DEVECSER KÖRNYÉKI ÉS KISALFÖLD-PEREMI FÖLDTANI VIZSGÁLATOK IFJ. D R . D U D I C H E N D R E -
HŐRISZT
GYÖRGY*
(8 ábrával)
Összefoglalást A szerzők 25 ooo-es és részben 5000-es földtani térképezést végeztek Devecser környékén, mélyfúrások tekintetbevételével. A terület összevont rétegsorának leírása során felsőtriász, felsőkréta, „ p a l e o c é n " ( ? ) , eocén, helvéti, tortonai, szarmata, pannóniai,pleisztocén és holocén képződményekkel foglalkoznak. Javasolják a z „infraeocén denudáció" (felsőkréta — alsóeocén közötti lepusztulás) kifejezés bevezetését. K o m p l e x vizsgálatok alapján t ö b b kavics- és konglomerátumszintet különböztetnek meg, különös tekintettel a „ h e l v é t i kavicstakaró" problémájára. Elkülönítik a folyóvízi és szélhordta h o m o k - k é p z ő d m é n y e k e t . T á r g y a l j á k a terület földfejlődését a felsőkrétától napjainkig. A lehordási terület kérdését a z ősföldrajzi változásokból kiindulva elemzik. Összefoglalják a felismerhető szerkezeti m o z g á s o k a t és azok kapcsolatát a vulkánossággal. A terület délkeleti része a D é l i , északnyugati része a z É s z a k i B a k o n y h o z tartozik. A kettő k ö z ö t t kettős töréses övvel közrefogott, felszínen tortonai képződményekből álló, m a g a s a b b helyzetű rögvonulat v a n . E z a kettős töréses s á v felelmeg a V e s z p r é m — devecseri szerkezeti vonalnak.
Bevezetés A v i z s g á l t t e r ü l e t az É s z a k i - é s D é l i - B a k o n y , v a l a m i n t a M a r c a l - m e d e n c e h a t á r á n t e r ü l e l . H e l y z e t é n e k m e g f e l e l ő e n f ö l d t a n i és földrajzi jellegei e g y a r á n t á t m e n e t e t m u t a t n a k a Dunántúli-középhegység és a Kisalföld peremvidéke k ö z ö t t ( i . ábra). B ö c k h J . , i d . L ó c z y L . , V i t á l i s I . klasszius m u n k á i ó t a is t ö b b s z ö r s z e r e p e l t a m a g y a r f ö l d t a n i i r o d a l o m b a n . A z i r o d a l o m j e g y z é k b e n felsorolt s o k értékes m u n k a közül csak néhányat emelünk ki. D é l i r é s z é v e l K o v á c s D . (1948) f ö l d t a n i t é r k é p e z é s i j e l e n t é s é b e n f o g l a l k o z o t t . S t r a u s z L . (1952) t ö b b , e t e r ü l e t r ő l s z á r m a z ó k a v i c s m i n t a c p v - v i z s g á l a t á n a k e r e d m é n y é t k ö z ö l t e . É s z a k k e l e t i része a z É s z a k i B a k o n y 1957-Ъеп k i a d o t t 25 o o o - e s f ö l d t a n i t é r k é p é n e k d é l n y u g a t i sarkára esik, D a r n а у В . f e l v é t e l i l a p j á r a . С s. M e z n e r i c s I . (1958) a d e v e c s e r i t o r t o n a i f a u n á t foglalta össze. V é g h S. (i960) a B a k o n y - h e g y s é g o l i g o c é n és m i o c é n k é p z ő d m é n y e i r ő l írt j e l e n t é s é b e n t ö b b e k k ö z ö t t a k ü l ö n b ö z ő k a v i c s k é p z ő d m é n y e k k e l is b e h a t ó a n f o g l a l k o z o t t . A B a u x i t k u t a t ó V á l l a l a t 1962. é v i k u t a t á s i t e r v é n e k m e g f e l e l ő e n f ö l d t a n i t é r k é p e z é s t v é g e z t ü n k az ajkai k ő s z é n - , a h a l i m b a i és n y i r á d i b a u x i t e l ő f o r d u l á s , v a l a m i n t a S o m l ó - h e g y k ö z ö t t , 102 k m t e r ü l e t e n , 25 o o o - e s m é r e t a r á n y b a n (2. á b r a ) . A szirttetői e o c é n k i b ú v á s t 5000-es m é r e t a r á n y b a n t é r k é p e z t ü k . F e l h a s z n á l t u k a B a u x i t k u t a t ó V á l l a l a t H g y - i . , -2., -3., K0I-2., -3., -5., v a l a m i n t D - i . j e l z é s ű r é g e b b i fúrásainak adatait, t o v á b b á a l e g ú j a b b a n l e m é l y i t e t t K o l . - 7 . , -8. és -9. sz. fúrás rétegsorát. A D v - 2 . s z . fúrás m é g f o l y a m a t b a n v a n . M i n d e z e k a l a p j á n m e g s z e r k e s z t e t t ü k a t e r ü l e t átnézetes f ö l d t a n i s z e l v é n y é t (3. á b r a ) . 2
* B e m u t a t t a if j . dr. D u d i с h E n d r e a Magyarhoni Földtani Társulat Középdunántúli Csoportjá n a k 1962. n o v e m b e r 23.-i. előadóülésén. Kézirat lezárva 1963. szept. 1 5 .
D и d г с h — H ő r i s z t : Devecser
környéki földtani
vizsgálatok
11
i . ábra. A térképezett terület helyzete. M a g y a r á z a t : I . A K o v á c s L - (1948) által térképezett terület, I I . A N о s z к у J. (i957) féle földtani térkép szegélye, I I I . A . 25 ooo-es térképezési terület határa, I V . A z 5 ooo-es térképezés területe, G — V . A Veszprém-gráci m ű ú t Abb. i . D i e L a g e des kartierten Gebietes. E r k l ä r u n g e n : I . D a s von L . К о v á с s (1948) aufgenom m e n e Gebiet, I I . R a n d der geologischen K a r t e von J. N о s z к у (1957), I I I . Grenze des in M = 1 : 25 000 kartierten Gebietes, I V . Gebiet der Kartierung in M = 1 :5ooo, G — V . Die Landstrasse (Veszprém-Graz)
A t é r k é p e z é s s o r á n , v a l a m i n t a fúrások a n y a g á b ó l g y ű j t ö t t m i n t á k f e l d o l g o z á s á t elsősorban a Bauxitkutató Vállalat Laboratóriumában, Balatonalmádiban végeztük. V é k o n y c s i s z o l a t o k a t , m i k r o f a u n a e l ő k é s z í t é s t és p o l l e n f e l t á r á s t k é s z í t e t t a D u n á n t ú l i F ö l d t a n i K u t a t ó - f ú r ó V á l l a l a t L a b o r a t ó r i u m a B u d a p e s t e n . E g y e s v i z s g á l a t o k a t az E ö t v ö s L o r á n d T u d o m á n y e g y e t e m A l k a l m a z o t t F ö l d t a n i T a n s z é k é n és Ő s l é n y t a n i I n t é z e t é b e n v é g e z t ü n k . A z e o c é n n a g y f o r a m i n i f e r a fauna é r t é k e l é s é b e n d r . K e c s k e m é t i T i b o r szakértelmére támaszkodtunk.
I. Devecser környékének rétegsora A r é t e g s o r t a f ú r á s s z e l v é n y e k és a felszíni v i s z o n y o k e g y b e v e t é s é v e l , a v o n a t k o z ó i r o d a l m a t t e k i n t e t b e v é v e , á l l í t o t t u k össze. A 4. á b r a j o b b o l d a l i részén a k i f e j l ő d é s t és a l e g n a g y o b b észlelt v a s t a g s á g o k a t t ü n t e t t ü k fel. T r i á s z . A t e r ü l e t l e g i d ő s e b b i s m e r t k é p z ő d m é n y e a K0I-7. fúrás á l t a l feltárt, f e l s ő k r é t a s z á r a z f ö l d i ü l e d é k e k alatti, 175 m v a s t a g s á g b a n m e g f ú r t s z ü r k e a g y a g m á r g a - ö s s z l e t . C s a k n é h á n y c s i g a h é j t ö r e d é k k e r ü l t e l ő b e l ő l e ("iNatiria s p . ) . Előzetes palynológiai vizsgálat alapján D e á k M . a k a r n i e m e l e t b e tartozónak véli, m i v e l a K e l e t i - A l p o k karni spóra-pollen-együttesével jól egyező alakokat talált benne. T o v á b b i részletes v i z s g á l a t a f o l y a m a t b a n v a n . T ö b b fúrás h a g y o m á n y o s a n n ó r i k o r ú n a k t a r t o t t „ f ő d o l o m i t b a n " állt m e g . E z e r ő s e n t ö r e d e z e t t , r é s z b e n b r e c c s i á s o d o t t . A h a l i m b a i G y ű r - h e g y e n felszínen is m e g v a n , ez a terület legidősebb kőzetkibúvása. Szálban állónak tekinthető d a c h -
2. ábra. Devecser környékének földtani térképe. M a g y a r á z a t : i . F ő d o l o m i t , 2. R u d i s t á s mészkő, 3. Középsőeocén nummuliteszes m é s z k ő , 4. Tortonai konglomerátum, 5. „ L á j t a m é s z k ő " , 6. Szarmata kavics, 7. Alsópannóniai kavics, konglomerátum, 8. Felsőpannóniai agyag, 9. Felsőpannóniai kavics, 10. Pleisztocén kavicsos h o m o k , 1 1 . Pleisztocén h o m o k o s kavics, 1 2 . Pleisztocén eolikus h o m o k , 1 3 . L ö s z ö s h o m o k , lösz, 1 4 . H o l o c é n hordalék, 1 5 . Mélyfúrás, 1 6 . Törésvonal, 1 7 . Feltételezett törésvonal, 18. F e d e t t képződmény határ, 1 9 . Szelvényvonal (lásd 3. ábra) Abb. 2. Geologische K a r t e der U m g e b u n g v o n Devecser. E r k l ä r u n g e n : 1. H a u p t d o l o m i t , 2. Rudistenk a l k , 3. Mitteleozäner N u m m u l i t e n k a l k , 4. Tort. K o n g l o m e r a t , 5. „ L e i t h a k a l k " Serie, 6. S a r m a t . Schotter, 7. U n t . p a n n . Schotter, K o n g l o m e r a t , 8. O b . pannon. T o n , 9. O b . pannon. Schotter, 10. Pleistozän Sand m i t Schotter, 1 1 . Pleistozän Schotter m i t Sand, 1 2 . Pleist. äolischer S a n d , 1 3 . S a n d m i t Löss, Löss, 14. A l l u v i u m , 1 5 . Tiefbohrung, 1 6 . Bruchlinie, 1 7 . Hypothetische Bruchlinie, 18. B e d e c k t e Bildungsgrenze, 19. Linie des Profils (siehe A b b . 3.)
D и d i с h —Hőriszt
: Devecser
környéki földtani
vizsgálatok
\ 3
s t e i n i m é s z k ö v e t c s a k a K o l - 8 . s z . fúrás h a r á n t o l t , 13,7 m v a s t a g s á g b a n . K ő z e t a n y a g a azonban a fiatalabb törmelékes k é p z ő d m é n y e k b e n igen gyakori. J u r a és a l s ó k r é t a k é p z ő d m é n y e k e t a területről n e m i s m e r ü n k . A felsőkré tát h á r o m r é t e g ö s s z l e t k é p v i s e l i : szárazföldi, k ő s z é n t e l e p e s és t e n g e r i . A s z á r a z f ö l d i ö s s z l e t v á l t o z ó v a s t a g s á g ú , m a x i m á l i s a n 28 m . B a u x i t o s a g y a g , d a c h s t e i n i mészkő anyagú breccsia, konglomerátum, tarka agyagmárga alkotja. A z utóbbiban D e á k M . az a l s ó k a m p á n i alemeletre j e l l e m z ő p o l l e n e k e t t a l á l t .
3. ábra. Devecser környékének szelvénye. M a g y a r á z a t : T m g : karni márga, T d : fődolomit, T , m k : dachsteini mészkő, K : felsőkréta, P : paleocén ( ? ) , E , : alsóeocén, Е : középsőeocén, E felsőeocén, M középsőmiocén, М : felsőmiocén, 1. Mélyfúrás, 2. Mélyfúrás folyamatban, 3. Törés, 4. Feltételezett törés, 5. Diszkordanciafelszín 3
3
s
г
3
! 2
э
Abb. 3. Profil der U m g e b u n g v o n Devecser. E r k l ä r u n g e n : T m g : K a r n e r Mergel, T „ d : H a u p t d o l o m i t T m k : Dachsteinkalk, K : Obere Kreide, P: P a l ä o z ä n ( ? ) , E i : Untereozän, E : Mitteleozän, E : Obereozän M , : Mittelmiozän, M : Obermiozän, 1. Tiefbohrung, 2. Tiefbohrung im Gange, 3. Bruch, 4. Hypothetische Bruch, 5. Diskordanzfläche 3
3
s
2
3
3
Az a j k a i k ő s z é n ö s s z l e t a t e r ü l e t n e k a h a l i m b a i m e d e n c e felé eső p e r e m é n a l e g v a s t a g a b b (90 m ) , d e m e g v a n a G y ű r - h e g y t ő l é s z a k n y u g a t r a is, a K0I-7. fúrásban (39,3 m ) . K i f e j l ő d é s e m e g f e l e l a H a l i m b a - a j k a i k ő s z é n t e r ü l e t t í p u s á n a k , s z á m o s f u z i t o s k ő s z é n c s í k k a l , ajkaittal, faimás m á r g a k ö z b e t e l e p ü l é s e k k e l (Pyrgulifera-ía.]ok). A tengeri ö s s z l e t alsó tagja itt a r u d i s t á s (hippuriteszes) z á t o n y m é s z k ő . T e l j e s v a s t a g s á g á t n e m ismerjük, m e r t a K0I-7. s z e l v é n y é b e n felső része l e p u s z t u l t , a D v . - 2 . p e d i g l e g f e l s ő r é t e g e i b e n állt l e i d e i g l e n e s e n . D é l e b b r e , a h a l i m b a i b a u x i t t e r ü l e t e n 130 m . Grifeás m á r g a a területről e d d i g n e m ismeretes. A hippuriteszes m é s z k ő f o k o z a t o s á t m e n e t t e l i n o c e r a m u s z o s - g l o b o t runcanás m á r g a - m é s z m á r g a ö s s z l e t b e m e g y át. E l s z ó r t a n s z e n e s e d é i t n ö v é n y i m a r a d v á n y o k a t is t a r t a l m a z . V a s t a g s á g a a D v - 2 . fúrásban 363 m . K o m p l e x f e l d o l g o z á s a a M a g y a r Á l l a m i F ö l d t a n i I n t é z e t és a B a u x i t k u t a t ó V á l l a l a t e g y ü t t m ű k ö d é s é v e l f o l y a m a t b a n v a n . S i d ó M . és G ó c z á n F . e d d i g i Foraminifera-, p o l l e n - és m i k r o p l a n k t o n - v i z s g á l a t a i szerint a m a e s z t r i c h t i a l e m e l e t k ü l ö n b ö z ő szintjeit tartal m a z z a , a f e l s ő m a e s z t r i c h t i a l s ó szintjéig b e z á r ó l a g . P a l e o c é n ( ? ) . K a v i c s , k o n g l o m e r á t u m és k ő z e t t ö r m e l é k . R é t e g t a n i h e l y e l e g j o b b a n r ö g z í t e t t a D v - 2 . fúrásban, a h o l a m a e s z t r i c h t i és iprézi tengeri k é p z ő d m é n y e k k ö z ö t t települ. C s a k n e m teljesen b a k o n y i m e z o z ó o s k ő z e t e k a n y a g á b ó l áll: k b . 60% m e z o z ó o s , főleg d a c h s t e i n i m é s z k ő , 25% d o l o m i t , 1 4 % t ű z k ő , 1% k v a r c , e l v é t v e pirit-
14
Földtani
Közlöny,
XCIV.
kötet, i.
füzet
s z e m c s é k . F e l s ő r é s z é b e n s z e n e s e d é i t n ö v é n y i m a r a d v á n y o k a t , Cerithium s p . és Ampullina sp. töredékeket találtunk. E o c é n . Az a l s ó e o c é n 8 f ú r á s b ó l i s m e r t s z ü r k e m é s z m á r g a és a g y a g o s m é s z k ő k i f e j l ő d é s b e n , v é k o n y szenes a g y a g m á r g a b e t e l e p ü l é s e k k e l . B r y o z o á k (Conopeum sp.) is v a n n a k b e n n e .
4. ábra. Devecser környékének rétegsora és fejlődéstörténete. M a g y a r á z a t : 7": tengeri kifejlődés, Cs : csökkentsósvizi kifejlődés, É-Sz : édesvízi és szárazföldi kifejlődés, 1. D o l o m i t , 2. Mészkő, 3. Márga, 4. A g y a g , 5. H o m o k , 6. K a v i c s , konglomerátum, a) K a r n i márga, b) Fődolomit, c) Dachsteini mészkő, d) Terresztrikum, e) Kőszénösszlet,/,) Rudistás mészkő, g) Inoceramusos-globotruncanás m á r g a , h) K o n g l o merátum, i) K ő s z é n n y o m o s agyagmárga, j) „főnummuliteses" mészkő és márga, k) Discocyclinás és hantkeninás márga tufit- és homokkorétegekkel, l) Szárazföldi agyag, h o m o k , kavics, tn) A „ l a j t a m é s z k ő " üledékszakasz, n) A g y a g m á r g a , kavics, o) K ü l ö n b ö z ő törmelékes üledékek, I . A z üledékképződési sebesség görbéje, a s z á m o k az 1 millió év alatt képződött üledékes kőzet vastagságát jelentik, a jelenlegi vastagságok ból számítva. D e n . : Lepusztulás, I I . A z üledékképződési mélység görbéje, О : tengerszint, A : andezittufa képződés, R : riolittufaképződés, В : bazalt-rétegvulkánosság, I I I . A süllyedések és emelkedések görbéje, L larami fázis, P : pireneusi fázis, S : ó- és ujstejer fázis, R : rodáni fázis. Abb. 4. Schichtenfolge und Entwicklungsgeschichte der U m g e b u n g v o n Devecser. E r k l ä r u n g e n : T : Marine Fazies, Cs: Brackwasserfazies, E-Sz : Süsswasser-und terrestrische Fazies, 1. D o l o m i t , 2. K a l k stein, 3. Mergel, 4. T o n , 5. S a n d , 6. Schotter, K o n g l o m e r a t , a) Karnischer Mergel, b) H a u p t d o l o m i t , c) D a c h steinkalk, d) Terrestrikum, e) Kohlenführender K o m p l e x , f) Rudistenkalk, g) Inoceramenmergel m i t Globotruncana-Arteri, h) K o n g l o m e r a t , i) Tonmergel m i t Lignitspuren, j) „ H a u p t n u m m u l i t e n " - K a l k u n d Mergel, k) Mergel m i t Discocycliniden u n d H a n t k e n i n a , l) Terrestrischer T o n , S a n d , Schotter, m) „ L e i t h a k a l k " - Z y k h i s , n) Tonmergel, Schotter, 0) Verschiedene klastische Sedimente. I . K u r v e der Sedi mentationsgeschwindigkeit. D i e Zahlen geben die Mächtigkeit der während 1 Million Jahre gebildeten Sedimentg-steine an (aus den heutigen Mächtigkeiten gerechnet). D e n . : Denudation, I I . K u r v e der Sedi mentationstiefe, О : Meeresspiegel, А : Andesittuffbildung, R : Rhyolittuffbildung, В : Basaltischer Stratovulkanismus, I I I . K u r v e der Senkungen u n d Hebungen, L : Laramische Phase, P : Pyrenäische Phase, S : A l t - u n d Neusteierische Phase, R : Rhodanische Phase
Dudich
— Hőriszt:
Devecser környéki földtani
vizsgálatok
15
A z a l s ó t e n g e r i r é t e g c s o p o r t iprézi e m e l e t b e t a r t o z á s á t a D v - 2 . fúrás a n y a g á n K e c s k e m é t i T . v i z s g á l a t a i i g a z o l t á k . F a u n á j a Nummulites praecursor d e l a H a r p e , Nummulites burdigalensis d e l a H a r p e , Nummulites partschi d e l a H a r p e és m á s a l s ó e o c é n n a g y f o r a m i n i f e r á k a t t a r t a l m a z . A z a l s ó e o c é n á t l a g o s v a s t a g s á g a a G y ű r - h e g y t ő l é s z a k n y u g a t r a 25 m , a t t ó l d é l k e l e t r e 40 m . A k ö z é p s ő e o c é n „ f ő n u m m u l i t e s z e s " m é s z k ő és m é s z m á r g a ö s s z l e t a G y ű r h e g y k ö r n y é k é n 80 — 100 m vastag, a D v - 2 . fúrásban v i s z o n t e n n e k kétszerese. E fúrás b a n a K o p e k — K e c s k e m é t i féle (i960) n a g y f o r a m i n i f e r a s z i n t e k j ó l a z o n o s í t h a t ó k v o l t a k : a) IL Nummulites laevigatus-os s z i n t n e k m e g f e l e l ő JV. sismondai-s, Ъ—с) a „ f a u n a s z e g é n y " és „lucasanus"-os s z i n t n e k m e g f e l e l ő N. aturicus-os, d) a z Assilina spira-s, e) a JV. millecaput-os, N. perforatus-os, f) a JV. millecaputos, Discocyclinida-s szint. ( E z u t ó b b i a felszínen is.) E z é r t a D v - 2 . fúrást összehasonlítási alapul s z á n j u k a k ö r n y e z ő területek eocénje számára. A z a l s ó - és k ö z é p s ő e o c é n b e n d o l o m i t t ö r m e l é k e t t a r t a l m a z ó k i f e j l ő d é s e k e t is é s z l e l t ü n k (az a l s ó e o c é n b e n 42% C a M g ( C 0 ) t a r t a l o m i g ) . A k ö z é p s ő e o c é n n e k k ü l ö n ö s e n felső t a g o z a t á b a n s o k a részben F o r a m i n i f e r a héjakat kitöltő, autigén g l a u k o n i t , v a l a m i n t a b i o t i t o s amfibolandezit-tufaanyag ( F e 0 : 2,42%, К : 0,5%-ig). Feltételezhető, h o g y a g l a u k o n i t k é p z ő d é s b e n a t u f a b i o t i t j a szerepel. A f e l s ő e o c é n c s a k a G y ű r - h e g y r ő l d é l r e v a n m e g , d i s c o c y c l i n i d á s m á r g a és h a n t k e n i n á s m á r g a k i f e j l ő d é s b e n , m i n t e g y 200 m v a s t a g s á g b a n . E r é t e g c s o p o r t a l s ó 1/3á b a n k ü l ö n ö s e n g y a k o r i a k az o l y k o r t ö b b m é t e r v a s t a g s á g o t is elérő tufit r é t e g e k . N e m ritkák a glaukonitos k v a r c h o m o k k ő közbetelepülések sem; e g y v é k o n y kavicsréteg is m u t a t k o z i k . E g y e s régebbi térképeken a K o l o n t á r melletti Csóta-puszta k ö r n y é k é n e o c é n foltok vannak. Ezek a nummuliteszes mészkőkavicsokban gazdag pleisztocén kavicsösszlethez tartozóknak bizonyultak. 3
2
2
3
O l i g o c é n
és
a l s ó m i o c é n k é p z ő d m é n y e k a területen n i n c s e n e k ( ü l e d é k
hiány). K ö z é p s ő -
és
f e l s ő m i o c é n .
H e l v é t i e m e l e t . V é g h S.Noszlop—Bakonygyepes—Döbrönte vonalában t ö b b s z á z m é t e r v a s t a g h e l v é t i k a v i c s ö s s z l e t e t m u t a t o t t ki. T e r ü l e t ü n k ö n a K o l - 8 . és K0I-9. fúrásban, t o r t o n a i k é p z ő d m é n y e k alatt, h o m o k k ő és m á r g a r é t e g e k k e l v á l t a k o z v a , 40 i l l e t v e 63 m v a s t a g s á g b a n v a n m e g . Ő s m a r a d v á n y t n e m t a l á l t u n k b e n n e , a p o l l e n f e l t á r á s s e m h o z o t t e r e d m é n y t . A D - i . fúrásban a t o r t o n a i ö s s z l e t a l a t t 50 m v a s t a g a g y a g és l a z a h o m o k k ő v a n , a fúrás e b b e n állt m e g . Felszínen a helvéti kavicsösszletet helytálló településben n e m találtuk m e g . A n y a g a v á l t o z a t l a n k ő z e t ö s s z e t é t e l l e l u t ó l a g á t h a l m o z ó d v a t ö b b h e l y e n Congeria ungulacaprae-t és Tkeodoxus-okat t a r t a l m a z ó p a n n ó n i a i a g y a g r a t e l e p ü l a f e l s ő p a n n ó n i a i z á r ó tagjaként. T o r t o n a i e m e l e t . Á t l a g o s a n 150 m v a s t a g ü l e d é k s o r k é p v i s e l i . F ö l d t a n i l a g teljes ü l e d é k s z a k a s z , d e kérdéses, h o g y e b b e n a f e l s ő t o r t o n a i is k é p v i s e l v e v a n - e . A rész b e n e g y m á s t h e l y e t t e s í t ő fáciesek n a g y v o n a l ú e g y m á s u t á n j a a mélyfúrási a d a t o k a l a p j á n a következő: K a v i c s és t ö b b é - k e v é s b é laza, m é s z k ö t ő a n y a g ú , a b r á z i ó s k o n g l o m e r á t u m (Ostrea, Pecten, Anomia és Balanus m a r a d v á n y o k k a l , m a r ó s z i v a c s o k n y o m a i v a l ) ; r é s z b e n „ s l i r " jellegü m á r g a (lucinás-trochuszos-globigerinás faunával); a „lajtamészkő összlet" v á l t o z a t o s k i f e j l ő d é s e i : alul m e s z e s h o m o k k ő é s a g y a g , m a j d h o m o k o s m é s z k ő Lithothamnium, Bryozoa és m o l l u s z k a f a u n á v a l , Serpula c s ö v e k k e l ; f e l -
16
Földtani Közlöny,
XCIV.
kötet, l.
füzet
felé ú j b ó l h o m o k o s s á — k a v i c s o s s á v á l i k és m e s z e s k ö t ő a n y a g ú r e g r e s s z i ó s k o n g l o m e r á t u m b a m e g y át. V é g h S. (i960) v é l e m é n y é v e l e g y e z ő e n a k é t k ü l ö n b ö z ő k o n g l o m e r á t u m - s z i n t létével magyarázzuk azt a tényt, h o g y a k o r á b b i i r o d a l o m b a n a tortonai k o n g l o m e r á t u m h o l a lajtamészkő feküjeként, h o l pedig annak fedőjeként szerepelt. R i o l i t t u f a a n y a g t ö b b h e l y e n is észlelhető, n e m ö n á l l ó s z i n t b e n , á t d o l g o z o t t módon. A l i t o r á l i s , szublitorális és k i s e b b r é s z b e n p e l á g i k u s f a u n a részletezését m e l l ő z z ü k . E t e k i n t e t b e n C s . M e z n e r i c s I. k ö z l e m é n y é r e és V é g h S. jelentésére u t a l u n k . A z u t ó b b i b a n К ó к a y J. i d e v o n a t k o z ó h a t á r o z á s a i és értékelése is m e g t a l á l h a t ó k . A l a j t a m é s z k ő ö s s z l e t m e s z e s h o m o k k ő és h o m o k o s m é s z k ő f á c i e s é b ő l , a d e v e c s e r i T i k - h e g y r ő l és a F e n y v e s b é r c r ő l B r y o z o á k a t g y ű j t ö t t ü n k , a m e l y e k k e l az e d d i g i leírások k ö z e l e b b r ő l n e m f o g l a l k o z t a k . A felismert a l a k o k : Crisia edwardsi R e u s s, Entalophora proboscidea M i l n e - E d w a r d s , Idmonea s p . , Hornéra frondiculata L a m o u r e u x , Membranipora (Conopeum) lacroixii A u d о u i n , Cupuladria haidingeri R e u ss , Cellaria s p . , Mioroporella s p . , Schizostomella s p . , Cellepora s p . S z a r m a t a e m e l e t . A z ide sorolható k é p z ő d m é n y e k kavics, tarka agyag m á r g a és l a z a h o m o k k ő r é t e g e k v á l t a k o z á s á b ó l á l l n a k . J e l e n l e g i i s m e r e t e i n k szerint c s a k a t e r ü l e t d é l k e l e t i részén v a n n a k m e g , m i n t e g y 120 m v a s t a g s á g b a n . P o l l e n n e m került elő b e l ő l ü k . N é h á n y rossz m e g t a r t á s ú Ostracoda-n és Rotalia beckarii-xi k í v ü l c s a k e o c é n b ő l átmosott ősmaradványtöredékeket találtunk bennük. S z a r m a t a k o r ú ' h y d r o b i á s m é s z k ő t e r ü l e t ü n k ö n n i n c s . A z o k a t a k a v i c s és laza k o n g l o m e r á t u m rétegeket, amelyekben a szarmata m é s z k ő gyorsan málló, p o r l ó d ó kavicsai m e g v a n n a k , a pannóniai emelet alsó részébe soroltuk. Pliocén. P a n n ó n i a i e m e l e t . A t o r t o n a i s o r o z a t h o z h a s o n l ó a n teljes ü l e d é k s z a k a s z t k é p v i s e l . A z a l s ó k a v i c s és l a z a k o n g l o m e r á t u m felett térképezési terüle t ü n k ö n kívül, de annak közvetlen közelében a devecseri téglagyár kékesszürke agyagösszlete t e l e p ü l , Congeria partschi-s f a u n á v a l ( K o v á c s L . 1948). A S o m l ó - h e g y o l d a l á b ó l V i t á l i s I. (1914) v a l a m i n t D a r n a y B . és S o ó s L . (1953) í r t a k l e c o n g e r i á s f a u n á k a t : Congeria ungula caprae-s és m a g a s a b b s z i n t b ő l Congeria balatonica-s, Theodoxus intracarpathicus-os e g y ü t t e s e k e t , a m e l y e k r é s z b e n e g y m á s t h e l y e t t e s í t h e t i k . T e r ü l e t ü n k ö n a D - i . fúrásban, felszínen a Csigere-patak b e v á g á s a i b a n és a S z é k i e r d ő b e n t a l á l t u n k kissé h o m o k o s a g y a g o t , a m e l y b ő l Congeria ungula caprae M ü n s t . , Limnocardium s p . t ö r e d é k e k és j ó m e g t a r t á s ú Theodoxus s p . p é l d á n y o k k e r ü l t e k e l ő . K o l o n t á r n á l e r ő s e n m e s z e s , l a z a h o m o k k ő b e n t a l á l t u n k e r e d e t i szinezettségű Theodoxusféléket. E z e k a z a d a t o k j ó l b e l e i l l e n e k a D a r n a y В . — S o ó s L.-féle e l g o n d o l á s b a , a f e l s ő p a n n ó n i a i a l e m e l e t aljára. A pannóniai emelet üledéksora a congeriás-theodoxusos agyagra települő durva t ö r m e l é k e s ü l e d é k k e l zárul. A p a n n ó n i a i ö s s z l e t e r e d e t i v a s t a g s á g a k b . 200 m-re b e c s ü l h e t ő . P l e i s z t o c é n . A térképezett terület nagyrészét pannóniai korúnál fiatalabb, t e h á t — m i v e l a , , l e v a n t e i " elkülönítésére t á m p o n t u n k n i n c s — ö s s z e f o g l a l ó a n a pleisz tocénbe sorolt törmelékes üledékek borítják. A k a v i c s t a k a r ó a M a g a s B a k o n y b ó l l e h ú z ó d i k a j e l e n l e g 200 m k ö r ü l i t. s z . f. m a g a s s á g ú térszínre. T ö b b s z ö r ö s e n á t h a l m o z o t t , m á r a p l i o c é n b a z a l t o t is f e l d o l g o z v a t a r t a l m a z z a . E l v é t v e é l e s k a v i c s o k is t a l á l h a t ó k b e n n e . Keresztrétegzett, mésztelen, részben limonitos, aprókavicsos h o m o k ü l e d é k e k és m e s z e s , r é s z b e n l ö s z ö s h o m o k is n a g y t e r ü l e t e k e t b o r i t . A S o m l ó - h e g y oldalából D a r n a y B . és S o ó s D . p l e i s z t o c é n csigafaunát is írt le f i n o m , sárga, csillámos h o m o k b ó l .
Dudich
io
— H ő r i s г t :
homokmintát
Devecser
vizsgáltunk
részletesen Devecser k ö r n y é k é r ő l (I, I I . l á z a t , 5. á b r a ) . A s z í n é s
környéki földtani
vizsgálatok
17
meg táb
karbonáttartalom
megállapítása után megvizsgáltuk a ásványtani összetételét, valamint
minták
a
kopta-
tottságát s annak alapján hét jól elkülönít hető
folyóvízi
és
3
szélhordta
üledéket
ismertünk meg.
5 . ábra. A pleisztocén h o m o k m i n t á k szemcseeloszlás görbéi és f áciesdiagramja. M a g y a r á z a t : 1, 2 , 5, 7 , 9 , 1 0 . : 6 jellemző m i n t a O t t o - f é l e görbéje. Ï . Szilánkos, I I . Egyenetlen, I I I . Csiszolt felületű szem csék %-a a 0,1 — 0,2 m m - e s frakcióban, S z : Szél hordta, F : F o l y ó v í z i kifejlődéscsoport Abb. 5 . Korngrössenverteilungskurven u n d Fazies d i a g r a m m der pleistozänen Sandproben. E r k l ä r u n g e n : 1 , 2 , 5 , 7 , 9 , 1 0 . : D i e O t t o ' sehen K u r v e n v o n 6 charakteristischen Proben. I , I I , I I I . Prozent der splitterigen, unebenen u n d polierten K ö r n e r in der 0 , 1 — 0 , 2 m m - F r a k t i o n . S z : äolische F : fluviatile Ausbildungsgruppe
A homokminták szemcseeloszlásjellemzői D i e Parameter der Korngrössenverteilung der Sandproben I. táblázat — Tabelle Mdmm
№
H —I —2 - 3 - 4 - 5 —6 - 7 —8 —9 —10
0,I5 0,11 0,43 I,l8 2,40 1,40 1,38 0,19 0,14 0,07
Md,,
DQg
1,43 1,22 2,67 1,18 1,18 1,62 2,15 1,27 1,87 1,51
0,98 1,06 0,63 0,30 1,34 0,94 0,84 1,10 1,20 1,01
°
"if
«„
1,10 o,47 1,60 i,3° 1,13 1,15 i,53 0,70 i,55 1,30
— 0,27 • +0,10 — 0,12 + 0,08 — 0,10 + 0,04 4-0,05 — 0,21 — 0,32 -0,08
+ 0,27 + 0,28 -0,34 + 0,08 — o,35 — 0,10 — 0,10 -o,57 — 0,40 -0,15
Щ
2,9 3,3 1,4 -0,1 -1,35 — 0,70 -o,35 2,65 2,80 3,90
2,60 3,35 1,20 0,00 -1,52 -0,65 — 0,28 2,50 2,30 3,8o
+ 0,18 -0,15 -0,46 -0,19 — o,75 — 0,10 + 0,10 -0,83 -0,16 0,00
A módszer elvére és kivitelezésére vonatkozólag a z irodalomra utalunk ( C a d i g a n I n m a n , D . I , . 1 9 5 2 , О 11 o, G . H . 1938,) A táblázatban feltüntetett értékek:
I.
ßiip
ß.
°,54 0,64 o,59 o,75 o,77 0,70 0,70 0,93 °,3i o,39
1,18 2,36 1,28 i,73 2,81 1,52 !,35 2,00 !,I3 0,77
r
R A ю=;д ' '
Mdp =
m o d u s =
M«
médián = 1/2 (m,, + ?>„,): a z átlagos szemcseátmérő <х — középeltérés (az osztálvozottsáe merteke) = 1/2 (ç>„ —
=
50
ф
0
ls
ap 1(
0
l
9
a,,,
=
a ferdeség
első mértéke =
Mdqj
=
a ferdeség második mértéke =
=
a ferdeség harmadik mértéke =
l / 2 ( y
" +
^ + °
ß,
=
a csúcsosság (kurtózis) első mértéke:
/Sjç,
=
a csúcsosság m á s o d i k
2 Földtani Közlöny
mértéke:
r
^
2
~ У») ~ ^ "
—
"S-
Földtani Közlöny,
18
XCIV.
kötet, x. füzet
A h o m o k m i n t á k üledékföldtani jellemzői, megnevezése és fáciese D i e lithologischen Charakteristiken, Benennungen u n d Fazies der P r o b e n //.
№
CaCO
H - i
—2
--
-3
—4
--
- 5
Xoptatottság (0,2 — 0,1 m m )
Megnevezés
és
táblázat —
jellemzés
s
I.
II.
III.
33
55
22
34
57
50
Trask —Bárdossy|
Tabelle!!,
M i h á 1 t z. U n g á r féle fácies
C a d i g a n
A p r ó és középszemcsés sárga h o m o k . Jól osztályozott
Finom homok. Mérsékelten jól osztályozott
(f)
9
A p r ó és finom sárga h o m o k . Igen jól osztályozott
Igen finom h o m o k . Igen jól osztályozott
f
40
10
D u r v a és apró sárga h o m o k . Közepesen osztályozott
Középszemcsés h o m o k . Közepesen osztályozott
Vf
68
22
10
D u r v a és középszemcsés h o m o k . Igen jól osztályozott
D u r v a h o m o k . Mérsé kelten jól osztályozott
f
80
15
Darakavics-durva sárga h o m o k . Igen jól osztályozott
Darakavics. Mérsékelten jól osztályozott
f
D u r v a sárga h o m o k darakaviccsal. Jól osztályozott
Igen durva h o m o k . Mérsékelten jól osztályozott
f
5
—6
--
70
25
5
- 7
--
60
30
10
D u r v a sárga h o m o k . Közepesen osztályozott
Igen durva h o m o k . Közepesen osztályozott
f
-8
++
10
55
35
A p r ó és középszemű zöldesszürke h o m o k . Jól osztályozott
Finom homok. Jól osztályozott
sz
-9
++
12
62
26
A p r ó h o m o k , durva h o m o k k a l . Elég jól 0.
Finom homok. Jól osztályozott
sz
— io
++
7
70
23
F i n o m h o m o k aleurittal Jól osztályozott
Igen finom h o m o k . Mérs. osztályozott.
sz
A t a p a s z t a l t összefüggések j ó l e g y e z n e k az a m e r i k a i i r o d a l o m b a n p a l e o z ó o s ésm e z o z ó o s törmelékes kőzetek vizsgálatai során nyert tapasztalatokkal. E z a módszer használhatóságára utal. A következtetéseket a fejlődéstörténeti részben közöljük. A f u t ó h o m o k h o z m á r f i n o m h u l l ó p o r is k e v e r e d e t t . E z e n k í v ü l , b á r n e m n a g y e l t e r j e d é s b e n , m e g t a l á l h a t ó a t e r ü l e t e n a l ö s z ö n á l l ó a n is. A S o m l ó - h e g y o l d a l á b a n k a v i c c s a l v e g y e s l e j t ő l ö s z is v a n . H o l o c é n . A f ö l d t ö r t é n e t i j e l e n k o r k é p z ő d m é n y e i t a v í z f o l y á s o k és a m o c s a r a s területrészek a l l u v i á l i s ü l e d é k e i , valamint a b a r n a é s r o z s d a b a r n a e r d e i t a l a j képviselik. II. A Devecser környéki fiatal durvatörmelékes üledékek A v i z s g á l t k a v i c s - és l a z a k o n g l o m e r á t u m - r é t e g e k e t , t e l e p ü l é s i h e l y z e t ü k e t é s e g y é b f ö l d t a n i j e l l e g e i k e t is f i g y e l e m b e v é v e , 6 c s o p o r t r a l e h e t e t t o s z t a n i a v a l ó s z í n ű s í t e t t k o r szerint. E z e k k ö z ü l e g y n e k - e g y n e k az a d a t a i t t ü n t e t t ü k fel a 7. á b r á n . A l á b b i r ö v i d j e l l e m z é s ü k n é l t e r m é s z e t e s e n a t ö b b i , n e m á b r á z o l t m i n t a sajátságait is t e k i n t e t b e v e t t ü k . i. T o r t o n a i a l s ó ( a b r á z i ó s ) l a z a k o n g l o m e r á t u m és k a v i c s (II. a-b, I I I . ) . A szemcsenagyságeloszlás kétmaximumos, a f ő m a x i m u m a d u r v a kavicsnál v a n . A z a n y a g t ö b b m i n t 80%-a k v a r c . A k ö z e p e s s z e m c s e n a g y s á g o k n á l a z e o c é n n á l
Dudich
— H őr i s zt
: Devecser környéki földtani
vizsgálatok
19
i d ő s e b b üledékes k ő z e t e k kavicsanyagának szerepe jelentős, a f i n o m a b b frakciókban az eocén l é p előtérbe. A koptatottság a finomodással először nő, m a j d állandósul ( „ ő r l ő d é s " során b e k ö v e t k e z ő töredezés folytán). A kevésbé ellenálló anyagú kavicsok gyorsabban és n a g y o b b mértékig koptak. 2. T o r t o n a i f e l s ő ( r e g r e s s z i ó s ) k o n g l o m e r á t u m é s к a v i e s , (ГУ, V , V U , V T I I , X . ) . J e l e n t ő s s z e r e p e v a n a m e s z e s - h o m o k o s k ö t ő a n y a g n a k . ( E n n e k
б. ábra. A homok- és kavicsmintavételi helyek vázlata. M a g y a r á z a t Kavicsminták Abb.
: i — ró.
Homokminták,I—XV.
6. Skizze der Sand- u n d Schotterproben. E г к 1 ä r u n g e n : i — i o . Sandproben, proben
I — X V . Schotter
k ö v e t k e z t é b e n a k e m é n n y é c e m e n t á l ó d o t t V I I . és X . m i n t a m e n n y i s é g i értékelésére n e m is k e r ü l h e t e t t sor.) A m e g v i z s g á l t m i n t á k n á l a k v a r c m e n n y i s é g e 8 o % k ö r ü l i . A g ö r b e k é t m a x i m u m o s j e l l e g e k e v é s b é kifejezett, a f i n o m a b b s z e m c s é j ű m a x i m u m e l m o s ó d o t t a b b . A f ő m a x i m u m a közepes szemcsenagyságnál van. J e l e n t ő s a z e o c é n k a v i c s o k szerepe. I d ő s e b b k ő z e t e k k a v i c s a i v á l t o z ó m e n n y i s é g b e n v a n n a k j e l e n . E l v é t v e m á r a l i t h o t h a m n i u m o s ( l a j t a ) - m é s z k ő t ö r m e l é k e is m e g t a l á l ható benne. A k o p t a t o t t s á g a 25 —50 m m - e s f r a k c i ó b a n a l e g n a g y o b b , m a j d l e c s ö k k e n v e állan dósul (kevésbé koptatott törmelékanyaghozzájárulás a part felől?). 3. S z a r m a t a (terresztrikus) k a v i c s ( I X ) . Aránylag kevéssé o s z t á l y o z o t t , a finomfrakcióban m e l l é k m a x i m u m a van. I g e n n a g y mennyiségű. ( 8 8 % ) k v a r c v a n b e n n e . A m a r a d é k b a n s o k a j u r a t ű z k ő . (Szentgál k ö r n y é k é r ő l ? ) T e l e p ü l é s i h e l y z e t e és a b e n n e t a l á l t , m á r k o p t a t o t t l i t h o t h a m n i u m o s - m é s z k ő k a v i c s o k t e s z i k i n d o k o l t t á , h o g y V é g h S. v é l e m é n y é v e l e g y e z ő e n a s z a r m a t a e m e l e t b e s o r o l t u k . K o p t a t o t t s á g a v i s z o n y l a g o s m a x i m u m o t m u t a t a 12 — 25 m m - e s f r a k c i ó b a n . 4. P a n n ó n i a i a l s ó k a v i c s ( V I , X I , X I I , X I I I . ) . A s z e m c s e e l o s z l á s j e l l e g zetesen k é t m a x i m u m o s , de a f ő m a x i m u m a f i n o m a b b szemcsetartományban van. A
2*
20
Földtani
II/.
VIII.
0 502512 6 3mm
502512
Közlöny,
XCIV.
kötet, z.
IX.
6 3mm
5025126
füzet
XIII.
3mm
/.
50 2512 6 3mm
5025126
XV.
3mm
5025126
3mm
7. ábra. K a v i c s d i a g r a m o k . M a g y a r á z a t : I I I . T o r t o n a i alsó k o n g l o m e r á t u m , V I I I . Tortonai felső k o n g l o m e r á t u m , I X . S z a r m a t a kavics, X I I I . Pannóniai alsó kavics, I . Pannóniai felső kavics, X V . Pleisz tocén kavics, a) K v a r c és t ű z k ő , b) M e z o z ó o s és fiatalabb kőzetek, c) Paleozóos kőzetek, d) Gaussg ö r b e , e) Összeggörbe. i . K v a r c , 2. T ű z k ő , 3. M e z o z ó o s kőzetek, 4. E o c é n kőzetek, 5. Permi h o m o k k ő , 6. M e t a m o r f kőzetek, 7. B a z a l t , 8. E g y é b (főleg miocén) kőzetek; C P V : 9. K v a r c , 10. Mezozóos kőzetek, i l . E o c é n kőzetek Abb. 7. Schotterdiagramme. E г к 1 ä r u n g e n: I I I T o r t o n — unteres K o n g l o m e r a t , V I I I . T o r t o n — oberes K o n g l o m e r a t , I X . S a r m a t — Schotter, X I I I . P a n n o n — unterer Schotter, I . P a n n o n — oberer Schotter, X V . Pleistozäner Schotter, a) Quarz u n d Feuerstein, b) Mesozoische u n d jüngere Gesteine, с) Paläozoische Gesteine, d) G a u s s - K u r v e , e) K u m m u l a t i v e K u r v e . 1. Quarz, 2. Feuerstein, 3. Mesozoische Gesteine, 4. E o z ä n e Gesteine, 5- Permische Gesteine, 6. M e t a m o r p h e Gesteine, 7. Basalt, andere (hauptsächlich Miozäne) Gesteine; C P V — W e r t e : 9. Quarz, 10. Mesozoische Gesteine, 1 1 . E o z ä n e Gesteine
kvarctartalom idősebb
60 — 70%. S o k , a f i n o m a b b f r a k c i ó k b a n e g y r e k e v e s e b b a z e o c é n k a v i c s . A z
kőzetek,
valamint
a lajtamészkő
kavicsain
kívül
már
a
szarmata
hydrobiás-
c e r i t h i u m o s m é s z k ő k a v i c s a i t is t a r t a l m a z z a , t ö b b é - k e v é s b é m á l l o t t a n . A v i z s g á l t m i n t á k koptatottsági viszonyai igen k ü l ö n b ö z ő k . 5. tonai
P a n n ó n i a i
felső,
regressziós
f e l s ő
k a v i c s
konglomerátuméhoz
(10—40%). K i e m e l k e d ő e n n a g y
(I, X I V . ) . hasonlít.
mennyiségben
A szemcseeloszlási görbe a A
kvarc
szerepelnek
erősen
az e o c é n
háttérbe
kőzetek
tor
szorul
kavicsai.
A r á n y l a g j e l e n t ő s e k a k ü l ö n f é l e m e z o z ó o s és m i o c é n k ő z e t e k is. B a z a l t - k a v i c s o k is v o l t a k az egyik mintában koptatottak,
1, a m á s i k b a n
„töredezettek".
4 frakcióban. A finomabb frakciók lényegesen kevésbé
Dudich
— Hőriszt:
Devecser környéki földtani
vizsgálatok
21
6. P l e i s z t o c é n k a v i c s ( X V . a-b.). A z a n y a g s z e m c s e n a g y s á g e l o s z l á s a a Szarmata k a v i c s é r a h a s o n l í t , d e m é g k e v é s b é j ó l o s z t á l y o z o t t . Ú j b ó l u r a l k o d ó m e n n y i s é g ű a k v a r c (70 — 80%). A t ö b b i k ő z e t e k eloszlása k ö z e l e g y e n l e t e s , d e n é h á n y feltűnően, nagy permi h o m o k k ő k a v i c s o t találtunk benne. Bazaltkavicsok n e m ritkák. A k o p t a t o t t ság k ö z e l e g y e n l e t e s e n m a g a s . M i n d e z i s m é t e l t á t h a l m o z o t t s á g r a u t a l h a t . H o g y az általunk alkalmazott vizsgálati módszer m i l y e n mértékben b i z o n y u l m a j d h a s z n á l h a t ó n a k , a z t szélesebb k ö r b e n v é g z e n d ő v i z s g á l a t o k n a k k e l l m a j d e l d ö n t e n i . A frakcionálás k é t s é g t e l e n ü l h a s z n o s n a k b i z o n y u l t , m i v e l t ö b b e s e t b e n a r é t e g t a n i h e l y zetre u t a l ó k a v i c s o k ( l a j t a m é s z k ő , h y d r o b i á s m é s z k ő , b a z a l t ) k i s s z á m b a n és a f i n o m a b b frakciókban voltak csak találhatók. III. Devecser környékének ősföldrajzi fejlődéstörténete A f e j l ő d é s t ö r t é n e t i á b r á n (4. ábra) m e g k í s é r e l t ü k az e g y e s f ö l d t ö r t é n e t i i d ő k ö z ö k k ö r ü l b e l ü l i , m i l l i ó é v e k b e n kifejezett a b s z o l ú t t a r t a m á t a l a p u l v e n n i . T e r m é s z e t e s e n a r a d i o a k t í v k o r m e g h a t á r o z á s m a i fejlettségi f o k á n m é g n a g y a b i z o n y t a l a n s á g . A k o r o k a l o s z t a t a i t a r á n y o s n a k t é t e l e z t ü k fel. F e l t ü n t e t t ü k a z ü l e d é k k é p z ő d é s i - (illetve l e p u s z tulási-) sebességet n a g y j á b ó l érzékeltető g ö r b é t , t o v á b b á a f á c i e s g ö r b é t . A k e t t ő b ő l szer k e s z t e t t ü k m e g a fő k é r e g m o z g á s o k g ö r b é j é t . A s z u b h e r c i n i s ü l l y e d é s u t á n e l ő s z ö r szárazföldi ü l e d é k f e l h a l m o z ó d á s , m a j d k ő s z é n k é p z ő d é s f o l y t ; a s z e n о n m á s o d i k f e l é b e n a T e t h y s ajkai ö b l é h e z t a r t o z o t t a t e r ü l e t . A v i s z o n y l a g g y o r s tengeri ü l e d é k k é p z ő d é s n e k a m a e s t r i c h t i alemelet v é g é n h i r t e l e n k i e m e l k e d é s v e t e t t v é g e t . E z a 1 a r a m i szerkezeti m o z g á s o k k a l h o z h a t ó kapcsolatba. F o l y t a t ó d o t t a terület rögökre tagolódása, ami m á r korábban m e g k e z d ő dött. (Ajka környékének kréta - eocén fejlődéstörténetét a felsőkréta kőszéntelepes összl e t t e l k a p c s o l a t b a n K o p e k G. f o g l a l t a össze 1961-ben.) A z a l s ó e o c é n i g , t e h á t a d á n i a i e m e l e t és a p a l e o c é n f o l y a m á n , a t e r ü l e t s z á r a z u l a t v o l t ; a b a k o n y i m e z o z o i k u m m e l e g - n e d v e s é g h a j l a t ú szárazföldi, t e r ü l e t i (aerális) lepusztulása f o l y t . E z a lepusztulási p e r i ó d u s az egész D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g b e n n y o m o z h a t ó . M e g j e l ö l é s é r e a T e l e g d i - R o t h K . féle i n f r a o l i g o c é n d e n u d á c i ó m i n t á j á r a , az i n f r a e o c é n d e n u d á c i ó , vagyis k ö z v e t l e n eocén előtti (kréta e o c é n k ö z ö t t i ) l e p u s z t u l á s e l n e v e z é s t ajánljuk. A z e o c é n elején, az i p r é z i e m e l e t b e n , a n u m m u l i t e s z e s k ö z é p t e n g e r e g y ága b e n y o m u l t d é l n y u g a t felől, a z A l p o k k e l e t i f o l y t a t á s á t k é p e z ő k i s a l f ö l d i k r i s t á l y o s t ö m e g ( „ M a g y a r E l ő a l p o k " ) és a m a i B a l a t o n felvidék k ö z é . Csökkentsósvízi, részben k ő s z é n n y o m o s agyagrétegektől kezdve üledék k é p z ő d é s i félszakasz i s m e r h e t ő fel az e o c é n f o l y a m á n ; a sík p a r t r a t r a n s z g r e d á l ó t e n g e r p a r t k ö z e l i n u m m u l i t e s z e s m á r g a és m é s z k ő k é p z ő d m é n y e i r e a k ö z é p s ő e o c é n b e n n y í l t a b b vízi üledékek r a k ó d t a k le; a felsőeocénben lerakódott hantkeninás agyagmárga nyílt sekélytengerinek tekinthető. ' A z ü l e d é k k é p z ő d é s l a s s ú b b v o l t , m i n t a felsőkrétában. A z a l s ó e o c é n b e n a p a r t k ö z e l i s á v , a k ö z é p s ő e o c é n b e n v i s z o n t a n y i l t a b b v í z i kifejlődésterület süllyedése és ü l e d é k k é p z ő d é s e v o l t g y o r s a b b . A k á r c s a k a h a l i m b a i területen, k ö z é p s ő e o c é n v é g i k i e m e l k e d é s i t t s e m észlelhető, d e m e g n ő t t a terrigén t ö r m e l é k szerepe ( h o m o k k ő b e t e l e p ü l é s e k ) . E z a p a r t v i d é k o s z c i l l á c i ó s m e g e m e l k e d é s é r e u t a l . A prepireneusi m o z g á s o k k a l k a p c s o l a t o s k ö z é p s ő e o c é nv é g i — f e l s ő e o c é n - e l e j i m a x i m u m o t m u t a t ó a n d e z i t v u l k á n o s s á g finom szórt anyaga s o k rétegben j ó l n y o m o z h a t ó , hosszan tartó, ismét l ő d ő v u l k á n i m ű k ö d é s t j e l e z . A kitörési k ö z p o n t f e l t e h e t ő l e g d é l n y u g a t o n , H a h ó t k ö r nyékén volt. A gyors p i r e n e u s i k i e m e l k e d é s m i a t t a szakasz c s o n k a , a t e n g e r v i s s z a h ú z ó d á s k é p z ő d m é n y e i h i á n y o z n a k ; h a v o l t a k is i l y e n e k , a z e o c é n u t á n l e p u s z t u l t a k . U g y a n i s
22
Földtani Közlöny,
XCIV.
kötet, i.
füzet
a z o l i g o c é n és az a l s ó m i o c é n f o l y a m á n a t e r ü l e t v i s z o n y l a g m a g a s r a e m e l t l e p u s z t u l á s i , n e m p e d i g ü l e d é k k é p z ő d é s i terület v o l t . A l e p u s z t u l á s a z e g y e s r ö g ö k ö n k ü l ö n b ö z ő r é t e g t a n i szintig h a t o l t . A z üledékhézag miatt a p i r e n e u s i és a s z á v a i m o z g á s o k h a t á s a n e m k ü l ö n í t h e t ő s z é t . T o v á b b i r ö g ö k r e t a g o l ó d á s t , e g y e s s z e r k e z e t i v o n a l a k n é h a ellentétes
i.
8. ábra. Ősföldrajzi vázlatok (Szen t e s Г , után, m ó d o s í t v a ) . M a g y a r á z a t : I . Tortonai, I I . Szarmata, III. Alsópannóniai; i. Szárazföld, 2. Partvonal, 3. A lehordás iránya Abb. 8. Paläogeographische Skizzen (nach F . Szentes, modifiziert.) E r k l ä r u n g e n : I . Torton, I I . Sarmat, I I I . Unterpannon; 1. Fest land, 2. Küstenlinie, 3. R i c h t u n g der Abtragung
é r t e l m ű m e g ú j u l á s á t e r e d m é n y e z t é k . A s z á v a i fázis v a l ó s z í n ű l e g e t e r ü l e t e n is k o m pressziós v o l t . A h e l v é t i korszakban süllyedés következett be. Mint azt már korábbi vizs g á l a t o k is k ö r v o n a l a z t á k , l e g a l á b b i s r é s z b e n m á r ü l e d é k f e l h a l m o z ó d á s is f o l y t . A z A l p o k k e l e t i f o l y t a t á s á t k é p e z ő k i s a l f ö l d i k r i s t á l y o s t ö m e g és a B a k o n y m e l e g — n e d v e s éghajla t o n k é p z ő d ö t t mállástermékei, valamint a magasabbra emelt részek eróziós törmelék anyagai r a k ó d t a k le a mélyedésekben, Devecser közvetlen környékén az ÉszakiB a k o n y h o z képest csekély vastagságban. A t o r t o n a i k o r s z a k elején b e n y o m u l t a területre a m e d i t e r r á n t e n g e r e g y á g a (8. á b r a , I . ) . A b r á z i ó s , ú j r a f e l d o l g o z o t t p a r t i k a v i c s á h o z a l e p u s z t u l á s új terrigén a n y a g o t is k e v e r t , a z e o c é n t ő l e l t é r ő l e g j e l l e g z e t e s a l a p k o n g l o m e r á t u m a l a k u l t k i . E z arra u t a l , h o g y a t o r t o n a i szárazulat a z e o c é n p a r t v i d é k n é l j ó v a l k i e m e l t e b b h e l y z e t ű , t a g o l t a b b d o m b o r z a t ú v o l t , és l e g a l á b b r é s z b e n m e r e d e k , sziklás p a r t j a v o l t .
Dudich
— Hőriszt
:
Devecser környéki földtani
vizsgálatok
23
A k ö z é p s ő - és alsótriász, v a l a m i n t p e r m k ő z e t a n y a g ú k a v i c s o k f e l v e t i k a k é r d é s t — m i n t m é g v i z s g á l a t r a v á r ó p r o b l é m á t — , h o g y e k k o r és e s e t l e g a k é s ő b b i t ö r m e l é k e s ü l e d é k k é p z ő d é s i s z a k a s z o k e g y részének f o l y a m á n is, n e m v o l t - e m é g felszínen a B a k o n y — B a l a t o n f e l v i d é k m e z o z ó o s k r a t o s z i n k l i n á l i s á n a k északi ága (az É s z a k i - B a k o n y felső t r i á s z r ö g e i és a k i s a l f ö l d i k r i s t á l y o s t ö m e g k ö z ö t t ) . A n a g y r é s z t t ö r m e l é k e s és b i o g é n j e l l e g ű (de l e g m é l y e b b és p a r t t ó l l e g t á v o l a b b i k i f e j l ő d é s k é n t s z u b l i t o r á l i s i s z a p l a k ó és p l a n k t o n ő s m a r a d v á n y o k a t t a r t a l m a z ó m á r g á t is m a g á b a f o g l a l ó ) t o r t o n a i szakaszt k i e m e l k e d é s , f e l t ö l t ő d é s , a s t á j e r h e g y s é g k é p z ő d é s e g y i k alfázisával k a p c s o l a t o s r ö g m o z g á s o k z á r j á k l e . A m i o c é n r i o l i t v u l k á n o s s á g n y o m a i a területen t ö b b , n e m szintálló tufacsík alakjában mutatkoznak. A s z a r m a t a k o r s z a k b a n D e v e c s e r k ö r n y é k e s z á r a z f ö l d v o l t (8. ábra, I I . ) . D é l e n , k ö z v e t l e n k ö z e l b e n — P u s z t a m i s k e és N y i r á d k ö z ö t t — h ú z ó d o t t a h y d r ó b i á s b e l t e n g e r p a r t j a . A s ü l l y e d é s és a z azzal v á l t o z ó m é r t é k b e n l é p é s t t a r t ó f e l t ö l t ő d é s ingadozásainak megfelelően részben tarka agyagos—márgás, h o m o k o s — k a v i c s o s üledék k é p z ő d é s v á l t a k o z o t t lepusztulással. E z a „ p r e p o n t u s i e r ó z i ó n a k " felel m e g . A K i s a l f ö l d n a g y a r á n y ú s ü l l y e d é s é v e l ( a t t i k a i , m a j d г о d á n i fázis) a p a n n ó n i a i b e l t ó p e r e m é r e k e r ü l t a t e r ü l e t (8. ábra, I I I . ) . E z az e r ó z i ó b á z i s á t h e l y e ződését, a lehordás irányának megváltozását eredményezte. I d ő b e n homokos-kavicsos kifejlődéssel közrefogott congeriás—theodoxuszos—limnocardiumos, beltószegélyi üledé k e k r a k ó d t a k l e . A „ k e l e t i M a r c a l - v o n a l " és a v é g l e g e s e n k i a l a k u l ó „ V e s z p r é m — d e v e c s e r i töréses s á v " északnyugati folytatásának kereszteződésénél bekövetkezett a S o m l ó b a z a l t o s m a g m á j á n a k ismételt, r é t e g v u l k á n j e l l e g ű feltörése. E n n e k k o r a az i r o d a l m i a d a t o k szerint a Congeria balatonica-szint és a c s i g a f a u n á v a l i g a z o l t p l e i s z t o c é n k ö z ö t t i i d ő k ö z r e r ö g z í t h e t ő . Ú j a b b t ö r é s e k is j ö t t e k létre. A f e l s ő p l i o c é n v é g e és a p l e i s z t o c é n eleje f o l y ó v í z i l e r a k ó d á s o k és e r ó z i ó i d ő s z a k a . A z á s v á n y t a n i összetétel v i z s g á l a t á n a k e r e d m é n y e i s z e r i n t a v í z f o l y á s o k d é l k e l e t r ő l é s z a k n y u g a t felé, a H a l i m b a — A j k a v i d é k é r ő l a z „ Ő s r á b a " f e l é i r á n y u l t a k . ( E n n e k k a v i c s a i t ínég a S o m l ó tetejéről is i s m e r j ü k , S z á d e c z k y - K a r d o s s E - , 1938). A Balatonfebndékrol újabb görgeteg, durva frakció érkezett. A terület mozgásállapota viszonylagos volt. A z erózióbázishoz, a gyorsan süllyedő K i s a l f ö l d h ö z képest magasabb helyzetbe került, a lehordási területhez, a gyorsan emel k e d ő B a k o n y h o z képest viszont süllyedt. A h o m o k m i n t á k s z e m c s e e l o s z l á s i v i z s g á l a t a i arról t a n ú s k o d n a k , h o g y a k e z d e t b e n v i s z o n y l a g h i r t e l e n m e g e m e l k e d ő lepusztulási t e r ü l e t h e z k é p e s t D e v e c s e r k ö z v e t l e n k ö r n y é k é n e k s ü l l y e d é s i i r a m a e g y e n l e t e s m a r a d t . A reliefenergia e g y r e c s ö k k e n ő m é r t é k ű n ö v e k e d é s e következtében a hirtelen d u r v á b b á v á l t üledékek átlagos szemnagyságának n ö v e k e d é s e l a s s ú b b o d o t t , m a j d m e g is f o r d u l t . A z ü l e d é k e k e g y r e „ k i é r e t t e b b " s z e m c s e eloszlásúakká váltak, folyóvízi jellegük egyre kifejezettebb lett, m a j d feltöltődés vette kezdetét. A p l e i s z t o c é n t o v á b b i részében i n t e n z í v e m e l k e d é s j e l l e m z ő . F o l y t a t ó d o t t a p l i o c é n ü l e d é k e k m á r m e g k e z d ő d ö t t s o k t é n y e z ő s lepusztulása. A z é g h a j l a t n a k m e g f e l e l ő e n periglaciális v i d é k alakult ki, jórészt i d ő s e b b h o m o k ü l e d é k e k áthalmozásából származó f u t ó h o m o k k a l , h o z z á k e v e r e d ő h u l l ó p o r r a l , é l e s k a v i c s o k k a l , j é g z a v a r g á s o s (krioturbációs) t u n d r a j e l e n s é g e k k e l . E m e l l e t t f o l y t a t ó d o t t a z i d ő s e b b k a v i c s o k á t h a l m o z á s a , szétterü lése a h e g y l á b i t e r ü l e t e n . M e g k e z d ő d ö t t a m a i f e l s z l n a l a k z a t o k és vízrajz k i a l a k u l á s a : a Csigere-patak rész b e n fiatal t ö r é s e k k e l k ö z r e f o g o t t árka, a T o r n a - p a t a k e p i g e n e t i k u s b e v á g ó d á s a K o l o n t á r n á l a t o r t o n a i ö s s z l e t b e . K a r s z t o s k i s f o r m á k — v í z n y e l ő k — is a l a k u l t a k , n e m c s a k a m é s z k ő f e l s z í n e k e n , h a n e m m e s z e s k ö t ő a n y a g ú l a z a k o n g l o m e r á t u m b a n is ( D a j o s m a j o r n á l ) .
Földtani
24
Közlöny,
XCIV.
kötet, i.
füzet
A m a i felszíni k i e m e l k e d é s e k , d o m b o k részben k e m é n y m i o c é n k ő z e t e k rálódásának" eredményei, részben fiatalabb
b e t ű n ő b b d o m b o r z a t i eleme, s o k t é n y e z ő s lepusztulás által formált, lemben vett
„kiprepa-
k a v i c s h a l m o k . A S o m l ó - h e g y , a táj l e g s z e m geomorfológiai érte
tanúhegy.
S z e r k e z e t i l e g a G y ű r - h e g y és k ö z v e t l e n k ö r n y é k e a D é l i - B a k o n y s z e r v e s r é s z e . A z északnyugati területrész az É s z a k i - B a k o n y h o z k a p c s o l h a t ó . A k e t t ő k ö z ö t t k e t t ő s töréses s á v v a n , k ö z e p é n a felszínen j ó r é s z t t o r t o n a i k ő z e t e k b ő l á l l ó , k i e m e l t h e l y z e t ű r ö g v o n u l a t tal. E t t ő l délre többlépcsős, m é g n e m ismert m é l y s é g ű árok Ez
van.
a k e t t ő s t ö r é s e s s á v f e l e l m e g a t e r ü l e t e n a V e s z p r é m — d e v e c s e r i fő
szerkezeti
vonalnak.
IRODALOM
-
LITERATUR
B a r n a b á s K . , (1956): A halimbai és nyírádi bauxitterület földtani kutatása. M Ä F I É v k . X L V I - — B á r d o s s y G y - , (1957): Statisztikai módszerek a l k a l m a z á s a a földtanban. F ö l d t . K ö z i . 87/3. — B á r d o s s y G y . , (1961): Üledékes kőzeteink nevezéktanának kérdései. F ö l d t . K ö z i . 9 1 / 1 . — B o n d o r L . , (i960): Magyarországi glaukonitos kőzetek üledékföldtani vizsgálata. F ö l d t K ö z i . 90. — В ö с к h J . , (1872 — 75): A B a k o n y déli részének földtani viszonyai. A M . kir. F ö l d t . I n t . É v k . I I — I I I . — B u l l a В . , (1962): Magyarország természeti földrajza. B p . — С a d i g a n, R . A . , (1954): Testing Graphical M e t h o d s of Grain-size A n a l y s i s of Sandstones a n d Siltstones. Journ. of S e d . Petr. 24/2. — С a d i g a n, R . A . , (1961): Geologic Interpretation of Grainsize Distribution Measurements of Colorado Plateau Sedimentary R o c k s . J o u m . of Geology 69/2. — C s e p r e g h y n é M e z n e r i c s , I . , (1958) : D i e F a u n a v o n Devecser u n d ihr A l t e r . A n n . H i s t . N a t . M u s . N a t . H u n g . 50. ser. n o v . 9. — D a r n a y B . — S o ó s L . , (1954): A N a g y s o m l ó felső-pannóniai és pleisztocén Molluszka-faunája. M A F I É v i J e l . 1 9 5 3 / 1 . — E g y e d L - , ( i 9 5 7 ) : Vízfolyások, morfológia és a tektonika ^kapcsolata. F ö l d t . K ö z i . 87. — H a j ó s M . , (1954): Üledékes kőze tek nevezéktana és írásmódja. M A F I É v i jel. 1952-ről. — H a n t k e n M . , (1867): A z ajkai kőszénképlet geológiai viszonyai. A M . F ö l d t a n i Társulat M ü n k . I I I . — H ő r i s z t G y . , (1957): j e l e n t é s a N y í r á d — N a g y tárkánypuszta környékén végzett reambulációs földtani térképezésről. I — I I . B a l a t o n a l m á d i (kézirat). — I n m a n, D . L - . (1952): Measures for Describing the Size Distribution of Sediments. J o u m . of Sed. P e t r . 22/3. — J a s k ó S., (1935): A P á p a i — B a k o n y földtani leírása. A F ö l d t . Szemle melléklete. B p . — J a s k ó S., (1935): A b r á z i ó s p l a t ó m a r a d v á n y o k a B a k o n y nyugati peremén. Földrajzi K ö z i . B p . — K e c s k e m é t i , T . , (1959): D i e Discocycliniden des südlichen Bakonygebirges. A n n . H i s t . N a t . M u s . N a t . H u n g . 5 1 . — K o p e k G . — K e c s k e m é t i T . , (i960): A bakonyi eocén szintezése nagyforaminiferák alapján. F ö l d t . K ö z i . 90. — K o p e k G . , (i960): Jelentés a B a k o n y h e g y s é g eocén üledékeinek 1958 —1959. évi újravizsgálatáról (kézirat). — K o p e k G . , (1961): A Bakony-hegység felsőkréta kőszéntelepes összletének ősföldrajzi és hegyszerkezeti v á z l a t a . F ö l d t . K ö z i . 9 1 . — K o v á c s (1948): A Devecser és N y í r á d közti harmadkori terület földtani viszonyai. M A F I É v i jel. — К r u m b e i n, W . C , (1938): Korngrösseneinteilungen u n d statistische A n a l y s e . N . J b . Min. Geol. P a l . A b h . B . B . 7 3 . A . Stuttgart. — К r u m b e i n, W . C , (1938): Size Frequency Distribution a n d t h e N o r m a l Phi Curve. Journ. S e d . Petr. 8. — L ó с z y L . (id.) (1913): A B a l a t o n környékének geológiája és morfológiája. A B a l a t o n t u d . t a n ú i m . e r e d m . — M i h á l t z I . — U n g á r T . , (1954): F o l y ó v í z i és szélfújta h o m o k megkülönböztetése. F ö l d t . K ö z i . 84. — O t t l i k P . , (1958): A d a t o k a z É s z a k i B a k o n y földtanához. F ö l d t . K ö z i . 88. — O t t l i k P . , (,1959): A d a t o k a D é l i B a k o n y földtani szerkezetéhez. F ö l d t . K ö z i . 89. — О 11 o, G . H . , (1938) : A Modified Logarithmic Probabi l i t y G r a p h for t h e Interpretation of Mechanical A n a l y s e s of Sediments. Journ. of Sed. Petr. 9/2. — P é c s i M . , (1962): A K i s a l f ö l d geomorfológiája. F ö l d r . K ö z i . — P é c s i n é D o n á , t h É . , (1958): Duna-terraszkavicsok görgetettségi vizsgálata. F ö l d t . K ö z i . 88. — P é c s i n é D o n á t h É . , (1959) : E l e m z ő vizsgálatok alkalmazása a geomorfológiai kutatásban. F ö l d r . É r t . — S i d ó M . , (1953): A B a k o n y északkeleti és dél keleti részének kavicselőfordulásai. M Ä F I É v i Jel. 1952-ről. — S t r a u s z L . , (1952) : K a v i c s t a n u l m á n y o k a D u n á n t ú l középső részén. F ö l d t . K ö z i . 82. — S t r a u s z L - , (1954): F o l y ó v í z i d u r v a törmelékes kőzetek. F ö l d t . K ö z i . 84. — S ü m e g h y J., (1954): A magyarországi pleisztocén összefoglaló ismertetése. M Á F I É v i J e l . 1953/2. — S z á d e c z k y - K a r d o s s E - , (1933): D i e B e s t i m m u n g d e s Abrollungsgrades. Zentralblatt f. M i n . Geol. P a l . A b t . B . Stuttgart. - S z á d e c z k y - K a r d o s s E . , (1935): A d a t o k a görgetési határkérdéshez. F ö l d t . K ö z i . 65. — , S z á d e c z k y - K a r d o s s E . , (1938): T a n u l m á n y o k a ferde ré tegzesekről. I — I I . M a t h . T e r m . T u d . É r t . — S z á d e c z k y - K a r d o s s , E . , (1939): Geologie der rumpfungarländischen k l e m e n Tiefebene. Sopron. — S z a 1 a y T . , (1940): A dunántúli miocén. F ö l d t . K ö z i . 70. — S z ő t s E . , (I956). Magyarország eocén (paleogén) képződményei. G e o l . H u n g . ser. geol., t o m . 9. — T a e g e r H . , (1914): U j a b b megfigyelések a B a k o n y nyugati végéről. M Ä F I É v i Jel. — V a d á s z E . , (1957): Földtörténet és földfejlődés. B p . — V a d á s z E . , (i960): Magyarország földtana, I I . kiad. B p . — V a r r ó k K . , (1953): A n y u g a t b a k o n y i mediterrán kavicstakaró a n y a g a , eredete és kora. M Ä F I É v i J e l . 1952-ről. — V e c s e y G y . , (1939): A b a k o n v i A j k a - U r k ú t - H a l i m b a környékének eocén képződményei. A F ö l d t . Szemle m e l l . — V é g h S., (i960): A B a k o n y - h e g y s é g oligocén és miocén képződményei, (kézirat) — V é g h S., (i960): A bakonyi hydrobiás m é s z k ő rétegtani helyzete. F ö l d t . K ö z i . 90. — V i t á 1 i s, I . , (1914): Die Ziegelklauen der Balatongegend u n d deren F u n d o r t e . R e s . d. W i s s . Erforsch, d. Balatonsees, Paläont. A n h . , B d . I V . A b h . 4. — W a 1 g e r, E . (1962): D i e Korngrössenverteilung v o n Einzellagem sandiger Sedimente u n A ihre genetische Bedeutung. G e o l . R u n d s c h a u 5 1 / 2 , Stuttgart. :
D и d i с h — H ö r i s z t : Devecser környéki földtani
vizsgálatok
25
Geologie und Entwicklungsgeschichte der Umgebung von Devecser DR.
E. DUDICH
JR. -
GY.
HŐRISZT
Devecser hegt nordwestlich v o m Kohlenrevier v o n A j k a und nördlich v o n den B a u x i t l a g e r s t ä t t e n v o n N y í r á d , S z ő c , H a l i m b a ( A b b . i ) . S e i n e U m g e b u n g ist e i n g e o l o g i s c h - g e o m o r p h o l o g i s c h e s G r e n z g e b i e t des T r a n s d a n u b i s c h e n M i t t e l g e b i r g e s u n d d e r K l e i n e n U n g a r i s c h e n T i e f e b e n e . M a n b e t r a c h t e t die v o n d e r S t a d t V e s z p r é m b i s D e v e c s e r z u v e r f o l g e n d e t e k t o n i s c h e H a u p t l i n i e als die strukturelle G r e n z e z w i s c h e n d e m n ö r d l i c h e n u n d s ü d l i c h e n T e i l e des В a k o n y - G e b i r g e s . I n dieser G e g e n d w u r d e i m S o m m e r 1962 eine g e o l o g i s c h e K a r t i e r u n g (1 : 25 000, z. T . a u c h i : 5000) u n t e r n o m m e n ( A b b . 1, 2). E s w u r d e n m e h r e r e T i e f b o h r u n g e n in B e t r a c h t g e z o g e n u n d a u s g e w e r t e t . S o k o n n t e ein u m f a s s e n d e s Profil d e s G e b i e t e s g e z e i c h n e t w e r d e n ( A b b . 3). I m ersten T e i l e d e s v o r h e g e n d e n A u f a t z e s b e s c h r e i b e n die Verfasser eine v o n d e r o b e r e n T r i a s b i s z u m P l e i s t o z ä n r e i c h e n d e S c h i c h t e n f o l g e ( A b b . 4). A l s älteste B i l d u n g dieser G e g e n d h a t sich ein in d e r B o h r i m g K0I-7 getroffener g r a u e r M e r g e l k o m p l e x erwiesen, dessen S p o r e n - u n d P o l l e n - A r t e n ( d u r c h F r a u H . M D e á k dr. b e s t i m m t u n d ausgewertet) sich m i t d e n e n der K a r n i s c h e n S t u f e d e r O s t alpen g u t identifizieren liessen. Die N o r i s c h e S t u f e wird durch Hauptdolomit und Dachsteinkalk vertreten. D a r ü b e r lagert ( m i t einer b e d e u t e n d e n , v o n A b t r a g u n g v e r u r s a c h t e n , also s e k u n dären s t r a t i g r a p h i s c h e n L ü c k e ) o b e r e K r e i d e , m a n c h e r o r t s s o g a r d i r e k t U n t e r e o z ä n . I n der m ä c h t i g e n Serie d e r o b e r e n K r e i d e k ö n n e n d i e f o l g e n d e n G l i e d e r u n t e r s c h i e d e n w e r d e n ( v o n u n t e n n a c h o b e n ) : terrestrischer, z. T . b a u x i t i s c h e r r o t e r T o n , T o n m e r g e l u n d S c h o t t e r ; der k o h l e n f ü h r e n d e S c h i c h t k o m p l e x v o n A j k a ( m i t P y r g u l i f e r e n ) , R u d i s t e n k a l k u n d I n o c e r a m e n m e r g e l . D i e s e g a n z e Serie k a n n i n die S e n o n - S t u f e gestellt w e r d e n (laut der v o n M . S i d ó , F . G ó c z á n u n d H . M . D e á к dr. ausge führten mikropaläontologischen-palynologischen Untersuchungen), u n d reichen v o m u n t e r e n K a m p a n b i s z u m u n t e r e n Teile des o b e r e n M a a s t r i c h t s . A l s P a l ä o z ä n (?) b e z e i c h n e n die Verfasser das ü b e r d e r o b e r e n K r e i d e , aber u n t e r d e n fossilführenden U n t e r e o z ä n s c h i c h t e n l i e g e n d e , h a u p t s ä c h l i c h aus m e s o z o i s c h e n K a l k s t e i n - , D o l o m i t u n d F e u e r s t e i n - G e r ö l l e n b e s t e h e n d e , grösstenteils fossilleere K o n g l o m e r a t . E i n e r e i c h e Grossforaminiferenfauna e r m ö g l i c h t e die G l i e d e r u n g d e s E o z ä n s n a c h der M e t h o d e u n d durch die Hilfe v o n T . K e c s k e m é t i . Z u m Y p r é s i e n gehören d i e Nummulites praecursor, N. burdigalensis, N. partschi-iühtendeti S c h i c h t e n . (Diese A r t e n s i n d für U n g a r n neu.) I m L u t e t k o n n t e n f o l g e n d e H o r i z o n t e u n t e r s c h i e d e n w e r d e n : a) N. sismondai, b—c) N. aturicus, d) Assilina spira, e) N. millecaput—N. perforatus, f) N. millecaput—Discocyliniden-Honzont. ( I n der T i e f b o h r u n g D v — 2 ) . S ü d ö s t U c h v o m G y ü r - h e g y ist a u c h d e r o b e r s t e T e i l des L u t e t s u n d die P r i a b o n - S t u f e (in F o r m v o n D i s c o c y c l i n i d e n f ü h r e n d e n M e r g e l u n d T o n m e r g e l m i t Hantkenina ) v o r h a n d e n , i n d e n e n A n d e s i t t u f i t - u n d S a n d s t e i n b ä n k e eingelagert sind. L i t h o l o g i s c h sind i m E o z ä n ü b e r w i e g e n d K a l k s t e i n e u n d Mergel z u finden, die — h a u p t s ä c h l i c h i m U n t e r e o z ä n — z u m T e i l d o l o m i t i s c h sind (bis 43% D o l o m i t i n h a l t ) . V o m o b e r e n T e i l e d e s M i t t e l e o z ä n s an s i n d v i e l autigene G l a u k o n i t k ö r n e r z u b e o b a c h t e n . A u c h A n d e s i t t u f f ite t r e t e n auf, d i e d e n A n f a n g des m i t t e l / o b e r e o z ä n e n A n d e s i t v u l k a n i s m u s andeuten. ( I m Zusammenhang mit den sogenannten präpyrenäischen Bewegungen.) I m u n t e r e n T e i l e d e s P r i a b o n s s i n d sie n o c h häufiger. O l i g o z ä n e u n d U n t e r m i o z ä n e B i l d u n g e n fehlen. D a s w i r d als eine p r i m ä r e S e d i m e n t a t i o n s l ü c k e aufgefasst. E i n i g e , allerdings n u r aus T i e f b o h r u n g e n b e k a n n t e S c h o t t e r - , b z w . S a n d - u n d T o n S c h i c h t e n g e l t e n als H e 1 v e t. I m V e r g l e i c h m i t d e m G e b i e t d e s n ö r d l i c h e n В a k o n y G e b i r g e s ist ihre M ä c h t i g k e i t r e l a t i v gering. D a s T о r t о n f ä n g t m i t e i n e m A b r a s i o n s k o n g l o m e r a t an. D a r a u f f o l g e n s a n d i g e u n d mergelige (z. T . S c h h e r - ä h n h c h e ) S c h i c h t e n , die i n e t w a s s a n d i g e n L e i t h a k a l k ü b e r g e h e n , d e r d u r c h eine r e i c h e F a u n a a u s g e z e i c h n e t ist (Siehe L i t e r a t u r a n g a b e 9). E i n i g e n o c h n i c h t b e s c h r i e b e n e B r y o z o e n w u r d e n g e f u n d e n u n d b e s t i m m t (siehe i m u n g a r i s c h e n T e x t ) . D a n n w i r d die Fazies g r o b s a n d i g ; e n d l i c h t r e t e n s o g a r K o n g l o m e r a t e w i e d e r auf. E s h a n d e l t sich also u m einen v o l l k o m m e n e n s e d i m e n t ä r e n Z y k l u s . D a s o b e r e T o r t o n k o n n t e aber in d i e s e m K o m p l e x p a l ä o n t o l o gisch nicht nachgewiesen werden. Terrestrisch-Umnische, fossilleere b u n t e M e r g e l u n d S c h o t t e r w e r d e n i m S a r m a t gestellt. D e r i n d e r U m g e b u n g v o n N y í r á d b e k a n n t e H y d r o b i e n k a l k ist lediglich in F o r m
26
Földtani Közlöny,
XCIV.
kötet, i.
füzet
v o n u m g e l a g e r t e n G e r ö l l e n v o r h a n d e n . S p u r e n eines r h y o l i t h i s c h e n V u l k a n i s m u s s i n d in v e r s c h i e d e n e n Gliedern des M i o z ä n k o m p l e x e s z u f i n d e n . Ausser der C o n g e r i e n - und T h e o d o x u s - führenden Tonfazies vertreten v e r s c h i e d e n e g r o b k ö r n i g e S e d i m e n t e u n d S a n d e die P a n n o n i s c h e S t u f e , die — d e m T o r t o n ä h n l i c h — einen s e d i m e n t ä r e n Z y k l u s b i l d e t . I m o b e r e n T e i l e d e s P a n n o n s bildeten sich die basaltischen Gesteine des S o m l ó b e r g e s . D a die »levantinische« Stufe s i c h n i c h t a b g r e n z e n lässt, w e r d e n die rein fluviatilen S a n d e s c h o n als P l e i s t o z ä n b e z e i c h n e t . A e o l i s c h e , z. T . s c h o n m i t L o s s v e r m i s c h t e feine S a n d e g e h ö r e n ins j ü n g e r e P l e i s t o zän. D i e K o r n g r ö s s e n v e r t e i l u n g d e r S a n d e w i r d t a b e l l a r i s c h (z. T . a u c h g r a p h i s c h ) dar gestellt ( A b b . 5) u n d b e s p r o c h e n . A u c h ihre m i n e r a l o g i s c h e Z u s a m m e n s e t z u n g w u r d e in B e t r a c h t g e z o g e n , die auf ein i m S O h e g e n d e s A b t r a g u n g s g e b i e t schliessen lässt. E s w u r d e n a u c h T u n d r a - E r s c h e i n u n g e n (periglaziale K r y o t u r b a t i o n ) u n d D r e i kanter beobachtet. D e r grösste Teil der v o m Bakony-Gebirge sich herabziehenden Schotter-Decke w i r d als i m P l e i s t o z ä n u m g e l a g e r t aufgefasst. D e r z w e i t e T e i l des A u f s a t z e s e n t h ä l t die E r g e b n i s s e d e r k o m p l e x e n U n t e r s u c h u n g d e r p o s t e o z ä n e n g r o b k ö r n i g e n S e d i m e n t e des G e b i e t e s . E s w u r d e n P r o b e n eines D u r c h s c h n i t t g e w i c h t s v o n 20 k g g e s a m m e l t . D i e K o r n g r ö s s e n v e r t e i l u n g , d i e p e t r o g r a p h i s c h e Z u s a m m e n s e t z u n g d e r g e s a m t e n P r o b e u n d der e i n z e l n e n F r a k t i o n e n , u n d e n d l i c h d e r Abrollungsgrad der wichtigsten Gesteinstypen in den gröberen Fraktionen wurden b e s t i m m t . D a s e r m ö g l i c h t e gewisse p a l ä o g e o g r a p h i s c h e - g e n e t i s c h e F o l g e r u n g e n zu ziehen u n d auch die Bildungen verschiedenen Alters voneinander zu unterscheiden ( A b b . 6, 7). I m d r i t t e n T e i l e ihrer A r b e i t erörtern die Verfasser d i e p a l ä o g e o g r a p h i s c h e E n t w i c k l u n g s g e s c h i c h t e d e r k a r t i e r t e n G e g e n d u n d ihrer U m g e b u n g . D i e w i c h t i g s t e n e r d g e s c h i c h t l i c h e n Ereignisse s i n d a u c h g r a p h i s c h z u s a m m e n g e f a s s t ( A b b . 4). D i e G e s c h w i n d i g k e i t d e r S e d i m e n t b i l d u n g b z w . d e r A b t r a g u n g w ä h r e n d der e i n z e l n e n Z e i t a b s c h n i t t e w i r d v e r g l i c h e n . D i e Verfasser s c h l a g e n die B e n e n n u n g » i n f r a e o z ä n e Denu d a t i o n « , als ein e r d g e s c h i c h t l i c h früheres A n a l ó g o n d e r v o n Prof. K . T e l e g d i R o t h e i n g e f ü h r t e n » i n f r a o h g o z ä n e n D e n u d a t i o n « , v o r . D i e s e soll d i e p a l ä o z ä n e n A b t r a g u n g s e r s c h e i n u n g e n des U n g a r i s c h e n M i t t e l g e b i r g e s u m f a s s e n . Die Frage des Abtragungsgebietes wird i m Lichte der paläogeographischen V e r ä n d e r u n g e n b e t r a c h t e t ( A b b . 8 ) . D i e H a u p t r o l l e w i r d d a b e i d e m seit der S a r m a t i s c h e n S t u f e u n t e r d i e h e u t i g e K l e i n e U n g a r i s c h e T i e f e b e n e g e s u n k e n e n M a s s i v der » U n g a r i s c h e n A l p e n « einerseits u n d d e n s c h o n a u s g e h o b e n e n T e i l e n d e s h e u t i g e n B a k o n y - G e b i r g e s b z w . d e s s o g e n a n n t e n B a l a t o n - H o c h l a n d e s andererseits z u g e s c h r i e b e n . A l s eine M ö g l i c h k e i t , die n o c h eingehender untersucht werden muss, wird auch der n ö r d l i c h e F l ü g e l d e r p a l ä o z o i s c h - m e s o z o i s c h e n K r a t o s y r i k l i n a l e als A b t r a g u n g s g e b i e t w ä h r e n d des M i o zäns e r w ä h n t . Der Andesit-, R h y o l i t - u n d Basalt-Vulkanismus wird i m Zusammenhang mit den disjunktiven gebirgsbildenden Phasen gedeutet. Z u m S c h l u s s stellen d i e Verfasser fest, dass d e r s ü d ö s t l i c h s t e T e i l d e s G e b i e t e s tektonisch z u m S ü d - B a k o n y , der nordwestliche dagegen s c h o n z u m N o r d - B a k o n y gehört. D i e b e i d e n s i n d d u r c h eine d o p p e l t e Z o n e v o n V e r w e r f u n g e n v o n e i n a n d e r g e t r e n n t , i n d e r e n M i t t e e i n e R e i h e v o n aus t o r t o n i s c h e n B i l d u n g e n b e s t e h e n d e n H o r s t e n z u b e o b a c h t e n ist. D i e s e Z o n e e n t s p r i c h t d e r » V e s z p r e m — D e v e c s e r « t e k t o n i s c h e n H a u p t l i n i e i n dieser Gegend.
