Differenciáló feladatok a Panoráma Természettudományi enciklopédiához Fizika 7. A kölcsönhatás 1. Gyűjtsd össze, hányféle hatás befolyásolja a kilőtt puskagolyó pályáját! Fogalmazd meg, miben segítenek ezzel kapcsolatban a modern célzószerkezetek! (93. oldal) A kilövés ereje, a levegő közegellenállása és a föld gravitációja (esetleg a szél is). A célzószerkezet már figyelembe veszi a hajítás ívét is, és ennek megfelelően mutatja a célkeresztet. 2. Milyen hatások befolyásolják a folyóban úszó ember mozgását? Hogyan kell nekivágnod az útnak, ha épp szemközt akarsz átjutni a túlpartra? (92. oldal) A saját mozgásunk irányvektora és a folyó sodrása. Nem merőlegesen kell nekivágnunk, hanem ferdén, félig a sodrással szemben. A hely meghatározása, út és idő mérése 1. Ha a barátodék háza 120 lépésnyire van tőletek, keleti irányban, és általában két perc alatt érsz oda, akkor mennyi idő alatt érhetsz el a 420 méterre nyugati irányban fekvő könyvtárig? (89. oldal) 10 perc alatt. 1 lépés: 0,7 méter; ha 120 lépés 120 másodperc, akkor 1 másodperc 1 lépés, azaz 0,7 méter. 7 méter: 10 másodperc, 42 méter 60 másodperc, azaz 1 perc. Ennek a tízszerese a 420 méter, és ezzel együtt a 10 perc is. Az égtájak nem befolyásolják az eredményt. 2. Ha a tőletek 5 kilométerre, északi irányban fekvő szomszéd falu felől villámlást látsz, és a villámlás után 9 másodperc múlva hallod meg a mennydörgést, és mindez nem nappal, hanem éjszaka történik, akkor a két falu között vagy a szomszéd falun túl csaphatott le a villám? Körülbelül hány kilométer távolságban? (89. oldal) A két falu között. Körülbelül 3 kilométer távolságban. Sem az északi irány, sem a napszak nem befolyásolja az eredményt. A sebesség 1. Milyen sebességgel halad az az autó, amely turbódízel hajtású, és a 250 méterenként elhelyezett villanyoszlopok közti távolságot 15 másodperc alatt teszi meg? És milyennel, ha hagyományos hajtású?(89. oldal) 60 kilométer per óra sebességgel. A hajtás módja közömbös. 2. Egyenletes mozgás-e fizikai értelemben, ha a helikopter rotorja állandó, változatlan sebességgel forog? És ha ugyanez történik a repülőgép légcsavarjával? Indokold válaszodat szakszerű mondatban, a szakkifejezéseket használva! (89.oldal) Mindkét eset változó mozgás, mert a sebességvektorok iránya pillanatról pillanatra más. Rotornál és légcsavarnál a helyzet ugyanaz. Pillanatnyi sebesség, gyorsulás 1. Mit jelent, hogy a gyorsulás származtatott mennyiség? (90. oldal) Azt jelenti, hogy két másik értékből számolhatjuk ki, a sebességváltozásból és a közben eltelt időből. 2. Mikor nagyobb a gyorsulás, ha lassan nő az autó sebessége, vagy ha gyorsan csökken? És melyik esetben nagyobb a gyorsulás abszolút értéke? (90. oldal) Akárhogy is nő a sebessége, az mindig nagyobb, mint bármilyen lassulás, mert ez az utóbbi negatív érték lesz. A gyorsulás abszolút értéke a gyors sebességcsökkenésnél nagyobb.
1
Egyenletesen változó mozgás, szabadesés 1. Hány másodperc múlva fogjuk meghallani a sziklaperemről ledobott kétszázforintos pénzérménk csörrenését, ha a sziklaperem 125 méter magasságban van? És mi a helyzet akkor, ha egyszerre két darab kétszázforintost dobsz le? (91. oldal) 5 másodperc múlva. Közömbös, hogy hány érme repül egyszerre. 2. Készíts az enciklopédia ábrája alapján négy szakaszból álló sebesség-idő grafikont! Az tárgy először gyorsuljon, azután gyorsuljon még nagyobb ütemben, majd menjen egyenletes sebességgel, végül pedig lassuljon olyan ütemben, mint az első szakaszban! (91. oldal)
Sok megoldás lehetséges. Az erő hatásai és mérése 1. Tanulmányozd az enciklopédiában leírt kísérletet az asztallappal! Mit kíván bizonyítani ez a kísérlet? Feleletként idézd a megelőző bekezdés egyik mondatát! (100. oldal) A kölcsönhatás közben különböző mértékű alakváltozás is történik. 2. A Föld felszíne inerciarendszer, a meginduló villamos nem az. Miért? Mi a különbség? Mi tehát az inerciarendszer? (101. oldal) A Föld egyenletes sebességgel forog, a meginduló villamos nem, hanem gyorsul. A gyorsuló rendszerek nem inerciarendszerek. Inerciarendszer az, amelyben Newton törvényei teljesülnek. Newton törvényei 1. A tankönyvi fejezet négy bekezdése Newton négy törvényét ismerteti, de nem sorrendben. Állapítsd meg az enciklopédia segítségével, melyik Newton-törvényt hányadik bekezdés ismerteti! (100-101. oldal) Newton I. törvénye: harmadik bekezdés, Newton II. törvénye: első bekezdés, Newton III. törvénye: második bekezdés, Newton IV. törvénye: negyedik bekezdés 2. Mi a hasonlóság a rakétaelv és a csónakból kidobált kövek között? Válaszolj az enciklopédia ismertetése alapján! (103. oldal) A rakéta gázt lök ki magából hátrafelé, ennek ellenhatásaként mozog ő maga előre. Ha a csónakból a nagy tömegű köveket hátrafelé kidobáljuk, a csónak ennek ellenhatásaként előre fog mozogni. Nehézségi erő, súly, gravitációs erő 1. A Föld egyenletes sebességgel forog, de változó sebességgel kering. Ki, melyik törvényében mondta ezt ki, és mi a jelenség magyarázata? (106-107. oldal) Kepler II. törvénye mondja ki. Magyarázata, hogy a Föld Nap körüli pályája nem szabályos kör alakú, hanem ellipszis. A Napközeli fázisban felgyorsul. 2. Miért volt nehéz megmérni a tárgyak által kifejtett gravitációs erőt? Kinek, mikor sikerült mégis? (106-107.oldal) 1798-ban henry Cavendishnek sikerült. Azért volt nehéz, mert a földi, hétköznapi tárgyak esetében ez rendkívül kicsi erő. Összehasonlíthatatlan a hatalmas bolygók gravitációs erejével.
2
Súrlódás, tapadás, közegellenállás 1. Mi a magyarázata, hogy az ejtőernyős még azután is tovább gyorsul, amikor kinyílt az ernyője, s hogy csak később válik egyenletes sebességűvé a mozgása? (105. oldal) A közegellenállási erő nemcsak a mozgó testtől és a közeg sűrűségétől függ, hanem a mozgás sebességétől is (mégpedig négyzetesen). Ahogy gyorsul az ejtőernyős ereszkedő sebessége, úgy nő a levegő közegellenállási ereje, míg végül kiegyenlítődnek. 2. Mit bizonyít az enciklopédia kísérlete a két könyvvel és a közéjük tett szalvétával? (105. oldal) Azt, hogy ha megszüntetjük az alátámasztást, és átengedjük a két könyvet a szabadesésnek, megszűnik a köztük fellépő kényszererő, ami addig szorosan összeszorította őket. Munka, energia 1. Oszd a csúzlizás folyamatát 4 fázisra, és írd mindegyik fázis mellé, hogy melyik energiafajtából van sok a rendszerben az adott pillanatban! (103. oldal) A fázisok: gumi megnyújtva, gumi elengedve, kő a pályája legmagasabb pontján, kő a földre hullás előtti pillanatban Energiafajták: rugalmas, mozgási, helyzeti, mozgási 2. Milyen adatokból számolhatjuk ki a/a mozgási energiát, b/ a helyzeti energiát, c/ a rugalmas energiát? (103. oldal) a/ tömeg és sebességnégyzet b/ tömeg, magasság, gravitációs állandó c/ a megnyújtás négyzete és a megnyújtott anyagra vonatkozó állandó Fontos fogalmak, tételek 1. Munkavégzésre lehet fogni az apály-dagály jelenséget mutató tengert is, ha vízierőműveket építenek például a folyótorkolatokban, ahol ki-be áramlik ilyenkor a víz. De milyen ritmikusságra, és milyen rendkívüli helyzetekre kell számítaniuk a tervezőknek? (107. oldal) Egy nap alatt kb. kétszer van hold miatti dagály, és 12 óránként nap miatti apály, ez ritmikus. Rendkívüli lehet a két hatás találkozása, ami szökőárt okozhat. 2. Miért késnek nyáron az ingaórák? (95. oldal) Mert kitágul a melegtől az inga rúdja, ezáltal megnő annak a képzeletbeli körnek a sugara, amelyet az inga vége kirajzol. Így az inga által megtett út is hosszabb, s ettől lassul meg az egész szerkezet. Emelő típusú egyszerű gépek 1. Hogyan éri el a saját tengelye körül forgó műkorcsolyázó, hogy felgyorsuljon a mozgása? Törzse mellé zárja a karjait. Ezzel ugyanis csökkenti a forgatónyomatékot. A forgatónyomaték és a szögsebesség szorzata állandó kell, hogy legyen, vagyis a forgatónyomaték csökkentésével (a karok törzs mellé zárásával) nő a sebesség. 2. Miért kell nagy izomerő ahhoz, hogy könyékben behajlítva karunkat, az alkarunkkal súlyt emeljünk? (109. oldal) Mert ebben az esetben a könyökizület a tengely, s az alkar ahhoz képest forgó mozgást végez. Az erőker azonban nagyon rövid, mert az izmunk (bicepszünk) a könyökhöz nagyon közel tapad az alkarhoz. A teherkar viszont ehhez képest hosszú. Csiga, hengerkerék, lejtő 1. Hogy működik az enciklopédia ábráján látható dugóhúzó? Mi itt az erőkar, mi a teherkar? Miért alkalmazható ez a megoldás? (109. oldal) A két kar belső-felső vége fogaskerékre hasonlít. A két kar ez erőkar, a fogaskerék aprócska fogai a teherkarok. Az erőkarok hossza sokszorosa a teherkarokénak. Azért alkalmazható, mert a dugónak igen ki utat kell megtennie.
3
2. Keress példát a 108-109. oldalon olyan egyszerű gépre, amelyben az előző példánál, a dugóhúzónál is kisebb elmozdulást akarunk elérni! (108-109. oldal) Ilyen például a körömcsipesz, ahol egyetlen millimétert kell mozdulnia a teherkar végének, hogy összezáródva lecsippentse a körömdarabot. A nyomás 1. Hogyan változik a rugalmas anyag térfogata, ha hosszanti irányban nyújtjuk, s ennek hatásár a keresztmetszete viszont csökken? (112. oldal) A keresztmetszet csökkenése némileg ellensúlyozza a nyújtást, de a térfogat mégsem marad állandó, hanem összességében nő, vagyis a nyújtás hatása erősebb, mint a keresztmetszet csökkenésének hatása. 2. Mit jelent az anyagok felkeményítése? (113. oldal) Például azzal, ha több menetet tekerjük a huzalt, keményebbé tehetjük. A sűrűség 1. A tankönyvi táblázat világosan mutatja, hogy az alumínium kis sűrűségű anyag. Nézz utána az enciklopédiában, hol és hogyan használják ki ezt a tulajdonságát! (28. oldal) Magasfeszültségű vezetékeknél és a repülőgépgyártásban. 2. Azt is láthatod a táblázatban, hogy az arany kifejezetten nagy sűrűségű anyag. Nézz utána az enciklopédiában, hogy mit jelent, ha egy ékszer 10 karátos aranyból készült! (31. oldal) Azt jelenti, hogy más fémekkel ötvözött aranyból készült, s az ötvözet 24 grammjában 10 gramm arany van. A hidrosztatikai nyomás 1. Nagyobb nyomás nehezedik-e ránk, ha egy tölcsér alakú medence alsó szűkületében állunk, s a fejünk felett hatalmasan kiszélesedő víztömeg van? (115. oldal) Nem, hiába is látszik első pillantásra logikusnak. A fenti víztömeget ugyanis részben a ferde tölcsérfal is tartja. Ez a hidrosztatikai paradoxon. 2. Hogyan magyarázza a folyadékok mozgására vonatkozó kontinuitási egyenlet a vízipisztoly működését? (118. oldal) A csövek vékonyabb részén ugyanannyi folyadéknak kell átáramolnia, mint a vastagabb részein, ez csak úgy lehetséges, ha ott felgyorsul a mozgás. Ezért jön ki erős sugárban a víz a pisztoly keskeny végén. A közlekedőedények 1. Mi köze van az autók fékrendszerének a folyadékokhoz? Hogy nevezi a fizika az ilyen eszközt? (115. oldal) A pedál megnyomása egy csőrendszerbe zárt folyadékot mozdít meg, amely a másik végén a féket a kerékhez nyomja. Hidraulikus fék a neve. 2. A talaj a lábunk alatt vízzáró rétegek közé zártan vizet is tartalmaz. Ez a réteg lehet ferde, s ha a mélyebben fekvő részen csapoljuk meg, közlekedőedényként préseli ki magából a vizet. Hogy nevezzük az ilyen víznyerő berendezést? (115. oldal) Artézi kút. A légnyomás 1. Miért hasonlít a szuperszívószál kísérlete a Toricelli kíséletre? Mit igazol? (115. oldal) Ugyanúgy légüres teret hozunk létre a szívószál felső részében. Azt igazolja, hogy 8-10 méternél magasabban semmiképpen sem tölti ki a teret a folyadékoszlop, mivel a légnyomás ennél magasabbra nem kényszeríti. Vízzel ez felel meg a higany 76 centiméterének. 2. Tengerszinttől lefelé, földfelszíntől fölfelé nő a víz illetve a levegő nyomása. Melyik nő egyenes arányossággal? Miért éppen ez? (114. oldal) A víz nyomás nő egyenes arányossággal, mivel a folyadék sűrűsége állandó, a levegőé nem. 4
A felhajtóerő, a testek úszása 1. Világítsd meg a Titanic katasztrófájának fizikai hátterét a sűrűség fogalmát használva! (117. oldal) Azzal, hogy víz hatolt a Titanic hajótestének belsejébe, nagyobb sűrűségű anyag vette át a kisebb sűrűségű levegő helyét. Ezzel a hajó egészének sűrűsége is megnőtt, s túl nagy súlya lett ahhoz, hogy fenntarthassa a felhajtóerő. 2. Mikor fogalmazta meg Arkhimédész híres törvényét? Mondj példát olyan fizikai meglátásra, amelyben viszont tévedtek a görögök? (116. oldal, 101. oldal) Kr.e. 250 körül. Arisztotelész tévedett abban, amikor a mozgásokat az űrtől való irtózással magyarázta. Hajszálcsövesség, felületi feszültség 1. Gyűjtsd össze, mitől keletkezhet örvény a folyadékban! (119. oldal) Különböző sebességű áramlások találkozása vagy szilárd akadály. 2. Milyen orvosi-egészségügyi veszélyeket okozhat a vér nem kívánatos örvénylése az erekben? (119. oldal) Az ér szűkülete mögött örvényleni kezd a vér, s ez megterheli a szívet. Az áramló levegő 1. Milyen felfedezést tett Kármán Tódor magyar fizikus a folyadékok áramlásával kapcsolatban? (119. oldal) Az egyik örvény a felső rétegről az egyik irányban forogva válik le, a másik az alsó rétegben a másik irányba forogva. 2. Mit igazol a füstkarikák címmel leírt kísérlet az enciklopédában? (119. oldal) Azt, hogy a szilárd akadályba ütköző levegő örvénylő mozgást végez. Hőtani bevezető 1. Mikor lehet egy folyadékot fagyáspontja alá hűteni anélkül, hogy megfagyna? Mikor következik be mégis a fagyás? (127. oldal) Ha nincs benne gócpont, ahol a fagyás elkezdődne. Ha megmozdítjuk, egyetlen pillanat alatt bekövetkezik a fagyás. 2. Mikor lehet egy folyadékot forráspontja fölé melegíteni anélkül, hogy felforrna? Mikor következik be mégis a forrás? (127. oldal) Ha tiszta, és hasonlóképpen nincs gócpontja. Ha megmozdítjuk. A szilárd testek hőtágulása 1. Elképzelhető-e, hogy az anyag a melegítés hatására nem kitágul, hanem összehúzódik? (120. oldal) Igen, bizonyos gumiszerű anyagoknál ezt lehet megfigyelni. 2. Elképzelhető-e, hogy a melegített folyadék szintje csökkenést mutat? (121. oldal) Igen, mert a melegítés első pillanataiban az edény már kitágul, de a folyadék nem. Ilyenkor átmenetileg lejjebb megy a folyadék szintje, mivel megnőtt a kitágult edény térfogata. A folyadékok, gázok hőtágulása 1. Miért különleges a -273 Celsius fok? (123. oldal) Az a hőmérséklet, amelyen az anyag térfogata és sűrűsége elérné a nullát, s maga az anyag is megszűnne. Ez az abszolút nulla fok 2. Hány ember műve a Gay-Lussac és a Boyle-Mariotte törvény? (122-123. oldal) Három emberé. Gay-Lussac egy ember, kettős névvel. Boyle és Mariotte egymástól függetlenül jutottak a felismerésre, ezért szerepel mindkettejük neve együtt.
5
A hő és az energia 1. Mi a különbség a hőerőgép és a hőpumpa között? (125. oldal) Mindkettőben a hő és valamiféle mechanikai munka áll kapcsolatban. A hőerőgépnél a hő alakul mechanikai munkává, például az autók motorjában. A hőpumpánál mechanikai munkát használnak fel arra, hogy a hőt továbbítsák egyik helyről a másikba. 2. Miért válik nagyon hideggé a szódáspatron, amikor kiáramlik belőle a széndioxid? (124. oldal) A gáz kiáramlása munkavégzés, ami a belső energiájának a rovására megy végbe. A belső energia hirtelen csökkenése okozza a hőmérsékletcsökkenést. Az égés és a hőerőgépek 1. Hogyan lehetséges, hogy a jégtömbhöz adott meleg víz hatására mégsem nő a rendszer hőmérséklete? (129. oldal) Ha kis mennyiségű meleg vizet adunk hozzá, némi olvadás és visszafagyás következik be, az energiát ez emészti fel, s nem jut belőle a hőmérsékletemelésre. 2. Hogyan lehetséges, hogy a forró vízhez adott még forróbb szilárd tárgy hatására mégsem emelkedik a rendszer hőmérséklete? (129. oldal) Ha túlhevített vízbe dobunk egy még forróbb porszemet, gócpont alakul ki, és megkezdődik a forrás. Ez emészti fel a többletenergiát, és nem jut belőle a hőmérsékletemelésre. Az energiamegmaradás általánosítása 1. Miért nem igaz teljes mértékben, hogy az energia a test munkavégző képességének mértéke? (125. oldal) Mert az összes energiáját mégsem képes munkává alakítani. Ez az abszolút nulla fok elérését jelentené, ami pedig lehetetlen. 2. Milyen tényezőktől függ a gáz által leadott hőmennyiség? (124. oldal) A gáz mennyiségétől, a hőmérséklet-változástól és a gáz anyagi minőségétől. Olvadás, fagyás 1. Jégen vagy vízen csúszik a korcsolyázó? (127. oldal) Vízen, mivel az élek alatti nagy nyomástól egy pillanatra megolvad a jég, majd rögtön utána vissza is fagy. 2. Miért tudja a súlyt tartó drót keresztülrágni magát a jégtömbön? (127. oldal) Mert nyomást fejt ki a jégtömb érintett pontjaira, s nagyobb nyomás hatására ott megolvad a jég, majd a drót továbbhatolása után újra megfagy. Párolgás, forrás, lecsapódás 1. Mi a szublimáció? Miben különbözik a párolgástól? (127. oldal) Szublimációkor a szilárd anyagból rögtön légnemű lesz, kihagyva a folyékony halmazállapotot. Párolgásról csak folyékony anyagoknál beszélhetünk. 2. Ha halmazkarikaként ábrázoljuk a forrást és a párolgást, melyik karika lenne a másikon belül? Miért? (127. oldal) A forrás lenne a párolgáson belül, mivel a forrás a párolgás egyik speciális esete. A hő terjedése 1. A tea hűtésére vonatozó példa az enciklopédiában 1 kilogrammos csészéről beszél, ami meglehetősen ritka. Ha valójában csak 50 dkg-os a csészénk, mennyi teát tudunk lehűteni benne 50 Celsius fokra? (129. oldal) Feleannyit, mint a példában, vagyis 1 decilitert. 2. Milyen eszköz révén használhatjuk a hőterjedést hőfokszabályozásra? (120. oldal) Bimetálszalagok révén. A két összeforrasztott fémnek eltérő a hőtágulási együtthatója, másként tágulnak, elhajolnak, és ezáltal tudnak kapcsolóként viselkedni.
6
Kémia 7. „Ami büdös, az kémia”? 1. Milyen tévhitet cáfolt meg Fridrich Wöhler? (12. oldal) Hogy szerves vegyületek felépítése csak élő szervezetben lehetséges. 2. Melyik elem vegyületeit nem soroljuk a szervetlen kémiába - néhány kivétellel? (12 oldal) A szén vegyületei többnyire a szerves kémia körébe tartoznak. Milyen anyagok vesznek körül bennünket? 1. A kémia mely szakterületébe tartozik az üveg, műanyag, acél, benzin előállítása? (13. oldal) A kémiai technológia szakterületébe. 2. Mi a vegyület? Mit állít róla az enciklopédia mindazon túl, amit a tankönyv is elmond? (12. oldal) Hogy a részecskék között szoros kapcsolat van. Az anyagok fizikai tulajdonságai 1. A tankönyvből megtudtuk, hogy a jód vízben nem oldódik. Melyek ezen túl a legfontosabb tulajdonságai? (37. oldal) A neve azt jelenti, ibolyaszínű, hiánya a szervezetben pajzsmirigy-betegséget okozhat, ezért jódozott sóval pótolják. 2. Ugyancsak megtudtuk a benzinről, hogy oldja a jódot. Mik ezen túl a benzin főbb jellemzői? (71. oldal) A kőolajból állítják elő, minősége attól függ, hogy milyen nyomás mellett következik be a robbanása, ez az oktánszám. Halmazállapotok 1. Milyen halmazállapotúak szobahőmérsékleten a nemfémes elemek? (34. oldal) Mind a három halmazállapot megtalálható köztük. 2. Mi a különbség a nemfémes elemek zömének és a nemesgázoknak a szilárd állapota között? (34. oldal) A nemfémes elemek zöme szilárd állapotában molekularácsokat alkot, a nemesgázok viszont ilyenkor sem alkotnak molekulákat. A halmazállapot-változásokat kísérő energiaváltozások 1. Milyen kémiai folyamatot indítunk el, amikor meggyújtjuk a gáztűzhely lángját a konyhában? (44. oldal) A metánból széndioxid és víz képződik, miközben energia szabadul fel, amivel az edényt melegítjük, vagyis főzünk. 2. Mit jelent az aktiválási energia? (44. oldal) A reakció végbeviteléhez, vagyis a részecskék kellő energiával történő ütköztetéséhez szükséges energia, amelyet azután a reakció végbemenetelekor visszanyerünk. A keverékek 1. Mit jelent a tankönyvi fejezet vége felé szereplő közeg? (18. oldal) A keveréknek az az alkotórésze, amelyből sokkal több van, mint a többiből. 2. A tankönyv szerint fizikai úton, fizikai tulajdonságaik alapján választhatók szét a komponensek. Melyek ezek a tulajdonságok? (18. oldal) Részecskeméret, oldhatóság, forráspont.
7
Az oldatok 1. Mit jelent a telítetlen oldat fogalma? (20.oldal) Kevesebb oldott anyagot tartalmaz, mint amennyit az adott hőmérsékleten fel tudna oldani. 2. Hogyan állíthatunk elő túltelített oldatot úgy, hogy sem az oldott anyag mennyiségét nem növeljük, sem az oldószer mennyiségét nem csökkentjük? (21. oldal) Hűtjük az oldatot. Alacsonyabb hőmérsékleten kevesebb oldott anyag oldására képes, márpedig ugyanannyi marad benne. Az oldatok összetétele: a tömegszázalék 1. Milyen arányok jellemzik még az oldatok összetételét a tömegszázalékon és a tömegtörtön kívül? (21. oldal) A térfogatszázalék és a térfogattört. 2. A hétköznapi életben mire használják a tömegszázalék fogalmát? (21. oldal) Az élelmiszerek összetevőinek jellemzésére (pl. a margarin zsírtartalma). Oldatok készítése – tömeg és térfogatmérés 1. Milyen oldatot használnak fel a timföld gyártásánál használatos nátrium-hidroxid előállításakor? (49. oldal) 60-70 Celsius fokos tömény konyhasó-oldatot. 2. Hogyan fehérítik ki a cukorrépából nyert barna cukoroldatot? (59. oldal) Kén-dioxiddal színtelenítik. Oldatok készítése – hígítás, keverés 1. A tankönyvben az öblítő koncentrátum hígítási arányát kell kiszámítani. Nézz utána az enciklopédiában, mi a hátránya az öblítőszer használatának! (82. oldal) Mivel bevonatot képeznek a textilszálakon, csökkentik a ruha nedvességmegkötő hatását, vagyis könnyebben megizzadhatunk az ilyen ruhában. 2. Milyen oldatot nevezünk tiszta szesznek? (54. oldal) Az etil-alkohol 96%-os vizes oldatát. Az oldhatóság 1. Melyek a vízben oldódó vitaminok, és mi lehet veszélyes velük kapcsolatban? (62. oldal) B, C-vitamin. Mivel a vizelettel távozik, pótolni kell. 2. Melyek a zsírban oldódó vitaminok, és mi lehet veszélyes velük kapcsolatban? (62. oldal) A, D, E, H, K vitamin. Csak kis mértékben ürülnek ki a szervezetből, ezért fennáll a túladagolás veszélye. A keverékek szétválasztása 1. Mit jelent a frakcionált desztilláció? (19. oldal) A melegített kőolajból előbb a fűtőgáz anyagai párolognak el, majd további melegítéskor a benzin összetevői, majd az olajok, és visszamarad a bitumen. 2. Milyen keverék-szétválasztási módszert alkalmaznak a gázálarcok levegőszűrőjében? (19. oldal) Az adszorbció módszerét: a szűrő anyaga megköti, magához tapasztja a levegőkeverék bizonyos alkotóelemeit. Az atom és az elemi részecskék 1. Mivel egészítheted ki az atom meghatározását az enciklopédia definíciója alapján? (14. oldal) Rendelkezik az elemre jellemző kémiai sajátosságokkal. 2. Hogyan nevezhetjük az elektronfelhőt másként? (14. oldal) Elektronhéjaknak.
8
Relatív atomtömeg, anyagmennyiség, moláris tömeg 1. Miért meglepő az atommag mérete és tömege? (14. oldal) Mérete az atom méretéhez képest igen kicsi, ugyanakkor az atom tömegének nagy részét ő adja. 2. Mit jelent az atom energiaminimuma? (15. oldal) Amikor az elektronok az atommaghoz legközelebbi atompályán vannak. A vegyjel és a képlet jelentése 1. Mit jelent a kémiában a rendszám? (15. oldal) Az adott elem atomjában levő protonok száma. 2. Mit jelent a kémiában a tömegszám? (15. oldal) Az adott elem atomjában levő protonok és neutronok száma együttesen. Az elektronok az atomokban 1. Mely elemeknek különleges a vegyértékhéjuk? Miért? (15. oldal) A nemesgázoké, mivel ezek stabil szerkezetűek, így nem lépnek reakcióba. 2. Mik a nukleonok? (15. oldal) Az atommag alkotói, vagyis a protonok és a neutronok együttesen. Az elemek periódusos rendszere 1. Miért nem egyetlen sorba rendezte Mengyelejev az elemeket? (22. oldal) Azért, mert így a sorrendet is megtarthatta, és a hasonló elemek is egymás közelébe (egymás alá) kerülhettek. 2. Miért van a 6. és 7. sor egy része kiemelve a periódusos táblázatból? (23. oldal) Csupán helytakarékossági okokból, de valójában ott van a helyük a táblázatban. Ionok 1. A VI. A főcsoport elemeinek atomjai hajlamosak az ionok képzésére. Nézz utána, hogyan viszonyul az ide tartozó egyik elemhez az ózon! Az ózon az oxigén módosulata. Bomlékony anyag, de a mai környezetkárosító állapotokat megelőzően ugyanannyi képződött belőle, amennyi elbomlott. (39. oldal) 2. A VII. A főcsoport elemeinek atomjai hajlamosak az ionok képzésére. Nézz utána, hányféle hasznát vesszük a klór vegyületeinek! (37. oldal) Az első világháborúban harci gázként használták a klórgázt. Sósavat tartalmaz a gyomrunk, klórt tartalmaznak a fertőtlenítőszerek. A kovalens kötés és a molekulák 1. Mi a különbség a kolligáció és a datív kötés között? (17. oldal) Kolligáció esetén a közös elektronpár elektronjait a két atom adja össze, datív kötés esetén a közös elektronpár mindkét elektronját az egyik atom adja. 2. Miért apoláris az azonos atomokból álló molekulák kötése? (17. oldal) Mert az azonos atomok azonos mértékben vonzzák a kötő elektronpárt. A vegyületek molekulái 1. Példaként szerepel a tankönyvi fejezetben a metánmolekula. Nézz utána, miért olyan fontos mindennapjainkban a metán! (51. oldal) Mert főzéshez, fűtéshez használt földgáz lényegében metán (90%-ban). 2. Példaként szerepel a tankönyvi fejezetben a szén-dioxid molekula. Nézz utána, mi a különbség a szén-dioxid és a szén-monoxid jellegzetes keletkezési módja között! (41. oldal) Mindkettő széntartalmú anyagok égésekor keletkezik, de a szén-monoxid oxigénszegény környezetben.
9
A szilárd anyagok szerkezete 1. Mi a különbség az amorf és a kristályos anyagok olvadáspontja között? (17. oldal) A kristályos anyagoknak határozott olvadáspontjuk van, az amorf anyagoknak nincs, hanem a melegítés hatására folyamatosan lágyulnak el. 2. Előfordulhat-e, hogy ugyanaz az elem másféle kristályszerkezetben jelenik meg? (17. oldal) Igen, ennek a neve az allotrópia. Kémiai tulajdonságok és változások 1. Mitől lehet gyorsabb egy reakció lefolyása? Mitől nagyobb a reakciósebesség? (44. oldal) Többek között a reagáló anyagok nagyobb koncentrációjától, a nagyobb fajlagos felülettől, a magasabb hőmérséklettől vagy a katalizátorok hatásától. 2. Hogyan illusztrálják a szénsavas italok a kémiai egyensúly fogalmát? (45. oldal) Mikor már nem csökken tovább a pohárban a buborékok száma, az annak a jele, hogy beállt a kémiai egyensúly. Ugyanannyi szénsav bomlik el, amennyi keletkezik. A kémiai egyenlet 1. Miért jobbak a mai zselés akkumulátorok a régebbieknél? (47. oldal) Mert nehezebben párolog el belőlük a kénsav. 2. Mit jelent az izoméria fogalma? (50. oldal) Amikor két vegyületnek ugyanaz az összegképlete, de mégsem egyformák, mert más az atomok kapcsolódási sorrendje. A kémiai reakciókat kísérő energiaváltozások 1. Endoterm vagy exoterm folyamat a metángáz elégetése a gáztűzhelyen? (51. oldal) Exoterm, hiszen éppen ezzel teremtjük meg a főzéshez szükséges energiát. 2. Endoterm vagy exoterm folyamat az acélgyártás? (31. oldal) Endoterm, hiszen csak energiabefektetéssel valósítható meg. Sav-bázis reakciók – Savak és bázisok 1. Hol találkozhatunk savakkal a mindennapi életben? (42. oldal) Kóla, salátalé, akkumulátor, gyomrunk, eső. 2. Mondj példát a lúgok keletkezésére! (42. oldal) Például a fémoxidok vízben való oldódásakor lúgok keletkeznek. A savak és bázisok kémhatása 1. Miért indikátor a tea? (42. oldal) Azért, mert ha citromlét öntünk bele, kivilágosodik. A citromlé ugyanis savas kémhatású. 2. Mik a savanyú sók? (43. oldal) Amelyekben nem minden hidrogénatomot helyettesít fématom. Redoxireakciók: az égés 1. Hogyan használható a széntüzelésű hőerőművek helyett a geotermikus energia? (73. oldal) Magyarországon könnyebben érhetők el a melegvízforrások. Ahol lakótelepek fűtésére használják, ezzel elkerülik a nem megújuló és környezetszennyező energiaforrások használatát. 2. Mi a különbség a napkollektor és a napelem között? (73. oldal) A napkollektor vizet melegít, a napelem közvetlenül villamos energiává alakítják a napenergiát. A redoxifolyamatok tágabb értelmezése 1. Mi a közös a klórtartalmú és a klórmentes fehérítőszerek működésében? (83. oldal) Mindkettőből atomos állapotú oxigén szabadul fel, ami rendkívül reakcióképes, és eloxidálja a baktériumokat, gombákat, színanyagokat.
10
2. Milyen hibát követhet el, aki nátrium-perborát tartalmú mosószerrel mos? (82. oldal) Túl alacsonyra állítja a mosógép hőfokszabályzóját. Ez az anyag ugyanis csak 60 Celsius fok fölött oxidálja el a színanyagokat. A szén körforgása és a globális felmelegedés 1. Milyen gázok járulnak hozzá az üvegházhatáshoz a szén-dioxidon kívül? (76. oldal) Például a metán és a dinitrogén-oxid. 2. Mi a szmog két fő előidézője? (76. oldal) Egyik formájában a szélcsend és a felszín felett megrekedt hideg levegő. Másik formájában az erős ultraibolya sugárzás, ami a kipufogógázokat károsan átalakítja.
11
Biológia 7. Az esőerdők 1. Gyűjtsd össze az esőerdők irtásának okait! (214. oldal) Marhalegelővé alakítják, mahagóni fát termelnek ki, szójatermesztésre használják a területet. 2. Melyek az erdőirtások legsúlyosabb következményei? (214. oldal) A felégetés során nagy szén-dioxid-kibocsátás keletkezik, az erdő megszűntével csökken a szén-dioxid megkötése. Az esőerdők állatai 1. Miért tekintik külön fajnak az erdei elefántot? (215. oldal) Mert más az örökítőanyagának az összetétele, mint az afrikai elefánté. 2. Mit jelent az ökológiai fülke fogalma? (215. oldal) egy faj adott populációjának élettere, amely fennmaradásához szükséges, ezért fajuk többi populációjától meg kell védeniük. A szavannák 1. Mi a pázsitfűfélék jelentősége a szavannán? (216. oldal) Ezek képesek a szavanna növényei közül a legtöbb kilogrammnyi élőhúst eltartani. 2. Miért nevezik az elefántfüvet energiafűnek is? (216. oldal) Mert bioüzemanyag-forrásként is értékes, két kiló belőle felér 1 liter gázolajjal. A szavannák állatai 1. Mi a paták szerepe az életmódban? (217. oldal) Rugalmas ütközéscsillapítóként segíti a futást. 2. Hogyan osztoznak a szavannák állatai az élőhely növényzetén? (217. oldal) Gazella: nedvdús alfüvek Antilop: szárazabb szálfüvek Zsiráf, elefánt: fák levelei A sivatagok 1. Miért a feltámadás jelképe a jerikói rózsa? (219. oldal) Labdaként képes gurulni a sivatagban, és ahol nedvességre lel, meggyökerezik. 2. Hogyan csökkentik párologtatásukat a sivatagi növények? (218. oldal) A levélfelület csökkentésével. A szőrözöttséggel. A gázcserenyílások besüllyesztésével. A sivatagok állatai 1. Mi a Bergmann-szabály? (218. oldal) A sivatag kisebb testű emlőseinek a testfelületük relatíve nagyobb, ezért jobb a hőleadó képességük. 2. Miben más a farok használata a fokföldi földimókusnál, mint más mókusfajoknál? (219. oldal) Napernyőként is használja. A mediterrán területek élővilága 1. Mit tudhatsz meg az enciklopédiából a görög teknős emésztéséről, védettségéről, páncéljáról? (220-221. oldal) Emésztését vakbelében élő baktériumok is segítik. Védett, elvileg csak engedéllyel tartható. A páncél rovátkoltsága életkorát is megmutatja.
12
2. Miért hasznosak más állatok számára a manna kabócák? (220. oldal) Mert ahol átszúrják a fa kérgét, cukros lé folyik le, amit más állatok is hasznosíthatnak. A lomberdők 1. Hogyan védekeznek az állatok a lomberdők éghajlatára jellemző kemény tél ellen? (222. oldal) A madarak egy része költözéssel, az emlősök egy része téli álommal. 2. Mi a különbség a medvék és a mormoták téli álma közt? (222. oldal) A mormotáknál a testhőmérséklet is jelentősen lecsökken, 2-4 celsius fokra. A lomberdők állatai 1. Mi a lipáz nevű zsírbontó enzim szerepe a téli álomban? (222. oldal) Télen aktiválódik, és lebontja a nyáron felhalmozódott zsírtartalékokat. 2. Miért gátolja a téli álmot alvó állat szervezete a szőlőcukor leontását? (222. oldal) Mert így kevesebb oxigénre van szüksége a szervezetnek. A füves puszták 1. Mi a különbség a sztyepp és a préri pázsitfűféléi között? (222. oldal) A sztyeppen a csenkeszek a jellemző fűfélék, a prérin az árvalányhaj-félék. 2. Mik a jellemző állatfajok a prérin, mik a pampán? (222. oldal) A prérin a bölény és az antilop, a pampán a nandu és a guankó. A füves puszták állatai 1. Mit tudunk a vadlovak eredetéről? (223. oldal) Amerikából jöttek át a Bering-szoroson át, otthon viszont kihaltak. 2. Miben különbözik az eurázsiai vadlótól az amerikai musztáng? (223. oldal) A musztángok szabadon eresztett házilovak leszármazottai, nem igazi vadlovak. Észak-amerikai prériken, dél-amerikai pampákon 1. Mik a prérik és a pampák hazai megfelelője? (222. oldal) A füves puszta. 2. Miért termékenyebb a mi pusztánk? (222. oldal) Alacsonyabb hőmérséklet, lassúbb lebomlás, humuszban gazdagabb talaj. A tajgák élővilága 1. Miért sok a láp a tajgán? (224. oldal) A fagyott talaj nem szívja be a vizet, hanem megmarad felette, a hideg miatt pedig nem is nagyon párolog. 2. Miért kevés a növényevő állat a tajgán? (224. oldal) Mert többnyire csak moha és fenyő él itt, ami nehezen emészthető. A tundrák élővilága 1. Hogyan érvényesül a Bergmann-szabály a tundrán? (226. oldal) A nagyobb testtel viszonylag kisebb hőleadó felület jár együtt, ezért jellemzők az olyan nagytestű állatok, mint a jegesmedve. 2. Mi az Allen-szabály? (226. oldal) A hideg területeken élő állatok kiálló testrészei kisebbek (fülük, farkuk, végtagjaik). A sarkvidékek élővilága 1. Hogyan alakul ki a poligonális talaj? (226. oldal) A sok megfagyástól és felengedéstől sokszög alakú részekre szabdalódik.
13
2. Mit jelent a szoliflukció? (226. oldal) A nap közben felengedő talajréteg folyadékként odébbcsúszik az alatta levő, fagyott talajon. A magashegységek élővilága 1. Mi a tundra két típusa, előfordulási formája? (226. oldal) Sarkvidéki, magashegyi. 2. Miért mondják hideg sivatagnak a fagyos területeket? (226. oldal) Mert hiába sok a jég és a hó, a növények ezt nem tudják hasznosítani, így szárazságról beszélhetünk. A tengerek és a tengerpartok élővilága I. 1. Miért gyakori a tengeri élőlényeknél a szövetek hiánya? (228. oldal) A szárazföldi életben a szilárdítás és folyadékellátás miatt van szükség a szövetekre, a vízben viszont ez nélkülözhető. 2. Hogyan csoportosíthatjuk a tengeri élőhelyeket? (228. oldal) Partközeli vizek, nyílt tenger, mélytengerek. A tengerek és a tengerpartok élővilága II. – Gerincesek 1. Mit jelent a partközeli vizek függőleges zonalitása? (228. oldal) Az árapály miatt azok élnek feljebb, amelyek bírják az átmeneti víznélküliséget. 2. Hogyan világítanak a mélytengeri sötétségben a halak? Baktériumok és oxidációs folyamat segítségével. A rendszerezés alapjai 1. Mondj példát olyan állatokra, amelyek az evolúció során máig megőrizték eredeti jellegüket! Hogy nevezzük az ilyeneket? (230. oldal) Élő kövületek, például az új-zélandi hidasgyík. 2. Miért veszélyeztetettek az elszigetelten élő fajok? (230.oldal) Mert váratlanul olyan élőlény jelenehet meg a környezetükben, amelynek veszélyére nincsenek felkészülve. Vírusok, sejtmagnélküliek 1. Hogyan használják a mélytengeri halak a baktériumokat, és hogyan iktathatják ki őket? (228. oldal) Világításra, ha pedig nincs szükség rájuk, átláthatatlan szövetet borítanak eléjük. 2. Miért nem növények a moszatok egy újabb besorolás szerint? ( 229.oldal) Mert nincs száruk, levelük, gyökerük, hanem telepes szerveződésben élnek. Sejtmagvas egysejtűek 1. Mi a moszatok gyakorlati jelentősége? (229. oldal) Nagy a szervesanyag-termelő képességük, ami a világ energiatartalékaivá teszi őket. 2. Mit jelent az adaptív szétterjedés? (230. oldal) Egyazon ős utódai más-más fajjá alakulnak más-más élőhelyeken. Gombák 1. Hogyan kapcsolódnak a termeszek a gombákhoz? (217. oldal) Vannak termeszfajok, amelyek gombát termesztenek a várukban az összerágott leveleken. 2. Milyen szélsőséges földrajzi környezetekben találunk zuzmókat? (218, 226. oldal) Sivatagokban és a tundrán.
14
Virágtalan növények. I. Moszatok 1. Ki és mikor helyezte új alapokra a moszatok rendszertani besorolását? (229. oldal) Woese 1990-ben. 2. Mi a moszatok színének jelentősége rendszertani besorolásukban? (229. oldal) Színtestjeik és színanyaguk eltér a növényekétől. Virágtalan növények II. Mohák és harasztok 1. Miért érezzük úgy a fenyőerdőkben, mintha puha szőnyegen járnánk? (224. oldal) A lassan lebomló tűlevelek és a mohák miatt. 2. Mi képződik a víz alatt, levegőtől elzártan lebomló tőzegmohából? (224. oldal) Alacsony fűtőértékű kőszén, azaz tőzeg. Virágos növények I. Nyitvatermők 1. Mondj példát a kultúr-életközösségre! (208. oldal) Például hazai telepített fenyveseink. 2. Van-e Magyarországon őshonos fenyves? (199. oldal) Igen, de kevés, pl. Alpokalja, Őrség, Bakony – a többi helyen csak telepített. Virágos növények II. Zárvatermők 1. Mi veszélyezteti a pilisi len fennmaradását? (201. oldal) A termőhely nagy részét feketefenyővel ültették be. 2. Milyen környezetben tenyészik a medvehagyma? (198-199. oldal) Bükkösök gyepszintjén. Többsejtű állatok – Szivacsok, csalánozók 1. Miért növekednek a korallszirtek? (231.oldal) Mert az elhullt korallpolipok váza megmarad, és ehhez csatlakoznak az új állatok. 2. Miért színtelenednek el a klímaváltozással a korallzátonyok? (231. oldal) Mert a melegebb vízben kilökődnek a korallokból az algák, amik jellegzetes színanyagát adták. Gyűrűsférgek, puhatestűek 1. Mit jelent egy ökológiai lábnyom? (233. oldal) Azt a földterületet, ami adott életszínvonalú életmódunk fenntartásához szükséges, a javak előállítását és a hulladék feldolgozását figyelembe véve. 2. Mi történne, ha a Földön mindenki olyan életszínvonalon élne, mint egy átlagos magyar, illetve egy átlagos amerikai? (233. oldal) Nem lenne elég a Föld területe (magyar), illetve a Föld ötszörösére lenne szükség (amerikai). Ízeltlábúak 1. Milyen állat valójában a tengeri makk? (229. oldal) Rák, amely vízben kinyitja, szárazon összezárja meszes zárólemezeit. 2. Miért van szükségük zsákmányukra a rovaremésztő növényeknek? (215. oldal) Mert a talajból nem jutnak kellő mennyiségű nitrogénhez, és így pótolják. Gerincesek törzse I. A halak és a kétéltűek osztálya 1. Miért különleges a mélytengeri horgászhal szaporodása? (228. oldal) Mert a hím berágja magát a nőstény testébe, és egész életén át rajta élősködik. 2. Miért különleges a mélytengeri horgászhal táplálkozása? (228.oldal) Mert egyik testrészével világít, és a fénnyel csalja magához az áldozatait.
15
Gerincesek törzse II. A hüllők osztálya 1. Mire használja tüskéit a tüskés gyík? (219. oldal) Védekezés, álcázás, a harmatcseppek kicsapódnak rajta, s meg tudja inni. 2. Miben hasonlít a görög teknős a medvére? ( 220. oldal) Ez is téli álmot alszik. Gerincesek törzse III. A madarak osztálya 1. Milyen madár rajza szolgál a magyar természetvédelem emblémájául? (211. oldal) Egy gémfélénk, a nagykócsag képe. 2. Hogyan befolyásolja a széki csér életét az ember mezőgazdasági tevékenysége? (205. oldal) Kifejezetten előnyösen. A terelt nyűjak által felzavart rovarokra vadászik. Gerincesek törzse IV. Az emlősök osztálya 1. Milyen őshonos magyar tenyésztett emlősállatokat ismersz? (212. oldal) Mangalica, agár, rackajuh. 2. Milyen kifejezetten védett emlősünk él ligeterdeinkben? (207. oldal) A vidra.
16
Földrajz 7. Földünk története 1. Mit jelent, hogy a Föld geoid alakú? (239. oldal) Nem szabályos gömb, hanem például a sarkoknál lapult. 2. Hányszorosa az óceánokkal borított terület a szárazföldi területeknek? (239. oldal) Több mint kétszerese. Földtörténeti kalandozások (Afrika) 1. Hogyan alakulhat ki sivatag a tenger közelében? (263. oldal) A hideg tengeráramlás miatt nagy a légnyomás, nincs felszálló levegő, ezért nincs felhő, nincs csapadék. 2. Honnan kapnak vizet a sivatagi oázisok? (263. oldal) Az üledékes kőzetekben eltárolódott, évezredekkel ezelőtti esővízből. A trópusok földje 1. Miért kevés a tápanyag az egyenlítői öv talajában? (270. oldal) Mert a sok eső kimossa belőle. 2. Miért gazdagabb humuszban a szavannák talaja? (270. oldal) Mert ott kevesebb az eső. A hömpölygő folyamoktól a kiszáradt medrekig 1. Mi a folyókban a hordalék szállításának négy módja? (278. oldal) Lebegtetés, ugráltatás, görgetés, csúsztatás. 2. Milyen helyeken mozog a folyó vize saját áramlási sebességénél gyorsabban? (278. oldal) Az örvényekben. Afrika, a fiatal kontinens 1. Az afrikai országok határait sokszor vonalzóval húzták meg, szélességi és hosszúsági fokok mentén. Idézd fel, mi a Ráktérítő, Baktérítő, mik a meridiánok! (261. oldal) Ráktérítő: a trópusi öv északi határa Baktérítő: a trópusi öv déli határa Meridiánok: a hosszúsági körök 2. Mi a 180. hosszúsági fok jelentősége? (261. oldal) Ez a dátumválasztó vonal. Aki átlépi, egy napot nyer vagy veszít. A szigetkontinens és a nagy víz 1. Mi okozza az óceánok vizének hullámzását? (275. oldal) A levegő és a víz súrlódása, ami miatt a vízrészecskék fe-föl mozognak. 2. Mely óceánokon számíthatunk leginkább cunamira? (275. oldal) Elsősorban a Csendes-óceánon, de előfordult már az Indiai-óceánon is. Kontinensnyi ország – országnyi kontinens 1. Ausztráliában fontos a juh- és a szarvasmarha-tenyésztés. Mi a különbség a külterjes és a belterjes állattenyésztés között? (293. oldal) Külterjes: elsősorban legeltetésen alapul. Belterjes: istállókban takarmányokkal táplálják az állatokat. 2. Az észak-keleti országrész fő terménye a cukornád. Mire jó még ez a növény a cukorgyártáson kívül? (292. oldal) Bioüzemanyagot is előállítanak belőle.
17
Arktisz és antarktisz 1. Mekkora területet borít jég a Földön? (260. oldal) A szárazföldi területek tizedét. 2. mennyiben volt más a helyzet az utolsó jégkorszak idején? (260. oldal) Akkor a szárazföldek egyharmadát borította jég, vagyis háromszor akkora területet. A három részre osztott kettős kontinens 1. Hogy nevezzük az Appalache-hez hasonló röghegységeknél a vetődés során kiemelkedő kőzettömböt? (254. oldal) Sasbérc. 2. A felszínt formáló erők közül mit sorolunk a külső, és mit a belső erőkhöz? (254. oldal) Külső: szél, víz, jég. Belső: vulkánosság, szerkezeti mozgások. A tornádók és hurrikánok földje 1. Mi a Floridát látogató hurrikánok kialakulásának előfeltétele? (269. oldal) Az, hogy az óceánok vízfelszíne erősen felmelegedjen, és a levegő örvénylő mozgással felemelkedjen. 2. Melyik térségben válik az atlanti-óceáni hurrikánok mozgása észak-nyugatiból észak-keletivé? A Mexikói-öböl és a Karib-tenger térségében. A Mennydörgő és a látható Egyenlítő földjén 1. Mi lehet az oka, hogy a Mississippi nem tölcsér-, hanem deltatorkolatot alakított ki? (281. oldal) Az árapály és a hullámzás nem elég nagy ahhoz, hogy a folyóval érkező hordalékot elég gyorsan széthordja. 2. Hogy nevezzük a Niagarához hasonló vízeséseknél az örvénylő víz által a küszöb alatt kivájt részt? (280. oldal) Mederüst. Ezerarcú Amerika 1. Az USA mely városai kötődnek az ENSZ-hez és annak történetéhez? (298. oldal) New Yorkban van a központja. San Franciscóban alapították. 2. Milyen szakosodott szervezetei vannak az ENSZ-nek? Nevezz meg hármat! (298. oldal) IMF: Nemzetközi Valutaalap FAO: Mezőgazdasági és élelmezési szervezet UNESCO: kulturáis és oktatási szervezet Az erdőgazdálkodás óriása - Kanada 1. Kanadában a villanyáramot főként vízerőművek termelik. Még milyen célokra használja a vizet az emberiség? nevezz meg három felhasználási módot! (284. oldal) Ivóvíz, öntözővíz, ipari víz. 2. Miért nem használható fel ivóvízként a talajvíz? (284. oldal) Elsősorban a mezőgazdasági tevékenység folytán ideszivárgó műtrágyák és növényvédőszerek miatt. A korlátlan lehetőségek hazása – az Amerikai Egyesült államok 1. Az USA kiemelkedő iparága a nehézipar. Mit állít elő általában ez az iparág? (294. oldal) Alapanyagokat, fémeket, vegyszereket, termelőeszközöket. 2. Hogyan függ össze az USÁ-ban külöösen is fejlett hadiipar a polgári élettel? (295. oldal) Találmányait a lakosság számára is értékesítik, pl. GPS. 18
A farmok földjén 1. Jellemző lehet-e a Nagy-tavak vidékére a kultúrtalaj? Mit jelent ez a fogalom? (287. oldal) Nem, mert a legelők talaját nem szántja, forgatja az ember. A hosszú időn át folytatott szántóföldi művelés által átalakított talaj a kultúrtalaj. 2. Milyen talajtípus található vajon az amerikai hegyvidékeket borító erdőkben? (287. oldal) Barna erdőtalaj. A rozsda-, a napfény- és a szilíciumövezet 1. Milyen ipari szennyezőanyagot kell kezelniük a Déli körzet alumíniumkohászatában részt vevő vállalatoknak? (300. oldal) A timföld előállításakor keletkező vörösiszapot. 2. Melyik körzetben kell kezelni kimerült nukleáris fűtőelemeket? (301. oldal) Mindkettőben, mivel mindkét helyen jelen van az atomipar. A kaktuszok földjétől a Tűzföldig 1. Vajon hogyan hat a brazil esőerdők visszaszorulása a fajokra? (303. oldal) Csökken a biodiverzitás. 2. Melyik környezeti kockázat tekintetében áll Latin-Amerikai Közép-Európánál jobban? (303. oldal) A fenyegető vízhiány tekintetében. Két kontinens egyetlen földrészen? 1. Milyen módszerrel kell művelniük földjeiket az ázsiai hegyvidékek lakóinak? (289. oldal) teraszos földműveléssel. 2. Miért léphet fel gyakran talajerózió az ázsiai hegyoldalakban? Miben más a degradáció? (288 oldal) A lefolyó vizek pusztítják őket. A degradáció felgyorsult eróziót jelent. A monszun és a tájfun földjén 1. Mi okozhat árvizet Ázsiában, mi nálunk? (305. oldal) Ázsiában gyakrabban a hirtelen esőzések, nálunk gyakran a hirtelen megolvadó hó. 2. Milyen természeti katasztrófákat ismersz az árvízen kívül? (305. oldal) Aszály, erdőtűz, olajszennyezés, hegycsuszamlás, vulkánkitörés. Folyamóriások és homoktengerek 1. Nemcsak az Aral-tó áll a kiszáradás határán, hanem találunk ilyet más kontinensen is. Például hol? (285. oldal) Például Ausztráliában. 2. Nemcsak a felszínen, hanem a felszín alatt is vannak vizek. Mit jelent például a rétegvíz fogalma? (283. oldal) Porózus, víztartó kőzetekben megőrződött víz. Embermilliárdok 1. melyik japán város szenvedett súlyos földrengéskárokat 1995-ben? (304. oldal) Kobe városa. 2. Mi okozott környezeti kárt és egészségkárosodást a japán Minamata-öbölben? (305. oldal) A tengerbe engedett ipari higany. A Nagy fal hazája – Kína 1. Ki és mikor mászta meg először Kína és a Föld legmagasabb csúcsát? (253. oldal) Edmund Hillary és vezetője, Tenzing Norgay, 1953-ban. 19
2. Mi a csúcs neve? (253. oldal) Mount Everest vagy Csomalungma. Hagyományok és modernizáció – Japán 1. Japánnak – szigetországként – igen nagy kiterjedésű a tengerpartja. Nézz utána, milyen fázisokban rombolja általában a tengerpartokat a hullámzás! (277. oldal) Gyengülési vonalak alakulnak ki, majd barlangokat váj a sziklába, végül leomlanak a falak. 2. Milyen a sziklafokok, és milyen az öblök kőzetanyaga? (277. oldal) A sziklafokoké kemény, ezért tudnak megmaradni. Az öblöké puha. Felnőttek a kis tigrisek? 1. Szingapúr közlekedési útvonalak csomópontjában fekszik. Nézz utána, milyen létesítmények elengedhetetlenek egy igazi közlekedési csomóponthoz! (296. oldal) Pályaudvar, kikötő, repülőtér. 2. Közlekedési útvonal-e a csővezeték? (296. oldal) Igen, ilyenek például a földrészeken átívelő kőolaj- vagy földgázvezetékek. A Himalája árnyékában – India 1. Fontos tényezőként olvashattál a Dekkán-fennsík bazaltjának mállásáról. Nézz utána, mi is voltaképpen a mállás! (256. oldal) Az ásványok oldódásának vagy oxidálódásának folyamata, amelynek során kémiai összetételük megváltozik. 2. Mi a biogén mállás? (256. oldal) Az a fajtája a mállásnak, amit élő szervezetek okoznak, például a növények gyökerei. A fekete arany hazájában 1. Tudjuk, hogy a kőolaj nem tartozik a megújuló energiaforrások közé. Mi minden tartozik oda? (249. oldal) Víz, szél, nap, biomassza, földhő. 2. Milyen formájú szerkezettel nyernek energiát a tenger hullámzásából? (249. oldal) Egy hatalmas csőre emlékeztető, hernyószerű szerkezettel. A fiatalos öreg kontinens 1. Európa földtörténetében meghatározó az óidő hegységképződése. Általában hol gyűrődnek fel az üledékrétegek, hegységként kiemelkedve? (254. oldal) Az összenyomódó sávokban, alábukó övezetekben. 2. Milyen erő vehetett még részt a Kaledóniai és a Variszkuszi hegységrendszer lepusztulásában a vízen, szélen, jégen kívül? (254. oldal) A nehézségi erő, amely miatt az elmozduló sziklák lefelé hullanak, gördülnek. Felbillent földrajzi övezetesség – A távfűtött kontinens 1. Európa tavai kapcsán itt főleg jégvájta medrekről olvashattál.Keress még három olyan folyamatot, amely tóképződéshez vezet! (279. oldal) Amikor lefűződik a folyókanyarulat, amikor karsztos mélyedésben dolinató jön létre, amikor forrás táplálja a tavat. 2. Mi a különbség a vízhozam és a vízjárás között? Hogyan függnek össze? (278. oldal) Vízhozam: mennyi víz halad át a meder egy pontján adott idő alatt. Vízjárás: a vízszint ingadozásának mértéke. Minél kisebb a vízhozam, annál nagyobb a vízjárás.
20
Ereb, ahol a föníciaiak napja lenyugodott? 1. Itt olvashattál Európa népsűrűségéről. Mivel foglalkozik még ezen kívül a népességöldrajz? (290. oldal) A népesség összetételével: kor, nem, foglalkozás, nemzetiség, nyelv. 2. Mit jelent a településföldrajzban a helyzeti energia? (291. oldal) Azt, hogy az adott település fekvése mennyire előnyös, például mert hegyvidék és síkság találkozásánál fekszik. Együttműködésben az erő 1. Hol ért el kiemelkedő sikert az EU felzárkóztatási politikája? (299. oldal) Például Írországban. 2. Milyen gazdasági szereplők számára előnyös különösen is az EU egysége? (299. oldal) A multinacionális cégek számára. A vén Európa nagy öregje 1. Oroszország és Norvégia ma Európa legnagyobb alászgazdaságai. Nézz utána, mely tengeri halak esetében a legsúlyosabb ma a túlhalászás veszélye! (293. oldal) Lazac, hering, tőkehal. 2. A termesztett növények döntő többsége nem európai eredetű. Keress három olyan növényt, amely mégis az! (292. oldal) Szőlő, olajfa, lencse, fokhagyma. Atlasz óceánjának partjainál 1. A Brit-szigetek viszonylag közel fekszenek a szárazföldhöz. Hogy nevezzük a tengereknek azt a sávját, amely partközeli, és viszonylag sekély? (276. oldal) Szárazföldi talapzat. 2. Mi a szárazföldi talapzat gazdasági jelentősége? (276. oldal) Fontos helyszíne a kőolaj- és földgáz-kitermelésnek, mivel a sekély víz ezt megkönnyíti. Átalakuló körzetek 1. A Marseille-i kőolajipar egyik telepítő tényezője a közel-keleti tankhajók útvonala volt. Milyen fontos telepítő tényezők játszhatnak még szerepet az iparban? (295. oldal) Infrastruktúra, képzett és olcsó munkaerő. 2. Mi az előnye és mi a hátránya, ha az európai piac termékeit Ázsiában gyártják? (25. oldal) Előnye, hogy olcsóbb lehet az áru az ottani olcsóbb munkaerő miatt. Hátránya, hogy a szállítás környezetszennyező. A híd nélküli folyók és a folyó nélküli hidak vidékén 1. Olaszország vulkánja a Vezúv és az Etna. Honnét lehet tudni, hogy egy vulkán működő, szunnyadó, vagy kialudt? (241. oldal) Nem lehet biztosan tudni. Az amerikai St. Helens vulkánról például mindenki azt hitte, hogy kialudt, serre föl 1980-ban kitört. 2. Mi a különbség a vulkánokban kialakuló teleptelér és hasadéktelér között? (241. oldal) A teleptelér a kőzetrétegek között terjeszkedik, a hasadéktelér áttöri a rétegeket. Munka és pihenés a mediterrán vidékeken 1. A spanyoloknak vagy az olaszoknak volt nagyobb szerepük Amerika felfedezésében? (252. oldal) Kolumbusz olasz volt, de spanyol pénzből jutott el Amerikába. Amerigo Vespucci, aki rájött, hogy ez új kontinens, szintén olasz volt.
21
2. Mi volt a portugálok szerepe a felfedezésekben? (253. oldal) Diaz és Vasco da Gama Afrika megkerülésében vállalt úttörő szerepet. Magellán a Föld megkerülésében. Üledékkel fedett ősföld 1. A kelet-európai síkság északi részén jól láthatók a jég munkájának nyomai. Mi utalhat még erre a természetben, (261. oldal) Például a vándorszikla. 2. Milyen a morénaanyag összetétele? (261. oldal) Nagyon vegyes, mivel az anyagok rendezetlenül keverednek benne. Újult erővel a nemzetközi vérkeringésben 1. Milyen esemény vet sötét árnyékot Ukrajna és az egykori Szovjetunió atomiparára? (305. oldal) A csernobili katasztrófa 1986-ban. 2. Mivel állították meg a katasztrófa további folytatódását? (305. oldal) Betonszarkofágot építettek a sérült reaktor köré és fölé.
22
