DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR 4028 DEBRECEN, KASSAI ÚT 26. | POSTACÍM: 4010 DEBRECEN, PF. 81. | TEL.: (52) 512-700; (52) 512-700/77119

Írásbeli záróvizsga feladatok Közigazgatási menedzser mesterszak 2014. tavasz 1. feladat Eset A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indított több magyarországi építőipari, vasútépítő vállalkozás ellen, mert a rendelkezésre álló adatok alapján (pl. a vállalkozások telephelyén található számítógépre lementett levelezések) alaposan feltehető volt, hogy az eljárás alá vont vállalkozások a magyarországi vasútvonalak (egyes szakaszok) felújítására, átépítésére, rehabilitációjára kiírt közbeszerzési eljárások során előzetesen megállapodtak a várható győztes személyéről és a támogatók, alvállalkozói és pénzügyi kompenzálásáról. Kérdések A rendelkezésre álló információk alapján milyen versenyellenes magatartást tárhat fel a GVH? Milyen bizonyítékokat vesz figyelembe a Versenytanács eljárása során? Milyen eljárási jogosítványai vannak a GVH-nak? 2. feladat Eset A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indított több magyarországi építőipari, vasútépítő vállalkozás ellen, mert a rendelkezésre álló adatok alapján (pl. a vállalkozások telephelyén található számítógépre lementett levelezések) alaposan feltehető volt, hogy az eljárás alá vont vállalkozások a magyarországi vasútvonalak (egyes szakaszok) felújítására, átépítésére, rehabilitációjára kiírt közbeszerzési eljárások során előzetesen megállapodtak a várható győztes személyéről és a támogatók, alvállalkozói és pénzügyi kompenzálásáról. Kérdés Milyen szempontok alapján, milyen aktust bocsát ki a hatóság a jelen esetben? Válaszát indokolja! Bírság kiszabása esetén milyen körülményeket értékel a GVH a bírság mértékének meghatározásánál? 3. feladat Eset Felperes: Budapest Főváros Kormányhivatala. Az alperes a Budavári Önkormányzat. Az elsőfokú közigazgatási hatóság, a Budavári Önkormányzat jegyzője a V/363/9/2005. számú határozatával az x.y. Kft. építtető részére üzlethelyiség létesítéséhez szükséges építési engedélyt megadta. Az üzlethelyiségnek, mely az építési engedélyt megkapta, a Budavári Önkormányzat résztulajdonosa. Az alperes megítélése szerint a fenti tény nem keletkeztet az ügyben abszolút kizárási okot. Ezek miatt a Budavári Önkormányzat jegyzője kizárására és más, első fokon eljáró hatóság kijelölésére az alperes intézkedést nem tett. Alperes döntését az önkormányzat és a jegyző közötti függetlenséggel indokolta.


Kérdések Egyetért az alperes döntésével? Válaszát indokolja! / Az építési engedély megadására jogosult volt a Budavári Önkormányzat jegyzője? Milyen viszonyban van egymással az önkormányzat és a jegyző? 4. feladat Eset 2009. február 26-án H. város önkormányzatának képviselő-testülete nyilvános ülést tartott, amelyen megtárgyalta a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2003. (X. 16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló előterjesztést is. X.Y az adott napirendi ponthoz hozzászólási igényt jelzett. Kérdések Mit tesz az ülést vezető polgármester? Önkormányzat képviselőtestületének ülései nyilvánosságára milyen szabályok vonatkoznak? Mi a főszabály és milyen kivételek léteznek alóla? 5. feladat Eset Esztergom Város Önkormányzatának a köztisztaság fenntartásáról, a parkok és fák védelméről, valamint az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről szóló 45/2003. (X. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 48/2007. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: „az ingatlanok körül a tulajdonos, bérlő, illetve használó: (a továbbiakban: kötelezett) kötelessége a járdaszakaszok, gyalogosközlekedésre szolgáló utak, lépcsők tisztán tartása, pormentesítése, az ingatlan körüli zöld területnek a gondozása (fű- és sövénynyírás, gyommentesítés), az önkormányzat által biztosított növényekkel való betelepítése, a növények gondozása. A gondozás az elbirtoklás szempontjából nem minősül sajátjakénti birtoklásnak”. Kérdések Milyen tárgykörben jogosult az önkormányzat rendelet alkotni? Van-e következménye a rendeletalkotás elmulasztásának? Adott esetben ki, és milyen tárgykörben jogosult a rendelet felülvizsgálatát kérni? 6. feladat Eset A felperes tulajdonát képezi a M. belterület 000X helyrajzi szám alatt szereplő panzió és udvar elnevezésű 853 m2 alapterületű ingatlan, melyen létesített építményre 2004-ben ideiglenes használatbavételi engedélyt, kereskedelmi tevékenységre működési engedélyt kapott. A felperes bevallása alapján az első fokú adóhatóság 2005., 2006. években évi 376.000 Ft építményadó megfizetésére kötelezte, melynek felperes eleget tett. 2007. évben 399.000 Ft építményadó megfizetésére kötelezték, melyet nem fizetett meg. 2008-ban 456.000 Ft építményadót szabtak ki vele szemben. A felperes kérelmet nyújtott be a 2005., 2006. évi építményadó visszatérítésére, valamint a 2007. évi adó törlésére. A 2008. évre megállapított építményadóval kapcsolatban fellebbezést


nyújtott be azzal, hogy a tulajdonában lévő ingatlan építményadó tárgya nem lehet, mivel nem rendelkezik utcanévvel és házszámmal. Kérdések Jogszerű-e a felperes igénye? Mentesül-e a helyi építményadó megfizetése alól azért, mert nem rendelkezik a kérdéses ingatlan utcanévvel és házszámmal? (Milyen jogszabályok jöhetnek számításba a vizsgálódás során?) 7. feladat Eset A B.-P. községek közös önkormányzati hivatali jegyzőjével szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett az erre jogosult szerv(ek). Az indok, hogy a közös önkormányzati hivatal jegyzője a … számú önkormányzati határozat elfogadásakor törvényességi észrevételt nem tett, pedig az ülést megelőzően vagy az ülésen, de az ülést követően is fel kellett volna ismernie, hogy a döntés meghozatalához minősített többség szükséges. Kérdések Közös önkormányzati hivatal hol alakítható ki? Ismertesse a közös önkormányzati hivatalra vonatkozó szabályokat! Ki/kik jogosultak az esetben említett fegyelmi eljárás megindítására? 8. feladat Eset Felperes: helyi önkormányzat, alperes: egy társaság, mely az adott önkormányzat területén folytatott közterületi parkolóhelyek üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységet. A tényállás szerint a felperes a 2007. február 16-án kelt levelében azzal a kéréssel fordult az alpereshez, hogy küldje meg részére a ...-vel kötött koncessziós szerződést, valamint tájékoztassa a „koncesszió köteles tevékenységgel kapcsolatban 2000. év óta keletkezett bevételeinek adatairól, ennek részletes felhasználásáról. Kérdések Ön szerint köteles az alperes a tevékenységével kapcsolatos adatokat kiszolgáltatni? Közérdekű adatoknak minősülnek-e a kérdéses tevékenységgel kapcsolatos adatok? 9. feladat Eset M., K., M., S., P. és F. településrészek Gyöngyös város közigazgatási területéhez tartoznak. 2003. április 7-én előkészítő bizottság alakult a fenti településrészeknek Gyöngyös várostól való elszakadása és önálló községgé alakítása érdekében. Kérdések Milyen igazgatási és jogi érveket lehet felhozni a kezdeményezés mellett, illetve elutasítása iránt érvelve? A hatályos önkormányzati joganyag alapján mi szükséges ahhoz, hogy ezek a településrészek önállóvá válhassanak a fent nevezett várostól? Milyen eljárást kell követni? 10. feladat Eset


A Légiközlekedési Igazgatóság határozatával nem ismerte el Százhalombatta Város Önkormányzata ügyféli jogállását a repülőtér polgári repülőtérré minősítésével összefüggésben, a zajgátló védőövezet kijelölése iránt indult hatósági eljárásban. Határozata indokolásában megállapította, hogy a zajgátló védőövezet nem érinti a felperesi önkormányzat jogos érdekét, így az említett önkormányzat az eljárásban nem ügyfél. Kérdések Ügyfél-e a kérdéses önkormányzat? Ki lehet ügyfél a közigazgatási hatósági eljárásban? 11. feladat Eset A felperes: HB Város lakója, önkormányzati segélyben részesülő ellátott. Felperes álláspontja, hogy önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testületnek kellett volna eljárnia. Szerinte azáltal, hogy a képviselő-testület a hatáskörét átruházza, attól még a képviselőtestület marad az elsőfokú hatóság, a polgármester – átruházott hatáskörben – a testület helyett és nevében hoz döntést. Mindebből kifolyólag a másodfokú hatóság nem lehet a képviselő-testület, hiszen a saját döntését bírálná felül. Kérdés Igaza van-e a felperesnek? Válaszát indokolja! 12. feladat Eset Az egyik okmányiroda ügyintézője a félfogadás során megtagadja, hogy egy magyarul kissé nehezen beszélő, ruházata alapján muszlim vallásúnak tekinthető nő lakcímbejelentési ügyével foglalkozzon. Felettesének utóbb azt mondja, hogy lelkiismereti meggyőződése szerint cselekedett és véleménynyilvánítási szabadságával élt, amikor visszautasította az ügyfelet. Kérdés Jogos-e az ügyintéző magyarázata? (Alkotmányjogi érvekkel indokolja válaszát!) 13. feladat Eset K.M.C. kontra Magyarország A kérelmező kormánytisztviselőként dolgozik egy közigazgatási felügyelet szolgálatában. A kérelmező munkáltatója a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt alkalmazva indokolás nélkül elbocsátja a kérelmezőt a szolgálatból. A kérelmező nem támadja meg bíróság előtt az intézkedést, mivel úgy véli, hogy indokolás hiányában nincs esélye a siker kilátásával perelni korábbi munkáltatóját. Ehelyett az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul, és azt kéri, hogy a bíróság állapítsa meg: az ügyében Magyarország megsértette az Emberi jogok európai egyezményének 6. cikkében biztosított jogot a hatékony bírósági felülvizsgálathoz.


Kérdés 1. Milyen döntést hozott és milyen indokok alapján az ügyben az EJEB? 2. Miként döntött ebben a tárgykörben a magyar Alkotmánybíróság? 14. feladat Eset 1999 júniusában a kérelmező birtokháborítási pert indított a szomszédos étterem tulajdonosa ellen. A kérelmező az éttermet az erős szag- és zajkibocsátás folytatásától eltiltó végzés kibocsátását és kártérítést kért a bíróságtól. A bíróság először 2002 januárjában tűzött ki tárgyalást az ügyben, és részítéletében a szagkibocsátás megtiltásáról rendelkezett. Az étterem tulajdonosa fellebbezett, melyet 2004 októberében a másodfokú bíróság elutasított. 2006 januárjától az elsőfokú bíróság több tárgyalást tartott az étteremmel szembeni további követelések tárgyában. 2006 áprilisa és 2008 szeptembere között nem került sor eljárási cselekménye a bíró nyugállományba vonulása és a bíróságon belüli átszervezés miatt. A teljes követelésről az elsőfokú bíróság 2009 januárjában hozott ítéletet, melyet a másodfokú bíróság 2011 márciusában vizsgált meg először érdemében, és 2011 novemberében helyben hagyott. Kérdés 1. A kérelmező milyen alapvető jogra és melyik Magyarországgal kapcsolatos jogesetre hivatkozva fordulhat az Emberi Jogok Európai Bíróságához? 2. Milyen szempotokat mérlegelve dönt ebben az esetben az EJEB? 15. feladat Eset Karsai kontra Magyarország Tudományos és sajtóvita zajlik Magyarország két világháború közötti hazai és nemzetközi politikájának megítéléséről. A vitában résztvevő egyik történész azt írja egyik kollégájáról, hogy “történelemhamisító”, mert Teleki Pál egykori miniszterelnökkel kapcsolatos írásaiban folyamatosan elmulasztja megemlíteni a politikus súlyosan diszkriminatív döntéseit. Az elsőés a másodfokú bíróság is azt állapítja meg ítéletében, hogy a történész megsértette kollégája személyiségi jogait, mert valótlan tényt állított róla. A történész az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Kérdés 1. Milyen döntést hozott és milyen indoklással ebben az ügyben az EJEB? 2. Kik minősülnek közszereplőnek az EJEB szerint? 17. feladat Eset Horváth és Kiss kontra Magyarország


Horváth Istvánt és Kiss Andrást, két roma gyermeket, a szakértők értelmi fogyatékosnak nyilvánították. A magyar oktatási hatóság ennek nyomán kimondottan fogyatékos tanulókat oktató speciális iskolába irányította őket. Horváth és Kiss tanulmányait végig elkülönített iskolában folytatta. A jogi képviselők igazolt álláspontja szerint a szakértői vélemény alapján a hatóság mindkét esetben félrediagnosztizálta az állapotukat. Az intellektuális képességeik mérésére szolgáló tesztek elavvultak voltak, és elmaradtak a későbbi felülvizsgálatok. Az alacsonyabb színvonalú oktatás miatt mindkét panaszos életkilátásai és pályaválasztási lehetőségei beszűkültek. A jogi képviselő álláspontja szerint etnikai diszkrimináció történt az ügyben. 1. Milyen döntést hozott és milyen indoklással ebben az ügyben az EJEB? 2. Mi a közvetlen és a közvetett diszkrimiáció közötti különbség, és miként alkalmazta a két kategóriát az ügyben az EJEB? 18. feladat Eset 11/70. sz. Internationale Handelsgesellschaft A Verwaltungsgericht Frankfurt am Main (a tagállami bíróság) előzetes döntéshozatali eljárás keretében az exportengedélyek és a hozzájuk kapcsolódó óvadékok rendszerét (a továbbiakban: „óvadékrendszer”) szabályozó két rendelet –a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 120/67/EGK tanácsi rendelet, illetve az import- és exportengedélyekről szóló, 473/67/EGK bizottsági rendelet – érvényességére vonatkozó kérdést terjesztett az Európai Unió Bírósága (EUB) elé. E kérdések arra irányultak, hogy e rendeletek teljes egészében vagy részben érvénytelenek-e a nemzeti jog bizonyos alkotmányos elveinek megsértése miatt. A Verwaltungsgericht az előzetes döntéshozatalra utaló végzés indokolásában kifejtette, hogy álláspontja szerint az óvadékrendszer ellentétes a nemzeti jog bizonyos alkotmányos elveivel – különösen a cselekvési és rendelkezési szabadság, a gazdasági szabadság és különösen az alaptörvény 2. cikkének (1) bekezdésében és 14. cikkében meghatározott arányosság elvével – amelyeket a közösségi jog keretei között is védeni kell, ezért a nemzetek fölötti jog elsődlegességének meg kell hajolnia a német alaptörvény elvei előtt. A Verwaltungsgericht szerint az engedélyek kibocsátásából származó import-, illetve exportkötelezettség, a hozzájuk kapcsolódó óvadékkal együtt túlzott beavatkozást jelent a rendelkezés szabadságába a kereskedelem területén, mivel a rendeletekben lefektetett célt kevésbé súlyos következményekkel járó intervenciós módszerekkel is el lehetett volna érni. Kérdések: 1. Hogyan határozta meg a az alapvető jogok helyét az EUB a Közösség (Unió) jogrendszerében? 2. Mely jogforrás(oka)t jelölte meg az EUB azon forrás(ok)ként, ahonnan az alapjogok tartalma megismerhető?


3. Miként határozta meg az EUB az alapvető jogok védelmének mércéjét? Elfogadta-e a Bíróság (és miért/miért nem) a Verwaltungsgericht érveit?

19. feladat Eset 120/78. sz. Rewe-Zentral AG kontra Bundesmonopolverwaltung für Branntwein Az alapeljárás felperese egy rakomány Franciaországból származó „cassis de Dijon”-t (francia gyümölcslikőr) kívánt importálni a Németországi Szövetségi Köztársaságban történő forgalomba hozatal céljából. Amikor a felperes a szeszes italok szövetségi monopóliumhivatalához (Bundesmonopolverwaltung) fordult annak érdekében, hogy megszerezze e termékre vonatkozó behozatali engedélyt. E hivatal tájékoztatta, hogy elégtelen alkoholtartalma miatt a termék nem rendelkezik a Németországi Szövetségi Köztársaságban történő forgalomba hozatalhoz megkívánt tulajdonságokkal. A hivatal ezen álláspontja német „Branntweinmonopolgesetz” 100. cikkén és a monopóliumhivatal által e rendelkezés alapján elfogadott szabályokon alapul, amelyek a szeszes italok bizonyos fajtáira minimális alkoholtartalmat határoznak meg. E rendelkezések szerint a gyümölcslikőrök – mint amilyen a „cassis de Dijon” is – forgalomba hozatalának feltétele a 25 térfogatszázalék minimális alkoholtartalom, míg a kérdéses, Franciaországban szabad forgalomban lévő termék alkoholtartalma 15–20 térfogatszázalék között van. A felperes szerint a minimális alkoholtartalom német szabályok szerinti meghatározása ellentétes az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós jogi rendelkezésekkel. A német kormány szerint a fenti határérték a közegészség védelmét (az alacsony alkoholtartalmú italok könnyebben idézhetnek elő függőséget) és a fogyasztók védelmét szolgálja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal szemben (az alkoholtartalomra mint a termék alkotóelemére kivetett jelentős adóteher miatt az alacsonyabb alkoholtartalmú likőrök jóval olcsóbbak). E jogvita eldöntése érdekében a tagállami bíróság az alábbi kérdést terjesztett az Európai Unió Bírósága (EUB) elé: „Az [EUMSz 34.] cikke szerinti behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések fogalmát úgy kell-e értelmezni, hogy az alkalmazandó az emberi fogyasztásra szánt szeszes italok minimális szesztartalmának [„Branntweinmonopolgesetz” szerinti] meghatározására is, amely megakadályozza a Németországi Szövetségi Köztársaságban más tagállamok olyan hagyományos termékeinek a forgalomba hozatalát, amelyek szesztartalma alacsonyabb, mint a rögzített határérték?” Kérdések: 1. Milyen választ adott a tagállami bíróság kérdésére az EUB és milyen érvekkel támasztotta alá a döntését? 2. Hogyan ítélte meg az EUB a német kormány közegészség, illetve fogyasztók védelmére alapított védekezését? (Térjen ki a szükségesség és arányosság követelményeinek vizsgálatára is!) 20. feladat


Eset A C-46/93. sz. Brasserie du pêcheur ügy A Schiltigheim-i (Elzász) székhelyű francia társaság, a Brasserie du pêcheur 1981 végén németországi sörexportjának beszüntetésére kényszerült, mivel az illetékes német hatóságok szerint az általa előállított sör nem felelt meg az 1952. március 14-i Biersteuergesetz (a söradóról szóló törvény) 9. és 10. cikkében meghatározott tisztasági követelményeknek. A Biersteuergesetz ugyanis megtiltotta a 9. és 10. cikkekben meghatározottaktól eltérő módon előállított termékek „Bier” (sör) elnevezés alatti forgalmazását Németországi Szövetségi Köztársaság területén, illetve (az adalékanyagokat is tartalmazó sörök esetében) azok importját az ország területére. Az Európai Unió Bírósága (EUB) már egy korábbi (1987. márciusában meghozott, Bizottság kontra Német Szövetségi Köztársaság) ítéletében az EUMSz (tagállamok között a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések tilalmát rögzítő) 34. cikkével összeegyeztethetetlennek ítélte a német törvényeknek nem megfelelő, más tagállamokból származó sörök forgalmazásának, illetve importjának tilalmát. A Brasserie du pêcheur ezen ítéletet követően indította keresetét a Németországi Szövetségi Köztársaság ellen Bundesgerichtshof előtt az 1981. és 1987. közötti importkorlátozás miatt elszenvedett károk megtérítési iránt. A Bundesgerichtshof felfüggesztette az eljárását, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette az EUB elé: „Az a közösségi jogi elv, amely szerint a tagállamok kötelesek megtéríteni a közösségi jog nekik betudható megsértésével a magányszemélyeknek okozott károkat, alkalmazandó-e abban az esetben is, amikor a jogsértés abból a tényből ered, hogy a tagállam az általa meghozott törvényt nem igazította hozzá a magasabb szintű közösségi jogi normához […] (a jelen esetben a Biersteuergesetz 9. és 10. cikkét nem igazította hozzá [az EUMSz 34.] cikkéhez)?” Kérdések: 1. Milyen választ adott a Bundesgerichtshof kérdésére az EUB? Milyen indok(ok)ra hivatkozva állapította meg/nem állapította meg (e konkrét esetben) a tagállam kártérítési felelősségét? 2. A tagállam közösségi jog megsértésért való kártérítési felelősségének mely általános feltételeit határozta meg az EUB jelen ügyben?

21. feladat Eset C-290/05. sz. Nádasdi („Regisztrációs adó”) ügy Azt követően, hogy Nádasdi Á. 2004. május 2-án használt személygépkocsit vásárolt Németországban 6000 EUR-ért. A Vám- és Pénzügyőrség Észak-Alföldi Regionális Parancsnoksága 390 000 forintban határozta meg a Nádasdi Á. által fizetendő regisztrációs adó összegét a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. Törvény alapján. A törvény szerint


„regisztrációs adót kell fizetni a Magyar Köztársaság területén forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó után.” Forgalomba helyezés ebben az értelemben „a személygépkocsi [Magyar Köztársaság területén] első ízben történő nyilvántartásba vétele […]”. Nádasdi Á. keresetet nyújtott be a Hajdú-Bihar Megyei Bírósághoz a Regionális Parancsnokság határozatának bírósági felülvizsgálata végett. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság felfüggesztette az eljárását, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette az Európai Unió Bírósága (EUB) elé: „1) Megengedi-e [az EUMSz 110. cikkének (1) bekezdése] a tagállamoknak a más tagállamból származó használt autók tekintetében olyan adó fenntartását, amely teljesen figyelmen kívül hagyja a gépkocsi értékét, és a fizetendő adó összegét kizárólag a gépjármű műszaki tulajdonságai (motor típusa, lökettérfogata), valamint környezetvédelmi osztályba sorolása alapján határozza meg?” Az EUMSz 110. cikkének (1) bekezdése értelmében „A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót.” Kérdések: 1. Milyen választ adott a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság kérdésére az EUB? Milyen indok(ok)ra hivatkozva állapította meg a vitatott adó EUMSz 110. cikkével való összeegyeztethetőségét/összeegyeztethetlenségét? 2. A magyar állam jogalkotási kötelezettségére vonatkozóan milyen következtetéseket vonhatunk le az ítéletből? 22. feladat Eset C-91/92. sz. Faccini Dori kontra Recreb Srl 1989. január 19-én P. Faccini Dori (lakóhelye: Olaszország) – anélkül, hogy ez ügyben korábban érdeklődött volna – és az Interdiffusion Srl (egy Olaszországban üzlethelyiséggel rendelkező magánjogi társaság) szerződést kötöttek egy angol nyelvű levelező tanfolyam tárgyában a milánói főpályaudvaron, vagyis az Interdiffusion Srl üzlethelyiségén kívül. Később, egy 1989. január 23-i ajánlott levél útján, P. Faccini Dori arról tájékoztatta ezt a társaságot, hogy megrendelését visszamondja. 1989. június 24-én P. Faccini Dori a Recrebnek (szintén magánjogi társaság, akire az Interdiffusion Srl a követelését átruházta) írásban megerősítette, hogy visszavonta megrendelését és arra hivatkozott, hogy az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 85/577/EGK tanácsi irányelvben biztosított elállási joggal kíván élni. Az irányelv célja, hogy a fogyasztó számára – üzlethelyiségén kívül megkötött szerződések esetében – biztosítsa a legalább hét napos időszakon belüli elállás jogát, hogy az képes legyen felmérni a szerződésből származó kötelezettségeit. Az irányelv átültetésére a tagállamoknak előírt határidő 1987. december 23-án lejárt, Olaszország viszont ténylegesen csak az 1992.


március 3-án hatályba lépett decreto legislativo útján ültette át az irányelvet nemzeti jogrendszerébe. A tagállami bíróság az alábbi, előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesztette az Európai Unió Bírósága elé: „Az 85/577/EGK irányelv […] kifejthetett-e hatást a magánszemélyek és az olasz állam, illetve a magánszemélyek egymás közötti viszonyaiban azon időszakban, amely a tagállamok számára az irányelvnek való megfelelésre előírt 24 hónapos határidő lejárta és az olasz állam irányelvnek való megfelelése időpontja között telt el?” Kérdések: 1. Milyen választ adott a tagállami bíróság kérdésére az EUB és milyen érvekkel támasztotta alá a döntését? 2. Az EUB érvelése alapján határozza meg, hogy milyen lehetőségek állnak a magánfelek rendelkezésére ahhoz, hogy az uniós jogból eredő jogosultságaik védelemben részesüljenek?

Debrecen, 2014. március 25.

DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

Recommend Documents