DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR PSZICHOLÓGIAI INTÉZET
ÁLTALÁNOS LÉLEKTAN MŰHELYMUNKA
Az n-back kognitív tréningmódszer és a rendszeres meditáció hatása a munkamemória-terjedelemre
Kőszegi Bálint pszichológia BA nappali tagozat
2014
Nyilatkozat
Alulírott Kőszegi Bálint, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója ezennel büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy „Az n-back kognitív tréningmódszer és a rendszeres meditáció hatása a munkamemória-terjedelemre” című diplomamunkám saját, önálló munkám; az abban hivatkozott nyomtatott és elektronikus szakirodalom felhasználása a szerzői jogok nemzetközi szabályainak megfelelően készült. Tudomásul veszem, hogy diplomamunka esetén plágiumnak számít: • szó szerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül; • tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül; • más szerző publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése. Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem. Tudomásul veszem, hogy plágium esetén diplomamunkám visszautasításra kerül. Továbbá felelősségem tudatában nyilatkozom arról, és aláírásommal igazolom, hogy
a
Debreceni
Egyetem
Elektronikus
http://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/85081
címre
archívumába feltöltött
(DEA)
diplomamunkám
mindenben megegyezik a benyújtott papíralapú és/vagy CD formátumú dolgozattal. Debrecen, 2014 március 30.
a
Tartalom Nyilatkozat ........................................................................................................................................... 2 1. Bevezetés és témafelvetés ............................................................................................................... 5 2.
Szakirodalmi áttekintés ................................................................................................................ 7 2.1.
Emlékezeti modellek, és a munkamemória ...................................................................... 7
2.1.1.
William James dichotóm memóriamodellje ......................................................... 7
2.1.2.
Az Attkinson-Shriffin-modell............................................................................... 8
2.1.3.
A többkomponensű munkamemória-modell ........................................................ 8
2.1.4.
A munkamemória fejleszthetősége ....................................................................... 9
2.1.5. A „dual n-back” kognitív tréningmódszer ............................................................. 10 2.2.
A munkamemória-terjedelem mérése ............................................................................. 11
2.2.1.
A Corsi-kocka ..................................................................................................... 11
2.2.2.
A álszóismétlés teszt........................................................................................... 12
2.2.3.
A számolási terjedelem teszt .............................................................................. 12
2.3. A meditáció és hatásainak rövid bemutatása ...................................................................... 13 2.3.1. A meditáció elhelyezése a vallásos rendszerek közt .............................................. 13 2.3.2.
A meditáció meghatározása ................................................................................ 14
2.3.3.
A meditáció hatása ............................................................................................. 15
2.3.4.
A „mindfulness” meditáció ................................................................................ 16
2.3.5.
Meditáció és spiritualitás .................................................................................... 16
3.
Hipotézisek ................................................................................................................................. 17
4.
Tervezett kutatás ......................................................................................................................... 18 4.1.
A vizsgálati minta ........................................................................................................... 18
4.1.1.
Az önkéntesek toborzása .................................................................................... 18
4.1.2.
A vizsgálat forgatókönyve .................................................................................. 18
4.1.3.
Az önkéntesek csoportjai ................................................................................... 18
4.2.
Vizsgálati eszközök ........................................................................................................ 19
4.2.1.
’Meditation Helper’ mobilakalmazás ................................................................. 20
4.2.2.
’Brain ’n’ back’ mobilalkalmazás ....................................................................... 20
4.2.3.
A komplex munkamemória-terjedelem tesztbatéria ........................................... 21
4.3.
A feldolgozás módszerei, a hipotézisek mentén ............................................................. 21
Irodalomjegyzék ................................................................................................................................. 23 Mellékletek ......................................................................................................................................... 26 1. melléklet ............................................................................................................................. 26 2. melléklet ............................................................................................................................. 27
Tartalomjegyzék Nyilatkozat ........................................................................................................................................... 2 1. Bevezetés és témafelvetés ............................................................................................................... 5 2.
Szakirodalmi áttekintés ................................................................................................................ 7 2.1.
Emlékezeti modellek, és a munkamemória ...................................................................... 7
2.1.1.
William James dichotóm memóriamodellje ......................................................... 7
2.1.2.
Az Attkinson-Shriffin-modell............................................................................... 8
2.1.3.
A többkomponensű munkamemória-modell ........................................................ 8
2.1.4.
A munkamemória fejleszthetősége ....................................................................... 9
2.1.5.
A „dual n-back” kognitív tréningmódszer .......................................................... 10
2.2.
A munkamemória-terjedelem mérése ............................................................................. 11
2.2.1.
A Corsi-kocka ..................................................................................................... 11
2.2.2.
A álszóismétlés teszt........................................................................................... 12
2.2.3.
A számolási terjedelem teszt .............................................................................. 12
2.3. A meditáció és hatásainak rövid bemutatása ...................................................................... 13 2.3.1. A meditáció elhelyezése a vallásos rendszerek közt .............................................. 13 2.3.2.
A meditáció meghatározása ................................................................................ 14
2.3.3.
A meditáció hatása ............................................................................................. 15
2.3.4.
A „mindfulness” meditáció ................................................................................ 16
2.3.5.
Meditáció és spiritualitás .................................................................................... 16
3.
Hipotézisek ................................................................................................................................. 17
4.
Tervezett kutatás ......................................................................................................................... 18 4.1.
A vizsgálati minta ........................................................................................................... 18
4.1.1.
Az önkéntesek toborzása .................................................................................... 18
4.1.2.
A vizsgálat forgatókönyve .................................................................................. 18
4.1.3.
Az önkéntesek csoportjai ................................................................................... 18
4.2.
Vizsgálati eszközök ........................................................................................................ 19
4.2.1.
’Meditation Helper’ mobilakalmazás ................................................................. 20
4.2.2.
’Brain ’n’ back’ mobilalkalmazás ....................................................................... 20
4.2.3.
A komplex munkamemória-terjedelem tesztbatéria ........................................... 21
4.3.
A feldolgozás módszerei, a hipotézisek mentén ............................................................. 21
Irodalomjegyzék ................................................................................................................................. 23 Mellékletek ......................................................................................................................................... 26 1. melléklet ............................................................................................................................. 26 2. melléklet ............................................................................................................................. 27
,,Ha a világon minden 8 éves gyereket megtanítanánk meditálni, egy generáción belül eltűnne az erőszak a Földről.” (Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma)
1. Bevezetés és témafelvetés
A 21. század modern embere egyre nagyobb lelkesedéssel jár edzőterembe fejleszteni izomerejét, és izomtömegét. Azonban a jelenkor társadalmában talán még a testépítők is egyetértenek azzal a kijelentéssel, hogy a mentális képességeink többet nyomnak a latba a boldogulásunk szempontjából. Neuroplaszticitásunk elviekben lehetőséget nyújt arra, hogy a serdülőkor után is új szinapszisokat hozzunk létre, ebből akár arra is következtethetünk, hogy létezhet olyan tréningtechnika, mely fejleszti a kognitív képességeinket. Ilyen kognitív tréningtechnikák válhatnak a munkamemória-kapacitás mérésére kifejlesztett mérőeszközökből.(Jaeggi és mtsai 2008) Persze az, hogy az izomerő mérésére is alkalmas, rendszeresen végzett gyakorlatok (pl. fekvőtámasz) magát az izomerőt is növelik, nem bizonyítják, hogy ugyanez az analógia a kognitív kapacitások mérésére, és képességére is alkalmazható. A kutatásom fő kérdése profánul megfogalmazva tehát az, hogy „lehetséges-e agyra gyúrni”? A mentális tréning ősi formái: meditációs technikák minden kultúrában évezredek óta jelen vannak. A nyugati emberek számára készített, vallási elemektől, dogmáktól mentes „mindfulness” technika egyes kutatások szerint (sok más pozitív hatása mellett) fejleszti a kognitív képességeket, és a munkamemória kapacitást. (Zedian és mtsai, 2010) Ennek bizonyítására tervezett kísérletemben újdonság lehet a mérés módszere, ugyanis a résztvevők készülékeire telepített mobilalkalmazások segítségével végezném a követéses vizsgálatot. Az okostelefonok mindig kéznél vannak, és feltételezésem szerint kiváló eszközéül szolgálhatnak az új generációs tudományos kutatásoknak, előre vetítve egy új szemléletű vizsgálati módszertant.
A vizsgálati módszer ötletéhez az ihletet, (a mobilalkalmazások használatát) Csíkszentmihályi Mihály kutatásaiból nyertem. Ő ugyanis, annak idején csipogókat alkalmazott annak céljából, hogy hosszú ideig követni tudja a kísérleti személyeket, és véletlen időpontokban kérje őket a boldogságszintjük lejegyzésére. (Csíkszentmihalyi, 1997) Ha úgy vesszük, az okostelefonok is szolgálhatnak hasonló célokat. Sőt! Ezen célokat sokkal jobban és sokoldalúbban betölthetik: A modern társadalmakban nehéz olyan embert találni, akinek nincs ilyen, a számítógépeink kapacitásával vetekedő készüléke. Bármilyen multimédiás tartalommal ellátott mérést elvégezhetünk a segítségükkel, határt csak a kreativitásunk szabhat. A mobilalkalmazás további gyakorlati előnyei a jelen vizsgálat során: A „kísérleti személyt” állandóan követi, annak nem kell bejárnia a laborba, ezért a kísérletből „terepmunka” lesz. Bármilyen, multimédiásan kivitelezhető kérdőívet, bármikor, bármilyen időközönként kitöltethetünk az alanyokkal, folyamatosan és könnyedén lehet kapcsolatot tartani velük. A mérésekből származó adatokat strukturált formában kaphatjuk meg, nincs szükség utólagos adatrendezésre. A rendszeres meditáció testi-lelki hatásait vizsgáló kutatások gyengesége lehet, a követés pontatlansága: Nem tudhatjuk biztosan, hogy a kísérleti személyek valóban rendszeresen végezték-e az amúgy eleinte rendkívül fárasztó, és unalmas mentális tréninget. Egy több hónapos kísérleti fázis után nehézkes pontos számadatokat kapni az elvégzett meditáció mennyiségéről. Ha a kísérletben való részvételt külső motivációhoz kötjük (ajándék, vagy pénzjutalom a kísérletben való részvételért), az emberek hajlamosak az elvárásaink szerint torzítani az elvégzett meditációra vonatkozó adatokat. Vizsgálhatunk évek óta meditáló embereket is , de az ő esetükben nem lesz világos az, hogy milyenek lennének ha nem meditálnának, és mennyiben módosítja a testi/lelki tulajdonságaikat a meditációhoz köthető életmód sajátosságai (pl. keleti filozófiák, vegetáriánus életmód, békés, elfogadó attitűd..stb).
2. Szakirodalmi áttekintés
2.1.
Emlékezeti modellek, és a munkamemória
Gondolkodni a gondolkodásról rendkívül nehéz, de igen nemes feladat. Az emlékezet, vagyis a memória a megismerési rendszerünk egyik alapfogalma, melynek vizsgálata során a pszichológusok között konszenzus alakult ki három alaptétellel kapcsolatban, melyeket a neurológiai kutatások, és a képalkotó eljárások is igazolni látszanak (Attkinson & Hilgrad, 2005, 295. oldal): I. Az emlékezet folyamata három funkcióra bontható: kódolás, előhívás, és tárolás szakaszára. II. Idejét tekintve a rövid és hosszú távú emlékezést különböző rendszerek végzik III. Az információk jellege meghatározza az emlékezést Az információ feldolgozását jobban megismerni hivatott memóriamodellek, többek közt abból a feltételezésből indulnak ki, bárhogy is működjenek ezek a folyamatok az ember agyában, valamiféle hasonlóságot kell mutatnia a hétköznapi életben, vagy a természetben megfigyelt információfeldolgozással. Tehát az információ szervezésének vannak törvényszerűségei, melyek hasznos analógiaként szolgálhatnak az emberi kogníció jobb megértésére. Gondolok itt a könyvtárban lévő várólista rendszerre, vagy a számítógépek adatkezelésének működési elveire (Háttértár-RAM, és LTMSTM párhuzam). (Pinker, 2002.141. old.)
2.1.1. William James dichotóm memóriamodellje Ezt a memóriamodellt tarthatjuk a munkamemória-modell elődjének. (James, 1890, idézi Cahill és McGaugh, 1998) Az elmélet szerint létezik egy elsődleges memória („pszichológiai jelen”), mely az éppen tudatos emlékeket tárolja pár másodpercig (ez tulajdonképpen a rövid távú memória) és létezik a másodlagos memória („pszichológiai múlt”), mely a permanens emlékek végtelen tárháza. Az itt fellehető információkat
tudatosíthatjuk, felidézhetjük, vagyis áthelyezhetjük az elsődleges memóriánkba, amennyiben szükséges, ekkor az emlék tudatossá válik. Az elmélet arra nem tér ki egyértelműen, hogy ez két külön folyamat, vagy egyazon folyamat eltérő időben megnyilvánult alrendszere. 2.1.2. Az Attkinson-Shriffin-modell Az elmélet lényegi újdonsága, hogy bevezeti a szenzoros tárat, mely a rövid távú emlékezet előtti állomás, ahol a vizuális ingerek villanásszerűen, a másodperc törtrészéig, az auditív ingerek pedig halvány visszhangszerűen, pár másodpercig tárolódnak. A szenzoros tár minden ingert képes befogadni, amit az érzékszerveinkkel detektálni tudunk, azonban a következő munkaállomásra csak azokat küldi tovább, amelyek felkeltették a figyelmünket. A rövid távú emlékezetben megfelelő ideig ismételgetett („Maintenance rehearsal”), információ ragad meg, a többit elfelejtjük. Ha az információ sikeresen kódolódik a hosszú távú emlékezetbe, már jó eséllyel nem felejtjük el, bár idővel innen is kikopnak az emlékeink. (1. ábra)
1.ábra: Az Attkinson-Shriffin modell (forrás: Internet) 2.1.3. A többkomponensű munkamemória-modell A jelenleg legszélesebb körben elfogadott modellben a rövid távú memória helyett inkább a munkamemória kifejezést használja az elméletalkotó (Baddley, 1986). Újdonsága az előzőekhez képest az, hogy nem csak egy passzív tárolóegységként tekint a munkamemóriára, hanem több alrendszert feltételez, melyek kölcsönhatásban, hierarchikus hálózatban vannak egymással: a téri-vizuális, és auditív ingerek külön pufferba kerülnek. Ezen kívül fontos szerepet játszik az ún. központi végrehajtó alrendszer, mely a többi felett áll: feladata a többi puffer működésének összehangolása. Az elméletalkotó újabban egy harmadik puffert is bevezet: Az epizodikus alrendszer a
szenzoros, és a hosszú távú emlékezettel is kapcsolatban van, illetve további összehangolását végzi a puffereknek.(Baddley, 2000.; 2. ábra)
Központi végrehajtó
Téri-vizuális vázlattömb
Vizuális Szemantika
Epizodikus puffer
Fonológiai hurok
Epizodikus hosszú távú emlékezet
Nyelv
2. ábra: A Baddley-féle többkomponensű munkamemória-modell ábrája (ábra forrása: Tápai és Lukács, 2010) A modell pontosságát agyi képalkotó eljárásokkal is vizsgálták, és az eredmény alátámasztani látszik a feltételezést, hogy az agyban a különböző pufferek terhelésekor más-más területek aktívak. (Smith, Jonides és Koeppe, 1996)
2.1.4. A munkamemória fejleszthetősége A dolgozatom alappillére a feltételezés, miszerint a munkamemória kapacitás fejleszthető. A téma kiemelkedő kutatója, a berni egyetem munkatársa, Susanne M. Jaeggi ennél még merészebbet állít: szerinte a fluid intelligencia tartósan fejleszthető egy általa kifejlesztett kognitív tréningtechnikával.(Jaeggi és mtsai, 2008) Az N-et vissza módszer (N-back) eredetileg egy mérőeljárás a munkamemória kapacitás mérésére. Felmerül a kérdés, hogy ha a kísérleti személyek ezt a feladatot begyakorolják, valóban a munkamemóriájuk fejlődik-e? Nem lehet-e, hogy csak az N-back készségük növekszik? A tanulmányban használt mérőeszközök más jellegűek, mint a kognitív tréningtechnika, így feltételezhetjük, hogy az N-back módszert nem lehet anélkül
begyakorolni, hogy ne fejlődne a munkamemória kapacitásunk, vagy akár a fluid intelligenciánk is. A munkamemória fejlesztésének egy másik lehetséges módja, a meditáció alkalmazása. A témában ellentmondásos tudományos eredmények születtek: Katonákon végzett kutatás azt mutatta, hogy a meditáló csoport egy részének romlott a munkammemóriakapacitása, míg egy részének javult.(Jha és mtsai, 2010) Egy másik kutatás egyértelműen kijelenti, hogy a mindfulness meditáció növeli a kogníciós képességeket, és a munkamemeória különféle alrendszereinek kapacitását. (Zedian és mtsai, 2007)
2.1.5. A „dual n-back” kognitív tréningmódszer A képernyő kilenc egyenlő részre van osztva, ingerek jelennek meg rajta sorban. A feladatunk az, hogy jelezzük, ha egy bizonyos távolságra („n”) azonos ingerek jelentek. A dual n-back esetében egy auditív és egy vizuális ingert kapunk. Ha az n-érték kettő, akkor a kettővel ezelőtti ingerekkel kell összevetnem az aktuálisan látott és hallott ingereket. Amennyiben egyezés van, ezt jelezni kell, ingerenként külön. Az alábbi ábrán szemléltetem a feladatot:
1. ábra: Példa a dual n-back feladatra. Az „n” érték 2, így, a szabály az, hogy kettőt vissza kell felidézni, amit a nyilak jelölnek. A felső sorban a vizuális ingereket, az alsóban a hangingereket láthatjuk (az ábra forrása: Buschkuehl és mtsai,2007)
2.2.
A munkamemória-terjedelem mérése
Az alábbi táblázat a munkamamória-terjedelem mérésére használható mérőeszközöket mutatja be, alrendszerenként. Ezek közül, lentebb, csak a jelen vizsgálatban használatos eszközöket mutatom be részletesebben.
4. táblázat: A munkamemória mérésére használt eszközök, alrendszerek szerint (Gathercole, 1999 alapján idézi Polonyi és Németh 2002)
2.2.1. A Corsi-kocka A Corsi-kocka a téri-vizuális vázlattömb terjedelmének mérésére kifejlesztett eljárás, melynek őse a Knox-teszt. A kísérletvezető kilenc, véletlenszerűen elhelyezett kocka közül érint meg néhányat, a ksz-nek pedig ugyanebben a sorrendben kell megérintenie az előzőleg érintett kockákat. Az instrukció a következő: „Látja ezeket a kockákat? Most néhányra rá fogok mutatni közülük. Figyelje meg jól, hogy hová mutatok, és amikor azt mondom, hogy Ön jön, mutasson rá ugyanazokra a kockákra, ugyanabban a sorrendben.”A kísérleti személy téri munkamemória terjedelmét a legtöbb helyesen reprodukált téri pozíció fogja jelenteni. Minden elemszám növelésekor négy sorozatot adunk, és a téri munkamemóriaterjedelmet az az elemszám jelenti, amelynél a négy sorozatból kettőt helyesen reprodukált a kísérleti személy. (Lezak, 1995)
2.2.2. A álszóismétlés teszt
Álszóismétlési teszt („nonword repetition test”) a fonológiai rövidtávú memória terjedelmének (másnéven a fonológiai hurok terjedelmének) a mérésére kifejlesztett eszköz. A teszt során olyan szavakat kell ismételni, melyek fonológiája és hangtani struktúrája a megegyezik kísérleti személy anyanyelvében fellelhető szerkezetekkel. A szavak szótagszáma a vizsgálat során folyamatosan nő A vizsgálatvezető monoton hangon, hangsúlyozás nélkül olvassa fel egyesével az álszavakat, melyeket közvetlenül meg kell ismételnie a ksz-nek, hallás után. A teszt kilenc szósorozatból áll, melyek mindegyike négy azonos szótaghosszúságú álszóból állnak. Az első sorozat egyszótagú álszavakból tevődik össze, az utolsó sorozat a teszt magyar változatában kilenc szótagú álszavakból áll. Ha a vizsgált személy az adott sorozatban 50%-os teljesítményt nyújt, akkor léphetünk tovább a következő, egy szótaggal hosszabb álszavakból álló sorozatra. A személy teszten elért eredményét az utolsó olyan sorozat adja, ahol teljesítménye még elérte az 50%-ot. Az adott nyelv fonológiai rendszeréből eredő hibákat, mint a magyar nyelv esetén ’b’ és ’p’ vagy ’r’ és ’l’ általában nem számítjuk hibának.
2.2.3. A számolási terjedelem teszt
Ez a teszt minden olyan személlyel elvégezhető, akinek már kialakult a számolási készsége. A feladat a központi végrehajtó terjedelmét hivatott mérni. Különböző ingerek között sötétkék köröket kell megszámolni hangosan, a végeredményt megismételni. Majd két, három, négy, stb. ábra után helyes sorrendben kell visszamondani a számolások eredményeit. Az egyes képek között nem szabad szünetet tartani, a számolást egyből el kell kezdeniük az új kép megjelenésekor, ezzel kiküszöbölve a fejben ismételgetés lehetőségét. A képeken bemutatott kék körök száma kettő és nyolc közé esik, egy blokkon belül nincs ismétlődés. Ez a feladat három sorozatból áll, amelyek átlaga megmutatja a személy számlálási terjedelem értékét, ami maximálisan hat lehet, hiszen a leghosszabb számsorozat hat elemből áll.
2.3. A meditáció és hatásainak rövid bemutatása
2.3.1. A meditáció elhelyezése a vallásos rendszerek közt A meditáció valamilyen formája az összes világvallásra jellemző. Általában minden spirituális ösvénynek két rétege van (1. táblázat): Egy szervezett, hierarchikus, nagyobb tömegek számára kialakult rétege (exotéria), melyben nincs, vagy csak alig van a meditáció-szerű módosult tudatállapotoknak szerepe, dogmatikus, egyházi jellegű, és a transzcendenciát az emberen kívül (pl. halál után, vagy majd a következő életben) keresi. Továbbá minden vallásnak létezik egy elmélyült, sokszor titokban tartott, misztikus belső magja (ezotéria), melyre a megtapasztalás fontossága jellemző (Gánti, 2007). Az exotéria általában semleges/elfogadó viszonyban volt (van) az ezoterikus szektákkal szemben, ám arra is van példa, hogy az egyház üldözi saját misztikus hagyományainak gyakorlóit. Világvallás
Exoterikus megnyilvánulása
Ezoterikus megnyilvánulása
kereszténység
katolicizmus, protestantizmus
misztikusok, kontemplatív ima
iszlám
síiták, szunniták
szúfik,
judaizmus
ortodoxia, neológia
kabbalisták
buddhizmus
mahajána buddhizmus
zen/chan, vipassana
hinduizmus
brahmanizmus, kasztrendszer
jóga, tantra
1. táblázat A nyugati kultúrából sokkal inkább kikopott a vallások ezoterikus magja, és a belső utak gyakorlatai, mint a keletiből. Olyannyira, hogy a magyar köznyelv az „ezoterikus” szót általában valamilyen babonás, felszínes, „new age-es” gyűjtőfogalomnak tartja, melybe sajnálatos módon az asztrológia, a tenyérjóslás, és a betelefonálós tévéműsorok aurasebészei épp úgy beletartoznak, mint a több ezer éves keleti bölcseletek.
2.3.2. A meditáció meghatározása A nyugati laikus számára a meditáció tág fogalom: minden olyan mentális vagy lelki gyakorlatot hajlamosak vagyunk meditációnak hívni, ahol az alany becsukja a szemét, és látszólag semmit sem csinál, csak passzívan, nyugodtan, mozdulatlanul lélegzik. Szeretjük összemosni a relaxációval is, mely az izmok akaratlagos ellazítására, feltöltődésre, pihenésre irányul. A meditációban ezzel szemben fontos szerepet kap a koncentráció, a célvezérelt figyelem fókusza is, melynek tárgya lehet egy bizonyos hangsor, vagy gondolat, ezért eleinte kimerítő, és összpontosítást igénylő tevékenység. Persze, van relaxáló hatása is, de ez nem cél, csak eszköz. A kényelmes, de azért egyenes tartásnak, a nyugalomnak, ellazulásnak, és a meditációs tárgyra (mely lehet egy hansor másnéven mantra, kép, gondolat testi érzet) fókuszálásának köszönhetően enyhe módosult tudatállapot jön létre, amely alkalmas a stressz oldására (Comer, 2005). A meditációs tárgy azonban egy semleges inger kell hogy legyen. Minél kevésbé fötné le a figyelmünket, célvezérelten annál nehézkesebb koncentrálnunk rá, és annál könnyebben kerül előtérbe az ingervezérelt figyelem. A célvezérelt figyelem összpontosítása pár perc után egyre nehézkesebbé válik, mert (a meditálók „szakzsargonával” élve) ha egy pillanatra lecsendesül a tudat, az ego ezt nem hagyja, és azonnal próbál belekapaszkodni valamibe. Ezt a gyakorlatban úgy írnám körül, kevésbé misztikus megfogalmazásban, hogy a meditáló pár perc után egyből a hétköznapi problémáin, aggodalmain kezd el gondolkodni (határidők, családi, párkapcsolati problémák, pozitív vagy negatív fantáziák), esetleg a testi érzetein („kényelmetlen a póz”, „jaj de unalmas”, „mikor hagyhatom már abba”). A meditáció eleinte tulajdonképpen nem más, mint ezen gondolatok, érzetek, fantáziák ítélkezés nélküli, kitartó elengedése. Amint észrevettük, hogy elkalandoztunk (sokszor ez sem egyszerű), a figyelmünket visszairányítjuk a légzésre/matrára. Ezen aspektusa miatt válik a rendszeres meditáció egy eleinte megterhelő, de később rendkívül élvezetes, akár személyiségformáló mentális tréningé. Fontos még az időtartam
2.3.3. A meditáció hatása Az ezredfordulót követően megélénkült tudományos érdeklődés a meditáció szorongás és stersszcsökkentő hatására irányult (Taylor és Mireault, 2008). A hosszú távú meditáció anatómiai hatásait vizsgálva Luders és munkatársai (2009) azt tapasztalták, hogy az évek óta rendszeresen meditáló személyek jobb orbito-fronális kérgében, a hippokampuszban megnövekedett a szürkeállomány mennyisége. Ezek az agyterületek az érzelemszabályozásért és a válasz kontrolljárt felelősek. Az alfa agyhullám megnövekedését tapasztalták egészséges vizsgálati személyek, és major depresszióval küzdő körében, kéthónapnyi rendszeres sathaja jóga gyakorlást követően, EEG-vel vizsgálva (Sharma és mtsai, 2007). Szintén az agyi struktúrákban tapasztalt eltérést Sarang és Telles (2006) olyan nyugati kultúrából származó vizsgálati személyek körében, akik rendszeresen meditálnak, átlagban 9 éve, átlagosan heti 6 órát. Míg a nyugati társadalmak a meditáció nyeresége kapcsán csak a negatív érzelmek kezelésére gondolnak, addig a keleti, Buddhista hagyományban, és néhány frissen megjelent tanulmány szerint a mindfulness (tudatos jelenlét) az impulzuskontroll és a szelfreguláció iskolája is (Taylor és Mireault, 2008). Luders és munkatársai egy friss kutatás során (2012) azt találták, hogy a hosszú ideje meditáló kísérleti személyekre sajátos agyi anatómia volt jellemző. Az MRI felvételek tanulsága szerint bizonyos kérgi területek tekervényezettebbek (gyrifikáltabbak) voltak a meditálók között, mely változás mértéke összefüggésben volt azzal, hogy mennyi ideje gyakorol az illető. Baumeister (2012) szerint az akaraterő az által növelhető, ha készetetések és kísértések átélésekor figyelmen kívül tudja valaki hagyni vágyait, ellen tud szegülni azoknak. A vágyaknak való ellenállás növelheti az életben elért sikereket, kutatási eredményei szerint akik gyermekként képesek voltak uralkodni vágyaikon, azok felnőttként jobban keresnek, tartalmasabb, gazdagabb emberi kapcsolatokkal rendelkeznek és magasabb az önértékelésük.
2.3.4. A „mindfulness” meditáció A mindfulness, vagyis „tudatosság”, „éberség” egy gyűjtőneve a nyugati ember számára is emészthető, és érthető, vallásos elemektől mentes, tudományosan kifejlesztett, és kutatott meditációs technikáknak. A tudatosság alapú stresszredukciós technikákát (MBSRT) John Kabat-Zinn fejlesztette ki. A módszer hatékonyságát tudományosan igazolja több kutatás is (Fjorback és mtsai, 2011; Grossman és mtsai, 2004). A mindfulness lényege a mentális jelenségek, történések szemlélése egy ítéletmentes, természetes módon, elfogulatlanul. Számos vizsgálat számol be a tudatos jelenlét negatív érzelmekkel szembeni toleranciát fokozó hatásáról Az eljárás nem a csak a stresszcsökkentést, hanem az élmény (például a harag, feszültség, bosszúság, fájdalom) értékmentes szemléletén keresztül az azzal való megbarátkozást, az élmény elfogadását, végül elengedését segíti elő.
2.3.5. Meditáció és spiritualitás A spiritualitásnak érdekes módon a kutatói szerint sincs elfogadott definíciója (Koenig, 2012). Ken Wilber szerint a spiritualitás meghatározása azért rendkívül nehéz, mert „..amit az emberek spiritualitásnak hívnak annak legalább ötféle jelentése van, melyek különböző kvadránsokra, szintekre, tudatállapotokra, és típusokra utalnak”. (Wilber, 2008, 111. old) Ennek ellenére Ralph Piedmont a spiritualitással kapcsolatban még azt is felveti, hogy a hatodik személyiségfaktor a Nagy Ötök mellett. (Piedmont, 1999) Mint említettem, a mindfulness meditáció gyakorlása mentes mindenféle vallásos elemtől, azonban a spiritualitást növelheti az egyénben (akár egy ateista/agnosztikus is lehet spirituális beállítódottságú, lásd: Albert Einstein), mely részben megmagyarázni látszik jótékony hatásait. (Greeson és mtsai, 2004) A spiritualitás lényegi eleme a meditációnak, bár hatékonysága a spiritualitás nélkül is mérhető (Wachholtz és mtsai, 2005)
3.
Hipotézisek
I. A kísérleti időszak után mért munkamemória-terjedelem értékek (Corsi kocka, álszó ismétlés, számterjedelem) nőnek a kísérleti időszak előtt mért értékekhez képest.(A kontroll csoportban nem várható változás)
II. A kísérleti időszak után mért munkamemória-terjedelem értékek (Corsi kocka, álszó ismétlés, számterjedelem) és a kísérleti időszak előtt mért értékek különbsége, vagyis a teljesítménynövekedés különböző mértékű lesz a csoportokban: Az első kísérleti csoportnál (n-back trénig+meditáció) lesz a legnagyobb, a második csoportnál (meditálók) a legkisebb a várható teljesítménynövekedés.
III, A munkamemória alrendszerek között eltérő lesz a teljesítménynövekedés mértéke, a legnagyobb hatás a központi végrehajtó terjedelemnövekedésénél várható.
4.
Tervezett kutatás 4.1. A vizsgálati minta 4.1.1. Az önkéntesek toborzása
Olyan önkénteseket keresünk, akik érdeklődnek a kognitív tréning iránt, és szívesen részt vennének egy kísérletben, ahol lehetőséget kapnának viszonylag új, tudományosan megalapozott módszerek tesztelésére, ezáltal fejlesztve kognitív képességeiket. A mintába való bekerülés feltételei lennének továbbá: android operációs rendszerrel ellátott okostelefon középszintű angol nyelvismeret tapasztalatlanság a meditációs gyakorlatok terén
4.1.2. A vizsgálat forgatókönyve
4.1.3. Az önkéntesek csoportjai A vizsgálati mintát négy csoportra osztjuk véletlenszerűen. 1. csoport: Meditáció + N-back tréning 2. csoport: Meditáció 3. csoport: N-back tréning 4. csoport: Kontroll Minden résztvevővel kitöltetünk egy adatlapot (1. számú melléklet). Ezzel kiszűrjük azokat, akik esetlegesen már rendszeresen meditálnak, vagy ismernek, és használnak kognitív
tréningtechnikákat. (1. mellékelt) A komplex munkamemória tesztbatériát minden csoport minden résztvevőjén elvégezzük, a vizsgálat megkezdése előtt. Az eredményeiket felvezetjük, a résztvevők kódjaival ellátott adatlapra. (2. melléklet) A mérés után a csoportoknak megfelelően a kísérleti személyek ismeretterjesztő előadást hallgatnak meg a kognitív tréningről, az n-back módszerről, a rendszeres meditációról, és a követésre használt mobilalkalmazások használatáról. Az előadások során a gyakorlásra, és a meditációra egyaránt 20-20 percet ajánlunk, ezzel kontrollálva az időtényezőt. Mivel a kísérleti időszak végén az importált adatokból pontosan a rendelkezésünkre áll majd hogy mennyi időt töltöttek a tréninggel/meditációval, így azokat a ksz.-eket akik nagyon kiugró értéket produkálnak a gyakorlásra fordított idő szempontjából (például azért mert nem vették komolyan a vizsgálatot), szelektálhatjuk a mintából, az erre vonatkozó szabályt a kísérleti időszak letelte után határozzuk meg, amennyiben szükséges.
4.2. Vizsgálati eszközök A vizsgálat célja a tudományos vizsgálata annak, hogy két hónap rendszeres gyakorlás az nback kognitív trénigmódszerrel, illetve a meditáció fejlesztő hatással van-e a munkamemória terjedelemre. Az n-back tréning egy mobilalkalmazés segítségével valósulna meg, így a várt hatótényező az n-back módszerre fordított időben mérhető. Azonban a meditáció esetében a hatótényező a meditációval töltött idő maga, így a mobilalkalmazás csupán adminisztratív funkciót tölt be.
4.2.1. ’Meditation Helper’ mobilakalmazás Ez az egyszerű mobilalkalmazás gyakorlatilag egy visszaszámláló. Arra szolgál, hogy segítségével pontosan adminisztrálhatóvá váljon a meditációra fordított idő. A meditációs gyakorlatainkat abban segítheti, hogy beállíthatjuk rajta az elmélyülésre szánt időtartamot, illetve hangjelzéseket az idő leteltekor. Továbbá eltárolja az adatokat, így nyomon követhetjük a fejlődésünket. Ha félbehagyjuk a meditációt, az alkalmazás azt is számon tartja. A mobilalkalmazásnak semmiféle szerepe nincs a hatótényezőben, csupán adminisztrálja a meditációra fordított időt! (nem ad szöveges instrukciókat, vagy relaxációs zenét) A vizsgálat kezdetekor külön felhívnánk a figyelmet arra, hogy a meditáció során mindig kapcsolják be az alkalmazást. A vizsgálat végén megkérnénk a résztvevőket, hogy bocsássák rendelkezésünkre az alkalmazás importált adatait, így megkapnánk a meditációra fordított időt, illetve hogy a kísérleti időszakban milyen rendszerességgel gyakoroltak a ksz.ek. 4.2.2. ’Brain ’n’ back’ mobilalkalmazás
Ez a mobilalkalmazás letölthető ingyenesen a Google Play Áruházból. A hagyományos dual’n’back módszeren alapuló kognitív tréningprogramot kínál. (a feladat részletes leírását lásd a 2.1.5. alatt ) Előnye, hogy lépésenként elmagyarázza a játék szabályait a felhasználónak („Tutorial” menüpont), illetve ami lehetővé teszi, hogy az alkalmazást akár tudományos mérőeszközként is használjuk, az a fejlődést beépítetten követő, és számszerűsítő opció, a „Progress” menüpont alatt. A játék összes paraméterét testre szabhatjuk, így az ingerek képi, hangi, pozícióbeli, vagy akár színhez kötöttek is lehetnek, illetve az N-tényezőt is kedvünk szerint állíthatjuk.(4. ábra)
4. ábra
4.2.3. A komplex munkamemória-terjedelem tesztbatéria
A munkamemória terjedelem mérésére (a kísérleti időszak előtt és után) hagyományos, a tudományos életben már bevált eszközöket használok. Fontos, hogy a munkamemória különböző alrendszereinek terjedelmét mérni képes eszközöket kell választanom, melyek a lehető
legkevésbé
hasonlítanak
a
kísérleti
időszak
alatt
alkalmazott
kognitív
tréningtechnikára. (3. táblázat) A tesztbatéria összeállításakor Corsi kockát, a számolási terjedelmet, és az álszó ismétlést választom. Ügyelve arra, hogy a kísérleti időszak végén és elején ne kapják ugyanazokat az álszó listákat a kísérleti személyek. (A tesztek leírását lásd a 2.2.-es pontban) A teszteket a Debreceni Pszichológia Intézet Könyvtárából szerezném be, a A tesztek eredményeinek felvezetéséhez a 3. mellékletben található adatlapot használnám.
4.3. A feldolgozás módszerei, a hipotézisek mentén 1, A kísérleti időszak után mért munkamemória-terjedelem értékek (Corsi kocka, álszó ismétlés, számterjedelem) nőnek a kísérleti időszak előtt mért értékekhez képest. Így a második mérés, és az első mérés eredményeinek különbsége több lesz mint nulla. (A kontroll csoportban nem várható változás) Amennyiben a normalitásvizsgálatából nyert eredmények lehetővé teszik, páros t-próbával vizsgálnám hogy a kísérleti időszak előtt és után mért memóriaterjedelem-pontszámok valóban növekedtek-e, eljárásonként (Corsi kocka, álszó ismétlés, számterjedelem) .
2, A kísérleti időszak után mért munkamemória-terjedelem értékek (Corsi kocka, álszó ismétlés, számterjedelem teszt) és a kísérleti időszak előtt mért értékek különbsége, vagyis a teljesítménynövekedés különböző mértékű lesz a csoportokban: Az első kísérleti csoportnál (n-back trénig+meditáció) lesz a legnagyobb, a második csoportnál (meditálók) a legkisebb a várható teljesítménynövekedés. Amennyiben a normalitásvizsgálatából nyert eredmények lehetővé teszik, független mintás tpróbával vizsgálnám hogy a kísérleti időszak után és előtt mért memóriaterjedelempontszámok különbsége különbözik-e csoportonként. Minden kísérleti csoportot összehasonlítanék, ami összesen hat darab független mintás t-próbával kiveitelezhető.
3, A munkamemória alrendszerek között eltérő lesz a teljesítménynövekedés mértéke, a legnagyobb hatás a központi végrehajtó terjedelemnövekedésénél (számterjedelem teszt) várható. Amennyiben a normalitásvizsgálatából nyert eredmények lehetővé teszik, független mintás tpróbával vizsgálnám hogy a kísérleti időszak után és előtt mért memóriaterjedelempontszámok különbsége különbözik-e a memória-alrendszerek mérőeszközein kapott eredmények között.
Irodalomjegyzék Atkinson, R. C., & Shiffrin, R. M. (1968). Human memory: A proposed system and its control processes. The psychology of learning and motivation, 2, 89-195.
Baddeley, A. (1986): Working Memory (Oxford Psychology Series).Development, 77(6), 1-698.
Baddeley, A. (2000): The episodic buffer: a new component of working memory?. Trends in cognitive sciences, 4(11), 417-423. Comer, J. R. (2005): A lélek betegségei. Osiris, Budapest.
Cahill, L., & McGaugh, J. L. (1998): Mechanisms of emotional arousal and lasting declarative memory. Trends in neurosciences, 21(7), 294Csíkszentmihályi M., (1997): Flow, Akadémiai kiadó, Budapest Fjorback, L. O.; Arendt, M.; Ørnbøl, E.; Fink, P.; Walach, H. (2011). "Mindfulness-Based Stress Reduction and Mindfulness-Based Cognitive Therapy - a systematic review of randomized
controlled
trials". Acta
Psychiatrica
Scandinavica 124 (2):
102–
19. doi:10.1111/j.1600-0447.2011.01704.x. PMID 21534932. Gánti
B.,
(2007):
Bevezetés
az
integrál
pszichológiába,
online
kiadás
http://old.integralakademia.hu/fileadmin/inta/jegyzetek/1_ev/01_bevezetes/ip1_bevezetes _jegyzet.pdf
Greeson, J., és mtsai (2011): Changes in spirituality partly explain health-related quality of life outcomes after Mindfulness-Based Stress Reduction. Journal of behavioral medicine 34.6 508-518.
Grossman, P., Niemann, L., Schmidt, S., & Walach, H. (2004): Mindfulness-based stress reduction and health benefits: A meta-analysis. Journal of psychosomatic research, 57(1), 35-43.
Jaeggi, S. M., Buschkuehl, M., Jonides, J., & Perrig, W. J. (2008): Improving fluid intelligence with training on working memory. Proceedings of the National Academy of Sciences, 105(19), 6829-6833
Koenig, H., King, D., & Carson, V. B. (2012).:Handbook of religion and health. Oxford University Press. Hamari, J., Koivisto, J., Sarsa, H. (2014): Does Gamification Work? – A Literature Review of Empirical Studies on Gamification. In proceedings of the 47th Hawaii International Conference on System Sciences, Hawaii, USA, January 6-9, 2014.
Lezak, M. D. (Ed.). (2004). Neuropsychological assessment. Oxford university press.
Luders E, Toga AW, Lepore N, Gaser C. (2009): The underlying anatomical correlates of long-term meditation: Larger hippocampal and frontal volumes of gray matter. Neuroimage 2009;45:672-8.
Luders, E., Kurth, F., Mayer, E. A., Toga, A. W., Narr, K. L., & Gaser, C. (2012): The unique
brain
anatomy
of
meditation
practitioners:
alterations
in
cortical
gyrification. Frontiers in human neuroscience, 6.
Piedmont, R. L. (1999): Does Spirituality Represent the Sixth Factor of Personality? Spiritual Transcendence and the Five Factor Model. Journal of personality, 67(6), 9851013. Polonyi T., Németh D., (2002): Munkamemória és kétnyelvűség. In: Kampis György - Ropolyi László (szerk): Evolúció és megismerés. Typotex,
Budapest, 149-159. Pinker S., (2002): Hogyan működik az elme?, Osiris kiadó, Budapest 141. oldal
Sarang, S. P., Telles, S. (2006): Changes in p300 following two yogabased relaxation techniques. Int J Neurosci 116. 1419-30.
Sharma VK, Das S, Mondal S, Goswami U, Gandhi A. (2007): Comparative effect of sahaj yoga on EEG in patients of major depression and healthy subjects. Biomedicine Journal 27. 95-99.
Smith, E. E., Jonides, J., & Koeppe, R. A. (1996): Dissociating verbal and spatial working memory using PET. Cerebral Cortex, 6(1), 11-20.
Taylor, D. G., Mireault, G. C. (2008): Minfulness and self-regulation: a comparison of long-term to short-term meditators. The Journal of Transpersonal Psychology, 40, (1) 8899.
Wachholtz, Amy B., and Kenneth I. Pargament. (2005): Is spirituality a critical ingredient of meditation? Comparing the effects of spiritual meditation, secular meditation, and relaxation on spiritual, psychological, cardiac, and pain outcomes." Journal of behavioral medicine 28.4 369-384. Wilber, K. (2008): Integrál szemlélet, Ursus Libris, Budapest
Zeidan, F., Johnson, S. K., Diamond, B. J., David, Z., & Goolkasian, P. (2010): Mindfulness
meditation
improves
cognition:
training.Consciousness and cognition, 19(2), 597-605
Evidence
of
brief
mental
Mellékletek 1. melléklet
2. melléklet
