Dilemmák és módszertani újítások a szociális teljesítmény mérése terén az SPC-ISG elé került anyagok alapján
Andor Csaba stratégiai referens EMMI Szociális és Társadalmi Felzárkózási Stratégiai Főosztály
[email protected] Budapest, 2016-12-08
Amiről szó lesz 1. Mi az az SPC-ISG? 2. Az EU2020 szegénységi cél és kialakulása 3. A szegénységi cél értelmezése, tartalmi és módszertani korlátok 4. Módszertani újítások
1. Az SPC-ISG • Szociális Védelmi Bizottság (SPC) Indikátor Almunkacsoport (2001) • Tagjai: nemzeti és bizottsági szakpolitikai elemzők, statisztikusok, külsős szakértők (Magyarország: KSH és EMMI) • Taglalt területek: szegénység, társadalmi befogadás, szociális szolgáltatások, nyugdíj-, egészségügy • Feladatok: – meghatározza és fejleszti az EU szociális indikátorait (AROPE tételei, jövedelem-eloszlás, egészségi helyzet, mélyszegénység, stb.) – elemzéseket végez, támogatja az SPC munkáját – hozzájárul a társadalomstatisztikák (pl. EU SILC/HKÉF) fejlesztéséhez – jelentések: SPC éves jelentés, nyugdíj-megfelelőségi és nyugdíjolló jelentések, szociális védelmi eredménytábla (SPPM) – módszertani újítások megismerése, használata
Nem deklaráltan célja a szociális terület jelentőségének emelése az EU-n belül. Ennek egyik eszköze az EU2020 Stratégia szegénység-célkitűzése.
2. Az EU2020 Stratégia szegénységi mutató és előzményei Cél: a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek száma 20 millióval való csökkentése 2008-hoz képest 2018-ig • Dimenziók: jövedelmi, anyagi és munkaszegénység • Önkéntes nemzeti vállalások, de ezek összessége nem éri el a célt • 2010-ben állapították meg az akkor ismert 2008-as adatok alapján (válság előtti utolsó év, kissé erős/szerencsétlen bázis) • Friss hazai adatok:
Alapja az un. Stiglitz-Sen-Fitoussi jelentés és „A GDP-n innen és túl, a haladás mérése változó világunkban” c. biz. közlemény (2008/09): • A gazdasági teljesítmény helyett a jólétet kell mérni, s ezt a fenntarthatósággal összefüggésben kell vizsgálni! • Jólét: személyes és társadalmi körülmények + egyéni adottságok, objektív életminőség és szubjektív jólét, s ezek egymásra hatása • GDP korlátai; Better Life Index (OECD)/Humán Development Index (UN) • Anyagi jólét: jövedelem és fogyasztás mérése (vs. termelés) • A jövedelmet és fogyasztást a vagyonnal együtt kell nézni • Háztartási szempont • A nem gazdasági tevékenységek számbavétele • Egyenlőtlenségek mérése • A fenntarthatóság tőke-szempontú megközelítése (természeti, emberi, társadalmi, fizikai) a gazdasági szempontok mellett, a környezeti szempontok elkülönítése.
3. EU2020 szegénységi cél (AROPE) értelmezése • AROPE: szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek száma • Dimenziók: jövedelem, anyagi javak, társadalmi részvétel (munkavállalás és anyagi javak) • (Politikai/szakmai/módszertani) kompromisszum eredménye • Relatív és abszolút (de civilizációtól függő) elemek, EU-SILC (HKÉF) alapon • Csak kiegészítő mutatóival együtt értelmezendő! (pl. AROP + szegénységi küszöb + SMD)
Néhány társadalmi csoport jellemző szegénységi értékei • Önfoglalkoztatók: magasabb AROP és alacsonyabb SMD • Egyre nagyobb szükségletek (pl. egészségi okok, lakásbérlet): nagyobb SMD, de nem nagyobb AROP • Gyermekes családok: nagy konzisztens szegénység (SMD + AROP) • Egyszülős és sokgyermekes családok: nagy mélyszegénység (együttes SMD, AROP, LWI) • Az átlagnál kedvezőtlenebb SMD mutatóval rendelkező országok mind új EUtagok (kivéve EE), s az összes, annál jobb értéket mutató ország régi (de: PT és EL)
Néhány, inkább tartalmi kérdés: • mi a szegénység/kirekesztettség? (további dimenziók pl. egészség, oktatás, környezet, szocializáció, biztonság, jogok) • az eredmények mit jelentenek? • egyes mutatók érzékenysége, „határesetek” (pl. a közfoglalkoztatás nélkül Magyarországon mintegy 2%-kal lenne magasabb a munkaszegénység – más országok másképp sorolják be) • az egyes anyagi deprivációs tételek fontossága és relevanciája: valóban azt mutatják, amire a társadalomban (HU/EU?) okvetlen szükség van, s amely tevékenységekben szükséges részt venni? • háztartási felmérés: háztartási vs. egyéni értelmezés?
Inkább módszertani kérdések: • lekérdezés korlátai (pl. jövedelem szubjektív bevallása, korábbi állapotra való vonatkoztatás, „anyagi ok” értelmezése, nagyon gazdag/szegény háztartások kimaradása), konfidencia-intervallumok, adatok naprakészsége • rendszeresen kimaradó jövedelem: negatív és közvetett jövedelmek • háztartáson belüli különbségek megragadása • aggregálás módszertana, egyéni és háztartási tételek • az egyes adatoknál mi optimális felvételi gyakoriság? • időbeli összehasonlíthatóság vs. tartalmi relevancia • egy mutató (pl. GDP, HDI) vs. indikátor-készlet?
A szegénységi mutatók kontextusba helyezése, értelmezési keret fontossága a téves értelmezések elkerülésére. Okok és következmények összekötése (s az országok összehasonlítása) helyett időbeli változás figyelemmel kísérése! (n.b. a gazdasági teljesítmény mérése sem egyértelmű…)
A szociális indikátorok minősége • Jobbára időszakos felmérések alapján (EU-SILC/HKÉF, LFS/MEF) előállított indikátorok, kevés az adminisztratív forrásból származó • Naprakészség: jellemzően az 1-2 évvel korábbi helyzetet jellemzik (szemben pl. a GDP-vel), ezért döntéshozatali súlyuk kisebb (s ezért történik újfajta módszertanok, pl. nowcasting és modellezés, tesztelése) • Egységes módszertan és kérdések, Eurostat validálás. Eltérő közzétételi idők (IE és DE a legutolsók közt, HU, BG és a baltiak az elsők), ezért EU összehasonlítás csak jóval később lehetséges • Folyamatos dilemma: aktuálisan releváns területek vs. időbeli összehasonlítás (SILC)
4. Módszertani újítások Nowcasting Mikroszimuláció Referenciaköltségvetések
Szegénységi adatok jelenre vonatkozó becslése (nowcasting) • Eurostat dolgozik rajta 2015 óta (másfél év) • Cél: az Európai Szemeszter támogatása; modellezés alapján gyorsbecslések, legkésőbb az N+1 év végére a tényleges adatok előállítása • Módszertan: – mikroszimuláció (friss munkaügyi, demográfiai és jövedelmi adatok, társadalmi juttatások és adók szimulációja), egyes jövedelmi csoportok átlaga mozgásának modellezése (parametric, quantile modelling; időbeli mozgás, becslés, indikátorok számítása), aktuális jövedelem (nem használták) – nem volt legjobb módszer, s volt olyan ország, ahol egyik se volt jó; az egyes országok esetében az idősorosan legjobb módszert használták – az adatok 20%-a esetében nincs jó módszer (ellentmondások, ill. rossz eredmény) • Vizsgált mutatók: AROP, S80/S20, kvintilisek (D10, D30, D50, D70, D90), szeg. küszöb • Eredmények bemutatása: nagy/kis/semmi javulás/romlás, nincs eredmény, ami jobban értelmezhető az érték becsült intervallumával (országspecifikus!) szemben • További munka: kommunikáció, további módszertani fejlesztés, a jelenleg még „macerás” országok jobb vizsgálata; 2017.09: következő gyorsbecslések anno a GDP adatok előrejelzése 13 éves munka eredménye volt…
AROP 2009-14(15)
AROP 2013(14)-15
S80/S20 2009-14(15)
S80/S20 2013(14)-15
Szegénységi küszöb 2009-14(15)
Szegénységi küszöb 2013(14)-15
SORESI – mikroszimuláció (Ausztria, 2013) • A Soresi egy web-alapú, szabadon hozzáférhető és felhasználóbarát szociális reform mikroszimuláció, mely az egyes szociális és adóreformok hatásai szimulációjára szolgál (magyar kezdeményezések pl. Tárki ) • Cél: a reformok hatásai becslése a lakossági egyéni és összes jövedelmekre (egyén és háztartás, modell-háztartás, jövedelem-eloszlás) és a költségvetésre • A Soresi alapja az EU-szintű adó- és juttatási mikro-szimulációs modell "EUROMOD", mely modellezi a nemzeti adó- és társadalmi juttatási rendszereket • A lakossági hatásokat az EU-SILC mikroadataiból számítja (Ausztriában megközelítőleg 6000 háztartás, 14000 személy). • Német és angol verzió, kitöltési és értelmezés segédlet Elérhető szakpolitikák: • pénzbeli ellátások: családi és munkanélküli ellátások, állami nyugdíjak, köztisztviselői nyugdíj, a hosszú távú ápolási ellátás; • fizetendő járulékok: egészség/munkanélküliség/kötelező nyugdíj, munkahelyi balesetbiztosítás, egyéb hozzájárulások • jövedelemadó: marginális adókulcs, speciális kifizetések adói, adójóváírás, negatív adó
http://soresi.sozialministerium.at/Soresi2/de/Vollversion/Home/Index
Szociális szolgáltatások minősége
Referencia-költségvetések (összehasonlítható fogyasztási kosár, 2014-15) Cél: megfelelő jövedelempótló rendszerek létrehozása, ehhez tartalmi alap meghatározása, a szociális indikátorok kontextusba helyezése Elméleti alap: • Társadalmi részvétel: egyéni adottságok és környezeti feltételek • Az egyén különböző társadalmi szerepei (családi, munkahely, civil szerveződés, oktatás, politikai részvevő, állampolgár, egyház), fogyasztó, barát, stb. • Ezek alapján 10 különböző szükséglet (kosár): élelem, lakhatás, egészségügyi ellátás, ruházat, szabadidő, gyermekjólét, társadalmi kapcsolatok, mobilitás, biztonság, élethosszig tanulás + megfelelő munka Módszertan: • 3-3 fókuszcsoport 26 EU országban, azonos kutatási módszerek és statisztikai validitás, azonos lényegi tartalom (de nem tételesen!) • 4 kosár: élelmiszer (26 főváros), egészségügy (8), személyi higiéné (8), lakhatás (10) • összetételi és egységárbeli különbségek figyelembevétele Eredmények: eltérő minőségű források és kutatási eredmények
Élelmiszerkosár, egyedülálló nő (2015)
Egészséges táplálkozás, konyhai eszközök, társadalmi szerep, fizikai tevékenység
Egészségügyi kosár, havi költség háztartástípusonként
egyedülálló nő egyedülálló férfi nő + 2 gyerek, 2 felnőtt + 2 gyerek
Személyi higiéné kosár összetétele
testápolás intim higiénia WC és fürdőszoba
hajápolás borotválkozás
szájhigiéné parfüm és kozmetika
Lakhatási, nyílt piaci lakhatási költség háztartástípusonként
egyedülálló nő egyedülálló férfi nő + 2 gyerek, 2 felnőtt + 2 gyerek
Lakhatási, szociális lakhatási költség háztartástípusonként
egyedülálló nő egyedülálló férfi nő + 2 gyerek, 2 felnőtt + 2 gyerek
A (teljes) referencia költségvetés vs. szegénységküszöb (medián 60%)
egészség
személyi higiéné
étkezés
lakhatás szeg.küszöb 2014
Köszönöm a figyelmet, s várom az észrevételeket!
