Digitális fényképezés alapismeretei. 1. modul Digitális fényképezés alapismeretei

Digitális fényképezés alapismeretei

1. modul Digitális fényképezés alapismeretei Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012

Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Szerkesztette: Zombor Gyula Lektorálta: dr. Gyenes Zsolt DLA

A kiadvány az „INTER-STUDIUM - Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel” című, TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 számú projekt keretében készült.

A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg

- 2010 -

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei TARTALOMJEGYZÉK

3

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei

1.

Fényképezőgépek

1.1

Bevezetés, a fényképezőgépek története, a látás folyamata

Az első használható képrögzítő eljárást L. J. Daguerre (1787-1851) fedezte fel 1836-ban, korábban elhalt munkatársa J. N. Niépce (17651833) kísérletei nyomán. Arago a francia Akadémia akkori elnöke közbenjárásával vásárolta meg Daguerre találmányát a francia kormány. 

A fényképezés technikai része fizikai és kémiai elemekből tevődik össze. Az ókorban már Arisztotelész foglalkozott a fénnyel és egyes L. J. Daguerre, J. N. Niépce fényjelenségekkel. Később az 1500-as években Leonardo Da Vinci feltalálta a lyukkamerát, a „camera obscurá”-t. 

Giovanni Baptista Della Porta először írta le a camera obscurát, aminek nyílásába lencsét helyezett. Bár ismerték a képvetítés feltételeit, ismerték az egyes ezüst sók megfeketedését fény következtében, mégis századok múltak el, amíg rájöttek arra, hogy a kettőt egyesítsék. 

 A fényképezés gyakorlatilag akkor oldódott meg, amikor a kép kialakítását egy – a megvilágítást követő – kémiai folyamatra, az előhívásra bízták. Az előhívás gondolatára Daguerre jött rá Niépce kísérletei nyomán. Fox Talbot tudatosan használta papírba itatott ezüstjodid sókat (1838). Eljárása tulajdonképpen nedves előhívás volt, és egyébként is sokkal inkább hasonlatos a maihoz. További hatalmas fejlődést jelentett, mikor összefüggő ezüsthaloid rétegek helyett albumint, kollódiumot, majd zselatint használtak közegként.

Burgesz 1873-ban hozta forgalomba az első (kevéssé fényérzékeny) brómezüstzselatin emulziót. Az első fényerős objektívet Petzval József számította ki, megtervezte és Voigtländer műszerésszel el is készíttette. 

 1888-ban Eastman a nehézkesen kezelhető üveglemezek helyett forgalomba hozott filmekhez Kodak néven 100 felvétel készítésére alkalmas tekercsekkel dobozos fényképezőgépet szerkesztett, és ezzel elindította a filmes fényképezőgépek fejlődését.

Eastman

4

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei 1925-ben került forgalomba az Oscar Barnack tervei alapján készült Leitz Leica kisfilmes fényképezőgép. 

1929-ben jelenik meg a két fényaknás Rolleiflex tekercsfilmes fényképezőgép. 

 1948-ban Dulovits Jenő tervei alapján készült a Gamma Optikai művekben a vízszintes betekintésű tükörreflexes beugró fényrekeszes, kisfilmes Duflex fényképezőgép. 

1970-ben megjelent aTTL-es fénymérés (Asahi Pentax)



1990-es évekre tehető a digitális fényképezőgépek megjelenése.

Az emberi szem a 400-700 nm közötti hullámhossztartományba tartozó elektromágneses hullámokat (a látható fényt) érzékeli. A külvilágból érkező fénysugarakat a szem optikai berendezése, a szemlencse összegyűjti, és a szemgolyó belsejében lévő, az un. Szem részei ideghártyára vetíti. Az ideghártyán a látott tárgy fordított állású és oldalhelyzetű képe jön létre. A szem tehát szabályos sötétkamra. 1.2

Nagyformátumú fényképezőgépek

Műszaki fényképezőgép Ahol az optikai leképzés geometriájával szemben csúcsigények vannak, ott a műszaki fényképezőgépet kell használni (épületek, gépek, műtárgyak fényképezése, topográfiai és festmény reprodukciók, orvosi fényképezés stb.). Használatuk, kezelésük szakértelmet, alapos gyakorlatot igényel. Két fontos optikai leképzési elv valósítható meg nagy pontossággal: egy ferde síkfelület éles leképzése teljes nyílással, ilyenkor a tárgysík az előlap síkja és a képsík metszik egymást; a perspektíva korrekció, amelynél a három előbbi sík párhuzamos, ezáltal a függőleges Műszaki vonalak perspektivikus összetartozása csökkenthető, fényképezőgép vagy kiküszöbölhető. Az alapdeszkás műszaki képek általános jellemzői: összecsukható, könnyen szállítható, gyorsan üzemképes állapotba hozható felépítésük mellett rendkívül sok és finom állítási lehetőséggel rendelkeznek. A Linhof cég következő képméretekkel hozta forgalomba: 6,5x9, 9x12, 13x18

5

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei A kisebb gépek felvételkor kézben is tarthatók, a nagyobb és nehezebb gépeket állványra erősítik. Központi záras cserélhető objektívjeik vannak és mattüveges kereső mellett Newton-keresővel és távmérővel is elláthatók. Roll és síkfilm kazettákkal használható. Nagy formátumú fényképezőgép

Kardánrendszerű műszaki gépek A legbonyolultabb optikai leképzések is megvalósíthatók kifogástalan élességgel. Ezek a gépek teljesítőképességben a műtermi kardángépeket is felülmúlják, több felvételi variációs lehetőséggel, finom mechanikailag igényesebb kivitellel és építő szekrény elven összeállítható tartozékrendszerrel. A kardános műszaki fényképezőgép sokoldalúságából következik, hogy felállítása, kezelése bonyolult és időigényes, szakfényképészeti feladatokra alkalmas. A kardán-fényképezőgépet mindig előnyösebb helyhez kötötten használni, a nagy pontosságok igénylő stúdiófelvételekhez. Nagy formátumú fényképezőgépek közül néhány modellhez gyártanak digitális hátfalakat, amiket a fényképezőgépen a külön csatlakoztatható filmmagazin helyére lehet felhelyezni. Ezek a digitális hátfalak 40 megapixel feletti felbontásúak is lehetnek. Hátrányuk, hogy drágák. A tradicionális nagy filmes kameragyártók rendre jelennek meg a piacon a digitális hátfalhoz szánt kardánrendszerű gépeikkel. A változtatások a kamerák méreteit érintik, hiszen működésük alapelvei semmit sem változtak, de a kisebb hátfalnak köszönhetően a gépek méreteit csökkenteni lehetett. Műtermi fényképezőgépek Az elnevezés arra utal, hogy ezeket a gépeket rendszerint stúdiókban vagy szolgáltató fényképész műtermekben használják. Általános jellemzői: harmonika kihuzatos, alapdeszkás felépítés; mattüveges keresővel, síkfilmvagy rollfilmkazettával; cserélhető, központi záras objektívvel; dönthető hátlappal és előlappal; gyors magasságállítási lehetőség és le-fel billenthető látókúp; közepesen nehéz rezgésmentes állványzat (statív) gördülő helyzetváltoztatási lehetőséggel, Műtermi fényképezőgép amely rögzíthető. Eredetileg üveglemezre vagy síkfilmre való felvételezéshez tervezték őket, ezért képméretük meghaladta a 9x12 cm-t. Ilyen negatívméretek már közvetlen másolatra is alkalmazhatók voltak.

6

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei

1.3

Középformátumú gépek

A 6 cm széles tekercsfilmre vagy a 70 mm-es perforált filmre készíthető 6x9 cm-esnél kisebb képeket középméretűeknek nevezzük. Évtizedeken keresztül számított a legmegbízhatóbb fényképezőgépnek a 6x6-os kétaknás, tükörkeresős Rolleiflex. A négyzet alakú képmező számos szerkezeti és használati egyszerűsítést tesz lehetővé. A keresőkép egyenes állású, 1:1 léptékű, de nem oldalhelyes. Kinyújtott karral, fej fölötti magasságból ugyanúgy fényképezhetünk, mint a talajra helyezett fényképezőgéppel, békaperspektívából. Kereső és a felvevő objektívek optikai tengelyeinek eltéréséből eredő, ún. Rolleiflex paralaxishibát a gép a távolságtól függően önműködően korrigálja. A Rolleiflex gépek hátránya, hogy az objektív nem cserélhető. A svéd Victor Hasselblad cég által a második világháború idején légi fényképezés és felderítés céljára kifejlesztett 6x6 centiméteres kamera volt a ma már négy alapegységből álló Hasselblad rendszer alaptípusa. A NASA ilyen gépekkel szerelte fel az űrhajókat és ezeket vitték a Holdra is. A hivatásos fotográfusok körében világszerte ezek a ma leginkább elterjedt középméretű fényképezőgépek. A Hasselblad fényképezőgépek négy alapegysége: – Hasselblad SWC nem tükörreflexes, a gép és objektív sem cserélhető. Precíziós Newton keresője van. Kazettája csereszabatos a rendszer többi kazettájával. Különösen víz alatti fényképezéshez, speciálisan tokozva, kiválóan alkalmazható gép. – Hasselblad 500 C/M. A típus jelmagyarázata: 500C = 1/500 s legrövidebb expozíciós idő és Compur zár, M = „Modifiziert”, azaz módosított Hasselblad SWC változata, ami jelen esetben arra utal, hogy 6x6-os méretben kombinálja a központi zárat a tükörreflexes keresővel. Ez a világon egyedülálló megoldás. Cserélhető objektívjei a központi zárral egybe építettek. Hasselblad 500 EL/M Speciális magazinjába 70 mm-es perforált film helyezhető, az elektromotort NC akkumulátor táplálja, egy töltés kb. 1000 felvételhez Hasselblad 500 EL/M elegendő, a motoros filmtovábbítás és zárfelhúzás lehetővé teszi a Hasselblad 500 CM

Hasselblad 2000 FC

7

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei másodpercenként egy felvétel készítését. A kamerához az 500 C/M objektívjeit használhatjuk. Hasselblad 2000 FC. Elektronikus vezérlésű redőnyzára 1/2000 s expozíció beállítást teszi lehetővé. A redőnyzár rolója titánium fóliából készült, ez tette lehetővé az expozíciós idő 1/500 s-ről 1/2000 s-ra való csökkentését. A Hasselblad gépek egyedülálló sajátossága, hogy középméretben sokoldalú tartozékaik segítségéve egyaránt használható műtermi modern felvételekhez, riportokhoz, nagy igényű, tudományos felvételekhez. 1.4

Kisfilmes fényképezőgépek Film lencsével Az egyszer használatos, eldobható „kamerák” tartoznak ide. Az első szerkezetet 1986-ban a Fuji hozta forgalomba, azóta elképesztő karriert futott be a típus. Általában 400-800 ASA érzékenységű, 36 felvételre alkalmas negatív van a kis fényerejű, műanyagból készített, egylencsés és keretkeresővel felszerelt dobozban. A dobozt kidolgozás előtt a laboratóriumban összetörik.

Eldobható kamera

Poket (zseb-) fényképezőgép A felvételeket 16 mm széles, mindkét végén egymással összefüggő, képkapus kazettába vezetett, különleges képélességet és színvisszaadást adó, speciális filmanyagra Pocket (zseb) fényképezőgép fényképezik. A kazettát nem lehet újratölteni. A képméret 13x17 mm. Egy kazetta filmre 12 vagy 20 felvétel készülhet. Beépített vakuval működnek. A negatívképről jó minőségű, 10x15 cm-es nagyítások készíthetők. Kompakt fényképezőgép Ez a fényképezőgép-típus a 80-as évek elején jelent meg a piacon. Kimondottan amatőr célra készített kameraszerkezet. Olcsósága és egyszerűsége miatt rendkívül közkedveltté vált. A kompakt fényképezőgépeknek 2 alaptípusa született. Egyik típus régi bokszgépek utódjaként, a 35 mm-es filmre dolgozó, fix fókuszú gép, Kompakt fényképezőgép többnyire beépített vakuval. A másik csoportba az autófókuszos, beépített vakuval készített, fix gyújtótávolságú, illetve zoomos vagy duál fókuszú és különböző extra szolgáltatásokkal ellátott gépek tartoznak. Az első, zoomobjektíves kompakt fényképezőgépet 1986-ban az Asahi Pentax készítette. E gépben 8

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei motoros filmtovábbítás van. A kompakt AF kamerák álpanorámaképek készítésére is alkalmasak. Bridge-kamerák A kompakt és a tükörreflexes fényképezőgépek szerkesztett hibrid fényképezőgépek.

„keresztezéséből”

Normálfilmes fényképezőgépek A 24x36 mm-es képméretű vagy normálfilmes fényképezőgépek perforált szélű filmszalagra dolgoznak, többféle képmérettel. Negatívképet vagy fordítós eljárással kidolgozható felvételt készítenek. Léptékes beállítású, távmérős, keresős és tüköraknás kép- és élességállítással rendelkező típusai vannak forgalomban. Igényesebb konstrukciói professzionista célokra gyártott és használt kamerák. Redőnyzár közvetlenül a negatív előtt helyezkedik el. A megvilágítást a film síkjával párhuzamosan lefutó két redőny közötti rész szolgáltatja. Iránya függőleges vagy vízszintes lehet. Az expozíciós időt a résnek egy képpont feletti áthaladási ideje határozza meg. Vakuvilágításkor feltétel, hogy a vaku villanásának a pillanatában a képmező teljes felületét a redőny szabadon hagyja. Anyaga lehet gumírozott vászon, fém, vagy karbon lamellák. 1.5

Normálfilmes fényképezőgép

Digitális kompakt fényképezőgépek

Egyszerű kompakt digitális gépek Általában: Felbontásuk 2-3 megapixel között van. Az objektívet csupán digitális zoommal látják el. A működése csaknem teljesen automatikus. Legtöbbször beépített memóriával rendelkeznek. Mit tudnak a kis kompaktok? Fix gyújtótávolságú objektívjük van. Zoomolási lehetőségük nincs, csak digitális, az élességállításuk automatikus. Az Egyszerű kompakt digitális átnézeti, keresőn fényképezőgép kívül rendelkeznek egy, a valós képkivágást mutató LCD képernyővel, mellyel már elkerülhető a parallaxis hiba. Jellemzően a gép felső részén helyezkedik el a beépített vaku. A kis teljesítményű vaku elsősorban Digitális kompakt közeli témák megvilágítására és derítésére 9

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei használható. Megadható a képfelbontás, egyes típusoknál a fehéregyensúly jellege, és mindegyiknél lehetőség van a képek visszajátszására. A CCD érzékenységének állítása általában ISO 100 vagy ISO 200. Optikai zoomos kompakt digitális fényképezőgépek Felbontás: 3-8 millió pixel között mozog. A nívós gépek 8-10, az olcsó típusok 2-4 megapixelesek. A géptípusnál használatos objektívek: Az objektívek a zoommal felszerelt analóg kompaktokhoz hasonló felépítésűek. Az objektív összeállításánál gyakran alkalmaznak aszférikus kialakítású és LD üvegből készült lencséket is, így a minőségre érzékeny CCD megfelelő képet kap az objektívtől. A zoomok teljesítménye általában 35-110 mm-nek megfelelő. Szinte mindegyik objektívnél lehetőség van a makró üzemmód beállítására. Ez lehetővé teszi, hogy a témát egészen 1-20 cm-re megközelítve makró felvételeket készítsünk. Hátránya, hogy a nagylátószög 28 mm-es helyet csak kisebb látószöget befogó 33-38 mm. Ez a probléma nagylátószögű előtéttel orvosolható. Beállítási lehetőségek kompaktoknál: A komolyabb típusoknál használatos beállítási lehetőségek megegyeznek a tükörreflexes fényképezőgépeknél használtakkal. Fénymérés: Az egyszerűbbeknél csak a középre súlyozott a jellemző, a jobbakon a mátrix és a spot is megtalálható. Az 5 expozíciós mód: programautomatika, időautomata, rekeszautomata, manuális állítási lehetőség, motívum programok. Az autofókusz (AF): Egyszerű AF, a legújabb típusoknál követő autofókusz, manuális élességállítási mód, élességrögzítés (AF lock), és a spot fényméréssel összekötött szelektív élességállítási mód is előfordulhatnak. Expozíció korrekció: Szinte mindegyik típusnál adott expozíciókorrekciós lehetőség. A +-2 fényértéknyi korrekció általában 1/3-os fokozatban állítható. A funkciót kiegészítheti a megvilágítássorozat lehetőség is. Expozíciós idő: A kategória legkisebb expozíciós ideje 1/1000-1/10000-, a leghoszabb 1 mp és több perc is lehet. Fehéregyensúly: Lehetőség van teljesen automata beállításra, és előre beállított fényforrások is kijelölhetők. Érzékenység: Általában az értékek ISO 100-400 között vannak. Optimális minőségű képek az ISO 100-200-as értékek mellett készülnek. Zajcsökkentés: A magasabb ISO-állásnál érdemes bekapcsolni a szolgáltatást, melynek célja a nagy érzékenység mellett készített képek zajának csökkentése. Digitális zoom: Általában 2-3 értéket jelent. Ha jó minőségű képet akarunk, érdemes a digitális zoomot kikapcsolni. Szín- és élességállítás: Állítható a képek élessége (Sharpen), színezete, színtelítettsége (Saturation). Érdemes minden ilyen értéket a normál szintre állítani.

10

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei Beépített vaku: Hatótávolsága max.6-8m. Működésük teljesen automatikus. A legtöbb típusnak derítő funkciója és vörösszem-effektus csökkentő beállítása is van. LCD-monitor: Kompaktoknál az LCD-n beállítóképet is látunk, tehát már a keresőben a „kész” kép látható. Az LCD panel több irányba is billenthető, forgatható, esetleg nappali körülmények között is jól használható. Memóriakártya: A gépek háromnegyede SD vagy Compact Flash kártyát használ. Fájlformátum: Elsősorban JPEG, TIFF, mozgókép formátumok: AVI, MPEG, MJPEG. JPG tömörítés: A JPEG tömörítés mértékét a kompaktok menüjében kell beállítani. Az erősebben tömörített képek kisebb helyet foglalnak, bár rosszabb minőségűek, mint a kevésbé tömörített képek. A tömörítés mértékét minden márkánál másképp jelölik. Fájlméret: A kép méretét is a menüben kell beállítani. Tápegység: Számos típus ceruzaelemmel vagy ceruzaelem méretű akkuval működik. A speciális akkuval (pl.: lítium) ellátott gépek az előnyösek. Sorozat felvétel: A jobb gépek másodpercenként 3-5-ös sorozatokra képesek. Képeffektek: Már a fényképezőgép is lehetőséget nyújt effektek készítésére. Ilyen például a szépia, negatív, szolarizáció. Videó üzemmód: még az alapgépek is képesek videó felvételek készítésére. A videó felvétel max. hosszát a memóriakártya mérete határozza meg. Képstabilizátor: egyre több új típusba beépítik a videokamerák funkcióját. Négyszer annyi expozíciós időt enged kiexponálni kézből, mint egy hagyományos típus. Csepp-és vízálló borítás: Néhány márka olyan gépeket is a piacra dobott, melyekkel 1 méteres mélységig a víz alatt is fotózhatunk. Bridge-gépek: nagy átfogású, 10-20x optikai zoomos, manuális szolgáltatásokat is kínáló fényképezőgépek. Valós elektronikus keresőjük van. Ezeket az olyan amatőr felhasználók keresik, akik tisztában vannak a fotózás alapszabályaival, szeretnek kézi beállításokat eszközölni, de nem akarnak lemondani a teljes automatika nyújtotta kényelemről, valamint az egyszerűbb kezelhetőségről. Kialakításukban a tükörreflexes gépekre hasonlítanak. 1.6

Digitális tükörreflexes

fényképezőgépek Cserélhető objektívek tükörreflexes gépek. SLR (Single Lens Reflex Camera). Ide soroljuk mindazon gépeket, amelyeknek a keresőjében egy tükör és egy prizma

Digitális tükörreflexes fényképezőgép

11

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei segítségével az objektíven keresztül látjuk a képet. Objektívjük cserélhető, vagyis a feladathoz és körülményekhez leginkább megfelelő. Az ilyen gépek digitális változatait hívja a szaknyelv DSLR készülékeknek. Ezeknél a gépeknél szinte az összes beállítás manuálisan módosítható, bár a teljes automatika is általában ugyan úgy megtalálható rajtuk. Komoly felbontással és sokféle beállítási lehetőséggel rendelkeznek. A tükörreflexes típusok tulajdonságai: Felbontás: Az átlagos amatőr, tükörreflexesek felbontása 10 mp. A profi változatok 25 mp felbontásra is képesek lehetnek. Felépítés: A profi gépek erősebb vázra épülnek, jobb borítást kapnak és a szigetelésük is jelentősen hatékonyabb. A középkategóriás típusokat átlagos körülményekhez, normál igénybevételhez tervezték. Keresőkép: A profi típusok 98-100%-os, Digitális tükörreflexes a középkategória 95%-os pontossággal fényképezőgép váza jeleníti meg a keresőben a CCD-re kerülő képet. Fénymérés: Mátrix, középre súlyozott, spot, aktív fókuszponthoz kötött a profinál. Legkisebb expozíciós idő: A jobb típusoknál 1/8000-1/16000 s. Beépített vaku: Az amatőr típusoknál találunk beépített villantót, a profi gépeknél viszont hiányzik e kiegészítő. Vakuszinkron: A profinál 1/250-1/500 s. A rövidebb szinkronidőnek a vakus derítéssel készült felvételeknél van jelentősége. Érzékenység: A profi gépeknél az ISO 100-6400 értéket is eléri. Autofókusz: A tükörreflexes gépek az ún. aktív mérőmezők segítségével fókuszálnak. Az épp aktív mérőmező automatikusan vagy manuálisan választható ki. Expozíció sorozat: Mindegyik tükörreflexesnél adott. Fehéregyensúly: Automata, manuális, 6 féle előreállított program, számszerű beállítások, szürkelapra mért fehéregyensúly. Színhangolás: Természetes hatású, pasztelles, élénk színű, bőrszínre hangolt, Adobe RGB. A csúcsgépeknél a felhasználó ezek közül választhatja ki a megfelelőt. Személyes funkciók: A jobb gépeknél alkalmazott megoldás a személyes funkció elmenthetősége. Fájl formátum: A képfájlok formátuma TIFF, JPEG, RAW lehetnek. A JPEG többfajta tömörítéssel is elmenthető. Képstabilizátor: Tükörreflexeseknél ezt az egységet leginkább az objektívekben találjuk meg.

12

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei Áramforrás: NiMh vagy Lithium akku előfordul mindkét kategóriában. A tükörreflexesek egy feltöltéssel általában tovább bírják, mint a kompaktok. Memória: A felső és az alsó kategória egyaránt CF és MicroDrive kompatibilis. Full Frame 35 mm-es fémkocka méretével közel azonos érzékelőkre használjuk. Az ilyen objektívek a filmes fényképezőgépekre kifejlesztett széles látószögű optikákat jobban ki tudják használni, illetve a nagyobb méretű érzékelő jobb képminőséget ad. Az ilyen fényképezőgépek nagyobb mértékben érzékenyek a fény beesési szögére, így a régi tervezésű, széles látószögű Full Frame objektív nem ad rajtuk megfelelő minőségű képet. A tükörreflexes típusok fényérzékelő lapkái a legjobbak közé tartoznak. A csúcsminőség a jelátalakító szerkezetek és a CCD felbontóképesség tekintetében egyaránt jellemző. A géptípus előnyei közül tartozik a pentaprizmás kereső. Ezen keresztül ugyan azt a képkivágást látjuk, mint a CCD. Nincsenek a kép széleiről lemaradó képrészletek, hibás kompozíciók. Mivel optikai alapon működik, nem fogyaszt energiát. Óriási előnye a tükörreflexeseknek az igen rövid reagálási idő, ez az érték 1-2 tizedmásodperc. Akciófotóknál elengedhetetlen. Szintén jobbak a tükörreflexes gépek a felvételi funkciók tekintetében. Tágabb a „blende választék”, hatékonyabb a sorozat-felvételi funkció, jobban működik az AF. Az objektívek a halszemobjektívtől az óriás teléken, a makro objektíveken át a különleges objektívek garmadáit használhatja.

Összefoglaló kérdések 1. Kinek a nevéhez fűződik a fényképezés feltalálása? 2. Mi szerint csoportosíthatjuk a fényképezőgépeket? 3. Milyen kisfilmes fényképezőgép típusokat ismersz? 4. Milyen beállítási lehetőségek vannak a digitális kompaktoknál?

13

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei 5. Mit tudnak, és mik az előnyei a digitális tükörreflexes gépeknek? Tükörreflexes fényképezőgép

2.

2.1

Objektívek

Objektívek szerkezete, felépítése

Az objektív olyan optikai rendszer, amely a tárgyról valódi képet alkot. Lehet egyes lencse, lencserendszer vagy homorú tükör. A fényképezőgép – objektívek általában csak lencsékből állnak. A fotó objektív foglalata Az optikai lencserendszer egyes tagjait rögzíti, egymástól való távolságukat meghatározza, mozgatásukat, beállításukat lehetővé teszi. A lencsetagok mellett a fényrekeszt is magába foglalja. Egyes típusai az optikai elemek központi zárszerkezetbe csatlakozását is lehetővé teszik. A foglalat elülső része a szűrők vagy egyéb csatlakozó adapterek kötőelemeit tartalmazza. Az objektív foglalata cső alakú, belül matt feketére festett fémtartó. Csatlakozórészei vagy menetes, vagy bajonettzáras megoldásúak. Beállítást szolgáló gyűrűk vagy mozgatható karok találhatók rajtuk, beállításuk mértékrendszerének megfelelő beégetett számsorokkal, mértékmutatókkal. Az objektívfoglalat homlokrészén feltüntetett szöveg az objektív típusát, fényerősségét, gyújtótávolságát és gyártási számát jelenti. Képoldali részén a fényképezőgép vázszerkezetéhez való csatlakozás helyzetjelzése található. Az objektív foglalata a korszerű objektívekben helyet ad a beállító automatikák mechanikus és elektronikus elemeinek, a beállítást végző szervomotoroknak és egyéb, kezelést, működést, programozást lehetővé tevő perifériáknak. Az asztigmátok és az anasztigmátok Az asztigmát olyan objektív, amely csak kis nyílás esetén ad asztigmatizmustól mentes képet. Asztigmatikus lencse pl.: a henger- és a tórikus lencse. Az anasztigmát olyan objektív, ami a pontnélküliséget megszünteti, nagy képszögben és nagy fényerő esetén is. Több lencséből összeállított objektív. Korszerű típusai összetettek, és elérik az 1:1 fényerőt. A színhibára javított objektívek Az akromatikus lencserendszer javítottságára jellemző, hogy az optikai tengelyen lévő tárgypontból kiinduló kék és vörös sugarak ismét egy pontban alkotnak képet. A zöld színű fénysugarakra ez az objektív nem korrigált, ami a képeken színhibát okoz. Az apokromát olyan lencserendszer, amelynél az optikai tengelyen lévő egyetlen tárgypontból kiinduló 3 különböző színű sugár egyetlen pontban alkot képet. A rendszer tehát a 3 alapszínre korrigált objektív.

14

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei Különböző szerkezetű objektívek A szimmetrikus objektív 2 egyforma gyújtótávolságú és azonos lencsetagokból összeállított objektív. Általában kettős anasztigmátok. A félig szimmetrikus objektív szerkezetében a rekesz két oldalán lévő lencsék száma és elrendezése azonos, méretük és gyújtótávolságuk azonban különböző. Az aszimmetrikus objektívben a fényrekesz két oldalán különböző számú, méretű, formájú és gyújtótávolságú lencsetagok vannak. A használatban lévő objektívek többsége aszimmetrikus szerkezetű. A digitális fotózásra fejlesztett objektívek Az „elektronikus fotóanyag” másfajta követelményeket támaszt az objektívvel szemben, mint a film. A filmes technológia pl.: a képdomborúsági hibára és az asztigmatizmusra érzékeny, míg a CCD nagyon érzékeny a színszórásra, és elengedhetetlenül ragaszkodik a kiemelkedő felbontóképességhez. Igényli, hogy a felületére eső fénysugarak a merőlegeshez közeli szögben essenek be (telecentrikus objektíveknek). A nem telecentrikus nagylátószögű objektívek a képszéleken életlenséget okoznak, ugyanis interferálnak a CCD mozaikszűrőjével. A CCD sokkal kisebb képelemekkel dolgozik, mint a film. Egy képpont, azaz pixel mérete 9 mikron. Ez legalább kétszer nagyobb felbontóképességet vár el az objektívtől. Ezt már csak a nagyon jó minőségű, vagy a speciálisan erre a célra készített objektívek nyújthatják. Illeszthetőség DSLR gépeken Az analóg gépekhez gyártott objektívek legtöbbször gond nélkül illeszthetők a megegyező márkájú digitális vázakhoz, de nem mindig működnek tökéletesen együtt. Különösen az idegen gyártók objektívjeivel lehet gond. A működési hiba lehet pl.: a rossz autófókusz működés, a blendeállítási problémák, de gyakran az objektív minden funkciója csődöt mond. Ezért az objektívet még a vásárlás előtt teszteljük. Minden gép és objektív funkciónak tökéletesen kell működnie. A fényrekesz A fényképezőgép – objektív elengedhetetlen tartozéka a fényrekesz. Ezt rendszerint az objektív hátsó fősíkjában helyezik el. Segítségével az objektíven áthaladó fénynyaláb átmérőjét, vagyis az objektív fényerejét szabályozhatjuk. Tulajdonképpen a relatív nyílás fordított értékét, a rekeszszámot használjuk. A rekeszszám ismerete és használata azért lényeges, mert változtatása a megvilágítási időre és a mélységélesség alakulására is hatással van. F: 1-1,4-2-2,8-4-5,6-8-11-16-22-32-45-64 Az írisz fényrekesz a legtökéletesebb nyílásszabályozó szerkezet. Az 5 vagy annál is több körgyűrű szelet egyik pontját körben az objektívfoglalaton csapokkal rögzítik, egy másik ponton pedig csappal

15

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei rögzítik a beállító-gyűrűhöz. Az írisz fényrekesz speciális kialakításaival hozták létre a rekeszrendszereket. A speciális rekeszrendszereket tükörreflexes automata vagy félautomata fényképezőgépekhez alkalmazzák. A rekesz a kép beállításakor és az élesség indikátorok használatakor teljesen nyitva van, az expozíció pillanatában azonban beugrik a kívánt rekesz értéke, majd azt követően ismét nyit. A központi zár Működésekor a fény útját elzáró lemezek az optikai tengelytől indulva, körkörösen nyílnak, majd a tengelyhez visszaérve zárnak. Megvilágítási időt 3 szakaszra bontjuk: nyitási idő, főnyitvatartási idő, zárási idő. Valamennyi zársebessége szinkronizálva van a vaku villanásával. 2.2

Objektív jellemzői – fényerő, gyújtótávolság, képszög

Fényerő Az objektívre jellemző szám, ami a rajta beállítható legnagyobb relatív nyílás értékét fejezi ki. A szám az objektív legnagyobb hasznos átmérőjének és gyújtótávolságának a hányadosa. Azt jelöli, hogy a nyílásátmérő hányszor van meg a gyújtótávolságban. Az objektívek fényrekeszérték- számsora: 1-1,4-2-2,8-4-5,6-8-11-16-2232-45-64 A gyújtótávolság A fénytörés vagy fényvisszaverődés mértékére jellemző a gyújtópont és a főpont közötti távolság. Reális objektíveknél a tárgyoldali és a képoldali fősíkok nem esnek egybe. A gyújtótávolság nagysága függ az optikai rendszert alkotó elemek határfelületeinek görbületi sugarától, anyagaik törésmutatójától és a lencsék vastagságától. A szóródási kör Az optikai tengelyen lévő tárgypontokról az objektív képet rajzol. A pont képe ott jön létre, ahol az objektíven áthaladó fénysugarak találkoznak. Itt azonban nem pont, hanem apró kör képződik, amelyet szóródási körnek nevezünk. A szóródási kört abban az esetben látjuk pontnak, ha mérete nem haladja meg a 0,1 mm-t. Élesség A képnek az objektív által megrajzolható élessége a képet alkotó szóródási körök méretétől, vagyis az objektív felbontóképességétől függ. Az élességet jelentős mértékben az objektív leképezési hibákra való korrigáltsága befolyásolja. Különösen a szférikus aberráció, a képmező elhajlás és az asztigmatizmus hat károsan a kép élességére. Ezen aberrációkra való javítottság általában alapkövetelmény. A síkbeli élesség az objektív azon tulajdonságának a következménye, hogy a fősíktól azonos távolságra lévő tárgypontokról a képsíkon éles képet rajzol. Fontos követelmény a síkbeli élesség megléte, a legnagyobb jelentősége azonban

16

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei a reprodukciós fényképezéskor van. A repro objektíveket ezért a színi hibára is jól korrigálják és nagy felbontó képességűre szerkesztik. Ez a két tulajdonság közepes rekeszérték alkalmazásakor alakul a legkedvezőbben. A mélységélesség a térben különböző távolságra lévő tárgypontokról alkotott kép élessége. A mélységélesség alapvetően az alkalmazott rekeszértéktől és az objektív gyújtótávolságától függ. A kép mélységélessége annál nagyobb, minél kisebb rekesznyílással fotózunk. A látószög és a képszög Az objektív, mint fényforrás a sötétkamrában egy fénykúpot hoz létre. E kúp előremetszésével a külső térben olyan kúpot határolhatunk, amelyből az objektív a megvilágításhoz szükséges fényt nyeri. Ezt az optikai tengelyre helyezett síkra vetítve pedig látószögnek nevezzük. Belső területének a megvilágítottsága egyenletes, ami azonban a kúpalap szélének a közelében gyengül. A látószög mely az objektív egyik legfontosabb jellemzője, a gyakorlatban azt mutatja meg, hogy a téma mekkora részét képezi le, vagyis hány fokos szögben lát az objektív. A látószög nem azonos rövidebb és a hosszabb oldalakon, valamint a kép átmérőben. A gyújtótávolsággal fordított arányban van a látószög, tehát a kisebb gyújtótávolságú optikák nagyobb, a hosszabb gyújtótávolságúak kisebb területet ábrázolnak az adott témából. Az objektívek alapértelmezett gyújtótávolsága és látószöge eltérő a legtöbb digitális fényképezőgépnél. Ezeket az adatokat a hagyományos filmkocka méretére, 24x36 mm-re adják meg. A digitális tükörreflexes vázaknál, az ennél kisebb érzékelő lapkák mérete miatt általában 1,5-zeres vagy 1, 6-szoros szorzótényezővel kell számolnunk. Az objektív brillanciája A nagy brillanciájú objektív jellemzője, hogy a téma legmélyebb árnyékrészleteiben a tárgyrészletek világosságával megközelítően arányosan alkot képet a képsíkon. Az elégtelen brillancia kialakulásának az oka, hogy az optikában az optikai üvegek felületén tükröződések keletkeznek, valamint az üveganyagban lévő buborékok, az optikai elemeken lévő karcok, sérülések, porszemek fényszóródást idéznek elő. A feloldóképesség A fényképező objektívek feloldóképességét egyenlő közű vonalas rácsokkal vizsgálják. A feloldóképességre jellemző az a legsűrűbb rács, amelynek optikai képén nagyítóval rácsos vonalas szerkezet még felismerhető. Az objektívek felbontóképességének értékét vonalpár/mmben fejezik ki. Szemünknek is van feloldóképessége: nagyon távolról egy sűrű vonalas rácsot már egyenletesen szürkének látunk. Szemünk feloldóképességét szögértékben adják meg. 2.3

Nagylátószögű objektívek

A széles teret átfogó objektívek alapvetően minden amatőr és profi számára nélkülözhetetlenek. Ha nem

17 Nagylátószögű objektív

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei vagyunk képesek megfelelően széles teret befogni az adott helyszínből, rengeteg téma fotózása hiúsulhat meg. Ez a probléma a digitális technikában fokozottan jelentkezik. A digitális kompaktok zoomjának és a tükörreflexesek objektívjeinek egyik fő problémája a gyenge nagylátószög teljesítmény. A kompaktokra jellemző 30-37 mm közötti átlagos nagylátószög kifejezetten kevésnek számít, így már nehezen mennek a klasszikus tájképek, a belső felvételek, az átfogó utcaképek. A nagylátószögű előtétlencse megoldhatja a problémát. A tükörreflexeseknél a 28-80-as és a 24-70-es nagylátószög volt a gyakori a filmes fotózásban. Az átlagos digitális vázon azonban egyik sem nyújt megfelelő teljesítményt. A cserélhető objektíves digitális gépeknél az erősebb nagylátószögű objektívek adnak jó teljesítményt. A szuper nagylátószögű zoomokból 2 fajtát is árusítanak, egyet a hagyományos gépekhez, egyet pedig kifejezetten a digitális gépek számára. Az objektív széles látószöge egészen újszerű perspektívát kínál még a hétköznapi nézőpontnál is. A közeli motívumok és az előtér arányai a valóságosnál nagyobbnak látszanak, megnő a mélységélesség, a széles látószög miatt az előttünk lévő tájból az előtér nagy része „belefér a képbe”. Előnyt jelent az is, hogy kézből exponálva növelhetjük az expozíciós időt a bemozdulás veszélye nélkül. A nagylátószögű objektív leképezéséből adódik a szokatlanul nagy mélységélesség. Egy 28mm-es zoomállásnál már nagy rekesznél is elfogadható mélységélességet kapunk, szűk rekesznél pedig az előtér motívumaitól kezdve a végtelenig minden éles lesz. Fokozottan érvényes ez a digitális kompaktok nagylátószögű állására. Extrém mélységélesség értékek érhetők el, még nagy rekesznyílás mellett is. A gyengébb minőségű nagylátószögű objektíveknél Nagylátószögű perspektíva képszélek vignettálnak. Előtétobjektívek A halszemelőtét általában 0,4-0,45-szörös gyújtótávolság szorzóval rendelkezik. Az általa adott kép 35mm-es gyújtótávolságnál megegyezik a halszemobjektívekével, az erőteljes perspektívát a vonalak hordószerű torzítása is kiemeli. Ha 24mm-es gyújtótávolság mellett használjuk az előtétet, kör alakú képet kapunk, mint a cirkuláris halszemobjektívvel. Ennek a képnek a látószöge 180°, minden irányban.

Halszem előtét

18

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei A nagylátószögű előtétek jelentős látószög növekedést adnak. Az előtét segítségével 24-28mm-re csökkenthetjük objektívünk kezdő gyújtótávolságát. Ügyeljünk arra, hogy a minőség a lehető legjobb legyen. A nagylátószögű képek ugyanis csak akkor szépek, ha részlet gazdagok és élesek.

2.4

Alapobjektívek

Az alap objektívek jellemzője, hogy a képméret átlója kb. ugyanakkora, mint az objektív gyújtótávolsága. A látószög a normál objektívekre vonatkozólag 53° körül van. A normál objektíveket a következő területeken alkalmazzuk: - Általános rendeltetésű fényképezőgépekhez univerzális célokra (amatőrgépek); - Műszaki tárgyfényképezéshez. Ez utóbbi esetben az alkalmazást az indokolja, Alapobjektív hogy a kép perspektívája a vizuális látványéval megegyezzen. A normál gyújtótávolságú objektíveket közepes mélységélességi viszonyok jellemzik. Képstabilizátoros objektívek Fényszegény környezetben, a hosszabb zársebességek miatt nem tudunk bemozdulás mentes képet készíteni. A képstabilizátor jó szolgálatot tehet minden olyan felvételezési helyzetben, ahol a megvilágítási körülmények már nem alkalmasak a kézből fényképezésre. A képstabilizátoros objektívek lencserendszere egy mozgó lencsetagot tartalmaz, mely a felhasználó kezének mikroremegését kompenzálva bemozdulásmentes képet készít. Típustól függően 3-4 fényértékkel hosszabb zársebességek alkalmazását teszi lehetővé. Képstabilizátor

2.5

Teleobjektívek

Az átlagos kompakt digitális fényképezőgépekbe 35-110 mm-es zoomtávolságú objektívet építenek, ez csak kevés „telés” feladatra használhatók. Kisebb ráközelítések, portrék fotózhatók jól ezzel az objektívvel. A tükörreflexes digitális gépek vázára felhelyezett 80-200-as átlag objektívek 120-300 mm-sek lesznek. A

Teleobjektív

19

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei teljesítmény tehát nő a digitális vázaknál. A jelentősebb cégek ma már az 55-el kezdődő (70-80 mm a digitális vázon) objektíveket árusítják. Minden telének megvan a maga felhasználási területe. Az enyhe pl. nagyobb tájrészletek, egész alakos portrék elkészítésére használják. A közepes teleállás egy épületrészlet vagy portré fotózásánál ideális. Az erős teleobjektív nélkülözhetetlen a sportfelvételek vagy az állatok távolságtartó fényképezéséhez. A teleobjektívek használata: Az erősebb teléknél (kb 200 mm fölött) mind a téma, mind a fényképezőgép könnyen bemozdulhat. Ez életlen képet eredményez, mely megelőzésére nagyon rövid expozíciós időt kell használni. Erre a célra alakították ki a képstabilizátorral ellátott objektíveket. A teleállásnál kisebb a mélység-élesség, a fő téma szinte kiugrik a környezetből, ezért a pontos élességállítás nagyon fontos. Erős Teleobjektív használat közben telével egy távoli, párás hegycsúcsot fotózva jelentős lehet az ún. levegő perspektíva. A teleobjektíveknél feltétlenül használjunk napellenzőt. A „tele” összenyomja, szorosan egymás mellé komponálja azokat a motívumokat, melyek valósában távolabb állnak egymástól. A teleobjektíveknél igen komoly szerepe van a nagy fényerőnek. A tele előtétek szorzófaktora 1.4-1.6-2-3x-os. Növelik gépünk használati körét, egy 200 mm-es zoomból pl. a 2x-es 400 mm-t csinál, ami már alkalmas lehet pl. a vadvilág fotózására. Ugyanakkor a tele előtétek rontanak legtöbbet az objektív rajzán az előtétek közül. Mindenképp próbáljuk ki a terméket a vásárlás előtt. A tele előtét csak a zoom teleállásában készít minőségi képet. Ezeket erre a tartományra korrigálták, a nem megfelelő használatnál a kép torzul vagy vignettál.

2.6

Speciális objektívek Halszem Azon optikákat melyek látószöge 180°. Ezekkel az extra nagy látószögű objektívekkel különleges képi hatásokat érhetünk el. Két típusa létezik: egy, amelyeket a teljes képmezőkhöz korrigáltak, másrészt azok, amelyek kör alakú képet képeznek le. Halszem objektív

Makro objektív A lencsehibák javítását a végtelenből érkező fénysugarakra végzik. Ebből adódik, hogy minél 20 Makro objektív

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei közelebb megyünk a fényképezett témához, akkor egyre jobban érvényesülhet a lencsehibák. A közeli fényképezéshez olyan objektívre van szükség, amelynél a lencsehibákat nem a párhuzamos, hanem a tárgy pontokból széttartó fénysugarakra korrigálják. A makro objektívek torzításoktól és képmező elhajlástól mentesek. Kevés tagból építik őket. Fényerejük relatíve kicsi, mivel hosszú kihuzatuk van, amivel a végtelenre állítástól könnyen át lehet térni a közeli tartományra. Közgyűrűvel 1:1 arányú, vagy ennél nagyobb képet is készíthetünk. Két gyújtótávolságtípussal (50-55, ill. 100-105 mm) készülnek. Shift objektívek Ezek az objektívek képesek kiküszöbölni a perspektivikus torzításokat. Kialakításuk olyan, hogy maga az objektív a filmsíkhoz képest dönthető és eltolható, hasonlóan a műszaki fényképezőgépekhez. Így korrigálhatjuk pl. épületfotózáskor az összetartó vonalakat, vagy módosíthatjuk az objektív élességsíkját.

Shift objektív

Lágyrajzú objektívek A lágy optikai kép hasonlít az impresszionista festészet technikájához, a néző számára kellemes benyomást nyújt. A lágy rajzú objektívek egyik legrégebbi bevált típusa a Rodenstick-Imagon. A frontlencse előtt körgyűrű alakú lukacsos lemez van elhelyezve, amely cserélhető és ezzel a lágyítás mértéke szabályozható. A Minolta Varisoft-Rokkor 2.8/85 mmes objektív belsejében mozgatható lencsetagok folyamatosan szabályozzák a lágyítás mértékét az éles, kemény rajztól az igen lágy képig. Tükör objektívek Eredetileg csillagászati távcsövek objektívjeinek fejlesztették ki ezeket. Speciális szakfényképészeti célokra igen hosszú gyújtótávolságú tükör objektívek ma is használatosak. Előnyük, hogy rövidebb szerkezeti hosszal gyárthatók, és kb. fele súlyúak, mint a kizárólag üveglencsékből felépített objektívek. Hátrányuk, hogy a fényerejük kicsi, rekeszszerkezet ezekhez az objektívekhez nem építhető, tehát mélység élességük állandó mértékű. Tükör objektív Fényáteresztését szürke szűrővel kell szabályozni. Súlya és mérete miatt a tükör objektív is csak állványra szerelve használható. A lencsehibák alig jelentkeznek, a kép élessége kiváló.

21

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei A tükör objektívekkel készített kép feloldóképessége és kontrasztvisszaadása nagy mértékű. Ezért használatuk különösen távoli tárgyak és tájképek készítéséhez előnyös. A világ egyik legkisebb, 500 mm-es gyújtótávolságú tükör objektíve a Tokina gyár konstrukciója. Hossza 88 mm, tömege 480 g, a legkisebb beállítható távolság 2m. A telekonverterek Járulékos lencsetagok, amelyeket az objektív és a géptest közé csatlakoztatunk. A gyújtótávolságot kétszeresére vagy háromszorosára növelik. Viszonylag olcsó és kis méretű előtétnek számos hátránya van: csökkenti a fényerőt és a képélességet, a lencsehibák megnőnek.

Telekonverter

Változtatható gyújtótávolságú objektívek A folyamatosan változtatható gyújtótávolságú objektívnek sok előnye van. Nem kell cserélhető objektíveket cipelni, és cseréjükkel bajlódni. A témákkal kapcsolatos legkedvezőbb képszerkezethez lehet alakítani az optimálisan legjobb képkivágást, a lehető legkevesebb képmozgatással. Nagy az objektív készenléti sebessége. Az objektívhez tartozó szerelvények méretváltozatok szerinti beszerzésének gondja megszűnik – mindez egyetlen, legfeljebb két zoomobjektív használatával. A változtatható gyújtótávolságú objektív szerkezetét tekintve teleobjektív típusú. A teleobjektív két lencsecsoportból: telepozitívból és telenegatívból áll. Az optikai rendszert alkotó egyes lencsetagok a helyüket változtatják, hogy a lencserendszer gyújtótávolsága megváltozzon, fényereje pedig állandó maradjon. A változtatható gyújtótávolságú objektívek élesre állítását követően a gyújtótávolság módosításakor a képélesség nem változik, a rajzolt kép éles marad. Ehhez arra van szükség, hogy az élességet a legnagyobb gyújtótávolságra állítsák be. Összefoglaló kérdések 1. 2. 3. 4. 5.

Milyen szerkezeti egységeket tartalmaznak az objektívek? Jellemezd az objektíveket! Milyen tulajdonságai vannak a nagy látószögű objektívnek? Milyen fotózási területeken használható a tele objektív? Milyen speciális objektíveket használnak, és miért?

22

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei

3.

3.1

Fényforrások

Fényforrások, izzók

Azokat a közegeket, anyagokat, természetes és mesterséges képződményeket, amelyekből a látható fénysugárzás indul ki, vagy jut a környező tárgyakra, fényforrásoknak nevezzük. Fénykeltés szempontjából a fényforrás lehet: közvetlen (direkt) vagy közvetett (indirekt). A közvetlen fényforrás elektromágneses sugárzást kibocsátó anyag. A közvetett fényt adó „fényforrás” önállóan nem sugároz, csak közvetít. Ilyenek pl: fényvisszaverő felületek, derítőlapok, tükrök. Természetes fényforrások Legjelentősebb természetes fényforrás a Nap. Sugárzási energiáját a benne végbemenő atommag-egyesülések szolgáltatják. Sugárzása egyenletes energiájú, és folyamatos színképvonalú. A nap felületének abszolút hőmérséklete 5713K. A föld a tengelye körül forog, tengelye a Nap körüli keringés síkjára nem merőleges, légkörében nagy gyakoriságú a Elsődleges fényforrás, Nap felhőképződés. Ezek a körülmények nagy mértékben befolyásolják a Nap fénysugárzásából adódó megvilágítási viszonyok alakulását, valamint a fény színösszetételének változásait. A természetes világítás minőségére és erősségére ezért jelentős hatása van az évszaknak, a napszaknak, és az égbolt felhőviszonyainak. A Nap önálló sugárzó energiaforrás tehát, első rendű fényforrás. A fényképezésben azonban az égbolt fényének is jelentős szerepe van. Az égboltot, mint másodrendű fényforrás (önálló Másodlagos fényforrás, sugárzása nincs) vesszük figyelembe. égbolt

23

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei Mesterséges fényforrások Az izzólámpában nagy hőmérsékleten izzó volfrámszál világít. Az izzószál argon-, nitrogénvagy kriptongáz-töltésű üvegburában, oxidációtól védett környezetben van. Izzás közben a fémszál párolog, és a bura belső felületére rakódik, az üveg fényáteresztő képességét rontva ezzel. Az izzószál vékonyodik, amitől izzási hőmérséklete nő, és a sugárzott fény színösszetétele is változik. Izzólámpa

Az izzólámpák kiválasztásakor figyelembe kell venni a műszaki adataikat, ezeket: 

Az áramforrás feszültsége (általában 220 V);



a fényforrásból kibocsátott fényáram (lm);



a fényforrás teljesítményfelvétele (W);



a felhasznált energia fényhasznosítása (lm/W);



a fényforrás élettartama (óra- vagy kapcsolásszám);

 a fényforrás színhőmérséklete (2008-3200K). Az izzólámpához soroljuk a vetítőlámpát (projekciós izzó) amelyben az izzószál síkban rendezett, és mögötte kisméretű vetítő- (parabola-) tükör van; a fotóizzót, amelynek izzószála túlfeszített, ezért ellenállása kisebb és fehérebb fényt sugároz. Élettartama is rövidebb.

Halogén lámpa Az izzó burájában lévő halogén elem izzása közben elpárolog és világít. Ezzel a lámpa fényteljesítményét növeli, közben az un. halogénciklus is végbe megy, amikor a halogén elem a párolgó volfrámmal kapcsolatba lép, és azt visszaépíti az izzószálba. A kemény üvegburájú (3200K) halogén-vetítőlámpákat a színes fényképezéshez is jó eredménnyel használhatják. Napfényizzó Kékre színezett burájú (5500K) izzólámpa, amit nappali szobafelvétel készítéséhez vagy színhelyesség vizuális ellenőrzéséhez használható. 500-1000 W-os izzó.

Izzók

Fénycső Higany és argongáz-keverék töltéssel készül. Tulajdonképpen gázkisülési cső. A gázkisülés során keletkezett interaktív UV sugárzást a cső belső

24

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei felületére felvitt fénypor alakítja át hosszabb hullámhosszú fénnyé. Színképe sávos. Gazdaságosan üzemeltethető, hideg fényforrás. Higanylámpa Nagy nyomású, fémporbevonatú gázkisülésű cső. Üzem közben erősen melegszik, színképe sávos. Az UV fotográfia fényforrása. Nátriumlámpa A nagy nyomású higanylámpák továbbfejlesztett változata. Kisülési csöve kerámiából készül. Fénye sárgás meleg színű. Színképe sávos. Fémhalogén lámpa A higany fémhalogénnel kombináltan fordul elő benne. Jó a fényhasznosítása. Színképvonalai egyenletesek. Színhőmérséklete 6000K is lehet. A xenonlámpa Színhőmérséklete 5500K. Nagy nyomású lámpa. Üzemeltetése bonyolult és veszélyes, ezért védőburával használják. Mozi vetítők, színes felvételezések valamint képkiértékelők lámpái. 3.2

Vakuk, riportervakuk

Riportervaku

Kimondottan fényképezési célra szerkesztett fényforrás az örökvaku. Jellemzői:  Rövid időtartamú nagy erejű fényvillanással hozza létre az expozícióhoz szükséges megvilágítást.  A villanási időtartama szabályozható, a fényképezőgépet a villanáshoz jól be lehet állítani. Az expozíciókat azonos értékkel lehet megismételni.

25

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei A villanó lámpa használata rendkívül takarékos, az izzólámpával végzett megvilágításkor felhasznált energiamennyiségnek a töredékét igényli.  A kisugárzott fény színösszetétele közel azonos a napfény energia eloszlásával. Színes felvételek készítésekor, napfényvilágításnál derítőfényként jól alkalmazható. 

A villanófény három alapegységből tevődik össze: villanőcső – elektrontároló – tápegység. A villanócső ívkisüléses fényforrás. Xenonnal vagy xenon-kripton nemesgázzal töltött üveghenger. A cső két végén lévő fémelektródok 500V feszültséggel kapcsoltak. A gyújtóelektród a csőben lévő gázt inonizálja, vagyis vezetővé alakítja. Áramlökés hatására a csőben lavinaszerű elektromos kisülés jön létre. Pillanatnyi időtartamra a gáz plazmaállapotba kerül. Ezt követően – energia kisugárzás kíséretében – az atomok elektronjai visszatérnek pályáikra. Ennek az eredménye a fénykibocsátás. Elektromos energiát tároló villamos sűrítő a kondenzátor. Rövidre záráskor töltéseit azonnal leadja: kisül. A villanólámpa tápegysége hálózat vagy telep. A gép tetejére csatlakoztatható vakuk Szélesebb körben használhatók a gép fölső részén lévő vakupapucsra csatlakoztatható, forgatható fejű vakukészülékek. Az automata- és rendszervakukat többnyire mozgatható vakufejjel látják el, ami lehetővé teszi az indirekt megvilágítást is. Egyes modelleket iker villanócsövekkel szerelnek fel: a nagy reflektor forgatható és dönthető, míg a kisebb mindig a témára irányul. Kezelésüket megkönnyíti megvilágítható LCDjük. Infrás autofókusz segédfényük akár 20m távolságig működhet. A beépített vaku A fényképezőgépbe épített vaku mindig kéznél van, alacsony (8-11) kulcsszáma miatt nagyobb távolságra nem használható. Működésük automatikus, tehát a villanás erősségét a gép határozza meg. Ügyeljünk arra, hogy gyors egymásutánban, teljes teljesítményen 10-nél többet ne villantsunk vele. A beépített villanók egyik feladata a derítés. Villanása megszünteti a kemény részlettelen árnyékokat, csillogást varázsol a modell szemébe, látványossá teszi a vizes vagy fényes felületeket. Mivel a villanócső közel van az objektív tengelyéhez könnyen fellép a vörösszem-hatás.

Beépített vaku

Beépített vaku

Milyen funkciókkal rendelkezik a riportervaku?

26

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei        

Forgatható és dönthető motoros zoom reflektor Tirisztoros automatika a TTL mellett Stroboszkóp High Speed szinkron a rövid időkhöz Külső áramforrás csatlakoztathatósága Vakufény korrekció Manuális állásban több lépcsőben lekapcsolható fényteljesítmény IR távvezérelhetőség

Hagyományos TTL automatika A korszerű vakuk vezérlése TTL-rendszerű. Az exponálás ideje alatt a fényképezőgépbe épített érzékelő méri az objektíven át beérkező fényt. Teljesen mindegy milyen objektívet, közgyűrűt, szűrőt, rekeszt használunk, az expozíció mindig helyes lesz. Elmaradnak a rekeszállítással kapcsolatos hibák, a fotózás gyorsabb és kényelmesebb lesz. A hagyományos TTL vakufénymérés úgy működött, hogy a gépvázban egy szenzor a film felületéről visszavert vakufényt mérte. Miután elegendő fény érte a szenzort, a vaku leállította a világítást. A digitális fényképezőgépek CCD-it üvegfelület borítja, fényes. Emiatt az automatika megbízhatatlan. A hagyományos TTL vakufénymérés hibáit küszöböli ki a Nikon D-TTL és a Canon E-TTL rendszer. Ebben az esetben elővillantással dolgoznak a gépek, azaz a normál fénymérőjüket használják vakuszenzorként és még a gép exponálása előtt meghatározzák a leadandó fénymennyiséget. Az expozíció csak ezután következik, ami nagyon pontos lesz. 3.3

Műtermi vakuk, körvakuk

A korszerű műtermi világítást a stúdió örökvakuk adják, a hagyományos műtermi lámpák villanófényes változatai. Legfőbb jellemzője, hogy helyhez kötött, nagy teljesítményű készülékek, váltakozó áramú hálózati táplálással. A műtermi vakulámpák egy nagyobb vagy több kisebb teljesítményű tápegységről üzemeltethetők. Átlagos teljesítmény 1800 Ws; 90-es kulcsszám 20 DIN-re.

Műtermi vaku

Ezeket is lehet félfényre, sőt negyedfényre csökkentett teljesítménnyel üzemeltetni. A lámpatestekre a villanócsövekkel együtt pilotlámpákat, rendszerint kisebb teljesítményű halogén izzókat is építenek. Ezek segítségével megoldható a műtermi világításszerkesztés. Exponáláskor az izzó fénye eltörpül a villanás mellett. A lámpák egyidejű villantását fotodiódás szinkronizáció biztosítja.

27

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei A studióvakuk egyik legjellemzőbb lámpatípusa a szóróernyő. Az esernyőhöz hasonló kb. egy méter átmérőjű ernyő bevonata különböző lehet; a bevonatok: • A csillogó gyöngyvászon vagy fémfólia Műtermi vakuk kifejezetten effektes csillogással világít, úgy mint egy tó tükre. • A lágy fényt adó fehér vászon: derítőlámpa vagy high-key világításhoz a főfény. • Az áteresztő bevonatú ernyő lágyító szűrőként működik. Igen lágy, de irányjellegű fénnyel világít. Csillogó tárgyak és felületek világítására ideális. Softbox A vakufejre csatlakoztatható, különböző méretekben (50x50 cm-es mérettől a több négyzetméteresig) kapható, a fény lágyítására szolgáló eszköz. A softbox teljes felületén egyenletes fényben sugároz. Elsősorban tárgyfotókhoz ajánlott, de természetesen ha a felvétel úgy kívánja más területeken is alkalmazható. Spot feltét Alkalmazásakor szűkíti a vakufény sugarát. Általában kör alakú vagy ovális fényt ad. Leggyakrabban modellfényképezésnél, hajfény világításához használatos, de effektként is alkalmazzák. Méhsejtrács Majdnem spot jellegű effekthez hasonlító, lágy karakterű fényt eredményez. Tárgy- és modellfényképezés során találkozhatunk vele. Körvaku E speciális vakutípus általában egy gyűrű alakú villanócső, melynek egész felülete világít. Árnyékmentes fényt biztosít, mivel az objektív minden oldaláról, ugyanolyan mértékben ad világítást. Szerencsésebb, ha több kisebb részre osztjuk a gyűrű alakú fényforrást, valamint jó, ha az egyes részek külön-külön is kikapcsolhatók. 3.4

Körvaku

Vakufunkciók

Kulcsszám A vaku teljesítményét a kulcsszám adja meg. Egy magasabb kulcsszámú vaku nagyobb helyiséget képes bevilágítani, mint az alacsony kulcsszámú (kulcsszám = rekesznyílás szorozva hatótávolsággal méterben). A beépített vakuk kulcsszáma általában 6-12 között van, a riportervakuké 20-50. A vakuk típusnevében szerepel ez a szám.

28

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei

Vakus derítés Ezeknél a felvételeknél a természetes megvilágítás marad a fő fényforrás, a vaku fénye csak korrigál a tónusokon. Erre a feladatra a beépített vakuk megfelelnek. Ez a technika jól működik pl. árnyékos előtereknél, portréknál, és minden olyan helyzetben, amikor a viszonylag közeli témánál enyhíteni szeretnénk a napfény kemény tónusait. Vakutiltás Ezt e beállítást akkor alkalmazzuk, ha a kevés fényben lévő témát a természetes fényben szeretnénk láttatni. Ha a tiltás nincs bekapcsolva, a gép automatikája érzékeli a fényhiányt, és automatikusan villantja a vakut. Vakufény korrekció A vakut irányító automatika minden villanásnál kiszámítja az ideális vakuteljesítményt. Ez az érték általában megfelelő, de akadhatnak olyan helyzetek, amikor szándékosan túl sok vagy kevesebb vakufényt szeretnénk. A korrekció mértéke +/- 1-2 blendének megfelelő, a pontos értéket általában próbafelvételek révén számítják ki. Vörösszem-effektus A modell pupillája ilyenkor nem fekete, hanem vörösen világít. Ezt többféle módon is csökkenthetjük: sok vakuban elhelyeznek halogénlámpát, mely az expozíció előtt felgyullad és kb. 1 másodpercig világít. Ha modelljeink belenéznek a lámpába, pupillájuk beszűkül és a vörös pupilla kevésbé lesz feltűnő. Más gyártók többszörös elővillantással helyettesítik a halogénlámpát. Profi vakufunkciók  Szinkron második redőnyre: Az expozíció végén villanó vakut nevezik így. Az expozíció végén villanó vaku természetes világítást ad, ennek elsősorban a hosszabb expozíciós időknél van jelentőssége.  Lassú vakuszinkron: A gép a felvételnek megfelelően hosszú expozíciót választ, majd az expozíció végén elvillantja a vakut.  Nagysebességű szinkron: Az új vakuk képesek arra, hogy a vakuszinkron időnél rövidebb expozíciós időt is megengedjenek az expozíciós idő beállításánál. Nagy sebességű szinkronnál stroboszkópként üzemelnek, azaz nagyfrekvenciával, kis fényteljesítménnyel folyamatosan villognak.  Stroboszkóp effektus: Használatához a vakunkon be kell állítani, hogy másodpercenként hányszor villanjon. Állványra is szükségünk lesz, ugyanis stroboszkóp üzemmódban hosszú expozíciós időkkel kell dolgoznunk. Vaku üzemmódok

29

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei Manuális: Működés közben beállítjuk villanónkon a fényképezőgépen megadott blende értéket, és a vaku kijelzőjén leolvashatóvá válik a villantás távolsága. Amennyiben ez nem a kívánt értéket mutatja, akkor a blende állításával vagy a vaku leadott teljesítményének szabályozásával módosíthatjuk.  Automata: Automata üzemmódban a vakun állítsuk be az általunk használt blende értéket. Exponáláskor, a vakuba épített szenzor a megvillantott témáról visszavert fény mennyiségéből érzékeli a megvilágítottságot. Amint a megvilágítás elegendő az érzékelő megszakítja a villantást. Hátránya, hogy a külső érzékelő nem „tudja”, hogy felhasználó pontosan milyen képkivágást használ és azon belül mi a fő téma.  TTL: A TTL (Through-The-Lens) üzemmód a legkorszerűbb vakuzási mód. Itt is a visszavert fény mennyiségét méri a fényképezőgép, de nem egy külön érzékelővel, hanem az objektíven át. Amint elegendőnek érzékeli a megvilágítottságot, megszakítja a villantást. A gyártók saját TTL-rendszert fejlesztettek ki digitális fényképezőgépeikhez. (Canon: ETTL, Nikon: i-TTL, D-TTL). 

 Wireless: A korszerű digitális készülékekhez kifejlesztett külső rendszervakuk támogatják a vezeték nélküli szolgáltatást. Vezeték nélküli vakuzásnál a beépített vagy a külső rendszervillanó fővakuként funkcionál, ami a segédvakukat kábelezés nélkül kisüti. Nem a vaku fénye aktivizálja a segédvakukat, hanem azok infravagy rádióskapcsolattal kommunikálnak.

Összefoglaló kérdések 1. 2. 3. 4. 5.

4.

Milyen fényforrásokat ismersz? Ismertesd az izzók műszaki adatait! Jellemezd a riporter vakukat! Milyen főbb részeik vannak a műtermi vakuknak? Milyen vakufunkciókat ismersz

4.1

Kiegészítők

Állványok, fotóstáskák, víz alatti tokok

Állványok: Bizonyos fotográfiai helyzetekben, a gyenge fényviszonyok miatt, gyakorlatilag elkerülhetetlenné válik az állvány használata. Hosszú gyújtótávolságú objektívek használatakor, illetve panoráma-és időzített felvételek készítése esetén is ajánlott kiegészítő. Tükörreflexes géphez erős anyagból készült állványt

Állvány használat közben

30

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei válasszunk, figyelembe véve a készülék súlyát, a felhasználási területet, és azt, hogy milyen objektív parkot kívánunk hozzá használni. Makro felvételek készítésekor állvány használata javasolt a megfelelő stabilitáshoz. Közel fényképezéshez válasszunk olyan állványt, melynek vízszintesen kifektethetők a lábai, megfordítható vagy vízszintesen is behelyezhető középoszlopba, hogy a gépet a témához minél közelebb helyezhessük. Az egylábú állvány (monopod) szintén jó szolgálatot tesz fényszegény környezetben, vagy hosszú teleobjektívek használatakor. Riport vagy sportfényképezés során, a nehéz készülékünket monopoddal alátámasztjuk, kezünk nem fárad el. Állványfejek: Sok gyártó fotóállványait fejjel együtt hozza forgalomba. Ilyenkor az állvány lábakat és az állvány fejet összeépítik. A fejeket általában erős műanyagból, a lábakat pedig könnyű alumíniumból készítik. Az ilyen állványokat többnyire két-, illetve háromállású fejjel szerelik. A fej-láb kombinációkat gyártó cégek termékei általában drágábbak, szinte kizárólag fém-, magnézium-, illetve karbonszálasak. Állványokat gyártó cégek 3D-s és gömbfejeket kínálnak. A fejeket már gyorscseretalppal látják el, megkönnyítve a készülék felhelyezését és levételét az állványról.

Monopod

Fotóstáska: A felszerelés biztonságos szállítása miatt nélkülözhetetlen egy megfelelő méretű és elosztású, vízhatlan fotóstáska, amiben biztonságban tarthatjuk a drága felszerelést. Egy jól megválasztott fotóstáskával mászhatunk hegyet anélkül, hogy a sziklán ütődő felszerelés megsérülne, és megóvhatjuk a beázástól, ami könnyen a gép végét jelentené. Gépünk beszerzése után egyből vásároljunk egy megfelelő méretű fotós táskát. Érdemes a jelenlegi igényeknél nagyobbat vásárolni, hiszen a később beszerzett kiegészítőknek is helyet kell találni a táskában. A terepfotózásnál szempont lehet a táska színe is, hiszen egy félénk állatfaj éppen a feltűnő színű táskánkat szúrhatja ki. Túrák kedvelői számára praktikus a hátizsákként szállítható típus.

Fotóstáska

31

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei Búvártokok digitális gépekhez: A tükörreflexes vagy kompakt típusok nagy részéhez víz alatti tokot is vásárolhatunk. Az erős műanyagból készült, megbízható szigeteléssel ellátott Búvártok digitális eszközök lehetővé teszik, hogy akár 30-40 géphez méteres mélységben is fényképezzünk. Jól jöhet a búvártok egy raftingos kirándulásnál vagy az esőben készülő felvételeknél is. A búvártok gumitömítéseit minden merülés előtt szilikon zsírral kenjük át. A vízhatlan tok kiválasztásakor többféle lehetőség áll a rendelkezésünkre. Néhány gyártó készülékeihez olyan műanyag vízhatlan tokokat készít, melyeknél a burkolatok lévő vízálló gombok segítségével lehet a benne elhelyezett fényképezőgép beállításait elvégezni. 4.2

Memóriakártyák

A legtöbb digitális fényképezőgép a hagyományos fényképezőgépeknél megszokott film helyett memóriakártyán, digitális formában tárolja a felvételeket. A kártya a gépből kivehető, innen töltjük le a számítógépbe az adatokat, és a tárolható felvételek számát is a memóriakártya kapacitása határozza meg. A kártyák jellegzetessége, hogy írhatók, olvashatók és a rögzített adatok a gép kikapcsolása után sem vesznek el. Az adott géphez használható memóriakártya típusát a géptípus maga határozza meg.

CF Memóriakártya

A memóriakártya formázása, kezelése A vadonatúj kártyánkat az első használatbavétel előtt formattálnunk kell. Célszerű azzal a géppel formattálni, amellyel használni fogjuk a kártyát. A műveletet megszakítani illetve a kártyát kihúzni szigorúan tilos. A memóriakártyát akkor vegyük ki a gépből vagy a kártyaolvasóból, ha nem villog vagy világít a csatlakozó melletti kis jelzőfény! Különböző jelzések mutatják a behelyezés irányát és szögét. Ha a kártyát rosszul helyezzük a gépbe, a gép és kártya egyaránt megsérülhet. A memóriakártya SD Memóriakártya használat közben felmelegedhet, ez azonban nem árt neki. A memóriakártyában mozgó alkatrész nincs, ezért ütésre, rázkódásra kevésbé érzékeny. A kártyák felületén lévő érzékelők viszont sérülhetnek, oxidálódhatnak, szennyeződhetnek, ezért a kártyát használat után helyezzük védőtáskába, óvjuk a nedves levegőtől a portól. Adatátvitel közben ne vegyük ki a kártyát a meghajtóból. Ez tönkre teheti az adatokat és kártyát is. A kártyán lévő adatok nem érzékenyek a röntgen sugarakra, így a reptéri poggyászvizsgálatnál sem adódhatnak problémák. 32

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei

33

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei A beépített memória Nem cserélhető, beépített memóriát találunk a legkisebb, 2-3 megapixeles gépeknél. Kártyaolvasók A kártyaolvasók feladata, hogy a memóriakártyán lévő adatokat a fényképezőgép közreműködése nélkül letöltse. A letöltés így gyors, biztonságos, nem fogyasztja a fényképezőgép áramforrását sem. A kártyaolvasó úgy működik, mint egy cserélhető merevlemez. A kártyát behelyezzük a kártyaolvasóba, a kártya pedig Kártyaolvasó a behelyezés után nem sokkal automatikusan megjelenik a képernyőn. A kártyaolvasók egyik fontos értékmérője, hogy hány különböző típusú kártyát képes fogadni. Kapható már a piacon olyan, amelyik mind a 12 szabványt egyszerre támogatja. Az USB vagy a Fire Wire olvasók nagyságrendekkel gyorsabb adatmásolásra képesek. Ennek akkor lesz jelentősége, ha pl. egy profi géppel gigabájtos mennyiségű felvételeket másolunk a számítógépbe. Compact Flash (CF) Általában a tükörreflexes modellek által használt kártyaformátum, I-es és II-es típust különböztetünk meg. A kártya zárt portokkal rendelkezik, 50db érintkezővel kapcsolódik a készülékhez. A fényképezőgépekben használatos adathordozók közül az egyik legerősebb kivitelezésű és egyben a legnagyobb méretű memória. A kártya nemcsak a memóriát, hanem a vezérlőrendszert is tartalmazza. Többféle írási/olvasási sebességgel rendelkező modell közül választhatunk, az 1,5-20 MB/s adatátviteli sebességig. Mérete 36,4x42,8x3,3 mm, a II-es típus esetében 5 mm a vastagság. Jelenleg 64 GB-os a legnagyobb CF kártya. Secure Digital (SD/SDHC) Az amatőr fotográfia térhódításának köszönhetően mára a legelterjedtebb kártyatípus. A digitális videókamerák állókép rögzítésére általában SD kártyát használnak. A kártya méretei: 32x24x2 mm, a 9 db érintkezője kissé süllyesztve, de a kártya síkjához képest nyitottan helyezkedik el. A kártya oldalán egy mechanikus írásvédőt találunk az esetleges véletlen törlések és jogosulatlan hozzáférések ellen. Az SDHC kártyáknál feltüntetik az „osztályt”, a Class 6-os már megfelelő sebességű nagy méretű nyers fájlok vagy sorozatok készítéséhez, gyors kártyára íráshoz. XD kártya Az Olympus és a Fuji saját fejlesztésű memóriája. 20x25x1,7 mm-es és szabadon elhelyezkedő érintkezői miatt kissé sérülékeny.

34

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei 4.3

Áramforrások

A digitális fényképezőgépek egyik leggyengébb pontja az áramellátás. Rengeteg áramot fogyaszt a vaku, az AF, a CCD, a belső elektronika, és az LCD. Ezeknek komoly energiaforrásra van szüksége. Ha a megfelelő áramforrás kiválasztására nem helyezünk megfelelő hangsúlyt, előfordulhat, hogy a gépünket folyamatosan, egy feltöltéssel csak 1-2 óráig tudjuk használni. Az akkumulátorok kivétele és behelyezése Akkumulátor  Töltsük fel az akkumulátort a teljes töltöttségig.  Kapcsoljuk ki a fényképezőgépet.  Nyissuk ki az akkufedelet, helyezzük a megfelelő helyre az akkukat.  Zárjuk le stabilan az akkutartó fedelét, hogy azok ne mozdulhassanak el.  Csak ezután kapcsoljuk be a gépet. Az akkumulátor kivételével a memóriakártyán rögzült felvételek nem vesznek el. Vegyük ki az elemet a gépből, amit egy darabig nem használunk. Akkumulátorok A jobb digitális gépek tartozékai között szinte mindig ott van egy akku és egy töltő. A nikkel-fémhidrid (NiMH) akkumulátorok modernebben, töltésükhöz hosszabb idő kell. Kissé drágák, ennek ellenére általánosan elterjedtek. Önlemerülésük kb. napi 1,5%. Érzékenyebbek az alacsony hőmérsékletre, ezért télen gondot jelenthet a használatuk. A túlzott lemerülés után az akku teljesen használhatatlanná válhat. Megbízható márkák: Varta, Kodak, Duracell. A lítium-ion vagy lítium-polimer típusú akkumulátorok praktikus és strapabíró konstrukciók. Több cég ilyet mellékel digitális gépeihez. A nagy kapacitás mellett pehelysúlyúak. Önlemerülésük kb. napi 0,2%. Memória effektust nem mutatnak, tehát félig lemerült állapotban is nyugodtan tölthetők. Nem helyettesíthetők ceruzaelemekkel, ezért egy tartalék akku vásárlása mindenképp ajánlott. A Lítium akkukat 2 havonta érdemes feltölteni, ezzel jócskán hosszabbá tehető az élettartamuk.

35

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei Hogyan kíméljük a telepeket  Kerüljük a hátoldali LCD használatát, használjuk helyette az optikai keresőt.  Kerüljük a képek gyakori visszanézését.  Hidegben a kapacitásuk rohamosan csökken, az így lemerült elemeket ne dobjuk ki, mert szobahőmérsékleten még biztosan működni fognak.  Minden elem és akkumulátor érzékeny a mechanikai behatásokra.  Az akku és az elem, valamint a gép érintkezőit tartsuk tisztán.  Ha a lemerülőben lévő telepet fél órára pihenni hagyjuk, a gép kikapcsolt állapota mellett, erejük gyakran visszatér. Azzal is növelhetjük élettartamukat, hogy 10-20 felvétel után fél órára pihenni hagyjuk őket. Akkumulátortöltők Alapszabály, hogy minden akkumulátortípushoz saját az akkuhoz kialakított töltőt kell vásárolni. Az akku élettartama illetve ereje nagyban függ a töltőtől is. Az intelligens töltőben mikroprocesszor van. Nemcsak a töltésre és a töltés lekapcsolására képes, hanem az akkumulátor kondicionálására, formázására is. Ezzel törölhető az akkuból a memória effektus hatása, illetve rendezhetők a cellák elektrokémiai folyamatai. A jobb töltők több csatornásak, tehát az eltérő töltöttségű akkukat külön-külön is kezelik. Tudják a kisütést, a csepp töltést és a teljesen lemerült állapotból való ébresztést. A töltés időtartama általában 1-3 óra.

Akkumulátor töltők

Hálózati adapterek A szobában, műteremben való fotózásnál, a képek számítógépbe történő másolásánál jó megoldást jelenthet a hálózati adapter. Itt a gép az áramot a hálózatról kapja. Számos géptípusnál a géppel együtt ingyenesen kapjuk ezt is. Az idegen gyártó által gyártott adapternél a gép és a töltő feszültségszintjének egyeznie kell. Ha állítható feszültségű adaptert vásárolunk, a gép által igényelt értéket állítsuk be.

36

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei Markolatok A tükörreflexes fényképezőgépekhez általában külön tartozékként kapható a markolat. Ezt a gép aljába, az állványmenetbe kell csavarozni, és általában két akkumulátor helyezhető bele. Előnye, hogy a gép működési idejét megtöbbszörözhetjük. További pozitívuma a masszív, stabil fogás. Ha állóképet szeretnénk készíteni, a gépet elfogatva a markolaton található exponálógomb és programtárcsa a jobb kezünk mutató- illetve hüvelykujjához kerül. Így kényelmesebben és stabilabban tudjuk beállítani a különböző értékeket, mintha át kéne fogni a gépvázon található kapcsolóhoz. Hátránya a nagy méret és súly. 4.4

Markolat

Nyomtatók

Ma már otthon is könnyen, tetszőleges mennyiségben és minőségben állíthatunk elő papírképet, pénztárcánknak és igényeinknek megfelelően. Szabadon választhatunk közvetlenül a fényképezőgéphez csatlakoztatható vagy számítógépen keresztül vezérelt nyomtatók közül. A nyomtatók minőségi jellemzője az egy inch területen elhelyezkedő képpontok száma, vagyis a DPI. Minél nagyobb ez a szám, annál jobb minőségű a nyomat.

Nyomtató

Tintasugaras nyomtató A tintasugaras rendszer folyékony festéket használ, amit melegítés vagy mechanikus nyomás segítségével mikroszkopikus csöveken keresztül lő a papírra. A kilőtt festék mennyisége, ill. a többszöri festékkilövés határozza meg a papír fehér felületének elfedését, a szín erősségét. A festék fecskendező kis csövek a nyomtató fejben találhatók. Kis felületűek, csak egy színt képesek létrehozni. Ezért a kép elkészítéséhez a fejeket és gyakran a fejek felett elhelyezkedő festéktartályokat is mozgatni kell a papír felett. Az 1000-2000 DPI körüli tintasugaras nyomtatók már fotószerű minőséget állítanak elő, de ha valódi fényképminőséget szeretnénk elérni, akkor legalább 3000-4000 DPI felbontású printert használjunk. Tintapatronok száma: a kisebb nyomtatókban általában 4, a nagyobb, minőségibb típusokban 6-8 színű tintaparton állítja össze a színeket. Ugyanazzal a nyomtatófejjel jóval szebb, színhűbb képet készít a nyolc színes gép, mint a hat vagy a négy színes változat. Takarékosabban üzemeltethetők azok a nyomtatók, melyekben a színek külön patronban

37

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei kapnak helyet. Az egyes patronok több festéket tartalmaznak, mint a kombináltak, és egységében is cserélhetők. Multifunkciós nyomtatók Ezek a nyomtatók magukba foglalják a szkennert és a kártyaolvasót, valamint fénymásolni is tudunk velük. Előnyük a kis helyigény, és az alacsony ár. Hátrányuk, hogy nem képesek egyszerre két funkció működtetésére. Ezek a modellek LCD kijelzővel is rendelkeznek, melyen megjeleníthetjük a nyomtatásra szánt képeinken. Ezeken a nyomtatókon képeinket átméretezhetjük, keretes nyomtatást is készíthetünk. Hőnyomtatók Az egyik legjobb színazonosságot nyújtó nyomtató, ugyanis minden pixelnek egyedileg keveri ki a színét, nem raszteresen nyomtat, hanem folyamatosan. Nagy előnye, hogy a nyomtatással együtt a laminálás is beállítható, így időálló, védett minőségű fényképet gyárthatunk. A lamináló fóliának köszönhetően fényképeink UV és cseppvédelmet kapnak: amennyiben nedvesség éri őket visszaszáradnak a kész kép rongálódása nélkül. Jó minőségű fotó már 300-350 DPI felbontású hőnyomtatóval is elő tudunk állítani. Lézernyomtatók Az intenzíven fejlődő technológia már korábban is igen jó minőséget állított elő. Ennek ellenére a mai gépek élesebben, tisztább színeket adva, finomabb ráccsal dolgoznak elődeikhez képest. Az igazán jó minőségre képes típusok még jóval drágábbak, mint a hasonló minőségre képes tintasugarasok. Előnye, hogy a nyomatok költsége alacsony. A3-as méretű nyomatok előállítására is képes. Nyomtató papírok Standard papírok: az általánosan használt fénymásolópapírt viszonylag durva, egyenetlen felszíne miatt csak szövegek és grafikák nyomtatására alkalmazzák. A tintapöttyök szétterülnek, ezért a nyomtatás minősége nem igazán jó. Fotópapírok: felületét finom réteggel vonják be, hogy a tinta jobban tapadjon, ne mosódjon el a felületen. Ilyen papír használatával élénk színek és finom felbontás érhető el. Hátránya: rövid élettartam. Pár hónapig, vagy néhány évig lehet színtartó. Sokféle méretben és papírvastagság mellett kapható. Fényes fotópapír: fényes felületű, az előzőeknél vastagabb papír, mely tapintásában és vastagságában nagyon hasonlít a hagyományos fotópapírra. Nagy előnye, hogy az előzőeknél Nyomtató papír nehezebben gyűrődik. Színtartóságuk 10-15 év.

38

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei

PictBridge nyomtatás A digitális fényképezőgépet USB kábellel a nyomtatóhoz kötjük, a nyomtatás pedig a fényképezőgép vezérlő gombjaival irányítható. Ezt a megoldást a Canon dobta piacra 2001-ben. A PictBridge szabvány: egységes felülettel vezérelhető, „plug-and-play” közvetlen képnyomtatás a digitális kameráról, melyhez csak a nyomtató szükséges. 4.5

Szűrők A színszűrők olyan optikai anyagok, amelyek a rajtuk keresztül haladó fénysugárzás hullámhossz-összetételét (színösszetételét) megváltoztatják. A színösszetétel változtatása alapján csoportosíthatjuk a színszűrő anyagokat.

Szűrők

Pozitív szűrők A szűrő színének megfelelő, azzal azonos hullámhosszú fénysugárzást engedik át, míg a többit a konkrét szűrőanyagra jellemző mértékben elnyelik. Két fő alkalmazási típusa van, a fekete-fehér felvételezés, és az additív szűrőzés.

Negatív szűrők A fehér fényből a szűrő színével ellentétes (komplementer) színű fényt tartják vissza, a többit nem. Keverő, vagy dikroitikus szűrők A színkép egymástól különálló tartományát engedik át. Színük ezek additív keverékéből adódik. Lényegük, hogy a gyártás során fémsókat gőzölnek fel az üvegre, ezért a szűrő nem fakul ki. Elsősorban a nagyítógépek keverőfejében alkalmazzák őket. Speciális célú szűrők Ide sorolhatjuk a szürkeszűrőt, az UV szűrőt, és a polarizációs szűrőt. Hatás, vagy effekt szűrők Elsősorban a filmezésben használatosak, de a színes fotózásban is terjednek. A fény és a színszűrőket anyaguk szerint megkülönböztethetjük egymástól.

Polár Szűrő

Folyadékszűrők

39

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei Síkpárhuzamos oldalú üvegküvettákban használt színes, többnyire vizes oldatok. Előnyük, hogy segítségükkel jól beállítható a kívánt szűrőhatás, és ezeket a szűrőoldatokat nagy pontossággal lehet reprodukálni. Hátrányuk, hogy nehézkes a kezelésük. Anyagukban festett szűrők Ezek a legtökéletesebb és a legkönnyebben kezelhető szűrők. Interferencia szűrők Anyagukban nem festett, különleges tulajdonságú, hullámhossz tágasságon működő színszűrők.

néhány

nm

Nagy reflexiójú féminterferencia szűrők A fémrétegeket vákuumban párologtatással viszik fel az üvegre, és e rétegek interferenciaeffektusa alapján működik a szűrő. Gyakorlatilag két, vagy több fémréteget párologtatnak fel az üveglemezre. A fémrétegek közötti dielektrikumrétegek vannak. A fémrétegekről sokszorosan visszaverődő fényről – a dielektrikum vastagságától függően – egyes hullámhosszakat kioltanak, vagy erősítenek. Zselatinszűrők Szerves színezékeket tartalmazó zselatinrétegből készülnek, amit vagy két üveglemez között rögzítenek kanadabalzsammal, vagy optikailag megfelelő műanyagra visznek fel. Előnyük az olcsóság, hátrányuk a gyengébb minőség, a kihalványulási hajlam, és a sérülékenység. A fekete-fehér fényképezés színszűrői A fekete fehér felvételi anyagokon a különböző színárnyalatok eltérő tónusú szürke fokozatai értékekkel jelentkeznek azonos megvilágítottság feltételek esetén is. Ennek függvényében a szűrőzés céljai a következők lehetnek. A pozitív felvételi szűrők anyagukban festett plánparallel üveglemezek. Az objektívhez csatlakoztatást lehetővé tevő menetes foglalatba szerelve hozzák forgalomba. A megoldás hátránya hogy a meghatározott méretük miatt csak méret azonos objetív foglalathoz csatlakoztatható. Az általános áteresztési szűrőtényező (szűrőfaktor) azt fejezi ki, hogy a szűrő használatakor az expozíció igény hogyan változik. Ezt a szorzószámot a szűrő foglalatán rendszerint feltűntetik. A hármas szám pl. azt jelenti, hogy a felvétel készítéséhez a szűrő használat nélkül mért expozíció értékének háromszorosát kell alkalmazni. A műfény és a napfény közötti nagy spektrális különbség kiegyenlítésére használt szűrőket konverziós szűrőknek nevezzük. Két típusa van, a barnás-vörös (ámbraszínű) konverziós szűrők napfénynél, műfényfilmhez használható. A kékes konverziós szűrőt műfényben, napfényfilmre való fényképezésre használják. A fényforrás és a felvételi anyag beállított színhőmérséklete közötti kisebb eltérések kiegyenlítésére kompenzáló szűrőket alkalmazunk. Így például a

40

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei különböző napszakokban tapasztalható természetes megvilágítás színhőmérséklet-eltéréseinek a képen jelentkező hatását előzzük meg, vagy mérsékeljük. A korrekciós szűrőket a műtermi gyakorlatban használjuk. Segítségükkel kisebb színeltéréseket javíthatunk. A trükk- és effektszűrők A fénykép képhatásának növelésére létrehozták a trükk- és az effekt- (hatás-) szűrőket, valamint az alkalmazásukhoz szükséges kiegészítő eszközöket (adaptereket) is. Valamennyi rendszer közös jellemzője, hogy egyszerre több és nagy variációs lehetőségű előtétek, szín- és hatásszűrők alkalmazására specializálódtak. E rendszerek közül is kiemelkedik Jean Coquin francia fotográfus Cokin elnevezésű Creative Filter Systeme, ami alapvetően Cokin szűrő rendszer szűrőhasználatra specializálódott. A gyakorlathoz az egyik előfeltétel megfelelő csatlakoztató szerelvények (adapterek) alkalmazása. Ezek: a szűrőtartók, a csatlakozógyűrűk, és az A-P-rendszerű adapterek kombinációi (az A amatőrméret 48-58 mm szűrőméretig, a P profi méret 48-82 mm szűrőméretik). Az A-rendszer a nagylátószögű, és a rövid gyújtótávolságú Zoom-objektívekhez; a nagy P-rendszer a nagy átmérőjű objektívekhez alkalmazható. Lágyító előtétek Elsősorban portré- és tájképkészítéséhez alkalmazandók. A szűrők a képalkotó sugarak egy részét szórják, ezzel a kép kontrasztját és élességét csökkentik, a kontúrokat lágyítják, és a színeket pasztellszerűvé hangolják. Átmeneti szűrők Felezett vagy központra szerkesztett szűrők. A színárnyalat rendszerint folyamatosan halványul, és átmegy szürkébe (vagy más színjellegbe).

Átmeneti szűrő

Csillagszűrők A fénypontok körül csillagszerű csillogásokat hoznak létre. A spektrális szűrő a csillogást színösszetevőire bontja. Képelem-sokszorozó prizmák

41

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei A sötét háttér előtti képrészeket centrális, vagy más mértani megosztással többszörözik meg.

42

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei Forma előtétek Valamilyen nyíláson való betekintés illúzióját kelteik. Képfelület-felezők Olyan fedőrészek, amelyek segítségével időben egymás után történt eseményeket lehet több expozícióval egyetlen képen visszaadni. Fényszűrők Funkciójukat tekintve nem a fénysugárzás látható színösszetételét, hanem egyéb fizikai tulajdonságait módosítják. UV-szűrők A képre káros (erőteljes) hatású ibolyántúli sugárzást nyelik el. Infravörös szűrők Csak a hősugárzást engedi át, ezért az infravörös érzékenyítettségű filmhez használható. Szürkeszűrők A különböző hullámhosszú fénysugarakat egyenlő mértékben nyeli el. Túl erős megvilágításhoz rekeszelés helyett használjuk. Polarizációs szűrő Hatása átnézetben olyan, mint a szürkeszűrőé. A szűrőanyag kristályszerkezete csak egy irányban rezgő fénysugarakat enged át. Elforgatásával a polarizált fényt kiolthatjuk – ilyenkor a képen kialakult csillogások megszűnnek – a szűrő hatására az égkékebb, a színek pedig telítettebbek lesznek. Nő a kép brillanciája. A szűrőt mind a fekete-fehér, mind a színes fényképezéshez alkalmazzuk. A polarizációs szűrőt kétféle típusban gyártják: lineáris polarizáló szűrő, és cirkuláris polarizációszűrő. A TTL rendszerű belső fénymérőjű SLR típusú kamerákhoz használják, ennek a gépnek ugyanis a belső szerkezete is polarizálja a fényt, ezért hibás fénymérési eredmény jöhet létre. Összefoglaló kérdések 1. 2. 3. 4. 5.

Milyen típusú állványokat ismersz Hogyan és hol használhatjuk a memóriakártyákat Milyen áramforrásokat használhatunk a digitális fényképezőgépekhez? Milyen tulajdonsággal rendelkeznek a különböző típusú nyomtatók? Csoportosítsd a szűrőket, felhasználásuk szerint!

43

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei

5.

5.1

Beállítások a gépen

Expozíció vezérlés

A digitális tükörreflexes gépeknél és a komolyabb digitális kompaktoknál expozíciós programok segítik a különböző fotós helyzeteknek megfelelő beállításokat. Elég a témának megfelelő piktogramra állítani a gép fölső részén lévő vezérlőtárcsát, a gép mikroszámítógépe automatikusan beállítja a téma szempontjából ideális záridő-rekesz kombinációt. Ha nem szeretünk bajlódni a beállításokkal, akkor állítsuk egyszerűen automatára a funkciót. Kezelő szervek Manuális expozíció beállítás Ebben az esetben mind a rekeszt, mind a zársebességet a fotós állítja be, a fénymérő által mért értékekre támaszkodva. Manuális beállítás hátránya a lassúság, előnye hogy a témának megfelelő idő-rekesz variáció pontosabban adható meg.  Az időautomatikát a meghatározott rekeszt igénylő felvételeknél használjuk. Ilyenkor a kiválasztott rekesznyíláshoz a gép automatikusan a megfelelő záridőt rendeli.  A rekeszautomatika: a rekeszautomatikát a meghatározott zársebességet igénylő felvételeknél használhatjuk jól. Ilyenkor a kiválasztott zársebességhez a gép a megfelelő rekeszt választja, és a beállított expozíciós idő a fényviszonyok változása ellenére is változatlan marad.  A programautomata üzemmódnál a minden helyzetben optimális záridő-rekesz pár a cél. A menü majdnem minden témánál jó eredményt hoz. A programautomatika specializált változatai, a különböző témákra kialakított  motívumprogramok. A sport üzemmódnál a bemozdulás elkerülésére a lehető legkisebb záridőt részesíti előnyben. A portré módnál a háttér életlenítése miatt a tág rekesznyílás kap zöld utat. A tájkép üzemmód szűkebb rekeszt és hosszabb expozíciós időt állít be, a nagy mélységélesség miatt. A makro üzemmód szintén szűk rekeszt és hosszabb expozíciós időt használ. Léteznek még éjszakai-, mozgás-, effekt- és sziluettfotózáshoz kialakított üzemmódok is. 5.2

Fénymérési módok

A fényképezőgép a témáról visszaverődő fény mennyisége alapján számítja ki az optimális expozíciót. Középre súlyozott fénymérés Itt a kereső közepén lévő motívum megvilágítása az elsődleges, a periférfiális területek pedig kevésbé vagy egyáltalán nem befolyásolják az

44

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei expozíciót. Mivel a téma legtöbbször valóban a kereső közepén helyezkedik el, az eredmény általában korrekt. Spotmérés A spotmérés viszonylag időigényes művelet, ezért elsősorban a táj- és épületfotózásnál alkalmazható jól. Ennél a szelektív mérési módnál a fénymérő csak a kereső kis (3-5%) részének fényértékeit veszi figyelembe. A spot fénymérési módot elsősorban akkor használjuk, ha a téma kis felületű, nem a képmező közepén helyezkedik el, és jóval világosabb vagy sötétebb a háttérnél. A spot mérőmező a keresőkép közepén található, a téma viszont legtöbbször nem itt helyezkedik el. A korrekt fényméréshez irányítsuk a mérőmezőt a témára, nyomjuk le az expozíciós értéket rögzítő gombot (AE-lock), vagy nyomjuk le félig az exponáló gombot, komponáljuk meg a képet, majd exponáljunk. A gép a rögzített értékeknek megfelelően fog exponálni. Mátrix fénymérés Az egyik legkörszerűbb mérési mód az un. Mátrix fénymérés. A képfelületet több mérőmezőre osztják, melyek egy meghatározott mintázatot alkotnak, ezt a mintázatot nevezzük mátrixnak. A mezők elhelyezkedésüktől függően különböző mértékben értékelik a fényerősséget, majd a mért adatok segítségével egy mikroszámítógép adja meg az egész kép szempontjából optimális expozíciót. A többmezős autofókusznál az is lehetséges, hogy a mérőmezők csak a téma körüli részeken aktivizálódnak, így a gép csak a tényleges téma fényértékeit veszi figyelembe. A mátrix fénymérés szinte minden helyzetben jó eredményt ad. 5.3

Fehéregyensúly

A fényképezőgépek menüjébe található White Balance beállítási lehetőség a fény színösszetételével függ össze. A fotózáskor a témát megvilágító fény színhőmérséklete különböző lehet. A filmes technológiánál a megvilágítás színhőmérsékletétől függő elszíneződés tapasztalható, amely pl. délben kékes, izzó fény megvilágításnál pedig sárgás. Az elszíneződés a téma fehér részein érzékelhető leginkább, innen az elnevezés is. A digitális fényképezőgépek rendelkeznek olyan képességgel, mely kiküszöböli a különböző színhőmérsékletű megvilágításból eredő hibákat. A menü White Balance (WB) beállítási lehetőségében kiválasztva az épp aktuális Fehéregyensúly beállítása megvilágítást, a gép áthangolja a képfeldolgozó algoritmusokat az adott fényviszonyokra. Az izzó fény mellett készült fotó tehát nem sárgás, hanem megfelelő „normális” árnyalatokat kap. A fehéregyensúlyt az amatőrök általában az Auto állásban használják. Ez megfelelő általános célokra, normál körülmények között. Kitűnően

45

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei működik a legtöbb nappali, vakuzással vagy lámpafénynél készült fotónál, ahol a különböző színek nagyjából hasonló arányban vannak jelen. Ezek az átlag fotós témáinak 80%-át teszik ki. Néhány esetben rossz választás az Auto mód. Éjszakai felvételnél a sárgás, meleg fényeket „kijavítja” fehérré. Előfordulhat, hogy egy portrét meleg színű háttér előtt fényképezünk és a képkivágásban, nem szerepel fehér képrészlet. A gép ezt úgy értékeli, hogy a fény színhőmérséklete meleg, ezért a képet a kék irányba „húzza”. Eredmény: kékes-szürkés bőrszín, semleges háttér. A nappali fény beállítás (Daylight) Ez úgy viselkedik, mintha filmet általánosan helyeznénk a gépbe. A naplemente, a hajnal, az éjszakai város egyaránt olyanok lesznek, mint amilyennek látjuk. Megmaradnak tehát a különleges színek, az effektek. Custom (felhasználói) beállítás Ez a beállítás fényméréshez is használható fehér lappal történik. Állítsuk be ezt az üzemmódot, majd zoomoljunk rá a lapra úgy, hogy teljesen kitöltse a keresőt. Rögzítsük a kapott fehéregyensúly értéket, majd később ezt használjuk minden azonos fényösszetételű megvilágításnál. Ez egy termékfotósnál jól működik.

Egyéni szín beállítás

Előre programozott beállítások A paletta egyéb beállításai általában az árnyék (shade), a lámpafény és a fénycső. Az árnyék üzemmód a borult időre és az árnyékra jellemző kék alapfátylat szünteti meg, a fénycső mód, a fénycsőből áramló zöldes színeket tünteti el. Kelvinre megadott beállítások A fejlettebb tükörreflexeseknél a színhőmérséklet Kelvin értékek szerinti beállítása is adott. Ezzel nagyon finoman hangolható a kép színezete. 5.4

Érzékenység

A CCD-nek, akárcsak a filmnek van bizonyos fényérzékenysége, melyet ISO-ban fejezünk ki. A filmmel ellentétben azonban a CCD-nél állítható ez az érték. Egy azon géppel fényképezhetünk 100-as és 1600-as ISO beállítás mellett is. Ez óriási előnyt jelent a hagyományos filmes technológiával szemben. A CCD-nek is van optimális érzékenysége. E beállítás mellett érhető el a legjobb képminőség. A filmnek alacsony érzékenységnél legjobb a képélessége, szemcsézete. A CCD-nél is hasonló a ISO beállítás

46

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei helyzet, általában az ISO 100-200 jelenti a legjobb minőséget. Ha fényviszonyok megengedik, használjuk mindig ezt a beállítást. Akkor is ezt tegyük, ha az éjszakai felvételünkről nagyobb méretű nagyítást szeretnénk készíteni. Használjunk inkább 100-as beállítást, és növeljük helyette az expozíciós időt. Automata üzemmódban a gép sokszor akkor is fentebb állítja az érzékenységet, ha ez nem feltétlenül szükséges. Magas érzékenység – zajos kép Minél nagyobb az érzékenység, annál rugalmasabban fotózhatunk. Az ISO 1600-as érzékenységgel már belső felvételeket készíthetünk vaku nélkül. Az érzékenység szintén jól jön a gyors mozgások kimerevítésénél vagy nagyobb teleobjektívek használatánál is. Magas ISO állásnál oda nem illő színű pixelek jelennek meg a képen, ami szemcséssé, Normál és Zajos kép durvává teszi a képet. Egy kék égbolton, pl. lilás vagy fehér pixelek jelennek meg, a fekete tónusban fehér foltok, vörös pontok. Egy átlagos gépnél, pl. ISO 200-nál minimális, 400-nál már határozottabb, ISO 800-nál, pedig feltűnő ez a jelenség. A különböző CCD típusok eltérő mértékben hajlamosak a zajosodásra, előfordulhat az is, hogy az egyik gép 800-as ISO mellett szebb képet készít, mint a másik 400-as beállításnál. Milyen érzékenységet használjunk? Napsütéses időben válasszuk az alacsony érzékenységet (100-200), borús időben mozgást fényképezve, nagy telével kézből fotózva az ISO 400-as beállítás a legjobb. A 800-as érzékenységtartománytól már jelentős a minőségromlás. Egy kevésbé zajosodó tükörreflexessel használhatjuk a 400-as esetleg a 800-as ISO beállítást is, a minőség kevésbé fog csökkenni. Zajosodásra hajlamos kompakt ellenben a 400-nál látványosan rosszabb képet ad, a 800-as kép szemcsézettsége pedig már a 9x13-as képen is rossz képet ad. 5.5

Felbontóképesség, tömörítés

A digitális fényképezőgép alkotta kép szabályos sorokba és oszlopokba rendezett, egymáshoz szorosan illeszkedő kis négyzetekből, pixelekből épül fel. A kép felbontása annál nagyobb, minél több ilyen pixel alkotja a képet. A több pixel, több információt hordoz, ami jobb részletvisszaadást eredményez. A részletgazdagság élességet kölcsönöz a képnek. A digitális fényképezőgépek felbontását a CCD-ben lévő képérzékelő egységek számával adják meg. Egy 6 megapixeles gépben lévő CCD, pl. vízszintesen 3000, függőlegesen 2000 ilyen egységet tartalmaz. A kettőt összeszorozva kapjuk meg a CCD 47

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei és a gép felbontóképességét. Ez 6 millió pixelt jelent, amit a szakzsargon 6 megapixelesként említ. A fényképezőgép menüjében a gép lehetőségein belül be tudjuk állítani a kívánt képfelbontást. Egy 5 megapixeles gépnél, pl. az alábbi lehetőségek adottak: 2560x1920, 1792x1344, 1280x960, 1024x768, 640x480. Milyen felbontás értéket válasszunk? Érdemes a maximális felbontást beállítani. A 10x15 cm-es méretre szánt felvételek között is előfordulhatnak olyanok, melyekről később nagyítást szeretnénk készíteni. Egy kis felbontásra beállított képnél ez már nem lehetséges. A maximális felbontású fájlról viszont egyaránt készíthetők kisebb vagy nagyobb nagyítások. A memóriakártyák kapacitása sem indokolja a helytakarékosságot. Az olcsó, nagy tárkapacitású memóriakártyákkal egyszerűen megoldható nagyméretű képek tárolása. Alacsonyabb felbontást? Van azonban néhány eset, amikor kisebb felbontást érdemes választani:  Ha a kártyánk csak kis kapacitású, és sok képet szeretnénk készíteni egyszerre.  Ha csak próbafelvétel, vázlat a cél.  Sorozatfelvételnél nagyobb érzékenységű beállításnál előfordulhat, hogy csak kisebb felbontás válaszható. Ugyanarra a memóriakártyára sok kisebb vagy kevés, de nagy képet is fotózhatunk. A minőségigény azt diktálja, hogy jó felbontású kis tömörítésű képeket készítsünk. Mindig a digitális gépünk tudásának és a minőségi igényeinknek megfelelő méretű memóriakártyát szerezzünk be. A fényképezőgépek többségénél találunk képszámlálót. Ez mutatja, hogy az aktuális beállítás mellett az adott kártyán hány felvétel fér még el. Az itt látható szám, rögtön megváltozik, ha nagyobbra vagy kisebbre állítjuk a kép felbontását. A memóriában lévő tárhellyel kétféleképpen takarékoskodhatunk. A képfelbontás csökkentésével vagy a jpeg tömörítés növelésével. A modern tömörítő algoritmusok egyre jobban, egyre kevesebb veszteséggel működnek, a felbontás feloldása azonban egyértelmű és visszavonhatatlan információ veszteség. Ha csökkenteni kell a képfájl méretét, azt a tömörítés és nem a felbontás rovására tegyük. Csak ha már nincs más lehetőség, akkor csökkentsük a felbontást, így mindig jobb minőséget kapunk, mint fordítva. A tömörítés mértéke a kisebbtől a nagyobb felé haladva: superfine, fine, normal, basic. TIFF, RAW, JPEG? Válasszunk képformátumot a fotózás előtt. Amatőr gépeken a JPEG és esetleg TIFF, profi típusokon a JPEG, TIFF és RAW formátumok között válogathatunk. Amatőr felhasználásra elég a JPEG formátum. A TIFF 6-10x nagyobb fájlméretet produkál, mint a JPEG, a minőség javulása pedig csak nagy nagyításnál érezhető, Képminőség beállítás

48

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei ezért általános célokra a max. minőségű JPEG a használatos. A RAW szintén jobb minőséget produkál, és a képek itt variálhatók legkönnyebben. Hátránya a szintén nagy képméret, és a nehézkes szoftveres képkezelés. 5.6

Élességállítás

Az AF, vagyis az autofókusz a kompakt digitális gépeknél általában a következőképpen működik: az exponáló gomb enyhe lenyomásakor az AF kiválasztja a kép középső részén lévő, legközelebbi kontúros részletet, kijelzi azt, majd exponál. Az esetek 70%-ban az AF biztosan fókuszál. Tipikus hibaforrás, a kontraszttalan vagy nem pontosan a kép középső részén lévő téma. Élességrögíztés: ha a téma nem középen, hanem a kereső valamelyik oldalán helyezkedik el, állítsuk középpontba a témát, rögzítsük az élességet (nyomjuk meg félig az exponálógombot), majd térjünk vissza a kívánt képkivágáshoz (közben tartsuk nyomva a gombot), és exponáljunk. Kevés fényben az AF csak a nagyobb kontrasztokat érzékeli, emiatt a gép csak nehezen találja meg az élességet, és gyakran téved. Ez esetben a manuális élességállítás hozhat sikert. A kompaktoknál az LCD-n csak hozzávetőlegesen értékelhető a kép élessége. A tükörreflexeseknél A tükörreflexes gépeknél statikus és követő üzemmódban is használható. A statikus vagy rögzített (single AF) üzemmódban az exponáló gomb enyhe lenyomására a rendszer a képmező közepén lévő motívumra áll rá, és ezt a fókuszt egészen az expozícióig megtartja. Ez tájfotóknál, portrénál, épületfényképezésnél ideális. A folyamatosan mozgó témánál a követő autofókuszt (continue) alkalmazzuk. Ennél az üzemmódnál az exponálógomb folyamatos félig nyomva tartásakor a rendszer automatikusan követi a témát. Jobb gépeknél válaszható AF mező és rendelkezésre áll. A különböző szegmensekre osztott képmezőn az az AF mező aktivizálódik, amit a fotós kiválaszt. Az AF segédfény többnyire infravörös tartományban működő, a géptest első részén elhelyezett lámpa a teljes sötétségben segít megtalálni az élességet az AF számára. Hátránya, hogy csak kis távolságon belül (5-15 m) működik, és az eredmény a sötét keresőkép miatt nehezen ellenőrizhető. Kézi élességállítás A profi táj- és épületfotósok szinte csak manuális élességállítással használják tükörreflexes gépeiket. Itt nincs szükség villámgyors munkára, általában a fények is megfelelőek, a tükörreflexesek remek keresőképén keresztül pedig tökéletesen kontrollálható az élesség pontos helye.

49

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei 5.7 A digitális fényképezőgépek karbantartása, hibajelenségei Ne szedjük szét, nem próbáljuk megjavítani a gépet! Ezek a bonyolult elektromos szerkezetek jóval összetettebbek, mint a hagyományos fényképezőgép. Ha akkumulátor cseréje után sem működik, vigyük el egy márkaszervizbe a készüléket. A kártya meghibásodását formattálással javíthatjuk.  Vizes, szennyezet készülék: Ha a gép belsejébe víz vagy egyéb folyadék kerül, azonnal vegyük ki az elemeket. Ellenkező esetben a gép tönkremehet. A nedves, elázott gép könnyen meghibásodik, tüzet vagy áramütést okozhat. Miután kivettük az elemeket, gondosan szárítsuk a gépet, és csak ezután, kb. 1-2 nap múlva próbáljuk meg újra bekapcsolni.  Hol ne használjuk a gépet?: Erős mágneses tér, rádió és TV készülék közelében az LCD vagy a kereső interferálhat, ami a memóriában tárolt adatok, ill. a belső áramkörök károsodásához vezethet; Füstös gázos környezetben; Nagyon magas vagy nagyon alacsony hőmérsékleten; Esőben, nedves, nagyon poros helyen, füstös vagy gőzös környezetben. A páralecsapódás is gondolt okozhat. Miután a téli hidegből melegre visszük a gépet a géptesten, a memóriakártyán és az objektíven pára csapódhat ki. Újabb használat előtt legalább egy órán át hagyjuk száradni.  A felszerelés tárolása: A felszerelés száraz, por- és erőtérmentes helyen, szobahőmérsékleten tárolható biztonságosan. Ha hosszabb ideig nem használjuk a felszerelést, vegyük ki belőle a memóriakártyát. A penészedés és a rozsdásodás elkerülése miatt a készüléket ajánlott bizonyos időközönként (havonta – kéthavonta) elővenni és beüzemelni.  A képek tárolás vagy visszajátszása közben ne vegyük ki az elemeket és ne ilyenkor cseréljünk akkut a gépben. Ellenkező esetben a memória kártya, a gépe belső áramkörei egyaránt komolyan károsodhatnak. Az akkumulátor cseréjénél először a készüléket kapcsoljuk ki.  A fényképezőgép tisztítása: Az objektív, az LCD monitor, a kereső és az AF érzékelő tisztításához légfúvós porecsetet használjunk, majd óvatosan töröljük le a géptestet egy száraz, puha ruhával. Ha az objektíven makacs szennyeződések vannak, az csak speciális objektívtisztító folyadékkal távolíthatjuk el. Az objektív felülete nagyon kényes a mechanikai és kémiai szennyeződésekre. Ne érintsük meg az objektív felületét. A fényképezőgép többi része szintén textillel tisztítható. Ne használjuk oldószereket mert ezek károsíthatja a fényképezőgép burkolatát. A mozgó alkatrészek és a gép közötti résekben lerakódott por, homokszemek, légfúvós ecsettel távolíthatók el. Kérjük 2 évente belső áttisztítást, beszabályozást és firmware frissítést a szak szervíztől.  A kereső: Ne nézzünk a keresőn keresztül közvetlenül a Napba! A keresőt érő tartós, direkt napfény árthat az LCD kijelzőnek is. A folyadékkristályos kijelzők sérülésénél a szivárgó folyadékkristály vagy az üvegszilánkok komoly szemsérülést okozhatnak.  Mechanikai sérülések: A digitális fényképező gépek belső elektronikája még akkor is megsérülhet, amikor a külső borítás kibírja a mechanikai ráhatást. Ne helyezzük a gépet instabil felületre, ne rakjunk rá a fotós 

50

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei táskában nehéz tárgyat. Az utazásnál helyezzük a gépet a kézipoggyászba. Ne hagyjuk a készüléket őrizetlenül gyerekek közelében. Ne takarjuk be ruhával a fényképezőgépet vagy a hálózati adaptert. Azok könnyen felmelegedhetnek vagy tüzet okozhatnak. Az elektromos fogyasztók nagy száma miatt, használat közben melegedhet a gép. Ez a kép fokozott zajosodásában később jelentkezni fog. Karbantartás  A képérzékelő tisztítása: A digitális fényképezőgépek képérzékelője ugyanazt a funkciót tölti be, mint a film. A szenzort is érhetik különböző szennyeződések. Különösen a tükörreflexes gépekre igaz ez, ahol az objektívek cseréje miatt különösen nagy a vázba jutó szennyeződések veszélye. A Szenzortisztítás képérzékelőre került idegen anyag árnyékolja a szenzort, és emiatt a kép adott részén fekete szemcsék jelenhetnek meg. Ez több, mint zavaró lehet, a gyártók lehetőséget adnak a felhasználóknak a gép tisztítására. A tisztítás csak nagyon gondosan, szigorúan a leírt eszközökkel végezhető.  Amire különösen figyeljünk: A képérzékelő tisztítása közben óvakodjunk a gépünk áramellátásának megszakításától. A gép kikapcsolásakor a zár becsukódik, így könnyen megsérülhetnek a zárlamellák és a képérzékelők is. Ne nyissuk ki a CF kártya foglalat fedelét. Ne vegyük ki az akkumulátort. A porecsetet ne toljuk beljebb az objektív bajonettjénél. Tisztítást csak kis nyomású levegővel végezhető, mivel maga az ecset megkarcolja a szenzort. Ne használjunk nagy nyomású tisztító sprayt, mivel a nyomás és a hajtógáz tönkreteheti az érzékelőt. Összefoglaló kérdések 1. 2. 3. 4. 5.

Jellemezd a különböző expozíció vezérléseket! Milyen fénymérési módokat ismersz? Mi célt szolgál a digitális fényképezőgépeknél a fehéregyensúly? Milyen felbontást válasszunk átlagos fotózásnál? Hogyan kell karbantartani a digitális fényképezőgépeket?

51

Zombor Gyula: Digitális fényképezés alapismeretei Irodalomjegyzék Pál Endre (1999): Fotó technika. Műszaki Kiadó, Budapest Pál Endre (1991): Fényképész szakmai ismertek 2. Műszaki Kiadó, Budapest Dr. Sevcsik Hefelle (1980): Fényképészet. Műszaki Kiadó, Budapest Dr. Gyulai Ferenc: Fotóiskola. Műszaki Kiadó, Budapest Mayer-Szlanka (2008): Fotósuli. Arión Kiadó. Auer Kálmán (1981): Fényképezőgép ma és holnap. Gondolat Kiadó Török György- Richard Keating –Enczi Zoltán (2005):A digitális fotózás műhelytitkai. Rainbow-Slide Kiadó Képjegyzék Termékfotók a gyártók honlapjáról Eördögh Ákos 18.oldal

52