dr. Varga Rita regionális kollégiumvezető 7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14/a. , Pf: 116. t. 82/528-063 f. 82/528-065 e.
[email protected] www.kaposvaritorvenyszek.birosag.hu
ügyszám: 2014.Rk.II.C.7/11-VI.
Dél-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium Kollégiumvezetőjének 2014. évi BESZÁMOLÓJA
2
Tartalomjegyzék: I. Kollégiumi ülések (teljes- és részkollégiumi ülés, napirendi pontok megjelölése) ................ 5 1. Teljes kollégiumi ülés (Kaposvár) 2014. április 14. .......................................................... 5 2. Teljes kollégiumi ülés (Siklós, Hotel Castello) 2014. november 10. ................................. 6 3. Rész-kollégiumi ülések ...................................................................................................... 8 3.1. 2014. április 14. (Kaposvár) munkaügyi rész-kollégiumi ülés ................................... 8 3.2. 2014. április 14. (Kaposvár) Közigazgatási rész-kollégiumi ülés ............................... 9 3.3. 2014. november 10. (Siklós) Munkaügyi rész-kollégiumi ülés ................................ 10 3.4. 2014. november 10. (Siklós) Közigazgatási rész-kollégiumi ülés ............................ 10 3.5. 2014. november 11. (Siklós) Munkaügyi rész-kollégiumi ülés ................................ 10 3.6. 2014. november 11. (Siklós) Közigazgatási rész-kollégiumi ülés ............................ 11 II. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok elnökeivel, törvényszéki tanácselnökökkel történő konzultációs megbeszélések ........................................................................................ 11 1. közigazgatási és munkaügyi bíróságok elnökeivel, törvényszéki tanácselnökökkel tartott konzultáció ........................................................................................................................... 11 2. Kollégiumvezetői, kollégiumvezető-helyettesi látogatások ............................................. 12 3. Közigazgatási ügyszakos kezdő bírák részére Pp. XX. fejezetéből tartott megbeszélés . 12 III. Regionális kollégiumvezetői megbeszélések ..................................................................... 13 1. 2014. január 24-i regionális kollégiumvezetői megbeszélés ............................................ 13 2. 2014. március 21-i regionális kollégiumvezetői megbeszélés ......................................... 13 3. 2014. május 29-30-i regionális kollégiumvezetői megbeszélés ....................................... 14 4. 2014. október 6-i regionális kollégiumvezetői megbeszélés ........................................... 16 IV. Nyitott bírósági programban való részvétel ....................................................................... 17 1. Programsorozat első állomása .......................................................................................... 18 2. A programsorozat második állomása ............................................................................... 19 V. Magyar Igazságügyi Akadémiával kapcsolatos tevékenység (oktatás) .............................. 21 VI. Kapcsolat a joggyakorlat-elemző munkacsoporttal ........................................................... 23 1. Kisajátítási joggyakorlat-elemző csoport munkájához való segítségnyújtás ................... 23 2. Kormánytisztviselői döntőbizottság határozatainak felülvizsgálata iránti joggyakorlat-elemző csoport munkájához való segítségnyújtás .......................................... 23 3. Felmondások, azonnali hatályú felmondások iránti joggyakorlat-elemző csoport munkájában való segítségnyújtás ......................................................................................... 24 4. Közigazgatási bírságot kiszabó közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti joggyakorlat-elemző csoport munkájában való segítségnyújtás .......................................... 25 5. Társasházi közös tulajdonban álló ingatlanok használati jogának vizsgálata iránti joggyakorlat-elemző csoport munkájában való segítségnyújtás .......................................... 25 VII. Európai Jogi Szaktanácsadók ........................................................................................... 25 VIII. KMK, KK vélemények.................................................................................................... 27 1. 2/2014.(III.31.) KMK vélemény ...................................................................................... 27 2. 3/2013.KMJE határozat .................................................................................................... 27 3. 3/2014.(III.31.) KMK vélemény ...................................................................................... 28 4. 4/2014.(VI.23.) KMK. vélemény ..................................................................................... 28 5. 7/2014. (XI.25.) KMK vélemény ..................................................................................... 28 IX. Egyesületi rendezvények (kapcsolódó tevékenységek) ..................................................... 29 1. Munkaügyi Bírák Egyesületének évi rendes taggyűlése, szakmai konferenciája ............ 29 2. Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének szakmai konferenciája ............................... 30 3. Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének szakmai konferenciája, taggyűlése ............. 30 X. OBH megkeresések ............................................................................................................. 31 1. OBH megkeresések .......................................................................................................... 31
3 2. Kúriai megkeresések ........................................................................................................ 31 XI. Kollégiumi költségvetés ..................................................................................................... 32 XII. Régió törvényszékeinek ügyforgalmi adata ...................................................................... 32 1. A munkavégzés személyi feltételei .................................................................................. 32 2. A régió ügyforgalmi adatai (2014.) .................................................................................. 34 3. Ügyforgalmi adatok 2013-2014. összehasonlítás............................................................. 35 4. Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ügyforgalmi helyzete (2014. év) ........ 35 5. Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ügyforgalmi helyzete ................................. 36 6. A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ügyforgalmi helyzete ............ 37 7. Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ügyforgalmi helyzete......................... 39 Fellebbezett ügyek alakulása (Munkaügyi peres és Közigazgatási nemperes) .................... 41 XIII. Egyéb ............................................................................................................................... 44 1. Novell Vibe ...................................................................................................................... 44 2. Más regionális kollégium szakmai rendezvényén való részvétel..................................... 45 Összefoglaló ............................................................................................................................. 46
4
A
beszámoló
az
OBH
Elnökének
2014.OBH.XX.B.2.5/11.
sz.
átiratának
előzetesen megadott szempontjai alapján készült.
I. Kollégiumi ülések (teljes- és részkollégiumi ülése, napirendi pontok megjelölése) II. Közigazgatási és munkaügyi bíróságok elnökeivel történő megbeszélések (napirendek, témák) III. Regionális Kollégiumvezetői megbeszélések IV. Nyitott bíróság programban való részvétel V. Magyar Igazságügyi Akadémiával kapcsolatos tevékenység (oktatás, vitaanyag készítés) VI. Kapcsolat a joggyakorlat-elemző munkacsoporttal (adatszolgáltatás, egyéb) VII. EU Jogi Szaktanácsadók VIII. KMK, KK vélemények IX. Egyesületi rendezvények (kapcsolódó tevékenységek) X. OBH megkeresések XI. Kollégiumi költségvetés (felhasználása, maradványösszegek, stb.) XII. Régió törvényszékeinek ügyforgalmi adatai - közigazgatási ügyszakban - munkaügyi ügyszakban XIII. Egyéb.
5
I. Kollégiumi ülések (teljes- és részkollégiumi ülés, napirendi pontok megjelölése) 2014. évben a Dél-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium 2 teljes- és 2-2 részkollégiumi ülést tartott, melyek helyszínét és témáit a következőkben részletezem:
1. Teljes kollégiumi ülés (Kaposvár) 2014. április 14. Napirendi pontok:
regionális kollégiumvezető 2013. évi beszámolójának ismertetése, annak elfogadása
dr. Heinemann Csilla európai jogi szaktanácsadó bemutatkozása, tájékoztatása a megújuló európai jogi szaktanácsadói hálózatról. (Ppt. is készült dr. Heinemann Csilla bemutatkozásához.)
dr. Király Kornélia Kaposvári Törvényszéki bíró (cégbírósági csoportvezető) előadása a jogi személyeket érintő, az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépése miatt bekövetkező változásokról
Novell Vibe használatának bemutatása: dr. Vörös Viktor a Kaposvári Törvényszék bírósági titkárának prezentációja
6
Pp. 3. § (3) bekezdésének, valamint a Pp. 336/A. §-ának problematikája, a bizonyítási teher alakulása munkaügyi és közigazgatási perekben. Előterjesztő: munkaügyi szakágban: dr. Varga Rita kollégiumvezető, valamint közigazgatási szakágban: dr. Sipos Balázs kollégiumvezető-helyettes. (Írásbeli előterjesztés is készült.)
Ügyrend-módosítás az 508/2013. (XII.18.) OBHE sz. határozat melléklete alapján Előadó: dr. Varga Rita kollégiumvezető
2. Teljes kollégiumi ülés (Siklós, Hotel Castello) 2014. november 10. A Dél-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium Siklóson, 2014. november 10-11-én megtartotta 2014. évi második teljes kollégiumi ülését, valamint munkaügyi és közigazgatási rész-kollégiumi üléseit. A teljes kollégiumi ülésen meghívott előadóként részt vett dr. Csorba Anna, az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat munkaügyi koordinátor-helyettese, valamint vendégként dr. Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem ÁJK Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszékének tanszékvezetője. A teljes kollégiumi ülés napirendjére került a személyiségi jogok sérelme és a sérelemdíj, melyről élvezetes előadást tartott dr. Imre Zita, a Szekszárdi Törvényszék Tanácselnöke. A közigazgatási hatóság tényállás-felderítési kötelezettségét, a Ket. 50. §-a alapján dr. Hum Ferenc, a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság közigazgatási bírája az egyes ügytípusok bemutatásával adta elő. Sor
került
az
Európai
Jogi
Szaktanácsadói
Hálózat
közigazgatási
ügyszakos
szaktanácsadójának, dr. Heinemann Csillának az előadására is, aki a legújabb európai bírósági döntésekről számolt be. A teljes ülés részletes napirendi pontjai a következők voltak:
Személyiségi jogok sérelme, sérelemdíj a munkaviszonyban, figyelemmel az új Ptk. 2:52. § (1) és (2) bekezdésére. Előadó: dr. Imre Zita, a Szekszárdi Törvényszék Tanácselnöke volt.
7 A napirendi ponthoz részletes vázlat készült, melyben a tanácselnök kitért az új jogintézmény bemutatására. Összehasonlító elemzést végzett a nem vagyoni kártérítés és a sérelemdíj jogintézményei között és számot adott az előadás a személyiségi jog megsértésének korábbi kúriai és ítélőtáblai gyakorlatról is. Az érdekes és informatív előadás nagy sikert aratott.
A közigazgatási hatóság tényállás-felderítési kötelezettsége a Ket. 50. §-a alapján előadó: dr. Hum Ferenc, a Szekszárdi KMB közigazgatási bírája. Az előadáshoz írásbeli előterjesztés készült.
„1/2014. PK. vélemény ismertetése „az ítélet hatályon kívül helyezésével kapcsolatos kérdésekről” előadó: dr. Varga Rita regionális kollégiumvezető volt.
Európai Uniós szaktanácsadók tájékoztatása:
a./ közigazgatási ügyszak: dr. Heinemann Csilla kúriai bíró (szaktanácsadó) az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének feltételeiről és az egyes perekben alkalmazott eseti döntésekről beszélt. A Ppt-s előadás kitért az utolsó félév jelentősebb EUB ítéleteire is, illetve azok Magyarországon való alkalmazhatóságára is. b./ munkaügyi ügyszak: dr. Csorba Anna bíró (koordinátor-helyettes) téma: az európai uniós joggyakorlat a munkaügyi szakágakban, előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének feltételrendszere
Munkaviszony elhatárolása a vállalkozási és megbízási jogviszonytól előadó: Májerné dr. Bükkösdi Diána, a Pécsi Törvényszék tanácselnöke volt
Az előzetesen megküldött írásbeli anyaghoz Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna kúriai bíró az utolsó év legérdekesebb kúrai jogeseteit ismertette e témakörhöz kapcsolódóan.
2015. évi munkaterv előterjesztése előadó: dr. Varga Rita regionális kollégiumvezető
8 3. Rész-kollégiumi ülések 3.1. 2014. április 14. (Kaposvár) munkaügyi rész-kollégiumi ülés Részletes napirendi pontjai az alábbiak voltak: A./ Az Mt. 82. §-ának jogalkalmazási kérdései, avagy a munkaviszony megszüntetésének jogkövetkezménye. A téma feldolgozása munkacsoportban történt. A munkacsoport vezetője dr. Tolnai Ildikó, a Pécsi Törvényszék tanácselnöke (később megbízott kollégiumvezető-helyettese) volt. A munkacsoport tagjai: Májerné dr. Bükkösdi Diána Pécsi Törvényszék tanácselnöke és dr. Rendeki Ágnes, a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke (a Pécsi Törvényszék megbízott elnöke), valamint dr. Belányi Ágnes bírósági titkár voltak. A munkacsoport a régió ítéleteinek (kb. 50 db) áttanulmányozását követően vont le következtetéseket a munkaviszony megszüntetéséhez fűződő jogkövetkezmények általánosítható tapasztalatairól. A munkacsoport előterjesztése alapján a kollégium élénk vita után az alábbiak szerint határozott: 1/2014. (IV.14.) munkaügyi részkollégiumi ajánlás: A munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránti pereket befejező ítélet rendelkező része erre irányuló külön kérelem nélkül is tartalmazza annak megállapítását, hogy a munkaviszony jogellenesen került megszüntetésre. 2/2014. (IV.14.) munkaügyi részkollégiumi ajánlás: a./ A munkavállalót kárenyhítési kötelezettség terheli a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén, b./ Az Mt. 82. §-ában írtak alkalmazása során a munkaviszony megszüntetését követően elért jövedelmet levonásba kell helyezni. Megállapodtak a részkollégiumi ülésen jelen lévő bírák abban is, hogy a 3/2014. (III.31.) KMK vélemény szerint az elmaradt jövedelem tételeit a kereset szerinti jogcímenként kell vizsgálni, és az ítélet rendelkező részében jogcímenként és összegszerűen elkülönítve kell azokat feltüntetni. Az elérhető jövedelem egyes jogcímei szerinti tételekből külön-külön kell levonásba helyezni azt, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna.
9 Az elmaradt jövedelem különböző jogcímű tételeinek összegét bruttó összegben, illetve ha az adott jövedelemtétel után a munkavállalót nem terheli személyi jövedelemadó, ennek megfelelően kell számításba venni. Az elmaradt munkabér meghatározásakor pedig annak bruttó összegéből levonásba kell helyezni a munkavállalót a társadalombiztosítási szabályok járulékok összegét. Azon kérdésben, hogy lehetséges-e az elmaradt jövedelem megfizetésére történő kötelezés az ítélet kihirdetését követő időre, a bírói gyakorlat még ma sem egységes, a kollégiumban kialakult
eltérő
vélemény-különbségeket
tájékoztatásul
kollégiumvezető
a
Kúria
kollégiumvezető-helyettesének megküldte. B./ Ugyanezen részkollégium Deutschné dr. Kupusz Ildikó (Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke) írásbeli előterjesztése alapján a 2011. évi CXCI. törvénynek (Mmtv.) az egészségi állapothoz és a rehabilitálhatósághoz kapcsolódó egyes kérdései témakörében készült előterjesztését is megtárgyalta. A kollégiumon egységes álláspont nem alakult ki abban a kérdésben, hogy mi a helyes és követendő eljárás akkor, ha a fél keresetében csupán az egészségi állapotának kérdését vitatja, és ez esetben szükséges-e a komplex (orvos-, foglalkoztatási és rehabilitációs szakértő) felülvizsgálat a bírósági eljárásban, vagy csupán elegendő igazságügyi orvosszakértői vélemény beszerzése a perben. A regionális kollégium ezt a szakmai anyagot és a részkollégiumi jegyzőkönyvet a
Kúria
III.
tanácsának
és
a
Kúria
Közigazgatási-Munkaügyi
Kollégiuma
kollégiumvezető-helyettesének tájékoztatásul megküldte. A részkollégiumi tagok közös álláspontot abban alakítottak ki, hogyha a rehabilitáció is vitás az egészségi állapotot meghaladóan, ez esetben mindenképp komplex szakértői véleményt szükséges beszerezni az Mmtv-s perekben, ha a szolgálati idő kérdése nem vitás.
3.2. 2014. április 14. (Kaposvár) Közigazgatási rész-kollégiumi ülés Napirendi pontok: A. Az új földforgalmi törvényről (2013. évi CXXII. törvény) szóló tájékoztatás, és a termőföldszerzés új eljárási rendjének ismertetése. előadó: dr. Wéber Gabriella a Baranya Megyei Kormányhivatal Földhivatalának Hivatalvezetője volt.
10 B. Határozat-szerkesztés kezdő közigazgatási bírák számára, előadó: dr. Heinemann Csilla kúriai bíró A kúriai bíró a kúriai tapasztalatai alapján, továbbá az ezen témakört vizsgáló joggyakorlatelemző-csoport összefoglaló véleménye ismeretében adott tájékoztatást az egyes határozatszerkesztési hibákról, mely ismertetés azért volt különösen fontos, mert a régióban 2013-2014. évben összesen 5 kezdő közigazgatási bíró kezdte meg ítélkezési tevékenységét.
3.3. 2014. november 10. (Siklós) Munkaügyi rész-kollégiumi ülés Napirendi pontok: A. Munkaviszony helyreállítása az Mt. 65. § (3) bekezdése szerinti védelem alatt álló munkavállalóknál előadó: dr. Tímár Tünde, a Kaposvári KMB munkaügyi ügyszakos bírája, írásbeli előterjesztés alapján. A rész-kollégiumi ülés e tárgyban akképpen foglalt állást, hogy jogszabály-módosítás nélkül a jogi helyzet nem oldható meg megnyugtatóan.
3.4. 2014. november 10. (Siklós) Közigazgatási rész-kollégiumi ülés
Kerekasztal beszélgetés dr. Hajnal Péter kúriai tanácselnökkel és dr. Heinemann Csilla kúriai bíróval, a közigazgatási ügyszakos bírák számára.
Téma: eljárásjogi kérdések; moderátor: dr. Sipos Balázs regionális kollégiumvezetőhelyettes volt.
3.5. 2014. november 11. (Siklós) Munkaügyi rész-kollégiumi ülés 1. A
kárenyhítési
kötelezettség
problematikája
a
munkaviszony jogellenes
megszüntetése esetén; írásbeli előterjesztés alapján, előadó: dr. Karászi Gábor, a Székesfehérvári KMB munkaügyi ügyszakos bírája volt. 2. Mt. és Ptk. késedelmi kamattal kapcsolatos rendelkezésének alkalmazása előadó: dr. Csullag József, a Szekszárdi KMB munkaügyi ügyszakos bírája volt.
11 3. Folyamatosan fennálló munkaviszony esetén a ki nem adott szabadság elévülésének kérdése, előterjesztő és egyben előadó is: dr. Csullag József, a Szekszárdi KMB munkaügyi ügyszakos bírája 4. Mt. 83. § (1) bekezdésének alkalmazása során a 18,5% járulék levonásának helyzete előadó: dr. Csullag József, a Szekszárdi KMB munkaügyi ügyszakos bírája Az írásbeli előterjesztésekkel a rész-kollégium egyetértett, külön állásfoglalás nem született. 5. Workshop Pp. 355. §-a szerinti egyeztetés alkalmazásáról, továbbá mediáció alkalmazásának lehetséges kérdései a munkaügyi eljárásban. koordinátor: dr. Varga Rita, regionális kollégiumvezető volt.
3.6. 2014. november 11. (Siklós) Közigazgatási rész-kollégiumi ülés A. A becslési eljárás egyes kérdései, a joggyakorlat elemző csoport munkájának összegzése és ismertetése, előadó: dr. Hajnal Péter, kúriai tanácselnök volt. B. Az ügyféli minőségen alapuló kereshetőségi jogról előadó: dr. Sipos Balázs, regionális kollégiumvezető-helyettes volt, írásbeli előterjesztés történt. C. Közigazgatási perben a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasításáról szóló rendelkezések alkalmazása, írásbeli előterjesztő és előadó: dr. Sipos Balázs, regionális kollégiumvezető-helyettes volt.
II. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok elnökeivel, törvényszéki tanácselnökökkel történő konzultációs megbeszélések 1. közigazgatási és munkaügyi bíróságok elnökeivel, törvényszéki tanácselnökökkel tartott konzultáció 2014-ben két alkalommal került sor konzultációs megbeszélésre a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökeivel, és a törvényszéki tanácselnök részvételével: 1. 2014. február 24-én, valamint 2. 2014. július 14-én.
12 Mindkét alkalommal a megbeszélés fő célja az volt, hogy a megrendezésre kerülő teljes- és részkollégiumi üléseket előkészítsük. Fontos, hogy olyan kérdések kerüljenek mindkét szakág területén megvitatásra, amelyeket a bírák a mindennapi jogalkalmazás során a legaktuálisabb kérdésnek tartanak, továbbá fontos azon témák megtárgyalása is, amelyet a II. fokú tanácsok elnökei fontosnak találnak az ítélkezési színvonal javítása érdekében. E megbeszélésen a Novell Vibe használat fontossága mindig szóba kerül, továbbá hangsúlyt kap a kúriai elvi közzétételi tanácsok munkájának segítése is. Ezen megbeszélésen tájékoztattam a megjelent elnököket, tanácselnököket a regionális kollégiumvezetői megbeszélésen elhangzottakról is, a megbeszélésekről emlékeztető készült 2014. Rk. II. C. 7/11-V. és 2014. Rk.II.C.7/45-X. szám alatt.
2. Kollégiumvezetői, kollégiumvezető-helyettesi látogatások A./ 2014. július 8-án Székesfehérváron, július 10-én Szekszárdon a regionális kollégiumvezetőhelyettesessel látogatást tettem, ahol alkalmunk nyílt elsősorban a közigazgatási és munkaügyi bíróság bíráival való konzultációra is. Ezeken a közvetlen megbeszéléseken lehetőség van a gyakorlatban előforduló vitás kérdések tisztázására is. B./ 2014. október 10. napján a Pécsi Törvényszék civilisztikai kollégiumának ülésén vettem részt, melyet követően lehetőségem volt a törvényszéki tanácselnökökkel való tanácskozásra is. A pécsi törvényszéki kollégium munkaügyi témát is napirendre tűzött, ezért kaptam meghívást a törvényszéki kollégiumi ülésre. 3. Közigazgatási ügyszakos kezdő bírák részére Pp. XX. fejezetéből tartott megbeszélés 2014. november 28-án a Pp. XX. fejezetét érintően a kezdő közigazgatási ügyszakos bírák számára konzultációt tartottunk dr. Sipos Balázs regionális kollégiumvezető-helyettessel Kaposváron. A konzultáció alkalmával megvitatásra kerültek mind a bírák által előzetesen írásban feltett kérdések, mind a konzultáción szóban felmerülő kérdések.
13
III. Regionális kollégiumvezetői megbeszélések 1. 2014. január 24-i regionális kollégiumvezetői megbeszélés 2014. évben az első regionális kollégiumvezetői megbeszélés 2014. január 24-én került megtartásra az OBH-ban, az Észak-Magyarországi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium szervezésében. Napirendi pontok voltak: 1. Tájékoztató a Hivatal részéről a regionális kollégiumok egységes arculatáról 2. Tájékoztató a Hivatal részéről aktuális kérdésekről, mint 3.000.000,- Ft-os költségvetési keret felhasználása 3. Novell Vibe-bal kapcsolatos egyeztetés - kollégiumvezető és helyettese számára látható legyen-e a többi regionális kollégium munkafelülete is? - jogerős határozatok feltöltésének módszere, a kollégiumi dokumentumtár kialakításának kérdései 4. Ügyrenddel kapcsolatos OBH elnöki ajánlás megbeszélése
2. 2014. március 21-i regionális kollégiumvezetői megbeszélés Az Észak-magyarországi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium szervezésében került megtartásra az OBH-ban. Napirendi pontok az alábbiak voltak: 1. Beszámolók a kollégiumok eddigi, illetve aktuálisan folyó szakmai munkájáról 2. A kollégiumvezetői éves beszámoló tartalmának megvitatása 3. A Pp. 130. §-a és a hiánypótlási eljárások 4. A termőföldek megszerzésével kapcsolatos újabb földhivatali eljárások 5. Novell Vibe jogosultságok
14
3. 2014. május 29-30-i regionális kollégiumvezetői megbeszélés 2014. május 29-30-án Fonyódon, a Kaposvári Törvényszék fenntartása alatt álló üdülőben tartottuk a Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiumvezetők értekezletét. A vezetői tanácskozáson olyan aktuális szakmai kérdésekről esett szó, amelyek a közigazgatási és munkaügyi szakágat összességében, illetve külön-külön is érintik. Dr. Vajas Sándor, az Országos Bírósági Hivatal Hivatali Osztályának osztályvezetője a Novell Vibe-ra feltöltött ítéletek tematizálási szempontjairól tájékoztatta a résztvevőket, majd a kollégiumvezetők munkáját segítő informatikai, illetve személyzeti kérdésekről tartott előadást.
A szakmai fórumon az alábbi napirendi pontok voltak: 1. Tájékoztatás a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok működését érintő kérdésekről. 2 A bíróságokon és az Országos Bírósági Hivatalban foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési
feltételének meghatározásáról, ügyviteli
vizsgájáról szóló 5/2001. (III.13.) IM rendelet módosítására vonatkozó tervezet megvitatása.
15 3. Az európai jogi szaktanácsadói hálózat
munkaügyi ügyszakos honlap tartalmára
vonatkozó elképzelése megvitatása. 4. A Pp. 95.§ (2) bekezdésének alkalmazása a végrehajtás felfüggesztésére is irányuló kérelem esetén, javaslat kidolgozása a Kúria felé. 5.
A
perbe
történő
beavatkozás
és
a
közigazgatási
határozat
végrehajtásának
felfüggesztésének kérdése az 1/2008. KJE-PJE fényében, javaslat kidolgozása a Kúria felé. 6. A regionális valamint a helyi kollégiumvezetők feladat- és hatásköreinek elhatárolási problémái. 7. Bíró vizsgálattal kapcsolatos előterjesztések megvitatása 8. A beavatkozás-perbehívás általános szabályainak alkalmazása a közigazgatási perekben, illetve a beavatkozás lehetősége a közigazgatási nemperes eljárásokban gyakorlati kérdései. 9. Klebersberg Intézményfenntartó Központ alperesi pozíciójának gyakorlati kérdései 10. Az Mt. 82. § (2) bekezdésével kapcsolatban kiadott 3/2014. (III.31.) KMK vélemény gyakorlati hatásai. 11. Az ülnökrendszer jelene és jövője. 12. A döntőbizottsági eljárás szabályainak, és az ott született határozatoknak bíróság általi felülvizsgálatának gyakorlati kérdései. 13. A 2005. évi XVII. tv. 3. § (4) bekezdésének értelmezése a nemperes eljárás nem érdemi végzéseihez kapcsolódó jogorvoslattal összefüggésben. 14. Az EU Bíróságának C-115/13. számú ügyben hozott ítélete – és a közigazgatási bíróságok előtt folyamatban lévő jövedéki bírság tárgyában folyó ügyekben magánfőzetés utáni 0%-os adókulcs értelmezése. 15. A Kecskemét KMB 14.K.27.771/2013/8. és 14.K.27.633/2013/22/II. számú végzésének ismertetése, melyben az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezték.
16
4. 2014. október 6-i regionális kollégiumvezetői megbeszélés A 2014. október 6-i megbeszélés szervezője az Alföldi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium volt. Napirendi pontok az alábbiak voltak: 1. A Regionális Kollégiumokban felvetődött legfontosabb szakmai kérdések, illetve a kollégiumokban erre adott válaszok és vélemények ismertetése, megbeszélése A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kezdeményezése, amelyben az Alkotmánybíróságtól kérte, hogy állapítsa meg a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V.12.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességét és nemzetközi szerződésbe ütközését, valamint megsemmisítését A Kúria 1/2014. (VI. 30.) PK véleménye az ítélet hatályon kívül helyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről. Egyes korábbi MÁV-dolgozó nyugdíjasok vasúti menetkedvezményre való jogosultságával kapcsolatos ügyek, figyelemmel a Kúria e tárgyban hozott határozatára. A 10.000,- forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján történő megfizetésével összefüggésben felmerülő jogalkalmazási nehézségek. A társadalombiztosítási határozatok bírósági felülvizsgálatának tapasztalatai (különös figyelemmel a szakértői bizonyításra).
17
- A vezető tisztségviselők kárfelelőssége. A színlelt szerződésekkel kapcsolatos hatásköri kérdések. A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatainak felülvizsgálatával kapcsolatos jogalkalmazási kérdések. A megszüntetett munkaviszony fogalma. 3. A Regionális Kollégiumok rendelkezésére bocsátott költségvetési keretek eddigi felhasználásának tapasztalatai (felhasználás, maradvány, adminisztratív vagy egyéb problémák stb.). Előadók: a kollégiumvezetők. 4. A Regionális Kollégiumok és az illetékességi területükön működő oktatási intézmények együttműködésének lehetséges keretei: felsőfokú oktatási intézményekkel, egyetemi jogi karokkal megállapodás kötése, azok tartalmi elemei, az általános-, és középiskolákkal a „Nyitott Bíróság” program keretein belüli kapcsolattartás, a látogatások lebonyolítása körében a tapasztalatcsere. Előadó: dr. Majercsik Erika 5. Beszámoló a 2014. szeptember 22-23. napján, Debrecenben megrendezett menekültügyi konferencia szervezési, szakmai tapasztalatairól. Előadó: dr. Figula Ildikó
IV. Nyitott bírósági programban való részvétel A Dél-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium is bekapcsolódott az Országos
Bírósági
Hivatal
által
elindított
Nyitott
bírósági
programsorozatba.
A
középiskolások rendkívüli osztályfőnöki órákon kapnak tájékoztatást a legalapvetőbb jogi ismeretekről, a hatalmi ágak szétválasztásáról, az igazságszolgáltatás és bírói függetlenségről, a bírósági szervezetrendszerről, a hatásköri és illetékességi szabályokról, továbbá a munkaügyi és közigazgatási perekkel kapcsolatos legegyszerűbb rendelkezésekről. A regionális kollégium egyetértett a kezdeményezés mottójával: „Attól félsz, amit nem ismersz.”
18
Minél többet tudnak az igazságszolgáltatásról az oda fordulók, annál inkább elfogadják és tisztelik a bíróság döntéseit, annál nagyobb a bizalom a bíróságokban. Ezért előadásainkat az életkori sajátosságoknak megfelelően úgy alakítottuk, hogy a diákság jogait és a munka világába való belépés kérdéseit, a hallgatói jogokat, a közigazgatási alapismereteket Ppt-s prezentációval szemléltetve ismerjék meg. A régió törvényszékeivel együttműködve bonyolítjuk le programjainkat. 1. Programsorozat első állomása A programsorozat első állomása Kaposvár volt, ahol 2014. szeptember 23-án. A Római Katolikus Gimnázium 11. évfolyamos diákjainak tartott prezentációs tájékoztatást dr. Vörös Viktor titkár az alapvető munkajogi és közigazgatási jogi ismeretekből. A diákok a bíróság egy olyan szervezetével ismerkedhettek meg közelebbről, amely őket közvetlenül is érintő kérdésekkel foglalkozik, hiszen az iskolapadot elhagyva előbb vagy utóbb a munka világában találják magukat. A prezentáció segítséget nyújtott többek között olyan, a diákokat széles körben érintő kérdések megválaszolásában, mint a diákmunka vállalása,
ismertetőt
hallhattak
(jogosítványszerzés, nyelvvizsgázás)
egyes
hatósági
eljárásokról,
azok
folyamatáról
19 2. A programsorozat második állomása 2014. november 4-én a Nyitott Bíróság program keretei között, szervezett tematikus napot a Szekszárdi Törvényszék a Dél-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiummal együttműködésben.
A közös rendezvény célja az volt, hogy a programot követően a diákok tájékozottabban kössenek munkaszerződést, illetve felkészültebben lépjenek a felsőoktatási intézményekbe, egyúttal a felmerülő problémák lehetséges megoldásához kapjanak alapvető ismereteket, bemutatva ezek rendezésében a bíróságok, ezen belül a közigazgatási és munkaügyi bíróságok szerepét. Dr. Vörös Viktor a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság titkára nyitó előadásában a tanulás melletti munkavállalás, míg dr. Zlatics Judit a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság titkára a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos kérdéseket tekintette át.
20 A program második részében Deutschné dr.
Kupusz
Ildikó
bíró,
a
Szekszárdi
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke bemutatta a hallgatóknak a bíróságok szervezetét, működését, egyúttal a hallgatói munkavállalás kapcsán felmerült konkrét jogeseteket ismertetett példákkal illusztrálva a jogérvényesítés nehézségeit.
Dr. Sipos Balázs regionális kollégiumvezető-helyettes, a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megbízott elnöke a közigazgatási és munkaügyi bíróságok sajátos feladatairól, illetőleg a közigazgatási eljárások mindenkit érintő kérdéseiről tartott szemléletes előadást. A diákok által feltett kérdések megvitatását követően a rendezvényt a Szekszárdi Törvényszéken folyó munka és a bíróság épületének bemutatása zárta, melyet a törvényszék elnökhelyettese dr. Farkas László személyesen vezetett. A megye 8 középiskolájából mintegy 90 hallgató kitartó érdeklődéssel kísérte végig a programot, amely a sajtó érdeklődésére is számot tartott.
21
V. Magyar Igazságügyi Akadémiával kapcsolatos tevékenység (oktatás) 1. MIÁ-n a regionális kollégiumok szerepe, helye a bírósági szervezetrendszerben szervezett kétnapos konferencián előadást tartottam Ppt-vel, a címe: „A regionális kollégiumok működésének eddigi tapasztalatai, együttműködés a törvényszéki kollégiummal.” Ugyanezen szakmai tanácskozásra a bírói munka értékelése témához vitaanyagot készített dr. Cséffán József regionális kollégiumvezető, melyhez véleményt fűztem. 2. A Magyar Igazságügyi Akadémia 2014. szeptember 8-12. között a határozott időre kinevezett civilisztikai ügyszakos bírák képzésének második fordulóját tartotta meg, melynek keretében 2014. szeptember 10-én gyakorlatvezetőként közreműködtem a képzésben. Anyagi jogi elemző foglalkozás a bírói gyakorlat tükrében: a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata témakörben, 6,5 órában. 3. A Magyar Igazságügyi Akadémia 2014. szeptember 29. és 30. napján a közigazgatási ügyeket tárgyaló bírák konzultációs tanácskozását szervezte meg, ahol 2014. szeptember 29. napján dr. Sipos Balázs Dél-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium kollégiumvezető-helyettes a közizgatási nemperes eljárások témában tartott egy órás előadást. 4. Témajavaslatot tettem továbbá a MIÁ-nak dr. Hajnal Péter kúriai tanácselnök előadó személyére is, aki egyeztetést követően a felkérést elfogadta és 2014. szeptember 29én a MIA által szervezett tanácskozáson az Európai Unió Bírósága döntéseinek aktuális adójogi vetületei témában tartott nagy sikerű előadást. 5. 2014. október 1-2. napján került megtartásra a MIÁ-n a munkaügyi bírák konzultációja, melynek keretében október 2-án a közszolgálati döntőbizottság határozatainak felülvizsgálatával kapcsolatos jogalkalmazási kérdésekről tartottam 1 órás Ppt-s előadást. Október 2-án az „Egyenlő bánásmód elve az európai jogrendszerben” címmel a Déldunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium javaslatára dr. Csullag József, a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája, valamint dr. Bonnyai Réka, a Szekszárdi Törvényszék titkára tartott nagy sikerű előadást. 6. A Pp. 85. § (2) bekezdése alkalmazhatóságának tárgyában készítettem egy vitaanyagot, melynek összegzését – mint a Dél-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium kollégiumi tagjainak többségi álláspontját – 2014. május 20. napján továbbküldtem a Kúriának 2014.Rk.II.C.7/32. szám alatt.
22 7. A
10.000,-
Ft-ot
meghaladó
eljárási
illetékek
megfizetése
témakörében
válaszoltam az Észak-magyarországi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium kollégiumvezető megkeresésére. 8. 2014. Rk.II.C.7/18. szám alatt 2014. február 18-án kérdéseket intéztem a kollégiumi tagsághoz 5 pontban, és a következő kérdésekben kértem véleményt nyilvánítani Vibe, vagy e-mail útján: a. melyik jogszabályt alkalmazzuk a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényt módosító 2013. évi CCXXV. törvény alapján. A jogi probléma az volt, hogy a folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazhatóságról a jogalkotó nem rendelkezett, kérdés, hogy a folyamatban lévő perekben melyik jogszabályt lehetett alkalmazni. b. Mi a helyzet abban az esetben, ha a felek határozott időtartamú munkaszerződésben állapodnak meg, de a lejár az 5 év és a munkavállaló folyamatosan
továbbdolgozik
az
adott
munkáltatónál.
Mi
ennek
a
jogkövetkezménye az új Mt. szabályai alapján? c. A szabadság megállapítása keresőképtelenség esetén. Miként kell azt a rendelkezést alkalmazni, hogy az Mt. 115. § (2) bekezdés e./ pontja alapján munkában töltött időnek minősül a tárgyévi szabadság mértékének a megállapítása szempontjából a naptári évenként 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség? d. Mi a helyzet a túlvett-túladott szabadság elszámolása esetén (új Mt. 161. § (2) bekezdés b./ és 164. §-a)? e. Munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő kárfelelőssége az új Ptk. hatályba lépése után. Ezen kérdésekre a kollégium valamennyi közigazgatási és munkaügyi bírósága válaszolt, továbbá a Kaposvári Törvényszék 3. tanácsának előadó bírája is kifejtette részletes jogi álláspontját mindkét kérdésben. Fenti témakörökben keletkezett vitaanyagot továbbítottam.
a Kúria kollégiumvezető-helyetteséhez
23
VI. Kapcsolat a joggyakorlat-elemző munkacsoporttal 1. Kisajátítási joggyakorlat-elemző csoport munkájához való segítségnyújtás Dr. Kalas Tibor kúriai kollégiumvezető a joggyakorlat-elemző csoport csoportvezetője kérésére először a régió területén megvizsgáltuk, hogy az illetékességi területünkön működő bíróságokon 2010. és 2013. között hány „klasszikus” kisajátítási pert fejeztek be a bíróságok. Külön vizsgáltuk azt, hogy mely ügyekben nem terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet a felek a Kúriához. Azt is meg kellett jelölnünk, hogy hány „sorozatper” volt folyamatban a fenti időszakban, illetőleg az autópálya építésével érintett pereket külön kellett megjelölni. Számszerű
összegzést
követően
a
joggyakorlat-elemző
csoportnak
megküldtük
a
kimutatásunkat (2014.Rk.II.C.7/51-IX. szám alatt). Ezt követően a joggyakorlat-elemző csoport vezetőjének felkérésére egy öt oldalból álló teszt nyomtatványt töltöttünk ki, amelyhez valamennyi kisajátítással érintett ügyben külön aktavizsgálatot kellett elvégezni. E részletes elemző vizsgálatot dr. Sipos Balázs kollégiumvezető-helyettes végezte el a régió területéről beszerzett akták alapján. 51 ügyben került akták részletes áttekintését követően a kérdőívek kitöltésére. Dr. Sipos Balázs kollégiumvezető-helyettes a joggyakorlat-elemző csoport tagja is volt, az elemző munkát dr. Zlatics Judit Pécsi KMB titkár is segítette.
2.
Kormánytisztviselői
döntőbizottság
határozatainak
felülvizsgálata
iránti
joggyakorlat-elemző csoport munkájához való segítségnyújtás 2014. július 4-én érkezett dr. Stark Marianna kúriai tanácselnök megkeresése, mint joggyakorlat-elemző csoportvezetőjétől aziránt, hogy adjak tájékoztatást a régió területén arról, hogy 2012. augusztus 1-t követően hány kormánytisztviselői döntőbizottsági határozat felülvizsgálata iránti per indult, hány ügy fejeződött be I. és II. fokon, az ilyen ügyben eljáró bírák milyen jogértelmezési kérdéseket vetettek fel, a kormánytisztviselők fordultak-e keresetükkel közvetlenül a bírósághoz arra hivatkozva, hogy a kormánytisztviselői döntőbizottság határidőn belül nem bírálta el a kérelmüket. A joggyakorlat-elemző csoportot 2014. augusztus 29-én 2014.Rk.II.C.7/53-V. szám alatt tájékoztattam a régió területén tapasztaltakról.
24
Magam nem vagyok tagja a joggyakorlat-elemző csoportnak, de miután e témához tartozó tárgykörből (döntőbizottsági határozat bírósági felülvizsgálatából) tartottam a MIÁ-n tájékoztatást a munkaügyi ügyszakos bíráknak, ezért felvettem a kapcsolatot a Dr. Kálcsics Adriennel, a Miniszterelnökség Kormánytisztviselői Döntőbizottság Titkársága vezetőjével, és a tőle kapott döntőbizottságról szóló statisztikai adatokat és az elmúlt évek tapasztalatairól szóló jogi intézmény bevezetéséhez kapcsolódó elemző összefoglalót tájékoztatásképpen megküldtem a joggyakorlat-elemző csoport vezetőjének tájékoztatásképpen. Itt jegyzem meg azt is, hogy 2014. szeptember 10. napján a határozott időre kinevezett civilisztikai ügyszakos bírák képzésében való részvételemkor a Kúria III. tanácsának két tagjával: dr. Farkas Katalinnal és dr. Magyarfalvi Katalinnal vettem fel a kapcsolatot annak érdekében, hogy részemre adjanak tájékoztatást a társadalombiztosítási határozatok, öregségi nyugdíj, Mmtv-vel kapcsolatos kúriai döntésekről. Ehhez mindkét kúriai bíró nagy segítséget nyújtott.
3. Felmondások, azonnali hatályú felmondások iránti joggyakorlat-elemző csoport munkájában való segítségnyújtás
A Kúria Közigazgatási-munkaügyi Kollégiumának munkaügyi szakágának joggyakorlatelemző csoport csoportja a felmondások és azonnali hatályú felmondások tekintetében vizsgálta az ítélkezési gyakorlatot a munkaügyi jogvitákat elbíráló I. és II. fokú bíróságok, valamint a Kúria tekintetében. A joggyakorlat-elemző csoport által elfogadott munka- és ütemterv alapján a régió bíróságai megküldték az aktavizsgálatot végző dr. Tománé dr. Szabó Rita, a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnökének e tárgykörben keletkezett ítéleteit, a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságról 37 db I. fokú és a Kaposvári Törvényszékről 9 db II. fokú ítélet került a joggyakorlat-elemző csoport részére megküldésre.
25
4. Közigazgatási bírságot kiszabó közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti joggyakorlat-elemző csoport munkájában való segítségnyújtás
A Kúria Közigazgatási-munkaügyi Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese 2014. június 5. napján érkezett megkeresésére – amelyben a joggyakorlat-elemző csoport a bírságot kiszabó közigazgatási határozatokkal kapcsolatos ítélkezést vizsgálta – a régió ugyancsak segítséget nyújtott a joggyakorlat-elemző csoportnak a munkaügyi bírságot kiszabó közigazgatási határozat felülvizsgálata során a bíróság megváltoztatási jogkörének értelmezése, és a munkaügyi bírság összegének mérséklése kérdésében. Egy ügyet a régió területéről 2014.Rk.II.C.7/42-V. szám alatt küldtem meg az e körben keletkezett válaszommal együtt a joggyakorlat-elemző csoport vezetőjének.
5. Társasházi közös tulajdonban álló ingatlanok használati jogának vizsgálata iránti joggyakorlat-elemző csoport munkájában való segítségnyújtás
Ezen túlmenően a társasházi közös tulajdonban álló ingatlanok használati jogának kérdéskörében adtunk adatszolgáltatást arról, hogy a régión belül nem volt a társasági közös tulajdonban álló egyes ingatlanrészek ingatlan-nyilvántartási bejegyezhetőségével kapcsolatos per folyamatban.
VII. Európai Jogi Szaktanácsadók Dr. Heinemann Csilla kúriai bíró a közigazgatási ügyszakban 2014. február 14-én (2017. február 14. napjáig), míg dr. Szabó László a Szegedi KMB bírája munkaügyi ügyszakban 2014. november 15-én (2017. november 15. napjáig) kapott európai jogi szaktanácsadói kinevezést. Dr. Csorba Anna koordinátor-helyettes joghatóság tárgyában elemzést küldött a régió számára. Az elemzéshez mellékelte az ún. joghatóság vizsgálata egyedi munkaszerződéseknél dr. Bóka János által készített folyamatábrát, melyet a tagoknak e-mail útján megküldtem, illetve a Novell Vibe-ra is feltöltésre került.
26
Dr. Csorba Anna koordinátor-helyettes megkereste továbbá a regionális kollégiumok vezetőit arra is, hogy 2014. évben szeptembertől decemberig tartó időszakban a teljes regionális kollégiumi ülésre a szaktanácsadói hálózat témájában megszólalásra időt biztosítsak, mely kérésnek eleget tettem. A 2014. november 10-i teljes ülésünkön mutatta be dr. Csorba Anna a szaktanácsadói rendszert, és kihangsúlyozta azt, hogy milyen területeken nyújthat segítséget a szaktanácsadói hálózat, miért jött létre, és hogyan működik a gyakorlatban. A szaktanácsadói hálózat legfontosabb célkitűzése a hatékony segítségnyújtás az európai uniós jog alkalmazásának elméleti és gyakorlati kérdéseivel összefüggő igazságszolgáltatási feladatok ellátásában. Itt kívánom megjegyezni, hogy a régió területén dolgozó közigazgatási ügyszakos bírák egyedi kérdésben is bátran fordultak közvetlenül egy-egy nemzetközi elemet is tartalmazó esetben dr. Heinemann Csilla közigazgatási szaktanácsadóhoz, aki segítséget nyújtott minden tanácsot kérő számára. Előzetes döntéshozatali eljárást a régió területéről a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. szeptember 3. napján kelt végzésében adójogi területen kezdeményezett az Európai Unió Bíróságán az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (2) bekezdése alapján. A jogértelmezéssel érintett uniós jog a tanács a 2006. november 28-i, 2006/112.EK. irányelv (HÉA irányelv) 213. cikk (1) bekezdése és a 214. cikk (1) bekezdése volt. A feltett kérdés rövid összefoglalása a következő: 1. sz. melléklet: összeegyeztethető-e a HÉA Irányelv 213. cikk (1) bekezdésében és a 214. cikk (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettséggel az Art. 16. § (2) bekezdéséhez kötődő magyar nemzetközi gyakorlat, amelyik az alanyi áfamentes határon belül áfaköteles tevékenységet folytatni nem kívánó magánszemélytől megköveteli a szabályszerű bejelentést. Dr. Szabó László kinevezését a kollégiummal közöltem, azonban érdemi tevékenységet kinevezésétől kezdődően a kollégium vonatkozásában a bíró még nem tudott kifejteni.
27
VIII. KMK, KK vélemények
1. 2/2014.(III.31.) KMK vélemény A másodfokú közigazgatási szerv beavatkozása a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs
és
rokkantsági
ellátásokra
való
jogosultságával
kapcsolatos
társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata iránti perekben. A
megváltozott
munkaképességű
személyek
ellátásairól
és
egyes
törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben biztosított pénzbeli ellátások tárgyában hozott társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perbe a másodfokú társadalombiztosítási szerv a Pp. 54. § (1) bekezdése alapján az első fokon eljárt rehabilitációs szakigazgatási szerv alperes pernyertességének előmozdítása érdekében nem avatkozhat be. A másodfokú társadalombiztosítási szerv beavatkozása tárgyában hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Kollégiumunk foglalkozott a beavatkozás kérdésével. Az e tárgyban kifejtett kollégiumi többségi álláspontot és a hozzá tartozó indokolást megküldtem a Kúria kollégiumvezetőhelyettesének, dr. Tálné dr. Molnár Erika Asszonynak. Kollégiumunk többségi álláspontja a beavatkozási lehetőség elutasítása volt. 2. 3/2013.KMJE határozat A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályainak – a 2011. évi CLVI. törvénnyel történő módosítását megelőző – az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózása szabályai egységes értelmezéséről A 2011. december 31-ig hatályos adójogi szabályozás szerint gazdasági tevékenység keretében folytatott ingó vagyontárgy értékesítés üzletszerű, és utána az adózónak akkor is az Szja. tv. 58. § (8) bekezdésében foglaltak szerint kell – önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint - személyi jövedelemadót fizetni, ha az áfa alanyaként való bejelentkezést elmulasztotta, és így az áfa levonási joga nem nyílt meg. Régiónkban folyó ellentétes döntésekről dr. Hajnal Pétert, a kúriai kapcsolattartó tanácselnököt tájékoztattam, az ellentétes ítéleteket számára megküldtem.
28
3. 3/2014.(III.31.) KMK vélemény A munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek egyes kérdéseiről Ezen kollégiumi véleményt a 2014. április 14-i munkaügyi rész-kollégiumi ülésünkön ismertettem, értelmeztük a kollégiumi véleményt, de a kollégiumi ülés előtt minden kollégiumi tagnak megküldésre is került.
4. 4/2014.(VI.23.) KMK. vélemény A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma a Polgári perrendtartás közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó szabályainak egységes értelmezése céljából a következő véleményt alkotta: A Pp. 332. § (3) bekezdése szerint a bíróság akkor dönthet nyolc napon belül közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztése tárgyában, ha a felperes a kérelemben a Pp. 332. § (3) bekezdés utolsó mondata szerinti feltételeket valószínűsíti és az ezt alátámasztó bizonyítékokat is csatolja a keresetlevélhez. A közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelem elbírálása során – hiányos kérelem esetén - rövid határidő megjelölésével, hiánypótlás elrendelésének van helye. Amennyiben a felperes a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelme hiányait felhívás ellenére sem pótolja, az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezésben a hiányok pótlására nincs mód. A kollégiumi vélemény megszületéséhez hozzájárultunk azzal, hogy a régió területéről közvetítettük a gyakorlatban felmerülő kérdéseket, melyet a regionális kollégiumvezetőhelyettes összegzett. 5. 7/2014. (XI.25.) KMK vélemény A közigazgatási perekben bekövetkező jogutódlás egyes kérdéseiről A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma a közigazgatási perekben bekövetkező jogutódlásra vonatkozó szabályok értelmezéséről a következő kollégiumi véleményt alkotta:
29 A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. a felek személyében bekövetkező változásra irányuló rendelkezései (61.-65.§) a közigazgatási perekben e perek sajátosságaira tekintettel alkalmazhatók. A közigazgatási perekben jogszabályi rendelkezés alapján bekövetkező alperesi jogutódlás esetén a felek akarata és perbeli nyilatkozata a jogutódlást nem befolyásolja. A bíróságnak ezért a perbeli jogutód személyét a jogszabályi rendelkezés folytán kizárólag csak meg kell állapítania, illetve – szükség szerint – rendelkeznie kell a jogelőd perből való elbocsátásáról. Jogszabályon alapuló jogutódlás esetében a per félbeszakadása nem következik be. A közigazgatási perekben a Pp. 62.§ (4) bekezdése szerinti pertársaságra vonatkozó szabály nem alkalmazható. A bíróság alperesi jogutódlást megállapító végzése ellen fellebbezésnek van helye. Korábban a Vibe-on is ezzel ellentétes álláspontot tettünk közzé regionális szakmai vélemény formájában, majd a kollégiumi tagságot tájékoztattuk a KMK vélemény megszületéséről és a követendő gyakorlatról.
IX. Egyesületi rendezvények (kapcsolódó tevékenységek) 1. Munkaügyi Bírák Egyesületének évi rendes taggyűlése, szakmai konferenciája Az egyesületi ülésen kollégiumvezetőként részt vettem és a Dél-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium azon álláspontját hangsúlyoztam a Pp. 85. § (2) bekezdésével kapcsolatos vitában, amely álláspontot később a Kúria is tárgyalt a 6/2014. (X.13.) KMK véleményében. A Pp. 85. § (2) bekezdésével kapcsolatos eltérő álláspontokat dr. Hajdú Edit kúriai tanácselnök foglalta össze. Véleménye és a munkaügyi ügyszakos kúriai bírák többségi véleménye szerint a Pp. 85. § (2) bekezdésének alkalmazásának kérdésében az a helyes álláspont, amelyet a Dél-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium is képvisel, miszerint a Pp. 85. § (2) bekezdése a munkaügyi perekben nem alkalmazható, figyelemmel arra, hogy a Pp. 349. §-a szerint az általános rendelkezéseket a Pp. XXIII. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
30 Dr. Tálné dr. Molnár Erika kúriai kollégiumvezető-helyettes tájékoztatást adott arról, hogy joggyakorlat-elemző csoport alakult a döntőbizottsági határozat felülvizsgálata tárgykörében. 2. Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének szakmai konferenciája 2014. november 20-21. napján dr. Sipos Balázs kollégiumvezető-helyettes részt vett a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének Pilisszentkereszten megrendezésre került szakmai konferenciáján, melyen az alábbi szakmai napirendi pontok voltak: - A közigazgatási szakág helyzete, előadó: dr. Kalas Tibor, a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője tartott előadást; - Római adójogi konferenciának tapasztalatai, előadó: dr. Heinemann Csilla kúriai bíró - Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz ügyekben hozott határozatainak jogértelmezési kérdései, előadó: dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó kúriai bíró - A közszolgálati Döntőbizottság működése, A közszolgálati törvény jogintézményei, előadó: Sipőczné dr. Tánczos Rita - Szakértői bizonyítás vitás kérdései, előadó: Huszárné dr. Oláh Éva kúriai bíró - A közbeszerzési szerződések érvénytelenségére irányuló egységes perek tapasztalatai, az érvénytelenség új szabályai, előadó: dr. Szecskó József Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája, - „Eretnek gondolatok végrehajtás felfüggesztéséről” c. előadás, dr. Sára Katalin fővárosi törvényszéki bírótól - Beszámoló az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat közigazgatási ügyszakot érintő tevékenységről, előadó: dr. Kovács András kúriai bíró - dr. Hajnal Péter egyesületi elnök beszámolója az egyesület jövőjéről.
3. Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének szakmai konferenciája, taggyűlése Az alábbi napirendi pontok voltak: - Joghatóság és jogválasztás külföldi tartó munkavégzés kapcsán, előadó: dr. Csorba Anna, az Európai Jogi Szaktanácsadók munkaügyi ügyszakos koordinátor-helyettese - A felmondásokkal és azonnali hatályú felmondásokkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot vizsgáló kúriai joggyakorlat-elemző csoport megállapításai, előadó: dr. Tálné dr. Molnár Erika, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese, egyesületi titkár - A vezető tisztségviselők kártérítési felelőssége, előadó: dr. Cséffán József, az Alföldi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium kollégiumvezetője
31
- A vezető állású munkavállalókra vonatkozó eltérő munkajogi szabályok, a kártérítési felelősség kérdései, előadó: dr. Németh Zoltán a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke
X. OBH megkeresések 1. OBH megkeresések 2014. évben több OBH általi megkeresésnek tettem eleget az alábbiak szerint (példálózó, nem taxatív felsorolás): - Magyarország által ratifikált ILO egyezmények végrehajtásáról szóló 2014. évi kormányjelentések elkészítéséhez adatszolgáltatás; - A bíróságokon és az OBH-ban foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról szóló 5/2001. (III.13.) IM. rendelet módosítása körében a törvénytervezetet a 2014. május 29-i regionális kollégiumvezetői megbeszélésen a kollégiumvezető társaimmal megtárgyaltuk, majd ezt követően előterjesztést tettem a törvénytervezet módosítására a Kaposvári Törvényszék Elnökének 2014.Rk.II.C.7/38-III. szám alatt. - Jegyző birtokvédelmi ügyben hozott végzésének bírósági felülvizsgálata iránt indított nemperes eljárásban felmerülő eljárásjogi kérdéskörben közös álláspontot terjesztettem elő dr. Sipos Balázs kollégiumvezető-helyettessel 2014.Rk.II.C.7/68-IV. szám alatt, mely szerint a hatályos szabályozás szerint a jegyző határozatával szemben a Ket. Szerinti jogorvoslati eljárás kizárt, ellene polgári pernek van helye.
2. Kúriai megkeresések Az elvi közzétételi tanácsok vezetőinek mindkét szakágban minden negyedévben küldtem olyan ítéleteket, amelyek véleményem szerint alkalmasak lehetnek elvi határozat meghozatalára.
32
XI. Kollégiumi költségvetés
A Kaposvári Törvényszék Elnökével 2014. február 20. napján kötöttem együttműködési megállapodást az OBH által a Dél-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium dologi kiadásaira nyújtott, 2014. évi 3.000.000,- Ft összegű költségvetésének felhasználásáról. A 3.000.000,- Ft felhasználásáról részletes kimutatást csatolok a beszámolóm 1. sz. mellékleteként, melyből megállapítható, hogy a fenti összeget irodaszerre, kollégiumvezetői hivatali mobiltelefon havi díjának kifizetésére, a teljes- és rész-kollégiumi ülések szervezésével járó étkezési- és szállásköltségek, valamint új kollégiumi iroda kialakítására fordítottam. (A régi iroda leázás folytán használhatatlanná vált.)
XII. Régió törvényszékeinek ügyforgalmi adata 1. A munkavégzés személyi feltételei
Munkavégzés személyi feltételei A bíróságok létszámhelyzetének alakulása (2014.): Pécs Szekszárd Székesfehérvár engedé- tényle- engedé- tényle- engedé- ténylelyezett ges lyezett ges lyezett ges
Kaposvár engedé- ténylelyezett ges
bírói létszám (vezetőkkel együtt)
8
8*
4
4
7
7
6
5**
bírósági titkár
3
3
1
1
1
1
1
1
Fogalmazó
0
0
0
0
0
0
0
0
bírósági ügyintéző
2
3
0
0
0
0
2
2
középfokú tisztviselő
4
6
2
2
3
3
3
4
Írnok
5
3
1
1
6
6
2
2
fizikai dolgozó
1
1
0
0
0
0
0
0
Részfoglalkoztatott
0
0
0
0
0
0
0
0
33
*-
-
2014. július hó 1. napjától az OBH Elnöke a Pécsi Törvényszék elnöki feladatainak ellátásával dr. Rendeki Ágnest, a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnökét bízta meg, így ezen időponttól kezdődően ténylegesen 7 bíró dolgozott a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. 2014. június 1. napjától dr. Sipos Balázs kollégiumvezető-helyettes a megbízott elnöki feladatokat is ellátja a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon a közigazgatási bírói referádája mellett. 2014-ben 1 fő bírót kirendeltek 50db polgári peres ügy letárgyalására a Pécsi Járásbíróságra. További munkaszervezési nehézséget jelentett 1 közigazgatási bíró 3 hónapos, 1 közigazgatási bíró 2 hónapos betegsége miatti tartós távolléte.
** - 2014. januárjától folyamatosan 1 közigazgatási bíró gyermekvárás miatt, majd gyermekszülés miatt távol volt egész évben; - 2014-ben további 1 munkaügyi ügyszakos bíró szintén gyermekszületése miatt távol volt. A távollévő bírák kirendeléssel részben helyettesítésre kerültek, két bíró kb. ¼-¼ referádába besegít.
34 2. A régió ügyforgalmi adatai (2014.)
48 80 128
85 57 142
124 236 360
84 35 119
130 126 256
46 80 126
87 56 143
83 34 117
2 3 5
7 2 9
Kaposvár
Pécs
Szekszárd 3,3 3,1 3,2
6,7 6,3 6,5
5,5 5,8 5,7
Kaposvár
intenzitási mutató (1 bíróra vetítve!)
Pécs
Szekszárd
Székesfehérvár 13 8 21
5,7 11,8 8,8
13 2 15
C. Összes peres+peren kívüli ügyforgalom 2014. (K+M+Kpk+Mpk) Székesfehérvár Szekszárd Pécs 1103 586 1103 884 564 1097 637 129 530
1,17 0,73 0,95
0,5 0,45 0,47
Kaposvár
193 328 521
Székesfehérvár
Kaposvár
Pécs
Szekszárd 56 68 124
Pécs
199 417 616
Szekszárd
148 220 745
Székesfehérvár
Kaposvár
Pécs 191 297 458
Kaposvár
Kaposvár
Pécs
Szekszárd
Székesfehérvár Érkezett Befejezett Folyamatban maradt
133 131 264
105 107 212
B. Peren kívüli ügyforgalom 2014. (Kpk+Mpk) befejezett folyamatban maradt
érkezett
Közigazgatási ügyszak Munkaügyi ügyszak Összesen nem peres
165 217 382
intenzitási mutató
Székesfehérvár
271 486 757
Szekszárd
Kaposvár
Pécs 342 619 961
Pécs
198 260 458
Szekszárd
417 422 839
Székesfehérvár
Közigazgatási ügyszak Munkaügyi ügyszak Összesen peres
Szekszárd
Székesfehérvár
érkezett
Székesfehérvár
A. Peres ügyforgalom 2014. (K+M) befejezett (csak ítélettel folyamatban maradt befejezett!)
1 0,42 0,76
Kaposvár 876 862 375
1,8 0,6 1,5
35 3. Ügyforgalmi adatok 2013-2014. összehasonlítás Régió I. fokú bíróságainak peres ügyérkezése (2013., 2014.) Pécs Kaposvár Szekszárd M K M K M K 830 371 484 337 252 215 619 342 486 271 260 198
2013. 2014.
Különbség az előző évhez képest
-211
-29
+2
-66
+8
-17
Régió I. fokú bíróságainak peres befejezése (2013., 2014.) Pécs Kaposvár Szekszárd M K M K M K 1031 365 423 362 234 248 661 293 487 258 255 183
2013. 2014.
Különbség az előző évhez képest
-370
-72
64
-104
21
Székesfehérvár M K 521 491 422 417
-99
-74
Székesfehérvár M K 574 352 429 357
-65
-145
5
Régió I. fokú bíróságainak peres folyamatban maradt ügyei (2013., 2014.) Pécs
2013. 2014.
M 370 328
Kaposvár K 144 193
M 237 236
K 123 124
Szekszárd
Székesfehérvár
M 63 68
M 424 417
K 41 56
K 139 199
4. Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ügyforgalmi helyzete (2014. év) A Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság össz-érkezése az előző évihez képest csökkent. Csökkent a peres ügyek száma és aránya, elsősorban csökkent a közigazgatási perek érkezési aránya, a munkaügyi érkezett perek lényegében az előző évivel azonosak. Közigazgatási ügyszakban a lecsökkent érkezett ügymennyiséget sem sikerült feldolgozni, a folyamatban maradt ügyek száma + egy üggyel megemelkedett. Ennek oka a 2 fős közigazgatási bírói létszámból az egyik közigazgatási bíró tartós távolléte, mely kieső munkát kirendelésekkel csak részben sikerült kompenzálni. A munkaügyi ügyszak teljesítménye kiemelkedő, az érkezett ügymennyiséget meghaladó a befejezések száma, ebből következően a folyamatban maradt ügyek száma minimálisan, de csökkent.
36
5. Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ügyforgalmi helyzete
A munkaügyi perek érkezése 2012. évhez viszonyítva 39,2%-kal csökkent, míg 2013-hoz képest további 25,4%-os csökkenést mutatott. A peres érkezésen belül tovább csökkent a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata iránti perek száma. A munkaügyi peres ügyérkezésen belül kisebb mértékben csökkent a munkaviszony megszüntetése miatt indított perek száma, míg kisebb mértékben emelkedett a munkabér és egyéb anyagi juttatás megfizetése iránt indított perek száma. Nagyobb mértékű csökkenés következett be a munkáltató egészségsértése miatti kártérítési felelősség iránti perek számában. 2014. évben 33,8%-kal csökkent a befejezett ügyek száma. A peres ügyeknél a befejezések aránya 35,9%-kal csökkent, míg a nemperes ügyek befejezése 5,7%-kal növekedett. A peres ügyek 83,6%-a egy éven belül befejeződött, ezen belül 52,8%-a 6 hónapon belül. A befejezett ügyek 87,8%-a I. fokon jogerőre emelkedett. 2014. december 31-én 11,1%-kal kevesebb munkaügyi ügy maradt folyamatban, mint 2013. december 31-én. Ezen belül 11,4%-kal kevesebb peres ügy, és 2 db nemperes ügy maradt folyamatban. A folyamatban maradt peres ügyek számának csökkenése mellett javult az időszerűségi mutató, legalábbis ami az 1-2, illetőleg a 2-3 éven túli perek számát illeti, mert az ilyen ügyekből 37,8%-kal, illetve 50%-kal kevesebb ügy volt folyamatban 2014. december 31-én. A közigazgatási ügyérkezés 2014. évben 8,6%-kal csökkent a 2013. évi érkezéshez képest.
2014. évben 17,8%-kal csökkent a közigazgatási ügyek befejezésének aránya, de nem érte el a 2012. évi befejezést sem, az elmaradás 4,3% volt. A közigazgatási peres ügyek 70,9%-a hat hónapon belül befejeződött, és az ügyek 90,4%-a egy éven belül lett befejezve.
37 A 2014. december 31-én folyamatban maradt 530 ügy azt jelenti, hogy 1,1%-kal emelkedett az ügyhátralék. A folyamatban maradt peres ügyek számának csökkenése mellett egyértelműen romlottak az időszerűségi mutatók, hiszen az 1-2 éven túli ügyek száma 24,2%kal emelkedett és míg 2013-ban az 1-2 éven túli perek a peres ügyeknél 5,5%-át jelentették, addig ez az arány 2014-ben már 17,1% volt. 2014-ben a Kúriáról visszaérkezett felülvizsgálati kérelmek száma 132 volt. Ebből 26 közigazgatási ügyben, illetőleg 28 munkaügyi ügyben döntött a Kúria. A döntések 47,7%ában a jogerős döntést hatályában fenntartotta. A kúriai döntések 6,8%-a a jogerős döntés hatályon kívül helyezte és az alsóbb bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
6. A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ügyforgalmi helyzete Munkaügyi ügyszak: 2014. január elején 424 peres ügy volt folyamatban Székesfehérváron. Az év során 422 peres ügyérkezést iktatott a kezelőiroda (35,16 ügyérkezés/hó). 2014-ben 429 peres ügyet fejeztek be (35,75 peres befejezés/hó); 2014. december 31. napján a folyamatban maradt peres ügyek száma 417 volt. A peres ügyek számának alakulása enyhén csökkenő tendenciát mutatott az év során, a folyamatban maradt ügyek száma egy év alatt héttel lett kevesebb. A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata tárgyú ügyek mutatói 2014. év tekintetében a következők szerint alakultak: 2014. január 1-jén 100 ilyen tárgyú ügy volt folyamatban bíróságon. Az év során 112 ezen ügytípusba tartozó érkezést regisztrált a kezelőiroda. 2014. évben 116 tb határozat felülvizsgálata tárgyú peres ügyet fejeztek be; 2014. év végén 96 ilyen tárgyú ügy volt folyamatban a bíróságon. Összehasonlításképpen a 2013. év adatai az alábbiak szerint alakultak: 2013. január elején 474 peres ügy volt folyamatban a bíróságon. Az év során 521 peres ügyérkezést iktatott a kezelőiroda (43,41 ügyérkezés/hó). 2013. évben 574 peres ügyet fejeztek be bíráink (47,83 peres befejezés/hó); 2013. december 31. napján a folyamatban maradt peres ügyek száma 424 volt.
38 2013. január elején 128 társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata tárgyú ügy volt folyamatban. Az év során 172 ügyérkezést regisztrált ezen ügytípuson belül a kezelőiroda. A székesfehérvári bírák 2013. évben 200 tb határozat felülvizsgálata tárgyú ügyet fejeztek be; 2013. év végén 100 ilyen típusú ügy maradt folyamatban. A 2013. valamint a 2014. évi adatok összevetésével megállapítható, hogy a munkaügyi ügyszak peres érkezéseinek száma a múlt évben kb. 19%-kal csökkent. A folyamatban maradt ügyek száma 2013. évben jelentősebb mértékben (477-ről 424-re) volt csökkenthető, ez a tendencia – bár a csökkenés mértéke kisebb volt – 2014. évben sem változott. (A folyamatban maradt ügyek száma az év eleji 424-ről 417-re csökkent.) A társadalombiztosítási határozatok ügyérkezésének mértéke 2013-hoz képest (172 ügyérkezés) jelentősebben, mintegy 35%-kal csökkent (2014. év: 112 ügyérkezés). Közigazgatási ügyszak: 2014. január elején 139 közigazgatási peres ügy volt folyamatban a bíróságon. 2014. évben a kezelőiroda 417 peres ügyérkezést iktatott (34,75 ügyérkezés/hó). Az év során bírák 357 peres ügyet fejeztek be (29,75 ügy/hó); 2014. december 31. napján és 199 közigazgatási peres ügy volt folyamatban. Összehasonlításképpen 2013. év mutatói az alábbiak szerint alakultak: 2013. évben, a közigazgatási és munkaügyi bíróság működése megkezdésének évében 491 közigazgatási határozat felülvizsgálata tárgyú ügyet iktatott a kezelőiroda (40,91 ügyérkezés/hó). Az év során 352 ügyet fejeztek be bíráink (29,33 peres befejezés/hó); 2013. december 31. napján a folyamatban maradt peres ügyek száma 139 volt. A 2013. és 2014. mutatóit tekintve a közigazgatási ügyszakban a folyamatban maradt ügyek számának jelentősebb, mintegy 30%-os növekedése tapasztalható. A bírói teljesítmények folytán az egy tanács által kezelt ügyek száma jelentősebb szórást mutat, a bíróság leterheltségét érzékeltető átlagos adat szerint egy bíróra a munkaügyi ügyszakban átlag 100-at meghaladó ügy jut, ez az adat a közigazgatási ügyszakban 66,33 ügy.
39 A közigazgatási ügyszakban a befejezések számának növelése, a folyamatban maradt ügyek számának egyensúlyban tartása lenne kívánatos. A hatékonyság növelésének az ügyszakban az képezheti akadályát, hogy e jogterületen két munkatársunk határozott idejű kinevezéssel pályakezdőként végzi a munkáját, míg a harmadik közigazgatási bíró 2014. évtől kapcsolódott be ezen ügyszak ítélkezési munkájába.
7. Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ügyforgalmi helyzete 2013. évben a munkaügyi érkezés 252 db volt, amelyből 62 db volt a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti kérelem. A befejezett ügyek száma 294 db, amelyből 109 volt a tb-s befejezés. A folyamatban maradt ügyek száma 2013. december 31. napján 63 db, amelyből 13 volt a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti per. 2014. évben érkezett ügyek száma a munkaügyi szakágban 260 db, amelyből 69 db volt a tb. A befejezett ügyek száma 255 db, amelyből 70 db volt a tb. A folyamatban maradt ügyek száma 68 db, amelyből 19 db volt a tb. Az adatok összehasonlítása során megállapítható, hogy 2014. évben az érkezés adatai némi növekedést mutatnak. A befejezések száma csökkenő tendenciát mutat, azonban a folyamatban maradt ügyek száma /5 eltéréssel a 2014. év terhére/ kiegyensúlyozottnak mondható. A társadalombiztosítási ügyek tekintetében szintén az mondható el, hogy 2014. évben a társadalombiztosítási ügyek érkezése némi emelkedést mutat a 2013. évhez képest, azonban a befejezések száma kevesebb mint 2013. évben. Ennek ellenére a folyamatban maradt társadalombiztosítási ügyek /6 db eltéréssel a 2014. év terhére/ kiegyensúlyozottnak tekinthető. 2014. évben a közigazgatási szakágba 198 peres ügy érkezett, a befejezett ügyek száma 183 db, folyamatban maradt ügyek száma 56 db. 2014. évben közigazgatási nemperes ügy 48 db érkezett, amelyből 46 db került befejezésre, 2 db maradt folyamatban. Összesítve 2014. évben a peres és nemperes ügyek száma összesen 246 db, amely 100 db-al kevesebb a 2013-as évi érkezésnél. A befejezések száma 229 db, amely kevesebb mint a 2013. év 305 db-os befejezése.
40
2013-ban 41 db ügy maradt folyamatban, ezzel szemben 2014. évben /összesen peres és nemperes közigazgatási ügy/ 58 db. Mindebből az következhet, hogy 2014. évben a közigazgatási érkezés csökkenő tendenciát mutat. 2013-as közigazgatási érkezés: 215 ügy, 2013-ban a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 248 közigazgatási ügy fejeződött be, és 41 közigazgatási ügy maradt folyamatban. A Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon ügyek szerinti specializálódás, szakosodás nincs, valamennyi munkaügyi szakágban ítélkező bíró minden ügyfajtát tárgyal, ezen kívül a közigazgatási bíró elfogultsága, vagy perújítás előterjesztése miatt az általa nem tárgyalható ügyekben is ítélkeznek. A Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon automatikus ügyelosztás nincs, a 2014. évi ügyelosztási rend szerint a szakosodásnak és a leterheltségnek megfelelően a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke jogosult, az ügyek kiosztására. A jogelőd, a Szekszárdi Munkaügyi Bíróság korábban az ország egyik legmagasabb 1 bíróra eső érkezéssel és folyamatban lévő üggyel működő bírósága volt. 2010. évtől kezdődően a peres és nemperes érkezés - a társadalombiztosítási perek csökkenése, valamint a fizetési meghagyások kibocsátása iránti nemperes eljárások bírósági hatáskörből történő elkerülése következtében - a korábbi érkezés közel felére esett vissza. Az ügyforgalom adatai alapján a munkaügyi szakág bírái 2013. évben 20-30 db közötti folyamatos üggyel, a közigazgatási szakág bírája 40 db folyamatban lévő üggyel dolgozott 2013. év végén. 2014. évre ez az adat a munkaügyi szakág bírái esetében 20-25 folyamatos ügyre, a közigazgatási szakág bírája esetén pedig 56 db folyamatos ügyre változott. A következő táblázat a régió fellebbviteli érkezését, befejezését és folyamatos ügyszámát szemlélteti.
41 Fellebbezett ügyek alakulása (Munkaügyi peres és Közigazgatási nemperes)
végzés
37 116 139
Közigazgatási nemperes ügyek Munkaügyi peres ügyek Közigazgatási nemperes ügyek
Munkaügyi peres ügyek
Közigazgatási nemperes ügyek Munkaügyi peres ügyek Közigazgatási nemperes ügyek 41 28 29
0 36 35
14 81 83
65 46 4 15 11
93 64 9 20 46
71 35 12 24 12
9
6
4 18 6 18 14
6
7 4
26 74 82
43 25 13 5
1 2 13
0 60 56
28 7 1
6 12
1 31 28
Közigazgatási nemperes ügyek
62 56 1 5 3
16 107 97
Szekszárd 2013. év 2014. év Munkaügyi peres ügyek
1 44 41
2014. év
Közigazgatási nemperes ügyek
8 70 65
Pécs 2013. év
Munkaügyi peres ügyek
15 0 előző időszakról foly. Maradt 59 56 Érkezett 66 55 Befejezett ebből: 58 Ítélettel befejezés 47 Helybenhagyó 2 Egészben megváltoztató 9 Részben megváltoztató 8 Végzéssel befejezés 1 Egyezség 1 Pp. 252. § (2)-(3) 1 Szünetelés 2 Helybenhagyó 3 Egyéb 8 1 Folyamatban maradt * Szekszárdi Törvényszék egyéb adatot nem jelölt meg!
Székesfehérvár 2013. év 2014. év Munkaügyi peres ügyek
Munkaügyi peres ügyek Közigazgatási nemperes ügyek Munkaügyi peres ügyek Közigazgatási nemperes ügyek
Kaposvár 2013. év 2014. év
63 252 294
1 54 57
68 260 255
2 48 47
50 *
19
35 28 4 0
9
3 20 8 4
42 Látható, hogy a munkaügyi ügyszakban magas a fellebbezési kedv. A minőségi mutatók körében két bíróságot kell kiemelni: Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot, ahol 13%-kal emelkedett a helybenhagyási arány és az egészben megváltoztató határozatok aránya 22%-ről 5%-a módosult és csak kis részben nőtt a részben megváltoztató döntések aránya (10%-ról 18%-ra). Csökkent a hatályon kívül helyezések száma és aránya is. (9db-ról 6db-ra.) Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot, ahol 96,6%-os helybenhagyási eredményt ért el, amely dicséretes. A következő táblázat a másodfokú felülbírálati eredményeket szemlélteti.
43
103* *83 ügyben döntés
59
43 61,40%
28
35 57 33,98% 96,60%
21 30%
4
40 2 38,83% 3,38%
6 8%
3
Kaposvár
Pécs
Szekszárd
hatályon kívül helyezés (száma és %) Székesfehérvár
Kaposvár
Pécs
Szekszárd
Székesfehérvár
Kaposvár
Pécs
Szekszárd
Székesfehérvár
35
Kaposvár
70
Pécs
Szekszárd
fellebbezett ítéletek száma
Székesfehérvár
A régió bíróságainak minőségi mutatói (Munkaügyi peres ügyek) megváltoztatás+egyéb (száma összesen helybenhagyás (száma és %) és %)
8 7,77%
0
*5 hatályon kívül helyezés és a kereset elutasítása 1 hatályon kívül helyezés és új eljárás
Kaposvár
6* 4 3 23% 14,80% 11,54%
Pécs
1 3%
Szekszárd
Pécs
Szekszárd
11 3 40,70% 11,54%
Székesfehérvár
0
Kaposvár
20 12 20 28 76,90% 44,40% 76,92% 84,80%
Székesfehérvár
33
Kaposvár
26
Pécs
Kaposvár
27
Szekszárd
Pécs
26
Székesfehérvár
Szekszárd
felülvizsgálattal érintett ügyek száma
Székesfehérvár
A régió bíróságainak minőségi mutatói (Közigazgatási peres ügyek) 2014-ben Kúriáról visszaérkezett határozatok alapján helybenhagyás+hivatalbóli hatályon kívül helyezés összesen megváltoztatás (száma és %) elutasítás is! (száma és %) (száma és %)
4 12%
44
XIII. Egyéb 1. Novell Vibe A Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium aktívan használja a Vibe felületét. Közigazgatási ügyszakban 10 átfogó publikáció került megosztásra a kollégium Vibefelületén: - dr.Sipos Balázs: A Pp. 332/A. §-áról és a EBH 2009.2109 alkalmazásáról - dr.Sipos Balázs: A "MAHAGÉBEN"-ügyről - dr.Sipos Balázs: Az új önkormányzati törvény 92. §-áról - dr.Sipos Balázs: Ismét az új önkormányzati törvény 92. §-áról - dr.Sipos Balázs: A tárgyalás felfüggesztése és a tárgyaláson kívüli elbírálás - dr.Sipos Balázs: Az alkotmányjogi panasz intézésről - dr.Sipos Balázs: Az Art. 97. § (6) bekezdése és az 1/2013 KMJE számú jogegységi határozatról - dr.Sipos Balázs: EU Irányelv közvetlen alkalmazhatóságáról - dr.Hajnal Péter: Aktuális jogalkalmazási nehézségek az adójogban - dr. Varga Rita: Adótitok teljes körű megismeréséről az 1/2013. jogegységi határozat tükrében - dr. Varga Rita: Összefoglaló a Kúria 2014. május – július közötti időszakban hozott társadalombiztosítási tárgyú határozataiból. Munkaügyi ügyszakban 6 nagyobb terjedelmű publikáció került megosztásra: - dr.Csullag József: Szabadságmegváltás, melyik munkabér alapján? - dr.Vörös Viktor: A bruttó munkabér problematikája a Vht. 80. §- szerinti átutalási végzés tükrében - dr.Vörösné dr. Suri Olga: Válasz dr.Csullag József "Szabadságmegváltás, melyik munkabér alapján” c. értekezésére - dr. Vörös Viktor: A vezető munkavállalókra illetve a munkaviszonyban álló vezető tisztségviselőre vonatkozó speciális kárfelelősségi szabályok az új Polgári törvénykönyv hatályba lépése utáni időszakban Nem kifejezetten szakmai publikációkat is osztottak meg a kollégiumi tagok: - dr.Bonnyai Réka: Az egyenlő bánásmód elve az Európai Unió jogrendszerében és a magyar jogrendszerben
45 - dr.Bonnyai Réka: AIDS a munkahelyen - dr.Király Kornélia: A kényszertörlési eljárás -2014. július 1-jétől hatályba lépő- módosított szabályairól - dr.Vörös Viktor: Beszámoló az AIAKOS programról, avagy Párisban járt az Ősz (útibeszámoló) 2014. évben az új Ptk. hatálybalépésével összefüggésben bekövetkezett változásokra figyelemmel elkészítette a kollégium az Mt. 2014. március 15-e előtti, illetve a március 15-e utáni szövegének tükrös szerkezetbe foglalt kollázsát azzal a céllal, hogy áttekinthetőbbé tegye a megváltozott jogszabályi környezetre való áttérést. Két nagy terjedelmű, a kollégium működését teljes körűen átfogó hírlevelet jelentetett meg a regionális kollégium. A fórum felületeket nem használja a tagság, egyes konkrét ügyben felmerülő kérdésben segítséget elsősorban e-mail útján kérnek. Fentiek mellett a kollégium vezetése folyamatosan tájékoztatja a tagságot az aktuális jogszabályváltozásokról, illetve a releváns hírekről, újdonságokról. Félévente összegzi a kollégiumvezető az adott félév során meghozott elvi bírósági határozatokat és döntéseket az egységes joggyakorlat elősegítése érdekében. Közzéteszi továbbá a kollégiumi ülésekről készült jegyzőkönyveket, előterjesztésekkel együtt, illetve a kollégium ügyelosztási rendje és munkaterve is megtalálható a Vibe-on.. A www.birosag.hu-ra feltöltött anyagokról szóló linkek a 2. sz. mellékletben találhatóak.
2. Más regionális kollégium szakmai rendezvényén való részvétel 2014. október 16. napján, Pilisszentkereszten az Alföldi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium teljes ülésén „A sérelemdíj megítélésének sajátos szempontjai” címmel tartottam előadást az alföldi regionális kollégiumi tagok részére. Dr. Sipos Balázs kollégiumvezető-helyettes 2014. szeptember 22-23. napján az Alföldi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium szervezésében megrendezésre került menekültügyi konferencián vett részt Debrecenben.
46
2014. november 25. napján részt vettem a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának ülésén, ahol a 5/2014. és 6/2014. KMK véleményt tárgyalta meg, majd fogadta el a kollégium. 2014. április 7. napján dr. Sipos Balázs regionális kollégiumvezető-helyettes a PTE ÁJK közigazgatási mesterszakos hallgatóknak a közigazgatási bíráskodás múltjáról és jelenéről, a közigazgatási és munkaügyi bíróságok felállításáról és működéséről, a regionális kollégiumok szerepéről tartott előadást.
Összefoglaló Összefoglalóan elmondható a kollégium 2014. évi tevékenységéről, hogy ez volt az első olyan teljes év amikor a regionális kollégium valóban elkezdte a munkáját, a tényleges működését. Már az első év tapasztalataiból leszűrhető, hogy szükség van a Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiumokra, mert mind a közigazgatási ügyszakban, mind a munkajogi ügyszakban eljáró bírák a megyei bíróságok, később a törvényszékek polgári,- gazdasági,közigazgatási és munkaügyi, munkajogi kollégiumokban mellőzött helyzetbe kényszerültek. Ennek oka az volt, hogy minden megyében a klasszikus polgári ügyeket tárgyaló bírák vannak többségben a közigazgatási és munkaügyi bírákkal szemben. Ez a hátrányos helyzet megszűnt a regionális kollégiumok létrejöttével, a szakmai élet újra beindult. Tapasztalataink szerint a kezdeti ellenérzések a közigazgatási és munkaügyi ügyszakban ítélkező bírák részéről nagyon hamar megszűntek a regionális kollégiumokkal kapcsolatosan. Ez köszönhető volt a közös rendezvényeknek, a szakmai megbeszélések mellett a csapatépítő találkozásoknak is. E szakmai találkozások négy megye közigazgatási és munkaügyi bírái között elmélyítették nemcsak a szakmai, hanem az emberi kapcsolatokat is. A belső Intranetes felülettel a Novell Vibe-al való szintén kezdeti idegenkedés is egyre inkább megszűnt. Egyre több alkalommal tapasztalható ezen felület szakmai fórumként történő használata, de e tekintetben van még mit fejlődni, javulni, hiszen szakmai anyag elsősorban a kollégiumvezetőtől és annak helyettesétől kerül fel a Novell Vibe-ra.
47 A 2014-es év pozitívumai közé sorolandó az is, hogy a kollégium szakmai munkájába nem csak szakmai anyagok, hanem előadások útján olyan tapasztalt kollégákat is sikerült bevonni, akik korábban nem szívesen szerepeltek, vagy éppen szívesen szerepeltek volna, de nem volt erre lehetőségük a kollégiumi üléseken. Szintén nagy eredmény, hogy nemcsak a bírák, kapcsolattartók, a bírósági titkárok és a fogalmazók vállaltak előadást, szakmai munkát a regionális kollégiumban, hanem voltak ún. „külsős” előadók, egyetemi oktatók, közigazgatási szakemberek, stb. Különösen a közigazgatási ügyszakban a nagy számú kezdőbíróra figyelemmel a visszajelzések alapján egyértelműen megállapítható, hogy a regionális kollégium működését a saját ítélkezési munkájukba nagy segítségként élték meg, és az is egyértelműen megállapítható, hogy a kollégium tagja közül ők a legaktívabbak, legérdeklődőbbek, és a legtöbb fontos kérdés feltevése is tőlük származik. Összefoglalva: a kollégium megkezdte munkáját, és a kezdet igen biztató volt. A kollégium költségvetése elegendő fedezetet nyújtott a 2014-es évben arra, hogy magas színvonalú, színes
kollégiumi
üléseket,
szakmai
megbeszéléseket
tarthassunk.
Kialakultak
a
kommunikációs csatornák is, a kapcsolattartás különböző formái, és ezek el is kezdtek működni. Az által pedig, hogy minél több bíró, bírósági titkár vesz részt a regionális kollégium működésében, szakmai anyagai előkészítésében, azok előadásában, ez által a kollégium működését is jól láthatóan egyre jobban a magukénak érzik. Kaposvár, 2015. február hó 27. napján
Tisztelettel:
dr. Varga Rita Dél-dunántúli Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium kollégiumvezetője
Mellékletek: - 1. sz. melléklet: Kaposvári Törvényszék Gazdasági Hivatalának 2014. évi 3.000.000,Ft-os regionális költségkeret felhasználásáról kimutatás - 2. sz. melléklet: a www.birosag.hu-ra feltöltött anyagokról szóló linkek
