Digitális kihívások Európában. A Bizottság hozzájárulása az Európai Tanács október i üléséhez

Digitális kihívások Európában A Bizottság hozzájárulása az Európai Tanács 2013. október 24-25-i üléséhez

A BIZOTTSÁG HOZZÁJÁRULÁSA AZ EURÓPAI TANÁCS 2013. OKTÓBERI ÜLÉSÉN A DIGITÁLIS GAZDASÁGRÓL FOLYTATANDÓ VITÁHOZ

A korszerű elektronikus kommunikációs és online szolgáltatások, így az elektronikus kormányzati szolgáltatások a gazdaságainkat és társadalmainkat érintő változások fontos mozgatórugói. Hozzájárulnak a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzéséhez, a termelékenység növeléséhez, a közkiadások csökkentéséhez és a fogyasztói jólét fokozásához, emellett új lehetőségeket teremtenek a személyes véleménynyilvánításra és az önkifejezésre. A kommunikációs és online szolgáltatások másfelől jelentős önálló gazdasági ágazatokat képeznek. A digitális gazdaság elősegítheti az európai ipar bővülését, infrastruktúrát biztosíthat a jövő vállalkozásainak és fellendítheti az újonnan induló vállalkozások növekedését. Az internet még a magas munkanélküliség idején is öt új munkahelyet teremt minden két megszűnt munkahely helyén.1 Az egységes digitális piac gyors fejlődésének ösztönzésével Európa 2020-ra 4 %kal növelhetné GDP-jét, emellett a hatóságok 15–20 %-os költségcsökkentést érhetnének el az ekormányzati szolgáltatások fokozottabb alkalmazása felé történő elmozdulással2. Az egységes piac és a digitális gazdaság erősítik egymást. Az árukat és szolgáltatásokat sokkal egyszerűbb az interneten megvásárolni, ugyanakkor ennek során szembeötlőbbek az egységes piac gyenge pontjai és a széttagoltságból eredő költségek is. Az európai távközlési piac nem működik megfelelően. Az Unióval ellentétben az Egyesült Államok és Kína egységes távközlési piaccal és 315 millió, illetőleg 1 350 millió ügyféllel rendelkezik, akiket 3 vagy 4, egységes kereten belül működő szolgáltató lát el. Ezzel szemben az európai távközlési piacok továbbra is széttagoltak az országhatárok mentén. Az európai vállalatok nem minősülnek az internet fajsúlyos szereplőinek. Az Európán kívüli internetes platformok, így például az Apple, a Google, az Amazon vagy a Baidu, az internetes gazdaság éllovasai, emellett a világ legnagyobb vállalatai között tartják őket számon. Pedig Európa korábban a globális információs és kommunikációs technológia (IKT) számos ágazatában töltött be vezető szerepet: ide köthetők az egészségügyi alkalmazásokat érintő újítások, az intelligens várossal kapcsolatos technológiák, az elektronikus közszolgáltatások és a nyílt adatok. Európában hatalmas potenciál rejlik a növekedés és a versenyképesség fokozására, de az említett területeken jelenleg elmarad a világelsőktől. Ezért mihamarabb határozott fellépésre van szükség, hogy kontinensünk ismét lendület kapjon e rendkívül fontos ágazatban. Az Európai Tanács 2013. tavaszi ülése kiemelte: az egységes digitális piac fontos szerepet játszik a növekedésben, és felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét intézkedéseket az egységes digitális piac lehető leggyorsabb megvalósítása érdekében. E cél eléréséhez jogszabályi intézkedések elfogadására van szükség még az EP jelenlegi mandátumának lejárta előtt. A Bizottság olyan rendelet elfogadására tett javaslatot, amely több, a távközlési ágazatban megvalósítandó egységes piac előtt álló akadályt felszámolna. Emellett számos egyéb, a digitális gazdaságot közvetlenül érintő – többek között az online fizetési szolgáltatásokra vagy az adatvédelmi előírásokra vonatkozó – jogalkotási javaslat vár a társjogalkotók döntésére. Ezeket e dokumentum melléklete tartalmazza. A javaslatok általános célja az egységes digitális piac a következőkben ismertetett bizonyos hiányosságainak felszámolása.

1 2

„Internet Matters” (Internetes ügyek), McKinsey, 2011. „Public Services Online” (Online közszolgáltatások), az Európai Bizottság számára készült áttekintő jelentés az e-kormányzati szolgáltatások teljesítményének felméréséről, ISBN 978-92-79-29949-0.

1

1. Az elektronikus kereskedelem és az elektronikus szolgáltatások elterjedésének előmozdítása Az Európai Unió hosszabb távon biztosítani kívánja, hogy a vállalkozások és a fogyasztók úgy vásárolhassanak vagy értékesíthessenek az interneten, mint helyi piacaikon, továbbá hogy az összes szolgáltatás, információ, adminisztratív alaki követelmény és kreatív tartalom online elérhető legyen. Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához teljes mértékben ki kell aknázni az internetes szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket. Elektronikus kereskedelem Az e-kereskedelem az Unió egyes tagállamaiban gyors ütemben nő. A forgalom 2011–2012-ben átlagosan 20 %-kal emelkedett3. Ugyanakkor a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem továbbra sem elég fejlett az EU-ban. 2012-ben a fogyasztók 45 %-a vásárolt online, de közülük csupán 11 % tette ezt egy másik országban.4 Ez egyre komolyabb akadályt jelent általában az egységes piac fejlődésére nézve, tekintettel arra, hogy a gazdaság mindinkább függővé válik az internettől. A kkv-k számára az e-kereskedelem lehetőséget teremt tevékenységeik kiterjesztésére a regionális és nemzeti határokon túlra, ugyanakkor növeli a kihívásokat és a verseny okozta nyomást is. A kiskereskedők nehézségekről és magasabb költségekről számolnak be, amelyek oka az eltérő adó- és szerződési jogban, a határokon átnyúló szállítás magasabb díjaiban és a szállítók által a határokon átnyúló ügyletek esetében előírt korlátozásokban keresendő5. Az elektronikus kereskedelem bővülése a fogyasztók számára 204 milliárd EUR (az európai GDP 1,7 %-a) hasznot eredményezhetne, amennyiben a kiskereskedelmi értékesítések 15 %-a elektronikus kereskedelem útján valósulna meg, továbbá megszűnnének az egységes piac előtt álló akadályok6. Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó 2012. évi cselekvési tervében7 a Bizottság öt prioritást határozott meg a digitális szolgáltatások fejlődését hátráltató, továbbra is fennálló akadályok felszámolására: – – – – –

A termékek és szolgáltatások határon átnyúló online kínálatának megkönnyítését szolgáló jogi előírások kidolgozása. A szolgáltatók tájékoztatásának és a fogyasztók védelmének javítása. Megbízható és hatékony fizetési és szállítási rendszerek biztosítása. A visszaélések megakadályozásának és a viták megoldásának hatékonyabbá tétele. Széles sávú hálózatok és fejlett technológiai megoldások kiépítése.

3

„Europe B2C E-Commerce and Online Payment Report 2013” (Az európai elektronikus kiskereskedelemről és az online fizetésről szóló 2013. évi jelentés), Ecommerce Europe, amelyre az Európai Bizottság az „Otthon a belső piacon – a fogyasztói piacok eredménytáblája” című, 2013. júliusi SWD(2013) 291 final szolgálati munkadokumentumában hivatkozik. 4 Eurostat, közösségi felmérés az IKT egyének általi használatáról a háztartásokban. 5 359. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés. 6 „Consumer market study on the functioning of e-commerce” (Fogyasztói piaci tanulmány az elektronikus kereskedelem működéséről), Civic Consulting (2011) – az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökségnek az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság megbízásából készített tanulmánya. 7 „Egységes keret az elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások digitális egységes piacába vetett bizalom megerősítésére”. A Bizottság COM(2011) 942 final közleménye.

2

A cselekvési terv végrehajtásáról szóló helyzetjelentést idén áprilisban tették közzé. Az eszolgáltatások kínálatának bővítését szolgáló konkrét intézkedéseket mutattak be a „Vállalkozás 2020” cselekvési terv keretében. Ezek célja a digitális korban szükséges készségek erősítése és az internetes vállalkozók bátorítása. Elektronikus fizetés Az e-fizetés elengedhetetlen az egységes digitális piac hatékony működéséhez. Az online fizetéshez kapcsolódó költségek, a kényelmi és biztonsági tényezők kulcsfontosságú szerepet játszanak akkor, amikor arról döntünk, hogy egy internetes oldalon keresztül kívánunk-e vásárolni. 2009-ben az internethasználók 35 %-a azért nem vásárolt az interneten, mert kétségei voltak a fizetés biztonsága felől8. De az elektronikus fizetési rendszerek üzemeltetése önmagában véve is ígéretes gazdasági ágazat. A még nem megvalósítható mobilfizetésekre vonatkozó kereslet értékét az Unióban megközelítőleg 50 milliárd EUR-ra becsülték 2012-ben9. Fontos megjegyezni, hogy azok a tagállamok, amelyek bizonyos összeghatár felett kötelezővé tették az elektronikus eszközökön keresztül történő fizetést (átutalás, közvetlen beszedés, kártyás fizetés) arról számoltak be, hogy a nem készpénzes fizetési módok használata elősegíti a csalás és az adókijátszás megelőzését. Az Unió pénzforgalmi piaca azonban széttagolt és költséges. Az Európai Központi Bank becslései szerint a pénzforgalomhoz kapcsolódó társadalmi és magánköltségek az Unióban a GDP 1,2 %-ának, illetőleg 156 milliárd EUR-nak felelnek meg évente10. A kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetésekről szóló zöld könyvét11 követően a Bizottság egy új, a pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó irányelvre, továbbá a multilaterális bankközi díjakra vonatkozó javaslatot terjesztett elő. A javaslatok a továbbra is fennálló akadályok (például az elégtelen harmonizáció, a kártyás és internetes fizetés egyes területeit jellemző gyenge verseny, a technikai szabványosítás ösztönzésének hiánya többek között a mobiltelefonokról történő fizetések esetén) felszámolására irányulnak. Emellett magas biztonsági követelményeket határoznak meg valamennyi pénzforgalmi szolgáltató számára, különösen az online ügyletek vonatkozásában. A javaslatokat célszerű lenne minél hamarabb elfogadni, továbbá a társjogalkotóknak is sürgős lépéseket kellene tenniük annak érdekében, hogy a két említett javaslatot 2014 első félévében el lehessen fogadni. Ezenkívül a Bizottság hozzálát az elektronikuspénz-irányelv felülvizsgálatához, amely a pénzforgalomra vonatkozó szabályozási keret egyszerűsítését célzó további lépéseket eredményezhet. A szolgáltatási irányelv A szolgáltatási irányelv hatékony végrehajtása az európai online piacok fejlődése szempontjából is döntő jelentőségű. Különösen az egyablakos ügyintézés rejt magában olyan lehetőségeket, amelyek jóval túlmutatnak a szolgáltatási irányelv rendelkezésein. Az egyablakos ügyintézési pontok olyan szolgáltatók számára nyújtanak a jogi és adminisztratív követelményekre vonatkozó tájékoztatást, 8

Az Eurostat családok körében végzett kutatása (2009), amelyre a Bizottság az elektronikus kereskedelemre vonatkozó alábbi közleményében hivatkozik: 9 „The 2011-2016 Outlook for Mobile Payment (mobile Money) Services in Africa, Europe & the Middle East” (A mobil fizetési szolgáltatásokkal (mobil pénzzel) kapcsolatos kilátások a 2011–2016 közötti időszak vonatkozásában Afrikában, Európában és a KözelKeleten), Icon Group International (2011). Az USD-ben megadott adatok átszámítása 1,3 USD/EUR árfolyamon történt. 10 „The social and private costs of retail payment instruments. A European perspective” (A kiskereskedelmi fizetési eszközök társadalmi és magánköltségei európai perspektívában) – Heiko Schmiedel, Gergana Kostova és Wiebe Ruttenberg, European Central Bank Occasional Paper Series (2012). A tanulmányra a fizetési szolgáltatásokra vonatkozó 2013-as irányelvjavaslattal és a multilaterális bankközi díjakra vonatkozó rendelettel foglalkozó hatásvizsgálat hivatkozik. 11 COM(2011) 941.

3

akik saját hazájukban vagy egy másik országban vállalkozás beindítását tervezik. A vállalkozások az egyablakos ügyintézést az összes hivatalos alaki követelmény egy belépési ponton keresztül való online teljesítésére is igénybe vehetik. Itt az idő, hogy a tagállamok fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy az egyablakos ügyintézési pontok átfogó e-kormányzati szolgáltatásokat nyújtsanak a vállalkozások számára. Ezáltal a vállalkozások és a hatóságok egyaránt időt és pénzt takaríthatnának meg. Az egységes piaci jogok gyakorlására vonatkozó, könnyen hozzáférhető és átlátható tájékoztatás a hatékony e-kormányzati szolgáltatások egyik alapvető eleme. A tagállamok feladata, hogy beruházásokat eszközöljenek az olyan elektronikus portálok fejlesztésébe, amelyek egyablakos ügyintézést tesznek lehetővé a polgárok és a vállalkozások számára, valamint hogy ezeket a portálokat összekapcsolják a megfelelő uniós portálokkal (például az Európa Önökért portállal). A Bizottság nemrégiben két további közleményt fogadott el a szolgáltatási irányelv kapcsán: az egyik a szabályozott szakmákkal foglalkozik, míg a másik egy, a jogi formára és a tulajdonlási követelményekre vonatkozó szakértői értékelés megállapításaival. Elektronikus kormányzat Az információs és kommunikációs technológiák köztestületek általi intelligens használata az igazgatási költségek 15–20 %-os csökkenését eredményezheti. Jelentős reformokra, valamint az ezeket támogató új technológiák, például a számítási felhő alkalmazására van szükség ahhoz, hogy magas színvonalú szolgáltatásokat lehessen biztosítani a költségvetési konszolidáció idején. Ebben az összefüggésben megjegyzendő, hogy az új közbeszerzési irányelveknek megfelelően 2018ra az Uniónak is teljes mértékben át kell térnie az elektronikus közbeszerzésre. A becslések szerint az elektronikus számlázás Unió-szerte történő bevezetése a közbeszerzések során 2,3 milliárd EUR megtakarítást eredményezhetne12. A várakozások szerint a kezdeti beruházások a legtöbb esetben két év alatt megtérülnének. Néhány tagállam (Dánia, Svédország és Finnország13) már alkalmazza az e-számlázást, amely azonban legtöbbször nem interoperábilis, nemzeti szabványokon alapul. Az Európai Bizottság irányelvet terjesztett elő a közbeszerzés során alkalmazott elektronikus számlázás vonatkozásában, hogy előmozdítsa az e-számlázás elterjedését. Célszerű lenne, ha az Európai Parlament és a Tanács gyorsan elfogadná az említett irányelvet. A Bizottság ajánlásának értelmében a teljesen elektronizált közbeszerzés előmozdítását célzó nemzeti cselekvési tervek kidolgozására van szükség. Az IKT-szabványok az IKT-rendszerek és szolgáltatások interoperabilitásának elengedhetetlen előfeltételét jelentik. A Bizottság nemrégiben korszerűsítette az európai szabványosítási rendszert annak felgyorsítása és kiterjedtebbé tétele érdekében. Emellett létrehozta az IKT-szabványosítással foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő európai platformot. Online tartalmak és engedélyek Az emberek internethasználatát nagy részben a zenékhez, filmekhez, televíziós programokhoz, könyvekhez és az internetes sajtóhoz való online hozzáférés jellemzi. Európában működik a kreatív

12

A Bizottság általi extrapolálás, amelyre a Bizottság a „Teljesen elektronizált közbeszerzés a közigazgatás korszerűsítéséért” című COM(2013) 453 közleményében hivatkozik. 13 Ausztria és Olaszország 2014-től.

4

ágazat néhány vezető szereplője, és ez a gazdasági ágazat 2010-ben mintegy 280 milliárd EUR bevételt könyvelhetett el az Unióban, továbbá mintegy 6,7 millió fő foglalkoztatását biztosítja14. Ugyanakkor ebben az ágazatban különösen szembeötlők az egységes piac jelenlegi korlátai. A polgárok nem értik, miért nem tudnak Európa-szerte jogszerűen hozzáférni az internetes kreatív tartalmakhoz. A tartalmak földrajzi alapon történő blokkolása, vagyis amikor a felhasználók arról értesülnek, hogy aktuális tartózkodási helyükön az általuk elérni kívánt tartalom nem hozzáférhető, világosan megmutatja, hogy az egységes piac működése ezen a területen nem megfelelő. Ezeket a szerzői jog területét érintő akadályokat meg kell szüntetni. Az Európai Bizottság javaslatot tett egy a szerzői jogok kollektív kezelésére vonatkozó irányelvre, amelyet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a lehető leghamarabb el kellene fogadnia. A Bizottság emellett az érdekelt felek közötti párbeszédet kezdeményezett („Engedélyek Európa számára”), hogy ennek keretében olyan, az ágazat által vezérelt megoldásokat térképezzen fel és hajtson végre, amelyek elősegítik az egységes piacot hátráltató korlátok felszámolását és a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak szabad áramlását és felhasználását. Ezzel párhuzamosan a Bizottság piaci tanulmányok, hatásvizsgálat és jogszabály-előkészítési munka alapján lezárja az uniós szerzői jogi keretszabályozás jelenleg folyó felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy 2014-ben döntés születhessen a felülvizsgálat eredményeképpen kidolgozott jogalkotási reformjavaslat benyújtásáról. Jóllehet a digitális technológiák manapság meghatározzák az emberek közötti interakciók, a munkavégzés és a kereskedelem módját, a bennük rejlő lehetőségek még nincsenek teljesen kiaknázva az európai oktatási és képzési rendszerek területén. Az Európai Bizottság közleményt adott ki a „Megnyíló oktatás” kezdeményezésről, amelynek célja az IKT hatékonyabb integrálása az oktatásba és képzésbe, hogy ezáltal biztosítható legyen a digitális társadalmunkban szükséges digitális készségek elsajátítása. Konkrét intézkedésekre fog sor kerülni az intézményeket, tanárokat és diákokat innovációra ösztönző nyitott tanulási környezet támogatása, a nyílt oktatási segédanyagokban rejlő lehetőségek kiaknázása, valamint az olyan digitális infrastruktúrák, különösen az összekapcsolhatóság és az interoperabilitás fejlesztése érdekében, amelyek új üzleti lehetőségeket eredményeznek. Fogyasztói bizalom, kiberbiztonság és adatvédelem A fogyasztók és a felhasználók online szolgáltatásokba vetett bizalmának erősítéséhez a társjogalkotóknak a lehető leghamarabb el kellene fogadniuk az uniós adatvédelmi szabályok átfogó korszerűsítésére és megerősítésére vonatkozó bizottsági javaslatokat. A fogyasztóknak és általában az uniós polgároknak bízniuk kell a digitális eszközökben és szolgáltatásokban (pl. számítási felhő), és ehhez hatékonyabb és korszerűbb adatvédelmi szabályok alkalmazására van szükség. Az Európai Bizottság adatvédelemre vonatkozó javaslatai biztosítani fogják az uniós adatvédelmi szabályok alkalmazását minden olyan esetben, amikor uniós polgárok adatai kerülnek feldolgozásra, függetlenül a szerver, illetőleg a személyes adatokat tároló felhő helyétől. A kiberbiztonság alapvető jelentőségű mind a hagyományos kritikus infrastrukturális ágazatok (pl. energiaipar), mind pedig az olyan vállalkozások számára, amelyek üzleti tevékenységéhez elengedhetetlen az internet. Jelenleg számos felhasználó biztonsági megfontolásokból idegenkedik az ilyen szolgáltatások igénybevételétől.

14

Az Európai Bizottság 2010. évi európai versenyképességi jelentése (SEC(2010) 1276), amelyre a Bizottság „A szellemitulajdon-jogok egységes piaca felé” c. COM(2011) 287 közleményében hivatkozott.

5

Az EU kiberbiztonsági stratégiája választ kínál számos vonatkozó kérdésre, az uniós hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv pedig a társjogalkotók elfogadására vár. Hasonló a helyzet a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és a bizalmi szolgáltatásokról szóló rendeletjavaslattal. A fogyasztóvédelmi jog területén az alternatív vitarendezési eljárásokról szóló, nemrégiben elfogadott irányelv lehetővé fogja tenni a fogyasztók számára, hogy magas színvonalú alternatív vitarendezési szervezetekhez fordulhassanak a kereskedőkkel folytatott szerződéses vitáikkal, függetlenül attól, hogy a beszerzés online vagy offline módon, belföldön vagy határokon átnyúló tevékenység keretében történt-e. Emellett az online vitarendezésről szóló rendelet előírja egy olyan uniós szintű online platform létrehozását, amely az internetes ügyletekből eredő jogviták rendezésére szolgál. A tagállamoknak biztosítaniuk kell mindkét eszköz ambiciózus és mihamarabbi végrehajtását. Európának továbbá biztonságos és megbízható környezetet kell teremtenie a számítási felhő elterjedéséhez. A Bizottság ezért ismertette a számítási felhőre vonatkozó stratégiáját, amely intézkedéseket tartalmaz az Európában kínált, felhőalapú szolgáltatások iránti bizalom és a biztonság kiépítésére. Az Uniónak továbbra is szerepet kell vállalnia az internet szabályozásáról világszerte folytatott szélesebb körű vitában. Folytatódik az internettel kapcsolatos szakpolitikákra vonatkozó uniós stratégiai megközelítés kidolgozása, melynek célja a párbeszéden, a sokféleség tiszteletben tartásán és a különféle internettel kapcsolatos területek együttműködésén alapuló globális modellre vonatkozó terv létrejötte. Adózás A digitális gazdaságra történő átállás az adózás terén is kihívásokhoz vezet. A haszonra hagyományosan abban az országban vetették ki az adót, ahol a tevékenység fizikailag folyt, amely normál esetben egybeesett az ügyfél székhelyével. Az online átállás miatt új megközelítésre van szükség az adózás alóli kiskapuk és az önkényes adóztatás elkerülése végett. Az online szolgáltatások esetében 2015-ben beindul az egyablakos héa, mely egy egyszerű, vállalkozásbarát eszköz lesz annak biztosítása érdekében, hogy a héa-t az ügyfél székhelyén fizessék be. A digitális vállalatok könnyebben alkalmazzák a valamennyi multinacionális vállalat számára elérhető agresszív adótervezési technikákat is. Az EU aktívan hozzájárul az OECD adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatos munkájához, és különösen a digitális gazdaság tekintetében a megoldások kifejlesztéséhez. Az Európai Bizottság technikai elemzés és megoldási lehetőségek révén előmozdíthatja a vitát, segítheti annak koordinációját, továbbá támogatni tudja a kialakított álláspontokat az OECD-ben. Az Unión belül jól halad az adócsalás és adóelkerülés elleni cselekvési terv végrehajtása, melynek részét képezik a digitális gazdaságban azonosított kihívásokra válaszul szolgáló kezdeményezések is. Különösen ez a helyzet a közös konszolidált társaságiadó-alapra és a társasági adóra vonatkozó irányelvek felülvizsgálata terén. A kamat- és jogdíjfizetési irányelv korszerűsítésére irányuló javaslatot a lehető leggyorsabban el kell fogadni, és a Bizottság hamarosan benyújtja javaslatát az anya- és leányvállalatokról szóló irányelvre, mely a hibrid szervezetek tekintetében is tartalmazni fog rendelkezéseket.

6

2. A beruházások fellendítése Növelni kell a beruházásokat a legmodernebb kommunikációs infrastruktúrába és hálózatokba annak érdekében, hogy Európában olyanok legyenek a szolgáltatások, amilyenre a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak a digitális korban szüksége van. Az átlagos európai mobil adatszolgáltatási sebesség a fele az egyesült államokbelinek.15 Európában a 4G vezeték nélküli kommunikációba történő beruházásokat akadályozza a szabályozás, valamint a lassú és következetlen frekvenciaelosztás. Az amerikai, koreai és japán hálózatokhoz együttesen a világ 4G előfizetéseinek 88 %-a tartozik, míg az európaihoz alig 6 %. Európa hasonlóképp elmarad nemzetközi versenytársaitól a vezetékes hálózatok esetében a vezetékes hálózatok kiépítettsége és az átlagos szélessávú sebesség tekintetében. Koreában a háztartások 58 %-át köti össze optikai szál, ez a szám Japánban 43 %, míg Európában mindössze 5 %. Ez különösen nyugtalanító annak fényében, hogy az új digitális fejlesztésekhez gyors, megbízható és átfogó kapcsolatra van szükség. Az e-mailek és egyszerű weboldalak világából már továbbléptünk az internethez és a szélessávú telefonáláshoz, a fájlmegosztáshoz, játékokhoz és videókhoz. A technológia következő generációjához (felhő alapú programozás, 3D nyomtatás, e-egészségügy, ekormányzás, intelligens városok, HD TV és távjelenlét, óriási méretű adathalmazok, összekapcsolt autók stb.) kontinensszerte még nagyobb sávszélességre és folyamatos szolgáltatásra lesz szükség. Különféle szolgáltatások egyidejű használata esetében a sávszélesség iránti igény drámaian megnőhet, a minőség pedig visszaeshet, amint ezt számos háztartás máris tapasztalja. A szabályozásnak kedvező körülményeket kell teremtenie a nagy sebességű hálózatokba történő beruházáshoz az egész szektor számára, miközben támogatnia kell a hagyományos (réz) technológiáról történő átállást az optikai kábelekre. A Bizottság nemrégiben a jelenlegi távközlési jogi keretek alapján ajánlást fogadott el, mely 1) támogatja a stabil, költségalapú hozzáférési díjakat a „hagyományos” réz hálózatok esetében, 2) megerősíti a hozzáférést keresőkért folytatott versenyt azáltal, hogy egyenlő hozzáférést nyújt számukra a meglévő hálózatokhoz, valamint 3) a megfelelő körülmények fennállta esetében visszavonja az árszabályozási rendeletet a nagy sebességű hálózatok tekintetében (különös tekintettel a megkülönböztetésmentesség elvének szigorú betartására a hozzáférési bemenet esetében, valamint a jelentős versenyre az alternatív infrastruktúrák részéről). Ez az ajánlás az elektronikus kommunikáció egységes európai piacáról szóló rendelettervezettel együtt egy olyan kiegyensúlyozott intézkedéscsomagot képez, amelynek célja a telekommunikáció terén az egységes piac élénkítése, valamint a beruházások ösztönzése. 2013 elején a Bizottság előterjesztett egy, a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló rendelettervezetet16, mely az alábbi négy problémakör kezelésére irányult:    

15 16

Az új, illetve felújított épületek nagy sebességű széles sávú infrastruktúrával való felszerelhetőségének biztosítása. A passzív infrastruktúrához (például az alépítményekhez, vezetékoszlopokhoz, tartóoszlopokhoz, antennaszerelvényekhez) való hozzáférés biztosítása. Az építési munkák összehangolásában mutatkozó hiányosságok orvoslása. Az engedélyeztetéssel járó bonyolult és időigényes ügyintézés egyszerűsítése.

„Az internet helyzete” (The state of the Internet), Akamai (2012. negyedik negyedév), Cisco VNI mobil előrejelzés (2013). COM(2013)147

7

E rendelet végrehajtásától (mely a nagy sebességű széles sáv kiépítése költségeinek 80 %-át érinti) jelentős előnyök várhatóak. Ezért az elfogadásának a társjogalkotók számára is lehetőleg prioritásnak kell lennie. Vonzóbbá kell tenni a távközlési infrastruktúrába történő magánbefektetéseket, nem utolsósorban az intézményi befektetők számára. Hatékonyan és hatásosan kell becsatornázni a kormányok, vállalatok és háztartások megtakarításait. Ez történhet többfajta közvetítő (pl. bankok, biztosítók és nyugdíjalapok), valamint a tőkepiacokhoz történő közvetlen hozzáférés révén. A hosszú távú finanszírozás ösztönzése központi jelentőségű a strukturális gazdasági reform támogatásához és a gazdasági növekedés hosszú távú trendjéhez történő visszatéréshez. A Bizottság 2013. március 20-án elfogadta az Európai gazdaság hosszú távú finanszírozásáról szóló zöld könyvet. A könyv nyomon követése várhatóan fontos alapot szolgáltat majd a jövőbeni hálózati beruházásokhoz, amelyek hozzájárulnak a gazdasági talpra állás ösztönzésének átfogóbb céljához is. Az uniós támogatás kombinálása a köz- vagy magánbefektetésekkel lehetővé teszi majd, hogy a kiemelt projektek több pénzt kapjanak. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz az Európai Beruházási Bankkal együttműködve keretet alkot a pénzügyi eszközök fejlesztéséhez mind a köz-, mind a magánbefektetések számára azokon a területeken, ahol a széles sávba történő magánbefektetések el vannak maradva. Az egyedi projektek terén az Európa 2020 projektkötvénykezdeményezés hozzájárul ahhoz, hogy az intézményi befektetők bekapcsolódjanak az új hálózatok finanszírozásába. A befektetések további támogatást fognak kapni a strukturális és beruházási alapokból.

3. A nyílt internet védelmében Az internetes szolgáltatásokhoz történő nyílt és megkülönböztetésmentes hozzáférés nélkülözhetetlen. A „hálózati semlegesség” megvalósulásához valamennyi végfelhasználónak korlátozásmentesen hozzá kell férnie az internethez, és a hálózaton áthaladó valamennyi elektronikus kommunikációs adatot egyformán kell kezelni. Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének nemrégiben közzétett jelentése megállapítja, hogy sok fogyasztó esetében blokkolva vannak egyes internetes szolgáltatások. A tartalomszolgáltatók amiatt is aggódnak, hogy az internetszolgáltatók előnyben részesítik saját tartalmaikat. Ennek következtében több tagállam mérlegeli, hogy intézkedéseket vezet be a hálózati semlegesség érdekében, illetve egyes tagállamok ezt már meg is tették (Belgium, Németország, Franciaország, Hollandia, Szlovénia). Ugyanakkor az e kérdéssel kapcsolatos különféle megközelítések a piac további széttagoltságához vezethetnek. Az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a „behálózott kontinens” megteremtéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról szóló bizottsági rendelettervezet17 megoldásokat kínál a hálózatsemlegesség biztosítására, így különösen:  

17

tartalmazza a végfelhasználók internethez történő szabad hozzáférésének elvét; tiltja a szolgáltatások és/vagy alkalmazások blokkolását vagy visszafojtását, kivéve egyes nagyon korlátozott, objektív körülmények által indokolt eseteket (pl. bírósági végzés, bűncselekmények);

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a „behálózott kontinens” megteremtéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról, valamint a 2002/20/EK, 2002/21/EK és 2002/22/EK irányelv és az 1211/2009/EK és 531/2012/EU rendelet módosításáról, COM(2013) 627.

8

 

biztosítja az átláthatóságot, hogy a fogyasztók tisztában legyenek azzal, hogy milyen az általuk kapott sávszélesség és a sebesség, és könnyebben válthassanak szolgáltatót; biztosítja, hogy azok a fogyasztók, akiket ez érdekel, elő tudjanak fizetni magas színvonalú szolgáltatásokra (pl. sávszélesség TV-szolgáltatásokhoz), amennyiben ez nem ütközik a más fogyasztók számára ígért internetsebességgel.

4. A telekommunikációs piac széttagoltságának felszámolása A '90-es években Európa jó helyzetben volt az IKT terén; ezt a versenybarát EU távközlési keretszabályozás segítette és az innovációba és a standardokba történő beruházások ösztönözték. Ám idővel ez a helyzeti előny különféle okok miatt eltűnt: a szakpolitikák gyakran nem követték a változásokat, az iparágak nem használták ki az internet kínálta lehetőségeket, és nem történt elegendő erőfeszítés az egységes piacon még fennálló akadályok megszüntetése érdekében. Noha van egy 500 millió ember alkotta hazai piacunk, az eltérő szabályozások következtében az uniós távközlési szolgáltatóknak és az innovatív kezdő vállalkozásoknak a gyakorlatban 28 eltérő piaccal kell boldogulniuk. Becslések szerint évente 110 milliárd EUR-ba (a GDP 0,9 %-a) kerül az18, hogy nem létezik versenyképes egységes e-kommunikációs piac. A fogyasztók számára az uniós távközlési piac hiánya a barangolási díjakban ölt testet, melyeket akkor kell megfizetniük, ha átlépik az államhatárt az EU-ban és használni kívánják mobiltelefonjaikat. Az átláthatóság és a verseny hiánya oda vezet, hogy a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak korlátozott mennyiségű szolgáltató áll rendelkezésükre, ami tovább növeli a költségeket. A szolgáltatói oldalon a széttagolt piac visszafogja a távközlési szektort az új generációs hálózatkész szolgáltatások Európa-szerte történő kiépítése terén. A mobilszolgáltatásoknak nagyon eltérő frekvenciarendszerekben kell működniük. Mind a vezetékes, mind a mobilhálózatok üzemeltetőinek az uniós jog eltérő értelmezéseivel kell szembesülniük. E kérdéseket uniós szinten kell kezelni. A távközlési szolgáltatóknak nyílt és akadálymentes egységes piacon kell működniük ahhoz, hogy magas színvonalú több országra kiterjedő kommunikációt biztosítsanak az állampolgárok és a vállalkozások számára. Ahhoz, hogy beruházzanak a nagy sebességű széles sávú hálózatokba, biztonságra, következetességre és versenyre van szükségük. Továbbá egyszerűbbé kell váljon a számukra, hogy több országban működjenek, ideértve az egységes engedélyezési rendszert, a jobban összehangolt szabályokat a frekvenciaelosztás terén, nagyobb következetességet a vezetékes szélessávú hálózatokhoz való hozzáférés szempontjából, és az állandó minőséget biztosító összeköttetéseket. Ezen az egységes távközlési piacon belül a fogyasztókat és a vállalkozásokat nem terhelhetik tisztességtelen díjak, ha más országban hívást intéznek vagy barangolnak– és olyan hálózatsemlegességi szabályoknak kell védeniük őket, melyek biztosítják a nyílt és innovatív internetet a specializált szolgáltatások fejlesztésének lehetővé tétele mellett. A Bizottság ezért terjesztette elő az elektronikus hírközlés egységes európai piacához szükséges intézkedések meghatározásáról szóló rendelettervezetet19. Ez az új rendelet a mostani uniós keretszabályozásra épül, és rendelkezik különösen a következőkről:

18

19

„Lépések a valódi e-kommunikációs belső piac felé” (Steps towards a truly internal market for e-communications), az Ecorys NL 2011-es jelentése az Európai Bizottság számára. Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a „behálózott kontinens” megteremtéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról, valamint a 2002/20/EK, 2002/21/EK és 2002/22/EK irányelv és az 1211/2009/EK és 531/2012/EU rendelet módosításáról, COM(2013) 627.

9

  

az elektronikus távközlés egységes engedélyezése az egész Unióban. Jelenleg a távközlési szolgáltatóknak minden tagállamban külön engedélyre van szükségük, és gyakran eltérő nemzeti szabályoknak kell eleget tenniük. A mobil-/vezeték nélküli hálózatok esetében a frekvenciaelosztás koordinációja, különös tekintettel az időzítés és a konkrét engedélyezési feltételek összehangolására annak érdekében, hogy a szolgáltatók egyszerűbben működhessenek egyszerre több államban. Nagyobb összhang a nemzeti szabályozások terén, emellett az európai dimenzió növelése az egységes piac koherenciájának biztosítása érdekében.

A javaslat számos előnnyel jár a fogyasztók és a vállalkozások számára, ideértve:   

A hazai és a „nemzetközi” (EU-n belüli) hívások ára közötti indokolatlan különbségtétel felszámolását. barangolás esetében a hívásfogadás díjának azonnali eltörlését, és a barangolási többletköltségek fokozatos megszüntetését eredményező intézkedéseket. Szabadságot a fogyasztók és a vállalkozások számára a szolgáltatások vásárlása tekintetében függetlenül azok helyétől, ami növeli a versenyt, illetve az átlagos távközlési fogyasztó számára rendelkezésre álló kínálatot.

E javaslat elfogadásának a lehető legnagyobb prioritást kell élveznie. Ugyanakkor javítani kell a jelenlegi keretek végrehajtásán (különösen a tagállamokkal való jobb igazgatási együttműködés révén).

Mellékletek: 1. melléklet - Elfogadásra váró főbb uniós jogszabálytervezetek 2. melléklet – Főbb tények és számok

10

1. melléklet – Elfogadásra váró főbb uniós jogszabálytervezetek Intézkedés

Hogyan járult hozzá a Bizottság?

Mi történik ezután?

Elektronikus hírközlési hálózatok

Az egységes távközlési piac megvalósítására irányuló intézkedések

Jogalkotási javaslat

2013/09

A nagy sebességű szélessávú infrastruktúra költségeinek csökkentésére irányuló intézkedések


2013/03

A hálózat- és információbiztonság biztosítására irányuló intézkedések


Európai összekapcsolódási eszköz


2013/02 2011/10

2014 márciusáig politikai megegyezésre kell jutni 2014 márciusáig politikai megegyezésre kell jutni

2014 márciusáig politikai megegyezésre kell jutni A politikai megegyezés várhatóan hamarosan létrejön

Elektronikus kereskedelem és elektronikus szolgáltatások

Elektronikus azonosítás és bizalmi szolgáltatások


2012/06

Politikai megegyezésre kell jutni (az első egységes piaci intézkedéscsomag része)

Kollektív jogkezelés


2012/07

A politikai megegyezés várhatóan 2013 végéig létrejön

Elektronikus számlázás a közbeszerzéseknél


2013/06

2014 márciusáig politikai megegyezésre kell jutni (a második egységes piaci intézkedéscsomag része)

Általános adatvédelmi rendelet


2012/01

2014 márciusáig politikai megegyezésre kell jutni

Multilaterális bankközi díjak


2013/07


A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelv


2013/07


Jelenlegi helyzet:

folyamatban

több erőfeszítésre van szükség

nincs előrehaladás/ kevés az előrehaladás

11

2. melléklet – Főbb tények és adatok* 1. Digitális gazdaság: a alapvető forrása

növekedés

és foglalkoztatás

A világgazdaság egy jelentős hányada már digitalizált Az IKT-ágazat részesedése az összes bruttó hozzáadott értékből (2011-es vagy a legfrissebb hozzáférhető adatok) KR JP CH US UK EU IT FR DE CA 0%

1%

2%

3%

4%

5%

6%

7%

8%

9%

Forrás: Európai Bizottság, OECD

Valamennyi ágazat függ az IKT-tól IKT-kiadások felhasználói kategóriák szerint (a 2012-ben IKT-ra fordított teljes kiadások % -ában) Építőipar Természeti erőforrások Energia és közművek Oktatási szolgáltatások Vendéglátás, szállodai és szabadidős létesítmények Nagykereskedelem és forgalmazás Kiskereskedelem Fogyasztók

Egészségügy

Közlekedés

Feldolgozóipar

Szolgáltatások

Kormányzat

Pénzügyi szolgáltatások

Távközlés

* Az uniós számadatok tartalmazzák a Horvátországra vonatkozó adatokat is, amennyiben rendelkezésre álltak

Forrás: OECD

Egyre növekszik az IT-ágazaton belüli munkahelyek száma Az IT-ágazatban dolgozók száma az EU-ban (millió fő) IKT-gyártás

IKT szolgáltatások

Nem IKT-ágazatok

8 7

millió munkahely

6 5 4 3 2 1 0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010 Forrás: Európai Bizottság

Az USA-hoz képest alacsony termelékenységünk egyik fő oka az IKT-ágazat elmaradása A munkatermelékenység növekedése az EU-ban és az USA-ban (két időszak éves átlaga) IKT-hozzájárulás (IKT-vel kapcsolatos beruházás, termelés és felhasználás, %-ban)

Egyéb hozzájárulások (%-ban)

2006–2011

2001–2005

1.1 0.7 0.5

0.3 0.9

0.9

EU

US

0.6

0.7

EU

US Forrás: a Conference Board

Az uniós gazdaságon belül egyre nő az IKT-ágazat részaránya Az IKT ágazat bruttó hozzáadott értékének alakulása az az EU-ban (index 2000 = 100)

IKT-ágazat

A gazdaság összesen

170 160

Index 2000=100

150 140 130 120 110 100 90 80 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Forrás: Európai Bizottság

A részarány tagállamonként változik Az IKT-gyártás és -szolgáltatások részesedése a teljes uniós bruttó hozzáadott értékből (2011) LT PL AT ES CY PT EL BE DE FR SI IT NL LV DK EU RO CZ FI SK MT BG UK SE HU EE IE

IKT-szolgáltatások IKT-gyártás

0%

1%

2%

3%

4%

5%

6%

7%


Új technológiák – új lehetőségek A számítási felhő potenciális hozamai az európai gazdaság számára 2020-ig

Vállalkozások létrehozása = 400 000 új kkv 2016-ig

EU GDP = Összesen 940 milliárd EUR növekedés 2015–2020 között

Számítási felhő

A számítási felhőt alkalmazó szervezetek 80%-a 10–20%-os költségcsökkenést ér el

Forrás: IDC és F. Etro

A digitális gazdaság 2020-ra legalább 4%-kal növelheti az uniós GDP-t A digitális gazdasággal összefüggő GDP-növekedés az EU-ban 114 112

EU GDP Index 2010=100

110 108 106 104 102 100 98 2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Forrás: Copenhagen Economics

2. Dinamikus ágazat – kihívásokkal teli környezetben A világ 50 vezető IKT-cége közül 10 európai, a 10-es toplistán azonban egyetlen európai sincs A vezető IKT-vállalkozások listája a forgalom alapján (2012) Helyezés

Név

Ország

1

SAMSUNG ELECTRONICS

KR

2

APPLE

US

3

FOXCONN

TW

4

NIPPON TELEGRAPH AND TELEPHONE

JP

5

AT&T

US

6

HEWLETT PACKARD

US

7

VERIZON COMMUNICATION

US

8

HITACHI

JP

9

INTERNATIONAL BUSINESS MACHINE

US

10

CHINA MOBILE COMMUNICATION

CN

13

TELEFONICA

ES

14

DEUTSCHE TELEKOM

DE

16

VODAFONE GROUP

UK

22

FRANCE TELECOM

FR

33

NOKIA

FI

34

TELECOM ITALIA

IT

36

VIVENDI

FR

43

LM ERICSSON

SE

44

ROYAL PHILIPS

NL

47

BT GROUP

UK

Forrás: Fortune Global 500

MEGJEGYZÉS: A TÁBLÁZAT 2013. OKTÓBER 7-ÉN FRISSÍTVE

Az internet elterjedése fellendíti a bevételeket, az uniós cégeknek azonban nagy a lemaradásuk A világ 50 vezető IKT-cégének összesített bevétele (millió EUR) Európa, Közel-Kelet, Afrika

Amerika

Ázsia, Csendes-óceáni térség

1 000 000 900 000 800 000 700 000 600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 2008

2009

2010

2011

2012 Forrás: Bloomberg

Távközlési ágazat: csökken az EU relatív részesedése A világ távközlési szolgáltatóinak bevételi tendenciái földrajzi területek szerint EU

USA

Japán

Kína

A világ többi része

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2007

2008

2009

2010

2011

2012

Forrás: European Information Technology Observatory

Az EU nehézségekkel küzd a 4G elterjesztése terén… 4G előfizetések világszerte (2013) Latin-Amerika

Közép- és Kelet-Európa

Észak-Amerika

Afrika–Közel-Kelet

Nyugat-Európa

Ázsia–Csendes-óceáni térség

2%

2% 6% 8%

42%

40% Forrás: IDATE

… és nem aknázza ki a Web 2.0-t Web 2.0* szabadalmi bejelentések (2008–2012) *második generációs internet, amely a felhasználók együttműködési , illetve online információ- és tartalommegosztó képességére összpontosul

Kanada 6 6 Canada Bahama-szigetek 1 Bahamas 1 Dél-Korea Korea 12 12 Japan Japán 88 Australia Ausztrália33 Singapore 2 Szingapúr 2 USA 170 US 170

China Kína 11 India 1 1 India

Finland 8 Finnország 8 France 4 Franciaország 4 Sweden 3 3 Svédország Svájc 3 Switzerland 3 Olaszország 2 Italy 2 UK 1 Egyesült Királyság 1 Germany 1 1 Németország


3. Internethasználat: fontos a lefedettség és a minőség A legtöbben használnak internetet, de EU-szerte eltérések mutatkoznak Az uniós polgárok internet-használata (2012) Internethasználat

Mobilinternet-használat

100 90

A magánszemélyek %-a

80 70 60 50 40 30 20 10 0 SE NL LU DK FI UK DE BE FR AT EE IE SK EU CZ LV HU ES MT SI LT HR PL CY PT IT EL BGRO Forrás: Európai Bizottság

Európában lassabb az ultragyors üvegszálas internet térhódítása, mint a világ más részein A normál szélessávú és az ultragyors üvegszálas internet térhódítása (2012 vége) Alapszintű szélessávú vonalak

Ultragyors üvegszálas vonalak

40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

EU

Japán

USA

Dél-Korea Forrás: Európai Bizottság, OECD

Az EU-n belül rendkívül eltérő az elterjedtség szintje A szélessávú vonalak elterjedtsége az EU-ban (100 főre jutó előfizetések száma, 2013)

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 RO PL BG SK IT PT HU LV EL IE AT ES CZ CY LT SI EE EU FI LU MT SE BE UK DE FR DK NL


Egyre többen használják az e-kereskedelmet, de a területi megoszlás nagy eltéréseket mutat A magánszemélyek %-a

Az e-kereskedelem használatának* alakulása az EU-ban 50 40 30 20 10 0 2007

2008

2009

2010

2011

2012

Az e-kereskedelem használata* az EU-ban (2012) 80


70 60 50 40 30 20 10 0 SE DK UK LU DE NL FI FR AT IE BE SK EU MT SI CZ ES PL LV HU EE HR PT CY EL LT IT BU RO * Használat az elmúlt 12 hónap során


Az online értékesítés növekszik, de tagállamonként eltérő mértékben Az online értékesítő uniós vállalkozások aránya (2012)

A vállalkozások %-a

30

25

20

15

10

5

0 SE DK CZ BE IE HR DE NL UK FI LT EU LU MT PT SI ES SK EE FR AT HU PL CY EL LV RO BG IT Forrás: Európai Bizottság

A kkv-k kevésbé végeznek online értékesítést Az online értékesítő uniós kkv-k és nagyvállalkozások aránya Kkv-k

Az online értékesítő uniós kkv-k forgalmának online értékesítésből származó aránya (2011)

Nagyvállalkozások

40

Domináns

A vállalkozások %-a

35

Igen alacsony

30 25 Jelentős

20 15

Alacsony

10 5 0 2010

2011

2012


4. Töredezettség: komoly akadály az EU számára Az EU digitális piaca még nem egységes A digitális piacok fő jellemzői az USA-ban, az EU-ban és Kínában

Fogyasztók*: Fő szolgáltatók: Szabályozási keretek:

330 6 1


510 +/- 40 28


1400 3 1 * millió fő


A távközlési árak közötti eltérések nem állnak összefüggésben az általános árszintek közötti különbségekkel Árszínvonal-indexek: távközlési szolgáltatások az átlagos árszintekhez viszonyítva (2012, EU = 100, vásárlóerő-paritások) Átlagos árszintek 160

Távközlési szolgáltatások árai (vezetékes telefon, mobiltelefon, internet)

140 120 100 80 60 40 20 0 SE DK FI LU CY DE AT LT FR EE UK IE IT SI BE LV HR NL PL MT RO PT BG EL CZ ES HU SK Forrás: Európai Bizottság

Az uniós távközlési szolgáltatók tevékenysége továbbra is nagyrészt a hazai piacaikra összpontosul A legjelentősebb uniós távközlési szolgáltatók nemzeti, uniós és Unión kívüli piacokról származó bevételei (2012. harmadik negyedév) Nemzeti piac

Uniós piac (nem a saját tagállamban)

Unión kívüli piac

100% 80% 60% 40% 20% 0%

Forrás: Európai Bizottság, a szolgáltatók pénzügyi beszámolói alapján

Az uniós polgárok vonakodnak a határokon átnyúló vásárlásoktól Az uniós polgárok online vásárlásai az eladók tartózkodási helye szerint (2012) 100

Az online vásárlók %-a

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Saját tagállam kereskedői

Más tagállamok kereskedői

A világ többi részén található kereskedők


5. A hatóságok kulcsszerepet játszanak a megfelelő feltételek kialakításában Egyre elterjedtebb az e-kormányzat 100

A polgárok és a hatóságok közötti elektronikus kommunikáció* *az elmúlt 12 hónapban internetet használó személyek %-a, 2012 -ben


90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 DK SE FI FR NL EE SI LU AT LV IE ES RO BE DE EL PT EU HU MT LT SK CY UK BU PL CZ HR IT Forrás: Európai Bizottság

A nyitottabb kormányzat számos előnnyel járhat A nyitott kormányzat előnyei

Növekvő termelékenység

Megtakarítás: 15-20%-os költségcsökkenés a hatóságoknál

Kevesebb bürokratikus teher

Nyitott kormányzat

Polgárbarát megközelítés

Magasabb növekedés: évi 40 milliárd EUR a kormányzati információ révén

Forrás: Mc Kinsey, E. Brynjolfsson, L. Hitt, H. Kim

Az e-közbeszerzés szélesebb körű alkalmazása ugyancsak számottevő haszonnal járhat Az e-közbeszerzés igénybevételének átlagos szintje tagállamonként (amennyiben rendelkezésre áll, 2011)* *Az elektronikus úton végzett közbeszerzések értéke osztva a közbeszerzések összértékével

AT BE CY CZ DE DK EE ES FI FR

BG EL HU LU SI

RO

IE PT SE UK

0% 0%

0-10% 0-10%

10-50% 10-50%

IT MT PL

LT Above Above50% 50%

Level of up-take

Igénybevételi szint


A digitális gazdaság fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen a biztonság Az uniós internethasználók indokai egyes online szolgáltatások mellőzésére (2010)

Security concernsaggályaik kept individual from providing personal Biztonsággal kapcsolatos visszatartják őket attól, hogy information to információkat online communities online közösségeknek személyes szolgáltassanak Biztonsággal kapcsolatos visszatartják őket attól, hogy Security concernsaggályaik kept individual from ordering or buying goods or szolgáltatásokat services for private use online termékeket vagy vásároljanak vagy rendeljenek saját felhasználásra Security concerns kept individual from out Biztonsággal kapcsolatos aggályaik visszatartják őket carrying attól, hogy banking activitieshajtsanak végre interneten banki műveleteket Biztonsággal kapcsolatos visszatartják őket attól, online hogy Security concerns aggályaik kept individual from downloading internetes content tartalmakat töltsenek le Biztonsággal kapcsolatos őket a Security concerns kept aggályaik individual visszatartják from communicating hatóságokkal való elektronikus kommunikációtól with public administrations

0

5

10

15

20

25

30

35

Az internethasználók %-a Forrás: Európai Bizottság

Az új munkahelyekhez új készségekre van szükség, és sok a betöltetlen állás Digitális munkahelyek: üres álláshelyek és diplomások száma Betöltetlen digitális munkahelyek

Új IKT-diplomások

1 000 000 900 000 800 000 700 000 600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 2011

2012

2013

2014

2015 Forrás: Empirica

Továbbra is prioritás az IKT-ismeretek terjesztése a lakosság körében A számítógépes ismeretek szintje az EU-ban (2012, a 16–74 éves személyek %-a)

Magas szint 26%

Közepes szint 25%

Ismeretek nélkül 33%

Alacsony szint 16%


Digitális kihívások Európában. A Bizottság hozzájárulása az Európai Tanács október i üléséhez

Recommend Documents