DEBRECENI EGYETEM MUNKAVÉDELMI ÉS TŰZVÉDELMI OKTATÁSI ANYAG

DEBRECENI EGYETEM

MUNKAVÉDELMI ÉS TŰZVÉDELMI OKTATÁSI ANYAG

Debrecen 2010.

Előszó

Az Egyetemi Munkavédelmi Szabályzat (továbbiakban MVSZ) 34. § 4 bekezdése alapján a magasabb vezető és vezető állású dolgozók, valamint a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők "Nyilatkozatban" (MVSZ 22. sz. melléklet) ismerik el, hogy ezen írásbeli általános oktatási anyagot áttanulmányozták és azt megértették.

Az oktatási anyag vázlatos formában foglalja össze a legszükségesebb munkavédelmi és tűzvédelmi tudnivalókat, kiegészítve az egyetemi sajátosságokkal. Ezen túlmenően a munkavédelem három területét kiragadva a képernyős munkahelyekről, az elektromosság biztonságtechnikájáról és az elemi elsősegélynyújtás szabályairól - a mindennapi életben is talán jól használható formában - közöl néhány gondolatot. Az utolsó fejezet a tűzvédelmi tudnivalókat tartalmazza, összefoglalva a főbb tűzvédelmi ismereteket, a tűzmegelőzést, tűzjelzést és a tűzoltókészülékek kezelését.

2

I. Általános munkavédelmi ismeretek A munkavédelem fogalma A munkavédelem azon törvénykezési, szociális, gazdasági, szervezési, műszaki, egészségügyi előírások és intézkedések rendszere, amelyek célja: a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, a dolgozók egészségének és munkaképességének megóvása a munkavégzés során. Látható, hogy a munkavédelem komplex szakterület, illetve tevékenység, amely nem azonos a szűkebb értelemben vett munkabaleset elhárítással. Annál jóval sokoldalúbb és szintetizálja más szaktudományok (pl. orvosi, jogi, műszaki tudományok) munkavégzéssel kapcsolatos kutatási eredményeit és előírásait. Dolgozó alatt értjük a tanulót, hallgatót is, úgyszintén a munkavégzés körébe tartozik a tanulás, oktatás. A munkaképesség megóvása lényegében a testi épség megőrzését jelenti, amelyben a munkavédelem egyik fő területe a baleset elhárítás. A 90-as évektől egyre nagyobb szerepet nyert az "egészség megóvás" vagyis a másik fő terület a munkaegészségügy. Ennek célja nem a baleset megelőzés, hanem az ártalmak kockázatainak (pl. zaj, légszennyeződés, sugárzás, vegyi hatás) felderítése, megelőzése, hatásuk csökkentése, illetve kiküszöbölése és ezzel együtt optimális munkahelyi komfort körülmények (fűtés, szellőzés, világítás, stb.) megteremtése. A két terület közé nem húzható merev határvonal (pl. a rossz világítás lehet baleseti veszélyforrás, de egészségártalom is). A munkaképesség megóvása a definíció elején bemutatott rendszerhez illeszkedő eszközökkel történik, amelyek három nagy csoportba sorolhatók: - műszaki, higiénés - jogi, igazgatási - oktatási és tájékoztatási eszközök

A munkavédelem szabályozási rendszere A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70. §-ban határoz meg munkavédelmet érintő jogot: (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.

3

Részletesebben az 1992. évi XXII. Törvénnyel kiadott Munka Törvénykönyve, valamint a többször módosított 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről tartalmazza az egészséges és biztonságos munkavégzés főbb követelményeit. A fentieken túlmenően munkavégzésre vonatkozóan szakágazati jogszabályok, biztonsági szabályzatok, magyar szabványok határozzák meg a részletes feladatokat. A Munka Törvénykönyve 102.§ (2) A munkáltató köteles - az erre vonatkozó szabályok megtartásával - az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. 75.§ (1) Nőt és fiatalkorút nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Azokat a munkaköröket, amelyekben nő vagy fiatalkorú nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetve előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztatható, jogszabály határozza meg. A munkavédelmi törvény célja, hogy „az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket.” Az alapelvek Mvt. 2.§ (1) Az állam - a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve - meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, irányítási és ellenőrzési intézményeit, valamint kialakítja az egészség, a munkavégző képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos programját, amelynek megvalósulását időszakonként felülvizsgálja. (2) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása - a munkavállalók ez irányú felelősségével összhangban a munkáltató kötelessége. (3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg. (4) munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait. Mvt. 4.§ Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is. A munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg zárják ki a nem szervezett munkavégzés keretében történő rendeltetésszerű használat esetén is a balesetet, az egészségkárosodást.

4

Mvt. 5.§ E törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más jogszabályban - így különösen a Munka Törvénykönyvében, a köztisztviselők jogállásáról, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényekben - szabályozott, munkavédelemmel kapcsolatos jogait. A "miniszteri rendeletek szintje" két részre oszlik: -

a funkcionális;

-

ágazati miniszteri jogszabályok területére.

Az eddigiek az intézmény szempontjából külső szabályozást jelentettek. A Szervezeti és Működési Szabályzat, a Munkavédelmi Szabályzat, a munkaköri leírások, a technológiai dokumentumok viszont a belső szabályozást alkotják. A szabályozás alapelve: a jogszabály ne tartalmazzon mindenre kiterjedő részletes műszaki normatívákat. A műszaki oldal "rendezésére" jött létre a szabályozás másik két párhuzamos ága. Az egyik ág a törvényszintről indul: a munkavédelmet is érintő törvényekből (pl. a bányászatról szóló 1960. évi III. tv.; a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. tv.; Kazánbiztonsági Szabályzat stb.) kiindulva alkot az egész gazdaságra kötelező érvényű biztonsági szabályozásokat A másik vonal a kötelező, valamint ajánlott szabványok összessége.

A munkavédelmi jogszabályok megsértése.

A munkavédelmi szabályok és előírások betartása és betartatása fegyelmi, szabálysértési, büntetőjogi felelősségre vonás terhe mellett minden dolgozóra nézve kötelező. A munkavédelmi szabályok megszegése esetén a munkavégzéstől való eltiltás mellett egyidejűleg fegyelmi, szabálysértési eljárást is lehet a dolgozó ellen indítani. A balesetek bejelentése, kivizsgálása terén a mulasztást elkövető a munkajogi szabályok szerint felel.

5

A dolgozó munkavédelmi vonatkozású jogai és kötelezettségei A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatótól: a.) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását; b.) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésre bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását; c.) a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka - és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását. A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt tett jóhiszemű bejelentéséért. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat súlyosan és közvetlenül veszélyeztetne a teljesítést meg kell tagadni. Ilyen veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működő képtelensége, illetve hiánya.

A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát. Így különösen : a.) a rendelkezésre bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; b.) az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításról gondoskodni; c.) a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni; d.) munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; e.) a munkája biztonságos végzéséhez szükséges ismereteket elsajátítatni és azokat a munkavégzés során alkalmazni; f.) a részére előírt orvosi, vagy pálya alkalmassági vizsgálaton részt venni; g.) a veszélyt jelentő rendellenességet üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől; h.) a balesetét, sérülését, rosszullétét azonnal jelenteni. Amennyiben a sérültet balesete jelentéstételében egészségi állapota akadályozza, a jelentést a munkatársa, vagy az elsősegélynyújtást végző köteles megtenni. Ha a körülmények olyanok, hogy bárkinek életét, testi épségét, vagy egészségét közvetlen veszély fenyegeti, a veszély elhárításáig munkát végezni tilos.

6

Az egyetemi munkahelyeken tilos minden olyan magatartás (fegyelmezetlenség, zavarás munka közben, játék), amely az egészséges és biztonságos munkavégzést akadályozza. Az egyetemi munkahelyeken szeszes italt fogyasztani, italtól befolyásolt munkavállalót a munkahelyre beengedni, vagy foglalkoztatni tilos. Az italos állapotú munkavállalót a munkahelyről haladéktalanul el kell távolítani.

Épületek, munkahelyek, gépek eszközök üzembe helyezése, használatba vétele Munkahely, létesítmény, technológia, tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában az adott tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli, vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. A létesítésben résztvevők (tervező, kivitelező) kötelesek írásban nyilatkozni a fenti feltételek meglétéről. Munkaeszközt üzembe helyezni, használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és ezt a gyártó külföldi termék esetében az importáló, importáló hiányában az üzemeltető az általános minőségtanúsítás keretében tanúsítja, vagy tanúsíttatja. Új, felújított - nagyjavított - vagy átalakított veszélyes létesítményt újonnan beszerzett, vagy áthelyezett veszélyes gépi berendezést, műszereket, eszközöket használatba venni csak a sikeres üzembe helyezési eljárás lefolytatása után érvényes üzembe helyezési engedéllyel szabad (munkavédelmi üzembe helyezés). Az üzembe helyezés, illetve a használatba vétel engedélyezésére a létesítményt építtető , a gépet, berendezést telepít ő szervezeti egység vezetője jogosult. Az üzembe helyezési engedély kiadását üzembe helyezési eljárásnak kell megelőznie, Az üzembe helyezési, illetve az előzetes bejáráson részt kell vennie: - az engedély kiadására jogosult személynek; - a munkavédelmi osztályvezetőnek, - az üzemeltetésért közvetlenül felelős vezetőnek; - a higiénikus főorvosnak a hatásköréhez tartozó esetekben; - a tűzvédelmi vezetőnek a hatásköréhez tartozó esetekben. Nem kell üzembe helyezési eljárást tartani a beépítésre nem kerülő eszköz esetében, ha annak alkalmasságát, megfelelőségét munkavédelmi tanúsítvány igazolja. Villamos készülékeknél azonban ebben az esetben is meg kell vizsgálni a hálózatra csatlakoztatás feltételeit.

7

Az üzembe helyezési engedélynek tartalmaznia kell: a.) a gép, berendezés, készülék, létesítmény, részleg, munkahely stb.: pontos megnevezését, telepítési helyét. b.) a gép, berendezés, készülék: - nyilvántartási (gyártási) számát, - elektromos adatait, - az érintésvédelmi és egyéb mérések eredményeit. c.) a tervező, kivitelező munkavédelmi nyilatkozatát. d.) az engedély jellegét (próbaüzem, ideiglenes, végleges).

A munkavégzésre vonatkozó rendelkezések A dolgozó köteles a munkahelyén munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni és a rábízott feladatokat a munkavédelmi szabályok betartásával végezni. Ha a dolgozót, akár munka közben is olyan hatás éri, hogy az a biztonságos munka végzését veszélyezteti, tartozik azt a közvetlen munkahelyi vezetőjének jelenteni, aki a szükséges intézkedést köteles megtenni. A dolgozó a munkahelyén csak olyan tevékenységet folytathat, amelyhez megfelelő munkavédelmi ismeretekkel rendelkezik (a rendkívüli események - baleset megelőzés, mentés stb. - kivételével). Tilos minden olyan magatartás (fegyelmezetlenség, játék stb.), amely a munkavégzést akadályozza vagy zavarja. Ahol a veszélyforrás fokozott hatóképességű, a beosztottakon és az ellenőrzésre jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. A tilalmat szabványos táblákkal jelezni kell. Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több dolgozó végez, munkavezetőt kell kijelölni és azt a munkacsoport tagjaival közölni kell, akik a munkavezető utasításait teljesíteni kötelesek. A szükséges létszámot minden munkához a biztonságos munkavégzés figyelembevételével kell meghatározni. Az egyetem működési körén kívül engedélyezett munkáknál (szervezett társadalmi munka, munkahelyi gyakorlat stb.) az ott illetékes munkáltató (szervezet) tartozik a munkavédelmi feltételeket biztosítani (oktatás, védőfelszerelés stb.) dolgozóink részére is. Ha azok nem megfelelőek, a megbízott vezetőnk köteles az arra illetékesek figyelmét felhívni és azt követően, változatlan (veszélyes) körülmények mellett, a munkavégzést abbahagyatnia. Ez utóbbi esetben értesíteni kell a munkavégzésre utasítást adó vagy azt engedélyező egyetemi vezetőt. Tilos munkát végezni, ha bárki életét, testi épségét veszély fenyegeti, annak elhárításáig. A felügyeletet, kezelést, kiszolgálást igénylő gépeket, készülékeket, berendezéseket felügyelet nélkül hagyni nem szabad működés közben. Ezeken a munkahelyeken az étkezést úgy kell megszervezni, amennyiben a berendezés nem állítható le, hogy kellő létszámú dolgozó maradjon a munkahelyen a biztonságos munkavégzéshez, illetve felügyelethez.

8

Rakodási, anyagmozgatási munka közben gyűrűt, karkötőt, nyakláncot nem szabad viselni. Kerékpáron anyagot, szerszámot kézben tartva szállítani nem szabad. Öngyújtót hegesztő-, forrasztóláng, bunsenégő vagy gáztűzhely lángjának meggyújtásához használni tilos! Azt a dolgozót, aki alkohol hatása alatt áll, a munkavégzéstől el kell tiltani. A beosztottakon, illetve a felügyeletre jogosultakon kívül más személy nem tartózkodhat: a.) fertőzésveszélyes munkahelyeken: annak minősített klinikai osztályok, részlegek b.) tűz- és robbanásveszélyes környezetben: tűzveszélyes folyadéktárolók, gázpalacktárolók, kazánház c.) közvetlen áramütés-veszélyes környezetben: transzformátorházak, kapcsolóterek, elosztók és hasonló berendezések; d.) sugárveszélyes munkahelyeken: e.) mérgezési veszélynél. Az egyetemi munkahelyek általános egészségügyi, tisztasági és munkavédelmi követelményei.

Az egyetemi munkahelyeken rendet és tisztaságot kell tartani. A munkaterületről minden felesleges tárgyat el kell távolítani, ami a dolgozót a szabad mozgásban akadályozza, esetleg sérülését okozhatja. A munkahelyeket rendszeresen, de naponta legalább egyszer ki kell takarítani. A munkahelyek egészségügyi helyiségeit, mosdókat, öltözőket naponta legalább egyszer, szükség esetén többször kell takarítani, esetleg fertőtleníteni. A munkahelyek, egészségügyi helyiségek tisztaságáért a területileg illetékes vezetők a felelősek. Az egyetem minden tanszékén, munkahelyén, az épületek portáján egy-egy darab mentőládát kell állandóan feltöltött állapotban, készenlétben tartani. Minden munkavállaló részére biztosítani kell a.) megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő ivóvizet b.) a munkahely és munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget. A munkahelyen a munka jellegének megfelelően gondoskodni kell a rendről, tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és környezetet ne károsítsák. A munkavállalók részére biztosítani kell az egyes munkakörök jellegének megfelelően az öltözőt, mosdót fürdőt és WC-t. A szennyeződéssel járó munkakört ellátó munkavállalók részére a munkahelyek közelében fürdő és öltöző áll rendelkezésre.

9

A balesetveszélyes és nagyobb területen elhelyezkedő tanszékeken laboregységenként kell mentőládát elhelyezni minden munkavállaló által hozzáférhető helyen. A szabvány mentőláda tartalmát - ahol azt a végzett munka indokolja - semlegesítő oldatokkal, szemmosó pohárral stb. - ki kell egészíteni. A munkahelyek hulladékait rendszeresen, de naponta legalább egyszer a szemétgyűjtő helyre kell szállítani. Rothadó és bűzös hulladékot fedett, résmentes edényben kell szállítani. A hulladékot a szemétgyűjtő (kuka) edényekben kell elhelyezni. Tilos a szemetet a tároló edények mellé helyezni. A mérgező, tűz-és robbanásveszélyes, valamint fertőző hulladékot az anyag természetének megfelelő zárt edényben a megsemmisítő helyre kell szállítani és ott meg kell semmisíteni. Mérgező, fertőző, tűz-és robbanásveszélyes folyadékot, valamint olyan anyagokat, melyek a közüzemű csatornát rongálják, idő előtti elhasználódását eredményezik tilos a csatornába önteni. A tároló helyeket a tárolt anyagok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak, egymásra hatásának, továbbá a környezetből eredő hatásoknak, illetőleg az anyag emberi egészségre, környezetre gyakorolt hatásának, a rakodás, szállítás és tárolás módjának figyelembe vételével kell kialakítani. Az energia-, cső- és közműhálózatnak biztonságosan üzemeltethetőnek, kezelhetőnek, karbantarthatónak és azonosíthatónak kell lennie, a villamos szerelvényeknek meg kell felelniük a biztonsági követelményeknek. A munkahely természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a munkavégzés jellegének megfelelő világításra vonatkozó követelményeket. A munkahelyen a zajhatások a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a sugárzások, a munkavállalók és a munkavégzés hatáskörében tartózkodók egészségét testi épségét nem veszélyeztethetik. Azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, külön dohányzó helyeket kell kijelölni. A gyakorló iskolák területén a dohányzás tilos, ha a dohányzók kívánják részükre külön dohányzó helyet kell kijelölni. Az egyetem tantermeiben, könyvtári, szemináriumi helyiségeiben, illetve olyan iroda helyiségeiben, ahol többen dolgoznak, és köztük nemdohányzó van, vagy ügyfélforgalom zajlik nem szabad dohányozni. Az egyetemi munkahelyek helyiségeiben olyan széles közlekedési utat kell biztosítani, amelyet a helyiségben folyó munka megkíván. Az utak minimális mérete 1 méter lehet. Közterületeken, folyosókon, bútort vagy egyéb tárgyakat elhelyezni nem szabad. Egyes közterületeken, folyosókon a gazdasági főigazgató által kiadott írásos engedélyével lehet. A könyvtári polcok és szekrények kiszolgálásához szükséges pódium, emelvény, létra feldőlés ellen biztosított, billenés, botlás és csúszásmentes járófelületű legyen.

10

Csak biztonságos a mindenkori céloknak és igénybevételeknek megfelelő, jó állapotú, elcsúszás és félrebillenés ellen biztosított létrákat, hordozható lépcsőket szabad használni. A fából készült létrának, hordozható falépcsőnek beeresztett, becsapolt fokai legyenek. A támasztó létrákat elcsúszás ellen felül vagy alul elcsúszást gátló elemmel vagy egyéb módon kell biztosítani. A létrákat időnként felül kell vizsgálni és terhelési próbának kell alávetni. Használatbavétel előtt minden esetben meg kell győződni a létra használhatóságáról. A gyalogos közlekedés közben bekövetkező eleséses balesetek elkerülése érdekében csak a gyalogjárdán közlekedjünk. Téli időszakban azokat a hótól tisztítják és felhomokozzák, de így is baleseti veszélyforrást jelentenek. A helyiségek padozata (az azon lévő szőnyegek is) csúszás és botlásmentes legyen. A munkahelyek ajtóit - ha a helyiségben nem tartózkodik senki - kulcsra zárva kell tartani. A munkahelyek ajtóit, míg a helyiségben tartózkodnak a menekülés és segítségnyújtási lehetőség biztosítása érdekében - kulcsra zárni nem szabad. A munka befejezése után a munkahelyet át kell vizsgálni, nem maradt-e hátra olyan körülmény, mely a távozás után tüzet, robbanást, vagy leázást idézhet elő. Az egyetemi tanulmányi épületek kapuit 21 órakor zárják, addig az épületből el kell távozni. Indokolt esetben a tanszékvezető, munkahelyvezető írásbeli kérésére a 21 óra utáni bent tartózkodást az egyetemi főtitkár engedélyezi. Az engedélyt névre szólóan kell kérni és a bent tartózkodás tényét meg kell indokolni.

Munkabalesetek Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozásegészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető a munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek): - az a baleset, amely a sérültet lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. - amely a munkavállalót: - - az egyetem területén sport, és kulturális rendezvény közben, nem munkájával összefüggésben, - - hivatalos ebédszünet idején ennivaló egyéni beszerzése, illetve elfogyasztása során érte. - - amelyet a sérült önmagának szándékosan okozott (pl. öncsonkítás, öngyilkosság)

11

A balesetek jelentése -

A sérült, illetőleg a balesetet észlelő és/vagy arról tudomást szerző személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító vezetőnek, egyetemi munkavédelmi vezetőnek, vagy előadónak késlekedés nélkül jelenteni, melyben őket az esetleg még fennálló veszélyhelyzetről is tájékoztatni kell. telefonszám 55555, 54880 55939 55255 56510 56510

munkabiztonsági osztályvezető DEOEC AJK. KTK, MFK, ZK és PFK TEK, IK, TTK, BTK ATC

-

-

-

A sérült munkáját közvetlenül irányító vezető minden tudomására jutó balesetet köteles haladéktalanul továbbjelenteni a tanszék, szervezeti egység vezetőjének, munkavédelmi megbízottjának, az egyetemi munkavédelmi vezetőnek, vagy előadónak. A balesetet észlelő, illetőleg a sérült munkahelyi vezetője köteles intézkedni a sérült egészségügyi ellátására, gondoskodni a baleseti helyszín megőrzéséről a vizsgálatot végzők megérkezéséig. Egyetemi munkavállaló külföldön ért munkabalesetét köteles haladéktalanul jelenteni az egyetem munkavédelmi vezetőjének, hogy az egyetem a kivizsgálási, bejelentési és nyilvántartási kötelezettségének eleget tehessen.

Az egyetem az élet, a testi épség vagy az egészség megsértése esetén a létre jött kárt (munkaképtelenség, munkaképesség csökkenés, elmaradt jövedelem, dologi kár, egyéb költségek) köteles megtéríteni. (1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről ) Az egyetem a benyújtott kárigényről 30 napon belül dönt és írásban tájékoztatja a kárigény bejelentőt. Ha a dolgozó a kárigényének elbírálásával nem ért egyet, úgy az egyetemi Munkaügyi Bírósághoz fordulhat panaszával

12

II. Képernyős munkahelyek. Általános rendelkezés A képernyős berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalók számára. Az egyetem az Mvt. 54.§-ának (2) bekezdése szerinti kockázatbecslés, értékelés során, valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával folyamatosan vizsgálja az alábbi kockázatok előfordulását: a) látásromlást előidéző tényezők, b) pszichés (mentális) megterhelés, c) fizikai állapotromlást előidéző tényezők. Az egyetem a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces - össze nem vonható - szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg. Az egyetem köteles a munkavállaló látásának vizsgálatát biztosítani, őt látásvizsgálatra elküldeni. A munkavállaló - a külön jogszabály szerinti időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően - köteles e vizsgálaton részt venni. A vizsgálatot a foglalkozásegészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos végzi el, aki indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja. Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót - a külön jogszabályban meghatározott költségtérítési szabályoknak megfelelően - ellátja a szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel. Képernyő a) A képernyőn megjelenő jelek jól definiáltak és világos formájúak, megfelelő mértékűek legyenek, a jelek és a sorok közötti megfelelő térközzel. b) A képernyőn megjelenő kép legyen stabil, villódzásnak vagy az instabilitás más formájának nem szabad előfordulnia. c) A fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt legyen a használó által könnyen állítható és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható. d) A képernyő a használó igényeinek megfelelően legyen könnyel és szabadon elfordítható, dönthető. e) Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát. f) A képernyő legyen mentes olyan tükröződéstől és fényvisszaverődéstől, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat. 13

Billentyűzet a) A billentyűzet legyen dönthető és a monitortól különálló annak érdekében, hogy a használó kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el. b) A billentyűzet előtt legyen elég hely ahhoz, hogy a számítógép-kezelő kezét és csuklóját megtámaszthassa. c) A billentyűzet felszíne legyen fénytelen, a fényvisszaverődés elkerülése érdekében. d) A billentyűkön lévő jelek egymástól könnyen megkülönböztetőek és a munkahelyzetből jól olvashatóak legyenek. Munkaasztal vagy munkafelület a) A munkaasztal vagy munka felülte legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését. b) A laptartó legyen állítható, és a használó számára kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthető. Munkaszék a) A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használható könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. b) A szék magassága legyen könnyen állítható. c) A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthető. d) Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt kell biztosítani.

Térkövetelmények A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához. Megvilágítás a) Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit. b) A képernyőre és más munkaeszközökre vetődő, zavaró tükröződést és fény visszaverődést oly módon kell megelőzni, hogy a képernyős munkahely telepítésekor a munkaterem és a munkahely megtervezését összehangolják a mesterséges fényforrások elhelyezésével és műszaki jellemzőivel.

14

Tükröződés és fényvisszaverődés a) A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn. b) Az ablakokat igazítható takaróeszközök megfelelő rendszerével kell ellátni, hogy a képernyős munkahelyre eső nappali megvilágítást csökkenteni lehessen. Zaj A munkahelyhez tartozó berendezések okozta zajt figyelembe kell venni a munkahely berendezésekor, különös tekintettel a arra, hogy ne zavarja a figyelmet és a beszédmegértést. Klíma a) A munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az a munkavállalónak diszkomfort-érzést okozzon. b) A használó legyen védve a sugárzó és áramló hőhatásoktól és az asztal alatt hőt termelő berendezésektől. Sugárzás Minden sugárzást a látható fénysugárzás kivételével, a használó egészsége és biztonsága szempontjából elhanyagolható szintre kell korlátozni. Ember-gép kapcsolat A szoftver tervezése, kiválasztása, bevezetése és módosítása, a képernyős munkafeladatok megtervezése során a munkáltató az alábbi elveket vegye figyelembe: a) a szoftver feleljen meg a feladatnak, b) a szoftver minden betűt a magyar helyesírásnak megfelelő formában jelenítsen meg a képernyőn és a nyomtatásban, c) a szoftver legyen könnyen használható és szükség esetén a számítógép-kezelő ismeret- és tapasztalatszintjéhez igazítható, rendelkezzen magyar nyelvű súgóval, semmilyen a munkavállaló teljesítményére vonatkozó mennyiségi vagy minőségi ellenőrzési lehetőséget nem szabad igénybe venni a dolgozók tudomása nélkül, d) a rendszerek a képernyő előtt dolgozóhoz alkalmazkodó formátumban és ütemben jelezzék ki az információkat, e) alkalmazni kell a szoftver-ergonómia elveit, különösen az ember által végzett adatbeviteli és adatfeldolgozási feladatokban, f) a rendszerek biztosítsanak visszajelzést a munkavállalóknak a teljesítményükről.

15

III. Az elektromossággal kapcsolatos tudnivalók Hazánkban a munkahelyek és lakások túlnyomó többsége 400/230 V-os váltakozó áramú hálózatról vételezi a villamos energiát. Ennek a hálózatnak bármelyik két fázis vezetője között 400 V bármelyik fázisvezető és a nulla vezető között 230 V feszültség-különbség van. A nulla vezetőt a hálózat mentén üzemviteli okból több helyen össze kell kötni a földdel. Ez azonban veszélyt is jelent, mivel bármelyik fázisvezető és a föld (kőpadló, beton, téglafal, gázcső is lehet "föld") között 230 V-os feszültség van. Ha csatlakozási helyek bármelyikére villamos gépet, készüléket kapcsolunk zárunk egy addig nyitott áramkört. Ebben a zárt áramkörben villamos áram jön létre. Az áram erőssége az útjában álló akadályoktól függ. Ezeket a különféle akadályokat ellenállásoknak nevezzük. A zárt áramkör vezetékeinek kicsi az ellenállásuk. Ezeknél viszont sokszorta nagyobb a csatlakoztatott villamos gépek, készülékek belső ellenállása. Ezért mondhatjuk azt, hogy az áramerősség nagyságát a villamos energiát fogyasztó berendezések paraméterei határozzák meg. Mindezt azért kell tudni, mert a csatlakozási helyig a hálózat minden egyes részét meghatározott terhelésre méretezték és szerelték. Ha tehát túl sok, vagy túl nagy teljesítményű fogyasztót csatlakoztatunk a hálózatra, a megengedettnél nagyobb áram folyhat abban, ami melegíti, felizzíthatja a vezetéket és tüzet is okozhat. Ennek elkerülésére a vezetékhálózatba túlterhelés elleni védelmet szükséges beiktatni (biztosítók, kismegszakítók hőkioldók stb.). A védelem veszélyes túlterheléskor kikapcsolja az áramkört. Ha a védelem elromlik vagy elrontják (pl. megpatkolják a biztosítékot) a vezetékhálózat leéghet, tűz keletkezhet. A legtöbb esetben a túláram, mindig meghibásodás következménye, melyet zárlati áramnak nevezzük. Erőssége sok száz vagy ezerszerese is lehet a névleges áramnak. Rövid idő alatt nagy hőt fejleszt, tüzet okoz, elektromos ív keletkezhet, hálózati készülékek, vezetékek roncsolását, összeégését eredményezheti. - Ha akár a hálózat vezetékrendszerében, akár a villamos készülékben, gépben valamelyik fázisvezető véletlenül hozzáér a nulla vezetőhöz, vagy a fázis vezetők érintkeznek egymással azonnal rövidzárlat keletkezik. Az áramkör rövidebb úton záródik elkerüli a fogyasztói berendezést. Ezért rendkívül kicsi a zárlati áramkör ellenállása és veszélyesen nagy az áram erőssége (Például egy 1,2 A névleges áramerősségű kávédaráló belső rövid-zárlatakor több száz amper zárlati áram keletkezhet védelem nélküli áramkörben.) -

Zárlat keletkezik akkor is, ha bármelyik feszültség alatt levő fázisvezető - hiba folytán - a földdel, vagy földnek minősülő tárggyal érintkezik. Ez a zárlati áram a földön keresztül folyik vissza a hálózatba. Földzárlati áram a neve. A zárlatok bekövetkezésekor azonnal működésbe lépnek a zárlatvédelmek és többnyire a másodperc tört része alatt kikapcsolják a hálózatot, de a nagy zárlati áramot is korlátozzák.

16

Az áramütéses balesetekről Az emberi test, ha zárt áramkör részévé válik, jó áramvezető (belső ellenállása kb. l0000 Ohm, a bőr felhám rétegnek ellenállása 20.000 és l00 000 Ohm között változhat cm2-ként) Ez a felhám réteg tulajdonképpen nagyon gyenge "szigetelő anyag" hiszen már l00 V körüli feszültség "letöri" (hatástalanítja) Az emberi testen átfolyó külső áram nagyon veszélyes, hiszen szervezetünk működtetését a légzést, a szívműködést, mozgást kicsi bioáramokkal végzi az agy és ezek bármelyikét megbéníthatja az átfolyó áram. A váltakozó áram izomgörcsöket okoz (a megfogott áramvezetőt nem tudjuk elengedni) a légcsőizmok görcse a légzés, a szívizom görcse a vérkeringést állítja le. Az emberi agy csupán néhány percig bírja az oxigéndús vér hiányát, ezután már a visszafordíthatatlan (biológiai) halál áll be. Mindezt 1-2 miliamperes (ezredamper) átfolyó árammal bizsergésnek érezzük. 5-6 miliamper már a kéz és karizmok görcsét okozhatja. Ekkor törik le a felhámréteg ellenállása és a megmaradó 1.000 Ohm testellenálláson l00-200 milliamper erősségű áram is átfolyik. (A légzés megállításhoz ,szívbénuláshoz sajnos már 20-30 milliamper is elegendő) A köznapi 230 V-os feszültség tehát bőven "elegendő" ahhoz, hogy halálos áramütést is okozhasson. Az áramütés azonban megfelelő gondossággal könnyen és biztonságosan elkerülhető. Mikor is haladhat át testünkön az áram ? a.) A csupasz áramvezető részt (fázist) és a nullavezetőt vagy védővezetővel ellátott gépet, készüléket áram vezetésére alkalmas talajt (többnyire fémtárgyak közelítése) egyszerre érintjük meg. A védekezés főbb szempontjai -

Hibás, törött, horpadt készüléket ne használjunk. Elektromos készülék használatakor ne érintsünk földelt fémtárgyat, lehetőség szerint testünket a földtől is szigeteljük el.

-

ha készülék csatlakozó vezetéke repedt; töredezett a gumi vagy a műanyag szigetelése, a vezeték sérült, szakszerű javításának meg nem történtéig ne használjuk.

-

vezeték hosszabbítást házilag barkácsolt módon ne készítsünk. Az összesodort vezetőnek szigetelőszalagos betekerése nem biztonságos.

-

legegyszerűbb műveleteket is (pl. izzócsere, biztosíték csere stb.) kikapcsolt, illetve leválasztott berendezésen végezzük el.

A védekezés tehát a személyre hárul és csupán gondosságán múlik, hogy elkerülje a bajt.

17

Van azonban előzetesen, időben észre nem vehető általános veszély, amely ellen a védekezni kell: b.) Villamos gépek, készülékek külső fémburkolata meghibásodáskor (a szigetés hibája miatt) váratlanul feszültség alá kerülhet. A belső üzemi szigetelés váratlan meghibásodásakor (elöregedet, eltörött, megkopott stb.) a fázisvezető belül, észrevétlenül hozzáér a berendezés fémtestéhez, ez a testzárlat. Ekkor a berendezésnek azon részei amit a kezeléshez meg kell fogni feszültség alá kerülhetnek, veszélyes fázisvezetővé válhatnak. Sőt ezt a veszélyes feszültséget a hibás géppel összekötött fémszerkezetek (pl. vízcsövek) máshová is elvezethetik. Az előbb ismertetett, alattomos, rejtett veszély ellen az érintésvédelmi előírások megtartása nyújt védelmet. Az érintésvédelem A villamos készülékeknek, gépeknek legveszélyesebb belső meghibásodása a testzárlat. A testzárlatos készülék kifogástalanul üzemel, használója semmit sem vesz észre, pedig ha kőpadlón, vizes padlón áll és hozzáér ilyen készülékhez életveszélyben forog. A gépek, készülékek érintésvédelmének tehát az a feladata, hogy belső testzárlat esetén is megakadályozza a veszélyes áramütést. Mely készülékeket minden esetben ellátni érintésvédelemmel? -

Ahol a működtető feszültség 50 V-nál nagyobb.

-

A használat közben kézben tartott készülékek (villamos kézi szerszám, hajsütővas, villanyborotva, kézilámpa stb.).

-

villamosmotorok, hűtőgépek, (villamosmotorral hajtott gépek is) mert az üzemi szigetelés sokkal gyorsabban meghibásodhat mint például a falra szerelt védőcsőben húzódó vezeték.

-

Ahol a használati környezet kiemelten veszélyes. Ezek pl. szabadban, nedves, meleg környezetben és minden olyan helyen ahol a kezelő földet is érinthet (vízcső, fűtési cső nagyobb fémszerkezet stb.)

-

Minden más esetben ha a padozat maga nem tekinthető villamosan szigetelőnek (pl. föld tégla, -fémlemez) tehát a rajta álló ember számára villamosan jól vezető "föld"-nek minősül .

Az érintésvédelemnek többféle műszaki megoldása van.

18

A védekezés főbb elemi módozatai: -

Sok hordozható illetve kezelés közben kézben tartott vagy gyakran érintett kisméretű villamos készüléknél az érintésvédelem kialakítását kézenfekvően (és gazdaságosan) a készüléken belül kell megoldani. A gyártó ezeknél a készülékeknél az üzemi szigetelésen túl további szigetelést (védőszigetelés) is beépített, aminek különösen jó és tartós a szigetelőképessége. Ez a II. érintésvédelmi osztályú készülék (kettős vagy megérősített szigetelésű) melyet adattábláján egységes jel tanúsít: két egymáson levő négyzet . Ezeknek zömmel 230 V-os készülékeknek a vezetéke két erű (fázis-nulla) és dugaszolójuk bármelyik 230 V-os aljzathoz csatlakoztatható. A munkahelyeken használt legtöbb villamos működtetésű berendezésnél nehezen (ezért nagyon drágán) lehetne megoldani a védőszigetelés beépítését, hiszen itt fokozott hőmérsékleti és mechanikai hatások is veszélyeztetik ezt a védőszigetelést. Emiatt általánosabb a védővezetős érintésvédelem. Lényege: a védővezető; amivel a készülék érinthető fémtestét és az épület villamos hálózatának egy földelt pontját gondosan össze kötjük. Így a testzárlat nem tud alattomossá válni, mivel azonnal rövidzárlattá (vagy föld rövidzárlattá) válik és a megfelelően méretezett túláram védelem (biztosító vagy kismegszakító) a másodperc törtrésze alatt lekapcsolja a hibás készüléket, legtöbbször még annak megérintése előtt. Ezt a védelmet (a védővezetőt) nemcsak a gépen készüléken, hanem az épület villamos hálózatán is gondosan ki kell építeni. A dugaszoló villa és a dugaszoló aljzat is olyan kialakítású, hogy csatlakoztatáskor a hálózat és a készülék védővezetője hatásosan érintkezzen. Ezek az úgynevezett védőérintkezős dugaszoló villák és aljzatok. Az ilyen készülékek szabványos jelölése: Ez a készülék I. érintésvédelmi osztályú. Az ilyen készülék használatakor a legfontosabb feladat az, hogy a készüléket csak és kizárólag védőérintkezős aljzatba szabad csatlakoztatni. A védővezetős érintésvédelem csak akkor biztonságos, ha az épület elektromos hálózatán kiépített védővezető folytonos és ha a biztosító vagy a kismegszakító automata névleges áramértékét érintésvédelmi kioldásra is méretezték (nincs áthidalva úgynevezett” patkolással”), ha a I. érintésvédelmi osztályú készülék bekötése vagy csatlakoztatása a védővezetők hatásos érintkezését is biztosítja.

-

érintésvédelmi szempontból a legbiztonságosabbak a törpe feszültségű készülékek (III. érintésvédelmi osztály) itt a készülékeket működtető feszültséget korlátozzák olyan érték alá (50 V, gyermekjátékoknál 25 V) ami testzárlatos készülék érintésekor is veszélytelen. Ezt a feszültséget csak szabványos biztonsági transzformátorról szabad előállítani. ( A transzformátoron fel van tüntetve az MSZ 9229 szabványszám)

-

az érintésvédelem nélkül gyártott (0 érintésvédelmi osztályú) készülékek, csak üzemi szigeteléssel bírnak. Az ilyen készülékek fő ismertető jele az egyszerű két erű csatlakozó vezetékre szerelt kerek kétsarkú dugaszoló amit védőérintkezős aljzatba, nem lehet bedugni. Az ilyen készülék adattábláján: nincs kettős négyzet jel a készüléken nincs földelő kapocs. (ilyenek lehetnek például a nem kereskedelmi forgalomban külföldről bekerülő egyes elektromos készülékek). Ezen berendezések használata hazánkban igen veszélyes – nem engedélyezett - a földelt csillagpontú elosztóhálózat miatt.

19

IV. Az elsősegélynyújtás általános kérdései A bajba jutottnak a legelső feladat a segítséget megadni, ez mindenkinek emberi és állampolgári kötelessége. Ez az első - sokszor a balesetes sorsát eldöntő - segítség, melyet szükség szerint követ a szakszerű segélygyújtás: a mentők által nyújtott ellátás, vagy orvosi segélynyújtás, esetleg kórházi ellátás, melyet kiegészíthet a szakintézeti kezelés stb. Az elsősegélynyújtó munkája azért olyan jelentős, mert abban a válságos időpillanatban tud a balesetes javára közbelépni, mely a baleset megtörténte és az orvos vagy a mentők megérkezése között eltelik. Ez az idő annál hosszabbnak tűnik, minél súlyosabb a balesetes állapota. Esés következtében elszenvedett bokarándulást követően a sérült, a hozzá nem értő elsősegélynyújtó által hívott segítség esetén nyugodtan megvárhatja míg a mentők elszállítják. Balesetből származó, nagyfokú vérzésnél a sérült perceken belül elvérezhet. Itt azonnal meg kell kezdeni a vérzéscsillapítást. Ahol a légzés elakad, pillanatokon belül kell átjárhatóvá tenni a légutakat, ha kell mesterségesen lélegeztetni, mert légzés nélkül nincs élet. A laikus elsősegélynyújtónak először azt kell eldöntenie, hogy él-e a balesetes, vagy eszméletlen. Az elsősegélynyújtó teendője: Oldalról közelítve az eszméletlennek látszóhoz hirtelen a szemhéjára fúj. Ha a szemhéjak megrebbennek, eszméleténél van. Eszméletlen ember szemhéjai ráfújásra nem rebbennek meg. Izmai teljesen elernyednek, a felemelt végtag visszaesik ha elengedjük. Halottnak tűnik de nem az, mert lélegzik és van vérkeringése. A légzési rendszer feladata, hogy a szervezetet felépítő sejtek számára a levegőből oxigént vegyen fel és a sejtekben keletkező káros anyagcsere terméket, széndioxidot pedig távolítsa el. A légzés és vérkeringés alapvetően fontos életműködési feltétel. Ezek nélkül nincs élet. A légzés zavara törvényszerűen maga után vonja a vérkeringés zavarát, mint ahogy a vérkeringés zavara is a légzését. Ha megbénul az egyik rövid idő után a másik követi. A légzés és vérkeringés megszűnése halált okoz: a sejtek nem kapnak táplálékot, működésük megáll, elhalnak. Azt az állapotot, amikor a légzés és vérkeringés megáll, a sejtek nem működnek - de még nem szenvedtek vissza fordíthatatlan károsodást - klinikai halálnak nevezzük. Ebbő1 az állapotból a szervezet még menthető, ha a megszűnt alapvető életműködéseket mesterségesen pótoljuk. Az eljárást melyet - a légzés - és vérkeringés bénulás beálltát követő négy perc alatt kell kezdeni - újra élesztésnek nevezzük. Az újraélesztés lényege: szabad légutak mellett levegő befúvása a tüdőbe, valamint a vérkeringési cirkuláció biztosítása. A teendőket az alábbi sorrendben végezzük: -

átjárható légutak biztosítása befúvással lélegeztetni cirkulációt teremteni. (szív tájéki nyomkodással)

20

A szabad légutak biztosítása -

Átjárhatatlanok a légutak ha: Kívülről valami összenyomja a légutakat. A szorító ruhadarabot - egyebet - azonnal el kell távolítani. A szájba, garatűrbe került idegen test - vér, hányadék, iszap, műfogsor stb. - eltávolítása, kitörlése ujjra csavart kendővel. Az eszméletlen ember izmai - a nyelvmozgató izmok is - elernyednek. A háton fekvő nyelve hátraesik és elzárja a légutakat. Ilyenkor a fejet hátra kell szegni. Jól légző eszméletlen ember is megfulladhat a nyelv hátraesése miatt. A megelőzés módja a balesetes oldalra fordítása.

A légzés újraélesztése Tennivalók eszméletlen balesetessel. Első feladat: megállapítani él-e, van-e szívműködése, lélegzik-e. Vizsgáljuk a légzését: a hanyattfekvő balesetes szabaddá tett mellkasát és gyomortáját a szegycsont magasságában oldalról figyeljük. Így látjuk a légzésre jellemző emelkedést, süllyedést. Ha ilyent nem, vagy csak bizonytalanul észlelünk, akkor a légzés nincs, vagy nem kielégítő. Ha van légzés a balesetest stabil oldalt fekvő helyzetbe kell hozni. Ha nincs légzés tegyük átjárhatóvá a légutakat és lélegeztessünk befúvással. A befúvásos lélegeztetés a legősibb és leghatásosabb lélegeztetési eljárás. Az elhasznált levegőben még mindig elég oxigén van ahhoz, hogy a hiányzó légzést eredményesen pótolhassuk. Előnye, hogy nem igényel semmiféle eszközt, az elsősegélynyújtónak nem kell nagy testi erőt kifejteni, és több levegőt lehet a tüdőbe juttatni mint egyéb mesterséges lélegeztetési eljárással. A befúvásos lélegeztetést tanácsos az arcra borított laza szövésű anyagon át végezni. Lehet szétnyitott zsebkendő, könnyű sál, szétbontott kötszer stb. Alapvetően fontos a fej kellő és állandó hátraszegése. E nélkül a légutak nem átjárhatók, nem lehet levegőt befújni. Buktassuk hátra a fejet. Az arcra borított anyag feszüljön meg. Szájunkkal vegyük szorosan körül az orrnyílásokat és fújjunk levegőt a nem légző tüdejébe. A befúvás hatására a mellkas megemelkedik. A belégzés hatásosságát minden befúvás után ellenőrizzük. Az arctól elemelkedünk, a mellkas felé fordulunk, figyeljük az emelkedést és visszasüllyedést, közben újabb lélegzetet veszünk. A továbbiakban anélkül, hogy a fej hátraszegését elengedtük volna, megismételjük a kilégzést, percenként kb. 16-szor. A szakszerűen végzett befúvásos lélegeztetés nem rejt magában veszélyt.

21

A vérkeringés biztosítása A vérkeringés létét a nagy nyaki verőér tapintásával állapítjuk meg. A tapintás elsajátítása gyakorlatot igényel. A vérkeringés mesterséges pótlása külső szív kompresszió segítségével történik. lényege: a mellkasfalon át nekinyomjuk a szívet a rugalmatlan gerincnek. Az összenyomott szívből a vér az erekbe préselődik. A nyomást megszüntetve a kitáguló szívbe passzív vér áramlik, melyet a következő nyomással ismét az erekbe továbbítunk. Friss - oxigéntartalmú vért csak megfelelően végzett befúvásos lélegeztetéssel biztosíthatunk. Külső szív kompressziót csak arra kiképzett személy végezhet. Ugyanis ez nem veszélytelen eljárás. Ha a keringésmegállás észlelése helytelen - vagyis a szív működik - a szív kompressziót végző a keringés ellen dolgozik és akadályozhatja a szív működését. További veszély a durva melléksérülések okozásának lehetősége. Bekövetkezhet bordatörés, szegycsonttörés, máj-lépgyomor repedés. Értékes segítséget nyújthat azonban az elsősegélynyújtó újraélesztésnél olyankor is, ha van szív kompresszió alkalmazásában jártas személy. Segít abban, hogy a balesetest kemény alapra fektessék - egyébként a szív kompresszió hatástalan. Végezheti a befújásos lélegeztetést míg az arra kiképzett elsősegélynyújtó a szív kompressziót végzi. Újraélesztési eljárást két elsősegélynyújtó könnyebben tud alkalmazni. A szokásos előkészítés után - tájékozódó vizsgálat, légutak szabaddá tétele, kemény alapra fektetés - a munkát összehangoltan végzik. A teljes újraélesztési eljárást négy mély befúvással indítjuk, mely után négy szív kompresszió következik. A továbbiakban a lélegeztető egy befúvást végez, melyet négy szív kompresszió követ. – Befúvás alatt szív kompressziót illetve szív kompresszió alatt befúvást végezni tilos! Leghelyesebb ha a szív kompressziót végző hangosan számol. A fej hátrabuktatását a szív kompresszió végzése alatt sem szabad elengedni. Sérülések ellátása Sérülések a testen külső erő művi, vagy egyéb hatások következtében keletkezhetnek. Csontok törhetnek, repedhetnek, az ízületekben ficamok, rándulások keletkezhetnek, a belső szervek károsodhatnak. A behatás következménye vérzés, fertőzés és más szövődmény lehet. Seb akkor keletkezik, ha a külső behatás megszakítja bőr folytonosságát. A sebellátás célja, hogy a vérzést és a fájdalmat csillapítsa, a seb fertőzését megakadályozza, a sérült testrészt nyugalomba helyezze. A sebet meg kell védenünk a fertőzéstől a sérültet a fájdalomtól és gondoskodnunk kell arról, hogy a sebzés mint ártalom ne rontsa a balesetes további állapotát. Fertőzést a mindenütt és mindenkor jelenlevő kórokozók hoznak létre. Bekerülhetnek a sebbe a sebet okozó eszközökről, a sebbel érintkező anyagokról, még a környezet levegőjéből is. A fertőzést megakadályozza a steril sebfedés. Steril az az anyag, melyet megfelelő eljárással csirátlanítottak, kórokozó mentesítettek. Sterilek a kötszerek, sterilizálásukat különleges csomagolás biztosítja. Sérült csomagolású kötszer már nem tekinthető annak. Közvetlenül a sebre csak steril kötszert szabad tenni! További fertőződés elkerülése végett nem szabad a sebet mosogatni, a sebre bármi anyagot (sebhintőport, kenőcsőt stb.) tenni, vagy a sebre nem steril anyagot helyezni. A seb általában fájdalmas. Tilos tehát nyomogatni, mélységét széthúzással vizsgálgatni, környékét durván tisztogatni.

22

Sebben levő, abból magától ki nem eső tárgyat kipiszkálni, kihúzni nem szabad. A jódampulla használata megelőzi a seb bekötését. A jódozás célja a sebkörnyék kórokozó csíráinak hatástalanítása. Az ampulla nyakát a fedőpárnácskán keresztül törjük össze. Lefele fordítva a jód a párnácskába szívódik. Az átitatott párnácskával a seb környékét a sebszéltől kezdve kifelé irányuló húzásokkal körbe jódozzuk. A steril gézlapok különböző nagyságúak. Sterilek, tehát kibontásuknál úgy fogjuk meg, hogy a sebre az érintetlen felület kerüljön. A sebkötöző pólyák különböző szélességű és hosszúságú pólyatekercsek. Általában nem sterilek. Rendeltetésük a sebet fedő steril gézlapok rögzítése. Égési sérülések A bőr egyik gyakori sérülése az égés, forrázás. Veszélyessége függ attól, hogy az égés milyen nagyságú felületre terjed ki és milyen mélyre hatol. Az égési sérülések legenyhébb fokán a hőhatásnak kitett bőrfelületen körülírt bőrpirosságot látunk. Ez a terület igen fájdalmas. Súlyosabb foknál a károsult bőrfelületen égési hólyagok jelennek meg. Azokat felszúrni tilos! Ha önmaguktól felnyílnak sterilen be kell kötni. Kisfelületű enyhefokú égést a mindennapi életben gyakran láthatunk. Legcélszerűbb ha az égett felületet hideg folyó víz alá tartjuk és legalább negyedóráig hagyjuk ráfolyni a vizet. A hideg víz hatása megakadályozza az égési hólyagok kialakulását. Jól csillapítja a fájdalmat is. Kisfokú égési sebet is be kell kötni. Minden más égési sebre steril fedőkötést kell tenni. Szigorúan tilos az úgynevezett házi szerek - olaj, zsír, tojásfehérje, kenőcs stb. – használata! Az égési sérülést minél előbb lássa orvos. Csontok és ízületek sérülései Ízületeknek nevezzük a csontok egymáshoz illeszkedő és egymáson bizonyos irányba elmozduló porcos végződéseit. Durva erőművi behatásra az ízületeket alkotó csontok egymástól rövid ideig eltávolodnak, majd visszatérnek eredeti helyükre. Túlzott behatásra az ízületet körülvevő kötőszöveti hüvely - ízületi tok - megszakadhat, kisebb-nagyobb bevérzéseket, duzzadást okozhat. A sérült ízület igen fájdalmas. Ilyen esetben az elsősegélynyújtónak úgy kell eljárnia mintha csonttöréssel állna szembe. Az ízületi felszínek úgy is eltávolodhatnak egymástól, hogy a behatás megszüntével nem eredeti helyükre térnek vissza. Rendellenes helyzetbe rögzülnek, alakjuk elváltozik, nem mozgathatók, igen fájdalmasak. A ficam helyretétele sürgős feladat, de elsősegélynyújtó meg sem kísérelheti. Különösen durva erőművi behatásra a csontok eltörhetnek. A törött végtag alakja elváltozik, a törés helye rendkívül fájdalmas. Törött végtagját a sérült nem tudja használni. A csont törésvégei közé beszorulhatnak erek, idegek melyeket a tört végek átvághatnak. A tört csontvégek az izmokat is sértik, a törés környezetében vérzés keletkezik. A törés önmagában is nagy fájdalmat okoz. A fájdalom minden mozgatásra, mozgatási kísérletre fokozódik. Az elsősegélynyújtó legfontosabb teendője törés ellátásánál: a nyílt törés steril befedése, a törött végtag nyugalomba helyezése és a mielőbbi szakellátásról való gondoskodás. Felső végtag zárt törése esetén az elsősegélynyújtó a sérültet ültesse le, rögzítse a törött végtagot a mellkashoz a sérült ruhájának felhasználásával, háromszögletű kendővel, esetleg pólyamenetekkel.

23

Nyílt csonttörés esetén a ruházatot elvágjuk, ha mód van rá a varrások mentén. A sebet steril gézlappal fedjük, a végtagot rögzítjük. A steril gézlapot ragtapasszal rögzítsük. Az alsó végtag törésénél a fekvő sérültet ne mozgassuk. A törött végtagot összegöngyölt takarókkal támasszuk meg, hogy ne mozdulhasson el. Ha a törött alsó végtag nem mutat nagy alakváltozást óvatosan helyezzük az ép végtag mellé, a lábfejeket kössük egymáshoz háromszögletű kendővel, vagy pólyamenetekkel. Így az ép végtag rögzíti a töröttet. A törött végtagon vágjuk át a harisnyakötőt, cipőzsinórt. Medencecsont törésre kell gondolni az elősegélynyújtónak, ha valamely hirtelen külső ártalom következtében a sérült valamelyik oldalán, a csípőben fájdalmat érez és fekvő helyzetben nem tudja lábát kinyújtott térddel felemelni. Elsősegély: a sérültet lapos kemény talajra fektetjük és hívjuk a mentőket. A gerinctörés talán a törések legveszedelmesebbje, mert a törött csigolyák elmozdulása a gerincvelőt átszakíthatja, ez pedig a sérültet egész életére bénává teheti. Fekvő, vagy ülő, mozdulatlan, megmerevedett helyzetben talált sérült, aki a hátgerinc egy pontján nagy fájdalmat érez úgy kezelendő, mintha gerinctörött volna. Az elsősegélynyújtó gerinctörés gyanúja esetén a sérültet ne mozgassa, azonnal hívjon orvost, vagy a mentőket. Koponyatörésre utal a szájból, orrból, esetleg a fülből szivárgó vérzés. Ha a sérült eszméletlen, a már leírt módon tegyük szabaddá légútjait és helyezzük stabil oldalt fekvőhelyzetbe.

Vérzéscsillapítás A vér folyékony szövet. Hordozza a sejtek, az egész szervezet számára nélkülözhetetlen oxigént, tápanyagokat, védekező testecskéket, valamint a kiürítésre szükséges, káros anyagcsere termékeket. Minden cseppje kincset ér! Takarékoskodnunk kell vele, nem hagyhatjuk a sérültet elvérezni. Friss, tápanyagokkal telt vért szállítanak a verőerek, melyek tapinthatóan lüktetnek a szívverésnek megfelelő ütemben. Ha a verőerek sérülnek, a sebből lüktetve, nagy erővel tör elő a vér. Használt vért szállítanak a sejtből a szív felé a gyűjtőerek. Ha a gyűjtőerek sérülnek sötétpiros színű bő vérzés ürül a sebből. Felületes sebekből a vér csak szivárog, annak jeléül, hogy a hajszálerek sérültek. Minden vérzést el kell látni, megszüntetni, vagy csillapítani. A vérzéscsillapítás szabályai 1. A sérültet fektessük le, a vérzés helyét emeljük a szívnél magasabbra. 2. A sérülés felett - a vérző seb és szív között - minden szorítást oldjunk fel. 3. Bőven vérző sebre nyomókötést teszünk Nyomókötés készítése. A sebet steril lappal fedjük be. A steril lapra rögzítsünk rá egyre jobban meghúzott pólyamenetekkel, gézből tekercselt pólyából, keményre gyúrt vattából stb. készített rugalmatlan párnát. Ez összenyomja a tátongó sebet, a sérült ér szájadékát. Átvérzett0 nyomókötést nem szabad lebontani. Föléje újabb nyomókötést kell helyezni.

24

Nagyon erős vérzést, különösen verőeres vérzést nyomókötés felhelyezéséig is jól csillapíthatunk, ha a sebhez vezető ereket ujjunkkal, egy alatta elhelyezkedő csonthoz szorítjuk. Úgynevezett választott helyen szorítjuk le a verőér törzsét. Ez a vérzés helyétől a szív felé eső olyan pont, ahol a verőér csontos alap közelében fut és csak kevés lágyrész fedi. Itt az érverés és az alatta fekvő csont is könnyen tapintható. A legfontosabb verőerek közül eredményesen leszoríthatók: A halántéki verőér. A külső hallójárat elülső falához csatlakozó porckagylócska előtt. Az arc verőere. Az állkapocs szegélyén, éles rágóizom elülső részénél. A nyaki verőér. (Karotiz) A fejbiccentő izom elülső széle mellett, a nyaki gerincet nyomva. A kar verőere. A kar felső harmadának határán kétfejű karizom belső-hátsó széle mögött. A comb verőere. A lágyékhajlatban, a szemérem csont kiemelkedő dudorától kb. két ujjnyira oldalt. A fej, a nyak és törzs sérüléseinél előfordulhat, hogy nincs a sérüléstől a szív felé választható leszorítási pont. Ilyenkor kényszermegoldásként a vérzés helyén, mélyen a sebbe nyúlva próbáljuk a sérült eret a legközelebb eső kémény alaphoz szorítani. A vérző sebet mielőbb lássa el orvos.

Egyéb sérülések ellátása Elektromos áramütés Legelső teendő annak megállapítása, hogy a balesetes áramkörben van-e. A sérültet mindenekelőtt az áramkörből szabadítjuk ki. Legcélszerűbb a főkapcsolóval áramtalanítani. Megszüntetjük az áramkört a balesetet okozó elektromos vezeték konnektorból való kihúzásával, esetleg úgy, hogy magunkat szigetelve a balesetest bot segítségével eltávolítjuk az áramkörből. Ha az áramsújtottnál nincsenek életjelenségek, haladéktalanul meg kell kezdeni az újraélesztést, egyidejűleg segítséget kérve. Ha a balesetes él, esetleges sérüléseit kell ellátni. Lazított ruhával kényelmesen le kell fektetni a mentők megérkezéséig. Áramütött sérülés esetén minden esetben kötelező az orvosi ellátás. Vízi baleset Kimentésre csak az vállalkozhat, aki jól tud úszni és arra külön kiképeztek. Egyébként maga is áldozatul eshet. Kimentés után mindenekelőtt a légutak átjárhatóságáról kell gondoskodni. A légutak kitakarításával a vizet nem kell „kiönteni” . Ha életjelenségek nem tapasztalhatók, meg kell kezdeni az újraélesztést. Eszméleténél lévő balesetest vizes ruháitól megszabadítva, szárazra dörzsöljük, betakarjuk, pihentetjük amíg a mentők megérkeznek.

25

Szénmonoxid mérgezés A mérgezés jele enyhébb foknál a fejfájás, hányinger, izomgyengeség, kipirult bőr. Súlyosabb foknál eszméletvesztés, légzésbénulás, vagy a hányadék aspirációja miatt fulladás következhet be. A mérgezettet azonnal szabad levegőre kell vinni. Zárt helyen kereszthuzatot létesítünk. Ha a szabadlevegőre vitt mérgezett eszméletlen, légutait megtisztítjuk és stabil oldalt fekvő helyzetbe hozzuk. Ha nem lélegzik befúvásos lélegeztetést végzünk. Ájulás Lényege az agy vérellátásának hirtelen csökkenése. Oka legtöbbször lelki hatás (Pl. a vér látása, félelem, ijedtség stb). Gyakran kiválthatja fájdalom, hosszú ideig egyhelyben állás, szoros ruházat, zárt helyiség rossz levegője stb. Bevezető tünetei: gyorsan fokozódó szédülés, émelygés, fülcsengés, homályos látás, elsápadás, nagycseppes verejtékezés, gyér alig tapintható pulzus. A bevezető tüneteket követő eszméletvesztés megelőzhető, ha a beteget azonnal vízszintes helyzetbe hozzuk, fejét lelógatjuk, lábait felemeljük. A bevezető tünetek kezdetén alkalmazható eljárás az, hogy a leültetett beteg tarkóját két tenyerünkkel átfogjuk, vele szemben állva felszólítjuk, hogy igyekezzen fejét felemelni tenyerünk ellennyomásával szemben. Az egyszerű ájulás fektetéssel, a szoros ruházat megoldásával, szabad levegő biztosításával gyorsan, magától elmúlik. A beteget minden esetben lássa orvos, mert az ájulás mögött súlyosabb baj húzódhat meg.

A segélynyújtás általános szabályai 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.) 7.)

8.) 9.) 10.)

Helyes, határozott fellépés hat a környezetre, elejét veheti a pániknak, hibás intézkedésnek. Együttérzés a sérült, beteg emberrel úgy foglalkozzunk vele, mint hozzánk tartozóval. A tájékozódást a segélynyújtás szempontjai irányítsák. Az elsősegélynyújtó ne foglalkozzon rendészeti, műszaki, bűnüldözési tényezőkkel. Kapkodásmentes, pontos munka. Csak az tud precízen dolgozni, aki nem sieti el. A sérült és saját magunk biztonságba helyezése. Újabb baleset megelőzése érdekében a sérültet minél előbb távolítsuk el a veszélyeztetett környezetből. A sérült, beteg ember lefektetése, leültetése. A vetkőztetés ép oldalon kezdése. A ruházat megoldását mindig a nyakon lévő ruhadarabbal kezdjük. Meglazítandó a ruha a sérült testrészen is. A ruházatot szükség esetén felvágjuk a varrások mentén. A helyszínen a balesetes szempontjai az elsők. Óvakodjunk az esetleges nyomok felesleges összezavarásától, eltüntetésétől. Az elsősegélynyújtó csak olyan feladat végzésére vállalkozzék, melyet biztosan meg tud oldani. A további segítségről való gondoskodás. Orvos, mentők, üzemápolónő, magasabb képzettségű elsősegélynyújtó hívása. Tilos a sérültet arra alkalmatlan járművel továbbszállítani! Időveszteség árán is be kell várni a mentők megérkezését. A mentőket mindenki, mindenkor hívhatja közterületeken, munkahelyen, lakásban történt balesethez, rosszulléthez, szüléshez, vérzéshez, mérgezéshez, öngyilkossághoz stb.

26

A foglalkozás-egészségügyi orvosok helyi telefonszámai: Campus DE OEC DE TEK DE ATC DE Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar

Belső telefonszám 23007, 23012 23009 88269 5146

Cím Debrecen, Egyetem tér 1. Debrecen, Egyetem tér 1. Debrecen, Böszörményi út 138. Hajdúböszörmény

A mentők telefonszáma: 104. Megkereséskor a hívó mondja el: •

MI TÖRTÉNT

•

HÁNY SÉRÜLT VAN

•

A HELYSZÍN PONTOS ADATAIT

•

MEGKÜZELÍTÉSI LEHETŐSÉGÉT

•

SAJÁT NEVÉT, CIMÉT AZ ESETLEGESEN VISSZAHÍVHATÓ TELEFONSZÁMOT. Lehetőség szerint a hívó adjon tájékoztatást a baleset körülményeiről, súlyosságáról. Kevésbé ismert területen nevezzen meg egy tájékozódási pontot és küldjön oda valakit aki a mentőket várja. Az egyetemi területen történt balesetről a munkabiztonsági osztályvezetőt, vagy főelőadót ne felejtse el értesíteni. telefonszám 55555, 54880 55939 55255 22444 56510

Munkabiztonsági osztályvezető OEC AJK. KTK, MFK, ZK és PFK TEK, IK, TTK, BTK ATC

27

V. Tűzvédelmi ismeretek Alapvető tűzvédelmi tudnivalók Az egyetem területén minden épületből, építményből a tűzjelzés lehetőségét biztosítani kell.

Tűzoltóság hívószáma:105 amelyet a telefonkészülékeknél jól látható módon kell elhelyezni Ha az észlelt tűz nagysága, vagy a környezet veszélyessége a tűzoltó készülékkel való eloltást kétségessé teszi, illetve a tűz oltása segítséget igényel, haladéktalanul értesíteni kell a hivatásos tűzoltóságot, valamint az adott épület portását, akit tájékoztatni kell arról, hogy a hivatásos tűzoltóság értesítése megtörtént e. A portás a tűz közelében tartózkodókat hangos szóval, kiabálással riasztja. Amennyiben Ön nem a tűz közelében tartózkodik a jelzőcsengő szaggatott csengetése útján - főépületben a jelzés kiegészül folyamatos kürtszóval is - értesül a környezetében bekövetkezett eseményről. A szaggatott csengőjelzés hallásakor azonnal meg kell kezdeni az adott épület elhagyását. A portás és tűz közelében tartózkodók szükség esetén megteszi a hivatásos tűzoltóság felé a tűzjelzést és minden lehetséges módon folytatják a tűz oltását, a személyek és anyagi javak mentését. A tűzjelzésnek a következőket kell tartalmaznia: -

A TŰZESET (KÁRESET) PONTOS HELYÉT, CÍMÉT, MI ÉG, MILYEN KÁRESET TÖRTÉNT, MI VAN VESZÉLYEZTETVE, EMBERI ÉLET VAN-E VESZÉLYBEN, A TŰZ KÖRÜLBELÜLI TERJEDELMÉT, A MEGKÖZELÍTHETŐSÉGET. A TŰZJELZŐ SZEMÉLY NEVÉT, A JELZÉSRE HASZNÁLT TELEFONSZÁMOT.

A mindenkori portás, a tűzoltóság riasztása után intézkedik a kapuk kinyitásáról, szabadon hagyásáról, automatikák kiiktatásáról, tájékoztatja az elsőként érkező tűzoltóegység vezetőjét, hogy hol van a tűz, hogyan tudják megközelíteni, részére a tűzriadó tervet átadja. A tűzoltóság megérkezéséig a tűzoltás vezetője a létesítmény vezetője vagy annak megbízottja, az ügyelet vezetője, illetve a szervezeti egység jelenlévő rangidős dolgozója. A tűzoltóság riasztása után a rendészeti szolgálatot is riasztani kell. Bárki köteles a használatában álló híradási eszközöket rendelkezésre bocsátani, szükség esetén közlekedési eszközzel segítséget nyújtani.

28

Minden cselekvőképes, mozgásában nem gátolt dolgozó, hallgató köteles, a tűz oltásában, a személyek és értékek mentésében tevékenyen részt venni. A tűz oltását a helyileg rendelkezésre álló kézi tűzoltókészülékekkel, falitűzcsapról szerelt vízsugárral kell végezni. Elektromos és folyadék tüzet vízsugárral oltani nem szabad. A tűzoltóság megérkezésekor tájékoztatni kell a kivonult egység vezetőjét az addig tett intézkedésekről, közölni kell, hogy a tűz közelében van-e még olyan tűz-és robbanásveszélyes anyag, amelyet még nem sikerült kimenteni, és emberi élet van-e veszélyben. A passzív jelenléttel a tűzoltási és mentési munkálatokat akadályozni nem szabad. A tűzjelzés elhangzása után az épületekben lévő felvonókat használni nem szabad, mert üzemzavar vagy áramtalanítás miatt a bennmaradás veszélye áll fenn. A tűzriadó tervet minden dolgozónak hallgatónak kötelessége megismerni. Azt oktatás keretében évente egy alkalommal gyakoroltatni kell. A tűzriadó terv egy példányát a szervezeti egység portáján, ha az nincs a titkárságon, kell elhelyezni. A munkaterületén keletkezett és helyileg eloltott tüzet minden esetben jelenteni kell a tűzvédelmi (fő)előadónak. A fentiek nem teljesítése, elmulasztása annak súlyától függő felelőségre vonással jár.

Tűzmegelőzés Ahhoz, hogy a tűz keletkezésének valószínűségét csökkenthessük néhány gondolat a megelőzésről: - mielőtt gyufát, cigarettát eldobunk, oltsuk el - égő gyufát, cigarettát ne dobjunk olyan helyre ahol az tüzet okozhat, dohányzáskor nem éghető anyagú gyűjtőedénybe hamuzzunk - az egyetem területén nyílt lánggal járó tevékenységet végezni nem szabad - kivéve az oktatással összefüggő tevékenységet felügyelet mellett - elektromos hőfejlesztő készüléket bekapcsolt állapotban felügyelet nélkül hagyni nem szabad - hőfejlesztő készüléket éghető anyagon használni csak hőszigetelőlap alkalmazásával szabad - elektromos készülékeket a helyiségből történő eltávozáskor ki kell kapcsolni - tantermekben, könyvtárakban dohányozni és nyílt lángot használni nem szabad! - a helyiségek ajtóit melyben személyek tartózkodnak kulcsra zárni nem szabad - épületekben, helyiségekben a közlekedési utakat, kijáratokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad - villamosberendezések kapcsolóit, tűzvédelmi felszereléseket állandóan hozzáférhető és használható állapotban kell tartani, eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad - Villamos berendezésektől az éghető anyagokat olyan távolságra kell elhelyezni, hogy a berendezések üzemszerű,vagy meghibásodás folytán bekövetkező túlmelegedése – esetleges ívhúzása – tüzet ne okozzon.

29

-

-

-

Meghibásodott, valamint a szabvány előírásainak meg nem felelő villamos berendezést üzemeltetni nem szabad. A kollégiumok, nővérszállások lakószobáiban egyedi hő fejlesztő készüléket használni szigorúan tilos! Azok használata csak az erre a célra kijelölt helyiségekben engedélyezett. Villamos, berendezést, gépeket, készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni. Használaton kívül helyezésük esetén, a napi munka befejezése után a villamos hálózatról le kell választani. Az állandóan üzemelő számítógépek monitorát a munkavégzés után ki kell kapcsolni. A villamos berendezéseket tisztán kell tartani, különösen óvni kell a gyúlékony szennyeződésektől. A villamos berendezéseket, készülékeket csak az azzal megbízott és szakképesítéssel rendelkező egyetemi dolgozó vagy szakvállalat javíthat.

A tűz károsító hatásai, a menekülés alapkérdései Az égés során bonyolult kémiai folyamatok eredményeként energia szabadul fel, láng jön létre, füst képződik, és különféle égéstermékek keletkeznek. A gáznemű égéstermékek között szinte minden égés során keletkezik szénmonoxid (CO) és széndioxid (C02). A szénmonoxid erősen mérgező anyag, már kis töménységben való belélegzése megszünteti a vér oxigénfelvevő képességét és halált okoz. 10 térfogat %-os töménységben a széndioxid is eszméletvesztést és halált okoz. A tűz közelében a levegő oxigén tartalma csökken, és nehezíti a légzést. A környezeti hőmérséklet is nagymértékben emelkedhet, amit hosszú ideig nehéz elviselni. A láng közvetlen hatása súlyos égési sérülést okoz. A nagyon kisméretű szilárd égéstermékek alkotják a füstöt. Tűzeseteknél a füst sűrűsége eltérő lehet. Míg a tűz terjedése az éghető anyagok előfordulásától függ, addig a füst egy egész többszintes épületet is hamar betölthet. A füst csökkenti a látástávolságot egészen addig, hogy az emberek elveszítik tájékozódó képességüket, főleg ha ismeretlen helyen tartózkodnak. Menekülésről és menekítésről akkor beszélünk, ha a tűz kiterjedése olyan nagy, hogy a dolgozók tűzoltása eleve reménytelen és veszélyes. A feladat az, hogy a bennlévő személyek minél hamarabb biztonságos helye vagy a szabadba jussanak. Füsttel telített részeken a szánk elé vizes zsebkendőt tartva, vagy minél kevesebbet lélegezve jussunk át. A füst és a meleg levegő fentről lefelé tölti meg a helyiséget vagy folyosót, tehát tiszta légréteg legtovább a padló közelében van. Ne ijedjünk meg, ha hirtelen minden világítás kialszik, és sötét lesz. Ha van vészvilágítás, annak a segítségével tájékozódhatunk. Amennyiben füstelvezető szerkezet van kapcsoljuk be. Emeletről lefelé csak lépcsőn vagy úgy nevezett biztonsági felvonóban közlekedjünk. Átmeneti biztonságot jelenthet, ha szabad levegőre (erkély, terasz, tető) jutunk. A tűzoltóság segít abban, hogy ismét az utcára kerüljünk. Ha a ruhánkat benedvesítjük, nehezebben gyulladhat meg. Az emberen égő ruhát a levegő elzárásával (betakarás, földre fekvés) oltsuk el. Próbáljuk meg elkerülni a pánikot, és segítsünk a többi ember menekülésében.

30

A tűzoltó készülékek fajtái és használatuk. A munkahelyek közelében mindenhol találunk kézi tűzoltókészülékeket. A feladatuk az, hogy a nem nagy kiterjedésű, kezdődő tüzeket a dolgozók el tudják oltani. Ehhez azonban ismerni kell a kézi tűzoltó készülékek üzembe helyezésének módját. Az oltóanyag szempontjából az alábbi készülék fajtákat lehet megkülönböztetni - porral oltó - vízzel oltó - széndioxiddal oltó - habbal oltó

A készülékekben különböző mennyiségű oltóanyag van 2-12 kg között. Általában 6 kg töltetű készülékeket használnak. A 6 kg-os porral oltó készülék teljes súlya 9 kg. A 2-3 kg-os készülékeknél figyelembe kell venni, hogy csak kis tüzek oltására alkalmasak. Minden készülék tulajdonképpen egy henger alakú tartály, amihez háromféle működtető fej csatlakozhat: nyomókaros fejszelep, beütőszeges fej és pisztolyszelepes működtető fej. A készülékek üzembe helyezéséhez először a biztosító elemet kell eltávolítani. A nyomókaros fejszelepnél ez egy olyan távtartó a karok között, ami megakadályozza, hogy a készülék a használaton kívül, véletlenül műkődésbe jöjjön. A pisztolyszelepes készüléknél a billentyű mozgását egy szög akadályozza, ezt kell először eltávolítani. A beütőszeges készülékek belsejében a hajtógáz egy külön kis palackban van. Ezt a palackot kell a beütő szeggel kilukasztani. Először a beütő gomb alatt levő biztosító villát kell a rajta levő karika segítségével kirántani. Minden tűzoltókészülék tartályán fel van tüntetve az üzembe helyezés módja. A tűzoltókészülékeknek mindig üzemképes állapotban kell lennie. A belenyomott gázos készülékeken kis műszer jelzi, hogy a készülék belsejében a nyomás nem csökkent-e a megengedett érték alá. Általában a kézi tűzolókészülékeket 40 °C felületű hőmérsékleten elhelyezni, vagy huzamosan tartó napsugárzásnak kitenni nem szabad. A kézi tűzoltókészülékek használatánál figyelembe kell venni azt, hogy oltókapacitásuk korlátozott. Egy 6 kg-os poroltó készülékkel 2-1,4 m2 lángfelületű tüzet lehet eloltani. Ha a keletkezett tűz ennél lényegesen nagyobb (a lángfelület nagyobb, mint egy szoba) bízzuk az oltást a tűzoltókra. A kézi tűzoltókészülékek ideális oltóhatásukat meghatározott távolságból fejtik ki. Ez a távolság 2-3 m között van, tehát ilyen távolságra kell a tüzet oltáskor megközelíteni. A por és a halon oltóhatását a lángban fejti ki, ezért a készüléket oda irányítsuk. A hab és a széndioxid az égő felületet kell hogy betakarja. A tűzoltást folyamatosan kell végezni addig, amig ki nem alszik a láng. A kézi tűzoltókészülékek működési ideje 10-15 másodperc. Félbe hagyott oltás után nagyon hamar az égész terület újra lángba borul. Több készülék használata esetén előnyösebb azokat egyszerre használni, mint egymás után.

31

Tartalomjegyzék Előszó.......................................................................................................................................................... 2 I. Általános munkavédelmi ismeretek ......................................................................................................... 3 A munkavédelem fogalma........................................................................................................................ 3 A munkavédelem szabályozási rendszere ................................................................................................. 3 A munkavédelmi jogszabályok megsértése. .............................................................................................. 5 A dolgozó munkavédelmi vonatkozású jogai és kötelezettségei ................................................................ 6 Épületek, munkahelyek, gépek eszközök üzembe helyezése, használatba vétele........................................ 7 A munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ............................................................................................. 8 Az egyetemi munkahelyek általános egészségügyi, tisztasági és munkavédelmi követelményei. ............... 9 Munkabalesetek ..................................................................................................................................... 11 A balesetek jelentése .............................................................................................................................. 12 II. Képernyős munkahelyek. ...................................................................................................................... 13 Általános rendelkezés ............................................................................................................................ 13 Képernyő ............................................................................................................................................... 13 Billentyűzet............................................................................................................................................ 14 Munkaasztal vagy munkafelület ............................................................................................................. 14 Munkaszék ............................................................................................................................................ 14 Térkövetelmények.................................................................................................................................. 14 Megvilágítás .......................................................................................................................................... 14 Tükröződés és fényvisszaverődés............................................................................................................ 15 Zaj ......................................................................................................................................................... 15 Klíma .................................................................................................................................................... 15 Sugárzás ................................................................................................................................................ 15 Ember-gép kapcsolat.............................................................................................................................. 15 III. Az elektromossággal kapcsolatos tudnivalók........................................................................................ 16 Az áramütéses balesetekről .................................................................................................................... 17 A védekezés főbb szempontjai ................................................................................................................ 17 Az érintésvédelem.................................................................................................................................. 18 A védekezés főbb elemi módozatai:........................................................................................................ 19 IV. Az elsősegélynyújtás általános kérdései............................................................................................... 20 A szabad légutak biztosítása................................................................................................................... 21 A légzés újraélesztése............................................................................................................................. 21 Tennivalók eszméletlen balesetessel. ...................................................................................................... 21 A vérkeringés biztosítása ....................................................................................................................... 22 Sérülések ellátása................................................................................................................................... 22 Égési sérülések....................................................................................................................................... 23 Csontok és ízületek sérülései .................................................................................................................. 23 Vérzéscsillapítás .................................................................................................................................... 24 A vérzéscsillapítás szabályai .................................................................................................................. 24 Elektromos áramütés.............................................................................................................................. 25 Vízi baleset ............................................................................................................................................ 25 Szénmonoxid mérgezés.......................................................................................................................... 26 Ájulás .................................................................................................................................................... 26 A segélynyújtás általános szabályai ........................................................................................................ 26 V. Tűzvédelmi ismeretek ........................................................................................................................... 28 Alapvető tűzvédelmi tudnivalók ............................................................................................................. 28 Tűzmegelőzés ........................................................................................................................................ 29 A tűz károsító hatásai, a menekülés alapkérdései ................................................................................... 30 A tűzoltó készülékek fajtái és használatuk.............................................................................................. 31 Tartalomjegyzék ........................................................................................................................................ 32

32