DEBRECEN VÁROS SZOCIÁLPOLITIKÁJA AZ KÖZÖTTI IDÓSZAKBAN Major Zoltán hásxió. Bevezetés

DEBRECEN VÁROS SZOCIÁLPOLITIKÁJA AZ 1945-1950 KÖZÖTTI IDÓSZAKBAN Major Zoltán hásxió

Bevezetés Századunk közepén a már hosszú időre visszatekintő szegénységszociológiai kutatások vonulatából kiemelkedett a szociálpolitikai iskola jelentős képviselőjének Marshallnak a munkássága . Szemléletét Titmuss vette át, vizsgálva az egyenlőtlenségek és a szegénység elméletét. Iskolájának fő képviselője Peter Townsend volt, aki a szegénységkutatás leghasználhatóbb metodikáját dolgozta ki.' A második világháború után a fejlett tőkés országokban felgyorsult a szociális rendszerek fejlődése .2 Körvonalazódott egy új típusú felfogás, amely a szociális biztonságra" hivatkozott, ebben látva a jóléti állam egyik fő funkcióját.3 Magyarországon a sorsforduló évében jelentek meg Kovács Imre és Zentay Dezs ő művei képet adva az ország nyomorúságos helyzetér ől .4 Szekfü Gyula híres művében, Heller Farkas pedig nagy munkájának má sodik kötetében ugyancsak érintett szociális kérdéseket .5 Moór Gyula ismert jogbölcselő a sztálini alkotmány szociális motívumaira hivatkozott.' Színvonalas tanulmányokat írt a szociális átalakulásról Bibó István is.' A szociálpolitikai munkáról a tárgyalt korszakban születtek még kisebbnagyobb írások . Dr. Benedek Jenő, Dobó István, Pollákné Stern Szeréna és Dr. Gulácsy Iván cikkei említendők itt főként. Az újabb feldolgozások 1 Bokor ETgnes : Szegénység a mai Magyarországon . Bp. 1987. 26, 27. old. 2 Ferge Zsuzsa : Van-e negyedik út? A társadalompolitika esélyei . Bp. 1989. 16. old. 3 Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség. Bp. 1989. 85, 86. old . 4 Kovács Imre : Elsüllyedt ország . Bp. 1945., Zentay Dezső : Beszélő számok, Bp.

1945. 5 Szekfü Gyula: Forradalom után. Hasonmás kiadás. Bp. 1933 ., Heller Farkas : Közgazdaságtan II. I~öt., Mérnöktovábbképz ő Intézet. Bp. 1947. 6 Moór Gyula: Tegnap és holnap között . Bp. 1947. 88. old. 7 Bibó István : A magyar demokrácia válsága. Valóság. 1945. 2-4, sz., Uő. : A magyar társadalomfejl ődés és az 1946, évi változás értelme. Válasz . 1947. június. 8 Dr. Benedek Jenő: A szociális szakszolgálat mai feladatai. Szociális szakszolgálat, 1948. október 1-4 . o., Pollákné Stern Szeréna nyilatkozata . In. : I. R. Budapest szegényei . Demokrácia, 1948. 18, sz . 8. old., Dobó István: A népjóléti minisztérium szervezeti felépítése és a szociálpolitikai munka perspektívái . Szociálpolitika, 1949. augusztus, 12. old., dr. Gulíccsy Iván : A társadalombiztosítás szerepe a magyar szociálpolitikában. Szociális Szakszolgálat, 1948. 7-8 . sz.

közé tartozik Baksay Zoltán könyve a munkaerőhelyzetr ől és a munkanélküliségről, Bánfalvy Csaba már idézett műve ugyancsak erről a témáról.° Szelényi Iván a városszociológia témakörében az egyenl őtlenségeket állítja vizsgálatai középpontjába.l° Köztudott, hogy a szociálpolitikai szakirodalom a múlt század végétől tekintélyes mennyiség űre duzzadt. Erről előző írásainkban röviden már szóltunk .'1 Az újabb helytörténeti írások szerzői ebben a témakörben Klaniczay Gyula, Molnár László, Gazdag István és Mervó Zoltánné. Egészségügyi és gyógyszertörténeti tanulmány szerzőiként szerepelnek még Bezerédyné Hertelendi Mária, Hencz Aurél, Zalányi Sámuel, Balogh Béláné, Pörge Józsefné, Timár József és Karmazsin László .'z Debrecenben 1913 . február 22-én már sürgették a szociálpolitikai ügyosztály felállítását, amint azt a város törvényhatósági bizottságának közgyűlési jegyzőkönyvében olvashatjuk. l3 Az első világháború után még né hány évig működött Debrecenben a szegényügyi bizottság, de ez megszűnt és 1925 . január 1-tői feladatát a népjóléti bizottság vette át. 1932-t ői a szociálpolitika és a közegészségügy az önkormányzatokat is irányító Belügyminisztérium hatáskörébe került . Ezután a szociális ~kérd~ések intézése is az önkormányzatokon belül törtérit . A polgármesteri hivatal egyre nagyobb mértékben kényszerül arra, hogy szociális kérdésekkel foglalkozzon . A negyvenes évek elején már arról olvasunk, hogy a szociális ügyosztályhoz szociális vizsgálói állásokat szerveznek .'4 A szociális ügyosztály 1945 . március 17-én magába olvasztotta a népjóléti hivatalt . Az ügyosztály felügyeletet gyakorolt az 1903-ban szervezett állami gyermekmenhely, valamint a szegényházból átminősített szociális otthon felett is. Csak a tanácsrendszer kialakulásával szűnt meg. Ugyaneddig működött a városi főorvosi hi9 Baksay Zoltán : A munkaerőhelyzet alakulása és a munkanélküliség alakulása Magyarországon . (1945-1949) Bp. 1983. 10 Szelényi Iván : Városi társadalmi egyenlőtlenségek'. Bp. 1990. 11 Major Zoltán László : Adatók Debrecen város szociálpolitikájának kérdéséhez. 1867-1914 . HBMLÉ XV. (Szeré. : Gazdag István) Db. 1988. 125-126. old. Uő. : Megjegyzések Debrecen város szociálpolitikájának kérdéséhez az 1920-1944. közötti időszakban . HBMLÉ . XVI . megjelenés alatt. 12 Klaniczay Gyula: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány népjóléti miniszterének' Debrecenben kiadott rendeletei, Orvostörténeti közlemények, 1970., Molnár László : Az életkörülmények változásának néhány jellemzője Hajdú-Bihar megyében a felszabadulás után . = Közlemények a marxizmus-leninizmus köréb ől, DATE Db. (1975. 39-59. old.) Uő.: i;letszínvonalunk 3 évtizede, Alföld 1975/4, 16-23. old. Gazdag István : A termelőszövetkezeti parasztság életkörülményei Debrecenben (1948-1952) . HBMLÉ. VI . (Szeré'. : Gazdag István) Debrecen, 1979. 191202. old. Bezerédyné Hertelendy Mária-Hencz Aurél-Zalányi Sámuel : Évszázados küzdelem hazánk egészségügyéért. Bp. 1967. 542. old., Balogh BélánéPörge Józsefné : A debreceni egészségügy rövid története 1529-1970 . (Egészségügyi Munka, 1971. 1. sz. 19-24. old., Timár József : A szocialista gyógyszergazdálkodás 25 éve Hajdhí-Bihar megyében. = Gyógyszerészeti Krónika, 1975. 3. sz. 21-28 . old., Karmazsin László : A magyar egészségügy strukturális feszültségei . Debreceni Szemle. 1989/1 . 3-14. old., Mervó Zoltánné : Debrecen város egészségügye a levéltári iratok tükrében. HBMLÉ . XII . (Szeré. : Gazdag István) Db., 1985. 109-121, old., Uő. : Az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatal és a Munkaerőtartalékok Hivatala 51, sz, debreceni kirendeltségének iratai a HajdúBihar megyei Levéltárban (1947-1951) . HBML, XI. (Szeré. : Gazdag István) Debrecen, 1984. 139-153 . old. 13 HBML. IV. B. 1403/a. 102. 1913. február 22. 14 HBML. IV. B. 1406/a. 121. - 7300/1924., IV. B. 1406/b. 595 - 41/1943.

vatal is. A városi tanácsok, illetve végrehajtó bizottságaik megalakulásával megszűntek olyan szervek is, mint a közellátási nyilvántartó, a tisztiorvos, a városi orvos, a városi szociális titkár és a szociális felügyelő. A 160/1950 . (VI. 14.) MT sz. rendelet meghatározta az újonnan alakult X . közegészségügyi és népjóléti osztály ügykörébe tartozó funkciókat . Ez a rendelet szabta meg a különböz ő szinten működő tanácsok egészségügyi feladatait . A megyei közegészségügyi és népjóléti osztály a volt alispáni hivatal népjóléti és kulturális csoportjából, a tisztifő orvosi hivatalból és a megyei árvaszékből alakult meg 15-ös létszámmal . Keretében két csoport működött, az egészségügyi és a gondozási. Ide kapcsolták még a szociálpolitikai ügyeket és a gyámügyi feladatokat is. További átalakítást jelentett a belügyminiszter ágazati felügyeleti jogkörében kiadott 5200-1f 1951 . (II. 8.) BM számú rendelete, amely intézkedett az egészségügyi osztály megszervezésér ől 1951 . január 31-i határidővel. Ezzel megszűnt a közegészségügyi és népjóléti osztály, mely jogelődje volt az új egészségügyi osztálynak. l8 Az 1945-ben bekövetkezett társadalmi változás a szociális kérdés szempontjából is rendkívül ambivalens volt. Bibó István 1944 álforradalmára" és 1945 félforradalmára" utalva kifejtette, hogy a torz politikai fejlődés folytán a fasizmus programjába sok szociális feszítőerő került . Ezek innen jutottak a köztudatba és hatottak az átalakulás éveiben. Bibó már 1942-ben elmarasztalta a korabeli politikai vezető réteget a szociális munka" címén űzött, önigazoló pótcselekvések kultusza miatt."' A koalíciós időszakban, 1947 tavaszán a mezőgazdasági népesség helyzetét és a munkanélküliséget tartották a legfontosabb szociálpolitikai kérdésnek, a hagyományos  szociális" feladatok a társadalombiztosítástól a lakáskérdésig és szegényellátásig csak ezután következtek . l' A szociálpolitika célja 1948 elején így fogalmazódott meg : Ez a szociális viszonyok javítása és egyúttal a nép gazdasági, egészségügyi és művelő désügyi színvonalának emelése. Lényegében a szociálpolitika a mindenkori gazdasági rendszer függvénye és feladata, általánosságban a társadalmi rendszer gazdasági egyenlő tlenségeinek tervszerű kiegyenlítése."'~ Sokan az első hároméves terv szövegéből egy általános népjóléti" politika körvonalait olvasták ki. Az ~VIDP szociálpolitikai programja pedig 1948 júniusában megállapította, hogy  a népi demokráciában megvalósult a munkásság évtizedes szociálpolitikai programjának legtöbb követelése" ." Kelet-Európában az új államapparátus kialakulása után teljesen eluralkodott ez a szemlélet. Majdnem teljesen eltörölték az önálló népjóléti intézményeket, s a szakszervezetek vették át azoknak a funkcióknak a legtöbbjét, melyeket Nyugaton általában a kor15 Bikki István : A városi tanácsok végrehajtó bizottságainak hivatali szervezete 1950-1951 . Levéltári Szemle, 1989/3 . 44 . old. A helytörténetírás levéltári forrásai. III . 1944-1971 . (Szerk . : Gazdag István) Db . 1976 . 59, 66, 161, old., Mervó Zoltánné : A Hajdú-Bihar Megyei Tanács és Debrecen város egészségügyi szolgálatának ágazati felépítése, hatásköre 1950-1956 között . Levéltári Szemle 1973/2 . 192-193 . old. 16 Oltványi Ambrus : Alternatívák és értékpluralizmus Bibó István gondolatvilágában. Valóság 1989/8 . 90, 95 . old . 17 Ferge , Zsuzsa : Fejezetem a magyar szegénypolitika történetéb ől. Bp. 1986. 153154. old. 18 Dr . Benedek Jenő : A szociális szakszolgálat munkája 1947-48 években . Szociális Szakszolgálat, 1948 . január-március . 11 . old. 19 Ferge Zs. : i . m . 157 . old.

mányzati jóléti hivatalok látnak e1.2° Nem valósulhatott meg a koalíciós időszakban felmerült Szociálpolitikai Intézet terve sem, több más elképzeléssel együtt.2' Megsemmisült 1948-ban a nettlement-szerűen működő els ő magyarországi Főiskolai Szociális Telep, mely előzőleg 1932-től az Országos Szociálpolitikai Intézet címét viselte.2z Az utolsó népjóléti ,miniszter, Ratkó Anna hangsúlyozta, hogy  népi demokráciánk egész társadalmi és gazdasági rendszerének minden tette és intézkedése szociálpolitika" .~'a A gazdasági növekedéssel kapcsolatos megszállottság egyenes következménye volt a gazdasági szempontok elsőbbsége a jólétiekkel szemben. Z4 A Népjóléti Minisztérium 1950-ben meg is szűnt a szociális szakszolgálattal, segélyezéssel, a szociálpolitika területi, ill. népi szerveivel együtt . Helyette létrejött az Egészségügyi Minisztérium, a szociálpolitika pedig a társadalombiztosításra és a munkavédelemre szűkült .2' Az újjáépítés során fel sem merült átfogó szegénységkoncepció kialakításának szükségessége és az ötvenes évek elején, ha létezéséről szó esett, a múlt számlájára írták vagy a jobb jövő ért hozott áldozatnak mondták.2° Kialakult egy paternalista szemlélet, mely szerint az állam jóságos gondoskodása minden problémát megold, a- szociálpolitika pedig perspektivikusan felesleges, hiszen a szocialista állam minden intézkedése eleve szociális . 2' Ez a felfogás fenyegető következményekkel járt. Egyrészt felelős volt a rendszer egyenl őtlenségéért, másrészt a társadalmi igazságosság eszméjét is diszkreditálta.Za Újjáépítés, lakáshelyzet, egészségügy

Debrecen városát a háborús pusztítás nagyon súlyosan érintette. Az 1944 . évi nyári és őszi légitámadások, a városért folyó harcok során a termelés megbénult .2° A város 11 678 lakóépületéb ől elpusztult vagy súlyosan megrongálódott 5850, az épületek 50,1°/o-a. Megrongálódott 2317, az épületek 19,8°/o-a. Tehát a város lakóépületeinek mintegy 70°/o-át viselte meg a háború .3° Nem volt csekély az emberveszteség sem . Ezekben az időkben a város lakosságának jelentős része a környező tanyákra és a falvakba menekült . Ezért Debrecen 125 933 lakosából 1944 "' zén mindössze 30 000 ember tartózkodott a városban.3' Dolgozatunkban a vábbiakban a szegénység probléma mellett a lakás- és egészségügyi viszon kat, a munkanélküliség és a hadifoglyok helyzetét vizsgáljuk . Az üldözések és a háborús események életrehívták az ún. tudakozó vagy kereső lapokat. Debrecenben 20 Szelényi Iván : Új osztály, állam, politika . Bp . 1990 . 241. old. 21 Ferge Zs~: Fejezetek . . . i. m. 154. old. 22 Szociálpolitika, 1950 . január. 1. old. BalaYpap Ferenc : A magyarországi nettlement története (II) . Esély 1990/1 . 82-63. old. 23 Ferge Zs .: i. m. 158. old. 24 SzelEnyi L : i. m. 249. old. 25 Ferge Zs . : i. m. 159. old. 26 Bokor ~4.: i. m. 39-40. old. 27 Kuicsár Kálmdcn: A modernizáció és a magyar társadalom . Bp . 1986 . 324-325.

ald.

28 Szelényi L: i. m. 249. old. 29 Debrecen iparának története.

(Szerk.: Ránki György) Db. 1976 . 245. old. 80 Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. (Szerk . : Tokody Gyuta) Db: 1870 . 388. old . 81 Uo. : 870. old. ~14

először a  Menekültek Értesítője" jelent meg 1945 . január 24-én. Hamarosan létrejött a Menekültek Tudakozó Irodája is, amely országos hálózatot akart kiépíteni. Az iroda Budapestr ől értesült, hogy a hadm űveletek megszűntek és az értesítő szerkesztését is befejezte. A Magyar Vöröskereszt hivatalos hetilapjaként jelent meg 1945 . február 22-én Hol vagy?" címmel a másik tudakozó lap. 3a Már 1944 . október 21-én megkezdődött a romok eltakarítása . A helyi közigazgatás megszervezte a közmunkákat és az üzemekben is előkészületeket tettek a termelés megindítására .33 A polgármesteri hivatal működése is megkezd ődött október 22-én ideiglenes megbízott polgármesterrel az élen . A polgármester elnöklete alatt 1945 . április végétől ismét megszervezték a városi tanácsot, amely lényegében a város ügyosztályainak vezetőiből álló testület volt, külső személyek rendszeres részvétele nélkü1 .34 A szociális ügyosztály munkaköre kiterjedt a hadisegélyek kifizetésére . Ezek havi összege az 1944 . évben havonta a 200 000 pengő t meghaladta . Segélyezte a hadbavonultak hozzátartozóit egy hónapban mintegy 250 000300 000 pengő összeggel. Sokrét ű feladatai mellett foglalkozott a lakosság különböz ő panaszainak felvételével és a hajléktalanná vált bombakárosultak elhelyezésével, valamint gyorssegélyezésével.3s A szociális ügyosztály vezetője a polgármesternek azt jelentette az 1944 . augusztus 1-jétől október 20-ig terjedő időszakról; hogy a szükséglakások is részben lakhatatlanná váltak, vagy komolyabb rongálódást szen vedtek .3° Központi kérdés volt az újjáépítés, amely 1945 tavaszán felgyorsult. A város műszaki bizottságának 1945 . április 18-i ülésén 5 tagból álló középítési felügyelőbizottság alakult. Ez év június 23-án a debreceni nemzeti bizottság elhatározta újjáépítési bizottságok létesítését. Az újjáépítési bizottság megvitátta a város lakóépületeinék helyreállítását . Megkezdték a szervezett és kötelező közmunka mozgósítást, gyorsabban haladt a romeltakarítás .3' Szabó Kálmán polgármester 1946 . év végén úgy nyilatkozott, hogy a megrongálódott magánépületek 5-10°/°-át teljesen, 50°/°-át ideiglenesen sikerült rendbehozni . 38 Az újjáépítési munka beindítása országosan is az egyik alapvet ő feladat volt, ezért 1946 májusában létrehozták az Újjáépítési Minisztériumot .3° A lakásviszonyok közül a legnyomorúságosabb kategóriát a szükséglakások jelentik . Ilyen lakások voltak a Mikepércsi és Gázgyár utcán, a Kishegyesi úton, a Hajnal utcán és a Nyulason. Részben lakhatatlanná váltak ezek közül a Mikepércsi és Gázgyár utcaiak, a Kishegyesi úti szükséglakások esetében pedig 144 lakásból 27 lakhatatlan volt.'° Évekkel később is súlyos probléma maradt a szükséglakók helyzete . Ezért a városi tanács a Huszárlaktanya területén is szükséglakótelepet alakított ki. yl Az előző év32 Bényei Miklós : A felszabadult Debrecen sajtója (1944. október -1945. április) II. rész. HBMLÉ . XI. (Szerk. : Gazdag István) Db. 1984. 109. old. 33 Debrecen iparának története . . . i. m. 246. old. 34 A helytörténetírás . . . III . i. m. 64, old. 35 HBML. XXI . 505/a. 7. d. 27. 237/1944., 1944. július 6. 36 Uo. : 1. d. 205/1945., 1945. április 13. m. 398 ., 399., 400. 37 Hajdú-Bihar és Debrecen munkásmozgalmának' története, old'. 38 Debrecen iparának története . . . i. m. 256. old. 39 Bánfalvy Cs.: i. m. 173. old. 40 HBML. XXI . 505/1. 1. 244/1945., április 6. Uo. : 3/1944., 1944 . november 22, 41 Uo . : 10/1944., 1944. november 20., uo. : 11/10/1947 .

ben pedig a városi tanács 34 322/1946 . II . sz . határozatával 1946 . december 11-én a Tüzérlaktanya kezelését a szociális ügyosztálynak adta át. Ebben az épületben 78 család kapott lakást.42 Továbbra is kétségbeejtő volt a szükséglakótelepen élők helyzete . A Néplap 1947 . január 9-i száma is sötét képet fest a Kishegyesi úti szükséglakótelepről, ahol két kisgyermek és az anya megfagyott . Végh Dezső polgármester-helyettes és Dr. Matkó Imre, a szociális ügyosztály vezetője kiszálltak a helyszínre . A szükségtelep a legszörny űbb elképzeléseket is felülmúlja" - állapították meg. A szobák 3x4 méter alapterületűek, az ajtó közvetlenül a szabadba nyílik, több helyen üveg helyett rongyok és fatáblák védik az ablakokat. Végh Dezső a kimenő asztalost javítasra utasította, Matkó tanácsnok pedig közölte, hogy a szegényházban felállítandó népkonyhán a szükségtelep lakói pár napon belül ebédet fognak kapni.'3 Már 1944 őszén a polgárnnester lakáshivatalt állított fel dr . Nagy Gyula tanácsnok vezetésével, hogy valamiféle megoldást találjanak a nehéz helyzetben . A lakáskiutalásnál elsősorban a köztisztviselőket és a több gyermekeseket kívánták előnyben részesíteni. Megállapították, hogy az addigi lakbért kell figyelembe venni a lakbérek fizetésénél.y4 Az újjáépítés során 1947 tavaszán a lakás-helyreállítási akcióval és a közmunkákkal öszszefüggésben megkezdődött 100 munkáslakás építése.45 Mégsem lehetett a lakáshelyzetet optimistán jellemezni. Kitűnt ez a szakszervezetek szakmaközi bizottságának 1947 . október 16-án megfogalmazott értékeléséből: . . . ezrek és ezrek vannak olyan lakásviszonyok között, hogy egy szobában és konyhában 6-8, sőt, nem ritka esetben 10 személy van bepréselve, nem is szólva a pincelakásokról, amelyek még mindig nagy számban fennállanak." Javasolták, hogy a városi tanács állítson fel lakáskatasztert, utaljon ki lakásokat a nehéz körülmények között élőknek. Az utca és háztömb bizalmiak is végeztek ilyen munkát, azonban ez a lakáshivatal, vagy egyes lakáshivatali tisztvisel ők magatartása miatt nem járt kellő eredménnyel.4s Debrecen városának rendkívül sok tanyai lakossal is számolni kellett. A háború után épült halápi tanyák házai korszerűtlen viskók voltak . A lakosok többsége egyszobás lakásban élt, otthona minimális felszereltséggel sem rendelkezett . A lakóépület sok esetben egybeépült az istállóval .4' Külön probléma volt a szétszórt tanyarendszerű telepedési viszonyok miatt a lakosság közigazgatási ellátása és általában gondozása. Hátrányos helyzetűek voltak Debrecen következő részei : Rákosi telep, Gerébi telep, Olajüt ő, Czeizing telep és természetesen a környező tanyavilág megszámlálhatatlan mezőgazdasági idénymunkásával együtt .4S A lakásviszonyok mostoha körülményei szoros kapcsolatban álltak az egészségügyi helyzettel . Még 1949-ben is a lakosság rendelkezésére álló 31 916 lakásból 57,6°/°-ot avultnak, 13,7°/°-ot egészségtelennek nyilvánítot tak. 61,6°/° volt egyszoba-konyhás, de 9,1%-a csak egy helyiségből állt. 42 43 44 45 46

Uo . : 11/120/1946. Néplap 1947 . január 9. HBML . XXI. 505,í1 . 10/1944. november 20 . Debrecen iparának története . . . i, m. 268. old. Válogatott dokumentumok Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéből. 1945-1948. Db. 1981 . (Szerk . : Gazdag István-Vaskó László). 334. old. 47 Gazdag L : A termel őszövetkezeti parasztság . . . i. m. 194-195. old. 48 HBML. XXI. 110/a. 1.

Földszintes volt 97,1% és többszintes csak 2,9% . A lakások 13,3%-a vert földes padlózatú volt, ezen épületekben élt a lakosság 15,7%-a.ys Kedvezőtlenek voltak a város településhigiénés adottságai is, a kommunális ellátottság nem volt kielégítő.5° Míg a középs ő ún. városmagban a város lakossága jó higiénés körülmények között élt, addig a kertségekben aránylag kevésbé volt ellátva és a tanyavilágban a minimális követelmények sem voltak meg. 5' Dr. Hollóssy Andor tiszti fő orvos 1946 . december 21-én azt írja jelentésében, hogy az udvarokon gyorsan rothadó konyhahulladék van szétszórva . A házfelügyel ők nem törődnek a környezetükben lévő szeméttel.5a A tanyaközpontot egészségügyi szempontból a városi orvos látta el. Rendszeres egészségügyi ellátás nem volt biztosítva . Fertőző betegségek közül a tbc 2%-os mértékű volt . Indokolt volt a lakosság számából következően állandó bába kihelyezése. Súlyos higiéniai probléma volt az, hogy a szennyvíz nem vezethet ő el. Szükséges volt emésztőgödrök létesítése.53 Dr. Hollóssy Andor tiszti fő orvos 1949 . április 25-én jelentésében azt írta, hogy Debrecen nagy kiterjedésű tanyavilágában 24 840 lélek él, de ezek a nagy távolság miatt a gondozásból kiesnek. Hollóssy már két évvel azelőtt javasolta tanyai központok felállítását, hogy az egészségvédelem a külterületeken is kielégít ő legyen . Akkor, 1947-ben, felvetette a vándorrendelés szervezését. Elképzelése szerint az orvossal együtt egy védőnő is kiszállna, aki részt venne a rendelésen, illetve orvosi tanácsadásokon és családlátogatásokat végezne. Tanyai egészségvédelemi vándor tanácsadó létesítését tervezte a következő területeken : Pallag, Nagyuracs, Hegyes, Diószegi út, Hármashegy, Ebes. Ezeken a területeken az orvosi rendelés, tanácsadás az ott levő iskolákbán volna lebonyolítható . Egy-egy tanyai egészségvédelmi központot hetenként látogatna meg az orvos és a véd őnő . 5y A tervben jármű igénylése is szerepelt. A város 1947-48. évi költségvetése 12 000 forintot irányzott elő a vándor egészségügyi szolgálat autójának fenntartás.ára.55 Gondot okoz a tanyai lakosság problémái mellett az is, hogy Debrecen területén 284 olyan cigánylakos van, akinek rendszeres foglalkozása nincs, így fokozottabb közegészségügyi ellenő rzésre szorul.5s A közegészségügyi jelentésekből az tűnik ki, hogy ipar- és munkaegészségügyi vizsgálatok is folytak a gyárakban, iparvállalatokban, üzletekben. Az 1946 . évben többek között a Debreceni Textilm űvek Termelő és Munkásszövetkezeténél levő tűzrendészeti és egészségügyi hiányokra mutattak rá. Kifogásolták a munkás mosdó-, öltöz ő- és étkezőhelyiség hiányát. Nem volt kötszer a Hajdú Hántoló és Daráló üzem Termelő és Értékesítő Szövetkezet telepén. Ugyanilyen hiányosságok mutatkoztak Debrecen Város Világítási és Vízmű Vállalatánál is. Az év első felében Debrecenben tartott gyárvizsgálatok jegyzőkönyveinek hiteles másolatát a tisztifőorvos 49 Debrecen a szocialista egészségügy szolgálatában . 1950-1970 . (Szerk. : dr. Törös Béla) Db . 1979 . 11, old. 50 Uo. : 105. old. 51 Uo. 52 HBML . XXI. 507/a. 3. - 214/1946. 53 Gazdag István : Adalékok a debreceni tanyavilág felszabadulás utáni tSrténetéhez. HBMLÉ. III. (Szerk. : Gazdag István) Db . 1976 . 134, old. ~4 HBML. XI . 507/a. 6. - 348/1949., 1949, április 25 ., XXI. 505/1. 2. - 1947 ., 1947 . március 20 . 55 HBML . XXI, 505/b. 2. - 267/1947 . bkgy ., 1947 . szeptember 29 . 56 HBML . XXI. 507/ a. 6. - 414/1949 .

felterjesztette a Népjóléti miniszternek.'' Kiterjedtek ezek a vizsgálatok más területre is. Lakóház- és környezetvizsgálat volt 1948-ban : 1294 esetben. Ipari munkáslakásokat vizsgáltak 75, gyári étkezőket 22, fürdőket pedig 10 alkalommal. A közegészségügyi helyzetet súlyosan érintette, hogy jórészt elavultak, vagy a háború alatt elpusztultak a város kórházépületei . Háborús sérüléseket szenvedtek a klinikai épületek is. Az 1947-ben megindult helyreállítási munkák befejezése után fokozatosan megkezdődött a fekvőbeteg-ellátás feltételeinek korszerűsítése .59 Erre vonatkozólag álljon itt néhány adat az 1949-es évről. Az egyetemi klinikák 800, a városi kórház 332, a tüdőbeteg gyógyintézet 410, a zsidókórház 50 ágyával együtt összesen 1592 fekvőbeteg gyógyintézeti férőhely állt rendelkezésre nemcsak az egész város és a megye nagy része, hanem az egész Tiszántúl speciális szakellátást igénylő betegei számára s° A volt Auguszta Szanatórium 1946 . január 1-jétől Állami Tüdőgyógyintézetként folytatta munkáját, majd 1948-ban megnyílt a mellkassebészeti osztály.sl A város tüdőgondozó intézetében 1946-tól már szűrővizsgálatok is folytak.ó2 De voltak nehézségek is bőven. Az 1949-ben felépült Bethlen utcai rendelőintézet a zsúfolt követelményeknek nehezen tudott megfelelni . Előbb a II. sz. Rendelőintézet létrehozása, majd az Orvastudományi Egyetem klinikáin megindított szakrendelések sem tudtak lényegesen változtatni.s3 Fertőző betegek részére csak az egyetem belklinikája és a gyermekklinika fertőző pavilonja állt rendelkezésre nagyon korlátozott számban. Megoldásként az 1942 . évben épült Fertőtlenítő Intézet berendezése jöhetett számításba járványkórház céljára. A tisztifőorvos erre a célra kért a minisztertől ellátmányt . A működő egészségvédelmi intézmények közül megemlítendő az Anya- és csecsemőotthon, a Városi bölcsőde, Dohánygyári bölcsőde, az Egészségügyi gyermekotthon, mely gyenge tüdej űek gyermekotthonaként működött . Ugyancsak az egészségvédelem szolgálatában állt az Ápolónő- és véd ő nőképző-intézet, a különböző népegészségő ri tanfolyamok és a Vöröskereszt által rendezett önkéntes ápolónői tanfolyamok.ss Szegénysegélyezés, munkanélküliség, hadifogoly-szolgálat A háborús pusztítások után szembe kellett nézni a közellátás nehézségeivel . Köztudomású, hogy az ellátási gondok, a feketézés és az élelmiszerek magas ára általános jellemzője volt az ország akkori helyzetének. A Tiszántúli Népszava" 1945 októberétől rendszeresen bírálta a közelláUo. : 227!1946 ., 1946 . december 11 . Uo . : 615/1949 ., 1949 . május 6. Debrecen a szocialista egészségügy szolgálatában . . . i. m. 14 . old. Uo . : 12 . old. meze Dénes dr.: A debreceni mellkassebészet 40 éve. Orvosi Hetilap, 1989 . okt. 1. ~62 Debrecen a szocialista egészségügy szolgálatában . . . i. m. 32, old. 63 Uo . : 14 . old. 64 HBML. XXI. 507/a. 3. - 231/1946 . a65 HBML . XXI . 110;b . 2, - 3200/1-2 ., 3200/1-1950,, XXIII. 16/b . 1 . - 306-8;64 ., 1951, január 15 .

57 58 '59 60 X61

tást.°° Állandósultak a súlyos kenyérgondok, állami intézmények ostromolták a városi közélelmezési ügyosztályt is. Őry István közellátási kormánybiztos főispán 1946 . június 17-én a Közellátási Felügyel őségnek a következőket írta : Köztudomású, hogy a következő hónapok a kenyérellátás biztosítása körül a lehet ő legnagyobb erőfeszítéseket kívánják." s' Élelmezési cikkek kiutalását kérik különböző intézmények is, a gyermekmenhely, a klinikák, a gyermekkórház, a napközi gyermekotthon, a népkonyha és más szociális létesítmények is.s8 Az 1946 . augusztus 1-jén meginduló stabilizáció valamelyest javulást hozott . Korántsem rendeződött azonban minden társadalmi réteg anyagi helyzete . Különösen nehéz körülmények közé kerültek azok a városi köztisztviselők és munkások, akiket B-listáztak, vagy más okokból elbocsátottak. °s Egyik legfontosabb feladat a szegénysegélyezés volt, amely mindjárt 1944 őszén előtérbe került. A városi szociális ügyosztály fogalmazójának jelentésében az egyik legfontosabb teend ő a szegényeknek ingyen orvosi kezelést biztosító igazolványoknak a kibocsátása volt . A második legsürgősebb feladatnak a hadbavonultak hozzátartozóinak segítése bizonyult. Ez utóbbi célra az ügyosztály egy hónapban mintegy 250 000-300 000 pengő összeget fizetett ki. A népjóléti hivatalnál ebben az időben segélyezés előkészítési és gondozási munkát végzett 9 diakonissza és 3 missziós nővér.'° 1944. október 20-tól 1945 . február 28-ig a szociális ügyosztály a szegénysegélyezésre jelentkezett 340 személy és az előző időszakban jelentkezettek között további 10 000 pengő segélyt osztott ki. Az ügyosztály 1945 márciusában 865 kivizsgálást, illetve környezettanulmányt végzett.'1 A közsegélyesek, illetve munkaképtelenek segélyezésére 1946 decemberében 5318 forintot osztottak ki. Emellett az UNKA ruhaszállítmány kiosztását is elvégezték a szociális ügyosztály tisztviselői.'2 A segélyezettek száma egyre növekedett, az ügyosztály 1947 tavaszán 446 közsegélyest tartott nyilván. Ezek havi járadékszerű segélyben részesültek 15-25 forintig . Támogatásban részesített az ügyosztály pillanatnyilag ínséges állapotba jutott egyéneket is. Természetbeni élelmezési segélyt a tél folyamán a közsegélyesek a népkonyhán kaptak, naponta egy tál ételt és 5 dkg kenyeret.'3 A Népjóléti miniszter 37 .578/1946 . (I. 1 .) számú körrendelete értelmében a szociális munka tervszerűbbé tétele érdekében 1946 . augusztus 1-jétől 1947 . július 31-ig terjedő egy évre minden törvényhatóságra vonatkozóan szociális munkatervet kellett készíteni. Ezt a város szociális felügyelője a polgármesterrel egyetért ően elkészítette és azt a Szociálpolitikai Tanács el is fogadta. A munkatervben különböző szociális intézmények létesítése és támogatása mellett nagy súllyal szerepelt a szegénygondozás kérdése. A nyílt szegénygondozás keretében a munkaképtelen és elaggott szegények támogatására a város költségvetésében 240 000 forintot irányoztak elő. Téli étkeztetési akciót kívántak szervezni a munkaképtelenek és csök66 67 68 69 70 71 72 ?3

Hajdú-Bihar és Debrecen munkásmozgalmának története . . . HBML. XXI. 501;c. 2. - 599/1946 . Uo . : 3. - 656/1949 ., 914/1946 ., uo . : 2. - 620/1946 . Hajdú-Bihar és Debrecen munkásmozgalmának története . . . HBML. XXI. 505/1. 1 . - 22/1944., 1944 . december 5. Uo. : 205/1945 ., 1945 . április 13 . Uo . : 2. 7/2/1947 ., 1947 . január 4. Uo . : 2. 7/7/70]1947 ., 1947 . március 8.

m. 405-406, old. m. 431-432. old.

kent munkaképességfi felnőttek számára. Rulzá~zati kiadásokra anintegy 90 000 forint keretet tartalmazott a tervezet . Új, korszerű szegényügyi szabályrendelet megalkotását helyezték kilátásba.'4 A szegénysegélyezés folyamatos, mint a szociális ügyosztály jelentései mutatják . Káldor Elza osztályvezető azt jelenti, hogy 1948 decemberében a munkaképtelen szegények pénzbeli segélyezésére 673 esetben 11 000 forintot használtak fel.'S Ugyanilyen összegrő l tesz jelentést 1949 . november hónapra vonatkozóan Csendes Jánosné osztályvezet ő.'s Dr. B. Major Pál szociális felügyel ő 1950 . február 14-én a Közigazgatási Bizottsághoz intézett jelentésében az áll, hogy a szociális ügyosztály 646 fő részére összesen 9710 forint egyszeri segélyt osztott szét ." A Népjóléti miniszter részére Vadászi Sándor szociális felügyelő 1946 . február 14-én felterjesztette azoknak a debreceni egyesületeknek az adatait, amelyek szociális munkát végeztek. Ezek : Országos Gyermekvédelmi Egyesület, Országos Református Szeretetszövetség Debreceni csoportja, Magyar Vöröskereszt Debreceni Fiókja, Országos Egészségvédelmi Szövetség Debrecen thj. város Fiókszövetsége, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, Debreceni Jótékony Nőegylet, MADISZ, Nemzeti Segély Keletmagyarországi titkársága .'$ Sajnos az intézményes szegénygondozás ellenére elszaporodott az utcai koldusok száma. Sokakat a könnyű kereseti lehetőség csábított és a megszerzett pénzt rendszerint szeszes italra költötték. Voltak szegényházi ápoltak, akik heti kimenőjük idején koldultak. A koldulást rendészeti úton meg kell tiltani - javasolta Matkó Imre tanácsnok 1948 nyarán. Jelenleg a szegények segélyezése a város háztartásának terhére történik. Matkó szerint a segélyezéshez a város társadalmának is hozzá kell járulni, Társadalmi Segítő Akciót kell szervezni.'9 A kolduskérdés szomorú aktualitás marad továbbra is. Káldor Elza osztályvezető 1949 . április 6-án azt jelenti, hogy felnőtt koldusok ellenőrzésekor 33 egyént állítottak elő, akik közül jelenleg 17 egyén lakik szociális otthonban.$° Az egész korszak nyomasztó problémája volt a munkanélküliség . Már 1945 . március 1-jétől az átmeneti konjunktúra után elbocsátásokra került sor a Kiss Testvérek Bőrgyárban, majd szeptembertől a Dohánygyárban is.e' A létszámcsökkentések 1946 őszétől váltak rendszeressé . A Vagongyárban 1946 szeptemberében és októberében több mint 470 főnek szűnt meg a munkaviszonya . A hozzávet őleges becslések szerint 1947-ben Debrecenben az ipari munkásság közel 1/3-a várt munkaalkalomra .e2 A Néplap 1947 . július 5-én beszámolt arról, hogy a megyei munkanélküliek problémája országos ügy lett . Sikerült a Gazdasági Főtanácstól és a minisztériumoktól bizonyos összegeket szerezni a közmunkák folyamatos biztosítására. Növelték a közmunka alapot társadalmi gyűjtésekkel is. 8a 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83

Uo . : 7/406/1946 ., 1946 . november 25 . Uo . : 3. 7/2/1948 .; 1949. január 4 . Uo. : 3214/14/1948 ., 1949. november 24 . HBML . XXI. 110/ b. 2. - (3200) HBML. XXÍ. 505/1. 2, - 13 ;17/1946 ., 1946, február 14 . Uo . : 3. - 7/48/1948., 1948. június 10 . Uo . : 7/182/1949 ., 1949 . április 6. Debrecen iparának' története . . . i. m. 250 . old. Uo . : 268. old. Hajdtii-Bihar és Debrecen munkásmozgalmának története . . . i. m. 451-452, old.

120

Debrecen város tanácsa is számolt a munkanélküliek számának gyarapodásával, ezért 1946 . január 5-én elrendelte a munkanélküliek kataszterének elkészítését, együttműködve a közmunka hivatallal és a szakszervezetekkel. A munkanélküliek foglalkoztatására különböző munkaalkalmakat jelölt ki. Ilyenek voltak a fakitermelés, térrendezés, egyengetés, romépületek elbontása és a sérült tetőzetek helyreállítási munkálatai . A Szakszervezeti Tanács felmérései szerint 1947 elején 81 125 munkanélkülit tartottak nyilván.84 Április 16-án 300 közmunkás elbocsátása miatt robbant ki spontán tüntetés . Május 30-án újabb nagy tüntetés volt, mert miniszteri utasításra leállították Debrecenben a közmunkákat . Ekkor újabb jelentős összegeket kapott a város közmunkákra . A szeptember 11-i közmunka értekezleten annak lehetősége körvonalazódott, hogy állami támogatás hiányában leállítják a közmunkákat. Ezt jórészt sikérült elkerülni, mert a városi közgyűlés határozatára megkezdődött a korábban jóváhagyott 100 munkáslakás építése.85 Október folyamán a MAV is intézkedett, hogy 250 elbocsátott közmunkás is újra munkába állhasson.$° A kormány országos gyűjtési akciót is elrendelt. 1947 . november 17-én Debrecenben is megalakult az a bizottság, amely a válságos helyzetbe került családokat a társadalom adakozásából segítette . Ez azonban csak átmenetileg enyhített a gondokon . Eredményeket hozott 1948 őszén a kisbérletek kiosztása, s ez már a mezőgazdasági munkanélküliség felszámolását részben megoldotta . Az ipari munkanélkülieket pedig a Dohánygyárban és a Dohánybeváltóban megindult őszi szezonmunkáknál foglalkoztatták.8' A 12 400j1948 . Korm . s z. rendelettel megalakult Országos Munkaerő-gazdálkodási Hivatal átvette a korábban mű ködő összes szakmai és szakmaközi munkaközvetítő hivatal funkcióját . Ennek kirendeltségei 1949 első felében a városokban is megalakultak . Ezek végezték a munkaerő-közvetítést .8$ A debreceni kirendeltség vezetője 1950 . június havi tevékenységükről már azt jelentette, hogy a közvetítésük az előző havival szemben 31-32%-os emelkedést mutat.$° Az újjáépítés eredményeként több ipari létesítménnyel gyarapodott a város. Valójában ez . tette lehetővé, hogy a munkanélküliség fokozatosan csökkent.9° jelentett a város szociálpolitikája számára a hazaKomoly feladatot térő hadifoglyok ügye. A Néplap 1945 . augusztus 28-án örömmel üdvözölte a hadifoglyok első csoportjának hazatérését.°' Természetesen szervezési kérdések is adódtak a hadifogoly-szolgálat intézésében, nem is kismértékben. Kőváry Marcell vezérőrnagy a debreceni 6 . honvéd kerületi parancsnokságról átiratot intézett a Magyar Vöröskereszt debreceni szervezetéhez 1946 . január 27-én. Ennek tartalma az volt, hogy a Hadifogoly Fogadó Szolgálatot átadja a Vöröskereszt szervezetének.°2 A Magyar Népjóléti mi84 Mervó Z.-né Az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatal . . , i. m. 142-143. old. 85 Debrecen iparának története . . . i. m. 281 . old. 86 HBML . XXI. 505j1 . 2. - 7;'334., 1947 . november 3. 87 Mervó Z.-né Az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatal . . , i. m. 145 . old. 88 Uo . : 148. old. 89 HBML. XXIV. 676. 2. - 839j1950 ., 1950 . július 4. 90 Debrecen iparának története . . . i. m. 280-281. old. 91 Válogatott dokumentumok Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának' felszabadulás utáni történetéb ől 144-1945 . (Szerk . : Fehér András-Tokody Gyul¢) Db . 1980 . 371 . old. 92 HBML . XXI. 101/b. 7. cs. 36-1946. sz., 1946 . január 27 .

niszter azonban hamarosan 126 562/1946 . IV-I . számú rendeletével a had fagoly-szolgálatot a Magyar Vöröskereszt hatásköréb ől a Szociális Szakszolgálat hatáskörébe utalta . Dr. Parády Jenő miniszteri osztályf őnök vezetésével július 22-2$-án tárcaközi bizottság járt Debrecenben, hogy megfelelő hadifogoly átvevő állomás kiépítését vizsgálják meg. Erre a célra a továbbiakban a Pavillon laktanya 5 épülete szolgált . Az egészségügyi szolgálatot a tisztifőorvosi hivatal, a fertőtlenítő intézet, a városi orvosi kar és a kórházak együttesen látták e1.93 A debreceni hadifogoly átvevő tábor munkáját a Szociális Szakszolgálat tagjai irányították Dr. Vadászi Sándor szociális felügyelő vezetésével.9y A szociális ügyosztály segélyezte is többször a hazatérő hadifoglyokat. 1947 . december 1-jén pl. 172 keletről visszatért hadifogolynak összesen 13 200 forintot fizetett ki gyorssegélyként.9' Dr. Benedek Jenő miniszteri osztályf őnök az Országos Hadigondozó Hivatal elnöke Debrecen tisztifőorvosának 1949 . március 9-én azt írja, hogy a hadifoglyok tömeges hazaérkezése befejeződött és a jövőben már csak kisebb csoportok hazatérésével lehet számolni. Hangsúlyozza, hogy az általános orvosi vizsgálatot, fertő tlenítést, hadifogoly-igazolvánnyal és orvosi vizsgálati lappal való ellátást ezekben az esetekben is körültekintően el kell végezni.96 Dr. B. Major Pál szociális felügyelő 1950 . május 14-én 178 volt hadifogoly otthonába való visszatérését jelenti. Azt írja, hogy  a visszamaradottak ellátása zavartalanul folyik" .s' Szegényházak A városi szegényházról a debreceni városi orvos 1945. augusztus 31-én jelentést készít . Eszerint az intézményben 208 személyt ápolnak, meghalt 6, a klinikán van 2.~ 1946 . február 13-án egy jelentés készült a szegényház helyzetéről, amely megállapította, hogy az ellátás tűrhető, de a legnagyobb baj a ruházat és a fűtőanyag hiánya . Sürgős lenne továbbá házipatika létesítése.99 Szendrey Sándor h. polgármester vezetésével 1946 . július 12-én egy bizottság száll ki a szegényház felülvizsgálatára . Szekerka Béla gondnok előadja, hogy az elért eredményt saját maga és egyes ápoltak túlóráztatásával tudta elérni . Ezért pénzügyi támogatást kér, amit megígérnek.'°° A szociális ügyosztály 1947 . évi költségvetéséből tudjuk meg, hogy mi lett a református szegényház, az Ispotály és a római katholikus szegényház sorsa. A költségvetésben ugyanis az áll, hogy a nevezett intézmények részére az elmúlt években beállított összeg előirányzására nincs szükség, tekintettel arra, hogy ezek az intézmények a háborús események során megsemmisültek. A költségvetés a hajléktalanok menhelyének támogatására még 10 000 peng őt irányoz elő.'°' Debrecenben még a Joint tartott fenn egy aggok men93 Válogatott dokumentumok . . , i. m. 124. old. 94 HBML. XXI. 110/a. 1. - 23/1947., 1947. május 30. 95 HBML. XXI. 505/1. 2. - 7/365., 1947 december 1. 96 HBML. XXI. 507/a. 6. - 709/1949., 1949, március 8. 97 HBML. XXI. 110/b. 2. - 3200/1-4 ., 1950. május 14. 98 HBML. XXI. 507/x. 3. Statisztikai jelentések. 1945 . 99 HBML . XXI. 505/1 2. - 8/1946 ., 1946, február 13. 100 Uo. : 8/154/1946., 1946. július 12. 101 Uo. : 7/297/1946., 1946. augusztus 10.

12 2

házát, továbbá a Vöröskereszt helyi szervezetének volt még egy szeretetháza a Vágóhíd utca 1. sz. alatt. Az előbbiben 30 személy, az utóbbiban 24 id ős asszony kapott gondozást.í oz A különböz ő szociális intézmények közül említendő a szegényház mellett 1 szeretetotthon, 3 gyermekotthon, 8 napköziotthon, 2 bölcsőde, 1 anyaés csecsemőotthon . Működik még ekkor a Jótékony Nő egylet árvaháza és a Szeretét Szövetség fiú árvaháza. Ezék az inté~ények ügyviteli szempontból nagyrészt a Szociális Ügyosztályhoz tartoztak, amely azonban 1950-ben megszűnt. Következésképpen a fenti szociális intézmények más irányítás alá kerültek és egy új korszak szociálpolitikai koncepciójába kellett illeszkedniük. íoa SOCIAL POLITICS IN THE TOWN OF DEBRECEN IN 1945-1950 Zoltán L. Major In the middle of our century research in social polLtics alredy proíiuced significant results at the international level . Ln the time of the peripety the amount of scientific literature was increasing also is Hungary . Beginning with the second half of the last century the direction of the town was engaged more and more intensively in social political questions . From the 1940ies up to its cessation in 1950 the social department tried to solve a multifald social political problem . The situation in the post-war period, war allowances, housing and health conditions were manifested in thousands of difficulties . The situation concerning the system of detached farms especially important . The study me ions the problem of hospitals and health conditions in the industry, alsó touching on the questions of public supply, poor-relief and unemployment . A special task for the town ~of Debrecen was to supply the returning prisoners of the war . Finally, the author also mentilans the institutions. of district-visiting and of social carehouses.

Coltuanaxan nonumuka deópeiSexa e nepuod me~rcdy 1945-SO zodaJnu 3onbTaH JIacno MaHOp HaYnnaa c cepepl}Hbí Haíuero sexa HccneposaHHe coí{Hanbxo» nonHTHxn H B McNCpyHapOpHOM M ű CIllTaÓO pOCTHCJIO 3Ha'iHTeJIbHbIX pe3yJIbTŰ TOB . B nOBOpOTHblF1 nepHOp B HCTOp1117 BeprpHll TONCe 3aMe9aeTCfi nOBBJIeH11e Cnell,naJIbHON JIIíTepaTypbl Ha 3Ty TCMy. B jjeópel>,eHe - Ha4HHáA CO BTOPOF1 HOJIOBITFibI npOIIIII01'O BeI;HanhHblx sonpocoB . ColylianhIILlü o~rpen, HavHHasI c COpOKOBbIX rOpOB p0 IIpeICpalijeHllN ero peATCJIbHOCT11 s 1950 r., cTapanca peIllFíTb OrpOMHOC YHCJIO pa3JIlI~IHbIX COI(FiaJIbH61X IIpOÓJIeM . OCO ŐeHHO TSI>ICelIbIM 6bIlI0 nO110NCeH1íe s nocnesoe}IHbI}í nepnop : paspyxa, opraHHSaq}1A noMOIu1í nocTpapaBtIIHM, npoóneMbl xcHnbB, 3ppaBOOXjJa}FeHI}SI nOjjHSIJI1í TbICA4H TpypHbIX BOnpOCOB . CaM041 HaCy[IjF{041 Gblna npOÓJIeMBTNKa XYTOpOB . CTaTbx 3aHHMaeTCft BOnpOC ŰMH ÓOJIbHHLj, 3ppaBOOXpa}ieHHA }Ia npOH3BOj.~CTBe, 3aTparHBaeT BOnpOCbI OÓIl(eCTBCHHOI'O CHaÓNCeH19A, ROMO[L~H ÓepHbIM H npOÓAeMbI óespaóoTlíl>,bl . OcoóoH sapaYeH ropopa sIBHnocb oxasaHlle noMOIuií BepItyBFnHMCSi Hs nnena cónpaTaM . HaxoHeIA peYb HpeT o pexTenbxocTH yYpe>xpeHHH pnsl noneveH~a óepHOTbí H poMax p1IH npecTapenblx .

102 Uo . : 3 . - 7/93JI948., 1948 . március 25. 103 Uo . : 7/30/1949 ., 1949, január 15 ., 7/101/1949 ., 1949 . február 15 .

12 3