VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT IDŐSEK OTTHONA DEVECSER

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT IDŐSEK OTTHONA DEVECSER

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTOTT SZERVEZETI- MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Jókutiné Szabó Ágota sk. igazgató

1

Tartalomjegyzék: I. Általános rész II. Az intézmény feladata III. Az intézmény szervezeti felépítése I. Intézményvezető II. Gondozási részleg III. Gazdasági – műszaki részleg

2.- 4. old. 5. old. 5. old. 5. old. 5. - 6. old. 6. old.

IV. Az Idősek Otthona részlegeinek feladatai II/1. Mentálhigiénés munkatárs, foglalkoztatást vezető II/2. Egészségügyi csoport II/3. Kisegítő feladatkör III/1. Főkönyvi könyvelő, pénztáros-raktáros, analit.könyvelő III/2. Raktáros-adminisztrátor III/3. Élelmezési feladatkör III/4. Műszaki-feladat ellátási feladatkör

6. - 9. old. 9. old. 9. -10. old. 10. old. 10. old. 10. old. 10. old. 10 - 11. old.

V. Az igazgató feladatköre, felelőssége Vezető ápoló feladatainak jellege és főiránya Gazdasági vezető feladatinak jellege és fő iránya: Gondozási részleg beosztott dolgozóinak feladatának jell. Kisegítő tevékenység Élelmezésvezető Vezető szakmunkás Gazdasági – műszaki – ellátási részleg beosztott dolgozó

11. - 12. old. 12. - 13. old. 13. - 14. old. 14. - 16. old. 16. old. 16. - 17. old. 17. - 18. old. 18. old.

VI. Szakmai alapelvek

18. - 21. old.

VII. Pénzkezelési szabályzat

21. - 52. old.

VIII. Intézményi fórumok

52. - 55. old.

IX. Az Idősek Otthona munkarendje X. A Szervezeti – Működési Szabályzat mellékletei XI. Záró rendelkezés

55. old. - 56. old. 56. old.

1. sz. melléklet: Séma az intézmény szervezetéről és hierarchikus kapcsolatáról 2. sz. melléklet: Állománytábla

2

I. Általános rész

1./ Az intézmény megnevezése: Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona 2./ Székhelye: 8460 Devecser, Petőfi tér 5. 3./ Az intézmény alapítója: Ajka Városi Tanács VB /1983./ Alapító okirat számnélküli 4./ Az intézmény fenntartója: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 5./ Felügyeleti szerve: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 6./ Gazdálkodási jogkör szerinti besorolás: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv 7./ Az intézmény alaptevékenysége: 85310 Szociális ellátás szállásnyújtással. 8./ Szakfeladatok száma és megnevezése: 55241-1 Munkahelyi vendéglátás. 85317-0 Ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátás. 75192-2 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai. Kisegítő tevékenységek: az intézmény üzemeltetési, fenntartási, működési feltételeinek biztosításához kapcsolódó feladatok: ( pl: konyha, mosoda ).

3

9./ Az intézmény alaptevékenységét meghatározó jogszabályok megnevezése: - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi III. törvény. - Többszörösen módosított 1/2000. (I. 07.) SZCSM rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről. - 29/1993. (II.17.) Korm. rend. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról. - 36/2007. (XII.22.) SZMM. rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészégi állapottól alakuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól. -

353/2007. (XII.23.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények működésének engedélyezéséről.

- A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények által nyújtott szakosított ellátásokról, azok igénybevételéről szóló 14/2008. (IV.28.) MÖK. rendelet. -

A Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szakosított ellátást nyújtó intézmények térítési és egyszeri hozzájárulási díjának megállapításáról szóló 1/2008.(II.26.) MÖK. rendelet.

10./ Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez. 11./ Alaptevékenységek forrásai: költségvetési támogatás és saját bevétel 12./ Feladatmutatók megnevezése, köre és mértéke: - ezen belül: férőhelyek száma: 100 ellátottak száma: 100 fő engedélyezett alkalmazotti létszám: 46 fő.

4

13./ A költségvetési szerv telephelyének száma: 1; címe: Devecser, Petőfi tér 5. sz. 14./ A költségvetési szerv gazdálkodási tevékenységét: a Veszprém Megyei OTP. által vezetett 117487007-15431349 számú költségvetési számláról bonyolítja le. 15./ A költségvetési szerv ÁFA. alany: - az alaptevékenység tárgyi adómentes, - a munkahelyi étkeztetés ÁFA. köteles. 16./ Az SZMSZ-hez belső szabályzatok kapcsolódnak, amelyek tartalmazzák: a feladatellátásnak

a

költségvetési

szerv

költségvetését

befolyásoló

feltétel

és

követelményrendszerét, folyamat- és kapcsolatrendszerét, a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárások leírását. Ámr-t módosító 280/2001. ( XII. 26. ), Korm. r. alapján ( ld: Ügyrend ) 17./ Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: pályáztatás utján, határozott időre. 18./ Az intézmény jogállása: önálló jogi személy. 19./ Az intézmény képviselete: az intézményt az otthon igazgatója képviseli. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja az, hogy világos átlátható belső viszonyok alakuljanak ki, ahol minden egység és dolgozó tudja, hogy mi a feladata és hol a helye a rendszerben.

II.

5

Az intézmény feladata

A Devecser Petőfi tér 5. alatt működő 100 férőhelyes Idősek Otthona az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes, 4 órás gondozási szükségletet meghaladó elsődlegese a nyugdíj korhatárt betöltött személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (teljes körű ellátásáról) gondoskodik. Otthonunk ellátási területe az egész megyére kiterjed Az otthon működteti saját szervezeti egységeit. Feladatát az általános rész 9. pontjában leírt jogszabályok alapján végzi.

III. Az intézmény szervezeti felépítése

Szervezeti egységek: I. Intézményvezető II. Gondozási részleg III. Gazdasági – műszaki részleg I. Intézményvezető: az igazgató – munkáltató – egy személyben felelős az intézmény működéséért,

az

intézményben

folyó

gondozásért,

ápolásért,

az

intézmény

gazdálkodásáért, vagyonkezeléséért, folyamatos, zavartalan működéséért. II. Gondozási részleg vezetője; a vezető ápoló, aki az egészségügyi ellátásért - ápolás, gondozás - mentálhigiénés foglalkoztatási feladatok ellátásáért és a kisegítő tevékenységek - takarítás, mosás - ellátásáért felelős vezető.

6

1. Mentálhigiénés munkatárs, foglalkoztatást vezető felelős a kiegyensúlyozott, nyugodt, biztonságos, harmonikus életminőség biztosításáért. 2. Egészségügyi feladatkör: 50 – 50 fős gondozási csoportonként ápolás – gondozás. 3. Kisegítő feladatkör: személyi és környezeti higiéné - takarítás, mosás - . III. Gazdasági – műszaki részleg: a gazdasági vezető a gazdálkodás, műszaki ellátás folyamatos tervszerű biztosításáért felelős vezető. 1. Pénzügyi – számviteli feladatkör: főkönyvi könyvelés, pénztárosi feladatok. 2. Anyag – eszközgazdálkodási feladatkör: anyagkönyvelés, raktározás, adminisztráció. 3. Élelmezési feladatkör: középszintű vezető – élelmezésvezető irányítása mellett kb: 150 fő kiszolgáló konyhai tevékenység. 4. Műszaki – ellátási feladatkör: gépkocsivezetéssel megbízott vezető szakmunkás irányítása mellett karbantartási, energia ellátási, kisebb házilagos kivitelezési, felújítási feladatok ellátása.

IV.

Az Idősek Otthona részlegeinek feladatai

Gondozási részleg feladatai: a./ Egészségügyi feladatkör:  rendszeres alap-orvosi felügyelet  egyéni ápolás – egyéni gondozás  gyógyszer, gyógyászati segédeszköz biztosítása  személyi, környezeti higiéné biztosítása. b./ Mentálhigiénés-, foglalkoztatási feladatkör  egyéni és csoportos foglakoztatás

7

 esetkezelés  a lakók családi, társadalmi és egymás közötti kapcsolatainak kialakítása, fenntartása  lakók érdekvédelme c./ Kisegítő feladatok. Gazdasági – műszaki ellátási részleg feladatai: a./ Pénzügyi - számviteli feladatkörben:  költségvetési ügyek  gazdálkodás, pénzügyek  értékkönyvelés  bérügyek, bérgazdálkodás  TB. és adóügyek  pénztár ellenőrzése  gondozási díj ügyek  gondozotti letétek ellenőrzése  pénzügyi adminisztráció. b./ Anyag-eszközgazdálkodási feladatkörben:  készletgazdálkodás  leltározás, selejtezés  textil és anyag-ellátás  eszköz beszerzés  tárgyi eszközök és készletek raktári kezelése, nyilvántartása. c./ Élelmezési feladatkörben:  konyhaüzem működtetése  élelmiszerraktár kezelése  élelmi anyagok beszerzése  élelmezési ügyvitel. d./ Műszaki ellátási feladatkörben:  szállítási ügyek  karbantartás

8

 tűzvédelem  munkavédelem  energia ellátás  karbantartási tervek készítése  munkalapok vezetése  kisebb felújítások lebonyolítása  karbantartási anyagok beszerzése, elszámolása. Az intézmény vezetésének szervezete: Igazgató: felett a munkáltatói jogkört a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke gyakorolja. Egy személyes felelős vezető, felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. Irányítja, összehangolja és ellenőrzi a gondozási és a gazdasági – műszaki részlegek munkáját, e feladatkörben ellenőrzi az együttműködést, munkamegosztást, munkafegyelmet az etikai követelmények betartását. Vagyonnyilatkozat tételre kötelezett. Vezető ápoló: az igazgató szakmai helyettese. A szakma irányelveinek és a belső szabályzatnak megfelelően szervezi és irányítja az intézményben élő ellátottak ápolását, gondozását. Biztosítja a gyógyító – megelőző tevékenység hatékony működését. Javaslattételi joga van: - szakmai szabályzatok módosítására – szervezési módszerek, technikák bevezetésére, - munkatársak jutalmazására, fegyelmi felelősségre vonására. Gazdasági vezető: az igazgató általános helyettese a gazdálkodási, műszaki ellátási részleg vezetője. Vagyonnyilatkozat tételre kötelezett. Közvetlenül irányítja és ellenőrzi a fenti részlegeket, adatszolgáltatásra kötelezett, munkaügyi feladatokat is ellátja. Javaslattételi joga van: - gazdálkodással, működéssel kapcsolatos változtatásokra, korszerűsítésre, szabályzatok módosítására. A munkáltatói jogokat gyakorló igazgató iránymutatása mellett végzi feladatát a vezető ápoló és a gazdasági vezető – akik egymáshoz viszonyítottan, mellérendelten végzik feladatukat.

9

II.1./Mentálhigiénés

munkatárs:

közvetlen

felettese

a

vezető

ápoló.

Feladatait

munkacsoport tagjaként végzi. Szakszerű gyakorlati segítő tevékenységet végez az egyéni esetkezelés, a szociális csoport és a közösségi munka területén. Gondoskodik a rábízott lakók letétbe helyezett költőpénzének szabályszerinti kezeléséről. Részt vesz az előgondozásban. Javaslattételi joga van: - a gondozási tevékenység módosítására, korszerűsítésére, szabályzatok módosítására, - az intézmény szakmai munkájának hatékonyságát, gazdaságosságát javító új szervezési módszerek, technikák bevezetésére. Foglalkoztatást vezető: közvetlen felettese a vezető ápoló. A mentálhigiénés asszisztens koordinálása mellett munkacsoport tagjaként látja el feladatát. Szervezi és előkészíti az intézmény tradicionális ünnepeit, rendezvényeit. Gondoskodik a szabadidő szervezett, hasznos eltöltéséről. Aktív részese a segítő tevékenységeknek. Gondoskodik a rábízott lakók letétbe helyezett költőpénzének szabályszerinti kezeléséről. Részt vesz az előgondozásban. Javaslattételi joga van: - a gondozási tevékenység módosítására, korszerűsítésére, szabályzatok módosítására, - az intézmény szakmai munkájának hatékonyságát, gazdaságosságát javító új szervezési módszerek, technikák bevezetésére.

II/2. Egészségügyi csoport: 1 – 1 fő döntésért-felelős vezető irányítása mellett működik 50 – 50 fős gondozási egységenként. A döntésért-felelős nővér irányítja a gondozási egység munkáját, szükség szerint ápolási feladatot is ellát. Ezen felül 1 fő döntésért-felelős vezető a gazdasági teendőket, 1 fő döntésért-felelős vezető a vezető ápoló helyettesítését látja el. Mindketten gondoskodnak a rábízott lakók letétben elhelyezett költőpénzének szabályszerinti kezeléséről. Javaslattételi joga van: - a gondozási tevékenység módosítására, korszerűsítésére, szabályzatok módosítására,

10

- az intézmény szakmai munkájának hatékonyságát, gazdaságosságát javító új szervezési módszerek, technikák bevezetésére. Szoc. otthoni ápolónő munkáját a döntésért-felelős vezető irányításával, a vezető ápoló útmutatása mellett és beosztása szerint végzi, az etikai kódex szellemében. Javaslattételi joggal élhet: - az intézményi ellátással, intézményi munkával kapcsolatban. II/3. Kisegítő feladatkör: mosónő, takarítók. Munkájukat a döntésért-felelős vezető irányításával a vezető ápoló útmutatása mellett a munkaköri leírásban foglaltak alapján végzik. III/1. a./ főkönyvi könyvelő: a gazdasági vezető irányítása és számszaki jelölés alapján vezeti a főkönyvi könyvelést. b./ pénztáros – raktáros – analitikus könyvelő: a gazdasági vezető irányítása mellett napi 8 órában megosztva végzi feladatát: A házipénztár és letétek, valamint élelmiszer raktár kezelését, analitikus gépi könyvelést. III/2. a./ raktáros adminisztrátor: feladatát a gazdasági vezető irányításával végzi. A vagyonvédelem szabályainak betartása mellett kezeli a vegyi, a műszaki és a textilraktárt. Az intézmény ügyiratkezelését az iratkezelési szabályzata alapján végzi. III/3. élelmezési feladatkör: az élelmezésvezető feladatát a gazdasági vezető irányításával látja el, a konyhaüzem élén áll, beosztott dolgozói a konyhai dolgozók. III/4. műszaki – feladat ellátási feladatkör: a gazdasági vezető irányításával működik. a. gépkocsivezetésével megbízott vezető szakmunkás: a karbantartó szakmunkások munkáját

közvetlen

koordinálja.

Munkájával

kapcsolatos

észrevételezési,

javaslattételi joggal bír. b. szakmunkások: munkahelyi felettes a gazdasági vezető, szakmai koordinátoruk a vezető szakmunkás. A szakmunkások végzettségüknek megfelelő szakfeladat ellátásán felül az intézmény folyamatos, biztonságos, tervszerű üzemeléséről is gondoskodni kötelesek.

11

V. Az igazgató feladatköre, felelőssége 1./ Az igazgató egyszemélyben felelős az intézmény működéséért, az intézményben folyó gondozásért, az intézmény gazdálkodásáért. 2./ Feladatának jellege és fő iránya: Biztosítja a korszerű, magas színvonalú gondozás megvalósítását. Tanulmányozza az új gondozási módszereket, figyelemmel kíséri és segíti intézkedéseivel az ellátottak közösségbe való beilleszkedését. Értékeli az intézmény mutatóit, ellenőrzi az előírt normatívák betartását, ennek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket. Elkészíti az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, az intézmény házirendjét a dolgozók munkaköri leírását, (a vezető ápoló által összeállított szakdolgozói, gazdasági vezető által összeállított adminisztratív dolgozók munkaköri leírásait jóváhagyja) a jogszabályban előírt egyéb szabályzatokat. Ellátja a hatályos jogszabályokban számára meghatározott munkáltatói jogokat, fegyelmi jogkört, gazdasági feladatokat, a jogszabályokban és/vagy irányító szerv által meghatározott egyéb feladatokat. Irányítja, összehangolja és ellenőrzi: a gondozási, gazdasági-műszaki részlegek munkáját, ellenőrzi a szervezeti egységek közötti együttműködést, munkamegosztást és a szabályzatokban foglaltak betartását, a munkafegyelem, az etikai követelmények betartását. Az intézményben folyó munkavédelmi tevékenységet irányítja és ellenőrzi. A gondozási /ápolási terv elkészítéséről és az abban meghatározott feladatok teljesítéséről gondoskodik.

12

Az intézmény orvosa által összeállított alapgyógyszerek köréről készített részletes tájékoztatás közzétételéről gondoskodik. Gondoskodik a belső ellenőrzésről. Végzi a panaszok és közérdekű bejelentések kivizsgálását, és ennek alapján intézkedik. Biztosítja az Érdekképviseleti Fórum működését. Kapcsolatot tart társadalmi szervezetekkel, az intézményt patronálókkal, egészségügyi intézményekkel, lakók hozzátartozóival. Kötelezettséget vállal és utalványoz. Évente értékeli a végzett tevékenységet, és erről igény szerint beszámol. Megállapítja, és évente felülvizsgálja az ellátást igénybevevők személyi térítési díját. 3./ Feladatát a felügyeleti szerv által jóváhagyott munkaköri leírás alapján végzi. 4./ Általános helyettese a gazdasági vezető. 5./ Az Idősek Otthona igazgatójának szakmai helyettese a vezető ápoló.

Vezető ápoló feladatainak jellege és fő iránya: 1./ Gondozási részleg vezetője a vezető ápoló. Munkáját az intézmény igazgatójának közvetlen irányításával végzi, tevékenységéről rendszeresen beszámol. Az intézmény nem főfoglalkozású orvosával kapcsolatot tart és tájékoztatja a gondozási munkáról, lakók egészsége érdekében együtt működik vele. 2./ Feladata:  elkészíti a hozzá beosztott dolgozók munkarendjét  irányítja és ellenőrzi a mentálhigiénés munkatárs, a foglalkoztatást vezető, valamint a gondozási részleg / döntést-hozó felelős vezetőjét, ápolónők, takarítónők, mosónő / munkáját  szervezi, irányítja az egészségügyi szakdolgozók rendszeres képzését, továbbképzését

13

 ellátja a munkavédelmi megbízottal közösen a gondozási részleg vonatkozásában az operatív munkavédelmi feladatokat  közvetlen felügyeletet gyakorol a gondozási és ápolási, valamint takarítás és mosás feladatellátás felett  gondoskodik a szakmai adminisztráció vezetéséről  részt vesz a heti étrend elkészítésében, ellenőrzi az ételek minőségét  rendszeresen kapcsolatot tart az intézmény orvosával, lakók hozzátartozóival, az intézmény patronálóival  a hatáskörébe utalt dolgozókkal kapcsolatban: gondoskodik a feladatok elosztásáról, intézkedik az észlelt hiányosságok megszüntetésére, javaslatot tesz a munkaerő átcsoportosítására, szükség esetén fegyelmi feljárást kezdeményez  munkafolyamatba épített rendszeres belsőellenőrzést, szükség szerint célvizsgálatot végez  munkájáról rendszeresen írásban – negyedévenként – beszámol az intézmény igazgatójának. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. 3./ Távolléte esetén megbízott helyettesítő a döntést-hozó felelős vezető

Gazdasági vezető feladatainak jellege és fő iránya: 1./ Felelős vezetője az intézményben folyó gazdasági-műszaki ellátásnak. Munkáját az intézmény igazgatójának közvetlen irányításával végzi, munkájáról rendszeresen beszámol az igazgatónak. 2./ Feladata:  az intézmény költségvetésének elkészítése  vagyonvédelem és vagyonnyilvántartás biztonságos feltételeinek megteremtése  számvitellel kapcsolatos feladatok  bérgazdálkodási feladatok összefogása  az érték és anyagkönyvelés ellenőrzése  kötelezettségvállalás ellenjegyzési feladatával megbízott személy  ellenőrzi a pénzgazdálkodással, az anyag-eszközgazdálkodási, az élelmezési és a műszaki ellátó csoport munkáját

14

 elősegíti a szakmai feladatok zökkenőmentes lebonyolítását.  ellenőrzés és a belsőellenőrzési munka irányítása éves megbízólevél alapján rendszeresen végzi. 3./ Távolléte esetén helyettesítését a könyvelő látja el. Részletes feladatát a munkaköri leírás tartalmazza.

Gondozási részleg beosztott dolgozói feladatának jellege és fő iránya: Mentálhigiénés munkatárs Feladatát munkacsoport tagjaként végzi, az egyéni esetkezelés a csoportos és közösségi munkaterületén. Felvilágosító tevékenységet folytat. Mentálhigiénés tervet, demens lakóink gondozási tervét elkészíti, munkáját rendszeresen adminisztrálja. Aktívan közreműködik az otthon értékrendjének a szakma etikai normái szerinti alakításában. Részletes feladatát a munkaköri leírás tartalmazza. Foglalkoztatást vezető 1./ Feladatát a mentálhigiénés munkatárssal egy csoportban közvetlenül a vezető ápoló irányítása mellett végzi. 2./ Feladata:  foglakoztatási tervek elkészítése, munkáját rendszeresen adminisztrálja  a gondozottak részére a célszerű és hasznos tevékenység, foglalkoztatás szervezése  a foglalkoztatási csoportok kialakítása  a foglalkoztatás felügyeletének ellátása és biztosítása  a foglalkoztatás érdekében kapcsolattartás a társadalmi szervekkel, intézményekkel, patronálókkal  javaslattétel a foglalkoztatásban résztvevő lakók jutalmazására  együttműködik a csoport és részlegek vezetőivel.

15

3./ Távolléte esetén a döntést-hozó felelős vezető helyettesíti. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.

Eü. csoport dolgozói Döntést-hozó felelős vezető Feladatát a vezető ápoló irányításával végzi. Gondoskodik a speciális szakmai és közegészségügyi előírások betartásáról.  ápolónői feladatok mellett látja el az 50 fős gondozási egység irányítását  a gondozási - ápolási tervek elkészítését, szükség szerint felülvizsgálatában, korrigálásában részt vesz  gazdasági nővéri - helyettesítési feladatokat lát el és/vagy vezető ápoló helyettes, helyettesítési feladatokat lát el  a nővérek napi szakmai munkáját segíti, ellenőrzi  rendezvények szervezésében, végrehajtásában aktívan részt vesz  együttműködik a mentálhigiénés munkatárssal és a foglalkozatást vezetővel. Részletes feladatát a munkaköri leírás tartalmazza. Szoc. otthoni ápolónő 1./ Az ápolónő feladatát az osztályvezető nővér közvetlen irányítása mellett a vezető ápoló instrukciója alatt végzi. 2./ Feladata:  a gondozási - ápolási munkát a személyre szóló gondozási/ápolási terv szerint végzi  a kulturált környezet, higiénés rend kialakítása, a lakószobák otthonossá tétele  az élelmezéssel kapcsolatos ápolói feladatok elvégzése  a lakók ruházata, ágynemű cseréje  a lakók személyi higiénéjének biztosítása  az orvos utasítása szerint injekciózás, gyógyszerelés  az ellátottak állandó megfigyelése, változások jelentése írásban és/vagy szóban  gondozási csoportmunka ellátása és az itt előírt dokumentáció vezetése  csoportmunka értékelésében való aktív részvétel

16

 interpersonalis és társadalmi kapcsolatok kialakításának segítése  foglalkoztatások segítése, azokon való részvétel  foglalkoztatással

kapcsolatos

feladatait

a

mentálhigiénés

munkatárssal

és

a

foglalkoztatást vezető irányításával végzi  a lakók kórházba, szakrendelésre, szűrővizsgálatokra való kisérése  az egészségügyi rehabilitáció elősegítése  a kórházban lévő lakók látogatása. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.

Kisegítő tevékenység Takarítónő Gondoskodik és biztosítja az intézmény egész területén a higiénés követelmények betartását. Feladatát a vezető ápoló/döntést-hozó felelős vezető irányítása alatt végzi. Részletes feladatát a munkaköri leírás tartalmazza. Mosónő Biztosítja a lakók ruházatának, textíliájának az intézmény ruházatának textíliájának szakszerű tisztítását. Feladatát a vezető ápoló/döntést-hozó felelős vezető irányítása alatt végzi. Távolléte esetén helyettesítését takarítónő látja el. Részletes feladatát a munkaköri leírás tartalmazza. Élelmezésvezető: 1./ Az élelmezési csoport vezetője az élelmezésvezető, a közalkalmazotti törvény szerint nem vezető beosztású dolgozó. Munkáját a gazdasági vezető közvetlen irányítása alatt végzi, de közvetlen kapcsolatot tart a vezető ápolóval. Munkájáról rendszeresen szóban beszámol a gazdasági vezetőnek, negyedévenként írásban az intézmény igazgatójának. 2./ Feladata:  közvetlenül irányítja a konyhaüzem dolgozóinak munkáját

17

 megállapítja a hozzá beosztott dolgozók munkáját és munkarendjét  a lakók és a dolgozók folyamatos, egészséges életmódnak megfelelő élelmezését biztosítja  konyhaüzem tisztaságának, rendjének ellenőrzése, a közegészségügyi előírások betartása, illetve betartatása  a hozzá beosztott dolgozók egészségügyi vizsgálatának elrendelése  munkafolyamatba épített rendszeres célvizsgálat elvégzése. Részletes feladatát a munkaköri leírás tartalmazza. 3./ Távolléte esetén a helyettesét a gazdasági vezető jelöli ki az „összeférhetetlenség” kizárása mellett.

Vezető szakmunkás 1./ A műszaki csoport vezetője a közalkalmazotti törvény szerint nem vezető beosztású dolgozó, munkáját a gazdasági vezető közvetlen irányítása alatt végzi. 2./ Feladata:  a karbantartó műhely irányítása  a szállítási ügyek intézése  felelős az intézmény területén a tűzvédelmi és a munkavédelmi szabályok betartásáért, illetve betartatásáért  együttműködik a csoportok, részlegek vezetőivel  megállapítja a hozzá beosztott dolgozók munkáját és munkarendjét  felelős az intézmény zavartalan energia ellátásának biztosításáért  gondoskodik az intézményben lévő gépek, berendezések karbantartásáról, a felszerelési tárgyak javításáról  felelős a karbantartási anyagok beszerzéséért és elszámolásáért  vezeti a munkalapokat  felelős a kisebb felújítások lebonyolításáért Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Gazdasági - műszaki – ellátási részleg beosztott dolgozói

18

1. Pénzügyi - számviteli feladat 2. Anyag eszközgazdálkodási feladat 3. Élelmezési feladat 4. Műszaki ellátási feladat 1./ Az intézménynél a pénzügyi - számviteli feladatokat 1 fő könyvelő és 1 fő pénztáros látja el. 2./ Az anyag eszközraktározás feladat ellátása raktáros feladata. 3./ Élelmezési feladatokat az élelmezésvezető és 5 fő konyhai dolgozó látja el. 4./ Műszaki ellátási feladat: vez. szakmunkás /lakatos, /gk.vez. 1 fő vízvezeték szerelő

1 fő

villanyszerelő

1fő

festő

l fő

A gazdasági – műszaki ellátási részleg feladatait tételes felsorolásban a gazdasági - műszaki ügyrend tartalmazza.

VI. Szakmai alapelvek Az ellátás biztosítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátásba részesülő személyek emberi jogai ne sérüljenek, az állampolgári jogok érvényesüljenek, az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, humanizált környezet be valósuljon meg az ellátás. Mindent meg kell tenni az ellátást igénybe vevő testi-lelki aktivitása fenntartásának, megőrzésének érdekében.

19

Az előgondozás szükségessége és fontossága a beilleszkedés folyamatában nyer megerősítést. Nagyon fontos, hogy a korábbi szociális státusz ismeretében - előre vetíthető ki mennyire képes az új megszokására-nagy empátiával végzett beszélgetésekkel segítsük a korábbi alkalmazkodási mechanizmusok működését. Az önmegvalósítást segíteni kell kézműves és művészi tevékenységgel, ezek megmozgatják a fantáziát, pihentetnek és egyben összpontosítást is kívánnak, beléjük feledkeznek, de újra magukra is találnak. Nagyon sok lelki problémára is gyógyító segítségnek bizonyul az úgynevezett foglalkozási terápia. Nemcsak a manuális tevékenység szerez örömet, hanem az alkotni tudás élménye is. Mindez, pedig hat a lélekre: harmóniához segít olyan elégedettség és boldog érzés forrása, amely a derűvel határos, amely kisugározhat lakóink minden napjaira és környezetére. A kiscsoportok beindítása jó módszer az izoláció leküzdésére, a közösségi szellem erősítésére. Ezekben a csoportokban a kapcsolatok kialakulását az összehangolt atmoszféra, az egymás segítésének, a humanitás, az azonos problémák megoldására szerveződés érzése segíti. A mi feladatunk tehát megerősíteni a szabadsághoz való jogot, valamint a intimitás biztonságát. Szakellátás, ápolás A legnehezebb nővéri feladatok közé tartozik az idős emberek hatékony és eredményes ápolása, gondozása. Az ellátás feladatai közé tartozik a testi funkciók fenntartása, a lelki támogatás, a szellemi tevékenység lehetőségének biztosítása azon feladatok mellett, amelyek az esetleges betegség jellegéből következően amúgy is megvalósítandók. Az idős emberek betegségeinek ellátásához az ápolási technika lelkiismeretes alkalmazása elengedhetetlen. Bizonyos értelemben úgy lehet az idős ember betegápolására gondolni, mint egy olyan feladatra, amely alkalmat ad a nővér teljes szakmai felkészültségének hasznosítására. A nővéri kar feladata, hogy segítse az idős lakókat tájékozottságuk folyamatos megőrzésében. Az egyéni ápolási terv készítésekor figyelembe kell venni az egyén életútját, személyiség képét /intelligencia szint, kor, nem, életcélok, megoldott és meg nem oldott életproblémák/

20

A betegellátó folyamat módszereinek alkalmazásával kell megtervezni az adott egyénnél alkalmazható ápolási tervet és eszközeit. Az otthon lakóinak egészségügyi ellátása az un. progresszív betegellátási forma szerint történik. Otthonon belül lakóink ellátása két szinten valósul meg: 1. Gondozási szint 2. Ápolási szint 2 x 50 fős gondozási egységen belül 14 x 7 fős gondozási csoport működik A szakember feladata, hogy kielégítse a lakó szociális igényeit, tehát elősegíti és kielégíti társadalmi kapcsolódásra irányuló vágyait: - Közösségi szellemet teremt - Az idősek szellemét alakítani tudja - Ki tudja mozdítani az idős embert az izolálódás az introvertáltság, az önbíráskodás és a mások iránti közöny állapotából. A mentálhigiénés csoport, a foglalkoztatást vezető rendszeresen szervez programokat intézményen belül és kívül annak érdekében, hogy a hétköznapokat változatosabbá tegyék. A programokon, foglalkoztatásokon való részvétel mindig önkéntes. A foglalkoztatásban közvetve vagy közvetlenül az intézmény valamennyi dolgozója részt vesz, ezért a foglalkoztatással kapcsolatos problémák megbeszélésébe, konfliktusok rendezésébe való bevonásuk alapkövetelmény. Az intézmény biztosítja minden lakója számára a szabad vallásgyakorlás feltételeit. A vezető ápoló, vagy az általa megbízott személy a lakó állapotának rosszabbodásáról azonnal értesíti a hozzátartozót, vallási meggyőződésének megfelelően gondoskodik a végtisztességről TEAM munka konstruktívan együttműködő szakemberek csoportja A munka multidiszciplináris jellegéből fakadóan eredményesebb a csoportban végzett tevékenység, hiszen a problémák sokszínűsége ugyanilyen sokszínű feladatmegoldást,

21

különböző szakemberek speciális ismeretének alkalmazását igényli. A szociális feladatok ellátására vállalkozó szakemberek sokkal hatékonyabban képesek végezni feladataikat, ha team-ban dolgoznak. Intézményünkben működő team összetétele: orvos, vezető ápoló, mentálhigiénés munkatárs, 2 fő döntést-hozó felelős vezető, foglalkoztatást vezető. Az igazgató a team munkáját koordinálja, és a feladatok teljesítéséről gondoskodik. A szociális team megbeszéléseket tart, felvetik a problémákat, meghatározzák a feladatokat, közösen kidolgozzák a megoldási módokat, és rendszeresen értékelik a részeredményeket is. A problémák közös megbeszélése a közös felelősségvállalás olyan munkaforma elsajátítását követeli meg a tagoktól, melyben a mellérendelő viszony dominál. Középpontban a lakó van saját szükséglet hiányával, körülötte együttműködésben a kompetens szakmai döntéshozók állnak.

VII. PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Bevezetés A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) számú Korm. rendelet szerint az államháztartás szervezetei számviteli politikájának kötelező tartalmi eleme a pénz- és értékkezelési szabályzat. E szabályozási kötelezettségének eleget téve a Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona, (Devecser, Petőfi tér. 5.) (továbbiakban: intézményünk) házipénztári pénzkezelését, valamint a bankszámlákon lebonyolított pénzforgalom kezelését az alábbi törvények, jogszabályok figyelembevételével szabályozza: - a számvitelről szóló többször módosított 2000. évi C. törvény, -

az

államháztartás

szervezetei

beszámolási

és

könyvvezetési

sajátosságairól szóló többször módosított 249/2000.(XII.24.) számú Korm. rendelet,

kötelezettségének

22

- az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. Törvény, - az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998.(XII.30.) számú Korm. rendelet, - a kincstári rendszer működésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről szóló többször módosított 36/1999.(XII.27.) PM rendelet, -

az elektronikus aláírásról szóló többször módosított 2001. évi XXXV. Törvény,

-

a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 227/2006.(XI.20.) Korm. rendelet,

-

a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006.(XI.24.) MNB rendelet,

-

az elektronikus számláról szóló 20/2004.(IV.21.) PM rendelet

I. A SZABÁLYZAT KIADÁSÁNAK CÉLJA A szabályzat kiadásának célja, hogy biztosítsa intézményünk: - pénzeszközeinek kezelésével kapcsolatos feladatok egyértelmű meghatározását, - a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjét, - a pénzkezelés személyi- és tárgyi feltételeit, felelősségi szabályait, - a készpénzben és bankszámlán tartott pénzeszközök forgalmát, - a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeit és eljárási rendjét, - a dekádonkénti záró állomány maximális mértékét, - a pénzszállítás rendjét, - a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárási szabályokat, - a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjét és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokat. A jelen pénzkezelési szabályzat főbb irányainak meghatározásáért, annak elkészítéséért, és végrehajtásáért P. Horváth Anna gazdasági vezető felelős.

II. A PÉNZFORGALOM LEBONYOLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ SZÁMLÁK

23

Intézményünkben a feladatok többségének megvalósítása az operatív gazdálkodás keretében történik, és mint ilyen, többségük pénzmozgással jár. Intézményünk által bonyolított pénzforgalom: -

bankszámlaforgalom, (OTPdirekt ELECTRA TERMINÁL)

-

készpénzforgalom

igénybevételével történik. Intézményünk számlavezető pénzintézetül az OTP Bank NYRT. veszprémi fiókját választotta. A pénzintézet címe: 8200 Veszprém, Budapest út 4. Telefonszáma: 06-40-366-388 Fenti pénzintézetnél vezetett bankszámlák Száma:

Elnevezése:

11748007-15431349-00000000

Költségvetési elszámolási számla

11748007-15431349-10010000

„Temetés” Költségvetési számla

Bankszámlaszerződésből adódó jogok és kötelezettségek Intézményünk köteles -

a bankszámla felett rendelkezési jogosultsággal megbízott személyek és a használt

bélyegző szabályszerű bejelentéséről gondoskodni, - a számlaforgalom lebonyolítására a bank által rendszeresített nyomtatványokat használni, és azon feltüntetni az azonosításhoz szükséges adatokat, - felelni a fedezethiány miatt nem teljesített megbízások jogkövetkezményeiért, - a számlavezető hitelintézet a hónap első napjával változtatható meg. Erről az Igazgatóság útján a Kincstárat – a változás kitűzött időpontja előtt 30 nappal – írásban tájékoztatni kell, a döntés dokumentumainak csatolásával, és a választott hitelintézettel kötött szerződésben megjelölt bankszámlaszám egyidejű közlésével. A határidőt követően megküldött tájékoztatás alapján a nyilvántartásba vételét az Igazgatóság 30 napos határidővel teljesíti, a változás az ezt követő hónap első napján lép hatályba - megszűnés esetén a megszűnés időpontja szerinti határnappal intézkedik a költségvetési

24

elszámolási számla megszüntetéséről. A bank - kérésünkre fedezetigazolást ad, és azt átvezeti a Fedezetbiztosítási számlára, - a költségvetési számlánkon fennálló követelés után változó mértékű kamatot fizet, és azt jóváírja a bankszámlánkon, - a bankszámla vezetéséért, a pénzforgalom lebonyolításáért pénzforgalmi jutalékot, egyéb szolgáltatásért díjat, jutalékot számít fel, -

előző tevékenysége körében keletkezett követelésekkel minden más megbízást

megelőzve a bankszámlát megterheli, - az esetleges kölcsön vissza nem fizetése esetén késedelmi kamatot számít fel, -

a bankszámlák javára-terhére írt összegekről számlakivonattal, a csatolt elektronikus

(mű) bizonylattal,

egyes

tételeknél

az

eredeti

okmány

megküldésével

értesíti

a

számlatulajdonost, -

saját hibáját helyesbíti, melyről (utólag) értesíti a számlatulajdonost,

Számlák feletti rendelkezésre jogosultság A Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthonában, (Devecser, Petőfi tér 5) 2007. november 14-től az alábbi személyek jogosultak a bankszámlák feletti rendelkezésre: Név:

Beosztás

Jókutiné Szabó Ágota

igazgató

Pappné Horváth Anna

gazdasági vezető

Szücsné Perger Éva

pénztáros/raktáros

bármelyik két fő közösen. A számlák feletti rendelkezés jogát aláírás helyett, elektronikus kódolás alkalmazásával gyakorolják, tekintettel az alkalmazott ELEKTRA TERMINÁLRA. Amennyiben a bankszámlák feletti rendelkezési jogosultságra kijelölt személyekben valamely ok miatt változás következik be, a számlavezető pénzintézethez új aláírás bejelentő címpéldányt kell benyújtani. Az aláírók személyének kijelölése, az új aláírások megszerzése és az aláírói címpéldány eljuttatása a számlavezető pénzintézethez az igazgató feladatát képezi.

25

III. A PÉNZKEZELÉS LEBONYOLÍTÁSÁNAK RENDJE A számlaforgalom lebonyolítása A bankszámlánkra érkező befizetések jóváírása - átutalási megbízás, - készpénz átutalási megbízás alapján történik. Átutalással érkeznek az alábbi bevételek: -

állami költségvetési támogatás

-

egyéb különféle kiegészítések, támogatások,

-

kiszámlázott szolgáltatások ellenértéke,

-

átvett pénzeszközök.

Készpénzbefizetés alapján történik a jóváírás -

beszedett térítési díjaknál,

-

esetleges egyéb befizetésnél.

A készpénz átutalási megbízás intézményünk megrendelése alapján (OTP Fióknál) nyomdailag kerül legyártásra. Két részből áll: -

feladóvevény,

-

készpénz átutalási nyomtatvány.

A készpénz átutalási megbízásnak tartalmazni kell intézményünk nevét és számlaszámát, a befizetés jogcímét és a befizető azonosítót. A befizetések egyértelmű beazonosíthatósága érdekében készpénz átutalási megbízás csak akkor adható ki ügyfélnek, ha azon előzetesen feltüntették a befizetés jogcímét, és a befizető azonosítót. A számlán kezelt pénz rendeltetése: Az elszámolási számlán kell könyvelni a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos gazdasági események ténylegesen teljesített kiadásait és a ténylegesen befolyt, beszedett bevételeit, függetlenül attól, hogy a kiadások fedezete a folyó évi költségvetés, vagy a pénzmaradvány, vagy átvett pénzeszköz. A bankszámlák megterhelése és onnét történő kifizetés 

az intézmény által kiállított átutalási megbízással,(OTPdirekt elektronikus)



készpénzfelvételre szolgáló utalvánnyal, (készpénzcsekk)



egyéb számlára való átvezetéssel, (OTPdirekt elektronikus)

26



csoportos átutalással történik (OTPdirekt elektronikus).

Az átutalás formanyomtatványa, az a szabvány nyomtatvány, amelyet az OTPdirekt ELEKTRA TERMINÁL automatikusan felajánl kitöltésre. Az átutalási formanyomtatvány kiállítása elektronikusan történik, az érvényesített és utalványozott alapbizonylat aláírása után az utalandó tételek gépi rögzítésre kerülnek. A rögzített tételekről a gép listát készít, és a tételeket forint és tételszám szerint összesíti, és nyomtatja. A listát és a bizonylatokat a rögzítő ellenőrzés után aláírja. A bankba indítás előtt a titkosított jelszavakat ismerő munkatárs (gazdasági vezető), a gépen ellenőrzi az összegeket és a tételszámot, és ezt aláírásával igazolja is a gépben, majd megadja a jelszót a banki kapcsolathoz. A házipénztári kifizetések lebonyolításához szükséges készpénz felvétele a szigorú számadásúnak minősített készpénz felvételi utalvánnyal történik. Az utalványt a bankszámla felett rendelkezésre jogosultaknak kell aláírni. A készpénzfelvételi utalványt, aláírás után át kell adni a pénztárosnak, aki a pénz szállításával megbízott, a bankfiók (Devecser) és intézményünk között. Az utalvány átvételét a szigorú számadású nyomtatvány nyilvántartásában aláírásával kell igazolnia a pénztárosnak. Bankszámlakivonat, értesítő A bankszámlákon történő jóváírások és terhelések napi forgalmának elszámolásáról és a bankszámlák egyenlegéről a számlavezető pénzintézet számlakivonatot, értesítőt küld. A számlakivonat, értesítő alapján a napi könyvelés megtörténtekor egyeztetni szükséges a bankszámla egyenlegét. Az egyező könyvelés után a számlakivonat sorszámának megfelelő sorrendben, a hozzá tartozó bizonylatokkal együtt kell megőrizni és tárolni. Tartozik oldala, tartalmazza:  az elszámolási számla január 1.-jei nyitó állományi értékét,  a felügyeleti szervtől kapott támogatások

- 94. számlacsoportban elszámolt - összegét,  a gazdálkodás során befolyt, beszedett és a 9. számlaosztályban elszámolt bevételeket:

- intézményi működési bevételeket (pld: intézményi ellátás díja, alkalmazottak térítései, alaptevékenységgel kapcsolatos áru- és készletértékesítések, szolgáltatásnyújtások ellenértéke)  felhalmozási és tőkejellegű bevételeket,

27

 a működési és felhalmozási célra véglegesen átvett pénzeszközök - 46. számlacsoportban elszámolt - összegét,  a költségvetési gazdálkodás során befolyt függő, átfutó és kiegyenlítő bevételeket, valamint a függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások megtérülését. Követel oldala, tartalmazza:  a költségvetési gazdálkodáshoz kapcsolódó különféle jogcímű - az 5. számlaosztály megfelelő számláján, szakfeladaton elszámolt - kiadásokat,  személyi juttatások kiadásait,  munka-adókat terhelő kiadásokat,  különféle, a költségvetési szerv működésével kapcsolatos dologi kiadásokat,  különféle befizetési kötelezettségek teljesítését,  az ellátottak részére kifizetett pénzbeli juttatásokat,  az immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére a beruházási szállítónak átutalt - az 1. számlaosztály megfelelő vásárlás, létesítés forgalmi számlán könyvelt - felhalmozási kiadások összegét,  a házipénztárba készpénzellátmányként felvett összeget,  a költségvetési gazdálkodás során kifizetett függő, átfutó és kiegyenlítő kiadásokat, valamint a függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek megtérítését,  a számla év végi zárását. A számla egyenlege a költségvetési szerv pénzmaradványának része, amelyet a korrekciók figyelembevételével a következő évben a költségvetési szerv kiadásai teljesítéséhez felhasználhat. Főkönyvi könyvelés A banki számlákon, pénztárban lebonyolódó pénzforgalom főkönyvi könyvelése a főkönyvi könyvelés elnevezésű számítógépes könyvelési program segítségével történik. Analitikus nyilvántartás Az alkalmazott bankszámlához nem szükséges külön analitikus nyilvántartást vezetni. Készpénzforgalom lebonyolítása

28

Intézményünk készpénzforgalmát az erre a célra kialakított házipénztárban bonyolítja. Házipénztár A házipénztár intézményünk feladatai ellátásához, valamint a hozzá tartozó szervezeti működtetéséhez szükséges - készpénz és - egyéb értékek Megőrzésére, forgalmának lebonyolítására kijelölt helyiségrész, amelyben a készpénz és az egyéb értékek elhelyezéséhez és őrzéséhez kellő biztonságot nyújtó páncélszekrény van. A készpénzt napközben és éjszaka is a kétzáras páncélszekrényben elhelyezett pénzkazettában kell tartani, a megőrzés biztonsága érdekében. A házipénztár az alábbi helyen működik: Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona Cím:

Devecser, Petőfi tér 5. szám.

Nyitvatartási idő:

hétfőtől – péntekig

6°° - 14°° óráig.

A házipénztár pénzellátása A házipénztárban megfelelő mennyiségű és címletezésű pénzeszköz folyamatos rendelkezésre állásáért a pénztáros felelős. A pénztárosnak kell gondoskodnia a készpénz igényléséről, hogy a kifizetés időpontjában biztosított legyen a megfelelő mennyiségű készpénz. Amennyiben a bankszámláról kell felvenni a készpénzt, úgy a pénztárosnak az alábbi feladatai vannak: -

az előző napi záró pénzkészlet és a várható kifizetések alapján meghatározza a pénztárban tartható, hiányzó készpénz mennyiségét,

-

a pénzintézeti előírásoknak megfelelően kiállítja a készpénzfelvételi utalványt,

-

gondoskodik a készpénzfelvételi utalvány aláírásáról, az aláírásra jogosultság figyelembe vételével,

-

kiállítja a címletjegyzéket,

-

az igénylést eljuttatja a hitelintézethez.

Az év utolsó munkanapján, a házipénztárban levő pénzeszközöket célszerű a bankszámlára befizetni, hogy a házipénztárban készpénz ne maradjon.

29

A házipénztár készpénz értékhatára A napi forgalom lebonyolítása és a napi zárás után a pénztárban maximum 100.000- Ft készpénz tartható (a kisebb értékű napi készpénzforgalom miatt). Az ezen felüli összeget a napi pénztárzárlat előtt be kell fizetni intézményünk bankszámlájára, a devecseri OTP Fióknál. Házipénztári pénzmegőrzés és tárolás A házipénztárban, intézményünk csak a saját pénzellátása céljára a bankszámláról felvett, a napi készpénzbevételként bevételezett pénzösszeget tarthat. A pénztári funkció ellátására szolgáló helyiség, a gazdasági iroda. Az iroda kettő, - biztonsági zárral ellátott - ajtóval zárható, melyből az egyik rácsos, vasajtó. A készpénz, kétzáras páncélszekrényen belül, vaskazettában tárolható. A páncélszekrény kulcsainak másodpéldánya (4 db) a devecseri OTP. Fióknál van letétbe helyezve. (OTP Fiókkal kötött letéti szerződés alapján). A pénztárhelyiség és a pénztári berendezések megfelelő, biztonságos zárását, nyitását a következők szerint kell elvégezni: - a pénztárhelyiség kulcsai (4 db) a következő személyeknél találhatók: Cserny Pálné

Könyvelő

P. Horváth Anna

Gazdasági vezető

2 db pótkulcs az igazgatói irodában lezárt, lepecsételt borítékban elhelyezve. Rendkívüli esetben, a pénztáros szabadsága, betegsége, stb. esetén, az igazgató írásbeli megbízása alapján adható ki a pénztáros helyettesnek a kulcs, - ha a pénztáros a munkahelyét a pénztári órák alatt – akár csak rövid időre is – elhagyja, köteles

a páncélszekrényt mind a két kulcsával bezárni, és a kulcsokat elzárni.

Amennyiben a páncélszekrény őrizetlenül maradna, (mert az irodában senki sem tartózkodik) köteles a pénztárhelyiség lezárásáról gondoskodni. -

ha a páncélszekrény, vagy pénztárhelyiség kulcsa elveszett, vagy a zár elromlott, ezt

azonnal jelenteni kell az SZMSZ szerint ezzel megbízott vezetőnek, aki a szükséges intézkedést köteles azonnal megtenni.

30

A pénztárhelyiség és a páncélszekrény kulcsairól a pénztáros köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásból ki kell tűnni, hogy az egyes kulcsok, mikor és milyen célból, mely személyeknél voltak (pld. pénztárátadás, zárjavítás stb.). A kulcsok átvételét aláírással kell igazoltatni. Amennyiben a pénztárban valamilyen ok miatt nagyobb összegű készpénzt tárolnak, személyes őrzést kell elrendelni. Az őrzést 100.000 - 1.000.000- Ft közötti értéknél 2 fővel, 1.000.000- Ft feletti értéknél 2 fővel (akik közül egy személy fegyveres) kell biztosítani. Házipénztári pénzkezelés A házipénztári kifizetések lebonyolításához szükséges készpénz felvétele a szigorú számadásúnak minősített készpénz felvételi utalvánnyal történik. Az utalványt a bankszámla felett rendelkezésre jogosultaknak kell aláírni, az OTP-nél bejelentett módon. A készpénz felvételi utalványt aláírás után át kell adni annak személynek, akit megbíztak a pénz szállításával. A készpénz utalvány alapján a pénz felvételére és szállítására az alábbi személyeket jelölöm ki: Név

Beosztás

Trombitás Gézáné

adminisztrátor

Pappné Horváth Anna

gazdasági vezető

Cserny Pálné

könyvelő

Szücsné Perger Éva

pénztáros

Az intézmény az elszámolási számlája terhére kiállított készpénzutalvány - füzettel vehet fel készpénzt (a rendelkezésre álló pénzösszeg fedezete erejéig) a devecseri OTP. Fióknál. A pénz felvételéhez a pénztáros az OTP - I. 1630 - 001 - 01 számú, szigorú számadású, készpénzutalvány - füzetet használ. A készpénzutalvány három részből áll:  a tőszelvény - amely a füzetben marad,  utalvány - egymással egybefüggően kell az utalványt és a  terhelési értesítőt - beváltásra benyújtani.

31

A készpénzutalvány nem javítható, a rontott helyett új utalványt kell kiállítani és a rontott példányt a tömbben, tőszelvénnyel együtt kell megőrizni. Új utalványfüzet rendelésére a füzetben rendelkezésre álló megrendelőlapot kell felhasználni.

A készpénz szállítás szabályai A készpénz szállítása a devecseri OTP Fióktól intézményünkbe, a jelen szabályzat alapján, a pénzfelvételre felhatalmazott személy, illetve személyek kötelessége. A pénzek a kifizetőhelyre történő szállításánál a következő szabályokat kell alkalmazni: 50.000,- Ft – ig bezárólag

1 fő

50.000,- Ft - 200.000,- Ft-ig

2 fő

200.000,- Ft. felett

3 fő és

az intézmény gépkocsijával szállíthat pénzt. Riasztó jelzést adó pénzszállító táska alkalmazása esetén: 200.000,- Ft-ig bezárólag

1 fő

200.000,- Ft - 500.000,- Ft - ig

2 fő

500.000,- Ft. felett

3 fő és

az intézmény gépkocsijával szállíthat pénzt. A pénz szállításával megbízott dolgozónak a készpénzt a legrövidebb úton és időn belül kell a pénztárba szállítani és ott elhelyezni. A pénz szállításával megbízott dolgozókat a pénz szállítása közben más feladattal megbízni nem szabad, de nem is vállalhatnak olyan feladatot, amely gátolná őket a feladat biztonságos végrehajtásában. A pénz szállításával megbízott dolgozók felelősek a felvett pénzösszegért. A pénzszállítók felelőssége addig tart, míg a pénztáros az átvett pénzt megszámolja és bevételezi a házipénztárba. Pénztári tájékoztatók Az ügyfelek tájékoztatása érdekében jól látható helyen ki kell függeszteni: - a házipénztári órákat (nyitvatartási rendet), valamint - az utalványozó, érvényesítő, ellenjegyző és a pénztáros, pénztárellenőr aláírását. Ügyelni kell arra, hogy a változások folyamatosan átvezetésre kerüljenek az ügyféltájékoztatón, hogy az mindig aktuális információt szolgáltasson.

32

IV. PÉNZKEZELÉSI MUNKAKÖRÖK ÉS FELADATOK Intézményünk készpénzkezelését, a házipénztár zavartalan és biztonságos működését az alábbi feladatkörök ellátásával megbízott személyek útján az igazgató köteles biztosítani: -

pénztáros,

-

pénztáros helyettes,

-

pénztárellenőr

-

pénztárellenőr helyettes,

-

érvényesítők,

-

utalványozók,

-

ellenjegyzők.

Az érvényesítő és a pénztárellenőr nem lehet ugyanaz a személy. Egy munkanapon nem lehet azonos személy az ellenjegyző és a pénztárellenőr, illetve az utalványozó és ellenjegyző. A felsorolt munkakörökre kijelölt személyek részére a megbízást írásban kell adni. E megbízást az igazgató adja ki. A megbízás egy példányát a feladattal megbízott személy részére kell átadni, egy példányát pedig a gazdasági irodának a személyi anyagok között kell megőrizni. Pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok Az intézmény igazgatója a pénztárosi teendők ellátásával arra alkalmas, büntetlen előéletű személyt: pénztárost, illetve helyettest bíz meg. Pénztáros:

Szűcsné Perger Éva

Helyettese:

Trombitás Gézáné

Pénztáros A házipénztárt a pénztáros önállóan, teljes anyagi, büntetőjogi és fokozott fegyelmi felelősség mellett, elszámolási kötelezettséggel kezeli, a pénzkezelési szabályzat alapján. Ezt a tényt a pénztáros munkakörének elfogadásakor írásbeli nyilatkozatban köteles tudomásul venni. A pénztárosnak, a pénzkezeléssel megbízott személynek a feladatokat

33

- egyéb munkakörhöz kapcsoltan kell ellátnia. A pénztárosi munkakört – az idevonatkozó rendelet értelmében – csak e feladatok ellátására alkalmas erkölcsi bizonyítvánnyal, büntetlen előéletet igazoló személy tölthet be. A pénztárosi munkakört – ezen felül – nem töltheti be az, aki összeférhetetlenség címén - a bankszámla felett aláírási joggal vagy utalványozási joggal rendelkezik, - a főkönyvi könyvelési feladatokat ellátó, - bérelszámolási munkakört betöltő dolgozó. A pénztárosnak kinevezésekor (megbízásakor) írásbeli nyilatkozatot kell adnia, melyben elismeri, hogy a pénztárt elszámolási kötelezettséggel, teljes anyagi felelőséggel kezeli. A nyilatkozatot három példányban kell kiállítani, melyből - 1. példányt gazdasági vezetőnek, személyi anyagban, - 2. példányt a pénztárosnak, - 3. példányt a pénzkezelési szabályzat mellékleteként kell megőrizni. A pénztáros a rábízott készpénzt és értékeket a páncélszekrényben, vaskazettában, a rábízott egyéb értékeket (kártyákat, szigorú számadású nyomtatványokat) fajtánként elkülönítve – kizárólag erre a célra használt – nappal is zárva tartott, biztonsági zárral ellátott páncélszekrényben köteles tartani. A páncélszekrény kulcsát a pénztáros kezeli. Tilos a páncélszekrény kulcsát olyan helyen hagyni, ahol azt illetéktelen személy megtalálhatja. A készpénz őrzéséről az alábbiak szerint kell a pénztárosnak gondoskodnia: - ha a pénztáros munkahelyét akár csak rövid időre is elhagyja, köteles a páncélszekrényt bezárni, a pénztárhelyiség ajtaját lezárni, amennyiben az őrizetlenül maradna, - a házipénztárban levő készpénz és egyéb értékek megóvása érdekében gondoskodni kell a házipénztár tűz- és betörés elleni védelméről. A pénztárkulcs elvesztését, eltörését, a zárak elromlását a pénztáros azonnal köteles jelenteni a felettesének, a szükséges intézkedések megtétele végett. A pénztáros akadályoztatása esetén köteles a nála lévő pénztárkulcsokat zárt borítékban, a ragasztás helyén aláírva, a gazdasági vezetőnek eljuttatni. A pénztár kezelését a pénztáros helyettese veszi át. A pénztáros főfeladata: 

a készpénz szükséglet felmérése és a készpénz igénylése,



a pénztárban tartott készpénz és a rábízott egyéb anyagi értékek kezelése, őrzése,

34



a befizetett készpénz átvétele,



az alapbizonylatok alaki és tartalmi (számszaki) felülvizsgálata,



az utalványozott kifizetések teljesítése,



a pénztárral kapcsolatos bizonylatok kiállítása, nyilvántartások, elszámolások

vezetése, 

szigorú számadású nyomtatványok kezelése.

Pénz átvételére és kifizetések teljesítésére csak a pénztáros vagy az őt helyettesítő személy jogosult. A pénztáros köteles gondoskodni a várható kifizetéseknek megfelelő mennyiségű, és címletű készpénz biztosításáról. A pénztáros csak valódi és forgalomban lévő pénzt (bankjegyet, érmét) fogadhat el a befizetőktől, és kifizetést is csak ilyen pénzben teljesíthet. Nem fogadható el hiányos, rongálódott, megcsonkult bankjegy, kivéve, ha az még teljes értékben beváltható. Nem fogadható el olyan bankjegy, illetve érme, amelynél nyilvánvalóan megállapítható, hogy nem a forgalomban, természetes kopás következtében, hanem más ok miatt (pld. szándékos rongálás) vesztett állagából, vagy sérült meg. Ha a pénztáros a neki átadott pénzek között hamis, vagy hamisnak látszó bankjegyet, illetve érmét talál, azt a befizetés céljára nem fogadhatja el. A hamis, vagy a hamisnak tűnő bankjegyet (érmét) vissza kell tartania és az eredetéről a befizetőt jegyzőkönyv felvétele mellett meg kell hallgatnia. A jegyzőkönyv felvételénél a pénztárellenőrnek is jelen kell lennie. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy a befizető a hamis, vagy hamisnak tűnő bankjegyet (érmét) kitől és mikor kapta. Rögzíteni kell a hamis pénzzel rendelkező ügyfél nevét, lakcímét, személyi igazolvány számát, foglalkozását is. A jegyzőkönyvet alá kell íratni az ügyféllel. Az aláírás esetleges megtagadását is rögzíteni kell jegyzőkönyvbe. A hamis, vagy hamisnak tűnő bankjegyről (érméről) elismervényt kell adni a befizető részére. Az elismervényen fel kell tűntetni a bankjegy sorozat- és sorszámát. A hamis, vagy hamisnak látszó pénzt és az átvételről készült jegyzőkönyvet további intézkedésre a gazdasági vezetőnek kell átadni. A készpénzen kívül a pénztáros kezeli - a készpénzfelvételi utalványt, - a pénztárjelentést, a bevételi- és kiadási pénztárbizonylatokat,

35

- őrzi a pénztárban elhelyezett értékeket, TELETANK Kártyákat, - gondoskodik a kártyák kiadásáról tankoláskor, majd ezek visszavételezéséről, - nyilvántartja a szigorú számadású nyomtatványokat. A pénztáros egyéb feladatokat csak az igazgató előzetes írásbeli megbízása alapján végezhet. Nem láthat el, azonban a pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen teendőket. Pénztáros helyettese A pénztáros helyettese a házipénztár kezelését akkor veszi át, amikor a pénztáros valamely oknál fogva munkakörét nem tudja ellátni. A pénztáros helyettes megbízásának feltételei azonosak a pénztároséval. A helyettesítés időszakában feladata és felelőssége megegyezik a pénztárosra előírtakkal. A pénztár átadásnál jelen kell lennie:  az átadónak (pénztárosnak, vagy akadályoztatása esetén a közvetlen vezetőjének),  az átvevő pénztáros helyettesnek,  az érvényesítőnek,  a pénztárellenőrnek. A pénztár átadás - átvétel előtt a nyilvántartásokat szabályszerűen le kell zárni, pénztárzárlatot kell készíteni. A pénzen kívül a kulcsokat, értékeket, bizonylatokat, nyilvántartásokat is át kell adni a helyettesnek, aki köteles meggyőződni az elszámolások helyességéről, az átvett értékek meglétéről. A pénztárosi munkakör átadás - átvételéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az átadásnál jelenlévők kötelesek aláírni. Így kell eljárni abban az esetben is, ha a pénztáros valamilyen ok miatt nem jelenik meg munkahelyén. A pénztáros helyett ekkor a hivatalból jelenlévő felettes írja alá a jegyzőkönyvet Pénztárellenőr Pénztárellenőr: Cserny Pálné könyvelő A pénztár ellenőr feladata - a pénztári bizonylatok előzetes (kifizetés előtti) ellenőrzése, valamint - a pénztárjelentés helyességének és a kimutatott pénzkészlet meglétének utólagos

36

ellenőrzése, - a pénztárban szabályszerűen kezelt anyagi értékek, szigorú számadás alá vont nyomtatványok meglétének és a vezetett nyilvántartások rendszeres (utólagos) ellenőrzése. A kiállított pénztári bizonylatokat a kifizetés megtörténte előtt alakilag (helyes bizonylat, szükséges adatokat kitöltötték-e) és tartalmilag a pénztárellenőr köteles ellenőrizni. Meg kell győződnie arról, hogy a pénztárbizonylathoz mellékelték-e az alapbizonylatokat, s – az arra jogosult által – megtörtént-e az érvényesítés, utalványozás és ellenjegyzés. A pénztárjelentést utólag az időszaki pénztárjelentés zárásakor érdemben és tételesen kell ellenőrizni. Ennek során meg kell győződni arról, hogy a pénztárjelentésbe bevezetett tételekhez kapcsolódó pénztári bizonylatok és alapbizonylatok meg vannak-e. Ellenőrizni kell továbbá a kimutatott pénzkészlet helyességét és meglétét, a záró egyenleggel való egyezőségét. A pénztárellenőr kézjegyével köteles ellátni az ellenőrzött okmányokat, a bevételi és kiadási pénztárbizonylatokat, azok mellékleteit, a pénztárjelentéseket, a pénztárban lévő anyagi értékeket, a nyomtatványokról szóló kimutatásokat, számadásokat. A pénztárban kezelt egyéb értékek, szigorú számadású nyomtatványok meglétét negyedévente köteles ellenőrizni. Amennyiben a pénztárellenőr a házipénztár kezelésénél mulasztást, szabálytalanságot, vagy a pénzkezelésre vonatkozó rendelkezéssel ellentétes eljárást tapasztal, erről jegyzőkönyvet kell felvennie, és azt a pénztárossal, illetve a szabálytalanságot előidéző dolgozóval alá kell íratnia. A jegyzőkönyvet az intézkedésre jogosultnak, gazdasági vezetőnek kell átadnia. Vezetői ellenőrzés A gazdasági vezető félévente köteles a házipénztár rendjét szúrópróbaszerűen ellenőrizni. Az ellenőrzés megtörténtét a napi pénztárjelentésen aláírásával kell igazolnia, rögzítve azt, hogy az ellenőrzés mire terjedt ki. A vezetői ellenőrzésnek ki kell terjednie - a pénztárállománynak és egyéb értékeknek a nyilvántartással való egyezőségére, - a pénz- és értékkezelésre, - a bizonylatok szabályszerűségére, valamint - a pénz- és egyéb értékek őrzésének biztonságára. A házipénztárban megtartott ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

37

V. ÉRVÉNYESÍTÉS, UTALVÁNYOZÁS, ELLENJEGYZÉS Érvényesítő feladata Az érvényesítő, a gazdasági eseményt igazoló okmányokat, elszámolásokat alaki, tartalmi és számszaki szempontból köteles ellenőrizni, majd az ellenőrzés megtörténte után az „Utalványrendeletet” kiállítani. Az érvényesítés során meg kell vizsgálni az alapbizonylatokat abból a szempontból, hogy az előírásoknak megfelelnek-e (pld. az arra illetékes szervezet vagy személy állította-e ki, a számítások helyesek-e stb.) Amennyiben a kifizetés alapját képező bizonylat anyag- vagy eszközvásárlásra, illetve szolgáltatás nyújtás igénybevételére vonatkozik, úgy az arra kijelölt – a teljesítés igazolásául – záradékolásra jogosult személy záradékától nem lehet eltekinteni. Érvényesítő egyidejűleg nem végezhet pénztárosi, pénztárellenőri vagy utalványozói feladatot. Érvényesítést csak az ezzel írásban megbízott, az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet előírásai szerinti szakképesítésű dolgozó végezhet. Utalványozó feladata Az utalványozásra jogosultak körét az intézmény igazgatója határozza meg, és írásban adja ki részükre a megbízást. Utalványozók azok a személyek, akik felhatalmazás alapján a kiadások kifizetését, a bevételek beszedését vagy elszámolását elrendelhetik. Az utalványozásra jogosult személy az utalványozáskor köteles megvizsgálni, hogy -

a bizonylat tartalmazza-e a szükséges adatokat, számszakilag helyes-e,

-

a bizonylatot az arra jogosult állította-e ki, a kiállítás jogos-e,

-

csatolva vannak-e a szükséges mellékletek,

-

a bizonylatban szereplő kifizetés utasítás, egyéb jogszabály nem tiltja, illetve nem ütközik büntetőjogi rendelkezésbe.

Utalványozó nem lehet pénztáros, pénztárellenőr és érvényesítő sem. Ellenjegyző feladata

38

Az ellenjegyzésre jogosultak körét az intézmény igazgatója határozza meg, a feladatukat munkaköri leírás rögzíti. Az ellenjegyző feladata, hogy biztosítsa a jogszabályi előírások és a belső utasítások maradéktalan betartását. Az ellenjegyző az aláírást megelőzően köteles ellenőrizni, hogy -

a bizonylat tartalmazza-e a szükséges adatokat, számszakilag helyes-e

-

a bizonylatot az arra jogosult személy állította-e ki,

-

csatolva vannak-e a szükséges mellékletek,

-

a bizonylatban szereplő kifizetést utasítás, egyéb jogszabály nem tiltja, illetve nem ütközik büntetőjogi rendelkezésbe,

-

az utalványozó az arra jogosult személy volt-e,

-

a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll-e,

-

a vonatkozó jogszabályokat, belső utasításokat betartották-e.

Amennyiben az ellenjegyző az utalványozással nem ért egyet, a bizonylatot a következő záradékkal kell ellátni: „Az ellenjegyzés utasításra történt.” Az utasításra történt ellenjegyzésről 8 napon belül értesíteni kell a felügyeleti szervet. Az utalványozó és az ellenjegyző – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – azonos személy nem lehet. Ellenjegyzési feladattal csak az államháztartás működési rendjéről szóló 218/1198.(XII.30.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő végzettségű személyt lehet megbízni. Név szerint

Név

Beosztás

Utalványozó

Jókutiné Szabó Ágota

igazgató

Ellenjegyző

P. Horváth Anna

gazdasági vezető

Érvényesítő

P. Horváth Anna

gazdasági vezető

VI. A PÉNZKEZELÉS BIZONYLATAI A bankszámláról készpénzt felvenni – csak a pénzintézetnél bejelentett személy aláírásával ellátott – készpénzfelvételi utalvány használatával szabad.

39

A

készpénzfelvételi

utalvány

szigorú

számadású

nyomtatvány,

felhasználásáról

utalványonként (nem tömbönként) naprakész nyilvántartást kell vezetni. A pénztárosnak a pénztári befizetésekről bevételi pénztárbizonylatot, a kifizetésekről kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani. A bizonylatokat szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványként kell nyilvántartani és kezelni. A pénztári forgalom bizonylattömbjeit (bevételi-, kiadási bizonylat, napi pénztárjelentés, stb.) használatba vétel előtt a borítólap belső oldalán hitelesíteni kell. A bizonylatok felhasználásának ellenőrzése érdekében csak folyamatos sorszámmal ellátott bizonylattömböket szabad felhasználásra kiadni. A pénztáros a be- és kifizetések időrendi sorrendjében minden év január 1-jétől kezdődő sorszámmal is köteles a bizonylatokat ellátni. Ezt a számot szerepelteti a pénztári tétel sorszámaként a napi pénztárjelentésen. A bevételi és kiadási pénztárbizonylatokhoz minden esetben csatolni kell a vonatkozó alapokmányokat. Pénztári alapokmány lehet: -

a számla

-

a készpénzfizetési számla,

-

kivételes esetben az illetmény kifizetési jegyzék,

-

a menetlevél, kiküldetési rendelvény,

-

a ki-, vagy befizetéseket elrendelő egyéb okmányok, stb.

A pénztárbizonylatokat golyóstollal, kézírással kell kiállítani. A kiállított bizonylatokat átírással, áthúzással javítani nem szabad. A rontott pénztárbizonylatot áthúzással és „Rontott” szöveg rávezetésével érvényteleníteni kell, és helyette új bizonylatot kell kiállítani. A rontott bizonylatot (annak valamennyi példányát a bizonylattömbben, a tőpéldányokkal együtt) meg kell őrizni. A pénztári bevételek bizonylatolása A házipénztári befizetésekről – a vonatkozó alapokmányokkal egyezően – bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani (B.SZ.ny. 318-100/a/V). A bevételezendő összeget a bizonylat fejrészében számmal és betűvel kell feltüntetni. A táblázatos rész soraiban a bevételezendő összeget készpénzforgalmi jogcím, KTK szám, illetve alapbizonylatok szerint részletezni kell. Az így részletezett összegeket össze kell adni és az összeadás eredményét a nyomtatvány „összesen” rovatában is fel kell tüntetni. Az

40

összesen rovatban szereplő összegnek minden esetben meg kell egyeznie a fejrészben számmal és betűvel feltüntetett összeggel. A pénztárbizonylat táblázatos részének üres sorait áthúzással érvényteleníteni kell. A bevételi pénztárbizonylatot a befizetett és a bizonylaton bevételezett összeg azonosságának igazolása céljából a befizetővel alá kell íratni. Postautalványon érkezett befizetés esetén a befizető aláírása céljára szolgáló rovatban hivatkozni kell a vonatkozó okiratra (pld. postautalvány). Ezen esetben a pénz átvételét a bizonylaton a pénztárosnak kell aláírásával igazolnia. A bizonylatot kiállító pénztáros, a bizonylati adatokat ellenőrző, a könyvelő, az utalványozó, az ellenjegyzést végző is köteles a feladat végrehajtásának igazolásául a bevételi pénztárbizonylatot aláírni. Nem kell külön utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatásból – számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján – befolyó bevétel beszedését (ÁMR. 136.§ (6)). A bevételi pénztárbizonylatot átírással, három példányban kell kiállítani. Az első példány a könyvelés bizonylata. E példányhoz kell csatolni a pénztári alapokmányokat (a csatolt okmányok darabszámát a bizonylat „Melléklet” rovatában kell feltüntetni), majd a bizonylatokat a vonatkozó pénztárjelentéssel együtt kell könyvelésre átadni. A második „Nyugta” példányt a befizetés teljesítését igazoló elismervényként a befizetőnek kell átadni. Abban az esetben, ha a befizető részére – bármely ok miatt – nem került átadásra a „Nyugta” példány, azt érvényteleníteni kell, és a bizonylattömbben kell megőrizni. A harmadik, a tőpéldány a tömbben marad, és azt a pénztáros őrzi meg. A pénztári kifizetések bizonylatolása A pénztárosnak minden pénztári kifizetésről – a vonatkozó okmányokkal egyezően – kiadási pénztárbizonylatot (B.SZ.ny. 318-101/V) kell kiállítani. A pénztáros kifizetést csak szabályszerűen kiállított, ellenőrzött, érvényesített és a jogosult személy utalványozásával ellátott kiadási pénztárbizonylat alapján teljesíthet. A pénztáros utalvány nélkül, vagy a pénz átvételét ideiglenes jelleggel elismerő nyugta (bon) alapján kifizetést nem teljesíthet.

41

A pénztárosnak kifizetéskor meg kell állapítania, hogy a pénzért jelentkező személy jogosulte a pénz felvételére. Ha a pénz felvételére jogosult nem személyesen jelenik meg a pénztárban, megbízottja részére az összeg csak szabályszerűen kiállított meghatalmazás (SZ.ny. 18-21.) ellenében fizethető ki. A meghatalmazást a kiadási pénztárbizonylathoz kell csatolni. A megbízott részére történő rendszeres kifizetéseknél az esetenkénti meghatalmazás helyett, visszavonásig érvényes meghatalmazás is adható. Ezekről a maghatalmazásokról a pénztáros külön nyilvántartást köteles vezetni és a kiadási bizonylat szöveg rovatában – mivel a meghatalmazás ez esetben nem csatolható – hivatkozni kell a nyilvántartási számra. Egy kiadási pénztárbizonylaton általában csak egy személy vehet át pénzt. Egy bizonylattal, több személy részére csak akkor lehet pénzt kifizetni, ha valamennyi érdekelt ugyanazon a napon veszi fel járandóságát. A pénzfelvétel igazolása ebben az esetben az átvevők aláírásával az alapokmányon történik. A pénz átvevőjének személyazonosságát személyi igazolvánnyal kell igazolni. A pénz átvételét az átvevőnek (nem személyes megjelenés esetén a meghatalmazottnak) a kiadási pénztárbizonylaton aláírásával kell elismernie. Ha az átvevő nem az intézmény dolgozója, a kiadási pénztárbizonylaton (pénztári alapokmányon) az átvevő személyi igazolvány számát is fel kell tüntetni. A kifizetés megtörténtekor a kiadási pénztárbizonylatot a pénztárosnak is (kifizető) alá kell írnia. Az utalványozó, ellenőrző és könyvelő ugyancsak köteles feladata végrehajtásának igazolásául a kiadási pénztárbizonylatot aláírni. A kiadási pénztárbizonylatot átírással, két példányban kell kiállítani. Az első példány a könyvelés bizonylata. E példányhoz kell csatolni a pénztári alapokmányokat (a Csatolt okmányok darabszámát a bizonylat „Melléklet” rovatában fel kell tüntetni), majd a bizonylatokat a lyukasztással vagy bélyegzővel érvénytelenített alapbizonylatokkal és a vonatkozó pénztárjelentéssel együtt kell könyvelésre átadni. A második példány, - a tőpéldány - a tömbben marad, és azt igazolásul a pénztáros őrzi meg. Pénztárjelentés A készpénzforgalmaz a pénztárosnak minden pénztári be- és kifizetés – a teljesítését megelőzően, vagy azt követően azonnal – a felmerülés sorrendjében kell feljegyezni a napi (B.SZ.ny. 13-21/V) pénztárjelentésre.

42

A pénztáros 10 naptári naponként (dekádonként) köteles pénztárzárlatot készíteni. A pénztárzárlatkor a pénztárosnak: - meg kell állapítania a pénztárban lévő készpénzállományt címletenkénti részletezésben, - a pénztárjelentés alapján meg kell állapítania a bevételek és kiadások végösszegét, majd az előző időszaki készpénzmaradvány figyelembevételével a pénztári nyilvántartás szerint egyenleget, -

a pénztárjelentésben megállapított egyenleget egyeztetni kell a valóságos készpénzmaradvánnyal,

-

az egyeztetés megtörténtét aláírásával kell igazolnia a pénztárjelentésen, illetve a pénztárzárlaton, ha ez külön készül.

A pénztári ellenőr az ellenőrzés elvégzését köteles aláírásával igazolni. Az egyeztetés során mutatkozó esetleges eltérések okait még a megállapítás napján ki kell deríteni, illetve ha ez nem vezetne eredményre, az eltérést rendezni kell. Az eltérés rendezéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amit a pénztárellenőrnek és a vezetőnek is alá kell írnia. A jegyzőkönyv szerinti többletet a pénztárba be kell vételezni, az esetleges hiányt a pénztárosnak be kell fizetnie.

VII. PÉNZ- ÉS ÉRTÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS EGYÉB SZABÁLYOK Illetmények A közalkalmazottak és köztisztviselők jogállásáról szóló törvények szerint a költségvetési szerv alkalmazottait megillető illetmények kifizetését a dolgozó által választott pénzintézetnél nyitott bankszámlára történő – GIRO rendszerben – átutalással, ennek hiányában postai úton történő átutalással kell teljesíteni. Fentiek miatt bérkifizetésre pénztárból nem kerül sor. Kivételt képeznek az eseti kifizetések (pld. megbízási díj). Eseti jellege miatt külön szabályozást nem igényel, kifizetése a pénztári kifizetések bizonylatolása szerint történik. Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása Pénzt elszámolásra kiadni csak az alábbi célokra lehet:  beszerzésre (vásárlásra),  kiküldetési kiadásokra.

43

Intézményünk a tevékenységével összefüggésben a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzése, szolgáltatás igénybevétele miatt adott előleget, elszámolásra kiadott összeget csak 30 napot meg nem haladó időtartamra adhat ki. (Figyelembe véve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Törvény 72.§ (4) bekezdés c. pontját.) A külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel adott előleg, elszámolásra kiadott összeg kifizetővel való elszámolása a visszaérkezést követő 30 napon belül kell, hogy megtörténjen. (Szja tv. 72. § (4) bekezdés n. pontja) Elszámolásra pénzt kiadni csak személyre szólóan, az e célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével és az erre jogosult személyek utalványozása alapján szabad. A pénztáros az elszámolásra kiadott összegekről naprakész nyilvántartást köteles vezetni. Az elszámolásra kiadott összeg a rendszeres – és jelen szabályzatban rögzített – esetektől eltekintve, nem haladhatja meg a cél eléréséhez szükséges mértéket. Az elszámolásra kiadott előlegek felvételéhez a Készpénzigénylés elszámolásra (Sz.ny. 13134. számú) bizonylatot kell kiállítani. Az előleget csak erre jogosultak utalványozása, ellenjegyzése alapján szabad kifizetni. A nyomtatványon fel kell tüntetni az összeg felvételére jogosult nevét, a felvétel jogcímét és az elszámolás határidejét. A könyvből kitépett első példányra fel kell jegyezni az igényelt összeg kifizetését tanúsító pénztárbizonylat számát, majd annak mellékleteként, mint alapbizonylatot kell megőrizni. Ha az igénylést nem teljesítik, a nyomtatvány első példányát vissza kell küldeni az igénylő szervezeti egységhez és a tömbben maradt tőpéldányhoz tűzve „Rontott”-ként kell megőrizni. A felvett útielőleggel a kiküldetés befejeztével, de legkésőbb a kiküldetési rendelvényen megjelölt határidőig el kell számolni. Ha a kiküldetés nem valósul meg, az összeget haladéktalanul vissza kell fizetni. Ha az elszámolásra kötelezett az előírt határidőre a felvett összeggel nem számol el, akkor azt a pénztáros köteles a gazdasági vezető részére jelenteni. Amennyiben a vezető felszólítása is Eredménytelen, akkor az igazgatónak kell jelenteni. Határidő előtt is el kell számolni, ha az elszámolás lehetővé vált (pld: beszerzésre adott összeg esetében a beszerzés megtörtént). Ilyen esetben legkésőbb az elszámolás lehetővé válását követő munkanapon kell a felvett összeget elszámolni. Ha a kitűzött véghatáridő előtt mód van részleges elszámolásra (pld: beszerzésekre adott összeg esetében a beszerzések egy része megtörtént anélkül, hogy a többi része lehetetlenné vált volna), azt végre kell hajtani. A fennmaradó összeg elszámolásának véghatárideje ilyen esetben változatlan marad. Ha nyilvánvalóvá válik, hogy az elszámolásra kiadott összeg a

44

célnak megfelelően nem használható fel, a felvett összeget ugyancsak haladék nélkül vissza kell fizetni. Ha ugyanez a személy elszámolásra újabb összeget vesz fel, a korábban felvett összeggel akkor is el kell számolnia, ha az annak elszámolására kikötött véghatáridő még nem érkezett el. Ha az elszámolásra kötelezett személynek az elszámolás eredményeként bizonyos összeget vissza kell fizetnie, ezt az összeget készpénzben még akkor is köteles visszafizetni, ha azonnal újabb összeget vesz fel elszámolásra. A befizetendő és felveendő összeget nem lehet egymással szemben beszámítani. Újabb összeget elszámolásra kiutalni csak akkor lehet, ha az elszámolásra kiadott összegeket nyilvántartó személy igazolja, hogy a pénz felvevőjének elszámolatlan tétele nincs. Intézményünknél előleg felvételére az alábbi személyek jogosultak a megjelölt jogcímen és összegben: Név Kolonics Tiborné Brunner István

Előlegfolyósítás jogcíme vásárlási előleg vásárlási előleg

Maximális összege 50.000,- Ft. 50.000,- Ft.

Az elszámolásra kiadott összegek nyilvántartására a B.Sz.ny. 13-135/a nyomtatványt kell használni. Letétek kezelése A letét nem képezi az intézmény vagyonát, azt csak átmenetileg kezelik a házipénztárban: Három fajtája van: (Intézményünk lakóinak)  készpénz letét,  tárgyi letét,  takarékbetétkönyv. A készpénzletéteket intézményünk készpénzétől elkülönítetten kell kezelni. A letétre vonatkozó előírások megegyeznek a házipénztári készpénzkezelés előírásaival, de ezeket pénztári nyilvántartásban is elkülönítetten kell kezelni. (Külön, csak erre a célra használt bevételi és kiadási pénztárbizonylat és időszaki pénztárjelentés szükséges.) Úgy a készpénz, mint a tárgyi letétekről – a pénztárjelentésen és a bizonylatokon kívül – letétesenként külön-külön nyilvántartást kell vezetni, a letétre vonatkozó legfontosabb adatokkal (Letéti nyilvántartó lap; 3212-22 r.sz.). A letétek nyilvántartására vonatkozó lapokat a nyilvántartási szám sorrendjében, dossziéba kell lefűzni.

45

A tárgyletétek –letétes részére – pénztárból történő kiadásakor kiállított kiadási bizonylat egy példányát a tárgyletétek elkülönített nyilvántartásának mellékleteként meg kell őrizni. A tárgyletéteket kiadásukig lepecsételt borítékban, vagy csomagban kell kezelni, amelyen a letevő nevét, címét és aláírását, a letét tartalmát, a letétekről vezetett nyilvántartás sorszámát kell feltüntetni. A letétek elhelyezését és a boríték, vagy csomag lezárását a pénztáros és a pénztárellenőr együttesen végzik el és annak szabályos voltát a borítékon, vagy csomagon aláírásukkal igazolják. A letétek kiadását a pénztáros csak az utalványozási joggal felruházott személy írásbeli intézkedése alapján végezheti. Az írásbeli intézkedést a letét kiadása előtt ellenjegyezni is kell. A házipénztárban idegen személyek pénzét és értékeit csak az intézmény vezetője engedélyével lehet kezelni. Értékpapírok kezelése nyilvántartása Intézményünk nem rendelkezik értékpapírokkal, részvényekkel, kárpótlási jeggyel Szigorú számadás alá vont nyomtatványok A számviteli törvényben foglalt előírások szerint szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni - a készpénz kezeléséhez kapcsolódó nyomtatványokat, továbbá - minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó, vagy nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy -

az olyan nyomtatványt, amelynek illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat.

Intézményünknél az alábbi nyomtatványokat kell szigorú számadású nyomtatványként kezelni: Fajtája

Nyilvántartás

 Időszaki pénztárjelentés

tömbönként

 Bevételi pénztárbizonylat

tömbönként

 Kiadási pénztárbizonylat

tömbönként

 Készpénzfelvételi utalvány

utalványonként

 Készpénzfizetési számla

tömbönként

 Készpénzigénylés elszámolásra

tömbönként

46

 Gépkocsi menetlevél

tömbönként

 Készpénzigénylés üzemanyag előlegre

tömbönként

 Üzemanyag előleg elszámolása

tömbönként

 Számla

tömbönként

 Felvásárlási jegy

tömbönként

 Nyugta

tömbönként

A szigorú számadású nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből  a felhasználó személy,  a felhasznált mennyiség – sorszám szerint, és  a felhasználás időpontja,  a felhasználó szervezeti egység is megállapítható. A felhasználó köteles a nyomtatványokkal (beleértve a rontott példányokat is) elszámolni. A pénztáros a szigorú számadású nyomtatványok készletéről, felhasználásáról az alábbi nyilvántartást köteles vezetni:  szigorú számadású nyomtatványok raktári nyilvántartó lapja (SZ. ny.13-76.r.sz.) A pénztárosnak a szigorú számadású nyomtatványok beszerzésekor emelkedő sorrendben kell felvezetnie a Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartó lapjára. Nyomtatvány fajtánként külön-külön nyilvántartó lapot kell használni. A nyomtatvány kiadását későbbi időpontban a bevételezéssel egyező sorban kell kivezetni. Az év közben betelt nyomtatvány tömböket évente össze kell csomagolni, a csomagot lezárva kell irattárba helyezni. A bizonylatokat 8 évig meg kell őrizni. A csomagon fel kell tüntetni a tartalmát, darabszámát és a selejtezés időpontját. Kerekítési szabályok A Magyar Nemzeti Bank a 10/2007.(X.1.) MNB rendelete alapján 2008. március 1-jétől kivonja a készpénzforgalomból az 1 és 2 forintos érméket, így ezek a kiscímletű érmék elveszítik törvényes fizetőeszköz jellegüket. A pénzérmék bevonásának következményeként, annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló fizetőeszközökkel a fizetendő összeg kiegyenlítésre kerülhessen, a szükséges kerekítés szabályairól a 2008. évi III. és IV. törvény rendelkezik

47

A 2008. évi III. törvény értelmében, a forintban, készpénzzel (bankjegy vagy érme átadásával) történő fizetés esetén, ha a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak többszörösére végződik, akkor az alábbiakban meghatározott kerekítési szabály alapján kell a fizetendő összeget megállapítani és kiegyenlíteni: - a 0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0; - a 2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5; - az 5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5; - a 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0; forintra végződő összegre kell kerekíteni. 2008. évi IV. törvény alapján -

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti

pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása, illetve összegük módosítása során – ideértve az ellátás megállapítását követő emeléseket is – mind a módosítás alapját képező összeget, mind a módosított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik. Ha a folyósító szerv az ellátásból levonást teljesít, a levonás után fennmaradó összeget is felkerekítés szabályai szerint kell folyósítani. A törvények a kerekítési kötelezettséget a készpénz (bankjegy vagy érme) átadása esetén írják elő, de nem írják elő kötelező jelleggel a kerekített (ténylegesen fizetendő) összeg, illetve a kerekítési különbözet bizonylaton (nyugtán, egyszerűsített adattartalmú számlán) való feltüntetését, mivel a kerekítési különbözet nem minősül vagyoni előnynek vagy hátránynak. A kerekítési különbözetek elszámolásáról az alábbiakban rendelkezem: (A kerekítési különbözet az általános forgalmi adónak nem képezi alapját) 2008. 06. 25-26-án tartott mérlegképes továbbképzésen részt vett gazdasági vezetőnk, az ott kapott információk alapján 2008. július 01-től a kerekítéseknél elsődlegesen azt a megoldást alkalmazzuk, hogy az adott kiadás vagy bevétel – ahol a kerekítést alkalmazni kellett – viselje ennek +; (plusz) –; (mínusz) vonzatát.

48

Ha egy számla több tételt tartalmaz, abban az esetben a legmagasabb forint összegű tételre kell a kerekítési különbözetet elszámolni (az áfa alapjára, mivel az áfa nem módosítható). Az elszámolásra kiadott előlegeknél a kerekítési eltéréseket vásárlásonként kell megállapítani, azokat nem szabad összevonni. Ha az általános rendező elvet nem lehet alkalmazni, pld. kiküldetések esetén, akkor a kerekítési eltérések miatti -

kiadásokat az 5562. Pénzügyi szolgáltatások kiadási előirányzat teljesítéseként,

-

bevételeket a 91229. Egyéb sajátos bevétel előirányzatának teljesítéseként számoljuk el. VIII. LAKÓK PÉNZ ÉS ÉRTÉKKEZELÉSE

A pénz és érték átvétele Az Idősek Otthonában a beutalt lakó figyelmét fel kell hívni, hogy pénzét és értékeit átmenetileg 1./ az intézmény pénztárába ingyenesen letétbe helyezheti. A megőrzésre átadott pénzéért és értékeiért az intézmény felelősséggel tartozik. Ha a lakó pénzét és értékeit nem kívánja az intézmény pénztárába letétbe helyezni, figyelmeztetni kell, hogy az intézmény felelősséget nem vállal. 2./ A lakó pénzét és értékét személyesen elhelyezheti az intézmény házipénztárába. A megőrzésre átadott ingóságokról ( értéktárgy, értékpapír ) 3 példányos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a lakónak, az otthon igazgatójának és tanúként az otthon két dolgozójának is alá kell írnia. A jegyzőkönyv a pénz és érték kezelésével megbízott dolgozóhoz kerül a pénzzel, értékpapírral, értéktárggyal együtt bevételezése, illetve nyilvántartásba vétel és további ügyintézés céljából. 3./ A kezelésre és megőrzésre átvett ingóságokról a „ Gondozottak ingó tulajdonának nyilvántartása”- t kell vezetni egy példányt, melyet az átvevőnek és az átadó lakónak alá kell írnia.

49

Magatehetetlen, vagy cselekvőképességében korlátozott, vagy kizárt lakó hozzátartozója, vagy gondnoka, írja alá a jegyzéket. Ez utóbbi hiányában a jegyzéket tanúk által aláírt záradékkal kell ellátni. 4./ Az átvett értéktárgyat magát minősíteni nem szabad, csak utalni kell a feltehető összetételre ( pl: aranynak látszó gyűrű, zöld színű kövek ). Ékszernek minősített értéktárgyat csak a lakó által felülvizsgáltatott igazolás mellett fogadunk el. 5./ A lakó által letétbe helyezet – az igazgató által írásban megbízott közalkalmazott, letétkezelő a lakó nyilatkozata alapján kezelheti csak a lakó pénzét - készpénz kezelésének alapbizonylata a bevételi pénztárbizonylat ( szigorú számadású nyomtatvány ), melyet elkülönítetten kell kezelni a házipénztári bizonylatoktól. Ennek 1 példányát a lakó rendelkezésére kell bocsátani. Az átvett takarékbetétkönyv következő adatait kell rögzíteni: a betétkönyv száma, kiállító szerv megnevezése, bemutatóra szóló, vagy fenntartásos - e, a betétkönyv követelése (számmal és betűvel). A jegyzőkönyv első példányát a pénztáros, másodpéldányát a lakó kapja, a harmadik példányát a lakó személyi anyagában kell elhelyezni. A lakó kérése alapján a részére letétjéből kivett összeg bizonylata a kiadási pénztárbizonylat. A kiadási és bevételi bizonylatokat az intézmény igazgatója utalványozza, gazdasági vezető érvényesíti. A lakótól átvett és letétbe helyezett készpénzről, takarékkönyvekről személyre szóló letéti ívet vezet a pénztáros, melyből naprakész állapotban a lakó mindenkori készpénzvagyona megállapítható. A letéti ívre vezetett adatokat un. letéti összesítőn is szerepeltetni kell, amely naprakész állapotban mutatja az intézménynél letétbe helyezett készpénz teljes összegét. A kiállított bevételi és kiadási pénztárbizonylatok a letéti ívre vezetendő adatok alapbizonylatai. A személyes letéti ívek és az összesítő letéti ívek adatainak egyezőségét biztosítani kell. 6./ A lakó részére érkezett pénz- és értékküldeményeket a posta közvetlenül a kedvezményezettnek, illetve az otthon címére érkezett küldeményeket az intézmény közvetett kézbesítés útján juttatja el a címzettnek.

50

A lakó részére rendszeresen érkező pénzküldemények - elsősorban nyugdíj felhasználásra nem kerülő hányada a

takarékkönyvekbe kerül befizetésre, a lakó

beleegyezésével. A takarékkönyveket az intézmény páncélszekrényében kell őrizni.

Rendelkezés az ellátottak házipénztárban kezelt pénzéről és értékéről A lakónak a házipénztárban letétként kezelt, illetve őrzött pénzéről és értékéről a polgári jog szerint maguk a lakók, vagy az általuk meghatalmazott személyek ( hozzátartozó, törvényes képviselő ) rendelkeznek. A lakók pénzének és értékének kezelése a házipénztárban A lakók által megőrzésre átadott készpénzt 4 munkanapon belül - az ellátott kívánságának megfelelő típusú - takarékbetétkönyvbe kell elhelyezni. . A tárgyi letéteket - kiadásukat - lepecsételt borítékba, vagy csomagba kell kezelni, amelyen a letevő nevét, címét és aláírását, személyi számát, nyilvántartási sorszámát, a letét tartalmát, továbbá a bevételezés adatait és a letétekről vezetett nyilvántartás tételszámát kell feltüntetni. A letétek elhelyezését és a boríték, vagy csomag lezárását a pénztáros és a pénztári ellenőr együttesen végzik és annak szabályos voltát a borítékon, vagy csomagon aláírásukkal igazolják. A lakók pénzének és értékének kiadása A lakók pénzüket és értéküket személyesen, vagy meghatalmazottjuk utján vehetik fel. A meghatalmazást írásba kell foglalni, 2 tanú jelenlétében. 1. Az elhunyt lakó készpénzvagyona hagyatéki leltár tárgyát képezi, mely a területileg illetékes Körjegyzőség felé bejelentési kötelezettséggel jár. A hagyatéki eljárás során a Közjegyző végzése szerint intézkedünk. 2. Kivételes esetekben, amennyiben az elhunyt lakó örökösei a temetést saját pénzükből nem tudják megoldani, de az elhunyt letéti összeggel rendelkezik, az örökös/örökösök egybehangzó nyilatkozata alapján kérhetik a letéti összeg, letéti részösszeg átadását temettetés céljából. Az átvett összegről hagyatékolás előtt köteles/kötelesek elszámolni.

51

Személyes letét kezelése 1. Azon lakók részére, akik egészségi állapotuk miatt képtelenek saját pénzük kezelésére írásbeli nyilatkozatuk alapján személyi szükségleteik kielégítése céljából a nővér által kezelt un. személyes nyilvántartású letétben tartják pénzüket. 2. A személyes letét kezeléssel megbízott személyek az alábbiak szerint végezzék el tevékenységüket:  A gazdasági iroda írásban név szerint átadja a lakó nyugdíjából járó pénzét, vagy az

ellátott - a mindenkori öregségi nyugdíj 20 %-t képező - zsebpénzét. A lakó személyesen, vagy a hozzátartozó is átadhat személyes letét kezelésére készpénzt.  A letét kezelése szigorú számadású bevételi és kiadási bizonylaton történik.  Személyes letétkezelő füzetet nyit azok számára, akiknek a pénzét átvették, mely

szigorú számadás szerint beszámozva. A füzetben az alábbiak szerepeljenek:  bevételezés időpontja,  a bevételezett összeg,  kiadás időpontja,  kiadás összege,  egyenleg, ( maradvány )  kiadási v. bevételi bizonylat száma.

3. A lakó részére történt vásárlásokról hiteles számlát kell becsatolni, a vezető ápoló igazolja a vásárlás tényét. A letét kezelője a pénzkezelési bizonylatokat ezen Szabályzat VI. pontjában leírtakra tekintettel állítja ki. 4. Az elhunyt lakó készpénzmaradványát a letéti pénztár kezelőjének át kell adni, s a letétbe áthelyezés bizonylata alapján e nyilvántartásból ki kell vezetni. Ha a lakó intézményi jogviszonyát valamilyen oknál fogva megszünteti, a személyes letétben kezelt készpénzét szigorú számadású kiadási pénztárbizonylattal 2 tanú jelenlétében aláírásukkal igazoltan kell átadni. A személyes letétkezelő az elhunyt, vagy kiköltözött lakók füzetét lezárni, a betelt füzetet a bizonylatokkal együtt irattározni köteles.

52

5. A személyes letétben elhelyezhető készpénz havi összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladhatja meg. A lakók pénzét pénzkazettában kell tartani. 6. Az igazgató jelöli ki a személyes letét kezelőjét, 1 - 10 számú nyilatkozat aláírása mellett. A bizonylatot utalványozza az igazgató, ellen jegyzi az intézményvezető főnővér. A belsőellenőrzési ütemterv szerint a kijelölt dolgozó köteles a személyes letét tételes ellenőrzését elvégezni. 7. Az intézmény csak az átvett értékekért vállal felelősséget. A megőrzésre át nem adott pénzért, értéktárgyakért az intézmény felelősséget nem vállal, azok elvesztése esetén az intézménnyel szemben kárigény nem érvényesíthető. A letétek kezelőjének felelőssége Az ellátottak letétbe helyezett pénzének és értékeinek kezelését végző dolgozót a Mt. 169. §. (3) bekezdése alapján teljes anyagi felelősség terheli.

VIII. Intézményi fórumok Formái: 1. Összdolgozói munkaértekezlet 2. Részlegvezetői értekezlet 3. Csoportértekezlet 4. Lakógyűlés 5. Érdekképviseleti Fórum

Össz. dolgozói munkaértekezlet 1./ Az igazgató szükség szerint, de évente legalább 2 alkalommal munkaértekezletet tart.

53

2./ Az értekezletet az igazgató hívja össze és vezeti 3./ Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi dolgozóját. 4./ Az értekezlet az igazgató beszámolója alapján megtárgyalja:  az eltelt időszakban végzett munkát  az etikai helyzetet  a következő időszak feladatait  a munkafeltételek alakulását. 5./ Az értekezletről emlékeztetőt kell készíteni, és irattárban kell megőrizni. 6./ Olyan kérdésekre, melyekre az igazgató az értekezleten nem adott választ, 8 napon belül írásban kell választ adni.

Részlegvezetői értekezlet 1./ A részlegvezetői értekezleten az egyes részlegek és csoportok vezetői számolnak be az általuk vezetett részleg, vagy csoport munkájáról, a közöttük lévő együttműködésről és munkamegosztásról. 2./ A munkafegyelem és a munkahelyi légkör alakulásáról. 3./ Bér és jutalmazás jellegű kérdésekről. 4./ A részlegek, csoportok előtt álló feladatokról. Az értekezletet az igazgató szükség szerint hívja össze. Az értekezletről emlékeztetőt kell vezetni, és az irattárban kell megőrizni.

Csoportértekezlet A csoportértekezletet az intézmény szervezeti tagozódásának megfelelően gondozási, gazdasági - műszaki egységek, csoportok önálló értekezleteként kell megtartani.

54

1./ A csoportértekezlet megtárgyalja:  a csoport végzett munkáját, az észlelt hiányosságokat, azok megszüntetésének módját  munkafegyelmet  az etikai helyzetet  a dolgozók javaslatait. 2./ Az értekezletet a csoportvezető szükség szerint hívja össze. 3./ Az értekezleten részt kell venni a csoport valamennyi dolgozójának és a csoport vezetőjének 4./ Az értekezletről csoportonként kiadott füzetbe emlékeztetőt kell vezetni.

Lakógyűlés 1./ Az intézmény igazgatója évente legalább 2 alkalommal lakógyűlést hív össze. 2./ A lakógyűlésen az igazgató ismerteti azokat a szabályokat, amelyek a lakókra vonatkoznak. 3./ A lakógyűlésen tájékoztatni kell a lakókat az intézmény életéről, eseményeiről, feladatairól. Lehetővé kell tenni, hogy véleményüket, javaslataikat elmondják. 4./ Lakógyűlésre az intézmény valamennyi lakóját meg kell hívni. 5./ A lakógyűlésről emlékeztetőt, feljegyzést kell készíteni, és azt az irattárban kell őrizni. 6./ Az igazgató a lakógyűlésen felvetett kérdésekre 8 napon belül köteles választ adni.

Érdekképviseleti Fórum 1./ Az intézményben 6 tagú érdekképviseleti fórum működik. Tagjai:

1 fő a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal részéről 1 fő hozzátartozó

55

2 fő lakó 1 fő intézményi dolgozó Az érdeképviseleti fórum tagjainak mandátuma 4 évre szól. 2./ A lakó, vagy hozzátartozó panaszát írásban az igazgatónál vagy az érdekképviseleti fórumnál adja be. 3./ Az igazgató 3 napon belül értesíti az Érdekképviseleti Fórum tagjait, és 8 napon belül az ügyet le kell tárgyalni. A tárgyalásról jegyzőkönyv készül, aminek alapján az intézkedést meg kell tenni. 4./ Az igazgató 15 napon belül írásban értesíti a panasztevőt az eléterjesztett panasz kivizsgálásának eredményéről. 5./ Amennyiben az igazgató nem intézkedik 15 napon belül, vagy a panaszos az ügy intézésével nem ért egyet, a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatalhoz fordulhat. Az érdekképviseleti fórum szabályait a házirend tartalmazza.

IX. Az Idősek Otthona munkarendje 1./ Az otthon folyamatosan működő intézmény. 2./ Az egységek, részlegek, csoportok részletes munkarendjét a Kollektív Szerződés tartalmazza.

X. A Szervezeti - Működési Szabályzat mellékletei 1. Gazdasági ügyrend 2. Házirend

56

3. Szervezési séma a hierarchikus kapcsolatokról 4. Állománytábla 5. Ellenőrzési nyomvonal

Az Idősek Otthona szabályzatai: 1./ Az intézmény működésévvel összefüggő szabályzatok 1.Iratkezelési szabályzat 2.Érdekképviseleti fórum működésének szabályzata 2./ Gazdasági szabályzatok 1. Számviteli szabályzat 2. Pénzkezelési szabályzat 3. Anyaggazdálkodási, letár és selejtezési szabályzat 4. Vagyonvédelmi szabályzat 3./ Műszaki ellátási szabályzatok 1. Munkavédelmi szabályzat 2. Tűzvédelmi szabályzat 3. Gépjármű használati szabályzat

XI. Záró rendelkezés

A devecseri Idősek Otthona egységes szerkezetbe foglalt módosított Szervezeti és Működési Szabályzata a fenntartó Veszprém Megyei Önkormányzat Képviselőtestületének Szociális és Gyermekvédelmi Bizottságának jóváhagyását követően lép életbe. A hatálybalépéssel egyidejűleg az előző Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszti. D e v e c s e r, 2008. augusztus 12.

Jókutiné Szabó Ágota sk. igazgató

1. sz. melléklet Séma az intézmény szervezetéről és hierarchikus kapcsolatáról Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthona Devecser –––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– I. Igazgató 1fő II. Gondozási részleg Vezető ápoló ( 1 fő ) II.1. Mentálhig.munkatárs 2 fő Foglalkoztatást vezető 1fő

III. Gazdasági - műszaki részleg Gazdasági vezető ( 1 fő ) II.2. Egészségügyi csoport

5o fő gond.ell. döntést-hozó fel. vezető 1 fő szoc.ápoló 9 fő II.3. Kisegítő tevékenység takarítónő (6 fő) mosónő (1 fő)

5o fő gond.ell. döntést-hozó fel. vezető 1 fő szoc.ápoló 9 fő III.1 Pénzügyi számvitel Főkönyvi Könyvelő (1 fő) Pénztáros ( 0,5 fő )

III.2. Anyag-eszköz gazdálkodás Anyagkönyvelő rakt. ( 0.5 fő ) Raktáros, adminisztráció ( 1 fő )

III.3. Élelmezési csoport Élelmezés-vezető ( 1 fő ) Konyhai dolgozó ( 5 fő )

III.4. Műszaki ellátási csoport Vezetőszakmunkás (1 fő) Szakmunkások ( 3 fő )

2. sz. melléklet

ÁLLOMÁNYTÁBLA

Igazgató

1 fő

Gazdasági vezető

1 fő

Vezető ápoló

1 fő

Mentálhigiénés munkatárs

2 fő

Foglalkoztatást vezető

1 fő

Szoc.otthoni ápolónő

20 fő

Takarítónő

6 fő

Mosónő

1 fő

Pénztáros-rakt. an.könyvelő

1 fő

Raktáros-adminisztrátor

1 fő

Könyvelő

1 fő

Élelmezésvezető

1 fő

Szakácsnő

2 fő

Konyhalány

3 fő

Vez.szakm./ lakatos, gk.vezető

1 fő

Vízvez.és közp. fűtésszerelő

1 fő

Villanyszerelő

1 fő

Festő

1 fő