A DEBRECENI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI TANÁCSA
tisztelettel meghívja Önt a 2012. október 25-én megrendezésre kerülő KARI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIÁRA
A konferencia helye: Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
2
A konferencia a TÁMOP-4.2.2/b-10/1-2010-0024 azonosító számú „A Debreceni Egyetem tudományos képzési műhelyeinek támogatása” című pályázat támogatásával kerül megrendezésre.
A KONFERENCIA PROGRAMJA
8:00
ZÁRT ÜLÉS (Főépület, Nagytanácsterem) Tájékoztató a bíráló bizottságok elnökei és titkárai részére
A konferenciát különdíjak felajánlásával támogatta: 8:30
MEGNYITÓ (Főépület, 2. előadó) A konferenciát megnyitja:
DE AGTC MÉK TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI T ANÁCS
Dr. Komlósi István egyetemi tanár, dékán Dr. Juhász Lajos egyetemi docens, kari TDT elnök
DE AGTC TORMAY BÉLA SZAKKOLLÉGIUM DE AGTC KERPELY KÁLMÁN SZAKKOLLÉGIUM
9:00
SZEKCIÓÜLÉSEK
DE AGTC MÉK HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT
12:00
EBÉDSZÜNET
DATE TERMÉSZETVÉDELMI KLUB
13:30
SZEGEDI GABONAKUTATÓ INTÉZET
ZÁRT ÜLÉS (Főépület, Nagytanácsterem) A bíráló bizottságok elnökei és titkárai részvételével
NYÍRERDŐ ZRT.
17:00
EREDMÉNYHIRDETÉS ÉS A KONFERENCIA ZÁRÁSA (Főépület, 2. előadó) Levezető elnök:
BIER NON STOP KFT.
Dr. Juhász Lajos egyetemi docens, kari TDT elnök BÁTORTRADE KFT.
A díjakat átadja: Dr. Komlósi István, egyetemi tanár, dékán
GEOTRADE KFT. KÖRNYEZETMÉRNÖKI KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY
18:00
3
4
ÁLLÓFOGADÁS A KONFERENCIA RÉSZTVEVŐINEK (Kazánház)
ÁLLATTENYÉSZTÉSTUDOMÁNYI SZEKCIÓ (2. Állattenyésztési gyakorló) 10.40 Bíráló bizottság: Elnök: Titkár: Tagok:
Dr. Komlósi István, egyetemi tanár Zakar Erika, Ph.D. hallgató Dr. Szabó Péter, egyetemi docens Novotniné Dr. Dankó Gabriella, egyetemi docens Mezei Anita, Ph.D. hallgató
DE MÉK DE MÉK DE MÉK DE MÉK
11.00
DE MÉK Állattenyésztő mérnök MSc. 2. évfolyam Török István A szelén és a lila kukorica (Zea mays L.) hatása a régi magyar tyúkfajták szaporodási és termelési eredményeire Konzulensek: Dr. Stündl László, egyetemi adjunktus Dr. Oláh János, tudományos munkatárs
11.20
DE MÉK Állattenyésztő mérnök BSc. 7. félév Varga Mónika Mikroelem-tartalmú takarmány kiegészítő hatása a juhok reprodukciós mutatóira Konzulensek: Dr. Oláh János, tudományos munkatárs
DE MÉK
Előadók: 9.00
DE ÁOK Molekuláris biológia MSc. 2. évfolyam Csikós Ádám PCR-egyszálú DNS konformáció polimorfizmus alkalmazása állati eredetű élelmiszerek azonosítására Konzulens: Dr. Czeglédi Levente, egyetemi adjunktus
9.20
DE MÉK Állattenyésztő mérnök MSc. 2. évfolyam Győri Zsolt Melatonin implantátumok hatása a juhok ivarzására Konzulensek: Dr. Babinszky László, egyetemi tanár Nyisalovits Andrea, Ph.D. hallgató
9.40
Kertész Attila DE MÉK Állattenyésztő mérnök BSc. 3. évfolyam Az ivarspecifikus sperma jelentősége a tejelő szarvasmarha ágazatban Konzulens: Dr. Vass Nóra, egyetemi tanársegéd
10.00
DE MÉK Állattenyésztő mérnök MSc. 2. évfolyam Nagy László Melatonin implantátumok hatása a juhok ivarzására Konzulensek: Dr. Oláh János, tudományos munkatárs Dr. Faigl Vera, állatorvos
10.20
DE MÉK Állattenyésztő mérnök BSc. 7. félév Tatos István A hortobágyi magyar szürke szarvasmarha hasznos élettartamának és szaporulati eredményeinek a vizsgálata vonalakra vetítve Konzulens: Dr. Béri Béla, egyetemi docens
DE TTK Biológus MSc. 2. évfolyam Tóth Bianka Mónika Magyarország területén található házi méh (Apis mellifera) populációk genetikai diverzitás vizsgálata mitokondriális DNS vizsgálattal Konzulensek: Dr. Kusza Szilvia, tudományos munkatárs Zakar Erika, Ph.D. hallgató
Dr. Monori István, tudományos munkatárs
5
6
ÉLELMISZERTUDOMÁNYI SZEKCIÓ (4. előadó)
KERTÉSZETTUDOMÁNYI SZEKCIÓ (1. előadó)
Bíráló bizottság: Elnök: Titkár: Tagok:
Bíráló bizottság:
Borbélyné Dr. Varga Mária, egyetemi docens Burján Zita Kata, Ph.D. hallgató Dr. Karaffa Erzsébet Mónika, egyetemi docens Dr. Czipa Nikolett, tudományos segédmunkatárs Fekete István, Ph.D. hallgató
DE MÉK DE MÉK DE MÉK DE MÉK DE MÉK
Elnök: Titkár: Tagok:
Diós Gerda
DE MÉK Élelmiszerbiztonsági- és minőségi mérnök MSc. 2. évfolyam
Különféle szilvafajtákból készült lekvárok minőségének vizsgálata többéves tárolás után Konzulens: Dr. Sipos Péter, egyetemi docens 9.20
Kovács Csilla
DE MÉK Élelmiszerbiztonságimérnök MSc. 1. évfolyam
és
minőségi
Őszi búza minták penészgomba-, Fusarium- és DON-toxin szennyezettségének vizsgálata Konzulens: Dr. Peles Ferenc, egyetemi adjunktus 9.40
10.00
10.00
9.20
DE MÉK Élelmiszer mérnök BSc. 3. évfolyam Mátyás Berény András Jódozott konyhasók jódtartalmának és minőségének jellemzése Konzulens: Andrási Dávid, Ph.D. hallgató
9.40
Nagy Kinga DE MÉK Élelmiszerbiztonsági- és minőségi mérnök MSc. 1. évfolyam Orsolya Hogyan növeljük szervezetünk szelénellátottságát növényi élelmiszerek fogyasztásával? Konzulensek: Dr. Kovács Béla, egyetemi tanár Andrási Dávid, Ph.D. hallgató Bódi Éva, Ph.D. hallgató DE MÉK Élelmiszer mérnök BSc. 3. évfolyam Soós Áron Mikroelemtartalom-meghatározási módszer kidolgozása borra, direkt mintabevitel esetén, multielemes ICP-MS mérésnél Konzulensek: Andrási Dávid, Ph.D. hallgató Dr. Kovács Béla, egyetemi tanár
7
DE MÉK DE MÉK DE MÉK DE MÉK DE MÉK
Előadók: Farkas Ádám és DE MÉK Kertészmérnök BSc. 7. félév 9.00 Bukszár Szabolcs Szomatikus embrió eredetű klónok palántanevelési technológiájának kutatása az Arundo donax L. példáján Konzulensek: Dr. Fári Miklós Gábor, egyetemi tanár Antal Gabriella, Ph.D. hallgató
Előadók: 9.00
Dr. Hodossi Sándor, professor emeritus Csihon Ádám, Ph.D. hallgató Dr. Rakonczás Nándor, egyetemi tanársegéd Dr. Vaszily Barbara, tanszéki mérnök Kaprinyák Tünde, Ph.D. hallgató
8
DE MÉK Kertészmérnök MSc. 2. évfolyam Horváth Dóra Elvira Különböző alanyok hatása a görögdinnye oltványok növekedési tulajdonságaira a palántanevelés időszakában Konzulens: Takácsné Dr. Hájos Mária, egyetemi docens DE MÉK Kertészmérnök BSc. 3. évfolyam Kovács Orsolya Sárgarépa fajták értékelése bakhátas termesztésben Konzulens: Takácsné Dr. Hájos Mária, egyetemi docens
10.00
DE MÉK Kertészmérnök BSc. 3. évfolyam Lakatos Ádám Termesztési mód és a magnézium-lombtrágyázás hatása a cukorborsó fajták gazdasági értékmutató tulajdonságaira Konzulens: Takácsné Dr. Hájos Mária, egyetemi docens
10.20
DE MÉK Kertészmérnök MSc. 2. évfolyam Mikoly Péter Salátahagymafajták vizsgálata szántóföldi termesztésben Konzulens: Takácsné Dr. Hájos Mária, egyetemi docens
10.40
DE MÉK Kertészmérnök BSc. 3. évfolyam Zagyva Ágnes Csemegekukorica fajták értékelése korai termesztésben Konzulens: Takácsné Dr. Hájos Mária, egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI SZEKCIÓ (N. épület 17.)
NÖVÉNYTUDOMÁNYI SZEKCIÓ (2. előadó)
Bíráló bizottság: Elnök: Titkár: Tagok:
Bíráló bizottság:
Dr. Tamás János, egyetemi tanár Sulyok Erika, Ph.D. hallgató Dr. Blaskó Lajos, egyetemi tanár Dr. Nagy Attila, egyetemi tanársegéd Riczu Péter, Ph.D. hallgató
DE MÉK DE MÉK DE MÉK DE MÉK DE MÉK
Elnök: Titkár: Tagok:
Dr. Csajbók József, egyetemi docens Vári Enikő, Ph.D. hallgató Dr. Pepó Pál, egyetemi tanár Dr. Sándor Zsolt, egyetemi tanársegéd Dr. Makleit Péter, tudományos munkatárs Szabó Éva, Ph.D. hallgató
Előadók: 9.00
Deák Dóra
DE MÉK Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc. 3. évfolyam
Előadók:
Az energiafűz szántóföldi termesztésének talajnedvességforgalmi vonatkozásai Konzulensek: Dr. Zsembeli József, tudományos főmunkatárs Dr. Gyuricza Csaba, egyetemi docens 9.20
Fehér Károly
9.00
Kovács Ádám
DE MÉK Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc. 3. évfolyam
9.20
Takács Marianna
Vincze Éva
DE MÉK Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc. 3. évfolyam
Talaj szén-dioxid emisszió dinamikai vizsgálatok Konzulens: Dr. Zsembeli József, tudományos főmunkatárs Kovács Györgyi, tudományos segédmunkatárs
9
10
DE MÉK Élelmiszer mérnök BSc. 2. évfolyam Bodnár Karina Bianka Biotikus tényezők hatása kukorica hibridek főbb fiziológiai mutatóira Konzulens: Tóth Brigitta, Ph.D. hallgató DE TTK Biotechnológia MSc. 2. évfolyam Boros Júlia Anna A mályvafélék, az Alyogyne huegelii nemesítési lehetőségeinek vizsgálata Konzulens: Szarvas Pál, üzemmérnök
10.00
DE ÁOK Molekuláris biológia MSc. 2. évfolyam Kató Marianna A vörös elemi nanoszelén és a cukor együttes hatása a dohány szövettenyészet fotoszintézis rendszerére Konzulens: Dr. Szabolcsy Éva, tudományos segédmunkatárs
10.20
DE MÉK Növényorvos MSc. 2. évfolyam Lehoczki András Aestivum búzákon végzett fungicides kezelések hatásai a mennyiségi és minőségi paraméterekre Konzulensek: Dr. Karaffa Erzsébet Mónika, egyetemi docens Dr. Sipos Péter, egyetemi docens
DE MÉK Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc. 3. évfolyam
Országos felmérés növényi tarlómaradványok N-tartalmának meghatározására az IPCC metodika kiegészítése céljából Konzulensek: Dr. Zsembeli József, tudományos főmunkatárs Dr. Juhász Csaba, egyetemi docens 10.20
DE MÉK környezetgazdálkodási agrármérnök BSc. 3. évfolyam
9.40
DE MÉK Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc. 3. évfolyam
A rizstermesztés környezetre gyakorolt hatásai Kisújszállás határában Konzulens: Dr. Juhász Csaba, egyetemi docens 10.00
Bódi Renáta
Különböző biokészítmények hatásainak vizsgálata tenyészedényes kísérletben Konzulens: Dr. Kátai János, egyetemi tanár
Az egyes agrár-környezetgazdálkodási célprogramokban résztvevő mintagazdaságok gazdasági eredményességének elemzése Konzulens: Dr. Kovács Elza, egyetemi adjunktus 9.40
DE MÉK DE MÉK DE MÉK DE MÉK DE MÉK DE MÉK
10.40
11.00
DE MÉK Agrármérnök MSc. 2. évfolyam Makra Máté A különböző NPK műtrágyaadagok hatása a kukorica hibridek termésére és minőségére, valamint a talaj legfontosabb tulajdonságaira tartamkísérletben Konzulensek: Dr. Sárvári Mihály, egyetemi tanár Dr. Széll Endre, tudományos osztályvezető DE MÉK Növényorvos MSc. 2. évfolyam Muzslai István A Kitaibelia vitifolia mályvafaj gyomelnyomó képessége és bioherbicidként való alkalmazása Konzulensek: Szarvas Pál, üzemmérnök Kurucz Erika, Ph.D. hallgató
TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI SZEKCIÓ (1. Természetvédelmi előadó) Bíráló bizottság: Elnök: Titkár: Tagok:
DE MÉK Mezőgazdasági mérnök BSc. 2. évfolyam Szőke Irén A biológiai alapok jelentősége és összehasonlító vizsgálata a kukoricatermesztésben Konzulensek: Dr. Sárvári Mihály, egyetemi tanár
9.20
9.40
10.00
11
Nagyerdei Kultúrpark DE MÉK DE KKI HBMI Kormányhivatal DE MÉK
Előadók: 9.00
11.20
Nagy Sándor Tibor, igazgató Kövér László, Ph.D. hallgató Dr. Zsigrai György, tudományos főmunkatárs Borsay Balázs, vadászati főfelügyelő Tóth Norbert, Ph.D. hallgató
12
DE MÉK Vadgazda mérnök BSc. 7. félév Balázs Zsolt A Gúthi gímszarvas állománydinamikája és kezelési sajátosságai Konzulens: Dr. Szendrei László, egyetemi adjunktus DE MÉK Természetvédelmi mérnök BSc. 7. félév Moldován Orsolya A sárgafejű és tüzesfejű királyka (Regulus regulus és R. ignicapillus), valamint a fenyvescinege (Parus ater) vonulásdinamikája a Bódvavölgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor adatai alapján Konzulensek: Dr. Juhász Lajos, egyetemi docens Farkas Roland, természetvédelmi szakfelügyelő DE MÉK Vadgazda mérnök BSc. 7. félév Lovász Csaba Egy esetleges sertéspestis járvány kialakulásának kockázata Konzulens: Dr. Szendrei László, egyetemi adjunktus Dr. Vass Nóra, egyetemi tanársegéd DE MÉK Természetvédelmi mérnök BSc. 7. félév Pécsi Rebeka Felhagyott bányaterületek másodlagos szukcessziós vizsgálata Konzulens: Kovács Szilvia, egyetemi tanársegéd
10.20
10.40
11.00
DE MÉK Természetvédelmi mérnök MSc. 2. évfolyam Szabó Erika Kutak helymeghatározása, állapotfelmérése, történeti áttekintése és élővilága a Hortobágyi Nemzeti Park püspökladányi határrészén Konzulens: Dr. Kozák Lajos, egyetemi adjunktus
Tarjányi Szilvia DE MÉK Természetvédelmi mérnök BSc. 7. félév Glória Az Európai Uniós támogatások hatása a dévaványai túzokpopulációra Konzulens: Dr. Kozák Lajos, egyetemi adjunktus DE MÉK Vadgazda mérnök BSc. 7. félév Zubay Péter Kölyök vérebek munkaképességének előrejelzése Konzulens: Dr. Rózsáné Dr. Várszegi Zsófia, egyetemi tanársegéd Bartók László, elnök, Magyar Katasztrófakutyás Egyesület
13
ÖSSZEFOGLALÓK
14
A GÚTHI GÍMSZARVAS ÁLLOMÁNYDINAMIKÁJA ÉS KEZELÉSI SAJÁTOSSÁGAI
Dolgozatom megírása során arra törekedtem, hogy a vizsgált területen élő gímszarvas értékeit és sajátosságait ismertetve egy áttekintő képet nyújtsak az itt élő gímszarvas állományról. A területen élő gímszarvas populációról rendkívül kevés írásos információ állt rendelkezésemre, ezeket összegyűjtve és elemezve a jelenlegi állományi adatokat levontam a következtetéseimet.
Szerző: Balázs Zsolt, III. évfolyamos hallgató Konzulensek: Dr. Szendrei László, egyetemi adjunktus Célom az volt, hogy az Alföld legnagyobb kiterjedésű összefüggő, zárt gyöngyvirágos tölgyesét és a Nyírség egyik legszebb és legnagyobb fatömegét adó akácállományát magában foglaló Gúthi erdőben a világhírű dámállomány mellett élő kiváló gímszarvas állományra felhívjam a figyelmet. A valamikor kiváló apróvadállományáról ismert Guthon a múlt század 70-es éveitől erdőgazdasági átalakulásokat követően a vadgazdálkodás megváltozott. A változó vadászati igényekhez a szakemberek új vadfajok betelepítési lehetőségeinek vizsgálatát kezdték vizsgálni. Ennek eredményeképpen alakult ki a területet világhírnévre emelő gúthi dámállomány. A vadgazdálkodás rendszerének megváltoztatásával a területen mindig is jelenlévő igaz csak váltóvadként számon tartott gímszarvas állomány a szakszerű gazdálkodás mellett megtelepedett, megerősödött és kiváló minőséget ért el. A vadászatának jelentősége óriási. Kiváló érzékszervei a vadászatát igazi nemes sportélménnyé varázsolják. Bőgésben megpillantott látványa fenséges, agancsa értékes trófea, mely túlzás nélkül állíthatóan minden vadász álma, kapitális egyedének elejtése egy vadászélet méltó megkoronázása. Igyekeztem olyan dolgozatot összeállítani, mely bizonyítja a témában való elmélyülésemet, és amely a vadászattal vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek számára is szolgál esetleg hasznos ismeretekkel, s így hozzájárul a hazai szarvasállomány minőségének és kiválóságának megőrzéséhez. A dolgozat be kívánja mutatni a NYÍRERDŐ zRt. Gúthi Erdészeténél folyó gímszarvas gazdálkodást. A dolgozat tárgya a területen kialakult gím populáció állománydinamikai vizsgálata valamint az erdészetnél folyó speciális vadgazdálkodási irányelvek bemutatása. A dolgozatomban megpróbálom igazolni, hogy a sikeres gazdálkodást csak igen jelentős mind anyagi mind szakmai munka befektetésével lehet elérni. A vadtakarmányozásnak, a vadföld gazdálkodásnak az állomány folyamatos vizsgálatának valamint az erdészetnél alkalmazott selejtezési eljárásnak fontos szerepe van a területen található gímszarvas populáció eredményeiben. Mára a területet gímszarvas állományát tekintve elérte a maximumát. A kialakított szisztéma szerinti gazdálkodás kezd beérni a méltán világhírnévre szert tett dámállomány mellett kialakult egy az országban is egyedülálló gím populáció, mely sajnos még ma a hazai vadászaink, sőt megkockáztatom, hogy a szakma előtt is ismeretlen. Mivel a gímszarvas és a vele kapcsolatos gazdálkodás a hazai vadgazdálkodás első számú fokmérője a gímszarvassal kapcsolatosan születő minden írás fontos, akár az előrevivő akár csak gondolatokat esetleg egyes emberekben kérdéseket ébresztő, mivel gondolkodásra serkent újabb értékeket teremt, ezzel is segítve a hazai „csodaszarvas”, s a vele való gazdálkodás fejlődését.
15
A területen élő szarvas állomány minőségi mutatóiban, genetikai jellegében megállja a helyét a magyarországi szarvas populációk között. A területen élő populáció egy genetikailag értékes állomány, mely az igen kedvező élőhelyi adottságok mellett a szakszerű és hagyománytisztelő gazdálkodással országos hírűvé emeli a Gúthi erdőben élő gímszarvas gazdálkodást. Munkám során azt a célt tűztem ki, hogy a közvélemény és a vadásztársadalom figyelmét felhívjam a Gúthon élő Kárpáti Típusú gímszarvas értékeire; a populáció genetikai értékeinek megőrzésére felhívjam a figyelmet és esetlegesen az összegyűjtött adatok felhasználásával segítsem a jövőbeni vadgazdálkodást.
KÜLÖNBÖZŐ BIOKÉSZÍTMÉNYEK HATÁSAINAK VIZSGÁLATA TENYÉSZEDÉNYES KÍSÉRLETBEN Szerző: Bódi Renáta, III. évfolyamos hallgató Konzulens: Dr. Kátai János, egyetemi tanár, intézetvezető Napjainkban előtérbe kerültek a különböző biokészítmények mezőgazdasági alkalmazása, amelyek kedvező hatásairól egyre több szakirodalom hivatkozik. Használatukkal csökkenthetjük a kemikáliák nagymértékű felhasználását, és egy új környezetkímélő lehetőség nyílhat meg a növények tápanyagellátása során. Kutatásunk során különböző biokészítmények hatásait vizsgáltuk tenyészedényes körülmények között. Kísérletünket 2012 májusában a DE AGTC MÉK Agrokémiai és Talajtani Intézet tenyészházában állítottuk be, humuszos homoktalajon, tesztnövényként vöröshagymát (Allium cepa) alkalmazva. A kezelés 1 hónapot (4 hetes periódus) vett igénybe. A 12 kezelést 3 ismétlésben, összesen 36 db 1,35kg-os tenyészedényben állítottuk be. A kísérletben a következő kezeléseket és azok kombinációit alkalmaztuk: 1. Kontroll (kezeletlen) 2. NPK műtrágya 3. 1x dózisú Amykor (gombakészítmény) 4. NPK műtrágya+ 1x dózisú Amykor 5. 2x dózisú Amykor 6. NPK műtrágya+2x dózisú Amykor 7. Organic Green Gold (Alga készítmény), 10 naponta permetezve 8. Organic Green Gold, 14 naponta permetezve 9. Organic Green Gold, 21 naponta permetezve
16
10. NPK műtrágya+ Organic Green Gold 10 naponta permetezve 11. Aminosav készítmény 14 naponta permetezve 12. Organic Green Gold 10 naponta permetezve, + Aminosav készítmény 14 naponta permetezve. A kezeléseket kézi permetezővel végeztük, melynek során meghatározott koncentrációjú és mennyiségű kezelőoldatot juttatunk ki. A kísérlet végén laboratóriumi körülmények között mértük a hagymafejek zöld és hagymaszárak zöld, illetve száraztömegét. Vizsgáltuk a talajminták nedvesség tartalmát, kémhatását, nitrát-nitrogén, ammónium-laktát - oldható foszfor és kálium tartalmát, összes-baktériumszámát, mikroszkopikus gombaszámát, a cellulózbontó és nitrifikáló baktériumok mennyiségét, valamint foszfatáz enzim aktivitását. Az eredmények értékelése során a kezelések egyes paramétereinek értékeit a kezeletlen – kontroll – mintákhoz viszonyítottuk. Az eredmények közötti statisztikailag igazolható eltérések vizsgálatához egytényezős varianciaanalízist alkalmaztuk, melyben meghatároztuk az eredmények 5%-os szignifikáns differencia értékeit.
BIOTIKUS TÉNYEZŐK HATÁSA KUKORICA HIBRIDEK FŐBB FIZIOLÓGIAI MUTATÓIRA Szerző: Bodnár Karina II. évfolyamos hallgató Konzulens: Tóth Brigitta, PhD. hallgató Talajainkat a növénytermesztés szempontjából akkor tudjuk a legoptimálisabban felhasználni, illetve helyesen megművelni, ha nem tisztán fizikai és kémiai sajátosságokkal rendelkező élettelen tömegnek tekintjük, hanem olyan élő szervezetnek, amely az anyagcsere körfolyamatok következtében állandóan változtatja összetételét. A talajok termőképességének megítélésénél tisztában kell lenni azok élettani sajátosságaival. A talajok mikroorganizmusainak felderítésével párhuzamosan olyan kísérletek is folynak, amelyek talajkémiai területekre vezetnek át. A biológiai növénytermesztés egyik módja az alkalmazott művelési és növénytermesztési eljárások mellett a talaj termőképességének minél teljesebb feltárása, ezáltal kedvezőbb terméseredmények elérése. Munkám során két baktérium alapú biotrágya hatását vizsgáltam 15 kukorica (Zea mays L.) hibriden (GH 2042, SPIRIT, DKC 4608, DKC 4590, DKC 5007, DKC 5276, DKC 5190, DKC 4795, DKC 4014, EF 4503, EG 4707, EG 5009, EF 5209, EH 3605, EF 4705), laboratóriumi körülmények között. Az egyik biotrágya, melyet „A”-val jelöltem 2 baktérium törzset tartalmaz az Azotobacter chrococcumot és a Bacillus megateriumot. A másik biotrágya („B”) Azospirillum brasielnse, Azotobacter vinerólandii, Bacillus megaterium, Bacillus polymyxa, Pseudomonas fluorescens, Sterptomyces albus törzseket tartalmaz. A kísérletet megelőzte egy „előkísérlet”, ugyanis a különféle hibrideknek eltérő lehet a tápanyag-igénye. Ekkor azt tapasztaltuk, hogy a laborban az egyszikű növényekhez használt tápoldatot 5 hibridnél (DKC 5190, GH 2042, DKC 4014, DKC 4590, DKC 4608) káliummal, egy hibridnél (EG 5009) pedig kalciummal kellett kiegészíteni, hogy ne mutasson hiánytünetet. A kísérlet során mértem a kukorica gyökérének és a hajtásának száraz tömegét, a második és harmadik levél relatív klorofill tartalmát (SPAD-érték), a fotoszintetikus pigmentek mennyiségét (klorofill-a, klorofill-b, karotinoidok), és a levélterületet. Eredményeim alapján azt a következtetést vonom le, hogy a különböző kukorica hibridekre eltérő módon hatott a két baktérium alapú biotrágya. Az „A” jelű biotrágya a DKC 5007, DKC 5276, EF 4705, EH 3605 és DKC 4590 kukorica hibridek hajtásának száraz tömegét növelte nagyobb mértékben, míg a „B” jelű baktériumtrágya a DKC 5109, EG 4707, GH 2042, DKC 4014 és DKC 4795 hibrideken volt hatékony. A többi vizsgált paramétereknél is eltérő eredményt adott a két baktérium alapú biotrágya összehasonlítása.
17
18
MÁLYVAFÉLÉK, AZ ALYOGYNE HUEGELII NEMESÍTÉSI LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA
PCR-EGYSZÁLÚ DNS KONFORMÁCIÓ POLIMORFIZMUS ALKALMAZÁSA ÁLLATI EREDETŰ ÉLELMISZEREK AZONOSÍTÁSÁRA Szerző: Csikós Ádám, II. évfolyamos hallgató Konzulens: Dr. Czeglédi Levente, egyetemi adjunktus
Szerző: Boros Júlia Anna, Biotechnológia MSc. II. évfolyam Konzulens: Szarvas Pál (Kutatómérnök) Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Kertészettudományi és Növényi Biotechnológia Tanszék A dolgozat témája az Alyogyne huegelii, egy Ausztráliában honos mályvaféle poliploidizációs lehetőségeinek vizsgálata. Nagy, a hibiszkuszéhoz hasonló virágai miatt népszerű kerti dísznövény. Korábban a Hibiscus nemzettségbe sorolták és Hibiscus huegelii néven volt ismert. Ezek a cserjék négy méter magasra is nőhetnek és gazdagon elágazó hajtásrendszerrel rendelkeznek, alsó ágai gyakran ritkásak. Élénkzöld levelei vannak, melyek három-öt felé hasadtak, a levéllemez széle fűrészes. A virágok öt szirommal rendelkeznek, melyek 70 mm hosszúak is lehetnek és fedésben vannak. A szirmok krém-, mályvavagy orgonavirág-színűek, a porzók sárgák. A mályvafélékre jellemző módon virágzása egy napig tart, ennek végeztével sötétebb színű lesz a virág. A növény június és január közötti hosszú virágzási periódusában számos virágot hoz. A homokostól a kavicsosig sokféle talajon élhet, azonban a rossz vízellátást nem tolerálja jól. Bár jelentősebb fagyok esetén védelemre szorul, mérsékelten fagytűrő. Kaliforniában nevelt növények esetében megfigyelték, hogy mínusz 3 Celsius-fokon a védelmi intézkedések nélküli rövidebb időszakokat maradandó károsodás nélkül vészelték át. Lehetséges magról történő nevelése, magjai évekig csíraképesek maradnak. A magok burkolata nagyon kis mértékben permeábilis vízre, ezért elültetés előtt célszerű egy reszelővel megdörzsölni őket. Ez a kezelés megsérti a hatékony védelmet biztosító, kemény burkolatot, mely ezáltal képessé válik a csírázáshoz szükséges nedvesség áteresztéséhez, így a magvak kikelése sokkal gyorsabban megtörténik. A magokat ősz elején célszerű elültetni. A kísérlet célja olyan vonalak létrehozása volt, melyek a vad típusú növény poliploid változataiként ellenállóbbak a környezeti hatásokkal szemben, jobban adaptálhatóak a helyi klimatikus viszonyokhoz, virágaik nagyobbak és tovább tartanak, és esetleges bioenergetikai használat esetén nagyobb zöld tömeget növesztenek. A kísérletet vad típusú, felület fertőtlenített Alyogyne huegelii magokból indítottuk, melyeket MS táptalajon neveltünk. A kicsírázott növények kolhicin, orizalin, trifluralin és taxol oldatával lettek kezelve, melyek antimitotikus, osztódást gátló hatású vegyszerek. A kezelések 1, illetve 3 napig tartottak, ezután a hajtások friss táptalajra kerültek. A kezeléshez használt oldatok DMSO tartalma miatt a hajtások egy része elpusztult, a megmaradtak elegendő zöld tömeg esetén flow citometriás elemzésre kerültek, illetve mikroszkópos vizsgálatot is végeztünk. Ezen vizsgálatok által információ nyerhető a kezelt növények DNS tartalmáról, vagyis a poliploidizációt célzó kezelések hatékonyságáról.
19
Az élelmiszerek eredetigazolása, a fogyasztók védelme, valamint a fogyasztók megfelelő tájékoztatása kiemelkedő fontosságúvá vált az elmúlt években. Az egyes állati eredetű termékek hamisítása, valamint az élelmiszerek nem megfelelő, félrevezető címkézése tette fontossá az élelmiszerekhez felhasznált állati eredetű termékek eredetének (állatfaj) azonosítását. A fajok azonosítása munkánk során tejből, valamint kereskedelmi forgalomban kapható sajtokból történt. Különböző metodikák állnak rendelkezésre az állati eredetű élelmiszerekből történő fajazonosításra, ezek közé tartoznak immunológiai, kromatográfiás és elektroforetikus technikák. Ezek a módszerek hatékonyak és megbízhatóak, viszont ezek többségének hátránya a vizsgálatok viszonylag magas költsége. Célunk volt egy érzékeny és költséghatékony molekuláris biológiai módszer fejlesztése juh, kecske, bivaly és szarvasmarha fajok kimutatására élelmiszerekből. A PCR-egyszálú DNS konformáció polimorfizmus (PCR-SSCP) lehetővé teszi, hogy az egyes fajokat a felamplifikált DNS szakaszuk egyszálúsítása után poliakrilamid gélelektroforézis alkalmazásával, a fajok között meglévő szekvencia eltérések alapján különítsük el egymástól. Juh, kecske, bivaly és szarvasmarha fajok több egyedétől gyűjtöttünk tejmintákat, majd az ezekből képzett elegytejből vontuk ki a DNS-t. A termékekből kivont mitokondriális 12S rRNS-t kódoló DNS szakaszt polimeráz láncreakcióban felsokszoroztuk, majd a már említett egyszálúsítást követően poliakrilamid gélen elektroforetikus elválasztással vizsgáltuk. A kapott gélmintázat alapján történt meg az egyes fajok elkülönítése. Megállapítottuk, hogy PCR-SSCP módszer esetében a szarvasmarha tej jelenlétének alsó kimutatási határa 3-5 v/v%. Tíz kereskedelmi forgalomban kapható sajt esetében végeztük el a fajazonosítást két különböző módszerrel: PCR-SSCP és fajspecifikus primereket alkalmazó multiplexPCR reakció felhasználásával. Mindkét optimalizált módszer alkalmas arra, hogy minden egyes vizsgálati mintában egyszerre keressük a négy állatfaj jelenlétét. Munkánk során sikeresen beazonosítottuk a sajtkészítés során felhasznált tejek eredetét.
20
AZ ENERGIAFŰZ SZÁNTÓFÖLDI TERMESZTÉSÉNEK TALAJNEDVESSÉGFORGALMI VONATKOZÁSAI
KÜLÖNFÉLE SZILVAFAJTÁKBÓL KÉSZÜLT LEKVÁROK MINŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA TÖBBÉVES TÁROLÁS UTÁN
Szerző: Deák Dóra, III. évfolyamos hallgató Konzulensek: Dr. Zsembeli József, tudományos főmunkatárs Dr. Gyuricza Csaba, egyetemi docens
Szerző: Diósi Gerda, II. évfolyamos hallgató Konzulens: Dr. Sipos Péter, egyetemi docens
Magyarországon a talaj vízforgalmának liziméterekkel történő vizsgálata szűk körben alkalmazott módszer. A Debreceni Egyetem AGTC Karcagi Kutatóintézetében 1992 óta végeznek liziméteres vízforgalmi, illetve ezekkel kombinálva a talaj rétegenkénti nedvességtartalmának és hőmérsékletének meghatározására irányuló vizsgálatokat, elsősorban a talaj nedvességkészletének megóvására irányuló talajművelési kutatások tudományos megalapozása és az egyes növények vízfelhasználási hatékonyságának megállapítása céljából. Az energiafűz vízfelhasználásnak megállapítására irányuló vizsgálataimat ebben a liziméteres környezetben végeztem. A liziméterekkel, azonos környezeti feltételek között lehet vizsgálni a vízellátásnak a talaj vízforgalmára gyakorolt hatását, a vízmérleg egyes komponenseinek meghatározása révén. Precíziós súlyliziméterekkel a növények vízforgalmának nyomon követése igen pontos, nagy érzékenységű vizsgálatokat tesz lehetővé. A rövid vágásfordulójú Express energiafűz (Salix alba 'Express') őshonos fűz faj nemesítéséből származik, nagyfokú környezeti tűrőképességgel rendelkezik. Mindhárom liziméter egységbe 4-4 dugványt helyeztünk el, így az állománysűrűség 2 fa/m2. Kutatómunkám fő célja a liziméteres méréstechnika első alkalmazása Magyarországon az energiafűz vízfogyasztási jellegzetességeinek, a talaj nedvességkészletére gyakorolt hatásának, illetve vízfelhasználási hatékonyságának megállapítására. Számításokat végeztem az energiafűz kumulált párolgásának, illetve részletesebb, termesztéstechnológiai szempontból hasznosítható havi vízmérlegeinek megállapítására. Elemeztem a vizsgálati időszak időjárását, mivel ez alapvetően meghatározta a fűzfák vízforgalmát. A liziméteres talajoszlopok rétegenkénti nedvességtartalmának mérésével megállapítottam, hogy mely rétegek nedvességkészletét használják a fűzfák a kezdeti fejlődésükhöz szükséges vízigényük kielégítéséhez.
DE-AGTC MÉK Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézetben különböző szilvalekvárok minőségének hosszabb idejű tárolás alatti változását értékeltem. A vizsgálataim során használt szilvafajtákat a DE AGTC Debreceni Tangazdasága és Tájkutató Intézete Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepe és Tanüzeme biztosította számomra. A lekvárok hagyományos technológiával, üstben főzve készültek, hozzáadott cukrot nem tartalmaznak. Tárolásuk befőttes üvegekben viszonylag sötét, hűvös helyen történt. A lekvár főzés, mint hagyományos feldolgozási módként tarjuk számon jelenleg Magyarországon. A szilva magas cukortartalmának köszönhetően cukor nélkül is jól tartósítható. Dolgozatomban témája, hogy mérések alapján megvizsgáljam, hogy milyen hosszú ideig érdemes tárolni a lekvárokat, az egyes paraméterek milyen módon és milyen mértékben változnak. Munkám célja, hogy laboratóriumi mérésekkel megfigyeljem a tárolás során évről évre bekövetkező beltartalmi változásokat, eltéréseket a különböző szilvafajták lekvárjai közötti. Vizsgálataim kiterjednek a klasszikus kémiai paraméterekre (szárazanyag tartalomra, hamutartalom) és táplálkozás élettani szempontból fontos összetevőkre (fenolra, összflavonoid és C-vitamin). A vizsgálataim 2009-es évben készült 6 fajtára (President, Tophit, Bluefre, Elena, Presenta, Stanley), 2010-es évben főzött 4 (President, Bluefre, Elena, Presenta) fajtára és a 2011-es évben feldolgozott 6 fajtára (President, Tophit, Bluefre, Elena, Presenta, Stanley) terjedtek ki. Így a 3 éves, 2 éves és 1 éves tárolás utáni eredmények tudom összehasonlítani ugyan azok a fajták között.
A vizsgálatok során a liziméterek segítségével meghatározott, az energiafűz vízfogyasztását jellemző adatok olyan fontos információkat hordoznak, amelyek a termőhely kiválasztásakor, illetve a termesztés további szakaszaiban is hasznosíthatóak. Az eredmények nemcsak tudományos értékűek, de a gyakorlatban közvetlenül is felhasználhatóak.
21
22
SZOMATIKUS EMBRIÓ EREDETŰ KLÓNOK PALÁNTANEVELÉSI TECHNOLÓGIÁJÁNAK KUTATÁSA AZ ARUNDO DONAX L. PÉLDÁJÁN
AZ EGYES AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAMOKBAN RÉSZTVEVŐ MINTAGAZDASÁGOK GAZDASÁGI EREDMÉNYESSÉGÉNEK ELEMZÉSE
Szerző: Farkas Ádám és Bukszár Szabolcs, 7. féléves BSc hallgatók Konzulensek: Prof. Dr. Fári Miklós Gábor, DSc, egyetemi tanár Antal Gabriella, PhD hallgató
Szerző: Fehér Károloy III. évfolyamos hallgató Konzulens: Dr. Kovács Elza egyetemi adjunktus
Az Arundo donax. L. - olasz nád, eddig csak évelő, lágyszárú dísznövényként ismert faj, egyes szakirodalmi adatok szerint -, az egyik legígéretesebbnek tűnő biomassza/ energianövény lehet. Kitüntetett szerepét elsősorban nagy biomassza produkciójának (klímától és csapadéktól függően 20-100 tonna/ha száraztömeg), nagyfokú ökológiai alkalmazkodó képességének és kiváló minőségű cellulóz rostjainak köszönheti. E dekaploid növényt vegetatív úton, eddig a rizómák feldarabolásával és a szárnóduszokról szaporították. Életképes magja nincsen, így a mérsékelt klímán nem tekinthető agresszívan terjedő, invazív fajnak. Az Arundó biomassza-növényként való elterjedését eddig hatékony, ipari szaporítási módszer hiánya akadályozta. A növény vegetatív szaporításában az áttörést az University of South Carolina és a DE AGTC tíz éve tartó kutatási programja eredményezte. Szomatikus embriogenezis eredetű, a virágzati „őssejtek” vírusmentes steril tenyésztéséből származó, ún. szintetikus palánták üzemi előállítása napjainkban lehetővé teszi iparszerű Arundó biomassza ültetvények telepítését.
Az agrár-környezetgazdálkodási program (AKG), azaz a fenntartható, környezetkímélő gazdálkodási gyakorlat minél szélesebb körben történő alkalmazása fontos az élhetőbb vidék szempontjából, egyensúlyt teremt a természetvédelem, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés között. A támogatási rendszer egyes célprogramjaiban önkéntesen résztvevő gazdálkodóknak ugyanakkor a környezetkímélő földhasználatot célzó korlátozó szabályozásoknak is meg kell felelniük. Jelen dolgozat a különböző célprogramokban, gyakorlatban megvalósított környezetkímélő termelési megoldások, valamint egy mintagazdaság költséghatékonyságot meghatározó – elsősorban bevételi – mutatóinak az értékelésre irányul. A modellszámítások alapján megállapítható, hogy a célprogramokban a realizálható bevétel és a támogatás együttesen nem feltétlenül olyan mértékű, hogy egy intenzíven termelő gazdaság bevételi eredményét elérje, továbbá az átfogóan vizsgált feltételek változatossága és bizonytalansága a pénzügyi mérleget a bevételi és kiadási oldalon is jelentősen befolyásolja.
Kutatásaink fő célja a szomatikus embriókról biotechnológiai módszerrel szaporított un. szintetikus Arundó palántanevelési lehetőségeinek vizsgálata, különös tekintettel a hagyományos tálcás és az ultrasűrű (Ultra-Dense) palántanevelés hatékonyságának összehasonlításával. Célunk volt továbbá az alapfajtól eltérő morfológiai bélyeggel rendelkező, vélhetően szomatikus eredetű mutáns kimérák, különböző levélszínváltozatok kiemelése, jellemzése és azok klón-fajtánként történő megőrzése. Az elvégzett kísérleteink alapjául szolgálhatnak az üzemi léptékű palántanevelés kidolgozásához, valamint új Arundó fajták előállításához.
23
24
PERILIPIN2 ÉS LEPTIN GÉNEK ALLÉLJAINAK HATÁSA NAGY GENETIKAI KAPACITÁSÚ SERTÉSHIBRID TERMELÉSI PARAMÉTEREIRE
KÜLÖNBÖZŐ ALANYOK HATÁSA A GÖRÖGDINNYE OLTVÁNYOK NÖVEKEDÉSI TULAJDONSÁGAIRA A PALÁNTANEVELÉS IDŐSZAKÁBAN Szerző: Horváth Dóra Elvira, II. éves MSc. hallgató Konzulens: Takácsné Dr. Hájos Mária, egyetemi docens
Szerző: Győri Zsolt, II. évfolyamos hallgató Konzulensek: Dr Babinszky László, egyetemi tanár Nyisalovits Andrea, PhD hallgató A megváltozott fogyasztói igényeket követve a modern sertéstenyésztés célja a megfelelő minőségű termék gyors és gazdaságos előállítása a fenntarthatóság szem előtt tartásával. Ezen folyamatnak két sarkalatos pontja a legjobb genetikai potenciállal bíró állatok beállítása a hizlaldákba, illetve az állomány szükségleteit maximálisan kielégítő takarmányreceptúrák kidolgozása. A tenyésztés során a nagy hústermelő képességgel és emellett kedvező takarmányértékesítő képességgel rendelkező genotípusok létrehozása a cél, mely megvalósításához napjainkban nélkülözhetetlen a molekuláris genetika eszköztára. Vizsgálatainkhoz két zsírdepozíciót befolyásoló gént – perilipin2 illetve leptin választottunk, melyek korábbi irodalmi adatok alapján hatással vannak a sertés termelési paramétereire, mint például az átlagos napi gyarapodás vagy a színhúskihozatal. Munkánk során célul tűztük ki a sertések vágóhídi minősítése során mért paraméterek (hátszalonna-vastagság, karajkeresztmetszet és súly) és a két kiválasztott gén alléljai között lévő kapcsolat feltárását.
Magyarországon az EU csatlakozás előtt a dinnyetermelés a magyar zöldségtermesztés egyik húzóágazata volt. A görögdinnye termőterülete 2004 óta a harmadára csökkent, és alig éri el az 5 ezer hektárt. Az elmúlt években nem alakult ki állandó és megbízható piaci háttér, valamint az időjárási szélsőségek is gyakoribbá váltak. Egy termelési szezon kedvezőtlen hatása pedig jelentősen befolyásolja a következő szezon termelési volumenét. Az elmúlt évek tapasztalatai megerősítették, hogy az alanyok nagy segítséget nyújtanak az időjárás és a szoros vetésforgó okozta problémák kiküszöbölésében. Azonban ma már nem elég az oltott és oltatlan palántahasználat felől döntenünk, ki kell választanunk az alanyt is. Ahogy a gyümölcsfák és szőlő esetében természetes, hogy az alanyt is ki kell választani a termesztés sajátosságainak megfelelően, úgy a dinnyetermesztésben is el kell, hogy terjedjen ez a szemlélet. Hozzá kell szoknunk, hogy nemcsak görögdinnye hibridet, de a gyökérként közreműködő alanyt is ki kell választani. Kísérletünkben különböző dinnyealanyok növekedési tulajdonságait és a nemesre gyakorolt hatását vizsgáltuk, a palántanevelés időszaka alatt. Méréseinket a nemesként kiválasztott ’Topgun’ fajta 7 különböző alany- nemes kombinációján végeztük. A felhasznált alanyok közül 2 az interspecifikus (Cucurbita maxima × Cucurbita moschata), míg 5 a Lagenaria tipusú (Lagenari siceraria) csoportba tartozik. Az általunk vizsgált paraméterek a következők: palánták hosszúsága (cm), alany- és nemes átmérője (mm), levél szám (db), gyökérzet hosszúsága (cm), gyökérzet tömege (g), hajtás tömege (g). Eredményeink alapján megállapítható, hogy az interspecifikus alanyfajták oltás előtti mérete szignifikánsan nagyobb volt, mint a lagenaria típusúaké. Ezen tulajdonságuk a későbbiekben is tükröződött, ugyanis a rájuk oltott nemes is erőteljesebben növekedett a többi alany- nemes kombinációhoz képest. Különösen kiemelkedik a ’Shintosa camelforce’ interspecifikus alanyfajta növekedésre gyakorolt erőteljes hatása. Ennek ismeretében különösen figyelemre méltó, hogy gyökértömeg tekintetében két lagenaria típusú alany, az’Argentario’ és az ’Emphasis’ produkálta a legnagyobb értékeket, ami meghatározó az oltványok stresszhatásokkal szembeni ellenállósága szempontjából. Eredményeink további vizsgálatok alapjául szolgálhatnak, melyek elősegíthetik a specifikus termőhelyhez és termesztéstechnológiához igazodó alanyhasználatot.
25
26
VÖRÖS ELEMI NANOSZELÉN ÉS A CUKOR EGYÜTTES HATÁSA DOHÁNY SZÖVETTENYÉSZET FOTOSZINTÉZIS RENDSZERÉRE
A RIZSTERMESZTÉS KÖRNYEZETRE GYAKOROLT HATÁSAI KISÚJSZÁLLÁS HATÁRÁBAN
Szerző: Kató Marianna, II. MSc. Molekuláris biológus Konzulens: Dr. Szabolcsy Éva
Szerző: Kovács Ádám, 7. féléves hallgató Konzulens: Dr. Juhász Csaba, egyetemi docens
Korábbi kísérletekre alapozva dohány szövettenyészetekben a vörös elemi nanoszelén jobban tolerálható szelénformának bizonyult, mint a szelenát. A vörös elemi nanoszelén serkentőleg hatott az organogenezisre és gátolta a vitrifikáció megjelenését magasabb koncentrációtartományban (50 – 100 mgL-1) összehasonlítva a szelenáttal, melyet 0 – 10 mgL-1 között tolerált a dohány e koncentráció felett azonban teljesen gátló hatású volt. Az organogenezisre gyakorolt serkentő hatását alapul véve jelen munkának célja volt részletesebben tanulmányozni a vörös elemi nanoszelén lehetséges hatását a dohány (Nicotiana tabacum) fotoszintézis rendszerének működésére szelenáttal összehasonlítva in vitro. A szelénformák mellett a táptalaj szacharóz koncentrációját is változtattuk, mivel in vitro tenyészetekben alkalmazott cukor befolyásolhatja a fotoszintetikus aktivitást. A kifejlett növények klorofill tartalmát spektrofotometriás méréssel mérve azt tapasztaltuk, hogy 2% szacharóz tartalmazó táptalajon a klorofill a és b tartalom egyaránt jelentősen csökkent 10 mgL-1 szelenát mellett, míg a vörös elemi nanoszelén 100 mgL-1 esetében kis mértékű növekedés volt tapasztalható a klorofill tartalomban a táptalaj cukor koncentrációjától függetlenül. A fotoszintetikus pigment rendszer hatékonyságát sötétadaptált növényeken a klorofill a fluoreszcencia tranzienst vizsgálva kiszámolható az Fv/Fm hányados, mely arra a maximális kvantum hozamra utal, ami a PSII reakciócentrumban hasznosul a fotoszintézis folyamán. Eredményeink azt mutatták, hogy 2% szacharóz koncentráció még nem befolyásolja negatívan a fotoszintetikus aktivitást. A két szelénforma közül a vörös nanoszelénnek nem volt szignifikáns hatása a kontrolhoz képest, a szelenát (10 mgL-1) azonban csökkentette az Fv/Fm hányadost mind 2% mind 0,2% cukortartalom mellett. Cirkuláris dikroizmus (CD) technikával a pigment rendszerek organizációját lehet nyomon követni. CD mérés során kapott psi-típusú görbék magasan szervezett királis makroegységekben, mint a kloroplasztiszok ultrastruktúrájában történő változásokat mutatják ki. Vizsgálataink során enyhe eltérést találtunk a psi-típusú spektrum lefutásában 100 mgL-1 nanoszelénnel kezelt dohány növény esetében a kontrolhoz viszonyítva. Ezzel szemben a 10 mgL-1 szelenáttal kezelt növények (2% cukor tartalom) psi-típusú görbéjének mind az alakja mind a jel intenzitása lényegesen eltért a kontroltól vörös és kék fény tartományban egyaránt ami a kloroplasztisz szerkezetében történő jelentős változásokra utal.
27
Magyarország a kedvező agráradottságokkal rendelkező országok közé sorolható. Vannak azonban olyan területek, amelyek az átlagosnál kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkeznek, mint például a Nagykunság egy jelentős része. Ezek a területek változatos talajtani és szélsőséges hidrológiai tulajdonságokkal bírnak, amelyek növelik a növénytermesztés során felmerülő kockázatok lehetőségét. Egy korábban igen jelentős területen termesztett, ám mára kissé elfeledett növény számára azonban egyre biztosabb klimatológiai feltételek teremtődnek. Ez a növény nem más, mint a rizs (Oryza sativa). Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően, mindössze 3222 hektár támogatott rizstermesztő területet hagytak jóvá hazánkban. A hazai fogyasztásnak mint egy 90%-a importált rizs, holott lehetőség lenne a hazai igények kielégítésére. Ma a legnagyobb rizstermesztő területtel a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található, kisújszállási Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt. rendelkezik, amely egyben a Rizstermesztők és Feldolgozók Országos Szövetségének központja is. A rizs intenzív termelési feltételeket és nagy elkötelezettséget igénylő növény, termesztése jelentős mértékű beavatkozással jár a környezeti elemekre, figyelembe véve a tereprendezési munkálatokat, amelyek a rizstelepek létesítésének velejárói, továbbá az öntözéshez szükséges csatornahálózat és művi elemek kivitelezését, az árasztásra felhasznált, majd lecsapolt öntözővíz mennyiségi és minőségi változását, vagy az időszakosan elárasztott talajra gyakorolt hatását, sajátos mikroklímáját. Gazdasági jelentősége mellett fontos, hogy termesztésével a rossz szerkezetű termőtalajok is művelésbe vonhatóak, kézimunkaigénye következtében munkalehetőséget biztosíthat, ily módon szerepet játszva a lakóterületek fenntartásában. A magyar fajták előállításának köszönhetően csökkenthető a genetikailag módosított rizs importálásának kockázata. Az elárasztott rizstelepek előnyösen befolyásolják a mikroklímát. Faunájuk igen gazdag, számos ritka, védett vízimadárnak biztosítanak élőhelyet, illetve táplálékforrást. Bizonyított, hogy a rizstelep a vizet megszűri és sok esetben a lecsapolt víz minősége jobb, mint az árasztáshoz felhasznált öntözővízé. A dolgozatban a Nagykun 2000 Mg. Zrt.-től származó adatok segítségével a rizstermesztés környezetre gyakorolt hatásait próbáltam szemléltetni, kiemelten az árasztóvízben bekövetkezett változásokra, az öntözésre felhasznált víz mennyiségére, a termesztésre használt talajok jellemzőire, és a rizstelepek élővilágának gazdagságára.
28
AZ IVARSPECIFIKUS SPERMA JELENTŐSÉGE A TEJELŐ SZARVASMARHA ÁGAZATBAN
LÁTÓKÉPI KÍSÉRLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BÚZAMINTÁK PENÉSZGOMBA-, FUSARIUM- ÉS DON TOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK ALAKULÁSA
Szerző: Kertész Attila, III. évfolyamos hallgató Konzulens: Dr. Vass Nóra
Szerző: Kovács Csilla, I. évfolyamos, MSc hallgató Konzulens: Dr. Peles Ferenc Árpád, egyetemi adjunktus
A vizsgálataink célja annak megfigyelése, hogy milyen mértékben lehetséges befolyásolni a nőivar arányát az ivadékokban, és hogy tejelő szarvasmarha állományokban a mesterséges termékenyítéskor alkalmazott ivar specifikus spermával való termékenyítéskor mennyire figyelhető meg nagyüzemi körülmények között a nőivar irányába való eltolódás. Annak vizsgálata, hogy milyen összefüggések lehetnek a fertilitás, az alkalmazott bikák és az adott év adott időszakában történő termékenyítés időpontja között, azért kiemelkedő fontosságú, mert ezeknek a tényezőknek az elemzése lehetővé teszi, hogy a tejtermelő ágazatban biztosított üsző utánpótlás a legnagyobb létszámmal történjen meg. A dolgozatom 3 tejelő szarvasmarha telep több mint 2000 termékenyítését dolgozza fel. A téma aktualitását az adja, hogy ivar specifikus sperma alkalmazásakor a termelésbe becsatlakozó fiatal tehenek beállítása előtt van lehetőség szelekcióra, ami lehetővé teszi mind egyedi, mind állomány szinten a tejtermelés és a bel tartalmi tényezők maximalizálását az igényekhez mérten.
A gabonafélék alapvető élelmiszerforrásnak számítanak már az ősidők óta. A búza a második legnagyobb területen termesztett haszonnövény Magyarországon. A gabonafélék összetételüknél fogva kiváló tápanyagforrást jelentenek a gombáknak. A gabonaféléken elszaporodó penészgombák jelentős károkat okozhatnak. Egyrészt rontják az élvezeti és tápértékét a belőle készült terméknek, másrészt egészségre káros mikotoxinokat is termelhetnek. A lakosság nagy mennyiségű gabona alapú termékeket fogyaszt, ezért szükséges a penészgombák számának a meghatározása, illetve az általuk termelt mikotoxinok kimutatása. Hazánkban a gabonafélék esetén az egyik leggyakrabban előforduló toxin a Fusarium fajok által termelt deoxinivalenol (DON) toxin. A kutatómunkánk során azt vizsgáltuk, hogy van-e összefüggés a búzaminták penészgomba-, Fusarium-, DON toxin szennyezettsége, valamint az alkalmazott vetésforgó, a különböző dózisú műtrágya és növényvédő szer hatása között. A kísérleteket a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén kerültek beállításra, mészlepedékes csernozjom talajtípuson. A búzaminták penészgombaszámát illetően elmondható, hogy a búza mintákon 103 TKE/g nagyságrendben találhatóak penészgombák. A legnagyobb penészgombaszámot a 9. beállítás (bikultúra – extenzív növényvédelem – 150 kg/ha nitrogén műtrágya adag) esetén figyeltünk meg. A búzaminták belső Fusarium fertőzöttségének a meghatározása során igen magas (80 és 100% közötti) értékeket kaptunk. A fehér színű micélium telepet képző Fusariumok jóval nagyobb arányban fordultak elő, mint a piros pigmentet termelők. A vetésforgó, növényvédelem és nitrogén műtrágya adag és a búza Fusarium fertőzöttsége közötti összefüggés vizsgálatakor csak az eltérő növényvédelmi kezelések esetén tapasztaltunk szignifikáns különbséget. Az intenzív (háromszori fungicides) kezelés esetén ugyanis szignifikánsan alacsonyabb fertőzöttségi értéket kaptunk. A búzaminták DON toxin tartalma, valamint a Fusarium fertőzöttsége közötti összefüggést vizsgálva, a szakirodalmi adatokhoz hasonlóan, a mi kutatási eredményeink is alátámasztották azt az állítást, hogy a búza mikotoxin tartalma nem egyenesen arányos a Fusarium fertőzöttséggel.
29
30
SÁRGARÉPA FAJTÁK ÉRTÉKELÉSE BAKHÁTAS TERMESZTÉSBEN
TERMESZTÉSI MÓD ÉS A MAGNÉZIUM-LOMBTRÁGYÁZÁS HATÁSA A CUKORBORSÓ FAJTÁK GAZDASÁGI ÉRTÉKMUTATÓ TULAJDONSÁGAIRA
Szerző: Kovács Orsolya, III. évfolyamos hallgató Konzulens: Takácsné Dr. Hájos Mária, egyetemi docens A hazánkban termesztett gyökérzöldségek fajok közül a sárgarépa bír a legnagyobb jelentőséggel. A termesztés sikerét meghatározza a megfelelő fajta kiválasztása és az alkalmazott termesztési mód. Kísérletünkben négy sárgarépafajtát (Danvers, Fertődi vörös, Rekord és Chantennay) vizsgáltunk 30 cm magas bakhát kialakításában, négyismétléses kísérletben. A vizsgált fajtáknál mértük a lombhosszúságot, a levélzet állását, egészségi állapotát, a répatest váll részének színeződési hajlamát, valamint laboratóriumi mérések keretében meghatároztuk az összetett- és redukáló cukortartalmat, továbbá a szárazanyag-, a karotin- és a nitrát mennyiségét frissen felszedett állapotban és 6 hónapos tárolás után. Megállapítottuk, hogy legnagyobb lombozattal (35 cm) a Chantennay rendelkezett a vizsgált genotípusok között. Valamennyi fajtánál a levelek felállóak voltak, azonban a növény egészségügyi állapotában különbségek mutatkoztak, azaz a Rekord és Chantennay megőrizték épségüket, míg a Danvers és a Fertődi vörösnél ez kevésbé sikerült ugyanazon növényvédelmi beavatkozások mellett. A lombozat ezen tulajdonságai kiemelt jelentőségűek és a sikeres gépi betakarításhoz, amely nyűvő rendszerű, mivel a gép levelénél fogva emeli ki a növényt a talajból. A sárgarépa értékét elsősorban a színanyag- és a cukor tartalma határozza meg. A vizsgált fajták között a legnagyobb összes cukor mennyiséget a Rekord fajtánál mértünk (8,1%). A sárgarépa tárolhatóságát az összes szárazanyag tartalom alakulása jelentős mértékben befolyásolja. A Rekord és a Danvers fajtáknál több mint 14 %-os szárazanyag tartalmat mértünk, amely közel 2 %-os különbséget jelent a Chantennay-nél mért értékhez képest (12,47 %). A karotin mennyiségében legnagyobb értéket a Fertődi vörösnél mértünk (32,9 mg/kg). A tárolás alatt a sárgarépában felhalmozott anyagok jelentős változásokon mentek keresztül. Kísérletünkben megállapítottuk, hogy a fajták átlagában vízvesztésből adódóan körülbelül 1,5 %-kal nőtt a szárazanyag tartalom, 1 %-kal a cukortartalom, míg a karotin tartalomban jelentős csökkenés következett be. Ez alól kivétel volt a Chantennay fajta, amely ugyan betakarításnál nem mutatott nagy karotin tartalmat (19,7 mg/kg), azonban tárolás során ez a mennyiség nőtt (21,87 mg/kg). Összességében megállapítható, hogy körülményeink között a Chantennay fajta kúp alakú répatest formájával stabil minőségi paramétereivel lehetővé tette a hatékony betakarítást és a jó minőség megőrzését tárolás után is.
31
Szerző: Lakatos Ádám, III. évfolyamos hallgató Konzulens: Takácsné Dr. Hájos Mária, egyetemi docens Dolgozatom témája a cukorborsó (Pisum sativum ssp sativum conv. saccharatum), amely a Fabacea családba tartozó különleges zöldségnövényfaj. Sokan még a mai napig is összetévesztik a kifejtőborsóval, amelyet a házikertben leggyakrabban termesztenek. A két növény között az alapvető különbséget a cukorborsó hüvelyéből hiányzó pergamenréteg jelenti, ami lehetővé teszi annak egészben történő fogyasztását. Kísérletem két fő részből tevődött össze – Mg-lombtrágyázás és a termesztési mód hatásának vizsgálata. Lombtrágyázásnál az alábbi kezeléseket végeztem - MgSO4 2 %os oldatával; vizes permetezés, kezeletlen kontroll. A termesztési mód vizsgálatához a vetést szabadföldön és fűtetlen fólia alatt 2012 március 26-án végeztük az alábbi fajtákkal (Sweet horizon, Giant sugar, Toledo sugar). A kísérlet célja volt megvizsgálni különböző beltartalmi mutatók és gazdasági értékmutató tulajdonságok alakulását szántóföldön és termesztőberendezésben, valamint a magnézium kezelés hatását ezen paraméterek alakulására. Megállapítottuk, hogy a termesztőberendezésben a parcellánkénti termésátlag, növénymagasság, virágzási idő kedvezőbben alakult, mint a szántóföldi állománynál. Méréseink szerint a magnézium lombtrágyázás ugyan nagyobb zsenge hüvelytermést és lombtömeget mutatott, azonban az állomány törékenyebbé vált, ami a szedést jelentősen megnehezítette.A termés minőségét meghatározza annak ásványi anyag, rost, szárazanyag és cukortartalma. Méréseink alapján megállapítható, hogy ezekre a paraméterekre a magnézium kezelés statisztikailag is megbízható pozitív eredményt nem mutatott a kontrollhoz képest. A laboratóriumi vizsgálatoknál a mérések a ásványi elem-, cukor-, szárazanyag- és rost tartalomra vonatkoztak. A kísérlet során az alábbi méréseket végeztük – növénymagasság (cm), hüvelyek száma (db/tő), termés tömege (g/db, g/tő), biomassza tömege (g/tő). A kapott eredmények alapján a szabadföldi termesztésű állomány elmaradt növénymagasságban (33%-kal) és terméshozamban (kb. 50 %-kal) egyaránt. A fajták között a Sweet horizon kiemelkedett intenzív zöld hüvelyszínével, legnagyobb réz és magnézium tartalmával, valamint diétás rost-, szárazanyag- és cukortartalmával. Ezzel szemben a három fajta közül a Toledo sugar mutatott leggyengébb eredményeket, és a hüvelyek színe is kevésbé tetszetős, világos zöld színű volt. Kísérleteink szerint a cukorborsó sikeresen termeszthető fútetlen fóliasátor alatt, amelyhez méréseink szerint a Sweet horizon ajánlható kíváló minőségével.
32
AESTIVUM BÚZÁKON VÉGZETT FUNGICIDES KEZELÉSEK HATÁSAI A MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI PARAMÉTEREKRE
EGY ESETLEGES SERTÉSPESTIS JÁRVÁNY KIALAKULÁSÁNAK KOCKÁZATA
Szerző: Lehoczki András, II. évfolyamos Növényorvos MSc hallgató Konzulensek: Dr. Karaffa Erzsébet Mónika, egyetemi docens Dr. Sipos Péter, egyetemi docens
Szerző: Lovász Csaba. BSc. 7. féléves hallgató Konzulensek: Dr. Szendrei László, egyetemi adjunktus Dr. Vass Nóra, egyetemi tanársegéd
A búzafajták termesztésénél fontos cél a termésbiztonság (termésmennyiség és minőség) növelése. Ennek fő megvalósítási lehetősége a műtrágyák és peszticidek megfelelő alkalmazása. Dolgozatomban a peszticidek oldaláról közelítem meg a témát, ezen belül is a fungicidekkel való kezelések hatásait vizsgálom. Bizonyos években az aratás előtti csapadékos időszakban komoly problémát okozhat a búzatáblák fokozott gombás megbetegedése. Azonban – ahogy kísérletemből is kitűnik – a fertőzésre nem csupán csapadékos években kell számítanunk, hanem akár az olyan kevés csapadékkal járó években is, mint amilyen a 2012-es volt. A különböző gombabetegségek számottevő termésveszteséget valamint minőségbeli romlást okozhatnak. A gombás megbetegedésekkel szemben fungicides kezeléssel és rezisztencianemesítéssel lehet a leghatásosabban védekezni. Amennyiben folyamatos és szakszerű az agrotechnika, valamint ezt kiegészíti egy megfelelően végrehajtott növényvédelem akkor biztosított a genetikailag meghatározott búzaminőség és termésmennyiség kiteljesedése, az adott év ökológiai viszonyaihoz mérten. Kísérletem során az egyik vizsgált fungicid egy több hatóanyag kombinációjú szer volt, mely tebukonazolt –szántóföldi körülmények között az egyik legjobb Fusarium-ellenes gombaölő hatású hatóanyag – triadimenolt és spiroxamint tartalmaz. A másik felhasznált készítmény pedig egykomponensű volt, 70% tiofanát-metilt tartalmazott. A kísérlet során két martonvásári nemesítésű búzajfajtán (Triticum aestivum) vizsgáltuk a fentebb leírt két gombaölő szer egyszeres és kétszeres kezelésének hatásait a terméseredmény, az ezermagtömeg, a Fusarium fertőzöttség, a kiőrlési százalék, a sikér index és a sikérterülés vonatkozásában. Az értékek alakulását a fajta, az alkalmazott növényvédő szerek és az aratás előtti hetek ökológiai viszonyai meglehetősen determinálják. A belső Fusarium fertőzöttség mértékét szignifikánsan csökkentette mindkét gombaölőszeres kezelés. A fungicidek alkalmazása befolyásolta a búza minőségi paramétereit is.
33
Dolgozatom a Vállaji Hubertus Vadásztársaság területén írtam, amely 6045,2 ha –on gazdálkodó apróvadas terület. A nagyüzemi gazdálkodás, valamint a folyamatos erdőtelepítések fokozatosan átalakítják a terület jellegét és az apróvad helyét fokozatosan a nagyvad veszi át. Annak a kérdésnek a megválaszolása érdekelt, hogy a vaddisznóállomány dinamikus növekedése és az állandó immigrálások, (elsősorban a romániai területekről) magukban rejthetik-e egy esetleges állategészségügyi járvány kialakulását. Mindezek közül a sertéspestist tartottam a legveszélyesebbnek, amely szakdolgozatom témája lett. Dolgozatomban javaslatokat tettem az állandó migrálások, valamint a vadkár következtében kialakult kiélezett helyzet csökkentésére. A monitoring adatok elemzésével a vaddisznó egészségi állapotát vizsgáltam, hogy megtudjam a sertéspestis vírusa jelen van e az állományban. Fényt derítettem arra, hogy az 1993 –ban Vállaji Hubertus Vadásztársaság területén kialakult sertéspestisjárvány a vaddisznó közvetítésével került a házi sertések közé. Terepmunkámban olyan helyeket kutattam, ahol az összeszagolás a vaddisznó és a házi sertés között megtörtént. Kérdőíves vizsgálatokkal fényt derítettem arra, hogy az elmúlt 30 évben miként változott a babos disznók aránya a vaddisznó állományban. Mivel a babos disznó jelenléte a területen az egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a vaddisznó és a házi sertés között közvetlen kapcsolat van. Felmértem a házi sertés állomány változását az elmúlt 12 évben. Legvégül az adatokat elemezve megállapítottam, sertéspestisjárvány kialakulását nem tartom valószínűnek.
34
hogy
egy
esetleges
A KÜLÖNBÖZŐ NPK MŰTRÁGYAADAGOK HATÁSA A KUKORICA HIBRIDEK TERMÉSÉRE ÉS MINŐSÉGÉRE, VALAMINT A TALAJ LEGFONTOSABB TULAJDONSÁGAIRA TARTAMKÍSÉRLETBEN
JÓDOZOTT KONYHASÓK JÓDTARTALMÁNAK ÉS MINŐSÉGÉNEK JELLEMZÉSE Szerző: Mátyás Berény András, III. évfolyamos BSc. hallgató Konzulens: Andrási Dávid, PhD. hallgató
Szerző: Makra Máté. Msc II. évfolyamos hallgató Konzulensek: Dr. Sárvári Mihály, egyetemi tanár Dr. Széll Endre, tudományos osztályvezető A kukoricatermesztés esetében a hibriden túlmenően a trágyázás van legnagyobb hatással a termés alakulására és a termésbiztonságra. A kukorica a tápanyagigényes növények közé tartozik. Azt azonban, hogy milyen mértékben képes a talaj természetes tápanyagkészletét hasznosítani, illetve a kiadott műtrágya-mennyiség hatására milyen mértékű termésnövekedést érhetünk el, a termesztett hibrid tulajdonságai alapvetően meghatározzák. Dolgozatomban a Gabonakutató Nonprofit Kft. újszegedi kísérleti telepén 1979-ben beállított műtrágyázási tartamkísérlet két évének (2010-2011) eredményeit dolgoztam fel. A tartamkísérletben a műtrágyázatlan kontroll mellett négy műtrágyaszinten (70140-210-280 kg N/ha + PK), 2010-ben kukorica, 2011-ben búza elővetemény után vizsgáltam a műtrágyázás hatását hat szegedi nemesítésű kukorica hibrid szemtermésének mennyiségére és minőségére. Emellett a 2010-ben a kukorica betakarítását követően szedett talajminták vizsgálatával a műtrágyázás hatását értékeltük a talaj legfontosabb tulajdonságaira. A kukoricatermesztés sikerességét alapvetően meghatározza a tenyészidőszakban lehullott csapadék mennyisége. 2010-ben a tenyészidőszakban 444 mm, míg 2011-ben csak 162 mm csapadék hullott. Kísérletünkben a kukoricát búza elővetemény után vetve (2011) több termést tudtuk betakarítani, mint 2010-ben kukorica után. A műtrágya hatóanyag dózisának növelésével az elővetemény és az évjárat hatása egyaránt csökkent. A műtrágya hatóanyag dózisának növelésével csökken a szemtermés keményítő tartalma. A nyers fehérje tartalom viszont növekszik. Az alacsony beltartalmi különbségek miatt a termésfüggő hektáronkénti keményítő és nyers fehérje hozamot figyelembe véve a legmagasabb keményítő és nyers fehérje hozam a 210 kg N/ha + PK kezeléssel érhető el. A talajvizsgálati adatok a talajszelvény teljes mélységében jelentős műtrágyahatást mutatnak. Műtrágyázás nélkül, illetve kevés műtrágya alkalmazásával a talajt zsaroljuk. A növény igényét meghaladó mennyiségű műtrágya használatával környezetünket szennyezhetjük. A reálisan tervezhető termés műtrágyaigényét kielégítő szakszerű műtrágyázással a termés maximalizálása mellett környezetünket nem szennyezzük.
35
A jód a szervezetünk, ezen belül is a pajzsmirigyünk működéséhez elengedhetetlen mikroelem. A jódhiány okozta betegségek (Iodine Deficiency Disorders, IDDs) - mint például a golyva és a szellemi és fizikai elmaradottság - kialakulásának megelőzéséhez a napi 100-200 µg jód biztosítása globális problémát jelent, és az emberiség közel felét érinti. Mivel Magyarország területének nagy részén az ivóvíz és a talajok jódtartalma ebből kifolyólag az élelmiszereink jódtartalma - ugyancsak alacsony, a szükséges jódmennyiség pótlására hazánkban is a jódozott konyhasók szolgálnak. A konyhasó jódozása habár műveletét tekintve egyszerű, a késztermék minőségének biztosítása korántsem az, ugyanis a jódtartalom a tárolás során változhat a sóban természetes módon jelen levő kísérőanyagok hatására. Összesen 14 db különböző, magyarországi kereskedelmi forgalomban kapható jódozott konyhasó jódtartalmát és K, Ca, Mg, HCO3-, CO32-, PO43-, SO42- tartalmát határoztam meg, vizsgálva mely összetevők kártékonyak a jódtartalomra nézve. A mintákon felül két konyhasónak egyegy újabb, az előzővel megegyező csomagolása is vizsgálatra került. A 14 darab mintából 5 darab kálium-jodáttal, 9 darab kálium-jodiddal volt jódozott változó koncentrációban. Munkám során azt tapasztaltam, hogy a csomagoláson feltüntetett jódtartalom, és a ténylegesen meghatározott jódtartalom többnyire nem azonos, néhol igen hatalmas eltérések is akadtak (300%). Az eltérések iránya és nagysága nem köthető a jódozásra használt jódvegyülethez. A szennyezőanyag tartalom, illetve a jódtartalom, vagy egyéb jellemzők egymásra gyakorolt hatását vizsgálva például sikerült kapcsolatot találnom, a Mg-tartalom és a nedvességtartalom között, mely közvetve a jódtartalom csökkenését idézheti elő. A jódtartalmi eltérések szélsőségességéből arra következtethetek, hogy tárolás során bekövetkező jódtartalom változás mellett sokkal nagyobb problémát jelent a homogenitás biztosítása a jódozási művelet során, amit az is alátámaszt, hogy két esetben megismételve ugyanannak a só márkának két újabb kiszerelése jódtartalma meghatározását, a mért értékek ismételten nem feleltek meg sem a csomagolásokon feltüntetett értékekkel, sem a korábban mért értékekkel. Az eltérések nem csak a jódtartalomra voltak jellemzőek, de a többi vizsgált anyag mennyisége sem egyezett meg a két minta között.
36
SALÁTAHAGYMAFAJTÁK VIZSGÁLATA SZÁNTÓFÖLDI TERMESZTÉSBEN
A SÁRGAFEJŰ ÉS TÜZESFEJŰ KIRÁLYKA (REGULUS REGULUS ÉS R. IGNICAPILLUS), VALAMINT A FENYVESCINEGE (PARUS ATER) VONULÁSDINAMIKÁJA A BÓDVA-VÖLGYI MADÁRVONULÁS-KUTATÓ ÉS TERMÉSZETVÉDELMI TÁBOR ADATAI ALAPJÁN
Szerző: Mikoly Péter, II. évfolyamos MSc hallgató Konzulens: Takácsné Dr. Hájos Mária, egyetemi docens A salátahagymák hazánkban még nem elterjedt vöröshagyma típusok, ezért termesztésükről kevés információval rendelkezünk. Ezeknek a bevezetésével lehetővé válna a vöröshagyma friss fogyasztása még több ember számára, ugyanis a magasabb cukor-, az alacsonyabb allilszulfid- és szárazanyag-tartalma miatt gyomorkímélő hatásúak, így nyersen is fogyaszthatóak. A kísérletben a salátahagyma fajták morfológiai és beltartalmi mutatói kerültek összehasonlításra. A vizsgálatot 6 fajtával, 4 ismétlésben végeztem, egy 8 hetes üvegházi palántanevelés után. A termesztés során a kiegyensúlyozott tápanyagellátás alapfeltétel volt ahhoz, hogy kialakuljon a hagymatest megfelelő mérete és a fajtára jellemző édeskés íze. A palántákat 2012. május 3-án ültettük ki 40x20 cm-es térállásban. A tenyészidő folyamán egyenletes vízellátást biztosítottunk csepegtető öntözéssel. A betakarítás a buroklevelek kialakulásának kezdetén volt, amely a friss fogyasztásra alkalmas salátahagymáknál elfogadott. Szántóföldi méréseinkkel megállapítottuk, hogy legnagyobb hagymatest átmérővel (93,74 mm) a White Sweet Spanish fajta rendelkezett, melynek egyedi hagymatömege 347,31 g volt. Közel 300 g-os hagymatömeget mértünk a Walla Walla fajtánál is, melynek átmérője 86,78 mm volt. Ezek az értékek hagymatömegre vonatkozóan duplája volt a klasszikus termesztésben ismert Makói dughagymás fajtának. A fizikai paraméterek mellett, mértünk vízoldható szárazanyag tartalmat, amely jelentősen elmaradt valamennyi salátahagyma fajtánál (3,28-5,6 %) a Makói dughagymáshoz képest (8,3 %). Hasonló tendenciát állapítottunk meg az összes szárazanyagra vonatkozólag is. A salátahagyma C-vitamin tartalma kiemelt jelentőségű a friss fogyasztása miatt. 30 mg/100 g feletti értéket a Globo, a Yellow Sweet Spanish és az Exhibition fajták mutattak, amely közel 50 %-kal több volt a Makói dughagymásnál mérttől. A vöröshagyma csípős ízét a kén tartalmú vegyületei határozzák meg. A jól ismert Makói fajtánál ez az érték 1000 mg/kg feletti volt, míg a salátahagymák jelentős részénél ennek egyharmadát mértük. Ezek az eredmények igazolják, hogy a salátahagymák nagy C-vitamin, elfogadható cukortartalma, valamint mérsékelt kéntartalma miatt friss fogyasztásra alkalmasak. Kísérleteinkkel megállapítottuk, hogy az Exhibition fajta mutatott nagyobb terméshozamot közel negyed kilogrammos hagymatömegével és 30 mg/100 g-os C-vitamin tartalmával. Csípőssége a fajták közül itt bizonyult a legenyhébbnek. Tehát ennek a fajtának a termesztése és értékesítése sikeres lehet.
37
Szerző: Moldován Orsolya, 7. féléves hallgató Konzulensek: Dr. Juhász Lajos, tanszékvezető egyetemi docens Farkas Roland, természetvédelmi szakfelügyelő A vonulás jelensége természetes folyamat az állatvilágban. Legismertebb és legtöbbet vizsgált valószínűleg mégis a madarak migrációja, talán népszerűségüknek és könnyebb megfigyelhetőségüknek köszönhetően. A mind fejlettebb módszerek, alaposabb kutatottság révén fontos indikációs szerepre tettek szert, viselkedésükkel jól jelzik a különböző élőhelyi és klimatikus változásokat. A madarak vonulásának kutatása hazánkban nagy múltra tekint vissza, Herman Ottónak köszönhetően már a XX. század első éveiben megkezdődött a tudományos igényű madárgyűrűzés. Azóta számos gyűrűzőtábor, adatbázis jött létre, sok tanulmány, elemzés született a különböző fajok vonulási dinamikájával kapcsolatban. Kutatásom célja a Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor 25 éves fennállása alatt összegyűjtött és digitalizált adatbázisának, illetve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatbázisának felhasználásával a sárgafejű és tüzesfejű királyka (R. regulus és R. ignicapillus), valamint a fenyvescinege (P. ater) vonulásdinamikájának vizsgálata. A következő kérdésekre kerestem a választ: - A Táborban gyűrűzött egyedek száma milyen arányban van az országos gyűrűzött egyedszámhoz viszonyítva? A vizsgált időszak alatt megfigyelhető-e valamilyen állományváltozás? Milyen ivararány mutatkozik a vonuló állományban? - A vizsgált fajok vonulásának kezdete mikorra tehető, ebben az évek során mutatkozik-e eltolódás? A madarak vonulásában, napi aktivitásában kimutatható-e bármilyen dinamika? Az eredmények alapján megállapítható, hogy a Regulus fajok Aggteleken gyűrűzött egyedszáma az országos egyedszámhoz viszonyítva meghaladja a 10 %-ot. A nemek arányát tekintve igazolódtak a más, korábbi kutatásokban leírtak, miszerint az őszi vonulás során a hímek vannak jelen nagyobb létszámmal. A vonulás dinamikáját vizsgálva mindhárom faj esetén több kisebb hullám figyelhető meg, valamint egy vonulási tetőpontot is találunk. Elemeztem a gyűrűzés során felvett biometriai adatokat; van-e változás a vonulás során a madarak méretében, változik-e a szezon során a madarak kondíciója, van-e eltérés a paraméterekben a nemek között?
38
A KITAIBELIA VITIFOLIA MÁLYVAFAJ GYOMELNYOMÓ KÉPESSÉGE ÉS BIOHERBICIDKÉNT VALÓ ALKALMAZÁSA
HOGYAN NÖVELHETJÜK SZERVEZETÜNK SZELÉNELLÁTOTTSÁGÁT NÖVÉNYI ÉLELMISZEREK FOGYASZTÁSÁVAL?
Szerző: Muzslai István, II. évfolyamos Növényorvos MSc hallgató Konzulensek: Szarvas Pál, kutató mérnök Kurucz Erika, PhD hallgató Dr. Fári Miklós Gábor, egyetemi tanár
Szerző: Nagy Kinga Orsolya, II. évfolyamos hallgató Konzulensek: Prof. Dr. Kovács Béla, egyetemi tanár Andrási Dávid, PhD. hallgató Bódi Éva, PhD. hallgató
A Kitaibelia vitifolia faj – mely a Debreceni Egyetem AGTC bemutatókertjében mind nemesítési alapanyag található - parcelláin érdekes jelenséget figyeltünk meg. Ez a gyomflóra szinte teljes hiányát jelenti az adott területen. A szakirodalomban allelopatikus hatásként ismert, és több faj esetében is tanulmányozásra került, azonban a kutatásaink tárgyát képező faj esetében nem sikerült ilyen jellegű munkára bukkanni.
Az egészségünk megőrzésének egyik sarkalatos pontja, hogy folyamatosan gondoskodjunk szervezetünk optimális mikrotápanyagellátottságáról. A mikrotápanyagoknak – vitaminoknak, ásványi anyagoknak, nyomelemeknek – megfelelő mennyiségben és megfelelő arányban kell bejutniuk a szervezetünkbe. Az anyagcsere egy nagyon összetett rendszer, az egyes elemei nem függetlenek egymástól, csak együtt tudják elvégezni feladatukat. Ha akárcsak egyetlen tápanyag elégtelen mennyiségben van jelen, az összes többi működését is hátrányosan befolyásolja.
Célkitűzéseink között szerepel a Kitaibelia vitifolia faj gyomelnyomó képességének kutatása. Pontosabban a hatás létrejöttért felelős anyag meglétének igazolása, a hatás kimutatása kísérletes körülmények között, valamint a hatóanyag megismerése, egészen a kémiai szerkezet feltérképezéséig. Az első kísérletekben a Kitaibelia vitifolia növény kifejlett leveleinek felhasználásával készítettünk ioncserélt-vizes és etil-alkoholos kivonatot.Csíráztatási kísérlettel kívántuk megállapítani, hogy jelen van a gátló anyag, ami a megfigyelt jelenségért felelős. Ezért növényi táptalajokhoz adagoltuk a kivonatot autoklávozás előtt, után, illetve többszöri fagyasztás-felolvasztás után.Második kísérletként a zöld növényi részek kivonatával való öntözésben vizsgáltuk, vajon a laboratóriumi steril körülmények között működő módszer szabadföldön is produkál-e eredményt? A kísérlet nem hozta a várt eredményt, szükséges a kísérlet megismétlése eltérő körülmények között is. A csíranövények hajtás- és gyökérnövekedését, illetve a csírázásig eltelt időt megfigyelve megállapíthattuk a gátló hatást. A kontrollhoz viszonyított eltérések jellemzőek, így kijelenthető, hogy a növény rendelkezik a megfigyelt allelopatikus hatással, és a feltételezett anyag megtalálható a zöld levelekben. Az adatsorokból - figyelembe véve az egyes fajok eltérő csírázási tulajdonságait kiderült, hogy a hatás más és más. Leggyengébben a saláta és a facélia csírázott.
39
Az anyagcserénkben és az immunrendszerünkben a mikrotápanyagok összehangoltan, egymásra utalva működnek, így mindig csak annyira hatékonyak együtt, mint a hálózatuk leggyengébb láncszeme, ez pedig hazánkban gyakran a szelén. Ezért választottam kutatásom témájának. Az elemek közük a legszűkebb toleranciatartománnyal jellemezhető, azaz a szervezet számára szükséges és toxikus Se mennyiség nagyon közel esik egymáshoz. Adott koncentráció fölött a növényekre, az állatokra, és az emberre is veszélyes, hiányában azonban szervezetünk működése zavart szenved, számos betegség kialakulásában vagy kórképének súlyosbodásában játszhat szerepet. A hiány elkerülése végett bevihetjük a szervezetünkbe a szelént természetes előfordulásában, például állati belsőségekkel, halakkal, olajos magvakkal. A legmagasabb szeléntartalmú élelmiszer mai ismereteink szerint a brazil dió. Táplálékkiegészítő szeléntablettával is pótolhatjuk az élelmiszereinkből hiányzó Se-t, illetve fogyaszthatunk szelénnel dúsított élelmiszert. Munkám során célom volt annak feltérképezése, hogy a hazai kereskedelmi forgalomban kapható olajos magvak mekkora szeléntartalommal bírnak, és az itt termő növényeknél mennyire érvényesül talajaink gyenge szelénellátottsága. Illetve a szelén oldaton nevelt búza- és borsócsírák milyen koncentrációban képesek felvenni a szelént.
40
MELATONIN IMPLANTÁTUMOK HATÁSA A JUHOK IVARZÁSÁRA
FELHAGYOTT BÁNYATERÜLETEK MÁSODLAGOS SZUKCESSZIÓS VIZSGÁLATA
Szerző: Nagy László II. évfolyamos hallgató Konzulensek: Dr. Oláh János, tudományos munkatárs Dr. Faigl Vera, állatorvos
Szerző: Pécsi Rebeka, III.éves hallgató Konzulens: Kovács Szilvia egyetemi tanársegéd
Napjainkban az egyre növekvő népesség, a nagyobb táplálékigény, és az egyre erősödő piaci verseny természetesen a mezőgazdaságot is érinti. A cél minden ágazaton belül, hogy a piaci szereplők között a legegyöntetűbb, legkívánatosabb áruval jelenjen meg a termelő. A jelen kor állattenyésztésének a feladata a vásárlók igényeinek kielégítése minél hamarabb, és minél jobb minőségben. Számos kísérletet végeztek már az állattenyésztésen belül arra a problémára, hogy minél egyöntetűbb állati terméket tudjanak előállítani. A magyar juhtenyésztés nagy problémája az év második felében a megfelelő minőségű vágóbárány előállítása. A cél, hogy az év azon időszakában állítsuk elő a vágóbárányt, amikor az magasabb áron értékesíthető. Elsősorban különböző merinó tenyészvonalakon végzett vizsgálatok alapján tudjuk, hogy juhban az egész éven át ciklikus petefészek működésre való képesség genetikailag rögzült tulajdonság, amely – jelen idő tájt részleteiben nem ismert módon – kapcsolódik a melatonin receptor1a (MT1) gén polimorfizmushoz (Pelletier és mtasi. 2000, Notter és mtsai. 2003). E képesség valós megnyilvánulását azonban számos tényező befolyásolja: ilyen az életkor, a tápláltsági állapot, bizonyos feromon hatások. Az egész évben ciklikus petefészek működésre képes genotípusokban új dimenziót nyerhetnek egyes régről ismert természetes, vagy természet közelinek tekinthető tenyésztési technológiák – pl. az u.n. flushing, vasectomizált kosok anyák közé helyezésével biztosított feromon expozíció, és/vagy a melatonin kezelés – alkalmazása (Faigl, 2012 ). Vizsgálatainkhoz egy kiváló hústermelő és egyben kiváló anyai tulajdonságokkal rendelkező fajtát, az ile de france-t választottuk. Mindkét csoportot ivarzás szinkronizáltuk, de az egyik csoport melatonin implantátumot is kapott. A szivacs eltávolítását követően hét napon át vettük a vért, melyből a vér progeszteron szintjének meghatározása történt. Szinkronizáció és posztovulációs progeszteronszint-emelkedés a következőképpen alakult. A kontrollcsoportban 3 állatban, míg a melatoninnal kezelt anyák esetében 1 egyedben a hüvelyszivacs eltávolítását követő 0. napon magas (>4 nmol/L) progeszteronszintet találtunk, amely működő sárgatest jelenlétére utal. Ennek értelmében a szinkronizációs kezelés ellenére a kontroll csoportból 3, a melatoninnal kezelt állatok közül 1 nem ovulált. A csoportok közötti különbség nem szignifikáns (P>0.05). A posztovulációs progeszteronszint-emelkedés összehasonlításához csak a valóban ovuláló állatok adatait vettük figyelembe. A melatonin kezelés a luteinizáció intenzitását nem befolyásolta.
41
A bányászat, mint antropogén hatás végigkísérte történelmünket. A bányák nyújtotta nyersanyagra szüksége volt az embernek, de ehhez állandó zavarással, meg kellett törni egy komplex élőhelyet. Vizsgálatom tárgyát cserháti bányák képezik, amelyek kevésbé ismertek, de mind faunisztikailag mind pedig florisztikailag értékesek. A vizsgálatok során célom kettős volt: (1) Hogyan alakult a szukcesszió 40 évvel a bányaművelés felhagyása után a Fehér és a Vörös kőbányában? (2) Van-e különbség az eltérő alapkőzeten kialakult másodlagos vegetációban? A cönológiai felvételek a cserháti Vörös (andezit) és Fehér (mészkő) kőbányákban készültek. A vizsgált területeken az előzetes flórabejárás során öt jellemző élőhelyet azonosítottam, a kihelyezett kvadrátok valamennyi vegetációtípust reprezentálják. A társulások analitikus bélyegei közül a terepen a fajok A-D értékeit rögzítettem. A szintetikus bélyegek közül a frekvencia értékek, a TVK-értékek, az életforma, flóraelem és egyes ökológiai jelzőszámok kerültek meghatározásra. Külön értékeltem az invazív fajok (özönnövények) élőhely-preferenciáját is. Az eredményeket csoportrészesedés és csoporttömeg eloszlás szerint is bemutatom. A Vörös kőbánya élőhely-diverzitása nagyobb. A TVK értékek nem mutattak lényeges eltérést sem a két bánya sem pedig az élőhelyek tekintetében. Mindkét bányában a kozmopolita fajok dominálnak, a gyomok és zavarástűrő fajok aránya elenyésző. A Vörös bányában három védett faj (Adonis vernalis, Iris variegata, Poa scabra), a Fehér bányában csupán egy védett faj (Adonis vernalis) volt jelen. Mindkét bányában az erdős élőhely életformaspektruma a leggazdagabb. A közös élőhelyek életformaspektruma alapján a két bánya között nincs markáns eltérés, de a Hemikriptofiták tömegessége a Fehér bányában nagyobb. A törmelékes élőhelyeken a Fehér bányában magasabb a fák borítása (MM), amelyet a Robinia pseudo-acacia biztosít. Az ökológiai értékszámok jól tükrözték az eltérő kőzettani adottságokat. A mintaterületen három özönfaj fordult elő (Robinia pseudo-acacia, Acer negundo, Asclepias syriaca). A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a két bánya növényzete az eltelt negyven év alatt kiválóan hódította vissza a tőle egykoron elrabolt területeket. Ezt támasztja alá a természetközeli fajok gyarapodása, a védett fajok megjelenése, a hagymások felbukkanása, a bükk letolódása.
42
MIKROELEMTARTALOM-MÉRÉSI MÓDSZER KIDOLGOZÁSA BORRA, DIREKT MINTABEVITEL ESETÉN, MULTIELEMES ICP-MS MÉRÉSNÉL
KUTAK HELYMEGHATÁROZÁSA, ÁLLAPOTFELMÉRÉSE, TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE ÉS ÉLŐVILÁGA A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK PÜSPÖKLADÁNYI HATÁRRÉSZÉN
Szerző: Soós Áron, III. évfolyamos hallgató Konzulensek: Andrási Dávid, PhD. hallgató Prof. Dr. Kovács Béla Róbert, egyetemi tanár, intézetigazgató
Szerző: Szabó Erika, II. évfolyamos hallgató Konzulens: Dr. Kozák Lajos, egyetemi adjunktus
Magyarország kultúrájában jelentős hagyománnyal rendelkezik a háztáji borok fogyasztása, minőségének vizsgálata az analitikai vizsgálatok kiemelten fontos feladatát kell hogy képezze. A mikroelemek vizsgálatának többek között az esszenciális és potenciálisan toxikus elemek mennyiségének meghatározása miatt van nagy jelentősége, melynek egyik eszköze az induktív csatolású plazma tömegspektrométer (ICP-MS). Napjainkban általános a mérést megelőző salétromsavas és hidrogén-peroxidos, mikrohullámú kezeléssel egybekötött mintaelőkészítési eljárás, mely azt a célt szolgálja, hogy a minta szerves anyagai elroncsolódjanak. Hátránya, hogy nagymértékben hígul a minta, idő-, ill. vegyszerigényes, nő a szennyeződés esélye, emellett terheli a környezetet a savfelhasználás. Célkitűzésem az volt, hogy a bormintákon keresztül kifejlesszek egy gyors, hatékony, költség- és környezetkímélő mikroelemtartalom-meghatározási módszert, mellyel egyidejűleg nő a mintaátbocsátás sebessége is. A tervezett mérendő elemek közt szerepelt a Cr, Mn, Fe, Co, Ni, Cu, Zn, As, Se, Sr, Mo, Cd, Ba és az Pb. Egy jól működő módszer esetén ez akár borokon kívül kiterjeszthető pl. sörre, ecetre, szörpökre vagy szűrt gyümölcslevekre is. Az új módszer fejlesztésénél a felsorolt hátrányok miatt mellőztem a roncsolásos mintaelőkészítést, melynek következtében szerves mátrix veszi körül a mérendő elemet, ami jelentősen módosítja az elemek mérhetőségét. Ennek kiküszöbölésére több módszert is próbáltam kombinálni. A minta desztillált vizes hígításával csökkenthető a mátrix mennyisége, ugyanakkor kompromisszumot kell kötni, nem használható túl nagy mértékű hígítás sem. A mátrixhatás és a mérés közbeni érzékenységváltozás küszöbölésének egyik legjobb módját a belső standard jelenti, amelyeknek kiválasztására a legnagyobb hangsúlyt fektettem. A mátrixillesztéssel, azaz a kalibrálósor összetételének a mintaösszetételhez való módosításával esetlegesen kiküszöbölhető az, hogy a belső standardnek túl nagy csúszást kelljen korrigálnia és a mérés pontosabbá tehető. Ezért nemcsak vizes, de alkohollal, valamint egyéb szerves anyaggal kiegészített kalibrálósort is vizsgáltam. Előtanulmányaim alapján e három tényezőtől vártam a módszer sikerességét és a célom elérését.
43
A kutak több szempontból is fontos elemei a hortobágyi pusztának. A puszta fenntartásához legeltető állattartásra van szükség, melynek egyik alapeleme az itatás. A száraz nyári forróságban nélkülözhetetlen a víz. A kutakat nem csak itatásra használták, hűtési funkcióval is bírt, hiszen a kút mélyén jóval hűvösebb van. A gémeskutak fontos tájékozódási pontok is voltak. A gém segítségével jelezni is tudtak egymásnak a pásztorok. Herman Ottót (1914.) idézve: „A legrégibb magyar telegráf a gémeskút, a mellyel különösen a betyárvilágban sűrűn éltek a betyárok és pártolóik. A gém különféle állásának jelentősége volt.” Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1999-ben a Hortobágyi Nemzeti Parkot felvette a Világörökségi Listára: „Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta”. Ebbe a tájképbe a gémeskút is beletartozik, mint tájképi érték. Emellett kultúrtörténeti értéket is képviselnek, mint az egykori pásztorkodó életmód mementói. Sajnálatos módon az állattartás és hagyományos pásztorkodó életmód visszaszorulásával a gémeskutak jelentősége is csökkent. Sokat betemettek, a megmaradtakból csak keveset használnak, és elhanyagolják őket, vagy akár dögkutakként használják őket. Adatok pedig alig vagy csak hiányosan állnak rendelkezésre. Munkám során a Hortobágyi Nemzeti Park püspökladányi határrészén levő kutak nevét, konkrét helyét, méreteit, tartozékait, állapotát, veszélyességét, vízminőségét, vízmennyiségét, kihasználtságát, vízhozamát, környezetét, növény- és állatvilágát valamint a nevük eredetét, illetve a hozzájuk fűződő régi történeteket kutattam illetve mértem fel. A jelen állapotot összevetettem a régmúlt idők állapotával. Mindezek felmérése helyszíni szemle, mérések és pásztorokkal való elbeszélgetés alapján történt. Úgy véltem a múlt és jelen összevetéséhez egyik legjobb lehetőség, ha egy gyerekkorától pontosan ezen a területen nevelkedett, idős, megbecsült pásztorembert ki is viszek a „mai Hortobágyra”, akinek véleményében egyértelműen megfogalmazódnak a különbségek. A kutakat jelenleg nagyrészt elhanyagolják. A kávák állapota sok esetben nagyon rossz, nem biztonságos. A gémszerkezetből alig maradt meg pár alkotórész, sőt az egykori gémeskutak 60%-ánál egyáltalán nem maradt meg semmi a gémszerkezetből. A kút „belseje” időtálló, apróbb hiányosságok vannak, de teljes mértékben alkalmasak itatásra. Régen a kutakat karbantartották, így folyamatosan jó állapotban voltak. A kutakban mért vízmennyiségek igen ingadozóak voltak. A vízhozamra az ott itató pásztoroktól értesültem, vannak igen bővizű kutak, és vannak csekélyebb hozamúak is. Ha a régebbi időkkel ezt összevetjük, akkor egyértelműen elmondható, hogy csökkent a kutak vízhozama, egyesek szerint a 90-es évektől volt ez érzékelhető. A jelenlegi vízminőségre többen panaszkodtak, általában ott, ahol nem tisztították ki a kutakat, és nem használják folyamatosan. Régebben jó vizű kutak voltak, de azokat minden
44
tavasszal előkészítették, és folyamatosan használták, meghúzatták, így frissült a vize. Ma is vannak természetesen jó vizű kutak. Régen kutak kihasználtsága maximális volt, ahogy csökkent az állatlétszám és a vízmennyiség, illetve ahogy kezdték átvenni helyüket a fúrt kutak, háttérbe kerültek. A használatra alkalmas kutak (tehát a betemetetteken, illetve a kiszáradt kúton kívül) 36%-át használják, tehát bőven van még rendelkezésre álló vízkinyerési lehetőség. Igaz, hogy a vízmennyiség csökkent a korábbiakhoz képest, de az állatállomány is erőteljesen csökkent, ezért úgy vélem, hogy ha minden kutat használnának, akkor egyenletesebben oszlana el a vízkinyerés, és elegendő lenne az állatok itatásához. Az állatok szempontjából is kedvezőbb lenne, ha több kutat is használnának a legeltetés közben, nem pedig rászorítják az állatokat egy kútra, mindig vissza-visszajárkálva. A legeltetési területet is egyenletesebben lehetne használni, és kevésbé lenne egy adott kút körüli terület kitaposva, esetlegesen túllegeltetve. A kutakhoz állattani és növénytani értékek is kapcsolódnak. A Kút falán láttam aranyos fodorkát (Asplenium trichomanes), mely számára az kútbeli hűvös mikroklímájának köszönhetően egyfajta refúgium. Az egyik nagyon sós kút falán budavirágot (Spergularia spp.) találtam, mely sótűrő növény, és képes itt megtelepedni. Több kútban is láttam apró békalencsét. A kétéltűek is megtalálják a számukra kedvező vizes közeget a pusztában, több helyen is láttam őket a kút vizében. A fecskék is megtalálják helyüket, a kút állója alatt fecskefészekre bukkantam. A kút falában előfordulnak lyukak, ahol a téglák kiestek, innen többször több helyen is láttam mezei verebeket (Passer montanus) kirepülni. A kút gémje kiemelkedő tereptárgy a pusztában, ami a ragadozó madarak számára kedvező. Láttam egy olyan megoldást is, hogy a gólyafészekalapot az ágasra helyezték el.
A BIOLÓGIAI ALAPOK JELENTŐSÉGE ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA A KUKORICATERMESZTÉSBEN Szerző: Szőke Irén , III. évfolyamos hallgató Konzulens: Dr. Sárvári Mihály . egyetemi tanár TDK dolgozatomban elsősorban a kukorica biológiai alapjának jelentőségével foglalkozom. A kukorica Magyarország legfontosabb, legnagyobb területen termesztett gabonanövénye. A hazai kukoricatermesztésünkben különböző szakaszokat lehet megkülönböztetni, ami összefügg a biológiai alapok és az agrotechnika fejlődésével is. TDK dolgozatomban elsősorban a biológiai alapok jelentőségével foglalkozom. Egy hosszabb periódus volt 1921-1961 között. Közel 40 éven keresztül csak szabadelvirágzású fajtákat termesztettünk, elsősorban extenzív viszonyok mellett. Az országos termésátlag négy évtized átlagában csak 1,77 t/ha volt. Legnagyobb fejlődést a kukoricatermesztésben 1971-75 között értünk el, amikor korszerű biológiai alapok kerültek a köztermesztésbe, nőtt a kemikáliák, ezen belül a műtrágya felhasználás, nőtt a műszaki, technikai háttér, nőtt a szakértelem, megalakultak a termesztési rendszerek. Ebben az időszakban tartósan 4 t/ha fölé tudtuk a termésátlagot emelni. Megemlíthető még az utóbbi évtized (2001-2011), amit főleg a klímaváltozás miatti időjárási
45
szélsőségek jellemeznek. Bár a termésátlagot tartósan 6 t/ha fölé tudtuk növelni, azonban a termésingadozás rendkívül nagy, 50-60%-ot is eléri. A jövőben legfontosabb célkitűzés a termésstabilitás, termésbiztonság növelése, amelyben az agrotechnikai tényezők felhasználása mellett legfontosabb szerepe a biológiai alapoknak, a termesztett hibrideknek lesz. 2012. évi rendkívül aszályos év is bizonyítja, hogy a jövőben még inkább felértékelődik a hibridek alkalmazkodó és adaptív képessége. Különösen fontos lesz figyelembe venni a hibridek agronómiai stabilitását, a stressztűrő képességüket a környezeti tényezőkkel szemben (hideg, szárazság) és a termesztési tényezőkkel szemben (pl.: növényvédőszerek). Jelenleg 420 kukoricahibrid van köztermesztésben, széles körű a hibrid választék, de sokszor nem elég tudatos a hibridválasztás. Kiemelkedően fontos, hogy az ökológiai viszonyoknak és a ráfordítás színvonalának megfelelő hibridet válasszunk. A technológia intenzitása lehet különböző, intenzív, átlagos, mérsékelt ráfordítású vagy akár extenzív, de fontos, hogy a hibridválasztás ennek megfelelően történjen, hiszen a termesztési tényezők ökológiai, biológiai, agrotechnikai tényezők közötti interakciók nagymértékben meghatározzák a termesztés biztonságát. Természetesen a termés és a termésbiztonság növelése szempontjából fontos lesz az okszerű vetésváltás, a talaj tápanyagtartalmához és a hibrid igényéhez igazodó harmonikus NPK tápanyagellátásának, mely a kukorica vízhasznosító képességét is növeli. Fontos a kukorica igényét kielégítő víztakarékos talajelőkészítés, a megfelelő vetéstechnológia, főleg az optimális vetésidő és tőszám biztosítása, továbbá a hatékony, lehetőleg integrált növényvédelem alkalmazása. Vizsgálataimat Debrecenben a Növénytudományi Intézet Bemutatókertjében végeztem, mészlepedékes csernozjom talajon. A kísérletben 12 eltérő genetikai tulajdonságú és eltérő tenyészidejű hibrid szerepelt, hibridösszehasonlító kísérletben. A vizsgálat tárgyát képezte a különböző morfológiai és biológiai tulajdonságok számszerűsítése. Vizsgáltam a hibridek kezdeti fejlődési erejét, a hím és a nővirágzás idejét, a szármagasságot, a levelek számát, érés időszakában a szemtermés vízleadás dinamikáját, a termésmennyiség alakulását. Továbbá vizsgáltam betakarítás után a termésképző elemek változását (csőtömeg, csőhossz, szemsorok száma, egy sorban lévő szemek száma, ezerszemtömeg stb.). A kapott eredménye alapján hibridspecifikus technológia alkalmazására teszek ajánlatot. Az elért eredményekkel pedig utóbbi években tapasztalt szélsőséges időjárás mellett is növelni lehet a kukorica termését és termésbiztonságát.
46
ORSZÁGOS FELMÉRÉS NÖVÉNYI TARLÓMARADVÁNYOK NTARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA AZ IPCC METODIKA KIEGÉSZÍTÉSE CÉLJÁBÓL
AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK A DÉVAVÁNYAI TÚZOKPOPULÁCIÓRA
Szerző: Takács Marianna III. évfolyamos hallgató Konzulensek: Dr. Zsembeli József, tudományos főmunkatárs, Dr. Juhász Csaba, egyetemi docens
Konzulens: Dr. Kozák Lajos, adjunktus
Szerző: Tarjányi Szilvia Glória, III. évfolyamos hallgató
A Kiotoi Jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok egyik fontos része az, hogy az országoknak évente üvegházhatású gáz leltárt kell benyújtania az ENSZ-hez. A leltárok készítésének módszerét a világ egyik legrangosabb tudományos testülete, az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) dolgozta ki. A talajok dinitrogén-oxid emissziója az IPCC módszertan szerint úgy számítható ki, hogy összesítjük a műtrágyahasználatból, a szervestrágya használatból, a N-fixáló növények által megkötött és a visszaforgatott növényi maradványokból származó N éves mennyiségét, majd ezeket egy emissziós faktorral korrigáljuk, azaz megkapjuk az ezen forrásokból származó nitrogén emittált mennyiségét. A visszaforgatott növényi maradványokból származó N éves mennyiségének meghatározása nyilvánvalóan fontos, hiszen számos növény maradványa, a főtermék betakarítása után a területen marad és gazdagítja a talajt nitrogénben, azaz nitrogén forrásként szerepel. Az így visszajuttatott N mennyiségét viszont nem szokás mérni, így erről a gazdálkodóknak adata nincs. A nitrogénmérleg kalkulációjához viszont elengedhetetlen tudnunk ezt az adatot. Az IPCC módszertani útmutatójában szerepel egy táblázat, amelyben az egyes termesztett növények tarlómaradványának nitrogéntartalma van feltüntetve. Amennyiben ismerjük a növényi maradványok mennyiségét és N-tartalmát, akkor azok szorzata megadja a talajba visszajuttatott N mennyiségét. Azonban a területen hagyott növényi maradványok tömegét sem szokták mérni, így ezt egy empirikus s viszonylag állandó érték, a főtermék és a növényi maradvány mennyiségének aránya alapján lehet meghatározni. Kutatásom eredménye a repce és a napraforgó tarlómaradvány nitrogén tartalmának Magyarországra jellemző, reprezentatív értékei, mely az IPCC metodika országspecifikus továbbfejlesztése. Az eredményes és hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen a tápanyag-visszapótlás alternatív módjainak alkalmazása során visszapótolt N mennyiségének meghatározása hozzájárulhat a növénytáplálás költségeinek csökkentéséhez, illetve a természeti erőforrásokkal való takarékosabb bánásmódhoz.
A túzok hazánkban fokozottan védett faj. Az IUCN besorolása szerint a „sérülékeny” kategóriába tartozik. Hazánkban korábban vadászható faj volt, napjainkra viszont jelentősen lecsökkentek állományai, amelynek egyik oka, hogy a füves pusztai élőhelyek lecsökkentek, ezek helyén intenzív mezőgazdasági tevékenység kezdődött. Vizsgálatom arra irányult, hogy milyen védelmi intézkedések vannak annak érdekében, hogy a túzok a mezőgazdasági területeken is megfelelő élőhelyet találjon. Szakdolgozatomban a LIFE Túzokvédelmi Program, az agrár-környezetgazdálkodási program eredményességét, valamint a 2012. évi fészekaljmentések eredményét vizsgáltam. A LIFE Program célkitűzése a hazai túzokállomány 10 %-os növekedésének elérése volt.. A Program intézkedései kiterjedtek az összefüggő földterületek vásárlására, megfelelő élőhelykezelésre, téli táplálékbiztosításra, túzokszámlálásra, fészekmentésre, monitoring tevékenységre. A LIFE Túzokvédelmi Program elérte célját, országos szinten 10 %-kal növekedett a túzokállomány. Kutatásom során a szinkronszámlálási adatok tükrében vizsgáltam a LIFE eredményességét. Arra a megállapításra jutottam, hogy növekedés tapasztalható a szinkroneredményekben. A LIFE jótékony hatását bizonyítják a Programot követő évek növekvő szinkronszámlálási adatai is. Az agrár-környezetgazdálkodási program vizsgálatánál két földterületet jelöltem ki, az egyik részt vesz az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programban, míg a másik nem. A kijelölt területeken előforduló túzok tojókat figyeltem meg. Az összesített adatból arra az eredményre jutottam, hogy az AKG-s területen nagyobb számban fordulnak elő csibét vezető tojók, mint a nem AKG-s területen. Ennek oka, hogy az AKG-s területen olyan előírásokat kell betartaniuk a gazdálkodóknak, amelyek kedvezően hatnak a túzok életfeltételeire. A 2012. évi fészekaljmentések vizsgálata során fészekaljmentési adatlapokat dolgoztam fel. Az elemzés során arra a megállapításra jutottam, hogy legnagyobb arányban a búza növénykultúrában történt észrevétel. A mezőgazdasági munkálatok során pedig a vegyszerezés volt az a munkafolyamat, ami során történt a legtöbb fészekmegtalálás. Ennek oka, hogy a száraz időjárás miatt a gyep nem biztosított megfelelő vegetációs borítottságot, így a kalászos növénykultúrákat keresték fel a túzokok. A vizsgálataim során arra a következtetésre jutottam, hogy eredményesnek tekinthetők az Európai Uniós támogatások. A támogatások hozzájárulnak a hazai túzokállomány növekedéséhez, azáltal, hogy olyan előírásokat tartalmaznak, amelyek elősegítik, hogy a túzok minél szélesebb körben megfelelő élőhelyet talá
47
48
A HORTOBÁGYI MAGYAR SZÜRKE SZARVASMARHA HASZNOS ÉLETTARTAMÁNAK ÉS SZAPORULATI EREDMÉNYEINEK A VIZSGÁLATA VONALAKRA VETÍTVE
MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ HÁZI MÉH (APIS MELLIFERA) POPULÁCIÓK GENETIKAI DIVERZITÁS VIZSGÁLATA MITOKONDRIÁLIS DNS VIZSGÁLATTAL Szerző: Tóth Bianka Mónika II. évfolyamos hallgató Konzulensek: Dr. Kusza Szilvia tudományos munkatárs Zakar Erika PhD hallgató
Szerző: Tatos István, 7. féléves hallgató Konzulens: Dr. Béri Béla, egyetemi docens A génmegőrzés és a génvédelem területén Magyarország kiemelkedő teljesítményt nyújtott, példát mutatva más országoknak. Az őshonos ill. hagyományos háziállat fajok, fajták megmentése egyre nagyobb szerepet kap az állattenyésztésben, mert ezekhez az úgynevezett primitív fajtákhoz ’’vissza lehet nyúlni” a tenyésztés során. A magyar szürke marhával is történtek már keresztezési kísérletek anyai vonalként használták a fajtát. Igen jó eredménnyel. A vonalak közötti különbségek meghatározása és elemzése segítségére lehet a fajtát anyai vonalként használók számára is. A 205 napos súlyra korrigált választási súlyból megtudható, hogy van-e eltérés a napi testtömeg gyarapodásban, a két ellési idő közötti időből lehet következtetni , hogy vonalanként milyen különbség mutatkozik a szaporodás biológiai mutatók tekintetében. Szakdolgozatomban ezért választottam a magyar szürkével kapcsolatos témát, mert fontosnak tartom megtudni, hogy a vonal alapító bikák hatása okoz-e eltérést a különböző vonalak tekintetében. A vonalakon kívül, még elemeztem a Hortobágyi Non Profit Kft. különböző tartási helyein lévő állományok teljesítményének a mutatóit, azzal a céllal, hogy adott helyeken tapasztalható-e eltérés, ha igen mi lehet az oka. Ezeknek az adatoknak az ismerete azért is fontos, mivel a húshasznú szarvasmarha egyetlen produktuma a borjú. Ezért gazdasági szempontból is jelentőséggel bír és a húsa iránt is nagy az érdeklődés.
A méhek az emberiség számára és az ökoszisztémában egy rendkívül fontos szerepet töltenek be. Alapvető fontosságúak az egyre inkább növekedő élelemszükséglet miatt, a beporzás legnagyobb hányadát végzik a rovarok között illetve természetes édesítőszert biztosítanak számunkra. Magyarország őshonos méhfajtája a krajnai méh (Apis mellifera carnica), mely fajnak elterjedési területe Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Albánia, Szerbia, Magyarország és Románia. Az alpesi, a pannon és a földközi-tengeri zónákon nyugat-keleti irányba terjednek. Az intenzív tenyésztés, a migrációs méhészet illetve a hibridizáció lehetősége okozhatott változást a krajnai méh genetikai állományában. Választ szerettünk volna kapni arra a kérdésre, hogy a hazánkban élő krajnai méh fajta genetikailag mennyire egységes és mennyire különül el az Apis nemzetségbe sorolt más fajtáktól. Mitokondriális DNS (mtDNS) vizsgálattal elemeztük a házi méh (Apis mellifera) genetikai struktúráját, összesen 56 egyed bevonásával. A minták 7 magyar méhészetből (Budapest, Dinnyebereki, Fertőszentmiklós, Kiskunfélegyháza, Nyírcsaholy, Perkupa, Hajdúvid) és 10 külföldi méhészetből (Bialowieza, Krakkó, Wroclaw, Bydgoszcz, Bologna, Galizia, Cantabria, Murcia, Navarra, Jibloo) lettek begyűjtve, méhészetenként 4 családból, családonként egy-egy 5-7 napos dolgozó álca vizsgálatával. A mtDNS egyik legvariabilisabb -citokróm oxidáz I- régióját választottuk ki, melynek 426 bp hosszúságú részét elemeztük. A vizsgált összes mintában 10 haplotípust találtunk 14 variábilis pozícióval, a haplotípus és nukleotid diverzitás értékek alacsonyak voltak: Hd: 0,534±0,079; Pi: 0,006±0,001. A magyar minták 2 haplotipusba tartoznak és nagyon alacsony genetikai variabilitás jellemzi őket (0,071±0,065). A nukleotid diverzitás 0,000±0,000. Az előbb említett mutatókon kívül az állományok közötti genetikai elkülönülés hiányát bizonyítja az UPGMA algoritmussal szerkesztett filogenetikai fa és a median-joining network is. Összességében megállapíthatjuk, hogy a Magyarországon található krajnai méh populációk genetikailag egységesek és egyértelműen elkülöníthetőek a külföldi, más fajtákba tartozó populációktól.
49
50
A SZELÉN ÉS A LILA KUKORICA (ZEA MAYS L.) HATÁSA A RÉGI MAGYAR TYÚKFAJTÁK SZAPORODÁSI ÉS TERMELÉSI EREDMÉNYEIRE
MIKROELEM TARTALMÚ TAKARMÁNY KIEGÉSZÍTŐ HATÁSA JUHOK REPRODUKCIÓS MUTATÓIRA Szerző: Varga Mónika, 7. féléves hallgató Konzulensek: Dr. Oláh János, tudományos munkatárs Dr. Monori István, tudomány munkatárs
Szerző: Török István, II. évfolyamos hallgató Konzulensek: Dr. Stündl László, egyetemi adjunktus Dr. Oláh János, tudományos munkatárs A magyar állattenyésztésben különleges helyet foglal el a baromfitenyésztésünk, mely az elmúlt évtizedekben, óriási léptékben fejlődött. Az ágazatban a többi állattenyésztési ágazathoz hasonlóan az intenzíven termelő fajták, illetve hibridek képezik a többséget. Ennek ellenére a napjainkban történő változások: az állatvédelmi és állatjóléti szempontok előtérbe kerülése, az ökológiai sokféleség megőrzésére való törekvés, egyre inkább előtérbe helyezi a régi magyar fajtákat és segíti újbóli elterjedésüket. Ennek alapján dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy hogyan lehetne segíteni a régi magyar tyúkfajták (sárga magyar; fehér magyar; kendermagos magyar) újbóli elterjedését. Ennek egyik lehetséges módja, hogy a fajták szaporodási és növekedési paramétereit javítjuk, amit a kísérletben szelén és lila kukorica alkalmazásával próbáltam elérni. A kísérleteket a Debreceni Egyetem AGTC Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet – kismacsi Állattenyésztő Telepén végeztem. A vizsgálataim kitértek a három genotípus tojástermelésére, keltetési eredményére, illetve a kélés utáni növekedési erélyre. A kísérlet 2012 tavaszán és a nyár elején tartott. A vizsgálatban, mind a 3 fajtából 3 csoport (kontroll, szelénes, lila kukoricás kezelés) szerepelt. Kéthavi (március – április) tojástermelési adatok alapján elmondható, hogy a három genotípus közül csak a Fehér magyarnál növelte meg a Se kiegészítés a tojástermelést április hónapban. A keltetési eredményeket figyelembe véve összességében elmondható, hogy a kontroll és a lila kukoricás kezelést kapó csoportoknál a 3. , míg a szelén kiegészítést kapók esetében a 2. keltetés eredményei bizonyultak a legjobbnak. A kiegészítők keltetési eredményekre hatásait azonban statisztikailag nem tudtam igazolni. A csirkék növekedését vizsgálva megállapítottam, hogy a genotípusok közül a Fehér magyar súlya szignifikánsan (P<0,05) eltér a másik két genotípustól. A kezelések között szignifikánsan (P<0,05) különbséget csak 3 hetes korig tapasztaltam, de a legnagyobb súlyt 6 hetes korra a szelénes kezelést kapó szülők utódai érték el, genotípusonként illetve attól függetlenül is egyaránt szignifikáns (P<0,05) különbség mutatkozott a két ivar között. A kakasok növekedési erélye nagyobb volt, mint a jércéké.
A hazai juhállomány gyakorlati takarmányozásában az energia és fehérje ellátás megoldottnak tekinthető. Termőhelyi adottságoktól és évjárattól függően a mikroelem és vitamin-hiány okozhat szemmel nem mindig látható, de az elmaradt szaporulatban jelentkező árbevétel kiesést. Hústermelő juhászatokban a mára csökkent értékkel bíró gyapjú mellett, bevételi forrásként szinte kizárólag az értékesített bárány tekinthető. Négy különböző takarmány kiegészítő etetésével állítottunk be kísérletet a Debreceni Egyetem Karcagi Kutató Intézet magyar merinó tenyészetében 2011-ben. A négy féle takarmány-kiegészítőt csoportonként 10-10 vegyes korú, már ellett anyajuh kapta. A kísérlet során 3 alkalommal történ mintavétel (gyapjú, vér illetve vizelet). Kerestük azt a takarmány-kiegészítőt, amelynek az ivarzásra, vemhesülésre, ikerellésekre gyakorolt hatása a legkedvezőbb az egyébként anösztruszos tavaszi időszakban. A mikroelemek hatását dolgozatomban a vizelet minták analizálást követően értékeltük. Az kapott eredmények alapján az egyes csoportok között szignifikáns különbséget tapasztaltunk a vizelettel ürített ásványi anyagok mennyiségében, valamint a vizelet pH-ja tekintetében, mely az egyedek sav-bázis egyensúlyának ingadozására utal. A különböző mintavételek alkalmával szintén tapasztaltunk eltéréseket az anyajuhok nettó sav-bázis ürítésében. Legfontosabb, a gyakorlat számára is átadható eredménynek tartjuk, hogy az anyajuhok által legkedveltebb nyaló-tömb ad libitum etetve szaporodásbiológiailag kedvezőtlen eredményt mutatott. Javasoljuk az adott tájegységre jellemző takarmány-kiegészítők használatának fejlesztését, mely figyelembe veszi a talaj és a rajta termesztett takarmány mikroelem tartalmát és igazodik a tenyésztett juhfajta vagy genotípus igényeihez.
Összességében elmondható, hogy a három genotípus közül a Fehér magyar tojástermelése megnőtt a szelén kezelés hatására, a lila kukoricás takarmánykeveréket fogyasztó tyúkok tojásaiból volt a legmegbízhatóbb a kelés, a kezelések hatására, megnőtt a csirkék napos kori súlya, a szelénnel kezelt tyúkoktól származó csirkék növekedési erélye felülmúlta a másik két csoport növekedését.
51
52
KOLIN KLORID TAKARMÁNYKIEGÉSZÍTŐ HASZNÁLATA BARRAMUNDI (LATES CALCARIFER) NEVELÉSÉBEN
TALAJ SZÉN-DIOXID EMISSZIÓ DINAMIKAI VIZSGÁLATOK Szerző: Vincze Éva III. évfolyamos hallgató Konzulens: Dr. Zsembeli József, tudományos főmunkatárs Kovács Györgyi, tudományos segédmunkatárs
Szerző: Vendriczky Tamás, 7. féléves hallgató Konzulens: Dr. Bársony Péter, egyetemi adjunktus A halászat az emberiség legősibb mesterségei közé tartozik. A hal és a „tenger gyümölcsei” az elsők között váltak az emberek táplálékforrásává. Napjainkban a világ állati eredetű fehérje igényének 17%-át a halak és a „tenger gyümölcsei” alkotják. Ennek a mennyiségnek egy részét a természetes vízi fogások másrészt az akvakultúrák adják. A szakirodalomban akvakultúrának nevezzük a vízi környezetben történő növényi és állati termék előállítást, ami mind intenzitásban, mind a tenyésztett növényi és állati fajok számában nagyfokú változatosságot mutat. Ezekben a termelő rendszerekben a környezeti feltételek részben vagy teljes egészében szabályozottak. Egyedi takarmányozás jellemző rájuk, mely jórészt mesterségesen előállított teljes értékű takarmányokon (általában granulált, pellettált formában) alapszik. A kísérletünk alapját az ebből a takarmányozásból adódó túlzott elzsírosodás megelőzése képezte. Megelőzésképp egy humán vonatkozásban májvédő anyagot a kolin kloridot alkalmaztuk, mely egy emésztés elősegítő lipotróp szer. Feltételeztük, hogy a szer által elősegített emésztési folyamatok a fő probléma a májkárosodás csökkenéséhez illetve ezáltal jobb takarmányértékesítéshez és a növekedés ütemének növekedéséhez vezet. A kísérletben 120 darab barramundi vett részt 138 gramm átlagsúllyal. 18 kádban 6 csoportra osztva kerültek elhelyezésre (kontroll, 100 mg/kg, 250 mg/kg, 500 mg/kg, 1000 mg/kg, 5000 mg/kg). A takarmányozás ad libitum történt. A kolin kloridot oldva vittük fel a takarmányra. A kísérlet 8 hétig tartott a vízkémiai paraméterek folyamatos ellenőrzése mellett. A mérések és leválogatások hetente történtek. A kísérlet végén az állomány összesítő mérésre került, ahol vágás után a tejes súlyon kívül külön a máj, béltraktus és az adaghal súlyát is mértük. Csoportonként 2-2 egyedből vett mintát laboratóriumi vizsgálatra küldtünk, ahol ezek zsírtartalmát és annak összetételét vizsgálták. Az eredmények kimutatták, hogy a kolin klorid takarmánykiegészítő használata, számottevő változást nem eredményezett a vizsgált egyedek máj, béltraktus és intramuszkuláris zsírtartalmában. Az eredmények továbbá kimutatták, hogy az a négy csoport mely a kiegészítést 1000 mg/kg, illetve 5000 mg/kg arányban kapták, a kísérlet többi csoportjához képest számottevő növekedési ütemet produkáltak. Ez a megállapítás további kísérleteket feltételez.
53
Az idén lejáró Kiotói Jegyzőkönyvben a fejlett iparosodott államok kötelezték magukat arra, hogy az széndioxid-kibocsátásukat az aláírást követő évtizedekben jelenleg a 2008-2012-es időszakban 5,2 százalékkal az 1990-es szint alá szorítják vissza. Ezen egyezmény 1997-es kidolgozása az ENSZ Klímaváltozási Konvenciójának keretén belül történt meg, célja pedig a légkör üvegházhatású gázkoncentrációjának stabilizálása volt, hogy a klímaváltozás és a globális felmelegedés előrelátható hatásait enyhíteni tudják. A jelenlegi nemzetközi tárgyalások a 2012 utáni időszak kibocsátás-csökkentési céljaival foglalkoznak, amely tervezet szerint a fejlett ipari országoknak 2020-ra 25-40 %-kal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátásaikat és a fejlődő országoknak is jelentősen „pozitív irányba kell terelni” a kibocsátási pályájukat. A világnépességének növekedésével ugrásszerűen megnőtt a fogyasztás és megváltoztak a fogyasztói szokások is. Az iparszerű mezőgazdasági tevékenység, az erdőirtás és a fosszilis tüzelőanyagok növekvő felhasználása az iparosodás hatására komoly környezetterhelő hatásokat gyakoroltak a természetre, mint rendszerre. Ezen változás egyik fontos aspektusa a légköri CO2 koncentráció növekedése. Az iparszerű mezőgazdasági tevékenységeken belül a talajhasználatot vizsgáltam. A talaj bocsátja ki a Föld légkörébe a legtöbb CO2-ot, ezért is fontos, hogy mért adatokon nyugvó információkat kapjunk a gázemisszióról. A talajok gázemissziójának szezonális váltakozása szabadföldi körülmények között történő mérésével bepillantást nyerhetünk azokba a folyamatokba, melyek eredményeként ezek a gázok keletkeznek, elnyelődnek, illetve az atmoszférába távoznak. A talaj két fő CO2 termelő forrása a gyökérlégzés és a talaj szerves anyagainak mikrobiológiai bomlása. Kutatásomban fontos szerepet tölt be az, hogy a különböző környezeti tényezők (hőmérséklet és csapadék) milyen hatással vannak a talaj CO2emissziójára. Kutatásom során a Karcagi Kutató Intézet területének 3 helyszínén 3 különböző kísérletében mértem a talajból emittálódott CO2 koncentrációját, ebből számítottam ki a CO2 emisszió értékét és elemeztem a környezeti tényezőkkel és a kezeléshatásokkal való összefüggésüket. A hazai viszonyok között újdonságnak számítanak az általam mért CO2 telítődési értékek, melyek fontos információkat hordoznak a talaj és a légkör közti gázcsere dinamikáját illetően.
54
CSEMEGEKUKORICA FAJTÁK ÉRTÉKELÉSE KORAI TERMESZTÉSBEN
KÖLYÖK VÉREBEK MUNKAKÉPESSÉGÉNEK ELŐREJELZÉSE
Szerző: Zagyva Ágnes , III. évfolyamos hallgató Konzulens: Takácsné Dr. Hájos Mária, egyetemi docens
Szerző: Zubay Péter, IV. évfolyamos hallgató Konzulensek: Dr. Rózsáné Dr. Várszegi Zsófia, egyetemi tanársegéd Bartók László, Magyar Katasztrófakutyás Egyesület elnöke
A hazai csemegekukorica termesztés Európában az első helyre tehető. A termesztő felülete több mint 22 000 hektár, amelyből csak néhány százalékot jelent a friss fogyasztásra előállított korai termesztő felület nagysága. A korai csemegekukorica felvásárlási ára lehetővé teszi olyan költséges termesztéstechnológia módszerek alkalmazását, mint pl. a palántanevelés és a fólia alatti termesztés. Ehhez azonban ismerni kell a rendelkezésre álló fajtaválasztékot, hogy ki tudjuk választani azt a genotípust, amely az adott környezeti tényezőkhöz és termesztési módhoz alkalmazható. Kísérletünkben két évben vizsgáltuk különböző fajták gazdasági értékmérő tulajdonságait vándorfólia alatt és szabadföldi termesztésben. 2011-ben 3 fajtát (Dessert F1, Signet F1, Sheba F1) hasonlítottunk össze termesztő berendezésben és szabadföldön. Növénymagasságot illetően a Dessert F1– nél mértünk legnagyobb értéket mindkét termesztési módban. A fattyasodás mértéke jelentősen befolyásolja a kézi munkaerő szükségességét az ápolási munka folyamán. Ez a tulajdonság genetikailag és termesztés technológiai szempontból egyaránt meghatározott. Kísérletünkben ez a hajlam a Dessert F1 fajtánál volt a leggyengébb, mindkét termesztési módnál. A csemegekukorica értékesíthetőségét egyben minőségét leginkább a cső tömege, szemsorszáma, átmérője és cukortartalma határozza meg. Ez a fajta kitűnt legnagyobb csőtömegével (281 g) és szemsorszámával (13–14 sor), valamint csőátmérőjével (45– 48 mm) a különböző termesztési módoknál. Cukortartalmat a vízoldható szárazanyag mennyiségéből (Brix%) határoztuk meg, melynek értéke a Sheba F1 és Dessert F1 fajtáknál volt a legnagyobb (15,97, illetve 15,51 %) a vándorfóliás termesztésben. Ezzel szemben szabadföldi viszonyok között a Signet F1 mutatott nagyobb értéket (16, 51 %). Ez a fajta csőtömegével is jobban szerepelt szabadföldi viszonyok között, mint fólia alatt. Megállapítható, hogy körülményeink között a palántázott állománynál vándorfólia alatti termesztésben a Dessert F1 tűnik leginkább alkalmasnak, míg szántóföldön a Signet F1 mutatott jobb eredményeket cukortartalomban és csőtömegben egyaránt. 2012-ben szabadföldön vizsgáltunk néhány fajtát palántázott és helyrevetett termesztésmódban. Méréseink szerint helyrevetett termesztéssel a csőtömeg és cukortartalom ugyan nagyobb lesz, de a termés betakaríthatósága 7–10 napot késik. A palántázott, illetve a fólia alatt nevelt fajták értékét a koraiság adja és nem a termés minősége.
55
Dolgozatom célja, hogy a benne foglalt teszt segítségével, a vérebek kölyök korban történő szelekciója tudatosabb és sikeresebb módon történjen a jövőben, ezzel gazdasági hasznot termelve a vérebet alkalmazóknak. Magam évek óta foglalkozom kutyakiképzéssel, s vagyok tagja a Miskolci Katasztrófakutyás Egyesületnek, ezért személyes tapasztalattal rendelkezem a körültekintően választott és a tudatosnak nem mondható módon választott kutyák kiképzésbeli különbségeivel. Meglátásom szerint a kölyökkutyák kiválasztásának gyakorlata jelenleg nem teljes mértékben kielégítő, s ezen a problémán szeretnék segíteni egy erre alkalmas teszt kidolgozásával, vizsgálataim elvégzésével. Külföldi szervek már évek óta foglalkoznak objektív és prediktív tesztek kidolgozásával különféle tenyésztési célú kutyák kölyök korban történő vizsgálatára. A hazai tudományos élet is foglalkozik a hasonló tesztek fontosságával. A felnőtt kutyák viselkedését vizsgáló, karakterüket kategorizáló, munkára való alkalmasságukat kutató tesztek léteznek, az általam létrehozott tesztrendszer gerincét is egy ilyen adja (Bartók László, 2002). Az én munkám ez után az volt, hogy kiválogassam a már létező vizsgálati szempontok közül a kölyök vérebek munkaképességét kellőképpen feltérképezni képes metódusokat, valamint az elvárásokat hozzáigazítsam egy 7-8 hetes kutyával szemben elvárható viselkedésformákhoz. Miután ezt megtettem, kialakítottam egy pontrendszert is a teszthez, mely összességében egyszerűen alkalmazható, hiszen a teszt mindössze 20 perc alatt elvégezhető. Mindezt azért vélem nagy jelentőségűnek, mert a vadászkutyák munkája sem a szakmában, sem a köztudatban nincs olyan rangra emelve, mint esetleg a rendvédelmi kutyáké, azonban véleményem szerint, a mai professzionális vadgazdálkodás jogos igénye lehet e kutyák gazdasági hasznát növelni. Fontosnak tartom leírni, hogy a tesztem útmutatását, inkább szánom a tapasztalatlanabb ”kutyások” segítségének, mintsem a nálam tapasztaltabbak kioktatásául. Az általam kidolgozott teszt alapja a vérebkölykök azon öröklött viselkedésproduktumainak vizsgálata, melyek lényegében meghatározzák a kölykök kiképezhetőségét, alaptermészetét, munkaképességét, s ez egyfajta pozitív szelekciós nyomásként lehet jelen a vérebek tenyésztésében.
56
JEGYZETEK
A programfüzetet összeállította: Dr. Gyüre Péter egyetemi adjunktus, kari TDT tikár
58
