DIESEL-MOTOROK KORSZERŰ HAJTÓANYAGÁNAK ELŐÁLLÍTÁSA NÖVÉNYOLAJOK ÉS GÁZOLAJOK EGYÜTTES MINŐSÉGJAVÍTÁSÁVAL

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DIESEL-MOTOROK KORSZERŰ HAJTÓANYAGÁNAK ELŐÁLLÍTÁSA NÖVÉNYOLAJOK ÉS GÁZOLAJOK EGYÜTTES MINŐSÉGJAVÍTÁSÁVAL

Készítette: TÓTH CSABA vegyészmérnök (MSc), gépészmérnök (BSc)

Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskolájához tartozóan

Témavezető: Dr. Hancsók Jenő okl. vegyészmérnök, Eur. Ing., DSc. egyetemi tanár

Pannon Egyetem Mérnöki Kar Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki Intézet MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék Veszprém 2016

1. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉSEK 2020-ra 10 %-ban határozta meg az Európai Unió a bio-motorhajtóanyagok felhasználását a közlekedési szektorban a motorhajtóanyagok energiatartalmára vonatkoztatva (Renewable Energy Directive, 2009/28/EC). Az EU-ban általános törekvés a dízelgázolajok nagyobb mennyiségben és jobb minőségen való előállítása, továbbá a kőolajeredetű dízelgázolajok részbeni helyettesítése alternatív komponensekkel. A bio-komponensként alkalmazott első generációs biomotorhajtóanyagok (biodízel) helyettesítésére elkezdődött a második generációs biomotorhajtóanyagok intenzív kutatása, kísérleti gyártása és keverőkomponensként való alkalmazásba vétele. A főként paraffinokban dús szénhidrogéneket előállító, és szintén triglicerid tartalmú alapanyagból kiinduló hidrogénező eljárásoknak van a legnagyobb jelentősége. A bioeredetű, gázolaj-forrásponttartományba eső termékek előállítása történhet a triglicerid-tartalmú alapanyagok önmagukban történő katalitikus átalakításával, vagy a meglévő kőolajfinomítói üzemekben a különböző trigliceridek és desztillációs gázolajok együttes katalitikus hidrogénezésével. A kutatók által vizsgált és az iparban alkalmazott katalizátorok közül a szulfidált állapotú átmenetifém/hordozó katalizátorok bizonyultak a legalkalmasabbnak a trigliceridek önálló és gázolajokkal való együttes feldolgozására is. Azok közül is a NiMo/Al2O3 katalizátorok rendelkeznek a kedvezőbb tulajdonságokkal. Az együttes feldolgozás esetén általában a gázolajokhoz annyi trigliceridet kevernek, hogy biztosítható legyen a termékek második generációs bio-komponens tartalma. Az együttes feldolgozás során már 10 % növényolaj bekeverése esetén is az alapanyag heteroatom (kén- és oxigén-) tartalma jelentősen megnő (a növényolajok oxigéntartalma 10-12 %), ezért fontos ezen egymással versengő reakciók tanulmányozása. Az előzőek alapján kutatómunkám során célom volt részben bioeredetű, gázolaj forrásponttartományba eső motorhajtóanyag előállítása egy katalitikus lépésben növényolaj és gázolaj együttes hidrogénezésével. Az irodalmi adatok kritikai értékelése során feltárt kutatási hiányhelyek vizsgálatára több kísérletsorozatot végeztem. Célom volt a növényolajok gázolajokkal való együttes hidrogénezése során az egyes fő alapanyag komponensek (pl. trigliceridek, aromások, kénvegyületek) hatásának vizsgálata a hidrogénező reakciókra és a termékek tulajdonságaira. Különös figyelmet fordítottam a termékek kéntartalmának változására is.

1

2. KÍSÉRLETI TEVÉKENYSÉG Kísérleteimet kereskedelmi forgalomban beszerezhető NiMo/Al2O3-P katalizátorokat tartalmazó katalitikus rendszerekben végeztem. A katalizátorokat minden esetben „in situ” szulfidálással aktiváltam. A kísérletsorozatokat állandósult aktivitású katalizátorokon folyamatos üzemmódban (műszakos tevékenységgel) végeztem – a Tanszék munkatársai segítségével – nagynyomású nagylaboratóriumi reaktorrendszerrel. Alapanyagként különböző összetételű gázolaj frakciókat, valamint megfelelően előkészített napraforgó- és repceolajakat használtam fel. Az alapanyagok és a nyert céltermékek összetételét gázkromatográfiás módszerekkel, míg azok főbb minőségi jellemzőit szabványos vizsgálati módszerekkel határoztam meg, illetőleg számítottam ki. A kísérleti tevékenység során tanulmányoztam az alapanyagok összetételének és a műveleti paraméterkombinációk hatását a termékek hozamára és a céltermékek alkalmazástechnikai tulajdonságaira. Vizsgáltam az alapanyag triglicerid-, kénés aromástartalmának hatását az együttes átalakításra. Napraforgóolaj-könnyűgázolaj eleggyel végzett kísérletsorozatok esetén vizsgáltam a könnyűgázolaj összetételének és a növényolaj-tartalom hatását a reakciókra és a termékek minőségére.

A

nagyobb

céltermékhozam

elérése

érdekében

közvetlen

lepárlású

nehézgázolajat alkalmaztam az alapanyagok fosszilis eredetű komponenseként, mivel a könnyűgázolajból a hidrogénezési reakciók során a gázolaj célterméknél könnyebb termékek is keletkeztek nagyobb mennyiségben (0-20 %). A nagy kén- és aromástartalmú gázolajok segítségével célom volt a (könnyűgázolajhoz képest) nagyobb alapanyag kéntartalom tartományban is vizsgálni az alapanyag trigliceridtartalmának hatását a kéntelenítő aktivitásra és a termékek kéntartalmára. Vizsgáltam a nagy molekulatömegű, aromás karakterű, kis reaktivitású kéntartalmú komponensek hatását a kéntelenítő aktivitásra, és így a céltermékek kéntartalmára. Triglicerid komponensként napraforgó- és repceolajat használtam fel. Az alapanyagok kéntartalmának hatását modellvegyület segítségével szélesebb összetétel-tartományban

vizsgáltam.

Modellvegyület

segítségével

meghatároztam

az

alapanyagok aromástartalmának hatását az egyes reakciókra és a céltermékek hozamára és minőségére.

2

3. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 3.1. Növényolaj-gázolaj elegyek együttes feldolgozása során elért általános eredmények 3.1.1. Megállapítottam, hogy az általam vizsgált, kereskedelmi forgalomban beszerezhető gázolaj

NiMo/Al2O3-P

kéntelenítő

katalizátor

alkalmas

triglicerid

tartalmú

növényolajok valamint, különböző kén- és aromástartalmú gázolajok együttes feldolgozására, Diesel-motorhajtóanyag vagy keverőkomponens előállítása céljából a gázolajok kéntelenítésénél is használt műveleti paraméterkombinációk (T= 340380 °C, P= 40-80 bar, LHSV= 0,5-2,0 h-1, H2/HC= 400-1000 Nm3/m3) alkalmazása mellett. Megállapítottam továbbá, hogy a DEOX reakciók (trigliceridek átalakítása) gyorsabbak, mint a nagyfokú kéntelenítést (<10 mg/kg) szolgáló HDS reakciók. 3.2. Könnyűgázolaj alapanyag komponens felhasználásával elért eredmények 3.2.1. Megállapítottam,

hogy

a

könnyűgázolaj

alapanyag

növényolaj-tartalmának

növelésével a triglicerid komponensek visszaszorítják a másodlagos hidrokrakkoló reakciókat, ezért a céltermékek hozama nagyobb lesz. Továbbá a céltermékek kéntartalma egyértelműen csökken, amihez nagymértékben hozzájárul az alapanyagok elve kisebb kéntartalma a bekevert kis kéntartalmú növényolaj miatt. 3.3. Az alapanyag növényolaj-tartalom hatásának vizsgálata során elért eredmények 3.3.1. Nagy (>0,5 %) kéntartalmú nehézgázolaj felhasználásával megállapítottam, hogy a 10 mg/kg-nál

kisebb

kéntartalmú

céltermékek

előállítása

érdekében

magas

(360-380 °C) hőmérsékleteken kb. 15-30 % növényolaj-tartalom felett a jelenlévő trigliceridek és a keletkező melléktermékek gátolják a kis reakcióképességű szénhidrogének adszorpciós lehetőségeit a katalizátor felületére. Továbbá a nagyméretű triglicerid molekulák egyszerre több katalitikusan aktív helyet fednek le a katalizátor felületén, így csökkentik a kéntartalmú vegyületek konverzióját. A kéntelenítés olyan nagymértékben csökken, hogy azt az alapanyag eleve kisebb kéntartalma sem tudja ellensúlyozni, ezért a céltermékek kéntartalma nagyobb a tiszta gázolajból nyert céltermékekéhez képest.

3

3.3.2. A lepárlási gázolajok és növényolajok együttes feldolgozása során a katalitikus rendszerben egy térben és időben lejátszódó három reakciócsoport kedvező hőmérséklete jelentősen eltérő: trigliceridek átalakítása paraffinokká (kb. 320 °C), aromástelítés (kb. 340-350 °C), kéntelenítés (≥ kb. 360 °C). Megállapítottam, hogy a trigliceridek teljes átalakításához, az aromások minél nagyobb mértékű telítéséhez és a kéntartalom 10 mg/kg érték alá csökkentésére optimalizálni kell a különböző hőmérsékleten aktív reakciókat, és minden esetben az adott alapanyagokhoz kell megválasztani a kedvező műveleti paraméterkombinációkat. 3.4. Az alapanyag gázolaj komponens forrásponttartomány hatásának vizsgálata során elért eredmények 3.4.1. Megállapítottam, hogy a nagy céltermékhozam elérése érdekében a gázolaj komponens forrásponttartományát úgy kell megválasztani, hogy az eleve ne tartalmazzon könnyű komponenseket és a reakciók során fellépő forráspontcsökkenés miatt se csökkenjen a termékek kezdő forráspontja a kívánt 180 °C alá. A gázolaj alapanyag komponensek 180 °C-nál kb. 10-30 °C-kal nagyobb kezdő forráspontja biztosítja, hogy a hidrokrakkoló reakciókban keletkező termékek még mindig a céltermék forrásponttartományába essenek. Emellett a gázolaj alapanyag kis mennyiségű (kb. 0-5 %) - a céltermék megválasztott végforráspontjánál - nehezebb komponenst is tartalmazhat, amelyek az aromástelítő, kéntelenítő és a hidrokrakkoló reakciókban a céltermék forrásponttartományba eső molekulákká alakulnak. 3.4.2. Megállapítottam, hogy amíg a - könnyűgázolajban is jelen lévő - nagy reaktivitású komponensek kéntelenítése játszódik le (300-340 °C), addig a céltermékek kéntartalma csökken az alapanyagok növényolaj-tartalmának növelésével is. Ahogy a nagy reaktivitású komponensek mennyisége a hőmérséklet növelésével lecsökken (kb. 100 mg/kg kéntartalom alatt) egyre nehezebb a kéntartalom további csökkentése; az alapanyag nagyobb növényolaj-tartalma növeli a termékek maradó kéntartalmát. A nagy (> 15-30 %) növényolaj-tartalmú alapanyag elegyek gázolaj komponens forrásponttartományának megfelelő megválasztásával (frakcióvágás) csökkenthető a kis reaktivitású (sztérikusan gátolt) kéntartalmú szénhidrogének mennyisége az alapanyagban a 10 mg/kg-nál kisebb kéntartalmú termékek előállítása érdekében.

4

3.5. Az alapanyag kéntartalom hatásának vizsgálata során elért eredmények 3.5.1. Megállapítottam, hogy az alapanyagok aromás- (26,5 és 51,8 %) és kéntartalmának (2000-10000 mg/kg hozzáadott kén dibenzo-tiofén formájában) változása nincs jelentős hatással a trigliceridek átalakítására. Az alapanyagok triglicerid- és kéntartalma azonban jelentősen befolyásolja a termékek kéntartalmát a nagy heteroatom-tartalmuk miatt. Megállapítottam, hogy a gázolajok aromástartalma hatással van az előállított céltermékek kéntartalmára, mivel a legnehezebben eltávolítható kénatomok a többgyűrűs aromásokban vannak kötésben. A nagyobb aromástartalmú alapanyag esetében a trigliceridek részaránya nagyobb mértékben befolyásolja a kéntelenítő reakciókat. Ennek oka lehet az aromástelítő reakciók „versengése” a HDS és DEOX reakciókkal, és a nagyobb mennyiségű aromás szénhidrogének hidrogénezése során fellépő nagyobb hidrogén felhasználás is csökkentheti a kéneltávolító hatékonyságot. 3.6. Az alapanyag aromástartalom hatásának vizsgálata során elért eredmények 3.6.1. Megállapítottam, hogy a naftalin modellvegyülettel megnövelt (hozzáadott 0-30 %) alapanyag aromástartalom nincs jelentős hatással a trigliceridek átalakítására előhidrogénezett gázolaj és napraforgóolaj együttes feldolgozása során. Továbbá a növényolaj-tartalom nincs jelentős hatással az aromástelítő aktivitásra, de az alapanyag eleve kisebb aromástartalma miatt kisebb a céltermékek aromástartalma. Megállapítottam, hogy rosszabb minőségű (nagy aromástartalmú) gázolajok amelyekből egy lépében nem állítható elő szabványnak megfelelő termék - égési tulajdonságai jelentősen javíthatók az alapanyagba kevert trigliceridekből keletkező nagy cetánszámú paraffinokkal.

5

4. AZ EREDMÉNYEK IPARI ALKALMAZHATÓSÁGA Megállapítottam, hogy a növényolajok gázolajokkal való együttes feldolgozásának egyik nagy előnye, hogy nem szükséges új üzemet építeni. Egy meglévő kéntelenítő üzemben az elegy alapanyagok is feldolgozhatók lehetnek az üzem kismértékű átalakítása után. Ebben az esetben a kőolaj eredetű komponens biztosítja a szükséges kéntartalmat a katalizátor aktivitásának fenntartására és olyan közegként is szolgál, amely elszállítja és felveszi a trigliceridek reakcióiban keletkezett hő nagy részét. Az alapanyagba a legtöbb esetben elég csak annyi megújuló komponenst keverni, hogy biztosítsák a termék előírt bio-komponens tartalmát. A termékek izomerizálásával nagy cetánszámú és kedvező hidegfolyási tulajdonságokkal rendelkező bio-komponens tartalmú dízelgázolaj nyerhető. A gyengébb minőségű (kis cetánszámú, nagy aromás-, kén-, és nitrogéntartalmú) gázolaj alapanyagok minősége jelentősen javítható a trigliceridekből keletkező paraffinok miatt. A különböző országokban és kőolajfinomítókban elérhető növényolaj és gázolaj alapanyag komponensek összetétele és tulajdonságai eltérőek, ezért a szabványos kéntartalom elérése érdekében meg kell keresni minden adott esetre azt a még megengedhető növényolajtartalmat, amely még nincs negatív hatással a kéntelenítésre.

6

5. A DOKTORI DOLGOZAT TÉMAKÖRÉHEZ TARTOZÓ KÖZLEMÉNYEK 5.1. A PhD dolgozat alapját képező közlemények Idegen nyelvű, külföldi folyóiratban megjelent közlemény: 1.

Tóth, Cs., Baladincz, P., Kovács, S., Hancsók, J.: "Producing clean diesel fuel by cohydrogenation of vegetable oil with gas oil", Clean Technologies and Environmental Policy, 2011, 13(4) 581-585 (IF: 1,753 (2011))

2.

Tóth, Cs., Baladincz, P., Hancsók, J.: „Production of biocomponent containing gas oil with the coprocessing of vegetable oil–gas oil mixture”, Topics in Catalysis, 2011, 54(16-18) 1084-1093 (IF: 2,624 (2011))

Nemzetközi, idegen nyelvű konferencia előadás teljes szövegű megjelenéssel: 3.

Tóth, Cs., Baladincz, P., Kovács, S., Hancsók, J.: „The effect of different sulphur content of the feedstocks on the catalytic conversion of the vegetable oil – gas oil mixtures”, International Symposium on Motor Fuel 2010, Szlovákia, Tatranské Matliare, 2010. június 14-17. In CD Proceedings (ISBN 978-80-969710-5-3), MF-2537, 13 oldal

4.

Tóth, Cs., Baladincz, P., Kovács, S., Hancsók, J.: ”Producing Diesel Fuel by CoHydrogenation of Vegetable Oil with Gas Oil”, 13th Conference on Process Integration, Modelling and Optimisation for Energy Saving and Pollution Reduction, Csehország, Prága, 2010. augusztus 28. – szeptember 1., In CD Proceedings (ISBN 978-80-0202210-7), 6 oldal, Chemical Engineering Transactions, 2010, 21, 1219-1224.

5.

Tóth, Cs., Baladincz, P., Wáhlné Horváth, I., Hancsók, J.: „Co-processing of rapeseed oil and gas oil mixture to produce diesel fuel”, 19th EU Biomass Conference & Exhibition, Németország, Berlin, 2011. június 6-9.,In CD Proceedings (ISBN 978-8889407-55-7), VP3.3.12, 6 p

6.

Tóth, Cs., Baladincz, P., Hancsók, J.: „Production of biocomponent containing diesel fuel in one step”, 45th International Petroleum Conference, Szlovákia, Pozsony, 2011. június 13-14., In Conference CD (ISBN 978-80-969792-2-6)

Nemzetközi, idegen nyelvű konferencia előadás kivonatos megjelenéssel: 7.

Tóth, Cs., Baladincz, P., Kovács, S., Hancsók, J.: „Effect of aromatic content of the feedstock to the co-processing of vegetable oil-gas oil mixture”, 2nd International Symposium on Air Pollution Abatement Catalysis, Lengyelország, Krakkó, 2010. szeptember 8-11. Book of Extended Abstracts (ISBN 978-83-926523-3-5), 533-535

Hazai konferencia előadás teljes szövegű megjelenéssel: 8.

Tóth, Cs., Baladincz, P., Hancsók, J.: „Az alapanyag aromástartalmának hatása növényolaj-gázolaj elegyek együttes feldolgozására”, Műszaki Kémiai Napok 2011, Veszprém, 2011. április 27-29., Kiadvány (ISBN 978-615-5044-07-6), 46-51

Hazai konferencia előadás kivonatos megjelenéssel: 9.

Tóth Cs., Baladincz, P., Hancsók, J.: „The effect of the sulphur content of the feedstock on the co-processing of gas oil – vegetable oil mixture”, Interfaces’11, Sopron, 2011. szeptember 28-30. Book of Abstracts (ISBN 978-963-9970-16-8), 37

7

5.2. A PhD dolgozat tématerületét érintő közlemények Idegen nyelvű könyvrészlet: 10.

Krár, M., Thernesz, A., Tóth, Cs., Kasza, T., Hancsók, J.: „Investigation of catalytic conversion of vegetable oil/gas oil mixtures”, in Halász, I. (Editor) Silica and Silicates in Modern Catalysis, Transworld Research Network, India, Kerala, 2010, (ISBN 97881-7895-455-4), 435-455

Idegen nyelvű, külföldi folyóiratban megjelent közlemény: 11.

Hancsók, J., Krár, M., Kasza, T., Kovács, S., Tóth, Cs., Varga, Z.: „Investigation of Hydrotreating of Vegetable Oil-Gas Oil Mixtures”, Journal of Environmental Science and Engineering, 2011, 5, 500-507

12.

Tóth , Cs., Sági, D., Hancsók, J.: „Straight run gas oil as sulphur compound to preserve the sulphide state of the hydroprocessing catalyst of triglycerides”, Journal of Cleaner Production, 2016, 111(Part A), 42-50 (IF: 3,844, (2014))

13.

Tóth , Cs., Sági, D., Hancsók, J.: „Diesel Fuel Production by Catalytic Hydrogenation of Light Cycle Oil and Waste Cooking Oil Containing Gas Oil”, Topics in Catalysis, 2015, 58(14), 948-960 (IF: 2,365, (2014))

Idegen nyelvű, hazai folyóiratban megjelent közlemény: 14.

Krár, M., Kasza, T., Tóth, Cs., Hancsók J.: „Investigation of the heterogeneous catalytic transformation of vegetable oil/gas oil blends”, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, 2008, 36(1-2), 71-76

15.

Tóth, Cs., Baladincz, P., Hancsók, J.: "Fuel production from triglycerides containing gas oils", Hungarian Journal of Industrial Chemistry, 2009, 37(2), 101-106

Nemzetközi, idegen nyelvű konferencia előadás teljes szövegű megjelenéssel: 16.

Krár, M., Kasza, T., Tóth, Cs., Baladincz, P., Hancsók, J.: „Hydrotreating of trygliceride containing gasoils”, 4th International Bioenergy Conference, Finnország, Jyväskylä, 2009. augusztus 31. - szeptember 4., In Proceedings, Part II. (ISBN 978-9525135-44-2), 629-638

17.

Tóth, Cs., Kasza, T., Kovács, S., Baladincz, P., Hancsók, J.: ”Investigation of catalytic conversion of vegetable oil/gas oil mixtures”, 44th International Petroleum Conference, Szlovákia, Pozsony, 2009. szeptember 21-22., In CD Proceedings (ISBN 978-80969792-1-9), 15 oldal

18.

Kasza, T., Tóth, Cs., Baladincz, P., Kovács, S., Hancsók, J.: ”Investigation of upgrading of natural triglyceride containing gas oil”, 44th International Petroleum Conference, Szlovákia, Pozsony, 2009. szeptember 21-22., In CD Proceedings (ISBN 978-80-969792-1-9), 12 oldal

19.

Tóth, Cs., Baladincz, P., Hancsók, J.: “Production of bio gas oil containing diesel fuel with upgraded cold flow properties by co-processing”, PRES2012, Cseh Köztársaság, Prága, 2012. augusztus 25-29., Conference CD, ISBN 978-80-905035-1-9, Sorszám: 1318, P7.188, Chemical Engineering Transaction, 2012, 29(Part 2), 613-618

8

20.

Tóth, Cs., Sági, D., Hancsók, J.: „Different Pathways to Preserve the Sulphid State of the Catalyst During the Hydroprocessing of Triglycerides”, 17th Conference on Process Integration, Modelling and Optimisation for Energy Saving and Pollution Reduction PRES 2014, Prague, Czech Republic, 23-27 August 2014, Conference CD, ISBN: 97880-02-02555-9,Sorászám:0852, P7.93, Chemical Engineering Transactions”, 2014, 39(Part2), 1381-1386

Nemzetközi, idegen nyelvű konferencia előadás kivonatos megjelenéssel: 21.

Hancsók, J., Krár, M., Kasza, T., Tóth, Cs.: „Investigation of hydrotreating of vegetable oil-gas oil mixtures”, 5th International Conference on Environmental Catalysis, Belfast, 2008. augusztus 31. – szeptember 3. In Proceedings 427

22.

Krár, M., Kasza, T., Tóth, Cs., Hancsók, J.: „Conversion of sunflower oil containing gas oil fractions to fuel blending components via catalytic hydrogenation”, 13th Nordic Symposium on Catalysis, Svédország, Göteborg, 2008. október 5-7. In Book of Abstracts P28, 103-104

23.

Tóth, Cs., Baladincz, P., Hancsók, J.: „Production of biocomponent containing gas oil with the coprocessing of vegetable oil-gas oil mixture”, 14th Nordic Symposium on Catalysis, Dánia, Marienlyst, 2010. augusztus 29-31., Book of Abstracts P32

24.

Tóth, Cs., Kasza, T., Hancsók, J.: „Production of diesel fuel by hydroisomerization of co-processed vegetable oil – gas oil mixtures”, 15th Nordic Symposium on Catalysis, Mariehamn, Åland, June 10-12, 2012, ISBN 978-952-12-2745-5, P48

25.

Tóth, Cs., Sági, D., Hancsók, J.:"Diesel fuel production by catalytic hydrogenation of light cycle oil and waste cooking oil containing gas oil", 16th Nordic Symposium on Catalysis, Oslo, Norway, 15-17 June, 2014, In proceedings, Poster 69

Hazai konferencia előadás teljes szövegű megjelenéssel: 26.

Krár, M., Hancsók, J., Kasza, T., Tóth, Cs.: „Növényolaj-tartalmú gázolajok heterogénkatalitikus átalakításának vizsgálata”, Műszaki Kémiai Napok’08, Veszprém, 2008. április 22-24., Kiadvány (ISBN 978-963-9696-36-5), 37-42

27.

Tóth, Cs., Kasza, T., Kovács, S., Baladincz, P., Hancsók, J.: „Motorhajtóanyagok előállítása triglicerid-tartalmú gázolajokból”, Műszaki Kémiai Napok’09, Veszprém, 2009. április 21-23., Kiadvány (ISBN 978-963-9696-68-6), 208-214

28.

Baladincz, P., Tóth, Cs., Hancsók, J.: "Dízel-motorhajtóanyag előállítása növényolaj és gázolaj együttes feldolgozásával", Műszaki Kémiai Napok 2010, Veszprém, 2010. április 27-29., Kiadvány (ISBN 978-963-9696-93-8), 18-24

29.

Tóth, Cs., Kasza, T., Cseh, B., Sági, D., Hancsók, J.: „Biogázolaj-tartalmú gázolaj hidegfolyási tulajdonságainak javítása hidroizomerizációval”, Műszaki Kémiai Napok, Veszprém, 2012. április 24-26., (ISBN 978-615-5044-54-0), 274-281

30.

Sági D., Tóth Cs., Hancsók J.: “FCC könnyű ciklusolaj és használt sütőolaj minőségjavítása közvetlen lepárlási gázolajjal történő együttes feldolgozásával”, Műszaki Kémiai Napok’14, Veszprém, 2014. május 14-16., Kiadvány, ISBN 978-963396-010-3, 147-153

9

5.3. Egyéb közlemények Idegen nyelvű, külföldi folyóiratban megjelent közlemény: 31.

Hancsók, J., Baladincz, P., Kasza, T., Kovács, S., Tóth, Cs., Varga, Z., „Bio gas oil production fromwaste lard”, Journal of Biomedicine and Biotechnology, 2011, Article ID 384184, 9 pages (IF: 2,436 (2011))

Idegen nyelvű, hazai folyóiratban megjelent közlemény: 32.

Baladincz, P., Tóth, Cs., Hancsók, J.: „Expanding feedstock supplies of the second generation bio-fuels of diesel-engines”, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, 2010, 38(1) 1-7

33.

Baladincz, P., Tóth, Cs., Kovács, S., Hancsók, J.: „Investigation of the hydroconversion of lard and lard-gas oil mixture on Pt,Pd/USY catalyst”, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, 2011, 39(1) 7-13

Magyar nyelvű közlemény: 34.

Krár, M., Kovács, S., Hancsók, J., Tóth, Cs.: „Növényolajok enzimkatalitikus átészterezése”, MOL Szakmai Tudományos Közlemények, 2007, (2), 182-199

35.

Hancsók, J., Fülöp, A., Tóth, Cs., Nagy, G.: „Fémek visszanyerése használt katalizátorokból I. Nemesfémek visszanyerése”, Magyar Kémikusok Lapja, 2008, 63(3), 71-77

36.

Nagy, G., Kasza, T., Tóth, Cs., Hancsók, J.: „Gázolajpárlatok aromástartalmának csökkentési lehetőségei III. Katalizátorok”, MOL Szakmai Tudományos Közlemények, 2008, (1), 102-113

37.

Skodáné Földes, R., Hancsók, J., Fehér, Cs., Kriván, E., Tóth, Cs.: „Motorbenzin- és gázolaj-keverőkomponensek előállítása, izobutén oligomerizációjának vizsgálata”, Mobilitás és Környezet – a Magyar Tudomány 2012. júliusi számának melléklete, 2012, 7, 176-183

Nemzetközi, idegen nyelvű konferencia előadás teljes szövegű megjelenéssel: 38.

Baladincz, P., Tóth, Cs., Hancsók, J.: „Production of second generation renewable diesel fuel via co-processing of lard and straight run gas oil mixtures”, 8th International Colloquium Fuels 2011, Németország, Stuttgart/Ostfildern, 2011. január 19-20., In Proceedings (ISBN 3-924813-75-2), 383-389

39.

Baladincz, P., Tóth, Cs., Kovács, S., Hancsók, J.: „Investigation of the hydroconversion of lard and lard-gas oil mixture on Pt,Pd/USY catalyst”, 45th International Petroleum Conference, Szlovákia, Pozsony, 2011. június 13-14., In Conference CD (ISBN 978-80969792-2-6)

40.

Hancsók, J., Tóth, Cs., Kasza, T.: „Quality Improving of Bioparaffin Containing Hydrocarbon Mixtures” 20th Biomass Conference and Exhibition, 2012. június 18-22., Milánó, Olaszország, (ISBN 978-88-89407-54-7), 1922-1927

41.

Baladincz, P., Tóth, Cs., Hancsók, J.: “Production of diesel fuel via hydrogenation of rancid lard and gas oil mixtures”, PRES2012, Cseh Köztársaság, Prága, 2012. augusztus 25-29., Conference CD, ISBN 978-80-905035-1-9, Sorszám: 1297, I5.10, Chemical Engineering Transaction, 2012, 29(Part 2), 1237-1242

10

Nemzetközi, idegen nyelvű konferencia előadás kivonatos megjelenéssel: 42.

Kriván, E., Tóth, Cs., Eller, Z., Hancsók, J.: Production of jet fuel components with ionic liquid”, 1st International Conference on Ionic Liquids in Separation and Purification Technology, Spanyolország, Sitges, 2011. szeptember 4-7., In Proceedings, P27

43.

Baladincz, P., Tóth, C., Hancsók, J.: „Production of bio gas oil from rancid lard via catalytic hydrogenation on different state CoMo/Al2O3 catalysts”, International Symposium on "Catalysis for Clean Energy and Sustainable Chemistry", CCESC2012, Alcobendas, Madrid (Spain), 2012. június 27-29., In proceedings P-50

44.

Hancsók J., Eller Z., Tóth Cs., Varga Z., Holló A., Varga G.: „Fuels from natural triglycerides”, XXI. International Conference on Chemical Reactors, Delft, Hollandia, 2014. szeptember 22-25., Book of Abstracts 119-121

Hazai konferencia előadás teljes szövegű megjelenéssel: 45.

Szoboszlai, Zs., Tóth, Cs., Kasza, T., Hancsók, J.: „Nagy cikloparaffin tartalmú hexán frakció izomerizálásának vizsgálata”, Műszaki Kémiai Napok’08, Veszprém, 2008. április 22-24., Kiadvány (ISBN 978-963-9696-36-5), 166-171

46.

Kasza, T., Tóth, Cs., Hancsók, J.: „Bio-motorhajtóanyagok agrártermékekből”, Fenntartható bioenergia termelés - fiatal kutatók a bioenergetikában, Gödöllő, 2009. október 29-30., Mezőgazdasági Technika, 2010, LI, Különszám (ISBN 978-963-611456-5), 22-26

47.

Baladincz, P., Tóth, Cs., Hancsók, J.: „Megújítható Diesel-motorhajtóanyag előállítása sertészsír és gázolajpárlat elegyeinek együttes feldolgozásával”, Műszaki Kémiai Napok 2011, Veszprém, 2011. április 27-29., Kiadvány (ISBN 978-615-5044-07-6), 14-20

48.

Baladincz, P., Tóth, Cs., Hancsók, J.: „Avas sertészsír és gázolajjal képzett elegyeinek hidrogénező átalakíthatóságának vizsgálata szulfidált és nem szulfidált állapotú NiMo/Al2O3 katalizátoron”, Műszaki Kémiai Napok, Veszprém, 2012. április 24-26., (ISBN 978-615-5044-54-0), 282-293

49.

Sági, D., Tóth, Cs., Cseh, B., Hancsók, J.: “Könnyű ciklusolaj-tartalmú lepárlási gázolaj minőségjavítása”, Műszaki Kémiai Napok 2015, Veszprém, 2015. április 2123., Kiadvány, ISBN 978-963-396-072-1, 71-77

Hazai konferencia előadás kivonatos megjelenéssel: 50.

Baladincz, P., Tóth, Cs., Kovács., S., Hancsók, J.: „Sertészsír és sertészsír-gázolaj elegy hidrogénező átalakításának vizsgálata Pt,Pd/USY katalizátoron”, „Mobilitás és Környezet 2011 - A járműipar kihívásai az energetika, a szerkezeti anyagok és környezeti kutatások területén”, Veszprém, 2011. augusztus 29 – szeptember 1., Konferencia CD, 1 oldalas kivonat

51.

Baladincz, P., Tóth, Cs., Kovács, S., Hancsók, J.: „Investigation of the conversion of lard on hydrotreating catalysts”, Interfaces’11, Sopron, 2011. szeptember 28-30. Book of Abstracts (ISBN 978-963-9970-16-8), 29

11

6. TUDOMÁNYMETRIAI ADATOK A PhD dolgozat alapját képező közlemények száma: összesített hatástényező:

9 4,377

A PhD dolgozat tématerületét érintő közlemények száma:

21

összesített hatástényező:

6,209

Egyéb közleményeinek száma:

21

összesített hatástényező:

2,436

Idegen nyelvű lektorált könyvrészlet:

1

Folyóiratcikkek:

14

- idegen nyelvű, külföldi folyóiratban megjelent lektorált közlemény: - idegen nyelvű, hazai folyóiratban megjelent lektorált közlemény: - magyar nyelvű folyóiratban megjelent közlemény: Konferencia kiadványokban megjelent közlemények: - nemzetközi konferencia kiadványban megjelent idegen nyelvű közlemény: - nemzetközi konferencia kiadványban megjelent kivonat: - hazai konferencia kiadványban megjelent magyar nyelvű közlemény: - hazai konferencia kiadványban megjelent kivonat:

Összes közleményeinek száma:

6 4 4 36 13 11 11 1

51

Közlemények összes hatástényezője:

13,022

Független hivatkozások száma:

55

Veszprém, 2016. június

12