DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK
CIVIL STRATÉGIÁJA [AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSE A CIVIL SZERVEZETEKKEL]
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................ 2 A civil stratégia célja, feladata .................................................................................................. 3 A civil stratégia hatálya ............................................................................................................. 5 Fogalmak meghatározása ......................................................................................................... 6 A civil szektor helyzete, jelentősége .......................................................................................... 7 Együttműködés .......................................................................................................................... 8 Kommunikációs csatornák ...................................................................................................... 12 A civil szervezetek és közösségek támogatása ......................................................................... 14 VII.1. A támogatások formája .......................................................................................................14 VII.2. A támogatások odaítélésének és igénybevételének szabályai ...........................................16
Összegzés .................................................................................................................................. 17
A civil stratégia célja, feladata A Civil Stratégia célja az önkormányzat civil szervezetekkel való kapcsolattartása, és az együttműködés körülményeinek a meghatározása. Debrecenben a kapcsolatok jellemzője a kölcsönösség. Az egyoldalú támogatás helyett a sokszínű együttműködés feltételeit teremti meg az önkormányzat.
Együttműködés általában a helyi közösség érdekében történik, közvetlenül vagy közvetve úgy, hogy az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását, de a civil szervezetek autonómiáját, önállóságát az nem veszélyeztetheti.
A stratégia feladata, hogy olyan (szervezeti, program, információs, kommunikációs, stb.) automatizmusokat indítson el, amelyek – a rendszeres és hatékony kapcsolat fontos feltételeként – nem teszik szükségessé évről-évre, ciklusról-ciklusra a stratégia, az együttműködés teljes átgondolását, megváltoztatását. Önfejlődésnek ad teret, fejlesztéseket ösztönöz. Szakmaiság, átláthatóság, megbízhatóság. Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatai, szolgáltatásai ezeket a szempontokat nem nélkülözhetik. Az önkormányzat akkor adhat át részben vagy egészben szolgáltatási feladatot, ha ezeket a szempontokat képes érvényesíteni.
A civil stratégia nem tekinti célcsoportjának az egyház, párt, lakásszövetkezet, szakszervezet, kamara, biztosító pénztár, víziközmű-társulások, hegyközségek, stb. szervezeteket. Alapvető célcsoportjai: egyesületek, alapítványok és ezek szövetségei.
Meg kell jegyeznünk ugyanakkor, hogy a nem bejegyzett szervezetek (klubok, műhelyek, asztaltársaságok, baráti körök, diákönkormányzatok, stb.) is fontos, értékteremtő szerepet tölthetnek be a helyi közéletben. A közalapítványok szintén jelentős partnerei lehetnek önkormányzatunknak, éppen a közérdekű tevékenységük miatt.
3
A civil stratégia hatálya A
civil
stratégiában
foglaltak
kiterjednek
Debrecen
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzatának képviselő-testülete döntéshozatalára, a polgármesteri hivatal tevékenységére,
az
önkormányzat
által
fenntartott
intézményekre,
gazdasági
társaságokra, valamint a civil társadalom azon szervezeteire, amelyek Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatával együttműködésre lépnek.
A civil stratégiában foglaltak nem vonatkoznak az önkormányzat egyházakkal, pártokkal, lakásszövetkezetekkel,
szakszervezetekkel,
kamarákkal,
biztosító
víziközmű-társulásokkal, stb. fenntartott kapcsolataira.
A civil stratégia időbeni hatálya a stratégia felülvizsgálatáig terjed ki.
4
pénztárakkal,
Fogalmak meghatározása a. civil szervezet: szervezetében és működésében is pártoktól független, önálló jogi személyiséggel rendelkező, az önkéntesség elve alapján szerveződő autonóm és szuverén formáció, amely az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény előírásai szerint bíróságon bejegyzett szervezet (egyesületek és alapítványok),
b. helyi civil szervezet: az a). pontban leírtakkal azonos jellemzőkkel rendelkező, a bírósági nyilvántartásba vétel szerint debreceni székhellyel működő szervezet,
c. nonprofit szervezet: egyesület, alapítvány, közalapítvány,
d. nem kormányzati (NGO) szervezet: az a magánszervezet, amely az állami és piaci szektor között tevékenykedő nonprofit szervezet,
e. közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet: mindazon bejegyzett egyesület, alapítvány és közalapítvány, amelyet a bíróság közhasznú nyilvántartásba vett,
f. civil közösség: a debreceni polgárok által létrehozott és működtetett, más szervezetektől, pártoktól és intézményektől függetlenül működő, jogi személyiséggel nem rendelkező közösség,
g. a civil szervezetek hálózata: a civil szervezetek által, szabad elhatározásból létrehozott, munkakapcsolaton alapuló együttműködési fórum.
5
A civil szektor helyzete, jelentősége Önmagában statisztikai számadatokról alapvető következtetéseket tudunk levonni a szektor helyzetéről. Mégsem olyan egyértelmű a civil szervezetek számának a meghatározása, az alábbiak miatt: 1. A nem egységes fogalom (civil, nonprofit, közhasznú, stb.) 2. A bírósági bejegyzések -
a változást, megszűnést nem tartalmazzák,
-
nincs még számítógépes nyilvántartás a legtöbb helyen,
-
nem kapunk információt a nem bejegyzett szervezetekről
3. A KSH adatok azokat a szervezeteket tartalmazzák, akik teljesítik adatszolgáltatási kötelezettségüket. A helyi önkormányzatok jegyzőinek felkeresésével és különböző statisztikai módszerek alkalmazásával válnak korrektebbé ezek az adatok. 4. Az önkormányzat adatbázisa azokat a szervezeteket tartalmazza, akik valamilyen formában kapcsolatba kerültek az önkormányzattal (támogatási kérelem, konkrét szakmai
program
közös
megvalósítása,
kedvezményes
ingatlan
bérlése,
közművelődési ellátási szerződés létesítése stb.).
Minden, magát képviseltető városban létezik már a települési civil szervezetek valamekkora körét érintő civil alap, amelyből pályázati úton nyerhető el támogatás. A kommunikációs csatornák közül a civilek számára minden település biztosít hozzáférést a helyi nyomtatott médiában, illetve önkormányzati portálon (például Debrecenben), valamint a városi televízióban történő megjelenéshez (Miskolc, Székesfehérvár és a Budapest XVIII. kerület önálló kötetben is megjelentette a civil adatbázis tartalmát). Civil házat is egyre több helyen alakítanak ki, kiemelendő Miskolc és Nyíregyháza megoldása.
A megyei jogú városok egy része saját rendszere kiépítéséhez segítséget kapott a civil szolgáltató központoktól, de az általános helyzet inkább az, hogy minden központi segítség nélkül, önkormányzati kútfőből és forrásokból épültek ki és működnek e rendszerek.
6
A civil szervezetek társadalmi-gazdasági legitimációjának alapfeltétele a gazdasági önállóság és függetlenség megteremtése, a szerződéses partneri viszonyon alapuló együttműködés az önkormányzatokkal és a kölcsönös érdekek egyeztetése a piaci szektorral, valamint a felelősség megosztása a három szektor között a helyi közösségben élők érdekében. A non-profit szervezetek integrációjának alapfeltétele, hogy a helyi társadalomban valamilyen funkcionális szerepet képesek legyenek betölteni. A szolgáltató típusú szervezetek továbbélése is függ ettől.
Együttműködés A civil szektor fontosságát összességében az adja, hogy terepet biztosít az állampolgári öntevékenység számára, hozzájárul a demokrácia fejlődéséhez, és ugyanakkor a szolgáltatások területén alternatívát kínál a piaci és az állami szektorral szemben. Az egyes ágazati törvények (közoktatási, kulturális, gyermekvédelmi, sport, stb.) lehetővé tették, sőt ösztönzik a civil szervezetek bekapcsolódását a közellátásba.
A civil szektor léte nagyban függ az önkormányzattól (anyagi forrásra, információra, infrastruktúrára és egyéb működési feltételekre számít).
Az önkormányzat, valamint intézményei a kölcsönösség és a partnerség szellemében, a lehető legszélesebb körben együttműködnek a civil szervezetekkel közös érdekeik érvényesítéséért.
Az együttműködés kialakítását épp úgy kezdeményezhetik a civil szervezetek, mint az önkormányzat és intézményei. Az önkormányzatnak minden esetben gondoskodnia kell arról, hogy a civil szervezetek kezdeményezéseivel érdemben foglalkozzanak az illetékesek.
Önkormányzatunk
partnerségre
törekszik
a
civil
szervezetekkel.
A
partneri
együttműködés alapfeltétele a folyamatos, rendszeres és hatékony kommunikáció, mely mindkét félnek az elemi felelőssége:
7
csak egy nyitott, szolgáltató típusú önkormányzati igazgatás képes hatékonyan kommunikálni a civil szervezetekkel, és
csak egy jól strukturált - azaz egymással is kapcsolatot tartó, érdektörekvéseiket egymás közt is egyeztető civil szervezetekből álló - “non-profit” szféra képes társadalmi kontrollt gyakorolni, és tud valódi, hatékony partnere lenni az önkormányzatnak.
8
Az
eddigi
intézményfenntartó
önkormányzatok
átalakulnak
feladatellátó
önkormányzatokká, amelyek polgáraik igényeinek kielégítését nem intézmények fenntartásával, hanem a feladat minél olcsóbb és hatékonyabb elláttatásával kívánják megoldani. Ebben a feladatellátásban a civil szektornak egyértelmű helye van.
A civilek feladata elsődlegesen, hogy tudatosítsák: a megtakarítás nem a fajlagos költségekben jelentkezik, hanem a szolgáltatás-vásárlás és az intézmény-fenntartás közötti különbségben rejlik.
A civil szektor a legjobbnak az olyan feladatok megoldásában tűnik, amelyek:
egyáltalán nem vagy csak kevés profitot hoznak;
együttérzést és elkötelezettséget követelnek más emberek iránt;
nagy bizalmat igényelnek a fogyasztók vagy az ügyfelek részéről;
önkéntes munkavégzést kívánnak;
felelősségteljes, személyes figyelmet követelnek (mint például a napközi ellátási-, a tanácsadói feladatok, valamint a fogyatékos vagy beteg emberek számára nyújtott szolgáltatások).
A közfeladatok ellátását az önkormányzat végezheti közvetlenül, önállóan, vagy közvetve, feladatátadással. A feladatellátás bármely formáját is választja az önkormányzat, annak egyformán lesznek előnyei és hátrányai.
A közfeladat-ellátás civil kiszerződés útján történő megvalósulását erősíti, hogy néhány jelentős, az önkormányzatok feladatait meghatározó törvény (szociális igazgatásról, közművelődésről szóló, gyermekvédelmi törvény) kifejezetten ajánlja a szerződéses feladat-ellátást. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény pedig nem csak a civil szférát szabályozza, hanem az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek együttműködésének lehetőségét is. A törvény által bevezetett szerződési “kényszer” felgyorsíthatja a konkrét feladatra kötött szerződések elszaporodását.
9
A sokszínű szerződéskötés feltétele, hogy ne konkurenciákat éljenek meg a partnerek, hanem szövetséget kössenek.
Az újonnan kialakítandó intézmények és szolgáltatások, különösen a kötelező feladatként létrehozandók esetében az önkormányzat vállalja, hogy minden esetben részletesen megvizsgálja a civil együttműködés lehetőségét és feltételrendszerét. Ennek keretében felméri, hogy az adott szolgáltatás ellátása a jogszabályi feltételeknek és a szakmai elvárásoknak megfelelően ellátható-e civil szervezetek által is a városban. Amennyiben a feltételeknek
megfelelően
és
az
önkormányzati
intézményrendszerben
való
működtetéshez képest költséghatékonyabb megoldást kínál a civil szervezeti keret, úgy minden akadályt el kell hárítani a szerződéses együttműködés kialakítása elől.
Az önkormányzat a testvérvárosi kapcsolatai keretén belül támogatja a civil szervezetek külkapcsolatát.
A közgyűlés a tartósan kiemelkedő tevékenységet folytató civil szervezetek és személyek számára elismerő díjat alapít.
Az önkormányzat, ahogyan a civil szervezetek között, úgy együttműködő partnerei között sem tesz különbséget ideológiai, világnézeti, nemzetiségi vagy felekezeti alapon. Nem kíván „érdemes és kevésbé érdemes” kategóriákat felállítani bármely ismérvek alapján. Ezért az együttműködésben nincsenek és nem lehetnek „kiemelt partnerei”.
10
Kommunikációs csatornák Az önkormányzat a kétirányú, nyitott kommunikáció kiépítésében érdekelt. Minden, a debreceni polgárok érdekeinek érvényesítéséért aktívan cselekvő szervezet és közösség számára a folyamatos párbeszéd lehetőségét kínálja. Ahogyan az együttműködésben sem, úgy a kommunikációban sincsenek kivételezett helyzetűek, egyedül a szervezetek aktivitásán múlik a párbeszéd intenzitása és mélysége.
Az önkormányzat és a szervezetek közötti kölcsönös kommunikáció formái az alábbiak:
az önkormányzati képviselők és a civil szervezetek, közösségek párbeszéde,
az önkormányzati tisztségviselők és a civil szervezetek, közösségek közötti párbeszéd,
az önkormányzat hivatalának a területért felelős munkatársa és a civil szervezetek, közösségek közötti párbeszéd,
a civil szervezetek vagy az önkormányzat által kezdeményezett nyilvános fórumok.
Az önkormányzat lehetőséget biztosít a civil szervezeteket érintő hírek, információk városi honlapon történő megjelenésére.
Annak érdekében, hogy az együttműködés és a kommunikáció megfelelő hatékonysággal folyhasson, az önkormányzat hivatala civil referenst alkalmaz. A referens kiemelt fontosságú feladata az önkormányzat és a civil szervezetek közötti kapcsolat és együttműködés
adminisztrációs-dokumentációs
hátterének,
a
kommunikáció
folyamatosságának, az információk hitelességének és naprakészségének biztosítása.
A civil referens segíti a civil szervezeteket abban, hogy javaslataik, kérdéseik, kéréseik a megfelelő formában és a megfelelő helyre eljussanak. A civil referens szorosan együttműködik a civil irodai szolgáltatást ellátó szervezettel.
11
A civil szervezetek és közösségek támogatása Az önkormányzatnak jelentős szerepet kell vállalnia a civil szervezetek támogatásában. Elsősorban a helyi civil szervezetek számára kell nyújtani mindazon támogatásokat, amelyekkel saját működésüket, illetve a debreceni polgárok számára nyújtott szolgáltatásaikat fenntarthatják. A nem helyi szervezetek számára abban az esetben lehet támogatást nyújtani, ha a felkínált programjuk, szolgáltatásuk hiánypótlónak minősül Debrecenben.
Az önkormányzatnak az is feladata, hogy ösztönözze a civil szervezetek létrejöttét, a közösségek formalizálódását. Ezért a civil közösségeknek – elismerve az ilyen típusú szerveződések hasznosságát is – pályázati úton közvetlen pénzügyi támogatást nyújt, együttműködést szolgáló programokat támogat pénzügyi és tárgyi feltételekkel.
Az önkormányzat az általa létrehozott közalapítványokon keresztül is nyújt támogatást a bejegyzett
civil
szervezeteknek,
valamint
a
nem
bejegyzett
debreceni
civil
közösségeknek. VII.1. A támogatások formája Annak érdekében, hogy az önkormányzat a rendelkezésére álló erőforrásokat a lehető leghatékonyabban fordítsa a civil szervezetek és közösségek támogatására, többféle támogatási formát alkalmaz. Pénzügyi támogatások Az önkormányzat költségvetésében minden évben elkülöníti a civil szervezetek közvetlen pénzügyi támogatását szolgáló keretet. A közvetlen támogatást szolgáló alap mellett a nagy ágazati támogatási alapokból is részesülnek a civil szervezetek – alapvetően programfinanszírozás keretében – támogatásban. Ennek összege meghaladhatja a civil alap összegét. (Debrecenben 2010-ben a civil, a kulturális és az ifjúságpolitikai alap átmenetileg felfüggesztésre került.)
12
Jelentős anyagi támogatásban részesülnek azok a civil szervezetek, amelyek önkormányzati feladatellátás érdekében szerződéses keretek között nyernek el támogatást a közművelődési és a szociális feladatellátás érdekében.
Szolgáltatások Az önkormányzat folyamatosan gondoskodik a „civil irodai” jellegű szolgáltatások biztosításáról. Az igénybe vehető szolgáltatások a következők: információ és tanácsadás, irodai infrastruktúra igénybevétele, módszertani segítségnyújtás. A szolgáltatások magas színvonalon történő biztosítása érdekében Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködik a civil irodával.
Természetbeni juttatások Az önkormányzat a civil szervezetek és közösségek támogatásába bevonja mindazon tárgyi eszközeit, amelyek a polgármesteri hivatalban, illetve az önkormányzati intézményekben nélkülözhetővé váltak. Ezeket az eszközöket az önkormányzat pályázat útján ingyenes használatba adja vagy odaajándékozza, melyről a városi honlapon ad tájékoztatást. Az önkormányzat és a helyi nonprofit szervezetek együttműködésének egyik legnépszerűbb formája az önkormányzati, vagy a vagyonkezelő gazdasági társaság tulajdonában lévő ingatlanok árverés nélküli bérbeadása kedvezményes bérleti díj ellenében. Ez az együttműködés nemcsak a civil szervezetek számára hasznos, hiszen a bérlők gondoskodnak az ingatlan felújításáról, állagmegóvásáról, nem egyszer jelentős összegeket költve az ingatlanokra.
Együttműködés konkrét programok megvalósításában a partnerség jegyében
Ez a forma egyre népszerűbb mindkét fél részéről, szép példák vannak eseti és folyamatos együttműködésre. Kiemelendő a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, mely több városban működik és településenként állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetet tömörít. A szervezet hatékonyan koordinálja a városban folyó prevenciós, terápiás és rehabilitációs tevékenységeket. 13
Debreceni
példaként
érdemes
megemlíteni
egy
hasonlóan
eredményes
együttműködést a gyermeknap és advent időszakában a civil szervezetek és az önkormányzat között. Ezen alkalmakkor jelentős számú civil szervezet az önkormányzati intézményekkel közösen szervez városrészi családi programokat. VII.2. A támogatások odaítélésének és igénybevételének szabályai A civil szervezetekkel folytatott egyeztetés mellett ki kell alakítani a támogatások típusonkénti szabályozását (pénzügyi, szolgáltatási és természetbeni biztosítása). A támogatások odaítélésének és igénybevételének alapfeltételei azonosak minden támogatási típusnál, melyek a következők.
az odaítélt támogatás tényét és a támogatott szervezetek, közösségek kilétét hordozó
információk
közérdekű
adatok,
nyilvánosak,
ezért
ezeket
az
önkormányzat a helyi média útján nyilvánosságra hozza,
a költségvetésben a civil szervezetek közvetlen pénzügyi támogatására elkülönített keretet csak nyilvános pályázat útján lehet felosztani,
támogatás csak támogatási szerződés megkötésével adható, illetve vehető igénybe,
a támogatásokról azok felhasználását követően minden esetben szerződésben foglalt határidőre kell a támogatottnak szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást készítenie.
Statisztikai adatok mutatják, hogy a támogatások odaítélése és az elnyert támogatásokról szóló elszámolások rendszere a rendszerváltás óta jelentősen szigorodott, ennek ellenére jelentősen csökkent azon szervezetek száma, akik nem szabályosan pályáznak vagy nem tudnak az elnyert támogatásról elszámolni.
14
Összegzés Civil szervezetek nélkül nem lehet helyi demokráciáról beszélni. A debreceni civil szféra rendkívül sokszínű. A működő szervezetek jelentős része olyan sportegyesület, szabadidős szervezet, amely elsősorban a szabadidő hasznos eltöltését szolgálja, illetve szolgáltat a tagjai részére. Olyan típusú szolgáltató vagy szolgáltatni kívánó nonprofit szervezetek is működnek, amelyek az újonnan jelentkező társadalmi problémák megoldásában vesznek részt vagy szeretnének részt venni.
Gyakori jelenség még mindig, hogy az egyes szervezetek az önkormányzattól várják, hogy tartsa el őket. Ez ellentétes érdekeket hoz felszínre. Nem hasznosítható a “hozzáadott érték”, a civil kurázsi. Sérül a civil lét alapvető jellegzetessége, a függetlenség is, ha egyetlen jelentős támogató van. A függetlenség megőrzésének, az egyenrangú félként való fellépésnek legfőbb feltétele az erősség, anyagi, személyi, szervezeti, technikai, kapcsolati szempontból egyaránt. Csak szakmailag felkészült szervezet teremtheti meg a megerősödés feltételeit.
Önkormányzatunk érdeke, hogy minél több erős, jól működő szervezet legyen Debrecenben.
A
civil
szervezet
erősödését
szolgálja
vezetőinek
profizmusa,
önkénteseinek
elhivatottsága, a rendszeres képzés, kapcsolatépítés más civilekkel, és a médiával. Az elkövetkező időszak nagy kérdése, hogyan tud kapcsolatot építeni a vállalkozói szférával, és ebben milyen szerepet vállalhat az önkormányzat.
Az együttműködés fejlődése szempontjából meghatározóak lehetnek a helyi rendeletek, továbbá a képviselő-testület és a hivatal szintjén is a megfelelő kapcsolatok kialakítása. Fontos a további partnerek felkutatása, továbbá olyan automatizmusok kialakítása, amely nem teszi szükségessé a civil-önkormányzati együttműködés alapvető átalakítását négyévenként. 15
Ezért alkotta meg Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a civil szervezetekkel való együttműködésének irányelveit és készíti el civil stratégiáját.
16
