Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Kommunikáció és média felsőoktatási szakképzési program a képzési és kimeneti követelmények szerint

Kommunikáció és média felsőoktatási szakképzési program a KKK szerint, akkreditációs anyag, fejlesztés alatt. Készítették Dr. Oláh Szabolcs és Sebestyén Attila

Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar

Kommunikáció és média felsőoktatási szakképzési program a képzési és kimeneti követelmények szerint

1


Tartalomjegyzék 1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése ................................................................ ..................................................................... ..................................... 4 2. A megszerezhető szakképzettség megnevezése........................................................... ........................................................... 4 3. Szakirányok esetén a szakirány megnevezése .............................................................. .............................................................. 4 4. A képzési terület (képzési ág), határterületi képzés esetén a további képzési terület (képzési ág) ................................................................ ................................................................................................ .......................................................................................... .......................................................... 4 5. A besorolási szak, határterületi képzés esetén a további besorolási szak .................... 4 6. Összegyűjtendő kreditek száma ................................................................ ................................................................................... ................................................... 4 7. A szakképzettség célja (a specializáció vagy szakirány esetén szakirányok képzési célja is), a feladatprofil meghatározása, a felsőoktatási szakképzettséggel ellátható tevékenységkör, munkaterület leírása ................................................................ ................................................................................. ................................................. 4 7.1. A szakképzettség célja: .................................................................................................. 4 7.2. Feladatprofil:................................................................................................................. 5 7.3. A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakörök:............................................................................................................................ 6 8. A szakképzettség szakmai kompetenciái a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaterületekre vonatkozóan: ........................................................ ........................................................ 6 8.1. Szakmai kompetenciák érvényesülése – Valamennyi szakképzés közös kompetencia modulja .................................................................................................................................... 7 8.2. Szakmai kompetenciák érvényesülése – Szakképzési (szakirányok szerinti) modul ......... 8 8.3. Kompetenciák megszerzése, érvényesülése – áttekintő táblázat ..................................... 8 9. A besorolási szak nyilvántartásba vételi adatai .......................................................... .......................................................... 10 10. A szakképzés szempontjából a felsőoktatási szakképzésbe történő belépés sajátos feltételei: ................................................................ ................................................................................................ ............................................................................................. ............................................................. 10 10.1. Az egészségügyi alkalmassági követelmények ............................................................. 10 10.2. A szakmai, pályaalkalmassági követelmények ............................................................. 10 11. A szakmai gyakorlat szakmai követelményei ......................................................... ......................................................... 11 12. Az idegen nyelvi követelmények ................................................................ ............................................................................. ............................................. 11 13. A felsőoktatási szakképzés képzési módszerei ....................................................... ....................................................... 11 14. A felsőoktatási szakképzés értékelési rendszere, az értékelés módszerei modulonként ................................................................ ................................................................................................ ...................................................................................... ...................................................... 11 15. A képzési szakon való továbbtanulás esetén a beszámítandó kreditek száma, továbbá a szakmai követelmény teljesítéseként elismerhető előzetesen megszerzett tudás, munkatapasztalat beszámításának egyéb feltételei........................................................... ........................................................... 11 15.1. A Kommunikáció- és médiatudomány BA szakra (ezen belül Szervezeti kommunikátor specializációra) történő felvétel esetén................................................................................... 11 15.2 A Kommunikáció- és médiatudomány BA szakra (ezen belül Újságíró specializációra) történő felvétel esetén ........................................................................................................... 12 15.3 Kommunikáció- és médiatudomány BA diplomával rendelkezők (ezen belül Szervezeti kommunikátor specializáció) esetében................................................................................... 14 15.4 Kommunikáció- és médiatudomány BA diplomával rendelkezők (ezen belül Újságíró specializáció) esetében........................................................................................................... 15 15.5 A Szociális munka BA szakra történő felvétel esetén.................................................. 16 15.6 A Szociális munka BA diplomával rendelkezők esetében ........................................... 17 15.7 A Szociális munka felsőoktatási szakképzettséggel rendelkezők Kommunikáció- és médiatudomány BA szakra történő felvétele esetén............................................................... 17 15.8 A Kommunikáció- és médiatudomány BA diplomával Szociális munka felsőoktatási szakképzésre történő felvétele esetében................................................................................. 18

2


15.9 OKJ-képzésekből érkező hallgatók esetében .............................................................. 18 16. A teljes idejű képzésre (részidős képzésre, távoktatásra) vonatkozó tanterv, óra-, vizsgaterv, továbbá tantárgyi programok ................................................................ .......................................................................... .......................................... 19 16.1. Nappali tagozatos munkarendű mintatanterv (óraszám: óra/hét, számonkérés jellege)19 16.2. Részidő munkarendű mintatanterv (óraszám: óra/félév, számonkérés jellege) ............ 21 16.3. Tantervi programok (tantárgyleírások) ....................................................................... 21 17. A szakmai gyakorlat szervezésének sajátos követelményei: ................................... ................................... 52 17.1. A szakmai gyakorlóhely meghatározása ...................................................................... 53 17.2. A felsőoktatási szakképzésben, a 230/2012. (VIII.28.) kormányrendelet 15. §-ban meghatározott együttműködési megállapodás alapján részt vevő szakmai gyakorlóhelyek szándéknyilatkozata .............................................................................................................. 53 17.3. A gyakorlati képzés ajánlott tanterve, tantervi egységei, moduljai, ezek időtartama ..... 53 17.4. A hallgató szakmai gyakorlatának értékelési módszerei ............................................... 55 17.5. A részidős, távoktatási képzési formában a szakmai gyakorlatra vonatkozó előírások, és a szakmai gyakorlat alóli részbeni felmentésre, illetve a munkatapasztalat beszámítására vonatkozó szabályok ............................................................................................................. 55 18. A felsőoktatási szakképzés eszközei, segédeszközei, tananyagai .......................... 56 19. A képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerinti a felsőoktatási szakképzéshez szükséges speciális épület és egyéb infrastrukturális kapacitásigények, tárgyi feltételek és azok biztosítása ................................................................ ................................................................................... ................................................... 56 20. A záróvizsga (szakmai vizsgarészek tartalma, a záróvizsga eredményének kiszámítási módja ................................................................ ................................................................................................ .............................................................................. .............................................. 56 21. A felsőoktatási intézmény minőségbiztosítási rendszerének részeként a felsőoktatási szakképzés minőségbiztosításának bemutatása .......................................... .......................................... 57

3


1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése Kommunikáció és média felsőoktatási szakképzés (Communication and Media) 2. A megszerezhető szakképzettség megnevezése Szakképzettségek: − Kommunikátor asszisztens − Moderátor asszisztens A szakképzettség angol nyelvű megjelölése: − Assistant Communicator − Assistant Moderator 3. Szakirányok esetén a szakirány megnevezése Kommunikátor szakirány (Assistant Communicator) Moderátor szakirány (Assistant Moderator) 4. A képzési terület (képzési ág), határterületi képzés esetén a további képzési terület (képzési ág) Képzési terület: társadalomtudomány Képzési ág: társadalomismeret 5. A besorolási szak, határterületi képzés esetén a további besorolási szak Kommunikáció és médiatudomány 6. Összegyűjtendő kreditek száma 120 kredit − az elméleti és gyakorlati képzés aránya: 55%-45%; − az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: 1 félév, legalább 560 óra; részidős képzésben: három hét, legalább 240 óra; − a besorolási szakon való továbbtanulás esetén a beszámítandó kreditek száma: 90 kredit; − a képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit. 7. A szakképzettség célja (a specializáció vagy szakirány esetén szakirányok képzési célja is), a feladatprofil meghatározása, a felsőoktatási szakképzettséggel ellátható tevékenységkör, munkaterület leírása 7.1. A szakképzettség célja: A felsőoktatás szakképzés célja olyan médiakommunikációs szakemberek képzése, akik alkalmazzák a társadalmi kommunikáció rendszereit és eszközeit intézményi körülmények között, a médiaprodukciók világában, a közéleti kommunikáció és a tömegkommunikáció területein. Segítik a felsővezetők kommunikációval kapcsolatos munkáját, eltérő intézményi struktúrákban és terepeken egyaránt. A kommunikátor asszisztens egy adott intézmény – önkormányzatok, alapítványok, államigazgatási, érdekvédelmi és civil szervezetek, kommunikációs cégek – alkalmazottjaként a belső és külső kommunikációs kapcsolatok ügyeinek intézője és felelős az intézmény egységes arculatáért is.

4


A moderátor asszisztens a médiában a legkülönbözőbb műfajokat képviselő produkciókban szerkesztőként, riporterként, műsorvezetőként működik közre. Kulturális intézmények rendezvényeinek aktív szerkesztője, közreműködője és irányítója. A moderátor elkészíti a műsorok koncepcióját, forgatókönyvét, tematikusan felépíti a programot. 7.2. Feladatprofil: Szakiránytól függetlenül a végzettek alkalmasak lesznek: − a kommunikációhoz és médiához kapcsolódó alapfogalmak, alapelvek, a társadalom működésével kapcsolatos ismeretek alkalmazására konkrét üzleti, szervezeti és társadalmi kommunikációs helyzetekben, önálló munkavégzés és csoportmunka esetén egyaránt − a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak megfelelően érvek kifejtésére, helytálló vélemény megformálására vagy nézet megalkotására − széles körű, magas szintű, korszerű médiakommunikációs szakszókincs alkalmazására − szóbeli és írott információk szakszerű, pontos, megbízható előállítására, közvetítésére, kapott információk kritikus kezelésére, árnyalt megértésére, értelmezésére, a menedzsment munkáját segítő információfeldolgozásra, az információelemzés során felmerülő problémák megoldására − szóbeli és írásbeli kommunikációs ismeretek, készségek alkalmazására az üzleti protokoll, etikett betartásával − prezentációk készítésére üzleti témakörökben; üzleti és szervezeti kommunikációs helyzetek megbízható kezelésére (értekezletek, tárgyalás, telefonálás, üzleti beszámoló, marketingkommunikációs feladatok, stb.) − offline és online tömegtájékoztatási eszközök használatára a nyilvánosságszervezésben − infokommunikációs rendszerek használatára (szövegszerkesztők, prezentációs szoftverek, adatbázis-kezelők, táblázatkezelők, elektronikus levelezőprogramok) − képesek lesznek, hogy együttműködő, kezdeményező, kapcsolatteremtő képességüket, kommunikációs készségüket, önismeretüket, kritikai önreflexiós képességüket, felelősségtudatukat, hatékony és sikerorientált gondolkodásukat a szervezeti célok szolgálatába állítsák A kommunikátor szakirányon végzettek alkalmasak lesznek: − a társadalmi kommunikáció, a média és az üzleti élet alapvető intézményeiben szakmai tudásuknak megfelelő kapcsolatszervező munkakörök betöltésére, a vállalat kapcsolatépítésére, a belső és a külső kapcsolatszervezéssel a bizalmi légkör megteremtésére − az üzleti cég piaci stratégiájának vagy a nonprofit szervezet szervezeti és piaci stratégiájának megfelelően alkalmasak lesznek a megértés, a bizalom, a támogatás, az együttműködési készség alakítására, a közérdek közvetett befolyásolására, kétoldalú kapcsolat (rendszeres visszacsatolás) szervezésére és ápolására, valamennyi érdekszférához teljes körű információk eljuttatására (és megszerzésére), a menedzsmenttel való együttműködésre, a szervezeti és közérdek együttes képviseletére − képesek lesznek tervezni, végrehajtani és értékelni olyan programokat, melyek a szervezet belső és külső érintettjeinek elégedettségét serkentik − alkalmasak lesznek értékesítés központúan kommunikálni olyan információkat, amelyek azonosítják a céget (ennek termékeit, szolgáltatásait) az ügyfelek, vásárlók szükségleteivel, óhajaival, gondjaival, érdekeivel − alkalmasak lesznek a vállalkozás arculatának és PR tevékenységének alakításában és formálásában aktívan közreműködni − képesek lesznek ismertség kiépítésére: hírek kitalálására, sztorigenerálásra, eseményteremtésre, meghatározott célcsoportok befolyásolására szponzorációval és rendezvények szervezésével, érdeklődésépítésre fogyasztói érdektelenség esetén, társadalmi problémákkal küszködő ágazatok segítésére, termék piaci bevezetését célzó reklámtevékenység bizalmi környezetének megteremtésére, stb.

5


−

−

elvégzik üzleti vagy szervező munkakörökhöz tartozó tevékenységeket: telekommunikációs asszisztens; ügyfélszolgálati munkatárs; üzleti levelező; intézményi kommunikátor; közvetítő és társadalmi segítő, mediátor; PR-szakember; menedzser asszisztens; szakmai, területi referens; kommunikációs tréner; üzleti kommunikációs konzulens, reklámszakértő, stb. a vállalati folyamatokat támogató informatikai és irodatechnikai eszközöket önállóan alkalmazni

A moderátor szakirányon végzettek alkalmasak lesznek: − gyakorlatorientált képesítésük alapján képesek a média, a művelődési intézmények moderátori feladatköreit ellátni − a kultúra tagolt rétegigényeit felismerni, beazonosítani, az igények kielégítésére szakosodott közművelődési intézményekkel kapcsolatot tartani − szervezőként, szerkesztőként, műsorvezetőként részt tudnak vállalni színházi, művelődési házi vagy szabadtéri rendezvények lebonyolításában, illetve közreműködnek az elektromos média különféle produkcióiban − képesek irányítani a műsorok lebonyolítását, elkészíteni a műsorok koncepcióját, forgatókönyvét, tematikusan felépíteni a programot, kiválasztani és felkészíteni a közreműködőket (művészeket, szakembereket stb.), illetve saját szöveggel összekötni az egyes műsorszámokat − képesek az offline és az online sajtóban, a televízióban és a rádióban szerkesztő-riporteri, műsorvezetői, bemondói, hírszerkesztői feladatokat ellátni, illetve ezekben munkatársként segítséget nyújtani − médiajogi felkészültségük alapján képesek figyelemmel kísérni a munkájukhoz kapcsolódó jogszabályok változásait, figyelembe venni a szerzői jogokat, védeni a személyiséghez fűződő jogokat − tárgyalni képesek a tiszteletdíj összegéről és a fizetés módjáról, részt tudnak venni a produkció költségvetésének megtervezésében − képesek részt venni a produkció külső kommunikációjában, a produkcióval kapcsolatos PRtevékenységekben, a nyilvánosságszervezésben, a nyomdai anyag megtervezésében és elkészítésében, a produkcióval kapcsolatos reklámtevékenységben, hatásvizsgálatban, sajtóés médiafigyelésben, kapcsolatot tartani a közönséggel − szakszerűen képesek elkészíteni a munkájukhoz kapcsolódó dokumentumokat, hivatalos leveleket, szerződéseket, stb. − alkalmazni tudják a stúdiótechnikai és informatikai ismereteit, ezek alapján rögzített műsorokat elektronikus adathordozón tudnak archiválni, színpad- és stúdiótechnikai berendezéseket képesek használni − részt tudnak venni a rendezvény lebonyolításához szükséges technikai háttér megteremtésében 7.3. A

felsőoktatási munkakörök:

szakképzettséggel

legjellemzőbben

betölthető

FEOR

szerinti

1416 Reklám-, PR- és egyéb kommunikációs tevékenységet folytató egység vezetője 2531 Piackutató, reklám- és marketingtevékenységet tervező, szervező 2532 PR-tevékenységet tervező, szervező 2716 Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő 2715 Könyv- és lapkiadó szerkesztő munkatárs 4190 Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású 4224 Ügyfél- és vevőtájékoztató 4229 Egyéb ügyfélkapcsolati foglalkozású 8. A szakképzettség szakmai kompetenciái a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciaterületekre vonatkozóan:

6


a) valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit b) a képzési terület szerinti közös modul: 21 kredit, amelyből a képzési ág szerinti közös modul: 15 kredit c) a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit és a szakirány szerinti modul: 57 kredit. d) az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: 1 félév, legalább 560 óra (részidős képzésben: három hét, legalább 240 óra) 8.1. Szakmai kompetenciák érvényesülése – Valamennyi szakképzés közös kompetencia

modulja Munkaerő-piaci ismeretek A) főbb kompetenciák, szakmai készségek: - helyzetfelismerés és helyzetelemzés, logikus gondolkodás, kreativitás, ötletgazdagság; - hiteles kommunikáció, önmenedzselés, határozottság és céltudatosság; - felelős munkavállalói magatartás, döntésképesség; - önfoglalkoztatási kompetenciák, vállalkozói magatartás; - udvariasság, kulturált és etikus magatartás; - aktuális jogi és eljárási szabályok ismerete az EGT tagállamaiban történő munkavállaláshoz; B) a szakmai követelmény: - adott vállalkozás esetén a munkajogi előírások értelmezése; - a munkavállalói jogok és kötelezettségek ismerete; - munka világában az értékrend ismerete és betartása; - a munkáltatói elvárásoknak megfelelő magatartás és teljesítmény; - álláskeresési technikák alkalmazása (szakmai önéletrajz készítés) interjúkon siker elérése; - alkalmazkodás az önfoglalkozási korlátokhoz, a vállalkozás szakmai és jogi kereteihez; - alkalmazkodás a hazai és a nemzetközi munkaerő piaci változásokhoz. Szakmai idegen nyelvi alapszintű ismeretek A) főbb kompetenciák, szakmai készségek: - alapszintű szakmai beszédkészség; - alapszintű szakmai szöveg hallás utáni megértése; - olvasott szakmai szöveg megértése, szakmai alapszintű nyelvtudás az írásbeli válasz elkészítéséhez; B) a szakmai követelmény: - szakmai idegen nyelven alapfokon történő kommunikáció megfelelő általános és szakmai szókincs birtokában, írásban és szóban; - szakmai idegen nyelvi szöveg megértése és fordítása (idegen nyelvről anyanyelvre); - szakmai idegen nyelvű szoftverek használata a munka során, útmutatás alapján, a kezelőfelületek használata, a felhasználónak készített leírások, üzenetek megértése és alkalmazása. Szakmai információ feldolgozási alapismeretek A) főbb kompetenciák, szakmai készségek: - szakmai informatikai programok felhasználói szintű ismerete és alkalmazási képesség annak használatával kapcsolatban; - infokommunikációs rendszerek használata; - logikus gondolkodás, felelősségtudat a szakmai feladatok megoldásában; B) a szakmai követelmény: - problémák/feladatok megoldásában a vállalat/vállalkozás információs és kommunikációs rendszereinek szakszerű használata; - a döntési folyamatokban az információs rendszer és adatbázisának aktív használata; - számítógép hálózati szolgáltatások ismerete és alkalmazása adott feladatok megoldásához; - adatbázisok tervezése, létrehozása, továbbá a meglévő adatbázisokból lekérdezési feladatok meghatározása és megoldása adott szakmai cél szerint. Kommunikációs ismeretek A) főbb kompetenciák, szakmai készségek:

7


- szakmai kommunikáció megértése és szakszerű alkalmazása szóban és írásban; - az adott szakma/szakmacsoport témakörében anyanyelven eredményes szakmai kommunikáció; - fejlett beszédkészség, megfelelő szakmai szókincs, nyelvhelyesség, közérthetőség; - időtervezés, információátadás; B) a szakmai követelmény: - tárgyalások tervezése, szervezése és vezetése, a kommunikációs eszköztár használata a tárgyalástechnika és az üzleti szabályok figyelembevételével; - a szakmai álláspontok meggyőző képviselete; hiteles kommunikáció; érvelési technikák és a szakmai érvrendszer ismerete, használata, képviselete; - együttműködés a szakmai partnerekkel, helyi és regionális önkormányzatokkal, kamarákkal, kormányhivatallal, médiával és a munkatársakkal, új üzleti kapcsolatok építése, sikeres kommunikáció az üzleti élet valamennyi szereplőjével; - üzleti levél/üzenetkészítés; - valamennyi kommunikációs módszer és technika ismerete és szakszerű alkalmazása. 8.2. Szakmai kompetenciák érvényesülése – Szakképzési (szakirányok szerinti) modul a) A képzésben elsajátítandó tudás, ismeret: − a kommunikáció elmélete, kommunikációs készségfejlesztés, szabályozott társadalom, információ és társadalom, a kommunikáció fontosabb színterei és eszközei; − a kommunikáció és a tömegkommunikáció (média) társadalomtörténete, hatásmechanizmusai és működése, a társadalmi kommunikáció gyakorlati funkciói; − a társadalmi – és tömegkommunikáció interpretációi és gyakorlati alkalmazási területei; − a tömegkommunikáció (média) szabályozottsága és gyakorlati alkalmazása); − a társadalmi – és tömegkommunikáció interpretációi és gyakorlati alkalmazási területeinek eszközei; − tömegkommunikációs (média) eszközök, mediatizált infokommunikációs gyakorlat; b) készségek, képességek: − önállóság és felelősség a munkafeladatokban; − a társadalmi-, tömegkommunikációhoz (média) kapcsolódó alapfogalmak és működési alapelvek elsajátítása és alkalmazása a társadalmi és a tömegkommunikációhoz (média) kapcsolódó alapfogalmak és működési alapelvek alkalmazása a gyakorlatban; − a nonverbális és verbális kommunikációs technikák alkalmazása az ügyfélszolgálati munka során; − a társadalmi- és tömegkommunikáció (média) különböző területeinek és összefüggéseinek meglátása, a megfelelő infokommunikációs eszközök alkalmazása; − a társadalmi és tömegkommunikáció alapvető elméleteinek, igényeinek megfelelő produktív munkavégzés; − a tömegkommunikáció (média) intézményeiben szakmai tudásuknak megfelelő munkakörök, feladatok ellátása, ebben a szektorban dolgozó felsővezetők munkájának támogatása; − együttműködő, kezdeményező, kapcsolatteremtő képességek, kommunikációs készség, hatékony munkavégzés. 8.3. Kompetenciák megszerzése, érvényesülése – áttekintő táblázat Kompetencia

Tantárgy, melyben a kompetencia megvalósul

Modul, melyben a tantárgy van

Ismeretátadás és ellenőrzés módja

• közös kompetencia modul • szakképzési modul:

gyakorlat, gyakorlati jegy

a) A képzésben elsajátítandó tudás, ismeret: kommunikációs készségfejlesztés

• Kommunikáció alapjai • Írásgyakorlat, Beszédtechnika gyakorlat, Prezentációs gyakorlat • Kreatív írás, Szerkesztő-riporteri, műsorvezetői és bemondói

8


stúdiógyakorlatok

szabályozott társadalom

információ és társadalom, mediatizált infokommunikációs gyakorlat

a kommunikáció szabályozottsága, fontosabb színterei és eszközei, gyakorlati funkciói

a kommunikáció és a tömegkommunikáció (média) társadalomtörténete

• Társadalomismeret 1-2., Társadalom és szociálpolitika, Közgazdasági ismeretek, Jogi ismeretek • Számítástechnika alapjai • Hálózati kommunikáció • Online kommunikáció

• A szóvivő munkája, Közösségi kommunikáció, Sajtó- és médiakapcsolatok • Televíziós műfajok, Rádiós műfajok, Az írott sajtó műfajai, Civil média, Sajtó-és médiakapcsolatok • Gazdaság- és társadalomtörténet előadás • A technomédiumok története előadás

a kommunikáció és a tömegkommunikáció (média) hatásmechanizmusai és működése

• Marketing és reklámkommunikáció • A populáris kultúra műfajai

a társadalmi kommunikáció és a tömegkommunikáció interpretációi és gyakorlati alkalmazási területei, eszközei

• Az intézményi kommunikáció elemzése, CSR – pr kampányok elemzése, Sajtódiskurzus-elemzés, imázs-menedzsment • A sajtó intézményei és műfajai, Az írott sajtó műfajai, Rádiós műfajok, Televíziós műfajok

tömegkommunikációs (média) eszközök

• Intézményi arculattervezés, Imázs-menedzsment, Vizuális kommunikáció • Televíziós műfajok, Sajtófotóismeretek, Írott sajtó műfajai, Rádiós műfajok, Vizuális kommunikáció

b) Készségek, képességek: önállóság és felelősség a munkafeladatokban, produktív

• Kommunikáció alapjai, Munkaerő-piaci ismeretek

9

kommunikátor szakirány • szakképzési modul: moderátor képzési terület szerinti közös modul • közös kompetencia modul • szakképzési modul: kommunikátor szakirány • szakképzési modul: moderátor • szakképzési modul: kommunikátor szakirány • szakképzési modul: moderátor • szakképzési modul: kommunikátor szakirány • szakképzési modul: moderátor szakirány • szakképzési modul: kommunikátor szakirány • szakképzési modul: moderátor szakirány • szakképzési modul: kommunikátor szakirány • szakképzési modul: moderátor szakirány • szakképzési modul: kommunikátor szakirány • szakképzési modul: moderátor szakirány • közös kompetencia

elmélet, kollokvium gyakorlat, gyakorlati jegy elmélet, kollokvium

elmélet, kollokvium, gyakorlat, gyakorlati jegy

elmélet, kollokvium



elmélet, kollokvium és gyakorlat, gyakorlati jegy

gyakorlat, gyakorlati jegy,


munkavégzés, együttműködő, kezdeményező, kapcsolatteremtő képességek, kommunikációs készség a tömegkommunikációhoz (média) kapcsolódó alapfogalmak, működési alapelvek alkalmazása a gyakorlatban, a megfelelő infokommunikációs eszközök alkalmazása

a nonverbális és verbális kommunikációs technikák alkalmazása az ügyfélszolgálati munka során

a szervezeti kommunikáció és a média intézményeiben szakmai tudásuknak megfelelő munkakörök, feladatok ellátása, ebben a szektorban dolgozó felsővezetők munkájának támogatása

• Imázs-menedzsment • Az intézményi kommunikáció elemzése, Intézményi arculattervezés, CSR – pr kampányok elemzése, Sajtódiskurzus-elemzés, Imázsmenedzsment, Hálózati kommunikáció • A sajtó intézményei és műfajai, Az írott sajtó műfajai, Rádiós műfajok, Televíziós műfajok, vonatkozó stúdiógyakorlatok, Online kommunikáció • Kommunikáció alapjai • Beszédtechnika gyakorlat, Az intézményi kommunikáció elemzése, Közkapcsolatok

• Protokoll és rendezvényszervezés, A szóvivő munkája, CSR, Sajtó- és médiakapcsolatok, Az intézményi kommunikáció elemzése, Közkapcsolatok, Prezentációs gyakorlat, Magyar helyesírás gyakorlat • Protokoll és rendezvényszervezés, Sajtó- és médiakapcsolatok

modul • szakképzési modul modul: kommunikátor szakirány • szakképzési modul: moderátor szakirány

• közös kompetencia modul • szakképzési modul: kommunikátor szakirány • szakképzési modul: kommunikátor szakirány • szakképzési modul: moderátor szakirány

elmélet, kollokvium elmélet, kollokvium, gyakorlat, gyakorlati jegy

gyakorlat, gyakorlati jegy, elmélet, kollokvium

elmélet, kollokvium, gyakorlat, gyakorlati jegy,

9. A besorolási szak nyilvántartásba vételi adatai A Debreceni Egyetem által bejelentett képzés adatai: a) megnevezés: kommunikáció- és médiatudomány alapképzési szak b) esetleges szakirányok: nincs c) megszerezhető végzettség: alapfokozat d) szakképzettség: kommunikátor d) engedélyek száma: Szenátus: 47/2005.V.5. Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság: 2006/5/VII/3/8. e) nyilvántartásba vétel ideje: 2006. július 6. f) meghirdetés kezdetének ideje: 2006/2007. tanév g) meghirdetés végének ideje: n.a. h) szakfelelős oktató neve: Iványi Zsuzsanna i) esetleges képzési együttműködések: nincs j) képzés helye: Debrecen 10. A szakképzés szempontjából a felsőoktatási szakképzésbe történő belépés sajátos feltételei: 10.1. Az egészségügyi alkalmassági követelmények Nincs. 10.2. A szakmai, pályaalkalmassági követelmények

10


Személyes adottságok: egészséges hangképzési bázis, érthető, jól tagolt beszéd, megnyerő fellépés. Személyes-, társas- és módszerkompetenciák: probléma-elemzési és -feltárási készség, kapcsolatteremtő-készség, logikus gondolkodás, rendszerező készség, gyakorlatias feladatértelmezés, helyzetfelismerés, döntésképesség, kommunikációs rugalmasság, a szaknyelvi készségekre és a kommunikációs ismeretekre épülő problémamegoldó készségek kompetens alkalmazása. Az intézményi és az üzleti beszédhelyzetek igényeinek megfelelően a szervezeti és üzleti intelligenciára épülő problémamegoldó készségek gyors, dinamikus, kompetens alkalmazási képessége. Együttműködő, kezdeményező, kapcsolatteremtő képesség, kommunikációs készség, önismeret, kritikai önreflexió, felelősségtudat, hatékony és sikerorientált gondolkodás. 11. A szakmai gyakorlat szakmai követelményei A szakmai gyakorlat a képzés negyedik félévében: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felsőoktatási gyakorlóhelyi nyilvántartásában szereplő szervezetnél végzett gyakorlat. 12. Az idegen nyelvi követelmények A felsőoktatási szakképzésben a szakképzettség megszerzéséhez legalább alapfokú (B1) komplex típusú államilag elismert szaknyelvi vizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges 13. A felsőoktatási szakképzés képzési módszerei (Kidolgozás folyamatban.) 14. A felsőoktatási szakképzés értékelési rendszere, az értékelés módszerei modulonként (Kidolgozás folyamatban.) 15. A képzési szakon való továbbtanulás esetén a beszámítandó kreditek száma, továbbá a szakmai követelmény teljesítéseként elismerhető előzetesen megszerzett tudás, munkatapasztalat beszámításának egyéb feltételei Megfeleltetési követelmények: • a besorolási szakon való továbbtanulás esetén a beszámítandó kreditek száma: 90 kredit • a képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit 15.1. A Kommunikáció- és médiatudomány BA szakra (ezen belül Szervezeti kommunikátor

specializációra) történő felvétel esetén A Kommunikáció- és médiatudomány BA szakra (ezen belül Szervezeti kommunikátor specializációra) történő felvétel esetén az alábbi tárgyak és kreditértékek kerülnek beszámításra: Kommunikáció és média felsőoktatási szakképzés

Óraszám

Kredit

Valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja Kommunikáció alapjai 2 3 Számítástechnika alapjai 2 3

DE Kommunikáció- és médiatudomány (BA) (Szervezeti kommunikátor specializáció)

Munkaerő-piaci ismeretek

2

3

Kommunikációs készségfejlesztés Információ és kommunikáció: Bevezetés a kommunikációelméletbe II. Szervezetszociológia

Szakmai idegen nyelvi alapok

2

3

Kultúraközi kommunikáció II.

11

Óraszám

Kredit

2 2

3 3

2

3

2

3


A képzési terület szerinti közös modul Pszichológia

2

3

A pszichológia főbb területei

2

3

Társadalomismeret 1.

2

3

Bevezetés a szociológiába

2

3

Közgazdasági ismeretek

2

3

Médiagazdaságtan

2

3

Jogi ismeretek

2

3

Médiajog és médiaetika

2

3

Társadalom- és szociálpolitika

2

3

A politikatudomány alapjai

2

3

2

3

Az Európa-eszme és az integráció története Bevezetés a média tanulmányozásába

2

3

2

3

Marketingés reklámkommunikáció Protokoll és rendezvényszervezés

2

3

2

3

2

3

2

3

2

3


Kutatás-módszertani 2 alapismeretek A szakképzési modul (kommunikátor szakirány) Marketingés reklámkommunikáció Protokoll és rendezvényszervezés

3

2

3

2

3

2

3

Az intézményi kommunikáció elemzése (nonprofit PR) Bevezetés a gazdaságés társadalomtörténetbe Beszédtechnika gyakorlat

2

3

2

3

Az intézményi kommunikáció elemzése (nonprofit PR) Bevezetés a gazdaságés társadalomtörténetbe Beszédtechnika

Magyar helyesírás gyakorlat

2

3

Magyar helyesírás

2

3

Közkapcsolatok (PR)

2

3


2

3

Sajtó- és médiakapcsolatok

2

3


2

3

Imázs-menedzsment

2

3

Imázs-menedzsment

2

3

Sajtódiskurzus-elemzés

2

3


2

3

Prezentációs technológiák

2

3


2

3

Írásgyakorlat

2

3

Írásgyakorlat

2

3

2

3

2

3

CSR – pr kampányok elemzése, hírnévmenedzsment A szóvivő munkája

2

3

2

3


Stilisztika

2

3

Stilisztika

2

3

Intézményi arculattervezés

2

3


2

3

Közösségi kommunikáció

2

3


2

3

Hálózati kommunikáció

2

3


2

3

Vizuális kommunikáció

2

3


2

3

összesen

90

összesen

90

Összes beszámítható:

90

15.2 A Kommunikáció- és médiatudomány BA szakra (ezen belül Újságíró specializációra) történő

felvétel esetén

12


A Kommunikáció- és médiatudomány BA szakra (ezen belül Újságíró specializációra) történő felvétel esetén az alábbi tárgyak és kreditértékek kerülnek beszámításra: Kommunikáció és média felsőoktatási szakképzés

Óraszám

Kredit


DE Kommunikáció- és médiatudomány (BA) (Újságíró specializáció)

Óraszám

Kredit

2 2

3 3

2

3


2

3



2

3


2

3

Pszichológia

2

3


2

3


2

3


2

3


2

3

Médiagazdaságtan

2

3

Jogi ismeretek

2

3


2

3


2

3


2

3

2

3

2

3

2

3


2

3

A technomédiumok története

2

3


2

3

Televíziós műfajismeret

2

3


2

3

Imázs-menedzsment

2

3

Imázs-menedzsment

2

3

Protokoll és rendezvényszervezés

2

3


2

3


2

3


2

3

Rádiós műfajok

2

3

Rádiós műfajok

2

3

Sajtófotó-ismeretek

2

3


2

3 3

3

Szerkesztő-riporteri, műsorvezetői és bemondói stúdiógyakorlatok

2

2 2

3

A sajtó intézményei és műfajai

2

3

A populáris kultúra műfajai

2

3


2

3


2

3


2

3

Kreatív írás

2

3

Kreatív írás

2

3

2

3

2

3

2

3

Az írott sajtó műfajai: publicisztika, riport, interjú Lapszerkesztési ismeretek

2

3

2

3

Online-kommunikáció

2

3

2

3

Hírszerkesztés, hírelemzés az írott sajtóban

2

3

A képzési terület szerinti közös modul

Társadalomismeret 2. Kutatás-módszertani alapismeretek A szakképzési modul (moderátor szakirány)

Szerkesztő-riporteri, műsorvezetői és bemondói stúdiógyakorlatok A sajtó intézményei és műfajai

Az írott sajtó műfajai: publicisztika, riport, interjú Lapszerkesztési ismeretek Online-kommunikáció Hírszerkesztés, írott sajtóban

hírelemzés

az

13


Televíziós stúdiógyakorlat Újságírás

műfajok

Civil média

Televíziós műfajok stúdiógyakorlat

2

3

3

Újságírás

2

3

3

Civil média

2

3

2

3

2 2 összesen

90

összesen

90


90

15.3 Kommunikáció- és médiatudomány BA diplomával rendelkezők (ezen belül Szervezeti kommunikátor

specializáció) esetében Kommunikáció- és médiatudomány BA diplomával rendelkezők (ezen belül Szervezeti kommunikátor specializáció) esetében az alábbi tárgyak és kreditértékek kerülnek beszámításra: DE Kommunikáció- és médiatudomány (BA) (Szervezeti kommunikátor specializáció)

Kommunikáció és média felsőoktatási szakképzés

Óraszám

Kredit

Kommunikációs készségfejlesztés Információ és kommunikáció: Bevezetés a kommunikációelméletbe II. Szervezetszociológia Kultúraközi kommunikáció II.

2 2

3 3

2 2

3 3

A pszichológia főbb területei Bevezetés a szociológiába Médiagazdaságtan Médiajog és médiaetika A politikatudomány alapjai Az Európa-eszme és az integráció története Bevezetés a média tanulmányozásába

2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3

Munkaerő-piaci ismeretek Szakmai idegen nyelvi alapok A képzési terület szerinti közös modul Pszichológia Társadalomismeret 1. Közgazdasági ismeretek Jogi ismeretek Társadalom- és szociálpolitika Társadalomismeret 2.

2

3

Kutatás-módszertani alapismeretek

Óraszám

Kredit

Valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja Kommunikáció alapjai 2 3 Számítástechnika alapjai 2 3 2 2

3 3

2 2 2 2 2

3 3 3 3 3

2

3

2

3

A szakképzési modul (kommunikátor szakirány) Marketingés reklámkommunikáció Protokoll és rendezvényszervezés

2

3

2

3

Az intézményi kommunikáció elemzése (nonprofit PR) Bevezetés a gazdaságés társadalomtörténetbe Beszédtechnika

2

3

2

3

2

Magyar helyesírás

Marketingés reklámkommunikáció Protokoll és rendezvényszervezés

2

3

2

3

2

3

2

3

3

Az intézményi kommunikáció elemzése (nonprofit PR) Bevezetés a gazdaságés társadalomtörténetbe Beszédtechnika gyakorlat

2

3

2

3

Magyar helyesírás gyakorlat

2

3


2

3


2

3


2

3


2

3

Imázs-menedzsment

2

3

Imázs-menedzsment

2

3


2

3


2

3


2

3


2

3

14


Írásgyakorlat

2

3

Írásgyakorlat


2

3

2

3


Stilisztika

2

3


2


2

3

2

3

2

3

Stilisztika

2

3

3


2

3

2

3


2

3


2

3


2

3


2

3


2

3

összesen

90

összesen

90


90

15.4 Kommunikáció- és médiatudomány BA diplomával rendelkezők (ezen belül Újságíró specializáció)

esetében Kommunikáció- és médiatudomány BA diplomával rendelkezők (ezen belül Újságíró specializáció) esetében az alábbi tárgyak és kreditértékek kerülnek beszámításra: DE Kommunikáció- és médiatudomány (BA) (Újságíró specializáció)

Kommunikáció és média felsőoktatási szakképzés

Óraszám

Kredit

Kommunikációs készségfejlesztés Információ és kommunikáció: Bevezetés a kommunikációelméletbe II. Szervezetszociológia Kultúraközi kommunikáció II.

2 2

3 3

2 2

3 3

A pszichológia főbb területei Bevezetés a szociológiába Médiagazdaságtan Médiajog és médiaetika A politikatudomány alapjai

2 2 2 2 2

3 3 3 3 3

Munkaerő-piaci ismeretek Szakmai idegen nyelvi alapok A képzési terület szerinti közös modul Pszichológia Társadalomismeret 1. Közgazdasági ismeretek Jogi ismeretek Társadalom- és szociálpolitika


2

3


2

3


Óraszám

Kredit

Valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja Kommunikáció alapjai 2 3 Számítástechnika alapjai 2 3 2 2

3 3

2 2 2 2

3 3 3 3

2

3

2

3

2

3

A szakképzési modul (moderátor szakirány) A technomédiumok története

2

3


2

3


2

3


2

3

Imázs-menedzsment

2

3

Imázs-menedzsment

2

3


2

3


2

3


2

3


2

3

Rádiós műfajok

2

3

Rádiós műfajok

2

3

15



2

3


2

3

Szerkesztő-riporteri, műsorvezetői és bemondói stúdiógyakorlatok A sajtó intézményei és műfajai

2

3

Szerkesztő-riporteri, műsorvezetői és bemondói stúdiógyakorlatok

2

3

2

3

A sajtó intézményei és műfajai

2

3


2

3


2

3


2

3


2

3

Kreatív írás

2

3

Kreatív írás

2

3


2

3

2

3

2

3


2

3


2

3


2

3

Hírszerkesztés, hírelemzés az írott sajtóban Televíziós műfajok stúdiógyakorlat Újságírás

2

3

2

3

2

3

Hírszerkesztés, hírelemzés az írott sajtóban Televíziós műfajok stúdiógyakorlat

2

3

2

3

Újságírás

2

3

Civil média

2

3

Civil média

2

3

összesen

90

összesen

90


90

15.5 A Szociális munka BA szakra történő felvétel esetén A Szociális munka BA szakra történő felvétel esetén az alábbi tárgyak és kreditértékek kerülnek beszámításra: Kommunikáció és média Óraszám Kredit felsőoktatási szakképzés Valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja Kommunikáció alapjai 2 3 Számítástechnika alapjai 2 3

DE Szociális munka (BA)

Óraszám

Kredit

2 2

? 2

2

?


2

3

Kommunikációs tréning Információtechnológiai ismeretek a szociális munkában Foglalkoztatáspolitika


2

3

Idegennyelvi gyakorlat

2

?

Pszichológia

2

3

Pszichológia 1.

2

3


2

3


2

3


2

3

Közgazdaságtudomány

2

3

Jogi ismeretek

2

3

Jogi ismeretek 1.

2

3


2

3

Társadalom- és szociálpolitika 1.

2

3


2

3


2

2

2

3

Kvantitatív és kvalitatív módszerek a szociológiában I. összesen

2

3


Kutatás-módszertani alapismeretek összesen

33

16

30



15.6 A Szociális munka BA diplomával rendelkezők esetében A Szociális munka BA diplomával rendelkezők esetében az alábbi tárgyak és kreditértékek kerülnek beszámításra: DE Szociális munka (BA)

Kommunikáció és média Óraszám Kredit felsőoktatási szakképzés Valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja Kommunikáció alapjai 2 3 Számítástechnika alapjai 2 3

Óraszám

Kredit

Kommunikációs tréning Információtechnológiai ismeretek a szociális munkában Foglalkoztatáspolitika

2 2

? 2

2

?


2

3

Idegen nyelvi gyakorlat

2

?


2

3

2

3

A képzési terület szerinti közös modul Pszichológia I.

2

3

Pszichológia

Társadalomismeret I.

2

3


2

3

Közgazdaságtudomány

2

3


2

3

Jogi ismeretek I.

2

3

Jogi ismeretek

2

3

Társadalom- és szociálpolitika I.

2

3


2

3


2

2


2

3

Kvantitatív és kvalitatív módszerek a szociológiában I. összesen

2

3


2

3

összesen

33


15.7 A Szociális munka felsőoktatási szakképzettséggel rendelkezők Kommunikáció- és médiatudomány BA szakra

történő felvétele esetén A Szociális munka felsőoktatási szakképzettséggel rendelkezők Kommunikáció- és médiatudomány BA szakra történő felvétele esetén az alábbi tárgyak és kreditértékek kerülnek beszámításra: Szociális munka felsőoktatási Óraszám Kredit szakképzés Valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja Kommunikáció alapjai 2 3 Számítástechnika alapjai 2 3

DE Kommunikáció- és médiatudomány (BA)

Óraszám

Kredit

2 2

3 3

2

3


2

3



2

3


2

3

Pszichológia

2

3


2

3


2

3


2

3


17



2

3

Médiagazdaságtan

2

3

Jogi ismeretek

2

3


2

3


2

3


2

3

2

3

2

3

2

3

Az Európa-eszme és az integráció története Bevezetés a média tanulmányozásába összesen

2

3

Társadalomismeret 2. Kutatás-módszertani alapismeretek összesen

33

33


33

15.8 A Kommunikáció- és médiatudomány BA diplomával Szociális munka felsőoktatási szakképzésre történő

felvétele esetében A Kommunikáció- és médiatudomány BA diplomával Szociális munka felsőoktatási szakképzésre történő felvétele esetében az alábbi tárgyak és kreditértékek kerülnek beszámításra: DE Kommunikáció- és médiatudomány (BA)

Szociális munka felsőoktatási szakképzés

Óraszám

Kredit

Óraszám

Kredit


2 2

3 3


2

3


2

3


2

3


2

3

A képzési terület szerinti közös modul A pszichológia főbb területei

2

3

Pszichológia

2

3


2

3


2

3

Médiagazdaságtan

2

3


2

3


2

3

Jogi ismeretek

2

3


2

3


2

3

Az Európa-eszme és az integráció története Bevezetés a média tanulmányozásába összesen

2

3


2

3

2

3


2

3

33

összesen


33 33

15.9 OKJ-képzésekből érkező hallgatók esetében Az 54 346 01 Irodai asszisztens és az 54 346 01 Ügyviteli titkár OKJ-képzésekből érkező hallgatók tanulmányaiból 50 kredit értékben tudunk modultárgyakat elszámolni, ha van megegyezőség. Vonatkozó követelménymodulok: • 63. Ügyviteli folyamatok alkalmazása 10063-12 • 67. Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés 10067-12 18


• • • • • •

68. Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés 10068-12 69. Irodai asszisztensi feladatok 10069-12 70. Munkahelyi kommunikáció 10070-12 71. Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven 10071-12 72. Rendezvény- és programszervezés 10072-12 73. Titkári ügyintézés 10073-12

16. A teljes idejű képzésre (részidős képzésre, távoktatásra) vonatkozó tanterv, óra-, vizsgaterv, továbbá tantárgyi programok 16.1. Nappali tagozatos munkarendű mintatanterv (óraszám: óra/hét, számonkérés jellege) A képzés heti 5 napos képzési renddel kerül megszervezésre.

1. félév

2. félév

Óra

3. félév

Óra kr

Óra

Köv

ea gy

kr

Óra

Köv

kr

ea gy

Általános alapozó modul (12 kredit) Kommunikáció alapjai 0 2 3 Számítástechnika alapjai 0 2 3

4. félév Köv

ea gy

kr

Köv

ea gy

Beszámított kredit

Tantárgy csoportok Tantárgyak

2. szakképzési évfolyam Kredit

1. szakképzési évfolyam

Előtanulmány

Általános alapozó modul (12 kredit)

gy gy


2

0

3

k


0

2

3

gy

Összesen

2

6

12

12

Óra

Óra

Óra

kr Köv ea gy

kr Köv ea gy

Képzési terület szerinti modul (21 kredit) Társadalomismeret 1. 2 0 3 Közgazdasági ismeretek 2 0 3

k

Jogi ismeretek

k

2

3. félév

0

3

2

0

3

k

2

0

3

k


2

0

3

k


2

0

3

k

8

0 12

0

kr

Köv

ea gy

k

Pszichológia

6

Óra kr Köv

ea gy


Összesen

4. félév


2. félév


1. félév

Előtanulmány




Előtanulmány

Képzési terület szerinti modul (21 kredit)

9

21

Szakképzési modul (kommunikátor szakirány) (87 kredit)


1. félév Óra

2. félév Óra

kr Köv ea gy

2. szakképzési évfolyam 3. félév Óra

kr Köv ea gy

Óra kr Köv

ea gy

19

4. félév kr Köv ea

gy

Kredit


Kommunikáció és média felsőoktatási szakképzési program a KKK szerint, akkreditációs anyag, fejlesztés alatt. Készítették Dr. Oláh Szabolcs és Sebestyén Attila Képzési szak közös moduljai (87 kredit) Marketing- és reklámkommunikáció 2

0

3

k

Protokoll és rendezvényszervezés Az intézményi kommunikáció elemzése Közkapcsolatok (PR)

2

0

3

k

2

0

3

k 2

0

3

k


2

0

3

k

Imázs-menedzsment

2

0

3

k


2

0

3

k


0

2

3

gy

Írásgyakorlat CSR – pr kampányok elemzése, hírnévmenedzsment Gazdaság- és társadalomtörténet

0

2

3

gy 2

0

3

k

2

0

3

k

A szóvivő munkája

0

2

3

gy

Beszédtechnika

0

2

3

gy

Stilisztika

2

0

3

k

Magyar helyesírás

0

2

3

gy


2

0

3

k


2

0

3

k


2

0

3

k


2

0

3

k

Szakmai gyakorlat Összesen

0 560 30 6

0

9

8

4 18

14 6 30

kf

0 560 30

87

1. félév

2. félév

Óra

Óra kr Köv

ea gy

0

3

4. félév

Óra kr Köv

ea gy

Képzési szak közös moduljai (87 kredit) A technomédiumok 2 0 3 története Protokoll és rendezvényszervezés 2 0 3 Rádiós műfajok 2 Szerkesztői-riporteri, műsorvezetői és bemondói stúdiógyakorlatok A sajtó intézményei és műfajai

3. félév Óra kr Köv ea gy

k k k 0

2

3

gy

2

0

3

k


2

0

3

k

Imázs-menedzsment

2

0

3

k


2

0

3

k

Kreatív írás

0

2

3

gy

Az írott sajtó műfajai

0

2

3

gy

Lapszerkesztési ismeretek

2

0

3

k

Online-kommunikáció Hírszerkesztés, hírelemzés az írott sajtóban Televíziós műfajismeret

2

0

3

k

2

0

3

k

2

0

3

k

Televíziós műfajok stúdiógyakorlat

0

2

3

gy

Újságírás gyakorlat

0

2

3

gy

Civil média

2

0

3

k

20

kr ea

gy

Köv





Előtanulmány

Szakképzési modul (moderátor szakirány) (87 kredit)

Kommunikáció és média felsőoktatási szakképzési program a KKK szerint, akkreditációs anyag, fejlesztés alatt. Készítették Dr. Oláh Szabolcs és Sebestyén Attila Sajtófotó-ismeretek

2

0

3

k


2

0

3

k

Szakmai gyakorlat

0 560 30

Összesen

6

0

9

8

4 18

14 6 30

kf

0 560 30

87

1. félév Óra ea gy 14

6

3. félév

Óra kr

Mindösszesen

2. félév Köv

Óra kr

16

4

Óra

Köv

ea gy 30

4. félév

kr ea gy

30

14

6

30

Köv

kr ea

gy

0

560 30

Összes kreditszám

Köv





Előtanulmány

Mindösszesen

120 120

Összesítés: 66 kredit elmélet – 54 kredit gyakorlat (ebből 24 kredit tantermi, 30 kredit gyakorlóhelyi) Az FoSz teljes 120 kreditjéből 90 kreditet befogad az alapszak (a megfelelés 75%). A két szakirány közötti távolság: 79% (a két szakirányban 15-15 különböző és 4-4 azonos tárgy van). Félévenkénti kurzusterhelés a teljes képzésben a kommunikátor szakirányt választók számára: 1. félév: 10 kurzus (30 kredit) 2. félév: 10 kurzus (30 kredit) 3. félév: 10 kurzus (30 kredit) 4. félév: 560 óra összefüggő szakmai gyakorlat (30 kredit) Félévenkénti kurzusterhelés a moderátor szakirányt választók számára: 1. félév: 10 kurzus (30 kredit) 2. félév: 10 kurzus (30 kredit) 3. félév: 10 kurzus (30 kredit) 4. félév: 560 óra összefüggő szakmai gyakorlat (30 kredit) 16.2. Részidő munkarendű mintatanterv (óraszám: óra/félév, számonkérés jellege) Részidős képzésben a tanóra száma a teljes idejű képzés óraszámának legalább 30 %-a. Részidős képzési forma esetén a kontaktórák száma a nappali tagozatra meghatározott órakeret 30 %-a, heti 2 napos képzési renddel. Nappali tagozaton és részidős képzésben (levelező tagozaton) a hallgatók ugyanazokat a tantárgyakat végzik el, vagyis a nappali és a levelező tagozatos képzés tartalmi szempontból teljesen azonos. 16.3. Tantervi programok (tantárgyleírások) Valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy Száma: Jellege/típusa: Közös kompetencia modul Gondozó tanszék/Intézet: Tantárgyfelelős:

Neve: Kreditérték:

21

Kommunikáció alapjai 3 kredit


Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: Azoknak az alapvető ismereteknek az elsajátítása illetve gyakorlása, amelyek az üzleti élet területén az írásbeli és szóbeli kommunikáció hatékonyságát döntően befolyásolják. A tanulók megismerkednek az üzleti életben gyakran előforduló írásos és szóbeli kommunikációs formákkal, az e-kommunikáció területével és sajátos szabályaival, a kommunikációs helyzetek alaki és tartalmi követelményeivel. Bepillantást nyernek a közéleti/üzleti életben előforduló gyakoribb kommunikációs helyzetekbe, gyakorolják ezek előkészítését, kipróbálják a folyamatokat, megtanulják a hozzájuk kapcsolódó protokollt. Megismerik a szóbeli kommunikációs formákat, és a hozzájuk kapcsolódó írásos dokumentumokat. Megismerkednek az üzleti életben alkalmazott e-kommunikációs formákkal és alkalmazásuk szabályaival. A tantárgy oktatásának fontos célja, hogy szerepjátékok segítségével fejlessze a tanulók önismeretét, és lehetővé tegye, hogy a tanulók szembesüljenek saját kommunikációs készségeikkel és stílusukkal, azok hatékonyságával, probléma-meglátó, és megoldó képességeikkel. A tantárgy felkészíti a hallgatót a teamben való munkára, a csoportos kommunikációs helyzetekben való aktív közreműködésre A tantárgy keretében a tanulók áttekintést kapnak az interkulturális kommunikáció konfliktusforrásairól és a konfliktusok megoldási lehetőségeiről is. A tantárgy tartalma: Kommunikáció a személyes kapcsolatokban: Az interperszonális kommunikáció gyakorlati kérdései, hogyan tudunk figyelni egymásra, hogyan győzzük meg egymást arról, hogy pontosan értettük a másik felet. Az üzleti kommunikáció „face to face” formáinak meghatározó jelentősége az üzleti élet sikerességében. A feedback gyakorlati alkalmazása, az interperszonális kommunikáció hatékonyságát meghatározó tényezők. A kommunikáció gátjai, és azok a tényezők, amelyek képesek torzítani a kommunikáció hatékonyságát. A torzító tényezők kikapcsolása, a kommunikációs gátakon való átlépés eszközei, különösen a pszichológiai gátak esetén. Az érvelés, meggyőzés technikái. Az egyedi, hatékony, vonzó kommunikációs stílus kialakítása, az önismeret jelentősége. Telekommunikáció az üzleti életben: az üzleti életben megjelent új kommunikációs csatornák alkalmazása. Kialakult szabályrendszereik, etikájuk, szokásaik és jól felismerhető tendenciáik. Az Internet, és vele az e-mail, a voice-mail, a Skype, az MSN és a hasonló kapcsolatteremtésre alkalmas csatornák lehetőségei és korlátjai. A konferencia-beszélgetések illetve a videokonferencia kommunikációs sajátosságai. Konfliktusok a kommunikációban: A kommunikáció folyamatában rejlő buktatók. A kommunikáció gátjai, mint konfliktusok forrásai. Az interperszonális kommunikáció mint konfliktusforrási. Eric Berne Tranzakció Analízise, a kommunikációs konfliktusok feltárásának és kezelésének egyik népszerű és elterjedt eszköze. Az un. Én-állapotok és a kommunikációs szabályok,a kommunikáció folyamata és a létrejövő konfliktusok. Az üzleti élet játszmáinak kezelése. Thomas Gordon és Marshall B. Rosenberg módszerei, az erőszakmentes kommunikáció perspektívái, mint a hosszú távú üzleti kapcsolatok létrejöttének és fenntartásának módszerei. Kommunikáció a konfliktusokban: Az üzleti élet konfliktusai az üzleti kapcsolatok természetes velejárói, az üzleti kapcsolatok fejlődésének motorjai. A konfliktusokra adott kommunikációs reakciók, a kommunikáció beszűkítése, a szegregáció és a konfliktusok eszaklációja. A megfelelő kommunikációs szabályok létrehozása, betartása, a konfliktus időbeli felismerése, az empátia, a másik fél szándékainak megértése, mint hatékony kommunikációs stratégia üzleti konfliktusok esetére. Az emberek közötti jelentős különbségek a konfliktusok észlelésében és a konfliktuskezelési stratégiában. A hosszú távú kapcsolatokban alkalmazható komplex konfliktuskezelési stratégiák Az üzleti életben megvalósítható érdekérvényesítési módok és a személyiség kapcsolata, az önérvényesítési stratégiák. Az érdekek feltárásának és megfelelő egyeztetésének kommunikációja. A kompromisszumok és az alku folyamata. Az alku jelentősége, korlátai, módszertana. Az együttműködés kommunikációja: A hosszú távú üzleti kapcsolatokat akadályozó ellentétek. Az együttműködés és a bizalom felépítése. Az együttműködési megállapodások létrehozása, a szerződési struktúra kialakítása, a szerződésbe épített garanciák rendszere, az együttműködés nyelvi reprezentációja. Az együttműködés kommunikációja, mint sajátos szabályrendszer. Az érdekek egyeztetésének és a manifesztált érdekek kölcsönös jóváhagyásának rendszere. Az együttműködés metakommunikatív jelzései, az empátia szerepe az együttműködésben. Kultúra és kommunikáció:

22


A szervezeti kultúra, mint a szervezeti kommunikáció közege. Szervezeti kultúra és kommunikációs struktúrák. Nemzeti kultúra – szervezeti kultúra és a globalizáció. Az öltözködés, a tárgyalási stílus, az ajándékozási szokások, a megbeszélések színhelyéül szolgáló tárgyalók berendezése. A szervezeti kommunikáció, mint a szervezeti kultúra alakításának eszköze. Az interkulturális kommunikáció problémái. A gazdaság további kultúraképző közegei: a szakmai közösségek és kommunikációjuk. Az üzleti-szervezeti kommunikáció szóbeli formái: A szervezeten belül zajló szóbeli kommunikáció alaphelyzetei: „alkalmazott interperszonális kommunikáció”. A prezentációk, tájékoztatók, a személyes megbeszélések, értekezletek, az interjúk, a teljesítményértékelő megbeszélések, mint a szóbeli kommunikáció formái. Szóbeli kommunikáció és időgazdálkodás: a mondanivaló megfelelő strukturálása, az önálló kommunikációs stílus. A felkészülés jelentősége, módszerei és a tapasztalatok felhasználása. A szervezetben létező szabályok és hatások a kommunikációra. Az üzleti élet írásbeli kommunikációja : A modern szervezetek működésének egyik alapkérdése az információk megfelelő hatékonyságú gyűjtése és elosztása. Az üzleti dokumentációk előkészítése: az igényfelmérés és adatgyűjtés, az összegyűjtött adatok elemzése és értékelése. A megfelelő formában és stílusban történő kibocsájtás, az írott dokumentumok elkészítésének alaplépései. A szervezet belső írásos kommunikációja:a különböző jelentések, beszámolók elkészítése, a javaslatok, előterjesztések, döntés előkészítő iratok létrehozása. A szervezeti változások előkészítése: megvalósíthatósági tanulmányok írása. Az írásbeli kommunikációt befolyásoló PR stratégia, a kultúra közvetítése. A sikeres szervezetek hatékony PR tevékenysége: hogyan lesz a munkatárs a szervezet képviselője. Az írott kommunikáció az üzleti élet folytonosságának, biztonságának, ellenőrizhetőségének záloga. Az írott kommunikáció formái: a levelek, tájékoztatók, prospektusok, ajánlatok, szerződések, jegyzőkönyvek, emlékeztetők, értékelések, előterjesztések, jelentések, beszámolók. Az említett formák stílusa, szerkezete, külleme és „etikettje”. Általános, és a konkrét szervezet által meghatározott szabályok. E-kommunikáció a szervezetben: új szabályok és új „etikett”. (Az elektronikus kommunikáció sajátos PR és marketing eszközei: fax, WEB, e-mail, stb.) A szervezet vertikális kommunikációja: az információgyűjtés és az információ elosztás, a horizontális kommunikáció mint szakmai munkamegosztás és funkcionális kapcsolat. Team-kommunikáció: A korszerű szervezetek gyakran alkalmazott csoportműködési formája a team, vagy „feladatcsoport”. A team sajátos szerepmegosztása és speciális kommunikációs módszerei. A csoportdöntések meghozatalának sajátos kommunikációs technikái. A brain-storming, az NCM, és a csoportos döntések más módszerei. A csoportos problémamegoldó módszerek kommunikációs szabályai. Az értekezleti szerepek és megbeszélések hatékonyságát támogató szabályok. A team kommunikációjának hagyományos és elektronikus eszközei. Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikáció és média FoSz őszi (1) 0+2 gyakorlati jegy felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: Göndör András: Üzleti kommunikáció (a TEAM ACADEMY céljára kidolgozott tananyag) Ajánlott irodalom: Dr. Fodor L.- Göndör A.- Vörösné dr. Keszler E.- Neményiné dr. Gyimesi I. (szerk): A kommunikáció alapjai (szemelvénygyűjtemény), Perfekt, Budapest, 2003. Előtanulmányi rend Nincs

23


TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy Száma:

Neve:

Számítástechnika alapjai 3

Jellege/típusa: Közös kompetencia modul Kreditérték: Gondozó tanszék/Intézet: Tantárgyfelelős: Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: Minden munkaterületen ma már elvárt készség, hogy a napi munkában a számítógépet a feladatmegoldás magától értetődő eszközeként használjuk. Ezért e tárgy célja, hogy kifejlessze a hallgatókban a számítógép üzleti célú alkalmazásának készségét. A tantárgy tartalma: A számítógépek architektúrája, funkcionális egységei, logikai működése. A szoftverek fogalma, osztályozása. Operációs rendszerek, funkcióik, típusaik, jellemzőik, felhasználói felületek. A Windows operációs rendszer. Az alkalmazói szoftverek. A szövegfeldolgozáshoz kapcsolódó követelmények. Szövegszerkesztő program használata. Szövegfeldolgozás, szövegszerkesztők fajtái, kompatibilitási problémák. A szövegszerkesztők felhasználói felülete. Eszköztárak. Szövegek létrehozása, mentése. Betű és bekezdésformázás, tabulátorok használata. Táblázatkészítés szövegszerkesztőben. Több hasábos dokumentumok. Speciális funkciók: számítások, rendezés, csere, grafika, wordart, clipart, forgatás, helyesírás-ellenőrzés, tartalomjegyzék, körlevél készítése. A táblázatkezelés. Adatformák a táblázatokban. A táblázatkezelés alapfogalmai, adattípusok, adatformátumok, a cellahivatkozások fajtái. Címzésformák, másolás. Formulák, egyszerű függvények. Összetett függvények, eljárások A táblázatkezelők speciális lehetőségei (rendezés, keresés, részösszeg). Célérték keresés, szűrés, A formázott közlés, kimutatás varázsló. Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikáció és média FoSz őszi (1) 0+2 gyakorlat felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: RACSKÓ Péter: Bevezetés a számítástechnikába. LSI, 1994. Adobe Creative Team: Adobe Flash CS3 Professional – Tanfolyam a könyvben, Perfact, 2008. Laurence MORONEY: Microsoft Silverlight 3 – Első könyv, SZAK KIADÓ Kft, 2009.

24



Neve:

Munkaerő-piaci ismeretek 3 kredit

Jellege/típusa: Közös kompetencia modul Kreditérték: Gondozó tanszék/Intézet: Tantárgyfelelős: Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: A tantárgy oktatásán keresztül olyan tudásanyagnak a hallgatók felé történő közvetítése, amely alkalmas a munkaerő-piac működésének, szerepének és jelentőségének megértéséhez a piacgazdálkodás és a közszféra feltételei között egyaránt. A tantárgy tartalma: A munkaerőpiac elméleti alapjai. A munkaerőpiac kategóriái. A munkaerőpiac szerkezete, legfontosabb szegmensei. Tudásalapú társadalom és a tudásmenedzsment Munkaerő-piaci helyzetkép. Regionális különbségek. A munkaerőpiac intézményrendszere. Foglalkoztatáspolitikai eszközök, munkaerő-piaci programok, pénzügyi források. Relokáció. Külföldi tőke Magyarországon. A magyar munkaerővel szemben támasztott követelmények. Munkaerő-gazdálkodás a szervezetben. Emberi erőforrás-menedzsment lényege, alapjai Teljesítménymenedzsment Ösztönzésmenedzsment Rugalmas foglalkoztatási formák. Rugalmas munkaidő-rendszerek. Létszámleépítés, outplacement. Karriercélok, karriertervezés Álláskeresés a gyakorlatban, módszerek, technikák Jogviszonyok a munkahelyen, részvétel a munkahelyi közösségben Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikáció és média FoSz őszi (1) 2+0 kollokvium felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: Dr. Roóz József- dr. Henczi Lajos: Munkaerő-piaci ismeretek, AIFSZ Egyesület, 2008 Ajánlott irodalom: Dr. Roóz József: Az emberi erőforrás menedzsment alapjai, BGF-Perfekt, 2006 Előtanulmányi rend Nincs

25



Neve:

Szakmai alapok 3 kredit

idegen

nyelvi

Jellege/típusa: Közös kompetencia modul Kreditérték: Gondozó tanszék/Intézet: Tantárgyfelelős: Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: A tantárgy oktatásának a célja az általános alapfokú nyelvtudással rendelkező hallgató felkészítése arra, hogy idegen nyelvű kompetenciáit olyan szintre fejlessze, hogy idegen nyelven (írásban és szóban) képes legyen alapfokon kommunikálni a mindennapi szakmai tevékenységéhez kapcsolódó helyzetekben, a szakmájában nélkülözhetetlen szaknyelvi elemek felhasználásával. A tantárgy tartalma: Szakmai idegen nyelvi alapok. Az alapvető nyelvi szerkezetek és az alapvető szakmai szókincs Közös Európai Referencia Keret A1-A2 szinten történő elsajátítása mindennapi szakmai témakörökbe ágyazva. • Saját magunkról. A munkához/jövendő munkakörhöz szükséges tulajdonságok; a munkával kapcsolatos tervek; • Az üzleti élettel kapcsolatos mindennapi tevékenységek. Üzleti telefonálás; szakmai utazások; alapszintű szakmai szituációk (Egyszerű állítások, kérdések; kérések közvetítése; reagálás szakmai kérdésekre és kérésekre); • Nemzetközi kapcsolatok. Magyarország és a célnyelvi országok rövid gazdasági/kulturális áttekintése. Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikáció és média 30 FoSz Őszi (1) gyakorlat felsőfokú 0+2 szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: Radványi-Székács: English for Business and Everyday Use (Akadémiai, 2010.) Görgényi-Makrányi: Angol gyakorlókönyv az alapfokú pénzügyi-gazdasági nyelvvizsgákhoz (Perfekt, 2009.) Csányi Eszter – Magyar Gézáné: Bevezetés a német üzleti idegen nyelvbe (Saldo, 2011.) Előtanulmányi rend

Nincs

26


Képzési terület (társadalomtudomány) szerinti közös modul Szakképzési modul TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy Száma:

Neve:

Protokoll és rendezvényszervezés Jellege/típusa: Szakképzési modul Kreditérték: 3 Gondozó tanszék/Intézet: Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Tantárgyfelelős: M. Gulyás Judit – PR szakember Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: A kurzus során áttekintjük azokat az alapvető protokolláris, viselkedéskultúrát érintő illetve szervezési ismereteket, amelyeket a társadalmi, a politikai és az üzleti élet (köz)szereplőinek tudni érdemes és tudni illik. A kurzus első felében közösen dolgozzuk fel az alábbiakban feltüntetett témaköröket, a félév második felében a hallgatók kis csoportokban projektmunkát végeznek. A tantárgy tartalma: 1-2. Alapfogalmak, történeti áttekintés, kulturális sajátosságok 3-4. Magatartás, viselkedéskultúra 5-6. A társadalmi érintkezés etikettje (levél, e-mail, telefon, névjegy, meghívó) 7-8. A megjelenés kultúrája, öltözködési protokoll 9-10. Társasági és hivatalos rendezvények szervezése, étkezéssel egybekötött rendezvények 11-12.. Munkahelyi protokoll (a pályázástól a felmondásig), az üzleti élet protokollja 13-14. Protokoll és (köz)szereplés (prezentáció, kiselőadás, interjú, „sajtósok” és újságírók) Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikátor szakirány, Kommunikáció és őszi (1) 2+0 kollokvium FoSz média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: Görög Ibolya: A nyilvánosság kelepcéi. Athenaeum, Bp., 2004. Görög Ibolya: Mindennapi maceráink. Bp., 2008. Görög Ibolya: Protokoll az életem. Athenaeum, Bp., 2004. Kepes Ágnes: Protokoll és etikett a gyakorlatban. Akadémiai Kiadó, Bp., 2006. Ottlik Károly: Protokoll: viselkedéskultúra. Panoráma, Bp., 2004. Ottlik Károly: Protokoll: kézikönyv mindazoknak, akik hivatásuk gyakorlása során más emberekkel kerülnek kapcsolatba, azaz mindenkinek. Protokoll@96, Bp., 1995. Sille István: Illem, etikett, protokoll. Akadémiai Kiadó, Bp., 2009. Morrison, Teri: Meghajlás vagy kézfogás? – Üzleti etikett a világ ötvenhét országában. Alexandra Kiadó, Pécs, 2002. http://www.protokoll-etikett.hu/ Előtanulmányi rend Nincs

27


TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy Száma: Neve: Sajtó- és médiakapcsolatok Jellege/típusa: Szakképzési modul Kreditérték: 3 Gondozó tanszék/Intézet: Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Tantárgyfelelős: Dr. Oláh Szabolcs egyetemi docens Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: Kiemelt cél, hogy a hallgatók valós képet kapjanak a PR-ügynökségi munka egyik legfontosabb területéről, a médiakapcsolatokról. Az órák során – életszerű gyakorlati feladatokkal is alátámasztva – igyekszünk betekintést adni a médiakapcsolati munka mindennapjaiba. Miért szükséges ez a tárgy mind a kommunikátor, mind a moderátor asszisztens számára? Mert a sajtó- és médiakapcsolatok menedzselése szorosan hozzátartozik a szervezet vezetéséhez és a stratégiai döntéshozatalhoz, taktikai eszközként pedig a leghatásosabb és legfontosabb összekötő kapocs bármely szervezet és annak közönsége között. A szervezet, amely figyelmen kívül hagyja a sajtót, végzetes hibát követ el, mivel valójában a közönségét hagyja figyelmen kívül, márpedig a közönség támogatása, bizalma és megértése nélkül semmilyen szervezet nem tartható fenn. Követelmény: esettanulmány évközi készítése és prezentálása, ismeretanyag számonkérése írásbeli vizsgán. A tantárgy tartalma: A médiakapcsolati munka általános ismertetése (kb. 2 óra) A médiakapcsolati munka alapelemei 1: adatbázisok, értékelés (kb. 2 óra) A médiakapcsolati munka alapelemei 2 (írott anyagok): sajtóközlemények, háttéranyagok, pitch letter, sajtócsomagok stb. (kb. 2 óra) A médiakapcsolati munka alapelemei 3 (rendezvények): sajtótájékoztató, sajtóreggeli, -ebéd, -vacsora, study tour stb. (kb. 2 óra) Esettanulmányok, gyakorlatok (kb. 2 óra) Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikátor szakirány, FoSz Kommunikáció és tavaszi 2+0 kollokvium média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: • KIS Miklós, Sajtókapcsolatok kiépítése és fenntartása, http://mek.oszk.hu/03900/03988/03988.htm • SOÓS Péter János: Mindennapi PR-ünk – Gyakorlati Public Relations, B. SWAN Partners, 2009, 28–161. • Nógrádi Gábor, Ide nekem a címlapot is! A médiakapcsolatok művészete, Bp., Presskontakt, 2004. • Michael BARRATT: Médiaszereplés felsőfokon, Bp., Bagolyvár Kiadó, 2001. Előtanulmányi rend

Nincs

28


TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy Száma: Neve: Imázs-menedzsment Jellege/típusa: Szakképzési modul Kreditérték: 3 Gondozó tanszék/Intézet: Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Tantárgyfelelős: M. Gulyás Judit – PR szakember Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: A kurzus során elméleti szövegek olvasása, vállalati honlapok elemzése, céges tapasztalatok megosztása, s annak elsajátítása, hogy a péeres hogyan jeleníti meg, hogyan menedzseli egy cég, szervezet imázsát – a szervezet kultúrájához legjobban illeszkedő eszköztár alkalmazásával. Megtanuljuk, hogy az arculat és az imázs megalkotásának és kommunikációjának milyen marketingkommunikációs, pr kommunikációs (a cég megjelenítendő imázsa, a tartalmi elemek) és arculatépítő kreatív eszközei (a megjelenítés nyelve, technológiája, szín- és formavilága) vannak. A kurzus abból indul ki, hogy a public relations célját a szervezet hírneve és imázsa képezi. Megismerjük az olyan alapfogalmakat, mint az arculat, vállalati azonosság, imázs, hírnév, reputáció, bizalom, goodwill. A pr a hírnév és az imázs építése érdekében olyan részcélokat követ gyakorlati folyamataiban, mint a megértés, bizalom, támogatás, együttműködési készség, konszenzus. A szervezet csak akkor tud hosszabb távon is eredményesen működni, ha a környezete megérti a szervezet törekvéseit, folyamatait; elismeri célkitűzéseit, s bizalom alakul ki a szervezet és környezetének célcsoportjai, kapcsolatkörei között. Hogyan teszi ezt a szervezet? Ezt elemezzük esettanulmányokban. A tantárgy tartalma: A félév során a hírnévápolás és az imázs-menedzselés szempontjából tekintjük át a pr-tevékenység szakterületein végzendő munkát. A vizsgálandó területek a következők lesznek: • Külső pr (Külső kapcsolati rendszerek) területén: közkapcsolatok (közösségi kapcsolatok), lobbytevékenység (Lobbying), kormányzati kapcsolatok (Government Relations), önkormányzati kapcsolatok (Municipality Relations), befektetői kapcsolatok (Investor Relations), ágazati kapcsolatok (Industry Relations), kisebbségi kapcsolatok (Minority Relations), ügyfélkapcsolatok (Consumer Relations), médiakapcsolatok, társadalmi ügyek kezelése (Issue Management) • Belső pr (Internal Public Relations): munkatársi kapcsolatok (Employee Relations), menedzsment kapcsolatok • Válságkommunikáció, mecenatúra, szponzorálás • Országimázs, területmárkázás Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikátor szakirány, FoSz Kommunikáció és tavaszi 2+0 kollokvium média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: • SZELES Péter, A hírnév ereje, Bp., STAR PR Ügynökség, 139–211, 311–421. • NYÁRÁDI Gáborné – SZELES Péter, PR I, 52–64. 209–315. II, 11–60. 181–326. 453–463. • BORGULYA Istvánné VETŐ Ágnes Ágota, Kommunikációmenedzsment a vállalati értékteremtésben, Bp., Akadémiai Kiadó, 2010, 41–120. • SOÓS Péter János: Mindennapi PR-ünk – Gyakorlati Public Relations, B. SWAN Partners, 2009, 28–161. • Sandra OLIVER: Public Relations stratégia, Bp., Akadémiai Kiadó, 2009. • Steve JOHNSON – Stuart THOMSON, Public affairs – lobbizás, Bp., Akadémiai Kiadó, 2009. • Al RIES – Laura RIES, A pr tündöklése, a reklám bukása, Bp., Geomédia Szakkönyvek, 2005, 93–184. • NÉMETH Erzsébet, A személyes hatékonyság fejlesztése, Bp., BKF Fenntartói Kft., 2009, 46–208. • Papp-Váry Árpád Ferenc, Országmárkázástól a versenyképes identitásig – a country branding megjelenése, céljai és természete – http://www.papp-vary.hu/orszagmarkazas/Orszagmarkazastol_A_Versenykepes_Identitasig.pdf Előtanulmányi rend Nincs

29


TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy Száma: Neve: Vizuális kommunikáció Jellege/típusa: Szakképzési modul Kreditérték: 3 Gondozó tanszék/Intézet: Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Tantárgyfelelős: Süli-Zakar Szabolcs – tervezőgrafikus, képzőművész Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: Az előadások folyamán a kortárs vizualitás egyes szegmenseit vizsgáljuk: a jelenkori vizuális kultúra és művészet példáin keresztül. A kurzus célja a vizuális gondolkodás alapjainak ismertetése, az ismert határok tágítása. Továbbá a vizualitás intézményi és üzleti kommunikációban alkalmazhatóságának, imázs-formáló szerepének bemutatása. A tantárgy tartalma: 1. A látás fiziológiájától a pszeudóig 2. Tér és környezet, az egyén helye, szerepe a térben 3. A test szerepe, alakulása a képalkotásban 4. Interdiszciplináris képzőművészeti törekvések 5. Művészet és piac, műkereskedelem 6. Technika és tudomány a művészetben 7. Vizualitás alakulásának vizsgálata a 20. században a fotográfia perspektívájából 8. A közkultúra vizuális elemei a képzőművészetben. Street art, Public art. 9. Reklám (és design) vizuális problémái 10. Reklám (és design) vizuális problémái. Meghívó, molinó ás plakáttervezés, kritériumai 11. A logó 12. Digitális (Mozgóképes) reklámelemzés a vizualitás szemszögéből Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikátor szakirány, Kommunikáció és őszi (2) 2+0 kollokvium FoSz média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: Bán András: A vizuális antropológia felés. Bp.: Typotex, 2008. Bergström, Bo: Bevezetés a vizuális kommunikációba. Bp.: Scolar, 2009. Blaskó Ágnes−Margitházi Beja: Vizuális kommunikáció: Szöveggyűjtemény. Bp.: Typotex, 2010. Twemlow, Alice: Mire jó a grafikai tervezés?. Bp.: Scolar, 2008. Előtanulmányi rend Nincs

30



Neve:

Jellege/típusa:

Marketingreklámkommunikáció 3

és

Szakképzési modul, Kommunikátor Kreditérték: szakirány Gondozó tanszék/Intézet: Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Tantárgyfelelős: Dr. Oláh Szabolcs – egyetemi docens Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: A kurzus célja: a marketing- és a reklámkommunikáció elméleti és gyakorlati alapjainak bemutatása, az integrált marketingkommunikáció, a reklámpszichológia és a reklámszemiotika elméleti modelljeinek és gyakorlati tevékenységeinek részletezése. A kurzus során megismerjük, miben áll a médiaügynökségek munkája, melyek a reklámüzenet kódolásának, célba juttatásának és befogadásának tanulható fogásai, intézményesült formái és médiumai. A tantárgy tartalma: 1) Bevezetés: Mi a marketing és mi a pr? Mindenki ezt kérdezi: Mi a jó nekem ebben? 2) Megkülönböztetés, célcsoportképzés 3) Szegmentálás, célzás, pozícionálás: stratégiai tervezés és a marketingmix szerepe 4) Termék, márka, árképzés, értékesítési folyamat 5) Marketingkommunikáció (advertising, sales promotion, pr, direkt marketing) 6) Online marketing, gerillamarketing, consumer generated media, integrált marketingkommunikáció 7) Érzékelhetővé válni a célcsoport számára: figyelemfelkeltés, emlékezetessé válás, reklámhatás 8) A reklámkódolás művészete – „Feladatokat oldok meg olyan eszközökkel, amelyeket az autonóm művészet felfedezett”. 9) Arculat és imázs 10) A reklám funkciói, meggyőzés, befolyásolás az érzelmek mellékútján 11) A marketing új logikája: kreatív kapcsolatteremtés a hálózati valóságban 12) Médiatervezés és médiavásárlás a gyakorlatban Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikátor szakirány, Kommunikáció és őszi (1) 2+0 kollokvium FoSz média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező olvasmány: • Órai jegyzet (letölthető: http://olahszabolcsdr.wordpress.com/oktatas/tananyagok/) • PAPP-VÁRY Árpád, JPÉ-marketing. Elmélet és gyakorlat józan paraszti ésszel, Bp., 2009. • SAS István, Reklám és pszichológia a webkorszakban. Upgrade 3.0, Bp., Kommunikációs Akadémia, 2012. Ajánlott olvasmány: • INCZE Kinga, PÉNZES Anna, A reklám helye. A hatékony médiatervezés és vásárlás kézikönyve, Bp., Stardust Publishing Kft. 20062, 17–41, 191–270. • MÁNYAI Csaba, Reklám helyett. A marketing új logikája: Marketing Interakció Tervezés és az új típusú ügynökségek, Bp., HVG Könyvek, 2009. Előtanulmányi rend Nincs

31



Neve:

Jellege/típusa:

Az intézményi kommunikáció elemzése 3

Szakképzési modul, Kommunikátor Kreditérték: szakirány Gondozó tanszék/Intézet: Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Tantárgyfelelős: Mészáros Éva – PR szakember Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: A tantárgy az intézményi kommunikáció és kultúra összefüggéseibe hivatott betekintést nyújtani. Abból az alapfelvetésből indulunk ki, hogy a vállalatok és intézmények mindennapi működését (valamint piaci értékét és társadalmi presztízsét) jelentős mértékben meghatározza az adott szervezetek belső kultúrája és szellemi értékrendje. Ez utóbbiak gondozásában és közvetítésében pedig a stratégiai fontosságú szerepet maga az intézményi kommunikáció játszik. Eme összefüggésrend elméleti hátterének fölvázolása mellett konkrét esettanulmányokat és elemzési példákat is bevonunk. Mindezek hivatottak segíteni a hallgatókat saját projektmunkáik elkészítésében. A kurzus célja mindvégig az, hogy rávilágítson: a szervezeti kultúrában és kommunikációban igen bonyolult módon kényszerül együttdolgozni a formalitás és informalitás, azaz a statikusabb struktúrák-szabályok és a képlékenyebb szokások-hagyományok A tantárgy tartalma: 1. Szervezeti kultúra 2. Vállalati értékteremtés 3. Vállalati kultúra és kommunikáció kapcsolata 4. A belső kommunikáció személyes eszközei 5. A belső kommunikáció személytelen eszközei 6. Vállalati kultúra és a „belső arculat” 7. Hazai vállalatok szervezeti kultúrájának főbb sajátosságai 8. Hazai vállalatok szervezeti kommunikációjának főbb sajátosságai 9. Esettanulmányok: szervezeti kultúra nemzetközi és globális szinten 10. Esettanulmányok: magyarországi cégek példája 11. Esettanulmányok: szervezetfejlesztési lehetőségek 12. Esettanulmányok: elemzési módszertan Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikátor szakirány, FoSz Kommunikáció és őszi (1) 2+0 kollokvium média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: Borgulya Istvánné – Barakonyi Károly: Vállalati kultúra. Bp., 2004. Borgulya Istvánné Vető Ágnes Ágota: Kommunikációmenedzsment a vállalati értékteremtésben. Sós Péter János: Belső kommunikáció. In: Uő.: Mindennapi PR-ünk: Gyakorlati Public Relations. Bp., 2009, 113-124. Girard, Bernard: A menedzsment forradalma: A Google-modell. Ford. Mihancsik Zsófia, Kazanlár Szilvia. Bp.: Typotex, 2010. Horváth Marianna – Tóth Tibor: Intézményi arculat és identitás elemzése a Bercsényi Miklós Gimnázium és Kollégium példáján keresztül. Taní-tani Online. Elérhetőség: http://www.tani-tani.info/084horvath Serfőző Mónika: A szervezeti kultúra fogalma, szervezeti kultúra modellek, a nevelési-oktatási intézmények szervezeti kultúrája. In: Bíró Ferenc et. Al.: A szervezet kultúrája és kultúra szervezete. 47-85. Előtanulmányi rend Nincs

32


TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy Száma: Neve: Közkapcsolatok (PR) Jellege/típusa: Szakképzési modul, Kommunikátor szakirány Kreditérték: 3 Gondozó tanszék/Intézet: Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Tantárgyfelelős: M. Gulyás Judit – PR szakember Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: A tantárgy oktatásának célja olyan, a kommunikáció elméleti tudásával rendelkező szakemberek képzése, akik a részt tudnak majd venni a különféle szervezetek kommunikációjának szervezésében, public relations feladatainak megvalósításában. A hallgatók elsajátítják el a következő ismereteket: a public relations alapjai, a szervezeti kommunikáció tudatos szervezésének, tervezésének szükségszerűsége, a bizalom felkeltése és ápolása a public relations eszközei segítségével, a szervezetek belső és külső kommunikációja, a szervezetek arculatának kialakítása. A tantárgy tartalma: 1-2. A pr fogalmának meghatározásai a szakma neves képviselőinek megfogalmazásai A pr története A pr tevékenység kulcsszavai A pr tevékenység komplexitása 3-4. A pr kapcsolata a reklámmal, az újságírással és a HR-rel A profi pr-es képességei, ismeretei, feladatai A pr menedzser és asszisztens munkaköri feladatai, tevékenysége A pr szervezeti és ügynökségi modelljei A szervezet kapcsolatai (belső-külső pr szemszögéből) 5-6. Eu-s pályázatok kommunikációs csomagjainak áttekintése Kommunikációs eszközök a pr területén 7-8. Médiakapcsolat szervezése, médialisták Sajtóinformáció, sajtóközlemény, médiainterjú Rendezvények a média képviselőinek Minták bemutatása: sajtóinformáció, médialista, médiakapcsolat összesítő A médiában történő megjelenés eredményei 9-10. Arculattervezés arculati elemek arculati kézikönyv tervezés menete 11-12. A pr tervezése A pr tevékenység értékelésének kérdései, az eredmények mérése Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikátor szakirány, FoSz Kommunikáció és tavaszi 2+0 kollokvium média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: Barát Tamás: Tolmács a hídon GATE 1997 Dr. Szeles Péter: Public Relations a gyakorlatban. Geomédia Szakkönyvek 1999. Előtanulmányi rend Nincs

33


TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy Száma: Neve: Sajtódiskurzus-elemzés Jellege/típusa: Szakképzési modul, Kommunikátor szakirány Kreditérték: 3 Gondozó tanszék/Intézet: Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Tantárgyfelelős: Dr. Bódi Katalin – egyetemi adjunktus Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: A kurzus a nyilvánosságot és a közbeszédet alakító diszkurzív szokásrendekbe kíván betekintést nyújtani. Döntően az írott sajtó, s emellett kiegészítésül a sajtókapcsolatok és az intézményi kommunikáció területeiről hozott példák segítségével. A félév első felében szakirodalmi szövegek révén ismerkedünk meg az elemzéshez szükséges legalapvetőbb fogalmakkal és módszerekkel. Már e szakaszban is sorra végzünk elemzéseket. A tantárgy tartalma: 1. Nyilvánosságtípusok 2. A diskurzus 3. Diskurzus típusok 4. Diskurzuselemzési módszerek 1. 5. Diskurzuselemzési műfajok 2. 6. Diskurzuselemzés és sajtóműfajok 1. 7. Diskurzuselemzés és sajtóműfajok 2. 8. Elbeszéléselméleti fogalmak és módszerek 1. 9. Elbeszéléselméleti fogalmak és módszerek 2. 10. Esettanulmányok 1. 11. Esettanulmányok 2. 12. Esettanulmányok 3. Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikátor szakirány, FoSz Kommunikáció és tavaszi 2+0 kollokvium média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: Heller Mária – Rényi Ágnes: „Magánbűnök és közerkölcsök”: A „köz” és a „magán” ellentéte és a nyilvánosság problémája. In: Szabó Márton (szerk.): Szövegvalóság: Írások a szimbolikus és diszkurzív politikáról, Bp.: Scientia Humana, 1997, 85-98. Glózer Rita: Diszkurzív módszerek. In: Kovács Éva (szerk.): Közösségtanulmány, Néprajzi Múzeum – PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 2007, 260-268. Glózer Rita: Diskurzuselemzés. In: Kovács, 360-372. Síklaki István: A diskurzus szerepe a társadalmi befolyásolásban. In: Szabó, 1997, 99-112. Előtanulmányi rend Nincs

34



Neve:

Prezentációs technológiák 3

Jellege/típusa: Szakképzési modul, Kommunikátor szakirány Kreditérték: Gondozó tanszék/Intézet: Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Tantárgyfelelős: Dr. Kricsfalusi Beatrix – egyetemi adjunktus Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: A kurzus céljai: (a) megismertetni a hallgatókkal az alapvető szóbeli és írásbeli prezentációs lehetőségeket, (b) a különböző célú prezentációk elkészítésének és előadásának neuralgikus pontjait, (c) az elterjedt prezentációkészítő és –vetítő programokat. A tantárgy tartalma: 1. A szóbeli kommunikáció sajátosságai a prezentáció szemszögéből. A szóbeli prezentáció típusai: az informatív, a figyelemfelkeltő, a meggyőző és a probléma-föltáró prezentáció. Az előadó és a hallgatóság közötti viszonyok értékelése a prezentációkészítés során. 2. A handout, a diavetítés és a poszterprezentáció tulajdonságai a befogadás szempontjából. Az átláthatóság, az informativitás és a specifikus cél kritériumai a közlés szempontjából. 3. Időzítés, vizuális elrendezés, animáció vs. Az ember figyelmi korlátai. 4. A koherenciateremtés eszközei. 5. Vizuális segédletek a szóbeli előadásokhoz: a diakészítés alapjai. MS power point, OO impress (+ igény és előismeretek szerint Apple keynote, LaTex powerdot). A diák tagolása az előadás céljai szerint, bekezdések. Olvashatóság, praktikusság és esztétikum a háttér, a betűtípus és –méret kiválasztásában. 6. A diakészítés alapjai 2.: ábrák, diagramok, táblák kezelése. Konverziós problémák. A .pdf hatalma. 7. A diavetítés fortélyai: animációk, hangok és egyéb halálos betegségek a szóbeli prezentációban. Beépített vetítőprogramok, adobe reader, xpdf, impress!ve, powerconverter és flash vetítések. 8. Annotálás diavetítés közben. 9. A poszterkészítés alapjai: méretezés, vizuális elrendezés. OO draw. 10. Vizuális támogatás videókonferencián. Marratech. 11-14. Összefoglalás. A projektmunkák bemutatása és értékelése Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikátor szakirány, FoSz Kommunikáció és tavaszi 0+2 gyakorlat média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: A félév során elsajátítandó szoftveres ismeretek megszerzéséhez szükséges manuálok keresési szinten való ismerete (MS office, OO, igény szerint iWork és LaTex). Előtanulmányi rend

Nincs

35


TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy Száma: Neve: Írásgyakorlat Jellege/típusa: Szakképzési modul, Kommunikátor szakirány Kreditérték: 3 Gondozó tanszék/Intézet: Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Tantárgyfelelős: Szénási Miklós – újságíró, szerkesztő Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: A tárgy elsődleges funkciója, hogy fejlessze a hallgatók fogalmazási és íráskészségeit. Emellett a kurzus célja az is, hogy lehetőséget teremtsen a tanulmányok utáni munkavégzés alapvető (hivatali-ügyviteli) írásos műfajainak gyakorlására is. A tantárgy tartalma: 1. Az írásmű felépítése és érvvezetése 2. Anyag- és információgyűjtés 3. Forráshasználat 4. Hivatali-ügyintézési műfajok: bevezetés 5-6. Hivatali-ügyintézési műfajok: hivatalos levél, önéletrajz, motivációs levél 7-8. Hivatali-ügyintézési műfajok: kérelem, elismervény, bizonylat, nyilatkozat, meghatalmazás 9-10. Hivatali-ügyintézési műfajok: feljegyzés, memo, jelentés, jegyzőkönyv, határozat, szerződés 11-12. Hivatali-ügyintézési műfajok: küldetésnyilatkozat, cég- és termékismertető, reklámlevél Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikátor szakirány, Kommunikáció és tavaszi 0+2 gyakorlat FoSz média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: Bánréviné Tóth Magdolna: Titkári ismeretek. Bp.: Atalanta Távoktatási Központ, 2000. D. Mónus Erzsébet – Dobi Tibor: Ügyintézői ismeretek. Bp.: Képzőművészeti, 2006. Katona Mária – Szabó Csaba: Kommunikáció – Üzleti kommunikáció. Bp.: Képzőművészeti, 20082. Előtanulmányi rend Nincs

36



Neve:

Jellege/típusa:

CSR – pr kampányok elemzése, hírnévmenedzsment 3

Szakképzési modul, Kommunikátor Kreditérték: szakirány Gondozó tanszék/Intézet: Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Tantárgyfelelős: Dr. Oláh Szabolcs – egyetemi docens Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a pr-eszközök használatával pr kampányokban, krízishelyzetek kezelésében, a hírnév menedzselésében, public affairs kampányokban. Ennek érdekében megvalósult esettanulmányokat elemzünk. A CSR tehát nem az egyetlen, s nem is a kiemelt szempontja a tárgynak. A megvalósult kampányokban beazonosítjuk a felhasznált CSR kommunikációs eljárásokat. Emellett természetesen megismerkedünk – immár a CSR tárgykörére összpontosítva a vállalati társadalmi felelősségvállalás kezdeményezésformáival, e tevékenységek észlelésének, értelmezésének és alkalmazásának lehetőségeivel, az alkalmazás hazai és nemzetközi szokásaival. A vizsgálódások a CSR és a szervezeti kultúra, a szociális és kulturális értékrendszerek, az erkölcs, a vállalati önértékelés, az üzleti élet, a civil kezdeményezések, a jogi szabályozás, a szervezeti szintű kommunikáció, valamint a termék/szolgáltatás szintű kommunikáció szoros összefüggéseire irányulnak. A tantárgy tartalma: 1. Pr eszközök használata kampányokban – esettanulmányok a pr kommunikáció, a public affairs, a kríziskommunikáció és a hírnévmenedzsment területéről. Kampányleírások: a Kreatív folyóirat mellékletei a Prizma Kreatív Pr Díj versenyről (2009, 2010, 2011) http://www.prherald.hu/ http://www.prsa.org/ http://www.prnewsonline.com http://reputationxchange.com 4. Egy felmérés eredményei a hazai vállatok CSR vállalásainak motivációiról, céljairól 5. A CSR fogalma, alapkérdései. Hogyan vállaljanak részt a vállalatok a működésükkel együtt járó társadalmi, környezeti, etikai problémák megoldásában, megelőzésében? Hogyan kommunikálják ezt? 6. Good CSR 2008, 2009, 2010 és 2011 (http://www.goodcsr.com/) 8. A vállalati társadalmi kezdeményezések hat alapvető lehetősége: célhoz rendelt promóciók, ügyhöz kapcsolt marketing, vállalati társadalmi marketing, vállalati jótékonyság, közösségi önkéntes tevékenység, társadalmilag felelős üzleti gyakorlat 10. Társadalmi felelősség, hatékonysági vonzatok, versenyképesség, fenntartható fejlődés, termékinnováció, méltányos kereskedelem 11. Szervezeti kultúra és a CSR vezetéstudományi megközelítése: társaságirányítás, szervezeti tanulás és társadalmi felelősség. Vállalati felelősségvállalás az üzleti célok eléréséért, a helyi közösségekért és a társadalom egészének állapotáért 12. Hazai és nemzetközi nagyvállalatok társadalmi felelősségvállalási gyakorlata, a kis- és középvállalatok véleménye a társadalmi felelősségvállalásról – regionális sajátosságok Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikátor szakirány, FoSz Kommunikáció és őszi (2) 2+0 kollokvium média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: BÍRÓ Péter – MATTUSICH Márton, A társadalmi felelősségvállalás szerepe és szintje a hazai vállalkozások körében, CSR Profil (a Kreatív folyóirat CSR tevékenységeket bemutató kiadványa), 2009. október, 8–18. DEÁK Kinga – GYŐRI Gábor, Több mint üzlet: vállalati társadalmi felelősségvállalás : társadalmi és környezeti szempontok integrációja az üzleti működésbe: a Demos Magyarország Alapítvány tanulmánya, Bp., Demos Magyarország, 2006. TÓTH Gergely, A valóban felelős vállalat: a fenntarthatatlan fejlődésről, a vállalatok társadalmi felelősségének (CSR) eszközeiről és a mélyebb stratégiai megközelítésről, Bp., Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület, 2007. MATOLAY Réka, Vállalatok társadalmi felelősségvállalása – hatékonysági vonzatok, Vezetéstudomány (41. évf.), 2010/7–8, 43–50. Philipp KOTLER, Nancy LEE: Vállalatok társadalmi felelősségvállalása. Jót tenni – egy ügyért és a vállalatért, Bp., 2007, HVG

37


Könyvek. ANGYAL Ádám, Vállalatok társadalmi felelőssége, felelős társaságirányítás: corporate social responsibility, Bp., Kossuth, 2009, 18– 187. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása, szerk. SZLÁVIK János, Bp., Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft, 2009. Előtanulmányi rend Nincs

38



Neve:

Jellege/típusa:

Gazdaságtársadalomtörténet 3

és

Szakképzési modul, Kommunikátor Kreditérték: szakirány Gondozó tanszék/Intézet: Történelmi Intézet Tantárgyfelelős: Szilágyi Zsolt – egyetemi tanársegéd Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: Áttekintjük az európai és az amerikai gazdaság- és társadalomtörténet-írás főbb irányzatait és historiográfiáját, majd átfogóan elemezzük az ipari modernizáció alatti és utáni gazdaság- és társadalomtörténet fővonalait. Módszertanilag arra törekszünk, hogy az elméleti-történetírói megközelítéseket egy-egy gyakorlati probléma vizsgálatán keresztül oldjuk meg. A tantárgy tartalma: 1. A történetírás újragondolása, a történelmi tapasztalat fogalmának historizálása 2. Az elbeszélt és az elbeszélhetetlen történelmi idő, a diszkurzív idő 3. Kontextus és kontextualizáció a történetírásban, a tér nemzetiesítése 4. Paradigmák és periodizáció a gazdaság- és társadalomtörténet-írásban. 5. A történeti földrajz és a gazdaságtörténet kapcsolata 6. A világgazdasági rendszer születése 7. Krachanatómia: 1873, 1929 8. Modernizáció a dualizmus kori Magyarország példáján 9. Várostörténet – a társadalomtörténet-írás „húzóágazata” 10. Történeti antropológia – Darnton, Robert: A nagy macskamészárlás 11. Mikrotörténelem – Benda Gyula: Zsellérből polgár, Kövér György: A tiszaeszlári dráma 12. A trauma elbeszélhetősége Trianon példáján Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikátor szakirány, FoSz Kommunikáció és őszi (2) 2+0 kollokvium média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: Kövér György: Értelmezési keretek. In: Gyáni Gábor–Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris Kiadó, Budapest, 2002., 11–37. Kövér György: 1873. Egy krach anatómiája. (Az Én Világom) Kozmosz Könyvek, Budapest, 1986. Polányi Károly: A világgazdasági válság mechanizmusa. In: Uő: Fasizmus, demokrácia, ipari társadalom. Társadalomfilozófiai írások. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986. 93–114. Rácz Lajos: Az európai gazdaság-világtól a világgazdaságig. Az európai gazdaság térszerkezetének átalakulása a késő középkor és az újkor idején. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2001. Tomka Béla: Gazdaság és munka. In: Uő: Európa társadalomtörténete a 20. században. Osiris kiadó, Budapest, 2009. 247–304. (Különösen: 247–269.) Előtanulmányi rend Nincs

39


TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy Száma: Neve: A szóvivő munkája Jellege/típusa: Szakképzési modul, Kommunikátor szakirány Kreditérték: 3 Gondozó tanszék/Intézet: Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Tantárgyfelelős: Mészáros Éva – PR szakember Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: Szóvivő szerep tisztázása, szükséges kommunikációs ismeretek megszerzése, kommunikációs zavarok kiküszöbölése és kezelése. Konfliktuskezelés, kríziskommunikációs ismeretek, kommunikátori felelősség tisztázása. Különböző stílusú és műfajú írásos anyag készítésének elsajátítása. A tantárgy tartalma: 1-2. Beszéd és íráskészség-fejlesztési feladatok 3-4. Média-ismeretek, médiumok kezelése 5-6. A szóvivői munka, műfajismeret 7-8. Külső és belső kommunikáció irányítása 9-10. Kríziskommunikációs gyakorlatok 11-12. Projektfeladatok Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikátor szakirány, FoSz Kommunikáció és őszi (2) 0+2 gyakorlat média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: Aczél Petra: Médiaretorika. Bp., 2012. Németh Erzsébet: Közszereplés, Bp., 1999. Szeles Péter: A hírnév ereje, Bp., STAR PR Ügynökség. Soós Péter János: Mindennapi PR-ünk: Gyakorlati Public Relations, 2009. Németh Erzsébet: A személyes hatékonyság fejlesztése. Bp., 2009. Előtanulmányi rend Nincs

40


TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy Száma: Neve: Beszédtechnika Jellege/típusa: Szakképzési modul, Kommunikátor szakirány Kreditérték: 3 Gondozó tanszék/Intézet: Magyar Nyelvtudományi Tanszék Tantárgyfelelős: Dr. Reszegi Katalin – egyetemi adjunktus Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: A kurzus célja hogy a hallgatók elsajátítsák azokat az elméleti alapokat, melyeket a beszéd képzéséről, kialakulásáról, fejlődéséről tudni kell. Az órák során ezeket az elméleti alapokat gyakorlati feladatokkal bővítve lehetővé válik a beszéd fejlesztése. Másik fontos cél, hogy a hallgatók a gyakorlatban is kipróbálhassák prezentációs-képességeiket, illetve megtanulják azokat az alapvető ismereteket, melyek egy jó előadás megtartásához szükségesek. A tantárgy tartalma: 1. Bevezetés. 2. A beszéd, a beszédszervek működése, a légzés. Légzőgyakorlatok. 3. A hangadás, a magánhangzók képzése. Gyakorlatok. 4. A mássalhangzók képzése. Gyakorlatok. 5. A kiejtés. A leggyakoribb ejtéshibák. 6. A beszédfejlődés szakaszai. 7. Szupraszegmentális sajátosságok 1. 8. Szupraszegmentális sajátosságok 2. 9. A verbális és non-verbális kommunikáció. Gyakorlatok. 10. A prezentáció, az előadás-technika. 11. Prezentáció 1. 12. Prezentáció 2. Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikátor szakirány, FoSz Kommunikáció és őszi (2) 0+2 gyakorlat média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó. 2004. Montágh Imre: Figyelem vagy fegyelem!? Az előadói magatartás. Kossuth Könyvkiadó. 1986. Montágh Imre: Nyelvművesség. A beszéd művészete. Múzsák Kiadó. 1989. Montágh Imre: Tiszta beszéd. Beszédtechnikai gyakorlatok. Holnap Kiadó. 1999. Pease, Allan-Garner, Alan: Szó-beszéd. A társalgás művészete. Park Kiadó. 1995. Seper Jenő-Montágh Imre-Vincze Tamásné: A gyakori beszédhibák. Tankönyvkiadó, 1984. Előtanulmányi rend Nincs

41


TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy Száma: Neve: Stilisztika Jellege/típusa: Szakképzési modul, Kommunikátor szakirány Kreditérték: 3 Gondozó tanszék/Intézet: Magyar Nyelvtudományi Tanszék Tantárgyfelelős: Dr. Hoffmann István – egyetemi tanár Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: A tantárgy célja: a hallgatók többnyire csak ösztönös stílus-, szövegalkotási és szövegértési kompetenciájának tudatossá tétele a stíluselméleti tudás megalapozásával. Annak beláttatása, hogy a stílus fogalmát többféleképpen lehet megragadni, a hagyományos és a modern stílus-értelmezések megismertetése elvezeti a hallgatókat a stílusról alkotott naiv felfogásuk megváltoztatásához. A tantárgy tartalma: A kurzus főbb témakörei: A stilisztika fogalma; A stilisztika összefüggése nyelv- és irodalomtudományi és más érintkező diszciplínákkal; A funkcionális stilisztika stílusértelmezése, szemlélete, tárgyköre; A stílusfogalom alakulása; A funkcionális stílusfelfogás elméleti háttere; A stílusteremtő és –meghatározó tényezők; A stílus hírértéke; A stíluseszközök szintjei: stíluselemek (stilémák) az akusztikai, a szó- és kifejezéskészlet, a szintaktikai, a képi, a szövegszinten, illetve a nyelven kívüli jelenségek szintjén; A nyelvi-stilisztikai eszközök szerepe a legfontosabb stílusrétegekben; Stílustipológia Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikátor szakirány, Kommunikáció és őszi (2) 2+0 kollokvium FoSz média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: Kemény Gábor: Bevezetés a nyelvi kép stilisztikájába. Bp. 2002. 30–163. Szabó Zoltán: A magyar szépírói stílus történetének fő irányai. Bp. Szathmári István: A funkcionális stilisztika megalapozása. In: Szathmári István (szerk.): Hol tart ma a stilisztika? Bp., 1996. 13–30. Szikszainé Nagy Irma: Stilisztika. Bp., 1994. 7–168. Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv stilisztikája. Bp., 1996. 50–175. Előtanulmányi rend Nincs

42


TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy Száma: Neve: Magyar helyesírás Jellege/típusa: Szakképzési modul, Kommunikátor szakirány Kreditérték: 3 Gondozó tanszék/Intézet: Magyar Nyelvtudományi Tanszék Tantárgyfelelős: Dr. Reszegi Katalin – egyetemi adjunktus Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: A kurzus célja, hogy a hallgatók felfrissítsék és elmélyítsék ismereteiket a magyar helyesírás szabályairól, megismerkedjenek a helyesírás kialakulásával, történetével. Gyakorlati feladatok segítségével rögzítsék az egyes szabálypontokat, és megtanulják, hogyan kell használni a Magyar helyesírás szabályait. A tantárgy tartalma: 1. Bevezetés. 2. A helyesírás fejlődése. 3. A betűk. Az elválasztás. 4. A kiejtés szerinti írásmód. 5. A szóelemző írásmód. 6. A hagyományos és egyszerűsítő írásmód. A különírás és az egybeírás I. 7. A különírás és az egybeírás II. 8. A kis és nagy kezdőbetűk. A tulajdonnevek írása I. 9. A tulajdonnevek írása II. 10. Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása. A számok. 11. Az írásjelek, a rövidítések és a mozaikszók. Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikátor szakirány, FoSz Kommunikáció és őszi (2) 0+2 gyakorlat média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: A magyar helyesírás szabályai, 11. kiadás Magyar helyesírási szótár. A Magyar Tudományos Akadémia szabályai szerint. Akadémiai Kiadó, 1999. Antalné Szabó Ágnes: Hogyan írjam? Nemzeti Tankönyvkiadó. 1999. Hernádi Sándor: Helyesírási önképző. Ciceró. 1998. Előtanulmányi rend Nincs

43



Neve:

Intézményi arculattervezés 3

Jellege/típusa: Szakképzési modul, Kommunikátor szakirány Kreditérték: Gondozó tanszék/Intézet: Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Tantárgyfelelős: Nagy Barna – stratégiai tervező Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: A kurzus megismerteti a hallgatókat az általános tervezői vizuális kultúrával. Felkészít az ügyfél arculati képének egységes kialakítására. Részletesen bemutatja a legfontosabb arculati elemeket: logó, embléma, szín és tipográfia. A tantárgy tartalma: 1-2. Imázs és arculat 3-4. Cégarculat szerepe, arculati kézikönyv 5-6. Arculati alapelemek 7-8. Trendek és stílusok 9-10. Site-tervezés 11-12. Cégarculat-elemzések Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikátor szakirány, FoSz Kommunikáció és őszi (2) 2+0 kollokvium média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: Nielsen, Jakob: Web-design. Typotex, 2004. Móricz Attila: Webdesign a gyakorlatban. ComputerBooks, 2003. Ries, Al – Trout, Jack: A marketing huszonkét vastörvénye. Bp., 2007. Előtanulmányi rend Nincs

44



Neve:

Közösségi kommunikáció 3

Jellege/típusa: Szakképzési modul, Kommunikátor szakirány Kreditérték: Gondozó tanszék/Intézet: Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Tantárgyfelelős: Dr. Szirák Péter – egyetemi docens Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: A tárgy arra az összefüggésre koncentrál, hogy a gazdasági-üzleti életet miként határozza meg a társadalmi-kulturális háttérkörnyezet. Kezdésként a társadalmi együttélés struktúráinak kötőanyagáról, azaz a bizalom, a kooperáció és a társulási készségek praxisairól lesz szó. Ehhez kapcsolódva ismerkedünk meg a jelenkorunkban megjelenő új közösségi szférákkal. Majd a tematikus csomópontok köré rendezett esettanulmányok segítségével a következő jelenségeket vizsgáljuk meg: az ún. köztes helyek közösségképző szerepe; a kulturális színtér kreatív iparágakat vonzó hatása; valamint a kultúra- és közösségorientált üzleti lehetőségek. A tantárgy tartalma: 1-2. A gazdaság társadalmi-kulturális háttere: a társas készségek és a bizalom kultúrája 3-4. Új típusú közösségi szférák megjelenése 5-6. Köztes helyek és a közösségi kultúra 7-8. Kulturális városfejlesztés és a kreatív ipar 9-10. Kultúra- és közösségorientált iparágak példái 11-12. Közösségszervezés rendezvényeken, fesztiválokon és az eseménymarketingben Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikátor szakirány, FoSz Kommunikáció és őszi (2) 2+0 kollokvium média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: Fukuyama, Francis: Bizalom: A társadalmi erények és a jólét megteremtése. Ford. Somogyi Pál László. Bp., 2007, 11-90. Tóth Lilla: A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Szociológiai Szemle, 2004. 4. szám. 95-128. Kiss Viktor: A közéleti kommunikáció: A nyugati társadalmak utolsó esélye? In: Fehér Katalin (szerk.): Tanulmányok a társadalmi kommunikáció témaköréből, Bp., 2007, 136-156. Szegő Dóri – Éber Márk: Az átmenet terei: Romkocsmák. Magyar Lettre Internationale, 2008. Tavasz. Online elérhetőség: http://www.c3.hu/scripta/lettre/lettre68/szego_eber.htm Szemerey Samu: Kulturális városfejlesztés. Színház, 2012. Március. Online elérhetőség: http://www.szinhaz.net/index.php?option=com_content&view=article&id=36327:kulturalisvarosfejlesztes&catid=64:2012-marcius&Itemid=7 Wessely Anna: A kultúra mint csali. Jelenkor, 2005. Szeptember. Online elérhetőség: http://jelenkor.net/main.php?disp=disp&ID=849 Eseménymarketing. 2004. november 19. ugyvezeto.hu. http://www.ugyvezeto.hu/?fejezet=4&alfejezet=5&tartalom=0&cid=18246 Előtanulmányi rend Nincs

45


TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy Száma: Neve: Hálózati kommunikáció Jellege/típusa: Szakképzési modul, Kommunikátor szakirány Kreditérték: 3 Gondozó tanszék/Intézet: Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Béla Lóránt – egyetemi adjunktus Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: A kurzus céljai: 1. ismereteket nyújtani olyan hálózati kommunikációs eszközökről és eljárásokról, melyekkel a hallgatók minden bizonnyal találkozni fognak a munkaerőpiacon 2. kompetenciák elsajáttítatása az alábbi területeken: a) szövegkódolás, b) adattábla-kezelés, c) adatbázis-kezelés A tantárgy tartalma: 1-2. A hálózat története. 3-4. A hálózat működésének alapelvei. 5-8. Tartalmak reprezentációja a hálózaton: HTML alapok 9-10. Tartalmak reprezentációja a hálózaton: vizualizációs technikák 11-12. Adatmenedzselés: adattáblák, adatosztályok, adatbázisok Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikátor szakirány, FoSz Kommunikáció és őszi (2) 2+0 kollokvium média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: http://criticalcommons.org/lectures The Digital Humanities and Humanities Computing: An Introduction Part II.: http://www.digitalhumanities.org/companion/view?docId=blackwell/9781405103213/9781405103213.xml&chunk. id=ss1-1-3&toc.depth=1&toc.id=ss1-1-3&brand=9781405103213_brand Előtanulmányi rend Nincs

46



Neve:

Technomédiumok története 3 kredit

Jellege/típusa: Szakképzési modul, moderátor szakirány Kreditérték: Gondozó tanszék/Intézet: Tantárgyfelelős: Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: A felsőfokú szakképzésben résztvevők bevezetése a média technológia- és társadalomtörténetébe. Az előadás a technikai médiumok történetét tárgyalja: a médiaarcheológiai rendszeres taglalása során figyelembe veszi az egyes médiumok és a médiumötvözetek megjelenésének, elterjedésének, visszaszorulásának hatásait az emberi kultúraalkotás technológiai, antropológiai, kommunikációs és szociális vetületeire. A technikai médium fogalommagyarázatából indulunk ki. Ezután megvizsgáljuk a technikai médiumok tervezését és működését feltételező fiziológiai, fizikai, kémiai, elektromosságtani felfedezéseknek a történetét, ezek kultúrtörténeti és művelődéstörténeti vetületeit. Szétválasztjuk az irodalmi íráskultúrán és az informatikai hírközlésen alapuló kommunikációt – ezt a megkülönböztetést média- és technikatörténeti vetületben végezzük el. Részletesen áttekintjük a technikai médiumok és médiumötvözetek technikai és szociális történetét, valamint a médium-, társadalom- és technikatörténeti változásokat, melyeket az új médium megjelenése és elterjedése okoz az adattárolásban, az információértelmezésben és az információátvitelben. Végül az internetkorszak kommunikációját részletezzük média- és technikatörténeti, kitérve a világháló használatának társadalmi és kulturális hatásaira. Követelmény: szóbeli vagy írásbeli vizsga, melynek alapja az előadás anyaga + a kötelező olvasmányok A tantárgy tartalma: Induljunk ki a mai technológiai környezet megértéséből! 1. Elméleti előfeltevések: a technikai médium fogalma, a médiaarcheológia szempontrendszere 2. Új média – a változó médiatér használata 3. A közösségi tartalom-előállítás médiumai 4. Hálózatosodás, multimédia rendszerek és számítógép 5. Elektronikus olvasás, archiválás és e-közigazgatás 6. Világháló és a PC-videotechnika 7. A médiakommunikáció szabályozáselmélete az új médiakörnyezetben (történeti szempontok) Történeti mintázatok: 8. Elsődleges szóbeliség, betűírás, másodlagos szóbeliség, másodlagos írásbeliség 9. A nyomtatás iparosítása – a könyvbe zárt ember kétdimenziós kultúrája 10. Képzőművészeti médiumok: a camera obscura és lineáris perspektíva; a laterna magica és a világkép korszaka 11. A technikai kép 12. Távíró: a tömegmédiumok első korszaka, telefon és szociabilitás 13. A rádiózás kora, a tömegkultúra kialakulása 14. Film, némafilm, hangosfilm, televízió, video, komplex audiovíziók Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikátor szakirány, FoSz Kommunikáció és őszi 30 kollokvium média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: • Friedrich KITTLER, Optikai médiumok, Bp., Magyar Műhely Kiadó – Rácz Kiadó, 2005. • Siegfried ZIELINSKI, Audióvíziók. A mozi és a televízió mint a történelem közjátékai, Bp., Ráció, 2009. • Asa BRIGGS – Peter BURKE, A média társadalomtörténete. Gutenbergtől az internetig, Bp., Napvilág Kiadó, 2004. • Frédéric BARBIER – Catherine BERTHO LAVENIR, A média története, Osiris Kiadó, 2004. Előtanulmányi rend Nincs

47


TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy Száma: Neve: Rádiós műfajok előadás Jellege/típusa: Szakképzési modul, moderátor szakirány Kreditérték: 3 kredit Gondozó tanszék/Intézet: Tantárgyfelelős: Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: A kurzus során a rádiózással kapcsolatos alapvető elméleti ismeretek elsajátítása a cél, de gyakorlatorientált, interaktív formában. A hallgatók megismerkedhetnek a rádiózás történetével, a különböző típusú rádiózással (közszolgálati, kereskedelmi, közösségi, illetve országos, regionális, helyi), a rádiós műfajokkal (hír, tudósítás, interjú, riport, összeállítás, vélemény műfajok), rádiós műsortípusok mellett a műsorfolyam tervezésével is. Betekintést nyerhetnek a rádiózás alapvető ismereteibe, gyakorlati példák során megtapasztalva annak előnyeit (hátrányait) más médiumokhoz viszonyítva. Kiemelt fontosságú a helyes újságírói magatartás elsajátítása: sajtótájékoztatón, interjúkészítés során, vagy akár a mikrofon mögött ülve. Egyben a kurzus arra is megpróbál felkészítést nyújtani, hogyan kell viselkedni szokatlan, vagy nem várt helyzetekben Követelmény: A kurzus teljesítéséhez feltétel a rendszeres óralátogatás. Az elkészítendő félévközi írásbeli munkák beadása határidőre. A tantárgy tartalma: 1. A rádiózás története 2. A rádiók típusai 3. A rádiós beszéd 4. A rádiózás alapja: a hír 5. Rádiós műfajok: hír, tudósítás 6. Rádiós műfajok: interjú, montázs, riport 7. Rádiós műfajok: összeállítás, vélemény-műfajok 8. Műsortípusok: gyermek, napi politika, kultúra, sport, közélet 9. Műsortípusok: interaktív, önálló, élő, helyszíni 10. Műsortervezés, műsorfolyam 11. Sajtótájékoztató – az újságírói magatartás etikája 12. Kényes kérdések: interjúkészítés fogyatékkal élőkkel Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév Kommunikátor szakirány, FoSz Kommunikáció és őszi 30 média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: BEDŐ Iván: Hírkönyv, Bp., 2005. NÓGRÁDI Gábor: Ide nekem a címlapot is (A médiakapcsolatok művészete), Bp., 2004. Előtanulmányi rend

Nincs

48

Vizsga jellege gyakorlat/kollokvium

kollokvium



Neve:

Szerkesztő-riporteri, műsorvezetői és bemondói stúdiógyakorlatok 3 kredit

Jellege/típusa: Szakképzési modul, moderátor szakirány Kreditérték: Gondozó tanszék/Intézet: Tantárgyfelelős: Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: Egy kommunikációs szakembertől elvárt követelmény a tiszta, érthető beszéd. Különösen igaz ez a rádióban megszólaló újságírókra, akik mondanivalóját egyszeri hallásra kell megérteni a rádióhallgatóknak. Ezért kell elsajátítani a tagolt, hangsúlyos, érthető beszédet, ami hosszú időt és gyakorlást igényel. A kurzus célja, hogy a hallgatók stúdiókörülmények között ismerkedjenek a rádiózással, annak különböző műfajaival: hír, tudósítás, interjúkészítés, műsorvezetés. A félév során gyakorlati feladatokkal próbálják elsajátítani a helyes beszéd- és légzéstechnikát, kiküszöbölni a leggyakoribb hírolvasói, riporteri, műsorvezetői hibákat. A gyakorlat célja emellett a technikai eszközök, berendezések megismerése, alkalmazásuk alapjainak elsajátítása. Összességében mindazon technika elsajátítása, amely egy rádiós műsor összeállításához, megszólaltatásához elengedhetetlenül szükséges. Követelmény: Rendszeres óralátogatás, aktív részvétel az órák beszédgyakorlataiban, a feladatok elvégzésében. A tantárgy tartalma: 1. Beszédgyakorlat – bemutatkozás 1 percben a mikrofon mögött 2. Tipikus nyelvi, beszéd és fogalmazási hibák 3. Beszédgyakorlat – a szöveg tagolása, helyes légvétel technikája (nyelvtörők) 4. A hírolvasás technikája (30 mp) – tagolás, légzés, hangsúly 5. Tudósítás olvasásának technikája (60 mp) 6. Önálló hírblokk (150 mp) olvasásának technikája, helyes hírsorrend összeállítása 7. Hírösszefoglaló olvasása (hírek, sport, időjárás) 300 mp 8. Mini-interjú készítése a stúdióban 9. Álmaim interjúja – képzelt riport 10. A technika csodákra képes – a vágás 11. Különböző műsortípusok, műfajok hangvétele 12. Jegyzet megszólaltatásának beszédtechnikája – dallam, hanglejtés Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikátor szakirány, FoSz Kommunikáció és tavaszi 30 gyakorlati jegy média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: SZALÓCZY Pál, A leírt szöveg felolvasandó: mikrofontörténetek a Magyar Rádió hűskorából (2005.) TÓBIÁS Áron, Szélárnyékban – a Magyar Rádió regénye: emberek, történetek, dokumentumok 1956–1990 (2005.) TÓBIÁS Áron, Visszajátszás – a Magyar Rádió regénye: emberek, történetek, dokumentumok 1990-2005 (2006.) Előtanulmányi rend

Nincs

49



Neve:

A sajtó intézményei műfajai előadás 3 kredit

és

Jellege/típusa: Szakképzési modul, moderátor szakirány Kreditérték: Gondozó tanszék/Intézet: Tantárgyfelelős: Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja: A tanegység célja, hogy a moderátor szakirány hallgatói sajtótörténeti példák segítségével megismerjék a tömegkultúra egyik meghatározó sajátosságát, a sorozatosság elvét. A moderátor asszisztensnek tudnia kell, hogy a sorozatelv hogyan kamatoztatható a műsorkészítésben: manipulációra is alkalmas médiajelenség, amely emberek millióit ülteti a tévé képernyője elé, a rádió mellé, és növeli a tömegkommunikáció intézményeinek bevételeit. A sorozatszerű szerkesztésmód a szeriális építkezést veszi alapul, bizonyos médiaeseményeket sorozatosan, egymáshoz kapcsolva tálal, így egy sokszor szerteágazó narratívát létrehozva. A szeriális szerkesztésmód következtében egy-egy esemény tálalása maga is médiaeseménnyé válik – tovább növelve a nézettséget és a profitot. Az előadássorozat a kezdetekhez nyúl vissza, így az írott sajtó műfajait tanulmányozza a sorozat-elv szempontjából. A figyelem középpontjában a tömegkultúra jellegzetességei, a transzmediatikusság, transzgenerikusság, a sorozat-elv, illetve a tömegsajtó produkciója, terjesztése, a befogadás jellemzői állnak. Az előadások magyar és nemzetközi példákkal világítják meg a médiumok és műfajok kölcsönhatásával, vegyítésével megvalósuló médiafejlődést. Követelmény: írásbeli vizsga az előadás anyaga és a kötelező olvasmányok alapján. A tantárgy tartalma: 1. A sorozat-elv a tömegmédiában, a médiaesemények szeriális logikája 2. A sorozat-elvű elbeszélésmód, szerkesztésmód szerepe a médiaeseménnyé válásban 3. A műfajok elmélete és története 4. Tömegkultúra és tömegsajtó 5-6. A magyar sajtó története 7-8. A sajtó jellegzetes műfajai (hír, tudósítás, interjú, riport, a publicisztika műfajai) 9-10. Sajtó és irodalom interakciója (periodicitás, kollektivitás, aktualitás, rovatok vs. Fikció, irónia, intim műfajok, dialogikusság) 11-12. Az interakció példái (napihír, folytatásos regény, bűnügyi regény) 13-14. Összegzés: a sorozatelv a műsorszerkesztésben, a nézettségnövelésben Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikátor szakirány, FoSz Kommunikáció és tavaszi 30 kollokvium média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: MOLNÁR Enikő, Heath Ledger és a sorozat-elv – http://cograf.hu/tudastar/heath-ledger-es-a-sorozatelv KERESZTÚRSZKI Ida, „…de azért nem írok gyárilag…” A folytatásos regényközlés megjelenése a kultúrtermékek 19. századi magyar piacán = Klasszikus – magyar – irodalom – történet. Tanulmányok, szerk. DAJKÓ Pál – LABÁDI Gergely, Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2003, 171–195. SZAJBÉLY Mihály, A médiatörténet és a sajtótörténet viszonyáról, http://www.mediakutato.hu/cikk/2005_01_tavasz/05_mediatortenet/03.html GYÁNI Gábor, Sajtótörténet a társadalomtörténész szempontjából, http://www.mediakutato.hu/cikk/2006_01_tavasz/04_sajtotortenet/03.html PIRITYI Sándor, A nemzeti hírügynökség története (1880-1996), MTI Kiadói Kft., Bp. 1996. LIPTÁK Dorottya, Újságok és újságolvasók Ferenc József korában. Bécs, Budapest, Prága, Bp., L’Harmattan, 2002. Előtanulmányi rend

Nincs

50



Neve:

A populáris műfajai 3 kredit

kultúra

Jellege/típusa: Szakképzési modul, moderátor szakirány Kreditérték: Gondozó tanszék/Intézet: Tantárgyfelelős: Tantárgy leírás: A tantárgy oktatásának célja: A kurzus a szemeszter első felében betekintést nyújt a népszerű kultúra fogalmának szerteágazó értelmezési mezőjébe, igyekszik összehasonlító elemzés segítségével rávilágítani a kontextust jelentő egyéb kulturális rétegekhez viszonyított sajátszerűségeire, felidézi bírálóinak és védelmezőinek érvrendszerét. Követelmények: A félév írásbeli kollokviummal zárul, mely az előadás anyagát és a kötelező olvasmányok ismeretét kéri számon. A tantárgy tartalma: A populáris kultúra históriája elválaszthatatlan a tömegmédiumok fejlődéstörténetétől, ezért kitüntetett figyelmet kap az előadásokon annak a kérdéskörnek a tisztázása, milyen gazdasági és társadalmi feltételek mellett ágyaztak meg a 19–20. században a kereskedelmi médiumok és a népszerű médiakultúra frigyének. A félév második felében a népszerű kultúra néhány műfaján keresztül próbálunk olyan szempontokat kialakítani, amelyek által megközelíthetővé válhat a populáris kultúrának a posztmodern világbeli esztétikai és kulturális jelentősége. Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Vizsga jellege Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév gyakorlat/kollokvium Kommunikátor szakirány, Kommunikáció és tavaszi 30 kollokvium FoSz média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom: Wessely Anna: Előszó: a kultúra szociológiai tanulmányozása. In. Uő: A kultúra szociológiája. Bp.: Osiris, 1998, 7–28. Ien Ang: A Dallas és a tömegkultúra ideológiája. Replika 17–18. sz. 201–214. Dick Hebdidge: A stílus mint célzatos kommunikáció. Replika 17–18. sz. 181–199. John Fiske: Madonna. In: Blaskó Ágnes – Margitházi Beja (szerk.): Vizuális kommunikáció. Bp., Typotex, 2010. 367– 387. Tófalvy Tamás: Myspace-bandák és címkézés-háborúk. Replika 64–65. 217–233. Előtanulmányi rend

Nincs

51



Neve:

Jellege/típusa: Szakképzési modul, moderátor szakirány Gondozó tanszék/Intézet: Tantárgyfelelős: Tantárgyleírás: A tantárgy oktatásának célja:

Kreditérték:

Kreatív írás – rendezvények forgatókönyve

A hallgató legyen képes valamely gondjaira bízott rendezvény forgatókönyvének elkészítésére, ezáltal a rendezvény sikerének alapfeltétele megteremtésére. Ehhez általános ismereteket kell szereznie dramaturgia, szerkesztés, történetalakítás stb. területén. A tantárgynak van egy másik célja is: a hallgatók ismerkedjenek meg a műsorszerkesztés és a tervezés gyakorlatával és alkalmazott formáival, illetve hogy milyen elvek határozzák meg egy műsorszolgáltató műsorrácsát. A tantárgy foglalkozik az elektronikus média műsorszerkesztési modelljeivel is. A tantárgy tartalma:

Rendezvények szerkezete, forgatókönyv-írás. A rendezvény propagandája – a szöveges részek megírása. A lebonyolításhoz szükséges szerződések megírása. Felkérések, közreműködések szervezése – a felkérések és a szerződések megírása. Költségvetés tervezése, megírása. A műsorszerkesztés fogalma, szabálya, bevezetés a műsorszerkesztés alapjaiba. A formai és tartalmi szerkesztés elvei. Az elektronikus média műsorstruktúrája. A műsorszerkesztés típusai. Az agresszív és a biztonsági műsorszerkesztés. A műsorstruktúra kialakításának jogi szabályozása, a szerkesztő felelőssége. A struktúra felépítése, az éves, negyedéves, havi, heti műsortervezés módszertana, műsorsávok, a sávokra jellemző műsorok. A tervezés folyamata, gyakorlati feladatok, struktúra kidolgozások. Az elkészült adástükrök, forgatókönyv vázlatok leadása, megtárgyalása. Oktatás helye, ideje, számonkérés formája Félév Konzultációs Tagozat Szak/szakirány Őszi/tavaszi óra/félév Kommunikátor szakirány, FoSz Kommunikáció és tavaszi 30 média felsőfokú szakképzés Kötelező és ajánlott irodalom:

Vizsga jellege gyakorlat/kollokvium

gyakorlati jegy

DOMOKOS Lajos: Press – A médiatevékenység, a szervezeti és az üzleti kommunikációalapjai, Bp., 2005. Előtanulmányi rend

Nincs

17. A szakmai gyakorlat szervezésének sajátos követelményei: A szakmai gyakorlat időtartama 560 óra (egy képzési időszaknak megfelelő időtartam, tizennégy hét, amelyben a gyakorlat öt napos munkahétnek megfelelő időszakokra tagolódik). Részidős rendszerű képzésben a szakmai gyakorlat legalább 240 óra, amely időtartam alatt legalább három hét gyakorlatot egybefüggően kell megszervezni. A korábbi munkatapasztalat a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint a követelmény teljesítéseként elismerhető. A szakmai gyakorlat célja, hogy a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben lehetőséget nyújt a megszerzett tudás és a gyakorlati készségek együttes alkalmazására, az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolására, a munkahely és munkafolyamatok megismerésére, a szakmai kompetenciák gyakorlására. Sajátos követelmény: a kommunikáció és média felsőfokú szakképzés gyakorlatorientált megszerzéséhez optimális feltételeket biztosíthat bármely nem gazdasági célú szervezet és bármely

52


üzleti célú vállalat, ha szervezeti kultúrája, személyi állománya és infokommunikációs eszközállománya alkalmas a képzés első három félévében megszerzett elméleti tudás és gyakorlati készségek munkahelyi körülmények közötti kibontására. A szakmai képzőhely és a szakmai gyakorlati hely közötti szakmai egyeztetés a gyakorlati félév során folyamatos. A moderátor szakirányban szükséges az is, hogy – természetesen a gyakorlóhelyi feladatvégzéssel összeegyeztetve – a gyakorlóhely lehetővé tegye a szakképzősök számára a szerkesztőségekkel, színházakkal, művelődési házakkal és stúdiókkal (és/vagy az egyetemi oktatóstúdióval) való intenzív kapcsolattarást. 17.1. A szakmai gyakorlóhely meghatározása A szakmai gyakorlóhely azon jogi személy, gazdálkodó szervezet, amely felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben vagy mesterképzésben a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás, valamint a hallgatóval az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint kötött hallgatói munkaszerződés alapján, az egybefüggő szakmai gyakorlatot biztosítja, és amelyet az Oktatási Hivatal a felsőoktatási intézmény adatainál szakmai gyakorlóhelyként nyilvántartásba vett. Gazdálkodó szervezeten a Polgári Törvénykönyv 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezetet kell érteni. (Vö. 230/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet, Általános rendelkezések 5.) 17.2. A felsőoktatási szakképzésben, a 230/2012. (VIII.28.) kormányrendelet 15. §-ban

meghatározott együttműködési megállapodás gyakorlóhelyek szándéknyilatkozata

alapján

részt

vevő

szakmai

(Szándéknyilatkozatok beszerzése folyamatban.) 17.3. A gyakorlati képzés ajánlott tanterve, tantervi egységei, moduljai, ezek időtartama A gyakorlati képzés alapja a 90 kredites tantermi képzés és stúdiógyakorlat során elsajátított szakmai és gyakorlati tudás. A cél ennek az elméleti és gyakorlati ismeretnek, készségnek a kibontása, elmélyítése munkahelyi környezetben. A kompetenciák gyakorlásával a szakmai gyakorlat azt is elősegíti, hogy a záróvizsga gyakorlati feladatait a hallgatók eredményesen oldják meg. A szakmai gyakorlat tartalmi egységeit modulokba foglaltuk, jelezve a cégek számára, hogy milyen tevékenységekben kérjük a hallgatóink gyakorlati fejlesztését. A gyakorlati képzés ajánlott tantervi moduljai a kommunikátor szakirányban: Cél: intézményi és üzleti kommunikációs tevékenységek gyakorlása környezetben • • •

munkahelyi

Belső pr kommunikáció modul (120 óra) Cél: Munkahelyi környezetben megfigyelni, megtapasztalni, megérteni, hogy ha a cég hogyan közvetíti saját alkalmazottai felé filozófiáját, küldetését, jövőképét. Tantervi egységei (tartalma): A szervezet, vállalat, intézmény vezetősége és az alkalmazottak, munkatársak, tagok és az érdekvédelmi szervezetek közötti interaktív kommunikációs kapcsolat kiépítése és működtetése. Hierarchikus és horizontális viszonyok a cégen belül (legfelső vezetés, munkatársak egymáshoz és a céghez való viszonyai). Belső és külső pr viszonya: a megfelelő belső public relations ad biztos alapot a hatékony és sikeres külső public relations számára. A cégen belüli információkeletkezés, információközvetítés, információaggregálás infokommunikációs és személyi feltételei. Saját kiadású és szerkesztésű, a dolgozóknak, a külső munkatársaknak és a szűkebb szakmának szánt újságot kíván indítani. A vállalat tevékenységét bemutató pr-cikk megírása. Céges weboldal arculatának és funkcióinak megtervezése. Szervezeti értékrendet rögzítő dokumentumok (küldetésnyilatkozat, jövőkép, etikai kódex, stb.) kezelése, készítése. Közreműködés a szervezetfejlesztésben: programok, tréningek szervezése. Belső kommunikáció személytelen (vállalati újság, blog, faliújság, dolgozó postaláda, intranet, közösségi felületek) és személyes eszközeinek (fogadóóra, fórum, állománygyűlés, közösségi események) megtervezése, használata.

53


• • •

• • •

• • •

Külső pr kommunikáció modul (160 óra) Cél: A szervezet és a környezete közötti kapcsolatkezelés, kommunikáció megfigyelése, gyakorlása gazdasági célú és/vagy nem gazdasági célú szervezetben. Tantervi egységei (tartalma): Kapcsolatok kezelése, bizalomépítés, arculat kezelése, imázs elérése. Pénzügyi kapcsolatok (befektetők, részvényesek, stb.), ágazati kapcsolatok (szakma, versenytársak, stb.), issue management (közérdekű ügyek kezelése), marketingkommunikáció és marketing-pr. Külső környezet (kommunikáció minden érdekgazdával –személlyel, tényezővel, szervezettel, intézménnyel, aki/amely befolyásolja a szervezet sikerét). Nyilatkozati rend (minden bejövő, kimenő kezdeményezésnek a kommunikáció igazgatásáért felelős személyen keresztül kell mennie). Átfogó szabályozási csomag: arculati kézikönyv. Vizuális cég elemek (pl. levélpapír, névjegykártya stb.). Üzleti tárgyalások szervezése, tárgyalástechnika, protokoll és etikett modul (120 óra) Cél: Megfigyelés és tapasztalatátadás alapján munkahelyi környezetben megismerni a szervezeten belüli munkamegbeszélések és az üzleti tárgyalások előkészítését, megszervezését és lebonyolítását. Tantervi egységei (tartalma): Tárgyalástechnika és kommunikáció. Üzleti tárgyalások szervezése. Konfliktusok kezelése. Kríziskommunikáció. Üzleti tárgyalások protokolláris feladatai. Alkalomhoz illő megjelenés, viselkedés, öltözködés, protokoll. Időgazdálkodás. A nyilvánosság előtti beszéd technikája, retorika. A beszéd felépítése, dramaturgiája, stiláris elemei. A prezentáció felépítése, dramaturgiája, stiláris elemei. Prezentációkészítés számítógépes szoftverrel. A belső megbeszélések, üzleti tárgyalások előkészítésének, lebonyolításának és utógondozásának infokommunikációs eszközrendszere. Személyes pr: egyéni hatékonyság fejlesztése modul (160 óra) Cél: Személyes tréning munkahelyi környezetben – törekvés arra, hogy a kommunikátor önmagáról kialakítandó arculata és a róla másokban kialakult imázs minél közelebb kerüljön egymáshoz. Tantervi egységei (tartalma): Szervezeti kultúra, szervezeti magatartás, a nyilvánosság terei a szervezetben. Asszertivitás: elegánsan határozott, hatékony viselkedés. Megnyilvánulás és benyomáskeltés. Aktív meghallgatás és empátiakeltés. Meggyőző közlés: az üzenetek csomagolása. Önismeret és a kommunikáció fejlesztése. Non-verbális kommunikáció, testbeszéd. Belső jellemzők (világnézet, személyes tulajdonságok) kamatoztatása a szervezeti siker érdekében. Külső jellemzők (megjelenés, öltözködés, magatartás stb.) hozzáigazítása a szervezeti elvárásokhoz. Verbális jellemzők sikeres használata a szervezeti kommunikációban. Megterhelő helyzetek (interjú, tárgyalás, kapcsolatfelvétel, kifogások kezelése, kérés előterjesztése, visszautasítás, erős indulatok) kezelése a szervezet belső és külső kommunikációjában. Médiumok kezelése: sajtótájékoztató, sajtóközlemény, élő interjú, felvételről készült interjú. Hírgenerálás.

A gyakorlati képzés ajánlott tantervi moduljai a moderátor szakirányban: Cél: műsorszerkesztési, műsorvezetői, szerkesztő-riporteri ismeretek, készségek kibontása munkahelyi környezetben • • •

•

Műsorkoncepció, rendezvény forgatókönyv, programtematika modul (120 óra) Cél: Munkahelyi környezetben gyakorolni, hogyan készíti el a moderátor a műsorok koncepcióját, forgatókönyvét, hogyan építi fel tematikusan a programot. Tantervi egységei (tartalma): Témaválasztás a kulturális évad és a helyi sajátságok figyelembevételével. Írásos terv készítése. A rendezvény forgatókönyvének megírása és elfogadtatása. Műsorterv összehangolása a produkció többi résztvevőjével. Kulturális rendezvények szervezése, szerkesztés, műsorvezetés modul modul (160 óra)

54


• •

• • •

• • •

Cél: Terepen gyakorolni, hogyan szervez a moderátor kulturális intézmények számára rendezvényeket, s ezeken hogyan vesz részt aktív szerkesztőként, irányítóként, műsorvezetőként. Tantervi egységei (tartalma): Produkció megszervezése. Rendezvény helyszínének megállapítása, a helyszín kiválasztása, tájékozódás a helyi adottságokról, szokásokról. A produkció vezetése. Konferálás. Műsorszámok összekötése. Beszélgetés a meghívottakkal a műsorszám előtt és után: kapcsolatgondozás a szakmai szereplőkkel. Vita vezetése. Interjút készítése. Kapcsolattartás a közönséggel. A produkcióval kapcsolatos PR-tevékenységek megszervezése, kivitelezése. Kapcsolattartás a sajtóval és a médiával. Nyomdai anyag tervezése, elkészítése. Tárgyalás a tiszteletdíjról, a fizetés módjáról. A produkció költségvetésének megtervezése. A produkcióhoz kapcsolódó marketingtevékenység segítése. Sajtóvisszhang követése, sajtószemle készítése. Szerkesztő-riporteri, műsorvezetői, hírszerkesztői feladatok modul (160 óra) Cél: Stúdiókörülmények között, szerkesztőségben gyakorolni a televíziós és a rádiós műfajokat, a nyomtatott és az online újságírást. Színpad- és stúdiótechnikai berendezések használata terepen. Tantervi egységei (tartalma): Televíziós és rádiós műfajismeret gyakorlati alkalmazása. Szerkesztő-riporteri, műsorvezetői és bemondói ismeretek, készségek használata. Hírszerkesztés, hírelemzés. Online és offline újságírás. Újságíráshoz, lapkészítéshez illeszkedő fotóriporteri tevékenység gyakorlása. Stúdiótechnikai és informatikai ismeretek alkalmazása. Rögzített műsorok archiválása elektronikus adathordozón. Színpad- és stúdiótechnikai berendezések használata. Rendezvények lebonyolításához szükséges technikai háttér megteremtése. Személyes imázsépítés, tárgyalástechnika és közszereplés modul (120 óra) Cél: Személyes imázs-építés, tárgyalástechnika, nyilvános fellépés, prezentáció gyakorlása. Tantervi egységei (tartalma): Asszertivitás: elegánsan határozott, hatékony viselkedés. Megnyilvánulás és benyomáskeltés. Aktív meghallgatás és empátiakeltés. Meggyőző közlés: az üzenetek csomagolása. Önismeret és a kommunikáció fejlesztése. Non-verbális kommunikáció, testbeszéd. Megterhelő helyzetek (interjú, tárgyalás, kapcsolatfelvétel, kifogások kezelése, kérés előterjesztése, visszautasítás, erős indulatok) kezelése a szervezet belső és külső kommunikációjában. Médiumok kezelése: sajtótájékoztató, sajtóközlemény, élő interjú, felvételről készült interjú. Hírgenerálás. Tárgyalástechnika és kommunikáció. Üzleti tárgyalások szervezése. Konfliktusok kezelése. Kríziskommunikáció. Üzleti tárgyalások protokolláris feladatai. Alkalomhoz illő megjelenés, viselkedés, öltözködés, protokoll. Időgazdálkodás. A nyilvánosság előtti beszéd technikája, retorika. A beszéd felépítése, dramaturgiája, stiláris elemei. A prezentáció felépítése, dramaturgiája, stiláris elemei. Prezentációkészítés számítógépes szoftverrel.

17.4. A hallgató szakmai gyakorlatának értékelési módszerei (A kidolgozás folyamatban.) 17.5. A részidős, távoktatási képzési formában a szakmai gyakorlatra vonatkozó előírások, és

a szakmai gyakorlat alóli részbeni felmentésre, illetve a munkatapasztalat beszámítására vonatkozó szabályok Részidős rendszerű képzésben a szakmai gyakorlat legalább 240 óra, amely időtartam alatt legalább három hét gyakorlatot egybefüggően kell megszervezni. A korábbi munkatapasztalat a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint a követelmény teljesítéseként elismerhető.

55


18. A felsőoktatási szakképzés eszközei, segédeszközei, tananyagai 19. A képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerinti a felsőoktatási szakképzéshez szükséges speciális épület és egyéb infrastrukturális kapacitásigények, tárgyi feltételek és azok biztosítása (A kidolgozás folyamatban.) 20. A záróvizsga (szakmai vizsgarészek tartalma, a záróvizsga eredményének kiszámítási módja Szakmai vizsgabizottság előtt tett szóbeli vizsga. A vizsgabizottságban külső tagként jelen van a regionális Kereskedelmi és Iparkamara szakembere. A záróvizsgára bocsátás feltételei: • A képzési programban előírt szakmai ismeretmodulok tárgyainak (90 kredit) teljesítése. • A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás. A záróvizsga tartalma a kommunikátor szakirányban: Intézményi és üzleti kommunikációs tevékenységek • A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli • Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A szóbeli vizsgán a kommunikátor szakirány hallgatói egy szimulált kommunikációs helyzetben számot adnak arról, hogy az elméleti képzésben és a szakmai gyakorlaton képessé váltak értékesítés-centrikus intézményi és üzleti információcserére, melynek során bizalmi légkört alakítanak ki. Gyakorlati feladat megoldásával az alábbi területeken kell a kompetenciák meglétét igazolni: Sajtótájékoztató megszervezése és vezetése. Prezentáció készítése és bemutatása a szakmai közönségnek. Reklámtevékenység megszervezése. Sajtóvisszhang nyomon követése és elemzése. Saját kiadású és szerkesztésű, a dolgozóknak, a külső munkatársaknak és a szűkebb szakmának szánt újságot kíván indítani. A vállalat tevékenységét bemutató pr-cikk megírása. Céges weboldal arculatának és funkcióinak megtervezése. Web-áruház arculatának és funkcióinak megtervezése, menedzselése. Tárgyalás előkészítése, megszervezése és a tárgyalás zavartalanságának biztosítása. Kríziskommunikáció és konfliktuskezelés. Alkalomhoz illő megjelenés, viselkedés, öltözködés, protokoll. Marketingesekkel együttműködve a hatékony fogyasztást ösztönző módszerek kidolgozása. Új kollégák betanítása külső és belső kommunikációs folyamatokkal kapcsolatos munkakörökbe. A tömegkommunikációs technika eszközei. Arculatépítés és public relations. A nyilvánosság előtti beszéd technikája, retorika. Arculatépítés és public relations. Kapcsolattartás a sajtóval és a médiával. A záróvizsga tartalma a moderátor szakirányban: Műsorszerkesztési, műsorvezetői, szerkesztő-riporteri ismeretek alkalmazása • A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli • Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A szóbeli vizsgán a moderátor szakirány hallgatói egy szimulált kommunikációs helyzetben számot adnak arról, hogy az elméleti képzésben és a szakmai gyakorlaton képessé váltak a legkülönbözőbb médiaprodukciókban, illetve a művelődési intézményekben moderátori feladatkört ellátni. Gyakorlati feladat megoldásával kell az alábbi területeken a kompetenciák meglétét igazolni:

56


Rendezvények lebonyolítása szervezőként, szerkesztőként, műsorvezetőként színházban, művelődési házban, szabadtéri rendezvényeken, fesztiválokon. Az elektromos média különféle produkcióiban műsorok lebonyolítása, műsorok koncepciójának, forgatókönyvének elkészítése, a programok tematikusan felépítése. Közreműködők (művészek, szakemberek) kiválasztása, felkészítése. Műsorszámok összekötése saját szöveggel. Az offline és az online sajtóban, a televízióban és a rádióban szerkesztő-riporteri, műsorvezetői, bemondói, hírszerkesztői feladatokat ellátása, ezekben munkatársként segítség nyújtása. Médiajogi felkészültség alapján a szerzői jogok figyelembe vétele, a személyiséghez fűződő jogok védelme. Produkció költségvetésének megtervezése. A produkcióval kapcsolatos PR-tevékenységek megszervezése, kivitelezése. Kapcsolattartás a sajtóval és a médiával. Nyomdai anyag tervezése, elkészítése. A produkcióval kapcsolatos reklámtevékenység megszervezése, hatásvizsgálat, sajtó- és médiafigyelés. Stúdiótechnikai és informatikai ismeretek alkalmazása. Rögzített műsorok archiválása elektronikus adathordozón. Színpad- és stúdiótechnikai berendezések használata. Rendezvények lebonyolításához szükséges technikai háttér megteremtése. A záróvizsga alóli felmentés feltételei: Felmenthető, aki kommunikáció és médiatudomány szakos diplomával rendelkezik. 21. A felsőoktatási intézmény minőségbiztosítási rendszerének részeként a felsőoktatási szakképzés minőségbiztosításának bemutatása 2007. július 1-től a Debreceni Egyetem minőségbiztosítási rendszerét a rektor közvetlen felügyelete alatt a minőségbiztosítási rektori biztos irányítja, akinek a munkáját a centrum/TEK szintű minőségügyi vezetők, valamint a kari minőségügyi felelősök segítik. A Szenátus létrehozta az Egyetemi Minőségfejlesztési Bizottságot, melynek elnöke a minőségbiztosítási rektori biztos. A bizottság véleményezi a minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos valamennyi szakmai anyagot. Az egyetemi minőségbiztosítási rendszer kialakításának célja volt: - az oktatási/képzési színvonal növelése, magas szinten tartása, - a kutatások magas színvonalú, eredményes végzése, - a Debreceni Egyetem társadalmi kötelezettségeinek magas színvonalú ellátása, - a működés hatékonyságának fokozása, - a hallgatók, oktatók, kutatók, egyetemi dolgozók, a végzett hallgatók alkalmazói, az intézménnyel kapcsolatban álló szervezetek, intézmények, partnerek megelégedettségének fokozása, az igények maximális kielégítése. Az egyetem a minőségbiztosítási rendszerének működtetése során a következőket veszi figyelembe: - a mindenkor érvényes Nemzeti Felsőoktatási Törvény előírásait, - a Magyar Akkreditációs Bizottság állásfoglalásait és javasolt szempontrendszerét, - a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak a felsőoktatás minőségbiztosítására vonatkozó útmutatásait, - a Debreceni Egyetem Küldetésnyilatkozatát, - a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó nemzetközi ajánlásokat, különös tekintettel a felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjeire, a 2005-ben elfogadott bergeni dokumentum: a „Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area”. Az intézményi minőségközpontú működés korszerűsítése három célelem mentén valósul meg: - A szervezeti kultúra fejlesztése, amely az értékrendi elem kiemelésével a munkát végző ember belső igényességét hangsúlyozva, az öntanulási, önfejlődési folyamat állandó fenntartására fókuszál elsődlegesen az érdekeltek megelégedettségét szem előtt tartva. Ennek a szemléletváltozásnak az elérése támogathatja a működési változások megvalósítását is. - A minőségbiztosítási folyamatok fejlesztése a szervezeti önértékelés modelljének felhasználásával. A cél olyan, a követelményekhez illeszkedő, illetve azokhoz kapcsolódó kétszintű szervezeti önértékelési rendszer megalkotása, ami biztosítja az intézmény működésének folyamatos értékelését, lehetőséget nyújtva a fejlesztési területek definiálására és a javításra.

57


- A működés folyamatokon keresztüli korszerűsítése az intézmény által lefektetett irányvonal mentén, mind az alaptevékenységekre, mind a támogató tevékenységekre kiterjedően. A Debreceni Egyetem minőségbiztosítási rendszere szervezeti önértékelésen alapul. Az egyetem valamennyi karán – az önértékelések eredményei alapján – meghatározásra kerülnek a stratégiai szempontból fejlesztendő területek, melyekre a karok minőségfejlesztési programokat alakítanak ki. Ennek alapján készül el az egyetem minőségbiztosítási rendszerének fejlesztési terve, mely rögzíti az adott évre vonatkozóan az egyetemi szintű minőségbiztosítási feladatokat és azok felelőseit. A minőségfejlesztési programok a PDCA ciklussal (tervezés, megvalósítás, ellenőrzés, beavatkozás szakaszai) összhangban a képzési és funkcionális tevékenységekre kerülnek kialakításra – intézményi, centrum/TEK és kari szinten egyaránt –, így az intézményi minőségbiztosítási rendszer visszahatása biztosított. A Debreceni Egyetem minőségfejlesztési céljai között alapvető fontosságú az új képzések indítása és a már működő képzések folyamatos fejlesztése. A felsőoktatási szakképzések, az alapképzési szakok, a mesterképzési szakok, az osztatlan képzések és a szakirányú továbbképzések elindítását az illetékes szakmai közösség, az oktatási kompetenciával rendelkező tanszék/intézet kezdeményezi. Az elképzeléseket a kari vezetés megtárgyalja és dönt az új képzés indokoltságáról, a részletes előkészítés megkezdéséről. A hatályos jogszabályban kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján a leendő szakfelelős vezetésével összeállítják a MAB által a szakindítási kérelemhez előírt formában a képzési dokumentum tervezetét. Ez az anyag teljes részletességgel tartalmazza a képzés tartalmára, a képzés személyi feltételeire, a szakindítás tudományos hátterére és infrastrukturális feltételeire vonatkozó információkat. Felsőoktatási szakképzés esetén a szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó vonatkozó jogszabályok az irányadóak az indítási kérelem összeállításához. A kari tanács döntését megelőzően a kari oktatási/tanulmányi bizottság véleményezi a dokumentumot. A kari tanács pozitív állásfoglalását követően az Egyetemi Oktatási és Hallgatói Ügyek Bizottsága, mint a Szenátus döntés-előkészítő testülete véleményezi a kérelmet, amelynek ülésén a képzésben részt vevő, vagy a képzésben érdekelt karok oktatási vezetői is nyilatkoznak az előterjesztésről. A bizottság támogató határozata esetén a rektori tanácsi előkészítés után a Szenátus dönt az indítási kérelem benyújthatóságáról a MAB-ba. Ha rektori szinten a bizottság vagy a rektori tanács nem támogatja a kezdeményezést, akkor a kérelem további egyeztetésre, a javasolt változtatások végrehajtására visszakerül kari/tanszéki szintre. Az új képzési programok kialakításánál, a kari tanácsi és szenátusi állásfoglalások megszületését megelőzően mérlegelni kell az új képzés indokoltságát a munkaerőpiac, a beiskolázás, az egyetem képzési kínálata szempontjából, megkövetelve a tartalmi, a formai előírások betartását, a minőségi követelmények magas szintű teljesülését. A Szenátus minden év júniusában megvitatja, majd elfogadja az egyetem képzési programját. Ez az alapdokumentum tartalmazza valamennyi, a következő tanévben induló képzés rövid, de minden lényeges elemet magában foglaló leírását. A képzési program szenátusi elfogadása előtt véleményezik azt a kari tanácsok, az Egyetemi Oktatási és Hallgatói Ügyek Bizottsága. Az alapdokumentumot az illetékes szakfelelős és tanszék állítja össze a megadott, már bevált formai követelmények szerint. Az akkreditált programokba beépített szerkezeti, tartalmi, személyi és infrastrukturális változtatás a képzési program évenkénti felülvizsgálata során biztosítja, hogy a hallgatói véleményeket, a munkaadói oldalról visszajelzett igényeket és természetesen az oktatói/oktatási tapasztalatokat figyelembe véve korszerűbb, minőségileg még jobb képzések működhessenek. Az egyetem akkreditált szakjainak szakindítási kérelmeiben rögzített karok közötti kontaktóra- és kreditarányok, az oktatói személyi összetétel legalább az ötévenként esedékes következő intézményi akkreditációig csak kivételes esetben változtatható meg, vonatkozik ez a szakfelelős, a tantárgyfelelős, az egyes tantárgyak oktatóinak személyére. Indokolt esetben (pl. nyugdíjazás, hosszabb külföldi út) kizárólag a szak oktatásában érintett karok egyetértésével módosíthatóak az arányok és a szak oktatói bázisa. Akkreditált szak tantervi hálója kizárólag nagyon indokolt esetben (pl. az első képzési ciklus lezárulása után, a tapasztalatok összegzése után), az oktatásban közreműködő karok egyetértésével, az egyetem képzési programjának minden júniusi, szenátusi döntéssel történő módosításakor változtatható. A határozat betartatása biztosítja a képzések magas színvonalát, az akkreditációs követelmények folyamatosan fenntartott teljesítését.

58


Az oktatási stratégia változása, új munkaerő-piaci igények, illetve azok módosulása, a már végzett évfolyamok oktatási tapasztalatainak összegzése, értékelése, az elégedettségi mérések indokolhatják a képzési programok tartalmi korrekcióját, az előfeltételi rend változtatását, az elméleti és a gyakorlati oktatás módszertanának további fejlesztését. Az alapképzésben és természetesen a felsőoktatási szakképzésben kiemelt cél a gyakorlatorientáltság, különös tekintettel a szakmai gyakorlatok rendszerének hatékony működtetésére, a folyamatos monitorozás eredményei alapján új lehetőségek megvalósítására.

59

Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Kommunikáció és média felsőoktatási szakképzési program a képzési és kimeneti követelmények szerint

Recommend Documents