonuló ) tagok elszámolásánál alkalmazásra kerülő elszámoló kamatláb mértékét a Küldöttgyűlés Pénzügyi terv elfogadásával egyidejűleg határozza meg. Ez a szabály érvényes akkor is, ha a tag a várakozási idő leteltét követően nem szolgáltatás címén, hanem rendelkezési jogával élve jut a számláján lévő összeg egészéhez vagy egy részéhez. 7.7 A biztosítási díj meg nem fizetés kezdő időpontjától a Biztosító jogosult a tag egyéni számlájának befektetéseiből származó hozamát - a mindenkori fix összegű minimális biztosítási díjnak a működési hányadra jutó összegével, de legfeljebb a hozam összegével - csökkenteni és azt működési költségként elszámolni. 7.8. Az egyéni számla követelés biztosítékául nem szolgálhat. Az egyéni számlát a Biztosító csak az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI törvényben (a továbbiakban: Öpt), illetve felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt rendelkezések alapján terhelheti meg. 8. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

8.1

A biztosított a nyugdíjkorhatár elérésekor az alábbi szolgáltatások közül választhat: - haláleseti szolgáltatással bővített élethosszig tartó járadék, - a járadék tőkeértékének egyösszegben történő megfizetése, - az egyéni számlán felhalmozott összeg meghatározott részét egyösszegben, a fennmaradó részét pedig élethosszig tartó járadék formájában kérheti. E megosztás választásának feltétele, hogy a járadék tőkefedezetének értéke a küldöttgyűlés által elfogadott minimális járadék összegét biztosítsa. 8.2 Az élethosszig tartó járadékszolgáltatáshoz kapcsolódó haláleseti szolgáltatás tartalma: ha a biztosított a járadékfolyósítás kezdetétől számított (5) öt éven belül meghal, a kedvezményezett a halál időpontjában meglévő járadékfedezeti tartalék összegének 50%-ára jogosult. Ezt az összeget a Biztosító a jogosultság igazolását követő 30 napon belül fizeti meg. 8.3 A 8.1. pont esetében a járadék összegét a díjtartalék nagysága, valamint a nyugdíjba vonulási életkor és a biztosított neme alapján, 7.6. pont szerinti technikai kamatláb fogyelembe vételével kell megállapítani. 8.3./A A 8.1 pont esetében a járadék összegét a díjtartalék nagysága, valamint az életkor és a biztosított neme alapján, a 7.6/A pont szerinti elszámoló kamatlábbal, mint technikai kamatlábbal kell megállapítani. A járadék folyósítás kezdetekor megállapított technikai kamatláb mértéke a folyosítás időtartama alatt nem Az itt közzétett szöveg 2007. május 31. napjától hatályos, az általános szerződési gyakorlattól eltérő szabályozást vastag betűvel jelöltük.


5

változik. 8.4

A Biztosító a szolgáltatást valamennyi szükséges irat beérkezését követő 60 napon belül teljesíti. A biztosított az egyösszegű szolgáltatást az esedékességtől eltérően, későbbi időpontban is kérheti, amiről az igénybejelentéskor írásban nyilatkozik, ez esetben a Biztosítóra a 60 napos teljesítési határidő nem vonatkozik. 8.5 A mindenkori járadékfedezeti tartalék hasznosításából származó, a biztosítási szerződés szerinti technikai kamatláb felhasználásával számított hozamot meghaladó többlethozamnak a befektetés költségeivel, de a többlethozam legfeljebb 20%-ával csökkentett összegét a járadékosok részére a Biztosító – a járadék igénybejelentésével egyidőben tett nyilatkozat alapján – évi egyszeri elszámolással - eseti egyösszegű szolgáltatásként, vagy - járadékemelés formájában fizeti meg. 8.5/A A mindenkori járadékfedezeti tartalék hasznosításából származó, a 7.6/A pont szerinti, a járadékfolyósítás kezdetekor az elszámoló kamatlábbal, mint technikai kamatlábbal számított technikai kamatot meghaladó többlethozam befektetési költségekkel – de maximum 20%-kal csökkentett – összegét a járadékosok részére a Biztosító – a járadék igénybejelentésével egyidőben tett nyilatkozat alapján – évi egyszeri elszámolással - eseti egyösszegű szolgáltatásként, vagy - járadékemelés formájában fizeti meg. 8.6

Az eseti egyösszegű szolgáltatás kifizetésére a következő esedékes járadék folyósításával együtt kerül sor. 8.7. Biztosító járadékszolgáltatása a biztosított választása szerint havonta, negyedévente vagy évente esedékes. Amennyiben a folyósítás gyakoribb, mint egy év a szolgáltatás az éves járadék arányos része. Az éves járadékok folyosítására szeptemberben, a negyedéves járadékok folyosítására februárban, májusban, augusztusban és novemberben kerül sor. 8.8. Ha a biztosított járadéka a nyugdíjba vonuláskor kisebb, mint a küldöttgyűlés által elfogadott legkisebb járadék aktuális összege - és annak kiegészítését a munkáltató szerződésben vállalta - akkor a Biztosító ezt a legkisebb összegű járadékot fizeti a biztosítottnak. 8.9. A 8.8. pont szerinti járadék folyósításának további feltétele, hogy a biztosított - a nyugdíjba vonulását közvetlenül megelőzően legalább öt éven át a munkáltatóval munkaviszonyban álljon és - legalább 1995. január 1-jétől folyamatosan a halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítás díjfizető tagja legyen és - a biztosított halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítása alapján a Biztosítótól egyösszegű szolgáltatást nem vett igénybe. Rokkantsági nyugdíj esetén – a tag ilyen irányú kérelmére – a Biztosító szolgáltatása csökken. Ebben az esetben a kifizetett járadék meghatározása a rendelkezésre álló Az itt közzétett szöveg 2007. május 31. napjától hatályos, az általános szerződési gyakorlattól eltérő szabályozást vastag betűvel jelöltük.


6

fedezeti tartalék és a nyugdíjba vonuló tag életkora alapján történik.

9. KÖZLÉSI ÉS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG 9.1. A biztosított köteles a biztosítási jogviszony létrejöttekor az Ajánlat kitöltésével, a tartam során ezen adatok változásának 5 napon belül, írásban történő bejelentésével a valóságnak megfelelően közölni a Biztosítóval minden olyan lényeges körülményt, amelyre a Biztosító kérdést tett fel és amelyeket a biztosított ismert vagy ismernie kellett. A biztosított köteles a közölt adatok ellenőrzését a Biztosító részére lehetővé tenni. 9.2. A közlési illetve bejelentési kötelezettség elmulasztásából, illetve késedelmes teljesítéséből adódó következményekért, károkért a Biztosító nem felel. 9.3. Lakcímváltozás bejelentésének elmulasztása esetén a Biztosító az utolsó általa ismert lakcímre joghatályosan küldhet nyilatkozatot.

10. A BIZTOSÍTÁS MEGSZŰNÉSE, FELMONDÁS, RENDELKEZÉSI JOG GYAKORLÁSA. RÉSZRENDELKEZÉS 10.1. A biztosítási szerződés megszűnik, ha a. az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 167. §. szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. b. a biztosított a szerződést a nyugdíjkorhatár elérése előtt felmondja; a biztosított a szerződést a nyugdíjkorhatár elérése előtt csak 10 éves kötelező várakozási idő letelte után mondhatja fel, c. a Biztosító a szerződést a 10 éves várakozási idő leteltét követően felmondhatja, ha a biztosított a várakozási idő leteltét közvetlenül megelőzően 6 hónapon keresztül tagdíjat nem fizetett, illetőleg 6 hónapot meghaladó tagdíjhátraléka van, d. a biztosított a nyugdíjkorhatárt eléri és a tőkésített járadékot egyösszegben felvette, e. biztosított meghal, f. a Biztosító jogutód nélküli megszűnik. 10.2. A 10.1 a) pont szerinti felmondás esetén a Biztosító kockázatviselése a felmondó nyilatkozat kézhezvételét követő napon megszűnik. A biztosított ezen rendelkezés szerinti felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a Biztosító 15 napon belül elszámol a biztosított által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel. Az elszámolás során a Biztosító a befizetett összeget csökkentheti a szerződés létrehozása érdekében felmerült költségeivel 10.3. A 10.1 b-d) pont szerinti felmondás esetén a Biztosító a biztosított részére díjtartaléka 100%-át fizeti meg, csökkentve azt a számlazárási költségekkel és a hatályos jogszabályokban meghatározott költségvetési befizetési kötelezettségek összegével. A számlazárási költség mértékét a küldöttgyűlés határozza meg. Az itt közzétett szöveg 2007. május 31. napjától hatályos, az általános szerződési gyakorlattól eltérő szabályozást vastag betűvel jelöltük.


7

10.4 A biztosítottnak a szolgáltatás megállapítása előtt bekövetkezett halála esetén a Biztosító haláleseti kifizetést teljesít a kedvezményezett részére, melyet a biztosítás felmondására érvényes szabályok szerint kell meghatározni. 10.5 Ha a biztosított a jogviszonyt a 10.1 b) pont szerint a 10 éves várakozási idő letelte után felmondja vagy a nyilvántartott összeg egészét vagy - legfeljebb három évente egy alkalommal - egy részét a nyugdíjkorhatár elérése előtt felveszi a Biztosító kifizetése a bejelentéstől számított 90 napon belül esedékes. A Biztosító a biztosított egyéni díjtartalékát a küldöttgyűlés által elfogadott számlazárási költséggel csökkenti. A biztosított nem rendelkezhet számlaállományának egész- vagy részbeni kifizetéséről akkor, ha kötvénykölcsön felvételéből eredően tartozása áll fenn, vagy tagi lekötésről rendelkezett. 10.6 Ha a Biztosító a jogviszonyt a 10.1. c) pont szerint felmondja, a jogviszony megszűnését követő 90 napon belül a Biztosító a biztosított egyéni díjtartalékát a küldöttgyűlés által elfogadott számlazárási költséggel csökkenti. A kifizetett összeg utáni költségvetési befizetési kötelezettség (adó- és járulék) a hatályos jogszabályok szerint a biztosítottat terhelik. 10.7. Ha a biztosított a várakozási idő elteltét követően, de még a felhalmozási időszakban az egyéni számláján nyilvántartott összeg egészét, vagy annak egy részét felveszi, az eljárás a következő: - A biztosított a 10 éves várakozási idő letelte után bármikor rendelkezhet az egyéni számláján lévő összeg egészéről, vagy annak egy részéről. Az első rendelkezést követően azonban újabb nyilatkozatot csak az első rendelkezésétől számított három év elteltével tehet. - A kifizetés a tag egyéni számláján nyilvántartott egyenlegből, először a felhalmozott hozam terhére történik. - Amennyiben a rendelkezési jog gyakorlásával az egyéni számla egyenlege 4.000.Ft alá csökken, úgy az egyéni számlán lévő teljes összeget ki kell fizetni a biztosítottnak. 11. BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONY FOLYTATÁSA Ha a biztosított a várakozási idő letelte után, de még a nyugdíjkorhatár elérése előtt az egyéni számláján lévő összeg egészét felveszi a biztosítási jogviszony tovább folytatódik, ha a díjfizetési kötelezettség folyamatosan és változatlanul teljesül. Ennek hiányában a biztosítási szerződés a várakozási idő leteltét követő 60. napon megszűnik. 12. KÖTVÉNYKÖLCSÖN 12.1 A felhalmozási időszakban lévő biztosítottnak életbiztosítási díjtartaléka (matematikai tartaléka) terhére a biztosítási jogviszony 10. évét követően egy alkalommal kötvénykölcsön (a továbbiakban: kölcsön) nyújtható. A Biztosító a kölcsönt a biztosítottnak a kölcsön iránti kérelem benyújtását megelőző év december 31-i egyéni számla egyenlege legfeljebb 30%-ának erejéig; legalább 100 000 Ft összegben és egy évet el nem érő időtartamra nyújthatja. A kölcsön olyan szolgáltatás, amelynek részletes feltételeiről a Biztosító és a biztosított az erre vonatkozó szerződésben állapodnak meg. 12.2. Kötvénykölcsön felvételének további feltétele, hogy a biztosított rendelkezési Az itt közzétett szöveg 2007. május 31. napjától hatályos, az általános szerződési gyakorlattól eltérő szabályozást vastag betűvel jelöltük.


8

jogával a kölcsön felvételét közvetlenül megelőző 2 (két) évben nem élt. 12.3 A kölcsön után a kölcsön fennállásának tartama alatt a kölcsön folyósításától a kölcsön lejártáig terjedő időszakra a jegybanki alapkamat 5 (öt) százalékponttal növelt mértékének megfelelő kamatot és a folyósított kölcsön 1 (egy) % , de legfeljebb 4.800 Ft egyszeri kezelési költséget kell fizetni, amely folyósításkor a kölcsönből levonásra kerül. 12.4 A biztosított a kölcsön összegét, a kamatot és a kezelési költséget a Biztosítóval kötött szerződés szerinti feltételek mellett egy éven belül köteles visszafizetni. A biztosított jogosult előteljesítésre. Amennyiben a biztosítási esemény a kölcsön visszafizetése (lejárta) előtt bekövetkezik, úgy a Biztosító a kölcsöntartozást és az esedékes kamatot a teljesítendő biztosítási összegből levonja. 12.5. Az évenként nyújtható kölcsön – ideértve a korábbi évek kölcsöntartozásait is – nem haladhatja meg a termék felhalmozási időszakban lévő biztosítottjai életbiztosítási díjtartaléka (matematikai tartaléka) megelőző év december 31-i állományának 5 (öt) %-át. Az évenként nyújtható kölcsön összegét az Elnökség határozza meg. 12.6. A kamat késedelmes megfizetése esetén a Ptk. szerinti mindenkori késedelmi kamatot is meg kell fizetnie a biztosítottnak. A kölcsön lejártakor a meg nem fizetett tőke-, illetve kamatai (ideértve a késedelmi kamatokat is) összegével a Biztosító jogosult megterhelni a biztosított egyéni számláját. 13. Tagi lekötés 13.1.A biztosított – a 10 éves várakozási idő letelte, illetve a nyugdíjkorhatár elérése

után - egyéni számlakövetelésének legfeljebb 50%-át a hitelintézetekről szóló törvény hatálya alá tartozó hitelintézettel kötött szerződésben fedezetként felajánlhatja, amennyiben rendelkezik arról, hogy a biztosító az egyéni nyugdíjszámlájára tagi lekötést vezessen fel. 13.2.A tagi lekötés a biztosító által kiadott, a tagi lekötésnek a biztosított egyéni nyugdíjszámlájára vezetéséről szóló nyilatkozattal jön létre. 13.3.A tagi lekötés törlését a biztosítónál a tag, a tag halála esetén a kedvezményezett, valamint a hitelszerződésben foglalt feltételek teljesülése esetén a tagi lekötés jogosultja kezdeményezheti a tagi lekötéssel biztosított követelés megszűntének egyidejű igazolása mellett. A tagi lekötés szabályai egyebekben a jogon és követelésen alapított zálogjog szabályaival azonosak. Ha a hitelintézet a tagi lekötésből származóan igényt érvényesít, azt úgy kell tekinteni, mintha az egyesületi tag az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összegből felvételt teljesített volna. 13.4.A biztosított a lekötés iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon, vagy erre irányuló írásbeli kérelemben nyújthatja be a biztosítóhoz. 13.5.A biztosított számlájára tagi lekötés nem vezethető rá, amennyiben a tagnak tagi kölcsönből eredő tartozása, vagy fennálló kötvénykölcsön tartozása van. ÉRTELMEZŐ ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEK 14.1. A biztosítottnak, illetve kedvezményezettjének a biztosításból eredő és már esedékessé vált biztosítási szolgáltatásra vonatkozó igénye, ha azt az esedékességtől számított 5 éven belül nem érvényesíti, elévül. Az elévülés nem érinti a jövőben esedékessé váló Az itt közzétett szöveg 2007. május 31. napjától hatályos, az általános szerződési gyakorlattól eltérő szabályozást vastag betűvel jelöltük.


9

szolgáltatásokra vonatkozó igényt. 14.2. A biztosítási titokra vonatkozó szabályok 14.2.1 A Biztosító köteles a Bit.-ben meghatározott biztosítási titokra vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartani. 14.2.2. A Bit. 153–155. §-aiban meghatározott esetekben a titoktartási kötelezettség nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, c) a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, e) a Bit.157.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a Biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal szemben. j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval szemben, ha az a)-j) és (n) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját A k), l), m) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni.. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. Az itt közzétett szöveg 2007. május 31. napjától hatályos, az általános szerződési gyakorlattól eltérő szabályozást vastag betűvel jelöltük.


10

14.2.3. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 13.2.2. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. 14.2.4. A Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a) kábítószer-kereskedelemmel, b) terrorizmussal, c) illegális fegyverkereskedelemmel, vagy d) a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben. 13.2.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a Biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal. 14.2.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak, c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. 14.2.7. A Biztosító az esetleges kiszervezett tevékenységet végző személyek számára az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja abból a kizárólagos célból, hogy a kiszervezett tevékenységet maradéktalanul elláthassák, amennyiben a biztosított ehhez az ajánlati űrlapon hozzájárul. 14.2.8. A Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy megfelelő nyilvántartással rendelkezik, amely megvalósítja a biztosítási titok védelmét. 14.2.9. A Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon üzleti titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. Ezen céltól eltérő célból végzett adatkezelést a Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. 14.2.10. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. Az itt közzétett szöveg 2007. május 31. napjától hatályos, az általános szerződési gyakorlattól eltérő szabályozást vastag betűvel jelöltük.


11

14.3. A személyes adatok kezelése 14.3.1. A Biztosító, illetve képviselője a biztosított különleges és személyes adatait annak hozzájárulásával jogosultak kezelni. A Biztosító azon személyes adatokat kezeli, amelyeket a a biztosított az ajánlati űrlapon, illetőleg az ajánlat megtétele, vagy a szerződés hatálya, illetőleg a szerződésből eredő igények érvényesítése során egyéb formában a biztosítási szerződés létrehozása érdekében a Biztosítóval közölt. 14.3.2. A Biztosító az 14.3.1. pontban meghatározott adatokat mindaddig kezeli, amíg a létrejött, illetőleg létre nem jött szerződésből igény érvényesíthető. 14.3.3. Az adatkezelés célja kizárólag a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, állományban tartása és a követelések megítéléséhez szükséges adatok nyilvántartása, illetőleg törvényi kötelezettségek teljesítése lehet. 14.3.4. A személyes és különleges adatokat a Biztosító a biztosított írásbeli hozzájárulásával jogosult kezelni, valamint ezen adatokat feldolgozás és az ügymenet szakszerűbbé tétele érdekében adatkezelő, adatfeldolgozó, illetőleg kiszervezett tevékenységet végző személy részére átadni. 14.3.5. A biztosítási ajánlat aláírásával a biztosított megadja a különleges és személyes adatai kezelésére vonatkozó írásbeli hozzájárulást. 14.3.6. A biztosított a különleges és személyes adatairól jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait – a megfelelő igazolások alapján – a Biztosító a nyilvántartásában módosíthatja. 14.3.7. A személyes és különleges adatokat a Biztosító kizárólag azon adatkezelő részére jogosult továbbítani, amelynél az adatvédelem magyar jogszabályok által támasztott követelményei valamennyi adatra nézve teljesülnek. 14.3.8. A Biztosító a telefonon vagy Interneten történő, az ügyfelet, illetőleg szerződését érintő tevékenysége során gondoskodik a különleges és személyes adatok kezelésére, valamint a biztosítási titokvédelemre vonatkozó szabályok maradéktalan érvényesítéséről. 14.4. A központi ügyfélszolgálat címe: HU-1013 Budapest, Krisztina krt. 32. 14.5. Felügyeleti szerv: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete HU-1013 Budapest, Krisztina krt. 39. 14.6. A 7.6/A, a 8.3/A illetve a 8.5/A pontban foglalt rendelkezéseket abban az esetben kell alkalmazni, amikor a halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítással kapcsolatban az Alapszabály 9.4 pontja alapján a Küldöttgyűlés határozatot hoz. Az ezt megelőzően járadékossá vált tagokra a járadékfolyósítás megkezdésekor érvényes szabályokat kell alkalmazni. Határozat hiányában a 7.6., 8.3 illetve 8.5 pontok hatályosak. 14.7. A jelen Feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, a Bit. Öpt. megfelelő rendelkezései, valamint a biztosításra vonatkozó egyéb hatályos jogszabályok szerint kell eljárni. 14.8. A jelen Feltételek alapján létrejött biztosítási jogviszonyból eredő követelések érvényesítésére indított valamennyi perre kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság illetékes. 14.9. Jelen biztosítási szerződés magyar nyelven íródott, a felek közötti vita esetén a magyar jog szabályai szerint kell értelmezni.

Az itt közzétett szöveg 2007. május 31. napjától hatályos, az általános szerződési gyakorlattól eltérő szabályozást vastag betűvel jelöltük.

DIMENZIÓ Biztosító és Önsegélyező Egyesület

Recommend Documents