Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar
E-oktatási stratégia
1. Vezetői összefoglaló Általában mindenki egyetért azzal, hogy elérkezett a paradigmaváltás ideje a felsőoktatásban. A halaszthatatlan váltás megvalósításához világos célokra, gondos tervezésre és erős kontrollra van szükség. Mindezek keretbe foglalására a stratégia hivatott, ami választ ad arra: Hol tartunk most? Hová akarunk eljutni? Hogyan jutunk el oda? Az e-oktatás alapvető fogalmai is tisztázásra, pontosításra szorulnak, ezért ez a stratégia ismeretközlő részeket is tartalmaz, így a szokásosnál kissé terjedelmesebb. Első kérdésünkre nem túlságosan derűs a válasz, hiszen a felsőoktatás globális helyzete romlik, a finanszírozás kilátástalan, a jogi szabályozás pedig bizonytalan. Tanítványaink igen nagy arányban nem tudják teljesíteni az idegen nyelvi követelményeket. Oktatóink és hallgatóink kevéssé motiváltak; egyre gyakrabban fordul elő, hogy a hallgatók alig tanulnak, az oktatók pedig csak minimális követelményeket támasztanak. A nálunk tanuló leendő szakemberek egyre nagyobb hányadának nem a jól alkalmazható tudás elsajátítása, hanem kizárólag a diploma megszerzése a célja. Túlságosan gyakran célozzák meg a minimális követelmények teljesítését. Ezek a jelenségek indokolják a mielőbbi – elsősorban oktatás módszertani – váltást. A második válasz a hazai és nemzetközi trendek alapján egyértelmű: Gazdaságosan, hatékonyan működő, megújult módszertanú megoldásokat kell alkalmazni. Már a jelen infokommunikációs technológiája is igen hatékony eszközöket ad ehhez, a jövő pedig beláthatatlan távlatokat sejtet. Ráadásul hallgatóink ezek használatán szocializálódtak, ami szinte garantálja a hatékonyságot. A megújulás döntő tényezője a megfelelő módszerek alkalmazása: vegyes oktatás (blended learning) levelező és nappali tagozaton is. A vegyes oktatás úgy használja fel az új infokommunikációs technológiák által nyújtott lehetőségeket (e-oktatás), hogy közben változatlanul hagyja a hagyományos oktatás előnyeit. Az e-oktatás alkalmazásával kell megoldani az elméleti tananyag új ismereteinek elsődleges közlését, az ismeretek számonkérésének nagy részét és a gyakorlatok előkészítését. Az e-oktatás tud keretet adni - a hallgatók által kedvelt virtuális közösségi terekben - azoknak a tevékenységeknek, amelyeknek a hagyományos, jelenléti szervezése, értékelése - különösen nagy létszámok esetén csaknem lehetetlen. A hagyományos oktatási környezetben kell megvalósítani az előkészített gyakorlatokat, az elméleti ismeretek probléma orientált másodlagos feldolgozását és nem utolsó sorban a szóbeli vizsgáztatást, a verbális képességek megőrzése, javítása érdekében. A harmadik válasz a második egyenes következménye: Belső képzések keretei között az oktatóknak el kell sajátítaniuk a vegyes oktatás módszertanát, amit természetesen a hallgatóknak is meg kell ismerniük. Szerencsére a szükséges e-oktatási eszközök ingyenesen használhatóak, csak az üzemeltetést kell megoldani, aminek forrásai rendelkezésre állnak. Különösen hatékony és ingyenes elektronikus eszközök állnak rendelkezésre az idegen nyelv oktatásához. Ez a módszertani váltás nem lesz könnyű, de minden bizonnyal meghozza eredményét, és Karunk versenyképessége lényegesen javul.
2
2. Bevezetés Az e-mail, sms, chat, blog és facebook lehetőségeit intenzíven alkalmazó netgeneráció oktatásához minden bizonnyal más eszközöket és módszereket kell alkalmazni, mint a mesekönyveken, ifjúsági regényeken, vezetékes telefon használatán szocializálódott nemzedék esetében. Ezek az eszközök és módszerek alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez, az új média kihívásaihoz, amelyekben az aktivitás fizikai tere és a virtuális valóság kibogozhatatlanul összefonódik. A hagyományos (offline, vagy hálózat nélküli) oktatás hierarchikus, felülről lefelé irányuló tudáselosztás, jellemzően nem interaktív. Szokásos komponensei, a teljesség igénye nélkül: tantermi oktatás elemei: előadások, tanfolyamok, prezentációk, viták, kiselőadások, szemináriumok, szerepjátékok, csoportmunkák, konferenciák; munkahelyi tanulás folyamatai: gyakorlatban elsajátított tudás, projektekben való részvétel, másoktól tanulás, szakmai gyakorlat, üzemlátogatás; tutorálás, mentorálás, coaching (korrepetálás): támogatók által vezetett és ellenőrzött oktatási folyamatok; nyomtatott médiából szerzett tudás: könyvek, nyomtatott sajtó; nem interaktív elektronikus média: audió és videó anyagok, CD-k, DVD-k. Az elektronikus (e-oktatás, online oktatás, e-learning) oktatás interaktív tudáselosztási forma, amely intenzív elektronikus kommunikációt igényel oktató és tanuló között. Legjellemzőbb, szokásos komponensei: online tartalmak: interaktív, testre szabott tartalmak, szimulációk; e-tutorálás, e-mentorálás, e-coaching; szinkron és aszinkron online együttműködés; m-learning: mobiltelefonok, laptopok, PDA-k alkalmazása; web-felületek: internetes oldalak, elektronikus tananyagok, elektronikus levelezés, chat, videokonferencia stb. Az e-oktatás még nagyon új fogalom, ezért elég sokféleképpen szokták értelmezni. A szakterület egyik legjobb ismerőjének meghatározása: „Az e-oktatás (e-learning) olyan, számítógépes hálózaton elérhető nyitott - tér- és időkorlátoktól független - képzési forma, amely a tanítási-tanulási folyamatot hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában megszervezve mind a tananyagot és a tanulói forrásokat, mind a tutor-tanuló kommunikációt, mind pedig az interaktív számítógépes oktatószoftvert egységes keretrendszerbe foglalva hozzáférhetővé teszi a tanuló számára.” Forgó Sándor: Az eLearning fogalma A fogalom pontos megértését segíti az alábbi ábra, amelyen jól látszik, hogy az e-oktatás három korábban kialakult részből tevődik össze. Ezek jellemzői az alábbiak: Számítógép alapú oktatás (Computer Based Learning): adattárolás, adatfeldolgozás, hipertext, multimédia, szimuláció, virtuális valóság. Internet alapú oktatás (Web Based Learning): kommunikáció, nyitott információforrások, dinamikus tartalmak. Távoktatás (Distance Learning): Időbeli és térbeli függetlenség, tanulás- és tanulóközpontúság, önirányításos tanulás.
3
Internet alapú oktatás
Számítógép alapú oktatás
e-oktatás
Távoktatás
Az e-oktatás fő jellemzője a rendszerszemlélet, a modularitás és a didaktikai tervezés, amely lehetővé teszi az ismeretanyag interaktív, személyre szabott átadását, továbbá változatos tevékenységek szervezését és megvalósítását a virtuális digitális térben. Az elektronikus képzési forma kedvező lehetőséget teremt a két alapvető tanulási környezet ötvözésére, azok előnyeinek kiaknázására. A vegyes oktatás (blended learning) a fenti két képzési forma egyidejű használata. A vegyes oktatás úgy használja fel az új infokommunikációs technológiák által nyújtott lehetőségeket, azokat úgy integrálja a hagyományos oktatási szerkezetbe, hogy közben változatlanul hagyja a hagyományos oktatás előnyeit. Hátrányai között szokták említeni, hogy az oktatás a mai finanszírozási feltételek mellett nem elég motivált a vegyes oktatás elemeinek bevezetésére. A legtöbb oktatási intézményben nem adottak az informatikai, tárgyi és főként oktatás módszertani, emberi feltételek. Hiányoznak a sikeresnek bizonyult, hazánkban is könnyen adaptálható modellek. Az új típusú tanár-tanuló, illetve tanuló-tanuló viszonyban érvényesülő funkciók megváltozására sem az oktatók, sem a diákok nincsenek felkészítve. Az elektronikus környezetet általában a személytelen, egyoldalú kommunikációval azonosítják, ami nem alkalmas a tanulók írásbeli kifejezőkészségének fejlesztésére, miközben a szóbeli készségek teljesen elsekélyesedhetnek. A tanulás közösségi funkciója nem helyettesíthető az elektronikus oktatás kínálta alternatív lehetőségekkel (chat, fórumok, levelezőrendszerek). Ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk alkalmazni a különböző oktatási módszereket, megfelelő képzési architektúra kiépítésére van szükség, azaz ismernünk kell úgy a hagyományos, mint az elektronikus komponensek tervezését, szervezését, integrációját. A hagyományos tanulási formák elsősorban a pszichomotoros képességek elsajátítására és fejlesztésére, adott folyamatok begyakorlására, interperszonális képességek fejlesztésére alkalmasak. Hosszabb időt igényelnek, mint az online komponensek, és csak kis létszámú, viszonylag homogén csoportoknál lehetnek igazán eredményesek. A tananyag tartalmának frissítése lényegesen nehézkesebb, lassúbb, mint az elektronikus tartalmaké. Az elektronikus komponensek előnye, hogy nagyobb létszámú, esetleg földrajzilag egymástól távol elhelyezkedő csoportoknál is alkalmazható, rövidebb egybefüggő időt igényelnek, tartalmuk könnyebben frissíthető, mint az offline komponensek, ugyanakkor a kommunikáció nincs 4
időbeli, térbeli limitek közé szorítva. Ebben a környezetben jelentősen megváltozik a tanár szerepe; a hagyományos magyarázó szerep háttérbe szorul, és az indirekt értelmező, irányító, moderáló funkció válik hangsúlyossá. Karunk sajátosságait figyelembe véve a vegyes oktatás alkalmazása látszik használhatónak. Az új ismeretek közlését és az elméleti tudásanyag elsajátításának ellenőrzését érdemes online eszközökkel hatékonyabbá tenni úgy, hogy azt hagyományos konzultáció és szóbeli vizsga követi.
3. Az Egészségügyi Kar oktatási helyzetének elemzése, tekintettel az e-oktatás bevezetésének lehetőségeire A Kar helyzete, az oktatás minőségét befolyásoló alapvető tényezők legfontosabb jellemzői a következők: A hallgatók létszámának alakulása csökkenő tendenciát mutat, bár az utóbbi időben néhány képzési területen jelentős létszámnövekedés is tapasztalható. Az oktatás túlnyomórészt hagyományos, jelenléti stílusú formában folyik, amit kiegészítenek elektronikus megoldások is. Az infrastruktúra a jelenléti oktatáshoz sem teljesen illeszkedik, a tantermek száma, mérete és felszereltsége nagyon heterogén, nem mindig szolgálja az oktatási célok elérését. A hallgatók és az oktatók kevéssé motiváltak, egyre gyakrabban érhető tetten, hogy a hallgatók alig tanulnak, az oktatók pedig csak minimális mértékű követelményeket támasztanak. A hallgatók egyre nagyobb hányadának nem a jól alkalmazható tudás elsajátítása, hanem kizárólag a diploma megszerzése a célja. Túlságosan gyakran célozzák meg kizárólag a minimális követelmények teljesítését. A hallgatók igen nagy arányban nem tudják teljesíteni az idegen nyelvi követelményeket, ez a nyelvoktatás általános anomáliájára utal. Az oktatók és hallgatók terhelése a szorgalmi időszakban nem egyenletes, néhány számonkérési szakaszban és a vizsgaidőszakban nagy a túlterheltség. Szigetszerűen alkalmazásban van e-oktatási keretrendszer is: ILIAS és MOODLE. Az oktatók és oktatásszervezők egy jelentős része rendelkezik e-oktatási tapasztalatokkal. Az oktatás jelenlegi állapotának részletes felméréséhez és az online eszközök lehetséges hatásainak megállapításához PESTEL elemzést, érintett elemzést és SWOT analízist használtunk, végül pedig idéztünk néhány fontosabb gondolatot egy releváns kormányzati tervezetből. A PESTEL elemzés során az adott stratégiai döntés hátterét képező politikai (Politi-cal), gazdasági (Economic), társadalmi-kulturális (Social), technológiai (Technological), továbbá természeti (Environmental) és jogi (Legal) tényezőket vesszük sorra. A stratégia kialakításával kapcsolatban fontos további helyzetelemző módszer az érintett elemzés (stakeholder analysis): a fejlesztés külső és belső környezetének szereplőit (külső, illetve belső érintettek) tekintjük át, és megvizsgáljuk, milyen kapcsolatuk van, lehet az e-oktatással. A külső környezet és a belső (Karon belüli) feltételek együttes mérlegelésére a SWOT analízist használtuk, melynek során a belső erősségeket (Strengths) és gyengeségeket (Weaknesses) vetettük össze a külső környezet lehetőségeivel (Opportunities) és veszélyeivel (Threaths).
3.1. PESTEL elemzés Politikai környezet A felsőoktatás erősen politikafüggő ágazat. Jelenleg jelentős bizonytalanságok vannak az intézményrendszer átalakítását és az állami támogatás elosztását, valamint mértékét illetően. Az új fel-
5
sőoktatási törvény-tervezet nem kellően transzparens, a koncepció gyakori változása bizonytalanságot rejt magában. Stabilitás rövid távon nem várható, jelentős megszorító intézkedésekre lehet számítani. Gazdasági háttér A makro színtű gazdasági mutatók legjobb esetben nem romlanak, javulás nem valószínű. Karunk likviditása fenntarthatónak látszik, de jelentős pénzügyi megszorítások esetén ez nem garantálható. A költségtérítéses oktatás bevételeire egyre kevésbé lehet számítani. A hallgatók száma legjobb esetben változatlan marad, de hosszú távon inkább csökkenés várható. A képzéseink iránti kereslet – elsősorban a makrogazdasági mutatók romlása miatt - valószínűleg csökkeni fog. A képzés működtetési költségei, továbbá hallgatóink anyagi terhei biztosan növekedni fognak. Társadalmi-kulturális szempontok Hallgatóink és potenciális hallgatóink életstílusa, digitális írástudása nagyrészt megengedi online technológiák bevezetését, az otthoni internet ellátottság egyértelműen növekvő tendenciát mutat. Egyre általánosabbá váló társadalmi elvárás a felsőfokú szakképzettség megszerzése, ami túlságosan gyakran nem a tudás, hanem a diploma megszerzésére irányul. Elég gyakori a motiválatlanság, céltalanság. Az oktatók értelmiségi életmódja, életstílusa sokszor nehezen egyeztethető össze a hallgatók igényeivel. Főként az idősebb oktatók digitális írástudása nehezen tud lépést tartani a netgeneráció elvárásaival. Az oktatók körében a magas elvárásokhoz gyakran szerény egzisztenciális lehetőségek párosulnak. Technológiai tényezők Az e-oktatáshoz szükséges technológiai megoldások folyamatosan, gyors ütemben fejlődnek és cserélődnek. Az árak csökkennek, jelentős mennyiségben alkalmazhatók ingyenes megoldások is. Gyakran gondot okoz a technológiák gyors avulása, a lecserélés kényszere. Az oktatásban megengedhetetlen, hogy a legújabb technológiai megoldásokat csak nagy késéssel vezessük be, de a kezdeti magas árak miatt ez gyakran megoldhatatlan. Természeti környezet A hagyományos oktatás nagy mennyiségű papír felhasználásával jár, a hallgatókkal történő személyes találkozások jelentős közlekedési terhelést indukálnak. Ezek a tényezők károsítják a természetet, csökken a zöld területek mérete, nagy a károsanyag-kibocsátás mennyisége. Az eoktatás megoldásainak bevezetése nagy mértékben csökkentené a környezet terhelését, ezzel a fenntarthatóságot támogatja. Jogi környezet A hagyományos oktatás jogi szabályozása alapvetően rendezett. Az e-oktatás hazai szabályrendszere még nem teljesen alakult ki, problémát jelenthetnek az elektronikus tartalmak szerzői jogának egyes megoldásai.
3.2. Érintett elemzés Belső érintettek Hallgatók A közvetlenül érintettek legnagyobb csoportját alkotják, de hatalmi befolyásuk minimális, érintettségük mélysége igen jelentős. Az e-oktatás bevezetése csökkenti költségeiket, hatékonyabbá, átláthatóbbá teszi a tanulási és szervezési tevékenységüket. Munkájuk, eredményeik lényegesen 6
átláthatóbbak lesznek, ebben kissé ellenérdekeltek. Új tevékenységeket, cselekvéseket és módszereket kell megtanulniuk, ezért az új rendszer használatában eleinte ellenérdekeltek lesznek. Összességében, hosszú távon érdekeltek az e-oktatás bevezetésében, többségükben támogatni fogják azt. Oktatásszervezők, adminisztrátorok A közvetlenül érintettek szűk csoportját alkotják, hatalmi befolyásuk kevés, érintettségük mélysége csekély. Munkájuk elvégzését segíteni fogja az e-oktatás bevezetése. Tevékenységük átláthatóbb, világosabb lesz, ebben kissé ellenérdekeltek. Új ismereteket, tevékenységeket kell megtanulniuk, ebben eleinte szintén ellenérdekeltek lesznek. Összességében, hosszú távon érdekeltek az e-oktatás bevezetésében, többségükben támogatni fogják azt. Oktatók A közvetlenül érintettek közepes méretű csoportját alkotják, hatalmi befolyásuk jelentős, érintettségük mélysége nagy. Oktatási tevékenységük hatékonyságát jelentősen növelni fogja az eoktatás bevezetése. Nagy mennyiségű módszertani, pedagógiai, informatikai és szervezési ismeretet kell elsajátítaniuk és alkalmazniuk, ebben nagy mértékben ellenérdekeltek. Tevékenységük, oktatási eredményeik és szakmai, módszertani hiányosságaik átláthatóbbá válnak, ebben szintén nagy mértékben ellenérdekeltek. Összességében, hosszú távon lehetnek érdekeltek az e-oktatás bevezetésében, de támogatásuk nem egyértelmű, eleinte biztosan ellenérdekeltek. Vezetők Az érintettek legszűkebb csoportját alkotják, hatalmi befolyásuk a legnagyobb, érintettségük mélysége kicsi. Ellenőrzési, minősítési és tervezési feladataik ellátásának hatékonyságát igen nagy mértékben fogja fokozni az e-oktatás bevezetése. A felső vezetők ebben érdekeltek, de a középvezetők nem, hiszen munkájuk átláthatóbb és könnyen ellenőrizhető lesz. Ugyanakkor a középvezetők tevékenysége beosztottjaik vonatkozásában hatékonyabbá, átláthatóbbá fog válni. Összességében, már rövid távon is érdekeltek az e-oktatás bevezetésében, nagy többségükben támogatni fogják azt. Külső érintettek Potenciális hallgatók A közvetetten érintettek legnagyobb csoportját alkotják, hatalmi befolyásuk nincs, érintettségük mélysége változó. Tanulási szándékukat nagy mértékben befolyásolja, hogy a választott intézményben milyen anyagi és időbeli ráfordítással lehet tanulni, tehát az e-oktatás alkalmazásában nagy mértékben érdekeltek. Sokan nem a tudás megszerzése miatt járnak felsőoktatási intézménybe, nekik nehézséget okoz az e-oktatás alkalmazása, hiszen a minimálisat meghaladó tevékenységeket kell megtanulniuk és használniuk; munkájuk, eredményeik átláthatóbbak, ebben ellenérdekeltek. Összességében, többségükben érdekeltek az e-oktatás bevezetésében, támogatni fogják azt. Konkurens felsőoktatási intézmények A közvetetten érintettek kis csoportját alkotják, hatalmi befolyásuk általában nem ismert, de gyorsan megváltozhat, érintettségük mélysége bizonytalan. Az e-oktatás bevezetése által létrejött hatékony, jó minőségű oktatás növeli a konkurencia mértékét, ebben ellenérdekeltek. Az oklevelet könnyen megszerezni vágyók körében az e-oktatás nem népszerű, ebben a vonatkozásban viszont érdekeltek az e-oktatás konkurens intézménynél történő bevezetésében. Összességében, hosszú távon kis mértékben ellenérdekeltek az e-oktatás bevezetésében, ellenezni fogják azt. 7
Partner intézmények A közvetetten érintettek kis csoportját alkotják, hatalmi befolyásuk általában nem ismert, de gyorsan megváltozhat, érintettségük mélysége általában nagy. Az e-oktatás bevezetése jó partneri kapcsolat esetén lényegesen könnyebb lehet, egyes feladatok megoszthatók, a szerzett tapasztalatok átadhatók, ebben nagymértékben érdekeltek. Szakmai féltékenység, személyes konkurencia kialakulhat, ebben a vonatkozásban ellenérdekeltség jöhet létre. Összességében, hosszú távon érdekeltek az e-oktatás bevezetésében, támogatni fogják azt. Partner cégek A közvetetten érintettek kis csoportját alkotják, hatalmi befolyásuk igen jelentős is lehet, érintettségük mélysége általában kicsi. Szoros partneri kapcsolat esetén kölcsönösen segíthetik egymást e-oktatási rendszer bevezetésében a cégnél, illetve az oktatási intézményben a szakmai, illetve pedagógiai és módszertani információk cseréjével. Ebben érdekelt lehet a cég. A szakmai információk átadása általában nem érdeke a cégeknek, ezért e-oktatási rendszer számára sem szívesen nyújtanak szakmai segítséget, ebben a vonatkozásban ellenérdekeltek. Az ellenszolgáltatás nélküli támogatás nem jellemző. Összességében minimális mértékben érdekeltek az e-oktatás bevezetésében, általában támogatni fogják azt. Irányító hatóság (minisztérium, MAB, stb.) A közvetetten érintettek egészen szűk csoportját alkotják, hatalmi befolyásuk nagyon jelentős, érintettségük mélysége általában kicsi. Az e-oktatás bevezetésével megvalósítható hatékony, jó minőségű és olcsó oktatási megoldások kialakításában – mint finanszírozó, illetve felügyelő – érdekeltek. Személyes és egyéb okok miatt kialakulhat minimális mértékű ellenérdekeltség is. Összességében nagymértékben érdekeltek az e-oktatás bevezetésében, támogatni fogják azt. Más karok A közvetetten érintettek kis csoportját alkotják, hatalmi befolyásuk jelentős is lehet, érintettségük mélysége változó. Lehetnek konkurensek és partnerek is, ebből adódóan ellenérdekeltek és érdekeltek is. Összességében általában közömbösek, nem határozható meg viszonyuk és támogatásuk az eoktatás bevezetéséhez.
3.3. SWOT analízis ERŐSSÉGEK 1. Az oktatók jelentős elektronikus kommunikációs tapasztalatokkal rendelkeznek. 2. Az adminisztrátorok és oktatásszervezők mindegyike rendelkezik elektronikus kommunikációs tapasztalatokkal. 3. Karunk rendelkezésére állnak informatikai rendszerek üzemeltetésében jártas saját szakemberek. 4. Karunk jelenlegi infokommunikációs infrastruktúrája lehetővé teszi az e-oktatási technológia bevezetésének megkezdését. 5. Jelenleg futó pályázatok nagymértékben segítik a vegyes oktatás alkalmazásának kialakítását. 6. A Kar jelenlegi erőforrásai – relatíve rövid idő alatt - lehetővé teszik az e-oktatás területén a dokumentumtár szint megvalósítását. 7. Az oktatók kis része tutori tapasztalatokkal is rendelkezik. 8. Néhány oktató tutori végzettséggel is rendelkezik. 9. Az oktatók egy része e-oktatási keretrendszer alkalmazását segítő képzésen vett részt. 10. Néhány oktató tudományos kutatási területe az e-oktatás. 8
11. Többségében tapasztalt, tanári végzettséggel is rendelkező oktatók végzik jelenleg az eoktatási elemekkel bővített hagyományos oktatást. 12. A hallgatók jelentős elektronikus kommunikációs tapasztalatokkal rendelkeznek. 13. Az egészségügyi szervező szakos hallgatók egy része jelentős e-oktatási és tanulási tapasztalatokkal is rendelkezik. 14. Vannak pozitív tapasztalataink az e-oktatási tananyagok hallgatók általi előkészítésében. GYENGESÉGEK 1. Az oktatók a jelenleg folyó – elektronikus elemekkel bővített hagyományos – oktatásban nem megfelelően, vagy kevéssé motiváltak a minőség vonatkozásában. 2. A tananyagfejlesztők (oktatók) jelenleg nem, vagy nem eléggé motiváltak megfelelő színvonalú elektronikus anyagok előállításában. 3. Az oktatók jelenleg kevéssé motiváltak a vegyes oktatás didaktikájának elsajátításában és alkalmazásában. 4. A Kar gazdasági helyzete, a várható finanszírozási változások nem teszik lehetővé jelentős egyszeri beruházás megvalósítását. 5. Kialakulhatnak az oktatás hatékonyságát csökkentő szigetszerűen működő, szeparált eoktatási elemek. 6. Lehetséges a tantervi hálók jelentős módosulása és az egyes tantárgyak tartalmának gyakori, nagymértékű megváltozása. 7. A tantárgyleírások, tematikák frissítése nem eléggé rendszeres. LEHETŐSÉGEK 1. Javulhat az oktatás költséghatékonysága. 2. Az e-oktatás elemeinek bevezetése egyfajta orientáló, rendteremtő hatású lehet, olyan didaktikai és egyéb lehetőségeket is ad, amelyek a hagyományos oktatásban nem, vagy nagyon nehezen oldhatók meg. 3. Javulhat az oktatás minősége. 4. Az idegen nyelvű oktatás bevezetése könnyebben megvalósítható. 5. A képzésben résztvevő hallgatók száma növekedhet. 6. Az e-oktatási elemek bevezetése növelheti hallgatóink motiváltságát. 7. Az e-oktatás egyes elemei a PR tevékenységben is segíthetnek. 8. Az infokommunikáció egyes megoldásai növelhetik az oktató-hallgató és hallgató-hallgató kapcsolattartás minőségét, verbális lehetőségeit. 9. A szabványos e-oktatási keretrendszer alkalmazása megkönnyítheti a tananyagok aktualizálását, módosítását. 10. Ingyenesen letölthető, jó minőségű, hatékony e-oktatási keretrendszerek és más elektronikus alkalmazások állnak rendelkezésünkre. 11. Ingyenesen használható elektronikus nyelvoktatási rendszer áll rendelkezésünkre (Elérhetősége: eduverzum.hu). 12. Tananyagok nem csak saját fejlesztéssel készíthetők, hanem vásárolhatók is. 13. A színvonalas saját készítésű tananyagok értékesíthetők is. 14. Pályázati lehetőségek segítségével is kiegészíthetők a szükséges források. VESZÉLYEK 1. A kezdeti forrásigény magas. 2. Más típusú szakértelmet, didaktikai ismereteket igényel, mint a hagyományos oktatás. 3. A hallgató-oktató és hallgató-hallgató kapcsolattartás könnyen személytelenné válhat. 4. A hallgatók verbális képességei nem megfelelő mértékben fejlődhetnek. 5. A hallgatók hagyományos közösségi funkciói romolhatnak. 6. Hazai környezetben kevés az adaptálható, bizonyítottan sikeres e-oktatási modell. 9
7. A változásmenedzsment nehezen tudja kezelni az oktatók és hallgatók motivációját. 8. Az erőforrások szűkülése veszélyeztetheti az e-oktatási rendszer fenntarthatóságát.
3.4. Digitális megújulás cselekvési terv 2010-2014 A kormány cselekvési tervében az alábbi - az e-oktatás bevezetése szempontjából lényeges – elemek találhatók (idézett részletek): A cselekvési terv céljai és intézkedései 3.1.1.3 Az IKT szerves beépítése a közoktatásba, egyben a multimédiás távoktatás, mint eszköz elterjesztése … Kiemelt cél továbbá a tudományos tartalmakhoz való hozzáférés biztosítása a felsőoktatásban. Ennek keretében: a multidiszciplináris és szakadatbázisok, digitális archívumok valamint e-book könyvtárak elérhetősége terén legalább az EU átlag elérése; egységes és a technológiai valamint a szerzői jogi elvárásoknak megfelelő jogosultsági rendszer alkalmazása a tartalmak hozzáférésében; a különböző nemzeti adatbázis beszerzések egy programba integrálása. A kormányzatnak a fenti területen kiemelt szerepvállalást kell tanúsítania részben közvetlen programokkal, részben pedig olyan környezet kialakításával, ahol a vállalkozások és más szereplők a kormányzati szereplőkkel együttműködésben lépnek fel a célok megvalósítása érdekében. … Kapcsolódó akció i:1.05 Multimédiás távoktatás és tartalomszolgáltatás elterjesztése a köz- és felsőoktatásban Az akció célja: A közoktatásban a multimédiás távoktatás kultúrájának elterjesztése, szerepének erősítése a hagyományos tananyag használata mellett, ezáltal is ösztönözve a diákokat a minél szélesebb ismeretanyag megszerzésére, kreativitásuk felfedezésére, kibontakozására; a tanárokat a tanulók érdeklődésének fenntartására, valamint általános értelemben az IKT használatára a tanulás és tanítás folyamatában. További cél az e-learning beépülése a tanárképzés folyamatába. Az intézkedés elemei: … 5. A leggyakrabban használt felsőoktatási tananyagok központi elérésének és folyamatos aktualizálásának biztosítása. 6. A tudományos szakadatbázis szolgáltatás központi biztosítása nemzeti licencek keretében, távoli elérés kiépítése, Elektronikus Információs Szolgáltatás Nemzeti Program fenntartása és fejlesztése. 7. Felsőoktatási intézmények közötti hálózatosodás, csoportmunka alkalmazások elterjesztése és használata.
4. Vízió, jövőkép 4.1. Az e-oktatás általános jövőképe a felsőoktatásban Az e-oktatás felsőoktatási szerepe a jövőben nem egyszerűen és nem elsősorban e-tananyagok készítését jelenti. Rendszerszemlélettel, fejlesztési modelleket és jövőképeket alkotva lehet csak továbblépni. Az e-oktatásban rejlő lehetőségek realizálásához el kell távolodni a hagyományos oktatási paradigmától. Az IKT akkor használható igazán hatékonyan, ha a tanulás testreszabott és autonóm tevékenységgé válik.
10
Be kell látni, hogy teljes körű, rendszerszintű átalakulás szükséges a felsőoktatásban, amelynek egyik kulcs eleme az infokommunikációs technikát alkalmazó hálózat alapú tanulás és az új média használata. A jó példák, bevált megoldások, stratégiai modellek, kész fejlesztési programok és tananyagok egyszerű átvétele és az intézmény addigi működéséhez illesztése már nem elegendő. Minden intézménynek saját jövőképet, és ehhez illeszkedő fejlesztési programot kell kialakítania. A szükséges fejlesztések megvalósításához három lényeges szempont: 1. A tudásalapú társadalom működtetéséhez és továbbfejlesztéséhez a korábbi történelmi koroknál jóval szélesebb körben van szükség korszerű tudásrendszerrel és pozitív értékrenddel rendelkező állampolgárokra. Képzésüket és továbbképzésüket csak magas hatékonysággal működő oktatási rendszer tudja megoldani, ami elképzelhetetlen e-oktatás nélkül. 2. A megismeréssel illetve tanulással foglalkozó tudományok új ismereteinek nagy része a mindennapi felsőoktatási pedagógiai praxisba még nem épült be széles körben. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen alapvető szervezeti átalakításokra, és módszertani megújulásra van szükség. 3. Az infokommunikációs forradalom olyan eszközrendszert bocsát a pedagógia rendelkezésére, amely – értőn alkalmazva – jelentős hatékonyság növekedést eredményezhet a tanítás és tanulás folyamatában. Az utóbbi években hatalmas változások történtek az internet világában. Az olvasott Web átalakult írott-olvasott Web-bé, azaz az internet médiumból platformmá alakult. Az előbbi az információ közvetítése köré épült, az utóbbi pedig a tartalom létrehozásának, megosztásának, újraszervezésének és elosztásának közegét valósítja meg. A lokalizációs modell hálózatalapúvá alakult. Ezt nevezzük Web 2.0-nak. Erre a kihívásra a felsőoktatás sem kerülheti ki a válasz megadását. Az első generációs e-oktatási rendszerek az intézmények hagyományos, jelenléti rendszerből kiinduló szemléletét valósítják meg. A tanuló az e-oktatás révén virtuális osztályteremben kurzusokat néz végig, gyakorlatokat végez, teszteket old meg, majd levizsgázik. Tanulmányai során – csaknem egyértelműen meghatározott módon - bejárja a hozzárendelt útvonalat, a tanulás alárendelt alanya. A második generációs e-oktatási rendszerek fordított szemléletet valósítanak meg. A tanuló saját maga határozza meg fejlődésének útvonalát, nemcsak a tanulás folyamatában, hanem a tanulás tervezésében is aktív résztvevő. Külső kényszerítő hatások nélkül kell megrajzolnia, majd végigjárnia a saját fejlődési útvonalát. Az integratív e-oktatás ezt a kettőt egyesíti úgy, hogy a kompetenciaszint dönti el azt, hogy melyik módszert érdemes előtérbe helyezni. Minimális tudással rendelkező hallgatók esetében a tekintélyelvű ismeretátadás nélkülözhetetlen: a tanárnak fel kell vázolnia azt, hogy az adott terület milyen alapfogalmakból építkezik. A tanár fogja irányítani a tanulási folyamatot mindaddig, amíg az alapokat sikerül elsajátítani. A jelenlegi hazai felsőoktatásban jelen van a hagyományos, jelenléti oktatás valamint az e-oktatás mindkét generációja, továbbá érzékelhetők az integratív e-oktatási törekvések is.
4.2. Az Egészségügyi Kar oktatási jövőképe A kizárólag jelenléti oktatási elemeket (tantermi előadás, gyakorlat és szeminárium) alkalmazó képzés túlságosan költséges, ugyanakkor nem kellőképpen hatékony, még akkor sem, ha alkalmaz elektronikus elemeket is (e-mail, szigetszerű e-oktatási keretrendszerek). Ebben a helyzetben célszerűnek látszik a hagyományos, jelenéti oktatás és az integratív eoktatás olyan kombinációját használni, ami illeszkedik a Kar képzési programjaihoz, lehetőségeihez, infrastruktúrájához és egyéb egyedi adottságaihoz.
11
Ennek egy lehetséges megoldása: vegyes oktatás (blended learning) a következő módszert alkalmazva: 1. A hallgató a tananyag elméleti részét e-oktatási keretrendszer kurzusából tanulva, önállóan sajátítja el, felhasználva további elektronikus és hagyományos médiumokat is. 2. Ellenőrzi tudását szintén az e-oktatási keretrendszerben megtalálható, automatikus kiértékelésű gyakorló tesztek segítségével. A rendszerben rögzítésre kerülnek a tudásbeli hiányosságok automatikusan készülő statisztikák formájában. Ezeket az oktató és hallgató is pontosan ismeri. 3. A hallgató az e-oktatási rendszert használja a gyakorlatokra való felkészülésre is. Ott találja meg a szervezési (pl. időpont, helyszín, szükséges eszközök, felszerelések, stb.) információkat, továbbá a szükséges elméleti előismereteket, amiket tesztek segítségével ellenőrizni is lehet. Informálódhat a gyakorlat céljáról, lefolyásáról, lehetséges eredményeiről és a fontosabb hibalehetőségekről, azok következményeiről. 4. A hallgató csak ezután vesz részt a jelenléti oktatási módszereket is alkalmazó kontaktórán. 5. Jelenléti előadás: A hallgató és az oktató elsősorban konzultáció jelleggel tisztázza a meg nem értett, problémás elméleti tananyagrészeket. Az oktató (vagy egy alkalmas hallgató) rövid előadás formájában bemutathatja más nézőpontból a nehezebb elméleti tananyagrészeket. Erre célzottan tud készülni, hiszen ismeri a hallgatók gyakorló tesztjeinek eredményét. 6. Gyakorlat: Az oktató vagy gyakorlatvezető - a kurzus jellegétől függően – tanteremben, laborban, intézményi terepen, stb. irányítja a gyakorlati foglalkozást. A hallgatók a hagyományos oktatásban szokásos gyakorlati feladatokat oldanak meg. 7. A fentiekkel párhuzamosan - az e-oktatási keretrendszer használatával - az oktató irányításával a hallgató tevékenységekben vesz részt, aminek a legfontosabb célja: A hallgatók motiválása az elméleti ismeretek és a gyakorlati készségek alapos elsajátítására. Hallgatóra szabott, egyéni tanulási utak bejárása. A hallgatók önálló ismeretszerzése, kollaboráció útján. Hálózati tanulás megvalósítása. Az e-oktatási rendszerben hallgatókkal megvalósítható tevékenységek legfontosabb formái: Tudásbázis építése megadott szempontoknak megfelelő gyűjtőmunka segítségével. Fogalomtár felépítése előre definiált szempontok alapján. Wiki építése megadott követelmények szerint. Adott témában dolgozatok készítése, beadása és közös értékelése. Irányított közösségi kommunikáció: fórum, blog, chat, stb. 8. A vizsgáztatás menete: A vizsga előtt az oktató áttekinti a hallgató addigi szorgalmi időszakbeli teljesítményét: gyakorló tesztek, éles tesztek, tevékenységek eredményei. Megíratja az e-oktatási rendszer használatával, számítógépes teremben, felügyelet mellett a kurzus záró tesztjét. Ennek eredményétől függ a vizsgázás lehetősége. A megfelelő teszteredményt elért hallgatókat az oktató szóban vizsgáztatja az elméleti anyagból, a hagyományos módon (tételsor, felkészülési idő, stb.), tanteremben. Gyakorlati vizsga esetén szaktanteremben, külső terepen, stb. szintén a hagyományos módon folyik a szóbeli vizsga. Ebben az oktatási rendszerben lényegesen megváltozik az oktatók szerepe: nagyrészt irányítják (tutorálják) az oktatási folyamatot, a különféle tevékenységeket. Előtérbe kerül a hálózati, közös12
ségi tanulás: a hallgatók egymástól tanulnak, projektekben dolgoznak az ismeretek elsajátítása érdekében. A kulcsfontosságú alapfogalmakat azonban szigorúan determinált módon, hagyományos, jelenléti módszereket alkalmazva kell a hallgatókkal elsajátíttatni. Ez az oktatási stílus lehetővé teszi a jelentős mértékű kontaktóra szám csökkentést, hiszen az eoktatással hatékonyan megoldható feladatok lerövidítik a tudásátadás időtartamát. Az oktatók tevékenysége ugyan jelentősen megváltozik, de hosszú távon terhelésük csökken, ezért lehetőség van a szóbeli vizsgáztatásra. Az e-oktatásban alkalmazott tevékenységek révén kialakítható a szorgalmi időszak egyenletesebb terhelése, mind a hallgatók, mind pedig az oktatók vonatkozásában, ezzel a megoldással jelentős mértékben tehermentesíthető a vizsgaidőszak is. A vegyes oktatási módszer alkalmazása az idegen nyelv oktatásban különös jelentőségű, hiszen ezen a területen lényeges hatékonyságjavítás szükséges. A szóbeliség igen lényeges eleme a vegyes oktatási módszernek, mivel az intenzív e-oktatási és egyéb elektronikus technológiák alkalmazása könnyen a verbális kommunikáció rovására mehet. A szóbeli vizsgáztatás és a jelenléti konzultáció elengedhetetlen része a vegyes oktatás megvalósításának.
5. Elérendő célok A helyzetelemzésben leírt tények azt mutatják, hogy a vegyes oktatásra történő áttérés nem halasztható el, sürgős intézkedések szükségesek a Kar versenyképességének jelentős fokozására. Kiemelt fontosságú célok 1. A vegyes oktatás bevezetésével növelni kell az oktatás hatékonyságát, a Kar versenyképességét. 2. Ki kell képezni az oktatókat, oktatásszervezőket és adminisztrátorokat a vegyes oktatás teendőinek végrehajtására. 3. Meg kell ismertetni a hallgatókkal a vegyes oktatás sajátságait, el kell velük fogadtatni az őket érintő változásokat. 4. Az e-oktatási rendszert alkalmassá kell tenni tudományos kutatási célok megvalósítására (kérdőívek, felmérések kezelése). 5. Fokozni kell az idegen nyelv oktatás hatékonyságát e-oktatási módszerek alkalmazásával. 6. El kell fogadni/fogadtatni, hogy az e-oktatásban történő tutori tevékenység beszámítson a tanításra fordított időbe. 7. A hallgatói jegyzettámogatás nagy részét e-oktatási anyagok fejlesztésére kell fordítani. 8. El kell érni, hogy a tananyagfejlesztés anyagilag is elismert tevékenység legyen. 9. Az e-oktatás finanszírozásához különálló költségkeretet kell rendelni, amiből egyszerűen megoldható a fejlesztési és működési költségek kifizetése. 10. Meg kell valósítani a belső pályázás lehetőségét e-oktatási kurzusok fejlesztésére. 11. El kell készíteni az e-oktatási szabályzatot, ami - többek között - meghatározza a tananyagok tartalmi és formai követelményeit, megadja az oktatási alkalmazhatóság minimális követelményeit. 12. A Kar már létező szabályzataiban (pl. Tanulmányi és Vizsga Szabályzat) meg kell jeleníteni a vegyes oktatás alkalmazásához kapcsolódó részeket.
13
13. Egyes képzések kontaktóraszámait - a vegyes oktatás bevezetése érdekében - tovább kell csökkenteni. 14. A szakdolgozatok témavezetését e-oktatási rendszerben kell végezni, így lényegesen áttekinthetőbb, és dokumentált lesz az egész folyamat. 15. Együttműködést kell kezdeményezni partner intézményeinkkel a szükséges fejlesztések optimalizálására, az e-oktatási tananyagok fejlesztési terheinek megosztására. 16. E-oktatási kurzusokat kell indítani egészségügyi szakemberek továbbképzése számára. 17. A minőségbiztosítási célok közé be kell venni a vegyes oktatáshoz kapcsolódó célokat. További célok 1. A képzések akkreditációval kapcsolatos feladatait az e-oktatási rendszerben kell kivitelezni. 2. A szakdolgozatok értékelését e-oktatási rendszerben kell végezni, így lényegesen áttekinthetőbb lesz a folyamat, lehetőség nyílik az anonim értékelésre is. 3. A tehetséggondozást és a TDK munkát is e-oktatási környezetben kell végezni. 4. Létre kell hozni idegen nyelvű, nemzetközi kurzusokat az e-oktatási rendszerben. 5. Létre kell hozni az e-oktatási rendszerben működő Ph.D. kurzusokat. 6. Ki kell alakítani Karunkon az e-oktatási tutorok hálózatát: minden képzéshez legyen legalább egy tutor, akitől az oktatók segítséget kaphatnak a tananyagfejlesztés és az oktatás során adódó problémák kezelésére. 7. Az e-oktatási rendszert fel kell használni rendezvények szervezésében is. 8. Meg kell oldani az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszer (Neptun) és az e-oktatási keretrendszer integrálását. 9. Meg kell oldani az e-portfólió alkalmazását a hallgatók és oktatók produktumainak kezelésére.
6. A megvalósítás lépései 6.1. Az e-oktatás fejlődése a felsőoktatásban Az e-oktatás megvalósítása jellemzően az alábbi öt szakaszból szokott állni: 1.
Az értelmező szakasz során az e-oktatás néhány független, szigetszerű kezdeményezésben nyilvánul meg, amikor egy-egy képzés néhány oktatója vállalja fel az e-oktatás megteremtésének és beindításának feladatát. Ennek megfelelően kevés a felhasználók száma, általában 5% alatti. A rendszer pénzügyi fenntartása bizonytalan, a befektetett munka nincs kompenzálva sem anyagilag, sem erkölcsileg.
2.
A támogatott szakaszban már szervezettebb a munkavégzés, megjelenik egy alacsony szintű, intézményi oktatási és támogatási modell, nagyobb a résztvevők száma (5–20%) és a meglévő működési költségvetésből tartják fent. A befektetett munkát kis mértékben kompenzálják.
3.
A stratégiai szakaszban kialakul az intézményi felelősség, az e-oktatás integrálódik más intézményi rendszerekkel. Kialakul egy kvázi ügyfélszolgálat, a képzési szolgáltatás nyújtása rendszeres, kialakulnak a kapcsolódó szabályozások és eljárások. A működtetési és fejlesztési költségek finanszírozása stabil, nem rendszeres bevételek is realizálódnak. A résztvevők száma tovább növekszik (20–25%)
14
4.
A kritikus szakaszban már teljes körű az intézményi elfogadottság, az e-oktatáshoz való hozzáállás nyitott és készséges, és megkezdődik a rendszerintegráció. A felhasználók száma eléri a kritikus tömeget (25–40%), a szolgáltatás és támogatás központosított, saját jogú költségvetése van, és az intézmény vezetése teljes mértékben támogatja.
5.
Az átalakító szakaszban az e-oktatási stratégiai terv kulcsfontosságú az intézményi siker szempontjából, ezért magasan finanszírozott. Az e-oktatási rendszer egy központi forrás, amely a tanagyaghoz való hozzáférés integráns része, az oktatási szereplők csaknem 100%-a igénybe veszi. Az e-oktatás kulcseleme lesz a képzésekhez való hozzáférésnek.
6.2. Az e-oktatás megvalósítása az Egészségügyi Karon Karunk e-oktatási rendszere jelenleg az értelmező szakaszban van, innen kell továbblépni. Ehhez az alábbi lépések végrehajtása szükséges: 1. A Kar vezetésének intézkedéseket kell hozni a stratégia végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésére. 2.
Létre kell hozni az e-oktatás fejlesztését és működtetését koordináló csoportot.
3. El kell indítani néhány vegyes oktatásban működő kurzust az egészségügyi szervező képzésben, ami mintául szolgál a későbbi fejlesztésekhez, és a belső képzéshez. 4. Meg kell kezdeni az oktatók, oktatásszervezők és adminisztrátorok belső képzését. 5. El kell kezdeni a nyelvoktatásban az oktatók és hallgatók számára ingyenesen hozzáférhető e-oktatási rendszer (eduverzum.hu) használatát. 6. Elérhetővé kell tenni a Kar összes képzésében az e-oktatási szolgáltatást. 7. A Kar összes képzésében legyenek a tantárgyleírások, képzési programok, és más információs anyagok (prezentációk, segédanyagok, e-jegyzetek, stb.) az e-oktatási rendszerből elérhetőek. 8. Belső pályázatot kell kiírni e-oktatási kurzusok készítésére, amelyek kijelölt tantárgyak eoktatási támogatását valósítják meg a vegyes oktatási rendszerben. 9. A Kar minél több képzésében legyenek a tantárgyakhoz rendelve a tananyag számonkérését részben megvalósító tesztek. 10. A Kar minél több képzésében legyenek a tantárgyakhoz rendelve további hallgatói tevékenységek (fogalomtárak készítése, wiki-k készítése, műhelymunkák, stb.). 11. A Kar minél több képzésében készüljenek szabványos e-oktatási kurzusok, amelyek tartalmazzák a fejlett hallgatói tevékenységeket is.
7. A megvalósítás eszközei, forrásai A vegyes oktatás megvalósításához szükséges: Oktatási módszertan Ez az elem kulcsfontosságú a vegyes oktatás megvalósításában. Az új módszertanra való áttérés minden szereplőtől jelentős energia befektetést igényel, mivel új pedagógiai elvek gyakorlati alkalmazását kell megtanulni. Az ismeretek megfelelő elsajátítására olyan belső képzéseket kell szervezni, amelyek megfelelően motiválják az oktatókat, oktatás szervezőket és az adminisztrátorokat. Ezek kivitelezésénél is érdemes a vegyes oktatás módszerét használni.
15
Ehhez szükséges egy e-oktatási tananyag (Képzők képzése) is, amit célszerű lenne megvásárolni. E-oktatási keretrendszer szoftver A legelterjedtebb ilyen szoftver a Moodle, amely ingyenesen letölthető. Lényeges, hogy nem célszerű a legújabb változatot használatba venni, mivel a még kis példányszámban használt, gyakran instabil változatok nem támogatják megfelelően az e-oktatási tevékenységet. A fejlesztési feladatok ellátására szükség lehet más szoftverek beszerzésére is. Ebben a kategóriában is célszerű az ingyenes változatokat preferálni. Szerver számítógép Javasolt az e-oktatási rendszer saját szerveren történő üzemeltetése. A szakemberek és a hardver feltételek adottak, az önállóságnak számos előnye van. E-oktatási tananyagok A vegyes oktatás megvalósításához szükség van tartalomfejlesztésre, az e-oktatási kurzusok gyártására. Ennek szereplői az alábbiak: - Tananyag író, - Digitalizáló, - Lektor, - Módszertani ellenőr. Ezek mindegyike nem föltétlenül különböző személy, de egy személy általában nem tudja az összes funkciót betölteni. A saját fejlesztés mellett szükség lehet tananyagok megvásárlására is. A vásárlástól hasznosabb megoldás a tananyagok cseréje. Ehhez a partner képzésekkel kell előzetesen megállapodni a tananyagok fejlesztési terveinek összehangolásában. Pénzügyi források Az e-oktatási kurzusok tartalomfejlesztésének finanszírozása kritikus pontja a vegyes oktatás megvalósításának. A finanszírozás megteremtésének forrásai lehetnek: - A hallgatói jegyzettámogatás egy része, - Szakképzési hozzájárulás, - Pályázati források.
8. Ellenőrzés, monitoring Az e-oktatási stratégiában meghatározott feladatok végrehajtására célszerű egy határidőket és felelősöket tartalmazó ütemtervet készíteni. Az ütemterv betartását az e-oktatást koordináló csoport vezetője ellenőrzi, és monitorozza a feladatok végrehajtását.
16
……./2011. (……..) KT határozat az Egészségügyi Kar e-oktatási stratégiájának elfogadásáról A Kari Tanács megtárgyalta és elfogadta az Egészségügyi Kar e-oktatási stratégiáját. Felhatalmazza a Kar Dékánját, hogy biztosítsa a stratégia végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Felelős: dr. habil. Fábián Gergely dékán Határidő: 2011. október 15.
17
