szinonim a, a fö l d r a j z
van feltüntetve.
V égül ugyanebben
az évben K IR Á L Y F Ö L D I
E N D R E U j d o n u j m a g y a r s z a v a k t á r á b a n (P est, 1846) önállóan szerepel a t é r k é p 'die M appe' értelm ezéssel. M indem ellett a szinonim ák tarka egyvelege m ég jó ideig tovább él. P élda lehet erre a korabeli neves tudósok közrem űködésével
T O L D Y F E R E N C által szerkesztett
N é m e t-m a g ya r
kir . g ym n á s iu m o k
tu d o m á n yo s
m ű s zó tá r
a
csá n
é s r e á lis ko lá k
(P est, 1858), am elyben egyfelől a K arte a b r o s z , t é r k é p ; a geographische K arte pedig fö l d a b r o s z , fö l d r a j z i a b r o s z ; m ásfelől a L andkarte fö l d a b r o s z , fö l d k é p ; a specielle L andkarte pedig o r s z á g a b r o s z , t é r k é p . E gzakt értelm ezést először
s zá m á r a
B A L L A G I M Ó R : A m a g y a r n y e l v t e l j e s s z ó t á r á b a n (B udapest, 1868-1873) találunk. N evezetesen a t é r k é p 'egy területnek kisebbített m érték szerinti képe', innen C sakhogy ugyanebben a szótárban az a b r o s z 3. jelentése: 'kisebb, nagyobb föld-, stb. terület alakját kisebbített de arányos m értékben előtünté r ké p g yű jte m é n y.
tető rajz'; fö l d a b r o s z ; cikk a fö l d a b r o s z
M a g ya r o r s zá g
is, értelm ezése:
gye alakja, nagysága, tett, arányos m értékben
fö l d a b r o s z a ;
te n g e r i
T ovábbá
a b r o s z.
szó-
'rajzolat, m elyre v.m ely világrész, ország, m e-
hegyeinek,
városainak,
le van rajzolva';
folyóinak
E u r ó p a -,
m egjelölésével
M a g ya r -,
kisebbí-
F r a n c ia o r s zá g
fö l d -
a b r o s za .
Úgy látszik, századunk elejére alakul ki ges
használata.
Z s e b s zó tá r a
-
E zt
tükrözi
t é r k é p szavunk egyértelm ű és végleB A L A S S A JÓ Z S E F : A m a g y a r és ném et n ye lv
T a s c h e n w ö r te r b u c h
am elynek
első,
L a n d ka r te ;
té r ké p é s ze t,
m agyar-ném et
m ásodik, ném et-m agyar
der
u n g a r is c h e n
részében
té r ké p r a jzo lá s
und
d e u ts c h e n
(B udapest-B erlin,
K a r to g r a p h ie ;
részében (B udapest-B erlin,
1915
té r ké p r a jzo ló
1917
2
)
Sp r a ch e, 2
):
té r ké p
K a r to g r a p h ;
pedig: L a n d k a r t e
té r -
ké p .
T iszabezdéd
helység
S zabolcs-S zatm ár-B ereg
m egyében
található.
Z áhony,
T iszaszentm árton, E perjeske, M ándok, T uzsér és G yőröcske telepűlésekkel határos. A T isza m elletti fekvésre utal a T i s z a - előtag. A falu korábbi nevét tulajdonnévvel toldották m eg. 1906-tól használják így hivatalosan
(F N E S z. II. 648). N épi
(szóbeli) neve B e z d é d . A község határában több ízben találtak különböző korbeli régiségeket, 1896-ban honfoglalás kori tem etőt tárt fel Jósa A ndrás (B O R O V S Z K Y 1900: 384). A falu neve l2l2-ben tünik fel B e z d e r - B e z d i r alakváltozatban. E z a névre vonatkozó első m egbízható adat. 1336-ban B e z d e y d néven em lítik. A későbbi oklevelek m ár a m ai B e z d é d néven (M E Z Ö -N É M E T H 1972: 120). A falu nevének forrása a szláv B e z d e d ' b erederu szem élynévből
'nagyapa
nélküli' jelentésű
szem élynév.
m agyar névadással keletkezett (F N E S z. II. 648).
A szláv
A k ü lte rü le ti n e v e k (a tá j k ü lö n b ö z ő é s m e ste rsé g e s
a la k u lá so k n a k
ré sz e in e k ,
m e g k ü lö n b ö z te tő
k o rla ti: a z e m b e r tá jé k o z ó d n i
a tá jb a n ta lá lh a tó
a k a r a tá jb a n , s e z t a tá j je lle m z ő i,
a la k u la ta i (k ö z n é v i v a g y tu la jd o n n é v i)
m e g je lö lé sé v e l
oka gya-
fe ltű n ő fe lsz ín -
é ri e l.
A z á lta la m v iz sg á lt írá so s n y e lv i e m lé k (B e z d é d a d ó k ö z sé g n e k z é si k im u ta tá sa
te rm é sz e te s
n e v e i) k e le tk e z é sé n e k
b irto k ré sz le te -
1 8 7 0 -b e n . A té rk é p e t fe lv e tte : K e ra u sc h M a n ó m é rn ö k ) a la p já n a
k ö z sé g fö ld ra jz i n e v e i h e ly h e z rö g z Íth e tő k , A n e v e k a tá jb a n
le já tsz ó d o tt
ú jra fo rm á lh a tó
v á lto z á so k n a k ,
a z e g y k o ri tá j á lla p o t.
e se m é n y e k n e k ,
tö rté n é se k n e k
az
e m lé k e i. E lő z m é n y k é n t
P E S T Y F R IG Y E S (H e ly n e v e k
b ő l 1 8 6 4 . á p rilis 2 3 -á n ) le írá sá t v e tte m
B e z d é d k ö z sé g b ő l Z a b o lc s m e g y é -
fig y e le m b e .
1 8 7 0 -b e n
1 1 9 9 fő a k ö z sé g
la k ó in a k sz á m a , h a tá rá n a k n a g y sá g a 3 2 2 3 k h . D o lg o z a to m b a n a k a p c so la tá t,
c é lo m re k o n stru á ln i
a m e ly a k ü lö n b ö z ő
a z t a h e ly z e te t, a z e m b e m e k
n e v e k k e le tk e z é sé n e k
é s tá jn a k a z t
a la p ja . A tá j a n é v k e le t-
k e z é sé b e n ú g y v e sz ré sz t, h o g y a z e m b e r, m in t sz e m lé lő n e v e t a d n e k i, a te rü le t a z e ln e v e z é s a la p já u l sz o lg á l. A z e ln e v e z ő a z e m b e r, a n é v a d á s a la p ja a tá j a d o ttsá g a v a g y e g y é b k ö rü lm é n y le sz . 1 8 7 0 -b e n 2 7 k ü lte rü le ti
n e v e t je g y e z te k
fe l (k ö z tü k
m é n y n e v e k e g y a rá n t ta lá lh a tó k ). M e g m u ta tjá k m ű v e lé s fo rm á it (B a r a c zko s), m é n y t (Aka sztó ),
m e g je lö lik
v a lIá so ssá g ra
u ta ln a k
te rm é sz e ti,
m ű v e ltsé g i,
a h a tá r k ia la k u lá sá t
a b irto k o st
e se tle g e se -
(C so b a i-h e g y),
A sz á jh a g y o m á n y
(K á p o ln a ).
e se -
(K é t ú t kö zi), a
m á r c sa k
k e v é s n é v e se té b e n é l, a z id ő se b b n e m z e d é k
is c sa k e g y -e g y n é v e se tle g e s e re d e -
té re e m lé k sz ik v issz a . A n e v e k (m e g e g y e z n e k
a té rk é p e n fe ltü n te te tt sz á m o k k a l):
2 . K á p o ln a
ll. H a ra n g lá b -d ű lő
3. Énok
1 2 . B u g jo stó -d ű lő
2 0 . H o ssz ú -fö ld e k 2 1 . B u g jo s
4 . H a ra n g lá b
1 3 . T e te n k e -d ű lő
2 2 . S z e b e c se -h á t
5 . H id e g v ö lg y
1 4 . K ö z é p -d ű lő
2 3 . V e rb e n y e
6 . K e c sk é s-d ű lő
15. C zudar
2 4 . Ö rv é n y -sz ö g
7 . M á ty á s-g a z
1 6 . T e te n k e -p ó tlé k
2 5 . B a ra c z k o s
8 . L e g e lő
1 7 . K e jé n
2 6 . P a p -ré t
9. K ét út közi
1 8 . S z e b e c se -p a rt
2 7 . C so b a i-h e g y
1 0 . B író -ré t
1 9 . H ú sh a g y ó -d ű lő
2 8 . A k a sz tó
R e n d sz e re z é sü k
a la p ja a L Ö R IN C Z E L A JO S (1 9 6 7 : 3 -2 7 ) á lta l m e g n e v e z e tt
há-
ro m n a g y c so p o rt: te rm é sz e ti n e v e k - m ű v e ltsé g i n e v e k - e se m é n y n e v e k .
I. Természeti nevek (A z e m b e rtő l fü g g e tle n tá ji a d o ttsá g o k sz o lg á ln a k a z e ln e v e z é s a la p já u l) 1 5 n é v - 5 5 ,5 % . A k ö z sz ó v á lt tu la jd o n n é v v é : A fö ld fe lsz ín i a la k u lá so k
Le g e lő .
sz e rin t v a ló d iffe re n c iá lá s:
m é re t sz e rin t: H o sszú -fö ld e k; h e ly z e t, fe k v é s sz e rin t: K é t ú t kö zi, K ö zé p -d ű lő , Sze b e c se -p a r t,
Te te n ke -d ű lő ,
Te te n ke -p ó tlé k;
m in ő sé g sz e rin t: B u g jo s, B u g jo stó -d ű lő ,
C zu d a r .
Ö r vé n y-szö g ,
Sze b e c se -h á t,
A tá j te rm é s z e ti
v is z o n y a ,
A h ő m é rs é k le t,
A te rü le t p á s z to rk o d á s
A
név
tá jja l
ré v é n
g á n á l fo g v a
le s z a n é v a d á s
Id e s o ro lo m
a tá j é le té b e ,
v a n k a p c s o la tb a n
c s e le k v é s e i
a z e m b e rre l:
a n é v a la p ja : A ka s ztó ,
k a p c s o la to s
(A z
Ve r b e n ye .
a la p já n : H id e g vö lg y.
é g h a jla t
b e a v a tk o z o tt
em ber
s z e m é ly é re
h e g y, É n o k, K e jé n , M á tyá s -g a z,
Ill. Eseménynevek
B a r a c zko s ,
nyom ot
3 3 ,5 % .
e m e lt é p ítm é n y a
e lü tő
(A z e m b e r
a tá jb a n ) -9 n é v -
A tá jb a n
a la p já n :
a k ö rn y e z e ttő l
II. Műveltségi nevek hagynak
a fa fé le
e m b e rre l a la p ja )
a H a r a n g lá b ,
v o n a tk o z ik :
B ír ó -r é t,
C s o b a i-
P a p -r é t
k a p c s o la to s 3 név -
K e c s ké s -d ű lő .
K á p o ln a .
v a la m ily e n
esem ény
11%.
H a r a n g lá b -d ű lő ,
H ú sh a g yó
n e v e k e t.
s z o k a tla n s á -
A d a ttá r A k a s z tó :
a névadás
a k a s z tó fá t
(a n e v e k
.a la p ja
á llíto tta k
a tá jb a n
fe l
a
1 9 7 4 : 1 6 1 ). A h a g y o m á n y K o s s u th k ö z k a to n á it B a ra c z k o s:
a névadás
n e k is e m lítik ), b a ra c k fá k
b e tű re n d e s e m e lt
községben, s z e rin t
a la p ja
egy
(a fa lu id ő s e b b
é p ítm é n y , ennek
te re p tá rg y
e m lé k é t
a dom bon
a sz a b a d sá g h a rc
a m e g fe le lő
m u ta tó ja )
ő rz i
fe lá llíto tt
bukása
le h e t. a
1 6 5 0 -b e n
(TÓTH
d ű lő n é v
a k a s z tó fá ra
k ö tö tté k
fe l
u tá n .
fa fé le . V a la m ik o r
ta la ja d o tts á g o k
b a ra c k te rm ő
m ia tt
la k ó i íg y e m lé k e z n e k ).
v o l t ( K ie s -
h e ly
itt h o s s z ú
é le tű e k
v o lta k
M a a lm a ü lte tv é n y e k
a
ta lá lh a -
tó k a te rü le te n . B író -ré t:
a név
község
b író i
a tá jja l
h a tó m é ly e b b e n B u g jo s :
név.
a la p ja
te tt. A z id ő s e k
em ber
h iv a ta lu k k a l
fe k v ő k a s z á ló
te rm é s z e ti
e ln e v e z é s
k a p c s o la to s
ö rö k ö lté k
s z e m é ly é re
e g y ü tt.
líti,
hogy
G y a k ra n
v iz e s ,
a b u g lya
- b o g lya
e m lé k e z e te
s z e rin t
egy nagyobb zsom békos,
s z é n a g y ü jté s re
C z u d a r:
s z e rin t
c s a lá d d a l
v a ló
a
sá g ró l
m u la to z á s
a
ré v é n
tá jja l
A
fe k v ő
A z iv á s
e m lé k e z e té b e n
a név egyházi a h a ra n g o t
H id e g v ö lg y : k ite tt,
d o m b k ö z ö tt
bozót
A
B u g jo s -d ű lő n e k
s z e re p e t.
is c u d a ru l
m e g k e lle tt
is te re m je n .
is , a C z u d a r
A rró l
c u d a ru l b á n ta k
d o l-
H asznavehe-
e re d e tű
is n e v é t.
A ha-
is m e s é lte k
a
e l a k e rü lő v e l,
a fö ld jé t,
h a jd a n
egy C sobai k im e n t
d e to v á b b ra
gazos,
nevű
u ra -
a d o m b ra
fü -
is k ijá rt
oda
a z ö v é le tt v o ln a .
s z e m é ly n é v b ő l h e ly k é n t
(M a , a ta g o s ítá s
e re d e te
h a b e rú g o tt,
PESTY
v o n a tk o z ik .
hom okos,
g a z d á já ró l,
a tá jja l k a p c s o la to s
ü rg e b irk ó z ó
e re d e tű
s z e m é ly é re a ta la ja
e m b e r s z e m é ly é re
e re d (K Á Z M É R é lt, m e rt
v a la m ik o r
1.
u tá n is íg y n e v e z ik :
esem énynév.
A
egyházak
k a p c s o ló d ik
hagyom ány ré sz é re
v o n a tk o -
1993: 329) A z
II. Ill.
s z e rin t
sok
ü rg e
É n o k). v a la m ik o r
is .
a H a r a n g l á b h o z,
annak
e g y ik
ré -
te rü le t.
a névadás
h u z a to s ,
e la d ta
m é g a k ö rn y e z ő
nevének
s z e , e g y k is e b b
s z e rin t,
m é g m in d ig e re d e tű ,
em ber d o m b o t,
m ia tt la s s a n
u tá n , m in th a
H a ra n g lá b -d ű lő :
sű rű
PESTY ( 1 8 6 4 ) i s e m -
s z e m é ly n é v i íg y
v a la m ik o ri
hagyom ány
ta n y á z o tt e z e n a h e ly e n .
itt ö n tö tté k
Az
le h e -
já ts z h a to tt
v a la m it
k e g y e tle n ű l,
k a p c s o la to s d é lre
z ik , a z E n o c h , E n o k ré g i e g y h á z i
H a ra n g lá b :
fö ld e k e n
te rü le t
ö rö k ö lh e tte
A k ie m e lk e d é s
É n o k : a n é v s z e m é ly n é v i
id ő s e b b e k
te rü le t.
v o lt k a s z á ln i.
n e v é t.
té n y e z ő
m e lle tti
a b e ty á ro k
a fa lu tó l
k a ! - 't a n e v é t .
ty ü ln i, d a lo ln i.
a
ta lá l-
e l a h e ly e t.
név
a k k o r s z á n tó fö ld .
veszi
s ík
v o lt, o ly a n
N ehéz
lé v ő te rü le t.
fó ld v o lt. L e h e t e s e tle g
k a p c s o la t
(1 8 6 4 ) is e m líti
k ö z e lé b e n
posványos
fa lu b a n , h o g y v a la m ik o r
C s o b a i-h e g y :
h e ly
h a jlíta n i.
te rm é s z e té rő l
a B u g jo s tó -d ű lő
íg y e rrő l n e v e z té k
te rü le te t
m e llé k n é v
- b o g lya s
lá p o s , m o c s a ra s
é rz e lm i-h a n g u la ti
g o z n i a z é rt, h o g y a lá p o s , te tle n , ro s s z , h itv á n y
A
k ö z e lé b e n
ré s z e , a h o l a v íz ö s s z e g y ű lt.
a n é v a la k u lá s á b a n
gyom ány
le g e lő
a lk a lm a s ,
f ő n é v , a b u g jo s
á lló v íz
kákás
o ly a n k ü lö n m e g n e v e z e tt
v o n a tk o z ik .
községi
v o lt.
n ő tt ra jta , h o g y m é g a s z é l s e tu d ta e g y fe lé B u g jo s tó -d ű lő :
A
a la p ja a k ö rn y e z e ttő l
északi
fe k s z ik .
fe k v é sű ,
a la c s o n y
A hagyom ány
e lü tő h ő m é rs é k le t h ő m é rs é k le tű ,
s z e rin t a g a z d á k
le h e te tt. A s z é ln e k
á rn y é k o s
g u b á ju k b a n
te rü le t. tű rté k
K ét
a h id e -
g e t, d e a s z e g é n y e k n i, in d u lá s
e lő tt
e g é s z n a p fa g y o s k o d ta k . m o n d tá k ,
g y a k ra n
hogy
n e m s z ív e s e n
m ár
m e g in t
m e n te k
abba
id e d o lg o z v ö lg y b e
a h id e g
m ennek. H osszú
fö ld e k :
a n é v a fó ld fe ls z ín
n e s fö ld e k .
V a la m ik o r
k ó i k ö z ö s m u n k á v a l, H ú s h a g y ó -d ű lő : E s e tle g
ly e z k e d e tt K á p o ln a :
e l. A z id ő s e b b e k
a névadás
d o lg o z ó
a la p ja
e m b e re k
is fe lé p íte tte k , sága
te m p lo m o t.
e m e lt
k a p c s o la to s
tá k : K a p o l
ra b ló k
é p ítm é n y
e l a te rü le te t
hogy
a
ő k e t. A k é n y te le n
k e lle tle n
d a lo lta k :
le h e t. V a la m ik o r
p á s z to rk o d á s
a kecskét
is m a g u k k a l
le g e lt is , m e rt o tth o n
a m ezőn
tá n c o ló
egyházi
" J á ro m , já ro m
v itté k , h o g y
v íz is ö s s z e g y ű lt
te rü le te t.
lé v ő
p á s z to ro k a t, egym ásnak
m íg k e d e t
lá to m ,
m íg
m ond-
k é n y te le n
a z e m b e rre l. E z e n a te rü le te n
nevében
azok
re n d s z e rin t
a kecske
e re d
(K Á Z M É R 1 9 9 3 :
a K e llye n 5 9 1 ).
< K ili-
A S ze b e c s e
ré t v o lt, a h o l n é h a n a g y o b b
s z in te s z a b á ly o s fe k v é sé re
h á ro m sz ö g
a la k ú te rü le t. In -
u ta l e ln e v e z é s e .
A Z áhonyba
v e z e tő ú t k ö z ö tt ta lá lh a tó . u ta l. A T e te n ke -d ű lő
h e ly z e té re
é s T e te n ke -p ó tlé k
k ö z ö tt
e l. a közszó
já n le g e lte té s re
hagyom ány
c s a lá d o k /c s e lé d e k
v o n a tk o z ik ,
lá p o s , p o s v á n y o s
ú t á lta l h a tá ro lt,
e ln e v e z é s e
h e ly e z k e d ik
M á ty á s -g a z :
d o lg o z ó
(K e jé n -ta va ).
é s T is z a s z e n tm á rto n b a
v á lt tu la jd o n n é v v é .
a lk a lm a s
a tá jja l sok
k a p c s o la to s
e s e tb e n
csak
gazt
em ber
fá k a t s z á llító k a t le lte k a fa lu b a n
a z e ln e v e z é s ,
k ö z ö tti te rü le te n n a p o k ig a s z á lfá k a t
Íg y
v o n a tk o z ik
a jo b b á g y o k
g a z je le n té s e d e a z e s e tle g e s
a fo ly ó k a n y a rb a n
le h e t
a la p -
a z e ln e v e z é s .
n é lk ü l
c s e rjé s ,
A
d o lg o z ó k k a l, m a ra d t
b o k ro s
te rü le t e rd ő
irtá s t v é g z ő s z e m é ly re fe k v ő fó ld te rü le t.
is .
is .
A fo ly ó k é t
o ly a n e rő s v o lt a z ö rv é n y , h o g y a tu ta jja l s z á l-
v is s z a ta rto tta s z á llító
n e v e a tá jja l k a p c s o la to s
d a n te rje d e lm e s
A
s z e m é ly é re
v is z o n y a
v o lt.
o ly a n ro s s z u l b á n t a b irto k á n
e lm e n e k ü lte k . te rm e tt.
a T is z a ö le lé s é b e n ,
n a g y k a n y a rja
A te rü le t te rm é s z e ti
fü v e s te rü le t. A k ö z s é g b irto k á b a n
s z e rin t a te rü le t g a z d á ja
U ta lh a t a b irto k o s ra
P a p -ré t:
k a to lik u s
e llá s s a te jje l ő k e t. K ö z b e n
e m b e r s z e m é ly é re
n e v é t. A d ű lő h e ly z e té re ,
n e n k a p h a tta
K ö z é p -d ű lő :
d é lb e n
s z e m é ly n é v b ő l
K é t ú t k ö z i: h á ro m
Ö rv é n y -sz ö g :
a
lé v ő K a p o in a
n e m v o lt m it e n n ie .
m e lle tt e lte rü lő
(= S e b e s ke -p a ta k)
hogy
a m ezőn
a fa lu la k o s -
1 8 4 5 -b e n
p á s z to ro k
ré v é n v a n k a p c s o la tb a n
a n é v a tá jja l k a p c s o la to s
L e g e lő :
K ésőbb
fe l
m in d ig le h e te tt k e c s k é t lá tn i, m e rt a z u ra s á g fö ld jé n
ré g i
he-
m é g is m e g k e lJ te n n e m ."
K e c s k é s -d ű lő :
án
m e lle tt
b e a m u n k á t. E g y k is k á p o ln á t
é p íts é k
m eg
esem ény.
fö ld e k
e re d e té rő l.
K á p o ln á s n a k.
h e ly e n
itt tá n c o lta ttá k
no, s közben
v a la m ily e n
p a p i é s ta n ító i
é s fe je z té k
v o lt, a fa lu la -
te tté k m ű v e lh e tő v é .
PESTY ( 1 8 6 4 ) i s e m l í t i a f a l u t ó l n y u g a t r a
c s a k b e lá ttá k
K e jé n :
a la tt á lló h o s s z ú , e g y e ille tm é n y
s e m m it n e m tu d n a k n e v é n e k
e z é rt n e v e z té k
a v o n u ló
k e lle tle n
e rd ő irtá s s a l
a z e m b e rre l
a tá jb a n
ahhoz,
a ta n ító é )
A v a la m ik o ri
itt im á v a l k e z d té k
ra g a s z k o d o tt
H a jd a n
a la p ja
k a p c s o la to s .
u ta l. M ű v e lé s
(a le lk é s z é ,
le g e lő fe ltö ré s s e I,
a névadás
a b ö jtte l
m é re té re
egyházi
ú tju k s o rá n . T é le n
o lá h o k . A fö ld te rü le t
s z e m é ly re
m e g a fa g y m ia tt te -
n e v e a h e ly z e té re
u ta l.
u t a l . PESTY ( 1 8 6 4 ) e m l í t i , h o g y h a j -
k á k á s tó (a z Ú r -ta va ) k ö z e lé b e n
a p a p fö ld je k ö z t v o lt e z a ré t.
A hagyomány szerint is vizes terület volt, sok vadkacsa, vadliba tanyázott itt. A pap vadász~atott a területen, mert a paplakhoz is közel volt. Innen ered a neve. Szebecse-hát: dombos vízparti terület, a S ze b e c s e ( S e b e s k e ) patak (vízlevezető csatorna) mellett. Dúsan termő, kaszáló föld volt, közte több helyen tó. Szebecse-part: a Tisza közelében fekvő terület, amelyet PESTY (1846) is említ. A falutól északra lévő, általában dúsan termő kaszáló, a folyó és G y ő r ö c s k e község kis szegletében. Tetenke-dűlő: a község határában lévő legmagasabb pont. Valamikor egy német kertész szőlővel ültette be a dombot. A tetején a csősznek állást (kilátót ) is építettek. M a is a falu szőlőhegye. PESTY (1864) három hegyet is említ ( B é r e s h e g y, P o lyá k-h e g ye , ls te n -h e g y). Feltehető, hogy a T e t e n k e - d ű l ő az I s t e n h e g y e területtel azonos. Itt határos a falu Z á h o n y , Z s u r k és T i s za s ze n t m á r t o n községekkel. A meglehetős magasságú homok hegy hajdan a kurucok tanyája volt, később az erdőt kiirtották, mint szőlőhegy állott, említi PESTY. Tetenke-pótlék: a T e t e n k e "szőlőhegy" melletti terület. Nevének eredete úgy él a faluban, hogy az elszegényedett uraság a szőlőhegyet áruba bocsátotta. A vásárlók csak úgy voltak hajlandók megvásárolni egy-egy darabot a hegyen, ha a hegy melletti szántóból pótlékot kaptak. Az úr bele is egyezett. Aki vett a szőlőföldből, kapott a szántóból pótlékot. (Pótlék néven emlegetik). Verbenye: a névadás alapja a táj természeti viszonya, egy faféle neve. Olyan fűzfás helyet jelölt, ahol tavasszal kosárfonáshoz fűzfavesszőt, vagy szentelésre barkát lehetett szedni. A szláv v e r b a - v r b a 'fűzfa' az alapja. Irodalom BOROVSZKY1900. - BOROVSZKYSAM U: M agyarország vármegyéi és városai. Szabolcs vármegye. Apolló Irodalmi Társaság. INCZEFIG ÉZA: Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata. Akadémiai, Bp., 1970. KÁLM ÁNBÉLA: A nevek világa. Gondolat, Bp. 1953. 172-186. KÁZM ÉR1993. - KÁZM ÉRM IKLÓS: Régi magyar családnevek szótára. M agyar Nyelvtudományi Társaság, Bp. KIss LAJOS:Földrajzi nevek etimológiai szótára II. Akadémiai, Bp. 1988. KOIBALÁZS:Tiszabezdéd személynevei (1766-1900) Bölcsészdoktori értekezés. Nyíregyháza. 1992. KOIGÉZA:Tiszabezdéd földrajzi nevei. Szakdolgozat. Nyíregyháza. 1969. LÖRINCZE1967. - LÖRINCZELAJOS: Földrajzi neveink élete. M agyar Nyelvjárások XIII. Debrecen. 3-27. M EZÖ ANDRÁS-NÉM ETHPÉTER: Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza. 1972. PESTY FRIGYES: Helynevek Bezdéd községből Zabolcs megyéből 1864. április 23-án (fénymásolat). TÓTH1974. - TÓTH ENDRE: A Tisza-könyök történelméhez. M iskolc.
