DEBRECENI EGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR
AKKREDITÁCIÓS ÖNÉRTÉKELÉS 2011
Tartalom 1. Vezetői összefoglaló ................................................................................................................................................ 3 2. Szervezet és működés: helyzetkép a folyamatok értékelése (adatok és trendek bemutatásával) .................... 6 2.1. A kar szervezete, vezetési rendszere ........................................................................................................... 10 2.2. Az akkreditációs feltételek teljesítésének tényszerű bizonyítása ................................................................ 15 2.2.1. A kari képzési szerkezet bemutatása.................................................................................................... 15 2.2.2. Az oktatói, kutatói kar és alkalmassága a feladatok ellátásához.......................................................... 15 2.2.3. Hallgatói létszámadatok (felvettek és végzettek) az elmúlt 3 évről ..................................................... 16 2.2.4. Az infrastruktúra bemutatása ............................................................................................................... 16 2.2.5. A karok együttműködése az oktatási feladatokban és az infrastruktúra hatékonyságának növelésére ...................................................................................................................................................... 23 2.3. Az intézmény kulcsfontosságú eredményeinek értékelő bemutatása, különös tekintettel a kutatási, fejlesztési, alkotó/művészeti tevékenység és gazdálkodás eredményeire .......................................................... 25 2.3.1. Jelentősebb tudományos publikációs és pályázati eredmények ........................................................... 25 2.3.2. A Kar gazdálkodásának eredményei .................................................................................................... 29 2.3.3. További, az intézmény által fontosnak tartott mutatók. ....................................................................... 31 3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata...................................................................................................... 32 3.1. Stratégia és eljárások a minőség biztosításra .............................................................................................. 32 3.2. Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése........................................................ 35 3.2.1. Képzési programok létesítésével, indításával kapcsolatos általános technikák jellemzői .................. 37 3.2.2 Az oktatás eredményessége .................................................................................................................. 40 3.2.3. Felhasználói partnerek véleménye a szervezetről és teljesítményéről ................................................. 49 3.2.4. Hallgatói elégedettség mérése.............................................................................................................. 51 3.3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere. ......................................................................................... 54 3.4. Az oktatók minőségének biztosítása ........................................................................................................... 59 3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások ............................................................................ 60 3.5.1. Oktatási helyiségek/gyakorlati képzőhelyek........................................................................................ 60 3.5.2. Akkreditált szakmai képzőhelyek ........................................................................................................ 60 3.5.3. Könyvtár .............................................................................................................................................. 60 3.5.4. Külföldi részképzés/hallgatói csere ..................................................................................................... 61 3.5.5. Tanácsadói hálózat ............................................................................................................................... 62 3.5.6. Fogyatékkal élő hallgatók az Általános Orvostudományi Karon ........................................................ 63 3.5.7. Kollégium ............................................................................................................................................ 63 3.5.8. Étkezési lehetőségek ............................................................................................................................ 63 3.5.9. Sportolási lehetőségek ......................................................................................................................... 63 3.5.10. Kulturális programok ......................................................................................................................... 64 3.6. Belső információs rendszer ......................................................................................................................... 64 3.7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása ............................................................................................... 65 4. C-SWOT analízis – következtetések, tennivalók ............................................................................................... 67 4.1. Külső korlátok .......................................................................................................................................... 67 4.2. Erősségek ................................................................................................................................................. 67 4.3. Gyengeségek ............................................................................................................................................ 68 4.4. Veszélyeztető tényezők ............................................................................................................................ 69 4.5. Lehetőségek.............................................................................................................................................. 69 2
1. Vezetői összefoglaló A debreceni orvosképzés gyökerei 1918-ig nyúlnak vissza, amikor IV. Károly megalapította az akkori Debreceni Királyi Tudományegyetemen az Általános Orvostudományi Kart. Debrecenben az általános orvosok képzése az elmúlt 93 évben töretlenül zajlott. Jelenleg az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) az integrált Debreceni Egyetem (DE) egyik karaként, az Orvos és Egészségtudományi Centrum (OEC) részeként végzi tevékenységét, látja el hármas – oktatás, kutatás, gyógyítás – feladatát. Az ÁOK célja az, hogy a 21. század színvonalának megfelelő oktató, kutató és betegellátó központ legyen, valamint, hogy az oktató, gyógyító és kutatómunkája ismert és elismert legyen a szakma hazai és nemzetközi világában. Ennek érdekében folyamatosan gyarapítja ismereteit, korszerű, új követelményeket támasztó szemléletmódját érvényesíti a gyakorlatban a felsőfokú oktatás minden területén. Az oktatásban hallgatóinkat és oktatóinkat arra készítjük fel, hogy olyan magas fokú szakmai tudást, igényességet és problémamegoldó készséget sajátítsanak el melyekre az önálló tevékenység alapjai biztonsággal építhetők. Továbbá rendelkezzenek a társadalom különböző területein jelentkező, változó igények megértésének és kezelésének készségével. A kutatási tevékenységünk célja olyan új ismeretek szerzése, amelyek a betegségek okaira, megelőzésére és kezelésére, valamint az egészséges állapot megőrzésére, javítására és visszaállítására irányulnak. Mind az alap, mind a klinikai kutatásban a nemzetközi színvonal elérése és megőrzése, az egészségügyi ellátás fejlesztését szolgáló innovációs kutatások alapjainak megteremtése és biztosítása a célunk. Különösen fontosnak tartjuk és ösztönözzük az alap és klinikai kutatásban dolgozók együttműködését, a határterületi tudományos témák művelését. A Kar személyi állományának fejlesztése során arra törekszünk, hogy oktatóinkban, munkatársainkban és hallgatóinkban fejlesszük és erősítsük azokat a készségeket, amelyek meghatározó fontosságúak az egészségtudományi oktatás, kutatás és gyógyítás jelen kori kihívásaira való válaszunkban, ezek közül is kiemelve a megfelelő szakismeretet, a humanizmust, az empátiát, a kollegialitást, a professzionizmust és a problémamegoldó gondolkodást. Olyan hallgató és családbarát munkakörülményeket kívánunk megvalósítani, amelyben fontos szerepet kap a személyzet egészségi állapotának és jó közérzetének védelme, hogy ez kisugárzó erejű legyen a szűkebb és tágabb környezetünkre. Az ÁOK kimondottan jó személyi és tárgyi feltételek között folytatja munkáját. A Kar oktatóinak 40,6%-a vezető oktató, közülük 61 fő egyetemi tanár. Oktatóink 74,4%-a rendelkezik tudományos minősítéssel, vezető oktatóink 32,4%-a (46 fő) az MTA doktora, és 5 (+4 emeritus) fő akadémikus. Vezető oktatóinknak csak egyharmada idősebb 60 évesnél. A Kar vezetése kiemelt figyelmet fordít a humánerőforrás minőségi és mennyiségi mutatóinak alakulására, a DE OEC Humánerőforrás stratégiájában megfogalmazott elvek és célok mentén törekszik arra, hogy kiemelkedő és tehetséges oktatóit, kutatóit megfelelő módon támogatva a Kar állományában megtartsa, illetve létszámukat a szükségleteknek megfelelően növelje. A fiatalabb munkatársak számára belső oktatói, valamint kutatói ösztöndíjrendszerrel, kiterjedt külföldi szakmai együttműködésekkel biztosítunk fejlődési lehetőséget, melyet konkrétan megfogalmazott karriertervek támogatnak. Vezető oktatóink számára külön ösztönző ösztöndíjrendszert alakítottunk ki, és ezen túlmenően is mindent megteszünk annak érdekében, hogy tevékenységüknek szakmai és erkölcsi megbecsülést szerezzünk. Az elmúlt 5 évben az ÁOK hallgatói létszáma jelentősen megemelkedett, mert jelentősen bővült az angol nyelvű orvosképzésben résztvevők száma, valamint alapfokú és mesterképzési szakokat is indítottunk. Ennek megfelelően egyrészt a fentiekben megfogalmazottak mentén személyi állományunkat bővítettük, valamint jelentős infrastruktúra fejlesztéseket hajtottunk végre. Modern, nagy befogadó képességű tantermeinkben a kor színvonalának megfelelő audio-vizuális (esetenként a műtővel real time 3
összekapcsolt, 3D-s) oktatásra nyílik lehetőség. Pályázati forrásból, Európai Uniós támogatással az elmúlt 5 évben megvalósítottuk az Auguszta Központ, az Élettudományi Épület és Könyvtár, az Elméleti Négyszög, és a Klinikák épületeinek építését illetve rekonstrukcióját. Saját illetve külső források bevonásával alakítottuk ki az Oktatási Központot, valamint felújítottuk, komfortosítottuk és bővítettük kollégiumainkat. Minden évben meghirdetjük szervezeti egységeink számára az oktatás korszerűsítését szolgáló belső pályázatot, melynek keretében elsősorban a gyakorlati oktatás technikai színvonalát javító eszközbeszerzésekre nyílik lehetőség. A különböző TÁMOP pályázatok – kiemelve közülük a kutatóegyetemi és az innovatív kutatói csoportoknak nyújtott támogatást – szintén nagymértékben hozzájárulnak az ÁOK-n folyó oktató és kutató munka háttérfeltételeinek, eszközparkjának javításához. A stratégiai célkitűzéseink megfogalmazásakor mindenkor kiemelt hangsúlyt kap a hallgatói elégedettség javítása, képzésünk hazai és nemzetközi elismertségének növelése. Törekvéseink eredményességének egyik fontos bizonyítéka orvosképzésünk Amerikai Egyesült Államok –Kalifornia és New York államok Oktatási Hivatala – által 2005-ben és 2004-ben történt akkreditációja. A Kar Vezetése elkötelezett a minőségirányítási rendszer működtetése iránt. Ennek megfelelően 2002-től a Kar betegellátást végző szervezeti egységei, majd 2005-től az Elméleti Intézetek is rendelkeznek ISO 9001:2001 tanúsítvánnyal, amely kiterjed az oktatás, kutatás, valamint a betegellátás folyamataira és azok irányítására, valamint a háttérfolyamatokra is. A ISO szabvány követelményeinek való megfelelést 2004-től a Debreceni Egyetemen kialakított, önértékelés alapú minőségbiztosítási rendszerrel összhangban valósítjuk meg. A 2002-ben megfogalmazott minőségpolitika deklarálásával az OEC és a Kar vezetői kinyilvánították felelősségüket és szándékukat, hogy tanúsított, korszerű minőségirányítási rendszert működtetnek, azt fenntartják, az elért eredményeket folyamatosan értékelik, fejlesztik és a működtetés feltételeit biztosítják. Gondoskodnak annak széleskörű tudatosításáról, hogy a minőségi teljesítés a Kar sikerének és a munkatársak személyes boldogulásának záloga. A Küldetésben és a Minőségpolitikában megfogalmazott célok megvalósítása érdekében fontosnak tartjuk:
kimagasló szakmai ismeretekkel rendelkező munkatársak alkalmazását, a képzés és a továbbképzés ösztönzését, a minőségi munka elismerését, az erőforrások optimális kihasználását, modern információs rendszer működtetését.
A MAB 2006/2/II/2/1/1. sz. határozata értelmében az ÁOK folytatott általános orvos képzés feltétel nélkül akkreditálható volt, és az ÁOK jogosultságot nyert a „Kiválósági hely” cím viselésére a 2006-2011. közötti időtartamra. A MAB fentebb idézett határozatában javaslatként fogalmazta meg a klinikai képzés gyakorlatiasabbá tételét, a régi blokkgyakorlati rendszer visszaállítását. Tekintettel arra, hogy az ÁOK jelen vezetése mindig is elkötelezett volt a gyakorlati képzés hatékonyságának javítása mellett, kidolgozásra és bevezetésre került a IV. és V. éven az évközi blokkgyakorlatok rendszere, amely jelenleg már harmadik tanévben valósul meg ebben a formában. Ezzel párhuzamosan megkezdtük – TÁMOP 4.1.1./2010 pályázati forrás felhasználásával – az Interaktív Orvosi Gyakorlati Képzőközpont kialakítását, melyben fantom szimulációs eszközök és audio-vizuális technika alkalmazásával kívánjuk a hallgatók gyakorlati készségeit továbbfejleszteni. További ajánlásként került megfogalmazásra az elméleti alapozó tárgyak és a klinikum óraszám arányának felülvizsgálata. Bár a gyakorlatok számát az elméleti órák rovására 4
emeltük, jelentős változtatásra sajnos nem kerülhetett sor. Ennek okát elsősorban abban látjuk, hogy a Karunkra beiratkozó hallgatók természettudományos előképzettsége a középiskolai természettudományi tárgyak óraszámának és az ott oktatott tananyag mennyiségének csökkenése miatt folyamatosan romlik. Ennek megfelelően az elméleti alapozó tárgyak oktatóira hárul az a feladat, hogy a rendelkezésükre álló időkereten belül nemcsak az orvostudomány területén megjelenő, folyamatosan bővülő technikai és tudományos ismereteket adják át a hallgatóknak, de pótolják azokat a hiányzó alapokat is, amelyeket diákjaink a középiskolából nem hoztak magukkal. Leírásra került az is, hogy kívánatos lenne az oktatás technikai feltételrendszerének javítása. Mint arra már fentebb rámutattam, illetve ahogyan ennek részleteit a 3.5. fejezet ismerteti, az elmúlt 5 évben ezen a területen – számos hazai és nemzetközi pályázaton elnyert támogatás, illetve saját forrás bevonásával – jelentős előrelépés történt. A Látogató Bizottság megfontolásra ajánlotta a komplementer medicina tantárgy bevezetését. Egyetértve a felvetettekkel kidolgozásra került az említett tantárgy kurrikuluma, s felvételre került a tantárgy a szabadon válaszható kurzusok közé. Ezen túlmenően, kihasználva a DE nemzetközi kapcsolatrendszerét, létrehoztuk Karunkon a Tradicionális Kínai Fitofarmakológiai Tanszéket és kidolgoztuk az Ajurvedikus orvoslás oktatásának kurrikulumát is. Mindezen erőfeszítéseinkkel lehetőséget kívánunk biztosítani hallgatóinknak arra, hogy megismerhessék más kultúrák, illetve a komplementer medicina eszközrendszerét, gondolkodásmódját, hiszen ez napjaink társadalmában egyre szélesebb körben terjed. Az elmúlt 5 éves ciklus trendjeit elemezve megállapíthatjuk, hogy az éves fejlesztési tervek egymásra szervesen épülő formában, alapvetően a Felsőoktatási törvény (A továbbiakban: Ftv.), a Debreceni Egyetem szabályzatai, rendelkezései (DE Küldetésnyilatkozat, DE Minőségpolitika, DE Minőségbiztosítási kézikönyv, DE Intézményfejlesztési terv, stb.), a DE OEC vonatkozó minőségirányítási dokumentumai, a felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjei iránymutatását figyelembe véve, valamint a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság MAB 2006/2/II/1/1/1. sz. határozataival elfogadott akkreditációs jelentés javaslatai alapján kerültek meghatározásra. A feladatok az ÁOK általános orvos és egyéb, osztott képzési formákban megjelenő képzések gyakorlati színvonalának emelésére, a kimeneti követelmények és kompetenciák világos meghatározására, a képzés és az elvárt kompetenciák összhangjának biztosítására irányultak és irányulnak az elméleti képzés kiemelkedően magas színvonalának megtartása mellett, a növekvő hallgatói létszám figyelembevételével. Meggyőződésünk, hogy az elmúlt 5 év alatt legfontosabb feladatainkat maradéktalanul teljesítettük, a magunk elé kitűzött célokat a külső körülmények szabta korlátok keretein belül megvalósítottuk. A jelen önértékelés eredményei alapján az elkövetkező időszakban is feladatunk, hogy a csökkenő állami támogatás mellett, a saját bevételek növelésével, pályázati források elnyerésével, a kiadások csökkentési lehetőségeinek rendszeres vizsgálatával, a jellemző mutatóink folyamatos figyelemmel kísérésével biztosítsuk az oktatás, kutatás és betegellátás magas színvonalát. Alapvető célkitűzésünk, hogy a nemzetközi versenyben, a hazai gazdasági körülmények adta lehetőségek között eredményes, sikeres humánerőforrás menedzsmentet valósítsunk meg, s továbbra is rendelkezzünk megfelelő számú, tudományos fokozattal rendelkező, a Kar és a hármas feladat megvalósítása iránt elkötelezett munkatársakkal. Erősségeinkre, mint a kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerre, magas színvonalú oktatói és kutatói háttérre, a hallgatói elvárásoknak megfelelő infrastruktúrára, az emberi értékeket elismerő szellemiségre alapozva igyekszünk ellensúlyozni azokat a problémákat, amelyek elsősorban Magyarország, s azon belül is az Észak-alföldi Régió hátrányos gazdasági, társadalmi és földrajzi helyzetéből adódnak. Fejlesztési lehetőséget leginkább a gazdasági élet szereplőivel, az oktató kórházakkal és az egészségügyi ellátórendszer intézményeivel való hatékonyabb együttműködés kialakításában látunk. Fontosnak tartjuk a munkatársak széles körét bevonó, kommunikációra és párbeszédre épülő szervezeti kultúra erősítését, a tényleges egyéni, illetve a szervezeti egység által nyújtott teljesítményt figyelembe vevő érdekeltségi rendszer kialakítását. Fontos feladatunk az intézményi működés további racionalizáló 5
összehangolása, rugalmasabbá tétele. Természetesnek tekintjük, hogy továbbra is feladatunk az oktatás infrastruktúrájának, az oktatott tananyagnak – különös tekintettel a gyakorlati képzésre – a kor elvárásainak megfelelő további fejlesztése versenyképességünk javítása érdekében.
2. Szervezet és működés: helyzetkép a folyamatok értékelése (adatok és trendek bemutatásával) A Debreceni Egyetem Alapító okirata. Megtalálható a kari honlapon a http://aok.unideb.hu/hu/node/302 címen. Az Orvos- és Egészségtudományi Centrum Küldetésnyilatkozata. Megtalálható a kari honlapon a http://aok.unideb.hu/hu/node/299 címen.
Kari organogram. Megtalálható a kari honlapon http://aok.unideb.hu/hu/node/304 címen.
a
http://aok.unideb.hu/hu/node/305
és
A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési terve és éves végrehajtási jelentései. Az Intézményfejlesztési terv megtalálható http://aok.unideb.hu/szabalyzatok címen.
a
kari
honlapon
a
Kari kutatási-fejlesztési és innovációs stratégia. Az Általános Orvostudományi Kar Kutatási-Fejlesztési és Innovációs stratégiája megtalálható a kar honlapján a http://aok.unideb.hu/tudomany címen. A Kar Szervezeti és Működési Szabályzata (ÁOK Működési Rend) Megtalálható a kari honlapon a http://aok.unideb.hu/szabalyzatok címen. A DE az Ftv. szerint fogadta el saját szervezeti és működési szabályzatát. (http://www.unideb.hu/portal/sites/default/files/SZMSZ_egyutt_a_20110331i_modositassal.pdf), amely 5. sz. mellékletének II. része tartalmazza az Általános Orvostudományi Kar Működési Rendjét (ÁOK MR) Az ÁOK Működési Rendje rendelkezik: a kar nevéről és rögzíti székhelyét a kar szervezetéről a kar vezetéséről az oktatási, kutatási szervezeti egységek vezetéséről a funkcionális szervezeti egységekről a hallgatói önkormányzat karon működő vezető testületeiről a hallgatói öntevékeny csoportokról a kar gazdálkodásáról valamint az érvényes működési rend kari és egyetemi szintű elfogadásáról Minőségbiztosítási szabályzat Az Ftv. rendelkezése értelmében és előírásainak megfelelően (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0500139.tv) a DE SzMSz V. a Magyar 6
Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság javasolt szempont-rendszerére, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium (jogutód: NEFMI) útmutatásaira alapozva meghatározza az Egyetem Minőségirányítási rendszerét. Az SzMSz V. 52.§. (6) alapján a DE OEC-ben a sajátos hármas feladatkör miatt saját minőségbiztosítási rendszer, saját szervezettel került kialakításra és alkalmazásra. Az SzMSz V. 52.§. (9) a karok minőségbiztosítási feladatairól rendelkezik. Eszerint a DE ÁOK a DE OEC részeként, centrumszinten valósítja meg minőségbiztosítási feladatait az egyetem Minőségügyi Kézikönyvében meghatározottaknak megfelelően. (http://www.unideb.hu/portal/sites/default/files/SZMSZ_egyutt_a_20110331i_modositassal.pdf) A minőségirányítási rendszer alapdokumentuma a piramis csúcsán álló kézikönyv, amely a fenti jogszabályok és szervetek állásfoglalása mellett figyelembe veszi a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeit és irányelveit az ENQA (European Association for Quality Assurance in Higher Education) koordinálásban kidolgozott, s az Európai Felsőoktatási Térség miniszterei által 2005. májusban Bergenben elfogadott dokumentumot. (htpp://www.enqa.net/files/ENQA%20Bergen%20Report.pdf.). A DE Minőségirányítási kézikönyve írja le a rendszer működését, azokat az egységes és kötelező alapelveket, amelyek szükségesek a szabványban előírt követelmények teljesítéséhez. (http://aok.unideb.hu/sites/default/files/minosegbiztositas/DE_Minosegugyi_Kezikonyv_2 0110217.pdf) A kézikönyv folyamatszemléletű megközelítésben tartalmazza: az Egyetem küldetésnyilatkozatát megfogalmazza minőségpolitikáját meghatározza a minőségbiztosítás egyetemi szervezetét részletesen rendelkezik a DE önértékelési útmutatójáról rendelkezik a kari és az intézményi önértékelésről sz. mellékletében rendelkezik a minőségbiztosítási eljárás és képzések indításáról II-VI. sz. mellékleteiben meghatározza a visszajelzési („feed-back”) kérdőíveket • VII. sz. melléklete tartalmazza az érvényes egyetemi szabályzatokat • VIII. sz. melléklete tartalmazza az európai sztenderdek és a szervezeti önértékelés területeinek kapcsolati mátrixát. Az Egyetem küldetésnyilatkozatának, valamint a DE OEC a hármas feladatának és az abból eredő szellemiségének megfelelően saját Küldetésnyilatkozatot (http://www.med.unideb.hu/docs/read.rxml?id=355) és Minőségpolitikai nyilatkozatot (http://www.aok.unideb.hu/hu/node/299) fogalmazott meg. A DE OEC minőségirányítási rendszerében a vezetői átvizsgálást, a rendszer hatékony működésének vizsgálatát a Minőségügyi Tanács végzi. Évente legalább egyszer ülésezik. Előre meghatározott napirendi pontok alapján az egyes témakörök felelősei éves beszámolót készítenek. A stratégiai-elvi dokumentumok és az egyetemi szintű szabályozás alapján, az MSZ EN ISO 9001:2009 szabályainak megfelelően a DE OEC Minőségirányítási folyamatleírással rendelkezik, amelyet évente aktualizál. A Minőségirányítási folyamatleírás keretében az MF 01.C dokumentum részletesen meghatározza a minőségirányítási rendszer irányításának testületeit és folyamatát. A minőségbiztosítással kapcsolatos konkrét feladatokat centrumszinten a DE OEC Minőségügyi Központ koordinálja, kari szinten együttműködve az ÁOK dékáni vezetésével. A DE OEC Minőségügyi Központ vezetője az ÁOK Kari Tanács állandó meghívottja. Minőségfejlesztési program és éves értékelései. Az Ftv. 21. §. 6) pontja szerint a felsőoktatási intézmény e törvényben meghatározott intézményfejlesztési terve, kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiája alapján minőségfejlesztési programot készít, amely meghatározza a képzési program, a tudományos 7
kutatás, a művészeti alkotótevékenység, a hallgatók értékelésének, az oktatás személyi és infrastrukturális feltételei, a tanulástámogatás eszközei, a hallgatói szolgáltatások, a belső információs rendszer és a nyilvánosság fejlesztésére irányuló célokat. A felsőoktatási intézmény évente áttekinti az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtását, és megállapításait - az erről szóló jelentés elfogadásától számított legfeljebb harminc napon belül - az intézmény honlapján, továbbá a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A DE ÁOK a DE OEC-be tömörült orvos- és egészségtudományi karokkal közösen létrehozott Minőségügyi Tanács ülésein határozza meg a centrumszintű Minőségirányítási rendszer éves fejlesztési terveit és értékeli, kari szintű elemzések alapján – ugyancsak évenként – a centrum tervei közül az ÁOK-ra eső feladatok megvalósulását. A folyamat megvalósításában részt vevő személyek, testületek és folyamatok szabályozásának leírását a DE OEC Minőségirányítási folyamatleírásának MF 01.C dokumentuma (Minőségirányítási rendszer irányítása; http://www.aok.unideb.hu/hu/node/299) tartalmazza. A 2006 évi intézményi akkreditációt követő évek (2007-2010) Fejlesztési Tervei és a célkitűzések megvalósulásáról szóló éves értékelések az ÁOK honlapján nyilvánosan hozzáférhetők (http://aok.unideb.hu/hu/node/299). A főbb eredményeket a megvalósulási jelentések alapján az alábbiakban összegezzük: - Az ÁOK-n a megemelkedett hallgatói létszám miatti oktatói terhelést úgy csökkentettük, hogy növeltük a magasabb hallgatói létszámot oktató Intézetek / Klinikák oktatói állásainak számát. 2007-ben az ÁOK Intézeteiben / Klinikáin / Tanszékein 23 új oktatói állás létesült. - A belső vezető oktatói ösztöndíjak odaítélését 2007 óta objektív, ösztönző, az oktatási terhelést alapvetően figyelembe vevő pontrendszer alapján ítéljük oda. - 2007-ben a gyakorlati készség növelése érdekében megtörtént a sebészeti propedeutika tantárgy curriculum reformja. A korábban elméleti előadásokból és heti 2 órás gyakorlatból álló kurzus úgy alakult át, hogy az előadások és gyakorlatok többsége átkerült a Sebészeti Műtéttani Tanszékre, ahol a hallgatók mulázson és kísérleti állatokon gyakorolhatják az alapvető sebészeti műtéttani beavatkozásokat. - 2007-ben bevezettünk az amerikai licence I. vizsgához hasonló, a hallgatók elméleti tudását felmérő, új vizsgára felkészítő kurzust, a Komplex Pathológia kurzust. - 2008-ban integrált pályakövető rendszert létesítettünk, az Oktatásszervezési Központon belül, ahol egy helyen található a Tanulmányi Osztály, a PhD iroda és a Szak- és Továbbképzési Központ, melyek adatbázisa megkönnyíti a hallgatók pályájának nyomon követését. Már ekkor felhívtuk a figyelmet arra a 2008 óta növekvő mértékű veszélyes jelenségre, hogy míg az Általános Orvostudományi Karon végzett hallgatók 2005-ben csaknem 100%-ban regisztráltatták magukat a Szak-és Továbbképzési Központba, vagy a PhD képzésbe, addig a következő években ez az érték folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott. Ezt részben azzal magyaráztuk, hogy a végzettek szakképzésre nem csak a Debreceni Egyetemre, hanem az ország más szakképző központjaiba is bejelentkezhettek, de inkább magyarázható az egészségügyben bekövetkezett negatív változásokkal, ami miatt többen pályaelhagyóvá váltak, vagy külföldre távoztak. Különösen mélypont volt megfigyelhető 2007-ben, amikor drasztikusan lecsökkent az Egészségügyi Minisztérium által adott támogatott keretszám, és a költségtérítéses szakképzést a magas térítési díj miatt csak kevesen tudták vállalni. - 2008-ban értékeltük ki elsőként a fogadó (munkáltató) intézmények elégedettségét hallgatóink tudás- és készségszintjéről. A felmérés során 2007 decemberében 10 kórház összesen 596 kitöltött kérdőívet küldött vissza. Megállapítható volt, hogy a munkahelyek kiválóra (4,0 felettire) értékelték végzettjeink elméleti, integrált szakmai tudását, problémamegoldó képességét. Ennél alacsonyabbra, de még jó értékűre minősítették a gyakorlati felkészültségüket. - 2008-ban az egyetem más karaival közös, elektronikusan értékelhető és feldolgozható, pontosabb statisztikai elemzésekre lehetőséget adó új feed-back felmérési rendszer, az EvaSys működtetését vezettük be: az EvaSys rendszer segítségével, Dr. Szűcs Edit minőségbiztosítási rektori biztos által koordinált központi hallgatói elégedettségi felmérés készült. A kedvező 8
tapasztalatok alapján karunkon a 2009/2010-es tanévtől készül az EvaSys rendszerrel hallgatói elégedettségi felmérés, amelynek kérdőíveit a magyar hallgatók körében az Oktatásszervezési Központ munkatársai, míg a külföldi hallgatók esetében a Hallgatói Önkormányzat munkatársai osztják ki és szedik össze. - A 2007/2008-as tanévben összesen 8 Problem Based Learning (PBL) kurzus került megtartásra, ami emelkedést mutatott az előző évhez képest. - A Kaplan International nevű céggel együttműködési szerződés került aláírásra. 2009 nyarától USMLE Step 1 vizsgára felkészítő kurzus került megtartásra a Kaplan oktatóinak bevonásával. A megállapodás alapján 2010-től a felújított I. Kollégium épületében USMLE felkészítő és vizsgaközpont létrehozására került sor. - A 2009/2010-es tanévben a klinikáink több új, a hallgatók problémamegoldó készségét javító, és a klinikai gyakorlatban felmerülő problémák megoldását elősegítő szabadon válaszható kredit kurzus indítottak. - A 2008/2009-es tanévben kidolgoztuk és a Kari Tanács 2008.10.01-ei ülésén elfogadta azt a kompetencialistát, amely objektív módon határozza meg a graduális képzés során az általános orvostanhallgatóktól elvárt gyakorlati és problémamegoldó ismeretek és készségek szintjét. A kari kompetencia-lista figyelembevételével magyar és angol nyelven leckekönyv mellékletet készítettünk, amelyben a hallgatóknak igazoltatniuk kell, hogy a gyakorlati képzésük során az egyes ismereteket és készségeket az elvárt szinten elsajátították, illetőleg megismerték. A kari graduális kompetencia-listára épülve még ugyanabban a tanévben tervet készítettünk azoknak a gyakorlati és problémamegoldó ismereteknek és készségeknek az összességéről, amelyeket véleményünk szerint frissen megszerzett általános orvosdoktori diplomával rendelkező általános orvosok bármilyen szakképzésbe, illetőleg orvosi tevékenység gyakorlásával járó munkakörbe történő belépésüket követően elvégezhetnek, illetőleg elláthatnak (ún. „rezidensi kompetencia-lista”; Kari Tanács határozata 2009.04.08án). A rezidensi kompetencia-listát véleményezés céljából a társkarok, elfogadás céljából a főhatóság felé továbbítottuk. Gondos előkészítő munkát követően a 2009/2010-es tanévben az általános orvostudományi szakon jelentős curriculum reformot hajtottunk végre. A IV. évfolyammal kezdve, felmenő rendszerben megkezdtük a megújított blokkgyakorlati rendszer bevezetését, amely a 2010/2011-es tanévre teljesedett ki, amikor a IV. és V. éves általános orvostanhallgatók szemeszterenként 2-2 2-hetes blokkgyakorlati ciklust teljesítettek a DE OEC oktatási intézeteiben és az oktatókórházakban. Ezzel párhuzamosan az előadások és a hagyományos gyakorlatok 11 hét alatt kerülnek megtartásra. A blokkgyakorlatok alapvetően a „tengelyképzésnek” megfelelő szigorlóévi tárgyakat tükrözik: belgyógyászat, gyermekgyógyászat, neurológia, sebészet, szülészet-nőgyógyászat; azonban teret adnak a hallgatók egyéni érdeklődésének is, hiszen a belgyógyászati blokkok közül 1-1 bőrgyógyászati, cardiológiai, infectológiai és pulmonológiai osztályon is eltölthető; a sebészeti blokkot általános sebészeti osztály mellett érsebészeten, idegsebészeten, szívsebészeten és traumatológián is lehet teljesíteni; valamint bevezetésre került egy „kissebészeti” blokk, amelynek keretében arc-állcsont- és szájsebészet, fül-orr-gége, orthopaedia, szemészet és urológia között választhatnak a hallgatók. Emellett megmaradt a IV. évfolyamot követő nyári gyakorlaton egy két-hetes, szabadon választható blokk, a III. évet követő nyári belgyógyászati propedeutika és a IV. évet követő, nyári gyakorlat keretében teljesíthető családorvosi gyakorlat is. - 2008 óta fokozott gyakorisággal találkoztunk a hazai oktatókórházak vezetőivel és oktatási felelőseivel, valamint a Socrates-Erasmus térségen kívül eső országokban, a MAB határozata alapján, oktatókórházak akkreditációját kezdtük meg egyre növekvő számban, hogy a blokkgyakorlatok bevezetéséből és az emelkedő hallgatói létszámból a gyakorlati képzésre háruló többlettehernek megfeleljen az oktatási infrastruktúránk és a rendelkezésre álló humán erőforrás. - A 2010/2011-es tanévben TÁMOP 4.1.2. projekt keretében nagymennyiségű új és korszerű oktatási segédeszköz (mulage) beszerzése kezdődött el. Az Interaktív Orvosi 9
Gyakorlati Központ helye kijelölésre került, átadása a 2011. év végén várható. Egy ad hoc bizottság foglalkozik az Interaktív Orvosi gyakorlati Központban tartandó gyakorlatok tantervbe történő beépítésén és a tananyagok kialakításán. - 2010-ben a TÁMOP 4.1.2.C pályázat keretében összesen 93 oktató kezdte meg a felsőfokú angol „C” típusú angol nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamot. 50 oktató a Cambridge, 43 oktató pedig a PROFEX nyelvvizsgára készül fel. Az oktatás 10 csoportban, heti 4 órában folyt. - Folyamatosan fejlesztettük az oktatás céljait szolgáló infrastruktúrát. - A Feed-back Albizottság feladataként minden tanévben, szemeszterenként részletesen elemeztük a hallgatói feed-back lapokat – 2008 évben, összegyetemi szinten, kísérletes jelleggel, majd a 2009/2010 tanév óta rendszeresen, kari szinten, az EvaSys rendszer segítségével. A hallgatói elégedettségi vizsgálatról készült értékelés áttekintése mellett 2009 óta a Minőségügyi Tanácsülés kötelező napirendi pontját képezi a Feed-back Albizottság erre vonatkozó beszámolója is. A hallgató elégedettségi vizsgálat során értékelésre kerülnek a gyakorlatvezetők és a szemináriumvezetők. Ezen túlmenően a hallgatóknak lehetőségük van megnevezni az adott kurzus, adott félévében az általuk legjobbnak tartott előadót, illetve azt az oktatót, akivel a legkevésbé elégedettek. Az eredmények alapján a kari vezetés visszajelzéssel élt az egyes oktatási egységek vezetői felé, hallgatói fórumokon, TB és KT ülésen vitattuk meg a képzés lehetséges módosítására tett javaslatokat és észrevételeket. A blokkgyakorlatok bevezetését megelőzően és azt követően a kari vezetés több alkalommal tartott fórumot a blokkgyakorlati képzésben részt vevő oktatók és hallgatók véleményének megismerésére, a rendszer finomra-hangolása érdekében. A blokkgyakorlatokról külön feedback adatlapok készülnek és kerülnek feldolgozásra, megvitatásra. Az előző akkreditáció MAB határozata, a FOI intézkedési terve és végrehajtása. A MAB 2006. évi akkreditációs határozata megtalálható a http://aok.unideb.hu/hu/anyagok.htm címen. A 2006 évi intézményi akkreditációt követő évek (2007-2010) Fejlesztési Tervei és a célkitűzések megvalósulásáról szóló éves értékelések az ÁOK honlapján nyilvánosan hozzáférhetők a http://aok.unideb.hu/hu/node/299 címen. Az Általános Orvostudományi Kar feladatterve megtalálható a Mellékletekben a Dokumentumok 2.1. pont alatt. Évkönyvek, éves beszámolók.
költségvetési
beszámolók
bevezetői,
értékelések,
átfogó
A magyar nyelvű kari évkönyvek megtalálhatóak a kari honlapon a http://aok.unideb.hu/hu/node/292 címen. Az angol nyelvű évkönyvek (Annual Reports) megtalálhatóak a kari honlapon a http://aok.unideb.hu/hu/node/13 címen. 2.1. A kar szervezete, vezetési rendszere Az ÁOK működése az OEC-en belül valósul meg. Az OEC-et a DE 5 kara alkotja (Általános Orvostudományi Kar, Egészségügyi Kar, Fogorvostudományi Kar, Gyógyszerésztudományi Kar, Népegészségügyi Kar), melyek közül az ÁOK meghatározó szerepet tölt be. Az OEC legfőbb döntéshozó szervezete a Centrum Tanács, melynek elnöke a centrumelnök. A centrumelnök munkáját a 3 centrumelnök- helyettes mellett az ÁOK dékánja hivatalból, mint általános centrumelnök helyettes segíti. Az ÁOK legfőbb döntéshozó szerve a Kari Tanács, melynek elnöke hivatalból a dékán. A Kari Tanács és a dékán munkáját 3 dékánhelyettes és számos kari bizottság és albizottság segíti. (2.1.1. Ábra) Tekintettel az ÁOK meghatározó szerepére, az ÁOK egyes bizottságai, mint centrum bizottságok is működnek. Hasonlóképpen, a minőségirányítási rendszer kiépítése az ÁOK betegellátó egységeiben kezdődött, majd, mint a centrumra vonatkozó egységes minőségirányítási rendszer teljesedett ki, de szükségképpen épp a fenti struktúra 10
miatt egyben az ÁOK minőségirányítási rendszere is. Ez a szoros kapcsolat az OEC és ÁOK között meghatározza, hogy az ÁOK függetlenül nem működtet Minőségügyi Tanácsot, egyes szervezeti egységeinek minőségirányítási csoportjai (MICS) a többi kar MICS-ével azonos szinten működve, együttesen alkotják az OEC minőségirányítási rendszerét. Következésképpen a Kar nem fogalmaz meg önálló küldetést és minőségpolitikai nyilatkozatot, hanem a DE OEC vonatkozó dokumentumait tekinti magáénak.
Centrum Vezetés
Dékán - Működési Rend Bizottság - Pályázati Bizottság
Általános dékánhelyettes
Oktatási dékánhelyettes Oktatásszervezési Központ
− Külügyi
Bizottság*
− Gazdálkodási Albizottság
− Fogyatékkal élő
hallgatók ügyeinek Albizottsága*
Tudományos dékánhelyettes Nemzetközi Oktatási Központ
− Tanulmányi
− Informatikai
− TAB/OTKAB − Kredit Albizottság − Hallgatói
− Doktori Tanács* − TDT* − Tehetség-gondozó
Bizottság
feed-back Albizottság*
− Kreditátviteli
Bizottság*
program (DETEP)
Albizottság
− TVSZ Albizottság
2.1.1. Ábra: A DE ÁOK Vezetési rendszere és bizottságai *- gal jelöltük azokat a kari bizottságokat és albizottságokat, melyek Centrum szinten működnek, mint arra már fentebb utaltunk. A jogelőd Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE) vezetése már 1995-ben felismerte az egészségügyi reform fontos részét képező minőségbiztosítás jelentőségét és létrehozta a DOTE Minőségbiztosítási Albizottságát, kialakította a minőségirányítási rendszer szervezeti felépítését és megfogalmazta stratégiai céljait. A DE OEC és egyben az ÁOK munkája eredményeinek megtartása, valamint célkitűzéseinek elérése érdekében elkötelezte magát a minőségirányítási rendszer kiépítése és működtetése ügyében. Ezen elkötelezettség jeleként az Egyetemi Tanács az operatív minőségirányítási tevékenységek koordinálására 1998-ban létrehozta a Minőségügyi Irodát. Ettől az időponttól kezdve felgyorsult a DOTE-n, majd a DE OEC-ben folyó minőségügyi munka. Ennek keretében megtörtént a klinikaigazgatók minőségirányítással kapcsolatos oktatása, valamint döntés született az ISO 9001:2000 szabványon alapuló minőségirányítási rendszer megvalósításáról. A DE OEC minőségirányítási rendszerének kialakítása a betegellátó szervezeti egységekben és a Gazdasági Igazgatóságon 2000-ben indult az ISO 9001:2000 szabvány követelményeinek megfelelően. A rendszerépítés három fázisban történt. A tanúsítás 2002ben valósult meg. 2005-ben az Elméleti Intézetek is csatlakoztak a minőségirányítási rendszerhez. Ezzel teljesült az a célkitűzésünk, hogy a ÁOK valamennyi szervezeti egysége rendelkezzen tanúsítvánnyal. 11
A 2002-ben megfogalmazott minőségpolitika deklarálásával az OEC és a Kar vezetői kinyilvánították felelősségüket és szándékukat, hogy tanúsított, korszerű minőségirányítási rendszert működtetnek, azt fenntartják, az elért eredményeket folyamatosan értékelik, fejlesztik és a működtetés személyi, pénzügyi és infrastrukturális feltételeit biztosítják. Jelenleg az ÁOK minőségirányítási rendszerének működtetésére (MICS vezetői díjak, mérőeszköz-felelősi díjak, belső és külső auditok díjai, elégedettségi vizsgálatok, stb.) évente kb. 60 millió Ft áll rendelkezésre. A Küldetésben és a Minőségpolitikában megfogalmazott célok megvalósítása érdekében fontosnak tartjuk:
kimagasló szakmai ismeretekkel rendelkező munkatársak alkalmazását, a képzés és a továbbképzés ösztönzését, a minőségi munka elismerését, az erőforrások optimális kihasználását, a modern információs rendszer működtetését.
A Magyarország négy orvosképző egyeteme, Debrecen vezetésével 2005-ben pályázatot nyert az oktatók minőségközpontú képzésére, a humánerőforrás összehangolt, rendezett, tervszerű fejlesztésére. Ennek keretében került megrendezésre az „Egészségügyi vezetés” című videokonferencia kurzus, amely újszerűségével elnyerte a „Magyar Minőség EOktatás Díj 2006.” elismerést. Önértékelésünk során a minőségbiztosítási és minőségirányítási kifejezéseket egyaránt használjuk, bár szakmailag külön definiáljuk. A Ftv. és a MAB is a minőségbiztosítási kifejezést használja, mivel azonban a DE OEC és egyben az ÁOK (továbbiakban DE OEC) rendszere az ISO 9001:2008-as szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszert alakított ki és tanúsíttatott, így rendszerünk ismertetésénél elkerülhetetlen a két kifejezés használata. A DE OEC a minőségirányítási rendszerét az ISO 9001:2008-as szabványnak megfelelően működteti, harmonikusan illeszkedve az Egyetem szervezeti önértékelésen alapuló rendszeréhez. A centrum a minőségirányítási rendszerét a következő tevékenységekre alakította ki: fekvő-, és járóbeteg ellátás, diagnosztikus tevékenységek, oktatás, kutatás, műszaki-gazdasági és pénzügyi folyamatok, szolgáltató folyamatok, valamint az ezen folyamatokat támogató és a rendszert irányító tevékenységek. Jelen anyagunkban, szükségszerűen, az oktatás és kutatás folyamatát emeljük ki, de utalunk a betegellátásra is, mivel oktatási folyamatunk minőségi színvonalát meghatározzák a gyógyításban elért eredményeink is. A DE OEC és egyben az ÁOK a minőségfejlesztési céljait, projektjeit az Európai Minőségi Díj követelményrendszerével összhangban alakítja ki, az UNI EFQM modell alapján készíti teljes körű szervezeti önértékelését. A szervezeti önértékelés eredményeit elemezve a Centrum és a Kar minőségfejlesztési célokat határoz meg, melyek a stratégia megvalósítását segítik. Folyamatosan mérjük és értékeljük partnereink elégedettségét, melynek eredményeit visszacsatoljuk. Az eredményeket összehasonlítjuk egyrészt az Egyetemen belüli további szervezeti egységek eredményeivel, másrészt hazai hasonló képzést folytató intézmények mutatóival. A DE 2005-2008-ban vezette a HEFOP-3.3.1.-P.-2004-06-0014/1.0 számú, „Minőségi tudás előállítása és átadása az egészségügyi és orvosképzésben” című pályázatot. Konzorciumi partnereink Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem voltak. Projektünk kiemelkedő célja volt az intézmények orvos képző karai közötti együttműködés kiterjesztése a minőségirányítási mechanizmusok bevezetésére, az oktatási és kutatási programok értékelésének fejlesztésére, valamint az értékelési módszerek megosztására. A projekt megvalósítása a minőségügy területén szerzett tapasztalatok cseréjére is kiterjedt, az intézmények közötti együttműködés azóta is folytatódik. 12
A Debreceni Egyetem első teljes körű szervezeti önértékelését 2006-ban végezte, melyben az OEC karai is részt vettek. A DE OEC 2010-ben készítette el második teljes körű szervezeti önértékelését az UNI EFQM modell alapján. Közben minden évben elkészítette és a mérési eredmények alapján értékelte a Minőségügyi Tanács a hallgatói elégedettséget, a munkatársi elégedettséget, és a beszállítók értékelését.
2.1.2. Ábra: Az önértékelési folyamat Az önértékelések illetve a mérési eredmények alapján, a DE OEC és így az ÁOK is a PDCA ciklus alkalmazásával végzi minőségbiztosítási rendszerének folyamatos fejlesztését.
2.1.3. Ábra: PDCA ciklus Az eredmények elemzéséből megállapításra kerülnek a minőségcélok, a fejlesztési intézkedések és összeállításra kerül az évi Minőségfejlesztési Terv, aminek megvalósulását évente átvizsgáljuk. A minőségbiztosítási rendszerünket folyamatosan fejlesztjük összhangban a Debreceni Egyetem rendszerével. Méréseinket kezdetben csak papír alapon végeztük, de kiértékelésük hosszú időt vett igénybe, így a ÁOK Feedback Albizottsága pl.: a hallgatói véleményeket csak több hónapos csúszással tudta értékelni, és tudott helyesbítő intézkedéseket bevezetni. Így az ÁOK szinte elsőként kezdte alkalmazni az új EvaSys 13
szoftvert, amely a kiértékelést akár papíralapú a mérést, akár on-line mérést alkalmazunk, az eredmények néhány órán belül a rendelkezésünkre áll, így mindig friss eredményeket tudunk a vezetés és az MT elé terjeszteni, így a helyesbítő intézkedéseket azonnal tudjuk indítani. Legutóbb elnyert pályázatunk a Diplomás Pályakövető Rendszer teljes körű kiépítését célzó pályázathoz, kapcsolódó munkákban 2009. decemberétől az ÁOK is részt vesz. Partnereink szerepet játszanak a centrum mindennapi életében, ezért kiemelt figyelmet fordítunk a kapcsolattartásra. A DE OEC arculatának megjelenítéséhez, a küldetés és a jövőkép üzenetének átadásához a PR valamennyi fontos eszközét aktívan felhasználja. A Minőségcélok meghatározásakor a Minőségügyi Tanács figyelembe veszi az előző Minőségügyi Tanács ülésén meghatározott célokat és azok végrehajtásáról szóló elemzést, a DE OEC Stratégiáját, az aktuálisan érvényes szakmapolitikai prioritásokat és szakmai irányelveket, az Nemzeti Erőforrás Fejlesztési Minisztérium előírásainak való megfelelést, az Egészségügyi Törvénynek való megfelelést, a Felsőoktatási Törvénynek való megfelelést, az ÁNTSZ követelményeinek való megfelelőséget, az OEP igényeinek és észrevételeinek elemzését, a NAT ajánlásait, a MAB minőségértékelési szempontrendszerét, a hallgatók, a munkatársak, a betegek és más partnerek visszajelzéseit és azok elemzését, a külső és belső minőségügyi felülvizsgálat tapasztalatait, a korábban elhatározott helyesbítő, megelőző és továbbfejlesztési tevékenységek állapotáról készült elemzéseket, a klinikai hatékonyságra való törekvést, valamint a TQM alapelveit. Az alkalmazott módszerek: SWOT elemzés, brainstorming, hatáselemzés, alternatívák kidolgozása. A stratégiaalkotást részletes helyzetfelmérés előzte meg mind a kari, mind a funkcionális szinteken. Részletesen elemzésre kerülnek az országos tendenciák, az intézményi adatok, a régió elvárásai, fenntartói követelmények. A stratégia kialakításánál és aktualizálásánál figyelembe vesszük a vevők (külső és belső), szállítók, a más külső szervezetek, illetve a társadalom irányából érkező információkat (pl.: jogszabályok), a versenytársak teljesítménymutatóit és a szociális, környezetvédelmi, gazdasági és demográfiai mutatók alakulását. A Stratégia akkor eredményes, ha annak keretében a vezetők megtervezik az átfogó minőségmenedzsmentet és minőségfejlesztést, illetve prioritásokat állítanak fel. A Stratégia kialakításához, a döntéshozatalhoz az adatokat összegyűjtjük, elemezzük, és használható információvá alakítjuk. Az adatelemzéssel folyamatos visszajelzést valósítunk meg annak érdekében, hogy a döntések megfeleljenek a Küldetésnek és Minőségpolitikának. A Centrum és a Kar vezetése és munkatársai elkötelezettek a minőségbiztosítási rendszer működtetése és folyamatos fejlesztése iránt. Ezt az elkötelezettséget tükrözi a Minőségpolitika is. A vezetés a centrum Küldetésnyilatkozatával összhangban megfogalmazta az intézmény Minőségpolitikáját, amely nyilvános, és előadásokon, oktatásokon is ismertetésre került. A DE OEC és egyben az ÁOK célja, hogy a XXI. század színvonalának megfelelő egészségügyi, oktató és kutató központ legyen, amelynek oktató, gyógyító és kutatómunkája ismert és elismert a szakma hazai és nemzetközi világában. Ennek érdekében folyamatosan gyarapítja ismereteit az új tudományágak területén, és ezt a korszerű, új követelményeket támasztó szemléletmódját érvényesíti a gyakorlatban a felsőfokú oktatás minden területén. Az ÁOK a kor kihívásainak új minőségfejlesztési programokkal és szolgáltatásokkal kíván megfelelni, amelyekben hangsúlyt kapnak a következő alapértékek: Átfogó, humanista hagyományokra épülő és bizalmat nyújtó oktatás és betegellátás; Kiválóságra való törekvés az oktatás, kutatás területén; Önzetlenség és felelősség a társadalom iránt. A hallgatók véleménye fontos a Kar vezetése számára, ezért javaslataik, problémáik kinyilvánítására számos fórumon lehetőséget biztosítunk. A hallgatók képviselői részt vesznek a Kari Tanács és annak bizottságai munkájában, beleértve a Minőségirányítási Bizottságot és a Feed-back Albizottságot is. A HÖK elnöke állandó meghívottja a Minőségügyi Tanácsnak és résztvevője a kari vezetői értekezleteknek. A hivatalos fórumokon 14
túl a kari vezetés rendszeresen tart tájékoztatókat a különböző hallgatói csoportoknak, ahol lehetőség nyílik az aktuális kérdések megbeszélésére, megvitatására. Erősségek: a vezetés figyelemmel kíséri a külső és belső változásokat, és a változásoknak megfelelő intézkedéseket vezet be, a vezetők biztosítják, hogy kiemelkedő megoldások, eredmények, eljárások szakmai fórumokon is ismertté váljanak. Fejlesztendő területek: az egyensúly kialakítása a hosszú és rövid távú célkitűzések, a feladatok és a rendelkezésre álló erőforrások között. 2.2.
Az akkreditációs feltételek teljesítésének tényszerű bizonyítása
Az önértékelő dokumentum jelen fejezete szöveges összefoglalások és számszerű adatokat tartalmazó táblázatok segítségével mutatja be a DE Általános Orvostudományi Kar akkreditációs feltételeknek való megfelelését, és annak mértékét. 2.2.1. A kari képzési szerkezet bemutatása Az ÁOK szakait a Mellékletek 2.2.1.1. számú táblázata mutatja. A szakfelelősök a MAB kritériumainak maradéktalanul megfelelnek. A Debreceni Egyetem - a MAB által akkreditált tudományterületeken és tudományágakban - szervezett doktori képzést folytat, és ennek alapján, vagy egyéni felkészülési formában legmagasabb egyetemi végzettségként doktori (PhD) fokozatot ítél oda. Az oktatói akkreditáció, a képzés és a felkészülés rendjéről a Debreceni Egyetem doktori szabályzata (http://www.unideb.hu/portal/sites/default/files/doktszab2010okt.pdf) és Debreceni Egyetem Orvostudományi Doktori Iskola Működési Szabályzata (http://lakidi.med.unideb.hu/mukodesiszabalyzat2011marcius.pdf) a hatályos törvények figyelembevétele mellett a MAB szempontrendszere szerint rendelkezik. Az Orvostudományi Doktori Iskolákat, melyekben az Általános Orvostudományi Kar oktatói és kutatói törzstagok a Mellékletekben megtalálható 2.2.1.2., 2.2.1.3. és 2.2.1.4. sz. táblázatok mutatják be. 2.2.2. Az oktatói, kutatói kar és alkalmassága a feladatok ellátásához A 2010/11-es tanév adatait vizsgálva, ahol az ÁOK oktatóinak a száma 349 (melyből 339 dolgozik teljes munkaidőben a karon) a minősített oktatók száma összesen 261, és a hallgatók összlétszáma 3234, megállapíthatjuk, hogy egy minősített oktatóhoz kevesebb, mint 13 hallgató tartozik, tehát ebben a vonatkozásban is a Kar maximálisan megfelel a MAB kritériumoknak. A számszerű adatok érvényesülése mellett a Kar Vezetése nagy gondot fordít arra, hogy az oktatók megfeleljenek a minőségi követelményeknek. A vezetés az oktatói kinevezések előtt az egyetemi és kari Működési Rendben leírtaknak megfelelően jár el, figyelembe véve az egyetem „Az oktatói, kinevezés általános szabályait, a pályázati eljárás rendjében megfogalmazott szabályokat.” A vezető oktatók kinevezése előtt a pályázatokat a dékán által felkért tagokból álló „ad hoc” bizottság, a kari működési rendben leírt bizottságok, valamint a Kari Tanács tagjai véleményezik. Az oktatókról (minősítés, szakvizsgák és nyelvvizsgák száma) a DEOEC Jogi és Humánpolitikai Központja vezet naprakész nyilvántartást. Az oktatók publikációinak nyilvántartása intézeti és klinikai szinten történik. A karriertervezés bevezetése a szervezeti egységekben egyrészt jelentős segítséget nyújt a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőknek a humánerőforrás tervszerű fejlesztésében, 15
másrészről pedig a munkavállaló számára is biztosítja az előmeneteli lehetőségeinek ismeretét. Az oktatók oktatási terhelését a Neptun rendszerben levő tantárgyfelelősök /kurzusok/ kreditérték követésével lehet vizsgálni. Az oktatók heti óraterhelésének részletes vizsgálatára 2008-ban a kapacitás akkreditációjakor került sor, ahol a tudományterületeket figyelembe véve ellenőrizték az egyes oktatók heti óraterhelését. A vizsgálat eredményeképpen a kar oktatói kapacitása maximálisan elegendő a kar által indított képzések oktatói óraigényének fedezetére. A kar oktatóinak 40,6%-a vezető oktató, közülük 61 egyetemi tanár. Oktatóink 74,7%-a rendelkezik tudományos minősítéssel, vezető oktatóink 32,4%-a az MTA doktora. Vezető oktatóinknak csak 33%-a idősebb 60 évesnél. (Mellékeletek: Táblázat 2.2.2.1.: Oktatói létszám alakulása (2006-2011), Táblázat 2.2.2.2. és 2.2.2.3.: Oktatók száma kor szerint (2006-2011), Táblázat 2.2.2.4., 2.2.2.5 és 2.2.2.6.: Tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma (2006-2011), Táblázat 2.2.2.7. és 2.2.2.8.: Kutatók számának alakulása (2008-2011)
2.2.3. Hallgatói létszámadatok (felvettek és végzettek) az elmúlt 3 évről A hallgatói létszámok a 2009-től 2011-is terjedő időszakban kiegyensúlyozottan alakultak. A vizsgált periódusban a nappali képzésre felvett hallgatók száma kismértékű ingadozással az osztatlan képzésben 500 körül, az alapképzésben 250 körül, a mesterképzésben 65 körül ingadozott. Ettől némileg eltérő jelleggel, a levelező képzésre felvett hallgatók létszámának fokozatos növekedése volt megfigyelhető (23-ról 39-re). A végzett hallgatók száma a 2009-től 2011-is terjedő időszakban a nappali osztatlan képzésben kis mértékben nőtt (218-ról 259-re), az alapképzésben közel állandó volt (190 körüli számmal), míg a mesterképzésben egyedül 2011-ben regisztrálhattunk végezett hallgatókat (21 hallgató). A levelező képzési rendszerben a végzett hallgatók létszáma 15 és 25 között ingadozott. Az Orvostudományi Doktori Iskolák nappali tagozatos PhD hallgatóinak száma a 2008-tól 2010-ig terjedő időszakban örömteli módon 109-ről 160-ra nőtt. A hallgatói létszámadatok részletesen megtalálhatóak a Mellékletek következő táblázataiban: Táblázat: 2.2.3.1., 2.2.3.2. és 2.2.3.3.: ÁOK felvettek és végzettek 2009-2011, Táblázat 2.2.3.4.-2.2.3.8.: ÁOK hallgatói létszám (2008-2011), Táblázat 2.2.3.9.-2.2.3.12.: Orvostudományi Doktori Iskolák, PhD hallgatói létszám alakulása (20082011). 2.2.4. Az infrastruktúra bemutatása A DE OEC Általános Orvostudományi Kar keretein belül számos, orvostudományokhoz kapcsolódó szak működik, amelyek intézményi infrastruktúra igénye meglehetősen eltérő. Az infrastruktúra alkalmasságának bemutatása kapcsán a kari adminisztrációra, az elméleti- és gyakorlati képzés infrastruktúrájára, a képzést közvetlenül támogató létesítményekre és eszközökre, a kutatói laboratóriumokra és a hallgató létet (divatos szóval “wellness”) támogató létesítményekre fogunk részletesen kitérni. Összességében elmondható, hogy a Kar két, egymással egyetlen közúttal elválasztott campuson (I. és II. telep) valósítja meg feladatait, amely helyzet rendkívül kedvezőnek tekinthető, hiszen a legtávolabbi oktatási helységek sincsenek 1000 m-nél távolabb egymástól - kivéve a Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszéket, mely a Kenézy Kórház területén helyezkedik el. Az épített környezet mérete mintegy 190 000 m2, amely természetesen a gyakorlati oktatás magvalósításául szolgáló klinikaépületeket és kiszolgáló helyiségeket is tartalmazza. Az előadótermek területe több mint 7 000 m2. (Mellékletekk: Táblázat 2.2.4.1. Oktatási területek (m2) a DE OEC területén, Táblázat 2.2.4.2. DE OEC területén lévő oktatóhelyiségek (előadótermek, szemináriumi termek). 16
Az OEC karai a Centrum területén található tantermeket közösen használják. A Kar hallgatóinak rendelkezésére álló előadótermek és nagyobb szemináriumi és gyakorlati termek listáját és férőhelyeinek számát a 2.2.4.1. és 2.2.4.2. sz. táblázat mutatja. 2.2.4.1. A kari adminisztráció Az 1923-ban épült akkori I. sz. Kollégium – új nevén Oktatási Központ – felújítás és átalakítás utáni ünnepélyes átadására 2010. május 20-án került sor. A 2850 m2 alapterületű Oktatási Központban a kor követelményeinek megfelelő, modern technikai felszereltséggel, valamint korszerű infrastrukturális háttérrel rendelkező szemináriumi termek létesültek, melyek kis- és nagycsoportok oktatására egyaránt alkalmasak. Az épület korábban 1 db számítógépteremmel (20 fő), valamint 6 db szemináriumi teremmel (160 fő) rendelkezett. Az átalakítást követően a 12 szemináriumi tanteremben közel 322 hallgató egyszerre történő oktatását teszi lehetővé, továbbá a három modern számítógépteremnek (20 fő/terem) köszönhetően 65 korszerűen felszerelt számítógép várja az ide érkező diákokat. A korszerűsített épületben kapott helyet többek között az Oktatásszervezési Központ, az Általános Orvostudományi Kar Dékáni Hivatala, a Nemzetközi Oktatási Központ, valamint az Idegennyelvi Lektorátus. Az épületben található továbbá az Egyetemi Karrier Iroda, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzat Irodája, valamint a DE Minőségügyi Igazgatóság. Az épület kialakításakor megfogalmazott fontos szempont – mint a színvonalas oktatás és oktatási adminisztráció biztosítása – a fentiek alapján megvalósulhatott, hiszen az Oktatási Központban egy helyen összpontosul az igazgatás, az oktatás, az oktatás-koordináció, valamint az adminisztráció szektora. A kari adminisztráció alapvető jelentőségű eszköze az elektronikus nyilvántartás, amely jelenleg a NEPTUN rendszer segítségével valósul meg. (A NEPTUN rendszer bemutatására az erre célra kialakított internetes oldal szolgál: http://neptun.org.hu/index.php/neptunnetbemutato). A tanulmányi ügyintézési feladatok túlnyomó része megvalósítható az interneten keresztül, vagyis az ügyintézés során a hallgatónak és az adminisztrátornak nem kell személyesen találkoznia. A hallgatók tanulmányi ügyeiket személyesen a Tanulmányi Osztályon is intézhetik, ahol a megfelelő évfolyamért felelős tanulmányi előadók segítenek a hallgatóknak a tantárgyfelvétellel, vizsgára jelentkezéssel, a Neptun rendszer használatával kapcsolatban felmerülő kérdések megoldásában. A Tanulmányi Osztály az elmúlt évben felújításra került Oktatási Központban található, mely az előző évekhez képest nagyobb területen biztosít korszerű körülményeket az ügyintézéshez, ügyfélfogadáshoz.
2.2.4.2. Az elméleti képzés Az elméleti képzésre rendelkezésre álló termek listáját a Függelékben található 2.2.4.2. sz. táblázat tartalmazza. A nagyobb méretű előadótermekben mintegy 300 férőhely áll rendelkezésre, míg a kiscsoportos foglalkozások céljaira a kisebb befogadóképességű szemináriumi és gyakorlati termek szolgálnak. A termek egy részében beépített videoprojektor rendszer található, sőt a termek egy részében ma már úgynevezett „smart tábla” rendszerek is rendelkezésre állnak, amelyek a Web2.0 filozófiájának megfelelő képzést is lehetővé tesznek (részletesebb bemutató forgalmazói oldalon: http://www.officeplus.hu/smart.html). Az elméleti képzés két módja Karunkon is a nagycsoportos foglalkozások (előadás) és a kiscsoportos foglalkozások (szeminárium) szintjén történik. A két oktatási forma közötti jelentős adminisztratív különbség, hogy míg az előadások látogatása fakultatív, addig a szemináriumok látogatása kötelező. 17
A Kar előadásainak túlnyomó többsége (legalább 90%-a) videoprojektoros rendszerrel történik. Az adott anyagot bemutató ábrák kivetítésével így a láthatósági problémák többnyire kiküszöbölhetőek, sőt, az esetek jelentős részében az elkészített prezentációk az interneten is elérhetőek, jogvédelmi okokból megfelelő hallgatói regisztrációt követően. A bemutatott ábrák internetre történő feltöltése a Kar számára kívánatos, mert ebben az esetben a hallgatók előre tudnak készülni az adott előadás ábraanyagának kinyomtatásával, sőt minőségbiztosítási szempontokból bármikor megítélhetővé válik, hogy pontosan milyen információ átadása történt meg, és az milyen (legalábbis az ábrákat érintő) minőségben került bemutatásra. Az elméleti ismeretek átadását a legtöbb esetben tankönyv is segíti, amely magyar nyelven is elérhető. Az ÁOK által oktatott tananyag esetében fokozottan érvényes, hogy a tudomány fejlődésével párhuzamosan alapvető változások következhetnek be a kórfolyamatok megítélésében: pl. a pathomechanizmus megítélésében (genetikai adatok, asszociációk, knock out modellek adatainak megjelenésével párhuzamosan), a betegségek kezelésének módjában (klinikai iránymutatások változása és az új gyógyszerek klinikai hatékonyságának vizsgálata függvényében). Az oktatott anyag változása a digitálisan elérhető ábraanyag fejlesztésével viszonylag könnyen kivitelezhető, amely nemcsak az új információk megjelenítésére, hanem az előző év tapasztalatainak megfelelő átdolgozásra is lehetőséget ad. Az egyetem az elméleti képzésben be kívánja vezetni a távoktatást is, amelynek előkészítése a Népegészségügyi Kar, Egészségügyi Kar, Általános Orvostudományi Kar összefogása révén vette kezdetét. (TÁMOP 4.1.2.A. projekt) A projekt a bevezetés stádiumában áll, amelynek keretében egy összességében mintegy 30 tantárgy esetében teremtjük meg a távoktatás magját. Célunk annak felmérése, hogy mekkora hallgatói igény jelentkezik erre a lehetőségre, melyek az érintett technológiai alapjainak alkalmazására alkalmas személyi feltételek, továbbá melyek a szükséges szabályozásai feltételek. A kezdeményezéstől azt reméljük, hogy át fogja alakítani levelező képzéseinket, lehetővé teszi a nappali képzések oktatási anyagainak korszerű kialakítását, az anyagok hozzáférhetőségének biztosítását, valamint hogy hosszabb távon a megfelelő szabályozási és technikai feltételek kialakítását követően az e-számonkérésre és a dokumentált tudásellenőrzésre is módot teremt.
2.2.4.3. A gyakorlati képzés A gyakorlati képzés a Karon alapvetően két formában valósul meg: a laboratóriumi gyakorlatok és a klinikai gyakorlatok szintjén. A gyakorlati képzés minden felsőoktatási intézményben nehezen megvalósítható feladat, amelynek legalább két oka van: (1) az utóbbi években megnövekedett hallgatói létszám, (2) gyakorlatok során komoly anyagi (laboratórium), illetve szervezési (klinikai) feladatok merülnek fel. Az ÁOK képzéseiben mindezen nehézségek ellenére megpróbálja a gyakorlat orientált képzések igényét messzemenően szem előtt tartani. Az infrastrukturális háttér esetében adottságaink megfelelőek az igények kielégítésére. A laboratóriumi háttér biztosítása alapvetően rövidtávon a tantermek munkaidőn is túlnyúló (16 óra utáni) igénybevételével, majd az igények felmérését követően új laboratóriumok létesítésével oldottuk meg. Ezzel összhangban épült az Új Élettudományi Épület 2007-ben, az In Vitro Diagnosztikai Tömb 2011-ben, valamint folyik az Elméleti Négyszög felújítása (TIOP 1.3.1.). A laboratóriumi gyakorlati képzés a Kar különböző szakain eltérő súlyt képvisel. Az általános orvosképzésben kevés kivételtől eltekintve a laboratóriumi munka célja az elméleti ismeretek pontosabb megszerzésének biztosítása, valamint az alapvető, humán szövetek vizsgálatára alkalmas módszerek megismerése. Természetesen ezen általános szabály alól kivételt jelentenek az olyan készségek elsajátítására alkalmas gyakorlatok, mint a műtéti technikák, boncolás, anatómia, stb. Az osztott képzésekben ezzel szemben egy ellentétes elvárás jelenik meg. Az osztott képzések esetén mind az alapképzésben, mind a 18
mesterképzésben célunk a tágabb értelemben vett orvosi tevékenység területein (ide értve a diagnosztika, pathomechanizmus, betegség megelőzés, funkcionális élelmiszerek, stb.) tanulmányozására és a megszerzett tudás alkalmazására képezni a hallgatóságot. Ezen területen elsődleges igény, hogy a hallgatók képesek legyenek az adott műszerezettséggel felszerelt laboratóriumot üzemeltetni, sőt ott alkotó munkát végezni, amely sokszor magában foglalja új módszerek, technikák bevezetését is. Az új szakok indításakor igyekeztünk a gyakorlati oktatás színvonalát magas szinten biztosítani. Ennek alapvetően két, kevésbé szokványos módszerét emeljük ki. Az első módszer a molekuláris biológia mesterszintű oktatása során került alkalmazásra. Ebben az esetben a tantervi hálóban viszonylag nagy óraszámmal jelenik meg a diplomamunka, melyet már a második félévtől felvesz a hallgató. A három féléven átívelő, nagy óraszámú diplomamunka tárgy keretein belül a hallgatónak módja van az általa választott témavezető irányítása mellett valóban elsajátítani az adott laboratóriumban található eszközök kezelését. A témavezető- és a hallgató szorosabb kapcsolatával egy tutor-mentori rendszer kialakulása valósul meg, mely a hallgató tudományos előrehaladását segíti. A második módszert az alapképzésünkben és a táplálkozástudományi mesterszakunkon alkalmazzuk, melynek során a hallgatókat külső intézményekben végzett gyakorlatra kötelezzük. Ennek eredményeként hallgatóink az egyetem ipari partnereinek laboratóriumában sajátítják el a gyakorlati életben használatos tudást, szemléletet és feladat megközelítés módokat. A klinikai környezetben az orvosképzéshez kapcsolódó gyakorlati tudás átadásának módja a fenti mesterképzésekétől jelentősen eltér. A laboratóriumi jellegű gyakorlati képzés jobbára szimulált körülmények között történik, amelynek során a hallgató többnyire egy gondolkodásformát és egy általános megoldási attitűdöt sajátít el. A klinikai gyakorlat során a hallgatók betegekkel találkoznak, akiknek problémáját későbbi pályafutásuk során majd meg kell oldaniuk. A klinikai gyakorlati képzésben mindezek miatt szükségessé válik az egy klinikára jutó hallgatói létszám racionális szinten való tartása. Ez a képzési színvonal csökkenése nélkül külső oktató kórházak bevonásával valósul meg. A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar akkreditált oktatókórházainak névsora a Mellékletekben található (Táblázat 2.2.4.3.1.: Akkreditált magyarországi képzőhelyek, Táblázat 2.2.4.3.2.: A MAB által akkreditált külföldi képzőhelyek. Az akkreditáció során megvizsgálásra kerül, hogy az adott kórház megfelelő osztályai alkalmasak-e arra, hogy biztosítsák a hallgatók nyári-, évközi blokk- és szigorló évi gyakorlati követelményei-, valamint a rezidensek szakmai gyakorlatai teljesítésének feltételeit. Ehhez szükséges, hogy az adott szakma grémium vezetői rendelkezzenek információkkal az osztályon dolgozó orvosokról, szakvizsgájukról és tudományos minősítésükről. Az akkreditációhoz szükséges ismerniük az osztály betegforgalmi adatait (fekvő és járóbeteg forgalom), a szakrendelések számát, a diagnosztikai lehetőségek hozzáférhetőségét, a minőségbiztosítási rendszerét. Ehhez az információkat a szakmai vezetők akkreditációs kérdőívekből és kórházlátogatásokból nyerik. A graduális képzésnél az akkreditációs javaslatokat a Tanulmányi Bizottság, a posztgraduális képzésnél pedig a DE OEC Szak- és Továbbképzési Bizottsága tárgyalja meg, majd a graduális képzésnél a Kari Tanács, a posztgraduális képzésnél pedig a NEFMI hagyja jóvá. Az orvosképzéshez kapcsolódó gyakorlati oktatás feltételrendszerében a betegellátás helyi sajátosságait is figyelembe kell vegyük. Az Általános Orvostudományi Kar klinikái speciális szakrendelése révén felelős a régió betegeinek ellátásáért, míg a kórház ettől független saját ellátási területtel rendelkezik. Az ellátási területek a különböző szakterületeken rendkívül széles tartományokban mozognak: olyan ellátási formák esetében, mint a szívsebészet, ez négy megyényi régiót is magában foglal, míg más esetekben a rutin ellátás csak a városra korlátozódik. Mindezen szempontok hatást gyakorolnak az oktató kórházi rendszer szerkezetére is.
19
2.2.4.4. A képzést támogató háttér Az egyetemi- és kari képzést támogató infrastruktúrák sorából kiemelkedik a Debreceni Egyetemi- és Nemzeti Könyvtár (DEENK), amely Magyarország második legnagyobb könyvtára. A könyvtár honlapja (http://www.lib.unideb.hu/) kivételes minőséget nyújt a hazai viszonyok között. Habár a könyvtár honlapján alapvetően minden könyvtárral kapcsolatos érdemi információ fellelhető, néhány, a Kar akkreditációja szempontjából fontosnak tekintett elemet röviden megemlítünk. A Kar képzése szempontjából fontos, hogy az élettudományi terület speciális igényeinek kielégítésére a könyvtári struktúrán belül létrehozták a Kenézy Élettudományi könyvtárat (http://kenezy.lib.unideb.hu/), amelynek épülettömbje egy virtuális séta keretén belül mindenki számára bejárható (http://kenezy.lib.unideb.hu/hu/vseta). Az élettudományi részleg 3250 m2-t foglal el, a gyűjteményében mintegy 300 000 dokumentum található, amely gyűjtemény teljes egészében kereshető a könyvtár webes katalógusában (http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb). A katalógus bizonyos könyvtári szolgáltatások távolról történő igénybevételére is alkalmas. Regisztrált olvasóink „saját könyvtárukba” lépve hozzáférhetnek könyvtári rekordjukhoz. Itt ellenőrizhetik, megújíthatják könyvtári regisztrációjukat (egyetemi oktatók), valamint informálódhatnak kölcsönzéseik aktuális állapotáról és online hosszabbíthatják a lejáró határidőket. 2009 februárjától lehetőség van arra, hogy a zárt raktárból elektronikus úton - akár otthonról is - kikérjék a számítógépes katalógusban szereplő könyveket a felhasználók. Fontos, hogy a könyvtárak küldetése a digitális technológia fejlődésével folyamatosan változik, a hagyományos könyvtári tevékenység (nyomtatott dokumentumok kölcsönzése) egyre kisebb szerepet játszik. Ezzel összhangban a könyvtár egyik legfontosabb fejlesztése volt, hogy a MEDLINE orvosi adatbázisban történő keresések során automatikusan elérhető az egyetemi számítógépekről, illetve regisztrációt követően bárhonnan az adott közlemény elektronikus verziója, amennyiben arra aktuális könyvtári előfizetés van. Ezen rendszer használatával mind a kar tanulói, mind az oktatók gyorsan, a legkisebb erőfeszítés mellett juthatnak hozzá a naprakész tudományos adatokhoz. Az elterjedtebb elektronikus publikációs adatbázisok közül elérhető a SCOPUS, Web of Science, Science Direct, mi több, ezen adatbázisok kereshetősége olyan referencia manager programokból is biztosított, mint az EndNote, Reference manager. A beiratkozott egyetemi polgároknak az adatbázisokhoz otthoni elérést is biztosít a könyvtár. Az egyetem által előfizetett elektronikus folyóiratok, adatbázisok, a könyvtári katalógus és a Google Scholar linkfeloldó szolgáltatással való összekötése ellenőrzi a keresett cikk hozzáférési jogát. Amennyiben az egyetem rendelkezik előfizetéssel, a cikk teljes szövege azonnal letölthető. Amennyiben ez nem lehetséges, a megjelenő információs oldal további lehetőségek felajánlásával segíti a kutatót a keresett vagy hasonló cikkek felkutatásában. Az egyetem által előfizetett vagy konzorciumi elérések által elérhető adatbázisok száma 57, ebből orvostudományi és általános vagy mutidiszciplináris 21. Az előfizetett és ingyenesen elérhető elektronikus információforrások szolgáltatásán túl az Egyetemi Könyvtár végzi az egyetemi tudásvagyon regisztrálását és archiválását. A Publikációs Adatbázis a Debreceni Egyetemen készült tudományos publikációk bibliográfiai adatait tartalmazó adatbázis. Célja, hogy összegyűjtse az Egyetem főállású oktatói, kutatói, munkatársai által egyetemi alkalmazásuk ideje alatt publikált szakirodalmi munkák adatait, és ezzel reprezentálja az egyes egyetemi egységek tudományos tevékenységét. Debreceni Egyetem elektronikus Archívuma (DEA) az egyetemen létrehozott dokumentumok digitális tárhelye. A Debreceni Egyetem szervezeti egységei (centrumok, karok) kategóriáin belül gyűjteményekbe szervezve kereshetünk/böngészhetünk a szakdolgozatok, PhD dolgozatok, oktatási anyagok, digitalizált dokumentumok, publikációk 20
között. Az Open Access elveinek megfelelően a dokumentumok egy része mindenki számára hozzáférhető, mások kizárólag a Debreceni Egyetem számítógépein olvashatók. A DEA és a katalógus adja a TANDEM nevű szolgáltatás hátterét, mellyel lehetővé válik, hogy az egyetem oktatói által előírt kötelező irodalom elektronikus formában is elérhető legyen. A hallgatók a TANDEM segítségével gyorsan és egyszerűen juthatnak hozzá az oktatási anyagokhoz. A szolgáltatás a szerzői jogi törvények adta keretek között, és kizárólag a könyvtár zárt hálózatán keresztül vehető igénybe. Az Élettudományi Könyvtár jelenleg 551 külföldi és 44 magyar nyomtatott folyóiratra fizet elő, melyek kölcsönzése során lehetőség van fénymásolat beszerzésére, de a könyvtári kollégák a folyóiratok elektronikus formában történő, akár könyvtárközi kölcsönzésében is segítséget nyújtanak. Az Élettudományi Könyvtár működésére jellemző legfontosabb adatok a Mellékletekben találhatóak: Táblázat 2.2.4.4.1.: DEENK Kenézy Élettudományi Könyvtár szolgáltatásai. A könyvtári szolgáltatások és a világháló jelentette információforrások elérhetőségének határt szabhat az internettel való ellátottság. Ennek felismerése vezetett oda, hogy a számítógép elérés lehetővé vált könyvtári szolgáltatások keretében, illetve a Hallgatói Önkormányzat dedikált termeiben. Ebben a kérdésben meg kell állapítanunk, hogy mobil technológia elterjedésével párhuzamosan a beállított számítógépes állomások kihasználtsága viszonylag alacsony. Ez persze nagyrészt annak köszönhető, hogy a Kar a technológiai fejlődés irányát felismerve a vezeték nélküli internet hozzáférés feltételeit megteremtette a hallgatóság számára azon terekben, ahol a hallgatók azt igényelték. Összességében elmondhatjuk, hogy a hallgatói igényekkel párhuzamosan épülve az infokommunikációs igények kielégítését megvalósítottuk. 2.2.4.5. A kutató laboratóriumok A kutató laboratóriumok rendkívül fontos szerepet játszanak a Kar és az Egyetem életében. Meggyőződésünk szerint a színvonalas oktatás feltétele a színvonalas kutatás. Az oktatók leginkább úgy tudják az ismereteket átadni, ha az adott területen világszínvonalú kutatásra képesek. Ebben az esetben saját tapasztalatuk segíthet hamar felismerni az újítások jelentőségét, ez biztosítja a legrövidebb időt a tudományos eredmények és azok általános tudásba történő beépítése között. A Kar, jelen dokumentum más fejezeteiben bemutatott személyi feltételei lehetővé teszik, hogy az orvostudományok szinte valamennyi ágában történjen érdemi kutatás. Ugyanakkor az is tény, hogy a szűkös erőforrásokat mindig koncentrálni kell. Ennek egyik jele, hogy a Debreceni Egyetem az Általános Orvostudományi Kar jelentős részvételével 2010. áprilisában elnyerte a kutatóegyetemi címet. Ennek keretén belül megkezdődött a cím mellé megítélt támogatás felhasználásával a kutatói bázis továbbfejlesztése. Ezen erőfeszítésekről a kutatóegyetemi honlapon lehet részletes ismertetőt találni (http://kutatoegyetem.unideb.hu/portal/). A kutatóegyetemi hálózat az Általános Orvostudományi Kar intézményei közül az Egészség- és Környezettudomány (http://kutatoegyetem.unideb.hu/portal/egeszseg_es_kornyezettudomany), valamint a Molekuláris Medicina (http://kutatoegyetem.unideb.hu/portal/molekularis_medicina) alprojektjeibe mintegy 40 kutatócsoport kapcsolódott be. Ezen kutatóegyetemi programon belül lehetőség van hallgatók bevonására mind az alapképzési, mind a graduális képzési területről. Ezen utóbbi területen a kutatóegyetemi hálózat laboratóriumai döntő jelentőséggel bírnak. A kutatóegyetemi hálózat mögött kiépült egy eszközháttér is, amelynek felépítésére jellemző, hogy a nagy értékű műszerek beszerzése és használata műszerközponti jelleggel történik. A műszerközpontok célja a kutatók megbízásainak teljesítése és a hallgatók adott mérésekbe történő bevonása. A műszerek lehetővé teszik, hogy a hallgatók elmélyülhessenek a molekuláris biológia, genomika és proteomika területén. Ennek különös jelentőséget ad, 21
hogy a Kar nem csak általános orvosokat képez, hanem olyan kutatáshoz közvetlenül kötődő hallgatókat is, akik molekuláris biológia vagy klinikai laboratóriumi kutató mesterszakra járnak. Az Általános Orvostudományi Karon kiépült laboratóriumi eszközháttér színvonalát az is jellemzi, hogy a NEKIFUT felmérésen a Debreceni Egyetem 35 Nemzeti Stratégiai Kutatási Infrastruktúra címet elnyert létesítménye közül 22 a karunkhoz kötődik (https://regiszter.nekifut.hu/ki_kereses/results/field_organization%3A%22Debreceni%20Egye tem%22?page=1). Ezen infrastruktúrák közül érdemes például kiemelni a Kardiovaszkuláris Kutatási Központot, amely önmagában 7 stratégiai jelentőségű kutatási infrastruktúrával járul ehhez hozzá (https://regiszter.nekifut.hu/ki/kardiovaszkularis-kutatasi-kozpont és teljes egészében az Általános Orvostudományi Karhoz kötődik. A kutatói létesítmények oktatási célú felhasználása nemigen lehet reális cél. Ugyanakkor a Karon számos olyan képzés beindítása történt (elsősorban említve a molekuláris biológus, klinikai kutató, illetve táplálkozástudományi MSc szakokat), amelyekben a gyakorlatorientált elitképzés dominál. Ezen szakokra járó hallgatók esetében a Kar nem csak saját kutató továbbképzésének biztosítását tűzte ki célul, hanem a régióban szerveződő gyógyszerészeti klaszter szakember utánpótlásának biztosítását is. Ehhez nyilvánvalóan szükség van egyedi eszközök használatában is jártas hallgatók képzésére, amely ezen létesítményekben megvalósítható. Ennek érdekében ezen szakok esetében az oktatási kínálatban szerepelnek olyan kiscsoportos foglalkozások, amelyek keretén belül ezen képességek és kompetenciák elsajátítására az igények függvényében mód nyílik. A kutatói infrastruktúra másik, egyedi igényekhez illeszkedő igénybevétele a Tudományos Diákkör (TDK) keretében történik. Ebben az esetben valójában egy személyre szabott, egyéni képzés történik, amennyiben az egyetem (nem csak a Kar) hallgatói intézményesített keretek között bekapcsolódhatnak az egyetemi kutatásba. A TDK-s hallgatók a tudományos kutatás módszertanát egy témavezető aktív iránymutatása mellett sajátíthatják el a fentebb említett infrastrukturális háttér birtokában.
2.2.4.6. A hallgatói létet támogató infrastruktúra Az Egyetem, vagy a Kar infrastruktúrái természetesen nem csak a szorosan vett tudás átadást kell, hogy szolgálják. A képzési intézmény és a hallgatók közötti viszony a hallgatói elégedettség szintjén, illetve az adott felsőoktatási intézmény vonzóságán keresztül közvetlenül visszahat az adott intézményben végzett oktató munka hatékonyságára. Éppen ezért a hallgatói önszerveződést lehetővé tevő létesítmények és struktúrák kialakítása is fontos szempont. Ezek közül az alábbiakat kívánjuk megemlíteni, pusztán infrastrukturális szempontból. A hallgatói önkormányzat (http://dehok.unideb.hu/index.php) számára számos irodát és informatikai hátteret biztosítunk. Az önkormányzat adminisztratív működésének biztosítása mellett fontos kiemelni, hogy a számos tárgyaló és dolgozó szoba mellett rendelkezésre áll a “Klinika mozi” nevet viselő majd 400 m2-es létesítmény, amelyben a Kar szórakoztató, kulturális rendezvények, de a TDK rendezvények (pl. díjátadás) lebonyolítására is lehetőséget biztosít. A Hallgatói Önkormányzat hatáskörébe tartozik a sportolásra létrehozott infrastruktúra üzemeltetése is. Itt említhetjük a tornatermet, két bitumenes pályánkat, a három salakos teniszpályát, a folyamatosan bővülő kondicionáló termet a folyamatosan rendelkezésre álló ping-pong asztalokat, valamint a most épülő műfüves pályát. A Közművelődési Titkárság számára nyújtott infrastruktúrát illendően az Elméleti Tömbben üzemeltetett kiállító terem, az öntevékeny körök rendelkezésére bocsátott helyiségek, az egyetemi pianínó elérhetőségét emelnénk ki. 22
A kollégiumi ellátás kulcsszerepet játszik a hallgatók megfelelő életkörülményeinek biztosításában és reméljük, hogy a hallgatói munka hatékonyságának javításában is. Fontosnak tartjuk, hogy a kollégiumot választó hallgatók az egyetemi kampusz szívében élvezhetik annak lehetőségét, hogy az oktató létesítmények nem körülményes és időt rabló utazással közelíthetőek meg. Az Általános Orvostudományi Kar a kollégiumi férőhelyek tekintetében kifejezetten jó helyzetben van: a Markusovszky Lajos Kollégium épületeiben hozzávetőlegesen 800 hallgató elhelyezésére van lehetőség, 3-4 ágyas szobákban. Ezen kollégiumi épületekben működik a DEPSU Külföldi Hallgatók Egyetemi Újság Szerkesztősége, nyelvi laborok, számítógépterem is megtalálható, de itt kaptak irodát az ÁOK, FOK, GYTK Hallgatói Önkormányzatok (HÖK), valamint itt működik a „Kérdőjel” című újság szerkesztősége is. Ugyancsak itt található a Térítéses Orvosképzés diákönkormányzati irodája, az AIMS, a DOTV Videoklub, Bibliakör, Magic Garden Szerepjáték Klub, Kerámiakör, Fotoklub, Süketszoba (amatőr zenekarok próbaterme) és egy edzőterem is. Szintén a kollégiumi épületekben kapott helyet a a Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete (MOE), a Kollégiumi Bizottság, valamint a Sántha Kálmán Szakkollégium. A Markusovszky Kollégium mellett a hallgatók rendelkezésére áll egy 5 épületből álló épületegyüttes is (Apartmanház). Az épületek hasonló stílusban épültek, egyenként 2 500 m 2 méretben. Az 5 épület közül egyiket a napi vendégek számára tartanak fenn. Elsősorban külföldi hallgatók veszik igénybe az 1, 2, 3 szobás és tetőtéri lakásokat, melyek teljesen felszereltek (telefon, mikrohullámú sütő és TV is van a szobákban). Az épületegyütteshez fittnessterem, szauna, internetszobák tartoznak. A DEOEC területén 3 étterem áll a hallgatók és az oktatók rendelkezésére, ahol 1130-tól 1430-ig ebédelhetnek és diétás ételekből is választhatnak. Pontos információink nincsenek arra vonatkozóan, hogy hány hallgató él ezzel a lehetőséggel. Ezt kiegészíti a campus területén található további 5 büfé és 2 vegyesbolt.
2.2.5. A karok együttműködése az oktatási feladatokban és az infrastruktúra hatékonyságának növelésére A sikeres integráció alapeleme a tisztességes forráselosztás és a világos intézményi feladatés hatáskör. Ennek kérdését az egyetem átoktatási szabályzata rendezi (http://www.unideb.hu/media/17_210.pdf). Ennek legfontosabb elemei, hogy az átoktatásban részt vevő karok részéről ebben csak főállású oktatók vehetnek részt, az átoktatás részleteit vagy a szakindítási kérelemben, vagy önálló szerződésben kell rendezni, megfelelő arányú átoktatás esetén (10%) az átoktató kar képviselőjét a gesztorkar tanácsának üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni, az átoktatási szerződéseket a Kari Tanácsoknak kell jóváhagyni, és azt a Debreceni Egyetem Szenátusa elé kell terjeszteni. A dokumentum részletesen rendezi a szerződésben mindenképpen szereplő pontokat. A karok közötti együttműködésnek alapvetően két formája létezik: az egyikben az adott kar által koordinált képzésben vesz részt egy másik kar, míg a másik esetben a kar részképzést nyújt egy nem általa koordinált szak hallgatói részére. Annak bemutatására, hogy a közös képzések miként működnek a gyakorlatban először a Molekuláris Biológia MSc programot mutatjuk be, amelyet az Általános Orvostudományi Kar koordinál. A molekuláris biológus képzés egy olyan multidiszciplináris szakként indult 1993-ban, amelyben három önálló egyetem vett részt: A Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem és a Debreceni Agrártudományi Egyetem. A három egyetem összefogása tette lehetővé, hogy egyrészt biztosítani lehessen a szakra jelentkező érdeklődő hallgatók utánpótlását, másrészt a kellő tapasztalattal rendelkező oktatói személyzetet és infrastruktúrát. Ennek szervezésére, megvalósítására született 1991-ben a Debreceni 23
Universitas, amelynek honlapja máig elérhető. (http://www.cic.klte.hu/universitas/u_home.htm) Az egyetemi szervezeti reform során minden komponens egységes szervezeti egységbe, a Debreceni Egyetembe tömörült, ahol önálló karokként jelentek meg. Ez az átalakulás természetesen tovább könnyítette a közös képzések kialakítását, az addig is létező együttműködés során kialakított személyes kapcsolatok és bizalom jegyében. A Molekuláris Biológia MSc az Általános Orvostudományi Kar egyetlen olyan szakja, amely nem az orvos- és egészségtudományok, hanem a természettudományok közé tartozik (a szak honlapja: http://www.molbiol.med.unideb.hu/). A Molekuláris Biológia MSc szak hét specializációs modulja az egyetem számos karához szorosan kötődik: Bioanalitika, (Természettudományi és Technológiai Kar); Biokémia-genomika (Általános Orvostudományi Kar); Genetika (Természettudományi és Technológiai Kar, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdákodási Kar); Immunológia, sejt- és mikrobiológia (Általános Orvostudományi Kar, Természettudományi és Technológiai Kar, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdákodási Kar); Molekuláris agrobiológia (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdákodási Kar); Molekuláris evolúcióbiológia (Természettudományi és Technológiai Kar); Orvosbiológia-farmakológia (Általános Orvostudományi Kar, Gyógyszerésztudományi Kar). A képzés szervezésének konkrétumait mutatja be a következő táblázat, melyben felsorolásra kerülnek azon intézmények, amelyek a Molekuláris Biológia MSc szak konkrét tárgyainak oktatásában részt vesznek. (Mellékletek: Táblázat 2.2.5.1.: Molekuláris Biológia MSc tanterve). A Táplálkozástudományi MSc tanterve a Mellékletekben megtalálható: Táblázat 2.2.5.2.: A Táplálkozástudományi MSc tanterve . Az OLKDA BSc 2008. óta tartozik az ÁOK-hoz, mely képzésben az oktatást a Kar szintén más Karral közösen végzi. (Mellékletek: Táblázat 2.2.5.3.: OLKDA BSc tanterve.) A Molekuláris Biológia MSc szak képzése nem egyedi eset az átoktatás jelentőségére a Kar oktatási profiljában. A Táplálkozástudományi MSc tanterve a Mellékletekben megtalálható: Táblázat 2.2.5.2.: A Táplálkozástudományi MSc tanterve . Az OLKDA BSc 2008. óta tartozik az ÁOK-hoz, mely képzésben az oktatást a Kar szintén más Karral közösen végzi. (Mellékletek: Táblázat 2.2.5.3.: OLKDA BSc tanterve.) Az Általános Orvostudományi Kar részt vesz más karok (Fogorvostudományi Kar, Gyógyszerésztudományi Kar, Népegészségügyi Kar) által koordinált szakok képzésében is. Ezen együttműködések történelmi alapja, hogy mindezen karok egykor a Debreceni Orvostudományi Egyetem különböző intézeteiből létesültek, így a szakok kurrikulumának kialakításakor az akkor még egységes egyetemi tanszékhálózatra támaszkodtak. A karok kialakulásával ugyan az intézményi háttér némileg átalakult, azonban ez szerencsére nem vezetett el oda, hogy az új intézmények erőltetetten párhuzamosságokat építettek volna ki. Az átoktatási adatokat a Mellékletek alábbi táblázatai tartalmazzák: Táblázat 2.2.5.4. ÁOK átoktatása a Fogorvostudományi Kar részére, Táblázat 2.2.5.5. ÁOK átoktatása a Gyógyszerésztudományi Kar részére, Táblázat 2.2.5.6. ÁOK átoktatása a Népegészségügyi Kar részére. Az átoktatási szerződés előkészítése az Általános Orvostudományi Karon az alábbiak szerint történik: Az oktatásszervező az oktatásban résztvevő szervezeti egységekkel egyeztetve elkészíti a gazdasági évre vonatkozó az adott időszakban érvényes, évfolyamokra lebontott mintatanterv alapján a tantárgyfelosztást, mely tartalmazza az oktatásban résztvevő intézetek, előadók és az oktatott tantárgy nevét, Neptun kódját, mintatantervi óraszámát (előadás, szeminárium, gyakorlat), kreditértékét, számonkérési formáját, a kurzust felvett, ill. várhatóan felvevő hallgatók létszámát, a csoportok számát, valamint az intézetek/előadók által megtartott órák számát és típusát. A begyűjtött adatokra épülve az átképzés során világosan tisztázódik a felelősség kérdése: azaz ki tartja az adott órát és annak megtartásáért ki felel; ki fogja a leadott anyagot figyelembe venni és számon kérni a vizsgán; ki milyen elismerésben és javadalmazásban fog 24
részesülni, akár személyi, akár intézményi szinten. A hallgatók számára pedig a NEPTUN rendszerben világossá fog válni, hogy az adott óra mikor, hol kerül megtartásra, és hogy az esetleges problémákkal kit kell keresniük. Az Általános Orvostudományi Kar jelentős alapkutatási tevékenységének megfelelően világszínvonalú műszerezettséggel rendelkezik. Ennek egyik mértéke lehet, hogy karunk adja az egyetemi nemzeti jelentőségű stratégiai kutatási infrastruktúrák több mint felét (https://regiszter.nekifut.hu/ki_kereses/results/field_organization%3A%22Debreceni%20Egye tem%22?page=1). A magas szintű műszerezettség eredményeként az Általános Orvostudományi Kar a kutatás-fejlesztés során a legtöbb esetben szolgáltatóként, vagy az adott eszközzel rendelkező tudományos partnerként van jelen. 2.3. Az intézmény kulcsfontosságú eredményeinek értékelő bemutatása, különös tekintettel a kutatási, fejlesztési, alkotó/művészeti tevékenység és gazdálkodás eredményeire 2.3.1. Jelentősebb tudományos publikációs és pályázati eredmények 2.3.1.1. Publikációk Az ÁOK publikációs tevékenysége nemzetközi szempontból is kiemelkedő, egyenletesen magas színvonalú teljesítmény. A publikációkban dominálnak az idegen nyelvű külföldi folyóiratokban megjelenő, szakmailag elbírált, impakt faktorokkal rendelkező közlemények, melynek száma évente meghaladta a 250-et. Az egyenletes, kiemelkedő teljesítményt mutatja a közlemények összesített impakt faktora, mely évente 1000 körüli értéket adott, 2009-ben pedig meghaladta az 1200-as értéket. A jelentős nemzetközi hatás létrejöttében kiemelkedő szerepet játszik a nemzetközi konferencia-részvételek dinamikusan fejlődő mértéke. A közlemények számának enyhén csökkenő tendenciája a magyar nyelvű tudományos publikációk számának csökkenéséből adódik. Tekintettel arra, hogy a szakterületen működő tudományos kutatókkal szembeni elvárás az angol nyelven történő kommunikációs képesség, ez a csökkenő közleményszám a tudományos teljesítmény hazai hatását érdemben nem csökkenti. Az Általános Orvostudományi Kar szervezeti egységeiben született publikációk listái megtalálhatóak az alábbi címen: (http://www.aok.unideb.hu/hu/annual_reports.htm).
25
2.3.1.1.1. Ábra: Publikációk száma típus szerint éves bontásban (2006-2011)
2.3.1.1.2. Ábra: Publikációk száma éves bontásban (2006-2011)
2.3.1.2. Pályázatok A pályázati aktivitásban kitüntetett szerepet kapnak az OTKA támogatások, melyek száma évente 60-90 körülire tehető. Az ÁOK az elmúlt periódusban jelentős EU-s pályázati bevételekre is szert tett, azonban megjegyzendő, hogy az EU a kutatásfinanszírozásban a konzorciális pályázatokat részesíti előnyben, és sikeresen pályázó konzorciumokba való bekerülés esetleges. Az elnyert ETT pályázatok jelentős, valamint az OTKA pályázatok mérsékelt csökkenése ezen kutatási források jelentős beszűkülésének a következménye. Az 26
idei évben beadott OTKA pályázatok várhatóan 10%-nál kisebb támogatási rátája előrevetíti, hogy a közeljövőben az alapkutatási források jelentős beszűkülése várható, amit – amennyiben fennmarad – kutatóegyetemi támogatási forrás pótolhat részben. A jelentősen csökkenő külső források pótlására szükség lehet az ÁOK (Centrum) belső kutatási pályázati rendszerének kiterjesztésére a vezető oktatók kutatásainak finanszírozására, melyre a jelentős térítéses oktatási bevételek egy része szolgálhat fedezetül. Amennyiben nem sikerül külső és/vagy belső forrásokból a kutatási támogatások szinten tartása, jelentős kutatói elvándorlásra lehet számítani, mely veszélyeztetheti az – egyébként nemzetközi szinten is kiválóan teljesítő – kutató laboratóriumok fennmaradását. A kari tudományos pályázatokat a Táblázat 2.3.1.2.1.: Tudományos pályázatok (2008-2010) tartalmazza.
2.3.1.2.1. Ábra: Kutatási pályázatok típus szerinti megoszlása (2006-2011)
2.3.1.2.2. Ábra: Kutatási pályázatok összegének típus szerinti megoszlása (20062011)
27
+ 2.3.1.2.3. Ábra: Összes kutatási pályázat (2006-2011)
2.3.1.2.4. Ábra: Összes kutatási pályázat összege (2006-2011)
2.3.1.3. A karon működő tudományos műhelyek illetve kutatási területek Az Általános Orvostudományi Kar az élettudományok széles körében nemzetközileg is elismert tudományos kutatási tevékenységet folytat, ahogy azt az utóbbi évek publikációs listái (http://aok.unideb.hu/hu/node/307) is bizonyítják. Az egyetemi hallgatók is bekapcsolódnak a tudományos kutatásokba, mely tevékenységet a Tudományos Diákkör (http://www.tdk.dote.hu/) koordinálja. A hallgatók diákköri konferenciákon évente beszámolhatnak a tudományos munkájukról. Az ÁOK vezető kutató laboratóriumai részt vettek a DE OEC Molekuláris Medicina Kutató Központjának megalakításában (MMKK, http://www.rcmm.dote.hu/). Az MMKK a világszínvonalú kutatómunkát kombinálja alkalmazott kutatásokkal és technológia fejlesztésekkel. Az MMKK 2003-ban elnyerte az Európai Bizottság által meghirdetett „Kiválósági Központ” (Centre of Excellence) címet. 28
Kiemelten fontos feladat a Kar kutatói kollektívája számára a 2010-ben elnyert kutatóegyetemi címhez kapcsolódó program sikeres megvalósítása. Ennek fókuszterületei közül kettőben, a dr. Nagy László által vezetett molekuláris medicina, valamint a dr. Gergely Pál által vezetett egészség- és környezet-tudományi programban meghatározó szerepet játszanak az ÁOK kutatóhelyei. Az ÁOK alapvető kutatási profiljait szemléltető összefoglaló megtalálható a Mellékletekben: Dokumentum: 2.3.1.2.: Az ÁOK alapvető kutatási profiljai. A dokumentum tartalmazza az MMKK laboratóriumok leírásait, valamint az adott területhez tartozó kutatóegyetemi kutatási programokat is. 2.3.2. A Kar gazdálkodásának eredményei A Kar gazdálkodását a megelőző MAB akkreditáció évétől elemezzük. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma önálló alszámla kezelési jogosultsággal rendelkezik. A Centrum öt kar: az Általános Orvostudományi Kar a Fogorvos tudományi Kar, az Egészségtudományi Kar, a Gyógyszerésztudományi Kar és a Népegészségügyi Kar összefogásával jött létre. Ennek megfelelően az éves költségvetés készítése és a gazdálkodás a Karok közötti szoros összhangon alapul. Ezen belül a Kar költségvetésének két fő tételét a bevételek és kiadások képezik. A bevételek legnagyobb forrását 2010-ig a költségvetési támogatás jelentette. Ez elsősorban az államilag támogatott graduális és posztgraduális képzés után érkező normatív támogatási összegekből keletkezik. A normatív támogatás magába foglalja az államilag támogatott általános orvostanhallgatók után átutalt képzési támogatást, a hallgatói létszámmal valamint az oktatók létszámával és minősítésével összefüggő tudományos támogatást, a létesítmény fenntartói támogatást, a klinika támogatást, az egyetemi doktori képzést (a nappali tagozatos, államilag támogatott PhD hallgatók létszáma alapján), valamint egyéb kisebb költségvetési támogatási tételeket. A Kar költségvetési támogatásának és bevételeinek kell fedezetet biztosítania a Debreceni Egyetem, illetve a Centrum által központilag ellátott feladatok kiadásaira, valamint a több/valamennyi kart kiszolgáló – úgynevezett karközi – szervezeti egységek működési kiadásaira is. Ezen kiadások mértéke függ az adott évben központilag ellátandó feladatok nagyságától. A Kar bevételei között 2006 óta folyamatosan megjelenik a magyar nyelvű költségtérítéses képzés bevétele, amely egy nagyságrenddel elmarad a költségvetési támogatás mértékétől, és összegszerűségében is hullámzó tendenciát mutat. Ennek fő oka, hogy az általános orvosképzés az egyik legköltség-igényesebb felsőoktatási képzési forma, amelynek költségeit ma Magyarországon csupán kevés hallgató, illetőleg kevés család képes vállalni. Ezzel szemben már 2006 évben is a költségvetési támogatás mértékével azonos nagyságrendű volt a térítéses angol nyelvű képzés bevétele (2006 évben a költségvetési támogatás összegének nem egészen 50 %-a). Ez a tétel a Kar költségvetésében egyenletesen és dinamikusan emelkedő tendenciát mutat, 2010 évben pedig a térítéses angol nyelvű képzésből származó bevétel összege meghaladta a költségvetési támogatás mértékét. 2011 év első félévének adataiból azért nem vonható le messzemenő következtetés, mert a jelenleg érvényes szabályok és a hallgatói szokások figyelembevételével a térítéses angol nyelvű képzés bevételei a 2011 költségvetési év második felében, a 2011/2012 akadémiai év első szemeszterében realizálódnak. Fenti két bevételi forrástól ugyancsak egy nagyságrenddel maradnak el az alapítványi támogatásokból, az átvett pénzeszközökből és az oktatáshoz kapcsolódó pályázati támogatásokból származó támogatásértékű bevételek. Az ebben a kategóriában megfigyelhető csökkenő tendenciát már az idei évben új oktatási pályázatok benyújtásával igyekszünk 29
ellensúlyozni. A működési kiadásokat a Centrum egyéb bevételeiből egészítjük ki olyan tételek esetében, melyek a Kar saját bevételeiből nem finanszírozhatók. A kiadási oldal fő tételét az oktatás közvetlen kiadásai képviselik. Ezek magukban foglalják a működési kiadásokat (bérjellegű költségek és járulékaik, egyéb dologi kiadások, felhalmozási tételek, stb). Ez a keret nyújt fedezetet a továbbképzések, a felsőfokú képzések és a szakképzések kiadásaira. A szakorvosképzés költségei centrumszinten, a Kari költségvetéstől elkülönülten, a DE OEC költségvetésében jelennek meg. Az oktatás közvetlen kiadásaihoz tartoznak az oktatáshoz kapcsolódó pályázatok kiadásai is. Az oktatás közvetlen kiadásaiban a hallgatói létszám (állami térítéses, magyar és angol nyelvű költségtérítéses hallgatói létszám) emelkedésével párhuzamosan folyamatosan emelkedő tendencia mutatkozik. A kiadási oldal másik tétele a közvetett kiadásokat képviseli. Itt jelennek meg az üzemeltetés költségei: közmű díjak, épület karbantartás, mosatás, szállítás, stb. illetőleg egyéb centrum-szintű központi kiadások. Ezek szintje az elemzett 5 és fél év alatt nem változott lényeges mértékben. A Kar külön kezeli a kutatással kapcsolatos bevételi és kiadási oldalakat. A kutatási bevételek között a Karon folyó kutatásokhoz kapcsolódó támogatások és átvett pénzeszközök szerepelnek, a kiadások között minden kutatáshoz kapcsolódó kiadás megjelenik. Az egyéb kari bevételek között az ÁOK részvételével megvalósult rendezvények, konferenciák bevételei továbbá egyéb, máshová nem sorolható bevételi összegek tartoznak. Ugyanezen rendezvényekre megvalósítását terhelő kiadások az egyéb kari kiadások rovatban szerepelnek. Mindezen tételeket összegezve megállapíthatjuk, hogy az Általános Orvostudományi Kar gazdálkodása kiegyensúlyozott és stabil. A bevétel és kiadási oldal tételei egyensúlyban vannak. A következő években nem tervezzük a hallgatói létszám lényeges emelését. Ugyanakkor törekszünk a képzés minőségének további javítására. Ez a cél azzal a következménnyel is együtt jár, hogy az angol nyelvű térítéses képzésben is egyre felkészültebb jelentkezők jelentkezését várjuk, akik között verseny alakul ki a hallgatói jogviszony megszerzéséért. Ilyen körülmények között az angol nyelvű térítéses képzés díjainak fokozatos, mérsékelt emelését tervezzük, amely összességében tovább javítja a Kar költségvetését. Külön figyelmet fordítunk az oktatással és kutatással kapcsolatos pályázatokban való részvételre, e pályázati források minél nagyobb hányadának megszerzésére.
2.3.2.1. Ábra: Térítéses angol nyelvű képzés bevétele (2006-2011) 30
2.3.3.2.Ábra: Az ÁOK költségvetési támogatásának alakulása (2006-2011) A Mellékletek tartalmazza a Kar gazdálkodásának főbb számait mutató táblázatot: Táblázat 2.3.2.1.: A Kar gazdálkodása (2006-2011). 2.3.3. További, az intézmény által fontosnak tartott mutatók. Az alábbi ábrákon be kívánjuk mutatni a térítéses angol nyelvű képzésben résztvevő hallgatók létszámának és a I. évfolyamra általános orvos szakra felvett TOK hallgatók létszámának alakulását.
2.3.3.1. Ábra: TOK hallgatói létszám változása (2006-2010)
31
2.3.3.2. Ábra: I. évfolyamra beiratkozott TOK hallgatói létszám (2006-2011)
3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata. 3.1. Stratégia és eljárások a minőség biztosításra A DE OEC minőségirányítási rendszerének kialakítása az ÁOK betegellátó szervezeti egységeiben indult meg 2000-ben az ISO 9001:2000 szabvány követelményeinek megfelelően. A tanúsítás 2002 decemberére valósult meg. Ezt követően 3 évente sor került a rendszer megújító auditjára. Jelenleg az ÁOK valamennyi szervezeti egysége rendelkezik minőségirányítási tanúsítvánnyal. A rendszer kiépítésével összhangban még 2002-ben megfogalmazásra került a DE OEC és egyben az ÁOK Küldetésnyilatkozata és Minőségpolitikája, amely rögzíti, hogy az intézmény és az azt alkotó szervezeti egységek vezetői kinyilvánítják kötelezettségüket a minőségirányítási rendszer alkalmazása mellett. A vezetés azonosulni kívánt az ISO 9001:2001 szabvány szemléletével és a kiválóság alapelveivel, amelyek a következőket foglalják magukban: Vevőközpontúság: fontos hogy megértsük vevőink, jelen esetben hallgatóink jelenlegi és jövőbeli igényeit és elvárásait, és igyekezzünk azoknak eleget tenni. Folyamatszemléletű megközelítés Rendszerszemlélet az irányításban Folyamatos fejlesztés Tényeken alapuló döntéshozatal Munkatársak bevonása Kölcsönösen előnyös partnerkapcsolatok 32
Társadalmi felelősség vállalás A vezetés legfőbb célkitűzése az oktatás, a kutatás, és a betegellátás színvonalának fokozatos emelése a nemzetközi elvárásoknak megfelelően, biztosítva a képzési programok és a kiadott diplomák minőségét. A folyamatok szabályozására a Minőségirányítási Kézikönyvön túlmenően 25 centrumszintű folyamatleírás, valamint számos munkautasítás került kialakításra, amelyek valamennyi munkatárs számára OEC-s IP címekről elektronikus formában elérhetőek. A dokumentumok nyilvántartása és folyamatos aktualizálásának biztosítása a Minőségügyi Központ feladata, jelenleg 120 db dokumentumot tartunk nyilván. A centrumszintű dokumentumokban történő módosításokról, változásokról a szervezeti egységek MICS vezetői értesítést kapnak. A minőségirányítási rendszer működésének szabályozását az „MF 01.C Minőségirányítási rendszer irányítása” című folyamatleírás tartalmazza, az oktatás szabályozására az MF 11.C Graduális képzés és az MF 12.C Posztgraduális képzés című folyamatleírás terjed ki. A tanulmányi felelősök feladatait az MU 40.C munkautasítás tartalmazza. A kutatási folyamat szabályozására dolgoztuk ki az MF 13.C Kutatás-fejlesztés című folyamatleírást, valamint az MU 043.C Kutatási tevékenység szabályozása című munkautasítást. A Centrum és egyben az ÁOK minőségirányítási rendszerét felügyelő és a vezetőségi átvizsgálást végző testülete a Minőségügyi Tanács (MT). Az MT munkáját a Minőségirányítási Bizottság segíti, amely a minőségirányítási rendszer működtetését, fejlesztését támogató, véleményező és javaslattevő jogkörrel bíró, centrumszintű bizottság. A rendszer működését felügyeli, koordinálja a Minőségügyi Központ Vezető, akihez tartozik a Minőségügyi Központ, valamennyi szervezeti egység Minőségirányítási Csoportjának (MICS) vezetője, a belső auditorok, a mérőeszköz felelősök, valamint a kari minőségügyi vezetők. A kari minőségügyi vezetők és az OEC Minőségügyi Központ vezetője tagjai az egyetemi Minőségfejlesztési Bizottságnak is, amit pedig az egyetemi minőségbiztosítási rektori biztos irányít. A minőségirányítási rendszert támogató szervezeti struktúrát az alábbi ábra szemlélteti.
3.1.1. Ábra: A DE OEC minőségirányítási rendszerét támogató szervezeti struktúra 33
A Minőségügyi Tanács évente minimum egyszer a következő pontokat vizsgálja át:
Az előző Minőségügyi Tanácsülés jegyzőkönyvében rögzített határozatok megvalósulásának értékelése. A minőségirányítási rendszer dokumentációs rendszerének felügyelete, tájékoztatás a változásokról. A minőségirányítási rendszer működési (személyi, tárgyi, pénzügyi) feltételei meglétének és javításának vizsgálata, és a szükség szerinti intézkedés meghatározása. A szolgáltatás (betegellátás, oktatás) műszaki-technikai feltételrendszerének értékelése. A gazdasági-pénzügyi tevékenység eredményeinek áttekintése. Beszállítók értékelésének eredménye. Az egészségügyi szolgáltatás hatékonyságának vizsgálata. OEP és ÁNTSZ elvárásoknak való megfelelés értékelése. Az Egészségbiztosítási Felügyelet követelményeiből adódó feladatok ellátása. Összefoglaló a térítéses betegellátási tevékenységről. Helyesbítő, megelőző intézkedések és a folyamatos fejlődést biztosító intézkedések áttekintése, értékelése. DE OEC Küldetésének, Stratégiájának, Minőségpolitikai Nyilatkozatának átvizsgálása és aktualizálása. Előző évi Minőségfejlesztési Terv megvalósulásának értékelése, következő évi Minőségfejlesztési Terv megfogalmazása. Előző évi Minőségcélok értékelése, következő évi Minőségcélok meghatározása. A belső minőségügyi felülvizsgálatok eredményeinek áttekintése és a szükséges intézkedések meghatározása. Tanúsító szerv által végzett auditok eredményeinek áttekintése és a szükséges intézkedések meghatározása. A DE OEC szolgáltatásait igénybevevők panaszainak, reklamációinak kivizsgálásáról értékeléséről készült összefoglaló áttekintése és a szükséges intézkedések meghatározása. A betegelégedettségi és a munkatársi elégedettségi vizsgálatok eredményeinek áttekintése és a szükséges intézkedések meghatározása. A hallgatói elégedettségi vizsgálatról készült értékelés áttekintése és a szükséges intézkedések meghatározása. A tendenciák elemzése. A Karok oktatási feladatainak éves értékelése (kari feladatok, problémák és megtett intézkedések). A minőségirányítási rendszer folyamatainak működését jelző mérőszámok, indikátorok alakulásának áttekintése és a szükséges intézkedések meghatározása. Az Infekciókontroll Bizottság jelentéseinek áttekintése. A Gyógyszerterápiás Bizottság jelentéseinek áttekintése. A Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat tevékenységének értékelése. A Munkahelyi Kockázati Tényezők Bizottsága tevékenységének áttekintése. Külső kapcsolatok alakulásának értékelése, PR tevékenység. A DE OEC és a Karok tudományos tevékenységének összefoglalása. A DE OEC pályázati tevékenységének összefoglalása. Szak- és továbbképzéssel kapcsolatos tevékenység összefoglalása. Munkatársak képzésének értékelése A humánerőforrással való gazdálkodás helyzetelemzése.
Az egyes szervezeti egységek MICS vezetőinek feladat- és hatásköreit a számukra kiadott megbízások tartalmazzák. 34
Az intézmény minőségirányítási rendszerének működtetésébe a hallgatók képviselőit is bevonjuk. Jelen vannak a Minőségirányítási Bizottságban, a Feed-back Albizottságban és a Minőségügyi Tanácsnak is tagjai. A rendszeresen végzett hallgatóelégedettségi vizsgálatokon túl a dékán nyilvános fórumon is egyeztet a hallgatókkal a szükségesnek ítélt változtatásokról és kikéri a véleményüket, javaslataikat a folyamatok jobbítása érdekében. 3.2. Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése A tanulmányi kimenetek szaki akkreditációban történő meghatározása a szakindítást kidolgozó bizottság feladata, amelynek koordinálását a szakfelelős végzi. A bizottságban felmérésre kerülnek azok a célok, amelynek művelésére a képzésben részt vevő hallgatóknak képessé kell válniuk. Ezek a célok a különböző képzésekben sokszor egyediek. A szakindításban sokszor kulcsszerepet játszik egy adott, egyetemen művelt orvostudományi területen jelentkező szakemberhiány. A szakemberhiány a mindennapi betegellátás laboratóriumi- és radiológiai diagnosztikai munkaköreiben jelentkezett, ezért az ezen tevékenységekben részt vevő intézetek összefogásával kidolgozásra került egy tanterv, amelynek eredménye egy olyan képzési forma lett, amely messzemenően kielégíti az igényeket. Az alapszak sikere ezen túl arra utal, hogy a hallgatók is előszeretettel szavaznak jelentkezéseikkel az alapszak által nyújtott oktatási profil mellett. Hasonló megfontolások álltak mesterképzéseink beindítása mellett is, úgymint a Klinikai Laboratóriumi Kutató (hallgatók felvétele 2012-től) és a Molekuláris Biológia mesterszakok esetében. A Táplálkozástudományi mesterszak indíttatása inkább ipari jellegű, amennyiben az egyetem felismerve a magyar mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karral és a környező iparvállalatokkal összefogva beindította a funkcionális élelmiszer-technológiával kapcsolatos képzését. Az Általános Orvostudományi Kar 2010-ben kezdte meg a felkészülést a távoktatásban történő oktatásra. Ezen folyamatnak csak a legelején jár a Kar, amelynek egyik oka, hogy a kar oktatási tevékenységében döntő jelentőségű a gyakorlati képzés, amelyre a távoktatás kevés lehetőséget nyújt. Mindenesetre, az oktatók és a hallgatók óraterhelésének csökkentése érdekében a távoktatás minél szélesebb körben történő alkalmazása kívánatos lenne. A Karon egyelőre a technológia megismerésére és a lehetséges alkalmazási területek felderítésére irányuló műhelymunka fázisa zajlik. Az előttünk álló feladatokat az alábbiakban látjuk: Olyan távoktatási keretrendszer kialakítása, amely képes a hallgatói nyilvántartó rendszerrel (NEPTUN), az on-line könyvtári szolgáltatásokkal, a vezetői információs rendszerünkkel kapcsolatban működni. Egységes azonosító rendszer alkalmazása. A képzési és kimeneti követelményeknek megfelelő e-portfolio kialakítása, amelyben lehetőség lesz bizonyos tárgyak e-learning rendszerbe történő bevezetésére. Korszerű e-alapú diplomás pályakövetői rendszer létrehozása, amely megkönnyítheti végzett hallgatóink életútjának nyomon követésével a képzés optimalizálását, azaz azt a folyamatot, amelyben a képzés az iparági igényekhez igazodik. A stabil informatikai infrastruktúra kialakítása és ennek működéséről való meggyőződés kezdetben kisebb volumenű tananyag oktatásban történő felhasználása segítségével. Számos adminisztratív probléma megoldását is el kell végeznünk, amelyek rendszertechnikai jellegűek. Úgymint: tiszta felelősségi és jogosultsági rendszerfolyamatok kialakítása, a stabil üzemeltetés mellett folyamatos fejlesztőtevékenység személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése. Végül, a dokumentált üzemeltetés, e-alapú minőségellenőrzés módszereinek és eszközrendszerének kidolgozása. A hallgató teljesítmény megítélése a karon számos formában történik, amelynek az egyik fontos eleme, hogy a NEPTUN rendszerben a hallgató maga is láthatja a vele szemben támasztott követelményeket és felmérheti saját előrehaladását. Az oktatói oldalról az előrehaladást a tárgy felelőse végzi elsődlegesen, amikor a hallgatók számára a kari szabályzatban megfelelő számú vizsgaidőpontot ír ki, illetve gondoskodik a pótvizsgák 35
szervezéséről is. Végül, amennyiben a képzésben fennakadások vannak, illetve bármely oldal (hallgatók, illetve tárgyfelelősök) visszajelzése problémák jelenlétére utal a kar vezetése fog a kérdésben megoldást találni. Az oktatói teljesítmény megítélésének legkézzelfoghatóbb eszköze a Kar visszajelzése az adott oktatási formában oktató munkatársak irányába, amikor a félév végét követően a tárgyból vizsgát tett hallgatók eredménye alapján a tárgy vizsgaátlaga számíthatóvá válik. Ez az adat elküldésre kerül a szak adott évfolyamán oktató valamennyi tantárgyfelelősnek, aki így tájékoztatást kap az adott tárgy helyzetéről. Amennyiben kedvezőtlen tendenciák érvényesülnek, vagy a hallgatók a többi adott évfolyamon hirdetett tárggyal összehasonlítva túl sok utó- illetve sikertelen vizsgát tesznek, akkor a szak vezetése tájékozódik a kérdésben. A leadott- és számon kért anyag harmonizációja, esetleg a hallgatók az adott tárgyra jellemző elvárásokkal kapcsolatos információigényének kielégítése az érintett oktatási egység és a Kar szintjén megtörténik, amely általában segít az esetlegesen megjelenő aránytalanságok kiküszöbölésében. A hallgatói előrehaladás és a Kar Vezetésének másik kapcsolódási pontja a hallgatók különeljárásra való kérelmeinek kezelése. Általános tapasztalat, hogy a hallgatók különeljárásra beadott kérelmeinek legfontosabb motivációja valamiféle lemaradás a tanulmányi hálóhoz képest. A Karon a Tanulmányi Bizottság két albizottsága foglalkozik ezen hallgatói ügyek kezelésével. Mindkét albizottság jelzi a Kar Vezetésének, ha valamely tárgyból a szokásosnál, illetve az elfogadhatónál nagyobb mennyiségű kérvénnyel szembesül, amely ismét a tárgyat oktatók és az adott tárgyat hallgatók közötti összhang megbomlására utal. Ezen esetekben ismét szakfelelősi, oktatói és hallgatói egyeztetéseken keresztül jutunk el a problémák megoldásához. Ugyanakkor természetesen az egyetem és a klinika sem szakadhat el a külvilágtól és a hallgatóink másik része valóban a képzési intézménytől független munkaadónál fog dolgozni, tehát külső visszajelzésekre is szükség van. Ezen külső visszajelzések megszerzésének egyik lehetősége, hogy a hallgatókat külső intézményekbe küldjük részképzésre. Ennek keretében nem csak az ott speciálisan elérhető eszközök használatát és módszereket tudják elsajátítani, hanem módjuk van a képzésükkel kapcsolatos visszajelzések begyűjtésére is, melyet továbbítanak a kar részére. A másik alkalmazott módszer a hallgatói záróvizsgán alkalmazott “külső elnök” szerepe. A záróvizsgáknak egy belső és egy külső elnöke van. A külső elnök mindig az adott képzési formában jelentős szerepet betöltő, tapasztalt, az MSc képzések esetén egyértelműen ipari kötődésű, megfelelő képzettséggel rendelkező egyén. A záróvizsga során ezen szakembernek módja van meggyőződni a hallgatói kompetenciákról, majd erről véleményét minden esetben kikéri a szak vezetése. Ennek során kijelölésre kerülhetnek olyan területek, amelyekben a hallgatóknak bővített ismeretekre van szükségük, illetve azok a fekete foltok, ahol a képzés egyszerűen nem készíti fel a hallgatót az iparági kihívásokra. A felmerült esetekben a szak vezetése a kar aktív támogatása mellett gondoskodik a tananyag fejlesztéséről. A tananyagfejlesztés során a szak a kari tanulmányi bizottság hozzájárulása mellett új kurzusok hirdetését határozhatja el. Ezen kurzusokat a szabadon választott kreditek között célszerű elérhetővé tenni, ha a hallgatók egy viszonylag kis csoportját érintő változásokról van szó. Ebben az esetben a Tanulmányi Bizottság döntését követően a tárgy szabadon hirdethető. Abban az esetben, ha az adott módosítás olyannyira jelentős, hogy az szakon tanuló hallgatók jelentős aránya számára kívánatos, akkor az adott tárgyat a törzsanyag részévé kell tenni. A Kar minőségbiztosításának egyik fontos eleme a hallgatói- oktatói- és külső visszajelzések begyűjtése és feldolgozása. A végzett hallgatók esetében a kar erőfeszítéseket tesz arra, hogy egy ALUMNI rendszerben próbálja a végzés utáni tapasztalatokat begyűjteni. A Kredit-, valamint Tanulmányi Bizottság feladata a jövőben is, hogy a felmerülő igények megvizsgálása után a szükséges curriculum változásokra javaslatot tegyen a Kari Tanácsnak. Az intézetek, oktatók a curriculum változtatásával kapcsolatos kéréseit, új kurzus hirdetési igényeit a rendszeresen ülésező Tanulmányi Bizottság elé terjeszthetik be, mely a kérdéseket 36
megtárgyalja és a javaslatokat a Kari Tanács elé terjeszti. A dékán a Kari Tanács ülése előtt a legfontosabb oktatással kapcsolatos kérdésekben kikéri a tanszékvezetők véleményét. A dékán rendszeres kapcsolatot tart a hallgatókkal is. A Hallgatói Önkormányzat vezetője jelen van a vezetői értekezleteken, ahol elmondhatja véleményét és az oktatással kapcsolatos kérdéseit, kéréseit, továbbá tájékoztatja a hallgatókat a feed-back kérdőívek eredményeiről. Oktatói vagy hallgatói jogos igények esetén bővítésre kerül a kötelezően és szabadon választható kurzusok listája. A Dékáni Vezetés fontosnak tartja a hallgatók probléma megoldó készségének javítását, melynek szükségességére a munkáltató által kitöltött kérdőívek is utalnak,- ugyanis a hallgatók problémamegoldó készségét alacsonyabbra értékelték, mint elméleti szakmai tudásukat-, ezért szorgalmazza az Intézeteket/Klinikákat arra, hogy minél több problémaorientált kurzust vezessenek be. Valamennyi szakunk esetén a Tanulmányi Bizottság a tanév végén felülvizsgálja az adott szak képzési programját, elvégzi az esetleges szükséges módosításokat, megszavazza a Kari Tanács, majd a Szenátus elé terjeszti, hogy elfogadja a következő tanév hivatalos képzési programját, mely tájékoztatásul felkerül az Egyetem honlapjára. 3.2.1. Képzési programok létesítésével, indításával kapcsolatos általános technikák jellemzői Az Általános Orvostudományi Kar esetében az oktatási rendszer úgy maradt nyitott az új szakok indítása során, hogy a Kar által koordinált szakok száma racionális keretek között maradt. A szakindítás előtt a Kar három feltétel létét vizsgálja: (1) van-e piaci igény az adott területen képzett hallgatókra; (2) történik-e már hasonló tárgyú képzés az egyetem más karán; (3) rendelkezésre állnak-e az oktatáshoz a feltételek. Ezen feltételek alapján egyértelműen eldől, hogy van-e szükség és realitás az adott szak beindítására. A Kar elvi támogatásának birtokában az indítandó új szakok követelményrendszerét a szakfelelős egy ipari partnerek bevonásával összeállított informális bizottsággal együtt végzi. A szakalapítási és szakindítási dokumentáció összeállításához a Kar természetesen minden szinten segítséget nyújt, amennyiben erre igény jelentkezik, magában foglalva az adminisztrációt, adatgyűjtést, valamint adott esetben egy szakindításban járatos munkatárs bevonását. Az elkészített szakalapítási, illetve szakindítási dokumentációt a MAB honlapján elérhető dokumentumoknak megfelelően a kijelölt szakvezető irányítása alatt álló bizottság elkészíti és azt támogatásra a kari Tanulmányi Bizottsághoz benyújtja. A bizottság támogatása után a kari tanács és az egyetemi szenátus döntése következik, mely utóbbiról szóló igazolást az akkreditációs eljárás elindításakor a dokumentumokhoz csatolják. A szakalapításnál, illetve a szakindításnál természetesen a MAB előírásait mindenben követi a Kar az előkészítéstől kezdve a képzés megvalósításáig. Ebbe a tárgyfelelősök, szakfelelős kiválasztása, személyi és infrastruktúrális feltételek, valamint a működés kereteit kijelölő dokumentáció is beletartozik. A Kar képzési programja azonban nem csak a graduális képzésre terjed ki. A Kar fontos szerepet játszik a felnőttképzés, és ezen belül különösen az orvosi továbbképzések szervezésében és megvalósításában. Erre a továbbiakban is igyekszünk nagy súlyt fektetni, mert az orvostudományok területén, mint azt már a képzéssel kapcsolatos fejezetben is kifejtettük az új információk oktatási anyagba építésének, a már végzett hallgatók tudásának szinten tartásának fontosságát nem lehet alulbecsülni. A szakmai továbbképzéseket a Karon dolgozó vezető munkatársak a különböző szakmai kollégiumok támogatásával és iránymutatása szerint végzik.
37
3.2.1.1. Az új képzési programok összhangja az intézményi, kari stratégiával A Kar a szakindítás előtt számos feltételt megvizsgál. A kompetenciákat érintő legfontosabb kérdések ezen feltételeket illetően: (1) adottak-e a személyi feltételek; (2) adottak-e az infrastrukturális feltételek; (3) a tervezett képzés hiányt pótló jellegű-e; (4) amennyiben van hasonló képzés várható-e, hogy a Karon folyó képzés színvonala minimálisan eléri a már futó képzés színvonalát; (5) az adott anyagi lehetőségek mellett biztosítható-e a kellő színvonalú gyakorlati képzés. A személyi feltételek kapcsán világosan kell látni, hogy a felsőoktatásban dolgozók nagy része túl van terhelve, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az Általános Orvostudományi Karon az egyéni tudományos munka az előrehaladás feltétele. Eszerint a karon a magas szintű oktatási munka mellett magas szintű kutatást is kell végezni. A kar vezetésének tehát mérlegelnie kell, hogy az új képzési forma megindítása valóban jár-e annyi előnnyel, amennyi ellensúlyozza az oktatók és a rendszer terhelésének további fokozását. Ezen ördögi körből való kitörést azok a programok teszik lehetővé, amelyekben a szak hallgatóit közvetlenül képesek vagyunk a kutatásba csatornázni, mint azt a Molekuláris Biológia, illetve a várhatóan jövőre induló Klinikai Laboratóriumi Kutató mesterszakoknál tettük. Az infrastrukturális feltételek a Karon jónak mondhatók. Ugyanakkor a gyakorlati képzés leterheltsége miatt megint csak azon képzési módok a kívánatosak, ahol a hallgatók saját, nagyobb lélegzetű munkát kapnak és azt egy adott tapasztalt oktató irányítása mellett tutor-mentori rendszerben valósítják meg. Ennek kialakítására ismét jó példa a Klinikai Laboratóriumi Kutató és a Molekuláris Biológia mesterképzési szak. Utóbbi képzések hiánypótló jellegét két nézőpontból lehet vizsgálni. A szakhoz és az intézményhez természetszerűleg közelebb álló stratégia arra alapoz, hogy az intézmény maga tapasztal-e valamilyen területen szakemberhiányt. Ez a szakemberhiány motiválta alapképzésünk beindítását, de ennek eredménye a klinikai kutató és a molekuláris biológia is. Mindkét mesterképzésünknek kulcsszerepet szánunk a saját kutatói továbbképzésünk biztosításában, amit talán az jellemez leginkább, hogy a molekuláris biológia programban végzett hallgatók 2/3-a folytatja munkáját a PhD programunkban és ezzel a posztgraduális programunk gerincét adja. A következő fontos kérdés, hogy az adott képzési irányban van-e már akkreditált és folyó képzés. A Karon éppen ezért jobbára csak olyan szakok indítására került sor, amelyek a szakindítás kezdetén még nem álltak rendelkezésre más intézményekben. Végül, de nem utolsó sorban a szak indításakor azt is mérlegelni kell, hogy a várható finanszírozásból megoldható-e a magas színvonalú gyakorlati képzés eszköz- és anyagigényének biztosítása. Ez megint nem egyszerű probléma, amelynek megoldására a Kar azon szakokat és tanterveket szorgalmazta, amelyekben a hallgatók saját laboratóriumi munkájukkal a Kar kutatási tevékenységét közvetlenül támogatják. A kutatás és a képzés összhangjának bemutatása talán a fenti fejezet (és a kari stratégia) kulcseleme. Megértése talán egy konkrét példa segítségével a legegyszerűbb. A molekuláris biológia képzésben a hallgatók gyakorlati képzése elsősorban a diplomamunka címén valósul meg. A diplomamunka esetükben azt jelenti, hogy egy témavezető kutatólaboratóriumához csatlakoznak, ahol a témavezető kutatásában vesznek részt, amelyet a harmadik félévben még nagyobb óraszámban, majd a negyedik félévben csaknem teljes órakeretük terhére folytatnak. A rendszerben a témavezetőnek megéri a hallgatót valóban bevonni kutatásaiba, különösen azt figyelembe véve, hogy a hallgatók jelentős része PhD programba csatlakozva ugyanazt a kutatást folytatni fogja, és a hallgatónak is megéri a hosszú táv reményében a szokásosnál is több energiát fektetni a laboratóriumi munkába. Ezzel persze a hallgatók elhelyezkedésének kérdése is többé-kevésbé megoldódhat. Az előző fejezetben említett stratégiai elveken túl a Kar fejlődéséről megállapítható, hogy az elmúlt években elsősorban mesterképzési szakok alapítására került sor. Jelenleg a Kar nem rendelkezik konkrét elképzelésekkel további új szakok indításának vonatkozásában. A képzési struktúrát tekintve ugyanakkor a mesterképzésekben világossá vált a Bolognai osztott képzési rendszer számos problémája is. Ennek egyik eleme a molekuláris biológia képzés, amely 38
elvileg egyenes folytatása a Természettudományi- és Technológiai Kar Biológia BSc képzésének, ugyanakkor az ebből a képzésből érkező hallgatók gyakran panaszkodnak arra, hogy bizonyos órákon a leadott anyag megértését gátolja az alapképzettségük nem elegendően molekuláris biológia jellege. Ennek kezelésére intézményi szintű stratégiai elemként nagyobb súllyal jelent meg a molekuláris biológia az alapképzés tananyagában. Ennek során az Általános Orvostudományi Kar ilyen tárgyú kurzusokat hirdetett, amelyek felvételével az alapképzésben részt vevő hallgatók várhatólag jobban fel fognak tudni készülni a mesterképzés elvárásainak és tempójának kezelésére. Ez a példa azt mutatta be, hogy az intézményi stratégiával összhangban a jelenlegi szakok keretein belül is elérhető a képzés színvonalának emelése mellett a szolgáltató jellegű oktatási körülmények megteremtése. A közelmúltban indított Táplálkozástudományi MSc szak indítása is kifejezett egyetemi érdekből történt, amit ebben az esetben is a több kar összefogása mellett létrehozott tanterv és képzési struktúra jellemez. Ennek szellemében ugyanakkor azt is le kell szögeznünk, hogy az Általános Orvostudományi Kar támogatja más karok szakindítási törekvéseit, az egyetemi stratégiai érdekeknek megfelelően átoktatással, infrastrukturális segítséggel, tapasztalattal, információval, illetve bármi más módon. 3.2.1.2. A képzési és kimeneti követelményekben megfogalmazott kompetenciák fejlesztésének általános metodikája, technikája Bármennyire elővigyázatosan is jár el a Kar és az Akkreditációs Bizottság egy szak indítása során, szükségszerűen előfordulnak olyan helyzetek, amikor egy adott képzési formában új ismeretek iránti igény jelenik meg. Ebben az esetben a szakvezetés a fentebb említett módon a dékánnál kezdeményezheti új tárgyak képzésbe iktatását. A módosítások során azonban két szempontot a Kar mindig szem előtt tart: egyrészt a változtatásokat követően a hallgatók gyakorlati képzése és általános, külső partnerek, leendő munkaadók által elvárt tudásszintje ne csökkenjen, továbbá azt, hogy a hallgatók részéről is mutatkozzon igény a fejlesztésre. Az általános orvos képzés képzési és kimeneti követelményei meghatározzák általánosságban, hogy a végzett hallgatóknak milyen ismeretekkel kell rendelkeznie, mire kell alkalmasnak lennie a tanulmányai befejezésekor, de nem írja le konkrétan, hogy milyen klinikai beavatkozást végezhet el tanulmányai befejezésekor, mire van kompetenciája. Ezt azért is fontos lenne meghatározni, mert ez lehetne a kiindulási alap a rezidensek kompetenciájának meghatározásánál. Ennek érdekében a Kar Vezetése „ad hoc” bizottságot hozott létre, amely a klinikai szakmák vezetőinek véleményének kikérése után összeállította a hallgatók kompetencia listáját, mely tartalmazza, hogy az egyetemi tanulmányok alatt a különböző klinikai beavatkozások közül, melyek azok, amelyeket a hallgatóknak önállóan kell elvégezni, és melyek azok, amelyekben csak részt kell vennie. Ezt a Tanulmányi Bizottság megtárgyalta, majd a Kari Tanács 2008. november 1-jei ülésén elfogadta. Ez szükséges volt ahhoz is, hogy a hallgatók számára elkészülhessen az a gyakorlati leckekönyv, amely tartalmazza a nyári,- évközi és hatodéves gyakorlatok követelményeit. A hallgatói kompetencia lista elkészülte után egy „ad hoc” bizottság javaslatot tett a végzett hallgatók kompetencia listájára, mely a diploma megszerzése után határozza meg az orvosok által végezhető beavatkozásokat. Ezt a listát szükséges egyeztetni a társkarokkal, mely jelenleg folyamatban van.
39
3.2.1.3. Az akkreditált programokban az eredeti beadványhoz képest bekövetkezett szerkezeti, tartalmi, személyi és infrastrukturális változások nyomon követésének dokumentálása Valamennyi szakunk esetén a Tanulmányi Bizottság a tanév végén felülvizsgálja az adott szak képzési programját. Az oktatói, hallgatói és a munkaerő piaci visszajelzések és igények figyelembevételével elvégzi az esetleges szükséges módosításokat a mintatantervben, új kurzusok indítását engedélyezi, majd az így kialakított képzési programot a Kari Tanács elé terjeszti. Amennyiben a Kari Tanács a programokat megszavazza, azt a Szenátus elé terjeszti, és annak elfogadása után a következő tanév hivatalos képzési programja felkerül az egyetem honlapjára. 3.2.2 Az oktatás eredményessége 3.2.2.1. Az oktatás és tanulás eredményessége a hallgatói teljesítmények tükrében A hallgatók előrehaladásának ellenőrzésére az egyes tantárgyakat záró vizsgák (gyakorlati jegy, kollokviumok, záróvizsgák, szigorlatok) szolgálnak. A folyamatos tanulás biztosítására a tantárgyak nagy részénél bevezették az évközi számonkérések rendszerét. Ezzel a rendszerrel egyrészt sikerül részben tehermentesíteni a túlzsúfolt vizsgaidőszakokat, hiszen az évközi eredmények alapján, bizonyos feltételek teljesülése esetén jegy megajánlás történik. Másrészt a folyamatos tanulás a tananyag pontosabb elsajátítását is eredményezi. Mindezen túlmenően a hallgatók teljesítményét folyamatos nyomon követjük, a kiváló hallgatók munkáját kiemelten támogatjuk (DE Tehetséggondozó Program (DETEP), tudományos diákköri munka, tudományos ösztöndíj, demonstrátori rendszer). A szaknyelv tanulása mellett a kar térítésmentes nyelvtanulást biztosít a hallgatók számára elsősorban a diploma kritérium feltételeként megjelölt nyelv esetében, de szabadon választható kurzusként más nyelveket is tanulhatnak a hallgatók. Folyamatosan követjük a nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatók számát. Az elmúlt évben a végzős évfolyamon tanuló, de nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatók számára intenzív nyelvvizsgára felkészítő kurzust szerveztünk. A hallgatók teljesítményének követésére alapvetően fontosnak tarjuk az írásbeli záróvizsga eredményének vizsgálatát. Ezt azért is tarjuk objektív mutatónak, mert az országosan egységes írásbeli záróvizsgán minden hallgatónak azonos kérdéseket kell megválaszolnia és ilyen módon alkalom nyílik arra is, hogy összehasonlításra kerüljenek a társkarok eredményei. Az elmúlt öt év adatait elemezve megállapítható, hogy karunk hallgatói minden évben az országos átlag feletti eredményt értek el, és legtöbbször a legjobb, vagy a második legjobb eredményt adták. Természetesen fontosnak tarjuk folyamatosan követni az egyes tárgyak vizsgaeredményeinek az alakulását is a Neptun rendszer segítségével, mely lehetőséget nyújt arra, hogy az egyes tantárgyaknál kapott gyengébb eredmények okát feltárjuk. Fontos mutató a tantárgyat felvett és teljesített hallgatók számának követése. Szükséges megnézni a vizsgát tett hallgatók számát is, mely azt mutatja meg, hogy az egyes tantárgyaknál a hallgatók gyenge vizsgateljesítménye miatt alacsony a teljesített kurzusok száma, vagy a hallgatók meg sem próbálják letenni a vizsgát. Az utóbbi adatok azt mutatják, hogy vannak olyan tantárgyak, melyeknek az előfeltételei miatt, a tantárgy adott évben történő teljesítése nélkül is évveszteség nélkül tudja a hallgató befejezni tanulmányait. Ilyen tantárgyak például az orvosi genetika, és a klinikai biokémia, ahol a hallgatók az egyik évről a másikra tolják a tantárgy teljesítését. Minden évben nagyon sokan veszik fel a tárgyat, de csak kevesen teljesítik. Ebben az esetben a Dékáni Vezetés megtette a szükséges intézkedéseket és megváltoztatta a tantárgy felvételének feltételét a mintatantervben. 40
A Mellékletek következő táblázata mutatja a tárgyfelvételek alakulását: Táblázat 3.2.2.1.1.: Tantárgy felvételi adatok (2008-2011). A tantárgyi teljesítési statisztikákat a Mellékletek itt felsorolt táblázatai mutatják a 2006/2007-es tanévtől kezdve: Táblázat 3.2.2.1.2.: Tantárgyi statisztika 2006/2007-es tanév, Táblázat 3.2.2.1.3.: Tantárgyi statisztika 2007/2008-as tanév, Táblázat 3.2.2.1.4.: Tantárgyi statisztika 2008/2009-es tanév, Táblázat 3.2.2.1.5.: Tantárgyi statisztika 2009/2010-es tanév, Táblázat 3.2.2.1.6.: Tantárgyi statisztika 2010/2011-es tanév. 3.2.2.2. A hallgatói létszámok alakulása (felvettek, abszolutóriumot, oklevelet szerzők, lemorzsolódás aránya).
Graduális képzésben magyar nyelven tanuló hallgatók létszámának alakulása 1600
Hallgatói létszám
1400 1200
1131
1192
1232
1347
1310
ÁO
OLKDA
1000 800
M.B. MSc.
600
T.T. MSc. 285
400 200
305 44 16
291 82 36
0 2006.
2007.
2008. Tanév
2009.
2010.
Ábra 3.2.2.2.1. Graduális képzésben magyar nyelven tanuló hallgatók létszámának alakulása (2006-2010) A felvételi statisztikai adatokat elemezve megállapíthatjuk, hogy az általános orvos szak esetében az elmúlt három évben bár az összes jelentkező száma viszonylag tág határok között mozgott (1296-1407), az első helyes jelentkezők számát tekintve azonban gyakorlatilag azonos volt (334-339). Ez azt mutatja, hogy szakunk iránt nem csökkent az érdeklődés annak ellenére sem, hogy az utóbbi években az egészségügyben dolgozók körében első sorban az anyagiak miatti elégedetlenség tapasztalható. Hasonló tendenciákat figyelhetünk meg az osztott képzések felvételi adatainak elemzésekor is, az első helyes jelentkezők száma ott is gyakorlatilag hasonló, kivéve az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzést, amelynél ebben az évben jelentős emelkedést tapasztaltunk az előző évi adatokhoz képest. A felvett hallgatók és az oklevelet szerzők létszámadataiból tudunk lemorzsolódási adatokat számolni, de azt nem tudjuk pontosan megmondani, hogy hányan vannak azok a hallgatók, akik tanulmányi elégtelenség miatt hagyják el az egyetemet. Megfigyelhető azonban, hogy a hallgatói jogviszonyok megszüntetése elsősorban az első vagy másodév után szokott történni. Ennek az egyik oka, hogy a hallgatók nem vagy csak nehezen tudnak megfelelni a középiskola után az egyetemi követelményeknek. A másik oka a szak elhagyásának, hogy átjelentkezésüket kérik azokra az egyetemekre, vagy szakokra, ahova az első felvételi eljárás során nem nyertek felvételt. A kért adatok a Mellékletek következő táblázataiban tekinthetőek meg: Táblázat 3.2.2.2.1.: Felvételi statisztika (2006-2011.), Táblázat 3..2.2.2.2.: ÁOK oklevelet szerzettek száma (20062010), Táblázat 3.2.2.2.3.: ÁOK záróvizsga eredmények (2006-2010). 41
3.2.2.3. A képzés lefedettsége dokumentált tananyaggal, tankönyv- és jegyzetírás, a tananyagok fejlesztése a szakma fejlődése tükrében A Karon Tankönyv Albizottság működik, amelynek feladata, hogy évente felmérje és elkészítse az intézetek/klinikák által meghatározott kötelező és választható tankönyvek listáját és biztosítsa azt, hogy évkezdéskor azok a hallgatók számára rendelkezésére álljanak. Ezért albizottság folyamatos kapcsolatot tart fent elsősorban a Medicina, de más kiadókkal is, egyetemi könyvesboltokkal, hogy a könyvek megjelentetése és forgalmazása állandóan biztosítva legyen. A képzési normatívából jegyzetírásra elkülönített pénzösszegek felhasználásával finanszírozza az oktatóink által elkészített jegyzetek megírását és kiadását. 3.2.2.4. Elitképzés, tehetséggondozás A DE OEC ÁOK jelentős hangsúlyt fektet az elitképzésre, tehetséggondozásra, melynek kereteit a DE OEC Tudományos Diákköri Tanácsa, a Sántha Kálmán Szakkollégium, a cseregyakorlatok rendszere és a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programja (DETEP) biztosítják. A DE OEC Tudományos Diákköri Tanácsa (TDT) ellátja az Általános Orvostudományi Kar, a Fogorvostudományi Kar, a Népegészségügyi Kar és Gyógyszerésztudományi Kar TDK munkájának koordinálását. A TDT-t minden tanév elején a TDK választmánya titkos szavazás formájában újraválasztja. A TDK témákat az oktatási-szervezeti egységek, a TDK felelősök bevonásával, minden évben aktualizálják, majd azokat a hivatalos tanrendben meghirdetik. A TDK-nak vannak regisztrált és teljes jogú tagjai. Regisztrált tag az, akinek jelentkezését a választott intézet vagy klinika elfogadja. Teljes jogú taggá akkor válik valaki, ha valamilyen dokumentálható tudományos tevékenységet (TDK pályamunka, tudományos közlemény, TDK kongresszuson vagy egyéb tudományos kongresszuson bemutatott előadás vagy poszter) fel tud mutatni. A teljes jogú tagságról a hallgató igazolást kap a Tudományos Diákköri Tanácstól.
Ábra 3.2.2.4.1.: Pályamunkák számának alakulása (2006-2010) A DE OEC TDT minden tanévben szervez helyi TDK konferenciát. Mind a regisztrált, mind a teljes jogú diákkörös a választott intézetben (klinikán) témavezetője irányításával dolgozik. Külön engedéllyel használhatja az intézet (klinika) kutatási eszközeit, műszereit, 42
kísérleti állatait, vegyszereit, részt vehet a klinikai betegellátásban. Témavezetője engedélyével beszámolhat végzett munkájáról TDK előadás, TDK pályamunka és egyéb, nem a TDK keretében megvalósított formában. Joga van részt venni a TDK rendezvényein, tudományos diákköri tevékenységét diplomamunkával egyenértékűvé elismertetni. Díjtalan demonstrátori megbízást vállalhat, illetve a tudományos és demonstrátori tevékenysége alapján ösztöndíjra pályázhat (Endes Pongrác ösztöndíj). A TDT szemeszterenként pályázati alapon, az aktuális pályázat külön rögzített szabályzatának megfelelően (teljesítményelvű pontrendszerek felhasználásával) tesz javaslatot a hatáskörébe sorolt ösztöndíjak (Endes Pongrác ösztöndíj, Kiváló Tudományos Munkáért ösztöndíj) odaítéléséről. Az Endes Pongrác ösztöndíj összege jelenleg 7500.- Ft/hó/hallgató, mely maximum a nappali tagozatos hallgatók 4%-ig adható. Hasonló rendszerben dönt a TDT a „Kiváló Tudományos Munkáért” adható ösztöndíjak odaítéléséről (jelenleg 7500.- Ft/hó/hallgató, szemeszterenként 1-2 hallgató), és a TDK-s hallgatók szakmai jellegű utazási támogatásainak odaítéléséről is (kb. 20000.-Ft/fő, 6-8 fő/ szemeszter). A TDK tevékenység mérhető eredményeit a DE OEC ÁOK messzemenően figyelembe veszi a PhD ösztöndíjak pályázati elbírálásánál, és a külföldi ösztöndíjak (pl. MOE, ELECTIVES lásd alább) odaítélésénél. A hallgatói részvétel a TDK mozgalomban az elmúlt időszakban dinamikusan nőtt. A 2008/2009-es tanév helyi TDK konferenciáján 152, 2009/2010-es tanév helyi TDK konferenciáján 181, a 2010/2011-es tanév helyi TDK konferenciákon 272 tudományos előadás hangzott el. A legutolsó helyi TDK konferencia programfüzete a http://tdk.dote.hu/system/files/progamfuzet2010.pdf címen érhető el. A 2011-es OTDK Orvos- és Egészségtudományi Szekciójának szervezését a DE OEC TDT valósította meg. A program lebonyolítása során a korábbiakhoz képest jelentős mértékben (több mint 25%-kal) növelte a nevezhető hallgatók, és a kialakított tagozatok számát is (bővebben: http://otdk2011.med.unideb.hu/).
Ábra 3.2.2.4.2.: Helyi TDK előadások száma (2006-2011)
43
3.2.2.4.3.Ábra: Az Országos Diákköri Kongresszuson tartott előadások száma (2007-2011) A hallgatók minden félévben a Tudományos Diákköri Tanácsnál nyújthatnak be pályázatot demonstrátori poszt (díjazott vagy díjazatlan) betöltésére, és ily módon aktívan részt vesznek az alsóbb éves hallgatók képzésében.
Demonstrátorok 160
144
151
Hallgatók száma
140 120
107
103
100 75
80 60 40
20 0 2006/2007
2007/2008
2008/2009
2009/2010
2010/2011
Tanév
3.2.2.4.4. Ábra: Demonstrátorként tevékenykedő hallgatók megoszlása (2006-2011) A Debreceni Orvostudományi Egyetem Sántha Kálmán Szakkollégiuma 1987-ben indult néhány lelkes ifjú szervezésében, Kertai Pál professzor úr inspirációja alapján. Nevét Sántha Kálmán, egyetemünk híres ideggyógyász professzora után kapta. 1996-ban a tevékenység jogi kereteket öltött, cégbíróság által bejegyzett egyesület alakult. A Szakkollégium alapvető célja, hogy biztosítsa tagjainknak az egyetemi képzésen túlmutató szakmai és általános műveltség megszerzésének és a szabadidő tartalmas eltöltésének lehetőségét. Ezt előadások, kurzusok, beszélgetések, kulturális rendezvények szervezésével valósítja meg, melyek széles területet 44
ölelnek át, és egyben új barátságok, ismeretségek születésére adnak lehetőséget (bővebben: http://www.szakkoli.dote.hu/). A MOE a Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete, az ország mind a négy orvosképző egyetemén működő hallgatói szervezet. Az országos Egyesület a hazai hallgatói szakmai szervezetek közül a legnagyobb, mintegy 800 orvostanhallgatót, leendő orvost tömörít. Tagja az Orvostanhallgató Szervezetek Nemzetközi Szövetségének (IFMSA), mely 1951-ben alakult, ma több mint 100 tagországgal a világ legnagyobb ifjúsági szervezete. Az Egyesület célja, hogy az orvostanhallgatókat bevonják az egészségnevelésbe és más szervezettekkel való együttműködés részeként az Egyesület által folytatott prevenciós tevékenységbe. A MOE szervezésében hallgatóink különböző kurzusokon illetve programokon vehetnek részt, ilyen például a SCORA-kurzus, amely a nemi úton terjedő betegségek és az AIDS megelőzésére irányul, a SCOPH-kurzus, aminek témája a drog- és alkoholfogyasztás problémája és prevenciója. Hasonlóan évente megszervezik a cardiovascularis és tumorprevenciós kurzust is. A Teddy Maci Kórház egy hasonlóan nagysikerű program, melynek célja, hogy az óvodás gyermekek játékos körülmények között ismerkedjenek meg az orvosi vizsgálat körülményeivel. A MOE fontosnak tartja a hallgatók szakmai fejlődését, így lehetőséget biztosít arra, hogy a hallgatók külföldön teljesíthessenek szakmai és tudományos gyakorlatot. A MOE pontrendszer (“MOE pont”-ok) alapján alakít ki hallgatói rangsorokat, melyek a pályázati tevékenység, és harmadévtől a kötelező nyári gyakorlatokat vagy tudományos kutatómunka külföldi végzésének lehetőségét kínálják. Mintegy 70 országban fogad a helyi IFMSA egyesület hallgatókat a világ minden tájáról. A hallgatók megismerhetitek a külföldi gyógyító rendszereket és működésüket, betekintést nyerhetnek a fogadó ország kultúrájába és külföldi orvostanhallgatókkal is megismerkedhetnek (bővebben: http://deoechok.hu/kozelet/moe/). A TDK és szakkollégiumi tevékenység szerves kapcsolatban áll a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjával (DETEP). A DETEP előkészítése 2008-ban indult, hosszas operatív munka előzte meg a szabályzat első változatát, amit 2008 júniusában fogadott el az egyetem Szenátusa. A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programja elsősorban azok számára nyújt lehetőségeket, akik a kötelező tantárgyakon túl érdeklődnek a kutatás iránt, egy-egy témában szeretnének jobban elmélyülni. A szabályzat szerint minden aktív, nappali tagozatos hallgató számára pályázatható, aki tanulmányait nem szakította meg két szemeszternél hosszabb időszakra, rendelkezik min. 2 lezárt félévvel, és a félévek ösztöndíj indexei egyenként nem rosszabbak 4.00-nál. A program célja, hogy elősegítse a hallgatókban rejlő tehetség kibontakozását, a mesterképzésre és PhD képzésbe való bejutást, végeredményben célja a legtehetségesebb hallgatók egyetemi oktatókká/kutatókká válásának támogatása, a tudományos utánpótlás nevelése (bővebben: http://unideb.hu/portal/en/node/54). A vizsgálatot átölelő periódusban (2006/2007 tanévtől kezdődően és a 2010/2011 tanévvel bezárólag) a DETEP párhuzamosan két programban tart nyilván hallgatókat. A 2009 előtti időszakból a hallgatók beválogatása OEC szinten a rendelkezésre álló ösztöndíj mértékétől függően történt. A programba bekerülő hallgatók előmenetelét éves beszámolóik alapján a Kar DETEP felelőse ellenőrzi, és szükség esetén tanácsot ad a hallgatónak, ill. témavezetőjével is felveszi a kapcsolatot. A program tanulmányi évek alapján fut, ennek megfelelően a programban szereplő hallgatók számát is eszerint lehet megadni. A programban részt vevő hallgatók száma folyamatosan csökken az új DETEP program indulása miatt.
45
3.2.2.4.5. Ábra: A DETEP programban részt vevő hallgatók megoszlása A 2009 januárjától a DETEP programba a másodéves hallgatók közül a hallgatók legjobb 15%-át hívjuk meg (a hallgatói rangsor alapján), a DE szabályzatában rögzített beválogatási rendszernek megfelelően. Természetesen a távlati minőségfejlesztési célok között szerepel a DETEP programban részt vevő hallgatók számának emelése. 3.2.2.5. A rászorulók támogatásának, segítésének módszerei, technikái, résztvevői. Esélyegyenlőség elősegítése, hátránykompenzáció A DE ÁOK mind az oktatott hallgatók, mind a kar által alkalmazott munkatársak esetében érvényesíti az egyenlő elbírálás és az esélyegyenlőség elvét, negatív diszkriminációt semmilyen tekintetben nem gyakorol, és nem tolerál. A kar ugyanakkor számos eszközzel támogatja a rászoruló hallgatókat. A rászorultak legnagyobb hányadát a hátrányos vagy halmozottan hátrányos családokból érkező, szociálisan rászoruló hallgatók teszik ki az államilag támogatott magyar program hallgatói közül. Ezek a hallgatók a rászorultság mértékét figyelembe véve rendszeres szociális ösztöndíjban részesülhetnek, ahogyan azt a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat meghatározza (wwww.unideb.hu/szabályzatok). A kar a 2006/2007-es tanév I. féléve és a 2010/2011-es tanév II. szemesztere között összesen 2491 hallgatót részesített összesen 183.240.000,- Ft értékű rendszeres szociális ösztöndíjban. A szemeszterenként támogatott hallgatók száma átlagosan kerekítve 250 volt, az átlagos havi támogatásra fordított összeg 3.665.000,- Ft volt, ami hallgatónként havonta mintegy 15.000,Ft-nak felel meg. A rendszeres szociális ösztöndíj mellett rendkívüli szociális támogatást is megítélünk hallgatóknak pl. a családban történt halálesetek, házasságkötés, gyermekszülés kapcsán. A szociálisan rászoruló, térítéses képzési formákban részt vevő hallgatók támogatásának másik lehetősége a tandíj mérséklése. Célzott kérvény benyújtását követően az ÁOK dékánja engedélyezhet, maximum 50%-os mérséklést a magyar tannyelvű, költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók számára. A kérelem kedvező elbírálásában a dékán figyelembe veszi a hallgató tanulmányi előmenetelét és szociális rászorultságának mértékét egyaránt. A térítéses, angol nyelvű programban résztvevő hallgatók tandíjmérséklést kérhetnek tanulmányi eredményük alapján, nem szociális alapon. A kedvezményt az évfolyam felső 20 %-a kapja, a kedvezmény mértéke sávosan csökken. A kedvezményt az ÁOK Ad-hoc Bizottsága bírálja el 46
a tanulmányi átlag alapján. Az angol tannyelvű programban részt vevő hallgatók, ha egy összegben fizetnek, akkor tanévenként 1.000 USD kedvezményt kapnak. Mind a magyar, mind az angol nyelvű programban részt vevő hallgatók esetében a kedvezmény – az egyösszegű tandíj-befizetésen kívül, amely egy tanévre szól - egy szemeszterre érvényes, azt igény és jogosultság esetén szemeszterenként újból kérvényezni kell. Jelentős megtakarítást jelenthet a hallgató és családja számára, ha lakásvásárlás, vagy piaci árú lakásbérlés helyett a hallgató kollégiumi ellátást nyerhet. A kollégiumi ellátás kulcsszerepet játszik a hallgatók megfelelő életkörülményeinek biztosításában. Az ÁOK hallgatók több kollégiumba is pályázhatnak kollégiumi felvételre, elsősorban a Markusovszky Lajos III. és II. Kollégiumába. A Markusovszky Lajos III. Kollégium hagyományosan működő kollégium, míg a II. Kollégium a HUNÉP által üzemeltett PPP konstrukciójú kollégium. Lehetőség van arra is, hogy hallgatók igénybe vegyék a Campus Diákszálló férőhelyeit is. Jelenleg 46 ÁOK hallgató lakója a diákszállónak. A III. Kollégiumban 360 férőhely, a II. Kollégiumban 319 férőhely áll a hallgatók rendelkezésére. A kollégiumok kihasználtsága 2010-ben átlagban 96-99%-os volt. A felvételi eljárás keretein belül a jelentkezett felsőbb éves hallgatók 16%-át nem tudtuk felvenni a kollégiumba, az elsőévesek esetében a jelentkezett hallgatók közel 50%-a nem részesült kollégiumi ellátásban. A hallgatóknak lehetőségük van várólistára jelentkezni, ahonnan év közben lehet kollégiumi férőhelyhez jutni, szociális rászorultság alapján. Mindkét kollégiumban 3 ágyas szobákban tudjuk elhelyezni a hallgatókat, minden lakószobához tartozik fürdőszoba is. A III. Kollégiumban a szobák mini apartman jellegű felépítésűek, a lakóegységhez kis konyha és fürdőszoba is tartozik. A II. Kollégiumban minden szinten található közös használatú konyha. A II. Kollégium 14 szintjén található konyha illetve étkező, és minden szinten a hallgatók társalgót is igénybe vehetnek. Mindkét kollégiumban elkülönített tanulószobák állnak a hallgatók rendelkezésére. Mindkét kollégiumban a hallgatók többsége rendszeresen igénybe veszi a kollégiumban található mosógépek által nyújtott szolgáltatást. A kollégiumokban működő zsetonos mosógépek műszaki állapota megfelelő. A II. Kollégiumban szárítógép is áll a hallgatók rendelkezésére. Mindkét kollégiumban az internet minden szobában elérhető, a III. Kollégiumban WIFI rendszer működik. Mindkét kollégiumban beléptető rendszer működik, amely a kollégiumban élő hallgatók biztonságát szolgálja. A hallgatók biztonságának növelése érdekében folyamatos járőrszolgálatot teljesítenek a CampusVéd Kft. járőrei a III. Kollégiumban. Kialakítottunk egy check-point rendszert, mely segítségével ellenőrizhető a járőrök szolgálatteljesítése is. A szolgálatot teljesítő nemcsak a kollégiumban, hanem a kollégium körüli területet is óránként ellenőrzik. A Markusovszky Kollégium mellett a hallgatók rendelkezésére áll egy 5 épületből álló épületegyüttes is (Apartmanház). Az épületek hasonló stílusban épültek, egyenként 2 500 m2 méretben. Az 5 épület közül egyiket a napi vendégek számára tartanak fenn. Elsősorban külföldi hallgatók veszik igénybe az 1, 2, 3 szobás és tetőtéri lakásokat, melyek teljesen felszereltek (telefon, mikrohullámú sütő és TV is van a szobákban). Az épületegyütteshez fittness terem, szauna, internetszobák tartoznak. A kollégiumi épületekben kaptak helyet a Hallgatói Önkormányzat irodái, a Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete (MOE), a Kollégiumi Bizottság, valamint a Sántha Kálmán Szakkollégium. A Karon tanuló hallgatóknak, első sorban az újonnan beiratkozottaknak fontos, hogy legyenek olyan tanácsadók, akikhez tanulmányi ügyeikkel kapcsolatos kérdésekben fordulhatnak. Ezért a kari vezetés évfolyamfőnöki rendszert működtet, mely a kar oktatóiból áll, akikhez az évfolyamon tanulók fordulhatnak problémáikkal. Emellett az oktatási igazgató és a Tanulmányi Osztály előadói, akik felelősek az adott évfolyam hallgatóinak tanulmányi ügyintézésért, szintén segítik a hallgatók problémáinak megoldását. A fogyatékkal élő hallgatók a kari szinten működő Fogyatékkal Élő Hallgatók Bizottságához fordulhatnak kéréseikkel. Az ÁOK 2007-2011 között 32 fogyatékkal élő 47
hallgatót gondozott a bizottsági munka keretei között: 15 kommunikációt tekintve fogyatékos, 4 látássérült, 1 hallássérült és 12 mozgássérült hallgatót. A hallgatók számára biztosítjuk a jogszabályokban rögzített kedvezményeket, ezen felül, igény esetén hallgató-társakat rendelünk melléjük, akik személyesen segítik felkészülésüket, igény és lehetőség szerint oktatási segédeszközökkel, pl. hordozható személyi számítógépekkel segítjük képzésüket. A mozgássérült hallgatók megfelelő közlekedésének biztosítása érdekében az újonnan épült és felújított oktatási helyiségeket akadálymentesítettük és folyamatosan akadálymentesítjük a felújításra eddig még nem került régebbi oktatóhelyiségeket is. A 2007/2008-as tanév II. szemeszterében a DE 6 hallgatója, köztük a Kar 2 hallgatója követett el befejezett öngyilkosságot. Ennek következtében az Egyetem vezetése komplex programot dolgozott ki és vezetett be az öngyilkosságok számának csökkentésére. A feladat elvégzésében jelentős szerepet vállalt a Kar Pszichiátria Tanszéke. Egyetemi szinten összeállt egy jelző, posztintervenciós munkát, krízisintervenciót, szemléletformálást, széleskörű ismertetést, stressz-kezelési tréningeket, magyar és angol nyelvű, elektronikusan is elérhető mentálhigiénés konzultációs lehetőségeket, tudatosító és kegyeleti alkalmakat felkínáló Mentálhigiénés Program, amely épít a hallgatók saját aktivitására is. A DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központja problémafeltárást és kezelést ígér a rászoruló hallgatók számára (www.unideb.hu/portal/hu/node/2174; www.lelekiero.unideb.hu). 3.2.2.6. A kutatás és fejlesztés eredményeinek megjelenítése az oktatásban Az élő természettudomány, azon belül az orvostudomány és az egészségügyben alkalmazott technika robbanásszerű fejlődése szükségessé teszi ezen eredmények oktatásba történő integrálását. Az a tény, hogy a Karunkon működő tudományos műhelyekben tevékenykedő munkatársak ezen tudományterületek nemzetközileg elismert művelői, biztosítja, hogy hallgatóinknak naprakész tudást legyenek képesek átadni. Az átadás alapvetően 3 szinten valósul meg: a doktori képzésben kapják meg a hallgatók a legújabb tudományos közlemények eredményeit és módszertanát, a tudományos diákkörben és a tehetséggondozó programban, valamint a szakkollégium útján ismerkedhetnek meg a résztvevők a szakterülethez kapcsolódó legújabb szintetizált információkkal. Mesterképzéseink arra is igyekeznek felkészíteni hallgatóinkat, hogy a legújabb tudományos eredmények gyakorlatban való alkalmazhatóságát elsajátítsák. A graduális képzésben is törekszenek az oktatóink arra, hogy az általuk oktatott tananyagot folyamatosan megújítva bemutassák a betegellátásban alkalmazott legújabb módszereket, terápiás eljárásokat, eszközöket, illetve az orvos-és egészségtudomány legújabb eredményeit. A legújabb tudományos információkhoz való hozzáférést, mind oktatói, mind hallgatói szinten a DEENK által előfizetett tudományos folyóiratok nagy száma, valamint on-line adatbázisok teszik lehetővé. Ezeket részletesen a 3.5. fejezet ismerteti. Oktatóink tananyag fejlesztési erőfeszítéseit különböző tananyag fejlesztési pályázatokkal (Pl.: TÁMOP 4.1.2. A), külföldi tapasztalatcseréken, nemzetközi konferenciákon való részvételük támogatásával is segítjük. 3.2.2.7. A felnőttképzés szerepe, adatai az Karon A DE OEC-ben a felsőfokú szakirányú szakképzés keretében szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész és szakpszichológus képzés történik, a Kormány 122/2009.(VI.12.) rendeletében és azt módosító, 217/2010. Kormány rendeletben leírtak és az EüM 66/1999.(XII.06.) és azt módosító 16/2010. (IV. 15.) rendelete szerint. Ezen kívül az OEC jelentős felnőttképzési feladattal bír a szakképzettek folyamatos továbbképzésében is. Az 52/2003 (VIII.23.) ESZCSM rendelet és az ezt módosító 51/2006 EüM rendelet szerint az egészségügyi tevékenységet végző orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és klinikai 48
szakpszichológusok folyamatos szakmai továbbképzésben kötelesek részt venni. A rendeletnek megfelelően az ÁOK intézetei, klinikái a kötelező folyamatos továbbképzések keretén belül évente 100-150 továbbképző tanfolyamot szerveznek a régió szakorvosai számára, melyért a résztvevők továbbképzési pontot kapnak. Az OEC Szak- és Továbbképzési Központja tartja nyilván a régióból az egyetemre regisztráltak továbbképzési pontjait. Jelenleg a Szak- és Továbbképzési Központba a régióból 5772 szakorvos regisztráltatta magát a kötelező folyamatos továbbképzésre. Az alábbi ábrán látható, hogy elmúlt öt év első és második félévében hány továbbképző tanfolyam került meghirdetésre.
Orvosok részére a DE OEC által szervezett tanfolyamok
Résztvevők száma (fő)
140 118
120 100
54
60 40 20
Kötelezően szintentartó
77
80
17
24
29 17
Kötelezően választható
57
54
Szabadon választható
44
33
25 7
27
19
27 14
0
0 2006
2007
2008
2009
2010
2011
Év
3.2.2.7. Ábra: Általános orvosok részére szervezett továbbképző tanfolyamok (2006-2011) 3.2.3. Felhasználói partnerek véleménye a szervezetről és teljesítményéről Az ÁOK folyamatos kapcsolatot tart fenn a végzett hallgatóinkat foglalkoztató intézményekkel, különböző rendezvények keretében, személyes interjúk formájában kértük és kérjük véleményüket. Az EvaSys adta lehetőségeket kihasználva megindítottuk on-line mérésünket is. Kérdéseinket úgy alakítottuk ki, hogy megkérdeztük, hogy egyes tényezők mennyire fontosak számukra, és azzal mennyire elégedettek. A fogadó intézmények véleménye egybeesik egyik kiemelt stratégiai feladatunkkal, a blokkgyakorlati képzés további fejlesztésével, melyre az elmúlt években az ÁOK új rendszert vezetett be. A DE pályázatot nyert és megkezdte a Diplomás Pályakövető Rendszer teljes körű kiépítését. Ennek megvalósítási folyamatában az ÁOK is részt vesz. A Kar szervezeti egységeinek közvetlen partnerei a gyógyításban a betegek is. Az ÁOK Klinikáin évek óta végzünk betegelégedettségi felméréseket, mind a járó-betegek, mind a fekvőbetegek körében. Az összefoglaló értékeléseket a Minőségügyi Központ vezetője terjeszti a Minőségügyi Tanács elé, ahol az eredmények ismeretében helyesbítő intézkedések kerülnek meghatározásra, majd bevezetésre. A Kar fontosnak tartja, hogy rendszeres visszajelzést kapjon a felhasználói szférától, a munkáltatóktól a végzett hallgatóinkról, a képzéseinkről. Ezért kérdőívekkel keresi meg a munkaerő-piaci szervezeteket, elsősorban a régió kórházait. Az így kapott információkat 49
felhasználja a tananyagfejlesztésnél, a diploma megszerzéséhez szükséges kompetenciák meghatározásánál. A visszajelzések azt mutatják, hogy a felhasználóink szerint a hallgatóink szakmai ismeretei elvárásaiknak megfelelő, a kórházak szempontjából hasznos, szakmai szemléletük jó, (4-4,6 közötti értékek az 5 fokozatú skálán), de a gyakorlati ismereteket, problémamegoldó készségüket és a problémára való felkészítésüket alacsonyabbra értékelték (3,5 körüli érték) Alacsonyabbra értékelték a végzettek kommunikációs készségét (3.3) és az emberekkel való bánásmódjukat is. (3.4). Az általuk felállított elvárásoknál a magas szakmai ismeretek mellett fontosnak tartják a gyakorlati, és kommunikációs ismereteket. Ezeket a visszajelzéseket a Kar Vezetése igyekszik felhasználni a curriculum módosításánál, így többek között ennek hatására került bevezetésre a IV és V. éves hallgatók évközi blokkgyakorlati rendszere, valamint bővült a kötelezően választható kurzusok köre, elsősorban a PBL kurzusokkal. A Vezetés hasznosnak tartja a Diplomás Pályakövető rendszer működtetésén belül a végzett hallgatóinkkal kitöltetett elégedettségi kérdőívek eredményeinek elemzését. A kérdőívek arra utalnak, hogy a szakmai előmenetel, szakmai presztizs, jövedelem és egyéb juttatások vonatkozásában az orvos- és egészségtudomány képzési területeken végzettek általában elégedetlenek (ötfokozatú skálán 3.0 vagy az alatti értékek) Többen az alacsony jövedelem miatt váltanának munkahelyet és esetleg más területen helyezkednének el, vagy külföldön dolgoznának. A Kar fontos feladata az is, hogy segítse a végzett hallgatók elhelyezkedését, információt nyerjen további pályájáról. A DEOEC-ben működő Oktatásszervezési Központban egy helyen található a Tanulmányi Osztály, a Szak- és Továbbképző Központ és a PhD iroda. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a különböző irodákban egymással szoros kapcsolatban dolgozó munkatársak pontos felvilágosítást adva a végzetteknek, biztosítsák a technikai és adminisztratív hátterét a graduális képzésből a posztgraduális képzésbe történő átmenetnek és információáramlásnak. Ily módon pontos képet kaphatunk arról, hogy végzettjeink milyen arányban folytatják posztgraduális képzésüket a DEOEC keretén belül, melyről évente kimutatást végzünk. Az adatokat elemezve megállapítható, hogy arányaiban csökken a szakképzési rendszerbe lépők száma, ami az országos tendenciáknak megfelelő. Egyre többen folytatják képzésüket külföldön. Annak érdekében, hogy elősegítsük a végzett hallgatóink régióban maradását az Oktatásszervezési Központ évente felméri a régiónkban levő üres állások helyét és számát, melyről tájékoztatja a hallgatóinkat. Az elmúlt két évben állásbörzét szerveztünk számukra, ahol a régió kórházai mutatkoztak be és számoltak be álláskínálatukról, az általuk nyújtotta lehetőségekről.
3.2.3. Ábra: Végzős hallgatók elhelyezkedése (2006-2010) 50
3.2.4. Hallgatói elégedettség mérése A minőségbiztosítással kapcsolatos feladatokat a hatályos jogszabályok és az egyetemi szabályozás alapján, centrumszinten a DEOEC Minőségügyi Tanács irányítja és a Minőségügyi Központ (MK) koordinálja, kari szinten együttműködve az ÁOK dékáni vezetésével. A DEOEC MK vezetője az ÁOK Kari Tanács állandó meghívottja. Az oktatást, mint szolgáltatást a hallgató veszi igénybe. Ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a hallgatók véleménye érvényesüljön az oktatás minősítésében. Az MK az ÁOK (és velük egyidejűleg a FOK és a GYTK) hallgatói körében a féléves beiratkozások alkalmával folytat elégedettségi felmérést. A hallgatói véleménykérés tantárgyanként (a tárgy lezárása után) kérdőíves formában történik. A kérdőív kitöltése anonim. A hallgatói elégedettségi vizsgálatról készült értékelés áttekintése mellett 2009 óta a Minőségügyi Tanácsülés kötelező napirendi pontját képezi a Feed-back Albizottság erre vonatkozó beszámolója. A hallgató elégedettségi vizsgálat során értékelésre kerülnek a gyakorlatvezetők és a szemináriumvezetők. Ezen túlmenően a hallgatóknak lehetőségük van megnevezni az adott kurzus, adott félévében az általuk legjobbnak tartott előadót, illetve azt az oktatót, akivel a legkevésbé elégedettek. A hallgatói vélemények megismerésének folyamatát – megismerés, értékelés, beavatkozás együttesét – a „Graduális képzés” és „Az oktatói munka hallgatói véleményezésnek szabályzata” című dokumentumok az egyetemi szabályzatok körébe tartoznak, a Debreceni Egyetem honlapján az alábbi címen található meg: (www.unideb.hu/szabályzatok). A magyar tannyelvű hallgatók részére az Oktatásszervezési Központ, az angol tannyelvű hallgatók részére kari hallgatói szervezetük, a Foreign Medical Students’ Association (FMSA) osztja ki a kérdőíveket. A hallgatók szaktárgyanként a gyakorlatok, a szemináriumok (ha van), valamint a tárgy féléves kurzusának egésze tekintetében fejthetik ki véleményüket, nyilatkozhatnak elégedettségük fokáról. A 2009/2010-es tanévtől kezdve külön kérdőíveket töltenek ki a IV. éves (és a 2010/2011-es tanévtől kezdve az V. éves hallgatók) az újonnan bevezetett blokkgyakorlatokról. A kérdőívek sokszorosítása és kiértékelése az MK feladata. A felmérés eredményeit a Feed-back Albizottság elnöke, illetőleg szaktárgyanként az adott tárgyat oktató egység vezetője kapja meg. A kiértékelés adatainak megtárgyalását a Feedback Albizottság végzi, amelynek javaslatairól a Minőségügyi Tanács üléseire beszámoló készül. A kiértékelés fő megállapításait a „Minőségirányítási rendszer fejlesztési célkitűzéseinek megvalósulásáról” készített éves elemzések tartalmazzák, amelyek az ÁOK honlapján hozzáférhetők (http://aok.unideb.hu/hu/node/299). A rendszeres felmérések mellett az ÁOK dékán utasítására a 2009/2010-es tanévtől kezdődően évközi szúrópróba-szerű felméréseket is végzünk. Ennek két típusa az előadásokkal és a gyakorlatokkal kapcsolatos elégedettség mérése. Az ÁOK dékánja mindkét esetben egy-egy hetet jelöl ki a felmérés elvégzésére. A gyakorlatok esetében a HÖK/FMSA munkatársai osztják ki a kérdőíveket, majd azok összegyűjtéséről és az MK felé történő továbbításáról is gondoskodnak. Az előadások esetében az MK munkatársai néhány perccel az előadás megkezdése előtt kiosztják a kérdőíveket, amelyeket a tanterem kijáratánál elhelyezett gyűjtő-dobozba tesznek a hallgatók. Az előadás végén a dobozok összegyűjtése az MK feladata. A feldolgozás, kiértékelés és jelentés folyamata megegyezik az éves rendes elégedettségi vizsgálatokéval. A papír-alapú kérdőívek feldolgozása 2008-ban kísérletes jelleggel, összegyetemi szinten, a kedvező tapasztalatok alapján a 2009/2010-es tanév óta a DE ÁOK-n az EvaSys szoftverrendszerrel történik. Ez a rendszer a legkorszerűbb adatfeldolgozó technológiát alkalmazva lehetővé teszi a gyors és hatékony kiértékelést. A web-alapú rendszer könnyen integrálható volt az ÁOK, illetőleg az MK meglévő számítógépes környezetébe, platformfüggetlen, biztosítja a megfelelő adatvédelmet és anonimitást. A rendszer használatával a 51
kérdőívek percek alatt megszerkeszthetők. A kérdőív a korábbiakhoz képest jelentősen célratörőbbé és kitöltése egyidejűleg rövidebbé vált, lényegibb kérdésekre keres választ. A változtatás óta a hallgatók szívesebben és nagyobb számban töltik ki a kérdőíveket. A kérdőívek digitalizálására a beolvasó-állomásokon kerül sor kötegelt beolvasási módban. A korábbi Excel táblázatba, kézi úton bevitt adatfeldolgozás 1-2 hónapos elemzési ideje helyett a kérdőívek feldolgozása 1-2 hétre rövidült. Karunk dolgozik egy olyan infrastruktúra megteremtésén, hogy a rendszer tulajdonsága alapján lehetséges online módú felméréseket valósíthassunk meg a jövőben. A felmérési eredmények összesíthetők, csoportosíthatók, gyorsan készíthetők jelentések kurzustípusokra, oktatókra, tanulmányi programokra vagy az egész karra vonatkoztatóan. Az időben több alkalommal elkészült felmérések adatairól idődiagramok kérhetők le. Az adatok egyszerűen konvertálhatók más statisztikai programcsomagok (Excel, SPSS) számára, további flexibilitást adva ezzel a rendszernek. A kérdőívek először három fokozatú skálát alkalmaztak, majd a 2008/2009-es tanévtől az ötfokozatú skála került bevezetésre, mely árnyaltabb értékelést tett lehetővé. Az ötfokozatú értékelést az EvaSys program is megtartotta. Az ötpontos skálán kiemelkedőként értékeltük a 4,00 feletti eredményt, a 2,00 és 3,00 közöttit átlag alatti, elgondolkodtatónak, míg a 2,00 alattit gyengének tekintettük. A hallgatók emellett szöveges formában is írhattak és írhatnak véleményt az oktatási egységek, vagy egyes oktatók oktatói munkájáról. A hallgatók oktatói véleményezési szabályzata szerint a kérdőívek csak akkor értékelhetők ki, ha az érintett hallgatók legalább 30%-a kitöltötte. A kérdőíveket a magyar tannyelvű hallgatók évről-évre olyan magas arányban (80%) töltötték ki, amely biztosította a minta reprezentatív jellegét. Ez alapján megállapítható volt, hogy a hallgatóink alapvetően elégedettek az elméleti intézetek/klinikák oktatásával, melyeket az általános feldolgozás során a kérdésekre adott válaszok átlagával jellemeztünk. Az intézetek átlagértékei 3,0-4,31 között változtak. Gyenge, 2 alatti értéket egy intézet sem kapott a kérdésekre, kevés 2-3 közötti válasz volt és elég magas a pozitívan értékelt összetevők száma. Volt olyan klinika is, amelynél minden kérdésnél 4,0 feletti értéket kapott. A 2009/2010-es tanévtől bevezetett szúrópróba-szerű felmérések természetesen nagyobb szórást mutatnak mind abban a tekintetben, hogy egy-egy előadást a többféle értékelési szempont tekintetében szélsőségesebben ítéltek meg a hallgatók (erősen szórtak ugyanazon előadás, vagy gyakorlat esetében a különböző szempontok szerinti elégedettségi mutatók), mind pedig az egyes tantárgyak adott, szúrópróba-szerűen elemzett előadásait, gyakorlatait szélesebb határok között minősítették a hallgatók. Ezeket az adatokat a DE OEC társkarának szakértője (NK Biostatisztika és Epidemiológia Tanszék vezetője) segítségével elemeztük. Megállapítottuk, hogy a mintavétel nem tekinthető reprezentatívnak, illetőleg jelentősen függ attól, hogy tapasztalt vezető oktató, vagy kezdő oktató a mért előadás, illetőleg gyakorlat előadója, vezetője. Függ az előadó, a gyakorlatvezető pillanatnyi diszpozíciójától és az infrastruktúra technikai adottságaitól. Anélkül, hogy a szúrópróba-szerű elemzésekből – különösen egyszeri alkalmakat értékelve – messzemenő következtetéseket kívánna levonni a kari vezetés az egyes tárgyakat oktató egységek oktatómunkájáról, a felmérések folytatása mellett döntöttünk, mert az intézeti felmérések visszhangja alapján úgy ítéltük meg, hogy jelentős figyelemfelkeltő hatásuk volt, amely spontán tanszéki önértékelésre buzdította a tanszékvezetők többségét. Másrészt úgy véljük, hogy néhány egymást követő év adatainak az összevető elemzése hasznos visszajelzést nyújthat a szemesztert átfogó értékelés mellett. További célul tűztük ki, hogy az online feed-back megvalósítása esetén, amelyre az EvaSys rendszer alkalmas, mind több szúrópróba-szerű felmérést kívánunk végezni. Ennek megbízhatósága érdekében a mérőmódszert optimalizálnunk szükséges. A 2009/2010-es tanév egyik kiemelt minőségcélja volt a „hallgatói elégedettségi vizsgálat mutatószámainak javítása, különös tekintettel a klinikai gyakorlati képzés hatékonyságára” minőségcél vizsgálata. A hallgatói kérdőív három olyan kérdést tartalmaz, amely alkalmas arra, hogy a (hagyományos) gyakorlati képzés hatékonyságát mérje, nevezetesen: A gyakorlat mennyiben segítette… 52
6. - a betegségek tüneteinek megismerését? 7. - a betegségek diagnosztikájának megismerését? 8. - alapvető klinikai készségeket igénylő beavatkozások megismerését? A hallgatók ezeket a kérdéseket tág határok között, tantárgytól függően értékelték (2.94.6). A 2009/2010-es tanévben felmenő rendszerben, elsőként a IV. évfolyam hallgatói számára bevezetett blokkgyakorlatoknak is a fő célja az volt, hogy javítsa a klinikai gyakorlati készség hatékonyságát. Mindkét félév végén megkérdezve a hallgatókat azt a visszajelzést kaptuk, hogy a gyakorlat segítette a betegség tüneteinek, diagnosztikájának, a gyógyító eljárások és az alapvető klinikai készségeket igénylő beavatkozások megismerését, javította a problémamegoldó készségüket. Alapvetően a szervezettséggel is elégedettek voltak. Azonos tematikájú gyakorlati blokkokat összevetve megállapítottuk, hogy az egyes feltett kérdések alapján a II. szemeszterben szervezett blokkgyakorlatokon minden esetben azonos, vagy jobb minősítéssel értékeltek a hallgatók, mint az I. szemeszterben, ami oktatói és hallgatói részről egyaránt jelzi az újszerű oktatási módszerrel kapcsolatos tapasztalatok megszerzésének és beépítésének fontosságát. Az angol tannyelvű hallgatók esetében egész az elmúlt évig nem sikerült valamennyi esetben reprezentatív mintához jutnunk, voltak felmérések, amelyek kapcsán a válaszadók aránya nem érte el az évfolyam 30%-át. Így a visszajelzések csupán a szélsőségek kiszűrésére teremtettek lehetőséget – főként a kérdőív szöveges formában megválaszolt része alapján. Megállapítható, hogy az angol program hallgatói kritikusabban értékelnek, mint a magyar hallgatók. Ezt a jelenséget egyrészt azzal a ténnyel magyarázzuk, hogy az angol program térítéses program, és így a hallgatók még inkább „szolgáltatásként” értékelik a kar oktatómunkáját, másrészt a gyakorlatvezetők angol beszédkészsége sem egyenletes. Az előbbi okon rendszeres hallgatói fórumok szervezésével és a nyilvánosság erejének megragadásával igyekszünk segíteni. Az angol programban tanuló hallgatók elé tárjuk azokat a tényeket, amelyek igazolják a DE ÁOK diploma magas értékét, elismertségét, versenyképességét a nemzetközi „piacon”. A második problémát realizálva a 2009/2010-es tanévtől kezdve szaknyelvi angol oktatás lehetőségét biztosítjuk az oktatóknak, megvalósítva ilyen módon a „képzők képzése” elvet. Sajnos egyre inkább terjed az a gyakorlat, kezdetben az angol tannyelvű, majd napjainkra a magyar tannyelvű hallgatók körében is, hogy a hallgatók egy-egy csoportja internetes felületeken, közösségi portálokon fogalmazza meg véleményét a kar oktatómunkájáról. Kedvező, mértéktartó, reálisan figyelem-felkeltő és szélsőséges megnyilvánulásokkal egyaránt találkozunk. Ezeknek – a divat szerint is változó – portáloknak az információ tartalmát nem óhajtottuk és nem óhajtjuk elemzés tárgyává tenni, ugyanakkor a jelenség arra sarkallta a kari vezetést, hogy oktatási fórumokon győzze meg a – magyar és angol tannyelvű – hallgatóságot a kari hallgatói elégedettségi vizsgálatok fontosságáról és szerepéről, a minél őszintébb vélemény közlésének a jelentőségéről. Erőfeszítéseink – és a növekvő hallgatói létszám – eredményeképpen a 2010/2011-es tanév hallgatói elégedettségi kérdőíveit már mindkét tannyelven statisztikailag értékelhető számú hallgató töltötte ki. Különösen értékes következtetések levonására teremtett alkalmat az utolsó feldolgozott kérdőív-csomag a 2010/2011-es tanév két szemeszteréről. Ez volt ugyanis az az esztendő, amelyben mindkét tannyelvű hallgatóinktól reprezentatív mintavétel történt, másrészt már nemcsak a IV. éven, hanem V. éven is bevezetésre kerültek a blokkgyakorlatok. Az EvaSys dokumentumok feldolgozása alapján megállapítottuk, hogy a hagyományos oktatási forma megítélése nem változott, megegyezik az előző évek felmérésének trendjeivel: a teljes kurzus tekintetében, 5 fokozatú skálán a magyar tannyelvű hallgatók átlagosan, kerekítve 4,5-re, az angol tannyelvű hallgatók 4,0-re, a gyakorlatok vonatkozásában a magyar tannyelvű hallgatók átlagosan, kerekítve 4,0-re, az angol tannyelvű hallgatók 3,5-re értékelték a képzést. A blokkgyakorlatokat a magyar tannyelvű hallgatóság a különböző szempontok szerint 3,5 és 4,5 közötti átlagértékekkel minősítette, mind a IV., mind az V. évfolyam körében. Az angol tannyelvű hallgatók körében a blokkgyakorlatok átlagos értékelése a különböző szempontok 53
szerint 2,5 és 3,5 között mozgott. Jelentős volt az eltérés a IV. éves (2,0-3,5) és az V. éves (4,0-4,5) hallgatók megítélése között. Az elmúlt évben bevezetett blokkgyakorlatoknak is a fő célja az volt, hogy javítsa a klinikai gyakorlati készség hatékonyságát. Mindkét félév végén megkérdezve a hallgatókat a hallgatók valamennyi blokkgyakorlat esetében jónak ítélték meg a tutor hozzáállását (3,8-4,4). Kiemelkedőnek találták a tutor szakmai felkészültségét (4,5-4,9). Alapvetően a szervezettséggel is elégedettek voltak. Úgy érezték, hogy a gyakorlat segítette a betegség tüneteinek, diagnosztikájának és a gyógyító eljárások megismerését. A blokkgyakorlat segítette az alapvető klinikai készségeket igénylő beavatkozásokat és problémamegoldó készségüket. Véleményüket összegezve, hogy mennyire felelt meg a blokkgyakorlat az elvárásuknak táblázatban foglaltuk össze. (Mellékletek: Táblázat 3.2.4.1.) Amennyiben a két félév végén kapott értékeket hasonlítjuk össze a megfelelő kérdéseknél megállapítható, hogy míg az első félévben az egyik blokkgyakorlat konzekvensen alacsonyabb értéket kapott a kérdések nagy részénél, az a második félévben több kérdés esetében is a legjobb minősítést kapta. A kérdések nagy részénél szinte minden blokkgyakorlatnál a 2. félévben magasabb értékeket kaptunk. Mindezen adatokból a kari vezetés a következő következtetéseket vonta le: i) a megemelkedett hallgatói létszám és a nemzetközi versenyszféra kihívásainak (külföldi egyetemeken végzett hallgatók tudás- és készség-szintje, munkaerőpiaci elvárások) figyelembe vételével a blokkgyakorlatok hasznosan egészítik ki a hagyományos oktatási formákat, de nem teszik szükségtelenné azokat. ii) a blokkgyakorlatok szervezése során különösen fontos, hogy a képzőhelyeken az egy oktatóra eső hallgatók létszáma ne haladja meg az 1-2 főt. iii) ennek érdekében mind több oktatókórház és mind több szakemberének bevonása szükséges hazánkban és külföldön egyaránt. iv) az oktatókórházakban történő blokkgyakorlatok során biztosítani szükséges a hallgatók megfelelő elhelyezési lehetőségét. (Erre különösen az angol program hallgatói érzékenyek.) v) mind a hallgatók, mind az oktatók körében, különösen az angol program hallgatói esetében, szükségesnek mutatkozott egy „tanulási periódus” abban a tekintetben, hogy a hallgatók képzésük szempontjából hogyan aknázzák ki optimálisan a blokkgyakorlatok által kínált újszerű lehetőségeket. vi) előbbi szempont megvalósulása érdekében egyaránt fontos a hallgatók előkészítése a blokkgyakorlatokra hallgatói fórumok formájában, valamint a „képzők képzése” mind szakdidaktikai, mind nyelvi készségek tekintetében. 3.3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere. 2003 szeptemberétől minden magyarországi egyetemen kötelező a kreditrendszer használata. A kreditrendszerű képzés rugalmasabb, a hallgató számára nagyobb választási lehetőséget, a tanulmányok során egyéni előrehaladási ütemet tesz lehetővé, valamely kötelező vagy kötelezően választható tantárgynak más egyetemen, külföldön való teljesítését teszi lehetővé. A rugalmas kreditakkumulációs rendszer esetén az évismétlés általános esetben nem értelmezett. Ugyanakkor az Általános Orvostudományi Kar képzéseiben is megfigyelhető bizonyos egymásra épülési háló, amely a tantárgyak tetszőleges sorrendben történő felvételének korlátot szab. A hallgató a kreditrendszerű képzésben sem élvez tehát teljes szabadságot. A kreditrendszer sem engedi, hogy a hallgatók önkényesen vegyenek fel tantárgyakat, összekeverjenek modulokat. Az ismeretek egymásra épülése miatt szükséges, hogy az egyes tantárgyakat oktató tanszékek meghatározzák azokat az előfeltételeket, amelyek teljesítése szükséges ahhoz, hogy az adott tantárgyat a hallgató felvegye. A mintatantervben a kötelező kurzusok ajánlott ütemezését mutatjuk be, melyekhez a kötelezően és szabadon választható kurzusokból megfelelően választott tantárgyak kreditpontjának teljesítésével a diploma megszerzéséhez szükséges kreditpontok a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő alatt megszerezhetők. 54
Azoknak a hallgatóknak, akik tanulmányaikat 2007 szeptembere után kezdték meg államilag finanszírozott képzésben, az utolsó két aktív félévben meg kell szerezniük az ajánlott mintatantervben előírt kreditmennyiség legalább ötven százalékát, azaz 30 kreditpontot ahhoz, hogy állami finanszírozott képzésben maradjanak. Amennyiben a 30 pontot nem teljesítik, tanulmányaikat a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatják. A testnevelés követelményeinek teljesítésére kredit nem adható, ám azt a diploma megszerzéséhez a Tájékoztatóban leírt módon kötelező teljesíteni. Egy-egy szak képzési és kimeneti követelményeit a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet tartalmazza. Intézményi szinten a képzési és kimeneti követelményekben megfogalmazottak megvalósulását a tanulmányi és vizsgaszabályzat (http://www.unideb.hu/portal/sites/default/files/TVSZ_egyutt_a_06.23-i_mod.-al.pdf), az akkreditációs indítási dokumentumnak megfelelően összeállított mintatanterv vagy tantervi háló, a szaki tájékoztató biztosítják: OLKDA orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus BSc: (http://www.olkda.med.unideb.hu/Szakitajekoztatok/szakitajekoztatok.htm), molekuláris biológia MSc: ( http://www.molbiol.med.unideb.hu/node/42.), táplálkozástudományi MSc: http://www.taplalkozastudomany.med.unideb.hu/hu/node/29). Az Egyetem minden év május 31-ig a honlapján (www.unideb.hu) közzé teszi a következő tanévre vonatkozó képzésekre lebontott képzési programot, amely tartalmazza az adott szak nevét; a szakfelelős nevét; a szakon indított szakirányok, specializációk nevét; a képzési terület, képzési ág nevét melyhez a szak tartozik; a képzési ciklust; a képzési formát; a felelős kar nevét; a képzési időt; a képzési és kimeneti követelményeket; az évfolyamokra, szakirányokra, specializációkra lebontott mintatantervet; az oktatott tantárgyak tantárgyfelelősének nevét; a szabadon válaszható kurzusok listáját; a diplomamunka, záróvizsga leírását. A Debreceni Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (TVSz) rendelkezik az oktató intézetek/tanszékek tájékoztatási kötelezettségeiről (TVSz 7.-8. §) az ismeretek értékelésének módjáról (TVSz III. fejezet 17-22. §) az abszolutórium (végbizonyítvány), diplomamunka, záróvizsga, oklevél tartalmáról (TVSz IV. fejezet 23-29. §), az elért eredmények nyilvántartásának módjáról (TVSz melléklete a tanulmányi adatok nyilvántartásának szabályozásáról, valamint Elektronikus leckekönyv c. fejezete 5/B. §). A szaki tájékoztató, melyet a hallgatók a szakra történő első beiratkozásuk alkalmával nyomtatott, ill. 2011-től elektronikus formában megkapnak, tartalmazza – többek között – a mintatantervben szereplő tantárgyak részletes leírását az alábbi adatok feltüntetésével: a tantárgy neve; az oktató intézet neve; az oktató intézet tanulmányi felelősének neve és elérhetősége; az oktató intézet honlapcíme; a tantárgy óraszáma előadás, szeminárium, gyakorlat bontásban; a 15 hétre lebontott részletes tematika; kötelező és ajánlott irodalom; tantárgyi követelmények (az aláírás megszerzésének feltételei, évközi számonkérés, az érdemjegy javításának speciális feltételei, az esetleges mulasztások következményei, pótlási lehetőségei); a tantárgyfelvétel előfeltételei. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat meghatározza a lehetséges számonkérés formáit, a vizsga értékelésének módjait, a vizsga körülményeit (időtartam, a vizsgabizottságok szerepét). Mindezek megtalálhatóak az http://aok.unideb.hu honlapon is. A fentieknek megfelelően a hallgatók tanulmányi- és vizsgakövetelményeikről teljes körű tájékoztatást kapnak. A követelmények teljesítését a vizsgáztatási- és adminisztrációs rendszer biztosítja. Annak érdekében, hogy a hallgató részére a tanulmányi teljesítményének megfelelő érdemjegy kerüljön jóváírásra, a Kar a hiteles nyilvántartás mellett egy párhuzamos nyilvántartási rendszert is vezet. A rendszer lényege, hogy az oktatók a teljesítményt a hallgatói leckekönyvben és az elektronikus nyilvántartási rendszerben is rögzítik (NEPTUN). A hallgatói leckekönyvbe a bejegyzést a Tanulmányi Osztály által jóváhagyott felvett tantárgynak megfelelő sorba kell bevezetni és ezzel a jeggyel megegyező bejegyzést kell tenni az elektronikus rendszerben is. Az elektronikus rendszer előnye, hogy két további funkciót is 55
teljesít: egyrészt a beállított maximális hallgatói létszámmal összhangban engedi a hallgatókat feljelentkezni, továbbá a vizsgára történő jelentkezés során ellenőrzi, hogy a hallgató teljesítette-e a tárgy előfeltételeit. A vizsgaeredményeket az elektronikus rendszerbe kell az adott tárgyon vizsgáztatásra felhatalmazott oktatónak, illetve a tanszéki adminisztrátornak bevezetni, majd a kinyomtatott vizsgalapot a vizsgáztatónak aláírni.
3.3.1.Ábra: Az ÁOK TVSz módosításai (2006-2011) Elenyésző számban (<1%) természetesen mégis előfordul, hogy a két nyilvántartási rendszerben eltérő érdemjegy kerül rögzítésre. Ebben a helyzetben a tanszéki nyilvántartások segítenek: a szóbeli vizsga eredményét és a vizsgán történt eseményeket a tanszéknek is rögzítenie kell, amely iratok segítségével az adott érdemjegy később is fellelhető. Mindezt segíti, hogy a jelentős arányban előforduló írásbeli vizsgák során valamennyi teljesítmény mérésére vonatkozó iratot (a hallgató által beadott és az oktató által kijavított iratokat) 5 évig meg kell őrizni. Az oktatási teljesítmény biztosítására a szak a hallgatói tájékoztató anyagokban nyilvánosságra hozza a félév kezdetén az előadások/szemináriumok tematikáját és az órarendet. Így a hallgatók már a félév kezdetén világosan látják, hogy a félév során melyik nap melyik óráján milyen tárgyú előadásra számíthat. Ez nagy segítséget nyújt az oktatás tanszéki szervezésében is, hiszen ebben az esetben az oktatók számára is világos, mikor és milyen tárgyban kell előadásaikat megtartani. A rendszer további nagy előnye, hogy a hallgatók számára lehetővé teszi, hogy az internetre feltöltött előadás anyagokat az adott előadásra kinyomtassák és magukkal vigyék. Az előre megadott időpontoktól elenyésző esetben tapasztalható eltérés (például az oktató betegsége miatt) és ebben az esetben a tárgyfelelős köteles a kiadott anyagokban szereplő oktatási rend minimális módosítása mellett az anyag leadását biztosítani. Erre a leggyakrabban az adott anyag leadása során helyettesítő oktató kijelölése révén kerül sor, de előfordul az óracsere is. A gyakorlatok minőségbiztosítása két módon valósul meg. A laboratóriumi gyakorlatokon az első gyakorlat mindig balesetvédelmi oktatással és a teljes szemeszterre érvényes beosztás ismertetésével kezdődik. Ebben az esetben tehát a hallgatók ismét egy órára lebontott képzési követelménnyel találkozik. A klinikai gyakorlatok során a helyzet nem ilyen egyszerű. Ebben az esetben az adott oktatási egységben található, hallgatói bemutatásba beleegyező betegek fontos objektív korlátot jelentenek. Az adott klinika profiljának megfelelő vizsgálati és diagnosztikus módszerek elsajátítása tehát minden esetben garantálható, de a minden betegségre jellemző kórképek bemutatásának előre tervezhető bemutatása nem lehetséges. Ezen esetekben a hallgatók a klinika kompetencialistáinak megfelelő kórképekkel a teljes 56
oktatási periódus során ismerkednek meg. A rendszer hátránya, hogy a véletlenszerűen előforduló ritka betegségekben szenvedő betegek esetében a bemutatásokra való igény nagy lehet, amely a beteg gyógyulásának korlátja lehet (nem kellemes a beteg számára, ha naponta 20 hallgató kívánja megvizsgálni). Ennek érdekében a beteg bemutatása történhet csoportokban, amikor az oktató a beteg segítségével bemutatja a vizsgálat menetét és kiemeli a betegség kórtüneteit. Minden betegvizsgálatra csak a beteg belegyezése mellett kerülhet sor. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az Általános Orvostudományi Kar órákra lebontott oktatási kínálata teszi lehetővé a képzési kompetenciák elérését és az oktatási teljesítmény harmonizálását. A hallgatói teljesítmény megítélésének vannak formális és informális módszerei. Az informális rendszer lényege a folyamatos kapcsolattartás az oktató és a hallgató között. Az informális eszközök használata a frontális oktatási rendszerben (előadások) esetében természetesen korlátozottan érvényesíthető. Ugyanakkor a kiscsoportos foglalkozások során alapelv a hallgató bevonása a tananyag átadásába. Ennek során az oktató kérdésekkel, problémák felvetésével interaktív foglalkozást tart, amelynek során meggyőződik az információ sikeres átadásáról. A gyakorlatok során átmenetet jelent a formális és informális visszajelzések között, hogy a hallgató által önállóan végzett munka értékelésre kerül. Ennek során a hallgató előrehaladását felmérheti azzal, hogy a feladatul kapott tevékenységet milyen hatékonysággal tudta elvégezni (adott betegség azonosítása, mérési feladat megfelelő pontosságú elvégzése). Formális visszajelzés a gyakorlati jegy, amely a hallgató félév során nyújtott teljesítményének összegzését adhatja a félév során mutatott dokumentált teljesítmény alapján, de történhet gyakorlati vizsga formájában is, például betegvizsgálat segítségével. Az elméleti vizsgák esetében a hallgatói érdemjegy szükségszerűen nem képes a gyakorlati jegyekkel összemérhető objektivitást biztosítani. Ennek egyik oka, hogy az elméleti vizsgák során többnyire nincs lehetőség a leadott tananyag minden részletének elsajátítását ellenőrizni. A minél objektívebb értékelés megvalósítása érdekében ezért az oktatási szervezeti egységek, amennyiben lehetséges, írásbeli vizsgát szerveznek. Az írásbeli vizsga előnye, hogy a leadott tananyag nagyobb szeletét képes felölelni, és azt is meg kell említeni, hogy minőségbiztosítási tekintetből is szerencsés megoldás. Ugyanakkor, az írásbeli vizsgák különösen nem célszerűek akkor, amikor betegek fizikális vizsgálata is kívánatos, valamint azokban az esetekben, amikor a hallgatók kiterjedt szintetizáló jellegű ismereteinek felmérése kívánatos. Ilyen esetekben a számonkérés szóban (többnyire tételek alapján) történik. A szigorlatok során előírás, hogy azoknak kell szóbeli részének is lenni. Ezen utóbbi esetben (szigorlatok) ugyanakkor az objektivitás biztosítékát jelenti, hogy a hallgató második ismétlő vizsgát csak bizottság előtt tehet. Az Általános Orvostudományi Kar elvárása a hallgatói teljesítménnyel kapcsolatban a 2011-es tanévtől hogy az egységesen ötfokozatú jegy formájában valósuljon meg, amely az írásbeli vizsgákon az alábbi teljesítményekkel egyezik meg: elégtelen: <60% elégséges: 60-70% közepes: 70-80% jó: 80-90% jeles: >90%. Laboratóriumi gyakorlati vizsgákon a hallgatók számára világossá kell tenni a mérés pontosságának és a kapott érdemjegynek a viszonyát. Szóbeli vizsgák esetében szintén törekedni kell a fenti arányok betartására. Ugyanakkor bizonyos esetekben ez elvileg nem lehetséges. Egy betegség kórképeit a hallgató vagy felismeri, vagy nem. Nem megengedhető például, hogy a hallgató ne tudjon megfelelő diagnózist felállítani. Ugyanakkor az sem elvárható, hogy a hallgató a diagnosztikus tevékenység során teljes biztonsággal azonosítani tudja azon ritka eseteket is, amelyek az oktató pályafutása során is alig fordulnak elő. Ezen ellentmondás feloldására a klinikák világossá teszik, hogy mely betegségek felismerése esszenciális a képzés során. 57
A hallgatói értékelés feladatát a tantárgyat hirdető oktatók végzik. Az Általános Orvostudományi Kar mindent megtesz annak érdekében, hogy a tantárgyat meghirdető oktatók megfelelő felkészültséggel rendelkezzenek. Ennek egyik eleme a habilitációs eljárás. Ennek során egy, a Kar által kijelölt bizottság felméri a jelölt tudományos és oktatói alkalmasságát. A habilitációs eljárást követően az adott oktató megkapja az önálló kurzushirdetés lehetőségét. Fontos, hogy ezen esetekben a kurzust hirdető oktatók alkalmasságát minőségi kritériumok mentén a Kar ellenőrzi. A tantárgyat hirdető oktató felelőssége a hallgatói értékelés elveinek és gyakorlatának kidolgozása a fenti általános és elméleti szabályok mentén. Ez komoly felelősség és a Kar szempontjából komoly bizalom. A tárgyhirdetés éppen ezért csak a Tanulmányi Bizottság támogatása mellett valósulhat meg. A vizsgáztatások során az Általános Orvostudományi Kar arra törekszik, hogy minden számonkérés során a jegyet több lépésben, minél több oktató bevonásával alakítsák ki. Ennek gyakorlata szerint az írásbeli vizsgákon a hallgatók lehetőséget kapnak a kijavított dolgozat megtekintésére, annak javítását a vizsgáztatókkal megbeszélhetik. A szóbeli vizsgák során több lépés kerül beépítésre: lehet egy teszt, amely a legfontosabb, a hallgatók számára előre kiadott minimumkérdésekre épül, majd ezt követheti egy betegvizsgálat, vagy egy szóbeli vizsga. A nagyobb tananyagot felölelő vizsgák esetében több oktató bevonásával történik a vizsga, amelynek során a hallgató több lépésben bizonyítja tudását. Végül a szintetizáló ismeretfelmérés csúcsát jelentő államvizsga során minden esetben bizottság előtt történik a számonkérés. A Kar törekszik arra, hogy nagyszámú vizsgalehetőséget biztosítson a hallgatók számára, megkönnyítve ezzel a vizsgaidőszak beosztását. Évközi számonkéréssel, jegymegajánlással folyamatosan követi a hallgatók teljesítményét, csökkenti vizsgaterhelésüket. Az intézetek/klinikák minimum kérdések összeállításával és azok közzétételével segítik a hallgatók felkészítését a vizsgára, kiemelve azzal az adott tárgyból legfontosabb elsajátítandó törzsanyagot. Az Általános Orvostudományi Kar esetében a szabályokban rögzített eljárásrendtől való eltérések és a kreditelismerésekkel kapcsolatos ügyek engedélyezésére Tanulmányi Albizottságok kerültek létrehozásra. Ezen bizottságokhoz befutó kérvények nagy száma azt bizonyítja, hogy a hallgatóság bízik ezen intézményekben és a döntések során a tanulmányi követelmények maximális tiszteletben tartása mellett a hallgatói egyéni szempontok figyelembevételére is sor kerül. Fontos ezen pontnál megjegyezni, hogy a Kar Tanulmányi Osztálya példamutatóan hallgatóbarát. A hallgatók először a Tanulmányi Osztályhoz fordulnak problémáikkal, ahol tájékoztatják őket lehetőségeikről és segítenek a szabályoknak megfelelő legjobb megoldást megtalálni. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor a megfelelő beadványok elkészítésében is segítséget kapnak a hallgatók, melyet a Tanulmányi Albizottságokhoz terjesztenek be. Az albizottságokban a hallgatói képviselők aránya lehetővé teszi a hallgatók érdekképviseletét. Rendező elv, hogy az egyéni kérelmek elbírálása során a személyes érdek mellett az egyetemi érdek is érvényesüljön, nevesül hogy a kérvények támogatása ne hozza lehetetlen helyzetbe az oktatást végző egységeket, továbbá hogy a képzési követelmények teljesítése ne szenvedjen csorbát. A bizottságokban alapvetően az a szemlélet valósul meg, hogy a képzési elvárásokat mindenkinek minden körülmények között teljesíteni kell (ez mind az oktatók, mind az adott diplomára váró hallgatók érdeke is a diploma értékének megőrzése érdekében). Ugyanakkor ez a rendszer biztosítja a méltányosság lehetőségét is. Végül, a hallgatók méltányossági kérelmeikkel fordulhatnak a dékánhoz is. Ilyen esetekben a dékán minden releváns adat, a hallgatói és az oktatói oldal álláspontjának megismerése után dönt. A vizsgáztatás rendszeréről a hallgatói visszajelzések is fontos adatokat szolgáltatnak. Ezek összegyűjtésére és a kapott adatok értékelésére a Kar minőségbiztosítási eljárásrendje nyújt garanciát. A visszajelzések értékelésére a Kar külön bizottságot hozott létre, amelynek jelentéseivel a Kari Tanács érdemben foglalkozik. 58
3.4. Az oktatók minőségének biztosítása Az elmúlt időszak társadalmi-gazdasági változásai jelentősen módosították a „munka világát”. Ezek a változások megjelentek az emberi erőforrások hatékony alkalmazása területén is, a humánerőforrás menedzsment középpontba került és felerősödött. A humánerőforrás-gazdálkodás a Kar fejlődését aktívan befolyásoló területté vált. Kidolgozásra került a „DE OEC Humánerőforrás Stratégiája”. A versenyképesség és sikeresség kulcsa a tudás. Ezért a Centrum és a Kar valamennyi vezetőjének - a beosztás szintjének megfelelő differenciáltsággal - legfontosabb feladata a szellemi tőke gondozása, hiszen egyre inkább ez lesz a legfontosabb vagyontárgy, a hosszú távú siker megalapozója. Az oktatói, kutatói utánpótlás legfontosabb forrását változatlanul a kiemelt képességű hallgatóink jelentik. Ezt segíti elő a ma már eredményesen működő tehetséggondozási program. A legkiválóbbak a doktori képzés keretei között folytatják tanulmányaikat és készülnek az önálló tudományos karrierre. Rendszeres munkatársi elégettség mérést először az egyetemen az ÁOK-n végeztek. A minőségirányítási rendszer működtetése során (2002 óta) minden évben sor kerül munkatársi elégedettségi vizsgálatra. A felmérést kérdőíves módszerrel végezzük. Ennek keretében az oktatók is véleményezik a következőket: munkakörülmények, az intézmény működése, szervezettsége, a végzett munka színvonala, elismertsége, a vezetés, tervezésbe és döntésekbe való bevonás mértéke, döntési szabadság, munkahelyi légkör, erkölcsi és anyagi elismerés. Az Egyetem vezetése is bevezette a munkatársi megelégedettség mérését intézményi szinten, így az utóbbi méréseknél az ÁOK is a közös kérdőívekkel mért. A kérdőívek témakörei: a szervezet teljesítményének értékelése, a munkatársak bevonása, a feladatok összehangolása, a szervezet folyamatainak tervezése, munkahelyi légkör, a tisztességes bánásmód, munkatársak a döntés-előkészítési folyamatban, egyéni és szervezeti teljesítmény összhangja.
3.4.1.Ábra: Vizsgaeredmények felülvizsgálata érdekében a Dékánhoz benyújtott hallgatói panaszok számának alakulása (2006-2011)
59
3.4.2.Ábra: Új egyetemi adjunktusi, egyetemi docensi és egyetemi tanári kinevezések a Karon (2006-2011) 3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások 3.5.1. Oktatási helyiségek/gyakorlati képzőhelyek A Kar hallgatói elsősorban a DEOEC intézeteinek/klinikáinak előadóit, gyakorlati és szeminárium termeit, valamint az Élettudományi Központ oktatóhelyiségeit használják képzésük során. Az előadótermek közül 2 db 300 feletti, 2 db 200 feletti, 6 db 120-160, 8 db 100 és 4 db 50-100 férőhellyel rendelkezik. A gyakorlati és szeminárium termek férőhely szerinti felosztása a következő: 13 db 15-20; 28 db 20-25; 24 db 25-30; 11 db 30-40; 6 db 40 feletti. Ezeknek a helyiségeknek a beosztása, a foglaltságuk nyilvántartása a Neptun rendszer tanterem foglalási modulján keresztül történik, amely alapján követhető kihasználtságuk. A tantermek felszereltsége korszerű. Minden előadóteremben van beépített projektor, a nagyobb tantermekben a hangosítás is megoldott. A legújabb tantermekben lehetőség nyílik arra, hogy a hallgatók videolánc segítségével bepillantást nyerjenek a műtőkben folyó operációkba, esetleg azt három dimenzióban láthassák. A szemináriumok és gyakorlatok az Intézetekben / Klinikákon található szemináriumi és gyakorlati termekben zajlanak. A termek felszereltsége megfelel az adott tantárgy gyakorlati igényének. Az utóbbi években számos oktatóhelyiség felújításra, korszerűsítésre került.
3.5.2. Akkreditált szakmai képzőhelyek A hallgatók szakmai gyakorlataikat (nyári, évközi, szigorlóévi) a Kar által akkreditált képzőhelyeken töltik. A magyar és külföldi akkreditált képzőhelyeket táblázatok mutatják. 3.5.3. Könyvtár A hallgatók tanulmányait, vizsgára való felkészülésüket korszerű egyetemi könyvtár segíti. A hallgatók beiratkozhatnak a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárába, mely közel hatmillió dokumentummal, az ország második legnagyobb könyvtára. A Könyvtár működéséről részletes leírás a 2.2.4.4. fejezetben található.
60
3.5.4. Külföldi részképzés/hallgatói csere A Kar Vezetése fontosnak tartja, hogy a hallgatók tanulmányai során egy vagy két szemesztert, vagy szakmai gyakorlatainak egy részét külföldi egyetemen töltsék. A DEOEC több mint 70 európai egyetemmel áll partneri kapcsolatban az Erasmus program keretén belül és ezzel biztosítja, hogy a hallgatói csere megvalósuljon. A Leonardo program elsősorban a szakorvos jelöltek számára nyújt lehetőséget külföldi szakgyakorlat teljesítésére. A hallgatói ösztöndíjak ügyintézését az Oktatásszervezési Központban működő Erasmus/Leonardo Iroda végzi. A DE OEC ERASMUS/ LEONARDO Irodájának szolgáltatásai: Az Erasmus és Leonardo programokkal kapcsolatos tájékoztatás Az Erasmus és Leonardo programokkal kapcsolatos pályázatok meghirdetése, a pályázatok benyújtásával kapcsolatos tanácsadás, a pályázati anyagok áttekintése, valamint a pályázatok értékelése A pályázók kiértesítése, kapcsolattartás a tanulmányút végéig,
a
nyertes
pályázókkal
folytatott
folyamatos
Nyelvkurzusok és a tanulmányútra felkészítő (szociokulturális különbségekre felkészítő) kurzusok megszervezése Felvilágosítás a partneregyetemekkel és egyetemi városokkal kapcsolatban (felvehető kurzusok, tanulmányi és egyéb lehetőségek)
Az Erasmus és Leonardo tanulmányutak teljes megszervezése: Tanulmányi programmal kapcsolatos egyeztetés a fogadó egyetemmel/intézménnyel, igény esetén szállás ügyintézés, tájékoztatás az utazási és biztosítási lehetőségekről Kapcsolattartás az Erasmus partnerintézményekkel (közel 70 egyetem Európa szerte) Kapcsolattartás a Leonardo projectben résztvevő partnerintézményekkel (közel 15 Európa szerte) Tájékoztatás egyéb az Erasmus ösztöndíj támogatást kiegészítő lehetőségekről, pályázatírási tanácsadás Fogadja az egyetemünkre érkező hallgatókat és intézi, szervezi tanulmányi ügyeiket. Az elmúlt három évben a karunkról külföldre utazó és külföldről hozzánk érkező hallgatók számát a következő ábra mutatja:
61
3.5.1.Ábra: Cseregyakorlaton résztvevő hallgatók száma (2008-2011) A külföldi nyári szakmai gyakorlatokat a Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete szervezi. Az általuk irányított program során évente 200 magyar hallgató jut el a világ több mint 70 országának majd 200 klinikáira, kórházába. A MOE-nak a karunkon is van helyi bizottsága, melynek szervező munkája során az alábbi táblázatban részletezett hallgató töltötte szakmai gyakorlatát külföldön, vagy látogatta meg karunkat.
3.5.2.Ábra: MOE cseregyakorlatok alakulása (2006-2011) 3.5.5. Tanácsadói hálózat A karon tanuló hallgatóknak, első sorban az újonnan beiratkozottaknak szükséges, hogy legyenek olyan tanácsadók, ahova fordulhatnak tanulmányi ügyeikkel kapcsolatos kérdésekben. Ezért a kari vezetés évfolyamfőnöki rendszert működtet, akik a kar oktatóiból állnak, akikhez az évfolyamon tanulók fordulhatnak problémáikkal. Emellett az oktatási igazgató és a Tanulmányi Osztály előadói, akik felelősek az adott évfolyam hallgatóinak tanulmányi ügyintézésért, szintén segítik a hallgatók problémáinak megoldását. A fogyatékkal élő hallgatók a kari szinten működő Fogyatékkal Élő Hallgatók Bizottságához fordulhatnak kéréseikkel. 62
3.5.6. Fogyatékkal élő hallgatók az Általános Orvostudományi Karon Az alábbi ábra mutatja, hogy a fogyatékkal élők hallgatók létszáma hogyan változott 2007 óta a Karon. A hallgatói létszámok változását a fogyatékosság területe szerint csoportosítva ábrázoljuk: látássérült, hallássérült, mozgássérült, a kommunikáció területén vannak problémái (diszlexia, diszgráfia stb.)
3.5.6.1.Ábra.: Fogyatékkal élő hallgatók számának alakulása a fogyatékosság területe szerinti megoszlásban (2007-2011) 3.5.7. Kollégium A kollégiumi ellátás kulcsszerepet játszik a hallgatók megfelelő életkörülményeinek biztosításában. Az ÁOK hallgatók több kollégiumba is pályázhatnak kollégiumi felvételre, első sorban a Markusovszky Lajos III. és II. Kollégiumába. A Markusovszky Lajos III. Kollégium hagyományosan működő kollégium, míg a II. Kollégium a HUNÉP által üzemeltett PPP konstrukciójú kollégium. Lehetőség van arra is, hogy hallgatók igénybe vegyék a Campus Deákszálló férőhelyeit is, Jelenleg 46 ÁOK hallgató lakója a diákszállónak. A III. Kollégiumban 360 férőhely, a II. Kollégiumban 319 férőhely áll a hallgatók rendelkezésére. A kollégiumok kihasználtsága 2010-ben átlagban 96-99%-os volt. A Kollégiumokról szóló részletes ismertető a 3.2.2.5. fejezetben található. 3.5.8. Étkezési lehetőségek A DEOEC területén 3 étterem áll a hallgatók és az oktatók rendelkezésére, ahol 11 30-tól 1430-ig ebédelhetnek és diétás ételekből is választhatnak. Ezt kiegészíti a kampusz területén található további 5 büfé és 2 vegyesbolt. 3.5.9. Sportolási lehetőségek
A tanulás mellett fontos, hogy sportolási lehetőséget is biztosítsunk a hallgatóink számára. A sportolni vágyók részére a DEOEC területén tornaterem, edzőterem, futballpálya, 3 salakos teniszpálya áll rendelkezésére.
63
A Testnevelés és Sportcentrum tanárai által az 15 alábbi sportágakban hirdet meg térítésmentes testnevelés órákat: kosárlabda, tenisz, speedminton, step aerobic, gerinctorna, bootcamp, lábtenisz, floorball, tae bo –aerobic, röplabda, labdarúgás,úszás, spinning, pilates, kondicionálás.
3.5.10. Kulturális programok A tehetséges, érdeklődő hallgatók számára fotó, festmény stb. kiállítások szervezése. Hangszeren játszó, szavaló hallgatóknak fellépési lehetőség biztosítása a kiállítás megnyitókon. A Világjáró klub előadásai havi 2 alkalommal. A II. Kollégium alagsorában Öntevékeny körök működtetése (kerámia, biblia, testépítő, színjátszó). Kedvezményes színházbérletek igénylése. Gyakorlási lehetőség biztosítása az egyetemi pianínón. A hallgatók tagjai lehetnek az egyetemi Monteverdi kórusnak. 3.6. Belső információs rendszer A Kar Vezetése fontosnak tartja, hogy rendszeres visszajelzést kapjon az oktatás eredményességéről. Ehhez szükséges követni a hallgatók tanulmányi előrehaladását, teljesítményét. A hallgatók előrehaladásának ellenőrzésére az egyes tantárgyakat záró vizsgák (gyakorlati jegy, kollokviumok, záróvizsgák, szigorlatok) szolgálnak. A hallgatói vizsgaeredmények Neptun rendszerben történő rögzítése lehetővé teszi, hogy naprakész adatokat nyerjünk az egyes tantárgyak teljesítéséről, így például a tantárgyat felvett és teljesített hallgatók arányáról, vagy az érdemjegyek átlagáról. Az erre vonatkozó táblázatok a 3.2.2. részben megtalálhatóak. Ezen adatok birtokában, a Vezetés rögtön meg tudja tenni a szükséges intézkedést a problémák orvoslására. Szükség esetén a dékán felveszi a kapcsolatot a tantárgyfelelőssel és magyarázatot kér a hallgatók gyengébb teljesítményéről és intézkedik a probléma megoldásáról, például vizsgakurzus meghirdetését engedélyezi. Az oktatás eredményességének vizsgálatánál elengedhetetlen, hogy ismerjük az oktatás felhasználóinak, a hallgatóknak a véleményét a képzésekről. Ehhez rendszeres visszajelzést kérünk tőlük a hallgatói feed-back kérdőívek kitöltésével (a hallgatók oktató munkát véleményező kérdőíve, végzős hallgatók kérdőíve, blokkgyakorlati kérdőív). A képzés eredményességét tükrözik a munkaerő-piaci részt vevők véleményei is, ezért évente megkérdezzük a régió munkáltatóit is arról, hogy mi az elvárásuk a hallgatóinkkal kapcsolatban, melyek azok a kompetenciák, amelyeket fontosnak tartanak és mennyire elégedettek a kapott eredménnyel. (Munkaerő piaci elégedettségi kérdőív) Fontos, hogy ismerjük a képzésünk eredményességét a hazai oktatás tükrében. Ennek vizsgálatára alkalmasnak tartjuk a hallgatók országosan egységes írásbeli záróvizsga eredmények követését és annak összehasonlítását a társkarok adataival. Ennek alakulását az alábbi ábra mutatja. Az vizsgálat szerint a hallgatóink írásbeli átlaga minden évben az országos átlag feletti és a társkarokkal összehasonlítva, vagy a legjobb, vagy a második legjobb eredménnyel rendelkezünk. Az oktatás eredményességének külföldi egyetemekkel való összehasonlítására az angol program hallgatói által letett USMLE vizsgaeredmények követése lehet mutató szám.
64
Átlag
Az orvostanhallgatók záróvizsga eredményeinek alakulása 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0
DE OEC HU PTE HU SE HU
SZTE HU Országos átlag
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Év
3.6.1. Ábra: Az orvostanhallgatók írásbeli záróvizsga eredményeinek alakulása a négy orvosképző egyetemen (2006-2011) 3.7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása A Kar a nyilvánosság, a közvélemény, továbbá a Kar hallgatói, oktatói és egyéb alkalmazottai számára magyar és angol nyelven részletes tájékoztatást nyújt honlapján (www.aok.unideb.hu), ahol a kari bemutatkozás mellett részletes információ található a kari vezetésről, a Kari Tanácsról, annak határozatairól, a szervezeti egységekről, a Kar egyes szabályzatairól, a tudományos munkáról, az oktatásról és a minőségbiztosításról. A tanévnyitó és a diploma-átadó ünnepi tanácsülések sajtó számára nyilvános rendezvények, a regionális média hagyományosan közvetíti az eseményeket, közli a végzettek névsorát. A Kar minden évben elkészíti a Kari-, szaki tájékoztatókat, amiket hozzáférhetővé tesz a hallgatók, az elméleti intézetek/klinikák és külső kapcsolatok számára részben kinyomtatott formában, részben pedig elektronikus úton, valamint mindenki számára megtekinthető a kari honlapon (www.aok.unideb.hu/hu/oktatas_kari_tajekoztato.htm). A korábbi években minden első éves hallgató a beiratkozásnál könyv formájában kapta meg a tájékoztatót, a 2011/2012es tanévtől pedig az igényeknek megfelelően és gazdaságossági szempontból ezt CD-n juttatjuk el hozzájuk. A tájékoztatók tartalmaznak minden olyan információt, amelyek fontosak a hallgatók számára tanulmányaik során. A könyv bemutatja az egyetem, kar történetét, vezetőit, intézetek/klinikák oktatóit. Ismerteti a kreditrendszer legfontosabb szabályait, szaki sajátosságait. Tartalmazza a mintatantervet, a kötelező, kötelezően és szabadon választható kurzusok listáját, a tantárgyleírásokat, tantárgyi követelményeket, kötelező és ajánlott szakirodalmak listáját. Megtalálhatók benne a TDK és diplomamunka címek, akkreditált szakmai gyakorlóhelyek elérhetősége. Benne van a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, mely meghatározza a hallgatók jogait és kötelességeit. Mindemellett számos más olyan közérdekű információt tartalmaz, mint az egyetemi naptár, pályázatok, alapítványok, hallgatói szervezetek, hallgatói szolgáltatások. A kari/szaki tájékoztató angol nyelvű változata a Nemzetközi Oktatási Központ (NOK) által az angol program hallgatói számára szerkesztett „Bulletin”, amelyet a hallgatók a beiratkozáskor kézhez kapnak, amely a www.edu.unideb.hu honlapon megtalálható. A Kar az orvos- és egészségtudományi társkarokkal, centrumszinten (DE OEC) minden évben megjelentet egy angol nyelvű évkönyvet (Annual Report), mely elsősorban a karokon végzett tudományos tevékenységet hivatott bemutatni. Ez tartalmazza a szervezeti egységek éves publikációinak listáját, az egy hónapnál hosszabb tanulmányutak felsorolását, az intézetek által szervezett rendezvényeket valamint a különféle elismerést, díjakat kapott munkatársak nevét. Ezen kívül itt jelenik meg az előző tanévben megvédett TDK pályamunkák és a PhD értekezések címe, valamint az 65
Orvos- és Egészségtudományi Centrum karain végzett hallgatók neve. Az évkönyv az ÁOK honlapjára is felkerül (www.aok.unideb.hu/en/node/14). A Kar oktatómunkájáról az érdeklődőket, a nyilvánosságot – elsősorban a tanulmányaikat a karon folytatni kívánó fiatalokat, szüleiket és tanáraikat – évről évre rendszeresen – tájékoztatjuk a DE Nyílt Napján, amelyen a Kar is bemutatkozik. Igény szerint vezető oktatók illetőleg Oktatásszervezési Központ munkatársai előadásokat tartanak középiskolákban a Karon folyó képzési lehetőségekről. A Hajdú-Bihari Napló mellékleteként 2009 óta felvételi magazint jelentetünk meg, részletes tájékoztatást adva a jelentkezőknek az intézményünkről. A Népszabadság mellékleteként 2009-ben és 2010-ben jelent meg a DE OEC-t bemutató különszám, oktatási információkkal. A DE NOK a kar oktatómunkáját évente több országban – többek között Kínában, az Egyesült Arab Emírségekben, Omanban, Kuwaitban, Nepálban, Európa több városában - Párizsban, Berlinben, Koppenhágában, Osloban – megrendezett oktatási „vásáron” ismerteti. A kiállításokon és vásárokon a DE közalkalmazott munkatársa(i), vagy a NOK szerződéses külföldi képviselői ismertetik minél szélesebb körben a kar által nyújtott képzéseket az érdeklődőkkel. A vásárok alkalmával bemutatjuk a képzési szakirányokat, tájékoztatják az érdeklődőket a jelentkezés feltételeiről, lehetőséget biztosítva akár a csoportos tájékoztatók megtartására. A vásáron továbbá a szóróanyagok és kiadványok hozzásegítik az érdeklődőket az információk könnyebb eléréséhez. A Kar az orvos- és egészségtudományi társkarokkal közösen, centrum szinten szervezi és irányítja külső kapcsolatait, közöttük a sajtóval történő kapcsolattartást. A DE OEC Külső Kapcsolatok Igazgatóságát stratégiai igazgatóhelyettes irányítja. A DE OEC kiemelt figyelmet fordít a folyamatos párbeszédre a nyilvánossággal és a partnerekkel. Egészségcentrum Magazint ad ki, mely rendszeresen beszámol az oktatással kapcsolatos aktualitásokról is. Az Egyetemi Élet www.hallgato.com, a Medikus lap www.deoechok.hu/medikuslap/, valamint a Friss Rádió www.frissradio.hu olyan médiumok, melyeket a hallgatók írnak, szerkesztenek, az egyetemi élet aktualitásainak folyamatosan nyilvánosságot biztosítva. A Külső Kapcsolatok Igazgatóságán keresztül rendszeresen tájékoztatókat adunk és ismeretterjesztő adásokat szervezünk a helyi és az országos médiában. Az Alföld Televízióban kéthetenként jelenik meg a Klinika Magazin, a DTV-ben a Mikroszkóp Magazin a DE OEC legújabb oktatási kutatási és betegellátási információjával. Az adások megtekinthetők a DE OEC honlapon is http://www.deoec.hu/info.aspx?sp=44&web_id=. Hetenként szervezünk sajtótájékoztatókat, melyeken hangsúlyosan jelenik meg a tehetséggondozás is http://www.deoec.hu/hirek.aspx?web_id=&cid=176. A hallgatók aktív részvételével megszervezzük a betegségek figyelemfelkeltő világnapját betegséginformációs, életmód tanácsadásra, szűrőprogramok népszerűsítésére http://www.deoec.hu/info.aspx?sp=14. A hagyományos Kapcsolat Napi rendezvényeken markánsan jelenik meg a DE OEC oktató tevékenysége is. 2007-től kezdődően a következő témák kerültek fókuszba: sikeres jövőért az Európai Unióban; az egészségügy lehetőségei – a betegek érdekében 90 év tapasztalatával; 90 éves az orvosképzés Debrecenben; pályázatok hídján – álomtól a megvalósulásig. A Napot az elmúlt tanévben a „Partnerség a jövőért” gondolat jegyében rendeztünk meg. A napon partnereinkkel és a nyilvánossággal megosztottuk jövőformáló elképzeléseinket, és bemutattuk a fiatal generáció támogatására irányuló tevékenységünket. A legkiválóbb hallgatók vehetnek részt a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért kitüntetés átadó ünnepségén, ahol közvetlen bepillantást nyernek a legújabb nemzetközi kutatásba, kérdéseket tehetnek fel az élenjáró tudósoknak, és hagyományosan részletes interjút közölnek a kitüntetettel a Medikus Lapban http://www.deoec.hu/info.aspx?sp=10&web_id=. A DE OEC közszolgálati tevékenysége részeként Látogatóközpontot működtet, amely nyitva áll a hallgatói rendezvények, a szakmai és a nagyközönség előtt.
66
4. C-SWOT analízis – következtetések, tennivalók A C-SWOT analízis keretében az ÁOK jelenlegi működésével kapcsolatos külső korlátokat (C), erősségeket (S), gyengeségeket (W), lehetőségeket (O) és fenyegetettségeket (T) vizsgáltuk. A C-SWOT elemzést a Kar kibővített vezetése végezte csoportmunkában az önértékelés egyes területeinek eredményei alapján. 4.1. • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Versenytársak a betegellátás területén A államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkenése bizonytalansága, behatárolt volta OEP finanszírozás bizonytalansága, behatárolt volta Állami támogatás csökkentése változatlan hallgatói létszám mellett Jogszabályi környezet bizonytalansága Határon túli felsőoktatásban az idegen nyelvű képzések beindulásával harc a hallgatókért Idegen nyelvű oktatást végző hazai felsőoktatási intézmények konkurenciája Város megközelíthetősége, vidéki városok kevésbé vonzzák a hallgatókat, főváros túlsúlya a vidékkel szemben BSC szakok finanszírozása különösen alacsony Betegjogok és hallgatók által elvégezhető beavatkozást meghatározó szabályozás korlátozza a gyakorlati képzés hatékonyságát Orvosi pálya társadalmi megítélése, elismertsége nem megfelelő, ezért a hallgatói jelentkezési arány folyamatosan csökken Közoktatás színvonala romlik, különösen a természettudományi képzés viszonylatban, ezért a felvett hallgatók átlagos felkészültsége egyre rosszabb A kurrikulum egyeztetés országos szinten nem optimális Más országok jogszabályaiban bekövetkező jogszabályi feltételek változása módosítja az idegen nyelvű képzés beiskolázási lehetőségeit Oktató kórházak, osztályok idegennyelv tudása Oktató kórházak, osztályok oktatási kapacitása változhat Pályázati pénzek (hazai és nemzetközi K+F források) beszűkülése a kutatásban Kutatóink elismertségének hiánya miatt bekövetkező elvándorlás illetve minimális hazatelepülés Az eszközbeszerzésre vonatkozó pályázati és közbeszerzési előírások speciális, csak külföldről beszerezhető eszközök megvételét jelentősen megnehezítik Az oktatási rendszer átalakítása miatt (BSc bevezetése) az egyetemeken is folyik „tömegoktatás”
4.2. • • • • • • • • • •
Külső korlátok
Erősségek
Magas szintű elméleti oktatás Számos kiváló kutatói műhely Mintaértékűség a MIR területén Stabil gazdálkodás Sikeres pályázatok „Kiválóság” Diploma elfogadottsága külföldön Kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer, közéleti tevékenység Hallgató/oktató csereprogram USA általi akkreditáció 67
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
USA vizsgakurzusok Debreceni Egyetemen történő megtartása (USMLE) Széleskörű, sok országból történő beiskolázás az idegen nyelvű képzésre Jelentős saját bevétel A doktori képzésbe történő beiskolázáshoz, így az oktatói utánpótláshoz a Kar rendelkezik mesterképzési szakkal Könyvtári szolgáltatás magas színvonalú Hallgatói szolgáltatások (kollégiumok, internet hozzáférés stb.) magas színvonalúak Blokkgyakorlati rendszerben történő gyakorlati képzés Kompetencia lista bevezetése Külföldi akkreditáció – oktatókórházak megléte/kialakítása A különböző országokból érkező hallgatók és a magyar hallgatók együttélése elősegíti a hallgatók világpolgárrá válását A különböző nemzetiségű és kultúrájú hallgatók békés egymás mellett élése megoldott A vezetés megfelelően működteti kapcsolatrendszerét, képviseli a Kar érdekeit A vezetők képesek a változó külső környezetben fenntartani a Kar jövőképét, értékrendjét A vezetők megtesznek mindent azért, hogy a Kar működését másokkal megismertessék és elismertessék A vezetés figyelemmel kíséri a külső és belső változásokat, és a változásoknak megfelelő intézkedéseket vezet be A vezetők biztosítják, hogy kiemelkedő megoldások, eredmények, eljárások szakmai fórumokon is ismertté váljanak A vezetés meghatározza a szervezetekkel és személyekkel szembeni teljesítmény elvárásokat A vezetés rendszeresen elemzi az emberi erőforrás szükségleteit annak érdekében, hogy a Kar eredményesen működhessen Biztosított a technikai felszerelések használata oly módon, hogy azok elősegítik a Kar stratégiai és működési célkitűzéseit Biztosított a belső együttműködés az elméleti intézetek és a klinikák között Biztosított az egyetemen belüli együttműködés TDK aktivitás és magas színvonalú tehetséggondozás A gyakorlatok és az előadások összhangja A kulturális, sportolási és szórakozási lehetőségek biztosítása a hallgatók és a munkatársak részére Az oktatók és dolgozók segítőkészsége, udvariassága Nagy oktatói tapasztalat és szakértelem A minősítettek aránya magas A tananyag jó része írott formában rendelkezésre áll (saját jegyzetek, saját szerkesztésű tankönyvek) A tudományos eredmények hallgatói tananyagba történő integrálása tradicionálisan folyamatosan magas színvonalon folyik
4.3. • • • • • • •
Gyengeségek
A gyakorlati képzés feltételrendszere Jogi, közgazdasági ismeretek oktatása nem képezi a „core” kurrikulum részét Orvosképzés kettős finanszírozása miatt a klinikákon az oktatási és betegellátási feladatok különválasztása nem megoldott Közalkalmazotti bérek alacsony volta miatt nem lehet versenyképes bért adni A hármas feladat miatti oktatói túlterheltség Néhány tárgy esetén nincs olyan jegyzet vagy hivatalos tankönyv, amely csak a graduális oktatásban elvárt tananyagot tartalmazza A tehetséggondozási program nem minden területen eredményes 68
• •
Az elméleti intézetekben egyre kevesebb az általános orvos végzettségű oktató A hallgatói részvétel az előadásokon alacsony
4.4.
Veszélyeztető tényezők
•
A munkatársak leterheltsége a hármas feladat miatt kiégéshez, elvándorláshoz, pályaelhagyáshoz vezethet • Munkaerőhiány • A lakosság bizalomvesztése az állami egészségügyi ellátással szemben. A komplementer medicina, a kínai orvoslás felé fordíthatja a betegeket • Az amortizáció nincs beleépítve a finanszírozásba • Az egészségügyi szakmák országos szintű leértékelődése a szakmaválasztás során a korábban elitképzésnek számító orvosképzést tovább sodorhatja a periféria felé. • Az oktatás, mint szakma és életpálya további leértékelődése következhet be • Utánpótlási nehézségek • Az elégtelen finanszírozás miatt a gazdasági stabilitás veszélybe kerül • A romló gazdasági körülmények miatt az oktatás infrastrukturális és technikai feltételrendszerének javítására nem lesz forrás • A felvett hallgatók természettudományos ismeretei tovább romolhatnak 4.5.
Lehetőségek
• Fokozott pályázati aktivitás fenntartása, pályázati források elnyerése • Új oktatási technológiák alkalmazása (e-learning, távoktatás, stb.) • Együttműködés gazdasági szereplőkkel • A gyakorlati termek felszereltségének további bővítésével, felújításával a gyakorlati képzés színvonalának javítása • Az egyensúly kialakítása a hosszú és rövid távú célkitűzések, a feladatok és a rendelkezésre álló erőforrások között • A kutatási infrastruktúra bővítése • A kommunikációra és párbeszédre épülő szervezeti kultúra erősítésével hatékony kapcsolat kialakítása a munkatársakkal • A pénzügyi és költségvetési viszonyok átláthatósága • A pénzügyi erőforrások racionálisabb, a tényleges teljesítményt figyelembe vevő elosztása • Az elhelyezkedés segítése • A képzés alatti munkalehetőségek erősítése • A hallgatói ügyintézés rugalmasságának fokozása • A Vezetői Információs Rendszer és a Diplomás pályakövető Rendszer adta lehetőségek fokozott kihasználása • A feladatok további összehangolása A DE ÁOK-nak a jövőben várhatóan romló gazdasági körülmények – csökkenő állami támogatás – és kedvezőtlen demográfiai folyamatok mellett kell biztosítania az oktatás, kutatás és betegellátás magas színvonalát. Jogos elvárásnak tekintjük ugyanis, hogy a jövő orvosai és egészségügyi szakemberei a kor színvonalának megfelelő tudással és felkészültséggel lépjenek ki az egyetem kapuin. Alapvető célkitűzésünk tehát, hogy sikeres humánerőforrás menedzsmentet valósítsunk meg és a várható megszorító intézkedések ellenére is rendelkezzünk megfelelő számú, tudományos fokozattal rendelkező, elkötelezett munkatárssal. Mindezeket csak a saját bevételek növelésével, további pályázati források bevonásával, a kiadások csökkentési lehetőségeinek rendszeres vizsgálatával, a jellemző 69
mutatóink folyamatos figyelemmel kísérésével biztosíthatjuk. Az intézményi működés további racionalizáló összehangolása, rugalmasabbá tétele jövőben is feladatunk. Továbbra is nagy hangsúlyt kívánunk fektetni az oktatás infrastruktúrájának és az oktatott tananyagnak – különös tekintettel a gyakorlati képzésre – fejlesztésére, nemzetközi versenyképességünk javítása érdekében. Ehhez elengedhetetlenek tarjuk a pályázati forrásból elindított Gyakorlati Szimulációs Képző Központ infrastuktúrájának teljes kiépítését, a kapcsolódó tananyagfejlesztést és annak a kötelező kurrikulumba történő beépítését. További kitörési lehetőséget látunk új típusú oktatási formák – e-learning – osztott képzéseinkbe történő integrálásában. Erősítenünk kell a munkatársak széles körét bevonó, kommunikációra és párbeszédre épülő szervezeti kultúrát, melynek fontos pillére a tényleges egyéni, illetve a szervezeti egység által nyújtott teljesítményt figyelembe vevő érdekeltségi rendszer kialakítása. Kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerünk bővítésével, ugyanakkor hatékonyabb együttműködések kialakításával érhetjük el innovációs potenciálunk növelését, mely alapja lehet a gazdasági élet szereplőivel való gyümölcsöző kapcsolatok kiépítésének is. A DE OEC és ÁOK vezetésének elkötelezettségére alapozva tovább kívánjuk működtetni és fejleszteni a kialakított és tanúsított minőségirányítási rendszerünket.
HATÁROZAT
Az Általános Orvostudományi Kar Tanácsa 2011. október 26-án VIII/3/2011. (X.26.) számú határozatával, 48 igen, 0 nem és 0 tartózkodás szavazati eredménnyel elfogadta a kari akkreditációs önértékelést és annak mellékletét. A Debreceni Egyetem Szenátusa 2011. november 10-én II/16/2011. (XI.10.) számú határozatával, 57 igen, 0 nem, 1 tartózkodás szavazati eredménnyel elfogadta az Általános Orvostudományi Kar kari akkreditációs önértékelését és annak mellékletét.
Debrecen, 2011. november 17.
70
