DEBRECEN FEJLESZTÉSI LEHETėSÉGEI 2007-2013 Kézikönyv az Európai Uniós támogatások felhasználásához
DEBRECEN FEJLESZTÉSI LEHETėSÉGEI 2007-2013
Kézikönyv az Európai Uniós támogatások felhasználásához
Lektorálta Dr. Kozma Gábor
ISBN 978-963-06-3997-2 Kiadja: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 4024 Debrecen Piac u. 20. Tel: (52) 511-554 FelelĘs kiadó: Kósa Lajos polgármester Nyomdai munkálatok: Kaméleon Dizájn Kft.
© Dancs László, Euro-Régió Ház Kht. Debrecen 2007
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés .........................................................................................................................................4 2. Az Európai Unió regionális (kohéziós) politikájáról dióhéjban.................................................5 2.1. A regionális politika célkitĦzései a 2007-2013-as idĘszakban .............................................5 2.2. A regionális politikát és tervezést meghatározó legfontosabb közösségi dokumentumok................................................................................................................................9 2.3. A regionális politikai eszközei ..............................................................................................10 2.4. A támogatások elosztásának menete, az Alapok kezelése .................................................12 3. A legfontosabb Debrecen városát is érintĘ hazai tervezési dokumentumok ..........................14 3.1. Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció ......14 3.2. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) ..................................................................14 3.2.1. Az ÚMFT célrendszere és prioritásai ..............................................................................14 3.2.2. Az ÚMFT végrehajtása, intézményrendszere...................................................................18 3.2.3. Az ÚMFT operatív programjai ........................................................................................22 3.3. Magyarország – Románia Határon Átnyúló EgyüttmĦködési Program 2007-2013.......22 3.4. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program ..................................24 4. DMJV legfontosabb tervezési dokumentumai...........................................................................25 5. DMJV Operatív Programja intézkedéseinek illeszkedése........................................................31 Mellékletek........................................................................................................................................36 1. melléklet: A kiadványban elĘforduló rövidítések magyarázata ...........................................36 2. melléklet: Fogalommagyarázat ................................................................................................37 3. melléklet: A NUTS rendszere Magyarországon 2007. novemberében .................................38 4. melléklet: A kézikönyvben felhasznált, honlapról letölthetĘ dokumentumok listája...............39
3
1. Bevezetés Az Európai Unió 2004-es bĘvítése során Magyarország is a Közösség teljes jogú tagjává vált, ezzel pedig új lehetĘségek egész sora nyílt meg hazánk elĘtt. Az EU a regionális politikának köszönhetĘen a közösségi költségvetés mintegy 40%-át fordítja az elmaradottabb térségek fejlesztésére és felzárkóztatására. Magyarországon már a 2004 és 2006 között rendelkezésre álló EU-s források is jelentĘs fejlesztéseket tettek lehetĘvé, viszont a 2007-2013-as idĘszak még több lehetĘséget rejt magában. Hazánknak ugyanis ez az elsĘ teljes 7 éves uniós pénzügyi idĘszaka, amelyben minden korábbinál jelentĘsebb fejlesztési források válnak elérhetĘvé a magyar pályázók számára. Az Európai Unió költségvetésébĘl hazánk ebben az idĘszakban a fejlesztési alapokon 1 keresztül csaknem 6000 milliárd forint támogatásra jogosult, amelyet további 15% nemzeti hozzájárulás egészít ki, tehát hét év alatt mintegy 7000 milliárd forintot lehet majd fejlesztésekre és beruházásokra fordítani. (Ezen felül 2007 és 2013 között a mezĘgazdasági termelés támogatására és a vidékfejlesztésre további mintegy 1000 milliárd forintot kap az ország.) Az igen jelentĘs mértékĦ EU-s támogatásokra jogosultak vagyunk ugyan, viszont azok lehívása nem automatikusan történik, hanem túlnyomórészt pályázatok útján. A sikeres pályázás elĘfeltétele, hogy a pályázati kiírások megjelenésekor a potenciális pályázók már olyan kész fejlesztési programokkal rendelkezzenek, amelyek illeszkednek az EU fejlesztési politikájához. Mindez folyamatos elĘkészítést igényel, amely akár több évig is eltarthat, hiszen a fejlesztési elképzelések széles körben történĘ egyeztetésén túl azokat részletesen kidolgozott megvalósíthatósági tanulmányokkal, szakértĘi dokumentumokkal, pénzügyi és idĘbeli ütemezéssel szükséges alátámasztani. A 2007-2013-as idĘszakra az Európai Unióban átalakultak a regionális politika szabályai is. Ehhez igazodva, illetve a bĘvülĘ forrásokkal együtt növekvĘ feladatok igényeinek megfelelve Magyarországon új intézményeket hoztak létre és új pályázati rendszert alakítottak ki. Ez az információs kiadvány azzal a céllal készült, hogy segítsen eligazodni ebben az új, sokak számára még ismeretlen és bonyolult rendszerben, dióhéjban vázolva az EU regionális politikájának legfontosabb jellemvonásait (2. fejezet), röviden bemutatva a vonatkozó és Debrecent is érintĘ legfontosabb hazai fejlesztési dokumentumokat kiemelten koncentrálva az Új Magyarország Fejlesztési Tervre (3. fejezet). Emellett természetesen bemutatásra kerülnek Debrecen városának meghatározó fejlesztési és tervezési dokumentumai is (4. fejezet), illetve a 2007-2013-as pénzügyi idĘszakhoz kapcsolódóan Debrecen Megyei Jogú Város Operatív Programja intézkedéseire igényelhetĘ közösségi források feltérképezésére is sor került az ágazati, regionális, határmenti, valamint vidékfejlesztési operatív programok kapcsolódó intézkedéseinek alapján (5. fejezet). A kiadványban az Európai Unió és Magyarország regionális politikáját érintĘ dokumentumok címei, a kapcsolódó intézményhálózat egyes elemeinek nevei, illetve néhány egyéb kifejezés a könnyebb áttekinthetĘség érdekében több helyen csak betĦszóként szerepel. A használt rövidítések jegyzéke (1. melléklet), valamint a hazai és az EU-s fejlesztéspolitikával kapcsolatos legfontosabb fogalmak magyarázata (2. melléklet) a dokumentum végén megtalálható. A kézikönyvben csak röviden érintett legfontosabb tervezési és fejlesztési dokumentumok teljes verziói elektronikus formában felkerülnek majd a város honlapjára letölthetĘ formában (www.debrecen.hu). A vonatkozó dokumentumok honlapról letölthetĘ listáját a kiadvány 4.számú melléklete tartalmazza.
1 Az EU regionális politikája kapcsán fejlesztési alapok alatt az ún. „strukturális alapokat” és a Kohéziós Alapot értjük, amelyekrĘl részletesebb tájékoztatót a 2.3. fejezet tartalmaz.
4
2. Az Európai Unió regionális (kohéziós) politikájáról dióhéjban 2.1. A regionális politika célkitĦzései a 2007-2013-as idĘszakban Az Európai Közösségeket létrehozó Római SzerzĘdésbe is beillesztették, hogy a gazdasági és társadalmi kohézió erĘsítése céljából csökkenteni kell a különbözĘ régiók fejlettségi szintje közötti egyenlĘtlenségeket, és a kedvezĘtlen helyzetĦ régiók vagy szigetek elmaradottságát. A regionális politika, vagy más néven – gazdasági, társadalmi és területi – kohéziós politika célja az Európai Unión belül meglévĘ regionális fejlettségbeli különbségek mérséklése, az életszínvonalbeli eltérések csökkentése, vagyis az, hogy az Európai Unió valamennyi régiójában méltányos életszínvonalat és jövedelmet biztosítson az ott élĘk számára. Az Unión belül sokféle tagoltság létezik, így a társadalmi és gazdasági különbségek mellett a nyelvi, kulturális, természeti és földrajzi eltérések is természetszerĦvé tesznek bizonyos különbözĘséget. Az EU célja az „egység a sokféleségben” elvvel összhangban nem az adottság-jellegĦ különbségek eltĦntetése, hanem az ezekbĘl adódó hátrányok mérséklése, a kedvezĘtlenebb helyzetben lévĘ régiók versenyképességének javítása révén a fennálló jövedelmi különbségek csökkentése, a számszerĦsíthetĘ gazdasági jellemzĘk alapján kimutatható tartós elmaradottság csökkentése vagy megszĦntetése. Az EU kohéziós politikájának támogatott célkitĦzései természetesen nem állandóak, hanem a közösség és a tagországok igényeinek és szükségleteinek megfelelĘen változnak. Ennek megfelelĘen a kohéziós politikára szánt források a 2007-2013-as pénzügyi idĘszakban a korábbitól némileg eltérĘ három célkitĦzés (objective) megvalósítását támogatják: 1. Konvergencia 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás 3. Európai területi együttmĦködés A Konvergencia a legkevésbé fejlett régiók és államok felzárkóztatásának elĘsegítésére irányul. A strukturális alapok forrásaira (Európai Regionális Fejlesztési Alap és Európai Szociális Alap), azon NUTS2 2 szintĦ, ún. „konvergencia régiók” jogosultak, ahol a 20002002 idĘszakra vonatkozó adatok alapján az egy fĘre esĘ GDP nem érte el a közösségi átlag 75%-át. Fokozatosan csökkenĘ támogatásban részesülnek továbbá azok az ún. „phasing-out” régiók (fokozatos megszĦntetés), ahol az EU bĘvítésével fellépĘ statisztikai hatás miatt a GDP/fĘ mutató kismértékben átlépte a küszöbértéket, azaz bĘvítés nélkül konvergencia régiók maradtak volna. Megkülönböztetünk tehát 84 „konvergencia régiót” és 16 „phasingout” régiót (1. ábra). Közép-Magyarország kivételével mind a hat hazai régió a konvergencia régiók közé tartozik. A konvergencia célkitĦzéshez kapcsolódnak emellett a Kohéziós Alap támogatásai is, amelyre azok a tagállamok jogosultak, ahol a 2001-2003 idĘszakra vonatkozó adatok alapján a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) egy fĘre vetített értéke nem érte el az uniós átlag 90%-át (15 tagállam), valamint rendelkeznek a SzerzĘdés 104. cikkében említett gazdasági konvergenciafeltételek teljesítésére irányuló programmal. A Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitĦzés a konvergencia célkitĦzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének, vonzerejének erĘsítését, foglalkoztatási mutatóinak javítását segíti elĘ. Ennek a célkitĦzésnek a keretében összesen 168 régió részesülhet támogatásban, amelyek között 13 kiemelt, ún. „phasing-in” régió (fokozatos bevezetés régió – például Közép-Magyarország) található (ezek 2000 és 2006 között az 1. célkitĦzésbe tartoztak, a fejlĘdés eredményeként ugyanakkor a GDP/fĘ értéke az új országok csatlakozása nélkül is meghaladta volna a korábban említett 75%-os határt). 2 NUTS (Nomenclature des Unites Territoriales Statistique): statisztikai területi egységek osztályozási rendszere, melyet az EUROSTAT vezetett be az EU regionális statisztikai adatainak egységes rendszeren történĘ kezelésére. A NUTS 2 szint a Magyarországon a régióknak felel meg. Részletesebben lásd: fogalommagyarázat és 3. melléklet.
5
1. ábra A Konvergencia és a Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitĦzések célterületei
Forrás: Európai Bizottság (http://ec.europa.eu)
Az Európai területi együttmĦködés célkitĦzés a korábbi INTERREG Közösségi Kezdeményezésen alapul, célja hogy közös helyi és regionális kezdeményezéseken keresztül erĘsítse a határokon átnyúló együttmĦködést, az integrált területi fejlĘdéshez vezetĘ, a 6
közösségi prioritásokhoz kapcsolódó eszközök alkalmazásával pedig a transznacionális együttmĦködést. A célkitĦzés alapján a támogatásra jogosult tevékenységek és területek három fĘ csoportba sorolhatók: 9 Határokon átnyúló együttmĦködés: azon NUTS 3 szintĦ régiókban (Magyarországon a megyék) támogatható, melyek bármely belsĘ szárazföldi határ vagy bizonyos külsĘ szárazföldi határok mentén fekszenek, valamint olyan tengeri határok által elválasztott régiók között, melyeket egymástól legfeljebb 150 km távolság választ el (2. ábra). 9 Transznacionális együttmĦködés: ennek keretében a Bizottság által kijelölt 13 transznacionális együttmĦködési terület támogatható (3. ábra). 9 Interregionális (régiók közötti) együttmĦködés: az Unió minden régiójában támogatható. 2. ábra A Határokon átnyúló együttmĦködésben érintett NUTS 3-as régiók
Forrás: Európai Bizottság (http://ec.europa.eu)
7
3. ábra Transznacionális együttmĦködési területek 2007-2013
Forrás: Európai Bizottság (http://ec.europa.eu)
8
A 2007–2013-ra vonatkozó pénzügyi idĘszakban a kohéziós politika céljaira rendelkezésre álló források a teljes uniós költségvetés több, mint 1/3-át teszik ki, ami folyó árakon 347,4 milliárd eurót jelent. EbbĘl az összegbĘl az egyes célkitĦzések eltérĘ mértékben részesülnek: a források több mint 81,5%-a a Konvergencia célkitĦzés céljainak megvalósítását szolgálja, a Regionális versenyképesség és foglalkoztatás keretében a források valamivel kevesebb, mint 16%-a áll rendelkezésre, míg az Európai területi együttmĦködés részesül a legkisebb mértékĦ támogatásban (4. ábra). Az utóbbi harmadik célkitĦzéshez rendelkezésre álló 8,7 milliárd euró a következĘk szerint oszlik meg: 6,44 milliárd euró (73,86%) jut a határokon átnyúló, 1,83 milliárd euró (20,95%) a transznacionális és 445 millió euró (5,19%) az interregionális együttmĦködésre. 4. ábra A kohéziós politika 2007-2013-as pénzügyi idĘszakra vonatkozó forrásai (milliárd €)
Forrás: Európai Bizottság (http://ec.europa.eu) adatai alapján saját szerkesztés
2.2. A regionális politikát és tervezést meghatározó legfontosabb közösségi dokumentumok Az Európai Unió fĘ középtávú fejlesztéspolitikai célkitĦzéseit a lisszaboni folyamatként ismert gazdasági, szociális és a göteborgi környezetvédelmi reformok tartalmazzák. Az Európai Tanács 2000. márciusában megrendezett lisszaboni ülésén fogadta el a Lisszaboni Stratégiát, amely azt a célt tĦzte az Európai Unió elé, hogy 2010-re váljon a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlĘdĘ, tudásalapú gazdaságává, amelynek fenntartható növekedése a kutatás-fejlesztésen, az innováción, az információs és kommunikációs technológia széles körĦ alkalmazásán alapul. A Lisszaboni Stratégia társadalmi célokat is megfogalmaz, melyek kapcsán meghatározó szerephez jutott a foglalkoztatás bĘvítése, a társadalmi és gazdasági kohézió, az összetartó társadalom erĘsítésének, valamint a szolidaritás növelésének gondolata. A Lisszaboni Stratégia félidĘs felülvizsgálatára 2005 tavaszán került sor, amikor a felemás eredményeket mutató tapasztalatok birtokában újrafogalmazták a célok 9
megvalósításának fĘ szempontjait. A megújuló Lisszaboni Stratégia a növekedésre és a foglalkoztatás bĘvítésére fókuszál, s ennek érdekében kiegyensúlyozott megközelítést vár el a tagállamoktól a foglalkoztatás és a termelékenység javítása terén.3 Az Európai Tanács göteborgi, 2001. júniusában megtartott ülésén kiegészítette a Lisszaboni Stratégiát, összekapcsolva a fenntartható fejlĘdéssel. A Göteborgi Stratégiának is nevezett fenntartható fejlĘdés stratégiája szerint a gazdaság teljesítĘképességének növelése és a környezeti feltételek megĘrzése a társadalmi haladás közös, egymást erĘsítĘ feltétele. A stratégia kimondja, hogy a társadalmi szükségletek kielégítése csak a természeti környezet eltartó-képességével összhangban történhet. A Göteborgi Stratégia felülvizsgálatára is sor került 2005-ben, amelyet a környezeti kihívások mellett gazdasági és társadalmi problémák, valamint az EU bĘvülése is indokoltak. Az Európai Tanács 2006. június 15-16-i ülésén vita nélkül elfogadta az EU megújított Fenntartható FejlĘdési Stratégiáját. A regionális tervezés európai keretének fontos szegmensét adják a Közösségi Stratégiai Iránymutatások (Community Strategic Guidelines, CSG). Az iránymutatások olyan közös keretet, igazodási pontot képviselnek, amelynek segítségével értékelhetĘ a nemzeti és regionális programok hozzájárulása az Unió kohéziót, növekedést és foglalkoztatást érintĘ célkitĦzéseihez. Az iránymutatások megléte a megújított lisszaboni agendával összhangban szükséges feltétele annak, az egyes tagállamok és régiók EU-konform tervezést végezzenek. A 2007-2013-as idĘszakra vonatkozó iránymutatások az alábbi komponensekbĘl állnak össze: 1. iránymutatás: Európát és régióit a beruházások és a munka szempontjából vonzóbbá kell tenni: x A közlekedési infrastruktúrák kiterjesztése és fejlesztése x A környezetvédelem és a növekedés közötti együttmĦködés erĘsítése x Válasz a hagyományos energiaforrások intenzív európai felhasználásának kérdésére 2. iránymutatás: A növekedést szolgáló tudás és innováció fejlesztése x A KTF-be történĘ beruházás növelése és célzottabbá tétele x Az innováció megkönnyítése és a vállalkozói szellem ösztönzése x A mindenki számára megvalósuló információs társadalom ösztönzése x A pénzeszközökhöz való hozzáférés fejlesztése 3. iránymutatás: Több és jobb munkahely x Több ember foglalkoztatása, és a szociális védelmi rendszerek korszerĦsítése x A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének és a munkaerĘpiac rugalmasságának fokozása x A humán erĘforrásba való beruházás növelése a jobb oktatás és szakképzés révén x Igazgatási kapacitás x Az egészséges munkaerĘ fenntartásában nyújtott segítség 2.3. A regionális politikai eszközei Az Európai Unió regionális politikája finanszírozásának legfontosabb eszközei az alapok. 2007-tĘl a korábbi négy strukturális alap és a Kohéziós Alap helyett két strukturális alap maradt fenn – Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) –, valamint tovább él a Kohéziós Alap. Leválasztásra kerültek a strukturális alapokról a közös agrárpolitikához, illetve a közös halászati politikához kapcsolódó finanszírozási eszközök, létrejött az Európai MezĘgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), valamint az Európai Halászati Alap (EHA). A kohéziós politika hármas 3 A lisszaboni folyamat koordinációjának megerĘsítése érdekében, a Bizottság iránymutatásai alapján született meg Magyarországon a 2005-2008 közötti idĘszak növekedési és foglalkoztatási céljainak elérésére összeállított Nemzeti Akcióprogram (NAP).
10
célkitĦzésének finanszírozásában három alap vesz részt, melyek közül a legnagyobb szerepet az ERFA játssza (5. ábra). 5. ábra A kohéziós politika célkitĦzései és az Alapok viszonya 2007-2013 között CélkitĦzések
Alapok
Konvergencia
ERFA
ESZA
Regionális versenyképesség és foglalkoztatás
ERFA
ESZA
Európai területi együttmĦködés
ERFA
Kohéziós Alap
Forrás: http://ec.europa.eu
A Kohéziós Alap azon tagállamokat támogatja, amelyekben az egy fĘre esĘ bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alacsonyabb a közösségi átlag 90%-ánál. Az alap célja, hogy csökkenjen ezen országok gazdasági és szociális lemaradása, és ezáltal stabilizálódjon a gazdaságuk. A támogatások a „konvergencia” célkitĦzésre irányulnak, így az alapra ugyanazok a programozási, kezelési és ellenĘrzési szabályok érvényesek, mint az ESZA-ra és az ERFA-ra. A 2007–2013-as idĘszakban a következĘ országok jogosultak a Kohéziós Alap támogatására: Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Ezek mellett átmeneti támogatásban részesülhet még Spanyolország. A Kohéziós Alap az alábbi területeken finanszíroz tevékenységeket: 9 transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztése, ezen belül elsĘsorban olyan projektek, melyek az elsĘdleges fontosságú uniós érdekeket szolgálják; 9 környezetvédelem, mely területen a Kohéziós Alap az energiafelhasználásra és a közlekedésre irányuló projektekhez is hozzá tud járulni, amennyiben azok a környezetvédelem szempontjából egyértelmĦ hasznot eredményeznek (energiafelhasználás hatékonysága, megújuló energiaforrások alkalmazása, vasúti közlekedés fejlesztése, az intermodalitás4 támogatása, a tömegközlekedés fellendítése stb.). Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) célja, hogy a régiók között mutatkozó egyenlĘtlenségek csökkentésével erĘsítse az Európai Unió gazdasági és társadalmi kohézióját. Az alap kiemelten kezeli a fenntartható munkahelyeket teremtĘ és infrastrukturális beruházások, a helyi és regionális fejlĘdést elĘsegítĘ intézkedések (különös tekintettel a kisés középvállalkozásokra) finanszírozását, valamint a technikai segítségnyújtást 5 . Az ERFAtámogatás a regionális politika mindhárom célkitĦzésére irányulva az alábbi tevékenységeket finanszírozza: 9 A „konvergencia” célkitĦzés támogatásaira jogosult régiókban az ERFA fĘként a gazdasági szerkezet modernizálását és változatosabbá tételét, valamint fenntartható munkahelyek megĘrzését és újak létrehozását segíti elĘ a következĘ területeken megvalósuló kezdeményezések támogatása révén: 4
Intermodalitás: különbözĘ közlekedési módok összekapcsolása, együttmĦködése (pl. vasút, közút, légikikötĘ) Technikai segítségnyújtás (Technical Assistance): egy adott operatív program elĘkészítésének és lebonyolításának finanszírozása
5
11
kutatás és technológiafejlesztés (K+TF); innováció és a vállalkozói szellem fellendítése; információs társadalom; környezetvédelem; természeti és technológiai kockázatok megelĘzése; idegenforgalom; kulturális beruházások; közlekedési beruházások; energetika; oktatási beruházások; egészségügy és társadalmi infrastruktúra.
9 A „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitĦzés prioritásait az alábbi három pillérnek megfelelĘen:
innováció és tudásalapú gazdaság: a régiók kutatási és technológiafejlesztési kapacitásának erĘsítése, az innováció ösztönzése és a vállalkozói szellem fellendítése, pénzügyi tervezési eszközök szerepének erĘsítése a tudásalapú gazdaság térnyeréséhez hozzájáruló vállalkozások finanszírozásában; környezetvédelem és a kockázatok megelĘzése: a szennyezett területek rehabilitációja, az energiafelhasználás hatékonyabbá tétele, a környezetkímélĘ városi tömegközlekedés népszerĦsítése, illetve olyan tervek kidolgozásának támogatása, melyek a természeti és a technológiából fakadó kockázatok megelĘzésére és kezelésére irányulnak; hozzáférés az általános gazdasági érdekĦ szállítási és távközlési szolgáltatásokhoz.
9 Az „európai területi együttmĦködés” célkitĦzésben az ERFA három prioritást támogat:
a határokon átnyúló gazdasági és szociális tevékenység fejlesztését; a transznacionális együttmĦködés megteremtését és fejlesztését, ideértve a tengeri régiók közötti kétoldali együttmĦködést; a regionális politika hatékonyabbá tételét a régiók közötti együttmĦködés népszerĦsítése révén, valamint olyan hálózatok létrehozásával, melyek a regionális és helyi hatóságok tapasztalatainak kicserélését biztosítják.
Az Európai Szociális Alap (ESZA) a foglalkoztatás javítását és a munkába állás esélyeinek növelését szolgálja az EU-ban, a „konvergencia és a regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitĦzések támogatása által. Az ESZA a tagállamok tevékenységét az alábbi területeken támogatja: 9 a dolgozók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése: élethosszig tartó tanulási rendszerek kidolgozása, a munkaszervezés innovatívabb formáinak kialakítása és terjesztése; 9 a munkakeresĘk, az inaktívak, a nĘk és a bevándorlók foglalkoztatáshoz való hozzáférésének elĘsegítése; 9 a hátrányos helyzetĦek társadalmi integrációjának erĘsítése és a munkaerĘ-piaci diszkrimináció elleni harc; 9 az emberi erĘforrások fejlesztése az oktatási rendszerek reformja és az oktatási intézmények hálózatainak létrehozása segítségével. 2.4. A támogatások elosztásának menete, az Alapok kezelése Az Európai Bizottság - a tagállamokkal szoros együttmĦködésben - elĘször elkészíti a kohézióról szóló uniós stratégiai iránymutatások tervezetét. Az iránymutatások
12
biztosítják, hogy az államok az Unió prioritásainak megfelelĘen olyan intézkedéseket vezessenek be, amelyek elĘsegítik a kitĦzött közösségi célok megvalósítását Ezután minden tagállam elkészíti saját nemzeti stratégiai referenciakeretét (NSRK), melyet a stratégiai iránymutatásokkal összhangban, a Bizottsággal való folyamatos egyeztetés mellett dolgoz ki. A tagállam a referenciakeretben meghatározza a választott nemzeti stratégiát, valamint felsorolja a végrehajtani kívánt „operatív programokat” (OP). Ezt követĘen a Bizottság jóváhagyja a nemzeti referenciakeretet, valamint az egyes operatív programokat. Az operatív programok tartalmazzák a tagállam (és/vagy a régiók) legfontosabb prioritásait, valamint a programozás végrehajtásának módját. A 2007-2013-as nemzeti és regionális fejlesztési programok esetében meghatározó szempontként jelenik meg a források koncentrációja. Az Unió egyetlen kikötéssel él a támogatás-felhasználás programozása tekintetében: a „konvergencia” célkitĦzés kedvezményezettjei közé tartozó országok és régiók a támogatások 60%-át, a „versenyképesség és foglalkoztatás” célkitĦzés keretei közt támogatható országok és régiók pedig a támogatások 75%-át kötelesek a lisszaboni stratégiában megfogalmazott uniós prioritások, azaz a növekedés és a foglalkoztatás fellendítésére fordítani. A Közösség felsĘ határokat szab a társfinanszírozás (támogatási intenzitás) arányai tekintetében, amely a Konvergencia és az Európai területi együttmĦködés célkitĦzések esetében 75% – 85%, a Versenyképesség és foglalkoztatás esetében 50% – 85% között változhat, a Kohéziós Alapnál pedig 85% a maximum. Egy operatív programot csak egy alap finanszírozhat. Az „1 program = 1 alap” szabály alól kivételt jelent, amikor a környezetvédelem és a közlekedési infrastruktúra területén a ERFA és a Kohéziós Alap együttesen nyújt támogatást. Emellett az ERFA és az ESZA kiegészítĘ jelleggel, bizonyos korlátok között finanszírozhat a másik alap támogatási körébe tartozó intézkedéseket. Miután a Bizottság döntött az egyes operatív programok sorsáról, a végrehajtás feladata a tagállamokra és régióikra hárul. Ez évente több ezer új projekt kiválasztását, ellenĘrzését és értékelését jelenti. Az operatív programok lebonyolítására minden tagállam és/vagy régió kijelöl egy irányító hatóságot, egy igazoló hatóságot (az Európai Bizottság részére történĘ megküldést megelĘzĘen igazolja a költségnyilatkozatot és a kifizetési kérelmeket), valamint egy ellenĘrzési hatóságot (az irányítási és ellenĘrzési rendszer eredményes mĦködésének vizsgálatáért felel). A Bizottság kötelezettséget vállal a tagállamok felé a költségek kifizetésére, ezzel lehetĘvé téve azok számára a programok elindítását, majd az igazoltan felmerült kiadásokra nyújtandó támogatási összegeket kifizeti. A tagállamokkal együtt a Bizottság is nyomon követi az egyes operatív programok elĘrehaladását, és egészen a 2007-2013-as programozási idĘszak végéig stratégiai jelentéseket készít. Az Alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap) kezelése a 2000-2006-os idĘszakhoz képest több szempontból is megváltozott: 9 A pénzügyi irányításra vonatkozó szabályok mindegyike kiterjed a Kohéziós Alapra is. 9 A költségek elszámolhatóságát illetĘen a szabályok többé nem közösségi, hanem nemzeti szinten születnek. 9 2010-ig az n+3 szabály érvényesül a 12 új tagállamra, valamint Görögországra és Portugáliára vonatkozóan. Mindez azt jelenti, hogy a Bizottság automatikusan visszavonja a költségvetési kötelezettségvállalás bármely részét, amelyet nem használtak fel, vagy amelyre a programra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalást követĘ harmadik év végéig (n+3) nem küldtek kifizetési kérelmet (a többi tagállamra az n+2 szabály érvényes). 9 A pénzügyi irányítás rugalmasabb: a befejezĘdött mĦveletek részlegesen lezárhatók a teljes program lezárása elĘtt.
13
3. A legfontosabb Debrecen városát is érintĘ hazai tervezési dokumentumok 3.1. Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció A 2005. decemberében elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) alapozza meg a Magyarország hosszú távú fejlesztéspolitikáját meghatározó stratégiai megállapításokat és célokat. A helyzetelemzésen, politikai konszenzuson és széles körĦ szakmai és társadalmi egyetértésen alapulva az OFK meghatározza az ország 2050-re elérendĘ jövĘképét, kijelöli 2020-ig az átfogó célokat, a stratégia végrehajtása során érvényesítendĘ horizontális szempontokat és területpolitikai célokat, valamint az ország fejlesztésének stratégiai céljait és elérésük módját, a prioritásokat. A dokumentum 9 stratégiai célt jelöl ki, továbbá 3 prioritáscsoport (Befektetés az emberbe; Befektetés a gazdaságba; Befektetés a környezetbe) köré szervezve 20 prioritást határoz meg. Az ugyancsak 2005-ben készült Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) az OFKval összhangban jelöli ki az ország közép- és hosszú távú területfejlesztési politikai célkitĦzéseit és prioritásrendszerét, valamint a területi szempontok konzekvens érvényesítésének feltételeit, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos, regionális, térségi programok kidolgozásához. Ezáltal megadja a nemzeti fejlesztési tervezés területi kereteit is. Az OTK és az OFK szoros összhangban készült, a két tervdokumentum egymást kiegészíti. Az OTK elsĘsorban a területi jelenségekre és folyamatokra vonatkoztatva értelmezi az OFK fejlesztési elveit, ahol szükséges, ott speciális területi elveket is bevezet. Továbbá földrajzilag orientálja az OFK célkitĦzéseit, és területi megfontolásokkal gazdagítja azokat. Az OTK az átfogó, és az országos területi (középtávú) célok mellett a régiók legfontosabb fejlesztési irányait is kijelöli (6. ábra). Az OFK és az OTK tehát a magyar fejlesztéspolitika alapdokumentumai, amelyek megadják a nemzeti fejlesztési tervezés kereteit, célkitĦzéseikkel és prioritásaikkal összhangban készítik a különbözĘ szintĦ tervezési és fejlesztési dokumentumokat. Az OTK Debrecen városát a kiemelt fejlesztési pólusok közé sorolja, illetve a régiók fejlesztési céljainál is említi. 3.2. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 3.2.1. Az ÚMFT célrendszere és prioritásai Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) nem más, mint Magyarországnak az Európai Uniós források eredményes és hatékony felhasználását megalapozó, a Közösség Stratégiai Iránymutatásokkal összhangban elkészített Nemzeti Stratégiai Referenciakerete (korábban II. Nemzeti Fejlesztési Tervnek is nevezték). A 2007 és 2013 közötti programozási idĘszak hazai fejlesztési prioritásait összefoglaló – az uniós kohéziós politika érvényesítésének elĘfeltételeként megszületĘ – ÚMFT messzemenĘen támaszkodik az eddig elfogadott és érvényben lévĘ uniós és magyarországi tervezési dokumentumokra, illetve iránymutatásokra. Az ÚMFT stratégiája kijelöli az átfogó és specifikus fejlesztési célokat, majd e célok megvalósítására tematikus és területi prioritásokat határoz meg. A prioritások tartalmilag összetartozó beavatkozási területei pedig egy-egy fejlesztési (operatív) program keretében kerülnek végrehajtásra (7. ábra). A megújuló Lisszaboni Stratégiával összhangban az ÚMFT két átfogó célt fogalmaz meg: a foglalkoztatás bĘvítése és a tartós növekedés elĘsegítése. A foglalkoztatás bĘvítése képezi az alapját mind a gazdasági növekedésnek, mind pedig a társadalmi különbségek csökkentésének, végsĘ soron pedig a társadalmi összetartozás (kohézió) megteremtésének. A két átfogó célhoz 3-3 specifikus cél kapcsolódik.
14
6. ábra Az Országos Területfejlesztési Koncepció célrendszere
TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE
JÖVėKÉP (2050-ig) „Területi harmónia” ÁTFOGÓ CÉLOK (2020-ig) 1. Térségi versenyképesség
2. Területi felzárkóztatás
3. Fenntartható térségfejlĘdés és örökségvédelem
4. Területi integráció Európába
5. Decentralizáció és regionalizmus
ORSZÁGOS TERÜLETI CÉLOK (2013-ig) x
Városhálózat fejlesztése (Budapesti metropolisz és Fejlesztési pólusok)
x
Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek felzárkóztatása
x
Országos jelentĘségĦ kiemelt térségek és tématerületek fejlesztése érdekében: a, Balaton-térség tartós versenyképességének megteremtése b, Tisza-térség felzárkóztatása c, A Duna–mente fejlesztése d, A termálvíz-kincs hasznosítása e, A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése
x
Határ menti területek együttmĦködésének erĘsítése
x
Rurális (vidékies) térségek fejlesztése
x
Területi szempontok érvényesítése az ágazati szakpolitikákban
RÉGIÓK FEJLESZTÉSI IRÁNYAI - Dél-Alföld: Versenyképesség, vidéki térségeket felzárkóztatása és örökségvédelem - Dél-Dunántúl: Versenyképesség, környezetminĘség és erĘs társadalmi szolidaritás - Észak-Alföld: Versenyképesség, örökségvédelem, agrárfejlesztés és erĘs társadalmi kohézió - Észak-Magyarország: Versenyképesség, turisztika és az életminĘség javítása - Közép-Dunántúl: Versenyképesség, innováció, humán erĘforrások és az életminĘség javítása - Közép-Magyarország: Versenyképesség, társadalmi kohézió és az életminĘség javítása - Nyugat-Dunántúl: Versenyképesség, elérhetĘség és a közösségi szolgáltatások javítása
Forrás: OTK alapján saját szerkesztés
A fejlesztési célok megvalósítása közben mind az ágazatok, mind a régiók fejlesztése során kiemelt figyelmet kell fordítani a fenntarthatóság, valamint a területi és társadalmi kohézió, mint horizontális politikák érvényesítésére. x
A fenntarthatóság a biztonság integrált felfogásán alapul, és ennek megfelelĘen feltételeinek biztosítása magában foglalja a környezet fenntartható használatát (például a környezeti, a táji és a kulturális értékek megóvása, a környezetgazdálkodás kiterjesztése, a környezetbiztonság növelése), a társadalmi folyamatok fenntarthatóságát (a kedvezĘtlen demográfiai folyamatok megállításának és a jövĘ generációi iránt érzett felelĘsség szempontjainak a figyelembevétele), és a gazdasági folyamatok fenntarthatóságát (például az anyag- és energiaigényesség csökkentése).
x
A területi kohézió erĘsítése (országon belül a régiók, régión belül pedig a kistérségek közötti különbségek mérséklése, továbbá az európai térség kohéziójához való hozzájárulás) és társadalmi kohézió erĘsítése (alapvetĘen az esélyegyenlĘség biztosítását jelenti a nĘk és férfiak között, a fogyatékkal, illetve egészségkárosodással élĘk, valamint a kisebbségek esetében). 15
ERFA
KÖZOP ń KA, ERFA 3. Társadalmi megújulás
TÁMOP ń ESZA
TIOP ń ERFA
FT alapján saját szerkesztés
16
Prioritások
Operatív programok és kapcsolódó EU-s források
Végrehajtás OP ń KA 4. Környezeti és energetikai fejlesztés
KEOP ń KA, ERFA
ROP-ok ń ERFA
Forrás: az ÚMFT alapján saját szerkesztés
KEOP ń KA, ERFA
A tartós növekedés elĘsegítése
A gazdaság bázisának kiszélesítése
16
Végrehajtás OP ń KA
TIOP ń ERFA
TÁMOP ń ESZA
Operatív programok és kapcsolódó EU-s források
4. Környezeti és energetikai fejlesztés
Prioritások
A területi és társadalmi kohézió erĘsítése
Horizontális politikák
KÖZOP ń KA, ERFA
A versenyképesség erĘsítése
Fenntarthatóság
A versenyképesség erĘsítése
3. Társadalmi megújulás
Fenntarthatóság
2. Közlekedésfejlesztés
Specifikus célok
Horizontális politikák
A foglalkoztatási környezet fejlesztése
Átfogó célok
GOP ń ERFA
A munkaerĘ-kereslet növelése
Specifikus célok
A foglalkoztatási környezet fejlesztése
1. Gazdaságfejlesztés
2. Közlekedésfejlesztés
A foglalkoztatás bĘvítése
Átfogó célok
A munkaerĘ-kereslet növelése
Az egyén foglalkoztathatóságának javítása, és munkaerĘ-piaci aktivitásának növelése
fejlesztés
A foglalkoztatás bĘvítése
7. ábra Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célrendszere
lalkoztatjavítása, Ę-piaci növelése ROP-ok ń ERFA
5. Területfejlesztés
A gazdaság bázisának kiszélesítése
A tartós növekedés elĘsegítése
7. ábra Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célrendszere
5. Területfejlesztés
Az üzle ja
A területi és társadalmi kohézió erĘsítése
6. Áll
ÁR
EKOP ń
EKOP ń ERFA
ÁROP ń ESZA
6. Államreform
Az üzleti környezet javítása
Az ÚMFT a céljaihoz kapcsolódó prioritásokat az Európai Unió kohézióra vonatkozó Közösségi Stratégiai Iránymutatásainak szem elĘtt tartásával határozta meg. Az ÚMFT beavatkozásokat és beavatkozás csoportokat is tartalmazó prioritásrendszerének felépítése a következĘ: 1. prioritás: Gazdaságfejlesztés 1.1. az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése 1.2. az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése 1.3. a kis- és középvállalkozások jövedelemtermelĘ képességének javítása 2. prioritás: Közlekedésfejlesztés 2.1. az ország és a régióközpontok (nemzetközi) elérhetĘségének javítása 2.2. a térségi (régión belüli) elérhetĘség javítása 2.3. a városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése és akadálymentesítése 2.4. az áruszállítás, logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése 3. prioritás: Társadalmi megújulás 3.1. a foglalkoztathatóság javítása 3.2. az alkalmazkodás javítása 3.3. az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erĘsítése 3.4. az oktatás eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés 3.5. az oktatási és képzési rendszerek szerepének erĘsítése az innovációs potenciál fejlesztésével 3.6. a társadalmi részvétel és befogadás 3.7. a humán infrastruktúra fejlesztése 4. prioritás: Környezeti és energetikai fejlesztés 4.1. környezetfejlesztés 4.2. környezetbarát energetikai fejlesztések 5. prioritás: Területfejlesztés 5.1 regionális gazdasági versenyképesség javítása, az innováció térbeli terjedésének erĘsítése, az üzleti infrastruktúra és a gazdasági hálózatok fejlesztése 5.2. a régiók turisztikai potenciáljának, szabadidĘgazdaságának hasznosítása, a természeti és kulturális örökség térségi megĘrzése 5.3. települési infrastruktúra-fejlesztés 5.4. a térségi közlekedési infrastruktúra és a közösségi közlekedés fejlesztése a vidéki és periférikus térségek elérhetĘségének javítása érdekében; térségi és helyi környezeti és megújuló energetikai fejlesztések 5.5. a humán és kulturális infrastruktúra térségi dimenzióinak fejlesztése, a közszolgáltatások hatékony és racionális térségi ellátásának biztosításához kapcsolódó infrastruktúra bĘvítése 5.6. regionális integrált térségi programok és kiemelt térségi, tematikus integrált fejlesztések 6. prioritás: Államreform 6.1. a közigazgatás megújítása 6.2. a közszolgáltatások korszerĦsítése 6.3. az Új Magyarország Fejlesztési Terv koordinációja és kommunikációja
A tematikus és területi prioritásokat kibontó és tartalmilag összetartozó prioritástengelyek jelölik ki az egyes ágazati és területi fejlesztési (operatív) programokat. Az ÚMFT-hez 15 operatív program kapcsolódik: 7 ágazati és 7 regionális OP, valamint az ÚMFT koordinációját és kommunikációját megvalósítani hivatott horizontális Végrehajtás OP. A területi kohézió erĘsítése érdekében az ágazati programok egyidejĦleg a területi különbségek mérséklését is szolgálják. Itt szükséges megjegyezni, hogy az „Európai Területi EgyüttmĦködés” célkitĦzés keretében megvalósításra kerülĘ operatív programok nem képezik részét az ÚMFT-nek.
17
A 2007-2013-as európai uniós támogatásokhoz kapcsolódóan már 2005-ben elkezdĘdött az ún. nagyprojektek tervezésre és elĘkészítése, amelyek jellemzĘen valamilyen közszolgáltatás-fejlesztési beruházások az Európai Unió által preferált szakterületeken. A projektekkel szemben elvárás, hogy megfeleljenek az EU definíció szerinti „nagyprojekt” nagyságrendnek (50, illetve 25 millió € feletti költségĦ fejlesztések), szakmai tartalmuk szerint a strukturális alapokból, illetve a Kohéziós Alapból magas hányaddal támogathatók és nagymértékben hozzájárulnak az ország versenyképességéhez. A nagyprojektek között megtalálhatók a közlekedési és környezetvédelmi szektor uniós csatlakozási kötelezettségekkel összefüggĘ projektjei, a transz-európai közlekedési folyosók elemeinek fejlesztése, a környezetbarát szállítási módok fejlesztése, a tömegközlekedési szolgáltatások javítása, a környezet védelmét, állapotának javítását, a környezetbiztonság megteremtését, a kommunális ellátás és szolgáltatások színvonalának javítását, hiányosságainak megszüntetését, valamint a regionális különbségek kiegyenlítését célzó fejlesztések. A 35 nagyprojekt közül az alábbiak érintik az Észak-alföldi régiót: x Észak-Alföld ivóvízminĘség-javítás II. ütem x Nyíregyháza város és külterületei csatornázása és szennyvíztisztítása x Szamos-krasznaközi árvízszint-csökkentĘ tározó x Nagykunsági árvízszint-csökkentĘ tározó x Hanyi-tiszasülyi árvízszint-csökkentĘ tározó x Tisza hullámtér projekt (árvédelmi mĦvek, hajózhatóság javítása, nagymĦtárgyak rekonstrukciója, rekreációs fejlesztés) x Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony-országhatár vasútvonal rekonstrukciója x M3 gyorsforgalmi út Nyíregyháza-Vásárosnamény szakasz építése x A 4 sz. fĘút burkolat erĘsítése (Szapárfalu-Karcag) x Debrecen városi villamoshálózat fejlesztése (2-es vonal) A nagy társadalmi kérdések integrált megközelítést igényelnek, amelyek megoldására az ÚMFT több operatív programjában megjelenĘ komplex programok, ún. zászlóshajó programok kerültek kidolgozásra. A zászlóshajók azok a kiemelt fejlesztések, amelyek valamilyen – egy vagy több ágazat/régió/társadalmi csoport szempontjából – súlyos és összetett problémára újszerĦ, innovatív megoldást kínálnak, s nem elsĘsorban méretük/költségük miatt fontosak, hanem az emberek számára érzékelhetĘ hatásuk miatt. A beavatkozások és források több operatív programra kiterjedĘ összehangolásával, másrészt a különbözĘ érdekcsoportok szempontjai közti egyensúlyteremtéssel érik el egymást felerĘsítĘ hatásukat. Az ÚMFT keretében eredetileg 11 zászlóshajó program indítása szerepelt a tervek között. Ezek közül jelenlegi állás szerint a Pécs – Európa Kulturális FĘvárosa program mellett további öt zászlóshajó program került meghirdetésre, amelyek a következĘk: x x x x x
Nem mondunk le senkirĘl – leszakadó térségek felzárkóztatása Versenyképességi pólusok Kis- és közepes vállalkozások komplex fejlesztése XXI. századi iskola Gyermekesély
3.2.2. Az ÚMFT végrehajtása, intézményrendszere A végrehajtás során a tartalmi koordinációt az – egyes operatív programok tervezésivégrehajtási részleteit tartalmazó, két- és hároméves (2007-2008, 2009-2010, 2011-2013) kitekintéssel készülĘ – akciótervek biztosítják. Az akcióterveket az irányító hatóság vezetésével az érintett tárcák ill. régiók és a közremĦködĘ szervezetek szakembereibĘl álló 18
tárcaközi munkacsoport (Operatív Program Tervezési Koordinációs Bizottság) készíti elĘ. Az akciótervek tartalmazzák az adott idĘszakra vonatkozó támogatási konstrukciókat és az azokhoz kapcsolódó információkat egy adott operatív programra, illetve – ha különbözĘ prioritásokért különbözĘ szakminiszterek, illetve regionális fejlesztési tanácsok a felelĘsek – egy vagy több prioritásra vonatkozóan. A dokumentumban be kell mutatni az ágazati és regionális programok közötti kapcsolódást, illetve adott esetben a nemzeti finanszírozásból megvalósuló fejlesztésekkel való összhangot. Ezt az összhangot a meglévĘ koordinációs egyeztetéseken és intézményeken túl a zászlóshajó programok teremtik meg, amelyek egyegy kiemelt, az ország egésze szempontjából meghatározó jelentĘségĦ probléma megoldása érdekében megfogalmazott összehangolt beavatkozások együttesét jelentik. A tagállamok felelĘsségét az irányítási és ellenĘrzési rendszerek, valamint ezek mĦködési elvei kidolgozásában Közösségi szintĦ jogszabály határozza meg annak érdekében, hogy biztosítható legyen az uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztések hatékony és megfelelĘ végrehajtása. A megosztott irányításnak megfelelĘen a tagállamok maguk alakítják ki a végrehajtás intézményrendszerét és eljárási rendjét. Az Európai Unió Tanácsa 1083/2006/EK rendeletében, valamint annak végrehajtási rendeleteiben megfogalmazott kötelezettségekkel összhangban került sor az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásában résztvevĘ intézményrendszer kialakítására. A Nemzeti Fejlesztési Tanács a kormány tanácsadó testületeként mĦködik. Összetétele: elnöke a miniszterelnök, tagjai a regionális fejlesztési tanácsok képviselĘi, a Gazdasági és Szociális Tanács delegáltjai, valamint a miniszterelnök által felkért szakértĘk, állandó meghívottai a miniszterek és a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület tagjai. Kiemelt feladatai: x nyomon követi és értékeli a fejlesztéspolitikai célok megvalósulását; x nyomon követi az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban, valamint az ÚMFT-ben rögzített célok teljesülését, az EU fejlesztési irányelvek érvényesülését és összhangját; x javaslatot tehet a Kormány részére fejlesztési tervek módosítására. A Fejlesztéspolitikai Irányító Testület a kormány fejlesztéspolitikáért felelĘs döntéselĘkészítĘ, javaslattevĘ, koordináló szerve. Összetétele: elnöke a miniszterelnök, tagjai a MEH e feladatra kijelölt államtitkárai, akik a tagállam képviseletében egyben ellátják monitoring bizottságok elnöki tisztét, ülésein részt vesz a fejlesztéspolitikáért felelĘs kormánybiztos. Kiemelt feladatai: x összehangolja az EU-s és a hazai forrásokból megvalósítani tervezett fejlesztéseket; x összehangolja az ÚMFT, a Nemzeti Akcióprogram, az ÚMVST, és a Fenntartható FejlĘdés Stratégiája készítésével kapcsolatos feladatokat; x véleményezi a Kormány számára a különbözĘ – mindenekelĘtt az EU pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges – fejlesztési és tervezési dokumentumokat (tervek, operatív programok, akciótervek, kiemelt és nagyprojektek, stb.), javaslatokat, elĘterjesztéseket és szabályozásokat; x nyomon követi az operatív programok és az akciótervek végrehajtását, kezdeményezheti az OP-ok mellett mĦködĘ monitoring bizottságoknál a pénzügyi források átcsoportosítását, javaslatot tehet az OP-ok, akciótervek és pályázatok tartalmára, azok módosítására.
19
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az ÚMFT és az OP-ok tervezésének és megvalósításának intézményrendszerét összefogó, koordinációs-irányító szervezet. Valamennyi OP esetében az NFÜ egy-egy fĘosztálya látja el az Irányító Hatóság (IH) feladatait. A feladatellátás hatékonyságának növelése érdekében minden IH esetében az azonos tartalmú technikai háttérfunkciókat (pl. pénzügy, számvitel, kommunikáció, jogi feladatok) összevontan, az NFÜ horizontális szervezeti egységei látják el. Kiemelt feladatai: x valamennyi ÚMFT OP irányító hatósága; x az ÚMFT elkészítésével és végrehajtásával összefüggĘ stratégiai tervezési és programozási feladatok összehangolása; x a Nemzeti (lisszaboni) Akcióprogram céljainak érvényesítése az ÚMFT egészében; x a strukturális alapok és a Kohéziós Alap forrásainak magyarországi felhasználásához szükséges intézményi, pénzügyi lebonyolítási, eljárásrendi szabályok kialakítása; x a végrehajtást támogató informatikai rendszer fejlesztése és mĦködtetése; x a Kormány és az Európai Bizottság folyamatos tájékoztatása a strukturális alapok és a Kohéziós Alap forrásainak felhasználásáról; x az EU-nak szóló éves jelentésekkel kapcsolatos követelmények teljesítése; x az ÚMFT végrehajtásának nyomonkövetése és monitoringja, a tapasztalatok visszacsatolása a Kormány számára rendszeres végrehajtási jelentésekben és tanulmányokban; x az ÚMFT módosítására, újraprogramozásra vonatkozó javaslatok kidolgozása, egyeztetése; x az ÚMFT megvalósítására vonatkozó egységes kommunikációs stratégia kidolgozása és megvalósítása; x képzések, tananyagok fejlesztése és biztosítása a végrehajtásban részt vevĘ intézményeknek; x egységes, minden OP-ot lefedĘ pályázati ügyfélszolgálat kialakítása és mĦködtetése. KözremĦködĘ Szervezetekkel (KSz) kapcsolatos tevékenysége: x szakmai felügyeletet gyakorol a KSz OP-végrehajtásával kapcsolatos tevékenységei fölött; x a felelĘsségi körébe utalt KSz-ekkel feladat-ellátási szerzĘdést köt és biztosítja, hogy a KSz szolgáltatásaiért teljesítményalapú finanszírozásban részesüljön; x jóváhagyja a KSz források felhasználásával kapcsolatos belsĘ eljárásrendjét; x rendszeresen ellenĘrzi és értékeli a KSz-ek tevékenységét. KözremĦködĘ szervezetek (KSz). Az operatív programok lebonyolításához kapcsolódó feladatok jelentĘs részét az IH – amennyiben egy adott prioritás/intézkedés végrehajtása során alkalmaznak közremĦködĘ szervezetet – a KSz-re delegálja. A KSz-eket az IH minĘsítési eljárás keretében választotta ki, és ellátja a szakmai felügyeletüket. Az egyértelmĦség és számonkérhetĘség érdekében – fĘszabályként – egy-egy prioritás (központi program vagy pályázat) teljes végrehajtási folyamatának lebonyolítása egyetlen közremĦködĘ szervezet feladatkörébe tartozik. A KSz-szintĦ feladat- és kapacitásigény kielégítésére a technikai segítségnyújtás (TA – Technical Assistance) forrásainak kb. 2/3-át különítették el, amelyre az egyes OP-ok technikai segítségnyújtás kereteinek forrásai szolgálnak A közremĦködĘ szervezetek feladatai általában a következĘk: x központi projektek lebonyolítása; x pályázatok érkeztetése, értékelése, döntés-elĘkészítés; x szerzĘdéskötés, - módosítás; x nyomonkövetés; x adatok folyamatos rögzítése az informatikai rendszerben; x ellenĘrzés (elsĘ szint), szabálytalanságok jelentése; 20
x x x x
elszámolások és kifizetés, illetve az azokhoz kapcsolódó feladatok; projektzárás; ügyfélszolgálat, tájékoztatás; beszámolók készítése az IH-nak.
A Monitoring bizottságok (MB) az OP-ok átfogó koordinációs és döntéshozó testületei, amelyek gondoskodnak az OP-ok felügyeletérĘl. A MB saját ügyrendet dolgoz ki és ennek alapján végzi tevékenységét, évente általában legalább két alkalommal ülésezik. Összetétele: elnöki tisztét (az 1083/2006/EK rendeletnek megfelelĘen) a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület mindenkori adott programterületért felelĘs tagja látja el, tagjai általában az adott OP-ban érdekelt IH, szakminiszterek, KSz, regionális fejlesztési tanácsok, önkormányzati szövetségek, Országos ÉrdekegyeztetĘ Tanács delegált képviselĘi, valamint civil (környezetvédelmi, roma, fogyatékkel élĘk, esélyegyenlĘségi), illetve érintett szakmai és társadalmi szervezetek egy-egy képviselĘje. Feladat- és felelĘsségi köre: x megvizsgálja és jóváhagyja a finanszírozott mĦveletek kiválasztási kritériumait, és jóváhagyja ezen kritériumoknak a programozási igények szerinti felülvizsgálatát; x rendszeresen felméri a támogatás célkitĦzéseinek megvalósítása terén tett elĘmenetelt; x áttekinti a megvalósítás eredményeit, különös tekintettel az egyes prioritási tengelyek kapcsán kitĦzött célokra; x az Európai Bizottságnak történĘ benyújtásuk elĘtt áttekinti és jóváhagyja az éves és végsĘ megvalósítási jelentéseket; x tájékoztatást kap az éves ellenĘrzési jelentésrĘl vagy a jelentésnek az adott operatív programra vonatkozó részérĘl, valamint a jelentés vizsgálatát követĘen, vagy a jelentés említett részére vonatkozóan az Európai Bizottság által tett esetleges észrevételekrĘl; x javaslatot tesz az irányító hatóságnak a támogatások olyan változtatásaira vagy áttekintésére, amelyek lehetĘvé teszik az alapok céljainak elérését és javítják a támogatások kezelését, ideértve a pénzügyi irányítást is. A Pénzügyminisztérium irányítása alá tartozik: x az ellenĘrzési hatóság, amely az irányítási és ellenĘrzési rendszerek hatékony, eredményes és gazdaságos mĦködésének biztosítására kijelölt feladatokat ellátó szervezet. Az ellenĘrzési hatóság felelĘsségi köre nem szĦkül le a megfelelĘ nemzetközi standardok és módszertan szerint folytatott ellenĘrzések elvégzésére, hanem annál sokkal szélesebb, horizontáliskoordinatív, jogszabály-alkotási és módszertani harmonizációs feladatot is jelent, nemzeti szinten megteremtve az Európai Bizottsággal való ellenĘrzési együttmĦködés egyetlen csatornáját. A hatóság delegálhatja az ellenĘrzések elvégzését más közigazgatási vagy piaci szervezetre is. Az ellenĘrzési hatóság valamennyi OP esetében a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó Kormányzati EllenĘrzési Hivatal. x
az igazoló hatóság (valamennyi OP esetében a Nemzeti ProgramengedélyezĘ Iroda), amely felel az átutalási igénylés dokumentációjának összeállításáért, az igazolásért, (ennek keretében tanúsítja az EU számára a költségnyilatkozatok pontosságát), az Európai Bizottságtól érkezĘ átutalások fogadásáért, a hibák vagy a szabálytalanságok miatt alkalmazandó pénzügyi korrekcióknak az uniós alapokba történĘ visszatérítéséért, egy olyan pénzügyi rendszer kialakításáért, amely képes a támogatásokat a lehetĘ leggyorsabban a kedvezményezettekhez továbbítani.
21
3.2.3. Az ÚMFT operatív programjai Az ÚMFT 15 operatív programot tartalmaz. A hét régió operatív programja közül egyedül az Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP) releváns Debrecen számára. Az ágazati OP-k közül a Végrehajtás Operatív Program (VOP) csak indirekt módon hozható kapcsolatba Debrecen fejlesztési elképzeléseivel, hiszen a VOP az ÚMFT keretében igénybe vehetĘ támogatások felhasználásáért felelĘs központi és horizontális intézmények, illetve a támogatások operatív lebonyolításában résztvevĘ közremĦködĘk fejlesztésére fókuszál. Jelenleg hasonló a helyzet az Államreform Operatív Program (ÁROP) és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) esetében is. Ezzel együtt hozzá kell tenni, hogy a közigazgatás fejlesztésének hatásai egy idĘ után városi szinten is jelentĘs változásokat indukálhatnak. MindebbĘl kifolyólag az ÚMFT-hez tartozó OP-ok bemutatásakor a fent említett 3 ágazati OP-ot, illetve a nem releváns regionális operatív programokat (ROP) nem vettük figyelembe. Az Irányító Hatóság (IH) szerepét valamennyi OP esetében az NFÜ illetékes fĘosztálya látja el, a KözremĦködĘ szervezetek (KSz) viszont minden esetben szerepelnek az OP-ok fĘbb jellemzĘit bemutató táblázatban (1. táblázat) 3.3. Magyarország – Románia Határon Átnyúló EgyüttmĦködési Program 2007-2013 A Magyarország – Románia Határon Átnyúló EgyüttmĦködési Program az „Európai területi együttmĦködés” uniós célkitĦzés egyik Magyarországot érintĘ programja, amely a 2007-2013as pénzügyi idĘszakban a határon átnyúló kétoldalú együttmĦködéseket támogatja. A program tulajdonképpen a jelenleg végrehajtás alatt álló Magyarország – Románia és MagyarországSzerbia és Montenegró Közösségi Kezdeményezési Program 2004-2006 stratégiájának továbbvitele, azzal a különbséggel, hogy az együttmĦködés csak kétoldalú (kizárólag a magyar-román határ két oldalán elterülĘ négy-négy megyére terjed ki), illetve Románia 2007es csatlakozásával a két ország között húzódó határ már az EU belsĘ határa. A Magyarország – Románia Határon Átnyúló EgyüttmĦködési Program keretében kizárólag közös projektek támogathatók (a korábbi gyakorlattal ellentétben csak az egyik oldalon megvalósuló fejlesztések, illetve tükörprojektek nem finanszírozhatók), és újdonság, hogy konzorciumok is pályázhatnak. A programban az ún. Lead-Partner elve érvényesül, azaz a konzorcium vezetĘje az egyedüli felelĘs a pályázat megvalósításáért (szerzĘdéskötés, kifizetés, adatszolgáltatás stb.). A pályázatok kiírásánál egyfordulós, illetve kétfordulós eljárásrendet is alkalmaznak majd. A közös fejlesztések szerepét hangsúlyozza, hogy a bilaterális program munkanyelve az angol, ezért a teljes programdokumentum és a hozzá kapcsolódó stratégiai környezetvizsgálat is angol nyelven került kidolgozásra. Az ÚMFT OPjaihoz hasonlóan az IH szerepét az NFÜ tölti be, s megegyezik az ellenĘrzĘ hatóság (Kormányzati EllenĘrzési Hivatal) és az igazoló hatóság (Pénzügyminisztérium) is. A Közös Technikai Titkárság, valamint magyar részrĘl a kontroll egység szerepét a VÁTI Kht. tölti be. A Magyarország – Románia Határon Átnyúló EgyüttmĦködési Program 2007 – 2013 finanszírozási kereteit 85%-ban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 10%-ban a nemzeti társfinanszírozás biztosítja, a kedvezményezettĘl elvárt önerĘ pedig 5%. A program keretében hét év alatt mintegy 224,5 millió € uniós forrás kerülhet felhasználásra, a források 51%-a az elsĘ, 41,3%-a pedig a második prioritás keretében lesz elérhetĘ. A program stratégiája és célrendszere hasonló a korábbi együttmĦködésekhez, viszont néhány új elem (pl. határon átnyúló kommunikáció, tömegközlekedés, munkaerĘpiaci együttmĦködések) is megjelenik az intézkedések között (8. ábra).
22
KözremĦködĘ Szervezetek
x MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.
x Közlekedésfejl. Koordinációs Központ – Közlekedésfejl. Integrált KözremĦködĘ Szervezete
x ESZA Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. x OM TámogatáskezelĘ Igazgatósága
x ESZA Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. x OM TámogatáskezelĘ Igazgatóság x Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Strukturális Alapok ProgramkezelĘ Programiroda x KvVM - Fejlesztési Igazgatóság
x ÉARFÜ Kht. x VÁTI Kht.
GOP
Operatív Program
x MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.
KözremĦködĘ Szervezetek 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4.
K+F és innováció a versenyképességért A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése A modern üzleti környezet erĘsítése Pénzügyi eszközök Technikai segítségnyújtás Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetĘségének javítása Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetĘségének javítása Térségi elérhetĘség javítása Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Városi és elĘvárosi közösségi közlekedés fejlesztése Technikai segítségnyújtás A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerĘpiacra való belépés segítése és ösztönzése Az alkalmazkodóképesség javítása A minĘségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek A felsĘoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében A társadalmi befogadás, részvétel erĘsítése EgészségmegĘrzés és egészségügyi humánerĘforrás-fejlesztés Technikai segítségnyújtás – regionális versenyképesség célkitĦzés alá tartozó régiók Technikai segítségnyújtás – konvergencia célkitĦzés alá tartozó régió Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése A munkaerĘ-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése Technikai segítségnyújtás
Prioritási tengelyek
23
ÉAOP
KEOP
TIOP
x ÉARFÜ Kht. x VÁTI Kht.
x ESZA Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. x OM TámogatáskezelĘ Igazgatóság x Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Strukturális Alapok ProgramkezelĘ Programiroda x KvVM - Fejlesztési Igazgatóság
x ESZA Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. x OM TámogatáskezelĘ Igazgatósága
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Prioritási tengelyek
23
Egészséges tiszta települések Vizeink jó kezelése Természeti értékeink jó kezelése A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése Hatékony energia-felhasználás Fenntartható életmód és fogyasztás Projekt elĘkészítés Technikai segítségnyújtás Regionális gazdaságfejlesztés Turisztikai célú fejlesztés Közlekedési feltételek javítása Humán infrastruktúra fejlesztése Város- és térségfejlesztés Technikai segítségnyújtás
Egészséges tiszta települések Vizeink jó kezelése Természeti értékeink jó kezelése A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése Hatékony energia-felhasználás Fenntartható életmód és fogyasztás Projekt elĘkészítés Technikai segítségnyújtás Regionális gazdaságfejlesztés Turisztikai célú fejlesztés Közlekedési feltételek javítása Humán infrastruktúra fejlesztése Város- és térségfejlesztés Technikai segítségnyújtás
TÁMOP
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 5. 6. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. 2. 3. 4.
5. 6. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. 2. 3. 4. K+F és innováció a versenyképességért A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése A modern üzleti környezet erĘsítése Pénzügyi eszközök Technikai segítségnyújtás Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetĘségének javítása Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetĘségének javítása Térségi elérhetĘség javítása Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Városi és elĘvárosi közösségi közlekedés fejlesztése Technikai segítségnyújtás A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerĘpiacra való belépés segítése és ösztönzése Az alkalmazkodóképesség javítása A minĘségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek A felsĘoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében A társadalmi befogadás, részvétel erĘsítése EgészségmegĘrzés és egészségügyi humánerĘforrás-fejlesztés Technikai segítségnyújtás – regionális versenyképesség célkitĦzés alá tartozó régiók Technikai segítségnyújtás – konvergencia célkitĦzés alá tartozó régió Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése A munkaerĘ-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése Technikai segítségnyújtás
x Közlekedésfejl. Koordinációs Központ – Közlekedésfejl. Integrált KözremĦködĘ Szervezete
1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4.
KÖZOP
Támogató EU-s alap ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA KA KA ERFA ERFA KA KA ESZA ESZA ESZA ESZA ESZA ESZA ESZA ESZA ERFA ERFA ERFA ERFA KA KA ERFA ERFA KA ERFA KA KA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA
Összes keret (euro) 990 673 529 910 515 298 225 500 081 703 806 890 105 703 163 1 391 316 634 2 024 831 498 1 796 454 844 178 911 126 1 833 887 141 96 280 110 642 787 273 783 575 494 783 575 494 448 237 440 701 925 046 456 488 538 19 020 355 119 344 990 638 336 923 1 148 475 985 423 494 995 82 542 618 2 608 905 388 1 410 975 176 135 281 907 253 074 312 154 371 500 77 562 765 197 143 221 78 975 544 164 991 398 208 450 929 199 935 957 236 207 524 296 254 662 41 300 926
1. táblázat: A Debrecen szempontjából legfontosabb ÚMFT OP-ok néhány jellemzĘje (az összegek folyó áron, 15%-os nemzeti hozzájárulással szerepelnek)
t: A Debrecen szempontjából legfontosabb ÚMFT OP-ok néhány jellemzĘje (az összegek folyó áron, 15%-os nemzeti hozzájárulással s Összes keret (euro) 990 673 529 910 515 298 225 500 081 703 806 890 105 703 163 1 391 316 634 2 024 831 498 1 796 454 844 178 911 126 1 833 887 141 96 280 110 642 787 273 783 575 494 783 575 494 448 237 440 701 925 046 456 488 538 19 020 355 119 344 990 638 336 923 1 148 475 985 423 494 995 82 542 618
2 608 905 388 1 410 975 176 135 281 907 253 074 312 154 371 500 77 562 765 197 143 221 78 975 544 164 991 398 208 450 929 199 935 957 236 207 524 296 254 662 41 300 926
T E
8. ábra A Magyarország–Románia Határon Átnyúló EgyüttmĦködési Program 2007 – 2013 célrendszere Átfogó cél
Prio ritáso k és intézkedés ek
Specifikus célok
A határmenti térségben élĘ, tevékenykedĘ emberek, közösségek, gazdasági szereplĘk közelebb hozása egymáshoz a térség közös fejlesztése érdekében, a határrégiók komparatív elĘnyeinek kihasználására építve Ń Ń Ń Ń Ń A gazdasági A közlekedési A közös Társadalmi és kapcsolatok infrastruktúra természeti kulturális élénkítése a A térségen belül fejlesztése a erĘforrások határtérségben, koherencia térségen belüli hatékonyabb hatékony erĘsítése az fenntartható jobb információhasználata, a emberek és gazdaságfejleszáramlás összeköttetés természeti tés a komparatív közösségek kialakítása értékek védelme között elĘnyök kihaszérdekében a határtérségben nálására építve Ń Ń Ń Ń Ń 1. Az együttmĦködési terület közös, fenntartható 2. A határ menti térség gazdasági és fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása társadalmi kohéziójának erĘsítése 1.1. Határon átnyúló közlekedés fejlesztése
2.1. Határon átnyúló üzleti együttmĦködések támogatása
1.2. Határon átnyúló kommunikáció javítása
2.2. EgyüttmĦködés támogatása a K+F és innováció területén
1.3. Környezetvédelem
2.3. MunkaerĘpiaci és oktatási együttmĦködések támogatása 2.4. Egészségügy és közös veszélyelhárítás 2.5. Közösségek közötti együttmĦködés 3. Technikai segítségnyújtás
Forrás: a Magyarország–Románia Határon Átnyúló EgyüttmĦködési Program 2007 – 2013 alapján saját szerkesztés
3.4. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program Az EU útmutatásaival és jogszabályaival összhangban készült el az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST), amely a 2007-2013-as idĘszakra meghatározza a magyar vidékfejlesztés stratégiai irányait (3 stratégiai cél), illetve az azokhoz kapcsolódó beavatkozási akciókat (15 akció). Az ÚMVST végrehajtását hivatott megvalósítani az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP), amelynek finanszírozását döntĘen az Európai MezĘgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) teremti meg. Az ÚMVP a mezĘgazdasági szektor, a környezetvédelem és a vidéki térségek fejlesztésének versenyképességére vonatkozó három általános célkitĦzéséhez kacsolódó specifikus célok az ÚMVP I–IV. tengelyének (intézkedéscsoportjának) megfelelĘen lesznek megvalósítva: I. Tengely: A mezĘgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása II. Tengely: A környezet és a vidék fejlesztése III. Tengely: A vidéki élet minĘsége és a vidéki gazdaság diverzifikálása
24
IV. Tengely: LEADER 6 -megközelítés megvalósítása Bár az ÚMVP természetesen nem a nagyvárosokra koncentrál, mindazonáltal Debrecen speciális településszerkezete folytán (jelentĘs a mezĘgazdasági tevékenységgel is jellemezhetĘ külterületek aránya) a város nevesítve van az ÚMVP azon listáján, amelyen azok a települések találhatók, amelyek külterületei támogatásban részesülhetnek a III. és IV. Tengely (intézkedéscsoport) intézkedéseibĘl. Emellett a mezĘgazdasági és élelmiszer feldolgozó ágazatokon keresztül az ÚMVP hatásai Debrecen számára is érzékelhetĘek lesznek.
4. DMJV legfontosabb tervezési dokumentumai Debrecen városa az országban elsĘk kötött kezdte meg az EU-s irányelvekhez és tervezési metodikához, illetve pénzügyi idĘszakokhoz kötĘdĘ, a város fejlĘdését irányító dokumentumok elkészítését. Ennek eredményeként elĘször Debrecen Megyei Jogú Város 2004-2006 közötti Operatív Fejlesztési Programja készült el, amelyet a képviselĘtestület a 97/2003. (VI. 26.) számú határozattal fogadott el. A dokumentum Általános CélkitĦzésként azt fogalmazta meg, hogy „A Debrecenben élĘk életkörülményei jelentĘsen és tartósan javuljanak úgy, hogy a fejlesztési erĘforrások tartósan fennmaradjanak”, míg a Speciális CélkitĦzés az volt, hogy „A város magas szellem potenciálja, természeti értékei, hagyományai úgy maradnak fenn, hogy azok Debrecen fejlĘdésének meghatározó és tartós erĘforrásává váljanak”. A program öt stratégiai célt (Fejlesztés külsĘ feltételeinek elĘsegítése, Természeti erĘforrások megĘrzése, Munkahelyteremtés, Idegenforgalom fejlesztése, A városi kötĘdés erĘsítése) és négy fejlesztési prioritást (Gazdaságfejlesztés, Közigazgatási reform és a testvérvárosi kapcsolatok erĘsítése, A mĦszaki infrastruktúra fejlesztése, a környezet- és természetvédelem, HumánerĘforrás fejlesztés) határozott meg. A képviselĘtestület 58/2004. (III.4.) számú határozatával fogadta el a „Debrecen Megyei Jogú Város Cselekvési Terve (2004-2006) a Nemzeti Fejlesztési Terv Fejlesztési Pályázatai Forrásainak Eléréséhez” címĦ dokumentumot, amely 18 konkrét projektet tartalmazott. Ezt követĘen a képviselĘtestület 102/2004. (V. 27.) számú határozatával elfogadta el a FĘnix tervet, amely 11 konkrét projektet tartalmazott. A Cselekvési Terv és FĘnix terv nem tekinthetĘ valódi fejlesztési dokumentumoknak, csupán projektgyĦjteménynek, viszont számos olyan fejlesztési elképzelést tartalmaznak, amelyek beépültek a késĘbbi fejlesztési tervekbe és programokba. A 2004-2006 közötti idĘszakban Magyarországon a strukturális alapokból támogatható fejlesztéspolitikai célkitĦzéseket és prioritásokat a Nemzeti Fejlesztési Terv és annak operatív programjai tartalmazták. Debrecen Megyei Jogú Városa sikeresen vett részt az NFT pályázatain: négy operatív programból 9 nyertes projektet kapott összesen több mint 3,6 milliárd Ft támogatást (2. táblázat). Debrecen városa – több magyar várossal közösen – pályázott az Európa Kulturális FĘvárosa 2010 címre. A város bejutott a második körbe, és a pályázati anyag kidolgozása során több kulcsfontosságú projekt anyaga is elkészült, amelyek közül a Kölcsey Központ azóta már megvalósult, a Debreceni Fórum (Debreceni Kulturális Központ) terve pedig késĘbb bekerült a Pólus Program projektjei közé is.
6
LEADER (Liasion Entre Actions pour le Development de Economie Rurale - a francia elnevezés): az Európai Unió vidékfejlesztési programja, amelynek magyar jelentése, szó szerinti fordításban: akciók közötti kapcsolat a vidék gazdasági fejlesztése érdekében. Részletesebben lásd: fogalommagyarázat.
25
DMJV Önkormányzata Debrecen ipari területi útjainak út- és közmĦfejlesztése, Bartók Béla út
DMJV Önkormányzata Debrecen 2-es számú villamos vonal tervezése
99,0
DMJV Önkormányzata Térségi Integrált SzakképzĘ Központ intézményi fejlesztési programjának végrehajtása Debrecenben
713,0
DMJV Önkormányzata Térségi Integrált SzakképzĘ Központ szakképzési fejlesztési programjának végrehajtása Debrecenben (3.2.2)
DMJV Önkormányzata
'Korai Kezdet' felkészülés a halmozottan hátrányos helyzetĦ, sérült gyerekek integrált nevelésére Projekt megnevezése
Debrecen ipari területi útjainak út- és közmĦfejlesztése, Bartók Béla út
Kedvezményezett
DMJV Önkormányzata
DMJV Önkormányzata
HEFOP
18,4 360,7
Térségi Integrált SzakképzĘ Központ intézményi fejlesztési programjának végrehajtása Debrecenben
18,4 2005.06.01. 2007.03.31.
26 Térségi Integrált SzakképzĘ Központ szakképzési fejlesztési programjának végrehajtása Debrecenben (3.2.2)
760,5
2005.06.01. 2007.12.31.
360,7
360,7
2005.06.01. 2007.03.31.
2005.06.01. 2007.12.31.
2005.06.04. 2006.11.01.
760,5
110,0
713,0
2005.06.04. 2006.11.01.
2006.02.01. 2007.10.31.
Projekt idĘtartama
110,0
99,0
Beruházás teljes összege (millió Ft) 1 100,0
2006.02.01. 2007.10.31.
2007.03.01. 2008.03.31
DMJV Önkormányzata
'Korai Kezdet' felkészülés a halmozottan hátrányos helyzetĦ, sérült gyerekek integrált nevelésére
18,4
18,4
Projekt idĘtartama
26
2007.03.01. 2008.03.31
A Debrecen nyugati iparterületeinek megközelítését szolgáló Bartók burkolatát 1600 méter hosszan 2x1 sávosra, sávonként pedig 3,75 méte bĘvítik és korszerĦsítik, egyben a hozzá csatlakozó utcák bevezetĘ sz felújítják. Emellett a beruházás egyesített gyalog - és kerékpárút, gyalogosjárda építését is magában foglalja. A közlekedés biztonsága érd Kenézy Gyula Kórház elĘtt egysávos körforgalmú csomópontot létesítenek tömegközlekedés színvonalának javítását pedig autóbuszmegálló helye szolgálja. A projekt közvetlen célja a 2-es villamos vonalának kialakítási munkáihoz megvalósíthatósági tanulmány, építési engedélyes tervdokumentáció és hatásvizsgálat elkészítése. A 2-es vonal megépítése fĘleg a város és részének tömegközlekedését javítja. A program célkitĦzése, hogy a kialakítandó TISZK-ben megfelelĘ fizikai álljon rendelkezése a gyakorlatorientált és moduláris képzéshez annak é hogy a korszerĦbb szakképzési rendszer hozzájárulhasson a regionális kü mérsékléséhez és a megfogalmazott horizontális célkitĦzések eléréséhez. célok eléréséhez járul hozzá a korszerĦ projektmenedzsmenti tevék magvalósítandó fejlesztés: oktatási helyek és multifunkciós közösség tér (3471 m2), ezek felszerelése, informatikai fejlesztése, akadálymentes k kialakítása, pedagógiai továbbképzési háttér biztosítása. A program általános célja olyan szakképzési intézményi környezet kialakítá támogatja az NFT HEFOP és a magyar Szakképzési Fejlesztési Program cé A fejlesztés hatására létrejövĘ korszerĦbb intézményhálózat biztosítja a s hatékony mĦködését és mĦködtetését, lehetĘvé válik a szakképzés össze térségi és regionális szinten. A kidolgozott szakmai programelemek bevez hátrányos helyzetĦ fiatalok, fogyatékos emberek, nĘk és roma fiatalok sza történĘ belépése, illetve elhelyezkedése és beilleszkedése is támogatható. A projekt megvalósításával lehetĘség nyílt a bölcsĘdékben dolgozó sza széleskörĦ elméleti és gyakorlati képzésére. A HEFOP 4.2. pályázat megva bevezetésre kerülĘ új szolgáltatásokhoz elengedhetetlen, hogy az új ellátásához a megfelelĘ készségek fejlesztése megtörténjen. A szakmai k felül a gondozónĘk tanulmányúton vesznek részt, ahol megismerhetik az már hasonló szolgáltatásokat mĦködtetĘ bölcsĘdéket. Ezen felül készü kiadvány, amely a szülĘknek nyújt hasznos információkat. Létre gondozónĘk- óvónĘk klubját, ahol a két intézményrendszer közötti komm indítottuk el a sérült gyermekek integrált nevelése érdekében. A k természetesen nem csak gondozónĘket vontunk be, hanem szülĘket képzésekben összesen 60 fĘ gondozónĘ és 45 fĘ szülĘ vesz részt.
HEFOP
Projekt leírása
A Debrecen nyugati iparterületeinek megközelítését szolgáló Bartók Béla út burkolatát 1600 méter hosszan 2x1 sávosra, sávonként pedig 3,75 méter szélesre bĘvítik és korszerĦsítik, egyben a hozzá csatlakozó utcák bevezetĘ szakaszát is felújítják. Emellett a beruházás egyesített gyalog - és kerékpárút, valamint gyalogosjárda építését is magában foglalja. A közlekedés biztonsága érdekében a Kenézy Gyula Kórház elĘtt egysávos körforgalmú csomópontot létesítenek, a közúti tömegközlekedés színvonalának javítását pedig autóbuszmegálló helyek építése szolgálja. A projekt közvetlen célja a 2-es villamos vonalának kialakítási munkáihoz szükséges megvalósíthatósági tanulmány, építési engedélyes tervdokumentáció és környezeti hatásvizsgálat elkészítése. A 2-es vonal megépítése fĘleg a város északnyugati részének tömegközlekedését javítja. A program célkitĦzése, hogy a kialakítandó TISZK-ben megfelelĘ fizikai környezet álljon rendelkezése a gyakorlatorientált és moduláris képzéshez annak érdekében, hogy a korszerĦbb szakképzési rendszer hozzájárulhasson a regionális különbségek mérsékléséhez és a megfogalmazott horizontális célkitĦzések eléréséhez. A konkrét célok eléréséhez járul hozzá a korszerĦ projektmenedzsmenti tevékenységgel magvalósítandó fejlesztés: oktatási helyek és multifunkciós közösség tér kialakítása (3471 m2), ezek felszerelése, informatikai fejlesztése, akadálymentes közlekedés kialakítása, pedagógiai továbbképzési háttér biztosítása. A program általános célja olyan szakképzési intézményi környezet kialakítása, amely támogatja az NFT HEFOP és a magyar Szakképzési Fejlesztési Program célkitĦzéseit. A fejlesztés hatására létrejövĘ korszerĦbb intézményhálózat biztosítja a szakképzés hatékony mĦködését és mĦködtetését, lehetĘvé válik a szakképzés összehangolása térségi és regionális szinten. A kidolgozott szakmai programelemek bevezetésével a hátrányos helyzetĦ fiatalok, fogyatékos emberek, nĘk és roma fiatalok szakképzésbe történĘ belépése, illetve elhelyezkedése és beilleszkedése is támogatható. A projekt megvalósításával lehetĘség nyílt a bölcsĘdékben dolgozó szakemberek széleskörĦ elméleti és gyakorlati képzésére. A HEFOP 4.2. pályázat megvalósításával bevezetésre kerülĘ új szolgáltatásokhoz elengedhetetlen, hogy az új feladatok ellátásához a megfelelĘ készségek fejlesztése megtörténjen. A szakmai képzéseken felül a gondozónĘk tanulmányúton vesznek részt, ahol megismerhetik az országban már hasonló szolgáltatásokat mĦködtetĘ bölcsĘdéket. Ezen felül készül 6 olyan kiadvány, amely a szülĘknek nyújt hasznos információkat. Létrehoztuk a gondozónĘk- óvónĘk klubját, ahol a két intézményrendszer közötti kommunikációt indítottuk el a sérült gyermekek integrált nevelése érdekében. A képzésekbe természetesen nem csak gondozónĘket vontunk be, hanem szülĘket is, így a képzésekben összesen 60 fĘ gondozónĘ és 45 fĘ szülĘ vesz részt.
Beruházás teljes összege (millió Ft) 1 100,0
DMJV Önkormányzata
Debrecen 2-es számú villamos vonal tervezése
360,7
DMJV Önkormányzata
Támogatás összege (millió Ft) 990,0
Támogatás összege (millió Ft) 990,0
HEFOP
2. táblázat: Debrecen Megyei Jogú Város nyertes projektjei a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaiban (2004-2006)
2. táblázat: Debrecen Megyei Jogú Város nyertes projektjei a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaiban (2004-2006) Projekt megnevezése
ROP
ROP
NFT operatív program
Kedvezményezett Projekt leírása
GVOP
357,1
277,1
Integrált önkormányzati rendszer létrehozása és a meglévĘ hivatali rendszer mĦködésbe illesztése
DMJV Önkormányzata
A Debreceni RepülĘtér területén a földtani közeg és a felszín alatti víz kármentesítése 2004.07.01 2007.04.30
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata már korábban is szükségesnek vélte, hogy a bölcsĘdei intézmények fejlesztése is meginduljon. Ennek megalapozására 2004. nyarán igényfelmérést készítettünk. Ennek eredményeképp a programban megvalósult a Faraktár utcai bölcsĘde felújítása, bĘvítése 20 férĘhellyel, bevezetésre került a rugalmas/hosszított nyitva tartás. További három bölcsĘdében felújítás, akadálymentesítés történt, illetve konyha korszerĦsítése, játszócsoport kialakítása a hosszabbított nyitva tartás megvalósítása érdekében. Két bölcsĘdében pedig a fogyatékos gyermekek integrált nevelése érdekében, akadálymentesítés és csoportszoba felújítása valósult meg. A bölcsĘdei eszközök is megújultak a program során, a játékokra, fejlesztĘ eszközökre közel 30 millió forintot fordítottunk. A projekt megvalósítása során egy olyan komplex megoldás kerül kialakításra, amely teljes körĦen megfelel az Önkormányzat elvárásainak. Mind a már meglévĘ rendszer továbbfejlesztése, mind az új rendszerek szállítása egységes és integrált rendszert alkotva támogatja az Önkormányzat célkitĦzéseit. A bevezetésre kerülĘ modulok között vannak olyanok, amelyek a Hivatal belsĘ mĦködését, a háttér munkát támogatják és olyanok amelyek az InternetrĘl bárki számára elérhetĘek lesznek: BelsĘ rendszerek: törzs-adatokat kezelĘ alrendszer az iktató átalakítása a törzs-adatbázis alapján belsĘ egységes dokumentumkezelĘ modul, a teljes rendszert átfogó munkafolyamat követése Interneten bárki számára hozzáférhetĘ alrendszerek: a közgyĦlést és bizottságokat kiszolgáló modul interaktív internetes kapcsolattal helyi adó alrendszer interaktív internetes kapcsolattal kereskedelmi, vállalkozói, idegenforgalmi modul interaktív internetes kapcsolattal egészségügyi modul internetes kapcsolattal térinformatikai modul vagyonkezelĘ modul interaktív internetes kapcsolattal A projekt célja a CívisOpen-rendszer létrehozása, amely a már létezĘ debreceni önkormányzati adatvagyon felhasználásának bĘvítése és új felhasználók számára a hozzáférés biztosítása, az önkormányzati adatvagyon felhasználásával egy korszerĦ informatikai eszközrendszer létrehozása, mely az Önkormányzat tevékenységében közvetett és közvetlen módon segíti a településszervezést és tájékoztatást, így javítja a település vállalkozóinak versenyképességét és a lakosság életminĘségét. A CívisOpen online információszolgáltató rendszer megvalósításával cél a Debreceni Önkormányzat adatvagyonának másodlagos hasznosítása egy Interneten keresztül is elérhetĘ térinformatikai rendszeren keresztül, amelynek folyamatos frissített adataihoz a kis- és középvállalkozások, közmĦszolgáltató vállalatok, a lakosság és önkormányzatunk dolgozói online hozzáférnek. A projekt célkitĦzése a debreceni repülĘtér 5 kijelölt részterületén a szovjet csapatok által hátrahagyott TPH és BTEX szennyezés felügyelĘség által meghatározott D kármentesítési határérték alá történĘ csökkentése. A projekt megvalósulásával megszĦnik a szennyezés horizontális és vertikális, környezeti és egészségügyi kockázatokat hordozó továbbterjedésének veszélye a környék felszín alatti vizeibe.
DMJV Önkormányzata 2005.09.01. 2007.07.31.
Online információszolgáltató rendszer kialakítása a Debreceni Önkormányzatnál 264,1
DMJV Önkormányzata 200,4
Integrált önkormányzati rendszer létrehozása és a meglévĘ hivatali rendszer mĦködésbe illesztése
Debreceni bölcsĘdék felújítása, eszközbeszerzése az integrált nevelésért és rugalmas nyitva tartásért
DMJV Önkormányzata
DMJV Önkormányzata
Debreceni bölcsĘdék felújítása, eszközbeszerzése az integrált nevelésért és rugalmas nyitva tartásért
HEFOP
DMJV Önkormányzata 200,4
277,1 264,1
2005.09.01. 2007.07.31.
357,1 2004.07.01 2007.04.30
143,6
164,6 2004.12.01. 2007.04.30.
817,9
817,9
2006.01. 2008.06.
27
DMJV Önkormányzata
DMJV Önkormányzata
GVOP
KIOP
A Debreceni RepülĘtér területén a földtani közeg és a felszín alatti víz kármentesítése
Online információszolgáltató rendszer kialakítása a Debreceni Önkormányzatnál
164,6
817,9
143,6
817,9
27
2006.01. 2008.06.
2004.12.01. 2007.04.30.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata már korábban is szükség hogy a bölcsĘdei intézmények fejlesztése is meginduljon. Ennek meg 2004. nyarán igényfelmérést készítettünk. Ennek eredményeképp a megvalósult a Faraktár utcai bölcsĘde felújítása, bĘvítése 20 férĘhellyel, került a rugalmas/hosszított nyitva tartás. További három bölcsĘdéb akadálymentesítés történt, illetve konyha korszerĦsítése, játszócsoport hosszabbított nyitva tartás megvalósítása érdekében. Két bölcsĘdéb fogyatékos gyermekek integrált nevelése érdekében, akadályme csoportszoba felújítása valósult meg. A bölcsĘdei eszközök is megújulta során, a játékokra, fejlesztĘ eszközökre közel 30 millió forintot fordítottun A projekt megvalósítása során egy olyan komplex megoldás kerül kialakí teljes körĦen megfelel az Önkormányzat elvárásainak. Mind a már meglé továbbfejlesztése, mind az új rendszerek szállítása egységes és integrá alkotva támogatja az Önkormányzat célkitĦzéseit. A bevezetésre kerü között vannak olyanok, amelyek a Hivatal belsĘ mĦködését, a há támogatják és olyanok amelyek az InternetrĘl bárki számára elérhetĘek le BelsĘ rendszerek: törzs-adatokat kezelĘ alrendszer az iktató átalakítása a törzs-adatbázis alapján belsĘ egységes dokumentumkezelĘ modul, a teljes rends munkafolyamat követése Interneten bárki számára hozzáférhetĘ alrendszerek: a közgyĦlést és bizottságokat kiszolgáló modul interaktív internetes k helyi adó alrendszer interaktív internetes kapcsolattal kereskedelmi, vállalkozói, idegenforgalmi modul interaktív internetes egészségügyi modul internetes kapcsolattal térinformatikai modul vagyonkezelĘ modul interaktív internetes kapcsolattal A projekt célja a CívisOpen-rendszer létrehozása, amely a már létez önkormányzati adatvagyon felhasználásának bĘvítése és új felhasználók hozzáférés biztosítása, az önkormányzati adatvagyon felhasználásával e informatikai eszközrendszer létrehozása, mely az Önkormányzat tevék közvetett és közvetlen módon segíti a településszervezést és tájékoztatás a település vállalkozóinak versenyképességét és a lakosság életminĘségé A CívisOpen online információszolgáltató rendszer megvalósításával cél Önkormányzat adatvagyonának másodlagos hasznosítása egy Interneten elérhetĘ térinformatikai rendszeren keresztül, amelynek folyamat adataihoz a kis- és középvállalkozások, közmĦszolgáltató vállalatok, a önkormányzatunk dolgozói online hozzáférnek. A projekt célkitĦzése a debreceni repülĘtér 5 kijelölt részterületén a szov által hátrahagyott TPH és BTEX szennyezés felügyelĘség által megh kármentesítési határérték alá történĘ csökkentése. A projekt megv megszĦnik a szennyezés horizontális és vertikális, környezeti és e kockázatokat hordozó továbbterjedésének veszélye a környék felszín alat
A képviselĘtestület 291/2004. (XII. 16.) számú határozatával fogadta el „Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepcióját, Stratégiai és Operatív Programját”. A dokumentum Debrecen Idegenforgalmi JövĘképét „A Kárpát-medence keleti térségének vezetĘ kulturális, konferencia és gyógyturisztikai úticéljává válni, a magán-közszféra közötti erĘs együttmĦködés segítségével, mind a hazai mind a külföldi turisták igényeit kielégítĘ, diverzifikált idegenforgalom megteremtésével” mondatban foglalta össze, míg a fejlesztés alapcélja, a misszió „Az idegenforgalom olyan irányú és mértékĦ fejlesztése Debrecenben, együttmĦködve a tágabb térség szervezeteivel, amely a kívülrĘl érkezĘ turisták révén elĘsegíti a város gazdagodását, ugyanakkor a város lakossága számára is kikapcsolódási-szórakozási lehetĘséget biztosít”. A program három stratégiai célt (Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése, A helyi lakosság rekreációs igényeinek kielégítése, Az idegenforgalom szerepének növelése Debrecen életében) és hét fejlesztési prioritást (Gyógyés termálturizmus, Hivatás- és konferenciaturizmus, Kulturális-, vallási és örökségi turizmus, Aktív turizmus, Gasztronómiai turizmus, Sportturizmus, Debrecen térségi szerepének erĘsítése a turizmus területén) fogalmaz meg. Az EU 2007-2013-as pénzügyi idĘszakához igazodva a képviselĘtestület 134/2006. (V.25.) számú határozatával fogadta el Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti Operatív Fejlesztési Programját, amely a jelenlegi legfontosabb tervezési dokumentumnak tekinthetĘ. A dokumentum három stratégiai célt jelölt ki, amelyek elérését öt prioritáson, illetve az azokhoz kapcsolódó intézkedéseken keresztül tartotta megvalósíthatónak (9. ábra). A pólus program az ÚMFT egyik legfontosabb, hét évre szóló, gazdasági versenyképességet fejlesztĘ programja. Célja, hogy a magyar gazdaság európai és globális versenyképességét javítsa, hozzájárulva a növekedéshez és az erĘforrások hatékony felhasználásához. A pólus program elĘ kívánja segíteni, hogy Magyarország európai gazdaságba történĘ integrációja során a magas hozzáadott értékĦ tevékenységekre specializálódjon, szem elĘtt tartva az export-orientált növekedést. A program ezen célok elérése érdekében két alappillérre, a vállalkozásfejlesztésre és a horizontális gazdaságfejlesztésre épül. Debrecen az országosan kijelölt 7 fejlesztési pólus egyike, s ehhez kapcsolódóan 2006-ban elkészült Debrecen Fejlesztési Pólus Programja. A program átfogó célja a következĘ: „A Debrecen és térsége által kínált erĘforrásokra támaszkodva az agrárium, az info-kommunikációs technológia, a környezettudomány, a gyógyszerészet és a biotechnológia területén nemzetközileg is versenyképes, javuló foglalkoztatási viszonyokat eredményezĘ, tudás-alapú gazdaság megteremtése.” Az átfogó cél elérését a dokumentum négy prioritáson, illetve az azokhoz kapcsolódó intézkedéseken keresztül tartja megvalósíthatónak, amelyekhez a pólus projektek illeszkednek (3. táblázat). Magyarországon 7 pólus került kijelölésre (Budapest, GyĘr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc és Székesfehérvár-Veszprém), amelyek elkészítették fejlesztési pólus programjukat, illetve megkezdĘdött az ahhoz kapcsolódó projektek elĘkészítése is. A pólusprogramok kidolgozását, illetve az ahhoz kapcsolódó egyes kulcsfontosságú pólusprojektek elĘzetes megvalósíthatósági tanulmányainak elkészítését központi forrásból finanszírozták. Ezeket a pólusprojekt-javaslatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség összegyĦjtötte, majd az elĘzetes értékelést és az NFÜ által összehívott szakmai zsĦri állásfoglalását követĘen a Kormány döntött a projektjavaslatokról. A pólus programok – köztük Debrecen Fejlesztési Pólus Programja – teljes megvalósítására az ÚMFT-ben nincs elkülönített forrás. A pólus programok egyes projektjeivel kiemelt eljárásrend szerint lehet pályázni az ÚMFT operatív programjainak forrásaira. Az operatív programok akcióterveinek egyes konstrukciói kizárólag a pólusvárosokból beérkezett projektek számára vannak lehatárolva, míg más konstrukciók esetében csak a rendelkezésre álló források bizonyos százaléka kerülhet a pólusvárosokhoz (meg kell azonban jegyezni, hogy a lehatárolt konstrukciók közel sem fedik le a pólus programok projektjeit).
28
ép A múlt értékeire támaszkodva a jövĘ kihívásainak megfelelve Debrecen az Észak-alföldi régió, valamint a határon túli térség kimagasló térszervezĘ regionális központjává, és nemzetközi jelentĘségĦ tudás-centrumává válik
ó A város földrajzi elhelyezkedésére, valamint jól mobilizálható és megújulni képes természeti, gazdasági és humán erĘforrásaira támaszkodó, magyaro nemzetközi szinten is versenyképes gazdaság, amely az értékek megĘrzésével és fenntartható használatával hosszú távon biztosítja a minĘségi élet felté élĘk számára
iai A város interregionális központi szerepének erĘsítése
ési sok I. A hatékonyabb gazdaság fejlĘdéséhez szükséges feltételrendszer megteremtése
ések
I/1. A város nemzetközi és országos megközelíthetĘségének javítása I/2. A gazdaság igényeit kielégítĘ infrastruktúrafejlesztés I/3. Regionális gazdaságfejlesztési objektumok kifejlesztése I/4. Egyetemi tudásközpontok kialakítása és fejl. I/5. Egészségturizmus fejlesztése I/6. Kulturális, vallási- és örökségturizmus I/7. A hivatásturizmus fejlesztése I.8. A sportturizmus fejlesztése I.9. Az ErdĘspuszták idegenforgalmi kihasználtságának javítása
Fejlesztési prioritások
II/1. A városba vezetĘ utak áteresztĘképességének javítása II/2. A tömegközlekedés fejlesztése II/3. A városi közlekedésben meghatározó utak kialakítása és felújítása, a parkolóhely-kínálat bĘvítése II/4. A kerékpárút-hálózat kialakítása II/5. A város informatikai rendszerének fejlesztése
II. A mĦszaki infrastruktúra fejlesztése
II. A mĦszaki infrastruktúra fejlesztése
II/1. A városba vezetĘ utak áteresztĘképességének javítása II/2. A tömegközlekedés fejlesztése II/3. A városi közlekedésben meghatározó utak kialakítása és felújítása, a parkolóhely-kínálat bĘvítése II/4. A kerékpárút-hálózat kialakítása II/5. A város informatikai rendszerének fejlesztése
I/1. A város nemzetközi és országos megközelíthetĘségének javítása I/2. A gazdaság igényeit kielégítĘ infrastruktúrafejlesztés I/3. Regionális gazdaságfejlesztési objektumok kifejlesztése I/4. Egyetemi tudásközpontok kialakítása és fejl. I/5. Egészségturizmus fejlesztése I/6. Kulturális, vallási- és örökségturizmus I/7. A hivatásturizmus fejlesztése I.8. A sportturizmus fejlesztése I.9. Az ErdĘspuszták idegenforgalmi kihasználtságának javítása
III. A természeti és épített környezet fejlesztése és védelme
III. A természeti és épített környezet fejlesztése és védelme IV. HumánerĘforrás fejlesztés
V. Az intézmén fejleszt
III/1. A város határában a természeti területek ökológiai hálózatának a kialakítása III/2. A belterületi zöldterületek rendszerré fejlesztése III/3. A NagyerdĘ kiemelt kezelése III/4. A városközpont rehabilitációja III/5. Az iparosított technológiával épült lakótelepek felújítása III/6. A városközpontot övezĘ belvárosi területek megóvása és felújítása III/7. BarnamezĘs ipartelepek rehabilitációja III/8. A közterületek és intézmények elérhetĘségének javítása a fogyatékkal élĘk számára IV/1. A határon átnyúló oktatási kapcsolatok kiszélesítése IV/2. A gazdaság igényeihez igazodó humán erĘforrásfejlesztés IV/3. A hátrányos helyzetĦ társadalmi csoportok helyzetének javítása
V/1. Regionális s oktatási intézm kialakítása V/2. Interregioná intézményren kialakítása - A Falvak Szöve kenységének V/3. A kedvezĘ g környezet kial szolgáló intéz fejlesztések V/4. A járóbeteg szolgáló egész infrastruktúra V/5. A szociális ellátórendszer
Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti Operatív Fejlesztési Programja alapján saját szerkesztés
29 A lakosság számára a magasabb színvo feltételeinek a megteremtése
29
Forrás: Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti Operatív Fejlesztési Programja alapján saját szerkesztés
Intézkedések
Nemzetközileg versenyképes gazdaság kiépítése III/1. A város határában a természeti területek ökológiai hálózatának a kialakítása III/2. A belterületi zöldterületek rendszerré fejlesztése III/3. A NagyerdĘ kiemelt kezelése III/4. A városközpont rehabilitációja III/5. Az iparosított technológiával épült lakótelepek felújítása III/6. A városközpontot övezĘ belvárosi területek megóvása és felújítása III/7. BarnamezĘs ipartelepek rehabilitációja III/8. A közterületek és intézmények elérhetĘségének javítása a fogyatékkal élĘk számára
IV/1. A határon átnyúló oktatási kapcsolatok kiszélesítése IV/2. A gazdaság igényeihez igazodó humán erĘforrásfejlesztés IV/3. A hátrányos helyzetĦ társadalmi csoportok helyzetének javítása
IV. HumánerĘforrás fejlesztés
Nemzetközileg versenyképes gazdaság kiépítése
I. A hatékonyabb gazdaság fejlĘdéséhez szükséges feltételrendszer megteremtése
A város interregionális központi szerepének erĘsítése
V/1. Regionális szintĦ oktatási intézmények kialakítása V/2. Interregionális intézményrendszer kialakítása - A VárosokFalvak Szövetsége tevékenységének erĘsítése V/3. A kedvezĘ gazdasági környezet kialakítását szolgáló intézményi fejlesztések V/4. A járóbeteg ellátást szolgáló egészségügyi infrastruktúra fejlesztése V/5. A szociális ellátórendszer fejlesztése
V. Az intézmény-hálózat fejlesztése
A lakosság számára a magasabb színvonalú élet feltételeinek a megteremtése
A város földrajzi elhelyezkedésére, valamint jól mobilizálható és megújulni képes természeti, gazdasági és humán erĘforrásaira támaszkodó, magyarországi és nemzetközi szinten is versenyképes gazdaság, amely az értékek megĘrzésével és fenntartható használatával hosszú távon biztosítja a minĘségi élet feltételeit az itt élĘk számára
Misszió
Stratégiai célok
A múlt értékeire támaszkodva a jövĘ kihívásainak megfelelve Debrecen az Észak-alföldi régió, valamint a határon túli térség kimagasló térszervezĘ erejĦ regionális központjává, és nemzetközi jelentĘségĦ tudás-centrumává válik
JövĘkép
9. ábra Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti Operatív Fejlesztési Programjának célrendszere és intézkedései
9. ábra Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti Operatív Fejlesztési Programjának célrendszere és intézkedései
zdasági magas alú fejlĘdéséhez s életkörülmények iztosítása A technológia-transzfert elĘsegítĘ intézmények kialakítása
A GND TTI és az Észak-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség mĦködési feltételeinek megteremtése és javítása Debreceni Kereskedelmi Központ A középfokú oktatás gazdaság igényeihez igazodó fejlesztése A felsĘoktatás infrastrukturális adottságainak piac-orientált fejlesztése A Debreceni Nemzetközi RepülĘtér fejlesztése Az M35/M47-es út megépítése „Airport Debrecen Üzleti Park” infrastruktúrájának kialakítása Debrecen–Nyíregyháza Innovációs tengely - Új ipari és logisztikai területek kialakítása Logisztikai központ szolgáltatás-fejlesztés Regionális Kiállítás- és Vásárközpont
A város regionális közlekedési helyzetének fejlesztése
A város regionális kulturális szerepkörének bĘvítése Az oktatás minĘség- és piac-orientált átalakítása
A technológia-transzfert elĘsegítĘ intézmények kialakítása
Intézkedések Tudásközpontok létrehozása/bĘvítése
A város regionális gazdasági szerepkörének fejlesztése A regionális közlekedési adottságok fejlesztése
30 A város regionális kulturális szerepkörének bĘvítése
A város regionális közlekedési helyzetének fejlesztése
A város regionális gazdasági szerepkörének fejlesztése A regionális közlekedési adottságok fejlesztése
Debrecen nemzetközi elérhetĘségének javítása Az ipari/logisztikai park-hálózat fejlesztése
A 4-es út Debrecen-Nyíregyháza közötti szakaszának 2x2 sávosra bĘvítése Debrecen-Nagyvárad közötti vasúti közlekedési kapcsolat kialakítása Multimodális Közösségi Közlekedési Logisztikai Központ kialakítása és az elĘvárosi tömegközlekedés feltételeinek megteremtése A város körüli elkerülĘ gyĦrĦ teljessé tétele, és az új városi gazdasági központok bekapcsolása az országos közúthálózatba A pólusközpontba bevezetĘ utak áteresztĘképességének javítása Debrecen Fórum (Debreceni Kulturális Központ) A NagyerdĘ és az ErdĘspuszták regionális idegenforgalmi központ szerepének növelése A belváros építészeti rekonstrukciója
A gazdasági magas színvonalú fejlĘdéséhez szükséges életkörülmények biztosítása
Komponensek GND RET Pharmapolis Agrár-Innovációs Tudásközpont Szilícium MezĘ - Regionális Informatikai Tudásközpont ACCENT Tudásközpont – Debreceni Regionális Gyorsítóközpont Humán ErĘforrásfejlesztési és Üzleti Tudásközpont
Debrecen nemzetközi elérhetĘségének javítása Az ipari/logisztikai park-hálózat fejlesztése
A pólus sikeres mĦködéséhez kapcsolódó regionális központi szerepkör erĘsítése
Intézkedések Tudásközpontok létrehozása/bĘvítése
30
A 4-es út Debrecen-Nyíregyháza közötti szakaszának 2x2 sávosra bĘvítése Debrecen-Nagyvárad közötti vasúti közlekedési kapcsolat kialakítása Multimodális Közösségi Közlekedési Logisztikai Központ kialakítása és az elĘvárosi tömegközlekedés feltételeinek megteremtése A város körüli elkerülĘ gyĦrĦ teljessé tétele, és az új városi gazdasági központok bekapcsolása az országos közúthálózatba A pólusközpontba bevezetĘ utak áteresztĘképességének javítása Debrecen Fórum (Debreceni Kulturális Központ) A NagyerdĘ és az ErdĘspuszták regionális idegenforgalmi központ szerepének növelése A belváros építészeti rekonstrukciója
ÉAOP
A GND TTI és az Észak-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség mĦködési feltételeinek megteremtése és javítása Debreceni Kereskedelmi Központ A középfokú oktatás gazdaság igényeihez igazodó fejlesztése A felsĘoktatás infrastrukturális adottságainak piac-orientált fejlesztése A Debreceni Nemzetközi RepülĘtér fejlesztése Az M35/M47-es út megépítése „Airport Debrecen Üzleti Park” infrastruktúrájának kialakítása Debrecen–Nyíregyháza Innovációs tengely - Új ipari és logisztikai területek kialakítása Logisztikai központ szolgáltatás-fejlesztés Regionális Kiállítás- és Vásárközpont
ÉAOP
KÖZOP TIOP, ÉAOP KEOP, ÉAOP
KÖZOP, ÉAOP
KÖZOP
KÖZOP
KÖZOP
GOP, ÉAOP ÉAOP
KÖZOP GOP GOP, ÉAOP
GOP, ÉAOP TAMOP TIOP
Potenciális forrás GOP, TIOP, ÉAOP GOP, TIOP, ÉAOP GOP, TIOP GOP, TIOP, ÉAOP GOP, TIOP, ÉAOP GOP, TIOP
Komponensek GND RET Pharmapolis Agrár-Innovációs Tudásközpont Szilícium MezĘ - Regionális Informatikai Tudásközpont ACCENT Tudásközpont – Debreceni Regionális Gyorsítóközpont Humán ErĘforrásfejlesztési és Üzleti Tudásközpont
Az oktatás minĘség- és piac-orientált átalakítása
A K+F eredmények gyakorlati életben történĘ alkalmazása feltételeinek megteremtése
keres mĦködéséhez lódó regionális szerepkör erĘsítése 3. táblázat: Debrecen Fejlesztési Pólus Program keretében tervezett projektek szerkezete
dmények gyakorlati rténĘ alkalmazása nek megteremtése
Prioritások Nemzetközi színvonalú K+F eredmények feltalálása és a gazdaság élet szereplĘi irányába történĘ továbbítása
rioritások zi színvonalú K+F yek feltalálása és a gi élet szereplĘi örténĘ továbbítása
3. táblázat: Debrecen Fejlesztési Pólus Program keretében tervezett projektek szerkezete Potenciális fo GOP, TIOP, É GOP, TIOP, É GOP, TIO GOP, TIOP, É GOP, TIOP, É VEGOP, HI ÉAOP
GOP, ÉAO TAMOP TIOP KÖZOP GOP GOP, ÉAO GOP, ÉAO ÉAOP KÖZOP
KÖZOP
KÖZOP
KÖZOP, ÉA
KÖZOP TIOP, ÉAO KEOP, ÉAO
ÉAOP
A Kormány döntésének értelmében az OP-ok 2007-2008-as akcióterveinek keretében kiemelt projektként a Debrecen Fejlesztési Pólus projektjei közül egyik sem került nevesítésre. A döntés értelmében Debrecen pólus-projektjei a késĘbbi akciótervekben nevesíthetĘk, vagy pedig nem állták meg a helyüket kiemelt projektekként, emiatt inkább normál pályázatos úton nyújthatók be (többnyire részekre bontva).
5. DMJV Operatív Programja intézkedéseinek illeszkedése Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti fejlesztésének stratégiai programja, valamint az operatív program a jelenleg érvényben lévĘ 18/1998 (VI. 25.) KTM rendelet szerint tartalmi elemekkel került kidolgozásra. A stratégiai program széleskörĦ gazdasági-társadalmi helyzetfeltárásra alapozva határozza meg Debrecen fejlĘdésének irányát, a stratégiai célokat, valamint az ezekhez kapcsolódó prioritásokat. A célrendszer kialakítása és a megfogalmazott prioritások és intézkedések harmonizálnak az Európai Unió állam- és kormányfĘi által 2000 tavaszán meghirdetett Lisszaboni Stratégiával, amely azt a célt tĦzte az Unió elé, hogy 2010re a Közösség váljék a világ legversenyképesebb fenntartható tudásalapú gazdaságává. A növekedésre és a foglalkoztatás bĘvítésére összpontosítás Debrecen Megyei Jogú Város fejlesztéseiben is kiemelt hangsúlyt kap. A Fejlesztési operatív program következetesen jeleníti meg a stratégiai programban foglalt célok elérését szolgáló – gyakran komplex csomagot alkotó - intézkedéseket. Az egyes intézkedések egységes szempontrendszer szerint, áttekinthetĘ módon kerültek kifejtésére. A programdokumentum a területfejlesztési stratégiai tervezésben jelenleg elterjedt gyakorlattól eltérĘen nem nevesít specifikus célokat, és ennek megfelelĘen nem alkalmazza azt a megközelítést sem, hogy egy specifikus célhoz egy prioritás intézkedései kapcsolódnak. E megközelítés alkalmazásától való eltekintés azonban nem befolyásolja a stratégiai program minĘségét, azonban a magasabb szintĦ tervdokumentumokkal való összehasonlítás során némi nehézséget jelent az eltérĘ struktúrákat alkalmazó célrendszerek tartalmának összevetése, illeszkedésének vizsgálata. A DMJV OP intézkedéseire igényelhetĘ közösségi források feltérképezése az ágazati, észak-alföldi regionális, határmenti és vidékfejlesztési operatív programok indikatív tevékenységeinek elemzése alapján. Prioritás / Intézkedés I.
A gazdaság magasabb színvonalú fejlĘdése alapjainak megteremtése I/1. A város nemzetközi és országos megközelíthetĘségének javítása
Illeszkedés az OP-ok prioritásaihoz
Illeszkedés intézkedésekhez
KÖZOP 1. Az országos és régióközpontok nemzetközi közúti elérhetĘségének javítása KÖZOP 2. Az országos és régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetĘségének javítása KÖZOP 3. Térségi elérhetĘség jav. HU-RO OP 1. Az együttmĦködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása
KÖZOP 1. TEN közutak gyorsforgalmi fejlesztése KÖZOP 2. TEN vasúthálózaton pályakorszerĦsítés és kapcsolódó fejlesztések, GSMR, Duna KÖZOP 3.1. 1-2-3 számjegyĦ fĘutak fejlesztése, kivéve KMR; HU-RO OP 1.1. Határon átnyúló közlekedés fejlesztése
31
Prioritás / Intézkedés I/2. A gazdaság igényeit kielégítĘ infrastruktúrafejlesztés
Illeszkedés az OP-ok prioritásaihoz GOP 1. K+F és Innováció a versenyképességért GOP 3. A modern üzleti környezet erĘsítése ÉAOP 1. Regionális gazdaságfejlesztés
I/3. Regionális gazdaságfejlesztési objektumok kifejlesztése
ÉAOP 2. Turisztikai célú fejlesztés
I/4. Egyetemi tudásközpontok kialakítása és továbbfejlesztése
GOP 1. K+F és Innováció a versenyképességért TIOP 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése TÁMOP 4. Az emberi erĘforrások fejlesztése a minĘségi képzés, a kutatás és innováció terén ÉAOP 1. Regionális gazdaságfejlesztés
I/5. Az egészségturizmus fejlesztése
ÉAOP 2. Turisztikai célú fejlesztés
I/6. A kulturális, vallási- és örökségturizmus fejlesztése
ÉAOP 2. Turisztikai célú fejlesztés
I/7. A hivatásturizmus fejlesztése
ÉAOP 2. Turisztikai célú fejlesztés
I/8. A sportturizmus fejlesztése
ÉAOP 2. Turisztikai célú fejlesztés
Illeszkedés intézkedésekhez GOP 1.2. Innovációs klaszterek támogatása GOP 3.1. KorszerĦ infokommunikációs infrastruktúra GOP 3.2. Logisztikai központok fejlesztése ÉAOP 1.1. Regionális üzleti környezet infrastrukturális fejlesztése ÉAOP 2.1. Turisztikai termék- és attrakciófejlesztés GOP 1.1. Piacorientált K+F támogatása és a kutatási technológiai együttmĦködések ösztönzése TIOP 1.3 A szolgáltató és kutatási infrastruktúra fejlesztése a felsĘoktatásban TÁMOP 4.1 A képzés és a kutatásfejlesztés együttmĦködésének erĘsítése a felsĘoktatásban ÉAOP 1.1. Regionális üzleti környezet infrastrukturális fejlesztése ÉAOP 1.2. Regionális és interregionális együttmĦködések elĘsegítése ÉAOP 1.3. Információs és innovációs szolgáltatások fejlesztése ÉAOP 2.1. Turisztikai termék- és attrakciófejlesztés ÉAOP 2.2. Kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése ÉAOP 2.3. * ÉAOP 2.1. Turisztikai termék- és attrakciófejlesztés ÉAOP 2.2. Kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése ÉAOP 2.3.* ÉAOP 2.1. Turisztikai termék- és attrakciófejlesztés ÉAOP 2.2. Kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése ÉAOP 2.3.* ÉAOP 2.1. Turisztikai termék- és attrakciófejlesztés ÉAOP 2.2. Kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése ÉAOP 2.3.*
* Az ÉAOP 2. prioritásának (Turisztikai célú fejlesztés) 3. intézkedése a Desztináció-menedzsment fejlesztés, amely a DMJV OP mindegyik turisztikai célú intézkedéséhez kapcsolódik az adott desztinációhoz kötĘdĘ turisztikai termékfejlesztés és projektmenedzsment, információs rendszer, illetve marketing megvalósítása révén.
32
Prioritás / Intézkedés I/9. Az ErdĘspuszták idegenforgalmi kihasználtságának javítása II. A mĦszaki infrastruktúra fejlesztése II/1. A városba vezetĘ utak áteresztĘképességének javítása
II/2. A tömegközlekedés fejlesztése
Illeszkedés az OP-ok prioritásaihoz ÉAOP 2. Turisztikai célú fejlesztés
KÖZOP 3. Térségi elérhetĘség javítása KÖZOP 4. Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése ÉAOP 3. Közlekedési feltételek javítása KÖZOP 5. Városi és elĘvárosi közösségi közlekedés fejlesztése ÉAOP 3. Közlekedési feltételek javítása
II/3. A városi közlekedésben meghatározó utak kialakítása és felújítása, a parkolóhely-kínálat bĘvítése II/4. A kerékpárút-hálózat kialakítása
ÉAOP 3. Közlekedési feltételek javítása ÉAOP 5. Város- és térségfejlesztés
II/5. A város informatikai rendszerének kiépítése
GOP 3. A modern üzleti környezet erĘsítése TIOP 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése
ÉAOP 3. Közlekedési feltételek javítása ÉAOP 2. Turisztikai célú fejlesztés KÖZOP 3. Térségi elérhetĘség javítása
33
Illeszkedés intézkedésekhez ÉAOP 2.1. Turisztikai termék- és attrakciófejlesztés ÉAOP 2.2. Kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése ÉAOP 2.3.*
KÖZOP 3.1. 1-2-3 számjegyĦ fĘutak fejlesztése, kivéve KMR KÖZOP 4.1. Közlekedési módok közötti váltás elĘsegítése, logisztikai központok, bekapcsolása a fĘ közlekedési (közút, vasút, légi és vízi közlekedés) hálózatba 3.1. Közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése KÖZOP 5.1 Kötöttpályás városi és elĘvárosi közlekedési infrastruktúra, intermodális csomópontok ÉAOP 3.2. Közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése ÉAOP 3.1. Közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése ÉAOP 5.1. Városfejlesztés ÉAOP 3.1. Közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése ÉAOP 2.1. Turisztikai termék- és attrakciófejlesztés (turisztikai célú kerékpárutak) KÖZOP 3.1. Kerékpárutak az 1-2-3 számjegyĦ fĘutak mentén, kivéve KMR és az 1-2-3 számjegyĦ utak belterületi szakaszai GOP 3.1 KorszerĦ infokommunikációs infrastruktúra TIOP 1.1. Az iskolarendszerĦ oktatás informatikai fejlesztése – Az „Intelligens iskola” TIOP 1.3. A szolgáltató és kutatási infrastruktúra fejlesztése a felsĘoktatásban
Prioritás / Intézkedés III. A természeti és épített környezet fejlesztése és védelme III/1. A város határában a természeti területek ökológiai hálózatának a kialakítása III/2. A belterületi zöldterületek rendszerré fejlesztése III/3. A NagyerdĘ kiemelt kezelése
III/4. A városközpont rehabilitációja III/5. Az iparosított technológiával épült lakótelepek felújítása III/6. A városközpontot övezĘ belvárosi területek megóvása és felújítása III/7. BarnamezĘs ipartelepek rehabilitációja III/8. A közterületek és intézmények elérhetĘségének javítása a fogyatékkal élĘk számára IV. Humán erĘforrás fejlesztés IV/1. A határon átnyúló oktatási kapcsolatok kiszélesítése IV/2. A gazdaság igényeihez igazodó humán erĘforrás-fejlesztés
IV/3. A hátrányos helyzetĦ társadalmi csoportok helyzetének javítása
Illeszkedés az OP-ok prioritásaihoz
Illeszkedés intézkedésekhez
KEOP 3. Természeti értékeink jó kezelése
KEOP 3.1. Védett természeti értékek és területek megĘrzése, helyreállítása, fejlesztése
ÉAOP 5. Város- és térségfejlesztés
ÉAOP 5.1. Városfejlesztés (kapcsolódó elemek)
KEOP 3. Természeti értékeink jó kezelése KEOP 2. Vizeink jó kezelése ÉAOP 5. Város- és térségfejlesztés ÉAOP 2. Turisztikai célú fejlesztés
ÉAOP 5. Város- és térségfejlesztés
KEOP 3.1. Védett természeti értékek és területek megĘrzése, helyreállítása, fejlesztése KEOP 2.2. Komplex vízgyĦjtĘfejlesztés ÉAOP 5.1 Városfejlesztés (kapcsolódó elemek) ÉAOP 2.1. Turisztikai termék- és attrakciófejlesztés ÉAOP 5.1 Városfejlesztés
ÉAOP 5. Város- és térségfejlesztés
ÉAOP 5.1 Városfejlesztés
ÉAOP 5. Város- és térségfejlesztés
ÉAOP 5.1 Városfejlesztés
ÉAOP 5. Város- és térségfejlesztés ÉAOP 1. Regionális gazdaságfejlesztés ÉAOP 4. Humán infrastruktúra fejlesztése TIOP 3. A munkaerĘ-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra Fejlesztése
ÉAOP 5.1 Városfejlesztés ÉAOP 1.1. Regionális üzleti környezet infrastrukturális fejlesztése ÉAOP 4.1. Humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése ÉAOP 4.2. Közszolgáltatásokhoz való egyenlĘ esélyĦ hozzáférés javítása TIOP 3.2. A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése
HU-RO OP 2. A határ menti térség gazdasági és társadalmi kohéziójának erĘsítése TÁMOP 3. MinĘségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek
HU-RO OP 2.3. MunkaerĘpiaci és oktatási együttmĦködések támogatása
TÁMOP 3.1. A kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása TÁMOP 3.2. A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerĦ megoldások és együttmĦködések kialakítása TÁMOP 2. Alkalmazkodóképesség TÁMOP 2.1. A képzéshez való hozzáférés segítése javítása TÁMOP 2.2. A munkaerĘ-piaci TÁMOP 3. MinĘségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek alkalmazkodást segítĘ
34
Prioritás / Intézkedés
V. Az intézmény-hálózat fejlesztése V/1. Regionális szintĦ oktatási intézmények kialakítása V/2. Interregionális intézményrendszer kialakítása V/3. A kedvezĘ gazdasági környezet kialakítását szolgáló intézményi fejlesztések
Illeszkedés az OP-ok prioritásaihoz
ÉAOP 4. Humán infrastruktúra fejlesztése TIOP 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése HU-RO OP 2. A határ menti térség gazdasági és társadalmi kohéziójának erĘsítése GOP 1. K+F és innováció a versenyképességért GOP 3. A modern üzleti környezet erĘsítése ÉAOP 1. Regionális gazdaságfejlesztés ÚMVP 1. A mezĘgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása
Illeszkedés intézkedésekhez intézményrendszer fejlesztése TÁMOP 2.3. A szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése TÁMOP 3.3. A halmozottan hátrányos helyzetĦ és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlĘségük megteremtése a közoktatásban TÁMOP 3.4 Az eltérĘ oktatási igényĦ csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényĦ tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás ÉAOP 4.1. Humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése TIOP 1.1. Az iskolarendszerĦ oktatás informatikai fejlesztése – Az „Intelligens iskola” HU-RO OP 2.5. Közösségek közötti együttmĦködés
GOP 1.1. Piacorientált K+F támogatása és a kutatási technológiai együttmĦködések ösztönzése GOP 1.2. Innovációs klaszterek támogatása GOP 3.2. Logisztikai központok fejlesztése ÉAOP 1.2. Regionális és interregionális együttmĦködések elĘsegítése ÚMVP 1.9. EgyüttmĦködés új termékek, folyamatok és technológiák fejlesztése céljából a mezĘgazdasági és az élelmiszer-ágazatban, valamint az erdészeti ágazatban V/4. A járóbeteg ellátást ÉAOP 4. Humán infrastruktúra ÉAOP 4.1. Humán közszolgáltatások szolgáló egészségügyi fejlesztése infrastruktúrájának fejlesztése infrastruktúra fejlesztése TIOP 2. Az egészségügyi TIOP 2.1. Járóbeteg-szakellátó infrastruktúra fejlesztése hálózatok fejlesztése V/5. A szociális TIOP 3. A munkaerĘpiaci részvételt TIOP 3.2. A társadalmi befogadást ellátórendszer fejlesztése és a társadalmi befogadást támogató támogató infrastruktúra fejlesztése ÉAOP 4.1. Humán közszolgáltatások infrastruktúra fejlesztése infrastruktúrájának fejlesztése ÉAOP 4. Humán infrastruktúra fejlesztése
35
Mellékletek 1. melléklet: A kiadványban elĘforduló rövidítések magyarázata ÁROP AT CSG DMJV ÉAOP ÉARFT ÉARFÜ EHA EKOP EMVA ERFA ESZA EU FIT GDP GNI GOP IH K+F KA KEOP KKV KÖZOP KSz LEADER MB MEH NAP NFT NFÜ NSRK NUTS OFK OP OTK ROP RFT TA TÁMOP TIOP ÚMFT ÚMVP ÚMVST VOP
Államreform Operatív Program Akcióterv „Community Strategic Guidelines” – Közösségi Stratégiai Iránymutatások Debrecen Megyei Jogú Város Észak-alföldi operatív program Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Európai Halászati Alap Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Európai MezĘgazdasági és Vidékfejlesztési Alap Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Európai Unió Fejlesztéspolitikai Irányító Testület „Gross Domestic Product” – bruttó hazai termék „Gross National Income” – bruttó nemzeti jövedelem Gazdaságfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság Kutatás és fejlesztés Kohéziós Alap Környezeti és Energia Operatív Program Kis- és középvállalkozások Közlekedés Operatív Program KözremĦködĘ Szervezet „Liasion Entre Actions pour le Development de Economie Rurale” – akciók közötti kapcsolat a vidék gazdasági fejlesztése érdekében Monitoring Bizottság Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Akció Program Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (Új Magyarország Fejlesztési Terv) „Nomenclature des Unites Territoriales Statistique” – statisztikai területi egységek osztályozási rendszere Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Operatív Program Országos Területfejlesztési Koncepció Regionális Operatív Program Regionális Fejlesztési Tanács „Technical Assistance” – Technikai Segítségnyújtás Társadalmi Megújulás Operatív Program Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv (Nemzeti Stratégiai Referenciakeret) Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv Végrehajtás Operatív Program
36
2. 2. melléklet: melléklet:Fogalommagyarázat Fogalommagyarázat intermodalitás intermodalitás
KülönbözĘ KülönbözĘközlekedési közlekedésimódok módokösszekapcsolása, összekapcsolása, együttmĦködése, együttmĦködése, ahol ahol az az egyes egyes közlekedési közlekedési módok módok(vasút, (vasút,közút, közút,vízi víziút,út,légikikötĘ) légikikötĘ)közötti közöttiátjárhatóságnak átjárhatóságnak kiemelt kiemelt jelentĘsége jelentĘsége van. van.
kohéziós kohéziós politika politika
AzAzEUEUgazdasági gazdaságiésésszociális szociális összetartásának összetartásának erĘsítése erĘsítése az az Unió Unió egészének egészének harmonikus harmonikusfejlĘdése fejlĘdéseésés különösen különösen a a különbözĘ különbözĘ régiók régiók közötti közötti különbségek különbségek mérséklése, mérséklése,a akevésbé kevésbé elĘnyös elĘnyös helyzetĦ helyzetĦ régiók régiók elmaradottságának elmaradottságának leküzdése leküzdése érdekében. érdekében.
Azok a legszegényebb a legszegényebbEU-s EU-srégiók régiók(az (azegy egyfĘre fĘreesĘ esĘGDP GDP nem nem éri éri elel aa közösségi közösségi konvergencia konvergencia régiók régiók Azok átlag átlag 75%-át), 75%-át), amelyek amelyek a a 2007-2013 2007-2013 közötti közötti idĘszakban idĘszakban támogatásban támogatásban részesülhetnek részesülhetnek a konvergencia a konvergencia(felzárkóztatás) (felzárkóztatás)célkitĦzés célkitĦzéskeretében. keretében. LEADER LEADER (Liasion (Liasion Entre Entre Actions Actions pour pour le le Development Development de de Economie Economie Rurale) Rurale) = = akciók akciók közötti közötti kapcsolat kapcsolat a vidék a vidék gazdasági gazdasági fejlesztése fejlesztése érdekében érdekében
AA LEADER LEADER azaz Európai EurópaiUnió Unióvidékfejlesztési vidékfejlesztésiprogramja, programja,amely amelyújújalapokra alapokra helyezi helyezi aa fejlesztést. fejlesztést. AA térség térség fejlesztési fejlesztésistratégiáját stratégiájátazazabban abbanrészt résztvevĘ vevĘönkormányzatokból, önkormányzatokból, aa térség térség vállalkozásaiból vállalkozásaibóléséscivil civilszervezĘdéseibĘl szervezĘdéseibĘlmegalakult megalakulthelyi helyiakciócsoport akciócsoport állítja állítja össze, össze,azazottottélĘk élĘkbevonásával. bevonásával. Az Az elkészült elkészült stratégia stratégia alapján alapján aa programot programot finanszírozó finanszírozó szervezet szervezet keretösszeget keretösszegethatároz határozmeg megazazakciócsoport akciócsoportszámára. számára. AA 2007-2013-as 2007-2013-asidĘszakra idĘszakravonatkozóan vonatkozóanMagyarország Magyarországesetében esetébenkb. kb. 70 70 LEADER LEADER akciócsoport akciócsoportkerül kerülmajd majdvéglegesen véglegesenkiválasztásra, kiválasztásra,amelyek amelyeknem nemlesznek lesznek átfedésben átfedésben egymással, egymással,s snem nemfedik fediklele a a vidéki vidéki települések települések mindegyikét. mindegyikét. AA statisztikai statisztikai kistérségek kistérségek ÚMVP ÚMVPIII.III.tengelyébĘl tengelyébĘltámogatható támogathatónem nemLEADER LEADERtelepülései települései számára számára kistérségi kistérségi szintĦ szintĦ helyi helyi vidékfejlesztési vidékfejlesztésiterveket terveketdolgoznak dolgoznakki. ki.
egy egy osztályozási osztályozásirendszer, rendszer,amelyet amelyetazazEUROSTAT EUROSTATalakított alakítottkiki az az EU EU regionális regionális NUTS NUTS (Nomenclature (Nomenclature EzEz statisztikai adatainak adatainakegy egyegységes egységesrendszeren rendszerenalapuló alapulóterületi területibontásához. bontásához. Jelenleg Jelenleg desdes Unites Unites Territoriales Territoriales statisztikai három háromNUTS NUTSszint szintvan vandefiniálva, definiálva,melyet melyeta ahelyi helyiadminisztratív adminisztratív egységek egységek (local (local Statistique) Statistique) = = administrative administrativeunits units– –LAU) LAU)két kétszintje szintjeegészít egészítki. ki.AALAU LAU aa NUTS NUTS rendszerének rendszerének statisztikai statisztikai területi területi 2003-as átdolgozásakor átdolgozásakorkeletkezett, keletkezett,leváltva leváltvaa akorábban korábbanhasznált használtNUTS NUTS 44 és és NUTS NUTS egységek egységek osztályozási osztályozási 2003-as 5 elnevezéseket. 5 elnevezéseket. Magyarország Magyarországesetében esetébenezeza abesorolás besorolásaakövetkezĘ: következĘ: rendszere rendszere NUTS NUTS 1: 1: Dunántúl; Dunántúl;Közép-Magyarország; Közép-Magyarország;Észak Északés ésAlföld Alföld NUTS NUTS 2: 2: a hét a héttervezési-statisztikai tervezési-statisztikairégió régió NUTS NUTS 3: 3: a 19 a 19 megye megyeésésBudapest Budapest LAU LAU 1 (korábbi 1 (korábbiNUTS NUTS4):4):a a174 174kistérség kistérség LAU LAU 2 (korábbi 2 (korábbiNUTS NUTS5):5):a atelepülések települések phasing-in phasing-in régiók régiók
AA gazdasági gazdaságihatás hatás(fejlĘdés) (fejlĘdés)miatt miattazazelsĘ elsĘcélkitĦzés célkitĦzéstámogatására támogatására jogosulatlanná jogosulatlanná váló váló régiók, régiók, amelyeket amelyeketfokozatosan fokozatosancsökkenĘ csökkenĘtámogatással támogatássalvezetnek vezetnek be be aa regionális regionális versenyképességi versenyképességi ésés foglalkoztatási foglalkoztatásicélterületbe célterületbe2011-ig. 2011-ig.
phasing-out phasing-out régiók régiók
A Akonvergencia konvergenciacélkitĦzésbĘl célkitĦzésbĘla astatisztikai statisztikaihatás hatáskövetkeztében következtében támogatásra támogatásra való való jogosultságukat jogosultságukat 2013-ig 2013-igfokozatosan fokozatosanelvesztĘ elvesztĘrégiók. régiók.
strukturális strukturális alapok alapok
AzAzEurópai EurópaiUnió Unióközös közösregionális regionálispolitikájának politikájánaklegfontosabb legfontosabb pénzügyi pénzügyi eszközei. eszközei. Jelenleg Jelenleg azaz Európai Európai Regionális RegionálisFejlesztési FejlesztésiAlap AlapésésazazEurópai EurópaiSzociális SzociálisAlap Alap tartozik tartozik ide.ide.
3737
38
3. melléklet: A NUTS rendszere Magyarországon 2008. januárjában
3. melléklet: A NUTS rendszere Magyarországon 2007. novemberében
38
4. melléklet: A kézikönyvben felhasznált, honlapról (www.debrecen.hu) letölthetĘ dokumentumok listája
4. melléklet: A kézikönyvben felhasznált, honlapról (www.debrecen.hu) letölthetĘ dokumentumok listája Könyvtár neve
Dokumentumok
Könyvtár neve DMJV dokumentumok
Dokumentumok Debrecen Fejlesztési Pólus (stratégia és program)
Fejlesztési Pólus DMJV Debrecen dokumentumok DMJV Fejlesztési Cselekvési Terve Debrecen Pólus2004-2006
Debrecen Megyei Jogú Pólus Város Cselekvési (2004-2006) Debrecen Fejlesztési (stratégia Terve és program)
DMJV OP 2004-2006 DMJV Cselekvési Terve 2004-2006
DMJV Operatív Programja (2004-2006) Debrecen MegyeiFejlesztési Jogú Város Cselekvési Terve (2004-2006)
DMJV OP 2004-2006
DMJV Operatív Fejlesztési Programja (2004-2006)
DMJV OP 2007-2013
DMJV Operatív Fejlesztési Programja (2007-2013)
DMJV OP 2007-2013
EU dokumentumok Alapdokumentumok
EU dokumentumok
Alapdokumentumok Alapok
általános rendelkezések az Alapokról
AlapokKohéziós Alap
általános rendelkezések Strukturális alapok az Alapokról Kohéziós Alap CSG Strukturális alapok
Európai Területi EgyüttmĦködés
CSG Göteborgi Stratégia
DMJV Operatív Fejlesztési Programja (2007-2013)
Amszterdami SzerzĘdés, Nizzai SzerzĘdés, Római SzerzĘdés, Schengeni Egyezmény, az EU alapszerzĘdéseinek egységes szövege Amszterdami SzerzĘdés, Nizzai SzerzĘdés, Római
SzerzĘdés, Schengeni Egyezmény, az EU alapszerzĘdéseinek egységes szövege A Tanács 1083/2006/EK rendelete A Tanács 1084/2006/EK rendelete
AATanács rendelete(ERFA) Tanács 1083/2006/EK 1080/2006/EK rendelete Tanács 1084/2006/EK 1081/2006/EK rendelete AATanács rendelete(ESZA) Stratégiai Iránymutatások (2007-2013) AKözösségi Tanács 1080/2006/EK rendelete (ERFA) Európai1081/2006/EK Parlament és a Tanács 1082/2006/EK AAz Tanács rendelete (ESZA) rendelete Stratégia aStratégiai Fenntartható FejlĘdésért (2007-2013) Közösségi Iránymutatások
Lisszaboni Európai TerületiStratégia EgyüttmĦködés
Közös cselekvések a és növekedésért és a foglalkoztatásért: Az Európai Parlament a Tanács 1082/2006/EK rendelete
Göteborgi Stratégia Magyar dokumentumok
Stratégia a Fenntartható FejlĘdésért
Lisszaboni Stratégia Hu-Ro OP
A Közösség lisszaboni programja
Közös cselekvések a növekedésért és EgyüttmĦködési a foglalkoztatásért: Magyarország – Románia Határon Átnyúló AProgram Közösség lisszaboni programja 20072013
MagyarNemzeti dokumentumok Akcióprogram Hu-Ro OP OFK OTK
Nemzeti Akcióprogram ÚMFT dokumentumok
OFK ÚMFT OTK UMFT akciótervek 2007-2008
Nemzeti Akcióprogram (NAP)
Magyarország – Románia Határon Átnyúló EgyüttmĦködési Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Program 20072013 Országos Területfejlesztési Koncepció Nemzeti Akcióprogram (NAP)
Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Új Magyarország Fejlesztési Terv Országos Koncepció Az ÚMFT Területfejlesztési operatív programjainak akciótervei 2007-2008 Az ÚMFT operatív programjai
operatív programok ÚMFT ÚMFT dokumentumok ÚMVP ÚMFT
Magyarország Vidékfejlesztési ÚjÚjMagyarország Fejlesztési TervProgram
UMFT akciótervek 2007-2008
Az ÚMFT operatív programjainak akciótervei 2007-2008
ÚMFT operatív programok
Az ÚMFT operatív programjai
A kiadványban felhasznált dokumentumok forrásai:
-ÚMVP www.nfu.hu – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Új honlapja Magyarország Vidékfejlesztési Program - www.eur-lex.europa.eu – Hozzáférés az európai uniós joghoz - www.ff3.hu – A fenntartható fejlĘdésforrásai: honlapja A kiadványban felhasznált dokumentumok - Debrecen Megyei Jogú Városának adatszolgáltatása
-
www.nfu.hu – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja www.eur-lex.europa.eu – Hozzáférés az európai uniós joghoz www.ff3.hu – A fenntartható fejlĘdés honlapja Debrecen Megyei Jogú Városának adatszolgáltatása 39
39
